2013. október

www.pdsz.hu 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 20.

ÉRDEKVÉDELEMJOGVÉDELEMFÜGGETLENSÉGSZOLIDARÍTÁSSZOLGÁLTATÁS

T É M Á I N K

A PÖKHENDI

STRUCC

3. OLDAL

HA NINCS MUNKA...

14-15. OLDAL

A HOFFMANN-

FÉLE...

18. OLDAL

KÖZPONTI

ERKÖLCSTAN

20-21. OLDAL

MINISZTERI ÉÉRTEKEZLET

4-5. oldal

ÕSZI NAGYTAKARÍTÁS

16-17. oldal

A 2011. évi CLXXV. törvény (röv. Ectv) változása miatt minden évben kongresszus összehívása szükséges.

Így 2013. november 23-án 11 órától az ApáczaiTankönyvkiadó (1085 Budapest József krt. 63.)

nagytermében Alapszabály- és Programmódosítókongresszust tartunk. 3. oldal

2

AKTUÁLIS

Ráció – a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének lapjaA lap ingyenes, a befizetett tagdíjakból készülFelelõs kiadó: Mendrey László, a PDSZ elnöke

Fõszerkesztõ: Szita RóbertKépszerkesztõ: Kiséri-Nagy Ferenc

Szerkesztõbizottság: A PDSZ elnökségeKiadja: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Országos Választmánya

1085 Somogyi Béla u. 20.ISSN: 1586-7056

Lapterv,vv tipográfia: Kiss CsabaNyomdai munkálatok: TRADEORG nyomda, Fûzfõgyártelep

Felelõs vezetõ: Tóth ZoltánKészült 1200 példányban

HUSZONÖT ESZTENDÕ

Szakszervezetünk megalakulásának 25. évfordulója alkalmából jubileumi kiadványt szerkesztünk. Ezért arra kérjük alapító tagja-inkat, volt elnökeinket, ügyvivõinket, elnökségi és választmányi tagjainkat, valamint minden tagunkat és pártolónkat, hogy - a szer-kesztõi munkát támogatva - bocsássák rendelkezésünkre a birtokukban lévõ, PDSZ-szel kapcsolatos archív fotókat, dokumentu-mokat, illetve visszaemlékezéseket. Minden átvett anyagot a kongresszus után természetesen visszaadunk. A fotókat és egyéb do-

rkumentumokat a PDSZ központi irodájába, illetve a pdsz@t-online.hu, valamint a robert.szita@gmail.com címre várjuk október31-ig! Segítségüket elõre is köszönjük!

A NYOLCADIKí á á á óEgykor a keresztvíz alá tartott, de vallását nem gyakorló

emberként nagyra becsülöm – és az emberi viselkedés,ethosz, a mindennapi kapcsolatok meghatározójának te-kintem – a Tízparancsolat szavait. Van köztük olyan, amitszó nélkül elfogadok és alkalmazok, van olyan, amit tudo-másul veszek, s van, amit ki nem állhatok. Olyan is akadköztük, amit szülõként, pedagógusként, a nyilvánosságelõtt szerepet vállaló (oktatás)politizáló emberként priori-tásként kezelek. A cikk eredeti változata az október 8-iNépszabadságban olvasható.

Az elmúlt évek talán legtöbbet említett közoktatást érintõ in-tézkedése a Nemzeti Köznevelési Törvény megalkotása, parla-menti elfogadása, s bevezetése volt. Már a jogszabály megszö-vegezése sem volt egyszerû történet, az elsõ változatot olyanfonákkal küldte vissza a kormány(fõ), hogy azt maga Nadal,Borg, Steffi Graf, Taróczy Balázs, Szeles Mónika – kinek ki tet-szik - is megirigyelte volna. Pedig az „adogató” azonos csapat-ban, azonos térfélen játszik – most is – a javaslatot keresztbeve-rõ játékossal. Majdnem fogadót írtam, de aztán rájöttem, hogya fogadó fél – a közoktatás szereplõi – csak tudomásul vehetikaz eredményt, annak alakításába beleszólásuk nincs.

Az elfogadott „mû” alapjaiban változtatja meg a közoktatásévtizedek alatt kialakított rendjét. Nincs tekintettel azokra a po-zitív folyamatokra, melyekkel kapcsolatban, ha nem is kon-szenzus, de széleskörû szakmai egyetértés született, a politikahallgatólagos tudomásul vétele mellett. Az irány helyességétegyértelmûen visszaigazolták a PISA vizsgálatok legutóbbieredményei.

2010 után a miniszterelnök útmutatásai alapján, az akkormég „nemzeti”, napjainkban inkább, már „emberi” erõforrá-sok államtitkára és csapata embert próbáló feladatba fogott, azidõ kerekének visszaforgatásába. Szembe menve az egész vi-lágon – Európában kiemelten – megvalósuló oktatáspolitikaielvekkel, jelentõsen megnövelték a tananyag mennyiségét.Minden kutatás azt igazolja, hogy nem az a fontos, hogy mi-nél több tudást szuszakoljunk a fejekbe, hanem az, hogy meg-tanítsunk tanulni – tudjuk, hogy a szükséges információhozmiként juthatunk hozzá. Bevezették a mindennapos testnevelést,

l l i k l kb k l k b k d kiaz általános iskolákban kötelezõvé tették (bár könnyedén ki-tjátszhatóvá is) a gyerekek számára a délután négyig való bent

tartózkodást. Mindezt úgy, hogy a feltételek nem adottak...Óriási csinnadrattával bevezették az életpályamodellt. Át

gy gy-

verték a pedagógusokat, a törvényben rögzített (és nagyon várt)béremelésnek alig 60%-át adták, ellenben gondoskodtak a mun-katerhelés növelésének száz százalékos megvalósulásáról. Állí

g g-

tásuk szerint megszüntették a pedagógusok túlóráját.A kormány, a miniszter, az államtitkár örömmámorban

úszik, dicshimnuszokat zeng önmagáról, s nem érti, hogy mimiért nem érezzük azt, hogy nekünk is örülnünk kellene. Azaz,hogy dehogynem érti...

tAz erkölcs és a hit felkent képviselõjeként azonban fittyethány a nyolcadikra. Talán azért mert elfelejtette, talán azért,mert érdekeinek így a jobb. Az oly sokszor kárhoztatott, er-kölcstelen, etikátlan magatartás „legjobb” éveit idézõ hozzá-állás magabiztosságával fordulnak szembe az Úr igéjével:

g gj

„Ne hazudj!”kSikernek állítják be a totális káoszt, béremelésnek mondják

azt, amit kompenzációnak is alig nevezhetünk, letagadják amunkaterhelés drasztikus növelését, néhány mitugrász kekec-kedésének tartják az egyre erõsödõ tiltakozást, szemérmetlenülmondják a szemünkbe, hogy a pedagógusok tömegével jelent-keznek a pedagógus karba... Mindezt, egy önmagát keresztény-konzervatívnak (idõnként kereszténydemokratának) nevezõkormány képviselõiként.

Nekem már nem kell hazudni. Nekem már nem érdemes afeketét fehérnek, a rosszat jónak, a mûködésképtelent tökéletes-nek mondani. Tudniillik felnõttem, s velem együtt még jó né-hány milliónyian ebben az országban. Ha tetszik ez némelyek-nek, ha nem!

tMegkeresztelt, az egyházi tanításokat ismerõ, ám vallásátnem gyakorló tanárember vagyok. Felnõtt. Polgártársaimmalegyütt sokan, sokat tettünk azért, hogy szabad, demokratikusországban komoly értelmes emberek, komoly értelmes embe-rekként viszonyuljanak hozzánk.

Úgy tûnik, valamit elrontottunk. Ideje kijavítanunk.y j

Mendrey László

3

VEZÉRCIKK

A PÖKHENDI STRUCCA strucc nem õshonos élõlény a világnak azon a részén,melyen élünk, a szó biológiai értelmében. Mindennaposszereplõje azonban napjaink közéletének, megtestesítõjeannak a politikusi magatartásnak - mely saját véleményénkívül - legfeljebb a vele egyetértõk álláspontját hajlandóelfogadni. Túlszárnyalva az elmúlt hatvan év minden osto-ba, s gyakran – a szó szoros értelmében - életveszélyes „po-litikus” megnyilatkozását, az „aki nincs velünk, az elle-nünk van” borzalmától, az „ aki nincs ellenünk, az velünkvan” pragmatikus opportunizmusán túl eljutottunk oda,hogy aki nincs velünk, az nincs!

Napjaink közéleti (kormányzati) strucca, pontosan így vi-

selkedik. Homokba dugva a fejét nem akarja látni, hallani,tudni, hogy vannak – nagyon sokan – akik mást, és másképpgondolnak arról, ami napjainkban a közoktatás átalakításánakörve alatt történik.

Megteszik, mert azt gondolják, hogy megtehetik, hogy neg-ligálnak egy olyan eseményt, melyre a rendszerváltás óta várta közvélemény.

A PDSZ vállalkozott arra, hogy egy asztalhoz ülteti az el-

múlt majd negyedszázad oktatásért felelõs szakembereit, azo-kat a minisztereket, akik nevüket, szakmai reputációjukat tet-

ték kockára azért, hogy hazánk közoktatása olyan iránybamozdítsák, mely mindannyiunk javát szolgálja. Legnagyobbörömünkre minden – mondom: MINDEN – miniszter az elsõszóra igent mondott. Fontosnak tartották, hogy végre a szak-ma, és ne a politika mondjon véleményt a nemzetstratégiaiágazatként különösen fontos közoktatásról.

Minden miniszter, kivéve a regnálót. Balog miniszter hosz-szas várakoztatás után egy kurta e-mailben tudatta velünk - meg-

bízottja útján – hogy nem vesz részt venni a PDSZ által összehí-vott „Miniszteri értekezleten”. Felvetésünkre, hogy jelöljön kimaga helyett valakit, aki az Emmi-t képviseli – már válasz semérkezett. Mint ahogy reakció nélkül maradt az a meghívásunk is,amit az Oktatási Államtitkárság vezetõjének küldtünk.

Az utolsó utáni pillanatban derült ki, hogy a jelenlegi kor-mánypárthoz kötõdõ – egykori miniszterek nem tisztelikmeg jelenlétükkel miniszter kollégáikat, s nem foglalkoznak

azokkal a szakemberekkel sem, akik nagy számban jelezték

részvételüket a jelentõs köz-érdeklõdést keltõ rendezvé-

nyen. Ott volt viszont a rend-

szerváltást követõ elsõ kor-mány minisztere, AndrásfalvyBertalan professzor – aki idõskora, s a több száz kilométe-

res utazás ellenére - fontos-nak tartotta, hogy Fodor Gá-borral, Hiller Istvánnal, ésMagyar Bálinttal közösenmegossza velünk álláspontjáthazánk közoktatásának hely-

zetérõl. Köszönet, és maxi-mális tisztelet érte!

A rendezvényrõl távolma-

radó – a kormányhoz szorosan kötõdõ – miniszterek viselke-dése viszont elfogadhatatlan. Nemcsak azért, mert nem tartot-

ták fontosnak ígéretük betartását, s nemcsak azért mert nemérdemesítették egykori kollégáikat arra, hogy egy asztalhoz

ülve velük – valóban politikamentesen – szakmai alapon kép-viseljék véleményüket, s még csak azért sem, hogy nem fog-

lalkoztak azokkal sem, akik érintettjei munkásságuknak.

Ezek az emberek ma is közpénzbõl kapják, nem kevés fize-tésüket. Az általunk befizetett adóból jut jövedelemhez BalogZoltán, Hoffmann Rózsa, Pálinkás József, Pokorni Zoltán, és

Réthelyi József is. Megengedhetetlen, hogy negligáljanak egyolyan rendezvényt, mely az ország jövõjét meghatározó ágazat– a közoktatás – jövõjével foglalkozik. Nem tehetik meg eztakkor sem, ha ezt egy olyan szervezet – a PDSZ – szervezimeg, mely hûen ars poeticájához, MOST IS a tárgyalóasztalmásik oldalán foglal helyet.

A homokba dugott fej nem jelent megoldást. A strucc ese-

tében sem. Az õ esetében viszont különösen elfogadhatatlan,hogy emberi tulajdonságot vesz fel, a pökhendiséget.

A homo sapiens esetében ez mérgezi az emberi, szakmai,politikai kapcsolatokat. Demokráciában ez megengedhetetlen!

Mendrey László

KONGRESSZUSRA KÉSZÜLVETájékoztatjuk tagjainkat, hogy 2011. évi CLXXV. törvény

(röv. Ectv) változása miatt minden évben kongresszus összehí-

vása szükséges. Így 2013. november 23-án 11 órától az Apá-

czai Tankönyvkiadó (1085 Budapest József krt. 63.) nagyter-

mében Alapszabály- és Programmódosító kongresszust tar-

tunk. Többek között ez is téma volt a legutóbbi elnökségi ülé-

sen. A www.pdsz.hu weblapon, azonos cím alatt megjelent cik-

künk mellékletében megtalálják a kongresszusi delegáláshoz

szükséges dokumentumokat és a meghívót is! További, a

kongresszussal összefüggõ minden tudnivaló megtalálható

honlapunk PDSZ rovatának, ,,A PDSZ XI. kongresszusa

(2013. XI. 23.)” címû alrovatában.

4

FÓRUM

HATALMI OK ÉS SZAKPOLITIKAI KÖVETKEZMÉNYMiniszteri értekezlet volt a Kossuth Klubban

A PDSZ 25 éves jubileumi nyi-tórendezvénye volt az elsõ al-kalom, hogy a rendszerváltástkövetõ évtizedek közoktatásértfelelõs oktatási miniszterei kö-zösen fejthették ki véleményü-ket szakterületükkel kapcsolat-ban. A Kossuth Klubban meg-rendezett október 18-i ,,minisz-teri értekezleten” AndrásfalvyBertalan, Magyar Bálint, Fo-dor Gábor és Hiller István je-lent meg, sajnos a jelenlegi kor-mánypárt volt miniszterei le-mondták a részvételt, BalogZoltán pedig indiai tartózkodá-sa miatt nem jelent meg. A mindvégig érdekes és olykor keményvitákat is produkáló fórum résztvevõit Mendrey László PDSZelnök köszöntötte, de a hallgatóság soraiban foglaltak helyetszakszervezetünk elnökségi és választmányi tagjai is.

November 26-án leszünk 25 évesek, melyre rendezvénysorozattalkészülünk, aminek ez a nyitóeseménye. Úgy gondoltuk, hogy nem

y y-

csak a tárgyalóasztal egyik vagy másik oldalán ülve hallgatjuk megaz egykori minisztereket, hanem illik õket is leültetni egy asztalhoz.Ebbõl az alkalomból - többek között majd - azt kérdezzük tõlük,hogy miért vállalták el ezt a bármely korban fontos feladat, mintnemzetstratégiai ágazat, az oktatási vagy épen kulturális miniszté-rium vezetését. Elsõ megkeresésre mindenki igent mondott, aztánezen a héten szembesültünk azzal, hogy Balog, Pokorni, Réthelyi ésPálinkás miniszter urak lemondták a megjelenést. Számomra ez na-gyon komoly csalódás, hiszen baj, hogy nem jöttek el, hiszen szük-ség lett volna rá, hogy õket is halljuk, hogy ütköztethessük a vélemé-nyeket. Külön köszöntöm professzor Andrásfalvy Bertalan miniszterurat, aki több száz kilométert autózott, hogy itt legyen, de köszön-töm Magyar, Fodor és Hiller miniszter urakat is - mondta az érte-kezlet köszöntõjében Mendrey László, aki ezután egy-egy kérdõ-jelet helyezett el a meg nem jelent miniszterek nevei elé.

Ezt követõen Bethlen János, a közmédia neves szerkesztõjemoderálta az eseményt. A szabály szerint mindenki 8-8 percetkapott az elõzõen fel tett kérdések kifejtésére. Ez a szabály aztánrugalmasan lett kezelve, hiszen mindenki igyekezett rövidebbidejû, de korrekt válaszokat megfogalmazni. Az elsõ kérdés arravonatkozott, hogy kit milyen körülmények között ért a felkérés.

Andrásfalvy Bertalan (1990-93 között volt miniszter): nem ké-szültem miniszternek, de elõbb soproni, majd pesti diákként is so-kat politizáltam. Arra készültem, milyen lesz egy független Ma-gyarország. Olyan mûveltséget képzeltem el, ahol egyensúly ala-kulhat ki a polgárság a parasztság között. Jártam az országot, mintPetõfi, óriási élmények értek, ahol beesteledett, ott megaludtam.Amikor aztán felkért Antall József, akkor 24 óra gondolkodási idõtóókértem, de õ azt mondta, hogy ha elvállalod, ha nem, a Te felelõs-séged. Így aztán elvállaltam, de tudom, hogy nem én voltam az ere

gy f-

deti jelölt.

Fodor Gábor (1994-95 kö-zött volt oktatási miniszter): úgylettem miniszter, hogy a Fide-szen belül, még az 1990-es évekelején én voltam az oktatáspoliti-kai kabinet vezetõje. Nagyon sokkiváló ember tevékenykedett itt,a mai is aktív politikusok közülpéldául Balog Zoltán és PokorniZoltán is. Alapos mûhelymunkazajlott. 1993-ban lemondtam apolitikai irányváltás miatt a kép-viselõi mandátumomról, ám azSZDSZ megkeresett és újra kép-viselõ lettem. A párthoz került amûvelõdési tárca, és elvállaltam

a miniszterséget és bíztam a kiváló szakemberek segítségében. Ak-koriban nagy viták voltak, hogy vegyes vagy tiszta tárcák legyenek.Úgy gondoltunk, hogy tiszta tárcák lesznek, de a miénk kivétel volt,

gy gy gy gy gy

nálunk SZDSZ-es miniszter és MSZP-s államtitkár volt, mellettemJánosi György dolgozott.

Magyar Bálint (1996-1998, majd 2002-2006 között volt mi-niszter): véletlenül lettem miniszter, soha nem gondoltam, hogytárcát fogok irányítani. A pártok egymáshoz való viszonyára jel-lemzõ volt, hogy az MSZP már 1994-ben is, de 2002-ben is nehe-zen adta a tárcát. 1996-tól Szabó Zoltánnal szerencsém volt, deHiller Istvánnal és Szabados Tamással és Arató Gergellyel is sze-rencsém volt.

Hiller István (2006-2010 között volt minisz-ter): Mindenek elõtt, boldog születésnapot,PDSZ! Én az oktatásból jöttem a politikába.

) g p

Anyukám 4 évesen elvitt az óvodába, s azóta azoktatásban szerepeltem. Én is soproni diák vol

y-

tam, de tanítani is nagyon szerettem. A XVI-XVII. századi diplomáciatörténetet pedig külö-nösen magaménak vallottam. Alapítója vagyokaz MSZP-nek, aminek az oktatási kabinetjét isvezettem, majd 2002-ben megnyertük a válasz-

tásokat, én lettem az államtitkára Magyar Bálintnak. Én az egyetej g y

-mi dolgozó szobámból a saját 18 fõs csapatommal mentem be a mi-nisztériumba. Annak vagyok a híve, hogy a kultúra és az oktatásegy helyen legyen. A mostani felállás, ahol olyan kiemelt területek,mint a sport, az egészségügy vagy éppen az oktatás egy tárcánálvan, ott lobbi érdekek ütközhetnek egymással, ami nem vezethet si-kerre. Eötvös óta nem volt olyan korszak, ahol nem vett volna résztoktatásért felelõs szakember a kormány ülésén. Az én idõm alattalakult ki az oktatási és kulturális tárca.

Bethlen János ,,mi volt a közeli múltban, és mi az, ami mosthiányzik“ kérdésre is válaszoltak a volt miniszterek.

Andrásfalvy Bertalan: 1990-ben az volt alegfontosabb feladatom, hogy végre véget ves-sünk a kényszerû, a megkövetelt világnézetnek.Az oktatásban a szabadság került a fókuszba. Agyerekre az hatot leginkább, ha valaki vállaltameggyõzõdését és ki is mondta azt. Az igazi de-mokrata ugyanis tiszteli a másik meggyõzõdé-sét. Mivel az emberek féltek és félnek ma is, nemsikerült ez. Magyarországon nincs elmesúrló-dás, nincs szabad vita – idézte Széchenyit. S eza baj ma is. Az igazi demokrata megvallja a maga hitét, s nem né-zi le, nem kategorizálja, nem gyalázza meg a másikat. A szabad-ságban nem a hitet, hanem a tárgyi tudást kell számon kérni. Ma-gyarországon büntetlenül lehetett felekezet vállalni, sokkal liberá-lisabbak voltunk, mint bármely nyugat-európai ország.

Magyar Bálint: pártjaink között pedagógiai vita zajlott. Szük-ség van-e elkülönült erkölcstanra, illetve hogyan rehabilitáljuk ahittant és hogyan visszük vissza az oktatásba – voltak a kérdések.Mi, liberálisok azt mondtuk, hogy az állam fizesse a hitoktatás költ-

5

FÓRUM

ségeit és ne kerüljön be a jegy azellenõrzõ-könyvbe. Apám egyhá-zi adót fizetett, pedig nem volt jóvéleménye az egyházról, de ami-kor már nem üldözték az egyhá-zat, az 1980-as évek közepétõlmár nem fizette. Az MDF-fel va-ló vita arról szólt, hogy bekerül-jön-e a jegy az ellenõrzõbe vagyne. 1995 végén elfogadtuk aNAT-ot, nem kerültek ki 14 éveskorban a gyerekek az iskolapad-ból. 1998-ra elkészültek a helyitantervek kidolgozása, majd csu-pán dacból 1999-ben mindezt eltörölték, ezért is mondom, hogy1998 és 2010 is cezúra volt. 1998-ig nem kategorikusan és fõlegnem egy-egy terület ellen történtek a dolgok. A Fidesz mindentmegváltoztatott, amit mi csináltunk. A minõségi bérpótlékot is be-vezettük, ezt is felszámolták. A szülõi és diákjogokat is maximali-záltuk. A Fidesz gyakorlatilag mindent felszámolt és így a szakpo-litika alkonya következett be. Hatalmi az ok és szakpolitikai a kö-vetkezmény. A szakszervezeteket is elnyomják, a tanárokat bele-kényszerítik a karba, kamarába, mindez abszurd. Totális politikaikontroll alá helyezik az oktatási szférát.

Fodor Gábor: az én általános iskolámat,Gyöngyösön megszüntették. Nagyon szomorúvoltam, s fõleg azért, mert senki nem tiltakozott,hogy vége. A helyére pedig egy ,,gyönyörû”LIDL áruház épült, ez borzasztó. A világnézetisemleges oktatást megteremtése – ez volt azSZDSZ szándéka, az MDF kormány után. A jólismert dabas-sári iskola üggyel összefüggésbenkülön is megemlítem, hogy az iskola nem sza-bad, hogy elkötelezett legyen egyik világnézet

mellett sem, hanem helyet kell, hogy adjon annak, hogy beszéljenekbármelyik nézetrõl. Az iskola ne foglaljon állást, hanem mutassameg a sokszínûséget. Célunk volt a NAT bevezetése is. Jártuk az or-szágot, nem volt olyan település, ahol ne hirdettük volna ezt. A tar-talom legyen nemzeti konszenzus gyûjteménye. Ugyancsak célunkvolt a modern és nyitott, gyermekközpontú iskola megteremtése,szerintem is hibás a centralizált oktatás. Azt szerettük volna, ha afelsõoktatás is nyitott, szabad legyen mindenki számára. Én aztgondolom, hogy van világnézetileg semleges iskola, de ez nem aztjelenti, hogy mi azok vagyunk.

Hiller István: ha az MSZP fog kormányozni, akkor a hittanegy államilag finanszírozott, szabadon választható tantárgy lesz.A mostaniak köznevelési államtitkárságról beszélnek. Ugyanak-kor a közoktatás szerintem a tudásátadás és a tudásátvétel, vala-mint a pedagógia egységét feltételezi, vagyis úgy tanítja a tanárbiológiát, hogy közben nevel is. Most azt mondják, hogy ,,ne két-kedj, mert az az igaz, amit én közvetítek neked”. 2007-ben meg-jelent az elsõ nagy felmérés, ez azt mondta, hogy az elsõsöknélszignifikáns javulás volt tapasztalható. A 2010 augusztusi PISAfelmérés szerint - ami a 2005-2009 közötti folyamat eredménye -is ez a helyes út.

Ezt követõen fórum következett. A megjelent pedagógusokelsõsorban arról kérdezték a minisztereket, hogy mit csinálnánakmásként, de érdeklõdtek az egész napos iskoláról, mint módszer-rõl, az esélyegyenlõségrõl, a gyermekkímélõ iskolákról, a többségitársadalom és az elit gyermekeirõl és a mindennapos testnevelésrõlis.

