2004 évi 140 törvény.pdf

102
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 1 Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási hatósági eljárás - erőteljesebben juttassa kifejezésre a közhatalom szolgáltató funkcióját azáltal, hogy jelentősen csökkenti az ügyfelekre háruló eljárási terheket, az elektronika és az informatika korszerű eszközeinek alkalmazásával az eljárások jelentős részében megnyitja az utat az ügyek gyors és egyszerű intézése előtt, - megteremtse az összhangot az Európai Unió tagállamaként való működés követelményeivel, lehetőtegye a hatósági ügyek intézése során a nemzetközi kooperáció kiszélesítését, a külföldi hatóságokkal való közvetlen együttműködést, - az ügyfeleknek és az eljárás más résztvevőinek a hatóságokkal létrejövő kapcsolatát átlátható jogi szabályozás útján rendezze, - a demokratikus jogállamtól elvárható módon és mértékben juttassa érvényre az ügyfelek jogait, a kötelességek teljesítése pedig túlnyomórészt önkéntes jogkövetés útján történjék, - az általános szabályok elsődlegességének érvényesítésével garanciális keretbe foglalja a különös eljárási szabályokat, a következő törvényt alkotja: I. Fejezet Alapelvek és alapvető rendelkezések Eljárási alapelvek 1. § (1) A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. Hatáskörét a jogszabályokban előírt célok megvalósítása érdekében, mérlegelési és méltányossági jogkörét a jogalkotó által meghatározott szempontok figyelembevételével és az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel gyakorolja. (2) 2 A közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. A hatóság ügyintézője jóhiszeműen, továbbá a jogszabály keretei között az ügyfél jogát és jogos - ideértve gazdasági - érdekét szem előtt tartva jár el. 3 (2a) 4 A közigazgatási hatóság e törvény alkalmazása során az eljárásban érintett kiskorú érdekeinek fokozott figyelembevételével jár el. (3) A közigazgatási hatóság az ügyfél jogát és jogos érdekét csak a közérdek és az ellenérdekű ügyfél jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozza. (4) 5 A közigazgatási hatóság védi az ügyfelek jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait, ezek korlátait törvény határozza meg. 2. § (1) Az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni. (2) A közigazgatási hatósági eljárásban tilos minden olyan különbségtétel, kizárás vagy korlátozás, amelynek célja vagy következménye a törvény előtti egyenlő bánásmód megsértése, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője e törvényben biztosított jogának csorbítása. Az eljárás során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. (3) A közigazgatási hatóság az eljárás során az érintett ügyre vonatkozó tényeket veszi figyelembe, minden bizonyítékot súlyának megfelelően értékel, döntését valósághű tényállásra alapozza. 3. § (1) A közigazgatási hatósági eljárásban a törvény keretei között a hivatalból való eljárás elve érvényesül. (2) A közigazgatási hatóság: a) 6 a kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével hivatalból eljárást indíthat, illetve a kérelemre indult eljárást jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén folytathatja, és ilyen esetben a végrehajtást is hivatalból indítja meg,

Upload: karpenter

Post on 26-Nov-2015

22 views

Category:

Documents


1 download

DESCRIPTION

Törvény

TRANSCRIPT

  • 2004. vi CXL. trvny

    a kzigazgatsi hatsgi eljrs s szolgltats ltalnos szablyairl1 Az Orszggyls abbl a clbl, hogy az llampolgrokat s a szervezeteket legszlesebb krben rint

    kzigazgatsi hatsgi eljrs - erteljesebben juttassa kifejezsre a kzhatalom szolgltat funkcijt azltal, hogy jelentsen cskkenti

    az gyfelekre hrul eljrsi terheket, az elektronika s az informatika korszer eszkzeinek alkalmazsval az eljrsok jelents rszben megnyitja az utat az gyek gyors s egyszer intzse eltt,

    - megteremtse az sszhangot az Eurpai Uni tagllamaknt val mkds kvetelmnyeivel, lehetv tegye a hatsgi gyek intzse sorn a nemzetkzi kooperci kiszlestst, a klfldi hatsgokkal val kzvetlen egyttmkdst,

    - az gyfeleknek s az eljrs ms rsztvevinek a hatsgokkal ltrejv kapcsolatt tlthat jogi szablyozs tjn rendezze,

    - a demokratikus jogllamtl elvrhat mdon s mrtkben juttassa rvnyre az gyfelek jogait, a ktelessgek teljestse pedig tlnyomrszt nkntes jogkvets tjn trtnjk,

    - az ltalnos szablyok elsdlegessgnek rvnyestsvel garancilis keretbe foglalja a klns eljrsi szablyokat, a kvetkez trvnyt alkotja:

    I. Fejezet

    Alapelvek s alapvet rendelkezsek

    Eljrsi alapelvek 1. (1) A kzigazgatsi hatsg az eljrsa sorn kteles megtartani s msokkal is megtartatni a

    jogszablyok rendelkezseit. Hatskrt a jogszablyokban elrt clok megvalstsa rdekben, mrlegelsi s mltnyossgi jogkrt a jogalkot ltal meghatrozott szempontok figyelembevtelvel s az adott gy egyedi sajtossgaira tekintettel gyakorolja.

    (2)2 A kzigazgatsi hatsg a hatskrnek gyakorlsval nem lhet vissza, hatskre gyakorlsa sorn a szakszersg, az egyszersg s az gyfllel val egyttmkds kvetelmnyeinek megfelelen kteles eljrni. A hatsg gyintzje jhiszemen, tovbb a jogszably keretei kztt az gyfl jogt s jogos - idertve gazdasgi - rdekt szem eltt tartva jr el.3

    (2a)4 A kzigazgatsi hatsg e trvny alkalmazsa sorn az eljrsban rintett kiskor rdekeinek fokozott figyelembevtelvel jr el.

    (3) A kzigazgatsi hatsg az gyfl jogt s jogos rdekt csak a kzrdek s az ellenrdek gyfl jognak, jogos rdeknek vdelmhez szksges mrtkben korltozza.

    (4)5 A kzigazgatsi hatsg vdi az gyfelek jhiszemen szerzett s gyakorolt jogait, ezek korltait trvny hatrozza meg.

    2. (1) Az gyfeleket a hatsgi eljrsban megilleti a trvny eltti egyenlsg, gyeiket indokolatlan megklnbztets s rszrehajls nlkl kell elintzni.

    (2) A kzigazgatsi hatsgi eljrsban tilos minden olyan klnbsgttel, kizrs vagy korltozs, amelynek clja vagy kvetkezmnye a trvny eltti egyenl bnsmd megsrtse, az gyfl s az eljrs egyb rsztvevje e trvnyben biztostott jognak csorbtsa. Az eljrs sorn az egyenl bnsmd kvetelmnyt meg kell tartani.

    (3) A kzigazgatsi hatsg az eljrs sorn az rintett gyre vonatkoz tnyeket veszi figyelembe, minden bizonytkot slynak megfelelen rtkel, dntst valsgh tnyllsra alapozza.

    3. (1) A kzigazgatsi hatsgi eljrsban a trvny keretei kztt a hivatalbl val eljrs elve rvnyesl.

    (2) A kzigazgatsi hatsg: a)6 a kizrlag krelemre indthat eljrsok kivtelvel hivatalbl eljrst indthat, illetve a krelemre

    indult eljrst jogszablyban meghatrozott felttelek fennllsa esetn folytathatja, s ilyen esetben a vgrehajtst is hivatalbl indtja meg,

  • b) hivatalbl llaptja meg a tnyllst, hatrozza meg a bizonyts mdjt s terjedelmt, ennek sorn nincs ktve az gyfelek bizonytsi indtvnyaihoz, ugyanakkor a tnylls tisztzsa sorn minden, az gy szempontjbl fontos krlmnyt figyelembe kell vennie,

    c)7 e trvny keretei kztt fellvizsglhatja mind a sajt, mind a felgyeleti jogkrbe tartoz hatsg vgzst s hatrozatt (a tovbbiakban egytt: dntst),

    d) hivatalbl intzkedhet a dntsnek kijavtsrl, kiegsztsrl, mdostsrl s visszavonsrl. 4. (1) Az gyfeleket megilleti a tisztessges gyintzshez, a jogszablyokban meghatrozott

    hatridben hozott dntshez val jog s az eljrs sorn az anyanyelv hasznlatnak joga. (2)8 A kzigazgatsi hatsg a nem jogszablyszer eljrssal okozott krt a polgri jog szablyai szerint

    megtrti. (3)9 5. (1)10 A kzigazgatsi hatsg az gyfl s az eljrs egyb rsztvevje szmra biztostja, hogy

    jogaikrl s ktelezettsgeikrl tudomst szerezzenek, s elmozdtja az gyfli jogok gyakorlst. (1a)11 A kzigazgatsi hatsg a korltozottan cselekvkpes vagy cselekvkptelen gyfelet, illetve

    az eljrs korltozottan cselekvkpes vagy cselekvkptelen egyb rsztvevjt megfelel lgkr biztostsa mellett, korra, egszsgi llapotra s rtelmi szintjre tekintettel tjkoztatja az t megillet jogokrl s az t terhel ktelezettsgekrl, valamint a lefolytatand eljrsi cselekmnyrl.

    (2) A kzigazgatsi hatsg a jogi kpvisel nlkl eljr gyfelet tjkoztatja az gyre irnyad jogszably rendelkezseirl, az t megillet jogokrl s az t terhel ktelezettsgekrl, illetve a ktelezettsg elmulasztsnak jogkvetkezmnyeirl, tovbb a termszetes szemly gyfl rszre a jogi segtsgnyjts ignybevtelnek feltteleirl.

    (3)12 Jogszably az gy bonyolultsgra tekintettel tjkoztatsi ktelezettsget rhat el a jogi kpviselvel eljr gyfelek szmra is.

    (4)13 A kzigazgatsi hatsg a trvnyben meghatrozott korltozsokkal az gyfeleknek s kpviseliknek, valamint ms rdekelteknek biztostja az iratbetekintsi jogot, jogszablyban meghatrozott esetben kzmeghallgatst tart, s dntst az rintettekkel kzli. A hatsg ugyanakkor gondoskodik a trvny ltal vdett titkok megrzsrl s a szemlyes adatok vdelmrl.

    6. (1) A kzigazgatsi hatsgi eljrsban az gyfl kteles jhiszemen eljrni. (2) Az gyfl magatartsa nem irnyulhat a hatsg megtvesztsre vagy a dntshozatal, illetve a

    vgrehajts indokolatlan ksleltetsre. Az gyfl jhiszemsgt az eljrsban vlelmezni kell, a rosszhiszemsg bizonytsa a hatsgot terheli.

    (3)14 7. A kzigazgatsi hatsg a kltsgtakarkossg s a hatkonysg rdekben gy szervezi meg a

    tevkenysgt, hogy az az gyflnek s a hatsgnak a legkevesebb kltsget okozza, s az eljrs a lehet leggyorsabban lezrhat legyen.15

    8. 16 Az eljrs megindtsra irnyul krelmet benyjt gyfl s az eljrs egyb rsztvevje - e trvny keretei kztt - az egyes kapcsolattartsi formk kzl szabadon vlaszthat.

    Nyelvhasznlat

    9. (1)17 Magyarorszgon a kzigazgatsi hatsgi eljrs hivatalos nyelve a magyar. Ez azonban nem akadlya a konzuli tisztvisel s a klpolitikrt felels miniszter eljrsa, valamint nemzetkzi jogsegly sorn ms nyelv hasznlatnak.

    (2)18 A teleplsi, a terleti s az orszgos nemzetisgi nkormnyzat testlete hatrozatban meghatrozhatja a hatskrbe tartoz hatsgi eljrs magyar nyelv melletti hivatalos nyelvt.

    (3)19 A nemzetisgi szervezet nevben eljr szemly, valamint az a termszetes szemly, aki a nemzetisgek jogairl szl trvny hatlya al tartozik, a kzigazgatsi hatsgnl hasznlhatja az adott nemzetisg nyelvt. A nemzetisg nyelvn benyjtott krelem trgyban hozott magyar nyelv dntst az gyfl krsre a krelemben hasznlt nyelvre le kell fordtani.

    (4)20 Annl a kzigazgatsi hatsgnl, amelynl a (2) bekezds szerint a kzigazgatsi eljrs hivatalos nyelve nem csak a magyar, a magyar nyelvet hasznl gyfeleket s az eljrs egyb rsztvevit megilletik a (3) bekezdsben a nemzetisgek szmra biztostott jogok.

    10. (1)21 Ha a kzigazgatsi hatsg nem magyar llampolgrsg, a magyar nyelvet nem ismer szemly gyben magyarorszgi tartzkodsnak tartama alatt hivatalbl indt azonnali intzkedssel jr eljrst, vagy a termszetes szemly gyfl azonnali jogvdelemrt fordul a magyar kzigazgatsi hatsghoz, a hatsg kteles gondoskodni arrl, hogy az gyfelet joghtrny ne rje a magyar nyelv ismeretnek hinya miatt. Trvny az e bekezdsben foglalt rendelkezs alkalmazst az itt nem szablyozott esetekben is ktelezv teheti.

  • (2)22 A 9. (3) bekezdsben meghatrozott gyfl kivtelvel a magyar nyelvet nem ismer gyfl - a fordtsi s tolmcsolsi kltsg viselse mellett - az (1) bekezds hatlya al nem tartoz esetekben is krheti, hogy a kzigazgatsi hatsg brlja el az anyanyelvn vagy valamely kzvett nyelven megfogalmazott krelmt.

    (3)23 11. (1)24 Ha a kzigazgatsi hatsg dntsnek magyar s idegen nyelv szvege kztt eltrs van, a

    magyar nyelv szveget kell hitelesnek tekinteni. (2) A 9. (3) s (4) bekezdsben, valamint a 10. (1) bekezdsben szablyozott esetben a fordtsi s

    tolmcsolsi kltsget, tovbb a jeltolmcsols kltsgeit az eljr kzigazgatsi hatsg viseli. (3) Jogszably eltr nyelvhasznlati szablyokat llapthat meg a hatsgi igazolvny, hatsgi

    bizonytvny killtsra s a hatsgi nyilvntartsba trtn bejegyzs mdjra.

    A trvny hatlya

    12. (1) A kzigazgatsi hatsg eljrsa sorn az e trvny hatlya al tartoz kzigazgatsi hatsgi gyekben e trvny rendelkezseit kell alkalmazni.

    (2) Kzigazgatsi hatsgi gy (a tovbbiakban: hatsgi gy): a) minden olyan gy, amelyben a kzigazgatsi hatsg az gyfelet rint jogot vagy ktelessget llapt

    meg, adatot, tnyt vagy jogosultsgot igazol, hatsgi nyilvntartst vezet vagy hatsgi ellenrzst vgez, b) a tevkenysg gyakorlshoz szksges nyilvntartsba vtel s a nyilvntartsbl val trls - a

    fegyelmi s etikai gyek kivtelvel - ha trvny valamely tevkenysg vgzst vagy valamely foglalkozs gyakorlst kztestleti vagy ms szervezeti tagsghoz kti.

