2009. mÁjus megjelenik minden év májusában 9. szám

Hejh, földi éltünk múlva múl:Egymást váltják föl nemzedékek.Szavára Isten végzetének,Támadnak, érnek, tűnnek.Új magról zöldel új vetés.S ez is megérve, széjjelszórva,Porrá lesz kérlelhetetlenül,S ősök porával elvegyül.Eljő, eljő, s int majd az óra,Midőn nekünk is menni kell,S helyünket más foglalja el.

Hatvan város elhunytak anyakönyvénekelső oldaláról, mely az 1700. évtől vanvezetve. (E vers későbbi bejegyzés.)

PALÁST RÉGI ARCULATÁRÓL

Egy falu szépségét, vonzerejét nemcsupán idilli fekvése, dalmahodó hegyei,csengő patakjai jelentik, hanem lakóinaklelkisége, szellemisége, közösségi értékei is.

Innét töltekeztem már gyermekkorom-ban is Paláston.

Mesevilág és költészet szépítette a sze-gényes falusi életkörülményeket akkor.Villanytalan, sáros utakon járt a valóság,de színesen röpködött a képzelet, s vará -zsolt a tollfosztások, fonók, tengerihántá-sok esti együttlétébe álomvilágot. Griffma -da ras meséket hallgathattam öreg néni-kéktől, ki tudja, hány századdal régebbrőlküldték az ősök, talán még az avar időkből.Balladákat hajtott a népi tehetség fája. Havalami megrázó esemény történt a faluban,egykettőre versbe fonták, énekké örökítet-ték. (Bognár Béla bánatát meghalt szerel-mese miatt, Janóvszky Pista öngyilkossá-gát, mikor a cséplőgép fél karját levágta, agyermekgyilkos Margit sorsát sokat éne-kelték.) A szónak, a versnek, a nyelvi gaz-

dagságnak mindig volt mestere. Sosemfelejtem el Velebni Margit nénit, aki min-den ünnepi alkalomra köszöntőt mondott,sudár termetével bátran kiállt a sokadalomelé, s szívre hatóan tudott beszélni mindenpapír nélkül! Pedig milyen nehéz életevolt! Első világháborús hadiözvegyként ötgyermeket nevelt fel egyedül.

Úgy érzem, a palástiakban költői vénalakozik. S aki nem is ír verset, az is szere-ti, élvezi.

A palócokra általában jellemző vallá-sosság is meghatározta a palástiak életét.Miséken, ünnepi alkalmakon a templomzsúfolásig megtelt. Ám nemcsak a köte-lező előírásoknak tettek eleget, buzgósá-guk ezen is túlterjedt. Februárban 9 esténkeresztül „bernadettkát” tartottak. Egy-egycsalád adott ehhez helyet. Márciusbanugyanígy a „józsefka” járta. Ezeken az estiájtatosságokon rózsafüzért imádkoztak,énekeltek. Távozáskor illendően megkö -szönték a „helyet”. Szegényebbeknél pénztis tettek le, mint a templomban a persely-pénzt szokás. Ezeken az alkalmakon férfi-ak is részt vettek, nemcsak az ájtatos fehér-nép.

A Mária-kultusz nagyon mély voltPaláston. Több Mária-szobros kápolnács -ka, „káplonka” tanúsítja. Hiszem, hogy ezis ősi hagyomány, örökölt ragaszkodásBoldogasszonyhoz, aki népét mint BabbaMária vezette ide Mezopotámiából.

Papjukat, kántorukat igen megbecsül-ték. Kiálltak értük, ha kellett. Ennek egyikemlékezetes példája volt a híres „éjfélimise” 1945-ben. Ez volt az előzetes ese-mény. Az történt, hogy az éjféli mise előttnéhány szlovák szervezkedni kezdett, s akántort rá akarta venni, hogy a mise felén

Palásthyak • 2009. május 1

A

PALÁSTHYAK2009. MÁJUS Megjelenik minden év májusában 9. szám

szlovákul énekeljen. Ez nem lett volnajogos kívánság, akkor alig volt még 8-10szlovák a faluban. Meghallván ezt a ma -gya rok, egyenesen megmondták a kántor-nak, Varsányi Istvánnak, hogy:

– „Ha a tótok elkezdenek itt okoskod-ni, lehagyigáljuk őket a kórusról!”

(No, szép kis éjféli mise lett volna abból!)A kántor (édesapám) szívesen engedett

a parancsnak.Node másnap őt is, a papot is elhurcol-

ták a csendőrlaktanyára mint lázadókat.Mikor ezt a nép megtudta, nagy tömegbenvonult a laktanya elé, s követelte, hogyadják ki papjukat, kántorukat. Némi kődo-bálás is történt… A csendőrség engedett.

Volt akkor még erő, tartás, magyarság-tudat a faluban.

Édesapám gyakran emlegette, hogyantűzték ki minden évben Szent István-napéjjelén a magyar zászlót a faluban. Ez mégaz első, a benesi republika idején történt.Tilos volt a nemzeti érzelem minden külsőmegnyilvánulása akkor. Apám összebe-szélt néhány legénnyel – volt tanítványával– s valamilyen magaslaton mindig megje-lent a zászló augusztus 20. éjszakáján. Acsendőrök mérgelődtek, a zászlót elko-bozták. (Az iskola padlásán volt belőle tar-talék…) Igen gyanakodtak apámra, de nemtudtak semmit rábizonyítani. Tanítványainem árulták el…

Amikor már nagyon szorongatta őt acsen dőrség, azt ajánlotta nekik, hogy aug. 20-aéjjelén velük fog járőrözni. Ha akkor is tör -ténik valami, láthatják, hogy nem ő a ludas.

Az ajánlatot elfogadták. Apám jó előremegbeszélte a bátor kis gárdájával, holrejtőzzenek el. Majd mikor ő arra halad acsendőrökkel, erősen megszívja a szivar-ját. Az utcák teljesen sötétek lévén, ennyifényjelzés tudatja a legényekkel, merremegy a csendőrjárőr, velük a kántortanító.Ekkor cselekedhetnek… Másnap reggel acsendőrlaktanya padlásablakából lengett kia magyar zászló…

A palócokat már Mikszáth Kálmán is„jó palócoknak” nevezte. Ő is ismerte őket,sok jót látott bennük. Elmondható ez a pa -lás ti népről is. Jószívűek, vendégszeretők.

