1. többszörös választás. fejezze be a mondatokat!1. az író először egy barátjának...

© Sz i ta Sz i lv ia - www.magyarora.com 2004

Szövegértés

1. Többszörös választás. Fejezze be a mondatokat!

1. Az író először

a. véletlenül találkozott Iglbauerrel.

b. egy barátjának köszönhetően találkozott Iglbauerrel

c. gyermekkorában találkozott Iglbauerrel.

2. Az író azért szerette volna megismerni Iglbauert, mert

a. Iglbauer nagyon olcsón köt könyveket.

b. a könyvkötő már volt a bolondokházában.

c. szerette volna tudni, miért került Iglbauer a bolondokházába.

3. Iglbauer

a. valóban szépen köt könyveket.

b. nagyon csúnyán köt könyveket.

c. nem is könyvkötő.

4. Az író azért kérdezi meg Iglbauertől, mennyi hatszor hat, mert

a. nem tudja a választ.

b. arra kíváncsi, tud-e számolni Iglbauer.

c. azt reméli, így megérti, miért volt Iglbauer a bolondokházában.

5. Iglbauer az íróval

a. a második világháború alatt ismerkedett meg.

b. a hatvanas években ismerkedett meg.

c. a nyolcvanas években ismerkedett meg.


6. Iglbauer

a. tiszteli az írót.

b. fél az írótól.

c. az író barátja.

7. Iglbauer később azt ajánlja az írónak, hogy

a. köttesse a könyveit mással.

b. ezentúl olcsóbban köti neki a könyveket.

c. segít neki egy regényt írni.

8. Iglbauer azért szeretne engedményt adni az írónak, mert

a. tudja, hogy neki is szüksége van a pénzre.

b. meggazdagodott a háborúban.

c. egyre több megbízást kap.

9. Iglbauert azért zárták a bolondokházába, mert

a. azt hitte, ő Jézus.

b. mindenki félt tőle.

c. érthetetlenül jószívű volt.

2. Tegye időrendi sorrendbe az eseményeket!

a. Az elbeszélő barátja azt mondja, hogy ismer egy nagyon jó könyvkötőt.

b. Iglbauer megjelenik az írónál.

c. Az író küld egy lapot Iglbauernek.

d. Iglbauerről kiderül, hogy volt a bolondokházában.

e. Iglbauer azt ajánlja az elbeszélőnek, hogy ezentúl olcsóbban köt neki könyvet.

f. Iglbauer kölcsönkéri Sir Walter Scott műveit az írótól.

g. Az elbeszélő megérti, miért vitték Iglbauert a bolondokházába.

h. Megtudjuk, hogy a háborúban az árak nagyon felmentek.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

a


3. a. Iglbauer karaktere. Válaszoljon a kérdésekre!

1. Mi Iglbauer foglalkozása? ..............................................................

2. Hol lakik Iglbauer? ..............................................................

3. Kivel él Iglbauer? ..............................................................

4. Olvas-e Iglbauer? ..............................................................

5. Miért vitték Iglbauert a bolondokházába? ..............................................................

3. b. Melyik szó nem illik Iglbauerre?

Külső jellemzők:

idős - alacsony - elegáns - vöröshajú - szőrös - fiatal

Belső jellemzők:

udvarias - nyugodt - tartózkodó - jószívű - barátkozó - naív

Szókincs

4. Szinonimák. Hogy mondjuk másképp?

1. Ez egy igen derék ember.

a. nagyon rendes

b. nagyon okos

c. nagyon gazdag

2. Mindenesetre írtam neki egy lapot.

a. egy rövid levelet

b. egy verset

c. egy cédulát


3. Egy szép napon megjelent nálam Iglbauer.

a. írt nekem

b. eljött hozzám

c. telefonált nekem

4. Ettől fogva rendszeresen járt hozzám könyvekért.

a. néha

b. soha nem

c. gyakran

5. Váratlanul megkérdeztem tőle: mennyi is hatszor hat?

a. egyszer

b. hirtelen

c. később

6. Nem tudtam, miért volt három esztendeig az elmegyógyintézet lakója.

a. három évig

b. három hónapig

c. három hétig

7. Észrevettem, hogy az utóbbi időben kevesebb könyvet köttet.