    (3)25 E trvny alkalmazsa szempontjbl kzigazgatsi hatsg (a tovbbiakban: hatsg) a hatsgi gy intzsre hatskrrel rendelkez

    a) llamigazgatsi szerv, b)26 helyi nkormnyzati kpvisel-testlet, idertve a megyei nkormnyzat kzgylst is, valamint

    truhzott hatskrben annak a 19. (2) bekezdse szerinti szervei, c)27 polgrmester, fpolgrmester, megyei kzgyls elnke (a tovbbiakban egytt: polgrmester), d)28 fjegyz, jegyz (a tovbbiakban egytt: jegyz), e)29 trvny vagy kormnyrendelet ltal kzigazgatsi hatsgi jogkr gyakorlsra feljogostott egyb

    szervezet, kztestlet vagy szemly. (4)30 Ha trvny vagy kormnyrendelet egyb szervezetet, kztestletet vagy szemlyt jogost fel

    kzigazgatsi hatsgi jogkr gyakorlsra, meg kell hatrozni azokat az gyeket, amelyekben e trvny rendelkezsei az irnyadk.

    13. (1)31 E trvny hatlya nem terjed ki: a) a szablysrtsi eljrsra, a vlasztsi eljrsra, a npszavazs elksztsre s lebonyoltsra, a

    terletszervezsi eljrsra s - az llampolgrsgi bizonytvny kiadsnak kivtelvel - az llampolgrsgi eljrsra,

    b)32 (2) E trvny rendelkezseit a)33 az iparjogvdelmi s a szerzi jogi eljrsokban, b) az llamhztarts javra teljestend, trvnyben meghatrozott, illetve a Kzssgek kltsgvetsvel

    megosztsra kerl ktelez befizetsekkel s a kzponti kltsgvets, valamint az elklntett llami pnzalap terhre jogszably alapjn juttatott tmogatssal sszefgg eljrsokban,

    c)34 a szabad mozgs s tartzkods jogval rendelkez szemlyek s a harmadik orszgbeli llampolgrok beutazsval s tartzkodsval kapcsolatos eljrsokban, valamint a menedkjogi eljrsban,

    d)35 a termkek s a szolgltatsok forgalmazsra, illetve rtkestsre, valamint az ezekkel sszefgg kereskedelmi gyakorlatokra vonatkoz kvetelmnyek ellenrzsvel, illetve a piacszablyozssal kapcsolatos eljrsokban, idertve a gygyszerek, gygyszati segdeszkzk s egszsggyi technolgik trsadalombiztostsi tmogatsval kapcsolatos eljrst is,

    e)36 a pnz- s tkepiaci, a biztostsi, az nkntes klcsns biztost pnztri s a magn-nyugdjpnztri tevkenysg felgyeletvel kapcsolatos eljrsban, valamint a versenyfelgyeleti eljrsban,

    f)37 f)38 az audiovizulis mdiaszolgltats nyjtsra s a sajttermk kiadsra irnyul tevkenysg

    felgyeletvel, a mdia- s hrkzlsi igazgatssal, az elektronikus hrkzlsi szolgltatsok, tevkenysgek, az audiovizulis mdiaszolgltatsok s a sajttermkek piaci felgyeletvel, piacszablyozsval, ellenrzsvel, valamint a mozgkpszakmai igazgatssal kapcsolatos eljrsban,

    g)39 az atomenergia alkalmazsi krbe tartoz gyekben, ga)40 h)41 a veszlyes ltestmnyekkel kapcsolatos eljrsban, valamint

  • i)42 a trsadalombiztosts elltsaival, a korhatr eltti elltssal, a szolglati jrandsggal, a balettmvszeti letjradkkal s az tmeneti bnyszjradkkal kapcsolatos eljrsban,

    j)43 az adatvdelmi s titokfelgyeleti hatsgi eljrsban, k)44 a kutats-fejlesztsi tevkenysg minstsvel kapcsolatos hatsgi s szakrti eljrsokban, l)45 a jegybanki ellenrzs sorn, a fizetsi, illetve rtkpapr-elszmolsi rendszerekben trtn teljests

    vglegessgrl szl trvny szerinti eljrsokban, valamint a forgalomban lv magyar trvnyes fizeteszkzrl utnzat ksztsvel kapcsolatos eljrsokban,

    m)46 a kisajttsi eljrsban csak akkor kell alkalmazni, ha az gyfajtra vonatkoz trvny eltr szablyokat nem llapt meg.

    (3)47 Az (1) s (2) bekezdsben fel nem sorolt kzigazgatsi hatsgi eljrsokra vonatkoz jogszablyok e trvny rendelkezseitl kizrlag akkor trhetnek el, ha azt e trvny kifejezetten megengedi.

    (4)48 Ha az Eurpai Uni ltalnos hatly, kzvetlenl alkalmazand ktelez jogi aktusa eljrsi szablyt llapt meg, e trvny rendelkezsei az ott szablyozott krdsben nem alkalmazhatk. E trvny rendelkezseitl az Eurpai Uni ktelez jogi aktusnak vgrehajtsa cljbl - az ahhoz szksges mrtkben s mdon - trvny, kormnyrendelet vagy a Magyar Nemzeti Bank elnknek rendelete eltrhet.

    (5)49 E trvny rendelkezseitl a nemzetkzi szerzdst kihirdet trvny eltrhet. (6)50 Jogszably az e trvnyben nem szablyozott, de e trvny szablyaival sszhangban ll kiegszt

    jelleg rendelkezseket llapthat meg. 14. (1)51 Trvny vagy kormnyrendelet e trvny rendelkezseitl eltr szablyokat llapthat meg a) a kzbeszerzssel kapcsolatos jogorvoslati, b) a honvdelmi s katonai cl ptmnyek, ingatlanok ptsgyi hatsgi engedlyezsre, illetve

    mkdsi s vdterleteik kijellsre vonatkoz, valamint c) az egszsggyrl szl trvny szerinti rendkvli halllal kapcsolatos

    eljrsban. (2) Trvny vagy kormnyrendelet e trvny rendelkezseitl eltr vagy kizr szablyokat llapthat

    meg a haditechnikai eszkzk s szolgltatsok, illetve a ketts rendeltets termkek s technolgik klkereskedelmnek engedlyezsre irnyul eljrsban.

    a)-h)52 (3)53 A nemzetgazdasgi szempontbl kiemelt jelentsg beruhzsok megvalstsnak gyorstsrl s

    egyszerstsrl szl kln trvny vagy annak felhatalmazsa alapjn kormnyrendelet e trvnytl s az gyfajtra vonatkoz klns eljrsi szablyoktl eltr rendelkezseket llapthat meg:54

    a) a hinyptlsra, b) a kzbestsre, c) az gyfl tjkoztatsra, d) a hatskrre, az illetkessgre, e) a szakhatsg kzremkdsre, f)55 a fellebbezsre tekintet nlkl vgrehajthatv nyilvntsra.

    gyfl 15. (1)56 gyfl az a termszetes vagy jogi szemly, tovbb jogi szemlyisggel nem rendelkez

    szervezet, akinek jogt vagy jogos rdekt az gy rinti, akit hatsgi ellenrzs al vontak, illetve akire nzve a hatsgi nyilvntarts adatot tartalmaz.

    (2)57 (3)58 Trvny vagy kormnyrendelet meghatrozott gyfajtban megllapthatja azon szemlyek krt,

    akik az (1) bekezdsben foglaltak vizsglata nlkl gyflnek minslnek. Az (1) bekezdsben foglaltak vizsglata nlkl gyflnek minsl jogszably rendelkezse esetn az abban meghatrozott hatsterleten lv ingatlan tulajdonosa s az, akinek az ingatlanra vonatkoz jogt az ingatlan-nyilvntartsba bejegyeztk.

    (4)59 Az gyfl jogai megilletik az gy elbrlsban hatsgknt vagy szakhatsgknt rszt nem vev szervet is, amelynek feladatkrt az gy rinti.

    (5)60 Meghatrozott gyekben jogszably gyfli jogosultsgokat, illetve gyfli jogllst biztosthat azoknak a civil szervezeteknek, amelyeknek a nyilvntartsba vett tevkenysge valamely alapvet jog vdelmre vagy valamilyen kzrdek rvnyre juttatsra irnyul.

    (5a)61 A hatsgi eljrsban azokat a civil szervezeteket, amelyeknek a nyilvntartsba vett tevkenysge valamely alapvet jog vdelmre vagy valamilyen kzrdek rvnyre juttatsra irnyul, az eljrs sorn megilleti a nyilatkozattteli jog. A nyilatkozat az eljr hatsgot nem kti.

    (6)62 Az eljrs megindtsrl szablyszeren rtestett gyfl gyfli jogainak gyakorlst trvny ahhoz a felttelhez ktheti, hogy az gyfl az elsfok eljrsban nyilatkozatot tesz vagy krelmet nyjt be.

  • A nyilatkozat, illetve a krelem tartalmi kvetelmnyeit a trvny vagy a felhatalmazsa alapjn kiadott kormnyrendelet meghatrozhatja.

    (6a)63 Trvny elrhatja, hogy a hatsgi dnts jogerre emelkedstl s vgrehajthatv vlstl szmtott, a trvnyben meghatrozott, legalbb hat hnapos hatridn tl tovbbi gyfl nem vehet rszt az eljrsban. Ebben az esetben a hatrid elmulasztsa esetn igazolsi krelem benyjtsnak nincs helye.

    (7)64 A termszetes szemly gyflnek akkor van eljrsi kpessge, ha a polgri jog szablyai szerint cselekvkpessggel rendelkezik. Jogszablyban meghatrozott esetben a korltozott cselekvkpessggel rendelkez szemlyt is megilleti az eljrsi kpessg. Ha ezirnt ktsg merl fel, az eljr hatsg hivatalbl vizsglja az eljrsi kpessg megltt, s ha annak hinyt llaptja meg, gy az gyfl helyett trvnyes kpviseljt vonja be az eljrsba, illetve az erre vonatkoz iratok csatolsval gygondnok kirendelst kri, vagy ha trvny vagy kormnyrendelet lehetv teszi - az gygondnok kirendelsre vonatkoz rszletes szablyok meghatrozsval -, maga gondoskodik gygondnok kirendelsrl.

    (8)65 Az eljrs megindtsra irnyul krelmet benyjt gyflen kvli gyfli jogllst megtagad vgzs ellen nll fellebbezsnek van helye.

    Jogutdls66

    16. 67 (1) Ha jogszably msknt nem rendelkezik, vagy ha a hatsgi gy szemlyes jellege vagy a ktelezettsg tartalma nem zrja ki, a polgri jog szerinti jogutdja lp

    a)68 hivatalbl indtott eljrsban a kies gyfl vagy b) krelemre indult eljrsban - az eljrs megindtsra irnyul krelmet benyjt gyfelet kivve - a

    kies gyfl helybe.

    (2)69 Krelemre indult eljrsban a krelmez gyfl jogutdja - az eljrsrl val tudomsszerzstl szmtott tizent napon bell, de legksbb a jogutdlstl szmtott hat hnapon bell - krheti a jogutdls megllaptst.

    (3)70 Jogszably lehetv teheti, hogy a jogers hatrozat alapjn jogostott gyfl helybe jogutdja lpjen. Ha a jogers hatrozattal megllaptott ktelezettsg tekintetben a ktelezett helybe jogutd lp, szmra - indokolt krelmre j teljestsi hatrid megllaptsval - lehetsget kell biztostani a ktelezettsg nkntes teljestsre.

    (4)71 A hatsgnak a jogutdls eltt hozott vgzse hatlyos a jogutddal szemben, kivve a) a jogeld termszetes szemly gyfllel szemben az eljrs akadlyozsa vagy az idzsrl val

    tvolmarads miatt ktelezettsget megllapt vgzst, b) a jogeld szmra fizetsi kedvezmnyt megllapt vgzst, idertve a ksedelmi ptlk elengedsrl

    vagy mrsklsrl szl vgzst is s c) a jogeld termszetes szemly gyfl szmra kltsgmentessget engedlyez vgzst. (5) Jogutd hinyban a jogszablysrt, illetve a kzrdeket srt vagy veszlyeztet llapot

    megszntetsrl az eljr hatsg hivatalbl intzkedik. (6)72 A jogutdls, valamint az j teljestsi hatrid megllaptsa krdsben hozott vgzst az gyfllel

    kzlni kell. A jogutdls trgyban hozott s az j teljestsi hatrid megllaptst megtagad vgzs ellen nll fellebbezsnek van helye.

    Adatkezels73

    17. 74 (1) A hatsgi eljrs tartama alatt - klnsen az iratokba val betekints engedlyezsnl, a trgyals sorn, a dnts szerkesztsnl s a dntsnek hirdetmnyi ton val kzlsnl - a hatsg gondoskodik arrl, hogy a trvny ltal vdett titok s a hivats gyakorlshoz kttt titok (a tovbbiakban egytt: vdett adat) ne kerljn nyilvnossgra, ne juthasson illetktelen szemly tudomsra, s a szemlyes adatok vdelme biztostott legyen.

    (2) A hatsg az eljrsa sorn jogosult a termszetes szemly gyfl s az eljrs egyb rsztvevje azonostsa cljbl

    a) nevnek, b) szletsi nevnek, c) szletsi idejnek, d) szletsi helynek, e) anyja nevnek, f) lakcmnek, valamint

  • g) kln trvnyben vagy - trvny felhatalmazsa alapjn, az abban meghatrozott krben - helyi nkormnyzat rendeletben meghatrozott szemlyes adatnak kezelsre.

    (3) A hatsg trvny eltr rendelkezse hinyban jogosult az eljrs lefolytatshoz elengedhetetlenl szksges szemlyes adatok megismersre s kezelsre.

    (4) A hatsg az eljrsa sorn - jogszablyban meghatrozott mdon s krben - jogosult az eljrs lefolytatshoz szksges vdett adat megismersre.

    (5)75 A hatsg az eljrs sorn a szemlyes adatot s a vdett adatot - az ugyanazon gyben foly, e trvnyben szablyozott eljrsok kivtelvel - csak akkor tovbbthatja ms szervhez, ha azt trvny megengedi, vagy ha az rintett ehhez hozzjrult. A hozzjrulst az rintett az gyintzsi rendelkezsben is megadhatja.

    (6) Az adat vdelmre vonatkoz szablyok megtartsa nem vezethet a jogorvoslathoz val jog korltozshoz.

    (7)76 A hatsg eljrsnak jogers befejezst kveten az eljrsa sorn megismert s kezelt szemlyes adatokat zrolja. A hatsg a zrolt szemlyes adatokat az eljrs trgyt kpez gy iratainak selejtezsig vagy levltri rizetbe adsig trolja, azokat kizrlag a jogers dntsnek vgrehajtsa, a jogers dntsben foglaltak ellenrzse vagy a jogers dntsvel sszefgg jogorvoslat vagy dnts-fellvizsglat cljbl kezelheti, s kizrlag e szemlyes adatok kezelsre jogosult ms szerv vagy szemly rszre tovbbthatja.