Nem túlzás, hanem valóságos tapasztalás,hogy a pincék előtt nem haladhatott el úgysenki fia, hogy be ne hívták volna egypohár borra. (Ha történetesen sok pinceajtóvolt nyitva, nagyon óvatosan kellett ellopa-kodni, mert annyi „pohár bort” nem győ -zött volna az ember…)

Amikor 1945 tavaszán hazatértünkmenekülésünkből Palástra, üres, kifosztottházunk árulkodott a „felszabadítók” jelen-létéről. A szó szoros értelmében nemmaradt semmink. Még a bútorokat is felha-sogatták a ruszkik tüzelőnek.

A palástiak nem hagytak éhen veszni.Aki 7 kenyeret bevetett a kemencébe,egyet nekünk hozott belőle. Aki libátvágott, a máját adta oda. Annyi krumplithordtak össze, hogy 7 zsákkal még vetet-tünk is belőle. A benesi dekrétumok meg-fosztották szüleimet állampolgárságuktól,tanítói állásuktól. Pusztán a kántori jövede-lem maradt, mert az egyházi volt, termé -szetben kaptuk, s a falu hűségesen meg isadta. Így élhettünk meg 2 évig tanítói fize-tés nélkül.

Nem tudom, hány falu tette volna ezt így…Azóta 3 különböző községben is él -

tem. Össze tudom hasonlítani lakóikat, lat -ra vethetem belső értékeiket.

Palástnak egyik sem ér a nyomába!Varsányi Viola

2 Palásthyak • 2009. május

Palást, látkép a templommal 2004-ben

HŰSÉGNYILATKOZATPALÁSTHOZ, FENNÁLLÁSÁNAK

840. ÉVFORDULÓJÁN1996. augusztus 10.

Honnan ered a neved, Palást?Rétjeid üde zöldje, lankáid smaragd -

szőnyege sugallta ezt az elnevezést?A hegyek óvó karéja, amely körülöleli

a völgyben megbújó falut, elpalástolva, véd -ve ellenségtől, rossz szomszédtól, ahogyDugonics András írta le históriájában?

Tarka szövésű palást… Ráhímezte ma -gát a történelem is. A Kutyahegy oldalábanásító Kőlyuk látta a vad tatár hordákat, s el -rej tette előlük a lakosságot. A barlangon át -folyó kristálytiszta vizű Bábapatak csillapí-totta a félelemtől tikkadt emberek szomját.

A Dali-réteken 1552-ben véres ütközetetvívott a bányavárosokat védő királyi sereg ésa török. Vajon hányan porladnak a Dali-rétföldjében török, német, magyar daliák?

Az útkereszteződésnél álló kereszthelyén a karóba húzott Koncz Ambrus bírószenvedett kínhalált falujáért.

Tarka szövésű palást… Ráhímezte szí-neit az itt élők képzelete, művészete, szo-kásvilága, mindennapi munkája is.

Téli fonók, tollfosztások, józsefkák ésbernadettkák összejövetelei rémlenek felelőt tem. Imák és mesék, griffmadárról ésevetlonocról… Kenyérsütés házi kemencé-ben. Ila néni tejfölös lángosa… A pincesorvidám szüreti lármája… „Puttonyos, mikorszólok, itt ugross!”

Képzeletem mesés palástja a gyermek-kor aranyszálaiból kivarrva… Játék a rétena libalegeltető gyermeksereggel. Fürdéseka Korponában. Virágszedés, hintés az Úr-napi körmenetben… Sóskaszedés, gombázás.A Honti-napokon palásti népviseletben táncdudaszóra… Ostyahordás karácsony előtt…

A Sipka-oldal álmodó csöndje. Nagy -szü lők, rokonok, kistestvérek sírja. Gyöke -rek, amelyekkel összeköt az élet, akkor is,ha elvágta a kegyetlen történelem.

Feledhetetlen szülőfalum!Jó lenne, ha a te földed borulna rám

utoljára és takarna be, királyi Palástom!Varsányi Viola

IMÁDSÁG SZENT GYÖRGYHÖZ,a százéves palásti templom védőszentjéhez

Sárkányölő Szent György, vitéz, hős dalia,Elibéd járul most Palást minden fia.Te vagy őrzője százéves templomunknak,Hallgasd meg e napon sok kérő szavunkat!De előbb vedd hálánkat, köszönetünket,Hiszen annyi bajtól megőriztél minket,Két háborútól is megvédted templomunkS véle a falut is. Élünk és megvagyunk.Vannak bár sebeink, bévül hordozottak,Mik halálig fájtak sok eltávozottnak.Róluk emlékezünk, kik száz év alattE templomba jártak, éltek, fohászkodtak.S rég elpihentek a Sipka-hegy tövében,Vagy a messze távol idegen földjében.Köszönet azokért, akik sokat tettekPalástért… dolgoztak, alkottak, szenvedtek.Először őt említse meg a kegyelet,Ki falujának templomot emeltetett,És erős iskolát építtetett nekünk,Nagy név viselője, Palásthy püspökünk.Ezzel ránk is bízta erkölcsi parancsát:Ne hagyjuk veszni a templomot, iskolát!Ha sárkány fenekszik hitünkre, nyelvünkre,Sárkányölő Szent György, siess védelmünkre!Imádkozz értünk, hogy adassék békesség,Viruljon a falu, család és emberség.Zöldelljen a Csongrád, Kutyahegy és Drázga,Hívogasson kedves, halk borozgatásra,Őrizze az ősi vendégszeretet,Ne vad ricsaj töltse a szőlőskerteket.Mert a modern kornak sokféle sárkányaTör a többszázados régi hagyományra.Védj meg, Sárkányölő, hitet eszmét, szokást,Romboló erőknek álljon ellen Palást!Ősi, szép kemencék melege maradjon,A családi élet szét sose szakadjon.Őseink, kik már rég fölballagtak hozzád,Reánk a hűségben megmaradást hagyták.Segíts megőrizni azt az erős lelket,Mely minket is Isten házává emelhet.S őrizd mindenkor templomod közösségét,Hogy a jövő ezred is növelje népét!Százéves templomunk, falunk büszkesége,Évszázadokon át mutasson az égre.Zengjen át harangja völgyön, dombon, hegyen,Válasz rá két patak csengő habja legyen.Szent György, hősi szent, hitünknek daliája,Tedd, hogy álljon Palást, Palócföld végvára!

