2005. január

8
Dialektika A Marx KÆroly TÆrsasÆg idıszaki lapja 2005. januÆr IX. Øvfolyam 1. (90.) szÆm VilÆg proletÆrjai, egyesüljetek! EREDMÉNYEKBEN GAZDAG BOLDOG ÚJÉVET K˝V`NUNK MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK! POLITIKAI MUNK`NK NEMZETKÖZI ÉS HAZAI FELTÉTELEIRÕL A VezetısØg beszÆmolója a Marx KÆroly TÆrsasÆg 2005. januÆr 15.-i közgyßlØsØn. Elıadó dr. Rozsnyai Ervin elnök (rövidített szöveg) Tisztelt elvtÆrsak! Egy korlÆtozott idıtartamœ beszÆmo- lóban termØszetesen nem lehet Ætfogó kØ- pet adni TÆrsasÆgunknak a baloldal Ælta- lÆnos feladataihoz illeszkedı munkÆjÆról, mØg kevØsbØ ennek a munkÆnak a nemzet- közi Øs hazai feltØteleirıl. EzØrt nØhÆny ki- ragadott kØrdØsre Øs jelensØgre fogok szo- rítkozni, amelyek tevØkenysØgünket lØ- nyegesen befolyÆsoljÆk. A hagyomÆnyos szociÆl- demokrÆcia alkonya Ami a nemzetközi helyzetet illeti, sze- retnØm kiemelni a jelenkori imperializmus- nak egy fontos politikai folyamatÆt: a szo- ciÆldemokrÆcia szerepØnek Øs jellegØnek gyökeres ÆtalakulÆsÆt. A mÆsodik vilÆghÆborœ utÆn, a kØt vilÆgrendszer harcÆban a szociÆldemokrÆ- cia kulcsszerepet jÆtszott az œn. jólØti Æl- lam kiØpítØsØben, amelynek az volt a cØl- ja, hogy levezesse a tÆrsadalmi feszült- sØgeket, ellensœlyozza a Szovjetunió Øs a nemzetközi munkÆsmozgalom megnö- vekedett tekintØlyØt, bebizonyítsa, hogy a kapitalizmus szociÆlis tØren is jobb a szo- cializmusnak nevezett formÆciónÆl. Az 1960-as Øvek vØgØn Øs a 70-es Øvtized elejØn döntı gazdasÆgi Øs politi- kai vÆltozÆsok mentek vØgbe. Az erıs pro- fitrÆta-csökkenØs miatt amelynek okaira most nincs mód kitØrni a tıke szÆmÆra elkerülhetetlennØ vÆlt a termelı apparÆtus forradalmi megœjítÆsa; ezzel egyidejßleg, a Szovjetunió belsı bomlÆsa Øs a munkÆs- mozgalom nemzetközi meggyengülØse miatt, a burzsoÆziÆnak egyrØszt nem volt szüksØge többØ a jólØti kirakatra, mÆs- rØszt lehetısØge nyílt rÆ, hogy a mßszaki megœjulÆs hatalmas terheit, viszonylag csekØly ellenÆllÆs mellett, a dolgozó tö- megekre hÆrítsa. A tıke sikeresen vØgre- hajtotta a tudomÆnyos Øs technikai forra- dalom vívmÆnyain alapuló termelØkenysØgi forradalmÆt, Øs ez œj helyzetet teremtett: lØtrejött az imperializmus œj, transzna- cionÆlis szakasza. Az œj szakaszban minısØgileg œj szint- re emelkedett a termelØs globÆlis szerve- zØse, vØgletesen kiØlezıdött a versenyharc, Øs ÆmokfutÆssÆ fajult az önköltsØgcsök- kentØsi hajsza. Egyetlen pØlda: a csehorszÆ- gi, de külföldi tulajdonœ koda autógyÆr 6%-ra szorította le az Ølımunka rØszØt a gØpkocsik elıÆllítÆsÆban, miközben az NSZK Øs FranciaorszÆg autógyÆraiban, amelyek ØppensØggel nem a legelmaradot- tabb felszerelØssel dolgoznak, ez az arÆny ma mØg 12%. `ltalÆnos folyamat, hogy a centrumorszÆgokban az ipari munkÆssÆg lØtszÆma bıvülı termelØs esetØn is megfo- gyatkozik (amit nem ellensœlyoz a lØtszÆm növekvı tendenciÆja a perifØriÆkon). Az NSZK-ban a legœjabb jelentØsek szerint a nyilvÆntartott munkanØlküliek szÆma 4,5 millió, a munkakØpes lakossÆg 10,5%-a (a keleti tartomÆnyokban a legmagasabb az arÆny, 20-25%); a krónikus munkanØl- külisØg vilÆgmØretekben emelkedik, a tıke ØrtØkesítØsi feltØtelei szempontjÆból ma a Föld lakossÆgÆnak több mint fele fölösle- ges. Ebben az öldöklı versenyben a szociÆl- demokrÆcia, amely a kØt vilÆgrendszer har- ca idejØn a burzsoÆzia reformista vØdı- ernyıjØül szolgÆlt, elveszti funkciójÆt. Ki- csœsznak alóla addigi tÆmaszai, a sÆrga szakszervezetek, maga a pÆrt pedig feltar- tóztathatatlanul Ætsodródik a burzsoÆzia liberÆlis balszÆrnyÆra azaz vØgkØpp meg- szßnik a munkÆssÆg pÆrtja, a munkÆs- mozgalom tØnyezıje lenni. Ezzel a folya- mattal pÆrhuzamosan, fokozódnak a cent- rumorszÆgokban Ølı lakossÆg többsØgØ- nek, valamint a harmadik vilÆg orszÆ- gainak ellentØtei a transznacionÆlis mo- nopoltıkØvel. Ez a hol lappangó, hol ki- kirobbanó konfliktus a tıkefelhalmozÆs jelenlegi törvØnyszerßsØgeinek elkerülhe- tetlen következmØnye. OsztÆlyharc a politikai ßr betöltØsØre A burzsoÆzia tÆborÆba ÆtÆllt, liberali- zÆlódó szociÆldemokrÆcia helyØn politikai ßr tÆmad, konkrØtabban szólva, kettıs poli- tikai szüksØglet alakul ki: a/ a tömegek szüksØglete olyan pÆrtra Øs mozgalomra, amely kiÆll Ørtük, szociÆ- lis követelØseiket napirendre tßzi, Øs har- cot szervez ezek megvalósítÆsÆØrt; b/ a burzsoÆzia szüksØglete olyan pÆr- tokra Øs mozgalmakra, amelyek a tömegek elØgedetlensØgØt lefØkezik Øs a tıke csa- tornÆiba terelik. Ami az elsı pontot illeti, a tömegek Ør- dekeit egyetlen pÆrt kØpviselheti következe- tesen: a marxi-lenini elvekre Øpülı kom- munista pÆrt. Ilyen típusœ pÆrtot a nemzet- közi munkÆsmozgalom nagy stratØgiai veresØge óta mÆr több orszÆgban sikerült œjjÆalakítani. A baloldal azonban, a kom- munistÆkat is beleØrtve, ma többnyire szØt- (folytatÆs a 2. oldalon)

Upload: marx-karoly-tarsasag

Post on 10-Mar-2016

223 views

Category:

Documents


7 download

DESCRIPTION

Politikai munkánk nemzetközi és hazai feltételeiről (előadó: dr. Rozsnyai Ervin elnök), Állásfoglalás - Jegyzőkönyv - Határozat, Egy küldött jegyzetei, Válasz egy indulatos írásra, Szemelvények a nemzetközi sajtóból, A Marx Károly Társaság közleményei

TRANSCRIPT

DialektikaA Marx Károly Társaság idõszaki lapja

2005. januárIX. évfolyam 1. (90.) szám

�Világ proletárjai, egyesüljetek!�

EREDMÉNYEKBEN GAZDAG BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNUNKMINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK!

POLITIKAI MUNKÁNK NEMZETKÖZI ÉS HAZAI FELTÉTELEIRÕLA Vezetõség beszámolója a Marx Károly Társaság 2005. január 15.-i közgyûlésén.

