�

2020/2

Költözés és

szállítá

s az ókorban

Pestis az

Oszmán

Birodalo

mban

�9�8: a

nagy eg

yesülés

éve

�

KLIÓ – Történelmi szemléző folyóirat

Szerkesztőbizottság: Orosz István akadémikus, professor emeritus DE, elnök;Bárány Attila akadémiai doktor, egyetemi tanár, DE, főszerkesztő;

dr. Fodor Mihályné ny. főiskolai adjunktus, NYF, DE; Györkös Attila habil. egyetemi docens, DE; Kozári Monika PhD MTA Doktori Tanács; Madarász Imre CSc. habil. egyetemi docens, DE; Reszler Gábor PhD főiskolai tanár,

NYE; Takács Levente habil. egyetemi docens, DE, szerkesztők.Műszaki szerkesztő: Erdélyi Tamás.

A borító Borsi Csaba munkája.Nyomtatták a Kapitális Nyomdában, Debrecenben.

A szerkesztőség címe: dr. Fodor Mihályné,Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Történelmi Intézet

4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Telefon: 52-512 900/23 096Kiadja a KLIÓ Alapítvány.

Kuratórium: Solymosi László akadémikus, professor emeritus, DE, elnök;Barta Róbert habil. egyetemi docens, DE; Bitskey István akadémikus, professor emeritus, DE; Györkös Attila habil. egyetemi docens, DE

és Pete László habil. egyetemi docens, DE.

Megjelent

a Magyar Tudományos Akadémia,a Nemzeti Kulturális Alap ésa Debreceni Egyetem Bölcsészet-tudományi Kar Történelmi Intézetetámogatásával.

A folyóiratot az MTMT indexeli és a REAL archiválja:http://real-j.mtak.hu/2048/

A KLIÓ az interneten is olvasható: http://www.c3.hu/~klioe-mail címek: fodor.mihalyne@arts.unideb.hu

erdelyi37tamas@gmail.com A folyóirat megjelenik minden negyedév középső hónapjában. Előfizethető a KLIÓ Alapítványnál (4033 Debrecen, Herpay Gábor u. 50. Adószám: 18792234-1-09). Előfizetési díj egy évre 800 Ft + postaköltség.

ISSN 1216–2965

3

E számunk szerzői

FelhívásKérjük szerzőinket, hogy négyévesnél régebbi anyagot ne válasszanak ki ismerte-tésre! Elvárjuk, hogy a recenziók szerzői mindenkor a szakma erkölcsi normáinak megfelelően dolgozzanak, és írásuk benyújtásával egyúttal vállaljanak felelősséget a hatályos szerzői jogszabályok megtartásáért! Másodközlésre, kérjük, ne küldjenek a KLIó-ba ismertetéseket! Várjuk korábbi és újabb szerzők ismertető írásait!

A KLIÓ Alapítvány kuratóriuma és a szerkesztőség

Ifj. Barta János az MTA doktora, professor emeritus, DEBiernaczky Szilárd CSc. mb. előadó, ELTE BTKBitskey István akadémikus, professor emeritus, DEBordás Benjámin PhD-hallgató, PTE Interdisciplináris Doktori IskolaFodor Mihályné ny. főisk. adjunktus, NYF; a KLIÓ szerkesztője, DE

Történelmi IntézetGéczi Róbert PhD, geográfus, honlapszerkesztő, VERITAS Törté-

netkutató Intézet és Levéltár tudományos munkatárs, Wesley Já-nos Lelkészképző Főiskola

Gyöngyössy Márton DSc, habilitált egyetemi docens, ELTE BTK Történeti Intézet

Kurunczi Jenő PhD történész, GyulaLang Tünde PhD-hallgató, PTEMadarász Imre CSc. habil. egyetemi docens, DE Olasz TanszékPatkós Bence IV. éves történelem–spanyol osztatlan tanár szakos hall-

gató, SZTEPeterecz Zoltán PhD egyetemi docens, EKE

(Rövidítések: DE: Debreceni Egyetem; EKE: Eszterházy Károly Egyetem, Eger; ELTE BTK: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar; NYF: Nyíregyházi Főiskola; PTE: Pécsi Tudományegyetem; SZTE: Szegedi Tudományegyetem)

�

KLI

Ó 2

020/

2

�

29. évfolyam KLIÓ2020/2. Történelmiszemlézőfolyóirat

TARTALOM

ÓkorTiborGrüll(szerk.):Költözésésszállításazókorigazdaságban (Lang Tünde) 3

Közép- és kora-újkorPereMolasRibalta:AzAranygyapjúkáptalanaabarcelonai székesegyházban (�5�9)  (Gyöngyössy Márton) 8Maria-ElisabethBrunert,AndrásForgó,ArnoStrohmeyer (szerk.):Azegyházkultúraközvetítőszerepeakora-újkorban (Bitskey István) �8

ÚjkorStevenBeller:AHabsburgMonarchia1815–1918 (Bordás Benjámin) 26JoséGirónGarrote(szerk.):SpanyolországésazEgyesült Államok1898-ban.Aháborúazeurópaisajtószemével (Patkós Bence) 33PaulHanebrink:KísértetjárjabeEurópát:ajudeo-bolsevizmus mítosza (Peterecz Zoltán) 43AlessandroMasi:Idealizmusésopportunizmusazolasz kultúrában1943–1948(Madarász Imre) 50ArnoldSuppan:AzimperialistabékerendszerKözép-Európában –Saint-GermainésTrianon,1919–1920(Ifj. Barta János) 54

2

NükhetVarlik:Pestisésbirodalomakora-újkoriMediterrá- neumban–Azoszmántapasztalat,1347–1600 (Fodor Mihályné) 62MohamedAdhikari:Adél-afrikaiszánokkiirtása (Biernaczky Szilárd) 76

HistoriográfiaOlgaKoseleva:NapjainkoroszországitörténetírásaaPéter előttikorszakról:újaspektusok(Kurunczi Jenő) 89LucianBoia:1918–Anagyegyesüléséve.Nemzetek,határok, kisebbségek(Géczi Róbert) 96

3

Ókor

költözés és szállítás az ókori gazdaságban

A recenzióban egy fontos kötetet fogok bemutatni,mely az antikgazdaságtörténetrőlszól.Akötetazókoricivilizációgazdaságtörté-netétmutatjabeazókoriKözel-Kelettőlkezdve,azantikGörögor-szágonésRómaiBirodalmonkeresztülegészenarómaiPannoniá-igésaBarbaricumig.Akönyv2018-banjelentmegaL’HarmattanKiadógondozásábanésaPécsiTudományegyetemszerkesztésében.AkötetszerkesztőjeGrüll Tibor,akinekanevéhezszámosókortör-ténetiésókorigazdasággalkapcsolatosmunkakötődik.Akötetazértis fontos, mert magyar szerkesztők tollából kevés általános ókorigazdaságtörténetiösszefoglalásjelentmeg,ráadásulakönyvangolnyelvű.APécsiTudományegyetemen2013-banalakultegygazda-ságtörténetikutatócsoport,amely2017-benkonferenciátszervezett,akötetennekazanyagáttartalmazza.

Akötet11cikkbőláll,egynémetnyelvűkivételévelatöbbiangoltanulmány.AzelsőfejezetháromcikkettartalmazaKözel-Keletről.AzelsőtanulmánytFöldi Zsombor József írtaamezopotámiaibiro-dalomkoraibabilóniaiidőszakbelikereskedelméről.Mezopotámiábanazárpavoltalegfontosabbmezőgazdaságiéskereskedelmieszköz.AcikkezzelkapcsolatbanvizsgálegyLarsábólelőkerültszöveget.

Amásodik cikkCsabai Zoltánmunkája az új-babilóniai és ak-haimenida időszakkereskedelméről,aharmadikatHodossy-Takács Elődírtaadél-levanteikereskedelemről.CsabaiZoltánaKr.e.VI.századigazdaságiforrásokra,kölcsönökrőlésadósjegyzékekrőlszó-lógyűjteményretámaszkodott..Azúj-babilonikölcsönökleggyako-ribb típusaazu’iltu,amiváltóvagyadósjegyzékvolt,anémetbenVerplichtungsscheinnévenhonosodottmeg.Acikkvégénaszerzőközli a forrásokat.

4

Hodossy-TakácsElőd tanulmányában a dél-leventai térség vas-kori kis államait és a levantei határvidék kereskedelmét elemezte.Judah,Emon,AmmonésMoabgazdaságanagyrésztalegeltetésenalapult. A dél-levantei kis államok határaimentén háromvaskorihatárzónát azonosítottak, melyeknek jelentős gazdasági befolyásavolt.Ezek a zónáknélkülözhetetlenekvoltak Judah ésMoab álla-mok fejlődésében.A kis államokOmride befolyása alá kerültek aKr.e.IX.századközepén.Aszerzőacikkéheztérképetmellékeltadél-levanteiterületről.

AkövetkezőfejezetazantikGörögországgalfoglalkozik.Patay-Horváth Andrásjegyzi,ésadél-árkádiaidórszentélyekrőlszól,ame-lyeképítéseösszekapcsolódottagyőztesháborúkkal.

AkövetkezőfejezetaRómaiBirodalomrólszól.Ebbenafejezetbennégycikk található.GablerDénes tanulmányanémet,a többiangolnyelvű.AtanulmányokaRómaiBirodalomkereskedelmévelfoglal-koznak.GablerírásaAzáruútjaaműhelytőlafogyasztókigcímmelaterrasigillatákrólszól.AfényesfelületűvöröskerámiaedényeknemcsakaRómaiBirodalombanésaBarbaricumbanfedezhetőkfel,ha-nemeljutottakIndiábais,Arikameduterületénistaláltakterrasigilla-tát. A terra sigillataexportjamutatjaajólkialakítottkereskedelmihá-lózatot.Akerámiaterjesztésébennagyszerepevoltakatonaságnak.AII–III.századbanaformáklényegeseneltértekazI.századéhozképest.Ahadsereg,főlegakatonatisztekvoltakaterra sigillatalegfontosabbvásárlói,őkképviseltékalegstabilabbvevőkört.Azedénykereskedőanegotiator artis cretariaevagynegotiator cretariusvolt.Azedényke-reskedővelkapcsolatosfeliratokelsősorbanaRómaiBirodalomnyu-gatiprovinciáibólismertek,példáulLugdunumból,ahonnansigillata műhelyisismert.Asigillatáklegnagyobbvásárlóiésértékesítőiaka-tonák voltak. A vicusokban és a canabae-ban,aholakatonákcsalád-tagjailaktak,ottterjedtekel.Akatonákmellettaközvetítőkereskedőkútjánjutottelasigillataazemberekhez.Azírásvégénfeliratokrólésterra sigillatákrólláthatókképek,valamintegytérképaterra sigilla-tákelterjedésérőlaRómaiBirodalomészakitartományaiban.

Takács Levente a Római Birodalomban az agri deserti kérdéstvizsgálja.CiceroésLucanusemlítettékazagri deserti,agri vacui,

5

solitudovagyrus vacuumkifejezéseket.Atörténészekazagri deserti kérdéséta IV–V.századravonatkozóanvizsgálták.Azagri deserti vagyvacuinemkorlátozhatóakésőiRómaiBirodalomidőszakára.Akésőiköztársaságkoriéskoraicsászárkoriforrásokisutalásttesznekerreajelenségre.Alakatlanterületekháború,adózásvagygazdaságiokokmiattislétrejöttek.

Grüll TiboraRómaiBirodalombanhasználtorvosinövényekgaz-daságiszerepétmutatjabe.Amirhát,atömjént,afahéjat,amacska-gyökért,asáfránytésabalzsamotKeletrőlimportálták.AmirhaésatömjénArábiából,afahéjésamacskagyökérIndiából,asáfrányakeleti tartományokból,példáulCyrenaica-ból,abalzsamIudea/Pa-lestinaterületérőlszármazott.Azorvosinövényekpiacajólműkö-döttaRómaiBirodalomban,nagyvoltakeresletezekiránt.Sokanszenvedtek különböző betegségekben, például egy lippitudo nevűszembetegségben.AbibliográfiavégénaszerzőközliegyI.század-bólszármazóorvositálképét,melyenazEXRADICEBRITANNI-CAfeliratszerepelrajta.

Lehrer NándorAquileiavárosárólírtösszefoglalást.Aquileiaki-terjedésérőlmársok tanulmányszületett.Aszerzőszerint fontosatelepülésföldrajzielhelyezkedése.Avároskedvezőföldrajziadott-ságokkalbírt,ígyaRómaiBirodalomegyiklegnagyobbvárosalett.Tengerpartmelléépültésfolyószelteketté.Ezazadottságaössze-kapcsoltaatöbbitelepülésselésvíziútvonalatteremtettszámára.Aszerzőabibliográfiautánközölegytáblázatotazantikitáliaiésamaiolaszországi városokról,melyeknépességét összehasonlítja.Utánapedigtérképeketközölezekrőlatelepülésekről.

Azutolsó fejezet a pannoniai és a barbaricumi textilkereskede-lemről számolbe érmekés ékszerek alapján. Ivan Radman-Livaja tanulmányábanasisciaitextilkereskedelmetmutatjabeazepigráfiaiforrásokalapján.Acikkelejénólombólkészültcédulákképeitésfel-iratokrajzaitmutatjabe.ArómaitextilkereskedelemaXIX.századótafoglalkoztatjaakutatókat.Arómaitextiliparrólinformációkatafeliratok és az ólomcédulák nyújtanak.ApannoniaiSiscia fontostextilközpont volt. Textilmaradványok csak nagyon kevés esetbenmaradnakmeg,ezértisfontosakazírásosforrásokerrevonatkozó-

6

an.Atextilkereskedelemmelatinctores és az offectores foglalkoztak,azólomcédulákalapjánazI.századbanésaII.századelejénaktívanműködtekSisciában.

Torbágyi Melinda a pannoniai vidéki települések éremhaszná-latárólszámolbe.Azéremleleteknagyonfontosakazókorigazda-ságtörténettanulmányozásához.Aszerzőleszögezi,hogyakorábbinumizmatikaikutatásanagyobbterületekre,példáulavárosokraésakatonaitáborokrafókuszált.Atanulmánycélja,hogybemutassaavillákban és a vicusokbanelőkerültérmeket.AcikkÉszak-Panno-niaterületérekoncentrál.Aszerzőkét,Aquincumkörnyékérőljólismert vicustvizsgál,melyekakeltákótalakottakésazeraviszkuszcivitashoztartoztak.AtelepülésekaIV.századvégéigműködtek.Aterületekenakésőrómaiidőszakbóltöbbpénzkerültelő.Atelepe-kennagyvoltaIulius-Claudiuskorszakradatálhatóérmekszáma,ezmeglepő, mert az eraviszkuszok a saját pénzeiken kívül nemhasználtakmáspénztarómaiakelőtt.AIulius-Claudiusidőszakradatálható bronzokatméghosszú ideig, aFlavius korszakig hasz-nálták.AzelsőrómaiauxiliáristáborokClaudiusuralkodásaalattjötteklétre.Arómaiseregetrészbenezüst-,részbenbronzpénzzelfizették.AFlaviuskorszakbólviszontnincsenekérmek.Azérmeka vicusokbaésavillákbakereskedelemmelésakatonasággalvalóérintkezésseljutottakel.260utánazantoninianusoknak kis száma találhatómegabudaörsivicusban.Abalácaivillagazdaságköze-lébenvoltegyveterántelepülésazI.századvégétől.Erreazidő-szakradatálhatóakevésIulius-Claudiuskoriérem.Azérmekszá-mamegnőaNerva-HadrianusidőszakbanésaSeveruskorszakbanis.AIV.századelejénélteavillaavirágkorát,ekkormozaikokat,falfestményeketkészítettek.Egyéremkincskerültelő,melyet260körülrejthettekel,antoninianusokbólésviminaciumibronzokbólállt.AIV.századjellemzőérmeazaes.Aszerzőabibliográfiautándiagramokatközölapátyiésabudaörsivicus éremleleteiről.Pá-tyonésBudaörsönisalegtöbbéremaIV.századrakoncentrálódik.Aszerzőa lelőhelyekről ismellékeltképet.Abalácaiéremleletetis diagrammal szemlélteti. Cikkéhez a római pénzleletek észak-pannóniai elterjedésérő térképeket is mellékel. Oszlopdiagramon

7

szemléltetiaRábafolyóésaBakony–Vértesközött,illetveaBala-ton-felvidékentaláltrómaiérmeket.

Dagmara Królaközép-európai-barbaricumirómaiékszereketmu-tatjabetanulmányában.ABarbaricummalakereskedelemaBoros-tyánkőútonfolyt,akatonasággalruhákat,kerámiákat,pénzt,luxustárgyakatcseréltek.ALengyelországterületéntaláltrómaileleteketmégnemkatalogizálták.AmaiLengyelországterületénaPrzeworsk,Wielbark,PuchovésLubuszkultúraterjedtel.Aszerzőazékszerek-nekkéttípusátvizsgálja:atestékszereketésaruhatartozékokat.Azékszerekközöttvannakfülbevalók,diadémok,hajtűk,nyakláncok,függők,medálok,gyöngyök,gyűrűk,karkötők,karperecek.Aruhatartozékokközétartoznakafibulák/melltűkésövcsatok.Ahajtűkel-különítéseproblémás,mertakorairómaivaskortólhasználtákőket.AmedálokatakésőrómaivaskortólkezdveazV.századelsőfeléighasználták.ABarbaricumbantöbbszörajándékoztakaranymedálo-kat.Gyöngyök,főlegüveggyöngyökisgyakranfordulnakelőaBar-baricumban.Aszerzőkitérarra,hogyaII.világháborúbanszámoslengyelmúzeumotkifosztottakésatárgyakeltűntek,ezekközöttvolttöbbrómai tárgyis.ArómaiakkalvalókereskedelemfontosvoltaKözép-európaiBarbaricumban.

Acikkeketszámosábrávaléstáblázattalszemléltették.Acikkekvégéntartalmasbibliográfiasegítiatémábanvalómélyebbkutatást.Aszerzőkókortörténészek,régészek,atémaszakértői.

TiborGrüll(ed.):Mobility and Transfer Studies on Ancient Economy. Ancient Near Eastern and Mediterranean Studies.(Tanulmányokamobilitásrólésszállításrólazókorigazdaságban.Ókoriközel-keletiésMediterráneummalkapcsolatosta-nulmányok)Volume3.DepartmentofAncientHistory,TheUniversityofPécs.L’Harmattan,Budapest,2018.7–198.

Lang Tünde

8

kora- ÉS közÉpÚJkor

Sedes Europae, 1519az aranygyapjas rend káptalana a barcelonai székegyházban

AbarcelonaiszékesegyháztavalyemlékezettmegV.Károlynémet-római császárrá választásának ötszázadik évfordulójáról. Az ese-ménysortszámtalanrendezvényéskiadványkísérte,utóbbiakközülegy, azAranygyapjasRend rendi káptalanjánakBarcelonában tar-tott1519-esülésével,éskülönösen isaszékesegyházistallummal,pontosabbanannakezenalkalombólfestettcímereivelfoglalkozik.Amostbemutatandókiadvány szerzője a rend történeténekössze-foglalásakor, valamint a stallum címereinek leírásakor a káptalanilevéltárban őrzött, XVII. századi kódexre is támaszkodhatott, ígyelsődlegesforrásfeltárástisvégzett.Akéziratazértisfontos,mertarendikáptalanülésénektovábbélőhelyihagyományátdokumentál-ja.� Az alábbiakban Pere Molas Ribalta�tanulmányánakismertetéséntúlarraszeretnékvállalkozni,hogyrövidenazAranygyapjasRendkoraitörténeténekmagyarvonatkozásaitisbemutassam.

az aranygyapjas rend

Az Aranygyapjas Rendet1429-benBurgundiaésBrabanthercege,JóFülöpalapította.AValois-családegyikágábólszármazóhercegekfővárosukból,Dijonból,BurgundiánkívülamaiBelgium,Hollan-dia ésLuxemburg területére is kiterjeszkedőországot irányítottak.Aszerzőarendelőtörténeténektárgyalásakor–helyesen–fontos-naktartottaáttekinteniakülönböző(egyházi)lovagrendektörténetét,

1 Còdex242,KáptalaniLevéltár,Barcelona 2 PereMolasRibalta (1942)koraújkori témákkal foglalkozókatalán történész,

aBarcelonaiEgyetemprofessoremeritusa(http://www.ub.edu/historiamoderna/miembros/pere-molas-ribalta-2/?lang=es,letöltésideje:2020.április1.).

9

majdmindeztátvezetniakésőközépkorbanakereszteshadjáratokeszméjénekújraéledéséhez.Ezaz ideológiaazújabb, immáronvi-lági lovagrendek alapításában öltött testet: a legkorábbi a III. Ed-wardáltal,mégaXIV.századbanalapítottTérdszalag Rend(1348),3 afolyamatvégétpedigafranciakirályokáltalalapítottSzent Mihály Rend (1469) jelzi. (Kicsit szomorúankellmegjegyeznünk, hogy akétmagyarországivilágilovagrend:aSzent György (�326) és a Sár-kány Rend (1408)akiadványban–vitathatatlan jelentőségükelle-nére–nemkapnakemlítést,holottaSzentGyörgyRendalapításamegelőziaTérdszalagRendét.4)EbbenagondolatkörbenszületettmegazAranygyapjasRendis,amelynekeredeticéljaazvolt,hogyahercegségkülönbözőterületeinélőnemességetösszefogja,ahercegszemélyéhezkösse.5

Fülöphercegnemvolt király, és bármennyire is szuverénural-kodóként viselkedett, saját katonai rendjének megalapításával te-kintélyétkívántanövelni.Arendalapításgondolataazegyikudvariünnepélyvégénfoganhatottmeg,azaranygyapjúelnevezéspedigazantikvitásbavezetvissza,hiszenaztazargonautáklegendájaihlet-te.Eztjelzialovagokavatásakorátadottlánconfüggőszimbolikusállatábrázolás (gerezna) is.6Az 1431-es ünnepi káptalanon a rendkancellárjamárabibliaieredetetemelteki,amikorGideonbírógyő-zelmeutánbemutatottáldozatárahivatkozott.Azelsőrendilétszámméghuszonötfővolt,eztaz1430-banLille-bentartottkáptalanáltalelfogadottstatútumharmincraemelte.Miközbenatagságeredetileg

3 ATérdszalagRend történetéhezmagyarul:Makai Ágnes – Héri Vera:Kereszt,érem, csillag. Kitüntetések a magyar történelemben. Budapest, Helikon Kiadó,2002.9–10.III.Edwardacrécycsatábansajáttérdszalagjávaladottjeltatámadás-ra,állítólagerreemlékezveneveztékelrendjét.Másforrásokszerintakirálysze-relmeegyudvaribálonelvesztettetérdszalagját,amelyért–udvaroncaiderültségeközepette–azuralkodónakkellettlehajolnia.Akirályekkorannyitmondott,hogynemsokáramagukismegtiszteltetésnektartjákmajd,hailyetviselhetnek.

4 Történetükhözröviden:Makai Á. – Héri V.i.m.20–22. 5 AzAranygyapjasRendtörténetéhezmagyarul:Makai – Hérii.m.9–11. 6 Más vélemények szerint a stilizált tűzkövekből és tűzcsiholó acélokból álló

lánconfüggőaranykosbőrBurgundiagazdagságárautal,deazazelképzelésisfelbukkan,hogyahercegegyikaranyhajúudvarhölgyéreemlékeztet:Makai Á. – Héri V. i. m. �0.

�0

atartományoknemességébőlverbuválódott,aszázadfolyamánmeg-kezdődötta rendi láncpolitikaiokokbólkülönböző fejedelmeknektörténőadományozásarévénarendtagságkiszélesítése.Különösennagydiplomáciaiértékevoltazaragónkirályok–V.AlfonzésII.Já-nos–kitüntetésének,hiszenőkafranciakirályokellenségeivoltak.Utóbbikirályfiát,FerdinándotmégKasztíliahercegekéntvettékfelarendtagokközé.AsortlehetnefolytatniI.Ferdinándnápolyiki-rállyal,vagyAngliakirályaival,aYorkházbólszármazóIV.Edward-dalésaTudorVII.Henrikkel.PereMolasRibaltaugyannememlíti,de rendtagságot nyert amagyar király,HunyadiMátyás is.7Azújtagokat a burgundiai herceg különböző tartományaibanmegtartottkáptalanokmindig ünnepélyesen fogadták a rend lovagjai sorába.ÉrdekesmódonDijonban,aholahercegikápolnaésegyúttalarendközpontjavolt,összesencsakegyalkalommaltartottakrendigyűlést.AtizenkilencedikkáptalanraviszontBarcelonábankerültsor,aszer-vezetkoraitörténetébenezvoltazegyetlenalkalom,amikorarenderedeti(azazaburgundiherceguralmi)területénkívülgyűltekösszealovagok.Ezahelyszínválasztásazonbanadinasztikusváltozások-nakköszönhető:arendfelettiirányítástátvettékaHabsburgok.

az aranygyapjú és a Habsburgok

MivelKárolyhercegneknemvoltfiúörököse,aBurgundiaiHercegsé-getXI.Lajosfranciakirálykívántamegszerezni,ámaburgundihercegleányaidőközbenférjhezmentHabsburgMiksafőherceghez.AfrigylegfontosabbhozadékaaHabsburgokszámáraNémetalföldmegszer-zésevolt,akikezzelegyüttazAranygyapjasRendvezetésétismeg-szerezték.Akésőbb rómaikirállyá ismegválasztottMiksaután fia,Fülöpkövetkezetta rendélén.Ebbenaz időszakbankezdtékmegaHabsburgokházasságipolitikájukkalérdekkörükbevonniazIbériai-félszigetet:SzépFülöpésfelesége,ŐrültJohannaKasztíliauralkodóilettek;köszönhetőenannak,hogyJohannaszülei,II.Ferdinándaragó-niaikirályésI.IzabellakasztílaikirálynőegyesítettékSpanyolorszá- 7 MátyástazAranygyapjasRendBrüggébentartottkáptalana1478.április30-án

választottatagjaiközé:Balogh Jolán:AművészetMátyáskirályudvarában.I.kötet.Budapest,AkadémiaiKiadó,1966.371.,Makai Á. – Héri V.i.m.11.,22.

��

got,mígFülöpszülei, I.MiksaésBurgundiMáriaszinténhatalmasterületekfeletturalkodtak,azunoka,akésőbbiV.Károlypedigennekkövetkeztébenmárvilágbirodalommalrendelkezhetett.

V. károly és az aranygyapjú

AzAranygyapjasRendjelentőségétjelzi,hogyKárolyjóvalhatalomrakerülése előtt,már 1501-től a rend lovagja volt.A családbanbekö-vetkezetthalálesetekrévénelkezdődöttahosszashatalomátvételifo-lyamat,birodalmánakazegyescsaládtagoktólmegörököltrészeittöbbrészletbentudtaátvenni1515-ösnagykorúványilvánításaután.Károlyuralmának elismertetése ibériai tartományaiban különösen nehezenment:Kasztíliábancsakamentálisbetegségbenszenvedőanyjatárs-uralkodójakéntismertékel,Aragóniábanpedigmegkellettküzdeniearendekakaratával.Helyzetétnehezítetteaflamandudvaroncai irántiellenszenv.Ahosszas tárgyalási folyamatvégén,1518-banBarcelo-nában találkozott a katalán rendekkel is, de eddigremár eldöntötte,hogyarendkövetkezőkáptalanjátodafogjaösszehívni.Ebbennyil-vánszerepetjátszottazis,hogyarendnegyvenlovagjaközülhetenisakíséretébenvoltak.Azünnepélyeskáptalanmegrendezéséértarend„ceremóniamestere”,acímerkirályvoltfelelős.Kiemeltjelentőségetkapottaszabályzatnakmegfelelőenazis,hogyaszékesegyházkésőgótikusstallumárafelkellettfestetniearendtagokcímereit.8

Hozzákellazonbantenni,hogynemezvoltazelső,Károlyáltalösszehívottkáptalan.1516-banugyanisBrüsszelbensorkerültarendvezetésénekünnepélyes átvételére, ezena rendigyűlésen tizenegylovagvettrészt.Ateljesésténylegesrendilétszámmégcsaktizenötlovagvolt,deekkorszületettmegadöntés:agyarapodóbirodalomtartományaira tekintettel a taglétszámot ötven főre kell felemelni.Tíz helyet kapott Kasztília ésAragónia, négyet a német tartomá-

8 Aszékesegyházgótikusstalluma1455-benkészült.Az1519-eskáptalanalkal-mábólacímerekmegfestéséreazelzásziszületésű,„spanyol”festő,BurgundiaiJános(JuandeBorgoña/JoandeBorgonya)kapottfelkérést,mígastallumokhátooldalának reneszánsz reliefdíszítését (Szent Eulália mártíromsága) ezzelegyidejűlegBartoloméOrdóñezszobrászalkottameg:Regàs, Ricard:BarcelonaCathedral.(Patrimonium1.)Barcelona,TrianglePostals,2018.65–75.

�2

nyok, tizenötötBurgundia nemessége, és háromkülföldi uralkodóisbekerülhetettarendtagoksorába.Ajószándékjelekénttagságotkapottaburgundhercegekősellensége,afranciakirály,I.Ferenc,deaKárollyalrokonportugálkirály,I.Manuel,valamintamagyaréscsehkirály,II.Lajossemmaradhatottki.Aszinténsógorságbakeve-redettVIII.Henrikangolkirálymárkorábban,mégwalesiherceg-ként,1505-benelnyertearendtagságot.TermészetesennemlehetettkihagynialovagoksorábólKárolytestvérét,azekkormégSpanyol-országban élőFerdinándherceget sem, aki 1517-benkaptameg arendiláncotbátyjától.Arendezzelazeurópainagypolitikatényező-jévévált,olyanklubbá,ahovaérdemeslettbekerülni.

1519 febuárjábanKároly ünnepélyesen vonult be Barcelonába,aholfényespompávalfogadták.Szembekellettazonbannéznieegysúlyos alkotmányjogi problémával: katalán alattvalói azt a nézetetképviselték,hogymindaddig,amígnemteszileazuralkodóieskütazalkotmányra,nemhívhatjaösszearendigyűlést,mertnemszámíttörvényeskirálynak.Károlyhosszaséselhúzódótárgyalásoknakné-zettelébe,végülesküttett,ésismételtenösszehívtaarendigyűlést.Időközbenelhunytnagyatyja,I.Miksacsászár,ígymegnyíltazútarómaikirályi(majdcsászári)címfelé:megörököltenagyapjatartomá-nyait.Abarcelonaiszékesegyházbanméltóságteljesgyászszertartásttartottakazelhunytcsászár lelkiüdvéért,amelyenazAranygyapjasRendjelenlévőlovagjaiisrésztvettek.AgyászszertartástkövetőenKárolyúj lovagokat avatott, akikmegkaptáka rendi láncot, és le-tettékahűségesküt.Arendiünnepségaszabályoknakmegfelelőenmárcius5-én,szombaton,délután4órakorkezdődöttésháromnapigtartott.Azünnepségenrésztvevőlovagokruhájaarendielőírásoknakmegfelelőenbíborszínűbársonyvolt.Arezidenciárólindulómenetetakirályikápolnaénekeseinyitottákmeg,majdBarcelonapüspökekövetkezett,utánakettesévelarendilánccalfelékesítettlovagokvo-nultak.Aszertartásutánarésztvevőkakirályipalotábamentek,azünnepi lakomára.Másnapnagykörmenetet tartottakavárosban, aszertartásonmegemlékeztekatávollévőéselhunytlovagokrólis.Eztkövetőenismétlakomakövetkezett,utánavisszatértekatemplomba,majdonnanújraapalotába.Aharmadiknaponismétazelhunytak-

�3

rólemlékeztekmeg:azelhunytlovagoklelkiüdvéértimádkoztak,degyertyátgyújtottakatávollévőlovagokértis.Arendtitkárabeszédetmondott,amelybenösszefoglaltaaszervezettörténetét.Báralovag-rendáltalhasználtnyelvafranciavolt,aspanyol lovagokratekin-tettelabeszédetlatinraislefordították.Aszónoklatmegemlékezetta rendszázkétmárelhunyt tagjáról is.Aszertartásutána lovagokünnepiebédrevonultak,majd3órakormárismétaszékesegyházbanvoltak,immáronfehérruhábaöltözötten.Azünnepségsorozatotked-denegy,aSzűzanyánakajánlottnappalzártákle.

IdőközbenaFrankfurtbanösszegyűlőhétválasztófejedelemjúni-usbanKárolytválasztottarómaikirállyá.AhírtBarcelonábankitörőörömmel és hatalmas ünnepségekkel fogadták, a székesegyházbanTeDeum-oténekeltek.

az aranygyapjú lovagjai

Ezekenazünnepélyesbarcelonaiszertartásokonalovagrendazon-ban korántsem jelentmeg teljes létszámban, a külföldi uralkodókelevetávolmaradtak.Valójábancsakazokalovagokvettekrésztazünnepségeken,akikegyúttalKárolyudvartartasánaktagjaiisvoltak.AteljesrendilétszámKárollyalegyüttharminchatfővolt,közülükhuszonkettenaz1516-osrendelkezéseknyománlettekrendtagok.Akorábbanavatottlovagokközülalegrégebben(1481óta)rendtagság-galJeandeBerghesrendelkezett.Abarcelonaikáptalanjelentőségétviszontéppenséggelabővítés,aspanyolarisztokráciabetagozódásaadta,hiszenerreacélraazelőzőkáptalantízhelyetállapítottmeg.RajtukkívülKárolypolitikaicéljainakmegfelelőenmásújtagokisbekerültek:itáliaiakésnémetek,sőtalengyelkirály,Zsigmondfel-vételévelmárEurópakirályainaktöbbségealovagrendtagjavolt.Aspanyolokrendbetörténő1519-esbenyomulásaperszecsaklátszó-lagosvolt,mertakésőbbieksorán(az1531és1559között)felvetthetvenrendtagközülcsaktízvoltspanyol,ekkormárafelvételről– a szabályokmódosítása következtében –Károly egyedül, különkáptalanösszehívásanélküldönthetett.Ennekokaazonbankoránt-sempolitikai,hanemgazdaságivolt:aspanyolelőkelőkakasztíliai

�4

katonairendetrészesítettékelőnyben,ahonnantagságukértszépfize-tésthúzhattak,mígazAranygyapjasRenddel„csak”adicsőségjárt,ráadásulalovagokmásrendheznemiscsatlakozhattak(ezalólazuralkodókkaptakegyedülfelmentést).

PereMolas Ribalta tanulmánya után a kiadványban egyenkéntmegtalálhatjuka székesegyházi stallumcímereit, fényképpel, illet-vekülönábránazt is,hogyastallummelyikrészéntalálhatóací-mer,ígyrögtönazülésrendismegismerhető.Mindencímeresetébenolvashatjuk a címer tulajdonosának nevét, rangját, illetve egy-egyfontosabbéleteseményét.Asorrendisinformatív,ugyanisazegyescímerektulajdonosaikrendbetörténtfölvételéneksorrendjébenkö-vetikegymást(1481,1491,1501,1505,1516,1519).Számunkrakü-lönösenisérdekesatragikussorsú,fiatalmagyarkirálynakarendihierarchiábanelőkelőhelyrefestettcímere.

