Locse

orponay Jánosné GaramszeghyGéczy Julianna a felvidéki Osgyán-ban született 1680 körül, Géczy

Zsigmond − aki már a Thököly-féle felke-lés idején is kuruc ezredes volt − és BakosJudit leányaként. 1700-ban nőül ment anála jó tíz évvel idősebb, Hont vármegyeinemeshez, Korponay Jánoshoz. Hat évvelkésőbb fiuk született, Gábor. Családi éle -tüket azonban felforgatta Rákóczi Ferenc-nek a Tiszaháton meginduló osztrákelle-nes zászlóbontása. Röviddel a felkeléskitörése után, 1703 szeptemberében édes-apja újra kurucnak állt, és különbözőbeosztásokban végigszolgálta a szabad-ságharcot. Férje azonban a császárhű poli-tikai térfélhez volt sorolható, csak vona-kodva fogadott hűséget Rákóczinak 1704-ben. Alig kezdődik meg a fegyveres konf-liktus, Géczy Juliannát máris két tűzközött találjuk, esetenként szó szerint is,hiszen nő létére követte férjét a katonaitáborba és a háborús helyszínekre is.

A LŐCSEI ÁRULÁS

Lőcse ostromának és feladásának történe-te egyben a Rákóczi-szabadságharc utolsóküzdelmeinek krónikája. Rákóczi mozgal-ma már túl volt a döntőnek bizonyulótrencsényi és romhányi vereségeken, akuruc állam és hadsereg visszaszorultoda, ahol a felkelés első eredményeit elér-

te. Az osztrák Haditanácsban megszüle-tett a Felvidék teljes visszahódításánakterve, amelynek kiemelt célpontja a Sze-pesség elfoglalása volt. A szepességi váro-sok közül Lőcse volt a legerősebb és hadá-szatilag is legjelentősebb, ahonnan ellen-őrizni lehetett az egész vármegyét.

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 67

őcse ostromának és feladásának történeLőcse ostromának és feladásának története egyben a Rákóczi-szabadságharc utolsóküzdelmeinek krónikája. Rákóczi mozgalma már túl volt a dönt

cse ostromának és feladásának történecse ostromának és feladásának történecse ostromának és feladásának történecse ostromának és feladásának történecse ostromának és feladásának történeőLte egyben a Rákóczi-szabadságharc utolsóte egyben a Rákóczi-szabadságharc utolsóte egyben a Rákóczi-szabadságharc utolsóte egyben a Rákóczi-szabadságharc utolsóküzdelmeinek krónikája. Rákóczi mozgalküzdelmeinek krónikája. Rákóczi mozgalküzdelmeinek krónikája. Rákóczi mozgalküzdelmeinek krónikája. Rákóczi mozgalma már túl volt a dönt

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™Korponay Jánosné Géczy Julianna(Osgyán, 1680 k.–GyŒr, 1714. szeptember 25.)

KORPONAY JÁNOSNÉFELSÉGÁRULÁSI PERE

A nő, aki elárulta a hazát. Az egyetlen nő, akit vér-padon végeztek ki. Lőcse ravasz végzete, a ledérasszony, aki tettéért meg lakolt. A kalandornő, akit300 évvel később Lőcse városa rehabilitált. Az os -gyáni kripta lefejezett névtelen halottja.

Mind-mind bombasztikus kijelentés, felszínes fél -igazság egy valós történelmi személyről: KorponayJulianna életútja és legendája – és sok min den, amimég rárakó dott az évszázadok alatt.

A hazai történelmi tudatban ma is uralkodó véleke-dés: Korponayné Géczy Julianna volt Lőcse eláruló-ja, aki a szeretője párnája alól elcsent kulccsal egyrejtett föld alatti úton keresztül bejuttatta az osztrákcsászári csapatokat a városba.

BARNA ATTILAnemeshez, Korponay Jánoshoz. Hat évvel

bb fiuk született, Gábor. Családi éle tüket azonban felforgatta Rákóczi Ferencnek a Tiszaháton meginduló osztrákellenes zászlóbontása. Röviddel a felkeléskitörése után, 1703 szeptemberében édesapja újra kurucnak állt, és különbözbeosztásokban végigszolgálta a szabadságharcot. Férje azonban a császárh

nemeshez, Korponay Jánoshoz. Hat évvelnemeshez, Korponay Jánoshoz. Hat évvelbb fiuk született, Gábor. Családi éle őkés

nemeshez, Korponay Jánoshoz. Hat évvelkésőbb fiuk született, Gábor. Családi éle tüket azonban felforgatta Rákóczi Ferencnek a Tiszaháton meginduló osztrákellenes zászlóbontása. Röviddel a felkeléskitörése után, 1703 szeptemberében édesapja újra kurucnak állt, és különbözbeosztásokban végigszolgálta a szabadságharcot. Férje azonban a császárh

bb fiuk született, Gábor. Családi éle nemeshez, Korponay Jánoshoz. Hat évvelnemeshez, Korponay Jánoshoz. Hat évvelnemeshez, Korponay Jánoshoz. Hat évvelnemeshez, Korponay Jánoshoz. Hat évvelnemeshez, Korponay Jánoshoz. Hat évvelnemeshez, Korponay Jánoshoz. Hat évvelnemeshez, Korponay Jánoshoz. Hat évvelnemeshez, Korponay Jánoshoz. Hat évvelnemeshez, Korponay Jánoshoz. Hat évvelnemeshez, Korponay Jánoshoz. Hat évvelnemeshez, Korponay Jánoshoz. Hat évvelnemeshez, Korponay Jánoshoz. Hat évvelnemeshez, Korponay Jánoshoz. Hat évvelnemeshez, Korponay Jánoshoz. Hat évvelnemeshez, Korponay Jánoshoz. Hat évvelnemeshez, Korponay Jánoshoz. Hat évvelnemeshez, Korponay Jánoshoz. Hat évvelnemeshez, Korponay Jánoshoz. Hat évvelnemeshez, Korponay Jánoshoz. Hat évvel

