1102. szám

� 2001. júniusB

úcsúzunk

Horváth Gábor (1953 � 2001)

Kedves Gábor !Búcsúzunk Tõled, siklóernyõs barátaid, akik az egyik pillanatban még együttrepültünk veled, örülve a szép felhõk játékának, és most a földön állva, szo-morú szívvel érezzük hiányodat. Érzi ezt a hiányt minden repülõs barátod, ér-zi minden magyar siklóernyõs, akivel oktatói, klubvezetõi munkád során ta-lálkoztál.

Az ország legnagyobb síkvidékén, az Alföldön honosítottad meg a siklóer-nyõzést, és hoztál létre egy olyan példamutató repülõ közösséget, akik acsörlésben vállalt úttörõ szerepednek, a közösségért vállalt munkádnak kö-szönhetik, hogy megismerhették a repülést. Mint oktató, egy országrésznyiterületrõl vetted szárnyaid alá a repülésre vágyó fiatalokat, akiket szakmaialapossággal, és személyes példamutatással képeztél, és tanítottad megõket, hogyan repülhetnek emberként a madarakkal.

Mint klubvezetõ, példásan fogtad össze a térség pilótáit, hogy � a helyesszakmai úton járva � ne kallódjanak el az ég országútjain, Te segítetted Õket,hogy a repülõtársadalom tagjai lehessenek. Számtalanszor kaptunk segítsé-get Tõled mi is az országos továbbképzéseken, az oktatói vizsgákon, aholszerényen, de mindig határozottan kiálltál a repülés szabadsága mellett. Kö-szönjük a sok-sok repülõtéri csörlést, ahol a kezed munkájával magasbaemelve a jövõ oktatóit, vizsgázhattunk, és az ország minden pontjára elvihet-tük a békési minta jóhírét, a Te jóhíredet. Ma már az országban sok helyenkövetik szakmai munkádat. Síkvidéki csörléssel új és új siklóernyõs generá-ciók fognak majd felnõni, akik neked is köszönhetik a biztonságos magasbaemelkedésüket.

Köszönjük neked, hogy családod, és munkád mellett idõt szakítottál ránk,köszönjük, hogy eltölthettünk veled egy kis idõt itt a földön, és köszönjük,hogy a barátaid lehettünk.

Búcsúzunk, és búcsúznak Tõled a magyar siklóernyõsök, oktatótársaid ésa repülõs barátok. Emlékedet megõrizzük.

(elhangzott 2001. június 5-én, a békési temetõben)

Olvasom a levelezésben, hogy a létszá-munk alapján nagyobb szavunk lehetne...

Mi és ki érdekében, vagy ellen tudna ez aszéttagolt és százfelé húzó könnyûrepülõtársdalom fellépni? A nyilvánvaló érdeksé-relmünk ellen Orbán Viktornak írt levélre 27aláírás érkezett, a szakbizottságok annak el-lenére nem álltak a kezdeményezés mellé,hogy többször is jeleztem milyen keménybeleszólás ez az évre tervezett költségveté-sünkbe.

A jelentkezõ plusz kiadás - mert kéré-semre sem történt meg a be nem jelentett pi-lóták és gépeik regisztrálása - oda vezetett,hogy a siklórepülõ kasszában astarthelyalapra félretett pénzen kívül jelen-leg az a 280 ezer Ft van, amit, ha a számlamegérkezik, a növelt biztosításként ki kell fi-zetnünk.

Innentõl a siklórepülõ ügyintézõ keve-sebb, mint havi 7000 Ft-ért dolgozik, miköz-ben az ügyintézés felmerülõ költségeinek afele sincs megtérítve (a jelentkezõ költségmegközelíti a havi 60-80 ezer Ft-ot, saját te-lefon és utazás költségének formájában).

Ne haragudjatok hát érte, ha - mûködésiérdekeinket a legsúlyosabban érintõ kérdés-ként - a nyilvántartásba nem vételt fogom el-lenõrzéseim során hánytorgatni.

Jelenleg 920 fõ (737 siklóernyõ és 181 sár-kány) van az üzemeltetési rendszerünkbebejelentve. Természetesen a starthelyalap-ban ez alapján képzõdött, most már több,mint egymillió Ft-hoz nem nyúlunk, és sem-mi esetre sem tartom célszerûnek pótbefize-téshez nyúlni. Elég sokba van már a tisztes-ségesen repülõknek a hülye törvényességfeltételeinek (orvosi, azonosító-ragasztgatás,terület-legalizálás) betartása.

Két utat látok a megoldásra:Azok is fizessék be a nyilvántarási díjat,

akik ezt eddig "elvbõl" nem tették.A másik: egy kicsit több közösségi érzék.

Amikor közösen kellene fellépnünk, akkormozduljatok a hívó szóra!

És miért ne járhatnánk ezt a két utat egy-szerre? Erre kérek minden együttmûködniképes siklórepülõt. Guriga

A hazai szabad repülõklapjaPostacím:Amatõr Sikórepülõ Egyesület1046 Budapest, Széppatak u. 21.

Szerkesztõ: Kerekes LászlóTel.: (20) 364-6921E-mail: siklorep@aeroclub.hu

Tipográfia: Magyar BertalanTel.: (30) 9642-652E-mail.: beric@index.hu

Nyomda: Press + Print Kft.Kiskunlacháza, Gábor Á. u. 2.Vezetõ: Tóth Imre

Hirdetésfelvétel: Pinczés-Balog AttilaTel.: (20) 9648-335(1) 2490-007E-mail: xatesz@freemail.hu

Tervezett megjelentetés ha-vonta, lapzárta az adott hónap 2-a. Kiadványunkat a hazai szabadrepülést támogatók részére küld-jük, névre, címre postázva. Atámogatást a fenti címre normálpostai csekken befizetve, vagy azAmatõr Siklórepülõ Egyesület-hez egyéb módon lehet eljuttatni.Mértéke negyedévre 900 Ft, fél-évre 1600 Ft, egy évre 3000 Ft.

A borítón:Dunaújváros egén(motoros vontatás a MenyhártÉva Emlékversenyen)Fotó: Hegedüs-Nagy Szilvia

Hang, erõ�

3102. szám

� 2001. júniusP

apírmunka

210

2. s

zám

� 2

001.

júni

usP

apír

mun

ka

A siklórepülõ szakbizottságok döntésé-nek megfelelõen - amely a starthelyalapfelhasználását a minimum �A� vizsgávalrendelkezõk részére biztosítja - a kezdõ-oktatás területeinek használata a terület-kezelõk és az oktatók megállapodásá-nak hatálya alá került (a megállapodásmintáját lásd alább). 2001. június 15.után az MSE engedélye nélkül a terüle-ten oktatni tilos. HHH repülõtérrendbõlés helyi szabályozásból vizsgalehetõségvan minden csütörtökön az MSE klub-ban. A helyesen megválaszolt vizsgala-pok eljuttatása a HHH repülõtéren valóleadással is történhet. Ez a megállapo-dás azt az elvet követi, hogy az egyénipilótáknak ne kerüljön pénzbe a starthely-használat, aki viszont bevételes tevé-kenységet folytat, az járuljon hozzá a te-rület fenntartásához� (és legyenekrendben a jogosításai).

Szakács AndrásMSE egyesületi vezetõ

�Megállapodásamely létrejött egyrészt a MûegyetemiSportrepülõ Egyesület (cím), mint a területtulajdonosának képviselõje, és (�, � név,cím) között.g Az MSE engedélyt ad a � (isko-la/klub/oktató) számára, hogy a kezelésé-ben álló HHH sportrepülõtér siklórepülõterületén siklórepülõ oktatási tevékenysé-get végezzen.

Az oktatást végzõ kötelezettségei:g csak a LÜI (vagy jogosítottja ) által kiadottoktatói jogosítás birtokában és a LÜI általelfogadott oktatási tematika alapján végez-heti siklórepülõ-oktatói tevékenységét;

köteles betartani és az oktatott szemé-lyekkel betartatni a területre kiadott terület-használati rendet, és a biztonsági rendsza-bályokat;g az oktatott személyeket a területhasznála-ti rendbõl a szükséges mértékig kioktatja,és ezt repülési okmányukba bejegyzi;

g az oktatás megkezdése elõtt az oktatottszemélyekrõl listát kell átadnia a terület ke-zelõjének;g az oktatásra jogosító kártyát (amelyet aterület kezelõje ad ki) köteles magánál tar-tani, és a területkezelõ képviselõjének fel-szólítására neki bemutatni, a személyazo-nosság igazolására szolgáló egyéb irattalegyütt.

Az oktatást végzõ jogosult:g a területen siklórepülõ oktatást végezni;g a területre a területrendben meghatáro-zottak szerint gépjármûvel behajtani és ottvárakozni.

g A területkezelõ jogosult az oktatási tevé-kenység korlátozására egyéb rendezvényesetén.

g Az oktatást végzõ személy vagy szervezetaz oktatottak számával arányos terület-fenntartási hozzájárulást fizet a terület ke-zelõjének.

g A megállapodást nem teljesítõ oktatók el-veszítik a terület használatára jogosító en-gedélyt.

Budapest, 2001. �(aláírások)�

Oktatás a HHH-n június 15.után: csak megállapodással A repülési fegyelemért

Tisztelt Szakmai Vezetõk! Az Óbuda repü-lési területen történt légtérsértéssel kapcsolat-ban, valamint az általános repülési fegyelembetartása érdekében, az alábbiak szerint kér-jük a segítségeteket.

1. Kérjük, hogy az egyesületekben, klubok-ban végzett szakmai munka során tájékoztas-sátok a pilótákat (és növendékeket), az egyesterületeken érvényes szabályozásról, és azegyes területeken a repülni szándékozó piló-ták jogosításaival kapcsolatos elvárásokról.

2. Kérjük, hogy képviseljétek a helyi szabá-lyozások betartásának fontosságát, és várjátokel ezt a klubtagoktól is, mert a repülési terüle-tek megtartása mindannyiunk közös érdeke.

3. Személyi kapcsolataitokat, szakmai te-kintélyeteket használjátok föl annak érdeké-ben, hogy a klubotok pilótái mutassanak fe-gyelmezett és szabályos repülési tevékenysé-get. Gondolkodjatok el azon, hogy a rendsze-resen légtérsértõ pilóták repülési feltételeinekklubon keresztül történõ biztosítása nem csaka klubban végzett sok évnyi szakmai munkátárnyékolhatja be, hanem a klub tagjainakmegítélését is csorbítja. Ne támogassátokklubtagsággal a kirívó esetek elkövetõit.

4. Ne hagyjátok szó nélkül a légtérsértése-ket. A siklóernyõs társadalomban lévõ belsõfegyelmezõ erõ biztosíthatja starthelyeinkmegõrzését, ne adjunk a hatóságnak ismét le-

hetõséget durva korlátozások bevezetésére.Tájékoztatásul közöljük, hogy a légtérsértõ re-pülési tevékenységet végzõ pilótákkal szem-ben eljárást fogunk kezdeményezni, egybenjavaslatot teszünk a fõpilóta szakági helyette-se felé, hogy számukra az MRSZ által történõüzemeltetést mondja föl. A szakbizottságmegbízatása, és az érdekvédelmi feladataialapján, támogatni fogja a starthelyeket kezelõkluboknak a repülési fegyelem betartására,betartatására irányuló munkáját.

Óbuda - 2001. 05. 09. - MKKAz Óbuda starthely kezelõje jelezte, hogy

vélhetõen durva légtérsértéssel történtek táv-repülések a jelzett napon. A légtérsértõ pilótá-kat azonosítani nem sikerült, azonosításukhoza területen repült pilóták sem nyújtottak segít-séget. Azért, hogy a MKK értékelésében lég-térsértéssel repült távok ne legyenek értékel-ve, a szakbizottság döntése alapján, az Óbudastarthelyrõl 2001. 05. 09-én repült távokat averseny értékelésében nem fogadja el.

Eged KupaA Szakbizottság, határozata alapján, az

Eged Kupa további versenynapjait Rangsoro-lónak minõsíti (a versenynapoknak természe-tesen meg kell felelnie a sportszabályzatbanrögzített minõsítõ feltételeknek!).

Siklóernyõs Szakbizottság

Nagy tisztelettel gratulálok mindenkinek,aki túlrepülte a 100 km-es álomhatárt! Sza-bó Peti szerint már több mint 20 pilótabüszkélkedhet ezzel, sajnos azonban azadatok leadása híján a számozott arany-sasok korrekt kiadására nincs lehetõsé-günk. Eddig öten kaptak arany sas jelvényt:1. Tiboldi András (1993), 2. Pálfi Béla Gá-bor (114 km 1994.) 3. Simonics Péter, 4.Szûcs Zoltán, 5. Polyák Gyula (1999). Azótanem adtunk ki arany sast. Pedig szép ak-tus, és sokkal nagyobb a sportértéke, mintegy vitorlázó repülõ aranykoszorúé.

Akkor miért ne folytathatnánk a hagyo-mányt, miért ne adhatnánk át mi is az évesdíjkiosztón? Kérek mindenkit, aki teljesítettemár az Arany Sas jelvény feltételeit, próbál-juk meg felgöngyölni! Küldjétek el dátum-mal mikor repültetek elõször 100 km felett ésvan-e mellé 2000 m magasságnyerésetek.

Az FAI jelenlegi szabálya szerint a baro-gráffal igazolt 2000 m-ekkel együtt arany aza SAS.

Várom és az éves díjkiosztó reményébengyûjtöm az adatokat!

Guriga

A Siklóernyõs Szakbizottság közleményei

Aranysasok!