Elõadó dr. Rozsnyai Ervin elnök (rövidített szöveg)

Tisztelt elvtársak!

Egy korlátozott idõtartamú beszámo-lóban természetesen nem lehet átfogó ké-pet adni Társaságunknak a baloldal álta-lános feladataihoz illeszkedõ munkájáról,még kevésbé ennek a munkának a nemzet-közi és hazai feltételeirõl. Ezért néhány ki-ragadott kérdésre és jelenségre fogok szo-rítkozni, amelyek tevékenységünket lé-nyegesen befolyásolják.

A hagyományos szociál-demokrácia alkonya

Ami a nemzetközi helyzetet illeti, sze-retném kiemelni a jelenkori imperializmus-nak egy fontos politikai folyamatát: a szo-ciáldemokrácia szerepének és jellegénekgyökeres átalakulását.

A második világháború után, a kétvilágrendszer harcában a szociáldemokrá-cia kulcsszerepet játszott az ún. �jóléti ál-lam� kiépítésében, amelynek az volt a cél-ja, hogy levezesse a társadalmi feszült-ségeket, ellensúlyozza a Szovjetunió és anemzetközi munkásmozgalom megnö-vekedett tekintélyét, bebizonyítsa, hogy akapitalizmus szociális téren is jobb a szo-cializmusnak nevezett formációnál.

Az 1960-as évek végén és a �70-esévtized elején döntõ gazdasági és politi-kai változások mentek végbe. Az erõs pro-fitráta-csökkenés miatt � amelynek okairamost nincs mód kitérni � a tõke számáraelkerülhetetlenné vált a termelõ apparátusforradalmi megújítása; ezzel egyidejûleg,a Szovjetunió belsõ bomlása és a munkás-mozgalom nemzetközi meggyengülésemiatt, a burzsoáziának egyrészt nem volt

szüksége többé a �jóléti� kirakatra, más-részt lehetõsége nyílt rá, hogy a mûszakimegújulás hatalmas terheit, viszonylagcsekély ellenállás mellett, a dolgozó tö-megekre hárítsa. A tõke sikeresen végre-hajtotta a tudományos és technikai forra-dalom vívmányain alapuló termelékenységiforradalmát, és ez új helyzetet teremtett:létrejött az imperializmus új, transzna-cionális szakasza.

Az új szakaszban minõségileg új szint-re emelkedett a termelés globális szerve-zése, végletesen kiélezõdött a versenyharc,és ámokfutássá fajult az önköltségcsök-kentési hajsza. Egyetlen példa: a csehorszá-gi, de külföldi tulajdonú �koda autógyár6%-ra szorította le az élõmunka részét agépkocsik elõállításában, miközben azNSZK és Franciaország autógyáraiban,amelyek éppenséggel nem a legelmaradot-tabb felszereléssel dolgoznak, ez az arányma még 12%. Általános folyamat, hogy acentrumországokban az ipari munkásságlétszáma bõvülõ termelés esetén is megfo-gyatkozik (amit nem ellensúlyoz a létszámnövekvõ tendenciája a perifériákon). AzNSZK-ban a legújabb jelentések szerint anyilvántartott munkanélküliek száma 4,5millió, a munkaképes lakosság 10,5%-a (akeleti tartományokban a legmagasabb azarány, 20-25%); a krónikus munkanél-küliség világméretekben emelkedik, a tõkeértékesítési feltételei szempontjából ma aFöld lakosságának több mint fele fölösle-ges.

Ebben az öldöklõ versenyben a szociál-demokrácia, amely a két világrendszer har-ca idején a burzsoázia reformista védõ-ernyõjéül szolgált, elveszti funkcióját. Ki-

csúsznak alóla addigi támaszai, a sárgaszakszervezetek, maga a párt pedig feltar-tóztathatatlanul átsodródik a burzsoázialiberális balszárnyára � azaz végképp meg-szûnik a munkásság pártja, a munkás-mozgalom tényezõje lenni. Ezzel a folya-mattal párhuzamosan, fokozódnak a cent-rumországokban élõ lakosság többségé-nek, valamint a �harmadik világ� orszá-gainak ellentétei a transznacionális mo-nopoltõkével. Ez a hol lappangó, hol ki-kirobbanó konfliktus a tõkefelhalmozásjelenlegi törvényszerûségeinek elkerülhe-tetlen következménye.

Osztályharc a politikai ûrbetöltésére

A burzsoázia táborába átállt, liberali-zálódó szociáldemokrácia helyén politikaiûr támad, konkrétabban szólva, kettõs poli-tikai szükséglet alakul ki:

a/ a tömegek szükséglete olyan pártraés mozgalomra, amely kiáll értük, szociá-lis követeléseiket napirendre tûzi, és har-cot szervez ezek megvalósításáért;

b/ a burzsoázia szükséglete olyan pár-tokra és mozgalmakra, amelyek a tömegekelégedetlenségét lefékezik és a tõke csa-tornáiba terelik.

Ami az elsõ pontot illeti, a tömegek ér-dekeit egyetlen párt képviselheti következe-tesen: a marxi-lenini elvekre épülõ kom-munista párt. Ilyen típusú pártot a nemzet-közi munkásmozgalom nagy stratégiaiveresége óta már több országban sikerültújjáalakítani. A baloldal azonban, a kom-munistákat is beleértve, ma többnyire szét-

(folytatás a 2. oldalon)

22005. január Dialektika

szórt és zavarodott, korántsem heverte ki avereséget. Ennek objektív oka elsõsorbana munkásosztály gyengesége, amely afokozódó munkanélküliségbõl, az auto-matizálás következményeibõl, a termeléskitelepítésének állandóan fenyegetésébõlfakad. De alighanem az említetteknél isfontosabb a szubjektív ok: az ideológiaizûrzavar, amely fõként a múlt megíté-lésében nyilvánul meg, szembefordítjaegymással elvtársainkat, és mérhetetlenkárokat okoz a tömegmunkában. Különö-sen jól érzékelik ezt azok az elvtársaink,akik fiatalok között dolgoznak. Nap mintnap tapasztalhatják, hogy a kapitalizmuskönyörtelensége felébreszti a fiataloktájékozódási vágyát és érdeklõdését a bal-oldali eszmék iránt, másrészt azonban vanegy határ, amit egyszerûen nem lehet átlép-ni: mindenrõl szólni lehet, csak arról nem,hogy a szovjet történelemnek és az ún.�szocialista tábornak� igenis voltak, még-pedig túlnyomó részben voltak pozitívvonásai, hogy Sztálin nem Hitler, a szovjetrendszer nem azonos a náci rémuralommal,a proletárdiktatúra nem ugyanaz, mint afasiszta diktatúra. Ellenségeink legnagyobbideológiai gyõzelme, hogy meggyökerez-tették és saját elvtársaink agyába is bele-marták a Sztálin = Hitler képletet és tar-tozékait. A kapitalizmusnak, a tõkés glo-balizációnak, az újjáéledõ fasizmusnak akritikája ma már nem megy ritkaságszám-ba � de a szovjet történelem és a szocialis-ta múlt befeketítése, az átmeneti kor ve-zetõinek demonizálása ma eltorlaszolja aszocialista utat mint sikeresen a tömegekelé terjeszthetõ alternatívát, annál is in-kább, mert ez az ideológia saját elvtársain-kat is megfertõzte.

Mi következik ebbõl? Nagyon egysze-rû: ha a szocializmus útját eltorlaszolják,megnyílik az út a harmadikutas és a fasisz-ta mozgalmak elõtt, amelyek kimondják atömegek elégedetlenségét, de ügyelve rá,hogy ez �megfelelõ� (a burzsoáziánakmegfelelõ) határok között maradjon. Aharmadikutasok védtelenek a burzsoá ideo-lógiával szemben, amit a tõke ki is használ,igyekszik �lenyúlni� és ellenõrzése alá von-ni ezeket a mozgalmakat, különösen abaloldali indíttatásúakat. A �lenyúlás� leg-veszélyesebb formája a fasizmus, amelydemagóg módon kisajátítja a baloldal jel-szavait, megszórja õket a durva kirekesz-tés kábítószerével, erre pedig (a naciona-lista, rasszista, irredenta méregre) bármelytársadalmi osztályban rendkívül fogéko-

nyak a politikailag iskolázatlan elemek, azún. �középosztályoktól� a lumpenekig. Afasizmus a legalkalmasabb arra, hogy le-szerelje a tömegek önvédelmi ösztöneit, ki-szolgáltassa az eszmeileg elkábított réte-geket az imperialista militarizmusnak, arablóháborús politikának, amely mozgás-ban tartja a haditermelést, munkahelyeketbiztosít, részt ígér a zsákmányból, sajátszekerébe fogja és cinkosaivá zülleszti azáltala kifosztottakat.

