�

2020/4

A germ

ánok

Svá

jc átala

kítása �

848-ba

n

Me

ddig m

arad ri

vális

nélk

ül az U

SA?

�

KLIÓ – Történelmi szemléző folyóirat

Szerkesztőbizottság: Orosz István akadémikus, professor emeritus DE, elnök;Györkös Attila habil. egyetemi docens, DE, főszerkesztő;

Bárány Attila akadémiai doktor, egyetemi tanár, DE, dr. Fodor Mihályné ny. főiskolai adjunktus, NYF, DE; Kozári Monika PhD MTA Doktori

Tanács; Madarász Imre CSc. habil. egyetemi docens, DE; Reszler Gábor PhD főiskolai tanár, NYE; Takács Levente habil. egyetemi docens, DE,

szerkesztők.Szerkesztőségi asszisztens: Gacsal Dóra.

Műszaki szerkesztő: Erdélyi Tamás.A borító Borsi Csaba munkája.

Nyomtatták a Kapitális Nyomdában, Debrecenben.A szerkesztőség címe: dr. Fodor Mihályné,

Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Történelmi Intézet4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Telefon: 52-512 900/23 096

Kiadja a KLIÓ Alapítvány.Kuratórium: Solymosi László akadémikus, professor emeritus, DE, elnök;

Barta Róbert habil. egyetemi docens, DE és Pete László habil. egyetemi docens, DE.

Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia,a Nemzeti Kulturális Alap ésa Debreceni Egyetem Bölcsészet-tudományi Kar Történelmi Intézetetámogatásával.

A folyóiratot az MTMT indexeli és a REAL archiválja:http://real-j.mtak.hu/2048/

A KLIÓ az interneten is olvasható: http://www.c3.hu/~klioe-mail címek: fodor.mihalyne@arts.unideb.hu

erdelyi37tamas@gmail.com A folyóirat megjelenik minden negyedév középső hónapjában. Előfizethető a KLIÓ Alapítványnál (4033 Debrecen, Herpay Gábor u. 50. Adószám: 18792234-1-09). Előfizetési díj egy évre 800 Ft + postaköltség.

ISSN 1216–2965

3

E számunk szerzői

FelhívásKérjük szerzőinket, hogy négyévesnél régebbi anyagot ne válasszanak ki ismerte-tésre! Elvárjuk, hogy a recenziók szerzői mindenkor a szakma erkölcsi normáinak megfelelően dolgozzanak, és írásuk benyújtásával egyúttal vállaljanak felelősséget a hatályos szerzői jogszabályok megtartásáért! Másodközlésre, kérjük, ne küldjenek a KLIó-ba ismertetéseket! Várjuk korábbi és újabb szerzők ismertető írásait!

A KLIÓ Alapítvány kuratóriuma és a szerkesztőség

Berecz Gábor történelem-latin szakos egyetemi hallgató, DEDinnyés Patrik tudományos segédmunkatárs, EKE Ókori, Középkori és

Kora Újkori Történeti TanszékFodor Mihályné ny. főiskolai adjunktus, NYF; a KLIÓ szerkesztője, DE

Történelmi IntézetGesztelyi Tamás professor emeritus, DE Történelmi Intézet, Klasszika filo-

lógiai és Ókortörténeti TanszékKapi Péter egyetemi tanársegéd, DE Történelmi Intézet, Klasszika filológi-

ai és Ókortörténeti TanszékKovács István egyetemi tanársegéd, DE Történelmi Intézet, Klasszika filo-

lógiai és Ókortörténeti TanszékMadarász Imre CSc. habil. egyetemi docens, DE Olasz TanszékPeterecz Zoltán PhD egyetemi docens, EKERakita Eszter Levéltáros, Könyvtáros, EKESchvéd Brigitta Kinga PhD hallgató, PTE BTK Interdiszciplináris Doktori

Iskola, Középkori és kora újkori doktori programTakács Levente tanszékvezető egyetemi docens, DE Történelmi Intézet,

Klasszika filológiai és Ókortörténeti TanszékVeszprémy Márton, munkatárs, OSZK

(Rövidítések: DE: Debreceni Egyetem; EKE: Eszterházy Károly Egyetem, Eger; OSZK: Országos Széchényi Könyvtár; PTE BTK: Pécsi Tudomány-egyetem; NYF: Nyíregyházi Főiskola)

4

KLI

Ó 2

020/

4

�

29. évfolyam KLIÓ2020/4. Történelmiszemlézőfolyóirat

TARTALOM

Ókor–KözépkorGabriele Uelsberg–Matthias Wemhoff (szerk.): A germánok (Gesztelyi Tamás–Takács Levente–Kapi Péter–Berecz Gábor) 3Stamatina McGrath: Hadviselés mint irodalmi elbeszélés (Kovács István) ��Michael Lower: Az �270. évi tuniszi keresztes hadjárat (Fodor Mihályné) �7Carlos Steel–Steven Vanden Broecke–David Juste–Shlomo Sela: Egyközépkoriasztrológiaiönéletrajz,aNativitas kiadása (Veszprémy Márton) 3�

Koa-Újkor–ÚjkorAntonella Alimento–Koen Stapelbroek (szerk.): A hatalmi egyensúlyaXVIII.századikereskedelmiszerződésektükrében (Schvéd Brigitta Kinga) 37RolfHolenstein:Történetidokumentumgyűjteményaz1848.évi svájci alkotmány keletkezéstörténetéhez (Gyarmati Enikő) 44

Jelenkor AlbertoZanconato:Khomeini:forradalmiteokrácia,„iszlám szabadság” (Madarász Imre) 49Michael Beckley: MeddigmaradriválisnélkülazEgyesült Államok? (Peterecz Zoltán) 52Daniel Markovits: Az amerikai érdem alapú munka világa – jó-eameritokrácia?(Peterecz Zoltán) 59LeslieA.Hahner:Hogyanlegyünkamerikaiak? (Rakita Eszter) 65

2

HistoriográfiaSzvák Gyula: Eszmék és múzsák – a ruszisztika titkai az orosz olvasóknak (Igari Léna) 7�Stefan Karner–Alekszander Csubarjan: Oroszország – Ausztria. A közös történelem mérföldkövei (Dinnyés Patrik) 76

3

Ókor–középkor

A germánok

Aligha tévedünksokat,haazalább ismertetendőkötetet reprezen-tatívnakésmonumentálisnaknevezzük.Ezt az állítástmármagukaszámokis igazolhatják.Azolvasóegy3kgsúlyúkönyvet tartakezében,amelynek640lapját37szerzőjegyzi.Azirodalomjegyzé-keönmagábanis60lapotteszki.AGermánok,mintalcímeismu-tatja,egyberlinikiállításhozkapcsolódóanjelentmeg,annakkísé-rőköteteként (https://www.germanen-ausstellung.de/).Az előszó ésegy általános bemutatást követően hét fejezetre oszlik, amelyek agermánok lakókörülményeit, táplálkozásátésmezőgazdaságát, tár-sadalmát,háborúskodását, rómaiakhozvalóviszonyátmutatjákbe.Azutolsófejezetpedigarecepciótörténet,amelynekakésőbbiekbenrészelehetezakiállításésmagaakönyvis.Terjedelmébőlésválto-zatostémáibólkövetkezőennemvállalkozhatunkittazegészalkotásrészletesbemutatására,inkábbcsaknéhánytanulmányvagyfejezetszemléjekövetkeziktöbbnyirearecenzensekszakmaiérdeklődésé-nekmegfelelően.

A válogatás persze tükrözi a könyv főbb témáit, amelyekre azelőszótkövetőbevezetőtanulmányátisfelépítiMichael Schmauder. Azéletvilágok,harcosoktársadalma,Rómakulcsszavakrafókuszá-lótanulmánymeghatározzaakötettémáját,tárgykörétis.AzókoriGermaniaaRajnaésDunaközöttiközép-éskelet-európaitérségetjelölte, amelyetkeletről a szkítákvagy szarmaták lakta területha-tárolt. Ez a földrajzilag meghatározott egység a jelen kötet tárgya a IV.századi időszakig.Azontúlagermánokrólszóló történetigon-dolkodás,illetvearecepciótörténetkezdődik,amelytulajdonképpenazzalveszikezdetét,hogy1453-banEurópaismétfelfedeziarómaitörténetíró,TacitusGermaniacíműmunkáját.Anémetnemzetkiala-

4

kulása,majdNémetországhuszadikszázaditörténelmeerőshatássalvolt a germánokról kialakult képre, a velük kapcsolatos kutatásokkérdésfeltevéseire.AkönyvutolsófejezetébenSusanne Grunwald, Kerstin P. Hofmann, Marion Bertram és Matthias Wemhoff (aki a kötetegyikszerkesztője)tanulmányaivizsgáljákezeketahatásokatWagner, amúzeumikiállításokés a falfestészetkapcsán.Emiatt akötetnemcsupánazókorral,hanemamodernnémettörténelemmelés az eszmetörténettel foglalkozók számára is hasznos olvasmánylehet.

A földrajzi szemlélet érvényesül – érthető módon – Angela KreuzKorai germánmezőgazdaság és táplálkozás (Frühgerma-nische Landwirtschaft und Ernährung) című tanulmányában,amely az antik írásos források megállapításait veti össze a leg-frissebb archeobotanikai kutatások eredményeivel. A jégkorszaki jelenségektől meghatározott táj a rómaiak számára zord, rideg,lakhatásra alkalmatlan volt, amit jól tükröznekTacitus szavai aGermania elején.A régészeti leleteken alapuló archeobotanikaikutatások azonban egész sor kultúrnövény termesztését mutatták ki: árpa, köles, rozs, zab, len, lóbab, festő csülleng ismerete éshasználata–regionáliseltérésekkel–azegészterületenkimutat-ható.Azárpaésakölesbizonyultafőgabonafélének.Alelőhe-lyek többmint 90 százalékában találtak gabonamaradványokat,bárakésőbbiekbenatérségrejellemzőrozsmeglehetősencsekélymértékbenfordultelőpl.HessenésMainfrankenlelőhelyein.Azigénytelennövénykultúrákelterjedésétaszerzőinkábbapolitikaibizonytalanság és a gyakori háborús konfliktusok rovására írja. A rómaiak kedvezőtlen vélekedése ellenére a talaj- és éghajlativiszonyokhoztörténőalkalmazkodásmegteremtiahelyiinnová-ciót is, érdekesmódon nem annyira a rómaiakkal kapcsolatbanállódéliterületeken,hanemészakon.IttadatolhatómárKr.e.300tájától a szántás új fajtája, amelynek során a rögöket kifordítjaaz eke.Ez csak egyúj eketípussal képzelhető el, amely techni-kailagbonyolultabb,minta rómaiakáltal többnyirealkalmazottváltozat. A kasza elterjedése is minden bizonnyal azzal magya-rázható, hogy az aratási időszakban (ami részben egybeesett a

5

háborúsidénnyel)lehetővétetteaférfiakegyrészénekkiválásátamezőgazdaságimunkákból.Arómaiakkalvalókapcsolategyéb-irántnemmindenesetbenjelentettváltozást,alimestőltávolabbélők esetében a mezőgazdaság területén nem figyelhető meg a„romanizáció”.Atanulmánytérdekességképpenkétreceptzárja,amelyek a fentebb említett alapanyagokat használják fel.

Ruth Blankenfeldt szakterülete az északi germán régészet.Ta-nulmányában,amelyHarcéskultuszaGermánoknál.Katonaifel-szerelés-áldozataThorsbergermocsárból(Kampf und Kult bei den Germanen. Heeresausrüstungsopfer aus dem Thorsberger Moor) címet viseli, az észak-németországi Süderbrarup közelében lévőThorsbergerMoor-tvizsgálta.Azittfeláldozottfegyverekalapjánarra a fő kérdésre kereste a választ, hogyan szorongathatta a III.században a limest a germán haderő.Blankenfeldt először az ál-dozatitárgyakmegtalálásánakkörülményeitismerteti.Amocsarat,mintlelőhelyetH.C.Engelhardtfedeztefel1858és1861között.Másdánmocsarakatismegvizsgált,sarraamegállapításrajutott,hogysoktárgytömörülkishelyen;jelentősrészükkatonaifelszere-lés(fegyverek,lószerszámok,valamintegyegészhajó).Aváloga-tottzsákmánytkronológiailagosztályozta.Atermészetiadottságokmiattfa,bőr,textil,csont,agancs,szaru,sőt,mégnövényirostokisfellelhetőkvoltakitt.Napjainkbantöbb,minthúszhasonlólelet-együttesismertÉszak-NémetországésJyllandtérségében.MindezaszerzőszerintvalamiBaltikumszertejellemzőkulturálishagya-ték lehet.