Varsányi Viola


KIRÁNDULÁS A MÚLTBA

„Blasko bácsi! Holnap reggel Palástramegyünk és csak este jövünk vissza”,mondta édesanyánk az udvaron álló Blas -kó nak. Történt ez egy kora nyári napon,valamikor az ezerkilencszáznegyvenesévek elején Felsőturon…

Blasko, idős korára való tekintettel,könnyű munkát és „bácsi” címet kapott.Így lett belőle urasági kocsis. Mi, mint„tízévesek”, a kirándulás hírének hallatáramajd kibújtunk a bőrünkből örömünkben.

Másnap a két ló a homokfutóval elre-pült Palástra és mintegy félóra múlva mára helyi templomot csodálhattuk. Enneképítését ugyanis a saját és az Úr dicsőségé-re Palásthy Pál címzetes püspök kezde-ményezte és fizette. Sajnos, hogy emiatt azépségben fennmaradt Árpád-ház kori tem-plomot le kellett rombolni. De hát nincsenöröm üröm nélkül. Ezek után átgyalogol-tunk a kastélyba.

Nálunk a barokk-kori vidéki úrilakokáltalában földszintes, téglalap alapú épüle-tek. Középen van a nagy ebédlő, ettől job-bra és balra vannak a szobák. A szobákszáma attól függött, hogy mennyi pénz tel-lett az építkezésre. A szobák egymásbanyílnak, de a szobákba egy hosszú folyo-sóról is be lehet menni. A mellékhelységekis erre a központi folyósóra nyílnak. Ennekaz egyszintes épületnek a neve „magyarul”kúria, míg a kétszintesé kastély. Ezért kas-tély a palásti úrilak.

Ebben a kastélyban két lakót találtunk,az egyik a birtok intézőjének, Obuch Bélabácsinak a fia volt és a kastély gondnokifeladatait látta el. Ő később Orgoványiramagyarosította nevét. Míg a másik lakóegy orosz menekült volt a cári időkből, abecenevén Kolának hívták (az oroszNikoláj után). Kolát mint később megtud-tuk, kémkedésért a német megszállás alatta németek kivégezték. Mi mint gyerekek,egyáltalán nem értettük, hogy mit lehetkémkedni Paláston. A kastély igen rideg-nek és barátságtalannak tűnt nekem.Valószínűleg azért, mert a kastély tulajdo-nosai, a német Thyssen iparbáró család

tagjai, csak hébe-hóba jöttek ide nyaralni.Annál inkább megtetszett nekem a parkbantalálható bungaló, amit az egyik német csa-ládtag kelet-afrikai vadászútjáról hozottemlékbe. Ez állandóan izgatta a fantáziá-mat és ezért többször ellovagoltunk Palást -ra az öcsémmel. (Abban az időben ugyanisa „tízévesek” szabadon mozoghattak. Nemvolt veszély, igen kevés volt a gép, a véreb,és a gonosz ember. Ezért a mai fiatalokmár nem is tudhatják, hogy mi az igazi sza-badság.)

A kastély ridegségével ellentétben azIvánka-kúria melegsége meglepett ben-nünket. Ugyanis ide mentünk később ebé-delni és séta utáni teára. Itt egy idős özvegy-asszony lakott szintén özvegy leányával. Akúriából szinte áradt a nyugodt békés világa kint dúló háború dacára, az a világ,amiről a mai embernek már fogalma sincs.(Így aztán nehéz azt megvalósítani, amirőlaz embernek még fogalma sincs. No, demaradjunk Palástnál.)

A fiatal Orgoványi, sajnos a keresztne-vét már elfelejtettem, meghívott bennün-ket, Andrást és engem szarvaslesre. Palást -ról mentünk ugyancsak homokfutóval avagy félnapi járásra lévő vadász-szállásra.Ott is aludtunk, hogy kora reggel még idő -ben fent legyünk a kilátón. Szarvast nem,de annál több őzet láttunk legelni. Megcso -dál tuk a hegyes-völgyes táj szépségét, acso dá latosan megmaradt öreg, fejszét sohanem látott fákat. Egy igazi és valódivadászvacsora után, másnap hazamentünk.

A történetnek itt nincs vége, még sok -szor voltunk Paláston a kastélyban, azIvánka-kúriában és Obuch Béla bácsinál,biciklivel, lóháton és homokfutóval. Egy -szer még Moppie nénivel és leányával is (aThyssen családból) sikerült találkoznunk.Így végül is ők mutatták meg nekünk akastély minden zegét-zugát. (Bizony régenvolt kastély, természet, jó levegő és kék ég,ma viszont van autó, televízió, mosogató-gép és hideg-meleg víz. Hiába, mindentnem lehet.)

Palásthy Tamás, Belgium(A szerző Palásthy Ferenc fia, a Svájcbanélő Palásthy András testvére.)


AHOL A KÉT PATAK ÖSSZEÉRTörténelmi ifjúsági regény

Írta: Varsányi Viola.A szerző kiadása, 2009.

Ára: 1.000 Ft

Aki járt már a felvidéki Paláston, tudja,hogy a régi vár alól érkező Csábrág-pataka falu alatt ér össze a hegyekből aláfutóKorpona folyócskával. A palásti születésűVarsányi Viola ezért adta kisregénye címé-nek: „Ahol a két patak összeér”.

Ez év március 15-én volt – szépszámúérdeklődő jelenlétében – a könyv bemuta-tója Paláston.

A kisregény több mint háromszázévvel ezelőtti eseményekhez röpíti visszaaz olvasót. A török Magyarországról valókiverése után a Habsburg uralkodó az itá-liai származású Antonio Caraffa császáritábornokot Felső-Magyarország főkapitá-nyává nevezi ki, s megbízza a Zrínyi Ilonaáltal védett munkácsi vár elfoglalásával.

A regény történelmi cselekménye aThököly Imre híveit elítélő hírhedt eperje-si vértörvényszék.