    (8)77 Trvny a (7) bekezdsben meghatrozottnl rvidebb adatkezelsi idtartamot is megllapthat. 17/A. 78 (1) A termszetes szemly gyfelekre vonatkoz, az gyfelekkel vagy ms hatsgokkal val

    kapcsolattartsra hasznlt azonost adatokat a hatsg ms adatoktl elklntve, olyan mdon kezeli, hogy a nyilvntartsok sszekapcsolst mindkt nyilvntartshoz trtn jogosulatlan hozzfrs esetn is mszaki megolds akadlyozza meg.

    (2) Ha a hatsg klnleges adatot az gyfl hozzjrulsa alapjn tovbbt, az gyfl a hozzjrulst az albbi mdokon is megadhatja:

    a) hozzjruls adsa az gyintzsi rendelkezsben, b) hozzjruls az gyfl gyintzsi rendelkezsben meghatrozott mdon hitelestett elektronikus

    nyilatkozatban.

    II. Fejezet

    Joghatsg, hatskr, illetkessg

    Joghatsg

    18. 79 (1)80 Magyar llampolgr, Magyarorszgon nyilvntartsba vett jogi szemly vagy jogi szemlyisggel nem rendelkez szervezet gyfl hatsgi gyben - ha jogszably eltren nem rendelkezik - Magyarorszg terletn a magyar hatsg jr el.

    (2)81 Ha az gyfl nem magyar llampolgr, illetve klfldn nyilvntartsba vett jogi szemly vagy jogi szemlyisggel nem rendelkez szervezet, akkor hatsgi gyben - ha jogszably eltren nem rendelkezik - Magyarorszg terletn magyar hatsg jr el, feltve, hogy az eljrsban az Eurpai Uni ltalnos hatly, kzvetlenl alkalmazand ktelez jogi aktust vagy magyar jogszablyt kell alkalmazni.

    (3) Trvny vagy kormnyrendelet alapjn az gyfl hatsgi gyben klfldn a klpolitikrt felels miniszter vagy a konzuli tisztvisel jr el.

    A hatskr megllaptsa s az eljrsi ktelezettsg 19. (1)82 A hatsg hatskrt - a hatsgi eljrs krbe tartoz gyfajta meghatrozsval - jogszably

    llaptja meg. Jogszablyban kell megjellni az elsfok, tovbb ha az nem a 106. s 107. -ban megjellt hatsg, a fellebbezs elbrlsra jogosult hatsgot.

    (2)83 Ha nkormnyzati rendelet eltren nem rendelkezik, nkormnyzati hatsgi gyben els fokon a kpvisel-testlet jr el. A kpvisel-testlet ezt a hatskrt a polgrmesterre, a bizottsgra, a trsulsra vagy a jegyzre ruhzhatja t.

    (3)84 A hatsg a hatskrt vagy annak gyakorlst ms hatsgra nem ruhzhatja t, kivve, ha trvny a hatskr trvnyben meghatrozott esetben, az ott meghatrozott msik hatsgra val truhzst kivtelesen lehetv teszi. Nem minsl a hatskr truhzsnak, ha a hatskr gyakorlja kiadmnyozsi jogt jogszeren tengedte.

  • (4)85 A hatsgtl a hatskrbe tartoz gy nem vonhat el. Nem minsl a hatskr elvonsnak, ha az gyben hatskrrel rendelkez, e trvny szerint kijellt ms hatsg jr el, vagy trvny vagy kormnyrendelet alapjn tbb hatsg a hatskrt megosztva gyakorolja.

    (5) Ha a brsg valamely gyben a hatskrt vagy annak hinyt llaptotta meg, vagy az gy rdemben hatrozott, ez a dnts az eljr hatsgra ktelez.

    20. (1)86 A hatsg a hatskrbe tartoz gyben illetkessgi terletn, valamint kijells alapjn kteles eljrni.

    (2)87 Ha a hatsg eljrsi ktelessgnek a r irnyad gyintzsi hatridn bell nem tesz eleget, a felgyeleti szerv az erre irnyul krelem megrkezstl vagy a hivatalos tudomsszerzstl szmtott nyolc napon bell kivizsglja a mulaszts okt, s a mulaszt hatsgot az eljrs soron kvli lefolytatsra utastja. Nincs helye az eljrs lefolytatsra trtn utastsnak, ha a 71. (2) bekezds alkalmazsnak van helye.

    (3)88 Ha a felgyeleti szerv ltal megllaptott jabb hatrid eredmnytelenl telt el, a felgyeleti szerv az eljrsra haladktalanul - a (4) s (5) bekezdsben foglalt kivtellel - a mulasztval azonos hatskr msik hatsgot jell ki, egyidejleg a mulaszt hatsg vezetje ellen fegyelmi eljrst kezdemnyez. A kezdemnyezs alapjn a fegyelmi eljrs megindtsa ktelez. A kijellt hatsg soron kvl kteles dntst hozni.

    (4)89 Az ismtelten mulaszt hatsgtl az gy nem vonhat el, s az eljrsra ms hatsg nem jellhet ki, ha a hatsg hatskre hatsgi igazolvny vagy hatsgi bizonytvny kiadsra, hatsgi nyilvntarts vezetsre terjed ki, vagy ha hatskre kizrlagos. A hatsg legksbb a felgyeleti szerv utaststl szmtott tizent napon bell kteles eleget tenni elmulasztott ktelezettsgnek. A felgyeleti szerv az utastssal egyidejleg fegyelmi eljrst kezdemnyez a mulaszt hatsg vezetje ellen, amely kezdemnyezs alapjn a fegyelmi eljrs megindtsa ktelez.

    (5)90 Ha a kpvisel-testlet, a polgrmester, a bizottsg, a trsuls vagy a jegyz (a tovbbiakban egytt: nkormnyzati hatsg) nkormnyzati hatsgi gyben eljrsi ktelezettsgt elmulasztotta, a fvrosi s megyei kormnyhivatal felhvja a mulaszt tisztsgviselt vagy testletet, hogy soron kvl, de legksbb harminc napon bell folytassa le az eljrst.

    (6)91 Az (5) bekezds alapjn az nkormnyzati hatsghoz intzett felhvs eredmnytelensge esetn az gyfl vagy a fvrosi s megyei kormnyhivatal, tovbb ha az adott gyben nincs felgyeleti szerv, vagy a felgyeleti szerv az intzkedsi, eljrsi ktelezettsgnek nem tesz eleget, az gyfl krelmre a kzigazgatsi gyekben eljr brsg ktelezi a hatsgot az eljrs lefolytatsra.

    (7)92 Az (1)-(4) bekezdsben foglaltakat a szakhatsgi eljrsra s a fellebbezsi eljrsra is alkalmazni kell. E rendelkezsek akkor is irnyadk, ha - a hatrozat megsemmistse vagy hatlyon kvl helyezse folytn - a hatsg az gyintzsi hatridn bell nem tesz eleget az j eljrs lefolytatsra irnyul ktelezettsgnek.

    (8)93 A felgyeleti szerv a (2) bekezds szerinti intzkedsrl, valamint az eljr hatsg (3) bekezds szerint trtn kijellsrl az gyfelet rtesti, tovbb ellenrzi, hogy a hatsg a mulasztst kveten, illetve a kijellt hatsg hatridn bell eleget tesz-e eljrsi ktelezettsgnek. A fvrosi s megyei kormnyhivatal rtesti az gyfelet az (5) bekezds szerinti felhvsrl, egyidejleg felhvja az gyfl figyelmt arra, hogy a felhvs eredmnytelensge esetn a (6) bekezds szerint a kzigazgatsi gyekben eljr brsghoz fordulhat.

    (9)94 A hatsg eljrsi ktelezettsgnek elmulasztsa esetn a mulaszts megszntetsre felszlt, az gyszsgrl szl trvny szerinti gyszi felhvsban (a tovbbiakban: gyszi felhvs) megllaptott hatrid eredmnytelen elteltt kveten az gysz a kzigazgatsi gyekben eljr brsghoz fordulhat a hatsg eljrsra ktelezse irnt.

    Illetkessg

    21. (1)95 Ha jogszably msknt nem rendelkezik, az azonos hatskr hatsgok kzl az a hatsg jr el, amelynek illetkessgi terletn

    a) az gyfl lak- vagy tartzkodsi helye, ennek hinyban szllshelye (a tovbbiakban egytt: lakcm), illetve szkhelye, telephelye, fiktelepe (a tovbbiakban egytt: szkhely) van,

    b) az gy trgyt kpez ingatlan fekszik, c)96 az gy trgyt kpez tevkenysget gyakoroljk vagy gyakorolni kvnjk, vagy d) a jogellenes magatartst elkvettk. (2)97 Ha trvny vagy kormnyrendelet hatsgi gyben tbb hatsgot jogost fel valamely hatskr

    gyakorlsra, jogszably a hatsgok illetkessgre csak azonos okot llapthat meg. (3)98 (4)99 Ha az gyfl lakcme ismeretlen, az (1) bekezds a) pontjra alaptott illetkessget az gyfl utols

    ismert hazai lakcme alapjn kell megllaptani. Ennek hinyban - ha jogszably msknt nem rendelkezik -

  • az eljrsra az adott gyfajtban a fvrosban eljrsra jogosult hatsg, jegyz hatskrbe tartoz gyben a fvrosi fjegyz az illetkes.

    (5)100 Az gyben illetkessggel rendelkez azonos hatskr hatsgok kzl az gyfl krelmnek hinyban az jr el, amelynl az eljrs elbb indult meg (a tovbbiakban: megelzs).

    (6)101 Ha a hatsg megllaptja, hogy az gyben ms hatsg a megelzs alapjn mr eljrt, vagy ms hatsg eltt eljrs van folyamatban, sajt eljrst megsznteti, illetve szksg esetn a dntst visszavonja, s errl szl dntst a korbban eljrt, illetve a folyamatban lv gyben eljr hatsggal s az gyfllel kzli. Az eljrst megszntet vgzs s a dntst visszavon dnts ellen jogorvoslatnak nincs helye.

    A joghatsg, a hatskr s az illetkessg vizsglata 22. (1) A hatsg a joghatsgt - ezzel sszefggsben az alkalmazand jogot -, valamint hatskrt s

    illetkessgt az eljrs minden szakaszban hivatalbl kteles vizsglni. (2)102 Hatskr vagy illetkessg hinyban a hatsg a krelmet s az gyben keletkezett iratokat - az

    gyfl egyidej rtestse mellett - haladktalanul, de legksbb a krelem megrkezstl, folyamatban lev gyben a hatskr s illetkessg hinynak megllaptstl szmtott nyolc napon bell tteszi a hatskrrel s illetkessggel rendelkez hatsghoz.

    (3) A hatsg - tekintet nlkl a joghatsgra, valamint a hatskrre s az illetkessgre - hivatalbl kteles megtenni azt az ideiglenes intzkedst, amelynek hinyban a ksedelem elhrthatatlan krral vagy veszllyel jrna.

    (4)103 A hatsg az ideiglenes intzkedsrl szl vgzst kzli az gyfllel, valamint a joghatsggal s hatskrrel rendelkez illetkes hatsggal, amely az ideiglenes intzkeds szksgessgt fellvizsglja, s szksg esetn megteszi a hatskrbe tartoz intzkedst.

    (5) Az ideiglenes intzkeds fellvizsglatnl nem rvnyesl a jhiszemen szerzett s gyakorolt jogok vdelme.

    Hatskri, illetkessgi vita

    23. (1)104 Ha ugyanabban az gyben a) tbb hatsg llaptotta meg hatskrt s illetkessgt, b) tbb hatsg llaptotta meg hatskrnek s illetkessgnek hinyt, s emiatt az eljrs nem indulhat

    meg vagy nincs folyamatban, c) tbb illetkes hatsg eltt indult az eljrs, s a megelzs alapjn nem lehet eldnteni, hogy melyik

    hatsg jogosult az eljrsra, az rdekelt hatsgok ktelesek egyms kztt megksrelni a vita eldntst.

    (2)105 Az egyeztetst annak a hatsgnak kell kezdemnyeznie, amelyiknl az eljrs ksbb indult meg, amelyik hatskrnek s illetkessgnek hinyt ksbb llaptotta meg, vagy amelyik hatsgnl az gyfl az egyeztets lefolytatsa irnti krelmt benyjtotta.

    (3) Ha az (1) bekezds szerinti eljrs nem vezetett eredmnyre, az eljr hatsgot a kvetkez szerv jelli ki:

    a)106 illetkessgi sszetkzs esetn a legkzelebbi kzs felgyeleti szerv, ennek hinyban a vita eldntst kr hatsg mkdsi terlete szerint illetkes fvrosi s megyei kormnyhivatal,

    b)107 hatskri sszetkzs esetn a Fvrosi Kzigazgatsi s Munkagyi Brsg. (4)108 Az egyeztetst kezdemnyez hatsg krelmre a (3) bekezds a) pontjban foglalt esetben tizent

    napon bell kell kijellni az eljr hatsgot. (5)109 Ha az egyeztets sikerrel jrt, az (1) bekezds a) s c) pontja esetben az a hatsg, amely a

    tovbbiakban nem jr el, az eltte folyamatban lv eljrst megsznteti, az eljrs sorn hozott dntst visszavonja, egyttal az gy iratait s bizonytkait tteszi az eljrst lefolytat hatsghoz. Az eljrst megszntet vgzs s a dntst visszavon dnts ellen jogorvoslatnak nincs helye.

    (6)110 Az illetkessgi vitban hozott vgzs ellen jogorvoslatnak nincs helye. 24. (1)111 A Fvrosi Kzigazgatsi s Munkagyi Brsg a hatskri vitban az gyfl vagy a hatsg

    krelmre soron kvl nemperes eljrsban dnt. (2)112 A Fvrosi Kzigazgatsi s Munkagyi Brsg hatrozata ellen fellebbezsnek nincs helye.

    Eljrs az illetkessgi terleten kvl

  • 25. (1) A hatsg az illetkessgi terletn kvl akkor vgezhet eljrsi cselekmnyt, ha ezt trvny vagy kormnyrendelet lehetv teszi.

    (2)113 A fvrosi kerleti illetkessg hatsg a fvros egsz terletn vgezhet eljrsi cselekmnyt.

    Belfldi jogsegly 26. 114 (1) Jogseglyt akkor lehet krni, ha a) az gyben a megkeres hatsg illetkessgi terletn kvl kell valamely eljrsi cselekmnyt

    elvgezni, b) azt az gyfl jogos rdeke vagy a kltsgtakarkossg indokolja, vagy c) az gy elbrlshoz olyan adat vagy irat szksges, amellyel ms hatsg, egyb llami,

    nkormnyzati szerv vagy - ha trvny meghatrozott gyfajtban lehetv teszi - egyb szerv vagy szemly rendelkezik.

    (2) Az (1) bekezds a) s b) pontjban meghatrozott megkeresst az gy jellegtl fggen a megkeres hatsggal azonos hatskr illetkes hatsghoz, ennek hinyban az illetkes teleplsi nkormnyzat jegyzjhez kell intzni.

    (3)115 Krelemre indult eljrsban az gyflnek az eljrsban szksges szemlyes adatainak kezelshez val hozzjrulst vlelmezni kell a jogsegly teljestse cljbl, az ahhoz szksges mrtkben tovbbtott szemlyes adatok tekintetben is. Hivatalbl indult eljrsban a hatsg a jogszably alapjn kezelhet adatok kzl a jogsegly teljestse cljbl szksges szemlyes adatokat tovbbthatja a megkeresett szervhez.

