2. A diktatúra kiépítése. Leszámolás a politikai

ellenfelekkel Csehszlovákia története 1948–1992

Az 1948-as választások és következményei• A szavazás (nem választás…) máj. 30-án volt

– nem indulnak önálló pártok, csak a CSKP által dominált Nemzeti Front jelöltjei; a NF lesz a hazafiság egyetlen kifejező szerve (a szlováké is)

– erős kampány folyt a nyílt szavazás mellett– a fülkében szavazóktól az StB kérte el a fel nem használt szavazólapot– a Nemzeti Frontra adott voksok hivatalos eredménye: Cs. 90,4%, Szlk. 86%.

• Új elnök, új kormányfő– jún. 7-én lemondott Beneš (nem akarja aláírni a májusi alkotmányt)– közt. elnökké Gottwaldot, helyette min.elnökké Zápotockýt választják meg– Gottwald írja alá az új alkotmányt jún. 9-én, még ideiglenes államfőként– megtartja pártelnöki posztját a CSKP élén– beiktatása a Szt. Vitus katedrálisban, Beran prágai érsek Te deum miséjén…!

• A Nemzeti Front átszervezése társutas rendszerűvé– a nem komm. pártok megtörése, némelyiküket át is nevezik (ld. 1. tétel)

• Jún. 27.: a CSKP és SZDP „egyesülése” – CSKP néven– a szocdem párttagok zöme ellenzi ezt, alig harmaduk marad a párt tagja

• A kommunista rendszer első hónapjainak jellege– erőteljes cseh nacionalizmus: legitimizálja a párt uralmát, sokáig nem látszik

ellentmondás a dem. hagyományok és a komm. diktatúra vonásai között– a saját hagyományokra támaszkodás és a béke az egyházzal csak átmeneti!

A szlovákok semlegesítése• A Szlovák Demokrata Párt megtörése

– 1947 végén tartóztatták le a párt vezetőit, köztük Ján Ursíny min.elnök-helyettest, a DP korábbi elnökét (akkori alelnökét)

– a vád: államellenes összeesküvés, melynek célja Szlk. elszakítása volt– 1948. ápr. Ursínyt 7 évre, társait 10–18, sőt 30 évre ítélik– 1948. máj. 15-én Pozsonyban újabb 25 vádlottat ítélt el a bíróság (7–10

évre), köztük a párt több vezetőjét (Ján Kempný, Miloš Bugár)– a nem kommunista cseh pártok nem tiltakoztak (szlk.-ellenes nac.-uk miatt)

• Szlovákia Kommunista Pártja megregulázása– ezzel együtt: a CSKP egész tagsága fegyelmének megerősítése is– júl. közepétől a tagfelvétel a CSKP-ba nem automatikus (előbb tagjelöltség)– gyorstalpaló káderkiképző tanfolyamok – 1948. jún. 28. Kominform-határozat Tito ellen; ez súlyosan érinti a nemzeti

út eszméjét hirdető Gottwaldot, aki a felelősséget a SzlKP-ra hárítja át– júl. végén az Elnökség dönt arról, hogy a SzlKP a CSKP területi szerve (azaz

nem félig-meddig önálló párt) – „dolgozó tömegek egységes KP-t akarnak”– a szlovák kommunisták (1948 szept.-ben) azért fogadják el ezt, mert cseh (és

szovjet) támogatás nélkül túl gyengék

A polgári politikai vezetők halála• Szerencsétlen baleset vagy (ön)gyilkosság? Jan Masaryk

– 1948. márc. 10-én holtan találták a KüM épülete belső udvarán– bizonyítottan depressziós volt, egy 1968-as vizsgálat is öngyilkosságot tárt fel– semmilyen jele nem volt, hogy antikommunista lett volna– mégis sokan vélték, h. szovjet vagy csehszlk. ügynökök lökték ki az ablakon

(az utolsó cseh „defenesztráció”) – apja presztízse miatt is veszélyes – bárhogy is történt, de a kommunisták kergették halálba– temetése a nemzeti egység megnyilvánulása, több tízezres esemény

