20091106 jav
TRANSCRIPT
Pénzügytan MBA
Dr. Széles Zsuzsannaegyetemi docens
2009. november 6.
I. Pénzügyi politika
A pénzügyi politika a gazdaságpolitika szerves része. Olyan állami intézkedések összessége,
amelyeknek fő célja az áru- és pénzmennyiség makroszintű összehangolása.
Felépítése:- Monetáris politika- Költségvetési politika- Devizapolitika
II. A pénzügyi rendszer szerepe a gazdaságban
A pénzügyi rendszer a pénzeszközök forgalomba hozatalát, azok ideiglenes és végleges átcsoportosítását, elosztását, újraelosztását, a pénz- és tőkepiaci mozgásokat, valamint a nemzetközi pénzfolyamatokat foglalja magában.
A pénzügyi rendszer főbb elemei: az állami költségvetés (a fiskális szféra), amely a
központosított jövedelmek elosztását és újraelosztását jelenti, a pénz- és hitelrendszer (a monetáris szféra), amely a
meglévő pénzeszközök kezelését, átcsoportosítását, a pótlólagos pénzmennyiség kibocsátást végzi,
a nemzetközi pénzügyek (deviza ügyletek), amely a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő elszámolásokkal, a valuta- és deviza árfolyamokkal foglalkozik.
A pénzügyi rendszer összetevői azok az intézmények, szervezetek, amelyek megvalósítják az állam pénzügyi politikáját a pénzügyekre vonatkozó jogszabályok, törvények, rendeletek irányítása mellett.
II.1. A gazdaság és a pénzügyi rendszer
A gazdasági rendszer
Föld és egyéb természeti erőforrások
Termékek áramlása
Pénz áramlása
Áruk és szolgáltatásokMunkaerő és vállalatvezetési ismeretek
Tőkejavak
A csere a pénz közvetítésével jön létre.
II.1 A gazdaság és a pénzügyi rendszer
Erőforrások allokációja a leghatékonyabb -> direkt gazdaságirányítás
A tökéletes piac ismérvei:- A piaci szereplők tökéletes informáltsága,- A piaci szereplők közül mindenki árelfogadó- Nincsenek eladók, vámok és egyéb torzító külső hatások stb.
II.1 A gazdaság és a pénzügyi rendszer
A gazdasági körforgás
Termelés (üzleti ésKormányzati szféra)
Fogyasztás (háztartások)
Fogyasztási kiadások
Termékek és szolgáltatások
Jövedelem
Munkaerő
II.1 A gazdaság és a pénzügyi rendszer
A csere helyszíne a piac. Az ár a piaci helyzet és alku pozíció kérdése.
A gazdasági rendszerben 3 piaci típus van:- az erőforrás piac,- a termékpiac,- a pénzügyi piac.
II.2 A pénzügyi piac és a pénzügyi rendszer
Megtakarítás
-> a jövedelemnek a fogyasztásra el nem költött része
-> a jelenbeni pénzüket jövőbeni pénzre szóló követelésre cserélik a pénzügyi piacon
A pénzügyi rendszer
A megtakarítások felhasználói(üzleti és kormányzati szféra)
Megtakarítók(háztartások)
Pénzáram
Pénzügyi eszközök, jövedelmek és pénzügyi szolgáltatások árama
II.2 A pénzügyi piac és a pénzügyi rendszer
Amikor a megtakarítás befektetéssé válik 3 utat különböztetünk meg:
- A megtakarítás a befektetőnél képződik (önfinanszírozás)- A megtakarítók pénze újraelosztással kerül a befektetőkhöz (végleges,
ideiglenes)- Hitelrendszerben – ker.bankok pótlólagos pénzteremtése
II/3 A megtakarítás és befektetés kapcsolata
Jövedelem = Y Megtakarítás = S Fogyasztás = C Befektetés = I Kormányzati kiadás = G Nettó export (X-M)
Y=C+I+G+(X-M)
S=Y-C
S-I=G-T (adó)
II.4 A pénzügyi piacok csoportosítása
Pénzügyi piacokat négyféle szempont szerint csoportosíthatjuk: Pénz és tőke piacok. Nyílt és zárt piacok. Elsődleges és másodlagos piacok. Azonnali és határidős piacok.
