12. évfolyam . szám5 Önkormányzati tájékoztató20 .12...

Kiadja: Mélykút Önkormányzat Mûvelôdési Háza és Fenyô Miksa KönyvtáraVáros

12. évfolyam . szám5 20 .12 május

Önkormányzati TájékoztatóÖnkormányzati TájékoztatóFelelôs szerkesztô: Börcsökné Kiss Erzsébet Cím: 6449 Mélykút, Petôfi tér 2.

Köszöntõ anyák napjára„A legáldottabb kéz a földön,A te kezed jó AnyámRettentõ semmi mélyén álltamKözelgõ létem hajnalán;A te két kezed volt a mentõm S a fényes földre helyezett. Add ide, – csak egy pillanatra, Hadd csókolom meg kezedet!” – írja gyönyörû versében Dsida Jenõ.

Édesanyánkkal már születésünk elõtt kap-csolatba kerültünk. Az õ szíve dobbanásánakütemére álmodtunk magzatként, és ugyanezt aszívdobogást hallva, mellén megpihenve érez-tük azt - a születés nehéz órái-percei után -,hogy itthon vagyunk a világban. A köldökzsinórtugyan elvágják a születés után, de egy láthatat-lan kötelék örökre megmarad közöttünk. Édes-anyánk az, aki feltétel nélkül szeret, aki mindigmellettünk áll, aki önfeláldozóan segít, aki min-dig meghallgat, csendesen bólogatva vagy taná-csot adva – mikor mire van szükségünk.

A következõ gondolatokat kisiskolás gyere-kek fogalmazták meg édesanyjukról:

„Az én anyukámnak hosszú barna hajavan. Reggel puszival ébreszt az ágyban, és az-tán addig csikiz, amíg kacagva ki nem bújok apaplan alól. Nagyon szeretem.”

„Az én mamim, amikor mesét olvas, utá-nozza a benne szereplõ állatok hangját. Õ alegédesebb és a legviccesebb a világon.”

„Anyukám mindenben segít nekem, meg-véd, és ha valami nem sikerül, biztat, hogylegközelebb jobban megy majd.”

A szeretet, amit édesanyánk iránt érzünk,nem változik. Az évek múlásával a köztünk lé-võ kapcsolat mélyül, gazdagodik. Felnõttkéntlehet, hogy nem tudjuk már a kisgyermekek ár-tatlanságával és kedvességével kifejezni szere-tetünket, de nem elég hinni abban, hogy a má-sik úgyis tudja, mit érzünk. Mondjuk ki, mutas-suk ki, fejezzük ki a szeretetünket szavakkal,ölelésekkel, gondoskodással és kedvességgel.

Az anyák napját korhatár nélkül ünnepeljük.Ha már nincs közöttünk az édesanyánk, a te-metõbe viszünk virágot, de amíg megtehetjük,személyesen köszöntjük fel. A kisgyerekek egykedves verssel, egy bájos rajzzal, egy szál virág-gal készülnek, sokszor az apukák segítségével.

Anyák napján az édesanyámra nemcsakmint anyára gondolok, hanem mint nagyma-mára is. Megköszönöm nekik azt a rengetegszeretetet, törõdést és gondoskodást, amivel agyermekeinket elhalmozzák. A nagymamákigazi kincsek: különleges a kapocs, ami a nagy-szülõket unokáikkal összefûzi. Más, mint a szü-lõ-gyermek kapcsolat, felszabadultabb, ké-nyeztetõbb, rajongóbb, és nekünk hálásnakkell lennünk, hogy gyermekeinknek ebben isvan része, no és persze hálásnak kell lennünk amindennapokban nyújtott rengeteg segítségért.Mécs László A királyfi három bánata címû cso-daszép verse a következõképpen kezdõdik:

„Amikor születtem, nem jeleztek nagyotmessiás-mutató különös csillagok,csak az anyám tudta, hogy királyfi vagyok.A többiek láttak egy síró porontyot,de anyám úgy rakta rám a pólyarongyot,mintha babusgatná a szép napkorongot.”Valóban, a szülõ számára gyermeke az élet

értelme, maga a csoda: a legfontosabb, a leg-különlegesebb ember a Földön. A gyerekekszámára ez az érzés, hogy önmagáért szeretikfeltétel nélkül, hogy mindig mindenben támo-gatják, olyan erõt, olyan biztonságérzetet ad,amely a sikeres és kiegyensúlyozott felnõtt-életbiztos alapja lesz. „Mindent anyámnak köszön-hetek – ami vagyok, és amivé lenni remélek” –mondta Abraham Lincoln, az Egyesült Államokegykori elnöke. Édesanyánk õszinte hite, biza-kodása a mi különlegességünkben, csodálatos-ságunkban segít, hogy felnõve folytonosan arratörekedjünk, hogy jobb emberré váljunk.

Kedves, Édesanyák, Nagymamák!Hadd mondjak minden mélykúti lakos ne-

vében köszönetet a szeretetükért, gondosko-dásukért Mécs László elõbb idézett versébõl azáró strófával: „Hogyha minden csillag csupa gyémánt volna,minden tavaszi rügy legtisztább gyöngy volna:kamatnak is kevés, nagyon kevés volna.Hogyha minden folyó lelkemen átfolynas ezer hála-malom csak zsoltárt mormolna,az én köszönetem így is kevés volna.Hogyha a föld minden színmézét átadom,az õ édességét meg nem hálálhatom.”

Kovács Tamás, Mélykút város polgármestere

ÁLMODTAM EGY VILÁGOTMAGAMNAK……MAJD LÉTREHOZTAM!

Szeretném, ha ezt idõvel a Mélykútiak büsz-kén kijelenthetnék majd.

Ez a folyamat nem egy hónap, még csaknem is egy év, de az unokák talán már abbana világban élhetnek. A kezdet nehéz, de min-dent el kell kezdeni egyszer, hiszen „a legjobbidõpont egy fa ültetésére 20 éve volt, a követ-kezõ legjobb pedig most van!” Ültessük el aváltozás magvait! Elérkezett az idõ, hogy a la-kosság beleszóljon saját sorsának alakulásábaés ennek lehetõsége most megnyílt. Lehetõ-ség és kötelesség is egyben.

A város vezetõsége arra kéri a lakosságot,hogy vegyen részt egy új településfejlesztésiterv kidolgozásában és az elképzelt célokmegvalósításában. Olyan célokéban, amit ez-úttal nem „fentrõl” erõltetnek ránk, hanemmi magunk mondjuk meg, mik legyenek.

Létezik egy világra szóló, az ENSZ által kihir-detett kezdeményezés, mely a fejlõdést új ala-pokra helyezi. Olyan települések és térségekkialakítását célozza, melyek „élnek” és hosszútávon képesek fennmaradni, fejlõdni a ter-mészet-gazdaság-társadalom komplex rend-szereként. Ez a Local Agenda 21, melyet min-denhol a helyi lakosok alkotnak és élnek meg.

Minden érdeklõdõt, aki nem a döntésekelszenvedõje, hanem meghatározója akar len-ni, szívesen várunk a május 9-én 17:30-kor aMûvelõdési Házban megrendezésre kerülõfórumra, elõadásra, együtt gondolkodásra.

A jövõ itt és most kezdõdik el!Local Agenda 21Elõadás és fórum a Mûvelõdési Házban2012. MÁJUS 9. 17:302012. MÁJUS 9. 17:30

Vasas Dávid, okleveles környezetmérnök

2Önkormányzati Tájékoztató 2012. április

A tanácskozóterembõl jelentjük…

I. Rendeletalkotási tárgykörök:

Az Országgyûlés 2011. december 30. nap-ján megalkotta a víziközmû-szolgáltatásról szó-ló 2011. évi CCIX. törvényt (továbbiakban:víziközmû törvény), amely jelentõsen átalakít-ja a víziközmû-szolgáltatások korábbi rendsze-rét, többek között a közüzemi víz- és csatorna-díjak vonatkozásában. A törvény hatálybelépé-sével 2012. január 1. napjától a települési ön-kormányzatoknak nincs törvényi felhatalmazá-suk a víz- és csatornadíjak megállapítására, avíziközmû törvény ezt a hatáskört a víziköz-mû-szolgáltatásért felelõs miniszter miniszterretelepíti. Átmeneti rendelkezésként a törvénykimondja, hogy a miniszteri rendelet hatályba-lépéséig a 2011.december 31-én alkalmazottbruttó díjhoz képest nettó 2,56 %-kal meg-emelt mértékû díjat alkalmazhat a víziközmûszolgáltató. Fentiekre tekintettel a Képviselõ-testület hatályon kívül helyezte az e tárgybankorábban alkotott, az önkormányzati tulajdo-nú közüzemi vízmûbõl szolgáltatott ivóvízértés a közüzemi csatornamû használatáért fize-tendõ díjról szóló 15/2004.(V.26.) rendeletét.

2012. április 15. napján hatályba lép az újszabálysértési törvény. Az új jogszabály újrafo-galmazta a szabálysértés definícióját, amelybõladódóan a továbbiakban nincs lehetõség arra,hogy önkormányzati rendelet valamely maga-tartást szabálysértéssé minõsítsen. Mindezek kö-vetkeztében az önkormányzatok 2012. május31-ig kötelesek hatályon kívül helyezni az ön-kormányzati rendeleteikben megállapított sza-bálysértési rendelkezéseket. Ezen kötelezettsé-gének eleget téve a Képviselõ-testület felülvizs-gálta a rendeleteit, és döntött az érintett rendel-kezések hatályon kívül helyezésérõl.

A képviselõ-testület döntött az útépítésiegyüttmûködésrõl szóló 2/2001.(III.1.) rendelethatályon kívül helyezésérõl, tekintettel egyrésztarra, hogy a településen az utóbbi évekbennem volt lakossági kezdeményezéssel és hozzá-járulással megvalósuló útépítés, másrészt arra,hogy az épített környezet alakításáról és védel-mérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény vonatko-zó rendelkezései lehetõséget biztosítanak arra,hogy amennyiben a kiszolgáló utat, illetõleg aközmûvet a települési önkormányzat megvaló-sította, akkor annak költségét részben vagyegészben hatósági határozattal az érintett ingat-lanok tulajdonosaira átháríthassa.

II. Pályázatokkal kapcsolatos döntések:

A képviselõ-testület korábban döntött ar-ról, hogy pályázatot nyújt be a SzvetnikJoachim Általános Iskola vonatkozásában nap-elemes rendszer telepítésére. A Képviselõ-tes-tület a pályázat benyújtásakor vállalta a pályá-zat megvalósításához szükséges 4.718.603 Ftsaját forrás biztosítását. A vonatkozó jogszabá-lyi rendelkezések lehetõséget adnak arra,hogy a pályázat megvalósításához szükségessaját forrás 40%-ának erejéig az önkormány-zat az EU Önerõ Alapból támogatást igényel-jen. A Képviselõ-testület erre tekintettel pályá-zatot nyújtott be az EU Önerõ Alap támoga-tásra 1.887.441 Ft összeg elnyerésére.

A képviselõ-testület pályázatot nyújt be aNemzeti Fejlesztési Ügynökséghez, a Társadal-mi Infrastruktúra Operatív Program keretébenmegjelent TIOP-1.2.3-11/1 kódszámú pályázatikiírásra. A pályázat keretében a Fenyõ MiksaKönyvtár informatikai fejlesztése valósul meg. Apályázat támogatási intenzitása 100%-os, ön-rész biztosítása nem szükséges.