Hiller István szerint a jelenlegi egész napos iskola nem más,mint kötelezõ napközi. A volt MSZP-s miniszter megfelelõ szint-nek tartja a járást, mint közigazgatási rendszert. Ha az MSZP ala-kít kormányt - mint mondta, - akkor a magyar tanügy közigazgatá-si alapegysége a járás lesz, de önkormányzati hívõ lévén a Klik-etkidobná, az oktatási hivatal persze megmaradna, de azt, hogy egybudapesti irodából mondják meg, mi a helyes adott esetben egynyírbátori iskolában, nem járja.

A mindennapos testneveléssel kapcsolatban tény, hogy szükségvan a mozgásra, de az infrastrukturális feltételekre is elengedhetet-lenül szükség van. Az infrastrukturális fejlesztést folytatnám, hi-szen mi, annak idején közel négyszáz iskolát felújítottunk - tettehozzá Hiller István.

Álságos az a rendelkezés, amimost elõírja a tanóraszámot, aziskolában való tartózkodást. Ezbizalmatlansági kérdés, nem fogbennünket érdekelni, hogy mikorés hol javítja ki a dolgozatokat, ahatékonyság a lényeg. A PDSZés az MSZP sokat vitatkozottegymással az idõm alatt, de kö-zösen dolgoztuk ki - emelte kihozzászólása végén az MSZPszakpolitikusa.

Atanaszovné Rozgonyi Ilona (PDSZ) a40 év utáni nyugdíjba vonulással és a béreme-léssel összefüggésben kérdezett. Mi felmér-tük, átlagban 51 órát dolgozunk, ez azt jelen-ti, hogy van, aki 60-at, van aki 42-t. Úgy gon

g g j-

dolom, hogy törvénytelen dolgot mûvelt mosta megemelt óraszámmal a kormány. Minõsé-get és mennyiséget sem tud garantálni így apedagóguskar - fûzte hozzá, majd megkér-dezte, hogy a jelenlévõ miniszterek szerintsem dolgoznak a pedagógusok 40 órát?

Hiller István: a PDSZ-szel közösen felmért adatokat ma is iga-zoltnak tartom.

Magyar Bálint: nem szabad szakpolitikaiszintre visszacsúszni. A 40 év felettiek szabadelvonulása, mint elv: menjen el, ne rontsa to-vább a levegõt, ideológiailag is helyes – a Fi-desz szerint. Az igazgató egyfajta felügyelõlett, a rendszer olcsóbbá vált, az igazgató a ta-nárokat osztja be, de egy villanykörtét sem tudmegvenni. Szóval most is azt mondom, hogyelõször politikai változás kell, utána lehet csakbeszélni majd a szakpolitikai változásokról.

Fodor Gábor: ami az oktatásban ma zajlik az borzasztó. A tan-testületek sok helyen szétestek. Az elmúlt 2 évben az igazgató sze-repe a krétarendelõvé silányult, a korábbi szerepe redukálódott, akorábbi szenvedélyes szeretet megváltozott, ma ugyanis úgy érzi,hogy megfosztották olyantól, ami igazán az életének a szerelmevolt. Biztos van egy-két elem, ami pozitív, de az összkép nem jó -összegezte személyes tapasztalatait a volt SZDSZ-es tárcavezetõ.

Ezt követõen Nagy Erzsébet, a PDSZ pécsiügyvivõje kapott szót, aki szenvedélyes hozzá-szólásában ,,rettenetes helyzet“-rõl beszélt. Azoka jogszabály-módosítások, melyek heti 10-12órával növelték a munkaterhelést, nem okozottakkora növekedést a munkabéremben, mint kel-lett volna. Persze pereket indítunk, mert ez nemhagyható szó nélkül. Botrányos, hogy 32 óra fe-letti munkaterhelést nem lehet lejelenteni, nemszabad közölni.

A dunaharaszti iskolából érkezõ pedagógus pedig azt kérdeztemeg, hogy átalakítaná-e a tankönyvellátás rendszerét az MSZP. In-doklásában elmondta a tanárnõ, hogy náluk még október 18-ánsem érkeztek meg a tartós könyvek, és fénymásolják a kiadványo-kat, hogy a gyerekek egyáltalán tanulni tudjanak.

A fórum végén Tollner József PDSZ elnök-ségi tag az intézményi autonómiáról, míg Ba-logh Andrej, a PDSZ szakképzési kabinetje ne-vében a jövõ szakképzésérõl érdeklõdött.

A miniszteri értekezlet Mendrey László zár-szavával ért véget, aki újra megköszönte a meg-jelent minisztereknek az aktív részvételt. Azeseményrõl több televíziós társaság is beszá-molt, a kiemelt médiapartner, az ATV pedig há-rom kamerával is forgatott, mûsoruk hamarosan

látható lesz.

Szita Róbert – Kiséri-Nagy Ferenc

6

TANÉVKEZDÉS

SZÉP ÚJ TANÉVóNemcsak a pedagógusok kez-

dik szorongva az új tanévet,hanem ugyanígy vannak ez-zel hatéves gyermeküket be-írató szülõk ezrei is. Nemtudják, hogy milyen iskolavárja a kicsiket. Oktatásku-tató szerzõnk szerint az elõ-készítetlenül bevezetett peda-gógus-életpályamodell riasz-tó, az új közoktatási rend-szerben kibontakozó tanulóiéletpályák viszont egyenesenelborzasztóak.

Az új tanév minden jel sze-rint a pedagógusokról szól, nagy változások következményeitlatolgatja mindenki. Kapnak-e annyi emelést, amely kompen-zálja a 2008 óta befagyasztott fizetések miatti durván 30 száza-lékos jövedelemkiesést, és a drasztikus mértékben növekvõmunkaterheket? Lehet-e hinni a bizonytalan jövõbe tolt és sem-miféle garanciával meg nem támogatott, valódi fizetésemelés-

rõl szóló ígéreteknek? Ki és milyen alapon nevezi majd ki amunkahelyi vezetõjüket? Miért kényszerítik õket egy, még nemis létezõ, de az állam által felállítani tervezett kamarába? Mi-lyen, a munkától elvett üresjáratokkal töltik ki a kötelezõen is-kolában töltendõ idõt? Mennyire lesz megalázó az a procedúra,amivel majd ellenõrzik és minõsítik õket? Hány pedagógusttesznek ki a szakiskolákból és azokból az intézményekbõl, me-lyekben nem a titkos, de a tankerületi igazgatók által keményenérvényesített felemelt óraszám alapján számolták ki a szükségeslétszámot? Hogyan pótolják a nyugdíjba kényszerített szakta-nárok munkáját? A nyitott kérdések sora a végtelenségig foly-tatható.

Nem kétséges, hogy a kormányzat már nem számol azzal,hogy pedagógusok tömegei támogatják szavazatukkal, még ar-ra sem ügyelt, hogy a „béremelés” hatására ne csökkenjen jónéhány ezer pedagógus fizetése. Ugyanakkor attól sem tarta-nak, hogy 150 ezer pedagógus erõs és egységes ellenállása ko-moly politikai károkat okoz majd, a félelem, kiszolgáltatottságés bizonytalanság légkörének tartósításával már megtörték a pe-dagógusszakma gerincét. Az lesz, amit a kormányzat akar –akarjon bármit is.

Látnunk kell azonban, hogy noha errõl manapság nem sokszó esik, nemcsak a pedagógusok kezdik szorongva az új tan-évet. Ugyanígy vannak ezzel hatéves gyermeküket iskolába be-írató szülõk ezrei is, s nem éppen azért, mert vérzik a szívük ahányatott sorsú pedagógusok miatt. Rengeteg szülõ viszi elsõsgyermekét az iskolába remegõ gyomorral, mert nem tudják,hogy milyen iskola várja a kicsiket.

Néhány dolog persze tudható. Az elsõsöknek az eddigi napinégy helyett öt kötelezõ órája lesz. Minden nap lesz tesi, vi-szont négyig bent ülnek az iskolapadban, ahelyett, hogy a ját-szótéren a parkban vagy a kertben rohangálnának. (A napközisgyerekek szüleinek se legyenek kétségei, a testnevelés és hit-tanórák nagy részét csak délutáni foglalkozásokkal lehet meg-oldani, és valamivel ki kell tölteni a benntartott pedagógusokidejét is.) Ki lehet kérni a gyerekeket, de jó lesz, ha a gyereknélott lesz az igazgató engedélye, mert a rendõrök igazoltatni fog-jják az iskolaidõben lõdörgõket. Ha pedig nem kérik ki a

gyermekeket, azt eszik majd,amit a menzán lehet – perszenagy lesz a tumultus, mert idénsokkal többen lesznek.

Heti kilenc helyett hét órá-ban tanulnak majd olvasni ésírni, amit az erre figyelmet for-dító szülõk esténként pótolhat-nak majd meseolvasással. Atöbbieknek pedig elég leszennyi is, úgysem kerülnek sohagimnáziumba vagy egyetemre,ahol a kormány által erõsenhangsúlyozott magas minõségjegyében már elvárják tõlük az

írni-olvasni tudást.Erkölcstan- és hittanórán megtanulják majd, hogy a társada-

lom alapja a család, elvált szüleik pedig majd otthon megma-gyarázzák nekik, hogy miért nem gazemberek.

A központilag kiadott sillabuszokban szereplõ tananyagot ta-nulják majd – csupa régen halott bácsi elég érthetetlen szövege-

it – de ez sem baj, este lefekvés elõtt a neten majd foglalkozhat-nak olyasmivel is, ami érdekli õket. Már természetesen akkor,ha a szülõk nem küldik õket ágyba, mert a lecke a több tan-anyag miatt csak több lesz, és csak akkor kezdik el megcsinál-ni, amikor hazaértek a suliból. És persze az elsõsöknek már in-gyenesek lesznek a tankönyvek, de nagyon kell vigyázni, ne-hogy a gyerek aláhúzogasson, vagy rajzoljon bennük, mert évvégén vissza kell adni az iskolának.

Ha pedig hatéves gyermekük heti 40 órás munkaterhelésével– vagy bármi mással – problémája van a kedves anyukáknak ésapukáknak már nem a tanító nénivel vagy az igazgatóval kell

kmegbeszélniük, õk nem döntenek szinte semmirõl. Mehetnekmajd félfogadási idõben a tankerülethez, ahonnan egy csak ál-

taluk ismert miniszteri rendeletre hivatkozva elküldik õket a já-rási közigazgatási hivatal oktatási osztályára, ahonnan majdvisszaküldik õket az igazgatóhoz…

Ezek persze csak az elsõ lépések, az iskolák teljes átalakítá-sa egy hosszú, „felmenõ rendszerben” lebonyolított folyamat.Lesz egy pont, amikor a kormányzat által kierõszakolt avítt ésatavisztikus pedagógiai és tanulásszervezési gyakorlat teljesen

kuralkodóvá válik. Vége lesz az ipari forradalom korából ránkmaradt rigorózus gyakorlat fellazítását szolgáló projektezésnek,kiscsoportos kooperatív tanulásnak, epochális tanulásszerve-zésnek és más modern huncutságoknak, melyek intenzív tanu-lási élménnyé változtathatnák az iskolai tanulást. Lesz helyettebiflázás, a maguktól is jól teljesítõ tanulók jutalmazása és a bár-milyen tanulási problémával rendelkezõ gyermekek kudarcraítélése. Vége lesz a fénymásolt alternatív szövegek és a digitá-lis tudásbázisokból letöltött multimédiás anyagok használatá-

nak. Az „áttekinthetõ” tankönyvkínálat nem tartalmaz majdmást, mint ami a senki által nem teljesíthetõ tantervi követelmé-nyekben van.

És ami a legfontosabb: végre rend lesz: megszûnik a lógás ésaz iskolai helytelenkedés, mert nem tehetetlen pedagógusok,

khanem erre felkészült hatóságok és iskolarendõrök intézkednekmajd. A két évtizedes liberális rombolás után az új rend legfon-

ktosabb szabálya nagyon egyszerû: nem az iskola alkalmazkodika gyerekek és szülõk kezelhetetlenül sokféle igényeihez és

7

TANÉVKEZDÉS

k l ih h l d k lk l k d k jd iszükségleteihez, hanem a családok alkalmazkodnak majd az is-kola kínos pedantériával szabványosított szabályrendszeréhez.

Nem kétséges, hogy a lassan és elképesztõen elõkészítetlenmódon bevezetett pedagógus-életpályamodell elég riasztó ésalapvetõen minõségellenes konstrukció. Oktatáspolitikai elem-zõi szemmel nézve viszont a minden ízében átalakuló közokta-tási rendszerben kibontakozó tanulói életpályák egyenesen el-borzasztóak. Egy olyan rendszer van kialakulóban, amelyben a„jó hátterû” kevesek érdekeinek kõkeményen alárendelõdnek asokak érdekei. Az óvodától a tagozatos elsõ négy osztályon éshat vagy nyolc évfolyamos gimnáziumokon keresztül a tudo-mányegyetemekig vezetõ, keveseknek – és egyre kevesebbek-nek – fenntartott utak egy fél évszázada süllyesztõbe került mi-nõségfelfogás jegyében szentek és sérthetetlenek. Ezek végigjá-rásához természetesen egyre több kulturális tõkére és pénzrelesz szükség.

A sokasodó sokak gyermekei számára viszont az oktatásirendszer minden szintjén a lemorzsolódás, parkolópályára kerü-lés, valamint a végzettség nélkül vagy alibi-végzettséggel valókilépés egyre nagyobb gazdasága áll rendelkezésre. (Erre szük-ség is van, hisz egyre könnyebb lesz a sokak közé zuhanni.) Akevesek és a sokak elkülönítése már elsõben megtörténik majd„tagozatos” osztályok indításával, ami elég vicces annak fényé-ben, hogy minden osztályban ugyanazt a központi tantervet kelmajd tanítani. A sokak újabb nagy lehetõsége a parkolópályárakerülésre a magántanulóvá vagy sajátos nevelési igényûvé nyil-vánítás, mely mintha egyre könnyebb lenne. A központi bérfi-nanszírozás felszámolta az iskolák érdekeltségét abban, hogy

k i d k i h l l l lmegtartsanak minden gyermeket, ami óhatatlanul lemorzsoló-dáshoz vezet. (Annál is inkább, mert a tanköteles gyerekek ön-kormányzati nyilvántartása helyébe egy telivér zûrzavar lépett,nem biztos, hogy feltûnik, ha néhány gyerek eltûnik a rendszer-bõl.) Mint eddig is, az általános iskolákból hatodiktól elkezde-nek eltûnni a kevesek, a megmaradt sokakkal szembeni elvárá-sok pedig nem lesznek túl magasak. Nyolcadik után a sokak vá-laszthatnak az érettségivel ugyan igen, de a továbbtanulás lehe-tõségével már alig kecsegtetõ szakközépiskola és a csak betaní-tott szakmunkára kiképzõ, de az életben és a munkaerõpiaconvaló érvényesüléshez szükséges kompetenciák fejlesztésévelmár nem bajlódó szakiskola között. Aki pedig ehhez sem éreztehetséget magában, az kivárhatja tanköteles kora végét egyHídprogramban, ahol már ennyit sem várnak tõle.

A felsõoktatásba való bekerülés esélyét pedig már ma is a ta-nulók „tehetsége és szorgalma” alapján kínálja fel a rendszer: a

kgimnáziumban tanulók nagyobb arányban jelentkeznek(77,3%), és még nagyobb arányban jutnak be (81,9%) a felsõ-oktatásba. Másképpen fogalmazva, a középfokról kilépõk 35százalékából kerül ki a felsõoktatásba belépõk 82 százaléka. Agimnáziumi és felsõoktatási férõhelyek szûkítésével ezen kívánjavítani a kormányzat: nemsokára a 18 évesek 20 százalékábólkerülhet ki a felsõoktatásba belépõk 90 százaléka.

Közoktatási államtitkárunk kedvenc szófordulatával élvemindez így együtt szolgálja a nemzet felemelkedését, amelyszeptember 2-án ünnepélyesen kezdetét vette.

Radó Péter

‘A GYEREKEK TELJESÍTMÉNYÉNEK DRÁMAI ROMLÁSA VÁRHATÓ’A á i i á ió f í j õA kormányzati kommunikáció szembefordítja a szülõket aziskolával, szembefordítja a pedagógusokat egymással,szembefordítja az igazgatókat és a pedagógusokat – mond-jja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte amióta a keresztény-demokrata vezetés átvette az oktatásirányítást, azóta tobzó-dik a dilettantizmus. A tanévkezdés kapcsán az extrém mó-don centralizált iskolarendszerrõl, káoszról, és lehetségesalternatívákról beszélgettünk.

- A kormány szerint a tanévkezdéssel minden rendben, az is-kolákból káoszról hallani. Mi az igazság?

- Minden információ, ami eljut hozzám, arról szól, hogy ká-osz van. Ha az oktatásirányítók elveszítik a kapcsolatukat a va-lósággal, akkor arról beszélnek, amit látni szeretnének, és nemarról, ami van. A jelenlegi rendszerbõl mindenfajta visszacsato-lás hiányzik, el tudom képzelni, hogy a Szalay utcában valakiproblémamentesnek látja az iskolák világát. Ez egy virtuális va-lóság. Erre rakódik rá a tipikus fideszes kommunikáció, ami ar-ról szól, hogy ha problémával szembesítenek minket, akkor el-kezdjük sokszor, egyszerû szavakkal ismételgetni a helyzet el-lenkezõjét. Amikor mindent államosítanak, az államtitkár sok-szor elmondja, hogy milyen sokszínû az iskolarendszer. Ami-kor káosz van, akkor az államtitkár sokszor elmondja, hogymekkora rend van.

- 1,2 millió gyerek kezdte el a tanévet. Ha valóban káosz len-ne, az több millió ember életét érintené, amit nem lehet közle-ményekkel eltüntetni.

- Érint is. De ha az államtitkár azt mondja, hogy rend van, ésha a szülõ azt akarja hallani, hogy rend van, akkor legfeljebb aztfogja érzékelni, hogy a nagy rend ellenére speciel az õ iskolájá-ban a pedagógusok elszúrtak valamit. Mert hiába mondta nekik

ll i k h b daz államtitkár, hogy nem szabadszeptember másodika elõtt tan-könyveket osztogatni. És még hasorba is kellett állnia, akkor semaz államtitkárt fogja hibáztatni,aki szétverte a tankönyvterjesz-tést, hanem az iskola pedagógusa-

it. Az is jellemzõ a kormányzatikommunikációra, hogy szembe-fordítja egymással a különbözõszereplõket. Szembefordítja aszülõket az iskolával, szembefor-dítja a pedagógusokat egymással,szembefordítja az igazgatókat és a

pedagógusokat. Egy példa: ki fognak választani kétezer peda-gógust, akiket még ebben a tanévben minõsítenek, és mesterta-nárrá léptetnek elõ. Õket fogják használni arra, hogy közremû-ködjenek az összes többi pedagógus minõsítésében. Olyan fe-

kszültséget visznek be a tantestületbe, aminek a kormányzat csakhaszonélvezõje lehet.

- Nem lehet, hogy ez nem tudatos taktika, csak ügyetlenség?- Mindkettõ közrejátszik. Az arányokat nehéz belõni. Amió-

ta a kereszténydemokrata vezetés átvette az oktatásirányítást,azóta tobzódik a dilettantizmus. Elemi közigazgatási szintûszakértelmet sem tudnak felmutatni. Az oktatáspolitika átülteté-se a gyakorlatba bonyolult, nagy tudáshátterû tevékenység, en-nek nyomai sem léteznek a rendszerben. Ugyanakkor a kor-mányzatra általában jellemzõ a hit, hogy bármit megcsinálhat-

tnak. És valljuk be õszintén, ez a helyzet. Azt csinálnak, amitakarnak.

8

TANÉVKEZDÉS

d h l k k l- Hoffmann Rózsa azt mondja, hogy a nálunk most kiala-kítotthoz hasonló centralizált oktatási rendszer másutt is van

EEurópában. Franciaországot szokta emlegetni.- Franciaország nem jó példa. Õk az elmúlt 15 évben óvatosan

decentralizálták az oktatási rendszerüket. Ez azt jelenti, hogy aszélsõségesen centralizált rendszerbõl eljutottak egy kevésbécentralizáltba. Ami európai összehasonlításban még mindig meg-lehetõsen centralizált, valóban. De az új magyar rendszer az eu-rópai minták alapján értelmezhetetlen. Ha a francia rendszertcentralizáltnak tekintjük, akkor a magyar betegesen túlközponto-sított. Egy ország van, ahol a miénkhez hasonló a központosítás:Bosznia-Hercegovina. Ez az egyetlen példa Európában arra,hogy az igazgatókat miniszter nevezi ki, hogy nincs semmiféleiskolai önállóság és szakmai autonómia. Szerbiában, Macedóniá-ban, Horvátországban, Montenegróban mindenhol voltak decent-ralizációs törekvések, ezek az országok most már lényegesen sza-badabb és mûködõképesebb rendszereket mûködtetnek, mint mi.

- És miért halad minden ország az ellenkezõ irányba?- Mert az OECD összehasonlító kutatások azt igazolják,

hogy ahol nincs iskolai autonómia, ott az átlagos teljesítményeksokkal alacsonyabbak. Az iskolai lemorzsolódás ezekben arendszerekben mindig sokkal nagyobb. Az a jóslatom, hogy aközigazgatási centralizáció és a központi bérfinanszírozás miattMagyarországon is borzasztóan meg fog nõni a lemorzsolódás.

- Ami a statisztikában nem biztos, hogy látszódni fog, mert akormány 16 évre csökkentette a tankötelezettség korhatárát.

- Én nem a 16 évesekrõl beszélek, hanem az általános isko-lai lemorzsolódásról.

- Erre azt mondja Hoffmann Rózsa, hogy ott a Híd Program,oda kerülnek, akik lemorzsolódnának.

- A Híd Program egy olyan csatorna, ahonnan nagy tömeg-ben kilökik a gyerekeket mindenféle iskolai végzettség nélkül.De amirõl én beszélek, az egy sokkal korábbi idõszak: az isko-lai kezdõszakasz, az elsõ hat-nyolc év.

- Arra is van válasz: megvonják a családi pótlékot, ha nemjjár iskolába a gyerek.

- A problémákat nem lehet regulázással megoldani. Én elsõ-sorban az ösztönzõk és érdekeltségek erejében hiszek. EzekMagyarországon is jól mûködtek. Amikor 1991-ben átálltunk atanulók után fizetett, fejkvóta alapú finanszírozásra, akkor amagyar közoktatásban egy évtized alatt a felére csökkent a le-morzsolódás.

- 2010-ben volt-e olyan súlyos problémája a magyar iskola-rendszernek, amely indokolta, hogy ilyen mértékben változtas-sanak rajta?

- Voltak súlyos problémák, amelyek komoly beavatkozásokatindokoltak volna. De a szükséges beavatkozások tartalma és irá-nya ellenkezõ kellett volna legyen mindannak, amit a kormány

i l k i d k l kma csinál. Az oktatási rendszerünk régóta nagyon erõsen szelek-tál a gyerekek között, ami súlyos probléma. Erre nem az a meg-oldás, hogy minden iskolát államosítunk, hanem az, hogy az is-kolaszerkezetet egységesítjük, és az iskolai kezdõszakaszbanolyan fejlesztéseket alkalmazunk, amelyek csökkentik a szelek-ciós-elkülönítési nyomást. A kormány fordítva cselekedett: álla-

kmosított minden iskolát, miközben az iskolaszerkezet nemcsakváltozatlan maradt, de még jobban szétzilálódott.

- Egy esetleges kormányváltás után mit lehet ezzel a rend-szerrel kezdeni? Visszaállamosítani? Újra felforgatni mindent?

- Ez a probléma nem oktatáspolitikai, hanem politikai. Szak-mailag ugyanis értelmezhetetlen a jelenlegi kormány oktatáspoli-tikája. Ha a probléma gyökere politikai, akkor az alternatívának iselsõsorban politikainak kell lennie. Amíg nincs politikai alternatí-va, addig nincs értelme szakmapolitikai alternatíváról beszélni.Egyelõre az a helyzet, hogy a demokratikus ellenzéki pártok kul-lognak a Fidesz után. Az MSZP a rezsicsökkentésre azt mondja,rezsicsökkentés, de jobban. Az iskolák államosítására azt mondja,hogy megtartjuk az államosítást, csak másként. Az Együtt 2014-nek van egy stratégiailag átgondolt oktatáspolitikája, de nem kom-munikálja, olyan, mintha nem lenne a tarsolyában semmi. De akérdést nem akarom megkerülni. Természetesen nincs visszatérésa 2010 elõtti idõszakhoz. Egyrészt azért, mert csomó mindenbennem is szabad, az oktatási szelekcióval a korábbi oktatáspolitikanem tudott mit kezdeni. Másrészt ez a kormányzati ciklus az elké-

tpesztõ átalakítással gyakorlatilag tabula rasát csinált. Nem lehet2010 elõtti fejjel gondolkodni az oktatáspolitikáról. Abból kell ki-indulni, hogy milyen helyzetet állított elõ a jelenlegi kormányzat.És ha innen nézzük a dolgot, akkor teljesen nyilvánvaló, hogynem lehet mindazt visszafordítani, amit a jelenlegi kormány csi-nált. Ezzel csak a káoszt tartósítanánk.