5102. szám

� 2001. júniusP

apírmunka

410

2. s

zám

� 2

001.

júni

usP

apír

mun

ka

Klub Siklóernyõs oktató neve gyak csörl.szo. tandem lejárat

Air Max Fördõs Zoltán oktató 4/8/03

Air Max Lakatos Péter oktató 4/8/03

Air Max Szegedi Miklós oktató 4/8/03

Airborne Tasi Gábor oktató 10/15/02

Albatrosz Hutvágner Ferenc oktató 6/25/02

ASE Lõrincz Mátyás oktató 6/25/02

ASE Partizer Csaba oktató tandem 4/8/03

ASE Pereczes Zsolt oktató tandem 6/25/02

ASE Szabó Péter oktató csõrl.szo. tandem 10/15/02

ASE Szabóné Koleszár Edina oktató 6/25/02

Bácska RK Bíró Bálint oktató csõrl.szo. 10/3/01

Békési sikle Csikós István oktató 4/8/03

Békési sikle Ifj. Horváth Gábor oktató csõrl.szo. 10/15/02

Blue Sky Szekszárd Kondricz Attila oktató csõrl.szo. 10/15/02

BSE Kiszely György oktató 10/15/02

Cross Country Kovács Gábor oktató 10/3/01

Cross Country Lévai Zsolt oktató 10/3/01

Cross Country Simonics Péter oktató 10/15/02

Eged Eagles Farkas Tibor oktató 6/25/02

Eged Eagles Lázár Gábor oktató 6/25/02

Eged Eagles Mlinkó Márton oktató 6/25/02

Eged Eagles Tóth Zoltán oktató 6/25/00

Enairgy Rácz Balázs oktató 10/15/02

Enairgy Thurzó Balázs oktató 6/25/02

Gödöllôi SK Polyák Gyula oktató 6/25/02

Gödöllõ Kovács Gyula oktató 6/25/02

Gyöngyös Fritz Gábor oktató 10/15/02

HA-Turul Béki László oktató 4/8/03

HA-Turul Kubicsek Attila oktató csõrl.szo. tandem 6/25/02

Kettô SE Pálfi B. Gábor oktató csõrl.szo. tandem 10/3/01

MSE Bíró Ernô oktató csõrl.szo. 10/3/01

MSE Solt Sándor oktató 10/15/02

MSE Tábor Tamás oktató 6/25/02

Pannónia Solaris Blaumann Attila oktató 10/15/02

RAIR Gödöllô Szabó Ernô oktató csõrl.szo. tandem 10/15/02

Sky Club Atkári Gyõzõ oktató 10/15/02

Spectrum Vörös Csaba oktató 10/3/01

Tokaj Fly Ádám Elek oktató csõrl.szo. 6/25/02

UFO Holló Attila oktató 10/15/02

MSE Kiss István vizsgára jelentkezett

Sopron Matláry László vizsgára jelentkezett

Gliders Team Papacsek Csaba lejárt

A siklóernyõs oktatók jegyzéke A sárkányrepülõ oktatók jegyzéke

KLUB oktató neve elm. okt. gyak. okt. tandem okt. üz. ell. vont. okt. lejár

Amatõr SE Kerekes László e g t ü v 2002. ápr.

Amatõr SE Nagy László e g 2001. okt.

Amatõr SE Poszpisel Gyula e g 2001. okt.

Amatõr SE Sándor István e g 2001. okt.

Borsod Gruber Ferenc e g t ü 2001. okt.

BSE Halmos Péter e elméleti

Cumulus Borovszky Gergely e g t 2002. aug.

Cumulus Dobrocsi Kálmán e g 2001. aug

Cumulus Kmetykó János e g t v 2001. okt.

Debrecen Deleff István e g v 2001. okt.

Eger Bakos László e g ü v 2001. okt.

Eger Ludányi Csaba e g 2001. okt.

Gyöngyös Szabó László e g v 2002. aug.

Kvasz A. RE Kövesdi József e g 2003. aug

Kvasz A. RE Petrovszki Zsolt e g v 2003. ápr.

MALÉV Feldhoffer Lipót e g 2001. okt.

MALÉV Kutasi Ferenc e g v 2002. aug.

MALÉV Vitkovszki József e g v 2001. okt.

Miskolc Tóth István e g t ü v 2001. okt.

MSE Kánnár László e g t ü 2002. aug.

MSE Szabó Tamás e g t ü 2001. okt.

Nyíregyháza Czigler Elek e g 2002. aug.

Nyíregyháza Gyurkovics Ferenc e g t 2002. aug.

Pécsi srk Buzády György e elméleti

PSE Petró Zoltán e g 2003. ápr.

SRK Veszprém Kehrer Béla e g 2002. okt.

Szeged ifj. Mészáros Dezsô e g 2001. okt.

Szeged Mészáros Tamás e g 2001. okt.

Szentgál Magvasi Szabolcs e g 2003. márc.

Szombathelyi RK. Mészáros Ferenc e g v 2002. aug.

Zalaegerszeg Béres Károly e g 2001. okt.

Zalaegerszeg Tóth Zsigmond g 2001. okt.

Zalaegerszeg Varga Sándor e g 2001. okt.

7102. szám

� 2001. júniusS

zakértés

610

2. s

zám

� 2

001.

júni

usS

zaké

rtés A zsinórvágó egy alapvetõen

ejtõernyõsök által használt, de asiklóernyõsök körében is egyre jobbanelterjedõ, olcsó biztonsági eszköz. A zsi-nórvágóra, mint általában a biztonságieszközökre, nagyon ritkán van szüksé-günk, de akkor jelentõsen egyszerûbbéteheti vagy meghosszabbíthatja az éle-tünket. Ebbõl a szempontból olyan, mintpéldául a mentõernyõnk. Egy átlagos pi-lótának ugyanis �kidobott pénz� mentõ-ernyõt venni, mert nagy valószínûségszerint soha sem fogja használni azt. Abiztonsági eszközök beszerzésével per-sze a biztonságunkért, a nyugalmunkértáldozunk. Okos ember elõre intézkedik,amikor még ura a helyzetnek. A zsinór-vágó esetében annyival könnyebb dön-tenünk a beszerzését illetõen, hogy ezegy �filléres� eszköz. Az ára nem éri elmég egy darab karabiner árát sem. Mé-rete és súlya révén sem okozhat olyanproblémát senkinek, amely érvként szol-gálhatna a beszerzése ellen.

Az ejtõernyõsök már elég régóta kötelezõenviselnek vágóeszközt. Ez eleinte egy közön-séges tõr volt, tokban, a hasi mentõernyõnelhelyezve. A markolatába egy lyukat fúr-tak és egy méteres zsinórral rögzítették le-esés ellen.

Hamarosan megjelent azonban hazánk-ban is ez egyszerû, ötletes kis speciális esz-köz: a zsinórvágó. Ez egy kicsi mûanyagszerkezet, mely az egyik végén kampó alakú,és a kampós rész belsejében egy penge vanelhelyezve. Sok elõnye van a hagyományostõrrel szemben. Kisebb, könnyebb, jobban el-helyezhetõ a hevederen is, biztonságosabb,és még sokkal olcsóbb is. Ezeken az elõnyö-kön kívül ráadásul sokkal biztonságosabbanés pontosabban is használható. Nem össze-vissza vagdosunk vele, hanem a csak azokataz elemeket (zsinórt, hevedert, borítólapot)vágja el, amelyeket elõtte beakasztottunk akampóba. Ezáltal nagyon precízen kiválaszt-hatjuk az elvágni kívánt részeket, és a felsze-relés többi része, valamint mi magunk nemsérülünk meg akció közben. A vágóképessé-

ge is jobb, mint egy hagyományos késé. Ami-kor elõször próbálja ki valaki, általában el-csodálkozik, hogy milyen kis erõ hatásáramilyen könnyedén vágja át akár a hevedere-ket is. Van persze hátrányos tulajdonsága is atõrrel szemben. Nem lehet vele szalonnázni,védekezni a juhász támadó kutyái ellen, ésnem lehet vele dinnyét szeletelni sem, ha éppegy ilyen jó adottságokkal rendelkezõ terüle-ten sikerült leszállnunk.

Helyesen elhelyezni például a beülõmellhevederén lehet, mindkét kezünkkelelérhetõ módon. Rögzíteni kell a heveder-hez egy akkora zsinórral, amely hosszabb,mint a kezünk, hogy ne akadályozza a ka-runkat a kinyújtásban, de ne is essen le, hakét nyiszálás között szükségünk van mind-két kezünkre, ezért eldobjuk. A zsinórvágóta tokjában tépõzárral, esetleg vékonygumikarikával rögzíthetjük.

Maga az a tény, hogy ilyen sok zsinórralrepülünk, már önmagában indokolná azt,hogy legyen egy eszközünk a zsinórokgyors elvágására, de én végiggondoltampár konkrét esetet, amikor szükségünk le-het zsinórvágóra. Játékból kezdtem, de az-tán úgy gondoltam, hasznos lesz, ha leíromaz ötleteimet. Össze is jött 12 eset. Elõre bo-csátom, hogy ha némely helyzet kissé erõl-tetettnek is tûnik, ne felejtsük el, hogy azélet sokkal faramucibb történetek létreho-zására képes, mint azt mi a szegényes fan-táziánkkal gondolhatnánk. Ezen esetek leg-többjét sem én találtam ki, csak a másfél év-tizedes ejtõernyõs és siklóernyõs pályafutá-som során szerzett tapasztalataimat szed-tem össze. Felhívom az olvasó figyelmét ar-ra, hogy ebben az írásomban az egyes vész-helyzeteket nem átfogóan, minden részletrekitérõen elemzem, és nem oktatási célból,hanem kizárólag csak a zsinórvágó-haszná-lat szempontjai szerint.

1. Csörlés: Nem véletlenül kezdem ezzel.Véleményem szerint ez az a terület, aholkötelezõvé kellene tenni a zsinórvágó vise-lését. Egy kioldó elakadás vagy a lábgyorsí-tóak a csörlõkötélre tekeredése esetén kelle-metlen következményektõl menthet meg

minket. Idén történt az a közismert eset,amikor pilótatársunk percekig gubancolta alábgyorsítóját, ami rátekeredett a csörlõkö-télre, és mivel a csörlõkezelõ mit sem sej-tett, szerencséje volt a pilótának, hogy ma-gasra húzták, és így volt ideje kitekergetni alábgyorsítót a leoldás idejéig. Kitörés eseténa befeszült leoldó katasztrófát okozhat,ilyenkor a leoldó Y elvágásával egyszerûenmegoldhatjuk a problémát.

2. Különleges repülési manõverek: �B� és�C� gyakorlatok végrehajtása közben bár-mikor elõfordulhat, hogy a zsinórzat felsze-relésünk vagy testünk valamely részébeakad. Egy szép példa erre egyik neves hazaioktatónk esete, aki merülõspirált végzett,miközben a csípõig lehúzott fékzsinór be-akadt valamelyik csatjába és így nem tudtaazt felengedni. Szerencsére ez víz fölött tör-tént, így nem lett sérülés a vége. De képzel-jünk el, mondjuk egy nagy féloldalas csu-kódást, amely során a belazuló zsinórok be-akadnak a beülõnkbe. Ekkor a beakadt zsi-nórok elvágásával vagy megoldjuk a hely-zetet, vagy kedvezõbb feltételeket terem-tünk a mentõernyõ-használathoz.

3. Kupolába esés: Ez a kellemetlen ese-mény elõfordulhat nem csak különleges re-pülési helyzetek gyakorlása során, hanemextrém turbulencia, vagy/és csukódásokkezelése során elkövetett pilótahiba miattis. Ebben az esetben döntõ, hogy a mentõer-nyõt ki tudjuk dobni, és a kidobása szabadlégtérbe történjen. Ha kinyílt a mentõer-nyõnk, még újabb problémát okozhat, hamondjuk felakadt a lábunk a zsinórzatba.Képzeld el, hogy milyen lehet fejjel lefelélógva földet érni egy mentõernyõvel. Egyilyen földetérés végzetes kimenetelû lehet.

4. Mentõernyõnyitás: A mentõernyõvelkapcsolatban több variáció is eszembe jut.Kezdjük az elején.

Ha zsinórok vannak a testünkre tekered-ve, amelyek betekerik a mentõernyõt is,nem tudjuk azt kidobni (kötözött sonka fi-gura). Vágni kell a zsinórokat.

Hibás hajtogatás miatt (például ha rövi-debb a konténertartó szalag, mint a tüske-tartó szalag) nem tudjuk kinyitni a tokfede-

leket. Ha a mentõernyõnk nem a hátunkonvagy a fenekünk alatt van elhelyezve, ilyenesetben a tok fedõlapjainak egyikét átvágvakiszabadíthatjuk a konténert.

Ha a mentõernyõ kupola a siklóernyõegyes zsinórjaira tekeredik és emiatt nemlobban be, a �bûnös� zsinórok elvágásaután felszabadulhat a mentõernyõ.

Ha a mentõernyõnkön szálátcsapódáskeletkezik (és ha elérjük a zsinórokat, mertsajnos a legtöbb mentõernyõn nem érhetõel), az átcsapódott szál (-ak) elvágásávalegy jobb kupolát kaphatunk. Ebben az eset-ben vigyázzunk, hogy két egymás mellettizsinórnál többet ne vágjunk el.

Ha mentõernyõ nyitás után erõs V�állás-ban vagyunk, akkor a siklóernyõ kupolafelfüggesztõ hevedereinek átvágásával le-választhatjuk a kupolát, és megszüntethet-jük a V-állást. Persze jobb, ha ezt a fõ kupo-lánk összeomlasztásával érjük el, de errenem minden esetben van lehetõségünk,vagy idõnk. Képzeljünk el, mondjuk, hogytöbb méteren be van csavarodva a siklóer-nyõnk zsinórzata. Ebben az esetben semmimás megoldás nincs. (V-be állt kupolákkala merülési sebességünk a 9-10 m/s-ot is el-érheti, és igen kedvezõtlen a földetérésitesthelyzetünk is, szinte biztos a gerinctö-rés)

Hibás hajtogatás miatt volt olyan eset,hogy valakinek egy olyan mentõernyõvelkellett földet érnie, amelynek a középbehú-zó zsinórját kívül, a kupolát kifordítva ve-zették el. Ekkor a középzsinór elvágásávalegy elég jó kupolát kaphatott volna, mígígy, kifordulva, minimális a mentõernyõhasznos felülete.

5. Összeütközés: Összeütközni a levegõ-ben siklóernyõvel sokféle módon lehet. Avariációk, és így a lehetséges optimálismegoldások száma is elég nagy. Ezekremost részletesen nem térek ki, mert az egykülön írás terjedelmét kívánná meg. Egydolog azonban biztos: 99%-ban jobb egye-dül lenni repülés közben, mint összeakadvalenni valakivel. Tehát egy összeütközésután fontos, hogy el tudjunk válni egymás-tól, mert akkor tudunk jobban mentõernyõtnyitni és azzal földet érni, vagy esetleg za-vartalanul tovább repülni. Az összeakadá-

Mire jó a zsinórvágó?

