24403 incomplete

SIMONYI KÁROLYSIMONYIA magyar természettudományos könyvkiadás talán legjelentôsebb mûvemost elôször jelenik meg a legendás szerzô által megalkotott teljességében.A 2001-ben elhunyt Simonyi Károly legutoljára egy német kiadás számáradolgozott könyvén, s az ekkor keletkezett szakaszok, amelyek a XX. századutolsó évtizedét is átfogják, csak most jutnak el a hazai olvasókhoz.

A fizika kultúrtörténete az emberi gondolkodással egyidôs tudományág fejlô-dését mutatja be a kezdetektôl napjainkig. Az izgalmas történetet a fontosmérföldköveket jelentô kísérletek, elméletek és bizonyítások könnyenérthetô leírásán túl a fizikával sokszor szorosan összefonódva kibontakozóegyetemes bölcselet és mûvészet alkotásaiból választott szemelvényekillusztrálják.

A könyv tanúsága szerint egy-egy jelentôs természettudományos felismerésugyanakkora teljesítmény és a civilizáció ugyanolyan ünnepe, mint a kul-túra vagy mûvészet bármely közismert, nevezetes alkotása. Mindkettô egytôrôl, az emberi zsenialitásból fakad. A mû népszerûségét éppen az adja,hogy befogadásához nem kell túlzottan sok fizikai ismeret, így mindenki,aki a kultúra értékei iránt fogékony, értékes olvasmányként forgathatja.

A megújult könyvben használt színek az 1978-as elsô kiadás tipográfiájátidézik, míg az eddigi változatok külsô megjelenését felváltó díszesebb, bordóborító az immár teljes tartalmat ünnepli és a szerzô halálának tizedikévfordulója elôtt tiszteleg.

„Azt is mondhatnám, hogy egy életen át dédelgettem magambanennek a könyvnek a tervét, de ez nem lenne egészen igaz. Való,hogy az elsô idézetet, melyet Kepler egyik könyvébôl vettem, már18 éves koromban feljegyeztem. Érettségire készültünk, s nekemMadách volt a szerelmem. Az ember tragédiájából számomraa legkedvesebb jelenet Kepleré volt. Késôbb, amikor már az egye-temen tanítottam, a történelmi kapcsolatokat díszítôelemként al-kalmaztam szakmai elôadásaimban. A lankadó figyelemélénkítésére, pihentetésre én történelmi anekdotákat, verseketmondtam. Ezek mindig kapcsolatban álltak a konkrét szakmaimondanivalómmal. Pontosan emlékezem arra az idôre, amikorelhatároztam, hogy ebbôl a »lazításból« könyv lesz, megíroma fizika kultúrtörténetét.”

(Staar Gyula interjújából, Magyar Tudomány, 1996, 6. sz.)A KEZDETEKTÔLA HUSZADIK SZÁZAD VÉGÉIG

www.akademiaikiado.hu

SIMONYI KÁROLY 1916-ban, tízgyermekes középparasztcsaládba született, tehetségére a helyi plébános figyeltfel, akinek közbenjárására Budapesten tanulhatotttovább. A Mûegyetemen gépészmérnöki, Pécsett jogi dip-lomát szerzett. A második világháború alatt a Mûegyetematomfizika tanszékén és az Egyesült Izzó kutatólaborató-riumában a radar hazai kifejlesztésén dolgozott. A hadi-fogságból hazatérve részt vett a sikeres Bay-féle Hold-radarkísérletben. A soproni fizika-elektrotechnika tanszékvezetôjeként tervezte meg a 750 kV-os Van de Graaffrendszerû részecskegyorsítót, amellyel Magyarországonelôször végeztek mesterséges atommag reakciót. Résztvett a Központi Fizikai Kutatóintézet megalapításában,majd energiái legnagyobb részét a magyarországi villa-mosmérnök-képzésre fordította. A Villamosmérnöki Karalapító tagja volt. Tankönyv-trilógiáján (Villamosságtan,Elméleti villamosságtan, Elektronfizika), amely többvilágnyelven sok-sok kiadásban jelent meg, mérnök- ésfizikusgenerációk nôttek fel.

1971-tôl egyetemi tanárként tanított tovább és írtameg az idehaza és külföldön is méltán nagysikerû,A fizika kultúrtörténete címû könyvét.

A fizikakultúrtörténete

Afiz

ika

kultú

rtör

téne

teFizika VEDO BORITO_NEWW_2012_204x290mm:gerinc__47 mm 2012.04.15 18:34

SIMONYI KÁROLY

A fizika kultúrtörténetea kezdetektől a huszadik század végéig

ÖTÖDIK, JAVÍTOTT, BŐVÍTETT KIADÁS

AKADÉMIAI KIADÓ

fizika_ELEJE.indd IIIfizika_ELEJE.indd III 2012.04.04. 17:10:232012.04.04. 17:10:23

Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia és a Paksi Atomerőmű Zrt. támogatásával

SzerkesztetteCsurgayné Ildikó Lektorálta Mátrai László és Vekerdi László

Az 5.7. fejezetet a K. Simonyi: Kulturgeschichte der Physik. Von den Anfängen bis heute(Verlag Harri Deutsch, Frankfurt am Main, 2001) c. kötet alapján fordította Patkós András

A számítógépes ábrákat Renner Péterné és Renner Péter készítetteA képek digitális feldolgozása Németh Ferenc fotói alapján Renner Péter munkája

ISBN 978 963 05 9117 1

Első kiadás: Gondolat Kiadó, 1978Második, bővített kiadás: Gondolat Kiadó, 1981Harmadik, átdolgozott kiadás: Gondolat Kiadó, 1986Negyedik, átdolgozott kiadás: Akadémiai Kiadó, 1998

Kiadja az Akadémiai Kiadó,az 1795-ben alapítottMagyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19.www.akademiaikiado.hu

Ötödik, javított, bővített kiadás, 2011

© Simonyi Károly jogutódja, 2011Hungarian translation © Patkós András, 2011© Akadémiai Kiadó, 2011

A kiadásért felelősaz Akadémiai Kiadó Zrt. igazgatójaFelelős szerkesztő: Tárnok IrénTermékmenedzser: Egri RóbertA kötésterv Gerhes Gábor munkájaNyomdai előkészítés: FaduwArt Bt. (www.faduwart.hu),EURO-MIDI Projektfejlesztő Kft.

Készült a Gyomai Kner Nyomda Zrt.-ben a nyomda alapításának 129. esztendejébenFelelős vezető: Fazekas Péter vezérigazgatóGyomaendrőd, 2011Kiadványszám: TK100044Megjelent 77 (A/5) ív + 32 oldal színes képmelléklet terjedelemben

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás,a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is.Printed in Hungary

fizika_ELEJE.indd IVfizika_ELEJE.indd IV 2012.04.11. 21:57:052012.04.11. 21:57:05

5

A kiadó előszava 9

Szerkesztői előszó 10

Előszó az első kiadáshoz 11

Előszó a negyedik kiadáshoz 13

Bevezetés 17

0.1 A fizikatörténet kapcsolata mai életünkkel 17

0.2 Értékelés és periodizáció 190.2.1 Időbeosztás a tudományos tevékenység intenzitása alapján 190.2.2 A tudományos megismerés, ahogy a ma fizikusa látja 190.2.3 Periodizáció az elméleti szintézis szerint 22 0.2.4 Absztrakció. Modellalkotás 23

0.3 A tudományelmélet elemei 25 0.3.1 Csalóka egyszerűség 250.3.2 Ráció és empíria 260.3.3 Az induktív módszer buktatói 29

0.4 A történelem dinamikája 300.4.1 A mozgató erők 300.4.2 Határok. Lehetőségek. Veszélyek 340.4.3 Bizonytalanság az egzaktságban 350.4.4 A fizika új szerepkörben 370.4.5 A fizika korszakai és azok jellemzése 38

Első rész 41Az antik örökség 43

1.1 A görögök adóssága 43 1.1.1 A tudomány kezdetei 43 1.1.2 Egyiptom és Mezopotámia 45

1.2 Összhangzó szép rend 57 1.2.1 Előzetes áttekintés: időbeli, térbeli és logikai kapcsolatok 57 1.2.2 Misztika és matematika: Püthagorasz 61 1.2.3 Gondolat és valóság 661.2.4 Platón a megismerésről és az ideákról 68

1.3 Az anyag és a mozgás. Az arisztotelészi szintézis 711.3.1 Atomok és elemek 71

1.3.1.1 Platón és az „elemi részek” 74 1.3.2 A földi mozgás: a peripatetikus dinamika 76 1.3.3 Az égi mozgás 811.3.4 Az arisztotelészi világkép 86 1.3.5 Részlet Arisztotelész Metafizikájából 88

1.4 Az antik szaktudományok csúcsteljesítményei 901.4.1 Arkhimédész 91 1.4.2 Az égi mozgások ptolemaioszi rendszere 100 1.4.3 A kozmosz méretei. Geográfia 102 1.4.4 Geometria 105 1.4.5 Eszközök, technika 109

1.5 A hellenizmus alkonya 112 1.5.1 Pesszimista bölcsek 112 1.5.2 Ágoston az asztrológia képtelenségeiről 117 1.5.3 Ágoston az időről 118

Második rész 121Az örökség sáfárai 123

2.1 Ezer év mérlege 1232.1.1 Miért nincs folytatás? 1232.1.2 Európa formát ölt 1242.1.3 A technika forradalma 130 2.1.4 Kolostorok, egyetemek 132

2.2 Az antik örökség átmentése 138 2.2.1 A közvetlen csatorna 138

Tartalom

fizika_ELEJE.indd 5fizika_ELEJE.indd 5 2012.04.04. 17:10:242012.04.04. 17:10:24

6

2.2.2 Bizánc 1402.2.3 Az arab közvetítés 1412.2.4 Vissza a forráshoz 143

2.3 Hinduk és arabok 1452.3.1 A tízes számrendszer 1452.3.2 Algebra – algoritmus 1462.3.3 Az arab csúcsteljesítmény 147

2.4 Nyugat magára talál 1482.4.1 Fibonacci: a számolás művésze 1492.4.2 Jordanus Nemorarius, a statikus 1502.4.3 A leíró mozgástan: Nicole d'Oresme és a Merton College 1522.4.4 A megreformált peripatetikus dinamika 153 2.4.5 Buridan impetuselmélete 155 2.4.6 Fizika az asztronómiában 1562.4.7 Eredmények 1572.4.8 Nicole d'Oresme érvei a Föld mozgása mellett 157

2.5 Természetfilozófia a középkorban 160 2.5.1 Hit, tekintély, tudomány 1602.5.2 Hit és tapasztalat 163

2.6 A reneszánsz és a fizika 1652.6.1 Művészet, filológia, természettudomány 165 2.6.2 Előrelépés a mechanikában 1682.6.3 A művészek tudománya 1692.6.4 Leonardo da Vinci 1702.6.5 A szakasztronómusok színre lépnek 1722.6.6 A nyomtatott könyv szerepet kap 173

Harmadik rész 177Rombolás és alapozás 179

3.1 A világ 1600 körül 1793.2 Számmisztika és valóság 183

3.2.1 Vissza Platónhoz – új szellemben 183 3.2.2 A múltba néző forradalmár: Kopernikusz 184 3.2.3 Egy kompromisszum: Tycho de Brahe 192 3.2.4 A világ harmóniája: Kepler 195

3.3 Galilei – és akiket elhomályosít 1993.3.1 Az égi és földi világ egysége 199

3.3.1.1 Részletek a Dialogóból 2033.3.2 Lejtő. Inga. Hajítás 2043.3.3 Galilei nagysága 2113.3.4 A háttérben: Stevin és Beeckman 213 3.3.5 A csatlakozás lehetősége 215

3.4 Az új filozófia: a kételyből módszer lesz 2163.4.1 Bacon és az induktív módszer 2163.4.2 Módszer a biztos igazságok fellelésére: Descartes 2183.4.3 Descartes mozgástörvényei 2213.4.4 Az első kozmogónia 2223.4.5 A kultúra peremén 226

3.5 Fény, vákuum, anyag a XVII. század közepe táján 228 3.5.1 A Descartes–Snell-törvény 2283.5.2 A Fermat-elv 2333.5.3 Vákuum és légnyomás 2353.5.4 Kezdő lépések a ma kémiája felé 240

3.6 Descartes-on túl, Newtonon innen: Huygens 2433.6.1 A dinamika huygensi axiómái 2433.6.2 A matematikai inga 2463.6.3 A cikloidális inga 2483.6.4 A fizikai inga 2503.6.5 Az ütközési törvények mint az inerciarendszerek ekvivalenciájának következményei 2533.6.6 A körmozgás 255

3.7 Newton és a Principia. A newtoni világkép 2563.7.1 A Newtonra váró feladatok 2563.7.2 Az erőhatás a mozgásállapot változtatója és nem fenntartója 2583.7.3 Az egyetemes gravitáció törvénye 2643.7.4 Részletek a Principiából 2663.7.5 A filozófus Newton 272

Negyedik rész 279A klasszikus fizika kiteljesedése 281

4.1 A XVIII. század induló tőkéje 2814.1.1 Eredmények és amiről eddig még nem esett szó 2814.1.2 Hullám vagy részecske 2824.1.3 A koordinátageometria 288


7

4.1.4 A differenciál- és integrálszámítás: az egészen „nagyok” vitája 2904.1.5 Descartes mellett és ellen 2954.1.6 Voltaire és a filozófusok 298

4.2 Méltó utódok: d'Alembert–Euler–Lagrange 2994.2.1 A továbbhaladás lehetséges útjai 2994.2.2 A statika eredményei 3024.2.3 A newtoni mechanika, ahogy azt Euler az utókor számára kidolgozta 3034.2.4 Az első variációs elv a mechanikában: Maupertuis 307 4.2.5 Az első „pozitivista”: d'Alembert 3094.2.6 Modern gondolatok 3114.2.7 A mechanika mint poézis 313

4.3 A fény százada 3164.3.1 A felvilágosodás 3164.3.2 Részletek Holbach: A természetről című művéből 319 4.3.3 A „Nagy” Enciklopédia 3214.3.4 D'Alembert: Elöljáró beszéd 3234.3.5 A fizika szilárdnak hitt fundamentuma: Kant 327

4.4 Az effluviumtól az elektromágneses térig 3294.4.1 Petrus Peregrinus és Gilbert 3294.4.2 A haladás menetrendje 3294.4.3 Kvalitatív elektrosztatika 3314.4.4 A mérő elektrosztatika 3374.4.5 Az elektromos töltések áramlása 3404.4.6 Az áram mágneses tere. A természetfilozófia termékenyítő hatása 3424.4.7 Az áramok kölcsönhatása: a newtoni gondolat kiterjesztése 3444.4.8 Faraday: a legnagyobb kísérletező 3474.4.9 Maxwell: az elektromágneses tér 351 4.4.10 Az elektromágneses fényelmélet 3574.4.11 Lorentz elektronelmélete 361

4.5 Hő és energia 3634.5.1 A hőmérő 3634.5.2 A caloricum mint előremutató elmélet: Joseph Black 3644.5.3 És mégis mozgás a hő: Rumford 365 4.5.4 Fourier elmélete a hővezetésről 367 4.5.5 A caloricum és állapotegyenlet 3694.5.6 A Carnot-ciklus 3704.5.7 A hő kinetikus elmélete: az első lépések 372 4.5.8. Az energiamegmaradás tétele 373 4.5.9 A kinetikus gázelmélet 3764.5.10 A termodinamika második főtétele 3774.5.11 Entrópia és valószínűség 379

4.6 Anyagszerkezet és elektromosság: a klasszikus atom 3844.6.1 A kémia mint az anyag atomos felépítésének propagálója 3844.6.2 Az elektron: J. J. Thomson 386 4.6.3 Ismét a kémia segít: a periódusos rendszer 3904.6.4 Az első elképzelések az atom felépítéséről 3914.6.5 Az egész számok újra felbukkannak: a vonalas színképek 3944.6.6 Búcsú a XIX. századtól 396

Ötödik rész 401A XX. század fizikája 403

5.1„Felhők a XIX. századi fizika egén” 4035.1.1 Befejezés vagy kiindulás 4035.1.2 Mach és Ostwald 404

5.2 A relativitáselmélet 4075.2.1 Az előzmények: az abszolút sebesség mérésének meghiúsulása 4075.2.2 Beillesztési kísérletek 4095.2.3 A főszereplők: Lorentz, Einstein, Poincaré 4155.2.4 Távolság- és időmérés 4195.2.5 A tömeg–energia-ekvivalencia 422 5.2.6 Az anyag mint a tér geometriájának meghatározója 4255.2.7 Einstein a téridőről 4315.2.8 Newton, Einstein és a gravitáció 435

5.3 A kvantumelmélet 4375.3.1 A feketesugárzás a klasszikus fizikában 4375.3.2 Planck: a megoldáshoz az entrópián keresztül vezet az út 4405.3.3 Az energiakvantum megjelenik 4435.3.4 Einstein: a fény is kvantált 4485.3.5 Bohr: az atom „klasszikus” kvantumelmélete 4485.3.6 A sugárzási formula statisztikus levezetése: előjáték a kvantumelektronikához 4535.3.7 A mátrixmechanika: Heisenberg 4535.3.8 Einstein és Heisenberg 458


8

5.3.9 A hullámmechanika: Schrödinger 4595.3.10 Heisenberg: a koppenhágai értelmezés 465 5.3.11 Operátorok. Kvantum-elektrodinamika 471 5.3.12 A kauzalitás problémája 4775.3.13 Neumann János a kauzalitásról és a rejtett paraméterekről 4825.3.14 Munkaeszköz és filozófia 4845.3.15 Mi maradt a klasszikus fizikából ? 486

5.4 Magszerkezet. Magenergia 488 5.4.1 Visszatekintés az első három évtizedre 4885.4.2 Az atommagra vonatkozó ismeretek főbb állomásai 4975.4.3 Miért fluoreszkál az uránsó: Becquerel 4995.4.4 A hősi kor főszereplői: a Curie házaspár és Rutherford 5005.4.5 A Rutherford–Bohr-modell kialakul 5045.4.6 Az első mesterséges magátalakítás 5065.4.7 A kvantummechanika a magjelenségekre is alkalmazható 5065.4.8 Rutherford sejtése, Chadwick mérése: a neutron 507 5.4.9 A mag felépítése: magmodellek 5085.4.10 A maghasadás: kísérleti evidencia, elméleti kétely 5135.4.11 A láncreakció: az atomenergia nagybani felszabadítása valósággá válik 5165.4.12 Fúziós energiatermelés: a csillagok fűtőanyaga az ember kezében 5195.4.13 A fizikus felelőssége 520

5.5 Törvény és szimmetria 5215.5.1 A történész szerepe a ma fizikájának leírásában 521 5.5.2 Az elemi részek megjelenési sorrendje 522 5.5.3 Néhány szó a kozmikus sugárzásról 5265.5.4 Gyorsítók. Detektorok 5275.5.5 Az alapvető kölcsönhatások 530 5.5.6 Megmaradási törvények 5335.5.7 Szimmetria–invariancia–megmaradás 534 5.5.8 Jobb–bal szimmetria? 5375.5.9 „A kis aszimmetria növeli az esztétikumot” 541 5.5.10 Vissza az apeironhoz? 542 5.5.11 Energia az elemi részek segítségével? 544 5.5.12 A harmadik évezred küszöbén 545

5.6 Az ember és a kozmosz 5465.6.1 Új információs csatornák 5465.6.2 A csillagok energiatermelése 5495.6.3 Születés, élet, halál – csillagléptékben 551 5.6.4 Az univerzum kialakulása 5545.6.5 „A semmi és a végtelen között” 559

5.7 Összegzés és kitekintés 5615.7.1 A frontvonalak 5615.7.2 Kiegészítések 5645.7.3 A fizika, a filozófia és a társadalom viszonya az ezredfordulón 5665.7.4 A standardmodell és azon túl 569

5.7.4.1 Eredmény és hiány 5695.7.4.2 Csoportok és szimmetriák 5725.7.4.3 A Nagy Egységesítés 573

5.7.5 A Nagy Laboratórium 5755.7.6 Növekvő kérdések és kétségek 578

Irodalom 583

Névmutató 589

Tárgymutató 603

Az elemek periódusos rendszere. Az elemek és részecskék

neveinek eredete. A fizika alapállandói: a kihajtható lapon

Színes táblák ( I–XXXII) a 280–281. oldal között


9

A kiadó előszava

Boldogan teszünk eleget megtisztelő kötelességünknek azzal, hogy A fizika kultúrtörténetét, mely időről időre elfogy a könyvesboltok polcairól, új és itthon eddig nem látott teljességében jelentetjük meg. A 2001-ben elhunyt Simonyi Károly legutoljára egy német kiadás számára dolgozott művén, s az ekkor keletkezett szakaszok, melyek a XX. század utolsó évtizedét is átfogják, magyarul most olvashatók először. A kötet elkészítése különleges, szép szer-kesztői feladat volt, mivel ez a német kiadás a bővítéseken túl néhol a korábban itthon megjelent részeket és szöveges illusztrációkat is a külföldi célközönség eltérő ismereteihez igazította, és ebből kellett óvatos gonddal az eredeti szerzői szándéknak leginkább megfelelő magyar változatot összeállítani.

A tartalom frissítésén és a szükséges javításokon túl különleges kiállítású kötet elkészítését tűztük ki célul. Olyanét, amely a mű több mint harminc-éves, saját kultúrtörténete előtt azzal tiszteleg, hogy visszatér a már antikvári-umokban is elérhetetlen, 1978-as első kiadás piros bekezdésekkel színesített megjelenítéséhez.

A mű bizonyos értelemben átnyúlik a XXI. századba, mivel a szerző, nap-rakészségére jellemző módon, 2001-es előrejelzései, jóslatai utólag rendre megvalósultak. Így például az általa izgalmasnak és ígéretesnek minősített röntgencsillagászat megalkotásáért 2003-ban R. Giacconi, míg a szintén tár-gyalt spontán szimmetriasértés részecskefizikai alkalmazásainak bevezetésé-ért 2008-ban Y. Nambu kapott Nobel-díjat. Helyesen látta, amit a Wilkinson Microwave Anisotropy Probe (WMAP) misszió hétéves méréssorozata 2003-ban igazolt csak, hogy az univerzum életkora 13,75±0,17 milliárd évre tehető. Alapos megfontolás után végül úgy döntöttünk, hogy bár szá-mos hasonló esetben megtehettük volna, az eredeti művet tiszteletben tartva, ilyen jellegű szerkesztői megjegyzésekkel mégsem egészítjük ki a szöveget.

A könyv tanúsága szerint egy-egy jelentős természettudományos felis-merés ugyanakkora teljesítmény és a civilizáció ugyanolyan ünnepe, mint a kultúra vagy művészet bármely közismert, nevezetes alkotása. Mindkettő egy tőről, az emberi zsenialitásból fakad. A tanítást élethivatásának tekintő tudós kalauza tág betekintést nyújt az olvasóknak az egyetemes emberi géni-usz paradicsomi kertjébe, melynek gyümölcseit mindenki előképzettségétől függetlenül megízlelheti.

A fizika kultúrtörténete páratlan ívű szellemi kalandozás – túlzás nélkül állíthatjuk, hogy nemzeti kincset tart kezében a tisztelt olvasó.

2011 októberében, Simonyi Károly halálának 10. évfordulóján


10

A könyv negyedik – 1998-ban megjelent, majd 2002-ben utánnyomott – kiadásának előszava azzal zárul, hogy a Szerző utal az egyetemi hallgatói lelke-sedésére és szeretetteljes érdeklődésére, mint ami nélkül meg sem születhetett volna A fizika kultúrtörténete.

A Szerző tíz évvel ezelőtt, 2001-ben tette le íróasztalára véglegesen a tol-lat. A német nyelvű könyv harmadik kiadásába még beillesztette az 1990-es évek második felének jelentős természettudományos felismeréseit.

$ Edward Witten 1998-ban publikálta a Magic, Mystery, Matrix című munkáját. Ebben „the greatest intellectual thrill of my life” megjegyzéssel illeti az M-elméletet, mint amelynek az öt húrelmélet és a 11 szupergravitá-ció a határesetei. Valószínű, hogy az előttünk álló évszázad elméleti fizikusai és fizikai matematikusai jórészt ezzel az elmélettel foglalkoznak majd.

$ Az 1990-es években publikált kvantumfizikai eredményeket, a kvan-tumszámítógépek megvalósításával kapcsolatos gondolatokat ugyancsak beszerkesztette a hamadik német kiadásba.

Joggal viseli az ötödik magyar kiadás A kezdetektől a huszadik század végéig alcímet, hiszen Patkós András fizikus és az Akadémiai Kiadó gondos munkatársai segítségével sikerült a Szerző utolsó gondolatait, keze vonását átültetni a harmadik német kiadásból.

A „Műegyetemen” és a „Pázmányon” pár száz egyetemi hallgató ma is lel-kesen és szeretetteljes érdeklődéssel várja évente, hogy ők is kézbe vehessék A fizika kultúr történetének órarendjükbe iktatott tantárgyhoz szükséges új kiadását.

Budapest, 2011. október

Csurgayné Ildikó

Szerkesztői előszó


11

Előszó az első kiadáshoz

A tudománytörténet ma már önálló tudományos diszciplína: megvannak a maga folyóiratai, egyetemi katedrái és ennek megfelelően a kidolgozott meto-dikája és témaköre; és természetesen megvannak a hivatott művelői is. Jelen könyv írója nem tartozik közéjük: hivatásszerűen fizikával, műszaki tudomá-nyokkal és azok pedagógiájával foglalkozva örömét lelte a történelem tanul-mányozásában, és ezt az örömet szeretné másokkal is megosztani. Ennek megfelelően az olvasó a fizikára, technikára vonatkozó részeket autentikusnak tekintheti – amennyiben általában egy könyv számíthat erre a jelzőre –; a tör-ténelmi, filozófiai háttér értelmezése viszont már magán viseli a szubjektivitás és bizonyos fokú – talán még megengedhető – dilettantizmus nyomait.

A könyv igen széles olvasóréteg számára íródott. Úgy képzelem, hogy a nem szakember olvasó is követni tudja – természetesen némi szellemi erő-feszítés árán – a lényeges gondolatmeneteket, ugyanakkor a szakfizikus szá-mára is van a könyvnek mondanivalója. Mindezt nem kompromisszum árán kívánom elérni – nem az volt a cél, hogy a tárgyalás szintjét valahol a művelt laikus és a szakfizikus ismeretszintje között húzzam meg –, hanem úgy, hogy lehetőség szerint nyomdatechnikailag is szétválasszam az általános ismere-tek segítségével követhető részeket a szigorúan szakmai és lényegében az egyetemi fizika ismeretét feltételező részektől. Ez utóbbiakat a könyv apró betűs szedéssel különíti el a főszövegtől. Kihagyásuk a normál betűs szöveg folyamatos olvasását nem zavarja. A szakmai betéteknek a laikus olvasó szá-mára is megvan a maguk szerepe. Ugyanis az apró betűs szövegben talál-ható képletek és ábrák – még a szöveg átugrása esetén is – segítenek egy hamis képet eloszlatni. A görög irodalom és művészet nagyjainál ugyanis megszoktuk, hogy azok nem korukhoz képest voltak nagyok, hanem időt-lenül azok, és a mai ember számára is frissnek ható mondanivalójuk van. A tudomány nagyjainál viszont természetesnek vesszük, hogy azok nagyon is időhöz kötöttek, és ma akár egy iskolás gyerek is túlléphet egy görög tudós, mondjuk ARKHIMÉDÉSZ tudásszintjén. Talán ezt hinnénk a művészekről is, ha nem csodálhatnánk meg eredetiben vagy másolatban PRAXITELÉSZ vagy MÜRÓN szobrait, vagy nem olvashatnánk HOMÉROSZt és láthatnánk színházban EURIPIDÉSZt. Ha ugyanilyen behatóan foglalkozunk – hogy a példánál maradjunk – ARKHIMÉDÉSZ gondolataival, azt látjuk, hogy azok követése a mai kor – szakmailag művelt – emberétől is szellemi erőfeszítést követel, de szellemi örömet is nyújt. Az olvasó tekintse tehát ezeket a rész-leteket olyannak, mint amilyenek a nélkülözhetetlen illusztrációk egy művé-szettörténeti munkában.

A könyv tehát tudomány-népszerűsítő olvasmány, de az egyetemi hall-gatók számára tankönyv is kíván lenni. Ezen kettős szerep mellé még egy harmadikat is szántam, miközben teljes mértékben tudatában vagyok annak a veszélynek, amit a sokcélúság magában rejt: nevezetesen, hogy a mű egyik célját sem tudja betölteni.

A könyv harmadik szerepköre: fizikatörténeti olvasókönyv is kíván lenni azzal, hogy a főszöveggel összemérhető mennyiségű idézetet tartalmaz. Hogy ez a rész szerves kiegészítője legyen a főszövegnek, ugyanakkor a lehető legkevésbé zavarjon, apró betűs szedéssel és színes nyomással párhu-zamosan futtatjuk a főszöveggel, hivatkozással kapcsolva ahhoz – sőt eseten-ként beépül abba.

A főszövegbe szervesen be nem építhető életrajzi adatokat és az egyéb – kommentárt nem igénylő – csupasz tényeket a kibővített ábraaláírásokban foglaltam össze. Ezzel a könyv további új szerepkört kapott: a Névmutató és a Tárgymutató segítségével lexikonként is használható.


12

Egy ilyen jellegű könyv szerzője a dolog természeténél fogva sok könyv-nek adósa: az irodalomjegyzékben felsorolt munkák legtöbbje forrásul is szolgált, de megkönnyítheti az olvasó számára a további elmélyedést. Az ábrák, idézetek eredetét igyekeztem pontosan megadni; ott, ahol tudtam, visszanyúltam az eredeti szöveghez. Az illusztrációkat – ismét a lehetőség szerint – igyekeztem a hazai könyvtárainkban megtalálható eredeti példá-nyokból venni.

Ahol az eredeti forrásmunkák magyar fordítását megtaláltam, azt felhasz-náltam, természetesen a fordító megjelölésével. Azok a szövegek, ahol a fordító nincs feltüntetve, saját fordításaim.

Nehéz lenne mindazokat felsorolni, akiknek köszönettel tartozom a könyv létrejöttéhez nyújtott segítségért. Igen sok külföldi múzeum, intéz-mény (Musée de la Ville de Paris, Musée de Versailles, Museo di Napoli, August Bibliothek Wolfenbüttel, Staatliche Museen Berlin) minden jogdíj nélkül engedélyezte a képek közlését, sőt a CERN (Európai Magkutató Központ, Genf), valamint a Stiftskirche Zwettl (Ausztria) közvetlen nyomdai felhasználásra alkalmas képanyagot is küldött. Hasonló nagyvonalúságot tapasztaltam a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Műemlékkönyvtárá-ban ZSÁMBOKI LÁSZLÓ részéről; de köszönet illeti a Budapesti Műszaki Egyetem Könyvtárában FREY TAMÁSNÉt, a Magyar Tudományos Akadé-mia Könyvtárában CSANAK DÓRÁt, a Székesfehérvári Püspöki Könyv-tárban P. SULYOK JÁNOSt, a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárban P. SZABÓ FLÓRISt, valamint az Országos Széchényi Könyvtár és az Egye-temi Könyvtár vezetőségét. Külön köszönet illeti a Szabó Ervin Könyvtárban BÓNA MÁRTÁt számtalan könyv felkutatásáért.

Ugyancsak köszönöm a lektorok, de különösen VEKERDI LÁSZLÓ sok hasznos és megszívlelt észrevételét, valamint a Gondolat Kiadó és az Atheneum Nyomda dolgozóinak lelkesedését és azt a készséget, amellyel különleges kívánságaimat teljesítették.


13

Az első kiadás 1978-ban jelent meg. Az 1981-ben napvilágot látott második kiadás lényegében az első kiadás – átnézett és amennyire ezt a technikai lehetőségek engedték – kissé bővített utánnyomása volt. A harmadik kiadás (1986) már új szedés alapján készült, és így, bár a könyv struktúrája a régi maradt, lényegesebb változtatásokat is tartalmazott. 1990-ben az Urania-Verlag (Berlin) és az Akadémiai Kiadó gondozásában Kulturgeschichte der Physik címmel megjelent a német változat. Szándékosan nem írok fordítást, mert a könyv igyekezett a legmesszebbmenően figyelembe venni a német olvasók igényeit. Végül 1995-ben a második német kiadásnál a Verlag Harri Deutsch (Thun/Frankfurt am Main) kiadó lépett az NDK felbomlásával meg-szűnt Urania-Verlag helyébe.

A jelen negyedik magyar kiadás már figyelembe veszi mind a magyar, mind a német nyelvű könyvről szóló recenziókat. Így többek között kibő-vült a középkor a zsidóság szerepével, MAIMONIDESZ gondolataival a világ örökkévaló, vagy teremtett voltáról, egy utolsó fejezet pedig megkísérli átte-kinteni a fizika frontvonalának jelen (1990) helyzetét.

A könyv külalakja is megváltozott az előző kiadáshoz képest: az idézeteket színes szedés helyett raszteralátét különíti el és emeli ki.

A számtalan – a német kiadással kapcsolatos – ismertetés, de különösen a Norddeutsche Rundfunk kommentárja a könyv újszerűségén fellelkesülve általában túldicséri a könyvet, két negatív véleménnyel szemben. Ezeket rövi-den így lehet megfogalmazni: kevesebb több lett volna, bár a munka úttörő jellegét ezek is elismerik. Ez az aggály – l. az előző Előszót – természetesen bennem is felmerült.

A szerzők általában azért írnak könyvet, hogy azt olvassák, és a bennük rögzített gondolatok, ismeretek szétszóródva hassanak. Így számomra min-den dicsérő recenziónál többet mond a nagy példányszámon és az új kiadá-sokon túl az a tény, hogy egyrészt a könyv az egyik nagy könyvtárunkban a „ronggyá olvasott könyvek” kiállításán szerepelt, másrészt, hogy ma már több egyetemünkön, főiskolánkon – az Iparművészeti Főiskolán is – köte-lező vagy fakultatív tantárgyként szerepel a fizika kultúrtörténete – elsősor-ban dr. Csurgayné Ildikó tevékenységének eredményeként.

Befejezésül még külön másért is szeretnék köszönetet mondani Csurgayné Ildikónak: a könyv összes – magyar és német – kiadásánál bábáskodott mint szerkesztő, bíráló, állandó, nélkülözhetetlen segítőtárs.

Ugyancsak köszönet illeti feleségemet, aki a gépelési munkák mellett segí-tett a könyvtári munkákban, a francia szövegek fordításában.

Köszönet és elismerés jár az Akadémiai Kiadó dolgozóinak is, különö-sen a szerkesztőknek, a szakszerűségért, amellyel a könyv sajátos jellegéből fakadó bonyolult problémákat megoldották.

Végül nem feledkezhetem meg hallgatóimról, akiknek lelkesedése, sze-retetteljes érdeklődése nélkül ez a könyv sohasem készülhetett volna el. Nekik ajánlom ezt a munkát.

Budapest,1998. június A SZERZŐ

Előszó a negyedik kiadáshoz


Üdvözlet, s hála háta törvény- és a fény-hozóknak,kik – hol máglyán, hol gúnykacajon át –– s elbukva is! – előretörnektán nem is tudva hova s mért.ILLYÉS GYULA: Óda a törvényhozóhoz (részlet)


17

Bevezetés

0.1 A fizikatörténet kapcsolata mai életünkkel

1. A fejlett ipari társadalmak egyre nagyobb tömegek számára biztosítják a nyomasztó anyagi gondoktól mentes életet. Ezt az egy-egy szűk szakterü-leten szorgoskodó specialisták egyre növekvő számával érik el. Az egyén személyiségének kifejlesztéséhez az emberiség által teremtett kultúrértékek átfogó szemléletét igényli; ha nem, akkor ezt az igényt fel szeretnénk ébresz-teni benne. De vajon lehetséges-e „szakbarbárokban” lelkesedést ébreszteni a művészetek, az irodalom iránt, vagy megfordítva: meg lehet-e győzni a humán területek művelőit arról, hogy a szaktudományoknak is vannak olyan eredményei, amelyek az egyetemes emberi kultúra integráns részét képe-zik? Vagy általánosabban fogalmazva és a közelmúlt divatos kifejezésével élve: lehetséges-e a két kultúra, a természettudományos és a humán kul-túra közötti szakadék áthidalása (0.1-1 ábra, 0.1-1 idézet)? Lehetséges-e az egyén, lehetséges-e, szükséges-e a társadalom szemszögéből nézve a szin-tézis, minthogy egyrészt az egyén szellemi befogadóképessége nagyon is korlátozott, másrészt az az igazán jó szakember, akinél a szakma művelése öncél, kielégülés, önmegvalósítás?

Mit várhatunk ezen a téren a fizikatörténettől? A fizikus számára a fizi-katörténet eseményei a vonatkoztatási pontokat jelenthetik, amelyekhez kapcsolódva érti és értékeli a kultúra többi területén elért eredményeket; a humán szemlélet számára pedig felmutathatja a természettudományok, elsősorban természetesen a fizika azon elemeit – kutatási, verifikálási mód-szereket, konkrét eredményeket –, amelyek a történelem folyamán a változó egyetemes kultúra alkotórészei, néha hajtómotorjai voltak. Azt mindenesetre le kell szögeznünk: egyetlen, egységes kultúra van, de csak számunkra, a befogadó individuumok számára merül fel az a kérdés, hogyan lehet annak lényeges elemeit kiválasztani, magunkévá tenni, tanítani (0.1-2 idézet). Tudomásul kell azonban azt is vennünk, hogy a nagy alkotók – művészek, tudósok – szükségszerűen öntörvényűek, és öntörvényük esetleg a teljes egy-oldalúságot jelenti számukra.

2. A fizikatörténet izgalmassá teheti a fizika oktatását – minden szinten, az általános iskolától az egyetemekig, a történelmi anekdotáktól a tragi-kus összeütközésekig, a szórakoztató naiv jelölésrendszertől a fogalmak, a módszerek filozófiához kapcsolódó, vajúdó tisztulásáig, mind, mind alkal-mas lehet az érdeklődés felkeltésére, élményadásra. Életideálokat, morális magatartásmintákat adhat. Mit nem várhatunk azonban – a közhiedelemmel ellentétben – a fizikatörténet oktatásától? Sok szó esik például manapság a pedagógiában az önálló gondolkodásra való nevelésről. Ezt a természettu-dományos oktatásban sokan úgy vélik megvalósíthatónak, hogy a termé-szet törvényeit nem kinyilatkoztatásként, kész ismeretanyagként közöljük a tanulókkal, hanem olyan eszközöket bocsátunk rendelkezésükre, mint amilyenekkel annak idején a törvény felállítói kísérleteztek, hogy azok segít-ségével most a törvényeket ők maguk újra felfedezhessék. A valóságban az ilyen jellegű kísérletek gyakran csak arra alkalmasak, hogy a tanulókban teljesen hamis hitet ébresszenek az új törvények felfedezésének egyszerű-ségére vonatkozóan és teljesen hamisan állítsák be a tudomány nagyjainak eredményeit. Csak a történelmi szemlélet mutathat rá, hogy tulajdonképpen miben volt a felfedezés döntő lépése, amelyeknek megtételéhez zsenialitásra és igen sokszor nem mindennapos emberi bátorságra volt szükség. Példa-képpen szeretném említeni a lejtő esetét, amelyen a gyerekek felfedezhetik az egyenletesen gyorsuló mozgás törvényét, és ezzel újra reprodukálhatják GALILEI tettét. Amikor a diákoknak odaadjuk a lejtőt és a sima golyókat,

0.1-1 ábra A tudós egy szent vagy művész extázisával; az emberi kultúra egységét fejezi ki ez az arc, egy görög tudós arca egy középkori katedrálisban(Ptolemaiosz szobra az ulmi katedrálisban; id. Jörg

Syrlin alkotása, 1470)

0.1-1 idézetAzt hiszem, hogy a nyugati társadalom egészének intellektuális élete egyre növekvő mértékben hasad szét két szemben álló csoportra... az irodalmárok az egyik oldalon, a tudósok – és ezek között is elsősor-ban a fizikusok – a másikon. A kettő között pedig a kölcsönös meg nem értés és néha (különösen a fiata-lok között) az ellenszenv és ellenséges érzés szaka-déka. Különlegesen eltorzított képe van az egyiknek a másikról... A nem tudósoknak az a gyökeres benyo-másuk, hogy a tudósok sekélyesen optimisták, és nincsenek tudatában az ember helyzetének. A másik oldalon a tudósok azt hiszik, hogy az irodalmárok-ból teljesen hiányzik a megfontoltság; nem törődnek felebarátaik sorsával, a szó mélyebb értelmében antiintellektuálisak, le akarják szűkíteni a művészetet és a gondolatot a pillanatnyi létezésre...