- Akkor mit kellene tenni?- Azonosítani kell azt a néhány beavatkozási pontot, amelyen

keresztül vissza lehet adni a magyar közoktatásnak azt a képes-ségét, hogy magas tanulási eredményeket tudjon produkálni.Mindezt úgy, hogy közben nem kezdünk újabb mániákus vál-toztatási hullámba. Három kulcselemet látok. Az egyik az isko-lai intézményi autonómia visszaállítása. Ez mindennek az alap-feltétele, mert az iskolák csak így képesek pedagógiai értelem-ben is eredményeket produkálni. A második pont a bürokrati-kus irányítási rendszer lebontása, az önkormányzatiság vissza-csempészése valahogy a közoktatásba. A közoktatásnak hely-ben nyújtott közszolgáltatásnak kell lennie. Még akkor is, hanem szabad visszatérni ahhoz, hogy minden kis falu önkor-mányzata teljes körû jogosítványokkal felhatalmazott iskola-fenntartó legyen. Járási szintû önkormányzati fenntartói szerke-zetet viszont ki lehetne alakítani. A harmadik kulcselem egy ér-telmes minõségértékelési rendszer bevezetése lenne, amelynem az egyes pedagógusok ellenõrzésérõl szól, hanem az isko-la külsõ szakmai értékelésérõl, a szakmai elszámoltathatóságelvét érvényesítve. A mostani buta kontroll helyett egy korsze-rû tanfelügyeleti rendszert kell létrehozni.

- Az iskolai autonómia helyreállítása volt az elsõ pont. Amiúgy látszik csak a szakértõknek fontos, az érintetteknek nem.Egyféle tankönyv, uniformizált tanterv, merev hierarchia, köte-

klezõ tagság a Nemzeti Pedagógus Karban – a pedagógusokmégsem tiltakoznak.

- A pedagógusok döntõ többsége ellenzi ezt az egészet.Most, hogy a saját bõrükön érzik, mit jelent a mindennapi mun-kájuk szempontjából az új rendszer, az elutasítás csak erõsödik.Az más kérdés, hogy nem lázadnak fel, mert meg vannak fé-lemlítve, mert úgy érzik, hogy be vannak szorítva szûk mozgás-terük kényszerei közé. De az új politika nem indulhat ki abból,

9

TANÉVKEZDÉS

h h d l k li ikhogy hány pedagógus tüntetett az utcán. Olyan oktatáspolitikátkell csinálni, ami a tanulás eredményeit javítja, ami kikénysze-ríti a minõséget és ösztönöz rá. Nyilvánvaló, hogy a pedagógu-sok egy része ezt ellenezni fogja. Most mindenki a pedagógu-sokról beszél, mert az a kurrens téma, hogy a kormány hogyancsapta be õket az életpályamodellnek nevezett lufival. De azoktatáspolitikának nem róluk, hanem a tanulásról és a tanulók-ról kellene szólnia.

- Azért fontos mégiscsak a pedagógusok hozzáállása, mert a2003-as reform bizonyos elemei részben az õ ellenállásukon bu-kott el. Gondoljunk csak a szöveges értékelésre. Azért tûnik úgy,hogy a mostani átalakításokkal inkább azonosulnak, mert ilyenellenállás sem tapasztalható.

- A 2003 utáni oktatáspolitika bizonyos elemeit a rendszerszereplõi megbuktatták. Ilyen volt a roma integráció, vagy aszöveges értékelés. De voltak olyan elemei, amelyeket nembuktattak meg, például a kompetenciaalapú oktatást. A PISA-mérés azt bizonyítja, hogy ebben az idõszakban csökkent Ma-gyarországon az alulteljesítõk és a funkcionális analfabétákaránya, javultak az átlagteljesítmények. A rendszer bizonyosszegmensei ezeket a reformokat szivacsként beszívták. Az,hogy szakmailag, a maguk rejtett módszereivel a pedagógusokmit buktatnak meg a jelenlegi oktatáspolitikából, még nemlátszódhat. Ha ez a rendszer tartósan fennmarad, öt év múlvamár lesznek mérési és értékelési eredmények. Biztos vagyokbenne, hogy azt látnánk, hogy míg Magyar Bálint reformjánakcsak egyes elemeit buktatták meg a pedagógusok, ennek azoktatáspolitikának minden egyes elemével ezt tennék. Egészegyszerûen nem úgy fognak tanítani a pedagógusok, ahogy el-várják tõlük. Még akkor sem, ha bemutató órákon, amikorjjönnek a szakfelügyelõk, el kell játszaniuk, mintha úgy taníta-nának. Ez az oktatáspolitika sokkal nagyobbat fog bukni, aszó gyakorlati értelmében, mint bármelyik korábbi oktatáspo-litika.

- Lufinak nevezte az életpályamodellt, amivel becsapták a pe-dagógusokat. De, hiszen a legtöbbjüknek emelkedni fog a fizetése.

- A 2010-es választások elõtt Hoffmann Rózsa teljesen egy-értelmû ajánlattal kampányolt. Ennek három eleme volt. Egy:rendet teremt a káosszal teli rendszerben. Kettõ: fizetések tekin-tetében eljön a Kánaán, diplomás értelmiségihez méltó jövedel-me lesz a pedagógusoknak. Három: az állam átveszi azt a fele-lõsséget, amit az oktatási rendszer megannyi kudarca miatt ed-dig mindenki az iskolára és a pedagógusra terhelt, hogy aztán amaga végtelen bölcsességében megoldja ezeket a problémákat.Mindebbõl mi valósult meg? Rend nem lett. A káoszt mindenegyes pedagógus, iskolaigazgató és helyi oktatásirányító ponto-san érzékeli. Októberben az is ki fog derülni, hogy a bérfelzár-kóztatás mit jelent. Vagy kompenzálja a többletmunkát, vagynem. Az a mondás, hogy a választások után majd tovább nõneka bérek, egy olyan kormány részérõl, amelyik naponta szegimeg a saját ígéreteit, hiteltelen. Az ajánlat harmadik pontját vi-szont kõkeményen érvényesítette a kormány. Tökéletesen le-vették a felelõsséget az iskolákról és a pedagógusokról. Mindenproblémáért egy személyben az oktatási miniszter, azaz BalogZoltán a felelõs, aki ezt a felelõsséget nyilván nem fogja vállal-ni. Alulértékeljük a pedagógusokat, ha azt gondoljuk, hogymindezt õk nem látják.

- A kezdõ pedagógusfizetések emelkedése hatással lesz atehetséges és elhivatott pedagógusjelöltek pályaválasztás-ára?

- A tehetséges, elhivatott jelölt ilyen rendszerbe nem lép be.Már most munkaerõhiány van. Tanítókból és szakos pedagógu-sokból több helyen is hiány van. Az a fizetésemelés, amelynek

a következõ elemei távoli ígéretek, nem fogják a tehetséges fi-atalokat a pályára vonzani. Ha azt látnák, hogy ezen a pályán azátlagos diplomás bért kapják, az talán vonzaná õket. De hol va-gyunk ettõl? Nagyon messze. Azzal kell számolni, hogy a kö-vetkezõ 10 évben a pedagógusok harmada nyugdíjba megy.Nemsokára hatalmas, a magyar oktatási rendszerben korábban

kismeretlen pedagógushiány lesz. A jelenlegi oktatáspolitikánakegyetlen eleme sincs, amely ezt a folyamatot hosszú távon el-lensúlyozni tudná.

- És mi fog történni a gyerekekkel, ha marad ez a rendszer?- A gyerekeket érintõ kudarcok tragikus sokfélesége prog-

nosztizálható. A kudarcos tanulási pályák megszaporodnak. Arcsaládi háttér minden eddiginél meghatározóbb lesz. A magyar

közoktatásnak van egy része, amely azért alakult ki, hogy kirá-lyi utat biztosítson az elit számára valamelyik nagy tudomány-egyetemre, de ma már jellemzõen inkább külföldre. Ugyanisennek az értelmiségi elitnek a gyermekei mennek nagyobb

tarányban külföldi egyetemre. Ehhez a rendszerhez nem nyúltrhozzá a jelenlegi oktatásirányítás, sõt, megerõsítette. Amikor

Hoffmann arról beszél, hogy meg kell erõsíteni a hat- és nyolc-osztályos gimnáziumokat, illetve csökkenteni kellene a gimná-ziumi képzésben részt vevõk arányát, akkor ez arról szól, hogy

tteljes mértékben át kell állítani a rendszert az értelmiségi elitérdekeinek kiszolgálására. Ami a gyerekek 15-20 százaléka! Avalódi tragédiát a durván nyolcvanszázaléknyi alsó-középosz-

ktálybeli és még kedvezõtlenebb társadalmi hátterû gyerekekközött látom. Õk korán, valódi kompetenciák és végzettségnélkül fognak kilépni egyre nagyobb arányban az iskolarend-szerbõl. Figyelembe véve a magyar pedagógusok felkészültsé-gét, és az oktatási rendszerben meglévõ nagy tapasztalatot,nem fogunk odáig süllyedni, mint a jelenlegi albán oktatásirendszer, de a szerbiai szintre süllyedést el tudom képzelni, kö-rülbelül tíz év alatt. A szerb oktatási rendszerben tíz roma ta-nulóból négy már az elsõ négy, és további négy a következõnégy évben morzsolódik le. Tíz roma tanulóból nyolc nem fe-jezi be az általános iskolát. A maradék kettõ sem tanul továbbközépiskolában. Hosszú távon valami ilyesmi vár a magyar ok-tatási rendszerre.

- A tanulási eredmények hogyan változnak?- Idén decemberben jönnek ki a 2012-es PISA-felmérés

eredményei. Ezek még csak azt bizonyítják majd, hogy szavak-kal mennyi rombolást lehet elõidézni. A korábbi teljesítményja-vulás szerintem meg fog állni. A 2015-ös PISA-adatokban vi-szont már egyértelmûen hanyatló teljesítményekre számítok.Tudni kell, hogy amennyiben a teljesítmények javulását támo-gató új oktatáspolitika váltaná le a mostanit, akkor annak hatá-sa 10-15 éves késleltetéssel jelentkezne. Még ha 2014-ben egykorszerû oktatáspolitikát folytató kormány jönne is, a 2009-esteljesítményszintet a magyar közoktatás legkorábban 2020 utánlesz képes újra produkálni. Ez a dráma.

Ónody-Molnár Dóra

10

INTERJÚ

„AKI NINCS VELÜK, AZ NINCS”– MENDREY LÁSZLÓVAL NYITJUK A TANÉVET

A ó i SA Pedagógusok Demokratikus Szakszer-vezetének (PDSZ) elnöke szerint tanévkez-déskor egyszerre zúdulnak a változások atanárok nyakába, a béremelés ráadásul aligkompenzálja a többletmunkát. A sztrájksenkinek nem érdeke, de legalább világossáváltak a feltételei.

magyarnarancs.hu: Ön kiszámolta már,mennyivel emelkedik a fizetése?

Mendrey László: Elég speciális helyzetbenvagyok, mert ettõl a tanévtõl részállásban dol-gozom az iskolámban. Az én fizetésem egyéb-ként stagnál az elõzetes számítás szerint. Vég-leges adatokat nem ismerünk, a kollégák lelke-sen vagy éppen elkeseredetten számolgatják,hogy az illetménynövekedés valójában jelent-ebéremelést. Jelenlegi számításaink azt mutat-jják, hogy a megemelkedett munkaterhelést ép-pen hogy fedezi a megemelt bér.

magyarnarancs.hu: Az államtitkárság arról beszél, hogy160 ezer pedagógusból 4500-nak csökkenhet a bére. Ezt aszámot megalapozottnak tartják?

ML: Elég sajátos kommunikáció zajlik. Elõször 1500 peda-gógusról beszéltek, akiknek horribile dictu államtitkári fizeté-se van. Megjegyzem, hogy a pedagógus pályán való elhelyez-kedéshez ugyanúgy felsõfokú végzettség szükséges, mint azállamtitkári pályához így, nem feltétlenül indokolt tehát a fel-háborodás az azonos bérek miatt. Az állításokat azonban bizo-nyítani kellene, nem elég azt mondani, hogy egyes önkor-mányzatok ezt megengedték maguknak, hanem pontosan rákell mutatni, hol történt ilyen. Ha valóban megtörtént, az egé-szen biztosan a munka minõségének rovására ment, mert ilyenmennyiségû túlóra mellett nem lehet rendesen munkát végez-ni. Bizonyítás nélkül azonban ez nem több egyszerû vádasko-dásnál.

A legutóbbi információk arról szólnak, hogy 4-4500 intéz-ményvezetõ illetve helyettes rendelkezett ilyen „rettenetesen”magas bérrel, ami gyakorlatilag szintén lehetetlen, hiszen azigazgatók és igazgatóhelyettesek óraszáma meg volt határozva.Igazgatók heti 4, helyetteseik heti 8 óránál többet nem taníthat-tak, a helyettesítéseiket pedig nem fizették ki. Hogyha elszá-moltak nekik túlórát vagy helyettesítést, akkor az adott kifize-tõhely törvénysértést követett el, ott kell reklamálni, nem a pe-dagógusok ellen hangolni a szülõk és a közvélemény többsé-gét.

magyarnaancs.hu: Változott a kötelezõ óraszám, és meg-határozták az iskolában töltendõ idõt is. Pontosan mekkoraa munkateher növekedés?

ML: Az államtitkárság egészen 2013. július közepéig aztmondta, hogy nem lesz óraszámemelés, nem fog növekedni apedagógusok munkaterhelése. A munkaterhelést természetesenel kell választani a kötelezõ óraszámtól. Az eddigi rendszerben22 órát kellett tanítani a pedagógusnak, az efölötti idejével sza-badon rendelkezett. Egy 2010-es felmérés azt mutatja, hogy azórák plusz a felkészülés, a diákokkal és az iskolával kapcsola-tos minden egyéb tevékenység heti átlagban 51 órát vitt el.

tBalog miniszter elmondta, hogy több pénzérttöbb munkát várnak, tehát egyértelmûen többlesz a teher, holott az 51 óra is meghaladja amunka törvénykönyvében lefektetett 40 órát.

Szeptembertõl a pedagógusoknak 24-26órát terveznek mindenütt a tantárgyfelosztás-ban, és ha indokolt, ha nem, ha van értelmesfeladat, ha nincs, heti 32 órát az iskolában kelltölteniük. Minden további feladat ezen kívül-re tevõdik, hiszen az államtitkárság többszörikijelentése szerint ezt a 32 órát gyerekkel kell

ttölteni. Aki már tartott órát, korrepetálástvagy szabadidõs foglalkozást, az tudja, hogyegyikre sem lehet egy perc készülés nélkülbemenni. Összességében tehát 51 óránál istöbbet kell tényleges munkával tölteni, ígyóhatatlanul romlik a pedagógiai munka minõ-sége.

magyarnarancs.hu: Az életpálya talán a legbonyolultabbrésze az egész átalakításnak. Ha jól értem, most mindenki azelsõ kategóriába fog kerülni, ráadásul meghatározták, hogyidén maximum 2000-en léphetnek feljebb. Ez eleve is ígyvolt, vagy itt is menet közben változtattak, mint a béreknél?

ML: Az életpálya-modell három részbõl áll: a minõsítésirendszerbõl, a pedagógus kategóriák kidolgozásából és a hoz-zájuk tartozó béremelések meghatározásából. Ezekrõl 2012végén, 2013 elején voltak a sztrájkbizottsági megállapodások.

tEzeket a PDSZ nem véletlenül nem írta alá, hiszen egyrésztsokkal kevesebbrõl szóltak, mint a szakszervezetek eredetikövetelései, másrészt semmilyen garanciát nem láttunk a be-tartásukra. Nagyon nem örülök, de nekünk lett igazunk, hi-szen a megállapodásból szinte semmit nem tart be az EmberiErõforrások Minisztériuma. eltekintve attól, hogy hatályát ki-terjesztették a szakszolgálatokon dolgozókra a logopédusokra.Az összes többi kérdésben megszegte a megállapodást azEmmi.

kA minõsítéseknél azt szerettük volna, ha a végzettségekmellett a pályán eltöltött idõt is figyelembe veszik, de ezt aminisztérium nem tartotta fontosnak. Azt viszont befogadták,hogy a szakvizsgások egybõl a Pedagógus 2 kategóriába ke-

rrüljenek. Ehhez képest változott a kép, és Balog Zoltán márazt jelentette be, hogy mindenki a Pedagógus 1-be kerül, aszakvizsgások pedig november 30-ig kérvényezhetik az elõ-menetelt, de közülük is csak 2000-en kaphatják azt meg. Is-

tmereteim szerint ebbõl is visszaléptek, mert csak jövõre lehetelkezdeni a jelentkezéseket, és nem ismert milyen szempon-tok alapján bírálja el a minisztérium a pályázatokat. A többipedagógus egyfajta sorban állásra kényszerül, ami azt ered-ményezi, hogy az idõsebb kollégák jelentõs része már a Peda-gógus 2-be sem fog tudni belépni. Arra pedig, hogy valaki ajelenlegi munkaterhelés mellett a legmagasabb fizetéssel járó

tkutatótanári kategóriába kerüljön, jelenlegi ismereteim szerintaligha lesz reális lehetõség, mert ennyi munka mellett szinteképtelenség a megfelelõ képesítéseket megszerezni, a publi-kációkat elkészíteni.

11

INTERJÚ

A i A i ímagyarnarancs.hu: A Nemzeti Alaptantervet is sokat bí-rálták amiatt, hogy túl nagy kötöttséget ír elõ a tanároknak.A 10 százaléknyi szabadság valóban olyan kevés?

ML: Márcsak azért is kevés, mert minden idõt fel kell hasz-nálni ahhoz, hogy a NAT által elõírt követelményeknek megfe-leljünk. Nagyon kevés lehetõség lesz arra, hogy a NAT általbiztosított, eleve kicsi mozgástérrel éljen a pedagógus. Ez ter-mészetesen az osztálytól is függ, ha vért kell izzadni a mini-mumkövetelményekért, akkor biztosan nem lesz szabad fel-használású óra, ha kiváló az osztály, és minden csettintésremegy, akkor esetleg. Általában persze vegyes képességû osztá-lyokkal találkozunk. Az mindenképpen elmondható, hogy aNAT rengeteg szükségtelen információt tartalmaz, és ezeket adabsurdum egy szakfelügyelõ is számon kérheti a pedagóguson.Jelen pillanatban nem ismert, hogy milyen következményekkeljjár az esetleges lemaradás.

magyarnarancs.hu: A konkrét tartalmaktól elvonatkoz-tatva, az oktatásirányításnak az a megállapítása talán meg-fontolandó, hogy a kimeneti szabályozás szemmel láthatóannem tudta csökkenteni a magyar oktatási rendszer egyen-lõtlenségeit. Ha nem ez, akkor mi lehet a megoldás?

ML: Semmiképp sem szabad azt mondani, hogy ami eddigvolt, az teljesen rossz, és ami most bevezetésre került, az tökéle-tes lesz. A pedagógiában az a szép és az a kihívás, hogy mindengyerekhez, osztályhoz, közösséghez máshogy kell viszonyulni,nincsenek bevethetõ panelek. Én azt gondolom, hogy a kimenetikövetelményeket meg kell határozni, de köztes állomásokat isrögzíteni kellene. A PISA-felmérések hellyel-közzel megmond-ták, hogy általában az oktatás hol tart Magyarországon, az átgon-dolandó, hogy egy gyerekre vetítve ezt hogyan lehetne mérni, bárazt gondolom és tapasztalom is, hogy a lelkiismeretes pedagógusezt is követi. A PISA-felmérések egyébként egészen 2012-ig fel-felé ívelõ tendenciát mutattak. Az oktatáskutatók most azzal aszörnyû hírrel riogatnak minket, hogy minden jelentõs váltás,180 fokos fordulat, akár jó irányba megy, akár nem – és személyszerint kételkedem abban, hogy a mostani jó irányba megy -, agyerekek tanulmányi eredményében zuhanást eredményez, ami-bõl 8-12 év alatt lehet csak kijönni. Egy generáció veszhet el, ésezt a luxust Magyarország nem engedheti meg magának.

magyarnarancs.hu: A Nemzeti Pedagógus Kart egy tava-szi törvénymódosítással hozták létre. Hogy áll a gyakorlatiszervezés?

ML: A törvény alapján a mai naptól mindannyian a Nemze-ti Pedagógus Kar gyermekei vagyunk. Ugyanakkor a karnaksemmilyen szabályzata nincs jelen pillanatban. Tudjuk, hogylesz etikai szabályzata – amely nagyon súlyos felelõsséggel ru-házza fel tagjait és vezetõségét -, lesz alapszabálya, lesznek he-lyi és országos szintû vezetõi. Az nem világos, hogy ezek mi-ként fognak kialakulni. Az biztos, hogy a karnak minden Klikalá tartozó pedagógus a törvény erejénél fogva tagja lett. A karfelügyeletét a miniszter látja el, ami ellentmond az alulról épít-kezõ, demokratikus szervezõdésnek. A miniszternek ráadásuljjoga lesz megsemmisíteni a kar törvénysértõ rendelkezéseit, ezellen a kar a bírósághoz fordulhat. Jogállamban – és én Magyar-országot annak tartom – ez fordítva mûködik: a bíróság semmi-síti meg a jogsértõ határozatokat, nem a miniszter. Számtalangyakorlati kérdés van tehát a kar körül, a célja viszont szerin-tem nem lehet más, mint a pedagógus társadalom megfegyel-mezése. Sipos Imrétõl hangzott el nemrég, hogy aki a tanköny-veket szeptember 2-nál korábban osztja ki, az szabotálja a nem-zeti köznevelési törvény végrehajtását. Nem is értem, hogy jön

ide ez a militáns kifejezés. A miniszteri tanévnyitón pedig azhangzott el, hogy ûzzük ki az iskolából az ellenállás szellemét.

rHa ez azt jelenti, hogy a pedagógusok ne tiltakozzanak, akkoralapvetõ emberi jogokat von kétségbe a miniszter. Ha tetszik,ha nem, ahonnan a felháborodás hangjai elérnek hozzánk, ott amagas C-t ütik. Nem is csoda, hiszen most egyszerre zúdult apedagógusok nyakába minden változás, korábban talán nem

thitték el, hogy ez lesz, talán a mi tájékoztató munkánk sem voltelég hatékony. A pedagógusi karnak tehát nem látom más cél-ját, mint hogy az elégedetlen pedagógusokat bekényszerítse egyjáromba, ahonnan nincs kibeszélés. És ez a szólásszabadságkérdését is zárójelbe teszi.

magyarnarancs.hu: Annak viszont örülhetnek, hogy a bí-róság szerint lehet sztrájkot tartani az iskolákban, azokkal afeltételekkel, melyekkel önök márciusban meghirdették. Vanakkora a felháborodás, hogy megújítsák ezt a törekvést?

ML: Egy félreértést azért szeretnék tisztázni: a sztrájk sem apedagógusnak, sem a diáknak, sem a szülõnek, sem a társada-

tlomnak nem érdeke. Nem akarunk sztrájkolni. Ugyanakkor aztlátjuk, hogy ezzel a helyzettel hosszú ideig visszaélt a minden-kori kormányzat, mivel nem voltak egyértelmûek a sztrájk fel-tételei. Tavasszal a PDSZ erõs sztrájkhangulatban meghirdette

ta sztrájkot, a kormányzat pedig egy egyszerû trükkel törte eztle, a bíróságon támadta meg a fenntartóval kötött egyezségün-ket. Innentõl kezdve a dolog 3-4 hónapig lógott a levegõben,mígnem a bíróság jogerõs ítéletében meghatározta, hogy egyesetleges pedagósus sztrájk során a meghirdetõknek milyen fel-tételeket kell biztosítaniuk. Kell elégséges szolgáltatás: a tanke-rület egy intézményt kötelezõen kijelöl, ahová a gyerekek me-hetnek, egyébként a többi iskolát a sztrájkoló pedagógusok jog-szerûen bezárhatják. A bíróság a mi álláspontunkat fogadta el,ami ha nem is öröm, mindenképpen bizonyosság, mert egyértel-mûvé vált, hogyan lehet sztrájkot hirdetni. Kérdés, hogy a kor-mány további lépései erre kényszerítenek-e minket, illetve,hogy a pedagógusok felháborodása milyen szintet ér el. Jelen-leg felháborodás a megnövekedett munkaterhek és a munka-szervezéssel kapcsolatos fejetlenség miatt van, azt hiszem,hogy a dolog október 3-án, az elsõ kifizetésekkor fog eldõlni.Mint már mondtam, jelenleg úgy látjuk, hogy a béremelkedésnem jelent jövedelemnövekedést.

magyarnarancs.hu: Szakszervezeti vezetõként sikerkéntvagy kudarcként éli meg, hogy az ellenállás szelleme a szak-szervezeteken kívül is elkezdett beszivárogni az iskolába?Itt elsõsorban a Hálózat a Tanszabadságért szervezetre és anemrég indult Hívatlanul Facebook-csoportra gondolok.

