· ~r I b . .L. • 11· 4- . : •• -,{

Allattartasi epUletek hagyomanyos es lokalis megoldasu futesi es szellozteto rendszereinek osszehasonlft6 ertekelese DI~. lt E 8 z-i; r.: Jl ()/:)An A - ll A LA z s K J.. It 0 L r - II E GED tl I:' (I y u LA (ETI)

1. Be,•czetes

Az elOzo reszekben (1 es 2) a.z idlattartll.$i cpiiletek fiitesi es szelloztetesi rendszerenek egy uj ll}egol­dasat ismertettlik, melynel a belso ternek csak a technol6giai, illetve funkcionalis okokb61 sziik­seges terreszeben biztositjuk a belso hOmersek­letet, valamint a friss levego sziikseglet elOfrt erte­keit. Ez a terresz a teljes ternek csak toredeke, amibOl kovetkezoen a fiiteshez es a szelloztetes­hez szUkseges energia is lenyegesen kisebb egy flyen megoldasnal, mint a hagyomanyos kivite­lezesii rendszer eseteben.

Az alkalmazas celszeruseget a muszaki szem· pontok mellett a gazdaaagossagi szamitasok ered­menyei alapjan lehet eldonteni, amit a kovetkezok­ben is ismertetiink.

2. Gazdasagi ertekeles

Az uj i·endszer szll.mszerii gazdnsagossagi erteke­lesekor egy osszehasonlit6 vizsgalato vegeztiink a jelenlegi megoldasokhoz viszonyitva. A szami­tast csak olyan mertekben vegeztiik el, ami a tema eredmenyessegenek n megemlitese szempontjab61 feltetlentil fontosnak latszott es amit a tema je­lenlegi ,,kesziiltsegi szintje" indokoltta tett.

A szamitasok kiindulasi adatainak felvetelekor reszben irodalmi adatokra, reszben korabbi me­reseink eredmenyeire, reszben az ezek alapjan vegzett elemzo szamitasaink eredmenyeire ta­maazkodtunk. A bizo11ytalan megitelesu kerde-

A JvlETSZET

IE~ ZJO VEZETEK 1----=--=-­

I ~ 1· p - i

onemoszt6t , · olom 1-· _ _,, _ _.~-· \ . . .:....:...···

L~

I .~[ .... .. 1

6 I f I 6 2 db H LEG UV

sekben, illetve az egyszerusitesek soran az alta­lunk java.solt uj rendszer szempontjab6l kedve­zotlenebb adatokka.l vegeztiik az ertekelest.

A retegszelloztetes alkalmazasanak gazdas6-gos­s6.gat a megteriilesi ido meghatarozasan keresztiil vizsgaltuk. Eiso Mpesben csak azt a legegyszerubb esetet vettiik figyelembe, amikor a fiiwsi-szel1oz­tet0 rendszer a legegyszerubb kialakitasu, az.a.z nem tn-rtalma.z sem kozponti ionizll,tort, sem hOvisszanyero berendezest es nem vizsga.Jtuk egy kedvezObb epilletszerkezet alkalmazaaab6l ad6d6 tovabbi elOnyoket sem.

Elhanyagoltuk tovabba azt az uj rendszer ese­teben jelentkezo beruhazasi megtakaritast, ami a nevleges teljesitmeny igeny csokkenes kovetkez­teben a kisebb meretu kozponti berendezesek es eloszt6hal6zati meretekbOl ad6dik (ez kedvezo esetben akar eliminalhatja is a kesobbiek soran targyalasra keri.il<S beruhazasi tobbletkOltsegeket).

A gazdasagi ertekeles vegiil kiter a kozponti ionizatoros rendszer alkalmaza.sa eseten varhat6 elOnyokre is, egy korabbi hazai meres ertekelesi eredmenyei alapjan.

2.1. A javasolt retegszelloztetesu es egy lt.agyomanyos baromfi istall6 megterulesi idejenelc az ossuliason­litasa ( lci.sd tervvazlatot 1. abra)

A megteriilesi idot a szokasos rendszerii es atlagos nagysagu baromfi ista116hoz kepest varhat6 beru­hazasi es szerelesi koltsegtobblet, valamint az eves energia- es koltsegmegtakarf tas hanyadosa­kent hataroztuk meg.

