01 tartalom layout 1 - hivatasunk.huhivatasunk.hu/epdf/hivatasunk_2018-2k.pdf · 2018-08-26 · meg...

01_tartalom_Layout 1 2018.06.29. 16:23 Page 2

Kedves Olvasó!

Három hónappal va-gyunk túl a tavasziparlamenti általánosválasztáson, néhányhét tel ezelôtt megalakult az új kormány,felkérték az új minisztereket, és kinevez-ték a felelôs államtitkárokat. Is mét vára-kozással nézünk az elôttünk álló hónapokelé. Ismerve a 2019. évi költségvetés sa-rokszámait, hallva és olvasva a döntésho-zók nyilatkozatait, bizakodással tekintünka bérfelzárkóztatás folytatására. Az egész-ségügyi intézmények vezetôi szakmai kon-ferenciákon, fórumokon és egyez te té se -ken sürgetik a szakdolgozói helyzet meg-oldását, hiszen már mindenki a bôrén érzia szakdolgozói létszámhelyzet tarthatat-lanságát. További kormányzati egyezte-téseket várunk! A szakdolgozói krízishely-zet kezelésére, és a szakdolgozói bértáb-lában az elmúlt két évben elért eredmé-nyek megtartásához is további kormány-zati lépések szükségesek.

A köztestület által a tavaszi idôszak-ban rendezett konferenciákról, szakmainapokról és a családi sportnapról szólóbeszámolók mellett folytatjuk az elmúltévek hagyományát: a tavaly decemberbenlegjobb szakdolgozói közösségként díja-zott szakdolgozótársainkat mutatjuk be.Megismerhetik az országos elnökségújabb tagjának, Deák Editnek, az országosetikai bizottság elnökének szakmai múlt-ját, jelenét és életfilozófiáját. A július el-sején induló emlékév kapcsán megemlé-kezünk Semmelweis Ignác munkásságá-ról. De most is jut tér és idô a könnyedebbpillanatokra is: szíves figyelmükbe aján-lom Endrei Judittal készült lapinterjúnkat.

dr. Balogh Zoltán

HIVATÁSUNKKiadja a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara. Alapítva 2006-ban. Felelôs kiadó és fôszerkesztô: dr. Balogh Zoltán, a MESZK elnöke. Szerkesztôbizottság: Babonits Tamásné, Mátésné Horváth Mónika

A magazint gondozza: a LifeTime Media Kft. egészségügyi divíziója.

1021 Budapest, Hûvösvölgyi út 75/A. Postacím: 1539 Budapest, Pf. 603. Telefon: +36 (1) 316-4556. E-mail: [email protected]

Felelôs szerkesztô: Borda Tímea ([email protected]) Hirdetésfelvétel: [email protected]. Elôfizetéssel kapcsolatos információ: [email protected]©Hivatásunk 2018. Minden jog fenntartva. A lapban megjelent valamennyi írásos és képi anyag közlésijoga a szerkesztôséget és a kiadót illeti. A megjelent anyagnak – vagy egy részének – bármely formábanvaló másolásához, felhasználásához, ismételt megjelentetéséhez a szerkesztôség és a kiadó írásbelihozzájárulása szükséges. A hirdetések tartalmáért a kiadó felelõsséget nem vállal.Borítóterv és tipográfia: Sándor Zsolt. Címlapfotó: Falus Kriszta. Smink: Hussini Henrietta. Fotó: Szôke Péter. Korrektor: dr. Ácsné Tamás ÉvaTerjeszti a Magyar Posta Zrt. Postacím: 1900 BudapestNyomdai kivitelezés: Pauker Nyomda, felelôs vezetô: Vértes Gábor ügyvezetô igazgatóISSN 1787-8578

TartalomP O R T R É

Szolgálatnak tekinti feladatát Kásler Miklós, az új erôforrásminiszter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2Kitartás, erô és igazságosság – Nagy Anikó egészségügyért felelôs államtitkár . . . . . . . . 3

É L E T Ú T

Kihívások vonzásában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

R I P O R T

Kitartás, professzionalizmus, összetartás kell a jó hírnévhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