II. Lajos és az aranygyapjas rend

Azújabbtörténetiirodalombólismeretes,hogyaHabsburgokII.La-jostmár életében tudatosanés előszeretettel szerepeltettéka családiikonográfiában.Példáulaz1516-rakeltezhetősablon-iMiasszonyunkimádásafalikárpitonábrázoltcsaládtagokközött,HabsburgMáriakö-zelébenfeltűnő,hermelinpalástos,Aranygyapjaslánccalkitüntetettfi-atalfejedelmetBárányAttilaokkalazonosítjaazifjú,deekkortalánmégnemuralkodó(nincskoronája),JagellóLajosherceggel.9

Miksacsászármárviszonylagkorán,tízéveskorábanfelvetteLa-jostazAranygyapjasRendtagjainaksorába,az1519-esbarcelonairendikáptalanonpedig,aszékesegyházbanacsászárcímereutánki-emelt, aharmadikhelyrekerült acsehésmagyarkirálycímere:astallumbaloldalánMiksacsászárémellettI.Ferenc,franciakirály,majdII.Lajos,magyaréscsehkirálycímerétláthatjuk.�0

9 Bárány Attila:AdalékokMohácsemlékezetéhezaHabsburgokállamaiban:II.Lajosábrázolásaiabrüsszelikatedrálisban.In:Amagyaremlékezethelyekku-tatásánakelméletiésmódszertanialapjai.Mohácspéldája.Szerk.S.VargaPál–SzárazOrsolya–TakácsMiklós.(LociMemoriaeHungaricaeII.)Debrecen,DebreceniEgyetemiKiadó,2013.371.

�0 Bárány A.i.m.379.

�5

Astallumrafestettnégyeltcímerpajzselsőésnegyedikmezejébena vágások (Magyarország),második és harmadikmezejében pirosmezőbenezüstoroszlán(Csehország)látható.Aszívpajzsbanpirosmezőbenkiterjesztettszárnyúezüstsas(Jagelló-címer)van.Acímer-pajzsot–ahogymindenrendtagittmegfestettcímereesetében–azAranygyapjasRendjelvénnyelékesítettláncakeretezi.

II.LajosuralkodóireprezentációjábanisfontosszerepetjátszottazAranygyapjasRend.HansKrell, akirályudvari festője többképet isfestettLajosról,deezekrőlmindighiányoztakamagyaruralkodóifel-ségjelvények,dekivételnélkülottvanazAranygyapjasRendjelvénye;ezjelezhetiegyrésztaszoroskapcsolatotaHabsburgokhoz,acsászáriudvarreprezentációjánaktörténőkifejezettalárendelődést,deegyértel-művétesziaszemlélőszámáraakirályuralkodásraalkalmasságátis.��

AzAranygyapjasRendjelvényemegjelenikaII.Lajoséletébenvertegyesemlékérmekenis.ÍgyaBeheimBernátkamaraispánságaidejében(erreutalazemlékérmékenláthatóK–Bverde-ésmester-jegy),1525-benKörmöcbányánvertezüstemlékérmeken(H.198.,KHM1777.), illetve a szintén ugyanekkor és ugyanott vert aranyésezüstemlékérmeken(H.199.,KHM1778.)láthatjukarendilán-cotakirályportréján.AzAranygyapjasRendjelvényemégaszintén1525-ösévszámotviselő,deegyoldalú,öntött, ezüst, illetvebronzportréérmeken(H.194.,KHM1780.)isfeltűnik,amelyekegysoro-zatrészekéntkészültek,ámkeltezésüklegalábbiskérdéses(vélhető-enarajtukszereplőévszámnálkésőbbkészültek).�2

�� Erdős Zoltán:II.Lajosikonográfiájaa16.században.Turul87.(2014)126.�2 Huszár Lajos:Arégimagyaremlékérmekkatalógusaalegrégibbidőktől1850-

ig.I.Történetiérmek.1.Középkor.(AzÉremgyűjtőkkiadánsorozata5.szám/5. csoport: Érem. Plakett) Budapest,Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, 1972.,Gyöngyössy, Márton – Winter, Heinz:MünzenundMedaillendesungarischenMittelalters 1000–1526. (SammlungskatalogedesKunsthistorischenMuseums4.)Wien,KunsthistorischesMuseum,2007.139–140.,Erdős Z.i.m.125–128.Azelsőkétemlékérem-típusonláthatójegyalapjángondolhattaaztErdősZoltán,hogyavésnökatöbbszempontbólistehetségesBeheimBernátlehetett,valójá-banazonbanavésnökszemélyebizonyossággalnemazonosítható,aK–Bjegyakorabelikörmöciveretűpénzekenisfelbukkanójegy,averde(„Kremnitz”)ésakamaraispán(„Bernhard”vagy„Beheim”)azonosításáraszolgál.AharmadikesetbenHuszárLajospedigeleveismeretlennémetmestertfeltételez.Akorabelikörmöcivésnökökrőlrészletesen:Huszár Lajos:Körmöcbányaiéremvésők→

�6

Azuralkodóireprezentációezenemlékeibőleléggényilvánvaló,hogyII.Lajosésudvaraszámáraéppenannyirafontosvoltakirály-nakazAranygyapjasRendbenelnyerttagsága,mintamennyirefon-tosnakéreztékaHabsburgokazt,hogyafiatalmagyaréscsehkirálytcsaládtagként,sajátpropagandájukeszközekénturalkodóireprezen-tációjukbanmegjelenítsék.Az1519-esbarcelonairendikaptalánal-kalmábólkészültszékesegyházistallumcímerekközöttafiatalkirálycímereennekaHabsburg–JagellószövetségnekésII.Lajoscsászárireprezentációbanbetöltöttszerepénekfontosemléke.

PereMolasRibalta:ElcapítoldelToisód’OralaCatedraldeBarcelona(1519).[AzAranygyapjúkáptalanaabarcelonaiszékesegyházban (1519)](SedesEuropae.1519–2019.2.)Barcelona,CatedraldeBarcelona,2019.51p. ill., ISBN978-84-09-12272-1

Gyöngyössy Márton

ésemlékérmekaXVI–XVII.században.(1500–1650).Numizmatikai Közlöny 26–27.(1927–1928)75–79.,Paulinyi Oszkár:Adatokakörmöcbányaiéremvé-sőkésemlékérmekkérdéséhezaXVI.századelsőfeléből.Numizmatikai Köz-löny48–49.(1949–1950)35–40.

17

I.Lajosmagyaréscsehkirálycímereabarcelonaiszékesegyházkanonokistallumában(mellettebalraI.Ferencfranciakirálycímerelátható,jobbraGuillaumedeCroy,Chiévresurának,V.Károlyfőkamarásánakcímerevolt,deegykésőbbifelújítássoránlefestették)

�8

Az egyház kultúraközvetítő szerepe a kora-újkorban

A tanulmánykötet bevezetőjében Arno Strohmeyer salzburgiprofesszor abból az alaptételből indul ki, hogy a keresztényhitközösségek a középkortól egész a modern korig anyagi,szimbolikus és kulturális értékek közvetítésében mindig ki-emelkedőenfontosszerepetjátszottak.Szerinteacímbensze-replő „Kulturtranszfer” fogalmátFernand Braudel �949-ben használtaelőször,azótapedigatörténettudományszámoságá-bantermékenykutatásiszempontkéntjelentmeg.AkulturálisjavakközvetítéseEurópakülönbözőrégióiközöttatapasztalatszerintamúltbanjelentősengazdagítottamindazátadó,mindazátvevő félműveltségi terét, ezértmutatkozott indokoltnakennekútjaitésmódjait,tipikuseseteittanulmányozni.Azígykialakítottkoncepciónakajegyébenkerültsor2012-benaPáz-mányPéterKatolikusEgyetemen,Piliscsabán,arraanemzet-közi konferenciára, amelyen a rendező szerv partnere volt abonni Friedrich-Wilhelms Universität történettudományi in-tézete.Azottelhangzottelőadásokszerkesztettéskiegészítettváltozataibólálltösszeajelenkötet,amelyígyközép-európaikitekintéssel kíván képet adni a kora újkori konfesszionáliskulturáliskölcsönhatásokegyes lényegeskérdéseiről.Avizs-gálódások a déli német nyelvterület, Észak-Itália, Cseh- ésMagyarországrégióiraésműveltségközvetítőszemélyiségeireterjednekki(taláncsakLengyelországkapottkevesebbfigyel-met).Márezatémavállalásisjelzi,hogyasokfelekezetűtér-ségilyenszempontúáttekintésetársadalmi,politikaiésvallási

�9

aspektusok együttes alkalmazását, interdiszciplinárismegkö-zelítéstigényelt.Akötet15esettanulmányttartalmaz,ezeknégynagyobbté-

makörtölelnekfel.Azelsőazetnikai,nyelviésvallásiplurali-táskérdéseittekintiát.Afelső-magyarországimultietnikustér-ségbenfelmerülőfelekezetiellentéteketésarájukalkalmazottmegoldásikísérleteketGuitman Barnabásveszigórcsőalá.Azottanitársadalomnégylegerősebbcsoportja(aszabadkirályivárosok,azarisztokrataföldbirtokosok,aköznemesekésazottállomásozó királyi haderő tisztjei) által kialakított erőegyen-súlytörékenységétadatoksorávalillusztrálja,sakonfliktuszó-nákatisbemutatja.Meggyőzőkövetkeztetéseszerintavallásiellentéteketatérségbennemannyiraazerőszakoshatalmipo-litika,mintinkábbaszóbelimeggyőzésikísérletek,vitairatok,cenzúrarendeletekjellemezték,aXVI.századbanezlehetővétetteareformációsáramlatokviszonylagszabadérvényesülé-sét.AzerdélyiszászközösségekhelyzetétLőkös Pétertanul-mányatekintiát,őazönképésidegenképmegjelenésétkövetinyomonaXVI. századiszász lelkészek történetimunkáiban.Nemcsupánösszegyűjtiazerrevonatkozóirodalmitoposzo-kat, hanem a későbbi irodalomban is regisztrálja recepcióju-kat.Felhívjaafigyelmettöbbekközöttarais,hogyChristianSchesaeus terjedelmes latin költeménye, aRuina Pannonica mégZrínyiMiklós eposzára is termékenyítően hatott.A 16.századi szász historikusoknak a románokról és a törökökrőlkialakított kedvezőtlen képe a következő évszázadokban to-vábbhagyományozódott,ezttöbbpéldávalisillusztráljaata-nulmány.A legkorábbi évszázadokra nyúlik visszaVizkelety András vizsgálódása: a Kárpát-medencébe betelepült németés szláv etnikumtól átvett szókincsről állapítjameg,hogyazjelentősengazdagítottaamagyarszakterminológiát,főkéntazegyházi kultúra terén.A lelkipásztori praxis alkalmai (imád-

20

ságok,katekizmusok,keresztelési szövegek, egyházi énekek,egyébliturgikustextusok)asoknyelvűtérségbenmindazát-vevő,mind az átadó nyelvi kontextust árnyalták.A vallásosközösségek (plébániák, szerzetesrendek, főkénta ferencesek)ilyenmódonatransznacionáliskultúraközvetítésterepétjelen-tettékatöbbnyelvűrégiókban,főkéntFelső-Magyarországvá-rosaiban.Amásodiknagyobbtémaköratérségpolitikaikultúrájának

minőségét,változataitteszimérlegre.Fazekas IstvánaMagyarUdvariKancellária(UngarischeHofkanzlei)szerepétvizsgál-jamegakultúrtranszfer szempontjából.Felvázolja amagyarállamapparátus1540-esévekbentörténtátszervezését,megvi-lágítjaaklerikusokrészvételétazintézményszolgálatában.AtitkáriposztotnevesszemélyiségektöltöttékbeaMohácsutániévszázadban,többekközöttDraskovichGyörgy,DudichAnd-rás,IstvánffyMiklós,VerancsicsFaustusésLippayGyörgy,azőkarrierjükkésőbbjelentékenyenfelívelt,sazeltérőkulturálisközegekközöttiközvetítőszerepükpolitikaiésegyházipozí-ciójukbóladódott.Akancellárokraezméginkábbérvényesnekmutatkozott,OláhMiklóstól (1546)Esterházy Imréig (1725)valamennyien részesei lettek annak a kulturális pluralizmus-nak,amelyatérségetmeghatározta. Forgó Andrásegytanul-ságosesettanulmányrévénmutatjabeaztapolitikai,társadal-miéskulturálisközvetítőiszerepet,amelyetKeresztélyÁgost(Christian August von Sachsen-Zeitz, 1666–1725) 1707-tőlesztergomiérsekkénttöltöttbeaMagyarországon.Minthogyőkülhonoskéntkerültalegfőbbmagyaregyházidignitásba,külö-nöseniskérdésesnekmutatkozottalkalmazkodóképességénekmérlegelése,integrációslehetőségeinekfelmérése.Meggyőző-enmutatjabeatanulmány,hogyazérseksikeresközvetítőlettBécsésamagyarrendekellentéteiközött,aszatmáribékesség-szerzésutánelveinekfeladásanélküliskompromisszumkész-

2�

séget tanúsított a szembeálló felek között. Figyelembe vettemindarómaikúriatridentinusálláspontját,mindaHabsburg-dinasztiaérdekeit,deamagyar(nagyrésztprotestáns)rendekszempontjaival isszámolt,a felekezetiviszályokmérsékléséttartottaszemelőtt.Főként1716-iglehetetthatásosatevékeny-sége,merteztkövetőenacsászárképviselőjekéntAugsburgbantartózkodott,eltávolodvánahazaitársadalmiközegtől.SoktanulsággaljárótémáttárgyalTusor Pétertanulmánya,

amelyaztmérlegeli,hogymilyenesélyeivoltakaz1630–1640-esévekfordulójánakatolikusfelekezetszerveződésnek.LippayGyörgyegripüspökRómábaküldöttad liminajelentésealap-jánvizsgáljamegakatolikuskonfeszionalizációmagyarorszá-gi helyzetét.Az1641körül keletkezett irat az egri főpásztorrészérőlegyrészthelyzetjelentés,másrésztajövőtilletőlehe-tőségektaglalása.Kifejti,hogyamagyararisztokráciaszámostagjánakkatolizálásaellenéreazországlakosságánaktúlnyomótöbbségetovábbraisprotestáns,sezenazeddigimódszerekkelnemis lehetváltoztatni.Szerintea földesúri felekezetikény-szerkorlátozotthatású,ahajdúságésaköznemességhitváltá-sátkelleneelérni,nagyobbsúlytkellenehelyezniapapok,sőtmégalicenciátusokképzéséreis,smindehhezapápaanyagitámogatására lenneszükség.Miveleznemvalósultmeg, ígymeggyőzőenvonjaleTusorakövetkeztetést,miszerintarómaicentrum nem kívánt támogatni olyan nemzeti episzkopátust,amelyaHabsburg-dinasztiávalegyüttműködvefokozatosanazállamegyházikeretekelfogadásafeléorientálódott.

Szilágyi András aművészettörténet részéről járul hozzá atémasokirányúmegvilágításához.Aposzttridentinuskatoliciz-mus jelentőskönyveinek (Biblia-kiadások, reprezentatívpré-dikációskötetek, Pázmány Kalauza) díszesen illusztrált cím-lapjaitveszigórcsőalá,asokszorosítottgrafikarévénmutatjabeazátvételeket,változásokat,variációkat.Akönyvkiadókés

22

illusztrátorok valóban tipikus közvetítők lettek a különbözőkulturálisrégiókközött,adíszcímlapokonszereplődekoratívelemek,szentábrázolások,szimbolikusmotívumokhatárokonát terjedtek és gazdagították a kulturális javak kínálatát.AGőzsy Zoltán–Varga SzabolcsszerzőpárostanulmányaviszontmáraXVIII.századelsőfelébevezetát,azegyházinevelésbenmutatkozó kulturális kölcsönhatásokat a pécsi egyházmegyepéldájánmutatjabe.Ottszemináriumcsak1736-banlétesült,eztmegelőzőenaplébániákoncsakkülföldöntanultklerikuso-katalkalmaztak,őkjelentettekkulturáliskapcsolatotatágabbrégiószellemiéletévelnemcsupánegyházi,de társadalmiéspolitikaitérenis.Akötetharmadiknagyobbegységétaszerzetesrendekkul-

túraközvetítőszerepénekelemzése tesziki. Ittkét tanulmányapálos,egypedigacisztercirendműveltségikapcsolataittár-gyalja.

Maria-Elisabeth Brunertapaulinusrendtörténetébőlkiin-dulvaállapítjameg,hogyakülönbözőkolostorokközöttikap-csolatokatelevenentartószerzetesekhatékonyanterjesztettékel akülönféledevóciós formákat a régiókközött.Kétpéldátishozerre,ezúttalLengyelországból:acsensztohovaiszékes-egyházcsodatévőnektartottFeketeMadonnája,mintkatolikuszarándokhelygyakoroltvonzóerőtazegésztérséghívőiközös-ségire,emellettpedigaJasnaGora-ipálosnyomdaalakítottkiszámottevőkulturáliskapcsolatokatnemzetközivonatkozásbanis.Mindkétkatolikuscentrumműködésénekrészletezéseiga-zolja,hogyakultúrjavakáramlásanemvoltegyirányú,hanemsokkalinkábbkölcsönös,mindazátadó,mindazátvevőprofi-táltbelőle.UgyanezenrendtörténetérőlszólSarbak Gábordol-gozata,őapálosGyöngyösiGergely(1472–1531)kommentáltrendialkotmányánakkultúraközvetítőszerepétmutatjabe.Mi-velamagyarpriorarómaiSantoStefanoRotondóból1520-tól

23

rendigeneráliskéntirányítószerepetvitt,apálosszellemiségetazEurópa-szertelétesültkolostorokszámárasokiránybanköz-vetítette,elsőrendenazáltalaösszeállítottDeclarationescons-titutionumrévén.Atémakörharmadiktanulmányaacisztercirendrőlszól,Berzeviczy Kláraabencésekreformjábólfranciaföldönsarjadtszerzetcentralizáltstruktúrájátjelölimegakul-túraközvetítésfontostényezőjeként.Afiliálékrendszere,szo-roskötődésükazanyakolostorhoz,az1098-banalapítottfran-ciaCiteauxapátságához,folyamatosutazásokatigényelt.Nohaarendaszketikus-kontemplatívéletvitelrekötelezteelmagát,aXIII.századtólmárnagyfigyelmetfordítottatudományoskép-zésreis,aszerzőtöbbpéldával(HeinrichvonSchüttenhofen,UlrichvonLilienfeld,MichaelBaumann)illusztráljarészese-désüketakorabelienciklopédikustudásterjesztésében.Végülanegyediktémaköraművészet,azemlékezetkultúra

ésatudományosvilágközegébőlvizsgálmegtöbbnyiretipikus-nakmondhatójelenségeket.Ludolf Pelizaeuselőadásánakmáracímeis jelziazáltalavizsgáltkulturális transzferútját:Itá-lia,Mainz,Vukovár,mivelezenazútvonalonjutottakelitáliai(éssokesetbennémetalföldi)műtárgyakamainziEltz-família,valamint az ottani főudvarmester Johann Philip von Stadionközvetítésével Horvátországba, Szlavóniába, Csehországba.Aműtárgyakkal folytatottkereskedés ígyugyancsakszámot-tevőmódonjárulthozzáakulturális javaknakegyikrégióbólamásikbaáramlásához.SzinténaBalkánészakirészéhezkap-csolódikGolub Xénia tanulmánya, amely a keleti (ortodox)kereszténységegyháziműveltségénekmagyarországi terjedé-sébenazegyikreprezentánsepizódottárgyalja.Jólismerttény,hogy 1690-ben tízezrévelmenekült a szerb lakosság a törökelőlészakra,saDunamentivárosokbantelepedtekleegészenKomáromig.Amagukkalhozottikonoksokesetbenavándor-művészek(zográfok)alkotásainakmagasszínvonalátképvisel-

24

ték,újszínekethoztakazamúgyismultikulturálisterületekre.Aszámosikonábrázolástisközreadóangolnyelvűtanulmányabizáncitípusúkereszténységtörténetétfontosinformációkkalgazdagítja.Hargittay Emil aPázmány-kultusz közép-európaielterjedésénekfelmérésévelmutatjabe,hogyegykiemelkedőegyházi személyiség emléke milyen kulturális interferenciá-katindukálhat.Itáliaikölteményésnémetprédikációegyarántmegemlékezettatridentinusmagyaregyházszervezőtevékeny-ségéről,akinekrómaiésspanyolkapcsolataiakatolikusvilágfelé,vitairataipedigaprotestánskonfesszionálisellenlábasokirányába alakítottak ki kommunikációs csatornákat, mind azelismerő,mindakritikuséspolemikusvisszhangoknöveltéknemzetközi ismertségét.VégülBogár Judit Felső-Magyaror-szágnak a német lutheránus régióval fennállt szoros kapcso-latáramutatbe egyesettanulmányt.Ennekközponti alakja asziléziaiszármazású,KésmárkonletelepedettBucholtz-család,amelynektöbbtagjanémetegyetemistúdiumaiutángeográfiaiésmás természettudományikutatásokkal tettenevét ismertté.Tipikuspéldájaezisannakafolyamatnak,amelynekrévénanémetegyetemitudásafelső-magyarországirégióbanhaszno-sult(pl.aTátra-kutatásokban),deonnanvisszaisáramlottpub-likációkformájábananémetközegszámára.Végeredménybena tanulmánykötetsikeresenbizonyítjaés

számoseddignemismertadattalillusztrálja,hogyKözép-Euró-pábanakulturálistranszfersokféleiránybanműködött,egyhá-ziésvilágiértelmiségiek,szerzetesekéstudósok,könyvkiadókésműkereskedők, nemesek és gazdag polgárok, emigránsokésdiplomatákegyarántrészeseivoltakaműveltséginterregi-onális terjesztésének.Akulturálisértékekáramlása többnyirebilaterális (olykor plurilaterális) volt, irodalmi szövegek éshasználatitárgyakegyarántrészeseivoltak.Akötetpregnánsanmutatjabeafolyamatot,legfeljebbaszemély-éshelynévmuta-

25

tóthiányolhatjuk,ezekméginkábbhasznossátehettékvolnaatanulmánygyűjteményt.Ígyisatémaköralapvetőkézikönyvéttehetjükpolcunkra,amelya jövőbenmegkerülhetetlen leszakora-újkorművelődéstörténetétkutatószakemberekszámára.

Maria-ElisabethBrunert,AndrásForgó,ArnoStrohmeyerszerk.: Kirche und Kul-turtransfer. Ungarn und Zentraleuropa in der Frühen Neuzeit (Egyházéskul-túraközvetítés. Magyarország és Közép-Európa a kora-újkorban), Münster,AschendorffVerlag,2019.258(SchriftenreihezurNeuerenGeschichte,Bd.40.NeueFolge5).ISBN978-3-402-14770-2

Bitskey István

26

a Habsburg Monarchia 1815–1918 között

Amikorazolvasóelőszörakezébevesziakönyvet,óhatatlanulel-gondolkodikazon,hogymégismiújatlehetmégírniamagyarésasokutódnemzettörténetírásaiáltalszintetúlanalizáltkorszakrólegymonografikusműben?Acímettekintvefelmerülakérdés,hogymi-értahosszúXIX.századidőintervallumátvesziavizsgálatalapjáulaszerzőésalehetőségeiközülmiértaHabsburgMonarchiátválasz-tottaterminusként?

Acambridge-i történész,Steven Bellermagaisfeltesziegyebekköztezeketakérdéseket,majdfolyékonynarrációnkeresztüligyek-szikmegértetniolvasójávalaválaszait,melyekazún.’revizionista’történetírásújfordulatakéntértelmezhetők.Pieter M. Judson 20�6-osmunkáját� leszámítva ez a kötet és a Charles W. Ingrao által írt „előzmény”-kötet2 foglalkozik azzal, hogy a címben szereplő kor-szakésahatalmiformációtörténetétanemzetitörténetírásoktólel-ragadva reinterpretálja.Amű felépítése kronologikus és letisztult.Afejezetcímekegy-egyszóvaljellemzikatárgyaltkorszakot(pl.:1879–1897: nacionalizáció, 1897–1914:modernizáció). Térképek-kelésábrákkalszemléltetia teretésargumentumait,karcolatokésfotóktanúskodnakaszerzőáltalleírteseményekrőlésjelenségekről.Anarratívalineárisésfolyószövegétkisebbalcímektördelik.Akor-szakokatátölelőfejezetekhárom-négytematikusalrészreoszlanak,melyekáltalábanebbena sorbankövetkeznek:külső/világpolitikai

1 PieterM.Judson:The Habsburg Empire. A New History. TheBelknapPressoftheHarvardUniversityPress,London,2016.ErrőlakönyvrőlbővebbenírVargaBálintaKorall2017-esszámában(18.évf.,67.szám,149–153pp.),valamintamagyarviszonylatbanírarevizionistákról.

2 CharlesW.Ingrao:The Habsburg Monarchy, 1618–1815.3.kiadás,CambridgeUniversityPress,2019.

ÚJkor

27

folyamatok, a Monarchia egyes részeinek belső folyamatai, majdkultúraéseszmetörténet.Aszerzőáltalfelépítettérvelésegyvilágoscéltszolgál:aMonarchiaatavisztikus,sokakszámáranehezenérthe-tőtörténetiképénekátalakításátésaMonarchiáhoztársítotttévkép-zetek(pl.:„népekbörtöne”,„ká-ká-nia”)demitizálását,vagyegyesesetekbenteljeskoncepcióklerombolását.

Aszerzőegyértelműenvállaljaakonfliktustanemzetitörténetírá-sokképviselőivel,azonbaneznemjelentiazt,hogynemszintetizál,nem enged meg különböző kompromisszumokat más történetírókmunkáival kapcsolatban.A könyvben az ok-okozati megközelítéskapcsánmagaisúgylátja,hogyazelsővilágégésértvégsősoronaMonarchiaafelelős.Afelelősségkereséseviszont leginkábbnem-zetállami narratíva, ami egyben implicit moralizálást tartalmaz.Bellerrelazutóbbikijelentésbenegyetérthetünk,hiszenatörténtekvizsgálatánálakihelyettahogyankérdésfelvetésévelközelebbke-rülhetünkmegismerésünktárgyához,moralizálásnélkül,lényegébeneljutvaarevizionistakutatóálláspontjához.Aszerzőennekmegfele-lőenaztkívánjakideríteni,hogyanjutottaMonarchia1918-raabbaa szituációba, amely 1919-ben a Saint-Germain-i békével írásbanrögzítetteKözép-Európaradikálisátrendeződését.Abelső(domesz-tikus)ésnemzetközi(internacionális)folyamatokategybenvizsgáljaaszerző,sokszorelkülönítésnélkül,apolitikatudósokhoz3hasonló-an,akik„intermesztikusként’jellemzikezeketazügyeket.

AszerzőafelvezetéstapatrimoniálisHabsburg-uralomleírásávalkeretezi, amely kiváló alkalmat szolgáltat arra, hogy a hétköznapiolvasószámáratisztázzaabonyolultabbfogalmakatésaHabsburgokközép-éskelet-európaiuralmánakeredetét.AHabsburgokáltaláno-santehetségesésügyespolitikávalőriztékmeghatalmistátuszukat,melyetBeller szerintvégülcsakpárévtized rosszszéria törtmeg.Ígyírabürokratikusreformfolyamatokrólésazügyesdiplomáciá-ról,a jozefinsitareformokrólésanapóleoninacionalizmusraadottreakciós determinizmusról.Magát a determinizmust a szerző sem 3 Bővebbenafogalomhozlásdetémában:MartonPéter:A külpolitika elemzése.

Fogalmak és módszerek a külpolitika forrásainak feltárására.AJTK,Budapest,2013.Vö.KissJ.László:Változó utak a külpolitika elméletében és elemzésében. OsirisKiadó,Budapest,2009.

28

tudja elkerülni, amikor a politológiai bölcsességetmellőzve törté-nelmi „szükségszerűségként” ír aMonarchiáról, bár ezt leginkábbannak európai hatalmi szerepének leírásához használatos képkéntteszi.Aszakmabeliekszámára írazonban,amikorahistoriográfiaivitákatösszegziésanemzetitörténetírásokáltalkeletkeztetetttév-képzetekneküzenhadat.Ugyanakkoróhatatlanulfelmerülazolva-sóban,hogyhaaszlávtörténetírásokkalvalószámvetésfolyamánaszerzősokszormagyar–általaiskolateremtőneknevezett–írások-ra támaszkodik (Deák István, Fejtő Ferenc, Jászi Oszkár)–akkornemcsaka réginacionalista írások felsorakoztatásávalújabbkön-tösbebújtatott,ideologizáltművelvan-edolgunk?Bellerigyekszikugyan mértéktartó maradni és általánosan elítélni az ideologizálóírásokat,nohaebbenőmagaisvétkes,főlegakonklúziótésazáró-szaváttekintve.Aszlávésszlavofiltörténetírókkapcsánmegemlíti,hogyazutódállamokkrónikásaigyakranaktív szerepetvállaltakaMonarchiafelbomlasztásában.Azúj megközelítés (’new approach’)lényegeviszont az előbbivel ellentétben az, hogy a nemzetimíto-szokatlerombolva,aMonarchiaválságátabirodalmiszintűbelsőéskülsőfolyamatokláttatásarévénírjale.BellerszerintaMonarchiaesetébenafelbomlástnemanacionalistákáltalhangoztatottnemze-tiszükségszerűségokozta–ahogyarrólJásziírt.AMonarchiaéppteretengedettakultúrnacionalizmusnak,melyetegyideigsikeresenkiaknázott.Abukástazokozta,hogyazuralkodóelitképtelenvoltfolytatniarugalmaspolitikát,ésazidentitást,valamintalehetősége-ketamodernitáshozilleszteni.

AkönyvelsőfelébenigensokszerepetkapaMetternich-korszakleírásasoránazidentitás,majdakultúrharc.BellerszerintaMonar-chiaegyikreakcióstúlélésireflexeabirodalmibürokráciaelszaka-dásavoltareprezentatívkormányzástól,amelyteretengedettazújtársadalmifolyamatoknak(reformkor,nemzetiöntudatkialakulása).4 AkultúrharckötiösszeamodernitássalaMonarchiatörténetét,meg-születik a lokális elitekharcaaz identitásért.UgyanakkorBeller a 4 BellersokathivatkozikAlanSked-re,akiazegyikiskolateremtőírókéntaMet-

ternichrendőrállamárólíró–sokesetbennemzeti–történetírókkalszembenfo-galmaztameg saját revizionistamegállapításait. (AlanSked:The Decline and Fall of the Habsburg Empire, 1815–1914. Routledge,London,1989.)

29

szociáliskonstruktivizmusálláspontjárahelyezkedik,ígyvitatjapél-dáulamagyarnemzetkontinuitását.Ezzelaztpróbáljaérzékeltetni,hogyapolitikaiállamnélkülinemzetekhogyanigyekeztekasem-mibőlmegteremteniasajátidentitásukatésnemzetikultúrájukat.Haazonban Anthony D. Smithkonstruktivizmus-kritikájára5gondolunk,akkoraszerzőkerülhetbajbaakontinuitásvitatásával,hiszenabbanazesetbenanemzetrendelkezettegyfolyamatosetnikaimaggal,rá-adásulajogikeretekisakontinuitásterősítik.ErrőlkésőbbmagaaszerzőisszótejtamagyarrendekésaMagyarUdvariKancelláriaspeciálisstátuszánaktárgyalásánál.Bellerkönyvénekviszontfontosérvenyugszikezenaponton,hiszenamagyaréscsehrivalizáláshoztaelahorvát,majdatöbbinacionalizmustmegjelenését.AMet-ternich-rendszerszéthullásátBelleraliberálisforradalmaksikerehe-lyettugyancsaka rendszer rugalmatlanságában láttatja.Metternichszemélyénekbiografikusmegközelítésébőlkiindulvavezetileakan-cellárelhibázott,külsőésbelsődichotómiábaszorultpolitikáját.AszerzőügyesenkötiösszeMetternichbukásátésakeletikérdéstsaját,szűkkutatásiterületével–azsidóságtörténetével–,deatankönyv-szerűfolyószövegazseniálisinterpretációellenérebajtokozhatasa-ját,eredetigondolatokésahivatkozottírásokvisszafejtésében.Ne-hezenállapíthatómeg,hogymikorparafrazeálvagyfejtikiéppsajátgondolatait.Talánezalólkivételtképeznekazsidóságtörténetérőlírtoldalai,aholmesteripontossággalszámolbeazantiszemitizmusésacionistamozgalmakszázadfordulóntetőzőviszonyáról.Hasonló-ankiválóleírástadszámunkraaforradalmakrólalkotottelméletéről,mely szerint nem kizárólag a liberális-reakciós ellentét, hanem azosztályokpre-modernfelosztásaeredményezteaforradalmakat,me-lyeterősítettakancellárszemélyeelleni,kontinens-szertekialakulóellenkultúra,Itáliátólamagyarkoronaterületéig.

Ezekaforradalmaknemmúltakelnyomtalanulaneoabszolutiz-muskorábansem,amirőlaszilveszteripátenstanúskodott,végülanovaraigyőzelmet,HaynauésSchwarzenbergerőfeszítéseitkövető-enelindulaMonarchiaaliberálismodernizációfelé.Eztakorszakot 5 Nevezetesenazetnocentrikus„nemzetimag”elméletére,melyszerintazetnikai

eredeteanemzetekneklétező,szembenaképzeltközösségekelméletével.(Ant-honySmith:The Ethnic Origins of Nations.Blackwell,Oxford,1986.)

30

akönyvszerzőjeismételtenéletrajzimegközelítésébőlkívánjameg-érteni,ezúttalFerencJózsefszemélyével.Adöntéskényelmesnekéshelyénvalónak tűnik – elvégre a források jó része a politikamik-ro-szintjénkeletkezett, ahol eldőlt apolitikaformálás,Bellerpedigsokatfoglalkozottacsászárszemélyévelkorábbimunkáiban.Bellerebbenafejezetbenarról ír,hogygyakorlatilagaprovinciális (egy-benmagyar) elit kihagyásával, azuralkodóáltal valósultakmegaliberálisprogramokakonzervatívintézményekáltal,amiegyúttalacsehésosztrákszupranacionálisidentitáskezdetétjelentetteaBach-korszakban.Avilágpolitikakapcsánviszontúgylátja,hogyFerencJózseftapasztalatlanságaésszemélyeskudarca,csökönyösségeaka-tonaiésdiplomáciaitérenegyüttesenvezettekaBirodalomkét,sor-sátmegpecsételőkudarchoz:anémetésolaszegységlétrejöttéhez.Bellerszerintezjelentetteazutatanyolcéveskrízisig,melyvégülakiegyezésselvégződött.Azintézkedésazonbancsakelfelezteabelsőproblémákategyosztrák–csehésmagyar–szlávrészre.Azuralkodóetnikumok,anémet–magyarelitekszövetségénekuralmaeztköve-tőenvitathatatlannáésegybenrugalmatlannávált.

