2012. május 9. francia nyelven ÍrÁsbeli vizsga ...írásbeli vizsga, i. összetevő 5 / 20 2012....

Történelem francia nyelven emelt szint — írásbeli vizsga 0801 I. összetevő

Azonosító jel:

TÖRTÉNELEM FRANCIA NYELVEN

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

2012. május 9. 8:00

I.

Időtartam: 90 perc

Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

É

RE

TT

SÉ

GI

VIZ

SG

A ●

20

12

. m

áju

s 9

.

írásbeli vizsga, I. összetevő 2 / 20 2012. május 9. 0801

Történelem francia nyelven — emelt szint Azonosító jel:

Avis important Donnez des réponses claires, utilisez des signes sans ambiguïté, en cas de correction aussi.

Cherchez à formuler l'essentiel; n'utilisez que la place disponible.

Ecrivez autant d'éléments de réponse que l'exercice en demande. (S'il y a trop d'éléments de réponse, ils seront pris en compte dans l'ordre de l'écriture.)

Prière d'utiliser un stylo bleu.

Respectez les suggestions suivantes pendant le travail.

• Lisez attentivement les questions.

• Suivez attentivement les consignes.

• Étudiez les documents (images, schémas, textes, cartes).

• Écrivez les réponses après réflexion, sans corriger si possible.

• Le nom des personnes, les données topographiques et les notions ne peuvent être acceptés qu’avec une orthographe correcte.

Bon travail!



I. TEST

1. L’exercice porte sur la religion juive. Répondez aux questions en utilisant les documents et vos connaissances.

„3. Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem! 4. Ne csinálj magadnak faragott képet […] 7. Az Úrnak, a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd; mert nem hagyja azt az Úr

büntetés nélkül, aki az ő nevét hiába felveszi. 8. Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt. 12. Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr, a

te Istened ad tenéked! 13. Ne ölj! 16. Ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot! 17. Ne kívánd a te felebarátodnak házát! Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét, se

szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát, és semmit, ami a te felebarátodé!” (Részletek a Tóra II. könyvének 20. részéből)

« 3. Tu n’auras pas d’autres dieux devant moi. 4. Tu ne feras aucune image sculptée [...] 7. Tu ne prononceras pas en vain le nom de Yahvé; il punira tous ceux qui prononceront son nom en vain. 8. Tu te souviendras du jour du sabbat pour le sanctifier. 12. Tu honoreras ton père et ta mère pour vivre longtemps sur la terre que Yahvé, ton Dieu, te donne. 13. Tu ne tueras point. 16. Tu ne porteras pas de témoignage mensonger contre ton prochain. 17. Tu ne convoiteras pas la maison de ton prochain. Tu ne convoiteras pas la femme de ton prochain, ni son serviteur, ni sa servante, ni son boeuf, ni son âne, ni rien qui lui appartient. » (Extraits du 20ème chapître du livre II de la Thora) a) De quels règlements fondamentaux de la Bible les extraits ci-dessus font-ils partie? Souligner la bonne réponse. (1 point)

1) les Dix Commandements 2) le Sermon sur la Montagne 3) le péché originel

b) A quel personnage historique juif les citations ci-dessus sont-elles traditionnellement liées? (1 point)

………………………………………… c) Nommer les religions postérieures qui ont puisé leurs fondements de la confession judaïque. (0,5 point par élément)

1)………………………………………… 2)………………………………………… 3 points



2. L’exercice porte sur les guildes médiévales. Déterminez si les affirmations écrites dans le tableau peuvent être formulées à partir du texte. Si oui, écrire le numéro du règlement correspondant dans le tableau; si non, mettez un « X » dans la case correspondante. (0,5 point par élément)

„2. Ha a céhen kívüliek közül bárki valamely élelmiszerkészletre vagy bármi hasonlóra alkuszik, és valamelyik a céhbeliek közül közbelép, csak az utóbbi vásárolhatja meg, tekintet nélkül arra, hogy a másik milyen árat ígért. Ha a céhbeliek valamelyike bármi olyan árura alkuszik, amely nem minősíthető élelmiszernek és értéke 5 nagy solidus, vagy annál több, és valamely más ugyancsak céhbeli közbelép, akkor ez utóbbi is, amennyiben úgy kívánja, részt kérhet az üzletből, és ha az alkut folytató elutasítja a közbelépőt, ez viszont a dékán (tizedszedő) előtt két céhbeli tanúval bizonyítani tudja, hogy amaz elutasította részvételét, akkor amaz két solidus pénzbírságot fizet. 3. Midőn beköszönt az italozás ideje, a dékánok feladata értesíteni a káptalan tagjait, hogy a kijelölt napon vegyenek részt az italozásban, és előírni, hogy kilenc órakor békésen jelenjenek meg a maguk helyén, és közülük senki ne kezdjen civakodást régi vagy közelmúlt dolgokat hánytorgatva. 5. Ha az italozáson nem céhbeli jelenik meg és titokban iszik, de ivás közben tetten érik, akkor ő 5 nagy solidust fizet, vagy ott nyomban köteles belépni a céhbe. Ez alól kivesszük a klerikusokat, a lovagokat és az idegen országbeli kereskedőket. 8. Ha valaki bárkit ököllel vagy kenyérrel vagy kővel megüt, más fegyverhez ne forduljon, így két unciát fizet. 13. Ha valaki az első harangszó után nem jelenik meg káptalanjában, 12 dénárt fizet, aki pedig engedély nélkül távozik el, ha nem betegség kényszeríti, 12 dénárt fizet. 15. Szabály, hogy a bor és minden céhbeli szükséglet költségeit a céh vagyonából fedezik. 17. Ha valaki belép a céhbe, akár fiatal, akár öreg, köteles a lajstromba vételig két dénárt fizetni az írnoknak, a dékánoknak úgyszintén kettőt.” (Saint-Omer város kereskedőcéhének a XII. században született szabályzatából) « 2. Si qui que ce soit, parmi les personnes qui ne sont pas membres d’une guilde, négocie le prix d’un stock de produits alimentaires ou d’autres marchandises pareilles et si un membre d’une guilde intervient, seul ce dernier peut effectuer l’achat, sans tenir compte du prix que l’autre a proposé. Si n’importe quel membre de guilde négocie le prix de marchandises qui ne sont pas des produits alimentaires et dont la valeur est égale ou supérieure à 5 grands sous, et un autre qui est aussi membre d’une guilde intervient, alors ce deuxième, s’il veut, a également le droit de demander sa part de l’affaire. Si celui qui était en train de négocier refuse l’intervenant, mais ce dernier arrive à prouver devant le doyen (percepteur de dîme) avec l’aide de deux témoins également membres d’une guilde, que l’autre a refusé sa participation dans l’affaire, alors l’autre doit payer une amende de deux sous. 3. Au temps de la beuverie, les doyens sont chargés de dire aux membres du chapitre d’y participer le jour indiqué, et de leur ordonner de se présenter en paix à neuf heures sur leur place désignée, et que personne d’entre eux ne provoque aucune dispute en évoquant des choses récentes ou du passé lointain.



5. Si quelqu’un qui n’est pas membre d’une guilde arrive à la beuverie et boit en secret, mais qu’il est pris en flagrant délit, il doit alors payer une amende de 5 grands sous ou bien on l’oblige sur place à adhérer à la corporation, exceptés les clercs, les chevaliers et les commerçants étrangers. 8. Si quelqu’un donne un coup de poing à quelqu’un d’autre ou le frappe avec du pain ou avec une pierre, qu’il ne touche pas à d’autres armes; il doit ainsi payer deux onces. 13. Si quelqu’un ne se présente pas dans son chapitre après le premier son de cloche, il doit payer 12 deniers, et celui qui part sans permission et si ce n’est pas une maladie qui l’y contraint, doit payer 12 deniers. 15. Règle importante: les frais du vin et de toutes les nécessités de la guilde seront couverts par la fortune de la guilde. 17. Si quelqu’un adhère à la guilde, qu’il soit jeune ou vieux, il est obligé de payer deux deniers au notaire et également aux doyens jusqu’à ce que son nom ne soit écrit dans le registre. » (De la règlementation du XIIe siècle de la guilde de la ville de Saint-Omer)

Affirmations Numéro du règlement

a) La règlementation de la guilde assure à tous les membres des conditions de travail égales.

b) Les membres de la guilde assument en commun les charges de leur métier.

c) Avant d’adhérer à la guilde, les futurs membres doivent passer un examen.

d) La règlementation de la guilde viole la libre concurrence du marché.

e) La guilde assure la défense des intérêts de ses membres face à ceux qui n’en font pas partie.

f) La règlementation prescrit combien de compagnons le maître peut engager.

3. L’exercice porte sur la migration du peuple hongrois.

Répondez aux questions en utilisant les documents et vos connaissances.

„A magyarok pedig a türkök egyik fajtája. Főnökük 20 000 lovassal vonul ki. Főnökük neve: Kende. Ez azonban csak névleges címe királyuknak, minthogy azt az embert, aki királyként uralkodik fölöttük, Gyulának hívják. Minden magyar a Gyula nevű főnökük parancsait követi a háború dolgában, a védelemben és más ügyekben.

Sátraik vannak, és együtt lovagolnak a sarjadó fűvel és a zöld vegetációval. Bárhová is mennek, együtt utaznak egész rakományukkal és raktárukkal, [az uralkodó] kísérőivel és a trónussal, a sátrakkal és az állatokkal.” (Ibn Ruszta, X. század)

3 points



« Les Magyars sont une espèce des Turcs. Leur chef se met en campagne avec 20 000 cavaliers. On appelle leur chef Kende. Mais ce mot est seulement le titre distinctif de leur roi parce que le nom de l’homme qui règne sur eux en roi s’appelle Gyula. Tous les Magyars obéissent aux ordres de leur chef appelé Gyula en matière de guerre, de défense et en d’autres affaires également. Ils possèdent des tentes et se déplacent avec les herbes qui poussent et la végétation verte. N’importe où qu’ils partent, ils se déplacent avec tous leurs biens et réserves, la suite [du souverain] et le trône, avec les tentes et animaux. » (Ibn Rousta, Xe siècle) a) Déterminez la forme du règne décrite dans le document. (1 point)

………………………………………………………………………………………………….. b) Sur quelle aire de peuplement et de quel peuple les Hongrois ont adopté ce système? (0,5 point par élément)

1) le nom de l’aire de peuplement:……………………..……………………………………….