ML: Sem sikerként, sem kudarcként nem értékelem. Az na-gyon fontos, hogy a civil kurázsi végre hajlandó megmutatnimagát, és ebbõl a szempontból mindegy, hogy szakszervezetrõl

kvan szó vagy másfajta szervezõdésrõl. A pedagógusok elértektegy szintre, amikor a PDSZ-tõl függetlenül, de a velünk együtt

mondják: eddig, és ne tovább. A PDSZ és a többi civil szerve-zet keresi egymást, több közös szervezésû demonstrációnk volt,a Szalay utcába is jelentõs tömeget vittünk, de sajnos a minisz-térium ezzel sem foglalkozott. Eljutottunk odáig, hogy az ál-lamtitkárság nem azt mondja, hogy aki nincs velünk, az elle-nünk van, de azt sem, hogy aki nincs ellenünk, az velünk van.Minden kommunikációjukból az válik nyilvánvalóvá, hogy :aki nincs velük, az nincs. Egész egyszerûen nem hajlandók fi-gyelembe venni az ellenvéleményeket, bár az elég súlyos „el-lenállás szelleme gondolat” talán jelez valamilyen változást.

Teczár Szilárd

õ i á i é ó í á áMegkezdõdött az iskolákban a kinevezés módosítások alá-írása, melyek körül nagyon sok a bizonytalanság. A peda-gógusok nem tudják mikor, mire, mennyire számíthatnak.Többek között ezzel a témával foglalkozott a MendreyLászló PDSZ elnök által tartott szeptember 19-i sajtótájé-koztató.

Mendrey László elmondta, hogy a kormányzati sikerpropa-ganda ellenére a tanévbõl eltelt három hét során egyre csak dõl-nek a panaszok a kollégákból. A gyakorlat tehát nem az Emmisikerét igazolja, hanem a problémákat, az egyre fokozódó fel-háborodásokat.

Tudni illik – folytatta a PDSZ elnöke – az átsorolások (olyandokumentum, mely csak akkor érvényes, ha mindkét fél aláírta)során, végzettségtõl függetlenül mindenki a pedagógus I-be ke-rül. Ezzel összefüggésben egymást érik a tiltakozások, már anevüket, az arcukat is hajlandóak vállalni kollégáink, csak ol-dódjon már meg pozitívan az ügy. Az átsorolási dokumentumo-kon nincs feltüntetve az eddigi bér, tehát még lehetõség sincsösszehasonlítani a korábbi járandóságokkal.

A PDSZ elnöke ismertette azt a levelet, mely Nyíregyházá-ról érkezett. Ebben többek között az szerepel, hogy „a helyitankerület vezetõje összehívta a szakszervezet tisztségviselõ-ket és arról tájékoztatta õket, hogy az egyetemi végzettségû al-sós tanítók csak a fõiskolai végzettségnek megfelelõ bért fog-jják kapni, a felsõsök viszont az egyetemi végzettségnek meg-felelõt.” Azóta már alá is íratták velük az átsorolást, majd azigazgató bevitte a tankerületbe, ahonnan az összes egyetemivégzettségû felsõs tanár papírját visszaküldték és a fõiskolaivégzettségnek megfelelõ bérrõl akarnak újabb szerzõdést alá-íratni velük. Nagy tehát a felháborodás és a pedagógusok jog-gal kérdezik, hogy mindez törvényes-e, hiszen egy szerzõdéstmár aláírtak.

Mendrey azt is kiemelte, hogy ezen dokumentum alján azis ott szerepel, hogy „a törvény erejénél fogva minden peda-gógus a kar tagjává válik”. Ugyanakkor a kar (kamara) létre-hozásának valódi céljai ma sem tisztázottak. Feltételezéseinkszerint a kötelezõ egyeztetéseket redukálják, a pedagógusokatpedig megfegyelmezik (etikai kódex bevezetése). Azt már ed-dig is tudtuk, hogy szigorú lesz ez a kódex, hiszen minden pe-dagógus csak úgy nyilatkozhat ezután, ha nem sérti a kar ér-dekeit.

Az biztos, hogy azért nem lehet majd tanárt eltávolítani, mertnem ért egyet a kar döntéseivel. Ellenkezõ esetben a PDSZ tel-jjes mellszélességgel kiáll a kolléga mellett és ügyvédi támoga-tást nyújt az érintettnek.

Az egész napos iskola témával összefüggésben megem-lítette a PDSZ elnöke a www.origo.hu hírportálon megje-lent, „Börtönt csinálnak az egész napos iskolából” címûírást, mely jól mutatja a jelenlegi helyzetet. Nonszenszneknevezte az egész napos iskola projektet, hiszen – mint

hangsúlyozta – hazánkban nincsenek meg a szükséges fel-tételek.

Minden európai trenddel szembe megy ez a hazai példa.

Nem tanítjuk meg a gyereket tanulni, ezért aztán sokan meg-utálják majd az iskolát. Ez egy olyan zsákutca, mely nagyon rö-vid idõn belül visszaüt majd. Az iskola gyermekmegõrzõvédegradálódik. A Szalai utcában nem lehet kidolgozni jól azt,amit bármelyik vidéki iskolában beválhat. Pár éve még elkép-zelhetetlen volt, hogy az általános iskola elsõsei még délután

fél 3 órakor is tanórára mennek, ma már sajnos nem – mondtael Mendrey László.

A sajtótájékoztató végén a PDSZ elnöke arról tájékoztatott,hogy a szakszervezet elnöksége arra az elhatározásra jutott,hogy – a felmerült problémahalmaz megoldása érdekében – aszeptember 20-i Országos Választmányi ülés tárgyaljon a kö-vetkezõ érdekvédelmi lépésekrõl, a nyomásgyakorlás szüksé-gességérõl, illetve folytatásáról.

Mivel látszategyeztetések zajlanak, most már valóban közösfellépésre van szükség. Az Emmi államtitkársága pedig jó len-ne, ha leállna azzal a káros ügybuzgalommal, mellyel lassantönkreteszi a teljes magyar közoktatást – szögezte le a PDSZ el-nöke.

12

AKTUÁLIS

A PDSZ SAJTÓKÖZLEMÉNYE

Valóban nagy bajban van a közoktatás Magyarorszá-gon, ha a kormányfõ szükségét érzi annak, hogy beavat-kozzon az intézményfenntartó mamutszervezet mûködésé-be, és miniszteri biztos kinevezését kezdeményezze. A saj-tóközlemény az alábbiakban folytatódik.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik – milybeszédes rövidítés!) megalakulása óta hibát, hibára halmoz.Január elsejét követõen az intézmények mûködését az általá-nos kapkodás és bizonytalanság jellemzi, a pedagógusok óra-rendje, a tantárgyfelosztás, az iskolában való bent tartózkodásszabályozása kaotikus.

A kialakult helyzetért azonban nem elsõsorban a Klik, ésannak vezetõje a hibás. Maga a rendszer rossz!

Senki sem állította, hogy a közoktatási intézmények mûkö-désében ne lettek volna komoly anomáliák. Azt azonban aszakemberek, a szakmai és érdekvédelmi szervezetek túlnyo-mó többsége vitatta - s a mai napig is vitatja, hogy az államilyen mértékû beavatkozása lenne a megoldás. A tiltakozásoka egyszerû, s az elmúlt kilenc hónap ezt alá is támasztotta:egy ilyen torzszülött életképtelen. Javítgatni, toldozni, foldoz-ni nem érdemes, minden erre szánt idõ, energia kárba vész, ahelyzet tovább romlik.

A miniszteri biztos feladatkörét ki kell terjeszteni. Bele kellvenni munkaköri leírásába a Klik felszámolásának levezény-lését!

Budapest, 2013. szeptember 25.Mendrey László

MENDREY LÁSZLÓ: DÕLNEK A PANASZOK A KOLLÉGÁKBÓL

13

AKTUÁLIS

A LEGZAKLATOTTABB TANÉVKEZDÉS A MOSTANIA á á õ õ éA rendszerváltást követõ esztendõk legzaklatottabb tanév-kezdésén vagyunk túl. A látszólagos elõkészítettség ellenérehihetetlen káosz jellemzi az iskolák életét. Mindez igaz a tan-könyvellátás, a pedagógus-fizetések és az ún. új típusú mun-kaidõ beosztás terén egyaránt. A kollégákból dõl a panasz,ugyanakkor az államtitkárság és a Klik sikertörténetrõl be-szél. De mi a helyzet valójában - errõl szólt a PDSZ elnökeáltal tartott szeptember 6-i tanévnyitó sajtótájékoztató.

Mendrey László elmondta, hogy a kormány és az Emmi hi-vatalos kommunikációja szerint minden teljesen rendben van, atanév probléma nélkül elindult. Ezzel szemben a panaszáradatés levélözön nem ezt igazolja vissza. A PDSZ elnöke kiemelte,hogy a közoktatás kérdése nem a pedagógusok bérétõl függ,olyan, újnak mondott NAT és oktatásirányítás valósul meg,mely a múlt század 20-as, 30-as éveit idézi.

A problémákat csokorba szedve Mendrey László elmondta,hogy a pedagógusok bruttó alapbére valóban emelkedik, ugyanak-kor a kézhez kapott jövedelem csökken. Ez azért következhet be,mert a rendszer eltörölte a túlóra díjazását, a túlórát pedig a rend-szer részéve tette. Az sem egyértelmû, - folytatta a szakszervezetivezetõ, - hogyan veszik figyelembe az új típusú besorolásokat.

A tankönyvellátás egy problémáját megemlítve elmondta,hogy az egyik nagy lakótelepi iskolába 514 tankönyvcsomagérkezett meg, ám ebbõl 350 problémás volt, köztük valamennyi(60) elsõsé. Az egész ellátás teljesen kaotikus.

Szeptember 2-án szembesültünk a tanítással, neveléssel lekötöttSzeptember 2-án szembesültünk a tanítással, neveléssel lekötött22, 24, 26, 32 óra problematikájával. 22 órán felül mindenféle ter-helés szakmailag teljesen indokolatlan, és minõség ellenes. Azegész napos iskolai bent tartózkodás óriási problémákat, minõségiromlást okoz. Hiszen nonszensz, hogy a szülõktõl elvárják, hogy jóelõre mondják meg, mikor menjen majd haza a gyerek, de az isko-lák szerkezete is alkalmatlan erre - tette hozzá a PDSZ elnöke.

kAz ágazati kollektív szerzõdés rendezné a pótlékokat. Ennekhiányában azonban nem tudjuk, hogy jár-e a kafetéria, stb.

Hitoktatás kérdésérõl elmondta Mendrey, hogy a NAT írjaezt is elõ, ugyanakkor még a katolikus egyház magyarországi

kvezetõje, Erdõ Péter bíboros is elhamarkodottnak tartja ennekkbevezetését. Mindennapos testneveléssel kapcsolatban az elnök

azt nyomatékosította, hogy valóban jó dolog lenne, ha rendel-kezésre állnának a szükséges feltételek.

Érthetetlennek nevezte, hogy sértõ, megalázó, fenyegetõg

kormányzati kommunikáció jellemzi a munkaadói oldalt. Elõ-fordul, hogy túlvállalta magát a kormány, a tárca, de akkor semkell fenyegetõzni. Értelmes párbeszédre lenne végre szükség -

gy g y

tett hozzá Mendrey László.A PDSZ jövõbeni lépéseivel kapcsolatban aláhúzta, hogy folya-

kmatos helyzetelemzés, a szövetségesek aktivizálása, a pedagógusokés a szülõk tájékoztatása után döntenek majd a sztrájkfelmérés be-indításáról. A végsõ szót az Országos Választmány mondja majd ki.

OV: SZTRÁJKOT KÉSZÍT ELÕ A PDSZA ó iA Pedagógusok DemokratikusSzakszervezetének OrszágosVálasztmánya (PDSZ OV)döbbenten figyeli azt, ami azországban a pedagógus életpá-lyamodell bevezetésének égiszealatt folyik. A PDSZ OV sajtó-közleménye az alábbiakbanfolytatódik.

A pedagógusok új típusúmunkaidõ számításának, – min-den észérvet figyelmen kívülhagyó bevezetése – valamint a munkaterhek értelmetlen és el-viselhetetlen mértékû növelése óriási felfordulást okozott a köz-oktatási intézményekben. A helyettesítések ad hoc jellege – fõ-leg az általános iskolák alsó tagozatain – pedagógiai szempont-ból kezelhetetlen helyzetet teremtett, de nem jobb a helyzet afelsõ tagozatokon, és a középiskolákban sem, ahol szeptemberharmadik hetében sem volt ritka, hogy hiányos volt a szakos el-látottság, nem volt stabil tantárgyfelosztás, s a diákok is ideig-lenes órarend szerint tettek eleget kötelezettségeiknek.

Csak fokozta a zûrzavart az a KLIK nyilatkozat, mely szerintez a helyzet akár november végéig is eltarthat.

A mindenhonnan érkezõ panaszáradat hatására választmányidöntés született arról, hogy a PDSZ határozott érdekérvényesí-tõ akciókkal vegye rá a kormányzatot a társadalom számára kártokozó, a közoktatás világát fenekestül felforgató döntések mó-dosítására, visszavonására. Ezekben az akciókban számítunk apedagógusok, szülõk, szakmai és érdekvédelmi szervezetektagságának támogatására is.

A PDSZ Országos Választmánya döntést hozott a legerõ-sebb érdekérvényesítõ eszköz – a most már jogszerûen gyako-rolható sztrájk – elõkészítésérõl is. Ennek érdekében felméréstvégzünk a nevelési –oktatási intézményben dolgozók között,melyben véleményüket kérjük egy esetleges munkabeszüntetés

lf d lelfogadottságával, támogatásá-val kapcsolatban.

A Választmány kezdemé-nyezi az Emberi Erõforrás Mi-niszterénél, hogy a sztrájktör-vény elõírásainak megfelelõenfolytassák a tavasszal megkez-dett tárgyalásokat, s a lehetõleghamarabb üljenek tárgyaló-asztalhoz a kérdés békés meg-oldásának érdekében.

A TÁRGYALÁSOK FOLYTATÁSA ÉRDEKÉBENSzakszervezetünk a további tárgyalások folytatása érdekébenlevelet küldött Balog Zoltán szakminiszternek. A levelet azalábbiakban el is olvashatják.

Tisztelt Miniszter Úr!A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Országos Vá-

tlasztmánya legutóbbi ülésén áttekintette a tanévkezdés óta elteltkidõszak eseményeit. A Választmány tagjai megdöbbenéssel figyelik

azt a káoszt, ami a közoktatásban szeptember elsejét követõen kiala-kult. A Választmány kötelezett arra, hogy haladéktalanul kezdemé-nyezzem Önnél a tavasszal félbehagyott sztrájkbizottsági tárgyalá

y gy-

sok folytatását az alábbi témakörökben:- a PDSZ kezdeményezi az Emberi Erõforrások Minisztériumá-

nál a 2010-es pedagógus munkaidõ kutatás megismétlését,- módosítsák az NKT azon szakaszait, melyek az általános iskolai

tanulók számára az egész napos iskolában tartózkodást elõírják,- módosítsák az NKT azon szakaszait, melyek következtében je-

lentõsen nõtt a pedagógusok munkaterhelése!Tisztelt Miniszter Úr!

p g gg

A helyzet rendezése nem tûr halasztást! Kérem, tegye lehetõvé, hogya lehetõ legrövidebb idõn belül küldöttségeink megkezdhessék a – min-dannyiunk érdekében álló – eredményes tárgyalásokat! A PDSZ Vá-lasztmánya elkötelezett ebben a kérdésben. Abban az esetben viszont, ha

kismét eredménytelenül kell, hogy felálljunk az asztaltól, készek vagyunka legkeményebb érdekérvényesítõ eszköz alkalmazására is!

Várom válaszát,Budapest, 2013. szeptember 23.

Mendrei László

14

SAJTÓSZEMLE

NÉPSZAVA: HA NINCS MUNKA, NEM MARAD, CSAK A BÛNÖZÉSf á á é fõ iHa a rend fenntartására a büntetés a fõ eszköz, akkor ki-

ürül a társadalmi összetartozás értelme, az egyre szegé-nyebbek számára pedig lehetetlenné válik a civilizációs nor-mák betartása - mondja Ferge Zsuzsa. A szociológus szerinta Fidesz célja a társadalom egésze fölötti teljes uralom, eh-hez alkalmazzák eszközként a megfélemlítést. A 2014-es vá-lasztásra lelke mélyén a csodát várja, bár a kormánynakmajdnem korlátlan szabadsága van az eredmények alakítá-sában. Az alábbiakban a Népszavában megjelent cikk rész-leteit közöljük.

Ha Orbán Viktor ülne itt helyettünk, mit mondana neki?- Nem ülne itt. De ha mégis, nem figyelne rám, nem érdekel-

né, hogy mit mondok. Végtelen mennyiségû levelet, petíciót

k ld ki i i d i lküldtem már neki én is, más is, de nem történt semmi. Beszéltemmár nem egy nagy úrral. Vagy hallgattak rám egy picit, vagynem. De arra, hogy a racionális beszélgetésnek ne legyen tere,

tmég nem volt példa. Orbán Viktor elég pontosan tudja, hogy mitkell mondania, amikor külföldön van, vagy amikor itthon, eset-leg Erdélyben beszél. De vitának sehol nincs helye; nem hajlan-dó még beszélni sem arról, hogy mit miért csinál, minek mi azoka és mi lehet a következménye. Ha lennének ilyen beszélgeté-sek, akkor talán nem történne meg az, amit tapasztalunk.

- Konkrétan mire gondol?- Például arra, hogy nem a szegénységgel foglalkoznak, ha-

nem a szegényekkel, akiket egyéni és kollektív bûnössé tesznek.Ez nem újdonság, de a „helyzet fokozódott”. A mind korlátozóbb

OKOS LÁNYS ó á i áSok szó esett a tanári szobákbanarról, hogy a pedagógustársadalomtúlnyomó része az elmúlt napokbankézhez kapta szeptemberi fizetését.A számlán szereplõ összeg a legtöbbesetben tényszerûen magasabb,mint az elõzõ tanév végi havi alap-fizetés. A kormányzat óriási siker-rõl beszél, ezzel szemben a pedagó-gusok jelentõs része elkeseredett ésfelháborodott, demonstrációtszervez. És a kérdések - mi is

,

történt valójában, tényleg nem voltmég ilyen mértékû béremelés,valóban nem emelkedett amunkaterhelés, rend van-e a közoktatásban - csak szaporod-nak. Errõl szólt az október 4-i sajtótájékoztató is.

Mendrey László a sajtótájékoztató elején elmondta, hogy apedagógus társadalom anyagi megbecsülésének kérdéseévtizedes probléma. 2002-ben a Medgyesi kormány kísérletettett annak rendezésére az átlagos 50%-os közalkalmazottibéremeléssel. Félresikerült intézkedésrõl kell, hogy beszéljünk,mert nem történt meg az értéken tartás (egyszerûen elinflálták),illetve nem írtak elõ minõségi feltételeket sem.

A PDSZ elnöke azt is hozzátette, hogy a 2010-es választá-sokon gyõztes koalíció már a kampányban komoly hangsúlytfektetett a kérdésre, kiemelve a minõségi munkavégzés szük-ségességét, s beígérte az ún. pedagógus életpályamodellt.Folyamatos média jelenléttel gondoskodtak arról, hogy a tár-sadalomban mélyen beivódjon, hogy a pedagógus társadalom –ha kell, akkor más munkavállalói csoportokat kihagyva – hatal-mas arányú béremelésben fog részesülni.

Ezt az ígéretözönt három éven keresztül folyamatosanlebegtették, s mire most augusztusban döntöttek róla, már nemérte el a társadalmi ingerküszöböt az a tény, hogy ez, ami mostitt kibontakozik, már rég nem az, amit ígértek, s az útjára indí-tott életpályamodell a pedagógusok számára – nagyon jelen-tõsen – megnövelt munkateher növekedéssel jár, melynekkövetkeztében a részlegesen megvalósított béremelés jórészteliminálódik.

A kormány ügyesen játssza el ismét az „okos lány” szerepét,a társadalom csak azt látja, hogy „hoztam ”, a pedagógusok megazt érzik, hogy „nem is”. Következetesen és folyamatosanmegosztják a különbözõ társadalmi rétegeket és munkavállalóicsoportokat. A PDSZ elnöke szerint szeptember elsejétõl elindultéletpályamodell szemfényvesztés, mert az alapbér ugyan nõtt, dea jövedelem stagnál, számos esetben csökken. Hogyan lehet-séges ez? Ha a megnövekedett alapbért „visszaosztjuk” meg-növelt munkaterhelés óráival (32), akkor egyértelmûvé válik,

h d j k i ljhogy az óradíj mértéke nem igazoljavissza a kormányzati optimizmust.

A Hoffmann Rózsa vezettetállamtitkárság nagy eredményként

kommunikálja azt is, hogy megszün-ktették a túlórákat. Valójában a túlóráktkifizetését szüntették meg, a túlórákat

beépítették a 32 órába. Abban az eset-ben, ha valaki nem tudja megtartani azóráit, annak az óradíját levonják, akihelyettesíti, az pedig nem kapjameg…Hungarikum.

Mendrey László azt is elmondta,hogy mindenkit a P1-be soroltak be,nem ismerik el a tapasztalatot, a töb-

bletvégzettséget, a tudást. Törvény által szabályozott automatiz-mus a pedagóguskari tagság.

Olyan szervezet tagjaivá váltunk, mely még nem is létezik, smely ellen a pedagógusok jó része tiltakozik. Nem reálisak azéletpálya „állomások” teljesítésének feltételei. A P3-ba, és

tkiváltképp a P4-be bekerülni mindennapos tanítás mellettgyakorlatilag lehetetlen - mondta a PDSZ elnöke.

A Klik mûködésérõl is beszélt Mendrey László. Ismét kritikánaluli, sorozatosak az egymással – gyakran – szöges ellentétbenlévõ utasítások, az iskolák jó részében ma sincs állandó órarendés tantárgyfelosztás. Egy dolog a biztos, a bizonytalanság.Jellemzõ a szóbeli utasítások rendszere, írásos dokumentummalviszonylag ritkán találkozunk. A pedagógusok, igazgatók,tankerületi dolgozók félnek, nem merik vállalni nyilatkozataikat.Szeptember elsején kb. 200 iskolában úgy kezdõdött el a tanév,hogy nem volt kinevezett igazgató. A hónap végén számosiskolából jelezték kollégáink, hogy vezetõik nem fogadták eltõlük azokat a munkaidõ nyilvántartásokat, melyeken 32 óránáltöbb szerepelt... A rendszer tragikus mûködéséért NEM a rend-szer munkavállalói a hibásak. Maga a szerkezet mûködésképte-len. Egyre nagyobb a felháborodás az NKT sújtotta övezeten (aközoktatás résztvevõi) belül. Mind a szülõk, mind a pedagógu-

tsok tiltakoznak az átgondolatlan intézkedések okozta káosz miatt– tette hozzá a PDSZ elnöke.

Újságírói kérdésre válaszolva a PDSZ elnöke elmondta, hogyrengeteg a felháborodó levél, de nyilván kevesebb az olyan kol-léga, aki vállalja a nevét és közzéteszi adatait, fizetési jegyzékét.A rendszer az érdemi egyeztetés hiánya miatt rossz, s az sem

tsegít a helyzeten, hogy az Emmi bezárkózott, és struccpolitikátfolytat. A kollektív szerzõdés ügyében a PDSZ jelezte az Emmitárca vezetõjének, hogy jó lenne, ha tartaná magát a korábbanaláírt dokumentumhoz. Mindez azonban máig nem történt meg,az ágazati kollektív szerzõdésnek se híre, se hamva.

Sz. R. - K.N.F.