AszilárdberendezkedésalapjaitBellerszerintaTaaffe-ésTisza-rendszerekbiztosítottákatovábbiakban,ezzelpedigegyúttalanaci-onalizmus előretörését a birodalom két felében.A szerző úgy látja,hogyanémetliberálisokbukásávalvalóságospolitikaikáoszalakultkiaLajtántúl,amiaszázadfordulóigaligjavultéscsakaneoabszo-lutizmuseszközeivelvoltakvisszafoghatókacsehnemzeti igények.ALajtán túli rendszerrel szembenamagyarkirályságban létrejött akorlátozottparlamentarizmusésegyfajtaautoriterrendszer.Aszerzőszerint–leegyszerűsítve–arendszerbenTiszáékképeztékazellenzékésaradikálisabbsovinisztákellensúlyát,úgy,hogylényegébenTiszaéspártjaissovinisztákvoltak,sezáltalkoherensenképviseltékama-gyarérdekeketadualizmusonbelül.Akönyvszerzőjeasovinizmustösszefűziakirekesztésselésazantiszemitizmustanulmányainkeresz-tülmutatjabeakorkulturálisszövetétésetnikai-felekezetiellentéteit,melyekmindapolitikábancsúcsosodtakki.Anémet–csehellentétazantiklerikalizmussal karöltvemelegágya lett az antiszemitizmusnak,amiközösnevezővéváltakülönbözőpolitikaiklikkekközött.

3�

Akönyv egyik erőssége, hogy a szerző aMonarchia bukását acentripetáliserőknek6tulajdonítja,ésegységbenláttatjaabirodalomegymásrahatássalbírópolitikaierőit,melyekafelszínalattakül-ső erőknekmegfelelően kezdtek el viselkedni.A kontrafaktualitáshatárát súrolva azt állítja Beller, hogy a válságos évtizedekmeg-teremtették azt amodernitást, amelyet aMonarchiát vezető eliteknemtudtak,vagynemakartakkihasználni.Amagyarelitnemakartakiegyezéstől eltávolodva föderalizációbangondolkodni, a liberá-lisnémetelitpedigsúlytvesztettakonzervatívcseheksegítségévelmegszilárdítottLajtántúlihatalommalszemben,melyetakáoszkö-vetettaszázadfordulón.Aszerzőszerintaszéthúzónemzetielitekésamodernitásbizonyultvégülannakazerőnek,amibelehajszoltaanacionalistaimpériumokatavilágégésbe.Akiegyezésrendszerearugalmasságátakkorveszítetteel,amikorFerencJózsefésminiszte-reiamodernitástésanacionalizmustvégülmárképtelenekvoltakkordában tartani, és ezért átmenetileg az abszolutizmushoz valóvisszanyúlástválasztottaazuralkodó,majdaföderalizációhiányaésSzerbiakülpolitikaikihívásaelindítottákaMonarchiátaz„önmeg-semmisítés”útján.

AzelsővilágháborúhozközelítveBellervégül számonkérimégutoljára a nacionalista történetírókat és az utódállamok nemzeteit.A régi narratívákat kritikusan közelíti meg a korábbi fejezeteibenszereplőérveimentén.AHabsburgBirodalomBellerszerintKözép-Európanagyesélyelehetettvolna,aszéthullásáhozvezető–nacio-nalistatörténetírókáltalhangoztatottokokatpedigegyenkéntvitatjaaszerző.Aközvetettkritikatermészetesenazutódállamoklegitimi-tását alátámasztandó nemzeti történetírói műhelyeknek szól. Nemkizárólag a ténymegállapításaimiatt, hanem elsősorban a revizio-nista alapállításaival. Ilyen például a társadalmi konstruktivizmus,ésabbólfakadóananemzetikontinuitásvitatása.Bellerkönyvénekolvasásautánazonbannemmaradhatelajövőbelivita,hiszennehéznem kritikusan visszanézni konkurenseinek munkáira, még akkoris,haa szerzőnéholbeleesikakontrafaktulitás– sajátmagaáltalelőidézett–csapdájába.Arevizionistákexplicitcéljaésérvelésea

6 AkifejezéstBellerJászitólkölcsönözte.

32

HabsburgMonarchiátműködőegységként, esetlegesenazEurópaiUnió politikai megfelelőjeként láttatni, így nem kell messzemenőkövetkeztetéseketlevonnunk,hogylássukezzelszembenazutódál-lamoknemzetitörténetírásainakésműhelyeiknekteljesvagyrészle-gesantagonizmusát.

Steven Beller: The Habsburg Monarchy, 1815–1918. (A Habsburg Monarchia,1915–1918)CambridgeUniversityPress,Cambridge,2018.326o.és5térkép.

Bordás Bertalan

33

Spanyolország és az Egyesült Államok 1898-ban. a háború az európai sajtó szemével

ASpanyolországésazEgyesültÁllamokközött1898-banviselthá-ború120évesévfordulóján,2018-banjelentmegazOviedóiEgye-temgondozásában aSpanyolország és az Egyesült Államok 1898-ban. A háború az európai sajtó szemével (España y Estados Unidos en 1898. La guerra a través de la prensa europea,Oviedo,2018)című tanulmánykötet.MivelSpanyolországXIX. századi történel-meegykonfliktusokkaljócskánmegterheltidőszak,valamintmagaaháborúésannakjelentőségeMagyarországontalánkevésséismert,indokoltnaktartjukrövidenösszefoglalniazelőzményeketésazese-ményeket.

AzibériaiállamnagyrészeaXIX.századelejénméganapóle-oniháborúkalattkerültrövididőrefranciafennhatóságalá,éscsakfolyamatos küzdelmek, gerillaharcok árán sikerült megtartania azországperemvidékeit.Afranciák1814-benelhagytákazországot,ésVII.Ferdinándlépett(ismét)aspanyoltrónra.ABourbon-háziural-kodómégkorábban,anapóleoniháborúkelőttszereztemegapjától,IV.Károlytólahatalmatazaranjueziszervezkedésnekköszönhetően,viszontNapóleonlemondásrakényszerítette,éscsakaháborútkö-vetően,1814-bentudottvisszatérniazországba,valamintaspanyoltrónra.Sokáigúgytűnt,hogyörökösnélkülhalmeg,ígyatrónvá-rományosatestvére,Károlyvolt,devégülFerdinánduralkodásánakutolsóéveibenmegszületettlánya,aleendőII.Izabellakirálynő.Az1830-banelrendeltPragmatica Sanctiolehetővétettealeányörökö-södéstazországban.Ferdinánd1833-banbekövetkezetthalálautánvéresháborútörtkiKárolyéshívei(karlisták),valamintazIzabellapártjánállókközött.Akonzervatívkarlisták felkelését Mária Kriszti-

34

narégens(1833–1840),VII.FerdinándözvegyeésII.Izabellaanyja,valamintazőttámogatóhadsereg1839-revéglegletudtaverni.II.Izabellauralkodása(1840–1868)eztkövetőenahadseregtámo-gatásán állt vagy bukott. Ennek következtében a század másodikfelébenfolyamatosakvoltakabelsőzavargások,katonailázadások.II.Izabellátegykatonaifelkeléstkövetően1868-banmegfosztottáktrónjától,ésakirálynőFranciaországbamenekült.Adetronizációkö-vetkeztébenmegszületettarövidéletűelsőköztársaság,mely1874-igálltfenn.Aköztársaságabelsőfeszültségek,gazdasági-társadalminehézségekkövetkeztébennemtudottmegerősödni,ígyXII.Alfonz,II.Izabellafia,egykatonaifelkeléssegítségévelvisszaállítottaaki-rályságot.Aszázadvégéig liberális-konzervatívpolitikaiváltógaz-daságjellemezteazországotazalkotmányosmonarchiakereteinbe-lül.AXIX.századiSpanyolországpolitikaipalettájánmegjelentekakonzervatívok,liberálisok,demokraták,köztársaságpártiak,mígatársadalmifolyamatokatamunkás-,aparaszt-ésanemzetiségimoz-galmakerősödésejellemezte.Erőteljesvárosiasodásindultmeg,ésjelentősiparosodásmentvégbeBaszkföldönésKatalóniában.

AXIX.századelsőfelébenafelvilágosodás,valamintazészak-amerikaifüggetlenségiharcokhatásáraazamerikaispanyolgyarma-tokon ismegjelent a függetlenedési vágy.Az anyaországban zajlóviharoseseményekjólehetőségkéntszolgáltakatengerentúligyar-matokszabadságmozgalmainakamegerősödésére,és1824-reKuba,PuertoRicoésaFülöp-szigetekkivételévelmindkivívtákfüggetlen-ségüket,akorábbigyarmatiterületekenönállónemzetállamokjötteklétre.Akevésspanyolkézenmaradtgyarmatjelentősége,kiváltképpKubáé,ennekkövetkeztébenfelértékelődött.Afüggetlenségigondo-latcsíráiazonbanakaribiszigeten ismegjelentek.Azelső,1868–1878közöttzajlótízévesfüggetlenségiharcmégsikertelenvolt,deaz1895–1898közöttvívottháborúmárelértecélját, aSpanyolor-szágtólvalóelszakadást.AháborúösszekapcsolódottaPuertoRicó-iésaFülöp-szigetekiszabadságmozgalmakkal,ígyaspanyolkatonaivezetésnekjelentőshadseregetkellettbevetnieezekbenatérségek-ben.AháborúutolsóévébenazEgyesültÁllamokisbeavatkozottaháborúba,majdmegszálltaKubát.AzUSAmárkorábbanisszemet

35

vetettakaribiszigetreannakkedvezőföldrajzielhelyezkedésemiatt,amelyennekköszönhetőenpolitikaiéskereskedelmiszempontbólismeghatározóterületvoltatérségben.Különbözőamerikaielképze-lésekvoltakKubamegszerzésétilletően:egyesdéliállamokszerintannektálnikellettvolna,mígakorábbielnök,JohnQuincyAdamsazirányadó„érettgyümölcs”politika(política de fruta madura) mellett foglalt állást.Elméletének lényege, hogy amennyibenKuba elsza-kadSpanyolországtól, az szükségszerűen azEgyesültÁllamokhozfogkerülniapolitikaigravitációstörvényekmiatt,vagyis„ahogy az érett gyümölcs leesik a fáról, úgy fog Kuba is az USA ölébe pottyan-ni”–mondtaazegykorielnök.Aspanyol–kubaikonfliktus idejénmárazamerikaisajtóisegyreerősebbensürgetteabeavatkozást,ez-zelazamerikainépetismeggyőztékannakszükségességéről.�VégülahadbalépésürügyekéntazamerikaiMainehadihajófelrobbanásaszolgált1898februárjában(amerikaiálláspontszerintahajóegykö-zeli akna miatt robbant fel).2Ekkoregyrövid,háromhónaposháborúkezdődöttSpanyolországésazUSAközött.Aháborútaz1898de-cemberébenaláírtpárizsibékezártale,melySpanyolországszámá-raKuba,PuertoRico,GuamésaFülöp-szigetekelvesztésemellettsúlyospresztízsveszteséget,traumátisjelentett,ezértemlegetikeztazévetéseseménysorozatotúgy,mintdesastre del 98,azaza’98-askatasztrófa.Ettőlkezdveezazévmegkerülhetetlennéváltaspanyoltörténelemben.Az1898-astörténésekhatásáraegyolyannemzedékszületett,amelyráismertazországgyengeségeire,hibáira,ésmegol-dásijavaslatokkalálltelőazújSpanyolországmegteremtésére–ezvolt a híres 98-as nemzedék, amelyről korábbanCsejteiDezső írtrészletestanulmányt.3

Afentiekbőliskitűnik,hogymilyenmeghatározószereppelbírtaXIX.századSpanyolországtörténelmében,mivelazakkoriesemé-

1 LénártAndrás:Latin-AmerikaaMonroe-doktrína(1823–1903)árnyékában.Or-pheus Noster,8.évf.4.sz.2016.57–69.o.

2 Azutóbbiévekkutatásai szerintvalójábanahajóbelsejében történt robbanásokozhattaabalesetet.

3 AnderleÁdám:Spanyolország története.Móra,1992.92–106.o. ésCsejteiDezső:A98-asnemzedékésaspanyoltörténelem.Aetas,13.évf.4.sz.1998.12–29.o.

36

nyekmainapighatássalvannakaspanyoltársadalomra,gondolkodá-sára,mentalitására.Ezértisfontosarövid,deannálmeghatározóbbspanyol–észak-amerikaiháború120évesévfordulójáramegjelentkötet,amelyaháborúeurópaisajtóvisszhangjátmutatjabe.Nemezazegyetlen,azOviedóiEgyetemhezköthetőtudományostevékeny-ségebbenatémában:acentenáriumkapcsánkiállítástrendeztek,ésaháborútörténéseitbemutatókönyveketadtakki,ésugyanebbenazévbennyáriegyetemetisszerveztek.Részbenazottelhangzottelő-adásokszolgáltakanemrégibenkiadottkönyvalapjául.AmegjelentkötetszerkesztőjeJosé Girón Garrote, azOviedóiEgyetememeritusprofesszora, aki több évtizedes szoros szakmai kapcsolatot ápol aSzegediTudományegyetemHispanisztikaTanszékével.ATanszékalapítójával,a2016-banelhunytdr. Anderle Ádám professzorraltöbbközöskönyvetjelentettekmeg,többekközöttakiválófotóművész,MüllerMiklóséletétésmunkásságátbemutatókötetet(La luz domes-ticada/Amegszelidítettfény,Oviedo,1995),vagySpanyolországésalatin-amerikaiállamokdemokratikusátmeneteinekkérdéséttaglalótanulmánykötet(Estudios sobre transiciones democráticas en Améri-ca Latina,Oviedo,1997).Ezenkívülaprofesszorszámos,aTanszékáltalszervezettnemzetközikonferenciánisrésztvettelőadókéntaz1990-esévektőlkezdveegészennapjainkig.4

Akötetegynemzetköziegyüttműködésnekköszönhetőenszüle-tettmeg.AbevezetőbenazOviedóiEgyetemrektorának,SantiagoGarcíaGranadánakköszöntőszavaiutánakönyvszerkesztője,JoséGirónGarrotefoglaljaösszeSpanyolországésEurópaXIX.száza-di helyzetét, felvázolva az egyes államok rövid történetét. Ezutánkövetkeznekakülönbözőeurópaiegyetemektörténészeinek,hispa-nistáinakaháborúsajtótörténetiaspektusávalfoglalkozómunkái.Akötetbentizennyolctanulmánytolvashatunk,amelyektizenháromor-szágösszesen87sajtótermékénektartalmátelemzikésmutatjákbe,ígyszolgáltatvagazdagismeretanyagotakutatóknakésolvasóknakegyaránt.Atanulmányokatbőségesenelláttákillusztrációkkalis.Akönyvbentöbbmintkétszázábra,fénykép,karikatúratalálhatóako-

4 AzinformációkértéssegítségértszeretnékköszönetetmondaniDr.CsikósZsu-zsannának,aHispanisztikaTanszékvezetőjének

37

rabeliújságokcikkeiről,rajzairól,melyekkülönlegesforrásanyagotjelentenekúgyatörténészeknek,mintazérdeklődőknek,éstovábbszínesítik a kiadványt.A háromszáz oldalasmunkábanmegismer-kedhetünkabelga,afrancia,aholland,anémet,azolasz,azorosz,aportugál,aromán,aspanyol,asvájci,aszerb,valamintazEgyesültKirályságésazOsztrák–MagyarMonarchiasajtójánakbeszámoló-ival(acseh,azosztrák,ésamagyarnyelvűlapokrakoncentrálva).Érdekesség,hogyahírekbemutatásamellett,vagyazokonkeresztülegyesszerzőkbemutatjákazadottországpolitikai-társadalmiviszo-nyulását isaháborúhoz.Aportugál sajtóesetébenmégaképiáb-rázolásésaháborúskarikatúraelemzéseiskülönfejezetbenkerültismertetésre, ami amegjelent kötet különleges színfoltja.Michael Zeuske,aKölniEgyetemtörténészeanémetIllustrirte Zeitungheti-lapkapcsánszinténfelhívjaafigyelmetaháborúképimegjeleníté-sénekfontosságára.Zeuskemunkájánakérdekessége,hogyfoglalko-zottahíradásistatisztikákkalis.Tanulmányánakegyikalfejezetébőlkiderül,hogyacikkektöbbségeáltalábansemlegeshangnemetütöttmegazEgyesültÁllamokkalszemben.

Jean-Michel Desvois,aBourdeaux-iEgyetemprofessoremeritu-sa,aXIX–XX.századispanyolsajtótörténetjelesszakértőjeahosszúidőnátmeghatározópárizsinapilap,aLe Tempshíreit(1861–1942)híradásaitmutattabe.5DesvoismunkájábanelemziazEgyesültÁlla-mokrólésSpanyolországrólaLe Temps általfelvázoltképet,valamintazt,hogyafrancialapmilyennemzetközikövetkezményekkelszá-moltaháborúlezárásátkövetően.AzUSA-tmintállamotaháborútmegelőzőidőbennagyonkedvezőszínbentüntettefelapárizsinapi-lap,azakkorielnököt,WilliamMcKinleytszinténpozitívjelzőkkelillették.6Ezzelszembenatörvényhozóhatalom,aKongresszuskétintézményét,aKépviselőházatésSzenátustkifejezettengyanúsnak,a„rosszvalódiszékhelyének”állítottákbe.Ezekalejáratóhírekmeg-változtattákazEgyesültÁllamokróladdigkialakítottkedvezőképet,ésacikkekbenegyújtípusúimperializmusveszélyérehívtákfelafigyelmet.Ettől kezdve aLe Temps kifejezetten rombolta azUSA 5 A Le TempsutódjaamaisnépszerűésmeghatározóLe Mondenapilap. 6 AtanulmánykötetbenazamerikaielnökneverendszeresenWilliamMacKinley

alakbanjelenikmeg.

38

addigkialakultrenoméját.EzzelszembenSpanyolországotolyanál-lamnakmutattákbe,amelyképeslehetettvolnabékésenrendezniakialakultkonfliktust.Amegerősödőspanyolpatriotizmustésnemze-tiérzelmeketafrancialapegyáltalánnemítélteel,mintazttetteazEgyesültÁllamokesetében,sőt,abszolútpozitívmódonírtróla.Apárizsiújságegyébkéntabékétszorgalmazta,ésegyespillanatokbanennekérdekében,felismervénazUSAfelemelkedését,közöseurópaibeavatkozástissürgetett,demindvégigbízottabban,hogyelkerül-hetőegyolyannagyobbméretűháború,amelynemcsupánazaddigbékéstengerikereskedelemre,hanemazegészvilágrarosszhatássallehetettvolna.Desvoisarraakövetkeztetésrejut,hogyazalapvető-enaspanyolokkalszimpatizálósajtóaközöseurópaiidentitásonésa két ország hasonló értékrendjén alapult, valamint azon, hogy azEgyesültÁllamokfelemelkedésévelveszélyeztetettnekláttákEuró-pahegemóniájátésavilágbanbetöltöttszerepét.

Olyannevesangollapok,mintakonzervatívThe Times,a libe-rális The Daily NewsésapopulistaDaily Mailisírtakaháborúról.EzeketPabloGirónMirandaspanyoltörténészmutatjabe.Tanulmá-nyábanabritsajtóhelyzeténekésazemlítettsajtótermékeknekarö-vidismertetéseutánasajtóháborúvalésfegyverszünettel,valaminta béketárgyalásokkal kapcsolatos cikkeivel foglalkozik.Abritek apolitikaiszférábanaháborúalattkinyilvánítottáksemlegességüket,deasajtóbanegyértelműenamegerősödő,azangolszászkultúraéspolitikaörökösénektartottEgyesültÁllamokatpártoltákahanyatló-félbenlévőspanyolállammalszemben.Azelemzettsajtótermékekközül a spanyol kutató szerint aDaily Mail és a The Daily News erősenszubjektívtónusúhíreiveligyekezettazangoltársadalmatazUSAmelléállítani,mígaThe Times,bárszimpatizáltazEgyesültÁllamokkal,mindvégigtörekedetttárgyilagosan,pártatlanulírniazeseményekről.AzUSA-ttámogatóálláspontGirónMirandaszerinthárom indokra vezethető vissza: egyrészt az összetartozás gondo-latának(mindazEgyesültKirályság,mindazEgyesültÁllamokaközösangolszásznyelvéskultúraképviselői),másrésztazeurópaihatalmak között a háttérben meghúzódó gyarmati vetélkedésnek(Nagy-Britannia olyan szövetségesként tekintett az EgyesültÁlla-

39

mokra,mellyelegymástsegíthettékvolnaagyarmatiterületekésavilágban betöltött meghatározó szerepük megtartásában), harmad-részt pedig a kialakulófélben lévő szövetségi rendszereknek voltköszönhető (ahármas szövetségbőlésazorosz–francia szövetség-bőlkimaradtEgyesültKirályság természetesszövetségest látottazEgyesültÁllamokbanazelszigeteltségbőlvalókitörésérdekében).Afentiekbőlkövetkezik,hogyabritekésabritlapoktermészetesenüdvözöltékaháborúkimenetelétésabéketárgyalásokkövetkezmé-nyeitis,aspanyolbefolyáscsökkenésétésterületvesztését,illetveazUSAmegerősödését.

A kötetben hárommagyar vonatkozású tanulmányt is találunk.Anderle Ádámakubaiháborúmagyarsajtóvisszhangjátmutatjabe.Cikkében előszörmagyarázatot keres arra, hogymilyen tényezőkirányították a magyarországi újságírás figyelmét Kubára – ehhezMagyarországnakaMonarchiánbelülbetöltötthelyzetétisrövidenfelvázolja.Utalarrais,hogyazadottidőszakbanamagyarsajtóbő-velkedettnapi-éshetilapokban,ígyatágkutatásilehetőségekmiattalapvetőenkétújságraszűkítilekutatását:abudapestikiadásúVa-sárnapi Ujsághetilapra, illetveahelyi illetőségűSzegedi Naplóra. Anderle bemutatja az elsőKubáról szóló híradásokat, és azt a fo-lyamatot,hogymikéntváltozottmegpozitíviránybaamagyarsajtóviszonyaakubaiszabadságharcosokkal,majdabekapcsolódóEgye-sült Államokkal szemben.7Anéhaiszegeditörténészáltalelemzettcikkek részletesen beszámoltak az eseményekről, tájékoztattak aháborúkbanrésztvevőszemélyekről,Kuba társadalmiésgazdaságihelyzetéről,azamerikaiésspanyolhadseregekről.Ahírekmennyi-ségeésrészletességeazUSAintervenciójautánnőttmeg,ésazin-terpretációisátalakult:egyreinkábbegyamerikai–spanyolháború-rólírtakakubaitémátilletően,mintsemakubaiszabadságharcról.

7 Akubaiakattámogatófordulatbanafeketelegendakéntismerttörténetiinterp-retáció isközrejátszott.Ennek lényege,hogyAmerikafelfedezésétkövetőenariválisországok,területek(példáulAnglia,Itália,Németalföld)igyekezteksöté-tenjellemezniaspanyolokat,jelentősenkiemelverossztulajdonságaikat,intéz-ményeiket(erőszak,butaság, lustaság,azInkvizícióstb.), így torzítaniarólukalkotottképet,melyhosszúidőnkeresztülbefolyásoltaaspanyolokrólkialakultvéleményt.

40

Aháborúrólvalóálláspontokekkormáreltérőekvoltak:akormány-párti sajtó ellenezte az amerikaiak beavatkozását,míg az ellenzékelfogadhatónak tartotta azt –Anderle kutatása szerint ez utóbbiakvoltakameghatározóbbak.Mindazonáltalhozzákell tenni,hogyaszigetamerikaiakáltaltörténőelfoglalásátmárellenezteahazaisaj-tó.Összességébenelmondható,hogyaz1867-eskiegyezéstelutasítóellenzékisajtóazuralkodóésakormányAmerika-ellenesvélemé-nyévelszembenabszolúteltérőálláspontotképviselt.

Rentería Szász Anna-Mária,aBudapestiGazdaságiEgyetemta-nára, az 1898-as spanyol – észak-amerikai háború magyarországisajtóvisszhangjátismerteti.Munkájábantöbbmagyarországilapotismegvizsgált:azEsti Hírlap politikainapilapot8,aVasárnapi Ujság hetilapot,azOrszágos Hirlapnapilapot(melykésőbbaPesti Hírlap-palegyesült)ésazÚj Időkhetilapot.Tanulmányábanazújságokról,azoknak történetéről és politikai beállítottságukról írt rövid ismer-tetőt követően bemutatta, hogy a sajtótermékekmiképp tálalták aháborúshíreket.Ennekjelentőségeazértiskiemelendő,mivelaspa-nyolnyelvűkötetalapvetőenakülföldiolvasókszámáraíródott,ígyszámukraisvilágossáválik,hogyatárgyaltlapmilyenálláspontotképviselt,melyikoldal,melyikháborúsféltámogatójavolt.Ama-gyarszerzőnőtanulmányábólkiderül,hogyazEsti Hírlapfebruártólnovemberigkövetteazeseményeket,külfölditáviratokhíreitvetteát,ezekenkeresztültájékozódottéstájékoztatottrészletesenaháborúrólésabéketárgyalásokról,valamintaFülöp-szigetekilázadásokrólis.Ahírekidővelegyreinkábbabéketárgyalásokra,McKinleyelnök-reésSpanyolországbelsőhelyzetérekoncentrálódtak.Érdekesség,mintahogyazazelemzettcikkekbőlkiderül,hogyaMáriaTeréziahadihajótaMonarchiavezérkaraahadszíntérrerendelte,aholsem-legeshajóként,alapvetőenmegfigyelésicélokkalvoltjelen,ígyale-génységszemtanúkéntisinformálnitudtaahazaisajtót.AVasárnapi Ujságot,akárcsakAnderle,RenteríaSzászAnna-Máriaiselemezi.Ahetilap1898márciusátólkezdődőenszámoltbeaspanyol-amerikaiháborúról,amikoraMainehadihajóelsüllyesztésérőlírt.Áprilistólkezdődőenrendszeresenközöltekrövidhíreket,tudósításokatahar-

8 NemösszetévesztendőaKádár-korszakidejénmegjelenőlappal.

4�

cokról,fényképeketaháborúfontosabbszereplőiről.Májustólkez-dődőenmármegsokszorozódtakabeszámolók,azösszecsapásokahetilapállandótémájáváváltak,júliustólpedigkülönrovatotkaptakazesemények.Atanulmányírójaarraisfelhívjaafigyelmet,hogyazújságírókkellőkritikávalfogadtákahíreketésafényképeket,hiszenanagy távolságokmiatt ezekkésőnérkeztekmeg,ésnemmindigvoltakmegbízhatóak.AVasárnapi Ujságtestvérújságja,aPolitikai Újdonságokszinténfoglalkozottatémával,sokkalinkábbahadie-seményekrekoncentrálva,olykoregészoldalakat isszentelvea té-mának.AMikszáthKálmánalapítottaOrszágos Hirlaptáviratokra,hírügynökségekjelentéseirealapozvakövettevégigazeseményeket,Spanyolország belpolitikai helyzetét is felvázolta,majd a béketár-gyalásokkalzártatudósításaitaháborúról.AzÚj Idők,irodalmi,mű-vészetiéstársadalmihetilaplévén,alapvetőenképeket,néhánycik-ketéstudósítástközöltaháborúról.EgyIgricálnévenaláírtáprilisicikkbenminta„hosszúévtizedekótaaszabadságértésazsarnokságellenküzdő”néprőlbeszéltéssajnálatát iskifejezte,hogyakubaiharcoknemkeltettékfelamagyarokegyüttérzésétésszimpátiáját.Igricmegemlítette azt is, hogy a kubai konfliktus középpontjábanvalójában amerikai-spanyol érdekütközés állt. Érdekesség, hogy ahetilapegymájusicikkébenazamerikaiésaspanyolnőkhelyzetéreiskitért.RenteríaSzászAnna-Máriatanulmányátkomolyillusztrá-ciósanyagkíséri:egy-egyhírrőlkészültképmellettkarikatúrákat,rajzokat találunk a politikai és háborús eseményekről, valamint aközpontiszereplőkről.

A Franciaországban született, erdélyi származású, 2018-ban el-hunytkolozsvári íróés történész,Asztalos Lajoskét tanulmányt ispublikálakötetben:azegyikbenakolozsváriEllenzékcíműmagyarnyelvűnapilap, amásikbana románsajtó1898-as spanyol–észak-amerikaiháborúvalkapcsolatoscikkeitismerteti.Elsőtanulmányá-ban először röviden bemutatja Kolozsvárt, valamint az Ellenzék című lapot és történetét,majd részletesen, szinte napról napra ha-ladvaismertetianapilapbeszámolóita tengerentúlieseményekről.Az Ellenzék alapvetően Budapestről, Madridból, New Yorkból,Washingtonból és Londonból kapott táviratokat vett át cikkeihez.

42

Alapbanaháborúseseményekmellettaszembenállófelektengerierejéről isbeszámoltak.Asztalos románsajtóvalkapcsolatosmun-kájában három lapot elemez részletesen: amérsékelt baloldali, deazerdélyimagyarságügyébennacionalistaAdeverult a nemzeti-li-berális,mérsékeltenkonzervatív,deazerdélyimagyarságügyébenaz AdeverulnáljóvalradikálisabbDreptateatésapolgáridemokrataUniversul (Világegyetem)újságokat.9Asztalos tanulmányában fel-hívtaafigyelmetakülönbözőlapokháborúhozvalóviszonyulására:mígaDreptateahispán-amerikaikonfliktusrólszámoltbe,addigazAdeverulleszűkítetteeztspanyol-amerikaiháborúra.Alapokforrásaiiseltérőkvoltak:azAdeverulalapvetőenarománügynökséghíreitvetteát,aDreptateapedigBécsbőlszerezteinformációit(ennekoka,hogyarománügynökségjóviszonytápoltamagyarkormánnyal,ésanemzetiérzelműDreptateanemakartaaszervilisnektartottügy-nökséghíreitátvenni).Azelemzettrománsajtótermékekrészletesentárgyaltákaháborúésabéketárgyalásokmenetét,sokinformációvalszolgáltakarománolvasóknak.

Aspanyol–amerikaiháború120évesévfordulójárakészültmun-kanagyérdeme,hogyEurópakülönbözőországaihispanistáinakazegyüttműködéséből született, összekötötte egymással a kutatókat.Örömteli, hogy a közösmunkábanmagyar kutatók is részt vehet-tek,ésegyneveskülföldiegyetemkiadványábanpublikálhattak,ígyemelveamagyartörténetírásnívójátéserősítveannaknemzetközihelyzetét. Remélhetőleg a jövő történészei és hispanistái folytatnifogjákamegkezdettmunkát,éstovábbápoljákezeketamárlétezőnemzetközikapcsolatokat.

GirónGarrote,José(szerk.):Espańa y Estados Unidos en 1898. La guerra a través de la prensa europea(SpanyolországésazEgyesültÁllamok1898-ban.Ahá-borúazeurópaisajtószemével).UniversidaddeOviedo,Oviedo,2018,305o.ISBN978-84-16343-79-9

Patkós Bence Gergő

9 MindkétlapjelentéseIgazság.Adeverulazerkölcsiértelembenvettigazságot,a Dreptateapedigajogiértelembenhasználtigazságfogalmátjelenti.

43

a judeo-bolsevizmus mítosza

Sok történelmimítosz szövibeéletünket, és ebben semmilyenúj-donság sincsen.A következő oldalakon vizsgált könyv egy ilyen,történelmi viszonylatban újmítoszt vizsgál, a judeo-bolsevizmust.Ennekahuszadikszázadelejénmegszületettfelfogásnakalényege,hogyakommunizmusgyakorlatilagegyzsidókonspirációavilág-uralomelérésére.Természetesenagondolatnemvéletlenülazelsővilágháborúbanütifelelőszörfejét.Nohaazantiszemitizmushosszúévszázadokra tekintvisszaEurópában,amikor1917-benmegjelentaz orosz bolsevik forradalomkövetkeztében egy új állami ideoló-gia,amiszintemindenttagadottanyugativagyeurópaikultúrában,nagytömegekkellehetettelhitetniaháborúutánikataklizmikusvál-tozásokalatt,hogyabajokokozóiazsidókommunisták.Elégcsakaz1919-esmagyarországi eseményekre éskésőbbi tapasztalatokragondolni.Ahuszonegyedikszázadban,amikorkomplexproblémákmiatt a nacionalizmus ismét felerősödőben van, és erre sokan le-egyszerűsítőválaszokatakarnakadni,azantiszemitizmus, illetveajudeo-bolsevizmusvádjamegint felerősödött, ésnemcsakKözép-Kelet-Európában,amelytérségreakönyvafőhangsúlytfekteti.MeglehettalálnieztavonalatNyugat-Európában,sőtazEgyesültÁlla-mokszélsőjobboldalicsoportosulásainakköreibenis.

Aszerző,akiazamerikaiRutgersEgyetemtörténelemprofesszo-ra,akönyvbenvégigkalauzoljaazolvasótahuszadikszázadnagyrészénésannak történelmi tükrébenvizsgáljaa zsidó-kommunistavádakképzeltvagyvalósalapjait.Akiindulópontszinteautomati-kusan1919,amikorNémetországbanésMagyarországonisfelütöttefejét az első világháború utáni zűrzavarban a forradalom. Számoszsidó vallású ember vonzódott a bolsevik és egyéb radikális esz-

44

mékhezéppenazért,mertazanyaországbannemkaptákmegateljesasszimilálódás lehetőségét.Paul Hanebrink a lényeget arra helye-zi,hogyvoltakugyanzsidóelemekmindenországszélsőbaloldalimozgalmaiban,néhamégtöbbségbenis,deegészébenvéveazvoltahelyzet–mivelazsidóságonbelülisnagyvoltapolitikaifragmen-táció,hogyazegyénieltérésekrőlmárneisbeszéljünk–,hogyazokazsidók,akiknyíltanabolsevikeszmékhirdetőivéváltak,egybenlehetővétették,hogyateljeszsidóságotbűnbaknakkiáltsákkiatár-sadalmi felfordulásokért.A szerzőhárom,már régen létező zsidó-elleneshiedelmetazonosít,amitazutánaforradalmiidőszakfel-ésmegerősített: társadalmidiszharmóniáravaló törekvés,nemzetközizsidókonspirációakeresztényekkáráraésazsidófanatizmus.(28-30).Ezekmármagukbanelégalapotadtaksokaknak,hogyelhiggyéka zsidó-bolsevik összefonódást, mint a modernkori zsidó veszélymegtestesítőjét.Amikoraforradalmakrajellemzőentúlkapások,sőtforradalmiterrorlépettéletbe,ráadásulEurópatöbbországábanis,afélelmetigazoltaazelképzelt„valóság”,miszerintazsidókésbol-sevikokátakarjákvenniazuralmatmindenhol,éscéljukelérésébennemválogatnakazeszközökben.Ezekhezjárultazarégitörténelmireflex,hogyEurópátkeletrőlérkezőhordákveszélyeztetik–idegen,primitívkultúráthozva.Amongolokéskésőbbatörökökennekvol-takaziskolapéldái,ésEurópátmegkellettvédenitőlük–különösenerős vonal ez amagyar és lengyel nemzetimitológiában. (Bár nefelejtsük el, hogy sokan amagyarokra is így tekintettek aX. szá-zad során.)A kommunista „veszély” hasonló színezetet kapott, ésEurópa,dekülönösenKözép-Kelet-Európa,aháborúsveszteségekés társadalmi felfordulásokkövetkeztébena judeo-bolsevizmusbanvéltemegtalálniazújveszélyforrást,amelyfenyegetiazegészeuró-pairendetéscivilizációt.Smivelazsidókmessianizmusajólismertvolt,afélelemezzelegyenesaránybannőtthelyenkéntszintehisz-tériává,hogya forradalommalkívánják igazországukaturalni– segybenezzelleigázniakeresztényvilágot.

