n

** (Iparlovag) Több vidéken feltünt, hogybizonyos egyén gr. Dembinszky név alatt házrólházra jár s a lengyelek iránt rokonszenv kizsák-mányolásából táplálkozik. Az illetőt, a pesti vá-roskapitányság a napokban elfogatta. Eleinte ittis határozottan állitá, hogy gr. Dembinszkynekhivják, midőn azonban neve leirására szólitottakföl, kisült hogy irni sem tud.Most azt vallja, hogylengyel és Varsóból való; de ez is kétséget szen-ved, mert lengyelül hibásan beszél. A csavargóazt hitte, hogy nehéz lesz fölismerni, pedig min-denki tudja, hogy a valódi lengyelek most otthonvannak.

*• (Műkedvelői estély.) A lévai műkedvelőkaz ottani kaszinó könyvtárának gyarapitására ehó 14-kén műkedvelői előadást tartanak. Szigli-geti ismert vigjátékát, a „Mamát"-t hozzák szinre.Az előadást táncz fogja követni. Műkedvelőinkmig egyrészről a múzsáknak hoznak áldozatot,másrészről a hazai jótékony válalatoknak nyuj-tanak támogató kezet. Működésök kétszeres elis-merést érdemel.

— (A Bakony-Szent-Lászlói ásvány-fürdőt)Bakos Imre több évre kibérelte, s e hó l-jén meg-nyitotta a közönségnek. — A bérlő a fürdőnekmind belső, mind külső részeit legczélszerüebbenkijavitotta, és a vendégek kedvezményére kicsi-nositotta, s alkalmas lakásokról, pontos szolgá-latról, jó ételek- és italokról is gondoskodott. —Ezen fürdőnek sikeres eredményéről különben atapasztalás már ezelőtt is szép bizonyítványokatadott.

** (Elmerült csolnak.) Maurer Károlynak Ür-mösön történt temetésére, ápril 23-án délben aszomszéd Köpeczröl is többen elrándultak. A többiközt három férfi, — köztök a köpeczi harangozó,— és négy leány, egy csolnakba ültek, az Olt vi-zén átevezendők. A kisded sajka azonban elme-rült. A bennülők ijedelmökben egymást megra-gadva iparkodtak menekülni, de ez csak vésztőketeietteté. Egy kis-baczoni ember, a segélykiál-tást hallva, levetkőzött, s nemes önfeláldozássalmagát a hideg folyamba vetve, egyszerre két,csaknem haldokló leány életét megmentette.Azután a fölbukkant harangozót szállította partra,de az már halva volt. Arczán karczolások voltak,melyek hihetőleg az elmerült s meg sem találtmásik két leánynyali küzdelemből eredtek. A kétférfi nagy nehezen megmenekült.

** (Névváltoztatás.) Felsőbb engedély foly-tán Scheffer Lajos, gyöngyösi gyógyszerész, va-lamint Lajos, Ilka, Adél és Vilma gyermekei„Pásztor"'-ra, Mitloch József, esztergommegyeibikoli lakos és primási uradalmi körvadász „Mát-rai"-T&, — Kleinkind Sándor Alajos, ó-kanizsaiszületésü orvostudor „Kisfii"-re, — Steiner Jó-zsef Ferencz nagyváradi lakos pedig „Kövesdi"-reváltoztatták vezetékneveiket.

** (Melváltott szerecsen fiu.) Nem rég erőmü-vészek láttogatták meg Debreczeni. Főnökük bir-tokában volt egy arábiai, (?) Carefarában született12 éves fiu is, ki gazdájához ezelőtt egy évvel,némelyek szerint vásárlás, mások szerint ajándékutján került. A főnök "oly roszul bánt a kis SaidAchmettel, hogy egy asszonyság megszánta , smiután sorsán a kapitányi hivatalnál tett többszöripanaszával nem segíthetett, tulajdonosától meg-vásárolta, s Debreczenben Csanak József urnakengedte át. Most a kis szerecsennel kisérletettesznek, hogy gondos nevelés által mily emberttudnak faragni belőle.

** (Halálozás.) Hidaskürthi Nagy István, akir. hétszemélyes tábla közbirája nincs többé.Mint megyei aljegyző kezdte hivataloskodását,mint septemvir végezte. Hazai literaturánk kin-cseit birta roppant könyvtárában; s dabi birtokána gyümölcsészetre is különös gondot forditott.Béke hamvaira!

172

— (Adakozások.) A Vasárnapi Ujság szer-kesztőségéhez beküldetett :

Farkas László 116 éves agg számára PestrőlNadányi Albertné asszony gyűjtése 5 ft.

Nemzeti szinház.Péntek, máj. 1. „Port a szeméhe.''1 Vigj. 2 felv.

Irta Labiche és Martin, ford. Feleki M.Szombat, máj. 2. ,,A zsidónö." Opera 5 felv.

Zenéjét szerz. Halewy.Vasárnap, máj. 3. „Parlagi Jancsi." Népsz.

3 felv. népdalokkal. Ujonan kidolgozta Szentpé-teri. Zenéjét szerz. Bognár J.

Hétfő, máj. 4. „A tücsök." Falusi életkép 5felv. Sand György regénye után irta BirchpfeifferSarolta. Ford. Bulyovszkiné.

Kedd, máj. 5. „A szerelmes ördög." Ballet 4felv. Mazilier szerzeménye után szinre alkalmaztaCampilli. Zenéjét szerz. Doppler F.

Szerda, máj. 6. „Apát keres." Vigj. 2 felv.Irta Scribe és Vanderbuch, ford. Csepregi; — és„Az ajtó vagy tárva, vagy zárva legyen." Köz-mondás 1 felv. Musset után, ford. Tiszta K.

Csütörtök, máj. 7. „Dinorah" vagy „A plo-ermeli bucsu'6. Vig opera 3 felv. Irták Carré és Bar-bier, ford. Csepregi L. Zenéjét szerz. Meyerbeer.

Budai népszinház.Máj. 1. „Gróf Szapáry vagy: Budavár vissza-

vétele." Dráma 4 felv. Birchpfeiffer S. után Kom-lósy.

Máj. 2. „Choufleuri ur otthon lesz." Operette1 felv. Offenbachtól — és „Szép molnárnö." Vigj.1 felv. Az uj operetteben a népszinház játékrendeismét egy ugynevezett cassa-darabbal szaporo-dott. Hihetetlen meséjét nem tekintve, elég bohójelenetet tartalmaz; s bár Dunanan elevenségévelnem mérkőzhetik, a végén előforduló canean bi-zonyos tekintetben ahhoz teszi hasonlóvá. A nép-szinház a cancan hazája.

Máj. 3. „Choufleuri ur otthon lesz." Operette1 felv. Offenbachtól — és „A szerelmes kántor."Népies dalmű 1 felv. Állagától.

Máj. 4. „Angolosan" Vigj. 1 felv.— és „Leg-jobb az egyenes ut." Vigj. 1 felv. Ez utóbbibanTóth Soma vendégkép játszta Kruram Elias, akandidátus szerepét. A határtalan tetszés, melyműködését kisérte, ékesen szóló kifejezése voltazon óhajtásnak : bár nyílnék alkalom őt minélgyakrabban láthatni! Ha leszorították a nemzetiszinház deszkáiról, hiszszük, hogy a testvér Budanem engedi távozni körünkből.

Máj. 5. „Jön a franczia." Eredeti ékekesnépszínmű 3 felv. Irta Toldy István és BerczikÁrpád.

Máj. 6. „Egy bukás sikere" Eredeti vigjáték3 felv. Irta Dobsa Lajos.

Máj. 7. „Liliomfi" vigj. 3 felv.

Szerkesztői mondanivaló.6576. Liptó-Sz.-Miklós. Sz. I.Gy. Legczélravezetöbb

lesz, ha ön a szóban forgó régiség tárgyában egyenesen anemzeti muzeum igazgatóságának figyelmét hivja fel.

6577. Öreg ember vigasztalása, Poniatovski. Hiresszép költemények az eredetiben, de ez a prózai fordítástökéletesen agyonverte öket. Ide is lélek kell, uram.

6578. Berhida. K. J . A régi okmányokat köszö-nettel vettük.

6579. Kis madaramhoz. Nem azon csodálkozunk mi,hogy egy különben okos, értelmes ember, mikép irhát olygyenge verseket — ez könnyen megtörténhetik akármelybölcs férfiuval; hanem azt nem értjük, hogy mikép tart-hatja azokat éveken át jó verseknek, s mikép kivánhatjaismételve kiadatásukat? Ez a megfejthetlen rébusz.Külön-ben atyafiságos szeretettel öleljük.

6580. Pest. K. Gy. A V. U. tavalyi évfolyama nem olyritkaság még, hogy eladását külön hirdesse on. Ha on min-den áron el akarja adni, megveszi azt minden sajtos font-számra.

6581. Rimaszombat. F. J. A derék czikket köszön-jük, s a további munkálódást kérjük.

6582. H.-Nanas. B. P. L. Az ajánlott mű kiadásánaklehetővé tételére szivesen ajánlanák közbenjárásunkat.A mai idök ugyan épen nem kedvezők uj vállalatok aján-lására s megindítására, áronban ha netalán mégis kedvezőpillanatot érünk, meg fogjuk ragadni az alkalmat s tudó-sitandjuk önt.

5583. Sopron. S. G. Magán-levelet irtunk.6584. O-Bilda. S. F. Igen becsüljük ön lelkes buz-

galmát, hanem ha már vidéki tudósítónak felcsap on, kétdolgot ajánlunk figyelmébe; először a gyorsaságot, másod-szor a rövidséget. Mert az már még sem járja, hogy egy,itt a szomszédban, Ó-Budán ápril elején tartott hangver-senyről május elején tudósítson ön, midőn már el is felej-tettük az egész eseményt; az pedig még kevésbbé kivána-tos, hogy egy rutul megbukott hangversenyről s annakrendezőiről hat sűrű negyedrét lapot irjunk tele. Drága apapiros, meg az idő, és szük a hely. lg}' az egész tudósitáskutba esett. Tehát máskor gyorsan, röviden 1

6585. Karczag. K. G. Reméljük, megkapta on eddigaz illető tiszt, példányt? Hát az érdemlett satöbbit? —Az V. czikk, ha jól emlékszünk, csak az illető lapban bir-ván speciális érdekkel, mi bízvást kihagyhatónak véltük.Az ajánlott okmányt nem ismerjük, s azért bajos a kér-désre felelni. De talán elég lesz egyelőre ebből ennyi. Ké-söbb, ha ugy hiszi on, hozzáfoghatnánk.

6586. A magyar becsület-szó. Szép reményekrejogosító elbeszélési tehetség. Nem mondhatjuk, mikor éshol jut számára hely. De azért csak szorgalmasan, bátranelőre!

SAKKJÁTÉK.176. sz. feladv. — Pavitt-től (Londonban).

(Ez is egyike a Londonban pályázott feladványoknak. Dijtnem nyert ugyan, de elég szépnek találjuk arra, hogy

olvasóinkkal megismertessük.)Sötét.

a b e d e f gVilágos.

Világos indul, s 3-ik lépésre matot mond.

A 171-dik számu feladvány megfejtése.(Novotny Antaltól.)

Világos. Sötét.1) V f 2 — c 2 H b 4 — c 2 :2) B f 1 — a l H c 2 — a l :S) F h 7 — e 4 tetszés szerint.4)F—vagygy—t

Helyesen fejtették meg. Veszprémben: Fülöp József.— Váczon : Niczky Pál. — K-Kürt'ásön : Csemiczky Károly.Kövágó-Örsön : Gold Samu. — Pesten : Cselkó György. —Pécsett: RitkayJ.— Debreczenben : SperberF.(al70-etis.)F — f 8 lépésre Sötét, F f 6 — e 7 a matot gátolja.

Rövid értesítések. Parabuty : R. J. Önről, ki olyhosszu időn át helyet foglalt megfejtőink diszes sorában,joggal és szivesen fölteszszük, hogy az illető szép és nehézfeladványokat hibátlanul fejtette meg. Nálunk a névcseretévedésből történt. Ezentul ugy lesz, a mint ön óhajtotta.— K.-Sz.-Miklós : B. K. Becses küldeményét köszönettelvettük. A 3 lépéses feladvány szép kidolgozása meglepettbennünket. A 4 lépésest szintén örömmel használandjuk föl.

§ 9 * Melléklet : Elöfizetési fölhívás Vörös-marty Mihály minden munkáinak elsöteljes kiadására.

és

10l l19,13141516

Hó-hetinap

Vasár.HétfőKeddSzerda< söt.PéntekSzomb.

f

Katholikus és

2 ^ ll EProtestáns

naptar

MájusD 5 Bogateí Keresztjáró/ napok

Áldozó csőt.Zsófia szüzNep. János vért.

D BogateAdolfNereusSzerváczÁldozócsfitIsidorNep. János

Holdnegyed: <S

T 1 S A P T AGörög-orosz

naptár

Április (ó)28 V Cantate29 9 vértanu30 Jakab

1 Május2 Athanáz3 Tim. Laura4 Pelagia

Izraelitáknaptára

Ijar21222324252627 34.Sabb

', Utolsó negyed 10-én, 4 óra 32

H.W

kői

ó.4444444

P-32313028272625

percz

N mdelel

P-565656565656í>6

m.1310

9877V

reggel.

-nyüg.

ó.777777V

P-21222425262829

&kél

ó.01122

3

P-481642

631í>827

delel

ó.6tí789

1010

P-4

554330IV

ó53

nyüg.

ó.l l12

13456

P-304457

6152329

TARTALOM.Vilmos dán herczeg, Görögország uj királya (arczkép)

— Az én lakom. Balla Károly. — A kínvallatás alkalma-zása, különösen boszorkány-perekben. Kiss Elek. Német-országi séták. Farbaky. Kölcsey Ferencz síremléke Csekén(képpel). — Pusztovojtov Henriette (arczkép). — Langie-vicz elfogatása az osztrák határon (képpel). — A törökipar s mükiállitás. Dr. TSkés. — Egyveleg. — Tárház:Egyház és iskola. — Ipar, gazdaság, kereskedés. — Köz-intézetek, egyletek. — Közlekedés. — Balesetek, elemicsapások. — Mi ujság? — Nemzeti szinházi napló. —Budai népszinház. — Szerkesztői mondanivaló. — Hetinaptár.