(Egy tudóst megkérdezve,) hogy milyen könyveket olvasott, határozottan és magabiztosan ezt felelte: „Könyveket? én a könyveimet inkább eszközként használom.” Nehéz megállni, hogy ne eresszük sza-badjára fantáziánkat – vajon milyen eszközként hasz-nálható egy könyv? Talán kalapács vagy primitív ásó-szerszám?... Nem arról van szó, hogy az érdeklődés hiányozna belőlük. Inkább arról, hogy a tradicionális kultúra teljes irodalma tevékenységi körük számára irreleváns. Természetesen a legkevésbé sincs igazuk.

00fizika_simonyi.indd 1700fizika_simonyi.indd 17 2012.04.04. 10:42:122012.04.04. 10:42:12

18

ezzel kiiktatjuk a felfedezés és az eredetiség lényegében egyetlen elemét. A többi teljesen mechanikus munka, amely a kísérletező pszichológus olda-láról nézve nem sokban különbözik egy adott szituációba helyezett kísérleti állat viselkedésének tanulmányozásától. GALILEI nagy tette ugyanis az volt, hogy vett egy kísérleti eszközt, méghozzá olyan formában, amilyen formá-ban az a természetben sehol, soha nem volt található. A szituációteremtés volt itt a döntő lépés: a valóság absztrakciója a matematikai kezelhetőség cél-jára. Természetesen az ilyen jellegű foglalkoztatások is fontosak, de pedagó-giai szerepük egészen más: a GALILEI által használt mérőeszközök utánzása élményszerűen közelebb hozza mind a vizsgált természeti jelenséget, mind a történelmi korszakot; áttételesen még ötletadó is lehet: GALILEI például az időtartamot a kifolyt és összegyűjtött víz tömegével mérte: a mai mérés-technikában az elraktározott elektromos töltés lehet mértéke a (nagyon kis) időintervallumnak.

Az életideál, a követendő minta felmutatásánál is vigyáznunk kell: nem szabad elfelejtenünk, hogy általában egy új irányt szabó egyéniség ellenfe-lei szellemi téren vele közel azonos nagyságrendűek, erkölcsi téren pedig esetleg felette állók. Ismét teljesítménye értékét csökkentenénk azzal, ha azt állítanánk, hogy ellenfelei nyilvánvaló értelmetlenséget állítanak és alacsony erkölcsi szintet képviselnek.

3. Elképzelhető az is, hogy a fizikatörténet mint stúdium a fizika stúdium helyébe lép: akár a fizikusi vagy mérnöki szakok induló fizikáját, akár humán szakok világnézet-orientált természettudományi tárgyát felválthatná.

4. A fizikatörténet megtermékenyítheti a ma fizikáját is. Így például a görög tudomány, filozófia és fizika ma is élő, ható voltának igazolására két XX. századi neves kutatóra szeretnénk hivatkozni. Az egyik BERTRAND RUS-

SELL, aki PLATÓNt a szám fogalmának értelmezésében FREGE, WHITEHEAD és önmaga elődjének tekinti, a másik HEISENBERG, aki azt állítja, hogy egységes térelméletének alapötletét PLATÓNtól kapta (lásd a későbbi 1.3-3a idézetet).

Az alkotó fizikust még más úton is, közvetlenebbül segítheti a fizikatör-ténet: az elméleti alapfeltevéseket ugyanis egy-egy új elmélet felbukkanása-kor szokás diszkutálni. Ellenzői minden lehető érvet felhoznak cáfolására, s azokra megnyugtató választ kell adni. Az új generáció már természetesnek fogadja el az új eszméket – a kétségek feledésbe mennek. Ha most a tudo-mány haladása éppen az alapok felülvizsgálatát igényli, a régi viták hasznos ötletekkel szolgálhatnak.

Sohasem szabad azonban elfelejteni, hogy a forradalmian új ötletek a teremtő zsenik múlttal való szembefordulásából születnek (0.1-3a és b idézet).

5. A fizikatörténet problematikája új, izgalmas kihívást jelent az emberi intellektus számára. Még napjainkban is újabb és újabb dokumentumok kerülnek elő, amelyek alapján át kell értékelni nemcsak a fizikatörténet – vagy kissé általánosabban a tudománytörténet – megállapításait, hanem a művelődéstörténet, sőt nemegyszer a történelem tényeit is. Példaképpen csak kettőt említenék. A jelen század elején egy levakart ókori kéziraton, palimpszeszten fedezték fel ARKHIMÉDÉSZ egy levelét, amelyben kutatási módszerét írja le a mai kutatók számára is megszívlelendő tanulságokkal. Ugyancsak a legújabb időkben sikerült értelmezni egy, a jelen század ele-jén egy hajóroncsról felkerült szerkezetet, amelyet leírója fellengzősen antik komputernek nevezett el, de forradalmi jelentőségű olyan értelemben, hogy a hellén fémmegmunkálási technológiát teljesen új szinten mutatja be.

6. Az általános történelem számára is fontos – a fizikatörténet által iniciált – nagyarányú szemléletváltás egyik jellegzetes példájának vagyunk éppen most tanúi: a sötétnek nevezett középkor kézirattömegének feldolgozása után a modern természettudomány kicsírázásának időpontját közel három évszázaddal előbbre kell az eddig szokásosnál datálni. Mindezekről természe-tesen a későbbiekben részletesen szólunk.

7. És végül: a fizikatörténet segít abban, hogy helyesen ítéljük meg korunk teljesítményét. Szívesen beszélünk a tudományos ismeretek soha nem észlelt sebességű felduzzadásáról, a „gyorsuló idő”-ről, és aggódva gondolunk arra, hogyan birkóznak meg diákjaink, pedagógusaink a növekvő tudáshalmazzal. Ezt az érzést a látványos technikai sikerek keltik. A fizikai világunk belső struktúráját kifejező alapösszefüggések felismerése más fejlődési ütemet követ. Vannak, akik úgy vélik – köztük a jelen könyv írója is –, hogy az utolsó

Ez ugyanis azt eredményezi, hogy alkotó képzeletük sekélyesebb, mint lehetne. Önmagukat szegényítik el...

(Az irodalmárok viszont a tudósokat) megvetik mint tudatlan specialistákat. De az ő saját tudatlanságuk és saját specializálódásuk éppen olyan meglepő...

(Egy, a tradicionális kultúra szemszögéből nézve igen művelt társaságban feltettem a kérdést,) hogy közülük ki tudná elmondani a termodinamika második tételét. A kérdés fogadtatása hűvös volt, és a válasz teljesen negatív. Pedig én valami olyasmit kérdeztem tőlük, ami tudományos vonalon annak a kérdésnek a megfelelője: Olvasta ön Shakespeare valamelyik munkáját?

Ma már azt hiszem, hogy ha még egyszerűbb kér-dést tettem volna fel, például azt: „Mit ért ön tömeg vagy gyorsulás alatt?”, amely annak a kérdésnek a tudományos megfelelője: „Tud-e ön olvasni?” – ezen művelt embereknek legfeljebb egytizede érezte volna, hogy közös nyelven beszélünk. És miközben a modern fizika hatalmas épülete felépül, a nyugati világ legképzettebb főinek többsége éppoly kevéssé érti, mint akár kőkorszakbeli elődeik.

Társadalmunkban (vagyis a fejlett nyugati társadalom-ban) elvesztettük a közös kultúrának még a látszatát is. A lehető legjobban képzett személyek többé nem tudnak véleményt cserélni legfőbb intellektuális érdek-lődésük síkján. Ez aggasztó alkotó, intellektuális és mindenekfölött morális életünk szempontjából. Ahhoz vezet, hogy rosszul értelmezzük a múltat, rosszul ítél-jük meg a jelent, és megtagadjuk jövő reményeinket. Megnehezíti, talán lehetetlenné teszi, hogy helyesen cselekedjünk.

Természetesen nincs teljes megoldás... Mégis tehetünk valamit: a legfőbb eszköz, ami rendelke-zésünkre áll, a nevelés – a nevelés elsősorban az általános és középiskolákban, de a főiskolákon és az egyetemeken is. Nincs mentség arra, hogy a követ-kező generációt is olyan tudatlanságban, a kölcsönös megértéstől és rokonszenvtől megfosztva bocsássuk útjára, mint amilyenek mi magunk vagyunk.

SNOW: The two cultures and a second look,pp. 11–60.

0.1-2 idézetA vitában a legtöbb szó arról a szakadékról esett, mely a természettudományos és történeti műveltség közt tátong. Én ezt a szakadékot önmagamban soha nem éreztem... S a két dolog: ami az írósághoz kellett és amire a természettudomány szorított, szinte egy percig sem volt külön valami...

De ahogy történelmi tanulmányaimban előbbre jutottam, azt láttam, hogy ez a szakadék nemcsak énbennem nincs meg, de nincs meg objektíve sem, az újkorban legalább, a természet- és szellemtudo-mányok között...

Gondolj a XVII. századi bölcseletre. Művelőinek, akik többnyire tudósok vagy a friss természettudo-mány bűvöletében élő műkedvelők voltak: a mate-matika, mechanika sugallta a módszert, hogy a szel-lemi értékekhez ragaszkodó ember vagy épp a hívő, mindjárt védeni is igyekezzék, amit ez a módszer elsöpréssel fenyeget...

Hol van hát s hogy nyílt az a szakadék, melyről a felszólalók panaszkodtak? Nyilván az emberek képzettségében, s a pedagógia tehetetlensége, ami nyitva tartja.

NÉMETH LÁSZLÓ: Kétféle műveltség.

Levél Marx Györgyhöz


19

évtizedekben ezen területen elért eredmények nem állják ki az összehason-lítást a XX. század első, vagy akár a XVII. század urtolsó évtizedeinek forra-dalmi, valóban szédítő iramban jelentkező meglátásaival.

0.2 Értékelés és periodizáció

0.2.1 Időbeosztás a tudományos tevékenység intenzitása alapján

A történelem eseményei nem igazodnak kerek évszámokhoz, de bármelyik évszámnál meg lehet állni és összegezni a nagy történéseket. Az egyenle-tes, metronómszerű krónikási időbeosztásnak az az előnye is megvan, hogy plasztikusan jelentkezik benne a történelem zsúfolt időszakának és a nekiké-szülés, értékelés, feldolgozás üresnek tűnő intervallumának változása.

A történelmi, helyesebben kronológiai periodizáció egy igen természetes módja adódik ennek alapján úgy, hogy megvizsgáljuk a tudományos tevé-kenység intenzitását az idő függvényében. Ez a görbe (0.2-1 ábra) meg-lepő jellegzetességet mutat. Elsősorban azt, hogy a tudományos tevékeny-ség az utolsó két és fél évezred folyamán két ízben is néhány évszázadra terjedő kiemelkedő maximumot mutat. A Kr. e. 500-tól 200-ig terjedő korszak az emberiség történetének „görög csodával” megjelölt korszaka. Az ábrán jobbra a tudományos, balra pedig az egyéb kulturális (irodalmi, képzőművészeti) tevékenység intenzitását tüntettük fel. Azt látjuk, hogy ez a két tevékenység többé-kevésbé szinkronban halad egymással, bár nagyobb elcsúszások is lehetségesek: a római korszak például az emberi kultúra egyes területein a görögökéhez hasonlóan kimagasló teljesítményt mutat fel; így elsősorban a római jogalkotás az, amelyik mind a mai napig rányomja bélye-gét a társadalmi életünket szabályozó normák kialakítására; vagy gondol-junk csak a római irodalom (VERGILIUS, HORATIUS) nagyszerű alkotásaira. Ugyanakkor a rómaiak a fizika vagy a matematika területén lényegében semmi eredetit nem alkottak, talán az egyetlen – a görög atomelméletet továbbfejlesztő – LUCRETIUSon kívül. Hasonló a helyzet a XVII. század nagy természettudományos fellendülését közvetlenül megelőző reneszánsz eseté-ben is: a természettudomány a jobb oldali görbe szerint inkább visszaesik a művészetek egyedülálló intenzitásnövekedésével szemben.

A majdnem kétezer évet kitevő távolságot a görögök és a XVII. század között az átmentés, illetőleg újrafelfedezés korszakának nevezhetjük, amely-hez itt-ott járulnak csak eredeti felfedezések, mint amilyenek elsősorban az arab, a bizánci kultúra és a késő skolasztika új eredményei.

Természetes beosztásként tehát az alábbi fejezetek kínálkoznak: a görög tudomány korszaka, az átmentés időszaka és az újkor tudománya.

A fizikatörténet talán legizgalmasabb része az átmentett, újrafelfedezett zárt egész, éppen ezért a továbbfejlesztésre alkalmatlan klasszikus örökség elvetése és az új alapok lerakása. Ez tehát külön fejezetet érdemel. Az újkori fizika további felosztása: klasszikus fizika és a XX. század fizikája; bármeny-nyire is különbözzenek ezek a részletekben, a fizikustól azonos attitűdöt kívánnak a tudományos megismerés módszerére vonatkozóan.

0.2.2 A tudományos megismerés, ahogy a ma fizikusa látja

A legtárgyilagosabbnak látszó kronológiai felsorolás is vagy tudatos, vagy öntudatlan értékelés. Amíg a történelmi tények értékelésénél általános világnézeti, etikai normák is szerepet játszanak, a fizika történeténél a hely-zet egyszerűbbnek látszik: adott a jelen fizikája, a különböző korok fizikáját ehhez kell mérni. Ez kielégítő lenne, ha a fizika csak tények halmazából állna. A fizika azonban nemcsak megfigyel, leír – tehát a „mi van a termé-szetben” kérdésre ad választ –, hanem értelmez, összefüggéseket keres, tehát

0.1-3 idézeta) A nagy hódítók – így olvashatjuk – nemcsak fellel-kesültek az előző hódítók tetteinek olvasásakor, de nagymértékben formálódtak is. Miért ne várhatnánk, hogy ugyanilyen hatást gyakorol a természettudomá-nyok története a természettudósokra? Esetleg nem várható még több is ennél?!...

Ezekre a történelmi összefoglalókra nyilvánvalóan nagyobb szükség van a tudomány előrehaladott állapotában, mint amikor még gyerekcipőben járt. A jelen pillanatban a tudományos felfedezések olyan nagyszámúak és annyira szétszórtak, hogy egyetlen ember sem képes mindahhoz az ismerethez hozzá-jutni, ami már közkincs, hogy így alapozza meg saját kutatásait. És ez a körülmény – úgy tűnik – igen hát-ráltatja a tudományos felfedezéseket.

Nem mintha azt hinném, hogy a felfedezések stag-nálnának. Másrészről ugyanis azt vesszük észre, hogy ez utóbbi években éppolyan gyors az előrehaladás, mint a múlt bármely hasonló hoszszú időszakában. Sőt úgy tűnik, hogy a haladás felgyorsult.

PRIESTLEY: The History and Present State of

Electricity, 1767. Vol. 1. pp. VI–VIII.

b) Szeretnék most a természettörvény kitalálásának művészetéről beszélni. Ez valóban művészet. Van-e módszere? Önök talán azt az utat javasolnák, nézzük meg a történelmet, hogy csinálta a többi nagyfejű. Jó, nézzük meg a történelmet!(Itt rövid áttekintés következik Newton, Maxwell, Heisenberg, Schrödinger módszeréről.)

Biztos vagyok abban, hogy a történelem a fizikában nem ismétli önmagát, ahogy azt bárki is megítélheti a felhozott példákból. Az ok a következő. Minden séma – mint amilyen a „gondolj a szimmetriatörvényekre”, vagy „foglald matematikai formába a kísérleti ered-ményeket”, vagy „próbálkozz az egyenletekkel” – ma már mindenki előtt ismeretes, és mindegyiket sokszo-rosan megpróbáltuk. Ha elakadunk, a válasz nyilván nem lehet ezek valamelyike, mert ezeket már kipró-báltuk. A következő alkalommal tehát új úton kell járni. Minden alkalommal, ha túl sok kusza problé-mával kerülünk szembe, ez azért van, mert módsze-reink, amelyeket használunk, éppen azok, amelyeket ezelőtt is használtunk. A következő séma, az új felfe-dezés csak egy teljesen új, másféle úton közelíthető meg. Így a történelem nem sokat segít.

FEYNMAN: The Character of Physical Law, 1965,pp. 156, 173.


20

a „miért van” kérdést is felteszi, és keresi a választ. Mind a leírásra, mind a magyarázatra fogalmakat alkot, módszereket teremt, amelyekkel egyúttal az elért eredmények igazságát is demonstrálhatja, és új eredmények felkutatását teszi lehetővé. A módszer, az ismeret igaz voltához való viszony egy, a konkrét tudományszakon túlmutató filozófiai, sőt világnézeti színezéssel ellátott maga-tartás, és mint ilyen, a konkrét részleteredményeknél fontosabb szerepet játsz-hat a fizika történetében. Rögtön látszik, hogy az értékelésnek a tudományos tevékenység intenzitására való visszavezetése ilyenkor reménytelen. Mint-hogy a következőkben a használt módszert értékítéletünk megalkotásánál igen nagy súllyal szerepeltetjük, bevezetésként röviden összefoglaljuk azokat az alapelveket, amelyeket ma egy fizikusnak – legyen kísérleti vagy elméleti – tudatosan vagy spontán be kell tartania.

Példaképpen vegyünk egy nem túlságosan bonyolult, de nem is egészen triviális esetet, és vizsgáljuk meg ezen konkrét eset kapcsán, hogy milyen kérdésekre ad választ a fizika, és közben milyen fogalmakat és módszereket használ fel!

A jelenség, amelyet értelmezni akarunk, a következő: adott egy henger és benne egy súrlódás nélkül mozgatható dugattyú. A hengerben lévő gázt a dugattyú mozgatásával hirtelen összenyomjuk. Azt tapasztaljuk, hogy a gáz felmelegszik (0.2-2 ábra). Kérdés: mi ennek a jelenségnek a magyarázata, és állapítsuk meg a jelenség leírására szolgáló fizikai mennyiségek közötti kvan-titatív viszonyt; azaz válaszoljunk például olyan kérdésre, hogy adott kiinduló és végső térfogati arány esetén mekkora lesz a nyomás vagy mekkora lesz a hőmérséklet. Ez a probléma mindenki előtt ismeretes: a gáz viselkedésének problémája adiabatikus állapotváltozásnál.

A kvantitatív magyarázathoz felvesszük az energiamegmaradás törvényét, a gáz általános állapotegyenletét, a belső energia és a hőmérséklet kapcsolatát, majd ezekből az egyenle-tekből kiindulva annak feltételezésével, hogy az állapotváltozás adiabatikus, vagyis dQ = 0, az alábbi séma szerint levezetjük az adiabatikus állapotváltozás egyenletét:A három kiinduló egyenletünk: három törvény. A betűk jelentése:

u: belső energia; R0: univerzális gázállandó; M: a gáz tömege; M0: molekulasúlynyi meny-nyiségű gáz tömege; T: abszolút hőmérséklet; cv, cp: fajhő állandó térfogaton, illetve állandó nyomáson; p: nyomás; k=cp/cv; R=R0/M0: az egységnyi tömegre vonatkoztatott gázállandó.

Mint látjuk, egy mindennapos jelenség magyarázata is több törvény egyidejű felhaszná-lását és viszonylag bonyolult logikai lépések egymásutánját igényli.

0.2-2 ábra Modell a fizika magyarázó módszerének illusztrá-lására: egy edénybe bezárt gázt hirtelen összenyo-munk. Miért melegszik fel?

0.2-1 ábraAz intellektuális tevékenység intenzitásának diagram-ja a jón bölcselők felléptétől napjainkig


21

A végső formulák nemcsak a kvalitatív tényt közlik, hogy a hőmérséklet növekedett, hanem a növekedés kvantitatív értékét is megadják. Ez más szóval annyit jelent, hogy a jelenséget nemcsak megmagyaráztuk, hanem az adott fizikai helyzetben az eredményt előre meg tudjuk jósolni. A kvantitatív magyarázat egyúttal jóslási lehetőséget ad.

Mint látjuk, először is megadunk egy konkrét fizikai helyzetet, tevékenysé-get – vagyis leírjuk a kísérleti körülményeket és kísérleti eredményt, amelyet értelmezni akarunk. A jelenség kvalitatív magyarázata – mint tudjuk – igen egyszerű. A dugattyú összenyomásakor a gázon külső erők – jelen esetben a mi izomerőnk – munkát végeznek. Ez a munka a gáz belső energiáját növeli – miután feltételezzük, hogy az összenyomás elég gyorsan történik ahhoz, hogy a gáz közben ne adhasson le környezetének hőmennyiséget –, ezt jelenti az adiabatikus jelző; a belső energia növekedése pedig a gáz hőmérsékletének növekedésében jelentkezik.

A magyarázat egyes lépéseit az alábbi sémában foglalhatjuk össze (0.2-3 ábra):1. Kiindulunk egy konkrét helyzetből, és azt leírjuk. A tudományelmélet az

itt szereplő adatokat antecedens feltételeknek nevezi.2. A konkrét helyzethez hozzávesszük a kapcsolódó törvényeket. Az

antecedens feltételek és a törvények együtt a tudományelmélet nómenklatú-rájában az explanánst adják.

3. Az előző kettőből deduktív úton, tehát kizárólag logikai törvényeket alkalmazva – ide tartozik a matematikai levezetés is – levezetjük a megma-gyarázandó jelenséget, a tudományelmélet nyelvén az explanandumot.

Ahhoz azonban, hogy egy fizikai jelenség magyarázatát kielégítőnek fogadjuk el, az itt szereplő jelenségeknek, illetőleg mennyiségeknek bizo-nyos feltételeket kell kielégíteniük. Így például ahhoz, hogy egyáltalán fizikai problémával álljunk szemben, mind az előzmények, mind a következmények empíriaelemet kell hogy tartalmazzanak. Ezzel akarjuk ugyanis kirekeszteni, pontosabban elhatárolni a fizikai jelenségeket a logikai, a matematikai, illető-leg metafizikai vagy teológiai állításoktól. Így például nem tekinthetjük fizikai problémának, illetőleg fizikai probléma megmagyarázásának a 0.2-4 ábrán látható gondolatmenetet.

Fontos követelmény az is, hogy az előzmény általános törvényszerűséget tartalmazzon. Nézzük meg ugyanis az alábbi sémát.

Az Sz szekrényben levő órák ketyegnek.Az O jelű óra az Sz jelű szekrényben van.Tehát az O jelű óra ketyeg.

Ha megnézzük, ez a séma minden feltételnek eleget tesz. Konkrét fizikai szituációt ír le, csupa empíria szerepel benne, a logikai lépés is helyes, és mégsem érzi senki azt, hogy ezzel megmagyaráztuk, miért ketyeg az óra.

Pontosan az ilyen buktatók elkerülése végett kell kikötnünk, hogy az antecedens feltételek között egy általános törvény (természettörvény) sze-repeljen. Márpedig az, hogy az Sz szekrényben levő órák ketyegnek, nem általános természeti törvény.

Döntő feltétel természetesen az is, hogy az explanánsból az explanandum pusztán logikai szabályok felhasználásával levezethető legyen. Ilyen módon nemcsak magyarázatot igénylő értelmünket elégítjük ki, hanem ezzel tesz-szük lehetővé a természettudományos jóslást, ami csak másfajta kifejezése a műszaki tervezésnek.

Nem emeltük ki az eddigiekben annak fontosságát, hogy mind a konkrét fizikai helyzet leírására, példánkban a henger, a dugattyú fizikai tulajdonsá-gainak (geometriai méretének, a bezárt gáz kiindulóállapotának stb.) meg-adására, mind a törvények felírására mérhető fizikai mennyiségeket használ-tunk. Mielőtt egyáltalában kvantitatív törvényekről beszélhetünk, szükséges, hogy a szereplő mennyiségek fizikai fogalma kialakuljon, illetőleg egy még magasabb szinten mérhetővé váljon. Lehetséges egy olyan értékelés és egy olyan időbeli periodizáció, amely a fizikai fogalmak kialakulása, illetőleg kvantitatívvá válása alapján állapítja meg a fizika egyes korszakainak határait. Ilyen szempontok előtérbe helyezésével nyer a késő skolasztika a mai tudo-mányelméletben új értékelést: ekkor merül fel a kvalitások intenzitásának problémája, és indul el a kvantitatívvá válás útján.

0.2-3 ábra Egy fizikai jelenség magyarázatának logikai sémájaA tudomány három lényeges eleme:1. A jelenségek megértésére törekszik;2. a legáltalánosabb törvények és elvek segítségével;3. amelyek kísérletileg igazolhatók.

M. GOLDSTEIN–I. F. GOLDSTEIN [0.26], p. 91.

0.2-4 ábra Aquinói Tamás válasza arra a kérdésre, hogy a pokol a Föld középpontjában van-e. Figyeljük meg, hogy két „tekintély” is szerepel az indoklásban!(Declaratio 36 questionum)


22

Nem beszéltünk még arról, hogyan jutunk a kiindulásul használt törvények-hez. Az önmagában kis hatótávolságú induktív módszer szerint sok egyedi konkrét empirikus esetből kell kihámoznunk az általánosat (0.2-5 ábra). Ezt kissé óvatosan – először hipotézisként – megkíséreljük alkalmazni olyan jelen-ségekre is, amelyek nem teljesen azonosak az eredeti konkrét esetekkel – pél-dául a változók más értékeire vagy inkább más értéktartományaira vonatkoz-nak. Így végül felállíthatjuk a törvényt, általános érvényűnek posztulálva, vagy esetleg érvényességi korlátait is megadva.

Az itt bemutatott induktív sémánkat ki kell egészíteni: a valóság különböző köreit átfogó törvényeket úgy tekintjük most már, mint az empíriát közvetlenül kifejező törvényeket, és egy közös törvénnyé fogjuk össze őket (0.2-6 ábra). Ezt alaptörvény, axióma rangjára emelve, a jelenségek itt szereplő köre deduk-tív módon – tehát az általánosból az egyesre következtetve – tárgyalható.

A fizikai kutatás módszerének – egyúttal egy fizikai tartalommal bíró állítás igazsága eldöntésének – egyszerűsített sémája látható a 0.2-7 ábrán: a való-ságból kell kiindulni, és ide kell visszaérkezni. Igaz az az állítás, amely ebbe a sémába valahol beleilleszthető.

Sohasem szabad azonban arról megfeledkeznünk, hogy ez a közlés és ellenőrzés sémája, de nem mond semmit a fizikai gondolat születésének mechanizmusáról.

0.2.3 Periodizáció az elméleti szintézis szerint

Történelmi korszakjelzőnek tekinthetjük azokat a felismeréseket is, ame-lyek alapján a fizika addig különbözőnek hitt jelenségcsoportja eggyé olvad, közös magyarázatot nyer.

A 0.2-8 ábrán HUND nyomán egy logikus és lehetséges kronológiai peri-odizációt tüntettünk fel, ahol az egyes részterületek eggyé olvadása mutatja a fizikatörténet csomópontjait.

Az előző fejezetben tárgyalt konkrét feladatunk esetében részletesen megvizsgálhatjuk azt, hogy az ilyen eggyé olvadás milyen elméleti és esztétikai konzekvenciákkal, illetőleg gyakorlati eredményekkel jár. Tételezzük fel ugyanis, hogy az edénybe zárt gázrészecskék

0.2-7 ábra A tudományos módszer egyszerűsített sémája. A tör-vény a jelenségek nagyobb körét fogja át, mint az alapul szolgáló egyedi esetek. A véges érvényességi tartományt is jelöltük.

0.2-5 ábra a) Az induktív módszer a sok egyedi esetből emeli ki az általánosat.b) A valósághoz talán közelebb áll ez az ábrázolási mód: hogyan adódik a több konkrét, egyedi eset „összeillesztéséből” végül egy (általánosabb) törvény. Az eljárás a képkirakós rejtvényjátékhoz (puzzle) hasonlítható. Azt is feltüntettük, hogy az általános törvényből hogyan szakítható ki egy újabb – esetleg eddig még nem észlelt – egyedi eset.

0.2-6 ábra A törvények hierarchiája. Felfelé menve a törvények a jelenségek egyre szélesebb körét fogják átFRANCIS BACON a XVII. század elején így sum-mázta ezt a módszert:

...kihámozni és megformálni az axiómákat a kísér-letekből... kikövetkeztetni és levezetni új kísérleteket az axiómákból... Az utunk ugyanis nem egy szinten vezet, de emelkedik, majd lefelé tart; először fel az axiómákig, majd le a kísérletekhez...

0.2-8 ábra A fizikatörténet csomópontjai: a különböző jelenségcsoportok közötti kapcsolat felismerésének időpontjai

HUND: Geschichte der physikalischen Begriffe nyománAz egyes évszámok jelentősége:1687: Newton Principiájának megjelenési éve;1820: Oersted felfedezése az áram mágneses hatásáról;1864: Maxwell elektrodinamikája;1870: a statisztikus mechanika kifejlesztése.


561

5.7 Összegzés és kitekintés

5.7.1 A frontvonalak

A XX. század eredményeire az előző, 1899/1900-as századforduló opti-mista fizikusának szemével tekintve megnyugtató világképet alakíthatunk ki. Az emberi méretek világához, más szóval az emberi érzékekkel felfogható jelenségek köréhez kihagyásmentesen csatlakozik az atomi világ, a mikro-kozmosz és az égi jelenségek világa, a makrokozmosz. Az lehet az érzé-sünk, hogy immár minden, elődeink által feltett kérdésre választ kaptunk: mi a világ szerkezete és melyek az alkotórészei? A kvarkokból felépülnek a protonok és neutronok, ezek az elektronokkal atomokká állnak össze, az atomokból szükségképpen molekulák jönnek létre, és máris elérkeztünk a mindennapi élet sokféle makroszkopikus állapotú anyagához: a gázokhoz, a folyadékokhoz, a kristályos szilárd testekhez. Mindezekből, elvben, számítá-sokkal tervezhetők a „megrendelt” szilárdsági, mágnesezhetőségi, vezetőké-pességi stb. tulajdonságokkal rendelkező műszaki berendezések.

Az univerzumban is megtaláljuk az atomokból felépülő anyagfajták ugyan-azon sokféleségét, amelyekből ugyanazon törvényeket követve bolygók, naprendszerek, csillagok, galaxisok jönnek létre.

Azonban az előző századforduló reális helyzetét megjelenítő 5.1-1 ábrára tekintve, azon számos kérdőjelet, sőt ellentmondást is találunk.

Ma – mutatis mutandis – hasonló helyzettel állunk szemben. Elvi nehéz-ségek sem hiányoznak. Nem felejthetjük Heisenberg intelmét, miszerint „a következő alkotórészekből állunk” kezdetű kijelentéseknek csak korlátozott értelmük van (5.5.10 fejezet). Továbbá, némely makroszkopikus test szer-kezetét és tulajdonságait csak igen gyengén határozzák meg alkotórészeinek vagy építőköveinek tulajdonságai. Gondoljunk a kaotikus rendszerekre vagy a később említendő kvantumfolyadékokra. A szélsőségesen kicsiny vagy nagy rendszerek kérdésköréhez csatlakoznak a szélsőségesen komplex rend-szerek kérdései.

Nem is kell ilyen messzire mennünk. A fizika minden területén jelentkez-nek olyan feladatok, amelyek ha nem is számítanak „forró kérdésnek”, de fontosak a mindennapi élet számára.

A fizika azon területein is jelentkeznek nagyon aktuális kérdések, amelye-ket mai szemmel klasszikusnak nevezhetünk.

Két példát mutatunk be erre. Az atomok szerkezete, energiaszintjei több mint száz éve szerepelnek a kutatási témák között. Ma újból divatba jöttek: a már emlegetett egzotikus atomok (5.5.11 fejezet) mélyebb betekintést kínál-nak az atomi szintek felhasadásának jelenségkörébe. Példaként említhető az a hidrogénszerű atom, amelynek centrumában egy He mag van, és amely körül egy müon „kering” (5.7-1 ábra).

A másik, kiemelkedő gyakorlati fontosságú példát a szintén csaknem száz éve kutatott klasszikus magfizika területéről vesszük. Az atomhulladék hosszú távú tárolásának gondja csaknem leküzdhetetlen nehézséget jelent. Vizsgálatok folynak a maghasadásból származó magoknak részecskegyor-sítókban sokkal rövidebb élettartamú atommagokká történő átalakítására (5.7-2 ábra).

A csúcsjelentőségű kérdések kiválasztására a legjobb módszernek a Nobel-díjjal jutalmazott kutatási eredmények kiemelése tűnik. Az alábbi táblázatban felsoroljuk ezeket. Feltűnő, hogy az elemi részek és az univerzum fizikája mellett erős jelenlétet mutatnak az emberi méretskálájú anyag sajátos visel-kedésű objektumai, a kvantumfolyadékok és a Bose-kondenzátum. Hajlunk arra, hogy ezeket a rendszereket abban az értelemben tekintsük komplex-nek, hogy vizsgálatukhoz nagyobb szellemi (matematikai) és anyagi erőfor-rásokat kell mozgósítani, azonban világfelfogásunk továbbalakítását nem érintik. Egészen más a helyzet a kaotikus mozgások felismerésével, amely Laplace álmát semmivé tette, vagy a biológiai fontosságú „önszerveződő rendszerekkel”. E témakörök kutatói immár paradigmaváltásról beszélnek.

Az elemi részek és az univerzum fizikájának Nobel-díjazott témáival a követ-kező fejezetekben foglalkozunk. Itt kissé részletesebben beszéljük meg a kettős csillagrendszerekben fellépő pulzárok és a kvantumfolyadékok jelenségkörét.

5.7-1 ábraEgy „egzotikus hidrogénatom”. A μ– jelű, negatív töl-tésű müon oly mértékben árnyékolja a hélium atom-magjának elektromos töltését, hogy az elektronra lényegében egyetlen elemi töltésnyi pozitív töltés hat, csakúgy mint a hidrogénatom esetében.

A valóságban a leírtaknál bonyolultabb viszonyok alakulnak ki. Az ábrába illesztett képletből látszik, hogy a pályasugár n2-tel nő, míg az m tömeg és a Z rendszám növelésével csökken. A rendszer ener-giája viszont Z2m-mel nő és n2-tel csökken.

Tekintsük most azt a legegyszerűbb egzotikus ato-mot, amely a hidrogénatom magjából (a protonból) és egy müonból áll. Ezt a szerkezetet Hμ– vagy pμ– jelöli.

Ennek az atomnak az alapállapoti energiájára |E1|=13.5 eV · 207 2800 eV, a pályasugarára r10,5 · 10–8/2072,4 · 10–11 cm kapható. Itt 13,5 eV a H-atom legmélyebben fekvő sajátenergia-állapotá-nak energiája, 207 a müon/elektron tömeghánya-dos. A neodiumatomra (Ndμ–, Z=60) már 4,86 MeV az ionizációs energia!

A müonatom bonyolult nívószerkezetét három tar-tományra oszthatjuk fel. Az első az, ahol a müonok pályasugara nagyobb, mint az 1s elektronpályáé. E tartomány elsősorban az atom- és molekulaszerkezetre van hatással. Amikor a pályasugár kisebb lesz az 1s elektronokénál, akkor előtérbe kerülnek a „közbeikta-tott” részecske, ez esetben a müon tulajdonságai, mint pl. annak tömege. Az ilyen szinteknek (termeknek) a vizsgálata kvantum-elektrodinamikai információkat is nyújt, példaként említhető a vákuumpolarizációs hatá-soknak vagy a Lamb-eltolódásnak a megvilágítása.

A harmadik tartományban a müonpálya közvetle-nül a mag közelében halad. Ezekkel az atommagok tulajdonságait tapogatják le.

Még egzotikusabb az az atom, amelyben a hélium-mag egy antiprotont fog be (He p–e–, CERN 1994).

Ezeket az atomi szerkezeteket az 1990-es évek ele-jén kezdték rendszeresen tanulmányozni. 1992-ben T. Yamazaki és K. Ohtsuki modellt alkottak a He p- e- képződményre, amelynek az atomkula nevet adták a molekula elnevezés analógiájára.

Megjegyezzük még, hogy 1995-ben a CERN-ben sikerült előállítani az antihidrogént (p–e+, 11 egyed, élettartam: 30 · 10–9 s).

Az energiaszintekre az 5.7-1 ábrán bemutatott képletek alapjában megegyeznek az 5.3-11 ábrán bemutatottakkal, azzal a különbséggel, hogy itt az atommag Ze töltéssel rendelkezik e helyett. Belát-ható, hogy ennek a hidrogénszerű atomnak az energiaszintjei csak az n főkvantumszámtól függe-nek. Többelektronos rendszerekben azonban ezek a szintek különböző atomi kölcsönhatások eredménye-képpen több egymáshoz közeli termre szakadnak fel. Magasabb rendszámoknál, különösképpen azok rönt-gensugárzással történő vizsgálatakor, az n=1,2,3,… jelölés helyett K, L, M energiaszintekről beszélnek. Az elnevezés Moseley-től származik (5.7-6 ábra).


562

Az 1974-ben R. A. HULSE és J. H. TAYLOR által felfedezett kettőscsillag pulzár 1993-ban érdemelte ki a Nobel-díjat (5.7-3 és 5.7-4 ábra). A jelen-ség lehetőséget adott az általános relativitáselmélet egy jóslatának ellen-őrzésére. A pulzáló együttest két neutroncsillag alkotja, amelyek tömege egyenként nagyobb a Napénál, és sugaruk nagyjából 10 km. Egymás körül ellipszis-pályán keringenek, távolságuk a Föld–Hold távolsággal nagyság-rendileg megegyezik. Keringésük periódusideje 8 óra. Az egyik csillag visel-kedik pulzárként: a Föld irányába 0,05903 s periódusú rádiófrekvenciás jeleket küld.

Egy ilyen rendszernél erőteljesen kifejeződnek a relativisztikus hatások, pl. a Merkuréval analóg perihélium mozgás.