2) le nom du peuple ou de l’empire: …………………………………………………………… c) Quel mode de vie nos ancêtres menaient-ils à cette époque-là? (1 point)

………………………………………………………………………………………………….. „Miután azonban Simeon újra kibékült a rómaiak [bizánciak] császárával, és bátorságban érezte magát, a besenyőkhöz küldött és megegyezett velük. Hogy leverik, és semmivé teszik a türköket. És amikor a türkök hadjáratra mentek, a besenyők Simeonnal a türkök ellen jöttek, családjukat teljesen kiirtották, és a földjük őrzésére hagyott türköket gonoszul kiűzték. Miután pedig a türkök visszatértek, és földjüket ilyen pusztán és feldúlva találták, letelepedtek arra a földre, amelyen ma is laknak […]” (Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár, X. század) « Après avoir refait la paix avec l’empereur des Romains [Byzantains] et quand il se sentait en sécurité, Siméon a envoyé une délégation chez les Petchenègues et ils ont conclu une alliance pour réprimer et anéantir les Turcs. Et quand les Turcs ont lancé leur campagne militaire, les Petchenègues sont venus avec Siméon contre les Turcs. Ils ont exterminé leurs familles et ont méchamment chassé les Turcs chargés de défendre leurs terres. Et quand les autres Turcs sont rentrés et ont trouvé leurs terres pillées et ravagées, ils ont décidé de s’installer sur le territoire où ils vivent encore maintenant [...] » (Constantin Porphyrogénète, empereur de Byzance, Xe siècle)

d) Déterminez l’événement dont le document parle. (0,5 point)

…………………………………………………………..……………………...……………….. e) Nommez le peuple qui est désigné comme « Turcs » dans le document. (0,5 point)

……………………………………………………………………………………..…………….

4 points



4. L’exercice porte sur la formation de l’économie mondiale. Suivez les instructions en utilisant les documents et vos connaissances. „[1504. február] ötödik napján Alexandriából visszatérőben Velencébe érkezett három gálya […] Ezek üresen, áru nélkül érkeztek, pedig senki nem emlékezett arra, hogy valaha is megtörtént volna, hogy egy gálya útjáról áru nélkül térjen haza. Az Alexandriából visszatért kereskedők azt is beszélték, hogy a szultán úr nagy erőfeszítéseket tett, hogy Indiában, Kálikutban a portugálokat és gályáikat ne fogadják be. [1506. június] Egy Genovából nagyon gyorsan érkezett levélből megtudtuk, hogy a portugáliai Lisszabonba március 24-én áruval megrakott négy karavella érkezett, melyek az indiai útról tértek vissza, és rakományuk 25 ezer cantera [1 cantera kb. 72 kg] bors és szantálfa volt. Ugyanígy hír érkezett igen gyorsan a flandriai Antwerpenből e hónap 18-án. Ez is megerősítette az újságot, annak hozzáadásával, hogy Lisszabonba öt karavella érkezett Kálikutból árukkal megrakva […] Ez a hír Velence városában nagy elkedvetlenedést okozott, mert a hajózást nagy romlás fenyegeti. Most már kétségkívül világos lett az is, hogy ez az utazás Portugáliából Indiába rendszeressé válik, és hogy általában évenként tehetik meg a karavellák ezt az utat. Így ezután a velencei kalmárok nem mehetnek Szíriába, mivel árut ott már nem kaphatnak. Az Indiába vezető másik út felfedezése igen nagy dolog volt. A Velencei Köztársaságot régóta nem fenyegette nagyobb kár vagy veszély.” (Girolamo Priuli naplójából, XVI. század) « Le 5 [février 1504], trois galères sont arrivées à Venise en provenance d’Alexandrie [...] Elles sont arrivées vides, sans marchandises, pourtant personne ne se souvenait d’un tel événement, jamais une galère n’était retournée de son chemin sans marchandises. Les marchands retournés d’Alexandrie disaient aussi que monsieur le sultan avait fait de gros efforts pour que les Portugais et leurs galères ne soient pas accueillis en Inde, à Calicut. [juin 1506] Nous avons appris par une lettre arrivée en toute vitesse de Gênes que le 24 mars, quatre caravelles chargées de marchandises sont arrivées à Lisbonne, au Portugal. Elles retournaient d’Inde et leur cargaison était constituée de 25 mille canteras [1 cantera fait à peu près 72 kilos] de poivre et de bois de santal. De même, le 18 de ce mois, une autre nouvelle est arrivée très rapidement d’Anvers, en Flandre qui a confirmé les informations en y ajoutant que cinq caravelles chargées de marchandises sont arrivées de Calicut à Lisbonne [...] Cette dernière nouvelle a découragé tout le monde dans la ville de Venise parce que la navigation est menacée par une grande dépression. Il est sans aucune doute devenu clair que ce voyage du Portugal en Inde deviendra régulier et qu’en général, les caravelles peuvent faire ce trajet une fois par an. Ainsi les mercantis vénitiens ne peuvent plus aller en Syrie puisqu’ils ne peuvent plus y trouver de marchandises. La découverte de l’autre route menant en Inde a été une chose très importante. La République de Venise n’était pas menacée depuis longtemps d’un plus grand danger et dommage. » (Extraits du journal intime de Girolamo Priuli au XVIe siècle)



a) D’après le document, expliquez pourquoi la République de Venise était menacée d’un danger? (1 point)

………..…………………………………………………………………………………………. b) D’après le document, déterminez, comment le centre de gravité des routes commerciales s’est déplacé. (0,5 point par élément)

De quel endroit:……………………………………………

A quel endroit:………………………………………………

c) Expliquer pourquoi ce changement était défavorable pour l’Empire turc sur le plan économique. (1 point)

………..………………………………………………………………………………………….

d) Écrivez les numéros convenables de la carte dans la case correspondante du tableau. (0,5 point par élément)

Alexandrie Lisbonne Venise Anvers

5 points



5. L’exercice porte sur la Hongrie au XVIIe siècle. Associez les affirmations du tableau aux noms géographiques mentionnés. Écrivez ensuite dans le tableau la lettre figurant sur la carte qui correspond au nom géographique. Établissez l’ordre chronologique des événements historiques. Une des agglomérations ne peut être classée nulle part! (1 point par ligne)

Noms géographiques: Várad (Oradea), Vienne, Pozsony (Bratislava) Besztercebánya (Banská Bystrica), Buda

La Hongrie au XVIIe siècle

Événement Agglomération Lettre Ordre

chronologique

a) Bocskai a conclu la paix avec les Habsbourgs.

b) Bethlen a été couronné roi par les ordres hongrois.

c) A proximité de cette ville, les Turcs ont donné à Bocskai la couronne qui était lui destinée.

d) Les Turcs ont occupé « la porte de Transylvanie » au prix de lourds combats.

4 points



6. L’exercice suivant porte sur les courants politiques de la Révolution française. Identifiez les courants politiques auxquels les documents ci-dessous correspondent.

(1 point par élément)

a) „Eljött az új keresztes háború ideje, az egyetemes szabadság keresztes hadjáratáé. Egy népnek, amely hatszáz esztendős szolgaság után kivívta szabadságát, szüksége van a háborúra, háború kell, hogy megszilárduljék […]” (Brissot)

a) « Le temps de la nouvelle croisade est arrivé, celui de la croisade pour la liberté universelle. Un peuple qui a conquis sa liberté après six cent années de servitude, a besoin de la guerre: la guerre lui est nécessaire pour se consolider [...] » (Brissot)

…………………………….

b) „[…] belekevertek egy olyan perbe, amelynek kimenetelét lehetetlen előre látni az embereket elborító szenvedélyek miatt. Erre a perre sem ürügyet, sem pedig eszközt nem lehet találni a létező törvényekben.” (Capet Lajos)

b) « [...] je suis mêlé dans un procès dont il est impossible de prévoir la fin à cause des passions qui envahissent les gens. Dans les lois existantes, il n’y a ni prétexte, ni moyen pour soutenir ce procès. » (Louis Capet)

…………………………….

c) „Nemcsak az árulókat, hanem a közömböseket is meg kell büntetnetek, mindenkit meg kell büntetni, aki a forradalomban passzív és semmit sem tesz érte. […]” (Saint-Just)

c) « Vous devez châtier non seulement les traîtres, mais aussi les indifférents; il faut punir tous ceux qui restent passifs dans la révolution et ne font rien pour elle. [...] » (Saint-Just)

…………………………….

7. L’exercice porte sur les rapports de droit constitutionnel de la Hongrie et de

l’Autriche. Suivez les instructions en utilisant les documents et vos connaissances.

„III. tc. Független felelős minisztérium alakítására. 3. § Ő Felsége, s az ő távollétében a nádor a királyi helytartó a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében független, magyar minisztérium által gyakorolják, s bármely rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak úgy érvényesek, ha Buda-Pesten székelő miniszterek egyike által is aláíratik. […] 5. § Mindazon tárgyakra, melyek eddig a magyar királyi udvari kancelláriának a királyi helytartótanácsnak, s a királyi kincstárnak, ide értvén a bányászatot is, köréhez tartoztak, vagy tartozniuk kellett volna, s általában minden polgári, egyházi,

3 points



kincstári, katonai és általában minden honvédelmi tárgyakban őfelsége, a végrehajtó hatalmat ezentúl kizárólag csak a magyar minisztérium által fogja gyakorolni. […] 8. § A magyar hadseregnek az ország határain kívüli alkalmazását, nem különben a katonai hivatalokra való kinevezéseket, szinte úgy, Ő Felsége fogja a király személye körüli leendő felelős magyar miniszter ellenjegyzése mellett elhatározni. 14. § A minisztériumnak azon tagján kívül, mely a Felség személye körül […] ügyelend, a következő osztályai lesznek: a) Belügyek, b) Országos pénzügy, c) Közmunka és közlekedési eszközök és hajózás, d) Földművelés, ipar és kereskedés, e) Vallás és közoktatás, f) Igazságszolgáltatás és kegyelem, g) Honvédelmi osztály.” (Az április törvényekből)

