2.11. a személyiség pszichológiai értelmezése...segédeszköz, kiindulási pont. nincsenek jó...
TRANSCRIPT
A MANDALA JÓGASTÚDIÓK OKJ-s Sportoktató képzésének oktatási segédkönyve
Az oktatási segédkönyvet szerkesztette és összeállította: Németh Gergely – elnök Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: 11227-1/2010-5100)
1
2.11. A személyiség pszichológiai értelmezése
Mi a személyiség? A személyiség az ember megnyilvánulásainak, mint egységes egésznek strukturálisan és funkcionálisan differenciálódott sajátos összeműködése. A személyiség azon pszichofizikai rendszereknek a dinamikus szerveződése az egyénen belül, melyek meghatározzák jellemző viselkedését és gondolkodását. /Allport/ tipológiák: Az embereket hasonlóságuk és közös jellemzőik alapján tipológiai csoportokba sorolhatjuk. Ahány elkülöníthető alkati, idegrendszeri és pszichológiai tulajdonsággal rendelkeznek, annyiféle tipológiai csoportba oszthatjuk őket. A tipológia (típusalkotás s típusba sorolás) a személyiség vizsgálatának egy fontos eszköze. A személyiségtipológiák jelentőségét nem szabad felnagyítani, ugyanis a valóságban nem léteznek ún. „tiszta típusok”, legfeljebb bizonyos jellemzők dominánsak. A típus mindössze egy segédeszköz, kiindulási pont. Nincsenek jó és rossz típusok, csupán mások. Az egyén életet során fejlődik, változik, ezért más-más típus jellemzői válhatnak dominánsabbá.
személyiség-elméletek
tipológiák
testalkati Kretschmer
Sheldon
idegrendszeri és
pszichológiai
Hippokratész-Galénosz
Pavlov
Rotter
Atkinson dinamikus elméletek
Freud, Rogers
fejlődés-elméletek
Piaget, Erikson
A MANDALA JÓGASTÚDIÓK OKJ-s Sportoktató képzésének oktatási segédkönyve
Az oktatási segédkönyvet szerkesztette és összeállította: Németh Gergely – elnök Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: 11227-1/2010-5100)
2
1. testalkati és külső megjelenési tipológiák
a. Kretschmer testalkati típusai és jellemvonásaik: típus neve testalkati
jellemzők jellemvonások
PIKNIKUS zömök, gömbölyded, hízásra hajlamos, lágy izomzat, viszonylag rövid végtagok
Érzelemgazdag, jó humorú, életörömökre beállított, nagy hangulatingadozású, társasági.
ASZTÉNIÁS, LEPTO-SZOM
sovány, vékony, hosszú, gyenge izomzat, hosszú végtagok
Zárkózott, érzelmeiben túlérzékeny, gyakran irreális fantáziájú, absztrakt, rendszerező gondolkodású.
ATLETIKUS csontjai és izmai is nagyok, erőteljesek
Fegyelmezett, beszabályozott, gyakran indulatos, mogorva, gondolkodása inkább konvergens, koordinált mozgású izomember.
A MANDALA JÓGASTÚDIÓK OKJ-s Sportoktató képzésének oktatási segédkönyve
Az oktatási segédkönyvet szerkesztette és összeállította: Németh Gergely – elnök Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: 11227-1/2010-5100)
3
a. Sheldon testalkati típusai és pszichikai jellemzőik testalkati
típus ENDOMORF MEZOMORF EKTOMORF
jellemzők puha, gömbölyded
tempera-mentum
viszcerotóniás (zsigeri szervek túlsúlya, gyomorember)
szomatotóniás (csontrendszer és izomzat túlsúlya, izomember)
cerebrotóniás (központi idegrendszer, idegember)
jellem
Szeretik a társaságot, a kényelmet. A környezet ingereire történő reagálásuk lassú, általában elégedettek az élettel. Szeretnek enni, kedvelik a kényelmet
Az ingerekre történő gyors reagálás jellemzi, szeretik a változatosságot, jól alkalmazkodnak. Biztos fellépésű, energikus személyek, igyekeznek vezetői pozíciót betölteni, uralkodnak másokon.
Gyorsan reagálnak, de állandóan feszültek, kiegyensúlyozatlanok. Szorongóak, zárkózottak, introvertáltak, gyakran foglalkoznak egzisztenciális problémákkal,. Jobban kedvelik az egyedüllétet a hangos, vidám társaságnál.
Leginkább a kretschmeri piknikus alkatnak felelnek meg.
A kretschmeri atletikus alkatnak felelnek meg.
A kretschmeri leptoszom alkatnak felelnek meg.