    (4)116 A megkeresett szerv vagy szemly csak akkor tagadhatja meg a megkeressben foglaltak teljestst, ha az jogszablyba tkzik. Ha a jogsegly nyjtsra ms szerv jogosult, a megkeresett szerv vagy szemly a megkeresst haladktalanul, de legksbb a megkeress megrkezstl szmtott t napon bell e szervhez tovbbtja, s errl egyidejleg tjkoztatja a megkeres hatsgot.

    (5)117 A megkeresst a belfldi jogseglynek a megkeresett szervhez trtn berkezst kveten a) az (1) bekezds a) s b) pontjban szablyozott esetben tizent napon bell, b) az (1) bekezds c) pontjban szablyozott esetben nyolc napon bell,

    c)118 d) ha a megkeressben krt adat elektronikusan rgztett nyilvntartsban ll rendelkezsre, s a

    hatsgok kztti elektronikus kapcsolattarts nem kizrt, t napon bell kell teljesteni.

    (5a)119 Ha a megkeres hatsg kzvetlen elektronikus hozzfrssel is rendelkezik az eljrshoz szksges adatot nyilvntart szerv nyilvntartshoz, az adatot a nyilvntartsbl kzvetlen lekrdezssel szerzi meg, kivve, ha a nyilvntartshoz val hozzfrs zemzavar vagy ms elhrthatatlan esemny miatt az (5) bekezds d) pont szerinti hatridn bell nem lehetsges.

    (6)120 A megkeresett szerv vezetje az (5) bekezds szerinti hatridt - az (5) bekezds d) pontjban foglalt hatrid kivtelvel - annak letelte eltt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb tizent nappal meghosszabbthatja. A megkeresett szerv az eljrsi hatrid meghosszabbtsrl szl vgzst kzli a megkeres hatsggal s az gyfllel.

    (7)121 Ha a megkeresett szerv vagy szemly hatridre nem teljesti a megkeresst, a megkeres hatsg - hatrid tzsvel - tjkoztatst kr a megkeresett szervtl vagy szemlytl ennek okrl. Ha a megkeresett szerv vagy szemly nem teljesti a tjkoztatst, illetve az eljrsi cselekmny elvgzsre irnyul megkeress teljestst tovbbra is megtagadja vagy elmulasztja, akkor a megkeres hatsg - az (1) bekezds c) pontjban foglalt esetet kivve - jogosult a megkeresett szerv vagy szemly egyidej rtestse mellett az eljrsi cselekmnyt elvgezni, tovbb ha a megkeresett szerv vagy szemly felgyeleti szervvel rendelkez hatsg, akkor felgyeleti eljrst kezdemnyez, egyb esetben jelzi a mulasztst a szerv vezetjnek. A felgyeleti szerv tizent napon bell intzkedik.

    (8)122 A megkeress teljestsnek (7) bekezds szerinti elmaradsbl ered tbbletkltsgeket a megkeresett szerv trti meg.

    Nemzetkzi jogsegly 27. (1)123 Ha Magyarorszgnak valamely llammal kzigazgatsi jogseglyegyezmnye van, vagy annak

    hinyban az llamok kztt viszonossgi gyakorlat ll fenn, vagy tbboldal nemzetkzi szerzds ezt lehetv teszi, a hatsg a 26. (1) bekezdsben meghatrozott jogsegly rdekben klfldi hatsghoz fordulhat, illetve kteles teljesteni a klfldrl rkez jogseglykrelmet.

    (2)124 A viszonossg fennllsa tekintetben a klpolitikrt felels miniszter llsfoglalsa az irnyad, amelyet az gyfajta tekintetben feladatkrrel rendelkez miniszterrel egyetrtsben alakt ki.

  • (3)125 Ha trvny vagy kormnyrendelet msknt nem rendelkezik, a nemzetkzi jogseglygyben rintett magyar s klfldi (nemzetkzi) hatsg kzvetlenl rintkezik egymssal. Ha a magyar hatsg eltt nem ismert, hogy az (1) bekezds szerinti jogseglykrelem teljestse az rintett klfldi llam melyik hatsgnak hatskrbe tartozik, a krelmet felgyeleti szervn keresztl a klpolitikrt felels miniszterhez juttatja el. A klpolitikrt felels miniszter a klfldi llam klgyekben illetkes minisztriuma tjn tovbbtja a jogseglykrelmet a klfldi hatsghoz.

    (4)126 Ha a klfldrl rkez jogseglykrelem teljestsre nem a megkeresett hatsg jogosult, a megkeresst tteszi a hatskrrel rendelkez illetkes hatsghoz, s errl a megkeres felet egyidejleg tjkoztatja.

    (5)-(6)127 28. (1)128 A hatsg megtagadja a klfldi megkeress teljestst, ha az a)129 srten Magyarorszg nemzetbiztonsgi rdekeit vagy a kzbiztonsgot, b) srten az gyben rintett szemly alapvet jogt, vagy c) jogszablyba tkzne. (2)130 A klfldi megkeress teljestsnek megtagadsrl s annak okrl a megkeres felet tjkoztatni

    kell. (3)131

    II/A. Fejezet132

    A kapcsolattarts ltalnos szablyai133

    28/A. 134 (1) A hatsg a) rsban aa) postai ton, ab) rsbelinek minsl elektronikus ton, idertve a telefaxot, ac) szemlyesen tadott irat tjn, ad) kzbestsi meghatalmazott tjn, ae) a hatsg kzbestje tjn, af) kzbestsi gygondnok tjn, ag) hirdetmnyi ton, vagy b) szban ba) szemlyesen bb) hangkapcsolatot biztost elektronikus ton, idertve a telefont, vagy c) rsbelinek nem minsthet elektronikus ton

    tart kapcsolatot az gyfllel. (2) Az (1) bekezdst megfelelen alkalmazni kell az gyfl s a hatsg, valamint a hatsgok egymssal

    trtn kapcsolattartsra. (3) Tbb ignybe vehet kapcsolattartsi forma kzl a hatsg a kltsgtakarkossg s a hatkonysg

    szempontjai alapjn vlaszt, elnyben rszestve az elektronikus utat. (4) Az els kapcsolatfelvtel alkalmval a hatsg felhvja az gyfl figyelmt a kapcsolattarts

    lehetsges formira, s tjkoztatst ad a kapcsolattartsra szolgl elrhetsgrl, valamint a hatsg ltal nyjtott elektronikus tjkoztats elrhetsgrl.

    (5) Az gyfl a vlasztott kapcsolattartsi formrl ms - a hatsgnl rendelkezsre ll -formra ttrhet. A hatsg akkor tagadhatja meg az gyfl ltal vlasztott j kapcsolattartsi forma alkalmazst, ha az gyfl visszalsszeren kvnja azt ignybe venni.

    (6) Az gyfl kapcsolattartsi forma vltoztatsa esetn nem kvetelheti az eljrs korbbi szakaszban kszlt iratok, nyilatkozatok j formban trtn megkldst.

    (7) letveszllyel vagy slyos krral fenyeget helyzet esetn, valamint jogszably rendelkezse alapjn brmilyen mdon tarthat kapcsolatot a hatsg s az gyfl, a kapcsolattarts idpontjt s mdjt az iratra feljegyzssel, vagy ms mdon az informci megrzst biztost mdon rgzteni kell.

    (8) Az gyflre vonatkoz kapcsolattartsi szablyokat az eljrs egyb rsztvevjre is alkalmazni kell.

    Kapcsolattarts elektronikus ton135

    28/B. 136 (1) Ha trvny, eredeti jogalkoti hatskrben kiadott kormnyrendelet vagy nkormnyzati hatsgi gyben nkormnyzati rendelet eltren nem rendelkezik, az gyfl -jogszablyban meghatrozott

  • felttelekkel - jogosult elektronikus ton kapcsolatot tartani a hatsggal, kivve, ha az az adott kapcsolattarts tekintetben nem rtelmezhet.

    (2) Az gyfl akkor kteles elektronikus ton kapcsolatot tartani a hatsggal, ha azt trvny az adott gyben vagy eljrsi cselekmny vonatkozsban elrja.

    (3) Trvny eltr rendelkezse hinyban nem alkalmazhat elektronikus t a 20. (6) bekezdse s a 24. (1) bekezdse szerinti krelem vonatkozsban, valamint a hatsg dntsnek brsgi fellvizsglatval kapcsolatos eljrsban.

    (4) A hatsg elektronikus ton tartja a kapcsolatot az gyfllel, ha az gyfl azt ignyli, tovbb ha az gyfl a krelmet elektronikus ton nyjtotta be, s az alkalmazand kapcsolattartsi formrl msknt nem rendelkezett.

    (5) A hatsg - ahol technikai felkszltsge lehetv teszi - jogszablyban meghatrozott felttelekkel a szbeli s az rsbelinek nem minsl elektronikus nyilatkozaton alapul kapcsolattartst is alkalmazza, illetve az gyfl ltal alkalmazott ilyen kapcsolattartst is elfogadja, gy klnsen a rvid szveges zenet formt, valamint az elektronikus levl formt. Ilyen esetben az rsban trtn kapcsolattartsra vonatkoz rendelkezseket azzal az eltrssel kell alkalmazni, hogy a hatsg a szbeli s az rsbelinek nem minsl elektronikus nyilatkozatrl szksg esetn jegyzknyvet, egyszerstett jegyzknyvet vagy hivatalos feljegyzst kszt.

    Tjkoztats137 28/C. 138 (1) Ha jogszably eltren nem rendelkezik, az gyfl az e fejezetben meghatrozott

    valamennyi kapcsolattartsi formt hasznlhatja tjkoztatskrs cljbl. (2)139 (3) Ha a tjkoztats az gy irataiban lv adatra vonatkozik, s az gyfl az gy jellege szerinti s az

    eljr hatsg ltal jogszably alapjn kezelhet adatokkal magt a tjkoztats irnti krelmben azonostotta, a tjkoztatst nem lehet megtagadni.

    (4)140 A hatsg a tjkoztatst nem kteles teljesteni, ha az gyfl a tjkoztatskrshez val jogt visszalsszeren gyakorolja. Visszalsszer a joggyakorls klnsen, ha a tjkoztatskrst megelz nyolc napon bell az gyfllel a hatsg dntst kzlt, vagy olyan eljrsi cselekmnyre kerlt sor, amelyben az gyfl rszt vett.

    Kapcsolattarts hirdetmnyi ton141

    28/D. 142 (1) Trvny vagy kormnyrendelet gy rendelkezhet, hogy ha az eljrs jelents szm gyfelet rint, akkor - az eljrs megindtsrl szl rtests, valamint az eljrs sorn a szemlyesen az gyflnek szl vgzsek kivtelvel - a hatsg az gyfllel hirdetmnyi ton tarthat kapcsolatot.

    (2) Az gyfl krelmre a hatsg az rsbeli kapcsolattarts egyb formjnak alkalmazsval kzli az gyfllel a dntst.

    (3) Jelents szm gyfelet rint az eljrs, ha tbb mint tven gyfl rintett az eljrs megindtsakor. Trvny vagy kormnyrendelet ennl tbb gyfl rintettsghez is ktheti a hirdetmnyi kapcsolattarts elrst.

    III. Fejezet

    Az elsfok eljrs

    Az eljrs megindtsa 29. (1)143 A hatsgi eljrs az gyfl krelmre vagy hivatalbl indul meg. (1a)144 A hivatalbl folytatott eljrsra a hivatalbl indtott eljrs szablyai az irnyadk. (2) A hatsg kteles a hatskrbe tartoz gyben illetkessgi terletn hivatalbl megindtani az

    eljrst, ha a) ezt jogszably elrja, b) erre felgyeleti szerve utastotta, a brsg ktelezte, c) letveszllyel vagy slyos krral fenyeget helyzetrl szerez tudomst. (3)145 Ha trvny vagy kormnyrendelet eltren nem rendelkezik, az eljrs megindtsrl a) a hivatalbl indult eljrsban az ismert gyfelet az els eljrsi cselekmny elvgzstl,

  • b) a krelemre indult eljrsban - az eljrs megindtsra irnyul krelmet benyjt gyfelet kivve - az ismert gyfelet a krelem berkezstl szmtott nyolc napon bell rtesteni kell.

    (4) Az rtests csak akkor mellzhet, ha a) az veszlyeztetn az eljrs eredmnyessgt, b)146 az eljrs megindtsa utn a hatsg nyolc napon bell rdemben dnt, vagy a krelmet rdemi

    vizsglat nlkl elutastja, vagy az eljrst megsznteti, c)147 d) azt honvdelmi, nemzetbiztonsgi, kzbiztonsgi okbl jogszably kizrja. (5) Az rtestsnek tartalmaznia kell: a)148 az gy trgyt, iktatsi szmt, az eljrs megindtsnak napjt s az adott gyfajtra irnyad

    gyintzsi hatridt, az gyintzsi hatridbe nem szmt idtartamokat, az gyintz nevt s hivatali elrhetsgt,

    b) az iratokba val betekints s a nyilatkozatttel lehetsgre irnyul tjkoztatst, c) hivatalbl indult eljrsban az erre trtn utalst, krelemre indult eljrsban a krelmez gyfl

    nevt, d)149 (6)150 Ha jogszably tovbbi rtestsi formt nem llapt meg, a hatsterleten l gyfeleket s a 15.

    (5) bekezdsben meghatrozott szervezeteket az eljrs megindtsrl hirdetmnyi ton kell rtesteni. Az rtests kzhrr tehet.

    (7)151 A hirdetmny s kzhrr ttel tjn kzlt rtests tartalmazza: a) az gy trgyt s rvid ismertetst, b) a vlelmezett hatsterlet kiterjedst, c) a tjkoztatst arrl, hogy az rintettek hol s mikor tekinthetnek be az gy irataiba. (8)152 A hatsg a hivatalbli eljrst kezdemnyez szemlyt vagy szervet krelmre tjkoztatja az

    eljrs megindtsrl, valamint a foganatostott hatsgi intzkedsrl. (9)153 Ha az eljrs megindtsra irnyul krelmet benyjt gyfl kri, a krelem berkezstl

    szmtott nyolc napon bell a hatsg rtesti a) az gy iktatsi szmrl, az gyintz nevrl s hivatali elrhetsgrl, b) az eljrs megindtsnak napjrl, az gyintzsi hatridrl, az gyintzsi hatridbe nem szmt

    idtartamokrl, a hatsg eljrsi ktelezettsgnek elmulasztsa esetn kvetend eljrsrl, c) az iratokba val betekints s nyilatkozatttel lehetsgrl, valamint d) arrl, hogy krelme a szksges adatainak kezelshez s belfldi jogsegly, valamint szakhatsgi

    eljrs lefolytatsa cljbl trtn tovbbtshoz val hozzjrulsnak minsl. (10)154 A 15. (5) bekezdsben meghatrozott szervezetek kormnyrendeletben meghatrozott adatbzis

    alapjn trtn rtestse az (5) s a (7) bekezds szerinti adatokat egyttesen tartalmazza. (11)155 A hatsg kln krelem nlkl is az gyfl anyanyelvre lefordtott rtestst kld az eljrs

    megindtsrl annak a magyar nyelvet nem beszl gyflnek, akivel szemben az eljrst folytatja. Az rtests az (5) bekezdsben foglaltakon tl tartalmazza a nyelvhasznlati s az ezzel jr kltsgviselsi szablyokrl szl tjkoztatst.