« art. III. De la formation d’un ministère hongrois indépendant et responsable § 3. Sa Majesté, et en son absence, le Palatin qui est le lieutenant général du roi exercent le pouvoir exécutif selon les termes de la loi par l’intermédiaire du ministère hongrois indépendant; leurs décrets, leurs ordres, leurs décisions, leurs nominations quelles qu’elles soient ne sont valables que si elles sont contresignées par l’un des ministres siégeant à Buda-Pest. [...] § 5. Au sujet de toutes les questions qui, jusqu’à présent, appartenaient ou auraient dû appartenir à la Chancellerie hongroise de la Cour, au Conseil royal de lieutenance générale, au Trésor royal y compris les mines, et en règle générale, dans le domaine de toutes les questions civiques, ecclésiastiques, militaires et ainsi que dans celles du Trésor et de la défense, sa Majesté exercera le pouvoir exécutif exclusivement par le ministère hongrois. [...] § 8. L’utilisation de l’armée hongroise à l’extérieur des frontières du pays, de la même manière, les nominations à des offices militaires seront décidées par sa Majesté avec la contresignature du ministre responsable « autour de la personne du roi ». § 14. Le ministère comprendra, outre le ministre « autour de la personne du roi », [...] les départements suivants: a) Affaires intérieures, b) Finances nationales, c) Travaux publics et moyens de transport et navigation, d) Agriculture, industrie et commerce, e) Religion et éducation, f) Justice et grâce g) Défense. « (Extraits des lois d’avril)

a) Comment appelle-t-on ce rapport entre États qui s’établit en 1848 entre les deux pays à la suite des lois d’avril? (0,5 point)

……..……………………………………………………………………………………. b) Quels problèmes ont conduit à des débats fondamentaux entre les deux États? Énumérez-en au moins deux. (0,5 point par élément)

……………..…………………………………

……………..…………………………………

c) Nommez le document par lequel les Hongrois ont déclaré leurs relations rompues avec la dynastie pendant la guerre d’indépendance. Où et quand a-t-on promulgué ce document? (0,5 point par élément)

1) Le nom du document: ………………………………….

2) Date (année/mois/jour):……………………………………

3) Lieu: ……………………………………………… 3 points



8. L’exercice porte sur le monde colonial. Suivez les instructions en utilisant les documents et vos connaissances. a) Rédiger une légende pour la carte représentant les religions de l’Inde. (0,5 point par élément)

1. …………..………. 2. ……………….….. 3. …….……………

„Minden egyes falu keressen vagy állítson elő csempészett sót […] a fiatalok és öregek minden házban forgassák a rokkát és naponta fonjanak, szőjenek sok fonalat. A külföldi textilt el kell égetni. A hinduk vessék el az érintetlenséget. A hinduk, muzulmánok, szikhek, párszik és keresztények teremtsék meg az őszinte egységet. […] A diákok hagyják el a kormány iskoláit és egyetemeit, és a kormány szolgálatában állók mondjanak le tisztségükről, és szenteljék magukat a nép szolgálatának.” (Gandhi) « Que chaque village cherche ou fabrique du sel de contrebande [...] que jeunes et vieux fassent tourner le rouet et qu’ils filent et tissent beaucoup de fils. Il faut brûler le textile étranger. Que les hindous suppriment l’institution des intouchables. Les hindous, musulmans, sikhs, parsis et chrétiens doivent bâtir leur unité honnête. [...] Que les élèves quittent les écoles et universités du gouvernement et que ceux qui sont au service du gouvernement démissionnent et qu’ils se consacrent au service du peuple. » (Gandhi)



b) Énumérez les méthodes caractéristiques de la politique de Gandhi. Mentionnez-en trois. (0,5 point par élément)

1. ………………………………………………………………………………………………..

2. ………………….…………………………………………………………………………….

3. ………………………………………………………………………………………………. c) Nommer le disciple de Gandhi qui devient son héritier politique. (1 point)

…………………………………………………………………………………………………..

9. L’exercice porte sur la situation économique de la Hongrie.

Répondez, en utilisant les documents et vos connaissances, aux questions qui portent sur la production industrielle de la Hongrie d’entre les deux guerres. (0,5 point par élément)

1913* 1929 1938 Sidérurgie et métallurgie 15,5 11,3 14,2

Construction de machines 13,8 10,2 9,7

Production d’énergie électrique 1,5 4,2 4,4

Industrie des matériaux de construction

4,3 4,8 3,7

Industrie chimique 7,8 7,4 9,7

Industrie textile 4,8 14,2 15,3

Industrie de vêtements 1,5 2,2 2,4

Industrie de cuir 2,7 3,2 3,9

Industrie du bois 2,5 3,2 2,5

Imprimerie 2,6 2,4 1,7

Industrie alimentaire 42,4 35,7 30,4

Total de la production industrielle 100% 100% 100% ∗Les données de 1913 correspondent au territoire du pays de 1920.

a) Nommez les trois branches industrielles qui ont subi la plus grande régression entre 1913 et 1929.

1)..............................................................

2)...............................................................

3).............................................................. b) Nommez l’événement historique qui a eu lieu après la Première Guerre mondiale et qui justifie la régression de ces branches industrielles.

.......................................................................................................................................................

4 points



c) Expliquez pourquoi cet événement a entraîné une régression économique. Mentionnez au moins deux causes.

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

d) Nommez les deux branches industrielles qui ont le plus progressé dans le domaine industriel entre 1913 et 1938.

1)................................................................. 2)...................................................................

e) Expliquez les causes de la progression dynamique de ces deux branches industrielles.

1)...................................................................................................................................................

2)………………………………………………………………………………………………...

10. L’exercice suivant porte sur le sort des Hongrois vivant au-delà des frontières. Répondez aux questions en utilisant les documents et ses connaissances.

Chronologie avril 1945 Programme gouvernemental « de Kassa (Kosice) »

février 1946 Accords hongrois-tchécoslovaques sur le transfert de populations

1948 Décret du gouvernement sur la reslovaquisation

„2. § Az állami szempontból megbízhatatlan személyeknek a Csehszlovák Köztársaság területén lévő vagyonát állami kezelés alá veszik e dekrétum további rendelkezései értelmében […] 4. § Állami szempontból megbízhatatlannak kell tekinteni: a) német vagy magyar nemzetiségű személyeket. […]” „1. § (1) A […] német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár e dekrétum hatálybalépésnek napján elveszíti csehszlovák állampolgárságát. […] 1. § A […] háború által tönkretett gazdasági élet megújítása érdekében bevezetjük azon személyek munkakötelezettségét, akik […] elvesztették csehszlovák állampolgárságukat.” „2. § A munkakötelezettség a 14-60 éves férfiakra és a 15-50 éves nőkre vonatkozik, e kor betöltését véve alapul.” (Részletek Edvard Benes csehszlovák köztársasági elnök dekrétumaiból, 1945. május–szeptember) « § 2. La fortune de toute personne déclarée non-fiable par l’État, qui se trouve sur le territoire de la République tchécoslovaque, sera mise sous la gestion de l’État en vertu des décisions suivantes de ce décret [...] § 4. Il faut déclarer personne non-fiable pour l’État: a) toute personne ayant la nationalité allemande ou hongroise. [...] »

5 points



« (1) § 1. [...] Le jour où ce décret entre en vigueur, les citoyens tchécoslovaques ayant la nationalité allemande ou hongroise perdent leur citoyenneté tchécoslovaque. [...] § 1. [...] dans l’objectif de relancer la vie économique détruite par la guerre, l’obligation du travail est instaurée pour les personnes qui [...] ont perdu leur citoyenneté tchécoslovaque. » « § 2. L’obligation du travail concerne les hommes de 14-60 ans et les femmes de 15-50 ans, on prend pour base l’âge passé préconisé par les dispositions . » (Extraits des décrets d’Edvard Benes, président de la République tchécoslovaque, mai-septembre 1945) a) Énumérez quels droits de l’homme et du citoyen de la population hongroise de Slovaquie ont été limités par les autorités tchécoslovaques. Écrivez-en deux. (1 point par élément)

1)..........................................................................................................................

2)……………………………………………………………………….....……. b) Quel était l’objectif général des décrets? (1 point)

.......................................................................................................................................................

c) Définissez la notion de transfert de population selon les accords conclus. (1 point)

.......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

11. L’exercice porte sur la situation des pays balkaniques dans la dernière décennie du XXe siècle.

Suivez les instructions en utilisant les documents et vos connaissances. (0,5 point par élément)

„A meghatározó nemzeteknek, a szerbeknek, horvátoknak és a szlovéneknek nem voltak már közös politikai céljaik, sőt aktuális törekvéseik egy része kifejezetten ellentétes volt. A világgazdasági korszakváltás, az európai integráció felgyorsulása és a szovjet tömb felbomlása magától értetődően újra napirendre tűzte körükben Jugoszlávia értelmének és funkciójának a kérdését. Szlovénia és Horvátország […] attól tartottak, hogy »Jugoszláviába zártan« kimaradhatnak a modernizációs és az EU-integrációs folyamatokból. Ezért függetlenségi szándékokat fogalmaztak meg. Ezek ellentétesek voltak a földrajzilag szétszórtan élő szerbek egységtörekvéseivel.” (Juhász József: Jugoszlávia felbomlása) « Les nationalités déterminantes: les Serbes, les Croates et les Slovènes n’avaient plus de buts politiques communs, voire une partie de leurs aspirations actuelles était même contraires les unes aux autres. L’ouverture d’une nouvelle époque économique mondiale, l’accélération de l’intégration européenne et la décomposition du bloc soviétique ont à leurs yeux tout naturellement remis en question la raison d’être et la fonction de la Yougoslavie. La Slovénie et la Croatie [...] avaient peur de

4 points



rester enfermées « dans la Yougoslavie » et de ne pas pouvoir profiter des processus de modernisation et d’intégration de l’UE. Pour cette raison, elles ont formulé leurs propres intentions d’indépendance qui étaient contraires aux aspirations des Serbes géographiquement dispersés qui voulaient garder l’unité du pays. » (József Juhász: La décomposition de la Yougoslavie »

a) Écrivez les noms d’États (d’États successeurs) manquant.

Szlovénia = Slovénie Ljubljana = Ljubljana Horvátország = Croatie Zágráb = Zagreb Vajdaság = Vojvodine Újvidék = Novi Sad Szarajevó = Sarajevo Mostar = Mostar

Szerbia és Montenegro = Serbie et Monténégro Belgrád = Belgrade Novi Pazar = Novi Pazar Podgorica = Podgorica Koszovó = Kosovo Pristina = Priština Skopje = Skopje

b) Énumérez les causes de la décomposition de la Yougoslavie. Écrivez-en deux.