2. Idegrendszeri és pszichológiai tipológiák
a. Hippokratész-Galénosz vérmérsékleti típusai:
TÍPUS URALKODÓ TESTNEDV IMPULZIVITÁS ALAPBEÁLLÍ-
TOTTSÁG ELEME, SZÍNE
szangvinikus vér nagyfokú bizakodó levegő,sárga kolerikus sárga epe nagyfokú lobbanékony tűz, piros melankolikus fekete epe kisfokú szomorú föld, kék
flegmatikus nyálka kisfokú közönyös víz, zöld
b. Pavlov idegrendszeri tipológiája: Az idegrendszeri működés két legfontosabb folyamatának (serkentés és gátlás) sajátosságai alapján állította fel a tipológiát, figyelembe véve azok erősségét (erős-gyenge), mozgékonyságát (gyors-lassú) és egyensúlyukat (kiegyensúlyozott- kiegyensúlyozatlan):
A MANDALA JÓGASTÚDIÓK OKJ-s Sportoktató képzésének oktatási segédkönyve
Az oktatási segédkönyvet szerkesztette és összeállította: Németh Gergely – elnök Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: 11227-1/2010-5100)
4
TÍPUS INTENZITÁS TERJEDÉS VISZONY
élénk izgalom, gátlás: erős gyors kiegyen-súlyozott
féktelen izgalom: erős, gátlás: gyenge
izgalom: gyors, gátlás: lassú
kiegyen-súlyozatlan
nyugodt izgalom, gátlás: erős lassú kiegyen-súlyozott
gyenge izgalom, gátlás: gyenge lassú kiegyen-súlyozott
c. Jung tipológiája A pszichikus energiák (a személy érzéseinek, gondolatainak és figyelmének) irányulása történhet a szubjektum belső világára, valamint a külső világra. Ez alapján 2 típus:
INTROVERTÁLT
Saját belső világára irányul (befelé forduló), a környezetéhez való viszonyát az intenzitás jellemzi: vagyis szűk körű, de mély kapcsolatokat igényel, a kevés közeli barátja kivételével viselkedése távolságtartó, zárkózott.
EXTROVERTÁLT
Pszichikus energiáit a környezetére irányítja (kifelé forduló), igényli maga körül az embereket, társaságkedvelő, közlékeny, szereti a változatosságot.
d. Rotter tipológiája: 2 típust különböztet meg az alapján, hogy az egyénnek van-e szerepe a környezete alakulásában:
BELSŐ KONTROLLÚ TÍPUS
a környezeti történések alakulásában saját cselekvésének aktív szerepet tulajdonít
KÜLSŐ KONTROLLÚ TÍPUS
a környezetében történő események alakulásában passzív szerepet tulajdonít magának és cselekvésének
e. Atkinson tipológiája a kockázatvállaló magatartást szabályozó
teljesítménymotiváció alapján (bizonyos eredmény elérésekor, pl. versenyhelyzetben mi a motiváló erő):
SIKERKÖZELÍTŐ Bízik cselekvésének sikerében, magabiztos, határozott.
KUDARCKERÜLŐ Nem bízik cselekvésének sikerében, fél a kudarctól, tétnélküli helyzeteket kedveli.
A MANDALA JÓGASTÚDIÓK OKJ-s Sportoktató képzésének oktatási segédkönyve
Az oktatási segédkönyvet szerkesztette és összeállította: Németh Gergely – elnök Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: 11227-1/2010-5100)
5
Dinamikus személyiségelméletek PSZICHOANALÍZIS A pszichoanalitikus elmélet egy teljesen új nézőpont kialakulását jelentette a pszichológiában. A viselkedés, személyiség nem tudatos összetevőjére helyezte a hangsúlyt, a személyiség fejlődésben pedig kiemelte a gyermekkori élményeket, melyek hatásai felnőttkorban mutatkoznak meg, a traumatikus élmények, megoldatlan krízisek pedig lelki megbetegedéseket eredményeznek. Általában minden felnőttkori zavar melegágyának Freud a gyermekkort tekintette, az itt elszenvedett kínos élményeknek. A pszichoanalitikus elmélet értelemében a viselkedés a motívumok, szükségletek drive-ok és konfliktusok harcának illetve kompromisszumának eredménye. A pszichoanalitikusok a személyiséget több oldalról közelítik meg. Egy bizonyos viselkedés egy vagy több motívum egyenes következménye lehet, azonban az egyes motívumok hathatnak tudattalanul is. Továbbá ugyanaz a viselkedési forma különböző személyeknél más-más motívum kielégítését célozhatja. Pl. az evés fakadhat egyszerű biológiai szükségletből de továbbá kielégíthet olyan rejtett vágyakat is mint a szerelem iránti igény.
Freud strukturális modellje (a személyiség struktúrája)
ID: o Ösztön Én, minden ösztön energia forrása. o Az örömelv alapján működik célja az örömszerzés és a fájdalom elkerülése. o Úgy képzelhető el mint egy elkényeztetett kis gyermek amit akar azt nagyon és
azonnal akarja. Az Id minden esetben rögtöni és teljes kielégülésre vágyik, nem fogad el kompromisszumokat, nem tolerálja a frusztrációt és az ösztönenergiák nem gátolhatóak, nem akadályozhatóak. o Az Id követelőző, logikátlan, impulzív, aszociális, öncélú és vak.
