Paks 2 – Helyzetkép 2. rész

Láncgörbe belógására vonatkozó speciális

összefüggések 2. rész

Az Érintésvédelmi Munkabizottság

ülése 2015. 10. 07

Érintésvédelemtől az áramütés elleni védelemig 2. rész

Temesvár villamos világításának 130 éve

2. rész

Vihar elötti csend –Energy Investment 2015

Nagy sikerrel zárt az egyesület

62. Vándorgyűlése 2. rész

Az Automotive Hungary szakkiállítás

108. ÉVfoLyAM

2 0 1 5 / 1 1

www.mee.hu

A MAgyAr ELEkTroTEcHNIkAI EgyEsüLET HIVATALos LAPjA AlApítvA: 1908JOUrNAL OF THE HUNGArIAN ELECTrOTECHNICAL ASSOCIATION FOUNDeD: 1908

1151 Budapest, Bogáncs utca 6-8.

Telefon: +36 1 785 8472fax: +36 1 708 4948

e-mail címek:wirevill@wirevill.hu

Visonta, Őzse-völgyi zagytározó, 18,5 MWp teljesítményű

fotovoltaikus erőmű

EnErgEtikai rEndszErEk kulcsrakész átadása

Fejlődés van.

IPAR NAPJAI

programod van

2016. május 24–27.

CONTENTS 11/2015

Éva Tóth: Greetings

ENERGETIC

Dr. Attila Aszódi: Paks 2 – Situation report on Part 2

Alen Hatibovic: Special Mathematical Relationships between the Sags of the Catenary in Inclined and Level Spans, Part 2

SAFETY OF ELECTRICITY

Dr. Ferenc Novothny – Aba Kádár – Csaba Arató: Protection against Electric Shock Committee Meet-ing on 07.10. 2015.

ELECTRICAL EQUIPMENTS AND PROTECTIONS

Aba Kádár – dr. Ferenc Novothny: From the „Protection against indirect contact” to the „Protection against electric shock” Part 2.

HISTORY OF TECHNOLOGY

Dr.Ildikó Antal: Autumn Festival of Museums at the Electrotechnical Museum

Zoltán Makai – Gyula Sitkei: 130 years of the electric illumination of Temesvár – Part 2

NEWS

Aladár Kimpián: High voltage direct current (HVDC) transmission in Europe – Germany’s offshore wind farms in the North Sea Part 1

Zoltán Makai: Public debate in Nagyvárad about the capacity maintenance of Paks

Árpád Kiss: Professional Exhibition Automotive Hungary – is the success of the buses of Evopro Group

Zsolt Hárfás: The increase of import energy and the costs of renewable energy

Éva Tóth: The Rusatom Service Sc made Frame-work contract with MVM Paks Nuclear Power Plant

Anna Somorai: Energetic, as Professor Lévai dreamt about that – Past – Present – Future

Ágnes Peredi: Vienna the Smart City

Dr. György Drucker: Calm before storm – Energy Investment 2015

Éva Tóth: MAVIR has a new vice-general director

The MVM OVIT Sc received the new ISO 9001:2012 integrated company control system certificate

SOCIETY ACTIVITIES

Dr. János Bencze: 62nd Conference of MEE was very successful Part 2

Éva Tóth: Exhibitors and exhibitions on the Conference

Klára Lepp: Infoshow program appears on new scenes

Dezső Rubint: Professional study-tour to Vienna

OBITUARY

TARTALOMjEGYzék 2015/11

Tóth Péterné: Beköszöntő

ENERGETIkA

Dr. Aszódi Attila: Paks 2 – Helyzetkép 2. rész ..... 5

Hatibovic Alen: Láncgörbe belógására vonatkozó speciális összefüggések 2. rész .................................................................................. 10

BIzTONSÁGTECHNIkA

Dr. Novothny Ferenc – kádár Aba – Arató Csaba: Az Érintésvédelmi Munkabizottság ülése 2015.10. 07. ........................................................... 13

VILLAMOS BERENDEzéSEk éS VéDELMEk

kádár Aba – dr. Novothny Ferenc: Érintésvédelemtől az áramütés elleni védelemig 2. rész ............................................................ 16

TECHNIkATÖRTéNET

Dr. Antal Ildikó: Múzeumok Őszi Fesztiválja az Elektrotechnikai Múzeumban .............................. 21

Makai zoltán – Sitkei Gyula: Temesvár villamos világításának 130 éve 2. rész .................................................................................. 22

HÍREk

kimpián Aladár: Nagy egyenfeszültségű villamosenergia-átvitel Európában – Németország északi-tengeri partközeli szélparkjai 1. rész .......... 24

Makai zoltán: Közvita Nagyváradon a paksi kapacitás fenntartásáról .............................................. 27

kiss Árpád: Az Automotive Hungary szakkiállítás – Evopro cégcsoport buszainak sikere ................... 28

Hárfás zsolt: Szárnyaló import energia és megújulós költségek ................................................ 29

Tóth éva: A Ruszatom Szerviz Rt. keretszerződést kötött az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-vel ............. 29

Somorai Anna: Energetika, ahogy Lévai professzor egykor megálmodta – Múlt- Jelen-Jövő ............................... 30

Peredi Ágnes: Bécs, a Smart City ............................. 31

Dr. Drucker György: Vihar elötti csend – Energy Investment 2015 ....... 32

Tóth éva: Új vezérigazgató-helyettes a MAVIR-nál .......... 21

Az MVM OVIT Zrt. megkapta az új ISO 9001:2012 szerinti integrált irányítási rendszert .................................................. 33

EGYESÜLETI éLET

Dr. Bencze jános: Nagy sikerrel zárt az egyesület 62. Vándorgyűlése 2. rész ................... 34

Tóth éva: Kiállítók és standok a vándorgyűlésen ................... 39

Lepp klára: Új helyszínekkel színesedik az Infoshow palettája .................................................... 41

Rubint Dezső: Szakmai tanulmányút Bécsbe .................................... 41

NEkROLÓG ...................................................................... 42

Felelős kiadó: Haddad RichárdFőszerkesztő: Tóth Péterné

Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Bencze János

Tagok:Dr. Berta István, Béres József, Günthner Attila, Haddad Richárd, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Dr. Madarász György, Orlay Imre,Dr. Vajk István, Dr. Varjú György, Vinkovits András

Szerkesztőségi titkár: Szeli Viktória

Témafelelősök:Automatizálás és számítástechnika: Farkas AndrásEnergetika, atomenergia: Hárfás Zsolt,Energetikai informatika: Woynarovich AndrásEnergetikai hírek: Dr. Bencze JánosLapszemle: dr. Kiss László IvánOktatás: Dr. Tóth JuditSzabványosítás: Somorjai LajosSzakmai jog: Arató CsabaTechnikatörténet: Dr. Antal IldikóVilágítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky ÁgnesVillamos fogyasztóberendezések: Dési AlbertVillamos gépek: Jakabfalvy Gyula

Tudósítók: Arany László, Kovács Gábor, Lieli György

korrektor: Tóth-Berta AnikóGrafika: Kőszegi ZsoltNyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged

Szerkesztőség és kiadó: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e.Telephely:1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e.Telefon: 788-0520Telefax: 353-4069E-mail: elektrotechnika@mee.huHonlap: www.mee.hukiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai EgyesületAdóigazgatási szám: 19815754-2-42

Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA

Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza.A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal.

Index: 25 205HUISSN: 0367-0708

Hirdetőink / Advertisers

· ENSTO ELSTO kFT.

· HOFEkA kFT.

· HUNGExPO zRT.

· POLLACkExPO.

· WIREVILL

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

Kedves Olvasó!Ahogy az irodába jövet feltekintek a Ma-dách téri kis fákra, látható, hogy néhány elsárgult falevél még dacol a késő őszi széllel az ágakon, erősen ragaszkodva a forró nyár emlékéhez, s jelezve, hogy nemcsak egy évszaktól, hanem hamaro-san egy évtől is búcsút veszünk. Mint ter-mészetkedvelő ember, olykor óhatatlanul valami párhuzamot vélek felfedezni min-dennapi tevékenységeink és a természet között. Amikor a gazda begyűjti ősszel a megtermelt javakat, a fák gyümölcseit, akkor végigtekint egész éves munkája eredményén.

Valahogy így tekintettek végig az egyesület tisztségviselői november 13-14. között a Pécsett tartott Országos Elnök-Titkári ülésen az elmúlt hónapok feladatain. A beszámolók arról adtak számot, hogy a tervezett célok miként teljesültek.

Néhány részlet következzen ezek közül. A 62. MEE Vándor-gyűlésen mind a résztvevők létszáma, mind a konferencia előadásai iránti érdeklődés, valamint a kísérő kiállítás vára-kozáson felüli sikert hozott. Igazi szakmai csúcstalálkozó volt. A vándorgyűléssel kapcsolatos történésekről három lapszámban is beszámolunk.

A gazdaság egyre több szereplőjénél merül fel a probléma, hogy a fejlődés gátja a munkaerőhiány. Bizonyos területeken már szinte lehetetlen szakembert találni. Felismerve ezt a problémát, az egyesület elindította a Mentor programot, ame-lyet a területi szervezetek, a régiók is magukénak éreznek és vállalt kötelezettségük teljesítésének sikeréről számolhattak be. A hagyományosan meghirdetett „Diplomaterv és szakdol-gozat” pályázat és a „Hobbim az elektrotechnika”, nyerteseinek munkáját nemcsak a Vándorgyűlésen láthatták és hallhatták a jelenlévők, hanem az Elektrotechnikában is folyamatosan bemutatjuk az erről készült cikkeket.

Első alkalommal került megrendezésre a „Mi a Pálya?”- mű-szaki pályaválasztó fesztivál az ELMŰ Sporttelepén. A fiatalok pályaválasztásának elindításában vállalt elkötelezettség je-gyében megfogalmazódott rendezvényt több mint kétezer fiatal látogatta meg. A pályaválasztók fejében tisztábbá vált a kép, hogy milyen feladatok és élmények várnak rájuk, ha a műszaki pályát választják. Ez a fesztivál a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum és a MEE szervezésében valósult meg.

Tervünk között szerepel, hogy az Elektrotechnika kiemelt lapszámot szenteljen ennek az eseménynek, és annak az ok-tatási konferenciának, amely a fesztivál része volt, és amelyet a siker érdekében érdemes továbbgondolni.

November a tudományos események hónapja is. A lap ter-jedelmi korlátja miatt, több igen érdekes konferenciáról csak a későbbi lapszámokban számolhatok be. Kötelességemnek

érzem, mint vezetőségi tagja a 25 éves jubileumát ünneplő Tudományos Újság-író Klubnak, mely szervezet az EUSJA (Europeaan Union of Science Journalists Associations) tagja, részese volt novem-ber 3-án megrendezett 2. European Conference of Science Journalists című konferenciának. A világ különböző részeiből érkezett előadók mondták el véleményüket a tudományos újságírásról, különböző témákban. Nem kevésbé volt érdekes a hetedik alkalommal megren-dezésre kerülő háromnapos World Science Forum a Magyar Tudományos Akadémi-án, ahol kiváló személyiségek tanácskoz-tak napjaink legfontosabb kihívásairól.

Az Elektrotechnika folyóirat 108. évfolyamának a végéhez közeledik. Azon kiadványokhoz tartozik, amely bizonyos értelemben hagyományőrző, olyan szakmai szervezet lap-ja, amely összekötő kapocs a tagság és a szakma között. Az Elektrotechnikában olvashatnak fajsúlyos szakmai cikkeket, emellett híreket, beszámolókat, eredményeket azon cégek mindennapi életéből, akik tagjai az egyesületnek. Tudom, hogy mindig akadnak olyanok, akik a lap újragondolását sze-retnék megvalósítani, de valamelyik érdek sérelme nélkül ez nehezen érhető el.

Ha végigpörgetem a 2015-ben megjelent lapok tartalmát, én is úgy tekintek azokra az oldalakra, mint a gazda az éves betakarításra. A lap ismertségét jelzi az is, hogy folyamatosan érkeznek meghívások sajtótájékoztatókra, konferenciákra, előadásokra különböző cégektől, intézményektől, például a Magyar Tudományos Akadémiától, hogy tudósítsunk az ese-ményekről, amelyek köthetők a szakterületeinkhez. Fontos-nak tartják a meghívó felek, hogy az Elektrotechnika is beszá-moljon az adott rendezvényről.

A fenti gondolatok jegyében ajánlom ezt az igencsak fajsú-lyosra sikeredett lapot a Tisztelt Olvasó figyelmébe.

Csak néhány cikket ajánlanék, a teljesség igénye nélkül: Négy előző lapszámokban megjelent cikkeknek második, befejező része mellett olvasható a népszerű Érintésvédelmi Munkabizottság ülésének beszámolója, a Vándorgyűlés „A” szekcióinak összefoglalása, kiállítók bemutatása, a töret-len sikerű Infoshow-ról egy összefoglalás, kitekintés Bécsbe, Nagyváradra, energetikai hírek.

Külön felhívom a figyelmet a rendkívül érdekes Energy Investment 2015 konferenciáról szóló beszámolóra.

Minden Olvasónknak kellemes és tartalmas időtöltést kívá-nok a novemberi Elektrotechnikával!

Tóth Péternéfőszerkesztő

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 15

Új blokkok a paksi telephelyen

2. rész

Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó

A 2014. január 14-én aláírt magyar-orosz államközi egyezmény értelmében [1] hazánk két új, egyenként 1200 MW-os atomerőművi blokk építésére kötött szer-ződést Oroszországgal. Az új paksi blokkok referen-ciatechnológiája a VVER-1200 reaktortípus V491-es altípusa. Ez a reaktortípus a jelenlegi nemzetközi el-várásoknak megfelelő modern atomerőművi egység, melynek biztonsági rendszereit is jelentősen tovább-fejlesztették a korábbi orosz nyomottvizes típusokhoz képest. A jelen cikk előzményeként szolgáló első rész-ben a projekt energiapolitikai környezetét tekintettük át, míg a második rész ennek a reaktortípusnak a fő technológiai jellemzőit és speciális biztonsági rendsze-reit mutatja be. Ezt követően a cikk ismerteti az enge-délyezési folyamat fő fázisait, és a környezetvédelmi engedélyezési folyamat eddigi eseményeit.

According to the Hungarian-Russian intergovernmental agreement [1] signed on 14 January, 2014, Hungary con-tracted with Russia for the design and construction of two new nuclear units, with a capacity of 1200 MW each. The reference technology for the new Paks units is the V491 subtype of the VVER-1200 design. This design, the safety systems of which are significantly improved compared to the earlier pressurized water reactors, corresponds with the latest international requirements. In the first part of this article an overview about the energy policy environ-ment of the project was described. In the second part the main technological features and special safety systems of the plant are introduced. Finally, the article introduces the main phases of the licensing process and the events of the environmental licensing procedure up to now.

A PAksRA tERVEzEtt új blOkkOk fő jEllEMzői

A Szovjetunió a nyugati reaktorfejlesztőkhöz képest néhány év késéssel, az ötvenes évek közepén kezdett a nyomottvizes reaktorok (PWR – Pressurized Water Reactor) kifejlesztésébe. Ezeknél a reaktoroknál a reaktoron átáramló könnyűvíz-hűtő-közeg nyomása igen magas, 100 bar fölötti – így a hűtőközeg magas hőmérsékleten is folyadékfázisban marad. A magas hőmérsékletű (300 °C körüli) ún. primer közeg a gőzfejlesz-tőben adja át a nukleáris láncreakcióból származó hőt a sze-kunder körnek, ahol az alacsonyabb nyomás következtében a szekunder közeg elforr, az így keletkezett gőz pedig a turbinát meghajtva áramot termel. A szovjet tervezők által VVER-nek keresztelt sorozat (amely a könnyűvíz hűtőközegű és köny-nyűvíz moderátorú energetikai célú reaktorra utal) népszerű, megbízható reaktortípusokat foglal magába.

Az első VVER-440 típusjelű reaktor (440 MW bruttó telje-sítménnyel) 1971-ben indult Novovoronyezsben. Ebből a sorozatból összesen csaknem 40 blokkot helyeztek üzembe. Ezek közül mostanra számos reaktort leállítottak, a VVER-440 korábbi verziója, a V230 altípusú reaktor biztonsági rendszerei

Energetikaugyanis még jócskán hagytak kívánnivalót maguk után, a jelenlegi biztonsági követelményeknek ez a típus már nem felel meg. Az egykori VVER-440/V230 reaktort nem méretez-ték nagyméretű primerköri cső törésére, ami a nyugati PWR-ek esetén a hetvenes években már alapkövetelmény volt. Az újabb, V213-as altípusú VVER bevezetésének idejére ezt a hiányosságot már pótolták, az ebbe a csoportba tartozó reak-torok – többek között a paksi atomerőmű jelenlegi blokkjai is – kiváló biztonsági és üzemeltetési mutatókkal rendelkeznek, és biztonsági színvonaluk megfelel a velük azonos korú nyu-gati nyomottvizes reaktorok biztonságának.

A VVER-440-est a nyolcvanas években az 1000 MW bruttó teljesítményű VVER-1000 követte, amely szintén igen sikeres típussá vált, eddig 30 ilyen blokkot építettek világszerte, ezek a blokkok kivétel nélkül üzemelnek jelenleg is. Ennek a típusnak már a nyugati PWR-eknél megszokott nagy térfogatú, henge-res védőépületet (konténmentet) terveztek. A legújabb VVER-1000-es blokkok már a modern, ún. 3. generációs reaktorokhoz tartoznak, ennek megfelelően biztonsági mutatóik még job-bak a korábbi VVER-ekénél, még súlyos balesetek (akár a reaktor zónájának teljes megolvadása) kezelésére is felkészítették őket. A Kí-nában üzemelő Tianwanatomerőműben (VVER-1000, AES-91) vezették be először a zónaolvadék súlyos bal-eseti hűtésére és kezelésére szolgáló zónaolvadék-csap-dát.

A kétezres években az orosz tervezőirodák az egyre szigorodó nemzet-közi elvárásoknak megfe-lelően továbbfejlesztet-ték a VVER-1000 típust. Így születetett meg az Atomenergoprojekt 60 éves üzemidőre tervezett VVER-1200 típusú reaktora, melynek fő üzemi paramé-tereit az 1. ábra mutatja.

Jelenleg a VVER-1200-nak két altípusa létezik, ezek fő műszaki, üzemi paramétereikben (pl. a zóna, primer és sze-kunder köri főberendezések kialakításában) megegyeznek, azonban jelentősen eltér biztonsági rendszereik kialakítása. Az Atomenergoprojekt moszkvai tervezőirodájában készült a V392M altípus, a szentpéterváriban pedig a Paksra is tervezett reaktorok referenciájaként szolgáló V491 jelű. V392M reakto-rok épülnek jelenleg a Novovoronyezs atomerőműben, V491 pedig a Leningrád-II atomerőműben és Fehéroroszországban az Asztravec telephelyen, de ilyennek a tervezése és enge-délyezése zajlik Finnországban is, és ezt a típust ajánlotta az orosz szállító például Vietnámnak, Jordániának is. Hozzá kell ugyanakkor tenni, hogy mind Finnországban, mind Magyar-országon speciális európai követelményeknek kell a blokko-kat megfeleltetni. A magyar fél mintegy 11600 követelményt fogalmazott meg a vonatkozó magyar és nemzetközi jogsza-bályok és ajánlások figyelembevételével. A követelmények-nek való megfelelés számos rendszer és komponens átterve-zését teszi majd szükségessé.

A reaktor primerköri főberendezései a 2. ábrán láthatóak. A primer hűtőrendszer a VVER-1000-hez hasonlóan négyhurkos,

1. ábra A VVER-1200/V491 reaktortípus fő technológiai paraméterei

azaz négy gőzfejlesztőt tartalmaz, ame-lyek a több évtizedes orosz tervezői hagyománynak megfelelően vízszintes elrendezésűek. (Érdekesség, hogy ezt a koncepciót kizárólag a VVER-ekben alkalmazzák, a nyugati nyomottvizes re-aktorok gőzfejlesztői vertikális elrende-zésűek. Az eltérő gőzfejlesztő elrendezés bizonyos eltérő tulajdonságokat eredmé-nyez az üzemeltetés, karbantartás és az üzemzavari viselkedés tekintetében is.)

A reaktor üzemanyagát a VVER-1000 már bevált fűtőelemkötegei alapján fej-lesztették. A VVER-1200 reaktorzónája 163 üzemanyag-kazettát tartalmaz, ma-gassága 4,57 m, külső átmérője 3,16 m. A reaktor teljesítményének szabályozá-sára (és a láncreakció szükség szerinti leállítására) ún. fésűs szabályozó elemek szolgálnak, amelyek szerkezete a mo-dern nyugati PWR-ek szabályzóelemeié-hez hasonlít.

Az üzemanyag maximális kezdeti dúsí-tása 4,79%, amellyel 12 hónapos üzeme-lési kampány mellett 68 MWnap/kg urán kiégési szintet lehet elérni. Jelenleg tesz-telés alatt áll az az üzemanyag, amellyel 18 hónapos kampányok is megvalósít-hatók. Az üzemanyagban gadolínium kiégő mérget alkalmaznak a kezdeti reaktivitástartalék lekötésére.

Az üzemanyag a 20 cm-es falvastagsá-gú szénacélból készült, belső ausztenites

acélburkolattal (plattírozással) ellátott reaktortartályban he-lyezkedik el, amelynek magassága az osztósíkig 11,2 méter, tömege 330 tonna. A reaktortartályokat az Izsorszkije Zavod üzemben kovácsolással gyártják.

A reaktorból elszállítandó hőt a gőzfejlesztőnként 11 000 darab hőcserélő cső adja át a primer körtől a szekunder kör-nek. Ez a fekvő elrendezésű gőzfejlesztő szintén a VVER-1000 berendezésének továbbfejlesztésével készült, hossza 14 m, a hőátadó felület nagysága 6 100 m2.

A VVER-1200/V491 típusnál a reaktort és a teljes primer kört – a gőzfejlesztőkkel együtt – egy kettős falú vasbeton védőépület, a konténment foglalja magába, amely egy 2,4 m vastag, 51,6 m átmérőjű vasbeton alaplemezen nyugszik. A belső konténment fal előfeszített vasbeton szerkezetű, belülről 6 mm vastag hegesztett korrózióálló acél burkolattal ellátva. A belső konténment fal egyik fő feladata üzemzavar-ok során a reaktorból esetlegesen kikerülő radioaktív anya-gok visszatartása. A külső konténment vasbetonból készült, feladata a reaktor és a belső konténment fal megóvása a kül-ső – emberi vagy természeti eredetű veszélyekből származó – hatásoktól. A konténment épület belső átmérője 44 m, belső falának vastagsága 120 cm.

Az új PAksi blOkkOk biztOnságA

A jelenleg üzemelő paksi blokkok indulása óta sokat változ-tak a nukleáris biztonsággal kapcsolatos elvárások. Az eltelt évtizedekben rengeteg üzemeltetési tapasztalat gyűlt össze, és a nukleáris ipar sokat tanult a bekövetkezett atomerőművi balesetekből (Three Miles Island, Csernobil, Fukushima). Ezen tapasztalatok hatására a már üzemelő blokkok biztonságát is tovább javították, hiszen számos utólagos biztonságnövelő

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1 6

2. ábra A VVER-1200 primer köre (Forrás: Roszatom) 1. Reaktortartály, 2. Gőzfejlesztő, 3. Térfogatkompenzátor, 4. Térfogatkompenzátor lefúvató buborékoltató tartálya, 5. Fő keringtető szivattyú, 6. Hidroakkumulátorok

3. ábra A VVER-1200-ban alkalmazott TVS üzemanyag-kazetta (balra), a kazettán belüli pálcakiosztás (jobbra fent – a teli körök az üzemanyag-pálcákat, az üres körök a szabályozóelemek vezetőcsöveit vagy a zónán belüli mérések pozícióit jelölik), és a szabályozó elem (jobbra lent) [2]

Energetika

intézkedést hajtottak végre a meglévő erőművekben. A biz-tonsági követelmények szigorodása a hazai szabályozásban is megjelenik: a hatósági követelményrendszert tartalma-zó Nukleáris Biztonsági Szabályzat (NBSZ, [3]) külön, szigo-rúbb határértékeket ír elő az újonnan épülő atomerőművek számára. Eszerint csak olyan atomerőművi blokk építhető, amelyre igazolni lehet, hogy a súlyosabb zónasérüléshez vezető események várható összesített gyakorisága kisebb, mint 10-5/év. A szabályozás szerint azonban még a zóna sérü-lése, akár megolvadása sem vezethet automatikusan jelentős környezeti kibocsátáshoz. Az NBSZ szerint azt is igazolni kell, hogy az új blokkok esetén a jelentős radioaktív kibocsátás várható gyakorisága kisebb, mint 10-6/év. Ezek a követelmé-nyek azt is jelentik, hogy az új reaktorok tervezési alapját jelentősen ki kell terjeszteni, ma már elvárás, hogy akár a fukushimaihoz hasonló kezdeti események se okozhassanak a megengedettnél nagyobb környezeti terhelést. Ehhez az kell, hogy pl. a teljes feszültségvesztést, vagy a végső hőnyelő teljes elvesztését is kezelő biztonsági rendszerek legyenek beépítve az atomerőműbe. Emellett arra is fel kell készíteni a reaktorokat, hogy – amennyiben mégis bekövetkezne egy igen kis valószínűségű súlyos esemény – a mérnöki rendsze-rek képesek legyenek a súlyos balesetek kezelésére is.

Ezen követelmények figyelembevételével tervezték meg a V491 biztonsági rendszereit, amelyek között „hagyományos”, aktív rendszereket és újszerű, passzív biztonsági rendszereket is találunk.

Az aktív rendszerek alapvetően a tervezési üzemza-varok kezelésére szolgálnak, ezek között üzemzavari zónahűtőrendszerek, vészbórozó rendszer és üzemzava-ri tápvízrendszer található (4. ábra). A nagy- és kisnyomású üzemzavari hűtőrendszer 4x100% redundanciájú, és segít-ségével a csőtöréses üzemzavarok teljes spektruma kezel-hető a legnagyobb átmérőjű, 850 mm-es primer köri csőve-zeték 200%-os csőtöréséig. A vészbórozó rendszer 4x50% redundanciával rendelkezik, üzemelése esetén magas bór-sav-koncentrációjú (40 g/kg) hűtőközeget fecskendez a térfogatkompenzátorba és a főkeringető vezetékbe, egyrészt gyors nyomáscsökkentést téve lehetővé (pl. primer-szekun-der átfolyás esetén), másrészt biztosítva a reaktor leállítását abban az esetben, ha a normál leállító rendszer nem elérhető. A tervezési üzemzavarok kezelésére szolgáló passzív rendszer az ún. hidroakkumulátor, amely az üzemzavari hűtőrend-szerek része.

Fontos új filozófiai elem az új, 3+ generációs blokkok ter-vezésénél, hogy a tervezési alapon túli balesetek egy széles körénél is további biztonsági megfontolásokat kell tenni, azaz a tervezési alapot ki kell terjeszteni. Ez azt jelenti, hogy bizonyos üzemzavari szekvenciák, amelyek egy 2. generációs reaktornál a zóna sérüléséhez és nagyobb mennyiségű radio-aktív anyag környezetbe kerüléséhez vezethetnek, a 3+ ge-nerációs reaktoroknál mérnöki rendszerek segítségével, így a nagy kibocsátás elkerülhető.

Ezeknek a tervezési alap kiterjesztésébe tartozó esemé-nyeknek a lekezelésére számos passzív biztonsági rendszer szolgál. A V-491 típus számára tervezett passzív hőelvonó rendszer a gőzfejlesztőkön keresztül képes a remanens hő el-vonására olyan esetekben, amikor az aktív üzemzavari hűtő-rendszerek valamilyen okból kifolyólag nem állnak rendelke-zésre (4. ábra). A négy párhuzamos ágból álló rendszer (PHRS-SG) áganként 18-18 vízhűtésű hőcserélőn keresztül adja át a primer kör hőjét a végső hőnyelőnek, ami ebben az esetben az atmoszféra. Ehhez egy-egy 450 m3 térfogatú víztartály szolgál hűtőközegként. A víztartályok a légkörre nyitottak, a párolgás szállítja el belőlük a hőt a végső hőnyelőbe, az

atmoszférába. A rendszer összesen 200 MW hőteljesítményt képes elszállítani a négy gőzfejlesztőn keresztül. Ezek a víztar-tályok használhatóak a passzív konténment-hűtés (PHRS-C) során is, amelynél a konténment épületen belül elhelyezett hőcserélők segítségével, szintén természetes áramlással le-hetséges a konténmentből a hőelvitel. Ezek a rendszerek 4x33%-os kapacitással kerülnek beépítésre.

A VVER-1200 mindkét altípusánál alkalmazzák a Tianwanban bevezetett zónaolvadék-csapdát. Amennyiben a fent ismer-tetett aktív és passzív biztonsági rendszerek nem lennének

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 17

4. ábra A VVER-1200/V491 biztonsági rendszerei

4-a. ábra A reaktor normál üzemi hűtése. A hasadásokból termelődő hőt a primer köri közeg (1) a gőzfejlesztőbe (2) szállítja, ahol az elforralja a szekun-der köri közeget, az így termelődő gőz hajtja a turbinát.

4-c. ábra Passzív gőzfejlesztő (GF) hűtés (PHRS-SG) a tervezési alap kiter-jesztésébe tartozó eseményre. A végső hőnyelő (Duna-víz) elvesztése vagy teljes feszültségkiesés esetén a GF-ben (1) termelődő gőz természetes áramlással a konténment külső falán elhelyez-kedő víztartályhoz (2) jut, és az abban alámerülő hőcserélőn átáramolva a hőt a tartályban lévő víznek adja át.

4-b. ábra Az üzemzavari hűtőrend-szerek. A nagynyomású (1) és kisnyo-mású (2) üzemzavari hűtőrendszerek (amelyek a konténment zsompokról (3) is működtethetőek), valamint a passzív hidroakkumulátor (4) a zóna hűtését látják el üzemzavari helyzetben, míg a konténment sprinkler rendszer (5) a védőépület nyomáscsökkentését és hőelvonását szolgálja.

