2

Felelõs szerkesztõ Rõth Erzsébet, Barthó Loránd�

Tördelõszerkesztõ: Babarciné Stettner Lenke. Aszerkesztõség címe: PTE Általános Orvostudományi Kar Sajtóirodája, 7624 Pécs, Szigeti út 12. Tel.: 536-116, 536-000/1214. Fax: 536-115. E-mail: hirmondo@aok.pte.hu � HU ISSN 1586-1031�

Elektronikus publikáció: Somoskeöy Szabolcs www.aok.pte.hu/hirmondo � HU ISSN 1586-1295Nyomtatta a PTE ÁOK Nyomdája. Vezetõ: Ollmann Ágnes

Aborítón és a poszteren Barthó Loránd fénykép-„festményei”. Középen Reglõdi Dóra: „Mûvészet az idegsejtekben – idegsejtek a mûvészetben”.

TTARARTTALOMALOMOrvosnapok:kitüntetések, elismerések

Egy ötvenhatos vallomása(Debreczeni László)

Tanévnyitó az orvoskaron(Sümegi Balázs)

Romhányi György születésénekcentenáriuma: megemlékezések

programjai

Romhányi György professzorszakmai életútja (Pajor László)

Az idegen nyelvû orvosképzésrõl(Szeberényi József, Ohmacht

László)

Az egyetemi klinikák helye a hazaiegészségügyi rendszerben

(Kosztolányi György)

Felvételi eredmények (graduális képzés – Kálmán Sándorné,

PhD – Fischer Emil)

Yamamoto professzor és munkatársaiPécsett (Karádi Zoltán)

AMagyar Patológusok Társaságának64. Kongresszusa

(Pajor László)

I. sz. Belklinika „Hetényi Géza”osztály (Bajnok László, Mezõsi Emese)

Sikeres HEFOP-pályázat(Rõth Erzsébet)

Gondolatok az elektronikus adat-bázisok kapcsán (Kiss Tamás)

...„a szaklapok hypertrophyája”(Gracza Tünde)

Akezdetekrõl – Vértes László

Egy sikeres alkotópályáról – PandurJózsef

Intézeti, klinikai hírek

��

Tudományos közlemények

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

XXXVII. Egyetemi Orvosnapok2005. október 21-22.

PROGRAM

2005. október 21. (péntek)

10.00 HangversenyKözremûködnek a Magyar Állami Operaház mûvészeiKirkósa Orsolya – ének, Roska Dániel – ének, Szabó Márta Krisztina – zongora

10.30 Az Orvostudományi Kar ünnepi üléseA dékán ünnepi beszédePro Facultate Medicinae emlékérmek átadásaAranydiplomák adományozásaRomhányi Emlékérem átadásaOktatói kitüntetések adományozásaÁrpád-házi Szent Erzsébet Emlékérem adományozásaRektori és dékáni dicséret átadásaKoszorúzás és megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharc49. évfordulója alkalmából

15.00 ÉVFOLYAMTALÁLKOZÓK1960-ban végzett hallgatók III. szemináriumi terem (fsz.)1965-ben végzett hallgatók Dr. Halasy-Nagy József Aula (Rákóczi u. 80)1970-ben végzett hallgatók tanácsterem (I. em.)1975-ben végzett hallgatók V. szemináriumi terem (fsz.)1980-ban végzett hallgatók Dr. Cholnoky László tanterem (I. em.)1985-ben végzett hallgatók Dr. Lissák Kálmán tanterem (I. em.)1990-ben végzett hallgatók Dr. Donhoffer Szilárd tanterem (I. em.)1995-ben végzett hallgatók Dr. Flerkó Béla tanterem (I. em.)

Ezt követõen az egyes évfolyamtalálkozón résztvevõk közös rendezvénye (vacsora)

2005. október 22. (szombat)

TUDOMÁNYOS DÉLELÕTT

A végzett évfolyamok képviselõinek tudományos elõadásai(PTE Általános Orvostudományi Kar Dr. Flerkó Béla tanterem, I. em.)

10.00 Dr. Fischer Emil, PTE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet:Generikumok a gyógyszeres terápiában

10.20 Dr. Szilágyi Károly, PTE ÁOK Sebészeti Tanszék: Lymphologia, minthatárterületi tudomány

10.40 Dr. Farkas László, PTE ÁOK Urológiai Klinika: Múlt, jelen és jövõ a heredaganatok sebészi kezelésében

11.00 Dr. Vetõ Ferenc, PTE ÁOK Idegsebészeti Klinika: Endoszkópia az idegsebészetben

11.20 Dr. Pintér Erika, PTE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet: A szomato-sztatin, mint gyulladásgátló neuropeptid: a fiziológiai alapoktól a gyógyszerfejlesztésig

14.00 Az évfolyamtalálkozósok szabadon választott programjaAz Orvostörténeti Múzeum (Pécs, Szigeti u. 12.) megtekintése.

20.00 Dékáni fogadás az Általános Orvostudományi Kar Dr. Romhányi György Aulájában(Részvétel csak külön meghívóval)

gyakornoki rendszer – Biró Gábor,

Róbert–Beck-Faubl Nóra, Lénárd

PRO FACULTATE MEDICINAE KITÜNTETÉSEK

3

2005 OKTÓBER

Dr. Nagy Judit egyetemi tanárA PTE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum klinikavezetõ professzora.Egyetemi tanulmányait l965-ben fejezte be a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, azóta dol-gozik az egyetem kötelékében. 1969-ig a Patológiai Intézetben, majd 1969-tõl jelenlegimunkahelyén különféle beosztásokban. 2002-2003-ig a PTE Általános Orvostudományi Kartudományos dékánhelyettesi feladatait látta el.A hallgatók mind elméleti, mind gyakorlati oktatását rendkívül magas színvonalon végzihosszú évtizedek óta, melyet rangosan fémjelez a hallgatói szavazatok alapján, a legjobboktatónak járó Romhányi-díj.

Dr. Lõrinczy Dénes egyetemi docens

1968 óta dolgozik a PTE Általános Orvostudományi Kar Biofizikai Intézetében. 1968 óta vesz részt az orvostanhallgatók képzésében, az Angol Program keretében 1984-tõlelõadások, gyakorlatok és szemináriumok tartásával. Öt éven keresztül az intézet oktatási fe-lelõse volt, jelenleg az ÁOK Oktatási Bizottságának tagja.Munkája során számos kollaborációs kapcsolatot épített ki és mûvel jelenleg is eredménye-sen. Tudományos eredményei révén itthon és külföldön is elismerésre tett szert. Az utánpót-lás nevelésében is tevékenyen részt vesz. TDK-s hallgatói rendszeresen sikerrel szerepelneka különféle konferenciákon. A TTK „Év kiemelkedõ szellemi alkotása” pályázatán megosztott I. díjat nyert el 2005-benegyik tudományos közleménye.

Juhászné Turschl Paula osztályvezetõ ápolónõ

1970 óta áll az egyetem alkalmazásában, 1972-tõl az Idegsebészeti Klinika dolgozója. Mun-káját példamutatóan, lelkiismeretesen végzi. Magatartása beosztott dolgozóinak mintaképülszolgálhat. Munkatársai és a betegek körében nagy tiszteletnek örvend. Munkáját mind szak-mailag, mind emberileg rendkívül felelõsségteljesen, kiemelkedõ szinten végzi.

Dr. Horváth Judit egyetemi docens1977-tõl, az orvosi diploma megszerzése óta dolgozik a PTE Általános Orvostudományi KarAnatómiai Intézetében. Hallgató kora óta részt vesz az orvostanhallgatók anatómia-, szövet-és fejlõdéstan gyakorlati oktatásában, 1986 óta angol nyelven is. Rendszeresen tart tantermielõadásokat. A német nyelvû oktatás bevezetése óta német nyelven vezet gyakorlatot és tartelõadásokat. Aktív közéleti tevékenységet folytat, 1998 óta folyamatosan képviseli intézetének dolgozóitelõbb a POTE Tanácsban, majd a PTE ÁOK Kari Tanácsban. Segítõkész, konstruktív véle-ményének minden fórumon határozott hangot ad.

Arany fokozat

Ezüst fokozat

Bronz fokozat

4

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

Meiszter Péterné klinikavezetõ fõnõvér

1980 óta dolgozik az Urológiai Klinikán, 7 éve klinikavezetõ fõnõvérként. A dinamikusan változószakmai és szervezési követelményeknek példamutatóan tesz eleget. A betegek és munkatársainagy bizalommal fordulnak kedves, segítõkész egyéniségéhez. Felelõsségérzete, lelkiismeretessé-ge példamutató a munkatársak számára is. A klinika szakdolgozói személyzetét eredményesen irá-nyítja.

Molnár Ilona titkárnõ

1992 óta dolgozik a Traumatológiai Klinikán titkárnõi beosztásban. Munkáját nagy szorgalommal,odaadással és precizitással végzi. A klinika vérkeringésének irányítója és motorja. Összefogja a klinikagazdasági tevékenységét, különféle megrendeléseit. Szolgálatkészségérõl, munkájáról a klinikával kap-csolatba kerülõ egyetemi dolgozók és betegek a legnagyobb elismeréssel szólnak.

Dékáni Dicséretet kapnakHilyovszky Klára szakasszisztens (Anatómiai Intézet), Rózsay Ferencné igazgatási ügyintézõ (Dékáni Hivatal), Somoskövi Istvánnékönyvtáros (Könyvtár), dr. Szilágyi Károly egyetemi docens (Sebészeti Tanszék)

Rektori Dicséretet kapDr. Sáfrány János, a Pécsi Orvostudományi Egyetem volt jogászaEz évben tölti be 80. életévét, közel 30 évet töltött az egyetem szolgálatában. Nevéhez fûzõdik az egyetemi jogsegélyszolgálat megszer-vezése, melyet hosszú évtizedeken keresztül vezetett. Ezen munkája során az egyetem dolgozóinak rendkívül hasznos, széles körû jo-gi szolgáltatást nyújtott, képviseletet adott bírósági eljárásokban, eljárt különféle hatósági ügyekben. Az egyetem széles dolgozói réte-gét érintõ önzetlen tevékenységéért Rektori dicséretben részesül.

A 2005-ben tanulmányaikat befejezõ hallgatók szavazatai alapján a

„Romhányi Emlékérmet” kapta

a legjobb elméleti tárgy elõadója: dr. Szeberényi József egyetemi tanár (Orvosi Biológiai Intézet), a legjobb klinikai tárgy elõadója: dr. Nagy Judit egyetemi tanár (II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum)

„Kiváló gyakorlatvezetõ” címet kapott:

dr. Csernus Valér egyetemi tanár (Anatómiai Intézet), dr. Nagy Ferenc egyetemi adjunktus (Neurológiai Klinika), dr. Kulcsár Gyulaegyetemi adjunktus (Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet), dr. Sétáló György egyetemi tanár (Anatómiai Intézet), dr. Kocsis Béla egye-temi docens (Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet), dr. Pethõ Gábor egyetemi docens (Farmakológiai és FarmakoterápiaiIntézet), dr. Reglõdi Dóra tudományos munkatárs (Anatómiai Intézet), dr. Tóth Pál egyetemi docens (Anatómiai Intézet), dr. BogláriGábor klinikai orvos (Gyermekklinika), dr. Farkas Gábor egyetemi adjunktus (Traumatológiai Központ Balesetsebészeti és Kézsebé-szeti Klinika). A Fogorvos szakon: dr. Lempel Edina egyetemi tanársegéd (Fogászati és Szájsebészeti Klinika). A Gyógyszerész szakon:Rozmer Zsuzsa tudományos munkatárs (Gyógyszerészi Kémiai Intézet) és Bodor Attila tanársegéd (Gyógyszertechnológiai Intézet).

A legjobban oktató intézetek: Orvosi Biológiai Intézet, Anatómiai Intézet, Patológiai Intézet.

A legjobban oktató klinikák: II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti

Klinika, Neurológiai Klinika.

Az évfolyam legjobb hallgatójaII. évfolyam: Hajna Zsófia Réka (ÁOSZ), Vajta László (FOSZ), Merczel Sára (GySZ)III. évfolyam: Matkovits Attila (ÁOSZ), Frank Dorottya (FOSZ), Csékei Júlia (GySZ)IV. évfolyam: Keszthelyi Dániel, Melegh Szilvia Zsóka, Patzkó Ágnes (ÁOSZ), Soltész Márta Zsófia (FOSZ), Tompa Judit (GySZ)V. évfolyam: Szabó Marianna (ÁOSZ), Kende Dóra Éva (FOSZ), Kernya Tibor (GySZ)VI. évfolyam: Frank Nóra, Markó Katalin (ÁOSZ)

Árpád-házi Szent Erzsébet-EmlékéremTöbbéves hagyomány, hogy az OEC szakdolgozói közül minden évben egy kolléga részesülhet az Árpád-házi SzentErzsébet-Emlékérem kitüntetésben

Csanádi Erika klinikavezetõ fõnõvér1977. augusztus 15-e óta dolgozik a Szülészeti és Nõgyógyászati Klinikán. Az újszülött osztályonkezdte tevékenységét, majd dolgozott a szülõszobán, a mûtõben mint aneszteziológiai asszisztens, va-lamint a perinatális diagnosztikán is.1999 óta a klinika klinikavezetõ fõnõvére. Mint vezetõ, magáénak érzi a kollektíva problémáit, ajtajabármikor nyitva áll. Mindig készséges a szakmai kérdések megvitatását illetõen. Meghallgatja, értéke-li mások véleményét, bármiben partner, ami a betegellátás magasabb színvonalát szolgálja. Sokolda-lú, tájékozott, feladatainak megoldásában magas mércét állít.Szakmai tudásán túl emberi értékekben is gazdag, melyek közül legértékesebb a tisztelet, az alázat, adiszkréció, melyet embertársaival, munkatársaival és a betegekkel szemben tanúsít.

5

2005 OKTÓBER

Aranydiplomát vehetnek át: Dr. Bakó Béla, dr. Bartos Gábor, dr. Berta János, dr. Borián Árpád, dr. Böhrer Gyõzõ, dr. Fehér Viktor László, dr. Fekecs Béla, dr. Gár-dos László, dr. Halda Antal Tamás, dr. Hantosi Ignác, Horváth Miklósné dr. Weszelits Vilma, dr. Jáni Lajos György, dr. Járai István, dr.Kádas Istvánné dr. Sáry Klára Flóra, dr. Kávássy Árpád Sándor, dr. Keserü Tamás László, dr. Kiszely Katalin, dr. Körömy Zoltán, dr.Kotvász Árpád, dr. Kutasi János, dr. Ladányi György Zoltán, dr. Ludvigh Károly, dr. Marx Gyula, dr. Marx Gyuláné dr. Baján Mária,dr. Németh Miklós Ferenc, dr. Papp Péter, dr. Pákozdi (Pölcz) Lajos, dr. Putzer Jenõ István, dr. Rimay István Gáspár, dr. Sélley Alajos,dr. Szabó Károly Lajos, dr. Szabó Pál, dr. Szereday Zoltán, dr. Tóth Kálmán Lajos, dr. Varga József, dr. Vámosi József.

E gy vallomással tartozom. Karinthy szavaival: „Nem mondhatom el senki-nek, elmondom hát mindenkinek.” 1956-ban utolsó éves orvostanhallga-tó voltam. A húszévesek lángolásával vettem részt a forradalmi esemé-

nyekben. Hogyne lelkesítettek és ragadtak volna magukkal bennünket, fiatalokatötvenhat jelszavai: a szabadság, nemzeti függetlenség és a külpolitikai semleges-ség, ami akkor az egyetlen reális alternatívát jelentette a szovjet blokkból való sza-badulásra. Az egész magyar népnek elege volt a zsarnokságból, a Himnuszt is be-tiltó nemzeti önérzet-megtiprásból, az idegen katonai megszállásból és a magyarlélektõl oly távol álló zavaros és álságosan hazug, importált ideológiából. Mindenadott volt egy forradalmi robbanáshoz, már csak a szikra hiányzott. Ez a szikra pat-tant ki október 23-án. A pánikba esett hatalom soha meg nem bocsátható ostoba-sága, érzéketlensége, bûne, hogy a magyar ifjúság nemes eszmékért dobogó, tisz-ta és szent hevülettel teli szívének fegyvert szegezett, és e mámoros és felejthetet-len nap estéjén a szabadság óda harmóniájába beledörögtek az ávósok fegyverei aRádiónál. Nem volt ez testvérháború, mert soha olyan egységes nem volt a nem-zet a célok tekintetében, mint azokban a napokban. Amikor a nagyhatalmi boszor-kánykonyha fõztjét, a szovjet katonai beavatkozást összekotyvasztották és a tor-kunkon akarták lenyomni, a forradalom szabadságharccá nemesedett, mint 1848-ban, amely tiprásban akkor is minden elveszett.

November 4-én a halál és a reménytelenség koporsófedele borult az országra.

„…el-NEM-földelhetõ.EL-nem-emészthetõ, ami történt,mint vulkán kitörése, láva

folyója,építõ tûz torka,

el-nem-FELEDHETÕ”

(a pécsi 1956-os emlékmû felirata) (Siklós István)

Egy ötvenhatos vallomása

Éjszaka lett. Soha véget nem érõ vészterhessötétség. A maroknyi muszkavezetõt kivévealéltan hevert az ország. Tetszhalottként meg-tiport reményei romjain. De kérlelhetetlen atörvény: élni kell. És lassan feltámadt, feltá-pászkodott a nép. Letörölte könnyeit, gyászáta szíve mélyébe zárva, reményeit soha felnem adva, dolgozni, tanulni kezdtek az embe-rek. Házat-hazát építettek, gyermekeket ne-veltek, sírtak és nevettek. Éltek, ahogy lehe-

6

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

tett. Sokféleképpen élték meg az emberek a visszaólálkodottrendszer tespedt évtizedeit, az egyre enerváltabb és legitimitásátvesztett hatalom mocsárszagú halódását. Ma sokan nosztalgiávalgondolnak azokra az idõkre, hiszen ez az emberöltõnyi korszakvolt az életük, az életünk java – de nem feledhetjük el, hogySziszifusz sorsa teljesedett be rajtunk, a nemzet történelme szem-pontjából vakvágány, zsákutca volt az a korszak. A tízmilliónyijó szándék és igyekezet ellenére az út nem vezetett sehova, és be-hozhatatlanul letértünk az európai fejlõdés történelmi útjáról.

De 1989-90-ben felvirradt a szabadság napja. Beteljesült aköltõ jóslata: „Igazok harcának gyõzelem a rendje.” Ma, másfélévtized elmúltával már elmondhatjuk, sok csalódást hoztak ezekaz évek. Nemcsak az oly sok áldozatot hozott ötvenhatos nemze-déknek, de a nemzet egészének is. Örömünkbe üröm vegyül. Ál-talános az a nézet, miszerint a kommunizmusnál csak az a rosz-szabb, ami utána következik. A rendszerváltoztatást követõ eufó-ria elmúltával sokszor úgy érezzük, hogy az a gazdasági, politi-kai és erkölcsi romhalmaz, ami ránk zu-hant ebben a másfél évtizedben, kiábrán-dító és elviselhetetlen. De ahelyett, hogy asötétségre panaszkodnál, gyújts mécsest,és ha mocsárban kell is élned, légy rajtavirág! Vagyis az egyéni felelõsség és ál-dozatvállalás jelentõségét kívánom hang-súlyozni a dolgok jobbításában. De ki-mondok még egy igazságot. A szívünkmélyén tudnunk kell, a szabadságot nemlehet készen kapni. Mert különös virág aszabadság, akkor szökken szárba, ha vér-rel, könnyel és szenvedéssel öntözik,ahogy Churchill fogalmazott 1940-ben abriteknek. A katarzis maradt el, ebben ke-reshetjük rosszkedvünk és csalódottsá-gunk okát.

Az ötvenhatos nemzedék kiváltképpcsalódott a rendszerváltozásban. Nehézvolt elfogadni, hogy kétszer nem lehetugyanabba a folyóba lépni, hogy 1990-ben nem 1956 folytatódott. Nagyot változott a világ. Felnõtt ésszerepet kért egy új nemzedék, amelyiknek 56 csak történelem –ha egyáltalán tud róla valamit. Az új rendszer ugyan elsõ törvé-nyében szentesítette és magasra emelte 56 szellemét és eszméit,de az élet és a politika más prioritásokat jelölt ki. A temetetlenholtakat ünnepélyesen újratemették, a szent eszméket transzpa-rensekre írták és az 56-ért meggyötörtek némi erkölcsi és szeré-nyebb anyagi kárpótlásban részesültek. A közéletbõl, a hatalom-ból azonban mit sem kaptak, vagy igen hamar kiszorultak. Tu-dom, keserû szavak ezek, lehet, kissé talán igazságtalanok, de jóltükrözik ötvenhatos sorstársaim, bajtársaim mai lelkiállapotát.

Mindazonáltal nekünk, 1956 ifjúságának, egész életünketmeghatározó, soha el nem halványuló emlék-ragyogás a forrada-lom lobogó lángú, majd véres-gyászos 12 napja. Ma is büszkénvállaljuk tetteinket, akkori önmagunkat. Büszke meggyõzõdé-sünk, hogy azokban a történelmi napokban mi – fiatalságunk el-lenére – nem tétován sodródtunk az események viharában, ha-nem a helyes oldalon „megcselekedtük amit megkövetelt a Ha-za.” 56 ifjúsága vállalta és állta a következményeket is, a galádmegtorlás szenvedéseit, a börtönt, a hontalanságot, a hetedízig-len kirekesztést és sokan a mártírhalált.

A magam személyes sorsa a sors ajándéka folytán – ellentét-

ben a nagy többséggel – nem tipikusan alakult. Három és fél évbörtön, és utána még hosszú évek küzdelmei után befejezhettem56-ban megszakadt tanulmányaimat és orvos lettem. De számûz-tek a rangos klinikai pályákról és „büntetésül” bányaorvos let-tem. A szándék azonban visszájára fordult, mert egy olyan em-beri közegbe kerültem, akiktõl az emberi tartás, az összefogás ésösszetartozás, a kemény és áldozatos munka ezernyi példáját lát-hattam és tanulhattam. Gyógyítottam és bányamentõ-orvoskéntmentettem az életüket a metángáz, a sújtólégrobbanás, a bánya-tûz poklából. Szakmailag és emberileg teljes és tartalmas életetéltem, és ezért szeretettel, hálával és tisztelettel gondolok a bá-nyászokra.

A régi világnak össze kellett omlani ahhoz, hogy pályámutolsó tíz évében megyei egészségügyi vezetõként szolgálhas-sam azt az ügyet, amelyre ifjúként feltettem az életemet.

Lelkem mára lecsitult. Megbocsátottam a feljelentõknek, arabtartóknak, a kitaszítóknak. Nem beletörõdésbõl vagy megal-

kuvásból, de õszinte, tiszta szívbõl. Mert ez hitem parancsa,amely egész életemen át vezérelt, támaszom, bátorítóm és meg-tartóm volt minden idõkben, a legnehezebbekben is. És mertmindig volt néhány igaz ember, aki lehajolt hozzám, felemelt ésbátorítást, reményt adott a további küzdelemhez.

Az ünnep jó alkalom az összegzésre. Segítenek ebben Ken-nedy elnök történelmi súlyú szavai: „Ne azt kérdezd, mit ad ne-ked a Haza, hanem hogy te mit tehetsz a Hazáért.” 56 ifjúsága jólfelelt erre a kérdésre. A függöny rég legördült már, a történelemszínpadán új szereplõkkel új komédia zajlik. „Vitézlõ harcosok”mi már nem lehetünk. De a lyukas zászlót még tartja kezünk, ésmint a vén harci paripa, még felemeljük a fejünket a csatába hí-vó kürt szavára. Mi, akiknek az életében olyan meghatározó amúlt, az emlékek, reményeinket abba az ifjúságba helyezzük,amely ugyanazzal a lángoló tiszta szívvel teremt jövõt Magyar-országon, mint a mi nemzedékünk hajdan az 1956-os forradalombarikádjain.

(Sokat gondolkodtam írásom címén. Most a végén úgy lá-tom, talán jobban illett volna a hitvallás szó.)

Dr. Debreczeni Lászlóny. tisztifõorvos

Fotó: Kittka Bálint

7

2005 OKTÓBER

Tanévnyitó az Orvoskaron2005. szeptember 11-én tartottuk tanévnyitó ünnepségünket az aulában. Melegh Béla általános dékánhelyettes köszöntötte ahallgatókat, a vendégeket, köztük dr. Kunszt Márta alpolgármester asszonyt, dr. Korinek Lászlót, a Német Szövetségi Köztársaságtiszteletbeli konzulját, dr. Lénárd László egyetemi tanárt, akadémikust, a PTE rektorát, dr. Kosztolányi György akadémikust, azOEC elnökét, valamint Frank Gábort, a Pécsi Német Önkormányzat elnökét. Az elhangzott köszöntõkbõl az alábbiakban dr. Sü-megi Balázs dékán beszédét közöljük.

Kedves Vendégeink! Kedves elsõs Hallgatók! Kedves Szülõk ésHozzátartozók! Tisztelt Oktatók! Tisztelt Tanári Testület!