15

SAJTÓSZEMLE

b l k hszabályok és a roha-mosan szigorodóbüntetések után nemlehet másra gondol-ni, mint arra, hogymegsemmisülésükveszélyével is szá-molva szorítanak kihárommillió emberta társadalombólúgy, hogy ezt alkal-manként nyíltan isvállalják. Azért errekorábban nem voltpélda. Kettõs beszéd

is gyakran volt, de az sem ilyen mértékben tudathasadásos. A Fi-desz az országos, külföld számára is készülõ stratégiákban és do-kumentumokban társadalmi integrációról, a cigánygyerekek fel-zárkóztatásáról, középiskolai és egyetemi végzettségük fontossá-gáról ír. Van is néhány mintaintézmény. Eközben a köznevelésitörvény 16 évre csökkentett korhatárával, a leszegényített szak-képzéssel, a szegregáció törvényesítésével módszeresen kiszorít-jja õket az esélyeiket javító képzésekbõl. A másik nagyon lénye-ges dolog, hogy a Belügyminisztérium sok minden fölött átvettea hatalmat, ami hagyományosan más szaktárcákhoz tartozna,ilyen a mûemlékvédelem vagy a közfoglalkoztatás. A belügyieszközök olyan területeken is megjelentek, mint a gyerekintéz-mények, például az új típusú iskolarendõrséggel. Ez óhatatlanula gyerekvédelemre vagy mûemlékvédelemre szakosodott embe-rek leértékelésével is jár. Több mint tíz éve, hogy arról írtam: haaz állam a jóléti funkciókból visszavonul, akkor olyan mértékbentud romlani a helyzet, hogy csak a büntetõ állam jelenthet meg-oldást. A jóléti államnak tulajdonképpen az a dolga, hogy a piacmiatt egyenlõtlenebbé váló és ezért több feszültséggel terhes tár-sadalomban valahogy fenntartsa a civilizációs normákat. Ha arend fenntartására a büntetés a fõ eszköz, akkor kiürül a társadal-mi összetartozás értelme, az egyre szegényebbek számára gya-korlatilag lehetetlenné válik a civilizációs normák betartása. Eztörténik most. Ha ugyanis nincs munka, a munkanélküli segély22 ezer 800 forint és már régóta nem lehet gyógynövényt vagycsigát, újabban meg szemetet gyûjteni, az utcasarkon pedig nemadhatom el a kertemben leszedett három darab almát, akkor másnem marad, mint az éhenhalás, a bûnözés, a börtön.

- A büntetõ állam valóban mindenütt nyomul. Abból,amit az elõbb mondott, az következik, hogy az ifjúsági bû-nözés is nõhet. Jól értjük?

- Valószínûleg. A gyerekek megszokják, hogy bármit tesz-nek, abban a pillanatban ott a rendõr. És akkor már mindegy,hogy azért kapták el õket, mert hangosan beszéltek, vagy hiá-nyoztak az iskolából, netán megverték a társukat. Amerikai ku-tatások igazolják, hogy ilyen eszközökkel a gyerekek bekerül-nek egy bûnözési csatornába, amelybõl szinte nincs kiút. De aszigorú szabályozás nem csak a szegényeket és a fiatalokatérinti. Egy állatorvos mesélte, hogy sürgõsen hívták õt és asz-szisztensét egy beteg kutyához. Nyolc óra elõtt tizenöt perccelértek ki – este nyolcig kell a parkolásért fizetni. Beszaladtak akutyához, nem tudom, gondoltak-e a parkolásra, néztek-e órára.Három perc múlva egyikük visszament az autóhoz valami esz-közért. Akkor már ott volt a szélvédõn a 6500 forintos büntetés.Nem nagy dolog, nincs is benne semmi törvénysértõ. Mégis jólpéldázza, hogy mindenkinek állandóan a szabálysértés elkerü-

lése kell, hogy a legfõbb gondja legyen, minden más fontosügyet háttérbe szorítva. Rettenetes energiapazarlás. Ennél sok-kal érdekesebb, hogy mi mindezt szó nélkül tûrjük.

- A büntetõ állam elõretörése totális gazdasági és társa-dalmi katasztrófával fenyeget?

- Ezt így nem mondanám, mert nem tudom, a rossz követ-rkezmények azonban elkerülhetetlenek. Két diktatúrában már

sok mindent éreztem és megéltem. De ilyet még nem tapasztal-tam. Ez most egy teljesen másfajta rendszer. Annak ellenére ne-vezem – sokaktól eltérõen – szintén diktatúrának, hogy a feke-te autók nem jönnek. A cél mégis a társadalom egésze és tagjaifölötti teljes uralom, aminek eszköze ma a társadalmi megfé-lemlítés. És azt kell, hogy mondjam, ebben nagyon sikeres a Fi-desz. Az emberek jó része, lehet akár 70-80 százaléka is, való-ban fél. Nem mer találkozni, beszélni, kérdezni, e-mailt írni,csatlakozni, pláne tüntetni. Ez az érzés hosszú idõre megoldhat-

tja a problémát. Azt csinálják az emberek, amit õk akarnak, merttha félnek, nem lázadnak. Nem mernek az igazuknak érvényt

szerezni, és elfogadják, hogy egy igazság van, ami felülrõl jön.Hiába mondja a pedagógus, hogy ugyanannyi pénzért tíz órávaltöbbet kell dolgoznia, erre egyszerûen az a válasz, hogy nemigaz. Minden pedagógus bére emelkedett, pont. És aki ezt nemhiszi el, az ellenség, akit meg kell büntetni - többnyire elbocsá-tással. A magyarok egy idõ után aztán fel szoktak robbanni, denincs barométer, amelyik megmutatná, hogy ez most mikor kö-vetkezik be, bekövetkezik-e egyáltalán.

- A világtörténelemben számos példa mutatja, hogy a fé-lelmet a lázadás követi. A racionalitás hiánya miatt nem ké-pes ezt belátni a Fidesz?

- Náluk a 2014-es gyõzelem e pillanatban mindent, de min-dent felülír. Ha jövõre megint 70 százalékos gyõzelmet aratnak,akkor már bármit megtehetnek. Akkor tényleg nem kell feketeautó, meg semmi, egyszerûen az egzisztenciális félelem az egészországot képes lesz lebénítani. Végig lehet gondolni a forradal-makat, hogy vezetõik, élharcosaik, többségükben fiata klok voltakés valószínûleg nem sokuknak volt súlyos családi kötelezettsé-ge. 1956 pesti srácai jól jelképezik, amit errõl sejtek. Sõt, a Fi-desz neve is. Akinek van két-három gyereke, nehezebben vállal-ja, hogy elveszíti munkáját, lakását, esetleg a szabadságát.Könnyû azt mondani, hogy legyünk bátrabbak. De nagyonegyetértek azzal a pécsi 17 éves kislánnyal, aki a pedagógustün-tetésen azt mondta, õ érti, hogy a tanárok nem mernek tüntetni.

- Mit vár 2014-tõl?- A családom több generációra visszamenõleg notóriusan rossz

jós. Soha nem láttak elõre semmit. Az apám az egyik legjobban in-formált újságíró volt ebben az országban, mégsem hitte, hogy min-den megtörténhet. Nem mondta a családjának öt évvel korábban,

thogy talán menjünk odébb, nem hitte, hogy ‘44 áprilisában azértviszik el, hogy megöljék. Pedig megtették. Úgyhogy én semmilyenjóslásba nem megyek bele. Ahogy most a hatalmi, anyagi és egyéberõforrásokat elosztják, és ahogy a törvénykezés átalakult egy köz-ponti akarat azonnali végrehajtójává, azt tudom kiolvasni, hogy akormányzatnak majdnem korlátlan szabadsága van a választásieredmények alakításában. 70 százalékos gyõzelem lenne számuk-

tra a legmegnyugtatóbb, de már az 55 sem rossz. Ha a papírformátnézem, akkor 2014-ben nincs esélye a még gyenge ellenzéknek.Ha azt nézem, hogy az ember is egy csoda, meg azt, hogy lehet,hogy mindenki rejtõzködik és mindenki tudja, amirõl mi itt beszé-lünk és a választásoknál ezt hasznosítja is, akkor reménykedem.Lelkem mélyén várom a csodát, amihez azért dolgozni is kéne.

Muhari Judit, Farkas-Cseke János

16

KÉPRIPORT

ÕSZI NAGYTAKARÍTÁSA pedagógusok világnapján „Õszi nagytakarítás az oktatás-ban” címmel tüntetést rendeztek Budapesten, a Szent IstvánBazilikánál, illetve Esztergomban, Egerben, Szegeden, Pécsettés Sopronban is. Áttörni a félelem és a hallgatás falát – ez volta demonstráció fõ üzenete, melyet a fõleg tanárokból és szü-lõkbõl álló Hívatlanul csoport szervezett. Közben HoffmannRózsa a pedagógusokat a jövõ kovácsainak nevezte, de a de-monstrációról nem tudta, mi ellen irányult. A tiltakozásonmintegy kétezren vettek részt és Mendrey László is beszédetmondott.

A demonstrációt a Hívatlanul hálózat szervezte, amely a

Facebookon azt írta, a többi között az iskolák központosítása; az

esélyteremtõ, alternatív iskolák ellehetetlenítése; a kényszernyug-

díjazás; illetve a politikai, ideológiai megfontolások alapján kiala-

kított központi tanterv ellen tiltakoztak.

Az eseményhez csatlakozott a Hallgatói, az Oktatói és a Kö-

zépiskolai Hálózat, a Hálózat a Tanszabadságért és a Magyartaná-

rok Egyesület, és persze a PDSZ is.

A tüntetõk azt kiabálták, hogy „Hoffmann Rózsát a kukába,

röghöz kötést utána”. A Nádor utcában egy szemeteszsákból, sep-

rûbõl és láthatósági mellénybõl összeállított „szobrot” helyeztek a

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ajtaja elé, majd tovább-

haladva el is vitték onnan.

A szervezõk szerint a kétezres létszám azért volt nagy ered-

mény, mert a tantestületekben a félelem az úr. A Hívatlanul-cso-

port azt szeretné üzenni a pedagógusoknak és a szülõknek, hogy

nem szabad hallgatásba menekülni, ki kell állni az esélyteremtõ

közoktatásért.

A tiltakozók szerint az új köznevelési törvény semmibe veszi a

gyerekeket, a tanárokat és a szülõket. „A gyerekek nem bûnözõk,

a szülõk nem gyerekek”, „Heti 5 tesi, 5 négyzetméteren”, Klik fi-

am, ülj le, elégtelen”, „Mondj nemet a nemzeti agymosás rendsze-

rére!” – ilyen feliratok szerepeltek a transzparenseken. A tüntetés

a Bazilika elõtt kezdõdött, ahol a felszólalók az alapvetõ demok-

ratikus értékekért, a szabadságért, az egyenlõségért, az emberi jo-

gok tiszteletben tartásáért, a toleranciáért és a szolidaritásért áll-

tak ki.

Az egybegyûlt tömeg a Hívatlanul-csoport egyik alapítójával,

Tóthfalusi Mariannal együtt sorolta azt a 13 pontos követelést,

amely voltaképpen tiltakozás az iskolák központosítása, az alter-

natív iskolák ellehetetlenítése, a szegregáció, az ideológiai meg-

fontolások alapján kialakított központi tanterv, a tudós kollégák

korai kényszernyugdíjaztatása és a felsõoktatás elsorvasztása, va-

lamint a szülõi és diákjogok korlátozása ellen. Mindezek mellett

a tüntetõk követelték a diákok rendõri felügyeletének azonnali

megszüntetését az iskolában, a 3 éves kortól kötelezõ óvodáztatás

felszámolását, a 18 éves korig tartó tankötelezettség visszaállítá-

sát, a Pedagógus Kar felszámolását, és a tanszabadság helyreállí-

tását. A szervezõk aláírásgyûjtésbe kezdtek, azt kérve a jelenlé-

võktõl és a szimpatizánsoktól, hogy az interneten petíció formá-

ban elérhetõ 13 pontot írják alá minél többen. - Ma ez az elsõ lé-

pés, hogy változtassunk. Rajtunk múlik, hogy nagy lépés lesz-e –

hangzott el. Tóthfalusi Mariann a Népszabadságnak elmondta,

minden egyes perc, amit a gyerekek a jelenlegi oktatási rendszer-

ben töltenek, káros számukra, és nem csak rövid rávon.

17

KÉPRIPORT

BUDAPESTEN ÉS VIDÉKENA megmozdulásnak ez a része azzal ért véget, hogy a tömeg el-

énekelte Verdi Nabuccojából a Szabadság kórust, Fábri Péter szö-

vegével, amelyet a szerzõ Göncz Árpád köztársasági elnök 90.

születésnapjára írt.

- Lesz itt még, lesz itt köztársaság! hangzott a kórus refrénje.

A tömeg ezután, a téli demonstrációkon gyakran hallott „szabad

ország, szabad iskola”, „Semmit rólunk, nélkülünk!”, illetve a

„Hoffmann Rózsa, menj a búsba!”, rigmust skandálva, a

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ épület érintésével az

Emberi Erõforrások Minisztériumának Szalai utcai épülete elé

vonult. Lóránd Ferenc, az Országos Köznevelési Tanács éppen a

Hoffmann-féle köznevelési törvény szellemisége miatt két éve le-

mondott elnöke, beszédben azt hangsúlyozta: egy közoktatási

rendszer demokratikusságát az méri, hogy bármely gyerek, aki

hat évesen bekerül az iskolába, olyan tudással tud-e onnan kilép-

ni, amely képessé teszi õt a társadalomba való beilleszkedésre.

kMegható üzenetben köszönt a Kertész utcai dolgozók iskolájának

egykori tanulóinak, akiktõl „a demokráciát tanulta”. Ezek az em-

berek akkor a napi munkájuk után beültek az iskolapadba, hogy

megszerezzék azt a tudást, amit a családi hátterük miatt másképp

nem tudtak megszerezni. – Szeretném, ha eljutna a hangom hoz-

zájuk és megölelhetném õket – mondta Loránd Ferenc, a modern

magyar pedagógia doyenje. Szavait vastaps kísérte.

Hatásos beszédet tartott Koller Erik, középiskolai testnevelõ

tanár is.

k- Azért kell minket, pedagógusokat meghallgatni, mert az önök

kgyerekeirõl van szó – üzent a szülõknek. Százból nyolcvan diák

olyan iskolába jár, ahol nincs magnó, cd lejátszó, kréta, szivacs,

falitérkép, ahol nincs felszerelt természettudományos labor, nincs

szertár, ahol kiégett neoncsövek vannak és potyog a csempe a fal-

ról, a takarítónõ pedig saját pénzén veszi a hypot. Ahol a tanári-

ban nincs rendes számítógép, vagy ha van, nincs internet, vagy ha

az is van, nincs fénymásoló. Elvették az iskolák normális mûkö-

déséhez szükséges pénzt – fogalmazott.

A minisztérium épülete elõtt felszólalt a PDSZ elnöke,

Mendrey László is, aki saját példáját említve világított rá arra,

hogy a szeptembertõl hatályba lépett pedagógus életpályamodell

valójában nem növelte, hanem sok esetben csökkentette a pedagó-

gusok órabérét.

A szülõk nevében Salamon Eszter, az európai Szülõk Magyar-

országi Egyesületének vezetõje szólalt fel. Kritizálta az Orbán-

Hoffmann féle köznevelési rendszert, mert az nem tartja alkal-

masnak a szülõt gyermeke nevelésére.

A felszólalók beszédeit megtekintheti, ha a www.pdsz.hu

weblapon lévõ, azonos cím alatt szereplõ cikk linkjeit beírja az

internetes keresõbe.

A tüntetésen a Hallgatói Hálózat aktivistái „Gyertek velünk!”

kiáltásokkal hívták a tömeget. Körülbelül százan a Báthory utcán

keresztül a Bajcsy-Zsilinszky útra vonultak, ahol rendõri kíséret-

tel egy sávot foglaltak el. A demonstrálók ezután a Lánchídhoz

mentek, majd a pesti hídfõnél tartott fórummal véget ért a tiltako-

zás.

A nol.hu cikke alapján:Szita Róbert - Kiséri-Nagy Ferenc

18

OKTATÁSPOLITIKA

A HOFFMANN-FÉLE OKTATÁSI RENDSZER

ÉVTIZEDEKRE VISSZAVETI MAGYARORSZÁGOTA á i á á i éA Tárki Társadalomkutatási Intézet „A d á i f l lA gazdasági felemel„„ -ll

kkedés társadalmi-kulturális feltételei” címmel végzett kutatá-si programja azt állapította meg, hogy hazánk társadalmá-nak értékrendszerét bizalomhiány, normazavarok, igazság-talanságérzet és paternalizmus jellemzi. Véleményem sze-rint a Hoffmann Rózsa-féle oktatáspolitika annak záloga,hogy e tünetek újratermelõdnek majd a társadalomban,aminek hosszú távú hatása visszafogja majd az ország tár-sadalmi-gazdasági fejlõdését.

A kutatás fõ megállapítása, hogy „a magyar társadalom anyugati keresztény kultúrkör szélén, egy zárt, magába fordulótársadalomként helyezkedik el”. A világ értéktérképén nagy ha-sonlóságokat mutatunk olyan országokkal, mint Moldova, Bul-gária, Ukrajna, vagy Oroszország. A tanulmány megállapításaiazt mutatják, hogy hazánk társadalma súlyos anomáliákkalküzd, amelyeket az tudna feloldani, ha javulna az egymásba ésintézményekbe vetett bizalom, az egyéni felelõsségvállalás tu-data, valamint visszaszorulna a paternalista állam igénye. Rosz-szul haladunk.

„A világ több mint ötven országával összehasonlítva a ma„„ -gyarok vannak a leginkább meggyõzõdve arról, hogy a gazda-sági tevékenység során az egyes szereplõk csak egymás rovásá-ra érvényesülhetnek”, vagyis a magyarok a gazdaság mûködé-si mechanizmusát zéróösszegû játéknak tekintik. Nem hiszünkegy olyan „gazdasági együttmûködésben, amely kölcsönös elõ-õõnyök révén úgy is létrehozhat gazdasági többletet, hogy az ab-ból való részesedés nem jelent mások kárára történõ érvényesü-lést.” Az országban a politikusok iránti bizalom egy tízes ská-lán mindössze 2,4 pont, ugyanakkor a magyar állampolgároktöbbsége átlagosan jóval erõsebb elvárásokat fogalmaz meg azállami beavatkozással kapcsolatban, mint nyugat-európai társai.

A magyarok szerint csupán minden második ember megbíz-ható, a megkérdezettek kétharmada véli úgy, õ maga becsüle-tes, a társadalom többi tagja viszont nem. Ehhez szorosan hoz-zátartozik a megállapítás, miszerint a magyarok jóval megenge-dõbbek a normaszegõ viselkedéssel szemben, mint a környezõországok társadalmai. „Erõsen jelen van az a képzet, hogy maMMagyarországon, tisztességes úton nem lehet érvényesülni”.Hazánkat általánosan normazavarok és rossz morális közérzetjjellemzi. Alacsony a társadalmi részvétel szintje is: nem járunkössze a barátainkkal, nem csatlakozunk klubokhoz, vagy szer-vezetekhez, de még petíciót sem írunk alá. A magyarok többsé-ge nem toleráns, emellett saját érdekeinek érvényesítésére semképes.

A jelenlegi, demokratikus normákat életünk számos területénáthágó kormányzat éppen a fentiekben felvázolt társadalmi nor-marendszernek és értékválságnak az eredménye. Valósággal ré-mítõ az, hogy a Hoffmann Rózsa vezette oktatási államtitkársághárom éve folyamatosan dolgozik az oktatás olyan gyökeres át-alakításán, amelyben a választható és a lehetséges szavakat fel-váltotta a kötelezõ. Kötelezõ benn maradni az iskolában délután4-ig, az intézményeknek pedig kötelezõ ennek feltételeit megte-

tremteni – hogy csak egy példát hozzunk. A kérvényhez kötöttszabad mozgás a gyerekek világát tekintve valóságos társadalmikatasztrófa. Arra szocializál, hogy az államnak jogában áll korlá-tozni szabad mozgásában az embert. Két megoldási lehetõségadódik a szülõ számára, aki valamilyen okból mégis elõbb el sze-retné hozni gyermekét az iskolából: vagy kérvényt nyújt be azigazgatónak – majd izgul, hogy a kérvényét pozitív elbírálásbanrészesítsék –, vagy pedig szabályt szeg annak érdekében, hogygyermeke továbbra is olyan az életet élhessen, mint annak elõtte.

tElõbbi élmény a paternalista államképet erõsíti, utóbbi pedig azta vélekedést, hogy amennyiben valamit el akarunk érni, ahhozakár szabályszegésre is kényszerülhetünk. A Tárki kutatása sze-rint a megkérdezettek 75%-a úgy véli, aki vinni akarja valamire,az rákényszerül arra, hogy egyes szabályokat áthágjon.

kAz iskolarendõrség felállítása azt üzeni a gyerekeknek: csakaz viselkedik jól, akit folyamatosan felügyelet alatt tartanak,holott agressziókutatók és pszichológusok véleménye szerint aziskolai agresszió megelõzésének és kezelésének sokkal ered-ményre vezetõbb módja a megbeszélés, véleménycsere, de-mokratikus eljárás, nem pedig az erõdemonstráció. Fejlett de-

kmokráciákban (mint Németország) nagy hangsúlyt fektetnekarra, hogy a gyerekek már kis korban – óvodásként – megtanul-ják: a rendõr a „barátjuk”. Az igazolatlanul hiányzó gyerek el-len erõszakra is felhatalmazott iskolarendõr éppen ennek ellen-kezõjéhez fog vezetni. A rendõr egy szankcionáló, erõszakszer-vezeti intézmény lesz a gyerekek szemében, nem pedig egyrend fenntartására hivatott közremûködõ, akihez bármikor for-dulhatnak bizalommal, ha problémájuk adódik.

A „bizalom felépülése és leépülése nem szimmetrikus folyama-tok. Miközben a leépülés szórványos negatív tapasztalatoktól ismegindul, addig a bizalom felépüléséhez pozitív, egymást sziszte-matikusan megerõsítõ tapasztalatok tömege szükséges.” (Tárki,2009.) A Hoffmann-féle oktatáspolitika kifejezetten bizalomrom-boló. Alá-fölérendeltségi viszonyhoz szoktatja a gyerekeket, aszemélyes szabadságban való intézményi korlátozást pedig hét-köznapivá teszi. „A centralizált állam – „„ és véleményem szerint ezigaz a centralizáltan mûködõ iskolára is t– nemcsak úgy rombolhatbizalmat, hogy közvetlenül hierarchikus rendbe szervez és össze-töri a horizontális hálózatokat, hanem közvetetten is: az általa lét-rehozott intézmények gyengíthetnek, vagy kiszoríthatnak elsõdle-ges társadalmi közösségeket.” – zárul a Tárki kutatása.

Amennyiben az a célunk, hogy újabb generációk nõjenek fel,melyek ideális államképe paternalista, hétköznapi attitûdjükbenkockázatkerülõk, egyéni felelõsségvállalásra csak részben haj-landóak (és képesek), egy rendõr látványától is összerezzenek,

tegymásban és az intézményrendszerben nem bíznak, valamintrérdekérvényesítésre és együttmûködésre képtelenek, akkor

Hoffmann Rózsa és az Emberi Erõforrások Minisztériuma a le-hetõ legjobb úton jár. Bõsz Anett

19

AKTUÁLIS

ADATVÉDELMI SZEMPONTBÓL SZABÁLYOSNAK TÛNIKA MINISZTERELNÖKI AKCIÓ

Orbán ajándéka: „aggasztó és etikátlan”é iVégre kiderült, honnan tudta

meg Orbán Viktor azoknak ajjól teljesítõ érettségizõknek anevét és lakcímét, akiket aján-dékkönyvvel lepett meg a kö-zelmúltban. A válasz: sehon-nan. A Miniszterelnökség nemkezelt adatokat, az ügylet azOktatási Hivatal és a MagyarPosta között zajlott. MendreyLászló, a Pedagógusok Demok-ratikus Szakszervezetének el-nöke szerint meglehet, hogy jo-gilag minden stimmel, de az el-jjárás fölöttébb aggasztó és eti-kátlan. Úgy látja, Orbán osztályfõnököt próbál játszani.j gg

Az elõzõ tanév végén a gránitszilárdsága ellenére folyamato-san toldozott-foldozott alaptörvény díszpéldányát kapták a kö-zépiskolák végzõsei. A kormány jótéteményét az iskolákbaküldték ki, Hoffman Rózsa oktatási államtitkár lelkesítõ leveletírt. Talán a küszöbön lévõ nyári vakáció volt az oka, de nemmindenhol sikerült felkelteni a diákok érdeklõdését. Hallottunkolyan gimnáziumról, ahol halomban porosodtak a könyvek –alig nyúlt hozzájuk valaki.

Az esetbõl okulva a kormány változtatott a taktikán. A mi-niszterelnök mostani ajándékát – Györffy György: István királyés mûve címû csaknem hétszáz oldalas, a Balassi Kiadónálmegjelent könyvét – már a címzettek lakására, névre szóló aján-lott küldeményként postázták.

A mellékelt könyvjelzõn maga Orbán Viktor üzent. A mi-niszterelnök derültséget keltõ megszólítással („Kedves FiatalHonfitársam!”) gratulált a „kiemelkedõ tanulmányi teljesít-ményhez és a sikeres érettségi vizsgához”, majd kifejtette, mitis akar a kormány: „Az a cél vezérelt bennünket, hogy az átala-kítás eredményeként olyan minõségi, színvonalas felsõoktatásálljon a magyar fiatalok szolgálatában, ahol a befektetett mun-ka, a szorgalom és a tudás megtérül”.