Eztkövetiazakérdésfelvetés,hogyavizsgáltáldozatihelyekva-jonalakosságmindennapiéletterénkívül,vagyazonbelül,annakré-szekénthelyezkedtek-eel.BlankenfeldtszerintThorsbergeerMooregy „rituális táj” „rituális helyei” közé ágyazódik be, s egyszerreszolgált élettértként és temetkezési helyként is. A M. Lřvschal és M. K. Holstáltal„post-conflictritualsites”névenemlegetetthelyszínekfunkciójapárhuzambaállíthatópl.arómaitriumphusokszokásával,seztBlankenfeldtszerinteurópaikontextusbanislehetnevizsgálni.A tanulmánykövetkező része a térségkonfliktusaival foglalkozik.Ennekforrásaitakülönféleszínes–ésnemesfémek,fa-,bőr-,üveg-

6

és kerámiatárgyak jelentik. Az egyes északi törzsek kapcsolatban álltakegymással,ámhadiszövetségükanagyföldrajzi távolságokokánnemvolttartós,ígycsakbelső,törzsiharcipolitikákléteztek,amimiattsokatharcoltakegymással.Atanulmányvizsgáljaalelőhe-lyenfelbukkanórómaitárgyakatis.Arómaikard(spatha) a germán harcosokegyiklegfontosabbfegyverevolt,ámműhelyeiksemmi-nőségileg,semmennyiségilegnemtudtakversenyezniarómaiakkal.Thorsberger Moor esetében a birodalom közelsége miatt sokkal na-gyobbvoltarómaihatás.

A régészeti emlékanyag számbavétele után következik a germán haderőösszetételénekéshadszervezeténekvizsgálata.Aszerzősze-rintagermánegységek800–1000főseklehettek,akikközöttismer-tek lovasok és íjászok is. Feltételezhetők továbbámesteremberek,valamintorvosok.Afegyverzetlándzsából,dárdából,rómaipengé-bőlkészülthosszúkardból,skerekpajzsbólállt.Arómaibefolyástalánmég a germán taktikára is hatással volt, azonban az a gyorsmanőverekreépített.Ahadszervezetaszemélyifüggésreéshűségreépült.Ennekbizonyításáraaszerzőaleleteketdíszítettségükalapjánmegpróbáltaösszefüggésbehozniazirodalmiforrásokgermántár-sadalomképével.Afelszerelésekalapjánfeltételezhetőegyprivilegi-záltharcoselit,ahadvezérszemélyeskíséreténekléte.

Végülatanulmányösszefoglalja,hogyantartozikösszeatörzsekköztikonfliktus,aharcésakultúra.Agermánokmeghatározottri-tuálisszabályokmenténcsakfegyvereketéslovakatáldoztak,hadi-foglyokatnem.Acélnemalegyőzöttek,hanemcsupánazokfegyve-reinekrituálismegsemmisítésevolt,vagyistulajdonképpenaharcosidentitáselpusztítása.Ezenrítusokahatalom,azerődemonstrálásáraszolgáltak.Blankenfeldtegyjólszervezett,ütőképesgermánhadse-regmeglétével számol, amely aKr. u. III. századbanmárkomolyproblémákat okozott a limes mentén. Ugyanakkor hangsúlyozza,hogyeredményeitnem,vagycsaknagyonkörültekintőenlehetkiter-jeszteniatovábbiészakiterületekreazeltérőföldrajziéskulturálisadottságok miatt.

Az ötödik nagy fejezet a Róma: Egy hasznos ellenfél címet vise-li,ésöttanulmánytfoglalmagába.Ezekbenarómaiakésagermán

7

törzsekközöttkialakultgazdasági,kereskedelmi,technikaikapcso-lódásoktárgyiemlékeiállnakaközéppontban.Arómaiakminde-nüttmegtermékenyítőenhatottakaszomszédnépekkultúráira.Nemvolt ez másként a germánok esetében sem. Ennek alátámasztására a könyvnéhánygermánföldönelőkerülttárgyatveszszemügyre.Azelsőegyterrasigillatautánzat.Aterrasigillataarómaikerámiaiparegyik csúcstermékének tekinthető, a császárkor folyamánaz igé-nyesedénykészletekmegtestesítőjevolt.Jellegzetesformavilággalésdíszítőkészlettelrendelkezett.Nagyközkedveltségénekvoltkö-szönhető,hogyalimesentúliterületekenisszívesenhasználtákéssokhelyenutánozták.Abemutatottutánzatdíszítőmotívumai tel-jesenmegfelelnek a rómaimintáknak, az összeállításuk azonbanegyújkompozícióthoz létre, ami lokális termékreutal, de távolállagermánkerámiahagyományától.Valószínűlegegyeddignemlokalizáltprovinciálistermékrőlvanszó,melygazdagutánzótech-nikájával az eddig ismert lokális kerámiatermékektől jelentősenkülönbözik.

Amásik példa egy római ezüstből készült pajzsdudor a gom-merni (Észak-Szászország) fejedelmi sírból. Felületét gazdagondíszítikaranyozottezüstlemezekésszínesüvegberakások.Enneka pompás darabnak a jelentősége abban is áll, hogy bizonyítja arómaikézművestechnikafelhasználását,valamintarómaibiroda-lombólszármazóértékesésritkanyersanyagelérhetőségétmesszealimestúloldalán.Apajzséskülönösenapajzsdudorkétségtelenülgermántermékmindenfunkcionálisésreprezentatívvelejárójával,létrejötteviszontnemképzelhetőelarómaialapanyagéstechnikafelhasználásanélkül.Apajzsdudormellettfeltártvöröséskékpig-ment maradványok ugyancsak importált anyagok voltak. A vörös cinóbert a császárkorban Hispania provinciából szerezték be, ésegyáltalánnemvoltolcsó.Ugyancsakköltségesvoltaz„egyiptomikék”beszerzése,melyetarómaibirodalombannagymennyiségbenállítottakelő.

Azegyüttműködéskülönöspéldáiarómaiólom-ésezüstbányáküzemeltetéseaRajna jobbpartjánBonnésKöln térségében.EztafolyamatotnemszüntettemegaKr.u.9-benVarusáltalelszenvedett

8

katasztrofálisvereségsem,hanemfolytatódottakövetkező300évfolyamán.Arómaiakitteniberendezkedéséreutalnakatransrhena-nafeliratútéglák,melyekaRajnajobbpartjánkészültek.Ugyanígyfolytrómaikőbányászat,mészégetésisezenaterületen.Ezenjelen-ségekmegnevezésére alakultakki a kulturális „Kontakzone”vagy„contactspaces”kifejezések.

AszabadGermaniaészakkeletirészén,aWeichseltorkolatvidé-kén (danzigi öböl) a germánok a balti népekkel érintkeztek. Ezen aterületen(Frauenburg)kerültelőegyrendkívülgazdagkincsleletbronztárgyakból,gyöngyökből,pénzérmékből.Azutóbbi32érmébőlállt,28denarius,egysestertiusésegysolidus.AlegkorábbidenariusTitusveretevolt80-ból,alegkésőbbipedigCommodusé192-ből.AtöbbiazAntoninusokidejébőlszármazik.AzáróérmeII.Theodosiussolidusa,valószínűleg431-bőlvaló,tehátezaterminus post quem. A solidus Pomerániába érkezése az 5. század közepén következhetett be,ígyakincsleletföldbekerüléseazV.századmásodikfelébentör-ténhetettmeg.Aleletbizonyságaannak,hogyezenanépvándorláskoraiszakaszábankevéssélakottterületenmégjelentőskézműves-ségvolt jelen,melynek egyik tagja rendelkezhetett a gazdag fém-készlettel.

Mogontiacum(Mainz)városfalától3,5km-re,egykésőantiképületbe beépítve került elő egy bázis, melynek egyik oldalánegyféltérdreereszkedőbarbárábrázolásalátható,mellettepedigfegyverei. Testtartása, öltözéke, lehelyezett fegyverei a foglyulejtett barbár ikonográfiájátmutatja,melymotívum jól ismert atriumfálisszimbolikából.Gyakran találkozunkhasonlóvalpénz-érméken,nyilvánosemlékműveken,deelőfordulamagánépítmé-nyekenis.Abarbár-motívummalkifejezettgyőzelmiszimbolikamintapolitikaipropagandaeszközemáraköztársaságkoraótahasználatbanvolt.Akéső flaviusi időkbeneza témabekerült amagánjellegű sepulchralis művészetbe is. Ennek alapja, hogya harcok a Rajnamentén befejeződtek, és létrejöttekGermaniasuperiorésGermaniainferiorprovinciák,melyekazaddigdomi-náló katonai témákat elavulttá tették.Amégmindig előfordulófegyverfrízekelvesztikeredetijelentésüket,mármintagyőzelmet

9

a leigázottnépek fölött, ésdekoratívmotívummáválnak,mely-nek jelentése az elhunyt virtusa.Ezamegállapításérvényesaró-mavárosi szarkofágok ábrázolásaira is. A bázis tehát egy síremlék vagyegymagánemlékműrészelehetett.

Ernst Baltrusch, a berlini Freie Universität professzora Rö-mische Ethnographie: Germani, Iudaei, oder doch lieber Barbari (Rómainéprajz:germánok,zsidók,vagymégisinkábbbarbárok)című tanulmányában a római etnográfia általános sajátosságaimellett Tacitus Germania címűmunkáját és a szerzőHistoriae címűművébenazsidókról szólóexcursust vizsgálja hangsúlyo-san,detalálhatunkmegállapításokatarómaipolitikáravonatko-zóan is.A szöveg és a gondolatmentet közérthető, a szerző azalapvetőfogalmaktisztázásátkövetőenbemutatja,hogypontosanhogyanésmilyenelemekből épült fel egyetnográfiaiexcursus,majdeztkövetőenismertetiazáltalaválasztottkétleírást,ezutánmegvizsgálja az ezek közötti hasonlóságokat és különbségeket,végül pedig a tanulmányt egy összegzéssel zárja. Tacitus alap-jánúgytűnik,hogyarómaiakazsidókatellenszenvesneklátták,miközben a germánok pozitív értékelést is kaptak. A germánok szabadságszeretők,azsidókellenbenmakacséscsökönyösnép.Agermánokvendégszeretetévelazsidókelkülönülésétellenpon-tozzákarómaiszerzők.Azsidókilyenértékelésébenfeltehetőenszerepetjátszottanagyzsidófelkelésrómaiakratetthatásais.Akétetnográfiai leírásközöttikülönbségekvizsgálatánáltalánér-demeslettvolnaegy-egyfordítássalvagyidézettelkiegészíteni,alátámasztani az ilyen pontokba szedett megállapításokat, mertezeksegítségévelmégkönnyebbenkövethetőlettvolnaaszöveggondolatmenete. A modern szakmunkák eredményeinek felhasz-nálása és kiváló összegzése mellett a szerző saját eredményei,megállapításai kevésbé dominálnak a szövegben.

Akötetbenmégszámtalantémárólolvashatazérdeklődő,ígypl.többekközöttagermánokkalkapcsolatosókoriésmodernelőítéle-tekről(Heiko Steuertollából)vagyéppenarról,mikéntközelítimega germánokat a lengyel régészet (Wojciech Nowakowski írásában). A tanulmányokattöbbszázszíneskép,ábraéstérképmellékletkíséri,

�0

amelyekmégmutatósabbáéstekintélyesebbéteszikakötetet,hoz-zájárulvaazolvasókérdeklődésének felkeltéséhez is.Akövetkezőévekben, évtizedekben ez a könyv megkerülhetetlen kiindulópontleszazokszámára,akikagermánokókoritörténetévelkívánnakbe-hatóbbanfoglalkozni. �

Gabriele Uelsberg – Matthias Wemhoff (szerk.): Germanen. Eine archäologische Bestandsaufnahme. Begleitband zur Ausstellung (Germánok. Régészeti körkép. Kiállítási kísérőkötet) Museum für Vor- und Frühgeschichte (Berlin) - LVRLandesmusemBonn–WissenschaftlicheBuchgesellschaftTheiss,ISBN978-3-8062-4261-4,640lap.

Gesztelyi Tamás–Takács Levente–Kapi Péter–Berecz Gábor

1 „AzInnovációsésTechnológiaiMinisztériumÚNKP-20-2kódszámúÚjNem-zetiKiválóságProgramjánakaNemzetiKutatási,FejlesztésiésInnovációsAlap-bólfinanszírozottszakmaitámogatásávalkészült.”

��

Hadviselés mint irodalmi elbeszélés

Atanulmányszerzője,Stamatina McGrath a virginiai George Masonegyetemadjunktusaaközép-bizáncitörténetíráselem-zésével és hagiográfiai szövegek társadalomtörténeti vizsgála-távalfoglalkozik.HozzáisköthetőtöbbekközöttaVita sancti Basilii iunioris(ifjabbSzentVazul,egyX.századibizánciszentéletrajza) kritikai kiadása és jegyzetekkel ellátott fordítása.�McGrathtanulmányaaztakérdéstkívánjakörüljárni,hogy

a bizánci történetírásban (kezdve a IV. századi Eusebius Vita ConstantinicíműművétőlegészenaXIII–XIV.századiNikép-horos Kallistos Xanthopulos egyháztörténetéig) a csataleírások milyenmódonkapcsoltákösszeakeresztényértékeketarómaigyökerekbőleredőkatonaikultúrávalkülönöstekintettelahősialakokraésazistenigondviselésre,illetvemiképpenkapcsol-ják a szélesebb közönséget a közös kulturális emlékezethez. Egy csataleírás kettős szerepet játszott az elbeszélésben:

egyfelől az olvasót illetve hallgatót hivatott lekötnimintegyizgalmasabbközjátékként;másrésztlehetőségetbiztosítaszer-zőnek,2 hogy ezen keresztül egyes társadalmi, politikai vagyvallási kérdésekben kifejezze saját véleményét. A csataleírások különbözőműfajokbanismegjelenhettek,mintpéldáullevelek-

1 Sullivan,DenisF.–Talbot,Alice-Mary–McGrath,Stamatina(eds.):The Life of Saint Basil the Younger: Critical Edition and Annotated Translation of the Moscow Version.HarvardUniversityPress,2014.