Nagyjából ezekben a körülményekbenrejlenek ma a fasizmus gyökerei. Ez a tényelméletileg és a mindennapos tapasztalat-tal igazolható.

A népfront szükségességeMa, amikor az imperializmus általános

támadása és a fasizmus nemzetközi újjá-éledése mindennapjaink részévé lett, múl-hatatlanul szükséges (lenne) a széles, nép-frontjellegû tömörülés, minden antifasisz-ta, imperialistaellenes, háborúellenes erõ,csoport, személy összefogása a baloldaltóla burzsoázia erre hajlandó elemeiig.

A népfront egyáltalán nem azt jelenti,hogy ideológiailag, elméleti kérdésekbenalkalmazkodunk lehetséges szövetségese-inkhez, és a liberálisok, kispolgári radiká-lisok, szociáldemokraták, anarchisták vagyaz akcióegység más, nem-marxista részt-vevõinek szájaíze szerint fogunk írni, be-szélni, gondolkodni, szervezõdni. Nem: azegyüttmûködés nem összeolvadás! A szük-séges kompromisszum nem saját eszmevi-lágunk feladását jelenti, hanem azt, hogymegkeressük az egyezéseket, a közös pon-tokat és érdekeket. Ilyenek: védekezés afasizmus ellen, a szociális leépülés és azimperialista agresszió ellen, a demokratikusjogok munkahelyi és lakóhelyi megnyir-bálása ellen stb.; és ezekben a kérdések-ben akcióegységre, cselekvési egységretörekszünk, anélkül hogy saját kommunis-ta meggyõzõdésünket feladnánk. Ennek akettõsségnek, az egység és elhatárolódásegyidejûségének kell jellemeznie viszo-nyunkat a politikai ûr betöltésére szerve-zõdõ harmadikutas pártokhoz és mozgal-makhoz, hazai és nemzetközi szinten egy-aránt.

Harmadikutas szervezõdésnek ígérke-zik nemzetközi szinten a közelmúltbanalakult Európai Baloldali Párt (EBP);aminthogy nemzeti szinten harmadikutasvagy arra hajló politikát folytatnak ennek apártnak a jelentõsebb alapító és tagszer-vezetei.

Az alapító pártok között fõszerepetjátszik a német PDS (Demokratikus Szo-

cializmus Pártja � az NDK uralkodó párt-jának felbomlásából alakult �utódpárt�).Ennek a pártnak a vezetõi aktívan elõ-mozdították a rendszerváltást, hosszú idõnát folytattak nyíltan antimarxista, szovjet-ellenes, NDK-ellenes propagandát. GabiZimmer, a párt elõzõ elnöke, az emberijogok megsértésével vádolta Kubát � már-pedig a Kubával kapcsolatos állásfoglalásma vízválasztó! Lothar Bisky, a párt jelen-legi elnöke, egy interjújában kijelentette:�az EBP minõségileg új lépés abban afolyamatban, amelynek során a forradalmimunkásmozgalomból jött erõk alkalmaz-kodnak a baloldali szocializmushoz.�(Magyarán: az EBP áttereli a forradalmimunkásmozgalom tagjait a burzsoá bal-oldal akoljába.) Miután a párt drámai vá-lasztási vereséget szenvedett, vezetõi tak-tikát változtattak: hátravonták a túlságosankompromittált jobboldali korifeusokat, éselõtérbe állították a balszárny néhány kép-viselõjét, így Sahra Wagenknecht elvtárs-nõt, a Kommunista Platform vezetõjét. Afordulat visszahozta a párt elvesztett kom-munista és más baloldali szavazóit, ésválasztási sikereket eredményezett. Tekin-tettel a baloldali szavazókra, a párt nemegy-szer tesz baloldali gesztusokat (ilyen volt atisztelgés Rosa Luxemburg és Karl Lieb-knecht emléke elõtt), bár hivatalos vona-lában korántsem adta fel azt a célját, hogyszalonképessé teszi magát a német bur-zsoázia elõtt, és idõvel bejut a szövetségikormányba (tartományi kormányokban mais részt vesz).

Általános tanulság, hogy a harmadik-utas pártok magatartása a tömegek hangu-latától és nyomásától, az osztály-erõviszo-nyoktól függ. Van ezenkívül még egy ál-talános tanulság, amelyet a Görög Kom-munista Pártnak (GKP) az EBP-vel kap-csolatos magatartásából vonhatunk le. AGKP Európa egyik legerõsebb kommunistapártja. Nyíltan hirdeti a marxi-lenini ideo-lógiát, választási eredményei a körülmé-nyekhez képest jók, és a legutóbbi válasz-tásokon tovább javultak. A párt elutasítot-ta a belépést a harmadikutas EBP-be. Dekész együttmûködni ezzel a párttal, és szö-vetséget kötni vele, valahányszor az EBPkiáll a tömegek jogos követeléseiért. Azáltalános tanulság az, hogy a kommunistaés a harmadikutas pártok viszonyát, illetveszélesebb értelemben a kommunista pár-tok és a népfront-jellegû szövetségek vi-szonyát az egység és az elhatárolódás egy-idejûsége, a két ellentét kölcsönhatásajellemzi. Az ellentétek egységet alkotnak,

(folytatás a 3. oldalon)

(folytatás az 1. oldalról)

3 2005. januárDialektika

anélkül hogy megszûnnének ellentétek len-ni. Hajlékonyság és elvi következetesség,rugalmas kompromisszumkészség és haj-líthatatlan szilárdság � ezek az egymástfeltételezõ tulajdonságok alkotják a helyespolitika alapját. Látható, hogyan függnekössze az elvont filozófiai kérdések a straté-giai irányvonallal és a mindennapos politi-kai gyakorlattal.

Néhány belpolitikai kérdésTársaságunk minden politikai párttól

független szervezet. Nem avatkozik a pár-tok vagy más szervezetek belügyeibe,személyi kérdéseibe. De mint a hazai ésnemzetközi baloldali mozgalom szervesrésze, természetszerûen állást foglal ésvéleményt nyilvánít azokban a kérdések-ben, amelyek közvetlenül érintik a baloldaltevékenységét és sorsát.

Minden további magyarázat helyettidézünk a baloldal egyik tekintélyes ve-zetõjének interjújából.

Kérdés: �A múlt évben sokat beszélteka szélsõjobboldali veszélyrõl, a hungaris-tákról.�

Válasz: “Na és hova lettek? A médiábankreáltak egy hungarista szervezetet, hogymegijesszék az embereket. Most nincs rászükség, most nem mutatják a hungaris-tákat. A lényeg az, hogy Magyarországonsem most nincs, és 2006-ban sem kell szá-molni szélsõjobboldali vagy fasiszta for-dulattal.�

Szembetûnik ebben az idézett részlet-ben, hogy �fasiszta� azonosul a �hunga-ristával�, vagy még pontosabban, egy cop-fos egyetemista leányzóval, aki a BácsfiDiána névre hallgat. Sajnos azonban, a fa-sizmus sokkal szélesebb körû jelenség azún. hungarizmusnál, és nem Bácsfi Diánaszülöttje, hanem a kapitalizmus, a modernimperializmus törvényszerû folyamataibólkeletkezik, szükségszerûen abból születik,és születik újjá. Már József Attila meg-mondta: �tõke és fasizmus jegyesek.� Azótaa jegyespár egybekelt, és nincs a világnakaz a válóperes bírósága, amely szétválaszt-hatná õket. A bibliai Sámson ereje a ha-jában rejlett; mi viszont nem hisszük, hogya fasizmus ereje Bácsfi Diána copfjábanrejlik. Sokkal inkább azokban a gazdaságiés politikai folyamatokban, amelyeketigyekeztünk felvázolni.