a. mostanában

b. régebben

c. sokkal

8. Csakugyan felemelhetnénk a kötések árát.

a. végre

b. persze

c. tényleg

9. Szelíden bámult rám.

a. gondolt

b. kiabált

c. nézett


10. Célszerű dolog elválasztani az ilyen embert a többitől.

a. praktikus, hasznos

b. furcsa, különös

c. szép és jó

5. Mi mindent lehet egy könyvvel csinálni?

Gyűjtsön kifejezéseket a szövegből és a szótárából!

könyvet olvasni

könyvet köttetni

6. Melyik kifejezés vagy mondat definícióját adtuk meg?

1. Hirtelen újra Iglbauerről kezdett beszélni (10-15. sor):

.............................................................................................................................................

2. Elkérte tőlem a könyveket, hogy elolvassa, azután visszahozta őket (40-45. sor):

.............................................................................................................................................

3. Drágább lett az ennivaló (55-60. sor):

.............................................................................................................................................

4. A legtöbb embernek nagyon kevés pénze van (65-70. sor):

.............................................................................................................................................

5. Láttam, hogy nem viccel (70-75. sor):

.............................................................................................................................................


7. -et/-at vagy -ás/-és? Képezzen az igékből főnevet!

Ige Főnév -ás, -és Főnév -at, -et

bemutatkozik bemutatkozás ----------

ajánl

beszélget

él

gondol

ír

kér

kérdez

lát

választ

8. Antonimák. Keresse meg a szavak ellentétét a szövegben! 1. mindenhol - ..................................................

2. hallgattunk - ..................................................

3. eltűnt - ..................................................

4. visszahozta - ..................................................

5. béke - ..................................................

6. több - ..................................................

7. csökkent - ..................................................

8. célszerűtlen - ..................................................


9. Hipotézisek. Keresse meg a feltételezést kifejező mondatokat!

1. Ötvenöt-hatvan lehet. (15-20. sor)

Jelentése: Valószínűleg ötvenöt és hatvan év között van.

2. ..................................................................................................................... (20-25. sor)

Jelentése: Szinte biztos voltam abban, hogy ................................................................

3. ..................................................................................................................... (40-45. sor)

Jelentése: Valószínűleg ....................................................................................................

4. ..................................................................................................................... (60-65. sor)

Jelentése: ..........................................................................................................................

10. Egészítse ki a mondatokat egy-egy hárombetűs szóval!

azt,ára. hat, hol, jól, mit, nem, rám, sok

1. „Te ....................... kötteted a könyveidet?” – kérdezte. Én sehol, mondtam.

2. Valóban olcsón és ....................... kötötte be a könyveimet.

3. Váratlanul megkérdeztem tőle: „mennyi is hatszor .......................?”

4. ....................... gondol Iglbauer úr, mikor lesz vége a háborúnak?

5. Engem szerkesztő úrnak szólított, ámbár ....................... vagyok szerkesztő.

6. Egyszer aztán sárga vászonruhában jelent ........................

7. Felemelkedett az élelmiszerek ........................

8. Nem ....................... haszna lehet a két pengőkön.

9. Egyszóval én ....................... gondoltam, hogy kötök én a szerkesztő úrnak

ezentúl két pengő helyett egynyolcvanért.”

10. Szelíden bámult ....................... Láttam, hogy komolyan gondolja, amit mond.


Nyelvtan

11. Jelenidő. Egészítse ki a mondatokat!

1. Iglbauer három-négyhetenként .................................................. ................... súlyos

aktatáskájával. (megjelenni)

2. „Te hol .................................................. a könyveidet?” – kérdezte. (köttetni)

3. Házhoz .................................................. Rendesen és olcsón

.................................................. (menni - ő; dolgozni - ő)

4. „Mit .................................................., Iglbauer úr, mikor lesz vége a háborúnak?”

(gondolni)

5. De mindezt mások is .................................................. (megtenni)

6. „Szerkesztő úr – szólt – észrevettem, hogy az utóbbi időben kevesebb könyvet

..................................................” (köttetni)

7. „Nehezek a viszonyok – folytatta Iglbauer -, minden ember ..................................................,

kérem, nem szégyen az. (küszködni)

8. Láttam, hogy komolyan .................................................., amit .................................................