2 Afélreértésekelkerülésevégettatanulmányírójátmindenalkalommalaveze-téknevénnevezzükmeg,„szerző”kifejezésalattatörténetiművagyszentéletrajzszerzőjétértjük.

�2

ben,szónokialkotásokban,epikuskölteményekben,regények-ben,szentéletrajzokbanésperszetörténetíróielbeszélésekben.McGrathekétutóbbiműfajkereteinbelüligyekszikbemutatniacsataleírásokműködését,azegyesvariánsokegymáshozvalókapcsolatát, a kollektív emlékezetben való elhelyezkedését,valamint hogy ezek miképpen viszonyulnak a görög írásos és korabeli beszélt hagyományhoz.McGrathnégy részrebontja tanulmányát.Azelső részben

aszóbeliségésazírásbeliségkapcsolatárólértekezik.Nohaabizánciirodalomjelentősrésze–többekközöttatörténetírásis–aklasszikusműfajokutánzásán(μίμησις–mimesis)alapult,feltételezhetőenakulturálisemlékezetishatássalvoltaszöve-gek megformálására. A csataleírások többnyire rövid de izgal-maspihenőketnyújtanakközönségénekegynagyobbtörténetielbeszélésenbelül,ésáltalábanegyértelműtanulságotközölnekazemberiviselkedéssel,illetveistenigondviselésselkapcsola-tosan.Acsataleírásokbaszóbelielemekiskerülhettekszemta-núkmegszólaltatásavagyáltalánosszóbeszédrevalóhivatko-zás(φασί)által.Ilyenkorkét„szerkesztésen”iskeresztülmegyaszöveg:egyrésztatörténetelmesélője(azazaszerzőforrása)által,akigyakranazeseményekutánévekkeladjaelőtörténe-tét,ésemlékezőképessége,valamintvilágnézetivagypolitikaiszemléleteisbefolyásolhatja;másrésztmagaaszerzőáltal,akikiválasztja,átfogalmazzaésgyakranaközönségetfigyelembevéve alakítja az elbeszélést.A történetírást leginkábbműveltférfiak(gyakranklerikusok)gyakorolták,aklasszikusművelt-ségésazortodoxvilágnézet(miszerintazegyestermészetiéstörténeti események egy nagyobb isteni terv részei) egyaránt fon-tos részétképeztékbizonyosalkotásoknak, sőtezeketolykorpolitikaitettkéntisértelmezhetjük,melyeknekcéljaamúltrólkialakítottképbefolyásolása.Azonbannemcsakaműveltebbrétegnek szóltak a történetíróiművek: írni-olvasni nem tudó

�3

szélesebb közönség előtt is tarthattak felolvasásokat, ezért aszerzőknek több társadalmi csoportot is meg kellett tudniukszólítanialkotásaikkalésaszóbelielőadáslehetőségétisfigye-lembekellvenniükazalkotásközben.Ebbensegítazepizodi-kusfelépítésilletveamindenkiszámáraérthetőlelkiéserkölcsitartalommalisbírórövidtörténetekbeillesztése.Atörténetíráscélja–mikéntmaguka szerzők is ezt sokszormegjegyzikaklasszikusszerzőkután–amúltbelieseményekmegörökítése,hogyazajövőszámárapéldakéntszolgálhasson;ehhezképesta történeti események pontos felidézése másodlagos. A csatale-írásoktöbbnyireállandómintátkövetnek,részbenazirodalmiigényekésaszerzőiszándékmiatt,részbenmertmagukacsa-tákissokszorhasonlóeseménysormenténalakultak.Kétfőbbelemcsoportot különíthetünk el egyes csaták elbeszélésekor:egyrészt a leírás vázát adják az alapvető tények (helyszín ésidő,szembenállóseregeknagysága,hadvezérek,veszteségekstb.);másrésztezeketbővítiaszerzőahadvezetéssel,acsataelőttilletveközbenelhangzó–gyakranbuzdító–beszédekkel,vallásoscselekedetekkel,ésazeseményekhezköthetőálmok-kal,jóslatokkal.AmásodikrészbenMcGrathegy,azifjabbSzentVazulélet-

rajzábólvettrövididézetbemutatásautánacsataleíráspropa-gandisztikusfelhasználásárólértekezik.Atörténetírásamellett,hogypolitikaiéskatonaieseményekrőlemlékezikmeg,befo-lyásoséserősszemélyekhasznáraisválhat,amennyibensze-mélyeshírnevüketerősítiés igazoljaháborús tetteiket.Ezazigazolástöbbnyireideológiaifölényre,katonaierényekreésazistenigondviselésrevezethetővissza.AszentéletrajzbólidézettszövegKonstantinDukas913-aspártütésénekelbeszélésébőlegyrészlet:abarbárokelbeszéléseszerintiskiemelkedőharcosvolttüzeskarddalegytüzetokádólóhátán,Dukasmagapedigeztegybíborbaöltözöttnőtől(SzűzMária)kapottajándékként

�4

írtale.(Arészlettágabbkontextusa:akonstantinápolyineme-sekifjabbSzentVazultólkértektanácsot,hogytámogassák-eDukast, Vazul pedigmegjósolta a lázadás bukását és az aztkövetőbüntetéseket.)Ahagiográfusforrásanemismert,deanyelvezetszóbeliátadásrautal,továbbáDukascsászáriambíci-óivalkapcsolatosszóbeszédésjóslatokterjedhettekKonstanti-nápolyban. A szemtanúk (jelen esetben az ellenséges barbárok) egyenesbeszédbenvalóidézésegyakorieszköz,melyazontúl,hogyhitelességetkölcsönöz,élőbbétesziajelenetet.Avédel-mezőlovasvitézalakja,akiegymagalegyőziazellenségetmárazókorbanelterjedtvolt,ésmélyenbeleivódottabizáncigon-dolkodásba,aX.századbanpedigleginkábbakatonaszentek-hez – Szent Györgyhöz és Szent Demeterhez – társíthatták. A szinténemlítetttüzeskardnakó-ésújszövetségivonatkozásavan.EzekacsodáséshősielemekeredetilegpropagandisztikuseszközöklehettekDukas(vagyazőttámogatókörök)számáraistenitámogatottságátbizonyítandó,melyekolyszéleskörbenelterjedhettek,hogyaztánaszentéletrajzszerzőjeisbeemeltea történetbe. Ezzel pedig három célt szolgálhatott: egyrészt if-jabbSzentVazulelőrelátóképességétés istenikegybenvalórészesedésétigyekezettbemutatni;másrésztDukastmintkivá-lókatonátésaSzentSzűzpártfogoltjátábrázolja;harmadrésztpedigszórakoztattaaközönséget.McGrath a harmadik részbenNagyKonstantin labarumá-

nak(azazhadijelvényének,melyreaKrisztus-monogramothe-lyezte)szerepétvizsgáljakülönbözőtörténetifeljegyzésekben.ElsőkéntEusebius egyháztörténetiművéből aLicinius elleniháború kapcsán említimeg, hogy a kereszt a lelki és szelle-mivédelmentúlfizikaivédelmetisképesnyújtani:akatona,aki a jelvényt vitte, félelmében átnyújtotta azt egy bajtársá-nakmajdmenekülnikezdett,azonbaníjászokáldozatávávált,mígabajtársátmegvédteakereszt,mivel az felfogtaanyíl-

�5

vesszőket.EztkövetőenGelasiustidézi,aki„ellenméregnek”(ἀλεξιφάρμακον) nevezi a labarumot, de csodás elemet nememlítLiciniusvereségekapcsán.AzV.századiszerző,Sózo-menos leírásában Konstantin a pogány katonáit megtéríten-dőhasználja a keresztet a csata leghevesebb részein, és nálais előkerül a két katona története.Egy IX. századi krónikás,GeórgiosMonachos csak röviden értekezik a Licinius ellenicsatáról, és noha említi a kereszt erejének köszönhető kons-tantini győzelmet, a nyílvesszők elleni védelem nem jelenikmeg. Konstantinápoly X. századi synaxarionja a Szent Kereszt Felmagasztalásaszeptember14-iünnepekapcsánírjale,hogyacsillagokkereszt-alakbanjelentekmegKonstantinnak„Ejel-ben győzni fogsz.” üzenettel.AXII. századiZónarasnál egylovaskatonaalakjakerülközéppontbakezébenakereszttel,akiKosntantin seregét győzelemre segítette.AXIII. századiNi-képhorosKallistosXanthopulosművébenpedigakorábbiva-riánshozkapcsolódikinkább:ittMaximinusellenviszikharcbaa keresztet, és annak parancsára íjászai a kereszt hordozójátveszik célba – aki Xantopulos leírásában történetesen pogány volt. Ez félelmében átadja bajtársának – egy vértanú fiának – a keresztet,akiörömmelvállaljaafeladatot.Eusebiusleírásáhozhasonlóan, amenekülő itt is az íjászok áldozata lesz,míg akeresztmegvédihordozóját.EzenpéldákmutatjabeMcGrathabizánci történetíróihagyomány folytonosságát,melybenazegyeselemekapróbbváltozásokkalugyan,devissza-visszatér-nek, fokozatosanvesztik el tér- és időbelivonatkozásukat éskerülátahangsúlyazideológiaitanulságra.Azutolsórészben,azösszegzésbenMcGrath Prokopiost és

Agathiastidézimeg:atörténetírásprediktíverővelbírhatafi-gyelmesolvasószámára,ésamellett,hogyszórakoztatjaakö-zönséget,tanulságulisszolgálkiválóéshitványemberekcse-lekedeteinekbemutatásarévén.Ahadviselésrőlvaló történeti

�6

értekezés a kulturális emlékezet fontos részét képezte még ak-koris,haalkalmankéntazegyestörténetekbizonyospolitikaiszereplőkigényeiszerintfogalmazódtakújra,illetveaháborúselbeszélések hozzájárultak a személyes, valamint közösségiidentitásésemlékezetkialakulásáhozaszóbeliésirodalmiele-mek egyesítésével.

McGrath a csataleírásokat a manapság divatos társadalom-történetiéshatalomtechnikaiszempontokszerintelemzi,ennekmegfelelőenazegyesszerzőkilletveszereplőkesetébengyak-ranpolitikai valamint ideológiaimotivációt feltételez.Mind-azonáltal értékes észrevételeivel betekintést nyújt az egyes példákonkeresztülacsataleírásoknarratívszerepébeabizáncitörténetírásonéshagiográfiánbelül.

StamatinaMcGrath:„WarfareasLiteraryNarrative.”(Ahadviselésmintirodalmielbeszélés) in: Yannis Stouraitis (ed.): A Companion to the Byzantine Culture of War, ca. 300–1204. Brill,2018.pp.160–195.

Kovács István

�7

Az 1270. évi tuniszi keresztes hadjárat

Michael Lowerabevezetőbenfeltesziakérdést:miérttámadtákmegakeresztesekTuniszt,eztabékésészak-afrikaikikötőtezermérföl-dekreaSzentföldtől.Amagyarázathoznemelégazeurópaitörténel-met,aMediterráneumésaKözel-Keletmúltjáttanulmányozni.Szé-lesebblátószögűkutatásokravanszükség.LoweraMediterráneumvalamennyi szereplőjének szándékait igyekezett figyelembevenni,arabforrásokból isdolgozott.AközépkoriMediterráneumugyanisszámosetnikumnak,nyelvnek,ésszéthúzóközösségnekazotthona,közlekedésiterületevolt.

A keresztes hadjáratok a latin-keresztény világ és szomszédaiközötttörténtösszeütközéseksorozatábólálltak–állapítjamegLo-wer. Runciman hatalmas feldolgozásábanezt írja: tekintsükbár„alegnagyszerűbb és legromantikusabb keresztény kalandnak vagya legutolsó barbár hadjáratoknak ... a keresztes hadjáratokat,min-denképpen a középkor legfontosabb eseményei között kell számon tartanunkőket”.�És „ASzentHáborúnemvoltmás,mintazIstennevébenévszázadokonát tanúsítottvallási türelmetlenség.”2 Oscar Haleckiaztállapítjameg,hogy„ezvoltazeurópainemzetek…elsőközösvállalkozása”,de„tökéletesenegyoldalúakeresztesháborúk…teljeseneurópaiéskeresztényjellegénekilyenleszűkítése”3 hiszen Gibbonszerint„ezazegészvilágküzdelmevolt.4

A keresztes hadjáratok történelmi szerepét két iskola eltérőenértelmezi.A „mediterrán tanulmányok” tudósai,Fernand Braudel követőiúgyvélik,aFöldközi-tengermellettélőkeresztényeknekés 1 StevenRunciman:Akereszeteshadjáratoktörténete,OsirisKiadó,Bp.,2002.13.o. 2 Uo. 993. o. 3 OscarHalecki:Európamillenniuma,2000/Századvég,Bp.,1993.161–162.o. 4 Gibbonszerint„ezazegészvilágküzdelmevolt”.IdéziRunciman,13.o.