Azelsővilágháborúalattakelet-európaitérséghagyományosanzsidók által is lakott részében rendszeresek voltak a pogromok ésazérintettektízezrévelmenekülteknyugatfelé.Ígyérkeztekmega

45

galíciaizsidókBécsbe,Budapestreésegyébvárosokba,aholvajmikevés empátiával fogadták őket, és sokszor őket tették felelőssé aháborúáltalokozottínségért.Az1917-esoroszországiforradalmakalkalmávalazsidókirántigyűlöletcsakfelerősödött,amikorazsidópolitikairésztvevőkmiattaforradalmár-felforgatóképetkiterjesztet-tékáltalánosságbanazsidókra.AzelsővilágháborúvégévelKelet-Európábannemszűntekmegaharcok–gyakranpolgárháborúkésforradalmakjellemeztékeztarégiót.Aszerzőbemutatjaalengyel,a románésamagyarpéldát,hogyátfogóképetadjonazsidó-bol-sevizmusellenihangulatrólés lépésekrőlezekbenazországokban.Mindenki a saját tiszta nemzeti, tehát nem bolsevik és nem zsidóállamátkívántamegteremteni,ésapárizsibékekonferenciánennekszellemébenléptekfel.Politikailagmindenformálódóújállamnakjóérvnektűntazsidó-bolsevikokat,minttransznacionálisellenségetfeltüntetni,amiellenanyugatidemokráciáknakisérdekükfellépni,hiszenaveszélyelsodorhatjaőket is,hanemfékezikmeg időben.Apárizsibékekonferenciavégülisúgydöntött,hogyabolsevikve-szély feltartóztatására szükségvan egyvédelmivonalra, ugyanak-korakisebbségvédelemmögébújvaazsidóérdekeketisvédte,nohaaNépszövetségezena területen semalkotottmaradandót.Tehát abolsevikuszítássalvádoltzsidóközösségektovábbraisbűnbaknak,nemzetietlennek és veszélyesnek voltak titulálva, megteremtve azalapot,hogyszabadságjogaikatalaposanmegnyirbáljak–elégebbenazösszefüggésbencsakamagyarországinumerusclausustörvényregondolni.

AmásodikfejezetfoglalkozikahitleriNémetországbanlezajlottévekkelésazezalattkibontakozó,államiszintűzsidó-éskommu-nistaellenességgel.Ahogyaszerzőfogalmaz,a„judeo-bolsevizmus”annakaszükségletnekváltaszimbólumává,hogymegelőzővédelmicsapáskönyörtelenháborújátkellfolytatnianemzetbiztonságelle-ni radikális fenyegetés ellen”. (92)A spanyolpolgárháború remekalapotteremtettHitlerszámára,hogyvíziójáteurópaiméretűvéte-gye,smivelhazájábanmársikeresenvettefelaharcotazelképzeltzsidó-bolsevikveszéllyel, ezzel egybenvezető szerepet is kivívottmagánakeharcnemzetközidimenziójában.Akeresztényegyházak

46

megpróbáltákasajátkereteikközöttfelhívniafigyelmetmindakom-munizmus,mindanácizmusveszélyére,desajátantiszemitizmusukekkorésamásodikvilágháborúalattisfékezőerőnekbizonyult,éscsakamásodikvilágháborúutánlettegyértelműatotalitariánusálla-miberendezkedésellenifelszólalás.

Természetesena zsidó-bolsevik „veszély” elleni legmarkánsabbmegnyilvánulásanémettámadásvoltaSzovjetunióellen1941nya-rán. Noha az ideológiai maszlag nyilván csak propagandaköntös-beburkolta ageopolitikai célokat,mégis azelmúlt évtizedekalattEurópa-szertetapasztalhatóantiszemitaésantikommunistaszellemlegdurvábbmegnyilvánulása volt.Ugyanakkor fel lehetett fedezniaz ázsiai hordáktól való történelmi félelmet az európai nemzeteklegtöbbikében, amely osztotta a hitet, hogy a keletről érkező ide-genkultúrájúnépekEurópaésaviláguralmáratörnek,ésamelyetamegelőzőcsapássalmajdanémetharcigépezetfogmegszűntetni.Anácikegyetlenségekaszovjetterületeken–gyakorlatilagnépirtás–közvetlenösszhangbanvoltakéselőzménykénttekinthetőekazsi-dókkiirtásáratett„végsőmegoldásnak”.Denemcsakanémetekrőlvanszó.Az1939–41-benszovjetellenőrzésalatttartottterületekenvalóban számtalankegyetlenség folyt le–amit anácipropagandaaztánvilággá is kürtöltmintegy igazolva anémetoffenzívát kele-ten–ésszintemindenilyenhelyenkollektívzsidóellenességbentörtkia„felszabadított”nemzetilakosság.Anémetekszinteszabadjáraengedtékakelet-európaiakzsidókéskommunistákirántiellenségesérzelmeit,amiegyfajtakereszteshadjárattáfajult.Azután,ahogyaszovjet Vörös Hadsereg ellentámadásba lendült és világossá vált,hogyEurópakeletifeleszovjetbefolyásiövezettéválik,azsidó-bol-sevistaellenérzéscsúcsáraért,éstovábbraismegmaradt.

Kelet-Európa szovjet zónává válásával a második világháborúután bizonyos országokban megmaradt a zsidó-bolsevik alapokrahelyezettsztereotípia.Közvetlenülavilágháború lezártautánLen-gyelországban, Romániában és Magyarországon a berögzült fé-lelmi reflexekműködtek,ésaszovjetmegszállást,amiahivatalospropagandában felszabadítás volt, illetve a Moszkvából irányítottkommunista pártokuralmát sokan a zsidó-kommunista összeeskü-

47

vésújfejezetekéntéltékmeg.Ennekaszerzőszerinthárompillérevolt:aszovjetcsapatokviselkedése,azsidókújbóliteljes–fizikaiésállampolgári–megjelenése,illetveakorábbanüldözöttésbetil-tottkommunistapártoklegitimfeltűnéseaszovjetcsapatokhathatóssegítségével.Ésmivelmegintvolt néhányzsidóvezető egyéniségakommunistapártokban,azáltalánosításéskorábbibeidegződöttsé-gekhamartovábbitáptalajtbiztosítottakazemberekjelentősköré-ben a zsidó-kommunista összefonódásba és annak világuralomravaló törekvésébe vetett hitnek.A „mi” és „ők”dichotómiábavalósorolásakorakelet-európaiországokbantöbbesetbenisazsidókaz„ők”kategóriájábaestek.Izraelmegalakulásaután(1948),ésamikoregyértelművolt,hogyazújországazEgyesültÁllamoktámogatásátélvezi,aszovjetblokkbanelterjedtanemzetikommunizmus,aminekmegintsokszorazsidók ittákmega levét.Legtöbbenmegintőketazonosították idegenszívűként, és cionistaösszeesküvéseket láttak,amibenazsidókanemzetkáráratörnek.Tehátazemlékezetpolitikavolt a tét, amiben a holokausztot a német fasiszták követték el, afelszabadulástpedigaszovjetekneklehetköszönni,akikegyüttmű-ködnekanemzetiantifasisztaelemekkel.Ezekbenanarratívákbanazsidókataránytalanulháttérbeszorították.

Érdekesmegismerkedniaz1949-benNémetSzövetségiKöztár-saság néven megalakult államban lezajlott folyamtokkal a könyvközpontitémájáttekintve,amivelahatodikfejezetbenfoglalkozikaszerző.AvilágháborúutánNémetországnyugatiterületeiszövetsé-ges–elsősorbanamerikai–ellenőrzésalákerültek.Amegváltozottklímábanésazamerikaiakáltalerőltetettnácitlanításifolyamatbanszósemlehetettazsidó-bolsevikpropagandaismertelemeinekhan-goztatásáról.Ahangsúlyeléggyorsan,ésahidegháborúbeálltávalteljesenáthelyeződöttakommunistaelleneshangvételre.Ebbenko-rábbináciknagyszámbanvettekrésztazamerikaiak„védőszárnya”alatt, hiszen korábbi tapasztalatuk és „megváltozott” világnézetükhasznáravoltatengerentúlihatalomnak.Deezamegváltozottkon-zervatív-keresztényfelfogásmegjelentAusztriábanésszinteateljesnyugat-európaiszínen:egyökumenikuskeresztény(demokrata)Eu-rópánakmegkellettvédeniemagátazistenttagadóésazegyházat

48

szinteellehetetlenítőázsiaikommunistaeszmétőlés fenyegetéstől.Ehheztársultatotalitáriánusállamtólvalófélelem,amitanácimúltisfelerősített.Ígyalakultkiajudeo-keresztényálláspontahideghá-borúelsőfelében,amelyanyugatiliberálisdemokráciatalánlegfon-tosabbelméletitézisétképezteaszovjetblokkalszemben.

Akönyvbefejező fejezetea rendszerváltozásótaelteltharmincévetveszigórcsőalá,ésaztvizsgálja,hogymikéntváltaholokausztemlékerelativizálhatóváúgy,hogyakommunistakorszakáldozataitvelükegyenlőszintrekívántákemelni sokposztszocialistaország-ban.Eztermészetesenazzaljárt,hogyazsidókattettékrészbenújrafelelőssésokmindenért.MintHanebrinkírja,„azsidó-bolsevizmusképzetnemhaltmegakommunizmussal.TúlélteaSzovjetuniót,ésa holokauszt-emlékezettel gabalyodott össze”. (238–239) Nyilvánavita,hanemisértelmetlen,talánfelesleges.Mindakétrendszer–nácizmuséskommunizmus–rengetegártatlanembertöltmeg.Aszerző azt sugallja, hogy a relativizálás és egyenlősítés amiatt ke-letkezett,mertalátensvagykevésbébújtatottantiszemitizmusnemtűrte,hogy„csak”azsidókraemlékezzenekmintáldozatokra.Ezzelperszeazérintettországokemlékezetpolitikájaegybencsillapítaniiskívántaameglévő lelkiismeret-furdalást, amiért esetlegesen szere-pet játszottakamásodikvilágháborúbanmegtörténtszisztematikuszsidóirtásban.KülönfoglalkozikaszerzőMagyarországgalis,ahola„nemzeti”emlékezetpolitikaésa(zsidó)kirekesztéstöbbszörpár-huzamosnaktűnik.Mindezvisszavezethetőaz1919-estanácsköztár-saságraésaz„eredendőbűn”-re:Magyarországonaz1919-estanács-köztársaságalattabolsevikvezetéstöbbségezsidószármazásúvolt.Ugyanakkor,ahogyaszerzőismegemlíti,a térségtöbbországaismegsínylettemindanáci,mindaszovjeturalmat,ígyellentétbensoknyugatiországgal,nagyobbrálátássalképesazokatösszehasonlítani,ésnemzetiidentitásukatelőtérbehelyezni.Ésajelenségnemtűntelnyomtalanulahuszonegyedikszázadbansem.MintösszegzésébenHanebrinkmegjegyzi – utalva a néhány évemegkezdődött közel-keletiésázsiaimenekültekkelésbevándorlókkalkapcsolatosreak-ciókra–,„haazembermegvizsgáljaazsidó-bolsevizmusötleténekideológiaifunkcióját,amitazazelsővilágháborúvégétőlazeurópai

49

politikábanjátszott,akkormegállapíthatja,hogyezamítosz–amitulajdonképpenarasszizmusésazideológiaivédekezésösszeolva-dása–azegyikmelegágyaazanti-muszlimésanti-iszlámérzületnekmanapság”(277).

Apró tévedések ugyan előfordulnak a könyvben, mint példáulamikoraszerzőanáciNémetországfranciákelleni támadásátegyhónappaleltéveszti,(122)vagyKányaKálmánkülügyminisztertmi-niszterelnökké „lépteti elő”, (113) és egyben ez jólmutatja azt is,mennyirenehézEurópaszámosországátbemutatómonográfiátírniegyadott témában, amely elhúzódó időszakot tárgyal.Ennekelle-néreakutatómunkaésbemutatottforrásanyag,alogikusérveléséskontextusba helyezés, az alapösszefüggések megmutatása mind aszerzőérdeméreválnak.

Szinténjóhír,hogyangolulisolvashatunkamagyarésakörnyezőországokbanismegtalálhatóantiszemitizmusésantikommunizmusilyenjellegűfeldolgozásáról,mertígy„kerekebb”atörténelmikép.Akönyvbőlugyaniskiderül,hogynemegy-egyországnépevoltan-tiszemitaés/vagykommunistaellenes,hanemezatérségreáltalábanvoltjellemző,perszehelyzetspecifikumokfényében.Ígykülönösenamagyarolvasóegykicsittávolabbrólreflektálhataminemzetünketissújtóegyikrégibetegségről,azantiszemitizmusról,illetveazsidó-kommunistaösszeesküvésről,melyekamainapigholburkoltan,holnyíltabban fel-feltörnek.

PaulHanebrink:ASpecterHauntingEurope:TheMythofJudeo-Bolshevism.(Kí-sértetjárjabeEurópát:ajudeo-bolsevizmusmítosza)Cambridge,Massachusetts,London,England:BelknapPressofHarvardUniversityPress,2018.353o.

Peterecz Zoltán

50

kaméleonok „zsdanov árnyékában”

Sok minden eszébe jut az irodalomtörténésznekAlessandro Masi Idealizmusésopportunizmusazolaszkultúrában1943–1948(Ideal-ismoeopportunismodellaculturaitaliana1943–1948)címűkönyveolvastán.ÖzvegyBaradlaynészavaiA kőszívű ember fiaiból:„Lélek-cserélőidőkjárnak,fiam!”A„trasformismo”jelmondataTomasidiLampedusaA Párduccíműregényéből:„Haaztakarjuk,hogymin-denúgymaradjon,ahogyvan,mindennekmegkellváltoznia.”VagyCsehovnovellája,aKaméleon,melybenOcsumelovrendőrfelügyelőannak függvényében szidja aharapóskutyát vagyamegharapottHrjukint,hogyéppenkittartanakinformátoraiazebgazdájának:egynévtelensenkitvagyZsigalovtábornokot,netánahadúröccsét.

AfasizmusbukásaésamásodikvilágháborúvégeOlaszország-ban is olyan történelmi cezúrát, korszakváltást jelentett, amelybenszámostúlélővagykompromittáltértelmiségi,művész,író,tudósát-igazodással,illetveátigazolással,politikai-ideológiaicégér-átfestés-sel,gazdaváltással,detovábbraisszolgalelkűmegalkuvássalpróbáltahullámtarajánmaradni,esetlegmagasabbrajutni.Holottakialaku-lópolgáridemokráciábanlehettekvolnaönmagukis,csakislelkük,ihletük,géniuszuk,hivatásukszolgálói.Ámkaméleon-természetükszínváltásra ösztönözte őket. Gyakran feketéről vörösre. Legaláb-bisakönyvezekrekoncentrál,Andrea Riccardi(aKlióolvasóisaszélesebbmagyar publikum előtt sem ismeretlen egyháztörténész)előszavátidézve,„azolaszkultúraegyjelentősrészénekútjáraafa-sizmustólazOlaszKommunistaPártig”(12.o.).

Eztaz„utat”Masi–látszólagszűkperspektívát,ámdejellegzetespéldátválasztva–aPrimatofolyóirattükrébenmutatjabe,melyetafasiszta „gerarca”,GiuseppeBottai egyfajta „konszenzusteremtés”

5�

szándékávalhívottéletre„amásodikvilágháborúelőestéjén”,érzé-kelveazértelmiség„fokozatoseltávolodásátafasizmusideáljaitól”,sarraegyfajtakulturálisnyitással,liberalizációvaligyekezvénvála-szolni(18–30.o.).Afentiszavaktermészetesencsaknagyonrelatív-kontextuálismódon,egyvállaltanés„expressisverbis” totalitáriusrezsimben.Sazegyüttműködőalkotók„kollaborálása” iscsakeb-benahelyzetbenértékelhető.Olyannagyságrendű,későbbbalolda-likéntvagyéppenséggelkommunistakéntelhíresültköltők,szépírók,képzőművészek,filmrendezők,professzorok,mint–egyebekközött– Salvatore Quasimodo, Massimo Bontempelli, Renato Guttuso,GiulioCarloArgan,CesarePavese,VascoPratolini,WalterBinni,MichelangeloAntonioni,(akikneklistájakiegészíthetőa„mérsékel-tebb”,liberálisvagykereszténydemokrata,avagysemleges,politika-mentesiránybafejlődőSibillaAleramo,MarioPraz,DinoBuzzati,GiorgiodeChirico,EmilioCecchi,SandroPenna,IndroMontanelli,LuigiSalvatorelli,GiuseppeUngaretti,MarioLuzi,FrancescoJovinestb.,stb.neveivel)nemgyávaságból,senemelkötelezettségbőlpub-likáltak a Primatoban,hanemmertellenzékisajtóaszélsőjobboldalidiktatúracenzoruralmaidejénnemláthatottnapvilágot,sa„szív-né-maság”alternatívájakéntmégiscsakelfogadhatónak,vállalhatónak,járhatóútnaktűntegynívós-rangosorgánumbanmegjelenni(38–43.o.). Mindazon által Eugenio Garin, a világhírű reneszánsz-kutató„Bottaikezdeményezését”a„postrisorgimento”kormányzataibóljólismert„trasformismo”kifejezésseljelöli(44.o.).

Önmagában az, hogy kreatív értelmiségiek tudomásul veszik atörténelmi-politikai szükségszerűségeket és azokhoz alkalmazkod-naknemkárhoztatható–egészenaddig,amígalkalmazkodásuknemfajultalpnyalóhízelgéssévagybűntársiuszítássá.Aztsemvethetiaszerencsésebbutókorafelsoroltnagyságokszemére,hogykezdetbenszimpatizáltakazantifasisztaésnáciellenesEllenállásbanmeghatá-rozószerepetjátszó,atömeggyilkosnácifasizmusalólifelszabadításügyénekmegannyimártírvéréveladózóillegálisOlaszKommunistaPárttal.Afelfoghatatlanaz,hogyaMussolini-uralom„ventenniója”ésahitlerimegszállásvészkorszakaalattszabadságra,sajtószabad-ságra,demokráciára,liberalizmusravágyóköltők,festők,gondolko-

52

dókhogyanhódolhattakbe„önként,kéjjel”asztálinizmusnak,amely–mutatráamonográfia–aszovjet„anyaországban”azalkotóisza-badságotmégbrutálisabbannyomtael,mintaDuceönkényuralmaOlaszországban(26.o.),miként„környezhették”émelyítőszemélyikultusszalSztálinlegjobbolasztanítványát(„ilMigliore”),aNagyTerrorésanagykoncepcióspereksorán„magátszegyigmocskoló”,Moszkvábólhazatértpártvezért,alegendás-istenített„Ercolielvtár-sat”,PalmiroTogliattit(89–170.,215.o.),mikénttűrhettékel,hogyegykialakulópolgáridemokráciábanazegykoriPimato-munkatárs,Mario Alicata olasz mini-Zsdanovként próbálja rákényszeríteni aszocialistarealizmusésapártszerűségdogmáitakkoraírókra,mintElioVittorini(240.,314–328.o.,vö.MadarászImre:Politika,polé-mia,Politecnico.ElioVittorinifelvilágosodásésTogliattiközöttinMadarász Imre:Változatok a halhatatlanságta. Olasz irodalmi ta-nulmányok,HungarovoxKiadó,Budapest,2011,190–200.o.),mi-kéntsirathattael„Szása”FagyejevkeblénazelhunytZsdanovot,aszovjetGoebbelst„mintavilágegyiklegjobbemberét”egyRenatoGuttuso(172–176.o.)…

MasiművesegítmegérteniolyanTogliatti-titkokatis,miértgyű-lölte „Ercoli” pártvezető jobban a fasizmussal szembeni szellemiellenállásvezéralakját,BenedettoCrocét,mintamegtértex-fasisztá-katésmiérthozottazOlaszKöztársaságbelügyminiszterekéntolyanamnesztiarendeletet, amely „szivacsként” törölte el a legbűnösebbfasisztáklegiszonyatosabbvérbűneitis(137.,289–291.o.).A„bűn-bánó”vagy„nagylelkű”kegyelembenrészesítettfasiszták„használ-hatóbbak”voltakazOKPszámára,mintatántoríthatatlanulliberálisCroce(290.o.).Aliberalizmusmintfőellenség:ezvoltazelsődlegesösszekötőszálaMussolini-fasizmusésasztálinistakommunizmusközött. A mindenkit felmentő amnesztiarendelet pedig megkésett„kárpótlás”lettatúlzókompenzációjegyébenazért,hogyközvetle-nülafelszabadulásutánavöröspartizánbosszúgyakranmegkülön-böztetésnélkülgyilkoltlefőbűnösöketéskisvétkeseket,sőtártatlanmeggyanúsítottakatis,elégtalánamajdaniszocialistaköztársaságielnök, „Sandro Pertini parancsára” agyonlőtt színészpár, OsvaldoValentiésLuisaFeridabalsorsárautalni (238–253.o.).Amipedig

53

akaméleoniszínváltást,afeketérőlvörösrevalóönátfestéstszinténmegkönnyítette: az antiliberalizmus mellett a nyugatellenesség isrokonította a huszadik század két szembenálló,mégis egylényegűtotalitarizmusát.Tanulságos.

AlessandroMasi:Idealismoeopportunismodellaculturaitaliana1943–1948.(Idea-lizmusésopportunizmusazolaszkultúrában1943–1948),Mursia,Milano,2018.48� o.

Madarász Imre

54

az imperialista békerendszer közép-Európában – Saint-Germain és Trianon, 1919–1920

Avörös tónusúcímlaponnégyelegánsanöltözött,mosolygó,egy-mással–szemmelláthatóan–kellemesbeszélgetéstfolytatóúriem-ber fényképe látható.Aki nem ismerné fel őket, azt a könyv218.lapjánmegismételtképeligazítja:DavidLloydGeorgeangol,Vitto-rioEmmanueleOrlandoolasz,GeorgesClemenceaufranciaminisz-terelnököket,valamintWoodrowWilsonamerikaielnökötláthatjuk.Akép–aláírásaszerint–1919tavaszán,tehátmégabékekötésszen-tesítése előtt készült.De ők láthatóan elégedettek önmagukkal, ésbizonyárahisznekazáltalukszolgáltatottigazságban.Deakötetbenvanegymásikképis(223.o.),amelymárkevésbéelégedettembe-reketábrázol.Fegyveresfranciakatonáksorfalamellett,háromka-tonatiszttőlkísérve,BenárdÁgostonmagyarnépjólétiésmunkaügyiminiszter, báró Drasche-LázárAlfréd rendkívüli követ, a magyarkormánymegbízottai,valamintkíséretükvonul1920.június4-énaNagyTrianonpalotafelé,hogyaláírjákabékeszerződést.Aforrásokszerintakatonaikíséretetegyfranciaalezredes,egyangolőrnagyésegyolaszfőhadnagyalkotta.�Abékébenésafogadtatásbankifejező-

1 Amikorforrásokatemlítek,haddhivatkozzam–amagyarkutatókáltalírt,Tria-nonnalfoglalkozó,impozánsmennyiségűtudományosésismeretterjesztőmunkahelyett–egyNémetországbanmegjelent,nemistörténészáltalkészített,rendkí-vülhasznosösszeállításra:Dr.DobóAttila:Atrianonibékediktátum.Oknyomo-zás.MagyarKultúraEmlékívekKiadó.Helynélkül,2019.Abácskaiszármazású,deNémetországbanélőorvos-szerző230lapterjedelműA/3-asméretűtekinté-lyes könyvevalójában forráskiadvány, ezek alapjánmutatja be azokat aXIX.századbavisszanyúlónemzetiségielképzeléseket,amelyekazOsztrák–MagyarMonarchiafeldarabolásáttervezték,felsoroljaazI.világháborúalattidiplomáci-aimanővereket,ígéreteket,titkosegyezményeket,amelyekkelazantanthatalmaka háborús vészhelyzetekben Európa közepének kisállamait, illetve aMonarchianemzetiségeitigyekeztekamagukoldaláravonni,anemzetiségipolitikusoknak→

55

dőmegalázásraBenárdminiszterazzalpróbáltreagálni,hogyállvaírtaaláaszerződést.Ahitelesítés,amelyeta28győztesésszövetsé-gesállamképviselőinekaláírásatettteljessé,nagyjábólnegyedóráigtartott.Eztkövetőenamagyarküldöttségazonnaltávozott,atöbbiekviszontmaradtakésmelegengratuláltakegymásnak.

Az I. világháborút lezáróPárizs környéki békékkel kapcsolatbanmiritkánszoktunkTrianonontúltekinteni.AhogyanEurópaakkor–aszomszédállamokpropagandájanyomán–úgyítélt,hogyazaddigaMagyarKirályságbakényszerültnemzetiségekméltánakartakönállóországot,általábanmiisbeérjükazzal,hogyaDél-Tiroltól(sőtBosz-niától)BukovináigterjedőAusztriánaknevezettkonglomerátumnemnémetajkúnépeinekiskijárhatottazönállóállamalapításjoga.ArnoldSuppan,abécsiegyetememeritus történészprofesszora,azOsztrákTudományosAkadémiatagjamostarrólgyőzmegbennünket,hogy–ahogyannekünkTrianon–azosztrákoknakanémetajkúakmillióitelcsatolósaint-germain-ibékejelentettfájóeseményt.Könyveelősza-vaperszearraisfelhívjaafigyelmet,hogymamárakétországbaneltérőmódonviszonyulnakaNagyHáborútlezárókétbékéhez.MígAusztriábanaz1955-iÁllamszerződés,ésméginkábbAusztria1995-ibefogadásaazEurópaiUnióbahalványítottanegatívérzelmeken(kü-lönösenmivelazUnióbanDél-Tirolnémetajkúlakosaiélhetnekterü-letiésszemélyesautonómiájukkal),addigMagyarországon–azEU-hozvaló2004-icsatlakozásellenére–semcsitulazelégedetlenség.UtóbbiigazolásáraJeszenszkyGézának(kiemelve,hogyvoltkülügy-miniszter) a Neue Zürcher Zeitung2018.szeptember26-iszámábanmegjelentcikkéthozzafel(7/8.lap).

Suppanprofesszorkötete20számozottfejezetben(éstöbbmellék-lettel),kronologikusrendbentárgyaljaabékéketmegelőzőhelyzetnek,abékekonferenciának,agyőztesekálláspontjakialakításának,ahatárokkörülegymásközöttkialakultvitáiknakarészleteit,svégülaszerző-désekráerőltetésétavesztesekre.Akronologikusfelépítésnemakadá- abékekonferenciáhozbenyújtotthamisadatokat,csúsztatásokattartalmazóbead-

ványait,svégülrészleteziatrianonibékemegkötésénekkörülményeit.Akötetetképeknem,dea tervezeteketnyomatékosítómegdöbbentőtérképekszínesítik.Ironikusan:egyikét-másikátlátvamégfellélegezhetünk,hogyTrianonbannemalegszélsőségesebbeketvettékalapul.

56

lyozzamegabban,hogymárazelső–A nemzeti önrendelkezés és az új „nemzeti államok” megalapításacíműegészKelet-ésKözép-Európárakitekintő–fejezetbenszembeneállítsaabékekötésekrévénkisebbségihelyzetbekerültkb.25millióemberkisszolgáltatottságát(sorrendjük-bena6,5milliónémetajkú,5,5millióukrán,5milliózsidómögöttatöbbmint3milliómagyaranegyedikhelyrekerült,hogykilenctovábbi,„mérsékeltebbszámban”kisebbségrejutottnemzetiségkövesse)aWil-sonelnöktőlszármazó,azönrendelkezésjogátmindaháborúalatt,mindutánahangoztatómegnyilvánulásokkal.Szerzőhangsúlyozza,hogyazamerikaielnökáltaltöbbszörhasználtkifejezésugyannemszerepeltanevezetes14pontban,dekésőbbigyakorihasználatávalWilsonelnökegyébként semazelcsatoltkisebbségiekre,hanemazáltalapártoltújnemzetalkotókragondolt.Azönrendelkezéshangoztatásávalkapcsolat-banagyőztesekbenakkormerültfelnémikétség,amikoregybritpoli-tikus,JamesHeadlam-Morleyamiattkezdettaggódni,hogymilenneateendő,haazosztrákokanémetekhezszeretnénekcsatlakozni,ésaszö-vetségeseknekazeddiginélhatalmasabbNémetországgalkellenemajdszembenézniök.AmegcsonkultAusztriábanabékefeltételekmegisme-résekorvalóbanfelvetődöttazAnschlussgondolata,amitazutánfranciafenyegetésre–attólfélvén,hogyeztovábbiterületicsonkításokhozve-zetmajd–magukanémetekutasítottakel(37–38.,42.).

AzosztrákszerzőtermészetesenazAusztriára,ésasaint-germain-ibékérevonatkozórészletekettárgyaljaalaposabban.Agyőzteseket–amagyartörténelembőlisismert–szempontokvezérelték:bünte-tés,nyereség,megelőzés.Abüntetésaháborúsfelelősségegyértelműáthárításátjelentetteavesztesekre.Aversailles-ibékénekezvoltazegyetlenkitétele,amit–azországukterülete13százalékának,lakos-sága10százalékánakelvesztésébebeletörődő–németekcsakkülönfranciaultimátumnyománvoltakhajlandóakaláírni(36.).Tiltakoz-takellenesajátbékéjükaláírásátmegelőzőenazosztrákokis,mond-ván,hogynemőküzentekhadatFranciaországnakésAngliának,mégkevésbéakésőbbbekapcsolódóEgyesültÁllamoknak,haneméppenellenkezőleg,deittarománokatésazolaszokatisemlíthettékvolna(113.).Mégis,afelelősségegyoldalúáthárításaszolgáltatottürügyetahatalmasháborúskártérítéskivetéséreaháborúbantönkrement,a

57

békékbenmegcsonkított, gazdaságilag fejlett területeiket elveszítőországokra.AmegelőzéspedigaNémetországhátábankialakítandóellensúlytjelentette,amelyetafranciákképesnektartottakarra,hogyelejétvegyeegyújabbnémettámadásnak.

A szerző kiemeli a békekonferencia egyoldalúságát. Alig többmintszázévvelkorábban,anapóleoniFranciaországrólítélkezőbécsikongresszusraaveszteseketismeghívták,studjuk,hogyarafináltTal-leyrand-nakmégengedményeketissikerültkicsikarnia.Ezúttalazon-banavesztesekmárcsakakkorreagálhattak–aztiseredménytelenül–amikoradöntéseket–megalázókörülményekközött–tudomásukrahozták.(AKarlRennerkancelláráltalvezetettosztrákküldöttségetpél-dáulháromhétigvárakoztatták.)Abékekonferenciáraszakértőkszázaiérkeztek,diplomaták,térképészek,gazdaságiszakemberek.Adönté-sekbeazonbanvalójábannekikiskevésbeleszólásukvolt.Azokata„négynagy”,–acímlaponisábrázoltnégyderűsállamvezető–hoztameg,sokszorhamisinformációk,csúsztatások,deleginkábbszemé-lyeselfogultságukalapján.AmikorLloydGeorgekéréséreApponyiAlbertbenyújtottaatörténetiMagyarországTelekiPáláltalkészítettnemzetiségitérképét,afranciákazzalutasítottákel,hogyMagyaror-szág1867ótatámogattaaporosz,majdacsászárinémetimperializ-must(131.).Aleggátlástalanabbkövetelésekkelegyébkéntéppenazokazállamokléptekfel,amelyektőlanagyoka legszerényebbkatonaitámogatást kapták.A szerző nyomatékosan emlékeztet arra, hogy avereségüket1916végénelismerőrománok1918-bantulajdonképpencsakhatnappalanovember3-ipadovaifegyverszünetmegkötéseutánléptekbeújraaháborúba,hogyazutánellenállásnélkülnyomuljanakvégigErdélyenésMagyarországkeletifelén,egészenBudapestig.

Abéketervekbenaznemokozottgondot,hogyaMonarchiaosztrákfelénélőszámosnemzetiségneklehetőségetbiztosítsanakazaddigihatárokontúlélőnemzettársaikhozvalócsatlakozásra,vagyéppenönállóállamukmegszervezésére.Dea„nagyok”túltettékmagukatazonanehézségenis,hogyaCsehországotkörülvevőhegykoszorúlakosaifőlegnémetekvoltak.Ittatörténetihatárokatérvényesítették.Hiábatiltakoztakazosztrákokazzal,hogyígy3,5milliónémetajkúlakosjut6,3milliócsehuralmaalá,svártákvolnaelawilsonielvek

58

érvényesítését,véleményüketnemhallgattákmeg(37.).(AzetnikaiszempontazAusztriávalhatárosterületekenAusztriához,aNémet-országgalhatárosakesetében–nefelejtsük,SziléziamégNémetor-szágrészevolt–aNémetországhozvalócsatolással lehetettvolnamegoldható.)Hiábatiltakoztakmagukazérintettterületeklakosaiis,abevonulócsehekesetenkéntkatonaierővelvertékleőket.Acseh-országiTeplicén(Teplitz-Schönau)1919.március4-én54halottés84súlyossebesültmaradtatüntetéshelyszínén(52.).Csehszlovákiavégülúgy lett „nemzetállam”,hogy lakosságánakaligkétharmada(65százaléka)voltcsehvagyszlováknemzetiségű(46.).