4-d. ábra Passzív konténment hűtés (PHRS-C) a tervezési alap kiterjesztésébe tartozó események kezelésére. Súlyos balesetek esetén a konténment épületben felhalmozódó magas nyomású és hőmér-sékletű gőz-gáz keverék hűtése szintén ter-mészetes áramlás segítségével történhet, a konténment belső felületén elhelyezett hőcserélőkön (1) keresztül. A hőcserélők szintén a külső víztartályokba (2) juttatják a hőt, ahonnan az a környe-zetbe (légkörbe) távozhat.

4-e. ábra Hidrogén-rekombinátorok (1) és zónaolvadék-csapda (2). Súlyos zóna-sérülés esetén nagy mennyiségű hidrogén keletkezhet a fűtőelemek cirkónium-burko-latának vízgőzzel történő oxidációjából. A hidrogénrobbanás megelőzésére passzív katalitikus hidrogén-rekombinátorokat helyeznek el a konténmentben. A zóna-olvadék összegyűjtésére és hűtésére a reaktortartály alatti zónaolvadék-csapda szolgál, ami passzív módon hűthető (3).

fenntartásában és fejlesztésében, beleértve két új 5-6. blokk tervezését, megépítését, üzembe helyezését és üzemen kívül helyezését, VVER (vízhűtéses vízmoderátoros) típusú reaktor-ral, mindkét blokkra vonatkozóan legalább 1000 MW beépített kapacitással, amint arról jelen Egyezmény a későbbiekben ren-delkezik, a jövőben leállításra kerülő 1-4. blokk teljesítményének kiváltására.” [1]

A kormányközi egyezményt kihirdető 2014. évi II. törvény információt ad a paksi bővítési projektről, így például rendel-kezik arról, hogy Oroszország hitelt fog nyújtani a blokkok fel-építéséhez, rögzíti, hogy a felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy 40%-os lokalizációs szint legyen elérhető, kimondja, hogy a felek megállapodnak a nukleáris fűtőelem-ellátásról, illetve arról, hogy a kiégett kazetták esetében lehe-tőség van az oroszországi átmeneti tárolásra és/vagy újrafel-dolgozásra (reprocesszálásra) is.

Az államközi egyezményt egy finanszírozási államközi megállapodás követte, amelyet 2014. március 28-án jelen-tettek be, majd Magyarországon 2014. június 23-án törvény formájában hirdették ki a nyilvánosság számára (2014. évi XXIV. törvény). A törvényben többek között szerepel, hogy az orosz fél maximum 10 milliárd euró összegű állami hitelt nyújt a magyar fél részére, ami kizárólag a paksi atomerőmű 5. és 6. blokkjának tervezéséhez, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges munkálatokra használható fel. A ma-gyar fél a finanszírozás 80%-át fedezheti ebből a hitelből, a fennmaradó 20%-ot saját, egyéb forrásokból kell előteremte-nie. A hitelt a magyar fél 2014 és 2025 között használhatja fel, ezen időszak alatt a kamatozása 3,95%. A törlesztés 3, egyen-ként hétéves periódusban történik, ekkor a kamatláb rendre 4,5%, 4,8% és 4,95% lesz. A magyar félnek lehetősége van az előtörlesztésre.

Az államközi egyezmények aláírását követően, azok bázi-sán elkezdődtek a konkrét megvalósítási megállapodások kidolgozására irányuló tárgyalások az orosz féllel. A szerződé-seket végül 2014. december 9-én írta alá a magyar fél részéről a Beruházó, vagyis az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő ZRt.,

képesek kellő hűtést biztosítani a reaktorzónának, és bekö-vetkezne egy zónaolvadással járó súlyos baleset, a rendszer képes a reaktortartályt átolvasztó zónaolvadék felfogására, lehűtésére, megszilárdítására és biztonságos visszatartására. A 150 tonna tömegű berendezés Al2O3-Fe2O3 keveréket tar-talmaz olvadó töltetként, amely „felhígítja” a csapdába érkező zónaolvadékot, növelve a hűthető felületet, visszatartva a ha-sadási termékek jelentős részét, és csökkentve a folyamatban keletkező hidrogén mennyiségét is.

A biztonsági rendszereknek köszönhetően az orosz szállító előzetes számításai szerint a VVER-1200/V491 várható zóna-sérülési gyakorisága kb. 6x10-7/év, ami jelentően a magyar Nukleáris Biztonsági Szabályzatok által meghatározott korlát alatt marad. A jelentős korai radioaktív kibocsátás számított gyakorisága 2x10-8/év, ami szintén több, mint egy nagyság-renddel a korlát alatt van.

Az új blOkkOk EngEdélyEzésénEk fOlyAMAtA

Az atomerőművek létesítése a világon mindenhol hosszadal-mas folyamat. Ez többek között a komplikált engedélyezési eljárásnak köszönhető, ami alól a Paks II. projekt sem kivétel. A Parlament által elfogadott 40/2008-as Országgyűlési Hatá-rozat az energiapolitikáról felhívta a kormányt, hogy kezdje meg az új atomerőművi kapacitásokra vonatkozó döntés-elő-készítő munkát.

Az 1996. évi CXVI. törvény (Atomtörvény) 7. §-ának (2) be-kezdése szerint Magyarországon minden új nukleáris léte-sítmény létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez, illetve meglévő atomerőmű további atomreaktort tartalma-zó egységgel való bővítéséhez az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulása szükséges. Ezt az Országgyűlés 2009. március 30-án 330 igen szavazattal, 6 nem és 10 tartózkodás mellett szavazta meg, így megkezdődhetett a paksi telephelyen új energiatermelő blokkok létesítésének előkészítése.

A fenti döntésekre tekintettel az állami tulajdonban lévő MVM cégcsoport elindította a Lévai-projektet, amelynek célja már az új blokkok létesítésé-nek előkészítése volt. A pro-jekt keretein belül készült el 2012-ben a környezetvédelmi engedélyezési eljárás részét képező Előzetes Konzultációs Dokumentum is, ami bemu-tatja a piacon akkor rendel-kezésre álló nyomottvizes atomerőművi technológiá-kat, valamint azok várható környezeti hatásainak fajtáit. A műszaki vizsgálatok meg-mutatták, hogy biztonsági szempontból több, egymás-hoz hasonló nyomottvizes, 3. generációs technológia van a piacon. Ezt követően a fő kérdéssé az vált, hogyan lehet az építkezéshez finan-szírozást biztosítani.

Így értünk el a 2014 január 14-én bejelentett orosz-ma-gyar kormányközi egyezmény-hez, amely szerint a „Felek együttműködnek a Magyar-ország területén lévő Paksi Atomerőmű teljesítményének

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1 8

5. ábra Az engedélyezési folyamat főbb lépései

Energetika

és orosz oldalról pedig a JSC NIAEP. Az aláírt szerződéscsomag három szerződésből állt: az erőmű tervezésére, megépítésére és üzembe helyezésére vonatkozó fővállalkozói (EPC) szerző-désből, az üzemeltetés és karbantartás támogatásáról szóló megállapodásból és az üzemanyag-ellátási szerződésből.

Idő közben elkezdődött a létesítés majdani megkezdésé-hez szükséges engedélyek beszerzése, illetve az engedélyek megszerzéséhez szükséges háttérmunkálatok. Az új blokkok kereskedelmi üzeméhez nagyságrendileg 6000 engedély megszerzésére lesz szükség, ezeket természetesen nem rész-letezzük a cikk terjedelmi korlátai miatt. A legfőbb engedé-lyek, engedélycsoportok viszont jól bemutathatók, ezekre épül fel a blokkok létesítésének menetrendje is. Ezeket az engedélyeket mutatja be az 5. ábra:

Látható, hogy a létesítési engedély megszerzése előtt négy nagy engedélycsoportot kell megszerezni: az elvi víz-jogi engedélyt, a blokkok villamosenergia-rendszerbe való integrálásához szükséges engedélyt, a telephelyengedélyt és a környezetvédelmi engedélyt. A telephelyengedély megszerzéséhez a projekttársaság elindított egy telephely-vizsgálatot Földtani Kutatási Program néven, amelynek a végrehajtása 2015 tavaszán indult el. Bár a telephely Magyarország legjobban megkutatott és legjobban ismert területe (hiszen itt működik 30 éve a Paksi Atomerőmű), de a szakma szükségesnek tartotta, hogy a jelenleg rendelke-zésre álló legmodernebb berendezésekkel és legújabb ku-tatási módszerekkel elvégzett elemzések révén még jobban megismerhesse a területet. A kutatási program eredményei alapján, az ütemterv szerint várhatóan 2016-ban lesz meg-szerezhető a telephelyengedély.

A környezetvédelmi engedély megszerzése szintén ki-emelkedően fontos az engedélyezési eljárásban. A környe-zetvédelmi engedélyezés az engedélyezési szakasz azon része, ahol a létesítendő erőmű környezeti hatásait kell be-mutatni a környezetvédelmi hatóság, valamint a hazai és a nemzetközi nyilvánosság számára. A környezetvédelmi eljá-rás a Paks II. projekt esetében két lépcsős, elsőként az MVM Paks II. projekttársaság 2012-ben elkészítette az Előzetes Konzultációs Dokumentációt, ahol elemezte a szóba jöhe-tő alternatív atomerőművi technológiákat és azok várható környezeti hatás-típusait. Bár a környezeti hatástanulmány

készítése során elvégzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a projektnek nincsenek jelentős határon átnyúló hatásai, az espoo-i egyezmény kiterjesztő értelmezése alapján a pro-jekttársaság 30 országot értesített az atomerőmű-beru-házásról. Ebből 11 ország jelzett vissza, hogy érdeklődik a projekt környezeti hatásai iránt és részt kíván venni az eljá-rásban. 2014. december 19-én az MVM Paks II. benyújtotta a VVER-1200 rektortípusra elkészített Környezeti Hatásta-nulmányt az illetékes hatóságnak, majd törvényi kötelezett-ségeinek eleget téve informálta – és informálja továbbra is – Magyarország és a nemzetközi eljárásban részt vevő orszá-gok lakosságát és közvéleményét a projekt várható hatása-iról. A környezetvédelmi engedélyezési eljárás 2015-ben a végéhez közeledik.

A telephelyengedély és a környezetvédelmi engedély megszerzé-se után van lehetőség megszerezni a létesítési engedélyt. Ebben az en-gedélyezési eljárásban az eljáró hatóság az Or-szágos Atomenergia Hi-vatal, ennek során meg-győződik többek között a blokkok biztonsági aspektusairól és a terv-dokumentáció megfe-lelőségéről. A létesítési engedélyt a projekttár-saságnak 2017 végéig kell megszereznie ah-hoz, hogy az atomerő-mű építését el lehessen kezdeni a 2018-as év során. Az ütemtervek alapján a blokkok építé-se 2018-ban kezdődik, a

próbaüzemi időszak 2024-ben, illetve 2025-ben indul, majd a blokkok kereskedelmi üzeme a 2025-ös és 2026-os években kezdődhet meg (6. ábra).

irodalomjegyzék[1] 2014. évi II. törvény[2] nikolay fil, OKB Gidropress: VVER Design Overview, IAEA Safety Assessment

Education and Training Program, Essential Knowledge Workshop on Safety Analysis Report, Malaysia, Putra Jaya, 1-5 July 2013

[3] Nukleáris Biztonsági Szabályzatok, www.oah.hu

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 19

Boros IldikóEgyetemi tanársegéd, BME Nukleáris Technikai Intézetboros.ildiko@reak.bme.hu

Dr. Aszódi AttilaA paksi atomerőmű kapacitás-fenntartásáért felelős kormánybiztosEgyetemi tanár, BME Nukleáris Technikai Intézetaszodi@reak.bme.hu

6. ábra A Paks II. projekt tervezett ütemterve

Az 1. ábrán látható egy vf.–i közben (AB) lévő vezetékgör-be yvf(x) és a legnagyobb belógása, valamint egy ff.–i közben (DB) lévő vezetékgörbe yff (x) és a hozzá tartozó legnagyobb belógás. A két esetre két felfüggesztési köz egyenese vonat-kozik, azok yfk vf (x) és yfk ff (x). A ferdeség ψ–vel van jelölve.

Bár a ff.-i közök többnyire hegyes–dombos területen gyako-riak (2. ábra), teljesen sík területen is megtalálhatók, amikor az oszlopok nem egyformák. Egy ilyen példát a 3. ábra jól szemlél-teti, ahol a két szomszédos oszlop láthatóan eltérő magasságú. (A vf.-i közt a cikk 1. részének a 2. ábrája mutatja [1].)

ÖsszEfÜggés bff max és bvf max kÖzÖtt

új összefüggés

A cél az alábbi matematikai összefüggés meghatározása:

maxmax max bbb vfff

axxbxbxb vfff ,0 ),()()(

cac

hhcac

ahhc

ahh

cac

hhca

ahhcb ff

2sh2

arsh21

4sh2

arsh21sh2arsh

2sh2

arsh2

122

12212

1212max

cacbvf 4

sh2 2max

04

sh2 2max c

acbvf

cac

cac

hhcac

ahhc

ahh

cac

hhca

ahhcbb vfff

4sh2

2sh2

arsh21

4sh2

arsh21sh2arsh

2sh2

arsh2

2122

12212

1212maxmax

m 878,61104700sh102

4sh2 3

232max c

acbvf

(1)

melynél a Δbmax a bemenő adatokkal kifejezett, azaz Δbmax=Δbmax(a,h1,h2,c). Az alakja alapján, az (1) kifejezés a (2) [1] összefüggés speciális esetének tekinthető.

maxmax max bbb vfff

axxbxbxb vfff ,0 ),()()(

cac

hhcac

ahhc

ahh

cac

hhca

ahhcb ff

2sh2

arsh21

4sh2

arsh21sh2arsh

2sh2

arsh2

122

12212

1212max

cacbvf 4

sh2 2max

04

sh2 2max c

acbvf

cac

cac

hhcac

ahhc

ahh

cac

hhca

ahhcbb vfff

4sh2

2sh2

arsh21

4sh2

arsh21sh2arsh

2sh2

arsh2

2122

12212

1212maxmax

m 878,61104700sh102

4sh2 3

232max c

acbvf

(2)

Ennek ellenére, az (1) nem vezethető le közvetlenül a (2) ösz-szefüggésből, mert a láncgörbe legnagyobb belógásának az elhelyezkedése vf. és ff. esetén nem azonos. Azonban a bff_max és bvf_max közötti összefüggés meghatáro-zásához a (3) [3] képlet használható fel, mellyel a láncgörbe legnagyobb belógása számítható ki ff.–i közben, a beme-nő adatok (a, h1, h2, c) alapján. Ebben a képletben a h1=h2

bEVEzEtés

Az Elektrotechnika 2015/10 számában megjelent cikk 1. részének [1] folytatásaként a cikk 2. része a bff_max és bvf_max közötti matematikai összefüggéssel foglalkozik. Az említett két jelölés a láncgörbe legnagyobb belógását jelenti ferde felfüggesztés (rövidítve ff.), ill. vízszintes felfüggesztés (rö-vidítve vf.) esetén, míg az eltérés az e két belógás között a Δbmax jelölést kap. Az összefüggés levezetéséhez használt bemenő adatok az alábbiak:a oszlopköz hossza;h1 baloldali felfüggesztési pont (D) magassága;h2 jobboldali felfüggesztési pont magassága;c láncgörbe paramétere. A bff_max és bvf_max együttes tárgyalásukhoz szükséges alap-feltételek, hogy a kétféle felfüggesztésre vonatkozó a, ill. c adat azonos ( avf = aff = a és cvf = cff = c ) [1].

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1 1 0

1. ábra Vezetékgörbe (láncgörbe) vízszintes és ferde felfüggesztési közben és legnagyobb belógások

3. ábra Ferde felfüggesztési köz sík területen, eltérő magasságú oszlopokkal

2. ábra Ferde felfüggesztési köz hegyes–dombos területen [2]

A cikk jelen része a láncgörbe ferde és vízszintes felfüg-gesztésre vonatkozó legnagyobb belógásai közötti új, ill. meglévő összefüggést tárgyalja az ahhoz szükséges matematikai háttér megadásával. Az aktuális összefüggés azokra a speciális esetekre vonatkozik, amikor mind a két felfüggesztéshez tartozó oszloptávolság, valamint a két láncgörbének a paramétere is azonos. Egy gyakorlati pél-dában a meglévő, ill. új összefüggés használatával nyert eredmények kerültek összehasonlításra konkrét következ-tetések levonása végett.

The present part of the paper discusses the relationship between the maximum sags of the catenary in inclined and level spans giving the necessary mathematical background for it. The actual relationship concerns to those special cases when the span length is the same in two spans as well as the catenary parameter. In a practical example the results got by the use of the existing and new relationships have been compared in order to draw concrete conclusions.

Láncgörbe belógására vonatkozó speciális

összefüggések2. rész

Hatibovic Alen

Energetika

behelyettesítésével a (4) kifejezés adódik, mely azonban a vf.–i közre vonatkozik és az a, c adatokkal kifejezett, azaz bvf_max=bvf_max(a,c).

(3)

maxmax max bbb vfff

axxbxbxb vfff ,0 ),()()(

cac

hhcac

ahhc

ahh

cac

hhca

ahhcb ff

2sh2

arsh21

4sh2

arsh21sh2arsh

2sh2

arsh2

122

12212

1212max

cacbvf 4

sh2 2max

04

sh2 2max c

acbvf

cac

cac

hhcac

ahhc

ahh

cac

hhca

ahhcbb vfff

4sh2

2sh2

arsh21

4sh2

arsh21sh2arsh

2sh2

arsh2

2122

12212

1212maxmax

m 878,61104700sh102

4sh2 3

232max c

acbvf

maxmax max bbb vfff

axxbxbxb vfff ,0 ),()()(

cac

hhcac

ahhc

ahh

cac

hhca

ahhcb ff

2sh2

arsh21

4sh2

arsh21sh2arsh

2sh2

arsh2

122

12212

1212max

cacbvf 4

sh2 2max

04

sh2 2max c

acbvf

cac

cac

hhcac

ahhc

ahh

cac

hhca

ahhcbb vfff

4sh2

2sh2

arsh21

4sh2

arsh21sh2arsh

2sh2

arsh2

2122

12212

1212maxmax

m 878,61104700sh102

4sh2 3

232max c

acbvf

(4)

Figyelembe véve a (4), a (3) kifejezés jobb oldalának az (5) kifejezés bal oldalával való kibővítése után az egyenlőség továbbra is fennáll. Ily módon a (6) adódik.

maxmax max bbb vfff

axxbxbxb vfff ,0 ),()()(

cac

hhcac

ahhc

ahh

cac

hhca

ahhcb ff

2sh2

arsh21

4sh2

arsh21sh2arsh

2sh2

arsh2

122

12212

1212max

cacbvf 4

sh2 2max

04

sh2 2max c

acbvf

cac

cac

hhcac

ahhc

ahh

cac

hhca

ahhcbb vfff

4sh2

2sh2

arsh21

4sh2

arsh21sh2arsh

2sh2

arsh2

2122

12212

1212maxmax

m 878,61104700sh102

4sh2 3

232max c

acbvf

(5)

(6)

maxmax max bbb vfff

axxbxbxb vfff ,0 ),()()(

cac

hhcac

ahhc

ahh

cac

hhca

ahhcb ff

2sh2

arsh21

4sh2

arsh21sh2arsh

2sh2

arsh2

122

12212

1212max

cacbvf 4

sh2 2max

04

sh2 2max c

acbvf

cac

cac

hhcac

ahhc

ahh

cac

hhca

ahhcbb vfff

4sh2

2sh2

arsh21

4sh2

arsh21sh2arsh

2sh2

arsh2

2122

12212

1212maxmax

m 878,61104700sh102

4sh2 3

232max c

acbvf

Tehát a (3) és (6) ekvivalens kifejezések. Mivel az utóbbi tartalmazza a bvf_max–ot, így matematikai összefüggésnek tekinthető a bff_max és bvf_max között, melynek egyszerű alak-ja az (1). A (6) egyenlet jobb oldalán, a bvf_max után szereplő tagok együttesen az (1) kifejezés Δbmax tagját alkotják.

A (6) szerint, az adott bvf_max alapján meghatározható a bff_max. Ez a módszer a következő példában került alkalma-zásra. Az 1. táblázat a bemenő adatokat tartalmazza az öt kü-lönböző vezetékgörbéhez, melyek a 4. ábrán szerepelnek. Az a, ill. c adat mind az öt esetben azonos. A vezeték legmélyebb pontja [3] a MIN jellel van feltüntetve. A (6) használatával nyert eredmények, a legnagyobb belógásra vonatkozóan, a 2. táblázatban vannak listázva. Egy külön oszlopban szerepel-nek a Δbmax eredmények.

Példa:

1. táblázat Bemenő adatok

Adatok i ii iii iV V

a [m] 700 700 700 700 700

h1 [m] 100 150 200 250 300

h2 [m] 100 100 100 100 100

c [m] 1000 1000 1000 1000 1000

maxmax max bbb vfff

axxbxbxb vfff ,0 ),()()(

cac

hhcac

ahhc

ahh

cac

hhca

ahhcb ff

2sh2

arsh21

4sh2

arsh21sh2arsh

2sh2

arsh2

122

12212

1212max

cacbvf 4

sh2 2max

04

sh2 2max c

acbvf

cac

cac

hhcac

ahhc

ahh

cac

hhca

ahhcbb vfff

4sh2

2sh2

arsh21

4sh2

arsh21sh2arsh

2sh2

arsh2

2122

12212

1212maxmax

m 878,61104700sh102

4sh2 3

232max c

acbvf

2. táblázat Legnagyobb belógások és Δbmax

Görbe bvf max [m] bff max [m] Δbmax [m]

yI(x) 61,878 – –

yII(x) – 62,030 0,152

yIII(x) – 62,485 0,607

yIV(x) – 63,236 1,358

yV(x) – 64,273 2,395

A 2. táblázat alapján evidens, hogy bff_max > bvf_max, vala-mint az eltérés e két belógás között (azaz Δbmax) nő a ferde-ség, ill. Δh=h2–h1 növelésével. Továbbá, Δbmax mindig pozi-tív.Fontos említeni, hogy a legnagyobb belógás elhelyezkedése (xc) az oszlopközben eltérő mind az öt, a 4. ábrán lévő veze-tékgörbe (láncgörbe) esetén. Az xc értékek a 3. táblázatban vannak feltüntetve, a (7) [3] képlet felhasználásával kerültek kiszámításra.

2csh2

arsharsh2

1212c ac

hhahhcax

21

21

21

c

ha ,0 ha ,0 ha ,0

; 2

hhhhhh

xxax

4γsh

γ2 2 a

acb

cac

ahha

bff 4sh2

)( 22

122

max

max max ψcos1

vfff bb

axxbxb vfff ,0 ),(ψcos1)(

max max

max *max

ψcos ff

vfffff b

bbbJ

(7)

3. táblázat Legnagyobb belógások elhelyezkedése

Görbe yI(x) yII(x) yIII(x) yIV(x) yV(x)

xc [m] 350 348,566 347,153 345,781 344,466

A (7) kifejezés egyszerű alakja a (8):

2csh2

arsharsh2

1212c ac

hhahhcax

21

21

21

c

ha ,0 ha ,0 ha ,0

; 2

hhhhhh

xxax

4γsh

γ2 2 a

acb

cac

ahha

bff 4sh2

)( 22

122

max

max max ψcos1

vfff bb

axxbxb vfff ,0 ),(ψcos1)(

max max

max *max

ψcos ff

vfffff b

bbbJ

(8)

Az yI(x) esetében h1=h2, így Δx=0 és xc=a/2. Azonban, az yII(x), yIII(x), yIV(x), ill. yV(x) esetében h1>h2, így Δx<0 és xc<a/2.

Az 5. ábrán az yI(x) és yV(x) vezetékgörbék és a legnagyobb belógásai szerepelnek közös ábrán. Látható a két belógás el-helyezkedésének az eltérése.

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 11 1

4. ábra Vezetékgörbék közös ábrán

4. táblázat Legnagyobb belógások, közelítő és pontos eredmé-nyek, hiba értéke

Görbeb*

ff max[m]

bff max[m]

b*ff max – bff max

[m]

yI(x) – – –

yII(x) 62,035 62,030 0,005

yIII(x) 62,506 62,485 0,021

yIV(x) 63,283 63,236 0,047

yV(x) 64,354 64,273 0,081

ÖsszEfOglAlás

A cikk matematikai hátteret ad az 1/cosψ szorzófaktor a lánc-görbe belógására való hatásának tárgyalásához. Míg a cikk 1. része a láncgörbe belógására vonatkozó olyan összefüggést ismertetet, amely az oszlopköz bármely pontján alkalmazható, a cikk 2. részében tárgyalt összefüggés (mind pontos, mind pe-dig közelítő) kizárólag a legnagyobb belógásra vonatkozik.

A 4. táblázat alapján megállapítható, hogy az 1/cosψ szorzó-faktort tartalmazó közelítő összefüggés használatával eredmé-nyezett hiba értéke nem jelentős, viszont nő a ferdeség növelé-sével. Azonban azt is meg kell említeni, hogy közelítő összefüg-gés esetén nem szükséges a láncgörbe paraméterének ismerete, míg pontos összefüggés esetén igen, a (14), ill. (15) szerint.

,,, 21max *max

*max hhabbb vfffff

,,,, 21max max max chhabbb vfffff

max *max ffff bb

(14)

(15)

Továbbá, a két összefüggésre a következő egyenlőtlenség érvényes:

,,, 21max *max

*max hhabbb vfffff

,,,, 21max max max chhabbb vfffff

max *max ffff bb

(16)

A cikk 1. részében szereplő 3. ábra, illetve a cikk 2. részé-ben szereplő 4. ábra egymásnak tükörképe. A két gyakorlati példa alapján, amelyekhez ezek az ábrák tartoznak, könnyen belátható, hogy a cikkben bemutatott levezetések mindkét típusú ferde felfüggesztési köz esetén (h1<h2 és h1>h2) egy-aránt érvényesek.

irodalomjegyzék[1] Hatibovic A.: Láncgörbe belógására vonatkozó speciális összefüggések

1. rész, Elektrotechnika, 108. évfolyam, 10. szám, 2015. [2] idAHO POWER: Transmission Line Design, 2013, http://www.oregon.gov/

Energy/Siting/docs/Meeting_Materials/031513/ItemG_Idaho_Power_presentation_031513.pdf [Online]

[3] Hatibovic A.: Derivation of Equations for Conductor and Sag Curves of an Overhead Line Based on a Given Catenary Constant, PERIODICA POLYTECHNICA ELECTRICAL ENGINEERING, Vol. 58, No. 1, pp. 23–27, 2014, DOI: 10.3311/PPee.6993

[4] Tervezési segédlet II, Magyar Villamos Művek Tröszt, Budapest, 1991.[5] Msz 151–1:1986. Erősáramú szabadvezeték, Nagyfeszültségű szabadveze-

tékek létesítési előírásai, Magyar Szabványügyi Hivatal, Budapest, 1986.[6] bayliss C., Hardy b.: Transmission and Distribution Electrical Engineering 4th

Edition, Elsevier, Great Britain, 2012.

Meglévő összefüggés bff max és bvf max között

A szabadvezetékes hálózat tervezésével foglalkozó koráb-bi szakirodalomban [4], valamint az arra vonatkozó régebbi szabványban [5] a következő képlet található a láncgörbe legnagyobb belógásának a számítására ferde felfüggesztés esetén:

2csh2

arsharsh2

1212c ac

hhahhcax

21

21

21

c

ha ,0 ha ,0 ha ,0

; 2

hhhhhh

xxax

4γsh

γ2 2 a

acb

cac

ahha

bff 4sh2

)( 22

122

max

max max ψcos1

vfff bb

axxbxb vfff ,0 ),(ψcos1)(

max max

max *max

ψcos ff

vfffff b

bbbJ

(9)

ahol,b láncgörbe legnagyobb belógása;c felfüggesztési pontok közötti távolság;a oszlopköz hossza;σ/γ láncgörbe paramétere.Az ebben a cikkben használt jelölések alkalmazásával az elő-ző képlet a következő alakban írható fel:

2csh2

arsharsh2

1212c ac

hhahhcax

21

21

21

c

ha ,0 ha ,0 ha ,0

; 2

hhhhhh

xxax

4γsh

γ2 2 a

acb

cac

ahha

bff 4sh2

)( 22

122

max

max max ψcos1

vfff bb

axxbxb vfff ,0 ),(ψcos1)(

max max

max *max

ψcos ff

vfffff b

bbbJ

(10)

Itt bevezetésre került a b*ff_max jelölés, a (3) kifejezéstől való

megkülönböztetése végett. Az első tört a (10) képlet jobb ol-dalán tulajdonképpen az 1/cosψ szorzófaktort [1] képezi, míg a fennmaradó rész a láncgörbe legnagyobb belógását vf. ese-tén. Így a (10) kifejezés egyszerű alakja a (11), amely megfelel a [6] szakkönyvben szereplőnek:

2csh2

arsharsh2

1212c ac

hhahhcax

21

21

21

c

ha ,0 ha ,0 ha ,0

; 2

hhhhhh

xxax

4γsh

γ2 2 a

acb

cac

ahha

bff 4sh2

)( 22

122

max

max max ψcos1

vfff bb

axxbxb vfff ,0 ),(ψcos1)(

max max

max *max

ψcos ff

vfffff b

bbbJ

(11)

Matematikailag ez a kifejezés több okból is közelítő ösz-szefüggésnek tekinthető. Egyrészt különbözik a pontos (3) összefüggéstől, másrészt a (11) tulajdonképpen a (12) [1] kö-zelítő összefüggésnek az egyszerűsítése.