18

muszlimoknakaföldrajziadottságokésamezőgazdálkodásigyakor-latáltalkialakítottkultúrájaközösvoltamegosztóvallásikülönb-ségek ellenére is.Amásik iskolát „civilizációk összecsapás”-ánaknevezhetjük, őkSamuel Huntington és Bernard Lewis nyomán az iszlám—keresztényellentétetannyiraélesnektekintik,hogyabbólmár csak konfliktusok következhettek. Az egyik felfogás szerint a természeti környezet befolyásolja az emberi civilizációt, a másikszerint a vallási elkötelezettség. Egyikük szemében a vallási kü-lönbségekenfelüllehetemelkedni,amásikcsoporteztlehetetlennek tartja.A középkoriMediterráneum egyfelől hatalmas konfliktusokhelyszínevoltakereszteshadakésadzsihádközött,másfelőléppenasokféleségkövetkeztébenavallásitürelem,aszemélyikeveredésésazegyüttműködésterületelett.

A tuniszi keresztes hadjárat okait szintén kétféleképpen ítélték meg.A„civilizációkösszecsapása”verziószerintIX.Lajosfranciakirály (�226–�270) keresztény hitre akarta téríteni az iszlám Medi-terráneumot, ezért támadt Tunisz és annak emírje, al-Musztanszír(1249–1277)ellen.A„mediterrántanulmányok”változatpedigúgylátja, hogyLajos fiatalabb testvére,AnjouKároly, Szicília királya(1266–1282)rendszeresadófizetőjévéakartatennial-Musztanszírt.Eszerintakereszteshadjáratokatvagyalelkekértvívták,vagyapén-zért.LajosésKárolymindkettenmegtaláltákTuniszban,amitakar-tak: muszlim lelkeket és anyagi javakat.

LowerfőlegDavid Nirenberg, Cemal Kafadar és Peter Jackson könyveiretámaszkodott.IX.Lajosróleztírja:kiemelkedőuralkodóvolt,hatalmas,gazdagésmélyenhívőkeresztény.Bajbarsz,Egyip-tomésSzíriaszultánjakipcsáktörökrabszolgakéntkerültEgyiptom-ba,ottelitkatonaikiképzéstkapott,áttértaziszlámra,mameluklett.Mindakéturalkodóüldözteamáshitűeket,ésmindkettenmegakar-tákszereznianyugat-ázsiaipartokat.

A Közép-Mediterráneumban egy másik dinasztiapár között iskonfliktusalakultki:azegyikkeresztény,amásikmuszlimvolt.AzészakipartonAnjouKárolyvoltazúr.ŐisCapeting,Lajosöccse,1266-tólSzicíliakirálya,akibirodalmatakartteremteniBizánctólazIbériai-félszigetig.AHohenstaufokviszontvisszaakarták szerezni

�9

Szicíliát, s ehhez támogatást kaptakTunéziától.Tunéziában ekkoraHafszida dinasztiából való al-Musztanszír emír uralkodott.Nekiszükségevolta szicíliaibúzára,ezért1267-benexpedíciósseregetküldöttSzicíliába,ezzelaztánhosszúellenségeskedésvettekezde-tét.

Atuniszikereszteshadjárat igenvadküzdelemvolt akereszté-nyek és a muszlimok között, de ezzel párhuzamosan tárgyalásokfolytakafelekközöttakereskedelemről,aszabadközlekedésről.Azellenségeskedésésazegyüttműködésmindvégigkeveredett.Ebbőlnemkáoszlett,hanemakülönbségekkölcsönöselismerésénalapulóegyüttműködés.

Atuniszihadjáratelőzményeamanszúraicsatavoltafranciákésazegyiptomiakközött1250. február8-án. IX.Lajosmagavezetteacsapatait.Damiettakikötővárosátelfoglalták,amanszúraierőd-nélazonbanazegyiptomiszultántestőrétől,Bajbarsztólésmamelukhadseregétőlvereségetszenvedtek.Akereszteseksokhalottatvesz-tettek.A holttestek betegségeket terjesztettek, élelem nem volt.Afranciák letették a fegyvert. A manszúrai csata után Bajbarsz Egyip-tomésSzíriaszultánjalett.Lajostmegalázták,fogságravetették.

Azegyiptomihadseregjórészbenmamelukokból,eredetilegkip-csaktörökökbőlállt,akiketaz1240-esévekbenamongoloklegyőz-tek,ésrabszolgapiacokoneladtak.EgyiptombanazAjjubidák,Szala-dinszultánutódaiörömmelfogadtákazíjjal,nyíllallóhátrólharcolótöröknomádokat,éstovábbikatonaikiképzésbenrészesítettékőket.Atörténelemiróniája,hogyamongolokakaratlanullétrehoztákaztamamelukhadsereget,amelynéhányévtizedmúlva legyőzteőketSzíriában.Szaladinunokája,al-SzalihmegszerezteahatalmatKairófölött,1245-benelfoglaltaDamaszkuszt.IX.Lajosegyiptomiinvá-ziója híréreDamiettába sietett, de a kikötő elesett, al-Szalihmeg-halt.Azújszultán,TuransahszabadonbocsátottaLajostéskatonáit400000livres-ért.Turánsahotalázadómamelukokvezére,Bajbarszmenekülésközbenmegölte.

Az1250-esévekbenamongolokhatalmas területet foglaltakelKoreátólKözép-Európáig.Anomádpásztornépazállataivalköny-nyenköltözött, íjászai rendkívülmozgékonyakvoltak.Az1250-es

20

évekelejénHülegüvezetésévelmegtámadtákIránt,elfoglaltákBag-dadot,megölték azAbbászida kalifát. 1260-ban bevettékAleppót,meggyilkoltákazAjjúbidahelyőrséget.Azörményésazantiochiaiuralkodóbehódoltamongoloknak,Damaszkuszismegadtamagát.

ABajbarszvezettemamelukokGalileaterületénütköztekmegKi-tukamongolvezércsapataival1260.szeptember3-án.Amamelukokgyőztek,Kituka holtanmaradt a csatatéren.Amamelukok uralmakiterjedtSzíriára,ésmivelKutuztmegölték,BajbarszlettEgyiptomés Szíria szultánja.

Bajbarszfelemelkedésearabszolgaságbólaszultánságigrendkí-vülivolt.17évesuralkodásaalatt(1260–1277)erőskatonaságávalmegállította a mongolokat az Eufrátesznél. A mameluk állam katonai autokrácialett,apolgáriadminisztrációtiskatonaimintáraszervez-tékmeg.Diplomáciaikapcsolataikiterjedtekvoltak,jóviszonybanvoltSzicíliaHohenstaufenuralkodójával,Manfréddal.AzIlkánátusnevűmongolállamvezérévelszembenBajbarszazAranyhordakán-jával szövetkezett. A hitetlen frankok és az Ilkánátus ellen dzsihádot hirdetett.Egyiptombanbetiltottaahasis-ésborfogyasztástésapros-titúciót.

Bajbarszafrankokellenfordult,1263-banmegtámadtaNázáretetésAkkont.1265-benHülegüre,azIlkánátusratámadt,majdafrankkézenlévőCesareáraésArszufra,ésmindkettőtporigrombolta,méga termőföldeket is elpusztította, hogy ne legyen a kereszteseknekélelmük.EkkorHimsésTripolikövetkezett,végülelfoglaltaSzafa-dot,és1500templomoslovagotlefejeztetett.Bajbarszcéljaakeresz-tes államok elfoglalása volt.

Lajos, a fogságból szabadulva szentföldi erődítmények újjáépí-téséndolgozott.1254-benhazahajózottFranciaországba.Megválto-zott, szerényen élt. Csökkentette a korrupciót, az uzsorás zsidókatkiűzette az országból, de azokat, akik „a saját kezükmunkájábólvagykereskedésbőlélnek”,nembántotta. Megegyezett III. Henrik angolkirállyal,hogykárpótlásfizetéseellenébenNormandiaafran-ciákémarad.Azaragónuralkodóvalismegállapodottahatárokról,Montpellier aragón kézenmaradt. Lajos a zsidók és amuszlimokkivételével mások szemében rex pacificus lett.

2�

1266-banapápabiztatásáraAnjouKárolykeresztesháborút in-dított Hohenstaufen Manfréd ellen és elfoglalta Szicíliát. Kelemen pápa �266 áprilisában egy kisebb hadjáratot szervezett a Szentföldre. Azilyenkisebblétszámmal,korlátozottcéllalindítottkereszteshad-járatot passagium particulare néven ismerik a történészek. Amikor híre érkezett, hogyBajbarsz elfoglalta Szafadot, és kivégeztette atemplomoshelyőrséget,IX.Lajosbejelentette,indulaSzentföldre.Sokannemhelyeselték,hogyabeteg,öregkirályhadbaszáll.

1267nyaránaHohenstaufen-dinasztiáhozhűszáműzöttekvisz-szaakartákfoglalniSzicíliát.Károlynakismétmegkellettbirkózniavelük, és al-Musztanszírral is, akiTunéziából fenyegette Szicíliát.Al-Musztanszír1253-banmegkaptaakalifacímet,ötévvelkésőbbpedigMekkaelismerteazönállóságát,ígyőlettaziszlámvilágleg-fontosabbpolitikaiésvallásitekintélye.1261-benBajbarszhelyre-állítottaKairóbanamongolokáltalmegszüntetettAbbászidakalifá-tust,ésakéturalkodóközöttfeszültségkeletkezett.Al-Musztanszírbefogadtaareconquistaelőlmenekülőandalúziaiértelmiséget,akikvirágzókultúráthoztakmagukkal.Azemírmegújítottaakereskedel-miszerződéseketGenovával,Pisával,Velencével,éskapcsolatotlé-tesítettSzudánnalésanorvégkirállyal.Firenzébőlaranyforint-verőszakembereket hozatottTuniszba.Az európai kereskedők számáraengedélyezte,hogypiacotéskereskedelmitelepeket(funduks)hoz-zanaklétre.Abefolyójövedelmetahadseregrefordította.Zsoldoso-katishozatottDél-Európából.

SzicíliagabonájarendkívülfontosvoltaFöldközi-tengerországaiszámára.1221-benII.FrigyescsászárküldötteésatunisziHafszidaherceg egyezséget kötöttek: tíz évig szabad a kereskedés Tunisz és Szicília között,megfékezik a tuniszi kalózokat és a hajók bizton-ságbanközlekedhetnek „Ifrikija” ésEgyiptomközött.Ezt a statusquotborítottafelAnjouKároly,amikorelfoglaltaSzicíliát1266-ban.KárolymárkorábbanmegkaptaLajostólMaine-tésAnjou-t,majdházasság révén azölébehullottProvence is, így aMediterráneumjelentősurává lett. Igaz,északonGenova,Pisa,Velence,nyugatonazaragóniaiuralkodóház,keletenpedigVIII.MihálybizáncicsászárveszélyeztetteKárolyterületét.

22

KárolyViterbóbanmegállapodottKelemenpápávalésLajoskül-dötteivel,hogyKárolyélelemmel,állatokkalsegítiakereszteseket.Kimondták,hogyazAdriaitengerpartjánlévőAchaia-ifejedelemségAnjouprotektorátusalákerül,VilmosfejedelemelisismerteKárolythűbérurának.Azegyezménytagyerekeikházasságávalpecsételtékmeg.KárolymegállapodottII.Balduinnal,Konstantinápolykorábbilatin császárával is, hogymagas fizetségért katonasággal segíti őtelvesztettterületevisszaszerzésében.Eztamegállapodástisagyer-mekekházasságávalerősítettékmeg.

Kasztíliai Enrique és Federico, valamint Konradin fellázítottákdél-ItáliátazAnjou-uralkodóellen,dea tagliacozzóicsatábanKá-rolygyőzött,éskegyetlenülvégzettalázadókkal.Ezutánbékésszán-dékkalfordultal-Musztanszírfelé.Szükségevoltatunéziaiaranyra,al-Musztanszírnakpedigaszicíliaibúzára.

IX.Lajoskereszteshadjárattal akartavisszafoglalniBajbarsztólCaesareát,ArszufotésSzafadot.EhhezAnjouKárolysegítségétkér-te,ésSzicíliáttámaszpontnakhasználtavolna.1268elejénBajbarszegymongoltámadáshíréreelindultGázába.ElfoglaltaJaffát,Beau-fort-t,sorraaFöldközi-tengerkeletipartjánlévővárosokat,majdbe-törtAntiochiába,aholkatonáimintegyszázezerfrankotöltekmeg,leromboltákatemplomokat,dúltak,fosztogattak.Ahírreazérintet-tektárgyalniakartakBajbarsz-szal.10évfegyverszünetbenegyeztekmeg,aszultánnagyterületeketszerzettGázában,ésszámostelepülésbevételébőlrészesült.1269-benBajbarszésKárolyküldötteketcse-réltek,ésal-MusztanszirkövetetküldöttLajoshoz.Enégyfőszereplőköré16állambólállószövetségihálószövődött,köztükMagyaror-szággal(71.).Valóságospán-eurázsiaiháborúvoltez.