A Caraffa által felfedezett állítólagosösszeesküvés felgöngyölítésére a tábornokáltal felállított és Bécsben jóváhagyottbíróság kapott felhatalmazást. 1687. már-cius eleje és május közepe között kínzá-sokkal kicsikart vallomások alapjánEperjesen – a „Tarca menti Athénben” –huszonnégy, legnagyobbrészt módos helyiés környékbeli nemest végeztek ki azzal aváddal, hogy az ostromzárral körbevettMunkács várába leveleket, üzeneteket csem-pésztek és a kurucokat pénzzel támogatták.

A regényben három Palásthy szerepel:P. László palásti nemes, annak fia, Miklós,és unokaöccse, Gábor, Thököly Imre voltkapitánya, aki a kivégzettek egyike. Neve atöbbi hősi halott nevével együtt a hajdanievangélikus kollégium falán látható dom-borművön szerepel.

A regényt átszövi egy szép szerelmitörténet is, ami Palásthy Miklós és KeczerMária – a szintén kivégzett eperjesi ország -gyűlési képviselő, Keczer András lánya –között fonódik.

A regény történetének részletes ismer-tetése helyett inkább egy személyes benyo-másomat említem. Nekem legjobban az akedves hang tetszett, amely az írónőbőlárad akkor, amikor szeretett szülőföldjérőlbeszél. A regényben az alábbiakat Miklósmondja kedvesének, Máriának, de tulaj -donképpen Viola emlékezik falujára.

„Hegyek és dombok ölében ül a falu, skét patak fut át rajta: a Korpona és aCsáb rág. Vizük úgy csobog, cseveg a hidaklá bá nál, mintha édesanyám hárfája pen -gene bennük. Ha a faluból a szőlők felémegyek a dűlőúton, elém magasodik aCsongorág, Drázga, Kutyahegy. Túlfelől abóbitás Csizsér és a vállas Konyerád… Ami kastélyunk a Sipka-hegy lejtőjén áll. Afalutól nem messze a Dali-rétek zöldjehívogat, hogy emlékezzen a hősökre, akik amúlt században itt vívtak csatát a törökkel.Sokan nyugszanak itt hajdani daliák, hősihalottak, ezért Dali-rét a hely neve… AKutyahegyen két barlang ásít: a Kőlyuk ésa Bába-barlang. Itt imádkoztak valamikorőseink a Boldogasszonyhoz, Babbához.”

Mindenkinek melegen ajánlom a regényelolvasását.

Palásthy József

A szerző önmagárólÉletem első 12 évét élhettem Paláston.

A történelmi erőszak elsodort innen. 1947óta Dunabogdányban élek. 52 évet töltöt-tem a katedrán mint magyar-történelemszakos tanár. Huszonegy és fél évet a bog-dányi általános iskolában, harminc és feleta szentendrei Ferences Gimnáziumban.

Ahogy múlik az idő, úgy erősödik felbennem a szülőfalu vonzása.

Daczó Lukács erdélyi ferences atyaírta könyvében: „Az a földdarab, amelynekanyagából épült fel testem édesanyámszíve alatt és azután, elektromágneses ki -sugárzással hat rám. Ezért is vonzza visszaaz embert a szülőföld. S ha testem anyagaoda vágyik vissza, ahonnan kivétetett,szellemi mivoltomban még inkább ott érziotthon magát, és ott teljesedik ki igazán,ahol már őseim is megélték embervoltu-kat.” (Csíksomlyó titka.)


Ugyanezt érzem én is.Kisregényem története régtől bennem

örvénylik. Az anyagot több évtizede gyűj -tögettem, csak nem volt időm megírni.1960-ban jártam Eperjesen is, ott a sorsösszehozott egy lokálpatrióta, városáértrajongó ügyvéddel.

Rengeteg adatot kaptam tőle, amit azeperjesi levéltárban gyűjtött. Hitt abban,hogy megírom az eperjesi vértörvényszéktörténetét. Kár, hogy ezt nem érte meg dr.Czarnugorszky Antal úr.

Természetesen legfőbb ihletőm Palástvolt, a meseszép táj, az ízes beszéd, az itte-ni emberek. Arra törekedtem, hogy a törté-nelmi valóságot átszőjék falum régi ese-ményei, amelyeket a balladák őriznek.

Az is vezetett, hogy felidézzem azEperjesen történteket, megmutatva, hogymár akkor is voltak koholt perek. Közel -múl tunk kísértetiesen hasonlókat produkált1956 előtt és után. Jelképesnek érzem, hogyugyanabban a házban született Schön lebenGyörgy, Caraffa áldozata, amelyben ké -sőbb Maléter Pál, az 56-os forradalommártírja.

Köszönöm mindazok segítségét, akik ekönyv megjelenését lehetővé tették.

Varsányi Viola(A könyv 1000 forintos áron megvásá-

rolható a kiadónál, vagy Hojsza ZsuzsánálPaláston.)

A PALÁSTI EGYHÁZ VIZITÁCIÓJA(A kastélykápolnára vonatkozó résztelőző évi 8. számunkban közöltük.)

A Palást faluban lévő egyházat 1779.május 12-én látogatta meg Kondé Miklós,esztergomi kanonok és honti főesperes,tekintetes Palásthy Ferenc tábornok ésnagyságos Halátsi Antal földbirtokosok,valamint Tercselinus Stanislaus cisztercitaatya és Haap Ferenc Hont vármegye szol-gabírójának jelenlétében.

1. fejezetAz egyház fekvése

A palásti anyaegyház a falu közepéntalálható, esős vagy téli időben egy kissénehezen megközelíthető, de sem az árvíz,sem a tűzvész nem fenyegeti, mivel egymagasabb helyen fekszik és egyetlen házsincs a szomszédságában.

Egy régi kőfallal körbekerített, megál-dott temető van mellette, amelyet a régeb-bi katolikus palásti lakosok díjfizetés nél-kül használhattak, de 1778-tól kezdve nemtemetkeznek ide.

2. fejezetA templom belső és külső szerkezeteAz egész templom szilárd anyagokból

épült, zsindellyel fedett, a szentély égetetttéglákkal, a templom többi része pedigapróbb darabokkal van kövezve. Van egytornya, amely szintén szilárd anyagokbólkészült és a templom homlokzatán a falhozcsatlakozik, zsindellyel fedett, amelynekfelső része fából van.

A szentély három és fél öl hosszú,három és egyharmad öl széles, két és fél ölmagas, a templom többi része boltíves,boltozatos, meszelt, téglával padlózott, desem rács, sem másfajta zár nem védi.