A mai nappal az egyetemi élet egyik felemelõ pillanatához érkez-tünk: elõször pillantjuk meg a karunkra belépõ hallgatóinkat. Azújonnan belépõ hallgatóink számára is izgalmakkal teli pillanat jöttel azáltal, hogy most találkoznak elõször egymással, és most látják

meg elõször professzoraikat. Az ilyen esemény mindig különlegesés ünnepélyes mindannyiunk számára. Önök most néznek életükegyik legszebb idõszaka elé, ugyanakkor biztosan van önökben egykis szorongás az új, szokatlan környezettõl, és azoktól a nehézsé-gektõl, melyekkel szembe kell nézniük. Biztos vagyok benne, hogyminden nehézség ellenére az elkövetkezõ hallgatói évek életükmeghatározó és gyönyörû idõszaka lesz.

Kedves ifjú Hallgatóink, Kedves Vendégeink!A Pécsi Tudományegyetem, melyre beiratkoztak, hallgatói lét-

számát tekintve az ország egyik legnagyobb egyeteme, mintegy 35ezer hallgatóval. Egyetemünk Baranya megye legnagyobb intéz-ménye, a megyében mi foglalkoztatjuk a legtöbb dolgozót. Karunk,az Általános Orvostudományi Kar tevékenysége összetett, háromfõ területre osztható, ezek az oktatás, a kutatás és a gyógyítás. A te-rületek mindegyikén törekszünk arra, hogy nemzetközileg elismertszinten tevékenykedjünk. Az Általános Orvostudományi Karon há-rom szakon folyik az oktatás: az orvostudományi, a fogorvostu-dományi és a gyógyszerészettudományi szakon. Nagy örömünkrea gyógyszerészettudományi szakon ebben az évben avattunk elõ-ször végzõs hallgatókat.

Az PTE Általános Orvostudományi Karán magyar nyelvû kép-zésben összesen 277 hallgató kezdi el tanulmányait, ebbõl 199 ál-talános orvos-, 39 fogorvos- és 39 gyógyszerészhallgató. Ez a lét-szám kb. 50 fõvel több, mint tavalyi évfolyamunk volt. Ugyanak-kor ez nem jelentette azt, hogy karunkra könnyebb lett volna bejut-ni, mivel az elmúlt két évben a hozzánk jelentkezõ hallgatók létszá-ma kb. 50 %-al növekedett. Így kedves fiatal kollégák, Önök jog-

gal lehetnek büszkék arra, hogy sikerült bekerülniükkarunkra.

Örömmel tudatom kedves vendégeinkkel, hogyebben az évben minden idõk messze legnagyobb ide-gen nyelvû évfolyamát tudtuk beindítani, kb. 100 fõ-vel az angol nyelvû évfolyamot és kb. 140 fõvel a né-met nyelvû orvosképzést. Ezek a számok jelzik, hogykarunkon az idegen nyelvû képzés azonos súlyúvávált a magyar nyelvû képzéssel. Nagyon nagy örö-münkre szolgál, hogy a tavaly elindított német nyelvûképzés népszerûsége minden várakozáson felüli.Ezért is volt az, hogy képességeink határáig elmen-tünk a német nyelvû évfolyam létszámát tekintve.Emellett is kb. 500 német programra jelentkezõt kel-lett elutasítanunk annak ellenére, hogy nagy részükszakmai szempontból teljes mértékben megfelelt vol-na az elvárásoknak. Sajnos infrastruktúránk nem bírel több hallgatót. Ezek alapján talán nem ok nélkül hi-hetjük azt, hogy a PTE Általános OrvostudományiKarának teljes mértékben sikerült integrálódni az eu-rópai oktatási rendszerbe.

Kedves Vendégeink! Most szeretném tájékoztatniÖnöket a karunkon történõ eseményekrõl. Az elmúltegy éves idõszakban elvesztettünk számos, mindany-

nyiunk által szeretett és tisztelt kollégát és egyetemi hallgatót. Névszerint dr. Õsz Erzsébet egyetemi docenst (Biokémiai és OrvosiKémiai Intézet), Takács Attila betegszállítót (II. sz. BelgyógyászatiKlinika), Szeibold Marianna szakasszisztenst (Aneszteziológiai ésIntenzív Terápiás Intézet), dr. Váradi József egyetemi tanársegédet(Radiológiai Klinika), Tóth Péter negyedéves egyetemi hallgatót.Kérem 1 perces felállással tisztelegjünk emléküknek. Köszönöm.

Karunkon az oktatás mellett aktív tudományos munka is folyik.Az ifjú kollégák tudományos képzése 4 doktori iskolában történik,mégpedig: elméleti és klinikai orvostudomány, az interdiszcipliná-ris orvostudomány és a gyógyszerészettudomány területén. Ezekena területeken összesen 34 doktori program mûködik. Így az Orvos-tudományi Kar mûködési területének a teljes spektrumában megin-dulhatott, illetve folytatódhat a színvonalas kutatómunka, valaminta fiatal kutatók továbbképzése és a tudományos fokozat megszer-zésével kapcsolatos tevékenység. Ennek eredményeként az elmúltévben 28 oktatónk szerzett PhD-fokozatot, 4 oktatónk szereztemeg az MTA doktori fokozatát. A karunkon folyó kiemelkedõ tel-jesítményeik alapján 3 kollégánkat nevezte ki a köztársasági elnökegyetemi tanárrá és 9 kollégánk docensi kinevezése történt meg az

Az elnökség. Az elsõ sorban (balról jobbra): dr. Sümegi Balázs dékán, dr. Melegh Béla általános dékánhelyettes, dr. Tóth Kálmán klinikai

dékánhelyettes, dr. Bellyei Árpád centrumelnök-helyettes,dr. Szeberényi József, az Angol Program Bizottság elnöke.

8

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

elmúlt évben. Továbbá 7 kollégánk habilitált a2004/2005. tanévben. Nekik most is szeretnék gratulálni.

Az elmúlt évben karunk oktatói és kutatói kb. 2 mil-liárd forint értékben nyertek el tudományos és oktatásipályázatokat. Így számos új, eddig nálunk nem elérhetõtudományos technika lesz hozzáférhetõ oktatóink éshallgatóink számára.

A kar idegen nyelvû oktatásból származó többletbe-vételeibõl jelentõsen fel tudtuk újítani a központi aulátés a körülötte lévõ helyiségeket, melyeket Önök is lát-hatnak.

Vállalkozói tõkével európai színvonalú étkezési le-hetõséget tudunk biztosítani hallgatóink és oktatóinkszámára. Így végre egy hosszú évek óta húzódó problé-ma oldódott meg, mivel mostantól a központi épületbenés közvetlen környékén négy színvonalas szolgáltatóegység várja kedves vendégeinket.

Kedves Ifjú kollégák! Ugyanakkor be kell vallanom Önöknek, hogy karunkról sok

minden elmondható, de az nem, hogy könnyen, erõfeszítések nél-kül el lehet végezni bármelyik szakunkat is. De ne feledjék, amiértnem kell az életben megküzdeni, annak nincs is valódi értéke. Miitt olyan diplomákat adunk, melyeket az egész Európai Unióban el-fogadnak, de nemcsak elfogadnak, hanem keresnek is. Bizony sokolyan szak van a magyar egyetemeken, amelyeken ha végez a hall-gató, legnagyobb eséllyel a munkanélkülieket regisztráló hivatal-ban köt ki. A mi esetünkben egészen más a helyzet. Jelenleg Ma-gyarországon 3 000 betöltetlen orvosi állás van. Így ha Önök ná-lunk végeznek, persze, ahol kell, ott szakorvosi végzettséggelegyütt értve, akkor nem kilátástalan álláskeresési tortúra elõtt áll-nak, hanem választhatnak magyarországi állások, valamint nagyszámú európai uniós állás között is.

Ha figyelik a TV-t vagy az újságokat, folyamatosan látják, hogyaz egészségügy válságban van. Orvosok, gyógyszerészek tiltakoznaka megszorítások miatt, ez a mai magyar realitás. A mai magyar reali-tás, de nem a jövõ. Tehát, amikor Önök tényleg önálló, képzett szak-emberként keresnek majd állást, ami kb. 10 év múlva lesz, akkor márreményeink szerint a mainál anyagiakban is sokkal jobb lehetõségek-kel találkoznak nem csak külföldön, de Magyarországon is.

Tisztelt Hallgatóink!Sok minden változott az elmúlt években, az egyetemi oktatás-

ban, és bizony sokak számára talán már követhetetlenek is a válto-zások. Áttértünk a kreditpontos oktatásra, de a mi esetünkben ez azáttérés nem volt olyan komplikált, mint egyéb szakokon, ahol az

egyetemi képzést át kellett alakítani egy 3 éves B.S és egy pluszkétéves M.S képzésre. Ugyanakkor ez a rendszer lehetõvé teszi anagyobb fokú hallgatói mobilitást és a diplomák kölcsönös elismer-hetõségét is. Hallgatóink egy részének lehetõsége lesz szemesztere-ket külföldön elvégezni és visszajönni, illetve elõfordulhat, hogykülföldi hallgató itt kezdi az egyetemet és majd külföldön kap dip-lomát. Így jelentõs lépéseket tettünk meg az oktatási struktúránk eu-rópai uniós elvárásokhoz való igazításában.

Karunkon aktívan folyik a rezidensképzés, amelynek a folyto-nos átszervezése igen sok problémát okoz végzõs orvostanhallgató-inknak. Ugyanakkor a gondok ellenére is ígéretesnek nevezhetõ aszakorvosképzésnek ez a formája, amely garancia lehet arra, hogyaz itt megszerzett szakképesítések a legszélesebb nemzetközi szin-ten is elismertek és kompatibilisek legyenek.

Kedves Ifjú Kollégák!Nagy szeretettel gratulálok mindannyiuknak, hogy sikerrel vették

az elsõ akadályt és felvételt nyertek karunkra. Ez ugyancsak az elsõlépés az általános orvosi, a fogorvosi vagy a gyógyszerészi diplomá-juk megszerzéséhez. Azonban arra fel kell készülniük, hogy az áhí-tott diploma megszerzését még igen sok nehéz vizsga és átvirrasztottéjszaka elõzi meg. De ne csüggedjenek, mert az Önök elõtt álló éveklesznek életük legszebb és talán legmeghatározóbb évei, és hiszem,hogy egyetemi képzésük után szeretettel gondolnak majd vissza al-ma materükre, a PTE Általános Orvostudományi Karára.

Köszönöm megtisztelõ figyelmüket!Fotó: Kittkáné Bódi Katalin

Dr. Lénárd László professzor,akadémikus, a PTE rektora

Dr. Sümegi Balázs professzor,a PTE ÁOK dékánja

Dr. Szeberényi József professzor,az Angol Program Bizottság elnöke

Dr. Ohmacht Róbert professzor,a Német Program Bizottság elnöke

9

Az elmúlt hetekben, hónapokban országszerte több rendezvény-nyel tisztelegtek a neves, nagyhírû professzor, ROMHÁNYI

GYÖRGY emlékének, születésének 100 éves évfordulója alkal-mából. Az alábbiakban a szülõfalujában, Száron és karunkon, aTudományos Szakosztály keretén belül megrendezett megemlé-kezések programját közöljük, majd dr. Pajor László professzorelõadását, mely Romhányi György születésének centenáriumaalkalmából megrendezett Magyar Patológusok Társaságának 64.Kongresszusán hangzott el (a kongresszusról a beszámolót lásda 23. oldalon – a szerk.).

V. Romhányi OrvostalálkozóLelkigyakorlat (manreza) orvosoknak

Helye: Szár Római katolikus templomIdeje: 2005. szeptember 3.

Program9:00 Szentmise10:00 Üdvözlések

� Krupánszki Mihály polgármester� Genzwein Ferenc tanár� Kellermayer Miklós egyetemi tanár: Ilyen az ember.

Egyedüli példány10:30 Farkas István piarista szerzetes: Ha nem lesztek olyanok, mint

a gyermek11:00 Gaál Botond teológus: Az ember „fölfelé nyitott” világa11:30 Aknai Tamás mûvészettörténész, egyetemi tanár: Nyugtalan a

mi szívünk…14:00 Csiba László egyetemi tanár: „Önvédelmi” orvoslás14:30 Réthelyi Miklós egyetemi tanár: Konzervatív szemlélet – fék

vagy ablaktörlõ?15:00 Ferenc Antal egyetemi tanár: A globalizáció apóriái az egész-

ségügy területén

Moderátor: Dr. Horváth J. Attila egyetemi docens

A PTE Orvostudományi és EgészségtudományiSzakosztályának ülése

2005. szeptember 19.Megemlékezés a 100 évvel ezelõtt született Romhányi György pro-fesszorrólMéltatások:

Dr. Lénárd László, a Pécsi Tudományegyetem rektoraDr. Kosztolányi György, az Orvostudományi és Egészségtudomá-nyi Centrum elnökeDr. Sümegi Balázs, az Általános Orvoskar dékánjaFényképfelvételek bemutatása: Dr. Degrell Péter és dr. Tóth Pál

Felkért elõadás:Prof. Tabár László (Mammography Department, Central Hospi-tal, Falun, Sweden): Új korszak az emlõrák diagnosztikájában ésterápiájában.

Fotók: Az agyagszoborról készült fotó Tóth Pál (Anatómiai Intézet) poszterénekrészlete. A szoborról lásd az Orvoskari Hírmondó 2004. novemberi és 2005.májusi számait (www.aok.pte.hu/hirmondo).Az alsó képek a szakosztályülésen készültek (Fotó: Kittkáné Bódi Katalin).

2005 OKTÓBER

10

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

Tisztelt Elnök Úr, Hölgyeim és Uraim!

Reichenbach György, a késõbbi Romhányi György a jogivégzettségû Reichenbach György és Czimbal Anna házasságá-nak negyedik gyermekeként 1905. szeptember 15-én született a88 %-ban német anyanyelvû Szár községben, Fejér megyében.

Reichenbach György a szári római katolikus elemi iskolábansajátította el a betûvetést és más elemi tudományokat, majd aszékesfehérvári ciszterci Szent István katolikus fõgimnáziumbanérettségizett jó eredménnyel az 1922/23-as tanévben. Az1923/24-es tanévben a budapesti királyi magyar Pázmány Pétertudományegyetem orvosi karára iratkozott be, ahol olyan pro-fesszorok tanították, mint Lenhossék Mihály, Schaffer Károly,Verebély Tibor, Bókay János, Kenyeres Balázs, KrompecherÖdön és a kor sok-sok nagy egyénisége. Krompecher váratlanhalála után Balogh Ernõ került a II. sz. kórbonctani intézet élére,aki a X. félév befejezése elõtt egy kórbonctanversenyt rendezett,amelyen a legkiválóbb teljesítményt Reichenbach György X. fél-éves orvostanhallgató mutatta fel. Ezt, és a kitûnõ minõsítésûkórbonctan szigorlatot követõen a fiatal, 38 éves új professzor,Balogh Ernõ felszólította a nyertest, hogy maradjon a tanszéken.Így Reichenbach Görgy 1928. szeptember 1-jén externistakéntbelépett a Pázmány Péter Tudományegyetem II. sz. kórbonctaniintézetébe. Szigorló orvosként már díjtalan gyakornok, majdnégy hónap múlva díjas gyakornok lett. 1929. november 9-énavatták orvosdoktorrá. Ettõl kezdve szakmai életét kizárólag apatológiának szentelte.

1930-tól jelentek meg közleményei magyar és német nyel-

ven, szám szerint 9, 1942-ig, melyek között 4 haematológiai jel-legû is szerepel. 1930-ban a bécsi Collegium Hungaricum tagja-ként a Wieden kórház patológiai intézetében, 1931-ben a berliniCollegium Hungaricum tagjaként a Virchow kórház patológiaiintézetében folytatott kutatásokat. 1932-ben nevezték ki tanárse-gédnek, az orvostudományi kar 1932-ben „egészen egyéni kór-szövettani munkája” alapján jutalomban részesítette. 1932-benelõadó a Magyar Patológusok Társasága elsõ – budapesti –kongresszusán. A 1932/33-as tanévben belföldi kutatási ösztön-díjat kapott. 1933-tól az irgalmasrend kórházának kórboncnokfõorvosa volt Budapesten. 1934-ben a Magyar Patológusok Tár-saságán belül önálló rákkutató szakosztály alakult, amelynek el-nöke Balogh professzor, titkára pedig Reichenbach György lett.1935-ben vette fel a Romhányi nevet és ugyanazon évben nevez-ték ki adjunktusnak. Az adjunktusi fizetés már kellõ alapot biz-tosított ahhoz, hogy házasságot kössön Szödényi Nagy Magdol-nával, egyetlen gyermekük, Mária 1937-ben született. Ugyan-ezen évben a tihanyi biológiai kutatóintézetben kultuszminiszte-ri támogatással összehasonlító szövettani tanulmányokat végzett.1938-ban állami ösztöndíjasként Axel Wallgren professzor mel-lett citológiai tanulmányokat folytatott a helsinki egyetem kór-bonctani intézetében, közben látogatást tett lengyel és svéd egye-temi kórbonctani intézetekben. 1939-ben „A vérképzõ szervekkórbonctana és kórszövettana” címû tárgykörbõl habilitált. 1940-ben a természettudományi kutatóalapból támogatásban részesültdaganatmorphológiai kutatásokhoz. Ebben az évben nevezték kilaboratóriumvezetõ fõorvosnak.

Az 1940-es évek elejétõl bontakoznak ki azok a kutatási irá-nyok, amelyek kitöltik majd egész pályafutását. A Magyar Pato-lógusok Társasága 1940. évi, budapesti nagygyûlésén „A por-phyrinek kórszövettani vonatkozásai a vérfesteny anyagforgal-mával kapcsolatban” címmel referátumot tartott, amelyre készül-ve dolgozta ki híressé vált színes rögzítõ eljárását. Errõl „Új szí-nes rögzítõ eljárás” címmel az 1941-es nagygyûlésen számolt be.A következõ, 1942. évi, XI. nagygyûlésen pedig a patológia tör-ténetében mérföldkõnek is ítélhetõ elõadást tartott „Az amyloidsubmicroscopos szerkezetérõl”, az elõadás német nyelvû össze-foglalója a magyar kongresszusról történõ beszámoló részeként1943-ben megjelent a Zentralblatt für Allgemeine Pathologieund Pathologische Anatomie lapjain, majd közlemény formájá-ban – még mindig teljesen új eredményként – a SchweitzerischeZeitschrift für Pathologie und Bakteriologie 1949-es számában.Ez a két ábra alapozta meg azt, amit ma az amyloidról tudunk (2.ábra).

1. Egyrészt az ún. Anbronn-féle imbibiciós eljárást, azaz kü-lönbözõ törésmutatójú lefedõ médiumokat alkalmazva ki tudtamutatni a festetlen amyloid rejtett anisotrópiáját, az ún. Form-doppelbrechung-ot, 24 mm-es retardáció formájában,

2. másrészt a „dicroitikus” (sic) congo-vörös festéssel a víz-ben lefedett amyloid anizotrópiáját további 5-szörösére növelte,ezzel bizonyította az amyloid belsõ anizotrópiáját, az ún. Eigen-doppelbrechungot, mely önmagában nem képes látható kettõstö-rést elõidézni, de egy rendezett festékkötéssel azt fel tudta erõsíti.

Ezzel mintegy 2 évtizeddel Cohen és Calkins 1959-es EMmunkája elõtt bizonyította, hogy az amyloid fibrilláris szerkeze-tû. Mivel széles körû és tárgyú vizsgálatainak lényegében az ittbemutatott eljárások adták metodikai alapját, világossá kell ten-ni, hogy az anisotrópiának, valamint a dicroikus festésnek bioló-giai struktúrák vizsgálatára szolgáló alapelvei Schmidt, valamint

Az alábbiakban közöljük dr. Pajor László egyetemi tanár „Romhányi György professzor szakmai életútja” címû elõadását.

Frey-Wissling 1935 és 1940 között publikált munkái nyomán ki-dolgozásra kerültek, de Romhányi György alkalmazta ezeketelõször patológiás struktúrákra, ráadásul rögtön az elején óriásisikerrel, a dicroikus festések komplex metodikájának kidolgozá-

sa, a metachromasia szubmikroszkópos – molekuláris szintû –magyarázata pedig az õ nevével fémjelzett topooptikai reakciókmegszületéséhez vezetett.

1944 decemberében a Németországba evakuált magyar or-vostanhallgatók egyik kísérõjeként családjával együtt Hallebament, ahol bekapcsolódott az egyetem patológiai intézeténekmunkájába, 1945 októberében tért haza.

A háború után az igazolóbizottság állásvesztésre ítélte. Ez-után alkalmi munkákból élt: Etyeken vállalt mezõgazdaságimunkát. Ebben a megalázó helyzetben Romhányit a PázmányPéter tudományegyetem orvosi kara I. sz. belgyógyászati klini-kájának igazgatója, a Kossuth-díjas Rusznyák István akadémikussegítette. Így 1946 õszétõl Szombathelyre került a városi kórházkórbonctani osztályára helyettes fõorvosnak, majd 1948-tól osz-tályvezetõ fõorvosként dolgozott. Az MTA 1949 áprilisában ad-digi tudományos munkássága alapján tudományos státuszba so-rolta. Romhányi György egyénisége és szellemisége mély nyo-mott hagyott a kórház életében és a körülötte dolgozó fiatal or-vosokban, melyek közül a szárnyait bontogató István Lajos, Né-meth Csóka Mihály, Tanka Dezsõ említhetõ. Országos hírét jelzi,hogy itt találkozott vele és ismerte meg késõbbi tanszéki utóda,a radiológusnak készülõ Kelényi Gábor, akinek a nemzetközi hí-rû Budapesti radiológus, Ratkóczy Nándor, a radiológiai studiumelõtt fél év kórbonctani gyakorlatot írt elõ, specifikusanRomhányi Györgynél. Az egyáltalán nem boldogtalan szombat-helyi „számûzetés” 1951-ig tartott. A 72 éves korában, 1949. au-gusztus 31-vel nyugalomba vonult (majd még két évig újra meg-bízott) Entz Béla akadémikus helyére a PTE OrvostudományiKarának Tanácsa a pályázók közül Romhányi Györgyöt ajánljaelsõ helyen 1949. szeptember 1-jei ülésén: Az indoklás a követ-kezõ: „Valamennyi körülmény gondos mérlegelése alapján a Bi-zottság egyöntetûen arra a meggyõzõdésre jutott, hogy dr.Romhányi György egyetemi magántanár nemcsak a fiatalabbmagyar kórboncnoknemzedék, de az egész magyar orvostudo-mányi kutatógeneráció kiemelkedõ tehetségû tagja. RomhányiGyörgy elmélyedõ igazi alkotó elme, kinek újabb vizsgálataiszinte valamennyien egy-egy forradalmi lépést képeznek a mor-fológiai kutatás területén. Biofizikai és biokémiai elgondolások-ra épített kutatásai sok tekintetben egészen új utakat és perspek-tívákat nyújtanak a patológiai kutatásokban. A kötõszöveti ésegyéb eredetû rostok megkülönböztetése a fenolreakció segítsé-gével, a vesehámsejtek és a kefeszegély szubmikroszkópos szer-kezetének tisztázása, a szív rendellenességek fejlõdésmechaniká-jának hemodinamikai elemzése stb. megannyi alapvetõ felfede-zés, melyhez hasonló csak kevés kutatónak juthat osztályrészéül.Romhányi mindezek mellett kiváló gyakorlati kórboncnok, elsõ-rendû diagnoszta, jó elõadó és kitûnõ, hallgatóival szeretettelfoglalkozó tanár. A budapesti I. belklinikával munkaközösségbenvégzett vizsgálatai mutatják, hogy zárkózottsága ellenéreRomhányi dr. érzékkel bír különbözõ szakok gyümölcsözõ együtt-mûködése iránt, ami Karunk célkitûzései között kiemelkedõ he-lyet foglal el…”

A tanszéket végül 1951. október 16-án foglalta el (3. ábra),némileg szorongva, mert mint azt Entz Béla születésének cente-náriumán, 1977-ben tartott, Törekvéseink a mikroszkópos mor-phologiától a finom szerkezeti kutatás felé címû elõadásábanmegfogalmazta: „Nehéz nagy elõd utódjának lenni úgy, hogy neszenvedjen törést a genius loci, amivel Entz Béla fémjelezte a pé-csi intézetet.” A legendává vált Dischka u. 5 szám alatti épület-ben, ahol az igazságügy, az anatómia és a kórbonctan együtt volt,így a két óriás, Szentágothai és Romhányi (4. ábra) közel más-

11

2005 OKTÓBER

2. ábra

fél évtizedig lényegében egy légtérben mozgott, azonban – fiatalnagytehetségû munkatársai közremûködésével, akik közül töb-ben itt ülnek és hallgathatják majd beszámolóikat – a 30-as évekvégére, 1940-re kikristályosodott kutatási koncepció hatalmasankibontakozott. Errõl a koncepcióról 1988-ban, akadémiai szék-foglalójában így vallott (5. ábra): „A fénymikroszkóp feloldásiképességének ismert, λ/2 határa késztetett ara, hogy polarizáci-ós mikroszkópiával kezdjek foglalkozni, amely indirekt módonmicelláris rendezettségek felismerését teszi lehetõvé, így szub-mikroszkópos szerkezetelemzés lehetõségét ígérte abban az idõ-ben, amikor az elektronmikroszkóp még nem volt ismert. Azelektronmikroszkópia térfoglalása nem szüntette meg a polarizá-ciós mikroszkópia jelentõségét a biológiai ultrastruktúra vizsgá-latában. Az EM ugyanis a makromolekuláris dimenziók világá-ról tud információt nyújtani, míg a polarizációs optika jelensége-inek színterét az elektronpályák rendezett irányú deformitásai ké-pezik, így elvileg is mélyebb dimenziókig képes behatolni…”Tisztában volt azonban a módszer limitációjával is: „…az anizot-rópia optikai jelei … csak akkor észlelhetõk, ha az elektrondefor-mitások területei … meghaladják a fénymikroszkópos feloldáshatárait”.Akutatási koncepció mentén többirányú kutatás indultaz intézetben. Egyrészt folytatta – soha sem hagyta abba, merteredményeit még az 50-es években is támadták – az amyloid ésaz ezzel szorosan összefüggõ kötõszöveti rost-kutatásokat. En-nek eredményeként nem csak az amyloid szerkezetét, specifikusreakcióját tárta fel, de szelektív topooptikai reakciókkal az amy-loid/amyloidosis két alapvetõ kémiai, ill. klinikopatológiai for-

máját, az AL illetve az AA típusú amyloidosistis azonosította, melyet mintegy 35 évvel erede-ti kutatásai után a világ – Dr. Wright 1977-es, aLaboratory Investigations hasábjain jegyzettközleményével (6. ábra) – végleg elfogadott,mert igaz volt. Széles vonulatot jelentettek anukleinsavak – chromatin, a biomembránok, aretina szerkezetére vonatkozó kutatások, funk-cionális morfológiai szemléletét pedig jól tük-rözi az, hogy az 1957-1963 közötti munkákalapján Romhányi Györgyöt – a cytogenetikaabszolút hõskorában – a pécsi humán genetikaelindítójaként, iniciálójaként is tisztelhetjük.Saját kutatásai két Nature-cikket is eredmé-nyeztek (7. ábra). Mindemellett megszállott

oktató, és ezért, valamint utolérhetetlen és utánozhatatlan inte-raktív oktatói stílusa miatt rajongásig szeretett tanár volt (8. áb-ra). Azt vallotta, hogy a humoralpathologia óriása, Hippocrateselvét, miszerint az orvostudomány nem tanítható mûvészet, va-lamint a solidarpathologia nagy alakja, Erasistratos principi-umát, miszerint a medicina tanítható tudomány, integrálni kell azoktatási gyakorlatban. A hallgatókra gyakorolt hatását mi semmutatja jobban, mint az, hogy az 1960-as évek elején egyik vég-zõ évfolyamot megkérdezték: ki volt az a professzor, aki egyete-mi tanulmányaik során a legnagyobb és a leginkább maradandóhatást gyakorolta rájuk. A hallgatók 98 %-a Romhányi Györgynevét írta fel. A maradék 2 %-on az orvostudomány nagy alakja-iként számon tartott tanártársai osztoztak. Valóságos Romhányi-kultusz alakult ki az általa nevelt sok ezer orvosban az elmúlt év-tizedekben, és ez máig tart. Csak ez a felhajtó erõ, a Romhányi-mítosz magyarázhatja azt a magyar kórbonctan, de talán az or-vostudomány történetében is kuriózum-elhatározást, nevezete-sen, hogy halála után mindössze 15 évvel, tanítványai teljesnagyságú, köztéri bronzszobrot állítanak tiszteletére.