B fvlETSZET

I o

AGVEZETEK

I

flex1bihs tomlo potieut~n

(folio cs6)

legszolh Ids lOOOOrrlit> /db ~m ~

•l!.11 I.- "' - - · - - - - -- - -·- - - 1· - -f~ - - - - -· - · -A G - - - - - - - -- - - - - It - - - · -- - - - -- - - E

~

~

- --- -· ·---'----- -- -- - - - - ~eo m._ I ... - · ALA PRAJZ

1. ri/Jl'lt. T~ol.,1/lis szellliztet1; renrl.<1.~er ler1•1lliz/rr/.a

1990/3-4. EPDLETGEPESZET * 125

2.1.1. A heru.lui.;.;ci8i <is szaelr!8·i kOltsegtobblet

Egy :l.tlago.· mcret(i11ek te ldn t hot<i 14 X 80 m-es isttillub;u\ a.z eredeti legffitcsi megolcl(u;iml :-;zomhcn n. tervezet megoldtii:i ttn ny i m<'idoi:1it ~st jolen , hogy a foelmiztcl l6g1·1:mtumti.krrJI vizszint se11 20 db 0 200 mm -e!:l {igvezetek juttu.tjn. el a levegot a 150 mm 0 -j (i befi'.1vu an rriosztU.tokig. Agvezete­kenkent 3 le:.'Lgazti.s ntn, melyek 1-1 anemosz­tatban vegzci<lnek.

Az egye. Le{igazii c~k eBeteben a szubU.lyoz6 pillangoszeleppel ellti.tott ·1>atlakoz6 csonkl'a kerul egy 150 mm 0 -jli polietilen folia c.-(;, n.melynek a vegen van a leg ezete.<;t hiztosit<i 150 mm 0-jil perdUletes leghevezet6.

A javasolt rendszerben n. hn.gyominyosehoz kepest LObbletkent j lentkezik a fO eloszt6 Ml6-zatr6l c t\tln.koztatott szabilyoz6 pillang6szeleppel ellitott 20 db kb. 10 Ill hosszu agvezetek, a, 3 db csatlakoz6 csonkkn.l a szabalyoz6 pillang6szelep, valamint a, 60 db befov6 n.nemosztat es polietilen f6lias cso - tovU.bbi a befUv6kat elmozgatO szer­kezet, ha, nem lehet felfogni az etetO rendszerre.

Az elOzoekbOl adod6 - a szerelesi raforditasokat is tartalmaz6 - koltsegtobblet ki:izeliW szimita­saink szerint mintegy 350 eFt.

2.1.2. Az 'ilzerneltetesi koltseg csokkenes

Az ilzemeltetesi ki:iltseg varhat6 rsokkenese ket fO reszbOl tevodik i:issze:

- a tart6zkodasi z6nanak a lokalis szelloztetes kovetkezteben kezben tartott atszelloztetese eredmenyekeppen a friss leveg6 hasznosf tas merteke jelentosen javul, a tart6zkodasi z6na atoblf.tese lenyegesen egyenletesebb es megkerii­Lese Mnyegesen kisebb, mint a jelenlegi megol­dasok eseteben (a kisebb volumenu friss levego­igeny i.izemeltetesi koltsegekben megnrntatkoz6 hatasa elsosorban a kezeleshez sziik.seges ener­giamennyiseg - killonosen a fUtesi energia mennyiaeg - valamint a Iegszallitasi energia­igeny csokkeneseben jelentkezi!-),

- az eplileten beliili homerseklet eloszliis ugyan­csak a lokalis szelJ{5ztetes kovetkezteben ked­vezob be valasa az epiiletek transzmisszi6s hOveszteseget cst:ikkenti (a jelenlegi megoldas magassaggal novekvo IeghOmersekleti gradi­ense csokkentheto, sot a gradiens iranya esetleg meg is fordithat6).