M E S Z K A K T U Á L I S

Kritikussá válik az ápolóhiány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10Sportnap a szakdolgozókért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11Gyógyszerelés, sürgôsségi és alapellátás: változások és aktualitások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

A M E S Z K T E R Ü L E T I S Z E R V E Z E T E IA legnagyobb kihívás, hogy célba érjen az információ . . . 16

A R C O K A M E S Z K S Z A K M A I T A G O Z A T A I B Ó LA praxisban szükség lenne dietetikusokra is . . . . . . . . . . . . 18

P É L D A M U T A T Ó F I A T A L J A I N K,,Mi az árnyékban élünk, de jó is ez így” . . . . . . . . . . . . . . . 20

R Ó L U N K M O N D T Á KÚgy élek, hogy a lehetô legjobban érezzem magam . . . . . 22

S Z E L L E M É S K U L T Ú R ALelket gyógyít, terményt gyarapít a zene . . . . . . . . . . . . . . 24

M Ú L T É S J E L E N200 éve született az anyák megmentôje . . . . . . . . . . . . . . . 26

M I N D A N N Y I U N K E G É S Z S É G ENehéz szabadulni az allergiától . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

Á L L Ó K É P E S S É GFunkcionális tréning . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30

H U L L Á M H O S S ZA szakminisztériumhoz került a szakképzés . . . . . . . . . . . . 32


mai kollégiumok tagozatai és tanácsai,ahol szintén az országos intézmények ve-zetôi jutnak majd nagyobb szerephez.

Ahogyan az elmúlt években, úgy a jö-vôben is tovább erôsítik az alapellátást,ahol Kásler Miklós szerint elônyben kellrészesíteni a csoportpraxisokat, és széle-sebb kompetenciákat kell biztosítani azalapellátó praxisoknak.

Nyitottan a változtatásokra

Az új miniszter apai ágon erdélyi, anyainVas megyei, erôsen vallásos családbólszármazik. Orvosi tanulmányait a szegediegyetemen végezte, majd sebészként dol-gozott a városban, ahonnan 1981-benérkezett Budapestre, ahol az OOI fej-nyaksebészeti osztályát fôorvosként vezette.Nevéhez fûzôdik az onkológiai ellátó-rendszer centrumosítása. Mint egy inter-jújában fogalmaz: „Sehol a világon nincsolyan egészségügyi rendszer, amellyelmindenki elégedett, egyszerûen azért,mert a szakmai és az anyagi lehetôségeknincsenek egymással összhangban. Bizo-nyos területeknek azonban prioritást kellélvezniük, és az akut problémákat megkell oldani.” Leszögezte azt is, hogy mi-niszterként az egyeztetésre törekszik,mert soha nem képzelte magát tévedhe-tetlennek. Egyelôre az eddig tárgyalóasz-tal mellé hívott szervezetek is arról szá-molnak be, hogy nyitott, jó légkörben zaj-lanak a megbeszélések.

2 | Hivatásunk | 2018/2.

Szolgálni szeretnék – ezt a kijelentéstmájusi, miniszterjelölti meghallgatá-

sán tette Kásler Miklós, aki azóta márszámos ágazati szereplôvel ült tárgyaló-asztalhoz. Úgy tûnik, hogy az OrszágosOnkológiai Intézet (OOI) korábbi vezetôje– 25 évig töltötte be ezt a posztot – nemcsupán a gazdasági és gazdálkodási kér-déseknek ad prioritást, ahogyan az azelôzô ciklusban történt, hanem az eddi-gieknél nagyobb hangsúlyt helyez a szak-mára is. Bár az elmúlt hetekben a kórhá-zak gazdálkodása is szóba került, példáula Magyar Kórházszövetséggel folytatottegyeztetésen, ám olyan, a korábbi vezetésáltal nem preferált szervezetek vezetôivelszintén zöldasztalhoz ült a miniszter,mint az Egészségügyi Tudományos Ta-nács.