bb fiuk született, Gábor. Családi éle bb fiuk született, Gábor. Családi éle bb fiuk született, Gábor. Családi éle kés bb fiuk született, Gábor. Családi éle bb fiuk született, Gábor. Családi éle őőkés bb fiuk született, Gábor. Családi éle őkés bb fiuk született, Gábor. Családi éle tüket azonban felforgatta Rákóczi Ferenctüket azonban felforgatta Rákóczi Ferenctüket azonban felforgatta Rákóczi Ferenctüket azonban felforgatta Rákóczi Ferenctüket azonban felforgatta Rákóczi Ferenctüket azonban felforgatta Rákóczi Ferenctüket azonban felforgatta Rákóczi Ferenctüket azonban felforgatta Rákóczi Ferenctüket azonban felforgatta Rákóczi Ferenctüket azonban felforgatta Rákóczi Ferencnek a Tiszaháton meginduló osztrákellenek a Tiszaháton meginduló osztrákellenek a Tiszaháton meginduló osztrákellenek a Tiszaháton meginduló osztrákellenek a Tiszaháton meginduló osztrákellenek a Tiszaháton meginduló osztrákellenek a Tiszaháton meginduló osztrákellenek a Tiszaháton meginduló osztrákellenes zászlóbontása. Röviddel a felkelésnes zászlóbontása. Röviddel a felkelésnes zászlóbontása. Röviddel a felkelésnes zászlóbontása. Röviddel a felkelésnes zászlóbontása. Röviddel a felkelésnes zászlóbontása. Röviddel a felkelésnes zászlóbontása. Röviddel a felkeléskitörése után, 1703 szeptemberében édeskitörése után, 1703 szeptemberében édeskitörése után, 1703 szeptemberében édeskitörése után, 1703 szeptemberében édeskitörése után, 1703 szeptemberében édeskitörése után, 1703 szeptemberében édeskitörése után, 1703 szeptemberében édeskitörése után, 1703 szeptemberében édeskitörése után, 1703 szeptemberében édeskitörése után, 1703 szeptemberében édeskitörése után, 1703 szeptemberében édesapja újra kurucnak állt, és különbözapja újra kurucnak állt, és különbözapja újra kurucnak állt, és különbözapja újra kurucnak állt, és különbözapja újra kurucnak állt, és különbözapja újra kurucnak állt, és különbözapja újra kurucnak állt, és különbözbeosztásokban végigszolgálta a szabadbeosztásokban végigszolgálta a szabadbeosztásokban végigszolgálta a szabadbeosztásokban végigszolgálta a szabadbeosztásokban végigszolgálta a szabadságharcot. Férje azonban a császárhságharcot. Férje azonban a császárhságharcot. Férje azonban a császárhságharcot. Férje azonban a császárhságharcot. Férje azonban a császárhságharcot. Férje azonban a császárhságharcot. Férje azonban a császárhLocse

cse ostromának és feladásának történe

ÁRULÁS

táborba és a háborús helyszínekre is. létére követte férjét a katonai

között találjuk, esetenként szó szerint is,

ságharcot. Férje azonban a császárhtikai térfélhez volt sorolható, csak vonakodva fogadott hűséget Rákóczinak 1704-

dik meg a fegyveres konfliktus, Géczy Juliannát máris két tközött találjuk, esetenként szó szerint is,

létére követte férjét a katonaitáborba és a háborús helyszínekre is.

ÁRULÁS

tikai térfélhez volt sorolható, csak vonaséget Rákóczinak 1704-

dik meg a fegyveres konfliktus, Géczy Juliannát máris két t

tikai térfélhez volt sorolható, csak vonatikai térfélhez volt sorolható, csak vonaséget Rákóczinak 1704-űűséget Rákóczinak 1704-séget Rákóczinak 1704-kodva fogadott hűkodva fogadott h

dik meg a fegyveres konfdik meg a fegyveres konfdik meg a fegyveres konfliktus, Géczy Juliannát máris két tközött találjuk, esetenként szó szerint is,között találjuk, esetenként szó szerint is,

létére követte férjét a katonaitáborba és a háborús helyszínekre is. táborba és a háborús helyszínekre is. táborba és a háborús helyszínekre is.

ÁRULÁS

cse ostromának és feladásának történecse ostromának és feladásának történecse ostromának és feladásának történeLőcse ostromának és feladásának történeőőL cse ostromának és feladásának történeőcse ostromának és feladásának történe74&£74&£74 ∞ ∞ § £ ™7474&£74&£74&£747474&£74

kodva fogadott h

ságharcot. Férje azonban a császárhtikai térfélhez volt sorolható, csak vonakodva fogadott hben. Alig kezdődik meg a fegyveres konfliktus, Géczy Juliannát máris két tközött találjuk, esetenként szó szerint is,hiszen nő létére követte férjét a katonaitáborba és a háborús helyszínekre is.

CSEI ÁRULÁS

ságharcot. Férje azonban a császárhságharcot. Férje azonban a császárhtikai térfélhez volt sorolható, csak vonakodva fogadott hkodva fogadott h

ságharcot. Férje azonban a császárhtikai térfélhez volt sorolható, csak vonakodva fogadott hben. Alig kezdliktus, Géczy Juliannát máris két tközött találjuk, esetenként szó szerint is,hiszen ntáborba és a háborús helyszínekre is.

cse ságharcot. Férje azonban a császárhtikai térfélhez volt sorolható, csak vonaságharcot. Férje azonban a császárhságharcot. Férje azonban a császárhtikai térfélhez volt sorolható, csak vonatikai térfélhez volt sorolható, csak vonatikai térfélhez volt sorolható, csak vonatikai térfélhez volt sorolható, csak vonatikai térfélhez volt sorolható, csak vonatikai térfélhez volt sorolható, csak vonatikai térfélhez volt sorolható, csak vonatikai térfélhez volt sorolható, csak vonatikai térfélhez volt sorolható, csak vonatikai térfélhez volt sorolható, csak vonatikai térfélhez volt sorolható, csak vonatikai térfélhez volt sorolható, csak vonatikai térfélhez volt sorolható, csak vonatikai térfélhez volt sorolható, csak vonakodva fogadott hkodva fogadott hkodva fogadott hkodva fogadott hkodva fogadott hkodva fogadott hkodva fogadott hben. Alig kezdben. Alig kezdben. Alig kezdőőben. Alig kezdőben. Alig kezdben. Alig kezdben. Alig kezdben. Alig kezd dik meg a fegyveres konfben. Alig kezdliktus, Géczy Juliannát máris két tliktus, Géczy Juliannát máris két tliktus, Géczy Juliannát máris két tliktus, Géczy Juliannát máris két tliktus, Géczy Juliannát máris két tliktus, Géczy Juliannát máris két tliktus, Géczy Juliannát máris két tliktus, Géczy Juliannát máris két tliktus, Géczy Juliannát máris két tliktus, Géczy Juliannát máris két tliktus, Géczy Juliannát máris két tliktus, Géczy Juliannát máris két tközött találjuk, esetenként szó szerint is,között találjuk, esetenként szó szerint is,között találjuk, esetenként szó szerint is,között találjuk, esetenként szó szerint is,között találjuk, esetenként szó szerint is,között találjuk, esetenként szó szerint is,között találjuk, esetenként szó szerint is,között találjuk, esetenként szó szerint is,között találjuk, esetenként szó szerint is,között találjuk, esetenként szó szerint is,között találjuk, esetenként szó szerint is,között találjuk, esetenként szó szerint is,