Felelős szerkesztő Pákh Albert. (Lak.magyar-utczal.w.)

Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztáv, r- Nyomtatja Laaderer és Heckenast, egyetem-utcza 4-ik szám alatt Pesten 1863.

E l ö f i z e t é s i f ö l t é t e l e k 1 8 6 3 - i k é v r e :a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt, postán küldve vagy Buda-Pesten házhoz hordva :

Egész évre (január—december) 10 ft. | Fél évre (január—junius) 5 ^Csupán Politikai Újdonságok :

Egész évre (január—december) g f%Fél évre (január—junius) ^ ft

Csupán VasárnapiEgész évre (január—december) 6 ft.Fél évre (január—junius) 3 ft.

ungvári g. e. püspöki lak és főegyház.Mielőtt a képünkön látható érdekes épüle-

tekre áttérnénk, szükséges rövid áttekintésétadnunk a velünk századok óta jó és balsorsbanosztozó s testvéries egyetértésben élő magyaror-szági orosz népfaj történetének.

Magyarország északkeleti részét már a leg-régibb időktől fogva a nagy szláv nemzetségegyik ága, a „ruthén" népfaj lakja, mint ezt a leg-régibb történetirók is bizonyitják. Lakott ezekenkivül még Magyarország akkori területén számosszlávajku nép is különböző nevezet alatt. De ne-künk csak azon szláv faju néppel van jelenlegdolgunk, kik a Kárpátokon innen is, tul is az egy-kori J u h r atartománybanegész Petzoraés Moszkvavidékéig lak-tak, s latinulRussusok-nak := 'neveztettek, ' — '.'.mit a magyarsaját szólás-módja szerinti d o m i t v á n„oroszoknak"mondott. Arégi történet-iratokban Ro-xolanusoknakis neveztet-nek, valószi-nüleg e szó-tól : Rusz-alá-nus, későbbazonban e ne-vezet csaknemegészen kive-szett, s helyéta ruthén szóváltotta fel,mi jelenleg isdivatozik.

M é g amagyarok be-jövetele előttis a legré-gibb időbenjöttek a ké-s ő b b i Galli-cziából ésLo-domeriából

tek be, kik szintén az e vidéken már rég lakozórokonaiknál telepedtek le s miután ezekkel önkénta legnagyobb készséggel meghódoltak a ma-gyaroknak, nemcsak hogy el nem űzettek, ha-nem mivel a végvidékeken laktak, az ország ha-tárainak őrzésével bízattak meg, s e tekintetbőlmég szabadalmakat is nyertek.

Ezeknél a keresztyén vallás már 867-ik év-ben, tehát még mielőtt őseink e hont elfoglaltákvolna, nagy mértékben divatozott, s a görögök,valamint a bennlevő s bejött oroszok széliébengyakorolták azt. A történelemből tudjuk, hogyezen tartományokat a magyarok bejövetele előtt,

Az u n g v á r i g. e. p ü s p ö k i lak és főegyház. — (Miskovszky Gy. rajza után.)

több ízben orosz telepek, nevezetesen midőn Attilahun király köztük vezette keresztül győztes ha-dait, számosan felkerekedvén, a hunokhoz csatla-koztak, s ezekkel együtt annál örömestebb követ-ték a világhódító Attila zászlóját Magyarország-ba, minthogy itt már különben is rokon karokvárták. Késöbb a hét magyar vezérrel Álmos her-czeg alatt is nem csekély számu oroszok költöz-

szláv tejedelmek birták, különösen Svatopolk, Ra-tislav, Koczel, Szálán stb. Ezek már korábban istartván a németek terjeszkedésétől, mind politikai,mind egyházi ügyeik biztositása végett, követsé-get küldöttek Bizanczba Mihály császárhoz, hogyennek szövetségét g barátságát megnyerhessék, segyuttal arról értesítek, hogy népeik már felvet-ték a keresztyén yalláet, de nincs tanitójuk s pap-

jaik, tehát kérik, hogy küldene számukra papokat.E kérésnek engedve, Mihály keleti császár Metho-dius és Cyrill görög szerzeteseket küldötte a du-nai tartományokba, kik a szláv nyelveket jól ér-tették, miután már előbb Chersonban a bolgárokés chazarok megtérítésében fáradoztak. Igy lettekaz oroszok is a keleti, görög szertartásu egyházhivei, de miután sem a görög, sem a latin nyelvetnem értették, a térítés nagyobb sikerének érde-kéből Cyrill és Method a szentirást s liturgicuskönyveket szláv nyelvekre fordították, hogy avallást saját nyelvükön gyakorolhassák. Az emli-tett férfiakon kivül sz. Bruno orosz apostol is nagy

sikerrel mü-ködött a ke-resztyén h i tterjesztésébenki épen ugymint Methodés C y r i l l ,szláv vagyisorosz nyelvenhirdette a ke-resztyén val-lást. —

Hogy amagyar oroszegyház a régiidőkben nagytekintólylyel,és köztiszte-lettel birt, bi-zonyitja azonkörülmény,hogy nemcsakGéza hercze-get, de ennekfiát is, szentIstvánt, a fen-tebb emlitettsz. Brúnóbanorosz pap ke-resztelte meg.De később amint a rómaikatholicismusemelkedett snemcsak anemzet leiké-be, hanem, aza l k o t m á n yrétegeibe is

utat talált s uralkodó vallássá lőn, — a magyar-orosz egyház tekintélye, s véle együtt az orosznép javulásnak indult sorsa is hanyatlani kezdett;s később annyira háttérbe szorittatott, s ugyelgyengült, hogy gyakorlása inkább csak türetettmár, de nem ápoltatott. — (Az olvasót, kit neta-lán ez ügy jobban érdekelne, Mészáros Károlynak„A magyarországi oroszok története" czimü mno-

% •

20-ik szám. Tizedik évi folyam.

Pest, május 17-én 1863.

174

-1

kajára utasítjuk.) — Az oroszok, mint emlitet-tük, a magyarok bejöveteléig is már több iz-beni gyarmatosítással szaporodtak a fel vidéken,de még azután is első magyar királyaink alatttöbbször történtek ily települések, milyenek amagyar királyok orosz fejedelmi házból való há-zasságai által jöttek létre. Igy például I. Endrekirály 1050-ben Anastasia nevü orosz herczegnőtvett nőül, s ez egybekelés alkalmával igen sokorosz vándorolt be Magyarországba.

Később ismét Kálmán király a kievi orosznagyherczeg leányát, Predszlávát vévé nőül 1114-'oens az ország népesitése szempontjából orosz te-lepeket hozott Magyarhonba.

Ezután is többször történtek apróbb beván-dorlások, mint l I István alatt is, ki az atyja általkezdett orosz háborunak 1123-ban ismételt foly-tatása által, az oroszokkal, lengyelekkel, s Galli-cziával, s igy az ezen tartományokat laka ruthénnéppel is közelebbi érintkezésbe jött, nagyon való-szinü, hogy nem kevés számu orosz, s ruthén családköltözött be egyenkint később is a Kárpátok al-jára, végre legszámosabban Keriatovich TódorLithvániából számüzött orosz herczeg alatt, kitNagy Lajos 1351-ben Magyarországba befogad-ván, munkácsi herczeg czimmel Bereg cs Zemplénmegyékben tetemes jószágokkal megajándékozott.

A mai munkácsi görög egyesült püspökség-nek ezen Keriatovich Tódor orosz herczeg (duxde Munkács) volt első alapitója, ki 1360-ban aMunkács melletti „Csernek" hegyen sz.Miklósrólnevezett Basilita zárdát alapitotta görög ritusszerint, (képét lásd Vas. Ujs. 1856. évi 39. sz.) sazt saját javaiból két faluval, Bobroviczával ésLaurá-val ajándékozta meg. Azonban KeriatovichTódor herczeg nemsokára 1365-ben Podoliábanelfogatván megöletett, csak egyházügyeit hozhattanémikép rendbe; mindazáltal az oroszok felszen-telt papokat nagy Oroszországból kaptak a Pre-misl-i püspöktől, mert a Keriatovich féle alapit-vány csak presbyteratus volt. Mátyás király alatt1458-baií Lukács munkácsi orosz zárdafőnökaziránt folyamodik a királyhoz, hogy a Keriatovicháltal adományzott javadalmak használatában mindő, mind a többi ruthén lelkészek biztosíttatnának,miután a latin papok gyakran erőszakosan is há-borgatják. E folyamodványra Mátyás király csak-ugyan egy ünnepélyes oklevelet is bocsátott kiBudán 1458-ban, melyben megparancsolja a le-leszi káptalannak „hogy Lukács presbytert a gö-rög szertartás szerint alapitott munkácsi monostorminden javaiba és jogaiba ujolag beiktassák.

II. Ulászló a munkácsi presbyteratust, a kije-lölt János püspökkel püspökségre emelte 1491-ben. Megerősitette azután e püspökséget 1551-bsnI. Ferdinánd király, s a püspöki méltóságot Lászlópüspökre ruházta. í 558-ban Hilár máskép Larionapüspök, már Izabella fejedelemnőtől, Zápolya Já-nos özvegyétől, neveztetett ki, s ettől kapott ren-deleteket, ki őt papjaival s a munkácsi zárdával(ígyütt minden köztehertől fölmenti. Szintén Hilárugyancsak Izabella fiától IL János fejedelemtőljogot is nyer 1561-ben arra, hogy a püspöki mél-tóságra magának utódot nevezhessen ki. A Hilárután következő negyedik püspök neve ismeretlen,azonban ez már Maximilian császártól függött, ki1569-ben e püspökséget ujra megerősité, s jogaita háborgatok ellen biztositá. Az ötödik munkácsipüspök //. László volt, ki szintén mint elődei, jo-gai élvezetében zavartatott, s ezért II. Rudolf, ésMátyás herczegnél keres menedéket, mely utóbbiMagyarország kormányzója volt. Ezután követ-kezett Sergius püspök, kit 1601-ben Mátyás fő-herczeg nevezett ki, de később Bocskay Istvánelfoglalván Felső-Magyarországot, saját pártfo-gása alá vette, és az utána következő erdélyi feje-delmek mindnyájan éltek azon joggal, hogy őknevezek ki a munkácsi püspököket. Igy 1623-banBethlen Gábor fejedelem Petroniust, ennek halálaután pedig 1627-ben Gregorovics Jánost nevezteki. Ezeknek utóda a hires, s valamint az egyháziegyesülés tárgyában tett fáradozásai, ugy viszon-tagságos életéről nevezetes Taraszovics Bazil, kitmunkácsi püspökké, mint jeles baailita szerzetestGregorovics János püspök ajánlott, kit müvelt-sége miatt első megjelenésekor nemcsak a papság,hanem a fejedelem Rákóczy György is megked-velvén, 1631-ben ünnepélyesen beiktatta főpapiméltóságába. Később azonban, az akkor dühön-gött vallásfelekezeti és politikai harczok vihará-ban, liákóczy parancsára Taraszovics a munkácsizárdában fegyveres kézzel cl fogatik, s a várba vi-tetik, hol huzamos ideig kemény fogságban tar-tatott, s csak két év mulva bocsáttatott ki a bör-tönből, de püspöki székéhez többé nem juthatott,hanem a Ferdinánd által ajánlott évenkinti 200

forint nyugpénzt elfogadván, Kallóba vonult visz-sza, hol csendesen és nagy szegénységben éltehátralevő napjait.

Mig Taraszovics a börtönben és számkivetés-ben élte napjait, addig, ugylátszik, két törvény-telen püspök foglalta el helyét, kiknek mind te-kintélyük, mind hatáskörük igen csekély lehetett,miután sem eredetük, sem működésük és székhe-lyükről nem találunk adatokat. Az egyik Porphy-rius Ar dán 1640—16-13, — másik SophroniusJuszkó.

Ez alatt az orosz klérus a néppel egyesültenmég nagyobb buzgalommal működött egyházaegyesitésén, annál inkább, minthogy a Taraszo-vicsban megsértett görög egyház, igen lealázva,s minden főbb támasztól elesve látta magát. Igytörtént, hogy 1649-ben a sz. Bazil rendi szerzete-sek 63 parochiával és 6 archi-diakonussal a ró-mai egyházzali egyesülést az ungvári várban is-mét felvették, és a főhatalmat akkori egri püspökJakusics kezeibe tették le; és vallásukat hódolatjeléül X. Incze pápának főhatósága alá rendel-ték. Leopold király pedig 1659-ben ParthényiPétert, a sz. Bazil szerzetből a görög egyesültekmunkácsi püspökévé nevezte ki, és VII. Sándorpápa megerősitette. A munkácsi püspökök soro-zatában mint tizenkettedik fő pásztor, legfőbb gond-ját dicséretes buzgósággal az elpusztult vagyrendetlenségbejött parochiák szervezésére fordi-totta. Utódai Zeykán János, Rnkoveczky Jánosés Camelis Sebestyén József voltak. Kevés be-folyású férfiak mindhárman, mert kormányzá-suk alatt a görög egyházi javadalmak, Partheniushalála után, s különösen a munkácsi zárda jószá-gai folyvást háborgatásnak voltak kitéve. Came-lis azonban a nevezettek közöl erélyességénekmégis legtöbb jeleit adta, a mennyiben kivitte,hogy a görög kath. egyház elidegenített javai galapitványai még Leopold császár idejében mindvisszaadattak. Ennek 1703-ban történt halálakövette őt a püsnöki széken, hasonlóan az egripüspök fennhatósága alatt, Hodermaszky József,ki 1707-ben neveztetett ki József császár által.