    (12)156 A 28/D. -ban meghatrozott esetben az eljrs megindtsrl szl rtestsre a (3)-(5) bekezdst kell alkalmazni azzal, hogy az rtests az (5) bekezdsben meghatrozottakon tl tartalmazza

    a) az arra val felhvst, hogy a hatsg a tovbbiakban hirdetmnyi ton tartja a kapcsolatot az gyfllel, b) annak megjellst, hogy az gyfl a hirdetmnyeket hol tekintheti meg, s a hirdetmnyi ton trtn

    kapcsolattarts egyb szablyait, valamint c) a 28/D. (2) bekezdsben s a 78/A. b) pontjban foglalt lehetsgrl val tjkoztatst.

    Ideiglenes biztostsi intzkeds157

    29/A. 158 (1)159 Ha az eljrs trgyt kpez ktelezettsg ksbbi teljestse veszlyben van, a hatsg a pnzkvetels biztostst vagy meghatrozott dolog zrlatt ideiglenes biztostsi intzkedsknt az erre okot ad krlmnyek felmerlstl szmtott t napon bell e trvny biztostsi intzkedsre vonatkoz szablyainak alkalmazsval az gy rdemben val dntshozatalt megelzen is elrendelheti.

    (2) Az ideiglenes biztostsi intzkedst a hatsg visszavonja, ha az elrendelsnek oka megsznt, vagy ha az ideiglenes biztostsi intzkedst meghatrozott sszeg biztostsra rendeltk el, s ezt az sszeget a hatsgnl lettbe helyeztk.

    (3) Az ideiglenes biztostsi intzkeds hatlyt veszti a hatrozat vagy az eljrst megszntet vgzs jogerre emelkedsvel.

  • A krelem rdemi vizsglat nlkli elutastsa

    30. 160 A hatsg a krelmet rdemi vizsglat nlkl, nyolc napon bell elutastja, ha a) az eljrsra magyar hatsgnak nincs joghatsga, b) a hatsgnak nincs hatskre vagy nem illetkes, s a krelem tttelnek nincs helye, c) a krelem nyilvnvalan lehetetlen clra irnyul, d) jogszably a krelem elterjesztsre hatridt vagy hatrnapot llapt meg, s a krelem id eltti vagy

    elksett, e) a hatsg a krelmet rdemben mr elbrlta, s vltozatlan tnylls s jogi szablyozs mellett

    ugyanazon jog rvnyestsre irnyul jabb krelmet nyjtottak be, s jrafelvtelnek nincs helye, feltve, hogy a krelem rdemi vizsglat nlkli elutastst jogszably nem zrja ki,

    f) a krelem nyilvnvalan nem az elterjesztsre jogosulttl szrmazik, vagy g) a krelem tartalmbl megllapthat, hogy az gy nem hatsgi gy.

    Az eljrs megszntetse 31. (1) A hatsg az eljrst megsznteti, ha161 a) a 30. alapjn a krelem rdemi vizsglat nlkli elutastsnak lett volna helye, az elutastsi ok

    azonban az eljrs megindtst kveten jutott a hatsg tudomsra, b) az gy trgyt kpez vagyontrgy megsemmislt vagy olyan mrtkben krosodott, hogy az eljrs

    okafogyott vlt, c)162 az eljrs krelemre indult s az gyfl krelmt visszavonta, kivve ha az eljrs hivatalbl is

    megindthat, s a hatsg az eljrst hivatalbl folytatja, vagy ha az eljrsban tbb krelmez vesz rszt, s nem mindegyikk vonta vissza krelmt,

    d)163 az gyfl halla vagy a jogi szemly, illetve a jogi szemlyisggel nem rendelkez szervezet megsznse kvetkeztben az eljrs okafogyott vlt, s eljrsbeli jogutdls sem kvetkezett be,

    e)164 az eljrs folytatsra okot ad krlmny mr nem ll fenn, f)165 az gyfl a krelmre indult eljrsban a kpvisel visszautastsa esetn a hatsg felhvsa ellenre

    nem gondoskodik a kpviselet-elltsra alkalmas szemly meghatalmazsrl vagy nem jr el szemlyesen, kivve, ha az eljrs hivatalbl is megindthat, s a hatsg az eljrst hivatalbl folytatja, vagy ha az eljrsban tbb krelmez vesz rszt, s k szemlyesen jrnak el vagy kpviseljket a hatsg nem utastotta vissza,

    g) jogszablyvltozs miatt az gy elbrlsa a tovbbiakban mr nem hatsgi hatskrbe tartozik, h)166 a hatsgi eljrsrt illetket vagy igazgatsi szolgltatsi djat (a tovbbiakban: dj) kell fizetni s az

    gyfl a fizetsi ktelezettsgnek a hatsg erre irnyul felhvsa ellenre az erre tztt hatrid alatt nem tesz eleget s kltsgmentessgben sem rszesl,

    i)167 hivatalbli eljrsban a tnylls a hatrozat meghozatalhoz szksges mrtkben nem volt tisztzhat, s tovbbi eljrsi cselekmnytl sem vrhat eredmny,

    j)168 a hivatalbli eljrs jogsrtst nem trt fel. (2)169 A hatsg az eljrst megszntetheti, ha az gyfl a krelmre indult eljrsban a hinyptlsra val

    felhvsnak nem tett eleget, s az erre megllaptott hatrid meghosszabbtst sem krte, illetve nyilatkozatttelnek elmaradsa megakadlyozta a tnylls tisztzst.

    (3)170 Ha az gyfl az eljrst megindt krelmt a hatrozat jogerre emelkedst megelzen az (1) bekezds c) pontja szerint visszavonja, a hatsg a hatrozatt visszavonja.

    (4)171

    Az eljrs felfggesztse 32. (1)172 Ha az gy rdemi eldntse olyan krds elzetes elbrlstl fgg, amelyben az eljrs ms

    szerv hatskrbe tartozik, vagy ugyanannak a hatsgnak az adott ggyel szorosan sszefgg ms hatsgi dntse nlkl megalapozottan nem dnthet el, a hatsg az eljrst felfggeszti. Amennyiben a ms szerv eltti eljrs megindtsra az gyfl jogosult, erre t megfelel hatrid kitzse mellett fel kell hvni. Ha az gyfl a felhvsnak nem tesz eleget, a hatsg az eljrst megsznteti, vagy a rendelkezsre ll adatok alapjn dnt.

    (2)173 Ha a kzigazgatsi gyekben eljr brsg a hatsgot j eljrsra ktelezi s ezzel a brsgi dntssel szemben perjtsi vagy fellvizsglati krelmet terjesztettek el, a hatsg az eljrst felfggeszti.

    (3) Ha az (1) bekezds alkalmazsnak nincs helye, az eljrs felfggesztst indokolt esetben egy alkalommal az gyfl is krheti. Az eljrs az gyfl krelmre akkor fggeszthet fel, ha174

  • a) azt jogszably nem zrja ki, s b) nincs ellenrdek gyfl vagy az ellenrdek gyfl az eljrs felfggesztshez hozzjrul, vagy az

    ellenrdek gyfl rdekt az nem rinti. (4) Jogszably az eljrsnak az gyfl krelmre trtn felfggesztst a (3) bekezds rendelkezsein

    kvl egyb felttelhez is ktheti. (5) Ha a jogutd kilte vits, ennek eldntsig a hatsg a folyamatban lev eljrst a krelmez gyfl

    kiesse esetn felfggeszti, egyb esetekben felfggesztheti. (6)175 Hatsgi kzvett kirendelse esetn a hatsg az gyfelek szmra s a hatsgi kzvetts

    vrhat idtartamra tekintettel egy alkalommal legfeljebb hat hnapra elrendelheti az eljrs felfggesztst.

    (7)176 Ha a hatsg az eljrst a (3) bekezds alapjn fggesztette fel, s az gyfl az eljrs folytatst hat hnapon bell nem kri, a hatsg a csak krelemre folytathat eljrs megszntetsrl dnt.

    (8)177 Az eljrs felfggesztsekor minden hatrid megszakad, s az eljrs felfggesztsnek megszntetsekor az gyintzsi hatrid kivtelvel jra kezddik. A felfggeszts idtartama alatt megtett valamennyi eljrsi cselekmny hatlytalan, kivve azokat, amelyek a felfggesztsi ok megszntetsre irnyulnak.

    (9) A hatsg az eljrs felfggesztse esetn is dnthet gy, hogy a folyamatban lv eljrsi cselekmnyeket s az azok teljestsre megllaptott hatridket az eljrs felfggesztse nem rinti.

    gyintzsi hatrid 33. 178 (1)179 A hatrozatot, az eljrst megszntet vgzst, valamint a msodfok dntst hoz

    hatsgnak az els fok dntst megsemmist s j eljrsra utast vgzst az (5) bekezdsben meghatrozott idponttl szmtott harminc napon bell kell meghozni s gondoskodni a dnts kzlsrl. Ennl rvidebb hatridt brmely jogszably, hosszabbat pedig trvny vagy kormnyrendelet llapthat meg. Ha e trvny valamely eljrsi cselekmny teljestsnek vagy vgzs meghozatalnak hatridejrl nem rendelkezik, a hatsg haladktalanul, de legksbb nyolc napon bell gondoskodik arrl, hogy az eljrsi cselekmnyt teljestse vagy a vgzst meghozza.

    (2)180 Kiskor gyfl rdekeinek veszlyeztetettsge esetben, tovbb ha letveszllyel vagy slyos krral fenyeget helyzet elhrtsa indokolja, vagy ha a hatsg ideiglenes biztostsi intzkedst rendelt el, vagy ha a kzbiztonsg rdekben egybknt szksges, az gyet soron kvl kell elintzni.

    (3) Ha jogszably ezt nem zrja ki, az gyintzsi hatridbe nem szmt be:181 a) a hatskri vagy illetkessgi vita egyeztetsnek, valamint az eljr hatsg kijellsnek idtartama, b) a jogseglyeljrs idtartama, tovbb a 36. (2) bekezdse alapjn adatnak a nyilvntartsbl trtn

    beszerzshez szksges id, c) a hinyptlsra, illetve a tnylls tisztzshoz szksges adatok kzlsre irnyul felhvstl az

    annak teljestsig terjed id, d) a szakhatsg eljrsnak idtartama, e) az eljrs felfggesztsnek idtartama, f) a 70. (1) bekezdsben szablyozott eljrs idtartama, g) a hatsg mkdst legalbb egy teljes napra ellehetetlent zemzavar vagy ms elhrthatatlan

    esemny idtartama, h) a krelem, a dnts s egyb irat fordtshoz szksges id, i)182 j) a szakrti vlemny elksztsnek idtartama, k) a hatsgi megkeress vagy a dnts postra adsnak napjtl annak kzbestsig terjed idtartam,

    valamint a hirdetmnyi, tovbb a kzbestsi meghatalmazott s a kzbestsi gygondnok tjn trtn kzls idtartama.

    (4)183 Ha a hatsg testleti szerv, a hatskrbe tartoz gyben az (1) bekezdsben meghatrozott hatridn bell, vagy ha ez nem lehetsges, a hatrid letelte utni els testleti lsen, legksbb azonban kt hnapon bell hatroz.

    (5)184 Az gyintzsi hatrid a krelemnek az eljrsra hatskrrel s illetkessggel rendelkez hatsghoz trtn megrkezst kvet napon, hivatalbli eljrs esetn az els eljrsi cselekmny elvgzsnek napjn kezddik. Ezt a szablyt kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor a magyar hatsg eljrsnak megindtshoz szksges krelmet nem magyar hatsgnl lehet benyjtani.

    (6)185 A fellebbezs elbrlsra jogosult hatsg s a felgyeleti szerv eljrsa esetn, valamint a megismtelt eljrsban az gyintzsi hatrid az gy sszes iratnak az eljrsra jogosult hatsghoz rkezst kvet napon kezddik. A hatsg a felgyeleti szerv erre irnyul felhvsra kteles az iratokat felterjeszteni.

  • (7)186 Az eljr hatsg vezetje - ha azt jogszably nem zrja ki - az gyintzsi hatridt annak letelte eltt kivtelesen indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc, a (2) bekezdsben meghatrozott esetekben legfeljebb tizent nappal meghosszabbthatja. A vgzsben a hatrid-hosszabbts indokait kifejezetten meg kell jellni.

    (8)187 A szakhatsg eljrsra irnyad gyintzsi hatrid tizent nap. Kivtelesen indokolt esetben - amennyiben azt jogszably nem zrja ki - a szakhatsg vezetje a szakhatsgi eljrsra irnyad hatridt annak letelte eltt egy alkalommal legfeljebb tizent nappal meghosszabbthatja, s errl az gyfelet s a megkeres hatsgot rtesti. A szakhatsgnak az gyintzsi hatrid meghosszabbtsrl szl vgzsben a hatrid-hosszabbts indokait kifejezetten meg kell jellnie.

    (9) A (7) s (8) bekezdsben meghatrozott hatridnl rvidebb hatridt brmely jogszably, hosszabbat pedig trvny vagy kormnyrendelet llapthat meg.

    33/A. 188 (1)189 Ha a hatsg a r irnyad gyintzsi hatridt az gyflnek s az eljrs egyb rsztvevjnek fel nem rhat okbl tllpi, kteles az gyfl ltal az eljrs lefolytatsrt megfizetett illetknek vagy djnak megfelel sszeget, ha pedig az gyintzs idtartama meghaladja az irnyad gyintzsi hatrid ktszerest, az gyfl ltal az eljrs lefolytatsrt megfizetett illetknek vagy djnak megfelel sszeg ktszerest az gyfl rszre visszafizetni.

    (2)190 A hatsg (1) bekezds szerinti fizetsi ktelezettsgt nem rinti, ha az gyfl az illetk vagy dj megfizetse all rszben vagy egszen menteslt; ilyen esetben a hatsg az sszeget az gyfl ltal meg nem fizetett rsz arnyban a kzponti kltsgvetsnek - az llamhztartsrt felels miniszter ltal kzztett szmlaszmra - fizeti meg. Ha az eljrs lefolytatsrt az eljrs megindtsra irnyul krelmet benyjt gyfl jogszably alapjn nem kteles illetk vagy dj fizetsre, gy a hatsg az illetkekrl szl trvny szerinti ltalnos ttel eljrsi illetknek megfelel sszeget, illetve ennek ktszerest fizeti meg a kzponti kltsgvetsnek.

    (3)191 Az (1), illetve a (2) bekezds szerinti sszeget a hatsg sajt kltsgvetse terhre a fizetsi ktelezettsget megllapt dnts jogerss vlstl szmtott nyolc napon bell fizeti vissza az gyfl szmra, illetve fizeti meg a kzponti kltsgvetsnek.