9102. szám

� 2001. júniusS

zakértés

810

2. s

zám

� 2

001.

júni

usS

zaké

rtés

sok nagy részében csak egy-két zsinórokozza a problémát azáltal, hogy a másikpilóta felszerelésére, testére akad. ErreApcon láttam egyszer egy példát. Ott kétpilóta összeütközött, és összeakadva pö-rögtek lefelé. Mint utólag kiderült, az ütkö-zésük során az egyik pilóta nyakára akadt amásik pilóta két zsinórja. Szerencséjük volt,mert a spirál miatt egyre növekvõ centrifu-gális erõ hatására egyszer csak elszakadtaka zsinórok (kb. 20-25 méteren), és õk szét-válva szálltak le a domboldalba, viszonylagnormális módon. Az egyikük fájlalta a nya-kát, megrándult a ráakadt zsinórok húzó-ereje miatt (a másik pilóta fájlalta pár zsi-nórját). Ilyen esetekben néhány zsinór elvá-gásával megszüntethetjük az összeakadást.Egy összeakadt páros, még ha mindkettenmentõernyõt nyitnak is, és nem is forognaka levegõben, földetéréskor egymásnakokozhatnak sérüléseket azzal, ha egymásraesnek a pilóták.

6. Földetérés fára, tereptárgyakra: Fáraesés, sziklákra, épületre, villanyvezetékreérés esetén is szükségessé válhat a ránk te-keredett, vagy elakadt zsinóroktól valómegszabadulás. Fõként akkor veszélyes ez,ha erõs szélben történik az eset, ami kön-nyen elõfordulhat, hiszen valószínûleg ép-pen az erõs szél miatt kerültünk a terep-tárgyra. Nem is részletezem tovább, kinek-kinek a fantáziájára bízom.

7. Vízbe esés: A vízbe esést a legtöbb sik-lóernyõs pilóta lebecsüli, mondván: a vízpuha, nem üt akkorát. Ebben igazuk isvan, siklóernyõvel szinte bármilyen hely-zetben lehetünk, nem valószínû, hogy ak-kora merülõ sebességet érnénk el, hogyvízbeeséskor komolyan megsérüljünk. So-kan alábecsülik azonban a megfulladásesélyét. Pedig ez az esély nem kicsi! Mégha jól is tud úszni a pilóta, a víz nem túl hi-deg és a sodrása nem erõs, akkor is nagyonügyesen kell tevékenykednie, hogy idõben(nem korán és nem késõn!) megszabadul-jon a felszerelésétõl. Vastag ruhában, ke-zeslábasban, bakancsban úszni még ekkoris nehéz feladat lesz, de ha nem tud elvál-ni a felszerelésétõl, akkor nem sok esélyevan. Azt, hogy a pilóta nem tud megszaba-

dulni a felszerelésétõl, például az okozhat-ja, hogy egy rendellenes repülési helyzetkövetkeztében esett vízbe (például a zsi-nórzatba akadt lábakkal, fejjel lefelé), tehátnem volt lehetõsége végrehajtani az ilyenesetre javasolt tevékenykedést (csatok nyi-tása, beülõ helyes elhagyása, stb.). Ránkborult kupola, az úszómozdulatoktól lá-bunkra tekeredett zsinórok, fejünket a vízalá fordító beülõ� Ekkor is életet menthetegy zsinórvágó.

8. Szálátcsapódás: Szálátcsapódás alattértjük azt a helyzetet, amikor egy (vagytöbb) zsinór a zsinórtövektõl nem közvetle-nül a felfüggesztõ hevederekhez fut, hanemelõbb megkerüli a kupola egyes részeit.Szálátcsapódásunk lehet a siklóernyõn ahelytelen start elõtti elõkészítés, vagy félol-dalas csukódás miatt. Lehet a mentõer-nyõnkön is, hibás hajtogatás, vagy hibásnyílás miatt. Ilyenkor, ha nem sikerül a zsi-nórok lehúzásával megszüntetni a rendelle-nességet, az átcsapódott zsinórok elvágásá-val rendezhetõ a kupola.

9. Zivatarfelhõbe szívódás: Sok horrortörténetet lehet hallani, olvasni a zivatarfel-hõbe való beszívódásról. A probléma valós,foglalkozni kell vele. Az eseteket tanulmá-nyozva láthatjuk, nincs igazán egységes, ál-talános, elfogadott, helyes módszer az élet-ben maradásra. Vannak lehetõségek, ame-lyekkel ki-ki él, vagy nem él, lehetõségeiszerint. A pilóták elméleti tudásán, ügyes-ségén, repüléstechnikai tudásán, fizikai ere-jén, és szerencséjén múlhat egy-egy kalandkimenetele. Jó, ha ezekbõl a fent felsoroltak-ból minél többel rendelkezünk. Jó, ha elõreterveket készítünk, még az egyes ritkán elõ-forduló esetekre is. Nyugodt körülményekközött végiggondolhatjuk a lehetõségeket,tanácsokat kérhetünk tapasztaltabb repü-lõktõl.

Extrém viharfelhõbe szívódás esetén, hafizikai erõnk híján, vagy egyéb ok miattmár nem tudunk mit tenni az emelkedés el-len, és a magasság az életünket veszélyezte-ti, fontos döntéseket kell hoznunk, majd is-mét elõkerülhet a zsinórvágó. Itt persze fel-tételezem, hogy mindenkinek van mármentõernyõje, aki a felhõk alatt tölti a sza-

badidejét. Nem a siklóernyõ teljes levágásá-ra gondolok. Ez több okból sem lenne he-lyes: 1. Nincs szabadesési gyakorlatunk,nem tudunk stabilan zuhanni, be fogunkpörögni. Nagyon be lehet pörögni! Az esz-méletedet elvesztheted a centrifugális erõáltal a fejedbe préselt vér miatt. 2. Ha ejtõ-ernyõs vagy és tudsz stabilan zuhanni, egyviharfelhõben esõ és jég között az sem egyleányálom. 3. Nem tudod megállapítani amentõernyõ helyes nyitási pillanatát. Nincsnálad megfelelõ magasságmérõ, de ha len-ne is, rosszul mérne a nagy légnyomásvál-tozás miatt. 50 m/s-os zuhanási sebességmellett, egy földig érõ, sûrû esõfüggönybenzuhanva (nem is látsz jól, mert az esõ üti aszemedet), szinte biztos, hogy nem veszedészre idõben a talajt. Ne feledd, 12 másod-perc zuhanás után, legalább 50 métert köze-ledsz a földhöz másodpercenként! 4. A sik-lóernyõs mentõernyõink nem ekkora dina-mikus nyílási terhelésre vannak méretezve,valószínûleg sok nem bírná ki a 12. zuhaná-si másodpercen túli nyitási terhelést káro-sodás nélkül (12. másodperc = kritikus se-besség = 180 km/h = 50m/s, stabil hasontesthelyzetben). Az elsõ 12 másodperc alattnyugodt levegõben, stabilan zuhanva, 500m-t teszel meg. Erõs emelésben még keve-sebbet. Több ezer méteres magasságból (4-5000 m), több mint egy percig kellene zu-hannod. Szóval a fõernyõ teljes levágásamaximálisan elvetve.

Ezen a problémán gondolkodva én arrajutottam, hogy az �A� és �B� zsinórokat kel-lene levágni (esetleg a �D�-t is). A hátsó zsi-nórsorok meghagyásával (elméletileg) a ku-pola egy viszonylag stabil helyzetbe kerülneés flatterolva fékezne annyit, hogy stabilhelyzetben tartson (legalább a kereszt ten-gely körül), és emellett jelentõs süllyedésisebességet biztosítana. Ezt a �figurát� senkinem tesztelte (pedig érdekes lenne). Kérdés,hogy nem szakadnának-e le a meghagyottzsinórok az erõs rángatás (flatter jelenség)hatására, mennyire rángatna, és mennyirestabilizálna, mekkora süllyedési sebességetérnénk el, és végül mennyire zavarná amentõernyõt a nyílásban? Két dolog azon-ban biztosan állítható: az, hogy nem szabadfeladni a küzdelmet és ennek a fent leírtmódszernek a kipróbálása is jobb, mint 7-

8000 m-re emelkedni egy Cb felhõben, és azis biztos, hogy ez zsinórvágó nélkül megva-lósíthatatlan lenne (elfagyott kézzel, mégzsinórvágóval sem lenne könnyû).

10. Földi vonszolódás, ernyõ ránk akadá-sa földön: Aki startolt, vagy legalább kupo-lázott már igazán erõs szélben, az tudja,hogy mennyire más arcukat mutatják ilyen-kor az ernyõk. És azt is tudja, hogy ez mi-lyen veszélyekkel jár. A szelíd, tohonya bir-kák, ilyenkor tomboló vadállatokká válnak.Ember legyen a talpán, aki megfékezi õketegy-egy erõsebb befújásban. Mi is vonszo-lódhatunk a saját kupolánkkal (esetleg anyakunkra tekeredett zsinórokkal), és má-sokra is ráboríthatjuk az ernyõnket (vagymások borítják ránk). Tudjuk, hogy ezek avékony zsinórok, már viszonylag kis erõkesetén is nagyon mély sebeket képesekokozni. Akár levághatják az ember fülét is.Hasonló eseteket tudnék mesélni, de azt hi-szem szükségtelen.

11. Mentõernyõ véletlen kinyílása: ezt azesetet, lehet, hogy a mentõernyõhöz kellettvolna sorolnom, de ez azért kicsit más. Anem megfelelõen hajtogatott, vagy nemelég gondosan ellenõrzött (elöregedett záróhurok) mentõernyõ a véletlenszerû kinyílá-sával nagyon kellemetlen helyzetet teremt-het. Különösen kellemetlen az eset, ha köz-vetlenül start után történik, esetleg a startközben sodródik ki a kioldó. Elõfordulhat,hogy merülõspirál, vagy egy csukódás utá-ni visszanyílás okozta túlterhelés, vagy di-namikus ütés hatására szabadul el a konté-nerünk a tokból. Ekkor, ha van egy kis ma-gasságunk, eldönthetjük, hogy leszállunk amentõernyõnkkel, vagy levágjuk azt. Ha aterep különösen kedvezõtlen alattunk (pél-dául: város, villanytelep, folyó, meredeksziklás terep, nagyon magas fák), akkor elõ-nyösebb lehet a mentõernyõ elengedése ésa fõernyõvel való leszállás. Persze ezt isügyesen kell megoldani, mert ha összeakadaz elszálló mentõernyõ a fõernyõvel, abbólmég nagyobb gond lehet, és az sem mind-egy, hogy milyen helyzetbõl kell rendez-nünk a siklóernyõnket a mentõernyõ levá-gása után (hasznos a két mentõernyõ vise-lése!). Én például azt hiszem, hogy hagy-

11102. szám

� 2001. júniusS

zakértés

1010

2. s

zám

� 2

001.

júni

usS

zaké

rtés

Forrás: Thermik&Gleitschirm 1998/9.Gleitschirm 1995/6.*

Írta: Mike KüngRoland Würgler

Fotók, ábrák: Gottfried AngererHannes MayrNorbert AprissnigNotker LederbergerJan-Piet ImkenRoland Würgler

Fordította és szerkesztette:Szabóné Koleszár Edina

Lektorálta: Szabó Péter

A siklóernyõpiac ma már megköveteli agyártóktól, hogy már a tanulóernyõket islábgyorsítórendszerrel lássák el. Tény-leg használja is minden pilóta a gyorsí-tót? Én nem hiszem.

A mai siklóernyõk kigyorsításával maxi-mum 10 km/h sebességnövekedést érhe-tünk el1. Mivel ezeknek az ernyõknek atrimmsebessége is magas, kigyorsított álla-potban történõ csukódások esetén heves er-nyõreakciókra lehet számítani. Ezért na-gyon fontos, hogy alaposan megismerjükaz ernyõnk tulajdonságait kigyorsítva is.Nem elõször hangzik el a kulcsmondat ittsem: �Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni!�

A gyorsítás aerodinamikájaA régi pilóták jól tudják, hogy a lábgyor-

sító viszonylag új találmány. A 90-es évekközepéig az ernyõk sebességét csak hátsótrimm segítségével lehetett változtatni, halehetett egyáltalán. A hátsó trimmek segít-ségével fixen lehetett meghosszabbítani a�C� és a �D� tartóhevederek hosszát. Az er-nyõk annak idején lassúbbak voltak, és ahátsó trimm használata is csak pár km/hsebességnövekedést eredményezett. Aztána gyorsabb profilok és ezáltal a nagyobb re-pülési sebesség hamar rámutattak a hátsótrimmek veszélyeire. A trimmet ugyanisrögzítjük, így csukódás esetén nem lehetelég gyorsan felengedni.2 Csukódáskor na-gyon durva helyzetek adódhatnak emiatt.

A hátsó trimmes ernyõk a légialka-lmassági tanúsítvány nehezebb megszerzé-se miatt ezért mára szinte teljesen eltûnteka piacról. A versenyeken ma még néhahasználják a lábgyorsító mellett, de egyreinkább veszítenek a jelentõségükbõl.

Eljött tehát a lábgyorsítórendszerek ideje.A lábgyorsító elõnye a hátsó trimmel szem-ben az, hogy jól szabályozható, nagy sebes-ségnövekedés érhetõ el vele, és csukódás ese-tén gyorsan felengedhetõ. A pilóta ijedtébenúgyis automatikusan lelép a lábgyorsítóról.

A lábgyorsító segítségével az �A� heve-dert illetve az �A� zsinórsort rövidítjükmeg. A gyártó által beállított mértékben aközépsõ zsinórsorok (�B� illetve �C� zsinór-sorok) is megrövidülnek. Az állásszög csök-ken, és általában a profil is változik. (lásd 1.ábra) A nagyobb állásszög érzékenyebbé te-szi a kupolát és megnöveli a féloldalas- és afrontális csukódás esélyét. Legrosszabbesetben � fõleg az agyontrimmelt versenyer-nyõk esetében � az egész kupola aláfordul-hat. Ezt nevezik kapitális frontstallnak.