Követte ezt 1729-ben a Károly császár általkinevezett Bhánczy György püspök, ki emlékét aszabolcs-megyei pócsi bazilita zárda és szép tem-plom épitésével örökité meg. Valamint szintén aző szorgalmazása következtében épittetett fel rom-jaiból a Zemplénmegyében levő krasznibródi őszárda is. — Ennek halála után a papság kivána-tára, és az egri püspök gróf Erdődy Gábor aján-latára 1734-ben Olsavszky Simon választatottpüspökké s ugyancsak VI. Károly császár általerősittetett meg, ki nemsokára 1738-ban megha-lálozván, a püspökségben utódja lett :

Blasovszky Gábor, rövid ideig tartó kormá-nya alatt a görög kath. egyház javadalmaira nézveszámos biztositó oklevelet eszkÖzlött. Öt követteOlsavszvky Mihály, ki 1743-ban Mária Theréziakirályné alatt választatott püspökké. Egyike voltez a legtevékenyebb s legbefolyásosabb férfiaknaka munkácsi püspökök sorában; Munkácson nem-csak papnöveldét alapitott a görög egyesültek ré-zére 1751-ben, hanem a fejedelemnőnél is kiesz-közölte, hogy a görög kath. püspökök részéreMunkácson álladalmi költségen tisztességes lak-hely épittetett, s a különben is szegény egyházpapjai a kormánytól több ezer forintra menő évisegélypénzt is nyertek. Halála után Mária Teréziakirályné

Bradács Jánost nevezte ki 1767-ben, ki leg-főbb igyekezetét oda forditotta, hosjy a görögkath. egyházat, az egri joghatóság alól felszaba-di'sa s függetlenségét biztosítsa; s e részbenikérelmére a fejedelemnő egy 1767-ben Bécsbenápril 3ü-án kelt és XIII . Kelemen pápához inté-zett levelében elhatározta, hogy ezen püspökségrendszeresíttessék, és minden latin szertartásupüspökségtől, s igy az egritől is fdggetlenittessék.Ezen püspök alatt a gör. kath. egyház részére hétkanonok is rendeltctett. Utóda volt a nagyhirü :

Bacsinszky András, kit 1773-ban Mária Te-rézia emelt a püspöki székre. (Arczképét és életirársat lásd a Vas. Ujs. 1859 évi 3-ik számban.) Öalatta tétetett át a munkácsi püspökség eredetiszékhelyéről Munkácsról, Ungvárra. Ugyanis akirálynő Ungvárt az eltörölt jezsuita-rend zárdá-ját, templomát, s azon épületeket, melyek a régivárban máig is léteznek, a várral és körülettefekvő kertekkel a munkácsi püspökségnek aján-dékozá, sőt tetemes költséget is utalványozottarra, hogy az érintett zárda kényelmes püspökilakká, a templom pedig görög kath. egyházzá ala-kittassék, ugy nemkülönben a várbeli nagy épületpapnöveldévé idomittassék át, s megengedte, hogya püspöki székhely Munkácsról Ungvárra tétes-

sék át. E püspökség tekintélyének emelésére, ésjövedelmeinek szaporítására még nevezett ki-rálynénk a borsodmegyei tapolczai apátsággal ésjószággal is megajándékozta Bacsinszkyt, mely-nek jövedelmét a munkácsi püspökök maiglan ishuzzák; ugy nemkülönben ő volt első a görögegyesült püspHkök közöl, ki széket nyert a magyarországgyülés főrendi házában. Utóda lett PócsyElek, kit a munkácsi püspöki méltóságban mint24-dik főpap a jelenleg köztiszteletben álló Popo-vics Vazul tapolczai apát váltott fel.

Igy jutott tehát a képünkön látható diszesépület a munkácsi püspökök birtokába, kik azótafolyvást, 1777-től kezdve'ma is itt laknak.

Ez épületeket a XVII-ik század elején a hi-res Homonnai Drugeth György gróf emeltette ajezsuita-rend számára, kiket 1613-ban hozott beHomonnára, de később 1615-ben (mialatt alkal-masint elkészültek) Ungvárra tette át és e zárdá-val s templommal, ugy nemkülönben terjedelmesjószágokkal látta el őket. Ezek itt az ifjuság ne-velésével foglalkodván , a mult században is-kolájuk egyike volt a legjelesebbeknek s leglá-togatottabbaknak. De utóbb e rend eltöröltetvén,mint láttuk, a munkácsi püspökségnek adatottát a zárda és templom. E század első felé-ben épittetett hozzá a képünkön látható nyugatihomlokzat, két szép nyolcz szegletü, és bádogkupfedelü toronynyal. A püspöki székesegyház pe-dig a legujabb időkben belsőleg egészen megujit-tatott és szép diszitményekkelés falrestményekkelláttatott el, ugy hogy jelenleg bátran számithatjukhazánk jelesebb székesegyházai sorába.

Zombory Gusztáv.

lt e p ü l j !Repülj, repülj kis dalos madárka,A zár lehullt, nyitva ketreczed ;Menj hazádba, ülj a lombos ágraOtt kezdd reá legszebb éneked.

Gyüjts körödbe rokon1 és barátotS zengd el nekik rabságod dalát;S hogyha keblük emelkedni látod :Kettőztesd meg hangod szózatát.

Zengd : ne Ingyen senki a csalárdnak,A ki igér fényt s jó életet :Midőn nem ád a szegény madárnak,Hogy repüljön, annyi kis helyet.

Vagy ha ád is, azt csupán azért ád,Hogy felejtse honát, a mezőt,Azt az ágat, melyen bölcsője állt,S azt a fészket a mely szülte őt.

S ha oly bohó, hogy mind ezt felejti ,Egy perczig is s vigan szárnyra kel :Alma oszlik, fellegvárát veszti,Utjában ha a zavarra lel.

Zengd el nekik a mit érezél te— Midőn majdnem lettél hűtelen;De hogy rab vagy, annak érezéseMeggyógyitá kebled hirtelen.

Ezt hirdetve járj be lombot, berket,S hallja hangod meg minden madár,Hogy ne találj soha többé egyetA ki önként lép vesszőre száll!

Szél Farkas.

A V á g-f o 1 y 6.Magyarország oly helyet foglal el Európa

térképén, mely jelentéktelennek még az irigységáltal sem nevezhető. Az ausztriai birodalomnaknemcsak nagy részét, de tulajdonképeni zömétképezi.

Számtalan nagyszerü, sőt európai fontosságueseménynek volt színhelye századokon át s kimerné állitani, hogy világtörténeti szerepét márvégkép eljátszotta volna?

Ha hallgatunk is minden egyébről, fekvésemaga kölcsönöz neki oly jelentőséget, mely fon-tosságából soha sem veszithet.

De jelenleg első és legközelebbi kötelessége ehaza fiainak szem előtt tartani azt, mily nagy szel-lemi és anyagi kifejlődésre van hivatva e szép or-szág; mert noha az utóbbi évtizedekben sokat ha-ladt előre, mégis megmérhetlen feladat van hátra,melynek megoldásán munkálódni, a hazafiaknakmagánérdekei és a közérdek egyaránt sürgős köte-lességgé teszik.

A szellemi fejlődés rendszerint lépést szokott

175

tartani az anyagi fejlődéssel, s anyagi érdekeinkkifejlődésének egyik főtényezői a folyók— melyekaz országot, mint az erek a testet Keresztülfutják,hivatva levén a forgalomnak — mint amazok avérkeringésnek — eszközéül szolgálni.

De érdemes még figyelmünket a folyókra irá-nyozni azért is, mert ki hazáját ismerni akarja,mit minden honfitól méltán várhatunk, annak ha-zája folyóit is ismernie kell; mert a folyók törté-netünkre, nemzeti életünkre megmérhetetlen befo-lyást gyakorolnak s gyakoroltak; mert menetük,sajátos körülményeik fontosak, országos érdeküek;mert azon haszon és gyakorta károk, melyeketközvetlenül a körüllakók, de közvetve az egész or-szág általuk folyton tapasztal, figyelmünket méltánköthetik le s irántuk érdekeltségünket igénylik.

E folyók egyike a Vág, mely nem tartozikugyan az ország főfolyói közé,melyek czimerét dí-szítik, de azért a fennebbi nézetek mindenike állfelőle is, sőt szép és történetileg nevezetes vidéke,valamint egyéb körülmények is különösen érde-kessé teszik.

A Vág ia, mint Magyarország legtöbb folyója,a Kárpátokból ered. Egyik ága a Fehér-Vág amagas Kriván-hegyen fakad, másik — a Fekete-Vág a Királyhegyen (Kralova hóra) Liptómegyé-ben5, s Lehotánál egyesülnek. — Az ekképen meg-alakult folyó keresztülfoly Liptó, Árva, Túrócz,Trencsén, Nyitra, Pozsony és Komárom megyé-ken s nem messze Komárom városától, Gutánálömlik a Dunába, miután utközben számos kisebbfolyó és patak vizét foga fel.

Esése a Dunáét minden másodperczben más-fél lábnyival múlja felül s azért tartatik legsebe-sabb vizeink egyikének. Legnagyobb esése vanLiptóban Hradek és Lubochna közt. — Rendsze-rinti mélysége a helyi viszonyokhoz képest igenkülönböző, de italában csak szálakkal hajózható.

E gyors folyásában, főleg tavaszszal, midőn ahegyeken a hó megolvadt, vagy tartós őszi esőzésekáltal a viz árja tetemesen nő, hatalmas sziklada-rabokat ragad magával, s addig sodorja, mig csakszilárdabb tömegekbe ütközve, szerte nem zuzat-nak. E töredékek azután lassankint poronddáválnak a folytonos gördittetés közt, s e poronddala Váo- vize, mit csak elérhet, mindent elborít. AKárpáthegyek közt nincs is oly kőnem, mely a Vágmedrében és partjain ne találkoznék, valamintigen változatos azon homok szine, melyet magá-val seper.

Rettentő csapás ez a partlakókra nézve. Atermőföld, mihelyt egyszer a Vág vize rájött, ho-mokpusztasággá lesz, mely gyakran három lábnyiniaa-assá<>-u kavicscsal is borittatik, és örökre mű-velhetleimé válik. — Emberéltet felülmuló időkell csak ahhoz is, hogy az ily kopár földekenismét gyökeret verhessen gyéren a fű, vagy egy-egy cserje, s igy legalább legelőül használtathas-sák. Pedig a felföldi ember korán sincs oly bövi-ben a szántóföldnek mint az alföldi atyafiak, kikgyakran említik a szegény ember baját, holott avalódi szegénységről legtöbbnyire fogalmok sincs.

De sokszor a fennebbi silány kárpótlásbansem részesül a kárvallott, mert megtörténik, hogya szeszélyes folyó irányát megváltoztatja,^ s med-ret ás magának oda, hol kevéssel előbb még veté-sek álltak. Ezt ugyan a Tisza is meg szokta tenni,de nem levén oly gyors folyású, s nem hordvánmao-ával oly nagy mennyiségü kövicses anyagot,mely utját hirtelen elzárhatná, sem feneke — melykülönben is mélyebb — nem tartalmazván oly szik-lákat, melyek az összetorlódó zátonyt felfogják ésannak támaszul szolgálnak : utjának megváltoz-tatása nem történik oly gyorsan, oly elhárithatla-n u l . •_ Nincs helység e folyó partjain, mely éven-kint kisebb-nagyobb kárt ne szenvedne. Hiábandolgoznak itt a viz ellen, nem ér az semmit, ̂ miga folyó egészen nem szabályoztatik, ez pedig aszakértők tervei szerint oly roppant költséget igé-nyelne, hogy ahhoz bizony hosszu időre nincsremény. ; _

Partjai egyenetlenségénél fogva évenkinttulhág azokon; de mig a Tisza kiöntései a legelő-ket, kaszálókat inkább termékenyítik, mint hogyártanának, kivéve az oly teknős részeket, hol aviz odareked; a Vág kiöntései mindig ártalmasak,s kevésbbé szabályszerűek.

Legutóbb 1813-ban áradt meg a Vág olyrendkivüli módon, hogy a csapás, melyet a vidékrehozott, leirhatlan. Több száz emberélet,_ sok ezerhasznos állat, roppant mennyiségü mezei terményés takarmány veszett el ez alkalommal, számtalanépület lőn rommá, és jelentékeny földterület bo-ri ttatott el a homok által, és lett hasznavehet-lenné. Megváltozott ekkor az egész Vág mentébena vidék külseje, mint az máskép nem is lehetett,

midőn a szokottnál harmadfel ölnyivel állt maga-sabban a viz szine.

Megáradt ekkor ily rendkivüli módon a Kár-pátok minden vize, mig a Duna s a többi alsó fo-lyók, melyek a külföldről jőnek, szokott állásuk-ban maradtak. Igaz, hogy nagy esőzések voltakekkor az egész magyar felföldön, de tagadhatat-lan, hogy oly roppant víztömeg mint augusztus hóvégén ez évben az egész Vágvölgyön ugyanegyidőben dult, földalatti természetforradalomnaktulajdonitandó, mely által a föld mélyéből nagymennyiségü viz tódult elő. — Voltak, kik föld-rengést, földalatti morajt, kénszagot, és a vizbenhelylyel-közzel szokatlan hőséget véltek észreve-hetni, azonban átalános hitelre nem találtak.

De tény az, hogy sok helyütt, hol ezelőttforrásnak nyoma sem volt, jelentékeny források,vizerek fakadtak, és nagy földszakadások történ-tek a hegyek közt. Hogy e földalatti forradalomokai kellőleg kipuhatolva nincsenek, a hiteles ésa tudomány elvein alapuló szemlélődések hiányá-nak tulajdonitandó, miután mindenkit, s igy azonkeveseket is, kik ily tünemények feletti vizsgáló-dásokra hivatva lettek volna, a rettegés, félelem,maguk és mások élete és vagyona megmentésénekgondja bilincselt le.

Az olvasóval eddig még csak rosz oldalárólismertetem a Vágót, s talán hajlandó lesz azthinni, hogy csak nyüg, csak átok azokra nézve,kik oly szerencsétlen sorsban részesültek, hogypartjai közelében kell lakniok. Nem igy van. Kár-pótlásul adá azt a természet Liptó, Turócz, Árvaés Trencsénmegyék szegény lakóinak azon durvaégalj, és terméketlen földért, mely a legnagyobbfáradság mellett sem termi meg a mindennapi ke-nyeret. Ua a Vág nem volna, az az „Isten hátamögött" lakó hegyi ember el volna zárva a világ-tól ugyszolván, — és élelmét meg nem szerez-hetné, — v a oT nyomorult, satnya és állatias te-remtéssé kellene törpülnie.