2csh2

arsharsh2

1212c ac

hhahhcax

21

21

21

c

ha ,0 ha ,0 ha ,0

; 2

hhhhhh

xxax

4γsh

γ2 2 a

acb

cac

ahha

bff 4sh2

)( 22

122

max

max max ψcos1

vfff bb

axxbxb vfff ,0 ),(ψcos1)(

max max

max *max

ψcos ff

vfffff b

bbbJ

(12)

Felvetődik a kérdés, hogy mekkora hibát eredményez a (11) használata. A 4. táblázat tartalmazza mind a közelítő, mind pedig a pontos összefüggés alkalmazásával kapott eredmé-nyeket, a láncgörbe legnagyobb belógására vonatkozóan ff. esetén, a fenti példában. A hiba értéke a (13) egyenlet segít-ségével került meghatározásra minden egyes ff.-i köz esetén.

2csh2

arsharsh2

1212c ac

hhahhcax

21

21

21

c

ha ,0 ha ,0 ha ,0

; 2

hhhhhh

xxax

4γsh

γ2 2 a

acb

cac

ahha

bff 4sh2

)( 22

122

max

max max ψcos1

vfff bb

axxbxb vfff ,0 ),(ψcos1)(

max max

max *max

ψcos ff

vfffff b

bbbJ

(13)

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1 1 2

Hatibovic Alenokleveles villamosmérnök, egyéni vállalkozó, tervezőMEE–taghatibovic.alen@gmail.com

5. ábra Vezetékgörbék yI(x) és yV(x) és legnagyobb belógásai

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 11 3

1.) KIS LÁSZLÓ (SPECTRUM Mérnökiroda), az áramütés elleni védelem szabványossági felül-vizsgálatával kapcsolatban tett fel kérdéseket.

a) Melyik hatályos jogszabály írja elő az épületek áramütés elleni védelmének szab-ványossági felülvizsgálatát?

VÁLASZ:Új épület, valamint felújított, bővített épület esetén a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet az

irányadó, felhívjuk figyelmét különösen a 22.§ (4) bekezdés c)., a 33.§ (3) bekezdés ce). pontjaira, valamint az 1. mellék-let II. fejezet 4.1. pontjára. Az időszakos ellenőrzéseknél a KLÉSZ Ön által is idézett pontjai mellett általánosságban az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet (OTSZ), valamint a 14/2004. (IV.19.) FMM rendelettel párhuzamos (az épületekre vonat-kozó) 3/2002. (II.8.) SZCSM-EÜM rendelet az irányadó.

b) A KLÉSZ hatáskörébe tartozó építmények villamos hálózatának részleges felújítása után tartott kötelező szabványossági felülvizsgálat során az eredeti hálózat építésekor, vagy a felújításkor hatályos előírások a mérv-adóak? Létezik-e olyan szabály, hogy csak akkor kell a felújításkori szabályokat figyelembe venni, ha a felújítás a hálózat legalább 40%-át érinti?

VÁLASZ:Felújítás esetén a felszerelt új szerelvényekre, készülékekre, valamint a kifejezetten ezek táplálására kiépített vezetékek-re, elosztókra ezek létesítésekor érvényes szabványkövetel-mények vonatkoznak, a változatlanul hagyottakra az eredeti létesítéskor hatályosak érvényesek. Villamos hálózat felújítá-sával kapcsolatos 40%-os szabály nincs és soha nem is volt. (Tájékoztatásul: a 2014-es kiadású OTSZ tartalmazza a követ-kező szabályt: Új építménynél, valamint a meglévő építmény rendeltetésének megváltozása során vagy annak az eredeti alapterület 40%-át meghaladó mértékű bővítése esetén a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet norma szerinti villámvédelemmel kell biztosítani. – Valószínűleg erre emlé-kezett a kérdező.)

c) A KLÉSZ hatáskörébe tartozó építmények villamos hálózatának részleges felújításakor be kell-e építeni az áram-védőkapcsolót, ha a létesítéskor még nem követel-te meg a szabvány? Milyen mértékű felújítás vonja maga után az áram-védőkapcsoló alkalmazásának kötelezett-ségét? Ki a felelős, ha a felújítás után áramütéses baleset történik, és az visszavezethető az áram-védőkapcsoló hiányára?

VÁLASZ:A felújítás alá kerülő részeken mindig az érvényes szabványi előírásoknak megfelelően kell kialakítani az egyes áramkö-röket. Nincs meghatározva a felújítás mértéke, ha biztonsági szempontok indokolják, akár felújítás nélkül is be lehet szerel-ni pl. egy elosztótáblába a szükséges áram-védőkapcsolót. A felelősség alapesetben természetesen az építtetőé, aki azon-ban ezt megfelelő szerződésekkel a beruházóra, tervezőre, kivitelezőre háríthatja. Természetesen mind a szaktervező, mind a szakkivitelező köteles az általa észlelt hiányosságokra megbízójának figyelmét felhívni.

2.) OSVALD JÁNOS ÁDÁM levelében egy kft. kétszintes épü-letének áramütés elleni védelem szabványossági felülvizs-gálatával kapcsolatban kérdezte: Az épület földszintjén szerelőműhely és más munkahelyek vannak, az emeleten irodák és mellékhelyiségek vannak. Az előző felülvizsgáló hároméves ciklusidőt írt elő, és teljes szabványossági vizs-gálatot végzett minden helyiségre kiterjedően. A helyszín ilyen kialakítása alapján Osvald kolléga csak a földszinti műhelyben végezne szabványossági vizsgálatot, a többi helységre csak szerelői ellenőrzést végezne. Felülbírálhat-ja-e, illetve eltérhet-e az előző felülvizsgálótól?

VÁLASZ: Az érintésvédelmi felülvizsgáló nem hatóság, így a következő felülvizsgálat időpontjára vonatkozó közlése nem rendelke-zés, hanem csupán tájékoztatás. Ha a szóban forgó épületet a KLÉSZ hatálya alá tartozónak tekintik (irodahelyiségekről lévén szó ez nem egyértelmű), akkor a munkahelyek idősza-kos vizsgálatát annak 26.§ (4) bekezdése alapján a vállalati Munkavédelmi Szabályzat (illetve az ennek helyébe lépett kockázatelemzés) szerint kell elvégezni. Ez indokolhatja a 3 évenkénti szabványossági felülvizsgálat kötelezettségét is.

3.) TÓTH GYULA köszöni az előzőekben kapott válaszokat, most újabb kérdésekkel fordult hozzánk:

a) A felülvizsgálók kézikönyvében az időszakos ellen-őrzésnél is az MSZ HD 60364-6:2007 jelű szabvány alkal-mazását ajánlják. Helyesen teszi-e, ha az érvényes MSZ 10900:2009 szabvány előírásait is figyelembe veszi?

VÁLASZ:Az MSZ 10900-2009 érvényes szabvány, amely az egykori MSZ 1600 szabvány fejezetbeosztása alapján elsősorban a tűzoltók követelményei szerint csoportosítja a követelmé-nyeket. Egyáltalán nem ellentétes az MSZ HD 60364-6 szabvánnyal, amelyben a követelmények csoportosítása az MSZ HD 60364 szabványsorozat követelményeinek sorrendjét követi. A tűzoltók természetesen az MSZ 10900 sorrendjében gondolkodnak, így csak azokat a felülvizsgálati jegyzőkönyve-ket fogadják el, amelyek hivatkoznak erre a szabványra.

b) MB-Cu 5x2,5 mm2-es kábelben mehet-e együtt a SELV/PELV és a 230 V-os áramkör?Az MSZ HD60364-4-41:2007 szabvány 414.4.2. szakasza

Arató Csaba, Kádár Aba, Dr. Novothny Ferenc

Érintésvédelmi Munkabizottság ülése

2015. október 7.

Az Érintésvédelmi Munkabizottság 277. ülésén először Szabó Ágota, az MKEH ve-zető főtanácsosa tartott rövid ismertetést a CE-jel alkalmazásáról és a velejáró köte-lezettségekről. Ezután dr. Novothny Ferenc vezetésével az egyesülethez beérkezett szakmai kérdéseket tárgyalt meg és fogal-mazott meg válaszokat. Így többek között válaszolt falétra alkalmazási tilalmával, vad-védő kerítések földelésével, fázisok színje-lölésével, PEN-vezető bekötésével, illetve szakadásával, és a kézi szerszámok ellenőr-zésével kapcsolatos kérdésekre.

Biztonságtechnika

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1 1 4

szerint igen. A régi MSZ 1600-as szabvány 3.3 szakasza szigorúbb követelményeket tartalmaz – így megoszlanak a vélemények.

VÁLASZ: A kisfeszültségű és törpefeszültségű áramkörök közös, többerű vezetékben való vezetését az MSZ HD 60364-4-41:2007 – a le-vélíró által is idézett – 414.4.2 szakaszának harmadik francia bekezdése egyértelműen megengedi.

A régi, már visszavont szabványok rendelkezéseit felesle-ges a jelenleg érvényes szabványkövetelményekkel szembe helyezni. Egyébként a levélíró által idézett MSZ 1600-1:1977 szabvány 3.3. szakasza nem erre, hanem a különböző fajtá-jú (pl. váltakozó és egyenfeszültségű vagy energiaátviteli és híradástechnikai) áramkörök együttvezetésére vonatkozott. A törpefeszültségű és kisfeszültségű áramkörök együttveze-tését annak idején az MSZ 172-1:1986 szabvány 4.1.3.4 sza-kasza tartalmazta, amelynek harmadik francia bekezdése a jelenlegi követelményekkel azonos.

4.) ARDAI JÁNOS kérdése: autópálya mellett kívánnak lefektetni már meglévő LPE40 jelű műanyag csőbe he-lyezett üzemi hírközlő üvegszálas optikai kábel mellé 0,6/1 kV-os üzemviteli erősáramú kábelt. Figyelembe véve az MSZ 13207:2000 szabvány előírásait, megfelel-e a különböző kivitelű és üzemű kábelek elválasztására 30 cm-es távolság és a hírközlő kábelek LPE40 műanyag csőbe helyezése?

VÁLASZ:Az MSZ 13207:2000 szabvány 6.3.3. alfejezete tartalmazza a megközelítési követelményeket, azonban ezek fémes vezető erű hírközlő rendszerekre vonatkoznak. Az idézett szabvány 6.3.3.4. szakasza megengedi a megközelítési távolságot még 20 cm-re is csökkenteni, ha az erősáramú kábel nem csatlako-zik szabadvezeték-hálózathoz, és az alépítmény a kábel közé átlapolással készült választéglázást helyeznek el.

Az áramszolgáltatói gyakorlatban téglák helyett 20x30x1 cm műanyag lapokat is használnak. Az ilyen (tégla, műanyag lap) elválasztás célja, hogy pl. karbantartás esetére a két különböző, és valószínűleg más tulajdonú rendszerek jól lát-hatóan el legyenek választva. A 0,6/1 kV-os kábel (erősáramú villamos hálózat) semmilyen zavaró hatást nem gyakorol az üvegszálas vezetékre. Ezek ismeretében megfelelőnek tartjuk a tervezett elválasztást.

5.) DALLOS TAMÁS a következő kérdésben kérte állásfog-lalásunkat: Egy Honda gyártmányú, aszinkron motoros, 220 V-os mobil áramfejlesztőt használnak, amelyhez csatlakozik egy földelő kábel, ennek végén egy földelő rúd van. Eddig az áramfejlesztőt a gépkocsin kívül hasz-nálták és a földelő rudat a földbe verték. Ezen úgy változ-tattak, hogy a földelő kábelről leszerelték a földelő rudat, majd a kábelt a gépjármű fémszerkezetéhez csavarozták. Helyes-e az a vélemény, hogy ez a változtatás a védő-földelés megszűntét jelenti, az áramfejlesztő esetleges meghibásodása esetén a jármű feszültség alá kerülhet. Ehhez kapcsolódik: ha a földelő rudat nem lehet leverni a földbe, mert az aszfaltozott, betonozott, stb., akkor mi-lyen módszerrel lehet elégséges mértékű kontaktust lét-rehozni a zárlati áram földbe vezetéséhez?

VÁLASZ:Minden villamos gép használatára a „Használati utasítás”, illet-ve a „Gyártmányismertető” előírásai a mérvadóak! Áramütés

elleni védelem szempontjából a földelőrúd leverése elenged-hetetlen, nélküle az aggregátor használata életveszélyes!

A gépjármű nem alkalmas földelőnek, még ha elektrosz-tatikai okokból földpotenciálon van, akkor sem tudja a test-zárlati áramokat levezetni, és az áramütés elleni védelem kioldószerveit működtetni. Arról nem is beszélve, hogy egy konstrukcióban bármely változtatás új termék forgalomba hozatalát jelenti, amelyhez az összes vizsgálatot és engedé-lyeztetést újra el kell végezni.

Valóban, városi vagy ipari környezetben gyakran prob-lémás a földelő rúd leverése, de földelés nélkül nem szabad üzemeltetni! Más kérdés, hogy a mobil földelő rúddal azonos, vagy jobb földelési ellenállású földelő alkalmazása megfelelő (pl. vasoszlop, épület alapozásföldelő stb.). Ezt a helyszínen kell mérlegelni és a megfelelő kötés jóságáról mindig gon-doskodni kell!

6.) GÉRCZEI LÁSZLÓ (ORFI Műszaki Osztály) Az inté-zetükben felújítják a világítási berendezéseket, ennek során LED-fényforrású lámpatesteket szerelnek fel. Kér-dése: Amennyiben a korábbi fénycsőarmatúrák nem rendelkeztek érintésvédelemmel, védővezetővel, úgy az új lámpatesteknél, amelyeknél ki van építve a megfele-lő védővezető kapocs – a kivitelezőnek kötelessége-e az üzembe helyezés előtt biztosítani a megfelelő védőveze-tő csatlakozásokat?

VÁLASZ:Minden lámpatestet minden esetben – a műszaki leírásában is olvasható – kialakításának megfelelő áramütés elleni véde-lemmel kell ellátni! Így az I. év. osztályú lámpatesteket, ame-lyeknek van védőcsatlakozó kapcsa, be kell kötni védővezető hálózatba! A II. év. osztályú, kettős vagy megerősített szigete-léssel rendelkező lámpatesteket, amelyeken a kettős négyzet jel látható, nem kell bekötni! A legtöbbször az okoz gondot, hogy egyes olcsóbb kivitelű lámpatesteken sem jelölés, sem védő csatlakozó kapocs nincs, ugyanakkor jól látható, hogy a kivitele az I. év osztályúnak felel meg. Ilyen esetben ezeket nem szabad alkalmazni, vagy – ha ez megoldható – szakem-bernek át kell alakítani, pl. védőkapoccsal kell ellátni.

Feltétlen javasoljuk, hogy minden felújítást, cserét stb., a mindenkor érvényes szabványkövetelményeknek megfelelő-en, csak szakszerű módon hajtsanak végre! Ha várható, hogy ennek anyagi vonzata is van, ajánlatos, hogy a kivitelező előre tájékozódjon, és szerződében rögzítsék a ténylegesen elvég-zendő munkát, pl. ebben az esetben a védővezető kiépítését, bekötéseket stb. Nem fogadható el az, hogy felújításkor fél-munkát végezzenek és tovább megtartsák a hibás megoldá-sokat! Az ismertetett munkákkal kapcsolatban figyelmükbe ajánljuk az e témakörrel foglalkozó MSZ HD 60364-4-41:2007 és MSZ HD 60364-5-54:2012 szabványokat.

7.) SZILÁDI TIBOR (LEGRAND Magyarország Zrt.) A követ-kező probléma megoldásához kérte az Érintésvédelmi Munkabizottság szakmai segítségét: Franciaországban 1969 októbere óta kizárólag csak gyermekvédelmi re-tesszel (más elnevezéssel: védőzsaluval) felszerelt ház-tartási csatlakozó aljzatok hozhatók forgalomba, illetve alkalmazhatók, ezért – véleményük szerint – a balese-ti statisztikáik jelentősen javultak az ilyen jellegű bal-esetekre vonatkozóan. A LEGRAND központ azt szeret-né elérni, hogy jogszabállyal Magyarországon is tegyék kötelezővé gyermekvédelmi retesz alkalmazását minden egyes forgalomba hozott háztartási csatlakozó aljzaton, ezzel is növelve a villamos biztonságot Magyarországon.

VÁLASZ:Az ismertetett témára vonatkozó jogszabály kiadása a Nem-zetgazdasági Minisztérium hatáskörébe tartozik, így javasla-tával egyedül oda fordulhat. E javaslatot kockázatértékeléssel és a várható megtakarítások gazdasági számításával kell alá-támasztania.

Megjegyezzük, hogy egyszerű módosításról van szó, de akkor is komplikáltabbá válik a termék (több hibalehetőség-gel!) és ezáltal a gyártás is. A gyártónak nagyobb lesz a költ-sége, a vevőnek többet kell fizetnie érte! A vevő pedig rá van kényszerülve, hogy akkor is ilyet vegyen és használjon, ami-kor semmi értelme, és sehol sincs gyerek, pl. különféle ipari jellegű helyek vagy irodák esetében.

Ugyanakkor nagyon sok rossz tapasztalatunk van az ilyen reteszekkel felszerelt, ipari helyeken vagy az építőiparban al-kalmazott hosszabbítókkal. Egyetlen olyan balesetről sincs tudomásunk, amely ilyen retesz alkalmazásának hiányából következett volna be, így kockázatértékeléssel ennek alkal-mazása aligha támasztható alá. Viszont zsalus hosszabbítók a használat során bepiszkolódtak porral, cementtel stb. és használhatatlanná váltak! Ez meglehetősen nagy karban-tartásigényt okozott, amely komoly anyagi hátránnyal járt. (Legtöbbször el kellett távolítani az amúgy is felesleges re-teszt. Szakmai hozzáértés nélküli, kimondottan életveszélyes barkács megoldásokkal is találkoztunk!)

A Munkabizottságunk véleménye szerint a vevőre rá kell bízni, hogy valóban csak akkor vegyen ilyet, ha tényleg szük-sége van rá, és ne kényszerítsünk a vevőre semmit (többlet költséget stb.)! Tehát legyen a piacon ilyen is meg olyan is, le-gyen választék és a korrekt tájékoztatás alapján a vevő válasz-sza ki magának az optimális megoldást! Ezek alapján mi nem javasoljuk gyerekvédő zsalu kötelező alkalmazását minden esetben, mindenhol – így a javaslatát nem támogatjuk

8.) SZEMESI ANITA ingatlant szeretne vásárolni, ami-nek a szomszédságában nagyfeszültségű távvezetékek futnak. Kisgyerekes szülők, ezért csak akkor költöznénk oda, ha nincs élettani hatása a vezetékeknek. Felvi-lágosítást kér arról, hogy, hogyan működnek ezek a vezetékek, sugároznak-e, és milyen hatással vannak az egészségre?

VÁLASZ:A nagyfeszültségű távvezetékek villamos energiát szállíta-nak. Tény, hogy ennek következtében a vezeték közelében villamos és mágneses tér keletkezik. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) egyik szervezete a WHO (Word Health Organisation) Egészségügyi Világszervezet. Ez a szervezet mind a villamos térerősségre, mind a mágneses térerősség-re (mágneses indukcióra) meghatározta azt a határértéket, amely az emberi szervezetre biztosan nem káros. A Magyar-országon, az átviteli hálózaton alkalmazott nagyfeszültségű távvezetékek (132 kV … 400 kV) alatt, az emberi magasság-ban mind a villamos térerősség, mind a mágneses térerősség (mágneses indukció) értéke mindenhol a megengedett ha-tárérték alatt van, így az egészségre nem veszélyes és nem káros! Az értékeket mind számítással, mind méréssel szakem-berek meghatározták, ellenőrizték. Az eredményeket szakfo-lyóiratokban (Elektrotechnika) publikálták.

9.) MORVAI LÁSZLÓ egy áramütéses balesetről adott tájé-koztatást.Egy irodaépület teakonyhájában lévő bútorba épített hűtő-szekrény egyfázisú, háztartási kivitelű védőérintkezős duga-szolóaljzatra volt csatlakoztatva. Amikor az egyik hölgydol-

gozó távozóban egyik kezével megfogta a helyiség ajtajának kilincsét, észrevette, hogy nyitva van a hűtőszekrény, ezért a másik kezével becsukta a hűtő ajtaját, eközben áramütés érte. A hölgynek szerencsére az ijedtségen kívül más baja nem lett. A dugaszolóaljzatot védő áram-védőkapcsoló működött, ki-kapcsolt. Az áram-védőkapcsolót visszakapcsolva, felkap-csolva maradt, nem kapcsolt ki. Tehát a hölgyön keresztül záródott a hibaáramkör. A 30 mA-es kioldóáramú áram-védő-kapcsoló mind tesztgombra, mint hibaáramra megfelelően működik, a mért kioldóáram 24 mA volt.

A vizsgálat során megállapították, hogy a hálózatra csatla-koztatott állapotban a hűtőszekrény megérinthető fémteste (burkolata, ajtaja, belső fémszerkezete), sőt az ezekkel fémes kapcsolatban lévő, a bútorlapon lévő fémfogantyú is fázis-feszültségre került és azon is maradt. A hálózatra nem csat-lakoztatott állapotban a hűtőszekrény csatlakozódugójának védőérintkezője és a hűtőszekrény hátul lévő kompresszora között a védővezető folytonos, ugyanitt a csatlakozódugónál a védővezető és az üzemi vezetők között mérve a készülék szi-getelési ellenállása 1000 MΩ volt, ami megfelelő. A hálózatra csatlakoztatott állapotban a csatlakozódugó védőérintkezője és a kompresszor között a védővezető folytonos, a rajta mért nullázási hurokellenállás értéke megfelelő.

Ugyanakkor megállapították, hogy a hűtőszekrény-veze-ték csatlakozódugójának védőérintkezője és a hűtőszekrény megérinthető fémburkolata, ajtaja, belső fémszerkezete között nincs folytonosság. Azaz a hűtőszekrény rendeltetés-szerű használta során, annak testének megérintésekor nincs áramütés elleni védelem. (A helyiségben lévő további három, jó állapotú, nem testzárlatos hűtőszekrénynél ugyanezt a je-lenséget tapasztalták.)

A teakonyha helyiség épületinstallációs villamos berende-zésének állapota a legutóbbi felülvizsgálat óta nem változott, hibavédelmi, áramütés elleni védelmi szempontból megfele-lő. Az áramütés az épületinstallációs villamos berendezésével nem hozható összefüggésbe.

A vizsgálat végül megállapította: A hűtőszekrény alkalma-zási helyén a létesített villamos hálózat áramütés elleni vé-delmének kialakítása megfelelő, a hűtőszekrény kialakítása a gyártói előírásoknak megfelelő. A hibát a hűtőszekrény be-építésekor végzett gondatlan szerelés okozta, így kerülhetett feszültség alá a hűtőszekrény fémteste.

Az ismertetett baleset a hűtőszekrények villamos konst-rukciójának nem szerencsés megoldására hívta fel a fi-gyelmet: ugyanis a szekrények nagykiterjedésű fémtestét, burkolatát nem kötik össze a védővezetővel. Ezek a nagy-kiterjedésű fémtestek meghibásodás, figyelmetlenség vagy más ok, pl. helytelen kezelés miatt könnyen feszült-ség alá kerülhetnek. Ez veszélyes helyzeteket okozhat, mert nincsenek bevonva az áramütés elleni védelembe.

***

Az ÉV. Munkabizottság a következő ülését 2015. december 2-án, szerdán du.14.00 órakor tartja a MEE központi székhe-lyén: 1075 Budapest, VII. kerület Madách Imre út 5. III. emele-ten a nagytárgyalóban.

Arató Csaba

Dr. Novotny FerencÉVÉ Mubi vezető

Kádár Aba,lektor

Az emlékeztetőt összeállította:

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 11 5

Kádár Aba, Dr. Novothny Ferenc (PhD)

Villamos berendezések és védelmek

Idáig önálló magyar szabványok – a német szabványok figye-lembevételével – kötelező erővel szabályozták az érintésvé-delem előírásait. Ezt követően azonban – belépvén az Európai Unióba – átvettük az európai szabványokat. Műszakilag ezek nem voltak lényegesen mások, mint a mi magyar szabványa-ink (az utolsó években nagyon figyeltünk az IEC-előírásokkal azonos követelmények megadására), szerkezetében azonban teljesen új szövegezéssel találkoztunk. Alapvető különbség az is, hogy míg a korábbi magyar biztonsági szabványok előírá-sai köelezőek voltak, az európai szabványok nem előírásokat, hanem követelményeket adnak meg (nem egyszer alternatí-vákat, s azok ajánlásának sorrendjét), így az itt megadottaktól elrérő megoldásokat is megenged alkalmazni, mindenféle külön engedély nélkül, egyéni felelősség vállalása alapján. Az azonban törvényileg kötelező, hogy az eltérő megoldáso-kat kizárólag abban az esetben alkalmazhatjuk, ha vállaljuk annak a felelősségét, hogy az általunk választott megoldás legalább olyan biztonságos, mint a szabványos.

A szakemberek megszokták, hogy a műszaki életben csak alapos indokkal és ritkán változnak a kivitelezésre, illetve a villamos biztonságra vonatkozó előírások. Ennek oka egy-részt az, hogy a villamosság veszélyes volta miatt a bizton-ságtechnikára vonatkozó ismeretek már korán rögződtek, és a szabályozás szükséges előírásai egységes rendszert alkotva, már az előző évszázadban teljesen kiforrottnak mondhatók voltak. Másrészt elektrotechnikai környezetünk nem élt át e századfordulón olyan technikai „forradalmat”, mint az elekt-ronika vagy az informatika. Azaz a fejlődést követő szokásos változásokon kívül nem látszott indoka alapvető változtatá-soknak, figyelembe véve azt a tényt is, hogy az érintésvéde-lem területén is (még 1985-ben) áttértünk az IEC alapú előírá-sok alkalmazására.

Azonban a 90-es években az IEC úgy döntött, hogy egy-séges szerkezetben tárgyalja a villamos biztonságtechnika létesítésre, valamint érintésvédelemre vonatkozó előírásait, és folyamatosan megjelentette az akkor IEC 364 jelzetű szab-ványsorozatot. Tekintettel arra, hogy minden iparilag fejlett

országban már volt korábban is ilyen előírás, minden állam ragaszkodott ahhoz, hogy ezekhez a saját gyakorlatának megfelelő kiegészítő előírásokat (nemzeti eltéréseket) adjon. Ezért ez az előírás az Európai Unióban nem európai szabvány-ként (EN), hanem harmonizált dokumentumként (HD) jelenik meg, azaz az IEC 364 szabványsorozatot HD 384 jelzeten az Európai Elektrotechnikai szabványügyi bizottság (CENELEC) is kibocsátotta, így az Európai Unióhoz való csatlakozásunk egyértelművé tette, hogy ezt kell kibocsátani, számfoglaltság miatt az eredeti IEC – és nem az európai HD számozására ha-sonlító – MsZ 2364 jelzettel. A kisfeszültségű berendezések általános létesítési biztonsági előírásait az MSZ 1600 szab-ványsorozat, míg az érintésvédelmi előírásokat az MSZ 172/1 szabvány tartalmazta, de a szerkezeti és tartalmi, méretezési változások nem tették lehetővé e régi szabványok átszerkesz-tését, hanem a 90-es évektől folyamatosan kibocsátott 2364 jelzetű sorozattagokat egyszerre 2003-ban érvénybe léptetve a régieket visszavonva, azokat az MSZ 2364 szabványsorozat váltotta fel. Az új sorozat – 410 sz. szabványa foglalkozik az áramütés elleni védelem

elvi kérdéseivel,– 470 sz. szabványa az áramütés elleni védelmek alkalmazá-

sával,– 531. sz. szabványa foglalkozik a kapcsoló és vezérlőkészü-

lékekkel, s ezen belül az áram-védőkapcsolók kiválasztásá-val is,

– 540 sz. szabványa a földelőberendezések és védővezetők kiválasztásával és szerelésével,

– 610 sz. szabványa a felülvizsgálatokkal,– 7. sz. fejezetének szabványai a különleges berendezések

(pl. fürdőszobák, szaunák, uszodák, stb.) speciális szabálya-it adják meg, s ezen belül foglalkoznak az érintésvédelem kialakításának különleges előírásaival is.

A terület szabványosítása evvel nem fejeződött be, a szabá-lyozás a villamos létesítés egyre újabb és újabb részletére tér ki. Így az MsZ 2364 sorozat is – követve a nemzetközi/európai munkát – a mai napig folyamatosan bővül, miközben folyik a régebbi kiadású szabványok korszerűsítési munkája is. A HD 384 új szerkezetet takaró számozási rendszere – rész, kötet, főfejezet, fejezet, szakasz – megkönnyíti a belső hivatkozáso-kat, lehetővé teszi a sorozat tetszőleges bővítését úgy, hogy az új szabvány számozása belesimul a számozási rendszerbe. A szakaszszámok magukban hordozzák a nagyobb egységek (fejezet, főfejezet, kötet, rész) számjegyeit, így egy szakasz-számból azonosítani lehet az adott szabványt.

Közben a dereguláció következtében megváltozott a szab-ványok jogi státusa is, mert a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII.törvény /sZtv./ 6.§ (1) bekezdés értelmében a NEMZETI SZABVÁNY ALKALMAZÁSA ÖNKÉNTES! A 2002. január elsejével hatályos törvénymódosítást követően nincs többé lehetőség arra, hogy jogszabály nemzeti szabványt kö-telezően alkalmazandónak nyilvánítson.

A műszaki követelményeket a szabványokba kellett áthe-lyezni, de a sZtv. 6.§ (2) bekezdés értelmében műszaki tar-talmú jogszabály (rendelet, szabályzat) hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekin-teni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek. Mi is akkor ma a szabvány?

Elismert szervezet (Magyar Szabványügyi Testület) által alkotott közmegegyezéssel elfogadott műszaki (technikai) dokumentum. A műszaki jogi szabályozás mintául szolgáló eszköze. Mindig a kor, azaz a jelen technikai színvonalának megfelelő műszaki megoldásokat ad, amelytől

Érintésvédelemtől az áramütés elleni védelemig

2. részAz Európai Unióhoz csatlakozásunk nemcsak a jogsza-bályok deregulációját jelentette, hanem gyökeres változást hozott a műszaki életben is, nemcsak fogalmi változásokat, méretezési változásokat kellett megél-nünk, hanem egészen új tárgyalásmódot, szemléletvál-tozást és szerkezeti átalakítások sorát kellett megszok-nunk. A cikk arra ad választ, hogyan jutottunk el máig, és hol tartunk ma.