Különbözõ gyorsítórendszerekA régebbi konstrukciójú gyorsítórendsz-

erek esetében általában a �B�-hevederek rövi-dülnek meg, hogy a kupola stabil maradjon.Ezáltal a teljesítmény rovására fokozódott abiztonság, ami a tanulóernyõk esetében nemis baj. Más gyorsítórendszerek egyidejûleg rö-

vidítik meg az �A�- és a �B�-hevedereket, ésa �C�-hevedereket félig. A profil ezáltal a�D�-sor irányába fordul. A kilépõél némilegmegemelkedik. Ezért is jó, hogy a fékeknekvan valamennyi holtjátékuk. 5-10 cm-es holt-játék többnyire teljesen elegendõ. Ennél a faj-ta gyorsítónál a belépõél is stabilizálódik, mi-vel az �A�- és �B�-hevedereket ugyanolyanmértékben húzzuk le. Így a profil összességé-ben annál laposabb lesz, minél erõsebbengyorsítunk. A modern teljesítményernyõk ésa középkategóriások gyorsítórendszere eseté-ben egy bizonyos úthosszig az �A�-hevede-rek valamivel nagyobb mértékben rövidül-nek meg, mint a �B�-hevederek. Így az állás-szög csak kis mértékben csökken, a profilmegmarad, emiatt a siklási teljesítmény a biz-tonság rovására megnõ.

Nem létezik egyetlen helyes gyorsító-rendszer. Azok a gyártók, amelyek fejlesz-téssel is foglalkoznak, a saját ernyõkonst-rukcióik számára keresik az optimálisgyorsítórendszert, hiszen nem minden pro-fil igényli ugyanazt a gyorsítást. Általános-ságban azért elmondható, hogy a többnyireaz �A�-hevederre erõsíthetõ, különbözõcsigákkal ellátott lábgyorsító-rendszerekgyártónként nem nagyon különböznek. Ál-talában két csiga segítségével csökkentik a

A gyorsítás

nám õket V-be állni, és ezután elkezdenémszépen egyenként levagdosni a mentõer-nyõ zsinórjait. Ha ezt jól csinálom, a sikló-ernyõ fokozatosan nyeri vissza a sebessé-gét, és megy át siklásba. És még el sem ve-szik a mentõernyõm (bár cafatokban lesz azsinórzata). Ehhez persze elegendõ idõ, va-gyis magasság szükséges. Ez is csak egy öt-let volt, semmilyen próbáról nem tudok ez-zel kapcsolatban, és nem is vállalok garan-ciát. Mindenkinek saját felelõsségére kelldöntenie egy-egy ilyen helyzetben.

12. Balesetes mentése: Sajnos, néha elõ-fordulnak balesetek is a sportunkban. A bal-esetet szenvedett pilóta elsõ segítsége általá-ban a többi pilóta. Ha sérült egyes végtagjaikaotikusan helyezkednek el, és ráadásul ér-zékenyek is bármilyen érintésre, vagy a sé-rült mozgatása kockázatos (gerinc-, meden-cesérülés gyanúja esetén), a beülõtõl, bukó-sisaktól megszabadítani nem kis feladat.

Addig pedig, amíg ez nem történik meg,nem lehet se lefektetni, se éleszteni, se szál-lítani, szóval szinte semmit. Egy zsinórvá-góval gyorsan és kíméletesen megszabadít-hatjuk a hevederektõl, az esetleg ráakadtzsinóroktól, esetleg egyes ruhadarabjaitól.

Zárszóként: Úgy érzem, sikerült magamatmeggyõznöm a zsinórvágó hasznosságáról.Hordom is már vagy 10 éve. Eleinte perszenem tudtam, hogy miért, de elhittem az�öregeknek�, hogy az kell. Természetesenalaposan meg kell gondolni a �bevetését�,mert károsítjuk vele a felszerelésünket, devészhelyzetben a �kisebb rossz� elve alap-ján hozzuk a döntéseinket, és jobb élni egyszétvágott ernyõvel, mint fordítva.

Azt javaslom, hogy mindenkinél legyenzsinórvágó, és azt kívánom, hogy senkinekse kelljen használnia azt.

Gödöllõi Szabó PéterASE siklóernyõs oktató

* A fordítás közzétételéhez a Gleitschirm Magazin szerkesztõsége írásban hozzájárult. (Thermik Verlag, Lin-zer Straße 35. A-4614 Marchtrenk; tel: ++43 (0) 7243/54392-0; fax: ++43 (0) 7243/54392-22) További sok-szorosítás csak a szerkesztõség és a fordító írásos beleegyezésével lehetséges.(1) Ma már vannak olyan ernyõk, amelyek trimmsebessége és maximális sebessége között több mint 15km/h a különbség. (a fordító megjegyzése)

(2) Mivel a hátsó trimmet csak terhelés alatt lehet felengedni, becsukott oldalon ez szinte lehetetlen. (a lek-tor megjegyzése)

1. ábra

2. ábra Gyorsításkor a kupola állásszöge csökken,és a profil laposabb lesz.

13102. szám

� 2001. júniusS

zakértés

1210

2. s

zám

� 2

001.

júni

usS

zaké

rtés

kifejtendõ erõt. A német freeX gyár lábgyor-sító-rendszere eltér a szokványostól. Az ál-taluk szállított gyorsítórendszer esetében acsigák egy elasztikus anyagból varrt csõbenhelyezkednek el, amelyet oldalt a karabine-rekre kell erõsíteni.

A lábgyorsító beállításaAz optimális gyorsításhoz elengedhetet-

len, hogy a lábgyorsítórendszert az egyéniparamétereknek (beülõ típusa, testméretek)megfelelõen állítsuk be. Annak ellenére,hogy a legtöbb gyártó kész gyorsítórendsz-ert szállít az ernyõhöz (kis karabinert,gyorsítózsinórt, gyorsítórudat), nagyon fon-tos, hogy alaposan megismerjük a rendszert,és megfelelõen állítsuk be. Fontos, hogy a te-relõcsigákat a megfelelõ helyre tegyük a be-ülõn, megfelelõ csatolótagot kell tennünk agyorsítórendszer és a tartóheveder közé, bekell állítanunk a gyorsítózsinór hosszát stb.

A gyorsítórendszer összeállítását illetõ-en a legtöbb pilóta bizonytalan. Legjobb, haõk egy siklóernyõs iskola, vagy egy oktatósegítségét kérik.

A lábgyorsítót úgy kell összeraknunk,hogy használata kényelmes legyen. Ehhezlegalább kétszeres áttét szükséges, többnyi-re ez már a felfüggesztõ hevedereken meg-van. Nekem személy szerint még ez is túlkevés, mert például egy 5 km hosszú siklásfélig nyújtott lábbal eléggé megviseli a láb-izmaimat. A háromszoros-négyszeres áttétsokkal kellemesebb. A 3. ábrán egy olyangyorsítórendszer látható, amit két plusz át-téttel láttak el, így az áttét négyszeres lett.Ha nem kell túl sok erõt kifejtenünk a gyor-sításhoz, akkor a kupola állásszögét fino-man tudjuk szabályozni. Fontos, hogy azelsõ terelõcsiga a beülõn a pilóta és a heve-der közös súlypontjánál, vagy a pilótaszemszögébõl nézve egy kicsit inkább azelõtt helyezkedjen el, máskülönben a pilótagyorsításkor elõre, vagy hátra billen.

Az ernyõ típusától függõen a csigák több(pl. a teljesítményernyõknél), vagy kevesebb(pl. a tanulóernyõk) gyorsítási úthosszt tesz-nek lehetõvé. A maximális gyorsítási út-hossznál a felsõ és az alsó csiga összeér.

A lábgyorsítórendszer hevederzetre erõ-sítésére több lehetõség adódik. Erre a célrakis méretû karabinerek, vagy speciális, ré-selt karabinerek szolgálnak. A sokak általmég mindig használatos, biztosítatlankutyakarabiner alkalmazása biztonságiokokból kerülendõ. Erõs szeles startoknáltörtént már több súlyos baleset is amiatt,hogy a tehermentesítõdött tartózsinórokbeakadtak a kutyakarabinerbe.3

A gyorsító kezelését nagybanmegkönnyítik az olyan speciálissegédeszközök, mint például abeülõ belsejében vezetettgyorsítózsinór, vagy az olyan ta-lálmányok, amelyek megakadá-lyozzák, hogy a gyorsítórúd túl-ságosan hátra kerülhessen.

Ránk, pilótákra marad agyorsítózsinór-hossz beállításá-nak feladata. Annak ellenére,hogy a beállítási módszer le vanegyszerûsítve, sok olyan pilótát lehet látni,akinek a lába gyorsítás közben a feje fölöttvan (nagyon veszélyes!).4

A lábgyorsítót úgy állíthatjuk be optimá-lisan, ha a beülõt és a tartóhevedereket az�A� és �B� hevederek franciaszemeinél fog-va felfüggesztjük. Így életszerûen szimulál-hatjuk a lábgyorsító használatát. A beállításviszonylag sok idõt vesz igénybe.

Vannak, akik létrás lábgyorsítót használ-nak. Ez azért elõnyös, mert hosszabb gyor-sítási úthosszt tesz lehetõvé (ami fõleg a rö-videbb lábú pilóták számára nyújt nagy se-gítséget), és kényelmesen, több lépcsõbentudunk gyorsítani különbözõ sebességtar-tományokban. Az elsõ létrafok kisebb gyor-sulást eredményez, így a legjobb sikláshoztartozó sebesség elérésére szolgál. A máso-dik fokozat a padlógáz.

Ha a csigák a beülõnkön rossz helyrevannak felvarrva, vagy egyáltalán nincse-nek odavarrva, akkor vigyük el egy szíj-gyártóhoz, vagy essünk neki mi egy ipari

varrógéppel. Ha valamilyen be-állítást komolyabban meg kellváltoztatnunk, keressünk fel egyarra feljogosított szakmûhelyt.A gyorsítás technikája

A lábgyorsító helyes haszná-latát és a kigyorsított ernyõvelvaló repülést a különleges repü-lési helyzetekhez hasonlóan ala-posan be kell gyakorolnunk,hogy éles helyzetben rutinszerû-en tudjuk használni. Ha beállí-

tottuk a lábgyorsítót, fokozatosan elkezd-hetjük magunkat hozzászoktatni a haszná-latához. A gyakorlatlan pilótáknak érdemesezt egy továbbképzõ tréning, vagy egy biz-tonságtechnikai tréning keretein belül be-gyakorolniuk.

Repülés közben meg kell néznünk, holhelyezkedik el a lábgyorsítórúd, amikornem gyorsítunk. Egyes beülõkön gumi-gyûrûk találhatók, amelyek alaphelyzetbenmegrövidítik a gyorsítózsinórt, másokonpedig tépõzárakkal lehet a gyorsítórudat abeülõ aljához rögzíteni. Ezek, vagy a hason-ló megoldások nemcsak azt akadályozzákmeg, hogy startnál vagy leszállásnál has-raessünk a lábgyorsítórúdban, hanem az al-só mentõernyõtokos beülõk esetében amentõernyõnyitás szempontjából is fonto-sak. Az össze-vissza barkácsolt, tok fölöttelvezetett lábgyorsítók nem egy men-tõernyõnyitást hiúsítottak már meg.

Repülés közben csak a jól beállított láb-gyorsítót tudjuk a lábunkkal megtalálni. Ha

Kétszeres áttét

A gyorsítórendszerek különbözõ részei. Balra egy gyári gyorsítórendszer látható. A jobb oldali kép egy mamár idejétmúlt hátsó trimmes hevederzetet ábrázol, amely lábgyorsítóval is el van látva. Alul: összekötõ-tagok. A kutyakarabiner haszálata biztosági okokból tilos!

3. ábra Négyszeres áttét

(3) Arra is volt már példa, hogy spirálozás közben akadt be kiszedhetetlenül a fékzsinór a kutyakarabinerbe.(a fordító megjegyzése)

4 Az sem jó, ha a maximális gyorsításhoz bele kell állnunk a gyorsítóba, a beülõbõl kiemelkedve, mert a meg-növekvõ légellenállásunk rengeteget ront a gyorsítás hatékonyságán. (a fordító megjegyzése)

15102. szám

� 2001. júniusS

zakértés

1410

2. s

zám

� 2

001.

júni

usS

zaké

rtés

ez nem megy, akkor besegíthetünk a ke-zünkkel is (másik kézzel fogjuk össze hátula fékeket).

Az ernyõnk maximális sebességét foko-zatos gyorsítóhasználattal szabad kita-pasztalnunk. Ezt csak megfelelõ biztonsá-gi magasság-tartalékkal szabad végez-nünk. Ha turbulens levegõbe kerülünk,azonnal lépjünk le a gyorsítóról. A jó piló-ták aktív repülésük részévé teszik agyorsítóhasználatot. A gyorsítón keresztüla lábukkal is megérzik a turbulenciát, ésazonnal reagálni tudnak több, vagy keve-sebb gyorsítással. Nem árt, ha gyorsításközben finoman fékezünk is, ezzel stabili-záljuk az ernyõt.5

A gyorsítás veszélyeiAki csak arra használja a lábgyorsítót,

hogy erõs szélben elõre tudjon haladni,hogy hátha így eléri a leszállót, az � agyorsítórendszertõl és az ernyõ tulajdonsá-gaitól függõ mértékben � veszélyben van. Akis állásszög miatt a kupola érzékenyebbéválik a turbulenciára, és féloldalas vagyfrontális csukódásokra lehet számítani.

Gyorsításkor nemcsak a kupola állásszögecsökken, hanem megváltozik a profil is. Ezazt jelenti, hogy az ernyõ a megszokottólteljesen eltérõ módon reagálhat a csukódá-sokra. Ha a kupola gyorsítás közben becsu-kódik, mindig heves ernyõreakcióra kellszámítani. Erõsen kigyorsított helyzetben aféloldalas csukódás az egyik oldal nagymértékû sebességvesztése miatt negatívbamehet át. A leszálló közelítése erõs szélbenkigyorsítva azért is veszélyes, mert a pilótatalajközelben repül, ezért kevés ideje van areagálásra, másrészt nagy a talajmenti tur-bulencia veszélye. A biztonság szempontjá-ból pont ebben a helyzetben döntõ fontos-ságú, hogy a tudja-e a pilóta, mennyi gyor-sítást tûr az ernyõje. Ennek kitapasztalásaérdekében legjobb, ha az emelések közöttisiklások alkalmával gyakoroljuk a gyorsí-tást, amikor van elég magasságunk.