A közlekedés — mint emlitém —• tutajokkaltörténik, melyek a szerint nagyobbittatnak, s me-lyeknek terhe is ahhoz gépest gyarapittathatik, aVág a Béla-vize, az Árva, Turócz, jRévucza ésKisucza folyók által növekedik. Nagyobb dunaihajókat csakis Negyed és Guta közt — torkolataközelében — bir el.

E tutajokon szállitja a hornyák fáját, mibena felföld bővelkedik, s melynek értéke annál inkábbnövekszik, minél lejebb hozzák a fátlan alföldre.S ezzel lemehet a Dunán meddig neki tetszik.Azonban ritkán viszik azt Komáromnál alább,itt eladják, s innen megy át azután a vállalkozóbbkereskedők kezére, kik azzal távolabb keresked-nek. — A tűzi fán kivül mindennemü épületfát isszolgáltat a Vág vidéke ily módon az alsóbb vi-dékeknek; u. m. szálfát, deszkát, gerendákat, lé-czeket, zsendelyt, miknek előállitására rá ér, nemlevén a mezei munkával igen elfoglalva. De készités szállit nagy lisztes-ládákat, tarka ruhaládákat,minőket Magyarországban mindenfelé látunk, ke-ményfából ekéket, taligákat, szénahányóvillá^.at,mosó és sütőteknőket és sok ilyesfélét, mik min-dig találnak vevőre. Ha más nem, megveszi azsidó, ki aztán másodkézből kereskedik vele snyer rajta, mint azt minden falusi boltban is ta-pasztalhatjuk. Foglalkozik továbbá réz- és vas-gyártmányok szállításával, de szállit a liptai ésturóczi tót nagymennyiségü vajat és túrót is, azonkitünő juhturót, mely a kereskedésben „liptaituró" (brinza) név alatt még a külföldön is elő-fordul, s igen kapós áruezikk.

A Wielicskából Rosenbergre tengelyen ér-kező sót magánvállalkozók szállitják tova, miszintén egyik iparágát képezi a vágparti tuta-josnak.

Gyümölcsöt szintéu hordanak a komáromi éspesti piaczokra, főleg aszalt szilvát és téli almát.

Igy él meg a szegény felvidéki tót, igy kapa-ritgat össze egy kis pénzt, hogy magát és család-ját fönntarthassa. Neki a készből kell élnie, s nema maga terméséből. Gabonanemüekkel, hüvelyesveteményekkel, borral, dohánynyal a zsidók látjákel, kik azt alulról, meddig a viz mélysége engedi— vontató hajókon, onnan azután szekereken ho-zatják.

A malmok, hidak és révek szintén jövedelme-zők, noha a gyakori árvizek és a jégzajlás okoztakárok tetemes költséget okoznak.

Halai: a lazacz,mely azonban csak legfelsőbbrészeiben találtatik; a márna, mely gyakran70—80 fontot is nyom. Legközönségesebbek acsuka, harcsa, potyka, a kövi ponty és ezompó.Rák is van elég a Vág vizében, de nem oly Ízletes,mint a pataki rák. Főleg hálókkal történik a ha-lászat, a horog kevésbbé van szokásban, de szo-

kásban van a nagyobb halakat fáklyák világamellett villára szurni.

Mindazon folyók közöl, melyek a Vágba ömle-nek, csak az Árván és Kisuczán járhatnak a tu-tajok, s ezeken is csak öszszel és tavaszszal, vagynyári gyors zivataros esők után, midőn e folyók,vagy jobban mondva folyócskák hirtelen meg-áradnak De az ily esemény rögtön felhasználandó,mert a mily gyorsan megáradt a viz, ép oly gyor-san apad, ugy hogy a fenéken levő kavicsot is aligboritja viz. Ez oknál fogva a szálak rögtön össze-ékeltetnek, az előre készen tartott szállitmánygyorsan felrakatik, miben asszony és gyermekmind segédkezet nyujt. A tutaj os elvégzi imáját,mely nélkül soha utnak nem indul, bucsut veszCsaládjától, s a tutaj gyorsan iramlik tova sziklákés mélységek fölött, melyek azt majd elnyelés-sel, majd szétzuzatásssal fenyegetik. Hát még mi-dőn azon pontra ér, hol a Kisucza a Vágba öm-lik! Gyakran megesik ugyanis, hogy mig a Kis-ucza megárad, addig a Vág nyugodt marad, sezáltal 3—4 lábnyi zuhatag képződik, melyen atutaj iszonyu sebességgel sikamlik le. Eleje mélyenvágódik a vizbe, s a tutajos is nyakig merül, dea viz felkapja ismét a tutajt, s már csendesebbenviszi odább.

Az Árva folyóbóli kijutás könnyebb, habár ittegy hatalmas sziklacsucs fenyegeti veszélylyel avigyázatlan hajóst. Egy hegyes góth alakban di-szitett oszlop áll ősidőktől e szikla fölött, figyel-meztetve akinemkerülésből eredhető veszélyekre.

De magán a Vágón is sok bajjal és akadály-lyal kell a tutajosnak megküzdenie. E folyó szá-mos elágazása tévutra, zátonyra vezetheti, aviz egyenetlen esése nagy óvatosságot tesz szük-ségessé, a folyó közepében heverő szikladarabokmegrepeszthetik a tutajt, forgók, örvények talál-koznak, egyes kiálló sziklák körül oly gyors a vizfolyása, hogy ha a tutaj oda sodortatik, szállit-mányostól tönkre jut, ugy hogy kissé viharos idő-járásnál lehetetlennek látszik a haladás.

A hidak alatti átjárás is többnyire igen szűk,sőt nagy vizek alkalmával veszélyes. Sok helyüttpedig régi lebontott hidak lábai meredeznek ki avizből, vagy felületesen borittatván, az átkeléstmegnehezítik. — Másutt mesterségesen készitettsarkantyúk helyettesitik a sziklákat, mik felénagy erővel tódul a viz, s mik többnyire oly he-lyeken levén épitve, hol a viz legsebesebb, e he-lyeket a molnárok is örömest keresik fel, s elle-pik malmaikkal, megnehezítvén a tutajok járását.

Azonban gyakorlott emberekkel, főleg nemigen nagy, sem igen kis vízállásnál átalában nemveszélyes a Vágón való hajózás, és ezen embereka viszontagságok és a legzordonabb időjárás ellenis annyira edzettek, hogy teljes nyugalommal éshideg vérrel türik. Legveszélyesb pontoknak tar-tatnak a Szentiváni hid, a Lralováni sziklagerinczés a trencséni ó hidlábak.

E tutajosok igen ismerik e veszélyeket sügyesen tudják kikerülni, ugy hogy ha szeren-csétlenségek fordulnak is elő, e,zek rendszerint arészegség következményei, mert a pálinkát imá-dásig kedvelik. Kitartásuk bámulatra méltó. —Ha szállítmányukon tuladtak, rendszerint elbont-ják a szálakat, s eladják; — maguk pedig gyalogballagnak haza bármily messze földről.

Az átjárás egyik parttól a másikra csónakok-kal történik, melyek nem egyebek, belől kivájt fa-törzseknél. Ha két ilyen csónak gerendákkal ösz-szeerősittetik, s reá deszkák veretnek, kész a hidasvagy komp, melyen szekerek és barmok vitetnekkeresztül. Hid kevés van a Vágón.

Még sokkal jelentékenyebbé s a felvidékiszüken megáldott népre nézve előnyösebbé vál-hatnék a vági hajózás, ha annyi akadályok nemállaminak ellen, melyeknek legfőbbike a folyómedrének változékonysága, egyenetlensége. S mi-után minden árviz alkalmával uj és uj ágyat mosmagának a viz, ezt a talpak követni kénytelenit-tetvén, majdnem mindannyiszor uj irányban, ujuton halad a hajós, s nem egy előre nem látottveszélylyel kell megküzdenie. A partok e bizony-talansága okozza azt is, hogy fölfelé a folyó kishajókkal sem járható, mi pedig igen fontos és elő-nyös volna. Bolgár Emil,

Természetes ásványos gőzfürdő acsászárfürdőben Budán. .

Ezen lapok f- é. 10-dik számában f. t.Gelencsér Istvánnak, az irgalmas szerzetmagyarországi főnökének, a szenvedő embe-riség javára irányzott jótékony müködése-

176

ről levén szó, egyebek közt az is mondatik,hogy a császárfürdöi „gyógyforrásból gőz-fürdőt állíttatott, mely minden megkiván-tató kellékkel ellátva és lehető kényelemmelvan berendezve." — E gőzfürdő képét imeitt közöljük, s a Hygieiának szentelt ezentemplo;n belsejének figyelmesb szemléleteután a szakértő kéznek ügyes rendező hatá-sáról győződünk meg.

E gőzfürdő leirását külön közleni annálinkább kötelességünknek tartjuk, minthogyezen intézet által a császárfürdői ásványosviz eddigi használatához a gyógyászatnak,az egészség szilárdításának, a test külbefo-lyások elleni megedzésének egy oly nemejárult, mely az uj időben a civilisált népek-nél nagy szerepet játszik, — s a melyEurópa nagyobb városaiban részint a kö-zönséges kutviz, részint a folyóvíz által esz-közöltetik : itt pedig a dusan kiomló ásvá-nyos források teszik ezen szolgálatot.

,.Ezen gőzfürdő" — dr. Poór volt fürdő-orvos több évi tanulmányozása s tapasztala-tára alapitott állitása szerint — „mindazonbetegségek-ben fogana-tosnak b i-zony ult be,melyekben alugalos vagykénes melegásvány-für-dők j a v a-s o 1 v a van-nak ; külö-nösen hasz-nos csuzban,kö sz vény-ben, idültbőrbeteg-ségekben,lép és máj-daganatban ,aranyérben ,ugy szinténvesekő, meg-rögzött bu-jakór, üdülthiganysenyvmir igybe-szüremke-d é s e k stb.szóval mind-azon i d ü l tbajok ellen,melyekbenorvos ainka budai hév-vizeket gyógy erőseknek tapasztalták. A csá-szárfürdö g'ózfürdeje potencirozva birja abudai hévvisek győgyerejét.

A fürdőorvos állitása szerint idült be-tegségben (melyben a császárfürdöi ásvány-viz fürdésre javalva van) körülbelől négy-szerte gyorsabban következik be a vártgy (>gy eredmény a császárfürdő ásványosgőzfürdejében, mint ha a beteg ugyanazonhévvizet szabályosan egyszerü fürdésre hasz-nálja." Igy irnak róla a doktorok. Jó olvasniazt is.

E fürdő részletesb gyógyászati használa-táról nem akarunk irni; minthogy a hely-szinén müködő orvosok a betegeknek üdvöstanácsaikkal szolgálni, ugyis mindenkor ké-szek; a mi feladatunk jelenben ezen elsö,nemcsak honunkban, hanem Európábanpárját kereső ásványos gőzfürdőt s annakkülsö alakját megismertetni.

A nagy gyógyudvarból a volt kert felékilépvén, balra egy üveg ajtó nyilik, mely-ből vas- és sárgarézből készült csiga lépcsőntgy, szőnyegekkel kirakott előcsarnokba lé-pünk, melynek egyik oldalán öltözö-kamra

nyilik, másikán, valamint a csarnok^ végénaranyozott keretbe foglalt nagy tükrök álla-nak kis asztalkák felett. Ezen folyosóban aszőnyegeken jobbra menvén s végre balramegfordulván, egy ajtó egy hosszukás te-rembe vezet, melynek jobb oldalán a hidegzuhanyok minden neme találtatik. Innennégy lépcsőn juthatni fel egy négy oldalúszobába, melyben egy márvány-medencze aszüntelenül be s kifolyó tiszta 23—24:° Cfoknyi melegségü langyos vizzel (török für-dő) kecsegtetve csábitgatja a közeledőt, ki,miután itt egy időig időzött volna, visszatéra zuhany-terembe s innen jobbra egy ajtóna gözcsarnokba — egy nagyszerü, magaskúppal ellátott s felülről világított, már-ványnyal kirakott padlózatu, nyolcz szegü iz-zasztó-terembe; melynek közepén nagyterje-delmü medencze terül el. — Ennek 38—40C. foknyi melegségü kristály-tiszta vize, ré-szint alulról felbuzgó, részint egyik oldalánbefolyó 52 C° hövize, egy csővön beeresztettlangyos ásványos viz által mérsékelve, mind-untalan be s kifolyó viz által ujittatik meg.

előcsarnokából, hol szintén 24 öltöző -Iámravan, egyenesen a leirt helyiségbe léphetni.

A figyelmes és pontos szolgálat mándeadicséretet érdemel. ,K-P.

G ő z f fü r d ő a b u d | a i c s á s z á^r - f ü r d ó jb e n . |

Ezen templomszerü terem egyik oldalán lép-csőzetesen emelkednek a padok, melyeken agözbenizzadók hevernek. E padok alján mind-két felöl vannak langyos zuhanyok, melyek ahőség által ellankadt tagokat megfrissitik. Ezuhanyok mellett jobbra balra huzódnak apadok, melyeken az izzadással megelégedettvendégek a derék és nyájas fürdői szolgákáltal szappanos flanelldarabokkal dörzsöl-tetnek.

A dörzsölés után az emlitett zuhanyokegyike alatt megmosatván, a langyos me-denczébe sietnek, hol elegendőkép meghűl-vén, a zuhany-terembe mennek át s min-denféle zuhanyok alatt, felett és között mo-zognak, végre a hideg vizzel megtelt kádbanmegfürödvén, mikor már testökön libabörmutatkozik, az előcsarnokba kimennek, holegy fürdői szolga száraz ruhákkal dörzsölitestöket.

Azután az öltöző-kamrákban felöltöz-vén, megfrissült erővel áldják a gőzfürdőalapitóját s az itt látható jótékony rendetés pontosságot.