The joining European Union meant not only the deregulation of inprovision of laws, but it has brought a radical change also in the technical life. We had to live to see not only change of the concept, change of measuring, but we had to get used to brand new method of negotiation, to different way of looking at things and to the several transformation of structure. The article tries ti give answer how we could get today situation, and where we are today.

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1 1 6

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 11 7

a megfelelőbb minőség, a nagyobb biztonság irányában lehet (tanácsos) csak eltérni.

A kisfeszültségű létesítés előírásváltozásai két lényeges do-logban azonban alapvetően megváltoztatta a megszokott korábbi gyakorlatot. Az egyik az, hogy olyan új szerkezetben jelent meg e szabvány, amely tetszőleges bővítést és változta-tást tett lehetővé, a másik az, hogy idegen nyelven megjelent szabvány szöveghű fordítását kellett bevezetni, így a magyar szakszavak sora helyett új kifejezések jelentek meg. (Ez talán még fájóbb, mert új szakkifejezések elterjedésének és teljes meghonosodásának időtartama csak évtizedekben mérhető.)

Az új szakkifejezések nemcsak egyes régi elnevezések megváltoztatását jelentik, hanem új fogalmak bevezetését is és megjelennek az angolszász kifejezések rövidített betűsza-vai is. A teljesség igénye nélkül: feszültségsáv, várható érinté-si feszültség, aktív rész, idegen vezetőképes rész, közvetlen érintés, közvetlen érintés elleni védelem, közvetett érintés, közvetett érintés elleni védelem, alapszigetelés, sELV, PELV, TT-rendszer, TN-rendszer.

MÉrETEZÉSI VÁLToZÁSoK AZ MSZ 2364-BEN

Először azt kell megemlíteni, hogy ezek az új szabványok merőben eltérnek a régen kibocsátott termékszabványoktól, amelyek — kötelező alkalmazásuknak is betudhatóan — minden részletre kiterjedő, sőt még esetleg mintamegoldást is tartalmazó előírásokat közölt.

Ezek a mai „önkéntes alkalmazású” folyamatos kidolgozás alatt lévő szabványok esetenként csak a feladatot fogalmaz-zák meg, és „kidolgozás alatt áll” megjegyzés vagy üres hely utal arra, hogy kidolgozás alatt levőnek tekintik a megol-dásokat, vagy nemzeti bizottságok hatáskörébe utalják az előírások kidolgozását és közreadásának formáját. Azonban az, hogy az adott feladatot meg kell oldani, az előírás, de a szabvány a szabványalkalmazó szabad mérlegelési körébe utalja a szükséges intézkedés kiválasztását, meghatározását. Ennek jó példája volt az MsZ 2364-300 Általános jellemzők elemzése szabvány, amely a villamos berendezések bizton-ságos kialakításához előírta egy sor — mellékletben részle-tezett — jellemző előzetes vizsgálatát, de ezen jellemzők többségének figyelembevételére nem adott módszert vagy konkrét előírást.

Védelem a táplálás önműködő lekapcsolásával. A korábbi szabvány védővezetős érintésvédelmi módjainak új neve „Védelem a táplálás önműködő lekapcsolásával”, amelybe a TT-, TN- és az IT-rendszer tartozik. Meg kell említeni, hogy a méretezési összefüggések nem változtak, de a lekapcsolási idők és a kioldóáram meghatározása igen (Nem szerepel-nek az α kiol(va)dási szorzó értékei).

Az MsZ 2364 kibocsátásával kiépíthető az érintésvédelmi törpefeszültség hazánkban korábban nem alkalmazható föl-delt változata is (PELV), amely szintén szabványos.

Az MsZ 2364 szabvány alkalmazásának legnagyobb hát-ránya az volt, hogy egy szakmai probléma megoldásához számos szabványlap áttekintésére volt szükség, hiszen elkü-lönült az általános megoldás (pl. 410) a készülékek, veztékek (pl 540) kiválasztásától, méretezésétől.

A szabványszámok egységesítése érdekében mind az IEC mind a CENELEC új szabványszámozásra tért át, így 2005-től MsZ HD 60364 jelzettel jelentek meg a sorozat új szabványai.

A villamos biztonság szakterületét 2009-ben egy újabb radikális változás rázta meg. Egyidejűleg fogalmi változások, szerkezeti változások és méretezési változások azonnali beve-zetése történt, a régi szabványok (pl. MsZ 2364-410) azonnali visszavonásával.

A változtatás napi szinten minden szakembert érintett, mert a folyamatosan megjelenő új, ill. átdolgozott MsZ HD 60364 szabványsorozat rész, kötet, főfejezet, fejezet, szakasz, változásait egy újabb teljes szerkezeti változás követte. A hét részből álló szabványsorozat második és harmadik részét az első részbe szerkesztették, továbbá a 2001 előtti sorozat külön kiadványaiban szereplő összetartozó tématerületeket egybeszerkesztették, így az 1-6. részben lévő szabványok szá-ma 28-ról 11-re csökken. Ezt az IEC átszerkesztést a CENELEC csak fokozatosan vette át, így bevezetése hazánkban is lépé-senként történt.

Az ismételt fogalmi változásokat egy újabb egységesítési tö-rekvés idézte elő, miszerint az újonnan megjelenő szabványok az MsZ EN 61140:2003 „Áramütés elleni védelem. A villamos berendezésekre és szerkezetekre vonatkozó közös szempontok (IEC 61140:2001)” szabvány fogalmi meghatározásait vette át.

A SZABVÁNYAZoNoSíTó jELZET VÁLToZÁSAI

Az MsZ 2364 jelzet eltűnik, amelyet a nemzetközi (IEC) szab-vány 60364 száma vált fel, de miután az Európai Elektrotech-nikai szabványügyi bizottság (CENELEC) tagjai vagyunk, ezért a szabványügyi Testület (MsZT) a jóváhagyott európai válto-zatot (HD) bocsátja ki MSZ HD 60364 jelzettel. További vál-tozás, hogy a szabványszámot követő — kezdetben pontok-kal elválasztott — rész, kötet, főfejezet (pl. 4. rész; 41. kötet; 411. főfejezet) helyett a szabványszámot követően kötőjellel elválasztva a rész száma, majd újabb kötőjellel elválasztva a kötet száma szerepel: pl. MSZ HD 60364-4-41. Ezt a jelzetet a CENELEC csak az IEC/CENELEC közös kibocsátású szabvá-nyokra alkalmazza. Természetesen teljes körű szabványmeg-adáskor a jelzetet — kettőspontot követően — a kibocsátás éve zárja: pl. MSZ HD 60364-4-41:2007.

A szabványalkalmazók szempontjából az MsZ HD jelzetű szabványok csupán annyiban térnek el az MsZ EN jelzetű szabványoktól, hogy nemzeti eltéréseket tartalmazhatnak, azaz meg kell nézni a szabvány végén található (Z-vel jelölt) mellékletet, vajon abban nincs-e az adott szakaszra vonatko-zó magyar nemzeti eltérés megadva.

CímváltozásAz MsZ 2364 szabvány címe: Épületek villamos berendezé-sei. A szabványsorozat kidolgozása során bővült a szabályo-zott szakterület (pl. lakókocsiparkok, lakóautók, vezetőanya-gú szűk helyek, stb.), Ezt követte a címváltozás is: MSZ HD 60364 Kisfeszültségű villamos berendezések.

Változott az alcím megadásmódja is, a kötet megnevezés eltűnik és a kötőjeles számokat követően csak a „rész” meg-nevezés lesz feltüntetve, azaz például:

4. rész: biztonságtechnika. 41. kötet: Áramütés elleni véde-lem helyett,

4-41. rész: Biztonság. Áramütés elleni védelem

Összeszerkesztési változásA 2001-ben elkezdett szerkezeti változtatás lényege, hogy a korábbi kiadványban különböző helyeken szerepeltetett ösz-szetartozó tématerületeket igyekezett az IEC egy helyre, egy szabványba csoportosítani, így csökkentek a részek (2. és 3. rész elmaradt), és lényegesen csökkent a szabványok száma (28-ról 11-re). Ezt a szerkezeti változást a CENELEC, és vele az MsZT fokozatosan vette csak át és vezette be. Az IEC 60364 átszerkesztett kiadványairól az 1. táblázat ad áttekintő képet.

Lényeges megjegyzés, hogy a szabvány „7. rész: Különleges berendezésekre vagy helyiségekre vonatkozó követelmények” kiadványait az átszerkesztés nem érinti.

Az MsZ HD 60364-4-41:2007 szabvány az átszerkesztett kisfeszültségű villamos berendezések szabványsorozat (1.–6. rész) első kiadványa.

Ez a szabvány váltotta fel az MsZ 2364-410: 1999-et és 1M:2004 módosítását, valamint az MsZ 2364-470:2002-t, és tartalmazz a az MsZ 2364-460:2002, 461. főfejezetét vala-mint az IEC 60364-4-481:1993 „Az áramütés elleni védelmi módok kiválasztása a külső hatások figyelembevételével”

korszerűsített tartalmi főrészét. Az összeszerkesztésről átte-kintő képet nyújt a 2. táblázat.

Eredetileg változtatás nélküli összeszerkesztésről volt szó, de már ahogy az lenni szokott, ha valamihez hozzányúlnak, az meg is változik. A főbb változások:

Átveszi az • MSZ EN 61140 Áramütés elleni védelem. A villamos berendezésekre és villamos szerkezetekre vonatkozó közös szempontok fogalmi meghatározásait;Módosítja, pontosítja a védővezetős érintésvédelmi mó-•dok lekapcsolási előírásait;bevezeti a kiegészítő védelem fogalmát, és egyes esetekre •elő is írja alkalmazását.

Részletesebben:Legfontosabb fogalmi változások:Az alapvédelem fogalma került a közvetlen érintés elleni védelem, a közvetett érintés ellen védelem (azaz a koráb-bi „érintésvédelem”) helyére pedig a hibavédelem került.

TN-rendszerek (nullázott rendszerek) vonatkozásában változás, hogy meg kell annak a változatát is pontosan adni azaz: TN-C; TN-s; vagy TN-C-s.

Szerkezeti változásokAz alapvédelem követelményeit és szerkezeti megoldásait e szabvány nem az alapszövegben tárgyalja, hanem mellékle-tekben. Az „A” melléklet adja az általános megoldásokat. A „B” melléklet tér ki a szakképzett vagy kioktatott személyek által felügyelt berendezésekben használható megoldásokra – azaz ahol a szakképzetlen személyek felügyelet nélküli jelenléte ti-los – úm. védőakadályok vagy az elérhető tartományon kívüli elhelyezés alkalmazására.

Ugyanígy a hibavédelmi módok közül azokat, amelyek alkal-mazása általánosan megengedett — a táplálás önműködő le-kapcsolása; kettős vagy megerősített szigetelés; villamos elvá-lasztás egy fogyasztókészülék táplálása esetén; törpefeszültség (sELV és PELV) — az alapszöveg tárgyalja. Azokat a hibavédelmi módokat azonban, amelyeket csak akkor szabad alkalmazni, ha a berendezés szakképzett vagy kioktatott személyek ellenőrzé-se alatt áll úgy, hogy felhatalmazás nélkül a berendezéseken nem lehet változtatásokat végezni a „C” melléklet írja elő: (kör-nyezet elszigetelése, földeletlen egyenpotenciálú összekötés, villamos elválasztás több fogyasztó táplálására). Itt jegyezük

meg, hogy az egyenpotenciálú összekö-tés szinonim az egyenpotenciálra hozás EPH fogalmával.

A szabvány az „állandósult érintési áram” és a „kisütési energia korlátozá-sával” kialakított hibavédelmi módok előírásait nem tartalmazza!

Kialakítási, méretezési változásokAz egyenpotenciálú összekötésAz egyenpotenciálú összekötés e szab-vány szerint a táplálás önműködő le-kapcsolásával működő áramütés elleni védelmek szerves része, elhagyhatatlan tartozéka. A szabvány pontosan előírja, hogy minden egyes épületben mi legyen bekötve az egyenpotenciálú összekötésbe:

A földelővezető, a fő földelőkapocs, valamint a következőkben felsorolt vezetőképes részek:

az épületben lévő közüzemi csőve-– zetékek, pl. gázvezeték, vízvezeték;

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1 1 8

1. rész:Alapelvek, általános jellemzők elemzése, fogalommeghatározások

4-41. rész: Védelem.Áramütés elleni védelem

4-42. rész:Védelem.Hőhatások elleni védelem

4-43. rész:Védelem.Túláramvédelem

4-44. rész:Védelem.Elektromágneses zavarok és feszültségzavarok elleni védelem

5-51. rész:Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Általános előírások

5-52. rész: Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Kábel- és vezetékrendszerek

5-53. rész:Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése.Védelem, leválasztás, kapcsolás, vezérlés és folyamatos ellenőrzés (monitoring)

5-54. rész:Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése.Földelőberendezések, védővezetők és védő összekötő vezetők

5-55. rész:Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése.Egyéb szerkezetek

6. rész: Ellenőrzés

1.táblázat IEC 60364 átszerkesztett változata

2.táblázat Az áramütés elleni védelem szakterületi átszerkesztése

Részek az átszerkesztés után

Az új részekben lévő régi kiadványok

Az új részekben lévő régi címek

4-41.rész: Védelem. Áramütés elleni védelem

IEC 60364-4-41:1992 + A1:1996, A2:1999

4. rész: Védelem.41. kötet: Áramütés elleni védelem

IEC 60364-4-46:1981 461. főfejezet

4. rész: Védelem.46. kötet: Leválasztás és kapcsolás

IEC 60364-4-47:1981 + A1:1993

4. rész: Védelem.47. kötet: A védelmi módok alkalmazása.470. főfejezet: Általános előírások. 471. főfejezet: Áramütés elleni védelmi módok

IEC 60364-4-481:1993

4. rész: Védelem.48. kötet: Védelmi módok kiválasztása a külső hatások figyelembevételével.481. főfejezet: Az áramütés elleni védelmi módok kiválasztása a külső hatások figyelembevételével

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 11 9

a szerkezeti idegen vezetőképes részek, ha azok normál – használat esetén hozzáférhetők, a fémes központi fűtési és a légkondicionáló berendezések;a vasbeton épületszerkezetek fémrészei, ha a fémrészek – hozzáférhetők és megbízhatóan össze vannak egymással kötve;a távközlési kábelek minden fémköpenye, figyelembe véve – a kábelek tulajdonosainak vagy üzemeltetőinek követel-ményeit.Az ilyen, az épületbe kívülről bevezetett vezetőképes ré-

szeket az épületen belül, az épületbe való belépési pontjuk-hoz a lehető legközelebb kell bekötni az egyenpotenciálú összekötésbe.

A szabvány ezen előírásainak betartása általában könnyítés, mert a KLÉSZ — a 8/1981(XII.27.) IpM rendelettel hatályba lép-tetett Kommunális és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzata /ami nem szabvány, hanem továbbra is kötelező jogszabály/ — alá nem tartozó berendezéseknél csupán a szabványban felso-rolt fémszerkezetek EPH-hálózatba való bekötését követeli meg, így ezekre a KLÉSZ előírásai csupán ajánlásoknak tekinthetők.

A védő egyenpotenciálú összekötés kivitelének a HD 60364-5-54:2007 kiadása szerint kell elkészülnie, misze-rint a fém vízcsövek, fém gázcsövek és egyéb éghető folya-dékokat szállító csövek, kábellétrák nem alkalmazhatók egyenpotenciálra hozó vezetőként (EPH-vezetőként).

Ennek oka nyilvánvalóan az ezekben a hálózatokban alkal-mazott szigetelőcső. Ezért mostantól a védővezető és az ide-gen fémszerkezetek közötti egyenpotenciálú összekötéseket az épület minden szintjén meg kell ismételni. Ennek kialakítá-sára mutat példát az 1. ábra. Megengedett azonban a szintek között egyetlen közös védő egyenpotenciálra hozó vezető alkalmazása, amely vezető mind a védővezető, mind az EPH-vezető feladatát ellátja, nevezhetnénk PEEPH-vezetőnek is. Elvben e helyett megoldás lehetne a földszintről külön EPH-gerincvezető felvezetése végig az utolsó szintig.

A védővezetőA szabvány szerint minden áramkörnek rendelkeznie kell egy megfelelő földelőkapocshoz csatlakoztatott védőve-zetővel.

Ezek szerint tehát a védővezetőt (TN- és TT-rendszerekben) mindenütt az áramköri vezetők mellett kell vezetni, nem megengedett sem az a megoldás, hogy egy adott áramkörre csatlakozó villamos szerkezethez védővezetőként egy másik áramkör mellett vezetett védővezetőt használjanak fel, sem az, hogy az áramköröktől független „gyűjtő” védővezetőt al-kalmazzanak; de nem tiltott az, hogy két együtt (közös cső-ben, közös kábelben) haladó áramkörnek közös védőveze-tője legyen. (Ez a korlátozás főként az EMC-követelmények teljesítése miatt szükséges!)

Villamos berendezések és védelmek

JelmagyarázatM Test a villamos szerkezet megérinthető vezetőképes része, amely

normál esetben nem aktív, de aktívvá válhat az alapszigetelés meghibásodása esetén

C Idegen vezetőképes rész az a vezetőképes rész, amely nem része a villamos berendezés-

nek, alkalmas azonban valamely villamos potenciálnak, általá-ban a helyi föld villamos potenciáljának az odavezetésére.]

C1 Kívülről jövő fém vízcső, C2 Kívülről jövő fém szennyvízcső, C3 Kívülről jövő fém gázcső, szigetelő közdarabbalC4 LégkondicionálásC5 Fűtési rendszerC6 Fém vízcső, pl. a fürdőszobábanC7 Idegen vezetőképes rész a testektől kézzel elérhető tartománybanB Fő földelőkapocs vagy földelősín a villamos berendezés földelő-

berendezésének részét képező kapocs vagy sín, amely lehetővé teszi több vezető villamos csatlakoztatását földelési célból

T Földelő a földdel villamos érintkezésben lévő vezetőképes rész, amely be lehet ágyazva egy vezetőképes közegbe, pl. betonba vagy kokszba.

T1 AlapozásföldelőT2 A villámvédelmi berendezés földelője, ha szükségesLPS Villámvédelmi berendezésPE Rögzítő sín a védővezetők számára1 Védővezető

a biztonság céljából, pl. áramütés elleni védelemre alkalmazott vezető

2 Védő egyenpotenciálra hozó vezető védő egyenpotenciálú összekötéshez használt védővezető3 Védő egyenpotenciálra hozó vezető kiegészítő egyenpotenciálú

összekötéshez4 A villámvédelmi berendezés (LPS) levezetője5 Földelővezető

vezető, amely a vezetőképes utat vagy annak egy részét biz-tosítja a rendszer vagy a berendezés, vagy a szerkezet adott pontja és a földelő között

1. ábra Földelőberendezések, védővezetők és védő egyenpotenciálra hozó vezetők

MEGJEGYZÉS: a földelővezető az a vezető, amely a földelőt a közös egyenpotenciálú összekötés egy pontjához, általában a fő földelőkapocshoz vagy -sínhez csatlakoztatja.

Önműködő lekapcsolás hiba eseténA szabvány pontosítja a fogalmakat és kikapcsolási időket. Nem hordozható vagy üzem közben áthelyezhető készülé-kek, illetve helyhezkötött berendezésekről rendelkezik, ha-nem végáramkörökről, illetve elosztóáramkörökről és 32 A-es végáramkörökhöz nem tartozó áramkörökről.

A megengedett lekapcsolási idő az elosztóáramkörökre és a 32 A-es végáramkörökhöz nem tartozó áramkörökre: – TT-rendszerekben legfeljebb 1 s,– TN-rendszerekben legfeljebb 5 s.

A legfeljebb 32 A-es végáramkörökhöz a szabvány tábláza-tos formában feszültségszinttől függő leghosszabb lekapcso-lási időket ad meg. A hazai kisfeszültségű hálózatra vonatko-zóan, azaz: 120 V < Uo ≤ 230 V névleges fázis–föld váltakozó feszültségre:– TT-rendszerekben legfeljebb 0,2 s,– TN-rendszerekben legfeljebb 0,4 s.

Új előírásként jelenik meg az UPs-eknél (szünetmentes áramforrásoknál) és más hasonló, félvezetős táplálásnál a túlterhelés megakadályozására beépített, külön félvezetős áramkorlátozás érintésvédelmi célú figyelembe vétele, mi-szerint:

A váltakozó feszültség esetén 50 V-nál és egyenfeszültség esetén 120 V-nál nagyobb Uo névleges feszültségű rendsze-rek esetében, ha testzárlat esetén a tápforrás kimeneti fe-szültsége a vonatkozó táblázatban megadott alkalmazható időn belül, vagy 5 s-on belül (amelyik megfelelő) váltakozó feszültség esetén 50 V-ra és egyenfeszültség esetén 120 V-ra vagy annál kisebb értékre csökken, akkor az önműködő le-kapcsolásra előírt idő betartása nem követelmény.

Kiegészítő védelem megkövetelt alkalmazásaA szabvány – váltakozó áramú rendszerekben – legfeljebb 30 mA névleges kioldó hibaáramú áram-védőkapcsoló (RCD) al-kalmazásával kiegészítő védelem alkalmazását írja elő a kép-zetlen személyek által használt és általános használatra szánt legfeljebb 20 A névleges áramú csatlakozóaljzatok számára, és a szabadtéri használatú, legfeljebb 32 A névleges áramú mobil fogyasztókészülékek esetére.

(szerzői megjegyzések: A „névleges kioldó hibaáram” elnevezés a szöveghű fordítás

következménye, természetesen „névleges különbözeti kioldó-áramot” kell érteni alatta.

Magyarország az MSZ HD 2364-4-41:2007 szabvány nemzet-közi forrásszabványában, az IEC 60364-4-41:2005 415.1.1. sza-kaszának megjegyzésében rögzítette, hogy hazánkban a sza-badtéri berendezéseket tápláló áramkörökben a 30 mA helyett a 100 mA névleges különbözeti kioldóáramú áram-védőkapcsoló alkalmazása is megengedett.)

A CENELEC-hez való csatlakozás egyenes következmé-nye az állandó változás. Ez nem csak az folyamatosan meg-jelenő újabb és újabb szabványokra vonatkozik (például az MsZ HD 60364 7. rész „Különleges létesítmények” szab-ványsorozatban 2004-óta 17 szabvány jelent meg), hanem rendszeresek az átdolgozások is. Jó példa erre a legutóbb ismertetett MsZ HD 60364-5-54:2007 szabvány 2012-es újabb kiadása. Az újabb kiadások mindig tartalmaznak vál-tozásokat, módosításokat, ezért a szabványokat állandóan figyelemmel kell kísérni és a módosításokat alkalmazni kell. A teljesség igénye nélkül például a fennt említett szabvány főbb változásai:

A védő egyenpotenciálra hozó vezető megnevezés védőösszekötő-vezető-re változott, megjelenik a védőföldelő-vezető (protective earthing conductor) – Védőföldelés cél-jából használt védővezető – fogalma.

Hacsak nincs a PEN-, PEL- vagy PEM-vezetők csatlakoz-tatására szánt speciális csatlakozókapocs vagy –sín, a PEN-, PEL- vagy PEM-vezetőt a védővezetők számára biztosított kapcsokhoz vagy sínekhez kell csatlakoztatni (2. ábra)!

Hogy a szabványalkalmazóknak kifejezetten nincs könnyű dolga, arra rávilágít a következő példa is: Az MsZ HD 60364-5-54:2012 szabványban a 2. ábra olyan változata is szerepel, amelyben a PEN-vezető az N-vezetőre csatlakozik, és amely megoldást az Érintésvédelmi Munkabizottság kifejezetten nem javasol! Véleményünk szerint az 1. ábra új változata sem jobb az előzőnél!

Jelen írás a kisfeszültségű hibavédelem (érintésvédelem) változásait tekintette át a kezdetektől napjainkig. Meg kell azonban említeni, hogy a nagyfeszültségű érintésvédelem előírásai is – hosszú idő után – a legutóbbi időben megvál-toztak. A közvetlenül földelt nagyfeszültségű berendezé-sek érintésvédelmi előírásait hazánkban először az 1954.-ben megjelent MNOsZ 172-50 K (amit később átszámoztak MsZ 172/3-54-re,) majd az ezt felváltó MsZ 172-3:1973 szabályoz-ta; a közvetlenül nem földelt nagyfeszültségre vonatkozó érintésvédelmi előírások pedig először az MsZ 172-50 má-sodik részében majd az MsZ 172-2:1972 végül az ezt felváltó MsZ 172-2:1994-ben kerültek rendezésre. Külön a kis zárlati áramú nagyfeszültségű berendezések érintésvédelmét elő-ször az MsZ 172/4-71, majd az ezt felváltó MsZ 172-4:1978 szabályozza.

Az MsZ EN 50522:2011 „1 kV-nál nagyobb váltakozó feszültségű energetikai létesítmények földelése” megje-lenésével az MsZ 172-2 és az MsZ 172/3 szabványokat visszavonták.

Dr. Novothny Ferenc (PhD)okl. villamosmérnök-tanár,egyetemi docens, igazgatóhelyettesÓbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki KarVillamosenergetikai IntézetMEE-tagnovothny.ferenc@kvk.uni-obuda.hu

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1 2 0

Kádár Abaokl. gépészmérnökMMK bejegyzett villamos szakértőÉrintésvédelmi Munkabizottság tb. elnökeMEE-tagkadaraba@t-online.hu

2. ábra Ábrafeliratok: MDB = Fő elosztótábla; L1 bar = L1 sín; PE conductors = PE-vezetők; N conductors = N-vezetők

A 10. Múzeumok Őszi Fesztiválja országos rendezvény-sorozat keretében 2015. szeptember 28-tól november 15-ig változatos programokkal várta az érdeklődőket a hazai múzeumvilág.

Az Elektrotechnikai Múzeum már évek óta részese e kultu-rális kínálatnak. Az idén is izgalmas, készségfejlesztő foglal-kozásokkal, érdekes technikatörténeti előadásokkal vártuk az érdeklődőket.

„Az ívlámpa-világítás története” című előadáson a hallga-tóság a múzeum „Világítástechnika” kiállításán keresztül meg-ismerhette az elektromosság első természetes hasznosítási céljának történetét: a fénykeltés fejlődését. A látogatók mű-ködés közben csodálhatták meg a múzeum működő ívlám-páit. Óriási volt az érdeklődés a „Robotrajz” foglalkozásunkra, melynek keretében az informatika, programozás, reáltudo-mányok iránt érdeklődő gyerekek a Mindstorms NXT robotok felépítésével és programozásával betekintést kaphattak a robotika alapismereteibe. A „Nézem a lámpát…” című kreatív foglalkozás kicsiknek és szülőknek egyaránt kellemes kikap-csolódást nyújtott. A múzeum és az egyesület közös szerve-zésében hirdettük meg a már nagy sikernek örvendő „Séta az áram útján” című technikatörténeti körsétánkat a múzeum-nak otthont adó Erzsébetvárosban.

A múzeum nyitni szeretne a legfiatalabb korosztály, az óvo-dások felé is. A fizika- és technikatanároknak megrendezett „Tanárok Éjszakája” rendezvényünk példájára az óvodapeda-gógusoknak is meghirdettük „Elektrovi” című programunkat, ahol az óvodás korosztálynak kínált foglalkozásainkat mutat-tuk be.

Dr. Antal Ildikóintézményvezető, MEE-tag,

info@emuzeum.hu

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 12 1

Technikatörténet

Dr. Antal Ildikó

Múzeumok Őszi Fesztiválja az Elektrotechnikai

Múzeumban

„Séta az áram útján” – indulás a múzeum udvaráról

„Az ívlámpa-világítás története” – Ívlámpák az Elektrotechnikai Múzeumban

„Robotrajz” – Ismerkedés a LEGO programozás alapjaival

”Elektrovi” – óvodapedagógusok a múzeumban

A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. felügyelőbizottsága Herczeg Sándort nevezte ki a társaság piacműködtetési és gazdasági vezérigazgató-helyettesévé, a vezérigazgató javaslata alapján.

Új vezérigazgató-helyettes a MAVIR-nál

Az új vezérigazgató-helyettes a MAVIR ZRt. piacműködtetési igazgató-jaként jelentős tapasztalatra tett szert a villamosenergia-, a földgáz-iparágban és a megújuló energiaszektor területein ,mint a villamosenergia-piac hatékony, megfelelő működtetéséért felelős vezető.

T.É.Sajtóközlemény

HÍREK

A történelmi Magyarország területén Temesvár volt az első város, ahol a világon elsőként rendezkedtek be kizáróla-gosan villamos világításra. A villamos telepet és hálóza-tot az International Electric Company Limited létesítet-te és 1884. november 12-én került üzembe. 1887-ben az egész villamosmű az Anglo-American Brush Electric Light Corporation Limited, 1891-ben pedig a Brush Electrical Engineering Company Limited tulajdonába került. Az üzemet F. W. Clements mérnök irányította. A megvalósított rendszer – mint azt az első részben hangsúlyoztuk – csak közvilágításra volt alkalmas, egyéb közcélú szolgáltatást nem tudott telje-síteni. Az igény azonban rövid idő múlva erre is jelentkezett, amely már váltakozó áramú szolgáltatás formájában teljesült, a Ganz gyár közreműködésével.

A váltakozó áram temesvári megjelenésére utaló adataink ugyan hézagosak, de igénybe vételét már 1886-tól bizonyít-ják. A teljeskörűség hiányának oka, hogy a Ganz gyár nyilván-tartása ebben az időben még nem működött a későbbi pon-tossággal. Másrészt a gyár készletre – „Varrath” – is dolgozott, és az így készült berendezések végső rendeltetési helyét ma már alig lehet megállapítani.