Az elozoekben jelzett megtakarftasok i:isszehason­lit6 szamitasait a kt:ivetkezo kiindul6 feltevesek mellett vegeztiik:

A vizsgilt teljesitmeny: broileristall6, melyalmos tiirtastechnol6gia val,

az alapteriilet: 14 X 80m=1120 m 2,

a magassag: 3,0 m, o. terfogat. 3360 ma, az eptilet hoatbocsatasi tenyezoi: oldalfal: 1,1 W/m 2, K Fk1= 620 W/ K. tetO, padl6: 0,6 W/m 2, K Fkt=672 W/K,

Fk11 =672 Wf K, Fk=2 kW/K,

a hetelepitesi s{fruseg: 18 db allat/m 2 padlofelii­let,

126 * EPV"LETGEPESZET

it betclepit tt ;i,llom;tny : 20.000 <lb, egy ~300 rlh-rn1 <·s<iport a !ttpt ri iletig sn. · \'eg­!it"ilvn{Li : 16,7 m'.! n, :~·i ll! <lh-!m c·~()portok HZ{uu;i: kb. 00 dh, egy 300 dh-l)s 1·soport alupteriilet iu· ;11ye bete­lepiteimel, fe\ezett istall6terben: 8,4 m 2,

a, minimil.lis friss le veg() igeny: - a, CO~ (es ammonia) eltavo(ft;'.1,H a(apj{Ln:

lc=0.6 (m 3/h, t!-:1kg) - 1t ptl.ratarta lom ulapjan: - 2 °C teli atlarros kuls{) hl>mersekletre + 20 °C U.tlagos helso homersekletre 'P = 70% paratartalom mn:ximumrn. 11, = 075 (m3/h, tskg).

A helyi 8zellozest megval6sit6 rend8zer bef 1/ uc>·inak kioszta8i szempontjai ( elso kozelites)

- egy befuv6 gy 300-a.a csoport eletter 't szol­•(dja ki vegsu ly08 {L.llapotban,

- a befuv6k osszes legsz1Ulit6.s11, egyezzen meg a teli hCS!egfuvus legfUtes legsziillit.{i t'wnl (tipi­kusan. max. 20 .000 m3/h). a befuv6k a meglevo eteto. vac•y ita t1'wonaln.kon helyezkedjenek el, mert

- a csirkek ezek ki:irtil csoportosulnak, - az etet6 es itat6vonalak felemelese (fregoli-

rendszerrel) megoldott es ugyanez a rendszer csn.tlakoztathat6 a befo.v6k es a flex gegecsovek emelesere.

Befuv6kiosztas es egysegteljesitmeny

A kezdeti feltetelekn,ek ol van bef u v6kiosztn felel meg, amely a foltetelezetten 3 . etet6voual felett , soroukent 20 db befuv6b61 all. A befuv6k kereszt­ini.nyban - az etet6voualak szoka.sos helyzetenek megfeleloen 3-4 m tU.volsagban, hossziranyba.n ngya.ncso.k 3-4 m tU.volsagba.n alaprajzilag egy negyzetes hal6 metszespontjaiban helyezked.nek el. Az egysegteljesitmeny: 20000/60 300/m3/h/. A vtu·hat6 futesi ene:rg-iafogyasztasbeli m.egtakaritas becslese A nagyszamu befolyasolo parameterek ·zeles ertektartomU.nyai miatt csak kozelfto becsles vegezhetCS. Eves fUtesi euergiafoayasztasrn dr. Bar6tfi modellje (3) j6 egyezeseket adott a sza­mitassal becsi.ilt es a tenylegesen mert ertekek kozott.

E modell alapt:isszefilggese:

ahol: Q.

E.Fk

c n l

2

i=l (MJ)

- a z naprn felhaszml,lt fUtesi energia­sztikseglet

- a hatirol6szerkezetek hOatbocs:i,tasi te­nyezoje es feliilete szorzatainak i:isszege,

- a levego fajhoje - az iillatszU.m - az egy U.lla trn ju to szellozo levego

mennyisege - az istall6 belsli leghomerseklete

1990/3-4.

tk - a napi kozepes ki.ilso homerseklet z - a vizsgalt idoszak hossza napokban, q.z - az allatok szaraz holeadasa.