Magasabban lévő kórus nincs benne,sem szószék, sem püspöki vagy más főpa-pi szék, van viszont két nyitott pad, amelyaz istentiszteleteken megjelenő nemesekülőhelye. A zenészek számára kórus nincs.


A régi palásti templom rajza

Van a szentélyben az Evangéliumi ré -szen egy hely, ahogy ez a régi templomok-ban megfigyelhető, az Oltáriszentség szá-mára, amely egykor talán fel volt szerelve,most nyitott és üres.

Szobor nincs.A templom hajója öt öl hosszú, két és

kétharmad öl széles, három és egy tizen-ketted öl magas, gótikus stílusú, deszká-zott, téglával csak egy részén borított. Atemplom hajójának a végén van egy fábólkészült kórus, amely mindkét felén egészaz oldaloltárokig elnyúlik, fatámasztéko-kon áll, az istentiszteletek alatt a középsőés a baloldalán az ifjúság, a jobb oldalánpedig az orgonista szokott ülni, de ide azistentiszteletek alatt többen is bejönnek. Azitt lévő orgona, amelyet az istentiszteletekalatt szoktak használni, ólom és facsövek-kel, hat váltós és jó állapotban van.

A templom tornya hét és öt-hatod ölmagas, egy és kétharmad öl széles, két éskétharmad öl hosszú. A fából készült sisak-ja körülbelül hét öl magas. Tizenhat na -gyobb és nyolc kisebb ablak van rajta,amely elegendő világosságot ad.

Toronyóra nincs.A templom hajójában van egy közös

kripta, de mivel az érvényben lévő rende-lethez sehogy sem tudták hozzá igazítani,az előző évben lezárták.

A templomnak van két, gótikus stílus-ban épült kapuja, elég jól felszerelt, azegyik a torony alatt, a másik pedig a temp -lom oldalán van.

Van egy kőből készült, mennyezetes,szűk és mindenhol száraz sekrestye…

12. fejezetA plébános jövedelméről és fenntartásáról

A plébános háza szilárd anyagokbólépült 1762-ben a hívek költségén. Ebben aplébánosnak saját használatára egy kis szo-bája van, vendégei számára egy másik, acselédség számára pedig egy harmadik.

A plébánia udvarán van két istálló,amelyet a hívek építettek. Ezek mellett vanegy kocsiszín.

Van egy kerítéssel körbevett kert.Végül van egy pince a Drázga hegyen.

18. fejezetA patrónusok és a földesurak

Palást falu, ahol az anyaegyház van,több földbirtokoshoz tartozik. Közülükegyik sem gyakorolja a patrónusi jogokat,azok már emberemlékezet óta az ordinári-usnál vannak.

A parókia, valamint a parókiához tar-tozó szérű, kert, istálló, valamint az iskola-ház és a temető kerítésének karbantartásaés gondozása a Paláston és Alsórakoncánlakó hívek feladata, bár ez utóbbiak csak aplébánia tetejének javítására jelentek meg.A méznevelőiek semmilyen munkát nemszoktak elvégezni.

21. fejezetA környéken lévő más plébániák,katolikus kápolnák és imaházak

A plébánia körzetén belül csak egykápolna van, mégpedig Paláston. Magán -kápolna, szép, tekintetes Palásthy Ferenctábornok kastélyában, a Sasvári SzűzMária tiszteletére, amelyet XIV. Benedekpápa engedélyével építtetett. Oltára – úgytűnik – privilegizált.

Ebben a kápolnában már néhány évenem tartanak miséket, nincs káplán, semOltáriszentség, sem csodatévő kép vagyvalamely más szent dolog.

31. fejezetMás kegyes alapítványok

a plébánia területénA plébánia területén nincs kegyes ala-

pítvány.Vannak viszont szobrok és keresztek,

mégpedig Paláston a következők: A kálvá-ria helyén, ahol most az új katolikustemető van, a Megváltó fából készültkeresztje van a két lator keresztje között,ezeken a kereszteken a figurák fémből ké -szültek. A másik magányos kereszt aKunyorád hegyen van a Királyi út mellett,szintén vas figurával. A harmadik hasonlókereszt a templom kerítésénél van. Anegyedik a falun kívül van, a nem katoli-kusok temetőjének közelében, már régótaott áll, szintén vas figurával. Végül az ötö-dik, majdnem az Alsórakoncai út közepén


van, szintén vas figurával. Két régi, kőbőlfaragott szobor van, jó állapotban, az egyikSzent Háromság szobor a templom mellett,a második Nepomuki Szent János szobor aCsábrág folyónál.

Van ezenkívül három régi szobor, azelső majdnem a Palástról Felsőtúrra menőút közepén, fából Szűz Mária képével, amásodik tekintetes Palásthy Ferenc tábor-nok úr allódiumánál, Szűz Mária papírké-pével, a harmadik a felső téren, tekintetesNedeczky Ferenc úr birtokának kerítéseelőtt, amelyen Szűz Mária fából készültképe van kifaragva.

Dr. Tóth Krisztina fordításalatin eredetiből

A PALÁSTI KASTÉLY LELTÁRA1789-BŐL

felsőpalásti Palásthy Ferenc István huszártábornok elhalálozása után,Hont vármegyei élő és holt,

ingó és ingatlan javairól felvett bizottságijegyzőkönyv és leltárjegyzék

Megholt Generális Palásthy Ferenczeő Nagysága Tekintetes Nemes HontVármegyében, nevezetesen Paláston, Kis,Közép Turon, Drienon és Rakontzán levőIngó és Ingatlan Jószágának conscriptioja,a hol is: Az Palásti Kastély, alkalmas jóállapotban találtatott, Kőfallal lévén körülkerítve, Veres festett sindellyel befedve:Melynek felső részében vagyon:

Először. – Egy Kápolna benne lévőOltárral s hozzá tartozó Eszközökkel, ugymint: Négy nagy Réz Gyertyatartó, ötven-négy kisebb és nagyobb rámákba zártképecskék. Kilentz ép ablak kivévén kétüvegtáblát, mely ki van törve.

Második. – E mellett Nap kelet felőlvaló szoba, ahol is hat falon függő RégiMagyar Vitézek képeik. Hat ablak, együveg tábla hibával.

Harmadik szoba, amelyben négy RégiMagyar Vitézek képe. Egy zöld jó állapot-ban lévő kályha. Két ablak hiba nélkül.