A legelső fennmaradt fel-jegyzés a Ganz első ún. transz-formátor sorrendkönyvében található és a 92. szám alatti áramváltó főbb adatait, vala-mint 1886. január 11-i leszál-lítását tartalmazza. Ugyancsak ebben a kis könyvben talál-ható 139. és 140. számmal to-vábbi két áramváltó gyártásra vonatkozó anyaga. Utóbbi részletesebben a Ganz gyár első gyártási adatkönyvének, az ún. „Fólió” könyvek első kötetének 8. oldalán is meg-található. A „compensator”-nak nevezett áramváltók az SW típusjelű öngerjesztésű generátor gerjesztőáramát kompaundálták, és így ez a készülék szerves része volt a feszültség szabályozásnak. (1. ábra)

Az említett compensatorok rendeltetési helyéül Temes-vár jelölésen kívül nincs egyéb információnk, a Ganz nagy gépszámkönyvében azonban velük egyező gyártási időben szerepel egy SW I. generátor „Temesvár-spiritusz gyár” meg-jelöléssel. Ezekből az adatokból nagy biztonsággal feltételez-hetjük, hogy a váltakozó áram igénybevételére először ipari létesítményekben, egyedi villamosművek formájában került sor és az is valószínűsíthető, hogy az itt szerzett tapasztalatok vezettek a közcélú szolgáltatás gyors, 1888. évi bevezetéséhez. (2. ábra)

A Ganz-társulat transzformátoros rendszere szerint a régi villamosművel azonos helyen létesült váltakozó áramú egy-ségről már részletes adataink vannak.

A kazánüzem két, egyenként 160 m2 fűtőfelületű Babcox-Wilcox kazánnal bővült, a gépházban 150 lóerős „Falcon” tí-pusú, függőleges kompaund gőzgépeket szereltek fel. Egyi-dejűleg a korábbi túlméretezett teljesítményű 300 LE-s gépet leszerelték. Áramtermelésre 1888-ban 1 db Zipernowsky-féle W6 jelű, 2000 V feszültségű, 80 kVA teljesítőképességű gene-rátort alkalmaztak. A következő két évben, évenként egy-egy hasonló géppel bővült a villamosmű.

A 2000/105 V feszültség áttételű, 100; 50 és 25 lámpásnak nevezett – 7500, 3500, illetve 1750 W teljesítményű – transz-formátorokat hirdetőoszlopokban, épületekben tűzbiztos szekrényekben, illetve külön erre a célra készült kamrákban helyezték el. Néhány különböző helyen üzemelő transzfor-mátor kisfeszültségű oldalon párhuzamos kapcsolásban is működött.

A hálózat vezetékei gazdasági megfontolásból váltakozó áram esetében is kizárólag szabadvezetékként készültek. Részben oszlopokra szerelték, részben az épületek párkánya alá elhelyezett tartókra kerültek.

A váltakozó áramú villamosművet az Anglo-American Brush cég – fel-tehetően a sürgető igé-nyek mielőbbi kielégítésé-re – sürgősséggel rendelte meg és a Ganz is rendkívüli megrendelései mellett, ki-emelten kezelte.

Ezt bizonyítja valameny-nyi gyártási utasítás tel-jesítési határidejeként a „sürgős” megfogalmazás. Ez a hozzáállás érthető, hiszen Magyarországon ez volt az első transzformáto-ros rendszerű szolgáltatás. Temesvár városa tehát eb-ben is úttörő szerepet vál-lalt. (3. ábra

Azt, hogy mennyire idő-szerű volt a magáncélú áramszolgáltatás beveze-tése, bizonyítja igénybevételének gyorsasága és növekedése. A Ganz gyár 1891. évi kiadványa a színház világítása mellett már 2000 izzólámpás fogyasztásról számolt be, amely 1895-re 8000 db-ra változott és folyamatos bővülést mutatott.

A villamosmű új részének létesítése mellett, az üzemelte-tés műszaki és gazdasági tapasztalatai alapján a korábban kiépített közvilágítás rendszere is módosításra került. Az ere-detileg négy, külön áramkörös táplálás helyett – megtartva a nyolc lámpás csoportokat – először három, végül két-két, áramkörönként 376 db izzólámpából álló üzemet alakítottak ki. Ez természetesen a feszültség növekedését eredményezte,

Makai Zoltán, Sitkei Gyula,

Temesvár villamos világításának 130 éve

2. rész: Megjelenik a váltakozó áram

1. ábra 100 lámpás transzformátor hiteles rekonstrukciója, MMKM Elektrotechnikai Múzeum

2. ábra Az első Temesvárra szállított váltakozó áramú készülék eredeti gyártási leírása

3. ábra Egyfázisú „W” generátor gyártási leírása

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1 2 2

ezért a szigetelési és biztonsági előírások szigorítása mellett az 55 V-os izzólámpákat 36 V feszültségűre cserélték. A sok hibát okozó és jelentős mértékű beavatkozást igénylő higany kapcsolókat a lámpatestekben megszüntették. Az egyszerű bádogernyős lámpákat megtartva a soros kapcsolás folyto-nosságát természetesen továbbra is biztosították egy szük-ség szerint működő rövidzáró készülékkel.

A műszaki fejlesztések ellenére a Brush cég – vélhetően laza üzletpolitikája miatt –veszteséggel működött. A város azonban perspektívát látott a villamosműben, ezért Telbisz dr. polgármester javaslatára és Wittmann Ferenc műegyetemi tanár véleménye alapján 1893. január 1-jén saját kezelésébe vette át a telepet és „Városi elektromos mű Temesvárott” néven működtette tovább. Vezetésével Billing Henriket bízták meg.

Billing igazgató a működést átszervezte, amelynek ered-ményeként város reményei teljesültek és a villamosmű jö-vedelmező vállalattá fejlődött. A Ganz cég javaslatára a régi gépeket 1902 és 1906 között Bláthy-féle „O” generátorokra cserélték és áttértek a kétfázisú rendszerre.

1903-ban a város az 1899-ben megindult villamos vasutat is megváltotta, energiaellátását már saját telepéről biztosítva. 1904-ben a közvilágítást is a kétfázisú, váltakozó áramú háló-zatra kapcsolták.

A kedvező üzleti eredményekre támaszkodva a város 1908-ban újabb nagy horderejű lépésre határozta el magát. Egészségügyi és városrendezési szempontból szükségessé vált a Bega csatorna szabályozása. Szilárd Emil városi főmér-nök terve alapján ezt a munkát összekötötték egy vízerőmű létesítésével, amelyet a temesváriak „Turbinának” neveztek el és 1910. május 3-án helyezték üzembe. Az erőműbe három ún. triplex Francis turbinát építettek be, amelyekben közös vízszintes tengelyen egy iker, valamint egy egyszerű turbina-kerék helyezkedik el. A turbinákkal közvetlen tengelykapcso-latba szerelték a Ganz gyártmányú kétfázisú, fázisonként 275 kVA teljesítményű, 2000 V feszültségű generátorokat.

A vízerőmű és a régi telep összeköttetését 4-4 db 50 mm2 keresztmetszetű vörösréz kábel biztosította. Az energia elosz-tása valamint az üzem folyamatos ellenőrzése a hőerőműben történt Billing igazgató ötletes feszültség-, fordulatszám-, gőznyomás- és vízállásjelző berendezése segítségével.

A ma is működő vízerőművel a városvezetés várakozásai mindenben teljesültek, hiszen az éves igények 89%-át szol-gáltatta, így a hőerőműnek csak a szükségletek töredékét kellett megtermelni.

Az áramszolgáltatás fejlesztési üteme ezután sem csök-kent. 1912-ben felszerelték az első Láng-Zoelly gőzturbinát, amely 2x2100 V feszültségű 3000 kVA teljesítményű 42 Hz-es Ganz turbógenerátort működtetett.

Az első világháborút követő állami berendezkedés meg-változása után, 1923-ban Billing Henrik igazgató elhagyta Temesvárt és Magyarországra költözött, helyére a szintén kiváló mérnököt, egyetemi tanárt Cornel Miklosi mérnökdok-tort nevezték ki. 1926-ban megkezdődött az elosztó rendszer áttérése 380/220 V és 50 Hz-re, amely 1959-ig tartott. (4. ábra) (5. ábra)

1957-ben Temesvár is csatlakozott egy 110 kV-os távveze-tékkel a román villamosenergetikai rendszerhez. 1972-ben megszületett az összeköttetés a magyar villamosenergetikai rendszerrel a Marosnémeti /Mintia/ - Arad-Szeged 220 kV-os távvezeték megépítésével. Később, 2000 után ez a távveze-tékrendszer áttért a 400 kV-ra, az új vonal Szeged-Sándorfalva alállomásra futott be. Napjainkban Temesváron van a székhe-lye az átvitelei hálózatot üzemeltető vállalat a Transelectrica Rt. egyik fontos kirendeltségének. Többek között ők üze-meltetik a régió 220-400 kV-os távvezetékeit és a 2010

után üzembe helyezett Nadáb-Békéscsaba 400 kV távvezetéket. Úgyszintén Temesváron van a szék-helye Románia egyik fontos áramszolgáltató vállalatának, amelynek jelenleg az olasz ENEL cég a főrészvényese. (6. ábra)

Összefoglalva, úgy gon-doljuk, hogy sikerült bemutatni azokat a kö-rülményeket, amelyek eredményeként Temesváron valósult meg először a világon a teljes utcai villamos világítás. Temesvár fejlődése minden té-ren a magyar szakemberek tudását és tenni akarását dicsérik. A Bánság szellemisége az elmúlt évtizedek durva beavatko-zásai dacára, ma is érezteti hatását. Temesvár ma is egy vonzó városa a régiónak.

Összeállította: Makai Zoltán okl. villamosmérnök, a MEE TTB tagja

Sitkei Gyula okl. villamosmérnök, a MEE TTB tagja

A cikk 1. része az Elektrotechnika 2015/5 szám 19-20. olda-lán olvasható.

IrodalomjegyzékSztoczek I. – Kareis J.: Die Electrische Stadtbeleuchtung in Temesvar.

Centralblatt für Elektrotechnik. Band 7. München 1885 Seiten 71-80.Straub Sándor: A temesvári elektromos áramfejlesztő telep. Technológiai La-

pok 1892. 8. szám 125.o.Billing Henrik: Temesvár városának elektromos műve. Technológiai Lapok

1895. 17. szám 197-198.o.Dr. Horváth Tibor: Villamos utcai világítás Temesváron - először a világon,

Elektrotechnika 2000. 3. szám 102-103.o.Dr. Seidner Mihály: Temesvár hidroelektromos műve. Magyar Mérnök és

Építész-Egylet Közlönye XLVI/41, 1912. 665-669.o.Jancsó Árpád: Temesvár vízerőműve, Erdélyi Múzeum-Egyesület. Kolozsvár 2010.Gh. Maglaviceanu si Ernest Putnoky: Monografia FRE Timisoara 1994

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 12 3

4. ábra A közvilágítás már a kétfázisú hálózatról működik.

6. ábra A Ganz generátor a vízerőműben még ma is üzemel

5. ábra A „Turbina” korabeli képes levelezőlapon

Energetikai hírek

a világból

Kihasználva az Északi-tenger Német-öblének kedvező telepítési és széljárási viszonyait, Németország nagy ütemben bővíti meglévő és építi új szélparkjait, úttörő mérnöki megoldásokat alkalmazva. 2030-ra 40 000 MW szélerőmű-kapacitást terveznek elérni.

Exploiting advantageous installation and anemographic relations of the Deutsche Bucht (German Bight) in the North Sea Germany is extending its existing wind farms and is constructing new ones at a quick pace applying pioneering engineering solutions. There are plans to reach 40 000 MW installed wind power capacity by 2030.

Európai NagyfEszültsÉgű EgyENáraMú összEKöttEtÉsEK

Az európai földrészen 29 db működő és tervezett HVDC-összeköttetés van, illetve lesz (1. ábra), ezek a következők:

1 – Izland-Nagy-Britannia (Skócia) (1,1 GW, tervezett); 2 – Skócia-Észak-Írország; 3 – Norvégia-Anglia (1,2 GW, ter-vezett); 4 – Németország-Norvégia (600 MW, tervezett); 5 – Norvégia-Dánia vagy -Svédország (tervezett); 6 – Finn-ország-Svédország; 7 – Viborg (betét Oroszország és Finnor-szág között;) 8 – Észtország-Finnország; 9 – Norvégia-Hollan-dia; 10 – Dánia-Norvégia; 11 – Dánia-Svédország; 12 – Svéd szárazföld-Gotland-sziget; 13 – BARD Offshore 1 szélpark (Északi-tenger)-német szárazföld; 14 – A dán Fyn és Sjælland szigetek közötti összeköttetés; 15 – Szabadon hagyott szá-mozás, egyelőre nem jelöl objektumot; 16 – Svédország-Len-gyelország; 17 – Dánia-Svédország; 18 – Dánia-Németország; 19 – Írország-Wales; 20 – Anglia-Hollandia; 21 – Franciaor-szág-Anglia; 22 – Olaszország-Korzika-Szardínia; 23 – Olasz szárazföld-Szardínia; 24 – Spanyol szárazföld-Mallorca; 25-28 – Opcionális összeköttetések: Algéria-Spanyolország, Algéria-Szardínia, Tunézia-Szicília, Líbia-Szicília; 29 – Görög-ország-Olaszország.

A 29 db összeköttetés közül mindössze a 7. számú viborgi egyenáramú betét az, amely szárazföldi VERE-t kapcsol össze szárazföldi EVER-rel: Oroszországot Finnországgal; a többi

28 db mind tenger által szétválasztott országokat (pl. a 20. sz. Angliát Hollandiával), országrészeket (pl. a 23. sz. Olaszorszá-got Szardíniával), vagy partközeli tengeri (offshore) szélpar-kokat a szárazfölddel (pl. a 13. sz. a BARD Offshore 1 szélpar-kot Németországgal) köt össze [1].

Offshore szélparkok nagyfeszültségű egyenáramú csatlakoztatása a szárazföldi váltakozó áramú átviteli há-lózathoz

Megkerülhetetlen szerepe van a nagyfeszültségű egyen-áramú villamosenergia-szállításnak a tengeri (offshore) szél-parkok átviteli hálózati csatlakoztatásában. Mivel e parkok a tengerpartoktól egyre távolabb létesülnek, nemsokára elérik azt a távolságot, amelynél a váltakozó áramú tengeralatti erőátviteli kábel kapacitív töltőárama akkora, mint a kábel termikus határárama, így abba már semmi wattos áram „nem férne bele”. Ez – ha veszteségcsökkentési érvek nem lenné-nek is – kikényszeríti a közép- (MV – medium voltage) vagy nagyfeszültségű (HV – high voltage) egyenáramú kábelek alkalmazását.

Különösen kedvezőek a szélparktelepítés adottságai Európában az Északi-tengeren, a Dánia, Németország és Hollandia partjai mentén fekvő Északi-, Keleti- és Nyugati-Fríz-szigetekkel szemben lévő Német-öbölben (Deutsche Bucht), ahol mintegy 40 000 km2 területen a tenger mind-össze 25-40 m mély, így mind a szélturbinák, mind közép-/nagyfeszültségű AC gyűjtőállomásaik és nagy-/nagyfeszült-ségű AC/DC konverter (egyenirányító) platformjaik könnyen rögzíthetők a tengerfenéken [2].

A jelen cikksorozat tárgya áttekinteni a nagyfeszültségű egyenáramú villamosenergia-átvitel egyik kiemelkedő terü-letének, Németország északi-tengeri szélparkjainak telepíté-si, építés-szerelési és logisztikai műszaki jellemzőit és szelle-mes mérnöki megoldásait.

Németország tartományi-közigazgatási felépítését mutatja a 2. ábra. Az országot 13 szövetségi tartomány (Bundesland) és 3 tartományi rangú város (Berlin, Bréma, Hamburg) alkotja.

Hírek

Nagy egyenfeszültségű villamosenergia-átvitel

Európában 1. rész az északi-tengeri német

szélparkok fő jellemzői

Kimpián Aladár

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1 2 4

1. ábra Európai nagyfeszültségű egyenáramú összeköttetések: Színjelölés: piros: üzemben, zöld: épül, kék szaggatott: tervezett, illetve opcionális [1]

Az európai villamosenergia-piacnyitást követően a német nagyfeszültségű átviteli hálózat rendszerirányítását és -üze-meltetését négy társaság végzi (3. ábra):

amprion ‒ GmbH (volt RWE Transportnetz GmbH) (zöld): Észak-Rajna–Vesztfália, Rajna–Pfalz, Saar-vidék, Hessen és Bajorország délnyugati része,tennet tsO ‒ GmbH (volt E.ON) (sötétkék): Északi-tengeri szélparkok, Schleswig–Holstein, Alsó-Szászország, Bréma, Észak-Rajna–Vesztfália északkeleti része, Hessen, Bajoror-szág,transnetBW ‒ GmbH (volt EnBW Transportnetze GmbH) (narancs): Baden-Württenberg,

50hertz transmis-‒sion GmbH (volt Vatten-fall) (piros): Mecklenburg–Előpomeránia, Hamburg, Brandenburg, Berlin, Szász–Anhalt, Türingia, Szászország.

Németország keleti-tengeri parti vizei hason-ló adottságúak, mint az északi-tengeriek.

A Bundesamt für Seeschifffahrt und Hyd-rographie (Szövetségi Tengerhajózási és Vízrajzi Hivatal) 2014. októberi nyilvántartása szerint Németország északi- és keleti-tengeri offshore szélerőműveinek meny-nyiségi és teljesítmény-adatai a következők [3]:

2030-as befejezési határidővel engedélyezési eljárás alatt áll 94 db szélpark 6600 turbinával, mintegy 30 000 MW elméleti beépített teljesítőképességgel, azaz ekkorra Németország kb. 120 db offshore szélparkkal, 8500 db szélturbinával, kereken 40 000 MW szél-EBT-vel fog rendelkezni. (A becslések általában 5 MW egységteljesítményű gépeket tételeznek fel.) Ehhez a 15 év alatt természetesen ki kell építeni a megfelelő mennyiségű és teljesítményű tengeri HVDC átviteli hálózatot és a szárazföldi fogadó hálózatot, és rendszerirányítási szempontból gondos-kodni kell ennek a hatalmas teljesítménynek a befogadásáról és elfogyasztásáról [3]. (Összehasonlításul, a német villamos-energia-rendszer EBT-je 2013 végén 171 566 MW volt [4].)

Ha a szélerőművi termelés nagyobb, mint a fogyasztás, akkor a többlettel jelenleg a következő hagyományos, illetve futurisztikus tervek vannak:

töltik a norvég szivattyús-tározós erőműveket,‒elektrolízissel hidrogént állítanak elő, amelyet max. 6% ‒mértékig betáplálnak a földgáz-hálózatba, növelve a gáz fűtőértékét,

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 12 5

2. ábra Németország tartományi-közigazgatási felépítése

4. ábra Az Északi-tenger Német-öble a működő (zöld), épülő (narancs), engedélyezett (sárga), javasolt (középszürke) és elképzelt (világosszürke) szélparkokkal [2]

3. ábra A német nagyfeszültségű átviteli hálózat rendszerirányító és -üzemeltető társaságai

Északi-tenger Keleti-tenger Összesen

Darab ∑MW Darab ∑MW Darab ∑MW

Üzemben 204 865,5 22 50,8 226 916,3

Építés alatt 526 2271,2 80 288 606 2559,2

Engedélyezve 950 5578,8 165 825 1115 6403,8

Összesen 1680 8715,5 267 1163,8 1947 9879,3

Hírek

a légköri CO‒ 2-ből és a hidrogénből metánt (CH4) szintetizálnak, ame-lyet ugyancsak a földgázhálózatba táplálnak be.

E sok-sok milliárd eurós szélenergia-beruházás jelenleg elképzelt forrás-megoszlása a következő [4]:

A négy nagy energetikai társaság ‒(E.ON, RWE, Vattenfall, EnBW) 32%Városi közmű-vállalatok ‒(Stadtwerke) és területi áramszolgáltatók 29%Projektfejlesztők 20%‒Pénzügyi befektetők ‒és bankok 19%Az Északi-tenger Német-öblében

a következő nagy német szélparkok és ezek AC/AC és AC/DC platformjai működnek, bővülnek és épülnek. Nevüket többnyire a hozzájuk legkö-zelebb eső Fríz-szigetekről kapták: pl. Bor(kum)Win(d), Hel(goland)Win(d), syl(t)Win(d) (5. ábra) [5].

az offshore szélparkok felépí-tése, főberendezései és építése, szerelése

Az offshore szélparkok berende-zéseinek gyártása, szárazföldi és tengeri szállítása, helyszíni szerelése a XXI. század elejére a mérnöki tudást és találékony-ságot a képzett és kockázattűrő munkaerővel és a produktív

tőkével ötvöző, impozáns léptekkel haladó, jelentős komplex stratégiai iparággá vált, mely nélkül nem lettek volna meg-hozhatók olyan politikai döntések, mint pl. a németországi atomerőművek részleges bezárása.

az északi-tengeri szélparkok általában a következő főbe-rendezésekből állnak [6]:

50–80–100–160 db, egyenként 5 – 6 MW-os aszinkron ge-‒nerátoros szélturbina, a generátor feszültségét 30 – 33 kV-ra felemelő, a gondolába vagy a torony aljába beépített háromfázisú transzformátorral.

Általában 10 db szélturbina teljesítményét összegző és ‒középfeszültségről 150–380 kV nagyfeszültségre feltransz-formáló, 20–25 m-rel a tenger szintje fölött álló aC/aC gyűjtőplatform, melynek alépítménye a tengerfenéken nyugszik, és elmozdulás-felborulás ellen a tengerfenékbe 20–30 m mélyen levert csőcölöpök biztosítják.Az AC/AC transzformátor-gyűjtőplatformok egyenként 50–‒60 MW teljesítményét összegző és nagy egyenfeszültségre átalakító, 20–25 m-rel a tenger szintje fölött álló, többnyire 400–800 MW teljesítményű aC/DC egyenirányító platform, melynek alépítménye analóg az AC/AC platformokéval.A szárazföldi átviteli hálózati fogadó alállomások ‒ DC/aC váltóirányítói (inverterei).Kábelezés‒ : a szélturbinák és AC/AC gyűjtőplatformjaik közötti középfeszültségű kábelek, az AC/AC gyűjtőplatfor-mok és az AC/DC egyenirányító platform közötti nagyfe-szültségű kábelek, valamint a tengeri AC/DC egyenirányító platform és a szárazföldi DC/AC inverter közötti egy- vagy kétrendszerű, nagyfeszültségű, egyenáramú, tenger alatti, illetve földkábel.A nagy-/nagyfeszültségű AC/DC és DC/AC átalakítók álta-

lában az Elektrotechnika 2015/4. számának 21. oldalán felidé-zett (Pollak-)Graetz hídkapcsolásból származtatott háromfá-zisú, kétutas, 12 ütemű kapcsoláson alapulnak.

Az északi-tengeri szélparkok felépítésének általános sémá-ja a 6. ábrán látható.

Folytatjuk!

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1 2 6

5. ábra Az Északi-tenger Német-öblében működő négy nagy német szélparkcsoport sémája [5]

6. ábra Az offshore szélparkok sémája: 1. Középfeszültségű AC szélturbinák. 2. Közép-/nagyfeszültségű AC/AC tengeri gyűjtő alállomások (platformok). 3. Nagy AC/nagy DC feszültségű tengeri konverter (egyenirányító) állomás (platform). 4. Nagyfeszültségű DC tengeralatti, majd földkábel. 5. Szárazföldi konverter (inverter [váltóirányító]) állomás, mely betáplál az átviteli hálózatba [6]

Kimpián Aladár okl. villamosmérnök, OVIT ZRt. MEE-tagakimpian@t-online.hu

Hírek

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 12 7

A nemzetközi és EU-előírások szerint minden környező or-szágban közmeghalgatást kell szervezni az új PAKS II atom-erőmű építéséről. A horvátországi és ausztriai után ez év szep-tember 28-án Nagyváradon zajlott közmeghallgatás ebben a témában. A közmeghallgatásra a Bihar Megyei Prefektúra és a Bihar Megyei Tanács székhelyén került sor. A népes magyar-országi küldöttség mellett az impozáns díszteremben helyet foglaltak a Román Környezetvédelmi Minisztérium bukaresti és helyi képviselői, a helyi polgármesteri hivatal képviselői, újságírók és civil érdeklődők, köztük jómagam és Bán László kollégám.

Az ünnepélyes megnyitó után, a magyar küldöttség veze-tője, prof. dr. Aszódi Attila több mint két órás előadásban is-mertette a Paks II beruházást. Az egész talákozón szinkrontol-mács biztosította az előadás és a hozzászólások fordítását. Az első részben az előadó ismertette a Paks I jelenlegi helyze-tét, amelyet 1982 és 1987 között helyeztek üzembe. Jelenleg a Paks I teljesítménye 2ooo MW és jelentősen hozzájárul Magyarország villamosenergia-termeléséhez. Ezután ismer-tette azokat a tényezőket, amelyek szügségessé teszik a Paks II beruházást. Először is 2o18 és 2o25 között több hőerőművet le kell állítani, mert lejár az engedélyezett élettartamuk. 2032 és 2037 között a Paks I négy blokkját is le kell állítani hasonló okok miatt. Az így kieső kapacitásokat pótolni kell. Magyaror-szág energiastratégiája 3 energiahordozóra épülő fejlődést ír elő. Ezek a nukleáris energia, a szén és a megújuló források.

A fenti elemzést értékelve, 2014-ben egy államközi szerződés megkötésére került sor Oroszország és Magyarország között, amelynek értelmében az orosz fél két, egyenként 1200 MW tel-jesítményű blokkot fog építeni a Paks II beruházás keretében, Ezek a blokkok az újgenerációs családhoz tartoznak, és ezek a prototípusok legjobban igazodnak a jelenlegiekhez. Az építkezés 2018 és 2023 között fog zajlani, és az új reaktorok életttartalma 6o év lesz. A beruházás ellen az Európai Bizott-ság nem emelt kifogást.

Ezután a kormánybiztos rátért a biztonságos üzemeltetés problémáinak a bemutatására. Kijelentette, hogy a jelenleg ismert összes biztonsági technológiát beépítik az új léte-sítménybe. Ugyanakkor a tervezésnél figyelembe veszik a fukusimai atomerőmű katasztrófájának tapasztalatait. Az új létesítmény működésének egyetlen számottevő környezeti hatása a Duna hőmegterhelése lesz. A reaktorokat ugyanis a Duna vizével fogják hűteni. A két új blokk hűtéséhez 130 m3/sec vízmennyiségre lesz szükség, míg a Duna átlagos vízhozama Paksnál 23oo m3/sec. A Dunába visszajuttatott víz hamar le-hűl, és az élővilágra nincs semmilyen negatív hatása. A Dunába visszajuttatott víz áramlását is alaposan megvizs-gálták és azt is észlelték, hogy egyes élőlények kedvelik ezt a lassan lehülő áramlatot. A továbbiakban megtudhattuk, hogy normál üzemmódban gyakorlatilag elhanyagolható a környezetbe juttatott radioaktív anyag mennyisége. Mint mondta, aktív és passzív biztonsági rendszerek egyszerre fognak rendelkezésre állni. A blokkokat dupla falú hermeti-kus épülettel veszik körül. Az aktív biztonsági rendszerek meg vannak négyszerezve, illetve el vannak izolálva egymástól. Az új létesítmény olyan magasságban épül, ahol a Duna vize semmiképp sem tudná elönteni. Az üzemanyagot a működés első periódusában Oroszországból fogják biztosítani.

Az egész beruházás több mint tízezer feltételnek kell, hogy megfeleljen és kb. 6500 engedélyt kell beszerezni. A Paks II 55 euró/MWh áron fog villamos energiát termelni. Az előadó pontosította, hogy a kiégett fütőanyag egy részét Oroszországba szállítják, míg egy részét Magyarországon fog-ják tárolni.

Első hozzászólóként jómagam kaptam lehetőséget véle-ményem bemutatására. Azért mertem hozzászólni, mert a kormánybiztos úr előadása tökéletesen meggyőzött arról, hogy a beruházó, a tervezők, a kivitelezők és a felügyeleti szervek tökéletesen betartják az összes biztonsági előírást. Paks továbbra is a világ nukleáris erőműveinek élcsapatába fog tartozni. Másodsorban az készetetett hozzászólásra, hogy kb. 1994-ben a Román Villamos Művek Társaság elnökével, dr. Vaida Victor úrral együtt meglátogattuk a paksi nukleáris erőművet. A látottak és különösen az ún. SZIMULÁTOR meg-győzött arról, hogy Paks egy biztonságos létesítmény. Vége-zetül románul és magyarul is támogatásomról biztosítottam a beruházást.

A továbbiakban egy újságíró kérdésére válaszolva Aszódi Attila pontosította, hogy a kiégett fűtőanyagot Ukrajnán keresztül és nem Románián keresztül fogják szállítani. Utolsó-ként a magyarországi Greenpeace képviselője, Perger András két kérdést tett fel. Megkapták-e a román hatóságok a be-ruházáshoz fűződő legfrissebb kiegészítéseket a magyar fél részéről. A válaszok megnyugtatták a kérdezőt, így a második kérdésében csak a bukaresti közvita időpontja iránt érdeklő-dött. Ezt október közepére ígérték a szervezők.

Meg kell jegyezzem, hogy a Greenpeace képviselője szóró-lapokat osztogatott, amelyben ellenzik a Paks II beruházást, úgy elvi, mint eljárási okok miatt.

Az összejövetel végén a szervezők megköszönték a magyar küldöttség részvételét és a nagyváradi érdeklődők jelenlétét. Bú-csúzóul egy pár szót váltottam a magyar küldöttség tagjaival, dr. Aszódi Attillával, Mittler Istvánnal és Tóth Csillával, további sikeres munkát kívánva.

Utóirat: 1992-ben abban a meg-tiszteltetésben volt részem,hogy egy nemzetközi konferencián be-mutattak Teller Ede professzornak. Egy fényképet és egy autogramot is kaptam tőle. Ez az esemény méginkább megerősitette az atom-energiához való vonzodásom. Ezért küldöm emlékeimet a talál-kozóval kapcsolatban.