• A Moszkvával együttműködő volt elnök: Edvard Beneš – lemondásakor (sőt, már 1945-ben is) súlyos beteg volt– 1948. szept. 3-án meghalt – ez lezárt egy korszakot– bár sokat tett az ország komm. uralom alá juttatása érdekében, mégis az előző

korszak reprezentánsa volt, a demokrácia bajnoka (halála előtt belátta hibáit)– díszes ravatala előtt km-es sorok: a kegyeletét több százezer fő akarta leróni– sokan éjfélig sem kerültek sorra, s a rendőrség fel akarta oszlatni a tömeget– a Vencel téren 2000 fős tüntetést vízágyúkkal oszlattak fel– a szept. 8-i temetésre a népi milícia megszállta Prágát (talán felkeléstől félve)– országszerte falfirkák jelentek meg: a kommunisták ölték meg Masarykot és

Benešt… – egyéb antikommunista tüntetésekre is sor került

A civil szervezetek likvidálása• Csszl.-ban 1939 előtt, de 1945 után is igen erős a civil szféra

– az önszerveződő szabad polgárok, akik az államot is ellenőrzik, veszélyesek a CSKP számára, főleg, ha külföldi kapcsolataik is vannak

– fejlett politikai élet (5-6 m párttag) és szakszervezeti rendszer (2 m tag)• A Sokol („Sólyom”) nevű hazafias testnevelési egyesület (700e tag!)

– cserkész-jellegű szervezet volt a 19. sz.-tól kezdve– vezetője a II. vh. után Antonín Hřebík (Beneš pártjának tagja)– náciellenes harca után Hřebík a komm.-kal már együttműködött– 1948. jún.–júl. során meg is tarthatta országos dzsemboriját (slet)– ennek ellenére az StB megfigyelte a tagokat, a sletet, ahol „államellenes” meg-

nyilvánulásokért, jelszavakért 230 főt vettek őrizetbe (1950-ig még ezreket)– arra kényszerítették, hogy más szervezetekkel egyesüljön: Csszl. Sportszöv.– nem tiltották be, sőt 1955-től a slet utódaként Spartakiádokat szerveznek

• Cserkészek, különféle egyletek hasonló sorsa– letartóztatások, zaklatás, kizárások, vagyonelkobzás, betiltás– koncepciós perek, benne külföldi (kém)kapcsolatok vádjával– másokat összevonnak vagy újonnan alapítanak monopol-helyzetű szerv.-eket

(Čs. Újságírók Szöv.-t 1948 okt.; Čs. Írók Szöv. 1949 márc.; Čs. Fiatalok Szöv.-e [SČM] 1949. ápr., úttörőszövetség stb.)

Támadás a Nemzeti Szocialista Párt ellen• Tisztogatások; a párt taglétszáma 600e-ről 15e főre csökkent• 1948. okt.: tv. a népi demokratikus közt. védelméről (231/1948)• Prokop Drtina igazságügyminiszter esete

– a kommunista puccs után az ablakon kiugorva! öngyilkosságot kísérelt meg, de túlélte, 1953-ig őrizetben volt, majd 15 évi börtönre ítélték

• Josef Podsedník brnoi polgármester– ki akart vándorolni, de maradt; 1948 őszén letartóztatták és 1949. márc.-ban

18 évre ítélték az államrend erőszakos megdönt.-re irányuló tev. miatt • Milada Horáková és társai persorozata

– az 1939 óta ellenálló nő öt évig ült a Gestapo börtöneiben– 1945 után képviselő, a Csszl. Nőtanács elnöke és igazi demokrata volt– bűne az, hogy a februári puccs után lemondott mandátumáról– erőszakkal kicsikart vallomások; vád: a népi dem. elleni gyűlöletből össze-

esküvés a közt. ellen, illegális szervezkedés, kémkedés az imperialistáknak– a főperben (1950. máj.–jún.) 13 fő, ebből 4 halálos ítélet (Horáková is), 4

életfogytiglani, a többiek 15–28 évet kaptak (a legtöbben régóta politizáltak, ellenállók voltak 1945-ig; köztük szocdem. és néppárti személyek is)

• Záviš Kalandra (frakciós kommunista); Františka Zemínová (nemz. szoc.)– az első kirakatper, amit a szovjetek készítettek elő, betanított vallomásokkal– kb. 300 mellékper kísérte, amelyben a párt 7000 tagját ítélték el

Emigráció, külföldi ellenállás• Illegális határátkelés

– hivatalos adat szerint 1948–51 közt 25e főnek sikerült (de 1967-ig kb. 60ezer fő emigrált politikai okokból)

– 1-2 évre menekülttáborba kerültek, majd beilleszkedtek a Ny-i társadalomba– szögesdrót, aknamező, sőt: a valódi határ előtti létesítmények is gátolták