Egy további részlet az interjúból:�Pártunk többsége azt mondja, hogy

egy tõkés párttal, mint amilyen az MSZP,nem tudunk, és nem is akarunk együttmenni.�

Csakhogy néha bizony elõfordul, hogyegyütt megyünk vele. Így történt ez a mi-nap, amikor mi is felvonultunk az egykori(?) nyilasház elé, azon a tüntetésen, ame-lyet az MSZP rendezett (ráadásul közösenaz SZDSZ-szel). Nem kellett volna együttmennünk? Nem közösen fenyeget bennün-ket a fasizmus? (Amely – ismételjük – ki-csit több, mint Bácsfi Diána és baráti köre.)

Tisztában vagyunk vele, hogy az MSZPburzsoá párt. Hogy ennek a pártnak, vala-mint egynémely vezetõjének és tagjánakegy-egy megnyilvánulása idõnként arc-pirító és szégyenteljes minden tisztességesbaloldali ember szemében. Csakhogy: ez apárt nem fasiszta, és amíg hatalmon van,elfogja a helyet a szélsõjobb elõl. Márpediga kettõ nem azonos! Nem igaz, hogy egy-forma távolságot kell tartani mind a ket-tõtõl! Ahogy annak idején sem lett volnahelyes egyforma távolságot tartani – mond-juk – Horthy Miklóstól és Szakasits Ár-pádtól.

Ma alapkérdés, hogy van-e fasisztaveszély. Ha nincs: szép álmokat, derûsösszekacsintást a Fidesszel. Ha van: akkorbizony összefogásra van szükség. Ismét-lem: tudjuk, milyen párt az MSZP, nem kellbemutatni. De a fasizmus ellen mindenerõvel, csoporttal, személlyel össze kellfogni � mindenkivel, aki hajlandó a polgáridemokratikus jogok védelmére. És fel kellemelnünk a szavunkat mind az �egyedülvagyunk erõsek� hamis jelszava ellen,mind pedig a szélsõjobbal való kacérkodáskatasztrófapolitikája ellen.

Pártoktól független szervezet vagyunk,igen. De nem hunyhatunk szemet afölött,hogy a baloldal legszervezettebb osztaga arendszerváltás óta rohamosan csúsziklefelé. Nem hunyhatunk szemet afölött,hogy aki szót emel a nyilvánvalóan hibásés káros irányvonal ellen, azt elhallgat-tatják, kiszorítják, eltávolítják. Meggyõ-zõdésünket és lelkiismeretünket adnánk fel,ha szótlanul néznék, hogy egyik vagy másikelvtársunkat támadás éri a mozgalmunkatfenyegetõ jelenségek elítélése miatt; ha kinem állnánk mellette nyíltan, világosan,egyértelmûen. Sohasem kritikátlanul, denem is félszívvel.

Ezekre az elvi alapokra fogjuk építenitovább tevékenységünket, amelyet straté-giai és taktikai dokumentumainkban fogunkkonkrétabban meghatározni.

ÁLLÁSFOGLALÁSA

MARX KÁROLYTÁRSASÁG

MEGALAKULÁSÁNAK15. ÉVFORDULÓJÁRÓL

ÉSA 2005-ÖS ÉV

FELADATAIRÓL

Társaságunk az elmúlt esztendõben

emlékezett meg megalakulásának 15. év-

fordulójáról.

Az eltelt 15 év alatt a társaság a marx-

ista eszmék terjesztése, fejlesztése és alkal-

mazása érdekében jelentõs munkát végzett,

rendszeresen vitafórumokat, elméleti kon-

ferenciákat szervez, idõszaki lapot jelentet

meg, számos helyi tagozatot alakított,

amiért elismerés és köszönet illeti a társa-

ság alapítóit, aktivistáit és tagjait. Kitûzött

céljainkat azonban nem mindenben tudtuk

maradéktalanul elérni.

Eddigi tevékenységünket folytatva

fokozni és javítani akarjuk eddigi tevé-

kenységünket, az elméleti munkában mi-

nõségi fordulatra törekszünk.

Az elméleti munkában kiemelt figyel-

met fordítunk a nemzetközi és a hazai

munkásosztály helyzete, a magyar társa-

dalom mai osztályszerkezete, társadalmi-

politikai viszonyai marxista elemzésének

és értékelésének. Az aktuális tanulságok

levonásával és elemzésével megemlé-

kezünk hazánk felszabadulása, a második

világháború befejezése, a fasizmus feletti

gyõzelem 60. évfordulójáról, a Komintern

VII. kongresszusa 70. évfordulójáról,

József Attila, a nagy magyar proletárköltõ

születésének 100. évfordulójáról. A méltó

megemlékezés ezekrõl és a tanulságok

elemzõ feldolgozása az eszmei osztályharc

idõszerû feladata.

Budapest, 2005. január 15.

(folytatás a 2. oldalról)

42005. január Dialektika

JEGYZÕKÖNYVFelvéve a Marx Károly Társaság tisztújító közgyûlésén, 2005. január 15-én,

a Bp. II. ker. Zsigmond tér 8. szám alatti elõadóteremben

(Rövidített)Farkas Péter, a vezetõség tagja, meg-

nyitja a közgyûlést. Köszönti a megjelentküldötteket és vendégeket. Bevezetõbenszól arról, hogy növekszik az érdeklõdés amarxizmus iránt, arról, hogy mozgalmunkaz útkeresés állapotában van. Javaslatottesz a közgyûlést levezetõ elnök szemé-lyére, Wirth Ádámra, akit 1 fõ tartózkodás-sal a közgyûlés elfogad.

Wirth Ádám köszöntõ szavai után be-jelenti, hogy az 1225 regisztrált tagból 1010tagot 82 megjelent küldött képvisel. A köz-gyûlést határozatképesnek nyilvánítja. Azelnök külön köszönti a meghívott 13 bal-oldali társ-szervezettõl megjelent 11 szer-vezet vezetõit, képviselõit.

A közgyûlés egyhangúan hozzájárulahhoz, hogy az ülésrõl video és magnófelvétel készüljön.

Az elnök bejelenti, hogy az elmúltévben 33 elvtársunk meghalt. A közgyûlés1 perces néma felállással tisztelgett az el-hunytakra emlékezve. Ugyancsak emlékez-tek a délkelet-ázsiai szökõár áldozataira.

Ezután egyhangú szavazással meg-választják a Jelölõ Bizottságot. Elnöke:Szalai József, tagjai: Barabás Bálintné,Kõmíves Imréné, Nagy Richárd.

Ugyancsak egyhangúlag választjákmeg a Szavazatszámláló Bizottságot: Oro-szi István elnököt, Mészáros György és Sa-lánki László tagokat, a jegyzõkönyv vezetõFinta Gábort és a jegyzõkönyv hitelesítõket:Balta Csabát és dr. Tóth Miklóst.

Javaslatot tesz a meghívóban szereplõnapirendi pontokra. (Mellékelve)

Más javaslat nem lévén, a közgyûlésegyhangúan elfogadta a napirendi pontokat.

Javasolja, hogy a közgyûlés válasszon:az 1-2-3 napirendi pontok elõterjesztéseután együttes vitára, vagy külön-különvitára kerüljön sor.

Rozsnyai Ervin soronkívüli felszólalá-sában kéri a külön-külön vitát.

Döntés: 9 ellenszavazat mellett a köz-gyûlés a külön-külön vitát fogadta el.

I. A vezetõség beszámolója a Társaság2004. évi elméleti-politikai munkájáról. A2005. évi fõbb feladatok. Elõadó: RozsnyaiErvin, a Társaság elnöke. (A beszámolómellékelve)

(A vitában a 4 pontos határozati javas-lat egyes pontjaival kapcsolatban kiegészítõ

javaslatok és újabbak beépítése hangzot-tak el).

A közgyûlés hozzájárult ahhoz, hogy abeszámolót Rozsnyai Ervin � idõ hiánymiatt � lerövidítse.

