A BUDAPEST V. KERÜLETI VÁCI UTCAI ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013.

"Sok utat meg kell próbálniaaz embernek, mígnem rábukkanhatarra a királyi útra, mely a tudás gazdag tárházához vezet."

/Apáczai Csere János/

AJÁNLÁS

Tisztelt Olvasók!

Önök - iskolánk pedagógiai programját kézben tartva - betekintést nyernek egy olyan belvárosi intézmény életébe, amelyben a 6-14 éves korú tanulók nevelése és oktatása folyik részben általános, részben magasabb óraszámú (ének-zene, idegen nyelv) tantervek szerint. Intézményünk a közoktatási feladatok ellátása mellett 1983 óta a főiskolai hallgatók pályára való felkészítését is felelősséggel végzi. E két fontos feladat szakszerű ellátása érdekében tantestületünk többféle pedagógiai eljárást, metodikát alkalmazott. Jelenlegi iskolai koncepciónk, hagyományrendszerünk több mint egy évtizedes szakmai műhelymunka eredménye, megvalósulása a gyakorlatban. Mindezek kialakításánál igyekeztünk figyelembe venni a szülők és a diákközösség igényeit, kéréseit.

Reméljük, sikerül Önökkel megismertetni iskolánk szellemiségéről vallott nézeteinket, nevelési alapelveinket, elkötelezettségünket a szakma és a gyermekek iránt. Reméljük továbbá, hogy elképzeléseinkben a szülők és családok igényei, a ránk bízott tanulók nevelési szükségletei, személyiségük fejlesztésébe vetett hitünk is kifejeződik.

Az iskola nevelőtestülete

2

PRAEAMBULUM

1. Az iskola hivatalos elnevezése: Budapest V. Kerületi Váci Utcai Ének-zenei Általános Iskola

2. Az iskola fenntartója:Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

3. Az iskola szakmai alapdokumentumának száma, hatályba lépése:276-5/2013/KIK/1902013. szeptember 1.

4. Az intézmény OM azonosítója:034889

5. Az iskola földrajzi működési területe:A 647/2007. (XI. 08.) B.L.Ö. határozattal megállapított beiskolázási

körzet, valamint Budapest és vonzáskörzete

6. Az iskola beiskolázási körzete:A főváros V. kerülete (Belváros-Lipótváros), de szülői kérésre, egyéni mérlegelés alapján egész Budapest területéről fogadunk tanulókat. Az Önkormányzat által kijelölt tényleges beiskolázási körzet:Kossuth Lajos utca-Múzeum krt.-Vámház krt.-Belgrád rkp. közöttiterület utcái és terei

7. Az iskola székhelye, postacíme:1056 Budapest Váci u. 43.Telefon: 872-7981 Fax: 872-7982

872-7980

8. Az iskolai tanulócsoportok száma:18 osztály + 8 napközis és 3 tanulószobai csoport

3

I. BEVEZETÉS

Intézményünk rövid története

A Váci u. 43.sz. Általános Iskola mai épületének telkét 1882-ben vette meg a város. 1884-ben kétemeletes iskolaépületet építettek, melyben megnyílt a polgári leányiskola. Tíz évvel később a szülők mozgalmat indítottak, hogy az intézményt szervezzék át felsőbb leányiskolává. Ez hamarosan be is következett, sőt 1905-ben az iskola már gimnáziumi rangot kapott. Ennek a bővítésnek köszönhetően felépült a harmadik emelet.

Az intézmény 1908-tól felsőkereskedelmi leányiskolaként, 1921-től pedig Gizella királynéról elnevezett gimnáziumként működött. A gimnáziumnak helyszűke miatt 1941-ben Budára kellett költöznie. Helyét az épületben a Wesselényi utcából áthelyezett Dobó Katalin Kereskedelmi Leányközépiskola foglalta el.

Az újabb változás 12 év elteltével következett be: megalakult a Váci Utcai Általános Leányiskola. Ennek gyökerei az Eötvös József Gimnázium épületében szervezett általános iskolára nyúlnak vissza, ahonnan 700 leánytanuló érkezett. 1958 szeptemberétől már az Irányi utcai iskola növendékei is itt tanultak.

A Váci utcai iskolát mindig az új módszerek keresése jellemezte. 1957-ben ének-zene tagozatos osztályt indítottak. Ez a kezdeményezés olyannyira bevált, hogy a mai napig jelentősen meghatározza az iskola karakterét. 1979 óta tart a szoros kapcsolat az ELTE Tanárképző Főiskolai Karával, 2003-tól az ELTE BTK-val és TTK-val, valamint a Pedagógiai és Pszichológiai Tanszékkel. Előbb a matematika és orosz, a nyolcvanas évek közepétől pedig a magyar, a történelem, a biológia, a földrajz, a fizika, a számítástechnika, végül az ének-zene, kémia és az angol nyelv tanításánál vállalták a hallgatók gyakorlati képzését az iskola vezetőtanárai. Iskolánkban a számítástechnika oktatása a hetvenes években kezdődött, 1991-től megindult a számítástechnika tagozat is. 2001-ben az elsők között építettük ki a Comenius 2000 minőségfejlesztési rendszert, 2011-től pedig ökoiskola címmel és programmal rendelkezünk.Mai formáját az iskola a 90-es években megkezdett nagyszabású felújítás során nyerte el. Korszerű, jól felszerelt tantermek, otthonos, falambériás, környezetbarát belső terek, és a tetőtér beépítéssel kiválóan hasznosított negyedik emelet várja ma a gyerekeket.

4

Az iskola önmeghatározása

A Váci utcai Ének-Zenei Általános Iskola működésének négy évtizede alatt rangot és megbecsülést vívott ki színvonalas oktató-nevelő munkájával elsősorban az V. kerületi lakosság körében és a főváros környező kerületeiben is. Iskolánk a jövőben is e jó hírnév és a nemes hagyományok megőrzésére törekszik azáltal, hogy nevelésünket gyermekszeretet és tolerancia, oktatási munkánkat a minőségi követelmények jellemzik.

Intézményünk karakterét elsősorban a magasabb óraszámú ének-zenei osztályok oktatása határozza meg.Az elkövetkező években - a szülői igényeknek megfelelően - igen fontos szerepet szánunk még az intenzív nyelvoktatásnak és az informatikai ismeretek elsajátításának. Ezért az ének-zenei osztályok száma 2001-től fokozatosan csökken.2008-ban ünnepeltük az ének-zene tagozat fennállásának 50 éves jubileumát. Büszkék vagyunk gyermekeink eredményeire, a hagyományrendszerünk alappillérét képviselő koncertjeinkre, országhatáron inneni és országhatáron túli szerepléseinkre, fellépéseinkre. Hiszünk abban, hogy az ének-zene és a művészetek ismeretére, szeretetére nevelt tanítványaink színes egyéniségű, gazdag érzelmi életet élő személyiségekké alakulhatnak. A hagyományok ápolása mellett a folyamatos megújulás is meghatározó célkitűzésünk. Az alsó tagozaton a tanítók által legeredményesebbnek tartott programokat valósítjuk meg, számos új módszer alkalmazásával. (Kooperatív tanulás, idegen nyelv a 2. évfolyamtól, gerinctorna a testnevelésben, a jeles napok figyelembe vétele a rajzoktatásban, néptánc, múzeumi foglalkozások és népi játékok a magyar tanításában, környezetvédelem a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokban).A felső tagozaton végzett munkánknak fontos eleme az ELTE Tanárképző Főiskolai Karral több, mint tíz évig tartó szoros együttműködést ápoltunk. Mentortanáraink jelenleg is számos hallgató gyakorlati képzését látják el. Részvételükkel gazdagabbá válik az iskola tartalmi munkája is. Belső műhelymunkánk eredményeként született meg a felső tagozatos számítástechnika helyi tanterve, a jeles napok csomópontjaira felfűzött irodalmi és képzőművészeti, népzenei nevelés terve. Ide sorolhatók az évek óta ismétlődő erdei iskolai programok, a "Vácis napok" hagyományőrző rendezvényei, a családi napok és a táborozások kellemes hetei is.Az alsó és a felső tagozatban a szakkörök széles skálájával színesítjük a szabadidős kínálatot.

5

Az iskola hagyományrendszere

Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése, bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskola minden tagjának joga és kötelessége. Az ünnepélyek, megemlékezések a tanulók nemzeti identitástudatának fejlesztésére, hazaszeretetük mélyítésére, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, az új közösségek formálására szolgálnak. Az ének-zenei nevelés iskolánkban Kodály szellemében működik: "A zene mindenkié". Azt tapasztaljuk, hogy az ének-zene a gyermek személyiségfejlődésére érdemi hatást gyakorol, amely a művészeti és egyéb műveltségterületekre (tantárgyakra) is kiterjed. Az ének-zenei osztályok fennállásának évfordulóit 10 évenként megünnepeljük.A gyakorlóiskolai tevékenység ellátása speciális hagyománya iskolánknak. Az ELTE Tanárképzéssel foglalkozó karaival folyamatos az együttműködésünk. A számítástechnikai alapismeretek oktatását az elsők között indítottuk a fővárosban, később számítástechnikai osztályokat is szerveztünk. Meggyőződésünk, hogy az iskolánk hagyományaihoz tartozó emelt, vagy magasabb óraszámú tantárgyakra szervezett osztályokat fenn kell tartanunk, és a szabadidős kínálatot tovább kell bővítenünk. Az intézmény hagyományos kulturális és nemzeti ünnepi rendezvényei: Tanévnyitó ünnepély Október 6. Október 23. Karácsonyi koncert A holokauszt áldozatainak emléknapja A kommunizmus áldozatainak emléknapja Március 15. Évadzáró hangverseny Pedagógusnap (Iskolánkért c. elismerés átadása ) A nemzeti összetartozás napja Nyolcadik osztályosok búcsúztatása Tanévzáró ünnepélyIskolai szintű versenyek, szórakoztató és egyéb rendezvények: Vácis Napok (nyílt órákkal) Tanulmányi és sportversenyek Suli-bulik Karácsonyi ünnep és a nyugdíjas pedagógusok fogadása Farsangi bál Beszélgetés a leendő első osztályosok szüleivel Erdei iskola, kirándulások, táborok

6

Iskolánk hagyományrendszerét a szervezeti és működési szabályzat részletesen tartalmazza.

Az iskola tanulónépessége-szociológiai helyzetképe

Jelenleg az iskola tanulóinak 40 %-a a kerület lakója, 55 %-ra tehető azoknak a száma, akik a főváros más kerületéből érkeznek. Öt százaléknyi a budapesti agglomerációból bejáró gyermekek száma. Az ő felvételük egyéni elbírálás alapján történik. Összességében a szülők döntő többsége törődik gyermeke testi és szellemi fejlődésével, magas színvonalú nevelő-oktató munkát vár el az iskolától. Szeretnék, ha gyermekük biztos ismeretekkel, és olyan képességekkel és készségekkel kerülne a középiskolába, hogy onnan egyenes útja vezessen a felsőfokú intézményekbe. A különórák, a hasznos elfoglaltságok költségeit sokszor anyagi erejükön felül is vállalják gyermekeikért.

A tanulók szüleinek több mint a fele jól felkészült értelmiségiekből és szakemberekből áll. Ők a biztos egzisztencia megteremtésére törekszenek családjuk számára. Fontosnak tartják gyermekük iskolázottságát, továbbtanulását. A szülők kb. 20%-a valamilyen vállalkozói tevékenységet végez. Közöttük megtalálhatók a gyermeküket gondosan nevelők éppúgy, mint a családjukkal kevesebbet törődők. A közszolgálatban, hivatalban dolgozó szülők aránya is elég magas /kb. 10 %/, hiszen a kerületben jelentős a közhivatalok és intézmények száma.A közszolgálatban dolgozó, és a kisvállalkozó szülők közül egyre többen lettek munkanélküliek /kb. 5-7 %/, így alkalmi munkából és munkanélküli segélyből tartják el családjukat. Sokan közülük a létminimum határán élnek. Nehezíti a helyzetet az is, hogy a gyermekek szüleinek több mint 20 %-a különváltan él, s a gyermekét egyedül nevelő szülő több munkát vállal, hogy a család életszínvonala ne csökkenjen rohamosan. Így nem juthat elegendő idő és figyelem a gyermekekkel való törődésre, az iskolával való folyamatos kapcsolattartásra.

Ezért iskolánknak a lemaradó, hátrányos helyzetben lévő családok gyermekeire kiemelt figyelmet kell fordítani. Ennek alapja a folyamatos kapcsolattartás lenne az iskolával, de ezek a szülők legtöbbször visszahúzódók, elkeseredettek. Az utat hozzájuk nekünk kell megkeresnünk. Az iskola tanulói között - elsősorban a társadalmi bizonytalanságok miatt - nő a szorongó, a bizonytalan, a szeretetre, védettségre vágyó növendékek száma.

7

Nevelőtestületünk különösen fontosnak tartja a hátrányos helyzetű gyermekek személyiségének, körülményeinek megismerését és a konkrét segítségadást. Ebben a munkában eredményesen működik közre az iskolapszichológus és a fejlesztő pedagógus, ezért alkalmazásukra mindenképpen szükség van.

II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

1. NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁNK PEDAGÓGIAI ALAPELVEI , ÉRTÉKEI

A tudatos nevelési értékközvetítés és a színvonalasan szervezett ismeretátadás adja pedagógiai alapvetésünk gerincét. Nevelési céljaink a társadalomban széleskörűen elfogadott, humanisztikus normák köré szerveződnek.Pedagógiai koncepciónkban az egyén és a közösség fejlődése a kölcsönösségen alapul, így mindkét fejlesztési terület hangsúlyos. Nevelési folyamat felfogásunk a diákok aktivitására épül, magát a nevelést is a tevékenységek keretében, attól elválaszthatatlanul értelmezzük. Fontos érték számunkra a bizalom és biztonság légköre, mely egyaránt segíti a korszerű ismeretszerzést és a társadalomban való eligazodást. Helyi tantervünkben kiemelten hangsúlyozzuk a fejlesztő tevékenységet.

Olyan iskolát képviselünk, melyben az emberi minőség áll a középpontban, ahol ugyanolyan lényeges az intellektuális, a szociális és az érzelmi képességek fejlődése, ahol megfér egymás mellett a függetlenség és a kölcsönös függőség elfogadása, a teljesítmény következetes elvárása és a gyermekszeretet.

A nevelési-oktatási folyamatban érvényesítjük az általános didaktikai alapelveket. Nevezetesen a szemléletességnek, a rendszerességnek, a fokozatosságnak, a tanulók aktív részvételének, az oktatás eredményességének, az elmélet és gyakorlat összekapcsolásának elvét.

Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza az iskolába lépő kisgyermekben őrzi és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. A gyermekeket fokozatosan vezetjük át az óvodás világból az iskolai tanulás tevékenységeibe. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítünk, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesztünk. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulási szokásokat.

8

Az érdeklődésre és a kíváncsiságra építünk, motiválni próbáljuk őket a felelősségtudatra, kitartásra, szorgalomra. Az eltérő ütemű érés miatt és a különböző szociális-kulturális háttér miatt egymás elfogadására, megértésére, a gyengébbek segítésére, együttműködésre nevelünk. Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll. Alapvető célnak tekintjük a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését.

Az alapfokú nevelés-oktatás második és harmadik szakasza szervesen folytatja az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a készségek és képességek fejlesztését. Igazodunk a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz. A 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz, ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, míg 13-14 éves kortól előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás. A különböző képességű motivációjú, szocializáltságú gyerekeket úgy neveljük együtt, hogy elfogadják egymást, és képességüknek, tehetségüknek megfelelően próbáljuk felkészíteni őket a további tanulásra, majd a társadalomba való beilleszkedésre. A műveltség része az érzelmi kultúra is. Ennek meghatározó eleme a család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.Fontos szerepet szánunk a nemzeti hagyományok, tágabb környezetünk és a Kárpát-medence megismerésének, és a nemzeti identitás fejlesztésének. A határon túl élő magyarsággal szoros kapcsolatot ápolunk (testvériskola, Határtalanul pályázat).Ösztönözzük az etikus gazdasági és társadalmi viselkedés módokat, a hosszú távú környezeti és gazdasági fenntarthatóság és a társadalmi felelősségtudat fejlesztése érdekében (ökoiskolai program).

Az alapműveltség továbbépítése, a tanulás stratégiák megválasztása, a test és lélek harmonikus fejlesztése kitüntetett szempont.

2. AZ ISKOLA NEVELÉSI - OKTATÁSI CÉLJAI, FELADATAI , ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI

Iskolánk cél- és feladatrendszerének kidolgozásánál figyelembe vettük hagyományainkat, kialakult értékrendünket, a megnövekedett szakmai feladatainkat, a szülői és a tanulói igényeket. Ez utóbbiak pontos feltérképezése érdekében felméréseket végeztünk. Mértük tanulóink tudásszintjét, és folyamatosan tájékozódtunk a szülők és a tanítványaink elvárásairól.

9

2.1. Iskolánk általános célkitűzései:

az általános műveltség megalapozása az életkor és a fejlettség figyelembe vételével,

az ismeretek megbízható elsajátítása érdekében az alapvető tanulási képességek kialakítása, önálló ismeretszerzésre való felkészítés, középpontban az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztésével,

a képességek tudatos fejlesztése, különös tekintettel az ének-zenei fogékonyságra, a nyelvismeretre, valamint az információs és kommunikációs kultúra megalapozására, a kulcskompetenciák fejlesztésére, melynek birtoklása alkalmassá teheti az unió majdani polgáraként a gyors és hatékony alkalmazkodásra és aktív szerepvállalásra a modern világban,

oldott, humánus légkör megteremtése, ahol az értelem, az érzelem szabadon kibontakozik, az emberi kapcsolatok kiteljesednek, fejlett együttműködési készség alakul ki,

a gyermekek önbecsülésének, reális önértékelésének fejlesztése, a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, és a problémamegoldás megalapozása,

nemzeti értékeink, anyanyelvünk, kultúránk, a szülőföldünk és népünk, gyökereink megismertetése, a magyarságtudat megőrzése,

az általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátítása, felkészítés az európai nyitottabb társadalmak elfogadására,

a testi és lelki egészség megóvása, egészséges életmódra nevelés, környezetbarát magatartás kialakítása,

hozzájárulni ahhoz, hogy a főiskolai hallgatókból szakmájukat magas színvonalon művelő pedagógusok nevelődjenek,

törekszünk arra, hogy világnézeti, vallási kérdésekben tárgyilagosan és sokoldalúan közvetítsük az ismereteket, információkat.

2.2. Legfontosabb feladataink:

megalapozott, biztos tudás átadása tanulóinknak életkori sajátosságaiknak megfelelően, amelynek birtokában képes lehet olyan szaktudás megszerzésére, amellyel erősítheti hazánk gazdasági pozícióját a világméretű gazdasági versenyben,

képesség- és készségfejlesztés egyéni és csoportos formában, különös tekintettel a kilenc uniós kulcskompetencia és az eszköztudás fejlesztésére,

tehetséggondozás, felzárkóztatás, egyéni és csoportos foglalkozások, a továbbtanulás, a pályaorientáció elősegítése,

az ének-zene, informatika, számítástechnika és egy idegen nyelv emelt szintű oktatása,

a környezet megóvása, a környezettudatos magatartásra nevelés, a világ globális problémáinak megismertetése

10

szeretetteljes, alkotást segítő légkör kialakítása, tanulóink segítése önmaguk és társaik másságának elfogadásában.

2.3. Céljaink a tanulók személyiségének fejlesztésében:

Képességeihez mérten legyen eredményes: az ismeretek elsajátításában,az önálló tanulás, önművelés módszereinek, technikáinak elsajátításában. Törekedjen: a továbbtanulásra,a továbbfejleszthető, továbbépíthető tudás megszerzésére,a reális önismeret, kritikai érzék és kezdeményezőképesség fejlesztésére. Legyen képes:az értékek felismerésére és óvására,a család tiszteletére, a szülők, nagyszülők megbecsülésére, szeretetére,a nemzeti gyökerek, a szokások, hagyományok elfogadására, más nemzetek, nemzetiségi és etnikai csoportok értékeinek tiszteletére. Legyen fogékony a művészetek, elsősorban az ének-zene iránt.Vegyen részt az iskola közösségeinek életében, kötődjön társaihoz és a felnőttekhez, legyen büszke iskolai hovatartozására. Birtokolja a kulturált érintkezési formákat és konfliktuskezelő, problémamegoldó technikákat, tartsa be az írott és íratlan illemszabályokat.