A képviselõ-testület döntött arról is, hogypályázatot kíván benyújtani a 4/2012. (III.1)BM rendelet alapján az önkormányzat fel-adatellátását szolgáló fejlesztések megvalósítá-sára az alábbi tárgykörök vonatkozásában: is-kolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesz-tése, felújítása, illetve a közbiztonság növelé-sét szolgáló fejlesztések megvalósítása.

III. Egyéb döntések:

A képviselõ-testület döntött arról, hogy agyermekjóléti és családsegítõ szolgálati felada-tokat 2013. január 1. napjától önállóan látjael, ezért a Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Tár-sulással az erre vonatkozó feladat ellátási meg-állapodást 2012. december 31. napjával fel-mondja. Ezzel egyidejûleg a Képviselõ-testüle-te felkérte a Gondozási Központ igazgatóját,hogy a mûködési engedélyezési eljáráshozszükséges intézkedéseket tegye meg.

A képviselõ-testület ismét megtárgyalta a6449 Mélykút, Petõfi tér 9. szám alatti ingatlantárgyában érkezett közérdekû bejelentést, vala-mint megismerte a szakhatóságok által készítetthivatalos iratokat. A képviselõ-testület megálla-pította, hogy a bejelentéssel kapcsolatban intéz-kedés meghozatalára nincs szükség, mivel a

GAMESZ a Petõfi tér 9. sz. alatti ingatlanon fo-lyamatosan rendben tartja a területet. Ezzelegyidejûleg a Képviselõ-testület felkérte aGAMESZ vezetõjét az ingatlan vonatkozásábana jogszabályok maradéktalan betartására.

A képviselõ-testület elfogadta a KEOP-1.1.1/2F/09-11-2011-0004 pályázati konstruk-ció keretében benyújtott „Települési szilárd hul-ladék mechanikai-biológiai stabilizálására szol-gáló rendszer kialakítása a Homokhátsági Tele-pülési Hulladékgazdálkodási Rendszerben” cí-mû pályázati anyaghoz készített, Részletes Meg-valósíthatósági Tanulmány részét képezõ, egysé-ges szerkezetbe foglalt új üzemeltetési koncep-ciót azzal, hogy egyidejûleg, illetve a tagönkor-mányzatok általi elfogadást követõen a korábbiüzemeltetési koncepció hatályát veszti.

A képviselõ-testület elfogadta az önkor-mányzat 2012. évi közbeszerzési tervét. Aközbeszerzési terv megtekinthetõ awww.melykut.hu/onkormanyzat/kozbesz-erzesiterv oldalon.

Mélykút Város Önkormányzat Képviselõ-testülete a 2012. március 16. és 2012. április15. közötti idõszakban egy alkalommal tartott képviselõ-testületi ülést. Az ülésen történtfontosabb eseményeket az alábbiak szerint foglaljuk össze.

Mélykút Város Képviselõ-testülete soron következõ ülését május 29-én 14 órakor tartjaa Városháza tanácskozótermében.

KÉPVISELÕI FOGADÓNAPKovács Tamás polgármester: minden hétfõn8.00–12.00-ig.Mikó Lászlóné alpolgármester: minden csü-törtökön 9.00–12.00-ig, képviselõi szobaFöldes István képviselõ: minden hónap elsõpéntek: GAMESZ 8.00–11.00-igFuszkó Attila képviselõ: munkaidõben aMûvelõdési HázbanKopcsek Tamás képviselõ: minden hónapelsõ hétfõjén 8.00–10.00, Nagy u. 18.Dr. Márai László képviselõ: minden hónaputolsó szerdáján a lakásán, Bercsényi u. 10.,8.00–10.00-igNovák László képviselõ: minden hónap utol-só szerda az iskolában 8.00–10.00-igRacsmán Richárd képviselõ: minden ked-den az iskolában 14.30–15.30-igDr. Sztantics Péter képviselõ: munkaidõbena Búzakalász irodájában

TISZTELT VÁLLALKOZÓK!Ezúton tájékoztatom Önöket, hogy lehetõségnyílik vállalkozásaik, termékeik bemutatására,hirdetésére a www.melykut.hu weboldalon(p. képes, néhány soros szöveges formában).Amennyiben szeretnének élni ezzel a lehetõ-séggel, kérem, keressék kollégámat, Bényi Jó-zsefet a részletekkel kapcsolatban.

Kovács Tamás polgármester

3 2012. április Önkormányzati Tájékoztató

Tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogyMélykút város hivatalos honlapja a www.melykut.hu,

a Művelődési Ház és Fenyő Miksa Könyvtár a címen érhető el.www.konyvtarmelykut.hu

Ezúton tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy a Rákóczi u. 13. szám alatti épületet szolgáltatóházjelleggel kívánjuk üzemeltetni. A különbözõ ügyek intézése az alábbi idõpontokban lehetséges:

A késõbbiekben még szeretnénk bõvíteni a szolgáltatások körét.

SZOLGÁLTATÓHÁZ

Név Fogadónap TevékenységCsõsz Attila hétfõ-csütörtök 8-16, péntek 8-10 falugazdászCsanyik Zoltán kedd-csütörtök 8-16.30 kamarai tanácsadóBozóki Gáborné csütörtök 9-15 Víziközmû TársulatPiegelné dr Csényi Magdolna csütörtök 9-11 ügyvédTelenor kedd 10-16 telefonos szolgáltatásPiegel János minden páros hét csütörtök, 9-12 fogtechnikus

FAÁGAK AZ ÚTONFelhívjuk a tisztelt Lakosság figyelmét, hogyaz utcán lévõ fák közlekedést akadályozóágait szíveskedjenek levágni a közúton köz-lekedõ gépjármûvek, például ponyvás te-herautók, mentõ, tûzoltó épségének meg-óvása érdekében.

Közremûködésüket köszönjük!Sántáné Czékus Tímea

• HAJDÚSZOBOSZLÓI CSOPORTOS GYÓGY-ÜDÜLÉS! Idõpontja: november 11-18-ig. Je-lentkezési határidõ: május végéig. Bõvebb in-formációt jelentkezéskor adunk.• A MÓRAHALMI ERZSÉBET GYÓGYFÜRDÕBENérvényes egyesületi tagkönyv felmutatása mel-lett 10 alkalomra szóló kedvezményes bérletváltható 7.000 forintért, melyet hat hónap alattlehet felhasználni egyéni odautazással.• EGÉSZSÉGMEGÕRZÕ TORNA kedden éspénteken 17 órakor kezdõdik az Általános Is-kola tornatermében.• VÁSÁRLÁSI KEDVEZMÉNY! A JOZSMÁR BTbaromfi szaküzletében (Mélykút, Pacsirta u.)2%-os kedvezménnyel vásárolhatnak egyesüle-ti tagjaink. A kedvezményre jogosító utalványt,a 2012-es tagdíjfizetést követõen adjuk át.

• SZOBAI KERÉKPÁRT és kerekes járókeretetkölcsönzünk tagtársaink részére. Igényeiketügyfélfogadási idõben várjuk.• EGYESÜLETI TAGDÍJ! A 2012-i évi tagdíjunkváltozatlanul 1.000.- Ft. Befizetés elõtt kérjük,hogy ügyfélfogadási idõben keressék fel egye-sületi irodánkat.• SZJA 1%! Kérjük a Tisztelt adófizetõ polgá-rokat, hogy személyi jövedelemadójuk 1%-nak felajánlásával támogassák egyesületünket.Adószámunk: 18343438-1-03. Köszönjük.ELÉRHETÕSÉGEINK: 6449 Mélykút, Petõfi tér 17.Tel.: 77/460-010E-mail: [email protected]: www.mmemelykut.hu

az egyesület vezetõsége

EGYESÜLETI HÍREKA MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK MÉLYKÚTI EGYESÜLETÉNEK HÍREI

FÉNYMÁSOLÁSSzolgáltatásainkat fénymásolással bõvítettük.

Fenyõ Miksa Könyvtár

A DÉMÁSZ FONTOSABBTELEFONSZÁMAIÁltalános kék szám (CALL CENTER): 06-40-82-22-82 • Hibabejelentés: 06-40-82-20-00 •Mérõállás bejelentése: 06-80-82-81-80

TÛZOLTÓSÁG, MEZÕÕRSÉGelérhetõsége: 70/457-5372, Borsos Balázs

ANYAKÖNYVI HÍREKSzülettek (március): Gál Cintia (anyja neve:Simon Mónika Rozália), Gyovai KlaudiaZsaklin (anyja neve: Szigli Mónika)Meghaltak: Csorba Józsefné Márta Matild élt89 évet, Kiss Ferenc élt 78 évet, Nehéz Istvánélt 89 évet, Kiss Károly élt 89 évet

JÁNOSHALMI RENDÕRÕRSindokolt esetben az alábbi telefonszámonhívható éjjel-nappal: 20/539-6499

ORVOSI ÜGYELET06-77/460 088, 06-70/ 330 09 44

MEGJELENT

A könyv kapható Kiss Lénárdné boltjában(Nagy u. 4.) Ára: 4.000 Ft


„Szépírói erényeit fõként emlékezõ írásai-ban csillogtatta. 85 éves korában megkaptaRóma város nagydíját olaszországi bolyongá-sainak felidézéséért. Életének kilencedik évti-zedéhez közeledve kezdte meg mûvelõdés-történeti szempontból is figyelemre méltó ön-életrajzának írását. Csak az elsõ fejezetek ké-szültek el. Munkásságának kutatója, Vezér Er-zsébet úgy véli, hogy a Mélykút: a világ köze-pe fejezet egyike legszebb írásainak.

A Fenyõ családra kevesen emlékeznek a fa-luban vagy az onnan elszármazottak közül. Ba-rabás János, a kecskeméti Táncsics Kollégiumigazgatója »pozitív embernek« mondta Miksaédesapját, a szorgalmas szabómestert. Barabá-sék a közelükben laktak, és a pedagógus apjaöt esztendeig a falusi iparosnál dolgozott…

Törekvõ, a társadalmi érvényesülésért eb-ben-abban megalkuvó fia elsõ nyomtatásbanmegjelent írása is Mélykúttal kapcsolatos. AMagyar Nyelvõr 1901-es évfolyamában abácskai községben ismert ruhaneveket közöl-te. Bemutatta a ducit (vattás felöltõ), a kacaba-jt (erõs posztóból készített télikabát), a trityit(fõkötõ).” (Heltai Nándor: Tettekkel tényezõ.A Nyugat mélykúti szerkesztõje. Petõfi Népe1976. május 19.)