Vitában felszólaltak:Morva Tamás 2. ker. küldött, Tuna Jenõ

3. ker. küldött, Kohánka András 3. ker. kül-dött, Oroszi István 12. ker. küldött, Sztan-kó István Fejér megyei (Dunaújváros) kül-dött, Farkas Péter 3. ker. küldött, ArtnerAnnamária Pest megyei küldött.

Sz ü n e t

Samu József 2. ker. küldött, BenediktSzvetlána 3. ker. küldött, Széchy András9. ker. küldött, Sipos János, a BET ügy-vivõje, 12. ker. küldött, Hirschler Tamás11. ker. küldött, Tamás Gáspár Miklós meg-hívott vendég, az ATTAC alelnöke, MihályAlbert 11. ker. küldött, Komócsin MihályCsongrád m. küldött, Szende György 2. ker.küldött.

Wirth Ádám javasolja, hogy szakítsukmeg a vitát és vegyük elõ a 4 pontos hatá-rozati javaslat témáját és a Jelölõ Bizottságjavaslatait, mivel a vidéki küldöttek na-gyobb részénél közlekedési gondok van-nak. Javasolja, hogy döntsön a közgyûlés:nyílt vagy titkos szavazás legyen.

Egyhangú döntés: nyílt szavazás legyen.Szalai József a JB elnöke ismerteti a

tisztségviselõkre vonatkozó javaslatokat.Elnök: Rozsnyai Ervin. Döntés: 4 tar-

tózkodás mellett egyhangú igen.Elnökhelyettes: Wirth Ádám. Döntés 1

tartózkodás mellett egyhangú igen.Ügyvezetõ tikár: Ferencz Lajos. Döntés

1 tartózkodás mellett egyhangú igen.Helyettese: Alpár Róbert. Döntés egy-

hangú igen. (Alpár közbeszólása: csak1évre tudja vállalni)

A vezetõség további tagjai: Artner An-namária, Balta Csaba, Benedikt Szvetlána,Farkas Péter, Harangozó Ferenc, HirschlerTamás, Juhász János, Kardos Péter, Ke-rekes József, Kohánka András, Mátrai Jó-zsef, Mihály Albert, Morva Tamás, OroszJózsef, Révész László, Szende György,Széchy András, Szilágyi László, Teszáro-vics Miklós, Vígh László. (Az ugyancsakjavasolt Kozák András más elfoglaltságárahivatkozva nem vállalta a jelölést.) Döntés:2 tartózkodás mellett egyhangú igen.

Pénztáros: G. Kovács Ilona. Döntés:egyhangú igen.

Pénzügyi Ellenõrzõ Bizottság elnöke:Dr. Kõmíves Imréné, tagjai: Barabás Bá-lintné és Szalai József. Döntés: egyhangúigen.

Az 1. napirendi ponttal kapcsolatos vitafolytatása

Szénási József 11. ker. küldött, CsabaElemér 15. ker. küldött, Samu József 2. ker.küldött ismét szót kér, Harangozó Ferenc18. ker. küldött, Artner Annamária Pest m.küldött.

Rozsnyai Ervin válaszol a vitában el-hangzottakról.

Wirth Ádám levezetõ elnök elõször akiegészítõ javaslatokat tette fel szavazás-ra, majd az eredeti 4 pontos javaslatot,melyet a közgyûlés egyhangúan elfogadott.

Sz ü n e t

II. A vezetõség beszámolója a Társaságszervezeti életének alakulásáról. Javaslat aszervezeti élet korszerûsítésére. Beszámolóa költségvetés helyzetérõl és javaslat a2005. évi költségvetésre. Elõadó: FerenczLajos, a vezetõség tagja. (A beszámolómellékelve)

III. A Pénzügyi Ellenõrzõ Bizottság je-lentése a 2004. évi pénzügyi ellenõrzésektapasztalatairól. Elõadó: Kardos Péter, aPÜB elnöke.

Vita.Krétai László Pest m. küldött.Ferencz Lajos válaszol a felvetett prob-

lémákra.Wirth Ádám szavazásra teszi fel a II.

és III. napirendi pontok elfogadását: Dön-tés: egyhangú igen.

Zárszó. A közgyûlés Wirth Ádám zár-szavával befejezõdött.

Kmft.

Wirth Ádám sk.A közgyûlést levezetõ elnök

Finta Gábor sk.Jegyzõkönyvezetõ

Balta Csaba sk,dr. Tóth Miklós sk.

Jegyzõkönyv hitelesítõk

Megjegyzés: A jegyzõkönyv teljes szö-vege megtekinthetõ a vezetõség bármelytagjánál és a Társság irattárában FerenczLajosnál.

5 2005. januárDialektika

HATÁROZATA MARX KÁROLY TÁRSASÁG

ÉS A �DIALEKTIKA�IRÁNYVONALÁRÓL

A Marx Károly Társaságnak és lapjá-nak alapvetõ feladata és történelmi külde-tése, hogy ideológiailag elõkészítse a kom-munista mozgalom megújulását.

Ennek érdekében a Társaság és a lap akövetkezõ alapelvek szerint tevékenyked-jék:

1. Elemezze korunk nemzetközi éshazai gazdasági és politikai folyamatait,különös tekintettel olyan jelenségekre, minta multik vezénylete alatt zajló tudományosés technikai forradalom, a terrorizmus ürü-gyén indított imperialista világoffenzíva, afokozódó nacionalizmus és fasiszta veszély,a magyarországi osztályszerkezet átala-kulása és a baloldal helyzete, a nemzetköziburzsoázia kísérletei a baloldali mozgalmakellenõrzésére és félresiklatására.

2. Az újabb kutatások és dokumentu-mok figyelembe vételével rendszeresenvilágítsa meg a volt szocialista országoktörténetét, vezetõik személyiségét és tevé-kenységét, szétválasztva a tudományos kri-tikát a rágalmaktól és a kommunistaellenespropaganda hazugságaitól. A forradalmivívmányok és a szocialista értékek védelmetermészetesen nem zárja ki a marxista bí-rálatot és a marxisták közötti vitákat ezek-ben a kérdésekben.

3. Keresse a népfront-jellegû együttmû-ködést és szövetséget az antifasiszta, de-mokratikus és haladó erõkkel, csoportokkalés személyekkel. Törekedjék a nyíltan hir-detett marxi-lenini ideológia és a népfron-tos szövetségi politika viszonyának és el-lentmondásainak tisztázására.

4. A szocialista múlt tanulságait, azújabb tudományos eredményeket és a jelen-kori tapasztalatokat feldolgozva, munkál-kodjék a kommunista megújulás közvetlenés távlati programjának elméleti-ideológiaimegalapozásán.

Ezek a feladatok alkotják egyúttal amunkacsoportokban folytatandó elméletimunka gerincét. A munka eredményeit éstapasztalatait a vezetõség idõrõl idõre meg-vitatja, az eldöntetlen elvi vitákat a nyilvá-nosság elé viszi.

* * *Elfogadta a Marx Károly Társaság tiszt-

újító közgyûlése 2005. január 15-én.

Egy küldött jegyzeteiNem szokványos volt a közgyûlésünk.

Forrongó helyzetben nem lehet rutin be-számolót tartani: egyszerûen csak azt re-gisztrálni, hogy miket is csináltunk, mi volta jó és mi a fogyatékos benne, s naptár sze-rint a feladatokat felsorolni. Helyesen tetteRozsnyai Ervin, a lelépõ vezetõség, hogy avilágban zajló folyamatok mélyebb lénye-gi érdemi tatalmáról gondolkoztatott el ben-nünket, s ezen az úton kereste társaságunkhelyét, azokat a tennivalókat, amelyeketmarxista dialektikával itt és most éppennekünk kell megragadnunk az elkövetkezõidõben.

Igazi tanácskozás volt, melyben azegyes küldöttek sokat tettek hozzá az in-dító értékeléshez. Központi gondolata voltaz egész eszmecserének � nincs elõrehala-dás a marxista gondolkodás röneszánsza,megújulása nélkül, nem lehet az emberiségmár-már mély válságának gondjaiból ki-jutni tudományos átgondolás, a tömegektudatossága és szervezettsége nélkül, és-pedig minden progresszív erõ összefogá-sával. Ehhez pedig nélkülözhetetlen a leg-jobb erõk magasfokú együttmûködésemind hazai, mind nemzetközi viszonylat-ban.