A siklóernyõk tesztelésekor alapvetõenkigyorsított állapotban is elvégzik a félolda-las csukást. Teszteléskor viszont nem lehetéletszerû, turbulencia által okozott félolda-las csukódást produkálni.

Mindig fel kell mérnünk, hogy az adotthelyzetben érdemes-e gyorsítanunk, és ész-nél kell lennünk. A meggondolatlanság ál-talában nem megengedett a repülésben, agyorsításra ez különösen vonatkozik.

Mikor, mennyire gyorsítsunk?Ez a kérdés inkább a távrepülés témakö-

rébe tartozik, ami jelen keretekbe nem férbele, de a legalapvetõbb alapelvek betartá-sával is lehet optimálisan repülni.

Egyes gyártók úgy állítják be az ernyõi-ket, hogy azok fékezett helyzetben sikla-nak legjobban. Olyan ernyõk is vannak vi-szont, amelyek enyhén kigyorsítva sikla-nak a legjobban. Egyre inkább ez lesz a tel-jesítményernyõk jövõje, hiszen a nagy se-besség melletti jó siklási értékek nagybannövelik a teljesítményt. Amellett alapsebes-ségen (gyorsítatlanul) a legjobb a süllyedésés a légellenállás is. Már enyhe szembeszél-ben is javul a legjobb siklás, ha enyhén ki-gyorsítjuk az ernyõt. Érdemes gyorsíta-nunk a termikusan aktív felhõk alatt elre-pülve is.

A legfontosabb természetesen mindigaz, hogy a magasságunk meglegyen a kö-vetkezõ termik eléréséhez, hiszen gyorsí-táskor normális esetben leromlik a siklásiteljesítményünk. Annak, hogy teljesen ki-gyorsítva repüljünk, nem sok értelme van.Ez csak akkor igazán elõnyös, amikor erõsmerülésbõl repülünk ki, vagy amikor na-

gyon erõs a szembeszél. Ilyenkor azonban aturbulencia is erõsebb, ami a maximális se-bességgel való repülést veszélyessé teszi.

Mikor nem szabad gyorsítanunk?Talajközelben;Turbulens viszonyok között;Talajközelben, erõs szembeszélben (pl.

fúvókában), hogy még elérjük a leszállót(emiatt rengeteg baleset történt már).

Fontos tudnunk, hogy mennyi gyorsí-tást enged meg az ernyõnk. Kétséges eset-ben � különösen talajközelben � a biztonságjavára kell döntenünk. Én a legdurvább ta-pasztalataimat a kigyorsított ernyõ csukó-dásai miatt szereztem.

A gyorsítót tehát ésszel kell nyomnunk,és be kell gyakorolnunk a használatát. Akinem használja a lábgyorsítóját, az inkábbszerelje is le, mert akkor nem áll fenn a ve-szélye annak, hogy rosszkor használja.

Remélem, sikerült néhány olyan tudni-valót közölnöm, amely a kigyorsított repü-lés iránti tiszteletet növeli egy kicsit. Agyorsítás kibõvíti lehetõségeinket, és javítjarepülési stílusunkat. A gyorsító használatasemmiképpen sem adhat alapot arra, hogyaz ernyõnk határait átlépjük. Olyan erõsszélben repülni, amelyben gyorsítás nélkülmár tolatnánk, õrültség. Még az abszolúttop-pilóták sem repülhetnek akármilyenhelyzetben padlógázzal. Sok sikert a gya-korláshoz! g

Richard Berkmann, röviddel az erõs szeles startjaután a japán VB-n. Ha hegyközelben tolatunk, csaka lábgyorsító segít�

A német bajnok, Bernie Koller akció közben

(5) Ez az ernyõnk típusától függ. Az ernyõnk kézikönyvében kell utánanéznünk. Van olyan ernyõtípus, ame-lyiknél ajánlják (pl. Nova X-Ray), és van, amelyiknél kimondottan ellenjavallják a gyorsítás közbeni enyhe fé-kezést (pl. Nova Vertex). (a fordító megjegyzése)

17102. szám

� 2001. júniusLég-tér

1610

2. s

zám

� 2

001.

júni

usLé

g-té

r Huszonnégy éve repülõk sárkánnyal.Már növendék koromban klubot alapítot-tam, pedig akkoriban azt gondoltam, so-sem fogok rendesen megtanulni repülni:hónapokig járkáltam a kezdõpályára,már mindenki, aki velem kezdett, magas-ról repült. Sosem jön össze az az �A�vizsga � gondoltam, mígnem egy széptavaszi napon sikerült, és még az elsõmagas starton is túlestem végre, Óbudá-ról a szeméttelepig, hasamra húzott tra-pézzal.

A nyaram azzal telt, hogy azon meditáltam,miért nem sikerül nekem megragadni a le-vegõben. A vágyat a fennmaradásra olyantökélyre vittem, hogy végül a gép maximá-lis sebességét megközelítõ erejû szélben si-került 15 percet lebegnem és mindjárt hátrais sodródnom.

Azután évekig azon filozofáltam, hogysosem fogok ötórázni, pedig már hány tár-samnak sikerült!

Azután sikerült nekem is. De vajon mikor jön össze a koszorú, az

elsõ igazi táv? Nekem talán soha.Azután így voltam az 50 kilométerrel is,

majd az elsõ százassal. 96 km-t már sikerültrepülnöm, csak az a fránya százas nem jöttössze soha.

És a másik szívfájdalmam, hogy vajonmikor sikerül célba érnem? Szálltam már lea cél elõtt pár kilométerrel, sõt egyszer 100méterrel is, nyertem már versenynapot táv-val, de vagy versenyrendezõ voltam a nagycélba érésekkor, vagy elbaltáztam a lehetõ-séget.

Vajon mi a siker titka?Sokat beszélgettünk errõl növendékeim-

mel és a válogatottakkal, amikor már a ke-ret felkészítõje voltam. Legfogékonyabbaka lányok voltak: meghallgattak és megfo-gadták amit hallottak. A 93-as nemzetinmindkét lányunk célos volt, magyar re-korddal. A 94-es nõi VB-n Amerikában acélba ért magyar lányok mindkettõnk kön-nyét kicsalták, Zsótér Andrisét, a nõi csapatmentoráét is, és magam is elszorult szívvel,meghatódva éltem át lányaink sikerét.

A franciaországi EB-n a levegõbõl élvez-hettem a szinte teljes magyar csapat célbaérését, hogy csapatvezetõként én is mellé-jük szállhassak, csak hát nem versenyzõ-ként, hanem öröm-repülõként.

Azután elõ-EB, EB, VB-k, nem verse-nyeztem komolyan, nem voltak nagy ered-ményeim.

Nem jött a százas, a nagy táv.Mi a titok?Évikével feljegyeztettem a térképszegé-

lyére a három bûvös szót:KITARTÁS, TÜRELEM, FELHÕ.� Mindig erre nézz, mielõtt feladnád,

akár 100 méteren is!És milyen jó volt látni a nõi világbajnok-

ságon Hajdúszoboszlón, ahogy a négy lánykitartással és türelemmel felhõrõl felhõreugrálva szállt a cél felé�

A dunaújvárosi repülõtér kocsmájábanma nincs nagy tolongás. A tegnapi repülé-semkor a felhõ alatt kepeszkedve megvertaz apró kemény szemû esõ, a szemem ki-száradt, csak homályosan láttam, és össze-vissza pislogtam, de nem láttam meg a célt,Kalocsa repülõterét.

A kalocsai repülõtér! Pedig de szerettemvolna ott leszállni, a GPS és a magasságmé-rõ tanúsága szerint hangyányi magasságkellett volna csak a végsikláshoz. A levegõ-ben úgy tûnt, hogy a hátszéllel megvan asiklásból a cél, de a Duna túloldalán ravaszszembeszél fogadott és elrontotta életem el-sõ célba szállásának örömét.

Pedig ezen a versenyen, Évike emlékéreigazán beérkezhettem volna oda, ahol kétéve, új gépével, életem elsõ loopingját gyár-tottam; és leszállva ugyanazt az örömet lát-tam csillogni legkedvesebb pilótatársamszemében, amit Õ láthatott oly sokszor amiénkben, amikor Érte autóztunk a célba,vagy végigélveztük ahogy elérte a napi ki-tûzött célt: a CÉLT.

Nemcsak, hogy nem értem célba, de aszemembe szóródott esõ miatt alig látva,hosszú évek óta elõször elestem a leszállás-kor, mert hátszelesre sikeredett a behelyez-kedés.

Húsz éve repülök szemüveg nélkül. Úgylátszik, nem mindig jó az, amit régóta csinálaz ember. Lehet, hogy régóta megúszomcsak, lehet, hogy nem helyes szemüveg nél-kül repülni.

Tanulni sosem késõ. Tavaly mindig ma-gammal vittem az ajándékba kapott rózsa-szín szemüveget, de csak kabala volt in-kább, mint védõeszköz.

A dunaújvárosi kocsmáros nem más,mint a világ egyik legjobb ejtõernyõseMészárovics Gyuri. Ha Õ ajánlja a szem-üveget, hinnem kell neki. Olcsó eje szem-üveg, áldozhatok rá.

A starton beöltözve úgy tûnik, hogy za-varni fog a szokatlan �ruhadarab�, de hát,próba szerencse. És egyébként is, akirõl ez averseny szól, Õ is mindig szemüvegben re-pülte hihetetlen eredményeit.

A vontatógép � nicsak, Patron az! � mél-tóságteljesen gurul elém, de jó, biztos kéz-ben tudhatom magam. Azután eszembe jut,hiszen itt nincs is rossz vontató pilóta, vala-mennyien a világ legjobbjai, évek óta ûzikezt a szakmát. A start után még integetni isvan mód, majd alig 100 méteren már a ter-mikben forgunk. Nem is emelkedek 350

méternél feljebb, csak oldom a kötelet és ha-gyom a sárkányt tovább forogni az ismerõsdunaújvárosi kukoricaföld felett.

Alattam húzzák Szerda Lacit, eljátszoma szokásos játékot, mit keres itt, amikor va-sárnap van. De szokása szerint Õt ez nemzavarja abban, hogy leoldjon és mint a raké-ta tekerjen felfelé. Na Laci, ha Te fogod aközepét, akkor én még inkább. Kaján öröm-mel látom, hogy távolodik tõlem, ez a légi-harc ugyan az enyém, de tudom, az országegyik legjobbjával van dolgom, õ ugyanúgymegtanulta a kitartás-türelem leckét, mégha nincs is a térképe szegélyére írva.

A felhõ már közelebb van hozzám minta föld, lapos gomolyokkal van tele az ég,amerre látok.

Nem várom meg amíg beszív, 2000 mé-ter körül hátat fordítok a reptérnek és be-kapcsolom a GPS-t. Elindulok a kurzuson, acél 113 km-re innen a pogányi repülõtér.Megcélozom a legkontúrosabb karfiolt éssüvítek felé. Alatta meglátom a kerengõ kisszínes molyokat, tekeregnek felfelé, festik aláthatatlan buborékot. Felettük érek a felhõalá, a kezem zsibbad, kicsit kemény ez aváltó nélküli szárny, de a teljesítmény meg-

A titok

19102. szám

� 2001. júniusLég-tér

1810

2. s

zám

� 2

001.

júni

usLé

g-té

réri a kapaszkodást. A felhõ szél felõli olda-lán elkezd csipogni a varióm. Balra döntöma szárnyat, valamiért mostanában balra job-ban érzem az emelés minden rezdülését.Jobbra nem is megy igazán. A szárnyaszimmetrikus, vagy tán én? Nem tudom.Eszembe jut, Éva is balos volt, egyszerFranciaországban azért dobott egy nullát,mert idegesítette a sok jobbra körözõ sár-kány. Odébb repült és alacsonyan kóvály-gott csak hogy ne kelljen jobbra körözni.

Lám ismét, mint annyiszor, repülök ésRólad gondolkozom, Rád emlékezem.

Ekkor szárnyam megremeg, furcsa, szûkdobás jelzi, itt valami erõsebb, nagyobbemelés dohog, érdemes meredekebben be-ledolgozni a repülõt. Csak hát meg kell ve-le küzdeni.

Amíg küszködök, látom, mindjárt a fel-hõben vagyok, a magasságmérõm 2100 mé-ter felett jár.

Otthagyom az alattam kepeszkedõ Sza-kócát és a többieket, hiszen annak kell elsõ-ként vállalkozni, aki fölül van, ez pedigmost én vagyok.

Nekiindulok, a GPS mutatja az irányt,de valamiért balra lesodródtam vagy 2 km-t. Elindulok, de a gép állandóan balra men-ne, jobbra fordítva vissza visszakacsint abal pályára. Tartani kell. Húzna?

Alattam hozzám képest jócskán merülveszinte merõlegesen repül egy Klassic. Nemkövetem, úgy tûnik szerencsésen alig me-rülõ útvonalat fogtam ki, és azt tudom,hogy amíg ez tart, nem célszerû a szélirány-ra merõlegesen haladni. Csak hát távolo-dok folyamatosan. Mintegy 35 kilométerttettem meg, és máris eszméletlen fáradt va-gyok. Ránézek a térképem szegélyére. Mostaz van ráírva: SOHA NE ADD FEL! Hát er-re most szükségem lesz. Egészen a 6-os útigsodródok. Ennyit már nem szabadna eltér-nem! Erõteljesen a cél irányába fordítom agépem, és megállapítom, messzebb vagyoktõle, mint a tavalyi legnagyobb repült tá-vom. Nem baj, ebbõl a magasságból idén ismegvan az ötvenes � szólal meg bennem atérképszegély józanságát lefitymáló kénye-lemszeretet. A csuklóm majd leszakad, min-den kis lüttyenésbe belekorrigálok. 900 mé-teren már feladom, sehol egy emelés, és ahátszeles végsiklással jó messze kerülhetek.

Nicsak, odalent egy leszállt gép, õt mármegvertem.

A6-os útig sodródva Tolna mellett járok, ami-kor egyenesen elhúz délnek egy vitorlázó gép.Kecses fehér karcsú szárny. Aha! Õcsénybemegy. Ha jobb a feladat, Õcsényt én is elértemvolna, mert a szél inkább arra fúj.