Nézzük hát, hogy Fenyõ Miksa az élete vé-ge felé megírt önéletrajzában hogyan emléke-zett szülõfalujára, Mélykútra:

„Mert végre igazán elszántam magam,negyven esztendõ óta már vagy hatodízben,hogy az utókort nem hagyom bizonytalanság-ban életem körülményei felõl, s még kevésbéengedem meg, hogy ezeket a bizonytalanságo-kat az irodalom tudósai a maguk kedve, képes-sége és képzelete szerint állítsák helyre. – In-kább magam vállalom ezt a munkát, saját ked-vem, képességem és fantáziám szerint. Itt azideje: a 86.-at taposom (taposom? – totyogom),s hogy az olvasónak fogalma legyen arról, hogyez milyen sok, elmondom, én még kezet csó-koltam egy dámának, akit Petõfi Sándor meg-kért feleségül…Megírom életrajzomat, ahogyéppen tudom, késõn, csonkán, s ha tán nem issenkinek, hát nyilván keveseknek…

Sok nehéz napot éltem át életemben, s havéghezviszem szándékomat, hogy megírom –akár vázlatosan – életem történetét, egyné-hány sötét fejezet szól ezekrõl is. A mérleg: jóvolt élni, s ha jó volt élni, tán érdemes ennektörténetét elmondani…

S most jöjjön az elsõ konkrét életrajzi adat:születtem Mélykúton, Bács-Bodrog vármegyé-ben, 1877. december 8-án. A kalibáról, mely-ben születtem, a nádfedelû kis házról, mely-ben nevelkedtem s melyben igen-igen boldog

voltam, apámról, anyámról, kiket nagyon sze-rettem, s kik engem nagyon szerettek, testvé-reimrõl, falumról, Mélykútról, Jankovácról –ma Jánoshalma –, ahol gyermekkorombannagyanyámnál és Regina nénimnél sûrûn ésszívesen voltam, mindkét nembeli barátokról,az elsõ bizonytalan lépésekrõl a nemi élet te-rületén, majd legközelebb…

Mélykút. Nem gondolom, hogy bárki is tudfalumnak létezésérõl, hacsak nem az én himnu-szaimból, aki ott életem legboldogabb éveit töl-töttem. Olyan meghatottsággal írom le ezt a szótMélykút, talán Sienát írnám így, ha véletlenül ottszülettem volna. Óh, nagyon szép az, hogyGoethe Frankfurtban született, Heine Düssel-dorfban, Dante Firenzében, Voltaire Párizsban,sõt az is, hogy Petõfi Kiskõrösön (õ Félegyházátmondott, Kiskõröst egy kicsit szégyellte) – sokmindent irigyelhetnék tõlük, de Mélykút –pozzo profondo –, az istenek sem gondolhattákel szebben. Csak még megírom,hogy Bácska északi szögletébenfekszik, a Halas-Rigyica-i vasút-vonal mentén, Jánoshalma ésBácsalmás között, amit márazért is megemlítek, mert háthaez az én religiozus ragaszkodá-som valakit arra csábít, hogy el-nézzen oda. Táji szépségeivelnem merném csalogatni. Pedigtó is volt a falu közepén, mi leg-alábbis tónak neveztük; ha be-fagyott, korcsolyáztunk is rajta.Késõbb az elöljáróság kegyetlenjózansággal megállapította,hogy nem tó ez, hanem pocso-lya és feltöltette. (Akkor én márnem voltam ott.)

A katolikus templom egy homokhalmonépült – mi templomhegynek mondottuk. Né-hány akácfa parkosította, és nyári estéken avakációra hazatért deák-ifjúság, tanítók, taní-tónõk ott gyûltek össze, hogy egy-egy halkszóval, gesztussal adózzanak ártatlanulErosznak – a paplaktól nem kellett tartaniuk,kissé messzebb volt, a templom háta mögött.Diszkrétek voltak, a község nem vette szájuk-ra õket; a szigorú és igen respektált jegyzõhöz,Lajthay Benjáminhoz sem jutott el a híre, mertaz aligha tûrte volna – minek is nevezzemezeket a harmadik tea leöntésû bacchanáliá-kat? Muszáj errõl még egyet-mást elmonda-nom, csillagos emlékeim közé tartoznak. Avasárnapok és ünnepnapok nagyon szépekvoltak Mélykúton; gyermekkoromban szeret-tem nézni, mikor a népek misére gyülekeztek,asszonyok, lányok közvetlen a templom elõtt–, a férfiak – a legények és emberek – szem-ben a templommal, a községháza elõtt. A lá-nyok, ma is látom õket, ahogy összefogózvafölvonulnak, száz szoknyában, a legfelsõ ne-héz selyem volt –, virágos mintájú löböty-kében, színes fejkendõvel –, dehogy tudokennél pontosabb leírást adni…A férfiak kék-posztó ünnepi öltözetben, vagy igénytele-nebb fekete ebelaszt (everlasting) ruhában; alegények selyembársony, vagy brokát mel-lénnyel (mándli, lajbi), pakfong gombsorral –,szívesen emlékezem erre, nagyon szép volt.

Zsidó imaház is volt a faluban; tán huszon-öt zsidó család élt ott, kik elõteremtették, nemkönnyen, az elõimádkozó és a tanító költsége-it. Templomuk földes padlójú két egyszerûszobából állt, egymástól derékig érõ fakorláttalelválasztva, hogy a férfiak és a nõk külön hir-dethessék az Isten dicsõségét. A férfiak az el-sõ szobában imádkoztak, ahol a frigyszekrény

FENYÕ MIKSA (1877-1972)Irodalmár, közéleti személyiség – a Nyugat egyik alapítója, nagy íróinak (Ady, Babits, Móricz) barátja

Fenyõ Miksa családja körében


állt az Ótestamentum pergamentekercsével.Nem kedveltem az imaházat; ünnepi gyüle-kezetét, fehér lepelbe öltözött férfiaival, kikérthetetlen nyelven egyhangon mormoltákimáikat; a frigyszekrény elõtt az elõimádkozó,ki nagy ünnepélyességgel emelte ki a tórát, avilág legrégibb magna chartáját, lényegébenegy szerzõdést, melyet az Úristen kötött Ábra-hámmal, s amelyet, mint az államszerzõdése-ket, egyáltalán egyik fél sem tartotta be.

Idegenkedésemnek forrása nyilván az volt,hogy apám, kit igen szerettem, s ki tekintélyvolt elõttem, nem volt vallásos ember, s keve-set törõdött a zsidó szertartásokkal. Nagy ün-nepek alkalmával – Újévkor és engesztelésnapján – a templomba ment, de soha nemvett részt a szombati istentiszteleten –, nagynéha egy halott emlékezetére tartott esti mi-sén, ha a halott rokonsága külön megkérte er-re, mert hogy legalább tíz férfinak kellett ottimádkoznia, ez volt a vallás parancsa. „Miértkell ehhez tíz ember?” – kérdeztem apámtól.„Ha egyszer az Isten úgy rendelte, hogy kilenckevés neki, akkor ezen ne rágódjunk, nyugod-junk bele.” Bele is nyugodtam. Sokáig így vol-tam a Biblia minden tételével: kétségeim vol-tak fölvetettem egy-egy kérdést, s aztán okos-kodás nélkül fogadtam el tételeit. Az ésszerû-ség kora úgyis elég korán következett el.

Volt két szertartás, mely mégis megragadtafantáziámat. Az egyik a húsvét ünnepe volt,melynek nyolc napja nagy változást jelentettéletünkben, s melynek rítusaihoz anyám külö-nösen ragaszkodott. Más edényekbõl ettünk,aztán más ételeket is, bár ebben nem vagyokbizonyos, de kenyér helyett macit, vagy mintotthon mondották: laskát, azaz kovásztalankenyeret. A kovásztalan kenyeret egy tó men-ti parasztházban sütötték – nagyon tiszta ház,mondotta anyám –, és parasztlányok végeztéka munkát. Ott settenkedtem körülöttük, mert

jókedvûek voltak, sokat nevettek, kedvesekvoltak hozzám, s ha egy-egy tréfás megjegy-zést tettek férfiúi voltomra, hogy mit, azt méganyám beszédébõl, kinek elmondottam, semértettem meg… De az igazi szenzáció a hús-vét esti ünnepi vacsora volt, melyben sajnála-tomra nem volt részem. Barátaimtól tudtamennek meglepõ ceremóniáját, de apám errenem volt kapható, éppen körülményes cere-móniája volt az, amitõl idegenkedett…

A másik szertartás, ami hatott rám, majd-nem hogy nemesítõn, az engesztelés napjavolt, mikor az imádkozás csúcspontján meg-szólalt a kürt. Igen, nem az engesztelés ünne-pe volt, ami megrázott, hiszen alig tudtam va-lamit jelentõségérõl, hanem a kürt szava,ahogy panaszosan és parancsolón meghajlás-ra kényszerítette a községet; fehér lepelbeburkolt tömeg, zokogásban vagy sötét panasz-ban, vagy imában egybeforrva. Az engesztelésnapja a legnagyobb zsidó ünnep – anyám ma-gyarázta nekem –, a bûnök megbánását ésmegbocsátását jelenti. „A jó Isten megbocsát-ja bûneinket, és nekünk is meg kell bocsáta-nunk, ami rosszat másokkal elkövettünk” –tette hozzá, és kibékült Helén nénivel, akiveltán egy fél éve nem volt beszédes viszonyban.De hogy milyen bûnök tudata élhetett ben-nem hat-hét éves koromban, hogy a kürtszóígy megrázott, azt nem tudnám megmondani.

Tény az, hogy már rég elszakadtam örökölthitemtõl és minden hittõl, vagy mondjuk: pozi-tív vallástól, még ha nevelõ hatásukat értékelniis tudtam – hogy ez hogyan következett el, mi-lyen hatások, válságok rendjén, errõl majd kü-lön vallok –, a kürtszó idõnként megcsendülszámomra, és nem minden emóció nélkül…

Tó és hegy – más topográfiai nevezetességnem volt falumban. Széles utcák, akácfákkalés eperfákkal szegélyezve, homok és por vas-tagon, õszidõben vagy hóolvadáskor feneket-len sár –, nem emlékszem, hogy ez valaha iszavart volna. Télen kiscsizmát viseltem; susz-ter nagybátyám nagy mûgonddal csinálta, ésén hamar megtanultam, hogy kell lábam fejétbarketkapcába burkolni – nem is volt ez olyanegyszerû dolog. Hogy aztán valaki így ragasz-kodjon falujához és ne jusson eszébe, mégfelnõtt korában sem, hogy kitanulja szociálisés gazdasági adottságait, szóval hogy falukuta-tó legyen, hát ez bizony szégyen. Pedig mi-lyen irigységgel állapítottam meg, hogy abbana vékonyka földrajzfüzetben, mit a harmadikelemiben olvastak, Jánoshalmáról (akkor mégJankovác), meg van írva, hogy „jeges almáirólhíres”, ellenben Mélykútról semmi, sem a tó,sem a templomhegy. Az persze eszébe semjutott, hogy abban a tudós mûben, mely Ma-gyarország vármegyéirõl és városairól megje-lent, utánalapozzon megyéje történetének,holott abból megtudhatta volna, hogy honnan

van falujában az a sok tót hangzású név: azÁrvai Tótok, Misákok, Novákok, Krizsákok shasonlók, akik nagyot bámultak volna, derékmagyarok, ha megtudják, amit én is csak ké-sõn tudtam meg, hogy a törökök kitakarodásaután tót telepesek keveredtek itt a tiszta ma-gyarsággal, és váltak maguk is tiszta magyarrá.Beértem azzal, hogy felnõtt koromban falumnyelvjárását ismertetõ tudós cikkeket küldöt-tem Simonyi Zsigmond Magyar nyelvõrének,mely azokat szívesen közölte…