Várható, hogy az ellipszispálya menti gyors mozgásból fakadóan a tömegeloszlás gyorsan változó kvadrupólusa gravitációs hullámot kelt, ami kísérletileg megfigyelhető. Bár a közvetlen megfigyelésre vonatkozó erő-feszítések mindmáig eredménytelenek maradtak, a keringési periódusidő csökkenéséből meghatározható energiaveszteség jól egyezik azzal, ami az

5.7-2 ábraa) Atomerőművi radioaktív hulladék (az atomszemét) kezelésének egy elvi lehetősége. Az erőműből a kiégetett fűtőelemeket tartályban szállítják át kémiai feldolgozásra (1). Ennek során a hosszú – többéves – élettartamú atomokat a gyorsan lecsengő atomoktól kémiai úton elválasztják. Az utóbbiakat lecsengési medencékben helyezik el (2). A hosszú élettartamú izotópok atomjait egy reaktorhoz hasonlatos berendezésbe viszik át (3). Ott a fűtőelemeknek megfelelő szerepet játsszák, ám ebben a reaktorban a hasadási folyamat nem önfenntartó. A hasító neutronokat nagyenergiás protonok hozzák létre egy ólom-bizmut keverék atommagjaival ütközve. A protonok 1,6 GeV ener-giájukat egy részecskegyorsítóban nyerik. A spallációs (lehasítási) folyamattal előállított neutronokat (protononként átlagosan 55 neutront) nehézvizes (D2O) közegben lassítják. A hosszú élettartamú radioaktív magok a nagy fluxusú (1016 neutron/s cm2) neutronáramból történt neutronbefogás után rövid felezési idejű izotópokba bomlanak.b) Az ábrán bemutatott neutronbefogásos mag reak ció -sorozat azt illusztrálja, hogyan lesz a 2·106 év élettartamú technéciumból rövid élettartamú, majd stabil izotóp.

Az atomszemét problémáját megoldó „transzmutáció” vázolt gondolatát 1992-ben C. D.

Bowman vetette fel. Ma számos helyen (pl. a Los Alamos National Laboratoryban) intenzíven vizsgálják elméleti és kísérleti módszerekkel.

Ezek a berendezések alkalmasak a tórium radioaktív energiájának a kinyerésére is.

5.7-3 ábraAmennyiben annak a csillagnak, amelyikből a neut-roncsillag létrejött, volt perdülete, az impulzusmomen-tum megmaradása a neutroncsillagot nagyon gyors forgásra készteti jóval kisebb geometriai mérete miatt. Ha még erős mágneses térrel is rendelkezik, az induk-ciótörvény értelmében erős elektromos tere is kialakul. Az ennek hatására gyorsuló részecskék a mágneses tengely irányában elektromágneses hullámnyalábot sugároznak. A neutroncsillag forgásának következté-ben a Földön periodikus ismétlődésű impulzusok ész-lelhetők (HEWISH és BELL, 1967). Ezeket a neutron-csillagokat pulzároknak nevezik.

5.7-4 ábraEgy bináris pulzár (részben Hasse Nilsson ábrázolása alapján)


563

általános relativitáselméletből kiszámolható egy rendszerre, amely gravitá-ciós hullámokat bocsát ki.

A nem nulla tömegű bozonok alkotta rendszerek vizsgálata ma a vezető témák közé tartozik. Ezek a „kvantumfolyadékok” az abszolút nulla hőmér-séklet közelében különleges viselkedést mutatnak: elektromosan töltött bozonok esetében szupravezetővé válnak. Ez a tulajdonság már régóta (1911) ismert. Meglepő volt, hogy ezt a jelenséget először elektronokra, azaz egy fermiongázra tapasztalták. A BARDEEN–COOPER–SCHRIEFFER-elmélet sze-rint az elektronok párosával Cooper-párrá alakulnak. A párok egész spinű részecskékként viselkednek, amelyekre a Bose-statisztika alkalmazandó.

A hélium He-4 izotópjának atomja két protonból, két neutronból és két elektronból áll. Tehát páros számú fermionból kötött állapotként bozonként viselkedő objektum jön létre. A He-4 atomi gáz 2,18 K hőmérséklet alatt szuperfolyékony viselkedést mutat.

A He-3 atom viszont fermion. Ennek ellenére (1970 táján) sikerült olyan alacsony hőmérsékletre hűteni (2,6 ·10–3 K), amely alatt a He-3 gáz is szuperfolyékonnyá lett (5.7-5a, b ábra).

Ez az elektrongáz esetéhez hasonló rejtély: hogyan állanak össze a fermionok bozonokká. (Nobel-díj, 1996).

5.7-1 táblázatFizikai Nobel-díjak 1992-1999

5.7-5b ábraA lézersugaras hűtés elve.a) Egy atom elnyel egy fotont. Az energiamérleg: a foton energiája az atom E2–E1 gerjesztési energiájába alakul át. Az impulzusmérleg: a foton impulzusa az atom visszalökődési impulzusába alakul át (mn=h/g). (Pontosabban számolva a visszalökődés mozgási energiáját is a foton fedezi, de ezt elhanyagoljuk.) b) Egy nyugvó atomot két oldalról olyan fénnyel sugá-roznak be, amelynek frekvenciája nem elegendő az atom gerjesztésére (hn < E2–E1), ezért az atom nyu-galomban marad.c) Az atom balra elmozdul � sebességgel. A Doppler-hatás miatt a balról érkező foton frekvenciája megnő, amelynek révén elnyelődhet. Így az atom jobbra visz-szalökődik, tehát elmozdulása lefékeződik. A jobbról érkező foton frekvenciája ugyanakkor kisebb lesz, ezért nem hat az atomra.d) A jobbra elmozduló atomra balra visszalökő fékező erő hat, amint az a fent leírtakkal analóg megfontolá-sok megismétlése alapján belátható.

5.7-5a ábraA fermiongáz és a bozongáz teljesen eltérő viselke-dése az abszolút zérus hőmérséklet közelében abból következik, hogy a fermiongázban a Pauli-elv is megszorítja a viselkedést: egy energiaszinten legfel-jebb két fermion helyezkedhet el. A legalacsonyabb energiájú állapotban tehát a fermionok az összes alsó nívót kettesével betöltik, egészen a Fermi-szintig. A bozongáz összes részecskéje ugyanakkor a legalacso-nyabb energiájú szinten helyezkedik el.


589

A, ÁABBE, Ernst Karl (1840–1905), német fizikus

396–397 ABRAHAM, Max (1875–1922), német fizikus

408 AB��LARD, Pierre (Petrus Abaelardus) (1079–

1142), francia filozófus 136, 155, 160, XII ADAMS, Henry Brooks (1838–1918), amerikai történetíró XXADELARD, Bath-i (1090–1160 után), angol

tudós és fordító Spanyolországban 142 ADY Endre (1877–1919), magyar költő 498 AEPINUS, Franz Ulrich Theodosius (1724–

1802), német születésű pétervári matemati-kus és fizikus 332–333, 336

Agostino NIFO → NIFO ÁGOSTON, Szent (Aurelius Augustinus) (354–

430), Hippo püspöke, egyházatya, író, filo-zófus 58, 117–118, 120, 161–162, 220, 237, 556, XII–XIII

AGRICOLA, Georgius (Georg Bauer) (1494–1555), a cseh bányavidéken élt német bánya-orvos, természettudós 136–137, 182, 329

AHMESZ (Ahmose) (Kr. e. XVII. sz.), egyiptomi írnok 46, 48

AISZKHÜLOSZ (A„scÚloj) (Kr. e. 524–Kr. e. 456), görög drámaíró 43, 58, 115, 430

AKBAR (1542–1605), indiai uralkodó 179al-BATTANI (Albategnius, Albatenius, Moham-

med ibn Dsabir) (858–929), arab csillagász 137, 184

ALBERTI, Leone Battista (1404–1472), firen-zei matematikus, építész és humanista filozó-fus 170

ALBERTUS de Saxonia (Szászországi ALBERT, Albert von Helmstadt; csúfnevei: ALBERTUS PARVUS, Albertutius) (~1316–1390), német tudós, skolasztikus, a párizsi egyetem rektora 156, 161, 168, XI, XIV

ALBERTUS MAGNUS (~1193–1280), né -met természetfilozófus, teológus, (doctor universalis), párizsi egyetemi tanár, domini-kánus 86, 129, 133, 136–137, 162–163, 329

al-BIRUNI (Abu-Reihan-Mohammed ibn Ahmed) (973–1048/51), arab (horezmi) matematikus és csillagász 147, IX

ALEMBERT, Jean le Rond d’ (1717–1783), francia fizikus, matematikus és materialista filozófus 299–300, 303–304, 308–311, 318, 321–323, 326, 339

ALEXANDER ('Alšxandroj) → SÁNDOR, Nagy

ALEXANDER Halensis (Alexander of Hales) (doctor irrefragibilis) (1170/80–1246), angol származású párizsi egyetemi tanár 129, 134

al-FARABI (Alpharabius) (~870–950), török származású iszlám filozófus 136–137

al-FARGANI (Alfraganus) (820–861), Bagdad-ban élő arab asztronómus 136–137

ALFJOROV, Zsoresz Ivanovics (A, ) (1930–), Nobel-díjas (2000) belorusz-orosz fizikus 568

ALFONZ, Bölcs (X. Alfonz) (1221–1284), Kasztília királya, tudományok és művészetek legnagyobb pártfogója 137

ALFRÉD, I. (Nagy) (849–901), angolszász király 127–128

ALFVÉN, Hannes Olof (1908–1995), Nobel-díjas (1970) svéd plazmafizikus 493

ALGAROTTI, Francesco (1712–1764), olasz író 275

ALHAZEN (ibn al-Haitham) (~965–1040/41), arab természettudós, főleg optikai vizsgálata-ival hatott 136, 147–148, 228

al-HAZINI (Alchazin, AI-Khazin Abu Ja’far Alchazin) (dolgozott 1120 körül) Kuraszanban született matematikus, asztronómus 147

al-HOREZMI, al-KHWARIZMI, CHOREZMI (Mohammed ibn Musa) (780–846 után), arab matematikus és csillagász 136, 142, 146

al-KASHI (Dzsemsid ibn Maszu) (XV. sz.), perzsa matematikus Ulug Beg udvarában 147–148, XV

al-KINDI (813-873), arab filozófus, matemati-kus és csillagász, Arisztotelész fordítója 136, 147

ALKUIN (Alcuinus, Alcuin) (735–804) angol skolasztikus, kora vezető tudósa (történeti, teológiai, filozófiai munkák) 128, 135–136, 139–140

al-RAZI (Rhazes, Abu Bakr Muhammad ibn Zakariya) (~854–925/935), perzsa orvos és filozófus 174

ALVAREZ, Luis Walter (1911–1988). Nobel-díjas (1968) amerikai fizikus 493, 544

AMBLER, Ernest (sz. 1923), angol származású amerikai fizikus 539

AMP�RE, André Marie (1775–1836), francia fizikus és matematikus 318, 333, 343–346, 348, 350, 473

ANAXAGORÁSZ ('AnaxagÒraj) (~Kr. e. 500– Kr. e. 428), kisázsiai származású görög ter-mészetfilozófus 58–59, 67, 82, 160

ANAXIMANDROSZ ('Anax…mandroj) (~Kr. e. 611–~Kr. e. 546), milétoszi görög filozófus 58, 71, 478, 543

ANAXIMENÉSZ ('Anaximšnhj) (Kr. e. 585–Kr. e. 525), milétoszi görög filozófus 71

ANDERSEN, Hans Christian (1805–1875), dán költő, mesemondó 465

ANDERSON, Carl David (1905–1991), svéd származású Nobel-díjas (1936) amerikai fizi-kus 475, 491, 507, 516, 523, 525, XXIII

ANDERSON, Herbert Lawrence (sz.1914) amerikai kísérleti fizikus 33

ANDERSON, Philip Warren (sz. 1923), Nobel-díjas (1977) amerikai fizikus 494

ANDRONIKOSZ, Rodoszi ('AndrÒnikoj) (dolgo-zott Kr. e. 40–Kr. e. 20), Arisztotelész mun-káinak gondozója 86

�NGSTRÖM, Anders Jöns (1814–1874), svéd fizikus és csillagász 396

ANSELMUS de Canterbury (Canterburyi Anzelm) (1033–1109) bencés püspök, sko-lasztikus filozófus 162, 220

ANTHEMIOSZ, Tralleszi (dolgozott 534 körül) görög (bizánci) építész 140

ANTIPHÓN (sz. Kr. e. 480), görög filozófus, matematikus 107

ANTONIUS, Marcus (~Kr. e. 82–Kr. e. 30) római államférfi (a II. triumvirátus tagja) 114

APÁCZAI CSERE János (1625–1659), refor-mátus tanár, magyar enciklopédista 227

APHRODIZIÁSZ, Alexander ('Alšxandroj 'Afrodisi£j), újplatonista görög filozófus IXAPIANUS, Petrus (Peter Bienewitz)

(14951552), német matematikus csillagász, kartográfus 82, 175, 180–181, 277

APOLLODÓROSZ, Damaszkuszi (dolgozott az I. században) építész 59

APOLLÓNIOSZ Pergéi (Apollonius) ('Apollónioj) (Kr. e. 260–Kr. e. 170/190), görög matematikus és csillagász 58–59, 90, 108–109, 139–140, 168, 269

APPLETON, Sir Victor Edward (1892–1965), Nobel-díjas (1947) angol fizikus 388, 492, XI–XII

Aquinói (Szent) TAMÁS (Thomas Aquinas) (doctor angelicus) (1224/25–1274), olasz származású skolasztikus párizsi egyetemi tanár 21, 35, 59, 86, 121, 129, 133, 136–137, 143, 146, 161–162, 329, XI–XII

ARAGO, Dominique François Jean (1786–1853), francia fizikus és csillagász 343, 357–359

ARANY János (1817–1882), magyar költő 67, 318

ARISZTARKHOSZ, Szamoszi ('Ar…starcoj) (dolgozott az Kr. e. III. században), görög matematikus és csillagász 82–84, 88–89, 102–104, 173, 184, 189, 191, XVI

ARISZTOPHANÉSZ ('Aristof£nhj) (~Kr. e. 445–Kr. e. 386), görög drámaíró 58, 67–68, 115

ARISZTOTELÉSZ (Sztagirita, 'Aristotšlhj) (Kr. e. 384–Kr. e. 322), az ókori görög filozófia legegyetemesebb gondolkodója, kora vezető ideológusa 58, 77, 80–84, 86–88, 90, 108, 116, 123–124, 137–143, 146, 150, 152–157, 159–160, 162–164, 167–169, 174–175, 180, 183–184, 199–200, 202–204, 212, 214, 216, 222, 236, 238, 241, 273, 295, 298, 302, 311, 313, 329, 477–478, 537, 552, 555, III, IX, XI, XIV

ARKHELAOSZ (Kr. e. 413–Kr. e. 399), Make-dónia királya 67

ARKHIMÉDÉSZ ('Arcim»dhj) (Kr. e. 287? –Kr. e. 212), szirakúzai matematikus és fizikus 18, 58, 60, 62, 84, 90–99, 102, 107, 130, 139, 143–144, 151, 168, 170–171, 173, 199, 221, 243, 250, 258, 295, XIV

ARKHÜTASZ ('ArcÚtaj) (Kr. e. 430–Kr. e. 365?), püthagoreus filozófus és matematikus 58, 94, 106, 168

ARNALD de Villanova (Arnaldus Villanovanus) (~1240–~1312), francia orvos és alkimista 330

ARRHENIUS, Svante August (1859–1927), svéd fizikokémikus XXIIARSZAMIDÉSZ → Arkhimédész nevének elfer-

dítése az arab kommentátoroknál 92 ASSISI SZENT FERENC → FERENC ASTON, Francis William (1877–1945), Nobel-

díjas (1 kémiai) angol fizikus és kémikus 388, 489, 505, 511

ÁSZMUSZ Valentyin Fergyinandovics (1894–1975), szovjet filozófus, esztéta 226

Névmutató

07fizika_NEVLEXIKON.indd 58907fizika_NEVLEXIKON.indd 589 2012.04.04. 17:34:322012.04.04. 17:34:32

590

ASSZURBANIPAL (Assurbanapli) (uralkodott: Kr. e. 668–Kr. e. 626), asszír király 46

ATKINSON Robert d'Escourt (1898–1982), angol fizikus 550

ATTILA (uralkodott: 434–453), hun fejedelem 58, 276

AUGER, Pierre Victor (1899–1993), francia fizikus, a Sorbonne professzora (1937-től), az európai űrkutatás vezetője (1962–67) 451, 566

AUGUSTUS Gaius Julius Caesar Octavianus (Kr. e. 36–Kr. u. 14), római császár (Kr. e. 27–Kr. u. 14) 58

AURELIUS → MARCUS Aurelius AUTRECOURT → NICOLE d' AVERROËS → ibn RUSHD AVICENNA → ibn SZINA AVOGADRO, Amadeo (1776–1856), olasz

fizikus 318, 370, 385

BBABINET, Jacques (1794–1872), francia fizi-

kus 447 BABITS Mihály (1883–1941), magyar költő

160 BACH, Johann Sebastian (1685–1750), német

zeneszerző 31, 244, 318 BACK, Ernst (1881–1959), német kísérleti fizi-

kus 492 BACON Francis; Verulami (1561–1626), angol

filozófus, államférfi 22, 133, 137, 153, 163–165, 212, 216–218, 222, 228, 277, 296–297, 309, 322–323, 372, XXI

BACON Roger (doctor mirabilis) (~1215–1294), angol polihisztor, Ferenc-rendi szerzetes 133, 136–137, 153, 163–165, 212

BAKER, Henry (1698–1774), angol természet-tudós 507

BALIANI, Giovanni Battista (1582–1666), olasz természettudós 215

BALMER, Johann Jakob (1825–1898), svájci matematikus és fizikus 395, 397

BALZAC, Honoré de (1799–1850), francia realista regényíró 318, XX

BARBARI Jacopo de (�1440–1516 előtt olasz festő XIV

BARBERINI, Francesco bíboros, VIII. Orbán pápa unokaöccse 201

BARBERINI, Maffeo (VIII. Orbán pápa) (pápa-sága: 1623–1644) 436

BARDEEN, John (1908–1991), Nobel-díjas (1956, 1972) amerikai fizikus 396, 492–493, 494, 514, 563, XXIII, XXVIII

BARKLA, Charles Glover (1877–1944), Nobel-díjas (1917) angol fizikus 490

BARROW, Isaac (1630–1677), angol teológus, matematikus és fizikus 228, 257, 290–291, 294, 326

BARTHOLINUS, Erasmus (1625–1698), dán orvos és fizikus 284

BARTÓK Béla (1881–1945), magyar zene-szerző 498

BASZILEOSZ, Nagy Szent (Basilius, Vazul) (Bas…leioj) (330–379), görög enciklopédia-író 226–227

BASZOV, Nyikoláj Gennagyijevics ( ) (1922–2001), Nobel-díjas (1964) szovjet fizikus 396, 493–494, XXIII, XXVII

BAUDOT, Jean Maurice Émile (1845–1903), francia mérnök 470 XXIIBAUER, Edmond Henri (1880–1963), francia

fizikus 489 BAY Zoltán (1900–1992) magyar származású

amerikai fizikus 397, 447, 505 BAZILEIOSZ. Nagy Szent († 379), egyházdok-

tor 141

BEATRICE, Portinari, firenzei hölgy, Dante sze-relme 160

BEAUVAIS, Vincent de (1190–1254), domon-kos rendi szerzetes, alkimista 134

BECHER, Johann Joachim (1635–1682), német orvos, kémikus 242

BECKETT, Samuel (sz. 1906) Nobel-díjas (1969) ír származású, Franciaországban élő drámaíró 38

BECQUEREL, Alexander Edmond (1820– 1891), francia fizikus-elektrotechnikus, XXII

BECQUEREL, Antoine César (1788–1878), francia mérnök-fizikus, elektrokémikus XXII

BECQUEREL, Henri Antoine (1852–1908), Nobel-díjas (1903) francia fizikus 318, 389–390, 489–490, 497, 499–502, XXII

BEDA Venerabilis (673/674–735), angol szer-zetes, teológus, történetíró, természettudós 128, 133, 135–136

BEDNORZ, Johannes Georg (sz. 1950), Nobel-díjas (1987) német fizikus 495, XXVII

BEECKMANN, Isaac (1588–1637), holland tudós 214

BEETHOVEN, Ludwig van (1770–1827) német zeneszerző 318, XX

BÉLA, III. (uralkodott:1173–1196), magyar király 143

BELL BURNELL, Susan Jocelyn (sz. Susan Jocelyn Bell), (1943–), brit asztrofizikus 430, 562, 582

BENEDEK Marcell (1885–1969), magyar író 217

BENEDEK, Nursiai, Szent (480–550), rendala-pító 40, 132–133

BENEDETTI, Giovanni Battista (1530–1590), olasz matematikus és fizikus 169

BENNETT, Charles H (1943–), amerikai vegyész 582

BENTHAM, Jeremy (1784–1832), angol pol-gári filozófus és jogbölcselő 322

BERGSON, Henri (1859–1941), Nobel-díjas francia filozófus 237, 407

BERKELEY, George (1685–1753), angol filo-zófus 275, 297, 316, 318, 326

BERNAL, John Desmond (1901–1971), angol fizikus, molekulárbiológus 201

BERNOULLI, Daniel (1700–1782), svájci matematikus és fizikus, anatómus és botani-kus, Johann fia 240, 244, 257, 295, 302–304, 318, 372, 384

BERNOULLI, Jacob (Jacques) (1654–1705), svájci matematikus, Johann bátyja, 295, 302, 309, 314, 318

BERNOULLI, Johann (Jean) (1667–1748), svájci matematikus 244, 295, 300, 302–303, 314, 318

BERTHOLLET, Claude Louis (1748–1822), francia kémikus 339, 370

BESSARION, Johannes (1403–1472), bíboros, bizánci származású teológus, humanista 173

BESSEL, Friedrich Wilhelm (1784–1846), német csillagász 431

BESSO, Michele (1873–1955), svájci mérnök, Einstein barátja 417

BETHE, Hans Albrecht (1906–2005), Nobel-díjas (1967) Amerikában élő német szárma-zású fizikus 493, 550

BETHLEN Gábor (1580–1629), erdélyi fejede-lem 227

BINNING, Gerd (sz. 1947), Nobel-díjas (1986) német fizikus 494, 496

BIOT, Jean Baptiste (1774–1862), francia fizikus 343–344, 344–345, 357–358, 370

BLACK, Joseph (1728–1799), skót kémikus és fizikus, az orvostudományok professzora 363–365, 373

BLACKETT, Patrick Maynard Stuart, Lord (1897–1974), Nobel-díjas (1948) angol fizi-kus 393, 489, 492, 506, 523

BLÁTHY Ottó Titusz (1860–1939), magyar elektromérnök 348, XXII

BLOCK, Martin (sz. 1925), amerikai kísérleti fizikus 539, XXVII

BLOEMBERGEN, Nicolaas (sz. 1920), holland származású amerikai fizikus 508, XXVII

BOCCACCIO, Giovanni (1313–1375), olasz író 136

BOCSKAI István (1557–1606), erdélyi fejede-lem 227

BOERHAAVE, Hermann (1668–1738), hol-land orvos, botanikus, kémikus, leideni egye-temi tanár 364

BOËTHIUS (Ancius Manilius Torquatus Severinus) (480?–524/525), római tudós-filozófus, a skolasztika egyik megalapítója 58–59, 86, 138–139, 175 , X, XIV

BOGOLJUBOV, Nyikolaj Nyikolajevics ( ) (1909–1992), szovjet elméleti fizikus, matematikus XXVII

BOHR, Aage Niels (1922–2009), Nobel-díjas (1975) dán fizikus, Niels Bohr fia 494, 513

BOHR, Harald (1887–1951), dán matemati-kus, Niels Bohr testvére 513

BOHR, Niels Henrik David (1885–1962), Nobel-díjas (1922) dán elméleti fizikus 26, 391, 393, 395–396, 415, 438, 441, 446, 448–450, 452–454, 459–460, 462, 465–473, 481, 488–489, 491, 498, 504, 512–513, 516, 521, 559, 578, XXIII, XXV

BOISBAUDRAN → LECOQ BOLESZLÁV, I., Vitéz (966–1025), lengyel

király 129 BOLTZMANN, Ludwig Eduard (1844–1906),

osztrák fizikus 32, 318, 351, 355–356, 376, 379–384, 396, 404, 406, 438–439, 443–444, 446, 466, 498, 542

BOLYAI Farkas (1775–1856), magyar matema-tikus, Bolyai János apja 425

BOLYAI János (1802–1860), magyar matema-tikus 27, 105, 107, 318, 339, 397, 425

BONAVENTURA (Johannes Fidenza) (?1220–1274), olasz ferences, bíboros, „doctor sera phicus”, misztikus, az ancilla theologiae elv hirdetője 134

BONDI, Hermann, Sir (1919–2005), osztrák-brit matematikus és csillagász 557

BORN, Max (1882–1970), Nobel-díjas (1954) német elméleti fizikus 451, 454–456, 461–462, 464, 468–469, 471–472, 481, 492, 498, 522, 543, XXVII

BORSOS Miklós (1906–1990), magyar szob-rász 38

BOSE, Georg Matthias (1710–1761), német fizikus 334

BOSE, Sathiendranath (Szatyendra Nath) (1892–1974), indiai fizikus 446–447, XXV

BOŠKOVIĆ (Ruđer Josip, Rogerius) (1711?-1787), horvát származású jezsuita fizikus 311–313, 318, 350

BOTHE, Walter Wilhelm Georg Franz (1891–1957), Nobel-díjas (1954) német fizikus 489, 491–492, 507

BOTTICELLI, Sandro (Alessandro di Mariano Filipepi) (1444/1445–1510), firenzei festő 136

BOWMAN, Charles D. (1934–), amerikai fizi-kus 562

BOYLE, Robert (1627–1691), ír fizikus és kémikus 38, 239–242, 244, 297

BRADLEY, James (1692–1762), angol csilla-gász 410

BRADWARDINE, Thomas (~1290–1349), angol fizikus, filozófus, matematikus 153–154, 169, XIV


591

BRAGG, Sir William Henry (1862–1942), Nobel-díjas (1915) angol fizikus 422, 469, 490, 513, XXVII

BRAGG, Sir William Lawrence (1890–1971), apjával együtt kapott Nobel-díjat (1915), angol fizikus (apja: W. H. Bragg) 388, 422, 469, 490, 513, XXVII

BRAHE, Tycho de (1546–1601), dán csillagász 83, 136, 177, 185, 191–197, 199, 228, 244, 552

BRAHMAGUPTA (598–660?), hindu matema-tikus 145–146

BRAHMS, Johannes (1833–1897), német zeneszerző 318

BRATTAIN, Walter Houser (1902–1984), Nobel-díjas (1956) amerikai fizikus 396, 492, 494, XXIII, XXVII

BRAUN, Karl Ferdinand (1850–1918), Nobel-díjas (1909) német fizikus 356, 490

BREIT, Gregory (1899–1981), orosz születésű amerikai fizikus 526, 538

BRENNUS (Kr. e. 387), gall vezér 59BREU Jörg (~1475–1539), német festő VIIBREUIL, Henri Éduard Prosper (1877–1916),

abbé, archeológus 44 BREWSTER, Sir David (1781–1868), skót fizi-

kus 358 BRIDGMAN, Percy Williams (1882–1961),

Nobel-díjas (1946) angol fizikus 31, 492 BRILLOUIN, Léon (1889–1969), francia fizi-

kus 378, 438, XXVIIBRILLOUIN, Marcel (1854–1948), francia fizi-

kus, L. Brillouin apja 437–438 BROCKHOUSE, Bertram Neville (1918–2003),

Nobel-díjas (1994) kanadai fizikus 495 BROGLIE, Maurice de (1875–1960), fran-

cia fizikus, L. de Broglie bátyja 438, 459, 498

BROGLIE, Prince Louis Victor, de (18921981), Nobel-díjas (1929) francia fizikus 438, 459–460, 469, 477–478, 488, 491, XXIII, XXV

BROWN, Robert (1773–1858), skót orvos, botanikus 504

BRUCKNER, Anton (1824–1896), osztrák zeneszerző 376

BRUNELLESCHI, Filippo (1377–1446), firen-zei építész, szobrász, ötvös, festő 169

BRUNO, Giordano (1548–1600), olasz termé-szetfilozófus 38, 161, 165, 180, 191, 201, 244, 297, 329

BRUNS, Heinrich Ernst (1848–1919), német csillagász, geodéta, matematikus 316

BRUSH, Stephen G. (sz. 1935), tudománytör-ténész 32, 35

BRÜCHE, Ernst (1900–1985), német fizikus 496

BRÜSZON, Herakleiai (BrÚson) (Kr. e. 450 körül) görög matematikus 107

BUCHERER, Alfred Heinrich (1863–1927), német fizikus 423

BUDDHA (~Kr. e. 550–Kr. e. 480), hindu val-lásalapító 57–58, XXVI

BUFFON, Georges-Louis Leclerc de (1707–1788), francia természettudós 321

BUNSEN, Robert Wilhelm (1811–1899), német kémikus 394

BURIDAN, Jean (~1300–1385), francia tudós, a párizsi egyetem rektora 153, 155–156, XI

BUSCH, Hans (1884–1973), német fizikus 496

BUTLER, Clifford Charles (1922–1999), angol fizikus 525

CCABRERA, Blas (1878–1945), spanyol fizikus

489 CAESAR Julius → JULIUS CAESAR

CAMPANELLA, Tommaso (1568–1639), olasz filozófus, dominikánus, eretnek, forradalmár, a La citta del sole (1602) utópia szerzője 191

CANTON, John (1718–1772), angol fizikus 336

CANTOR, Moritz (1829–1920), német mate-matikatörténész 49

CARDANO, Girolamo (Hyeronimus Cardanus) (1501–1576), olasz természettudós, filozó-fus, matematikus, orvos 136, 168–169, XIV

CARLISLE, Anthony (1768–1840), sebész, fizikokémikus XXII

CARLSON, David Emil (sz. 1942), amerikai fizikus 525

CARLYLE, Thomas (1795–1881), angol törté-netíró 27

CARNAP, Rudolf (1891–1970), német-ameri-kai filozófus 27

CARNOT, Lazare Nicolas Marguerite (17531823), francia államférfi, matemati-kus, S. Carnot apja 27

CARNOT, Sadi Nicolas Leonard (1796–1832), francia mérnök, fizikus 318, 363, 370–372, 379, 501, XXII

CASSIODORUS, Flavius Magnus Aurelius (~490–~580), római államférfi, tudós 58–59, 139

CAUCHY, Augustin Louis (1789–1857), fran-cia matematikus, fizikus 76, 300, 358, 396

CAVALIERI, Francesco Bonaventura (1591/ 1598–1647), olasz matematikus, csillagász 228, 292, 295

CAVENDISH, Henry (1731–1810), angol fizi-kus, kémikus, csillagász 242, 265, 318, 333, 337–338, 351, 388, XX

CAYLEY, Arthur (1821–1895), angol matema-tikus 397

CELSIUS, Anders (1701–1744), svéd fizikus, csillagász 364

CERVANTES SAAVEDRA, Miguel de (1547–1616), spanyol költő 146, 180, 244

CÉZANNE, Paul (1839–1906), francia poszt-impresszionista festő 498

CHADWICK, Sir James (1891–1947), Nobel-díjas (1935) angol fizikus 393, 488–489, 491, 505, 507–508, 513, 521, XXIII

CHAITIN, Gregory (1947–) argentin szárma-zású amerikai matematikus, XXIII

CHAMBERLAIN, Owen (1920–2006), Nobel-díjas (1959) amerikai fizikus 492

CHAMBERS, Ephraim (1680?–1740), angol enciklopédista 321

CHAMPOLLION, Jean François (17901832), francia egyiptológus, a hieroglifák megfejtője 357

CHANDRASEKHAR, Subrahmanyan (1910–1995), Nobel-díjas (1983) indiai származású amerikai fizikus 494, 552–553

CHARLES, Jacques Alexander Cesar (1756–1823), francia fizikus 370

CHARPAK, Georges (1925–2010), Nobel-díjas (1992) francia fizikus 495, 529

CHAUCER, Geoffrey (1340–1400), angol költő, diplomata 136–137

CHESTERTON, Gilbert Keith (1874–1936), angol-ír költő, regényíró, kritikus 180

CHOPIN, Fryderyk Franciszek (1810–1849), lengyel zeneszerző 318

CHU, Steven (sz. 1948), Nobel-díjas (1997) amerikai fizikus 495

CICERO, Marcus Tullius (Kr. e. 106–Kr. e. 43), római szónok, író, politikus 94, 116, 168, 175, 219, XVI

CIRILL → KÜRILOSZ CLAGETT, Marshall (1916–2005), a wiscon-

sini egyetem tudománytörténésze 149, 151, 153, 157, 168

CLAIRAUT, Alexis Claude (1713–1765), fran-cia matematikus, csillagász 276

CLAPEYRON, Benoit Paul Emil (1799–1864), francia mérnök, fizikus 370

CLAUSIUS, Rudolf Julius Emanuel (1822–1888), német fizikus 318, 356, 370, 376–380, 384

CLAVIUS, Cristophorus (Christoph Klau), (1537/1538–1612), római jezsuita, német származású asztronómus, matematikus, a naptárreform előkészítője 190, XIV

CLEGHORN, Robert (1775–1820), angol ter-mészettudós 365

CLERSELIER, Claude (1614–1686), francia, Descartes műveinek kiadója 235

CLIFFORD, William Kingdon (1845–1879), angol matematikus, filozófus 426, 428

COCKCROFT, John Douglas (1897–1967), Nobel-díjas (1951) angol fizikus 393, 489, 492, 499, 507–508, 510

COHEN, Bernard (1914–2003), amerikai tudo-mánytörténész 189

COHEN-TANNOUDJI, Claude (sz. 1933), Nobel-díjas (1997) francia fizikus 495

COLBERT, Jean Baptiste (1619–1683), fran-cia pénzügyminiszter 243

COLUMBANUS, Szent (543–615), ír szárma-zású író, apát 128

COMENIUS (Jan Amos Komensky) (1592–1670), cseh teológus és pedagógus 228, 244

COMPTON, Arthur Holly (1892–1962), Nobel-díjas (1927) amerikai fizikus 469, 491, 493, 517

COMTE, Auguste (1794–1857), francia filozó-fus 318,

CONANT, James Bryant (1893–1978), ameri-kai kémikus 517

CONDON, Edward Uhler (1902–1974), ame-rikai fizikus 456

CONDORCET, Marquis de (1743–1794), fran-cia matematikus, filozófus, politikus 322

CONSTANTINUS → KONSTANTIN CONSTANTIUS, Aurelius Valerius, római csá-

szár (293–305) 125 COOK, James (1728–1779), brit hajóskapi-

tány, felfedező 326 COOPER, Leon N. (sz. 1930), Nobel-díjas

(1972) amerikai fizikus 493, 514, 563, XXVII CORELLI, Arcangelo (1653–1713), olasz zene-

szerző, hegedűvirtuóz 244, 318 CORTEZ (Cortés, Hernán) (1485–1547), spa-

nyol konkvisztádor 136 COTES, Roger (1682–1716), angol matemati-

kus, csillagász 267 COULOMB, Charles Auguste de (1736–1806),

francia fizikus hadmérnök 318, 331, 333, 336–338, 343, 346, 412

COUPERIN, François (1668–1733), francia zeneszerző 318

COURANT, Richard (1888–1972), amerikai származású német matematikus 457

COWAN, George Arthur (sz.1920), amerikai vegyész 530

CRANACH, Lucas, id. (1472–1553), német festő és grafikus XV

CRITCHFIELD, Charles Louis (1910–1994), amerikai fizikus 550

CROMBIE, Alistar Camerun (1915–1996), angol tudománytörténész 164, 166, 174

CROMWELL, Oliver (1599–1658), angol poli-tikus 277

CRONIN, James Watson (sz.1931), Nobel-díjas (1980) amerikai fizikus 494

CROOKES, Sir William (1832–1919), angol kémikus, fizikus 386–387, 504

CURIE, Eve (1904–2007), francia újságíró, Mme Curie leánya 501

CURIE, Ir�ne Joliot → JOLIOT–CURIE


592

CURIE, Jacques (1855–1941), P. Curie fivére, francia fizikus 500

CURIE, Pierre (1859–1906), Nobel-díjas (1903) francia fizikus 389, 489–490, 497, 498, 500–503, 513

CURIE–SKŁODOWSKA, Marie (1867–1934), Nobel-díjas (1902, 1911) lengyel szárma-zású fizikus, kémikus 389, 437, 447, 468, 488–490, 497, 498, 500–502, 513, XXVII

CUSANUS (Nicolaus von Kues) (N. Krebs) (1401–1464), német származású teológus és filozófus 136, 165–166, 173, XVIII

CUVIER, Georges (1769–1832), francia ter-mészettudós XX

CYRANO de BERGERAC (1619–1655), fran-cia költő, szatirikus író 193

CSCSAJKOVSZKIJ, Pjotr ()

(1840–1893), orosz zeneszerző 318CSAPODI, Csaba (1910–2004), irodalmár III–V, XII CSAPODINÉ Gárdony Klára (1911–1993),

bibliográfus VIICSERENKOV, Pável Alekszejevics (1904–1990), Nobel-díjas (1958) szovjet fizikus 492, 504, 529–530, 574

CSIKAI Gyula (sz. 1930), magyar fizikus 524

Dd’ ALEMBERT → ALEMBERT DALÉN, Nils Gustaf (1869–1937), Nobel-díjas

(1912) svéd mérnök 488, 490 DALITZ, Richard Henry (1925–2006), ausztrál

származású angol elméleti fizikus 539 DALTON, John (1766–1844), angol fizikus és

kémikus 318, 370, 384–385 DANDELIN, Germinal Pierre (1794–1847),

belga matematikus 109 DANTE, Alighieri (1265–1321), olasz költő

136, 146, 160 DARWIN, Charles Robert (1809–1882), angol

természettudós 318, 407, 466, 475 DARWIN, Erasmus (1731–1802), angol orvos,

természettudós, Ch. Darwin nagyapja 318 DÁVID (Kr. e. 1040–Kr. e. 970), az ókori Izrael

második királya 139 DÁVID, Szent († 544), érsek, hitvalló 226 DAVIS, Robert Houser (1926–2011), amerikai

fizikus 534, 548 DAVISSON, Clinton Joseph (1881–1958),

Nobel-díjas (1937) amerikai fizikus 392, 459–460, 490–491

DAVY, Humphrey (1778–1829), angol fizikus, kémikus 333, 341, 347, 365, 370, 372, 385

DEBUSSY, Claude Achille (1862–1918), fran-cia zeneszerző 498

DEBYE, Peter Joseph Willem (1884–1966), Nobel-díjas (1936, kémiai) holland szárma-zású amerikai fizikokémikus 446, 448, 489

DEHMELT, Hans-Georg (sz. 1922), Nobel-díjas (1989) német származású amerikai fizikus 495

DELACROIX, Eug�ne (1798–1863), francia festő grafikus 318

DELAMBRE Jean-Baptiste Joseph (1749–1822), francia asztronómus 447

DEMARÇAY, Eug�ne A: (1852–1903), francia vegyész 503

DÉMOKRITOSZ, Abderai (DhmŇkritoj) (~Kr. e. 460–~Kr. e. 371), görög filozófus 41, 58, 66, 71–74, 113, 160, 241