Enyhe rángás fut át az emlékeimen� AzÕcsényi cél, amit öt éve Évike is elért azona Nemzetin, amikor az utolsó elõtti napigvezetett a versenyben. Akkor azt tanácsol-tam Neki, svancoljon, azaz kövesse az esé-lyeseket. Vagyis tegye azt, ami célra vezetõ.Nem fogadta meg a tanácsomat, el is vesz-tette a Nemzetit. És most? Én megfogadome saját tanácsomat, hiszen elhagyva a bolyt,egyedül tekergek, rádió sincs nálam, csakmagamra számíthatok�

Enyhe rángás fut át szárnyamon. Eszmé-lek, hiszen fordulóban könnyebben pihenek,csak meg kell fognom a termiket és a körö-zésben már átmozgathatom görcsösségig el-gémberedett ujjaimat. 800 méteren a rángásdurva dobálás, nincs meg teljes körön.

Valaki azt súgja: �Hát nem Te mondod,hogy kitartás? Nem Te papolsz a szívósság-ról? Tessék itt az emelésed, mutasd csakmeg!�.

A hangszín olyan ismerõs, és a csoda,hogy itt a semmi közepén egy buborékemelkedik�! Gyerünk, a fenébe, nem cu-korból vagyunk! A gomolygás egyik feleemel, a másik elejt, de összességében a ma-gasságmérõmön a számok mértéke növek-szik. Eleinte csak méterekkel, de azután, há-la jó gépemnek, annak, hogy kantnira állít-va is alig merül, sikerül kiköröznöm azemelést. Áthúz alattam egy sárkány, desemmit sem talál, rohan tovább nyugat felé.Utána nézek, talán lát valamit. Az én eme-lésem azonban itt van. Emelést pedig ottnem hagyunk.

A cél közelebb van már, mint ahonnanjöttem, túl a félúton hamar ismét 2000 méterfölé kerülök. A délutáni fényben hihetetlen,hogy lesz majd még termik, ezért a felhõalapjáig merészkedek. Az ujjaim nagyon fáj-nak, de ha egyszer kitartás, akkor kitartás.

Látom a Szekszárd felõl kanyarodó utat,Bonyhádot, amit már mindenképp túlrepü-lök, és lám három gép is ott van a földön, aváros innensõ oldalán. Most már csak a

kurzusra vissza, minél jobban. Kúszok avölgyben húzódó út fölé, és látom, Pécs-váradnál már nem jutok tovább, utamban aMecsek keleti oldala. Keresem a leszállókat,siklom, nyugodtan simán, bár szétgyúrt éselfagyott kézzel. Késõbb majd megtudom,mínusz 6 fok volt 2000 méter felett, de mostfájó ujjaimra csak a kapaszkodást tudom in-dokként felhozni. A lábam is kivan, pedigazzal egyáltalán nem kéne dolgoznom,mégis valahányszor emelésbe kerülök, ön-kéntelenül megfeszítem. Majd leszakad avádlim. 400 méteren látom, itt a terep ma-gasabb, mint a dunaúji reptér, lehetek 200méteren a talajtól.

Elérem a helyet, ahol az út befordul amecseki erdõbe, kinyitom a hevedert, itt fo-gok leszállni, majd 90 km repülés után is-mét nem értem el a célt. Nem bírom én eztfizikummal.

És ki tudja, eljutott e eddig valaki, hiszenmagam elõtt senkit sem láttam a levegõben.

A behelyezkedéshez még túl magasanvagyok, elindulok a napsütötte lejtõ felé,ahol megcsippan a varió.

Vékony hangon csipog, mintha véko-nyabb lenne a hang, mint rendesen�

Talán megint Valaki segít� Az emelés vélt magja felé fordulok, szûk

és dobálós, most nincs idõ kétkedni, meredek

szûk spirállal azonnal fogom a közepét. Hacsak száz métert nyerek, nem kell a dombol-dalba szállnom, ott a fennsíkon hátrébb egynagy tisztás kényelmes leszállóhelyet ad.

Visszaemelkedek 800-ra és már látom:elérem a következõ falut is. A GPS a célt 26km-re jelzi. Ha kétezerig mennék, ha ezemelne addig, meg a hátszél� Nem meremfolytatni a gondolatsort.

Jobbról alacsonyan felém száguld egypiros-fehér szárny. Krisztián! De jó, hogy ittvagy. Ugye látsz? Ugye Te is megtalálod ezta kis buborékot itt?

Az én emelésem már 2 méter másodper-cenként. Krisztián ugyan marad le, de lát-hatóan õ is emelkedik. Elengedem a kor-mányt és a zippzáramat próbálom vissza-zárni. Kibukok az emelésbõl, elengedem ahevedert, és újra megkeresem a magot.Megvan.

Krisztián nem egészen ezt tekeri, muta-tom, itt az igazi, de szegény lejjebb van,nem úgy lát engem, mint én Õt. Újra a zip-pzárhoz nyúlok, mert kényelmetlen így tar-tani a lábamat. Most végre a termik ismételtelvesztése árán behúzom, de már tudomhol kerültem ki az emelésbõl és a 2000 mé-teres magasság ismét közel van. Most márcsak a körözésre koncentrálok. Fel, fel, mertha itt, 24 kilométerre a céltól feljutok kéte-

21102. szám

� 2001. júniusLég-tér

2010

2. s

zám

� 2

001.

júni

usLé

g-té

rzer fölé, a hátszél és a jó gép siklószámaegyütt még célba is vihetnek.

2200 méteren szállok ki az emelésbõl, 23kilométerre a cél. Otthagyom lent Kriszti-ánt, nem várok, elindulok, ki tudja talán avégsiklás felé. Nézem a mûszert.

Magasság 2000 méter, távolság 21 km.Siklok, keresem a repülõteret. Jobbra tõlema Mecsek déli lábán Pécs terül el. Hányszorszerettem volna már látni ezt a képet! Ésmost, amikor itt vagyok nem érdekel más,csak a magasság és a távolság aránya, be-érek-e a célba innen, vagy ismét eljátsszavelem a sors a cél elõtti padlózás keservét.

1600 méteren 17 kilométer a távolság, areptér pedig sehol.

1300 méter 14 km. Nem érek be. Halvá-nyulnak a fények, vagy csak én látom így.Elõttem árnyékos terület, lehet, hogy Krisz-tián csinálja jól, ha beleemelkedik az utolsófelhõbe, és megy fel, ameddig csak lehet?

Egyszer csak csippan a varió, fájó kezem-mel megmarkolom a kormányrudat és rádõ-lök a lökdösõsen emelõ, de mégis jól ismertlágy, láthatatlan tenyérre, ami egyre masszí-vabban emel. Nyerek vele több, mint 300 mé-tert. És ekkor hatalmasra duzzad az arcom!

Rájövök, hogy túlrepültem életembenelõször a 100 kilométeres távot, ami önma-gában is nagy eredmény. És már tudom, azeddigi siklási aránnyal számolva mindenjózan számítás szerint célba kell érnem!

Célba fogok érni!A GPS-re nézek, mennyire is vagyok

még. A mûszer meghülyült, össze visszamutat. Nem! Le nem merülhetett, mert frissakkumulátorokkal láttam el, és ráadásul alevegõben kapcsoltam be. Akkor meg mivan? A mûholdak elveszve, emlékszemutoljára kb. 13 km-re voltam a céltól, most1600 méteren csak abba az irányba kell sik-lanom és meg kell látnom a repteret.

Siklok, de nem látok semmit. A merülé-sem az eddiginél nagyobb, megijedek, talánkorábban hagytam ott az emelést. De osto-ba vagyok, hiszen az emelés mellett merü-lés van, lehet, hogy semmi tartalékot nemhagytam magamnak?

A sok éves tapasztalat mást mond, demégis elbizonytalanodok, jó lenne látni holaz a reptér, nehogy most meg elkolbászol-jak mellette. A magasságom vészesen fogy,

a vélt siklószög irányában keresem a repté-ri épületeket, a vitorlaüzem nyomait, a célt,amit el kell érnem.

Alattam vészes közelségben a házak,Pécs déli kertvárosa. Minden olyan ijesztõ-en közeli.

Talán most sem sikerült megfejtenem atitkot?

Hol a cél?Hirtelen az árnyék alatt messzebb, mint

gondolom, ott a reptéri ház, három sárkányelõtte, õk már célba értek.

És én? Aggódva lesem a reptéri ház mel-letti fákat, vajon koronájuk fölött eltûnik,vagy elõtûnik a mögöttes tájrészlet? Na-gyon neccesnek érzem, de úgy látom be-érek. Pár száz méteren és pár kilométerre areptértõl kiterjedt emelés fogad. Vagy százmétert emel rajtam, ezzel az arcom ismétkerek és hatalmas!

CÉLBAÉREK! Nem is akárhogyan!Térdem alá tolom a trapézt és az utolsó

két kilométert úgy nagyfiúsan, száguldvateszem meg.

60-80 méteren átsuhanok a cél felett, ma-gasságom és sebességem révén még egy ha-talmas iskolakörre is futja.

Lent a célvonalon � ki más! � Attila inte-get, és hogy hazaértem, azt mi sem bizo-nyítja jobban, Gyuri bácsi áll mellette, szál-lásadóm, mentorom, szakági vezetõm, ba-rátom. És körben pécsi klubtársaim, akik,ha kicsit sárgák is, de mind örülnek, mert itttudnak örülni a másik örömének.

Kicsit távol szállok le tõlük. Nem me-gyek közel.

Elõször meg kell köszönnöm annak ezt asikert, aki utamon végig kísért, akinek re-pülõs pályafutásom során a legtöbbet kö-szönhetek, a legtöbb szépséget, a legtöbbörömet, a legtöbb eredményt, de sajnos alegnagyobb fájdalmat is!

Nem tudom, hogy megfejtettem-e a tit-kot.

De a célt elértem! És ahogy egyszer már Japán után megte-

hettem, most megteszem újra itt a pécsi re-pülõtér füvén térdelve és hangosan, mégiselhalóan kimondom:

� Köszönöm, Évike! Kerekes László

Fotók: Hegedüs-Nagy Szilvia

Kedves Sárkányosok!Azt gondolom, hogy

ezen a fórumon,mint résztvevõk, miis kifejezhetjük aköszönetünket az

emlékversenyt szer-vezõknek, és csak

gratulálhatunk mindazok-nak, akik e színvonalasverseny elõkészítésébe

és lebonyolításába ennyimunkát fektettek. A ver-

senyzés területénabszolút kezdõ-

ként, nyilvánnem rendelke-zem sok ta-pasztalattal, de

talán kívánhatom magunknak, hogy leg-alább ilyen szinten rendezett versenye-ken találkozzunk. A rendezõk közül min-denki kitett magáért, s a közremûködõk-rõl és a vontatókról is csak jókat lehet el-mondani! Néhány villanásnyi emlék aversenyrõl � a teljesség igénye nélkül �hogy a lebonyolításról képet kapjanakazok is, akiknek nem volt módjuk eljönni.

Regisztráció: A felkészültségbõl és hozzá-értésbõl eredõen nyugodt, kellemes hangu-latú jól átgondolt és precíz, checklista-szerûellenõrzés és dokumentálás, kiváló számí-tástechnikai háttérrel

Kellékek: Átgondolt módon összeállí-tott egységcsomag, és az egész versenyt vé-gig követõ, Hemi által alkotott, gyönyörûversenyembléma

Emléktárgyak, kiegészítõk: Színvona-las, jó minõségû, szép kivitelû pólók, em-lékplakett, folyamatos minibörze mindenelérhetõ összegért

Elhelyezés, körülmények: Akár a szál-lodai részben, akár kültéren kulturált mó-don volt megoldva � soha rosszabbat

Ellátás: A kétfogásos kiadós meleg va-csora megszervezve, tálalva, kajajegyesrendszerben, folyamatos büfé, TV

Információk: Minden médiából, a FIC-tõl jól kiértékelve, NET-es idõjárás elõrejel-zés és a jelenlevõk �szaktudása�; mindezegyütt kiválóra vizsgázott

Verseny-megnyitás: Diszkrét, méltóság-teljes és megható

Versenyek: Komoly feladatkiírások ésebben tetszetõs egyetértés, jól megválasz-tott céltávok, villongó viták helyett

Verseny bonyolítás: Következetes ésszigorú startbonyolítás, pergõ startolások,kitûnõ startszolgálat

Repirányítás: Tökéletes együttmûködésés tevékenység-összehangolás, vitorlázók-kal párhuzamos repüzemben

Verseny-értékelés: Gyors, modern, pon-tos és alapos, az óvásnak még a gondolatasem vetõdött fel

Vontatás: A jó szervezésnek köszönhetõ-en folyamatos és dinamikus, két ingyenvontatást is kigazdálkodtak a rendezõk

Vontatók: Tök jól húztak! Visszaszállítás: Jó információ-begyûjtés

és -átadás, gyors és problémamentes össze-szedés

Versenyzárás: Sajnos, nem voltam ott,de feltételezem, hogy az is méltó volt Évikeemlékéhez és a verseny színvonalához

Idõjárás: Kegyes és kegyetlen � összes-ségében szerencsénk volt, így jövõre a jó Is-tent is bevehetjük a szervezõk közé�

Fiúk! Lányok! Mégegyszer köszönjükalapos és ál-d o z a t o sm u n k á t o -kat! Kívá-nom, hogyj ö v õ r eu g y a n í g ybírjátok, ésmi még töb-ben le-gyünk!Horváth Zoli

Fotó: Hegedüs-Nagy Szilvia(Összesített végeredmény a 22. oldalon,részletes tudósítás következõ számunkban� a szerk.)