Melyek is azok az események, amelyekgyermekkoromból emlékezetemben marad-tak? Kisgyerekkori barátokra alig emlékszem –nem mondok neveket, minek is –,…Kettõmaradt meg közülük férfikoromig; az egyikkorán meghalt; a másikkal a nácik végeztek.Késõbb, mikor mint diák Pestrõl hazajártam avakációkra, már több kedves barátot szerez-tem, akikre életem egész folyamán mindigszeretettel gondoltam… Mindüknek figyeltempályáját, még akkor is, mikor messze estünkegymástól; szívesen gondoltam rájuk, s na-gyon hiszem, hogy õk is rám. Két parasztfiúvolt közöttük, az egyik orvos lett, a másik ügy-véd, elszármaztak Mélykútról, de ahol éltek,dolgoztak, becsülettel megállták helyüket. Az-tán volt két barátom, a két Kõszegi fiú: azegyik, a Lajos, kispap volt, de levetette szépfehér reverendáját, jogot végzett, törvényszé-ki bíró korában néha találkoztam vele, fiatalokvoltunk, és mégis mindig a múltról beszélget-tünk. Az öccsét, Antit, különösen szerettem;tanítónak készült. Muzsikus volt, majdhogy-nem magától lett azzá, szépen hegedült, s azõ révén jöttem közel a muzsikához. Addigszámomra a mélykúti cigánybanda és tam-burásbanda jelentette a muzsikát. Anti komo-lyan törõdött zenei kiképzésemmel, kis kórustszervezett, s abba engem is besorolt, ki még aboci-boci tarkát sem tudtam elénekelni. Hogya kórus viszi az én hangomat is, mondotta. Svégül magam is meg voltam gyõzõdve, hogysenki olyan szépen nem tudja elénekelni…

S még volt egynéhány barátom; egyebetnem tudok mondani róluk, mint hogy ifjúságomidején számomra sokat jelentettek; vakációmalkalmával mindig nehezen vártam találkozá-sunk óráját, mert mindig volt mit közölnünkegymással. Az, hogy mindannyian lettünk vala-mivé, abban része lehetett barátságunknak…

A ház, amelyben laktunk, a miénk volt;huszonöt éves koromig kalandos álomútjainkszép kikötõje, ahová vakációkra mindig bol-dogan tértem vissza. Álmodó gyerek voltam, sigazán szépeket álmodni csak Mélykúton, aszülõi házban lehetett. Az, hogy egy kalibábanszülettem, melyet Rédli báróéktól vettünkbérbe, ezt csak anyámtól tudtam; én már csaka sárga, meszelt, náddal fedett házunkra em-lékszem, melynek három ablaka nyílt az utcá-


ra, ajtaja a mûhelybõl, s a ház elõtt egy padvolt, elõtte egy ecetfa –, mi legalább így ne-veztük, csak így katonai becsületszóval erõsít-getem: gyönyörû palota volt. Igaz, hogy ké-sõbb, amikor sejteni kezdtem, hogy a báróságaz csudavalami, szemrehányást tettemanyámnak, hogy kár volt Rédliéket otthagyni– de az is lehet, hogy ez jóval késõbbi, irodal-masított emlék.

Egy másik elõkelõség, kit Rédli báróékkalegyenlõ rangban gyermeki hódolatom vettkörül: Leopold Kohn volt. Nem Kohn Lipót,hanem Leopold Kohn, a Mélykúttal szomszé-dos tinójárási uradalom bérlõje. Már maga eza szó: „uradalom” mágikus hatással volt rám,s hogy ez a nagy darab föld, melynél akkoritudomásom szerint csak egy volt nagyobb avilágon, a közeli kisszállási uradalom… Szóvala tinójárási uradalom a vallásalapítvány tulaj-dona volt, s Kohn Lipót volt nagy hatalmú bér-lõje. Hogy errõl mennyi volt gyermekkori tu-dásom s mennyi a késõbbi idõké, azt nem tu-dom; tény az, hogy a mélykúti zsidó szemé-ben Kohn Lipót jelentette a mérhetetlen gaz-dagságot és a gazdagság szinonimáját, a hatal-mat. Még késõbb is, pesti diákkoromban, haaz a néhány fillér zsebpénz, amit havontanem a legrendszeresebben kaptam, a hó végeelõtt kifogyott, apám meggyõzõdéssel, bárnem szigorúan hányta szememre: nekedLeopold Kohn vagyona is kevés volna. Na-gyon fájlalom, hogy soha életemben nem voltalkalmam e mondás igazságát kipróbálnom.

S ha egyébként nem értesültem volna KohnLipót elõkelõségérõl, meggyõzött volna errõl,ahogy az „uraság” családja – mert a mélykútiparasztok nem hívták Kohn Lipótnak, hanemuraságnak –, szóval ahogy két szép lánya bejötta pusztáról a faluba, mégpedig fiakkeren, hogyott Donáth Sámuel boltjában egyet-mást vásá-roljanak… Fiakkeren jöttek be, leszálltak há-zunk elõtt, hogy egy-egy blúz szûkítését-bõví-tését, egy-egy ruhadarab átalakítását megbe-széljék anyámmal. Szenzáció volt ez számom-ra, és nemcsak számomra; pláne, hogy az ismegtörtént, hogy a fiakker direkt bejött anyá-mért, s kivitte a majorba, hogy egyet-mást agyönyörû nõk kívánsága szerint átalakítson. Ígysütött rám egy-egy fényes sugara a hatalomnaks elõkelõségnek, amit a tinójárási uradalomMélykút számára jelentett…

A kisszállási uradalmat említettem azelõbb. Már kisgyerek koromban tudtam, hogynevezetes hely ez, mert édesanyám meggyõ-zõdéssel vallotta, hogy rétestésztát csak kis-szállási lisztbõl lehet nyújtani; más lisztbõl va-ló összevissza szakadozik. Kisszállás Mélykút-tól vagy másfél órányira feküdt, vasúti állomásvolt, s ha Budapestre mentünk, ott szálltunkföl, s onnan jöttünk, mint én vakációra, ottvárt ránk Bódi bácsi kocsija –, a jövet mindig

ünnep volt nekem, a menet nagy szomorú-ság. A vasút, mely Mélykutat a világgal össze-kötötte, csak jóval késõbb, a század elejénépült. A kisszállási uradalom egy elõkelõ olaszgrófi családé volt, a San Martino grófoké, akik-rõl csak késõbb tudtam meg, hogy Kohn Li-pótnál is elõkelõbbek. A mélykúti parasztoknyilván nem tudták ezt, mert õket egyszerûenszamár-tinó grófoknak mondották…

Apám sváb környezetben nõtt fel, gyer-mekkorában nem is tudott jól magyarul, deaztán vándorlegény korában, amikor mindigmagyar helyeken dolgozott, kitûnõen megta-nult magyarul, és Mélykúton parasztjainkkal amagunk nyelvén beszélt. „Megvan?” – kér-dezte tõle Misák bácsi, mikor adósságát leszá-molta neki. „Szûken” – mondotta apám. Ne-kem nagyon tetszett ez a felelet – föl is tettemmagamban, hogy beküldöm a Nyelvõrnek.Meg az is tetszett, hogy mikor mélykúti bor-mintát hoztak neki – mert sem a mélykúti bo-rok, sem a mélykúti gyümölcsök nem voltakhíresek, a jankováciak igen –, hogy kóstoljameg: „hogy ízlik?” – kérdezte tõle az eladó.„Nem rossz – mondotta apám –, csak az abaj, hogy minden adósságom eszembe jut.”Ha kész ruhát próbált valamelyik vevõjére, sjól állt: „tán az ablak elõtt ment el ez a fiú, mi-kor a ruhát szabtam.” Szívesen beszélt meste-reirõl, a velük esett dolgokról…

Apám idegenkedett attól, hogy gyermeke-ivel szemben gyöngédséget mutasson; neve-lési elv volt ez akkor, s nagyon meg kellett ma-gát erõltetnie, hogy betartsa. Anyám magavolt a gyöngédség, s nem takarékoskodott an-nak megnyilvánításával: vakációink azzal tele-tek el, hogy mindenben – napjaink beosztásá-ban, ételben, italban – kedvünket kereste.Volt egy nevelési axiómája: „mit csinálsz, hamajd idegenben leszel?” – de mi úgy éltünkotthon, mintha örökké ott élnénk, mindenmás hely számunkra, Budapest is, csak átme-nõ állomás volt. Nagyon szépen beszélt ma-gyarul. Várpalotán született, ahová egyszer el-látogattam… A legboldogabb óráim voltak,mikor otthon a vakációban egy-egy jó re-gényt, mialatt egy lajbi gomblyukait kivarrta,fölolvashattam neki. Mindig is érdeklõdött ol-vasmányaim, s még inkább utazgatásaimiránt. Gondolatban elkísért utaimon; velemvolt Salzburgban; apjától, ki mûvelt tanítóvolt, sokat hallott errõl a városról – tán én is eréven kerültem többször oda. És elkísért Ve-lencébe, melyrõl keveset tudott, sokat álmo-dott. Azon a listán, melybe életem bûnös mu-lasztásait följegyeztem, az elsõ helyen áll,hogy apámat-anyámat nem vittem magam-mal – legalább egyszer – egy velencei útra.Milyen szenzáció lett volna ez számukra, mi-lyen elégtétel nehéz életük vergõdéseiért.

Összeállította: dr. Rauzs József

GYEREKNAPA Szvetnik Joachim Általános Iskola szülõiszervezete és a mûvelõdési ház, az idei évbenis megszervezi a gyereknapot, melynek idõ-pontja május 27-e.Programokból: • kézmûves foglalkozások • ügyességi verse-nyek • palacsintaevõ verseny • kutyás bemu-tató, judo bemutató • ugráló vár stb.… Minden gyermeket szeretettel várunk.

Szervezõk

SZAKMA SZTÁR FESZTIVÁLIskolánk kiemelt fontosságú feladatának te-kintette minden évben a pályaválasztás elõttálló tanulók döntésének segítését. Évrõl évrerendszeresen szervezünk pályaválasztási szü-lõi értekezleteket, nyílt napokat látogatunk aközépfokú intézményekben, nyomtatott tájé-koztatókhoz juttatjuk az érdeklõdõket.

Április 12-én a Bács-Kiskun Megyei Keres-kedelmi és Iparkamara szervezésében isko-lánk 7.osztályos tanulói ingyen látogathattákmeg a „Szakma Sztár Fesztivál” rendezvényt,ahol a Szakma Kiváló Tanulója Verseny és azOrszágos Szakmai Tanulmányi Verseny 38szakmájában mérték össze tudásukat a szak-mát tanuló fiatalok.

A verseny helyszíne a Hungexpo Budapes-ti Vásárközpont volt.

Novák László Miklós pályaválasztási felelõs


• 2012. március 29-én 60 segélycso-magot készítettünk a plébánián, karitá-szosok és utcaapostolok. A kiosztásrakerült 420 kg tartós élelmiszer a követ-kezõképpen tevõdött össze: 145 kg ko-rábbi, saját gyûjtésû, 175 kg nagyböjtigyûjtésû és 100 kg pénzadománybólvásárolt tartós élelmiszerekbõl. Mindencsomag a legrászorulóbb családok asztalára ke-rült húsvétra.