Szerzőmegértőamagyarokkalkapcsolatbanis.A„proletárdiktatú-rát”egyértelműenaKárolyinak1919.március20-ánátadott,színtisztamagyartiszántúliterületekkiürítéséreutasítóVixjegyzékkövetkezmé-nyénektartja(124–126.).Károlyi–akimár1918.november13-án,abelgrádifegyverszünetaláírásakorérezhetteFranchetd’Esperayellensé-gesviselkedését–mostkitört,hogyakkorcsináljanakMagyarországbólfrancia,románvagycsehgyarmatot(126.).Másnaplemondott,sátadtaahatalmatKunBéláéknak.Suppanprofesszortermészetesenelfogadjaa„vörös terror” igazságtalanságát,aztmégiselismeri,hogyamikorakonferencia–aztkövetően,hogyjúniusbanatanácskormánycsapataiaFelvidékkeletifelénEperjesigjutottak,sottTanácsköztársaságotalapí-tottak–visszavonulástparancsoltnekik,ésagátlástalanulelőrenyomulórománoknak,KunBéláékennekengedelmeskedtek,arománokviszontnem.A konferencia azonban nemhogy a tanácsrendszert kiváltóVixjegyzékhatását,deatanácskormányengedékenységétsemvettefigye-lembe.KunBéláékabüntetésegyikürügyétszolgáltatták(179.).

AMonarchiahelyénszerveződőújállamokvezetőiperszeegy-mássalsemmindigtudtakkönnyenmegegyezni.Azészak-olaszor-szágihatárokról(Trieszt, Isztria)azolaszokésa jugoszlávok(87–89.), a bánságiról a románok és szintén a jugoszlávok (67., 129.),Lengyelországújhatárairólalengyelekacsehekközött(61.)robbantkivita.AmikorBeneš–Magyarországelszigetelésére–összekötőfolyosót(korridort)szeretettvolnalétesíteniJugoszláviával,eztaju-goszlávokutasítottákel(43.).2AszlovákMilanHodžaésBarthaAl- 2 ABenešáltal1919-bentervezett,MosontelepüléstőlNagykanizsáigtartókorri-

dortfeltüntetőtérképetközliDobódoktorkönyvea213.lapon.

59

bertmagyarhadügyminiszterközötttervezetttárgyalásokatacseh-szlovákmagyarhatárrólmagaBenešírtafelül,kiállvaaDuna-Ipolyvonalátkövetőhatármellett(133.).

A magyar történetírásban is felbukkannak azok a mozzanatok,amelyek amegváltoztathatatlanmegváltoztatásának reményét kel-tették.Többségükabritpolitikáhozkapcsolódik,meghiúsításukpe-digrendszerintafranciák,többnyireClemenceauközbelépéséhez.Abritekkezdeményezték1919. február/március fordulóján aCsalló-közésKassakörnyékénekmagyarkézenhagyását,amitafranciáktorpedóztakmeg(124.,132.).Ugyancsakeztörténtakkoris,amikorabritek,az1919.júniusirománelőrenyomulásláttánköveteiknekatárgyalásokrólvalókizárásáratettekjavaslatot.Aztaszinténbritgondolatot,hogyaháborúskártérítéselőteremtésételősegítendő,azutódállamokalkossanakgazdaságicélúDunaiFöderációt(azötletetanevesközgazdászJohnMaynardKeynes is támogatta),magukatérséggyőzteskisállamaivetettékel(94.).Két–összességébenje-lentéktelen–kivételtőleltekintve(Klagenfurt,Sopron)eredményte-lenekmaradtakazokazindítványokis,amelyeknépszavazástkértekazelcsatolandó területeken.Erre aválaszazvolt, hogyazérintettterületek lakosságamár1918októberében-novemberébenkifejezteakaratát, amikor olaszok, románok, jugoszlávok és csehszlovákoktömeggyűléseiken,nemzetibizottságaiklétrehozásávalahatárokontúllakótestvéreikhezvalócsatlakozásmellettdöntöttek(134.).

Asaint-germain-iésatrianonibékéketnemelőztemegavesztesek-kelfolytatottegyeztetés,utóbbiakmeghallgatása.Agyőztesekelutasí-tottakbármifélekompromisszumot,pedigazújállamokkialakításánálvégültabularasávaldolgozhattak.Anagyok–mindenekelőttClemen-ceau–elfogadtákakisállamokmohóköveteléseineklegtöbbjét.Aha-tárokmeghúzásábanvégülazetnikaiszempontnemjátszottszerepet.Azokatpolitikai(stratégiai,gazdasági,földrajzi)érvekalapjánhúztákmeg.Akétbékekötésmindemellettóvakodotta„területátruházás”ki-fejezésthasználni,helyettemindenüttazújhatárokföldrajzi(folyók-hoz,hegyekhez)valókapcsolásáthangoztatta(152.).

Azutolsófejezetbenaszerzőabékekövetkezményeivelésérté-kelésévelfoglalkozik.Azon,hogyazosztrákésmagyartörténetírás

60

elítéli,skomolyszerepettulajdonítigazságtalanságainakaII.világ-háborúkirobbanásában,magunkistudjuk.Amitazonbannálunkso-káignemvoltszabadkimondani,szerzőaSzovjetunióésJugoszláviaII.világháborúutániexpanziójátisbevonjaakövetkezményekközé,amely továbbra is fenntartotta a nagy, soknemzetiségű államokat.Többségük számára így csak aSzovjetunió és Jugoszlávia1991-i,valamintCsehszlovákia1993-iszéthullásahoztamegalehetőségetazönállóállamalakításra,jórészükvalójábancsakekkorélhetettazönrendelkezésjogával.Mára–Suppanprofesszorszerint–azI.vi-lágháborúutánmeghúzotthatárokcsakAusztriaszámáramaradtakváltozatlanok(179.).Kár,hogyaszerzőittelfelejtkezikarról,hogyMagyarország isa trianonihatárokközöttél, sőt,haaPozsonnyalszemköztiOroszvárraésakétmásik,1947-benelcsatoltmagyarfa-luragondolunk,mégannáliskisebblett.

AkönyvelsőlapjainaMonarchianemzetiségitérképét,azutol-sókonabékerendszerben létrehozottújállamok térképét láthatjuk,deezutóbbibanannakfeltüntetésével,hogyezekazállamokhánynemzetiségi lakost foglaltakmagukba.A szöveges részt pedig 28képzárja.Közülük8ún.karikatúra,amelyekenamagyarhumorhozszokottgondolkodásunkkalnemfeltétlenültudunkderülni.Egybé-csiújság1919.áprilisicímlapjaláncaitletépővágtatóbikátábrázolFuror Kungaricus aláírással, ésÁ Berlin kiegészítéssel, talán arrautalva,hogyKunBéláékBerlinigakarnákkiterjeszteniaproletárdik-tatúrát.Egymásik,1921-ikeltezésűcímlaponfranciakatonabiztatjaahatalmas,Nyugat Magyarországfeliratúzsákalattgörnyedőrövid-nadrágos figurát: „KedvesMichel,megkaptad ami szeretett aján-dékunkat.Biztosíts arról, hogybiztonságbanhazaviszed.”Ebből akarikatúrábóltalánnémiosztráklelkifurdalástolvashatunkki,hogyőkisrészeseilettekamiszétdarabolásunknak?

Arnold Suppan könyve nemcsak a történészek, hanemmindenérdeklődő számára tanulságosolvasmány.Szerzőanyagát levéltáriforrásokból, gazdag szakirodalomból, a politikusok megnyilvánu-lásaiból (emlékiratok,beszédek)veszi, szövegétgyakranhosszabbidézetekkel egészíti ki. Sajnos az ausztriai, csehországi és ameri-kai levéltári források mellett magyarországiak nem szerepelnek,

6�

dehiányukatazértenyhíthetiktörténészeink(ÁdámMagda,LitvánGyörgy,OrmosMáriastb.)idegennyelvűforráskiadványaiból,va-lamintazirodalomjegyzékbenemlített,magyarszerzőktőlszármazóidegennyelvűszakmunkákbólszármazóismeretek.

Aszerzőkorrekt,atényeketközéppontbaállítómódszerévelkap-csolatbanellenvetéstnemtudunktenni.Talánaztsemkifogásolhat-juk,hogyazosztrákbékeszerződéskörülményeinek többhely jut,mintamagyarnak.Deazértaztmégsemhagyhatjukszónélkül,hogyaz utolsó előtti, a nemzetiségi politika címet viselő 19. fejezetbenszinte kizárólag a csehországi németekről esik szó (162–167.), aKárpátmedencében kisebbségi sorba kerültmagyarokról nem, devégülmáshol sem. És a bevezetőben felrótt elégedetlenségünknélsemtalálunkutalástarra,hogybizonyaszomszédállamokbanélőmagyarsághelyzeteseholsemközelítadél-tirolinémetekéhez,amiazosztrákokkedélyénekjavulásátelősegítette.

Négypolitikusmosolyánakszenteltükrecenziónkelsőmondatait.Fejezzükbeakkormostegyikükegyáltalánnemderűtkeltőmegnyil-vánulásával.NobuakiMakinojapánkülügyminiszteremlékiratábanolyanesetetörökítettmeg,amikorakonferenciánClemenceauIonBrâtianurománkövetetutasítottarendre(169–170.).Arománkövet–előtteésutánaisminiszterelnök–azáltalukiselőszörhallottter-vezetelfogadásárakértvolnahaladékot,nehogysietségükarrautal-jon,hogymilyenalárendeltszerepetisjátszottakadöntéshozatalban(„nehogyszégyellnünkkelljenmagunkatnépeinkelőtt”–mondta),amire az elnöklőClemenceau, helyéről felpattanvamennydörögnikezdett:„Kinyertemegeztaháborút?EgyedülazEntente!Nekünkvanjogunkdönteni”.

ArnoldSuppan:The Imperialist Peace Order in Central Europe – Saint Germain and Trianon 1919–19�0. (Az imperialista békerendszer Közép Európában–Saint-GermainésTrianon,1919–1920)AustrianAcademyofSciencesPress,Vienna2019.250o.

Ifj. Barta János

62

pestis és birodalom a kora-újkori Mediterráneumban. az oszmán tapasztalat, 1347–1600

Azutóbbitízévbenapestiskutatásaamolekulárisrégészetésage-netikaeszközeivelkomolysikereketértel.Különösenjelentős,hogyegyXIV.századiemberimaradványbólvettpestisbaktériumgenom-ját2011-benrekonstruálni tudták.Avilágonháromnagypestisjár-ványvolt:aJustinianuskoripestis(541-tőlkb.750-ig);afeketehalál(1346–1353,amelymégszázadokigelhúzódott);ésahongkongijár-vány �894-ben. Nükhet Varlik, aNewBrunswick-iRutgersEgye-temtanára,számosamerikaiéstörökösztöndíjtulajdonosafőlegamásodikvilágjárvánnyalfoglalkozott.Megállapította,afeketehalálkutatásábanEurópajárelől.Máskontinensekjárványairólhiányosatudásunk.Atudományosmunkákfőlegajárványkitörésérőlszólnak,az elhúzódó szakasszal kevésbé foglalkoznak.A tudósok a londo-ni(1665)ésamarseille-ijárványt(1720–1721)tekintikabetegséglezárásának,holottapestisfolytatódottOroszországbanaz1770-esévekben,ésazOszmánBirodalombanmégaXIX.századbanis.Ahagyományosgondolkodáskülönbségetteszakeresztényésmusz-lim (a nyugati és keleti) társadalmak pestissel kapcsolatos tapasz-talatai között. Pedig egységben kellene nézni aMediterráneumot.Amásodik járványoszmáneseményeimégnincsenek feltárva.AzegyetlenalaposfeldolgozásDaniel Panzackönyve1985-ből,amelycsakaz1700–1850-esévekrőlszól.Akésőközépkoréskoraújkorhomálybanmaradt.

A betegség a birodalomnövekedésével együtt terjedt.A pestisthajlamosaka történészekaglobalizációhozkötni,pedigabirodal-makrégenismagukkalhurcoltákajárványokatakapcsolataikrévén.Apestisugyanúgycirkuláltahálózatban,mintazáru,ember,állat,

63

vagyazeszmék.AzOszmánBirodalomkereskedelmihálózataösz-szekapcsoltaegymássalaKaukázustésKözép-Ázsiát,Kis-Ázsiát,azArabFélszigetet,Perzsiát,Észak-Afrikát,ésaMediterráneumot.Ehálózatmenténszabadútjavoltapestisnek.

Apestisfertőzőbetegség,aYersinia pestisbaktériumokozza.Anyirokcsomókat támadjameg, gyulladást és fájdalmas duzzanatot,„bubót”okozazágyékban,hónaljbanésanyakon.Gyakrankísériláz,hidegrázás,fejfájás,kimerültség.Abubópestis40–70százalék-banhalálos.Maidőbenantibiotikummalgyógyítható.Atüdőpestiseseténabaktériumavérárambanelszaporodvaszepszistés24óránbelülhaláltokoz.Cseppfertőzésútjánterjed.ApestismaispusztítazUSA-ban,Közép-ÁzsiábanésMadagaszkáron.ApestisfővárosaIsztambulvolt,ezavárosmagáhozvonzottaazárukat,embereket,atőkét,atudást–ésabetegséget.

AperiodizációtVarlikazoszmánterjeszkedésdátumai,ésana-gyobb pestisjárványok időpontjai szerint határozta meg, mivel akettőösszefüggött.Alevéltáriforrásokmellettfelhasználtaszentekéletrajzait, jogiésorvosi feljegyzéseket,költeményeket,azutazásiirodalmat,valamintbizánci,mameluk,örmény,velenceiforrásokat,ésatudományosszakirodalmat.Akönyvháromrészbőláll.Azelső-benapestisoszmántapasztalatairólésatörténetírásrólír.Amáso-dikbanapestisjárványokésazoszmánhódításokösszefüggéséttárjafel.Aharmadikrészbenmegmutatja,hogyanhatottakajárványokazoszmánokgondolkodására.

a pestis története és történetírása Apestisállatrólemberre terjedőbetegség.Kórokozójátelsősorbanrágcsálókonélősködőízeltlábúakterjesztik.Ajárványlassanfejlődikki,shaelérteatetőpontját,rövididőnbelülmegszűnik.Isztambul-bantavasszalindult,nyárontetőzött,ésőszrevisszavonult.Ezutánhullámokbanismétvisszatért.Afertőzéstterjesztőbolhagazdaállatalehetamacska,nyúl,kecske,szarvas,teve,hiéna,menyét,arágcsá-lókközülapatkány,mezeiegér,prérikutya,földimókus,ugróegér,mormotaésavándormadarak,példáulafehérgólya.Aleggyakoribbgazdaállat a patkány.A fekete patkány a hosszú farkávalmeg tud

64

kapaszkodniaháztetőkbenis,mígabarnapatkányapincékbenésacsatornákbanél.Azelsőésmásodikjárványbanafeketeterjesztetteapestist.AzállatotIndiábólhurcoltákbeahajókaKözép-KeletreésaMediterrráneumba.AXI–XIII.századbanigensokpatkányéltEurópában.MaalegtöbbaFekete-tengermellékénésaMediterráne-umbantalálható.Egyelszigeteltpatkánypopulációbanakárszázévigisfennmaradapestiskórokozója.

A patkány addig szaporodik, amíg ennivalót talál.Már pedig avárosi szemétben könnyen hozzájut az élelemhez. Evlija Cselebi XVII.századitörökutazóleírja,hogyazutcákonsokfelélátottdög-löttpatkányokat,deMuszban,SzarajevóbanésKassánnincspatkányésnincsjárvány,mert–írja–ezeketavárosokatvarázslatvédi.Akórokozótasvájciszületésűfranciabakteriológus,Alexandre Yersin,aPasteurIntézetkutatójamutattaki1894-ben,őjöttrá,hogyelődle-geshordozóiapatkányok.Paul-Louis Simond franciabiológuspedigfelfedezte,hogyabolhákabetegség terjesztői.AYersinia pestis a hordozóállatbelsőszerveinél(enterálisbaktérium).AzeredeteDél-Ázsiába,aCsinghaj-Tibetfennsíkigkövethetővissza.Idővelújabbváltozatai alakultak ki.A pestis baktériuma felszaporodik a bolhabelében,ésállandóevésrekészteti.Aharapásávalabaktériumokatbelepréseli az újabb áldozat véráramába.A bolha az állatokon kí-vülmegélagyapjún,szőrmén,gabonatörmeléken,mégatalajonis.24–27oCfokés40százalékalattipáratartalomazideálisszámára.Etényezőkokozzákapestisjárványokszezonáliskitörését.Apatkánypusztulásautánabolhákújgazdautánnéznek.Nagypatkánypusz-tuláseseténezértszökikfelhirtelenazemberekfertőzöttsége.Atetű(Pediculus humanus)isterjesztiapestist.

Akoraújkoritársadalmakbanigensokvoltabolha.EvlijaCselebiírja,hogyegy-kéttetű,bolhamindenkinvan.Aleppóutcáinsétálvaegyrakásbolhátszedhetösszeazember.Aritkánmosottruhákbanmegmaradtakazélősködők.Aruhaneműdrágavolt,ezértmégaha-lottakruháitisviselték,vagyeladtákahíresisztambulibolhapiacon.Az1812-espestisjárványbanelhunyt150ezeremberszemélyeshol-mijamindabolhapiaconkötöttki.Azemberekarzénnel,macskávalpróbáltakvédekezni,levágtákahajukat,szakállukat,ésolajjalkenték

65

atestüket.Aztnemvettékészre,hogykapcsolatvanahalotttesténészleltbolhacsípés,apatkányokésapestisközött.Magaazembervoltalegfőbbterjesztőjeapestisnek.Aháborúk,akatonák,amek-kaizarándokok,azutazóhivatalnokokmind-mindmagukkalhurcol-tákabetegséget,mintahogyanagyobbnépmozgásokis,példáulaXV.századvégénazoszmánföldreérkező15–20ezeribériaizsidó.Óriásitömegeketmozgatottmegakereskedelem,ígyapatkányok,bolhákismesszeeljutottak.Hiábatartottakmacskátésmenyétetahajókon,biztosanmaradtpatkányagabonaszállítmányban.

Apestisbaktériumavadrágcsálókonismegél,deezazemberszá-máranemfertőző(enzootikuspatogén).Haazonbanavadrágcsálókérintkezésbekerülnekházipatkányokkal,súlyosjárványokatokoz-nak.Azemberekúgyhitték,azüstökösjárványkitörésétjelzi.1577-benbaljóslatújelzéseimiattbezártákazisztambulicsillagvizsgálót.

AXV–XVI.századbanazoszmántudósokéskrónikáknememlí-tikapestist,talánazért,mert1330és1350közöttmegszakadtazéletfolyama. Pedig a koraiTörökEmirátus egészségügyi intézménye-ket,orvosképzést,oltásikampánytszervezett.Aszerzőktöröknyel-venírtak,azarabnyelvűorvosianyagotfigyelmenkívülhagyták.AXVII.századbanmárleírtákatüneteketésakezeléstis.Ekkorváltatörténetírástémájáváabetegség.Apestistörténetévelfoglalkozótör-ténészekaz1970–80-asévekben:Daniel Panza,Süheyl Üver, Noel Biraben,Michael Dols és Lawrence Conrad.ÚjabbmunkákHeath W. Lowry és Uli Schamiloglu könyvei 2003és2004-ből.

AXVIII.századbannyugatonvisszavonultapestis,azoszmánok-náltovábbpusztított.Ezértgondoltáknyugaton,hogyabirodalommalszembencordon sanitaire-tkell emelniük.Felvetődött akeresztény-muszlim,anyugat–keletellentéténekkérdése.Jean-Noel Biraben sze-rintennekokalegfőképpenavallás,ésaz,hogynemvesszükészre,ugyanahhozamikróbazónáhoztartozunk,ésugyanabbanazorvositu-dásbanosztozunk.A„fatalistatörök”fogalmaisvitátkeltett.Busbecq Habsburg-követtöbbnyelvenkiadottmunkája(1554–1562)nyománelterjedtEurópában,hogyamuszlimokpasszívanfogadjákajárványt,nemmenekülnekAllahakarataelől.Pedigsokanelmenekültekafer-tőzött környékekről. Szulejmán szultán is fatalista volt.A „fatalista

66

törökök”toposztPierre Belonfrancia(1515–1547)és Salomon Sch-weiggerHabsburgdiplomatais(1608)terjesztette.Ottaviano Bon ve-lenceiutazó(megh.1623)leírja,hogyatörökökazértvásárolnakazócskapiacon,merthiszik,hogyasorsukatúgysemkerülhetikel.Tom-maso Alberti itáliai kereskedőbizarrnak találja a fertőző ruhákújrafelhasználását. Paul Rycautmenekülésrebiztatjaazembereketjárványidején.Munkája,aThePresentStateoftheOttomanEmpire(1670)fontosolvasmánylettEurópában,tudjuk, John Locke is olvasta. Defoe azelőreelrendeltségnézetéthirdetiAlondonipestiscíműmunkájában1722-ben.ApestisLondonbanmég1665-ben,aBaltikumban1709–1713-banésMarseille-ben1720–1721-benispusztított.Azeurópaiakképzeletébenapestisatörökökhözkötődött.ANagyEnciklopédiábanLouis de Jaucourtaztírta,afertőzésaszaracénoktól,araboktól,mó-roktóléstörököktől jön,sazértkonzerválódik,mertpredesztinációsfelfogásukmiattnemvédekeznekellene.EzasztereotípiamaisrészeEurópaidentitástudatának.

A hírhedt feketehalálnak (1347–1453) a Yersinia pestis volt a kórokozója.Kelet-Ázsiából indultpusztítóútjára, és tengerenés akaravánutakon érkezett Európába. 1973-banLe Roy Ladurie fran-ciatörténészmegállapította:aglóbuszaXIV–XVII.századbanmáregységessé vált a betegségek tekintetében. Egy történet szerint apestisesmongolhadseregKaffaostrománálbedobáltaahalottaitavárfalon,ígyfertőződtekmegagenovaiak.Benedictowfeljegyezte,1347-benKonstantinápolybantörtkiajárvány,ésgyorsanátterjedtazégei-tengeriszigetekreésThesszalonikire.Aleginkábbsújtottte-rületAnatóliavolt.AkrónikásszerintTrapezuntvárosábanötem-berbőlegyélte túlapestist.AjárványelérteBagdadot,BurszátésTábrizt.Azutazókakaravánszerájokbanegymásnakadtákafertő-zést. Seyyad HamzaXIV. századiköltőelégiábansirattaelvesztettgyermekeit.Varlik városról városra követte a feketehalál terjedésiirányát,ehheztérképet ismellékelt.Megállapította: tengerengyor-sabbanterjedt,mintszárazföldön;Antatóliábanapartokrólhaladtaszárazföldbelsejefelé;ajárványkeletrőlnyugatratartott;képesvoltalkalmazkodniahegyvidékhezis.

67

ApestiselsőhullámaidejénazoszmánállammégcsupánegykisemírségvoltaBizánciBirodalomdéliszélén.AXIV.századközepénazoszmánokelértékaDardanellákat,ésnagyterületeketbirtokoltakaMárvány-tenger-tőldélreéskeletre.Apestisazegymássalérintkezőoszmánokésbizánciakközöttszabadonterjedt.Gibbons angoltörténészúgyvélte,abetegségmeg-könnyítetteazoszmánokhódításait,mertlegyengítetteaBalkánésAnatólianépeit(1916).Másokszerintaközép-ázsiaieredetűpestiskevéssébetegítet-temegazugyanonnanszármazónomádturkománokat.Varlikmáskéntlátja:azoszmánterjeszkedésnemafeketehalálnaktulajdonítható,ellenkezőleg,ajárványvoltazoszmánterjeszkedéskövetkezménye.

Afeketehalálhirtelenjött,gyorsanelmúlt,devisszatért,ésismétlő-döttévszázadokonát.Bizánciforrásoktízhullámátjegyeztékfel1347és1453között.TöbbnyireKonstantinápolybólindultki,ésVelencét,Genovát, Raguzát, Alexandriát, a Peloponnészosz déli partvidékét,Ciprust,Krétát,Korfut,Thesszalonikit érintette.A fertőzéstgenovaihajókvittékvégigafekete-ésaföldközi-tengeripartokon.Az1408-asjárványKonstantinápolyban tízezer életet követelt.Egymauzóleum1380-asfelirataegybejöt,pestisbenelhunyt,gyermekérőlszól.1417-benkülönösensúlyosvoltahelyzetafővárosban.EkkorhaltmegAnnaoroszhercegnőésI.Bajezidszultánháromfia.Ajárványkövetkezőcsapása 1429–1430-ban érteEgyiptomot, Szíriát. Súlyosan érintetteBurszátésismétKonstantinápolyt.(Aszerzőrészletesenbeszámolatízpestishullámról.)Afeketehaláláltalában10,6évenkéntbukkantfelKonstantinápolybanésaPeloponnészoszon.Ajárványugyanazonidő-benjelentkezettKonstantinápolyban,Velencében,Genovában,annakbizonyítékaként,hogyigenélénkkereskedéskötötteösszeőket.

1453-ban megváltozott a helyzet. Konstantinápoly elfoglalá-sa utánmár nem hullámokban érkezett a betegség, hanemmásfélszázadonátállandóanjelenvolt.Ennekmagyarázataazoszmánokterjeszkedése, hosszú XVI. századuk (1453–1600) sok változása,a városiasodás, a lakosságmobilitása, a központosított birodalomadminisztrációs, katonai és kereskedelmi hálózatának kialakulása.A pestis felbukkanásai között egyre kevesebb idő telt el, ésmindnagyobbterületetérintett.Háromszakasztlehetelkülöníteni:1453–1517-ig,1517–1570-igés1570–1600-ig.

68

1453–1517AkétévszámKonstantinápolyelfoglalásátésamamelukterületekbekebelezésétjelöli.1453nemcsakaBizánciBirodalomvégétjelen-tette,hanemazoszmánokegyetemesszuverenitásiránti igényénekmegerősödését is.Kritobúlosz görög történetírótól tudjuk, Isztam-bulban 1467-ben naponta több mint hatszázan haltak meg, sokanelmenekültek,kihalt aváros.15–20ezervolt az áldozatok száma.Ez az agresszív hullám elérte Franciaországot, Itáliát, Közép- ésÉszak-Európát,aDél-Balkánt,GallipolitésaDardanellákat.1472-bensúlyoscsapástmértVelencére,SzerbiáraésRuméliára.Lesújtottazoszmánhadseregre,ajanicsárokra.Apestisvégül1476tavaszánhaltel.Ezajárvány–akorábbiaktóleltérően–nyugatróltartottke-letfelé.1491-benújrarátörtIsztambulra.Firenzeiutazókadnakhírta pestisről Nyugat-Anatóliából, Isztambulból, Burszából, Rodosz-ról, Ciprusról, Kairóból ésAlexandriából. Isztambulban 1501-ben25ezrenhaltakmeg.Velencébennapontahétszáznális többvoltahalottak száma.Dúlt apestisGallipoliban,Edirnében,Szkopjébanésazégei-tengeriszigeteken.Ezutánajárvány1511-benjelentmegújra Isztambulban. 1513-ban 15-20 ezren haltak bele. Szíriából ésKairóbólissúlyosveszteségekrőlszámolnakbeavelenceiforrások.Araguzaigabona-szállítmányokvittékmagukkalkeletfeléapestiskórokozóját.Ajárványszíriaiésegyiptomiterjedéséhezhozzájárultazoszmán–mamelukháborúskodás1485és1491között.

Burszatörténeteisapestisterjedéseésavárosifejlődésközöttiösszefüggéstbizonyítja.Burszát1326-banfoglaltákelazoszmánok,és1402-igezvoltafővárosuk.Orhán,I.MuradésI.Bajazidszultá-nokidején(1324–1402)fontosvárosvoltszámosköz-ésvallásiépü-lettel,kórházzal,fürdővel,karavánszerájjal.Piacánperzsiai,egyip-tomi,szíriai,indiaiésoroszárucikkekcseréltekgazdát.Apestisselmég nem találkozott lakosság és az idegen kereskedőkmagukkalhozták a betegséget. 1429–30-banbetegvolt az egészváros,mintahogyanEdirneis.

Konstantinápoly lakosságát legyengítették apestisjárványok, az1453-asoszmánostrom,ésaz1456-osjárvány.II.Mehmedbetelepí-tésekkelellensúlyoztaanépességhiányt,későbbakereskedők,kéz-

69

művesekmár szívesen jöttek a fővárosba. Isztambul vízvezetéket,kövezettutakat,közbiztonságot,kórházakat,tisztautcákatkínált.Ajárvány1517-igtízévenkéntjelentkezett,ezutánpedigméggyak-rabban.

Második szakasz, 1517–1570EkkorajárványháromhullámbantörtráazOszmánBirodalomra:1520–1529,1533–1549és1552–1568között.1516–1517-benSzíriaésEgyiptomoszmánfennhatóságalákerült,ésanépességnöveke-déseaktivizáltaapestist.IsztambultutakkapcsoltákösszeaPerzsa-öböllel,Irakkal,aKaukázussal,Közép-Ázsiával,aVörös-tengerrel,azIndiaióceánnal–ésapestisterjedhetett.

Amediterránállamokatkétségkívülkimerítetteafeketehalál.AzoszmánokaXV.századbansorrafoglaltákelVelencegyarmatait,ésellenőrzéstszereztekazAdriaiésÉgei-tengeren.Korábbanamame-lukállamVelencévelszövetkezveelzártaavörös-tengerikijáratot,ésezzelakeletiárucikkeketazeurópaiakelől.VascodaGama1497-es,Afrikátmegkerülőhajóútjakövetkeztébenakeletikereskedelemaportugálokkezébekerült.Ameggyengültmamelukállamotelfoglal-tákazoszmánok.SzelimszultánuralmaaláhajtottaSzíriát(1516)ésEgyiptomot(1517),majda30–40-esévekbenÉszak-Irakot,Bagda-dot,Bászrát,Jement,akeletiföldközi-ésavörös-tengerikikötőket.ÍgymárszabadvoltazútaPerzsa-öbölésaz Indiai-óceán felé.Atávolságikereskedelemmagávalhurcoltaapestist.

Ajárványelsőhulláma1520és29közötttartott.ÉrintetteaMe-diterráneumot,Edirnét, Isztambult,Európát,Angliát,Skandináviát,Oroszországot,aBalkánt.JelenvoltMagyarországonis.Kétévvelkésőbbazitáliaikikötőketsújtotta.1520-banpestisbenmeghaltI.Szelim.SzulejmánMagyarországellenindult,és1521-benbevetteNándorfehérvárt.Lehetséges,hogyMagyarországraazoszmánhad-sereghurcoltabeabetegséget.1522-benazoszmánokhódoltattákRodoszt.Egyiptomelfoglalása(1517)rendkívülfontosvoltaKairó-bólérkezőgabonaszállítmányokmiatt.Agabonávalegyüttérkezteka patkányok és bolhák, ezúttal déli-északi irányban.ValahányszorkitörtapestisIsztambulban,átterjedtEgyiptomra,ésfordítva.

70

Másodikhullám,1533–1549.AjárványezúttalVelencére,SzíriáraésCiprusracsapottle.Velencében1532–1533-banigensúlyosvolt.Isztambulban1533nyaránnapontaötszázáldozatotszedett.Végig-sepertaBalkánon,Anatólián,Egyiptomon,ésmegjelentaKaszpi-tengerdélipartjainál,majdPerzsiában.Oszmánföldönajárványez-után1549-remegszűnt,ésazújoszmánhódításokirányábanterjedt.A nagy népsűrűségűAnatóliában pusztított. Nyolc város, példáulKonya,Aleppólakosságahaladtamegatízezerfőt.EzekavárosokjelentettékafélmilliósIsztambuliparihátterét.Azállamáltalőrzöttkaravánutakkötöttékösszeőket.A„járművek”tevék,lovak,szama-rak,öszvérekésökrökvoltak,mindhordozóiapestisnek.

a harmadik hullám 1552-től 1568-ig tartott. Ekkor szinte nem volt szünet, a járványállandóanjelenvolt.AFöldközi-tengerenakalózokishordoztákapestist. 1553–1554-ben Isztambul,Bursza,Edirne, aBalkán, a fe-kete-tengeri térség, 1555-benAleppó és környéke szenvedett tőle.1560–1561-ben ismét Isztambul volt az áldozat, 1562-benEdirne,Budapest(sic!)ésújraIsztambul,1564-benAleppó,Isztambul,Thes-szalonikiés1565-benazanatóliaiKaramantartományvoltazútjaajárványnak.Azemberekmenekültek,nemvolthúsellátás,egészvi-dékekhaltakki.

1520–1568 között tíz évből nyolc évben jelen volt a betegség abirodalomban.Apestisbaktériumaelőttkelet–nyugatiésészak–déliirányban is szabadvolt azút.Erzurumbanelhalasztottákaz adózókszámbavételét,mertnemvoltkitadóztatni.Acancaibányákatésabi-rodalmipénzverőt1578-banbezártákapestismiatt.1579-benazegészbirodalombetegvolt,ésIrak,BászraésBagdadisszenvedett.1581-benpestistjelentettekBoszniából,Hercegovinábólésafekete-tengerikikötőkből.1568-banIsztambulbanháromhónapalatt80ezeremberhaltmeg.Nemvolt,akiaszultánipalotakertjétéslovaitgondozza.Ahajóknemmertekkikötni,rendelettelkellettkötelezniőket,hogyrak-jákkiaszállítmányaikat.1590-benlanyhultajárvány,deAlgériában,Tuniszbanpusztított.1594–1595-benKrétát,Ciprust,1596-banSzíri-át,Azerbajdzsánt,Bagdadotésazarabfélszigetetsújtottaabetegség,

71

ésnemkímélteIsztambult.Apestismég1598–1599-benisjelenvolt.1570–1600közöttköveteltealegtöbbáldozatot.

NükhetVarlikazutolsófejezetbenaztvizsgálta,hogyanfogadtaazoszmán társadaloma járványokat.Akésőközépkorimagatartásdrámaianmegváltozott aXVI. század folyamán.Korábban termé-szetfölötticsapásnakgondoltákapestist,mostmáralevegőt,szeny-nyet,piszkotokolták.Aszerzőkifejezésévelabetegségnaturalizáló-dott.Korábbanafejekbenkeveredettatudásésamítosz,mostorvosieszközöket ésmódszereketkerestek agyógyításra, vagyis apestismedikalizálódott.Végülpedigkialakultakakövetendőnormákabe-tegséggelkapcsolatban,azazamagatartásinormákkanonizálódtak. Szerzőnkeszempontokszerintvizsgálódott.

Akésőközépkorioszmánmentalitásszerintmennyeivégzésbo-csátottaráazemberekrea„haláleső”-t,mertakirályokkapzsiak,ahívekképmutatók,atársadalomerkölcstelen(SeyyadHamzaverse,1348).Büntetésnektartottákabetegséget.Akoraioszmánkrónikákég-küldtecsapásnak,azapokalipszisjelénekvéltékapestist,amelyaziszlámmillenniumidején,aXV.századvégénfogbekövetkezni.ErrőlírnakOruc és a Yazicioglu testvérekaz1400-asévekmásodikfelében. Egy krónikás a házasságtörést tartotta a pestis okának.Abetegségtehátakkorsújtle–vélték–,haazemberátlépiazerkölcsihatárokat.