1)…………………………………………………………………………...……………………

2) ……………………………………………………………………...………...………………

2 points

1.

2.



12. L’exercice porte sur les rapports sociaux en Hongrie. Remplissez les cases du tableau en utilisant les documents. (1 point par élément)

La proportion des retraités et des personnes touchant une allocation Année Nombre par an en

moyenne

(en millier)

La population La proportion des retraités par rapport à la

population active

en % 1952 552 5,8 12,8 1960 759 7,6 16,2 1970 1415 13,7 28,3 1980 2058 19,2 40,6 1990 2520 24,3 52,6 1994 2972 29,0 80,3

„A kötelező társadalombiztosításba bevont és nyugdíjjogosult lakosság aránya 1950-ben még nem haladta meg a 4,4 millió főt, azaz az összlakosság felét. […] Ezt követően 1951-től a kötelező társadalombiztosítás gyakorlatilag mindenkire kiterjedt. […] A nyugdíjkorhatárt a férfiak esetében 60, a nők esetében 55 évben állapították meg, és a nyugdíj összegét a szolgálati időtől és az átlagfizetéstől tették függővé. A nyugdíjasok száma és a nyugdíjak összege mindezek következtében rendkívül gyorsan nőtt. 1960 és 1980 között a nyugdíjasok száma több mint megkétszereződött, és arányuk ezzel az össznépesség 8%-áról 19%-ára nőtt. A kifizetett nyugdíjak összege ugyanezen idő alatt évi 4,4 milliárd forintról 26,8 milliárdra emelkedett, tehát meghatszorozódott. A nyugdíjak 29%-át 1980-ban a munkavállalók által fizetett nyugdíjjárulék fedezte. A többit az állami költségvetés biztosította.” (Romsics Ignác: Magyarország története a huszadik században, 1999) « En 1950, la proportion de la population intégrée à la Sécurité sociale obligatoire et ayant droit à la pension de retraite ne dépassait pas les 4,4 millions de personnes, c’est-à-dire la moitié de la population totale. [...] Un peu plus tard, à partir de 1951, la Sécurité sociale obligatoire s’étendait pratiquement sur tout le monde. [...] On a fixé l’âge de la retraite à 60 ans pour les hommes et à 55 ans pour les femmes. La pension de retraite dépendait de l’ancienneté de service et du revenu moyen de la personne concernée. A la suite de ces changements, le montant de la pension de retraite et le nombre des retraités augmentaient particulièrement vite. Entre 1960 et 1980, le nombre des retraités a plus que doublé et leur proportion par rapport à la totalité de la population est passée de 8% à 19 %. A la même période, les pensions de retraite versées ont augmenté de 4,4 milliards de forints à 26,8 milliards, c’est-à-dire elles se sont multipliées par six. En 1980, les cotisations pour la retraite payées par les employés couvraient 29% des pensions de retraite, le reste était financé par le budget de l’État. » (Ignác Romsics: L’histoire de Hongrie au XXe siècle, 1999)



Dans ce type d’exercice, il y a des phrases complexes qui sont composées d’une affirmation et d’une justification. Il y a 5 possibilités pour les juger. Indiquez par un « X » laquelle des 5 possibilités proposées est juste.

1. L’affirmation et la justification sont correctes toutes les deux et la justification explique réellement l’affirmation.

2. Les deux sont correctes, mais on ne peut pas établir de rapport logique entre les deux.

3. L’affirmation est correcte, mais la justification n’est pas correcte.

4. L’affirmation n’est pas correcte, mais la justification est correcte en soi-même.

5. L’affirmation et la justification sont fausses toutes les deux.

Affirmations 1. 2. 3. 4. 5.

a) La proportion des retraités et des personnes touchant une allocation augmentait constamment parce que la pension de retraite dépendait de l’ancienneté de service et du revenu moyen de la personne concernée.

b) Les dépenses de retraite n’ont pas augmenté parce que la proportion des retraités et des personnes touchant une allocation augmentait constamment.

c) Entre 1952 et 1995, le nombre des retraités s’est multiplié par environ 5,5 à 6 parce que leur proportion aussi augmentait constamment par rapport à la population.

d) Sous le régime Kádár, le nombre des retraités a augmenté parce que l’État n’a contribué que dans une petite mesure au financement des pensions de retraite.

4 points



I. Test Points maximum

Points obtenus

1. La religion juive 3 2. Les corporations 3 3. La migration des Hongrois 4 4. La formation de l’économie mondiale 5 5. La Hongrie du XVIIe siècle 4 6. La Révolution française 3 7. Les rapports de droit constitutionnel de la Hongrie et de l’Autriche 3 8. Le monde colonial 4 9. La situation économique de la Hongrie 5 10. Les Hongrois vivant au-delà des frontières 4 11. Les pays balkaniques 2 12. Les rapports sociaux 4

Total 44

professeur correcteur Date: .................................................

points obtenus arrondis au nombre

entier / elért pontszám egész

számra kerekítve

valeur des points arrondis au nombre entier, saisi dans le

programme / programba

beírt egész pontszám

I. Test / I. Egyszerű, rövid feladatok

professeur correcteur / javító tanár

le secrétaire du jury aux examens / jegyző

Date/Dátum: .............................................. Date/Dátum: .................................................

Remarques : 1. Si le candidat a commencé à faire les exercices de la deuxième partie des écrits, le tableau ci-

dessus et la place laissée à la signature restent vides. 2. Si l’examen est interrompu pendant le travail sur la première partie des écrits, ou bien s’il n’est pas

suivi de la deuxième partie, le tableau ci-dessus et la place laissée à la signature sont à remplir. Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a II. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga az I. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a II. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő!

Történelem francia nyelven emelt szint — írásbeli vizsga 0801 II. összetevő

Azonosító jel:

TÖRTÉNELEM FRANCIA NYELVEN

EMELT SZINTŰ

ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 9. 8:00

II.

Időtartam: 150 perc

Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

É

RE

TT

SÉ

GI

VIZ

SG

A ●

20

12

. m

áju

s 9

.

írásbeli vizsga, II. összetevő 2 / 32 2012. május 9. 0801


Avis important Donnez des réponses claires, utilisez des signes sans ambiguïté, en cas de correction aussi.

Cherchez à formuler l'essentiel; n'utilisez que la place disponible.

Prière d'utiliser un stylo bleu.

Respectez les suggestions suivantes pendant le travail.

• Lisez attentivement les questions.

• Suivez attentivement les consignes.

• Étudiez les documents (images, schémas, textes, cartes).

• Pour répondre aux questions, utilisez les outils autorisés: l'atlas historique pour les lycées et les dictionnaires bilingues. Le nom des personnes, les données topographiques et les notions ne peuvent être acceptés qu’avec une orthographe correcte.

• Ecrire les réponses après réflexion, sans corriger si possible.

Suggestions pour le déroulement du travail lors de la rédaction des essais:

1. Situez dans le temps et dans l'espace le problème identifié par le sujet. 2. Pour comprendre le sujet, utilisez les documents et l'atlas historique pour les lycées. 3. Rassemblez les notions générales (p.ex. progrès, évolution, production etc.), ainsi que

les notions liées à la période donnée (p.ex.vassal du château, corporation, culte de la personnalité) qui peuvent aider à présenter le sujet.

4. Intégrez dans la rédaction les informations et les conclusions tirées des sources. 5. Faites un plan ou un brouillon si nécessaire. 6. Exposez les antécédents, les causes et les conséquences du problème. 7. Formulez des hypothèses, des explications. 8. Intégrez dans l'essai vos connaissances autonomes (p.ex. noms, dates), votre point de

vue, votre opinion. 9. Veillez à être clair.

10. Structurez le texte et faites attention à l'orthographe. Pour information:

Les critères de la correction des essais:

• la compréhension du sujet,

• la correspondance aux exigences concernant le contenu,

• la structure, le caractère logique, le style de la composition.

Bon travail!



Lisez attentivement les instructions. Parmi les sujets suivants, quatre doivent être traités. Il faut choisir selon les règles suivantes: deux sujets courts et deux sujets longs chacun concernant des périodes différentes dont au moins deux doivent concerner l'histoire de Hongrie sont à traiter. Etudiez attentivement les sujets suivants.

Numéro Périodes, sujets type d'essai

Histoire universelle

13. Le mercantilisme court

14. La monarchie constitutionnelle en Angleterre long

15. La politique extérieure de Mussolini court

16. L’économie des années 1920 long

Histoire de Hongrie

17. La formation de la classe des serfs juridiquement homogène court

18. L’âge d’or de la Transylvanie long

19. Les conséquences du développement économique court

20. La révolution de 1848 et l’Europe long

21. Les mouvements pacifistes en Hongrie court 22. La condition des Juifs hongrois long

Après avoir étudié les titres, entourez les numéros qui indiquent les sujets choisis. Remplissez le tableau ci-dessous pour une plus grande assurance d’un choix correct.

Les critères de choix des sujets Oui Vous avez choisi quatre sujets ? Vous avez choisi au moins deux sujets qui concernent l’histoire de Hongrie ? Vous avez choisi au moins un sujet qui concerne l’histoire universelle ? Vous avez choisi deux sujets courts et deux sujets longs ? Tous les sujets choisis concernent des périodes différentes ? (Dans le tableau, les périodes historiques sont séparées par une double ligne.)

Vous avez indiqué vos choix de sujets sans ambiguïté ?

Ne traitez que les quatre sujets choisis; laissez les autres sujets sans réponse.

Un brouillon peut être fait lors de la rédaction des essais.