Farkas Péter, amikor a közgyûlés el-nökére tett javaslatot, úgy tette meg, hogyfigyelmeztetett: nem lehetünk hungaro-centrikusak, eurócentrikusak csupán, hahazánkban is elõbbre akarunk jutni. Azegész világra kell tekintenünk, hogy a ma-gunk dolgaiban ne kerüljünk szemellenzõ-sen zsákutcába.

Késõbbi hozzászólásában a 2004 ok-tóberi athéni párttalálkozót hozta szóba,ahol a kommunista pártvonal és a népfrontpolitika viszonya megfelelõen dialektikusértelmezést kapott � óvott a csak provin-ciális, vagy burkolt hegemónizmusra törõregionális gondolkozás útvesztõitõl, a mil-liárdok sorsában kell gondolkoznunk, hasaját népünk sorsát is jobbá kívánjuk ten-ni.

Nagy megtiszteltetése volt közgyûlé-sünknek, hogy szinte valamennyi baloldalitársadalmi szervezet képviseltette magátezen az együttgondolkozásunkon, s magukis nem kevéssel járultak hozzá következ-tetéseink levonásához. Számomra nagy

meglepetés volt, hogy aki elég jól ismerempéldául Tamás Gáspár Miklós elég kacska-ringós életútját, s gondolkodásának és köz-életi tevékenységének evolúcióit: õ jutottarra a konklúzióra � a gothai program marxikritikájának felismerését idézve, hogy azopportunista irányzatok mennyire gátoljáka tényleges baloldaliság fejlõdését, s hogyegy megújult korszerû radikális munkás-mozgalomnak is pótolhatatlan helye van atársadalmi haladás elõbbremozdításában. Õfigyelmeztetett arra például: jobban odakell figyelnünk, hogyan lehet az, hogy acseh és a szlovák kommunista párt jobbanmeg tudta õrizni tekintélyét és befolyásátKelet-Európában?

Közgyûlésünkön több munkáspárti KBtag is jelen volt társaságunk aktív tagjaiközül. Igen fontos megállapítás, amit egyi-kük aláhúzott felszólalásában: a mai ma-gyar marxista mozgalom súlyos válsá-gos helyzete gyökeres önvizsgálatot teszszükségessé, s ennek elvégzése halaszt-hatatlanná vált!

Azt gondolom, hogy helyesen cseleke-dett a közgyûlés, hogy gondolt a fiatalítás-ra. A vezetõségbe választotta például Art-ner Annamáriát, ma már a közgazdaságitudományunkban joggal számontartott te-hetséges kutatót, az ATTAC-MAGYAR-ORSZÁG fiatalok között népszerû szemé-lyiséget, Vígh László egyetemi oktatót.

Hazánkban lényegében 15 éve, vagymég annál is régebben lényegében meg-szûnt a tudományos szocializmus diszcip-línáinak a tanítása. Éppen ideje, mutatottrá Kohánka András a történelemtudomá-nyok kandidátusa, tapasztalt marxizmus-oktató, hogy éppen társaságunk kezde-ményezze: kereteinkben, szakszervezetek-ben, ifjúsági szervezetekben, s másutt kezd-jünk hozzá ennek a hatalmas mulasztá-sunknak a letörlesztéséhez tanulófiatalok,munkások és érdeklõdõk között. Azzal iscsak egyet lehet érteni, hogy közgyûlésünka társaság legfõbb feladatává tette: a hazaimarxista � leninista mozgalom meg-újítása korszerû programja elméletimegalapozásának segítését!

Széchy András

62005. január Dialektika

Válasz egy indulatos írásra1

Érdeklõdéssel olvastuk A Szabadság2005. január 7.-i számában, a �vélemé-nyek� rovatban közölt �Egy hamis aggó-dás margójára� címû írást. Cikkének be-vezetõjében a szerzõ azt ígéri, hogy �ke-ményen vitába száll� a Dialektika különkiadásában olvasható �Jubileum kommu-nista számvetéssel� címû szerkesztõségicikkel. Azt reméltük, hogy a vitázó írásszerzõje, noha nincsen a zsebében a �böl-csek köve�, �keményen� kiigazítja a Dia-lektika esetleges tárgyi tévedéseit, az álta-la hibásnak vélt érveléssel meggyõzõ ér-veket állít szembe, s eloszlatja a szerintehamis aggodalmakat. Mi örülnénk legjob-ban, ha egy valódi vita aggodalmunkat fe-leslegessé tenné.

Sajnos a Farkas Ferenc nevével jegy-zett írásban tényeken és érveken alapulóvita helyett csak személyeskedõ indulatot,megbélyegzõ jelzõket és felháborodott át-kozódást olvashattunk. A 15 éves jubileumalkalmából �kommunista számvetést ésönvizsgálatot� követelõknek még a jóindu-latát is kétségbe vonja. Azokat, akik azalkotó marxista elméleti munka szüksé-gességét szorgalmazzák, denunciáló szán-dékkal gúnyosan �a hajdani MSZMP em-lõin nevelkedett tudós barátainknak� ne-vezik, akik csak az �elmélet� szintjén mo-zognak, nélkülöznek �minden XXI. száza-di gyakorlati tapasztalatot�. Egyebet semtesznek, mint a �Munkáspárton köszörülika nyelvüket�. Lépten-nyomon �belerúgnaka Munkáspártba�. Mindenbe belekötnek,tettek helyett (rossz) tanácsokat adnak stb.A cikk ráadásul olyan valótlanságokat ad aszánkba, mintha a párttagságot �birka-magatartással� vádolnánk, s a �háttérbõl miirányítanánk a KB-ellenességet�. Nemmarad el természetesen az állítólagos�összeesküvés� és az �árulás� megszokottvádja, és a nyílt fenyegetés sem. Vagyis ér-demi vita helyett éppen azt a stílust és mód-szert tapasztaljuk, amely eddig is meg-tizedelte a párt sorait, s aminek érvénye-

sülése ma is jogos aggodalmat vált ki ben-nünk.

Szitok-átok hadjáratban, politikai bo-szorkányüldözésben továbbra sem kívá-nunk részt venni, a denunciáló vádakatazonban visszautasítjuk. A Marx KárolyTársaság tagjai igenis ott voltak 15 évvelezelõtt is a párt újjászervezésénél. A 14.Kongresszuson, a Központi Bizottságban,a Tanácsadó Testületben, a munkabi-zottságokban, a koordinációs bizottságok-ban, alapszervezetekben, választási bi-zottságokban, szavazatszedõ bizottságok-ban, lapterjesztésben, utcai tüntetéseken,civil szervezetekben, ajánlócédulák, aláírá-sok gyûjtésében. Felemeltük és visszük amarxizmus vörös zászlaját2 . Az elsõ sorok-ban harcoltunk és harcolunk, �keményendolgozunk� a párt céljaiért és a marxistaeszmékért. Ugyanakkor kommunista köte-lességünknek tartjuk, hogy õszintén szem-benézzünk az elkövetett hibákkal, s harcol-junk ezek ellen, s ezt várjuk a párt vezetõitõlis. A gondokon és a problémákon természe-tesen nem örvendezünk, miként ezt a cikkállítja, hanem ezek okainak megszünte-tésére törekszünk. Növeli, ki elfedi a bajt.Nem személyeket támadunk, de bírálhatat-lannak sem tartunk senkit. Elvi alaponbírálunk.