A testülettel elsôsorban az egészség-ügy etikai helyzetét tekintették át, emel-lett terítékre kerültek az ágazatpolitikacélkitû zései is. Ezek dinamikája szerepelt

a napirenden azon a találkozón, amelyeta Magyar Tudományos Akadémia OrvosiTudományok Osztályának vezetôivel,Kosztolányi György és Ádám Veronikaakadémikusokkal folytatott a tárcave-zetô.

Ugyancsak az ágazat új irányait ismer-tette Kásler Miklós az Egészségügyi Vi-lágszervezet (WHO) európai regionálisigazgatójával. Jakab Zsuzsannával egyez-tettek a két szervezet közötti továbbiegyüttmû kö désrôl, kiemelten a népegész-ségügyi helyzetrôl.

Fôszerepben a szakma

A népegészségügy hangsúlyos szerepetkap a 68 éves onkológus professzor ága-zati programjában, aki az orvosszakmaikérdések koordinálását, valamint a szak-felügyeletet az országos intézetekrebízza, az egyetemeknél a klinikai munkahelyett inkább a kutatásra és az oktatásrafordítanak az eddigieknél nagyobb figyel-met. A miniszter elképzelésének megfe-lelôen kiemelten kezelik a gyerekgyógyá-szatot, a sürgôsségi ellátást, az infekció-kontrollt és a populációt nagymértékbenérintô kórokat, így a daganatos, a szív- ésérrendszeri, valamint a mozgásszervimegbetegedéseket. A prioritásként meg-határozott szakterületek nemzeti egész-ségügyi programjait az országos intéz-mények dolgozzák ki. Érdemi feladatokatkapnak a jövôben az egészségügyi szak-

Kásler Miklós, az emberi erôforrások minisztere (MTI-fotó: Kovács Tamás)

PORTRÉ

Szolgálatnaktekinti feladatát Kásler Miklós,

az új erôforrás-miniszter

Részletes alapossággal térképezi

fel az egészségügy jelen

helyzetét az Emberi Erôforrások

Minisztériumának új vezetôje,

prof. dr. Kásler Miklós. Az elmúlt

hetekben a tárcavezetô az ága-

zat több szereplôjével is tárgyalt,

és azt mondta, a gyógyítást

illetôen kész tervekkel érkezett.

02-03_kasler-nagy_Layout 1 2018.06.29. 15:25 Page 2

PORTRÉ

Kitartás, erô és igazságosság – Nagy Anikó egészség-ügyért felelôs államtitkárGyakorló orvos és kórházvezetô került az egészségügyért felelôs ál-

lamtitkári pozícióba, dr. Nagy Anikó, a Heim Pál Országos Gyermek-

gyógyászati Intézet fôigazgatói székébôl érkezett az Emberi Erôfor-

rások Minisztériumába.

Hivatásunk | 2018/2. | 3

Az orvosi pálya valamennyi lépcsôfokátvégigjárva, 26 évet töltött a Heim PálGyermekkórházban, ahol 1992-ben cse-csemô- és gyermekgyógyász képesítéstszerzett, majd 2001-ben gasztroenteroló-giából szakvizsgázott. Szakmai tudását el-ismerve 2002-ben nevezték ki az intéz-mény endoszkópos laboratóriumának ve-zetôjévé. Hat évvel ezelôtt bízták meg akórház fôigazgatói teendôivel – korábbanugyanitt orvos igazgató volt –, ez idô alattsikerült felszámolnia az intézmény adós-ságállományát, és mindmáig megtartaniaa gazdálkodás egyensúlyát, annak ellenére,hogy országos feladatokat látnak el.

Elsôként érkezett, utolsókénttávozott

Az orvoslás mellett egyre jobban kezdteérdekelni a hatékonyság, a minôség, arendelkezésre álló források lehetô legjobbkihasználása, ezért új szakmát tanult.Három másoddiplomát szerzett a Nyu-gat-magyarországi Egyetemen (ma: So-proni Egyetem), így közgazdász, egész-ségügyi menedzsment szak értô és okleve-les Európa-szakértô is.