Romhányi György 1955-ben lett az orvostudomány kandidá-tusa. Romhányi professzort a jelenleg már 350 éves, nagy hírûDeutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina – melynektagjai között szerepel pl. Morgagni, Linné, Goethe, Purkyne,Avogadro, Virchow, Darwin, Faraday, Pavlov, Landsteiner,Maria Curie, Szentgyörgyi Albert és Crick is, de az õ beválasztá-sáig a pécsiek, tanártársai közül Környey István, Kerpel-FroniusÖdön, Szentágothai János, Kudász József, Lissák Kálmán is –

12

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

1905-19911951-1976

3. és 4. ábra

5. ábra6. ábra

1967-ben tagjává választotta. 1968-ban nyerte el az orvostudo-mány doktora címet A kötõszövet sejtközi állományának ultra-struktúrájáról c. értekezésével, 1973-ban Akadémiai Díjban ré-szesült, 1975-ben pedig Állami Díjat kapott. 1976-ban vonultnyugdíjba, de azután is nagyon aktív tudományos életet élt.1980-ban az orvostudományi egyetem a Pro Universitate aranyfokozatával tüntette ki. 1982. május 7-én lett az MTA levelezõ,

1987. május 8-án pedig az MTA rendes tagja. Székfoglalóit a„Topooptikai reakciók és szerepük a biológiai ultrastruktúra-ku-tatásban”, ill. “Polarizációs mikroszkópia és ultrastruktúra” cím-mel tartotta. 1991. augusztus 29-én, 86 éves korában hunyt el Pé-csett, a pestszentlõrinci temetõ családi sírboltjában helyeztékörök nyugalomra 1991. szeptember 9-én.

A magát egész életében proszektornak valló, a klinikopa-tológiát fölényesen uraló, a polarizációs mikroszkópos szerke-zetkutatást kiemelkedõ nemzetközi szinten mûvelõ RomhányiGyörgy tudományos és oktatói teljesítménye kuriózum a magyarpatológia történetében. Biztos, hogy a kvantitatív patomorfoló-gia és a statikus cytometria hazai úttörõjeként is kell tisztelnünk,szemlélete pedig mélyen molekuláris patológiai volt. Mindeze-kért tiszteletére a Magyar Patológusok Társasága 1994-benRomhányi György-emlékérmet alapított. (9. ábra)

Köszönöm a figyelmet! Engedjék meg, hogy elõadásom befe-jezéseként, tiszteletünk jeleként átnyújtsak egy csokor virágotRomhányi professzor jelenlévõ lányának, dr. Romhányi Máriának.

13

2005 OKTÓBER

7. ábra

9. ábra

8. ábra

A Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB)2005. október 10-i ülésén a 2005-2008-as akadémiai ciklusra megválasztottaúj vezetõit.

A PAB elnökeSzolcsányi János akadémikus, egyetemi tanár (Pécsi Tudo-mányegyetem Általános Orvostudományi Kar, Farmakoló-giai és Farmakoterápiai Intézet)

AlelnökökBélyácz Iván akadémikus, tanszékvezetõ egyetemi tanár

(Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar,Vállalati Gazdaságtan és Számviteli Tanszék)

Horváth József akadémikus, egyetemi tanár (VeszprémiEgyetem Georgikon Mezõgazdaságtudományi Kar, Nö-vényvédelmi Intézet, Keszthely)

Horváth Béla dr. habil., fõigazgató, egyetemi tanár (PécsiTudományegyetem Illyés Gyula Fõiskolai Kar, Szek-szárd)

TitkárFodor István az MTA doktora (a Pécsi TudományegyetemTermészettudományi Kar, Környezetföldrajzi és Meteoroló-giai Tanszék egyetemi tanára, az MTARegionális KutatásokKözpontja Dunántúli Tudományos Intézet kutatója)

PAB

AkezdetekAz Angol Program 1984 szeptemberé-

ben, Flerkó Béla rektorsága idején indult ela Pécsi Orvostudományi Egyetemen, tu-catnyi országból érkezett 38 hallgatóval.Elsõ elnöke Tigyi András volt (1984-1991),õt Méhes Károly (1991-1993), Tóth Gyula(1993-1999), Szekeres Júlia (1999-2004)és Szeberényi József (2004-) követte. A tit-kári teendõket Tima Lajos (1984-2004) lát-ta el, õt Kovács Magdolna váltotta fel2004-ben (külföldi tanulmányútja idején akorábbi titkár helyettesíti).

Az indulást – hasonlóan a Német Prog-ram tavalyi bevezetéséhez – nagy viták, bi-zonytalanság elõzte meg az egyetem veze-tõi, az intézetek és oktatók részérõl: képe-sek leszünk-e ugyanolyan színvonalon ok-tatni angolul, mint azt a magyar orvoskép-zésben tesszük, vagy kudarcot vallunk éslejáratjuk egyetemünket? Atény, hogy idénmár a 22. évet kezdhettük meg, bizonyítja,hogy az angol képzés – sok nehézség éshullámvölgyek ellenére – sikeresnek bizo-nyult.

Az elsõ évfolyamot, 20 fiatal orvossal,1990-ben avattuk, a 2006/2007-es tanév-ben pedig valószínûleg az ötszázadik angolprogramos hallgató is végezni fog. Eddig36 nemzet fiataljai tanultak orvoskarun-kon. Szülõhazájuk szempontjából tekintve(I. táblázat) a hallgatóság összetételébenjellegzetes változásokon ment keresztül aprogram: kezdetben irániak és amerikaiakdomináltak, majd a 90-es években görögroham következett. Jelenlegi hallgatóink(II. táblázat) sok helyrõl (24 országból) ér-keztek, Norvégiában vagyunk a legnépsze-rûbbek. Az angol képzés több szempontbóljárult hozzá egyetemünk/karunk fejlõdésé-hez: nemzetközileg ismertebbé lettünk,szakmai tekintélyünk nõtt; a legkiválóbbangol nyelvû tankönyvek használata jóté-kony hatással volt a magyar képzésre is;egyre több magyar hallgató kezdte látogat-ni az angol elõadásokat, kurzusokat; kül-földrõl hazatérõ oktatóinknak lehetõségetnyújtott frissen szerzett tapasztalataik ittho-ni kamatoztatására; és persze jelentõs be-vételt jelentett mind a kar, mind a képzés-ben részt vevõ oktatók számára.

Ajelen2000 körül – elsõsorban a görög hallga-

tók számának drámai csökkenése miatt –ínséges évek következtek, az Angol Prog-

ram válságba került. (AII. táblázatból kitû-nik, hogy a jelenlegi IV-V. éven alig lézengnéhány hallgató.) Két-három éve szeren-csére pozitív fordulat következett be: erõ-

teljesen növekedni kezdett a jelentkezõkszáma, az I. évre beiratkozottak létszámá-ban pedig tavaly és idén is rekordot döntöt-tünk. Ugyancsak örvendetes, hogy egyre

14

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

Angol nyelvû orvosképzés a pécsi orvoskaron

Amerikai Egyesült Államok 53Ausztrália 1Ausztria 1Bahrein 2Ciprus 4Dél-Afrika 1Egyiptom 2Finnország 1Ghána 2Görögország 181India 6Irak 3Irán 81Izrael 7

Jemen 1Jordánia 5Kanada 6Líbia 1Nagy-Britannia 4Németország 5Nigéria 2Norvégia 87Pakisztán 4Svédország 4Szíria 3Szomália 2Szudán 5Trinidad 1

Összesen: 475 fõ

I. táblázat: Az Angol Programban 1990 és 2005 között végzett hallgatókországok szerinti megoszlása

II. táblázat: A2005/2006-os tanévre beiratkozott hallgatók országok szerinti megoszlása

Ország I. II. III. IV. V. VI. Össz.Amerikai Egyesült Államok 13 4 3 2 - 2 24Ausztrália 1 - - - - - 1Ausztria - 1 - - - - 1Ciprus - - 1 - - - 1Dél-Afrika - 1 - - - - 1Egyiptom - - - 1 - - 1Franciaország - - 1 - - - 1Görögország 8 1 2 - 2 - 13Hong-Kong 1 - - - - - 1India 2 - 1 - - 1 4Irán 5 3 1 - - - 9Írország 1 2 - - - - 3Izrael 5 4 1 4 3 2 19Kanada 13 6 - - - - 19Kenya - 1 - - - - 1Nagy-Britannia 5 1 - - - - 6Németország 21 11 1 - - - 33Nigéria 4 1 - - - - 5Norvégia 39 50 16 8 7 14 134Portugália - - 1 - - - 1Sri-Lanka 1 - - - - - 1Svédország 12 9 3 - - 2 26Tajvan 5 1 - - - - 6Törökország - - - - - 1 1Összesen 136 96 31 15 12 22 312

több, kiváló teljesítményre képes hallgatótis vonzunk, bár a lemorzsolódás – különö-sen az elsõ két éven – jelentõs. A látványosfejlõdés fõ oka valószínûleg az EU-csat-lakozás, de szerepet játszhat az erõtelje-sebb toborzó-tevékenység is.

AjövõAz angol nyelvû orvosképzés a jövõ-

ben is kiemelkedõen fontos tevékenységelesz karunknak, színvonalának emelése ér-dekében további erõfeszítéseket kell ten-

nünk. A létszám stabilizálását és a felvételiszelekció javítását elsõsorban azzal tudjukelérni, hogy a jelenleginél is több érdeklõ-dõt, jelentkezõt vonzunk. Az elsõ évre be-iratkozók elõképzettségének heterogenitá-sát nyári elõkészítõ kurzussal igyekszünktompítani, a túlságosan magas lemorzsoló-dási arányt pedig felzárkóztató tanfolya-mokkal kívánjuk csökkenteni. Nyári kur-zust hirdetünk meg anatómiából is, lehetõ-vé téve ezzel természettudományi karokontanuló hallgatók átvételét a II. évfolyamra.

Ebben az évben elindítjuk az angol nyelvûfogorvosképzést is. A képzés színvonalátnöveli mindkét szakon az angol nyelven ismeghirdetett elektív kurzusok kínálatánakbõvülése. A hallgatói motivációt díjak ala-pításával, tanulmányi ösztöndíjak adásávalkívánjuk fokozni. Bizakodunk benne,hogy az angol nyelvû orvosképzés többmint 2 évtizedes sikertörténete tovább foly-tatódik.

Dr. Szeberényi Józsefaz Angol Program Bizottság elnöke

15

2005 OKTÓBER

T öbb mint egy esztendõ telt el azóta, hogy egyete-münk Orvostudományi Karán elindult a németnyelvû orvosképzés szervezése. Ez az egy év egy-

szerre tûnik számunkra rövidnek és hosszúnak is egyben:egyrészt rövidnek, hiszen elsõ hallgatóink még csupán har-madik szemeszterüket töltik nálunk, másrészt viszont rend-kívül hosszúnak, az elmúlt, idestova másfél esztendõ ese-ményeit és a német nyelvû képzéssel kapcsolatos nem kevésteendõt és kihívást tekintve, mind az oktatókat és a NémetProgram Irodát, mind pedig a német anyanyelvû hallgatóin-kat tekintve.

Míg az elsõ évben 98 hallgató kezdte meg tanulmányaita német nyelvû képzés keretében, addig a 2005/2006-ostanévben már 238 hallgatóval indult meg a német nyelvûképzés – 136 elsõéves és 92 másodéves hallgatóval. A tan-év kezdetét idén nyáron is megelõzte a felvételi eljárás hosz-szadalmas folyamata, mely ez évben még több feladatot rótta felvételi bizottságra, hiszen az idén mintegy félezer hallga-tó jelentkezett egyetemünk német nyelvû orvosi képzésére.A magas jelentkezõi létszám megkönnyítette, hogy a felvé-teli bizottság elsõsorban olyan leendõ hallgatókat válasszona német nyelvû képzés hallgatói közé, akik egyaránt rendel-keztek jó tanulmányi átlaggal és természettudományi elõ-képzettséggel, mely utóbbi az elmúlt év tapasztalatai alapjánrendkívül fontosnak bizonyult a hallgatók megfelelõ elõre-haladása szempontjából. E kiválasztási kritérium azonbanegyben meg is nehezítette a döntést, mert legalább 50 olyanjelentkezõt kellett elutasítanunk, akik bizonyosan megfelel-tek volna, ám hely hiányában nem vehettük fel õket.Különösen ki kell emelni dr. Mess Béla professzor áldozatosmunkáját, aki mint a szak tudományos tanácsadója orosz-lánrészt vállalt a hallgatók kiválasztásának igen fáradságosés felelõsségteljes munkájából.

Az elsõ évfolyam hallgatóinak az idei évben némilegkönnyebb dolguk van, mint elõdeiknek, hiszen a jelenlegimásodévesek számos tapasztalattal tudják segíteni az elsõ-évesek beilleszkedését, akár az egyetemi tanulmányokat,akár pedig az egyetemi életet, illetve a külföldi tartózkodás-sal járó kihívásokat tekintve. Mivel hallgatóink nyelvi és

kulturális szempontból is homogén közösséget alkotnak,számukra az elsõ nehézségek leküzdése után némileg köny-nyebb a beilleszkedés, s mindez jelentõsen megkönnyíti atanulói, baráti és lakóközösségek kialakulását. Összetar-tozás jellemzi a német nyelvû képzés hallgatóit, egymás se-gítése, évfolyamokon belül és kívül egyaránt.

Beilleszkedtek, nemcsak az egyetemi életet, hanemkultúrát tekintve is, s talán ez azt is jelentheti, hogyszeretnék orvosi tanulmányaikat egyetemünkön befejezni.Ez fontos elismerés lesz a német nyelvû képzés oktatói, és aképzést segítõ munkatársak számára is.Természetesen a má-sodéves hallgatók egy része folyamatosan pályázik német-országi orvosi egyetemekre, hogy az ún. „Physikum” befe-jeztével hazájába visszatérve folytathassa tanulmányait,mindemellett reméljük, hogy harmadik évfolyamon ismegindulhat a jövõben a német nyelvû képzés a Pécsett ma-radó hallgatók számára.

Nehéz, ámde sikeres másfél esztendõ van tehát mögöt-tünk. Reméljük, hogy a német nyelvû orvosi képzés a továb-biakban is sikeresen tud további mûködni, s ebbéli remé-nyünket alátámasztani látszik az a tény, hogy már a tanévkezdetétõl folyamatosan érdeklõdnek a jövõ évben indulóelsõ évfolyam iránt, s ami különösen jólesõ érzés számunk-ra, hogy sok köztük az olyan érdeklõdõ, akinek jelenlegihallgatóink ajánlották az Orvostudományi Kar német nyel-vû képzését.

Mindez természetesen csak úgy válhatott lehetõvé, hogya német nyelvû képzésben részt vevõ oktatók és munkatársaknap mint nap komoly erõfeszítéseket tettek és tesznek a Né-met Program hatékony és sikeres mûködéséért, melyért jelensorainkkal mondunk köszönetet, s egyúttal mindenkinek jómunkát és sok sikert kívánunk a 2005/2006-os tanévre!

Dr. Ohmacht Róbert egyetemi tanárA Német Program Bizottság elnöke

Beck-Faubl Nóra koordinátor

Német nyelvû képzés a pécsi orvoskaron

Német nyelvû oktatásaz Élettani Intézetben

A z orvoskar túléléséhez, katasztrofális anyagihelyzetébõl való kilábalásához nagyban hozzá-járult a külföldi hallgatói létszám emelkedése,

illetve elsõsorban a 2004 szeptemberétõl beindult némethallgatók oktatása. A kar szívélyesen üdvözli az idei õsziszemeszterben második és elsõ évet kezdõ, a két évfolya-mon összesen mintegy 350 hallgatót.

Mindemellett gyakorlati és oktatási szempontból ked-vezõbb lett volna, ha az angol nyelvû képzésben részt ve-võ hallgatók létszámát tudta volna a kar oly mértékbenemelni, hogy ne kelljen egy új nyelven bevezetni Pécsettaz orvosképzést. Ennek terheit az elsõ két évfolyamon ok-tató kollégák viselik. Rendkívüli nehézségekbe ütközött anémet nyelven történõ oktatás beindítása. Sajnos jelenlegmég nincs elegendõ oktató, aki megfelelõ nyelvtudással,magabiztossággal el tudja látni a feladatot, helyenkéntmás intézetekbõl kell, hogy hívjanak a témához értõ, meg-felelõ színvonalon oktató kollégákat. Ez a magyar és azangol oktatás rovására hátrányt jelenthet a megsokszoro-zódott terheltségek miatt. Az egész karnak látnia kellazonban, hogy megoldást kellett találni az anyagi nehéz-ségek leküzdésére, a csõd elkerülésére. Akilábalás nehéz-ségeit kizárólag az I. és II. évfolyamon oktatók viselik: 3szakon, 3 nyelven folyik immáron az oktatás. A gyógy-szerészképzés bevezetését (2000) megelõzõ idõszakrajellemzõ hallgatói létszámhoz képest az idei évre mintegymegháromszorozódott a karra felvettek száma. Ennek el-lenére sajnos az elméleti intézetekben a betölthetõ státu-szok száma nem változott, ellenkezõleg.

Amásik súlyos gondot az jelenti, hogy ilyen létszámúhallgatósághoz igazodva jelenleg nincs megfelelõen ele-gendõ mûszerezettségi háttér, labor, kubatúra, esetenkéntmegfelelõ számú ülõhely is nehezen. Az oktatás reggel 8órától este 6-ig megszakítás nélkül, folyamatosan zajlik;az Élettani Intézet példáját véve, a gyakorlati oktatás pár-huzamosan két laborban. Ugyanakkor el kell ismerni,hogy a dékán a lehetõségekhez képest eddig támogatta azérintett intézetek minden felmerült kérését, igényét. Azélettan példájánál maradva szükség van legalább egy újgyakorlatos teremre és mintegy 10 millió forint értékû, ki-zárólag gyakorlatos oktatásra használatos mûszer beszer-zésére. A gyakorlatos jegyzet német nyelvû változata fo-lyamatosan készül, a kollégák az oktatás mellett írják, for-dítják az anyagot és folyamatosan, a tematika haladtávaljuttatják el a hallgatókhoz azt.

Összegezve, az eddig tapasztalt, illetve a jövõben fel-merülõ nehézségekbõl kiindulva a kar, illetve az egészegyetem támogatása szükséges az Orvostudományi Kar I.és II. évfolyamon oktató, németül és angolul kiválóan be-szélõ kollégák létszámának emeléséhez, illetve az oktatásifeltételek kimelt szintû megteremtéséhez.

Dr. Lénárd László egyetemi tanárintézetvezetõ

16

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

N égy évvel ezelõtt, az akkori egyetemi orvosnapokra megjelent ünnepikiadványban szólhattam a veszélyekrõl, amelyek az egyetemi orvos-

képzésre az integrált felsõoktatási rendszer felõl leselkedtek. Két éve arrólírtam – ugyancsak ezen a helyen – , hogy mi a szerepe, súlya az orvosképzõhelyeknek, egyetemi klinikáknak a közgyógyellátás akkor meghirdetett re-formjában. Engedje meg a tisztelt olvasó, hogy mielõtt szólnék a 2005-öshelyzetrõl, a romló versenyképességi helyzetrõl és a kiút lehetõségeirõl, rö-vid idézetekkel is élve visszanyúljak az elõzõ két íráshoz. Már csak azért is,mert a három gondolatsor szerves összefüggésben van egymással.

I. Az orvosképzés helye a felsõoktatásban – idézetek 2001-bõl

A 2000-ben jól-rosszul végrehajtott egyetemi integráció mára befejezõdött,a felsõoktatás további átalakítása azonban még zajlik (lásd: Alkotmánybíró-ságon várakozó Felsõoktatási Törvény). Nem felesleges tehát, hogy felidéz-zem a négy évvel ezelõtti írás orvosképzésre vonatkozó néhány gondolatát.

„Az orvosképzés minõségének meghatározásában lényeges szerepet ját-szik, hogy a progresszív betegellátás csúcsát az egyetemi klinikák jelentik. Ezazt jelenti, hogy ott történik a jövendõ diplomások graduális (és posztgradu-ális) képzése, ahol csúcsszintû társadalmi szolgáltatás folyik. Az egyetemi kli-nikák nem tangazdaságok vagy mûhelyek, hanem a legmagasabb szintû,„élesben” folytatott szakmai tevékenység helyei. Ez a sajátság semmilyen másfelsõoktatási szakon nem lelhetõ meg, s olyan érték, amit mindenképpen megkell õrizni! Lehetne persze klinikai oktatást folytatni más formában is (s bizo-nyos mértékig ki is kell alakítani az ún. klinikai „skill-labor”-rendszert), de ez-által sérülne a szakma lényegét adó emberi kontaktus, s elveszne egy kétirá-nyú inspiráló/motiváló tényezõ. Egyrészt inspiráló a leendõ diplomások szá-mára, hogy a legjobb helyeken sajátíthatják el a szakmát. Másrészt ez a rend-szer motiválja az oktató orvosokat is, mert a “best practice”-re, az evidenci-ákra alapozott gyógyításra nincs jobb belsõ kényszer, mint az, hogy az orvositevékenységet folytatók, a gyógyító orvosok egyben kutatnak is, oktatnak is. Ezpedig már össztársadalmi érdek, mert garanciát jelent arra, hogy a progresz-szív betegellátás csúcsán valóban a legjobb gyakorlat valósuljon meg.” – Ezta szakaszt ma is maradéktalanul vallom.