Negyedik szoba, a mellyben vagyon aztüzelő, két kemény veresre festett fából

való Almárjom, ugyan ezekhez hasonlófából készült harmadik Almárjom, számoskönyvekkel megrakva. Egy kommodKasten ujj könyvekkel tele, egy veresbőrből való Párna sák, egy ablak hiba nél-kül.

Ötödik szoba: Nap kelet felől melyneknégy ablakja hiba nélkül. Egy régi Dió -fával borított üres Almárjom, melynek egyné hány apró fiókjai hibáznak. Egy fenyőfaAlmárjom, benne lévő Cserép Asztali ké -születtel. (A leltár itt hosszan felsorolja abenne lévő, étkezéshez szükséges edénye-ket, nem kifelejtve még a sótartót sem. Aszempontunkból érdekes: 5 metszettPalack P. F. betűkkel, 1 nagy PalackPalásthy címerrel. Van még a szobában egynagy bőrös vasas láda, melyben fegyverekés lószerszámok vannak.)

Hatodik szoba, ahol is a követke-zendők vagynak: 14 veres Török mogyorófából készült, zöld vászonnyal behúzottkarszék, ezekhez tartozó kanapéval, 1jádzó Asztalka ujj, 2 nagy aranyosRámákba lévő ujj tükör, 9 nagyobb s 6kisebb aranyos s Fekete Rámákban lévőképetskék, 1 nagy üveg Lámpás, 3 ablak éskályha hiba nélkül.

Hetedik szoba, melyben a következőktaláltatnak: 21 Régi, veres AtlaszMatériával béborított karszék, 14 nagyobbAranyos Rámákban lévő képek, 4 kiseb-bek, 2 kirakatott Régi de jó jádzóAsztalkák és egy kályha hiba nélkül.

A további szobák leltárait egy későbbiszámunkban folytatjuk.

HATVANI KÉPEK

Az első írásos adatok a PalásthyaknakHatvanban történő letelepedéséről az1700-as évek elejéről való. A most követ-kező kis írások azt próbálják meg elénkvarázsolni, mit láttak környezetükben,hogyan éltek, mit csináltak hatvani eleink.

Kezdjük a pestisjárvány elmúlásánakemlékére felállított Szt. Sebestyén szo-borcsoporttal. Ez jelenlegi helyén (Kossuthtér) 1971 óta áll, mely a Szalkai utcától


nem messze van, és a templom oldalánáltalálható. 1846-tól 1971-ig a plébánia előttitéren volt. Eredetileg a régi Kálvária téren,ahol a piacot is tartották (a mai Honvéd u.,Dózsa Gy. u. és Batthyány u. találkozása),került felállításra. 1740. január 20-ára aHatvanban dúló pestisjárvány megszűné-sének emlékére emelték még az év május30-án. Az emlékoszlop talapzatában elhe-lyezett okmány szerint: „Hálából emelte apiacon a hatvani nép a háromszemélyűEgyisten, a Boldogságos Szűz Mária, ésXavéri Szt. Ferenc, Szt. Rókus és Szt.Rozália, főképpen pedig Szt. Sebestyéntiszteletére, hálaadásul, hogy megszabadí-totta a veszedelmes pestistől és hogy ajövőben ilyen rossztól védje meg. Hatvan,1740. május 30. Tusor Márton bíró, Mol -nár Mihály törvénybíró, Pap István jegyző,és Muslai Lőrinc kántor.” Megem lí tésrekerültek még: Marhoffer András, a kő -művesek mestere, Jäger Antal pallér,Goldstein Osvald chirurgus (orvos) NéderMárton vendéglős, Ferenc János kovács,Noll Jakab kerékgyártó.

A szoborcsoportot MayerhofferAndrás tervezte és Jäger Antal készítette.Az idők folyamán természetesen a szo-borcsoport többször megsérült, így a szob-rok is felújításra kerültek. Hatvany Irénbárónő, a kastély tulajdonosa az 1930-asévekben a szobrok egy részét újra faragtat-ta. Amikor a jelenlegi helyére került, akkoraz alakokat másolatokra cserélték, a szo-bortorzók pedig a Hatvany Lajos Múzeum -ba kerültek. Az új szobrokat az OrszágosMűemléki Felügyelőség soproni kőfaragóműhelyében Szakál Ernő készítette.

A város főterén, a Kossuth téren áll az(első) Grassalkovich Antal által 1751-1757között építtetett egyetlen homlokzati tor-nyú, barokk római katolikus templom. Akegyúri bőkezűséget jellemzi, hogy tor-nyába órát is szereltek, és két harang hívtaaz Isten házába a lakosságot. Felszentelé -sére 1757. április 23-án Szent Adalbert, atemplom titulusának napján került sor.Nagy ünnepség keretében, Grassalkovichbarátja, Migazzi Kristóf bíboros, vácipüspök szentelte fel. 1757-ben még tovább

folyt az építkezés, a templommal átellen-ben emeletes plébánia készült el. A temp -lom zsindellyel volt fedve, mely a XX. szá-zad elejéig kitartott, és akkor palával cse-rélték ki. Ugyanakkor váltotta fel a toronyhagymasisakjának bádogborítását a vörös-réz borítás.

Istennek hajléka a barokk építészekkedvelt szimmetrikus elrendezésében ké -szült. A szegmentíves kapun belépve, afalba illesztve egy kőfrízpárkány töredékelátható a XIII. századból. Hatvan váránakaz 1596-ban történt török ostroma alattelpusztult románkori bazilikájából szárma-zik. „A boltozat előreugró pillérei a temp -lombelsőt 3-3 részre osztják. A főpárkány-zat a templomhajó mindkét oldalán rit -mikusan hullámzik végig. A varázslatosszépségű szentélyt egy erőteljes diadalívnyitja.” (Demény-Dittel Lajos) Közepénhelyezkedik el a Grassalkovich stukkó cí -mer. A hatvani templom is – mint Gödöllő,Máriabesnyő, Soroksár – ezáltal is őrzi azépíttető emlékét. Az evangéliumi oldalonáll a XVIII. század derekából való szószék.