(gondolni - ő; mondani - ő)

12. Múltidő. Egészítse ki a mondatokat!

1. Néhány éve egy barátom .................................................. őt. (ajánlani)

2. Másról .................................................., aztán egyszerre csak .................................................

Iglbauerre. (beszélgetni - mi; visszatérni - ő)

3. A barátom azt .................................................., hogy azért nem bolond Iglbauer,


csak idegbeteg .................................................. (mondani, lenni)

4. Mindenesetre .................................................. neki egy lapot, s egy szép napon

.................................................. nálam Iglbauer. (írni - én; megjelenni - ő)

5. .................................................. három könyvemet (elvinni - ő).

6. Valamit .................................................., váratlanul ..................................................

tőle: „mennyi is hatszor hat?” (számolni - mi; megkérdezni - én)

7. .................................................. tőlem Sir Walter Scott műveit, hogy elolvassa.

(kölcsönkérni -ő)

8. A harmadik nyár .................................................., mióta könyveket ..............................................

nekem. (lenni; kötni - ő)

13. Egészítse ki a mondatokat a megfelelő igekötővel!

be-, be-, el-, el-, fel-, le-, meg-, meg-, meg-, vissza-

1. Iglbauer három-négyhetenként jelenik ....................... súlyos aktatáskájával.

2. .......................rakodik az íróasztalomra.

3. Másról beszélgettünk, aztán egyszerre csak .......................tért Iglbauerre.

4. Iglbauer .......................mutatkozott.

5. .......................vitte három könyvemet.

6. Valamit számoltunk, váratlanul .......................kérdeztem tőle: "mennyi hatszor hat?"

7. Valóban olcsón és jól kötötte ....................... a könyveimet.

8. Kölcsönkérte tőlem Sir Walter Scott műveit, hogy .......................olvassa.

9. Ugyebár az élet lényegesen .......................drágult.

10. Csakugyan .......................emelhetnénk a kötések árát.


14. Egészítse ki a mondatokat! Ügyeljen az ékezetekre!

-ban, -ban, -ben, -ért, -ért, -ig, -on, -nak, -nak, -nak, -re, -ra, -ról

1. Lerakodik az íróasztalom..................

2. Más.................. beszélgettünk, aztán egyszerre csak visszatért Iglbauer................

3. „Szóval, kérlek, a bolondokháza................. is volt, de csak három év.................”

4. Egy szép nap................. megjelent nálam Iglbauer.

5. Ettől fogva rendszeresen járt hozzám könyvek..................

6. A háború második éve................. jártunk.

7. Mit gondol Iglbauer úr, mikor lesz vége a háború.................?

8. Engem szerkesztő úr................. szólított, ámbár nem vagyok szerkesztő.

9. Egyszer aztán sárga vászonruha................. jelent meg.

10. Kötök én a szerkesztő úr................. ezentúl két pengő helyett egynyolcvan.................

15. Egészítse ki a mondatokat a személyes névmásokkal!

1. Néhány éve egy barátom ajánlotta ................. (ő)

2. „................. hol kötteted a könyveidet?” – kérdezte. (te)

3. Mindenesetre írtam ................. egy lapot, s egy szép napon megjelent ................. Iglbauer. (ő;

én)

4. Elvitte három könyvemet. Nemsokára visszahozta ................. (ők)

5. Ettől fogva rendszeresen járt ................. könyvekért. (én)

6. Valamit számoltunk, váratlanul megkérdeztem ................. (ő)

7. A harmadik nyár volt, mióta könyveket kötött ................. (én)

8. Szelíden bámult ................. (én)


16. Egészítse ki a mondatokat a birtokos személyjellel!

1. Iglbauer a könyvkötő................. (én)

2. Három-négyhetenként jelenik meg súlyos aktatáskájával, lerakodik az íróasztal.................ra.

(én)

3. Néhány éve egy barát................. ajánlotta őt. (én)

4. „Te hol kötteted a könyv.................et?” – kérdezte. (te, több könyv!)