Köszönjük a természetbeni és pénzbeli ado-mányokat! Továbbá köszönjük a gyûjtésben,csomagolásban és kiosztásban közremûködõönkéntesek munkáját, szolgálatát! Köszönjük,hogy segítettek segíteni! Isten fizesse meg!• Április 13-án lepramissziós összejövetel volt aKözösségi Házban. Vendégünk volt a Magyaror-szági Lepramisszió igazgatónõje, Riskóné Faze-kas Márta református lelkész. Az összejöveteltlelki elmélkedéssel kezdtük. Majd vetített képeselõadást láthattunk Indiában és Kínában végzettlepramissziós szolgálatokról, nyomornegyedek-rõl, nehézsorsú, primitív körülmények között, aleprában fizikailag megrokkant emberek min-dennapi küzdelmeirõl. Akik nemcsak a fizikainyomorúságtól szenvednek, hanem a lelkiektõl,a ki- és megvetettségtõl, kiközösítésektõl is. Fo-hásszal fejeztük be a beszámolót.A vetített képes beszámoló után szeretet ven-déglátás következett, kötetlen, baráti beszélge-téssel egybekötve

Igaz, hogy a leprapólyák kötése két évemegszûnt, de takarók, illetve takarók négyze-teinek a kötése folyik továbbra is. Mind-mindaz összes takaró Magyarországon és a Kárpát-medencében levõ rászoruló, honfitársainkhoz

került eddig is és kerül ezután is. Min-den esetben hírt adtunk és adunk,hogy hány takaró és hová került. Aszolgálatba „alvállalkozóként” besegí-tenek a tompaiak és a kelebiaiak is.Ezen az összejövetelen a mélykútiakmellett a tompai lepramissziósok isrészt vettek. Jó közösség kovácsoló-

dott össze az évek folyamán. 2003-ban kezd-tük a lepramissziós szolgálatot JegyugyaJánosné Erzsike vezetésével, aki önzetlenül,idejét nem kímélve, szakszerûen indította ésfelügyelte a kötéseket úgy a leprapólyáknál,mint a takarók négyzeteinek kötésénél és ösz-szeállításánál is. Kár lenne, ha nem folytatód-hatna továbbra is ez a szolgálat.

Köszönjük Riskóné Fazekas Mártának, aMagyarországi Lepramisszió igazgatójának,hogy elfogadta meghívásunkat, hogy bennün-ket is tájékoztatott áldásos tevékenységükrõl!

Minden lepramissziós szolgálatot végzõtestvérünknek köszönjük önzetlen munkáját,szolgálatát! A Jóisten fizesse meg!

Katolikus Karitász Mélykúti Csoportja

„Tégy jót, és beszélj róla!”ÉPTESZ KFT. HIRDETÉSEI• VÍZMÛ: Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogya Nagyközségi Önkormányzat Képviselõ-tes-tületének 17/2007.(XI.28.) rendelete alapján2008. január 1-jétõl a vízszolgáltatásnál beve-zetésre került az alapdíj, mely független a víz-fogyasztástól. Az alapdíjat minden vízórávalrendelkezõ ingatlan tulajdonosa kötelesmegfizetni. Az alapdíj megfizetése alól kizá-rólag a lakatlan ingatlan tulajdonosa mente-sülhet abban az esetben, ha a vízóráját lesze-relteti. A mérõóra újbóli felszerelése eseténazonban a vízmérõ, valamint a felszerelésköltségét köteles megtéríteni.Vízmû telefonszáma: 06-30/314-6604 (Konkoly István)06-70/612-5061 (Kothencz János)06-70/428-2436 (Harcsek Miklós)

Kérjük a lakosságot, hogy ingatlan eseté-ben a tulajdonos változást minden esetben je-lentsék be az ÉPTESZ KFT irodájában a vízóraátírása és a vízszolgáltatói szerzõdés megköté-se miatt. Felhívjuk a fogyasztók figyelmét avízóra aknák tisztántartására és téli idõszak-ban a vízórák fagy elleni védelmére.• A TEMETÕK (az ÉPTESZ Kft. üzemeltetésé-ben: Kálvária, Pesti, Alsó) 8–20 óráig tartanaknyitva. Temetõgondnok telefonszáma: 06-30/245-5266 (Pásztor Mihály), 06-70/327-5526 (Lavati Miklós)• SZIPPANTÁST lehet rendelni a 06-30/252-5181, 06-20/978-6680 ( Mayer László) tele-fonszámon, illetve az ÉPTESZ KFT számán:77/460-089, vagy személyesen az irodábanMélykút Rákóczi u. 5. szám alatt. A szippan-tás díja fordulónként bruttó 7 620 Ft.• KÉMÉNYSEPRÉSI tevékenységet Mélykútterületén a jánoshalmi TÛZKER IMP. BT látjael, a szolgáltatást a 06-77/402-884 telefonszá-mon lehet kérni.• SZEMETESZSÁK: a Felsõ-Bácskai Hulladék-gazdálkodási Kft emblémájával ellátott szeme-teszsákot lehet vásárolni az ÉPTESZ KFT, irodá-jában Mélykút Rákóczi u. 5. szám alatt 415 Ftbruttó áron. Ha ebbe a zsákba gyûjtik a hulla-dékot, a kuka ürítésekor ezt is elszállítják különdíj felszámítása nélkül.

Dzsudzsák Mihály ügyvezetõ


2011. január 1-e óta a Kölcsönös megfelel-tetés (KM) ellenõrzése kiterjed a növényvédõszerek kezelésére is. Nagyrészt a 43/2010 (IV.23.) FVM rendelet elõírásainak betartását né-zik egy esetleges ellenõrzéskor. Az illetékeshatóság elsõ kérdése az ellenõrzés során, hogytörtént-e növényvédõ szer kijuttatás a gazdál-kodó területén. A válasz kétféle lehet: hanem, a permetezési naplóban annak is szere-pelnie kell: pl: „A 2010/2011-es gazdálkodá-si évben … (adott területen és kultúrában) nö-vényvédelmi kezelés nem történt.” /A terület-re kiérve ez vagy alátámasztódik, vagy nem./

Ha történt növényvédelmi kezelés: ki vé-gezte azt? Ha szolgáltató: hitelt érdemlõen kellbizonyítania (számla, vagy szerzõdés), ha azöldkönyvvel rendelkezõ magának, vagy köz-vetlen családtagjának, akkor az érvényes zöldkönyv felmutatása szükséges (ötévente megkell újítani, ami nem vizsgaköteles). Amennyi-ben a gazdálkodó a növényvédelmi tevékeny-séget kizárólag szolgáltatásként veszi igénybe,úgy egyes elõírások ellenõrzésére (növényvé-dõ szerek tárolása, alkalmazott gépekre vonat-kozó követelmények) nem kerül sor.

A permetezési naplót annak kell aláírnia, akijogszerûen elvégezte a kezelést. A nyomtatványpapírboltokban beszerezhetõ, de megfelelõ aGazdálkodási napló megfelelõ lapja is, vagy hafüzetbe vezetik, a fenti rendelet 2. mellékletetartalmazza a szükséges adatkövetelményeket.Évente új lapot kell kezdeni, és idõrendben fel-sorolni az összes kezelést. Piaci árusításkor is el-kérheti az ellenõr, így az árusító gazdának ott ismagánál kell tartania. Naprakésznek kell lennie,és az utolsó bejegyzést követõen 3 évig meg kellõrizni. Szántófölddel és ültetvénnyel is rendel-kezõk esetén célszerû a kezeléseket az átlátha-tóság végett külön lapon vezetni. Ezekbõl kide-rül az is, hogy a felhasznált szer rendelkezik-emegfelelõ engedéllyel (többek között nincs-e ki-vonva, a felhasználhatóság figyelembevételé-vel), a használati utasításában foglaltaknak meg-felelõen használták-e fel? Megvizsgálják továb-bá, a permetezõgépek mûszaki állapotát (a gé-pen nincsenek-e a biztonságos mûködést befo-lyásoló sérülések, elöregedett alkatrészek).

Az érvényes zöld könyv tulajdonosa meg-vásárolhat, és kiszórhat I., II. forgalmi kategó-riájú növényvédõ szereket önmagának, köz-vetlen családtagjának, beleértve a családi Bt-nek, Kft-nek (ez még nem szolgáltatás). A nö-vényvédelmi szolgáltatáshoz ez azonban mégnem elegendõ: szükséges, hogy a gazda vállal-kozó legyen, kössön szerzõdést kamarai tag-sággal rendelkezõ növényvédelmi szakmér-nökkel. Ezzel a szerzõdéssel és a mérnök fe-hér könyvének másolatával az okmányirodá-ban lehet ezt a szolgáltatást kiváltani.

A növényvédõ szerek tárolásának is megvannak az elõírásai: a gazdaság méretétõl függõ-en vagy egy helyiség, vagy egy szekrény (zárha-tó) már megfelelõ. Állati és emberi tartózkodás-tól elkülönülve kell lennie, továbbá egy légtér-ben nem tárolható élelmiszerrel, takarmánnyal.Ha egy helyiség szolgál erre, és van ablaka, ak-kor rácsosnak kell lennie, vagy kis méretûnek,az alapzatnak pedig szilárnak, a bejárata zárha-tónak, rajta felirattal: „Méregraktár” vagy „Nö-vényvédõ szer raktár” és „Idegeneknek belépnitilos”. Amennyiben a gazdálkodó nem rendel-kezik növényvédõszer-raktárral, de a helyszíniellenõrzés és szemrevételezés során egyértel-mûen megállapítható, hogy használt növényvé-dõ szert, abban az esetben a helyszíni ellenõrköteles jelenteni az esetet a területileg illetékesmegyei Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságnaktovábbi ellenõrzés céljából. A kiürült göngyöle-geket is itt kell tárolni, míg nem kerül leadásra.A KITE pl. a partnereitõl nyáron és télen idõpontegyeztetéssel veszi át. (A Cseber Kht. által ki-adott papírt meg kell õrizni a göngyölegekrõl.) Afelirat zárható szekrény esetében is ugyanaz. Fo-lyamatos készletnyilvántartást kell vezetni a be-jövõ és a felhasznált szerekrõl, mennyiségükrõldátumozva: az I. kategóriájúakról minden eset-ben, a II. és III. forgalmi kategóriájú szerek rak-tárkészletérõl 25 kg-ot meghaladó összmenny-iség felett. A fenti követelmények betartását azellenõrök a terület, illetve telephely bejárásával,továbbá dokumentumok (Gazdálkodási Napló,számlák, bizonylatok, szerzõdések stb.) átvizsgá-lásával ellenõrzik. Hibának számít, az is, ha agazdálkodó birtokában vannak olyan szerek,amelyek nem szerepelnek a készletnyilvántar-tásban. Ebbõl az is nyilván való, hogy ami szám-la alapján készletnyilvántartásba van, és nemszerepel a permetezési naplóban felhasznált-ként, annak a raktárban kell lennie.