13. L’exercice porte sur le mercantilisme. (court) En utilisant les documents et vos connaissances, présentez les objectifs à atteindre et les instruments de la politique économique mercantiliste en France. „Colbert minden más országnál gazdagabbá akarja tenni Franciaországot[…], s egyetlen lehetőséget sem mulaszt el, hogy Franciaországban meghonosítsa a más országbeli iparágakat[…]. Hogy elkerüljék a pénzváltással járó kellemetlenségeket, Franciaországba kell küldeni a pénzt, Colbert teljes megelégedésére, aki csak arra törekszik, hogy Franciaországot gazdagítsa ezáltal.” (A velencei követ jelentése Colbert gazdaságpolitikájáról)

« Colbert veut rendre la France plus riche que tous les autres pays [...] et il ne rate aucune occasion d’introduire en France les secteurs industriels connus dans les autres pays [...]. Afin d’éviter les inconvénients du change de monnaie, il faut envoyer l’argent en France, à la satisfaction parfaite de Colbert qui ne cherche qu’à enrichir la France par ce moyen. » (Rapport de l’ambassadeur de Venise sur la politique économique de Colbert)

Effectifs de l’armée française sous Louis XIV vers1660 80 mille personnes vers 1670 120 mille personnes vers 1680 250 mille personnes vers 1690 330 mille personnes vers 1700 400 mille personnes …………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



Critères Points Maximum Obtenus

Compréhension des instructions 4 Repérage chronologique et spatial 4 Utilisation des termes techniques 4 Utilisation des sources 6 Identification des facteurs ayant une influence sur le cours des événements

8

Structure, précision de la langue 2 Total 28

COEFFICIENT 0,25 Points pour l'épreuve 7

14. L’exercice porte sur la monarchie constitutionnelle en Angleterre. (long)

Caractérisez, en vous appuyant sur les documents et vos connaissances, le système gouvernemental de la monarchie constitutionnelle anglaise. Faites référence aux circonstances historiques de sa naissance et mentionnez également sa base sociale.

„Bárki rendelkezzék is tehát egy államban a törvényhozó vagy legfőbb hatalommal, annak kötelessége, hogy ne rögtönzött rendeletekkel, hanem érvényes állandó törvényekkel kormányozzon, amelyeket kihirdettek és ismertettek az emberek előtt; hogy a hatalmat elfogultan és igazságos bírák útján gyakorolja, akinek e törvények alapján kell eldönteniük a vitákat; és hogy a közösség erejét otthon csakis e törvények végrehajtására, idegenben pedig külső sérelmek megelőzésére vagy orvoslására használja, és megvédje a közösséget ellenségek betöréseivel és támadásaival szemben. És mindez nem szolgálhat más célt, mint az emberek békéjét, biztonságát és a közjót.” (John Locke: Értekezés a polgári kormányzásról 1689)

« Quel que soit alors celui qui détient le pouvoir législatif ou le pouvoir suprême dans un État, il a le devoir de gouverner par des lois légales, permanentes qui ont été proclamées et présentées au peuple et non par des décrets improvisés. Il doit exercer le pouvoir par l’intermédiaire de juges impartiaux et équitables qui doivent prendre partie dans les débats selon les lois en vigueur. Il ne doit utiliser le pouvoir de la communauté que pour faire exécuter les lois susdites à l’intérieur du pays et ne les utiliser à l’étranger que pour prévenir ou remédier à des préjudices venant de l’extérieur et il doit défendre la communauté des incursions et des attaques de l’ennemi. Et tout cela ne peut servir d’autre but que la paix, la sécurité et le bien-être général. » (John Locke: Essai sur le gouvernement civil, 1689) „A felső- és alsóházak Westminsterben összegyülekezett egyházi és világi tagjai […] 1689. február 13-án írásban úgy nyilatkoztak: Hogy a törvényektől vagy végrehajtásuktól királyi tekintély alapján való eltekintés állítólagos hatalma, ahogy ezt a közelmúltban gyakorolták, törvényellenes. […] Hogy a felségjogokra hivatkozva a korona részére adót beszedni a parlament jóváhagyása nélkül […] törvényellenes. Hogy békeidőben a királyság területén állandó hadsereget gyűjteni vagy fenntartani, hacsak a parlament nem adja hozzájárulását, törvényellenes.” (A Jogok törvényéből, 1689)



« Les représentants laïcs et ecclésiastiques de la Chambre des Lords et de la Chambre des députés, assemblés à Westminster [...] ont fait, le 13 février 1689, une déclaration par écrit, dans les termes suivants: Que le prétendu pouvoir de l'autorité royale de dispenser des lois ou de l'exécution des lois, puisqu’il a été usurpé et exercé dans un passé proche, est illégal [...] Qu'une levée d'argent pour la Couronne ou à son usage, sous prétexte de prérogative, sans le consentement du Parlement, [...] est illégale. [...] Que la levée et l'entretien d'une armée permanente dans le royaume, en temps de paix, sans le consentement du Parlement, est contraire à la loi.» (De la Déclaration des droits, 1689)

„Anglia igazából éppen a forradalom után vált az arisztokrácia hazájává. […] Az angol arisztokrata azonban abban eltért a kontinens előkelőitől, hogy nem átallotta a gazdálkodást. Szívesen forgatták a pénzt. Fő jövedelmük ugyan gépesített gazdaságaikból vagy mezőgazdasági bérletekből származott, de a profitot szívesen fektették gyarmatárukba, biztosításba, kötvényekbe, bányaiparba.” (Szántó György Tibor: Anglia története)

« C’est justement après la révolution que l’Angleterre est véritablement devenue le pays de l’aristocratie. [...] L’aristocrate anglais était cependant différent des nobles du continent: il ne se gênait pas pour gérer personnellement ses fermes. Il faisait volontiers circuler son argent. Ses principaux revenus venaient de ses exploitations mécanisées ou des fermes agricoles qu’il louait, mais il investissait, avec prédilection, le profit issu de l’achat des produits coloniaux, des papiers d’assurance et d’obligation, del’industrie minière. » (György Tibor Szántó: L’histoire de l’Angleterre)

La monarchie constitutionnelle en Angleterre A király: le Roi Uralkodik, de nem kormányoz: Règne mais ne gouverne pas a bíróság független: les tribunaux sont indépendants A parlament: Le parlement lordok háza: la Chambre des Lords alsóház: választott képviselők: Chambre basse: représentants élus

kormány: gouvernement irányítja: dirige a hadsereget: l’armée a bürokráciát: la bureaucratie választók (cenzusos alapon):électeurs (par suffrage censitaire) Az ország lakossága: La population du pays



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………..



12


COEFFICIENT 0,333 ( DIVISER PAR 3)

Points pour l'épreuve 16



15. L’exercice porte sur les aspirations de Mussolini en politique extérieure. (court) Résumez, en utilisant les documents et vos connaissances, la politique extérieure et les objectifs de Mussolini entre les deux guerres.

Ambitions de l’Italie en politique extérieure

Olaszország és gyarmatai 1918-ban: l’Italie et ses colonies en 1918 olasz szerzemények 1939-ig: acquisitions italiennes jusqu’en 1939 olasz hadműveletek: manoeuvres militaires italiennes országhatár 1920-ban: frontières en 1920

a francia-német és a belga-francia határokat garantáló locarnói szerződést Olaszországgal együtt aláíró országok: l’Italie et les autres pays signataires du traité de Locarno garantissant les frontières franco-allemande et franco-belge Olaszországgal kétoldalú szövetségi viszonyban álló országok: pays ayant signé des accords bilatéraux avec l’Italie

Les mers et les fleuves du Nord au Sud et d’Ouest en Est: Északi-tenger: mer du Nord Fekete-tenger: mer Noire Kaszpi-tenger: mer Caspienne Földközi-tenger: mer Méditarrenée

Nílus: Nil Vörös-tenger: mer Rouge Perzsa-öböl: golfe Persique



Les pays et les îles du Nord au Sud et d’Ouest en Est: Svédország: Suède Nagy-Britannia: Grande-Bretagne Dánia: Danemark Németország: Allemagne Hollandia: Pays-Bas Lengyelország: Pologne Szovjetunó: Union soviétique (URSS) Franciaország: France Belgium: Belgique Luxemburg: Luxembourg Csehszlovákia:Tchécoslo-vaquie Svájc: Suisse Ausztria: Autriche

Magyarország: Hongrie Románia: Roumanie Olaszország: Italie Jugoszlávia: Yougoslavie Bulgária: Bulgarie Korfu (sikertelen): Corfou (échec) Albánia: Albanie Görögország: Grèce Törökország: Turquie Tunézia: Tunisie Szíria: Syrie Irak: Irak Irán: Iran Líbia: Libye Egyiptom: Egypte

Transzjordánia: Transjordanie Szaúd-Arábia: Arabie Saoudite Francia Egyenlítői Afrika: Afrique Equatoriale Française Angol-Egyiptomi Szudán: Soudan Egyptien Anglais Eritrea: Erythrée Abesszínia: Abyssinie Kenya: Kenya Olasz Szomália: Somalie Italienne

Mussolini salue Hitler lors d’une visite officielle en Italie

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



8



16. L’exercice porte sur le XXe siècle. (long) Analysez, en vous appuyant sur les documents et vos connaissances, la transformation de l’économie mondiale de la fin de la Première Guerre mondiale à 1929. Précisez dans votre réponse les conséquences économiques de la guerre et la consolidation économique des années 1920.

„Franciaországnak tehát a lehetőségek határain belül az volt a politikája, hogy visszaigazítsa az órát, és meg nem történtté tegye mindazt, amit 1870 óta Németország fejlődése elért. Ezen elgondolás szerint területcsatolás és egyéb rendszabályok révén csökkenteni kell népességének számát, legfőképpen azonban gazdasági rendszerét – a vasra, szénre és szállításra alapozott hatalmas építményt kell megsemmisíteni, amelytől új ereje függött. Ha Franciaországnak akár csak részben sikerül megszereznie azt, amiről Németország kénytelen lemondani, több nemzedékre helyre lehetne billenteni az európai hegemóniáért küzdő két vetélytárs hatalmi egyensúlyát. Ez a magyarázata a magas szinten szervezett gazdasági élet szétrombolására irányuló […] egymást erősítő cikkelyeknek […]” (Keynes: A békeszerződés gazdasági következményei, 1919)

« La France voulait remonter le temps et mener une politique par laquelle elle pourrait, autant que possible, effacer tous les résultats auxquels l’Allemagne était arrivée depuis 1870. Selon cette conception, il fallait diminuer sa population, mais en premier lieu, il fallait anéantir, par le moyen des détachements territoriaux et d’autres réglementations strictes le système économique allemand, cet énorme édifice qui était basé sur le fer, le charbon et le transport, et dont sa force nouvelle dépendait. Si la France réussissait à saisir, même en partie, tout ce à quoi l’Allemagne était obligée de renoncer, il serait possible de rétablir, pour plusieurs générations, l’équilibre des forces entre les deux pays rivaux luttant pour l’hégémonie



européenne. C’est la raison pour laquelle les points du traité, ont servi d’appui les uns aux autres dans ce domaine, et ont été formulés de telle façon à ce que [...] la destruction d’une vie économique organisée à très haut niveau puisse se réaliser [...] » (Keynes : Les conséquences économiques de la paix, 1919)