létére követte férjét a katonaihiszen n létére követte férjét a katonaiőőhiszen n létére követte férjét a katonaiőhiszen nhiszen nhiszen n létére követte férjét a katonaihiszen ntáborba és a háborús helyszínekre is. táborba és a háborús helyszínekre is. táborba és a háborús helyszínekre is. táborba és a háborús helyszínekre is. táborba és a háborús helyszínekre is. táborba és a háborús helyszínekre is. táborba és a háborús helyszínekre is. táborba és a háborús helyszínekre is. táborba és a háborús helyszínekre is.

ÁRULÁSCSEI ÁRULÁSÁRULÁSÁRULÁSÁRULÁSCSEI

LocseocseA LŐCSEIA ŐCSEIA ŐŐCSEIŐL CSEICSEI7474

Locsecsecsecsecsefehér asszonya

K

ADY ENDRE: A vár fehér asszonyaA lelkem ódon, babonás vár,Mohos, gőgös és elhagyott.(A két szemem, ugye, milyen nagy?És nem ragyog és nem ragyog.)Konganak az elhagyott termek,A bús falakról rámered

Két nagy, sötét ablak a völgyre.(Ugye, milyen fáradt szemek?)Örökös itt a lélekjárás,A kripta-illat és a köd,Árnyak suhognak a sötétbenS elátkozott had nyöszörög.(Csak néha, titkos éji óránGyúlnak ki e bús, nagy szemek.)A fehér asszony jár a várbanS az ablakokon kinevet.

oda, ahol a felkelés elskuruc állam és hadsereg visszaszorulttrencsényi és romhányi vereségeken, ama már túl volt a dönttrencsényi és romhányi vereségeken, akuruc állam és hadsereg visszaszorultoda, ahol a felkelés els

ma már túl volt a dönttrencsényi és romhányi vereségeken, ama már túl volt a döntma már túl volt a döntma már túl volt a döntma már túl volt a döntma már túl volt a döntma már túl volt a döntma már túl volt a döntma már túl volt a döntma már túl volt a dönttrencsényi és romhányi vereségeken, atrencsényi és romhányi vereségeken, atrencsényi és romhányi vereségeken, akuruc állam és hadsereg visszaszorultkuruc állam és hadsereg visszaszorultkuruc állam és hadsereg visszaszorultoda, ahol a felkelés elsoda, ahol a felkelés elsoda, ahol a felkelés els

FELSÉGÁRULÁSI PEREFELSÉGÁRULÁSI PEREFELSÉGÁRULÁSI PEREFELSÉGÁRULÁSI PEREFELSÉGÁRULÁSI PEREFELSÉGÁRULÁSI PEREFELSÉGÁRULÁSI PEREFELSÉGÁRULÁSI PEREFELSÉGÁRULÁSI PEREFELSÉGÁRULÁSI PEREFELSÉGÁRULÁSI PEREFELSÉGÁRULÁSI PEREFELSÉGÁRULÁSI PEREFELSÉGÁRULÁSI PEREFELSÉGÁRULÁSI PEREFELSÉGÁRULÁSI PEREFELSÉGÁRULÁSI PEREFELSÉGÁRULÁSI PEREFELSÉGÁRULÁSI PEREFELSÉGÁRULÁSI PEREFELSÉGÁRULÁSI PEREFELSÉGÁRULÁSI PEREFELSÉGÁRULÁSI PEREFELSÉGÁRULÁSI PEREFELSÉGÁRULÁSI PEREFELSÉGÁRULÁSI PEREFELSÉGÁRULÁSI PEREFELSÉGÁRULÁSI PEREFELSÉGÁRULÁSI PEREFELSÉGÁRULÁSI PEREFELSÉGÁRULÁSI PEREFELSÉGÁRULÁSI PERE

ADY ENDRE: ADY ENDRE: ADY ENDRE:

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

4

4

Adatokkal igazolható, hogy 1709 őszé-től Korponayné a császáriak által ostrom-lott Lőcsén tartózkodott, és szerelmiviszonyban állt Andrássy István generális-sal, a kuruc véderők pa rancs nokával.

A legendaírók és tudósok által számosházasságtörő szerelmi viszonnyal megvá-dolt asszonynak és a városba behúzódócsapatok kapitányának, Andrássynakbizalmas viszonyára több forrásból is lehet-séges bizonyítékot felhozni. Löffelholzgenerális haditanácsi beszámolójában talál-juk: „De különösen döntő volt az, hogy And-rássy István báró kedvesét, Géczynét sike-rült megnyernem a közvetítésre […] Géczyasszony útján velem leveleket váltott.” Szin-te minden életrajz megemlíti a tényt, hogyaz ostromot vezető Löffelholtz altábornagy

felesége magyar volt, aki ismerte Korpo-naynét, sőt „jó barátságban” volt vele.

Az osztrák csapatok 1709 novemberé-ben körülzárták a megerősített várost,amely több eredménytelen támadás után,a következő év február 13–14-én esett el.Lő csét meglepetésszerűen foglalták el avá rosba bejutó császári csapatok. A leg-nyomósabb bizonyíték az asszony árulásamellett, hogy Korponayné a vár feladásátkövetően többször kérelmezte udvaripártfogóinál férje elkobzott birtokainakvisszaadását, és maga hivatkozott érdeme-ire, sőt ezeket gróf Illésházy Miklós udva-ri kancellár is elismerte válaszlevelében.

Az ostromlott Lőcse helyzetéről a kor-társak és a későbbi kutatók is eltérőenvélekedtek. Van, aki Lő cse legyengült álla-

potáról, ös szedőlt házak-ról, kiéheztetett vá rosrólír, amely januárra mármindenben külső segítsé-gért folyamodott. Míg

mások jól megerősített, képzett és megfe-lelő számú sereggel védett, hűséges vá -rosról szólnak, amely azonban belefáradta sok éves háborúságba, és amelynek veze-tése már nem bízott a szabadságharc győ-zelmében.