Lajos királyhoz csatlakozott Aragóniai Jakab, és az angol III.Henrikfia,Edward.Afranciáknaknemvolthajóhada,semhajóépítőipara.LajosVelencétőlésMarseilles-tőlhiábakértsegítséget,végülGenovatitokbanígért19hajótafranciáknak.Ekkormárabizánciakés amongol Ilkánátus is részt vett amamelukellenes koalícióban.AragóniaiJakabhajókkal,KasztíliaiAlfonzpénzzeléslovakkaljá-rulthozzáavállalkozáshoz.Máshonnan isérkezett támogatás, így1269 augusztusában Barcelonában 800 lovag, néhány ezer gyalo-

23

gos,nagyszámúharciló,harmincnagyhajó,többminthúszgályaéskisebbhajóálltrendelkezésre.1269.szeptember4-énútrakeltahajóhad.Néhány napon belül borzalmas viharok csaptak le rájuk,mireJakabvisszafordult.KétfiatovábbhajózottAkkóba,hogymeg-ütközzékBajbarsz-szal.A csatában a francia parancsnok elesett, akatalán-aragónkeresztesekvisszafordultak,IX.LajosisvisszavonultAigues-Mortes-be.

Mindeközbenal-Musztanszírköveteiútján tárgyaltKárollyalésLajossal,denemtudtakmegegyezni.ACapetingFranciaországésaHafszidaIfrikijaközöttakereskedelemésapénzlettvolnaatéma,ámIX.Lajosaztjavasolta,al-Musztanszírtérjenátakeresztényhit-re.Volt-erealitásaannak,hogyegymuszlim kereszténnyé legyen? AmongolAbakaésabizánciVIII.Mihályhajlandónakmutatkozottazáttérésre,ésAl-Musztanszír semzárkózottel.Lajoskeresztese-itKárolyhajókkal,ostrom-ésharcigépekkel,fával,lovakkalsegí-tette,ésmegfizetteazadósságát.KárolyszövetségetkötöttBizáncszomszédaival is. �269 szeptemberében tárgyalt IV. Béla magyar királlyal.Úgygondolta,BélamegfelelőellensúlylehetVIII.Mihál-lyal szemben a térségben.Meg is egyeztek kettős házasságokban:István herceg két gyermeke összeházasodik Károly gyermekeivel. A szövetségbebevontákabolgárcártésaszerbkirálytis.1269őszéntehátmindaBajbarsz,mindaLajoskörészerveződöttkoalíciókészvoltaküzdelemre.

Lajos 1270.március 15-én elindult Párizsból Szicília felé. Ká-rolynakközbenújabbgondjatámadt,abizáncicsászármegtámadtaAchaiát.Erreodarendelteakirályihajókat,még jövendőbelijének,MagyarországiMáriahercegnőnekahajóit isDalmáciából.Sietveszedetettösszehajókat,matrózokat,élelmetésaRegnolakóiraújabbadótvetettki.UgyanekkorkellettaSzicíliábaérkezőLajosrészéreisellátmánytbiztosítania.Károlylendületesenintézkedett.Palermóbament,demégnemcsatlakozottabátyjához.

A keresztes hadjáratban való részvétel alapgondolata az volt,hogyevezeklésáltalbűnbocsánatot lehetnyerni.InduláselőttLa-josakirályságátszentpatrónájánakajánlotta.Elbúcsúzottafelesé-gétől, aki soha többé nem látta semőt, sem az egyik fiát.Április

24

közepénelérkezettaseregClunybe,ahonnanaRhônevölgyébendélfelé fordultak.Aigues-Mortes-baneleinteigenkevéskereszteslovaggyűltössze.Agenovaihajóhadsemvoltsehol.Végül10-15ezrenjöttekössze.VIII.Mihályaztüzente,havisszatartjákAnjouKárolyta támadástól, hajlandó egyházátRómával egyesíteni.Erre ígéretetkapott.Lajosseregébenharctörtkiafranciák,provanszáliak,kata-lánok között. Több mint száz embert öltek meg. Lajos felakasztatta a felbujtókat.Ezrosszómennekszámított.

Lajosflottája1270.július1-énfutottkiatengerreSzardíniafelé.Nagyviharcsapottlerájuk,azivóvizükelszennyeződött,sokanbe-tegek lettek. Lajos aMontjoie hajó fedélzetén jelentette be, hogyTuniszbamennek.Abárókbeleegyeztek,mertTuniszközelebbvoltaSzentföldnél,ésjózsákmánytígért.Aflottajúlius15-énelindultTunisz felé.

AHafszidafővárostmeglepteazellenségeshajóhadérkezése,báravízellátásajóvolt,ígyhosszabbostromotiskibírhatott.Al-Musz-tanszír éppen egy beduin törzs lázadását törte le. Ekkor beengedte akereszteseketTuniszésatengerközöttelterülőtópartjára.Innenszétrajzottak a katonák, és nem találtak vizet. EzértmegtámadtákKarthágót,bevették,éslefejeztek„mindenszaracént,akittaláltak”,abarlangokbamenekültlakosságrarágyújtottákakijáratokat.Lajosazerődönkívülveretettsátratmagának.EkkorAl-Musztanszírsegít-ségülhívtaakörnyezőberberésmástörzseket,ésdzsihádothirdetettabetolakodókellen.Bajbarszmamelukokat,ésberbereketküldöttakeresztesek ellen.

Aharcfurcsánkezdődött.Al-Musztanszírnemmozdultasátrában.Lajos és Károly szintén vonakodott harcba kezdeni. A Hafszidák nem értették,mitakarLajos.Júliusvége,augusztuselejevolt,óriásivoltahőség,lázésdizentériaütöttefelafejét,nemvolttisztaivóvíz,semennivaló.A holttestekmegmérgezték a folyókat, kutakat.A királyegyik fia meghalt. Lajos és egy másik fia szintén beteg lett. A járvány Tunisz városában is pusztított. IX. Lajos francia király �270. augusz-tus25-énmeghalt.Károlyekkor csatlakozott akeresztesekhez,demár nem találta életben a fivérét. A keresztes háború sorsa immár Anjou Károly kezében volt. Lajos halálával minden megváltozott. A

25

mamelukellenes szövetség összeomlott. Károly inkább diplomáciai útonintéztevolnaaválságot,ésBajbarszsem,Al-Musztanszirsemakartharcolni,deakétnagyhadseregetfoglalkoztatnikellett.

Károly1270.aug.25-énKarthagóbaérkezett.Kétgályaésnégy,lovakatszállítóhajó,majdmég18hajójöttvele,összesen1500em-berrelés270lóval.Mindezértfizetniekellett,ezértKárolyhaladékotkért a pápai kúriától az adója ügyében, kölcsönökért folyamodott,ésPalermótólgabonát, lisztet,kétszersültetkövetelt.Kalábriától isnagymennyiségűélelmet,példáultízezercsirkétkért.Kölcsönöketvettfel,alányának,Izabellánakahozományábóliselvett.Augusztus18-ánPalermóbólTrapanibament.

A keresztesek azt remélték, hogy búcsút nyernek, ha küzdenekaSzentföldért–az,hogyehelyettTuniszbamennek,azértnemza-vartaőket,mertTuniszbanisazigazhitértharcolhattak,egyébkéntpedigal-Musztanszírtámadásafenyegetteőket.Károlyterveazvolt,hogyelzárja azal-Bahira lagunát,mert aHafszidákotthalmoztákfelélelmiszer-ésfegyverkészleteiket.Asúlyosfegyverzetűkeresz-tesekatóbaszorítottákellenfeleiket.Egyerőshomokviharviszontinkábbafranciákatsújtotta.Végülakeresztesektekintettékmagukatgyőzteseknek,a„szaracénok”nagyonsokhalottatvesztettek.Károlyal-Bahirábanrendeztebehadállását,ésfábólkastélytépíttetett.Köz-bentárgyalásbabocsátkozottal-Musztanszírral.Azemírigennehézhelyzetbenvoltazélelemhiányaésatuniszikikötőkéthónaposblo-kádjamiatt.Károlysemálltjobban,egyrejobbaneladósodott.Ká-rolymögöttnagyhadseregállt,deazemírnemengedett,dzsihádothirdetettellenük.

III.Fülöp,azúj franciakirály1270.október2-án teljesseregé-vel és jelentős felszerelésselmegindult aHafszidák ellen.A tuné-ziaiak parancsnoka,megkímélendő a katonáit, átengedte a táborátazellenségnek.MostKárolyonésFülöpönmúlt:megelégszenek-eatáborkifosztásával,vagyfolytatjákaharcot.KárolyvalójábannemakartabevenniTuniszt,számáraaSzicíliávalvalókereskedelemésaTuniszbólszármazóadóvoltafontos.Közbenakereszteslovagokkifosztottákahafszidatábort,megöltékasebesülteket,ésmáglyánelégették a halottakat a tunéziaiak felháborodására.

26

Károly 1270. október 2-án diadalmasan jelentette győzelmét aSzentszéknek.Al-Musztanszírral október 30-án tizenöt évre szólótűzszünetiegyezménytkötött,amelyetIII.Fülöp,KonstantinápolyiBalduinésmégmásokisaláírtak.Egyarabnyelvűváltozatmaradtfennaszövegből.EszerintbiztosítjákakereskedelmetésaszabadmozgástaHafszidaIfrikijaésaFöldközi-medenceészakirészekö-zött.Akeresztényekmegvédik amuszlimokat akalózokkal szem-ben,hasonlóanvédelmetélveznekakeresztényekHafszida terüle-teken.Keresztényésmuszlimhajókegyarántkiköthetnek tunéziaikikötőkben.Apartravetődötthajókvisszatérhetnekazövéikhez.Alatinkeresztényközösségekszabadongyakorolhatjákhitüket,temp-lomokatisépíthetnekIfrikijaterületén,ésnemszabadőketáttéríteni. Azegyezményelőszörrögzítetteírásbanakeresztényekjogait.

A tuniszi békeszerződés 210 ezer uncia aranyban szabtameg akártérítés összegét, amivel az emír tartozott a kereszteseknek. Ezközelafelevoltafranciakoronaévibevételének.Egy-egyharmadrésztKároly,illetveIII.Fülöpkapott,aharmadikrészenfranciabá-rókosztoztak.Emellettal-Musztanszírkorábbifizetésikötelezettsé-gétmegkétszerezték,ötévihátralékátiskamatostólkikellettfizetnie.Al-MusztanszírezzelmegvetteabékétKárolytól.Mindkétféljóljártazegyezséggel:al-Musztanszírbékébenélhetett,éshozzájutottaszi-cíliaibúzához;Károlydélihatáraésexportpiacaimmárbiztonságbanvolt,ésegyenletesenbefolyójövedelemreszámíthatott.

Abékeszerződésfogadtatásaváltozóvolt.Voltak,akik„annyisza-racéntszerettekvolnamegölni,ahányatcsaktudnak”(140),ésTunisztteljesenelpusztítottákvolna.Azegyszerűkereszteslovagokakártérí-tésbőlnemrészesedtek,őkharcolni,zsákmányolniakartak.Al-Musz-tanszíralattvalóiellenállásnélkülfizettékakártérítéstabékéért.

Ellentmondással tele konfliktus volt az, amely al-Musztanszír ésAnjou Károly között kibontakozott. Mindkét dinasztiának hatalmas hadseregevolt,mégishajlandókvoltak tárgyalni.Mindketteneltérteka korabeli normáktól: Károly pénzügyekben tárgyalt keresztes társaihátamögött,al-Musztanszírpedigkeresztényzsoldosokkalvívtaadzsi-hádot.Akereszteslovagokazüdvösségértáldoztákfelazéletüket,deerrőlsenkisembiztosítottaőket.Amásikoldalonadzsihádharcosok-

27

nakharchelyettfizetniükkellettabékéért,amitpedignemisakartak.Al-MusztanszírésKárolyszentháborúthirdettekegymásellen,mégismegegyeztek:muszlim,kereszténykölcsönösjogokkalésfelelősséggelélhetett, biztonsággal közlekedhetett.Azaz békés kapcsolatok alapja-it fektették le,újdiplomáciai éskereskedelmihálózat épülhetett, amiváratlanvoltazokután,hogyakeresztesektámadtákmeg Tuniszt. IX. Lajosutolsókereszteshadjáratábanmegakartatérítenivagymegakartasemmisíteni a muszlimokat. Ehelyett hadjárata megegyezéssel ért véget. AkövetkezőtizenötévalattbékésegyezménykötötteösszeFranciaor-szág„legkeresztényibb”CapetingkirályátTunisz„kalifájával”.

Maisrejtély,miértmentekakereszteshadakTuniszbaaSzentföldhelyett. Saba Malaspinakalábriaikrónikáspapszerintal-Musztanszírazért fizetett adótKárolynak,hogy szabadonvehessenekbúzátSzi-cíliából,ésbántatlanulközlekedhessenekaszicíliaitengeren.Tuniszekkorvisszatartottaazadót,ezzelhívtakimagaellenatámadást.Sabaprofán, pénzközpontú magyarázatával szemben Geoffroy de Beau-lieu-től,Lajoskirálygyóntatójátólvallásimagyarázatotkapunk.LajosazértindultTuniszba,hogymegtérítseaszaracénokat.AXIX.századvégén Richard Sternfeld német történész szerint nem Károly térítette el akereszteseket,mertazőcéljaBizáncelfoglalásavolt.AkeresztesekTuniszbairányításáértkizárólagLajosvoltfelelős.