5. Elvitte három könyv.................et. (én)

6. Valóban olcsón és jól kötötte be a könyv.................et. (én, több könyv!)

7. Kölcsönkérte tőlem Sir Walter Scott mű.................t, hogy elolvassa.

8. Felemelkedett az élelmiszerek ár.................

17. Egészítse ki a mondatokat a megfelelő tagadószóval!

nem, nem, nem, nem, sehol, semmi

1. „Te hol kötteted a könyveidet?” – kérdezte. Én, ......................, mondtam.

2. A barátom azt mondta, hogy azért ...................... bolond Iglbauer, csak idegbeteg volt.

3. Nyitogattam a bekötött könyveket; ..................... hiba ..................... látszott.

4. Engem szerkesztő úrnak szólított, ámbár ...................... vagyok szerkesztő.

5. Minden ember küszködik, kérem, ...................... szégyen az.

18. Számnevek. Egészítse ki a mondatokat!

1. ..................................hetenként jelenik meg súlyos aktatáskájával. (három-négy)

2. De ha .................................. évig kezelték, akkor mégiscsak bolond lesz. (három)

3. Elvitte .................................. könyvemet. (három)

4. Vagy megkérdeztem tőle, a háború .................................. évében jártunk: mennyi is


.................................. hat? (kettő; hat)

5. A .................................. nyár volt, mióta könyveket kötött nekem. (három)

6. Ezt a ..................................kötetes regényt csúnya lenne egybekötni. (kettő)

Helyesírás

19. Javítsa ki a helyesírási hibákat!

1. Iglbauer a könyv kötőm. (egy hiba)

Helyesen: ............................................................................................................................

2. Néhány éve egy barátom ajánlota őt. (egy hiba)

Helyesen: ............................................................................................................................

3. Minden esetre irtam neki egy lapot. (két hiba)

Helyesen: ............................................................................................................................

4. Elvitte három konyvemet. (egy hiba)

Helyesen: ............................................................................................................................

5. Nagyob az adó. (egy hiba)

Helyesen: ............................................................................................................................

20. -j vagy -ly? Egészítse ki a szavakat!

1. sú.....os

2. aktatáská....ával

3. .....ó

4. az elmegyógyintézet lakó.....a

5. fo......tatta


Ottlik Géza stílusáról Ottlik Géza nyelvezete egyszerű. Takarékoskodik a jelzőkkel, mellőzi a díszítőelemeket. A köznyelvet használja, mondatai általában rövidek, frappánsak.

"Házhoz megy. Rendesen és olcsón dolgozik. Köttess vele könyvet." "Bemutatkozott. Alacsony, vöröses, szőrös ember volt, több aranyfoggal. Elvitte három könyvemet."

Iglbauer mondataiban sok a töltelékszó, vagyis az olyan szó, amelynek nincs igazán jelentése. Ezek a szavak jellegzetes elemei a beszélt nyelvnek, Ottlik segítségükkel Iglbauer egyszerű stílusát, becsületes voltát érzékelteti:

"Aztán meg, ezt a kétkötetes regényt csúnya lenne egybekötni." (aztán meg) "Minden ember küszködik, kérem, nem szégyen az." (kérem) "Hát, kedves szerkesztő úr. Ugyebár, az élet lényegesen megdrágult." (hát, ugyebár) "Egyszóval én azt gondoltam, hogy kötök én a szerkesztő úrnak ezentúl két pengő helyett egynyolcvanért." (én, én)

Beszélgessünk!

1. Tudja-e, mi történt a második világháború idején Magyarországon? Ha nem,

nézzen utána, és számoljon be róla a magyarórán!

2. Milyen körülmények között élnek az emberek ma az Ön országában?

Meséljen róla az órán! (tipikus foglalkozások, családi élet, perspektívák stb.)

3. Mit válaszolt volna Ottlik helyében Iglbauernek? Fejezze be a dialógust!


Kulturális sarok

Miért Pasarét a Pasarét?

A Pasarét Budapest II. kerületének egy része.

1847-ben, amikor két területet (a Zsírdombot és a Disznórétet) egyesíteni akartak, felmerült a

kérdés: milyen nevet kapjon a terület?