• Külföldre menekült politikai vezetők– Petr Zenkl, Hubert Ripka, Jaroslav Stránský (NSZP) – Zenkl lett az elnöke a Szabad Csehszlovákia Tanácsa nevű emigráns politikai

szervnek, ami nem tudott emigráns kormánnyá alakulni• számos belső vita alakult ki az 1945-ös és 1948-as emigránsok között (pl. Beneš,

a németek kitelepítése és az 1945–48-as események megítélése kapcsán) • Zenkl elutasította azon politikusok felvételét, akik kritizálták a háború utáni nem

komm. pártok tevékenységét vagy betiltott pártokhoz tartoztak,– menekülés közben fogták el Josef Lesák diákvezetőt is, aki antikomm.

felvonulást szervezett febr.-ban; nem volt hajlandó Zenkl ellen tanúskodni, ezért 20 évig raboskodott (kényszermunkatáborokban)

– Bohumil Laušman (SZDP) – 1953-ban az StB Bécsben (!) elrabolta, Čs.-ban internálták, majd börtönbe zárták, ott is halt meg

– Pavel Tigrid (Néppárt) Párizsban sikeres cseh folyóiratot szerkesztett– számos tábornok is emigrált, továbbá művészek, diplomaták

Harc a CSKP és a katolikusok között• Kezdeti feltételek: remény egymás tolerálására

– a kommunisták többsége is meg volt keresztelve és nagy részük misére járt– Gottwald remélte, hogy az egyház elfogadja az állami ellenőrzést– a kommunista elnök érseki beiktatása reménykeltő volt: Beran áldását adta rá– püspöki kar elismerte az új „Római Katolikus Bizottságot” (RKB) amely az

egyházügyeket irányította; a szlovák püspökök is

• Viták az állam és az egyház között– a kormány követelte, hogy a papság tegyen hűségesküt– az egyház vonja vissza a klérus politikai szerepvállalásának megtiltását– az egyház a katol. iskolák, egyesületek és sajtó szabadságát kívánta visszaáll.– kártérítést követelt az államosítás és a földreform során elvett tulajdonaiért – püspökök 1949 márc.-ban észlelték, hogy lehallgatják őket, Beran tiltakozik,

nyilvánosan bírálja az RKB-t és a klérust távolmaradásra szólítja fel

• A vallásszabadság elve és gyakorlata– kereszténység rivális ideológia, amely ráadásul független identitás– a vallásszab. kezdettől színlelt, a CSKP-t aggasztotta az egyház befolyása – a látszatot szolgálta a Néppárt fennmaradása, de ennek élén a kollaboráns

pap Josef Plojhar állt (aki szovjet ügynök is volt és egészségügyi min.-ré is tették)

A konfliktus éleződése az egyházzal• A szakadár Katolikus Akció

– cél: megosztani a klérust, elválasztva az alsópapságot a püspököktől – Josef Beran azonban katolikus-ellenesnek és szakadárnak minősítette, ezért

megfigyelés alá helyezték, majd házi őrizetbe (1949 jún.)– nyáron kijuttatott egy pásztorlevelet, ami a kormányt vádolta a papok

üldözésével (a pásztorleveleket ezután csak Okt. Min. engedéllyel lehet felolvasni a templomokban)

– támogatottság híján a szakadár akció 1951-re kudarcba fulladt • Frontális támadás a klérus ellen – összetűzés a Vatikánnal

– 1949 nyarától a klérus csak engedélyezett gyűlésen ülhetett össze– júl.-ban betiltottak minden vallási egyesületet, közösséget (kivéve az államit)– a Vatikán kiátkozással fenyeget minden komm.-t, válaszul Prága a bejelenti:

a kiközösítést végzők árulást követnek el – antiklerikális kampány: az egyház „Tiso és Hitler szövetségese”, betiltottak

minden egyházi periodikát és az egyház utcai megmozdulásait– Állami Egyházügyi Hivatal jött létre, élén Alexej Čepička (Gottwald veje)

• A „čihošť-i csoda” (1949. dec.)– az StB által megtervezett csalás: a falusi feszület meghajolt Nyugat felé– Toufar plébánost őrizetbe vették, megkínozták (belehalt, de tagadta a

Vatikán szerepét az esetben) – mégis „leleplező” film készült róla, képtelen vádak