AXVI.századelőttnemvoltabetegségeknekrendszertanibesoro-lása,gyógymódja,azismeretekzavarosakvoltak.AXVI.századbanrendszerezettebblettatudás,felismertékapestist,éspontosanleírták.Azismereteketazállamrendelkezésérebocsátották.Apestiskezeléseaszentek illetékességébőlazállamésazegészségügyi intézményekkezébekerül.Előszörapestisetimológiáját,okátkutatómunkákszü-lettek (Ilyas bin Ibrahim,Tasköprizade,Almosnino). Az okok között elsőazisteniakarat,azutánamennyeihatalmak,acsillagok,majdaromlottlevegő,magukazemberekésazállatokkövetkeztek.Márafertőzés isszerepeltazokokközött.Agyógymódok:azalvás,szex,evésmérséklése;véreztetés,purgálás,abubómegköpölyözése.Gyógy-szerkéntegyópiumtartalmúszert,vagyaterrasigillátátajánlották.Atömeg citromot, ecetet használt.Bidlisi és Tasköprizade értekezései

72

nagyszámbanforogtakközkézen.Azállamtudottazeredményekről,számontartottaazelhunytakszámát,intézkedtekavárosoktisztaságaérdekében;igyekeztekgyorsaneltemetniaholtakat,azelhullottálla-tokat.Amedikalizáció folyamánaz irodalombanaz istenidöntésésaszentekszerepeelhalványodott,eltűnt.ApestisgyógyításaaXVII.századközepénmárapolitikaihatalomkezébenvolt.

Atársadalommagatartásaisváltozottapestisselszemben.Bizo-nyosviselkedésielvekheztartottákmagukatazemberek,ezeketleír-ták,ésafőjogtudósjóváhagyta,kanonizáltaőket.Fontoskérdésvolt,hogymiahelyesjárványidején:elmenekülnivagyotthonmaradni.Számosszerzőszerintamuszlimjogésvallásmegengediamenekü-lést,másokszerintezszembeszegülésIstenakaratával.Idris-i Bidlisi (meghalt1520-ban)arrólakényesviszonyrólírt,amelyIstenakarataésazemberszabadságaközöttvan.Őjogosnaktartottaamenekü-lést.Tasköprizadeakorszakjogiésorvosiismereteinekszintézisétalkottameg.Őisamenekülésmellettfoglaltállást.Szerzőnkszámosadatot talált rá,hogyavallástudósok,azadómentesaskeriosztály,sőtaszultánokiselmenekültekahelyszínrőljárványidején.

Ameneküléslegalizálásamellettsokattettekavárosihigiénéésaközegészségügy fejlesztése érdekében.Rendeztéka temetéseket,gondotfordítottakatisztaságra,szabályoztákazorvosigyakorlatot,rendszereztékazadatokat.Azeurópaiakazthitték,semmitnemtesz-nekapestisselszemben.Arendeletekbőllátszik,hogyazállamha-talmakorlátlanvoltazalattvalókegészségefölöttis.

Járvány idején a XV–XVI. század fordulója óta naponta felje-gyeztékavároskapunál,hányhalottatvittekki,hányvoltpestises.ReinholdLubenau gyógyszerész szerint 1587-ben háromhónaponátnapinyolcszázhalottatvittekafalonkívülre.ALevanteiTársaságorvosa1751-benakenyérfogyasztásalapjánúgybecsülte,ahalottakszáma150ezervolt.Busbecq1561nyaránnapiezer–ezerkétszázha-lottrólszámoltbe.EvlijaCselebiszerintII.Szelimszultánidejében(1566–1574)napiháromezerhalottatvittekkiIsztambulhuszonhétkapuján.Thesszalonikiben1548-banazsidóközösséghétezertagjátvesztetteel.Ezekazinformációklehetővétettékajárványelemzését,ésatemetésekmegszervezését.

73

Nagygondvoltarengeteghalotteltemetése.Nemvoltelégsírásó,koporsó,pap.Justinianusidejénaholttesteketbedobtákatengerbe,vagytömegsírokbatemették.Azoszmánidőkbőlsenkinememlíttö-megsírt;hanemvoltkéznélegyháziember,elhalasztottákatemetést.Amuszlimokmegmostákapestiseselhunytatis,éslepelbeburkol-ták.Valóságosiparágakalakultakki:koporsó-készítő,sírásó,kőfa-ragó,betegszállító,siratóéshalottkísérő.Persze,éppenazilyenfog-lalkozásúemberekhaltakmegtömegesen,svolteset,hogyazállamacigányokatkötelezteapestisáldozatainakeltemetésére(mühimmeparancs,Kirklareli,1572).Aszegényekköltségeinekfedezésébencé-hekéskegyesalapítványoksegítettek.EvlijaCselebiilyenalapítvá-nyokatemlítBudáról,ésathesszalonikizsidóközösségnélistudunkilyenről.Eleinteavárosfalonbelültemettek,későbbafalonkívül.AtemetőkII.Bajaziduralkodásaidejénváltakszétmuszlim,ortodoxés zsidó temetőkre.A főváros környékén, Perában,Üsküdarban istemettek.AnémetésamagyarköveteknyughelyeaGalataésPeraköztitemetőbenvolt.Egymásikhelyacigányhalottakatfogadtabe.Atemetőkelhelyezkedése,asírkövekminősége,faragásasokatel-árultatársadalmikülönbségekről.Atemetőketnemcsakahelyszűkemiatttettékavárosonkívülre,hanemazért,hogyaholtakmiazmájanefertőzhesseazélőket.AmiazmaokoztaveszélygondolataGalé-nosztól,ésAvicennátólszármazott.Ezértisszabályoztákasírgödörmélységét,ésasírtetejéremeszetszórtak.

Azeurópaiutazóksáros, szemetes,kikövezetlenutcákról, állatidögökrőlszámoltakbeIsztambulbólmégaXIX.századbanis.Ezértalakultkia„civilizálatlan”oszmántársadalomképe.HolottidőnkéntmáraXVI.századbanistisztogattákésburkoltákazutcákat,taka-rítottákacsatornákat,és tisztavizetbiztosítottaka lakosságnak.Avágóhidakatavárosfalonkívülreszáműzték,aházakközöttnagyobbtávolságokat írtak elő a tűz és apestis terjedésemiatt.AzelőkelőrezidenciákatésazeurópaikövetségeketazAranyszarvésaBoszpo-ruszpartjáratelepítették.Azállamtisztítottaafőutakat,amellékut-cákaháztulajdonosokramaradtak.Azerkölcsösviselkedés,asaríaigazútjánakkövetéseszinténajóegészségfeltételevolt.Aziszlámhatalomszerintazerkölcsihanyatlásvoltazokaajárványnak,ezért

74

aprostituáltakat,koldusokat,illegálisbevándorlókat,bűnözőketki-űzték avárosokból, aborbélyműhelyeket lerombolták.Azoszmánadminisztrációegyarántellenőrzéstgyakoroltakörnyezet,azemberitestésazerkölcsfölött.

Atörvényhozásterénszinténsokattettahatalomajárványokel-lenében.Az elnéptelenedett helyeket betelepítették.Ahol kevesenmaradtakazélők,elengedtékazadót,deszigorúanellenőriztékazadómentes elitet. Számon tartották a janicsárjelölt gyerekeket. Amühimmékbőlkövetnilehetakatonaitestületekegészségiállapotát.Azadófizetőkveszteségeirőlkeveset tudunk.Azőesetükbencsakaszületés,házasság,válás,betegség,orvosikezeléséshalálesetétjelentetteakádi.Őítéltazemberekvitáiban,döntöttadiagnózisbanésabetegkezelésében.Előfordult,hogyapáciensabíróelőttmeg-ígérte,hogysikertelenkezelésutánsemfogjaazorvosthibáztatni.A járványokfelgyorsítottáka társadalmirendfenntartásátszolgálótechnikákkialakítását.AXVI.századbanújközegészségügyitudatésgyakorlatalakultkiazoszmántársadalomban.

NükhetVarlik1600-igkövetteazoszmánpestis-történetet,deafertőzéssúlyosanjelenvoltegészenaXIX.századelsőfeléig.Szinteévenkéntkitört,ésnéhányévigtartott.NincsmegírvamégaXVII.századi járványoszmántörténete,ésfeltáratlanokabetegséghelyitörténeteiésavárosiésvidékijárványokkülönbségei.Vizsgálnikellabacillus-közvetítőkszerepétis.Szükségvanmégarcheológiai,bio-észooarcheológiaikutatásokra,ésaY. pestisDNS-énekfelfedezé-sére.BekellenevonniavizsgálatokbaaMongol,aSzafavidaésaHabsburgbirodalmakat.Apestisjárvány-kutatásegyébkéntistúlsá-gosanEurópa-centrikus.

Akötetvégéna295–325.oldalonnagyongazdagbibliográfiata-lálható,a327–336.oldalonpedigalaposmutatósegítiazolvasót.

Varlik tárgyilagos hangon, az érintettek szenvedéseit alig érint-veírtamegkönyvéterrőlarengetegéletetkövetelővilágjárványról.Álljonittnéhánysoregymagyarországijelentésből,amelyérzékel-tetiazemberekkétségbeesését,félelmét.

HódmezővásárhelytanácsánakjelentéseBékésmegyealispánjá-hoz,1738.nov.20:

75

„Az infectioközöttünkmégsemszűnik...Akikmégéletbenva-gyunkis,mindenóránvárjukfejünkreeztazIstenrettenetesítéletét,mertannyiraelfogytunk,hogymégtemetőembertisaligkaphatunk...Pusztáinkon ember nem látszik, a szolgák gazdájokat elhagyták...úgy, hogy az ökrök, lovak széjjel az pusztákon bujdosnak, ...Azutczákpenigüreseka lakosoktul,alig látunkegy-kétembereket…AzúrIsteneőszentFelségebőirgalmasságafordítsaelrólunkezenrettenetes csapást,mert teljességel elfogyunk, tizenkét napok alattholtanakmegtöbbenmintegyhétszázaknál.”�

NükhetVarlik:Plague and Empire in the Early Modern Mediterranean World – The Ottoman Experience, 1347–1600. (Pestis és birodalom akora-újkori Mediterráneumban. Az oszmán tapasztalat, 1347–�600) CambridgeUniversityPress,2015.336o.ISBN:978-1-108-41277-3

Fodor Mihályné 

1 FaragóTamás:Bevezetés a történeti demográfiába [https://www.tankönyvtár.hu/en/tartalom/tamc].

76

a dél-afrikai szánok kiirtása

Avilágtörténelemmegszámlálhatatlanulnagyszámúésakárkataszt-rofálisnak is bélyegezhető tragikus eseménye, folyamata sorábanmindignyomasztófelfedezéskénthatottrám,mennyirenembecsül-jükazévezredeknyománfennmaradtősnépek töredékeit.Gondol-junk csak hirtelen az europidek előtt már Európában élt keltákra,akiknek a leszármazottai a vélhetően Ibériából a szigetekre kerültírekés skótok,vagya legutóbbi időkiga függetlenségükértküzdőspanyol-és franciaországibaszkok.Denapjainkugyancsaksúlyostragédiája,hogyazarab–török–perzsanépektengerébenélő40mil-lióskurdoknak,akikmelleslegeuropidokésegyrészükkeresztény,nemadatikmegazönállóországmegteremtésénekalehetősége.

Méginkábbsúlyosmindaz,amiazEurópánkívüliprimitívközös-ségekkeltörténtazeurópaibehatolókjóvoltából.Azamerikaiindiántörzsekbőltöredékekmaradtakfenn,TasmániábanaXIX.századbanhaltmeg az utolsó bennszülött.A teljesDél-Afrika legkorábbi la-kói,abusmanok,akiketaz1600-asévekótafolyamatosemberirtá-sok,holocaustok,genocídiumokértek,azötvenesévekbenmárcsakmintegyszázezreslélekszámmalvoltakjelenaDél-afrikaiKöztársa-ság,Botswana,NamíbiaésAngolaéletében,jóllehetatudományok,agenetikaivizsgálatokmaiállásaszerintmintegy120ezerévelak-jákavilágnakeztazegyébkéntigenkiterjedtsarkát.

Megvallom, amióta az afrikai kultúrákkal és hagyományokkalfoglalkozom(1966-bankaptamGrabóczMiklóstól,aMagyarRádióNéprajziRovatavezetőjétőlafeladatot,hogyegysorozatotkészítsekazautentikusafrikaizenéről,akkormárszámoshanglemezenelér-hetőanyagából),különérdeklődésselfordulokakétafrikaiősnép,apigmeusok(valójábanmindencsoportjuknakmásaneve–bamben-

77

ga,bambuti,batwa,aka,baka,galoa,twastb.)ésabusmanok(’bo-zótlakók’, mai tudományos nevükon: szán-ok, az ő csoportjaik iskülönféle neveket viselnek, pl. !xam, !kung, Ju/’hoan stb.) sajátosvilágafelé.A40rádióadásbólállósorozatötrészébenfoglalkoztamapigmeusokzenéjével,sajnosviszontcsakegybenabusmanokéval(miveltőlükcsakegyalbumotsikerültutóbbmegszereznünk).

AmiDél-Afrika több országában is szétszórtan, nyomokban ésmáramárijesztőencsekély,feltételezhetőnakorábbanemlítettnélisjóvalkisebblétszámbanélőbusmanokatilleti,említenemkell,hogybárnemtúlságosanbőséges,deazértnémitudomásaahazaiközön-ségnekislehetróluk,néhánypublikációéskönyvjóvoltából.Tény,hogymáraXIX.századközepe-végefeléfelbukkannakitt-ottutalá-sok,rövidebb-hosszabbinformációklexikon-vagyújságcikkekfor-májában.(Nembeszélveazeurópaiállatkertekben,ígyBudapesteniskiállított törpeemberkékmaigondolkodásunkkalösszeegyeztet-hetetlenakcióiról,amelyeknekrasszistahátterérőlújabbanszámosancikkeznekvilágszert,ésmagyarulis,lásdHuman Zoos).

Mindemellettamásodikvilágháborúutánikönyvkiadásajándékaannakakétlenyűgözőenszépésszemnyitogatókötetnekamagyarnyelvűközzététele,amelyekfelmutatják,máscsoportokkalszembenekülönlegeskisnépagresszivitás-mentes,békéséletmódját.Eköny-vekfeltártákaszámunkra,márakkor,amaguk leíró, terepmunka-napló formájában azt, amit a napjainkra igengazdaggáváló szak-irodalomfelmutat:azegyszerűéletkörülményekközött,kevéstárgybirtokábanislétezhetemberikiegyensúlyozottságésboldogság.Mitöbb,azújabbszakirodalomfelfedezi,egyfajtaúj-marxistaszemlé-letmódjegyében,hogyaKalahárinépéneknagycsaládi-nemzetségicsoportjai között nincs teljes elszigeteltség, ugyanis a házasságoklegtöbbnyire csoportok között és nem csoporton belül kötődnek.Sőt, kialakult közöttük egy akár ős-kommunisztikusnak is ítélhetőkölcsönössegítségi forma.Ugyanis,havalamelyiknagycsaládép-pengazdagvadászzsákmánybirtokábakerült, ésmásik két-háromszomszédoskisközösségéppenhiánytszenvedett,aszerencsésmeg-osztottaaszerzetthústazéhezőkkel.Deeztasegítséget,előbbvagyutóbbviszonozniillett.

78

Amiviszontazemlítettköteteketilleti,amásiknáljóvalkorábbanjelentmegHans Bjerre könyve (Kalahári,magyarul: 1964), amelyegy1957-esutazás,misszió,kutatóúteredménye.Útleírás,deannáljóvaltöbb,tudományosmunka,amelybemégabusmanokszájhagyo-mányaiból is egy-egy példa (énekek, mesék, sajátos beszédformákstb.)belekerült.Ugyancsakérdekfeszítőésegyúttalarésztvevőant-ropológiaikutatásmindeneszközével,szükségesbeleérzőmagatartás-salvégzettmegfigyeléseksoráttárjaelénkazafrikanszszármazásúésazéletezömétahelyszíneneltöltőLaurens van der Prost könyve (A Kalahári letűnt világa,magyarul:1986,eredetiangolkiadása:1958),hiszenmáradajkája isegybusmanvolt.De találhatunkmég róluknéhányfejezetetBalázsDénesnagyszerűútikönyvébenis,amelybendél-afrikaikóborlásainakélményanyagáttárjafel(A Zambézitól délre,1979).UgyanígyhasznosinformációklapulnakSebesTiborrégebbimunkájában(Afrika,1973),vagyKiszely Istvánavilágfizikaiantro-pológiájátösszefoglalóötkötetesenciklopédiájában(A Föld népei,3.köt.,Afrika,1986).Mitológiájukróllásd:ElenaKotlyar:Azafrikainé-pekmitológiája(Mitológiai enciklopédia,1.kötet,1988).

* * *

Azezúttalismertetettkétújkönyvtermészetesenabusman-kérdés-körtjárjakörül,elsősorbanperszeatörténelem,atársadalomtörténetszemszögéből,illetveavilágtörténelemnagygenocídiumaitfeltárótörekvésekjegyében.Ekötettelszerzője,illetveszerkesztője,Moha-med AdhikarimelleslegazInternationalNetworkofGenocideScho-larsalelnöke,mintaCapeTown-iEgyetemtörténetitanszékénekaprofesszora.

Adhikari saját könyvében indulásképpen ad egy kronológi-át.Márebbőlkitűnik,mitkellettafehérekmegjelenése(1600-asévek) óta (a korábbi eseményekről nincs, nem lehet tudomásunkírásbeliségekhíján)ennekazolyszimpatikus ősnépnek elviselni-ük,jóllehetakorábbiévezredekbenisajelekszerintmindbeljebbszorultak a sivatagba az északról dél felé tartó folyamatos bantuexpanziókövetkeztében.

79

BalázsDéneskönyvéből,1979,303.o.

Eztkövetőenagenocídiummibenléténeksommásösszefoglalásakövetkezik: (1)egyiknépnekamásikmegsemmisítésére törekvés,amely alkalmilag és folyamatosan is bekövetkezhet – (2) a meg-semmisítés tömeges erőszak útján zajlik – (3) amegsemmisítésretörekvésnek:faji,etnikai,nemzeti,vallási,osztályjellegű,politikai,nemekközöttivagymásokaiislehetnek–(4)amegsemmisítettnéptömegevagycsoportjaszámábanigenváltozólehet,akárönmagában,akárazadottnépteljeslétszámáhozképest–(5)avárhatótársadalmipusztulásmértékemagábanfoglaljaahevesnépességcsökkenést,acsoportosazonosságfenntartásáhozszükségesközpontiintézmények

80

ésgyakorlatoknagyarányúelsorvadását,atúlélőkkényszermunkárakényszerítésétvagyteljesszegénységrekárhoztatását.

Akötetszerzőjemindeztnéhányalternatívmeghatározássalegé-szítiki,majdelőszörateljesgyarmatosításésaszantársadalomkap-csolatátjellemzi.

Rámutat,hogyafokföldiszáncsoportokmegsemmisítéseegyhosszú ideje zajló folyamat, amelyet az ötszáz éves európai je-lenlétteljesítettki,elkezdveahelybélinépekkiirtásátmáraKa-nári szigeteken.A folyamatotutóbb felgyorsítottákakapitalistaföldszerzési törekvések.Dehozzájárult a súlyoseseményekbe-következéséhezabrit fajgyűlölőgondolkodásmód is.Amelyhezvégzeteserőveljárultakhozzáaföldművelő,illetvenagyállattar-tó hollandok és a szánok közötti összeütközések.ÉrdemesmégodafigyelniAdhikari azonmegjegyzésére is, amely arra utal, aszán-kérdésmennyireháttérbeszorul,ésalegtöbbhelybéliszá-márateljesenfigyelmenkívülhagyottkérdéskörtalkotnapjaink-banDél-Afrikában.Eközben,haröviden,őisaszánokarchaikuskultúrájánakkülönlegességére, sajátos szépségérehívja fel a fi-gyelmet,amelyasziklarajzokkapcsánalegősibbsámánizmusravonatkozóismeretekforrása.

Akövetkezőhosszabbfejezetbenazelsőgyarmatosítók,ahollandtelepesekjelenléténekkövetkezményeitigyekszikaszerzőfeltárni,méghozzátörténetivetületben,kitérveperszea többidél-afrikai(abantukoszaéscsvána,akhoikhoi-okkörébetartozónama,griquaéskorana)csoportokésafehérekközöttiviszonyrais.Rövidenvázoljamindazt,amitvanderProstmagyarul ismegjelentkönyvébőlmásismerünk:ahalász-vadász-gyűjtögetőszánok,meglátvaahollandte-lepesekállatcsordáit,elejtenekbelőlükegy-egyállatot,amitatelepe-sektömegesgyilkossága,azegyeskis(30–120fős)szánnemzetségekteljeskiirtásakövet.Aszánokellenlétrehozotttelepeskommandóknéhafoglyokatisejtenekrabszolgamunkárahajtvaakisemberkéket,akikazonbanarabságbanhamarelpusztultak(errőlmáraz1600-asévekmásodikfelébőlmaradtakfennfeljegyzések).Adhikárijóné-hány,írásbanfennmaradtXVIII–XIX.századibeszámolóbólidéziahollandtelepesekmindjobbannövekvőbrutalitását.Azonbanminda

8�

kiirtásukratörőgyilkosságokésaföldterületek(életterük)folyama-tosvesztéseellenéreaszantársadalomfennmaradt.

AXVIII.századvégénésaXIX.századbanbekövetkezőbritbe-hatoláshozottbizonyosváltozásokataszánokéletébe:azangolgyar-matosításaszánokasszimilációjáratörekedveigyekezettőketlete-lepíteni,mintpásztorokat,szolgákatvagymunkásokatafarmokon.GeorgeMacartney kormányzó 1798-ban négypontos proklamációtadottkiaszánokkezeléseügyében.Elsőkéntafarmereketönkéntesadakozásraszólítottafelkülönféleeszköz-ésállatajándékokbiztosí-tásáraaszánokrészére.Másodikkéntkezdeményezte,hogypróbál-janakrátalálniacsoportoktekintélyesszemélyeire,éstárgyalásokatkezdeményeznivelük,amikülönféleokoknálfogva(főleg,hogyaszánoknaknemvoltaktörzsfőnökei)fiaskótszenvedett.Harmadsor-banarraadottiránymutatást,hogyaktivizáljákamisszionáriusokat,azokpróbáljákmegtanítanianomádtörpenépetaletelepedettélet-módelőnyeire.NegyedikkéntaszánokrészérebiztosítottákészakiFokföldet azOrange folyó és keletiNamaföld között,megtiltva agyarmatosítóknak,hogyodabelépjenek.

Adhikariugyanígypontokbaszedvemutatjaki,hogyabrittörek-vésekaszánokcivilizálásatekintetébennemjártaksikerrel.Azaján-dékok(állatállományok,dohány,kések,gyöngyök,kalapok,bádog-dobozok)nemfértekbeleaszánokfüggetlenarchaikuséletmódjába.A szánoknál főnököket nem igen lehetett azonosítani. Ugyancsakigencsekélyeredménythozottanomadizálónépnekakereszténység-revalóáttérítésikísérleteésaletelepedésrevalókésztetése.Viszonttény,hogyaXIX.századvégéigaszánokkisebbrészelassan-lassanafarmerekszolgálatábaállt.Viszontazészakiterületekentovábbraisellenálltakafarmerekbehatolásának.1625-benmégcsakabus-manföldterületötödrészéttudtákafehérekelfoglalni,deagyarmatikormányzat1847-benmárazOrangefolyóterületétFokföldészakiterületekéntproklamálta.

Azészakihatárvidékenmindemellettagriquák,azun.bastardok(egyegészensajátoskeletkezésűetnikaicsoport),akoránákésmáspásztornépeknagyszámbangyilkoltakmegaszánokat.Különösen,hogyenépekafehérekkelkapcsolatbanálltak,lovakkaléstűzfegy-

82

verekkelisrendelkeztek,éskommandókatformáltak,megszerzendőaszánokbejártaföldterületeketésazáltalukhasználtvízforrásokat.Abennszülöttnépességtörténeténekújabbdrámájakövetkezett.Hi-szenmiutánugyanisazafrikaipásztornépekszintekipusztítottákaszánokat,avidékszinteelnéptelenedett.Deahódító lovaspásztorcsoportoknak sem sok örömük telhetett a megszerzett földekben,mert utóbbmegabúr trekkerekőket szorítottákki aXIX. századmásodikfelében.Ígytörténhetett,hogyanevezetesKorana-háborúidején(1868–1869)!xambusmanokisharcoltakakorana-k mellett abetolakodó fehérgazdákés azőket támogatógyarmati csapatokellen.

AnegyedikelemzőfejezetbenAdhikariazzalpróbálszembenéz-ni,egyáltalángenocídiumvolt-evagysemahódítókáltallenézett,kezdetlegesgazdaságiéstársadalmifejlettségetmutató,horda-nép-nek titulált,gyarmatosítókésafrikaiszomszédnépekáltal is folya-matosangyilkoltszánoktöbbévszázadospusztítása.Próbáljakimu-tatniatelepeskultúrajellegzetesképviselője,George McCall Theal megnyilvánulásaibanarasszizmust,éserőteljesenvitatjaaSvájcbanmunkásságátkifejtőmagyarszármazásúafrikanista,Szalay Miklós egykönyvének(1995)állítását,miszerintafőkormányzatitörekvésaXVIII.századbannemagyilkolás,hanemaletelepítésésamun-kaerőtoborzásvolt,ésahétszázasévekbenmindössze4000hallottjavoltaszánoknak.MiközbenmagábólSzalaykönyvébőlkiderül,hogycsakkétbusman-vadászat során(Generalcommando1774-ben:503halott,Graff-Reinettartomány10évsorán:2504halott)pusztultelennyianevezetesősnépsoraiból.

Hadd idézzemviszontmeghatottsággalakönyvkonklúziójánaklegszebbrészletét:

„AXIX.századközepénegy!xamférfiazelszakadtszíjvagyhúrmetaforájáthasználtaarra,hogykifejezzeaveszteségérzetétvilágukszéttörésévelésatájjalvalószellemikötelékekelszakításával,azide-genbetolakodókáltalokozottveszteséggelkapcsolatban.Dia!kwain, Lucy Lloydegyikadatközlőjeleírtaeztasiratóéneket,azElszakadt húr dalát,amelyetazapja,Xaa-ttinalkotott,akirádöbbent,hogyatelepesek betörése fegyvereikkel, lovaikkal és nyájaikkal hozta el

83

népénekhalálát.Stephen WatsonXaa-ttinénekének,a!xamokfog-lyulejtéserekviemjénekköltőiátigazításaahelyrehozhatatlanvesz-teségérzetét fejeziki,olyanérzelmet,amelyneksokfokföldiszantudatábakellettbeégnie,amikorősikultúrájukfelbomlásáraésélet-módjukmegsemmisüléséregondolt:

Mert/egynépmiatt/másokmiatt/egymásiknép/amelyikjött/elszakította/ahúrtnekem/ezaföld/többénemföldnekem/ezahely/egyújhely/megváltozottnekem.//Mert/ezahúr/amielsza-kadtnekem/ezaföldnekem/ezahely/nemúgytűnik/hogyhelynekem.//Mert/ahúrelszakadt/aszülőföldúgyérzi/minthalefe-küdtvolna/üreselőttem,/szülőföldünkúgytűnik/minthalefeküdtvolna/mindkettőüreselőttem/ésmeghaltelőttem.//Mert/ehúrmiatt,/mertegynépmiatt/elszakadtezahúr,/eföld,azénhelyem/ezahely/mármás–/valamielszakadt–/deeztovább/hangotad,/megszakadvabennem.”(Adhikari2010/2018,95–96.old.)”

(S.Watson:Song of the Broken String: Poems form a Lost Oral World,1991,NewYork,SheepMeadowPress)

* * *

AzAdhikari által szerkesztett kötet szerzőiviszont a szangenocí-diumkérdéskörénektörténelmi,társadalmi,politikaielemzőiközülkerülnek ki

MagaAdhikarielőszörabusmanokpusztításának legfőbbhaj-tóerejét, a busmanok földjére beáramló állattenyésztő farmerekinváziójátvesziszámba, igyekszikafolyamatmozzanatait feltár-ni.Számbavesziakereskedelmicélúállattenyésztés természetét,anemzetközikapitalistapiacokhatását,afaji ideológiákat,afej-lettebb katonai technológiát és a halász-vadász-gyűjtögető társa-dalomtermészetét.Másodikdolgozatábanpedigazokatajelensé-geket, eseményeket és ideológiaimegfontolásokat foglaljaössze,amelyekFokföldbusmanjainakafokföldiállattenyésztőtelepesekáltalvalómegsemmisítését,arravalóigyekezetükethoztamagával.Ememásodiktanulmányánakkonklúziójaaz,hogyleszámítvaazo-katakisebbcsoportokat,amelyekazüldöztetéselőlaKalahárisi-

84

vatagbamenekültek,maafokföldibusmanoknakmindössze1500leszármazottjaélaterületen.

Jared McDonald tanulmányában lényegében a kérdéskör egyiksajátosvetületévelfoglalkozik.Mikéntéshogyanpróbáljákbefog-ni(megtörni?)abúrokaszánokatazzal,hogylátszólagbefogadjáka szánok által eltartani nem tudott, halálra vagy elhagyásra szántgyermekeket.Majd e gyermekeket, akik az európai közösségekbekényszerültek,munkárafogják,ésfokról-fokraegyfajtagyerek-ke-reskedelemalakulki.Mitöbbezeketagyermekeketösszekevertékakhoikhoi(hottentotta)gyermekekkel,ésígymegkezdődöttegyfajtaakkulturációjuk,eredetiéletformájukelvesztése.EgySomersetnevűhelyi búr kormányzó ugyan 1817-ben proklamációt ad ki e folya-matokletörésére,deazrészbenaszánokellenállásánismegbukik.És1820-tólmegkezdődikaszángyermekekbehurcolásaabúrkö-zösségekbe. Sőt, gyermekrablások is keletkeznek felnőtt szánokmeggyilkolásaközepette.Egyermekekugyannemkerültekteljesenrabszolgasorba,defelnőttéválvaviszontmáraszinterabszolgasorbakényszerítetthottentottákközékényszerültek.Ahelyzet1838után,azabolicionizmuselőretörésévelváltozottmegfokról-fokra.

A griqua-k (gri kwe), akik ma zömükben Fokföldön élnek, akhoe-nyelvűvegyesnagycsoportbatartoznakanamavagyakoranatörzsekkelegyütt.Azapartheid-rendszerutóbbszíneseknek(colou-red)minősítetteátőket.Azelsőhollandtelepesekidejéből,aXVII.századtólismertek(CapeTown-t1652-benalapították).Efélnomádnépkülönfélecsoportjai,hasonlóanabúrokhoz,utóbb,főlegaXIX.századbanFokföldrőlazországbelsejébevándoroltak,éskisebb-na-gyobbfőnökségeketformáltak.Részbenabúrokbehatolásánakkár-vallottjai,részbenaszánokkiirtásánakisaktívrésztvevői.Edward Cavanaghtanulmányábanegyrésztazetnikaicsoportrégitörténel-mének feltárhatómozzanatait gyűjti egybe,másrészt arra próbáljaráirányítaniafigyelmet,hogy

„Az elmúlt több mint egy évszázad folyamán a történészek aGriquanépetvérszomjasgyilkosoknak,adél-afrikaifrontvidékleg-vadabbközösségnekmutattákbe…azilyenértékeléstisztességtelenéselavult…”(Cavanagh2015,106.old.)

85

Ugyanisamintazelemzésbőlkiderül,ahatárvidékekenfolyóte-rületfoglalási küzdelmek, amelyeknek nemcsak a felsorolt etniku-mok,deafehérekisrészeseivoltak,sokkalbonyolultabbhelyzetetmutat,minthogy a szan-gyilkolások felelősségét egyoldalúan csakerreanéprehárítsák.

Ismeretes, hogy a németek által elkövetett legsúlyosabb genocídi-um(1904)Dél-Afrikábanabantunagycsoportbatartozóhererókkb.80százalékánakkiirtásáhozvezetett(errőlmagyarulisolvashatunk,lásd:BúrGábor, rövid, de érdemleges írását:Aheherókhalálmenete.Egyalig számon tartott évforduló, in:Afrika-történeti tanulmányok, 2011.Érd,MundusNovusKönyvek,216–219.old.).Robert Gordon tanul-mányábanviszontarrakeresiaválaszokat,mikéntviselkedettanémetgyarmatosításabusmanokkal ésamásik igenkezdetleges társadalmistruktúrávalrendelkező,mafőlegNamíbiábanélőhegyidamakkalvagydamarákkal.Amunkavégkicsengéseösszevágahererókelpusztításá-val,távolivilágbakirendelt,fajgyűlölettelteltkegyetlentelepesekésamögöttükállókatonaságegyfajta„zsákmányolóvagytolvajkapitaliz-must”valósítottmeg, létrehozvaegyún.Rechtstaat-ot,amely lehető-vé tetteakoranaésherero földekkisajátítását,ahelybelinépességekrabszolgamunkáravalóhajtását.Viszontabusmanok,mivelnemvoltaksemföldművesek, semállattartók,mintegykiesteka szórásból,báralegalacsonyabbraminősítettfeketecsoportnaktartottákőket.

Különös írás,mondhatnánkegyörömforrása sokgyilkoláskö-zepette,kerültkiatématerületegyiknagyöregje,anémetMathias Güntherkezéből.AXIX.századközepétőlanamíbiai-botswanaiha-táron kialakult egy település,mégpedigGhanzi prérin, amely egyideiggazdagvadászterületülszolgáltmindabusmanoknak,mindazarra járó fehéreknek.Utóbb búrok ismegtelepültek a városkában,majd egynagy szárazság idejéna férfiakkénytelenekvoltakFok-földre távozni,kétévreabusmanokgondjairabízvagyermekeiketésasszonyaikat.Visszatérvekiderült,abusmanoktökéletesengon-doskodtak a hozzátartozóikról. Ennek jegyében egy évszázadokraszólóegyüttműködéséskölcsönösmegbecsülés(racial paternalism) alakultkibúrok(ésfehérek),illetveabusmanokközött.Ennektörté-netétolvashatjukGüntherírásában.

86

Nigel Penn tanulmányában viszont az önként adódó összevetéstvégzielazafrikaiésazausztráliaihalász-vadásztársadalmaksorsátilletően.Avégeredmény,abusmanokszámanapjainkrakb.40000,az ausztráliai bennszülöttek száma ugyan ennél jóval nagyobb, vi-szontatasmániaibennszülötteket,amintazjóltudjuk,sikerülttelje-senkiirtani.Ezt azösszevetési elemzést folytatjaLyndallRyan, akiazélőhelyükönmintegy10000évelakótasmánbennszülöttek(VanDiemen’sLand)kipusztításátésazausztráliaiPortPhillipdistrictbenélő,ún.Victoriabennszülötteksorsátvetiössze.Megdöbbentőadatapl.,hogymindkéthelyenazelső15évbenahelybeliek50százalékátelpusztítottákabetolakodók,akiknekazéletbenmaradásraazvoltazegyetlenesélyük,hogymunkárafoghattákőketazállattenyésztők.Aharmadikolyandolgozat(Ann Curthysmunkája),amelyikazausztrá-liaibennszülöttekgenocídiumaitidézifel,nehézfeladatravállalkozott.Szerzőjeazonigyekszik,hogyfeltárjaabehatolófehértelepesekvisel-kedésénekgyökereit.Miközbenmegfosztjákabennszülötteketföldtu-lajdonuktól,alkalmazottpásztorokkászeretnékőketkésztetni,éshogyátvegyékazeurópaicivilizáció luxus ajándékait.Eközbenlétrejönakényszermunka, igénye, a rabszolgaságegy formája.Dehaeznemsikerülahalász-vadász-gyűjtögetőkkel,következikazerőszak.