„Az egyetemi klinikák szervezeti és gazdálkodási helyzetének rendezésé-ben az egyik fontos feltétel az, hogy legyen egy pozitív diszkriminációt élve-zõ hierarchikus szervezet az integrált egyetemen belül, ami védettséget je-lent a progresszív betegellátás csúcsán folytatott gyógyító tevékenységnek.”– Ezt a mondatot ma, 2005-ben azzal egészítem ki, hogy legalább ilyen lé-nyeges az az elvárás, amit egy ilyen szervezeti rendszernek kell biztosítaniaa graduális oktatás védelmére. Azért, hogy az igen drága, bonyolult viszo-nyokkal terhelt és rosszul finanszírozott egészségügyi ellátórendszer gazda-sági gondjai ne veszélyeztethessék a kar elméleti intézeteinek vagy más ka-rok intézeteinek pénzügyi egyensúlyát. Az egyszámlás egyetemi gazdálko-dásban ugyanis az egészségügy likviditási zavara globális pénzügyi nehéz-séget eredményez.

„Nem szerencsés, ha a progresszív betegellátás szakmai felügyeletét azEgészségügyi Minisztérium csak a tulajdonosi jogokkal rendelkezõ Oktatá-si Minisztériumon keresztül gyakorolhatja. Emiatt kellett létrehozni az integ-rált egyetemeken belül (Debrecen, Pécs, Szeged) az Orvos- és Egészségtu-dományi Centrumokat, amelyek létét indokló érveket – az egyetemi hierar-chiában elfoglalt helyüket, feladataikat, jogkörüket (részjogkörû gazdálko-dó egység, külön alszámla) – kezdeti bizalmatlanság után az Oktatási Mi-nisztérium szerencsére egyre inkább magáévá teszi.” – A 2001-ben írt mon-datban megfogalmazott céllal ma is azonosulok – azaz centrumokra szük-ség van –, az akkor létrehozott centrumokat azonban az eltelt évek tanulsá-gai alapján át kell alakítani.

Az egyetemi klinikák

17

2005 OKTÓBER

II. Az egyetemi klinikák helye az egészségügyi rendszerreformjában – idézetek 2003-ból

2003-ban az egészségügyi politika a közgyógyellátási rendszer re-formjáról szólt. A reform céljai megvalósításának feltételei közül azakkori Hírmondóban a következõket emeltem ki.„Jó színvonalú szolgáltatásokhoz egyenlõ hozzáférés biztosítása –ez lehet a reform végcélja. Csak egy ilyen ideális rendszerben lehet-ne beszélni betegközpontú ellátásról. A hazai rendszer azonban in-tézményközpontú, s amíg ez fennáll, addig az egyenlõ hozzáférés ésa legjobb színvonalú ellátás együttes megteremtése aligha megold-ható. Az intézményközpontú szerkezet fenntartásában komoly szere-pet játszik a tulajdonosi érdekviszony, hiszen egy kórház fenntartá-sa politikai hozadékot ígér.…Az intézményközpontú szerkezet fenn-tartásáért lobbizó tulajdonosi szemlélet az egyik fõ akadálya a re-form megvalósításának.” – Ma is így látom.

„Az elõzõekbõl adódóan teljes mértékben helyeselhetõ az a kor-mányzati szándék, hogy az egészségügyi régiók az egyetemi klinikákkörül alakuljanak ki.” (Nota bene: ez a mondat a 2003-as reformravonatkozik, s nem a 2005-re – sajnos!). „Ha rendszerünket beteg-központúvá kívánjuk alakítani, akkor egy régiót valóban a tudásala-pú szemlélet szerint kell kialakítani, ellenkezõ esetben marad az in-tézményközpontú rendszer a maga negatívumaival. A közgyógyel-látási reformra vetítve mindezt az a határozott véleményem, hogy arégió egészségügyének fejlesztéséhez a benne résztvevõk integrálá-sa kikerülhetetlen, s ebben a Pécsi Tudományegyetemre, az Orvos-és Egészségtudományi Centrumra fontos feladatok hárulnak. Ez aszerep azonban nem a sokak által félt „mindent az egyetemre” ha-rácsoló koncepción alapul, hanem sokkal inkább egy gerjesztõ,szakmai vezetõ és iránymutató, szervezõ ténykedést jelent. ….Azegyetemre háruló megkülönböztetõ feladatok mindenekelõtt a tu-dás, készség régión belüli felhalmozásának, terjesztésének köteles-ségét jelentik.” – Vagyis: az egyetemek, az egyetemi klinikák nemvalamilyen privilégizált szerepet kérnek pusztán alanyi jogon. Azegyetemi lét követelményeket is jelent a benne lévõknek, ami a mi-nél szélesebb és mélyebb tudás megszerzését, valamint ennek a tu-dásnak a terjesztését jelenti.

III. Egyetemi klinikák és külsõ tõkebevonás – helyzet2005-benA magántõke bevonását az egészségügybe az elmúlt 10-12 év csak-nem valamennyi egészségpolitikusa szükségesnek tartotta, legfel-jebb annak mértéke, formája jelenti vita tárgyát. Mértéktartó véle-mények abban is megegyeznek, hogy a forrásbõvítésnek ez a for-mája – mûködtetõ tõkeként – szabályozott és ellenõrzött kell le-gyen, és hogy ne sérüljön az állami vagy önkormányzati területi el-látási kötelezettség. Erre a veszélyre mutat a magántõke bevonásátellenzõk egyik legtöbbet hangoztatott aggálya, a szolgáltatások „ki-mazsolázása”. Hogy ti. a magántõke a jól finanszírozott, hasznothozó szolgáltatási formákat fogja magához vonni, „privatizálni”, ésígy az állam, önkormányzat nyakán maradnak a ráfizetéses szolgál-tatások.

Mi a helyzet az egyetemi klinikai rendszerrel? Megbontható-eaz egyetemeken nyújtott egészségügyi szolgáltatás teljessége? Vé-leményem szerint nem! Az orvosképzés mint fõ egyetemi feladat

nem egyeztethetõ össze azzal, hogy egy diszciplína – akármilyen azaktuális finanszírozása – hiányozzon a kurrikulumból. Az egyetemiklinikák rendszerét tehát nem lehet kimazsolázni (legalábbis a tra-dicionális hazai rendszerben elfogadott akkreditációs elõfeltételekkomoly veszélyeztetése nélkül).

Mármost, ha nem lehet az egységet megbontani, miért ne lehet-ne az orvosképzést „bemazsolázni” mûködtetõ magántõkével?Minden mazsola növelné az egyetemi klinikai szolgáltatás egészé-nek a minõségét. A minõség garantálásának nem csak szakmai elõ-nyei vannak, hanem már középtávon is fokozza a rentabilitást.Egyetemi rendszerben a minõségnek ráadásul stratégiai jelentõségeis van, mivel itt képzõdnek a jövõ szakemberei. Az pedig, hogy ahazai tradíció szerint az orvosképzés a progresszív betegellátás csú-csán történik, azt jelenti, hogy az egyetemi klinikák „bema-zsolázása” össztársadalmi érdek.

Amûködtetõ tõke egyetemi rendszerbe történõ bevonásának ke-resését az is sürgeti, hogy az egyetemi klinikák versenyképességétkomoly veszély fenyegeti! A kormány Egészségügyi Fejlesztéspoli-tikai Koncepció 2005. augusztus 31-én lezárt anyagában az egyete-mi klinikák háttérbe kerültek Magyarország 2020-ig terjedõ fejlesz-tési stratégiájában. Az ország lakosságának csaknem 1/5-ét ellátó, ahazai tradicionális ellátórendszerben a progresszívitás csúcsán állóegyetemi klinikák negligálása végigvonul az anyagon. Korábbitervanyagoktól eltérõen nincsenek nevesítve a regionális központoktervezésekor, mintha a tulajdonosi jogokat és a szakmai felügyele-tet gyakorló két minisztérium között elvesztek volna. Nem látsza-nak azok a források, amelyek viszont nélkülözhetetlenek a verseny-képesség megõrzéséhez.

A Koncepció olvastán fel kell vetni a kérdést: mi vár Magyaror-szágon az egyetemi klinikákra, egyáltalán: a hazai orvosképzésre?Jó lenne tudni, hogy számíthatunk-e a jövõben az egyetemi klini-kákra mint a gyakorlati képzés helyeire, amelyek rendelkeznek azellátórendszer teljes vertikumával és megfelelõ kutatási feltételek-kel. Mert ha nem, akkor fel kell készülni alternatív formákra („skilllaborok”, makettek, mulázsok, páciensek helyett betanított színé-szek stb.), amikkel ugyancsak lehet orvosokat képezni (s bizonyosmértékig szükség is van ilyen technikákra a jelenlegi rendszerbenis). De ha Magyarország lemond az egyetemi klinikák fejlesztésé-rõl, akkor ennek ódiumát, a jövõ orvosainak képzettségét érintõ ve-szélyekkel együtt, nyíltan vállalnia kell az egészségpolitikának! Azegyetemeknek pedig – a „skill laborok” kizárólagosságának ellen-súlyozására – maguknak kell mûködtetõ tõkét keresniük.

A forrásbevonás az egész hazai ellátórendszer fenntartásánaknélkülözhetetlen eleme. A tõke megjelenése persze önmagában biz-tosan nem elég garancia az átalakításhoz és az új fenntartásához. Amai orvos-egészségügyi tevékenységben a drága csúcstechnológiaugyan egyre kevésbé nélkülözhetõ, de mindez csak akkor nyer ér-telmet, ha kellõ tudással rendelkezõ szakember alkalmazza. Azegyetemi klinikák ebbõl a szempontból is kivételes helyzetben van-nak, hiszen létük lényegébõl fakadó sajátságai a tudás és a minõségelõtérben állása. Tudás abban az értelemben, hogy az egyre inkábbpiacosodó egészségügyben a tudás szellemi tõke, amely nélkülözhe-tetlen feltétele a mégoly fontos anyagi-eszközös tõke érvényesülé-sének. És minõség abban az értelemben, hogy az orvosegyetemihármas feladatrendszer, az oktatás, kutatás és gyógyítás együtt, egy-mást erõsítve tudja legjobban garantálni a kor kívánta magas szintûminõséget.

helye a hazai egészségügyi rendszerben

IV. Összegzés – mi a kiút?

Van-e remény arra, hogy az egyetemi klinikákmegtartsák eddigi helyüket a felsõoktatási és azegészségügyi ellátó rendszerben? Szerintem igen,de ehhez olyan új formációt kell találniuk, amelynem csak a kor követelményeinek megfelelõ kép-zési formák befogadására alkalmas, hanem jogi le-hetõséget nyújt arra is, hogy a régió egészségügyiintézményeivel konzorciális együttmûködést kös-senek, és a modern gyógyító tevékenységhez elen-gedhetetlen külsõ tõke bevonásával élhessenek.Az elfogadásra váró felsõoktatási törvény egyéb-ként ebben az irányban fogalmazódott.

Az állami szerepvállalás dominanciája termé-szetesen elengedhetetlen (lásd orvosképzés!). Dejelen helyzetben elkerülhetetlennek tûnik, hogymegjelenjen a magántõke is – persze szabályozottés ellenõrzött formában. Amagántõke a világ min-den fejlett országában jelen van, így nálunk is, leg-feljebb más-más arányokkal az alapellátásban, né-hány speciális ellátást nyújtó egységben vagy azegyházi kórházakban. Ez a drága és bonyolultszolgáltató rendszer nem mûködtethetõ kellõ raci-onalitással, ha a tulajdonosi szemlélet eltûnik, mertköztulajdoni formában a racionalitás nehezen ér-vényesíthetõ. Az állami vagy önkormányzati tulaj-donban lévõ egységek mûködtetése ezért pazarló,ami nem kevésbé rossz, mint a magánintézetekbena pénzek profitként való kivonása. Magántõke be-vonása esetén meg kell teremteni azokat a garan-ciákat, amelyek megakadályozzák az adózók általfizetett biztosítási összegek indokolatlan kivitelét.Ilyen garanciának látszik az orvosképzésnek az aszüksége, hogy az egészségügyi szolgáltatás teljesvertikuma egy intézményi kötelékben maradjon.Ilyen rendszerben az egyes tevékenységek mû-ködtetõ tõke általi fejlesztése valóban egy-egy ma-zsolát fog jelenteni az egészben.

Kosztolányi Györgya PTE Orvos- és

Egészségtudományi Centrum elnöke

18

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

Klinikaigazgatói értekezlet, 2005. október 5.Dr. Kosztolányi György köszöntötte a klinikaigazgatókat, illetve a jelenlévõ intézetigazgatókat,akik eljöttek a klinikaigazgatói értekezletre. Ismertette a napirendi pontokat.Tasnádi Zoltán tájékoztatta az értekezletet, hogy új kinevezést kapott a kincstártól2005. szeptember 12-tõl 2006. március 12-ig. A kincstári ad hoc bizottság felé be-nyújtott intézkedési tervét elfogadták, azonban aktualizálni kell az eltelt idõ miatt.Tájékoztatott, hogy az egyetem nem kapta meg, és a jövõ évi költségvetés tervezetealapján valószínûleg nem is fogja megkapni az adósságrendezésre kért pénzt. Tájé-koztatott az intézkedési tervrõl, hogy az I. félévi likviditási eredményekbõl nem lát-szik a stabilizálódás, ezért be kellett vezetnie az újbóli ellenjegyzést: az OEC-nél250 000 Ft, az ÁOK-on 100 000 Ft feletti összegek esetében. Elkészült a likviditásiterv a Pécsi Tudományegyetemre, várhatóan mielõbb elkészül az OEC-re és azÁOK-ra is. Az egyetem fennmaradó adóssága esetleg faktorolásra kerülhet. Szóbakerült az átütemezés kérdése is. Az ezen technikák alkalmazása után is fennmaradóadósságot le kell szorítani 1 milliárd forint alá. Létszámstopot vezetett be az egészegyetemre vonatkozóan. Szigorította a vezetõi prémiumok kifizetését. Továbbra isterv a struktúraátalakítás a párhuzamosságok felszámolására. Havonta köteles jelen-tést küldeni az ad hoc bizottság felé. Tájékoztatott arról, hogy a szeptemberi béreme-lést végrehajtotta az egyetem, azonban úgy, hogy nem volt rá fedezet, ez valószínû-leg újabb létszámleépítést generál. Ezt természetesen munkajogilag megalapozottankell megtenni.A város üzemeltetésre átveszi a bölcsõdét 2005. december 31-gyel, ill. folyamatbanvan az óvoda oktatóhellyé minõsítése. Tájékoztatott arról, hogy a HEFOP 4.4 pro-jekt kapcsán délelõtt megbeszélést tartottak. Megegyezésük alapján azINTRAMED-csoport 1 hónapos végsõ határidõt kap, hogy elkészítse a rendszerrelkapcsolatos hiányosságok pótlását.

Dr. Dóczi Tamás ismertette a HEFOP 4.4 projektre létrejött ad hoc bizottság eddigimunkáját:

� a hiányzó rendszerdokumentációt elkészítette, szakmailag értékeltette,� a szakmai specifikációt elkészítette és szakmailag értékeltette, � tájékoztatott arról, hogy a délelõtti megbeszélés után a HEFOP 4.4 ad hoc bi-

zottság lemond és döntéselõkészítésként jelentésben összegzi eddigimunkáját.

Dr. Kosztolányi György elmondta, hogy a klinikák gazdasági elõadóival, vezetõiveltartottak egy megbeszélést és kérte a klinikaigazgatóikat, hogy alakuljon ki gazdál-kodási szemlélet mindenhol, és ezen dolgozókat ruházzák fel a megfelelõ jogosítvá-nyokkal.Tájékoztatott arról is, hogy a szeptemberi szenátusi ülésen elfogadták az OEC tervétés intézkedéseit. Kérte a klinikaigazgatókat, hogy a szokásos hó végi beszámolókattovábbra is mindenki küldje. Dr. Kosztolányi György

centrumelnök

2005. évben minden eddigi létszámot meghaladott volt a felvételre je-lentkezõk száma karunkon. A három szakra összesen 2096 fõ adta bejelentkezését. A július 26-i országos értekezlet döntése alapján azalábbi eredmények születtek (lásd a táblázatban).

Anyári idõszakban a hagyományoknak megfelelõen hirdettünk felvé-telt költségtérítéses képzésre azoknak a pályázóinknak, akik sehovanem nyertek felvételt. Itt is lényegesen nagyobb volt az érdeklõdés a

szokásosnál és az általános orvosi szakra 12, a fogorvosi szakra 7 fõtvettünk fel pótlólag. Az összesen felvett 22, illetve 10 fõ költségtérí-téses hallgatóból összesen 22 fõ iratkozott be a 2005/2006-os tanévre.

Kálmán Sándorné tanulmányi osztályvezetõ

Felvételi létszámok

Szak finanszírozási forma keretszám felvételi ponthatár felvettek számaáltalános orvos állami finanszírozású 180 129 177általános orvos költségtérítéses 15 87 10fogorvos állami finanszírozású 30 128 29fogorvos költségtérítéses 5 89 3gyógyszerész állami finanszírozású 40 118 39gyógyszerész költségtérítéses 20 - -

A PTE OEC Szak- és Továbbképzõ Központ tájékoztatója a 2005. évi központi gyakornoki rendszerbe történõ felvételi eljárás eredményérõlSzakorvosképzésSzak szerinti megoszlás (127 fõ)

19

2005 OKTÓBER

Szakterület Keretszám Jelentkezés Meghallgatás Felvettek száma Szabad helyAneszteziológia és intenzív terápia 8 30 20 8 0Arc-állcsont sebészet 2 4 2 2 0Belgyógyászat 20 51 31 20 0Bõrgyógyászat 1 7 2 1 0Csecsemõ- és gyermekgyógyászat 13 29 27 13 0Fizikális medicina 1 1 0 0 1Foglalkozás-orvostan 1 2 2 1 0Fül-orr-gégegyógyászat 4 13 9 4 0Gasztroenterológia 1 4 4 1 0Geriátria 1 0 0 0 1 Gyermek- és ifjúsági pszichiátria 1 2 1 0 1Gyermeksebészet 0 0 0 0 0Háziorvostan 16 40 33 16 0Honvédorvostan 0 0 0 0 0Idegsebészet 1 0 0 0 1Igazságügyi orvostan 1 5 3 1 0Infektológia 2 2 2 1 1Kardiológia 1 3 1 1 0Megelõzõ orvostan 3 3 2 0 3Neurológia 6 17 9 5 1Nukleáris medicina 1 1 1 0 1Ortopédia-traumatológia 7 23 16 7 0Orvosi laboratóriumi diagnosztika 3 4 2 2 1Orvosi mikrobiológia 1 1 1 1 0Oxyológia 2 7 4 2 0Patológia 5 6 4 3 2Pszichiátria 6 14 13 6 0Radiológia 6 18 9 6 0Repülõorvostan 0 0 0 0 0Reumatológia 3 14 7 3 0Sebészet 8 25 16 8 0Sugárterápia 2 4 2 2 0Szemészet 4 15 7 3 1Szívsebészet 1 4 2 1 0Szülészet-nõgyógyászat 4 10 7 4 0Transzfuziológia 1 0 0 0 1Tüdõgyógyászat 5 17 4 2 3Urológia 3 9 8 3 0Összesen: 145 385 251 127 18(A kiemelés a hiányszakokat jelöli)

SzakfogorvosképzésSzak szerinti megoszlás (11 fõ)

6 fõ Konzerváló fogászat és fogpótlástan2 fõ Dentoalveoláris sebészet1 fõ Fogszabályozás1 fõ Gyermekfogászat1 fõ Parodontológia

SzakgyógyszerészképzésSzak szerinti megoszlás (20 fõ)

2 fõ Farmakognózia és fitoterápia2 fõ Gyógyszerellátási gyógyszerészet1 fõ Gyógyszerellenõrzés2 fõ Gyógyszerhatástan13 fõ Gyógyszerügyi szervezés és igazgatás

Dr. Biró GáborPTE OEC Szak- és Továbbképzõ Központ

20

A jelentkezés az idei év tavaszán (május) történt, a felvételivizsgára 2005. június 20-24-ig került sor, a felvétellel kapcsola-tos döntésrõl július hónapban értesítettük az érintetteket az ÁOKDoktori Tanácsának a határozata alapján.

Az állami ösztöndíjas hallgatók számára a képzési periódus2005. szeptember 1-jén kezdõdött és három évig tart. Az egyénifelkészülõk felvétele más rendszerben történik, nem határidõhözkötött és a belépési idõ is különbözik az állami ösztöndíjasoké-tól, rugalmasan alkalmazkodva az egész képzés sajátságos és el-térõ feltételeihez.

Az alábbi táblázat mutatja a jelentkezõk felvételi sorrendjét a2005-2008-as képzési idõszakra. A táblázat elsõ oszlopában azelért össz-pontszám csökkenõ sorrendjében olvasható a jelentke-zõk neve, mellette a második oszlopban pedig az illetékes prog-ramvezetõk, illetve zárójelben a témavezetõk vannak felsorolva.

A következõ oszlopokban a jelentkezõ tanulmányi eredménye (atémához közelálló tárgyak eredménye, a graduális képzésben el-ért tanulmányi eredmény átlagából meghatározott pontok); eddi-gi tudományos tevékenysége (TDK konferencián, kongresszuso-kon való szereplés, publikáció); a nyelvtudása (középfokú vagyfelsõfokú nyelvvizsgák) alapján adható pontokat tüntettük fel.Az egyéb kategóriákban az egyes programokban lévõ ösztöndí-jasok számától függõen adható pontok szerepelnek, bizonyosmértékben ugyanis preferáljuk a felvételt olyan programokba,amelyekben jelenleg nincs vagy csak alacsony létszámmal vanállami ösztöndíjas hallató. A bizottsági pontok a felvételi beszél-getés alapján kerültek megállapításra, ez elsõsorban a jelentke-zõk szándéka, motiváltsága alapján történik a program- vagy té-mavezetõ véleményének a figyelembevételével. Az össz-pontszám a fentiekben említett részpontok összességét jelenti.

Jelentkezés és felvétel a PhD-képzés soron

Név Programvezetõ Tanulmányi Tudományos nyelvtudás egyéb bizottság össz-eredmény eredmény pontszám

1. Dömötör András Dr. Mózsik Gyula 7 16 1 5 15 442. Markó Lajos Dr. Nagy Judit 5 20 1 0 15 413. Orsós Zsuzsanna Dr. Ember István 6 16 1 2 15 404. Solymos Andor Dr. Papp Lajos 6 17 1 1 15 405. László Kristóf Dr. Lénárd László 9 14 1 0 15 396. Ács Péter Dr. Komoly Sámuel 9 7 1 5 15 37

7. Klausz Barbara Dr. Csernus Valér 6 10 2 4 15 37(Dr. Rékási Zoltán)

8. Auer Tibor Dr. Gallyas Ferenc 11 5 2 2 15 35(Dr. Dóczi Tamás)

9. Füredi Réka Dr. Rõth Erzsébet 9 10 1 0 15 3510. Jakobik Viktória Dr. Molnár Dénes 8 10 1 1 15 3511. Opper Balázs Dr. Németh Péter 12 7 1 0 15 3512. Péterfalvi Ágnes Dr. Komoly Sámuel 7 5 3 5 15 35

13. Aradi Dániel Dr. Papp Lajos 12 3 2 1 15 33(Dr. Komócsi András)

14. Szalay László Csaba Dr. Lénárd László (Dr. Karádi Zoltán) 0 17 1 0 15 33

15. Faragó Bernadett Dr. Melegh Béla 12 3 2 0 15 3216. Farkas Boglárka Dr. Bellyei Árpád 9 6 2 0 15 3217. Kiss Gyöngyi Dr. Sümegi Balázs 8 7 2 0 15 3218. Kenyeres Péter Dr. Tóth Kálmán 12 3 2 0 15 3219. Pandur Edina Dr. Sümegi Balázs 12 3 2 0 15 32

20. Czeiter Endre Dr. Gallyas Ferenc(Dr. Büki András) 4 10 1 2 15 32

21. Kovács Krisztina Dr. Emõdy Levente 8 5 3 0 15 3122. Mándl Adél Dr. Tóth Kálmán 8 6 2 0 15 3123. Ujfalusi Zoltán Dr. Somogyi Béla 3 11 1 0 15 3024. Bartha Éva Dr. Tóth Kálmán 5 8 2 0 15 30

DDKKK biztosítja az ösztöndíjat25. Ferencz Sándor Dr. Rõth Erzsébet 4 8 3 0 15 30

26. Németh Viktória Dr. Sümegi Balázs 8 3 2 0 15 28(ifj. Dr. Gallyas Ferenc)

27. Szabó Alíz Dr. Sümegi Balázs 8 4 1 0 15 28

28. Nagy Judit Dr. Sümegi Balázs 4 7 1 0 15 27(Dr. Sipos Katalin)

29. Solti Izabella Dr. Sümegi Balázs 6 4 1 0 15 26(ifj. Dr. Gallyas Ferenc)

30. Vetõ Sára Dr. Sümegi Balázs 4 4 3 0 15 26

Felvételi sorrend a 2005-2008-as képzési idõszakra

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

A táblázat adataiból kitûnik, hogy ebben az évben 48-an je-lentkeztek az általunk (PTE ÁOK) meghirdetett kutatási progra-mokba. Az Egyetemi Doktori és Habilitációs Bizottság az Okta-tási Minisztérium által a PTE-nek biztosított létszámból 24 fõskeretet adott az ÁOK-nak, amely éppen a fele a jelentkezõk lét-számának. A legjobb össz-teljesítményt elérõ 24 jelölt került tehátfelvételre állami ösztöndíjas PhD-hallgatónak az össz-pontszámcsökkenõ sorrendjében. A 24 fõs kereten kívül 6 olyan jelentke-zõt is sikerült felvenni, akik ösztöndíjasok lesznek, de nem az ál-lami keret terhére, õk más forrásból (DDKKK: Dél-DunántúliKooperációs Kutatási Központ) kapják az ösztöndíjukat. Ezzelkapcsolatban szeretném megemlíteni, hogy ez a lehetõség ebbena formában most merült fel elsõ alkalommal, de várható, hogy ajövõben egyre inkább elõtérbe kerülhet. Jelenleg és remélhetõena közeli jövõben is egyre inkább jelennek meg ugyanis nagyobbvolumenû pályázatok egyetemi vagy kari szinten, amelyek ún.személyi kifizetésre vagy alkalmazásra is adnak lehetõséget, sõtezek keretében kifejezetten preferálják PhD-sek foglalkozatásátés bevonását a tudományos programok kidolgozása során.