2.4. Nevelési-oktatási célok életkori szakaszokhoz rendelten

a) A kisiskoláskor:

az óvodás létből az iskolai életformára történő harmonikus áttérés, az iskolai élet szokásrendjének pontos elsajátítása, alapvető

viselkedésformák kialakítása, az alapvető készségek és képességek fejlesztése gazdag élményanyaggal, a feladat- és szabálytudat erősítése, a kötelességérzet és felelősségtudat

fejlesztése, az alapismeretek megfelelő színvonalú elsajátíttatása, az általános műveltség

alapozása, az érdeklődés, az aktivitás felkeltése, a kreatív, alkotó részvétel iránti igény

serkentése, differenciáló módszerek alkalmazása a tanulók egyéni szükségleteinek

megfelelően, az óvodában megkezdett környezeti nevelés továbbfejlesztése, a közösséggé

formálás alapozása osztálykeretben,

11

családias légkör kialakítása, melyben az együttes munka eredményesés örömteli,

kapcsolat és együttműködési formák kialakítása a családokkal.

b) A serdülőkor: a tanulási tevékenység szándékos, céltudatos tevékenységgé alakítása, az alapműveltség minden tárgyra kiterjedő, megfelelő szintű elsajátítása,

mellett az egyes tantárgyakhoz való kötődés kialakítása (pályaorientáció) a továbbtanulás érdekében,

a kommunikációs (megértési- megértetési) és logikai (ok- okozati, indoklási, bizonyítási ) képességek fejlesztése,

az önállóságra, az önálló tanulásra, megismerésre, alkalmazásra, döntés-képességre való nevelés,

az általános műveltség elemeinek gazdagítása, ismeretek szélesítése, struktúrálódása, megerősítése,

az alapvető társadalmi normák, viselkedésformák ismerete és elsajátítása, az önálló életvitelre történő felkészítés,

részvétel az iskola közösségeinek életében, az érdekképviselet egyéni és csoportos alkalmazása,

egészségmegőrző, környezetóvó attitűd kialakítása, a kitartás, az akarat fejlesztése, az állóképesség, az erőnlét fokozása, az egyéni különbségek, a másság elfogadtatása, toleráns viselkedési formák

elsajátíttatása, folyamatos, összehangolt együttműködés a családokkal.

A célok teljesítésének konkrét formái a helyi tanterv követelményrendszerében jelennek meg.A célok megvalósulását a tanulói teljesítmények folyamatos ellenőrzésével, a tanulócsoportok neveltségi szintjének vizsgálatával, és a Pedagógiai Program értékelésével kísérjük figyelemmel.

2.5. A nevelő-oktató munka eszköz- és eljárásrendszere

Nevelési- oktatási módszereinket intézményünk nevelési- oktatási céljainak megfelelően alakítottuk ki. Arra törekedtünk, hogy a nevelési módszerek közül azokat válasszuk ki, amelyek igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi szintjéhez, képességeihez. Ugyanakkor szem előtt tartottuk, hogy ezek a módszerek függenek a tanárok személyiségétől, pedagógiai kulturáltságától, felkészültségétől. Természetesnek tartjuk, hogy minden nevelési szituáció más-más módszert igényel.

12

Eljárások és módszerek

Nevelési módszereink a diákokra gyakorolt hatás szempontjából két csoportra oszthatók:1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő

közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen,

a tanulói közösségen keresztül érvényesül.Az alábbiakban leírt módszerek közvetett vagy közvetlen alkalmazása az adott pedagógiai szituáció függvénye.

Nevelőmunkánk eljárásrendszerében kiemelt szerepet szánunk a meggyőzés és a tudatosítás módszereinek. Alsó tagozatban különösen fontosnak tartjuk, hogy a gyermekekkel foglalkozó felnőttek viselkedése, cselekedetei mintaként szolgáljanak. Emellett minden korosztály fejlesztésében alapvető pedagógiai eljárásként alkalmazzuk a beszélgetést, a felvilágosítást, a tudatosítást. Ezeket segíti a bírálat, az önbírálat és a vita módszere is.

A magatartásformálás módszerei közül az ösztönző módszerek alkalmazását helyezzük előtérbe. Különösen fontos az elismerés, a jutalmazás, a dicséret. A jutalmazás és elmarasztalás formáit részletesen az értékelési rendszerünkkel foglalkozó fejezet tartalmazza.

A tevékenység megszervezésének módszerei közül az általánosan elfogadottakat alkalmazzuk: a játékos módszereket, a gyakorlást, a megbízásokat, az ellen-őrzést, a folyamatos értékelést. Pedagógia szervezőmunkánkban törekszünk tanulóink aktív részvételére, motiváltságára. Ehhez nélkülözhetetlen minden egyes pedagógus színes, változatos, ugyanakkor következetes nevelő munkája.

Az általánosan elfogadott tanítási módszereken túl korszerű pedagógiai módszerek alkalmazására törekszünk – kooperatív technikák, projektmódszer, differenciált egyéni fejlesztés, stb.

Eszközök és technikák

Nevelő- oktató munkánk során az általánosan elfogadott nyelvi és nem verbális eszközökön kívül olyan szociális technikákat alkalmazunk, melyek mintául szolgálnak, és hozzájárulnak diákjaink önismeretének, problémamegoldó és

13

konfliktuskezelő készségeinek fejlődéséhez. (Minta és modellnyújtás, megerősítés, szerepjáték).

3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

A tanulók személyiségének fejlesztésében elérendő céljainkat megfogalmaztuk nevelési- oktatási célrendszerünkben. A célok eléréséhez az alábbi területeken vannak nélkülözhetetlen feladataink: az értelmi erők, a tanulási motívumok és a reális énkép, önismeret fejlesztése, a segítő életmódra nevelés – különös tekintettel a szociális minták és

szokások, az együttműködési képesség kialakítására és fejlesztésére, az egészséges és kulturált életmódra nevelés, melyben kiemelt szerepet kap a

személyes kompetenciák, a pozitív beállítódás, a harmonikus életvitelt megalapozó szokások és az önállóság fejlesztése,

kiemelt fejlesztési feladat az alkotóképesség, kreativitás, az egész életen át való tanulás képességének tudatos fejlesztése.

Képzésünk tartalma a kultúra alapvető eredményeit foglalja magába a tanulók életkori, fejlettségi szintjének figyelembevételével. A tananyag feldolgozása során alapozzuk meg tanítványaink műveltségét, világképük formálódását, önismeretét, társas kapcsolatát, tájékozódásukat a szűkebb és tágabb társadalmi környezetben. A helyi tantervünk összeállításánál olyan követelmények meghatározása volt az elsődleges, melyek ösztönzik a személyiségfejlesztő oktatást.

Nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatok élveznek elsőbbséget:A nevelési, tanulási folyamat biztosítsa a színes, sokoldalú iskolai életet, tanulást, napközis és szabadidős

tevékenységet, fejlessze kitartásukat és eddze akaratukat, járuljon hozzá a klasszikus, humanista, európai értékek megalapozásához.

Ezen értékek kialakítása feltételezi az iskola, a szülői közösség és az önkormányzat együttműködését, hiszen diákjaink személyiségfejlődésének, életmódjának az iskola nem kizárólagos színtere. Ezért fontos, hogy a feltételrendszer alakításában, értékrendszerünk fejlesztésében és a negatív társadalmi hatások elleni fellépésben konszenzus alakuljon ki az iskolahasználók és az iskolafenntartó között. A személyiségfejlesztés elválaszthatatlan a közösségfejlesztéstől, mert szoros kapcsolat fűzi össze tartalmi, módszerbeli és a megvalósítás színterei tekintetében. A személyiség alakulása, alakítása nem független az adott közösségtől, mert az egyén tulajdonságai visszahatnak a közösségre.

14

4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATAINK

Intézményünkben a közösségfejlesztés fő színterei a tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások, a szabadidős tevékenységek, a diákönkormányzati munka. Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, de valamennyi tevékenyen hozzájárul: a tanulók közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák és a másság elfogadásához, az együttérző magatartás kialakulásához.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb feladataink: ismertessük meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, látassuk meg múltunk, nemzeti kultúránk értékeit, gyakoroltassuk azokat a közösségi tevékenységeket, amelyek az otthonunk,

lakóhelyünk, szülőföldünk, hazánk megismeréséhez vezetnek, erősítsük európai identitástudatunkat, hogy megtalálják helyüket az európai

nyitott társadalmakban, ugyanakkor legyenek elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is,

készítsük fel a civil társadalomban való részvételre, az emberi jogok, a demokrácia és az erőszakmentesség szabályainak betartására,

érjük el, hogy nyitottak legyenek a másság iránt megértsék a különböző szokásokat, kultúrákat, vallásokat,

lehetőségeink szerint biztosítsunk teret a nemzetközi kapcsolatok ápolására (csereutak, hangversenyek, testvériskolai kapcsolatok),

alakítsuk ki a környezet és a természet iránti felelősségérzetet, a környezeti károk és veszélyek megelőzésére való törekvést,

fejlesszük a különféle társas szituációkban az adekvát, kulturált kommunikáció képességét,

érjük el, hogy elfogadó és segítőkész magatartást tanúsítsanak a beteg, sérült, fogyatékos embertársaik iránt.

A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

A tanórákon lehetőséget biztosítunk a közösségi kezdeményezésekre és cselekvésekre, nemzeti hagyományaink ápolására, iskolai hagyományrendszerünk továbbfejlesztésére; kialakítjuk a szűkebb és tágabb környezet megóvása iránti felelősséget; segítjük és fejlesztjük a felnőttekkel és a

15

diáktársakkal való helyes, kulturált kommunikációt; érzékeltetjük az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzésének fontosságát. Ezek eléréséhez alkalmazzuk azokat az óraszervezési, módszertani eljárásokat, amelyek erősítik a tanulók empátiáját és együttműködését (pl. kooperatív technikák, projektmódszer).

A tanórán kívüli foglalkozások, a szabadidős tevékenységek és a diákönkormányzat munkájában való részvétel az eddigieken túl lehetőséget biztosít a tanulók (és tanulóközösségek) szabad kezdeményezésére, a vitákon való aktív részvételre, gondolataik megfelelő közlésmódjára, a diákélettel kapcsolatos döntésekre, demokratikus szabályokra, melyek megalapozhatják a későbbi társadalmi szerepvállalást is.

5. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE

5.1 A beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzdők segítése

Nagyon fontosnak tartjuk a magatartási és tanulási problémákkal küszködő tanítványaink fejlesztését, mert a problematikus tanuló nemcsak saját fejlődésének, hanem közössége fejlesztésének is gátjává válhat. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók fejlesztését – a szakértői vélemény figyelembe vételével – a pedagógus közösség végzi. A magatartási problémák kezelésében az iskolapszichológus, a gyermekvédelmi felelős, a tanulási nehézségek enyhítésében pedig a fejlesztő pedagógus nyújt szakmai segítséget a nevelőtestület tagjainak és a rászoruló tanulóknak.

Legfontosabb feladataink: a tanuló személyiségének és környezetének megismerése, a problémák

gyökerének feltárása, megfelelő kötődések, viszonyulások kialakítása a tanulóban, a szabályok felismerése, értelmezése, betartása, a társas viselkedés formáinak

ismerete, önfegyelem kialakítása, a kulturális hátrányokból eredő viselkedési formák megváltoztatása, a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktusfeloldó magatartás erősítése a

társas és társadalmi beilleszkedés érdekében, a fejlesztő módszerek, egyéni fejlesztési tervek megbeszélése, egyeztetése a

családdal, a fejlesztő foglalkozások idejének meghatározása, a folyamat ellenőrzése,

értékelése, a különleges bánásmódot igénylő tanulók számára differenciált és sajátos

tanulásszervezési technikák (adaptív oktatás számítógép felhasználásával) alkalmazása.

16

szoros kapcsolattartás a helyi óvodai intézményekkel, a nevelési tanácsadóval és a gyermekjóléti szolgálattal.

A felzárkóztatás:A rászoruló tanulók számára a felzárkóztatás nemcsak a lemaradást, a funkciózavarokat hivatott kezelni, hanem a tanultak megerősítésére és gyakorlására is szolgál. A matematikai ismeretanyag elsajátításában és a nyelvi képességek, készségek tekintetében mutatkozik a legnagyobb különbség az azonos korosztályú és évfolyamú tanulók között. Ezért ebből a két tantárgyból tartjuk a legfontosabbnak a felzárkóztató foglalkozások megszervezését. Mindez nem jelenti azt, hogy lemondanánk a tanórai differenciált fejlesztés lehetőségeiről. A felzárkóztatásra a csoportokat gondos pedagógiai diagnosztizálás után alakítjuk ki. Fejlődésük mértékét formatív és szummatív értékelés segítségével a szaktanárok végzik el.

A magyar nyelvi felzárkóztatás:A különféle funkciózavarok gátat szabnak az intenzív szókincsbővítésnek, a növekvő igényű nyelvhasználatnak, a szóbeli és írásbeli önkifejezés formáinak, a nyelvi rendszer fogalmi bővítésének, a helyesírási ismeretek alkalmazásának.A nyelvi készségek fejlődése, fejlesztése nélkül zavar keletkezhet a társas kapcsolatokban, az ismeretek megszerzésében, az önálló tanulásban.A felzárkóztatás legfontosabb feladatai: a nyelvhasználati, szövegalkotási tevékenységek, grammatikai ismeretek

megerősítése, nyelvtani, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a szóbeli és írásbeli

munkában, helyesírási gyakorlatok, nyelvtani elemzési gyakorlatok.

A matematikai felzárkóztatás:A felzárkóztatás legfontosabb feladatai: a matematikai képességek fejlesztése, a matematikai ismeretek megerősítése, gyakorlása, a továbbtanulni szándékozók esélyeinek növelése.A felzárkóztatásban az alábbi tartalmak szerepelnek nagyobb hangsúllyal: a helyes tanulási szokások kialakítása a matematikához kapcsolódóan

(pontosság, önellenőrzés, az eszközök célszerű használata, a feladatmegoldások helyességének ellenőrzése stb.),

biztos műveletfogalom kialakítása, a műveletek alkalmazása a köznapi szituációkban, a matematikai fogalmak, műveletek használata a szöveges feladatok

megoldásában, szövegértő képesség fejlesztése,

17

gyakorlati mérések, mértékváltások,geometriai alapfogalmak, szerkesztések, számítások

5. 2 Az integráció iskolánkban

2011 novemberétől, iskolánk – az Alapító okirat módosításával összhangban – fogad sajátos nevelési igényű diákokat is. Fontos feltétel, hogy együttnevelhetőségükről, integrációjukról szakértői vélemény álljon rendelkezésünkre. Létszámuk intézményi szinten nem haladhatja meg a 6 főt. Fejlesztésüket, felzárkóztatásukat az illetékes Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményének megfelelően kell végezni, egyéni fejlesztési tervet kell készíteni számukra az eltérő haladási ütem figyelembevételével, valamint speciális egyéni értékelés alkalmazásával.A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg.

5.2.1. A különleges gondozáshoz való jogA gyermeknek alkotmányos joga, hogy a lehető legkorábban hozzájusson azokhoz a pedagógiai szolgáltatásokhoz, amelyek elégségesek és szükségesek fejlődésükhöz, személyiségük kibontakoztatásához.A különleges gondozáshoz való jog a gyermek, a tanuló sajátos nevelési igényéhez vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségéhez kapcsolódó különleges ellátáshoz való jog. Lényege, hogy a tanulónak a fejlődéshez más jellegű pedagógiai ellátásra van szüksége, mint amelyet általában a közoktatás rendszerében ellátott tanulók kapnak.A sajátos nevelési igényű tanulók körébe tartoznak azok, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékosok, halmozottan fogyatékosok, autisták; tehát a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdenek.

5.2.2. Céljaink és feladataink a sikeres integráció megvalósításában2011 novemberétől, iskolánk – az Alapító okirat módosításával összhangban – fogad sajátos nevelési igényű diákokat is. Fontos feltétel, hogy együttnevelhetőségükről, integrációjukról szakértői vélemény álljon rendelkezésünkre. Létszámuk intézményi szinten nem haladhatja meg a 6 főt. Fejlesztésüket, felzárkóztatásukat az illetékes Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményének megfelelően kell végezni.Az integráció tudatos felkészülést kíván intézményi szinten, mely cselekvési terv és pedagógiai koncepció formájában ölt testet és részévé válik a Pedagógiai programnak.

18

Kiemelten fontos a különböző intézmények és szakemberek együttműködése: a szak- és szakmai szolgáltatás szakembereivel való napi kapcsolattartás,

különös tekintettel az utazó gyógypedagógus munkájára a szakértői bizottság diagnosztizálással és fejlesztéssel kapcsolatos

javaslatainak pontos értelmezéséhez gyakori konzultáció szükséges alapvető elvárás az intézményen belüli és kívüli együttműködésben a

kompetencia körök tisztázása folyamatos tájékoztatást igénylünk a korszerű eljárásokról, a különleges

bánásmódot igénylő tanulókat érintő jogszabályok változásáról minden partner esetében.

Az integrált nevelésben való részvételünk megkívánja, hogy a különleges bánásmódhoz való jog értelmezésében, a sajátos nevelési igényű gyermek megjelölésében, a terminológiák használatában pontos ismeretekkel rendelkezzenek az érintett pedagógusok.

5.2.3. A sikeres integráció kritériumaiIntézményünk Pedagógiai programja a személyiség- és közösségfejlesztés együttes megvalósítását deklarálja a fejlődés egyéni ütemének tiszteletben tartása mellett. Programunk egyaránt fontosnak tartja a tehetséggondozást, a felzárkóztatást és az integrálást.A sikeres integráció minőségi ismérvei:

szeretetteljes, elfogadó iskolai légkör külső és belső szakmai kooperáció folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel alacsony szintű pedagógus fluktuáció a teljesítményelvárások egyéni szintű differenciálása nyitottság a különböző szociokulturális környezetből érkező gyermekek

felé (SNI-s tanulók, tehetséges tanulók, nyelvi vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, veszélyeztetett gyermekek)

a speciális szükségletek figyelembevétele gyakorlatorientált, a tanulói aktivitásra épülő pedagógiai módszerek minden esetben egyéni fejlesztési terv komplex értékelés alkalmazásával szükség esetén egyéni motivációs, képzési terv

Az integráció esetében kulcsszó a diffderenciálás. Minden SNI-s és BTM-es tanulót képességeinek megfelelően terhelünk. Ehhez az alábbi módszerek gyakori alkalmazása szükséges:

a tananyag ütemezésének, a tanuláshoz szükséges időnek a differenciálása a kooperatív tanulási technikák előtérbe helyezése

19

a tanulás tanítása sokoldalú tanulói tevékenység biztosítása

A sikeres befogadáshoz nélkülözhetetlen a pedagógus-közösség folyamatos szakmai, módszertani, szemléletbeli megújulása, amely együtt jár a tevékenységorientált, individualizált, differenciált neveléssel, oktatással.

5.2.4. Az integrációban figyelembe vehető juttatások és mentességekJogszabályok biztosítják a sajátos nevelési igényű tanulókat megillető többletszolgáltatásokat (Köznevelési Tv., 4/2010.OKM rendelet a Pedagógiai Szakszolgálatokról).A többletszolgáltatások körébe tartozó tanulók jogosultak:

a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján egyes tantárgyakból vagy tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentességre,

fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásokon való részvételre, melyet az iskola szervez a törvény által biztosított időkeretben, illetve lehetőség szerint a szakértői véleményben foglaltak szerinti időkeretben,

a vizsgákon és az írásbeli beszámoltatásokon a szokásostól eltérő eljárási rendet, hosszabb felkészülési időt és egyéni beszámolási formát igénybe venni (ilyen a tanulmányok során alkalmazott segédeszközök használata, a szóbeliség engedélyezése az írás helyett vagy ennek a fordítottja)

Iskolánk garantálja a fejlesztő pedagógus közreműködését és a Belvárosi Pedagógiai Szak- és Szakmai Szolgálat utazó gyógypedagógusának részvételét a fenntartói döntés függvényében.

5.3 A tehetséggondozás

Iskolánkban kiemelt feladatunknak tekintjük a tehetséges tanulók (tehetségek) felismerését, kiemelkedő teljesítményük feltárását, fejlesztését kooperatív és differenciált módszerekkel. Minden pedagógus, de elsősorban az adott szaktanár és osztályfőnök feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk a fejlesztésükről.E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt, és a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel.

20

A tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban: a tanórákon differenciált, a képességeknek megfelelő feladatok adása, a tehetséges tanulók számára szakkörök (iskolai, kerületi, fővárosi) kiegészítő

ismeretek ajánlása, amellyel a speciális képességeiket fejleszthetik, a versenyzés, versenyeztetés különböző formáira való felkészítés lehetővé

tétele, iskolai és iskolán kívüli vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.)

középiskolai felvételire való felkészítés, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek

egyéni vagy csoportos használata, személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak

megkeresése, kiugró tehetségek esetén olyan szakemberhez való irányításuk, aki megfelelő

fejlesztésükről gondoskodik, iskolánk profiljából adódóan kiemelt figyelmet fordítunk az ének-zenében

tehetséges tanulók felkarolására, pályaorientációjára.

5.4 A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és

gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások biztosítása; egyéni foglalkozások szervezése; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek

egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások,

szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni

támogatás); a szülőkkel való folyamatos együttműködés; családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról,

szolgáltatásokról.