Ha a modellben figyelembe vessziik a helyi szelloz­teteses rendszer sa.jatossagait: - a jelenlegi gyakorlatban tapasztalhat6 belso

hOmersekleti retegzlides varhat6an megszi.in­tethetO,

- a sziikseges minimalast tobbszorosen meghalad6 teli szelloztetes a friss levego tart6zkodasi z6naba valo kozvetlen bevezetese miatt csok­kenthetO,

akkor becsiilhetOk az elerhetO megtakaritasok.

Az a.ltalunk elvegzett szJ.mitasok ala pf eltevesei Ref e­renciahel yzet

- A belso homersekleti retegzOdes (helyszini meresek alapjan):

fu11=tu0+0,l (tu0 -tk)

ahol: tu 11 - a leghOmerseklet a padlo felett 4 ma­gassagban (ez a mennyezet alatt + 20 °C belso es -10 °C kiilso h6merseklet mellett a padl6szinti h6mersekletnel 3 °C-kal magasab b h6mersekletet jelent)

- A legforgalom (m 3/h, allat) flitesi i.izemben:

ahol: l, lmin

l,=2·lmin

- a tenyleges legforgalom, - az elettanilag szi.ikseges min. friss

levego igeny (le. vagy lp koztil a ma­gasabb ertek)

J avasolt retegszelluztele.si rendszer

- BelsG homersekleti retegzodes nine;; t0,, =tu 0 -tu

- A Iegforgalom: (m 3/h, allat) a flitesi idoi;zakban, amig a helyi szellozorendszer kapacitasa elegendo

l,. = l,5 l111in

ha kiegeszito szellozes is sziiksege;;:

ahol:

Vo-Vh l,=1,5lm;n+-v

8 -·2·l111in

Vo = n ·l,,,;n Vh - a helyi :;zellozi'.lrendHzer u:;szes leg:;zallita;;i

kapacitasa.

2.1.3. A megteriilcsi idu

A szamitasokat szamitOgepes ertekelessel vegez­tiik, a kovetkezok szerint: - a szamitasba vett osszehasonlitasi ido;;zak egy

teljes evre vonatkozott, - egy evben 6 db 7 hetes termelesi eiklust tete­

leztiink fel, az elso ciklus kezdete: I .1. - a szamitas felbont6kepes1:>ege 1 het, igy a heti

atlagBulyokkal, megkuvete]t belso homen:;ek­letekkel, atlagos ki.ilso hOmersekletekkel, ani­malis hotermelesekkel stb. sz11moltunk.

- feltetelezti.ik tovabha, hogy ha a retegszelWzes kapacit{1sa nem elegencW Wbbe a friss levego igeny fe<lezesere, a kiegeBzit() szell{)zes eppen

1990/3-4.

olyan viszonyuk kuzutt i.izemel, mint a, reforen­cia epi.iletben.

A szamitasok a vizsgalt eptiletre eves fiitesi energiafogyasztasban 25-35% koriili megtaka­ritast valoszinusitenek, aminek forintegyenerteke hozzavetoleg 240.000 Ft/ev.

Varhat6 tovabba, hogy a helyi szellozesi rend­szerrel osszessegeben a ventilatormunka koltsegei is valamelyet csokkenek, ez azonban meg becslesi szinten sem szamszerusitheto.