Géczy Julianna későbbi állításaivalszem ben döntőnek kell elfogadnunk azostromló hadak vezérének, Georg Löffel-holz tá bornoknak a jelentését, amelybenleírta, hogy „Trautson ezredes átvette a pa -rancsnokságot, kinyitotta a kaput, és lehe-tővé tette, hogy egész gyalogságommal avárosba bevonulhassak”. Géczy Julianna,ha közben is járt az erősség feladásában,az ostromot nem ő döntötte el. Ezzelegyütt a tárgyalások óvatos folytatásábanvállalt közvetítés, az esetleges levélüzene-tek személyes eljuttatása az ostromzáronkeresztül nagy bátorságra vall és kocká-zatot jelentett az ingatag és bizalmatlanfelek között.

A város ki volt merülve és a háromha-vi ostrom alatt folyamatosan tárgyalt amegadásról. Többek között 1710. február9-én is kijuttattak egy 19 pontból állómegadási feltételt, amelyet a város taná-csa fogalmazott meg Andrássy városkapi-tány tudtával, aki maga is kettős politikátfolytatott. A városon belül szervezte éserőltette a harcot, azonban folyamatosantárgyalt, sőt egyes források szerint kisebbhadi cselekményekről (mentő élelem éslőszer érkezéséről, Bercsényi leveléről, sőtrejtjelkódjáról) tájékoztatta Löffelholzot.

A tárgyalás és a megegyezés mindkétfélnek érdekében állott: a császári hadakkimerültek a téli ostromban, amelynek ki -menetele, bár nem volt kérdéses, mégisnagy veszteségeket és az erők akár továb-bi hetekig tartó lekötését jelentette volna.A lázadók és a város lakossága pedig men-teni kívánták a menthetőt, ki-ki a magamódján.

Valószínűsíthető, hogy kapcsolatairévén a fehér asszony – ahogyan többszöris állította – üzeneteket, leveleket közve-tített a védők és az ostromló csapatokparancsnokai között. Így Lőcse tárgyalá-sok eredményeképpen, meglepetés nél-kül, de a valódi szereplők háttérbe húzó-dásának szándékával (valójában ennekcsak illúziójával, hiszen a szerepek hamartisztázódtak mindenki előtt) került a csá-száriak kezére.

POZSONYI KÜLDETÉS

A szatmári béke megkötése után (1711) acsászári udvar nagyhatalmi helyzeténekmegőrzése szempontjából kiemelt fontos-sággal bírt, hogy a Magyar Királyságbanhelyreálljon a békekötéssel megalkotott

68 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™Báró AndrássyIstván generális

régi-új rend. Ezért az ud -var ko molyabb változtatá-sokra és engedményekreis hajlandó volt. A kurucfőnemesség hűségre térttag jai visszakaphatták birtokaikat, a kö -vetkező években pedig akár részesedtek isaz emigráltak javaiból. A kis- és középne-messég nagy része elfogadta a kialkudotthelyzetet, az állami és megyei hivatalok-ban újra nagy számban találunk a szabad-ságharcban korábban vezető tisztségetbetöltő nemeseket. A békekötés és amagyaroknak adott kedvezmények ered-ménnyel jártak: 1712 márciusában az újkirály, III. Károly átléphette az országhatárát, Pozsonyba érkezett a koronázásiünnepségekre és az országgyűlésre. Eztzavarta meg a kurucpárti tisztek országo-san meginduló újabb szervezkedésénekés Rákóczi visszatérésének híre. „Nekemúgy tetszik Lengyel országi magyar varjakröpölnek által az hegyeken” – így szólterről későbbi vallomásában Korponayné.

A szabadságharc lezárultát követőenGéczy Júlia kérelmekkel ostromolta a csá-szári udvarnál szolgáló ismerőseit éspártfogóit. Jó kapcsolatokat épített kitöbbek között Illésházy Miklós gróffal,az udvari kancellárral és Stella gróffal, acsászár bi zalmasával. A „szép és szelle-mes asszony” büszkén tudatta, hogybejáratos az udvarba is. Májusban azon-ban drámai fordulatként híre ment, hogyRákóczi kiegyezett az udvarral, és haza-tér, hogy jelen legyen a koronázáson. Ahírt az emberek többsége, így valószínű-leg Korponayné is elhitte.

1712 júniusában Géczy Julianna Po -zsonyba érkezett. Gróf Pálffy Jánost, a ma -gyarországi császári csapatok főparancs-nokát kereste meg, aki nehezen, csak har-madik próbálkozására fogadta a kitartó,de a vonakodás miatt kissé csalódott asz -szonyt. Géczy Julianna elmondta, hogyosgyáni birtokán azon év májusábanRákóczitól származó, egy új felkelést elő-készítéséről komoly bizonyítékokat tar-talmazó leveleket adtak át neki kézbesí-tésre. A levelek címzettjei (Ráday Pál, Esz-

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 69

Korponay Jánosné Géczy Juliannának, a Rákó -czi-korszak szimbolikus nŒalakjának legendá-

ja és mártíromsága mára elválaszthatatlanulösszeforrott a Jókai Mór által 1884-ben megalko-

tott lŒcsei fehér asszony alakjával. A regényírómaga is több helyütt említi, hogy a hŒsnŒ alakját valós

dokumentumokból, fŒként a Thaly Kálmán történész barátjátólkapott forrásokból merítette és alakította írói fantáziájával.

Thaly részletesen beszámol szepességi utazásairól és módsze-res gyıjtŒmunkájáról, amellyel tisztázni kívánta a lŒcsei vár falábanrejtŒzŒ ajtón látható nŒalak kilétét. Jókaihoz hasonlóan Œ is az

asszony bıvkörébe került, és tudományos mun-káiban sem fukarkodott a dicsérŒ, máshol korho-ló romantikus színekkel: „a nagy parthie, kiválószépségı hölgy”, „tragikus sorsú, kiváló nŒ”, „a »fehérasszony« akinek karjai között a várkapitány bátran kéje-leghetett”.

A történet azóta számos szépirodalmi, filmes feldolgozást ismegért, népszerı képregény formátumban is megjelent. A MaárGyula rendezésében készült filmes adaptációban nyújtott alakítá-sáért TörŒcsik Mari színmıvésznŒ 1976-ban a cannes-i filmfesztivá-lon a legjobb nŒi szereplŒnek járó Arany Pálma díjban részesült.