21

6. A KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAMJA

6.1. Az iskola működése környezeti nevelési szempontbólAz iskolában jelenleg – általános iskolai létünkből fakadóan – a nevelőtestület körülbelül fele foglalkozik környezeti nevelési kérdésekkel, melyet ökoiskolai programunk szabályoz a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladhatnak előre. A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kollégák együttműködésére. Iskolánk külső gyakorlóiskola. A tanárjelöltek bekapcsolódnak a napi környezeti nevelési munkánkba, és az alkalmankénti környezeti nevelési akciókba. A hallgatók hospitálnak osztályfőnöki órákon, szakórákon, a táborokban foglalkozásokat, akciókat, iskolanapot szerveznek.

6.2. Az iskola környezeti nevelés programjának általános célja: elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartását az élő természettel, az épített, a társadalmi környezettel kapcsolatosan, valamint a saját életvitelük tekintetében. Megismertetni a tanulókat az élővilágot és benne az embert veszélyeztető környezeti válsággal, globális problémákkal, lakóhelyükön is fellelhető környezeti gondokkal. Felébreszteni a felelősségérzetet, a tenni akarást a környezeti értékek megőrzésére. Megtanítani növendékeinket a természetben, a környezetben eligazodni, felelős döntéseket hozni életére, családja jövőjére és tágabb közösségére vonatkozóan. Képessé tenni a tanulókat arra, hogy bekapcsolódjanak a természet, a társadalom, a gazdaság terén mutatkozó válságkezelésbe, modernizációs folyamatokba a szűkebb környezetükben, a lakóhelyükön.A környezeti nevelés alapelve: konkrét példákon keresztül bemutatni a környezet állapotát, folyamatait; - megértetni, hogy az ember életét, személyes biztonságát milyen veszélyek fenyegetik; - megtanítani, személyes tapasztalatot szerezni a környezeti konfliktusok kezelésére; - érzékennyé, motiválttá tenni a feladatok elfogadásában.Az iskola által képviselt környezeti értékrend megjelenik a tantárgyak tananyagában, a tanárok tanításában, életmódjában, viselkedésében.

6.3. A környezeti nevelésben a következőket tartjuk értéknek illetve elérendő céloknak:

A hétköznapi életviteli döntések során a „létezni vagy birtokolni” alternatívából a létezés választása.

22

Képesség arra, hogy felismerjék az élet gazdagságát, a testi-lelki-szellemi élet harmóniáját. Mindehhez azonban kell a tiszta ivóvíz, tiszta levegő, a termőtalaj, a sokféleségében fennmaradó természet és az azzal harmóniában élő társadalom.

A természet és a társadalom törvényeinek megismerése és annak tisztelete. Törekvés a mértékletes és önkorlátozó fogyasztásra, a jövő nemzedékekre is

gondolva. A pazarló és az erőforrásokat kimerítő életvitelünk okozta környezetkárosítás

„gyógyítgatása” helyett a károkozás megelőzésének hangsúlyozása. A természettel harmonizáló technika és társadalom kialakítása. 6.4. A környezeti nevelés céljának megvalósulását elősegítő pedagógiai feltételrendszer: a környezeti nevelés épüljön a saját tapasztalatra, átélt élményre, a konkrét

példákra, a megismerési folyamatot, a vizsgálódás módszereinek elsajátítását, az önálló

tanulást és tevékenységet a közvetlen és közvetett segítés, irányítás kísérje, a tanulási folyamat változatos terepen, korszerű módszerekkel (páros,

csoportos, kooperatív, projekt) valósuljon meg, valamennyi tanulási tevékenység építsen a tanulók előzetes tudására és segítse

a környezettudatos magatartás kialakulását, a nevelés folyamatába vonja be az intézmény a tanuló családját, érje el

támogatásukat, a célok elfogadását.

6.5. Az iskola környezet nevelési céljai érdekében jól hasznosítható módszerek: folyamatos tapasztalatszerzés és gazdag kommunikáció a tapasztalatok

értelmezése, feldolgozása, elemzése céljából, a napi élethelyzetekben megjelenő példák, szükségszerűségek értelmezése, minden ismeret legyen a természetes valóságában tanulmányozható, minden tanuló kapjon lehetőséget az együttműködésre, vagy önálló

tevékenységre a fejlettségének megfelelően, motiváljon a munkára a kooperatív tanulási forma, a páros, a csoportos

kutatás, adatgyűjtés, böngészés, az ötletek gyűjtése, a projektek alkalmazása, az alsó tagozatban minden tartalomhoz kötődjön tanulmányi séta, kirándulás,

témanap, közös gyűjtőmunka, a felső tagozat tanulói terepgyakorlaton, témaheteken, önálló vagy csoportos

gyűjtőmunkákon vegyenek részt, a konkrét példákon túl használják fel a modern technikát, a videofilmeket, a

számítógép adta lehetőséget a világhálón.

6.6. A környezeti nevelés megvalósításának kitüntetett színterei:

23

A tanórák, minden tantárgyban. Kiemelt szerep és felelősség hárul a társadalomismeret, a természetismeret, a földrajz tantárgy tanulásának, az osztályfőnöki óráknak.

A környezeti nevelés kereszttantervi hatású, ezért valamennyi műveltségterületet illetve azokhoz tartozó tantárgyakat átszövi.Anyanyelv és irodalom: az anyanyelv, írni olvasni tudás eszköz is az olvasási élmények, a műveltség megszerzéséhez.Idegen nyelv: segít más kultúrák, más természeti népek megismerésében és megértésében, megkönnyíti a nemzetközi társas kapcsolatokat, a globális környezeti problémák megoldására irányuló nemzetközi együttműködést.Matematika: az integrált gondolkodásra nevel, ami a környezet egységének megértésében fontos. Az informatika a környezetvizsgálati adatok értékelésére, környezeti folyamatok modellezésére is felkészít.Ember és társadalom: a természettel harmonizáló társadalom (gazdaság, kultúra, politika) megvalósítására, a természettisztelő cselekvési kultúrára, az ember-természet történeti viszony kiszámítására, az élet és létfeltételek megteremtésében kreatív együttműködésére, környezettudatos magatartásra készít fel. Pozitív környezeti jövőképet munkál ki. Az emberismeret felkészít önmagunk lehetőségének és korlátainak számbavételére, környezettudatos állampolgári magatartásra.Ember és természet: kiemelt fontosságú szépségének, harmóniájának, működésének felfedezése, megismerése önmagáért, fizikai, kémiai, biológiai, ökológiai alapelvek betartásáért, hogy az ember létfeltételeinek biztosításakor a környezeti szintek minőségét ne sértse meg. A természetismeretnek fontos eleme a természetközelség, e nélkül nem lehet hatékony a nevelés, a személyiségfejlesztés, az ismeterek elsajátítása.Földünk és környezetünk: hangsúlyozza a természet, környezet, az ember egységét, egymástól való függését, egymásra gyakorolt hatásukat, a természeti és társadalmi folyamatok globális voltát, a természeti erőforrások végességét, az ember természetátalakító tevékenységének korlátait.Művészetek: a szó (irodalom), a hang (zene), a kép (festészet, film), az alak (szobor), a mozgás (tánc) segítségével valósuljon meg a képzelőerő, az élményképesség kifejlesztése, az ember külső és belső világa összekapcsolódásának képessége.Életvitel és gyakorlati ismeretek (rajz, technika): az életvitel, a család nagyon fontosak, mert az ember biológiai lényege, testi, lelki egészsége itt alapozható meg. A munka az ember létfeltételeinek megteremtését szolgálja, de a környezetalakítás határát nem lépheti át.Testnevelés: testi egészségre, korrektségre, küzdőképességre nevel, a megfelelő mozgás a test energia-háztartását karbantartja. Fontos a természetközelség igényének hangsúlyozása.

24

A tanórán kívüli tevékenységek, szervezett foglalkozásokA tanórán kívüli tevékenységek széles palettát kínálnak a környezeti neveléscélkitűzéseinek megvalósítására: Az iskola tárgyi környezetének (tantermek lépcsőház, folyosók) esztétikus berendezése, dekorálása. Szabadtéri órák szervezése (Tabán, Gellért-hegy, Duna közelségének kihasználása). Dísznövénybarát szakkör munkája otthonosabbá, esztétikusabbá varázsolja az iskolát. Iskolaújság megjelentetése környezetvédelmi rovattal. Környezetünkkel, környezetvédelemmel kapcsolatos rajzok, tablók készítése. Szárazelemgyűjtés. Nemzetközi projektekben való részvétel. Jeles napok megünneplése: Víz Világnapja, Föld Napja. Múzeumlátogatások: Nemzeti Múzeum, Természettudományi Múzeum, Mezőgazdasági Múzeum. Kerületi szaktárgyi és az országos levelező tantárgyi versenyeken való részvétel. Tanulmányi kirándulások, terepgyakorlatok. Erdei iskola keretében helyi – régiós – országos természeti és épített értékek megismerése. Nyári és téli táborok szervezésének célja a több napos természetben való tartózkodás, a természettel való együttélés.

6.7. A környezeti nevelési program kiemelt feladatai az egyes pedagógiai szakaszokhoz rendelten

1-2.o.

Feladatok, tevékenységek:

Otthonunk, környezetünk tisztasága: tapasztalatok gyűjtése – tiszta, szép – a rendetlen piszkos otthon, hogyan járulhatsz hozzá az otthonod, az iskolai környezeted tisztántartásához; témanapok – tüntessük el a szemetet az iskola folyosójáról, az udvarról, a játszótérről.

Természeti értékeink: növények gondozása a tanteremben, az iskolaudvaron, az iskola előtt, - egy fa, egy bokor örökbefogadása az utcán, vagy a játszótéren, köztéren; a madarak, a rovarok megfigyelése, kedvenc házi állatok, hobbiállatok bemutatása az osztálytársaknak (az én cicám, kutyám, tengerimalacom, teknősöm, papagájom).

25

Környezeti ártalmak: tapasztalatok gyűjtése a zsúfolt forgalmi útszakaszok levegőszennyezéséről, a kipufogógáz veszélyei – emberre, állatra, növényekre.

Helyes és helytelen szokásaink: a csomagoló anyagok eldobása az iskolában, az utcán, a járműveken – megfigyelések az utcán, a járműveken, a játszótéren, - a helyes viselkedés – a hulladékgyűjtők használata. Rongálások – bútorok, berendezési tárgyak rendellenes használata, rongálások a köztereken, játszótereken, a parkokban. Károkozás az élő természetben – bokrok, fák ágainak, a virágos növények részeinek letörése, állatok zavarása. Helyes viselkedés a tereken, a növények, az állatok óvása. Verseny a tiszta osztályért, a tiszta iskoláért.

3-4.o.Feladatok, tevékenységek: Otthonunk, környezetünk tisztasága : váltócipő, a papucs

használata,fertőtlenítés, a szelektív hulladéktárolás, az elhasznált elemek különválasztása,hasznosítható háztartási hulladék (papír, a konyhai zöld hulladék elkülönítése).Versenyek: tiszta iskoláért, iskolaudvarért, a díszített osztályért.

Természeti értékeink: ismereteink forrásai – gyermekenciklopédiák, természetfilmek, képek, - mi a jó és mi a rossz a környezetünkben található növények és állatok számra, mi történik az örökbefogadott fával, madárvédelem – madáretetés télen, növények ültetése magról, palántáról – gondozás, a változás megvitatása.

Környezeti ártalmak, veszélyhelyzetek : tiszta és szennyezett területek észrevétele a lakóhelyen – ötletek – hogyan védekezhetünk a szennyeződés ellen? – természeti vizek a lakóhelyen – a víz minőségének vizsgálata többszöri visszatéréssel – vízminta; mit tesz és tehet az ember a vizek tisztaságáért? A környezeti zajok, a zajártalom, a közlekedés hatása az ember egészségére.

Helyes és helytelen szokásaink : helyes viselkedés a túrákon, az erdei sétán, avizek partján – tudatos alkalmazás pl. madárlesen – anyagok és tulajdonságaik – környezetszennyező anyagok pl. műanyag, műanyagok eldobálása a természetben – veszélyes, káros anyag. Helyes és helytelen TV nézés – a reklámok hatása, célja.

5.-6.o.Feladtok, tevékenységek: Változások a környezetünkben, az otthonunkban az anyagokban:

Az időjárás változásának folyamatos megfigyelése, feljegyzések, rajzok. Szélsőséges változások – okok keresése – videofilmek, természetfilmek elemzése – hazai veszélyhelyzetek (viharok, árvíz, hóvihar, jégeső, erdőtűz…) ötletek – mit tehetünk? Mesterséges és természetes anyagok

26

felhasználása az otthonunkban, a ruházkodásban. Hulladékkezelés modern technológiái – hulladék hegyek a településeken. Levegőszennyezés és közlekedés a lakóhelyen.

Természeti és társadalmi környezet: lakóházak megfigyelése, összehasonlítása rajzok készítése – melyikben laknál szívesen? Miért? Környezettudatos építészet jellemzői. Az ember termelő tevékenységének hatása a természetes élővilágra – a környezet védett növényei, állatai.

Fogyasztói, vásárlói szokások: személyes élmények a vásárlásról, példák a reklámok világából – túlzott fogyasztás ismérvei, következményei-, a természetbarát termékek értelmezése, megtapasztalása – mit együnk meg? – a vásárolt termék összetevői – példák, termékösszetevők értelmezése, szavatossági idő a terméken – vásárolt áru, étel tárolása.

7.-8. o.Feladatok, tevékenységek: Változások a környezetünkben, az otthonunkban: tapasztalatok szerzése a

használati tárgyaink, munkaeszközeink, szerszámaink változásáról – régitárgyak elemzése az otthonunk kellékei – modern tárgyak a kereskedelemben,a lakásban – előnyei, esetleges hátrányai. Összefüggés a környezetünkberendezése, a tárgyak funkciója, esztétikuma – valamint közérzetünk közöttsaját példák, tapasztalatok. Vágyak és lehetőségek egyensúlya. Jólét és a jól –lét fogalmak értelmezése – döntések saját életterünkre, életvitelünkrevonatkozóan.

Természeti és társadalmi környezet: tapasztalatok szerzése a lakóhelygazdálkodásáról – régi, hagyományos gazdálkodási módok, állattartások,növénytermesztési eljárások (makkoltató rideg sertéstartás, juhtartás, ártérigazdálkodás, irtások). Ezek hátrányai. Környezeti hatások. A gazdálkodáshoznélkülözhetetlen a közvetlen környezetismeret – modern termelés környezetihatása: vegyszerek, tartósítószerek, nagyüzemi termelés.Ipari méretű áramtermelés hatása a környezetre.

Gazdálkodás az energiával : tapasztalatok gyűjtése az erőművekről – képek,filmek, tanulmányi kirándulás – a természet kizsákmányolása az energiáért – alternatív energiaforrások – te mit tehetsz? Ötletek, lehetséges megoldások. A csatornahálózat állapota a településen – szennyvíztisztítási módok. Takarékosság a vízzel – a túlnépesedés, a globális felmelegedés és az ivóvízhiány összefüggései. Improvizációk a természeti, ökológiai katasztrófákról.

Fogyasztói, vásárlói szokások : értelmezzük közösen a TV reklámokat,szórólapokat – serkentés a fokozott fogyasztásra – a túlzott fogyasztás jövőbeni következményei, - a hulladék felhalmozása. Hulladéklerakó felkeresése – szembesülés a hulladékgondokkal. Életmódminták a saját környezetből – ezek elemzése, kritikai észrevételek, hogyan teszem, ha felnőtt leszek.

27

6.8. ErőforrásokA környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel (ökoiskola hálózat), szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

Iskolán belüli együttműködés Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos

magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés, oktatás közös szemléletben és közös célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését.

Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére, és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulóból álló diákcsoportoknak.

Tanárok és diákok: A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában az erdei iskoláknak, a témanapoknak, nyári táboroknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg.

Tanárok és szülők: Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk és közvetíteni kívánt. Iskolánkban ez azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket lehetőleg otthon is alkalmazzák tanítványaink.

Iskolapszichológus: Felméréseivel és azok elemzésével segíti környezeti nevelési munkánkat. A továbbiakban rendszeressé kívánjuk tenni ezeket a vizsgálatokat, hogy munkánk hatékonyságáról is tájékoztatást kapjunk.

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást, külön gyűjtsük a kifogyott nyomtatópatront, a tanulók pedig a szárazelemet a kijelölt gyűjtőládába tegyék. Jónak tartjuk, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása folyamatos, ha a pénzünk engedi, környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk.

28

Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó: Mivel a fenntartó határozza meg az intézmények profilját és

költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül, a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is – igen fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje.

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények: A tanórai és a tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a múzeumpedagógus és a szabadidő-szervező készíti elő a szaktanárokkal együtt.

Iskolai büfé : Diákjaink kiegészítő étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen gyümölcsök és cukormentes üdítők árusításával.

Anyagi erőforrások

Az iskolai költségvetésből biztosítjuk a környezeti nevelés feladataihoz szükséges alapvető feltételrendszert. Folyamatosan írunk pályázatokat, illetve mindig rendelkezésünkre áll a pályázatokhoz szükséges önrész. A kulturált környezet megteremtéséhez a minimális folyamatos karbantartás biztosított, a tervezett felújítások megvalósítása az önkormányzat anyagi erőforrásainak függvénye.

7. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

„Szeresd az egészségedet, mert az a jelen.Védd a kisgyermeket, mert ez a jövő.Őrizd szüleid egészségét! – mert a múltonépül fel a jelen és a jövő!”

(Bárczi Gusztáv)

Tudjuk, hogy egészségtelenül élünk, de életmódunkon mégis keveset tudunk változtatni. Készen vásárolt termékektől várjuk az eredményt: bevesszük a fogyókúrás pirulát, a vitaminadagoló csodaszereket, de egészségünk megóvásáért tevőlegesen nem teszünk sokat. Az iskola az a közeg, ahol ki lehet és kell alakítani az egész életen át tartó, de a 6-14. éves korban megalapozható, a helyes életmód, táplálkozás, aktív testmozgás, káros szenvedélyek kerülése iránti igényt.

29

7.1 Az iskola egészségnevelési programjának általános célja: valamennyitanulóban tudatosítani, hogy a teljes emberi élet elengedhetetlen feltétele az ember egészségének megóvása. Felismertetni, hogy az ember egészsége olyan érték, amelyért mi magunk vagyunk a felelősek. Az egészségnevelési program további célja a civilizáció társadalmi, környezeti összefüggései révén a tudatos életvezetés megismertetése, a toleráns személyiség kifejlesztése, a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása, a helyes önértékelés, a konfliktuskezelés. A képzési ciklus során a nevelőmunka eredményeként az egészségesen szocializálódó iskolai terepen – egy egészséges személyiségfejlődést megvalósítani, a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevelni.

7.2Az egészségnevelés alapelvei

Az „egész-ség” szimbóluma egy fa lehetne, a gyökerek, mellyel kapcsolódik az éltető talajhoz az egészség egy-egy aspektusát jelképezik. A fizikai egészség fogalma testünk működéséhez, testrészeink egészségéhez

kötődik. A mentális egészség körébe tartoznak ismereteink, melyeket sok helyről

szerezhetünk be, és ezeket jól alkalmazzuk az egészségünket érintő döntések során.

Az érzelmi egészség fogalma azt jelenti, mennyire értjük meg érzéseinket, és milyen mértékben vagyunk képesek kifejezni ezeket.

A társadalmi egészség fogalma azzal kapcsolatos, hogy tudjuk, hogyan kell együttműködni a társadalom tagjaival. Meg kell értenünk mi az, ami igazán fontos családtagjainkkal, barátainkkal és más emberekkel való kapcsolatunkban.

Az egyén egészsége fogalom arra vonatkozik, hogy milyen embernek látjuk magunkat, hogyan fejlődik a személyiségünk.

A spirituális egészség életünk lényegéhez tartozik, hogy mit értékelünk nagyra, mi érdekel mélyen bennünket. Létünk magja ez, mely összetart, képessé tesz arra, hogy értő módon viszonyuljunk az egészség másik öt összetevőjéhez.

Az iskolai egészségnevelés folyamatában olyan programot kell adnunk, amely az élő gyakorlatot tartalmazza, amelyben változik magatartásunk, viselkedésünk, változnak attitűdjeink. A szemléletformálást segíti ökoiskolai programunk is. Ezért a program az iskola valamennyi színterén folyamatosan jelen van, de túl az iskola falakon is folytatódik. Nagyobb hangsúlyt kapnak az érzelmi azonosulást kiváltó indirekt nevelő hatások, azok érvényesülése.

30

7.3. Az egészségnevelési célok megvalósulásának pedagógiai feltételei: a fejlesztési folyamat vegye figyelembe a tanuló sajátos fejlődési ütemét,

életlehetőségeit, alakítsa ki a tanulók problémák iránti érzékenységét, építse erre a

tanulásirányítási folyamatokat, teremtsen folyamatosan életközeli, társas helyzeteket, amelyben konkrét

tapasztalatokat szerezhet, szokásrendeket sajátíthat el, hatékonyabban tanulhat,

valamennyi nevelési folyamatban építsen a tanulók előzetes tudására -, az elsajátított ismeretek megerősítésére, beillesztésére és fordítson kiemelt figyelmet alkalmazására,

a fejlesztés, a kívánt magatartás – konstruktív életvezetés – elérése érdekében szövetkezzen a szülővel, építsen a gyermek természetes nevelő környezetére,

az értékelés, a visszajelzés legyen jelen az egészségnevelés egész folyamatában – indirekt formák alkalmazásával, óvakodva az ítélkezéstől,

a másságot, a szociokulturális különbségeket maximálisan vegye figyelembe, építsen a tanulók értékeire,

alakítsa ki a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás igényét.