Más történészekmástemeltekki:„a lovagkirály”„misszionári-uskirállyá”változott,hogyelfoglalhassaatunisziaklelkét(Étienne Delaruelle);akirálytakeresztényhumanizmusszellemehatottaát,egyformán tisztelte a muszlim és a keresztény embert (Michael Mol-lat);LajosTuniszbaal-Musztanszírmegtérítésecéljábólment(Jean Richard és Jacques Le Goff);Lajosutolsókeresztesháborújavalami„nagymagányosálom”volt(Georges Duby). Gian Luca Borghese szerintafranciakirály tulajdonképpenaRegnótakartamegvédeniTunisztól.Szerzőnk, Lower szerint Lajos és Károly számára egyaránt fontos volt a pénz és a térítés. Károly nagyon rossz anyagi helyzetben volt.(Aszerzőközlitartozásainakösszegét.)AtuniszibékeszerződésértelmébenKárolyhozzájutott60000aranyértékűrégitartozáshoz,és24000jártnekiéventeajövőben.A„tunéziaiadó”miattmégsokvitafolytakésőbbiekben.

28

Lower ezután a tuniszi keresztes háború szereplőinek szándékaitelemzi.KárolymindenekelőttbiztosítaniakartaazAnjouuralmataReg-nofölött.Eztleginkábbal-Musztanszírveszélyeztette.KárolytovábbicéljaaterjeszkedésvoltNyugatonProvence,Szardínia,azAragónko-ronaterületeifelé,keletenazÉgeitengerésBizáncirányában.Keletena házassági diplomácia Magyarországgal és Achaiával és a szövetség II. BalduincsászárralmegfelelővédelmetbiztosítottBizánccalszemben.Károly béketárgyalásokra törekedett Bajbarsz szultánnal.

Lajosérdekeitnehezebbfeltárni.Évekigkészülődöttamamelukállamellen,deazutolsópillanatbanTuniszellenfordult.Valószínű,hogyahittérítésvonzotta.Szentföldikampányakülönbenisössze-omlott:nemkapottidőbensegítségetsemKárolytól,semagenovai-aktólésIlkánAbaqátólsem.Alegkatolikusabbkirálytérítésselfog-lalkozott már egyiptomi fogsága idején és Cipruson is. A mongolokat ismegpróbáltakereszténnyétenni,deMögkekagánnálellenállásbaütközött.

EzutánLajoskirályafranciaországizsidókfeléfordult.AMeluniRendeletben(1230)felszámoltaazuzsorát,anagykölcsönöket,ésmegtiltotta,hogyakölcsönöketvisszafizessékazsidóknak.Lajosnakszükségevoltazsidókjövedelmére,hogyaztakonstantinápolyilatinállamraésaz1248.évikereszteshadjáratárafordíthassa.Szigorúanbetartattaapápairendeletethogyazsidókaruházatukkalkülönböz-tessékmegmagukat a keresztényektől (IV.Lateráni zsinat, 1215),illetve,akereszténységetsértőmondatokmiattnagymennyiségbenégettetett el Talmudot (�239 IX. Gergely pápa rendelete). KésőbbLajosmárkényszerítetteazsidókatazáttérésre.

Lajoshasonlóanközeledett al-Musztanszírhoz is.Hadserege je-lenlétévelmegfélemlítetteazemírt,saztremélte,majdnépeiskö-veti a kereszténység felvételében. Tuniszban a ferencesek és a domi-nikánusokigyekeztekdiszkrétentéríteni,deígyiselőfordult,hogyöt ferences papot megöltek Marakesben. Lajos Abu Zakarijának és fiának,al-Musztanszírnakfelhalmozottvagyonátakartamegszerez-ni,hogyaztkereszteshadjáratairafordíthassa.Al-Musztanszír,hogymegelőzzeakirálytámadását,80ezeraranyatküldöttPárizsba,La-josapénztelfogadta,ezutánmegtámadtaTuniszt.

29

LajosTuniszfelőlakartAlexandriábajutni.Úgygondolta,ezlo-vakkalnégynapiút.Avalóságban1600mérföldatávolság,ezértfel-merülhet,hogyatuniszikeresztesháborútföldrajzitévedésokozta.MichaelLowerszerintennélvalószínűbb,hogyLajosstratégiailaglátta fontosnak Tuniszt. Tuniszból ugyanis fenyegethették az ale-xandriai kereskedelmet, de fékezhették akalózkodást, ésmegkön-nyíthettékanyugat-európaikatonaiszállítmányokútjátakeresztesállamokba.Lajosszámáraastratégiaiszempontokösszekapcsolód-tak a hitélettel.Ki akarta űzniTuniszból „a szaracénok barbár le-származottait,ésmegakartaszüntetniutánukaborzalmasszennyet.”(�73. old.).

A békekötés után Károly azonnal kiadta a visszavonulási paran-csot.Ennek soránTrapáninálkeresztesekezrei fulladtakvízbe,18nagyés40kisebbhajó süllyedtel ahatalmasviharban. III.Fülöpkirályehadjáratbanszámoscsaládtagjátvesztetteel,ésegyébkéntiskatasztrofális volt az emberveszteség.

A tuniszi vihar utánBajbarsz visszafoglalta az erődítményeket atemplomosoktól,amáltaiaktól,azispotályosrendtőléstízévesfegyver-szünetetkötöttTripolival,majd1271júniusábanmegtámadtaCiprust.Aviharban1800mameluktengerészéskatonaesettfogságba.KözbenAngliaiEdwardamongoloksegítségévelKelet-AnatóliábanpróbáltszembeszállniBajbarsszal,devereségetszenvedett.VégülCiprusésJeruzsálemura,HugóésBajbarsz1272.április21-énmegkötöttékazún.casareaibékét10évre,10hónapra,10napraés10órára.KeletenBajbarsztovábbterjeszkedett,egyezménytkötöttafrankokkal,atripo-liJeandeMontfort-ral,azispotályosokkalésatemplomosokkal.

1274–75-ben al-Musztanszír újra egyesített Tunéziával néhánykörnyező törzset, majd a Hafszida birodalomhoz csatolta Algírt.Mindezt a békekötés tette lehetővé.A békébenKároly is be tudtagyűjtenianekijáróadókat.Atunéziai-szicíliaiszemély-ésárufor-galom, és búzaszállítás biztonságban folyt a tengeren.AHafszidaállam Velencével és Genovával is békét és kereskedelmi megállapo-dástkötött.Al-Musztanszíruralmánakezekazéveibékébenteltek,az ország aranykorát élte. Annál súlyosabb volt a visszaesés az emír halálánakbekövetkezte,1277után.

30

AtuniszikereszteshadjáratmegerősítetteavallásifelekezetekköztiegyüttműködéstaMediterráneumban.Ironikus,hogyakereszteshábo-rúknak a kereskedelmi kapcsolatok felvirágzása lett a következménye. A hadjárat politikai és gazdasági rendet teremtett a Mediterráneumban anélkül,hogyvallásiegységeterőltetettvolnará.LajoskirálynemtettekereszténnyéÉszak-Afrikát,akeresztényeknemváltakmuszlimokká,ésfordítvasem.LajoscéljaÉszak-Afrikában„gyökerestőlkiirtaniahitetlen szaracénok tévedéseit” (�9�). A mameluk katonák ugyanilyen indulattal kereszteket és oltárokat törtek össze és szerzeteseket öltek meg.Al-Musztanszírdzsihádothirdetetta frankokkalszemben. Ér-dekes,hogyevad,harciasretorikávalegyidejűlegtárgyaltakabékésmegoldásról.Ezaskizofrénmegközelítésvegyesválaszokatváltottkiaharcosokból: sokanelutasítottákabékét,mert rabolniakartakTu-niszban. A tunisziak egy része is folytatta volna az ellenállást. Keve-redtekegymássalazanyagiéslelkimotivációk.

Atuniszikereszteshadjáratahelyett,hogykáosztésmegosztott-ságotokozottvolna,aXIII.századvégéigtartóbonyolultpolitikai,gazdaságiésvallásiegyüttműködésthozott létreaFöldközi-tengervidékén.ApolitikábanaHafszidák,mamelukok, frankok,Anjou-késAragónokazegyezményekrévénhatalmiegyensúlytteremtettek,éselismertékmindenállamvallását,jogait.Azüzletakölcsönössé-genalapultmuszlimok,keresztényekészsidókközött.Atörténelemfurcsafintora,hogyLajoskirályutolsóháborújaahelyett,hogymeg-semmisítette volna az iszlámot, a sokféleség felvirágzását hozta aFöldközi-tengervidékénazazutániidőkre,amikorőmárnemélt.

MichaelLowerérdeklődésétaMediterráneum,azonbelülatuni-szi keresztes hadjárat iránt David Abulafiakeltettefel,akiszámoskönyvetírtatérségközépkoritörténetéről.Lowermagaismegta-nultarabulaChicagóiEgyetemen,jelenlegaMinnesotaiEgyetemoktatója.A192–210. oldalakonbőségesbibliográfia található, éstérképekésmutatósegítenekatájékozódásban.

MichaelLower:TheTunisCrusadeof1270–AMediterraneanHistory(Az1270-dik évi keresztes hadjárat – Földközi tengeri történelem). Oxford UniversityPress,2018.216o.ISBN978-0-19-874432-0

Fodor Mihályné

3�

Egy középkori asztrológiai önéletrajz, a Nativitas kiadása

Az 1990-es években fellendült az asztrológiatörténet kutatása, és azutóbbikétévtizedbenszabályosversenybontakozottkiakutatókközöttamégkiadatlanforrásokért.Misemillusztráljaezt jobban,mintazatény,hogyazáltalamismertasztrológiatörténetiszakirodalomból1960–1990között15szövegkiadásés2fordításjelentmeg,1990–2020között32 szövegkiadás és 2� fordítás. Ennek a versenyfutásnak a terméke egy középkoriflamandtudós,Hendrik Bate van Mechelen (�246–�3�0 u.) Nativitascíműasztrológiaiönéletrajzánakszövegkiadása.

HendrikBate (latinulHenricusBatenus, az angol nyelvű szak-irodalombanHenryBate)akevésbéismertközépkoriszerzőkközétartozik.JóvalismertebbszemélyBatebarátja,ahíresXIII.századifordító,Willem van Moerbeke,akitudományosszövegeketfordítottgörögről latinra, többek között Aphrodisziaszi Alexandrosz kom-mentárját Arisztotelész Meteórologikájához,ArisztotelészDe caelo et mundójátSzimplikioszVI.századikommentárjával,Ptolemaiosz Tetrabibloszát és talán a Centiloquiumotis,Arkhimédészműveitésapszeudo-hippokratésziértekezéstazasztrológiaiorvoslásról,majdmagát a Meteórologikát.

BarátjáhozhasonlóanelsősorbanHendrikBateisafordításaimi-att ismert.Nagyrésztcsillagászatiésasztrológiaimunkáimaradtakfenn: írt egy értekezést az asztrolábiumról, csillagászati táblázato-katkészítettszülővárosa,Mechelenszélességére,illetvefennmaradtSpeculum divinorumcíműmunkája.Azasztrológiatörténetszámáraazonbanazértjelentősaszemélye,mertlefordíttattaaXII.századizsidóasztrológus,Abraham ibn Ezra(1089/1092–1160u.)asztroló-giaienciklopédiájátófranciára,majdaközvetítőnyelvsegítségével

32

magaültette át aműveket latinnyelvre.Bate első fordítása1281-benkészült,azösszestöbbi1292-benOrvietóban,aholIV.Miklóspápahalálautánazújpápamegválasztásáravárakozott.(1464-benhasonlókörülményekközöttszületettRómábanakésőbbMátyáski-rályudvarábanműködőkétasztrológus,Johannes Regiomontanus és Marcin Bylica vitája Cremonai Gerhardbolygómozgás-elméletéről.)Akétdátum,1281és1292között,egészenpontosan1281/1282-benBatemegírtasajátasztrológiaiönéletrajzát,melybenszemélyiségétéséletútjátaszületésihoroszkópja,illetveazasztrológiaiprognosz-tikai eljárások segítségével elemzi.