    (4)192 Ha a fellebbezs elbrlsra jogosult hatsg vagy a felgyeleti szerv megllaptja, hogy a hatsg indokolatlanul hosszabbtotta meg az gyintzsi hatridt, vagy az (1) bekezdsben foglalt felttelek teljeslse ellenre fizetsi ktelezettsgt nem teljestette, a hatsgot az (1), illetve a (2) bekezdsben meghatrozott sszeg visszafizetsre, illetve megfizetsre ktelezi, s errl a krelmez gyfelet rtesti.

    33/B. 193 (1) A hatsg egyttes eldnts cljbl elrendelheti az eltte folyamatban lv olyan eljrsok egyestst, amelyek trgya egymssal sszefgg. A hatsg a dntseit egybefoglalhatja.

    (2)194 (3)195 Az eljrsok egyestse esetn a hatsg a legkorbban indult gy gyintzsi hatridejn bell jr

    el.

    Krelem

    34. (1)196 Ha jogszably eltren nem rendelkezik, a krelmet a hatsghoz rsban vagy szban lehet elterjeszteni. Trvny a krelem szemlyes elterjesztst akkor rhatja el, ha szemlyes megjelens hinyban az gy eldntshez szksges tny, informci vagy adat nem szerezhet meg.

    (2)197 letveszllyel vagy slyos krral fenyeget helyzet sorn az azonnali intzkedst ignyl gyben a krelmet telefonon is el lehet terjeszteni.

    (3)198 Jogszably elrhatja, hogy az gyfl a krelmt az e clra rendszerestett formanyomtatvnyon vagy elektronikus kapcsolattarts esetn on-line felleten vagy valamely szoftver hasznlatval elektronikus rlapon nyjtsa be. Ha trvny az elektronikus kapcsolattartst ktelezv teszi, s a krelmet on-line felleten vagy valamely szoftver hasznlatval elektronikus rlapon kell benyjtani, az elektronikus rlap kitlthet s letlthet, valamint a szoftver letlthet vltozatt a hatsg az elektronikus tjkoztats szablyai szerint kzzteszi.

    (4)199 Az gyfl az eljrs megindtsra irnyul krelmt a hatrozat vagy az eljrst megszntet vgzs jogerre emelkedsig visszavonhatja.

    (5)200 Az eljrs megindtsra irnyul krelemre vonatkoz szablyokat kell megfelelen alkalmazni az gyfl ltal benyjtott ms krelemre is azzal, hogy az a trgyban hozott dnts jogerre emelkedsig vonhat vissza.

    35. 201 (1) Ha jogszably tovbbi kvetelmnyt nem llapt meg, a krelem tartalmazza az gyflnek s kpviseljnek a nevt, lakcmt vagy szkhelyt, az gyflnek a hatsg dntsre val kifejezett krelmt, tovbb meg lehet adni az elektronikus levlcmet, a telefax szmt vagy a telefonos elrhetsget.

    (2) Ha jogszably elrja, a krelemben az gyfl azonosthatsga rdekben fel kell tntetni az gyflnek az gy jellege szerinti s az eljr hatsg ltal trvny alapjn kezelhet azonostjt.

  • 36. 202 (1) A krelemhez csatolni kell a jogszablyban elrt mellkleteket. Mellkletknt nem lehet az gyfltl szakhatsgi llsfoglals vagy elzetes szakhatsgi hozzjruls csatolst krni.

    (2)203 Az gyfl azonostshoz szksges adatok kivtelvel az gyfltl nem krhet olyan adat igazolsa, amely nyilvnos, vagy amelyet valamely hatsg, brsg vagy a Magyar Orszgos Kzjegyzi Kamara jogszabllyal rendszerestett nyilvntartsnak tartalmaznia kell. Az adatszolgltats irnti krelmet nyolc nap alatt kell teljesteni.

    (3) Klnleges adatok esetn az gyfl krheti, hogy az adattal rendelkez szerv az adatot az ltala megjellt hatsgnak tovbbtsa. A krelem alapjn a hatsg a (2) bekezds szerint jr el.

    (4) Az gyfl a (2) bekezds szerinti adatszolgltatsrt fizetend djat az eljr hatsgnl kteles megfizetni. A dj a megkeresett hatsg bevtele. Az eljr hatsg a brsg vagy a Magyar Orszgos Kzjegyzi Kamara adatkzlsvel felmerl illetkrl vagy djrl s a befizets mdjrl az gyfelet tjkoztatja.

    37. 204 (1) A krelmet tartalma szerint kell elbrlni akkor is, ha az nem egyezik az gyfl ltal hasznlt elnevezssel.

    (2) Az eljr hatsg a krelem megrkezst kveten haladktalanul ellenrzi, hogy a) a hatsgnak van-e joghatsga, hatskre s illetkessge az gy elbrlsra, b) ideiglenes intzkeds vagy ideiglenes biztostsi intzkeds alkalmazsnak van-e helye, c) a krelem megfelel-e a 35. -ban, tovbb a 36. (1) bekezdsben foglalt kvetelmnyeknek. (3)205 Ha a krelem nem felel meg a 35. -ban, tovbb a 36. (1) bekezdsben foglalt

    kvetelmnyeknek, az eljr hatsg a krelem berkezstl szmtott nyolc napon bell - megfelel hatrid megjellse s a mulaszts jogkvetkezmnyeire trtn figyelmeztets mellett - hinyptlsra hvja fel az gyfelet. Nem bocsthat ki hinyptlsi felhvs olyan adat igazolsra vagy mellklet csatolsra, amelyet a 36. (2) bekezdse alapjn a hatsgnak kell beszereznie, tovbb akkor sem, ha az gyfl a tartalmilag hinytalan krelmet azrt nem formanyomtatvnyon vagy elektronikus rlapon nyjtja be, mert a formanyomtatvny kitlthet s letlthet vltozatt a hatsg az elektronikus tjkoztats szablyai szerint nem tette kzz.

    (4)206 Trvny vagy kormnyrendelet a hinyptlsi felhvs kibocstsra nyolc napnl hosszabb hatridt is megllapthat.

    (5) Hinyptlsi felhvs az eljrs sorn akkor is kibocsthat, ha a krelem megfelelt a 35. -ban, tovbb a 36. (1) bekezdsben foglalt kvetelmnyeknek, de a tnylls tisztzsa sorn felmerlt j adatra tekintettel az szksges.

    38. (1)207 A termszetes szemly gyfl az elsfok eljrs megindtsra irnyul krelmt az eljrsra hatskrrel rendelkez illetkes hatsgnl, a Kormny ltal rendeletben meghatrozott gyekben az integrlt gyflszolglaton (a tovbbiakban: kormnyablak), vagy ha jogszably azt nem zrja ki, lakcme vagy munkahelye szerinti szkhely, azonos hatskr hatsgnl, ennek hinyban pedig a lakcme vagy munkahelye szerint illetkes jegyznl is elterjesztheti, aki azt tovbbtja a hatskrrel rendelkez illetkes hatsghoz.

    (2)208 Jogszably az (1) bekezdstl eltren is kijellheti azt a hatsgot vagy szervet, amelyikhez a krelem elterjeszthet.

    (3)209 Ha az gyfl az (1) vagy a (2) bekezds alapjn nem az eljrsra hatskrrel rendelkez illetkes hatsgnl vagy szervnl nyjtotta be krelmt, az eljr hatsg a 29. (9) bekezdsnek megfelelen rtesti az gyfelet az eljrs megindtsrl.

    38/A. 210 (1)211 Trvny vagy kormnyrendelet rendelkezse esetn az ott megjellt hatsgnl (a tovbbiakban: kzremkd hatsg) is benyjthat a krelem vagy egyttesen valamely jog gyakorlshoz szksges tbb krelem. A kormnyablak e rendelkezs alkalmazsban kzremkd hatsgnak minsl.

    (2)212 A kzremkd hatsg a krelmet, illetve krelmeket t napon bell tovbbtja a dnts meghozatalra hatskrrel s illetkessggel rendelkez hatsghoz. Jogszably a krelem, illetve a krelmek tovbbtsra rvidebb hatridt is meghatrozhat. A konzuli tisztvisel eljrsban a krelmet haladktalanul, de legksbb az els diplomciai futrpostval kell tovbbtani. Az gyintzsi hatrid a krelemnek, illetve krelmeknek a hatskrrel s illetkessggel rendelkez hatsghoz trtn megrkezst kvet napon kezddik.

    (3) Ha trvny vagy kormnyrendelet eltren nem rendelkezik, a)213 az gyfl az illetket s a djat a kzremkd hatsgnl is megfizetheti,

    b)214 a kzremkd hatsg a krelmet a 37. (2) bekezdsnek megfelelen megvizsglja, s az gyfelet hinyptlsra szltja fel, ez azonban a hatskrrel s illetkessggel rendelkez hatsg hinyptlsra val felhvsi jogt nem rinti,

    c)215 a kzremkd hatsg jogosult a krelmet rdemi vizsglat nlkl elutastani a 30. a), c), d), f) s g) pontjban foglalt esetekben,

    d) a kzremkd hatsg jogosult az eljrst a 31. (1) bekezds h) pontban foglalt esetben megszntetni.

  • (4) Trvny vagy kormnyrendelet a kzremkd hatsg szmra egyb eljrsi feladatokat is meghatrozhat.

    38/B. 216 (1)217 Ha a kzremkd hatsg a 38/A. (3) bekezds b) pontja alapjn az gyfelet hinyptlsra hvta fel, s a hinyptls hatrideje mg nem telt el, a hatskrrel s illetkessggel rendelkez hatsg a hinyptls hatridejnek meghosszabbtsa mellett a hinyptlsi felhvst kiegsztheti.

    (2)218 38/C. 219 (1) Trvny vagy kormnyrendelet rendelkezse alapjn az erre feljogostott tanst

    szervezet kzremkdhet a tnylls tisztzsban. A tanst szervezet ltal kibocstott tanstvnyt a hatsg kteles elfogadni a tnyek igazolsra, a tanstott tnyek tekintetben a hatsg tovbbi eljrsi cselekmnyeket nem vgez.

    (2) Ha trvny vagy kormnyrendelet lehetv teszi, az erre feljogostott tanst szervezet ltal kibocstott tanstvny alapjn az abban tanstott tnyeken alapul jogok kzvetlenl gyakorolhatk. A trvnynek vagy kormnyrendeletnek meg kell hatroznia a tanst szervezet felelssgre vonatkoz szablyokat a tanstvny alapjn tanstott tnyek fennllsra vonatkozan.

    Jegyzknyv, egyszerstett jegyzknyv s hivatalos feljegyzs220 39. 221 (1) A hatsg jegyzknyvet kszt a) a lefoglalsrl, b) a szemle lefolytatsrl, ha a hatsg hatsgi tant alkalmaz, c) a trgyalsrl, d) a kzmeghallgatsrl, e) a biztostsi intzkeds elvgzsrl, ha a hatsg hatsgi tant alkalmaz, f) a jogszablyban meghatrozott eljrsi cselekmnyrl. (2) Ha az gyfl vagy az eljrsi cselekmnyben rintett szemly kri vagy a hatsg az eljrs rdekben

    egybknt szksgesnek tartja, a hatsg jegyzknyvet kszt a) a szbeli krelemrl, b) az gyfl, a tan, a szakrt meghallgatsrl, c) a szemle lefolytatsrl, ha a hatsg nem alkalmaz hatsgi tant, d) minden ms bizonytsi cselekmnyrl. (3) A jegyzknyv tartalmazza a) a hatsg megnevezst, az gyintz nevt, az gy trgyt s az gyiratszmot, b) az eljrsi cselekmnyben rintett szemly nevt s lakcmt, eljrsjogi helyzett s - ha azt a hatsg

    tudomsra hozta - egyb elrsi lehetsgt, c) az alkalmazott hatsgi tan nevt, d) az eljrsi cselekmnyben rintett szemly jogaira s ktelessgeire val figyelmeztets megtrtntt, e) az gyre vonatkoz lnyeges nyilatkozatokat s megllaptsokat, az (1) s (2) bekezdsben felsorolt

    eljrsi cselekmnyek sorn tapasztalt, az gy eldntse szempontjbl lnyeges krlmnyeket s megllaptsokat, idertve a hatsgi tan szrevteleit is,

    f) a jegyzknyv ksztsnek helyt s idpontjt, valamint g) az eljrsi cselekmnyben rintett szemly, az eljrsi kpessggel nem rendelkez szemly

    kpviselje, a hatsgi tan, az eljr gyintz s a jegyzknyvvezet oldalanknti alrst. (4) Az eljrsi cselekmnyben rintett szemly indokolt krelmre nyilatkozatt, vallomst, szakrti

    vlemnyt vagy azok egyes rszt a jegyzknyv sz szerint tartalmazza. (5) A hangfelvtelre, valamint a kp- s hangfelvtelre a jegyzknyvre vonatkoz szablyokat azzal kell

    alkalmazni, hogy azok a (3) bekezds a)-f) pontjban felsoroltakat tartalmazzk. A hangfelvtelt, valamint a kp- s hangfelvtelt hordoz eszkzt az iratokhoz kell csatolni, vagy arrl az eljrs befejezsig a (3) bekezdsnek megfelel tartalm jegyzknyvet kell kszteni.

    (6) A hatsg a kltsgtakarkossg s a hatkonysg kvetelmnynek megfelelen vlasztja ki a jegyzknyv ksztsnek formjt. Az gyfl vagy az eljrs egyb rsztvevje az ezzel jr kltsgek megtrtse mellett krheti az ltala megjellt jegyzknyvezsi forma alkalmazst.

    (7) A hatsg egyszerstett jegyzknyvet kszt, ha jegyzknyv - az gyfl vagy az eljrsi cselekmnyben rintett szemly erre irnyul krelme vagy a jegyzknyvksztst indokoltt tv krlmnyek hinyban - nem kszl. Az egyszerstett jegyzknyv tartalmazza felvtelnek helyt s idpontjt, az gy trgyt s az gyiratszmot, az eljrsi cselekmnyben rintett nevt s eljrsjogi helyzett, a jogokra s ktelezettsgekre val figyelmeztets megtrtntt, az eljrsi cselekmny megnevezst s rvid sszefoglalst, az eljr gyintz nevt s alrst, valamint az eljrsi

  • cselekmnyben rintett szemly alrst. A szbeli krelemrl kszlt egyszerstett jegyzknyv ezenkvl tartalmazza az gyfl nevt s lakcmt vagy szkhelyt, valamint a krelem tartalmt.

    (8) A tbb hatsg rszvtelvel vgzett eljrsi cselekmnyrl kzs jegyzknyv vagy kzs egyszerstett jegyzknyv kszthet, amely egyttesen tartalmazza az egyes eljr hatsgok megnevezst, a kpviseletkben eljr valamennyi gyintz nevt s alrst, valamint az eljr hatsgoknl folyamatban lv gyek gyiratszmait.

    (9) A hatsg az gy megtlse szempontjbl fontos vagy egybknt az gy termszetre tekintettel lnyeges minden egyb eljrsi cselekmnyrl hivatalos feljegyzst vehet fel, vagy az eljrsi cselekmnyt az iratra trtn rvezetssel rgztheti. A hivatalos feljegyzs az eljrsi cselekmny rvid sszefoglalst, a kszts dtumt, valamint a feljegyzst kszt nevt s alrst tartalmazza.