7.4. Az egészségnevelési program megvalósításában kitüntetett színterek: a tanórák, valamennyi tantárgy bekapcsolásával, de meghatározó

jelentőségűek az osztályfőnöki órák.

TanóránTémakör : Az ember szervezetének működése (környezet – biológia – kémia órák anyaga)

Alsó tagozat

TÉMAKÖR 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály Jellemző tanulói megismerő tevékenység

Saját testük működésének megfigyelése

Mérések a testen

Életünk környezeti feltételeinek vizsgálata

Különböző korú emberek életműködései- nek összehasonlítása

A vizsgálódás fókusza

Érzékszerveink szerepe a megismerésben

Szerveink működésének megismerése

Környezeti változások hatása életünkre

Az ember életkori szakaszai

Egészségnevelési feladatok

Óvodáskori egészségszokások továbbfejlesztése

Helyes test- és fogápolás

Betegápolás Egészséget károsító szokások kialakulásánakelkerülése

Egészséges és beteg állapot

Ártalmas hatások

Betegségek megelőzése

31

megkülönböztetése elkerüléseNapirend Helyes

napirendHelyes étrend Káros szenvedély

elkerüléseBiztonságos közlekedés

Gyalogos közlekedés

Gyalogos közlekedés

Kerékpáros Közlekedés

Felső tagozat

TÉMAKÖR 5. osztály 6. osztály 7. osztály 8. osztályJellemző tanulói megismerő tevékenység

tápanyagaink, vitaminok

ivóvizek,levegő tisztasága(kémia)

szerves anyagok alapvető ismerete: cukor, zsír, fehérje,örökítő a.

A vizsgálódás fókusza

serdülőkoriváltozások

az emberi szervezet,folyadékbevitel, ásványi sókszerepe

embertan,szervrendszerek működése,betegségei

Egészség-nevelési feladatok

helyes táplálkozás, mozgás,légzés,

sebek fertőtlenítése (jód tinkt.)

egészséges életmód,(táplálkozás, mozgás stb.)

környezet megismerése

környezet- szennyező anyagok,egészségre való hatása

az elemek és vegyületek élettani hatása, felelősség a környezetért

napirend hetirend, hétvége,vakáció

bioritmus

káros szenvedélyelkerülése

drogok meg- ésfelismerése

drogok egészségügyi hatása

drogok jogikövetkezménye

biztonságos közlekedés, kerékpáros közlekedés

Témakör: A család ( Magyar irodalom, környezetismeret, osztályfőnöki órák, ének, rajz, technika)

32

TÉMAKÖR 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály A család a család tagjai,

családtagok feladata

szeretet a családban,szülők iránti tisztelet

nagyszülők tisztelete, szülők munkájának megismerése

munkameg-osztás a családban, feladataim, kötelességeim

Önismeret jó tulajdonságaim jó-rossz tulajdonságaim

tolerancia a közösségbeli „én” szerepe

Társas kapcsolatok

osztálytársaim megismerése, relaxációs tréning, stresszoldás

a barátság ismérvei, relaxációs tréning, stresszoldás

társas kapcsolatok az osztályban, relaxációs tréning, stresszoldás

önuralom, relaxációs tréning, stresszoldás

TÉMAKÖR 5. osztály 6. osztály 7. osztály 8. osztály A család alkalmazkodás a

családban, családi ünnepek

felelősségvállalás, tolerancia a családban

a család funkciói: védettség, együttélés, nevelés, gazdálkodás

a család szélesebb kapcsolatai, rétegei

Önismeret eszménykép, példakép, reális énkép

alkalmazkodás, önzés-önzetlenség, lelkiismeretesség, őszinteség

az ösztönösség és a tudatos cselekvés közötti különbség, pályaorientáció

önkritika, akarat, gátlások leküzdése,pályaorientáció

Társas kapcsolatok

humánus társaskapcso-latok: barátság, tisztelet, őszinteség, segítőkészség

együttműködő közösség kialakítása

az „én” elhelyezése a közösségben,

tolerancia a másság iránt

kapcsolatteremtő és kooperációs képesség fejlesztése, a viselkedés látható és láthatatlan jegyei, nemek közötti udvariasság

társas mezők az osztályban: klikkek, magányosak, sztárok, barátok

A tanórán kívüli szabadidős tevékenységek: napközis foglalkozások, iskolai étkezés, klubnapközi, szakköri formák, könyvtári órák, a szabadban végzett megfigyelések, anyaggyűjtések.

Alkalmi események az egészségnevelés érdekében

33

Tevékenység Korcsoport Felelős Határidő Gyümölcsnap Alsó

Felső természettud. mk. október

Reformkonyha,édesség receptek,saláták készítése

AlsóFelső

DÖK Vácis Napok

Fogászati ismeretek,Fogászati világnap

AlsóFelső

ofők október

Karácsonyi megemlékezés a szeretet jegyében

AlsóFelső

ofők december

Karácsonyi hangverseny

AlsóFelső

ének mk. december

Sítábor AlsóFelső

táborvezető február

Közlekedési vetélkedő Rajzpályázatok

AlsóFelső

mk.vez. február

Kihívás Napja AlsóFelső

testnevelők május

DrogprevencióD.A.D.A. narkológus + Gyermekjóléti Szolgálat,Rendőrség

AlsóFelső

ofők április

Kirándulások AlsóFelső

ofők május vége

Katasztrófa védelem

Felső osztályfőnökökkatasztrófavéd. fel.

május

Tűzriadó AlsóFelső + felnőttek

ig.h. és tűzvédelmi felelős

szeptember

Az iskola falain kívüli programok: Tanulmányi kirándulások, túrák, célséták, táborok, erdei iskola, versenyek és egyéb iskolán kívüli rendezvények.

7.5. Módszerek, eljárások az egészségnevelési célok elsajátítása érdekében

a kötetlen, az irányított beszélgetés,

34

a problémák megvitatása – a vita módszere, a közösségen belüli kommunikáció, a kooperatív együttműködés, a problémák széleskörű feltárása, összefüggéseinek megismerése – a projek módszer eseti alkalmazása, a mintaadás, a minta értelmezése, kritikai elfogadása, a retorziók nélküli, szabad, nyitott megnyilatkozás, véleményformálás – a

bizalom légkörének megteremtésével.

Az egészségnevelési program elsődlegesen – a fejlettségnek, életkori sajátosságnak megfelelően – a képességfejlesztésre orientált. Az egészséggel kapcsolatos kompetenciák megerősítését szolgálja, de mindig céltudatosan választott tartalommal. Ezzel együttesen kívánja szolgálni a nemzeti kulturális hagyomány, a tudás átadását, és ezáltal, ezekkel fejleszteni, kialakítani a képességeket, a kompetenciákat.A főbb tartalmi körökben építünk a Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladataira, amelyek a „Testi és lelki egészség” címszó alatt fogalmazódtak meg:„Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók testi, lelki és szociális fejlődését.”„… az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.”

7.6. Az egészségnevelési program kiemelt fejlesztési feladatai intézményünkben

Pozitív beállítódások, motivációk kiépítése az egészség megőrzésével kapcsolatban.

Az egészségi állapotot javító, fejlesztő magatartás és szokásrend kialakítása. Törekvés a tiszta, egészséges környezet megteremtésére.

Felismertetni a helyes döntések szerepét a felnőtt életre, önálló életvezetésre vonatkozóan – a döntési kompetencia kialakítása.

Önmaga megismerése, biológiai állapotával való együttélés elfogadása, törekvés a teljes életre. A másság elfogadása, tolerancia, segítőkészség.

Képesség az életet, egészséget veszélyeztető anyagok, helyzetek felismerésére, azok elutasítására (drogok, veszélyes anyagok, készítmények, cselekedetek, közlekedési helyzetek, káros függőségek…).

Képesség az örömteli párkapcsolatra, a felelős családi életre, a harmonikus életvitelre.

Képesség a folyamatos testmozgásra, a test fejlesztésére, az erőnlét, állóképesség karbantartására.

Képesség a szűkebb, a tágabb környezettel való konfliktusmentes együttélésre, a konfliktus kezelésére, a közösségi lét ápolására.

35

7.7. Az egészségnevelési program feldolgozandó feladatai az egyes pedagógiai szakaszokhoz rendelten.

Pedagógiai szakasz 1-2.o.Feladatok, tevékenységek:

Önismeret - tulajdonságaim, miben különbözöm, mire vagyok képes. A test tisztántartása – szokásrend elsajátítása irányítással. A helyes fogápolás Az öltözködés – jó és rossz öltözködés, réteges öltözködés, fehérnemű csere. Környezetünk tisztasága – tapasztalatok a tiszta és a szennyezett környezetről.

Részvétel a környezet tisztántartásában, közreműködés a felnőtt irányításával. A helyes életmód : miből mennyit fogyasszunk, a játék, munka, alvás

egyensúlya. Kapcsolataim : a barát, az osztálytárs, a családtagjaim. Ragaszkodás, szeretet,

segítőkészség – illemszabályok. A közlekedés – tapasztalatok gyűjtése, a gyalogos közlekedés szabályairól –

irányítással.

3-4. évfolyamFeladatok, tevékenységek: Önismere t – miben vagyok másokhoz hasonló, mire vagyok képes, mire nem

vagyok képes, miért kell betartani a szabályokat, képes vagyok-e erre, melyek a legjobb tulajdonságaim.

Testem, környezetem tisztasága – napi tisztálkodásban önállóság, ruhanemű váltása, tárolása, időjárásnak megfelelő önálló öltözködés. Hulladéktárolás, a hulladékok, szennyező, káros hatása az egészségre, részvétel a környezet takarításában, gondozásában – a fejlettség, a testi állapot szerint. Egészség és betegség. A betegség felismerése saját testen. Tennivalók. A betegség megelőzése.

Helyes, egészséges életmód, napirend – testi- szellemi- és szociális jólét ismérvei. Ritmusok az életünkben a „jóérzés” állapot megőrzésének cselekvései: pihenés, tanulás, játék, szórakozás, alkotó tevékenység, sportolás, munkatevékenység, közösségi kapcsolatok, ezek mennyisége és minősége. Élvezeti szerek és káros hatásuk – kedvtelés, élvezet, szenvedély – elemi ismeretek megújítása.

Társas kapcsolatok, barátság, érzelmek – pozitív és, negatív érzelmek a kapcsolatban, helytelen megítélés, a megismerés fontossága, a nyitottság, a barátkozás – a távolságtartás veszélyt jelentő helyzetekben.

Közlekedés – a tömegközeledés szabályai, közlekedés felügyelettel és önállóan – a fejlettség szerint.

5-6. évfolyam

36

Feladatok, tevékenységek: Önismeret – serdülő lettem, a megváltozott test elfogadása, a változás okainak

ismerete, fokozott figyelem a test tisztántartására, a serdülőkor kozmetikája, hogyan öltözködjünk? – illik – nem illik az egyéniségemhez – az esztétikus külső, ápoltság.

Egészséges otthon és iskola – az egészséges otthon ismérvei, milyen lakást ismérvei.

Az egészséges életvitel – a fizikai erőnlét megőrzése, mozgás képzelek magamnak, a lakás felszereltsége, célszerű eszközök, bútorok, a folyamatos tisztántartás, a lakáskarbantartás fontossága, hogyan változtatnám meg az iskolai környezetem? – az egészséges iskolai környezet, sportolás, rendszeresség – a tiszta levegőn való tartózkodás fontossága. A változatos táplálkozás (gyümölcs, zöldség, tejtermék, fehérjék és a cukor arányai).Mit tehetek az egészségemért? Mit jelent az életvitel? Milyen különbségek vannak a családok életvitele között? Milyen életvitelt alakítok ki felnőtt koromban? Életmód, életvitel veszélyei – veszélyes anyagok, függőségek, pszichoaktív szerek.

Társas kapcsolatok, barátság, érzelmek: Mit jelent a biztonságérzet, érzelmi biztonság, érzéseink megóvása, szeretet, megbecsülés a családon belül, a baráti kör, fiú-lány kapcsolat. Szülők nélkül - egyedül döntés a párkapcsolatban, a veszélyes anyagok elutasítása, veszélyhelyzetek kerülése.

Közlekedés: hogyan közlekedjünk a helyi járaton, a tömegközlekedés eszközein - kockázatok, veszélyhelyzetek a közlekedésben – udvariasság, kulturáltság a tömegközlekedésben.

7-8. évfolyam

Feladatok, tevékenységek: Felkészülés a felnőtt életre : jól működő képességeim, miben térek el mások

fejlődésétől, mit tehetek a lemaradás csökkentéséért, mit jelent jól ápoltnak, tisztának lenni, hogyan teremtem meg magamnak a jó testi-lelki közérzetet. Hogyan látom a környezetemben élő felnőtteket, kit tekintek példának, mintának, kit utasítok el. Önértékelés, önkritika.

Egészséges életvitel : energiaszükséglet, energiabevitel, - táplálkozási tanácsok, szaktanácsadás igénybevétele, a fogyókúra és veszélyei – a nyugodt, rendszeres táplálkozás előnyei – a mohóság, a rendszertelen étkezés eredményei. Mit változtatnék a saját és családom táplálkozási szokásain – korszerűség a táplálkozásban. A lakás tisztasága, a konyhai higiéné.

37

Egészség, sport. Betegség, orvoshoz fordulás, segítségkérés. Mit jelent a fogyasztói kultúra? A tudatos fogyasztás, takarékoskodás a pénzzel a természeti erőforrásokkal, az energiával.

Társas kapcsolatok, barátság, érzelmek: tartós kapcsolatokra való törekvés, elfogadás, önmagam elfogadtatása. Bizalmas kapcsolatok, korai szexualitás veszélyei – barátságok, szerelmek, testi kapcsolat nélkül. Baráti összejövetelek – kulturált szórakozás, szélsőséges viselkedés, veszélyes magatartás elutasítása, kritikája. Szituációk elemzése.

Döntéshelyzet.

7.8. Fogyasztóvédelem A hazai fogyasztóvédelem jelenlegi fő céljai: a fogyasztó életének, egészségének és biztonságának megvédése, a fogyasztó vagyoni érdekeinek védelme, a fogyasztó megfelelő tájékoztatása, oktatása, a fogyasztói jogok hatékony érvényesítése.

A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai nevelés célja, hogy felhívja a tanulók figyelmét a fogyasztás visszásságaira, a fogyasztóvédelem törekvéseire, és segítse a tudatos fogyasztói magatartás kialakítását. A tudatos fogyasztói magatartás kialakítása érdekében már kisiskolás kortól – osztályfőnöki órán, szakórákon, iskolai kiránduláson, erdei iskolában, szabadidős rendezvényeken stb. – hangsúlyosan foglalkozni kell a média hatásával, a reklámok szerepével az élelmiszerek és tisztálkodási szerek közötti választások esetében. Minél korábban mutassuk be a tanulóknak a reklámok hatásmechanizmusát: Kinek és miről szól a reklám, kik szerepelnek benne, mi az üzenete, milyen eszközöket használ a megnyeréshez, illetve hol és miben rejlik a csapda?9-10 éves korban már azt is tudatosítani lehet, „mennyiben befolyásolják az érzelmek, a családi kapcsolatok és az egyéni értékek” az egészségügyi információk meghallgatását, az egyes fogyasztási termékek, szolgáltatások kiválasztását.

Osztályfőnöki, technika, háztartástan, testnevelés, fizika és kémia órán meg kell ismerkedni azokkal a biztonsági előírásokkal, amelyekre minden elektromos eszköz, kémia szert tartalmazó termék, gyógyszer vásárlása esetén tekintettel kell lenni. Fel kell hívni a figyelmet az érték – ár arányára, a termékek minőség és felhasználhatóság szerinti szavatossági idejére.

7.9. A mindennapos testedzés programja

38

Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a helyi tanterv órarendjében meghatározott kötelező tanórai testnevelés órákon, a választható délutáni sportkörökön, valamint a napirendbe beillesztett játékos sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportköri foglalkozások, valamint az iskolai tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai diáksportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanárok segítik. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait tanévenként a testnevelési munkaközösség munkatervében meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban, felnőtt vezető irányításával kell megszervezni.

Az utóbbi évek vizsgálatai azt mutatják, hogy a gyerekek egészségi állapota fokozatosan romlik. Egyre több a súlyfelesleggel küszködő, vagy szervi problémák miatt kezelésre szoruló tanulók száma (gerincferdülés, lúdtalp, ízületi megbetegedés, tyúkmell stb.). A tanulóknak ezáltal egyre inkább csökken a mozgásigényük. Ezért igyekszünk maradéktalanul kihasználni a rendelkezésre álló adottságainkat.

Személyi feltételek:

alsó tagozat: valamennyi osztályban lehetőség szerint testnevelés speciáliskollégiummal rendelkező tanító, illetve testnevelő tartja a foglalkozásokat;

felső tagozat: főiskolai, illetve egyetemi végzettségű testnevelő.

Tárgyi feltételek: kisméretű tornaterem 75 m2

tornaszoba 35 m2

belső iskolaudvar 100 m2

Mozgásnevelés, testnevelési órák az iskolai órarendben

A 2012/13-as tanévtől a mindennapos testnevelés felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

Osztály, korcsoport

Foglalkozás Hány óra? Hol? Felelős

1-2. osztály Testnevelés óra heti 5 óra Kis tornaterem, tornaszoba

tanítók, szaktanárok

3-4. osztály Testnevelés óra heti 4 óra Kis tornaterem, tornaszoba

testnevelők,osztálytanítók

3-4. osztály Kötelező úszás heti 1 óra Darnyi UszóiskolaMargitsziget

testnevelők,osztálytanítók

5. osztály Testnevelés óra heti 4 óra tornaterem, udvar, testnevelők

39

5. osztály Tánc foglalkozás heti 1 óra kamaraterem tánctanár6. osztály Testnevelés óra

és sportkörheti 5 óra tornaterem, udvar,

tornaszobatestnevelők

7. osztály Testnevelés óraés sportkör

heti 5 óra tornaterem, udvar, tornaszoba, Tabán

testnevelők

8. osztály Testnevelés óraés sportkör

heti 5 óra tornaterem, udvar,tornaszoba, Tabán

testnevelők

A mozgás, a játék, a sport helye a tanórán kívüli tevékenységben

Sportkör Felső tagozat

Osztály, korcsoport

Foglalkozás Hány óra? Hol? Felelős

5-8. osztáy Sportkör Kosár Futball Floorball Könnyített test- nevelés Torna

Heti 7,5 óra Tornaterem,Tornaszoba,Udvar

testnevelők

Bajnokságok, versenyek - alsó tagozat

HáziversenyekOsztály, korcsoport

Foglalkozás Hol? Felelős

1-2. osztály Játékos versenyek Tornaterem Osztálytanítók,Testnevelők

3-4. osztály Játékos sorversenyek Tornaterem Osztálytanítók,Testnevelők

1-4. osztály Partizánbajnokság Tornaterem szervezés szerint

Osztálytanítók, testnevelők

SPORTNAP

Kerületi versenyek

Osztály, korcsoport

Foglalkozás Hol? Felelős

1-2. osztály Játékos sorverseny Szent István téri Iskola

Osztálytanítók,Testnevelők

3-4. osztály

40

Mezei futóverseny

Atlétikai verseny

Városliget

Kerületi rendezés szerint

Testnevelők

Testnevelők, osztálytanítók

Bajnokságok, versenyek - felső tagozat

HáziversenyekOsztály, korcsoport

Foglalkozás Hol? Felelős

5-8. osztály KosárlabdaFutballPartizán

tornaterem, udvar, tornaszoba,tanterem

Testnevelők

SPORTNAP AtlétikaFutball

Külön szervezés szerint

Testnevelők

Kerületi versenyekOsztály, korcsoport

Foglalkozás Hol? Felelős

5-8. osztály KosárlabdaFutballLábtengóMezei futóversenyAtlétikaFloorball

kerületi kiírás szerint

Testnevelők

5-8. osztály Továbbjutás esetén budapesti bajnokságokon való részvétel

kiírás szerint Testnevelők

Kirándulások, túrák táborok

Táborok Ossztály, korcsoport

Foglalkozás Időtartam Hol? Felelős

3-8. osztály Tábor Balatonszepezden 9 nap Balatonszepezd táborvezető1-8. osztály Floorball tábor 7 nap szervezés szerint táborvezető1-8. osztály Sítábor 5 nap szervezés szerint táborvezető4-8. osztály Kórustábor 8 nap szervezés szerint táborvezető5-8. osztály Táborozás külföldön 7 nap szervezés szerint táborvezető

2012. szeptember 1-jétől a hatályba lépő Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) pontja értelmében 1. és 5. osztálytól felmenő rendszerben megszervezzük a mindennapos testnevelést iskolánkban.