Plan Dawes pour redresser l’économie allemande

Egyesült Államok: Etats-Unis hitelek folyósítása: versement des crédits Németország: Allemagne német bankok: banques allemandes állam: Etat gazdaság: économie

adók: impôts jóvátételek: réparations de guerre Franciaország, Nagy-Britannia: France, Grande-Bretagne Háborús kölcsönök törlesztése: remboursement des crédits de guerre

„A háború előtti tizennéggyel szemben már huszonhétfajta fizetőeszköz volt Európában, a határok hossza 20 000 kilométerrel növekedett; a »meggondoltan létrehozott« új határok elválasztották a gyárakat a nyersanyagoktól, a kohókat a szénbányáktól, a gazdaságokat a piactól […] Vitathatatlan, hogy a modern háború fellendítette az ipar termelékenységét, és ennek sok pozitív oldala is volt. Gazdasági és technológiai téren ezek az évek nagymértékű előrelépést eredményeztek. Fellendült az autó- és repülőgépgyártás, az olajfinomítás és a vegyipar, a villamos-, festék- és nemesacélipar, a hűtőgép- és konzervgyártás, valamint egész sor más iparág.” (Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása, 1992)

« En Europe, vingt-sept sortes de monnaies étaient déjà en circulation, tandis que pendant la période d’avant guerre, il n’y en avait que quatorze. On a allongé les frontières de 20 mille kilomètres; les nouvelles frontières «tracées après longue réflexion » ont coupé les usines de leurs matières premières, les fourneaux de leurs mines de charbon, les économies de leurs marchés [...] Il est incontestable que la guerre moderne a donné un élan à la productivité industrielle et cela a eu plusieurs côtés positifs. Ces années ont représenté un grand essor sur le plan économique et technologique. La construction d’automobiles et d’avions, le raffinage du pétrol et l’industrie chimique, l’industrie électrique, l’industrie des colorants et l’industrie de l’acier fin, la construction de réfrigérateurs et la production de conserves et tout une



série d’autres branches industrielles se sont développées. » (Paul Kennedy : Apogée et chute des grandes puissances)

Hausse des prix en Europe en 1923 (niveau des prix d’avant guerre = 1) France 7 Autriche 14 000 Hongrie 23 000 Pologne 2 500 000 Russie 4 000 000 000 Allemagne 1 000 000 000 000 000

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



12




17. L’exercice porte sur le processus de formation de la classe des serfs juridiquement homogène. (court)

Analysez, en utilisant les documents et vos connaissances, comment et de quel point de vue la classe des serfs est devenue juridiquement homogène en Hongrie, aux XIV-XVe siècles.

„6. Ezen kívül bármely néven nevezett minden faluban, sőt még az udvarnoki és királynéi falvakban élő valamennyi szántóvető és szőlőbirtokos jobbágyainktól is – kivéve a fallal övezett városokat – ezek minden terményének és borának a kilenced



részét fogjuk beszedni, és a királyné asszony is be fogja hajtani, és a fent említett bárók és nem csak bármely birtokaikon élő minden szántóvető és szőlőbirtokos jobbágyuktól hasonlóképpen hajtsák be, és szedjék be azok minden terményének és borának kilenced részét a saját szükségletükre. És ha egyesek az imént említett behajtással kapcsolatban másként járnak el, az olyan ellenszegülőknek és jelen rendeletünk meghiúsítóinak a birtokain a terményeknek és bornak ama kilenced részét – bármiféle mérséklés és engedmény nélkül – a saját szükségletünk céljaira fogjuk behajtani.” (Nagy Lajos 1351. évi törvényéből)

« 6. De plus, nous, et Madame la Reine également, ferons collecter, auprès de tous nos serfs laboureurs et détenteurs de vignobles, de quel que village qu’ils soient, même des villages du palatin et de la reine (exception faite des villes entourées de murailles) le neuvième de tous leurs produits et vins. Et que tous les barons et nobles nommés précédemment perçoivent et collectent de même pour leurs propres besoins le neuvième de tous les produits et vins des serfs laboureurs et détenteurs de vignobles se trouvant sur n’importe lequel de leurs domaines. Et sur les domaines de ceux qui auront procédé autrement à la perception des susdites redevances, et auront contrevenu à notre présente ordonnance et l’auront violée, nous percevrons nous-mêmes, à notre propre usage, sans aucune remise ni concession, ledit neuvième des produits et du vin. » (Extraits de la loi de 1351 de Louis le Grand)

„10. Aztán megállapítjuk, hogy ha országlakosaink közül akármilyen rendű vagy rangú, a főpapoknak, báróknak, nemeseknek vagy más rendű embereknek a jobbágyai vagy parasztjai ellen valami jogi keresete lesz, aziránt először és elsősorban azoknak földesurai előtt kell törvényesen föllépni. És ha e falusiak vagy parasztok urai az igazságszolgáltatást megtagadnák, vagy annak eszközlésében késedelmeskednének, akkor hívja az ilyen földesurakat az igazságszolgáltatás megtagadása címén annak a megyének ispánja vagy alispánja vagy szolgabírái elé törvényesen perbe, amelyben az igazságszolgáltatás megtagadása megtörtént.” (Zsigmond 1405. évi, ún. nagyobb dekrétumából)

« 10. Nous décrétons ensuite que si quelqu’un fait une demande en justice contre les serfs ou paysans des habitants de notre pays, quel que soit leur titre ou privilège, qu’ils soient prélats, barons, nobles ou hommes issus d’un autre ordre, ils doivent s’adresser au tribunal du propriétaire terrien. Et si les seigneurs des villageois ou des paysans refusent de rendre justice ou s’ils tardent à le faire, ils seront cités devant le tribunal par le comes ou son remplaçant ou par les juges du comitat où le refus a eu lieu pour avoir refusé de rendre justice » (Extraits du décret dit « plus grand » de 1405 de Sigismond)

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



8



18. L’exercice porte sur l’histoire de la Transylvanie. (long) Justifiez, en utilisant les documents et vos connaissances, que le règne de Gabriel Bethlen représentait, en réalité, l’âge d’or de la Principauté de Transylvanie. Précisez dans votre réponse les conditions de la politique extérieure dans lesquelles le prince a réalisé cette apogée. „[…] a német császártól nagyon messzire vagyunk, valóban az oroszlán torkában vagyunk, s az oroszlán könnyen darabokra téphet és szétmarcangolhat minket, míg ő császári fölsége tanácskozik felőlünk […] Mégis: nem vagyunk törökök, akiknek azt kívánjuk, hogy bárcsak mindjárt pusztulnának s tűnnének el, akármit is hazudnak rólunk az emberek.” (Bethlen Gábor, 1623)

« [...] nous sommes très loin de l’empereur germanique, nous sommes vraiment dans la gueule du loup, et le loup peut facilement nous dépecer et nous déchirer pendant que Sa Majesté tient conseil à notre sujet [...] Pourtant, nous ne sommes pas des Turcs; nous souhaiterions qu’ils périssent et disparaissent immédiatement, contrairement aux mensonges que les gens racontent sur nous. » (Gabriel Bethlen, 1623)



La Hongrie à l’époque de Gabriel Bethlen

-az Erdélyhez csatolt hét vármegye (1621-1629): sept comitats attachés à la Transylvanie (1621-1629) -törököknek 1616-ban visszaadott terület: territoire restitué aux Turcs en 1616 iskola: école bányászok: mineurs habánok:Habans Pays : Morvaország: Moravie Lengyel Királyság: Royaume de Pologne Erdélyi Fejedelemség: Principauté de Transylvanie Villes, châteaux-forts : Nikolsburg: Nikolsbourg Bécs: Vienne Pozsony: Pozsony (Bratislava)

Körmöcbánya: Körmöcbánya Besztercebánya: Besztercebánya (Banska Bystrica) Jenő: Jenő Lippa: Lippa Kolozsvár: Kolozsvár (Cluj-Napoca) Nagyenyed: Nagyenyed Gyulafehérvár: Gyulafehérvár (Alba Iulia) Szeben: Szeben

Comitats: Abaúj: Abaúj Borsod: Borsod Zemplén: Zemplén Szabolcs: Szabolcs Szatmár: Szatmár Bereg: Bereg Ugocsa: Ugocsa Török Birodalom: Empire ottoman

Fleuves et rivières: Vág: Vág Duna: Danube Dráva: Drave Száva: Save Tisza: Tisza Kőrös: Kőrös (Criş) Maros: Maros (Mureş)

„Bethlen Gábor, amint a fejedelemségét elnyerte, az ország megcsendesítésére, békességnek, törvénynek helyreállítására, végházainak, várainak építtetésére fordítá elméjét, s mind moldvai, havasalföldi vajdákkal, lengyelekkel jó szomszédságot, barátságot szerezvén, s az országot a sok kóborlóktól, nyúzó-fosztóktól […] megtisztíttatta. Azonnal hogy tárháza [kincstára] valamit gyarapodni kezde […], székes helyén [Gyula]Fehérvárott, Radnóton, Alvincen, Balásfalván, Fogaras és



Várad váraiban nagy, friss, fejedelmi pompás építésű házakat építtetett vala, a végházaknak minden külső-belső szükséges épületjüket, fogyatkozásukat nagy szorgalmatossággal dicséretesen igyekezvén helyreállítani, megorvosolni. A sóaknák, arany-, ezüst-, higany és rézbányáknak műveltetéseket jó helyben állíttatta, és azoknak míveltetésére messzünnen is nagy költséggel azokhoz jól értő tudós főmestereket hozatott vala. De mindenekelőtt […] nagy szorgalmatossággal igyekezte az hazában scholákat építtetni, azokban deák széptudományokat taníttatni, a belgiumi, angliai akadémiákban tudós ifjakat nagy költséggel szakadatlanul feljáratni és taníttatni; a hazát református tudós keresztyén tanítókkal, tudós professzorokkal megékíteni fő gondja volt […] Bibliotechát, különb-különb tudományokhoz tartozó gyönyörűséges jó könyvekkel rakottat, olyat szerzett vala azon [ti. gyulafehérvári] kollegium szükségére, amelyeknek is megszerzése sok ezer tallérba kerülhetett […]” (Szalárdi János: Siralmas magyar krónikája, 1662) « Gabriel Bethlen, juste après avoir obtenu le titre de prince, a commencé à apaiser le pays, à rétablir la paix et la légitimité, à reconstruire les maisons des confins et les châteaux. Il a établi des relations de bon voisinage avec les voïvodes de Moldavie et de Valachie et a maintenu des liens amicaux avec les Polonais et il a chassé les vagabonds, les écorcheurs-pillards [...] du pays. Aussitôt que le trésor a commencé à se remplir [...], il a fait bâtir de grands et merveilleux nouveaux châteaux princiers dans son siège, à [Gyula]Fehérvár, à Radnót, à Alvinc, à Balásfalva, à Fogaras et à Várad tout en essayant de rénover assidûment les maisons à l’intérieur et à l’extérieur des châteaux des confins. Il a fondé les mines de sel, d’or, d’argent, de mercure et de cuivre aux endroits où il fallait le faire, et pour les exploiter, il a fait venir de loin et à grands frais des maîtres au grand savoir qui connaissaient bien leur métier. Mais tout d’abord [...], il s’est efforcé de faire construire des écoles dans la patrie, à y faire enseigner les Belles Lettres. Il a envoyé des jeunes dans les Académies de Flandre et d’Angleterre à grands frais pour qu’ils y suivent des études; son souci principal était d’orner son pays d’instituteurs et de professeurs réformés au grand savoir [...] Il a fait acquisition de magnifiques livres scientifiques pour la bibliothèque du lycée de Gyulafehérvár au prix de plusieurs milliers de thalers [...] » (János Szalárdi: Triste chronique de Hongrie, 1662) …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………..