A pénzpiacon a pénzek cseréje az alábbi közvetítő szerepet betöltő eszközök segítségével bonyolódik:
rövid lejáratú betétek és hitelek, rövid lejáratú állami értékpapírok, váltók, egyéb rövid lejáratú értékpapírok
A tőkepiacok eszköztárába a következő eszközök tartoznak: hosszú lejáratú hitelek és betétek, kötvények, részvények, záloglevelek, egyéb hosszú lejáratú értékpapírok
III. A pénz időértéke
A pénz időértékét a kamatlábbal fejezzük ki.
A modern pénzügyek talán legfontosabb két alapelve: Egységnyi mai pénz értékesebb, mint egységnyi
jövőben esedékes pénz. Ezt az elvet a pénz időértékének elveként is szokták emlegetni.
Egységnyi biztos pénz értékesebb, mint egységnyi kockázatos pénz.
A jövőbeli érték azt mutatja meg, hogy a ma befektetett egységnyi pénzösszeg mekkora összegre növekszik egy előre meghatározott időtartam végére a számításba vett kamatláb alapján.Kamat összegének meghatározása: k= az éves kamat összege, PV = a betétként elhelyezett
pénzösszeg; r = a kamatláb.
Kamatlábidő: azt az időtartamot, amelyre a kamatláb vonatkozik, kamatlábidőnek nevezzük.
A pénz jövőbeli értékét egyszerű kamatozással, vagy kamatos kamatozással számíthatjuk.
Kamatos kamat: FV = PV × (1+r)n
FV= jövőbeli érték; n = évek száma; r = éves kamatláb; PV = kezdő pénzösszeg.
Az (1+r)n tényezőt kamattényezőnek is szokták nevezni.Összességében megállapíthatjuk, hogy annál nagyobb ugyanakkora
összegű jelenlegi pénz jövőbeli értéke, minél magasabb a kamatláb, és minél hosszabb a pénzösszeg lekötési ideje.
III.1 Jövőérték
A jelenlegi pénz jövőbeni értékét a következő tényezők befolyásolják:
a jelenlegi pénzösszeg nagysága, a pénzlekötés időtartalma, a kamatláb, valamint a kamatszámítás módja, a kamatfizetés gyakorisága
III.2 A pénz jelenértéke
A jövőbeni pénz jelenlegi értékét úgy kapjuk meg, hogy a jövőbeni pénzösszeget egy kamatrátával diszkontáljuk.
A diszkontálás a kamatszámítás ellentétes művelete, vagyis jövőbeni pénzek átszámítása jelenlegi pénzre. PV = Ö × 1/(1+r)n
Az „n” év múlva esedékes pénzbevétel jelenértékén azt a pénzösszeget értjük, amely, ha ma rendelkezésünkre állna „n” év alatt olyan összegre növekedne, mint a jövőben ugyanezen idő alatt esedékes összeg.
A jövőbeli bevétel mai értékét a következő tényezők befolyásolják:
a jövőbeli pénzösszeg nagysága, a diszkontráta mértéke, a bevétel jelentkezésének időpontja.
A jelenérték annál nagyobb, minél nagyobb a jövőbeni pénzösszeg, minél kisebb a diszkontáláskor alkalmazott kamatláb, s minél kevesebb idő telik el a jelenidőpont és a jövőbeni pénzbevétel felmerülésének időpontja között.
III.3 Nettó jelenérték
Fogalma: a jövőbeni pénzáramlás jelenértékeinek és a jelenbeni pénzáramlásnak a különbsége
Jövedelmezőségi index:
01 )1(
PVr
FVNPV
n
it
0
1 )1(PV
rFV
PI
n
it
III.4 A kockázat hatása
III.5 Annuitás
Az olyan pénzáramlásokat, amelyekben az egyes évek jövedelmei, illetve pénzkiadásai azonos nagyságúak, annuitásnak nevezzük.
Annuitás (évjáradék) jelenértéke
Örökjáradék
A pénzáramlás minden eleme megegyezik, valamint végtelen számú tagból áll.
Az olyan annuitást, amelynek nincs lejárata, örökjáradéknak nevezzük.
PV=C/r
Növekvő örökjáradék
Végtelen számú elemből áll, és az egyes elemek értéke állandó növekedést mutat.
PV=C/(r-g)