A tények bizonyítják: választási ered-ményeink évrõl-évre drasztikusan rom-lanak. A legutóbbi parlamenti választásonharmad annyi szavazatot kaptunk, mint1990-ben. Farkas Ferenc elvtárs ezt sajátbõrén is tapasztalhatta. Saját választókerületében (Bp. 15-ös egyéni választó-kerület) 1990-ben még 2047-en (5,9 %)szavaztak rá, 2002-ben már csak 537-en(1,85 %). Nem lenne végre ideje, komo-lyan megvizsgálni: mi vezetett idáig? Vagytalán ezért is, ahogy Farkas elvtárs állítja,a Marx Károly Társaság �korifeusai� afelelõsök? Megelégedhetünk azzal a sem-mit mondó megállapítással, hogy �bizony,követtünk el hibákat, melyek sok gondot

és problémát okoztak, de széllel szembenis túléltük azokat�? Nem kellene e végrekomolyabban feltárni és elemezni az el-követett hibák tartalmát és okait? Levonvaa szükséges következtetéseket. Ez az, aminem halogatható. Ehhez van szükség akongresszus sürgõs összehívására.

Nem hagyható szó nélkül az a hazugvád, hogy mi állítólag �nem a kapitalizmust,a jobboldalt támadjuk, hanem azokat, akika kapitalista hatalmat bírálják és küzdenekellene�. Távol áll tõlünk, hogy a Munkás-pártot a szocialisták �engedelmes kiszol-gálójává�, �szatellit párttá� tegyük. Mi vol-tunk azok, akik a �jó kapitalizmus� kon-cepcióját akkor is bíráltuk, amikor ezt aMunkáspárt elnöke hirdette. Követeltük apárt marxista-leninista kommunista jel-legének megvédését és megerõsítését a pártprogramjában és szervezeti szabályzatában,a javasolt �baloldali szocialista, kommu-nista, humanista párt� elmosódott for-mulával szemben. Nem mi voltunk, illetvevagyunk azok sem, akik szerint Magyar-országon egyáltalán nincs jobboldali-szélsõjobboldali veszély. Elvileg elutasít-juk a jobboldali opportunista szociál-demokrata ideológia minden formáját.Cikkeinkben mindig is bíráltuk, és bírál-juk a szocialista párt és kormány jobbol-dali neoliberális gazdaságpolitikáját.

Elfogadhatatlannak tartjuk ugyanakkor,ha a Munkáspárt nem határolódik el egy-értelmûen a jobboldali populizmustól, solyan szélsõségesen jobboldali, vadul an-tikommunista párttal �kacérkodik�, mint azOrbán Viktor által vezetett Fidesz. A szélsõ-jobboldali, neofasiszta törekvésekkel szem-ben az antifasiszta demokratikus erõkszéleskörû összefogását szolgáló szövetsé-gi politikára van szükség. Szitok-átok he-lyett errõl kellene vitáznunk.

DialektikaSzerkesztõbizottsága

1 Válaszunkat A Szabadság január 7.-i számában megjelent írásra január 9.-én elküldtük A Szabadság szerkesztõségének.Válaszunkat a lap egyelõre nem közölte.2 Ezt a mondatot a Szerkesztõbizottság utólag, A Szabadság január 14.-i száma után tette be a szövegbe.

7 2005. januárDialektika

Szemelvények a nemzetközi sajtóból

George Monbiot:

A cunami áldozatai fizetikaz iraki háború árát

The Guardian, 2005. január 4.

Az USA kormánya eddig 350 millióUSD-t ígért a cunami áldozatainak, és azEK kormánya 96 milliót. Az USA 148 mil-liárd USD-t költött az iraki háborúra, és azEK 11,5 milliárdot. A háború 656 napjafolyik. Az USA által ígért pénz egyenértékûmásfél napnyi iraki ráfordítással. Az EKadta pénz egyenlõ öt és fél napnyi rész-vételünkkel a háborúban. Az EK közelkétszer annyit költött szenvedések oko-zására Irakban, mint amennyit évente költaz enyhítésükre másutt. Az USA alig többmint 16 milliárd USD-t ad külföldi segé-lyekre: kevesebb mint a kilenced részét an-nak a pénznek, amelyet Irakban eddigelégetett.

�A vezetõink elvesztették a képes-ségüket megkülönöztetni az emberek segí-tését a gyilkolásuktól. Blair újévi üzeneteközel azonos volt azzal, hogy�az irakinépet saját érdekében kell bombázni. AzUSA tengerészgyalogosai, akiket most SriLankára telepítettek, hogy segítsék a menté-si mûveletet, még néhány hete civileketgyilkoltak, házakat romboltak, és elûztékFalludzsa iraki város egész lakosságát.

Al Kennedy:

Adjatok nekünk még néhány évetThe Guardian, 2005. január 12.

A jelenlegi miniszterelnökünk tuda-tában van annak, hogy csak egy 12 átlagosIQ-értékû választóközönség találhatja õthitelt érdemlõnek. A Bush/Blair-szerû poli-tikusok olyan klímában remélhetnek pros-perálni, amelyben a tények nem releván-sak, és a hit mindenek felett fontos.

�Nekünk még nincs teljesen olyanfantázia TV-csatornánk, mint a Fox News,de a kényelmetlen realitások puhítása vagymegkerülése már itt van. Még néhány év,és kétségtelenül remélhetõ, hogy alulin-formált polgáraink egyszerûen elhiszikmajd, amit mondanak nekik, bármilyenvérfoltos és eszelõs legyen is az. Nem kellkönyveket égetni, csak biztosítani kell,hogy senki se olvassa õket.

Jonathan Steele:

A posztmodern ukrán államcsínyThe Guardian, 2004. november 26.

A narancsok gyakran keserûek lehet-nek, és az Ukrajnában folyó tömeges utcaitiltakozások nem egészen olyan édesek,mint a támogatóik állítják.

A tüntetõk nem össz-nemzeti érzel-meket tükröznek. Ukrajnát mély történeti,vallási és nyelvi megosztottság hasítja szét.A tüntetõk hagyományai nem mindig kel-lemesek. Egyes tüntetõk a második világ-háború antiszemita éveibõl származó na-cionalista és szeparatista dalokat kántáltak.

A poszt-szovjet térségben számtalanválasztást olyan mértékben manipuláltak,hogy valószínûen megfordították az ered-ményt. A korai esetek voltak: Borisz Jel-cin alkotmányreferenduma 1993-ban ésújraválasztása 1996-ban, Oroszországban.A tavalyi azerbajdzsáni elnökválasztás isnagyon gyanús volt.

E választások egyike után sem csapottolyan dühödt zajt az Európai Biztonsági ésEgyüttmûködési Szervezet, a fõ nemzetközimegfigyelõ testület, vagy az USA és másnyugati kormányok, amilyent most. Úgytûnik, hogy a tiltakozási döntés fõleg a�realpolitik�-tól függ, és attól, hogy a ki-hívókat vagy a hivatalban lévõt tekintik-einkább nyugatbarátnak vagy piacbarátnak.

Ukrajnát geostratégiai üggyé nemMoszkva, hanem az USA tette, amely nemhajlandó feladni Oroszország bekerítésé-nek a hidegháborús politikáját, és mindenkorábbi szovjet köztársaságot a maga olda-lára törekszik vonni.

Anatolij Baranov:

Egyáltalán nem ezt akartammondani�

www.pravda.info. 2004. december 28.

Ukrajnát hát elvesztettük. Korábbanelvesztettük Abháziát, Grúziát, Adzsariát.Azonos forgatókönyv szerint. Az év fõ mér-lege a külügyminisztérium szerint: �Orosz-ország FÁK-országokkal való együttmû-ködésének lényeges aktivizálódása�. Jelen-tõsen fokozódott �az új, kölcsönösen elõ-nyös feltételeken alapuló integráció elõ-nyeinek a megértése partnereink részérõl�.Gúnyolódnak, vagy mi?!

A Rubljovkán négyméteres kerítéssel

takarják el a helyi szegénység üdülõtelkeit,hogy a miniszter mellett utazók szemei eléne a szomorú furnérházacskák, hanem azösszefüggõ kerítés életörömmel teli képetáruljon. Elvben, ez kiút. Egyetlen össze-függõ kerítés az Arhangelszkoje-i és Raz-dory-i üdülõktõl az irodákig a Szadovojekörúton belül. Ahol divatba jött teljesenlebontani a történelmi épületeket, és aromokat elfüggönyözni hatalmas vász-nakkal, amelyeken a jövendõ palotákláthatók. Köszönet Grigorij Alekszandro-vics Potyomkinnak � kitanított bennünket.Ha magát az országot vennék körül magas,áthatolhatatlan kerítéssel, és senkit semérdekelne, mi van mögötte, úgy a V. V.Putyin által felépített rendszer szerfelett sta-bil lenne. Nem fenyegetné újabb gazdasá-gi pangás, sem a politikában tátongó ûr.