DENNISON, David Matthias (1900–1976), amerikai elméleti fizikus 493

DEPRÉZ, Marcell (1843–1918), francia elekt-rotechnikus XXII

DÉRI Miksa (1854–1938), magyar villamos-mérnök, feltaláló 348, XXII

DESAGULIERS, Jean Téophile (1683–1744), hugenotta menekült, angol feltaláló 332

DESARGUES, Gerard (1593–1662), francia matematikus, mérnök 170

DESCARTES, René (Cartesius) (1596–1650), francia filozófus, matematikus, természet-tudós 38, 117, 153, 161–162, 165, 195, 197, 214, 216, 218–233, 235–236, 241, 243–245, 256–257, 266, 272, 274–275, 277, 281–283, 287–289, 294–299, 307–308, 311, 313, 321, 323, 325, 329, 331, 349, 396, 404, 558, 567, XVII, XVIII

DEUTSCH, David Elieser (1953–), izraeli-brit fizikus 581

DEWAR, Sir James (1842–1923), angol mate-matikus, fizikus 490

Di VINCENZO, David P. (1958–), amerikai fizi-kus 581

DICKENS, Charles (1812–1870), angol regényíró 318

DIDEROT, Denis (1713–1784), francia író, filo-zófus 38, 217, 318, 321–322, XXI

DIENES Valéria (1879–1978), magyar koreo-gráfus, Bergson fordítója 298

DIGGES, Thomas (~1546–1595), angol mate-matikus 190

DIJKSTERHUIS, Eduard Jan (1892–1965), holland tudománytörténész 197, 200, 267, 275

DIOCLETIANUS (243–313), római császár 125

DIONÜSZIOSZ († Kr.e 367), szürakuszai türannosz 69

DIOPHANTOSZ (DiÒfantoj) (III. sz.), alexand-riai görög matematikus 58–59, 109

DIRAC, Paul Adrien Maurice (1902–1984), Nobel-díjas (1933) angol elméleti fizikus 38, 68, 362, 395, 465, 468, 471–476, 488–489, 498, 522–523, 564, XXIII

DIRICHLET, Peter Gustav Lejeune(18051859), francia származású német matematikus 415

DOLIVO-DOBROVOLSZKI, Michail Oszipovics (-) (1862–1919), orosz elektromérnök XXII

DOLLOND, John (1706–1761), angol optikus 296

DOMINIS, Marco Antonio (Marko Antonije) (1560–1626), dalmát származású mate-matikus (Padua), Dalmácia és Horvátország érseke 285

DONNE, John (1572–1631), angol költő XVIDOPPLER, Christian Johann (1803–1853),

osztrák fizikus 359DREYFUS, Alfred (1859–1935), francia kato-

natiszt 407 DRUDE, Paul Karl Ludwig (1863–1906),

német fizikus 408 DUANE, William (1872–1935), amerikai fizikus

451, 566 DUBY, Georges (1919–1996), francia törté-

nész 138 DUFAY, Charles François de Cisternay (du Fay)

(1698–1739), francia botanikus (a királyi ker-tek felügyelője), fizikus 332–334, 336, XXII

DUGAS, René (1897–1957), francia tudo-mánytörténész 246

DUHEM, Pierre (1861–1917), francia tudo-mánytörténész 149, 171, 404, 407, XI

DUNS SCOTUS, Johannes (doctor subtilis) (1266/1270–1308), skót skolasztikus 134, 136–137, 168

DUŠAN Stefan, (Dusán István) (1308–1355), cár, Szerbia uralkodója 228

DUSHMAN, Saul (1883–1954), orosz szárma-zású amerikai fizikokémikus 492

DÜRER, Albrecht (1471–1528), német festő 108, 136, 166, 170, 183

DÜRRENMATT, Friedrich (sz. 1921), svájci drámaíró 124, 516

DYCK, Anthonis van (1539–1641), holland festő 244

DZSINGISZ (Temudzsin) (1155–1227), mongol kán 136

E, ÉEBERHART, Richard (sz. 1904), amerikai költő

516ECKERT, John Adam Presper, „Pres” (1919–

1995), amerikai villamosmérnök, komputer-pionír 581

EDDINGTON, Arthur Stanley (1882–1944), angol csillagász, fizikus 425, 427, 550, 552–553

EDDY, Mrs Mary Baker (1821–1910), a Chris-tian Science nevű felekezet megalapítója 61

EDISON, Thomas Alva (1847–1931), amerikai feltaláló 318, 498, XXII

EHRENFEST, Paul (1880–1933), osztrák szár-mazású holland fizikus 438, 440, 450, 452, 465–466, 469, 498

EINSTEIN, Albert (1879–1955), Nobel-díjas (1921) német származású, 1933-ban Ameri-kába emigrált elméleti fizikus 28, 32–34, 38, 61, 68, 199–200, 213, 273, 275–276, 328, 347, 357, 361, 396–397, 403, 407–408, 413–419, 422–431, 435–437, 446–449, 453–455, 457–460, 462, 464–465, 468–469, 471, 473, 481–482, 488–489, 491–493, 498, 501, 516, 520, 538, 543, 554–555, 567, 574, 578, 580, 582, X, XXIII–XXV

EKHNATON (IV. Amenhotep) (uralkodott: Kr. e. 1364–Kr. e. 1347), egyiptomi fáraó 40, 549–550, XII

EKPHANTOSZ ('Ekfantoj) (Kr. e. 4. sz.), szirakuszai bölcselő XVI

ELLIS, Charles Drummond (1895–1980), angol fizikus 489

ELSASSER, Walter Maurice (sz. 1904), német származású amerikai elméleti fizikus, geofizi-kus 511

EMPEDOKLÉSZ ('EmpedoklÁj) (~Kr. e. 495–Kr. e. 435), szicíliai görög filozófus, orvos, költő 58, 71–72, 160, 334, 554

ENGELS, Friedrich (1820–1895), német filozó-fus, politikus 123, 318, 407

EÖTVÖS József (1813–1871), magyar író 428EÖTVÖS Loránd (1848–1919), magyar fizikus

318, 427–428, 431EPIKTÉTOSZ ('Ep…kthtoj) (50–138), felsza-

badított rabszolga, görög sztoikus filozófus 58–59, 112

EPIKUROSZ ('Ep…kouoj) (Kr. e. 341–Kr. e. 270), görög filozófus 58–59, 113, 143

ERASMUS, Rotterdámi (Gerhards, Gerard) (1466–1536), németalföldi humanista 136

ERATOSZTHENÉSZ ('Eratosqšnhj) (Kr. e. 276?–Kr. e. 194?), alexandriai görög poli-hisztor 58–59, 82, 94–95, 104–105

ERZSÉBET, I. (1533–1603), VIII. Henrik lánya, angol királynő 244, 329

ESAKI, Leo (sz. 1925), Nobel-díjas (1973) japán fizikus 493

EUDÉMOSZ, Rodoszi (EÜdhmoj) Arisztotelész tanítványa, iskolájának folytatója 82, 86

EUDOXOSZ (EÜdoxoj) (Kr. e. 408–~Kr. e. 355), knidoszi születésű orvos, filozófus, geo-gráfus, csillagász, matematikus 58, 83–85, 94, 106–107

EUKHAITÉSZ, Jóannész Mauropusz (XI. sz), bizánci filozófus VI

EUKLEIDÉSZ (EÜkle…dhj) (Kr. e. 300 körül), (a megarai filozófustól Kr. e. V–IV sz. megkülönböztetendő), alexandriai görög matematikus 27, 58–59, 63, 65, 75–76, 90–91, 105–108, 138–139, 142, 150, 168, 175, 258, 415, 425–426, IX, XIV

EULER, Leonhard (1707–1783), svájci mate-matikus, fizikus 109, 286, 290, 295, 299–


593

300, 303–309, 312–314, 316, 318, 326, 336, 372, 461, XXI

EUPALINOSZ, Megarai (EÙpal‹noj) (Kr. e. 530 táján), görög mérnök 110

EURIPIDÉSZ (EÙrip…dhj) (Kr. e. 480–Kr. e. 406), görög drámaíró 58–59, 430, II

EYSENCK, Hans Jürgen (1916–1997), német származású angol pszichológus 73

EZÉKIÁS (Kr. e. 716–Kr. e. 687), Júda királya 159

EZÉKIEL, ószövetségi zsidó próféta 57 ÉZSAIÁS (Kr. e. 740–Kr. e. 687), zsidó próféta

139

FFABRY, Charles (1867–1945), francia fizikus

447 FAHRENHEIT, Gabriel Daniel (1686–1736),

német fizikus, műszerész 364 FAJANS Kazimierz (1887–1975), lengyel szár-

mazású amerikai fizikokémikus 504 FALLER, James Elliot (sz. 1934), amerikai fizi-

kus 337 FARADAY, Michael (1791–1867), angol fizikus

32, 39, 331, 333, 338, 343–344, 347–354, 356, 365, 385–386, 393, 396, 431, 532, XXII

FERDINÁND, II. (de’ Medici) (1610–1670), toszkán herceg, a firenzei akadémia megala-pítója 363

FERENC, ASSISI Szent (1182–1226), olasz rendalapító 133, X

FERMAT, Pierre de (1601–1665), francia matematikus, fizikus 233, 235, 244, 277, 283, 288–292, 300, 307–308, 454

FERMI, Enrico (1901–1954), Nobel-díjas (1938) olasz atomfizikus 396, 456, 472–473, 488–489, 491, 498, 504–505, 507, 513–514, 516–517, 521, 523–524, 526–527, 538, XXIII

FERRARIS, Galileo (1847–1897), olasz fizikus, villamosmérnök XXII

FESHBACH, Herman (1917–2000), amerikai fizikus 513

FEYERABEND, Paul K. (1924–1994), osztrák származású amerikai filozófus, a tudományel-mélet művelője 37, 568

FEYNMAN, Richard Phillips (1918–1988), Nobel-díjas (1965) amerikai fizikus 19, 476, 493, 498, 522, 532, 538–539, 575, 577–578, 580

FIBONACCI (Leonardo Pisano) (~1170–~1250), itáliai matematikus 51, 136, 149–150, XIV

FICHTE, Johann Gottlieb (1762–1814), német filozófus XX

FICINUS MARSILIUS (Marsilio Ficino) (1433–1499), firenzei filozófus, orvos 167

FIRDAUSZI, Abul Kaszim (~939–~1020), per-zsa költő, a Sháhnámeh szerzője 136

FISCHER, Gotthelf F. (1771–1853), német polihisztor, múzeumigazgató Moszkvában 340, XIII

FISCHER, Johann Karl (fl. 1790), fizikus, filo-zófus, professzor Jénában 340, XIII

FITCH, Val Logsdon (sz. 1923), Nobel-díjas (1980) amerikai fizikus 494

FITZGERALD, George Fraser (1851–1901), ír fizikus 361, 413, 416

FIZEAU, Armand Hippolyte Louis (18191896), francia fizikus 358–359, 410

FJODOROV, Ivan ( ) (1510–1583), az orosz nyomdászat megalapítója 227

FLAMMARION, Camille (1842–1925), francia csillagász 379

FLJOROV, Georgij Nyikolajevics (sz.1913), szovjet fizikus 510

FOK (Fock), Vlagyimir Alexandrovics () (1898–1975), szovjet fizikus, matematikus 436, 475

FONTENELLE, Bernard, Le Bovier de (1657–1757), francia író, filozófus 275, 277, 281

FOUCAULT, Jean Bernard Léon (1819–1868), francia fizikus 358–359

FOURIER, Jean Baptiste Joseph, báró (1768–1830), francia matematikus, fizikus 83, 318, 342, 363, 367–369, 396,

FOWLER, Ralph Howard (1889–1944), angol matematikus, fizikus 466

FOWLER, William Alfred (1911–1995), Nobel-díjas (1983) amerikai fizikus 494

FRANCESCA, Piero della (1420?–1492), olasz művész, geométer 169

FRANCK, James (1882–1964), Nobel-díjas (1925) német származású amerikai fizikus 442, 455, 491, 520

FRANK, Ilja Mihajlovics ( ) (1908–1990), Nobel-díjas (1958) szovjet fizikus 492, 529–530

FRANKLIN, Benjamin (1706–1790), termé-szettudós, amerikai államférfi 228, 318, 326, 332–333, 335–337, XX, XXII

FRAUNHOFER, Joseph (1787–1826), német fizikus, optikus, csillagász 359, 394

FRAWECK, Sharon antropológusnő 568FREGE, Gottlob (1848–1925), német matema-

tikus, filozófus 18FRENKEL, Jakov Iljics ()

(1894–1952), szovjet elméleti fizikus XXVII FRESNEL, Augustin Jean (1788–1827), nor-

mandiai útépítő mérnök, szabad idejében fizikus 318, 357–358

FREUD, Sigmund (1856–1939), osztrák orvos pszichiáter 498

FRIEDMAN, Jerome Isaac (sz. 1930), Nobel-díjas (1990) amerikai fizikus 495, 554–555, 580

FRIGYES, II. († 1588), dán király 192, 194FRIGYES, II. (1194–1250), német-római császár 149 FRIGYES, II., Nagy (1712–1786), porosz király XXIFRIGYES, III. (1415–1493), német-római csá-

szár (1440–1493) 173 FRISCH, Otto Robert (1904–1979), osztrák

fizikus 516–517, 521 FRITZSCH, Harald (1943–), német elméleti

fizikus 569, 573FRONTINUS, Sextus Julius (40–113), római

hídépítő 59, 101FÜLÖP, II. (1527–1598), spanyol király, V.

Károly fia 137, 179 FÜLÖP, Makedon (Kr. e. 382–Kr. e. 336),

makedon uralkodó, Nagy Sándor apja 38

GGÁBOR Dénes (Dennis Gabor). Sir (1900–

1979), Nobel-díjas (1971) magyar szárma-zású angol villamosmérnök, kutató 396–397, 493, 496, XXIII

GAIUS (teljes neve, élettörténete ismeret-len) (140–180 körül), római jogtudós, az Institutiones szerzője 59

GALÉNOSZ, Claudius (Galenus) (129/131–201), kisázsiai születésű római orvos 58–59, 73, 160, 174, 180, 212, 329, IX

GALERIUS, Gaius Valerius, római császár (305–311) 125

GALILEI, Galileo (1564–1642), olasz fizi-kus, matematikus, csillagász 17–18, 25, 38, 152–153, 157, 165, 170, 191, 199–203, 205–216, 218, 221, 228–229, 232, 235–236, 240–241, 243–246, 248, 256, 259, 262, 267, 272, 290, 297, 300, 329, 363, 407, 431, 436, 557, XVII, XXI

GALOIS, Évariste (1811–1832), francia mate-matikus 398

GALVANI, Luigi Aloisio (1737–1798), olasz anatómus, természettudós 318, 333, 340–341

GAMOW, George (1904–1968), orosz szárma-zású amerikai fizikus 271, 430–431, 465, 489, 506, 510, 522, 554, XXIII

GARRICK, David (1716–1779), angol színész 326

GASSENDI, Petrus (Pierre Gassend), (1592–1655), francia filozófus, csillagász 72, 240–241, 297

GAULARD, Lucien (1850–1888), francia fizi-kus XXII

GAUSS, Karl Friedrich (1777–1855), német mate-matikus, fizikus, csillagász 31–32, 108, 318, 339, 396, 425–426, 428, 567, XXII, XXV

GAY-LUSSAC, Louis Joseph (1778–1850), francia vegyész, fizikus 318

GEIGER, Hans (1882–1945), német fizikus 393, 470–471, 505–507

GEISSLER, Heinrich Hans Friedrich (1814–1879), német mechanikus, műszerkészítő 386

GELL-MANN, Murray (sz. 1929), Nobel-díjas (1969) amerikai fizikus 493, 498

GELÓN (Kr. e. 540– Kr. e. 478), Gela és Szürakuszai türannosza 522, 532, 534, 537–538, 542, 569, 573

GEMINUS (Geminosz) (Gšminoj) (Kr. e. 1. szá-zad), görög filozófus, asztronómus, a rodoszi Poszeidoniosz tanítványa 77

GENNES, Pierre-Gilles (1932–2007), Nobel-díjas (1991) francia fizikus 495

GEORGE, Stefan (1868–1933), német költő 407

GEORGIOSZ, Pléthon-Gemisztosz (1355–1452), bizánci származású itáliai tudós 141

GERARDO, Cremonai (Gherardo de Cremona) (1114–1187), olasz tudós (arabról latinra for-dított) 102, 136, 142

GERBERT Aurillac (II. Szilveszter) (930/945–1003), pápa, előzően francia szerzetes 149, XII

GERGELY, Szent († 64), pápa, egyházdoktor 127 GERLACH, Walter (1889–1979), német fizikus

493 GERMER, Lester Halbert (1896–1971), ameri-

kai fizikus 460 GEORGI, Dvali (1964–), grúz származású

asztro- és részecskefizikus 565, 572, 573 GESNER, Konrad (1516–1565), természettu-

dós, filozófus, nyelvész 181 GEULINCX, Arnold (1624–1669), belga filo-

zófus 296 GHIORSO, Albert (1915–2010), amerikai

kémikus 510 GIAEVER, Ivar (sz.1929), Nobel-díjas (1973)

norvég származású amerikai fizikus 493 GIBBS, Josiah Willard (1839–1903), amerikai

matematikus, fizikokémikus, az első amerikai mérnökdoktor 318, 378, 383–384, 397, 498, XXII

GIDE, André (1869–1951), Nobel-díjas francia író 407

GILBERT, William (1540–1603), Erzsébet királynő udvari orvosa, fizikus 177, 213, 218, 244, 329–330, 333

GINSBERG, Allen (1926–1997), amerikai költő 36

GINZBURG, Vitalij Lazarevics () (1916–2009), szovjet fizikus 530, XXVII

GIOTTO di Bondone (1266–1337), olasz festő, építész 136, X

GIOVANNI BATTISTA → RICCIOLI GLASER, Donald Arthur (sz. 1926), Nobel-

díjas (1960) amerikai fizikus 492, 528 GLASHOW, Lee Sheldon (sz. 1932), Nobel-

díjas (1979) amerikai fizikus 494, 537, 545, 569–576, XXXI


594

GLASHOW, Sidney Richard (1937–2007), amerikai elméleti fizikus 572, 573

GOCKEL, Albert Wilhelm Friedrich (1850–1927), német meteorológus 523

GODUNOV, Borisz () (1551–1605), orosz bojár, majd régens, végül cár 179

GOEPPERT-MAYER, Maria (1906–1972), Nobel-díjas (1963) német származású amerikai fizikus 493, 512

GOETHE, Johann Wolfgang von (1749–1832), német költő, polihisztor 318, XX

GOGH, Vincent van (1853–1890), holland festő 318, 407

GOLD, Thomas (1920–1992), osztrák szárma-zású angol-amerikai asztronómus 557

GOLDHABER, Gerson (1924–2010), német származású amerikai fizikus 540

GOLDSCHMIDT, Victor Moritz (1888–1947), Zürichben született norvég minerológus, magfizikus 437, 537

GOLDSTEIN, Eugen (1850–1930), német fizi-kus 386–387, 390

GOLDSTEIN, Herbert S. (1890–1970), New York-i rabbi, Einstein barátja 415

GOODMAN, Nelson (1906–1998), amerikai filozófus, nyelvész 30

GORDON, Walter (1893–1939), német elmé-leti fizikus 475

GORGIÁSZ (Gorg…aj) (~Kr. e. 483–~Kr. e. 375), görög szofista 58, 63, 67

GORKIJ, Makszim (. ) (1868–1936) orosz író 498

GOUDSMIT, Samuel Abraham (1902–1978), holland származású amerikai fizikus 452, 469, 472, 493

GOYA, (y Lucientes) Francisco (José) de (1746–1828), spanyol realista festő 318

GÖDEL, Kurt (1906–1978), osztrák szárma-zású amerikai matematikus és elméleti fizikus 36, XXIII

GRAAFF, Robert Jemison Van de (1901–1967), amerikai fizikus 336, 508

GRAMME, Zénobe Théophile (1826–1901), belga feltaláló, elektrotechnikus 348

GRANT, Edward (sz. 1926), tudománytörté-nész 151–152, 156

GRASSMANN, Hermann Günther (1809–1877), német matematikus és szanszkrit nyelvész, középiskolai tanár 397

GRAY, Stephen (1666/1670–1736), angol ter-mészettudós 332–333

GRECO, EL (Theotocopuli Domenico) (~1541–1613), spanyol festő 244

GREEN, George (1793–1841), angol autodi-dakta matematikus és fizikus 339

GREEN, Michael Boris (1946–), brit fizikus 575 GREENBERG, Oscar W. (sz. 1931), amerikai

fizikus 545 GREGORY, James (1638–1675), skót mate-

matikus és csillagász 290, 293, XIX GRIMALDI, Francesco Maria (1618/1619–

1663), olasz matematikus, fizikus 244, 285

GROSS, David Jonathan (1941–), Nobel-díjas (2004) amerikai elméleti fizikus 571

GROSSETESTE, Robert (1168/1175–1253), angol skolasztikus 133, 136, 163–165

GROSSMANN, Marcel (1878–1938), magyar-svájci matematikus 428

GROTIUS, Hugo (Huigh de Groot) (1583–1645), holland jogász, humanista 213

GUERICKE, Otto von (1602–1686), német fizikus, mérnök, polgármester 238–240, 330–331, 333

GUILLAUME, Charles Éduard (1861–1938), Nobel-díjas (1920) svájci fizikus 490

GULDIN, Paul (1577–1643), svájci matemati-kus 59

GUSZTÁV ADOLF, II. svéd király (uralko-dott:1611–1632) 244, XVIII

GUTENBERG, Johann (Gensfleisch) (~1397–1468), a könyvnyomtatás feltalálója, német 136, 173, XIII–XIV

GUTH, Alan Harvey (sz. 1947), amerikai fizi-kus 565

GYGYARMATI István (1929–2002), magyar fizi-

kus 378 GYERGYAI Albert (1893–1981), magyar író,

irodalomtörténész, műfordító 320GYÓNI Mátyás (1913–1955) történész,

bizantológus VI

HHAAS, Wander Johannes de (1878–1960),

holland fizikus 492 HADRIÁNUSZ (uralkodott:117–138), római

császár 58, 102 HAHN, Otto (1879–1968), Nobel-díjas (1944)

német kémikus 393, 498, 504, 515–516, 518, XXIII

HALBAN, Hans (1908–1964), német fizikus 516, 528

HALL, Edwin Herbert (1855–1938), észak-amerikai fizikus 189, 497

HALLEY, Edmond (1656–1742), angol csilla-gász, Newton Principiájának életre hívója és gondozója 228, 257, 266, 325

HALLWACHS, Wilhelm (1859–1922), német fizikus XXII

HALS, Frans (1580/1581–1666), flamand portréfestő 244

HAMILTON, William Rowan, Sir (1805–1865), ír matematikus, fizikus csillagász 301, 309, 313, 315–316, 318, 397, 460, 472

HAMMURAPI (uralkodott Kr. e. 1728–1686), babiloni uralkodó és törvényhozó 40, 56

HAMVAS Béla (1897–1968), magyar író, gon-dolkodó 68

HÄNDEL, Georg Friedrich (1685–1759), német zeneszerző 244, 318

HANNIBAL (Kr. e. 246–Kr. e. 183), karthagói (pun) hadvezér 59

HARDING, Sandra, G. (1935–), amerikai femi-nista filozófus 569

HARDY, Thomas (1840–1928), angol író, költő IHAROLD, II. (Harald) (meghalt: 1066), angol-

szász király 127, 137HARRIOT, Thomas (1560–1621), angol mate-

matikus, asztronómus 229 HARRISON, John (1693–1776), angol felta-

láló, a precíziós óra feltalálója 326 HARUN al-RASID (~765–809), bagdadi kalifa

136, 138HARVEY, William (1578–1657), angol orvos,

anatómus 218, 244HASENÖHRL, Friedrich (1874–1917), osztrák

elméleti fizikus 423, 437, 461HAUKSBEE, Francis (Hawksbee) (~1670–

~1713), angol fizikus 333 HAWKING, Stephen William (1942–), angol

fizikus, asztronómus 575–576, 578HAYDN, Joseph (1732–1809), osztrák zene-

szerző 318, 326, XX HAYWARD, Raymond Webster (sz. 1921),

amerikai fizikus 539 HEAVISIDE, Oliver (1850–1925), angol fizikus,

matematikus 342 HEGEL, Georg Wilhelm Friedrich (1770–

1831), német filozófus 44, 297, 318, 380, 405, 407, XX

HEINE, Heinrich (1797–1856), német költő 318, XX

HEISENBERG, August (1869–1930), német bizantológus, W. Heisenberg apja 141

HEISENBERG, Werner Karl (1901–1976), Nobel-díjas (1932) német elméleti fizikus 18–19, 26, 34, 36–37, 73–74, 141, 301, 309, 316, 395–396, 398, 401, 438, 450, 453–456, 458–459, 461, 463–465, 467–469, 471–474, 476–477, 481, 484–489, 491, 498, 508, 522–523, 536, 541–543, 556, 561, 572, 577, XXIII, XXVI–XXVII

HEITLER, Walter Heinrich (1904–1981), svájci elméleti fizikus XXVII

HELM, Georg (1851–1923), német fizikus 406 HELMHOLTZ, Hermann Ludwig Ferdinand

von (1821–1894), német fizikus, fiziológus 318, 328, 342, 356, 373–375, 378, 384, 388, 394, 405–406, 440, 478–479, 549, 557, XXII

HELVETIUS, Claude Adrien (1715–1771), francia filozófus 321–322

HENRIK, IV. (Bourbon) (1553–1610), francia király 179, 244

HENRIK, VIII. (1491–1547), Tudor-házi angol király 136

HENRY, Joseph (1797–1878), amerikai fizikus 348

HERAKLEIDÉSZ Pontikosz (̀Hrakle…dhj PontikÒj) (~Kr. e. 388–Kr. e. 315), pontuszi görög csilla-gász 58, 69, 82–83, XVI

HÉRAKLEITOSZ (`Hr£kleithj) (~Kr. e. 540–Kr. e. 475), efezoszi görög filozófus 58, 66, 71

HERAPATH, John (1790–1868/1869), angol autodidakta matematikus, természetfilozófus 372, 376

HERMANN, Grete (munkássága: 1930–1950), német filozófusnő 401

HERMANN, Jakob (1678–1733), svájci mate-matikus 372

HERMÉSZ TRISZMEGISZTOSZ (`ErmÁj Tris-mšgistoj) fiktív asztrológiai szerző (Thot egyiptomi isten görög neve) 116, 186

HÉRODOTOSZ (`HrÒdotoj) (~Kr. e. 484–~Kr. e. 425), görög történetíró 43, 58

HÉRON (“Hrwn) (62 körül), alexandriai mate-matikus, fizikus, mechanikus, feltaláló 58, 109–111, 151

HERRADE de Landsberg (Herrad von Landsberg) (1125/30–1195), német apátnő 134

HERSCHEL, Friedrich Wilhelm, Sir (1738–1822), német származású angol csillagász, fia: John (1792–1871) 326, 394, XX

HERTZ Gustav Ludwig (1887–1975), Nobel-díjas (1925) német fizikus, H. Hertz unoka-öccse 318, 455, 491

HERTZ, Heinrich Rudolf (1857–1894), német fizikus 328, 333, 356, 360, 386–387, 396, 414, 441–442, 448, 455

HERTZSPRUNG, Ejnar (1873–1967), dán asztronómus 551–552

HERZBERG, Gerhard (1904–1999), Nobel-díjas (kémiai, 1971) német származású kana-dai fizikus 451

HESS, Victor Franz (1883–1964), Nobel-díjas (1936) amerikai-osztrák fizikus 491

HEVELIUS, Johann (Hevel, Hewelke) (1611–1687), német asztronómus 148, 184

HEVESY György (1885–1966), Nobel-díjas (1943) magyar származású, Dániában és Svédországban dolgozó kémikus 393, 397

HEWISH, Antony, Sir (sz. 1924), Nobel-díjas (1974) angol rádiócsillagász 430, 494, 562

HEY, James Stanley (1909–2000), angol fizi-kus 548

HEYTESBURY William → WILLIAM H. 153, 168

HIERÓN II. (Kr. e. 270–Kr. e. 216/215), szürakuszai türannosz 90

HIGGS, Peter Ware (sz. 1929), brit fizikus 570, 572, 580


595

HILBERT, David (1862–1943), német mate-matikus 339, 428–429, 456–457, 474, 498

HILL, Henry Allen (sz. 1933), amerikai fizikus 337

HINDEMITH, Paul (1895–1963), német szár-mazású, amerikai zeneszerző 199

HIPPARKHOSZ (“Ipparcoj) (~Kr. e. 190–Kr. e. 125), görög csillagász 58, 82–83, 104–105, 140, 289

HIPPIASZ (Ìpp…aj) (Kr. e. 5. század), görög szo-fista filozófus, matematikus 106

HIPPOKRATÉSZ (Ìppokr£thj) (~Kr. e. 460–~Kr. e. 377), Kósz szigetéről származó orvos, természettudós 58–59, 73, 106–107, 160, 174, 180, 212

HIPPOKRATÉSZ (Ìppokr£thj) (Kr. e. 400 körül), Khiosz szigetéről származó görög geométer 58

HITLER, Adolf (1889–1945), német politikus „vezér” 422, 438, 455, 488, 520

HITTORF, Johann Wilhelm (1824–1914), német fizikokémikus 386

HOBBES, Thomas (1588–1679), angol filozó-fus 244, 297, 316

HOFSTADTER, Robert (1915–1990), Nobel-díjas (1961) amerikai fizikus 493

HOLBACH, Paul Henri Dietrich (1723–1789), német főnemesi családból származó francia filozófus 319–322

HOLBEIN, Hans, ifjabb (1497–1543), augs-burgi festő 130, 183

HOMÉROSZ (“Omhroj) (~Kr. e. 800), eposzíró 186, 296

HONEGGER, Arthur (1892–1955), svájci-fran-cia zeneszerző 498

HONNECOURT, Villard de (~1245), francia építész 132

HOOKE, Robert (1635–1703), angol fizikus 239–240, 244, 281–282, 285

HORATIUS (Quintus Horatius Flaccus) (Kr. e. 65–Kr. e. 8), római lírikus 19, 58

HORVÁTH Ker. János (1732–1800), jezsuita, egyetemi tanár; Nagyszombatban filozófiát, Pesten fizikát tanított 140, 334

HOUSTON, William (1900–1968), amerikai fizikus XXVII

HOUTERMANS, Friedrich Georg (1903–1966), lengyel származású fizikus 540

HOYLE, Fred, Sir (1915–2001), angol csilla-gász 552, 557, 559

HRABANUS MAURUS (Primus Germaniae Praeceptor) (776/780–856), német tudós, Alkuin tanítványa 128, 135–136

HUBBLE, Edwin Powell (1889–1953), ameri-kai csillagász 554–555, 557, 559

HUDSON, Ralph Percy (sz. 1924), angol szár-mazású amerikai fizikus 539

HUGO de Saint Victor (1097?–1141), francia teológus 135

HUGO, Victor (1802–1885), francia író és költő 318

HULSE, Russell Alan (sz. 1950), Nobel-díjas (1993) amerikai fizikus 430, 495, 562

HUMBOLDT, Alexander von, báró (1769–1859), német természettudós, felfedező utazó, polihisztor 370

HUME, David (1711–1776), skót filozófus, tör-ténész 165, 297, 316–318, 326–327, 478, 543

HUNAYN ibn Ishaq (Johannitius) (808–873), orvos, a bagdadi fordítóiroda vezetője 136–137

HUND, Friedrich (1896–1997), német fizikus 22, 269, 438, 451

HUNT, Frankin Livingston (sz. 1883), amerikai fizikus 451, 566

HUXLEY, Aldous (1894–1963), angol író XIX HUYGENS, Christiaan (1629–1695), holland

fizikus, matematikus, csillagász 166, 222,

224–225, 228, 242–256, 258, 261, 273, 275, 282–285, 287–288, 294–295, 304, 309, 311, 325, 357–358, 417

I, ÍIbn al-Haitham → ALHAZEN Ibn ATA ALLAH al-Iskandari (1309) Kairóban

élt iszlám jogtudós IXIbn RUSHD (Rosd) (Averroës) (1126–1198),

arab filozófus 136, 146 Ibn SZINA (Avicenna) (980–1037), tadzsik szár-

mazású orvos, természettudós, filozófus 136, 146, XI

IGNÁC, Loyolai (1491–1556), spanyol katoli-kus, a jezsuita rend megalapítója XVI

ILLYÉS Gyula (1902–1983), magyar elbeszélő, drámaíró, költő 137, 498, XV, XVII

INFELD, Leopold (1898–1968), lengyel fizikus 414, 436

IÓANNÉSZ Damaszkénosz (Jóannész) (Damasz-kuszi Szent János) (754 körül), bizánci teoló-gus 141

IÓANNÉSZ Philoponosz → PHILOPÓNOSZ ISIDOR Sevillai (Isidorus) (560/570–636), püs-

pök, enciklopédiaíró 135–136, 493ISTVÁN, I., Szent (975–1038), magyar ország-

alapító 129, 136, XIIISTVÁN, III., Nagy (Ştefan cel Mare) (1433–

1507), Moldva fejedelme 228 IVÁN, IV., Vasziljevics, Rettenetes ( ) (1530–1584), orosz nagyfejedelem, majd orosz cár 227

IVANYENKO, Dmitrij Dmitrijevics ( ) (1904–1994), szovjet fizikus 418

IZABELLA, I. (1451–1504), Kasztília király-nője, II. Ferdinánd spanyol király felesége 136

IZIDOROSZ, Miletoszi (6. század), görög épí-tész 140

JJABLOCSKOV, Pavel Nyikolajevics () (1847–1894), orosz elektrotechnikus 348, XXII

JACOBI, Borisz Szemjonovics (Moritz Her-mann, von) (1801–1874), német származású orosz elektromérnök (K. G. Jacobi testvére) XXII

JACOBI, Karl Gustav Jakob (1804–1851), német matematikus és fizikus 301, 315–316, 460, 474

JADVIGA (Hedvig) (1370–1399), lengyel királynő, Nagy Lajos lánya 227

JAGELLO (Ulászló) (1348–1434), litván nagyfejedelem,1386-tól lengyel király 227

JAKAB, I., Stuart (1566–1625), Skócia, Anglia és Írország királya 217

JAKUCS István (1882–1964), magyar mate-matika-fizika tanár 397

JAMES, William (1842–1910), amerikai filozó-fus és pszichológus 465

JÁNOSSY Lajos (1912–1978), magyar fizikus 485

JANSKY, Karl (1905–1950), amerikai villamos-mérnök 548

JANSSEN (Jansen), Zacharias (1580–~1638), a Hans Lipperskeyvel együtt megépített mikroszkóp feltalálója, 1608-ban Hans Lippershey-jel az első teleszkópot készítette 244

JANUS PANNONIUS (1434–1472), latinul író magyar költő, humanista 136

JAROSZLÁV, I., Mudry (Bölcs, ) (978–1054), kijevi nagyfejedelem 226

JASPERS, Karl (1883–1969), német egziszten-cialista filozófus 406–407

JAVAN, Ali Mortimer (sz. 1926), teheráni szüle-tésű amerikai fizikus 411

JEANNE d’ARC (orléans-i szűz) (1412–1431), francia nemzeti hős 136

JEANS, James Hopwood (1877–1946), angol fizikus, matematikus, csillagász 437–438, 441–442, 445–446

JEDLIK Ányos István (1800–1895), magyar fizikus, feltaláló 318, 348, XXII

JENSEN, Johannes Hans Daniel (1907–1973), Nobel-díjas (1963) német fizikus 512

JERMAK, Tyimofejevics () (1537/40–1585), kozák hetman 179

JEROMOS, Szent (347–419/420), egyházi író, egyházatya és hittudós, a Vulgata fordí-tója 140

JÉZUS → KRISZTUS JOFFE, Abraham Fjodorovics ()

(1880–1960), szovjet fizikus 489 JOHANNES (SCOTTUS) Eriugena (810–877),

ír skolasztikus 128, 135JOHANNES de Sacrobosco (John Holywood)

(~1190–~1250), angol származású matema-tikus, a párizsi egyetem professzora 174

JOLIOT-CURIE, Fréderic (1900–1958), Nobel-díjas (1935, kémiai) francia fizikus 498, 501, 507, 513–514, 523

JOLIOT-CURIE, Ir�ne (1897–1956), Nobel-díjas (1935, kémia) francia fizikus 489, 498, 501, 507, 513–514, 523

JORDAN, Ernst Pascual (1902–1980), német fizikus 316, 454, 476

JORDANUS NEMORARIUS (Jordanus Saxo) nem azonos a dominikánusok hasonló nevű 2. rendfőnökével (1237-ben halt meg), mate-matikus, a statika kiváló művelője 136, 150–152, 211, XIV

JOSEPHSON, Brian David (sz. 1940), Nobel-díjas (1973) angol fizikus 493

JOULE, James Prescott (1818–1889), angol fizikus 318, 373–376, 384, XXII

JÓZSEF Attila (1905–1937), magyar költő 498JÓZSEF, II. (1741–1790), osztrák császár,

magyar király 326 JÓZSUA, Mózes halála után a zsidó nép vezére

157, 159, 192JUHÁSZ Ferenc (sz. 1928), magyar költő

XXXIIJUHÁSZ Gyula (1883–1937), magyar költő

VIIJULIANUS Apostata (Nagy Konstantin unoka-

öccse) (331–363), római császár 115JULIUS CAESAR, Caius (~Kr. e. 100–Kr. e.

44), római diktátor, politikus, hadvezér, törté-netíró 51, 58, 114, 125, 277

JUSTINIANUS (482–565), kelet-római császár 40, 58–59, 125, 127, 133, 142, VI

ibn JUSZUF, Ahmed (IX–X. század) Irakban szü-letett egyiptomi matematikus XIV

KKÁLVIN János (Johannes Calvin, Jean Cauvin)

(1509–1564), reformátor 244 KAMERLINGH-ONNES, Heike (1853–1926),

Nobel-díjas (1913) holland fizikus 384, 437, 438, 490, XXVII

KANT, Immanuel (1724–1804), német filozófus, természettudós 91, 94, 105, 186, 317–319, 326–328, 339, 401, 405, 478, 537, XX

KAPICA, Pjotr Leonidovics () (1894–1984), Nobel-díjas (1978) szovjet fizikus 494, 514

KÁROLI Gáspár (~1530–1591), bibliafordító 44, 49, 57, 117, 157

KAROLING uralkodók, frank uralkodócsalád, a Merovingokat követték 751-ben 127–128

KÁROLY (Martell) (715–741 közt), frank ural-kodó 137

KÁROLY, Kopasz (823–877) Nagy Károly uno-kája, a nyugati frankok királya, német-római császár 127


596

KÁROLY, Nagy (742–814), frank király 127–128, 136, 138–140

KÁROLY, V. (1500–1558), utolsó német-római császár 137, 168

KASTLER, Alfred (1902–1984), Nobel-díjas (1966) francia fizikus 493

KATALIN, II., Nagy ( II. ) (1729–1796), orosz cárnő, a francia felvilá-gosodás híve 326

KAUFMANN, Walter (1871–1947), német fizi-kus 423

KELEMEN, Alexandriai (Titus Flavius Clemens) (~150–215), egyházi író, teológus 66

KELVIN → THOMSON KENDALL, Henry Way (1926–1999), Nobel-

díjas (1990) amerikai fizikus 495KÉPES Géza (1909–1989), költő, műfordító XKEPLER, Johannes (1571–1630), német csilla-

gász, fizikus 38, 54, 72–73, 94, 162, 177, 183, 191, 194–199, 201, 203, 214–215, 228, 243–244, 257, 259, 264–266, 268, 270, 288, 290–291, 299, 325, 330, 543, 552, 567, X

KERR, John (1824–1907), brit fizikus XXII KERST, Donald William (sz. 1911), amerikai

fizikus 228 KHEFREN (Kr. e. ~2700), fáraó 48 KIERKEGAARD, Sören (1813–1855), dán

misztikus filozófus 465 KILBY, Jack St. Clair (1923–2005), Nobel-díjas

(2000) amerikai villamosmérnök 568KIRCHHOFF, Gustav Robert (1824–1887),

német fizikus 318, 342, 355, 394, 396, 405, 438–439, 457, 478

KLAU, Christoph → Clavius, Cristophorus KLEANTÉSZ (Klšanϑhj) (~Kr. e. 331–Kr. e.