Mivel a gyakorlatban elõfordulhat a meg-bontott készítmények átcsomagolása, áttöltése,ezért a KM keretében ennek a tevékenységnekaz ellenõrzése is szerepet kap. Az eredeti cso-magolóeszköz megsérülése esetén átcsomago-lásra kizárólag az eredetivel megegyezõ bizton-ságot nyújtó csomagolóeszköz használható fel.Növényvédõ szert más célra szolgáló csomago-lóeszközbe (például élelmiszer, gyógyszer, koz-metikum, takarmány) tölteni és csomagolni ti-los. Átcsomagolt vagy átöntött növényvédõ szerúj csomagolóeszközén fel kell tüntetni a régicímke szerinti növényvédõ szer nevét, az enge-délyokirat számát, a szer hatóanyagát, veszé-lyességi osztályba sorolását, forgalmi kategóriá-ját, az átcsomagolás idõpontját, a felhasználha-tósági idõt. Ennek formai elõírásai nincsenek, deaz ellenõrnek egyértelmûen azonosítani kelltudnia az adott készítményt. Ismeretlen erede-

tû, azonosíthatatlan szer tárolása a követelményszerint meg nem felelésnek minõsül (támogatás%-os megvonása).

A gyakorlatban elõforduló néhány probléma• Növényvédelmi kezelésekkor gyakori a

tankeverékek alkalmazása, ehhez néhány hasz-nos szempont: Tankkeverék formájában a nö-vényvédõ szerek és adalék anyagok fizikai éskémiai tulajdonságai megváltozhatnak. Nem is-mert tankkeverék készítése mindig kockázatos.Keverés és összerázás után minimum 15 percigjavasolt az esetleges változásokat úgymint szín,hõmérséklet, pH, gázképzõdés és csapadék-képzõdés figyelni. Kijuttatás elõtt célszerû teszt-permetezést végezni. Fontos tudni, hogy a fito-toxicitás tünetei csak 1-2 nappal a kezelés utánjelennek meg.

Javasolt keverési sorrend a formuláció figye-lembevételével: 1. Vízoldható csomag (SX, DF)• 2. Vízben oldódó granulátumok (SG, SX) • 3.Vízben diszpergáló granulátumok (WG, DF,PX/XP) • 4. Nedvesíthetõ porok (WP) • 5.Szuszpenzió képzõk (SC) • 6. Vízoldható kon-centrátumok (WSC) • 7. Olaj alapú szuszpenzi-ók (SE) • 8. Emulziók (EC) • 9. Nedvesítõ sze-rek, olajok, adjuvánsok • 10. Oldékony mûtrá-gyák • 11. Elsodródás gátlók (Forrás: DuPontMagyarország Kft)

• Elsodródás a szomszéd területre. Érezzünkfelelõsséget a mezsgyén is. Manapság sok a „ve-szélyes lehetõség”: A Pulsar bántja az Expresszesés a hagyományos napraforgót, az Express „kivi-szi” az IMI-s, és hagyományos napraforgót, akukoricát (vonaltól függ) betakarításig megfogja.A kukoricában használt szulfonil-ureák a gabo-nákat kalászolás elõtt károsítják, a hormonokat alegkisebb szél is átfújja a szomszédos naprafor-góra, amitõl akár az egész szélsõ sor is „kime-het”. Létezik „ hogyan írtsuk ki a csillagpázsitota kukoricából” (ehhez speciális egyszikûírtó, éskukorica kombináció szükséges), ami a szom-széd napraforgót nem fogja bántani, de a szom-széd hagyományos kukoricát igen.

Növényvédõ szeres permetezés 4 m/s-ig, le-vegõrásegítéses kijuttatási vagy légbeszívásospermetcsepp-képzési technikával 6 m/s szélse-bességig végezhetõ. Mit tehetünk az idõjárás fi-gyelésén kívül? Kicserélhetünk a mezsgyén akárnéhány fúvókát is légbeszívásosra, vagy termelõitapasztalat szerint bevakított fúvókát használha-tunk a szélen, így használva ki az 50 cm-es fú-vóka távolság és a hetvennéhány cm-es sortávadta lehetõséget. „Vigyázzunk a szomszéd tulaj-donára.”

• Munkavédelmi felszerelés használata, mo-sakodás: „vigyázzunk magunkra is”.

Összeállította: Csanyik Zoltán agrárkamarai tanácsadó

[email protected], 06-30/298-7429

Indul a növényvédelmi szezon


KEDVES SZÜLÕK ÉS GYEREKEK!A nyári szünidei programok tervezésénélgondoljanak rá, hogy az idén 10. alkalom-mal szervezünk tábort „A hódító vikingeknyomában” címmel július 23-27. között.

A tábor folyamán utazást teszünk a múlt-ba. Komplex, mindenekelõtt a gyermekekéletkori sajátosságait szem elõtt tartó programsorozat, amely a projekt pedagógia módsze-reivel, játékos keretek között értékes és hasz-nosítható tudást ad. Biztosítja a gyerekek szá-mára az élményszerû ismeretszerzést, a krea-tív alkotási lehetõséget, a fantázia szárnyalá-sát, a dramatikus játék elemeit is magába fog-laló játékos beleélés élményét.

Az „idõkapu” segítségével visszamegyünka 8. és a 11. századba amikor is a vikingek –skandináv származású kereskedõk, hajósok ésharcosok – indultak rablóportyáikra vagy hó-dító hadjárataikra. A sikeres hadjáratokatmegünnepeljük. Az ünnepség ideje a tábor-záró péntek este. Az elõzõ öt napot az ün-nepségre való készülõdés tölti ki. A táborzá-rón az elkészített viking jellegû ruhákba öltöz-nek a gyerekek, a csoportok összegyûlnek apalotában, ahol a mesterek bemutatják alko-tásaikat, a héten szerzett tudásukat. A hadve-zér megjutalmazza a kiemelkedõ teljesít-ményt nyújtókat. Finom vacsorán vesznekrészt a megjelent szülõkkel együtt. Majd át-bújva az idõkapun visszatérünk a jelenbe.

Sok ismeretet szerzünk a vikingek történe-térõl, életmódjáról, táplálkozásáról, ruházatá-ról, a hajótípusokról, fegyverzetükrõl. Közbena közösség formálódik, erõsödik, megtanul-nak vigyázni egymásra, új baráti kapcsolatokalakulhatnak ki, elmélyülhetnek a régiek. Ér-zelmek egész skáláját élhetik át: az izgalmat,örömet, bátorságot, segítõkészséget

Kiemelt feladatunk a környezetvédelem: ajátékban ügyelünk a környezetünkre, a ter-mészetre, tapasztalatot szerezhetnek a helyestûzgyújtás és -oltás szabályairól.

A HÓDÍTÓ VIKINGEKNYOMÁBANVIKING IDÕUTAZÓ OLVASÓ – KÉZMÛVES KALAND TÁBOR

„Csoda óvja, csoda védi, / mert a küldeté-se égi:” – írja vitéz Somogyvári Gyula azAsiagói Madonna címû versében.

A múltkori számban megjelent vers margó-jára kívánkozik némi magyarázat.

Az említett verset az 50-es évek „nehézidõszakában” a templomi énekkar szavalókó-rusával adtuk elõ, mintegy tiszteletként a hõ-sökre emlékezve. E verset Mikó Menyus bácsiés Varga Imre atya tanították be. Sajnos máregyikük sincs az élõk sorában!

Gyerekfejjel én is a kórus tagja voltam, ésegy életen át vissza-visszatért a fülembe a versbefejezõ sora: „magyart sirat a kõ-Madonna…” Szinte az 50-es évektõl kezdvekisebb-nagyobb megszakításokkal kerestem everset. Menyus bácsival is többször beszéltünkróla, hogy hol találhatom meg, de nem tudta.Az utolsó beszélgetésünkkor megígértem neki,hogy ha megtalálom, fogok neki juttatni egypéldányt. Kerestem, kerestem az Internet vilá-gában, azt sem tudva, hogy ki a vers költõje, ésegyszer csak kisebb idézetet találtam belõle,pontosan a vers végét, aztán ment az idõ, mármegtaláltam a Hargita Népében egy Memoár,folytatásos cikkben, hosszabb idézetet és a köl-tõ megjegyzését ehhez a vershez. Belefárad-tam, abbahagytam a keresést. Megdöbbentenhallottam a hírt, hogy Menyus bácsi visszaadtalelkét Teremtõjének. Sajnos, akkor kapcsoltamrá igazán a keresésre és nem hagytam rá ad-dig, amíg meg nem találtam. Pár nap alattmegkerült a vers teljes terjedelmében. Innenszeretnék köszönetet mondani Gulyás Lázárkedves barátomnak, aki Somogyvári Gyula,„Gyula deák” összes versének a tulajdonosa.Önzetlenül, sietve, segítõkészséggel rendelke-zésemre bocsátotta a keresett verset! Elérhetõ:http://gulyaslazar.freeblog.hu/archives/2012/03/16/ vitez Somogyvary Gyula nyomaban/

Üzenem Menyus bácsinak „oda FÖL!”,hogy megvan a vers és újságunkban meg is je-lent, így szerezhet tudomást az ifjúság és az„idõsebb ifjúság”, akik mit sem tudtunk a há-borúk borzalmairól, csupán évszámokat.

Idézem: a költõ megjegyzését: „Ez a vers …sok más háborús írásommal együtt, elveszett avisszavonulás keserves napjaiban. Sok esztendõmúlva jelentkezett vele néhány tiszttársam, akikannak idején leírták volt. Köszönöm nekik.”

Menyus bácsinak és Varga Imre atyánakköszönöm, azt az életre szóló élményt, amitez a vers nyújtott nekem! – és nemcsak ne-kem, hanem a kórustagoknak és a hallgatók-nak. Nyugodjanak békében! Haló poraikbanis tovább élnek emlékünkben.

Sajnos a vers utolsó sora még mindig érvé-nyes: „magyart sirat a kõ-Madonna …”

Munkácsi Lajosné

Az Asiagói madonna margójára

Minden anya gazdag, ha szereti a gyerekeit.Nincs szegény édesanya,em csúnya édesanya, sem öreg.

Az szeretetük mindiga legszebb az Örömök között.És amikor úgy látszik, szomorúak,akkor is elég egy csók,amit kapnak vagy adnak,és már minden könnyükcsillaggá lesz a szemük mélyén.

ső

Maurice Maeterlinck

A képen az Asiagói Madonna látható (Olaszország).


1946. június 22-én születtem Kiskunhala-son. A Mélykúti (ma: Szvetnik Joachim) Általá-nos Iskola elvégzése után a kalocsai I. István(ma: Szent István) Gimnáziumban érettségiz-tem, s 11 hónap katonai (elõfelvételi) szolgálatután kerültem a szegedi József Attila Tudomány-egyetem Bölcsészettudományi Karára, s 1970-ben kaptam meg a magyar-orosz szakos közép-iskolai tanári oklevelet. 1970. április 1-jétõl (!) akiskunhalasi Szilády Áron Gimnáziumba kerül-tem, s 1976 nyaráig ott dolgoztam. 1976. au-gusztus 1-jétõl a szegedi Juhász Gyula Tanárkép-zõ Fõiskola (ma: Szegedi Tudományegyetem,Juhász Gyula Pedagógusképzõ Kar) oktatója va-gyok: tanársegéd, adjunktus, docens, majd1994-tõl fõiskolai tanár. 2000 júliusában vehet-tem át egyetemi tanári kinevezésemet.