J Ó K A I É S T H A L Y

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™Gróf

Pálffy János

terházy Dániel, Török István, Török And-rás, Ebecz ki István, Keczer Sándor, Sem-sey László, Czelder Orbán stb.) a kurucszabadságharc vezető tisztségviselői vol-tak, akik közül többen már az 1711 utánirendezésben is komoly szerepet vállaltak.

A leveleket – elmondása szerint – Pe -lárgus János álruhás kapitány adta Korpo-naynénak, hogy továbbítsa régi kuruc tisz-tekhez. Pálffy kérte a leveleket, és felje-gyezte az érintettek neveit. Az asszonyazonban nem adta át a leveleket, mertközben már nagyobb cél felé tört. Azthazudta, hogy azokat időközben elküldterégi ismerősének, a lőcsei ostrom egyikvezetőjének, Viard táborőrnagynak. Való-jában – a kapcsolatait kihasználva – Kor-ponayné egyenesen az uralkodóhoz sze-rette volna eljuttatni a leveleket, a kértaudiencia azonban késett.

Az asszony nagyon megijedt a Po -zsonyban szétfutó hírtől és a helyzet meg-változásának lehetőségétől: Rákóczi ke -gyelmet kapott és hazatér. Valóban emlí-tette Pálffy grófnak, hogy Rákóczi- és Ber-csényi-levelek birtokába jutott, de arranem gondolt vagy talán csak később tud -ta meg, hogy az írások a titkos megbeszé-lések színhelyéül apja, Géczy Zsigmondkú riáját jelölték meg. A levelekről bejelen-tést tett, azonban kérésre sem adta át azo -kat, az idő pedig egyre telt. Későbbi állítá-sa szerint részben elégette az üzeneteket,másokról azonban másolatokat készített.Különösen értékesnek gondolhatta azo-kat a rejtjelkulcsokat, amelyeket a RádayPálnak címzett levélben talált. A bizonyí-tékok többségét azonban megsemmisítet-te, egyrészt a kurucok bosszújától tartva,másrészt a mozgalomban érintett édes-

apja védelmében. Végzetes csele kedetei-vel a Rákóczi-párti szervezkedésre lecsap-ni szándékozó bécsi udvar és a pozsonyiországgyűlésen éppen a vállalha tó béke-feltételek megtartásán küzdő ha zai ren-dek törekvései közé került.

Géczy Julianna nem mérte fel a sokfe-lől fenyegető veszélyt, rendkívül komolyügyet kavart, amikor bejelentéseit, majdval lomásait megtette. Az ügy homályosrészleteit jelentik a kétévnyi peres el járáshátterében zajló tárgyalások és levélváltá-sok, amelyek a nagyszámú érintett-bevá-

dolt személyhez kötődnek és jelentősmértékben alakíthatták a Korponaynéhalálával hivatalosan lezárt pert.

KÉTES SZEREP

Az ügy legfontosabb, máig tisztázatlan ésfordulópontot jelentő kérdése: hogyan ésmiért fordultak a lőcsei árulásáról ismertszépasszonyhoz a kuruc vezetők, miértakarták pont őt a levelek eljuttatásával, aszervezkedők összehívásával megbízni –alig két évvel a köztudomású hitszegésután? Hiszen Géczy Julianna sohasem tit-kolta szerepét és kapcsolatait, sőt kifeje-zetten felnagyította érdemeit a Lőcséntör téntekben. A kuruc oldal is tudott aszerepéről, legalábbis nem lehettek két-ségei Korponayné ingatagsága és birtok-szerzési vágyai felől. Miért bíztak meg egyasszonyt ilyen bizalmas és veszélyes kül -de téssel, olyan, kalandos utazással, rejtőz-ködéssel, konspirációval terhes vállalko-zással, amely a leghűségesebb vitézeiketis próbára tette volna?

Miért neki és nem a férjének vagy apjá-nak adta át Pelargus János a veszélyes le -vélcsomagot, amikor ők ráadásul gyakor-latilag a helyszín közelében voltak az omi-nózus nap estéjén? „Kettős ügynökként”,szabadabban mozgó, gyenge nőként re -mélhették, hogy kézbesíti a leveleket? Aza nő, akit nyíltan büntetéssel fenyegettek,és aki Rákóczinak és híveinek katonaivagy politikai sikereitől nem sok jót re -mélhetett?

Géczy Julianna húzta az időt, birtok-adományozási dokumentumainak kiadá-sát sürgette, amikor további terhelő bizo-

70 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

Az 1712-ben, III. Károly megkoro-názását követŒen megindulóországyılési munkálatok egyiklegfontosabb feladata volt a sza-badságharc törvényekkel történŒlezárása. Az 1715-ös rendezéssel(1715:7. tc.) két alapvetŒ intéz-mény került újraszabályozásra.

A törvény a felségsértési ügyekelbírálását – komoly megszorítá-sokkal ugyan – a király kizáróla-gos intézési-döntési jogkörébeutalta, uralkodói felségjogkéntkezelte. A hıtlenségi ügyekbeneljáró illetékes bírói fórumok és azítélkezés tekintetében kimondja:a felségsértési ügy elbírálása ésvizsgálata egyedül a királyi felség-re tartozik. Az uralkodó dönthetarról, hogy a bıntettet együtte-sen magyar tanácsosaival, a ma -

gyar törvények szerint, Magyaror-szágon (esetleg azon kívül) tár-gyalja, vagy pedig az elbírálásbanszemélyesen részt nem vévemagyar bírákat rendel ki, akik amagyar törvények alapján, Ma -gyarországon fognak eljárni. Atörvény szövegébŒl kiolvasható amagyar rendek azon törekvéseés követelése, hogy az eljárás amagyar jog alapján, magyarbírák részvételével, le hetŒleg azország területén folyjon le.

A rendezés másik eleme aszankciórendszert szigorította: avagyonrészeik elvesztésébŒl afiakra is kiterjedŒ következmény-tŒl való félelemre alapozva lehe-tŒvé tette, hogy némely (a jogsza-bály által nem pontosított) ese-tekben az apák javai a fiaik része-

ire nézve is elidegeníthetŒk, akirályi fiscus által elfoglalhatóklegyenek.