Egyházellenes perek• Az egyházi szervezet felgöngyölítése, a K- és az R-akció

– 1950. febr. államellenes katolikus szervezkedés „leleplezése”– kiutasítják a pápai nunciust (megszakad a diplomáciai viszony a Vatikánnal)– K-akció: 1950 ápr. 13–14-e éjjelén kb. 1500 szerzetest telepítenek ki, zárnak

táborba; később az R-akció az apácákra terjedt ki (összesen 6-7 ezer fő)– a szerzetes- és apácarendeket feloszlatják, vagyonukat elkobozzák– a papok zömének nem marad más lehetősége: felesküsznek az alkotmányra– a többi egyház megtörése sokkal könnyebb volt! (a görögkat. meg is szűnt)

• A vatikáni ügynökök pere, 1950. nov.–dec.– Stanislav Zela püspök és 8 társa súlyos börtönbüntetést kapott (vád: kémke-

dés a Vatikánnak és az imp.-nak, fegyverrejtegetés, államcsíny terve)– mellékpere Szlk.-ban: Ján Vojtaššák érsek, Michal Buzalka és társaik, 1951.

jan. (az egész vezetés életfogytiglant kapott; mindent bevallott, marxista szólamokban…)

• Egyéb perek (éveken át)– Růžena Vacková asszony, a Károly Egy. műv.tört. prof.-a (1952–67 közt ült)– Brnoban vsz. a XX. sz. legnagyobb perét bonyolították le a tollforgatók

ellen, köztük Bedřich Fucík a katolikus értelmiségit 15 évre ítélték 1952-ben– Stěpán Trochta litoměřicei püspök 1954-ben 25 évet kapott stb.

A hadsereg sztálinizálása és a katonai perek• Heliodor Píka tábornok, vkf.-helyettes pere

– 1945 előtt ellenálló volt. Hitt a SzU-val való együttműködésben, de küzdött a hadifoglyok hazahozataláért. 1948. febr.-ban elbocsátották

– 1948 máj.: letartóztatták, a II. vh. alatti (!) briteknek való kémkedés és szabo-tázs vádjával; 1949. jún. kivégezték (valódi ok: túl sokat tudott az MGB-ről)

• Tisztogatások a tiszti karban (1949)– különösen fontos a megbízhatóság a koreai háború kitörése után

– leváltották Ludvík Svoboda honv. min.-t is (1950 márc.); börtönbe is került

– utóda Alexej Čepička, aki végrehajtja a sztálinizálást

• Felkészülés a háborúra– a határvonalak megerősítése már 1948-tól: őrtornyok, szögesdrót

– USA-ellenes kampány, gázmaszkok szétosztása, légiriadó-gyakorlatok

– a sorozott állomány politikai megszűrése: részletes kérdőív stb. alapján

– Műszaki Segédzászlóaljak (PTP) = munkaszolgálat a megbízhatatlanoknak (1950-ben 83e sorozottból 5e főt utaltak ide) kemény munka, nehéz körülmények, politikai átnevelési kísérletek

A diktatúra kiépülésének lezárása• A gazdasági élet további átszervezése 1948 során

– újabb államosítások, 1948. ápr. és ősz: előbb az 50 főnél nagyobb, később további cégek; az év végén már csak 48e fő (3,8%) a magániparban

– ezt nem a gazdasági szükségszerűség okozta, sőt: csökken a hatékonyság– újabb földreform, 1948. jún. 50 ha-ban maximálják a birtokméretet; 1949

febr.-tól (csak elvileg önkéntes) tsz-szervezés, beszolgáltatási kvóták emelése

• Tisztogatás a munkahelyeken– a febr. puccs idején alakult „Akcióbizottságok” kb. 250e főt távolítottak el– nagyvállalati vezetők fele, a tisztek 28%-a, egyetemi hallgatók 18%-a, prof.-

k• A CSKP IX. kongresszusa, 1949. máj. 25–29.

– cél a társadalom átszervezése, a burzsoá ideológia maradványai felszámolása, a nép- és államellenes elemek eltávolítása a közigazgatásból

– ígéretek: az életviszonyok javítása, gépállomások létesítése a mg.-i munkák megkönnyítésére, ill. közép- és felsőoktatási reform (munkás–paraszt fiatalok bejutásának könnyítése, reakció kizárása onnan), a munkanélküliség, szegénység és kizsákmányolás örök időkre való megszűnése

– Gottwald beszéde a „fő irányvonalról” – a köztársaságot nem engedjük felforgatni, élesedő osztályharc a „reakciós hajótöröttek” ellen