Az általános iskolai évek alatt Balogh Ignác ésKiss Ilona magyartanár, a középiskolában KissGyörgy magyartanár (és osztályfõnök) szakmaiés rokoni hatása kedveltette meg velem a ma-gyar nyelv és irodalom tárgyakat. A bölcsészka-ron elsõsorban nyelvészek érdekeltek: BodnárFerencre, Fenyvesi Istvánnéra, Nyíri Antalra, Pe-te Istvánra, Szalamin Editre, H. Tóth Imrére szí-vesen emlékszem ma is. A mélykúti Vörös Lász-ló irodalomkutató oktatóként valahogyan elke-rült: mindig másik csoportba kerültem, nem azÖvébe. Diplomadolgozatomat nyelvtörténetitémából írtam, Nyíri professzor úrnál; diákköriszereplésem eredményes volt (Pécs, 1970).

A JGyTF-re kerülve végigtanítottam a teljestantárgysort, s évente nyelvmûvelõ elõadásokattartottam a magyar nyelv hetén, 1977 és 1979között rövid cikkeket írtam a Délmagyarországés a Csongrád Megyei Hírlap hasábjain (szá-muk 60-65 lehetett). Bölcsészdoktori értekezé-semet 1981-ben védtem meg (Tagadó nyelviformák a Kresz szövegében). Cikkeimet, tanul-mányaimat a Magyar Nyelvõr, a Magyar Nyelv,a Magyartanítás, a Szemiotikai Szövegtan, a ko-lozsvári Nyelv- és Irodalomtudományi Közle-mények, gyûjteményes kötetek közölték.1993-ban védtem meg kandidátusi értekezése-met (Ismétlésszerkezetek nyelvi-stilisztikai értel-mezései, fõként Weöres Sándor versszövegeialapján), 1999-ben habilitáltam a Janus Panno-nius (ma: Pécsi) Tudományegyetemen (a kötetcíme: Versek és világok Weöres Sándor költé-szetében), 2005-ben szereztem meg az MTAdoktora címet (a kötet címe: A retorikus nyelv-használat Weöres Sándor költészetében).2008-ban a Szabadegyetem, Szeged elõadás-sorozatában Weöres Sándor nyelvi mûhelyé-ben címmel tartottam elõadást (letölthetõ awww.u-szeged.hu weblapról).

Megjelent publikációim száma (az itthoni éskülföldi elõadásokon, rádió- és tévéinterjúkon,nyelvmûvelõ cikkeken kívül) 2012. április 16-án164; 8 önállóan vagy szerzõtársakkal írt könyv,könyvfejezet; 113 tanulmány, 11 szerkesztett,kötet, 13 bírálat MTA doktori, PhD- és habilitá-ciós értekezésrõl, 17 kisebb közlemény, ismer-tetés, szerzõtársakkal két tankönyv, 13 és 14éveseknek. (Legutóbbi interjúm letölthetõ awww.jgypk.hu/ JGYTV/ „JGY portrék” sorozat-ban, 2011-bõl.)

Mint a fentiekbõl kiderül, Weöres Sándorköltészete ad témát számos publikációmnak,az OTKA támogatásával az õ írásainak számító-gépes földolgozását is végeztem munkatársaim-mal (1998–2002). Korábbi tanulmányok utánaz MTA doktori kötet egyik fejezete önállóirányban indított el, számos tanulmányt jelen-tettem meg a retorikai-stilisztikai alakzatokelemzésével, kiadás elõtt áll errõl a témárólönálló tanulmánykötetem. Közöltem egy-egyterület kutatásait angol, francia és magyar nyel-ven. Szövegtani elemzéseket készítettem JózsefAttila költészetérõl, a Halotti beszédrõl, mon-dattani témákról stb.

Idén februárban éppen a huszonötödik he-lyesírási verseny szakmai vezetõje voltam Gyu-lán, 1992 óta Kárpát-medencei Implom JózsefKözépiskolai Helyesírási Verseny néven. Az el-hangzott elõadások szövegét, a feladatokat ésaz eredményeket az Erkel Ferenc Gimnáziumés a Nemzeti Tankönyvkiadó segítségével köte-tekbe, CD-kbe szerkesztettem. Számos Kazin-czy-versenynek, Édes anyanyelvünk verseny-nek, általános iskolai helyesírási versenynek azsûrizésében vettem részt Szegeden és Csong-rád megyében.

1985-ben miniszteri dicséretet, 1996-ban„A Magyar Felsõoktatásért” Emlékplakettet,2009-ben Lõrincze Lajos-díjat vehettem át.

Külföldi útjaimból emlékezetesek az erdélyielõadások és rendezvények 1992-tõl napjain-kig. Tanítottam és vizsgáztattam egy félévet aBabes-Bolyai Tudományegyetemen, Kolozsvárt2004-ben, ugyancsak a komarno-i Selye JánosEgyetemen 2008-ban. Tanulmányúton voltam abelgiumi Mons egyetemén (UMH, 1996),Strasbourg egyetemén (UMB, 1999), Pozsony-ban és Dunaszerdahelyen (1995, 2003).

Mélykútiak az emlékeimbenAz általános iskolai emlékek felejthetetle-

nek. Budai Géza tanár úr szervezésében tánc-csoportban szerepelhettem, Horváth László ta-nár úr vezetésével futballcsapatunk csak a te-rületi döntõn kapott ki, Pécstõl; Novok Rostás

László tanár úr vezetésével járási sakkcsapat-bajnokok voltunk, a rivális Bácsalmást legyõz-ve. Gavlik István stílusos osztályfõnöki szemé-lyisége máig él bennem.

Rohangászások a templomdombon, az is-kolai fürdõ építése, látogatása, az úszni tanulás;az iskolai énekkar; a mélykúti könyvtár, ahon-nan minden Jókait, Mikszáthot, Vernét (igen,így, magyarosan!) kivittem és elolvastam. ATáncsics utca felé haladva a Liget jut eszembe(Szent Margit tér); a Tubánszky fiúk: Jóska ésLaci, Kiss Pali, Dóra Pista (akinek majdnem ki-lõttük a szemét, mert Robin Hood-õrület volt).A futballpálya idézõdik föl: Varga Imre tiszte-lendõ úr vezényelte a gyerekek kórusát. Egy-szer lefújtam a búcsúkor kapott síppal az ellen-fél csapatának a támadását.

Az egyetem elõtti tizenegy hónapos kiskõrö-si katonáskodásban biztos menedékem volt azegyik raktár: a mélykúti Malustyik János és társa,Béla kínált erre lehetõséget.

A kiskunhalasi Sziládyban kezdtem tanítani,számos mélykúti tanítványomra emlékszem szí-vesen. Osztályomban tanult Birkás János (Csor-ba Kató fia), tanítottam ifj. Tóth Gyulát, ifj.Novok Rostás Lászlót, Tüske Margitot;unokaöcséim közül Kiss Györgyöt, Kiss Andráststb. (Ott tanultam meg a dorozsmai Sallay Sán-dortól és a szegedi Horváth Jánostól, hogyan ér-demes együtt dolgozni a diákokkal.)

Szegeden is számos mélykúti hallgatóm volta nappali és a levelezõ tagozaton egyaránt 1976óta, egyikük Balogh Ignác ragadványnév-pályá-zatának anyagát dolgozta föl. (Édesanyám a„Sörke” Kissek közül való volt; nem pl. a „Go-nosz” Kissek közül.)

Örömmel vettem részt a „Szülõföldünk,Mélykút” két kötetének kiadásában, s legutóbbNovok Rostás László tanár úr kérésére az „Isko-láink, diákjaink múltja, jelene, jövõje” címû kö-tet lektorálásában.

Valami a kutatásaimbólMinthogy Édesapám nyomán a család Lajos-

nak hív, publikációimat Nagy L. János néven je-lentetem meg. Az alábbiakban két rövid részle-tet közlök.

ÜZENET HAZAProf. dr. Nagy János D.Sc.

nyelvész, egyetemi tanár, az MTA doktora


1. Weöres Sándor egysoros verse. A világ Isten szakálla. Sokáig nem leltem a je-

lentését. Nem voltam egyedül ezzel: Szántó Ti-bor, a költõ barátja az egysoros versek illusztráltkötetében felhõket, vizeket és hegyeket, a szo-kásos háromszögletû Isten-szemet tüntette fölehhez a költeményhez. A megfejtést a Révainagy lexikona X. kötetében találtam meg. Az Is-ten szakálla ugyanis a kontyvirág népi elnevezé-se. A magyarázat: a kontyvirág rizómájábólmérgezõ fõzetet, szárából és leveleibõl gyulla-dáscsökkentõ fõzetet készíthetnek. A világ tehátjavunkra is, kárunkra is válhat; – mint Isten sza-kálla, azaz a kontyvirág.

2. József Attila: Szabad-ötletek jegyzéke két ülésben. (rész-

let): Pszichiátere javasolta a költõnek, hogy „ír-ja ki magából” lelki gyötrelmeit. Ennek a „ku-tyanyelvekre” írt anyagnak a 80-81. lapján ol-vasható:

„...ha azt akarom, hogy szeres-senek, mindezt el kell titkolnom,de akkor már nem szeretnek,mert tudom, hogy aztszeretik, akinek mu-tatom magamat és nem en-gemet...”Az egy sor = egy tagmondat a de akkor már

nem szeretnek. A többi részletben a sortagolás ésaz elválasztás finom árnyalatokkal járul hozzá alexikai jelentéshez. Pl. az el / kell titkolnom meg-törése és összekapcsolása; az azt / szeretik en-jambement-jának keserûsége jelentõs. Az pedig,hogy a három elválasztás sorra a szeres-senek,mu-tatom és en-gemet, önmagáért beszél.

A metrikai-ritmikai struktúra felhívja a figyel-met arra is, hogy a mindezt el kell titkolnom csu-pa hosszú szótagja kifejezõ lehet; hogy a szeres-senek két jambusa megismétlõdik a befejezõnem en-gemet két jambusában – lényegében el-lenkezõ eredménnyel. Ugyancsak jelentõs leheta szeres-senek két jambusára ritmikai válaszul anem szeretnek tagadása és az aláfestõ trocheuszés spondeusz. A kapcsoló és kötõszó tipikus sze-repe az itteni ellentét. A nyomatékok lehetségessorában feltárul a gondolat menete: aztakarom– szeressenek – el kell titkolnom – nemszeretnek – tudom – azt szeretik – mutatom ma-gamat – nem engemet (szeretnek).

A nyolc tagmondat igéi (a titkolnom infini-tívusszal együtt) szemantikailag feltûnõek: azakarom – szeressenek – kell titkolnom – (nem)szeretnek – tudom – szeretik – mutatom – [sze-retnek]. A páratlan tagmondatokban mentáli-sak: akarom – kell – tudom – mutatom (ti. ma-gam), – a mindenkori páros tagmondatok igéjeegyedül a szeret: szeressenek – nem szeretnek –szeretik – (nem engemet) [szeretnek]. Tehát: sze-ret – nem szeret – szeret – nem szeret! Ki nem

ismeri közülünk ezt a mondókát? És a befejezõtagmondatban már ki sem teszi a szerzõ azigét… A nyolc tagmondatnyi anyagban elõreve-tett feltételes mellékmondat és a neki alárendelttárgyi mellékmondat indít: ha azt akarom, hogyszeressenek. Utánuk áll a fõmondat: (akkor)mindezt el kell titkolnom. Ebbõl következhetnékaz is, hogy megszeretik a keserves sorsú lírai ént;mégsem az következik azonban, hanem a deakkor már nem szeretnek. Hogy okát adja amegszorításnak, a mert kötõszó után ezt olvas-hatjuk: tudom, hogy azt szeretik, akinek muta-tom magamat és nem engemet. Ennek az okadómagyarázatnak (hagyományos felfogásban: ok-határozói alárendelésnek) a szerkezete: a hogykötõszóval bevezetett tárgyi mellékmondatokegyüttese a Mit tudok? kérdésre válaszol, s ez azegyüttes két részre tagolódik. Az elsõben az aztszeretik, akinek mutatom magamat az újabb tár-gyi alárendelés két tagmondata; ezekkel mintegységgel szemben áll az és nem engemet befe-jezõ rész, odaérthetõen ’és nem engemet sze-retnek’ jelentésben.