A császárfürdö kis gyógyudvarának egy

L e n a u M i k l ó s .Részvétlenség vagy figyelmetlenség, oal-

szerencse vagy közöny, nem egy kitünö te-hetséget fojtott már el hazánkban, vagytéritett oly utra, melyből a jelesek itt szüle-tésének dicsőségén kivül egyéb fényt ma-gunkra árasztanunk nem lehet. Müvészeinkidegen föld müvészetét gazdagítják, s a költő,kiről most szólni akarunk, s ki talán kedve-zőbb körülmények között honi irodalmunkbüszkesége leendett, nem magyar nyelvenzengette bübájos dalait.

Lenau Miklós, a német irodalom Byronja,hazánkban született (hátadon, Temesvártólnégy mérföidnyire, 1802. augusztus 13-kán.Lenau, igazi nevén Niembsch, a fájdalomgyermeke volt. Balcsillagzata, mely alatt

született, ki-sérte öt a sí-rig, s mélabus dalaibana mély vi-lágfájdalomnem v o l tagyrém, nemvolt ü r e sképzelgés já-téka; dalaitszive vérévelírta.

Atyja anem fékezettszenvedé-lyeknek esettáldozatul, sigy a koránárvaságrajutott gyer-meknek any-ja lön őran-gyala, ki alegönfelál-dozóbb sze-retettelápol-ta, s minthaeg ye t l e nfiának nemmindennapijövőjét előreérezte volna,készebb volt

inkább saját keresményével tartani el, sem-mint gazdag nagyapjához, ki azt fiává akartafogadni, kezei közöl kibocsátotta volna.

A gyermek legkedvesebb foglalkozása,a hegedű-játékon kivül a madár-fogás volt.Sástól és árvalányhajtól körüllengedezve,órákig elült magányosan a pázsiton, hogyegy-QgJ madarat léprekeritsen, melyek-nek csevegését csalódásig tudta utánozniEmlítésre méltó, hogy ekkor feltünöleg áhi-tatos volt; még mint férfi is elragadtatássalbeszélt azon boldogságról, mely az oltárelött álló gyermeket körülövezte.

Anyja, inkább azért, hogy gyermekeinektáplálót adjon, mint benső hajlamból, egyorvossal második házasságra lépett, s Pestreköltöztek át, hol az ifju Lenau 1812—1815-iga gymnáziumi előadásokat hallgatta; tanul-mányait azonban félbe kellé hagynia, mertmostoha apja Tokajba ment át, s bár ezáltala leendő tudós nem keveset vesztett, de aleendő költő igen sokat nyert. Ez volt Le-nau életének legszebb korszaka.

Az ifju lélek egész fogékonyságával ra-gadta meg a természet szépségeit, de a mi

177

jobbiaj elhajolta, egy leányka Jmigjelcuésevolt. Albold'og napok azonban hamar végetértek. Tanulmányai folytatása végett Tokajtel kellett higynia, s anyja, ki inkább fér-jétől, mint gyermekétől vált mag, együttjött vele Budára, s a várhegy nyugati olda-lán, a vértnezőn tul, még pár év elött is ál-lott azon regényes fekvésü magányos kisház, hol anyjával és nővérével Lenau lakott,s bizonyára még most is állana, ha annak le-rombolását az ott keresztülvonuló vasut nemtette vol-na szüksé- _==-..gessé. .,.-/"-

A helyméla, szö- •moru te-kintete, samég szo-morubba]n y a g ikörülmé-nyek nyi-tották kiaz érző ke-belben abú sötétvirágánakbimbaját.S miutánanyja át-látta,hogysaját költ-ségén to-vább ne-veltetninem ké-pes, en-gedett anagyapaujra sür-gető kéré-sének', sLenau el-h a g y áMagyar-országot,S tocke-T a u b aköltözöttát, &majd1819-benBécsben aphiloso-p h i á t skésőbb ajogot ésgyógyá-8 z a t o thallgatá,deéletczé-lul nem epályákattü^zte kimagának,azér t aze l ő a d á -sokon in-kább csakmint ven-dég jelentmeg, föl

karolva, mi lelkének táplálékot nyujtott, —s mindazt, mi nski kevésbbé tetszett, gyülö-lettel vetvén félre.

A heves magyar vér, mely ereiben buz-gott, előbb bonyolította szerelmi viszonyba,mint talán különben történt volna. Szerel-mének tárgya egy szép, de ö hozzá nemméltó nő volt, s e csalódás keltette föl lelké-ben azon méla bát és kételkedést, msly ötkésőbb oly sivárrá tette, de a német iroda-lom kertjét a legszebb virágokkal ékesité.

' Fájdalmát enyhítendő, utazásnak]in lult; be-'\ járta a magyar sikságot, s a magyar alföld' szépségeiről dalaiban sokszor megemléke-zett. Azután kávéházi életre adta magát;fejét mellére csüggesztve, napokig ült a te-

! kézö-terem egy-egy -szögletében egyedül,nem törödve a körülötte zajgó élettel; majd

1 e^ész a vadsággal határos szilajsággal szó-litotta játékra egy-egy ismerősét, s a dákot,

1 melyet roppant ügyességgel kezelt, mint va-lami varázsvesszőt ragadta föl, mintha a

Kerner lakása Weinsbergben.L e n a u M i k l ó s .

Magyar puszta.Lenau sirja a weidlingij temetőben Bécs mellett.

rosz szellemeket akarta volna vele szétüzni,melyek minduntalan közelébe tolakodtak.

E zsibbadtságból anyja halála rázta föl,kihez folyvást a legnagyobb fiui szeretettelragaszkodott, s mint költő, 1830-ban lépettaz irodalom terére. Az eredetiség, az isme-retlen uj tér, melyben költészete mozgott, s amély, mélabus komolyság, mely költemé-nyeit átlengi, nem tévesztette el hatását, sLenau neve már 1831-ben, a német költé-szet egén mint fényes meteor ragyogott.

Nyugtalan lelkét követve, Amerikábament, de az ujvilág sem elégítette ki. Visz-szatérve mondá : hogy ott kigyógyult aszabadság azon chimerájából, melyért egy-kor az ifju lelke rajongott. Meggyőződött,hogy a valódi szabadság csak saját keblünk-ben, akaratunkban, gondolkozásunkban, ér-zésünkben és cselekedetünkben van.

Barátai és kortársai Lenaut szivesen fo-gadták. 1834-ben Kernernek weinsbergi kiesfekvésü lakában irta meg „Faust"-ját. Az

ottani ro-mok köztgyakranjárt elan-dalodva;ilyenkornéha he-ge düjéhezkapott, s aszelid d a-lok, me-lyeketját-szott, nemegyszer a„Rákóczii n d u l ó "v i h a r o shangjai-va l vég-ződtek.

A fér-fiak és nökölött egy-aránt ked-ves ember,nem találtnőt, kivel41ete sor-sátj meg-foszsza. —Az é 1 e t-fenn tar-tás gond-ja kíilön-b e n is,mint vala-mi kisér-tet, szün-telen ol-dala mel-lett állott.Egy idő-ben , mi-dőn köl-teményeitC o t t akönyvke-reskedésé^nek husz.ezer forin-ton elad-ta, Frank-f u r t b a nn ő s ü l n iakart, smár bol-dog j ö-vöt látottálomké-p e i b e n ,midőn go-

nosz nyelvek jegyesét elszólták s leragadták:egéből az álmodozót.

Eltelve keserüséggel s bizalmatlanság-gal az emberek iránt, erőt vett rajta a me-lancholia, öngyilkossági eszmék rohantákmeg, majd végkép megőrült. 1844 okt. 21-éna winnenthali tébolydába, azután Döblingbevitték, de rajta nem segíthettek. Barátaiakartak hatni lelkére, mind hasztalan, nemismerte őket többé; csak egyszer emlékezettmég vissza, midőn] Idöblingi felügyülője

A winnenthíli tébolyda.

i

5 - 1

178

•kérdé : „Tudja-e, hogy ön a nagy Niembsch?"melyre felelte : „0, Niembsch már kiesiny-nyé változott,"

Fájdalmainak csak a halál vethetett vé-get, s Lenau Miklós 1850 augusztus 22-ikénmeghalt, Porai, saját óhajtása szerint a Bécsmelletti xoeidlingi temetöben nyugszanak.Sirján egy tört oszlop, megtört lelkénekjelképe. **

Bécsi levél.(Május i e l m é l k e d é s e k . )

Bécs, május 13-án.Nem léphet egyet az utczán, hogy száz kana-

péba, színig telerakott butyros szekerekbe, a kövezeten oláh czigányos rendetlenségben egymás-fölött s között heverő virágcserepekbe, asztallá-bakba stb. stb. ne ütközzék; még egy nap, s a„musz,ki mely itt Bécsben nagy szerepet játszik,be van fejezve; liinc illa nagy bomlottság. Avagynem tudja ön, mi az a „musz"? Ez magyarul annyitjelent', hogy muszríj a kitüzött végső határidőig arégi lakást — ha azt fölmondtuk — örököseinknekátadni. — Alig mosolyog le ránk, kövezethez ra-gadtakra, egy kis meleg napfény, a mint a sorskedvenczei a nagy orru aristokraták s a még na-gyobb orru bankárok mennek ki falura, hogy üdehegyi levegőt, s pompás szivarokat szijjanak;utóbbiakban ugyan sehol sincs hiányuk, szívnakolyakat itt a városban is, de ah, friss és éltető le-hét a természetnek, csak a város gőzjárta szűkutczáin kivül élvezhetjük, hol megátalkodott,zongorabeteg kisasszonyaim naphosszat nyagga-tott Beethovenje helyett, vidám madárcsevegés,rigó füttye sötét erdőben, vagy a pacsirta akártizszer is aláhúzott d-je csattog le rám a verőfé-nyes levegőből. Mi szép a tavasz, a falu, s a ter-mészet — hanem azért próbálja meg valaki ezenszép dolgokat Bécs környékén élvezni, ha a fenn-tisztelt nagy orrok fajának egyikéhez nem tarto-zik. Az egyszerü idylli paraszt s a lyricus paraszt-asszony ugy megkoppasztják, hogy elmegy kedve abánatos erdő sötét husétel, meg a rigófüttytől,mert — miután a sziv kosztjával a gyomor nemlakik jól, s a szép utáni vágy nem oltja a sör-szom-jat — minden poézis daczára is bizony éhesennem jó ábrándozni, még ha kétszer oly szépensütne is a fekete éj halvány szeme, a hold, vagyha a mező zöldbársony szőnyegén két annyi kékés piros virágocska pompáznék. — Paraszt házi-kókról harmincz mérföldnyi körözetben nem lehetszó; egy és két emeletes házak magaslanak itt ahegy tövében, melyekben a lakás sokkal drrfg-ább,mint a városban. Ezek a bécsvidéki vetterek alegnagyobb Kristófok (a pesti házi-urak ezenösszehasonlítási fokozatban igen természetesen azelső fokot s a bécsiek eomparativust képezvén). —Pénze nincs, lakása magasan vagy messze van, min-den drága; de azért a bécsi ember „fidel", a napnakél s a busulást a lóra hagyja, melynekköztudomásszerint nagyobb a feje. örül, bámul, mint a gyer-mek, s a ki tegnap Stuver tűzjátékánál láttá eroppant tömeget, mely minden fölrepülő rakétánálujongott, tapsolt, nem foghatja föl, alkotmányos

* nép hogy lehet még oly naiv, mikor tartósabbföldi csillagok várják tőle a bravót.

Azért, hogy Renz Pestre vitte magával azoroszlánokat, maradt még elég vadállat Bécsben;ott van a prateri és schönbrunni menazséria, s kétuj állatkert tele majmokkal, elefántokkal s hason-derék állatokkal. Különösen nevezetesek a med-vék, melyek között, mint a katalógus nagy tudo-mányosan megjegyzi, az orosz a legkegyetlenebb.— Az a siketitő hangzavar, szózsivaj, csengetyü8 doblárma, trombita-harsogás, éneklés, kiáltozás,kintorna-nyekkenés, melyek között az emberekcsevegése elmosódva csapódik füleinkhez; az ide-oda száguldó szalámistak. kucséberek orditásai,szóval, ez az ünnepi színezet leirhatlan. Nemmessze tőlünk egynehány bakafiu,kik kevés héttelezelőtt még valahol Szabolcsvármegyében rüpő-kösködtek, muzsikáltatja magát egy, a jó Istentudja, micsoda szélhordta czigánybandával, melyoly keservesen huzza a fülébe, hogy a sógorok isfélrecsapják a czilindert s az asztal alatt megresz-kiroznak egykét csárdás-lépést. Itatnák a klári-nétoít, meg a fehér szakállu czimbalmost, de ezta bakák már sehogysem engedik meg, mert, ugymondják, czigány csak urnak szokott muzsikálni.Tessék! S a kedélyes sogor csakugyan elhiszi,hogy a baka is ur, ha magyar. Egy olasz csapatgagyogó szemekkel nézi a jelenetet s evvivázza a

vitézeket, mig egy liorpadt mellű s kalapu olden-burgi turista kiveszi jegyzőkönyvét, mel)be, fo-gadni mernék rá, azt irja, hogy az osztrák hadse-regbe sorozott magyar katonaság mindenütt ma-gával viszi a hazai zenészeket, és hogy, mi fölöttefigyelemreméltó, sört iszik, meg rostélyost eszik,mint akár egy civilisált északi német. Egyszerreaz egyik baka kirúgja maga alul a szalmaszéket,csákóját a földhöz vágja, panganétját a czigánynyakába akasztja, fehér mundérját meg, minthamente volna, panyókára veti, s oly kényesen járjaa verbunkost, hogy a szivem csak ugy dagadtbele s kicsinyben mult, hogy magam is ott corampopulo nem tánczoltam. Az oldenburgi tátottszájjal, szemmel s jegyzőkönyvvel bámulta a ma-gyar katona délczeg lejtését, s egy tárcza czikk-ben ékesen le fogja irni, ,,wie die Zigoschen aufder Buszta tanzen!"

Azonban uri czigányban is van részünk.Sárközy nehány nap óta Bécsben van, s zajos tet-szés között játszsza azokat a felséges régi lassúkat,s azokat a haszontalan, ezinezogó, nyavalyás uj fris-seket. Még sem pusztult ki ez a walezer-styl amagyar zenéből? Még sincs vége annak a németeshangbalmozásnak? Ha már ki nem kerülhetik azujakat, akkor miért nem inkább Palotásyt, Si-monffyt huzzák sürübben ?