    (10)222 A hivatalos feljegyzs szmtgpes programmal, automatikusan is elkszthet, ebben az esetben a feljegyzst kszt alrsa helyett a hatsg gpi alrsa is alkalmazhat.

    (11)223 Hivatalos feljegyzs ksztse alkalmazhat az rsbelinek nem minsl elektronikus kapcsolattarts sorn kzlt informcik rsba foglalsra.

    Adatok zrt kezelse224

    39/A. 225 (1)226 Erre irnyul indokolt krelem esetn a hatsg elrendeli a tan, a tolmcs, a szemletrgy birtokosa s a hivatalbli eljrst kezdemnyez szemly termszetes szemlyazonost adatainak s lakcmnek zrt kezelst, ha az adatok zrt kezelse irnti krelmet elterjeszt valsznsti, hogy t az eljrsban val kzremkdse miatt slyosan htrnyos kvetkezmny rheti. A vgzst kizrlag a krelmet elterjesztvel kell kzlni.

    (1a)227 A hatsg a cselekvkptelen vagy korltozottan cselekvkpes gyfl, tan, illetve a szemletrgy birtokosa vdelme rdekben erre irnyul krelem nlkl is dnthet a cselekvkptelen vagy korltozottan cselekvkpes szemly adatainak zrt kezelsrl. A vgzst a cselekvkptelen vagy korltozottan cselekvkpes szemly kpviseljvel is kzlni kell.

    (2) A szakrt az (1) bekezdsben foglaltak szerint az igazsggyi szakrti nvjegyzk nyilvnos adatain kvli termszetes szemlyazonost adatai s lakcme zrt kezelst krheti.

    (3) A termszetes szemlyazonost adatokat s a lakcmet a hatsg az gy iratai kztt elklntve, zrtan kezeli. A hatsg biztostja, hogy a zrtan kezelt adatok az eljrsi cselekmnyek sorn ne vljanak megismerhetv.

    (4) A zrtan kezelt adatok megismersre csak az gyintz, a jegyzknyvvezet s a ler, a hatsg vezetje, a felgyeleti szerv, valamint a fellebbezs elbrlsra jogosult hatsg erre felhatalmazott gyintzje s vezetje, az illetkes gysz s a brsgi fellvizsglat sorn eljr br jogosult.

    (5) Az iratbetekintsi jog biztostsa rdekben a hatsg - a jogszablyban meghatrozott tartalmi s formai kvetelmnyeknek egyebekben megfelel - kivonatot kszt az eljrs sorn keletkezett iratrl akknt, hogy abbl az (1) bekezdsben meghatrozott szemly kiltre vonatkozan kvetkeztets ne legyen levonhat.

    Elveszett, megsemmislt iratok ptlsa228

    39/B. 229 A hatsg intzkedik az gy elveszett vagy megsemmislt iratnak ptlsa irnt, ennek rdekben az eljrsban rszt vett szemlyeket meghallgathatja, illetve kiadmnyokat, iratmsolatokat szerezhet be. Az gy iratainak ptlsa mellzhet, ha az elveszett vagy megsemmislt irat alapjn hozott dnts jogers s vgrehajthat, ebben az esetben csak a dnts hiteles kiadmnyt kell beszerezni.

    Kpviselet

    40. (1)230 Ha trvny nem rja el az gyfl szemlyes eljrst, helyette trvnyes kpviselje vagy az ltala vagy trvnyes kpviselje ltal meghatalmazott szemly, tovbb az gyfl s kpviselje egytt is eljrhat. Az ellenrdek gyfelek kpviselett nem lthatja el ugyanaz a szemly.

    (2)231 Ha az gyfl nem szemlyesen jr el, a hatsg az eljr szemly kpviseleti jogosultsgt megvizsglja. A meghatalmazott a kpviseleti jogosultsgt a 40/A. -ban meghatrozott mdon kteles igazolni.

    (3)232 (4)233 A hatsg visszautastja a meghatalmazott eljrst, ha az nem alkalmas az gyben a kpviselet

    elltsra, vagy ha kpviseleti jogosultsgt az erre irnyul hinyptlsi felhvs ellenre sem igazolja. A

  • meghatalmazott visszautastsa esetn a hatsg felhvja az gyfelet, hogy jrjon el szemlyesen, vagy gondoskodjk a kpviselet elltsra alkalmas kpviselrl.

    (5)234 A termszetes szemly gyfl rszre, ha ismeretlen helyen tartzkodik vagy nem tud az gyben eljrni s nincs trvnyes kpviselje vagy meghatalmazottja, az eljr hatsg az erre vonatkoz iratok csatolsval a gymhatsgnl gygondnok ktelez kirendelst kezdemnyezi vagy ha trvny vagy kormnyrendelet lehetv teszi - az gygondnok kirendelsre vonatkoz rszletes szablyok meghatrozsval - maga gondoskodik az gygondnok kirendelsrl.

    (6) Jogszably a kpviselet egyb mdjt is meghatrozhatja, s a kpviseleti jogosultsg igazolst meghatrozott formhoz ktheti.

    (7)235 Ha az gyflnek kpviselje van, az iratokat a hatsg a kpvisel rszre kldi meg; a szemlyes megjelensre szl idzs kzbestse azonban a megidzett rszre trtnik, kpviseljnek egyidej rtestsvel. Az eljrsi kpessggel rendelkez gyfl krheti, hogy a hatsg akkor is a szmra kzbestse az iratokat, ha az gyben kpviselje van.

    (8)236 A hatsg hatrid tzsvel nyilatkozatttelre hvja fel az gyfelet, ha az eljrs sorn az gyfl s a meghatalmazott vagy a meghatalmazottak nyilatkozata eltr egymstl, vagy egyb eljrsi cselekmnyeik ellenttesek. Ha az gyfl hatridben nem nyilatkozik, a hatsg gy tekinti, mintha magnak az gyflnek a nyilatkozatai s eljrsi cselekmnyei lennnek eltrek.

    40/A. 237 (1) A meghatalmazst rsba kell foglalni vagy jegyzknyvbe kell mondani. rsbeli meghatalmazs esetben a meghatalmazott kteles eredeti meghatalmazst vagy annak hitelestett msolatt az els kapcsolatfelvtel alkalmval az iratokhoz csatolni.

    (2) Az rsbeli meghatalmazst kzokiratba vagy teljes bizonyt erej magnokiratba kell foglalni. Az gyvdnek adott meghatalmazshoz, ha azt az gyfl sajt kezleg rta al, tank alkalmazsa nem szksges; az gyvdi meghatalmazsra egyebekben az erre vonatkoz kln jogszablyok irnyadk.

    (3) A klfldn killtott meghatalmazst kzokiratba vagy hitelestett magnokiratba kell foglalni, s fellhitelestssel kell elltni.

    (4) A meghatalmazs a teljes hatsgi eljrsra vagy egyes eljrsi cselekmnyekre szlhat. (5) A teljes hatsgi eljrsra szl meghatalmazs kiterjed az eljrssal kapcsolatos minden nyilatkozatra

    s cselekmnyre, idertve a biztostsi intzkedst s a vgrehajtsi eljrst. (6) A meghatalmazs korltozsa csak annyiban hatlyos, amennyiben az magbl a meghatalmazsbl

    kitnik. (7) A meghatalmazsnak visszavons, felmonds vagy az gyfl halla folytn val megsznse a

    hatsggal szemben a hatsgnak val bejelentstl, a tbbi gyfllel szemben pedig a vele val kzlstl hatlyos.

    Hatsgi kzvett

    41. (1)238 A hatsg s az gyfl, valamint az ellenrdek gyfelek kztti vita rendezse rdekben a hatsg hatsgi kzvettt vehet ignybe.

    (2) Nem lehet hatsgi kzvett: a) az gyfl, az eljrsban gyflknt rszt vev szervezet tulajdonosa, tisztsgviselje, alkalmazottja,

    illetve az gyfllel munkavgzsre irnyul szerzdses kapcsolatban ll szemly, b) a hatsggal vagy a hatsg felgyeleti szervvel kzszolglati vagy ms, munkavgzsre irnyul

    jogviszonyban ll szemly, c) az, aki szemlyben vagy hozztartozja rvn rintett az gyben, d) akitl ms okbl nem vrhat elfogulatlan kzremkds. (3) A hatsgi kzvett a) gondoskodik arrl, hogy az rintettek hiteles, szakszer s kzrthet tjkoztatst kapjanak mind az

    eljrs cljrl, mind az annak megvalsulsa kapcsn vrhat kvetkezmnyekrl, illetve az esetleges kedveztlen vltozsok (hatsok) megelzsre vagy mrsklsre irnyul intzkedsekrl,

    b) tjkoztatja az gyfeleket az gyben irnyad jogszablyok rendelkezseirl, az anyagi jogi s eljrsjogi jogszablyokban meghatrozott jogaikrl,

    c) kzvett a hatsg s az gyfelek, illetve az ellenrdek gyfelek kztt annak rdekben, hogy az eljrs cljnak elrshez klcsnsen elfogadhat megoldsi mdot talljanak,

    d) sszegyjti s rendszerezett formban a hatsg rendelkezsre bocstja az gyfelektl berkezett, az eljrs trgyra vonatkoz szrevteleket.

    (4)239 A hatsg - ha trvny azt nem zrja ki vagy nem korltozza - lehetv teszi a hatsgi kzvett szmra eljrsi feladatainak elltshoz szksges mrtkben az iratokba val betekintst, tovbb megad szmra minden olyan segtsget, amely szksges a tevkenysgnek elltshoz.

  • (5) A hatsgi kzvett kteles megrizni a tevkenysge sorn tudomsra jutott vdett adatot, s kteles gondoskodni a szemlyes adatok vdelmrl.

    (6) Ha a hatsgi kzvett a neki felrhat okbl nem teljesti feladatt, eljrsi brsggal sjthat, s a felmerlt kltsgek viselsre ktelezhet.

    (7) A hatsgi kzvettt munkjrt dj illeti meg, s a kltsgvisels szablyai szerint ignyt tarthat kltsgeinek megtrtsre.

    (8)240 A fvrosi s megyei kormnyhivatal hatsgi kzvettkrl vezetett nyilvntartsa tartalmazza a hatsgi kzvett termszetes szemlyazonost adatait, kpestst, az elrhetsghez szksges adatokat, valamint azt a tevkenysgi krt, amelyben hatsgi kzvettknt eljrhat.

    (9)241 A (8) bekezds szerinti nyilvntartsnak a hatsgi kzvett nevre, elrhetsgre, kpestsre, valamint tevkenysgi krre vonatkoz adatai nyilvnosak.

    Kizrs

    42. 242 (1)243 Az gy elintzsben nem vehet rszt az a szemly, akinek jogt vagy jogos rdekt az gy kzvetlenl rinti, tovbb az, aki az gyben tanvallomst tett, hatsgi kzvettknt, az gyfl kpviseljeknt, hatsgi tanknt vagy szakrtknt jrt el, valamint a szemletrgy birtokosa.

    (2)244 Az gy msodfok elintzsben nem vehet rszt az, aki az gy elintzsben els fokon rszt vett. (3) Az gy elintzsben nem vehet rszt az a szemly, akitl nem vrhat el az gy trgyilagos

    megtlse. (4) Az gy elintzsben nem vehet rszt az a hatsg, amelynek jogt vagy jogos rdekt az gy

    kzvetlenl rinti. A hatsg nem vlik kizrtt amiatt, mert a hatrozatban megllaptott fizetsi ktelezettsg teljestse az ltala megjellt szmlra trtnik.

    (5)245 A jegyz mint hatsg nem vehet rszt annak a hatsgi gynek az elintzsben, amelyben az illetkessgi terletnek az nkormnyzata, az nkormnyzat szerve vagy a polgrmester ellenrdek gyfl, illetve a hatrozattal az illetkessgi terletnek az nkormnyzata, az nkormnyzat szerve vagy a polgrmester jogosultt vagy ktelezett vlhat, vagy az eljrs trgyval sszefgg ktelezettsget vllal.

    (6) Az gy elintzsben nem vehet rszt az a hatsg, amelyik hatsg vezetjvel szemben kizrsi ok merl fel.

    43. 246 (1)247 Az gyintz a hatsg vezetjnek haladktalanul, de legksbb az ok felmerlstl szmtott t napon bell kteles bejelenteni, ha vele szemben kizrsi ok ll fenn. A kizrsi okot a kizrsi okrl val tudomsszerzstl szmtott nyolc napon bell az gyfl is bejelentheti. Ha az gyfl nyilvnvalan alaptalanul tesz kizrsra irnyul bejelentst, vagy ugyanabban az eljrsban ugyanazon gyintz ellen ismtelten alaptalan bejelentst tesz, t a kizrst megtagad vgzsben eljrsi brsggal lehet sjtani.

    (2)248 A kizrs trgyban a hatsg vezetje dnt, szksg esetn ms gyintzt jell ki, tovbb arrl is dnt, hogy meg kell-e ismtelni azokat az eljrsi cselekmnyeket, amelyekben a kizrt gyintz jrt el. A kizrs trgyban hozott vgzst az gyfllel kzlni kell.

    (2a)249 A hatsg vezetje a kizrsrl az eljrs megindtsrl val rtestst megelzen vgzs kibocstsa nlkl dnt.

    (3) Ha a hatsgnl nincs msik, megfelel szakkpzettsggel rendelkez gyintz, a felgyeleti szerv vezetje msik azonos hatskr hatsgot jell ki.

    (4) Ha a kizrsi ok a hatskr gyakorljval vagy a hatsggal szemben merl fel, a kizrsi okot a felgyeleti szerv vezetjnek kell bejelenteni.

    (5) Ha a kizrsi ok a hatskr gyakorljval vagy a hatsggal szemben merl fel, az gyben - jogszably eltr rendelkezse hinyban - a felgyeleti szerv vezetje ltal kijellt msik azonos hatskr hatsg jr el.

    (6)250 Ha nincs kijellhet msik, azonos hatskr hatsg, az a hatsg jr el, amelyikkel szemben kizrsi ok ll fenn. Ebben az esetben a hatsg az gyfelet haladktalanul, de legksbb a kizrsi ok felmerlstl szmtott nyolc napon bell rtesti a kizrs fennllsrl, s tjkoztatja az irnyad eljrsi rendrl.

    (6a)251 A (6) bekezds szerinti esetben a hatsg hatrozatt s nll jogorvoslattal megtmadhat vgzst a felgyeleti szerv vezetjvel is kzli.

    (7) A hatsgi gyben eljr testlet tagjval s vezetjvel, tovbb az eljr hatsg kiadmnyozsi jogkrrel rendelkez vezetjvel szemben megfelelen alkalmazni kell a kizrs szablyait azzal, hogy ha a hatsgnl nincs msik kiadmnyozsi jogkrrel rendelkez vagy azzal felruhzhat szemly, a hatskr gyakorlja jr el.

    (8) nkormnyzati hatsgi gyben a kizrsra vonatkoz dntsre a kln trvnyben meghatrozott, szemlyes rintettsggel kapcsolatos eljrs az irnyad.