12




19. L’exercice porte sur l’époque du dualisme. (court) Analysez, en vous appuyant sur les documents et vos connaissances, les effets du développement économique sur l’environnement et sur la société.

Atelier de montage de l’usine de construction mécanique des Chemins de fer hongrois (MÁV) à Budapest

„Közegészségi viszonyaink Pesten az ekkori időben a lehető legalantasabb fokon állottak. Az egész Duna-part a szomszéd városok mindkét oldalán szemétlerakásra használtatott.” (Báró Podmaniczky Frigyes a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke)

« Les conditions hygiéniques à Pest atteignaient un niveau extrêmement bas. Dans les villes voisines, les deux rives du Danube servaient de déchetteries. » (baron Frigyes Podmaniczky, président du Conseil des travaux publics de la capitale) „A folyószabályozásnak köszönhetően a Tisza 453 kilométerrel lett rövidebb, s ártere huszadára csökkent. Ennek következtében 26,5 ezer négyzetkilométer vált



megművelhetővé. Elhárultak az akadályok a közlekedés további fejlődés elöl is, az Alföld végérvényesen bekerült az ország gazdasági vérkeringésébe. A vasúthálózat kiépítése is könnyebbé vált, a fontos útvonalakon a réveket hidak váltották fel, a hajózás könnyebb és gyorsabb lett.” (A Tisza szabályozása) « Grâce à la régularisation des fleuves, la Tisza a été raccourcie de 453 kilomètres et son terrain inondable est devenu vingt fois plus petit, par conséquent on a rendu arables 26,5 mille km² de terre. Les obstacles au développement ultérieur des transports ont également disparu, la Grande Plaine a été définitivement intégrée à la vie économique du pays. La construction du réseau ferroviaire se faisait aussi plus facilement; sur les routes importantes, les passages fluviaux ont été remplacés par des ponts, la navigation est devenue plus facile et plus rapide. » (La régularisation de la Tisza)

Croissance de la population urbaine et rurale en Hongrie (1869-1890)

Lieu de résidence Population (en %)

1869 1890 1890

Budapest 6 9,3 12,6

Villes 18,4 18,8 19,3

Villages 75,6 71,9 68,1

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………....



20. L’exercice porte sur les répercussions des révolutions européennes de 1848. (long)

Présentez, en utilisant les documents et vos connaissances, les effets des courants idéologiques de l’époque et des mouvements révolutionnaires européens sur les événements de 1848 en Hongrie.

„Március elsején estve érkeztem Bécsbe […], s egyenesen Apponyihoz szállottam […] Még alig tettem meg a szokásos köszöntéseket, midőn felém nyújtották az aacheni újság legújabb számát, […] Elállott a lélegzet bennem, midőn Lajos Fülöp trónjának bukását és a francia respublica kikiáltását olvasám. Első szavam ez volt Apponyihoz: barátom, legföljebb három nap alatt Kossuth az örökös tartományoknak alkotmányt, Magyarhonnak felelős minisztériumot fog kívánni. Ezen megrázkódás után nem lehet többé az örökös tartományokban sem gátolni az alkotmányok létrejöttét. Tegyen tehát a kormány, míg nem késő.” (Dessewffy Emil visszaemlékezése) « Je suis arrivé à Vienne le soir du 1er mars [...], et je suis descendu directement chez Apponyi [...] A peine ai-je pu faire les salutations habituelles qu’on m’a tendu le dernier exemplaire du journal d’Aix-la-Chapelle, [...] J’ai eu le souffle coupé alors que je lisais que Louis Philippe avait été détrôné et la république française proclamée. La première phrase que j’ai adressée à Apponyi était la suivante: «mon ami, dans moins de trois jours, Kossuth demandera une constitution pour les provinces héréditaires et un gouvernement responsable pour la Hongrie.» A la suite de ce bouleversement, il n’est plus possible d’empêcher la rédaction de constitutions dans les provinces héréditaires. Que le gouvernement fasse quelque chose tant qu’il n’est pas trop tard.» (Les mémoires d’Emil Dessewffy) „De alkotmányos életünk is valódi képviseleti irányban igényel fejlődést, szellemi érdekeink a szabadság alapján ápolást követelnek. Honvédelmi rendszerünk nemzeti jellemünknek, s a honlakosok különböző osztályai érdekegységének alapján gyökeres átalakítást kíván, ez pedig úgy Fölséged királyi széke, mint hazánk bátorléte tekintetéből nem halasztható intézkedést tesz szükségessé. A magyar közállomány jövedelmeinek és szükségeinek számbavételét, és felelős kezelés alá tételét tovább nem halaszthatjuk, mert csak így teljesíthetjük azon alkotmányos tisztünket, hogy úgy Fölséged királyi székének díszéről, mint hazánk



8





közszükségeinek és minden jogszerű kötelességeknek fedezéséről sikerrel intézkedhessünk […] De arról is megvagyunk győződve, hogy alkotmányos életünk kifejtésére és nemzetünk szellemi és anyagi javára hozandó törvényeink csak az által nyerhetnek életet és valóságot, ha végrehajtásukkal minden más befolyástól független nemzeti kormány lesz megbízva […]” (Kossuth március 3-i felirati javaslatából) « Notre vie constitutionnelle doit se diriger vers l’instauration d’un système réellement représentatif, nos intérêts spirituels doivent être soignés selon les principes de liberté. Notre système de défense militaire a besoin d’une transformation radicale sur la base de la communauté d’intérêts des différentes classes sociales et en tenant compte de notre caractère national. Tout cela exige des mesures qui ne peuvent pas être reportées, c’est l’intérêt de votre Majesté ainsi que le nôtre. Nous ne pouvons plus tarder à recenser les revenus publics, à examiner nos besoins et à les mettre sous un contrôle responsable parce que nous ne pouvons pas accomplir autrement notre tâche constitutionnelle. Tout cela est indispensable pour que nous puissions prendre avec succès des mesures nécessaires dans le domaine du financement des besoins publics et de toutes les affaires de la vie judiciaire [...]. Mais nous sommes aussi convaincus que les futures lois à promulguer, dans le but de développer notre vie constitutionnelle et de contribuer à la prospérité matérielle et spirituelle de notre nation, ne seront réellement efficaces que si leur exécution est confiée à un gouvernement national hongrois indépendant de toute autre influence [...] » (Extraits de la proposition de loi du 3 mars de Kossuth)

„Olaszhon fényes egén a szabadság napja földerült […] Németország vidékein a fejedelmek alkotmányos institutiókkal ajándékozák és illetőleg gazdagíták népeiket. Mindenütt a népek, szinte úgy, mint uralkodók szíveiben a szabadság és alkotmány ütötte föl diadalos zászlóját; csak az ausztriai birodalom kapcsolatában élő nemzetektől látszék megtagadva azon vágyak valósításának reménye, melyeknek igazsága és méltányossága az emberiség törvényszerűségénél fogva minden gondolkozó előtt régen kétségtelenné vált; […] mivel egy százados mozdulatlanságban megkövesedett bürokrácia fölfogta a népek szózatát és akadályozá a fejedelmet, megérteni az időnek mellőzhetetlen szükségeit.” (A magyar követi kar nyilatkozata március 14-én)

« Le jour de la liberté est arrivé sous le ciel ensoleillé de l’Italie [...] Dans les différentes régions allemandes, les princes ont enrichi leurs peuples en leur accordant des institutions constitutionnelles. Partout les peuples jouissent des avantages comme si la liberté et la constitution avaient planté leur drapeau glorieux dans leur coeur et dans ceux des souverains. Seules les nations vivant dans le cadre de l’Empire d’Autriche sont privées de l’espoir de réaliser leurs aspirations dont la légitimité et la pertinence sont depuis longtemps devenues incontestables de l’avis de tous les penseurs; [...] puisqu’une bureaucratie figée dans l’immobilisme séculaire a entravé la demande des peuples et a empêché le souverain de comprendre l’air du temps.» (Communiqué du 14 mars de la délégation hongroise)



„[…] nekünk egy roppant föladat jutott, azon föladat, hogy a megindult mozgalomnak hazánkban is mutatkozó terjedésre nézve a gyeplő kezünkben maradjon; mert még ez így lesz, addig a mozgalmak alkotmányos kerékvágásban és ösvényen maradhatnak, és a szabadságnak, törvényszerű jognak, kikerülhetetlenül kivívandó diadalát polgárvér […] nem fogja fertőztetni […]” (Kossuth országgyűlési felszólalása a bécsi forradalom híre után) « [...] nous avons reçu une immense mission, c’est à nous de tenir les rênes au moment où le mouvement lancé commence à se propager dans notre pays. En effet, jusqu’à ce que les choses se passent ainsi, les mouvements peuvent garder leur cours et chemin constitutionnels. On va forcément conquérir la liberté et les droits de l’homme qui, ainsi, ne seront pas souillés par l’effusion du sang des citoyens [...] » (Discours parlementaire de Kossuth après l’arrivée de la nouvelle de la révolution de Vienne) „Uraim! […] Megjöttünk Bécs falai közül, hol az abszolutizmusnak századokon keresztül tartogatott rendszere összedőlt. (Harsogó örömkitörések.) Testvéri szeretettel fogadtattunk azon nép által, mely a szabadság kivívásának tettére Pozsony falai közül kapta a biztató szót. (Sokszoros éljen!) A mi közelségünk híre Ausztria számára az alkotmány megadásának perce volt. Mi hisszük és reméljük, hogy a szomszéd birodalom népei azon alkotmányt, mely most szóban van, tetté fogják érlelni.” (Kossuth beszéde, 1848. március 17.) « Messieurs, [...] Nous sommes arrivés d’entre les murs de Vienne où le système de l’absolutisme, soutenu pendant des siècles, s’est effondré. (Cris de joie retantissants.) Le peuple, qui a été encouragé d’entre les murs de Pozsony à conquérir sa liberté, nous a reçus dans une amitié fraternelle. (Ovation multiple!) Pour l’Autriche, la nouvelle de notre approche a marqué le moment où la constitution a été accordée. Nous espérons et nous sommes même persuadés que les peuples de l’empire voisin mettront en place la constitution qui leur est promise en ce moment. » (Discours de Kossuth, le 17 mars 1848)

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...