Az elsõ pillanatra meghökkenhet az olvasó arészlet tartalmán. Igaz lehet-e, hogy azért nemszeretnek engem, mert tudok vagy nem tudokvalamit? Az én tudatom állapota dönti azt el,hogy szeretnek engem? Mi történik, ha ezt a tu-dom elemet kivesszük? Értelmes lesz-e a közlés?Ezt kapjuk: *ha azt akarom, hogy szeressenek,mindezt el kell titkolnom, de akkor már nem sze-retnek, mert azt szeretik, akinek mutatom maga-mat, és nem engemet… (A *csillag a feltétele-zést, a szerintünk átalakított szöveget jelzi.) Mi-ért van itt szükség (a gondolatmenet jelentésé-ben) a tudom kitételére? Csak nem azért, mertgyötrelmes betegségének a szerzõ mindig a tu-datában van? Mert mindig tudja, tudja, tudja…

A modern szövegelemzésekben jelentõs ku-tatások követik azt az eljárást, hogy az értelme-zésben a nyelvileg kifejezett és a szavakban kinem fejtett, csupán a befogadó által odaértettinformációkat együttesen vizsgálják. Részletünk-ben feltûnõ, hogy a nyolc tagmondatban a min-denkori alany (cselekvõ) felváltva az én és az õk;hogy jelen van minden egyes tagmondatban amásik pólus is. Kiegészítve a megfelelõ informá-ciókkal, a következõket kapjuk.

ha azt akarom (én, tõlük)hogy szeressenek (õk, engem)mindezt el kell titkolnom (nekem, elõlük) de akkor már nem szeretnek (õk, engem)mert tudom (én, róluk)hogy azt szeretik (õk, helyettem)akinek mutatom magamat (én, elõttük)és nem engemet [szeretnek] (õk)(Megjegyzés: a nekem a harmadik tagmon-

datban a cselekvõ kifejezésére ebben a mon-dattípusban szolgáló részeshatározó, mint azegyes szám elsõ személyével egyeztetett fõnéviigenévi alany személyragja mutatja: titkolnom.)

Könnyû belátni, hogy a kiegészítéseketmegteszi mindenki, aki megérti a sorokat. Mert– a szerzõ szavaival – nem akárkitõl akarom,hogy szeressenek, hanem õtõlük, az emberek-tõl, akik körülveszik; és nem akárkit, hanemengem szeressenek. Nem általában kell eltitkol-nom a keserûségeimet, hanem elõlük; nemmást, engem nem szeretnek akkor már. És nemmásról, éppen hogy róluk tudom, hogy helyet-tem szeretik azt, akinek mutatom magamatelõttük, számukra.

Így tehát a szerzõ lírai énje az adott részlettelazt bizonyítja, hogy õt az emberek (az õk világa)nem szerethetik. Nem szerethetik, mert amikorszerethetõnek, kedvesnek, szeretnivalónak mu-tatja magát, az a bizonyos „magát mutató vala-ki” nem õ, nem azonos az igazi lényével. Ha te-hát igazi énjét mutatja, azért; ha igazi énjét eltit-kolja, akkor meg azért nem szeretik.

Ma már hozzáférhetõ a Szabad-ötletek teljesszövege. Nem vidám olvasmány. Az általunk vá-lasztott részlet azonban meggyõzõen igazolja,hogy az öngyógyításra szánt írásnak ebben a da-rabjában tudatosan szerkesztõ költõ gondolat-menetét olvashatjuk. Néhány bizonyíték: a) pontosan szimmetrikus a szerkezet, négy tag-mondat állításait másik négy indokolja b) a szeret/nem szeret (keserû) játéka érvényes c) a tudom elemre szükség van az én-õk soro-zathozd) az én és az õk egymásra utaltsága mindentagmondatban jelen van, ezzel igazolódik –ezzel a költõ még önmagát gyógyítva is legjobbköltõi nyelvét állítja elénk.

Üzenet: Lábnyomok Egy ember álmában a tenger partján sétál az

Úrral. Az égen, mint valami vetítõvásznon, éle-tének jelenetei peregtek. Minden jelenethezlábnyomok tartoztak a homokban – a saját láb-nyoma, meg az Úr nyomai. Miután az utolsókép is kialudt a mennybolton, hátranézett ésészrevette, hogy egyes helyeken csak egy sorlábnyom látható. Visszaemlékezett, hogy ezeképp életének legnehezebb, legszomorúbb kor-szakaihoz kötõdnek.

– Uram – szólalt meg zavarában, – aztmondtad, hogy ha a Te utadat járom, végig ve-lem maradsz, de életutam legrögösebb szaka-szain csak egy sor lábnyomot látok. Nem értem,miért hagytál el épp akkor, amikor a legnagyobbszükségem volt rád.

– Kedves gyermekem – felelte az Úr – énszeretlek, és sohasem hagylak el. A szenvedésekés megpróbáltatások idején azért látszik csakegy lábnyom, mert ott a karomban vittelek.

Anyák napja elõtt Édesanyánkra,100. születésnapja elõtt Édesapánkra is

emlékezem.


A MÉLYKÚTI TEMPLOMTÖRTÉNETEValószínûleg – legalábbis a katolikus hívekszámára – ismert, hogy a Szent Joachim-templom ezekben az években ünnepelhetiépítésének 250. évfordulóját. Az alapokat1761-ben rakták le és az elkészült templomot1768-ban szentelték fel.

Erre az évfordulóra szeretnénk híveinketegy tartalmas és igényes kivitelû könyvvel em-lékeztetni. Természetesen a nem hívõ mély-kútiak is sok érdekes információra lelhetnekbenne. Az sem titkolt szándékunk, hogy aMélykútról elszármazottak figyelmét is fel fog-juk hívni a könyvre.

A siker érdekében némi segítségre is szük-ségünk van. Jelenleg olyan fényképek, rajzokkölcsönbe vételére lenne szükségünk, melyekaz alábbiakat ábrázolják:• A templom belsejét bármely korból.• Prokop Pétert mélykúti káplánsága idején.• Pribitek László plébánost.• Szecskõ Mihály plébánost.• Tamás Péter káplánt.• Putterer Péter káplánt.• Fernbach Péter káplánt.• Szvetnik Lajos kántort.• Horváth Nándor kántort.

Az sem baj, ha az érintett személyeken kí-vül más is látható a felvételen (elsõáldozási,bérmálási csoportkép, esküvõi kép stb.). A ké-peket a plébániára kérjük behozni boríték-ban, melyen szíveskedjenek feltüntetni a be-hozó nevét, címét, hogy másolás után (termé-szetesen sértetlen állapotban) azokat mielõbbvissza tudjuk adni.

Bolvári János plébános

KÖSZÖNET1% segítség, 100% szeretet!

Hálásan köszönjük támogatóinknak a 2010.évi adójukból felajánlott 1%-ot, mely328.965 Ft volt.

Az Önök által felajánlott 1%-ot a MélykútiEgyházközségekért Alapítvány kuratóriumá-nak döntésével megegyezõen a gyerekek ré-szére szervezett nyári táborozásra és játékokvásárlására használtuk fel.Az Alapítvány adószáma: 18349221-1- 03 Az Alapítvány fokozata: közhasznú.Az Alapítvány számla száma: 11732174 -22720005 / OTP fiók, Mélykút

Kérjük, továbbra is nagylelkû, segítõ, jószándékú támogatásukat! Isten fizesse meg!

A Mélykúti Egyházközségekért Alapítvány kuratóriuma

A néptánccsoporttal április 1-jén reggel in-dultunk busszal Budapestre. Az út 2,5 órátvett igénybe, ami alatt mindenki kedve szerintfoglalta el magát zenehallgatással, beszélgetés-sel. A népzenei találkozó a Papp László Sport-arénában volt. A színpadon érdekes program-mal fogadtak bennünket. Ki tánccal, ki zené-vel mulattatta a közönséget. A színpad két ol-dalán népmûvészeti kirakodóvásár várta azajándékokat keresõket. Az alkotni vágyókkézmûves programokon is részt vehettek. Le-hetett készíteni nemezlabdát, csuhé bábot,gyöngybõl nyakláncot, kötelet verni, origamithajtogatni stb. Én nagyon jól éreztem magamés örülök, hogy egy vidám társasággal tölthet-tem ezt az élményteli napot.

Bogdán Emese

Április 1-jén Budapesten jártunk, ami nema tréfálkozás napjáról szólt. Kopcsek tanár úrvezetésével részt vehettünk az OrszágosTáncháztalálkozón a Papp László Sportaréná-ban. Itt mindenki találhatott magának megfe-lelõ programot, kicsik és nagyok egyaránt. Atáncolástól kezdve a kézmûves foglalkozáso-kig (pl. babakészítés, csuhéból virág vagy nyúl,nemezelés, gyöngyfûzés, hímzés). Volt kirako-dó vásár is, ahol különbözõ népmûvészeti tár-

gyakat lehetett vásárolni. Aki erre az utazásralehetõséget kapott, az nagyon jól érezhettemagát. Köszönetet mondunk a szülõknek éstámogatóinknak, hogy részt vehettünk ezen akiránduláson!

Somogyi Zsófia

Április 1-jén egy busznyi lelkes néptáncosindult Budapestre az Országos Táncház-találkozóra a Papp László Sportarénába. Ami-kor beléptünk az „UFO”-ba, népmûvészetikirakodóvásár és kézmûves bódék látványafogadott bennünket. Az aréna közepén egyhatalmas színpad, elõtte egy még nagyobbtánctér nyújtózkodott.. A terem két végén he-lyezkedtek el a kézmûves foglalkozások „há-zacskái” és az árusító bódék. A színpadon anemzetiségek tánccsoportjai és táncházak vál-tották egymást, melybe mindenki kedve sze-rint bekapcsolódhatott. A felsõbb emeletekenEtno-mozi volt látható, ezen túl kiállítások,tárlatok várták az érdeklõdõket. Egyes ter-mekben népmûvészeti tárgyú könyvek bemu-tatója és dedikálása zajlott. A kisebb gyerme-kek részére tartottak népi gyermekjáték-fog-lalkozásokat és gyermek-táncházat is. Este 8órára értünk haza. A buszról nagyon fáradt,de élményekkel teli gyermeksereg szállt le.

Kopcsek Zsófia

Országos Táncháztalálkozón jártunk

12. évfolyam . szám5 Önkormányzati tájékoztató20 .12...

Documents