Az elõszóból megtudhatjuk, miért pont erre a mûre esett aválasztás. Mint olvasható, a könyv „Ismereteket, sõt távoli pár-huzamokat, bölcsességeket kínál napjaink turbulenciáinak jobbmegértéséhez. Ezért is kapják idén ajándékba a 2012/2013-astanév legsikeresebb érettségizõi”. (Az elõszót GranasztóiGyörgy történész jegyzi. Neve az Orbán évértékelõit szervezõMagyar Polgári Együttmûködés Egyesületbõl is ismerõs lehet,vagy akár onnan, hogy a kormányfõ 2011-ben kinevezte a Ma-gyar Corvin-lánc Iroda vezetõjévé.)

Az ajándékozás anyagi vonzatáról Havasi Bertalan, a mi-niszterelnök sajtófõnöke korábban közölte, hogy a mintegy 30ezer érettségizõnek elküldött könyv elõállítása darabonkéntnagyjából 700 forintba került. Ehhez jött a postaköltség és a mi-niszterelnök üdvözlõ kártyájának elõállítási költsége, ami hat-millió forintot tett ki. A számokat összeadogatva 51 millió fo-rintot kapunk.

Már csak az nem világos, honnan értesült a miniszterelnökarról, melyik diák hogyan szerepelt az érettségin, és milyen mó-don juthatott hozzá a „kiemelkedõ tanulmányi teljesítményt”nyújtók személyes adataihoz.

Megnyugtatjuk a kétkedõket: van törvényes megoldás. Ha-vasi Bertalan tájékoztatása szerint a kormányfõ nem egy bizo-nyos tanulmányi eredmény eléréséhez kötötte az ajándékot, ha-nem eleve a 30 ezer legjobban teljesítõ diákkal kalkulált. A Mi-niszterelnökség a könyvek kézbesítésére vállalkozási szerzõ-dést kötött a Magyar Postával. Azzal a kitétellel, hogy a címzet-tek listáját – idézzük a sajtófõnököt – „a Miniszterelnökség

kké f l k krésére és a felek között meg-kötött adatfeldolgozási megbí-zási szerzõdés alapján az Okta-tási Hivatal (mint adatkezelõ)bocsátja a Magyar Posta Zrt.(mint adatfeldolgozó) rendel-kezésére”. Ennek megfelelõena Miniszterelnökség „semadatkezelést, sem pedig adat-feldolgozást nem végzett” akönyvek kiküldése során.

A szerzõdés értelmében aMagyar Posta szeptember 30-ig köteles a Miniszterelnökségrészére visszaszolgáltatni a si-

kertelenül kézbesített könyveket. Csak ezt követõen lehet meg-mondani, hogy a diákok milyen arányban vették át, illetve uta-sították vissza a küldeményeket – tudatta lapunkkal Havasi Ber-talan.

Megkérdeztük Péterfalvi Attilát, a NAIH (Nemzeti Adatvé-delmi és Információszabadság Hivatal) vezetõjét. Kiderült,hogy a könyv kiküldése elõtt a Miniszterelnökség is megkeres-te az adatvédelmi hivatalt. Péterfalvi „nyilvánvalóan méltányo-

tlandó, legitim célnak” nevezte, hogy Orbán Viktor ajándékotszeretne küldeni a sikeresen vizsgázó diákoknak. Az OktatásiHivatal a törvényi rendelkezések szerint nem továbbíthatta vol-na a Miniszterelnökségnek az érintett tanulók nevét és lakcímét.Így azonban, hogy a lista a Magyar Postához került (a Minisz

g-kterelnökség szándéka pedig nem irányult személyes adatok

megismerésére), Péterfalvi Attila nem látta akadályát a külde-mények kézbesítésének.

Hidvégi Fanny, a TASZ (Társasági a Szabadságjogokért)programvezetõje teljes megbízhatósággal akkor tudna véle-

rményt mondani, ha ismerné az Oktatási Hivatal és a MagyarkPosta közötti szerzõdést. A rendelkezésére álló információk

alapján az eljárás jogszerûnek tûnik. Bár – jegyezte meg – kifo-gásként felmerülhet, hogy az „adatminimalizáció elvének” job-ban megfelelt volna, ha a könyveket az Oktatási Hivatal vagyakár maguk az iskolák postázzák ki.

Lehet, hogy adatvédelmi szempontból nehéz fogást találnirajta, de az ajándékozás ettõl még pártpolitikai akciónak minõ-síthetõ. Márpedig fölöttébb aggasztó és etikátlan, ha a minisz-

–terelnök a maga politikai céljaira használja a diákok adatait –ezt már Mendrey László, a PDSZ (Pedagógusok DemokratikusSzakszervezete) elnöke mondja.

Mendrey szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy a kormányzat aszakpolitikát akarja távol tartani az iskoláktól, és nem a pártpo-

tlitikát. A diákoknak szabadságukban áll eldönteni, hogy résztvesznek-e a politikai közéletben, és ha igen, milyen mértékben.Megengedhetetlen viszont, hogy a pártpolitikai propagandabármilyen szinten beleszóljon az iskolák életébe.

A PDSZ elnöke biztosra veszi, hogy Orbán küldeménye ösz-tszefüggésbe hozható a kormány intézkedései ellen szervezett

diáktüntetésekkel és a KiHa (Középiskolai Hálózat) megalaku-lásával. A demonstrációk idején a középiskolások hangsúlyoz-ták: 2014-ben már õk is szavazni fognak.

A diákokat – folytatta Mendrey László – az igazgató vagy aztosztályfõnök szokta jutalmazni. Úgy látszik, Orbán Viktor most

y y g g gyy

éppen osztályfõnököt próbál játszani. Ha már mindenképpenragaszkodott az ajándékhoz, akkor a PDSZ elnöke szerint a mi-niszterelnök gondoskodhatott volna arról, hogy az általa ki-emelkedõnek tartott 30 ezer érettségizõ mindegyikét ingyen,tandíj nélkül felvegyék a felsõoktatásba.

Czene Gábor

20

KÖZOKTATÁS

KÖZPONTI ERKÖLCSTANh l i l i il k d d k i dAz, hogy lopni, ölni tilos, nem kérdés, de ma már sok minden

elfogadott, vagy legalábbis vita tárgya, ami korábban a bûn tiltottzónájába tartozott. Az erkölcsi szabályokat az emberek hozzák,az új tanévtõl induló erkölcstan azonban nem ismeri a kételyt,nem vesz tudomást a másságról, és csak látszólag kedveli a gye-rekek önálló véleményalkotását. Újporosz idõszámítás az iskolák-ban? Nahalka István oktatáskutatót Szénási Sándor kérdezi.

- Most, hogy az általános iskolák elsõ és ötödik osztályai-ban beköszönt az erkölcstan, nem ártana eldönteni, hogyennek az ötlete miért született meg egyáltalán. Mindenkép-pen akartak vallásoktatást, és emellé muszáj volt odatenniegy világias változatot?

– Szerintem sehogy sem volt szükség a bevezetésére, hi-szen erkölcsi kérdések korábban több tantárgyban is szere-peltek, az irodalom- és történelemoktatásban például, vagy atermészettudományos tárgyakban. A környezeti nevelés, agenetikai kísérletek okán ez ma már a minimum. Egy új tan-tárgyat bevezetni mindig kockázatos, ez pedig különösen az,hiszen az erkölcsi nevelést így elszakítjuk a konkrét problé-máktól, még akkor is, ha a kerettantervben vannak ilyen kér-

déskörök.– A lényeg persze az, hogy kinek vagy minek az erkölcse-

it oktatják, illetve, hogy mennyire kezelik majd ezeket dog-maként.

– Pedagógiai szempontból három irány lehetséges, és közü-lük kettõ jelen is van a tankönyvekben. Az elsõ, a leghagyo-mányosabb azt mondja, hogy van egy abszolút erkölcs, érték-rend, ami az embertõl szinte független és örök, és ami lehetvalláserkölcs, de erre támasz-kodva lehet világi is. A tanár ezesetben csak annyit tesz, hogya kötelezõ módon elfogadandóértékeket lenyomja a gyerekektorkán, vita nincs, itt a tanerõ iscsak közvetítõ, és nem partnerea gyereknek. Ez a szemléletszerencsére nem uralja a hazaiiskolákat, inkább a második, alazább hódít, amely nem fon-toskodik, nem szaval fennkölten, nem ilyen bugyuta. Itt vankérdés-felelet, szerepjáték, megoldandó problémák, csoport-munka, ám továbbra is csak egyetlen abszolút erkölcsrõl vanszó, ahol az alapkérdések nem vitathatók, bár a hozzájuk ve-zetõ utat kissé megkönnyítjük. A magyar oktatást döntõen ezjjellemzi, még akkor is, ha a tantervekben azt lehet olvasni,hogy természetesen érdemes vitatkozni, érvelni stb. Árulkodóaz a mondat például, hogy meg kell tanítani, mi a jó, és mi arossz, mintha az valami örök életre eldöntött abszolútum len-ne.

– Ha jól sejtem, ennek az erkölcsszendvicsnek a felsõ ré-tege lenne a liberális módszer.

– Igen, és ez az, ami szinte teljesen hiányzik nálunk. Elsõsor-ban tartalmilag. Ugyanis ebben az esetben azt mondanánk el atanulóknak, hogy az erkölcs konstruált valami, azt a társadal-mak hozzák létre, éppen ezért nagyon változékony. Amibõl azkövetkezik, hogy a tanulás során maguknak a gyerekeknek isszabályokat kell alkotniuk. Nincs abszolút erkölcs, inkább egyönálló gondolkodás metódusát kell elsajátítani.

i– Vagyis a gye-reknek szembesí-teniük kell a sajáttapasztalataikat akülönbözõ erköl-csi tanításokkal,amibõl nyilvánóriási, teljesen felsem oldható fe-szültségek kelet-keznek, de a dologlegalább nem leszannyira életide-gen.

– Erre a feszültségre ráadásul szükség is van. Ebbõl derül ki,khogy a gyerek mivel ütközik, és ezt hogyan éli át. A harmadikkszemléletmódban, amit amúgy konstruktivista pedagógiának

hívnak, és Nyugaton vezetõ szerepben van, alapvetõ az az el-gondolás, hogy a gyerek nem tiszta lappal kezdi a tanulást. Hi-szen már kicsi korában is vannak erkölcsi döntései, létezik er-

tkölcsi tudata, azt nem a tanár fogja kialakítani. A tanuló világáttehát a tanítás során meg kellene ismerni, mint ahogy azt is,hogy a gyerek a saját addigi, esetleg bajos, nem toleráns fogal-mairól hogyan „állítható át” valami másra, amit a pedagógiaszívesebben látna. Ilyesmi a másik két modellben nincs.

– A mai, központosított, egy tankönyves, porosz rend-szerben elférne ez a módszer?

– Rendszeridegen volna. Elsõsorban a centralizált tanterviszabályozás miatt, ami a Nemzeti alaptanterv szintjén írja elõ a

követelményeket, gyerektõlfüggetlenül. Ebben pedig nincshajlékonyság, nem vihetõ bele aharmadik módszer személyes-

ksége, amikor is a tanár igazodika gyerekhez, míg ma ez fordítvavan.

– Maradjunk akkor a má-sodik modellnél: elvben el-képzelhetõ-e, hogy még ezenbelül is meg lehet tanítani azt,

hogy különbözõ értékek, erkölcsök vannak, hogy a másságnem alábbvalóság, hogy az ítéleteink relatívak?

– Én úgy látom, hogy nem. Ez egy monolit erkölcsben hisz.Valami vagy erkölcsös, vagy sem. A valláserkölcsöt sem úgytekintik, hogy az a világi erkölccsel párba állítható, hanem,mondjuk, a tízparancsolatból kiindulva, azt alapértékként elfo-gadva kell hogy világi erkölcs kiépüljön.

– Mintha nem lett volna felvilágosodás például?– Mintha nem volnának problémák. Minden szeglet, él le

van simítva, a konfliktusok, az erkölcsi tanítások összeütközé-sei el vannak kenve. Ami nyilván hamis, de ezt csak úgy lehet-ne megváltoztatni, ha leírjuk, hogy az emberiség az erkölcsi ta-nításokat folyamatosan alakítja. Amikor ezt elismerjük, fel kelltenni a kérdést, hogy az egyik vagy a másik erkölcs mibenkülönbözik, mivel ütközik, és máris érdekesebb lenne a dolog.

rLehet választani például. De a választás fogalmát a magyaroktatás más területeken sem veszi tudomásul, és ezzel a vá-lasztás felelõsségét, a gyerek felelõsségét sem. Nincs rábízvasemmi.

21

KÖZOKTATÁS

HA ÉN PEDAGÓGUS LENNÉKi áMiután az er-

kölcstan órákonminden ötödikesmegtanulhatja,miszerint a sokbefogadott népbomlasztotta szétaz országot, csakremélni lehet, iga-za lesz Vekerdy

Tamásnak: a sok felesleges ismeret kihullik a gyermekiagyból.

Mert nem a tótok, a zsidók, a cigányok, a svábok miatt akad-nak nehézségek hazánkban, hanem a felelõtlen, szûk látókörûpolitikusok miatt. Azok miatt a politikusok miatt, akik vették abátorságot ahhoz, hogy saját érdekeiket a köz érdekei fölé he-lyezzék. Akik vették a bátorságot ahhoz, hogy álságos ideológi-ákra építve kettéválasszák az országban élõket, szétverjenekcsaládokat, barátságokat. Akik vették a bátorságot ahhoz, hogykiüldözzék az országból azokat, akik nem szeretnének alattva-lóként élni. Akik vették a bátorságot ahhoz, hogy mindent meg-szálljanak, amihez hozzáférnek, s minden közpénzforrásra ráte-nyereljenek.

Talán még soha nem hárult ilyen felelõsség a pedagógusok-ra, mivel nekik kellene megmagyarázniuk tanítványaiknak afüggetlen polgári lét lényegét, a szabadságjogok tiszteleténekszükségességét, a szolidaritás összetartó erejét, az európaiidentitás nagyszerûségét. Vajon elvárható-e a pedagógusoktólez a helytállás? Vajon képesek lehetnek-e a pedagógusok -akik közül sokan ezt a hatalmával minden képzeletet felülmú-lóan visszaélõ baráti társaságot támogatták -, ilyen helytállás-ra? Nehéz ezekre a kérdésekre megadni a választ. Sõt, nem islehet megadni ezekre a kérdésekre a választ. Nem, mert ma apedagógusok alkotják a legkiszolgáltatottabb értelmiségi cso-portot.

Többségük egy állami hivatali gépezet csavarjává vált, akiknekkkminden lépését nyomon követi az állam fizetett képviselõje, aminiszter által kinevezett igazgató, akiknek számot kell adniukminden tanítási óráról a pedagógiai rendészet feladatait ellátó

kf l l k kik b k k k l bszakfelügyeletnek, akiket bekényszerítettek egy köztestületbe,amely etikai felelõsségre vonás terhe mellett megtiltja számuk-

kra, hogy éljenek a szólásszabadság jogával. Akik nem tudnakmunkahelyet változtatni, mivel minden állami iskola egy mun-kahely lett, mivel minden állami pedagógusnak ugyanaz a sze-mély a munkáltatója.

Mégis ez az egyetlen értelmiségi csoport, amelynek hu-szonöt év állt rendelkezésre ahhoz, hogy megtapasztalják,milyen dolog felelõsen dönteni, milyen érzés szabadon gon-dolkodni. Mégis ez az egyetlen értelmiségi csoport, amelyközvetlenül megtapasztalhatta, miképpen lehet álságos ígére-

ktekkel évekig hitegetni százötvenezer embert, hogy elaltassákéberségüket, miképpen lehet azt követõen, hogy minden sza-badságjogukat elvették, ezüst krajcárok helyet üveggyön-gyökkel fizetni. Talán rájönnek a pedagógusok arra, hogy ti-zenötezer ember pótolható, százötvenezer ember nem. Talán

rájönnek a pedagógusok, hogy, ha összefognak, legyõzhetet-lenek.

Ön mit gondol? Összefognak a pedagógusok? Képesek lesz-nek helyt állni a pedagógusok? Ön tudna válaszolni ezekre akérdésekre? Ön mit tenne, ha pedagógus lenne?

Szüdi János közíró

A f á á á i– A megfellebbezhetetlen, egyetlen tudás sulykolását is-merjük a Kádár-korszakból is, csak hát az a mainál sokkalzártabb társadalom volt, nem voltak nyilvános alternatívák.A most kierõszakolt újporosz modell mire viheti egy nyitott,ezer hatással bombázott világban?

– Szerintem ugyanaz a jövõje, mint az elõzõ rendszerben,legfeljebb a korlátoltsága lassabban fog kiderülni. Azért las-sabban, mert annak a lehetõsége még benne van, hogy a gyere-kek tehetnek fel kérdéseket. Egy ideig tehát úgy tûnhet, mintha tényleg lehetne szó alternatívákról, de ha ez az álság lelep-lezõdik, a gyerekek meg fogják utálni. Eszembe jut egy példa,még a KISZ-bõl, ahol léteztek valamiféle vitakörök, és ezek-hez kiadtak segédanyagokat. Az egyik arról szólt, hogy megkell beszélni a maoista Kína ügyét, és arra noszogatta a veze-tést, hogy kérdezze meg a fiatalokat, hallgassa meg az ellenve-téseiket, majd a végén az volt olvasható: a vita vezetõje foglal-jja össze a lényeget, ami pedig szó szerint a következõ... A do-log röhejbe fulladt.

A i á á f á i i í á á– A vidámság forrása ma is biztosított. De ha már a Ká-dár-éra jutott eszébe: ma is alattvalókat próbálnak nevel-ni?

– Arrafelé hat a dolog, ez biztos. De a szocializmusban is ki-kbújtunk ez alól. Voltak, akik alattvalók lettek, és ma is vannakkilyenek, de voltak és lesznek, akik nem, mert hamar felismerik

a hazugságokat.– Nyilván attól függõen is, hogy egy társadalom milyen

erkölcsi állapotban van. Ha mondjuk egy korban különösensok a nyilvánvaló korrupció, lenyúlás, lopás, trafik- és föld-ügy, és mindehhez a képmutatás és a hazugság, akkor gyor-sabban felfedezzük a hivatalos morál álságait?

– Én ezt radikálisabban fejezném ki: a fél ország röhög azon,hogy egy ilyen erkölcsû rendszer vezeti be az erkölcstant az is-kolákban. Sokan mondták, én is írtam arról, hogy nagyszerû er-kölcstani projekteket lehetne kidolgozni ezekrõl a témákról. Atrafikmutyit egyenesen tanítani kellene.

Szénási Sándor

22

KITEKINTÕ

FINN CSODA, AZ SOHASE LESZ NÁLUNK

„Ez nagyon jó. Mennyiért lehet megvenni?” – az anekdotaszerint ezt mondta egy amerikai szakértõ, miután hosszasantanulmányozta a finn oktatási reformot. A baj az, hogy afinnek különutas, sõt unortodox módszere nem ültethetõ átmáshova. Lopni lehet belõle, de ezek az elemek önmaguk-ban nem sokat érnek. Bárki nyugodtan másolhatja, mondtaa budapesti finn nagykövetségen Pasi Tuominen nagykövet,miután magyarul is megjelent Pasi Sahlberg A finn példacímû könyve az ottani oktatási reformról.

A finn nagykövetség ebbõl az alkalomból három menekültetfogadott be. A könyv ajánlóját az a Pokorni Zoltán írta, aki azelmúlt három évben folyamatosan bírálta Hoffmann Rózsareformjait. A fordítás szakmai lektora Sió László, a Fideszoktatási szakértõje, Pokorni egykori államtitkára volt. Akönyvet pedig az a finn tulajdonban álló Nemzedékek TudásaTankönyvkiadó (egykori Nemzeti Tankönyvkiadó) adta ki,amelyrõl korábban azt írtuk: a kormányzatban többen nemnézik jó szemmel, hogy egy finn multicég szerez profitot amagyar tankönyvkiadásban.

Szerencsések, akik tanárok lehetnekDe mi is a finn csoda lényege? Nagyon leegyszerûsítve a dol-

got az, hogy az elmaradt, nem túl jó adottságokkal rendelkezõészaki országból a jó oktatási rendszer csinált fejlett, tudásalapúgazdaságot. Míg nálunk éppen most központosítják az oktatást, afinneknél teljesen decentralizált a rendszer. Mivel a társadalomszemében elismert, jól fizetett és vonzó a tanári hivatás, afõiskolákon a legjobbak közül tudnak válogatni. Jól mutatja ezt,hogy a Helsinki Egyetem tanárképzésére közel hússzoros volt atúljelentkezés: a 120 helyre 2000-nél többen jelentkeztek. Ahogya könyvben is olvasható: „akik olyan szerencsések, hogy tanároklehetnek, általában egész életükben tanárok is maradnak”.

Mivel a társadalom és a kormány is tudja, hogy a legjobbaktanítanak, rájuk is bízza, hogy hogyan, milyen módszerekkel,milyen tankönyvekbõl és milyen tanterv szerint gondoskodnaka gyerekek oktatásáról. Éppen ezért nincs központi ellenõrzésés tanfelügyelet, és a tanárok sem külsõ kényszerbõl képeziktovább magukat.

A tanároktól az iskolákban nem fejbólogatást, hanemkreativitást, vállalkozó szellemet várnak el. Sem a diákokat,sem a tanárokat nem terhelik túl. A gyerekeknek hagynak idõtjjátékra, egyéni tanulásra, a tanároknak pedig felkészülésre,egymással való tapasztalatcserére. A finn oktatás alapja akilencosztályos egységes komprehenzív (befogadó) iskolarendszer

k l l lk li k k k i k k(peruskoulu), amely elkerüli a gyerekek korai, képességek szer-inti szétválogatását (mint nálunk teszik azt a 6-8 osztályos gim-náziumok).

A diákolimpia nem mindenkA 2000-ben indult nemzetközi tanulói teljesítménymérések

(PISA) alapján a finn a világ egyik legeredményesebb oktatásirendszere, és Európán belül egyetlen olyan másik ország sincs,

kamelynek tanulói magasabb szinten teljesítenének. Hasonlítsukkössze egy kicsit ezt a mi eredményeinkkel. A magyar diákok

eddig 74 aranyat, 138 ezüstöt és 70 bronzot értek el anemzetközi matematikai diákolimpiákon. Így Kína, az USA és

kOroszország után a negyedikek vagyunk. A finneknekmindössze 1 aranya van, 5 ezüstje és 47 bronzérme., idézte a

kszámokat a könyvbemutatón Kiss János Tamás, a NemzedékekTudása Tankönyvkiadó vezérigazgatója. A nemzetközifelméréseken viszont problémamegoldásban, matematikai gon-dolkodásban a finn diákok 40 százaléka teljesíti a legmagasabbszintet, nálunk viszont ez az arány csak 30 százalék körül van.

Finnországban a legkisebb a különbség egy északi kis faluiskolája és a fõváros menõ iskoláinak teljesítménye között. Aziskolarendszer tehát ott valóban egységes minõségû szolgál-tatást nyújt. Ezzel szemben Magyarországon a legnagyobb aszórás, közel 60 százalékos a különbség a legrosszabb és alegjobb iskolák teljesítménye között. Ez már éles esélyegyen-lõségi kérdés, ami azt mutatja: nagyon nem mindegy, hovaszületik az ember és aztán milyen iskolába jár.

20 kormány csinált reformotA ma éppen gyengélkedõ Nokia jelentõs részben a finn

oktatásnak köszönheti világméretû sikerét a kilencvenes éskétezres években. A könyv idézi is a Nokia egyik vezetõjét:

Ha felveszünk egy fiatalt, aki nem tudja a teljes matematika-vagy fizikaanyagot, ami ehhez a munkához kell, akkor megvan-nak a kollégáink, akik könnyedén megtanítják neki ezeket. Deha olyasvalakit kapunk, aki nem tudja, hogyan dolgozzon másemberekkel együtt, hogyan gondolkozzon máshogy, hogyantaláljon ki eredeti ötleteket, és aki fél attól, hogy hibázni fog,akkor semmit sem tehetünk.

A finneknek ehhez a csodához potom 40-50 évre volt szük-ségük. Az új oktatási rendszer kidolgozását 1946-ban kezdték el,amit persze éles viták kísértek. 1963-ban hoztak döntést a kilen-cosztályos iskolákról, 1970-ben készültek el a tantervek. 1972-tõl1979-ig néhány városban tesztelték az új iskolákat, majd a nyolc-vanas évektõl lett általános az új rendszer, amit a kilencvenesévek gazdasági válsága után még modernizálni is kellett.

Az oktatási reformot tehát 20 kormány és csaknem 30 külön-bözõ oktatási miniszter irányította. Ahogy a könyvbenolvasható:

A közös oktatási célkitûzés olyan mélyen beivódott a poli-tikai és közgondolkodásba, hogy szemben álló politikájú kor-mányok és minisztériumi vezetõk sorát élte túl lényegébensértetlenül és érintetlenül.