230/231), sztoikus filozófus 58–59, 89 KLEIN, Oscar Bejamin (1894–1977), svéd

elméleti fizikus 461, 465, 475, 532, 578KLEIST, Ewald Jürgen von (1700–1748),

német fizikus, plébános Pomerániában 334 KLITZING, Klaus von (sz. 1943), Nobel-díjas

(1985) német fizikus 494, 497KLODVIG (Clovis) (~466–511), az első frank

király 58KNELLER, Sir Godfrey (1646/1649–1723) Német -

országban született angol portréfestő XIX KNOLL, Max (1897–1969), német elektromér-

nök 496 KNUDSEN, Martin (1871–1948), dán fizikus és

oceanográfus 438 KOCH, Robert (1843–1910), német bakterio-

lógus 318 KODÁLY Zoltán (1882–1967), magyar zene-

szerző, népzenekutató 498KOESTLER, Arthur (1905–1983), magyar

származású angol író 200KOHLHÖRSTER, Werner Heinrich Julius

(1887–1946), német fizikus 523 KOHLRAUSCH, Rudolf Hermann Arndt

(1801/1809–1858), német fizikus 359 KOLUMBUSZ Kristóf (Columbus, Cristobal

Colon) (1446?–1506), itáliai tengerész 136, 522

KONFUCIUSZ (Kung Fu-ce) (Kr. e. 551–Kr. e. 478), kínai filozófus, államférfi 58

KONOPINSKI, Emil Jan (1911–1990), ameri-kai fizikus 534

KONSTANTIN, Nagy (Constatinus Flavius Valerius Aurelius Claudius) (~288–337), római császár 125

KOPERNIKUSZ, Nikolaus (Copernicus, Mikołaj Kopernik) (1473–1543), lengyel csillagász 32, 40, 65, 83–84, 88, 100–101, 136, 157, 165, 173, 177, 184–191, 193–195, 197, 201, 203, 218, 227, 266, 436, XVI

KOSSUTH Lajos (1802–1894), magyar állam-férfi 318

KOSZTOLÁNYI Dezső (1885–1936), magyar író, költő, publicista 35, 237

KOVÁCS István (1913–1996), magyar fizikus 397, 451

KOWARSKI, Lev (1907–1979), pétervári szüle-tésű francia fizikus 516

KOYRÉ, Alexandre (1892–1964), tudomány-történész 165

KRAMERS, Hendrik Anthony (1894–1952), holland fizikus 455, 465, 489, 491

KREMER, Gerhard → MERCATOR KRISZIPPOSZ (CrÚsippoj) (Kr. e. 282–Kr. e.

209), író, sztoikus filozófus 58–59KRISZTINA (1626–1689), svéd királynő 216,

218, 228, XVIII KRISZTUS a kereszténység megalapítója 58,

117, 129, 137, 139, 179, XII KRÖNIG, August Karl (1822–1879), német

fizikus 376 KTÉSZIBIOSZ (Ktesibioj) (Kr. e. 3. század)

görög feltaláló 111 KUGLER, Franz (1808–1858), német törté-

nész, jezsuita 52–53 KUHN, Richard (1900–1967), Nobel-díjas

(kémiai, 1938) osztrák-német vegyész 32, 36 KUHN, Thomas Samuel (sz. 1922), amerikai

filozófus, tudománytörténész 32, 36 KUNFALVI Rezső (1905–1998), magyar fizika-

tanár, szerkesztő 397KURCSATOV, Igor Vasziljevics () (1903–1960), szovjet fizikus 519

KURLBAUM, Ferdinand (1857–1927), német fizikus 442

KUSCH, Polykarp (1911–1993), Nobel-díjas (1955) német származású amerikai fizikus 476, 492

KÜRILOSZ; CIRILL (C…rilloj, Konsztantinosz, Methodiosz testvére) (827–869), görög misz-szionárius 141

LLABORDE, Albert (1878–1968), francia

fizikokémikus 502 LAFORGUE, Jules (1860–1887), francia költő

379LAGRANGE, Joseph Louis (1736–1813), fran-

cia matematikus, fizikus, csillagász 170, 295, 299–300, 309, 313–316, 318, 350, 367, 369, 396, 404, 460–462, 486

LAJOS, I., Nagy (Anjou) (1326–1382), magyar király 133, 226–227

LAJOS, Német (805–846), Nagy Károly uno-kája, a keleti frankok királya 127

LAJOS, Szent, Capet (1214–1270), francia király 35

LAJOS, XIV. (Napkirály) (1638–1715), francia király 244, XX

LAJOS, XVI. Bourbon (1754–1793), francia király 322

LALANDE, Joseph Jérôme (1732–1807), francia csillagász 180

LAMARCK, Jean Baptiste de Monet (17441829), francia zoológus 318

LAMB, Willis Eugene (1913–2008), Nobel-díjas (1955) amerikai fizikus 476–477, 492

LÁNCZOS Kornél (1893–1974), Írországban élt magyar fizikus, matematikus 397

LANDAU, Lev Davidovics ( ) (1908–1968), Nobel-díjas (1962) szovjet fizikus 465, 493, 497, 498, 540, 554, XXVII

LANDÉ, Alfred (1888–1975), német szárma-zású amerikai fizikus 493

LANGEVIN, Paul (1872–1946), francia fizikus 388, 425, 437–438, 459, 489, 511, XXVII

LAO-CE (Li Er, Lao-tzu) (Kr. e. 6.–Kr. e. 5. szá-zad) kínai filozófus 541

LAPLACE, Pierre Simon, márki (1749–1827), francia matematikus, fizikus, csillagász 39,

279, 313, 318, 327, 339, 342–343, 350, 367, 369–370, 372, 396, 404, 435, 461, 479, 486, 561, XXII

LAPORTE, Otto (1902–1971), amerikai fizikus 537

LASSO, Orlando di (Roland de Lassus) (~1532–1594), holland zeneszerző 244

LATTES, Césare Mansueto Giulio (1924–2005), brazil fizikus 525

LAUE, Max von (1879–1960), Nobel-díjas (1914) német fizikus 155, 422–423, 449, 471, 490, 520, XXVII

LAUGHLIN, Robert Betts (1950−), Nobel-díjas (1998) amerikai fizikus 495

LAVOISIER, Antoine Laurent (1743–1794), francia vegyész 32, 242, 318, 365, 384–385, 413, 497

LAWRENCE, Ernest Orlando (1901–1958), Nobel-díjas (1939) amerikai fizikus 489–491, 508, 517, 538, 565

LAWSON, John David (1923–2008), brit mér-nök-fizikus 520

LEDERMAN, Leon Max (sz.1922), Nobel-díjas (1988) amerikai fizikus 495, 534

LEE, Tsung-Dao (sz. 1926), Nobel-díjas (1957) kínai származású amerikai fizikus 492, 498, 525, 532, 536, 538–541, XXIII

LEEUWENHOEK, Antonie van (1632–1723), holland zoológus 244

LEGENDRE, Adrien Marie (1752–1833), fran-cia matematikus 367

LEIBNIZ, Gottfried Wilhelm (1646–1716), német filozófus, matematikus 243–244, 246, 257, 273–275, 281, 289–290, 293–300, 303, 305, 308, 314, 318, 326, 363, 396, 414, 437, 446, 537, 543, 580

LEMAITRE, Georges, Abbé (1894–1966), belga asztronómus, asztrofizikus 554

LENARD, Philipp Eduard Anton (1862–1947), Nobel-díjas (1905) pozsonyi születésű német fizikus 356, 387, 442, 448, 490

LENIN, Vlagyimir Iljics (Uljanov, ) (1870–1924), szovjet politi-kus 406, 498

LENZ, Heinrich Friedrich Emil ( ) (1804–1865), német származású pétervári fizikus 348

LEONA BATTISTA → ALBERTI LEONARDO DA PISA → FIBONACCI LEONARDO da VINCI (1452–1519), olasz

festő, szobrász, természettudós 49, 136, 170–171, 407, 520, XIV, XXI

LEUKIPPOSZ (LeÚkippoj) (~Kr. e. 500–~Kr. e. 440), görög filozófus 58, 72–73

LEUTWYLER, Heinrich (1938–), svájci elméleti fizikus 569, 573

LEWIS, Gilbert Newton (1875–1946), amerikai fizikokémikus 417

L’HOSPITAL, Guillaume François (1661–1704), francia matematikus 288

LIBBY, Willard Frank (1908–1980), Nobel-díjas (1960) amerikai kémikus 510

LICHTENBERG, Georg Christoph (17421799), német fizikus, író 325–326

LIEBIG, Justus von (1803–1873), német kémi-kus 373, 375

LIFSIC, Jevgenyij Mihajlovics () (sz. 1915), szovjet elméleti fizikus XXVIILINDEMANN, Ferdinand (1852–1939), német

matematikus 107, 437, 457LINNÉ, Carl von (1707–1778), svéd természet-

tudós 318 LIPPMANN, Gabriel (1845–1921), Nobel-díjas

(1908) francia fizikus 490 LISZT Ferenc (1811–1886), magyar zene-

szerző 318LIVIUS, Titus (Kr. e. 59–Kr. e. 17), római tör-

ténetíró 58


597

LOBACSEVSZKIJ, Nyikolaj Ivanovics () (1792–1856), orosz matematikus 105, 107, 339, 425–427

LOCKE, John (1632–1704), angol filozófus 244, 277, 297–299, 309, 316, 322, 326–327

LODGE, Sir Oliver Joseph (1851–1940), angol fizikus 392

LOMBARDUS → PETRUS LOMONOSZOV, Mihail Vasziljevics () (1711–1765), orosz enciklopédikus tudós 227, 312–313, 318

LONDON, Fritz Wolfgang (1900–1954), német elméleti fizikus, H. London bátyja XXVII

LONDON, Heinz (1907–1970), német szárma-zású angol fizikus XXVII

LOPE de VEGA, Carpio Felix (1562–1635), spanyol drámaíró 244

LORENTZ, Hendrik Antoon (1853–1928), Nobel-díjas (1902) holland elméleti fizikus 360–362, 394, 407, 413, 415–424, 428, 431–433, 437, 446, 454, 460, 466, 468–469, 490, 497, 498, 509, 536, 541, 564, XXII–XXIII

LORENZ, Edward Norton (sz. 1917), amerikai meteorológus XXII

LORENZ, Konrad (1903–1989), Nobel-díjas (1973 fiziológiai-orvosi) osztrák zoológus, állatmagatartás-kutató 35

LOSCHMIDT, Joseph (1821–1895), osztrák fizikus 383

LOTÁR, I. (795–855), Nagy Károly unokája, német-római császár 127

LUCRETIUS, Titus Carus (Kr. e. 96/98–Kr. e. 55), római költő és filozófus 19, 58–59, 68, 72, 115, 139, 240, 329, V

LUDOLPH van Ceulen (1539/1540–1610), holland matematikus 107

LULLUS, Raimundus (Ramón Lull) (~1232–~1315), spanyol költő, teológus, filozófus 134, 136, 174

LULLY, Jean Baptiste (Giovanni Battista Lulli) (1632–1687), olasz származású zenész XIV. Lajos udvarában 244

LUMMER, Otto (1860–1925), német fizikus 452

LUTHER Márton (1483–1546), német refor-mátor 136, 184, XV

LÜDERS, Gerhardt Klaus Friedrich (1920–1995), német elméleti fizikus 523

MMAC LAURIN, Colin (1698–1746), angol mate-

matikus 369 MACH, Ernst (1838–1916), osztrák fizikus,

filozófus 33, 165, 171, 275, 328, 404–406, 414, 429, 459, 465, 478–479, 504, 567

MADÁCH Imre (1823–1864), magyar költő 553MAGINUS Giovanni Antonio (1555–1617),

olasz matematikus, geográfus, asztronómus 190

MAIER, Annelise (1905–1971), levéltárosnő a Vatikánban, tudománytörténész 149

MAIMONIDESZ (Moses ben Maimon) (1135–1204), orvos, a középkor legjelentősebb zsidó tudósa 142

MALEBRANCHE, Nicolas (1638–1715), fran-cia filozófus 298

MALESHERBES, Chrétien Guillaume de Lamoignon de (1721–1794), XV. és XVI. Lajos király cenzora 321

MALPIGHI, Marcello (1628–1694), itáliai ter-mészettudós 244

MALTHUS, Thomas Robert (1766–1834), angol közgazda 322

MALUS, Étienne Louis (1775–1812), francia fizikus 358

MANDELBROT, Benoit (1924–2010), lengyel származású matematikus, fizikus 480

MANN, Thomas (1875–1955), Nobel-díjas (1929) német író 43, 498

MANUEL, I. (Komnenosz), (1120–1180) bizánci császár 143

MARCELLUS (~Kr. e. 277–Kr. e. 208), római hadvezér 93

MARCONI, Guglielmo (1894–1937), Nobel-díjas (1909) olasz fizikus 356, 490

MARCUS AURELIUS (121–180), római csá-szár, sztoikus filozófus 58–59, 112–113

MARCUS MARCI, Johannes (1595–1667), prágai természettudós, filozófus 285

MARIĆ, Mileva (1875–1948), szerb-horvát fizi-kus, Einstein első felesége 418–419

MARICOURT, Pierre de (Petrus Peregrinus) (1250 körül), francia tudós 136, 164–165, 329

MARIOTTE, Edmé (~1620–1684), francia fizi-kus 38, 238, 240, 244, 255, 370

MARSDEN, Ernest, Sir (1889–1970), brit fizi-kus 393

MARSHAK, Robert (1916–1992), amerikai fizikus 532

MÁRTON, Szent (315–397), Gallia apostola 139

MARX György (1927–2002), magyar elméleti fizikus 34, 266, 379, 534

MARX, Karl (1818–1883), német filozófus, politikus 297, 318, 407

MATILD, Flandriai († 1083), Normandia her-cegnéje, majd angol királyné 127

MATTHEWS, Paul Taunton (1919–1987), angol fizikus 548

MÁTYÁS (1443–1490), magyar király, huma-nista 133, 136, 141, 167, 173, 226

MAUCHLY, John William (1907–1980), ame-rikai fizikus

MAUPERTUIS, Pierre Louis Moreau de (1698–1759), francia matematikus, fizikus 156–157, 165, 233, 235, 275, 299–300, 303, 307–308, 318

MAURUS Hrabanus (780–856), Mainz érseke, Alkuin tanítványa 128, 135

MAXIMIANUS, Aurelius Valerius (250–310), római császár (286–305) 125

MAXWELL, James Clerk (1831–1879), skót elméleti fizikus 19, 22, 24, 27, 31–32, 39, 318, 331, 333, 337, 343–344, 347, 350–361, 376–380, 382–384, 388, 396, 403–404, 408, 414, 416–418, 422, 431, 437, 440–441, 447, 449, 458, 475–477, 481, 542, 564, 572, 578, XXII

MAYER Julius Robert (1814–1878), német hajóorvos, fizikus 373, 375

McKINSEY John Charles Chenoweth (1908–1953) 28

McMILLAN, Edwin Mattison (1907–1991), Nobel-díjas (1951) angol fizikus 508, 528

MÉCHAIN, Pierre Francois André (1744–1804), francia asztronómus 447

MEDICI, Cosimo de’ (1389–1464), Firenze uralkodója 141

MEER, Simon van der (1925–2011), Nobel-díjas (1984) holland mérnök 494, 570

MEHRA, (sz. 1931) Jagdish, tudománytörté-nész 428

MEITNER, Lise (1878–1968), Svédországban élő osztrák atomfizikus 489, 504, 515–517

MELISSINOS, Adrian Constantin (Melissinos Adrian Constantin) (1929–), görög kísérleti fizikus 524, 565

MENAIKHMOSZ (Mšnaikmoj) (Kr. e. 375–Kr. e. 325), görög matematikus 106

MENDEL, Gregor Johann (1822–1884), cseh-osztrák genetikus 318

MENELAOSZ (Menšlaoj) (1–2. század), hellén csillagász, matematikus 108

MENGS, Anton Raphael (1728–1779), német festő 326

MENGYELEJEV, Dmitrij Ivanovics () (1834–1907), orosz vegyész, természettudós 318, 370, 390–391, 498

MERCATOR (Gerhard Kremer) (1512–1594), német földrajztudós, térképész 170

MEROVING francia uralkodócsalád (481–751 között) 127

MERSENNE, Marin (1588–1648), francia matematikus, fizikus, a zeneelmélet egyik megalapozója 219, 232

METHODIOSZ; (Metód, MeqÒdioj, Kürilosz testvére) (~815–885), szláv hittérítő 141

METOKHITÉSZ, Theodorosz (1260?–1332), bizánci költő VI

METON, Aténi (Mštwn) (Kr. e. V. század) görög csillagász 51

MEYER, Lothar Julius (1830–1895), német kémikus 390–391

MEZEI Ferenc (sz. 1942), magyar fizikus XXV MICHELANGELO, Buonarroti (1475–1564),

itáliai reneszánsz festő, szobrász, építész, költő 38, 136, 166

MICHELL, John (1724–1793), angol geoló-gus, a torziós inga feltalálója 337

MICHELSON, Albert Abraham (1852–1931), Nobel-díjas (1907) német származású ameri-kai fizikus 358, 403, 409–411, 413, 416, 442, 447, 485, 490

MIKOLA Sándor (1871–1945), magyar fizika-tanár 397

MILL, John Stuart (1806–1873), angol filozó-fus 478

MILLER, Daniel Weber (sz. 1926), amerikai fizikus 534

MILLIKAN, Robert Andrews (1868–1953), Nobel-díjas (1923) amerikai fizikus 79, 392, 491

MILO, Krotoni (M…lwn) (Kr. e. V. század), görög atléta, győztes olimpikon 41

MILTON, John (1608–1674), angol költő 193, 244MINKOWSKI, Hermann (1864–1909), német

matematikus, fizikus 415–416, 418, 422, 424

MOHAMED (~570–632), vallásalapító 127, 136, 146, 149, 329

MOLIÉRE, Jean Baptiste (Poquelin) (1622–1673), francia komédiaíró 244, XVII

MONET, Claude (1840–1926), francia festő 299

MONGE, Gaspard (1746–1818), francia mate-matikus, politikus 170, XXI

MONTESQUIEU, Charles de Secondat (1689–1755), francia író 299, 321

MONTEVERDI, Claudio (1567–1643), olasz zeneszerző 244

MONTGOLFIER, Joseph Michel (1740–1810) és Jacques Étienne (1745–1799), francia testvérpár, a léghajó feltalálói 325

MORAVCSIK Gyula (1892–1972), bizantológus VI MORLEY, Edward Williams (1838–1923),

amerikai kémikus, fizikus 409–411, 413 MORSE, Samuel Finley Breese (1791–1872),

amerikai festő, feltaláló XXII MOSELEY, Henry Gwyn Jeffreys (1887–

1915), angol fizikus 393, 504, 561MOTT, Nevill Francis, Sir (1905–1996), Nobel-

díjas (1977) brit fizikus 489, 494MOTTELSON, Ben Roy (1926–1981), Nobel-

díjas (1975) dán fizikus 494, 513MOZART, Wolfgang Amadeus (1756–1791),

osztrák zeneszerző 318, 326, XX MÓZES, ószövetségi zsidó próféta 44, 115,

142, 149, 227MÖSSBAUER, Rudolf Ludwig (sz. 1929),

Nobel-díjas (1961) német atomfizikus 420, 436, 493, 495, 498

MULLIKAN, Robert Sanderson (1896–1986), Nobel-díjas (kémiai, 1966) amerikai kémikus, fizikus 451


598

MUMFORD, Lewis (1895–1988), amerikai író, szociológus 55, VII

MUSSCHENBROEK, Pieter van (1692–1761), holland fizikus 334–335, 364

MÜLLER, Karl Alex (sz. 1927), Nobel-díjas (1987) svájci fizikus 470, 495, 505, XXVII

NNABUKODONOZOR, (II. Nabu'-kudurri-Uszur)

(Kr. e. 6. század), újbabiloni uralkodó 58 NAGY ELEMÉR (1920–2000), villamosmérnök,

fizikus XXVIIINAPOLEON, I. Bonaparte (1769–1821), fran-

cia császár 339, 367 NASR, Seyyed Hossein, jelenkori perzsa tudo-

mánytörténész IX NAVIER, Claude Louis Marie Henri (1785–1836),

francia mérnök 300NEDDERMAYER, Seth Henry (1907–1988),

amerikai fizikus 525 NÉEL, Louis Eugéne Felix (1904–2000),

Nobel-díjas (1970) francia fizikus 493 NÉEMAN, Yuval (1925–2006), izraeli fizikus 542 NELSON, Horatio (1758–1805), angol admirá-

lis, a trafalgári győző XX NÉMETH László (1901–1975), magyar író,

műfordító 18, 24, 203, 498NEMORARIUS → JORDANUS NERNST, Hermann Walther (1864–1941),

német vegyész és fizikus 378, 427NEUMANN, Franz Ernst (1798–1895), német

elméleti fizikus (indukcióelmélet) 333, 358 NEUMANN, John von (János) (1903–1957),

magyar származású, amerikai matemati-kus 383, 397, 471, 481–483, 498, 581, XXIII

NEWTON, Isaac, Sir (1643–1727), angol ter-mészettudós 19, 22, 27–28, 32, 37–40, 88, 105, 156–157, 172, 182, 191, 198, 200, 212, 215–216, 221, 228, 230, 240, 242–246, 253, 256–259, 261–262, 264–277, 281–288, 290, 293–295, 297, 299–300, 303, 307, 311–312, 314–315, 318, 321–322, 325–326, 330, 335, 337, 339, 344–346, 350, 357–358, 394, 403–405, 407–408, 414, 417–418, 427, 429–431, 435, 446, 462–463, 465, 467, 469, 473, 481, 485, 516, 530, 535, 544, 567, 577, 580, X, XIX, XXI, XXV

NICOLE d'Autrecourt (Nicolaus) (meghalt 1350-ben), francia skolasztikus 165, XI

NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm (1844–1900), német filozófus 325, 407

NIFO, Agostino (~1470–1538), itáliai termé-szetfilozófus 168

NIKÉPHOROSZ, Grégorasz (Grhgor©j HikhfÒroj) (1295–1360), bizánci történész, író 140

NISHIJIMA, Kazuhiko (1926–2009), japán fizi-kus 534, 537, 542

NISHINNA, Yoshio (1890–1951), japán fizikus 475 NOBEL, Alfred Bernhard (1833–1896), svéd

kémikus és mérnök 489 NOBLE, Andrew (1831–1915), skót fizikus

412, 416NODDACK, Walter Karl (1893–1960) és fele-

sége TACKE-NODDACK, Ida Eva (1896–1978), német vegyészek 513–514

NOETHER, Emmy (1882–1935), német mate-matikus 535

NOLLET, Jean Antoine, Abbé (1700–1770), francia fizikus 334–335

NORDHEIM, Lothar Wolfgang (1899–1985), német fizikus 457, 466

NORMAN, Robert (~1590), tengerész, iránytű-készítő 181

NORWOOD, Richard (1590–1675), angol matematikus, asztronómus 265

Ny NYIRI Tamás (1920–1994), magyar teológus,

filozófus 113

O, ÓOCCHIALINl, Giuseppe „Beppo” (1907–

1993), olasz fizikus 523, 525OCKHAM → WILLIAM ODOAKER (ODOWAKAR) (434?–493), ger-

mán zsoldosvezér, Itália királya 125 OHM, Georg Simon (1787–1854), német fizi-

kus 318, 333, 338, 342 OHTSUKI, Keiji japán asztronómus, fizikus 561OLBERS, Heinrich Wilhelm Matthias (1758–

1840), német orvos, asztronómus 555 OMAR KHAJJÁM, (Umar Hayyam) (10481–

131), perzsa csillagász, matematikus, filozó-fus, költő 136–137, 146

OMAR, I., kalifa 141ONSAGER, Lars (1903–1976), svéd kémikus 378OPPENHEIMER, Robert (1904–1967), ameri-

kai elméleti fizikus 451, 475, 519, 554 ORBÁN, VIII., pápa → BARBERINI ORESME, Nicole de (Nicolas Oresmius) (1323–

1382), francia matematikus és fizikus 152–154, 156–157, 159, 202, 290

ORIGENÉSZ, Adamantinus ('Wrigšnej) (~185– ~254), görög teológus IX

ORLANDO de Lassus (Roland) (1532–1594), németalföldi zeneszerző 244

OSIANDER, Andreas (Hosemann) (1498–1552), német filozófus, teológus, amatőr természettudós 185, 189

OSTWALD, Wilhelm Friedrich (1853–1932), német fizikokémikus 391, 404, 406–407, 504

OTTÓ, I. vagy Nagy (német-római császár) 129OVIDIUS, Publius Naso (Kr. e. 43–Kr. u. 18),

római költő 58 ∅RSTED, Hans Christian (1777–1851), dán

fizikus, kémikus 22, 32, 318, 333, 343, 358

PPACINOTTI, Antonio (1841–1912), olasz fizi-

kus, elektrotechnikus 348 PACIOLI, Luca (~1445–1514/1517), itáliai

matematikus 140, XIV PÁL, (Paulus, Saulus) (5–67), újszövetségi apos-

tol 117 PÁL, III., Alessandro Farnese pápa (1543–

1549 között) 185, XVI PALESTRINA, Giovanni Pierluigi da (1525–

1594), itáliai egyházi zeneszerző 136, 244PAPPOSZ, Alexandriai (Pappus P£ppus) (4.

század), görög matematikus 58–59, 151 PARACELSUS, Philippus Aureolus (Theophrastus

Bombastus von Hohenheim) (1493–1541), svájci-német orvos, természetkutató 241

PARMENIDÉSZ (Parmen…dhj) (Kr. e. 540 körül), eleai görög filozófus 44, 58, 66, 71, 384

PASCAL, Blaise (1623–1662), francia mate-matikus, fizikus, filozófus 39, 108–109, 147, 161, 236–238, 240, 243–244, 292, 295, 321, 548, 560, 580

PASTEUR, Louis (1822–1895), francia kémi-kus, bakteriológus 318, 538–539, XXII

PATRIK, Szent (~385–457/493), angolszász, az őslakó írek megtérítője 128

PAUL, Wolfgang (1913–1993), Nobel-díjas (1989) német fizikus 495

PAULI, Wolfgang (1900–1958), Nobel-díjas (1945) osztrák-svájci elméleti fizikus 407, 466, 472, 489, 492, 498, XXIII, XXVII

PAULUS Venetus (Paolo Nicoletti) (meghalt 1429-ben), itáliai skolasztikus 161

PÁZMÁNY Péter (1570–1637), magyar hitvi-tázó író, esztergomi érsek 133, 141, 227, I

PEIERLS, Rudolf Ernst, Sir (1907–1995), német származású angol fizikus 489, 512, 521, XXVII

PEMBERTON, Henry (1694–1771), angol fizi-kus 265, 267

PENZIAS, Arno Allan (sz. 1933), Nobel-díjas (1978) amerikai asztrofizikus 494, 549

PÉRIER Floriu (1605–1702), francia fizikus, Pascal sógora 238

PERIKLÉSZ (PeriklÁj) (~Kr. e. 500–Kr. e. 429), athéni államférfi 58–60, II

PÉROT, Jean-Baptiste Gaspard (1863–1925), francia asztronómus, fizikus 447

PERRIN, Jean Baptiste (1870–1942), Nobel-díjas (1926) francia fizikokémikus 437, 489, 491, 520

PÉTER, I., Nagy () (1672–1725), orosz cár 244, 312

PETŐFI Sándor (1823–1849), magyar költő, forradalmár 318

PETRARCA, Francesco (1304–1374), itáliai humanista költő 136

PETRUS DAMIANUS (1007–1072), itáliai sko-lasztikus 161

PETRUS HISPANUS (XXI. János pápa 1276–1277 között), a párizsi egyetem tanára 161

PETRUS LOMBARDUS (meghalt 1160-ban), olasz származású párizsi skolasztikus, teoló-gus 152, 175

PETRUS Peregrinus → Pierre de MARICOURT PEUERBACH, Georg (Purbach, Peurbach)

(1423–1461), osztrák csillagász, matemati-kus, költő 136–137, 173

PHEIDIÁSZ (Pheidias, Feid…aj) (Kr. e. V. szá-zad), görög szobrász 58, 90

PHILLIPS, John Gardner (1917–2001), ameri-kai asztronómus 548

PHILOLAOSZ (FilÒlaoj) (Kr. e. V. század), krotoni filozófus, asztronómus 62, 65, 73–74

PHILÓN, Alexandriai (Philo Judaeus, F…lwn) (Kr. e. 25–Kr. u. 40), zsidó származású hel-lenisztikus filozófus 58–59, 115

PHILOPÓNOSZ, Johannesz ('IwÒnnhj FilÒponoj, Grammatikoj) (600 körül), Bizáncban tanító grammatikus, teozófus, fizikus, Arisztotelész kommentátor 58–59, 140, 155

PHÓTIOSZ (Photius, Fčtioj) (820?–891?), lexi-konszerző, ortodox görög patriárka 141

PIAGET, Jean (1896–1980), svájci pszicholó-gus 32

PICASSO, Pablo (1881–1973), spanyol festő 498

PICCARD, Auguste (1884–1962), svájci fizikus 489

PICKERING, Andrew (1950–), angol szocioló-gus, filozófus és tudománytörténész 568

PICTET, Marcus Auguste (1752–1825), svájci származású francia fizikus 343

PIXII, Hyppolite (1808–1835), francia feltaláló 348

PLANCK, Max (1858–1947), Nobel-díjas (1918) német fizikus 40, 328, 337, 351, 361, 378, 404, 414, 417–418, 422, 424, 437–443, 445–450, 453–454, 460, 462, 468, 470, 477, 480, 482, 487–488, 490, 498, 514, 557, 559, 575–576, XXIII–XXIV

PLANTÉ, Gaston (1834–1889), francia kémi-kus XXII

PLATÓN (Plato, Pl£twn) (Kr. e. 427–Kr. e. 347), görög filozófus 18, 41, 58–59, 63, 65, 67–69, 71–76, 82–83, 86, 94, 101, 105–106, 108, 112, 115, 139–141, 146, 157, 160, 163, 180, 183–184, 200, 329, 541, 543, 567–568, I, IX

PLINIUS, Gaius Caecilius Secundus (az ifjabb) (61–114), politikus, író 58, 114

PLINIUS, Gaius Secundus (az idősebb) (23–79), római természettudományos író, a Naturalis Historia szerzője 105, 114–115, 135, 139, 186, 226, 329–330


599

PLÓTINOSZ (Plotin, Plwt‹noj) (205–270), görög filozófus, az újplatonizmus megalapí-tója 58, 115–116

PLUTARKHOSZ (Plutarchus, PloÚtarcoj) (46–120), görög történetíró 58, 66, 88–89, 95, 102

PLÜCKER, Julius (1801–1868), német mate-matikus és fizikus 386

POE, Edgar Allan (1809–1849), amerikai költő és novellaíró 36

POGÁNY Béla (1887–1943), magyar fizikus 409

POINCARÉ, Jules Henri (1854–1912), francia matematikus, elméleti fizikus, filozófus 27, 112, 355, 383, 396, 407, 413, 415–419, 422–424, 427–428, 437, 454, 460, 486, 498, 499, 536, 567, XXII–XXIII

POINSOT, Louis (1777–1859), francia mate-matikus, fizikus 76

POISSON, Siméon Denis (1781–1840), fran-cia matematikus, fizikus 301, 316, 318, 333, 338–339, 342, 350, 435, 474

POLJAKOV, Alexander, Markovics (), (1945–), orosz elméleti fizikus 565

POLO, Marco (1254–1324), velencei utazóke-reskedő, felfedező 136

POLÜKRATÉSZ (meghalt Kr. e. 522), számoszi türannosz 61

POMPADOUR, Mme; Marquise (Jeanne Antoi-nette Poisson) (1721–1764), XV. Lajos fran-cia király kegyencnője XX

POPE, Alexander (1688–1744), angol költő 34, 275

POPOV, Alexander Sztyepanovics () (1859–1904), orosz fizi-kus, elektromérnök 356, XXII

POPPER, Karl Raimund, Sir (1902–1994), osztrák származású brit filozófus, a tudo-mányelmélet művelője 30, 482, 568

PORPHIRIOSZ (PorfÚrioj) (275 körül), újplatonikus filozófus 86

PORTER, George (1920–2002), Nobel-díjas (1967, kémiai) angol fizikokémikus 513

POSZEIDÓNIOSZ, Apameiai (Posidonius, Poseidènioj) (Kr. e. 135–Kr. e. 51), görög filozófus, csillagász 104, 116

POUSSIN, Nicolas (1594–1665), francia festő 244POWELL, Cecil Frank (1903–1969), Nobel-

díjas (1950) angol fizikus 492, 525, 529PRAXITELÉSZ (Praxitšlhj) (Kr. e. 365–Kr. e.