Az opera szinházban Markovics Ilka kerekarcza s hangja jó hatással volt a néző hallgató- |ságra. Igazán kedvesen énekelt s a német szótugy törte, hogy majd megirigyeltem tőle. Nehányév óta ez énekesnő nagyot haladt s mint lyricusénekesnőnek igen szép jövőt Ígérnek neki, csak aheroikába ne kapjon, mert ahhoz kevés szenve-délylyel látszik birni e mosolygó, nyájas me-nyecske. Csak el ne szalaszszák, mert hát ha ezt isitt fogják, mint a Dopplereket, Csillagot, Bigniót,stb. Nem lesz tán a magyar nemzeti szinház to-vább is a bécsi operának conservatoriuma?

A práteri szinházban egy igen bájos magyarnő, Bulyovszky Paulina kisasszony játszik néme-tül. Ez már nem bánik oly szivtelenül a németszóval, melyet igen simán s gömbölyűn ejt ki.Ugyan hol tanult oly jól németül a kisasszony?Tán bizony Pesten. S kitől? Nem Bulyovszky Lil-lától? Reményiem azonban, hogy B. Paulina ma-gyarul is tud — egy kicsit,

Csakugyan meleg van már. Kgy zöld fa tere-bélyes ágai alatt ülök, előttem egy nagy pohársör. — Sör mellett nagyon kényelmesen lehetgondolkozni. Azon gondolkozom hát, hova men-jek? Falura-e, fürdőre-e? Olyan hosszan gondol-koztam, hogy a söröm is kihült bele. Végre abbanállapodtam meg, hogy az ilyen szobaléggel szatu-rult embereknek, mint a milyenek mi ketten va-gyunk, jó lesz a fürdő. Tudok egy olyat, melydaczára annak, hogy gyönyörü vidékben van, sgyógyhatásban ritkítja párját, még eddig nemigen ritkán fordult meg magyar ember száján. Avasmegyei Tárcsát értem, mely erre az idényreczélszerü ujításokkal, kényelemmel, nyugalommalkecsegtet. Különös kedvezmény gyanánt sem szi-nészet, sem concert nem fogja kisérteni a békéskedélyeket, A fürdő orvosa, dr. Beszedits Ede ha-zánkfia, kitünő képzettségü s igen kellemes mo-doru orvos. Egy hatalmas gyógyforrás jó orvossalmindenesetre többet ér egy concertes fürdőnél jóorvos nélkül. Nem igaz? Ua innen haza kerül, méglegjobb barátai sem foghatják önre, hogy beteg,oly színben fog ismét beállítani a szerkesztői iro-dába, hogy saját emberei holmi vidékről bejöttfiatal poétának tartják önt. Ennél óriásabb hatástÍgérjen, a ki tud. K. T.

Régi magyar iratok,i.

Az kevély és pogány Török Császárnak azLengyelekhez irót Levelének párja. 1662-böl.

(Egy 1676. évi másolat után.)

My Szulimán az nagy hatalmas CsászárnakFia, Innék vnokája, az-Török nemzetnek győzhe-tetlen Császára, Görög országnak, Basilianak,Samsoniának, Asiának, Damascusnak, Phrygiá-nak, Pannoniának, Africának, az nagy és kisAegyptus országnak, Alexandriának, és Arabiá-nak királya, mind ez világ Szcntinek feő, és vicefejedelme, Paradicsomnak Lakosa, Praepostája,Egész Asiának, Affrieának, Americának, és azNagy Candia megvétele után Európának szentöltFejedelme, Jerichónak, és az Mahnmet koporsójá-nak őrezője, Innék leghadakozób Katonája, Chrtus

koporsójának erős Strázsája, és- őrállója, és Innékminden Vezérínek s Vitézének az egész földönFeő vezére, Ez világon Napkeletről napnyugotrulvaló Uraknak Ura, királyoknak királya, ura, ésaz egész kereszténységnek, és mind hátaim,; s El-lenségnek nagy Császárok, kénzójok, és megszo-moréttójok, Az megh feszült koporsónak erős, éskimondhatatlan őrzője, Jerusalemnek Eörökösura, az Buszármányoknak avagy környülme-téletlenekk Keménsége, és vigasztalója, meg-böcsülhetetlen drága Gyémántkeő. Álla, Álla,Álla, kiala feővitéz, és Földi Isten. etc. Adgyufctuttotokra ty hitván, nyomorult és romlott Len-gyel urak, hogy az ti országtok gyülésének vége-zése esek értésünkre, hogy tudniillik töb szóm-szédságbeli országokkal tanácskoztatok, és aztvégeztétek, \ ogy az my hatalmunk alul Moldvát,Ha vas-Alföldet, és Archosiának az Kozákkal ha-tárost elakarnátok foglalni. A mi nagyob az ten-geren felőletek járó Gályáinkat elfogni, és ellenünkrégi velünk kötött frigynek fölbontásával állani,és semmi fogadástoknak, s parancsolatink Ura, ésEmbere nem lenni igyekeznétek. Azért legyenTuttotokra : most mustráltatok Arabiából Százezerválogatott vitézeket, Alexandriábul ugyanannyit,kis és nagy Aegyptusbul kétszázezerét, Americá-nak négyszázezer lakossát, és több országokbulis az kik hatalmam alatt lévén mindenkor hiventeszek parancsolatimat. Ezeket mind ellenetekindítom, és megláttyátok hogy megbánatom vele-tek az végzést, ugy annyira, hogy ismét örökkenelpusztitlak, hires czifra váraitokat, és váróitokataz fundamentomábul hányatom ki, sok templomo-tokat klastromostul, kikben az ti Christustoknakáldoztok, Rókák lakóhelyévé teszem, Papjaitokatazokbul kihúzatván Járomba fogatom és az királélőt az Mezőt szántatom rajtuk, az királyt penigeő magát elevenen megnyuzatom, kicsintüi fogvanagyig az köznépet fegyverre hányatom, az ár-tatlan csöcsszopókat karókra ragattatom, azegész földet tűzzel mind elpusztéttatom, hogyha meg nem változtattyátok ellenünk végezettanácstokat, és arról bizonyos Levelet nem at-tok. Ezt cselekszem mindazokkal az országok-kal és Tartományokkal is, az kik részessek vé-gezéstekben. Avagy nem tudgyátok az én nagyhatalmas Apámnak Szultán Szolimán Császárnakellenetek egyszeri indulattyát és a kit nehezenvehettetek véghez, mondván azt, hogy soha migaz Török nemzet és az Lengyel az égh alatt tart,ellenünk nem vettetek, kirül hüttel kötött és adótLeveletök is kezünknél vagyon. Emlékezzetek,mint jára az Magyarok egykori Lajos nevü kevélykirálya, ez is megszegvén velünk kötött frigyét,magát és hadát levágánk, és az országot mind az-ulta birjuk. My szükség többet tinektek irnom,ezt sem irtam volna, ha az my Levelünk is ná-latok nem volna, de mivel ellenünk támattatok vé-gezéstekkel, el nem mulatom szándékomat, az kitmeg is mutatok, hogy én vagyok Urakk ura ésgyőzedelmes királlyá, s győzhetetlen Császárok.Isten mindnyájunkkal. — Költ Constantziná-polyba S. Geörgy havának 29. napján 1662. Esz-tendőben.

Descripsit et inseripsit, inscriptumque pos-teritati legendum sui memoria reliquit GeorgiusHorvát (m. p.) Die 28 Mens. Febr. 1676.

Közli Karácson János.

Egyveleg.** (Az elsö fényképész.) A fényképek fölta-

tálójának Daguerre párisi festészt tartják, ki egyfrancziának véletlen találmányát tökélyesbité sazt saját nevéről Daguerrotypnek nevezte el.Most azonban kisült, hogy már Watt János, aőzgép hires tökélgyesbitője is készitett — épületetés arczképet ábrázoló — fényképeket, nemcsakezüst-lemezekre, hanem papirra is. Watt Jánostólily képeket találtak legközelebb a londoni Patentmuzeumban, minthogy pedig az ő idejében a jódotmégnem ismerték, valószinü, hogy a helyett chlorthasznált.

** (Cirkusi élet.) A lyoni cirkusban, egyik kö-zelebbi előadás alkalmával Roeszler nevü erőmű-vész, ki a cirkus tetején tartott nyaktörő mutat-ványokat, a póznáról lebukott s élettelenül maradta fövényen. Gyors orvosi segély azonban eszmé-letre hozta, s kórházba vitték, mert keze és lábaegészen összetört s fején is tetemesen megsérült.A mint elvitték, folytatták az előadást, s a mi több,a szerencsétlenül járt erőművész hangosan zokogónejének is tovább kellett tánczolnia.

439

T Á R H Á Z .Kttzintézétek, egyletek.

** (A magyar tud. akadémia) philosoph. törv.és történet-tudományi osztályainak május Il-ik4ntartott ülésében Kalkbrenner Károly értekezésétolvasták fel, moly Szepes vármegye ismertetéséhezsok fontos adatot tartalmaz. Utána Ráth Károlyértekezett a „török magyar — viszonyokról."Ezek között felemlíti a párbajokat, melyek ma-gyar és török között, mint krónikáink bizonyitják,épan neai voltak ritkák. A párbajt rendesen ki-hivás előzte meg levél, üzenet vagy harczi jel-vények átküldése által. Okot többnyire a rab-ki-váltás körüli összezörrenések szolgáltattak. Akihívott rendesen tudakozódott a kihivó kilétéről,hoay vele egyenrangu-e Ha szolgálatban volt, amegverekedésre engedelmet kért urától, mire ér-tekező több példát idéz. A vívók meghatároztáka fegyvert, ruházatot, ugy szintén, hogy haláligvagy pedig csak megsebesülésig vivnak-e. A ví-vótérre érkezve, az illetők üdvözölték egymást,ajándékaikat kicserélték, s megkezdődött a harcz,melyben a vesztesnek fegyverzete, ruházata agyőztesé lett. Értekező ezután a fogságban! foga-dásokról szól, melyek ha a börtöntársak előttnyilváníttattak, oly érvényűek voltak, minthakáptalan vagy biróság előtt tétettek volna le. —Szalay a nyelvtudományi bizottság előterjesztésétolvasta fel a fekésházi alapítványról. — Végül agymnáziumokban 450 ft. ára könyv kiosztását ha-tározták el.

** (A magyar földhitelintézet) a fcölcsönügyifolyamodványokat még csupán azért nem fogadjael, mert a bélyegdij ügye felsőbb h ilyen még el-határozva nincs. E tekintetben különben az intézetigazgatósága a legfelsőbb elhatározást naponkintvárja, s teljes reménynyel néz annak elébe. Mástekintetbsn is az előkészületek gyorsan haladnak,Az országos alapból megajánlott 500,000 ft, se-gélypénz második részletének — 150,000 ftnak —folyóvá tételére is történtek lépések, s egy a hely-tartósághoz leérkez ;tt királyi rendelvény szerint,az emlitett segélyösszeg, az intézet működésé-nek megindítása után azonnal utalványoztatik. Avidéki bizottmányok is egyre alakulnak, s igy azintézet sikeres müködése, már a napokban meg-kezdhető leend.

** (A földhitelintézet pozsonymegyei albizott-mánya) f. hó 3-kán következőleg alakult meg :elnök : gr. Pálffy József, tagok : Gyiokó Szilárd,gr. Pálffy Pál, Czilchert Róbert, Bacsák Miklósés Bartaí János; ezeken kivül Pozsony városarészéről : b. Walteskirchen György és Pir'ngerJózsef.

** (A pesti csónak-egylet tagjai,) az idei ló-versenyideje alattcsónakversenyt fognak rendezni.

** (A pesti takarékpénztár) ismét egy köz-hasznu czélt segitett elő egy ujabb adományávalugyanis a hamburgi kiállitáson a hazánk számárakijelölt hely fölszerelésére, május 8-án tartott ülé-sében 400 ftot utalványozott.

** (A budai takarékpénztár) a pesti példájátkövetve, az istván-telk'i mintagazdaság fölsze-reléséhoz 1000 fttal járult. i

— (Az országos magyar kertészeti társukat) !igazgató-választmányának f. évi május hó 2-iki jhatározata folytán ezen egyesület alapitó és ren- ides tagjai f. évi junius hó 6-án reggeli 10 órakor ia társulati csarnok helyiségeiben tartandó rendki-vüli közgyülésre az elnökség által meghivatnak, !midőn egyéb elintézeudők közt a visszalépő igaz- |gató-választmány is ujra fog alakíttatni. |

— (Az abauj- és tornamegyei gazdasági egye-sület) f. é. május hó 28-ik napjának reggeli óráin,a szántói vendéglő teremében, főleg véglegesszervezkedés czéljából tartandó közgyülésére, azegylet minden tagja tisztelettel meghivatik. KeltSzemerén, máj. 8. Gr. Pallavicini Alfréd, elnök.

ipar, gazdaság, kereskedés.•f (A budai gázgyár.) A budai városi tanács

f- hó 9-kén tartott ülésében szavazás alá került abudai gázgyár hovaépitésének ügye is. A több-s% a Gelérthegy mögé épités mellett nyilat-kozott.

x* (Az istván-telki mintagazdaság) fölállitá-sára, a pesti takarékpénztár, e hó 5-én tartott vá-lasztmányi ülésében 2000 ftot utalványozott.