Összeállította: Makai Zoltán, Nagyvárad

Közvita Nagyváradon a paksi kapacitás-

fenntartásról

Az Automotive Hungary nemzetközi járműipari beszállítói szakkiállítás október 28-ai megnyitóján Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Szövetség főtitkára bejelentette, hogy tavaly 432 ezer jármű és 2 millió 465 ezer motor készült Magyarorszá-gon. Az iparág teljesítménye 6496 milliárd forintot tett ki, ami háromszor több, mint az élelmiszeripar és nyolcszorosa annak, mint amit tavaly a gyógyszeripar elért. Ezt az eredményt az iparág 50 legnagyobb exportőre és 25 járműgyártója érte el.

A kormány céljában, hogy néhány év múlva az EU-n belül Ma-gyarországon legyen legmagasabb az ipar aránya a GDP-n belül, kiemelt szerep jut az autóiparnak – mondta az immár harmad-szor megrendezett kiállítás megnyitóján Szabó László, a Külgaz-dasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Majd

kiemelte, hogy eddig a kormány 63 céggel kötött stratégiai megállapodást, melyekből 23 az autóipari társaság. A hazánkba települt autógyárak világszínvonalú technikát hoztak, serkentik az innovációt és munkahelyeket te-remtenek – értékelte tevékenységüket, hozzáté-ve, hogy a világ 20 nagy autóipari beszállítója közül 15 jelen van az országban. Ezek a cégek fokozatosan kapcsolják be a beszállítói lánc-ba a magyar alapítású kisvállalkozói cégeket. Szabó László idézte azt a becslést, amely szerint 2050-ben várhatóan kétszer any-nyi új autó készül majd évente, mint jelen-leg, de típusuk változik. Erre készülve a Jedlik Ányos terv keretében hamarosan 150 gyorstöltő áll majd az elektromos autóval közlekedők rendelkezésére. A megnyitón Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigaz-gatója a kiállítás ismertetésekor elmondta, hogy 11 ország 300 kiállítója van jelen a ki-

állításon, a számuk 15%-kal több, mint amennyi tavaly volt. Azt is elárulta, nem remélte, hogy ennek a kiállításnak ilyen sikere lesz. Új elem az idei bemutatón az is, hogy a Magyar-országon jelen lévő négy autógyár mellett jelen van a BMW. A megnyitó után kerekasztal-beszélgetésen vettek részt a ma-gyar autógyárak és nagy beszállítók vezetői, valamint Szabó László. Kiemelt téma volt a képzés. A duális képzésnek több cég elébe ment azzal, hogy maga hozott létre tanműhelyt, egyetemi kart.

A kiállításon már a megnyitón nagy volt a látogatói érdeklő-dés. A hazai gyártók mellett külön standon szerepeltek a Cseh Köztársaság, a török, francia, lengyel, német, osztrák, szlovák és angol vállalatok autógyártói és beszállítói. Több szaklap sa-ját standdal színesítette a választékot. Sajnos az Elektrotechni-ka c. szaklap az idén nem volt jelen, pedig az egész kiállítás az elektrotechnikára épült gépkocsikat és technikai megoldáso-kat mutatott be. Igen színes képet nyújtott a német magyaror-szági autóipari cégek támogatásával indított autóipari egyete-mek hallgatói, szakmunkás tanulói, fiatal újítói is saját építésű és tervezésű, egymással versenyző elektromos autóikkal.

Bemutatkoztak a járműipar kiemelkedően tehetséges re-ménységei, lehetőséget teremtve fejlesztéseik, terveik megis-merésére. A program keretén belül elméleti és gyakorlati fel-adatokkal tűzdelt háziversenyre is sor került, melyen a hazai felsőoktatási intézményeknek kiírt autóipari versenyek legjobb 17 csapata vett részt.

A személygépkocsikon kívül az autóbuszgyártók közül ki-emelkedik a evopro cégcsoport, amely a kompozit elemekből összepíthető autóbusza után most egy hagyományos fémvá-zas, 12,7 méteres Euro VI. dízelmotoros városi autó-busszal, és egy kompozit elemekből összeállított ele-gáns trolibusszal, valamint az elektromos járművek számára kifejlesztett töltő-állomásokkal jelent meg. Itt ezeket nem részletezzük, de képeink mindent elárulnak.

Reméljük, hogy hamarosan korszerű, magyar tervezésű és gyártású buszok fognak közlekedni közutainkon.

Kiss Árpád ny. min. főtanácsos, gazdasági újságíró

(a képek a szerző felvételei)

Automotive Hungary szakkiállítás – az evopro

cégcsoport buszainak sikere

Az Automotive Hungary szakkiállítás ünnepélyes megnyitója

Modulo trolibusz utastér

A BKV rendelésre készülő fémkarosszériás Modulo városi autóbusz kívülről nyiható kerekes székes feljáróval

Gyorstöltő prototípus

Kompozit elemek 3D-s modellje

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 1 1 2 8

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 1 12 9

Hírek

Magyarországon évről évre rekordokat döntöget a villamos-energia-import részaránya a hazai fogyasztásban. A 2014. évi történelmi, 31,44 százalékos import részarány nagyon úgy tűnik, hogy 2015-ben megdőlni látszik, hiszen 2015 első 10 hónapjában az import részaránya már összességében 32,4 százalékra emelkedett.

2015. július 7-én 15.45 környékén az import csúcsot döntött, hiszen 3232 MW (Paks 2 bruttó teljesítménye csak 2400 MW lesz) volt a nettó behozatal. 2015. július 8-án 12.45 környékén pedig a hazai villamosenergia-szükséglet értéke elérte a 6456 MW 15 perces bruttó átlagcsúcsértéket, amely azt is jelentette, hogy ez az érték meghaladta a 2007-ben mért 6320 MW nyári csúcsot is. A júliusi csúcsdöntések-nek és a folyamatos magas importnak köszönhetően a 2014. júliusi 29,67 százalékos import részarány 2015 júliusában 38,29 százalékra emelkedett, amely közel 30 százalékos emel-kedést jelentett.

A hazai megújuló energiaforrások 2015 első 9 hónapjában összesen 1,83 TWh villamos energiát termeltek, ez pedig az adott időszakra vonatkozó hazai termelés közel 8 száza-lékát jelentette. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy a KÁT-rendszerben fel- és leszabályozási energiára van szükség, mivel a tényleges termelés (értékesítés) szinte

A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern Ruszatom Szerviz Rt. nevű cége és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2015. október 27-én keretszerződést kötött a négy paksi atomerőművi blokk működtetéséhez és korszerűsítéséhez szükséges berende-zések és tartalékalkatrészek szállítására vonatkozóan.

A megállapodást a paksi atomerőmű küldöttségének

novovoronyezsi atomerőműben tett látogatása alkalmá-ból írta alá Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.

minden esetben eltér az előre megadott menetrendtől, ezért azt ki kell egyenlíteni. 2014-ben a kiegyenlítő energia költsége 4,6 milliárd forint volt, amelyből a pótdíjak (szabályozási, tervezési, módosítási) csak 879 millió forintot tettek ki. Ezzel szem-ben 2015 első 9 hónapjában a kiegyenlítő energia költsége már elérte a 4,8 milliárd forintot! (100%), a szabályozási pótdíjak pedig csak 339 millió forintot (7,08%) tet-tek ki, azaz a megújuló energiaforrások térnyerése folyamatosan növeli a rend-szerszintű költségeket a kötelező átvételi árak és támogatások mellett.

a villamosenergia-import emelkedő részaránya pedig hazánk számára egy egyértelműen rendkívül kiszolgál-tatott helyzetet eredményez, amely súlyos energetikai, ellátásbiztonsági és már nemzetbiztonsági kérdéseket is hordoz magában. Éppen ezért nagyon fontos azt belátni, hogy hazánk jövőbeli versenyképessége és az ellátásbiz-tonság garantálása érdekében nem szabad kizárólag az importra támaszkodni - hiszen ez egy téves elképzelés -, hanem hazai erőműveket kell építeni, amelyek itthon biztonságosan és nem más államoknak kiszolgáltatva tudnak majd villamos energiát termelni. az egészséges új energiamixben pedig egyaránt szükség van az alapter-helést biztosító, új (paks2) nukleáris alapú villamosener-gia-termelés mellett a megújuló energiaforrások további fejlesztésére, valamint gáz- és egyéb erőművek építésére is. Magyarországnak ez az elemi energetikai érdeke.

Hárfás Zsolt

vezérigazgatója és Jevgenyij Szalkov, a Ruszatom Szerviz Rt. vezérigazgatója. A keretszerződés rögzíti a felek együttmű-ködésének alapelveit, de a szállítások konkrét feltételeit a keret-megállapodáshoz kapcsolódó kiegészítő szerződések tartalmazzák majd.

Az aláírást követően Jevgenyij Szalkov, elmondta: örül an-nak, hogy az idén 60 éves orosz-magyar atomenergetikai együttműködés sikeresen folytatódik.

Hamvas István hangsúlyozta, hogy az atomerőmű harminc-éves működése, a teljesítménynövelés és üzemidő-hosszab-bítás során az orosz féllel folytatott eredményes együttműkö-dés új szakaszát jelenti, melyet a revízióról és korszerűsítésről kötött mostani megállapodás is jól példáz.

Tóth Éva Forrás: Sajtóközlemény

Szárnyaló importenergia és a megújulók költségei

A Ruszatom Szerviz Rt. keretszerződést kötött

az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-vel

A hazai villamosenergia-rendszerben a havi import részaránya

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 1 1 3 0

Az Energetikai Szakkollégium 2015. őszi, Lévai András emlék-félévének nyitóelőadására 2015. szeptember 17-én került sor. Az érdeklődők Lévai tanár úr életpályájáról, oktatási, iparirá-nyító szerepéről, illetve az energetikai oktatás kezdetéről, jelen helyzetéről és jövőbeli kilátásairól kaphattak információkat.

Első előadónk dr. gács iván, a BME Energeti-kai Gépek és Rendszerek Tanszék (továbbiakban: EGR) nyugalmazott egyetemi docense, második előadónk pedig dr. Bihari péter, a BME Gépész-mérnöki Karának oktatási dékánhelyettese volt.

Rendezvényünket egy szomorú esemény be-jelentésével kezdtük, miszerint 2015. szeptember 12-én, életének 84. évében elhunyt dr. Büki Gergely nyugalmazott egyetemi tanár, az EGR Tanszék jogelődjének, az Energetika Tanszéknek alapító vezetője, a Lévai örökség továbbfejlesztője.

lévai andrás életútja, munkássága – dr. Gács Iván előadásábanLévai András Oravicán (Erdély) született 1902. december 2-án. 1931-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet, először a grazi, majd a Bécsi Műszaki Főiskolán tanult. Ezek után vissza-tért Romániába, ahol részt vett többek között vízerőművek tervezésében és az olajkitermelés fellendítésében. 1940-ben költözött Budapestre.

ipari tevékenységeKiemelkedő eredményei közé tartozik többek között az egy-séges magyar villamosenergia-rendszer kialakítása, továbbá

hazánkban ő kezdte szorgalmazni a szénerőművek létesíté-sét és kezdeményezte a Paksi Atomerőmű létrehozását.

az új gondolkodásmódLévai András egyértelműen megfogalmazta céljait a hazai energetikával kapcsolatban, amelyeket hosszú, eredményes pályája alatt sikerült is megvalósítania. Rendszerszemléle-tével egy együttműködő villamosenergia-rendszert kívánt létrehozni, figyelte az erőművek egymásra való hatását és a népgazdaság más ágazataira mért hatásokat.

Oktatási tevékenységA kezdetekben meghívott előadóként volt jelen a Verebélÿ és Komondy Tanszékeken. 1953-ban alapító tanszékvezető a Hőerőművek Tanszéken, ahol 1955-ben lett munkatársa Büki Gergely. 1977-ben nyugdíjba vonult és tanszéke ezzel együtt meg is szűnt.

Lévai tanár urat joggal hívhatjuk iskolateremtőnek, hiszen olyan ismeretanyagot, módszertant állított össze, amely hosz-szú távon is megállja a helyét. Ezt örökítette tanítványaira, akik továbbvitték, továbbfejlesztették.

az energetikai oktatás múltja, jelene, jövője – dr. Bihari Péter előadásábanA múltAz energetika, mint önálló szak az 1987/1988-as tanévben jelent meg először a Gépészmérnöki Karon és főiskolai szin-tű üzemmérnöki képzést kínáltak az érdeklődő diákoknak. 2000-ben indult az egyetemi szintű (okleveles) energetikai mérnöki szak a Gépész- és a Villamosmérnöki Karok együtt-működésével. 2000-2005-ig osztatlan, 10 féléves, egyetemi szintű képzés volt elérhető, gépész és villamos energetika modulokkal.

A jelen (2005-2017)A bolognai rendszer bevezetésével kialakult a ma is ismert 3 szint: alap-, mester-, és doktori képzés. Kiegészítő „szintként” jelen van felsőoktatási szakképzés és a szakirányú továbbkép-zés is. Manapság a szak egyre jobban ismertté válik, aminek kö-szönhetően népszerűsége is nő az érettségiző diákok körében.

A jövő2017-től a Magyar Képzési Keretrendszert (MKKR) tervezik bevezetni, amely 8 szintbe csoportosítja az oktatás fokozatait az óvodától egészen a doktori képzésig. Az oktatás módját illetően újítás, hogy a bemenet alapú (tanterv, előkövetelmény, számonkérés) gondolkodásmód helyett egy kimenet alapú (tanulási eredmény, használható tudás) tanítást szorgalmaznak.

Somorai AnnaEnergetikai Szakkollégium tagja

Energetika, ahogy Lévai professzor

egykor megálmodtaMúlt-Jelen-Jövő

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 1 13 1

Hírek

pár éve vonult be a hazai szóhasználatba az a kifejezés, hogy élhető város. Ezzel igyekeztek összefoglalni azt, milyen lehet az a hely, ahol jó élni. Bécs ilyen. És még ilyenebb lesz. a vá-ros gondosan kidolgozott stratégiát valósít meg már évek óta azért, hogy smart City, vagyis okos város legyen. Ennek szám-talan jelével lehet már most is találkozni, s azzal, hogy a nem-rég lezajlott választásokkal nem változott a város vezetése, jók az esélyek, hogy a nagy terveket meg is fogják valósítani.

A cél: a legjobb életminőséget nyújtani Bécs valamennyi lakójának, egy befogadó társadalomban, az erőforrások legki-sebb igénybevételével. – így foglalta össze a lényeget Dr. Michael Häupl polgármester.

Bécs évek óta a világ legjobb életminőségű városai között szerepel. Egymásután négyszer nyerte el a világ legélhetőbb vá-rosa címet, az ENSZ Habitat felmérése szerint pedig a világ legsi-keresebb városa.

A Smart City program egy keretstratégián keresztül valósul meg. Olyan szellemben, amely nemcsak a technológiai lehetősé-geket veszi figyelembe, hanem a szociális szempontokat is.

A technológiai fejlődés hatalmas lehetőségeit többé-kevésbé lehet már ismerni, hiszen az energetika és az informatika fejlődése nagyon sokirányú esélyt ad egy város ésszerű működtetésére. De mit értenek a bécsiek a szociális szempontok érvényesülésén?

– Nagyon sok mindent együtt, ami az emberek életében fon-tos, ami megkönnyíti mindennapjaikat, amitől kellemesebbé válik az életük – mondta Lukas Stockinger, a Bécs Város Smart City terveivel és vállalásaival foglalkozó TINA VIENNA képvise-lője. Ebbe beletartozik az új városrészek építése, modern ottho-nokkal. Bécsben több mint 220 ezer önkormányzati lakás van, ami a bécsi lakások mintegy 60 százalékát teszi ki. A város már húsz éve nem épített önkormányzati lakásokat, de most újra indul ez a folyamat.

Nagyon hasznos, hogy az akadálymentesség prioritás lett. Nemcsak a közlekedésben, a házakban, középületekben, utcá-kon, hanem az információk és az ügyintézések is minél inkább akadálymentessé válnak. A városházán van egy részleg, amely csak ennek a fejlesztésével foglalkozik. A legfontosabb informá-ciókat már hat nyelven olvashatják a Bécsben élők. Több mint kétszázféle hivatalos ügyet lehet online intézni.

Kiemelkedően fontos a mobilitás fejlesztése. Hogy az emberek minél kényelmesebben közlekedhessenek autó nélkül is. Ennek csak egyik jó eszköze, hogy bevezettük a 365 eurós éves bérletet, ami azt jelenti, hogy mindenki naponta egy euróért utazhat bár-mivel, bárhová a városban. És persze maga a közlekedési hálózat is alkalmassá vált arra, hogy az embereknek ne hiányozzon az autó.

A város több mint 110 pontján elérhetők a kerékpárok ingye-nesen. Terjed a carsharing, vagyis az, hogy az emberek megosz-szák egymással az autóközlekedést, ez már Bécs 60 pontján old-ható meg.

Az okos városhoz szükséges tudás megszerzése érdekében Bécs városa, a műegyetem és 15 másik képzési intézmény együtt-működve végez kutatásokat. Különösen az élettudományok terén értek el jó eredményeket. Sokat fektetnek be az egészségügybe és az információs technológia közös fejlesztésébe. Egyik fontos kutatási terület a bécsi közművek és a műegyetem együttmű-ködéséből kialakuló program, amely szociológiai kutatásokkal is alátámasztja, hogyan lehet még eredményesebbé tenni az ener-gia hatékony felhasználását az épületekben.

A város célja, hogy az ingyenes óvodák után a skandináv mo-dellhez hasonlóan az iskolások is egészségesebb gondoskodást kapjanak. Arra is törekednek, hogy az informatika eredményeit minél jobban hasznosíthassák az idős emberek érdekében, hogy minél tovább élhessenek kellemesen a saját otthonukban.

Az innovatív technológiá-kat szinte minden területen alkalmazzák. A Siemensszel és a bécsi műegyetemmel közösen például most tesz-telik az ökovillamost, amely energiatakarékosabb lesz az eddigieknél.

Az elektromobilitás fej-lesztésére is nagy súlyt helyeznek. A tervek szerint Bécs fog rendelkezni Euró-pa legnagyobb kiterjedésű elektromos töltőállomás-rendszerével, ahol az autókat és az elektromos kerékpá-rokat lehet feltölteni áram-mal. Az e-mobilitást főleg a szállításnál és a tömegköz-lekedésnél szeretnék hasz-nosítani.

Új szellemet képvisel az urban mining, vagyis az a gyakorlat, hogy ha valahol lebontanak egy épületet, akkor annak a használható elemeit, vezetékeket, téglákat, egyéb anyagokat, eszközöket összegyűjt-sék, és újrahasznosítsák. Ezzel euró milliárdokat tudnak megta-karítani.

Különleges, és egyre népszerűbb befektetési forma a közössé-gi naperőművek rendszere. A bécsieket úgy is érdekeltté teszik a megújuló energiaforrások terjedésében, hogy akinek nincs saját háza, amelyre napelemet tehetne, vásárolhat napkollektort vala-melyik közösségi naperőműben. 950 euróba kerül egy-egy panel, amelyből legfeljebb tízet vásárolhat, aki akar. Pályázni kell a lehe-tőségre, mert igen sokan állnak sorba érte. Lehet venni fél panelt is. A befektetők kamatot kapnak, és a szolgáltató ingyen végzi a karbantartást is.

A Smart City céljait az új városrészekben tudják leginkább megvalósítani. Egyre több ilyen terület épül, hiszen Bécs lakossá-ga évente 30 ezerrel bővül, s ezt a hatalmas növekedést korszerű, és tudatosan átgondolt stratégia szerint elégítik ki.

A tervek egészen 2050-ig szólnak. Szeretnék elérni, hogy az egy főre jutó üvegházhatást kiváltó gázkibocsátás Bécsben 2030-ra legalább 30 százalékkal, 2050-re pedig 80 százalékkal csökken-jen 1990-hez képest. 2050-re Bécs Európa öt legnagyobb kutató és innovációs központja között legyen. 2030-ra a Bécs-Brno-Pozsony háromszög legyen a határokon átívelő legjobb jövőori-entált innovációs régiója. 2013-hoz képest megkétszereződjön a Bécsi közvetlen tőkebefektetések értéke. Igen intenzíven fejlesz-tik az oktatási rendszert, hogy a lehető legtöbb fiatal tanulhasson, a lehető legmagasabb színvonalon.

Az a cél, hogy 2050-re Bécs nemcsak a mostani kiváló életmi-nőséget nyújtsa lakóinak, hanem a lehető legmagasabb életmi-nőségű város legyen Európában.

Peredi Ágnes

Bécs, a Smart City

Elektromos városi busz

Elektromos kisautó

Napelemes parkoló automata

Hosszú ideje, évről évre egyre nagyobb bravúrral rendezi meg a portfolio pénzügyi és gazdasági online hírportál az Energy investment forum iparági konferenciát, hiszen nem könnyű egész napos rendezvény témájaként napirenden tartani azt, ami köztudottan alig jellemzi a szektort.

Az idén november 5-én rendezett konferencia nyitó előadását Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgál-tatásokért és postaügyekért felelős államtitkára tartotta a nemzeti közműszolgáltatás kiépítésének folyamatáról és finanszírozásáról.

Az államtitkár asszony egységes kormányzati felfogáson ala-puló folyamat különböző szakaszaiként jellemezte a 2010 óta tartó átalakulást. 2014-ig az eszközvásárlás dominált, mint a MOL-részvények, továbbá a földgáztároló kapacitások megvá-sárlása, illetve a gázkereskedelmi portfolió átvétele. A második kormányzati ciklusban elkezdődött periódus középpontjában az Első Nemzeti Közműszolgáltató (ENKSz) kiépítése áll. A Főgáz 100 százalékos állami tulajdonba vétele után először az orszá-gos szolgáltatási infrastruktúra kiépítése volt a feladat, ehhez a Magyar Posta háromszáz ügyfélszolgálati pontja és a GDF Suez Energiaszolgáltató informatikai infrastruktúrája járult hozzá. Az áramszolgáltatás területén a folyamat az Elmű-ÉMÁSz ügy-feleinek átvételével kezdődik, és jövőre várható a megcélzott ügyfélszám elérése. Ami a tervezett távhőszolgáltatást illeti, először felmérés készül a működés 2016-os megkezdéséhez, az összes fenti terület összpontosítható tevékenységeire pedig szolgáltatóközpont kiépítése következik.

Mindezzel voltaképpen lezárul a „nemzeti közműszolgáltatás” rendszere kialakításának első szakasza, s a kérdés most az, hogy ezzel befejezettnek tekintse-e a kormányzat az átalakítást, vagy tovább vigye a folyamatot. Az utóbbi alternatívára vonatkozó tervezet – amely kiszivárgott korábban a médiában –vitaanyag, amelynek koncepciója az energetikai hálózatok megosztása tu-lajdonosi és üzemeltetői funkciók szerint, mindenesetre a költ-ségvetés legkisebb mértékű terhelésével, vagyis nem minden társaság megszerzéséről volna szó, és nem minden áron – fogal-mazott az államtitkár asszony. Az ehhez szükséges pénzeszközök forrása lehet egyrészt az MHB áthidaló hitele 2018 végéig, más-részt a Paksi Atomerőműben termelt áram önköltségi áron tör-ténő átadása az ENKSz részére, illetve a MOL és az ENKSz közötti közvetlen földgáz-kereskedelmi konstrukció létrehozása, végül pedig a Nukleáris Alap befizetéseinek átmeneti felfüggesztése.

Az államtitkár asszony úgy jellemezte az egész koncepciót, hogy az kiküszöböli a versenyt a vállalatcsoport azonos tevé-kenységei között, és az új szemléletmód lényege a szinergiák maximalizálása a rendszerben – az MVM-et is ideértve -, és nem a nyereség az elsődleges szempont. A nyereségtartalomnak csak a szükséges fejlesztések fedezetét kell biztosítania az állampol-gár-centrikus patrióta modellben.

A konferencia első szekcióját később lezáró panelbeszélgetés során Eric Depluet, az E.ON Hungária vezérigazgatója úgy reagált, hogy – elismerve Magyarország helyzetének nehézségeit, ahol az erősen korlátozott háztartási jövedelmek negyedét fordítják közszolgáltatásokra – nyereség nélkül nincs jövője a beruházá-soknak. Emlékeztetett arra, hogy a privatizációt követően jelen-tősen emelkedett az ellátás színvonala, és kíváncsian várja, hogy az új rendszer hogyan kíván fókuszálni a fogyasztókra. Fasimon Sándor, a MOL-csoport magyarországi operatív működéséért felelős vezetője jelezte, hogy a szabályozás mérsékelhetné a földgáz kutatás-termelési tevékenység kockázatait, a kitermelés csökkenését korlátozandó, és idén is nyomatékosan hangsúlyoz-ta, hogy hatékony és fenntartható módon működő nemzetközi

vállalatként meg kell küzdeniük a hazai beruházási büdzséért. A MOL-ról szólva egyébként előadásában azt emelte ki, hogy egy ciklikus iparágban a távlatos tervezés és a saját úton járás tekint-hető a siker zálogának.

Ságodi Attila, a KPMG kormányzati, infrastruktúra, energeti-kai és közüzemi ágazatokért felelős vezetője, aki előadásában Magyarországnak az európai energetikai kontextusban való el-helyezkedését mutatta be. A panelbeszélgetésen úgy reagált az államtitkár asszony által elmondottakra, hogy megítélése szerint nem a tulajdonos magán vagy állami jellege a döntő kérdés, ha-nem a vállalati kultúra. Reményét fejezte ki, hogy a magyar állam képes lesz ennek megfelelő kialakítására.

Az első szekcióban formabontó módon került sor Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű teljesítmény fenntartásért felelős kormánybiz-tosa előadására, aki a Paks II projekt fejleményeiről a résztvevőket videóüzenetben tájékoztatta, éppen a folyamatban levő nemzet-közi közmeghallgatási eljárás belgrádi állomásán való részvétele miatt. Részletesen beszámolt a közmeghallgatások korábbi ta-pasztalatairól, és jelezte, hogy a környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárás után várhatóan a tervezett menetrend szerint 2017-ben a létesítési engedély – ennek birtokában aztán a kiviteli tervezési, il-letve egy évre rá az építési, gyártási és szerelési tevékenységekre – majd 2024-25-ben az üzembe helyezési engedély megszerzésére kerülhet sor, mielőtt egy évvel ez utóbbit követően üzemeltetési engedélyhez jutnak az új blokkok. (Időközben az Európai Bizottság aggályainak adott hangot a közbeszerzési eljárás mellőzése miatt, és felfüggesztette a beszerzési eljárásokat.)

A második szekcióban, amely a globális és nemzetközi trendek-re, illetve a szabályozás új útjaira koncentrált, Vargha Péter Simon, a MOL vezető közgazdásza a hullámvasúton levő olajpiacot úgy jel-lemezte, hogy az folyton változik, de eddig még mindig az olaj jött az olaj után. A korábbi keresleti sokkot – a palaolaj technológiai forradalma nyomán – mégis a kínálat bővülése követte, és ennek előrejelzése igen nehéz feladat, ilyen masszív hatásra szinte senki sem számított. Egyelőre két százalékos, régen látott keresletbővü-lés mellett is kínálati nyomás van a piacon, nem utolsósorban a hagyományos termelőknek a piaci részesedés védelmét preferáló viselkedése miatt, és a készletek apadása sokáig fog tartani, de kö-zéptávon már az árak emelkedésére kell számítani.

Sepsey Balázs, az Andrékó Kinstellar ügyvédi iroda munkatársa az Európai Unió energiapolitikájának új irányait elemezte előadá-sában, különös tekintettel a tavaly felállt új bizottság által szor-galmazott, és a Tanács által is jóváhagyott Energia Unió straté-giai koncepciójára. Ennek fő pillérei az energiabiztonság, a belső piac teljes integrációja, az energiahatékonyság, a dekarbonizálás (kibocsátáscsökkentés) és a kutatás-fejlesztés. A kirajzolódó irányvonal a szabályozás egységesítése, továbbá központosítása a tagállami hatáskörök elvonása révén, az erőteljesebb kikény-szerítés eszközeivel párosulva. Egyelőre szigorú értelemben vett jogi dokumentum még nem került megalkotásra, az új irányelv kimunkálása – ha nem katalizálja a folyamatot valamilyen sokk-hatás – akkor a szokásos 2-3 éves időtartamot veheti igénybe.

A piaci részletszabályok átvételének, illetve hazai kialakításá-nak alapos ismertetésével foglalkozott a Sepsey Balázs mellett Rajkai Szonja, a MEKH piacfelügyeleti és – ellenőrzési főosztályá-nak helyettes vezetője, Kelemen Hajnalka, a MAVIR jogi főmun-katársa, valamint Kovács Csaba, a KPMG energetikai tanácsadás részlegének partnere és Mezősi András, a REKK főmunkatársa részvételével tartott panelbeszélgetés, illetve Grabner Péter, a MEKH energetikáért felelő elnökhelyettesének előadása. A téma középpontját a villamosenergia- és földgázhálózati szabályzatok (Network Code-ok) bevezetése és az ezzel kapcsolatos további munka képezte.

A konferencia utolsó szekciójában az áramtermelés és ezzel összefüggésben a megújuló források hasznosításának kérdései kerültek terítékre. Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója

Vihar előtti csendEnergy Investment 2015

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 1 1 3 2

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 1 13 3

Hírek

a kintlevőség-kezelés sajátságait elemezte az energiaszektor vo-natkozásában, Madarász András, a GoodWill Consulting értékesí-tési igazgatója pedig az Operatív Programokban (GINOP, VEKOP, VP) rejlő, már ismert vagy meghirdetésre váró energetikai lehető-ségeket mutatta be részletesen. A nukleáriserőmű-építés globá-lis helyzetéről számolt be Bács Zalán, a Rosatom Central Europe Magyarország igazgatója, rámutatva, hogy világszerte 65 építési stádiumban levő projektet tartanak nyilván (ebből 39 Ázsiában, ezen belül Kínában 25), Európában pedig bő tíz év múlva leáll a ma működő 131 erőmű hetvenöt százaléka. A Rosatomról szólva elmondta, hogy a cég, amely Paks 5-6 blokkjainak építésére vállal-kozott, piacvezető a domináns VVER technológia terén, és 2030-ra akár 80 blokkot jegyezhet a rendelésállományban.