Osszesitve

Varhato beruMzasi koltsegtobblet: 350.000 Ft/is­tallo v arhato eves iizemeltetesi koltseg megtakaritas: 240.000 Ft/ev, istall6

350.000 Megteri.ilesi ido: ----= 1,4-1,5 ev.

240.000

2.2. Az ionizatoros rendszer alkalmazasa eseten varhat6 gazdasagossagi eredm.enyek

A Medicor Vallalat 1979-80.-ban kiserletet veg­zett a Szabadsag MGTSz Bp. XIX., Fovarosi Major nagyiizemi baromfihizlal6 telepen. A csirke istall6 babolnai rendszeru volt, a naposcsibek szal­litasa 1979.-ben Babolnar61, 1980.-ban Kiskun­felegyhazar61 tortent. A vizsgalt darabszamok:

ionizatoros rendszer eseteben: 146. 760 db csirke, ertekesitett atlagsuly 1,46 kg,

kontroll (hagyomanyos) rendszer eseten: 264.645 db csirke, ertekesitett atlagsuly 1,46 kg.

Eredrnenyek

Fajlagos takarmanyfelhasznalas csokkenes: 2, 72% Fajlagos takarmanykoltseg csokkenes: 2,85% Elhullasi szazalek csokkenes: 12, 6% Fajlagos gy6gyszer koltseg csokkenes : 1 o, 0% A forintban jelentkezo megtakaritas: 1, 8 Ft/db

Evi 6 ciklm;t es atlagosan 20 clb/m 2 csirke suru-8eget figyelembe veve egy-egy istalloban mintegy 120.000 db csirke keri.il ertekesitesre. Az el6z6 adatokkal :;z11molva, az ioniziitoros megoldas alkal­mazasa kovetkezteben

220.000 Ft/eY, isttlJl{i megtakaritas varhat6.

E kedvczo eredmenyek ellenere nem voltak meg azonhan a megvalosibs reali8 lehetOsegei, mivel n,z ioniz{ttor kozponti elhelyezesere nem volt muszaki megolda8 es a tart6zkodasi z6na aramlasi viszonyai - ami a levego ionok aramlast1t is meghatarozzak - is BzabiJyozatlanok es ezaltal hatekonysagukban kedvezotlenek voltak.

A javar:mlt retegszelloztetesu rendszer es a koz­ponti ionizaciora kidolgozott megoldas azonban mar mliszakilag lehetove teszi ezen eljaras alkal­mazasa t is.

Egy ilyen rendszer eBeteben az ionizaci6 nelkiili megold{iBhoz kepest mintegy 340.000 Ft tobblet

EPtrLETGEPESZET * 127

beruhazas varhat6 (~bOl 230.000-240.000 Ft a kozponti ionizator es mintegy 100.000__:_110.ooo Ft a leghil6zati tobbletberuMzas koltsege). Az elOzo adatok alapjan az ionizatoros rendszer va­hat6 megteriilesi ideje szamithat6

340.0000 Megteriilesi ido =----= 1,5-1,6 ev.

220.000

Hangsulyozzuk, hogy ezek a kiserletek altalunk meg nem voltak kontrollalhat6k, de figyelem­felhiv6 jelentOseglik nagy es nemzetkozi viHzony­latban is ujszeru lehetoseget tar hat fel elOttiink.

3. Osszefoglalas

3.1.

A jelenlegi allattartasi, raktarozasi es tarolas epiiletek flites-Iegtechnikai rendszerei a felhasznalt energiahasznositas szempontjab61 kedvezotlenek. Kiilonosen nagy pazarlas keletkezik a belso terek kedvezotlen Mgaramlasi viszonyaib61 ad6d6an, melynek kozvetlen hatasakent a kezelt levego nagy resze a ta.rt6zkodasi z6nat hasznosula::; nellc.iil megkeriili, valamint abb61, hogy rosszul atszelloz­tetett, esetenkent pangu terek is kialalrnlnak a tart6zkodasiz6naban.

3.2.

A Mgtechnikai rendszernel mutatkoz6 problema­kon tulmenoen nem biztositott a hatarol6 es nyilaszar6 szerkezetek, valamint a legtechnikai rendszer osszehangolasa sem, ami tovabbi, a filt­raci6val es a belso hOmerseklet gradiens kedvezot­len alakulasaval osszefiiggo iizemeltetesi energia­veszteseget okoz.

3.3.