Az országgyılésen a karok ésrendek a köznyugalom biztosabbfenntartása, a jó és csendes hon-polgárok megvédése végett elren-delték, hogy a felségsértés vagyfelségárulás bármely neménekelkövetése, illetve annak gyanújaesetén az idézés formaságaibólfakadó veszélyes következményekelkerülése végett a jövŒben elŒze-tes idézés ne legyen szükséges. Amagyar nemesség a felségsértésvádja alapján induló eljárások ese-tén tehát lemondott errŒl az Œt kol-lektíven megilletŒ, fontos – bár akiemelkedŒ jelentŒségı politikaiügyek gyakorlatában legtöbbszörfigyelembe sem vett – eljárási ked-

vezményrŒl és garanciáról. Jogsza-bályban, a diétán ugyan lemonda-nak jogukról, a hétköznapi, a bíró-ságok elŒtt megjelenŒ érvrend-szerben azonban to vábbra is hasz-nálják, sŒt az érintett nemesvádlottak követelik ezen joguk tisz-teletben tartását.

Az országgyılés pontot tett aRákóczi-szabadságharc ügyére is(1715:32. tc.; 1715:49. tc.): a felke-lés tárgyalásait, cselekvényeit ésösszes határozatát eltöröltneknyilvánította. A szatmári békételfogadóknak bınbocsánatot biz-tosítottak, viszont a lázadás veze-tŒit, Rákóczit, Bercsényit és atöbbi haza nem térŒt a ki semmondható szörnyı felségsértésbınében elmarasztalták, számız-ték és árulóknak nyilvánították.

A P O Z S O N Y I O R S Z Á G G Y Ű L É S I N T É Z K E D É S E I

„Szép asszonyok sétálnak az egyko-

ri Rákóczi-várak romba dőlt bás-

tyáin, míg a boltozatos folyosókon

kuruc vitézek csörgetik kardjukat.

Nem olyan régen éltek még, hogy

teljesen elfelejtette volna őket a nép,

melynek emlékezete biztosabb és

jobb a történetírók okmányainál.

Kétszáz esztendő az emberi életben

rengeteg idő, de a legendáknál

semmi. Hipp-hopp! A mesebeli

varázscsizmát húzza fel a nép fan-

táziája, ha a legendákra gondol.”

KRÚDY GYULA:

Rákóczi harangja

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

Géczy Julianna képmásának tartottáka lŒcsei várfal kapuján lévŒ, fehér

ruhás nŒalakot ábrázoló festményt,melyen egyik kezét a kulcslyukontartja, a másikkal hivogatóan int.

A képet a lŒcsei SzepességMúzeuma Œrzi.

nyítékok, olyan Lengyelországból érkezőlevelek kerültek Pálffy birtokába, amelyekegyike megemlítette, hogy korábban márGéczy Júlia is kézhez vett hasonló iratcso-magot, és a külföldön bujkáló fejedelemre méli, az abban küldött leveleket meg-kapták a címzettek. A Korponayné általbenyújtott kérvények és beszélgetések hí -re messzire eljutott, s kiváltotta a legfel-ső udvari körök, beleértve az uralkodóneheztelését. Pálffy lépéskényszerbe ke -rült, egyre fenyegetőbben követelte alevelek átadását.

Géczy Julianna tett még egy ügyetlenkísérletet az ügy lezárására. Borbély Ist-ván nevű emberét Pozsonyba hívatta, ésjól kioktatva arra kérte, jutalom ellenébenvallja azt, a leveleket nem tudta Viardnakkézbesíteni, mert azokat elvették tőle.Pálffy nem hitt a mesében, vasra veretteBorbélyt, aki az akasztással fenyegetésremindent bevallott. A gróf magához hívat-ta a továbbra is vonakodó és zavaros kifo-gásokkal próbálkozó asz szonyt. Nem en -ged te el addig, amíg az nem írt – az ügybevégérvényesen belekeveredő – apjának,Géczy Zsigmondnak a levelek ügyében.Lakásába hazatérve – mivel saját bevallá-sa szerint sem emlékezett, mit is írt Pál -ffynál – újabb levelet írt, amelyben érte-sítette apját, hogy azonnal meneküljön.Helyzete egyre szorongatóbbá vált: Pálffymegfenyegette, Herber stein generális pe -dig az elfogatását sürgette, ezért ő is me -nekülni kezdett. A Pozsony melletti Mári-avölgyig jutott, ahol a nehézségeket mér-legelve letett a további utazásról, hosszúlevélben bűnbánóan számolt be Pálffynakaz ügy részleteiről és a bizonyítékok meg-semmisítéről. A gróf haladékta lanul elfo-gatta, és biztos helyre, saját vö röskői várá-ba záratta.

FELSÉGÁRULÁSI PERE ÉS HALÁLA

1712 őszén megkezdődtek az előzetesvizsgálatok, kihallgatások. Géczy Juliannasok mindent bevallott, de arról hallgatott,hogy a levelekben édesapjáról is szó esett,így Géczy Zsigmond közben sikeresenkiszökhetett Lengyelországba.

Pere a köztudatban a városi bíráskodásegyik eseményeként jelenik meg, de eznem felel meg a valóságnak. Szeptember-ben az országgyűlés a császár parancsá-ra „delegált bíróságot” (iudicium delega-tum) – vagyis kiválasztott, öt magas ran -gú bírából álló különleges fórumot – ren-delt ki az eljárás lefolytatására.Korponayné ekkor − 1712 szeptemberé-ben − már Győrben volt fogságban,később a kitörő pestisjárvány miattMagyar-Óvárra került. A pert 1713 már-ciusában itt folytatták le.

Géczy Juliannát Baczkó Mihály, Mosonvármegye alispánja idézte, a vádat a kije-lölt királyi ügyészek képviselték. A gyanú-sított két védőt is kapott, de ő arra hivat -

ko zással, hogy Őfelségével, a császárralnem óhajt perbe szállni, ezeket nem fo -gadta el.

A per megkezdését követően Korpo-nayné hosszú, általános vallomást tett.Kitért a levelek átvételére, azok kibontá-sára és részletekbe menően az azokbanfoglaltakra is. Bizonygatta, hogy milyensokféleképpen akart jelentést tenni a leve-lekről, majd miként égette el azokat Rá -kóczi hazatértének hírére. Vallott a Pálffy-val való tárgyalásairól és végezetül a szö-kési kísérletéről.