Amikor a könyvbemutató után arról kérdeztem PasiTuominen nagykövetet, hogy a mostani válság idején nemmerült-e fel, hogy túl sokan vannak a tanárok és túl sokat keres-nek, nagyon határozottan nemmel felelt. Megszorításokra per-sze ott is szükség van, de ezt elsõsorban a tanulócsoportok lét-számának emelésével szeretnék elérni.

23

KITEKINTÕ

Pokorni: A kreatív embereket riasztják el a pályátólA mi mostani – az elmúlt 20 évet nézve – sokadik közne-

velési reformunk kevesebb, mint egy év alatt lett kész. AhogySió László mondta a finn nagykövetségen: éppen Finnország-ban voltak, ami alatt meg is született a döntés a reformról. Azutolsó pillanatban még egy szállodai szobából próbáltak megmódosító indítványokat írni, de ezek nagy részét nem fogad-ták el.

fi k i d bk k i l lA finn oktatási rendszert egyébként Pokorni Zoltán el-mondása szerint Hoffmann Rózsa is alaposan tanulmányoz-ta. A pedagógusok életpályamodelljének ötlete például rész-ben innen származik. Egész pontosan az a része, hogy erõsít-sék a tanárok köztisztviselõi, közszolgáltatói attitûdjét.Pokorni szerint a baj csak az, hogy a most induló pedagógus-életpályamodell nem honorálja külön a jobb és több munkát,és még a fiataloknak sem lett elég vonzó, hiába emelik az in-duló fizetéseket. Pokorni Zoltán szerint a baj az, hogy a mos-tani rendszer szigorú szabályok közé szorítja a tanárokat, ésez épp a kreatív embereket riasztja el ettõl a pályától.

Pokorni ugyanakkor úgy látja: egy olyan nagy központi álla-mi rendszer, mint ami nálunk az összes iskolát irányítóKlebelsberg Intézményfenntartó Központ irányításával

tkialakult, ritkán marad úgy, ahogy van. A politikus szerinthiába végeznek heroikus munkát a Klebelsbergben, hamarosankiderül, hogy lehetetlen mindent a központból eldönteni ésirányítani. Egy idõ után ezért elengedhetetlen lesz, hogy atankerületek valamilyen önállóságot kapjanak helyi szinten,mint ahogy az iskolákban az állam és a polgármesterek „kettõskirálysága” sem lesz tartható.

Joób Sándor

MEXIKÓ: AZ OKTATÁSI REFORM ELLEN

TÜNTETTEK A TANÁROKÖ áÖsszecsapásokra került sorMexikó-szerte az oktatásireformok ellen tüntetõ pe-dagógusok és a hatóságokközött. A szeptember köze-pén utcára vonuló tanárokmegbénították a fõvárosforgalmát is.

Összecsaptak a rendõrökkel

a mexikói pedagógusok, és a

tanárokat tömörítõ szakszerve-

zetek tagjai Mexikóvárosban,

miután a tüntetõk megbénítot-

tak több forgalmas utat a met-

ropoliszban. Nem csak a fõvá-

rosban, hanem legalább tíz másik mexikói megyében is utcára

vonultak a tanárok, miután Enrique Pena Nieto államfõ aláírta

az oktatási reformot.

A reform többek között teljesítménytesztet ír elõ a pedagó-

gusoknak, mert a kormány azzal vádolja a tanárokat tömörítõ

szakszervezeteket, hogy „korruptak” és „túlzott hatalommal

rendelkeznek” az álláshelyek elosztásában és gyakran az alul-

képzett oktatók kapják a jobb munkahelyeket komolyabb tudás-

sal rendelkezõ társaikkal szemben.

A pedagógusok ugyanakkor már hónapok óta tüntetnek a re-

form ellen. A tömeg az államfõ rezidenciája elõ vonult, de csak

az elnöki stáb tagjaival tudtak szót váltani. De tömegek tilta-

koztak a mexikói felsõház épülete elõtt, hogy meghiúsítsák az

alsóház által már elfogadott törvény megszavazását, de a

sze bnátus 102:22 arányban tá-

kmogatta a tanítók és tanárok

tudásteszten alapuló alkalma-

zási és elõléptetési rendsze-

rét.

kEnnek révén a kormánynak

lehetõsége lesz megtörni a pe-

dagógus-szakszervezet csak-

nem totális ellenõrzését az is-

kolai kinevezések fölött. A to-

tális ellenõrzés tette eddig le-

hetõvé az oktatói állások kor-

rupción alapuló adás-vételét,

illetve öröklését. Ezt a gya-

korlatot teszik felelõssé a me-

xikói iskolákban folyó tanítás alacsony színvonaláért. A me-

xikói oktatás fajlagos költségei magasabbak, eredményei vi-

szont gyengébbek, mint a Gazdasági Együttmûködési és Fej-

lesztési Szervezet (OECD) bármelyik tagállamaié.

„Véget vetettünk a (tanári) állások öröklésének és árusításá-

nak - jelentette be Twitter-üzenetében Emilio Chuayffet oktatá-

si miniszter - Ezentúl a teljesítmény a tanári pályára való beju-

tás és az elõmenetel ideális bázisa.“

Az oktatókat fõleg az háborítja föl, hogy ezentúl rendszeres

idõközönként értékelni fogják a munkájukat. Az értékelés ered-

ményétõl függ majd szakmai elõmenetelük és a fizetésük eme-

lése.

ATV/BBC/MTI

24

KITEKINTÕ

AHOL NEM A MINISZTERELNÖK „TUDJA”,MILYEN A JÓ OKTATÁS

é ú i i á i iHa éppen úgy tetszik nekik, a magyar oktatás pillanatnyiirányítói a finn oktatási modellt idézik nézeteik alátámasz-tására. A skandináv unortodoxia azonban összességébenköszönõ viszonyban sincs a magyarral. Az méltányos, ered-ményes, az iskolai és a tanári autonómiára épít, nincs tan-felügyelet, nincs szegregáció, bukás, lemorzsolódás, és nemmellékesen a világ egyik legjobb oktatási rendszere. A ma-gyarról egyik sem mondható el.

Bemutatták Budapesten A finn példa címû kötetet, amelybena nemzetközi hírû oktatási szakember, Pasi Sahlberg írja le, mi-ként épített három évtized alatt a skandináv ország közepesenteljesítõbõl világszínvonalú oktatási rendszert. A „Mit tanulhata világ a finnországi oktatási rendszer reformjából?” alcímû ta-nulmány különösen érdekes lehet mind a magyar oktatáspoliti-kusok, mind a tevékenységüket figyelõk, illetve elszenvedõkszámára most, az oktatásátalakítási cunami idején.

A könyv egyik elõszavát jegyzõ – az itthoni átalakításokbóllátványosan kihagyott – Pokorni Zoltán kiemeli: a „finn csoda”egyik legfontosabb alapfeltétele az volt, hogy sikerült a változ-tatás fõ irányairól, céljairól társadalmi és politikai közmegegye-zést kialakítani, s azt évtizedeken át következetesen fenntartani.(Ez a mesés állapot Magyarországon – ahol szintén három évti-zede él reformlázban az iskolarendszer, de konszenzust nem iskeresve, mindig az aktuális hatalom szája íze szerint változikannak iránya, ráadásul ma a voluntarista hozzáállás különösenfelerõsödött – elképzelhetetlennek tûnik.)

Véletlenül lett kiválóA finnek egyébként érdekes módon nem a világ legkiválóbb

rendszerét akarták kialakítani, hanem „csak“ a méltányos okta-tást tûzték ki célul, amely minden tanuló számára egyenlõ esélytnyújt képességei kibontakoztatására. Az volt a meggyõzõdésük,hogy a gyerekek együttnevelése azt eredményezi majd, hogy akevésbé jó teljesítményre képesek eredményei éppúgy javul-nak, mint a legtehetségesebb fiatalok ilyen mutatói.

Ott is lefolytatták ugyanazokat a vitákat, amik nálunk is(bár itt a kormányzatot nem nagyon érdekelte a civil szakma vé-leménye): „Kell-e különválasztani a tehetségeket és külön fej-leszteni õket?”, „Jobb-e az, ha a gyengébben teljesítõket külön-vesszük és számukra extra szolgáltatásokat nyújtunk?” „Ered-ményesebb-e, hogy integráltan oktatjuk a gyerekeket?” Megje-lentek ott is azok a kétségbeesett hangok, hogy tönkreteszik afinn gazdaságot, társadalmat, ha a tehetségek együtt tanulnak aleszakadókkal, bevándorlókkal.

Nagyon tanulságos az errõl szóló fejezet, ahol kiderül, hogy areform kezdeti szakaszában, egészen a 2001-ig, sokan bírálták azegyüttnevelési gyakorlatot. Maga az akkori finn miniszterelnök isazzal érvelt, „hogy a posztindusztriális gazdaság átalakulása

tud l k l h h j k hdásalapúvá csak úgy lehetséges, ha a jó képességû és tehetsé-ges diákoknak megadják a lehetõséget, hogy szabadon haladja-nak, és ne ‘várjanak a közepes tanulókra’, különösen a matema-tika és természettudományok területén”. A kutatások persze nemtámasztották alá, hogy a diákok kevesebbet tanulnának és tudná-nak a peruskoulu (a 9 évfolyamos, mindenkit befogadó és együtt-nevelõ iskolatípus) miatt.

A PISA-siker igazoltaA kritikus hangok 2001. december elején hirtelen elhallgat-

tak, amikor nyilvánosságra hozta a nemzetközi sajtó az elsõPISA-eredményeket (az OECD nemzetközi tanulói teljesít-ményvizsgálata): a 15 évesek körében felvett mérésen Finnor-szág jobban teljesített az olvasás, a matematika és természettu-dományok területén, mint bármely más OECD-ország. Aperuskoulut hitelesítették.

Ez a fajta bizalom a mérések iránt egyébként szintén jó ta-nulság lenne Magyarország számára, ahol az oktatási reform vi-

ttáiban a miniszterelnök úgy intette le az adatokat, méréseketidézõ oktatáspolitikus párttársát egy frakcióülésen, hogy„hagyd a számokat, én máshogy látom a világot”. Nálunk szin-te ismeretlen, hogy egy kormányzati vagy fenntartói döntés szá-mokra, mérésekre alapozottan történjen meg (sõt, láttunk arrapéldát, hogy a minisztérium saját háttérszámításai cáfolták azadott döntések ésszerûségét, mégis ragaszkodtak az eredetiirányhoz!), de ez Finnországban napi osztálytermi gyakorlat.

Miközben a finn reform fókuszában a méltányosság állt, avilág egyik legeredményesebb és leghatékonyabban mûködõoktatási rendszerét is megalkották. Ráadásul az is kiderül a kö-tetbõl, mindez nem pénzkérdés, a finnek viszonylag kis költség-gel érték el ezeket az eredményeket. Igaz, a gazdasági válságidején az oktatás kapott valamennyi védelmet, így alig csökken-tek a források.

A minõségbiztosítási elem a pedagógus magaPasi Sahlberg felhívja a figyelmet, hogy a finn oktatási mo-

dellt nem lehet egy az egyben lemásolni. De ugyanígy nem le-het egy-egy elemét, a kontextusából kiragadva alkalmazni. Amagyar oktatási államtitkár például rendszeresen hivatkozik a„finn példára” tervei ismertetésekor. Ki lehet emelni például,hogy a finnek sem differenciálnak a tanári bérekben, de ez nemreleváns érv a magyar kvázi egyenfizetésekre. Finnországbanugyanis a legjobbakból válogatják már a tanárjelölteket is(gyakran tízszeres a túljelentkezés a pedagógusképzõkre!), azegyetemeken kiváló képzést kapnak a hallgatók. Így ott a leg(gy j p g g p )

-kerõsebb minõségbiztosítási elem a pedagógus maga. Nincsenek

nagy különbségek a pedagógusteljesítmények között, ellentét-ben nálunk, ahol drasztikus eltérések vannak e területen, így azegyenbér épp a minõség ellen hat.

Miért szeretnék pedagógus lenni? – egy helsinki tanítókép-zõs diák sorai „Számomra nem volt nehéz tanárrá válni. Tu-lajdonképpen nem is választás volt, inkább egy folyamat, agyermekkori álom kiteljesedése felnõtt célkitûzéssé. Több pe-dagógus is van a családban, a tanítás a véremben van. …Most, végzõsként, lassan a tanítói diplomával a kezemben ko-molyan elkezdtem azon gondolkodni, hogy mit jelent ez a hiva-tás. Miért teszem ezt? Elõször is erõs bennem a belsõ késztetés,hogy segítsek az embereknek felfedezni erõsségeiket és tehetsé-güket, ugyanakkor megismerni gyengeségeiket és hiányossága-ikat. Azért szeretnék tanár lenni, mert változtatni akarok a

tgyermekek életén és az ország sorsán. A gyermekekkel végzettmunkám alapja mindig a szeretet, a törõdés és a gyengédség,amely a személyes kapcsolatok kiépítésén alapul. Azt gondo-lom, hogy ez a hivatás csak ezen az úton teljesítheti ki az éle-tem.

25

KITEKINTÕ

h l l k kAzt is megértettem, hogy óriási felelõsséget és sok munkátvállalok közepes fizetésért. Tisztában vagyok azzal, hogy az is-kolák költségvetése várhatóan tovább szûkül, és ez hatással leszaz iskolai tanításra is. A Helsinkiben jelentkezõ szociális prob-lémák, amelyek egyre inkább érintik a gyerekeket, szintén befo-lyással lesznek majd az osztálytermi munkára. …

Kétségkívül idõrõl idõre számot kell majd vetnem, hogy va-jjon számomra ez a munka megéri-e mindezt. Az ismert finn pe-dagógus, Matti Koskenniemi a „pedagógiai szerelem” kifeje-zzést használta, ami az én pedagógusi hitvallásomnak is az alap-köve. A tanítás olyan hivatás (talán bármely másiknál jobban),amelyben csak akkor lehetsz igazán sikeres, ha szívedet ésegyéniségedet is beleviszed.“ Sok minden következik egyéb-ként a finn rendszerben abból, hogy az kiváló pedagógusokraépíthet. Például az, hogy bár van nemzeti kerettanterv, de a kö-vetelmények teljesítését nem ellenõrzik sztenderdizált, a tanu-lók nagy csoportjára kiterjedõ mérésekkel. Sõt, arra ösztönzikaz iskolákat és a tanárokat, hogy bátran fejlesszék helyi tanter-veiket. Az iskolákat nem járják tanfelügyelõk, ehelyett a taná-rokat arra buzdítják, hogy hálózatokba szervezõdve kövessék,támogassák egymás munkáját, tanuljanak egymástól.

Nincs szabad iskolaválasztás, de nem is kellA diákok nem töltenek kimagaslóan sok idõt az iskolában, s

nem terhelik õket rengeteg otthoni önálló munkával sem, telje-sítményük mégis a világ legjobbjai közé emeli õket. Nincs bu-kás, alig van lemorzsolódás, mert a pedagógusok idõben észre-veszik a lemaradásokat, és segítenek a diákoknak a felzárkózás-ban. Lényegében nincs szabad iskolaválasztás, ám ez mégsemokoz konfliktust, mert sem a tanulók, sem az egyes iskolák tel-jjesítménye között nincs jelentõs mértékû eltérés: a legközeleb-bi iskola a jó iskola.

A kötetben Sahlberg három látszólagos oktatási paradoxontemel ki a finn modellbõl: „taníts kevesebbet, tanulj többet”,„kevesebb teszt, több tanulás”, és „nagyobb egyenlõség (méltá-nyosság) a sokszínûség növelésével”. Az elsõ arra utal, hogy atúl sok tanítás tönkreteheti a tanulást, mert nem hagy teret ésidõt a belsõ fejlõdésre. A finnek nem rohannak elõre a „tan-anyag leadásával”, ehelyett engedik a tanulókat a saját ütemükés érdeklõdésük szerint elõrehaladni, nagy hangsúlyt helyezveaz érdeklõdés és a motiváció felkeltéséhez szükséges egyéni ta-nulási utakra.

A második ellentmondás azt takarja, hogy a tesztek és a tel-jjesítménymérés túlhangsúlyozása elkerülhetetlenül elõidézi atesztekre történõ tanítást, ami szintén tönkreteheti az autentikustanulást. A harmadik pedig azt a sokak által – többek között amagyar oktatásvezetés által – osztott gondolatot kérdõjelezimeg, hogy a méltányosság célja a tanulás egységesítését tesziszükségessé. A finnek, éppen ellenkezõleg, az egyéni tanulásiutak és formák diverzitásának a fenntartásától és erõsítésétõlvárják a méltányosság elérését, ami alatt természetesen nem in-tézményesített szegregációt értenek, hanem a tanulás egyéniesí-tését közös intézményi terekben és keretek között. A finnek

számára ezek nem paradoxonok – írja Halász Gábor a másikszámára ezek nem paradoxonok – írja Halász Gábor a másikelõszóban –, ilyennek csak az a külsõ szemlélõ találja õket, aki

kolyan oktatási rendszerbõl érkezik, ahol megszokták ezekszembeállítását.

Pokorni azt is kiemeli, hogy „Finnországban jelentõs mér-rtékben olyan puha szabályozók biztosítják az oktatási rendszer

mûködését és eredményességét, mint a bizalom, a megbecsülés,a kreativitás és az együttmûködés ösztönzése és támogatása”.

Finnországban egyébként évszázadokra visszamenõen ma-tgas a tanulás, a tanítás, a tudás kultusza, presztízse. Ott azt

mondja az oktatáspolitika, hogy a tantervet, a tankönyvet elõ le-het írni, de ezek mind feleslegesek, hiszen a sor végén ott a ta-nár, akiben feltétlenül megbízunk. Mellesleg Finnországban atanárok bére bár az átlagbér fölött van valamennyivel, de nemjelentõsen. A pedagógusok viszont azt vallják, hogy ha nagyonmegemelnék a bérüket, de „cserébe” kijönnének a tanfelügye-lõk, és sztenderd mérésekkel bombáznának állandóan, folytonbeavatkoznának az iskola életébe, akkor inkább otthagynák apályát, amitõl persze azonnal rosszabb minõségû lenne az okta-tás is.

Nokia-filozófia az iskolában istSahlberg kötetébõl az is kiderül, hogy a finn oktatási csodát

nem érthetjük meg, ha nem figyelünk a Nokia történetére és fi-lozófiájára. Hosszabban idézi a Nokia egyik vezetõjét, aki szin-te minden más képesség elé helyezi a kreativitást és az együtt-mûködési képességet: „Ha felveszünk egy fiatalt, aki nem tud-ja a teljes matematika- vagy fizikaanyagot, ami ehhez a munká-hoz kell, akkor megvannak a kollégáink, akik könnyedén meg-tanítják neki ezeket. De ha olyasvalakit kapunk, aki nem tudja,hogyan dolgozzon más emberekkel együtt, hogyan gondolkoz-zon máshogy, hogyan találjon ki eredeti ötleteket, és aki fél at-tól, hogy hibázni fog, akkor semmit sem tehetünk.”

Másolni nem lehet, elemeket kiemelni nem tanácsos a finnmodellbõl, akkor miért érdemes tanulmányozni azt? MagaSahlberg azért ajánlja többek közt, mert Finnország példájamegerõsíti a hitünket abban, hogy egy középszerû szinten telje-síthetõ oktatási rendszert is lehetséges egy-két évtized alatt ki-

tválóan teljesíthetõvé alakítani. (A lengyelek például azóta eztszintén bizonyították.) A példa azt is megmutatja – idézi HalászGábor a szerzõt –, hogy ehhez elsõsorban nem az ellenõrzés ésaz elszámoltathatóság erõsítésén, hanem a pedagógusszakmaprofesszionalizmusának és a szakma iránti bizalom megterem-tésén keresztül vezet az út.

A finn oktatás tulajdonképpen egy unortodox rendszer, akár-tcsak a magyar. De míg északon a méltányos oktatás határozott

céljával, tanuláson alapuló folyamatként (amelynek részeként aszakembereik elmentek a világba tapasztalatokat gyûjteni, ésezeket szintetizálták, valamint figyeltek és bíztak a különbözõkutatásokban) alakították ki a saját rendszerüket, nálunk inkábbnéhány politikai és gazdasági vezetõ semmivel alá nem támasz-tott fantazmagóriája, és sokszor hamis mítoszokra épülõ érveiképezik a magyar oktatás „megújításának” alapjait.

Nem ugyanaz tehát a finn és az ugor unortodoxia.Dr. Pasi Sahlberg Jelenleg a finn Oktatási és Kulturális Mi-

nisztérium által szervezett CIMO (Nemzetközi Mobilitási ésEgyüttmûködési Központ) ügyvezetõ igazgatója, valamint azUSA-ban mûködõ ASCD (Szakfelügyeleti és Tantervfejleszté-si Társaság) igazgatótanácsának tagja. Korábban dolgozott ta-nárként, tanárok oktatójaként és oktatásirányítóként Finnor-szágban, valamint szakértõként számos nemzetközi szervezet-nél és tanácsadó cégnél. Az utóbbi két évtizedben a világbanzajló oktatási reformokat elemezte, dolgozott egyesült államok-beli, kanadai, európai, közel-keleti, afrikai és ázsiai oktatási ve-

kzetõkkel is. Dr. Sahlberg korábban szerepet vállalt a Világbankmunkatársaként Washingtonban és az Európai Bizottságnál,Torinóban. Továbbra is részt vesz a tanárok és vezetõk képzé-sében és az iskolák fejlesztésében, hazájában és más országok-ban is. A Helsinki Egyetem és az Oulu Egyetem docense.

Balla István

26

JOGI ESETEK

JOGI

TÁJÉKOZTATÓ

A KINEVEZÉS

MÓDOSÍTÁSOKKAL

KAPCSOLATBAN

A köznevelési intézményekközalkalmazottai, illetvemunkavállalói az eléjük kerü-lõ kinevezés módosítás vagymunkaszerzõdés módosítástanulmányozása során azalábbiakra figyeljenek:

1. Ha az eléjük tett irat ala-

csonyabb összegû illetményt,

illetve járandóságot tartalmaz,

ne írják alá, ne fogadják el. Ha

elfogadják, akkor hozzájárul-

nak az alacsonyabb összegû fi-

zetéshez! Az iratot ebben az

esetben is vegyék át! Írják rá,

hogy átvettem, tartalmával nem

értek egyet!

2. Ha a kinevezés nem a

korábban betöltött munkakört

tartalmazza, és az újban nem

akarnak dolgozni, akkor

ugyanúgy járjanak el, mint az

1. pontban.

3. A pedagógus karra vonat-

kozó utalás egy tájékoztató.

Nem a tájékoztató átvételével

lesz a Kar tagja a pedagógus,

hanem a törvény erejénél fog-

va. Ezért a kinevezés módosí-

tás esetleges aláírása a Karba

való betagozódás szempontjá-

ból indifferens.

4. A Kar létrehozásával kap-

csolatos alkotmányos aggályait

a PDSZ elküldte az Om-

budsman részére, aki - ameny-

nyiben egyetért vele - az Alkot-

mánybírósághoz fordulhat a

Karra vonatkozó passzusok

megsemmisítése érdekében.

Nyitrai Károly

A KÖZALKALMAZOTTI TANÁCSRÓL (KT)Felhívjuk a figyelmeteket a következõ kötelezettségekre:A közalkalmazottak részvételi jogait az 1992. évi XXXI-

II.tv (Kjt) 14-19. §-a tartalmazza.14. § (1) A részvételi jogokat a munkáltatóval közalkalma-

zotti jogviszonyban álló közalkalmazottak közössége nevében

az általuk közvetlenül választott közalkalmazotti tanács, illetve

közalkalmazotti képviselõ gyakorolja.

(2) Közalkalmazotti tanácsot kell választani minden olyan

munkáltatónál, ahol a közalkalmazottak létszáma a tizenöt fõt

eléri. A tizenöt fõnél kevesebb közalkalmazottat foglalkoztató

munkáltatónál közalkalmazotti képviselõt kell választani.

A választást meghatározó jogszabályok linkjeit megtalálják honlapunkon.

A www.pdsz.hu weblapon megtalálható, azonos cím alatt szereplõ cikkünkhöz mellékel-

tük a közalkalmazotti tanács választásához szükséges menetrendet, a VB alakulásról és adat-

kérésrõl szóló bejelentõt, valamint a jelöltek bejelentésérõl és a jelölés elfogadásáról szóló

nyilatkozatot.

L ÉEVÉL A KLIK ÉELNÖKÉNEKAz alábbiakban elolvashatják a PDSZ elnökének levelét, melyet a Klik elnök asszonyá-nak írt. A téma a számlavezetési kompenzáció volt.

27

JOGI ESETEK

JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT

Telefonos, és online szolgáltatással bõvült az Országos Iroda jogsegélyszolgálata.