330 között alkotott), görög szobrász 58 PRICE, Bartholomew (1818–1862), angol

matematikus 336 PRIESTLEY, Joseph (1733–1804), angol kémi-

kus, fizikus 19, 242, 331–337, 347 PRIGOGINE, Ilja (1917–2003), Nobel-díjas (1977,

kémiai) orosz származású belga fizikus 378 PRINGSHEIM, Ernest (1859–1917), német

kísérleti fizikus 442PROHOROV, Alexandr Mihajlovics () (1916–2002), Nobel-díjas (1964) szovjet fizikus 396, 493–494, XXIII

PRÓKLOSZ, Diadokhosz (Proclus, PrÒkloj) (410–485), görög matematikus, újplatonikus bölcselő 58–59, 65, 108

PRÓTAGORASZ (PrwtagÒraj) (~Kr. e. 480–Kr. e. 410), görög szofista filozófus 58, 66, 567

PROUST, Joseph Louis (1754–1826), francia kémikus 384

PROUT, William (1785/1786–1850), angol kémikus 390, 505

PSZELLOSZ, Mikhaél (Mica»l Yelloj) (1018–1078 vagy 1096), bizánci polihisztor 141

PTOLEMAIOSZ, I., Soter (Kr.e. ~366–283), Nagy Sándor egyik hadvezére, a hellén Egyiptom uralkodója, dinasztiaalapító 51, 58, 114

PTOLEMAIOSZ, II., Philadelphos (Kr.e. ~308–246), az alexandriai könyvtár megalapítója 114, IX

PTOLEMÁIOSZ, Klaudiosz (Claudius Ptolemaeus, Ptolema‹oj) (120–160), alexandriai görög csillagász, geográfus 17, 46, 59, 61, 83, 101–102, 104–105, 108, 138–139, 143, 148, 158, 173, 175, 184, 193, 197, 212, 289, 329–330, 436, IV

PURCELL, Henry (1659–1695), az angol nem-zeti opera megteremtője 244

PURCELL, Mills Edward (1912–1997), Nobel-díjas (1952) amerikai fizikus 492

PUSKIN, Alexander ( ) (1799–1837), orosz költő 318

PÜRRHON (PÚrrwn) (Kr. e. 360–Kr. e. 270), hellén filozófus 112

PÜTHAGORASZ (PuqagÒraj) (~Kr. e. 560–~Kr. e. 480), szamoszi születésű görög filo-zófus 41, 58, 61–62, 64–65, 77, 83, 91, 98, 105, 175, 183, 191, 202, IX

QQUESNAY, François (1694–1774), francia köz-

gazda 321

RRABI, Isidor Isaac (1898–1988), Nobel-díjas

(1944) lengyel származású amerikai fizikus 492–493

RACINE, Jean de (1639–1699), francia tragé-diaíró 244

RAFFAELLO Santi (1483–1520), itáliai festő, építész 166

RAINWATER, Leo James (1917–1986), Nobel-díjas (1975) amerikai fizikus 494

RÁKÓCZI, II., Ferenc (1676–1735), magyar fejedelem 318

RAMAN, Chandrasekhara Venkata, Sir (1888–1970), Nobel-díjas (1930) indiai fizikus 491

RAMSEY, Norman Foster (sz. 1915), Nobel-díjas (1989) amerikai kísérleti fizikus 495, 539–540

RANKINE, William John Macquorn (1820–1872), skót mérnök 379, XXI

RAYLEIGH, Lord John William Strutt (1842–1919), Nobel-díjas (1904) angol fizikus 356, 372–373, 388, 441–442, 445–446, 490

RÉAUMUR, René Antoine Ferchault de (1683–1757), francia természettudós 334

REGIOMONTANUS (Müller, Johannes) (1436–1476), német matematikus, csillagász 136–137, 173–174, 184

REINES, Frederic (1918–1998), amerikai kísér-leti fizikus 495, 530

REISCH, Gregor (~1472–1523), német poli-hisztor 102, 175

REMBRANDT, Harmensz van Rijn (1606–1668), németalföldi festő 244

RENOIR, Pierre Auguste (1841–1919), francia impresszionista festő 498

RETHERFORD, Robert Curtis (1912–1981), amerikai fizikus 476

RHETICUS (Rhäticus, Rhaeticus, Georg Joa-chim von Lauchen) (1514–1576), Kassán született német matematikus, csillagász 184

RHIND, Alexander Henry (1833–1863), skót régész 46–47, 51

RICCIOLI, Giovanni Battista (1598–1671), itá-liai jezsuita teológus, csillagász 193

RICHARDSON, Owen Williams, Sir (1879–1959), Nobel-díjas (1928) angol fizikus 396, 489, 491–492

RICHMAN, Georg Wilhelm () (1711–1753), pétervári német fizi-kus 334

RICHTER, Burton (sz. 1931), Nobel-díjas (1976) amerikai fizikus 494, 545

RIEMANN, Georg Friedrich Bernhard (1826–1866), német matematikus 347, 426–428, 431, 433–435

RILKE, Rainer Maria (1875–1926), német költő 407

RITTER, Johann Wilhelm (1776–1810), német fizikus 394

RITZ, Walter (1878–1909), német matemati-kus, fizikus 396

ROBERT, Chesteri (1145 körül), a Korán és al-Khwarizmi könyvének fordítója 144

ROBERVAL, Giles (Persone de) (1602–1675), francia matematikus 290

ROBISON, John (1739–1805), J. Black elő-adásainak sajtó alá rendezője 337–338, 364–365

ROCHESTER, George Dixon (1908–2001), angol fizikus 525, 539

RODIN, Auguste (1840–1917), francia szob-rász 407

ROHRER, Heinrich (sz. 1933), Nobel-díjas (1986) svájci fizikus 494, 496

ROMULUS, Augustulus (461/462–?), utolsó nyugatrómai császár (475–476) 124–125

ROOSEVELT, Franklin Delano (1882–1945), amerikai államelnök 520

ROSCELLINUS (Roscellin) Abélard mestere (1045?– 1120?), francia filozófus, teológus XII

ROSENFELD, Leon (1904–1974), belga szár-mazású elméleti fizikus 489

ROSZAK, Theodore (1933–), amerikai szocio-lógus, eszmetörténész 568

ROUSSEAU, Jean Jacques (1712–1778), fran-cia filozófus 237, 318, 321

ROWLAND, Henry Augustus (1848–1901), amerikai mérnök-fizikus 451

RÖMER Olaf (R∅mer, Ole) (1644–1710), dán csillagász 232, 282–283, 410

RÖNTGEN, Wilhelm Konrad (1845–1923), Nobel-díjas (1901) német gépészmérnök, fizikus 318, 389, 490, 498, 499

RUBBIA, Carlo (sz. 1934), Nobel-díjas (1984) olasz fizikus 494, 570, XXX

RUBENS, Heinrich (1865–1922), német kísér-leti fizikus, 437, 442–443

RUBENS, Peter Paul (~1577–1640), flamand festő 244

RUDOLF, I., Habsburg, német császár 1273–1291 között 137

RUDOLF, II. (1552–1612), német császár 1576–1612 között, cseh király, I. Rudolf néven magyar király 194–195

RUHMKORFF, (Rühmkorff) Henrich Daniel (1803–1877), német elektroműszerész XXII

RUMFORD grófja (Thompson, Benjamin) (1752–1814), amerikai születésű angol–német katonai szakértő, fizikus, szervező 333, 365–366

RUSKA, Ernst August (1906–1988), Nobel-díjas (1986) német elektrotechnikus 494, 496

RUSSELL, Bertrand Arthur William, Lord (1872–1970), Nobel-díjas (1950, irodalmi) angol matematikus, filozófus 18, 61, 66, 105, 116, 322, 407, 498, 559

RUSSELL, Henry Norris (1877–1957), ameri-kai csillagász 551–552

RUTHERFORD, Ernest (1871–1937), Nobel-díjas (1908, kémiai), új-zélandi születésű angol fizikus 347, 386, 388, 391, 393, 396, 448–449, 488–490, 492, 497–499, 500–507, 513, 518, 530, 544, XXIII, XXV

RYDBERG, Janne Robert (1854–1919), svéd fizikus 395, 449

RYLE, Martyn, Sir (1918–1984), Nobel-díjas (1974) angol fizikus és csillagász 494


600

SSACROBOSCO, Johannes (John Holywood)

(1190?–1250?), angol származású párizsi egyetemi tanár 174, XIV

SAKURAI, John (1933–1982), Tokióban szüle-tett amerikai fizikus 532

SALAM, Abdus (1926–1996), Nobel-díjas (1979) pakisztáni fizikus 494, 540, 545, 569, 573–574

SALAMON (Kr. e. 965–Kr. e. 926), Izrael 3. királya 140

SALPETER, Edwin Ernest (1924–2008), ame-rikai elméleti fizikus, asztrofizikus 550

SANDAGE, Allan Rex (1926–2010), amerikai asztronómus 548

SÁNDOR, Nagy (Alexander) (Kr. e. 356–Kr. e. 323), makedón király 40, 46, 58–59, 86, 112, 114, 244, 277

SARTON, George Alfred Leon (1884–1956), amerikai tudománytörténész 135

SARTRE, Jean Paul (1905–1980), Nobel-díjas (1964) francia filozófus, író, kritikus 498

SAVART, Felix (1791–1841), francia fizikus 343, 345

SAVIĆ Pavle (1909–1994), jugoszláv fizikokémikus 514

SCARLATTI, Alessandro (1660–1725), itáliai zeneszerző 318

SCARLATTI, Domenico (1685–1757), itáliai zeneszerző, A. Scarlatti fia 244

SCHAWLOW, Arthur Leonard (1921–1999), Nobel-díjas (1981) amerikai fizikus 494

SCHEDEL, Hartmann (1440–1514), német humanista, történetíró 114

SCHEIN, Marcel (1902–1960), német fizikus 523

SCHEINER, Cristoph (1575–1650), német matematikus, csillagász, jezsuita 201, 203, 228–230, 244

SCHELLING, Friedrich Wilhelm (1775–1854), német filozófus 343, 405

SCHILLER, Johann Christoph Friedrich (1759–1805), német költő 318, XX

SCHMID Rezső (1904–1943), magyar fizikus 451

SCHMIDT, Gerhard Karl (1865–1949), német kémikus 500, 504

SCHMIDT, Maarten (sz. 1929), holland–ameri-kai asztronómus 549

SCHOOTEN, Franz van (~1615–1660), hol-land matematikus 277, 289

SCHOPENHAUER, Arthur (1788–1860), német filozófus 115, 318, 379, 407

SCHOTT, Gaspar (Casparus) (1608–1666), német jezsuita matematikus, fizikus, tudo-mánynépszerűsítő 238, XIII

SCHREIBER György VI SCHRIEFFER, John Robert (sz. 1931), Nobel-

díjas (1972) amerikai fizikus 493, 563, XXVII

SCHRÖDINGER, Erwin (1887–1961), Nobel-díjas (1933) osztrák elméleti fizikus 19, 301, 309, 316, 395, 438, 446, 459–465, 469–472, 474–475, 477, 481–482, 484, 486, 488–489, 491, 498, 511, XXV

SCHUBERT, Franz (1797–1828), osztrák zeneszerző 318

SCHUMACHER Benjamin (1965–), amerikai elméleti fizikus 581

SCHUSTER, Arthur (1850–1934), angol fizi-kus 387

SCHÜTZ Antal (1880–1953), piarista szerzetes XII

SCHÜTZ, Heinrich (1585–1672), német zene-szerző 244

SCHWARTZ, Melvin (1932–2006), amerikai fizikus 495, 534

SCHWARZ, John Henry (1941–2003), ameri-kai fizikus 574–575

SCHWARZSCHILD, Karl (1873–1916), német csillagász 435–436, 564

SCHWINGER, Julian Seymour (1918–1994), Nobel-díjas (1965) amerikai fizikus 362, 476, 493, 498, 522, 564

SCOT, Michael (működött: 1217–1227), skót fordító, arab és görög nyelvről 144

SCOTT, Walter (1771–1832) angol író XX SCOTTUS → Johannes Eriugena SEABORG, Glenn Theodore (1912–1999),

amerikai kémikus 510 SEEBECK, Thomas Johann (1770–1831),

német fizikus 342 SEGRÉ, Emilio Gino (1905–1989), Nobel-díjas

(1959) olasz származású amerikai fizikus 456, 492, 521, XXIII

SEIDEL, Ludwig Philip von (1821–1896), német matematikus, fizikus 231

SELÉNYI Pál (1884–1954), magyar fizikus 459 SENECA, Lucius Annaeus (Kr. e. 4–Kr. u. 65),

római filozófus, drámaíró 58–59, 112–113, 123, 135, 139, 160, 175, 226

SENGHOR, Léopold Sédar (1906–2001), sze-negáli politikus, filozófus, író 37

SEXTUS EMPIRICUS (Sšxtoj 'Empeir…koj) (meghalt 200 körül), orvos, filozófus 66, 112

SHAKESPEARE, William (1564–1616), angol drámaíró 18, 179, 244

SHAW, George Bernard (1856–1950), Nobel-díjas (1925) ír-angol drámaíró 318

SHELLEY, Mary Wollstonecraft (1797–1851), angol romantikus író, Percy Bysshe Shelley felesége 567, XX

SHELLEY, Percy Bysshe (1792–1822), angol lírikus 318, 401

SHOCKLEY, William Bradford (1910–1989), Nobel-díjas (1956) amerikai fizikus 396, 492, 494, XXVII

SHULL, Clifford Glenwood (1915–2001), Nobel-díjas (1994) amerikai fizikus 495

SIEGBAHN, Kai Manne Börje (1918–2007), Nobel-díjas (1981) svéd fizikus K. M. G. Siegbahn fia 494

SIEMENS, Ernst Werner von (1816–1892), német elektrotechnikus, feltaláló, gyáros 318, 396

SIGER, de Brabanti (~1235–1282), eretnek skolasztikus filozófus, a latin avërroizmus kép-viselője 161

SIMEON (864–927) bolgár cár 129 SLATER, John Clerk (1900–1976), amerikai

elméleti fizikus 472, 491SMITH, Adam (1723–1790), angol polgári

közgazdász 318 SMOLUCHOWSKI, Marian von (1872–1917),

lengyel fizikus 447 SNELL, Arthur (1909–1989), amerikai kísérleti

fizikus 225, 228–229, 534SNELLIUS (Willebrord Snel, van Rojen)

(1580–1626), holland matematikus, fizikus 38, 229

SNOW, Lord Charles Percy (1905–1980), angol író, politikus 18, 415

SODDY, Frederick (1877–1956), Nobel-díjas (1 kémiai) angol vegyész 489, 502–504, XXIV

SOLVAY, Ernest (1838–1922), belga iparos, mérnök 437, 460, 468, 471

SOMMERFELD, Arnold (1868–1951), német fizikus, matematikus 62, 315, 406–407, 415, 422, 437–448, 450–451, 454, 471–472, 475, 498, 492, 522, XXVII

SOTO, Domingo de (Franciscus, Dominicus) (1494–1560), spanyol jezsuita teológus, filo-zófus 168, 171

SPARTACUS (meghalt Kr. e. 71), trák szár-mazású római rabszolga, a rabszolgalázadás vezére 58

SPINOZA, Baruch de (1632–1677), holland filozófus 26, 91, 244, 296–297, 415, X

STAHL, Georg Ernst (1660–1734), német orvos, vegyész 242

STARK, Johannes (1874–1957), Nobel-díjas (1919) német fizikus 448, 455, 490

STEFAN, Joseph (1835–1893), osztrák fizikus 376, 439, 445

STEINBERGER, Jack (sz. 1921), Nobel-díjas (1988) német származású amerikai kísérleti fizikus 495, 534

STEINMETZ, Charles Proteus (1865–1923), német származású amerikai elektromérnök 342

STEPHENSON, George (1781–1848), angol mérnök, feltaláló XXI

STERN, Otto (1888–1969), német származású Nobel-díjas (1943) amerikai fizikus 492–493, 522

STEVENSON, James Rufus (sz. 1925), ameri-kai fizikus 525

STEVIN, Simon (Stevinus) (1548–1620), hol-land matematikus, fizikus, mérnök 152, 213

STIRLING, James (1629–1770), angol mate-matikus 445

STOKES, George Gabriel, Sir (1819–1903), ír fizikus 79, 300, 353, 358, 441, XXV

STONEY, George Johnstone (1826–1911), ír fizikus 388

STÖRMER, Horst Ludwig (1949−), Nobel-díjas (1998) német fizikus 495

STRASSMANN, Fritz (1902–1980), német fizi-kus 515–516, XXIII

STREET, Jabez Curry (1906–1989), amerikai fizikus 525

STUECKELBERG, Ernst Karl Gerlach (1905–1984), svájci elméleti fizikus 533

STUKELEY, William (1687–1765), angol orvos 264

SUDARSHAM, Ennackal Chandy George (sz.1931), Amerikában élő indiai elméleti fizikus 532

SULZER, Johann Georg (1720–1779), svájci kutató 341

SUPPES, Patrick Colonel (sz.1922), fizikus, filozófus 28

SWIFT, Jonathan (1667–1745), angol író 244, 299, 318

SWINESHEAD, Richard (működött: 1350 körül), angol skolasztikus 153, 168

SYDENHAM, Thomas (1624–1689), az angol „Hippokratész” 297

SYRLIN, Jörg, az idősebb (~1425–1491), német szobrász 17

SZSZABÓ Lőrinc (1900–1957), magyar költő,

műfordító 137, 146, I SZALAY Sándor (1909–1987), magyar fizikus

506, 524SZALAY Sándor, ifj. (sz. 1949), magyar fizikus

266 SZÁSZ Albert → ALBERTUS de SaxoniaSZÉCHENYI István, gróf (1791–1860), magyar

író és államférfi 318 SZELEUKIDÁK (Kr. e. 312–Kr. e. 64), Nagy

Sándor birodalmának ázsiai területei fölött uralkodók 52

SZERB Antal (1901–1945), magyar író, műfor-dító, irodalomtörténész 407

SZILÁRD Leo (1898–1964), magyar szárma-zású amerikai fizikus 517, 538

SZILENTARIOSZ Paulosz (VI. század) költő, Justinianus császár udvari tisztviselője VI

SZILVESZTER, II → GERBERT d'AurillacSZKOBELCIN, Dmitrij Vlagyimirovics ( ) (1892–1990), szovjet fizikus 528

SZÓKRATÉSZ (Swkr®thj) (Kr. e. 469–Kr. e. 399), görög filozófus 58–59, 67–71, 88, 115, 160


601

SZOPHOKLÉSZ (SofoklÁj) (Kr. e. 496–Kr. e. 405), görög drámaíró 58, 186, 430, II

SZOSZIGENÉSZ (Sosigines, Swsigšnhj) (Kr. e. 70 körül), egyiptomi csillagász, matematikus, a naptárreform készítője 51

SZPEUSZIPPOSZ (SpeÚsippoj) (~Kr. e. 408–Kr. e. 339), görög filozófus, Platón unoka-öccse 69

SZTRABÓN (Strabo, StrŁbwn) (Kr. e. 64/63– Kr. u. 23/24), görög földrajzíró 66, 124, 141, I

SZTRATÓN, Lampszakoszi (StrŁtwn) (~Kr. e. 340–Kr. e. 270), görög filozófus 88–89

SZTRAVINSZKIJ, Igor (Igor Stravinskij, ) (1882–1971), orosz zene-szerző 498

Tt’ HOOFT, Gerardus (1946−), Nobel-díjas (1999)

holland fizikus 495, 565, 571, 578TAIT, Peter Guthrie (1831–1901), angol mate-

matikus, fizikus 387 TAMÁS → AQUINÓI Tamás TAMERLAN (Timur Lenk: Timur, a sánta)

(1336–1405), mongol uralkodó 277TAMM, Igor Jevgenyevics ( ) (1895–1971), Nobel-díjas (1958), szovjet fizikus 475, 492, 498, 508, 529–530

TARTAGLIA, Niccolo Fontana (1500–1557), itáliai matematikus 108, 136, 168–169, XIV

TASSO, Torquato (1544–1595), itáliai költő 244

TAYLOR, Joseph Hooton (sz. 1941), Nobel-díjas (1993) amerikai fizikus, asztronómus 430, 495, 562

TAYLOR, Richard Edward (sz. 1929), Nobel-díjas (1990) kanadai fizikus 495

TELLER, Edward (Ede) (1908–2003), magyar származású amerikai fizikus 519, 538, 541

TERHAL, Barbara Maria (1969–), holland elméleti fizikus 581

TER-POGOSSIAN, Michel (1925–1966), örmény származású amerikai fizikus 565

TERTULLIANUS, Quintus Septimus Florens (~160–220 után), Karthagóban született teo-lógus, moralista, vitaíró 161

TESLA, Nicola (1856–1943), horvát szárma-zású amerikai fizikus, elektromérnök 348

THABIT, ibn Qurra (826/827–901), arab mate-matikus, orvos, filozófus, fordító 150, XIV

THALÉSZ, Miletoszi (QalÁj) (~Kr. e. 640–Kr. e. 546), jón bölcselő, matematikus 57–58, 71, 106, 150, IX, XXII

THEAITÉTOSZ, Athéni (Qea…thtoj) (~Kr. e. 410–Kr. e. 368), görög matematikus 75

THÉNARD, Louis Jacques (1777–1857), fran-cia kémikus 370

THEODORIK, Nagy (~454–526), keleti gót király, Itália ura 125, 138

THEODÓROSZ, Metokhitész (QeÒdwroj) (~1260–1332), politikus, filológus, enciklopédiaíró 140

THEODOSIUS, Nagy (meghalt 395-ben), az egységes római birodalom utolsó császára 140, 336

THEOPHRASZTOSZ, (QeÒfratoj) (Kr. e. 372/370–Kr. e. 288/287), görög filozófus 212

THIBAUT, Jean (1901–1960), francia fizikus 523 THOMPSON, Benjamin → RUMFORD grófja THOMSON, Elihu (1853–1937), elektromér-

nök XXII THOMSON, George Paget, Sir (1892–1975)

Nobel-díjas (1937) angol fizikus 388, 392, 460, 513

THOMSON, Sir Joseph John (1856–1940), Nobel-díjas (1906) angol fizikus 386–394, 423, 448, 490, 498, 502, 505, 513, XXIII

THOMSON, William (Lord Kelvin) (1824–1907), ír–skót fizikus 318, 355, 357, 359, 370, 374–376, 498

TING, Samuel Chao Chung (sz. 1936), Nobel-díjas (1976) amerikai fizikus 494, 545

TISSERANT, François Félix (1845–1896), francia csillagász 346

TIZIANO, Vecellio (1477–1462), velencei festő 137TOLMAN, Richard Chace (1881–1948), ame-

rikai fizikokémikus 417 TOMISZLÁV (fl. 950), horvát király 129 TOMONAGA, Sin Ichiro (1906–1979), Nobel-

díjas (1965) japán fizikus 476, 493, 498 TORRICELLI, Evangelista (1608–1647), itá-

liai fizikus és matematikus 236–238, 240, 244–245, 290

TÓTH Árpád (1886–1928), magyar költő 548TOULMIN, Stephen Edelston (1922–2009),

angol filozófus, tudománytörténész 32 TOWNES, Charles Hard (sz.1915), Nobel-díjas

(1964) amerikai fizikus 396, 411, 493–494, XXIII, XXVII

TRAIANUS, Marcus Ulpius (53–117), Hispáni-ában született, római császár 113

TRAPEZUNTIUS, Georgius (1395–1472) görög filozófus IV

TRENCSÉNYI-WALDAPFEL Imre (1908–1970) klasszika-filozófus, irodalomtörténész, vallástörténész II

TRIBONIANUS (meghalt: ~545), jogtudós, Justinianus minisztere 59

TROUTON, Frederic Thomas (1863–1922), angol fizikus 412, 416

TRUESDELL, Clifford Ambrose (1919–2000), amerikai író, tudománytörténész 167, 171, 299, 303

TSUI, Daniel Chee (1939−), Nobel-díjas (1998) kínai születésű amerikai fizikus 495

TURGOT, Anne Robert Jacques (1727–1781), francia államférfi 322

TURING, Alan Mathison (1912–1954), brit matematikus 581

TURNER, William (1775–1851), angol festő XX

TYCHO BRAHE → BRAHE TYNDALL, John (1820–1893), angol fizikus

373, 439

UUHLENBECK, George Eugene (1900–1988),

Indiában született, Amerikában élő holland fizikus 452, 469, 472, 493

ULPIANUS (170–228), görög jogtudós 59 ULUGH bég (Ulugbeg, Ulug Beg) (1393–

1449), üzbég fejedelem, csillagász 192

VVARAHAMIHIRA (505–587), hindu matemati-

kus, enciklopédista, filozófus, csillagász 145 VARGA Márton (1767–1818), magyar termé-

szettudós 281 VARIGNON, Pierre (1654–1722), francia fizi-

kus, matematikus 92, 300, 302–303 VARLEY, Cromwell (1828–1883), angol fizikus

386 VAS István (1910–1991), magyar költő, műfor-

dító 36, 166 VASARI, Giorgio (1511–1574), firenzei festő,

építész, író 169VAVILOV, Szergej Ivanovics () (1891–1951), szovjet fizikus 529

VEKSZLER, Vlagyimir Joszifovics () (1907–1966), szovjet fizikus 508, 528

VELAZQUEZ, Diego Rodriguez de Silva y (1599–1660), spanyol festő 244

VELTMAN, Martinus Justinus Godefriedus (1931−), Nobel-díjas (1999) holland fizikus 495

VENEZIANO, Gabriele (1942–), olasz elméleti fizikus

VERDI, Giuseppe (1813–1901), olasz zene-szerző 318

VERGILIUS, Publius Vergilius Maro (Kr. e. 70–Kr. e. 19), római költő 19, 58

VERLAINE, Paul (1844–1896), francia költő 407

VERMEER, Jan van der Meer van Delft (1632–1675), németalföldi festő 244

VERULAMIUS → BACON, Francis VESALIUS, Andreas (1514–1564), V. Károly

és II. Fülöp udvari orvosa 90, 136–137VESPASIANUS (9–79), római császár: 69–79

között, a Flavius-dinasztia megalapítója 113 VESZTERGOMBI, György (1943–), magyar

részecskefizikus 579VICO, Giovanni Battista (1668–1744), olasz

filozófus 297 VIETA, Franciscus (François Vi� �te) (1540–

1603), francia matematikus 136, 244 VILLALPAND, Francisco (1552–1608), itáliai

építész, statikus 169 VILLARD de HONNECOURT → HONNECOURT VILLARD, Paul (1860–1934), francia fizikus

502 VILLON, François (1431–1463?), francia költő

136–137, 155 VILMOS, Hódító (I. WILLIAM) (1027–1087),

angol király 1066–1087 között 127, 137 VILMOS, IV. (1532–1592) Hessen hercege

csillagász 184 VITÉZ János (1408?–1472), esztergomi érsek

1465–1472 közt 133 VITRUVIUS, Pollio Marcus (Kr. e. 80/70–15),

római építész 41, 58–59, 91, 101, 139 VIVALDI, Antonio (1678–1741), olasz zene-

szerző 244, 318VIVES, Jan Luiz (Johannes Ludovicus) (1492–

1540), spanyol humanista filozófus, pedagó-gus 168

VIVIANI, Vincenzo (1622–1703), itáliai mate-matikus, fizikus 236

VLECK, John Hasbrouck van'i (1899–1980), Nobel-díjas (1977) amerikai fizikus 494

VOGELWEIDE, Walter von der (~1170~1230) közép-felnémet költő 136

VOIGT, Waldemar (1850–1910), német fizikus 412–413, 422

VOLTA, Alessandro (1745–1827), itáliai fizi-kus, fiziológus 318, 333, 340

VOLTAIRE (Arouet, François Marie) (1694–1778), francia filozófus, író 157, 275, 277, 294, 297–299, 318, 321–322, XXI

VOLTOLIA, Laurencius de, XIV. századi olasz festő XI VOSSIUS, Isaac (1618–1689), holland tudós 229 VÖRÖSMARTY Mihály (1800–1855), magyar

költő, drámaíró 318

WWAALS, Jan Diderik van der (1837–1923),

Nobel-díjas (1910) holland fizikus 490 WAGNER, Richard (1813–1883), német zene-

szerző 318WALLENSTEIN, Albrecht Wenzel von (1583–

1634), császári hadvezér 244 WALLIS, John (1616–1703), angol matemati-

kus 290 WALTON, Ernest Thomas Sinton (1903–

1996), Nobel-díjas (1951) ír fizikus 489, 499, 507–508, 510

WAN-LI (Csu i-csün) (1563–1620), kínai ural-kodó 1573-tól (Ming-dinasztia) 179

WANTZEL, Pierre Laurent (1814–1848), fran-cia matematikus 107

WARBURG, Emil (1846–1914), német fizikus 437–438

WATERSTON, John James (1811–1883), Bombayban élő angol fizikus 372–373, 384


602

WATT, James (1736–1819), angol mechanikus 123, 364, 318, 370–371, XX

WEBER, Wilhelm Eduard (1804–1891), német fizikus 333, 346, 350, 359

WEBSTER, David Locke (sz. 1888), amerikai fizikus 507

WEINBERG, Steven (sz.1933), Nobel-díjas (1979) osztrák származású amerikai fizikus 494, 545, 567

WEISS, Pierre Ernest (1865–1940), francia fizi-kus 496, XXVII

WEISSKOPF, Victor Frederick (1908–2002), osztrák származású amerikai fizikus 476, 513, 520–522, 540, 544

WEIZSÄCKER, Karl Friedrich (1912–2007), német fizikus 454, 470, 512, 550

WEÖRES Sándor (sz. 1913), magyar költő 38, 146, 401, 498, 541, XI

WEYL, Hermann (1885–1955), német szárma-zású amerikai matematikus 537, 543

WHEELER, John Archibald (1911–2008), amerikai fizikus 436, 532, 564

WHITEHEAD, Alfred North (1861–1947), angol matematikus, filozófus 18, 430, 567, XXI

WHITTAKER, Sir Edmund Taylor (1873–1956), angol matematikus, tudománytörté-nész 407

WIDERÖE, Rolf (1902–1996), svájci szárma-zású fizikus 528

WIEDEMANN, Gustav (1826–1899), német fizikus 386

WIEN, Wilhelm (1864–1928), Nobel-díjas (1911) német fizikus 390, 437, 440–442, 445, 453–454, 464, 467, 490

WIGNER Jenő Pál (Eugene Paul) (1902–1995), Nobel-díjas (1963) magyar származású ame-rikai fizikus 397, 428, 493, 498, 517, 526, 533, 537–538, 567

WILDER, Thornton Niven (1897–1975), ame-rikai író 35

WILLIAM, HEYTESBURY (1350 körül), angol skolasztikus 153, 168

WILLIAM, Moerbeke-i (~1215–~1286), fla-mand püspök, tudós, fordító 143

WILLIAM, OCKHAM (~1285–~1347), angol skolasztikus (kiközösített Ferenc-rendi szerze-tes) 136–137, 165, XI–XII

WILLIAM, Philips (sz. 1948), Nobel-díjas (1997) amerikai fizikus 495

WILSON, Charles Thomson Rees (1869–1959), Nobel-díjas (1927) skót fizikus 489–506, 523–524, 528

WILSON, Kenneth Geddes (sz. 1936), Nobel-díjas (1982) amerikai fizikus 494

WILSON, Robert Woodrow (sz. 1936), Nobel-díjas (1978) amerikai rádiócsillagász 388, 494, 549

WINCKELMANN, Johann Joachim (1717–1768), német régész, művészettörténész 326

WISDOM, Arthur John Terence (sz. 1904), angol filozófus 328

WITTEN, Edward (1951–), amerikai elméleti fizikus 574–575

WITTGENSTEIN, Ludwig (1889–1951), oszt-rák filozófus 465

WOLFENSTEIN, Lincoln (1923–), amerikai részecskefizikus 580

WOLFF, Christian, báró (1679–1754), német fizikus, filozófus 312

WOLLASTON, William Hyde (1766–1828), angol természettudós 394

WORDSWORTH, William (1770–1850), angol költő XX

WU, Chien Shiung (1912–1997), kínai szárma-zású amerikai fizikusnő 538–539, XXIII

XXENOPHANÉSZ (Xenof®nhj) (~Kr. e. 576–Kr.

e. 484), kisázsiai születésű görög filozófus, költő 58

YYAMAZAKI, Toshimitsu (1935–), japán atom-

fizikus 561

YANG, Chen Ning (sz. 1922), Nobel-díjas (1975) kínai származású Amerikában élő fizikus 492, 498, 525, 528, 538–542, XXIII

YOUNG, Thomas (1773–1829), angol orvos, fizi-kus, festő, zenész, nyelvész 287, 318, 357–359

YUKAWA, Hideki (1907–1981), Nobel-díjas (1949) japán fizikus 337, 431, 492, 498, 524–525, XXIII

ZZEEMAN, Pieter (1865–1943), Nobel-díjas (1902)

holland fizikus 361, 394, 500ZELDOVICS, Jakov Boriszovics () (1914–1987), szovjet fizikus 534, 544, 556

ZEMPLÉN Jolán, Mátrai Lászlóné (1911–1974), magyar fizikus, fizikatörténész 439, 442, 446, 462

ZÉNÓN, Eleai (Z»nwn) (~Kr. e. 490–Kr. e. ~430), filozófus, matematikus 58–59, 66

ZÉNÓN, Kitioni (Z»nwn) (~Kr. e. 336–~Kr. e. 264), föníciai származású görög filozófus 58, 112

ZERMELO, Ernst (1871–1953), német mate-matikus 383

ZERNIKE, Frits (1888–1966), Nobel-díjas (1953) holland fizikus 492

ZINN, Walter Henry (1906–2000), amerikai fizikus 516

ZIPERNOVSZKY Károly (1853–1942), magyar elektromérnök, feltaláló 348, XXII

ZOLA, Émile (1840–1902), francia író 498ZRINYI Miklós (1508–1566), hadvezér, 1542-

től horvát bán 260 ZRINYI Miklós (1620–1664), magyar költő 260ZWEIG, George (sz. 1937), Moszkvában szüle-

tett amerikai elméleti fizikus 542

ZSZSIGMOND (1361–1437), magyar és cseh király,

német-római császár, a luxemburgi dinasztia utolsó uralkodója 133


603

Aa-bomlás 464, 504–506, 510a-részecskék 406, 502, 504, 506–507a-sugarak 497, 502–503, 507, 516 a-sugárzás 393abakusz 149 Abbe-törvény 396, 467 231, 410, 417a bombázás őrülete (EBERHART) 516abszolút

- hőmérséklet 20, 377, 444, 549- idő 274–275, 408–409, 412–415, 418,

458, 487, 580- mozgás 274, 413- nulla fok 313, 373, 416, 492, 497, 514, 563 - sebesség 407–408, 412- tér 274–275, 362, 408, 413–415, 418, 487

abszorpció - jelensége 361~képesség 438–439- rezonancia 495

~ -s koefficiens 565absztrahált fogalmak 25, 42, 107, 487

- számfogalom 43- vonal fogalma 43

absztrakt szituáció 24–25 adekvát matematikai leírhatóság 36adiabata -elv 466-hipotézis 440, 452adiabatikus

- állapotváltozás, állapotegyenlet (LAPLACE) 370- állapotváltozás makroszkopikus értelmezés 20- állapotváltozás molekuláris értelmezés 23- invariánsok 440

A filozófia vigasztalása (De consolatione

philosophiae; BOËTHIUS) 138–139affluvium 334agensproximum 80agnoszticizmus, HUME-é 317 A gyakorlati ész kritikája (KANT) 327A’Gyönyörű Természet’ Tudománya’ (VARGA) 265Ahmesz-papirusz 46A homokszámláló (ARKHIMÉDÉSZ) 84akcidencia 328Akhilleusz és a teknősbéka 66Akropolisz 244 aktínium 500alagút fúrása HÉRON szerint 110alagút

~dióda 464~effektus 464, 496, 506, 514

Alamogordo 519alapállandók meghatározása 497alapállapot 495Alexandria

- fénykora 59–60- megalapítása 46

alexandriai könyvtár 114, 141Alfonz-táblázat 137, 173algebra 48, 137, 145–146, 167, 289algoritmus 146Alhazen problémája 147–148alidade 140alkáliföldfémek 390, 514alkímia 164, 242

Alkorán 162Almagest 59, 100, 102, 174 A mozgó testek elektrodinamikájáról (EINSTEIN) 407, 416AMP�RE

-erőtörvény 344 - kísérletei 343

A Nagy Romulus (DÜRENMATT) 124ancilla theologiae 161�NGSTRÖM 396annihiláció 475, 476, 523–524, 565

- ~s operátor 477- ~s sugárzás 501, 550, 577

antecedens feltételek 21antenna

- által kisugárzott teljesítmény 356- egyenes 356

antigravitációs hatás 577–578anti-hidrogén 561antik

- komputer 18, 110- kulturális kapcsolatok geográfiája 138- kulturális örökség sematikus útja 138

antikatód 451Antikithera-készülék 110–111, 122antikoincidencia 530antikvark 542antineutron 525antineutrínó 530antiproton 525, 527, 533–534, 541, 544, 561, 580antirészecske 475, 507, 523, 526, 533, 541, 570antológiák, lexikonok 140

- Szuda-lexikon 140anyaelem 503anyag

-antianyag aszimmetria 573, 580~hullám 438, 459, 462, 467- szétsugárzása 541

apátia 113apeiron 71, 542–543Apollo-holdprogram 38Apollón Lükeiosz ligete 86aporiák 66a priori elvek 327–328Aquincum 59arab expanzió 126arab mecsetek 133Arago-kísérlet 358arany szám 65, 150aranymetszés 65, 150 arányok

- harmonikus közép 64- mértani közép 64- számtani közép 64- tökéletes arány 64- zenei arány 64

Arc a holdtányérban (PLUTARKHOSZ) 88A rész és az egész (HEISENBERG) 26, 74, 400, 459argon felfedezése 441aritmo-geometria 63arkhé 66, 71Arkhimédész-törvény 90–91 ARKHÜTASZ módszere 106

armilláris szféra 82artisztotelészi fizika támadása

- BRADWARDINE 154 - BURIDAN 155- GALILEI 200- KOPERNIKUSZ 190–191- ORESME 156–157

Aston-féle egészszám-szabály 504aszimmetria

- anyag–antianyag 573, 580- elektrodinamikában 416

aszimptotikus szabadság 570–571asszírok 46asszociativitás 572–573Astronomia nova (KEPLER) 195–196, 214Asztali beszélgetések (LUTHER) 184asztrolábium 82, 137

- mérés az ~mal 140asztrológia

- Ágostonnál 116–118, 120- és a kaldeusok 51- görögöknél 116- HERMESZ TRISZMEGISZTOSZ munkájában 116- KEPLERnél 195, 198

asztronómia- axiómái 172–173- termelésirányító szerepe 48- ~i vizsgálatok Egyiptomban, Babilonban 51

ateizmus 115A természetről (HOLBACH) 319–320A tévelygők útmutatója (MAJMUNI) 142athéni filozófiai iskolák 40, 133A tiszta ész kritikája (KANT) 327atmoszféraelektromosság 340atmoszferikus neutrínóanomália 574atom

- építőkövei 509- felépítéséről alkotott elképzelés 1920-ban és 1932-ben 504- szerkezetéről alkotott mai felfogás kialakulása

386atombomba

- előállítása 472, 517 - kritikus mérete 510, 517~program 448, 455, 476, 482, 513, 517,

520atomburok 488, 497atomenergia hasznosítása 517–518atomerőmű 517, 518, 521–522atomhulladék 561, 562, 567atomkula 561atommag

- átalakítása 498–499, 504 - felfedezése 497- felismerése 393- modelljei 497

atommodell- Bohr-féle 391, 448- Bohr–Sommerfeld-féle 522- klasszikus 396-„mazsolás puding” 391- Rutherford-féle 393- Rutherford–Bohr-féle 449- Thomson-féle 391–392

atomelmélet - démokritoszi 39, 66, 71–72, 240–241

Tárgymutató

08fizika_TARGYMUTATO.indd 60308fizika_TARGYMUTATO.indd 603 2012.04.04. 17:33:072012.04.04. 17:33:07

604

- DESCARTES 241- GALILEI 240- GASSENDI 240–241

atomsúlytáblázat 385attractio 329„auctoritas et ratio” 162Auger

-effektus 451-elektron 451

automorf függvények 415avanzsált potenciál 479Avogadro-törvény 370 Az állam (PLATON) 68–69, 71Az égbolt (ARISZTOTELÉSZ) 74, 222, 537, 555 Az elveszett Paradicsom (MILTON) 193Az ember tragédiája (MADÁCH) 199, 379, 553Az ítélőerő kritikája (KANT) 327axióma 22

- igazságtartalma 27- teljessége 28

axiómarendszer ellentmondásmentessége 160axiomatizálás 28

Áállapotfüggvény 471–472

- antiszimmetrikus 472, 513- szimmetrikus 513

állatöv 51–54, 84–85, 140általánosított hely-, impulzuskoordináta 315, 460, 475–476áram

- által körülfolyt felület mágneses dipólus 473~erősség egysége 31- hőhatása 374~hurok 346- mágneses hatása 340, 342–343- mágneses tere 352~ok elektromágneses kölcsönhatása 343~ütés 334~vezetés 334

árapály jelenség - DESCARTESnál 219- GALILEInél 203- NEWTONnál 266- POSZEIDONOSZnál 116

átfogó, egyenlőszárú derékszögű hármszögé 64átmérő

- Föld ~je 102–103- Hold ~je 102–103- Nap ~je 102–103

Bb-bomlás 472b-bomlás Fermi-elmélete 504–507, 513, 517– 518, 523–525, 532, 534 b-bomlás neutrínóelmélete 473b-sugarak 502–504b-sugárzás 393 babiloni szorzótábla 51 babilóniak írásjelei 50baccalauretus fokozat 134bachelor of arts 134bagdadi fordítóirodák 142 Baktérítő 82Ballada a múlt idők asszonyairól (VILLON) 155Balmer-formula 395Bardeen–Cooper–Schieffer-elmélet 514barion 513, 525

~oktett 542~szám 431, 574~töltés-megmaradás 526, 533

barn 510barométer 537–538 barotermoszkóp 363bayeux-i faliszőnyeg 127 Becquerel-sugár 500, 502Bécsi Kör 567beesési szög 229 Bell-egyenlőtlenség 581

Bell-mérés 582bencés rend 40, 132Bernoulli-egyenlet 302 betatron 528bevatron 528békacomb kísérlet 340Biblia 51, 91, 155, 157, 162, 167, 174, 179, 192, 222, 235, 299

- Királyok könyvéből 49- Mózes I. könyvéből 44- Ótestamentum 57, 59, 157- Pál 1. levele a Korinthusbeliekhez 117

Bibliotheca Corviniana 167, 226Big Bang („Ősrobbanás”) 447, 549, 556–557, 559, 565, 569, 575–576, 578, 580binomiális

- koefficiensek 147- sorok 293- tétel 147, 237, 257, 293–294

Biot–Savart-törvény 343Bizánc (bizánci kultúra) 19, 127, 129, 138, 140–143, 227–228bizonytalanság 400, 465Bohr

-elmélet 309, 315, 393, 442, 449–450, 452–454, 463, 493

-féle frekvenciafeltétel 449–450, 453, 455-féle komplementaritás 481-féle korrespondenciaelv 448–449, 484-féle pályakiválasztási szabály 450, 452, 459-féle posztulátumok 449-Festival 453-magneton 473, 476, 522–Sommerfeld-modell 315, 448, 450–451

bóják gázszabályozása 488bolométer 388Boltzmann

-állandó 439, 445-féle eloszlásfüggvény 376, 381–382-féle kinetikus egyenlet 381-törvény 453

Bolyai–Lobacsevkij-geometria 105, 107, 425–426bolygók zenei motívumai 198bombák földbe fúródása 271bombázás őrülete 516bomlási

- állandó 503- félidő 503–504, 534

bór felfedezése 370borkősav és a polarizáció síkja 538borostyán 329Bose

–Einstein-statisztika 447, 513-kondenzátum 514, 561, 564-statisztika 514, 563

bozon 447, 513–514, 525, 531, 563, 575~rezonanciák 447- X-~ 574, 577- W-~ 531–532, 545–546, 569–572, 574- Z-~ 531, 545–546, 569–570, 572, 574

Boyle–Mariotte-törvény 240, 370brachisztochron 210, 314Bragg-reflexió 490brain-drain 488Braun-adó 356Breit–Wigner-formula 526, 538Breviárium (KANT) 547Brown-mozgás 407, 414, 447, 483, 504Brewster-szög 360Brillouin-zónák 171buborékkamra 528, 529