A táblázatos összeállításból látható, hogy 13 fõ nem nyert fel-vételt, 3 fõ visszalépett, illetve nem jelent meg a felvételin, 2 je-lentkezõ pedig állást kapott és egyéni felkészülõként kezdi megPhD-tanulmányát és tudományos munkáját.

Összefoglalva elmondható, hogy örvendetes módon kétszerannyian jelentkeztek állami ösztöndíjas PhD-hallgatónak, mintamennyit fel tudtunk venni. Ez lényegében megfelel az utóbbiévekben megszokott aránynak és biztosítja annak a lehetõségét,hogy a legjobbak közül történjék a válogatás, illetve a felvétel.Amint említettem, nálunk ugyanis szigorúan az össz-teljesítmény

(össz-pontszám) alapján kialakított sorrend alapján kerülnek fel-vételre a jelentkezõk. Megemlítendõ, hogy a nálunk végzõ orvos-tanhallgatók és gyógyszerészek mellett biológusok, kémikusoksõt esetenként mûszaki területrõl is érdeklõdnek a programjainkiránt, és közülük többen be is kerülnek az állami ösztöndíjasnakfelvettek csoportjába.

Befejezésül kívánunk minden ösztöndíjasnak, program- és té-mavezetõnek eredményes munkát, valamint a kitûzött célok sike-res megvalósítását, ehhez pedig jó erõt és egészséget.

Dr. Fischer Emil egyetemi tanára PTE ÁOK Doktori Tanácsának elnöke

21

2005 OKTÓBER

következõ idõszakára (2005 – 2008)Nem nyert felvételt

31 Papp Olivér Dr. Szekeres Júlia 0 9 1 4 15 2932. Bagdán Barbara Dr. Losonczy Hajna 8 2 1 2 15 28

33. Lohner Szimonetta Dr. Molnár Dénes 4 5 3 1 15 28(Dr. Decsi Tamás)

34. Fittler András Dr. Fischer Emil 6 2 3 1 15 2735. Hocsák Enikõ Dr. Sümegi Balázs 2 6 2 0 15 25

(ifj. Dr. Gallyas Ferenc) 36. Kálmán Nikoletta Dr. Somogyi Béla 1 7 1 0 15 2437. Kiss Noémi Klára Dr. Szabó Imre 3 3 3 0 15 24

(Dr. Tényi Tamás) 38. Nagy Enikõ Dr. Molnár Dénes 2 4 2 1 15 2439. Bognár Eszter Dr. Sümegi Balázs 2 3 2 0 15 2240. Feiszt Péter Dr. Emõdy Levente 0 5 2 0 15 2241. Stark Borbála Dr. Szeberényi József 0 6 1 0 15 2242. Tucsek Zsuzsanna Dr. Somogyi Béla 2 4 1 0 15 22

Dr. Kellermayer Miklós 43. Máté Zsanett (Dr. Kovács L. Gábor, 4 3 1 1 10 19

dr. Miseta Attila)

Visszalépett44. Poór Viktor Soma Dr. Sümegi Balázs 0 4 0 0 0 045. Kelemen Noémi Dr. Csernus Valér 1 2 3 4 0 0

Nem jelent meg a szóbelin46. Nagy Zsuzsanna Dr. Szeberényi József 8 3 1 0 0 0

Egyéni felkészülõként kezdi meg tanulmányait47. Kiss Péter Dr. Csernus Valér 9 17 2 4 15 4748. Horváth Gabriella Dr. Csernus Valér 12 2 1 4 15 34

Újonnan kinevezett szakfelügyelõ fõorvosokAz Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központ keretén belül azországos és regionális szakfelügyelõ fõorvosok feladata lesz a minõség-biztosításon alapuló szakfelügyeleti rendszer megszervezése. Az Egész-ségügyi Minisztériumban Rácz Jenõ egészségügyi miniszter átadta azújonnan kinevezett fõorvosoknak a megbízásukról szóló okmányokat.

APécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karáról az aláb-biak kaptak szakfelügyelõ fõorvosi kinevezést:

Aneszteziológia és intenzív terápia: dr. Bogár Lajos egyetemi tanár; Hematológia: dr. Losonczy Hajna egyetemi tanár; Infektológia: dr. Ternák Gábor egyetemi docens; Ortopédia: dr. Illés Tamás egyetemi tanár.

22

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

A 2005/2006-os tanévre 22 hallgatónk adta be pályázatát Köztársa-sági Ösztöndíjra. A pályázatokat minden évben egy ad hoc bizott-ság bírálja el – a hallgató tanulmányi eredménye, nyelvtudása, szak-mai tudományos tevékenysége, közéleti tevékenysége – alapján. Abizottság munkájában részt vesz az oktatási dékánhelyettes, a TDKelnöke, egy vezetõ oktató, a HÖK elnöke és a tanulmányi osztályvezetõje. Általános alapelv az, hogy az államilag finanszírozotthallgatók 0,8 %-a nyerheti el az egy tanévre szóló ösztöndíjat, a karáltal felállított sorrend szerint.

Ez a szám az orvoskaron ez évben 8-9 fõt jelenthetett volna, ezzelszemben 14 kiváló hallgatónk nyerte el a kitüntetõ ösztöndíjat, névszerint: Vigh Éva, Kiss Balázs, Reskó Ágnes, Hartmann Ágnes, KeszthelyiDániel, Szabó Mariann, Leiner Tamás, Nagy Ágnes, Patzkó Ágnes,Mikor András, Markó Katalin, Mánfai Balázs, Perjés Péter Ábel,Frank Nóra.

A Köztársasági Ösztöndíjat elnyert hallgatóink 10 hónapon keresz-tül kapják a költségvetési törvény által meghatározott összeget,mely ez év december végéig havonta 30 250,-Ft-ot jelent.

D r. Yamamoto Takashi, az Oszaka Egyetem(Japán) világhírû professzora július közepénmunkatársaival néhány napot töltött körünk-

ben, az Élettani Intézetben. Yamamoto professzor az ötlegnagyobb japán egyetem egyikében, a GraduateSchool of Human Sciences-ben a Department ofBehavioral Physiology intézetvezetõje, az íz-kutatásvilágszerte igen nagy elismertségnek örvendõ nemzet-közi szaktekintélye.

Látogatására majd’másfél évtizedes múltra vissza-tekintõ szakmai együttmûködésünk keretében kerültsor, hármas céllal: egyrészt munkacsoportjaink jövõbe-ni kooperációjának fõbb irányvonalait jelöltük ki, más-részt Yamamoto professzor „Central nervous systemrepresentation of acquisition and retrieval of condi-tioned taste aversion” címmel nagysikerû szemináriu-mot tartott intézetünkben, harmadrészt pontosítottukazon kollaborációs kísérleti terveinket, amelyek kivite-lezésére vele érkezett közvetlen munkatársa, dr. InuiTadashi egyetemi tanársegéd.

Igen sûrû programú itt tartózkodásuk soránYamamoto professzort és munkatársait hivatalában fo-gadta dr. Lénárd László rektor, aki az egyetemeink és ka-raink közötti lehetséges kooperáció kérdéskörérõl foly-tatott gondolatébresztõ eszmecserét a vendégekkel. Alá-togatás utolsó délutánján villányi borkóstolós kirándu-lásra került sor.

Yamamoto professzor és többi munkatársának el-utazását követõen „Inui-san”-nal közel kéthetes inten-zív kísérleti programot bonyolítottunk le, s nagy örö-münkre mind magatartásélettani, mind mikroelekt-rofiziológiai projektjeinkben sikerült elõrehaladást el-érnünk.

A látogatás még jobban elmélyítette a Yamamotoprofesszorral ápolt szoros barátságot. A diszkusszióksorán tanúsított õszinte érdeklõdése, majd a fiatal mun-katársával együtt folytatott kísérletes munka s az aztkövetõ közös programok – a szakmai kapcsolat továb-bi erõsödése mellett – ifjú kollégáim számára is mara-dandó, meghatározó élménnyé váltak.

Karádi Zoltán

Yamamoto professzor és munkatársai Pécsett

Köztársasági Ösztöndíjak

23

2005 OKTÓBER

A Magyar Patológusok Társaságának 64. KongresszusaAMagyar Patológusok Társasága 64. Kongresszusa 2005. szeptember 22-24-ig került megrendezésre Pécsett, Romhányi György profesz-szor születésének centenáriuma alkalmából.

Akongresszus fõ témái és a programok szervezõi a következõk voltak: 1. Romhányi György Emlékülés (dr. Pajor

László)2. Hematopatológia (plenáris ülés – dr. Pajor

László + metszetszeminárium – dr. TóthErika, dr. Krenács László)

3. Neuropatológia (plenáris ülés – dr. GömöriÉva + metszetszeminárium – dr. GömöriÉva, dr. Schneider Ferenc)

4. Uropatológia (plenáris ülés – dr. Sápi Zol-tán + metszetszeminárium – dr. SzékelyEszter, dr. Süle Norbert)

5. Molekuláris patológia (szimpózium – dr.Szentirmay Zoltán)

6. Gyermekkori daganatok (metszetszeminá-rium – dr. Tornóczky Tamás)

Akongresszuson 403 fõ – orvosok, biológusok, la-boratóriumi analitikusok, asszisztensek – regiszt-rált, 66 elõadás hangzott el és 56 poszterdisz-kusszióra került sor. Angliából, Hollandiából,Olaszországból, valamint az USA-ból voltak jelenmeghívott elõadók.

Az MPT vezetõségének döntése értelmében dr.Kopper László elnök kitüntetéseket nyújtott át:

Baló József Emlékérem: Dr. Vass László fõor-vos (Flór Ferenc Megyei Kórház, Kistarcsa)Romhányi György Emlékérem: Dr. PajorLászló egyetemi tanár (PTE-ÁOK PatológiaiIntézet)Pro Pathologia Emlékérem: Dr. Repa Imre(Kaposi Mór Megyei Kórház, Kaposvár)Genersich-díj: Dr. Pávai Zoltán (Erdély)

Az általános vélemény szerint magas szakmai szín-vonalú, valamint jó hangulatú kongresszuson azutóbbihoz a színvonalas és izgalmas szociális prog-ramok (fogadás, pathologus zenekar – „Rákászok”– fellépése, bankett, színházi program, teniszver-seny) is hozzájárultak.

A„Romhányi György Emlékülés” programja az alábbi volt:Moderátor: Kopper László (Semmelweis Egyetem ÁOK I. Patológiai és Kísérletes Rákkutató Intézet, Budapest);

1. Pajor László (PTE ÁOK Patológiai Intézet, Pécs): Romhányi György professzor szakmai életútja;2. Jobst Kázmér (PTE ÁOK Laboratóriumi Medicina Intézet, Pécs): Romhányi György, a kutató és sokszínû patológus;3. Németh-Csóka Mihály (Korányi Kórház, Budapest): Aglükózaminoglikánok szerepe a kötõszöveti rostképzésben;4. Makovitzky József (UFK am Klinikum Hansestadt Rostock, Németország): Az amyloid ultrastruktúrája a Romhányi topooptikai

reakciókkal;5. Módis László (DE OEC ÁOK Anatómiai, Histológiai és Embriológiai Intézet, Debrecen): A porcalapállomány rendezett mikro-

struktúrája;6. Kosztolányi György (PTE ÁOK Orvosi Genetikai és Gyermekfejlõdéstani Intézet, Pécs): Aszexkromatintól az emberi genom bá-

zisszekvenciájáig.

Dr. Pajor LászlóFotó: Rodler Miklós

Dr. Kopper László, az MPT elnöke megnyitja a kongresszust

„A szekció legjobb elõadása” címmel kitüntetett boldog díjazott: Kiss Roberta laboratóriumi analitikus (PTE Patológiai Intézet)

2 004 szeptembere óta az endokrinológiaiés anyagcsere-betegek ellátásában szá-

mos változás következett be. Két endokrino-lógiai és anyagcsere-szakorvos mellett kétbelgyógyász szakorvos és egy rezidens képe-zi az osztály diplomás törzsgárdáját. Megva-lósítottuk, hogy minden nap legyen endok-rin- és anyagcsere-szakrendelés, aminek ke-retében havi ezer körüli járóbeteget látunk el.Kialakítottuk az idõpont-alapú betegelõjegy-zést, aminek révén a betegvárakozás átlagosidejét fél óra alá sikerült szorítanunk. (Ter-mészetesen a sürgõs eseteket elõjegyzés nél-kül is fogadjuk.) A pécsi klinika hazai vi-szonylatban példás szakellátási rendszerenyújtotta lehetõséget kihasználva azt a gya-korlatot folytatjuk, hogy a szakorvos magavégzi a fekvõbetegek késõbbi szakirányúgondozását is. A bennfekvõ betegek üdvétnagyban szolgálja a felújított osztály európaiszínvonalú infrastruktúrája, aminek továbbifejlesztését a szûkös keretek között az erre acélra létrehozott alapítvánnyal is biztosítanikívánjuk.

Sikerült kialakítani a korszerû, csaknemteljes endokrinológiai és hipertónia-kivizs-gáláshoz szükséges laboratóriumi diagnosz-tikát, amiért külön köszönet illeti a Laborató-riumi Medicina Intézetet és a Gyermekklini-ka laboratóriumát. Kitûnõen tudjuk kama-toztatni a technikájában és értékelésében or-szágosan is kiemelkedõ színvonalú ultra-hangvezérlésû pajzsmirigy cytologiai vizs-gálatokat. Igazi teammunka alakult ki apajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékveseés agyalapi mirigy sebészetének országosanis kimagasló teljesítményt nyújtó képviselõi-vel, valamint a Nukleáris Medicina Intézettelis. Az utóbbi keretében a pajzsmirigybeteg-ségek radiojód-kezelése a következõ módonfejlõdött: i.) a jóindulatú túlmûködés jód-131kezelésének tervezését az országos gyakor-latnál pontosabban, a lehetõ legkörültekin-tõbben alakítottuk ki. Ez lehetõvé teszi, hogya betegség kellõ hatékonyságú kezelése mel-lett a pajzsmirigy-alulmûködés kockázatát isa lehetõ legkisebbre csökkentsük. Ráadásulaz új módszer bizonyos vonatkozásban idõ-takarékos is. ii) A pajzsmirigyrákos betegeknagy dózisú radiojód-kezelését is megkezd-tük. Itt kitûnõen tudjuk kamatoztatni a 400ágyas klinika annak idején különlegesenmegépített szennyvízkezelõ rendszerét, amia mai kor környezetvédelmi követelményei-nek megvalósulását is lehetõvé teszi. Az en-dokrin betegek ellátása számos, régóta terve-zett kezelési eljárással bõvült (növekedési

hormonhiányos betegek szubsztitúciós keze-lése, az acromegalia somatostatin analóg ke-zelése, az endokrin ophthalmopathiás bete-gek nagy dózisú, pulzatilis steroid-kezelése).Osztályunkat a Magyar Endokrinológiai ésAnyagcsere Társaság endokrin szakvizsgárafelkészítõ képzõhelyként akkreditálta.

Az anyagcsere szakprofil keretében lipi-dológiai szakértõi tevékenységet folytatunk,próbáljuk segíteni ezen jókora betegpopulá-ció megfelelõ kezelését. Rutinszerûen vé-gezzük az intézeti, alacsony kalóriatartalmúdiétás kezeléseket, a gyomorballon-, illetve -gyûrûmûtét elõtti kivizsgálásokat, ezen bete-gek véleményezését az Országos Központokfelé, valamint, lehetõségeink keretei közöttaz utógondozást. Az intézeti fogyókúrátszakemberek által irányított kíméletes moz-gásterápiával is támogatjuk. Ezúton is szeret-nénk kifejezni hálánkat, a betegek nevébenis, az Egészségügyi Fõiskolai Kar Gyógytor-nász Szak oktatóinak és hallgatóinak az áldo-zatos és színvonalas munkájukért. Abetegekéletmódváltoztatási kísérleteinek katalizálá-sát az intézeti környezet, figyelem és a diétásnõvérek folyamatos segítsége egészíti ki. Azanyagcsere szakprofil kialakításának érdeké-

ben tett erõfeszítéseink elismeréseként a Ma-gyar Atherosclerosis Társaság regionálislipidológiai központként akkreditálja osztá-lyunkat a közeljövõben, illetve a Belgyógyá-szati Szakmai Kollégium teljes jogú obesi-tológiai központtá minõsítésünket, befoga-dásunkat javasolta az OEP-nek. Távlati cé-lunk, hogy Országos Lipidológiai Központtáváljunk.

A graduális képzésben megteremtettükaz egységes endokrin-anyagcsere diszciplínaoktatásának feltételeit, a II. sz. Belklinikadiabetológiai osztályának közremûködésé-vel. Alapvetõ lépések történtek a hallgatókszámára egyértelmû követelményrendszer(tananyag, számonkérés) irányába. Aktívanveszünk részt a posztgraduális képzésben is,valamint a Kovács L. Gábor professzor veze-tésével megalakuló új, endokrin-anyagcseredoktori program munkájában is.

Ezúton is szeretnénk köszönetet monda-ni mindazon kollégáknak, akik munkánkatkezdettõl fogva támogatják, lelkesen segítikés megosztják velünk betegeik problémáit.

Bajnok LászlóMezõsi Emese

24

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

AMagyarBiológiai Társaság Pécsi Csoportja 2005. II. félévi szakülései191. szakülés: október 25.

1. Ábrahám Levente: Zoológiai expedíción Iránban (40 perc);2. Csiky János: A Jakab-hegy homokkõ felszínének gyepjei (15 perc);3. Mátics Róbert–Martha Alvarado: A Cataglyphis aenescens filogeográfiája a Kárpát-

medencében (30 perc);4. Nagy Gábor: Természetvédelem a Mecseken (30 perc).

192. szakülés: november 15.1. Majer József: A veszélyeztetett Dráva menti holtágak (20 perc);2. Csiky János: A Mecsek-hegység sziklabevonat társulásai (10 perc);3. Ábrahám Hajnalka: Miképpen befolyásolja az agykéreg szerkezetének kialakulását a

koraszülés? (20 perc);4. Déri Helga–Orosz-Kovács Zsuzsanna: A mezõkövesdi birs nektártermelése (15 perc);5. Teszlák Péter: Szárazság stressz hatására kialakuló alkalmazkodási mechanizmusok

és öko-fiziológiai válaszrekaciók szõlõnél (Vitis vinifera L.) (20 perc);6. Farkas Tamás: Állatvédelmi oktatás, környezeti nevelés a fenntartható fejlõdés jegyé-

ben (20 perc).

193. szakülés: december 6.1. Dely Mátyás: A villánykövesdi árok halállományának kipusztítása 1974 és 1990 kö-

zött (20 perc);2. Oláh Emõke–Csiky János–Baráth Kornél: Iszaplakó növények és társulások a Dráva

menti síkon (20 perc);3. Horváth András: Az én Pannóniám (10 perc);4. Kevey Balázs–Sonnevend Imre: A Bakony cseres-tölgyesei (30 perc).

A szakülések helye: Pécs, Felsõmalom u. 9., A szakülések kezdete: 1530 óra

A „Hetényi Géza” Endokrinológiai és Anyagcsere Osztálymegújult tevékenysége az I. sz. Belgyógyászati Klinikán

25

2005 OKTÓBER

A nemzetközi hírû magyar Franz Alexan-der, Selye János, Bálint Mihály által fémjel-zett gazdag hagyományokra épülõ hazaigyakorlatnak megfelelõen az egészségpszi-chológia a primer, szekunder, tercier pre-venció, egészség- és betegségmagatartás,krónikus betegséggel való megküzdés, alt-ruizmus, kiégés és a gyógyító közösségekszerepének tárgyalásával foglalkozik(Ozsváth, 1977; Kulcsár, 1998; Kopp, 2001;Molnár és Csabai 1994).

Az egészségpszichológia gyakorlati te-rületeken megmutatkozó szerepét, attitûdjétés ismeretrendszerét átfogó elméleti model-lek tárgyalják. Részletes bemutatásuk he-lyett a rendelkezésre álló magyar forrásokrautalok (Kulcsár, 1998; Kopp, 2001; Kállai,Varga, Oláh 2005). A hetvenes évek végén,elsõsorban az Egyesült Államokból indulóés napjainkra Európában is gyökeret vertegészségpszichológia szomato-pszichés be-tegségfolyamatokról beszél. Éber tudatú,valamint részben narkózisban lévõ betegesetében is, minden testi megnyilvánulás,tünet, anatómiai vagy funkcionális változás,pszichológiai mechanizmusok közegébentörténik (vélemények, érzések, várakozás,fantáziák, a betegségrõl szerzett tudás, élet-tapasztalat). A beteg állapota, betegségénektermészete, a beteg személyisége befolyá-solja a lélektani hatások súlyát. Az egész-ségpszichológia kevésbé hangsúlyozza ahuszadik század elején egyes szomatikusbetegségekre kialakított pszichogenetikusszemléletet, inkább az egészség védeleméreés visszaállításában végzett aktív partnerifeladatokra összpontosít.

Az egészségpszichológia, a medicináhozszorosan kötõdõ pszichológia egyik alkalma-zott területe, mely az ember viselkedését ésérzelmi reakciómódjait az egészség és a be-tegség oldaláról vizsgálja. Fõ területei: (a)egészségkárosító viselkedés, magatartásbelibetegségeket okozó rizikófaktorok elhárítá-sára vonatkozó hatékony intervenció, (b) azegészségmegõrzés és a betegségekkel szem-beni ellenállóképesség, az úgynevezett “vi-selkedési immunogének” feltárása, célcso-portokban megvalósított attitûdformálás éséletminõségfejlesztés, (c) egészséggel-beteg-séggel kapcsolatos nézetek vizsgálata, (d) in-formációátadás és -szerzés stratégiáinakelemzése és hatékonyságfokozás az orvos-beteg kommunikációban, kiélezett helyzetre

vonatkozó döntéshozatali stratégiák, (e) agyógyítás környezetének hatása az egészség-ügyi dolgozókra, a beteg állapotára és agyógyulásra, (f) egészségkárosító munkahe-lyi pszichológiai hatásokkal kapcsolatos in-tervenció, (g) krónikus, rokkant, haldoklóbeteggel való bánásmód, problémamegoldóstratégiák fejlesztése.

Az egészségpszichológia közelítésmód-jában a saját sorsát aktívan alakítani képesés a szociális környezetét megérteni szándé-kozó ember egészséges életmódra való tö-rekvésével kapcsolatosan felvetõdõ kérdé-sekkel foglakozik, melynek a személyiségés a személyiségfejlõdés igen lényeges ele-mét képezi. Empirikus vizsgálatok és a köz-vetlen betegellátás valamint a megelõzés te-rületén tevékenykedik. Ismeretrendszere te-kintetében kalauz vagy útmutató az egész-ségügyben dolgozó segítõk és szakdolgo-zók (orvosok, pszichológusok, nõvérek)számára. Lehetõvé teszi, hogy szakembereka munkájuk során felismerjék a betegségmenetében, a betegségélmény feldolgozá-sában, a beteggel való foglalkozás, ill. a pri-mer prevenció idõszakában azokat az alap-tényezõket (kapcsolati viszonyok, ellenál-lások stb.), melyek nehezítik az egészségmegtartását. Más oldalról jelentõs mérték-ben elõsegíti az egészség megõrzését ésvisszaállítását és fejleszti a személy egész-séggel kapcsolatos nézeteit. Az egészség-pszichológia az élmények, a tulajdonítások,vélekedések, tehát kogníciók felõl közelít,továbbá részletesen leírja a viselkedés ki-váltó okait és következményeit. Gyakorlatahangsúlyozza, hogy a gyógyító feladatanem a pszichológiai elméletek sokszor tör-ténelmi távlatban nyugvó ismerete és integ-rációja, hanem az azokból leszûrt tapaszta-latok megértése és gyakorlatban való fel-használása.

Az egészségpszichológia gyakorlata azelkövetkezõ évek során számos olyan kér-dést fog felvetni, melyek az egészségfoga-lom alapvetõ változását és új pszichológiaiparadigmák megfogalmazását fogják ered-ményezni. A paradigma központjában aperszonális élményekkel, társadalmi szoci-ológiai hatásokkal, az épített és az õsi ter-mészettel kapcsolatos tudatos viszony áll.