Géczy Julianna önkéntes vallomása ésa korábbiakban keletkezett jelentésekalapján a királyi ügyész megkezdte a vád-pontokra vonatkozó kérdéseinek feltéte-lét, az ún. különös vagy pontonkénti – abűntett minden körülményére kiterjedő –vallatást. Korponayné a korábbiakbanelmondottakhoz következetesen ragasz-kodott. A levelek tartalmára pontosanvisszaemlékezni nem tudott: már Pálffy-nak sem tudta őket szóról szóra felidézni,hiszen azokból sok eredetit, illetve máso-latot átadott Stella grófnak és elküldöttViard generálisnak is. Több levelet pedig– köztük a Ráday Pálnak szólót is – elége-tett, ahogyan azt már korábban is meg-vallotta.

Ezt követően a bíróság az okiratokkal,leginkább a levelekkel kapcsolatban foly-tatta le a bizonyítást, és sor került a tanúkszemélyes meghallgatására is. Az Óváronszékelő bíróság a köztudományvétel so -rán az ügy részleteire vonatkozóan kér-dezte a tanúkat: ekkor alapvetően a ko -rábbi vallomások részleteinek kiegészíté-sére és esküvel történő megerősítésére-hitelesítésére került sor. A pernek ebbena szakaszában a korabeli szokásoknakmegfelelően minden tanúnak ugyanazt a11 pontból álló kérdéssort tették fel, attólfüggetlenül, hogy várhattak-e tőlük min-den pontra választ.

A bizonyítási eljárás befejeztével azügyész perbeszédében indítványozta avádlott felségsértés miatt történő elítélé-sét és vallomásainak ellentmodásairatekintettel kínvallatás alá vetését. Az ud -vari kancellária szintén a legszigorúbbkivizsgálást követelte, ami szükség eseténa kínzatás legkülönbözőbb módszereinekalkalmazását is jelenthette. Ez a törekvésaz ügyész által előterjeszett vádpontokmellett, tehát már az óvári tárgyalássorán megjelent. Az öttagú bíróság ettőlegyelőre még eltekintett, és március 22-én meghozta ítéletét.

Géczy Juliannát istentelen bűnei miatt,örök hűtlenség bűnében találták vétkes-nek, és fővesztésre, valamint összes java-inak elvesztésére ítélték. Az indokolásfőben járó bűnként a titkos levelek csem-pészését, a Rákóczi-tábor emigrált tagja-ival való cimborálást, kapcsolatban állástemelte ki.

A Haditanács döntését követően Kor-ponayné 1713 áprilisában újra Győrbekerült, ahol a régi Városháza alagsoribörtönében katonai őrizet mellett vártasorsának beteljesedését. Az átélt meg-rázkódtatásoktól lebetegedett, ezért akatonai fogházban helyezték el. Nemőrizték szi go rúan, így onnan meg tudottszökni. A klarisszák nagyszombati zár-dájába menekült és ott kért menedékjo-got (asylum), de azt főbenjáró felségáru-lóként nem nyerhette el. 1714 januárjá-ban már újra a győri tömlöcben volt, smég őszig kellett várnia végleges íté -letére.

72 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

A tettes világi hatóságok általi fele-lŒsségre vonását korlátozó egyházi(ritkábban világi) menedékhely (asy-lum) intézménye: a szent helyre(templom, kolostor, paplak stb.), ese-tenként a királyi udvarba, a királyhozmenekült elkövetŒ mentesült vagyenyhébb (pl. életét nem, csak va -gyonát vesztette) büntetésben ré -szesült. Az intézmény tiszteletbentartása mellett a világi hatalom folya-matosan próbálta korlátok közé szo-rítani a menedék igénybevételét azegyházi helyek és az igénybe vehetŒesetek körének szıkítésével. Hazánk-ban a király elleni bıntettekkel kap-csolatos menedékjog korlátozásáramár elsŒ királyunk idejébŒl találunkszabályt, (Szent István Király Dekré-tomainak Második Könyve 51. feje-zet) a király és ország ellen való pár-tütésrŒl: „Ha valaki pártot üt a királyvagy ország ellen, annak oltalmat neadjon a templom.”

MENEDÉKHELY – ASYLUM

Rákóczi emlékirataiban az emigrá-ció éveiben így írt errŒl: „Sohasemtudtam meg részleteket, de úgy lát-szik, hogy Andrássy bárót az Œ ked-vese vette rá arra, hogy egy titkosajtón beeressze az ostromló némete-ket.” A korabeli kuruc propaganda -újság, a Mercurius Veridicus, a ma -gyarországi Igazmondó Mercurius isegy csábító asszony számlájára írtaa város elestét.

RÁKÓCZI ÉS LŐCSEVÁROSÁNAK ELESTE

TORTÚRA ÉS KIVÉGZÉS

A korábbiakban kifejtettek szerint a kirá-lyi ügyész már a perfelvétel szakaszábanjavasolta a kínvallatás elrendelését. Ezt abizonyító eljárás lezárultakor megismé-telte, különös tekintettel arra, hogy a vád-lott vallomásai ellentmondóak voltak, sokszemélyt érintettek, kevertek gyanúba, ésgyakran változtak a kihallgatások során. Abíróság azonban a kínvallatás alkalmazá-sa nélkül hozta meg ítéletét, és így küld-te fel a bécsi udvarhoz jóváhagyásra.A kan cellária jelentős késedelemmel,1714 elejére készítette el felterjesztésétaz uralkodóhoz: a büntetést lényegébenmeghagyva, de tekintettel a bevádolt ésérintett szereplők nagy számára, az eset-legesen kitalált és koholt levelekre java-solta a tortúráztatást. III. Károly helyben-hagyta az előterjesztetteket, s májusi ren-deletében utasította a bíróságot, hogyalkalmazza az erőszakos vallatást, majdannak eredménye alapján hozza meg avégleges ítéletet.

A magyar törvények azonban fősza-bályként nem engedték, másként mond-va − fogalmazás kérdése − nem, illetvecsak szokásjogi úton szabályozták a kín-vallatás intézmény- és eszközrendszerét.A bírósági eljárás elhúzódását főleg az akö rülmény okozta, hogy a bírák egy részekétségbe vonta azt a lehetőséget, hogynemest, főként nemesasszonyt tortúra alávegyenek, illetve kérdezték: ha az uralko-dó döntése mégis elrendelné azt, akkormilyen súlyossággal, fokozattal tegyék.Majthényi Jánosnak, a királyi jogügyekigazgatójának (causarum regalium direc-tor) véleménye azonban az volt, hogy atörvények nem tiltják a nemes tortúrázá-sát (más források csak a nőkről beszél-nek), a konkrét esetben pedig ennek azenyhébb fokozatait kell alkalmazni. A bí -rák Győrből írott levelükben még 1714szeptemberében is kérelmezték a kínzó-eljárás elhagyását.