-felvétel 534brüsszeli konferencia 489 bűnbeesés (MÓZES könyve) 44

CCabbala geometrica (KEPLER) 542caloricum 363–365, 369, 371Calutron 517

camera obscura 147, 164Canterbury Tales (CHAUCER) 137Capitularia regum francorum 128Carnot

-ciklus 370-elv 501-függvény 370-tétel 370

causa finalis 40céhek 130, 134Celsius-skála 364centrális erőtörvény 259centrifugális szeparálás 224centrifugál-regulátor 371CERN (Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire, European Organization for Nuclear Research) 431, 528, 561, 571, 576cézium

- felfedezése 394~óra 493

Chandrasekhar-határ 552chip 568, 581ciklois görbe 248ciklotron 508

- fázisstabilizációja 508, 528- működése 528- vázlata 508

CN-ciklus 550COBE műhold (Cosmic Background Explorer) 557Codex Justiniani 125cogito ergo sum 162, 220coldfusion 520compound modell 449Compton

-effektus 459, 467, 491, 507, 517, 523–524, 566-elektron 529

Cooper-párok 514, 562 Corpus Juris Civilis 58Cosmotron 528Coulomb-

-energia 512-gát 510-törvény 338, 346, 412, 475, 524, 532

CP--invariancia 573-művelet 541-operáció 541-sértés 541, 558, 577, 580

Credo quia absurdum (TERTULLIANUS) 161Credo ut intelligam, intelligo ut credam (CANTERBURYI ANZELM) 162Crookes-cső 386CTP-

-invariancia 478-művelet 541

Curie-pont 501-törvény 501

CSCs-133 izotóp 29csatolt áramkörök 352 csatornázás 131Cserenkov

-sugárzás 505, 529–530, 574-számláló 505, 529–Vavilov-sugárzás 529–530

cserereláció 455, 466csillagászati ismeretek fejlődésének kronológiája 548csillagok

- belsejében végbemenő magreakciók 550–551, 554- energiatermelése 549–550- élettörténete 552- fejlődése 549, 552- katalogizálása 551

csomóelmélet 574


605

csomóponti törvény 342csonka gúla köbtartalma

- Egyiptomban 48- Mezopotámiában 50

csoport- Abel-~ 398-elmélet 398, 536, 538, 542, 572- izomorf ~ 399- permutációs ~ 398- unitér 573- véges ~ 399

csősugarak 390csúcshatás 336

Dd'Alembert-elv 300, 309 Dandelin-gömbök 109 Dávid (MICHELANGELO) 38 De Architectura (VITRUVIUS) 41, 59, 101 de Broglie-hullámhossz 496 Debye-féle levezetés 446 dekoherencia 582De Magnete

- GILBERT 213, 329 - PEREGRINUS 165

De re metallica Libri XII (AGRICOLA) 137, 182 De rerum natura (LUCRETIUS) 72, 115, 128, 329 De Revolutionibus Orbium Coelestium (KOPER-NIKUSZ) 90, 184–186, 190–191 deduktív módszer 21

- struktúrák 28 deferens 100–101, 185–189, 193 dekuplett 542delelési magasság, Napé 85 demográfiai robbanás 498 derékszögszerkesztés 49 descartes-i dualitás 221 determinisztikus

- fizika 469 determinizmus 477–478, 480–481 Dialogo (GALILEI) 157, 191, 202–205, 213, 216, 244, 262 diamágnesség 349 dielektrikum 338, 349, 353, 389 dielektromos állandó 349 differenciál- és integrálszámítás

- bevezetése 290 - integrálás jele 294 - NEWTON meggondolása 193

differenciálegyenlet 294 differenciálhányados

- megjelenése 291–292, 294 difformiter difformis 153 diffrakció, vékony fólián áthaladó elektronoké 460 diffúziós kamra 528 dinamika alapegyenlete

- ARISZTOTELÉSZ szerint 77, 155 - BRADWARDINE szerint 153–154 - NEWTON szerint 77 - ORESME szerint 154

dinamó 318, 348 „Ding an sich” 401 DIOPHANTOSZ jelölései 109 diophantoszi egyenletek 59 dioptra 110 dipólus, mágneses 362 Dirac

-egyenlet 473, 475, 477, 493, 522–523 -elmélet 476, 523 -féle operátoros felfogás 471 -féle relativisztikus invariáns alapegyenlet 471-formalizmus 473

Dirichlet-probléma 415 Discorsi (GALILEI) 199, 204–208, 212, 214, 235–236, 245 Discours de la Méthode (DESCARTES) 195, 218–219, 224 diszciplináris mátrix 32

diszperzió (optika) 286, 360–361 diszperziós elmélet (magreakció) 538 disztribúcióelmélet 342 Divina Comedia (DANTE) 146, 160divina inspiratio 164, 165 dobozba zárt

- elektron 463 - sugárzás 423

„dogmatisch jüdische Physik” 448 domonkosok 133 Don Quijote (CERVANTES) 146 Doppler-effektus 359, 417, 440 Doppler-hűtés 564down conversion 581dörzselektromos gép 330–331, 334–335, 340–341 dörzselektromosság

- GRAY kísérlete 332 Dreyfus-ügy 405 Duane–Hunt-határ 451 duplex veritas 161 dúsítás diffúziós módszere 515

EEBR (Experimental Breeding Reactor) 518 effluvium 329–330, 334 egzaktság a fizikában 36 egzotikus atomok 544–545egyenirányító hatás

- félvezetőknél 356 - kristálydetektornál 356

egyensúly- ferde lejtőn 213 - folyadék~ 213 - mérleg~ ütközéskor 255

egyensúlyi sugárzás 549 egyetemek

- elterjedése 133 - és az ortodoxia 174 - megalakulása 133 - Spanyolországban 142

egyetemi oktatás - tanterv a középkorban 134

egyfolyadék-elmélet 334, 336 egyidejű mérés

- E-nek és t-nek 471 - x-nek és p-nek 467

egyidejűség 409, 417, 419–420, 431 „egy részecske” bomlásának lehetetlensége 533 egységesítő elv 33 egységmátrix 398, 572Ehrenfest-féle adiabata-hipotézis 452 eikonál 316, 360 Einstein

-egyenlet (világmodell) 555 - filozófiája 514 - jellemzése (SNOW, SOMMERFELD) 415 - levele ROOSEVELT elnöknek 520 - önmagáról 514

ekliptika 82–83 ekváns 101–102, 184 ekvátor-sík 82 ekvipartíció-tétel 365, 373, 377, 441–442, 447 electronmultiplier 505 elektrodinamika

- aszimmetriája 416 - axiómarendszere 331 - MAXWELL ~ja 357 - mozgó töltések ~ja 388 - relativisztikus 438

elektrogyenge kölcsönhatás 532, 568–569, 573–574elektrokémia 341–342, 383 elektrolízis 347–349 elektromágnes 348 elektromágneses

- fényelmélet 357

- hullámok 359–362, 532, 548 - hullámok Hertz-féle elmélete 441 - hullámok reflexiója 358 - hullámok törési törvénye 358 - jelenség felfedezése 343- jelenségek felfedezésének kronológiája 329 - síkhullám 355 - sugárzás inerciája 423 - tér 329, 404, 406, 423, 431 - térjellemzők transzformálása 417

elektromos- erő 337 - vonzás 337

elektromosság- atomos szerkezete 374 - Faraday–Maxwell-féle elmélete 431 - gyanta~ 334 - negatív 392 - pozitív 392 - üveg~ 334

elektron- anomális mágneses momentuma 476–477,

573 - antiszimmetrikus állapotfüggvénye 472 - de Broglie-hullámhossza 496 - elnevezése 388 - fajlagos töltése 388, 392, 423 - felfedezése 388 - folytonos töltéseloszlású 464 - helyének és impulzusának vizsgálata mikroszkóppal 467 - hullámtermészete 387 - impulzusmomentuma 473 - mágneses momentuma 473, 475–477 - negatív tömege 475 - perdülete 452 - relativisztikus energia sajátérték-egyenlete 474- spinje 452, 473, 475 - stabilitása 533 - töltése 392, 445 - tömege 389, 403

elektronelmélet 346, 361–362 elektronoptika alapproblémája 230 elektron–pozitron elmélet 475 elektron–pozitron pár létrejötte 524 elektron–proton aszimmetria 475 elektronsokszorozó 505 elektrosokkos kezelés 335 elektroszkóp 340–341, 388 elem

~átalakítás 506 ~átalakulás 497, 502, 514

Elemek (EUKLEIDÉSZ) 107–108 elemi részek

- „családjai”, szupermultiplettjei 542 - egységes elmélete 554 - felfedezésének kronológiája 522

elemi részekkel kapcsolatos eredmények krono-lógiája 1964–1990 közt 546

- mágneses momentuma 513 - rendszere 1947-ben 525 - spinje 513

eleven erő 294, 300, 302, 363 ellenállás 338

- fajlagos 342 - normáliák 497

Ellenföld 63, 65, 83–84 ellentétpárok

- középkorban 152 - pitagoreusok 62

ellipszis 109 ellipszispálya 189, 191, 197, 203 Elmélkedések (MARCUS AURELIUS) 113 Elöljáró beszéd (d'ALEMBERT) 321, 323 eltolási áram 353 emanáció 503 emberi test kánonja (LEONARDO, DÜRER) 183 emelőtörvény

- arabok által közvetített ~ 93


606

- ARISZTOTELÉSZnél 80 - JORDANUS szerint 152

emisszió - foton ~ 453 - jelensége 361 ~képesség 394, 438 - termikus ~ 489 - termoelektronikus ~ 514

empíria- angol empirista hagyomány 163 ~elem 21 - és ráció 26, 163, 225, 295, 327–328 - filozófiai empirizmus 165, 327

Enciklopédia

- APÁCZAI 227 - nagy francia (DIDEROT) 38, 217, 309, 321, 326

energetizmus 406 energiaimpulzus tenzor 428 energiakvantum fogalma 438energiamegmaradás 404, 406–407, 533–535, 549, 558

- CARNOT 370 - HELMHOLTZ 373 - HUYGENS 243, 252 - JOULE 374 - MAYER 374 - tételének csírája GALILEInél 209 - tételének csírája JORDANUSnál 151 - törvényéhez vezető út 363

energiaoperátor 475 energiasűrűség 354 energiatermelés 497, 519 ENIAC (Electronic Numerical Integrator And Calculator) 581entalpia, Gibbs-függvény 384entangled, összefonódott 581entrópia 376, 378, 404, 440–443, 445

- energiafüggése 441 - fogalma 376 - statisztikus megfogalmazása 382 - termodinamikai valószínűség kapcsolata 376

Eötvös-inga 428 -törvény 428

epiciklusok 100, 123, 185, 188–189 epikureizmus 112 eppur si muove 200 EPR-paradoxon (Einstein–Podolsky–Rosen-paradox) 582Erechteion 59 ergode-hipotézis 383 erő

- centrifugális 255, 262 - centripetális 257 - eleven 294, 300, 302, 363 - felbontása 300 - fogalmának csírája 152 ~komponensek összetevése 55 - szuper~ 556

erőparalelogramma 213 erőtörvény 275 „erős program” 568esztétikum (tudományé) 37 etikai határ 35 euklideszi

- geometria 415 - metrika 432 - posztulátum (első) 27

Euler- hidrodinamikai egyenlet 303 –Lagrange-differenciálegyenlet 461 - szilárd testek mozgását leíró egyenlet 303 - variációszámítási egyenlet 308

evolúciós gondolat 32 evolvens, evoluta 250 excenter 101 exciton 447 expanzió, adiabatikus 370 experimentum crucis 285

explanandum 21 explanáns 21, 479 exponenciális kapcsolat megjelenése a fizikában 154 extázis 115 Az Ezeregyéjszaka meséi 138

Éégés magyarázata 242 égi–földi jelenségek

- azonos törvényszerűségei BRAHE szerint 192 - azonos törvényszerűségei BURIDAN szerint 156 - azonossága NEWTONnál 272 - szférái 77, 86 - törvényeinek egyesítéséhez vezető lépések 181

égi egyenlítő 83 égitestek

- mitológiához kapcsolódó jelei 54 - tömegének meghatározása 265

Ékírásos akkád eposzok (GILGAMES) 45 élethez vezető kozmikus út 560 érintő

- szerkesztése 290 - iránytangense 291

értelem–ráció 160 éter 352, 357–358, 361–362, 403–404, 408–413, 418, 431, 459

- „magával ragadott”~ 411

FFahrenheit-skála 364 fajhő 363, 365–366, 368, 373, 404, 461

- állandó térfogaton mért 375–377 - szilárd testeké 448

fajlagos- hőkapacitás 384 - sűrűség 147 - térfogat fogalma 92 - töltés, elektroné 387–388, 392

fajok kiválasztása 32 fajsúly

- araboknál 137, 147 - ARKHIMÉDÉSZnél 92

fajsúlymérő készülék, arab 147 faktoriális függvény 339 falzifikáció 30Faraday

-állandó 388, 445 -effektus 347, 349, 386 - és Maxwell életútja 351 -féle elektrotonikus állapot 341 -féle sötét tér 386 -forgatás 349 -törvény 349

farkas–kecske–káposzta 139 Faust-paródia 466 Fowler–Nordheim-formula 466 fázis

~felületek 460 ~integrál 437 ~tér 381

fehér fény 285 fehér törpék 552 fekete

- abszolút ~ test 439 - lyuk 436, 554, 557, 559, 564, 566 ~sugárzás 453 ~sugárzás energiasűrűsége 443 ~sugárzás spektrális eloszlása 446 - test 39- test emisszióképessége 394 - test sugárzása 439

felbontóképesség 396 felcserélhetőség 474, 479 „felfúvódás” 556 felelőssége a fizikusoknak 516 Felhők (ARISZTOPHANÉSZ) 67, 115 felületi feszültség 428 felnőttoktatás 322

feltalálók kora 318 felület kapcsolata a testek elektromos állapotával 334, 336 felületi energia (atommag) 512 felületi jelenségek 383 felülettörvény 259 felvilágosodás

- kanti meghatározása 319 „féregjáratok”, „féreglyukak” (wormholes) 578ferencesek 133 Fermat-tétel 453 Fermi

–Dirac-statisztika 447, 513-elmélet 506 -energia 513 -felület 513 laboratóriuma 513-részecske 513-szint 492, 513, 563

fermionok 447, 472, 510, 513, 514, 525, 563, 570, 575 fermium 510, 513ferromágnesség 454 feudum 129 Feynman-diagramok 476 fékezési sugárzás 451 fémek

- érintkezése 341 fény egyenes vonalú terjedése 283 fényelektromos jelenség 418, 448, 459, 488 fényelhajlás

- gravitációs térben 430 - optikában 244, 285

fényelmélet- a XVIII. század elején 288 - Maxwell-féle elektromágneses 357–358

fény hullámegyenlete 461 fény hullámtermészete

- HUYGENS szerint 284 - NEWTON szerint 288 - YOUNG szerint 357

fény korpuszkuáris természete - BIOT szerint 357 - NEWTON szerint 282, 287

fénysugarak energiájának transzformációja 417 fény szórása szabad elektronokon 475 fény terjedési sebessége 39, 409

- áramló vízben 410 - ARAGO 358 - DESCARTES 232 - FERMAT 307 - FIZEAU 358–359, 410 - FRESNEL - HUYYGENS 282–283, 288 - MAUPERTUIS 307 - RÖMER 283 ~ének állandósága 409–410, 412, 417, 419, 432

fényvisszaverődés 229 Fibonacci-számok 150 Fields-érem 574figuratív elrendezése a számoknak 63 figurae indorum 149 filozófiai iskola

- arab 137 - athéni 40, 125, 142 - eleai 58 - peripatetikus 86 - pitagoraszi 59 - platoni 59

„fin de si�cle” 407 finomstruktúra-állandó 531 fisszió 519 fit és nem fit állapotok 287 Fizika (ARISZTOLELÉSZ) 77, 81, 90, 134 Fizika és filozófia (HEISENBERG) 556 fizikai analógiák 24 fizikai inga 245–246, 250–251, 300

- lengésideje 250


607

fizikai ingával azonos lengésidejű matematikai inga hossza 250 fizika

- struktúrája a XIX. század végén 403 ~történet csomópontjai 22 ~történet korszakai, jellegzetességei 40

flavor 545 flogisztonelmélet 242 fluidum 323, 330, 341–342 fluoreszcencia 386, 389–390, 499 fluxiók módszere 267 fókusztávolság 228 folyó menti kultúrák 44folytonos teremtés elve 442 folytonosság

- törvénye BOŠKOVIĆnál 311 folytonossági egyenlet EULERnél (folyadékokra) 304 fonon 447 forgatás (polarizációs sík) 538 forgatónyomaték 310 forróuniverzum-elmélet 556 foszforencia 515 fotoeffektus 448, 451 foton 570

- energiája, csillag gravitációs teréből kiszaba-dulva 436

- gáz 514 - nyugalmi tömege 337 ~vákuum 477 - virtuális 532 –foton szórás 477, 524

Foucault -áramok 359 -féle inga 359

Fourier-sor 83, 367–368 Föld

- gömb alakja 65, 156, 184 - kerülete 104 - középpontja 21 - mágneses tere 344, 370 - pályájának alakja (KEPLER) 196 - sugarának mérése (ERATOSZTHENÉSZ) 104 - tengely körüli forgása 156

főníciaiak 56–57 fősorozat, főág (csillagfejlődés) 552 főtengely 304–305 frakcionált kristályosítás 514–515 fraktál 480 Franck

–Hertz-kísérlet 455 -kiáltvány 455

Franklin kísérleti eszközei 335 frankok 127 Fraunhofer-vonalak 359, 394 frekvencianormália 493 Fresnel-formulák 360 Friedmann-egyenlet 555Fui et vidi experiri (ALBERTUS) 163 Fuldai krónika 128 fundamentális részecskék 546 funkcionálanalízis 457 fúziós

- energiatermelés 519–520, 544 - szabályozott energiatermelés 520

független részecske modell 511 függvény

~analízis megalapozása 290 - ábrázolása 290 - fogalma 290 - inflexiós pont 294 - görbületi sugár 294 - jelölése 290

Gg-kvantum 507, 514 g-lumineszcencia 529 g-sugár 503, 507 g-sugárzás 495, 502

galaxis 549 - felfedezése -halmaz 556–557 - proto~ok 555 ~ok közötti űr 560

Galilei- abjurációja 202 - ejtési kísérlete 431 - és a propaganda 201 - mítosz 200 - per 200–201, 205

galvánelem 331, 341–342 Gauss

-eloszlás 339 -féle főhelyzetek 339 -féle görbületi mérték 426 -mértékrendszer 339 -számsík 339 -tétel (elektrosztatika) 339

gazdaságosság elve 165 Gay-Lussac-törvény 370, 385 gáz

- adiabatikus állapotváltozása 370 - állapotegyenlete 369–370 - általános állapotegyenlete 20 - belső energiája 377 - cseppfolyósítása 490 - edénybe zárt 22 ~elmélet, kinetikus 302, 351, 372, 376–377, 379, 385–386, 404 - ideális ~ok állapotegyenlete 370 ~kisülés 356, 386, 390 ~nyomás és ütközés kapcsolata 369, 387 ~törvények 313 - univerzális ~állandó 370

Geiger–Müller-cső (GM-cső) 470, 505 –Nuttal-törvény 505–506 Gell-Mann–Nishijima-kapcsolat 534 genetika 498 Geissler

-cső 357, 394-szivattyú 386

genfi konferencia 521 geodétikus vonal 429, 435 geométer-isten 108 geometriai optika alapjai 228 geosztatikus rendszer 189, 193 gerjesztett

- állapot 420, 451 - rezgés 303 - vákuum 577

gerjesztési függvények 506 germán törzsek 124 germánium megjóslása 391 géniuszok százada 243–244, 275, 316 génsebészet 498 Gibbs-féle

- hőfüggvény 384 - sokaság 384

Gibbs-függvény, szabad entalpia 384 giromágneses ráció 492 giroszkóp 359 gluonok 543, 546, 570–571, 576 gnomon 63Godot-ra várva (BORSOS) 38 Gondolatok

- LEONARDO 171 - PASCAL 237, 560

Goodman-paradoxon 30 Gorsium 59 gót

- állam 125 - katedrálisok 130, 137, 148

Gödel-tétel 36 gömb

~koordináták 435 - körüli áramlás 270 - térfogata 98

görbe- felületek 426 ~vonalú pályán való mozgás 243

görbületi- mérték 426, 428 - tenzor 428

görbült- tér és anyag kapcsolata 426–427, 436, 556 - tér, n-dimenziós 426, 578 - téridő-kontinuum 427

görög kultúra geográfiai kapcsolatai 58 görögtűz 140 gőzgép

- első 111 - kondenzációs 371 - Newcomen-gép 371 - WATT-féle 371

gradiens 397 gravifoton 431 graviskalár 431 gravitáció

- egyetemes ~s állandó 428 - egyetemes ~s törvény gondolatának megszületése 264 - fogalmának megjelenése KOPERNIKUSZ-nál 190~ hatás véges terjedési sebessége 418 - nehézségi gyorsulás értéke és a Föld forgása 262- NEWTONnál 266, 346 - univerzális ~ 258 - univerzális állandó értéke 265

gravitációs - erő magyarázata DESCARTES-nál 220, 224 - hullámok 430

gravitációs - kollapszus 548, 552 - kölcsönhatás 431, 554, 558, 571, 576 - összehúzódás 552 - potenciál 431, 435–436, 471, 495 - téregyenletek kovarianciája 428 - vonzás 257

graviton 431, 447, 570, 574 GUT 532, 572–573, 577

GYgyorsulás fogalma 303

Hhadron 526, 532, 546, 570 H-atom 450

- alapállapota 451 - diszkrét energiaszintjei 450 - egyenlete 461 - megengedett pályái 450

Hagia Sophia-templom 125, 140 HAHN és STRASSMANN

- cikke 515 - kísérleti asztala 516

hajítás problémája (TARTAGLIA) 169 Haláltánc 130 hallás és a felharmonikusok 342 Hall

-állandó 497 -effektus 497 -ellenállás 497 -feszültség 497

halogének 390 Halottak könyve 24 Hamilton

-egyenletek 301, 313, 315–316, 381, 383– 384, 455, 461, 480 -elv 308, 313–314 -féle principális függvény 460 -függvény 315, 384, 460, 472, 474–475-hatásfüggvény 313, 315–316 –Jacobi-egyenletek 315, 460-kifejezés 315, 472-operátor 472, 475


608

hangya–pók–méh hasonlat 218 harmadfokú egyenlet

- araboknál 147- Palermóban rendezett versenyen 149–150

Harmonices mundi (KEPLER) 194–195, 198–199 harpenodaptai (kötélfeszítők) 46hasadás

- energiamérlege 518- sematikus képe 518

hasadási valószínűség 510 hasonlóságelmélet csírája 205 Hastings 127, 137 határciklus 415 határozatlansági reláció 454, 463–467, 469, 471, 485, 487

- helymérés és impulzusmérés közt 467 hatás

- fogalma 308 ~függvény, Hamilton-féle 313 - legkisebb ~ elve 379

hatáskeresztmetszet 510–511, 518, 521, 526, 530 hatáskvantum 446, 462hárfa 24hármas vetésforgó 131 háromszögszám 63 háttér

~ionizáció 526~sugárzás (kozmikus) 557, 559, 577

Heisenberg-féle cserereláció 301 -féle határozatlansági reláció 454, 463–467, 469, 471, 485, 487

-féle mátrixmechanika 453helicitás 540–541 heliocentrikus rendszer

- ARISZTARKHOSZ szerint 83 - kopernikuszi 184 - REGIOMONTANUSZ szerint 173

helyi érték 50–51 Helmholtz-mérleg 359 Hertzsprung–Russell-diagram 551–552 Heuréka, heuréka! 91 hexaémeron 141 hélium felfedezése 394 hélix 170 hét mechanikai művészet 135 hét szabad művészet 134 hidegkatódos csövek 464 hidrogénbomba 482, 519, 548 Hidzsra 127 hiererchia

- egyházi hatalomé 129 - világi hatalomé 129

Hierón aranykoronája 91 Higgs

-csatolás 580-bozon 570, 572 -tér 570, 572

hikszosz betörés 45 Hilbert-tér 457

- absztrakt ~ 474 - axiómái 457

hiperbola 108 hipergeometrikus sorok 339 hiperon 513, 525 HIPPOKRATÉSZ holdacskája 107 Hirosima 517, 521 Historia naturalis (PLINIUS) 114, 186 hiszterézis 438 Hold

- fázisai 44 - hegyei 200–201, 212 - kőzetei 362 - mozgása 266

Hold-radarvisszhang 397 Holdra szállás 569holográfia 397, 496 homogén rúd ekvivalens hossza 251

Hooke-törvény 285 horror vacui 81, 155, 182, 215, 235–236, 238, 277 Hortus deliciarum (LANDSBERG) 134 Horusz isten 116 hosszúsági fok 140 hő

~áramlás 342, 367 - BEECKMAN 213–214 ~ekvivalens, mechanikai munkáé 374 ~energia 363, 366~erőgép 370–371 ~halál elmélet 378, 407 ~kapacitás 366 - kinetikus elmélete 363, 372 - latens 363, 365 - mechanikai egyenértéke 370 ~mennyiség 363, 370 - mibenlétének felderítése, BACON táblái 217- olvadási 363 - párolgási 363 ~sugárzás 367 - súrlódás útján való létrehozása 366 ~szubsztancia 365 ~tartalom 363 ~tágulás 370 ~vezetés 367, 379

hőerőgép 370 hőlégballon

- MONTGOLFIER fivérek 325 - BIOT és GAY-LUSSAC 344

hőmérséklet 313 -eloszlás 367 - és a belső energia kapcsolata 372 - és a közepes kinetikus energia kapcsolata 373, 380 - és a részecskék impulzusa 372 - hőmérő 363–364 - kritikus ~ 390 -skálák 364, 370–371

hőhalál 378, 407 hővezetés 313 H-teoréma 381 Hubble-kontans 555, 557, 559 hullám

~hossz 357- megtört és visszavert ~ intenzitása 358 ~szám 395

hullámcsomag 466 hullmámmechanika 301, 431, 450, 456, 459–461 humanisták 168 humorál-pathológia 73 hunok 125 húr

-függvény 102 - két végén befogott ~ 462

húrok hosszainak viszonya 62 hurokszerű (retrográd) mozgása a bolygóknak 85, 101, 126 huroktörvény 342húrt elhagyó nyíl 80 Huygens-elv 358 Hystoria Albigensis (PIERRE de VAUX de CERNAY) 138

Iideák és emlékezés 68 ideális mozgás, egyenletes körmozgás 100 ideginger haladási sebessége 374 idolumok 217 idő

- abszolút ~ 274, 408–409, 412–415, 418, 458, 487 - ÁGOSTONnál 118–120 ~dilatáció 420–422 - egysége, a másodperc definíciója 29 - gyorsuló ~ 18 - homogenitása 535 - lokális 413, 415

- mérése 206 - relatív ~ 274 - téridő kapcsolat, funkcionális 40, 328 - transzformálása 412 - tükrözés 541–542

igazságosság definíciója (ULPIANUS) 59 ikerparadoxon 438 ikozaéder 72 illuminatio Dei 162 impetus 240 impulzus

~fogalom csírája 155 - kezdeti ~ok megmaradása 157 ~megmaradás 523, 528 ~momentum komponenseinek operátora 473 ~nyomaték megmaradása 535 ~nyomaték vetületére a Bohr-féle követelmény 473 -operátor 472

indeterminizmus 481 individuum

- boldogsága (BUDDHA) 57 - felelőssége (Ótestamentum) 57

individuum társadalomba való beilleszkedése (KONFUCIUSZ) 57 indukált

- áram 348 - elektromos térerősség 353 - feszültség 348

indukció ~törvény 331, 347–348, 351, 354 - ön~ 348

indukciós következtetés 479induktív módszer 22, 26

~ buktatói 29 inerciatörvény

- ARISZTOTELÉSZnél 81 - GALILEInél 212, 256

inerciarendszerek egyenértékűsége 487 inflációelmélet (univerzum kialakulása) 577–578 influencia 340, 348 információ

~hordozó 548 -technológia 568

infravörös- katasztrófa 442 - tartomány 394

inga- cikloidális 243, 246, 248–249 - kónikus 262

infinitezimális számítás 267, 288, 294 in statu nascendi 552interferencia

~jelenség utalása a fény hullámtermészetére 284, 357 ~kísérlet elektronnal 459

interferométer 357–358, 409, 411, 485 intermediate vector baseball 546 interszubjektivitás 26 invariancia 422

- HUYGENSnél 253 - relativisztikus 472, 474, 479

inverz mátrix 572–573invesztitúraharc 124, 130 ionizációs kamra 529 ionizált

- állapot 336, 451 - gázok 387

Iphigénia Auliszban (EURIPIDÉSZ) 59 iránytű 131

- elmélete 321 irracionális szám 63

- (√2) meghatározása Babilonban 50 irreverzíbilis

- folyamatok termodinamikája 384 - körfolyam 378

Isagoge (PORPHÜRIOSZ) 134 ismeretek rendszere (középkorban) 135 Isteni igazságra vezérlő kalauz (PÁZMÁNY) 227


609

izomorf 399, 573izospin 536–537

- beállási iránya 537 izotón-magok 509 izotóp

- Cs-133 29 - fogalma 497, 504 - kísérletek 496 - mesterséges radioaktív ~ 510

izotópok léte 388 izotópok szétválasztása 455 izzólámpa 318

Íírás

- demotikus 56 - egyiptomi ék~ 56 - európai ~ok kialakulása 56 - görög betűk 56

írek 128 - kolostorai 128 - szerepe 128

Ízisz- istennő 116 -kultusz 59

JJ/(ψ) y (gipsy) részecske 545 Jacobi-féle zárójeles kifejezés 316 janzenizmus 237 Jaseva–Javan–Murray–Townes-kísérlet 411 jón bölcselők 20 jóskanál 131 jóslás (természettudományos) 21, 34, 36, 256, 545 Joule–Thomson-hatás 374, 376 József és testvérei (MANN) 43 Jundishapur 142, 146 Jupiter holdjai 201, 212, 266 Jupiterre vonatkozó kaldeus táblázatok 52

KK-mezon 526 kaldeusok 46, 51–52 Kamioka-hegység 574kaon-rendszer 525, 544, 580karakterisztikus háromszög 290, 294 karaktertípusok

- szangvinikus 73 - kolerikus 73 - melankólikus 73 - flegmatikus 73

Karoling- uralkodók törvénykezése 128 -birodalom 127 -reneszánsz 128

katódsugár 356, 386–387 - abszorpciója 448 - részecske jellege 387 - elhajlása mágneses térben 386

KAUFMANN mérése 423 kauzalitás 328, 449, 477–483, 487 káoszelmélet 315, 480 kátrány 140 kelták 57 Kelvin

-féle főtétel 317-jelenségek fizikai magyarázata 406 -skála 370

kengyel 130 Kepler-törvények 54

- ~hez vezető szerencsés körülmények 196 - a három törvény 198 - a Mars pályaadatai ismeretében 194 - első kettő 212, 270 - harmadik 198, 259, 264–265, 268, 270 - Kepler-állandó 265

keresztény dogmatika 38 keresztes háborúk 137 kettős

- csillagok 442, 561~ réteg 230 - törés 284, 358

kettős természet, dualizmus 464 - elektroné 387 - fényé 267, 459, 485

kémiai- elemek fogalma 241

kényszerített mozgás 77 képhibák

- asztignatizmus 231 - diffrakció 231, 396 - kóma 231 - disztorzió 231 - képgörbület 231 - szferikus aberráció 231

képszerkesztés- a geometriai optikában 228 - DÜRER szerint 170 - geometriában 170

képtávolság 228 készenléti állapot (kölcsönhatás) 532 kétfolyadék-emélet 334, 336 két kultúra 17 kétely

- ÁGOSTONnál 162 - felmerülése 38

Khefren-piramis 48 kicked rotor 480 kilépési munka 492 „kimerítés”

- módszere (ARKHIMÉDÉSZ) 107, 291 - módszere (CAVALIERI) 292 - parabolaszeletnél 97

kínai tudománytörténeti könyv 39 kinetikus energia relativisztikus (általános) alakja 417 királyi mérőpálca 55 Kirchhoff-törvények 342, 394 kísérlet

- és elmélet összhangja 39, 183, 218, 273 - fontossága 163, 172 - a szalonokban 38

klasszikus fizika teljessé válása 34 Klein–Gordon-egyenlet 461 klepszidra 55 kocka térfogatának megkettőzése 106 koherencia 357 kohézió 357 koincidencia 524

-kísérlet 485 ~módszer 491

kommutátor 474 kommutativitás 572komplementaritás 449, 467, 481 komplex

- impedancia 342 - számok 397

komplexió 444 kompresszió, izotermikus 370 kondenzátor kisülése 348 konjugált koordináták 476 konvencionalizmus 415 koordináta-rendszer

- Descartes-féle 225, 288 - egymáshoz képest gyorsuló ~ek 427 - ferdevonalú 289

koordinátageometria 289–290 egyenes, kör, ellipszis, hiperbola, parabola egyenlete 290 koordinátatranszformáció

- fogalmának bevezetése (SHOOTEN) 290 - Galilei-féle 412–413, 422 - Voigt-féle 413

Kopernikusz rendszere- azonosság a ptolemaioszi rendszerrel 184 - belső pályasugár meghatározása 186–188 - bolygó keringési ideje 188 - egyszerűsített 186

- heliosztatikus 189 - összehasonlítva Brahe rendszerével 191

kopernikuszi fordulat 184, 317, 328 Koppenhága szimbóluma 465 koppenhágai értelmezés 465, 467, 470, 472, 484 Korán 141 kormeghatározás 549 korpuszkuláris elmélet 240 korrespondenciaelv 448 kovariancia 418 kozmikus méretek

- Hold–Föld távolság 102 - Nap–Föld távolság 102

kozmikus- sugarak elmélete 513 - sugárzás 525–528, 530, 549, 564, 574

kozmikus szimpátia 113 kozmológia hosszegységei

- AE, asztronómiai egység 560 - fényév, tropikus év 560 - Mpc, megaparszek 560 - pc, parszek 560

kozmológiai állandó 555, 580kozmosz

- görög elképzelések 84 - ideája és az ötödik szabályos test 72 - méretei 102–103 - mezopotámiai 55 - pitagoreusok elképzelései 62

ködkamra- felfedezése 458, 465–466 - Wilson-féle 489

kölcsönhatás- alapvető ~ 447, 530–532, 545, 574 - alapvető ~ok szemléltetése 532 - Coulomb-féle 531 - egyetemes elmélet 532 - elektrogyenge 568–569, 573–574 - elektromágneses 524–525, 530–532, 545, 569–570, 572 - elektromágneses és gyenge ~ egységes

elmélete 545–546 - elektronukleáris 546 - erős 511, 526, 530–532, 537, 539–540, 546, 556, 569–571, 573–574, 576 - fogalma 477 - gravitációs 530–532, 534, 554, 558, 571, 576 - gyenge 507, 526, 530–532, 539–540, 545, 549, 570–571, 573–574, 576 - készenléti állapota 532 - kvark–kvark ~ 546 ~ok jellemzőinek összefoglalása 531

kölcsönhatási energia 531 könyvek szakok szerinti eloszlása előtt 174 könyvnyomtatás 124, 131, 144, 173 köráram

- Amp�re-féle 344, 346- molekuláris 346, 492

körív retifikálása 166 kör kerülete

- ARKHIMÉDÉSZ szerint 104 - hinduknál 148 - Mezopotámiában 49

körmozgás- centrifugális erő 255, 262, 285 - centripetális erő 257 - gyorsulás 255–256 - HUYGENS vizsgálatai 255–256 - NEWTON 256, 261–262, 272, 274

kör négyszögesítése 107 környezetszennyezés 567 kötélfeszítők (harpenodaptai) 43, 46, 49 kötési energia 509, 511–512, 519 középiskola szerepe 397 középkori tudomány felkutatása 149 közgazdaságtan 86 központi tűz 65 közvetítő részecske 524–525, 532, 570


610

Kramers-féle diszperzióelmélet 455 kreációs operátorok 477kriptográfia 581–582kristály

~rácson való elhajlása a röntgensugárnak 422 kritikus sűrűség 555kronológia

- görög–hellén–római (Kr. e. 600–Kr. u. 600) 58 - középkor ~ja (600–1600) 135 - XVII. („géniuszok”) század (1550–1700) 244 - a klasszikus fizika ~ája (1680–1890) 318- a századforduló és a XX. század (1880–1990) 497

kronológiai periódizáció 19 Kuhn-féle paradigma 32 kulmináció, két csillagé 83 kúpszeletek

- elmélete a görögöknél 59, 109 - területmeghatározása 243 - törvénye 269

kvadratikus mátrix 397 kvadratrix 106 kvalitások

- intenzitása 21, 152–153, 155 kvantálás 452

- irány~ 493 - második ~ 473, 477 - elektromágneses tér ~a 475 - erőterek ~a 475–476

kvantum~feltételek általánosítása 440 ~informatika 580~koherencia 582~ugrás 469, 497

kvantum-elektrodinamika 471, 473, 475–477, 524–525, 532, 546, 561, 565, 569, 572–573 kvantumelektronika 446, 453, 494 kvantumelmélet 33, 39, 361, 424

- kialakulásának főbb állomásai 437–438 - statisztikus termodinamikája 384 - születése 40, 442 - valószínűségi értelmezése 498

kvantumfolyadékok 514, 561 kvantumkozmológia 576 kvantumkromodinamika, QCD 546, 569, 573–574 kvantummechanika 301, 309, 363, 384, 387, 580

- alapvető cikkei 456 - Dirac-formalizmusa 473 - Heisenberg-féle megfogalmazása 398 - koppenhágai értelmezése 449, 465, 467, 469–471, 485 - matematikai alapjai 457 - paradoxona 470 - relativisztikus hullámegyenlete 473 - relativisztikusan invariáns egyenlete 461 - statisztikus értelmezése 461, 481

kvantumszám 472 - belső 472 - charm 545 - fő~ 450–452 - mágneses 450, 452 - mellék~ 450, 452

kvantumszíndinamika, QCD 532 kvark

- anti~ 542, 545 - b-~ (beauty vagy bottom) 545 - c-~ (charmed, bájos) 545 - d-~ (down) 570–572, 576 ~elmélet 525, 542 ~folyadék 576 ~íz 545, 570 ~plazma 576 - s-~ (strange)~ 545, 570, 576 ~struktúra 542 -szín 545 - t-~ (top vagy truth) 545- u-~ (up) 570–572, 576

kvark–kvark-fázisátalakulás 556, 580 kvark–kvark-kölcsönhatás 546

kvark–lepton-átmenet 546 kvark–lepton-szimmetria 570–571 kvazár 548, 554, 557, 559 kvázi

~részecskék 447 -optikai megközelítés 560

LLagrange-függvény 313–315, 460Lagrange-féle másodfajú egyenletek 313–315, 486 Lamb-eltolódás 477, 545, 561, 573 lantán 514 Laplace

- démona 39, 339, 479-egyenlet 339 -kifejezés 461 –Poisson-egyenlet 339, 435 -transzformáció 342

latitúdó 153 Laue-diagram 422 láncgörbe 243 láncreakció 454, 491, 513, 516–519, 521, 538