Döbrentei Gábor filológus ajánlotta a Pasarét nevet. Egyrészt azért, mert a terület a régebbi

térképeken "Pasa-Ried"-ként szerepelt. Érdekes azonban, hogy ezeknek a térképeknek a készítői

nem a török pasákra gondoltak.

Ezt a lápos, vizes területet ugyanis évszázadokon keresztül szinte csak szerbek lakták. Szerbül a

"lápos, vizes terület" neve "pasa".

Amikor az osztrákok a 18. században Buda-Pestről térképet készítettek, a szerb név mellé a

német szinonimát is odaírták: "Ried", vagyis magyarul "rét". A térképen tehát a "Pasa-Ried", azaz

"rét-rét" név volt olvasható.

Döbrentei másik érve az volt, hogy 1541-től 1686-ig Buda török kézen volt. Ekkor a várat két és

fél hónapon keresztül a hetvenéves Abdurrahman pasa védte. Abdurrahman a mai Pasarét

közelében halt hősi halált.

Rá emlékezve és a szerb-osztrák nevet is megtartva lett a terület neve "Abdurrahman pasa

rétje", röviden "Pasarét".

Budapesti séta


Megoldások

1. Többszörös választás. Fejezze be a mondatokat!

1. Az író először egy barátjának köszönhetően találkozott Iglbauerrel. (b)

2. Az író azért szerette volna megismerni Iglbauert, mert szerette volna tudni, miért került

Iglbauer a bolondokházába. (c)

3. Iglbauer valóban szépen köt könyveket. (a)

4. Az író azért kérdezi meg Iglbauertől, mennyi hatszor hat, mert azt reméli, így megérti, miért

volt Iglbauer a bolondokházában. (c)

5. Iglbauer az íróval a második világháború alatt ismerkedett meg. (a)

6. Iglbauer tiszteli az írót. (a)

7. Iglbauer később azt ajánlja az írónak, hogy ezentúl olcsóbban köti neki a könyveket. (b)

8. Iglbauer azért szeretne engedményt adni az írónak, mert tudja, hogy neki is szüksége van a

pénzre. (a)

9. Iglbauert azért zárták a bolondokházába, mert érthetetlenül jószívű volt. (c)

2. Tegye időrendi sorrendbe az eseményeket!

a. Az elbeszélő barátja azt mondja, hogy ismer egy nagyon jó könyvkötőt.

b. Iglbauer megjelenik az írónál.

c. Az író küld egy lapot Iglbauernek.

d. Iglbauerről kiderül, hogy volt a bolondokházában.

e. Iglbauer azt ajánlja az elbeszélőnek, hogy ezentúl olcsóbban köt neki könyvet.

f. Iglbauer kölcsönkéri Sir Walter Scott műveit az írótól.

g. Az elbeszélő megérti, miért vitték Iglbauert a bolondokházába.

h. Megtudjuk, hogy a háborúban az árak nagyon felmentek.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

a d c b f h e g


3. a. Iglbauer karaktere. Válaszoljon a kérdésekre!

1. Mi Iglbauer foglalkozása? Könyvkötő.

2. Hol lakik Iglbauer? A Külsőerdősor harminckettőben / harminckettes szám alatt.

3. Kivel él Iglbauer? A feleségével.

4. Olvas-e Iglbauer? Igen.

5. Miért vitték Iglbauert a bolondokházába? Mert érthetetlenül jószívű volt.

3. b. Melyik szó nem illik Iglbauerre?

Iglbauer nem fiatal és nem barátkozó.

4. Szinonimák. Hogy mondjuk másképp?

1. Ez egy igen derék / nagyon rendes ember. (a)

2. Mindenesetre írtam neki egy lapot / egy rövid levelet. (a)

3. Egy szép napon megjelent nálam / eljött hozzám Iglbauer. (b)

4. Ettől fogva rendszeresen /gyakran járt hozzám könyvekért. (c)

5. Váratlanul/Hirtelen megkérdeztem tőle: mennyi is hatszor hat? (b)

6. Nem tudtam, miért volt három esztendeig / három évig az elmegyógyintézet lakója. (a)

7. Észrevettem, hogy az utóbbi időben / mostanában kevesebb könyvet köttet. (a)

8. Csakugyan / Tényleg felemelhetnénk a kötések árát. (c)

9. Szelíden bámult / nézett rám. (c)

10. Célszerű / Praktikus és hasznos dolog elválasztani az ilyen embert a többitől. (a)

5. Mi mindent lehet egy könyvvel csinálni?

könyvet kötni könyvet olvasni könyvet venni (valakitől/valahol) könyvet ajándékozni

(valakinek) könyvet kölcsönözni (valakitől) könyvet köttetni könyvet lapozgatni / átfutni

könyvet ajánlani (valakinek) könyvből felolvasni (valakinek) stb.