J (Az elsö bajai gőzmalom-társulat megala-kítására) Jókai Mór programmot bocsátott közre.Hogy a bajai gőzmalom, mely most csak a belföldszámára őröl, kiviteli üzletre is terjeszkedhessek,

200,000 ftnyi üzlettőke-befektetésre van szükség.Akadt nem agy bécsi és külföldi tőkepénzes, kikizlettársi minőségben a szükséges tőkét fölaján-lották; de a tulajdonosok czélja nem az, hogy amagyar pánz külföldre szivárogjon, hanem, hogyi nyers terményeinkért járó összegek magyartake kamatait képezzék. Azért az emlitett össze-get hazai részvénytársulat utján előállitni volnalegczélszerübb, a mi épen nem volna koozkázta-tott vállalat, mert a malom mostani üzlete is,szakértőkmaggyőzodése szerint, a befektetett tőkelO'/ij-nak leszámítása után még 12'% tiszta hasz-not biztosit. Az alakuló társulat 200,000 ftbamegállapitott tőkéje 1000 darab 200 ftos részvényutján lesz beszerzendő, de a malom mostani tulaj-donosai üíletök egész értékével a társulatba lép-vén, máris 400 részvény birtokosai. Az aláirásiivek kezelését Kempelen Győző (vas-uteza 12. sz.)vállalta magára, kinél az ivek kaphatók s hozzálegfölebb junius 30-ig be is küldendők.

y* (A czeglédi gőzmalom,) — mely irántelöbb nem mutatkozott elegendő részvét, — csak-ugyan létrejő. A szükséges 60,000 ftnyi tőkéti 200 darab 50 ftO3 részvény kibocsátása általfogják beszerezni.

Közlekedés.•f (Egerből Pestre) és vissza egy, az utazók

előtt eddig is kedvezőleg ismert gyorskocsi, jún.1-én ismét megkezdi mindennapos járatát.

•f (Győr- és Sopronmegyék közt), a közle-kedés könnyítésére, Marczali mellett hidat készi- jtenek. Terv szerint l l ezer ftba kerül.

•/ (A morvaországi vasutat a magyarorszá-gival) összekötni szándékoznak, erre az előlegesméréseket hir szerint már meg is tették. Az északipálya-vonalat a magyar Vágvőlgygyel Fehér-templom msllett szándékoznak egybekapcsolni.

Balesetek, elemi csapások.** (Villám-ütés.) Komáromban e hó 4-ikén a

villám a sz. András-egyházba ütött, még pedig akét torony közt a sokkal alantabb fekvő ablakonát a készülőben levő szép orgonát kereste föl, sannak aranyozásán mintegy 100 ftnyi kárt tett.A toronyórát is megrontotta, s innét a Benedek-rendiek szomszéd házába tört, hol az alsó, 67 lé-pésnyi hosszu folyosó mennyezetén átfutván, azudvar felőli oldalon távozott. A folyosón 26 lyu-kat és törést hagyott maga után.

— (Öngyilkosság.) Tolcsván, május 6 ikándélutáni 1 órakor Körtvélyesi János egy 12000forinttal biró erőteljes földmives ember, 6 gyermekatyja, csakis azért, mert egy legfeljebb 100 o. é.forintos perét elvesztettnek hitte, az istálójábanalig 4 lábnyira függő rácsra kötötte fel magát;ugy, hogy az 5 és '/2 láb magas embernek le kelletttérdelnie, hogy a nagy munkát véghez vigve. Ameghült hullát nem volt ember, —a zajra összcse-regíett ember tömeg között — a ki segitett volnabevinni a szobába; végre is Izrael fiai közöl akadtnehány bátor ember, kik felfogták az élni meg-szüntet s bevitték.

** (Tüzvész.) Csikszók Kászon-Ujfalu közsé-gében a tűz f. hó 3-án 104 házat és gazdaságiépületet hamvasztott el. Részben az első magyarbiztositó társaság is érdekelve van.

Mi ujság?** (Örömhír.) A nemzeti szinház stgélyzé-

sérr vonatkozólag Ó Felsége május 10-kén elren-delni méltóztatott, hogy addig is, mig e tekintet-ben a törvényhozás gondoskodhatnék, a pestimagyar nemzeti színházra,— annak 32,572 forint23 72 krból álló eddigi összes fogyatéka fedezéséreés különféle szükséges javításoknak és beszerzé-seknek létesitésére, egyszer mindenkorra 20,000forint, — továbbá mint segélyezés, egy évre60,000 forint fordittassék a magyar országosalapból, ezen utóbbi összegből mindazáltal 10,000forint conservatoriumra levén felhasználandó.

*'* (Andrássy György gróf országbíró) őexcja a május 11-iki esti gyorsvonattal Pestreérkezett. Utközben Esztergámból Forgách Ágostpüspök főis áni helytartó vezérlete alatt a megyeimagistrátus fogadta tisztelgőleg; 12-én délbenpedig nála magán lakásán a kir. curia tisztelgett.

** (Haulik bibornok érsek) a zágrábbí gym-názium szegényebb tanulóit segélyzőegyletnek200 ftot adományozott.

** (A Lendvay-pár) erdélyországi vendég-szerepléséből e hó 11-kén hazaérkezett. Az ifjurnüvészpárt, mind Kolozsvártt, mind Gyulafehér-vártt barátságos vendégszeretettel fogadták, 8szép kitüntetésekben részesítették.

v* (A pesti joghallgató ifjuság) az egyetemijogtanárok arczképeit diszes kőnyomatu laponkiadta, annak jövedelmét a jogászsegélyző egyletjavára szentelvén. A képen következő tanárok si-keralt arczképei vannak : dr. Baintner János, dr.Karvasi Ágost, dr. Kautz Gyula, dr. Kőnek Sán-dor, dr. Pauler Tivadar, dr. liécsis Emil és dr.•Wenzel Gusztáv. Az arczképcsoportozat ára 2 ft.s a jogászsegélyző-egyleti irodán kivül, Rózsavöl-gyi, Treichlinger, Kugler és Essman kereskedé-sében kapható.

** (Kazinczy Ferencz széphalmi lakáról) a„Felvidék" terjedelmes ismertetést közöl. Azé.mletet fél év előtt lerontották, s csak két szobáthagytak meg belőle, Kazinczy Ferencz dolgozóés háló szobáját. Az épület lebontása azért történt,mert uj tető kellett rá, s a rozzant falak nem birtákvolna azt megtartani. A régi ház helyébe Yblterve szerint uj fog emeltetni, melybe a két meg-hagyott szoba is be lesz foglalva. A czikk irója,Matolay Victor, az uj épületet, — melynek márnálunk is készen álló rajzát szintén közlendjük,— minden tekintetben szépnek, s méltónak tartjaarra, hogy a nagy Kazinczy szellemét örökítse.

** (A katona-kötelezettség sz ibályozására)közelebb, a hadügyminiszterium rendeletet bocsá-tott ki. Az eddigi szabályok szerint ugyanis, aszolgálatban levő katonák közül a váltsági dij le-fizetése mellett csak az hagyhatta el a katonasá-got aki már két évet átszolgált, s az elbocsátta-tásra fontos okot tudott fölmutatni. Az ujabbrendelet szerint azonban, az i.862-iki ujonezozásvégeig besorozott katonák, az emlitett föltételekmallett, a szolgálatot kivételesen már most is el-hagyhatják.

** (Disz-album, mint elismerési jel.) A pestirománujku nők Baritz Györgyöt, a,,GazetaTran-silvaniei" czimü brassói első román lap alapitójátés volt szerkesztőjét, a hirlapirodalmi téren 25évi érdemteljes működésének elismeréseül, nevenapján egy diszalbummal lepték meg. Az albumsötétpiros selyemmel van behúzva, s külsején Er-délyország mesterileg hímzett czimere látható.

** (Motozások.) Mint a „P. N."-nak irják,Hokóczon a zsandárok, a járásbeli szolgabiró ki-séretében, gr. Csáky Kálmán kastélyát — párnappal azelőtt pedig Sváby Imre tótfalvi és béla-városi lakását megmotozták, azonban semmi gya»nyus tárgyat nem találtak.

** (Dalünnepély Sopronban.) A soproni da-lárdajövő hó 28. és 29-én dalünnepélyt rendez, serre, az ország valamennyi dalárdáját meghívta,hogy abban akár teljes számmal, akár küldötteikáltal résztvegyenek.

** (Ha1 ál mint a bünnek büntetése.) Felső-Penczi tudósitónk szerint, ott e hó 3-ikán ewy öz-vegy asszonyt temettek el, s halálának oka^való-ban megdöbbendő. Az özvegynek gyermeke szüle-tett, de azt álszeméremből megfojtotta s elásta,ezt azonban leánya észrevévén, följelentette a ha-tóságnak. Vallatás közben kiderülvén, hooy márharmadik gyermekével bánt hasonló módon, abüntetéstőli félelmében ijedségében meghalt.

** (R9V bankóhamisitó a fogházban.) InczeJózsef Debreczenben fogva tartott bankóhamisitókokusdiohéjbol egy mindenkitől bámult kelvhetfaragott, melyen a „Hunyady-ház diadalünncpe'-czimü ismert kép van, mint basrelife kivésve,Több apró szobormüve is van, s mindegyik nemközönséges tehetség nyomait viseli magán. Sajnos,hogy képességét nem ebben az irányban hasz-nalta tol.

** (Jómadarak.) Galicziában, legközelebb,egyszerre három dohány-kezelési hivatalnok szö-kött meg. Az egyik 201,961. - a másik 80,000.— a harmadik pedig 17,000 ftot. sikkasztott el.

M* (Gyilkossági kisérlet.) Kolozsvártt a kath.lyceumi nyomda igazgatójára a lakásával szem-közt fekvő temetőből az ablakon át reá lőttek, dea golyó nem talált. A tettes, hir szerint, fogva van.

"* (Öngyilkosság.) Szuha községben a napok-ban egy este vacsora végén a kath. káplán széké-ről hirtelen fölugrott s a plébánostól átalánosbünbocsánatot kért. Mig ez megrémülve segitsé-gért futott, azalatt a káplán a kést saját torkábaütötte. Felgyógyulásához nincs remény. Tetténekoka régi buskomorsága volt.

** (Xántns János Amerikában élö hazánkfia)— a „Györi Közlöny" szerint — a nem rég kül-dött 600 dbból álló madárgyüjteményen kivül márismét 500 db kitömött mexicói madarat szerzettnemzeti muzeumunk számára; azonkivül nagy-szerü hüvelyes növény- és maggyüjteménye is vana tervezett pesti füvészkert részére. Különös fi-gyelmét forditotta továbbá a tavaly az ő jelenlé-tében alakult pesti állatkert jövőjére és ellátásáraugy, hogy jelenlegi tágas consulsági palotájánakudvarán és kertjében pintyek, rigók, papagájokmáris nagyszámmal vannak kalitkában, azonkivülpedig 1 jaguár, 2 párducz, 1 medve, 4 hangyász,1 őz és számos mókus részint lánczon, részintszabadon; továbbá flamingók, kanalas gémek ésfáczánok sétálnak ide s tova. — Mindezeket nemcsekély fáradsággal gyüjtötte, azért igen-igen fáj-lalja, hogy az akkor oly nagy lobbal és érdekelt-séggel főlkarolt állatkert ügyét, azóta, mint már őis tudja, a közönyösség elejtette. Most már —a mint mondja — e szép és ritka példányokatvagy eleregetni, vagy pedig ide s tova elajándé-kozgatni kényszerül oly egyéneknek s társulatok-nak, kik azokat becsülni*lesznek képesek.

** (Verekedések.) Apátiban, mint a „ B — r "értesül, a napokban nagy korcsmai verekedés volt.Hatan sulyosan megsebesültek. Mi tehát egymásközt még nagyobb háborut viselünk, mint jelenlegfoly Lengyelországban, mert ott többször megtör-ténik, hogy a csatározás csak egyetlen egy oroszkönnyü sebesülésével végződik. — Bécsben is aBrigittenauban összekaptak a katonák s csaknégy órai heves tusa után sikerült az őrjáratnakfélbeszakitni a veszekedést.

""(Kegyetlen rablók.) Német lapok ismét egyrémes rabló-vezérről beszélnek, s ez Duma Ádám,ki még az 1848 előtti időkből ismeretes. AzótaSzerbiában lappangott, s most Temesmegyébengarázdálkodik. A mult hóban ugyanis több czin-kostáreával Solticzán támadott meg egy özvegy-asszonyt, kinek leánya épen menyasszony volt ésközhír szerint 10,000 ft. jegypénzt szánt vőlegé-nyének. — A szegény asszony azonban nem tu-dott többet adni 700 forintnál, a miért ruhájáraborszeszt és olajat öntve, ezt rajta meggyujtották.Ekkor kinjában minden ékszerét elöhozta, vala-mint kötleveleit is, de ezeket a rablók, mint ha-tzonvehetleneket, tűzbe lökték.A mint pedig ész-revették, hogy a konyhában a szolgáló kenyeretakar sütni, megfogták az asszonyt s beledugtákaz égő kemenezébe. Mikor látták, hogy 10,000forintot igy sem csikarhatnak tőle, kihúzták ésleányát fogták elő. Ezalatt a szolgalónak sikerültmenekülni, a ki lármát ütött, s az összecsődült népelőtt a rablók szépen elvonultak. Valaki azonbanközéjük lőtt, s egyet talált is, de ezt maguk a rab-lók, hogy öket el ne árulhassa, majdnem halálraverték.

** (Névváltoztatás.) Ochs Armin, trencsénme-gyei révfalusi kereskedő, vezetéknevét felső en-gedelemmel „Roth"-ra, változtatta.

"* (Halálozás.) Klapka József, Klapka György-nek édes atyja, e hó 11-kén délután Aradon meg-halt. Béke lebegjen hamvai fölött.

** (Halálozás.) Hetenyén e hó l-jén temettékel Véyh Mihály ref. főesperest, életének 85-iks lelkészségének 58-ik évében. Második neje VajdaJulia, a Csokonai által halhatatlanná tett Lillavolt. Az elhunyt felett hárman is tartottak gyász-beszédeket. Áldás hamvaira!

Nemzeti szinház.Péntek, máj. 8. „Kártyavetönö." Dráma, 5

felvonásban.Szombat, máj. 9. „Ernani." Opera 4 felv. Ze-

néjét szer. Verdi. Carina Anna mint szerződött tagez estén lépett föl először. Játékát köztetszéskisérte.

180}

Vasárnap, máj. 10. ,,.4 i-sikos."[-Eredeti népszínmű 3 szakaszban. Irta Szigligeti: zenéiészerz. Szerdahelyi.

Hétfő, máj. l l . ,.A jó lovatok." Színmü 4felv. Sardou után francziából ford. Szerdahelyi K

Kedd, máj. 12. „Esmeralda." Regényes bal-lett 4 felv. Hugo Victor ,,Notredamei toronyőre'után szinre alkalmazta Campilli.