Az elnöki adminisztráció erõi� sikeresmûveletet hajtottak végre a KPRF semlege-sítésére. A párt egész nyáron és õsz elejénönmagával harcolt, idõnként kiütve magát,aminek következtében az osztályharc mel-lette haladt el. Nemcsak a veteránok ked-vezményeit szûntették meg, hanem novem-ber hetedikét is. A kommunista párt meg-maradt, de ez az egyetlen, amivel valóbandicsekedhet.

Eduardo Galeano:

Ahol a nép a félelem ellenszavazott

The Progressive, 2005. január

Egy Uruguay nevû, kevéssé ismertországban választásokat és népszavazásttartottak. E választásokon, az országtörténetében elõször, a baloldal gyõzött.Elutasították a víz privatizációját, meg-erõsítve, hogy a vízre az egész népnek jogavan. Elõbb-utóbb, egy szomjas világban,az édesvíz-tartalékokra úgy, vagy méginkább fognak sóvárogni, mint az olajtar-talékokra. A szegény, de vízben gazdagországoknak meg kell tanulniuk megvéde-ni magukat. Több mint öt évszázad telt elKolumbusz óta. Meddig adhatjuk még elaz aranyat üveggyöngyökért?

Kinek kell döntenie egy igazi demok-ráciában? A Világbanknak vagy az egyesországok polgárainak? A demokratikusjogok valóban léteznek, vagy éppen csakcukormázt képeznek egy mérgezett tortán?

(folytatás a 8. oldalon)

82005. január Dialektika

Felelõs kiadó: a Társaság elnöke1067 Bp. Eötvös u. 2. Tel: 342-1068Szerkeszti: a SzerkesztõbizottságFelelõs szerkesztõ: dr. Rozsnyai ErvinOTP számlasz.: 1171 1041-2085 9590

DialektikaA Marx Károly Társaság idõszaki lapja

Nytsz.: 75/763/1997Internet: www.extra.hu/dialektikaE-mail: [email protected]ás: Unio-Print Kuvert Kft.Felelõs vezetõ: Szabó László igazgató

Ellenzéki tömegtüntetések Oroszországban

Békésmegyei megemlékezéseka felszabadulás 60. évfordulójáról

A Marx KárolyTársaság

közleményei

* Társaságunk tagjai a január 15-eiközgyûlésünkön megemlékeztek a délke-let-ázsiai szökõár és földrengés áldoza-tairól. A résztvevõk az eddigi adományaikmellett további 15 ezer forintot adományoz-tak a Magyar Vöröskereszt csekkszámlájánkeresztül az áldozatok és családtagjaikmegsegítésére.

* �A Szabadság� c. munkáspárti heti-lapban Társaságunkat elítélõ írás jelentmeg, melyre válaszoltunk. A válaszunk azemlített újságban nem lett megjelentetve.

* A Munkáspárt helyi szervezetévelközösen, 18 kerületi tagozatunk vitafóru-mot rendezett, melyen Kárpáti Sándorközíró tartott vitaindítót idõszerû politikaikérdésekrõl.

* Társaságunk tagjainak, a �Dialek-tiká�-t rendszeres olvasóknak a száma ja-nuár elsõ felében újabb 45 fõvel gyara-podott. Várjuk a további csatlakozókat.

N. D. Kristof:

Egészségügy?Kérdezzétek meg Kubát!

New York Times, 2005. január 12.

Ha az USA-ban a csecsemõhalandósá-gi arány olyan jó lenne, mint Kubában, úgyévente 2212 amerikai bébit menthetnénkmeg. A CIA szerint Kuba egyike annak a41 országnak, amelyeknek a csecsemõ-halandósági aránya jobb, mint az USA-é.Az asszonyok gyermekszülés okozta ha-lálának a valószínûsége Amerikában 70%-kal nagyobb, mint Európában. A közegész-ségügy támogatása nem olyan drámai, mint300 millió USD-t költeni egyetlen F/A-22Raptor vadászrepülõre, de sokkal hatéko-nyabb módja az amerikaiak védelmének.Kína diktátorainak sikerült a csecsemõ-halandóságot Pekingben 4,6/ezer fõ-recsökkenteniük, ezzel szemben New YorkCity-ben az arány 6,5/ezer fõ.

(folytatás a 7. oldalról)

A megemlékezések közül kiemelkedika Battonyán tartott ünnepség, melyeken ahelyi és környezeti lakosság nagy számban,és a helyi vezetõk mellett a MEASZ Békés-megyei szervezetének számos tagja ismegjelent.

Ott voltak az Oroszországi Föderációtagjai budapesti nagykövetségeinek kép-viselõi is. A Magyar Hadtörténeti Múzeumis képviseltette magát. Valerij Muszatov, azOroszországi Föderáció nagykövete, be-szédében hangsúlyozta: �Battonya volt azelsõ magyar település, melyet a szovjetkatonák felszabadítottak.� Az ünnepimegemlékezés után elhelyezték a megem-lékezés koszorúit a szovjet hõsi halottaksírjánál.

Gyulán is ünnepi megemlékezésre éskoszorúzásra került sor, ahol Békés megyefelszabadulására emlékeztek.

Békéscsabán december 15-én, a ME-ASZ Békésmegyei Szervezete rendezettmegemlékezést az Ideiglenes Nemzet-gyûlés és az Ideiglenes Kormány 1944. de-

cember 22-én történt megalakulása 60. év-fordulója alkalmából.

Bánfi József megyei elnök, ünnepi be-szédében hangsúlyozta: �a két testületmegalakulása szakítás volt a hitleri Német-országgal, s a vele való szembefordulást,az új demokratikus hadsereg létrehozásáteredményezte. A legfontosabb döntés éscélkitûzés a független, demokratikus Ma-gyarország létrehozása volt� Megálla-podás született arról, hogy a MEASZ me-gyei szervezetét kik képviselik a decem-ber 21-i debreceni ünnepségen.

Az ünnepségsorozat részét képezte,hogy a december 17-i Megyei Közgyûlé-sen Varga Zoltán megyei elnök, napirendelõtti méltatta a 60 évvel ezelõtt történtekjelentõségét. A Megyei Könyvtárban ki-állítást tekinthettek meg az érdeklõdõk a60 évvel ezelõtt történtekrõl.

A Békés-megyei megemlékezésekneka Marx Károly Társaság számos tagja isrésztvevõje volt.

Tanai Ferenc

Már több napja szélesednek Oroszor-szág nagyvárosaiban az ellenzéki tömeg-megmozdulások. A kommunikációs esz-közök elhallgatják, több helyen pl. Moszk-vában rendõri készültséggel akadályozzák,másutt az egyes kormányzóságokban õri-zetbe vették a tüntetések szervezõit.

A megmozdulások a népellenes törvé-nyek ellen irányulnak. Követelik Putyin, akormány, egyes kormányzóságok vezetõitávozását. Az akciók élén a kommunistákállnak, de csatlakoznak a szakszervezetek,nyugdíjasok, ifjúsági és nõi szervezetek, aNagy Honvédõ Háború és a munka veterán-jai. A tömegnyomásra a központi és helyihatalmi szervek az utóbbi napokban néhány

munkajogi, szociális és egyéb elkésett in-tézkedést tettek, a helyi vezetõk a mozgal-mak képviselõivel leszerelõ tárgyalásokbabocsátkoztak. A kezdeményezés ma márnem a Duma frakcióinál van, hanem a nép-megmozdulásoknál.

A mozgalom leginkább Péterváron öl-tött politikai jelleget. Moszkva izolálását aMoszkva területi városközpontok megmoz-dulásaival kerülik meg. A legerõsebb amozgalom az Észak-Nyugati és a Közép-Oroszországi körzetekben. A már hetediknapja tartó �hideg polgárháború�, ahogynevezik, továbbszélesedése és elmélyülésevárható.

- spectator