6. Melyik kifejezés vagy mondat definícióját adtuk meg?

1. Hirtelen újra Iglbauerről kezdett beszélni (10-15. sor):


(Másról beszélgettünk, aztán) egyszerre csak visszatért Iglbauerre.

2. Elkérte tőlem a könyveket, hogy elolvassa, azután visszahozta őket (40-45. sor):

Kölcsönkérte tőlem Sir Walter Scott műveit, hogy elolvassa.

3. Drágább lett az ennivaló (55-60. sor):

Felemelkedett az élelmiszerek ára.

4. A legtöbb embernek nagyon kevés pénze van (65-70. sor):

(Nehezek a viszonyok.) Minden ember küszködik (kérem).

5. Láttam, hogy nem viccel (70-75. sor):

Láttam, hogy komolyan gondolja, amit mond.

7. -et/-at vagy -ás/-és? Képezzen az igékből főnevet!

Ige Főnév -ás, -és Főnév -at, -et

bemutatkozik bemutatkozás ---------

ajánl ajánlat ajánlás

beszélget beszélgetés --------

él -------- élet

gondol -------- gondolat

ír írás irat

kér kérés --------

kérdez kérdés --------

lát látás --------

választ választás --------

8. Antonimák. Keresse meg a szavak ellentétét a szövegben!

1. mindenhol - sehol / 2. hallgattunk - beszélgettünk / 3. eltűnt - megjelent / 4. visszahozta -

elvitte (kölcsönkérte) / 5. béke - háború / 6. több - kevesebb / 7. csökkent - felemelkedett /

8. célszerűtlen - célszerű


9. Hipotézisek. Keresse meg a feltételezést kifejező mondatokat!

1. Ötvenöt-hatvan lehet. (15-20. sor)

Jelentése: Valószínűleg ötvenöt és hatvan év között van.

2. De ha három évig kezelték, gondoltam, akkor mégiscsak bolond lesz. (20-25. sor)

Jelentése: Szinte biztos voltam abban, hogy bolond.

3. Órákat villamosozhatott a Külsőerdősor és a Pasarét között, ahol lakom. (40-45. sor) Jelentése: Valószínűleg órákat villamosozott a Külsőerdősor és a Pasarét között, ahol lakom.

4. Nem sok haszna lehet a két pengőkön. (60-65. sor)

Jelentése: Valószínűleg nem keres sokat a két pengőkön.

10. Egészítse ki a mondatokat egy-egy hárombetűs szóval!

1. „Te hol kötteted a könyveidet?” – kérdezte. Én sehol, mondtam.

2. Valóban olcsón és jól kötötte be a könyveimet.

3. Váratlanul megkérdeztem tőle: „mennyi is hatszor hat?”

4. Mit gondol Iglbauer úr, mikor lesz vége a háborúnak?

5. Engem szerkesztő úrnak szólított, ámbár nem vagyok szerkesztő.

6. Egyszer aztán sárga vászonruhában jelent meg.

7. Felemelkedett az élelmiszerek ára.

8. Nem sok haszna lehet a két pengőkön.

9. Egyszóval én azt gondoltam, hogy kötök én a szerkesztő úrnak

ezentúl két pengő helyett egynyolcvanért.”

10. Szelíden bámult rám. Láttam, hogy komolyan gondolja, amit mond.

11. Jelenidő. Egészítse ki a mondatokat!

1. Iglbauer három-négyhetenként jelenik meg súlyos aktatáskájával.

2. „Te hol kötteted a könyveidet?” – kérdezte.

3. Házhoz megy. Rendesen és olcsón dolgozik.

4. „Mit gondol, Iglbauer úr, mikor lesz vége a háborúnak?”