Szerda, máj 13. ,,A Mátrai vadászat.' Eredetivigjáték 3 felv. Fáy Andiástól.

Csütörtök, máj. 14. ..Dobó Kntirz<t." Törté-neti népszínmű Tóth Kálmántól.

Budai {népszinház.Máj. 8. „A börzén" — és „Nevelő *-zer baj

közt." Vígjátékok 1 felv.Máj. 9. „Dunnnan apó és fia utazása." Vig

operette 3 felv. Offenbachtól.Máj. 10. „Choujieuri ur otthon lesz." Ope-

rette 1 felv. — és „Eleven holt házaspár." Bohó-zat 1 felv. A kis bohózat elég mulattató elemmelbir ugyan, de oly túlzások vannak benne, melyekaz egészet hihetetlenné teszik, s igy hatását isteljesen lerontják. Ezen pedig könnyü lett volnasegiteni, s akkor a népszínháznak egygyel többmagához illő kis darabja lenne. A főszerepetbenne Zádor vitte, de nem oly könnyüséggel, mintaz ily darabban várni lehet. Kőrösiné játéka sok-kal sikerültebbnek mondható.

Máj. l l . „Dunanan apó és fia utazása." Vigoperette 3 felv. Offenbachtól.

Máj. 12. „A szép juhász." Eredeti népszínmű3 szakaszban. í r ta Szigeti. Zenéjét Egressi B. Ezestén Réthy és annak kis fia Jenő is föllépett.

Máj. 13. ,,C-sario" vagy „A férfi gyűlölő."Vigj. 4 felv. Töpfer után forditotta Jakab István.

Máj. 14. „A párisi utczai tánrzosnö." Fran-zia életkép 3 szakaszban.

Szerkesztői mondanivaló.6587. Igló. S. G. A nekünk szóló sorokat örömmel

olvastuk, s a város hazafiui ajánlatára föllelkesedtünk. Kozelebb egész terjedelmében fogjuk azt ismertetni; remél-ük, hogy az illető helyeken megérdemlett figyelemben fog

részesülni. Egy felsővidéki gazdasági tanintézet felállítá-sára keresve sem lehetne kiesebb és alkalmasabb helyettalálni, mint az Igló város által felajánlott helyiségeket aHernád partján. — A mellékelt iromány kézbesítve van.

6588. Bécs. K. T. Mult héten két levél ment fel egy.másutiin, különböző czimek alatt. Vajjon van-e szükségharmadik galambra?

6589. Kertes/, Miska. Bánfi ördöge. Az elsőnek kétvégsora némely jó barátunk által igen balra magy áraztat-hatnék. Az utóbbi ellen tán nem lesz kifogása senkinek.A régiebbek is megjöttek s még nyitva a pálya elóttók.Pontos czimzet bejelentése mellett vagy bármely megbi-zottnak a multra nézve is rendelkezésére álhink.

6590. Egy cser romjainai. Örömmel látjuk önt bol-dogult testvére nyomain Forma és kifejezés tekintetébenvolna egy pár észrevételünk, ,de hiszszük, hogy a komolytörekvés, mely e kezdeményt jellemzi, nemsokára kifogás-talan müveket fog életre szólitani.

6591. B.-Kajar. B. P. Köszönjük szépen. „Ta-lány'"-okat nem közlünk, különösen nem ily gyenge kísér-leteket. Biztosithatjuk, hogy az „Üstökös'4 sem él effélék-kel — azért hát csak itt vesznek azok.

6592. Egy kis leányhoz. Kiadjuk belőle azt a háromsort, mely nekünk nagyon tetszik :

„Szerettem tisztán, forrón s igazán,Türtem, szenvedtem s áldozámA legszentebb érzést oly p a z a r an."

Ez jó, hanem a többi nem poéta szájába való.6593. Kajdars. Cs. Zs. A becses közleményt vettük

s adni fogjuk.6594. Baja. Részvéttel olvastuk a sorokat s örömest

segítjük elö nemes törekvéseiben, mihelyt arra kedvezőalkalom kínálkozik. Bizonyost a jelen esetben még nemígérhetünk, de — talán.

6595. Baja. L. L. Női kezek s íly kemény tollú rek-lamáczió : ,,ne tegyn készakartva ugy a hogy ön akar,hanem a szerint tárcsa az, mint az előfizetők kivánják!"—Megijedtünk! Tüstént sürgönyt küldtünk a bünös kiadó-hivatalba s kérdeztük, hogy mi dolog az? Rögtön meg-küldték nekünk onnan az ápr. 30-án Baján kelt meg-rendelő levelet, mely igy hangzik : „Tek. szerk, ur! AMagyarhonban közkedvelt hiven pártfogolt ön becses

lapjára van szerenuém előfizetni, ide zártan küldök fél-évre járandó sommá pénzt, az az 3 ft. őrsit, értékben, tisz-telője L. L." A buzgó kiadóhivatal nem gondolhatott egye-bet, mint azt, hogy itt a Vas. Újságról van szó — s ime,most kisül, hogy nagysád a Pólit. Újdonságokat kivánja! Adolog azonnal rendbe lőn hozva, s bocsánatot kérünk a pil-lanatnyi tévedésért. A mennyire tőlünk függ, mindenkoris rendben lesznek az efféle dolgok, de nagysád meg fogjaengedni, hogy jövőre pontosabb megrendeléseket kérjünk,mert csak igy lehetséges azutín, hogy a „tek. szerk, ur aszerint tartsa, a mint az előfizetők kivánják."

SAKKJÁTÉK.177. sz. feladv. Sperber F.-től (Debreczenben).

Sötét.

a b c d e f gVilágos.

Világos indul, s 4-ik lépésre matot mond.

40-dik számu já tszma.MOEPHY és AJíDERSSEN között. Párisban, 1859.

Világos (M). Sötét (A).1) e 2 - e 4 e 7 — e 52) f 2 - f 4 e 5 - f 4 :3 ) H g l - f S g 7 - g 54) F f 1 — c 4 F f 8 — g 75) 0 — 0 d 7 — d 66) c 2 — c 3 H b 8 — c 67 ) D d l - b S V ^ * - » 78) d 2 — d 4 a 7 — a 69) H f 3 — g 5: V e 7 — g 5:

10) F c 4 - f 7: t K e 8 — d 8l l ) F c 1 - f 4 : V g ö - e 71 2 ) F f 7 — g 8 : F c 8 - g 4l 3 ) H b l - d 2 K d 8 - d 71 4 ) F g 8 — d 5 H c 6 - d 8l 5 ) F d ö - b 7 : H d 8 — b 7-1 6 ) V b 3 - b 7 : a « - a 517)Ff 4 — d 6: F g 7 — d4 +18) c 3 — d 4 : V e 7 — d 6 -19) B f 1 — f 7 f K d 7 — e 620) V b 7 — b 3 f Sötét feladja.

A 172-dik számu feladvány megfejtése.(Engel Imrétől Pesten.)

Világos. Sötét.1) HdS — b 4 K d 4 — c52 ) H b 4 - d ö eő — e 4 A)3 ) K e 6 - e 5 e 4 — e 34) d 2 — d 4 ^

•2)A)

K c 5 - d 4K d 4 — e 43 ) H a 5 - b 3 t

4) d 2 — d 3 £Helyesen fejtették meg. Veszprémben: Fülöp József.

K-Kürtösön : Csetniezky Károly. — Pesten : Cselkó György.— K.-Sz.-Miklóson : Bankos Károly.— Debreczenben : Sper-ber F. — Zagyva Imre. — Egerben : Tilkovszky F. —Kövágó-Örsón : Gold Samu. — Böcsön : Kispál Abris. —Pécsett : Ritkay János. — Sárospatakon : Róth Kálmán. —Tályán : Nagy Lajos. — Uf.-Verebélyen : Glesinger Mór.— Vácion : Niczky Pál.

Rövid értesítések. Sárospatak : R. Ha a mértéketmegütik, szivesen látjuk. — Tálya : N. L. ÜdvözöljükÖnt, mint ismét egy ügyes tanítványunkat. Reméljük atöbbszöri találkozást.

és

17181920212223

Ho-lietinap

Vasár.HétfőKeddSzerdaCsötört.PéntekSzomb.

Katholikus ea

32^ ll rProtestáns

naptar

MájusI> 6 KxaudiFelix hitv.Ivo, CoelcstinBernardin püsp.Szilárd, VálentIlona, Julia sz.Dezsö püspök

D KxaodiLibór, IvoTheod.BernardinPrudensJulia, LenkeDezsér

T I N AGörög-orosz

naptár

Május (ó)5 Rogate lrén6 Hiob7 f Felt.8 János Theol9 Áldozó csőt

10 Simeonl l Motius vért.

P T ÁIzraelitáknaptára

íj ar2829

1 Szíván R.2 6. Perek345 35. Sabb.

Holduegyed : # üjhold 17-én, 6 óra 5 pe'

Il -•̂

<akél

ó.4444444

rcz

p-24222120191817

N Mdelel

P-56565656565656

este.

m.8

101215182227

> -nyüg.

ó.7777777

P-r»o313334353637

ckél

ó.4456789

p-1

402516l l10l l

H o l

delel

ó.l l12

12234

P-423222l l594630

d -

nyug.

ó.789

1010l ll l

P-322919

3401239

TARTALOM.Az ungvári g. e. püspöki lak és főegyház (képpel).

Zombory j<?. — Repülj. Szél Farkas. — A Vág-folyó.Bolgár Emil. Természetes ásványos gőzfürdő a császár-fürdőben Budán (képpel). - Lenau Miklós (arczkép). —Bécsi levél. — Régi magyar íratok. Közli : Karácson J. —Egyveleg. — Tárház : Közintézetek, egyletek. — Ipartgazdaság, kereskedés. — Közlekedés. Balesetek, elemicsapások. — Mi ujság? — Nemzeti szinházi napló. — aBudai népszinház. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakk- 4

játék. — Heti naptár.

Pest, május 24-én 1863.

E l ö f i z e t é s i f ö l t é t e l e k 1 8 6 3 - i k é v r e :a Vasárnapi Ujsás én Politikai Újdonságok együtt, postán küldve vagy Buda-Pesten házhoz hordva :

íel évre (j a i m á r—junius) g ...

Csupán Politikai Újdonságok :Egész évre (január—december) fi ft

3 ft.

Egész évre {január—december) 10 ft.Csnpán Vasárnapi U.jsaK :

Egész évre (január—december) 6 lt.Fél évre (január—junius) 'Ah. Fél évre (január—junius)

K o h á r y I s t v á n .

A férfiu, kinek alakját jelen képünk mu-tatja, szintén egyike amaz erős, szivós ma-gyar jellemeknek, kiknek példányait a ma-gyartörténelem szomoru korszakai oly nagyszámmal tüntetik fel.Különböző politikai né-zetek szerint különbözőmódon hivek boldoggátenni e hazát, s mind-egyik részen gyakranvolt bámulatra ragadóaz elszántság, az erő éskitartás. Ilyen volt Ko-háry István, s azon fe-lül hálántékira a költé-szet géniusza is tüzöttegy babérfüzért.

Fussunk végig anevezetes férfiu nemmindennapi életpályá-jának kitünőbb pont-jain.

Hontmegyében, ameredek hegyen épültcsábrági várban 1649márczius 11-én szüle-tett; atyja a lévai váralatt hősi halállal ki-múlt Koháry István,,anyja Balassa Juditvolt.

Iskoláit a bécsiegyetemben végezte,hol kitünő elmetehetsé-gei korán bámulóivátették tanárait és nemtanárait. Egyszer grótZrinyi Miklós, a költő,meglátogatván az isko-lát, üdvözlése az akkortizennégy éves ifju Ko-háryra volt bizva, sszónoklatával annyiramagára vonta a nagyember figyelmét, hogyez a legelismerőbb sza-vakkal buzditá őt abölcsészet gondos ta-

(1649-1731.)

S hogy a tanács fogott az ifju lelkén,alább látni fogjuk.

Befejezvén tanulói pályáját, az alig ti-zennyolcz éves ifjunak a füleki vár fókapi-

K O H l R T I S T V Á N . - (Egy régi olajfestme-ny u t á n . )

Felelős szerkesztő Pákh Albert. (Lak. .«.)Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztav. — Nyomtatja Landerer és Heckenast, egyetem-uteza 4-ik szán alatt Pettea 1868.

nulmányozására, „mint a melynek akár apolgári, akár a katonai pályán a legtöbbhasznát fogja venni."

tdnyságát kellett átvennie, mint a melyállomásra az uralkodó I. Leopold által, min-den mentegetőzései daczára is kineveztetett •

s igy mielőtt a fiatal kor élveit és örömeitmegizlelhette vagy csak ismerhette volna is,a legkomolyabb gondok borulának a méggyermek sima homlokára, s ugyancsak fá-

radságos elfoglaltatás-nak nézett minden ol-dalról elé, mert a fü-leki vár nem a legjobbkarban, s a törökökörökös nyugtalanitá-sainak volt kitéve. DeKoháry igen nagyravette fejedelmének bi-zodalmát, s feltettemagában, hogy azt megfogja érdemelni.

A sors ugy akarta,hogy ebben váltig le-gyen módja.

A törökök részérőlszüntelen megtámadta-tások, elég alkalmatszolgáltattak az i f j uhadfinak, hogy ébersé-gét és bátorságát kitün-tethesse; s ő annyiszorverte vissza azokat,annyi prédákat elfo-gott, és rabokat meg-szabadított , hogy mi-dőn később a császárihadak is védelemre ésüldözésre küldettek,„vezérkalauzul" Ko-háry rendeltetett mel-léjök; s valóban aligvolt e vidéken azon idő-ben győzelem, melynekdicsőségéből a legna-gyobb resz, nem Fülek-vár bátor ifju kapitá-nyát illette volna.

Nem kellé sokáigvárakoznia, hogy hü-sége is p r ó b á r a té-tessék.

Az időben a törö-kön kivül, — vagy in-

kább ezzel együtt, — Tököly hadai is dúl-tak a hazában. A porta, melynél Tököly se-gélyt keresett, utasitotta ótalmazására Ibra-

21-ik szám. Tizedik évi folyam.