AkötetutolsóháromtanulmányaÉszak-Amerikábavezetiazol-vasót.Lényegébenazőslakók,azindiánoksorsátigyeksziknyomonkövetnimindaháromszerző.TonyBartatanulmányábansorbavesziafőcsomópontokat:azideológiamegteremtése,akifosztásokmód-ja,apusztítás.Majdazállattenyésztőktevékenységétveszicélba,ésafogyóbanlévőbölény-állománykapcsántárjafelazamerikaibelsőgyarmatosítás,utóbbazindiánokgenocídiumánakkérdését.Éseljutazindiánokjogainakelsőrendezéséig,sőt,azindiánterületek(rezer-vátumok?)kialakításáig.

Sidney L. HarringviszontaKanadábanlezajlotteseményeketidé-zifel,írásacímébenkifosztásról,tájpusztításról(ecocide!)ésgenocí-diumrólbeszél,amelyamarharancsokésaföldművelésérdekébenelpusztítjaavadászkultúrákatazországnagypréri síkságain.BárKanadábannemszívesenbeszélnekróla,mit több,nemfoglalkoz-nakazőslakosságegykorikiszorításánakéspusztításánakkérdésé-

87

vel,eza témaazonbanamégélő indián lakosságkörébenvagyaparlamentbenmégisgyakortafelmerül.Aszerzőszámbavesziabö-lényekkipusztításánakfolyamatát,majdafehértelepeseknekanagysíkságokravalóbetelepülését1875-tőlkezdve,dekülönösen1920körül.Végülfoglalkozikasíkságokonvalómegtelepülésésazotta-niősnépekgenocídiumakörülfolyóvitával.Kétségkívüleddigcsaknéhányszázindiánmeggyilkolásánakatényéttárákfelaz1870és1900közöttiidőkből.Máskérdés,hogyafehérekáltalbevittbeteg-ségekésazalkoholhatalmaspusztítástvégzettahelybélieksoraiban.Adolgozategyigenérdemlegesfelvetésselzáródik:

„Távolramutatósugalmazásrapedigmostkerülsor.Talánegye-dülálló a világon,Kanadában továbbra is aKorona van a legtöbbföldbirtokában.AmennyibenazElső Nemzetekkel szemben folyta-tottnépirtásjelentősrészeaföldjeikelfoglalásaéstartalékokbavé-televolt,akanadaikormánynaklehetőségevanarra,hogyorvosoljaeztazigazságtalanságot,mivelképességevanarra,hogyajelentősföldterületeketjuttassonaKanadai Első Nemzetek számára. Ez külö-nösenigazaprériknyugatiésészakirészeire,dekevésbéigazake-letiésdéligazdálkodásirégióksűrűbbenlakottterületeire.Azilyenvisszatérítésjóhelyzetetbiztosítanaamegindulásra.”(Harring2015,285. o.)

Akötet záródolgozatábanamelbourne-ikutató,Lorenzo Vera-ciniahalász-vadász-gyűjtögetőnépekvisszaszorulásaésazállatte-nyészőkelőretörésekapcsána főcsomópontokatmagukba foglalóelméletikérdésekre,mintnomadizmus,áttelepülés,genocídium,ref-lektál.Előszöregysorelméletifelvetéstveszszámba.ÍgykülönösfénytvetahosszúidőótaelőtérbekerülőÚjvilágraésazottlezajlottbetelepülésekre.Majd széleskörű betekintést nyújtva a letelepüléskülönféle történeti-művelődéstörténeti mozzanataiba (EurópábanésAmerikában)próbálsajátosutattörnianomadizmuskérdésében,amelyetpszichológiaiszempontbólvizsgál.Végüligensajátosmó-donzárja írását:Konklúzió:állattenyésző telepesekvagy’birtokosnomádok’Lényegében,amintszakirodalmiidézeteiismutatják,aztakülönbségtételtpróbáljafelvázolni,amiahagyományos,eredendőnomadizmus (bennszülött népek) és a telepes állattartók (vagyis a

88

magaskultúráknépei)közöttfennáll.Úgyvéljük,ezatúlelméleties,mondhatni,affélemodernantropológiaimegközelítéskilépavalósá-gostársadalmigyakorlatokvilágából.Hiszenkétségtelenüllétezikaletelepültföldművelőrétegekkörébenispásztorkodás(gondoljunkakárcsakaSvájcbanrégótaismertésgyakorolttranszhumáló–ny-áronahegyekbenvándorolva,télenistállóban–állattartásra),deen-nekvajmikevésközevanazokhoztémakörökhöz,amelyekfeltárá-sáraekötettanulmányainakszerzőivállalkoztak.

Adhikari,Mohamed:The Anatomy of a South African Genocide. TheExterminationodtheCapeSanPeoples(Egydél-afrikainépirtásanatómiája.Aszánok kiirtása). Athens,Ohio,OhioUniversityPress,2018.másodikkiadás,120o.

Adhikari,Mohamedszerk.:Genocide on Settler Frontiers. When Hunter-Gatherers and Commercial Stock Farmers Clash (Népirtás a telepes végeken.Amikor agyűjtögetők-vadászokésatelepesekösszecsapnak).NewYork–Oxford,Berg-hahn,2015.356o.

Biernaczky Szilárd

89

HISTorIoGrÁFIa

Napjaink oroszországi történetírása a Péter előtti korszakról

Az ismertetendő tanulmánybanOlga Koseleva azOroszországiTu-dományosAkadémiaVilágtörténetiIntézeténekfőmunkatársaaXVII.századimoszkvaiállamtársadalmi,politikaiéskulturálisfejlődésénekvitatottkérdéseit,OroszországésNyugat-Európakorabelikapcsola-tainakirányultságátésintenzitását,valamintazutóbbiaknakazorosztörténetifejlődésregyakorolthatásfokátveszigórcsőalá.Akutatásfó-kuszátarégiszovjetterminológiaszerinti„bázisrólafelépítményre”helyezi:aművelődéstörténetésatársadalmiéskulturálisjelenségeketalakítóinterperszonáliskapcsolatokvitatottproblémáira,ésaforrás-kutatással szemben támasztott új követelményekre.AXVII. századmásodik fele Oroszországának kulturális arculatát aligha lehet egyáltalánosított korabeli séma szerint értelmezni. Ehhez az empirikusanyagújkutatásiparadigmákbanvalóvizsgálataszükséges.

Egészen az 1980-as évekig a szovjet történettudományi kutatá-sokaMarxáltal felvázolteurópai történetimodellreépültek,ami-hez megpróbáltak analógiákat találni az oroszországi históriában.Ugyanakkorkétrégótalétezőirányzatisújalapokonújjászületett:anyugatosésaszlavofil.ÍgyaszakemberekaXVII.századiorosztör-ténelmetháromféleképpközelítettékmeg:egyesekazújoroszorszá-gitörténetijelenségekbenanyugatifejlődésimodellelkerülhetetlenkövetésétvéltékfelfedezni,másokszerintazújításokazoroszorszá-girealitásbóleredtek,mígvoltakolyanok,akikúgyvélték,hogyazoroszésakülföldiváltozásoknemellentétesek,hanemkiegészítikegymást.S. KristensendántörténészaXVII.századrólszólószovjethistoriográfiátjellemezverámutatott,hogyabbankevesebbfigyelmetszenteltekakulturálisésavallásiproblematikának.Napjainkbanaz

90

előbbiekreésagondolkodásraésavilágnézetikérdésekrenagyobbfigyelemirányul.Népszerűeklettekaszemélyestörténetek,azintel-lektuálishistória,ahétköznapieseményekésakulturális transzferbemutatása.

AXVII.századotatörténészekegyöntetűenújszakasznaktartjákazorosztörténelemben.Ugyanakkorbelsőelkülönülésekisjellem-zikeztaperiódust.Aszázadelején,amia„Zavarosidőszak”nevetkapta,arossztermésésagazdaságiösszeomlásmiattalakosságazországközpontirészébőladéliperemkerületekbevándorolt.Apoli-tikaiésatársadalmiszférábanhatalmiválságalakultkiésparasztfel-keléskezdődöttésahelyzetetsúlyosbítottaalengyelésasvédkato-naiintervenció.Azországbanpolgárháborúvettekezdetét.Ateljeskatasztrófátazonbanazoroszoknagynehézségekáránvégülelhárí-tották.Akorabelitársadalmiellentmondásokéskülpolitikaiérdekel-lentétekatörténészeknekésapolitikusoknaktáptalajulszolgáltakahazafiasésnépiellenálláseszméinekkimunkálására.Napjainkbanazemlítettnehézségekbőlvalókilábalásthasználjákfela„Népiegységnapjának”(nov.4.)megünneplésére.

Ezután Koseleva az „újdonság” értelmezéséről szól. Az egyikmegközelítésbenahatalomabojárságtólátkerültegymásiktársadal-micsoport,anemességkezébe.Amásikbanazegységesösszorosz-országipiackialakulásávalelkezdődöttazoroszkapitalistafejlődés.Megkellazonbanjegyezni,hogyaXVII.századbansematermelés,semfogyasztásszférájábannemkövetkeztekbelényegesváltozások.Sőt aZavaros időszakkövetkezményekénterősödött a jobbágyságelnyomása, ami akadályozta a kapitalista viszonyok fejlődését.Aszovjetkorszakbanúgyítéltékmeg,hogyahatalmiszférábanelmoz-dulástörténtazegyeduralomtólanyugatitípusúabszolutizmusfelé.Apolitikai rendszerben azonban aZemszkij Szoborok kialakulásaellenéreradikálisváltozásnemmentvégbe.AkorábbiBojárdumajelentőségeaXVII.századbansemcsökkent.Látszólagazosztály-harcosmarxistaparadigmáttámasztottaalá,hogyaXVII.századbanatömegmegmozdulások(parasztiésvárosifelkelések,vallásialapúlázadások)számanőtt,azonbanezeknemaforradalomfelévezető,hanemtipikusközépkorimozgalmakvoltak.

9�

KoselevaaXVII.századikultúraszekularizációsfolyamataibanfontosnaktartjaanyugatihatásokvizsgálatát.Aszerzőrámutat,hogyaközépkorioroszírásbelikultúralényegeseneltértanyugat-európa-itól,ugyanisezazírásbeliségönmagábanvoltszakráliséscsakpra-voszlávegyházicélokrahasználták.EzaszituációkezdettváltozniaXVII.században.Az„újkultúrában”megjelentazegyénésamásvallásokirántiérdeklődésésújműfajokalakultakki.Ekkorraktákleavilágivárosikultúraalapjait.Aszakirodalombanegyretöbbműbenfoglalkoztakaszekularizációsfolyamatokokaival.Aszovjetkorszak-béli írásokban D. Sz. Lihacsovkoncepciójaletturalkodó.Eszerintazeurópaikultúrábanazújkorbanaközépkorbólareneszánszjelentettátmenetet.Oroszországbanviszontareneszánszhiányábanabarokktalajánformálódottkiavilágikultúra.AfilozófusV. M. Zsivovúgyvélte, hogy aZavaros időszaknyomán a pravoszláv orosz kultúranemelvilágosodott,sőtvallásosjellegeerősödött.AkultúrakutatóI. L. Buszeva-DavidovaszerintaXVII.századiforrásokavallásosésnemvallásoskultúráravalótagolódásróltanúskodnak.Ugyanakkorazújeurópaikultúrafeléfordulásnemjelentetteazorosztársadalomvallásosságánakcsökkenését.Azújdonságoknemtöröltékelaha-gyományokat,arégiésazújjelenségekbékésenmegfértekegymásmellett.Buszeva-Davidovaúgyvélekedett,hogyaXVII.századiújképzőművészetiésszépirodalmiműfajokakorabelimélytársadalmiéskulturálisváltozásokeredményekéntjelentekmeg.Ahívőoroszemberekéletérzése,bárrészbenemlékeztetettakorabelinyugativál-tozásokra,egészébennemszakadtelagörög-pravoszlávgyökerektőlésezértnemhajlottsemegzaltációra,semindividualizmusra.

Az1653-asegyházszakadásutánsokpolemikusműjelentmeg.AsokáighasználtXIX.századimunkákatújabbanarcheográfiaisíkonbírálják.Egyeskorabeliszemélyiségekörökségénekmélyrehatópa-leográfiaiésarcheográfiaielemzésenyománarégebbielképzelésekkorrekcióraszorulnak.AszerzőpéldakéntA. P. Bogdanova Karion IsztominrőlésT. V. PanyicsAfanaszijHolmogorszkijrőlírottmun-káitemlíti.Eddigkevésbékutatottszemélyekrőlisújművekláttaknapvilágot. ÍgyO. Sz. SzapozsnyikovakönyveSzergijSelonyinról,amelybenfeltárulelőttünkaszerzeteséletrajzaésmunkamódszerei.

92

Koselevaszerintazoroszkultúrára történő„nyugatihatás” for-mulájatúlabsztraktnaktűnik.Helyettecélszerűbbamártöbbekáltaljavasoltéskonkrétabb„transzfer”fogalmátalkalmazniakutatásban.Atranszferenkeresztülugyanisjobbannyomonkövethetőaminden-napieszmékésszokásokelterjedése.Margarita Korzoműveibenrá-mutatott,hogySzimeonPolockijésInnokentyijGizel,akiknyugatiésdéli orosz intézményekben tanultak, jól ismerték a latinnyelvűirodalmat.Korzokiemeli,hogyapravoszlávszerzőkazidegentra-díciójúszerkezetetpravoszláv tartalommal töltötték fel.Az idegenszövegrészletekamegszokottpravoszlávpéldázatokatfoglaljákke-retbe.Korzoműveijólmutatják,hogyapravoszláviánaka„latinnal”folytatottnyíltharcamellettegyfajtarejtettbehatolásisvégbemegyapravoszlávirodalomba.Azutóbbiévekbenkezdikelismerniakoráb-banelhallgatottlengyeléskijeviukránhatástamoszkvaikultúrára.Eztjelzikpéldáulalengyelbőloroszrafordítottművek.

MásikirányútranszfertprezentálazortodoxGörögország,amely-lyelOroszországhagyományosanszoroskapcsolatokatápolt.Ittkellkiemelni B. L. Fonkicsnakazoroszésgörögforrásokelmélyültta-nulmányozásánalapulóésújítókutatásait.Fonkicsagörögnyelvis-kolai tanulásávalösszefüggésbentártafelasokoldalúorosz–görögkapcsolatokat.Ugyanakkor fiatal történészek bírálták is Fonkicsotaforrásokpaleográfiaitárgyalásamiatt.Fonkicsmunkásságáttanít-ványai folytatták. ÍgyN. CsesznokovaOroszország és azOszmánBirodalmonbelülipravoszlávnépekkapcsolataitvizsgálta.Atransz-fertnemcsakvallási,hanempolitikaiésköznapi területenis tanul-mányozták.Fontosakaz idegen sajtóbólnyert információk: azún.kurantivizsgálata.Ezeketakormányzatiintézményekben(aTitkosésaKövetségiPrikázban)fordítottákleoroszra.Ezeketaforrásokatatörténetiirodalombanishasználták.Azoroszországilevéltárakbanlévőilyenanyagoktanulmányozásakomolyeredményekkel járt.Afordításokrendszerintacárnakésabojároknakkészültek,azonbanhamarosanaKremlfalainkívülreiseljutottakésadiplomáciátóltá-volállóemberekisolvasták.Akurantiazoroszésakülföldiekkap-csolatainakolyanterületeitisbemutatták,amitmásforrásokkevésbétükröztek. A szerző egy angol kereskedő londoni magánarchívu-

93

mábólszármazólevelezésétvizsgálja,akioroszországipartnerévelvallási-kulturálistekintetbentoleránskapcsolatokatápolt.Azoroszterületentevékenykedőidegeneksorsáteddigazoroszszakemberekkevéssé tanulmányozták, holott például a svéd levéltárakban nagymennyiségűforrásállakutatókrendelkezésére.Koselevaerrőlaté-márólV. A. Kovrigina,T. A. Oparina,Sz. P. Orlenko és I. N. Jurkin közelmúltbeliműveitidézi.Napjainkbanmegvanalehetősége,hogyaXVII.századikulturális transzfert,nemcsakazoroszországi,ha-nemakülföldiforrásokalapjánisújszerűentudjákelemezni.

AXVII.századotnemcsakúj,hanemátmenetiszakasznakistart-ják.Régótavitafolyikapéterireformokszükségességérőlésfőlegáráról.AzelőbbiekszempontjábólaXVII.századikulturálisésvilág-nézetiváltozásokatatörténelemtudománybankülönféleképpértéke-lik.EgyesekI.Péterreformjaitapja,AlekszejMihajlovicspolitikájalogikusésintenzifikáltfolytatásánaktartják.Másokhangsúlyozzák,hogyamodernizációmárPéterelőttelkezdődöttésőcsakasokál-dozattaljáróutatválasztotta.P. V. Szedovpéterváritörténészéstársaiúgyvélték,hogyakulturáliséstársadalmireformokmárPéterelőttelkezdődtek,csakzsákutcábajutottak.Ismétmásokkiemelték,hogyaXVII.századvégénkibontakozottrendszerválságtetteszükségesséaradikálisreformokat.EzthangoztattákaXVIII.századolyanne-vestörténészei,mintJe. V. Anyiszimov és A. B. Kamenszkij.KésőbbugyanAnyiszimovmegváltoztattaelképzelését.

A XVII. század második felének egyik vitás kérdése volt azoktatásügyben kibontakozó újítások.Míg egyesek szerint az isko-lahálózat kiformálódásával perspektivikus történeti fejlődés bonta-kozhatott ki, addigmások ezt zsákutcás útnak vélték.Az egyháziszemináriumokbankezdettmegjelenniegyújegyháziműveltség.Avelenceihajóépítéselsajátításamiattszükségvoltalatinmellettazolasz nyelvre.A zsákutcás fejlődési koncepciót napjainkbanmód-szertaniszempontbólisbírálják.Mindenkorszaknemcsakajövővelvankapcsolatban,hanemakulturálisirányzatokönállóészártvari-ánsaönmagábanisértékes.

A„zsákutcáselméletet”nemcsakaXVII.századikultúratanul-mányozásárahasználják,hanemFjodorésSzofja1670-esévekvégi

94

és1680-asévekbelireformjairais.Aszakemberekazutóbbiidőbenkezdtékkomolyabbantanulmányozniezeket,azonbanaforrásszöve-gekretorikájánakfogságábakerültek.AXVII.századbanugyanis-mertékareformfogalmát,denyíltannemneveztékannak,sőtacárirendeleteknélakorábbiakkalvalókapcsolatothangsúlyozták.I.Pé-terkorábanazújításeszméjeelőjöttrejtekébőlésazállamipolitikarészévéváltésazéletmindenterületénérvényesült.Pétercármindenrendeletébenegyenesenkiemelte amúltbeli hagyományokkalvalószakítást.Mivelazonbanalakosságtöbbségeazújításokatnemtá-mogatta, ezért azuralkodónakaz értelemreapellálvaalattvalóinakminden rendeletnélmeg kellettmagyarázni annak hasznát.Már I.Péterkorábansokműszületettkormányzásadicsőítésére,amelyekaz„építőcárról”szóltak.EszerintPéterelőttOroszországbannemvoltseoktatás,seipar,sekereskedelem,seflotta,senagyvárosokéseznapjainkigfennmaradtazirodalmiéstörténetiművekbenésahét-köznapitudatban.(Lásderrőlaszerzőművéta285.oldalon:Apéterireformok tanulmányozásaakülönbözőparadigmákkeretében.22–32.o.).Ebbenamítoszbanakortársaknemhittek,azutódokazonbanigen.AXVII.századmásodikfelénekreformjaitnemvettekörülazújításpátoszosretorikája,atörténészekcsaknapjaikbanszentelnekrájuktöbbfigyelmetésnemcsakatörvényhozásiforrásokszintjén,hanemagyakorlatimegvalósításterénis.Feltűnő,hogyezekazújí-tásokI.Péterkorábanisműködtek.

APéterelőttikorszak (vagyisFjodorAlekszejevicsuralkodása)jelentőségéről folyó vitával kapcsolatban a legfontosabb eseményP.V.SzedovAMoszkvaiCársághanyatlása(ZakatMoszkovszkovocarsztva.CarszkijdvorXVIIv.SzPb,2006.)címűkönyvénekmeg-jelenésevolt.Szedovgigantikusmennyiségűtényanyagotrendszere-zettésújforrásokatvontbeakutatásba.Aszerzőtfőlegazudvaron-coknakapolitikáragyakorolthatásaérdekelte.Szedovelvetetteazegyeduralommegerősödéséről, azabszolútmonarchiakialakulásá-rólésadumaibojárokállamitevékenységénekmegszűnésérőlszó-lószovjetkorszakbélinézeteket.Aszerzőbemutattaakormányzatreformkészségét.Areformokazonbanazudvarikörökszemélyeséscsoportérdekeitől függtek.Csak külsőleg hasonlítottak I. Péter re-

95

formjaira,devalójábannemérintettéka„régimoszkvaiéletforma”alapjait,amitPétercélzatosanromboltszétésaminélkülnemlehe-tettmodernizáció.AműrecenzenseielismertékSzedovszakmaiér-demeit,következtetéseitazonbanmesterkélteknekéseltúlzottaknaktartották.A„hanyatlás”eszméjét,amirendszerkrízistjelentettvolna,egyik recenzensse támogatta.Haelvonatkoztatunkaszépirodalmidicséretektől, akkor I. Péter reformjai ugyanúgy függtek az udva-ri intrikáktólésanépiellenállástól,mintXVII. századielődei.AzangolszakemberL.Hughes,akirészletesenvizsgáltaI.Péterkorát,arról,hogyPéterelőttOroszország„tisztalappal”rendelkezett,aztírta,hogyezazelképzeléskevéseredménnyeljárt.Koselevaszerintakétkutatóiparadigma:aXVII.századiválságeszméjeésazörök-letességeszméje,agyorselőrelépésarégiúton:márakimerítettéklehetőségeiketésegyiksegyőzött.Aszerzőúgyvéli,hogyakutatókáltalaXVII.ésaXVIII.századközéemeltkronológiaihatárcsakakadályozzaakorszakvizsgálatát: ígyugyanisnemláthatóponto-san,hogymitörténta„másikoldalon”.AXVII.századmásodikfelétésaXVIII.századelsőnegyedétkomplexen,együttkellnézni,amiazújkutatásieredményekzáloga.

OlgaKoseleva:Szovremennajaotyecsesztvennaja isztoriografijaRossziipredpet-rovszkovo vremenyi: novije aszpekti. (Napjaink oroszországi történetírása aPéterelőttikorszakról:újaspektusok.).QuaestioRossica.Vol.6.2018.No.1.269-289. o.

Kurunczi Jenő

96

1918 – a nagy egyesülés éve. Nemzetek, határok, kisebbségek. Egy mítosz dekonstrukciója

prológus

1.Azidénjanuár22-énabukarestimagyarnagykövetségenLucian Boia kivételes történészi életműve,valamint amagyar és a románnép közötti kapcsolatok javításához nagyban hozzájáruló munkáielismerésekéntamagyarérdemrendlovagkeresztjétvehetteát.Kétévvelkorábbanarománoktörténelménekanémetközvéleményelőt-tiérthetőbbbemutatása,valamintazeurópaiértékekésaszabadságszelleméneknépszerűsítéseérdekébentetterőfeszítéseinekértékelé-seként aNémetSzövetségiKöztársaságÉrdemkeresztjének lovagifokozatában részesült.

2.Az1970-benkészült nagyszabásúMihaiViteazul (VitézMi-hály)történelmifilmbenafőszereplőSzelimpasánakazÚr1598-dikévébenanemzetegyesítésérőlbeszél.Majdakésőbbiekbenkijelenti:„beteljesedettazévszázadosparancs,hogyazegyanyátólszármazók–Havasalföld, Erdély országa ésMoldova – egyesüljenek, ez az,amitkívántam”.

LucianBoiasztártörténészműveivelegy-egyszegetvera románnemzetimítoszkoporsójába.KezdődöttmindezaTörténelem és mí-tosz a román köztudatban�címűkötettel,folytatódottaNémetpártiak. A román elit a Nagy Háborúban2,aMiért más Románia?3 és a Hogyan románosodott el Románia4címűopusokkal.Jelenművegyakorlatilag

� Istorie şi mit în conştiinţa românească.EdituraHumanitas,Bucureşti,1997. 2 Germanofilii: Elita intelectuală românească în anii Primului Război Mondial.

EdituraHumanitas,Bucureşti,2011. 3 De ce este Romania altfel?EdituraHumanitas,Bucureşti,2012. 4 Cum s-a românizat România.EdituraHumanitas,Bucureşti,2015.

97

azutóbbikötetkiegészítése.Márabevezetéseisprovokatív:Egyesül-tek, öröktől fogva?Azelsősorokbantovábbromboljaahősnemzethírnevét: egy katasztrofális vereség és egy szégyenteljes békekötésután(aközpontihatalmakkalkötöttbukarestibéke1918.május7-én)Romániagyőztesenkerültkiazelsővilágháborúból.Ésnemacsata-térenelérteredményeimiatt,hanemszövetségeseinekgyőzelmeokán.1918-banmajdnemmegszűnt az ország–Dobrudzsa ésKadrilater5 bolgárlett,mígaKárpátokgerince,mintegy5100km2 terület a Mo-narchiabirtokábakerült–,ésmindezekellenéreugyanazonévvégéremegvalósultNagyRománia.Arománoknemmindenmitológiaitar-talomtólmenteskollektívidentitástudatakizárólagosananemzettör-ténetének indoklását tartalmazza,vagyisnemlétezőemlékekgazdagörökségénekközösbirtoklásátjelenti.AzegyikilyenaVitézMihályáltalmegalkotott egység kérdése: 1598-ban sem az erdélyimagyararisztokráciában,semaszékelységben,semamoldovailakosságbannem élt az egységesítés vágya.A románok képzelt egységénekmí-toszát anemzetikommunizmusdogmaszintjéreemelte, és a létezőösszespropagandisztikuseszközfelhasználásávalgenerációkagyábaégettebe.Ilyenkijelentésekutánnemiscsoda,hogyanemzetáruló-jánakminősítették a szerzőt.A románakadémia elnöke történelem-hamísítónakésfeketepropagandistánaknyilvánította,munkájátpediggonosznakésnihilistának.6Mitöbb,Boiatovábbfeszítiahúrt,ésrá-mutat,hogyaNagyRomániátalkotóországrészektörténetesemvoltegységes:mígBesszarábiaaligvoltvalahaisrománfennhatóságalatt– lakosságamoldovánnaknevezimagát,ésnemrománnak–,addigErdélyazezerévesMagyarországrészétképezte.

5 RománulCadrilater,vagyisDél-Dobrudzsa(románneveDobrogeadeSud,bol-gárulЮжнаДобруджа).ADuna,aBeliLomésaKamcsijafolyók,valaminta Fekete-tenger közötti terület.Adminisztratív szempontból kétmegyéből áll.EzekrománulDurostorésCaliacra,bolgárnevükönDobricsésSzilisztra.Amá-sodikbalkániháborúutánRomániakaptameg,majdaNeuilly-sur-Seine-benkö-töttbékemegerősítettearománuralmat.Az1940.szeptember7-énNémetországésOlaszországáltaljóváhagyottkrajovaimegállapodásótaBulgáriáé.Apárizsibékeszerződésnemrendelkezetthovatartozásáról.

6 Sălăgean,Sandra:IoanAurelPopținteștepropagandaneagrăaluiBoia(IoanAurelPopcélkeresztjébenBoiafeketepropagandája).Evenimentul Zilei. 2020. január20.

98

Tény,1918végérearománokkészenálltakarégenáhítottegye-sítésmegvalósítására.(Dekivel isegyesülhettekvolna1859előtt?– teszi fel a kérdést a szerző.) Ennek kivitelezése azonban a sze-rencsénekköszönhető:aRománKirályságkörüllétezőbirodalmakösszeomlottak.A szövetséges, de rettegett Oroszország az antantgyőzelmeellenéreisvesztesenkerültkiaháborúból,akonfliktustki-robbantóMonarchiátbüntetnikellett,Erdélyrepedigsenkisemtar-tottigényt,ugyanakkornemvoltolyerő,melyavesztesmagyarok-nakmegakartavolnahagyni.MindezekellenéreRomániaegyesítésejogos–mutatráaszerző–mégakkoris,hamegalapozásátlegen-dáktámasztjákalá.Arégióban–aBalkánonésKöztes-Európában–mindenaNagyHáborúutánfrissenalakultnemzetállamuralkodónemzetebővelkedikmítoszokban.Azünnepélyesmegemlékezések,arománnépvitézségének,szimbólumainakfetisizálásántúllegalábbaprofitörténészekrészérőlelengedhetetlenegyelőítéletektőlmenteséskritikustörténelemszemlélet–jelentikiBoia.

Akötettörzsanyaganégyfejezetettartalmaz.Ezek:(1)Etnikumok és nemzetek,(2)Országok és határok, (3) Kisebbségek,(4)Következ-tetések helyett: december elseje Trianonnal való szembesítése.

(1).AbelleépoquevégénEurópaetnikaitérképe7keletfeléha-ladvaegyremozaikszerűbb.Mígnyugatonnagyéshomogén,egy-mástóljólelkülöníthetőszínfoltokláthatóak,addiganémettengertőlkeletrebonyolódikahelyzet.Kelet-Közép-Európa,valamintakon-tinens délkeleti fele igencsak összekuszált: a színek és árnyalatokmegszaporodnak,egybefolynak,keverednek,ésatérképsemképesavalóságvégtelensokféleségétmegragadni.Természetesen,aNyugatsemegységes.Anemzettéváláshosszasfolyamatasoránmegvaló-sultanyelvegységeésszabadfejlődése.EbbőlaszempontbólmégamintakéntemlítettFranciaországiseléggémegosztott.Ennekellené-reafranciaállamintézményesítettbeolvasztásifolyamataeredettőlfüggetlenülmindenkitvalódifranciávátett.AlatinésgermánnyugatközöttiigenélesenmegrajzolthatárvonalBelgiumonésSvájconha-ladát.Mindkétországbananemzetiségekkisajátítottákterületüket.

7 Az 1892 és 1920 között kiadottBrockhaus Konversations-Lexikon �902-ben megjelentVI.kötetébentalálhatótérképrőlvanszó.

99

TöbbekközöttezértsemhasonlíthatóErdélySvájchoz,mertahárom„nemzet”–aSzékelyföldetleszámítva–egymásmellettösszekeve-redveél–állítjaaszerző.Boiaitttéved:aközépkoriErdélyben–azimpériumváltás utáni időkig – a történelmi székelyföldi székekenkívülléteztekmégszíntisztamagyarterületek(Aranyosszék,Kalo-taszeg),továbbáaszászokKirályföldön(Königsboden)összefüggő,zártetnikaitömbötalkottak,illetvearománnyelvűlakosságrészará-nyasokkalkisebbvolt,8ésaXV.századigazErdélyi-medenceköze-pénamagyarságésaszászokösszefüggőtömbjétnemszakítottákmegromántelepülések.9

NyugatoncsakElzászésLotaringiainémetlakosságúrészejelentnémibizonytalanságot.Afrancianemzetfelfogás–„egymindenna-posnépszavazás”�0–elsősorbanpolitikaiésnemetnikaiszempontú.Tehátazelzásziakdöntésükalapjánlehetnekfranciák,míganémetértelmezés szerintőknémetek,mertnémetnek születtek.Persze, aXXI.századbanavitaafranciáknakkedvezőeredménnyellezártnaktekinthető.UgyanakkorBesszarábiavonatkozásábananyelviszem-pontnemdöntő,hiszen–mutatráaszerző–arománnyelvhasználatellenéretörténelmi,vallásiéskulturálistényezőknagyrésztamoldo-vántudatoterősítik.

AtérképenláthatóeltérésKeletésaNyugatközöttanépvándorlá-sokkalmagyarázható:mígaNyugatagermáninváziókutánlecsitul,addigaKelet,a„másik”Európatárvanyitvaállazázsiaitömegekelőtt.Szlávok,bolgárok,magyaroközönlikel.Amagyarokabolgá-roktóleltérőennemcsakanevüket,hanemanyelvüketismegtart-ják.Magukutánvonzzákabesenyőketésakunokat,majdatatároklerohanjákazoroszfejedelemségeket.AXIII.századbanatörökökisfeltűnnek,végetvetnekazezerévesBizánciBirodalomnak,éslas-san-lassanigájukaláhajtjákabalkániállamszervezeteket.Mindezen

8 MályuszElemér:A magyarság és a nemzetiségek Mohács előtt.MagyarMűve-lődéstörténet.Budapest,é.n.II.123–124.

9 Makkai László:Erdély története. RenaissanceKönyvkiadóvállalat, Budapest.1944.101–105.

10 „Plébiscitedetoutlejours”.Lásd:Renan,Ernest:Qu’est-cequ’unenation?In:Discours et conférences.Paris,1887.(magyarul:Mianemzet?.Holmi.VI.évf.8.1994.augusztus.1177–1188.)

�00

népekmegjelenéseatérségetnikai,nyelvi,vallásiátalakulásátered-ményezte:amagyarokasszimiláltákakörnyezőnépeket,aszlávokelnyeltékaBalkánlatinnyelvűpopulációját,akésőbbiekbenpedigazalbánoktörökhatásraáttértekaziszlámhitre.

Európa keleti, dél-keleti részemindig is vonzotta a letelepednivágyókat.Elsőkanémetek.AXII–XIII.századsoránegyhomogén„germántenger”jöttlétre.Ennekdéliágátképeztékazerdélyiszá-szok,északihatáraaBalti-tengerpartmentéigterjedtki.AkarlócaibékeszerződésutánújabbnémettelepesekérkeztekBácskába,Bara-nyábaésBánátba,majdSzatmárba,deNagyKatalinjóvoltábólaVol-gáigésaFekete-tengerpartjáigiseljutottak.Számszerűlegazsidókkövetkeznek:aspanyolországiinkvizícióelőlmenekülőkazOszmánBirodalomterületénleltekmenedékre.Szalonikiebbenazidőbenlettzsidóváros.Hasonlóankeletfelémigráltakanémetországizsidók,otthonra leltekLengyelországban,Oroszországban.Azelmúlt szá-zadfordulónafőlegvároslakózsidóságOroszországbanelérteazöt-millió,aMonarchiábanakétmilliólelket.Őkalkottáknéhányváros–Lemberg,Odessza–polgárságát,értelmiségét.Jászvásárban(Iaşi)alakosságfelét,Bukarestben14,5százalékottettékki.Azörményekszintén szétszóródva éltek: Konstantinápoly lakosságának 10%-át képezték, deMagyarország ésGalícia városaiban is létesítettekkolóniákat.��A görögökminden balkáni országban előfordultak, aXIX.századderekánamilliósKonstantinápolybanalakosság1/4-étalkották.Kisebblétszámukellenérejelentősszerepettöltöttekbeakétrománfejedelemségtársadalmiéskulturáliséletébenis,apolgár-ságésarisztokráciazömmelenemzetszülötteikörébőlszármazott.Nagyrészükazelmúltszázadfordulóraasszimilálódott.