EGO o Én a realitást keresi. Az Id számára biztosítja azokat a társadalmi kereteket
melyek segítségével az ösztönkésztetések kielégülést nyernek. o Nem azonnali megoldást kínál, hanem megtalálja azokat a lehetőségeket
melyek révén az Id kilengéseit, kicsapongásait szabályozni tudja. Például ha vitatkozunk a főnökünkkel, elképzeljük (Id) amint a nyakát tekergetjük, az agresszív energia ezek után is fennmarad és kilépve az irodából belerúgunk főnökünk kutyájába (Én).
ID EGO SUPEREGO
A MANDALA JÓGASTÚDIÓK OKJ-s Sportoktató képzésének oktatási segédkönyve
Az oktatási segédkönyvet szerkesztette és összeállította: Németh Gergely – elnök Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: 11227-1/2010-5100)
6
o Az Ego képes megkülönböztetni a vágyakat a kívánságokat a fantáziát a realitástól, tűri a feszültséget, kompromisszumra képes és változik az idők folyamán.
SZUPEREGO o A super ego teljesen szembe áll az iddel, azokat a morális, etikai normákat
tartalmazza melyek a személy sajátjai és a társadalmi együttélés elengedhetetlen feltételei.
o E struktúra feladata, hogy a viselkedést a társadalmi szabályok szerint irányítsa, jutalmat ígér a jó viselkedések számára és büntetést a negatív viselkedések számára.
o Az egyén erkölcsi normáit, értékei, a társadalmi szabályokat a szüleitől sajátítja el, megszegésük bűntudatot eredményez.
Ösztön-én Én Felettes-én
Mindhárom összetevő jellemezhető tartalmával, működési módjával és egymáshoz való viszonyuk pedig a személyiség dinamikáját határozza meg.
Jéghegymodell:
HUMANISZTIKUS PSZICHOLÓGIA
Rogers:
- Énkép: az önmagára vonatkoztatott elképzelések, észleletek, érzelmek, értékeke és attitűdök.
- Énideál: az a személy, akivé válni szeretne. - személyközpontú terápia: feltétel nélküli elfogadás, empátiás
visszatükrözés. - énkép és énideál távolsága:
A MANDALA JÓGASTÚDIÓK OKJ-s Sportoktató képzésének oktatási segédkönyve
Az oktatási segédkönyvet szerkesztette és összeállította: Németh Gergely – elnök Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: 11227-1/2010-5100)
7
Ha az énkép és az énideál között nagy az eltérés irreális célkitűzések. Ha az énkép és az énideál között kicsi az eltérés nincs motiváció a fejlődésre.
Maslow szükségletelmélete:
I. hiány alapú szükségletek: 1. Fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság, szexualitás 2. Biztonsági szükségletek: fizikai védettség, kiszámíthatóság 3. Szeretet, valahová tartozás szükséglete: gyengédség, viszonzott szeretetkapcsolat 4. Elismerés szükséglete: önbecsülés, mások elismerése, hírnév, becsvágy II. növekedés alapú szükségletek: 5. Kognitív szükségletek: tudni, érteni, megismerni 6. Esztétikai szükségletek: szimmetria, rend, szépség 7. Önmegvalósítás szükséglete: elérni a bennünk rejlő lehetőségeket.
Fejlődéselméletek szerint a személyiség egymást követő szakaszok során válik egyre fejlettebbé (pl.: Piaget fejlődéselmélete)
Piaget kognitív fejlődéselmélete
1. 0-2 éves korig: SZENZOMOTOROS intelligencia szakasza→a külvilágnak nincs tartós belső repre-zentációja. Szemléletes cselekvő gondolkodás.
2. 2-7 éves korig: MŰVELETEK ELŐTTI szakasz →a külvilágnak képi reprezentációja van. Szemléletes képszerű és intuitív gondolkodás.
3. 7-11 éves korig: KONKRÉT MŰVELETI szakasz →a külvilágnak fogalmi
reprezentációja van (7-10 évig konkrét fokon, 10-14 évig absztrakt fokon).
4. 11 éves kortól: FORMÁLIS MŰVELETI SZAKASZ: Elvont kijelentések logikai elemzésére képes, hipotéziseit módszeresen ellenőrizni képes. Jövőre, lehetőségekre és ideológiai problémákra vonatkozó kérdésekkel is foglalkozik.
Önmegvalósítás szükséglete Esztétikai
szükségletek Kognitív
szükségletek Megbecsülés szükséglete
Szeretet szükséglete Biztonság
szükséglete Fiziológiai
szükségletek