Végül Vígh Zoltán, a Jedlik Ányos Klaszter ügyvezető igazgató-jaként az e-mobilitásban rejlő lehetőségeket vázolta előadásában, ezt megelőzően azonban arra az izgalmas panelbeszélgetésre került sor, amely a hazai villamosenergia-termelés jövőjét bon-colgatta. Tóth András István, az E.ON Energiakereskedelmi Kft. be-szerzési vezetőjének moderátori kérdéseire válaszolva Barócsi Zol-tán, az MVM termelési-műszaki vezérigazgató helyettese, Chikán Attila, az ALTEO-csoport vezérigazgatója, Fernezelyi Ferenc a Veolia Energia kereskedelmi és marketing igazgatója, és Vinkovits András, az Energiabörze Kft ügyvezető igazgatója fejtette ki véleményét a jelenlegi helyzetről, importról, megújuló energia támogatásról, európai árkiegyenlítődésről, ellátásbiztonságról.

A beszélgetés során Vinkovits András – a rendszerszintű szol-gáltatások piacának aktív szereplője - idézte idősebb iparági szakember véleményét, aki úgy fogalmazott, hogy a 80-as évek-ben szép kihívás volt nulla költségszinten üzemeltetni a rend-szert, s ez a kihívás a jelek szerint megadatott az utódoknak is. Probléma, a kis kapcsolt termelők nehézségei mellett, hogy a ki-egyenlítő energia igénybe vevői és megfizetői nem esnek egybe.

A jelenlegi olcsó import nem baj, de a hazai kapacitásokat vala-hogyan fenn kellene tartani középtávon a külföldi energia drá-gulása esetére. Fernezelyi Ferenc aláhúzta, hogy öt éve kivárás van a piacon, a Paksi és a Mátrai erőmű, illetve az eddig létesített megújuló energiatermelők nyereségesek, viszont a földgáztü-zelés haldoklásával a hazai kapacitások harmadának sorsa vált kétségessé. Az új beruházások költségei ma nem fedezhetőek, egyébként tíz éve nem volt már komolyabb beruházás, s a nagy berendezések jövőbeli kiesésének esetleg több piaci szereplő örül majd, de ez nem vezet jóra. A Veolia portfoliójában levő kapcsolt kapacitások nem termelnek, jövője a megújuló forrásra építő hőtermelésnek lehet.

Chikán Attila úgy jellemezte a helyzetet, hogy a megújuló energia utoléri a hagyományost, de a jelenlegi árakon támogatás nélkül egyik sem építhető. Az Alteo – a Sinergy átvétele után - a teljeskörű szolgáltatások nyújtásában látja a piaci és befektetési lehetőséget. Arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a kormány-zati döntéseknek, hanem azok elmaradásának is megvannak a következményei, utalva a stratégia hiányára. A megújulók pers-pektíváival kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a háztartási mé-retű kiserőművek és az attól eltérő decentralizált termelés két világ, teljesen külön pénzügyi történetek. Barócsi Zoltán nyoma-tékosan kifejezésre juttatta, hogy ma – Paksot leszámítva – egyik erőmű sem azt csinálja, amire épült, és a szabályozási energia értékesítéséből sem lehet ma már megélni. Ha semmi változás nem történik, akkor komoly bajok várhatóak, jóllehet kevesebb tartalék is elegendő az importnak köszönhetően. Elvileg a politi-kai és műszaki kérdések megoldhatóak, és akut áramhiány nem fenyeget, de megoldások nélkül az iparág kritikus állapotba ke-rül, ahol a kérdés csak az, hogy csendes vagy hangos átmenet vezet majd új helyzethez.

Dr. Drucker GyörgyEnergiainfo, Vezető elemző

A nagyvállalati szektorban Magyarországon elsőként tanúsíttat-ta az MVM OVIT Zrt. új ISO 9001:2015 szabvány szerint integrált irányítási rendszerét. A minősítést az EMT Első Magyar Tanúsí-tó Zrt. végezte, amely a brit National Quality Assurance vezető nemzetközi tanúsító testület kizárólagos magyarországi képvi-selője. Az MVM OVIT Zrt. a sikeres, regionális szinten is meghatá-rozó, nemzeti tulajdonú MVM Csoport tagja. Hazánk energetikai iparának legkiterjedtebb tevékenységi körű fejlesztő, kivitelező és karbantartó társasága A cég tevékenysége a magyar átviteli hálózat és a hazai erőművek karbantartásához és fejlesztéséhez kapcsolódik, de megrendelői között évről-évre növekvő száza-lékban vasúttársaságok, áramszolgáltatók, továbbá ipari nagy-fogyasztók és külföldi partnerek is szerepelnek.

A társaság már a kilencvenes években a nemzetközi ISO 9001 szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszer bevezetése mel-lett döntött. a minőségirányítási rendszer 1996-ban lezajlott, sikeres auditálásával az MVM OVIT Zrt. a magyar energetikai ipar első tanúsított szereplőjévé vált. A társaság szolgáltatásaink atomerőművi körülményeknek való megfelelése szempontjá-ból az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és az Országos Atomenergia Hivatal auditorai 1998-ban tartottak sikeres minősítő auditot. A 2004-ben megszerzett NATO beszállítói minősítés megtartása érdekében pedig a vállalat 2015-ben tanúsíttatta az AQAP 2120 katonai minőségirányítási rendszert.

a legmodernebb szabványok szerinti működés újabb ál-lomásaként az MVM OVit zrt. a 2015. évben, az EMt zrt.

közreműködésével lefolytatott több hónapos auditálási fo-lyamat eredményeként a legújabb isO 9001:2015 szabvány szerint tanúsíttatta integrált irányítási rendszerét.

„Az MVM OVIT Zrt. működése szempontjából kiemelt jelentő-ségűnek tartom az új tanúsítvány megszerzését. Nemzeti tulajdo-nú nagyvállalatként célunk, hogy a változó gazdasági környezetre reagálva, mindig újabb kompetenciákat megszerezve növeljük versenyképességünket. Azt, hogy jó úton járunk, bizonyítja, hogy a közelmúltban több jelentős MVM Csoporton kívüli nagyprojektet nyertünk el, és fontos megbízatásokat kaptunk a külföldi energeti-kai piacon” - mondta Patay László, az MVM OVIT vezérigazgatója miután átvette a hivatalos tanúsítványt Bujtás Gyulától, az EMT Zrt. NQA Hungary vezérigazgatójától.

Kép és szöveg :Tóth Éva

Az MVM OVIT Zrt. megkapta az új ISO 9001:2012 szerinti integrált irányítási rendszert

Kevan Parker (az NQA cégvezetője), Bujtás Gyula (az EMT Zrt. vezérigazgatója) és Patay László (az MVM OVIT Zrt. vezérigazgatója)

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1 3 4

Nagy sikerrel zárt az egyesület

62. VándorgyűléseII. rész : „A” szekció ülései

A1 SZEKCIÓ Szekcióvezető: Nagy János„Kell-e nekünk LED-es közvilágítás?” Panelbeszélgetés (Moderátor: Érczfalvi András – Gazdasági rádió)

A1/1 „Közvilágítás” - Nagy János, VET-elnökElőadásában megállapítja, hogy a LED fantasztikus találmány, amely forradalmasította a világítástechnikát és amelyet folya-matosan fejlesztenek. A közvilágítás-korszerűsítés akkor indo-kolt, ha műszakilag elavult a meglévő berendezés, magasak az üzemeltetési költségek, és gazdaságosság szempontjából is megéri, azaz rövid a valós megtérülési idő. Alkalmazása nem in-dokolt, ha azt divatból teszik, fénytechnikailag nem tervezett. Energiamegtakarítása jelentős: néhány éve megvalósult LED-es berendezések fényhasznosítása 70 lm/W, napjainkban felszerelt lámpatestek fényhasznosítása 130-140 lm/W. Prognózis 2020-ra: 180-200 lm/W. Gazdaságossági szempontok az alkalmazásra: A lámpatestárak folyamatosan csökkennek, növekszik a lámpatest-választék, emelkedik a LED-ek fényhasznosítása. Fejlesztési és üze-meltetési tapasztalatoknak köszönhetően nő a megbízhatóság.

A1/2 „Alapvető különbségek a hagyományos, gázkisüléses fényforrással működő lámpatestek és a LED-es világítótes-tek között” – Esztergomi Ferenc, Hofeka Kft. Az előadó ismerteti a LED-es rendszerek működését, majd be-mutat néhány kiviteli formát, és a lámpatestben lévő LED-ek geometriai elrendezését. A LED-ek félvezető alapú eszközök, tehát érzékenyek a környezeti hatásokkal szemben, üzemi hő-mérsékletre (LED, elektronika hőmérséklete), túlfeszültségre (légköri eredetű, és hálózati), hálózati feszültségtartományra és a ki-be kapcsolásra. Élettartama jelentős. Összehasonlítás képen: K. fénycső, Na: 10-20 ezer óra, LED: 40-60 ezer óra (L80). Alkalmazása számos előnyt biztosít: Fényszabályozás: 0-100%, intelligens vezérelhetőség, időhöz, forgalomhoz igazodó prog-ramozhatóság, fényáramtartás, fényhasznosítás.

A1/3 „Építészet, Közvilágítás, Fényszennyezés” – Dulácska Zsolt, építész Az előadó az elég összetett jogi háttér ismertetésével kezdte elő-adását. Majd ismertette azt a hármas szabályt, amely kimondja, hogy csak ott, csak oda és csak akkor világítsunk, amikor arra szükség van. Külön felhívta a figyelmet a szennyezésmentes vi-lágítótestek alkalmazására. Részletesen taglalta a természetes fény nyújtotta előnyöket. Szólt a színelméletről és a színtanról, a diagramok segítségével látható fénytartományról és a szem érzékenységéről. Szólt az izzólámpákról 1901-től szinte napja-inkig, ismertetve azok fényének színösszetételét, spektrumait, energiaviszonyait. Bemutatott néhány jó épületvilágítást. Ahol lényeges a funkció, a forma és a szerkezet harmonikus egysége. Befejezésül a fényszennyezés káros hatásáról is szólt.

A1/4 „Mi a helyzet Budapesten?” – Papp Zoltán, BDK Az előadó beszélt a jövő közvilágítási terveiről „Úton Budapest a jövő közvilágítása felé” 2013-2015. Szólt továbbá a felkészülésről, a mestertervről, az üzemeltetési tapasztalatokról, a szabványos

megvilágításról, a közbeszerzési tapasztalatokról, a rekonstrukci-ós helyszínek kiválasztásáról, a „hogyan tovább”-ról. Szabályozás-ról, a gazdaságosságról és a biztonságról több aspektusban tett említést, mindezekhez figyelembe veszik a nemzetközi tapaszta-latokat. Céljaik: rendszerszintű szemlélet, szakmai iránymutatás, fejlesztési döntések megalapozása, városüzemeltetési feladatok összehangolása, a fényszennyezés csökkentése, valamint a tele-pülési arculat védelme.

Ezt követte a vitaindító előadás, amely sok-sok színes képpel bemutatta, hogy mi a jó és mi a rossz.

A2 SZEKCIÓ Szekcióvezető: Török Zsolt„Fókuszban a fogyasztó”

A2/1 „BorsodChemGA2 120 kV-os GIS állomás létesítésének rövid bemutatása” – Betlej Péter. BorsodChem. A cég keményhabokat, lágy habokat és PVC-porokat gyárt töb-bek között az építőipar, az autóipar és az elektronikai ipar szá-mára. Villamos energiáját 120 kV-os hálózatból nyeri, amelyből két leágazás segítségével 170 MW-ot képes vételezni. Az előadó részletes ábrák segítségével nyújtott áttekintő képet a gyár vil-lamos energetikai rendszeréről, annak fejlődéséről, ahogy azt az alkalmazott technológia megkívánta. Külön kitért a védelmi rendszerek komplex felépítésére, részletesen ismertette a rend-szer készülékeinek aprólékos kiválasztását. Ismertette továbbá a műszaki előkészítést, a több ütemben végrehajtott fejlesztést. Az előadás végén, képeken mutatta be a modern kapcsolókészü-lékeket és a védelmi rendszereket magába foglaló szekrénysort.

A2/2 „LEGO Manufakturing Kft. telephelyén kialakított villa-mosenergia-elosztó rendszer felépítése” – Hajdú János, LEGO. Az előadó mindenekelőtt bemutatta a céget, azt a fejlődést, amit 1932-es alapítása óta a cég bejárt. Hazai, nyíregyházi gyárát 2008-ban alapították. Globálisan 15 ezer munkavállalót foglalkoztatnak, itthon 2200 munkavállalójuk van. Napi 50-60 millió elemet fröccsöntenek, kapacitásuk szinte napról napra növekszik. Két automatizált, magas raktárral rendelkeznek, 3 km hosszú konveyor soruk van. Csehországba, Lengyelország-ba, Mexikóba és az USA-ba szállítanak. Különálló épületben saját erőművel rendelkeznek (három gázmotor és négy dízelge-nerátor), amely elektromos áramot állít elő, és ha kell hűt vagy fűt. Ez a rendszer függetlenebb és hatékonyabb működést tesz lehetővé. Intelligens világítási rendszerük van, minden lámpa-test külön mozgás- és fényérzékelővel rendelkezi. Szó, ami szó, a gyár minden eresztékében korszerű.

A2/3 „132/22 kv-os alállomás-fejlesztési koncepció kiválasz-tása” - Kováts János. ABB. Az előadó egy több mint 100 éves múlttal rendelkező, ismert élelmiszeripari alapanyaggyártó cég

Egyesületi élet

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 13 5

alállomásának fejlesztéséről tartotta előadását. A cég határozot-tan „zöld” gondolkodású és láthatóan folyamatos fejlődésben van. Megismerhettük az energiaellátás sémáját, felvázolta az előadó azt a három fejlesztési alternatívát, amelyekből az adott szempontok szerint kiválasztható a szükséges energiaellátás. A kiválasztás szempontjai: az üzembiztonság, a teljesítmény, a fej-lesztési munkák és azok költségei, az ütemezés és a megvalósítás átfutási ideje, az üzemi veszteség, élettartam és a minél egysze-rűbb továbbfejlesztés lehetősége. Az előadó felvetítette az átala-kítás előtti és utáni állapot fényképét. „Ilyen volt – ilyen lett”!

A2/4 „MVM OVIT ipari célú NAF/KÖF alállomások építési portfóliója - Romhányi László, MVM OVIT. Az előadás a cég bemutatásával, 1949-es alapításától napjainkig tartó sikeres történetének ismertetésével indult. Az MVM OVIT profilja igen széles, kezdve a távvezeték- és vasúti felsővezeték-építéssel, transzformátorállomások létesítése, erőművi rend-szerek gyártása, szerelése, távközlési berendezések létesítése, acélszerkezet gyártása, stb. és végződik a nehézgépszállítással. A rendszerváltást követően korszerű technológiával számos eu-rópai szintű ipari alállomást létesítettek. A teljesség igénye nél-kül néhány: Audi részére 2006-ban,120/20 kV-os, 50 MVA (bővít-hető), Dunavarsány (2007), 50 MVA, Szabadegyháza (2007) 25 MVA, Rácalmás (2008) Hankook részére 25 MVA, Királyegyháza (2009) 25 MVA, Kecskemét (2010) 25 MVA, Dunaújváros (2011) 25 MVA. Rendszerdiagnosztikai tevékenységet is folytatnak a ma legkorszerűbb eszközök felhasználásával, valamint számos létesítmény üzemeltetését is vállalták.

A2/5 „Háztartási méretű fotovoltaikus termelés értékelése”– Takács Borbála (OTDK) A témának azt a címet is adhatta volna a szerző, hogy „irány a jövő”. A fotovoltaikus termelés korunk egyik legnagyobb gond-ján igyekszik segíteni, a globális felmelegedés megfékezésén. Az előadás vizsgálja a ma még szükséges támogatási rendszere-ket és azok hatásait. Diagramok segítségével bemutatja hazánk és a környező országok helyzetét, és felvázolja a várható jövőt. Vizsgálja a fotovillamos áramtermelés helyét a – jövőt képviselő - elosztott energiatermelés rendszerében. Külön szól az előadás a napelemek intermittenciáját korrigáló hálózati akkumulátorok hatásáról. A napelemek ésszerű és kezelhető terjedése érdeké-ben az alábbi javaslatokkal él a szerző: Ne ütközzünk azokba a hibákba, amelyekbe az előttünk járó országok, legyen kellően átgondolt támogatási rendszer, ne csökkenjen a napelemek ter-jedési üteme, ügyeljünk a hálózat, a megújulók és az energiatá-rolás együttes fejlődésére. Továbbá ösztönözzük a felhasználó-kat a hálózatbarát üzemelésre.

A2/6 „UNITROL feszültségszabályozók jelene és jövője a ma-gyar erőművekben” – Matucza László. ABB. Az előadó először áttekintette a szinkron gépek gerjeszté-sének általános elveit, megvizsgálta a lehetséges gerjesztési módozatokat. Ezt követően rátért az UNITROL gerjesztő csa-lád ismertetésére, bemutatta az ABB statikus gerjesztőit és feszültségszabályozóit, az UNITROL 6000 és 1000 családot. Majd ismertette a magyar referenciákat. Jelenleg a magyar villamosenergia-termelés több mint harmadát ABB gerjesztő-rendszer szolgálja ki. Bemutatta az előadó az egy- és többcsa-tornás SYNCHROTACT 5 szinkronizáló készülékeket, és részle-tesen ismertette azok működését, magyarországi referenciáit. Természetesen szóba került a megújuló energiák növekvő aránya az energiamixben, ami esetenként két irányú energia-áramlást feltételez. Emiatt új hálózati topológiákra van szük-ség. Az ABB erre is felkészült. A növekvő megújuló hányad há-lózati stabilitási gondokat eredményezhet. Ennek kiküszöbö-

lésére széles teljesítménytartományban üzemeltethető erő-műveket kell létrehozni, az UNITROL erre a célra is alkalmas.

A3 SZEKCIÓ Szekcióvezető: Hackl Mónika„Villamos energia rendszerek”

A3/1 „TSC – a rendszerirányítók regionális biztonsági együttműködése” – Almási Kristóf- Mlinkó Csaba, MAVIR. Né-hány évtizeddel ezelőtt még az is bonyodalmat jelentett, hogy országon belül egységes villamosenergetikai rendszer alakuljon ki. Ma már ezen többszörösen túlléptünk, és az informatika fej-lődése lehetővé tette, hogy kialakulhasson az egységes európai villamosenergetikai rendszer. Erről persze beszélni egyszerű, azonban egy ilyen hatalmas rendszert „életben tartani”, működ-tetni igen komoly technikai feladat. A MAVIR munkatársainak előadása erről a feladatról szól. Bemutatják a rendszerirányí-tás fejlődésének különböző lépcsőfokait, a rendszerbiztonsági együttműködés feladatait, mint például az egyedi hálózatmo-dellek ellenőrzését és összefűzését, a koordinált rendszerbiz-tonság-vizsgálatot, a koordinált kapacitásszámítást, a rövid és középtávú megfelelőség vizsgálatot, a kikapcsolási tervek koor-dinálását. Ma már nem két-, hanem többoldalú határkeresztezé-sek vannak a rendszerben. Ez különböző teherelosztási gondok forrása is. Ahogy a feladatok nőttek, úgy változtak, illetve bővül-tek az együttműködés keretei is. Az európai együttműködésben a MAVIR 2008-óta vesz részt.

A3/2 „FAM-eszközök vizsgálatára vonatkozó szabványok fe-lülvizsgálata” – Göcsei Gábor, BME. A BME Nagyfeszültségű Laboratórium munkatársai vállalkoztak a FAM-eszközökre vonatkozó szabványok felülvizsgálatára. A la-boratórium megkapta az akkreditált vizsgáló státuszt. Számos – FAM-eszközökkel kapcsolatos - vizsgálatot végeztek el, melyek kapcsán többrendbeli kérdés merült fel a mérési eljárásokkal kapcsolatban. A cél: a mérések megbízhatóbbá és összehason-líthatóbbá tétele. Vizsgálatokat végeztek különböző geometriá-jú testeken. A vizsgálatok eredményeit számításokkal ellenőriz-ték. A vizsgálatok azt az eredményt hozták, hogy a különböző laboratóriumokban különböző eredmények születhetnek. A szabványos mérési eljárásnak pontosan meg kell határoznia az elektróda helyzetét, valamint további vizsgálatok szükségesek az elektród pontos alakjára vonatkozóan. Vizsgálatokat folytat-tak gémes, kosaras autók és vezetőképes öltözetekkel egyaránt. Az eredmények tanulságosak.

A3/3 „A 2014. január 1-jén indult KÁT modell tapasztalatai és a továbbfejlesztés lehetőségei” – dr. Vajta Mátyás MAVIR. A KÁT a kötelező átvétel rövidített változata. Elsőként bemu-tatta a szerző a KÁT modellt, amely megmutatja, hogy milyen úton, módon jut el a fogyasztóhoz a megújult energia, hogyan történik a pénz mozgása. A mérlegkörbe beépített teljesítmény 2015 szeptemberében 762 MW volt, amely az alábbi megúju-ló energiafajtákból állt össze: biomassza 42%, szélerőmű 42%, fotovillamos 7%, biogáz 5%, a maradék négy % az víz-, hulladék-, és depóniagáz. Az előadó számos statisztikai adatot, diagramot bemutatott, a KÁT energiák időbeni változásával, az átadási árak-kal kapcsolatban, és a szükséges kiegyenlítő energiákkal kapcso-latban, stb. A jelenlegi modell az EU-s szabályozás, a törvényi és rendeleti változtatások miatt átalakításra szorul. Az eddigi szabá-lyozás további új szereplők közbejötte miatt átalakításra szorul. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy nem minden megújuló ener-giafajtára egy és ugyanazon szabályok vonatkoznak. Ahhoz, hogy a széles körű előírásoknak maradék nélkül eleget lehessen tenni, igen komoly informatikai hátteret kell biztosítani.

Egyesületi élet

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1 3 6

A3/4 „500 MVA-es 400 kV-os ABB nagytranszformátor a magyar hálózatban” – Szász Jenő ABB. Az előadó rövid tájékoztatott az előzményekről, a magyar háló-zati igényekről, a MAVIR tenderkiírásáról, az ABB referenciáiról, a specifikus igényekről.

Fontos elvárás a tartalékképzés. A kérdés: hogyan lehetne ezt úgy megoldani, hogy ne kelljen több transzformátortípust venni? Az ABB válasza erre a kérdésre egy, a 2011-es szege-di vándorgyűlésen már bemutatott ABB-s találmány, az ún. politranszformátor. Ennek lényege, hogy egy transzformátoron belül számos áttétel-kiépítés lehetséges. Az előadás a tavalyi pályázaton megnyert, 2014 szeptemberében megkötött szerző-dés alapján Martonvásár alállomásra idén leszállított, Lengyel-országban, az ABB lodzi gyárában legyártott, 500/500/120 MVA-es, 400/231/35 kV-os transzformátor ismertetéséről szólt.

A transzformátort a már meglévő alállomásra kellett szállítani: meglévő SF6-os kapcsolóberendezésekhez kellett csatlakozni. A tervezésnél figyelembe kellett venni, hogy a meglévő szállító-eszközökkel kell szállítani. A sok színes képpel tarkított előadást a szállításról készült videó zárta.

A3/5 „Az európai uniós irányelvek átültetése a hazai villa-mosenergia-piaci gyakorlatba” – Csomai Kamilla, MAVIR. Az előadás a jogszabályi háttér ismertetésével kezdődött. Ter-mészetesen erre vonatkozóan az EU-s harmadik energiacso-magban foglalt szabályok az irányadóak. Cél: Európai szintű egységes villamosenergia-piac kialakítása. A liberalizált nem-zeti piacok nemzetközi integrációja az uniós szintű optimali-zálás érdekében: szűkös erőforrások hatékony, diszkrimináció-mentes, transzparens és piaci alapú elosztása, természetesen a műszaki korlátok betartásával az üzembiztonság fenntartása érdekében.

A gyakorlat alapján a leghatékonyabb megoldások célmo-dellé váltak, és a Bizottság jogszabályban írja elő a megvalósí-tásukat. Célja: az egész Európát átfogó likvid és versenyképes, hosszú távú piacok koordinált és harmonizált módon történő fejlődésének elősegítése.

A4 SZEKCIÓ Szekcióvezető: Garai János „Biztonságos épület villanyszerelés”

A4/2 „Az új OTSZ-hez kapcsolódó villamos Tűzvédelmi Mű-szaki irányelvek (TVMI)” – Kruppa Attila, OBO. Az előadó összefoglalta a jelenlegi tűzvédelemmel kapcsola-tos problémákat: a tűzveszélyességi osztályba sorolást, a me-rev szabályrendszer és a terjedelem problematikáját, villamos szempontból pedig: hogy nem követte a technika fejlődését, és nem érzékeltette a villamos szakma súlyát, jelentőségét.

A problémák feltárását követően meg kell határozni az általános célkitűzéseket, nevezetesen: a koncepcionális hibák javítását, korszerűbb, rugalmasabb szabályrendszer felállítását, deregu-lációt, frissíthetőséget, ajánlott műszaki megoldások rendsze-rét, „önkéntes” jelleggel, és végül megoldani a jogosultságok elkülönült szabályozását. Villamos szempontból a gyakorlati problémák kezelését és a szakma súlyának érzékeltetését. Ezt követően megismerhettük az 1996. évi XXXI. sz. törvényre épü-lő szabályozási struktúrát, majd az aktív és passzív tűzvédelmet. Az első tapasztalatok: egyes szakmai kérdések megoldódtak, a szabályozás pontosításra, kiegészítésre szorul, az újólag gene-rált problémákat meg kell oldani.

A4/3 „Műszaki biztosításokról gyakorlatiasan” – Rákóczi Lász-ló, MABISZ. Az előadó felsorolta azon – közel végtelen számú – eseménye-ket, amelyekre lehet műszaki biztosítást kötni. Ezekből néhány fontosabb: tűz, víz, vihar, jég, külső mechanikai hatás, rongá-lás, túlfesz, gondatlanság, stb. Külön kategóriába tartoznak az ugyancsak biztosítható események, károk, mint pl, a tervezési hibából adódó, szabályozási hibából eredő károk, anyaghi-bából vagy védelmi hibából eredő károk. Léteznek továbbá: szerelésbiztosítások, gépbiztosítások, géptörés – üzemszü-net-biztosítások. Természetesen vannak események, amelyek kizárják a biztosítást, ilyenek pl.: véletlen, váratlan, előre nem látható esemény, ami a biztosított vagyontárgyakat károsítja, általánosan kizáródnak a lopás, az eltűnés, a leltárhiány, a kor-rózió, a kopás, stb. Számos kiegészítő biztosítás létezik. Ezek elég költségesek. Érdemes körülnézni a piacon, és kiválasztani a célra legjobban megfelelő, ár-, értékarányos biztosítást és biztosító társaságot.

A4/4 „Hogyan használjuk okosan az energiát (A jövő energe-tikája)”. – Dr. Novothny Ferenc, Óbudai Egyetem. Az előadás pontos címe: „A jövő „okos” energiafelhasználása”. Ma az energetikával kapcsolatosan számos kérdés merül fel, pl.: hogy néz ki az energetika helyzete ma? Hogyan kezelik a helyzetet azok, akik törvényt is alkottak már a megújuló ener-giaforrásokról? Hogyan hat ki mindez a villamos energetiká-ra? A felvetett kérdésekből olvasva, világosan látható, hogy az energetika gyökeres átalakulásának vagyunk tanúi. Az „új világ” stratégiai lehetőségei: megújulók, atom és energiatakarékos-ság. Európa sem egységes a „hogyan tovább” kérdésében. Né-metek erre, mi arra, Európa merre megy? Nincs egységes ener-getikai stratégia. Az atom az túl rizikós, a szén az túl piszkos és nem környezetbarát, a gáz az túl orosz, a megújuló túl drága! Lesz egyáltalán valamilyen konszenzus? A növekvő megújuló energiák hatására megváltoznak a villamosenergia-áramlási irányok, a hálózat villamos paraméterei. Megváltoznak az át-viteli hálózattal kapcsolatos követelmények, a legmodernebb technológiákat kell alkalmazni: smart-grid, smart-metering, virtuall power plants.

A4/5 „Napelemes rendszerek egyenáramú áramkör (DC oldali) tűzeseti lekapcsolására megfelelő eszközök az ABB-től” – Haray Norbert, ABB. Az előadó bemutatja az ABB rendkívül széles skálájú kisfeszült-ségű termékeit, amelyeket egyenáramú alkalmazáshoz fejlesz-tettek ki. A teljesség igénye nélkül: Kismegszakítók

(10 kA, 500 VDC) terheléskapcsolók, kiegészítő elemek (táv-vezérlés, motoros hajtás), kompakt megszakítók, biztosító sza-kaszolók, olvadó betétek, túlfeszültség-levezetők, áramvédő-kapcsolók, szigetelésellenőrző rendszerek, fogyasztásmérők, és mindezekhez elosztó szekrények számos különböző méretben, az optimális szerelhetőséget biztosítandó. A felsorolt és a fel

Kávészünet

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 13 7

nem sorolt elemekről színes képeket és részletes műszaki ada-tokat tartalmazó táblázatokat láthattak az előadás hallgatói.