7.10. Iskola egészségügyi feladatok ellátása

41

Az év folyamán folyamatosan végzendő programokTisztasági szűrések alkalmával: Személyi higiénéről, környezet tisztaságárólFejtetvességről, (megelőzés kezelés)Szűrővizsgálatok alkalmával: Rendszeres orvosi vizsgálat, betegségek korai felismerésének jelentőségérőlSzakorvosi beutalások, leletek számonkéréseAz első, ötödik, hetedik osztályokban golyvaszűrés, a pajzsmirigy megbetegedésérőlTestsúlymérés, helyes táplálkozásról, elhízásról, kóros soványságrólSport, mozgás fontosságaVérnyomásmérés, szív- érrendszeri betegségekKötelező védőoltás alkalmával: Fertőző betegségekről, megelőzés lehetőségeiről, fontosságárólSzexuális úton terjedő betegségekről, azok megelőzéséről (hepatitis B, AIDS) Oltási reakciókról, teendőkrőlOrtopédiai szűrések alkalmával: Lúdtalp, a gerinc megbetegedéseiről, teendőkről, mozgás és sport fontosságáról, az izmok erősítésérőlKáros szenvedélyekrőlHelyes napirend kialakításáról.

Külön szervezett programokÖtödik osztály: osztályfőnöki óra keretében (4-5 alkalom) az egészséges táplálkozásról Hatodik osztály: egészségügyi felvilágosítás lányoknak, menstruáció higénéje, élettanaHetedik-nyolcadik osztály: egészségügyi felvilágosítás, életmód, káros szenvedélyek - prevenció, mell-, here önvizsgálatáról filmvetítés

Egészségnap az alsós napközis csoportokban (egy időben hat csoportban való foglalkozás)

Nyári napközis táborban Hetenként egy egészségnevelési nap (meghívott előadóval, beszélgetések, gyakorlati foglalkozások)

Iskolafogászati szűrés évente egy alkalommal.

7.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

42

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók- ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;- ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb

alapfogalmakat.- ismerjék fel a vészhelyzeteket;- tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható

következményeit;- sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;- sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

- a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

- a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében

- tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;

- támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

- a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

biológia

- rovarcsípések- légúti akadály- artériás és ütőeres vérzés- komplex újraélesztés

kémia - mérgezések- vegyszer okozta sérülések

43

- savmarás- égési sérülések- forrázás- szénmonoxid mérgezés

fizika - égési sérülések- forrázás

testnevelés - magasból esés

- az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

2. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-

nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

7.12. A program megvalósításában közreműködő partnerek

Az intézmény egészségügyi felelősei: az iskolaorvos, fogorvos, védőnői hálózat, iskolapszichológus, a Nevelési Tanácsadó munkatársai

A kerület sportszervezői, sportlétesítményei, önkormányzati munkatársai A szülői ház, családtagok, rokonok Az egyesületek, alapítványok A segítő szervezetek helyi, vagy országos képviseletei, közalapítványok

44

8. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI

8.1. A pedagógusok alapvető feladatai - A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és

működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.

- Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.

- Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.

- Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.

- A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. A pedagógus a Pedagógiai program alapján megválaszthatja az ismereteket, a tananyagot és az oktatás módszereit.

- Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában.

- Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. - A tudomására jutott hivatali titok megőrzése.- A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt

minősítéseket.- Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. - A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és

pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

8.1.2 A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás

- Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.- A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének

elkészítése (tanmenetek, éves programok).- Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb)

foglalkozásokra.- A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás formáinak alkalmazása

a tanítási órákon.- Változatos szervezési formák alkalmazása a tanítási órákon.

45

- A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.

- A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.

- Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.

- A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

- A kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, ellátása az 5. fejezetben foglaltak szerint

8.1.3 A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatásaSzabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás).Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség).Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.

8.1.4 Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvételAz iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

8.1.5 Munkafegyelem, a munkához való viszonyA munkaköri kötelességek teljesítése.Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.

8.1.6 Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében

Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.

46

Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

8.1.7 Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzésTovábbképzéseken való részvétel, és lehetőség szerint a tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.

8.1.8 Az iskolai munka feltételeinek javításaPályázatok összeállítása, vagy bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

8.1.9 Részvétel a nevelőtestület szakmai és közösségi életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában

Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.

8.1.10 Az iskola képviseleteA szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.A település rendezvényein, eseményein való részvétel.

47

8.1.11 A vezetői feladatok ellátásaVezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás, irányítás, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása.A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

8.1.12 Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal

A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.Elfogadó, megértő stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.Kellő figyelem, érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

8. 2 AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI

8.2.1 Az osztályfőnök feladatai

- Megfelelő magaviseletű, az iskolai diákönkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség irányításával.

- Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.

- Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.

- Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, iskolai tábor, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.

- Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.

- Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.- Törekszik a tanulók szüleivel való rendszeres együttműködésre.- Rendszeres kapcsolatot tart, együttműködik az osztályban tanító

nevelőkkel.

48

- Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.

- Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább félévente – tájékoztatja a szülőket.

- A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti.

- Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.

- Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

- A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.- Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.- A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadóórákat szervez.- Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet

igénylő tanulókkal, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.

- Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.- Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók

egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket (pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).

- Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.

- Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.

- A tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére (pl. az év tanulója).

- A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.

- Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.

- A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.

- Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.

- A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.

49

- Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet).

- Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.- Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség

fejlődéséről.- Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a

nevelőtársakkal szemben.- Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat,

és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.- Megnyitja és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.- Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben legalább

kéthavonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).

- Alsó tagozatban figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

- Segíti a könyvtáros-tanár munkáját a kölcsönzött tankönyvek visszajuttatásában.

8.2.2 Az osztályfőnöki munka tervezése

Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi.

Az osztályfőnöki munkaterv felépítésea) A tanév elején összeállított munkaterv

- Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.- Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.- Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).- Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban.- Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes

szülői értekezletek tervezett témái.- Az osztály diákközösségének vezetői.- Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.

b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán- Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.- Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

50

8.2.3 Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról

Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról- Tanulók száma, ebből leány- Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló- Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló- Sajátos nevelési igényű tanuló- Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló- Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul- Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló)- Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók- Más településről bejáró tanuló- Nem magyar állampolgár- Évfolyamismétlő

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról- Tanulók száma- Osztályozott tanulók száma és aránya- Osztályozatlan tanulók száma és aránya- Az osztály tanulmányi átlaga- Kitűnő tanulók száma és aránya- Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén- Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén- Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén- Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya- Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya- Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és

aránya- A bukások száma tantárgyanként- A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei- Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók

száma és az elért helyezések)- Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett

tanulók száma és az elért helyezések)- Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői

A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika)

Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett

tanulók száma és aránya Továbbtanulás iskolatípusok szerint

51

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén- Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-

lányok aránya, új tanulók, távozók).- Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok

kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka).

- A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, 50-100-150 ötös megszerzése, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).

- Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája.- Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási

nehézségekkel küzdő tanulók).- A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, Mosoly-rend a közösségi

munkáért, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel).

- A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).

- Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik

célszerűnek?

9. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE

a) A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik.b) A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett

tanulók érdekében eljárjon. c) A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő azon kérdésekre terjed

ki, melyeket a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmaz.

d) A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában:- a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);- tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer;- sportélet;- túrák, kirándulások szervezése;- kulturális, szabadidős programok szervezése;- a tanulók tájékoztatása (iskolai faliújság, iskolai honlap).

e) Ezekben a kérdésekben

52

- az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük;

- a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie.

f) Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé.

g) A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:- az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban

meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,- a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,- az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,- a házirend elfogadása előtt.

h) A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli.

10. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉGÜNK

Ez a terület átfogja az iskolai élet egészét azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő-óvó intézkedést tegyen a rászorulók érdekében, őrködjön a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyerekek elviselhető életlehetőségei felett. A gyermek és ifjúságvédelmi munkát az iskolai gyermekvédelmi felelős koordinálja. Folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével és az osztályfőnökökkel. A felmerülő problémák megoldásához konkrét segítséget ad, szükség esetén konzultál a Gyámügyi Hivatal munkatársaival.

A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai a) Kisiskolás korban (6-12. év): a gyerekek elemi szükségleteinek (élelem, ruházat, tanszer, pihenés)

kielégítése a családban, az egészséges fejlődésükhöz szükséges nevelési légkör biztosítása a családon

belül és a családon kívül, a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás

biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken,

a tanuló intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása a tanulók igényei szerint (ügyelet, étkezés, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás stb.),

53

segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően,

segítségnyújtás az értelmes szabadidő eltöltéséhez, a gyermekek életkorának, fejlettségének megfelelő rendezvényeken történő részvételhez. A tanulók eredményeit, a rendszeres iskolába járást folyamatosan ellenőrizni kell, szükség esetén szabálysértési eljárást kell kezdeményezni!

A gyermeket veszélyeztető helyzetben minden pedagógusnak gyors éshatékony intézkedést kell tenni!Serdülőkorban (12-14. Év): A veszélyeztetettségtől függetlenül szem előtt tartjuk az egészségkárosító szokások és a deviáns magatartásformák kialakulásának megelőzését:Dohányzás-, alkohol- és drogprevenció, csavargás- és bűnmegelőzés.Ezen felül meg kell vizsgálni: hogy a családi minta, törődés, érzelmi kötődés mennyire szolgálja a tanuló

erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődését, hogy milyen kortárscsoportokban vesz részt, mennyire ellenőrzött a

tevékenysége, szabad mozgása, hogy használ-e a tanuló egészségére káros anyagokat, szereket, folytat-e

korára, fejlődésére káros életmódot. Folyamatos ellenőrzést igényel a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett környezetben nevelkedő gyermekek otthoni életformája, ellátása, pihenése. Fontos a rendszeres segítségnyújtás tanulmányaik befejezése, pályaválasztásuk és eredményes beiskolázásuk érdekében. A tanuló szociális helyzetét - ha szükséges - segélyekkel, egyéb támogatásokkal is javítani kell.

Nagyon fontos, hogy a hátrányos helyzetű gyermekeket bekapcsoljuk az iskolai tevékenységekbe (felzárkóztatás, tehetséggondozás, sport) és az iskolán kívüli kortárscsoportok tevékenységébe (táborozás, kulturális és egyéb programok ).

Olyan érzelmi kötődést kell biztosítani, amelyben a gyerekek őszintén feltárhatják problémáikat.

Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége során rendszeres kapcsolatot tart: az Önkormányzat Gyámhatóságával, a Nevelési Tanácsadóval (gyermekpszichológia), a kerületi Családsegítő Központtal és Gyermekjóléti Szolgálattal, a Belvárosi Beszédjavító Központtal, a Pedagógiai Szolgáltató Központ gyermekvédelmi tanácsadójával, szükség esetén a háziorvossal, az Áthelyező Bizottsággal, a Fővárosi Gyám és Gyermekvédelmi Intézettel.

54

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok jó színvonalú ellátását intézményünkben szakember (gyermek- és ifjúságvédelmi tanár) segíti, irányítja.

11. A NEVELŐ- OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE , A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK KÖVETELMÉNYEI

Iskolánk ellenőrzési, értékelési rendszerének célja, hogy a tanítás- tanulás egész rendszerét folyamatosan javíthassuk a pedagógiai folyamat minél átfogóbb vizsgálata, ellenőrzése, minősítése segítségével. Az így kapott információk tájékoztatásul szolgálnak a nevelőtestület, a tanulók, a szülők és fenntartó számára, ugyanakkor elősegítik a dokumentumokban megfogalmazott célkitűzéseink állandó kontrollját, esetleges korrekcióját is.

Arra törekszünk, hogy az ellenőrzés és értékelés minden formája személyre szóló, tárgyszerű, ösztönző hatású, folyamatos, és önállóságot erősítő legyen.

11.1. EllenőrzésKülső szakmai ellenőrzést intézményünkben a törvényben megfogalmazottak szerint az Oktatási Minisztérium és a fenntartó végezhet szakértők, szakemberek bevonásával.

Belső, intézményi szintű ellenőrzési rendszerünk az alábbi elemekből épül fel: Az ellenőrzést végzők: igazgató igazgatóhelyettesek munkaközösségek, egyéb szakmai csoportok vezetői megbízott szakértő

Az ellenőrzés kiterjed: a pedagógusokra a technikai és pedagógiai munkát segítő dolgozókra a tanulókraAz ellenőrzés rendszeressége: a tanév rendjéhez kötötten tevékenység közben a tevékenység befejezésekor

Az ellenőrzés területei:Az intézmény működése személyi, tárgyi, biztonságos munkafeltételek megléte, a tankötelezettségről szóló törvény érvényesülése,

55

tervezési és beszámolási feladatok teljesítése, gazdálkodási, ügyviteli és adminisztrációs tevékenység ellátása.A pedagógiai tevékenység munkabeosztással és tantárgyfelosztással kapcsolatos tervező munka, tanítási órák, foglalkozások, osztályfőnöki teendők, tanórán kívüli tevékenységek, versenyek, tanulmányi eredmények értékelése, mérése, a munkatervi feladatok határidőre való teljesítése, a munkaközösségi tevékenység, team munka.

Az ellenőrzés módszerei: dokumentumok, adatok ellenőrzése, óralátogatások, megbeszélések, munkafolyamatok ellenőrzése, beszámoltatás, tájékoztatás kérése.

11.2. Folyamatosan ellenőrizzük a munkarend, a határidő pontos betartását, a takarékos gazdálkodást. Az ellenőrzési ütemtervünk egy tanévre készül, tervezetét a pedagógiai program melléklete tartalmazza.

A teljesítmények és eredmények mérése, elemzése

A tanítás- tanulás eredményességének meghatározását, a hiányosságok feltárását belső méréseink alapján végezzük. Emellett intézményünkben továbbra is szorgalmazzuk a külső mérésekben való részvételt, elsősorban a negyedik, a hatodik és a nyolcadik évfolyamon.

Belső mérésekA belső tantárgyi méréseink módjának, eszközeinek meghatározása a munkaközösségek feladata. Elsősorban diagnosztikus, félévi és tanév végi időszakos írásbeli méréseket alkalmazunk (feladatlapok, tesztek, gyakorlati mérések). Az anyanyelvi, a matematikai, az idegen nyelvi és az ének- zenei teljesítmények folyamatos vizsgálata mellett a munkatervben meghatározott kiemelt tantárgyak helyzetét is elemezzük. A tanulók fizikai állapotának figyelemmel kísérése kiemelt szempont intézményünkben. Nagyon fontos ez különösen azért, mert a testnevelés tárgyi feltételei csak minimálisan biztosítottak (nem épült meg a tornaterem). A mindenkori tanév rendjét szabályozó rendelet szerinti időszakban, évente egyszer elvégezzük a teljes tanulónépesség fizikai állapotának felmérését.Tanulóink neveltségi szintjének mérését szükség szerint, de legalább négyévente elvégezzük az osztályfőnöki munkaközösség segítségével.

56

Külső mérésekNagyon fontosnak tartjuk a külső (országos, fővárosi, kerületi szintű) mérésekben való részvételt. Így lehetőségünk nyílik elért eredményeinket összehasonlítani a különféle standardokkal. A külső és belső mérések eredményeit minden esetben nevelőtestületi értekezleten elemzzük. Itt határozzuk meg a fejlesztendő területeket és a fejlesztés módját.

11.3. Értékelés

Az értékelés szintjei:A pedagógiai program értékelése A tanítási- tanulási folyamat értékelése: a nevelő-oktató munka átfogó, iskolai szintű értékelése a tanárok értékelése a tanulók értékeléseAz értékelés kiemelt szempontja minden esetben a pedagógiai programnak való megfelelés.

11.3.1. A pedagógiai program értékelése

A pedagógiai program értékelése a nevelőtestület folyamatos feladata, amely összekapcsolódik az intézményi minőségbiztosítással. Pedagógiai programunk eredményessége attól függ, hogy következetesen érvényesíteni tudjuk-e a közösen elfogadott értékeket, illetve az ott megfogalmazott alapelvek szerint járunk-e el. Ennek érdekében folyamatos feladat a program kiegészítése, korrekciója, amit két évente az iskolavezetés a munkaközösségek vezetőivel végez el.

11.3.2. A tanítási- tanulási folyamat értékelése

A nevelő-oktató munka átfogó (iskolai szintű) értékeléseÉvente két alkalommal, félévkor és a tanév végén az iskola igazgatója végzi a kiemelt területek, a tantárgyak felelőseinek közreműködésével. A tanév végén minden munkaközösség írásbeli önértékelést nyújt be. Az átfogó értékelés kiterjed a tanulók neveltségi és tanulmányi szintjére, a pedagógiai munka minőségére, a vezetői munka hatékonyságára.

A tanárok értékeléseA Minőségirányítási programunk tartalmazza részletesen.

57

A tanulók értékelése

1. Az értékelés célja:A tanuló magatartásának, szorgalmának, tanulmányi eredményének minősítése, a benne rejlő lehetőségek kibontakoztatása, jelzés a gyermek, a szülő és az iskola számára. A diákok motivációjának felelősségtudatának, versenyszellemének erősítése.

2. Mit értékelünk? a tanuló önmagához és a helyi tantervben meghatározott szinthez mért

fejlődését, ismeretei, képességei, készségei mennyiségét és minőségét, a tanuló ennek érdekében tett erőfeszítéseinek mértékét (akarat,

együttműködés, tudatos figyelem ), magatartásának, viselkedésének, szocializálódásának fejlődését, az erkölcsi értékek interiorizálódását.

3. Az értékelés ideje és módja:

Iskolánkban a magatartás és szorgalom, valamint a tanulói teljesítmények értékelését a Köznevelési törvényben megfogalmazottak szerint végezzük. A teljesítmények, eredmények formatív értékelése – a második évfolyamtól – öt fokozatú skála alapján történik.

Az alsó tagozatos tanulók magatartását, szorgalmát és tanulmányi előmenetelét az első évfolyamon, valamint a második évfolyam félévekor szöveges minősítéssel fejezzük ki. A második évfolyam végétől a bizonyítványban történő értékelés öt fokozatú skála alapján történik.

A szöveges értékelés fontos szempontjai: Tartalma járuljon hozzá a tanulók személyiségének épüléséhez; Mutasson irányt és távlatot a továbblépéshez; Erősítse bennük azt, amit jól csinálnak; A szöveges értékelés róluk szóljon, de ne a személyüket minősítse; Adjon ösztönzést a teljesítmény javításához, belülről motiválja a

gyermekeket; Nyújtson segítséget a tanulóknak és a szülőknek egyaránt a tennivalókról; Az értékelést ne kudarcként éljék meg, hanem fedezzék fel benne a segítő

szándékot.

58

Az első évfolyamon negyedévkor (november vége) is adunk írásos értékelést a tantárgyi követelmények és a tanulók egyéni képességei alapján, a fenti szempontok figyelembe vételével.A második évfolyamtól kezdődően a tanulók teljesítményeit osztályozzuk. Osztályzatok: (5) jeles, (4) jó, (3) közepes, (2) elégséges, (1) elégtelen.Félévkor és a tanév végén az adott osztályzatok megegyeznek az érdemjegyekkel, azzal a kivétellel, hogy a kiemelkedő tantárgyi eredményt elért tanuló dicséretet kap az ellenőrzőbe, a bizonyítványba pedig (5) kitűnő minősítés kerül. Az Erkölcstan tantárgy minősítése: Jól megfelelt Megfelelt Nem felelt meg

Az ellenőrzés és értékelés rendszere

A tanulónak az adott tantárgyból a tantárggyal összefüggő minden lényeges szóbeli, írásbeli, vagy gyakorlati megnyilatkozását, munkáját értékelni kell. Az értékelés történhet szóban vagy írásban. Törekedni kell arra, hogy az ilyen minősítés pozitív, előremutató legyen. Mind az értékelésnél, mind a számonkérésnél figyelembe kell venni a gyermek speciális szükségleteit, és a számonkérés módszerét ehhez kell igazítani.

A számonkérés formái a következők: Szóbeli felelet (lényegkiemelés, megértés- tükrözés, memoriter stb.) Írásbeli dolgozat (ismeretfelmérő teszt, készségfelmérő fogalmazás, témazáró

dolgozat, röpdolgozat stb.) Önálló munka (kiegészítő gyűjtések, projekt, rétegmunka stb.)

Az értékelés fajtája szerint lehet: Diagnosztikus (tényfeltáró, információszerző) Formatív (visszajelző, fejlesztő- formáló) Szummatív (lezáró, minősítő)

A diagnosztikus és a formatív mérések eredményei a tanulók előzetes tudásáról, illetve a téma elsajátításának üteméről adnak információt a pedagógusnak és a diáknak egyaránt. Szummatív jellegű mérést a téma lezárásakor írnak a tanulók, ennek eredménye beszámításra kerül a félévi és az év végi értékeléskor. A témazáró dolgozat írását előre be kell jelenteni! A témazáró eredménye egy jegynek számít, a félévet és az évet lezáró nagy szummatív mérések súlyát a tanár a tanulók teljesítményének és egyéni képességének ismeretében bírálja el. A tanuló

59

kérésére a javításra lehetőséget kell biztosítani. Egy tanítási napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható. A röpdolgozatot nem szükséges előre bejelenteni. A röpdolgozat eredménye egyenértékű egy felelettel.