Szorgalmi idõben, péntekenként 15-17 óra között dr. Nyitrai Károly telefonon

és e-mail-en ad jogi tanácsokat.

Telefonszám: 06/70-445-3384E-mail: nyitraiugyved1@gmail.com

(a nyitraiugyved után szereplõ karakter az egyes)

ÁÁTVÁLLALJA-E A KÉPZÉSI KÖLTSÉG EGY RÉSZÉT

A KLIK VAGY AZ ÁLLAM?Idén lesz harmadik éve, hogy középiskolában tanítok, fõis-kolai diplomával, pályakezdõként itt kezdtem. Szeptember-tõl költségtérítéses formában kezdem meg egyetemi kiegé-szítõ tanulmányaimat. Az lenne a kérdésem, hogy van-ogy van-e rávalamilyen szabály, pályázati lehetõség vagy hy hallgatói szer-zõdés, amely szerint a képzési költségem vavalamennyi részétátvállalná a Klik vagy az állam, hogy a rroppant összeget neteljesen saját erõmbõl kelljen állnom?

A Pedagógus Ügyvédjéhez intézett kérdésére a következõkérdésére a követkválasz adható:

1. Az Ön kérdése arra vonatkozott, hogy van-e arra lehetõhogy van-e arra le -ség, hogy az egyetemi kiegészítõ tanulmányainak finanszírozáányainak finanszíroz -sát az állam vagy a Klik átvállalja.

2. 2012. januárjától hatályba lépett a nememzeti felsõoktatás-ról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nft.) rendndelkezései alapjánegy személy - felsõoktatási szakképzésbenben, alapképzésben ésmesterképzésben összesen - tizenkét féféléven át folytathat fel-sõoktatásban tanulmányokat magyar állami (rész)ösztönr állami (rész)ösztöndíjasképzésben (támogatási idõ). A támogatási idõ legfeljebb timogatási idõ legfeljebb ti-zennégy félév, ha a hallgató osztatlan képzésben vesz részt éslan képzésben vesz részt ésa képzési követelmények szerint a képzési idõ meghaladja aa képzési idõ mtíz félévet.

3. Egy adott fokozat megszerzéséhez igénybe vehetõ támoséhez igénybe vehe -gatási idõ legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adotthet hosszabb, mint az tanulmányok képzési ideje. Az adott szak támogatási idejébe azszak támogatási idejébe aazonos szakon korábban igénybe vett támogatási idõt be kellt támogatási idõt be kellszámítani. Ha a hallgató az így meghatárotározott támogatási idõalatt az adott fokozatot nem tudja megszereznezni, a tanulmányaite szakon önköltséges képzési formában folytathatthatja.

4. A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatotatott képzés-ben való részvételt nem zárja ki a felsõoktatásban szerzeerzett fo-kozat és szakképzettség megléte, azzal, hogy, aki egy képzéépzé-si ciklusban magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben ta-nulmányokat folytat, ugyanazon képzési ciklusba tartozó to-vábbi - párhuzamos - képzés folytatása esetén a támogatásiidõbõl félévente a párhuzamosan folytatott állami (rész)öszytatott állami (ré -töndíjjal támogatott képzések számának megfelelõ számú félak megfelelõ szám -évet le kell vonni. Ha a hallgató kimerítette az e pontbanmerítette az e pontmeghatározottak szerint rendelkezésére álló támogatási idõt,e álló támogatási idõt,csak önköltséges képzési formában folytattathat tanulmányokata felsõoktatásban.

5. Fentiekre figyelemmel Önt feltehetõen megmegilleti még a(rész)ösztöndíjas képzés, amennyiben a (rész)ösztöndíjas öndíjas kép-zésre felvételt nyer vagy átsorolják támogatott képzési kategó-riába.

6. Lehetõséget látunk továbbá arra, hogy a munka törvény-könyvérõl szóló 2012. évi I. törvényben (Mt.) meghatározott ta-nulmányi szerzõdés alapján a munkáltató támogatást nyújtsonÖnnekÖnnek.

apján a tanulmányi szerzõdésben a munkáltató vállal7. Ez alapjá -ulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállalója, hogy a tanulm

zi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulpedig arra kötelezi -mányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogamányokat folytatja é -tás mértékével arányos idõn - de legfeljebb öt éven - keresztülmértékével arányomunkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. A munkavikaviszonyát felm -szonyban töltött idõ számításánál - eltérõ megállapodás hiányában töltött idõ -ban – az Mt. 115. § (2) bekezdése megfelelõen irányadó.

8. Nem köthetõ tanulmányi szerzõdésa) munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvez-

mények biztosítására, továbbá,mb) a a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte aha a

avállalót.munkaváányi szerzõdést írásba kell foglalni.9. A tanulmány

tó személyében bekövetkezõ változás esetén10. A munkáltató désbõl származó jogok és kötelezettségeka tanulmányi szerzõdé

az átvevõ munkáltatóra átszállnak.az átvevõ munkáltatóra á11. A munkavállaló mentesül a tanulmányi szerzõdésbõl fo11. A munkavállaló me -

lyó kötelezettsége alól, ha a munkáltató lényeges szerzõdésszetelezettsége alól, ha -gést követ et el.

12. A munkáltató elállhat a tanulmányi szerzõdéstõl és aunkáltató elállnyújtott támogatást visszakövetelheti, ha a munkavállaló a tamogatást vissza -nulmányi szerzõdésben foglaltakat megszegi. Szerzõdésszenulmányi szerzõdésben f -

nek minõsül az is, ha a munkaviszony megszüntetésénekgésnek minõsül az is, haló munkaviszonnyal kapcsolatos magaindoka a munkavállaló -

érítési kötelezettség arányos, ha a munkaváltartása. A visszatérít -sben kikötött tartamnak csak egy részét nemlaló a szerzõdésb

tölti le.yi szerzõdést a fél azonnali hatállyal fel13. A tanulmányi -

mondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás követmondhatja, ha körülm -kezett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné,ett be, amely a kötevagy az aránytalan sérelemmel járna. A munkavállaló felmonaz aránytalan sére -dása esetén a munkáltató a nyújtott támogatást visszakövetelhesetén a munkáltat -ti. A munkáltató a támogatást arányosan követelheti vissza, hamunkáltató a táma munkavállaló a szerzõdésben kikötött tartamnak csak egy réa munkavállaló a szerz -

munkáltató felmondása esetén a támogatásszét töltötte le. A mvissza.nem követelhetõ vi

setre irányadó jogszabályok és jogszabályi rendelkezések:Az esetre irá• A nemzeti felsõoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 47.§, 48.§• A munka törvénykönyvérõl szóló 2012. évi I. törvény 229. §

28

JOGI ESETEK

Szövegértési problémára utal az az állítás, hogy a pedagó-gusoknak és az intézményvezetõknek bárki megtiltotta volbárki megtilto -na, hogy szabadon nyilatkozzanak. A közlemény az alábbiA közlemény az a -akban folytatódik.

A kérdésrõl a Nemzeti köznevelésrõl szóló törvény úgy renszóló törvény úgy ren-delkezik: (5) A Kar tagja olyan tényt, infoformációt, megoldástvagy adatot, amelyet a Kar érdekei, illetve mûköûködése, valamint aközszolgálat érdekei, illetve mûködése védelmében ben kifejezettenbizalmasan vagy minõsített adatként való kezelésre történõ utaörténõ uta-lással hozott a tudomására, semmilyen módon nem hozhatja nyil-vánosságra, és azt az e törvényben meghatározott célok elérésénkívüli tevékenységében semmilyen módon nem használhatja fel.

Az idézett bekezdés azt jelenti, hogy a bizalmas vagy minõ-sített adatok nem hozhatók nyilvánosságra és nem használhatókfel. Ez a szabály nemcsak a köznevelési rendszerben, de a köz-szolgálat egészében és az üzleti szférában is kötelezõ a munka-vállalókra nézvést. De furcsa módon, eddig egyetlen ellenzékipolitikai erõ sem emelt szót amiatt, hogy a titoktartási kötele-zettség sértené a gazdasági társaságok alkalmazottainak sza-badságjogait.

(6) A Kar tagja a tevékenysége során tudomására jutott informá-ciókat csak a Kar jogos érdekeinek, mûködésének, a közszolgálatérdekeinek, mûködésének veszélyeztetése, valamint a személyhezfûzõdõ jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.”

Ez a bekezdés azt jelenti, hogy a Nemzeti Pedagógus KarEz a bekezdés azt jtagjai nyilatkozataikkal nem sérthetik meg például a gondjaikranyilatkozataikkal bízott gyermekek és szüleik személyiségi jogait, személyesgyermekek és sadatait nem hozhatják nyilvánosságra és azokat - a jogszabályt nem hozhatják n -okban rögzített kivételektõl eltekintve- senkinek sem adhatjákokban rögzített kivétel

intézményvezetõk nem tehetnek beosztottát. Vagy például az in -an jogsértõ nyilatkozatokat.jaikra vonatkozóan

a közszolgálat érdekeinek sérelme pedig akkor jönA Kar és a kölétre, ha a nyilatkozat valótlanságokat, lejáratásra alkalmaslétre, ha a megalapozatlan információkat tartalmaz, vagy például, ha az il-letõ pályázati anyagok adatainak közzétételével elõnytelenhelyzetbe hozza a testületet.

A kormány minden egyes intézkedésével egyértelmûvé tette,hogy tiszteli és elismeri a pedagógusokat. Szeptemberben beve-zette a pedagógushivatást támogató rendszert, amely kiszámít-ható, biztonságos életutat, méltó anyagi megbecsülést, a Nem-zeti Pedagógus Kar létrehozásával érdemi döntési jogokat biz-tosít számukra.

Ezzel szemben a szocialisták elvették a pedagógusok 13. ha-vi bérét, kompenzáció nélkül megemelték óraszámukat, a hiva-tás mûvelõi iránti tiszteletüket elbocsátásokkal, iskolabezárá-sokkal, szakmai döntési jogaik elvonásával fejezték ki.

Köznevelésért Felelõs Államtitkárság

A KÖZALKALMAZOTTI KINEVEZÉS MÓDOSÍTÁSÁRÓLA szeptemberi tanévkezdéssel egyidejûleg rengetegen for-dultak szakszervezetünkhöz azzal a kérdéssel, hogy valóbankötelezõ-e a közalkalmazotti kinevezésük módosítását aláír-niuk 2013. szeptember 1-jei hatállyal, illetve megfelel-e a va-lóságnak, hogy amennyiben nem teszik, úgy a közalkalma-zotti jogviszonyuk felmentéssel megszüntethetõ.

A feltett kérdések aktualitását és fontosságát mutatja, hogyaz interneten számtalan írás kering, mely szerint, aki nemaki nem írjaalá a kinevezés módosítását, az fizetést sem kapkaphat. A PDSZegyértelmû, jogi képviselõje által is megerõerõsített álláspontjaszerint, minden az interneten keringõ valótlatlan állítástól eltérõena köznevelésben foglalkoztatott pedagógusokra az elõmeneteliusokra az elõmeneteliés illetményrendszer szabályait kivéve a közalkalmazottak jogközalkalmazottak -állásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. rendelkezései 2013. szepdelkezései 2013. -tember 1-tõl is vonatkoznak! Ez azt jelenti, hogy a közalkalmati, hogy a közalkalm -zottat a munkáltató köteles a kinevezése szerinti munkakörbenszerinti munkakörbenés a kinevezése szerinti illetmény fejében fofoglalkoztatni (Kjt.21. § (3) bek.)! Kinevezést módosítani éppenen úgy lehet, mintmunkaszerzõdést módosítani, csak a felek kk közös megegyezésenalapuló írásos jognyilatkozatával! (Mt. 4444. § és 58. § együttesenértelmezve) Amennyiben valaki a kinevezése módosításákinevezése módosításához

nem járul hozzá, ezen okból a közalkalmazotti jogviszonya jogkalmazotti jogviszonya jog-szerûen nem szüntethetõ meg.

Az új illetmény, – és elõmeneteli szabályok, az életpályamodellzabályok, az életbevezetése nem írja felül az aláírt kinevezést! Ha az új kinevezésnevezést! Ha az új módosításban alacsonyabb összegû illetmény szerepel, mint amilletmény szerepel, miaz eddig hatályos kinevezésben volt, akkor azt egész egyszerûenakkor azt egész egyszerûenem szabad aláírni! Aki azt állítja, hogy e nélkül nincs fizetés,gy e nélkül nincs fizetés,nem mond igazat! Az interneten olvasható eó ehhez hasonló híresz-telés nem felel meg a jogszerûség követelményéényének!

Amit ugyancsak fontos kihangsúlyozni, hogy a közalkalma-zott jogviszonyát felmentéssel kizárólag a Kjt. 30. § (1) bekez-désében meghatározott tételesen felsorolt okok valamelyikefennállása esetén lehet megszüntetni! Ezek közül az esetekdöntõ többségében a munkáltató számára, mint mûködési kö-rébe tartozó ok, a Kjt. 30. § (1) bek. b) pontja szolgálhatna afelmentés jogszerû indokául. Ennek az indoknak az alkalmazá-

hoz azonban szükséges a fenntartó (jelen esetben a KLIK)sához azonkkentést vagy átszervezést elõíró döntése. Ilyenlétszámcsökken

an – függetlenül attól, hogy az érintett pedagódöntés hiányában -felosztásban jutott óra vagy sem – a közalkalgusnak a tantárgyfel -

mazott jogviszonya a hivatkozott felmentési indok alapján nemmazott jogviszonya aszüntetethetõ meg!

Abban az esetben, ha mégis ilyen döntés születne, úgy mégban az esetben, hezt megelõzõen a munkáltatónak a Kjt. 30/A. § alapján kötele-zõ írásban az ún. állásfelajánlás igénybevételi lehetõségrõl azérintett közalkalmazottat tájékoztatni! Ezt követõen a Kjt. 30/Béri

30/C § szerinti további eljárási lépéseket is meg kell tennie aés 30/Ctatónak. Ha ezek közül a lépések közül bármelyiket amunkáltató

elmulasztja, úgy a késõbb közlendõ felmentés mármunkáltató elm!eleve jogellenes!

ogy ebben a jogszabályi környezetben megNem véletlen, hogy -próbálják rávenni a pedagógusokat, hogy a számukra hátrányospróbálják rávenni a pedajogkövetkezményekkel járó kinevezés módosítást – alacsogkövetkezményekkel já -nyabb illetmény, más munkakör, határozott idejû kinevezés hab illetmény, más munk -tározatlan idõ helyett, stb. – írják alá! Ha 10-bõl 6 aláírja, akkorn idõ helyett, stb. –már jól járt aa munkáltató!

Ennek megakadályozása érdekében a PDSZ jogsegélyszolegakadályozás -gálata készséggel nyújt segítséget jelenlegi és reménybeli taggálata készséggel nyújt se -

észérejai részére!

SZABADON NYILATKOZHATNAK A PEDAGÓGUSOK

29

KÖZVÉLEMÉNY, HÍR

ELSÕK A TÛZOLTÓK, HARMADIKOK A PEDAGÓGUSOKA Gf á i i é i f é áA GfK Hungária idén is felmérte a lakosság egyes szak-mák iránti bizalmának mértékét hazánkban. Az átrende-zõdések ellenére az élbolyban számottevõ változás nemtörtént 2008 óta, továbbra is a tûzoltók, a postások, vala-mint a pedagógusok élvezik a legtöbb válaszadó bizal-mát.

A GfK Hungária a lakosság egyes szakmák iránti bizalmá-nak mértékét 2013-ban újra felmérte. Arra a kérdésre, hogy„mennyire bízik meg Ön az alábbi szakmák képviselõiben, il-letve az alábbi intézményekben?” tízbõl kilenc megkérdezetta tûzoltóknak, a postásoknak és a tanároknak/tanítóknak sza-vazott bizalmat. Ez utóbbi csoportban egyébként 2008-hozképest (81 százalék) közel 10 százalékkal bíznak többen2013-ban.

A lista 4-5. helyén az orvosok és a katonaság áll: nekik idén84, illetve 79 százalék szavazott bizalmat, közel azonos arány-

b i k bbi kb i i lban mint a korábbi években egészen 2008-ig visszamenõleg. A74 százalékkal a 7. helyen végzett rendõrök iránti bizalom po-zitív irányba fejlõdött a válság kezdete óta, csakúgy, mint a kör-nyezetvédõk (71 százalék) és jótékonysági szervezetek (62 szá-zalék) irányában.

tEz utóbbi csoport mintegy 10 százalékkal több válaszadóttvolt képes megnyerni magának az elmúlt öt évben. „Egyaránt

nõtt a bizalom a szakszervezetek és a vállalatvezetõk felé, ígymindkét kör a bizalmi nyertesek közé tartozik” - mondta elKozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója, majd hozzátette,hogy „e két szakma képviselõinek megítélése a számok tükré-ben gyakorlatilag teljesen kiegyensúlyozott, hiszen a válasz-adók 51-51 százaléka szavazott nekik bizalmat”. A papság to-vábbra is minden második (52 százalék), az újságírók pedigtízbõl három válaszadó bizalmára számíthatnak (34 százalék),az õ esetükben számottevõ változás nem látható a 2008. éviadatokhoz képest.

kBizalmi veszteséget könyvelhetnek el az ügyvédek, akikiránt bizalommal a 2008. évi 60 százalék helyett 2013-banmár csak a válaszadók 53 százaléka fordul. A reklámszakem-berekben és marketing szakemberekben bízók aránya némi-képp mérséklõdött. Ugyanakkor feltehetõleg a gazdasági vál-ság eredményeképpen bizalmi válsággal küzd a bankárszak-ma, akik a korábbi tízbõl öt válaszadó helyett idén mindösszetízbõl három megkérdezett bizalmát élvezik. A bizalmi listalegvégén a politikusok állnak, akiknek mindössze a megkér-dezettek 16 százaléka szavazott bizalmat idén. Ez az ered-mény – bármilyen alacsony – javulást mutat a 2009. és 2010.évben mért arányhoz képest és gyakorlatilag visszaállt a 2008-as szintre (17 százalék).

Az egyes szakmák képviselõinekbizalmat szavazók aránya, 2008 és 2013

2013 2008Tûzoltók 95 95Postások 93 90Tanárok, tanítók 90 81Orvosok 84 86Katonaság 79 78Piackutatók 74 69Rendõrök 74 70Környezetvédõk 71 69Jótékonysági szervezetek 62 53Bíróság, bírák 60 67Köztisztviselõk, önkormányzati képviselõk 56 54Marketing szakemberek 54 56Ügyvédek 53 60Papság 52 53Szakszervezetek 51 45Vállalatvezetõk 51 47Reklámszakemberek 39 44Újságírók 34 34Bankárok 31 48Politikusok 16 17

Forrás: Szakmák iránti bizalom, GfK Hungária

A TISZTES MUNKA

VILÁGNAPJÁNOktóber 7-én, a Tisztes Munka Világnapján a hat szak-

szervezeti konföderáció ifjúsági tagozatai közös akciót szer-vezett Budapesten, a Deák Ferenc téren. A tisztes munkát,mint koncepciót a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet vezet-te be és kezdte el terjeszteni még 1999-ben. A NemzetköziSzakszervezeti Szövetség (ITUC) kezdeményezésére min-den év október 7-én - idén már hatodik alkalommal - rendez-ték meg a világnapot, melyen felhívták a szakszervezetek afigyelmet arra, hogy a munkavállalók tízmilliói dolgoznaktisztességtelen munkafeltételek, olykor embertelen körülmé-

nyek között. Az idei akciónap témája a szakszervezeti szer-vezkedés, különös tekintettel a fiatal korosztályra volt. A té-mának különös és szomorú aktualitást adott az ifjúsági mun-kanélküliség jelensége, mely egyre aggasztóbb képet festEurópa-szerte. Erre a kiszolgáltatott helyzetre megoldást ésvédelmet a kollektív szervezkedés és a benne rejlõ lehetõsé-gek adhatnak. A magyarországi konföderációk fiataljai - ezalkalommal - közösen léptek fel és hívták fel a figyelmet: aszakszervezet megvéd! Az eseményen beszédek nem hang-zottak el, a fiatalok különféle alakzatokat vettek fel a téren.Transzparenseik szövege a következõ volt: „Az idõ nem álltmeg, a modern szakszervezetek érted is vannak”, „Ne fagyjle, szervezõdj!” illetve „Többen erõsebbek vagyunk”.

30

SZOLGÁLTATÁS

Kedvezményes üdülési lehetõség

Gyulán!

A gyulai Hõforrás Üdülõszövetkezet és hotel kedvezményes szálláslehetõséget kínál a

PDSZ tagjai számára. A kedvezményt egy névre szóló kártyával lehet igénybe venni.

A kedvezmény kártyákat a PDSZ adja át tagjainak, ráírva a kedvezményre jogosult nevét.A kedvezmény kártya névre szóló, másra át nem ruházható. A kedvezményes szolgáltatástaz veheti igénybe, akinek nevére a kártya szól. A kedvezmény a vele együtt érkezõ család-

tagokra is vonatkozik. A szállás igénybe vételéhez elõzetes helyfoglalás szükséges. Fogla-láskor a tag jelezze, milyen kártyával rendelkezik.

A kártya érvényessége egy év. Érkezéskor a vendég a kártyát bemutatja a hotel recepció-ján. A kártyát nem szükséges leadni, így az egy évben többször is felhasználható.

„Szállodánk a gyulai termálfürdõ, a Várfürdõ közelében található szálloda. A gyulai szállo-dák közül egyedülállóan egy nagy parkban helyezkedik el. Az elhelyezésre vonatkozó szé-

leskörû kínálatában a szállodai szobákon kívül bababarát lakrészekben és fõzõfülkés

apartmanokban is kínál elhelyezést. Gyógyszolgáltatásokon kívül, elhelyezkedése ésadottságai révén széleskörû bababarát- és gyermekbarát szolgáltatást is kínál. A szállodaparkjában lévõ játszóterek, teniszpálya, játékelemek, pihenõhelyek, és a park végében fo-

lyó Körös élõvízi ága mellett létesített plázs egy exkluzív hajóbárral, a különbözõ korosz-

tályoknak egyidejûleg biztosítják a nyugodt természeti környezetben való kikapcsolódást,

regenerálódást. A szálloda közelében lévõ gyulai Várfürdõ gyógyvize számos megbetege-dés gyógyítására alkalmas. Gyula városa a nyugdíjas korosztály, a gyermekes családok és

a fiatalabb generáció egyaránt kedvelt célpontja. A város látnivalói közül a gyulai Vár,rraz Erkel emlékház, a Százéves cukrászda, a gyulavári Almássy-Wenckheim kastély, a Ladics

ház tartalmas idõtöltést kínálnak.A gyulai programok közül a nyári Várszínházi elõadások teszik színesebbé a nyaralást.Látogasson el Gyulára és foglaljon szállást kedvezményes áron szállodánkban!” (www. hoforrashotel.hu)

A kártya igényléséhez, kérjük, hívják a PDSZ-t, az 1/214-5842-es telefonszámon.

31

SZOLGÁLTATÁS

Szakszervezeti tagok részére kialakított árak2013. évre

Gyönyörû természeti környezetben, egész évben kedvezõ áron kínálunk elhelyezést standardtípusú, jól felszerelt 2-3-4 ágyas apartmanokban.Vendégeinknek biztosítjuk a szálloda díjmentes szolgáltatásait: parkolás õrzés nélkül, fitneszterem használata, free WIFI a recepció elõterében, négyhektáros bekerített park két játszótérrel,játékpályák és plázsunk használata, valamint kisgyermekeknek Csodavilág játszószobánk.

Árak:

2013. 09. 01. - 12. 23.2 ágyas elhelyezéssel, reggelivel: 4000 Ft/fõ/éj3 ágyas elhelyezéssel, reggelivel: 3700 Ft/fõ/éj4 ágyas elhelyezéssel, reggelivel: 3550 Ft/fõ/éj

7 éjszakás csomagajánlatunk reggelivel (szombattól- szombatig) :2 fõre: 51.800 Ft/ hét/apartman3 fõre: 73.500 Ft/hét/apartman4 fõre: 94.500 Ft/hét/apartman

Gyermek kedvezmény: gyermekek elhelyezése 2 éves korig díjmentes2-6 éves korig: 700 Ft/fõ/éj

Az árak az idegenforgalmi adót nem tartalmazzák.Az idegenforgalmi adó 18 éves kortól fizetendõ. 2013. évben 380 Ft/fõ/éj

Igény szerint menüválasztásos vacsorát tudunk biztosítani a szomszédos étteremben

1500 Ft/fõ/étkezés árban.

Áraink csak a velünk megállapodásban lévõ Szakszervezetek tagjai részére vonatkoznak.

HÕFORRÁS HOTEL ÉS ÜDÜLÕPARK5700 Gyula, Rábai M. u. 2. • Tel.: 36-66/ 463722, fax: 36-66/ 462246

www.hoforrashotel.hu • szallasrendeles@hoforrashotel.hu

Legyél Te is -tag!