Az elkövetkezõ évek során: (a) világos-sá kell tenni, hogy az ember saját testi és lel-ki állapotának megítélésében milyen kritéri-

umok érvényesülnek a betegségélménymegfogalmazásában. Meg kell határozni te-hát, hogy a testi és lelki állapotot egyarántmagában foglaló egészség személyes meg-ítélésében hol húzható meg a határ a kelle-metlenségek, nehézségek, fájdalmakkal kí-sért betegségélmény és a mindennapok nor-mális és elfogadható kellemetlen kísérõ je-lenségei között. Azaz válaszolni kell arra akérdésre, hogy milyen módon számol le azember a tökéletességre, halhatatlanságra,sérthetetlenségre vonatkozó misztikus igé-nyeivel, (b) az ember szociális tapasztalatainemcsak a hiteles közvetlen családi és bará-ti kapcsolataiból származnak, de alá vannakvetve hitelességükben bizonytalan gazdasá-gi, politikai és médiahatásoknak is, melyekösszesített következményeire a kultúraadott állapotában csak homályos predik-ciók állnak rendelkezésre. Ezért a hasznos,jó, célszerû és egészséges társas környezetdimenziói, a társas környezet egymásnakesetenként ellentmondó hatásainak tudatosértékelése jelentõs lépés a társas hatásokkalszembeni kiszolgáltatottság csökkentésé-ben, (c) talán a legfontosabb mozzanat,melyben a személy egészséggel kapcsola-tos magatartása az elkövetkezendõ évekbentestet ölthet, az épített és természetes kör-nyezet használatában megmutatkozó sze-mélyesség. Azaz hasonlóan a saját szemé-lyes kondícióinknak és társas környeze-tünknek megértéséhez és fejlesztéséhez azegészséges emberi mûködésnek nélkülöz-hetetlen feltétele lesz az épített és természe-tes környezetünk funkcióképességénekmegõrzésére vonatkozó törekvés. Továbbáfontos megértenünk, hogy épített és termé-szetes környezetünk tudatos gondozása mi-lyen szerepet tölt be a kultúra továbbfejlõ-désében. Az egészség megtartásának nélkü-lözhetetlen feltétele lesz a közösen használtkörnyezet védelme, az erõforrások célszerûés takarékos felhasználása, környezetünkjavainak önzetlen fejlesztése és tisztántartá-sa, a funkcióképességet fenntartó közösszabályok betartására, azaz a perszonális éstranszperszonális egészség tudatos fenntar-tására. Feltételezhetõ, hogy ebben a tevé-kenységben az orvosnak nem csak gyógyí-tó, de kiemelten példamutató, tanító szerepeis lesz.

Dr. Kállai JánosMagatartástudományi Intézet

Az egészségfogalom változásának irányai az egészségpszichológiában

26

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

Sikeres HEFOP-pályázat aszakorvosképzés fejlesztésére

Ahárom vidéki orvoskar Sebészeti Mûtéttani Intézete (illetve Pécsett Sebészeti Oktató és Kutató Intézet) által alkotott oktatásikonzorcium sikeres pályázatot nyújtott be az Európai Szociális Alap támogatásával megvalósuló HEFOP (Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program) „Afelsõoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése” elnevezésû pályázatra, melynek címe:

Sebészeti gyakorlati alap- és szakképzési rendszer.

Aprojekt legfontosabb célkitûzése egy összefogó oktatási struktúra kialakítása, ahol sokszínûen, vezetõ hazai szakemberek közre-mûködésével a sebészet gyakorlati oktatási igényeivel kapcsolatos valamennyi fontosabb kérdéskör megismerhetõ, ahol lehetõség nyí-lik mind a hagyományos, mind az új, manuális, sebészeti eljárások elsajátítására, a készségek fenntartására és gyakorlására, a megfele-lõ elméleti és technikai tudás bizonyítására, valamint a számonkérés és ellenõrzés lehetõségére.

Konkrét célkitûzésünk a „minimálisan invazív eljárások” és a „mikrosebészet” alapjainak szakma-specifikus ismertetése, gyakor-lati oktatása, azaz a szakorvossá válás folyamatának elõsegítése az orvosi gyakorlatban fontos invazív alaptechnikák ismertetése ésgyakorlása révén. Összehangoló tervezetünk során tolmácsolni kívánjuk mindazt az ismeretet és szakmai-tudományos szemléletet,mely jelenleg a széles értelemben vett sebészeti szakképzés területén rendelkezésünkre állhat. Lényeges kérdés továbbá, hogy olyanmódszereket dolgozzunk ki, amelyek alkalmasak lehetnek egyes kompetenciák létének vagy hiányának felismerésére.

Apályázat pénzügyi forrásai lehetõvé teszik az intézeti mûtõ jelentõs infrastrukturális fejlesztését, valamint a projektben részt vevõszakemberek többletmunkájának elismerését. Az 1999 óta módosult rezidensképzés során a pécsi Sebészeti Oktató és Kutató Intézet-ben az évente kétszer megrendezésre kerülõ 3 hetes manuális kézségfejlesztõ tanfolyam országos elismertséget vívott ki, ehhez mind aPTE OEC Továbbképzõ Központ, mind az oktatásban résztvevõ manuális szakmák (Sebészeti Klinika, Traumatológiai Központ Bal-esetsebészeti és Kézsebészeti Klinika) önzetlen segítséget nyújtottak.

Bízunk abban, hogy a lehetõvé váló fejlesztésekkel a szakorvosképzés színvonala még tovább fog emelkedni.

Dr. Rõth Erzsébetintézetvezetõ egyetemi tanár

PTE ÁOK Sebészeti Oktató és Kutató Intézet

OTKA Hírlevél különszáma (15.) – 2005

Az OTKA-ból támogatott kutatások (2005-2008)Az OTKA Bizottság az 2004-ben benyújtott tematikus (T/17) és ifjúsági (F/14) pályázatok támogatásáról szóló döntése

A lista kollégiumonként, azon belül tudományterületenként sorolja fel a támogatott pályázatokat: az OTKA nyilvántartásiszám, a témavezetõ neve, a téma címe, a kutatóhely, a kutatás idõtartama és a kutatás teljes idõtartamára meghatározott támo-gatási összeg feltüntetésével.

Beérkezett pályázatok Támogatott pályázatok

db igény (E Ft) db támogatás (E Ft)

Tematikus 1091 10 191 170 461 3 982 986

Ifjúsági 160 756 596 78 350 659

Összesen 1251 10 947 766 539 4 333 645

Társadalomtudomány 291 1 746 502 140 735 154

Élettelen természettudomány 475 4 226 645 211 1 847 688

Élettudomány 485 4 974 619 188 1 750 803

Összesen 1251 10 947 766 539 4 333 645

27

2005 OKTÓBER

Ny. sz. Témavezetõ neve / Témacím / Kutatóhely Idõtartam Összeg(év) (E Ft)

Élettelen természettudományokKémia II

T48334 Hideg Kálmán: Új bioaktív, anellált nitrogén heterociklusos vegyületek kutatása. (PTE ÁOK Szerves- és Gyógyszerkémiai Intézet) 4 16 150

ÉlettudományokÉlettani tudományok

F48908 Pethõné Lubics Andrea: Idegi regeneráció és befolyásolási lehetõségei alacsonyabb rendû és emlõs idegrendszerben (PTE ÁOK Anatómiai Intézet) 3 2 640

T49027 Szolcsányi János: A TRPV1 kapszaicin receptor által közvetített nocicepció és antinocicepció mechanizmusa és farmakológiai befolyásolása. (PTE ÁOK Farmakológiai és Farmakoteráiai Intézet) 4 20 000

Kórtani tudományok

F48526 Nagy Gábor: Egy virulencia regulátor mutáns Salmonella enterica törzs mint kereszt-immunitást biztosító orális vakcina-jelölt vizsgálata. (PTE ÁOK Orvosi Mikrobiológia és Immunitástani Intézet) 3 7 500

T49321 Székely Miklós: Idõskori anorexia, sarcopenia: orexigén és anorexigén peptidek energetikai hatásainak változása az életkorral rágcsálókban. (PTE ÁOK Kórélettani Intézet) 4 15 000

Konzervatív orvostudomány

F48543 Barakonyi Aliz: A természetes immunitás szabályozási zavarainak hatása a terhesség kimenetelére. (PTE ÁOK Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet) 4 6 760

T48694 Kumánovics Gábor: Szisztémás autoimmun betegségek pulmonális érintettségének klinikai éslaboratóriumi vizsgálata. (PTE ÁOK Immunológiai és Reumatológiai Klinika) 3 3 000

T48793 Sipos Katalin: A hepcidin, egy máj által termelt hormon szerepe a vasanyagcsere szabályozásában. (PTE ÁOK Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet) 4 6 000

T49186 Pár Alajos: A hepatitis C vírus (HCV) fertõzés patogenezise: a genetikai és az immunológiai tényezõk, valamint az oxidatív stressz szerepe és a kórokozó vírus sajátosságai, különös tekintettel a HCV-okozta betegségekben és a tünetmentes vírushordozó állapotban észlelt eltérésekre. (PTE ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinika 4 9 000

T49463 Illés Zsolt: NKT sejt szubpopulációk és aktiválódás sclerosis multiplexben. (PTE ÁOK Neurológiai Klinika) 3 3 825

T49589 Melegh Béla: A karnitin észterek profilszerû meghatározásának jelentõsége a humán karnitin metabolizmus vizsgálatában. (PTE ÁOK Orvosi Genetikai és Gyermekfejlõdéstani Intézet) 4 12 600

Operatív orvostudomány

T48724 Büki András: Biomarkerek szerepe a koponya/agysérülés súlyosságának, kimenetelének és a terápia hatékonyságának megítélésében. (PTE ÁOK Idegsebészeti Klinika) 3 12 500

T48851 Rõth Erzsébet: A szívizom endogén adaptációja, szignál mechanizmusok, terápiás megfontolások: kísérletes és klinikai vizsgálatok. (PTE ÁOK Sebészeti Oktató és Kutató Intézet) 4 16 800

T49450 Wéber György: Különbözõ anyagokkal fedett, intraperitoneálisan beültetett polipropilén háló adhezió-gátló hatásának vizsgálata (állatkísérletes és klinikai vizsgálatok). (PTE ÁOK Sebészeti Klinika) 4 12 000

Infraindividuális biológia I

F49514 Grama László: Lokális mechanikai stabilitás és rugalmasság a titin izomfehérjében.(PTE ÁOK Biofizikai Intézet) 3 4 300

F49515 Berente Zoltán: A glükóz és energiametabolizmus molekuláris szintû vizsgálata betegségmodelleken in vivo és in situ. (PTE ÁOK Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet) 4 8 000

T49591 Kellermayer Miklós, Sándor Zoltán: Amyloid-fibrillumok nanomechanikája.(PTE ÁOK Biofizikai Intézet) 4 19 400

28

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

Kétségtelen tény, hogy az utóbbi két évtizedben Magyaror-szágon is gyökeresen megváltozott a klasszikus „könyvtár” fogal-ma. Akötetbe gyûjtött információt háttérbe szorította az elektroni-kus adatbázisokban tárolt – tulajdonképpen a CD-n, DVD-n lévõis az –, számítógép segítségével hozzáférhetõ változat. Az angol-szász „könyvtár- és információs központ” elnevezés ott már elter-jedt, nálunk még kevésbé tükrözõdik az elnevezésben is a válto-zás.

Az elektronikusan tárolt és begyûjtött információ könnyen,gyorsan kikereshetõ, de – fõleg ha terjedelmesebb – végül ugyan-úgy kinyomtatásra kerül. Az ok egyszerû: az emberi szemet na-gyon fárasztja a képernyõrõl való hosszas olvasás. Költséget taka-rítunk-e meg ily módon? Szinte bizonyos, hogy nem, legfeljebb anyomtatás költségei jobban eloszthatók, a központi költségvetéshelyett a tényleges felhasználóra terhelhetõk. Egy-egy folyóiratérdekességeinek átböngészését a könyvtárban mostanában gya-korta a kinyomtatás helyettesíti, amit késõbb sem követ olvasás.Rengeteg papír, festék, energia megy veszendõbe, ahol azt az inf-rastruktúra egyáltalán lehetõvé teszi.

Két racionális érv az elektronikus dokumentumok mellett: atárolóhely felszabadulása és a gyors korlátlan (pénzügyi és tech-nikai problémák miatt azért mégis gyakran korlátozott) hozzáfé-rés lehetõsége.

Avilág információval foglalkozó szakembereinek, a könyvtá-rosoknak is régóta hangoztatott dilemmája: a nyomtatott doku-mentumok bizonyítottan több évszázados tartósságával szembenvajon meddig „élvezhetõk” a csupán néhány évtizedes múlttalrendelkezõ elektronikus formátumúak? Világszerte, elsõsorbanaz USA-ban folytatott kutatások bizonyítják, hogy a – már többévtizede – kezdetlegesebb hordozókon tárolt információ sajnosgyakran olvashatatlanná vált. Azt pedig bizonygatni sem szüksé-ges talán, mennyi munkával jár nagytömegû információt, akár30-40 év könyvtári katalógusát, akár egy kiadónak egyetlen szak-folyóirat több évfolyamának cikkeit visszamenõleg számítógéprevinni kereshetõ formában…

Messze nincs annyi új a nap alatt, mint azt néha véljük – bizo-nyították nagy gondolkodóink, bölcs professzoraink –, kell a régitudás is.

Természetesen nem szabad kimaradni az információ friss ára-mából sem. Az Internet valóban szinte végtelen lehetõségeketnyit, de éppen korlátlansága teszi egyre átláthatatlanabbá. E cikkmegírásának célja is az, hogy a könyvtárhasználóink által leg-gyakrabban feltett kérdések alapján néhány téveszmét eloszlas-son, ugyanakkor felhívja a figyelmet a meglévõ lehetõségek jobbkihasználására az egészségügyi- és orvosi információellátás terü-letén.

„Az Interneten mindennek utána lehet nézni, nincs szükségmás forrásra.”

Valóban nagyon sok mindent megtudhatunk az Internetrõl, dea komoly használati értékkel bíró, kereshetõ adatbázisokba rende-zett információért borsos árat kell fizetni. Csak néhány olyan ko-moly adatbázis létezik, amely tartósan ingyenes. (Pl: a NationalLibrary of Medicine (USA) által elõállított Public Medline [Pub-Med]).

2000 óta fontos és értékes adatbázisokhoz az Oktatási Minisz-térium által koordinált Elektronikus Információszolgáltatás(EISZ) keretében, ún. nemzeti licenccel, konzorciumi tagként fér-hetünk hozzá. Ennek fejlesztésében látom a legjobb lehetõséget a

tartós, minõségi információhoz való hozzájutásra a jövõben is.Egyetlen kényelmetlensége, hogy az EISZ-ben található teljesszövegek nem kapcsolhatók direkt módon az olyan kifinomultkeresést lehetõvé tevõ nagy, ún. bibliográfiai adatbázisokhoz,mint pl. a Medline.

„Miért használjuk az Ovid Medline-t, amikor a PubMedugyanaz?”

Az Ovid Technologies által szolgáltatott, egyetemünk terüle-tén hozzáférhetõ adatbázis-csomag 8 féle adatbázist tartalmaz,ezeknek csak egyik tagja a Medline. A csomagban egy felületenegyszerre több adatbázis kereshetõ, találati duplumszûréssel. Ígymindenképpen bõvebb információt kapunk, mint a PubMed-ben.Ahol lehetséges volt, ott ehhez az adatbáziscsomaghoz „szorgosaprómunkával” hozzáfûztük a „fulltexteket”, azaz a teljes szöve-gû dokumentumokat, leginkább folyóiratokat. Plusz még aPubMed-hez képest jelenleg, hogy létrehoztuk a kapcsolatot azOvid adatbázisok és könyvtárunk számítógépes katalógusa kö-zött. Ha karunk valamely egységében megtalálható – nyomtatottformában – a kikeresett folyóirat, az „OEC Katalógus” gombrakattintva az automatikusan lekereshetõ katalógusunkban. A talá-lat hosszú leírása mutatja meg, hogy hol és mely évfolyamai talál-hatók meg (állományadatok) az adott folyóiratnak nyomtatásban.Amennyiben katalógusunk „Nincs találat” hibaüzenetet ad, an-nak oka, hogy az Ovid adatbázisokban lévõ elektronikus és a ka-talógusunkban lévõ nyomtatott folyóiratok azonosító (ISSN) szá-ma nem egyezik meg. Ilyenkor a katalógusban újra kell keresnicím szerint a folyóiratra.

Sajnos elõfordulhat az ismert anyagi korlátok miatt, hogy azOvid adatbázisoknak – a kihasználtsági mutatókat tekintetbe véve– a jövõ évtõl csak kisebb részére tudunk elõfizetni.

A széles körben kedvelt PubMed-ben is regisztráltattukkönyvtárunkat, s a jövõben szeretnénk összekapcsolni könyvtárikatalógusunkkal. A PubMed-es kereséseket szintén célszerûazonban egyetemi gépen lefolytatni, mert az adatbázishoz ingye-nesen nyújtott, bárhonnan elérhetõ, teljes szövegû folyóiratokszáma töredéke a kari számítógépekrõl (ún. IP-alapú azonosítás-sal) elérhetõkének. Ez utóbbiak közé tartoznak a Springer kiadó,az EBSCO ügynökség által szolgáltatott folyóiratok, szintén kon-zorciumi tagként elõfizetve.

„Miért nem csak elektronikus folyóiratokra fizetünk elõ, hi-szen olcsóbbak mint a nyomtatott formátumúak? Azonkívül nemkell raktárban tárolni õket és azonnal hozzáférhetõek!?”

A folyóiratok kiadóinak erõs anyagi érdeke fûzõdik ahhoz,hogy a nyomtatott kiadványaikat megvásárolják. Ezért, ha szá-mos esetben adnak is ingyenes hozzáférést az elektronikus formá-tumokhoz, csak akkor, ha a nyomtatottat is megrendeljük egyide-jûleg. Ez sem mûködik természetesen „magától”, legfeljebb hakedvesen magázzuk a velünk folyamatosan foglalatoskodókönyvtárosokat ☺... Minden egyes ily módon „járó” folyóiratnálintézményi regisztrációs ûrlapot kell kitölteni „ügyfélkóddal” acsatlakozó számítógépek Internet-azonosítójával (IP cím)és/vagy felhasználónévvel, jelszóval stb. Avisszaigazolt hozzáfé-réseket azután a késõbbiekben folyamatosan nyomon kell követ-ni, mert változhat az elérési cím, a hozzáférés idõtartama (gyakoriaz utolsó egy évre szóló embargó), megszûnnek hozzáférések,esetleg újabbakat engedélyeznek. Minderrõl tájékoztatnunk kell„olvasóinkat.”

Van a folyóiratoknak egy olyan csoportja, amelyik akkor ad

Homo connectatus: néhány gondolat az elektronikus

29

2005 OKTÓBER

elektronikus hozzáférést, ha a nyomtatott megrendelésén felül amegrendelõ még ráfizet, egy folyóiratonként nem túl jelentõs, detömeges rendelésnél már tetemes összeget.

Acsupán online hozzáférésre is van természetesen lehetõség.Az elektronikus folyóiratok árképzése legjobb esetben is meg-egyezik a nyomtatottakéval, de általában meghaladja azt.

Tekintetbe kell még venni „felvillanyozódásunk esetén” a be-vezetõben említett infrastrukturális (gépi háttér, hálózat) fejleszté-si kötelezettségeket, és a hosszú távú visszakereshetõségre vonat-kozó aggályokat. Míg a nyomtatott dokumentumokat egyszerkell megvásárolni, az elektronikus adatbázisok elõfizetését – szer-zõdéstõl függõen – idõrõl idõre meg kell ismételni, az elõfizetésidíj inkább csak nõ, nem csökken. Vitán felül áll, hogy a jelen mára könnyen, gyorsan, egyszerre több helyütt hozzáférhetõ elektro-nikus információé, de ha nem fontoljuk meg alaposan a döntésho-zatal szempontjait, az információs sztráda rázós úttá válhat.

Akülföldi szakfolyóiratok publikációiban végzendõ kutatást,fõleg ha összetett keresést igényel, célszerû mindig valamelyik je-lentõs bibliográfiai adatbázisban kezdeni (Ovid adatbázisok,PubMed.). Ha azonban onnan nem jutunk el a teljes szöveg helyé-

ig, mindenképpen érdemes az „E-folyóiratok” adatbázist szem-ügyre venni. Ebbe az egyetem-szerte elérhetõ, jelenleg több mint14 000 elektronikus-folyóiratcímet – nem csak orvos-egészségü-gyieket – tartalmazó adatbázisba idõt és fáradságot nem kímélvegyûjtötték egybe kollégáim a karokon az összes hozzáférési lehe-tõséget. Friss számadat szerint 8907 címhez „járnak” jelenleg va-lamilyen idõszakra teljes szövegû cikkek, 11 550 címhez tarta-lomjegyzékek, összefoglalók vagy mindkettõ. Mindez változik,mint korábban említettem, folyamatos gondozást igényel, csak-úgy mint a könyvtárak katalógusai, amik szintén adatbázisok.Persze, ha egy intézmény saját adatbázissal rendelkezik, annakkereteit elõször létre kell hozni, azután lehet csak adattal feltölte-ni. Távoli adatbázisok használatához is, sokszor csak rejtve, mû-ködni kell a „háttértechnikának”, különben „megáll a tudomány”.Köszönet illet mindenkit, aki ebben részt vesz.

A http://www.pote.hu honlapon a „Kutatás” vagy a „Szerve-zeti egységek” menüpontból egyaránt megnyitható könyvtárunkhonlapja, ahol pedig föltárulnak a fentebb fölvázolt lehetõségek.Azért dolgozunk, hogy mindez hasznukra váljon, pénzt, idõt, fá-radságot takarítsunk meg Önöknek. Forduljanak hozzánk biza-lommal, szép ünnepet!

Kiss Tamáskönyvtáros

A z Orvosok Lapja 100 évvel ezelõtt megjelent kötetétböngésztem, mert kíváncsi voltam mi minden foglal-koztatta 1905-ben e tudományág mûvelõit. A fent idé-

zett, címben olvasható mondatra kaptam fel a fejem és persze ak-kor már végigolvastam az egész cikket, hiszen úgy éreztem,megállt az idõ. Az alábbiakban szeretnék közreadni néhány sort,amit úgy gondolom szükségtelen kommentálni, hiszen minden-kinek megvan errõl a saját véleménye.

„Ha … az orvos nehéz és fáradtságos napi munkája utáneste hazatér pihenõre és meglátja az asztalán ... azt a hatalmaspapír-masszát, a mit a szaklapok küldenek mutatványképen, el-gondolkozik. Még se lehet talán olyan nyomoruságos ez az orvo-si pálya! Ott van elõtte a rengeteg tudomány, lehet lakmároznirajta akár hétszámra, ott a sok gyakorlati útmutatás, a melybõltanulhat. Az ölnyi hosszú elõfizetési felhívások mennyi szépet ésjót igérnek? … S a szegény átfázott collega olyan bizalmasan te-kint a kályha felé, a melyben pattog a tûz …! Azt gondolja, hogymilyen jó dolguk is lehet a …szak lapszerkesztõknek s egyben tu-lajdonosoknak, a kik egy hónap alatt többet költenek papirra ésnyomdafestékre, mint amennyit õ egy évben a családjára költhet.… Úgy vagyunk ezzel is, mint az elhízással. Egy bizonyos fokigjó, de ha már tovább megy – betegség! …A szaklap-gyártás sem

hoz már manapság sarokházat, mint azt hitték és ma is sokan hi-szik, sõt, a túlhajtott concurrentia miatt fogy maga a tõke is, melyeddigelé kamatozott. Az egyiknél a munkatársak, a másiknál atulajdonosok változnak egyre-másra, s egyik vállalattól a másik-hoz vándorol a lap! …A míg, bár nem arravaló, de hozzáértõ kézkormányozta a zsilipet, akarva, nem akarva, belenyugodtunk. Demidõn láttuk, hogy a patakocska egyre növekedve zavaros árjátmár felénk hönpölygeti, azon czélzattal, hogy minket is magábasodorjon … valami felszólal bennünk és azt dictálja, hogy ez el-len tiltakoznunk kell és pedig az orvos irodalom nevé-ben…Rejtély, megfejthetetlen rejtély elõttünk, hogy annyi szelle-mi és anyagi javakkal megáldott, tisztes névvel bíró orvos, ho-gyan szolgálhatja az orvostudományt egy laicus vállalat fen-hatósága alatt …és pedig úgy, hogy azt a fenhatóságot nem kötiaz orvosi ethika, csak az üzleti érdek!”

És, hogy ezek a sorok tényleg nem napjainkban íródtak –azt nem csupán a maitól eltérõ helyesírás bizonyítja –, arról bár-ki meggyõzõdhet, aki fellapozza az Orvosok Lapja 1905. évi 16.kötetét a 61. oldalon.