A félévi és az év végi minősítés- osztályozás nem lehet mechanikus művelet. A záró osztályzatnak tükröznie kell a tanulók évközi szerepléseit, fejlődésének tendenciáit. Értékeljük az igyekezetét, a teljesítmény változásának irányát. A tanulók tantárgyi teljesítményét a tárgyat tanító pedagógus ellenőrzi és értékeli az intézmény nevelési és oktatási tervének figyelembe vételével.

Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei

A házi feladat lehet szóbeli és írásbeli is. A házi feladat kijelölésének elveiA házi feladatot úgy kell kijelölni, hogy az a tanuló számára sikeresen megoldható legyen. Ennek érdekében a következőket kell figyelembe venni: A házi feladat kapcsolódjon az órai munkához. Ne a be nem fejezett ismeretelsajátítási folyamat folytatása legyen, hanem az elsajátítottak begyakorlására vagy a következő órai anyag előkészítésére szolgáljon. A feladatok nehézsége feleljen meg a tanulók képességeinek, ennek

érdekében differenciált házi feladat is adható. Világosan közölni kell a tanulókkal a házi feladatok elkészítésének szabályait

és a mulasztás konzekvenciáit. Rendszeresen adhatók feladatok hétvégére, de a téli és a tavaszi szünetre ne

jelöljünk ki házi feladatot, legfeljebb annyit, amennyit egyik óráról a másikra adnánk.

Indokolt esetben lehetőséget kell adni az el nem készített feladataik pótlására. A házi feladatot rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell.

A magatartás és a szorgalom értékelése

Az első évfolyamon és a második évfolyam első félévének végén a magatartást és a szorgalmat az alábbi szempontok szerint értékeljük:

MagatartásKözösséghez való viszonyaTársaival barátságos, elfogadó, alkalmazkodó, segítőkész, belátó, együttműködő, határozott egyéniség, gyakran kerül konfliktus helyzetbe,

60

öntörvényű, társas kapcsolatai kiegyensúlyozottak, elutasító, szívesen vállal vezető szerepet. A felnőttekkel nyílt, udvarias, készséges, kedves, együttműködő bizalommal van a felnőttek iránt, irányítható, elfogadó, alkalmazkodó, kezdeményező. A szabályok betartásaA megbeszélt szabályokat betartja, próbálja betartani, megbízható, fegyelmezett, nehezen tűri, nagy az önfegyelme.Vélemény nyilvánítása Udvarias, tapintatosan fogalmazza meg, nem mindig a kellő tapintattal fogalmazza meg, tekintettel van társaira, a felnőttekre.

SzorgalomTanuláshoz való viszonyaFigyelmesen, megbízhatóan, körültekintően végzi munkáját, szorgalmas, feledékeny, szívesen végez szorgalmi feladatot, érdeklődő, a házi feladatot elkészíti, szorgalmas.Feladat végzéseFeladatait gondosan, pontosan, megbízhatóan, felelősséggel, körültekintően, figyelmesen, kapkodva, pontatlanul készíti el.Gyors, lassú, fáradékony, kitartó, feladja, megfelelő.

Önellenőrzése Pontos, általában pontos, megbízható, pontatlan.Felszerelését, környezetét rendben tartja, mindig, legtöbbször, általában, segítséggel, vigyáz a másik és a saját holmijára.

Félévkor és a tanév végén a Tájékoztató füzetbe és a Bizonyítványba az alábbi minősítés kerülhet: Magatartás: példás, jó, változó, rosszSzorgalom: példás, jó, változó, hanyag

Második osztály második félévétől a magatartás és a szorgalom értékelése 4 fokú skálával történik. Magatartás: (5) példás, (4) jó, (3) változó, (2) rosszSzorgalom: (5) példás, (4) jó, (3) változó, (2) hanyag

A magatartás és szorgalom értékelésének tartalmi kritériumai a tantervi mellékletben találhatók. Az évközi magatartás és szorgalom értékelése havonta, a tanulói közösség véleményét is megkérdezve történik.

61

Az osztályzatok kialakításában részt vesz az osztály diákönkormányzata, és az osztályban tanító minden nevelő.

A szülőket a tanulók teljesítményéről, magatartásáról és szorgalmáról, személyiségének pozitív vagy negatív irányú fejlődéséről rendszeresen tájékoztatjuk. A tájékoztatás történhet szóban: fogadóórák, családlátogatások, szülői értekezletek, vagy írásban: ellenőrzőn, üzenő vagy tájékoztató füzeten keresztül.

11.3.3 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

a) Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:- osztályozó vizsga,- pótló vizsga,- javítóvizsga.

b) Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha- a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,- engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének

egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,- ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása

együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

- ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

c) Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

d) Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.

e) A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

f) A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,- javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.

62

g) Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg.

h) A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

TANTÁRGY ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATIVIZSGA

ALSÓ TAGOZATMagyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELIMagyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELIIdegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELIMatematika ÍRÁSBELIErkölcstan SZÓBELIKörnyezetismeret SZÓBELIÉnek-zene GYAKORLATIVizuális kultúra GYAKORLATIÉletvitel és gyakorlat

GYAKORLATI

Testnevelés GYAKORLATIFELSŐ TAGOZAT

Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELIMagyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELIIdegen nyelvek ÍRÁSBELI SZÓBELIMatematika ÍRÁSBELIErkölcstan SZÓBELITörténelem ÍRÁSBELI SZÓBELITermészetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELIFizika SZÓBELIKémia SZÓBELIBiológia SZÓBELIFöldrajz SZÓBELIÉnek-zene ÍRÁSBELI GYAKORLATIHon- és népismeret

SZÓBELI

Vizuális kultúra GYAKORLATIInformatika GYAKORLATITechnika, életvitel és gyakorlat GYAKORLATI

Testnevelés és GYAKORLATI

63

sport

Az ének-zenei osztályok a tanév végi záró koncerten mutatják be tudásukat a jelenlévő vendégeknek és szülőknek. Ez az ő közösségi vizsgájuk.

11.3.4 A jutalmazás és az elmarasztalás formái

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, jutalmazza.Jutalmazza továbbá az iskolai és kerületi szintű versenyek első helyezettjeit, a fővárosi és az országos versenyek I-X. helyezettjeit. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulóközösséget csoportos dicséretben és jutalomban részesítjük.

A jutalmazás formái:Iskolánkban elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: nevelőtestületi igazgatói tanulóközösségi osztályfőnöki szaktanári napközi vezetői

Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanuló tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba bevezetjük. Ezeket a tanulókat a tanév végén könyvvel, oklevéllel, vagy emléktárggyal jutalmazzuk.A jutalmak odaítéléséről a pedagógusok és az osztályközösség véleményének meghallgatása után az osztályfőnök dönt. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye, jutalmát a tanévzáró ünnepségen veszi át.

Iskolai kitüntetések:

Vácis emlékéremAz a tanítványunk kaphatja meg, aki nyolc éven keresztül kitűnő tanulmányi eredményt és példamutató szorgalmat tanúsított. Odaítéléséről a nevelőtestület dönt.

Az év tanulójaAz a tanuló kapja, aki az adott tanévben a tanulmányi munkában, a versenyekena legjobb teljesítményt nyújtotta.Évente két tanuló / egy alsó és egy felső tagozatos / kaphatja meg.

64

A kitüntetésre az osztályfőnökök - a tanulóközösség véleménye alapján - tesznek javaslatot. A döntés a Diákönkormányzat egyetértésével az iskolavezetés joga.

Csoportos jutalmazási formákJutalom kirándulás, színház, múzeum, hangverseny látogatás stb.

Az elmarasztalás elvei és formái:Az a tanuló, aki kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi,fegyelmi büntetésben részesíthető. Enyhébb fegyelmi vétség esetén az alábbi figyelmeztetés illetve intés adható:

osztályfőnöki, szaktanári, napközi vezetői igazgatói nevelőtestületi

Súlyosabb fegyelmi vétség esetén a Köznevelési törvény által megfogalmazott fegyelmi büntetés szabható ki.

12. A SZÜLŐK, A TANULÓK, A PEDAGÓGUSOK ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREINEK KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI

Többször hangsúlyoztuk már, hogy az iskola kitűzött nevelési céljait csak a szülőkkel való folyamatos együttműködéssel, az értékrendek összehangolásával érheti el. Ehhez társul a tanulók érdekeinek, érdeklődésének figyelembevétele. Kapcsolattartásunk a kölcsönös bizalmon és tájékoztatáson alapul. Közös munkánk intézményes formái: az iskolaszék, a szülői választmány és a diákönkormányzat.Természetesen nélkülözhetetlen a mindennapi nevelőmunkában megnyilvánuló kapcsolattartás, mely elsősorban az osztályfőnöki tevékenységen keresztül valósul meg. Nagyon fontosnak tartjuk a kerületünkben működő óvodák nevelési programjának megismerését, a velük való együttműködést is (óvoda – és iskolalátogatások, szülői értekezleteken való részvétel, egymás tájékoztatása)

12.1 A szülők és a pedagógusok együttműködés alapvető formáia) A szülők részéről: véleménynyilvánítás, javaslattétel, együttműködő magatartás, a problémák megbeszélése, közös megoldások keresése, ötletadás, segítségnyújtás az iskolai programokhoz, szponzori és alapítványi támogatás.

65

b) Iskolánk részéről: rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, szülői értekezletek, fogadóórák szervezése, családlátogatás, nyílt nap, nyílt órák meghirdetése, pályaválasztási tanácsadás, továbbtanulási tájékoztató, előadások szervezése igény szerint, közös iskolai programokon való részvétel

(hangversenyek, ünnepélyek, Vácis Napok, alapítványi napok, családi napok, sportdélutánok és egyéb szabadidős programok).

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:- az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai

vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,- az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.- a szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és

működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.

- A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:

az iskola honlapján; az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál.

Iskolánk nevelőtestülete nyitott a szülőkkel, tanulókkal való együttműködés újabb formái felé is. A későbbiekben szeretnénk közös kirándulást, táborozást és utazást szervezni, valamint bővíteni a közös sporttevékenységek körét is.

12.2 A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése a) A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális

feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:- az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a

diákönkormányzat vezetőségének ülésén,- a diákönkormányzat vezetője folyamatosan a diákönkormányzat

vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,

66

- az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.b) A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a

szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

c) A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak.

d) A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.

12.3 Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel

a) Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:- Az intézmény fenntartójával- Az intézmény működtetőjével- A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri

hivatallal- A helyi pedagógiai szakmai szolgálattal- A fővárosi pedagógiai intézettel- A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel- A testvériskolák vezetőivel- A területileg illetékes nevelési tanácsadóvalA munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.

b) Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:- Az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával.- A helyi közművelődési intézményekkel- A partnerként működő társadalmi egyesületekkel- Az iskolai hitoktatásban résztvevő egyházak helyi gyülekezeteivelA munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató és az igazgatóhelyettesek felelősek.

c) A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaorvossal, a védőnővel és a gyógytornásszal. Segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát.

67

A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Gyámhatósággal, a Nevelési Tanácsadóval, a Családsegítő Központtal és a Gyermekjóléti Szolgálattal, a szociális támogatások odaítélésében, a problematikus, nehéz sorsú családok gyermekeinek segítésében.

Az iskola társadalmi kapcsolataiIskolánk kiegyensúlyozott kapcsolatot épített ki és tart fenn a működésében közvetlenül érintett szervezetekkel, intézményekkel. Arra törekszünk, hogy társadalmi kapcsolataink egyre szélesedjenek. Belváros-Lipótváros Önkormányzatával mint működtetővel és hivatalos

szerveivel folyamatos a kapcsolattartás a tartalmi tevékenység egyeztetésében, az iskola finanszírozásában, a kerületi családok gyermekeinek tanulási és szociális ellátásában stb.

Különösen fontos az Oktatási Bizottsággal (pályázatok, tankönyvtámogatás, kitüntetések stb.) való folyamatos, jó

együttműködés. Az intézmény fenntartása és üzemeltetése megkívánja az ésszerű, napi

együttműködést a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft-vel. Az ELTE Pedagógiai Pszichológiai Karral a hallgatók szakmai gyakorlatának

szervezése miatt évtizedes, folyamatos, szoros együttműködés alakult ki, amely kiterjed iskolánk mindennapi életére is. A Tanárképző Főiskolai Kar 2003-ban az egységes tanárképzés bevezetésével megszűnt. A közös munka, a tanárképzésben vállalt kiemelkedő szerep az ELTE megfelelő tanszékeivel tovább folytatódik.

A szakmai szervezetek közül a Fővárosi Pedagógiai Intézettel tartunk folyamatos kapcsolatot, valamint a fővárosi ének-zenei intézményekkel.

A kerületi szaktanácsadók, a munkaközösségek vezetői, a nevelőtestület tagjai folyamatosan veszik igénybe a kerületi BPSz által javasolt és szervezett továbbképzéseket, fórumokat, szolgáltatásokat.

Természetes a kapcsolattartás a kerület óvodáival és iskoláival, intézményünk ének-zene irányultságából adódóan pedig kiemelt a kerületi Szabolcsi Bence Zeneiskolával való szakmai együttműködés. Igen fontosnak tartjuk a kerületi kulturális intézményekkel való kapcsolattartást, közülük a közös szakmai programok miatt számunkra különösen értékes a Petőfi Irodalmi Múzeumtól kapott támogatás. Tanítványaink alkalomszerűen választanak az Aranytíz Művelődési Központ szabadidős programjaiból.

Az V. kerületi Rendőrkapitányság munkatársai nyújtanak közbiztonsági segítséget. Az általuk szervezett programokon, pályázatokon szívesen és többször vesznek részt tanítványaink.

A lakókörzettel elsősorban iskolásainkon keresztül tartjuk a kapcsolatot, de számtalanszor megoldjuk a kisebb és nagyobb lakóközösségek teremgondjait.

68

A civil és társadalmi szervezeteknek pedig ünnepeik bensőségesebbé tételében segítünk (műsor, énekkari szereplés, templomi hangversenyek).

13. ISKOLAI TEVÉKENYSÉGEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK 14.1. A tanórai foglalkozások

Évfolyamonként hagyományos osztályokat szervezünk a tanulási alapidőre 1-8. osztályig. Az alapóraszám mindenki számára kötelező. Kötelező továbbá - a választott osztályok irányultságának megfelelően - az emelt óraszámú ének-zene, idegen nyelv.

Emelt óraszámú tantárgyak:Emelt óraszámban tanítjuk az ének-zenét első osztálytól a zenei osztályokban. Bontott csoportban az informatikát egy tanulócsoportban a negyedik osztálytól kezdődően. Az idegen nyelvet emelt óraszámban a hetedik évfolyamtól tanítjuk. A második évfolyam első félévében játékos nyelvi előkészítést tartunk. A második félévtől szintek szerinti bontott csoportban tanulják az idegen nyelvet. Az ének-zenei osztályok idegen nyelvet a 4. évfolyamtól tanulhatnak, bontott csoportban.

Minden tanévben egy emelt óraszámú ének-zene és egy idegen nyelvi első osztályt indítunk.

Összevont évfolyami órákat szervezünk olyan esetekben, amikor az egész évfolyamot érintő tananyag feldolgozására, megtekintésére kerül sor. Pl. rendhagyó irodalomóra, filmvetítés, színház és hangverseny látogatás, tanulmányi kirándulás, erdei iskola stb. Az 5. évfolyamtól a kijelölt tanulócsoportokban – az ELTE igénye szerint - vezetőtanárok irányításával végzős hallgatók is tanítanak.

14.2. A választható tanórák

A nem kötelező, választható tanórai foglalkozások elsősorban az emelt és a magasabb óraszámú tantárgyakhoz kapcsolódnak. Ezek a tempósabb haladást, egy-egy tudományág mélyebb vagy szélesebb skálán mozgó ismereteinek elsajátítását segítik. A tehetséggondozás, az egyéni érdeklődés, vagy speciális képességfejlesztéskiváló lehetőségeit teremthetik meg.

69

A szabadon választható órák rendszerét és óraszámát a helyi tantervünk tartalmazza. Második idegen nyelvet a 7.évfolyamtól kezdődően tanítunk évfolyamonként heti két órában, csoportbontással, az érdeklődő tanulók számára.

14.3. A tanórákhoz kapcsolódó tevékenységi formák

Az énekkar:Az ének-zenei osztályok tanulói a harmadik évfolyamtól vesznek részt az énekkarok munkájában. Harmadik osztálytól kezdve a kóruspróbákon és szerepléseken való részvétel kötelező. A felső tagozat számára két kamarakórust szerveznek az énektanárok az általuk tanított osztályok tanulóiból. Ünnepélyeken a két kamarakórus iskolai kórusként szerepel. A kórusmunkába a nem zenei osztályok is bekapcsolódhatnak különböző szereplések alkalmával, önálló kórust alkotva. A közös éneklésen való részvétel önkéntes. Az iskola volt növendékei alapították a felnőtt Victória Kamarakórust, amely legjelentősebb ünnepélyeinknek, hangversenyeinknek kedvelt szereplője.

Az erdei iskola, a kirándulás: Fontos szervezeti formának tartjuk a kiegészítő ismeretek megszerzése, a tehetséggondozás, a közösségalakítás, az egészségmegőrzés szempontjából.Olyan képességek fejlesztését is lehetővé teszi, amelyekre a mindennapi iskolai élet nem nyújt lehetőséget (életmódvizsgálatok, néprajzi és egyéb ismeretek, kísérletek, túrák, kirándulások, értékteremtő munkák végzése stb.).Az erdei iskolát öt tanítási napra tervezzük. Ebbe beszámítunk két kirándulási napot is. A felső tagozaton mind a négy évfolyam számára szeretnénk biztosítani az erdei iskolát. Az alsó tagozatosoknak az Önkormányzat napközis táborában vagy Budapest közeli térségben szervezzük meg az erdei iskolai programot. A felső tagozatosok számára a helyszín kiválasztásánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: a tananyaghoz kapcsolódó környezet takarékosság (a távolság és az utazási költségek szem előtt tartása) a diák és a szülői közösségek véleményeAz erdei iskola előkészítése és bonyolítása az osztályfőnök felelőssége. Időpontját a nevelőtestület dönti el, és az éves munkaterv tartalmazza. Megszervezése osztály vagy évfolyami szinten történik. A lehetőségek bővítése érdekében pályázati alkalmakat keresünk s az igénybe vehető szociális támogatásokat is kihasználjuk. Azok az évfolyamok, amelyek az adott évben nem szerepelnek az erdei iskolai programban, alsó tagozaton egy, felső tagozaton két napos kiránduláson vesznek részt.

70

Múzeumi foglalkozások:Nagyon fontos kiegészítője az iskolai tanórának, mert komplex tanulási és személyiségfejlesztő tevékenység. Lehetőséget biztosít a különböző tudományok (tantárgyak) közötti kapcsolatok felismerésére, felfedezésére, egy-egy téma sokoldalúbb megvilágítására. A múzeumpedagógiai foglalkozások az alábbi célok elérését segítik elő: az iskolán kívüli művelődés értékeinek, normáinak elsajátítása, meg- alapozása, saját és más népek kultúrájának megértése, életünk, szokásaink, ünnepeink, miden napjaink megismerése, ízlésformálás a tudatos szemlélődés és tevékenykedtetés által, műelemző, készség fejlesztése.

A múzeumi foglalkozások eredményessége a közös előkészítő, szervező és a tanórán is megjelenő elemző munkától függ.

14.4. A tanórán kívüli tevékenységi formák

Iskolánkban a tanórán kívüli nevelés szervezeti kereteit az iskola lehetőségei, céljai és a szülők igényei ismeretében választjuk meg. Tanulóink közel ötven százaléka veszi igénybe a délutáni foglalkozásokat. Sok szülő nem tudja biztosítani gyermeke felügyeletét, a szabadidő megfelelő eltöltését és felkészítését a másnapi tanítási órákra. A családoknak és a gyermekeknek egyaránt szükségük van egy biztonságot adó, a gyermekek fejlesztésében résztvevő nevelési területre. Ezért alapfeladatunknak tekintjük a napközi otthonos ellátás megszervezését.

Iskolánkban napközi otthonos és tanulószobai csoportok működnek.Az alsó tagozaton egy osztályból egy napközis csoportot szervezünk, amennyiben elegendő a napközibe jelentkezők száma. Ha vegyes csoportok kialakítására kerül sor, lehetőleg egy évfolyam tanulóit osztjuk be egy napközis csoportba. Több évfolyam tanulóiból csak szükség esetén alakítunk csoportot. Tanulószobát ötödik osztálytól szervezünk, ha igény van rá. A napközis és tanulószobai csoportokat szakképzett tanítók és tanárok vezetik.

A napközis otthonos csoportok céljai minden esetben megegyeznek az iskola céljaival, és speciális lehetőségeikkel azok megvalósítását szolgálják.