5. De mindezt mások is megteszik.

6. „Szerkesztő úr – szólt – észrevettem, hogy az utóbbi időben kevesebb könyvet


köttet.”

7. „Nehezek a viszonyok – folytatta Iglbauer -, minden ember küszködik, kérem, nem szégyen

az.

8. Láttam, hogy komolyan gondolja, amit mond.

12. Múltidő. Egészítse ki a mondatokat!

1. Néhány éve egy barátom ajánlotta őt.

2. Másról beszélgettünk, aztán egyszerre csak visszatért Iglbauerre.

3. A barátom azt mondta, hogy azért nem bolond Iglbauer, csak idegbeteg volt.

4. Mindenesetre írtam neki egy lapot, s egy szép napon megjelent nálam Iglbauer.

5. Elvitte három könyvemet.

6. Valamit számoltunk, váratlanul megkérdeztem tőle: „mennyi is hatszor hat?”

7. kölcsönkérte tőlem Sir Walter Scott műveit, hogy elolvassa.

8. A harmadik nyár volt, mióta könyveket kötött nekem.

13. Egészítse ki a mondatokat a megfelelő igekötővel!

1. Iglbauer három-négyhetenként jelenik meg súlyos aktatáskájával.

2. Lerakodik az íróasztalomra.


4. Iglbauer bemutatkozott.


6. Valamit számoltunk, váratlanul megkérdeztem tőle: "mennyi hatszor hat?"


8. Kölcsönkérte tőlem Sir Walter Scott műveit, hogy elolvassa.

9. Ugyebár az élet lényegesen megdrágult.

10. Csakugyan felemelhetnénk a kötések árát.

14. Egészítse ki a mondatokat! Ügyeljen az ékezetekre!

1. Lerakodik az íróasztalomra.


3. „Szóval, kérlek, a bolondokházában is volt, de csak három évig.”

4. Egy szép napon megjelent nálam Iglbauer.



6. A háború második évében jártunk.

7. Mit gondol Iglbauer úr, mikor lesz vége a háborúnak?


9. Egyszer aztán sárga vászonruhában jelent meg.

10. Kötök én a szerkesztő úrnak ezentúl két pengő helyett egynyolcvanért.

15. Egészítse ki a mondatokat a személyes névmásokkal!



3. Mindenesetre írtam neki egy lapot, s egy szép napon megjelent nálam Iglbauer.

4. Elvitte három könyvemet. Nemsokára visszahozta őket.


6. Valamit számoltunk, váratlanul megkérdeztem tőle...


8. Szelíden bámult rám.

16. Egészítse ki a mondatokat a birtokos személyjellel!

1. Iglbauer a könyvkötőm.

2. Három-négyhetenként jelenik meg súlyos aktatáskájával, lerakodik az íróasztalomra.





7. Kölcsönkérte tőlem Sir Walter Scott műveit, hogy elolvassa.

8. Felemelkedett az élelmiszerek ára.

17. Egészítse ki a mondatokat a megfelelő tagadószóval!

1. „Te hol kötteted a könyveidet?” – kérdezte. Én, sehol, mondtam.

2. A barátom azt mondta, hogy azért nem bolond Iglbauer, csak idegbeteg volt.

3. Nyitogattam a bekötött könyveket; semmi hiba nem látszott.



5. Minden ember küszködik, kérem, nem szégyen az.

18. Számnevek. Egészítse ki a mondatokat!

1. Három-négyhetenként jelenik meg súlyos aktatáskájával.

2. De ha három évig kezelték, akkor mégiscsak bolond lesz.


4. Vagy megkérdeztem tőle, a háború második évében jártunk: mennyi is hatszor hat?


6. Ezt a kétkötetes regényt csúnya lenne egybekötni.

19. Javítsa ki a helyesírási hibákat!

1. Iglbauer a könyvkötőm.


3. Mindenesetre írtam neki egy lapot.


5. Nagyobb az adó.

20. -j vagy -ly? Egészítse ki a szavakat!

1. súlyos / 2. aktatáskájával / 3. jó / 4. az elmegyógyintézet lakója / 5. folytatta

1. többszörös választás. fejezze be a mondatokat!1. az író először egy barátjának...

Documents