A Menyhárt Éva Emlékversenyrõl

23102. szám

� 2001. júniusLég-tér

2210

2. s

zám

� 2

001.

júni

usLé

g-té

r

Név StNo Csapat 5/12 5/13 5/14 5/16 5/18 Összpont

1 Borovszky Gergely 26 Napkelet 420.588 818 752 141 819 2951

2 Szerda László 6 Malév 0 797 647 551 432 2426

3 Hencz Krisztián 30 Klivent 136.091 752 450 62 504 1904

4 Kecskés Péter 14 0 514 606 178 459 1756

5 Kerekes László 35 Felbujtó 349.825 789 221 0 94 1455

6 Újhelyi Balázs 8 Klivent 0 1000 409 0 0 1409

7 Czigler Elek 16 Klivent 0 729 175 108 229 1242

8 Gergely Sándor 18 Felbujtó 105.957 331 27 261 515 1240

9 Borbély Tibor 32 Napkelet 0 754 190 0 285 1229

10 Gyurkovics Ferenc 3 Klivent 0 94 610 78 402 1184

11 Gruber Ferenc 24 Napkelet 0 708 463 0 0 1172

12 Szász Péter 10 245.51 699 137 0 0 1081

13 Kutasi Ferenc 2 Malév 0 492 114 68 226 900

14 Szabó Gábor 4 Vasmadarak 804 94 0 0 0 898

15 Mészáros Ferenc 21 Vasmadarak 0 519 42 77 214 852

16 Medák Tamás 17 758.45 0 0 0 0 758

17 Balkó Imre 7 0 699 0 0 0 699

18 Takácsy Géza 20 Felbujtó 161.929 0 0 485 0 647

19 Farkas Viktor 28 Felbujtó 0 616 0 0 0 616

20 Filipovits Attila 15 Vasmadarak 0 365 0 0 181 545

21 Erdelics Zoltán 27 Napkelet 0 104 357 62 0 523

22 Ferencz Lajos 25 Vasmadarak 0 279 0 202 0 482

23 Majoross István 11 Malév 0 254 140 16 0 409

24 Hován Róbert 5 3 188 211 0 0 401

25 Vitkovszki József 22 0 276 0 0 0 276

26 Filó László 29 0 0 0 0 0 0

27 Horváth Zoltán 34 Malév 0 0 0 0 0 0

Drága Barátaim! Nagyon köszönöm mind-azt, amit Évi emlékére tettetek. Biztos va-gyok abban, hogy a verseny méltón szol-gálta az Õ emlékét, ugyanúgy szolgálta asport tisztaságát, mint az Õ gondolatait.Van olyan emlékem Évivel, amikor aztmondta nekem, hogy szeretne megélni egyolyan versenyt, amikor nincs veszekedés,nincs �gumikorridor�; amikor a tiszta telje-sítmény lesz a döntõ! Ezt ti ezen a verse-nyen elértétek ! Köszönjük nektek! Köszö-net mindazoknak, akik ezt segítették. Sze-mély szerint ígérem, hogy a jövõben min-dent el fogok követni azért, hogy a verse-nyeken Évirõl megemlékezzünk!

Buzády Györgya Sárkányrepülõ Szakbizottság vezetõje

A gyõztes: BorovszkA gyõztes: Borovszky Gergõy GergõFFotó: Hegedüs-Nagy Szilviaotó: Hegedüs-Nagy Szilvia

A Menyhárt Éva Emlékverseny eredménye

Akik figyelemmel kísér-ték a terveinket, tudják,hogy a második nekifu-tásra sikerült megtarta-nunk a motoros találko-zót. Az idõjárás most akegyeibe fogadott ben-nünket, kellemes, szintenyárias idõben volt lehe-tõségünk találkozni. Ta-lán elsõ alkalommal si-került egy rövid köszön-tõ és bemutatkozásután, az ország különbö-zõ területein repülõ, is-mert klubok motoros pi-lótáit egy reptéren kö-szönteni.

A délelõtti órákban sorraérkeztek az ország min-den részérõl a tapasztalt�öreg� motorosok. Rövidregisztráció és a repülõté-ri tájékoztató átvételeután, a résztvevõk a késõdélutáni órákig ismerked-hettek egymással, és az el-hozott, bemutatott moto-rokkal. Láthattunk na-gyon jól sikerült házi épí-tésû motorokat, és megtekinthettük a kivá-ló gyári technikákat is. A nap programját a�véletlenül� beesett LÜI-ellenõrzés sem bo-rította föl, mert a találkozóra érkezõ moto-ros pilóták személyi jogosításai, a légijár-mûveik nyilvántartásba vétele, és a gyalo-gosok számára tartott csörlõs üzem jogosí-tásai is rendben voltak, így jelentõs észrevé-tel nélkül fejezõdött be az ellenõrzés.

Délutánra a termikus aktivitás csökkent,a motorosok fölszálltak. Egyszerre 6-8-anrepültek a reptér légterében, végre a részt-vevõk, és az érdeklõdõk is láthatták a se-gédmotoros felszállás technikáját. A regiszt-ráción megbeszélt területi és légtérkorláto-

zásokat mindenki fegyelmezetten betartot-ta. A telepített szlalom-pálya lehetõségetadott a repülési tudás ellenõrzésére, csiszo-lására, a célraszállási �touch and go� lehe-tõség viszont csak kevesek képzeletét ra-gadta meg. A kötelezõ leszállásra kijelöltnapnyugta idõpontot, (ettõl tartottam a leg-jobban!) példaszerûen, 5 perccel elõteljesít-ve mindeki betartotta. Ezért külön köszönetillet minden résztvevõt! Számomra bizonyí-tották ezzel, hogy a motorosok képesek egyTMA alatt elhelyezkedõ repülõtér elvárása-it fegyelmezetten betartani.

A gyors elpakolás és a gyorsan elfo-gyasztott vacsora után, este 10 körül, Bíró

I. Gödöllõi Segédmotoros-siklóernyõs Találkozó

25102. szám

� 2001. júniusLég-tér

2410

2. s

zám

� 2

001.

júni

usP

apír

mun

kaErnõ, Bíró Bálint, Móczó Levente (mint se-gédmotoros munkacsoport), és egy jó pármotoros pilóta részvételével kezdõdöttmeg a segédmotoros szakmai tanácskozás.Bíró Ernõ beszámolt a segédmotoros mun-kacsoport eddigi munkájáról, és vázolta,hogy milyen úton oldható meg a segédmo-toros felszállási mód beillesztése a szakág-ba. Bíró Bálint fölvetette a biztonságos se-gédmotoros üzemhez szükséges siklóer-nyõs alapképzettségnek a fontosságát. Azéjszakába hajló segédmotoros (mini-)konfe-rencia az alábbi ajánlásokat hozta a továbbielõkészítõ munkával kapcsolatban:

1. A motoros siklóernyõzést, a továbbiak-ban, mint segédmotorral végrehajtott fel-szállást fogja értelmezni és kezelni, mivel alégijármû csak felszállási módjában tér el asiklóernyõre jellemzõ repülési tulajdonsá-goktól. Kérjük, hogy a közös álláspont kiala-kítása miatt, a jövõben minden érdekelt en-nek szellemében értelmezze a motoros sikló-ernyõzést.

2. A munkacsoport kizárólag a sportcélúsegédmotoros siklóernyõs felszállásoktárgykörével foglalkozik. A gazdasági éskereskedelmi jellegû repülések szabályozá-sának megalkotása teljes mértékben kívülesik tevékenységi körén.

3. Az elõzõk értelmében fölkértük BíróErnõt, hogy a kiképzési utasítás segédmo-

toros (a csörléshez hasonló) felszállási mód-dal történõ kiegészítését tervezze meg, éskészítse elõ.

4. A konferencia ajánlása szerint, a segéd-motoros felszállások végrehajtásához aján-lott siklóernyõs minõsítési szint a P1 (pilóta1 = �B� vizsga ) Az ajánlás szerint, a jövõ-ben, legálisan, (a pilóta biztonságát szemelõtt tartva) a segédmotoros szakoktatók ál-tal kiadott jogosítással végezhetõ majd.Egy kis motoros statisztika :

A segédmotoros repülésben jelentõsrésszel bír a technika házilagos készítése, il-letve a gyári motor házi beszerelése, kiegé-szítése. A pilóták jelentõs része nem rendel-kezik �B� vizsgával (sajnos), megítélésemszerint ennek a motiváció hiánya az oka,nem a repüléstechnikai tudás. A pilóták na-gyobb része több, mint egy éve repül, re-pült idejük többnyire meghaladja a 10 órát.Segédmotorral legalább 1 éve, vagy 4-5 éverepülnek. A motorral repült idejük alapján alétszám fele 10 óra alatt, a másik fele 10 órafölött repült. A két pilóta által megadott140-160 óra segédmotoros repült idõ igazánfigyelemre méltó!

S végül: ha jó buli volt� jövõre isméttalákozunk!

Szabó ErnõRAIR Aero Club

Fotó: a szerzõ

Ebben az évben Balatonfõkajár adott ott-hont az UL Nemzeti Bajnokságnak, az ULBalaton Sirály Kupának és hagyományo-san a sárkányosok légivontatásból ren-dezett táv- és célraszálló versenyének.

Amíg az UL versenyszámok zajlottak, a siklósárkányok kis létszámú csapatának tagjaipénteken egy, szombaton két vontatógéppel,9 nevezett versenyzõvel távfeladatokat re-pültek, vasárnap célraszállásban vetélkedtek.

A pénteki napon fátyolfelhõ alatt kép-zõdtek az alig látható gomolyok, és a sza-badtáv-feladatban a levegõben kellett el-dönteni, melyik bizonytalan irányt vá-lasszuk a levegõben maradásra: a cirruszszélén kepeszkedve sodródni a széllel, bíz-va egy erõsebb emelés megérkezésében;vagy keresztbe repülni a középmagas rétegszélirányának, és minél magasabbról indít-va átugrani egy a Balatonnal párhuzamoskék sávot, a távolban mutatkozó cumulu-sok elcsípésében reménykedve.

Az utóbbi megoldást hárman választot-tuk. Medák Tomi rutinjával és jó gépével el-érte a gomolyokat, és 85 km-el célbaértÕcsénybe. Ez Fõkajár-rekordnak számított.Én 25 kilométeren, Gergely Sanyi 15-önpadlóztunk, nekünk nem jött be a kurzustartásával a levegõben maradni.

Gergely Peti azonban a sodródás és a le-vegõben maradás mellett döntött. Jó takti-kai érzékkel csak tekert és sodródott, repült

vagy 6 órát olyan idõben, amikor a fennma-radásban is kételkedtünk � 105 km-rel meg-nyerte a távkupát és a hozzá járó 10 ezer Ft-ot. Szüksége is volt rá, mert a kurzustól va-ló eltérése miatt ennyibe került szegényneka visszaszállítás�

Másnap hiába írtunk ki nagyobb felada-tot: a talajmenti nyugati áramlás kikékítettea Balaton kanyarja mellett az eget, ésmessze voltak tõlünk az emeléseket ígérõfelhõk. Rázós vergõdés után sikerült csak

kiemelkedni, néhányan úgy éreztük, a gé-pünk vált instabillá, de csak az idõjárás voltszokatlanul turbulens.

Drexler Peti versenyen kívül 92 km-t re-pült, egészen a Mecsekig. Szakóca 60 km-estávval feljött a 3. helyre, és ezzel eldõlt atávrepülõ verseny sorrendje.

Másnap célraszállás: izgalmas versenyben,a legtermikesebb idõben Horváth Zoli nyert,másfél méterre megközelítve a célt; GergelyPetitõl elvéve a célraszállás 10 ezer Ft-ját, akipedig 3 méteres távolsággal sokáig vezetett.Gergely Sanyi lett a harmadik legpontosabb.

Kilenc nevezett és három versenyen kí-vüli pilóta, két vontatópilóta, egy rendezõés 3 barátnõ élvezte végig ezt a kis uli-bulilibakergetõ versenyt, amelynek eredményeia nagyokéval vetekedtek és ráadásul azMKK-ba beadhatók.

Úgyhogy õszre � az Agrofor Kupára � le-het, hogy mégiscsak nyílt versennyel pályá-zunk?

Guriga

Balatonfõkajár:IV. Sirály Kupa sárkányrepülõknek

Paramotoreladó!

125cm2, 28LE,3 tollú, carbonszálas,

állíthatóAviatika sróffal,kb. 40kilót tol.

Kiss Lajos(30) 212-5000

Eladóegy otthon készített

hátimotorbetegség miatt.

Önindítós,zselés akkus, töltõvel együtt.

Adok hozzátartalék légcsavart is.

Súlya 25 kg.Ára 350.000,Ft

Tel.: 06-309-530-870 Szabó József

27102. szám

� 2001. júniusM

eghívó

2610

2. s

zám

� 2

001.

júni

usM

eghí

vó

II. Klivent Kupa2001. évi Sárkányrepülõ Nemzeti Bajnokság

versenykiírás:Rendezõje:

A NYÍREGYHÁZI LÉGISPORT EGYESÜLET KLIVENT 2000SÁRKÁNYREPÜLÕ SZAKOSZTÁLYA

Igazgatója: GYURKOVICS FERIRepvez: CZIGLER MIKLÓS

Fõtámogató: KLIVENT 2000 Kft. Helye: REPÜLÕTÉR, NYÍREGYHÁZA

Ideje: Július 20-28. Versenynapok: július 21-28. (6 értékelhetõ nap)

RÉSZLETES PROGRAMOK: 2001. 07.20 16:00-tól 22:00.-ig Regisztráció a Klub társalgójában 2001. 07.21 09:00-tól Elsõ eligazítás 2001. 07.21 Elsõ versenynap 2001. 07.26 és 07.28 között (idõjárástól függõen) Utolsó versenynap Az utolsó versenynapon 19 00-kor ünnepélyes eredményhirdetés, majd ezt köve-tõen záró fogadás a meghívott vendégek jelenlétével.

RÉSZVÉTELI DÍJ: 12000 FT/REPÜLÕESZKÖZ.

A nevezési díj a következõket tartalmazza: Rendezés, koordináció, a startszolgá-lat rendelkezésre állása, díjazás, és a sokat hiányolt póló.

NEVEZÉSI HATÁRIDÕ: 2001. 07. 20., 22h Utólagos nevezés nem lehetséges!

NEVEZÉS FELTÉTELEI: MRSz-licence, érvényes orvosi, vontathatói jogosításmegléte, az aktuális szabályozásnak megfelelõ kioldó, alkalmas, nyilvántartottszárny, rajta jól látható lajstromjel, a kormányrúdon kerék.

VONTATÁS: A vontatópilótákkal rendezve kölcsönös megegyezés alapján. (elõre-láthatólag 5 Ft/m) A versenyzõk ill. kísérõik a szállásról, étkezésrõl és a visszaszállításról magukgondoskodnak, melyhez a rendezõség segítséget nyújt (a tavalyi évhez hasonló-an)

SZÁLLÁS: Terveink szerint a reptér szomszédságában lévõ MG Fõiskola kollégi-umában, ill. a verseny helyszínén sátrazva.