AzasztrológiaiönéletrajzműfajánakképviselőimindXIII.száza-diak,ésmindazészak-francia,németalfölditerülethezköthetők(Pá-rizs,Amiens,Mechelen).AműfajelsőképviselőjeahíresRichard de Fournival (1201–1260),aki1239előttkeletkezettművébenazon-banaligtesztöbbet,minthogyfelállítjaaszületésihoroszkópját,ésszemügyre veszi a legfontosabb prognosztikai utalásokat.HendrikBateműveaműfajlegteljesebbképviselője,és,ahogyakötetegyikszerzője, David Juste hangsúlyozza, valószínűleg egyedülálló azegész világirodalomban. Bate követője egy 1285-ben keletkezett,névtelenasztrológiaiönéletrajz,melyetkorábbanEmmanuel Poulle (1928–2011)nyománRobert Le Fèvre-nek(vagyFebvre,aforrások-banFabri,1255–1308u.),IV. Fülöp francia királyésfelesége,navar-rai Johannaorvosánaktulajdonítottak,ámajelenszövegkiadásbanDavidJustevitábaszállezzelanézettel,ésSaint-Cloud-i Vilmosnak,egy kevéssé ismert asztrológus-csillagásznak tulajdonítja a szöve-get.Tény,hogyazönéletrajzonkívülRobertLeFèvreasztrológiaiérdeklődésére nincs bizonyíték.A névtelen asztrológiai önéletrajza legtöbbkéziratbanegyütthagyományozódottBateNativitasával,ígyszintebizonyos,hogyannakihletésérekészült.AzasztrológiaiönéletrajzműfajáracsakaXVI.századbantalálunkújabbpéldákat–Juste Nicolaus Gugler Prognosticonját(1539)említi.Számoskésőb-biszerzőközlivagytárgyaljarövidenasajáthoroszkópját,példáulGerolamo Cardano a De vita propriában,� vagy Goethe a Dichtung 1 Aműmármagyarfordításbanisolvasható:GirolamoCardano:Életem.Ford.,a

bevezetőtésamagyarázatokatírtaMagyarLászlóAndrás.Budapest:Gondolat,2013.Horoszkópjátamásodikfejezetbentárgyalja(17–19o.).

33

und Wahrheitban2(ezutóbbipéldátJustenememlíti),ésaXX.szá-zadelejénkeletkezettasztrológiatankönyvekszerzőigyakranközliksajáthoroszkópjukatnévtelenpéldaképletként,ámteljesasztrológiaiönéletrajzegyedüliképviselőjeBateNativitasa.

Akötetszokatlanmódonnégyszerkesztő-szerzőmunkája:Car-los Steel,akiWillemvanMoerbekeTetrabiblosz-fordításánakegyikszerkesztője;3 Steven Vanden Broecke, aki korábbi publikációibanaXVI. századeleji asztrológiai reformmal foglalkozott;4 és David Juste, a kortárs asztrológiatörténeti kutatás legjelentősebb alakja.Juste első jelentős vállalkozása az Ibériai-félsziget kora középkoriasztrológiaiműveinek(Alchandreana)feltárásavolt;5 ezek a mági-kus-asztrológiaiegyarántművekmagukonviselikalatinésazarabasztrológianyomát.Juste,akinekakutatásihorizontjaaX.századtólKeplerigterjed,6azótanagyívűvállalkozásokbafogottbele:őaszer-kesztőjeaklasszikusCatalogus codicum astrologorum Graecorum (CCAG) sorozat7 mintárája elindított Catalogus codicum astrologo-rum Latinorum (CCAL)vállalkozásnak,melynekcélja,hogymin-den,latinnyelvűasztrológiaiművetszámbavegyenésazonosítson.8 EmellettJusteavezetőjeamüncheniPtolemaeusArabusetLatinus 2 JohannWolfgangvonGoethe:Életemből.Költészetésvalóság.[Ford.Szőllősy

Klára.][Budapest]:MagyarHelikon,1965.12. 3 Ptolemy’s Tetrabiblos in the Translation of William of Moerbeke. Claudii Pto-

lemaeiliberiudicialium.Ed.byGudrunVuillemin-DiemandCarlosSteel,withthe assistance ofPieterDeLeemans.Leuven :LeuvenUniversityPress, cop.2015.(AncientandMedievalPhilosophy.Series1;19.)

4 Legismertebb monográfiája: Steven Vanden Broecke: The Limits of Influence. Pico,Louvain, and theCrisis ofRenaissanceAstrology.Leiden :Brill, 2003.(MedievalandEarlyModernScience;4.)

5 DavidJuste:LesAlchandreanaprimitifs.Étudesurlesplusancienstraitésastro-logiqueslatinsd’originearabe,Xesiècle.Leiden[etc.]:Brill,2007.(Brill’sTextsandSourcesinIntellectualHistory;2.)

6 David Juste: Musical Theory and Astrological Foundations in Kepler. The Ma-kingoftheNewAspects.In:LaurenceWuidared.:MusicandEsotericism.Lei-den;Boston:Brill,2010.(AriesBookSeries;9.)177–195.

7 CataloguscodicumastrologorumGraecorum.Bruxelles :H.Lamertin,1898–1953.Asorozat azújabbkutatásokeredményeképpenerősen revízióra szorul;főkéntaszövegestöredékekszerzőkhözrendelésefelülvizsgálandó.

8 Eddigkétkötetjelentmeg:DavidJusteed.:CataloguscodicumastrologorumLatinorum.I–II.Paris:CNRS,2011–2015.AzelsőkötetamüncheniBayerischeStaatsbibliothekban, amásodik a párizsiBibliothèque nationale-ban fellelhetőkéziratokat dolgozza fel.

34

projektnek,melynekcéljaaII.századialexandriaitudósarabéslatinnyelvenfellelhetőmunkáinakkiadása.9 Továbbá Charles Burnett-telkaröltveJustekészítiazarabasztrológiaiéscsillagászatiművekla-tinfordításainakteljesjegyzékét,az„újCarmody-t”.�0 A legendás amerikai tudománytörténészhez,Lynn Thorndike-hoz (1882–1965)hasonlóanJusteisazasztrológiaiirodalomteljességénekfeltérképe-zésétcélozza,ésmindenjelarramutat,hogymunkásságaugyanúgymegkerülhetetlen lesz, ahogyThorndike-é volt a saját korában.Ahárom szerkesztőhöz negyedikkéntAbraham ibnEzra asztrológiaiműveinekkutatójaéskiadója,Shlomo Selacsatlakozott,mivelBateönéletrajzábanszámoshelyenhasználjaésidéziazsidóasztrológusmunkáit.Anégyszerkesztőabbanaszerencséshelyzetbenvolt,hogya Nativitasegyikkéziratátmárátírtaadendermonde-ibencésapátságidőközbenelhunytkönyvtárosa,aközépkortudósEmiel Van de Vyver atya.Anégy(öt)szerzőegyüttműködéseaztisillusztrálja,hogyazasztrológiaiművek alapos vizsgálata olyan széleskörű ismereteketkíván (történelem, nyelvismeret, paleográfia, kodikológia, grafo-lógia,csillagászat, asztrológia), amiméga legfelkészültebbkutatóesetébenisritkánegyesülegyszemélyben.

A Nativitasnaköt teljesésnégyrészlegeskéziratamaradt fenn,ígyaszöveghagyományozódásanagybiztonsággalrekonstruálható.Egytízedik,1937-benmégelérhetőamerikaikéziratjelenlegisme-retlenhelyentalálható,valószínűlegelveszett.Akéziratokközülötisitáliai,amiarrautal,hogyBateNativitasa a XV. században közkézen forgottÉszak-Itáliában.Giovanni Pico della Mirandola (�463–�494) isismerteaszöveget,híresDisputationes adversus astrologiam di-vinatricem(1496)című,poszthumuszmegjelentasztrológia-ellenesművébenegyhelyennévszerintemlíti isaszerzőt.Pierre d’Aillyt követve Simon de PharesésPicoisaztállítja,hogyBateNagy Szent

9 További információ és eddigi eredményei a https://ptolemaeus.badw.de/starthonlapon.

10 Azarabasztrológiaiéscsillagászatiműveklatinfordításairólszólóklasszikusszakirodalom Francis J. Carmody: Arabic Astronomical and Astrological Scien-cesinLatinTranslation.ACriticalBibliography.Berkeley;LosAngeles:Univ.ofCaliforniaPress,1956.volt.Amindenkiáltalhasználtésidézettműazonbansokpontatlanságotéstévedésttartalmaz,ésmárateljesenelavult.

35

Albert tanítványavolt,ezazonbankronológiaiéséletrajziokokbólvalószínűtlen.

Akönyvelsőfejezeteakéziratokatvesziszámba,majdSteelésVandenBroeckeaHendrikBateéletútjábólismerttényeketfoglal-ja össze.Ezek, illetve aNativitas utalásai alapján világossá válik,hogyBatesmegélhetéseteljesegészébenattólfüggött,hogyapat-rónusok és egyéb hatalmasságok közbenjárásával milyen egyházijavadalmakat tud kiharcolni maga számára a királyi udvarban. Ezt követi Bate írásainak és fordításainak Juste által összeállított jegy-zéke. A negyedik és ötödik fejezet a Nativitast mint asztrológiaiönéletrajzotvizsgáljabelsőösszefüggéseiben(VandenBroecke)ésirodalmikontextusában(Juste).AzötödikfejezetvégénJusteaBateáltalidézettasztrológiaiforrásoklistájátállítjaössze.ANativitaskü-lönlegessége,éseza listából iskitűnik,hogyBateasajátkorábanelérhető asztrológiai irodalom teljességét ismerte – szinte azt kellnagyítóval keresnünk, hogymit nem ismert.Ahogy Juste hangsú-lyozza, a korábbi éskésőbbi évszázadokban is alig találunkolyantudóst,akiilyenalaposanismertevolnaaközépkoriEurópábanel-érhető latinéshéberasztrológiai-csillagászati irodalmat.AhatodikfejezetbenShlomoSelamagyarázzameg,hogyBatemiértbontottaAbrahamibnEzraszemélyétháromrészre,háromkülönszerzőnektulajdonítvaazsidóasztrológusműveit.AhetedikfejezetbenVandenBroeckeaBateáltalhasználtasztrológiaitechnikákmagyarázatávalsegítiacsillagjóslásbanjáratlanolvasót.Eztkövetiaténylegesszö-vegkiadás.Bateazasztrológiaiházaksorrendjeszerintstrukturáljaírását.��AszövegkiadásbanaBateáltalhivatkozottszerzőkéstekin-télyekfélkövérrelvannakszedve, ígyvezetveazolvasószemét.A11 Bateaházaksztenderdközépkori jelentéséthasználja:az1.házjelentiaszü-

löttetmagát,a2.házapénzügyeit,a3.házatestvéreket,a4.aszülőket,az5.aszerelemmelésszexualitássalkapcsolatoskérdéseket,a6.azegészségésbeteg-ségtémakörét,a7.akülvilággalvalómindenneműkapcsolatot.A8.ahalálróladfelvilágosítást,a9.-heztartozikavallás,atudományésakülföldiutazásokterülete.A10.azéletbenelértméltóságokatmutatja,a11.aszerencsétésatámo-gatókat,a12.azellenségeket.

Bate nem minden háznak szentel azonos teret a Nativitasban:aműlegnagyobbrészétaz1.házelemzéseadja,mígahalállalkapcsolatoskérdéseképpcsakem-lítésrekerülnekazírásvégén.

36

szerkesztőkazelőszóbansajnálatukatfejezikki,hogyegyelőrenemtudtákangolfordításbanisazolvasórendelkezésérebocsájtanieztazérdekfeszítőforrást.

A kiadást kísérő történészi elemzés sokat profitált David Justealaposmunkájábóléselképesztőenszéleskéziratismeretéből.Justenemcsakakülönbözőművekazonoskéziratokbantörténőegyütteshagyományozódásábólvon lekövetkeztetéseket,hanemazEurópatucatnyipontjántalálhatókülönbözőkéziratokbanolvashatólapszélijegyzetek,illetveazokkézírásánakelemzésévelrekonstruáljaaBateés kétmásik francia tudós-asztrológus,Limoges-i Péter (�240 k.–1306)ésSaint-Cloud-iVilmoskapcsolatát.

A Nativitaskritikaikiadásanemcsakalapos,igényesésinforma-tív, hanemegyben szórakoztató és élvezetes olvasmány, amit szö-vegkiadásrólritkánlehetelmondani.Azasztrológiatörténetművelő-inek,aközépkorifranciacsillagászatkutatóinakésalatinirodalmikuriózumokkedvelőinekelengedhetetlenolvasmány.

TheAstrologicalAutobiographyofaMedievalPhilosopher.HenryBate’sNativitas(1280–81).(Egyközépkorifilozófusasztrológiaiönéletrajza.HendrikBateNa-tivitasa,1280–81.)Ed.byCarlosSteel,StevenVandenBroecke,DavidJuste,ShlomoSela.Leuven:LeuvenUniverstyPress,cop.2018.(AncientandMedi-evalPhilosophy.Series1;17.)XI,290o.

Veszprémy Márton

37

korA-ÚJkor–ÚJkor

A hatalmi egyensúly a XVIII. századi kereskedelmi szerződések tükrében

Az1713. évi utrechti békeszerződést a történettudományhagyomá-nyosanabritbirodalmipolitikaegyikvízválasztójakénttartjaszámon,ugyanis a spanyol örökösödési háborút lezáróbékeszerződés legna-gyobbnyertesekétségkívülNagy-Britanniavolt.Aszigetországelsőalkalommal tudta érvényesíteni erőegyensúly-politikáját az európaikontinensen, azonbana szerződésbrit ratifikációja sajátosbelpoliti-kaikörülményekközöttmentvégbe;awhigpártazeurópaipolitikábavalókomolyabbbefolyást,Franciaországtovábbizsarolásátkívánta,atorypártésazuralkodó,Annakirálynő(1702–1714)azonbankívülakartkerülniazeurópaiháborútól,illetvetávolodnikívántakontinen-tális politikai szituációktól.Annakirálynő ennek érdekébenhúszújfőnemest(peer)nevezettkiaLordokHázánaktagjává,éscsupánazőszavazataiksegítségévelsikerültratifikálniazutrechtibékeszerződéstNagy-Britanniában.Abelpolitikaiviszályokazonbanabékekötést,il-letvearatifikációtkövetően–asikeresgazdaságieredményekellenére– sem csillapodtak a toryk és a whigek között.