Gracza TündePTE OEC Könyvtár

… „a fenhatóságot nem köti az orvosi ethika,csak az üzleti érdek”… avagy a „szaklapok hypertrophyája”Az információs társadalom polgáraként, amikor naponta beszélünk információrobbanásról, információtúltermelés-rõl, a „hozzáférhetõ információhalmaz nagyságrendekkel való növekedésérõl”, „a rendelkezésre álló információ-halmaz dömpingjérõl”, senki sem lepõdik meg, ha arról hall, hogy „ez a hatalmas mennyiségû információ szintekezelhetetlen”, vagy „az információtúltermelés nem mutatja jelét a lassulásnak”.Azt is számos fórumon vitatták már meg, hogy a szakirodalom ilyen mértékû növekedése esetén mi lesz szakfolyó-irataink jövõje…

adatbázisok kapcsán

30

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

A mûvelõdéstörténelem egyik szerves része az intézményekhistóriája. Jeles elõdökrõl, küzdelmekrõl, sikerekrõl kapha-tunk körképet. Pécs életében különös, fontos hely jut egye-

teme létrehozásának, s azon belül klinikái indulásának. Ezúttal a ko-rabeli helyzetet leíró különleges személyhez fordulunk: költõhöz.

Szabó Lõrinc 1900. március 31-én született Miskolcon. Gépész-mérnöknek készült, bölcsészhallgató lett, rövid ideig. Pályáján: költõ,író, mûfordító, újságíró. A XX. századi magyar irodalom zseniálismûvésze. Háromszor nyerte el a Baumgarten-díjat, József Attila-dí-jas, Kossuth-díjas. 1919-tõl élt Budapesten, elsõ verseskötete 1922-ben került az olvasókhoz. Az egyik leghatalmasabb mûve szonett-so-rozat: A huszonhatodik év. 1957. október 3-án halt meg Budapesten.

Szabó Lõrinc sokat utazott a honi tájban, fõleg a Dunántúlon, aBalaton körül. 1924. október 2-án Pécsett járt, meglátogatta – elsõ-sorban – az orvosi fakultást, alaposan megfigyelte a kibontakozó in-tézeteket, klinikákat. Kitûnõ helyzetképet állított össze, amely „AzEst” címû lapban jelent meg, 1924. október 5-én, a 7. oldalon. Érde-mes csatolnunk a szöveget:

„Órák hosszat jár-kél az ember, néz, lát, kérdez, figyel, s mikormár kifáradva azt hiszi, hogy ismeri a hosszú hontalanság után Pé-csett elhelyezett Erzsébet Tudományegyetemet, akkor kezdi érezni,hogy csak afféle általános tájékozódást nyert.

Dr. Róth tanársegéd kalauzolása mellett már délelõtt megkezdõ-dött ez a tájékozódás: Pécs városának hintója a Mecsek derekáig fel-röpít bennünket, a szõlõkig: itt, a Bábaképzõ kert övezte, gyönyörûépületében talált otthont Scipiades professzor birodalma, a szülészetiés nõgyógyászati klinika.

134 KOCSI SZEMÉT ÉS – SZÜLÉSZETI KLINIKA!

Ez a klinika, mint hozzáértõk mondják, a legmodernebb, és pedignemcsak Magyarországon a legmodernebb. Dr. Gõczy adjunktus lekö-telezõ szívélyességgel vezet végig a tündöklõ tiszta termeken: föld-szint, elsõ emelet, második emelet, a leggazdaságosabban kihasználvas a legtökéletesebben fölszerelve. A kórtermekben betegek; szülõ asz-szonyok, fent gyermekágyasok. Tanterem, mozigéppel! Kissé szûk,mert állva is csak kilencven hallgató fér el benne. Fürdõk. Röntgen és„tiszta” mûtõ és „szeptikus” mûtõ és szerszámok, és nincs vége-hosz-sza a néznivalónak, amit tisztelettel megcsodál a laikus, de amit csakorvos tud érdeme szerint méltányolni. A szuterénben konyha (megkí-nálnak: a szakácsnõ mûvész!), mosó-, sterilezõgépek, központi fûtés,gépház.

Az egyetem három éve vette át az intézetet (s vele a bábaképzést).Azóta minden átalakult, kibõvült. A kis pavilon – friss épület a kertbejáratánál – berendezésre vár. Sok minden van már, és sok kell még.Pénz. És nem érdektelen megemlíteni, hogy a betegek e paradicso-mából 134 kocsi szemetet hordatott ki Gõczy adjunktus, aki annakidején egy órával a megszállók kivonulása után érkezett Pécsre. Itt, aBábaképzõben volt a köztársaságiak fõ fészke. Elõzõleg szerbek is-tállónak használtak egyes termeket.

TRUPPENSPITAL: BÕRGYÓGYÁSZAT

Sietni kell. Megkerüljük az óriási kiterjedésû katonaiskolát(melyben az egész egyetem elfért volna), s a Hammerle-telek vidéké-rõl, ahol egyetemi tisztviselõi lakások épültek, a volt Truppenspitalbahajtatunk. Itt van, hatalmas park közepén dr. Beck Soma bõrgyógyá-szati klinikája. A berendezés még nincs kész. Újra: mûtõ, rendelõ,könyvtár, tanári szoba, tanterem, vetítõgép, vízágyak, laboratórium,fürdõk; az emeleten nyolc kórterem, itt lesz az úgynevezett puella-osztály prostituáltak számára, amit az egyetemmel tartat fenn a város.Október végén megnyílhat ez a klinika is. Folyosói azonban egyelõ-re tömve vannak ládákba csomagolt berendezési tárgyakkal.

ARÉGI KÖZKÓRHÁZ HELYÉN

Atöbbi már nem esik ki a városból: innen öt-tíz percnyire egymásmellett van a gyógyszertani-kórtani (dr. Mansfeld), a közegészségta-ni (dr. Fenyvessy Béla), a belgyógyászati (dr. Ángyán János) és a sze-mészeti klinika (dr. ifj. Imre József). Ezek számára a régi közkórházatalakították és alakítják át. A kopott, roskatag épület egy része már ra-gyogó, fiatal eleganciában büszkélkedik: a hozzá tartozó szárnyépü-letben, a volt szegényházban félig-meddig már be is rendezkedettMansfeld és Fenyvessy professzor. Friss festékszag a folyosókon, lá-dák, munkások, kísérleti szoba, fizika-, kémiatanterem. A szuterén-ben állatistállók, állatfürdõk. Itt jó dolguk van a kísérleti nyulaknak!

Az udvaron központi konyha és kazánház. Jobbra emeletet húz-nak: ott lesz a szemészet. Imre tanár hetenként kétszer lelátogat Bu-dapestrõl, ellenõrzi és irányítja az építkezést, s azt mondják, hogy azõ intézete lesz Európa egyik legtökéletesebben felszerelt szemészetiklinikája. A kórház többi része még érintetlen. Tele van betegekkel.Ha egyik felének restaurálása véget ér, akkor kerül sor a kiürítendõmásik résznek belklinikai célokra való átalakítására. Egyenlõre göd-rökkel, homokdombokkal, téglával, cementtel, állványokkal és dol-gozó munkásokkal van tele a nagy, fás udvar. Szép, régi mecset a tö-rök idõkbõl, aztán az átépülõ kórház mögött szép, kõkerítéses kertbenaz elmeklinika következik (dr. Reuter Camilló), kétemeletes, nagysárga épület; a volt kórház volt elmeosztálya. Berendezését fölfrissí-tették. Továbbhajtatunk: ismét egy szép, friss, egyemeletes épület: dr.Heim Pál gyermekklinikája. Fehér falak, zöld ablakrámák, fekete te-tõ. Az udvaron tégla, homok, állványok, fûrész, munkások. Asszo-nyok súrolják a folyosót. Pár hét múlva minden kész.

Kétemeletes modern palotában, a régi kereskedelmi iskolában ta-lált otthont a sebészet (dr. Bakay Lajos). Itt már a berendezés is csak-nem kész. Renkívül elegáns a tanári dolgozó- és könyvtárszoba. Kalótanársegéd úr továbbvezet: ragyogó folyosók, laboratórium, két teljesröntgenkészülék. Urológia, ortopédia, váró, mûtõ tantermek, kórter-mek és ami csak kell. A sebészet új, kis pavilont is kapott: ott áll a ud-varon: magasföldszint és emelet palatetõvel.

ANATÓMIA, KÓRBONCTANMellette, a volt városi tornacsarnokban az anatómia és kórbonc-

Az Erzsébet Tudomány Egyetem indulásáról –a költõ Szabó Lõrinc, 80 évvel ezelõtt

KORÁBBI SZÁMUNKÓLAz alábbi írást egy kedves Olvasónk kezdeményezésére jelentetjük meg ismét, és mi is úgy gondoljuk: A kezdetekrõlbiztos örömmel olvasnak a 40, 50 évvel ezelõtt végzett Vendégeink is.

31

tan (dr. Tóth Zsigmond) és a törvényszéki orvostan (dr. Entz Béla) kli-nikája. Groák tanársegéd kalauzol. Minden kész, a berendezés is,nagyjában. A nyáron már kurzus is volt itt szigorlók számára. Minden-felé fehér székek, asztalok, üvegszekrények, csillogó, rejtelmes vasak.Kis és nagy szobákon át kísérleti állatok: élõ tengeri malacok, patkány,egér, kutyák, egy kis róka ketrecben. Hullakocsi. Elõkészítõ terem ce-mentágyakkal, széles vízcsapokkal a hullamosásra. Mellette – rettene-tes szó: – hullalift! És fortélyos, nagyszerû hûtõkészülék, hogy meg neromoljon a halott hús. Fehér köpenyes fiatal orvosok visznek maguk-kal: lépcsõ, szuterén; bádogpriccsek, melyekre nemigen mer ráfeküd-ni, aki él. Végül: hullakamra. Tiszta, elegáns négyszög. Szemközt egy-más fölött hat-hat kis, barna ajtó.

Vissza a földszintre. Anatómiai boncterem. Megint egy letakarttest. A szomszéd teremben 8-10 asztal, fekete táblák, ábrák, csontváz,mosdók. Az elsõ emeleten teljesen fölszerelt laboratórium. Mellettelesz a múzeum. A földön rengeteg spirituszba rakott szörnyûség. Ésminden hideg, józan, elegáns, ártatlan és kegyetlen. Mint a tudomány.

AZ EGYETEM ÉLETE ÉS ANUMERUS CLAUSUS

Délután dr. Pekár Mihály orvoskari dékán fogad az egyetem Rá-kóczi úti központi épületében.

– Az egyetem végtelenül hálás – mondja kérdéseimre a dékán úr,akinek hervadhatatlan érdemei vannak az egyetem fölvirágoztatása te-kintetében – Klebelsberg kultuszminiszter iránt. Az õ áldozatkészségetette lehetõvé, hogy elhelyezkedésünk definitív legyen. Új épületeketnem emelhettünk; fõképp válogatni, átalakítani, restaurálni kellett. Demindenütt maradt helyünk a további terjeszkedésre. És az elhelyezkedésjó: csak két klinika esik távolabbra, a szülészet és a bõrgyógyászat. Tízperc; pesti értelemben nem távolság. Megfelelõ órarenddel minden be-osztható.

Felszerelésünk kitûnõ, de még mindig nem elég. Sokat adott az ál-lam, sokat kaptunk társadalmi úton is. Ahallgatók érdeklõdésével megvagyunk elégedve: az idén mintegy 800-1000 orvosnövendékre szá-mítunk. A többi fakultással együtt szép szám. Németországi kis egye-temeken sokkal kevesebb a hallgató. Mi igyekeztünk lekötni a Dunán-túlt, Baja és Kalocsa vidékét, s ez eléggé sikerült. Pécsett történelmimiliõbe kerül az ifjúság. Hozzánk tartozik még a soproni teológia,mely az idén nõhallgatókat is felvesz.

A városra remélhetõleg jó hatással leszünk, a klinikák a közegész-ségügy javulását jelentik. Errefelé, az egyke vidékén békében is leg-nagyobb volt a gyermekhalandóság. Az egyke nem tartozik ránk, mintorvosokra, hisz az társadalmi betegség, de az ijesztõ arányú gyermek-halandóságnak részben gátat vethetünk. Forszírozzuk a vízvezetéket,csatornázást – de hát minden jót oktrojálni kell, s a városnak is többma a jóakarata, mint a pénze.

A numerus clausust az idén is úgy értelmezzük, mint eddig, meg-tartjuk a törvényt. Köztünk és a többi egyetem között csak az a különb-ség, hogy másutt elküldik a szerzett jogosokat. Az elsõ évben a pesti

egyetem felvett 4000 keresztényt, s akkor – hivatkozván a törvényama pontjára, amely szerint csak annyi hallgatót kívánatos felvenni,amennyiben alapos kiképzése biztosíthatja – azt mondta, hogy többetnem bír el. Meglehet. Nekünk azonban volt elég helyünk, tehát mikorszerzett jogokat kellett respektálni, nem mondtuk, hogy nincs hely. Ahallgatók száma egyébként egyre csökken: a háborús torlódás utánmár minden egyetem kezd visszatérni a normális számokra.

A beiratkozások folynak. Utólagos engedéllyel október 15-éig le-het beiratkozni. Elsején az 1. és 2. éves medikusoknak megkezdjük atanítást. A normális Veni Sancte október 5-én lesz. A 3., 4. és 5. éve-sek számára a klinikák késõi megnyitása miatt csak 20-án kezdõdnekaz elõadások.

KÖZPONT, KÖNYVTÁR, SZEMINÁRIUM

Dr. Thienemann Tivadar, a német irodalom tanára megmutatja ez-után a központi egyetemet. Csak felsorolom, mi van itt a békébenépült, hatalmas volt fõreáliskolában: egyetemi hivatalok, aula, auditó-rium maximum, a teljes jogi és bölcsészeti kar szemináriumokkal, azorvosi fizikai és a központi röntgenintézet, a kémiai, élettani, földraj-zi, biológiai intézet és a fizikai intézet rádiófelvevõ állomása. Tanter-mek, könyvtárszobák.

A szemináriumok könyvanyaga igen gazdag. Maga az EgyetemiKönyvtár a belvárosi templom mellett van a volt püspöki könyvtár pa-lotájában, de az egyes intézetek külön is ellátják magukat könyvvel.Megnézzük a szép magyar szemináriumot (a magyar irodalmi tan-szék, melyet tavaly dr. Zolnai Béla látott el, jelenleg üres, és még nemtudni, ki lesz a fontos tanszék végleges tanára); a nagyszerû német sze-mináriumban a legmodernebb német írók – Werfel, Kaiser, Hasen-clever, Kornfeld, George, Unruh – összes munkái is megvannak. Afranciában ugyanúgy. A filozófia nemcsak a filozófiai könyvtárban(melyet dr. Nagy József rektor vezet), hanem általában az egyetemminden könyvtárában dominál.

A déli fekvésû, télen is meleg folyosókról a kõkerítéses nagy ud-varra lát az ember. Szemközt az új tanári lakóház, szép, háromemele-tes épület. Az udvaron, melyet parkírozni fognak, teniszpálya. Balrabotanikus kert készül.

Már este van. A villanyfényes német szemináriumban a könyvtárkincseit nézegetjük – Thienemannn tanár úr Goethérõl ad elõ az idén–, s a Rákóczi utcai ablakokra már feketén rajzolódnak föl a Mecsekszelíd vonalai. S a békés hegy alatt békésen pihen a nagy múltú s nagyjövõjû Pécs, vagy mint a kultuszminiszter a várost nevezte: a magyarHeidelberg.”

*Igen nagy ritkaság, hogy költõ számol be egyetem kezdeti idõsza-

káról. Szabó Lõrinc szép stílusában, gondosan, reálisan számol be ahelyszínrõl, az eseményekrõl. Újságcikke 80 esztendeje került ki anyomdából – kedves olvasmány ma is.

Dr. Vértes László

32

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

„Eredményes, sikeres és szép alkotópálya az övé”– VOGLNÉ SCHMUCK STEFÁNIA –

Voglnét, Schmuck Stefániát mindenkiismeri és szereti a karon. Negyven éven áttevékenykedett professzorok mellett, szer-vezõ, koordináló, titkárnõi feladatait elis-merték, s kedves egyéniségével segítségé-re volt azoknak, akik erre rászorultak.

Köpcsényben (ma Ausztria) született,1929-ben.

Iskoláit Mosonmagyaróváron végezte.Felvételizett a Képzõmûvészeti Fõisko-lán, de életútja másfelé vezetett. Elmondá-sa alapján rajzkészségét édesapjától örö-költe, aki katonai szolgálata idején társai-ról portrékat rajzolt, s azokat a tábori pos-ta szállította el a hozzátartozóknak.

„Örökké firkáló” kislány volt, mindeneléje kerülõ tiszta felületet telefirkált. El-sõsorban az emberi figura érdekelte. A fir-kálás mellett készített tanulmányokat, fo-tókat és képeket másolt. Elmélyült szak-mai munkára Kaposvárott nyílt lehetõsé-ge. Gyakran látogatta a Soós István, RuiszGyörgy, Völgyi Dezsõ által vezetett mûvé-szeti kört. Családja, munkahelyi feladatai-nak ellátása mellett, Kaposvár mûvészetiértékeinek ismerete, példái megerõsítettékelszántságában, elhivatottságában.

Sikereit dokumentumok õrzik. A IV.Országos Képzõmûvészeti Körök kiállítá-sán 1955-ben egy portréja szerepelt. Ezzela városnak is dicsõséget hozott, s megkap-ta a Mûvészeti Osztály különdíját. Többközös kiállításon szerepelt a Balázs JánosSzakkör tagjaival.

Kaposvárról 1959-ben családjávalPécsre költözött. Itt is keresett alkotókö-zösséget, s rátalált a pécsi Pedagógus al-kotócsoportra. Ezt követõen a SágváriMûvelõdési Házban munkálkodó Bá-nyász Mûvészeti Mûhely tagja lett. Egyi-ke volt azoknak az alapítóknak, akik kez-deményezték, segítették 1991-ben a cso-portnak az egyetemre történõ átkerülését.Ezután már a közösség új néven lett is-mert. Az orvos-mûvész, Medgyessy Fe-renc neve fémjelezte munkáikat (A csoportnévadójáról lásd a keretben – a szerk.)

Vogl Henrikné a csoport mûvésztelepimunkálkodásában is részt vett (Zebegény,Fonyód, Kõszeg, Sümeg, Magyarherte-lend, Almamellék, Sellye, Bicsérd,Kõvágószõlõs, Dunaszekcsõ). Csoportjátkülföldi tanulmányutakra is elkísérte (Itá-lia, Németország). Vállalta az alkotókö-zösség vezetõhelyettesi feladatait, azt

33

2005 OKTÓBER

nagy szakértelemmel látja el ma is.Sokat rajzol, fest. Nagy hozzáértéssel, szeretet-

tel vizsgálja modelljeit, elemzi a látványt, megfi-gyeli a karaktereket, s a tanulságokat finom tónu-sokkal, gazdag vonaljátékkal rögzíti.

Évente nagy sikere van portrérajzainak akövágószõlõsi táborban, különösen a gyermekekkörében.

Otthonosan mozog a tájképek és csendéletekvilágában is. Finom, érzékeny alkatából követke-zik, hogy a gazdag, változatos formavilágot muta-tó növények, virágok gyakran lesznek képeinekelemei, motívumai.

Ceruzarajzai, színes krétarajzai, akvarelljeiminden csoportkiállításon láthatók, s gazdagítják amegyei és országos kiállítások kollekcióját.

Sok képet ajándékozott a karnak, amelyek sajá-tos, egyéni jegyeik alapján könnyen felismerhetõk.

Dr. Pandúr Józsefa Medgyessy Képzõmûvészeti Mûhely

vezetõje

MEDGYESSY FERENC (1881–1959), a 20. századmagyar szobrászatának egyik elsõ jelentõs sze-mélyisége. Elõször orvosi diplomát szerzett,majd 1900–1907 között Párizsban tanult. Kor-társainál kevésbé iskolásan kötõdött a modernstílus elõbb felsorolt mestereihez, rajtuk kívül bi-zonyára megnézte Honoré Daumier realista kis-plasztikáját, Edgar Degas mozgást ábrázoló szo-borvázlatait. Rippl-Rónai József barátjának,Aristide Maillolnak tiszta plasztikai értékeketkeresõ, mediterrán, õsi szépségideált elfogadókisplasztikája is hathatott rá. Elfogadható az amegállapítás, hogy Medgyessy Ferenc az 1910-es években már fõmûveit alkotja Súroló asszonyc. kisbronzában, Szoptató anyájában, Táncolókc. reliefjeiben, lovas szobor kisplasztikáiban.Egy-egy kompozícióját évtizedekig fejleszti.Medgyessy Ferenc ekkor nem törõdik hivatalosmegbízatásokkal, történelmi elvárásokkal. L´artpour l´art plasztikát készít, az emberi alak tö-megelosztásával, mozgásainak törvényeivel, jel-lemzõ tartásaival foglalkozik. Új módon kapcso-lódik a klasszikus mûvészethez, a Louvre-bangörög klasszikusok reliefjeit, szobrait tanulmá-nyozza. Fontos számára a primér szobrászi él-mény, ezt nem elsõsorban beállított modelleklátványából, hanem a mindennapi életbõl meríti(Súroló asszony). Sokat rajzol, a század leg-szebb szobrászrajzai készítõinek egyike. A stili-zálás és a valóság leképezésének egyensúlyátkeresi. Ez jellemzi a különbözõ gyûjteményeketés tudományokat ábrázoló sokalakos emlékmû-vét, a debreceni Déri múzeum elõtt álló szobor-csoportot, mely Magyarország legszebb 20. szá-zadi emlékmûve.

Forrás: www.mek.oszk.hu

34

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

H ónapokkal ezelõtt hírt adtunk azOrvoskari Hírmondóban arról,hogy 2004 októberében ünnepel-

tük meg a pécsi Radiológiai Klinika megala-pításának 40. évfordulóját egy ünnepi szim-pózium keretében. Ezt az alkalmat ragadtameg az intézet igazgatója, dr. Battyáni Istvánegyetemi docens, hogy a hazai radiológusoklapjában egy számot pécsi szakemberektöltsenek meg írásaikkal, részben a vissza-emlékezés kapcsán, részben a klinikán vég-zett munka bemutatásával.

Ez év nyarán jelent meg a Magyar Ra-diológia 2005. évének 3. száma, amelybena következõ írások olvashatók: A klinikaigazgatója egy rövid cikkben vázolta fel amúltat, mutatta be a jelen lehetõségeit és írta jövõrõl (A pécsi Radiológiai Klinikamúltja, jelene és jövõje). Az ünnepi meg-emlékezésen elhangzott dr. Kuhn Endreprofesszor, korábbi tanszékvezetõ jubileu-mi elõadása (Állandó, mert változik cím-mel), melyben szólt a röntgenológia kiala-kulásáról, a szakma hazai fejlõdésérõl és apécsi klinika eredményeirõl. Ennek írottváltozata is megjelent a folyóiratban. Öt tu-dományos közlemény is szerepel a lapnakebben a számában (az összefoglalókat lásda 44. és 45. oldalon – a szerk.), és talán nem

véletlen, hogy háromnak a témája azintervenciós radiológia, melynek ha-zai elterjedésében elismert szerepetjátszott, játszik klinikánk. Dr. Hor-váth László professzor hosszú évtize-dek tapasztalatait foglalta össze köz-leményében (Thromboticus szövõd-mények megelõzése vascularis inter-venciós radiológiai beavatkozások-ban). Dr. Harmat Zoltán és munka-társai cikkének témája a mélyvénástrombózis volt (A mélyvénás throm-bosis invazív radiológiai kezeléséneklehetõségei és a terápiában szerepetjátszó tényezõk in vitro kísérletesvizsgálata). Az angiográfiás laborató-rium jelenlegi vezetõje, dr. Rostás Ta-más néhány eset kapcsán malignusok miatti dezikterizálás katéter terá-piájának lehetõségeit mutatta be(Multiplex epeúti szûkületek inter-venciós radiológiai kezelése). Adiag-nosztikus radiológiát két közleményképviselte. A tudósítás írója a Nukle-áris Medicina Intézet munkatársainak rész-vételével készített dolgozatban a spirál-CTtüdõembólia kimutatásában való lehetõsé-geirõl számolt be (A mellkas spirál-CT-vizsgálat és tüdõszcintigráfia eredményei-

nek összehasonlítása pulmonális embóliá-ban), és végül egy gasztointesztinális vér-zés hátterében megbújó vékonybél daga-natról készített dr. Tamás Krisztina egy rö-vid esetismertetést (Vérzést okozógastrointestinalis stromalis tumor a vé-konybélben).

Dr. Weninger CsabaRadiológiai Klinika

Tematikus szám Pécsrõl a MagyarRadiológiában

A 2004/5005-ös tanévben egyetemtörténeti gyûjteményeinkrõl három32-32 oldalas kiadvány jelent meg magyar, angol és német nyelven.

A kiadványok címlapján a Király u. 19. sz. alatt található Vasváry-házban lévõ múzeumunk szobrokkal díszített „alléja” látható (balról aház egykori tulajdonosának, az Erzsébet egyetem rektorának, a jogi karkétszeres dékánjának, Vasváry professzornak a festménye; alatta rektorilánccal díszített fényképe van gróf Zichy Gyula pécsi püspök szobra fe-lett és mellett).

A hátsó borítón pedig az ún. Vasváry-szalonnak a fényképe van acsalád és a ház történetének, valamint a két kis szalon (Pécs város kul-túrtörténetébõl származó relikviák) gyûjteményeinek rövid leírásával.