- emléktáblája 517 látásélesség 357 latens hő 363 látószög

- Hold ~e 102–104 - Nap ~e 102–104

leányelem 503 legkisebb kényszer elve 339 legkisebb négyzetek módszere 339 lejtő

- ~irányú erőkomponens 152 - ~kísérlet reprodukálása 17 - ~n guruló testek sebessége (HUYGENS) 243 - ~n való legurulás ideje (HUYGENS) 243 - ciklois alakú 248 - GALILEI ~kísérletei 205–206 - kör alakú 247 - köríven fekvő végponttal bíró lejtők 211 - parabola alakú 275

Leláncolt Prométheusz (AISZKHÜLOSZ) 43 lelkesedés

- KEPLERé 198 Lenard-ablak 448 lencse

- akromatikus 286, 303, 326 - ~felületek görbületi sugara 228 - kép~ 228 ~k leképzésének általános elmélete 339 - optimális alakja 230 - szem~ 228 - szóró~ 228 - törvény 228 - vékony ~ 228

Lenin-jégtörő 518 Lenz-törvény 348 LEONARDO naplója 171 LEP 571 lepton 513

- elektron-~töltés 534 - müon-~töltés 534 ~töltésmegmaradás 534 –hadron szimmetria 546 –kvark szimmetria 545

leydeni palack 326 légköri elektromosság 335 légnyomás

- és időjárás kapcsolata 240 - mérése 238

lélek és anyag kölcsönhatása 221 létrakapcsolás 150 „létrejövés” (The Fundamental Act of Becoming) 570–571lézer

- impulzusüzemű rubin~ 495 ~technika elméleti megalapozása 446

LHC-gyorsító (Large Hadron Collider) 576

Liber Abaci (FIBONACCI) 149 Liber Charastoni (THABIT IBN QURRA) 151 Liber Euclidis 150 Libby-féle kormeghatározás 510 „Lichtmedium” 417 limesképzés 292 lineáris

- algebra 397 - operátorok 457 - oszcillátor 315

Little Bang 576Lobacsevszkij-geometria 426 logaritmikus kapcsolat megjelenése a fizikában 154 logaritmikus spirál 150 logika mint „árucikk” 67 Logosz 113 longitúdó 153 longobárdok 127 lópatkó 146 Lorentz

-csoport 415, 418 -erő 361 –Fitzgerald-féle kontrakció 413 -kontrakció 428 -transzformáció 407, 413, 415, 417–422, 432

Loschmidt-szám 385, 388, 445 lökéshullám 482 lövedék pályája 168–169, 205 lunula 107

LYlyuk (töltéshordozó) 475

MMach

-elv 405 -féle ökonómiaelv 165 - hatása EINSTEINre 414 -kúp 405 -szám 405 -szög 405

Mac–Laurin-sor 369 magdeburgi féltekék 239 mag

~átalakulás 440 ~átalakulás energiamérlege 506 - cseppmodellje 449, 512–513, 516 ~energia 488 ~erők 570 ~erők mezonelmélete 524 - független részecske modellje 511 - hasadása 449, 455, 491, 501, 510, 513–514 - héjmodellje 512–513 - középnehéz ~ok 515 - közbülső ~ elmélete 512 ~magneton 473 - mágikus ~ 510 ~modellek 497 - neutronelmélete 454 - optikai modellje 512–513 ~reakció 425, 449 ~reakció diszperziós elmélete 538 ~reakció-típusok sémája 512

magfizika- kísérleti berendezésének fejlődése 499 - perifériafizika szétválása 505

magister fokozat 134 Magna Charta 133 magneto-optikai csapda 564magnetosztatika 330 magyarok 124, 127, 129 makroállapot 381

- termodinamikai valószínűsége 443 makrovilág felépítése 486 Mandelbrot-fraktál 480 manométer 438 Margarita philosophica (REISCH) 102, 175 MARIE SKLODOWSKA-CURIE doktori tézisei 500 marxizmus 33


611

master of arts 134 matematika és fizika összekapcsolása 38 matematikai inga

- HUYGENS 245 - lengésideje (GALILEI) 210

Materializmus és empíriokriticizmus (LENIN) 406 Maxwell-

-démon 378 -egyenlet (elektrodinamika) 27, 31, 351, 353–357, 359–360, 418, 422, 564, 572 -féle sebességeloszlás 377, 440 -reláció 359

Maxwell–Boltzmann-eloszlásfüggvény 376 mágikus számok (nukleonszámok) 512 mágnes szó eredete (Magnezia) 329 mágneses

- erővonalak 329, 350–353 - jelenségek 329 - monopólus 362, 473, 564–565 - nyomaték mérése 339 - permeabilitás hőmérsékletfüggése 501 mágneses - tér, forgó 348 - vonzás 330

mágnestű deklinációja 213 mágnestű inklinációja 329 Máté-passió (BACH) 31 mátrix

- egység~ 398 - elektron helyzetének ~a 455 -elmélet 397 - frekvencia~ 455 - impulzus~ 455 ~mechanika 398, 455–456, 464, 469, 471–472 - oszlop~ 398 ~reprezentáció 575 - sor~ 398 - SU ~ok 573 - unitér 573

Mátyás könyvtára 141, 167, 226 mechanika állapota GALILEI élete végén 243 mechanika továbbfejlesztésének lehetőségei NEWTON után 300 Megale szüntaxisz 100, 102 megmaradási törvény 498, 525

- a klasszikus és a részecskefizikában 535 - anyagmegmaradás 304, 313 - bariontöltés-megmaradás 533, 550 - DESCARTES-nál 225 - elektromos töltés 526 - energiamegmaradás 371, 373–379, 533 - és a tér szerkezete 535 - időtükrözési szimmetria 538 - impulzusmegmaradás 423–424, 510, 523, 528 - LEIBNIZnél 294 - leptontöltés-megmaradás 534 - paritásmegmaradás 537–538 - perdületmegmaradás 533 - ritkaságszám-megmaradás 534 - tömegmegmaradás 304, 559 - vektoráram 538

merev test 300 - mozgásegyenlete 300, 303–305

meridián gyűrű 82 Merkúr mozgása 173, 347, 430, 487 Merton College 152–153 Merton-tétel 153 mesék Herkulese 277 mesterséges átalakítás 393 Metafizika (ARISZTOTELÉSZ) 84, 86, 88, 90 Meton-ciklus 51 mezonatom 545 mezonok 447, 477, 525 mérés fontossága 423 mérési hibák 367 mérleg

- absztrakt ~ 24 - araboknál 147

- Egyiptomban 55 mérnöki

- kultúra (rómaiak) 59 mérőberendezéssel való kölcsönhatás 469, 485 mérték

~elmélet 482 ~invariancia 537, 572 ~szimmetria 572 ~transzformáció 572

mészpát 284, 287, 358 méter

- definíciója 358, 447 - ős~ 447 - visszavezetése a fény vákuumban mért sebességére 447 - visszavezetése hullámhosszmérésre 396

Micromégas (VOLTAIRE) 298–299 Michelson–Morley-kísérlet 409–411, 413 mikroállapot 381

- valószínűsége 381 mikroszkóp

- elektron~ 496 - felbontóképessége 496 - feltalálása 244 - fény~ 466 - STM (scanning tunneling microscop) 496

Millikan-kísérlet 79, 392 Milói Vénusz 38 minima naturalia 74, 241 minimálelv

- Fermat-elv 233, 300, 360–361 - Maupertuis-elv 233, 300, 303, 307–308 - megjelenése 165

Minkowski-tér 422 Misne Tora (MAJMUNI) 142 modell és valóság 25 modellalkotás 23 moderátor (reaktor) 518 módszer (tudományos) 22, 31

- ARCHIMÉDÉSZ: A módszerről 90, 94–95 - DESCARTESnál 219, 221 - KEPLERnél 94 - NEWTONnál 267

monopólus, mágneses 362, 473, 564–565, 572 Monte Cassino 133 „more geometrico” 26, 105, 244, 295 moszkvai papirusz 46 motor

- belső égésű 243 - egyenáramú villamos 370 - elektromotor 318, 347

motor accidentalis 80 motus

- a se 77 - conjunctus 77, 80, 155 - naturalis 77 - secundum naturam 77 - violentus 77

mozgásállapot 78 mozgások arisztotelészi osztályozása 77 mozgások szuperpozíciójának elve 245 mozgástörvények

- DESCARTES 221 - EULER 299 - merev test mozgásegyenlete 300, 303 - NEWTON 257–258, 266, 268 - relativisztikus 418, 422, 424

mozgató cél 40 mozgó test teljes energiája 424 mozgékonyság 438 Mössbauer-effektus 420, 436, 495 munkagépek 131 múzsák csarnoka 114 müon 513, 525

~befogás 571 műhold 272 műszerkészítők megjelenése 180 Mysterium Cosmographicum (KEPLER) 194

Nnabla-operátor 397 Nagy Károly Cselekedeteiről 128 Nagy Magellán köd 554 nagyszögű interferencia-kísérlet 459 Nagy Testamentum (VILLON) 137 Nap

- energiája 549 - melege 373 - összetétele 550 - spektruma 394 - termodinamikai jellemzői 550

nap- és holdfogyatkozás 52, 59, 173 napéjegyenlőség 272napforduló 104Naphimnusz

- EKHNATON fáraóé 549 napközel 197–198 napraforgómagok térbeli elhelyezkedése 150 naptárreform 51, 137, 190 naptávol 103, 197 Narratio Prima (RHETICUS) 184–185 Natura sive Deus 296 Nautilus 519 nátrium-D vonal 394 negatív

- energiájú állapot 475 - szám 145, 150

nem egyensúlyi- állapotok 378 - termodinamika 384

nem euklideszi geometria 107 nemlineáris rendszerek 480 Nemzetközi Elméleti Fizikai Centrum, Interna-tional Centre for Theoretical Physics (ICTP) 574neoplatonizmus 115 nesztoriánus keresztények 141 neutrínó 337, 472, 507, 513, 523–525, 530–532, 534, 540–541, 548

-csillagászat 579 -elektron-~ 534, 579 - helicitása 540 -hiány 579- müon-~ 534 - „~”-teleszkóp 548 - szabad ~ 554 - tauon-~ 579

neutron ~befogásos módszer 510, 562 - bomlása 534, 571 ~csillag 530, 549, 552–554, 557, 562 - felfedezése 488, 497–498, 501, 506–508, 511, 513–514, 516, 554 ~forrás (FERMI) 516 - megsejtése 393 - sorsa reaktorban 517 - szabad ~ 516

nevelés hatása 322, 448 Newton

- életének nevezetes eseményei 257 -féle gravitációs potenciál 431 -féle gyűrűk 284, 357 - ingakísérlete 431 - támadás ellene 404 - tisztelete 275–277, 287–288 - vallásossága 274

newtoni dinamika- alaptörvénye 266 - három axióma 267 - második axiómája 266 - mozgásegyenlet relativisztikus korrekciója 418

négydimenziós tér 431–433 négy elem

- APIANUSnál 175 - arisztotelészi 71–72, 236, 241 - DESCARTESnál 213 - empedoklészi 73 - GASSENDInál 241 - GIORDANO BRUNO párbeszédeiben 180


612

- parmenidészi 73 - platóni 75

négyes potenciál 572 négyszögszám 63 német-római császárság 127 népességszaporodás 322 ninivei könyvtár 46 normannok 124, 127, 142 Notre Dame 133, 137 nóva 192, 202

- szuper~-robbanás 548, 552, 554, 559, 574 Novum Organon (DESCARTES) 216 nukleonok közötti erőhatás 511 nukleon-szám 512 nulla jele 50 nullával való számítások szabályai 145 nullponti energia 476numerikus apertúra 396 Nut, az ég istennője 55

NYnyolcas út 57 nyomaték

~egyenlet 302, 306–307 - definíciója 305 - fogalma 157 - fogalma iránti érzék 55

OOccam's razor 137, 165 Oersted kísérlete 343 Ohm-törvény 342 ok–esemény 479 ok–okozat kapcsolat

- HEISENGERGnél 478 - KIRCHHOFFnál 478 - MACHnál 478 - NICOLE d'AUTRECOURTnál 165 - ókorban 58

okság fogalma 477 - ható ok 40, 76

ókori szövegek bekerülése Nyugatra- arab közvetítés 141 - fordítás görögből 139, 141 - közvetlen latin csatorna 138

oktatási reform 322 Olbers-paradoxon 555 operátorgyűrűk 482 Optics (NEWTON) 286–287, 330, 544 orto-, parahidrogén 493 Orbis sensualium pictus (COMENIUS) 228, 244 Oresztész (EURUPIDÉSZ) 59 Orfeusz 62 orfikus kultusz 62 Organon (ARISZTOTELÉSZ) 134 „óriásgép” (mezopotámiai) 55 orvosi eskü 59 oszcillátor

- energiája 438 - entrópiája 441 - közepes energiája 441 - lineáris 315

„Otto Hahn” 518 oxigén felfedezése 332

Óómen 116 óra

- cikloid-ingaóra 249 - ingaóra 243 - súllyal működtetett, ütő- 131 - vízóra 55, 110–111

órák együttjárása, szinkronizálása 413, 417 órák gravitációs térben 435

Öökonómia elve 405 önszerveződő rendszerek 561 örökléstan 318

örökmozgó 37, 132, 329, 341 örvények

- DESCARTESnál 223–224, 266, 270, 323, 325, 349 - HELMHOLTZnál 374 - MAXWELLnél 352 - NEWTONnál 269–270

ötágú csillag 65 ötödik erő 431

Őősember rajzai, megfigyelései 44 ősméter 447ősnyomtatványok 173

Pp értéke

- al-KASHI szerint 147 - ARKHIMÉDÉSZ szerint 107 - CEULEN szerint 107 - Egyiptomban 48- hinduknál 145 - Mezopotámiában 49- Ótestamentumban 49- transzcendens volta (LINDEMANN) 457

p-mezon 523, 525–526, 532, 539, 570 palimpszeszt 18 panem et circenses 123 Pannónia 59 panta rhei 66 Papposz–Guldin-tétel 59 parabola 108

- alatti terület meghatározása 292 - egyenlete 289

parabolaszelet - „kimerítése” 97 - területe 94–96

paradigma 32, 561 parallaxis 191 paramágnesség 438 paritás 539

- felfedezése 539 ~megmaradás 537–540 ~sértés 521, 538–540

párhuzamos univerzumok 578parmenidészi homogén gömb 72, 115 parton 543 Pascal

-háromszög 39, 147, 237 -tétel 237 -törvény 237

passum 215 Pauli-féle kizárási elv 472 pályaalak meghatározása

- Föld esetében (KEPLER) 196 - Mars esetében (KEPLER) 196

pályakiválasztási szabály- Bohr-féle 450, 452, 459 - de Broglie-féle 459

Párhuzamos életrajzok (PLUTARKHOSZ) 95 párképződés, párkeltés 425, 476, 491, 523–524peloponnnészoszi háború 58 per auctoritates et rationem et exprientiam 163 pergamoni könyvtár 114 perihéliummozgás 430periódusos rendszer 390–394, 452peripatetikus dinamika, newtoni dinamika 76 perpetuum mobile 132, 370–372, 378 perspektíva törvényei 167Perzsa Birodalom 46, 57–58

- megdöntése 46, 58 - perzsák 46

pestisjárvány 124 PET (pozitron-emissziós tomográf) 524 Phaidon (PLATÓN) 67 Philosophia Naturalis (ALBERTUS) 163 Physikalisches Wörterbuch 324piezoelektromos jelenség 496 Pitagorasz-tétel 64, 426

pitagoraszi- számok 49, 454 - szemlélet 62

pitagoreusok- attitüdje, szabályaik 62 - miszticizmusa 58

Planck-állandó 337, 445, 449, 460, 470, 487-éra 447, 575–576-féle kvantumhipotézis 361, 448-féle sugárzási formula 445–446, 453, 514, 557 -hossz 575 -hőmérséklet 447-idő 447 -skála 576-tömeg 447, 575 -törvény 442

plazmahatárolás 480plusz–mínusz táblázat 217 plutónium keletkezése 517 pneuma 113 Poincaré-féle visszatérési tétel 383 Poisson

-egyenlet 339 -féle kifejezés 301

Poitiers 127, 137 polározottság

- cirkuláris 358 - lineáris 349, 358 - polarizációs sík forgatása 358, 386 - polározás síkja 287

polgári rend 130 Politika (ARISZTOTELÉSZ) 87 polónium 500–501, 503pólus

- elnevezés 329 - mágnesek ~ai 329

Pont du Gard 111 potentia motrix 294 potenciálgödör 492 potenciális energia 352 pozitivizmus 309 pozitron 475–477, 498, 507, 522 pozitronium 544 pp-ciklus 550 „pragmatisch–deutsche Physik” 448 precesszió

- földtengelyé 83, 266, 272 primátus (fizikáé) 35 Principia (NEWTON) 40, 105, 157, 244, 256–259, 265–274, 276, 284, 288, 294, 299–300, 302–303, 311, 313, 335 Principia Philosophiae (DESCARTES) 216, 218–219, 222–225, 243–244 prioritásvita, plágiumvita

- DESCARTES és SNELL közt 229 - FERMAT és DESCARTES közt 288 - LEIBNIZ és NEWTON közt 294 - SCHEINER és GALILEI közt 229

prizma 284–285 programtárolás elve 581projekció

- projektív geometria 288 - kónikus ~ 104 - Mercator-~ 170 - planiszferikus ~ 104 - sztereografikus ~ 104, 140, 151

projektív geometria megindulása 170 Prokrusztész-ágy 34 proporcionális kamra 529proton

- bomlása 533, 546 - elnevezés 505 - spinje 493 - stabilitása 533, 546

Prout-hipotézis 390 ψ-függvény statisztikus értelmezése 464, 487 PTOLEMAIOSZ rendszere

- ~ének pontosítása Kasztíliában 137


613

- ~ének támadása (KOPERNIKUSZ szerint) 184 - mozgáselemek ~ében 100

ptolemaioszi és kopernikuszi rendszer - ekvivalenciája belső és külső bolygó esetén

186–187- különbözősége 189

pulzáló (oszcilláló) világegyetem 555, 558 pulzár 549, 554

- kettős ~ 430

QQCD 532, 546, 569, 573–574 QED 476–477, 546, 572 QGP, quark gluon plasma 576quadrivium 134–135 quantitas motus 294 quaternio-elmélet 397 qubit (Q-bit) 581

Rrabszolgaság 123 racionalizmus a tudományban 37 radar

~asztronómia 505 - kifejlesztése 494

radioaktivitás 39 - bomlási törvénye 392- elnevezés 500 - eltolódási törvénye 504 - felfedezése 389, 489 - mesterséges 501, 513 - sugárzás intenzitásának időfüggése 503- sugárzás intenzitásának mérése 500

radioaktív- bomlás elmélete 392–393 - kormeghatározás 549 - sugárzás 393

ratio- et experientia 295

Rayleigh-féle leszámlálás 446 –Jeans-törvény 441 -szórástörvény 441

rádió ~asztronómia 548 ~csillagászat 548–549 ~hullámok 356 ~kapcsolat 356 ~spektroszkópia 476

rádium- felfedezése 389, 500–501 - fém~ előállítása 501 ~izotóp 515–516

Rák-köd 552, 554 Ráktérítő 82 reakcióhő 384 reductio ad absurdum 94 referencia nyaláb 496 reformáció 167, 174 rejtett paraméterek 481–483, 486 rekombináció 438 relatív mozgás 274 relativisztikus

- invariancia 472 - kinematika 438

relativitáselmélet 38, 358–359, 362, 396, 425- alapegyenlete 428 - általános ~ (Einstein-féle) 347, 425–427, 429–430, 435- általános ~ egyenlete 37, 428 - Galilei-féle 203 - görbületi tenzora 428 - kialakulása 407–408 - Lorentz-elmélet 362 - mai alakjának kialakulása 415 - megnevezés felmerülése 415 - mértékfüggvényei 428 - POINCARÉ gondolataiban 415

- speciális 414, 418, 427–428relativizmus 567rendes sugár 284, 287 rendszám 393–394, 504–505rendezettség a természetben 35–36 rendezőelv a tudományban 171 rendkívüli sugár 284, 287 reneszánsz

- gúnyolása 167 - mítosza 167 - negatív szerepe 166 - pozitív szerepe 167 - súlyponteltolása az intellektuálistevékenységben 183

renormalizáció 476, 572 reprodukálhatóság 34 res inanimata 155 res cogitans 221 res extensa 221 rete 140 retinán keletkező kép 229 rezgési állapotok

- csomófelületei 487 - leszámlálása adott térrészben 446

rezgő húrok 313 rezgőkör (elektromos) frekvenciája 376 rezonancia (elemi részek) 513, 526 rezonancia jelensége 303 rezonátorok energiája 444 Ré napisten 55 rész és egész viszonya 560 RHIC, Relativistic Heavy Ion Collider Relati-visztikus Nehézion Ütköztető 576Rhind-papirusz 46–47, 51 Richardson–Dushman-törvény 492 Riemann

-féle metrika 428, 433 -geometria 427 -tér 435

Ritz-féle kombinációs elv 396 ritkaság 46 ritkaságszám-megmaradás 534 Római Birodalom 46, 51, 59római jog 19 romanticizmus 343 romantikus természetfilozófia 32, 347, 350, 363, 375 ROSAT (ROentgen SATellite) 566Rosette-i kő 357 rotáció, vektoroperáció 397Rowland-rács 451 Royal Society 266, 281 rozsdamentes acél 347 röntgen

~áram 389 ~csillagászat 565 ~holográfia 566~műhold 566~sugár 389–390, 393, 403, 422, 451 ~sugár abszorpciója 491 ~sugárzás és fluoreszcencia 499

Rubaiját (OMAR KHAJJÁM) 137, 146 rubídium felfedezése 394 Rutherford–Bohr–Sommerfeld-modell 492 Rumford-leves 365 Rydberg-állandó 449

SSaint Gall 128 saját

~érték 456, 462–463 ~érték-probléma 463

sajátérték~egyenlet 471–474 ~függvény 472–473, 478

salétrom 140 Salpeter-reakció 550 Samas napisten 56

San Marco-dóm 125 „Savannah” 518 Schrödinger

-egyenlet 456, 460, 462–464, 471–472, 474, 486, 511 -féle hullámmechanika 463 - időfüggetlen ~-egyenlet 474- időfüggő ~-egyenlet 486- macskája 470

Schwarzschild-sugár 436, 564 sebesség

- abszolút ~ 407 - állandó 157 - ARISZTOTELÉSZnél 76 - átlag ~ 290 ~eloszlás-függvény (Boltzmann-féle) 380 ~eloszlás-függvény (Maxwell-féle) 377 - GALILEInél 203, 205 - hiperszonikus 405 - közepes ~ 153, 206 - pillanatnyi 157, 290 - relatív 254 - szubszonikus 405 - szuperszonikus 405 - virtuális 81

septem artes- liberales 134–135, 139 - mechanicae 135

Serapis-szentély 114 „si enim fallor, sum” 117, 162 sic et non 160 Sidereus nuncius (GALILEI) 199–202 sírkőfelirat

- ARKHIMÉDÉSZé 93 - GAUSSé 339 - KEPLERé 199 - NEWTONé 275

skalárszorzat 397 skolasztika 19, 21, 141 SLAC (Stanford Synchrotron Radiation Lightsource) gyorsító 565Soddy–Fajans-féle eltolódási törvény 504 Solvay-konferencia 437, 460, 468 Sommerfeld-féle

- ellipszismodell 450 - finomstruktúra-formula 475

sorbafejtés (véges, végtelen) 293 Soth-ciklus 51 sötét középkor 130 sötét anyag 555spallációs (lehasítási) folyamat 562spektrálanalízis 394 spektroszkóp, első 394 spektrométer, ionizációs 490, 505, 509, 517 spekroszkópia 582

- Budapest-iskola 451 - molekula~ 397

spektrum 284–286, 387, 394 - felhasadása mágneses térben 361 - finomszerkezete 461 - hiperfinom struktúrája 493 - molekula~ 451 - Nap ~a 394 - szerkezete 538 ~vonalak magyarázata 392 ~vonalak vöröseltolódása 430, 435, 560 - vonalas 394, 438, 448, 455

spin - elektron ~je 452, 473, 475, 493 - izo~ 536–537 ~mátrix 472 - proton ~je 493

SSC (Superconducting Super Collider) 566stabilitás

- stabilis egyensúlyi állapot 313 - feldőlés elleni ~ 169- feltétele Arkhimédésznél 99–100

standardmodell 532, 569–574, 579–580 Stark-effektus 455


614

statika arkhimédészi axiómája 27, 91statisztikus elmélet 483

- klasszikus 373, 448 statisztikus mechanika 383–384 stádium 104–105 steady-state elmélet 557 Stefan–Boltzmann

-állandó 439 -törvény 376, 439, 445

Stirling-közelítés 445 Stokes-törvény 79, 353 stroboszkópikus vizsgálatok 405 strangelet 576strangeness 570SU (special uniter) szimmetriák 573–575sugároptika és klasszikus mechanika analógiája 460 sugárzó tér

- energiasűrűsége 444, 453- és részecske kölcsönhatása 453 - és részecske termikus egyensúlya 453

súlypont~tétel 254 - virtuális 252

súlyviszonyok- állandó 384 - egyszeres, többszörös 370

Summa theologica (AQUINÓI TAMÁS) 137 Sur la dynamique de l'électron (POINCARÉ) 416 Susy (szuperszimmetria) 574, 578 súrlódás 55, 338 súrlódó (viszkózus) közeg

- áramlása 358 - mozgás ~ ben 266 - örvénylő mozgása 269

sűrűségfluktuáció 556

SZszabad energia 384

- izoterm–izochor rendszereknél 384 szabad forgás 304 szabadesés vákuumban

- BEECKMAN 214 - BENEDETTI 169 - GALILEI 203, 205 - HUYGENS 245 - KOPERNIKUSZ 203 - LEONARDO 171 - NEWTON 256 - összekapcsolása az egyenletesen változó mozgással 168, 171 - SOTOnál 168

szabadon eső testek viszkózus közegben- ARISZTOTELÉSZnél 79 - BURIDAN szerint 153 - JOHANNES PHILOPONOSZnál 140

szabadsági fok 377 szabályos testek

- EUKLEIDÉSZnél 76 - EULERnél 72- KEPLERnél 73, 195 - konvex ~ 76 - nem konvex ~ 76 - pitagoreusoknál 75 - PLATÓNnál 72–75

szabályozórúd (reaktor) 518 szabályozott fúzió 519–520szakasztronómusok 172 szalaggenerátor 508 szalamiszi tengeri csata 58 Szaturnusz

- gyűrűje 243 - holdjai 265–266

számelmélet 339 számjegy

- kialakulása 145 - arab ~ek 145 - brahmi ~ek 145

- DIOPHANTOSZ jelölései 109 - görög ~írás 102 - hieratikus írás 48 - hindu ~ek 145, 149 - jón ~írás 64- római 149

számítógép - PASCAL 321

számológép- LEIBNIZ 294

számrendszer - tízes 47, 50–51, 145 - 60-as 50

Szász tükör, Sachsenspiegel 129 szászok 127 szcintilláció 505, 507, 529–530 szekunder emisszió 459 szem szerkezete, látás

- DESCARTES 219 - SCHEINER 229

szembesítés a valósággal 26 szembeütköztetés 528 szemüveg 131, 230 Szent Lajos király hídja (WILDER) 35 szeparációs módszer (differenciálegyenlet megoldásakor) 368 szeparálás módszere (elektromágneses) 508 szerzetesrendek

- megalakulása 132 szél eredete 309 szélességi fok 104, 329 szélsőérték-problémák

- boroshordók térfogata (KEPLER) 291 - derékszögű paralelogramma területének

maximalizálása 291 szférák

- APIANUS szerint 175 - EUDOXOS szerint 83 - KOPERNIKUSZ szerint 186 - PTOLEMAIOSZnál 173 - zenéje 198

szferikus és parabolikus tükör 148 sziderikus nap 83 szigma-hiperon 525szikraszámláló 528 Szilárd–Chalmers-effektus 517 szilárdtestek

- fajhője 448 - sávstruktúrája 438

szimmetria - alapvető ~elvek 538–539, 542 ~csoportok 543, 572–575 - lepton–hadron-~ 546 - lepton–kvark-~ 545 - mérték~ 572 ~operációk és csoport 536 ~sértések 538 - SU-~ 542, 573–575 - szuper~ 574–575, 578, 580 ~transzformációk 536 - tükrözési 536–542

szín (optika)-elmélet 257, 267, 284 -erő 531 -érzékelés 351 -látás 357

szín (elemirész-fizika) ~-antiszín kombináció 570 ~dinamika 532 ~erők 531, 570, 572 - kvark~ 545~töltés 570–571

szinguláris pontok osztályozása 415 színkép 437, 502, 548

~elemzés 450 - látható fényé 394 - Napé 359

szinkrociklotron 525, 528 szinodikus periódus 54

szivárvány 219, 230–231, 286 szivattyú

- lég~ 236, 238–239 - víz~ 235

szkepticizmus 112 Szkeptikus kémikus (BOYLE) 241 szkíták 57 szofisták 67 szoláris nap 83 szorzás az egyiptomiak szerint 47 szóráskísérlet (Rutherford-féle) 393, 504, 530 szórt tér 531 szögharmadolás 106 szögsebesség 304, 306 szökőév 51 szövőszék 123, 131 sztereolátás 170 sztoa poikilé 112 sztoicizmus 112 szubjektív idealizmus 316 szubsztancia

- DESCARTES három ~ája 296 - KANTnál 543 - LEIBNIZnél 543 - NEWTONnál 544 - hő~ 365–367, 369–370 - SPINOZA egyetlen ~ája 296

szupererő 556 „szuperfegyver” 520–521 szuperfolyékonyság 514 szuperhúr 567, 575, 578 szupermultiplett 542 szupernóva-robbanás 548 szuperszonikus repülőgép keltette hullám 530 szupravezetés 438, 494, 514 szügyhám 130 születésszabályozás 322 Szümpozion 59 Szürakuszai bevétele 60, 93 „szüretelés” 218

Ttabula rasa 297, 322tanács a fiatal kutatóknak (LORD RAYLEIGH) 372tanterv a középkori egyetemeken 134tatárjárás 137tavaszpont

- eltolódása 54, 82−83, 104 táguló univerzum 427, 498, 546–547, 554–558, 573, 577, 581tárgytávolság 228távcső 192, 195, 201, 203, 228, 281, 286, 326, 396, 410, 548 távíró 332

~egyenlet 355távolságkontrakció 420, 422távvezeték-elmélet 355technikai forradalom, középkori 124, 130tehetetlen tömeg, gravitáló tömeg 405, 424, 427–428, 431, 433- csírája GALILEInél 211tehetetlenségi nyomaték

- fogalma HUYGENSnél 252- fogalma EULERnél 304

Tejút szerkezete 201teljesítménysűrűség 354tenzorfogalom 422term

- energia~ 451- finomszerkezet 451- hiperfinom szerkezet 451

termékeny félhold 45természettörvények

- általános ~ 21- egyszerűsége 33, 189- hierarchiája 22- „felfedezése” 17, 18

termikus emisszió 489


615

- Richardson–Dushman-törvénye 492termodinamika 18, 370–372, 376–379, 382– 384, 400, 404, 406, 438–443, 446–447, 502, 550termoelektromos jelenség 342termoelektronikus emisszió (fémek) 514termonukleáris energia 519, 544Tesla-transzformátor 348tetraktüsz 62, 63, 542tér

- abszolút, newtoni 432- geometriai szerkezete 434- homogén szerkezete 535~idő 431- izotrop szerkezete 535- mérése 497

térfogati energia (atommag) 512térképkészítés

- a XV. században 170- APIANUS: Cosmographia 82, 175- ERATOSZTHENÉSZ: Geográfia 104- görögöknél 104- HIPPARKHOSZ 104- PTOLEMAIOSz 104

theta–tau-rejtély 521, 539Thomas–Kuhn-szummációs szabály 456Thomson

-kábel 376-mérleg 359-módszer (fajlagos töltés mérése) 392

Timaiosz (PLATON) 69, 72, 74, 76, 738, 157TOE 575, 578Tokamak 519, 520topológia 415, 482tórium 500, 503, 562Torricelli

- kísérlete 236- űr 236

torziós mérleg 265, 337–338totálreflexió 228tökéletes számok 62töltés

~áramlás 336, 340~dublett 537- elektromos ~ elnevezés (FRANKLIN) 336- gyorsulásakor kisugárzott teljesítmény 356- kétféle elektromos ~ 328, 330, 334~konjugáció 541~megmaradás 304, 336, 532–533~triplett 537

tömegdefektus 431, 509, 512tömeg definiálása 268tömeg–energia-ekvivalencia 414, 417, 422, 424–425, 437–438, 511, 550, 558tömegközéppont

- fogalma EULERnél 304- mozgása 305

tömegnövekedés, relativisztikus 388, 423tömegpont 29

- BOŠKOVIĆ szerint 312- EULERnél 303–304- mozgása 266, 300

tömegspektrometria 390, 440, 508tömegszám 504–505tömegvonzás 271, 273, 324, 326Töredékek

- DÉMOKRITOSZ 72- HÉRAKLEITOSZ 66

törési szög 228törési törvény

- ALHAZEN szerint 148- BACON szerint 166- Descartes–Snell-féle 225, 228 - DESCARTES 228, 230–233, 235, 288- FERMAT szerint 233, 308- HUYGENS szerint 283- KEPLER szerint 195, 219, 228- MAUPERTUIS szerint 307- NEWTON szerint 285, 288

törésmutató 228–232, 235, 285–287, 359- és szín kapcsolata 285–286- meghatározása 232- vízé 359

tört dimenzió 480történelmi materializmus 33, 321, 407törvénykezés

- görögöknél 56- HAMMURÁPI törvénykönyve 56- Karoling uralkodók ~e 128

transzformáció ~elmélet 469- Galilei-féle ~ formulák 412, 413, 422- Lorentz-féle ~ formulák 361, 407, 413, 415, 417–422, 432–433, 437- Voigt-féle ~ 413

transzformációs szabályok POINCARÉnál 422transzuránok 510, 513, 518tranzisztor felfedezése 494Treatise (MAXWELL) 350tres impostores 149tria prima 241tríciumtenyésztés 519trigonometria

- függvényei 108- szferikus ~ 108- sinustáblázat (al-KASHI) 146

trigonometriai táblázat, PTOLEMAIOSZé 102trivium 134–135tropikus év 83Trouton–Noble-kísérlet 412Tudomány és feltevés (POINCARÉ) 27, 427turbulens áramlás 454tükrös teleszkóp 257tükrözési szimmetria 525, 537, 539–542tűsugárzás-elmélet 459tűzatom 72tüzelőanyag-cellák 378

UUhuru 566ultraibolya

- katasztrófa 442 - tartomány 394

ULUG BEG obszervatóriuma 148 uniformis 153 uniformitás elve 165 uniformiter difformis 153, 168 unitér csoport 573universitas

- citramontanorum 134 - ultramontanorum 134

univerzum- áttetsző 556 - életkora 559 - forróuniverzum-elmélet 554, 556 - inflációelmélet kialakulása 577–578 - keletkezés és fejlődése 554 - táguló ~ 554, 557

uránhasadás 497, 515–517 uránium 499

Úújszerű magrombolás 514 „Úristen nem kockázik” 469 úszó testek törvénye 90–91

Üüstökös 192, 202

- Halley-~ 127, 276, 326 - keletkezése DESCARTES szerint 223

ütközés - BOŠKOVIČ 311 - DESCARTES 221–223, 245 - HUYGENS 253–255 - LEIBNIZ 294 - NEWTON 256, 258–260

Űűr az űrben 236–237

Vvallásosság

- DESCARTES 225 - KEPLER 198 - NEWTON 297

Vallomások (ÁGOSTON) 117 valóságtól a valóságig 25 valószínűségi

- eloszlás 406 - folyamat 40 - függvény 465

valószínűség-számítás 237, 243 vandálok 125 Van de Graaff-generátor 528 Van der Waals

-állapotegyenlet 490 -erő 490, 570

variációs elv variációszámítás 303

- Euler-egyenlete 308, 314 vazallus 129 vákuum

- DÉMOKRITOSZnál 72 - DESCARTES-nál 223 - előállítása 386 - FARADAYnél 350 - GALILEInél 205, 235 - PASCALnál 236 - SZTRATONnál 88

vákuumpolarizácó 477, 524, 545, 561 Válogatott tanulmányok (HEISENBERG) 74 várható érték 472–473, 481, 487 városok

- Egyiptomban 46- megalakulása 130 - Mezopotámiában 45

velünk született eszmék 299 vektor

~algebra 397 ~analízis 397 - fogalma 397 ~jelleg (sebeség, gyorsulás, erő) 303 ~operációk 397 ~potenciál 353 ~szorzat 397 ~terek lineáris transzformációja 397

vektor~áram megmaradása 538 ~bozonok 545–546, 569–570

verduni szerződés 127 verticitás 329 vezetőben folyó áram 343 vezetőképesség

- fémeké 336, 338 - kvantumugrásai 497

„végtelen és semmi közt” 560 végtelen világ 165 Vénusz fázisai 201 vér színe 373 vérmérséklet és testnedvek 73 vibrációs energia 451 vikingek 128 világ

~egyenlet 34 - végtelensége 72 ~vonal 421

világmodell- arisztotelészi ~ jellegzetességei 86 - DESCARTES szerint 220–222, 269 - EINSTEIN 554 - folytonos teremtés elve 442 - forróuniverzum-elmélet 556 - GALILEI 272 - Kant–Laplace-elmélet 327, 339 - kopernikuszi ~, egyszerűsített 184


616

- legegyszerűbb ~, a görögöknél 85 - newtoni ~ 272–273 - ptolemaioszi ~, egyszerűsített 184 - pulzáló (oszcilláló) 555, 558 - steady-state 557 - táguló 554–557

villamos elosztóhálózat 318 villám

~hárító 326, 335–336, 342 - jelensége ARISZTOPHANÉSZnél 67 - jelensége DESCARTES-nál 219 - vizsgálata FRANKLINnál 326

virtuális- elmozdulás 80 - munka elve 157, 300, 302–303 - sebesség 81

virtus movens 80, 155 viszkozitás 379 visszalökődés 540, 563vita activa 132 vita contemplativa 132

vízimalom 124, 131 vízvezeték-hálózat, római 111 Voigt-féle transzformáció 413 Volta-oszlop 341 vonathasonlat, Einstein-féle 419 vödör víz forgatása 275 vöröseltolódás 430, 436, 549, 560 vörös óriás 379, 552, 568 vortex-atom elmélet 374

WW-bozon 532 Waste-book 258, 261 Weber-törvény 346 Weiss-tartomány 496 Wien

-féle eltolódási törvény 440, 445 -féle sugárzási törvény 440–441 –Planck-törvény 442, 453

Wilson-kamra 506, 523–524, 528 -felvétel 524

Wolfskehl-alapítvány 453 WS-elmélet 574

XX-bozon 574 X-sugár 389

YYin–Yang-szimbólum 541 Yukawa

-elmélet 337 -potenciál 431

ZZ0-bozon 569, 574 Zeeman-effektus 394, 500 zéro növekedésű állapot 498 zodiákus 54, 82 Zur Elektrodynamik bewegter Körper (EINSTEIN) 416


24403 incomplete

Documents