Helyszini es laborat6riumi mereseken alapul6 irodalmi adatok alapjan a belso mikroklima para­meterek koziil a levego molekulak elektromos toltese erdemileg befoly8solja mindaz allatok biol6-giai fejlodeset es ellenall6kepesseget, mind a tarolasi technol6giak minoseget. Ugyanakkor meresi ered­menyek igazoljak hogy a belso terekben ionsze­geny milio alakul ki, ami az elozo szempontokb61 ked vezo tlen.

3.4.

Az elOzoekben emlitett epiiletek nagy volumenben keriilnek kivitelezesre hazankban. Ez a volumen meg jelentOsen novekszik, ha figyelembe vessziik a mas tipusu allattartasi, raktarozasi es tarolasi epiileteket, valamint az uj beruhazasokon kiviil az 5-8 evenkent sziiksegesse val6 gepeszeti felujitasi feladatokat is.

128 * :f:PDLETGEPESZET

3.6.

A java::mlt l'lj rendszer ipari hevezeteHe a kozbenso fej[esztQ teYekenysegek parhuzamos vegzef:!evel azonnal megkezdhetO. A parhuzamosan vegezhetO reszletkerdesek koziil a legfontosabbak:

- a flites es Mgtechnikai rendszer tarol6s rend­szer(i es/vagy szakaszos szahalyozastl.nak resz­letes kidolgozasa es muszaki parametereinek megallapittl.sa,

- a kozponti ionizatoro8 egyseg kiserleti darah­janak legytirta8a es bemerese, a kO.zponti ioni­zalas alkalmazitsi megoldasanak ellenorzo me­resei,

- a Iegtechnikai rendszer vil{LgitaHi e8/vagy f:!ugar­zasi holeada8t is biztoslto kombinalt ancmoHz­tatjanak kidolgozasa es laboratoriumi beme­rese,

- legtechnikai modellvizsg6Jatok a Iegbevezetesi es elvezetesi helyek aramlastani es ezen kere8Z­tiil energiafelhasznalasi szempontokb61 leg­kedvezobb megallapitasara,

- a ketreces, konteneres csirkeneveles, illetve tarolas lokalis rendszerenek kidolgozasa, a ketrec, illetve a kontener vazszerkezetet kepezo leghal6zati szakasz es a kozponti rendszerhez val6 csatlakoztatas es szabalyozas modjanak megoldasa, laborat6riumi meresek,

- az epiilet hatarol6 es nyilaszar6 szerkezeteinek hOfizikai szempontb61 optimalisesalegtechnikai rendszerhez val6 illesztes kedvezo felteteleit biztosit6 kialakitasa.

3.6.

Az ipari bevezetes Iepcsozetesen elOkeszitheto. Megitelesiink szerint mar a meglevo kesziiltsegi szinten is kialakithat6 a jelenleginel lenyegesen kedvezobb rendszer, amelyik a tovabbi - es helyszini meresekkel ellenorzott - uj eredmenyek figyelembevetelevel tovabbfejlesztheto.

IRODALOMJEGYZEK

[l] Dr. Resv}gh Csaba - Baldzs Karoly - Hegedus Gyula: Allattartasi epiilet~k fiitesi es szell6ztetesi rendszereinek fejlesztese Epiiletgepeszet, 1989. I. szum

[2] Dr. Resz,egh Csaba - Bald:s Karoly - Hegedus Gyula: Allattartasi_ epiiletek lokalis fiitesi es szell6z­tetesi rendszere Epiil~tgepeszet, 1989. II. szam

[3] Dr. Bar6tji Istvan: Allattarto epiiletek fajlagos h6energiaigenyenek elemzese Energiagazdrilkodas :s:xv. evf. 3. sz. 210. old.

[4] Dr. Reszegh Osaba - Balci:s Karoly - Hegedus Gyula: Szell6ztet6 rend_szer elsosorban mez6gazda­sagi epiiletek szamara ETI Kutatasi Jelentes, 1988.

[5] Dr. Reszegh Csaba -8vab Perenc: Iou}mndicionalo rendszerek es berendezesek fejlesztcise ETI Kutatasi J elentes, 1988.

1990/3-4.