A plébánia és a templom a jól felsze-reltek közé tartozott. Máig őrzik Migazzibíboros ajándékát, a rézből készült aranyo-zott Szent Kereszt ereklyetartót. A 193 cmhosszú préposti pásztorbot szintén XVIII.századi: Mária Terézia ajándékozta, bécsimunka, és görbületében a Grassalkovich-dominium fő szentjének, Nepomuki János -nak aranyozott szobra van megmintázva.

A pestisjárvány után tíz évvel, 1750-ben építtette a plébániaházat Grassalko -vich Antal. Ennek főhomlokzata 5, a bejá-rati homlokzata 6 tengelyes. Eredetileg


A hatvani főtér a templommal

földszintesre tervezte, később azonbanemeletesre alakították át.

Forrás: Lábadi Antal: I. GrassalkovichAntal, a templomépítő. (Gödöllői VárosiMúzeum, 2003.)

Hatvani lexikon, 1996.

DUNÁNTÚLI PALÁSTHY EMLÉKEKUraiújfalu-Szentivánfa

Palásthy-Bezerédj kastély

Szentivánfa a sárvári vár uradalmánakrészét képezte a XVII. században, majd anádasdi és fogarasföldi gróf Nádasdy (III.)Ferenc országbíró kivégzése és vagyoná-nak elkobzása után a kincstár tulajdonábakerült. A kamarától Széchenyi Györgykalocsai érsek váltotta meg a falut, majd1702-ben a németújvári gróf Batthyánycsaládnak adta el, amely körmendi uradal-mához csatolta Szentivánfát.

A településen rendelkeztek jobbágytel-kekkel középnemesi famíliák is, így aszentgyörgyvölgyi Szép és az alsókáldiKáldy családok. A XVIII. század folyamána palásti és keszihóczi Palásthy család váltSzentivánfa legjelentősebb birtokosává.(1693-ban Palásthy Györgyöt már birto-kosként említették Uraiújfaluban.)

A palásti és keszihóczi Palásthy családőse még II. András királytól kapott kivált-ságlevelet, címeres nemeslevelet pedig1421-ben nyert a família, majd 1745-benaz uralkodó címerbővítéssel tüntette ki aPalásthyakat.

A Palásthy família tagjai főként a kato -nai pályán futottak be karriert, (I.) Mihályfraknói várkapitány volt, fiai közül Józse -fet egy gyalogezred kapitányaként említet-ték, (II.) Mihályt pedig tábornokként.

A kastélyt első formájában PalásthyIstván, I. Lipót király tábornoka építtettefel a XVII. század végén, barokk stílusban.1720-ban a család 9 jobbágytelekkel ren-delkezett Szentivánfán. 1791-ben bezerédiBezerédj Péter vá sá rolta meg az uradalomnagyobb részét és a kastélyt.

A család legismertebb tagja a Tolnavármegyében birtokos Bezerédj Imre volt,felsővadászi herceg, II. Rákóczi Ferenc

fejedelem brigadérosa, akit végül a szabad-ságharc elárulása miatt 1708-ban kivégez-tek. Vas vármegyében Kámban, Rumban,Vasszilvágyon, Vámoscsaládon, Zsennyénvalamint Uraiújfaluban és Szentivánfánvolt birtokuk és kúriájuk a Bezerédjeknek.

A Palásthyak régi kastélya (az ún.„nagykastély”), mely már nem áll, mertlebontották, mellé egy újabb „kiskastélyt”is építtetett Bezerédj Péter a birtok meg -szerzése után, az 1790-es évek táján. (Ez azépület ma is áll.) A földbirtokos legidősebbfia, (III.) György országgyűlési követ,Sopron vármegyei alispán, az 1800-asévek elején költözött át ebbe a szentivánfai„nagykastélyba”, míg Bezerédj Péter má -sodik fia, Vince a másik vámoscsaládi Be -ze rédj-rezidenciába, a kúriában élt tovább -ra is. A harmadik fiú, Boldizsár, Sümeg reköltözött, 1845-ös halála után fia, Beze rédjAntal tért vissza Vas vármegyébe. Mivel avámoscsaládi kastély addigra lakhatatlan-ná vált, Antal ideköltözött nagybátyja,(III.) György kastélyába, majd annak halá-la után ő örökölte a „nagykastélyt”. 1897-ben Bezerédj Antal fia, Bezerédj (I.) Déneslett az épület tulajdonosa, ő építtette át akastélyt historizáló (eklektikus) stílusba, s1898-ban elnyerte végleges alakját az épü-let.

Szabadon álló, egyemeletes, téglalapalaprajzú épület volt, főhomlokzata3+2+3+2 osztást kapott. Középrészén eny-hén előrelépő középrizalit húzódott, amely -nek teteje manzárdos kiképzést kapott.

Belsejében a főbejárat mögötti elő -csarnokból nyílt a nagyszalon, az innen


induló folyósóra voltak felfűzve a lakószo-bák. Az emeletre vezető posztamensekkeltagolt vaskorlátos lépcső is az előcsarnok-ból indult. A szobák fűtése cserépkályhák-kal történt.

(I.) Dénes halála után lányai, Antóniaés Mária lettek a szentivánfai nagykastély,kiskastély és birtok tulajdonosai, illetve azuraiújfalui birtokot is ők örökölték; fia,(II.) Dénes a – szintén lebontott – vámos -csa ládi kastélyt és birtokot kapta meg,valamint a szentivánfai kúriát, amelyet márrégebb óta lakott.

Egészen 1945-ig a Bezerédj nővérekmaradtak a rezidencia tulajdonosai, ekkor„kisasszonyok kastélyának” nevezték azépületet Szentivánfán. A II. világháborúvégén a tulajdonosok elmenekültek, a kas-télyt nyilas csapatok szállták meg, és ittrendezték be a „nyilas számonkérőszék”központját. 1945. márc. 28-án mentek ki. Akastély porig égett, ekkor pusztultak elbenne a Bezerédj család értékes bútorai,műkincsei, érmei, festményei, porcelánjai.A 30 000 kötetes könyvtár is elpusztult,közte sok ősnyomtatvány, régi levelezés,és a levéltár. Ami esetleg megmaradt, azt amárcius 29-én bevonuló orosz csapatokvitték el, a katonák a Bezerédj család 160darabból álló, befalazott ékszergyűjtemé-nyét is megtalálták a leégett kastélybanjúnius 3-án.