A4/6 „Költséghatékony integrált épületautomatikai rend-szerek” – Dudás Anita, OE- KVK 2015.(Hatékony épületüzemeltetés kérdései). A technika rohamos fejlődése nem állt meg az ipari rendszerek korszerűsítésénél, az az épületekbe is betört. Az elmúlt évtizedben teljesen meg-változott az épületek műszaki tervezése, nemcsak a hőszigetelt téglák és falak jelentik a költséghatékony építkezést, hanem az épületautomatika rendszerek is nagyban hozzájárulnak ah-hoz, hogy egy épület megfeleljen a mai kor követelményeinek, energiahatékony legyen. Egy korszerű automatikával ellátott épület üzemeltetése során 30-60% költségmegtakarítás ér-hető el, továbbá jelentős CO2-csökkentés biztosítható, növel-hető a technikai eszközök élettartama, és mindez 2-4 év alatt megtérülhet. De nemcsak az új épületeknél hasznosíthatók az épületautomatikai elemek, hanem meglévőeket is tehetünk energiahatékonnyá, az automatizálás szintjét folyamatosan bővíthetjük, korszerű távfelügyeletet biztosíthatunk számukra, amellyel hasonló eredményeket érhetünk el.

A5 SZEKCIÓ:Szekcióvezető: Korponai IstvánFenntarthatóság (H&S) (Munka- és egészségvédelem a sike-res vállalatok mindennapjaiban).

A5/1 „Biztonságtudatossági Program végrehajtása a MAVIR ZRt.-nél” – dr. Cziva Oszkár, MAVIR. A biztonságtudatossági program - alapvető érdeke a cégnek, - célja, hogy a munkavállalók tisztában legyenek azzal, hogy a cégnél milyen témákban szükségeltetik ügyelni a biztonságra. Ezek között a legfontosabb a munkavédelem, a tűzvédelem, az információ-biztonság és a vagyonvédelem. A munkavállalókban való tudatosítás eszközei az interjúk, tesztek, képzés, valamint a nyílt és „inkognitó” felmérések. A tudatosítás bevált módszerta-na: az előzetes felmérés, ennek alapján az elméleti, gyakorlati oktatás és a visszamérés, ellenőrzés. Természetesen a munka-védelem, a tűzvédelem, az információvédelem és a vagyonvé-delem mind-mind helyspecifikus ismereteket igényelnek, tehát ennek megfelelően kell az oktatást és az ellenőrizést végezni.

A5/2 „Munkabiztonság növelése modern munkairányítási eszközök alkalmazásával” – Molnár József , ÉMÁSZ. Az előadó nagyon frappáns mondattal kezdett: „..mindenki olyan egészségesen térjen haza a munkából, ahogy munkába érkezett..” és ez a szellem határozza meg az ÉMÁSZ munkabiztonsági filo-zófiáját. A több pénz nem egyenlő a magasabb munkabizton-sággal. A munkát végzők és a munkát irányítók viselkedését kell befolyásolni a még biztonságosabb munkavégzés érdekében. A munkatársaik tudását vezetőik valós helyzetben, azaz munka közben, monitorozás segítségével ismerik meg. Ennek célja: a munkabiztonsággal kapcsolatos ismeretek, a tájékoztatások hatékonyságának monitorozása, a munkabiztonság folyamatos napirenden tartása, a legalapvetőbb szabályok „sulykolása”. A munka eredménye: 2013-ban összesen 13 munkaidő-kieséssel járó baleset történt, ebből 9 „mindennapi” tevékenység közben (ok: megcsúszott, elesett, szemébe ment valami stb.), 2014-ben összesen öt munkaidő-kieséssel járó baleset történt, amelyből három „mindennapi” tevékenység során.

A5/3 „Biztonságtudatos vezetés az Alstom Hungária Zrt. Erő-műszerviz Üzleti Egységénél” – Stevensné Száday Edit, ALSTOM. Az előadást a cég biztonsági filozófiájával -„Az Alstomnál az em-berek, a munkatársaink és vállalkozóink biztonsága a legfonto-

sabb” – nyitotta meg az előadó. A kutatások szerint a balesetek 80%-a emberi magatartásra vezethető vissza. Kutatásaik alapján megállapítható, hogy a különböző menedzsmentszinteken ta-núsított nem megfelelő magatartás is felelős a munkahelyi bal-esetekért. A hatékony kommunikáció igen jó eszköze a bizton-ságra való felkészítésnek. A munkahelyeken járva igyekeznek emberi kapcsolatot létesíteni munkatársakkal, és ha úgy látják, hogy nem kellően biztonságos amit és ahogy csinálnak, azt kö-zölik. Ez eredményre vezet.

A5/4 „Munkavédelmi kultúra fejlesztése az EDF DÉMÁSZ csoportnál” – Szalma Péter, EDF DÉMÁSZ. Az előadó igen szemléletes diagramok segítségével mutatta be a cégnél előforduló – hangsúlyozottan csökkenő – baleseteket. Az egyik ábra az egymillió munkaórásra jutó baleseteket szem-lélteti (2012-ben 2,5; 2013-ban 2,2 és 2014-ben 1 baleset esett egymillió munkaórára). Ezek a számok jól érzékeltetik a vezetés elkötelezettségét a balesetmentes munkavégzés megközelíté-sére, és mutatja a munkavédelmi kultúra fejlődését. Alapelvük a biztonságos munkavégzés prioritása, a kvázi balesetek, veszély-helyzetek jelentési kötelezettsége, veszélyazonosítás, kocká-zatelemzés fontossága és a tapasztalatok megosztása. A veze-tésnek minden szinten megvan a maga határozott felelőssége és elkötelezettsége. Egyszerű, jól érthető, kevés számú szabály szükséges, melyekkel a súlyos balesetek jelentős része megaka-dályozható. Megszegésük esetén szankciók is alkalmazhatók. Ki-emelt figyelmet kell fordítani azok betartására és ellenőrzésére.

A5/5 „Az MVM OVIT Zrt. munkabiztonsági helyzetének ala-kulása” – Takács István, OVIT. A cég munkabiztonsági filozófiáját az alábbi szlogen jellemzi: „Semmilyen üzleti érdek nem írhat felül biztonsági szabályt, biz-tonsági érdeket!” Az OVIT tevékenységi köre rendkívül széles. A távvezeték-építéstől az energetikai gépgyártáson keresztül a távközlési hálózatok létesítéséig. Közben persze igen sok min-den. Baleseti statisztikájuk 2010 és 2012 között jelentősen nö-vekedett (millió munkaórára vetítve közel megduplázódott!). Ekkor döntöttek a biztonsági kultúra fejlesztéséről. A megvaló-sított programok: ellenőrzések gyakoriságának fokozása, veze-tői ellenőrzések nyomon követése, kommunikáció, munkabal-esetek gyorsjelentése valamennyi munkavállaló irányába, OVIT Biztonsági napok szervezése, defibrillátorok telepítése. Ezt kö-vetően a munkabalesetek száma 2013-ról 2015-re a felére esett vissza. Megállapítható, hogy „Csak egy biztonságos vállalat lehet sikeres vállalat!”

A5/6 „Napelemes mérőrendszer összeállítása” – Kurtyán Zsófia. A megújuló energia igényli a napelemekkel való egyre beha-tóbb foglalkozást. Az energiaigény egyre növekszik. A fosszilis tüzelőanyag-készlet véges, és alkalmazásuk szennyezi a környe-zetet, tehát fokozott környezetvédelmi törekvések vezetnek a napelemek használatához. Kézenfekvő tehát a napenergia-fel-használás növekedése. Az előadás háztartási méretű napelemes kiserőművek alkalmazásával foglalkozik. Két rendszert ismertet, a szigetüzemben dolgozót és a hálózatba visszatáplálót. Ismer-teti a tervezés lépéseit, majd foglalkozik azzal: „Miért és mit érdemes mérni egy ilyen rendszeren?” Ezek legfontosabbjai: a napelem hatásfoka, a termelést befolyásoló egyéb tényezők, cellahőmérséklet és környezeti hőmérséklet, valamint a pára-tartalom mérése, megvilágítás mérése, a napelemek hűtése miatt a szélsebesség és a szélirány mérése, valamint a hálózati paraméterek mérése. A mért adatok halmazát adatgyűjtőben tárolják, és abból kinyerve dolgozzák fel, és értékeli ki a mért értékeket.

Egyesületi élet

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1 3 8

A6 SZEKCIÓ Szekcióvezető: Dr. Madarász GyörgyVillamos Gépek, Készülékek, Berendezések.

A6/1 „Korszerű megoldások okozta problémák és megoldá-sa” – Csernoch Viktor ABB. Az előadás címe első hallásra kicsit elrejti az előadás tartalmát, lényegi részét. Az előadás lényegében nagytranszformátorok feszültségszabályozásához kifejlesztett vákuumos fokozatkap-csolót ismertet. Foglalkozik a fokozatkapcsoló tervezésével, technológiai áttekintést ad, ismerteti az áttételváltás folyamatát, megismertet egy tipikus kapcsolási folyamattal vákuum-foko-zatkapcsoló esetén. Szó lesz a továbbiakban a fő vákuumkam-rával szembeni elvárásokkal, egy új szintetikus teszt áramkör le-írásáról (az új IEC szabványban szerepel), a fő vákuumkamrával szembeni üzemi terhelés szimulálásáról, ismerteti a tesztered-ményeket, az új tesztáramkörrel, különböző fő vákuumkamra kontaktus anyagok esetén. Ezt követően példákat mutat be az új tesztáramkörön végzett minősítés eredményére. Összefogla-lásként: terhelésátvitel szempontjából napjainkban ez a legjobb megoldás, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy része lett az új IEC-szabványnak.

A6/2 „Magas hőállóságú szigetelőpapírok használata nagy-feszültségű transzformátorokban” – dr. Gaál-Szabó Zs., dr. Nádor G. Energochem/CG Electric System Evidencia. A transzformátorok élettartama kapcsolatban van a szigete-lőpapírok élettartamával. 1950-ben kezdték bevezetni a ma-gas hőállóságú papírokat. A szigetelő papírok hőstabilitását különféle adalékokkal lehet növelni, ugyancsak jelentősen javítható a papírok szigetelési képességének növelése növé-nyi proteinnel: szójaprotein, zöldségkazein, gabonaliszt, stb. adalékolásával. Ha nő a hőállóképesség, javul a szigetelési ellenállás és a szakítószilárdság is. Az előadó beszámolt arról, hogy számos öregedésvizsgálatot, kísérletet végeztek, külön-böző körülmények között. Szárazon öregítés során a normál és az emelt hőálló képességű Dennison papír között, az élet-tartamban különbséget nem találtak. Olajban öregítés során a kétféle papír élettartamában jelentős különbség mutatkozott a magas hőállóságú papír javára. A valós körülmények közt, a transzformátorban tehát a magas hőállóságú papír sokkal kedvezőbb, hosszabb működést biztosít. Az elvégzett mérések eredményeinek alkalmazása lehetővé teszi a nagyfeszültségű transzformátorokban az élettartam-növelést a teljesítménysű-rűség-növelést és a hűtésigény-csökkentést.

A6/3 „Digitális mérőváltók alkalmazása a gyakorlatban” – Dr. Morva György és szerzőtársai, Óbudai Egyetem. Az előadó összehasonlítást végez, a hagyományos és a digitális

rendszerű alállomások között. Nem kérdés, hogy melyik a hely-takarékosabb, anyagtakarékosabb, megbízhatóbb, gyorsabb rendszer. Az 1990-es években kezdődő munka eredményeként megszületett az IEC 61850 szabvány, amely az alállomások kom-munikációs rendszereit foglalja össze és egységesíti. Szó volt a digitális rendszerek elemeiről is. Az optikai áramváltó – amely a Faraday-effektus alapján működik – ebben nincs telítődés, mi-vel nincsen vasmag, lineáris karakterisztikája van, akár 170 kA-ig mér, nincs elektronika a NAF oldalon, közeli villámcsapás esetén nem veszélyezteti a szekunder oldalt. Szó volt továbbá az ana-lóg és a digitális jel kommunikáció közötti interfészről (MU), a redundáns hálózat megvalósításáról. Az MU alkalmazása a háló-zaton: Csökkenti a rézhuzalozás mennyiségét, az analóg értékek digitális szállítása optikai kábelen csökkenti a szekunder körök helytelen kezelését, kevesebb helyet igényel a kialakítás, mivel a relé házon kívül van elhelyezve, és megvalósítható a jól kezel-hető redundáns Ethernet kommunikáció.

A6/4 „Szabályozós elosztó transzformátormegoldások” – Hipszki Gyula, SIEMENSAz elosztó hálózatok több okból is - mint minden – fejlődnek, változnak. A „klasszikus” hálózati séma a nagy egységteljesítmé-nyű erőművekben előállított villamos energiának a fogyasztók-hoz történő több lépcsős eljuttatásán alapul. Aztán: Az alter-natív energiaforrások tipikusan kis teljesítményű egységekben jelennek meg, amelyeket valahogy be kell kapcsolni a meglévő hálózati topológiába, ugyanakkor a kisfogyasztói (lakossági) hálózatokon megjelennek a „nagy” fogyasztók: az e-car töltők, légkondicionáló és egyéb készülékek, a változó fogyasztói szo-kásokhoz társuló készülékek. Az új fogyasztási szokások és az el-osztott villamosenergia-termelés felborítja a „rendet”. Bonyolítja továbbá a helyzetet, hogy az energiaáramlás iránya és nagysága nagyban függ a környezeti és társadalmi tényezőktől. Emiatt vi-szont az elosztó transzformátorok szerepe és jelentősége válto-zóban van. Természetesen az ipar a megváltozott igényekre vá-laszol, és különböző technikai megoldásokat kínál: Mechanikus terhelés alatti átkapcsoló léptető motorral, elektromechanikus szabályozó háromfázisú booster transzformátorral, félvezetős egy- és háromfázisú booster transzformátorokkal, mágneses el-ven működő terhelés alatti szabályozókkal, és ezek különböző változataival.

A6/5 „A felharmonikus torzításról frekvenciaváltós szem-szögből” – Zajácz János, Danfoss.Az 50 Hz-es alap harmonikus többszöröseit nevezzük felharmonikusoknak. A hálózati feszültségre vonatkozó szab-ványok és ajánlások a feszültségtorzítás szintjére vonatkoznak. Néhány szabvány termékszinten is tartalmaz ajánlásokat az egyes felharmonikus áramtorzítás-értékekre. A cél, hogy közép-feszültségen 5%-ra csökkenjen a feszültségtorzítás. Felharmoni-kus-csökkentő eljárások lehetnek passzívak (DC fojtók) és lehet-nek aktívak (aktív szűrők). Aktív szűrök akkor szükségesek, ha: túl nagy felharmonikus tartalom, hosszúak a kábelek (kapacitív meddőkompenzáció), ha a felharmonikus csökkentés és med-dőkompenzáció egyben szükséges (helytakarékos megoldás). Az aktív szűrő közbenső körében az egyenfeszültségnek na-gyobbnak kell lennie a hálózati feszültség csúcsértékénél, csak így tud kompenzáló áram folyni a hálózat felé. Pontos árammé-rés szükséges, ezért fontos az áramváltó elhelyezése. Az áram-váltó ne érzékelje mind az aktív szűrő, mind pedig a konden-zátortelep áramát. A VLT® frekvenciaváltók megoldásai, aktív szűrőket használnak.

Dr. Bencze János

E-Mobilitás a vándrgyűlésen: elektromos autó és töltő az ABB-től, MODULO elektromos busz az evopro cégtől

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 13 9

Az ABB egy 40 m2-es standon mutatta be:legújabb fejlesztésű középfeszültségű kapcsolóberen-•dezéseit és készülékeit, amelyek áram- és feszültségszen-zorokkal felszereltek, így ötvözve a védelem, a vezérlés, a mérés és a digitális kommunikáció innovatív módszerét.

az ABB IEC 61850 alapú alállomási irányítástechnikai •demót, amely egy fiktív alállomás irányítástechnikáját valósítja meg ABB RTU HMI és MicroSCADA alapokon.

a svájci gyártású Unitrol 1020 gerjesztés-szabályozó készü-•léket is, amely az egyenáramú vagy forgódiódás gerjeszté-sű generátorok és szinkron-motorok gerjesztés-szabályo-zójaként alkalmazható. Legfőbb jellemzője a kompakt fel-építés, az alkalmazás flexibilitása és megbízható működés.

a Synchrotact 5 automatikus szinkronozó készüléket, amely •az ABB 5. generációs automatikus szinkronozó készüléke generátorok hálózatra kapcsolásához, illetve hálózatrészek szinkronellenőrzött összekapcsolására alkalmas. A termék jellemzője a rendkívül robosztus hardver- és szoftver fel-építés, amely egyedülálló megbízhatóságot garantál ezen a kritikus alkalmazási területen.

az IP66-os védettségű vízálló bemutató demót, amelynek •célja, hogy bemutassa az ABB gyártmányú, ACS355-ös, IP66 kivitelű gépipari hajtás működését nedves, vizes kör-nyezetben. A hajtás egy kisebb motort vezérel, amely egy forgó vízszóró fejet mozgat, ezáltal megteremtve a fröcs-csenő víz forrását. A felhasznált vizet a demó belsejében keringetve újra és újra felhasználja a rendszer.

ABB Kft.Legszebb stand a szavazatok alapján

Stand körkép

Az ABB csapata

Kiállítók és standok a vándorgyűlésen

Egyesületi élet

A naperőmű által megtermelt éves villamosenergia-men-nyiség az időjárási viszonyoktól függően körülbelül 22.000 MWh körül prognosztizálható - háztartási léptékben mérve egy kisebb várost képes ellátni zöld villamos energiával.

Az erőmű teljesítménye megegyezik a 2013 végéig ha-zánkban telepített napelemek összesített teljesítményével – a projekt ezzel jelentősen hozzájárul Magyarország megújuló energiából megtermelt villamos energia részarányának nö-velésére tett EU-s vállalásai teljesítéséhez. E fejlesztéssel Kö-zép-Európa legnagyobb kapcsolt szén- és megújuló-energia erőműve jött létre.

A Kern Kft. 15 éve része az IT és telekommunikációs szakmának a régióban. Mobil adatátviteli rendszerek és technológiák területén M2M és IoT megoldá-sok szállítójaként több mint 15 éves múlttal rendelkezik.

A Cég ipari minőségű, robusztus, megbízható, magas biztonsági fokú adat-átviteli és monitoring rendszereket szállít többek között automatizálás, köz-üzemi szolgáltatás, biztonságtechnika, logisztika területére.

WIREVILL energetics Magyarország legnagyobb

naperőműve a Mátrában

KERN KFT Több mint 15 éve a régióban az IT

és a telekommunikáció területén

A fotovoltaikus erőmű építésének ötlete először 2012-ben merült fel, amikor is a Mátrai Erőmű ipari tevékenysége révén kapcsolatba került egy céggel, aki rekultivált meddőhányó területet kívánt bérelni, hogy ott fotovoltaikus parkot tele-pítsen. Ez a projekt ugyan nem valósult meg, de az ötletet továbbfejlesztette az erőmű, ugyanis ekkor vált aktuálissá a közel 20 éves üzem után feltelt Őzse-völgyi sűrűzagy tározó rekultiválása. 30 hektáros, teljesen sík felület alkalmasnak bi-zonyult egy 15 MW-os naperőmű létesítésére. A projekt elő-készítése 2013-ban indult, részben a Mátrai Erőmű saját erős beruházásként, részben pedig fejlesztési adókedvezmény igénybevételével.

A kiírt közbeszerzést 2015. januárban bírálták el, a naperő-mű tervezését, kivitelezését a Wire-Vill Kft. (konzorciumveze-tő) – IBC Solar Gmbh – Energobit S.A. magyar-osztrák-román konzorcium nyerte el. A tervezést előkészítő munkálatok 2015. január végén kezdődtek, ezt követően tavasszal elin-dult a helyszíni kivitelezés is. A pályázat elbírálása óta eltelt szűk egy év leforgása alatt a Mátra lábánál megéült az ország legnagyobb fotovoltaikus erőműve. - Az egy hónapos próba-üzemet követően 2015. október 15-én tartották az ünnepé-lyes átadót.

A közel 6,5 milliárd forintos beruházási költségű erőmű 30 hektáros zagyterületen összesen 72 480 darab (egyenként 255 W névleges teljesítményű) polikristályos napelempanel került elhelyezésre, amelyeket déli irányba tájolva, fix tartó-szerkezetekre rögzítettek.

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1 4 0

Újdonságok, lehetőségek az érintésvédelmi méréseknél•Villám- és túlfeszültség-védelem felülvizsgálatának elméle-•ti és gyakorlati kérdéseiFelülvizsgálat a világítástechnikában•Előírások, követelmények egy elosztóberendezés terveire, •különös tekintettel a feliratokraA kondenzvíz képződés okai•Jön az Okos otthon!•

Bővebb információ és jelentkezés: http://www.infoshow.huLepp Klára

A MEE Debreceni Szervezete szeptember 24-27. között kirán-dulást szervezett Bécsbe. A régiós szinten meghirdetett kirán-duláson a debreceni mellett a nyíregyházi és mátészalkai szer-vezet képviselői is részt vettek.

A négynapos kirándulás során Győrben megtekintettük a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban berendezett Jedlik Ányos állandó kiállítást, Bécsben végigjártuk a város történel-mi nevezetességeit és turisztikai látnivalóit, valamint megláto-gattuk Burgeland Fertő tó környéki természetvédelmi terüle-teit, közte a „gólyák városa”-ként emlegetett Ruszt városát. A kirándulás a kulturális, történelmi látnivalók mellett két szak-mai programot is tartalmazott.

Az első szakmai prog-ram a Bécs Freudenau víz-erőmű meglátogatása volt. Az erőművet 1992 és 1998 között „vizes” technológiá-val közvetlenül a folyóágy-ban építették. Az erőmű gépháza a folyó közepén a hajózsilip és a duzzasztó-mű között van elhelyezve. A beépített 7,5 m kerékát-

mérőjű Kaplan turbinák Európában a legnagyobbak közé tar-toznak. Az erőműben 6 db 32 MVA-es turbina-generátor egy-ség üzemel, az erőmű 172 MW-os összteljesítménye 110 kV-os feszültségszinten csatlakozik a villamos hálózatra. Az évente termelt villamos energia 1,052 GWh. Az erőmű látogatás során először az információs központban filmvetítéssel mutatták be az erőmű történetét és nagy modelleken az erőmű működé-sét. Ezt követte az erőmű tényleges meglátogatása, ahol a villamos és gépészeti egységek megtekintése után egészen

a Duna vízszintje alatt 32 m-re található ellenőrző folyosóig is eljutottunk.

Második szakmai programként a bécsi Műszaki Múzeumot látogattuk meg. A múzeum műemlékvédett szecessziós épü-letben 20 000 m2-en, nyolc külön szakmai területen mutatja be a technikai, technológiai fejlődés egyes lépéseit és meghatá-rozó eszközeit, berendezéseit. Betekintést ad a természettudo-mányos világkép, az energetika, a nehézipar, a közlekedés, a hétköznapi eszközök és a média világának fejlődé-sébe. A múzeumlátogatást működő modellek és inte-raktív információs eszkö-zök tették élvezetessé.

Az érdekes és tartalmas szakmai programokkal igen sikeres tanulmányutat tel-jesített a MEE Debreceni Szervezete.

Rubint DezsőMEE Debreceni Szervezet

Szakmai tanulmányút Bécsbe

Új helyszínekkel színesedik az infoshow palettája

A 2015-2016 év roadshow témája:Villamos felülvizsgálatok - Épületek villamos berendezéseinek biztonsága

A rendezvénysorozat célul tűzte ki, hogy az épületek villamos berendezéseinek biztonsága érdekében a tervező, kivitelező, üzemeltető, felülvizsgáló szakemberek mindennapi munkáját segítse, útmutatást adjon a felelősségteljes minőségi munka-végzéshez, naprakész információt nyújtson a vonatkozó jogsza-bályokról, szabványokról.

Ebben az évadban már 9 helyszínen, 7 cég csatlakozott az ötletgazda WAGO Hungária Kft. , a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és Elektromos Magánvállalkozók Országos Szövet-ség által szervezett roadshowhoz.. A rendezvényeken részt-vevő C+D Automatika Kft., DEHN+SÖHNE GmbH.+Co. KG, Eaton Industries Kft., ELMON Hungária Kft., Hensel Hungária Villamossági Kft., OBO Bettermann Kft. és Schneider Electric Hungária Villamossági Zrt., cégek képviselő munkatársai előadásukkal, tanácsaikkal lebilincselik az érdeklődő közön-séget. Az érdeklődők az előadások szüneteiben a cégek be-mutatkozó kiállításain ismerkedhetnek meg a termékekkel és a megoldások kínálatával.

A tartalomból a teljesség igénye nélkül:Az új OTSZ és a Villamos TvMI hatása a villámvédelem létesí-•tésére és felülvizsgálatára

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 14 1

Egyesületi élet

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1 4 2

Dr. Kiss László Iván 1935-2015Fájó szívvel tudatjuk, hogy dr. Kiss László Iván, a MEE Energetikai Informatika Szakosz-tályának alelnöke, a MEE Technikatörténeti Bizottságának titkára és a MEE MAVIR Üzemi Szervezetének vezetőségi tagja, életének 80. évében, 2015. november 8-án elhunyt.

Székesfehérvárott született 1935-ben. A BME Villamosmérnöki Kar, Erősáramú Sza-kon villamos művekből diplomázott 1959-

ben. 1964-ben a BME-n folyamatszabályozási szakmérnöki, 1967-ben műszaki doktori diplomát szerzett. Német, orosz és angol nyelven írt és fordított.

Főállású munkahelyei voltak: Erőmű Tröszt Országos Villamos Relévédelmi, Automatika és Mérésszolgálata (OVRAM), 1961-től az Oroszlányi Hőerőmű villamos laboratórium (vezető), 1964-től a Magyar Villamos Művek Tröszt Országos Villamos Teherel-osztója (OVT).

Az OVT-nél az üzemirányítás területén bevezette a számítógé-pek használatát, majd az országos hatáskörű folyamatirányítás keretében működő számítógéprendszer (Hitachi) beszerzését és üzembe helyezését irányította. Utóbbi munkájáért 1979-ben a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta.1991-ig a Számítás-technikai Szolgálat vezetőjeként irányította az OVT informatikai rendszerének fenntartását és továbbfejlesztését. 1992-től 1998-ig főállásban az MVM ZRt. Üzemirányítási Rendszer Irányítás-technikai Korszerűsítése (ÜRIK) projektjének keretében dolgo-zott, 2004-ig mint nyugdíjas a MAVIR ZRt.-nél.

A BME és a KKMF szakmérnök képzésein oktató volt, a BME továbbképző tanfolyamain tartott előadásokat. A KGST tudo-mányos szekciója, az IFAC, a CIGRE, az EPCC (irányító központ szervezet) keretében is dolgozott.

A MEE-nek 1959 óta volt tagja. 1970 körül a Feszültség-Meddő Munkabizottság titkári munkáját végezte. A Számítástechnikai Bizottságnak 1980-90 között volt elnöke. A MEE Automatizálási és Számítástechnikai Szakosztályának titkára, majd az Automa-tizálási és Informatikai Szakosztály alelnö-ke volt 2006-ig, ezután haláláig az Energe-tikai Informatika Szakosztály alelnöke.

A Magyar Elektrotechnikai Múzeumnak és utódainak 2001-2011 között volt szer-ződéses munkatársa. Ipari emlékeket gyűj-tött és szakvezető volt. Tizenöt évig volt a Technikatörténeti Bizottság (TTB) titkára, a MAVIR MEE szervezet vezetőségi tagja és az Elektrotechnika szakszerkesztője. A TTB titkáraként évente több tudományos ülést, továbbá hazai és külföldi tanulmányuta-kat szervezett, A felesége segítségével a bizottság összes adminisztratív tenni-valóját ellátta. Külföldi konferenciákon előadóként (Helsinki, 1991; Prága 2014) képviselte az egyesületet. Két vándorgyű-lésen és több MEE-rendezvényen előadó volt. A MEE Külföldi Kapcsolatok Bizottsá-gának és a 2. Díjbizottságnak is tagja volt. A MEE Energetikai Informatika Szakosz-tály képviselőként részt vett számos MEE Vándorgyűlés és Kiállítás előkészítésében, mint szervezőbizottsági tag. Szerzője vagy szerzőtársa volt közel 100 cikknek és tanulmánynak, amelyeknek harmada

MEE-kiadványokban jelent meg. Szemlézett és tömörítvényeket is készített a lapnak. Az Elektrotechnika folyóirat 2002 májusá-ban kiadott, az ÜRIK (Üzemirányítási Rendszer Irányítástech-nikai Korszerűsítése) projektről készült különszámának felelős szakszerkesztője volt.

A MEE két Nívódíjjal, Csáki- és Kandó-díjjal ismerte el dr. Kiss László Iván munkáját.

Talán ő is helyesnek tartaná, hogy így búcsúzzunk tőle:„Az örök világosság fényeskedjék neked.”

MEE Energetikai Informatika SzakosztályMEE Technikatörténeti Bizottság

MEE MAVIR Üzemi Szervezet

A Magyar Elektrotechnikai Egye-sület dr. Kiss László Iván részére szakmai - tudományos és társa-dalmi munkája elismeréseként POSZTUMUS MEE ÉLETPÁLYA ELISMERÉS díjat adományoz.

Nekrológ

POLLACKEXPOSZAKMAI KIÁLLÍTÁS ÉS KONFERENCIA

2016.február25-26.

http://pollackexpo.hu

Kiállítók jelentkezése, rendezvénnyel kapcsolatos információ:

PTE Műszaki és Informatikai KarInformatika és Villamos Intézet

7624 Pécs, Boszorkány út 2.

Megyeri PéterIntézeti telefon: +36 72 503 650/23851

Intézeti fax: +36 72 501 586Mobil telefonszám: +36 30 334 9391

e-mail: megyeri@mik.pte.hu

Kiss KatalinIntézeti telefon: +36 72 503 650/23853

Intézeti fax: +36 72 501 586Mobil telefonszám: +36 30 484 6610

e-mail: kata@mik.pte.hu

A hazai fény...

HOFEKAElektromos Ipari

és Kereskedelmi Kft.

KÉRJE ÚJKATALÓGUSUNKAT!

www.hofeka.hu

LILY led

A kompakt megoldás

6-35 W IP 66

TWEET led

A modern megoldás

10-130 W IP 66

TILT led

A városi megoldás

30-244 W IP 66