Az Antonella Alimento és Koen Stapelbroek szerkesztésében 2017-ben megjelent „A XVIII. századi kereskedelmi szerződésekpolitikája.Hatalmiegyensúly,kereskedelmiegyensúly” (The Poli-tics of Commercial Treaties in the Eighteenth Century. Balance of Power, Balance of Trade)című,nagyvolumenűtanulmánykötettöb-bek között ennek a kérdéskörnek kínál részletes elemzést. A tanul-mányokaVII.századközepétőlanapóleoniháborúkigfedikleabi-lateráliskereskedelmiszerződésektémakörét,újparadigmátkínálvaa XVIII. századi államok politikai gazdaságtanának újragondolására akereskedelmiszerződésekelemzésénkeresztül.Atanulmányokon

38

keresztülspecifikusabbképtárulelénkazeurópaiállamokglobálisgazdaságipolitikaihátteréről,azállamférfiakéspolitikai íróksze-repéről, felfogásárólésvéleményeiről.A tanulmánykötetsikeresenkombinálja az eltérő történettudományi módszerek alkalmazását,transznacionálismegközelítésselviszonyulvaakérdéskörhöz,továb-báahelyi,illetvea„nemzeti”politikaésagazdaságivitákeddignemtárgyaltaspektusaitisfeltárjaésérthetővéteszi.

Atanulmánykötetetérezhetőenkettősprogramalapjánállítottákössze.Akötetelőszörisarratörekszik,hogyfeltárjaakereskedel-mi szerződések relevanciáját, tartalmát és megítélését a kortársakközött.Másodsorbanazonbanatémakülönbözőmegközelítéseinekáthidalásáraiserősentörekszik,ezáltalbővítiakorszakkereskedel-miszerződéseinekismeretét.Akötetszerkesztőiáltal írtbevezetés(Trade and Treaties: Balancing the Interstate System) gazdag átte-kintéstnyújtatémaeddigihistoriográfiájárólésazokrólakülönbözőszempontokról, illetve módszertani lehetőségekről és megfontolá-sokról,amelyekalapjánakereskedelmiszerződéseketazeddigiek-benelemezték.Abevezetőezekenkívülsikeresenbeágyazzaatémátakorszakpolitika-éseszmetörténetikontextusába,azazakorszakgazdasági gondolkodásába is.

Akötetfókuszpontjaazutrechtibékerendszerbenmegkötöttke-reskedelmiszerződésekkel foglalkozik,ugyanisazutrechti szerző-dések következtében, illetve azokat követve számos kereskedelmiszerződéstírtakalá.Akereskedelmiszerződésekésahatalmiegyen-súly elvének szempontjából kiemelendő az a két értekezés, amelyúj ismereteket és megközelítési módokat nyújt a korszak hatalmiegyensúlyról szóló vitáihoz, az erőegyensúly szerepének korabelimegítéléséhez. Ahn Doohwan tanulmánya (The Anglo–French Tre-aty of Utrecht of 1713 Revisited: The Politics of Rivalry and Alli-ance) az utrechti békekötés következtében kialakult brit belpolitikai viszályról, OlgaVolosyuk értekezése (Negotiating the Balance of Power: Russian–Spanish Commercial Relations in the Early Eigh-teenth Century) pedig Oroszország utrechti békerendszerben betöl-töttszerepérőléshelyzetérőlértekezikújforrásokbevonásával,frissszemléletmódalkalmazásával.

39

A kötet másik érdekes szála a free trade és a doux commerce fogalmainak összetett jellegéhez és különböző kontextusaihozkapcsolódik.Aviszonosság(reciprocity) vagy a kiegyensúlyozott erőviszonyok(balance of power)mellettszólókereskedelmiérvekugyanis sok esetben az ellenfél gyarmati kereskedelmében valórészvételre irányulhattak – elkerülhetetlenül korlátozva azt. Eztmutatja be példáulVirginia Léon Sanz és Niccolň Guasti tanul-mánya (The Treaty of Asiento between Spain and Great Britain),amelyabritekspanyolgyarmatokhoztörténőhozzáférésénekerő-feszítéseivelfoglalkozik–amelyvégülaz1713.éviasiento,azaza rabszolgakereskedelem monopóliumára vonatkozó szerződésteredményezte a két fél között. A kapcsolatok normalizálása még akkorsemakadályoztamegazalárendeltséget,amikorakétoldalúkereskedelmimegállapodásmindkétfelerészesültaszerződéselő-nyeiből.Az1703.éviangol–portugálmethueniszerződéstpéldáulezen feltételek mellett elemzi José Luís Cardoso tanulmánya (The Anglo–Portuguese Methuen Treaty of 1703: Opportunities and Constraints of Economic Development).

Abritpolitikaelemzéseszempontjábólakötetegyiklegizgalma-sabb tanulmánya a már említett Ahn Doowhan elemzése ((The Ang-lo–French Treaty of Utrecht of 1713 Revisited: The Politics of Rivalry and Alliance),akiaz1713.éviutrechtibéke1715.évibritbelpoliti-kaifelülvizsgálatátmutatjabe.Aspanyolörökösödésiháborútrész-benlezáró,1713-banUtrechtbenmegkötöttbékerendszerrendezteaviszonyokatakétfőszembenállófél,aBourbon-ház–elsősorbanaXIV.LajosvezetteFranciaország,illetveazáltalatámogatottFü-löp,Anjouherceg– illetveaveleszembelétrejöttNagy Szövetség (Grand Alliance)–Anglia(1707-tőlNagy-Britannia),Hollandia,aSavoyaiHercegség,illetveaPortugálKirályság–között.Abékeso-ránNagy-Britanniaszámosgazdaságilagfontosterületikoncessziótnyertmindaspanyol,mindpedigafranciaféltől;megszerezteGib-raltártésMenorcát,továbbámonopóliumotszerzettazamerikaispa-nyolgyarmatokirányábanfolyórabszolga-kereskedelemre(Asiento de negros).Az1715-benújonnanfelállówhigkormányzatazonbanfelségárulásbűntettébenfelelősségrevontaakorszaktorypolitikai

40

vezetésének két kiemelkedő alakját, RobertHarley-t (Oxford elsőgrófja),illetveHenrySt.John-t(Bolingbrokeelsővikomtja).Akétpolitikuskulcsszerepetjátszottatorykormányzatkülpolitikájában,így az utrechti békerendszer lefektetésében is. Doowhan tanulmá-nyánakközéppontjábanaz1715-benwhig részrőlmegfogalmazottfelelősségrevonócikkelyek,azazakétemlítetttorypolitikusközjo-gifelelősségrevonása(impeachment) és az ezekre adott tory – a hi-vatalospolitikaiszíntereken,illetvepamfletírókonkeresztülmegfo-galmazott–válaszokállnak.Atanulmányalapvetőcéljabemutatni,hogyanhatottaXVIII.századelejibritkülpolitikáraakétpolitikai„szekértábor”,a torykésawhigekegymással folytatott–aszerzőmegfogalmazásaszerintsokesetben„partizánharcokra”emlékeztető– küzdelme.Doowhan az elemzéseken keresztül azt is bemutatja,hogyakorszaknemzetközipolitikaiküzdelmeinekelsődlegesalakí-tótényezőjeabizalomkérdéskörevolt.

Azemlítetttanulmányalapvetőennégyszerkezetiegységretago-lódik,amelyekközülazelsőbenaszerzőfelvázoljaazutrechtibékeutánkialakultbritbelpolitikaihelyzetetés ismertetia toryfelelős-ségrevonásérdekébenfelállówhigparlamentibizottságmunkáját.AbizottságotJamesStanhopewhigpolitikus,adéliterületekértfelelőskülügyiállamtitkár(Secretary of State for The Southern Department) hívtaössze.Személyénkívülolyanwhigpolitikusokvettekrésztavizsgálatimunkában,mintakorábbihadügyiállamtitkár(Secretary of War) és tengerészeti kincstárnok (Treasurer of Navy) Robert Wal-pole,SirRichardOnslow,WilliamPulteneyésThomasConingsby.AbizottságWalpoleelnökletévelkezdtemegamunkát,alaposanát-tanulmányozva a franciákkal folytatott tárgyalások iratanyagát – bár-milyen,avádolnikívánttorypolitikusokatrosszszínbenfeltüntető,afelségsértésvádjátmegalapozóinformációutánkutatva.Doowhanérzékletesenmutatjabe,hogyabizottságműködéseéselérteredmé-nyei,illetveatorypolitikusokvádaláhelyezéseazújpolitikaiberen-dezkedéspolitikaitisztogatásánakrészevolt;abizottságkéthónapmúlvaWalpole ésConingsbyvezetésévelmegvádoltaOxfordot ésBolingbroke-ot felségárulás bűntettében.Az eseménysorozat érzé-keltetéseérdekébena fejezetbenaparlamentiviták jegyzőkönyve-

4�

inekrelevánsidézeteittaláljuk,ígypéldáulConingsbyvádbeszédét,melyetBolingbroke ellen intézett: „A bizottság méltóságos elnöke [ti.Walpole] felelősségre vonta a kezet, míg én felelősségre vonom a fejet; ő felelősségre vonta a hivatalnokot, én felelősségre vonom a jogászt; ő megvádolta a tanoncot, én megvádolom a mestert.” –utalvaakéttorypolitikuskülönböző,azutrechtibéketárgyalásokfolyamatában betöltött szerepére.A vádakat követően Oxfordot alondoniTower-bezárták,mígBolingbrokemáravádakkihirdetésétmegelőzőenFranciaországbamenekült.Atorypártgyakorlatilagle-fejezéskéntéltemegazeseményeket,ésapolitikaivezetőszerepet–azúj,hannoveriválasztófejedelembőllettbrituralkodó,I.Györgyérkezésévelegyidőben–awhigoldalvetteát.Aszerzőkihangsú-lyozza,hogybáratoryeszmeiségbenegyöntetűensosemöltötttestetajakobitizmus,azeseményekhatásáravalóbanközelednikénysze-rültekaszáműzetésben–Franciaországban–élőtrónkövetelőStuartJakabhoz (The Old Pretender).

Doowhan sikeresen összefoglalja a Franciaországban az újabb Stuartrestaurációügyéndolgozó,majdelbocsátásautánazangolparlament bocsánatáért esedező, de mindvégig az utrechti béke-rendszerelviéspolitikaimegalapozottságamellettkitartóBoling-broke politikai Canossa-járását is.A szerző felhívja a figyelmetDavidHume1752.évi„Ahatalmiegyensúlyról” (Of the Balance of Power)címűértekezésére,melybenHumeakétmeghurcolttorypolitikusesetétazókoriAthénpolitikaiintézményéhez,azosztra-kiszmoszhozhasonlítja,kiemelve,hogyOxfordésBolingbrokeazAnnakirálynőuralkodásaalattfelgyülemlettpolitikaifeszültségekáldozatai voltak. Doowhan szerint a két tory politikus megvádo-lásának jelentősége azok külpolitikai szerepvállalásában rejlik, aszerző ebben látja az ekkormár többmint tíz éve fennálló aktívtory–whig szembenállás alapvető gyökereit is. A tory álláspontszerintaspanyolörökösödésiháborúvégétis jelentőfrancia–brittárgyalások morálisan elfogadhatóak voltak, hiszen így lehetettleginkábbnövelniabritérdekérvényesítésipozíciókat, illetveez-zelatöbboldalútárgyalássorozattalfenntarthatómaradtazeurópaihatalmiegyensúly,melybenNagy-Britanniakiemeltszereppelbírt.

42

Ezzelszembenawhigálláspontalapjaiban–legfőképpmorális,depolitikaiokokbólkifolyólagis–elfogadhatatlannaktartottaaBour-bonhatalmitörekvésekbármilyenszintűbritelfogadását,emiattalegfőbb politikai szükségletet a Bourbon-ellenesNagy Szövetség fenntartásában látták.

AtanulmánymásodikegységeOxfordésBolingbroke1715.évifelelősségrevonásieljárásánakvádjait,illetveazezekreadottvála-szokatelemzi,megszólaltatvamindkétoldalpolitikaivéleményfor-málópamfletíróitis.Aharmadiktematikaiegységarivalizálásésanemzetköziszövetségirendszerekműködésimechanizmusaitmutat-jabe,továbbraisakéttorypolitikaivezetőellenfolytatotteljárásraösszpontosítva.Doowhankihangsúlyozza,hogyawhigvádakcent-rumában a Nagy Szövetség felrúgása állt; awhig politikai vezetésezzelasúlyponteltolássaligyekezettaközvéleményelőlelrejteniatoryvezetésselmegszületettbékerendszersoránszerzettbritgazda-ságieredményekjelentőségét.Atanulmányutolsóegységeaz1713.évi utrechti béke, illetve az annak nyomán szervez