Amikor Bezerédj Antónia és Máriaelmenekültek a kastélyból, magukkal vit-ték a Bezerédj Miklós püspök által össze-állított numizmatikai gyűjteményt, amely289 darabból állt. A nővérek a BozsokiVégh-kastélyban szálltak meg, itt azonbanaz átvonuló orosz katonaság elraboltatőlük azt a bőröndöt, amelyben az érem-gyűjtemény volt.

Amikor Bezerédj (II.) Dénes a II.világháború után hazatért a francia hadi-fogságból, a kastély helyén csak romokattalált, ezután a vámoscsaládi Kereszt-major egyik cselédházában élt 1948-banbekövetkezett haláláig.

A kastély helyén 1956-ban baromfite-lepet építettek, a parkot felparcellázták. Azegykori majorsági épületek ma is állnak.

Szombathely-Herény

Herény falu első okleveles említése1263-ban történt, majd a XVII. századbana Szalánczy család volt a település földesu-ra. Szalánczy Márton Vas vármegyei ali-spán – és felesége palásti és keszihócziPalásthy Rozina – 1696 és 1699 közöttépíttette fel Herényben barokk stílusúkúriáját. (Az épület néhány boltozatos,stukkódíszítésű terme ma is látható a kas-tély délnyugati szárnyába beépítve.)

Az alispán halálával minden bizonnyalkihalt a Szalánczy família, ugyanis Gott -hárd Mihály szombathelyi főbíró 1720-banerdődi gróf Pállfy Miklós nádor adomá-nyaként kapta meg Herény és Egy -házashetye falvakat, valamint a herényiSzalánczy-kúriát.

A Szalánczy-féle kúriát a Gotthardfamília Hauszmann Alajos 1878-80-bankészült tervei alapján kastéllyá építtette ki1881-ben s a korábbi épületet az új kastélydélnyugati szárnyába építették be. A rezi-dencia ekkor historizáló, döntően neore-neszánsz jellegű architektúrát kapott (Béketér 1/a).

Szombathely-Olad

Olad település első okleveles említése1248-ban történt, a falu területe a XV. szá-zadtól kezdve két nagy birtoktömbre osz-lott évszázadokon keresztül.

Az egyik birtokrész az Oladon 1488-tólbirtokos oladi Pap család tulajdonát ké pez -te. A birtokot a Pap família leszármazottai


1615-ben eladták Horváth András nak 60forintért, akitől 1618-ban Terestyén Mihályvásárolta meg a kúriát és a földeket.

Terestyénnek négy gyermeke született,közülük birtokmegosztás során az Aranyosvizétől délre elterülő „atyai kúria” egyikfelét – amely akkor még nemcsak az épüle-tet, hanem a hozzá tartozó beltelket is jelen-tette – Ádám, másik felét István kapta meg.

Később a leányági leszármazottak,rajki Rajky Istvánné Terestyén Kata gyer-mekei, toposházi Topos Ádámné RajkyJudit és palásti és keszihóczi PalásthyZsigmondné Rajky Éva is jogot formáltaka birtokra, és úgy tűnik, hogy hamarosanmeg is szerezték azt; feljegyezték viszont,hogy a Rajky lányok testvérüket, RajkyMihályt kirekesztették a birtoklásból.

NagykölkedA település földesura 1598-ban brebiri

gróf Zrínyi György tárnokmester volt,1610-ben már idősebb fiát, Zrínyi Miklóstemlítették birtokosként. 1635-ben rajkiRajky Imre, palásti és keszihóczi PalásthyJános, valamint bocsári Svastits Istvánközött volt per egy kölkedi birtokrészrevonatkozóan, Svastits azonban végül elálltkövetelésétől.

(Forrás: Magyar kastélylexikon. 5. kötet:Vas megye kastélyai és kúriái. (2004)Szöveg és kép a kiadó engedélyével.)

Litér (Veszprém vármegye)Litért 1557-ben pusztaként tüntették

fel, azonban 1588-ban újra lakott helykéntszerepelt.

Ezen idő alatt készült a törökök adó-összeírása is. Több nemesi család rendel-kezett itt birtokkal. Legjelentősebbek azEssegvári, a Palásthy, a Kenessey, a Bendaés a Bodicz családok voltak. Az Essegváricsalád a Bánd falu határában álló várat bir-tokolta. Egyik ága a XVI. század végéig élta területen. Ferenc 1505-ben a Veszprémvármegye országgyűlési követe volt.Litéren 1536-ban még 3,5 adófizetője volt,özvegyének 1542-ben viszont öt, 1543-banpedig hat. 1557-ben azonban EssegváriFarkas tulajdonában már csak puszta volt

itt. 1574-ben Essegvári Istvánnal ésMihállyal ki is halt a család.

1588-ban Palásthy Györgynek azon-ban Litéren maradt még egyetlen adózója.A család Hont vármegye legrégebbi tör -zsökös családjainak egyike volt. ÉppenGyörgy szerezte meg a XVI. századbanMezőszentgyörgy, valamint Papvásárpuszta mellett Litért is. Birtokaikat megtar-tották, hisz a birtokszerző unokáit, Juditot(Dániel Ferencné) és Zsuzsannát (SibrikKristófné majd Lausitz Györgyné) 1726-ban Stehenich János Mihály veszprémikanonok helyezte vissza litéri birtokaikba.

(Forrás: S. Lackovits Emőke: Fejeze -tek Litér történetéből és népéletéből.)

HÍREKPalásthy Miklós és Horváth Ildikó har-

madik gyermeke (Eszter és Emese után)Zalán 2008. november 4-én megszületett.

*Palásthy András (Svájc, Lousanne)

második unokája, Gaspard Zoltán 2009.március 11-én megszületett.


Imresszumwww.Palasthy.hu

A kiadvány szövegét összeállította:Palásthy Lajos 1538 Budapest, Pf. [email protected] • Tördelés: PalásthyImre • www.PalasthyBt.hu • Sokszoro sí -tás: ifj. Palásthy Péter

Várjuk továbbra is a családi esemé -nyekről érdekességekről a híradásokat,valamint az érdeklődésre számot tartócikkeket.

A lap megjelenik minden év májusvégén, a máriabesnyői nagy Palásthy-találkozóra. Az újság az interneten iselérhető: www.PalasthyBt.hu/palasthyak

2009. mÁjus megjelenik minden év májusában 9. szám

Documents