AnemzetállamokjellemezteNyugattóleltérőenaNagyHáborúelőttKeletenmégtartottabirodalmakkora.AMonarchiaésacáriOroszország1918-ignagyjábólszilárdanáll.AzOszmánBirodalomévtizedről-évtizedre veszít területeiből: 1830-ban orosz és nyugatisegítséggelmegszületikGörögország,majdazállandóorosz–török11 BoianememlítiazApafiMihályfejedelemengedélyévelmegtelepedőerdélyi

örményeket (Lásd:PálJudit:Azerdélyiörménynépességszámánakalakulásaésszerkezetea18.században.Kolozsvár,Erdélyi Múzeum Egyesület,LIX.évf.1–2.1997.104–120.

�0�

konfliktusokkövetkeztébenautonómiátnyernekabalkániországok.Többek közt 1859-ben egyesülnek a román fejedelemségek,majd1877-benkikiáltjákaRománKirályságfüggetlenségét.

AMonarchia („aHabsburgok országának utolsó avatárja”) egyországvagykettő?–teszifelakérdéstaszerző.Alényeg,hogymeg-születésétőlösszekötiőketazuralkodószemélye.Abirodalomkétrészeazonbannagyoneltérőképetmutat,sőt1867utánakülönbségmégjobbanelmélyül.�2Ausztriatávolrólsemegységes.Akimondottosztrákországrészbentöbbségbenvannakanémetek,deabirodalomausztriai felébencsaka lakosság35 százalékát teszikki.Cseh- ésMorvaországban,valamintGalíciábankisebségbenvannak.Etnika-ilagalegsokszínűbbaz1775-benMoldovátólelhódítottBukovina.1910-benlakosságának38,4százalékaukrán,34,4százalékaromán,21,2százalékanémet,4,6százalékalengyelés1,3százalékamagyarnyelvű.BoiaJásziOszkárt idézi,akiszerintanémetnyelvtartottaösszeabirodalomgazdaságiéskulturáliséletét,valamintahadsere-get.�3AMonarchiaausztriaifelébenaz„egyenlőkközülegyenlőbb”státustélvezőnémetekutánalegnépesebbekalengyelekvoltak.AHabsburgokuralmaalákerültlengyelekneksokkaljobbsorsjutottacárivagyaporoszelnyomástelszenvedőnemzettársaiknál.Acsehekagazdaságiésakulturáliséletbenvalófokozottrészesedésükfeltéte-leimellettjoggalreménykedhettekaMonarchiatrialistakormányza-tirendszerrévalóátalakításában.(BoianememlítiFerencFerdinánd–ChotekZsófiamiatt–acsehekirántiszimpátiáját.)AzAusztriábanlevő történelmi tartományokautonómiájánakmegadása– a szerzőszerint–csak jobbanösszekuszáltavolnaaz így is igenbonyolulthelyzetet,hiszenCsehországbancsehekésnémetek,Galíciábanlen-gyelekésukránok,Bukovinábanukránokésrománokéltek.

A kiegyezés révénMagyarország nem „egy országok gyüleke-zete”formájában,hanemnemzetiállamkéntlettaMonarchiarésze.Érdekesállamformavoltezadualizmus–állapítjamegBoia–,kétegymástóleltérőországigyekezettközösvonásokkalbíróegységesarculatotmutatni.Magyarország nagy gondját a nemzetiségek ké-12 Boiamellékelia Brockhaus Konversations-Lexikon1903-banmegjelentXII.kö-

tetébentalálhatóMonarchiaetnikaitérképét.�3 The dissolution of the Habsburg Monarchy.Chicago,1929.

�02

pezték.Amagyarpolitikusokmindenterületivagynemzetiönálló-ságotelleneztek.KivételtjelentettaMagyarországésHorvátországközjogiviszonyaitújalapokrahelyezőkiegyezés(nagodba).TalánahorvátmintáraErdélynemérdemeltevolnamegazönrendelke-zésjogát,hiszenXVI–XVII.századbanErdélyiFejedelemségnévenkülönállamkéntműködött?Etnikaimegosztásaindokolná,hiszenalakosságalig34,8százalékátképeztékamagyarok,55százalékátarománokés8,7százalékátanémetek.

Az1848-asforradalomidejénmegszületettazállampolgárijogok-banéskötelességekbenegyenlőmagyarnemzet.Amagyarpolitikaielit franciamintáraegységesmagyarnemzetnek tekintetteaSzentIstvánalkottaország lakosságát függetlenülannaknemzetiségétől.Ígyamagyarállamalkotónemzetrészévéváltakamagyarokmellett,románok, szlovákok, szerbek,ukránokésnémetek. 1880és1910között700ezerzsidó,600ezernémet,400ezerszlovákés100ezerrománésdélszlávmagyarosodottel.�4Mindezekellenére1910-benMagyarország területén –Horvátországot is beleszámítva – ama-gyarokrészarányaalig45,5százalékvolt,Horvátországnélkülpedig51,4százalék.AXIX.századielmagyarosításfolyamataeredménye-képp az 1910-es népszámlálás 18,2milliójához képest az 1950-esévekbenaSzentIstvániországlakosságaelértevolnaa24milliólel-ket,ésennektöbbmintkétharmadamagyaranyanyelvűlettvolna.�5 MígaMonarchiaosztrákfeleegyföderációsirányfeléhaladt,addigMagyarországonazerőselmagyarosítópolitikakövetkeztébenmeg-valósulnilátszottazegységesnemzetállam.�6ANagyHáborúnélkül

14 HivatkozikLendvai,Paul:Die Ungarn. Ein Jahrtausend Sieger in Niederlagen (Bertelsmann,München1999.)románfordítására:Ungurii,EdituraHumanitas,Bucureşti,2001,2007,2013.339.

15 Lendvaiibidem16 Ezzelszembenvoltakavalóságotmáskéntlátóvéleményekis.1916-banRavasz

László erdélyi püspök-helyettes ezt írta: „Az egészMezőségnek nem székelylaktavidékénazoláhságazutóbbiötvenévalattnagyobbhódítástvégzett,mintamennyitmaegynagyhatalomtudvégezniháromévesharcban.Azerdélyivár-megyeimagyarság–kimondhatjuk–elvesztettea létharcot:kicsúszottalólaaföld, elhalt ajakán amagyar szó” (Hatos Pál:Béke sortűzzel.Lugas, Magyar Nemzethétvégimelléklet,2020. február29.https://magyarnemzet.hu/lugas-ro-vat/beke-sortuzzel-7767560/Letöltésideje:2020.április19.)

�03

továbbraisfennmaradtvolnaabirodalom,devalószínűlegegykon-föderációsállamformájában.Utólagperszelehetetlenmegállapítani,hogymeddigmentvolnaelFerencFerdinánd.Tény,hogymáraszá-zadfordulónszülettekföderációselképzelések.ÉrdemesmegemlítenialugosiAurel C. Popoviciáltal1906-banközreadottNagy-ausztriaiEgyesültÁllamoktervét.17ElképzeléseszerintetnikaiszempontbólaMonarchiát15államralehetneosztani.Ezek:AusztriaDél-Tirollal(német),Szudéta-vidék(német),Morvaország(német),Csehország,Szlovákia,Nyugat-Galícia(lengyel),Kelet-Galícia(ukrán),Magyar-ország,Székelyföld(magyar),Erdély,BánságésBukovina(román),Trento (olasz), Trieszt (olasz), Krajna/Szlovénia, Horvátország ésVajdaság(szerb).Avilágháborúazonbansajátosmódonmegoldottaanemzetiségikérdést,azeredményteljesenmás,mintha„normális”körülményekköztvalósultvolnameg.

AszázadfordulónazOroszBirodalomterületén142nyelvetbe-széltek.Az1897-esnépszámlálásalapjánabirodalomeurópairészena 48,5millió oroszmellett 20millió ukrán, 5,8millió fehérorosz,7,5milliólengyel,5milliózsidóés1,7milliónémetélt.Abaltior-szágok területén erős német jelenlétmellett az oroszokmindenüttkisebbségbenvoltak.HasonlóvoltahelyzetaKrímben,ahol1874-benfordultahelyzet,ekkoratatárokszámaalakosság50százalékaaláesett.Besszarábiábanaz1897-esnépszámlálásszerintalakosság47,6százalékarománvolt,19,6százalékukrán,11,8százalékzsidóés 8 százalék orosz.

A Román Királyság (Regat)�8 területén 1884-ben, 1889-ben és1894-benbecsléssel állapítottákmega lakosság számát.Az1899-bentartottelsőnépszámlálásonafelmérésnemzetiségrenemvonat-kozott,csakazállampolgárságraésvallásra.Országosszintenané-pesség85százalékarománállampolgárságú,Bukarestbenellenbena lakosság35százaléka idegenvolt.ARegat legidegenebb terüle-teDobrudzsa.Egyolyanállamrész–állapítjamegBoia–,melyresemetnikailag,semtörténelmilegnemformálhatottjogotazország.17 Popovici,Aurel C.:Die Vereinigten Staaten von Groß-Österreich. Politische

Studien zur Lösung der nationalen Fragen und staatrechtlichen Krisen in Öster-reich-Ungarn.VerlagvonB.ElischerNachfolger,Lipcse,1906.

18 Ókirályság(Románia1918-ig)

�04

Dobrudzsa1878-igmuszlimvolt.Az1912-esnépszámlálásszerinta románelemmeghaladtaaz56,5 százalékot,mígamaradék1/3-otbolgárok,oroszok,görögök,törökök,tatárok,németekképezték.1913-banRomániaamásodikbalkániháborúutánmegszerezteKad-rilatert,aholarománságalakosságcsupán2,4százalékátjelentette.

Abalkáninégy-ötévszázadostörökuralomrányomtabélyegétalakosság vallási hovatartozására.Annak ellenére, hogy aPorta vi-szonylag toleráns volt ebből a szempontból, a népesség egy részefelvetteaziszlámvallást(albánok,bosnyákok,pomákok�9). A XIX. szádban az ismétlődő török–oroszháborúkkövetkeztében a térségállamaiönállóságot,majdfüggetlenségetnyertek,aterületükönélőetnikaiésvallásikisebbségeketpedigerőszakkalvagylakosságcse-révelmegpróbáltákeltűntetni.

(2).Azelsővilágháborútmegelőzőenatérségországaibannöve-kedettaszomszédokkalszembenifrusztrációésgyanakvás.Aháborúutánabirodalmakszétesésenemzetállamoklétrejöttéteredményezte,ésawilsoni14pontbanmegfogalmazottalapelvekszerintibékekötésnemvettefigyelembeamindennéppelszembeniméltányosságot,azegymássalegyenlőszabadságbanélésjogátésazetnikaihatárokat,hanemszentesítetteapillanatnyikatonaihelyzetet.BoiaszerintaPá-rizskörnyékibékekötéseketnikai,történelmi,földrajziésgeostraté-giaiszempontokszerintszabtákmegazújhatárokat.Deaszuronyokárnyékábanvisszaélésekistörténtek:Dél-TirolésDanzigesete.Len-gyelországújjászületéseetnikaiéstörténelmijogszempontjaalapjánvalósultmeg,deazújországmegkaptaFelső-Sziléziátannakelle-nére,hogyanépszavazásaNémetországgalvalócsatlakozásmel-lett döntött.Történelmi jogra hivatkozvaLengyelországnak ítéltékVilniustis.Alitvánfővároslakosságánakvallásimegoszlásaaz1897-esnépszámlálásszerint:16százalékaoroszortodox,34százalékaka-tolikus,47százalékazsidó.Az1931-eslengyelországinépszámlálásszerintakisebbségek(ukránok,fehéroroszok,zsidók,németek)ad-tákalakosság1/3-át.20

19 muzulmánbolgárok20 AszerzőNormanDaviestidézi(Istoria Poloniei.VolumulII.EdituraPolirom,

Iaşi,2014.Magyarul:Lengyelország története.OsirisKiadó,2000.1040.)

�05

HatáresetetésmesterségesállamlátszatátkeltetteCsehszlovákia.Létrejöttébenrészbenazetnikaiszempontok,illetveatörténelmijogésaföldrajzi„egység”játszottakszerepet.Azállamalkotónemzetetképezőszlovákoknálisjelentősebbszámú–3millió–némettelazúj tákolmánymegkaptaaSzudéta-vidéket.Mígacsehekkultúrájajelentősnémethatásalattalakultki,addigaszlovákamagyarkultú-rábólépítkezett.Mitöbbaszlovákoknaksosemvoltsajátországuk,ezerévigamagyarokárnyékábanéltek.Túlhamarbebizonyosodott,hogyelhamarkodottvoltennekazállamnakamegalapítása.Mígacsehekanémetkisebbséggelvoltakelfoglalva,addigaszlovákokamagyarkisebbséglétévelkonfrontálódtak.Atrianonihatármegálla-pításánáladöntéshozókföldrajziszempontokatvettekfigyelembe:aDuna–Ipolyvonalánhúztákmegazt.Ezáltalteljesenmagyarlakos-ságúterületkerültidegenfennhatóságalá.CsehszlovákiatárgyalásátBoiaegyigencsaknemvitathatóténnyelfolytatja:Bratislavaévszá-zadokigPozsonynévenmagyarfővároskéntfunkcionált.Ugyanak-korKárpátaljátcsakazértkaptamegazújállamszervezet,mertpilla-natnyilagnemtaláltakmásmegoldást(Ukrajna,illetveOroszországnemjöhetettszóba).

Első látásraaSzerb–Horvát–SzlovénKirályságazelőbbieknélegységesebbnektűnt, területénazuralkodódélszlávokalakosság87 százalékát tettékki,míg13 százalékot akisebbségek (Romá-nia,CsehszlovákiaésLengyelországesetébenez30százalékvolt).Mindeztúgyértékel,hogyabosnyákokatésamacedónokatszer-bekneknyilvánították.Jugoszláviaamintapéldájaannak,hogyazegynyelv,egynépmeghatározásnemmindenesetbenérvényes.AXX. század történelme bizonyítja, hogy a görögkeleti és balkániSzerbia,akatolikusésközép-európaiHorvátország,aszinténkato-likus,deHabsburggáváltSzlovéniaösszeférhetetlenek,nemképe-sekmegmaradniegyállamalakulatban.Adélszlávországszétfeszí-téséhezméghozzájárultazalbánnávált,deaszerbnépbölcsőjénektekintettKoszovóésamuzulmánBoszniais.TalánanacionalistaéstürelmetlenSzerbiánálatapasztalatokkalrendelkezőéstolerán-sabbHabsburgBirodalomsikeresebbentudtavolnakezelniezeketaz ellentétetek.

�06

Romániaazzalaszándékkallépettbeazelsővilágháborúba,hogylemondva az orosz szövetséges birtokában levő Besszarábiáról,megszerziErdélytésBukovinát.Ennélazonbansokkaljobbanjárt.A trianoni békediktátum nem csupán a történelmi Erdélyt, hanemMáramarost,aBánságegyrészétésPartiumotisnekiítélte.Ezekenaterületekenaz1910-esnépszámlálásromántöbbségetmutatott:53,7százalékota31,6százalékosmagyarelemmelszemben.Amagyar-ságszámszerűlegtöbbmegyébenisabszolúttöbbségetmutatott,úgyahogyavárosokbananémetelemekkelközösenszinténtúlsúlybanvoltak.AzezerévigaMagyarKirályságrészétképezőErdélynemadákorománkontinuitásmiatt,hanemaháborúutánfennállóetnikaiösszetételokánkaphattamegaprovinciát.EzzelszembenMagyaror-szágnemcsaktörténelmijogaira–többekköztarrais,hogyaromán-ságévszázadokonkeresztül szivárgottbe–,de földrajzi szempon-tokrahivatkozvatartott igénytErdélyre.AszerzőElisée Reclus �9 kötetesművébőlidéz:„aMagyarKirályságvegyeslakosságaelle-néreEurópalegkompaktabbésleghomogénebbegységétalkotja”.2� Majdhozzáteszi:valóbanföldrajzilagigenszépaKárpátokvonulataáltal átölelt Pannónia.Ha e szempont alapján született volna dön-tés,Magyarországtúléltevolna.ArománelitazonbanaDnyesztertőlnyugatra,aDunátólészakra,aTiszáigkívántakiterjesztenihatárait,SzegedigésSzolnokig,nagymagyarlaktaterületeketisbekebelezve,mert„csakígykerülhetőelarománegységmegcsorbítása”.22

Az1930-asromániainépszámlálásvalamivelegységesebbképetmutatott.A 18milliós lakosság 71 százaléka román.Részarányukmagasabbvidéken(75,3százalék),alacsonyabbavárosokban(58,6százalék).AtöbbietnikummalszembenkisebbségbenvannakaKad-2� La Nouvelle Géographie universelle, la terre et les hommes(Újvilágföldrajz,a

Földésemberei)III.Paris,1888.289.22 Constantin Kirițescu (1876–1965) politikus és történész Istoria războiului

pentru întregirea României: 1916–1919. (Romániaegyesüléséért folyóháborútörténet1916–1919.III.Bucureşti,1927.518.)munkájárahivatkozik.Ennélra-dikálisabbanfogalmazottIonI.C.Brătianuminiszterelnök:„Nemnyughatunkmirománok,mígMagyarországonazéletképességszikrájaisleledzik”(SituațiaînternaționalăaRomâniei.ExpunerefăcutălaAdunareaDeputaților.16–17de-cembrie1919.)ErrőladurvaelszólásrólBoianemteszemlítést(vagynemis-meri).

107

rilaterralegyesültDobrudzsában(44,2százalék),deBukovinábanis(44,5százalék).Ennekellenéreaz1923-asalkotmányszerint„aro-mánállamhomogén,egységesésoszthatatlanállam”.

Magyarország„mindentelvesztett,amitveszthetett,demégennélistöbbet”–állítjaBoia,majdPaulLendvaiadatairahivatkozvafel-soroljaatrianoniveszteségeinket.Beismeri,hogyhelyenkéntlehetettvolnaMagyarországszámárakedvezőbbendönteni,dekivételnélkülmindenalkalommalaveszteskárárabíráskodtak.MegemlítiCsalló-köz,Észak-Bácska,Székelyföldésapartiumivárosok–Nagyvárad,Arad–esetét,aholtömbmagyarterületekkerültekaterjeszkedőfi-atalnemzetállamok tulajdonába (Arad62ezer lakosából39,3ezervallottamagátmagyarnak,mígNagyváradesetében68ezerlélekből40,7ezervoltmagyar).

Bulgáriaazzalacéllallépettbeazelsővilágháborúba,hogyvisz-szaszerezhetiamásodikbalkániháborúbanelvesztettterületeit(töb-bekköztaRomániáhozcsatoltKadrilatert).Aneully-ibékeazonbanmegfosztottaMacedóniaegyrészétől,valamintKelet-Trákiától,mi-általelvesztetteégei-tengerikijáratát.

Törökországraasévres-ibékediktátumkeményfeltételeketsza-bott:területénekjelentősrészefranciaésbritmegszállásalákerült,Isztambulkivételévelmegfosztottaazeurópaiterületektől,valamintKis-Ázsiaegyrészétől.MindezeketGörögországjaváraítélték.Tö-rökország az Anatóliai-félsziget közepére szorult vissza. 1923-raazonbanvisszafoglalta agörögökáltalmegszállt területeket, és az1923-banaláírtLausanne-ibékeaharctérenkialakulthelyzetetszen-tesítette.

AcáribirodalomfelbomlásautánkeletkezettországokközülcsakFinnországrendelkezettatöbbiekhezképestetnikailaghomogénla-kossággal.Egy1900-as felmérés szerintkétmillióvolt a finn,332ezer a svéd, 5795 orosz és 1674 német anyanyelvű az akkormégautonómnagyhercegségterületén.Abaltiállamokmindegyikébenatöbbségetazautochtonlakosságképezte.Ahelyzetetárnyaltaafőlegvárosokbanélőnémet,orosz,zsidó,lengyelkisebbség.Ezazetnikaisokszínűségsokgondotokozottazeljövendőévtizedekbenaszovjethatóságoknak.

�08

1918anemzetek„nagypillanata”volt–állapítjamegBoia.Pil-lanatok alattmegszűntek a birodalmak, helyüket a nemzetállamokvettékát.Atörténelmijoghelyettazetnikaiszempontérvényesült.NézhetettvolnamásképpiskiEurópatérképeaPárizskörnyékibé-kekötésekután?Aszerzőhatározottválaszaa„nem”.Talánegy-kéthelyendönthetett volnanépszavazás,mintEupen,TeschenesetlegDél-Karintia esetében (Felső-Szilézia, amint láttuk, kivételt képe-zett),deatöbbségbennemkértékkialakosságvéleményét.Ígyta-lánadecember1-énszervezettgyulafehérvárirománnagygyűlésenaszázezrestömegelőtt,az1228küldöttáltalmegszavazottegyesülésmegvalósulásátiskétségbevonhattavolnaegyesetlegesnépszavazás.Boianak nem lenne tudomása a kolozsvári ellen-nemzetgyűlésről,ahol125ezermagyargyűltössze?Ezkimondta:„Kelet-Magyaror-szágnakKolozsvárt1918.december22-énösszesereglettkülönbözővallásúésfajúnépeikijelentikaWilson-féleelvekértelmébengya-koroltönrendelkezésijogukalapján,hogyMagyarországgalegyazonnépköztársaságiállamiközösségbenkívánnakélniésazegységeséscsonkítatlanMagyarországkeretein belül követelikminden ittlakónemzet számáraa teljes egyenlőséget, szabadságot ésönkormány-zatot”.23Anagygyűléselismeriazerdélyimagyarságésszékelységteljes jogosultságú önkormányzati szervének és képviselőjének aKolozsvárt1918.december17-énlétrejöttErdélyiMagyarSzékelyNemzetiTanácsot.Tény,hogynépszavazásrasosemkerültsor.AztazonbanBoiaújrahozzáfűzi,hogyanépszavazásokesetébensosemdöntöttekavesztesekjavára.

A Párizs környéki békeszerződések következtében létrejött újnemzetállamokközülNagy-Románia(RomâniaMare)atérségetni-kailaglegegységesebbállama.Akétvilágháborúközöttfennállóál-lamszervezetegyetlenhibája,hogyképtelenvoltintegrálnianemzetikisebbségeket.Továbbákérdés,hogynemképeznek-eBesszarábiá-banamoldovánokkülönnemzetet?Ezzelkapcsolatosanatörténe-lemmégíródik,anemzetekmégalakulnak/alakulhatnak,ezértmajdajövődöntielaválaszt.

23 Mikes Imre: Erdély útja Nagymagyarországtól Nagyromániáig.H-PRESS,Sep-siszentgyörgy.1996.

�09

(3)Akisebbségekkelanemzetállamokmostohánbántak.Általá-ban–ahogyaharmincasévekbenvégzettnépszámlálásokmutatják–főlegahomogenizáció,helyenkéntalakosságcserekövetkeztébenmindenholcsökkentazetnikaikisebbségeklétszáma.Finnországbanasvédkisebbségnagyjábólaromániaimagyarságrészarányábanvanjelen.Nyelvükafinnmelletazországhivatalosnyelve.Vajonmi-lyenreakciótváltanakiRomániában,haamagyarishivataloslenne?– teszi felakérdéstaszerző.Tény,hogyasvédekrészarányaegyévszázadalatt14százalékról5százalékraesettvissza.

Franciaországesetébenafranciapolitikainemzet,azétat nation modellértékű,ésafrancialogikaszerintuniverzálisértéketnyújt.Azegyenlőségjegyébenmindenkihasonlójogokkalbír,és–mivelmel-lékesek–anépszámlálásistatisztikábannemszerepelnekanyelvre,vallásra és nemzetiségre vonatkozó adatok. Mindez asszimilációteredményez.Csakisapozitívmegkülönböztetésmentenémegaki-sebbségeket,deezaterminusteljesenismeretlenanemzetállamokpolitikaieszközökettartalmazófogalomtárában.

A Balkán jelentette a kisebbségekkel szembeni türelmetlenségmintapéldáját.A„takarodjonelmindenki”jelszóalattmáramáso-dikbalkániháborúutánkizavartákabolgárokatTörökországból,atörököketBulgáriából, agörögöketTörökországból és a törököketGörögországból.Hasonló lakosságcserérevonatkozószerződést írtalá 1919-benGörögország ésBulgária.A legradikálisabbkitelepí-tést (menekülést)agörögökszenvedtékel:1923után1,3millióanhagytákelKis-Ázsianyugatipartvidékét,Szmirna/Izmirkörnyékét,Kelet-TrákiátésIsztambult.Romániasemmaradtkiebbőlafolya-matból.Az1936-banTörökországgal aláírt lakosságcserére vonat-kozó egyezmény alapján 117 ezer muzulmánt (törököt és tatárt)terveztekkitelepíteniDobrudzsábólésKadrilaterből.Abaltinéme-tekhez hasonlóan egy 1940. októberi konvenció alapján az összesdobrudzsainémet(14,5ezer)repatriált.EztmegelőzőenaSzovjetu-nióáltalelcsatoltÉszak-Bukovinát44ezerésBesszarábiát93ezer,mígaRomániánálmeghagyottBukovinát55ezernémethagytael.ASzovjetunióbanmaradt1,3millió–Volgamenti,ukrajnaiéskrími–németetaháborúkitöréseutánKözép-ÁzsiábaésSzibériábade-

��0

portálták.Hasonlóanjártakakrímitatárok,görögökésbolgárokis.Nyilvánvaló,a legnagyobbveszteségazsidókatérte.AholokausztmegvalósításábanRománia iskivette részét.Antonescu rezsimjeaszovjettelvalóegyüttműködésvádjávalilletteésTransznisztriába24 deportáltaabukovinaiésbesszarábiaizsidókat.Ismertmégatöbb-ezeráldozattaljárójászvásáripogrom(1941júniusa).Boiamegem-lítitovábbáazészak-erdélyiszázezerzsidóauschwitzideportálását.EnnekfelelőseegyértelműenNémetország–fűzihozzá.

Azetnikai tisztogatás terénazAntonescu tábornokvezettekor-mány tervei sokkalmerészebbekvoltak.Létrehoztáka„románosí-tás”minisztériumát.25 Ennek célja a zsidótörvények érvényesítése,valamit azország idegenelemektőlvalómegtisztítása.Különbözőtervekláttaknapvilágot:azukránokeltávolításaazelfoglaltterüle-tekről,helyükbehatárontúli„színtiszta”románelemekbetelepítése.RomándiplomáciaiberkekbenÉszak-Erdélyvisszaszerzésévelkap-csolatosanterületcserésmegoldástisrebesgettek:Ukrajnaetnikailagmegtisztítottterületétajánlottákvolnafelcserébe.

Amásodikvilágháborúsoránelpusztultazsidóközösségektöbb-sége, de eltűnt a kelet-európai német kisebbség is. Kiűzték őketCsehszlovákiából, Lengyelországból, Kalinyingrádból. Százezrettelepítettek kiMagyarországról, Romániából és Jugoszláviából.Atérképenegyúj,nyugatiiránybaegészenazOderáigeltoltLengyel-országjelentmeg.Keleti–ukránokésfehéroroszoklakta–részétaSzovjetunió annektálta.Csehszlovákia és Lengyelország sikeresen„megoldotta” a kisebbségi kérdést. Lengyelországból a hatvanasévekbenazantiszemitizmusfokozódásamiattkivándoroltaháborúttúlélőzsidóságmaradékrészeis.A2011-esnépszámlálásadataisze-24 ADnyeszter, a Bug és a Fekete-tenger határolta terület. 1941. augusztus 19.

és1944.január29.közöttRomániáhoztartozottTransznisztriaiKormányzóságnéven.Adminisztrációs szempontból 13 megyéből állt, legjelentősebb városaOdesszavolt.

25 Boiaaz1941-benabukarestiKatonaiFöldrajziIntézetáltalkiadottA románok elterjedésecíműtérképet(1:2000000)mellékeli.Atérképszerintrománokél-nekaDnyepertőlkeletre,aMarosmenténmajdnemaTiszáig,továbbákompakttömbötalkotnakazalbán–göröghatármenténésMacedóniában.Internetenel-érhetősége: https://pangea.blog.hu/2019/12/13/rom_nia_mare_n_oglinda_h_r_ilor_etnografice_rom_ne_ti(Letöltésideje:2020.április23.)

���

rinta38milliósnépességből3200vallottamagátzsidónak.Szlová-kiaaháborúutánilakosságcsererévénáttelepítettmajdnemszázezermagyart.Bulgáriaelutasítottaavilágháborúalattkiszolgáltatniazsi-dókataHarmadikkBirodalomnak,deazazótaelteltévtizedeksoránmindazsidó,mindagörögközösségekeltűntekazországterületéről.Azutolsószámottevőetnikaikisebbségtől–atörököktől–akommu-nistarendszeraz1980-asévekbenpróbált„megszabadulni”.Jelenlegazországlakosságánakalig9százalékavalljamagáttöröknek.

Romániában a világháború után a kisebbségek létszáma relatívésabszolútértékbeniscsökkent,elsősorbanKadrilater,BesszarábiaésÉszak-Bukovina elvesztésemiatt.A zsidó közösség lélekszáma1948-ban400ezer lelketszámlált,defolyamatosancsökkentaki-vándorlásmiatt.Izraelállammegalakulásafelgyorsítottaazalijázást.1966-ra43ezrenmaradtakazországban,számukarendszerváltozásidejére8ezerreolvadt.Az1948-asnépszámlálásadataiszerinta334ezresnémetségetakommunistarendszerahetvenesévekbenegysze-rűeneladtaazNSZK-nak.A2011-ben tartottnépszámlálás szerint36ezrenmaradtak.Azerdélyimagyarokanyolcvanasévekvégénkezdtekrepatriálni, folyamat,amifelgyorsulta rendszerváltoztatásután.Akommunizmusbanlezajlotterőltetettiparosításisjelentősenhozzájárultalakossághomogenizálásához:avidéki,főlegahavasal-földi,olténiaiésmoldovairománlakosságotazerdélyiésabánságivárosokbatelepítették.

Romániában–aszószorosértelmébenegységesséváltkelet-eu-rópainemzetállamokhozképest–akisebbségekegyrészemegma-radt:1,2milliómagyarés621ezerroma.Mivelamultikulturaliz-musmostanradivatoslett,hátRomániábanismegjelent,deezegykirakat-multikulturalizmus,ugyanisaszásztelepülésektemplomai,épületeiépítészetistílusukalapjánkönnyenfelismerhetőek,deete-lepüléseklakosaimárnemnémetek.

Míg„amásikEurópa”azetnikaihomogenizálódásirányábatart,addigaNyugategyretöbbbevándorlótfogadbe–többekközt3,5millióromántis–,ésegyreszínesebbképetmutat.BoiaLengyelor-szágotésMagyarországotilletikritikával,mertekétországa„szépamultikulti,dejobbnélküle”elvetkövetvenemhajlandómegnyitni

��2

kapuitazújmigránshullámelőtt.Hozzáteszi,hogyamegalkuvóbbRomániasemfogadjatártkarokkalabebocsátásravárótömeget.

Taláneljönazazidő,amikora„kisebbség”ésa„nemzet”kife-jezésekósdiváválnak,megvalósulazeurópaiintegráció,ésaközösEurópábanmindenkikisebbségbekerül,arománok,deannakelle-nére,hogyalegszámosabbak,anémetekis–állítjaBoia.Denincskizárvaegymásikútsem:aziszlamizálódottEurópa.

(4)KözeledikNagyromániamegvalósításánakcentenáriuma,mígMagyarországonatrianonibékeévfordulójárakészülnek.Arománnacionalisták szerint „felháborító, hogy amagyarok szomorkodja-nak, amikormiünnepelünk”.Ezzel szemben az erdélyimagyarokprovokációnak tekintik december elsejének nemzeti ünneppé valónyilvánítását.„Nacionalistáink–mondjaaszerző–megkelleneér-teniük,hogyazerdélyi románságmagyarelnyomásalóli felszaba-dulásánakünnepe az erdélyimagyarok számáranemüdvözölendőesemény. Nacionalistáink mindenhol Erdély elrablására irányulómagyarösszeesküvéstlátnak.”Boiavéleményeszerintsértéslenneaz erdélyi románokra nézve, ha valaki feltételezné róluk, hogy azerdélyimagyarságerővelkényszerítenitudjaőketaMagyarország-hozvalócsatlakozásra.AzösszeesküvéselméleteketgyártókszerintOroszország beavatkozna, és Ukrajnát követően Románia kerülnefeldarabolásra.Kérdés,hogymitnyerneMagyarországegyakkoraromán kisebbséggel?A nacionalista őrületből úgy lehetne kilépni– állítja a szerző –, hogy elismerjük Erdély kettős történelmének–néhaegymástóleltérő,deegymástkiegészítő–létezését.ErdélyaMagyarKirályságszervesrészétképezte,aközépkorbanmagyarfe-jedelmeiaSzentIstvániállamfolytonosságátképviselték.HaErdélymúltjamegosztott, jeleneminden kétséget kizárva román – állítjaBoia.Azeurópaiútnemarégihatárokhozvalóvisszatérés,hanemahatárokmegszüntetése,egymindenkiszámáraotthontnyújtókon-tinensmegteremtése,vagyisatétnemamúlt,hanemajövő–zárjaművétaszerző.

Boia sztártörténész, művei olvasmányosak, népszerűek, nagyjábólegyidőbenjelennekmegrománulaHumanitasKiadónál,valamint

��3

franciáulaLesBellesLettreskiadásában.Azerdélyimagyaroklel-kesedvefogadtákírásait,ésarománantinacionalizmusbajnokátlát-jákbenne.AkiknekviszontfájTrianon,úgytartják,hogy–minden,amagyarokirányábatettgesztusaellenére–Boiaelsőszáztulajdonsá-gaisaz,hogyromán.Nemtagadjaadákorománkontinuitást,számá-raazőslakosokmindigarománokvoltak,azOsztrák–MagyarMo-narchiátarománokatelnyomórendőrállamnaktartja,ésnemutolsósorbannemtagadjaagyulafehérvárirománnagygyűlésdöntésénekjogosságát.

LucianBoia:În jurul Marii Uniri de la 1918. Națiuni, frontiere, minorități (�9�8 –Anagyegyesüléséve.Nemzetek,határak,kisebbségek.)EdituraHumanitas,Bucureşti,2017.129old.ISBN978-973-50-5894-4

Géczi Róbert