  • A szakhatsg kzremkdse

    44. 252 (1) Trvny vagy kormnyrendelet az gyben rdemi dntsre jogosult hatsg szmra elrhatja, hogy az ott meghatrozott szakkrdsben ms hatsg (a tovbbiakban: szakhatsg) ktelez llsfoglalst kell beszereznie. A szakhatsg olyan szakkrdsben ad ki llsfoglalst, amelynek megtlse hatsgi gyknt a hatskrbe tartozik, ennek hinyban trvny vagy kormnyrendelet annak vizsglatt szakhatsgi gyknt a hatskrbe utalja.

    (1a)253 Trvnyben vagy kormnyrendeletben meghatrozott gyekben s szempontok alapjn a hatsg mrlegeli a szakhatsg megkeresst s maga dnt a szakkrdsben. Trvnyben vagy kormnyrendeletben meghatrozott gyekben s szempontok alapjn a hatsg mellzi a szakhatsg megkeresst. Ha a hatsg maga dnt a szakkrdsben, ehhez szakrtt nem rendelhet ki, s az adott szakkrdsre vonatkoz szakhatsgi eljrsrt illetk s dj nem krhet. Ha mrlegels esetn a hatsg gy dnt, hogy megkeresi a szakhatsgot, a szakhatsg llsfoglalsa ktelez a hatsgra nzve.

    (2) Trvny vagy kormnyrendelet meghatrozott szakkrdsben tudomnyos vagy szakmai testletet, illetve szakrti szervet jellhet ki szakhatsgknt.

    (3) Ha e trvny eltren nem rendelkezik, a szakhatsgra a hatsgra vonatkoz rendelkezseket megfelelen alkalmazni kell.

    (4) Ha az gyfl az alapeljrs illetkvel vagy djval egyidejleg nem vagy csak rszben fizeti meg a szakhatsgi eljrsrt fizetend illetket vagy djat, a hatsg haladktalanul - valamennyi szakhatsg tekintetben - hinyptlsra szltja fel. A hatsg akkor keresi meg a szakhatsgot, ha az gyfl a hinyptlst teljestette.

    (5)254 Nem kell a szakhatsgot megkeresni, ha a hatsg tz napon bell megllaptja, hogy a krelmet a szakhatsgi llsfoglalstl fggetlenl el kell utastani.

    (6) A szakhatsgi llsfoglals tartalmra a hatrozat tartalmra vonatkoz szablyokat kell megfelelen alkalmazni azzal, hogy az llsfoglals

    a) tartalmazza a szakhatsg megnevezst s a szakhatsg gyintzjnek nevt is, b) rendelkez rsze tartalmazza a szakhatsgi hozzjrulst, az egyedi szakhatsgi elrst, felttelt

    vagy a hozzjruls megtagadst, c) nem tartalmazza az eljrsi kltsgek viselsrl szl dntst. (7) Ha a szakhatsg megllaptja, hogy llsfoglalsa jogszablyt srt, llsfoglalst a hatsg

    hatrozatnak vagy eljrst megszntet vgzsnek jogerre emelkedsig egy alkalommal mdosthatja. (8) Ha trvny vagy kormnyrendelet azt lehetv teszi, az gyflnek az eljrs megindtsa eltt - a

    szakhatsgi eljrsrt fizetend illetk vagy dj megfizetse mellett - benyjtott krelmre a szakhatsg a szakhatsgi llsfoglalsra vonatkoz szablyok megfelel alkalmazsval - az gyfl meghatrozott joga rvnyestsre irnyul eljrsban, trvnyben vagy kormnyrendeletben meghatrozott idpontig felhasznlhat - elzetes szakhatsgi llsfoglalst (a tovbbiakban: elzetes szakhatsgi hozzjruls) ad ki. A hatsg a krelemhez benyjtott elzetes szakhatsgi hozzjrulst szakhatsgi llsfoglalsknt hasznlja fel azzal, hogy a 44. (7) bekezdse nem alkalmazhat.

    (9) A szakhatsg elzetes szakhatsgi hozzjrulsa, llsfoglalsa s vgzsei ellen nll jogorvoslatnak nincs helye, az a hatrozat, illetve az eljrst megszntet vgzs elleni jogorvoslat keretben tmadhat meg.

    45. 255 (1) Trvny vagy kormnyrendelet egyes gyfajtkban ktelezheti a hatsgot s a szakhatsgot az engedlyezsi felttelek egyeztets tjn val megllaptsra; az egyeztets mdjrl s hatridejrl a szakhatsgokat a szakhatsgi megkeress megkldsvel kell rtesteni.

    (2)256 Ha a hatsg s a szakhatsg vagy a szakhatsgok egymssal - egszben vagy rszben - ellenttes egyedi elrst llaptanak meg vagy felttelt rnak el, a hatsg s az rintett szakhatsgok llspontjukrl - ha trvny vagy kormnyrendelet msknt nem rendelkezik - a hatsg erre irnyul felhvstl szmtott nyolc napon bell egyeztetnek, s a szakhatsgok az egyeztets eredmnyeknt fellvizsglt llsfoglalsukat haladktalanul kzlik a hatsggal.

    (3)257 Ha a hatsg megtlse szerint a szakhatsg a hatskrt tllpte, vagy llsfoglalsa ellenttes a 44. (6) bekezdsben foglalt kvetelmnyekkel, a hatsg a szakhatsgi llsfoglals berkezstl szmtott nyolc napon bell egyeztet a szakhatsggal. Az egyeztets eredmnytelensge esetn a hatsg az eljrs egyidej felfggesztse mellett a szakhatsg felgyeleti szervnl felgyeleti eljrst kezdemnyez. A felgyeleti szerv tizent napon bell dnt.

    (4)258 A szakhatsg a szakhatsgi llsfoglalsnak figyelmen kvl hagysa vagy trvnyben vagy kormnyrendeletben elrt eljrsnak mellzse esetn az errl val tudomsszerzstl szmtott nyolc napon bell egyeztet a hatsggal, ennek eredmnytelensge esetn a hatsg felgyeleti szervnl felgyeleti eljrst kezdemnyez. A felgyeleti szerv tizent napon bell dnt.

  • (5) Ha a kzigazgatsi gyekben eljr brsg a szakhatsg jogszablysrt llsfoglalsa miatt helyezte hatlyon kvl vagy vltoztatta meg a hatrozatot, a szakhatsg megtrti a hatsgnak a jogszablysrt llsfoglalssal okozott kltsgeket.

    (6) Ha a kzigazgatsi gyekben eljr brsg azrt helyezte hatlyon kvl vagy vltoztatta meg a hatrozatot, mert a hatsg figyelmen kvl hagyta a szakhatsgi llsfoglalst, a hatsg megtrti a szakhatsgnak az ezzel okozott kltsgeket.

    45/A. 259 (1) Ha a szakhatsgnak olyan tny vagy krlmny jut a tudomsra, amely a) ideiglenes biztostsi intzkedst, b) a krelem rdemi vizsglat nlkli elutastst, c) az eljrs megszntetst, d) az eljrs felfggesztst vagy e) az eljrs akadlyozsa jogkvetkezmnyeinek alkalmazst

    teszi szksgess, errl haladktalanul tjkoztatja a hatsgot. (2) A szakhatsg a megkeress megrkezst kveten haladktalanul ellenrzi, hogy van-e hatskre s

    illetkessge az gy elbrlsra. (3)260 Ha a szakhatsg megllaptja hatskre hinyt, errl a megkeress megrkezstl szmtott nyolc

    napon bell tjkoztatja a hatsgot, s megsznteti a szakhatsgi eljrst. (4)261 Ha a szakhatsg megllaptja illetkessge hinyt, a megkeresst a megrkezstl szmtott

    nyolc napon bell az gy sszes iratval egytt az illetkessggel rendelkez hatsghoz - a hatsg egyidej tjkoztatsa mellett - tteszi.

    (5) Ha a szakhatsg megllaptja, hogy vltozatlan tnylls s jogi szablyozs mellett a megkeress szerinti ugyanazon jog rvnyestsre irnyul krelemrl - az elzetes szakhatsgi hozzjruls kivtelvel - korbban szakhatsgi llsfoglalst adott ki, haladktalanul megkldi a hatsgnak a korbbi szakhatsgi llsfoglalst, s megsznteti a szakhatsgi eljrst. Nincs lehetsg a megkeressnek a korbbi szakhatsgi llsfoglals megkldsvel trtn teljestsre jrafelvteli eljrsban.

    (6) A szakhatsg szksg esetn a 37. -nak megfelelen hinyptlsra hvhatja fel az gyfelet, amirl a hatsgot haladktalanul rtesti. Ha az gyfl a krelemre indult eljrsban a hinyptlsra val felhvsnak nem tesz eleget, a szakhatsg a hinyptls elmulasztsrl rtesti a hatsgot, amely - ha az eljrs hivatalbli folytatsnak nincs helye - az eljrst megsznteti.

    Idzs

    46. (1) Azt, akinek szemlyes meghallgatsa az eljrs sorn szksges, a hatsg hatrnap vagy hatrid megjellsvel arra ktelezi, hogy eltte vagy a megjellt helyen jelenjen meg.

    (2)262 Az gyfl a krelmre indult eljrsban nem ktelezhet a megjelensre, kivve, ha a hatsg a) a krelemre indult eljrst hivatalbl folytatja, b) trgyalst, kzmeghallgatst vagy egyezsgi ksrletet tart. (3)263 Az idzst - ha az gy krlmnyeibl ms nem kvetkezik - gy kell kzlni, hogy azt az idzett a

    megjelensnek megknnytse rdekben a meghallgatst megelzen legalbb nyolc nappal megkapja. (4)264 Az idzsben meg kell jellni, hogy a hatsg az idzett szemlyt milyen gyben s milyen

    minsgben kvnja meghallgatni. Az idzett szemlyt figyelmeztetni kell a megjelens elmulasztsnak kvetkezmnyeire.

    (4a)265 Ha az idzett szemly korltozottan cselekvkpes, a hatsg a trvnyes kpviseljt azzal a felhvssal rtesti, hogy a megjelensrl gondoskodjk. Ha az idzett szemly cselekvkptelen, a hatsg trvnyes kpviselje tjn idzi.

    (4b)266 Ha a (4a) bekezds szerint idzett szemly nem jelenik meg, s trvnyes kpviselje nem igazolja, hogy ez neki nem rhat fel, a trvnyes kpvisel eljrsi brsggal sjthat.

    (5)267 Az idzsrl szl vgzs szban is kzlhet. (6)268 Az idzs ellen nincs helye nll jogorvoslatnak. 47. (1) A hatsg a szkhelyn lakcmmel nem rendelkez szemlyt csak akkor idzheti a szkhelyre,

    ha ezt jogszably rja el, vagy azt az rintett szemly kri, valamint ha az eljr hatsg szkhelyt elnysebben rheti el a meghallgatni kvnt szemly, mint azt a legalsbb fok hatsgot, amelynek szkhelyn lakik vagy tartzkodik; egybknt a hatsgnak a legalsbb fok hatsgot kell megkeresnie a szemly meghallgatsa vgett.

    (2)269 Az (1) bekezdsben foglalt korltozs nem alkalmazhat arra az esetre, ha az idzs clja a trgyalson, egyeztetsen val rszvtel, tovbb ha a megkeress tjn trtn meghallgats csorbtan az gyfl (gyfelek) eljrsi jogait, illetve, ha az idzni kvnt szemly lakcmn nem mkdik olyan hatsg, amely megfelel szakismeretek birtokban tudn elvgezni a szksges eljrsi cselekmnyt.

    (3)270 A fvrosban mkd hatsg a fvros, a trsuls pedig a trsuls egsz terletrl idzhet.

  • (4)271 Ha az idzett szemly kora, egszsggyi llapota, mozgsszervi fogyatkossga vagy ms ok miatt a hatsg eltt nem kpes megjelenni, az idzett szemlyt a tartzkodsi helyn kell meghallgatni.

    48. (1) Az idzett szemly kteles az idzsnek eleget tenni. (2)272 Ha az idzett szemly az idzsnek nem tesz eleget, vagy meghallgatsa eltt az eljrs helyrl

    engedly nlkl eltvozik, s tvolmaradst elzetesen alapos okkal nem menti ki vagy nyolc napon bell megfelelen nem igazolja, tovbb ha az idzsre meghallgatsra nem alkalmas llapotban jelenik meg, s ezt a krlmnyt nem menti ki, eljrsi brsggal sjthat. Nem sjthat brsggal az idzett szemly, ha az idzs nem volt szablyszer.

    (3)273 Ha az idzett szemly ismtelt idzsre sem jelenik meg, s tvolmaradst nem menti ki, a rendrsg tjn elvezettethet. Az elvezets foganatostshoz - ha jogszably msknt nem rendelkezik - az gysznek a hatsg vezetje ltal krt jvhagysa szksges.

    (4)274 Ha a hatsgnak tudomsa van arrl, hogy az elvezetni kvnt szemly a Magyar Honvdsg, a rendvdelmi szervek vagy a Nemzeti Ad- s Vmhivatal hivatsos llomny tagja, az elvezets cljbl az llomnyilletkes parancsnokot kell megkeresni.

    (5) Ha az idzett szemly igazolja a tvolmaradsnak vagy eltvozsnak menthet indokt, vissza kell vonni az eljrsi brsgot megllapt s az elvezetst elrendel vgzst.

    (6)275 Ha jogi szemly vagy jogi szemlyisggel nem rendelkez szervezet kpviselje nem jelent meg az idzsre, s a kpvisel nevt a vezet tisztsgvisel a hatsg felhvsra nem kzli, a vezet tisztsgvisel eljrsi brsggal sjthat. Az elvezetst a vezet tisztsgviselvel szemben lehet alkalmazni.

    (7)276 Az elvezets elrendelse ellen nincs helye nll jogorvoslatnak.

    rtests 49. 277 (1)278 Ha a hatsg nem tartja szksgesnek az gyfl idzst, kteles az gyfelet a tan s a

    szakrt meghallgatsrl, a szemlrl s a trgyalsrl rtesteni azzal a tjkoztatssal, hogy a meghallgatson rszt vehet, de megjelense nem ktelez. Az rtestst - ha az gy krlmnyeibl ms nem kvetkezik - gy kell kzlni, hogy azt az gyfl legalbb t nappal korbban megkapja.

    (2) Nincs helye az gyfl rtestsnek s zrt meghallgatst vagy szemlt kell tartani, ha a meghallgatand tan, szakrt vagy a szemletrgy birtokosa termszetes szemlyazonost adatainak s lakcmnek zrt kezelst rendeltk el, s a meghallgats vagy szemle sorn a zrtan kezelt adatok vdelme nem biztosthat.

    (3)279 A szakhatsgot - ha az a feladat- s hatskrt rinti - a tan s a szakrt meghallgatsrl, a szemlrl, a trgyalsrl s a kzmeghallgatsrl legalbb t nappal korbban rtesteni kell.

    A tnylls tisztzsa

    50. (1)280 A hatsg kteles a dntshozatalhoz szksges tnyllst tisztzni. Ha ehhez nem elegendek a rendelkezsre ll adatok, bizonytsi eljrst folytat le.

    (2)281 Trvny vagy kormnyrendelet a tnylls tisztzsa s az gyfl jognak, jogos rdeknek vde