12



Points pour l'épreuve 16 21. L’exercice porte sur l’histoire de la Hongrie pendant la Seconde Guerre mondiale.

(court) Présentez, en vous appuyant sur les documents et vos connaissances, les actions des mouvements antifascistes et pacifistes en Hongrie. Chronologie: mai 1944 Formation du Front Hongrois, organisation qui rassemble

toutes les forces politiques qui s’opposent aux Allemands. le 9 novembre 1944 Formation du Comité de Libération de l’Insurrection Nationale

de Hongrie sous la direction d’Endre Bajcsy-Zsilinszky et de János Kiss.

novembre-décembre 1944 Les dirigeants sont arrêtés et exécutés. „Nem elég az írott szó, és nem elég a vallomás […]: több kell ennél: cselekvő szolidaritás mindazokkal, akik hasonlóan gondolkodnak.” (Szakasits Árpád vezércikke a Népszava 1941. december 25-i számában) « Les mots écrits et les déclarations ne sont pas suffisants [...]: il en faut plus: une solidarité active avec ceux qui réfléchissent de la même manière. » (Éditorial d’Árpád Szakasits dans le numéro du 25 décembre 1941 de Népszava) „Szükségesnek tartottuk egy olyan országos társadalmi megmozdulás életre hívását, amely életképes keretet adhat különféle kezdeményezéseknek […] a bizottság önmagában és nem önmagáért akar élni. Szükség van az egész magyar társadalom megmozdulására.” (Magyar Történelmi Emlékbizottság felhívása 1942-ben) « On pensait qu’il était nécessaire de donner naissance à un mouvement social de niveau national tel qu’il pourrait assurer des cadres viables aux différentes initiatives[...] le comité veut vivre par lui-même mais il ne veut pas vivre juste pour lui-même. La mobilisation de toute la société hongroise est indispensable. » (Appel du Comité de Mémoire Historique Hongroise en 1942)



„A német hódítók és cinkosaik kiverése, béke a szövetségesekkel, s minden ízében demokratikus, szabad Magyarország alapjainak lerakása. […] Mindenki felelős tetteiért a nemzet ítélőszéke előtt, amint a nemzet is felelősséggel tartozik magatartásáért a népek ítélőszéke előtt.” (Magyar Front kiáltványa 1944-ben) « Chasser les conquérants allemands et leurs complices, conclure la paix avec les alliés, et mettre en place les fondements d’une Hongrie libre et démocratique dans tous les domaines. [...] Chacun est responsable de ses actes devant le tribunal de la nation, de même que la nation est également responsable de son comportement devant le tribunal des peuples. » (Déclaration du Front Hongrois en 1944) …………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



8





22. L’exercice porte sur la situation du peuple juif. (long) Analysez, en utilisant les documents et vos connaissances, l’histoire de l’antisémitisme en Hongrie entre les deux guerres mondiales.

„1. § A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra az 1920/21-ik tanév kezdetétől csak oly egyének iratkozhatnak be, kik nemzethűségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók és csak oly számban, amennyinek alapos kiképzése biztosítható. 3. § […] Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctized részét.” (Az 1920. évi XXV. Törvény) « § 1. A partir du début de l’année scolaire 1920/21, seules les personnes qui, sans le moindre doute, sont fiables du point de vue de leur fidélité à la nation et du point de vue moral, pourront s’inscrire dans les universités, à l’université technique, à la faculté des sciences économiques de Budapest et dans les académies de droit. Par souci de donner une formation approfondie aux admis, le nombre des places sera limité. § 3. [...] Lors de la remise de l’autorisation, en plus de la fiabilité nationale et morale, il faut faire attention d’une part aux aptitudes intellectuelles des candidats, d’autre part à ce que la proportion des jeunes appartenant aux différentes races et aux minorités nationales atteigne, si possible, la proportion nationale de ces races et minorités ou bien, au moins, les neuf dixièmes de celle-ci. » (La loi XXV de l’année 1920) „4. § A sajtókamara, úgyszintén a színművészeti és filmművészeti kamara tagjaiul zsidók csak olyan arányban vehetők fel, hogy számuk a kamara összes tagjai számának húsz százalékát ne haladja meg. […] 7. § Ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarák tagjaiul a 4. § első bekezdése alá eső személyeket csak olyan arányban lehet felvenni, hogy számuk az összes tagok számának húsz százalékát ne haladja meg […].” (1938. évi XV. törvénycikk a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról) « § 4. Les Juifs peuvent être admis dans les Chambres de presse, de théâtre et de cinéma dans une proportion qui ne dépasse pas les vingt pour cent de l’effectif total de la chambre. [...] § 7. Les personnes désignées dans le premier alinéa du § 4. peuvent être admises dans les Chambres de médecine, d’ingénieurs et à l’Ordre des avocats dans une proportion qui ne dépasse pas les vingt pour cent de l’effectif total [...]. » (L’article de loi XV de l’année 1938 sur la garantie d’un équilibre plus juste de la vie sociale et économique)



„5. § Tisztviselőként vagy egyéb alkalmazottként zsidó nem léphet az állam, törvényhatóság, község, úgyszintén bármely más köztestület, közintézet vagy közüzem szolgálatába. […] 7. § Az egyetemek és a főiskolák első évfolyamára zsidót csak olyan arányban lehet felvenni, hogy a zsidó hallgatók (növendékek) száma az egyetem vagy a főiskola illető karára (osztályára) felvett összes hallgatók (növendékek) számának hat százalékát […] ne haladja meg. […]” (1939. évi IV. törvénycikk a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról) § 5. En tant que fonctionnaires ou autres employés, les Juifs ne peuvent pas entrer au service de l’État, des autorités territoriales, d’une commune ni de tout autre corps de la fonction publique, d’une institution publique ou d’un service public. [...] § 7. Les Juifs ne peuvent être admis en première année dans les universités et les écoles supérieures que dans une proportion où le nombre d’étudiants (élèves) juifs ne dépasse pas les six pour cent [...] de l’effectif total des étudiants (élèves) reçus à la faculté (au département) en question de l’université ou de l’école supérieure [...] » (L’article de loi IV de l’année 1939 sur la limitation de l’influencce des Juifs dans la vie publique et économique) „A magyar államot illetően […] elvethetjük azt a Horthy-rendszer védelmében a konzervatívok által gyakran hangoztatott mentséget, mely szerint a németek és a hazai szélsőjobb elvárásait fokozatosan […] kielégítő zsidótörvények azt a célt szolgálták, hogy elhárítsák a megszállás és egy véres zsidóüldözés veszélyét. Még ha elismerjük is az efféle szándékok és […] megfontolások jelenlétét a Bethlen- és Kállay-féle konzervatív vezetőknél, sőt magánál Horthynál is, tény marad, hogy a […] kormányok […] »teljesen törvényesen« szoktatták rá (oktatási rendszerük, az antiszemita propaganda és a […] megkülönböztető intézkedések révén) a magyar társadalmat a zsidók peremre szorításának gondolatára, arra, hogy az emberi méltóság tisztelete nem érvényes rájuk.” (Fejtő Ferenc történész, 2000) « En ce qui concerne l’État hongrois [...], on peut rejeter l’excuse, souvent citée par les conservateurs pour défendre le régime Horthy, selon laquelle les lois antijuives satisfaisant petit à petit aux exigences allemandes et à celles de l’extrême droite hongroise [...] avaient comme objectif d’éviter le danger d’une occupation éventuelle ou d’une persécution sanglante des Juifs. Même si on reconnaît que les dirigeants conservateurs comme Bethlen, Kállay ou même Horthy avaient des intentions et [...] et des conceptions de la sorte, c’est un fait que [...] les gouvernements [...] ont habitué la société hongroise « d’une façon tout à fait légitime » (à l’aide du système éducatif, de la propagande antisémite et [...] des mesures distinctives) à l’idée de pousser les Juifs à la périphérie de la société, et à négliger le respect de la dignité humaine à leur égard. » (Ferenc Fejtő, historien, 2000)

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



12






Points

maximum Points

obtenus I. Test 44 II. Essais : 13. Le mercantilisme 7 14. La monarchie constitutionnelle en Angleterre 16 15. La politique extérieure de Mussolini 7 16. L’économie des années 1920 16 17. La formation de la classe des serfs juridiquement homogène 7 18. L’âge d’or de la Transylvanie 16 19. La vie économique de l’époque dualiste 7 20. La révolution de 1848 et l’Europe 16 21. Les mouvements pacifistes en Hongrie 7 22. La situation du peuple juif en Hongrie 16 II. Essais 46

Total des points de l’épreuve écrite 90

Date professeur correcteur

points obtenus arrondis au nombre

entier / elért pontszám egész számra kerekítve

valeur des points arrondis au nombre entier, saisi dans le

programme / programba

beírt egész pontszám

I. Test / Egyszerű, rövid feladatok

II. Essais / Szöveges, kifejtendő feladatok

professeur correcteur / javító tanár

le secrétaire du jury aux examens / jegyző

Date/Dátum Date / Dátum

2012. május 9. francia nyelven ÍrÁsbeli vizsga ...írásbeli vizsga, i. összetevő 5 / 20 2012....

Documents