A belsõ 30 oldal sok (mintegy 150) képpel és kevés szöveggel mu-tatja be a Szigeti út 12. szám alatti, illetõleg a fent írt Király utcai gyûj-teményeket.

A kiadvány idegen nyelvû változatai az ún. központi raktárban (te-lefon: 3714, 3933) kaphatóak, a magyar nyelvû pedig a Szigeti út 12.szám alatti múzeumban (telefon: 6434).

Benke JózsefFotó: Rodler Miklós

UNIVERSITÄT PÉCS UNIVERSITÄTSGESCHICHTLICHES MUSEUM

Az Anatómiai Intézetbõl

� Józsa Rita, Reglõdi Dóra, Lubics And-rea és Tamás Andrea részt vett a „7th Inter-national Symposium on VIP, PACAP andRelated Peptides” Konferencián Rouen-ben (Franciaország), szeptember 11. és 14.között a következõ prezentációkkal: Elõ-adások: Kiss P., Tamás A., Lubics A.,Lengvári I., Szalai M., Hauser D., HorváthZs., Reglõdi D.: Effects of systemicPACAP treatment in monosodium gluta-mate-induced behavioral changes; TamásA., Lubics A., Lengvári I., Reglõdi D.: Pro-tective effects of PACAP in excitotoxicstriatal lesion; Rácz B., Tamás A., Kiss P.,Gasz B., Borsiczky B., Gallyas F. Jr., Sü-megi B., Tóth G., Rõth E., Reglõdi D.: Pos-sible signalling pathways involved in theprotective effect of PACAP in monosodi-um glutamate-induced retinal lesion. Posz-terek: Babai N., Atlasz T., Tamás A., Reglõ-di D., Gábriel R.: Degree of damage com-pensation by various PACAP treatmentregimes in monosodium glutamate-in-duced retinal degeneration; Faluhelyi N.,Reglõdi D., Csernus V.: The effects ofPACAP and VIP on the in vitro melatoninsecretion from the embryonic chickenpineal gland; Kõszegi Zs., Kovács P., At-lasz T., Reglõdi D., Tamás A., Tóth G.,Hernádi I., Gábriel R.: In vivo ion-tophoretically applied PACAP blocks theexcitatory effects of kainic acid; Lubics A.,Tamás A., Szalai M., Ábrahám H.,Lengvári I., Reglõdi D.: Effects of PACAPtreatment in a kainic acid induced hip-pocampal injury; Molnár L., Pollák E.,Reglõdi D., Tamás A., Lengvári I., NakajoS., Shioda S., Arimura A., Lubics A.: Pres-ence and pattern of PACAP and PAC1-receptors in the central nervous system ofthe lubmricid oligochaete Lubricus ter-restris L; Józsa R., Hollósy T., Tamás A.,Tóth G., Lengvári I., Reglõdi D.: The pos-sible involvement of PACAP in olfactorymemory formation in chicken; Józsa R.,Németh J., Tamás A., Hollósy T., Lubics A.,Péter Sz., Oláh A., Lengvári I., Reglõdi D.:Short-term fasting differentially affectsPACAP and VIP levels in rats and chicken;Németh J., Tamás A., Péter Sz., Józsa R.,Lengvári I., Reglõdi D.: Changes inPACAP levels in the central nervous sys-tem after ovariectomy and castration; RáczB., Tamás A., Kiss P., Gasz B., BorsiczkyB., Gallyas F. Jr., Sümegi B., Tóth G., Rõth

E., Reglõdi D.: Possible signalling path-ways involved in the protective effect ofPACAP in monosodium glutamate-in-duced retinal lesion; Tamás A., ZsombokA., Farkas O., Reglõdi D., Pál J., Büki A.,Lengvári I., Povlishock J. T., Dóczi T.:Post-injury administration of PACAPattenuates traumatically induced axonalinjury in rats; Gasz B., Rácz B., Rõth E.,Borsiczky B., Tamás A., Reglõdi D.: Pitu-itary adenylate cyclase activating polypep-tide protects cardiomyocytes againstoxidative stress-induced apoptosis.� Csernus Valér 2005. október 8-án vetteát Hallében a Német Tudományos Akadé-mia (Deutsche Akademie der Naturforsch-er Leopoldina) akadémiai tagságát igazolóoklevelét.

Az I. sz. Belgyógyászati Klinikáról

� Aklinika gasztroenterológiai munkacso-portjából négyen (Figler Mária, HunyadyBéla, Pár Gabriella és Pár Alajos) vettekrészt szeptember 10-14-ig Montreálban a13. Gasztroenterológiai Világkongresszu-son, ahol 5 posztert mutattak be.� A MOTESZ 2005. évi 9. interdiszcipli-náris fórumát Hepatitis Nap címmel szep-tember 30-án Budapesten tartotta, ezenfelkért elõadóként Pár AlajosAhepatitis Cvírusfertõzés patogenezise témában tartottreferátumot.� A Magyar Transzplantációs TársaságVII. Májhajó programján október 8-ánMájtranszplantáció – belgyógyász szem-mel címen Pár Alajos tartott felkért elõ-adást.� 2005. szeptember 3-7-ig rendezték megStockholmban az Európai KardiológiaiTársaság ez évi kongresszusát, melyen kli-nikánkat dr. Czopf László, dr. Fehér Ger-gely, dr. Hantó Katalin, dr. Papp Elõd ésdr. Tóth Kálmán képviselte. Az alábbi há-rom poszterbemutatást tartottuk: G. Fehér,K. Koltai, B. Horváth, T. Alexy, Zs. Már-ton, G. Késmárky, K. Tóth: Acetylsalycilicacid resistance: possible role of risk fac-tors, medication and hemorheologicalvariables; K. Hantó, B. Radnai, Z. Bognár,G. Várbíró, A. Tapodi, F. Gallyas, B. Sü-megi, K. Tóth: NF-κB dependent induc-tion of COX-2 expression by amiodaronein liver cells; és K. Hantó, A. Tapodi, G.Várbíró, F. Gallyas, K. Hideg, B. Sümegi,K. Tóth: The role of Akt activation in thePARP mediated cytoprotective effect in

oxydative stress on H9c2 cells.� 2005. szeptember 29. és október 1. kö-zött rendezték meg Egerben a MagyarStroke Társaság és a Magyar Neu-roszonológiai Társaság VII. kongresszu-sát, melyen klinikánkról dr. Fehér Gergelya következõ elõadással szerepelt: FehérG., Koltai K., Horváth B., Szapáry L.,Márton Zs., Alexy T., Késmárky G., TóthK.: A trombocita aggregáció gátló terápialaboratóriumilag mérhetõ hatékonysága ésa nem kívánatos klinikai események gya-korisága közötti összefüggés vizsgálata.� 2005. október 4-6-ig klinikánk Hae-morheologiai KutatólaboratóriumábanMax Hardeman professzor (Hollandia)tréninget tartott a GVOP-pályázat kereté-ben közelmúltban vásárolt vörösvérsejt-aggregáció és -deformabilitás mérésére al-kalmas készülék (LORCA: Laser-assistedOptical Rotational Cell Analyzer) mûkö-désérõl. A tréningen dr. Fehér Gergely, dr.Kenyeres Péter és dr. Késmárky Gáborvett részt.

AFül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyak Sebészeti Klinikáról

� Dr. Gerlinger Imre docens 2005. szep-tember 14-18-ig meghívott elõadókéntvett részt Németországban a 6. ErlangeniKözépfül-sebészeti Kurzuson. Elõadásá-nak címe: Középfül-sebészeti alapelvek apécsi Fül-Orr-Gégészeti Klinikán.� Dr. Gerlinger Imre docens 2005. szep-tember 29-október 1. között részt vett azEuropean Academ of Facial Plastic Sur-gery éves kongresszusán Firenzében,Olaszországban.

AMagatartástudományi Intézetbõl

� A Pécsi Tudományegyetem ÁOK Ma-gatartástudományi Intézetében indítottKognitív Neuropszichológiai Szemináriumsorozat (Neurokog) vendége volt 2005.szeptember 20-án dr. Janszky József (Neu-rológiai Klinika). Elõadásának címe: AzfMRI lehetõségei a kognitív térképezésben.

Az Orvosi Genetikai és Gyermekfejlõdéstani Intézetbõl

� Dr. Méhes Károly professor emeritustfelkérték a National Institute of Healthszervezésében létrehozott nemzetköziDysmorphologia Bizottságban való rész-

35

2005 OKTÓBER

INTÉZETI, KLINIKAI HÍREK

vételre. A testület feladata 2005 végéig meg-szerkeszteni a veleszületett rendellenességekúj osztályozását és nomenclaturáját.

APatológiai Intézetbõl

� Dr. Kravják András intézeti orvos 2005.április 23-24-én részt vett a PIC tudományostalálkozóján, ahol elõadást tartott Az autopsiaszerepe az intrauterin elhalás etio-pathogene-sisének tisztázásában címmel.� Dr. Kálmán Endre egyetemi adjunktus2005. április 25-29-ig Postgraduate CourseDiagnostic Brest Pathology továbbképzõtanfolyamon vett részt Grazban.� Dr. Gömöri Éva egyetemi adjunktusrészt vett a Magyar Neuro-OnkológiaiTársaság 2005. május 20-án Budapestenmegrendezésre került tudományos ülésén,ahol felkért elõadóként „Mennyiben járul-nak hozzá a genetikai adatok az agydaga-natok diagnosztikájához és terápiájához?”címmel tartott elõadást.� Dr. Pajor László egyetemi tanár 2005.június 2-5-ig részt vett a European Haema-tology Association 10. kongresszusánStockholmban, valamint elõadást tartott aKarolinska intézetben EBV pozitív HRSsejtek T-sejtes lymphomákban címmel.Ugyanott Hodgkin lymphoma pato-genezisére irányuló tudományos kollabo-rációról tárgyalt.� A Magyar Patológusok Társasága Du-nántúli Szekciója 2005. június 3-án Székes-fehérváron, a Szent György Kórházban ren-dezte meg aktuális konferenciáját, illetvemetszetszemináriumát. A kiemelt téma acolorectalis adenocarcinoma volt. Intéze-tünket dr. Tornóczky Tamás, dr. KálmánEndre, dr. Semjén Dávid és dr. HegedûsIvett egy-egy eset demonstrációjával képvi-selte. Az elõadásokat követõ kerekasztal-megbeszélésen a dunántúli régiót képviselõszakorvosok egy leletezési minimum-köve-telményrendszerben állapodtak meg.� Dr. Gömöri Éva egyetemi adjunktus2005. június 25-28-ig részt vett a Euro-pean Congress of Neuropathology kong-resszusán Amszterdamban.� Dr. László Terézia egyetemi adjunktus2005. augusztus 22-27-ig részt vett Graz-ban a European Accreditaion Couincil forContinuing Medical Education keretébenmegrendezett Seminar in lung and pleuradiseases továbbképzõ tanfolyamon.� Dr. Süle Norbert egyetemi adjunktus2005. szeptember 3. és 8. között részt vettPárizsban a 20th European Congress ofPathology kongresszusán, ahol a követke-zõ poszterekkel képviselte intézetünket:Süle Norbert, Powell Suzanne, Lupski R.James, Szigeti Kinga: Decreased thymi-dine phosphorylase expression in brains

affected by Alzheimer disease; Süle Nor-bert, Yakupoglu Ulkem, Shen S. Steven,Krishnan Bhuvaneswari, Troung D. Luan:Comparative pathologic analysis of renalneoplasms developed in patients withERDS and background renal changes; Pa-jor Gábor, Kneif Maria, Csala Judit, Far-kas László, Somogyi László, Pajor László,Süle Norbert: Detection of primaryurothelial carcinoma in voided urine speci-men using four probe FISH assay com-bined with automated microscopic system,a prospective study.� 2005. szeptember 10-én a Roche Ma-gyarország Kft. szervezésében lezajlottzalakarosi országos hematológus tovább-képzésen dr. Pajor László egyetemi tanárA Hodgkin és a diffúz nagy B-sejtes lym-phomák differenciáldiagnosztikája cím-mel, ugyanitt dr. Kajtár Béla intézeti orvosA follicularis lymphoma cytogenetikai ésmolekuláris diagnosztikája címmel tartottelõadást.� A Magyar Patológusok Társasága 64.kongresszusán (Pécs, 2005. szeptember22-24.) az intézeti munkatársak az alábbielõadásokat és poszterbemutatókat tartot-ták: Bornemissza Gergely: A patológiai di-agnosztika sokszínûsége egy konkrét esetkapcsán – I. Hisztotechnika; Gömöri Éva:Mennyiben járulnak hozzá a genetikai ésgénexpressziós adatok a glialiomák diag-nosztikájához és terápiájához?; Kajtár Bé-la, László Renáta, Pajor Gábor, Alpár Do-nát: Cytologiai minták virtuális–szimultánpheno- és genotypus vizsgálata pásztázófluoreszcens mikroszkópiával; KálmánEndre: Az axilláris sentinel nyirokcsomópreoperatív, vezérelt aspirációs cytologiaivizsgálata; Kereskai: Chronicus myeloidleukaemia szokatlan lefolyású blastos cri-sise hypercalcaemiával; Kiss Roberta: Apatológiai diagnosztika sokszínûsége egykonkrét eset kapcsán – III. Molekuláris bi-ológia; Kneif Józsefné: A patológiai diag-nosztika sokszínûsége egy konkrét esetkapcsán – IV. Interfázis citogenetika; Ko-vács Krisztina: 17-es kromoszóma-aberrá-ciók elõfordulása medulloblastomában;Méhes Gábor: Molekuláris és cyto-genetikai jellegzetességek B-sejtes chroni-cus lymphocytás leukaemiában; PajorGábor: Primer urotheliális carcinoma –ürített vizeletbõl történõ – vizsgálataFISH-sel – manuális és automatizált kiér-tékelés; Pajor László: A Hodgkin-lym-phomák patológiája; Pajor László: FISH:a patológiai diagnosztika és a szub-mikroszkópos szerkezetkutatás eszköze;Radvánszky Csilla: A patológiai diagnosz-tika sokszínûsége egy konkrét eset kap-csán – II. Flow cytometria; Süle Norbert:A vizeletcytologiai minták morfológiai,

immunológiai és molekuláris vizsgálatá-nak értéke a hólyagtumorok diagnosztiká-jában; Tóth Judit: A patológiai diagnoszti-ka sokszínûsége egy konkrét eset kapcsán– V. Cytogenetika.

ASebészeti Oktató és Kutató Intézetbõl

� A 40th Congress of the European Soci-ety for Surgical Research (ESSR) kong-resszuson a törökországi Konyaban (2005.május 12-15.) az alábbi elõadás hangzottel intézetünkbõl: Rácz B., Gasz B., FodorB., Reglõdi D., Rõth E., Borsiczky B.:Osmotic stress induced signal transductionpathways in chondrocytes during acutehaemarthrosis – an in vitro study. A követ-kezõ poszterek kerültek bemutatásra: Ara-tó E., Jancsó G., Kürthy M., Sinay L., Kol-lár L., Rõth E.: Oxidative stress and leuko-cyte activation after lower limb revascular-ization surgery; Benkõ L., Danis J.,Shamiyeh A., Gasz B., Ferencz A., WayandW., Rõth E.: Novel laparoscopic azygo-portal disconnection procedure with abipolar feedback controlled sealing systemin a porcine model; Benkõ L., Danis J.,Hubmann R., Gasz B., Ferencz A., RõthE.: New method in the treatment of acutesopghagus variceal bleeding. Earlyresults with esophagus stenting in animalexperimental model; Ferencz A., Rácz B.,Gasz B., Benkõ L., Rõth E.: Effects of briefischemic preconditioning protocol to NF-κB activation in bowel cells; Fodor B.,Gasz B., Rácz B., Benkõ L., Rõth E., Bor-siczky B.: Intra articular cytokine overloadduring acute haemarthrosis.� Dr. Cserepes Barbara PhD-hallgatóJancsó G., Gasz B., Ferencz A., Rácz B.,Gaszner B., Lantos J., Rõth E. társszerzõk-kel Urocortin expression after ischaemicpreconditoning in cadiac cells címmel muta-tott be posztert a norvégiai Tromsoben 2005.június 21-25. között megrendezett Interna-tional Society for Heart Research 25th Euro-pean Section Meeting konferencián.� Dr. Rõth Erzsébet intézetvezetõ egyete-mi tanár Jancsó G., Hejjel L. társszerzõk-kel felkért elõadást tartott a Magyar Bel-gyógyász Társaság Dunántúli Szekciójá-nak LII. Vándorgyûlésén (Szombathely –Bükfürdõ, 2005. június 23-25.) Aszívizomendogén adaptációs válaszreakciója és en-nek terápiás konzekvenciája címmel.� Dr. Ferencz Andrea tanársegéd Rácz B.,Gasz B., Benkõ L., Rõth E. társszerzõkkelInfluence of ischemic preconditioning toNF-κB activation in small bowel cellscímmel mutatott be posztert a Brüsszelben2005. június 30. és július 2. között megren-dezett IX. International Small Bowel

36

37

Transplantation Symposium konferencián.� A Magyar Sebész Társaság KísérletesSebészeti Szekció XX. Jubileumi Kong-resszusán (Hajdúszoboszló, 2005. szep-tember 8-10.) az alábbi felkért referátu-mok hangzottak el intézetünkbõl: Rõth E.:A sebészeti alap- és klinikai kutatás válto-zása az elmúlt évtizedben: in vivo méré-sektõl a molekuláris biológiai módszere-kig; Ferencz A.: A vékonybél-transzplan-táció kísérletes és klinikai vonatkozásai;Lantos J.: Ischaemia-reperfusiós károso-dás: Alapfolyamatok és mediátorok. Elõ-adások: Borsiczky B., Rácz B., Fodor B.,Gasz B., Dávid Sz., Benkõ L., Rõth E.:Intraarticularis citokin túltermelõdés akuthaemarthrosban; Kovács I., Hejjel L., RõthE., Gál I.: Laparoscopos és nyitott chole-cystectomia kapcsán fellépõ szívritmusvariabilitás változások monitorizálása;Lantos J., Mühl D., Füredi R., Gasz B.,Borsiczky B., Bogár L., Rõth E.: Pul-monalis embólia trombolízisét kísérõgyulladásos folyamatok vizsgálata; RáczB., Gasz B., Cserepes B., Ferencz A., Fo-dor B., Dávid Sz., Reglõdi D., Rõth E.,Borsiczky B.: Ozmotikus stressz indukáltajelátviteli útvonalak vizsgálata chondro-cytákon; Szántó Z., Nagy V., László T.,Horváth Ö. P., Rõth E., Molnár F. T.: Me-chanikus varrógép és ultrahangos vágó-koaguláló kés összehasonlító vizsgálataperifériás tüdõrezekcióban. Poszterek:Arató E., Kürthy M., Jancsó G., Kasza G.,Sinay L., Fehér I., Kollár L., Rõth E.: Azantioxidáns – prooxidáns státusz változásaakut alsóvégtagi revaszkularizációs mûté-

teket követõen; Benkõ L., Danis J., CompoM., Ferencz A., Jancsó G., Szántó Z., RõthE.: Stent-beültetés, mint új lehetõség azakut nyelõcsõ-varixvérzés kezelésében:korai eredmények és a nyelõcsõ kalori-metriás vizsgálata 2 különbözõ öntágulóstent beültetését követõen; Cserepes B.,Jancsó G., Gasz B., Rácz B., Ferencz A.,Balatonyi B., Gaszner B., Rõth E.: Az uro-cortin a szívizomzat ischaemiás prekondi-cionálásában; Ferencz A., Rácz B., BenkõL., Rõth E.: Rövid ciklusú ischémiásprekondícionálás hatása az NF-κB aktivá-cióra bélsejtekben; Gasz B., Rácz B., Lé-nárd L., Cserepes B., Jancsó G., SzabadosS., Sümegi B., Alotti N., Papp L., Rõth E.:Off-pump technikával végzett koszorúsér-mûtétek csökkentik a poly (ADP-ribose)polymerase enzim aktivációját.� Kürthy Mária biológus Arató E., Jan-csó G., Lantos J., Fehér I., Ferencz A.,Rõth E. társszerzõkkel Thrombocyte func-tion and free radical production of type 1and type 2 diabetic patients with peripher-al arterial diseases; the effects of insulin invitro címmel posztert mutatott be azAthénben, 2005. szeptember 10-15-igmegrendezett 41st Annual Meeting of theEuropean Association for the Study ofDiabetes (EASD) konferencián.� Dr. Gasz Balázs PhD-hallgató Rácz B.,Rõth E., Borsiczky B., Ferencz A., TamásA., Cserepes B., Lubics A., Gallyas F. Jr.,Tóth G., Lengvári I., Reglõdi D. társszer-zõkkel Pituitary adenylate cyclase activat-ing polypeptide protects cardiomyocytesagainst oxidative stress-induced apoptosis

címmel, Rácz Boglárka kutató biológusTamás A., Kiss P., Gasz B., Borsiczky B.,Ferencz A., Gallyas F. Jr., Rõth E., Reglõ-di D. társszerzõkkel Possible signallingpathways involved in protective effect ofPACAP in monosodium glutamate-in-duced retinal lesion címmel mutatott beposztert a franciaországi Rouenben, 2005.szeptember 11-14-ig megrendezett 7thInternational Meeting on VIP, PACAP andRelated Peptides konferencián.� Rácz Boglárka kutató biológus Gasz B.,Cserepes B., Ferencz A., Fodor B., DávidSz., Reglõdi D., Rõth E., Borsiczky B. társ-szerzõkkel Activation of ERK and CREBsignalling pathways in the protective effectof PACAP on monosodium glutamate-in-duced retinal lesion címmel tartott elõadásta franciaországi Mont-Saint-Aignanben2005. szeptember 15-én rendezett Signal-ing Mechanisms of VIP, PACAP andRelated Peptides: Contribution ofGenomics, Proteomics and Bioinformaticskonferencián.� 2005. június 6. és 24. között 20 rezi-denshallgató vett részt intézetünkben 3 he-tes kötelezõ manuális készségfejlesztõgyakorlaton, melyet a Sebészeti Kliniká-val és a Balesetsebészeti és KézsebészetiKlinikával együtt szerveztünk.� 2005. szeptember 26-27-én 8 orvos kol-léga vett részt a „Sebészeti varróanyagok”posztgraduális tanfolyamon intézetünkben,melyet dr. Szabó Zsolt, a BAZ Megyei Kór-ház kézsebész fõorvosa vezetett.

2005. NOVEMBER 7. – FELKÉRT ELÕADÁSOK

1. Prof. Ádám Antal (PTE-ÁJK Alkotmányjogi Tanszék): Az al-kotmányi értékek fejlõdési irányai (40 perc);

2. Prof. Bachman Zoltán (PTE-PMMK Építész Szakmai Inté-zet): A pécsi építészet és a világörökség (40 perc).

2005. NOVEMBER 14. – TANULSÁGOS ESETEK FÓRUMA

1. Anisoperisztaltikus colonnal történt nyelõcsõpótlás bõrcsõtu-mor eltávolítás után (esetgazda: dr. Fekecs Tamás, PTE-OEC-ÁOK Sebészeti Klinika);

2. Diagnosztikus tévút húgyúti fejlõdési rendellenesség kivizs-gálása során (esetgazda: dr. Salamon Anette, Zala Me-gyei Kórház Csecsemõ és Gyermek Osztály és dr. Pin-tér András, PTE-OEC-ÁOK Gyermekklinika);

3. Buktatók a látászavarok differenciáldiagnosztikájában (eset-gazda: dr. Ajtony Csilla, PTE-OEC-ÁOK SzemészetiKlinika és dr. Kiss Gabriella, Baranya Megyei KórházInfektológiai Osztály).

2005. november 21. – Felkért elõadások1. Dr. Sipos Katalin (PTE-OEC-ÁOK Biokémiai és Orvosi Ké-

miai Intézet): Új felismerések a vasanyagcsere szabályo-zásában (25 perc);

2. Dr. Szokodi István (PTE-OEC-ÁOK Szívgyógyászati Klini-ka): A szívizom-kontraktilitás peptiderg szabályozó me-chanizmusai (25 perc);

3. Dr. Czurkó András (PTE-OEC-ÁOK MagatartástudományiIntézet): Hippocampális „hely-sejtek” és interneuronok(25 perc).

2005. november 28. – Tanulságos esetek fóruma1. Congenitalis chylothorax társulása multiplex fejlõdési rendel-

lenességgel (esetgazda: dr. Funke Simone, PTE-OEC-ÁOK Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika és dr. Keller-mayer Richárd, PTE-OEC-ÁOK Orvosi Genetikai ésGyermekfejlõdéstani Intézet);

2. Incontinentia pigmenti (Bloch-Sulzberger szindróma) felis-merése egy csecsemõben (esetgazda: dr. Nyikuly Kinga,Baranya Megyei Kórház, Kerpel-Fronius Ödön Gyer-mek-egészségügyi Központ);

3. Egy cytomegalovírussal fertõzött újszülött ganciclovir keze-lése (esetgazda: dr. Till Ágnes, PTE-OEC-ÁOK Gyer-mekgyógyászati Klinika – Szülészeti és NõgyógyászatiKlinika).

AZ ORVOSTUDOMÁNYI ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKOSZTÁLY 2005. NOVEMBER HAVI ROGRAMJA