Kiemelt célok: különféle élethelyzetekben való együttműködés, a kulturált, egészséges életmód szokásainak elsajátítása, egyéni tanulási stílusban történő önálló ismeretszerzés, az ismeretek

71

alkalmazása, a szabadidő - a személyiség számára kedvező - önálló felhasználása.

Legfontosabb feladataink a napközi otthonos nevelésben:1. A társkapcsolatok és a csoportélet kialakítása: ismerje és alkalmazza a társas magtartás szabályait, tudja alakítani társas kapcsolatait, vállaljon megbízásokat, azokban szerezzen gyakorlatot, tudja saját és mások magatartását értékelni, abból következtetéseket levonni, vegyen részt a csoportszokások és hagyományok kialakításában, ápolásában.2. Az egészséges életmód kialakítása: ismerje és alkalmazza a higiénés szokásokat, ismerje és lehetőleg alkalmazza az egészséges táplálkozási szokásokat, végezzen megfelelő mennyiségű mozgást, törekedjen egészsége megóvására, ismerje a baleset megelőzés szabályait.3. Önálló tanulás: önálló tanulási technikák megismerése, legyen képes igényes munkavégzésre, legyen képes együttműködésre, önértékelésre és társai munkájának reális

értékelésére, alakuljon ki az önművelés igénye, az önálló ismeretszerzés képessége.4. A szabadidő: ismerjen többféle szabadidős tevékenységet, és legalább egy tevékenység iránt alakuljon ki benne megkülönböztetett érdeklődés, legyen képes kitartóan tevékenykedni, tudjon szabadidős tevékenységet kezdeményezni, szervezni, vezetni, ennek

kialakulását segítik az napközis klub és csoportközi foglalkozások.

Iskolánkban a tanórán kívüli szabadidős tevékenységek megszervezését a szabadidő szervező segíti. Gazdag választékot kínál a gyerekeknek: színház- és múzeumlátogatások, kirándulások, tanulmányi séták, sportrendezvények, vetélkedők, versenyek szervezése.

Szakkörök, klubok:Érdeklődés szerint szervezzük a különböző korosztályú és évfolyamú tanulókköréből.Az igényeket minden tanév elején felmérjük, és összehangoljuk a nevelőtestület vállalkozó kedvével, teherbírásával, a szülői közreműködés lehetőségeivel. Szakköri tevékenység tartására külső szakember segítségét is igénybe vesszük. A szakkörök, klubok kínálják a legtöbb lehetőséget a tehetséggondozásra, a

72

képességfejlesztésre, a személyiség gazdagítására, a szociális kapcsolatok bővítésére. A klub vagy szakköri tevékenység egy tanévre választható, és csak indokolt esetben változtatható meg. A következő tanévben lehet más szakkört vagy klubot választani, illetve az előző évit folytatni.

Hitoktatás:Intézményünkben a szülők igényei alapján szervezik meg az egyházak a hitoktatást. A hitoktatás tárgyi feltételeit folyamatosan biztosítjuk.

Sportkörök:Az iskolai sportélet színesítésére szolgálnak. Alapvető céljuk a tehetséggondozás, az ügyesség, állóképesség fejlesztése. Itt történik az egy-egy sportágban kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók felkészítése is a különböző versenyekre. A sportkörökön előtérbe helyezzük a tehetséggondozást, az egyes sportági tevékenységek fejlesztését.

Táborozás:Minden tanévben a tanulók igényeinek megfelelően szervezünk szaktábort Balatonszepezden, hagyományőrző és floorball tábort pedig a jelentkezők számától és a szülők anyagi lehetőségeitől függően.

Térítéses szolgáltatások:A tanulók és a szülők igénye egybehangzó a tekintetben, hogy a tehetséggondozó tantárgyi szakkörök mellett nyelvi, számítástechnikai, sport és művészeti (népitánc, kézműves) szakköröket indítsunk még akkor is, ha ezekért térítési díjat kell fizetni. Iskolánkban ezért az önköltséges szakköröket is megszervezzük a lehetőségek függvényében.

Egyéb szolgáltatások:A kulturális szolgáltatások közös, csoportos igénybevétele alkalmanként, tervezetten (múzeumok, műemlékek megtekintése, mozi, hangverseny, színházlátogatás stb.).

Könyvtárhasználat, könyvek kölcsönzése, könyvtári foglalkozások igénybe vétele.Étkezési lehetőségek biztosítása igény és rászorultság szerint.

73

III. AZ ISKOLA IRÁNYÍTÁSI- SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA

Az elmúlt években az intézmény vezetési struktúrája kialakult, működőképes.Iskolánk önálló jogi személy, élén igazgató áll. Az iskola életét, szervezeti felépítését, belső rendjét, működési sajátosságait a Közoktatási törvény előírásainak betartásával a nevelőtestület dönti el.

Iskolánk életét érintő valamennyi terület szabályozását a Szervezeti és Működési Szabályzatunk tartalmazza. Ezt kiegészítik még további szabályozások, tervek, amelyek az iskolai élet hatékonyabb működését segítik (az éves munkatervek, havi ütemtervek stb.Az egész szervezet organizációját az iskola vezető testülete végzi, az igazgató irányításával.

A szűkebb vezetőtestület tagjai: igazgató, igazgatóhelyettesek, szakszervezeti titkár, közalkalmazotti tanács elnöke.

A kibővített vezetőtestület tagjai: az előzőeken kívül a munkaközösségek vezetői, a szabadidő szervező, alkalmanként a diákönkormányzat munkáját segítő tanár, a szülői munkaközösség és iskolaszék elnöke, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a munka- és bérügyekkel foglalkozó munkatárs.

1. Szervezeti leírás

IgazgatóFeladatköre - az iskola pedagógiai munkájának irányítása. Hatásköre - az intézmény tervező, szervező, ellenőrző feladatainak ellátása, az iskola képviselete, az intézmény jogszerű működtetése, irányítása. Igazgatóhelyettesek ( 2 fő )Feladatkörük, hatáskörük - vezetői feladatok ellátása megbízott pedagógusként. Vezetői munkájukat - egymással folyamatosan együttműködve - az igazgató irányításával végzik. Vezetői munkamegosztásban, szervezési, irányítási, ellenőrzési jogokkal rendelkeznek. Megbízásuk időtartama határozatlan időre, visszavonásig szól.

Munkaközösség-vezetők

74

Szervezik, irányítják az iskolában működő szakmai közösségek életét. Munkájukat az éves munkatervvel összhangban, saját ütemterveik szerint végzik. Szakmai tanácsadó jogokkal és képviseleti jogokkal rendelkeznek. Munkájukat az igazgatóhelyettesek irányításával végzik. Megbízásuk időtartama tanévenkénti megerősítéssel, visszavonásig szól.

Az iskola közvetett szakmai segítői az ELTE különböző karain dolgozó, a tanszékek vezetői által megbízott tanszékek munkatársai, oktatói. A szakmai kapcsolattartás elsődlegesen az egyetemi hallgatók gyakorlati képzését érinti, de kiterjed más szakmai tapasztalatcserére és együttműködésre is. A vezetőtanári megbízásokat az ELTE által megbízott vezető adja évenként, amelyért tiszteletdíjat fizet. A gyakorlatvezetői feladatokat ellátó kollégák számára Belváros-Lipótváros Önkormányzata heti 5 óra kedvezményt biztosít. A hallgatók iskolai gyakorlatának szervezését az általános igazgatóhelyettes látja el.

2. Az érdekegyeztetés, az érdekérvényesítés szervei, formái

A közalkalmazotti érdekérvényesítés szervei

Pedagógus Szakszervezet: Háromtagú vezetőséggel működik, szervezetileg az V. kerületi Pedagógusok Szakszervezetéhez csatoltan. Jogkörét, jogosítványait a törvények (Mt. és Kjt.), valamint a munkáltatóval kötött Kollektív Szerződés tartalmazza.

Közalkalmazotti Tanács: Háromtagú vezetőséggel dolgozik, a munkavállalók munkaügyi kapcsolatai keretében a közösséget megillető jogokat gyakorolja. Beszámolási kötelezettséggel a választóinak tartozik.

A tanulói érdekérvényesítés szerve

Az Iskolai Diákönkormányzat: Az osztályok választott diák önkormányzati képviselőiből szerveződik, élén a Diákönkormányzat elnökével. Munkájukat egy pedagógus segíti. Jogosultságaikat szervezeti és működési szabályzatban rögzítik. Évente egy alkalommal - előzetes egyeztetéssel - diákközgyűlést hív össze a diákönkormányzat és az iskola igazgatója.

A szülők érdekérvényesítési szervei

Iskolaszék: Jogosultságaikat a Közoktatási törvény, illetve a működési szabályzatuk tartalmazza.

75

Szülői Munkaközösség: A szülők egyik legfontosabb érdekérvényesítő szerve. Iskolai szinten működik, tagjait az osztályok szülői közösségei delegálják. Munkájukat választmányi elnök irányítja.

IV. AZ ISKOLAI KÉPZÉS RENDJE, A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI

Intézményünk nyolc évfolyamos általános iskolaként működő belvárosi intézmény, amely a 6-14 éves korú tanulók nevelését – oktatását látja el részben speciális ének-zenei programmal. A választható tanórák rendszere is elsősorban hagyományainkra épül. Előtérbe helyezzük az idegen nyelvben, a művészeti és a készségtárgyakban rejlő fejlesztési lehetőségeket.

A képzés szakaszai

Alsó tagozat: 1-4. évfolyam Felső tagozat: 5-8. évfolyam

a) A kisiskoláskor végén az alábbi képességek, készségek meglétét várjuk el tanulóinktól: Ismerjék és alkalmazzák az egészséges táplálkozás, tisztálkodás, az életkorhoz igazított napirend és közösségi feladatok valamint a baleset megelőzés alapvető szabályait. Kötődjenek érzelmileg társaikhoz, szüleikhez, rokonaikhoz, osztályközösségükhöz. Nyújtsanak segítséget a szűkebb és tágabb környezetük kialakításában, védelmében (növényápolás, osztályterem dekorációja - rendben tartása, fővárosi nevezetességek megismerése, stb. ).Legyen biztonságos a szóbeli és írásbeli nyelvhasználatuk, az önálló ismeretszerzés alapjait – az egyéni tanulási sajátosságok figyelembe vételével – sajátítsák el.

Alakuljon ki az alapvető kommunikációs kultúrájuk, és ez feleljen meg a társadalomban elvárható beszédnormáknak.

b) Az iskolából való kilépéskor (8. évfolyam végén) kívánatos képességeket és készségeket a „Céljaink a tanulók személyiségének fejlesztésében” című fejezetben fogalmaztuk meg.

76

Az iskolába lépés feltételei

1. Az első osztályba lépés feltételei

Az első osztályba kötelesek vagyunk felvenni a kijelölt beiskolázási körzethez tartozó, iskolaérett tanulókat. Egyéni elbírálás alapján elsősorban további kerületi, de más kerületi lakosok gyermekeit is fogadni tudjuk. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.Az első osztályok tervezése a szülők igényei alapján és hagyományaink szerint történik. Egy adott évfolyam párhuzamos osztályaiban más-más tantárgyból folyik emelt, vagy magasabb óraszámú oktatás (ének-zene, angol nyelv), de a szülő kérheti ezekben az osztályokban csak az alapóraszám biztosítását is. Az ének-zenei osztályba való felvétel előtt alkalmassági meghallgatást tartunk leendő első osztályosaink számára. Az ének-zenei meghallgatások időpontját a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben nyilvánosságra hozza. A felvételt megelőző meghallgatást az iskola pedagógusaiból álló, az igazgató által kijelölt bizottság végzi.A nyelvi osztályokba való besorolás igény szerint, a szülőkkel történő beszélgetés alapján történik. A körzeti és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a fennmaradó helyekre a kerületen kívüliek esetében figyelembe vesszük a jelentkezési sorrendet.

2. Az átvétel helyi szabályai

Iskolánk köteles felvenni a beiskolázási körzetünkbe költöző családok gyermekeit, ha a szülő igényli. Felvételkor megvizsgáljuk, hogy a tanuló tudásában iskolánk helyi tantervi követelményeihez viszonyítva mutatkozik-e eltérés vagy lemaradás. Amennyiben lemaradás mutatkozik a tantervi követelményekben, azt a megkezdett félév végéig – tanári segítséggel – folyamatosan pótolni kell.

Ha emelt, vagy magasabb óraszámú osztályba kéri a szülő a gyermeke felvételét, akkor az adott tantárgy követelményéből különbözeti vizsgát kell tennie a tanulónak (ének-zene, idegen nyelv).A különbözeti vizsgára való felkészülésre elegendő időt kell biztosítani! Az időtartamot a lemaradástól függően – a szaktanár javaslata alapján – az igazgató határozza meg. A különbözeti vizsgára való felkészülés biztosítása a szülő feladata, ehhez az iskola lehetőségeihez mérten – korrepetálással – segítséget nyújt.

77

Hasonló feltételekkel vehető fel a beiskolázási körzethez nem tartozó tanuló is, amennyiben az iskola férőhelyeinek száma azt lehetővé teszi. Magasabb évfolyamba indokolt esetben, pedagógiai és létszámbeli szempontokat mérlegelve, veszünk át tanulót. Átvételkor előnyt élveznek:

a kerületi diákok a legalább jó magatartásúak és a jó tanulmányi eredménnyel rendelkezők zenei osztályokban a megfelelő zenei előképzettséggel bírók emelt szintű nyelvi osztály esetén az évfolyam követelményeinek

megfelelő nyelvtudással érkezők

3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

Az iskola magasabb évfolyamába léphet az a tanuló, aki a tantervi követelményeket legalább elégséges (2) szinten teljesítette. A második évfolyamba a tanulók automatikusan lépnek. Magatartásuk, szorgalmuk és teljesítményük elért szintjéről szóbeli és írásbeli értékelést kapnak. Második évfolyamtól magasabb évfolyamba léphet az a tanuló, aki legalább „elégséges” szinten teljesítette a követelményeket.Egy-két tárgyból való bukás esetén lehetőséget biztosítunk arra, hogy a tanuló augusztus végén javítóvizsgát tegyen. Három, vagy több tárgyból való elégtelen osztályzat esetén a tanuló köteles osztályt ismételni. Tartós betegség, vagy hosszabb külföldi tartózkodás után a tanuló osztályozó vizsgát tehet.

4. Az emelt szintű oktatásra történő besorolás feltételei

Ének-zenei osztályba kerülhet az a tanuló, aki a felvételi meghallgatáson megfelel, és vállalja az emelt szintű képzés feltételeinek teljesítését (kötelező kórusmunka, szereplések). A tanulók – igény szerint – hangszeres zeneoktatásban is részt vehetnek a Szabolcsi Bence Zeneiskolában, vagy más zenei képzést nyújtó intézményben.

Nyelvi osztályba a férőhely függvényében bárki bekerülhet, szülei kérésére.

5. Tanévtől eltérő továbbhaladási lehetőségek

A Közoktatási törvény alapján lehetőséget biztosítunk a tanévtől eltérő továbbhaladásra. A szülő írásbeli kérelme alapján – az igazgató engedélyével – a tanuló egy tanév alatt több évfolyam követelményeit is teljesítheti. Ebben az

78

esetben félévkor az alacsonyabb, év végén a magasabb évfolyam követelményeiből tesz osztályozó vizsgát. Amennyiben nem az összes tantárgyból, hanem egy vagy több tárgyból kívánja egy tanév alatt két évfolyam követelményeit teljesíteni, a fentihez hasonló módon teheti azt. A szülő kérése alapján az igazgató engedélyezheti bármelyik évfolyam megismétlését, ha a tanuló eredményesen befejezte az adott évfolyamot.

V. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI

1. Személyi feltételek

Számításaink szerint az intézményi tanulólétszám nem változik lényegesen az elkövetkező években a 18 tanulócsoportot figyelembe véve. Hosszabb távra ezt a létszámot 450 fő körülire becsüljük. A hatodik évfolyam után számottevő a változás a gyermekcsoportok összetételében, mert a legeredményesebben teljesítő tanítványaink jó nevű középiskolákba nyernek felvételt. Helyettük a létszám feltöltődik ugyan, de nagyon változó az ideérkező tanulók teljesítménye és tanulási motiváltsága. A kerületben lakó tanítványaink aránya az iskolai összlétszámhoz viszonyítva: 40 %. Az új Nemzeti Alaptanterv bevezetésének évében a jelenlegi létszámú tantestület továbbra is a megszokott, jó színvonalon tudja ellátni feladatait. Az iskolánkban dolgozó tanítók és tanárok a pedagógiai munkájukon kívül nagy gondot fordítanak az önképzésre, és szívesen vesznek részt továbbképzéseken is. Elsősorban az újabb diplomaszerző és/vagy kiegészítő szak elvégzésére, valamint szakvizsga letételére vállalkoznak, de bármilyen szintű továbbképzést, tanfolyamot szívesen elvégeznek, ha az a szakmai fejlődésüket elősegíti.Folyamatosan tartanak kerületi és fővárosi bemutató foglalkozásokat, örömmel fogadnak más kerületből is érdeklődő kollégákat az intézményi szintű továbbképzéseken, szakmai konzultációkon. Vállalják a megmérettetést, képesek kerületi szinten gondolkodni, ezért szaktanácsadói feladatokkal is megbízzák néhányukat. A munkaközösségek eredményes pályázataival folyamatosan jut hozzá iskolánk olyan pénzforrásokhoz, amelyek a tartalmi munka megújításán túl az eszközbeszerzésben is segítenek. Ellátják az egyetemisták gyakorlati képzésével járó sok feladatot, közreműködnek a Humán Középiskola pedagógiai asszisztensképzésében.

79

A továbbképzések tervezésénél a nevelőtestület az alábbi fontossági sorrendet követi:1. Az iskola pedagógiai programjához és a helyi tantevéhez igazodó

továbbképzések: amelyek az Oktatási Törvény 17. §-ának (5) bekezdésében szabályozott, vagy azzal egyenértékű szakképesítést biztosítanak, amelyek állami vagy államilag elismert - pedagógus képzést folytató - felsőfokú intézményben újabb oklevelet adó kiegészítő, illetve második vagy további alapképzés, szakirányú továbbképzés keretében biztosítanak felsőfokú végzettséget, szakképzettséget, amelyek időtartama 30 órás, vagy annál több.

2. Azok a továbbképzések, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak az intézmény pedagógiai programjához és helyi tantervéhez, de a tanárok egyéni érdeklődését, szakmai ambícióját kielégítik.

A beiskolázási tervet, amely egy évre előre határozza meg a résztvevők körét,mindig a március 15-ig készítjük el a 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelettel összhangban.

A Pedagógiai Program érvényességi ideje alatt a nevelőtestület létszáma számottevően nem változik, mivel a gyermeklétszám nagyobb arányú csökkenésével nem számolunk mindaddig, amíg az Önkormányzat erre lehetőséget biztosít. Ha felszabadul álláshelyünk, azt a pedagógiai munkát segítő, felsőfokú végzettségű szakalkalmazottakkal töltjük majd be.

A nevelők szakmai és pedagógiai végzettségében minőségi változásra számítunk. Az elmúlt években jelentősen növekedett az egyetemet végzett és a több diplomával rendelkező, valamint a szakvizsgát megszerzett kollégák száma.

A belső továbbképzéseket a munkaközösségek vezetői szervezik. Az intézményi továbbképzések megszervezése mindig a kollégák igényeitől és az iskolai lehetőségektől függ.Nagy gondot fordítunk az innovatív szakmai munkára, a nevelőtestület tagjai folyamatosan részt vesznek pályázatok írásában, új, eredményes módszerek kidolgozásában.

Az álláshelyek fejlesztési terve

Az ének-zenei osztályok számának csökkenése miatt felszabaduló álláshelyre nyelvszakos kollégát alkalmaztunk az angol emelt szintű oktatás ellátására.

80

A hatékonyabb nevelés-oktatás ellátásához mindenképpen nélkülözhetetlen az egyéb, felsőfokú végzettségű szakalkalmazottak bevonása (több fejlesztő pedagógus).Ők az iskolapszichológussal együtt iskolakezdés, a tanulási és/vagy magatartási zavarral küszködő gyermekek problémáinak megoldásában, a megváltozott 7. és 8. évfolyamos közösségek alakításában, a serdülőkori problémák megoldásában nyújtanak óriási segítséget a nevelőtestületnek.

Az igényként jelentkező álláshelyek rangsora: fejlesztő pedagógus pedagógiai asszisztens

2. Tárgyi feltételek

Iskolánk régi belvárosi épület, amely eredetileg is állami iskolának készült. Felújítása évekig folyamatos volt, sajnos az iskolaudvar tornateremmé alakítása az Önkormányzat anyagi erőforrásainak hiányában már több éve elmaradt. A Váci utca és Irányi utca sarkán lévő intézményt lakóházak veszik körül. 1996 októberétől a Váci utcában megszűnt a gépkocsiforgalom, sétálóutcává vált, ezáltal a levegő szennyezettsége mérséklődött.