SZÁLLÁS ÉS NEVEZÉS KOORDINÁCIÓ: 06/20/347-38-97 (Hován Róbert) telefon-számon vagy a hovanr@matavnet.hu e-mail címen.

EGYÉB INFO: 06/20/971-06-27 telefonszámon

Pamír program 2001.

A PODBREZOVA KUPAújra meg lesz rendezve. Most jóval hossz-abb lesz, mint már azt évek óta megszok-tuk. A verseny színhelye az ismert starthe-lyekkel Podbrezova Lopej központtal azAlacsony Tátra és a Szlovák Érchegység.Esetleg családias nyaralásnak is megfelel.Idõpont: augusztus 3-12.Regisztráció: aug. 3-án 20 óráigEredményhirdetés: aug. 12-én délelõttA versenynapok száma 8. Nevezési díj: 23000 Ft, ami tartalmazza aszállást kollégiumban (2-3 ágy, fürdõszo-ba, WC), reggelit, vacsorát, kulturálisprogramokat, közös nagy zabálásokkal éssörivással, valamint a rendezést, térképet,filmet, trikót, reklámanyagokat. A szállí-tást egyénileg kell megoldani (minden au-tóra engedély a hegyre biztosított).Vendégeknek a fizetendõ költség17000 Ft, amely a programokat is tartal-mazza.Befizetés 2001. július 10-ig, rózsaszíncsekken az alábbi címre:Halmos Péter, 1077 Budapest,Kisdiófa u. 13.

VETERÁN TALÁLKOZÓA második programomat csak öregek-nek ajánlom (minimum 40 éves korplusz a repült évek száma együttesenlegalább 50 kell legyen. Pl. Pamír58+23= 81). Idén a Magas Tátrában leszmegrendezve a találkozó.Idõpont: szeptember 13-16.Színhely: Poprád, Garni szállóaz állomástól 200 m.Költség 1200 SK (szállás, reggeli, va-csora).Repülés a reptérrõl és hegyrõl is. UL-tés csörlõt is várunk. És persze Tégedsok szeretettel a Poprád repülõ klub,Kocsán Gyuri fõrendezõ és VojtechTurán elnök.Befizetés lehetõleg szlovák koroná-ban, 2001. Augusztus 15-ig (HalmosPéter, 1077 Budapest, Kisdiófa u. 13.)

Pamír

Növendéktáborsárkányrepülõknek

A Tajgetosz sárkányrepülõ iskolaújfent megtartja közkedvelt növen-déktáborát, 2001-ben a �SzécsényiCsaba növendéktábor�-t. A részvé-tel feltétele: legalább �A� vizsga,légialkalmas, regisztrált szárny,MRSz tagság, 3 hónapnál nem ré-gebbi legutóbbi repülés.A tábor Pásztón lesz. Szállás a birkó-zócsarnokban (zuhanyozó és birkó-zószõnyeg van, hálózsákot hoznikell) 300 Ft/nap. Igényesebbek szól-janak; ha kell, utánanézünk valamikollégiumi elhelyezésnek.Felszállítás a hegyre 500 Ft/db.Kaja: önerõs, szokás szerint hidegreggeli, ebédre meghúzzuk a nadrág-szíjat, vacsora az Ózonban, vagy tet-szés szerint máshol. A rendezés díja: 9000 Ft június 15-igbefizetve vagy postára adva (KánnárLászló, 1201 Bp. Jósika u. 24.), utána11000 Ft. Ez magában foglal középfo-kú elméleti tanfolyamot, középfokúelméleti vizsgát, napi egy felszállí-tást, rendezést, felügyeletet, bemuta-tó repülést, és az igazi kezdõknek fá-ról leszedési jótanácsokat és segítsé-get.A helyszínre utazás önerõs, a helyiközlekedés szintén.Pilóták is jöhetnek azonos feltételek-kel, de a felszállításban a növendé-keknek elsõbbségük van. Pilóták ne-vezési díja mérsékeltebb.Távrepülés esetén az összeszedésiinfót szolgáltatjuk, esetleg(!) vissza-szállítunk.Nyitás 2001. július 7-én, szombaton11 órakor a Nyikom leszállójában.Haza július 15-én indulunk, egy jó re-pülés után.Máris lehet nevezni. 30/240-5860

Kánnár L.

29102. szám

� 2001. júniusH

irdetés

2810

2. s

zám

� 2

001.

júni

usH

irde

tés

Trabant motoros

�Á� keretes sárkányCX szárnnyaljó állapotban

(45 órát repült)eladó

Ára 250 ezer FtBoldizsár László

Tel.: (06-87) 343-4412/2

C-19-esmûszerezett sárkány

Molson motorral,utánfutóval

350 ezer Ft-ért eladó

Tel.: (06-70) 219-0166 Füller Ferenc

(3/2)

Eladó egy 5 éves,20 órát repült

C15 motoros szárny

Tel.: (06-28)420-33720 órától

Bede Tibor5/4

Eladó

motoros sárkányrepülõ

CX-MD Racer GT XR

elöl-hátul rugózott trájkkal

503 2V motorral.

Gyártva 2000. november,

repült idõ 10 óra.

Ára utánfutóval együtt 1.1 M Ft

Tel.: 06-70 -224-0720

Hegedûs Károly

Kedves Hirdetõnk! Kérem, ha te-heted, hirdetéseidet minden hónap2-ig E-mailen keresztül juttasd elhozzám, ha ez nem megy, az estiórákban telefonon is elérhetsz.SMS-ben nem fogadom hirdetése-det. Fizetni normál postai befizeté-si csekken lehet a következõ címreküldve: Cumulus SárkányrepülõEgyesület 1113 Budapest Ábel Je-nõ u. 26. A csekk megjegyzés rova-tába kérlek írd be: �hirdetés�.

Hirdetési tarifák: 1/6 oldal 500Ft1/2 oldal 1.000 Ft 1/1 oldal2.000Ft

Pinczés-Balog Attila hirdetésszervezõ

E-mail: xatesz@freemail.huTel.: (1)249-0007; (20)9648-335

Jó állapotban lévõ,1994-es, motoros sárkányrepülõ

eladó.Apollo CXM Racer GT/R típusú

siklószárnnyal,Rotax 503 2V DCDI motorral,

Apollo Racer GT típusú trike-kal,3 ágú AP-05 KL légcsavarral.

Ár: 850 000,- Ft Tel.: (+36-30) 237-0732 (Albien Peer) (+36-30) 260-9139 (Flibert István)

vagy e-mail-ben: edo@matavnet.hu albien@freemail.hu

Eladók:

1 db Foil 152 gyalogsárkány80 ezer Ft

1 db Nova Xion 26 siklóernyõ100 ezer Ft

1 db IQ Sport siklóernyõ40 ezer Ft

Poszpisel GyulaTel.: (30) 2217-253

EladóStalker szép állapotban:

120000-Ft; Airware Full Race pondró

két éves: 34000-Ft; Mentõernyõ két éves:

40000-Ft; Púpos pondró

mentõernyõvel: 15000-Ft Kovács Endre

Tel: (06-20) 350-6898

SUBARU100 LE

motorral szerelt sárkányhirdetôje

hívj a 06-30-9835-342mobilszámon!

vagy küldj telefonszá-mot!

VARIÁCIÓK!

Adok:"A" keretes trájkot,

felújított trabantmotorral

szerelt (nem tuningolt)CX szárnyas

motoros sárkányt

Kérek:�profi� variációkat.

Árkülönbözetet fizetek.

Telefon:(06-30) 9835-342

2/1

31102. szám

� 2001. júniusH

irdetés

3010

2. s

zám

� 2

001.

júni

usH

irde

tés

AAzz eennAAIIRRggyyssiikkllóóeerrnnyyõõss iisskkoollaa

ttaannffoollyyaammookkaatt iinnddíítt,,

ttaavvaallyyii áárraakkoonn!!

TTeelljjeess ffeellsszzeerreelléésstt,, ookkttaattáássii aannyyaaggoott mmii bbiizzttoossííttuunnkk!!RReeppüülljj vveellüünnkk 22000011--bbeenn iiss!!

AAkkcciióóss aajjáánnllaattaaiinnkk::

ErnyõkTípus Szín Súlyhatár Állapot DHV Évjárat Ár

UP Vision Rózsaszín 60�85 70% 2 1995 800 DM

UP Vision Lila 85�110 Extra 2 1996 1000 DM

UP Vision Lila 100-130 Extra 2 1996 1000 DM

UP Boogie Lila 70�95 Extra 1�2 1996 1000 DM

Airea Aspect Sárga 100�130 Extra 2 1996 1300 DM

Airea Aspect Kék 85-110 Extra 2 1997 1300 DM

FreeX Spark Kék-fehér 85-110 Extra 2�3 1998 1500 DM

FreeX Frantic Sárga�lila 80�110 Jó 2 1996 900 DM

FreeX Funiac Zöld 70�105 1 1 1996 500 DM

Edel Saber Fehér 85-110 Extra 2 1997 1100 DM

Edel Response Pink 65-85 Új 3-Feb 2000 2200 DM

Edel Apollo Fehér 100�130 Extra 1�2 1992 600 DM

Edel TX V. kék 90-105 Jó 3 1998 1500 DM

Pro-Design ProFeel Sárga 100-130 Extra 2 1997 1100 DM

Pro-Design Carrier tandem Fehér 130�200 Extra 1�2 1999 2000 DMBeülõk

Típus Szín Karabiner Méret Protektor Évjárat Ár

Vonblon Liga Lila M Airbag 200 DM

UP Zöld M-L Kemény 200 DM

UP Narancs M-L Kemény 300

Charly Szürke M-L Hiány 200 DM

XT Mosquito Fekete-pink M Kemény 200 DM

XT Montana Pink M-L Kemény 200 DM

Firebird Montana Lila M-L Kemény 200 DM

Firebird Lila L Kemény 200 DM

Voody X-press Fekete-kék gyors S-M Airbag 500 DMMentõernyõk

Típus Súlyhatár Évjárat Ár

Charly Clou ÚJ!! 140 kg Új 650 DM

Charly 100, 130 kg Használt 300 DM

Charly Second Chance 86, 98, 118 kg Új 480 DMVario, GPS

Típus Évjárat Ár

Brauniger Competition GPS-kábel PC-kábel 1996 600 DM

Brauniger IQ-Basic Új 420 DM

Flytech 4010 1999 360 DM

Garmin II Plus 1999 500 DMSisakok

Típus Szín Méret Állvédõ Évjárat Ár

Charly Insider Bármilyen (rendelésre) Igen Új 240 DM

Tiba Fehér M-L Igen 1998 15e Ft AA hh

aasszz

nnáá

lltt ffee

llsszzee

rreelléé

sseekk áá

rráább

óóll aa

zz AA

SSEE

ttaa

ggjjaa

ii 11

00%%

kkee

ddvvee

zzmméé

nnyytt

kkaa

ppnnaa

kk!!

6/4

Eladó egyApolló CX-19 szárny

sérülten40 ezer Ft-ért

T: (06-35) 350-081vagy (06-20) 9337-059

K. Lászlóné Ildikó

C 17 TNmotoros szárny

eladó.25 órát repült.

Tel.: (35) 311-832; (30) 249-2020

Köszönettel :Tóth Imre

CX-MD szárnysérülten eladó

1.5 éves 50 órát repült Ára 200E Ft

Tel.: 06-20 (9435-233)Prókai József

HasználtCX-MD szárnyat

keresekmegvételre

T. 06-30-281-91-37Kovács Attila

EladóSedra (16 m2 szárny)

kétszemélyesmotoros sárkányrepülõ.

582-es Rotax motorral szerelve(62LE), felmûszerezve,

lajtstromjelezve.A finomvario kiakad felfelé, dekeveset fogyaszt. 17 órát repült

gyártva 2000. június.Ára 1.46M Ft+ÁFA

Tel.: (06-30) 9574-755, Eklis Gábor2/1

Wils WingHPAT 158

jó állapotbaneladó

Tel.: (06-30) 251-5461

Bodnár Gábor

3210

2. s

zám

� 2

001.

júni

usH

irde

tés

Repülj velünk!Ha még nem ismernéd…

Törökország –Ölüdeniz

Törökország déli részén, a Földközi tenger partján terül el az Ölüdeniz öböl, mely világszerte is-mert siklóernyős paradicsom. Amíg Te lejtőzöl, családod, barátod, barátnőd strandolnak a vi-lág egyik legszebb üdülőhelyén!

REPÜLÉS: a 2000 m magas Baba Dag hegyről. A starthelyek 1700, 1800 és 1900 méteren van-nak, dél-nyugati, keleti és észak-kelet/dél-keleti fekvésűek. Áprilistól októberig ideális az időjá-rás a repülésre. Maga a lesiklás kb. 45 perc, de a hegy körüli termikek segítségével (+2 és +5 kö-rüli emelések) több órát is fent lehet maradni. A leszállóhely maga a kb. 3 km hosszú homokosstrand. FELSZÁLLÍTÁS: kb. 10 DM/fő/út - ha tíznél többen vagytok egyszerre, akkor ez valamivel kedve-zőbb is lehet. Starthely adó: kb. 7,50-10 DM/start.UTAZÁS: Malév charter járattal Budapest -– Dalaman -– Budapest útvonalon.

SZÁLLÁS (árak jún. 12, 19, 26-i indulásra vonatkoznak)APART HOTEL DIANA / Hisarönü - hegyi városka kb. 3 km-re Ölüdeniztől. 4 ágyas apartmanok, ellátás nélkül: 78.900 Ft/főHOTEL MAVI AKDENIZ*** / Ölüdeniz - kb.300 m-re a hí-res strandtól.Kétágyas szoba félpanzióval: 105.400 Ft/főCLUB BELCEKIZ BEACH**** /Ölüdeniz - közvetlenül a ten-gerparton. Kétágyas szoba félpanzióval: 131.900 Ft/főAz árak tartalmazzák a 7 éjszaka szállás, repülőjegy és rep-téri transzfer költségeit.Reptéri illeték: 10.000 Ft/főVízum /reptéren váltható: 20 USD

Jelentkezés, információ: BAOBAB Travel,1065 Révay köz 1.Email: baobab@baobab.hu, Tel/Fax: 475 0797IKIM Eng.sz.: R-2038/2000