Az ellenzők Werbőczi István jogköny-vét, a Hármaskönyvet idézték, amely avárosi bírói fórumok esetében kifejezet-

ten tiltotta a nemesek kínvallatását. Végülszeptemberben Illésházy kancellár, majdmaga a döntése végrehajtásának elmara-dásán bosszankodó király adott utasításta raboskodó asszony megkínzására. Azzal

érveltek, hogy ha nincs is olyan törvényesparagrafus, amely ezt megengedi, olyanrólsem tud a joggyakorlat, amely a tortúrátmegtiltaná. A végső ítélet a vádindítvány-nyal egyezett meg, Korponaynét fej- ésjószágvesztésre ítélték, és elrendelték kín-vallatását.

A bíróság 1714. szeptember 22-ét jelöl-te meg a kínvallatás napjának, a tortúrá-nál az ügyész mellett a bíróság két tagja isjelen volt. Géczy Julianna a szörnyű szen-vedések közepette sem vallott be többetaz újra feltett kérdésekre, mint vizsgála-tának kezdetén. Vallatói a tüzes vassalvaló kínzástól eltekintettek, de a megcsi-gáztatás szenvedéseit nem kerülhette el,kicsavart tagokkal fellógatták és a lábai-ra súlyos köveket akasztottak.

Az ítéletet – erős katonai jelenlét mel-lett – 1714. szeptember 25-én hajtottákvégre a győri vár piacán (a mai Széchenyitér északkeleti részén). A hóhér délelőttütötte le a feketébe öltöztetett szép szőkeasszony fejét. Temetésére Győrben kerültsor, az egykori székesegyház bejárata mel-letti káptalandombi vártemetőben.

Az elföldelés a belvárosi plébánia anya-könyvében a kivégzés napjára datálvatalálható. A holttest esetleges későbbi ki -hantolásáról és elszállításáról nincs hiteltérdemlő adat, így az elmúlt évekbenszárnyra kapott, esetleges osgyáni kato-likus templomi újratemetésről sem. El -lenkezőleg, a Szepességi Múzeum mun-katársai mintát vettek a csontvázakból, sbizonyították, hogy a templomi kriptábanlévő maradványok nem Korponayné,hanem a Bakos és a Luzsénszky családtagjainak maradványai.

zGéczy Julianna a polgárháború sújtottaMagyar Királyságban maga vette kézbe asorsát. Harcokba, magas politikába ésösszeesküvésbe bonyolódott. Asszonylétére, birtokait féltő nőként, gyermek-ének sorsáért aggodó anyaként kevere-dett veszélyes küldetésbe, olyan világban,amely ben az államügyekhez értő, harced-zett férfiak is könnyen odavesztek. Önál-ló szerepvállalása, kalandos szerelmiügyei, személyes bátorsága kiemelik őt akorban szokásos asszonyi szerepkörből.Csakhogy rosszkor kért újabb kártyalapota sors talonjából, nem mérte fel a sokféleérdekkört és veszélyt.

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 73

A középkor folyamán a felségsértés és a hıtlenség kiemelt bınnekszámított, amelyet rendhagyó eljárással és gyakran különleges bíróifórumok ítéltek meg. Azonban a 17. századra a súlyos bınnek kijá-ró kivételes fórumok és büntetések kezelhetetlen helyzetet ered-ményeztek.

A Habsburg-idŒszakban megszokottá vált, hogy a felségárulásiperek nem az ország rendes bíróságai vagy maga az országgyılés,hanem kirendelt bíróságok útján nyertek elintézést. Ez azzal a vég-zetes következménnyel járt, hogy a politikailag elfogult, a bécsiudvarból központilag irányított, a magyar jogban járatlan, azt figyel-men kívül hagyó bírákra, ad hoc bírói fórumokra maradt a rendelke-zések értelmezése, az ítéletek általi szokásjog megteremtése. Ennek

egyik elsŒ jfontos és a hazai gyakorlatban precedenst jelentŒ ügyeIllésházy István hıtlenségi pere volt, amelyben rendkívüli törvény-széket (extraordinarium judicium) állítottak fel delegált bírákkal.Ebben a perben még az is felmerült, hogy a bíróságot Bécsben vagyPrágában, tehát az országon kívül, az ország jogaival szembehelyez-kedve (1536:41.tc.) hívják össze. Ami azonban egyértelmıvé tette abécsi udvar szándékait és az új eljárás veszélyeit, hogy a „designáltbírákat” külön-külön is leiratban tájékoztatták az ügy és a királyitekintély megóvásának fontosságáról. KésŒbb ilyen bíróság ítélke-zett a Wesselényi-összeesküvés résztvevŒi, II. Rákóczi Ferenc, vala-mint a történetünkben is jelentŒs szerepet kapó Czelder Orbán éstársai ügyében.

K I V É T E L E S B Í R Ó S Á G O K A F E L S É G S É R T É S E S E T E I B E N

A magyar országgyıléseken a ren-dek a Hármaskönyv megjelenésétkövetŒ évszázadokban sem alkottaktörvényt a tortúrával kapcsolatban,a szokásjog azonban régóta ismerteezt az eljárásjogi megoldást. Ma -gyar ország ekkoriban átfogó bünte-tŒkódexszel, törvénykönyvvel mégnem rendelkezett, viszont a 17. szá-zad második felétŒl napirenden volta III. Ferdinánd által 1656-ban Alsó-Ausztria számára kiadott büntetŒ-és eljárásjogi kódex átvételéneklehetŒsége. Ez részletesen szabá-lyozta a szigorú kínvallatás alkalma-zását és annak fokozatait is. Akódex a Magyar Ki rályságban végülnem került bevezetésre, de megtör-tént a latinra fordítása, és egyes tör-vénygyıjtemények függelékként tar-talmazták az osztrák törvénykönyvszövegét. A mel lékletként csatolttörvény Praxis Criminalis elnevezés-sel fokozatosan beépült a magyarbüntetŒbíróságok gyakorlatába, ésszámos rendelkezését mintakéntfogadták el a magyar hatóságok.

A TORTÚRASZABÁLYOZÁSA