Iskolánk négyemeletes. Elkészült a tetőtér beépítése, ahol újabb tantermeket és kamaratermet nyertünk, így optimálisabb feltételek között dolgozhatunk. Az épületben 20 tanteremben és három kiscsoportos foglalkoztatóban, valamint egy tornateremben és egy kis tornaszobában történik a tanítás. Tantermeink nagysága változó. ( 25-60 m2-ig ) A felső tagozatos munkát szaktantermi rendszer segíti. (Kémia, matematika, magyar, fizika, földrajz, biológia, történelem, ének-zene, számítástechnika, technika termek.) A szaktantermek közül több nem felel meg a szaktantermi előírásoknak. Mindezeken felül egy 70 fős ebédlő, könyvtár, és egy 100 fős kamaraterem áll rendelkezésünkre a szabadidős és egyéb tevékenységekhez. A zárt udvar kicsi, emiatt egyszerre csak egy csoport tudja használni, így a napközisek levegőztetését a közeli Károlyi kertben, a Tabánban, és a Gellérthegyen oldjuk meg. Változatlanul gondot jelent a tornaterem és a tornaszoba kis mérete, így a következő nagy beruházásra, a sportudvar tornateremmé alakítására már nagyon várunk mindannyian. A gyermekek, szülők egybehangzó igényeinek figyelembe vételével kialakítottuk a rajz és kézműves foglalkozások megfelelő helyét. Elengedhetetlenül fontos és motiváló tényező lenne egy égetőkemence, hogy az elkészült alkotások tartósan szerezhessenek örömet mindannyiunknak.

81

A tantermek felszereltsége megfelelő, de egy alsós és két felsős tanteremben szükséges még a bútorzat cseréje. A következő években felújításra szorulnak a folyosói öltözőszekrények is.

Audió-vizuális technikai eszközeink mennyisége és minősége jó. Számítógép- parkunk jelenleg megfelelő, de ezt folyamatosan fejleszteni és korszerűsíteni kell. Az osztályok óraszáma alapján szükségessé vált egy új számítástechnika terem kialakítása. Minőségi változást hozott a számítástechnika oktatásában az 1999/2000. tanév, amikor sikerült csatlakoznunk az INTERNET-re. Az adminisztratív feladatok jobb színvonalú ellátása miatt is szükség volt erre.Ízlésesen és praktikusan kialakított könyvtárunkban a könyvállomány: 12000 db. A galéria bővítésével lehetőség nyílt a médiatár kialakításának megkezdésére. A 2012/2013. tanévre terveztük a könyvtári könyvek és ismerethordozók korszerűbb számítógépes rendszerbe foglalását.A tárgyi feltételek javítása érdekében a helyzetelemzésből kiindulva határoztuk meg a fejlesztési irányokat. Megvalósításuk attól is függ, hogy az Önkormányzat milyen prioritásokat biztosít ezeknek.

Fejlesztési irányok, tervek

A testnevelés feltételeinek javítása érdekében az iskolaudvar tornateremmé való alakítása a következő évek feladata. Ez összhangban van az Önkormányzat távlati fejlesztési programjával. Már több éve elkészült az iskolaudvar beépítésének tanulmányterve, és 2007-ben az engedélytervek is. A természettudományos szaktanterem kialakítása feltétlenül fontos lenne, hiszen ennek megléte jelentheti a korszerűbb – kísérletező – oktatást, a beruházás több éve megoldandó feladat. A szaktanterem kialakításával egy időben történne meg a megfelelő bútorzattal történő ellátás.

1. Az informatika területén: Minden tanulónk számára lehetőségeinkhez mérten a legmodernebb

számítógépeket biztosítjuk. Korszerű felhasználói, alkalmazói ismeretekkel gazdagítjuk tudásukat.

Már megkezdtük és fokozatosan lehetővé tesszük a szaktantermekben is a számítógéppel segített oktatást és az INTERNET használatát. Ezt hordozható számítógépekkel tudjuk csak megoldani jelenleg. Szeretnénk elérni, hogy minden szaktanteremben megfelelő számítógép álljon rendelkezésre.

2. A médiaismeret területén:

82

A mozgókép- és médiakultúra oktatásához folytatni kell a médiatár kiépítését, amelyhez megfelelő tároló szekrények szükségesek.

3. A művészeti ismeretek területén: A rajz- és képzőművészeti szaktanterem kialakítása után a kézműves

foglalkozásokhoz égetőkemencét szeretnénk vásárolni.

4. A nyelvoktatás területén: A kiscsoportos foglalkoztatók egyikét nyelvi laborként szeretnénk

működtetni.

5. A testnevelés területén: A feltételek további javítása érdekében a belső iskolaudvar és a tornatermek

céloknak megfelelőbb átalakítását, felújítását tervezzük. 6. Iskolabútorzat területén: A természettudományi szaktanterem kialakítása, bútorzatának cseréje. Szaktantermeink közül egy előadóban nélkülözhetetlen a bútorcsere.

83

VI. A nevelő - oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

Eszközjegyzék (1/1998.(VII.24.)OM. rendelet alapján)

Eszköz, felszerelés

mennyiségi mutató

leltár szerinti mutató

Beszerzés

2010 2011 2012tanterem osztályonként 1szaktanterem iskolánként 1-1 3 kis nyelvi terem

(megfelelő)1 technika terem (megfelelő)1 konyha(megfelelő)számítástechnika(megfelelő)természettudomá-nyos szakterem nincs

1 terem

tornaterem 1 jelenleg 2 tornaszoba van.

*

sportudvar 1 nincsigazgatói iroda 1 megfelelőnevelőtestületi szoba

1 megfelelő

helyettesi iroda 1 megfelelőGazd. iroda 1 megfelelőügyviteli helyiség 1 megfelelőkönyvtár 1 megfelelőkönyvtárszoba nem szükséges,

mert a könyvtár ellátja a feladatot

orvosi szoba 1 van, de a 26/1997.(IX.3) NM rendelet előírásainak nem felel meg.

84

Kiszolgáló helyiségek

eszköz, felszerelés mennyiségi mutató

leltár szerinti mutató

beszerzés2010 2011 2012

sportszertár iskolánként 1 nincs, a tornaterem kialakításával megoldódik

Aula iskolánként 1 nincs és nem is alakítható ki

Porta iskolánként 1 megfelelőebédlő iskolánként 1 megfelelőfőzőkonyha iskolánként 1 nincs, de nem is

szükségesmelegítőkonyha iskolánként 1 megfelelőTálaló-mosogató, ezen belül felnőtt étkező

iskolánként 1 nincs, kialakítására nincs lehetőség

öltöző iskolánként és nemenként 1

megfelelő

Hideg-meleg vizes zuhanyozó

iskolánként és nemenként 1

megfelelő

személyzeti WC épületenként és nemenként 1

megfelelő

tanulói WC iskolánként és nemenként 1

megfelelő

mosléktároló iskolánként 1 megfelelőegyéb raktár iskolánként 1 megfelelőszertár épületenként megfelelő

85

Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai

eszköz, felszerelés mennyiségi mutató

leltár szerinti mutató

beszerzés2010 2011 2012

tanulói asztalok, székek

tanulók létszámának figyelembevételé-vel

megfelelő, de folyamatos beszerzés szükséges, hogy minden tartermet megfelelő székekkel tudjunk ellátni.

60+3

0

60+3

0

60+3

0

nevelői asztal, szék

tantermenként 1 megfelelő

4+8

4+8

eszköztároló szekrény

tantermenként 1 nagyon elhasználódott szekrényeink vannak, cseréjük folyamatos

4 3 2

Tábla tantermenként Felújításuk, cseréjük folyamatosan szükséges

4 5 5

ruhatároló (fogas) tanulók létszámának megfelelően

alsó tagozatban megfelelő, a felsős öltözőszekrények pótlása szükséges

4 12

szeméttároló helyiségenként 1 megfelelő, de szükség esetén csere indokolt

4 4 4

sötétítőfüggöny ablakonként 1 5 teremben van

100

mét

er10

0 m

éter

100

mét

er

86

Szaktantermek2/1 számítástechnika terem

eszköz, felszerelés mennyiségi mutató

leltár szerinti mutató

beszerés

2010 2011 2012

Tábla+flipchart, interaktív tábla

1 megfelelő 1 1 1

számítógép asztal kettő tanulónként 1 megfelelőszámítógép és tartozékai

kettő tanulónként 1 felszerelés

jelenleg megfelelő, de folyamatos fejlesztést igényel

3 3 3

nyomtató 1 megfelelőprogramok szükség szerint jelenleg megfelelő,

de folyamatos fejlesztést igényel 2-

3 ok

tató

-pr

og.

lemeztároló doboz 2 megfelelő

2/2. Idegen nyelvi szakterem

eszköz, felszerelés mennyiségi mutató

leltár szerinti mutató

beszerés2010 2011 2012

nyelvi labor berendezés

tíz-tizenöt tanuló egyidejű foglalkoztatására

nincs 1

magnetofon 1 megfelelő 2írásvetítő 1 megfelelő 1

2/3. Természettudományos szakterem

eszköz., felszerelés

mennyiségi mutató

leltár szerinti mutató

beszerzés2010 2011 2012

vegyszerálló tanulói asztalok /víz,gáz csatlakozással/

három tanulónként 1

nincs 10

elszívóberendezés tantermenként 1 nincs 1vegyszerálló két asztalonként 1 nincs 5

87

mosogatófali mosogató tantermenként 1 nincs 1poroltó tantermenként 1 vanmentő láda tantermenként 1 vaneszköz és vegyszerszekrény

2 van

méregszekrény /zárható/

tantermenként 1 megfelelő

eszközszállító tolókocsi

megfelelő

törpefeszültségű csatlakozások

tanulóasztalonként 1

nincs 10

2/4. Művészeti nevelés szakterem

eszköz, felszerelés mennyiségi mutató

leltár szerinti mutató

beszerzés2010 2011 2012

rajzasztal, rajzpad tanulónként 1 nincs 30tárgyasztal tantermenként 1 nincs 1mobil lámpa 2 nincs 2vizcsap 2 megfelelőpianió iskolánként 1 megfelelőötvonalas tábla tantermenként 1 megfelelőCD- vagy lemezjátszó, magnó

tantermenként 1 megfelelő

tároló polcok tantermenként 1 van, de cseréje szükséges

1

2/5. Technika szakterem

eszköz, felszerelés mennyiségi mutató

leltár szerinti mutató

beszerzés2010 2011 2012

tanulói asztal 15 tanuló részére megfelelőtanulói szék 15 tanuló részére megfelelő

88

Tornaszoba

eszköz, felszerelés mennyiségi mutató

leltár szerinti mutató

beszerzés

2010 2011 2012

kislabda 5 megfelelőLabda 5 megfelelőtornaszőnyeg 2 megfelelőzsámoly 2 megfelelőbordásfal 2 megfelelőmászókötél 2 megfelelőgumikötél 5 megfelelőugrókötél 5 megfelelőmedicinlabda 5 megfelelőstopper 1 megfelelőkiegészítő tornakészlet

1 nincs 1

egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelés

pedagógiai program szerint (erősítő, ügyességfejlesztő eszközök)

megfelelő

kosárpalánk 2 vangyűrű 1 vanmászórúd 2 van

Sportudvar nincs

Igazgatói iroda

eszköz. felszerelés mennyiségi mutató

leltár szerinti mutató

beszerzés2010 2011 2012

íróasztal 1 megfelelőtárgyalóasztal 1 megfelelőSzék 2 megfelelőiratszekrénysor 1 elhasználódott 1Fax 1 vantelefon 1 van

89

Nevelőtestületi szoba

eszköz. felszerelés mennyiségi mutató

leltár szerinti mutató

beszerzés2010 2011 2012

fiókos asztal pedagógusonként 1

megfelelő

Szék pedagógusonként 1

megfelelő

Napló és folyóirattartó

1 megfelelő

könyvszekrény 2 megfelelőruhásszekrény, fogas

létszámnak megfelelő

megfelelő

mosdókagyló 1 megfelelőTükör 1 megfelelő

Ügyviteli helyiség

eszköz. felszerelés mennyiségi mutató

leltár szerinti mutató

beszerzés2010 2011 2012

asztal felnőtt létszám szerint

megfelelő

Szék felnőtt létszám szerint

megfelelő 5 5

iratszekrény 1 megfelelőlemezszekrény 1 megfelelőírógép 1 megfelelőírógépasztal + szék

1 megfelelő

fénymásoló 1 megfelelő 1számítógépasztal + szék

1 megfelelő 1

számítógép nyomtatóval, telefon

1 megfelelő 1

90

Könyvtár

eszköz, felszerelés mennyiségi mutató

leltár szerinti mutató

beszerzés2010 2011 2012

tanulói asztal 1 osztály létszámának megfelelő

megfelelő

egyedi világítás olvasótermenként 1

nincs 1

könyvtárosi asztal, szék

1-1 megfelelő

szekrény /tároló/ a könyvek elhelyezésére

megfelelő

tárolók, polcok, szabadpolcok

2 megfelelő

Létra polcokhoz nem kelltelefon 1 nincs

mel

lék-

vona

l

fénymásoló 1 megfelelőszámítógép, nyomtató

1 van

Video, tv 1 vanírásvetítő 1 nincs 1

Nevelőmunkát segítő eszközök

eszköz, felszerelés mennyiségi mutató

leltár szerinti mutató

beszerzés2011 2012 2013

tárgyak, eszközök, információhordozók az iskolai ped. programjában előírt tananyag feldolgozásához

évfolyamok, tantárgyak alapján oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazza

részletesen az egyes tantárgyak helyi tanterveiben

egyéni fejlesztést évfolyamok,

91

szolgáló speciális eszközök

tantárgyak alapján oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa

magnó iskolánként 1 megfelelő CD-vagy lemezjátszó

iskolánként 1 megfelelő

Video + tv iskolánként 1 megfelelő

92

A PEDAGÓGIAI PROGRAM

ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL

KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

I. A pedagógiai program érvényességi ideje

1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon

szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program

alapján.

2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013.

szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok

megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

- A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban

értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és

követelmények megvalósulását.

2. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a

pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát,

értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania

kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

III. A pedagógiai program módosítása

1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:

- az iskola igazgatója;

- a nevelőtestület bármely tagja;

- a nevelők szakmai munkaközösségei;

- az iskolaszék;

93

- a szülői munkaközösség;

- az iskola fenntartója.

2. A tanulók a pedagógiai program módosítását az iskolaszék diák-

önkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják.

3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az

igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program

elfogadása előtt ki kell kérni az iskolaszék véleményét.

4. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez,

amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon

felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a

működtető egyetértését.

5. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév

szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő

rendszerben kell bevezetni.

IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára

hozzáférhető.

2. A pedagógiai program elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap

internet címe: www.vacisuli.hu

3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola

igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a

nevelők fogadóóráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre

egyeztetett időpontban.

4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél,

illetve intézményeknél tekinthető meg:

- az iskola honlapján;

- az iskola fenntartójánál;

- az iskola irattárában;

94

- az iskola könyvtárában;

- az iskola igazgatójánál;

- az iskola igazgatóhelyetteseinél;

95

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA

VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK

A Váci Utcai Ének-Zenei Általános Iskola pedagógiai programját az iskolaszék a 2013. év 03. hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; az iskolaszék elnökének aláírása.)

A Váci Utcai Ének-Zenei Általános Iskola pedagógiai programjával az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja.(Mellékelve az egyetértésről szóló határozat a többletkötelezettségek felsorolásával.)

A Váci Utcai Ének-Zenei Általános Iskola pedagógiai programjával az iskola működtetője egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja.(Mellékelve az egyetértésről szóló határozat a többletkötelezettségek felsorolásával.)

A Budapest V. Kerületi Váci Utcai Ének-zenei Általános Iskola pedagógiai programját a nevelőtestület

a 2013. év 03. hó 27. napján tartott ülésén elfogadta.(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.)

A Váci Utcai Ének-Zenei Általános Iskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam.

Kelt: Budapest, 2013-03-27.................................................

Tölgyszéki Papp Attilaigazgató

96

B)

1. A Pedagógiai Programot a nevelőtestület 2012.10.25-én felülvizsgálta és aktualizálta különös tekintettel a Nemzeti köznevelésről szóló CXC törvény 5. §-ának a pedagógiai munka szakaszairól szóló és a 27. §-ának a mindennapos testnevelés bevezetéséről szóló pontjaira.

2. A Váci Utcai Ének-zenei Általános Iskola nevelőtestülete a módosítást és az aktualizálást egyhangúlag, tartózkodás és ellenszavazat nélkül elfogadta.

3. A Pedagógiai Programot nyilvánosságra hozzuk iskolánk honlapján elektronikus formában, nyomtatva pedig elhelyezzük az igazgatónál, a nevelőtestületi szobában, az ügyviteli irodában és az iskolai könyvtárban.

Budapest, 2012-10-25

A nevelőtestület nevében:

Tölgyszéki Papp Attila igazgató

97

Mellékletek

98

1.sz. melléklet

99

100

2.sz. melléklet

101

3/a. sz. melléklet

Az intézmény belső ellenőrzésének (önértékelésének ) területei

Tanóra és szabadidősTevékenység

Iskolán kívüli tevékeny-ség és kapcsolatrendszer

Egyéb területek

Óralátogatások az Alábbi célokkal:Tantárgygondozás, differenciálás, a tanú-lók tevékenysége,Aktivitása, munkáltatása, munkaszervezési formák, alkalmazott módszerek.A főiskolai hallgatókGyakorlati képzőmunkájának szakmai színvonala.Dokumentumok ellenőrzése:Tanmenet v. tematikusTerv, naplóvezetés, Ellenőrzők.A választott tankönyv,Taneszköz felhasználása, gazdaságossága.Az ellenőrzés, értékelésFormái, dokumentálása.Pedagógiai attitűdök –Szociális érzékenységBánásmód, empátia,Következetesség.

Erdei iskolaNyári táborFogadóórák, szülői ér-tekezletek.Szabadidős és diákönkormányzati tevékenység.

A gyermekvédelmi tevékenység.Továbbtanulás, beiskolázás és dokumentumai.Ügyeleti rendszer,házirend.Pedagógiai segítőkrészvétele, együttműködése.

85

3/b sz. melléklet

Az intézmény működésének belső ellenőrzése

Tanügyigazgatás Munkáltatói és menedzselési feladatok

Egyéb

Naplók, anyakönyvek, bizonyítványok, tanuló-nyilvántartás.Étkezés, segélyezés.Mulasztás, késés jelölése,összesítése hetente, havonta.Osztályozóvizsgák szervezése, dokumentálása,magántanulók nyilvántartása, pedagógiai megsegítése.A tanév rendjének betartása, szervezés, tájékoztatás.A gyakorlati képzéssel kapcsolatos dokumentumok elkészítése, irattárazása, informálás.

Átruházott jogkörök, rész jogkörök működése. Besorolások, átsorolások, megbízások, kereset- kiegészítések, munkaidő beosztás, bérgazdálkodás, bérmegtakarítás.A munkaidő pontos betartása.A pályázatokon való részvételek és eredményességük.Eszköznyilvántartás, leltározás, szakleltárak,eszközök, anyagok beszerzése, pótlás, karbantartás.A munkavédelmi, és biztonságtechnikai előírások betartása.Munkaalkalmassági orvosi vizsgálat szervezése, ellenőrzése.A túlórák, helyettesítések elszámolása, fedezetének nyomon követése.Az étkeztetés díjainak beszedése, adminisztrációja.

Vagyonvédelem az intézményben.Gyermekek védelme, baleset-megelőzési ellátás, tájékoztatás.Reggeli és a tanítás utáni ügyelet.Az intézmény közös helyiségeinek állapota, dekorációja.Az iskola tisztasága, a takarítók, az üzemeltetési személyzet munkája.A külső szervekkel való kapcsolattartás.A tanulók iskolaorvosi, fogászati ellátása, szűrése.

103

Tartalomjegyzék

AJÁNLÁS__________________________________________________________________2

PRAEAMBULUM___________________________________________________________3

I. BEVEZETÉS_____________________________________________________________4

II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA_____________________________________81. NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁNK PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI____________8

2. AZ ISKOLA NEVELÉSI - OKTATÁSI CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI____________________________________________________________________9

3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK______________________________________________________________________________14

4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATAINK_______________________15

5. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE__________________________________16

6. A KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAMJA ___________________________________22

7. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM_____________________________________________30

8. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI_________________________469. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE__________________________53

10. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉGÜNK, 54 11. A NEVELŐ- OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE, A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK KÖVETELMÉNYEI 56

12. A SZÜLŐK, A TANULÓK, A PEDAGÓGUSOK ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREINEK KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI________________________________66

13. ISKOLAI TEVÉKENYSÉGEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK_________________________70

III. AZ ISKOLA IRÁNYÍTÁSI- SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA________________75IV. AZ ISKOLAI KÉPZÉS RENDJE, A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI 77 V. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI_____________________________________________________________80

VI. A NEVELŐ - OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE_____________________________________________85

VII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE ÉS FELÜLVIZSGÁLATA__93VIII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA______________________95

Mellékletek________________________________________________________________99

104

105