Fôigazgatóként minden nap reggel 8elôtt érkezett a kórházba, ahol, ha kellett,este 7-8-ig is bent maradt. Férje üzletem-ber, lányuk mellett immár egy unokájuk isvan. Egy korábbi beszélgetés alkalmávalazt is elárulta magáról, hogy kevés szabad -idejében sportol, fest és ír.

ügyért felelôs orvosnôre, aki régóta ápoljó viszonyt az onkológusprofesszorral. Az1962-ben született Nagy Anikó jó néhányévvel késôbb, de ugyanúgy Szegeden sze-rezte orvosi diplomáját, mint az Emmi ve-zetôje.

Szolnok, Szeged, Budapest

Bár kinevezése óta az új államtitkár inkábba háttérben húzódott meg az ágazatot „pá-lyára állító” Kásler Miklós mögött, kollégáinagy munkabírású, magát folyamatosanképzô, határozott szakemberként jellemzik.A szolnoki születésû Nagy Anikó egy korábbiinterjúban arról mesélt, hogy már hét-nyolcévesen gyermekorvosnak készült; céljátmegtartva 1987-ben summa cum laudeszerzett diplomát. Ekkor rövid kitérôt téveélettani kutatásokat folytatott, de végülvisszatért a gyógyításhoz.

Nagy Anikó államtitkár Áder János köztársa-sági elnöktôl május 22-én vette át kinevezésiokmányát (MTI-fotó: Kovács Tamás)

Szigorú, de igazságos – így jellemzi leg-több kollégája Nagy Anikót, aki orvos-

közgazdászként nemcsak a Magyar Kórház-szövetség elnökségének volt a tagja, hanemmint gyakorló gyermekgasztroenterológusaz Egészségügyi Szakmai Kollégium Cse-csemô- és Gyermekgyógyászat Tagozatánakis, így remélhetôleg az ágazat gazdaságiproblémáinak megoldása mellett a gyógyí-tásban dolgozókra is nagyobb figyelem irá-nyulhat, ugyanakkor a finanszírozás sem is-meretlen terület a gyermekorvos-fôigazgatószámára, hiszen rendszeresen részt vett azEmmi Finanszírozási Kódkarbantartó Bizott-ságának munkájában.

– Államtitkáraimat úgy válogattamössze, hogy felkészült, tehetséges em-berek kerülnek az egyes ágazatok élére,akikkel szellemileg azonosulni tudok, ésôk is velem – így mutatta be az Emmi ál-lamtitkárságainak vezetôit Kásler Miklósminiszter. Ez különösen igaz az egészség-

Megújult az ágazat teljes vezetése

Változások történtek az Emmi-ben: helyettes államtitkár lesz Nagy Szilárd, akikorábban Zombor Gábor államtitkár kabinetfônöke volt, most az Állami Egész-ségügyi Ellátó Központból érkezik vissza a minisztériumba. Elsôsorban gazdaságiügyekkel foglalkozhat majd Fábián Attila, a Soproni Egyetem Lámfalussy SándorKözgazdaságtudományi Karának (korábban Nyugat-magyarországi Egyetem –NYME) dékánja. A tiszti fôorvosi feladatokért felelôs helyettes államtitkári posztraKovács Attila, korábbi helyettes tiszti fôorvos érkezik azzal, hogy az ágazatértfelelôs miniszter az ÁNTSZ korábbi önállóságának visszaállítására is ígéretet tett.

02-03_kasler-nagy_Layout 1 2018.06.29. 15:25 Page 3

Kihúzott derékkal érkezik, és erôs kéz-fogással üdvözöl Deák Edit. Hamar ki-

derül az is, nem híve a felesleges szó-cséplésnek, többnyire lényegre törô mon-datokkal, egyenesen válaszol a kérdé-sekre. Kivéve, amikor arról kérdezem, mi-képpen keveredett az egészségügyi pá-lyára, akkor egy darabig kutat az emlé -keiben.

– Nem volt orvos, sem ápoló a csalá-dunkban, sôt a szüleim igyekeztek lebe-szélni errôl a hivatásról, mondván, sokatkell éjszakázni, hétvégenként dolgozni, deez engem egy cseppet sem érdekelt. Szá-momra nem volt kérdés, hogy egészség-ügyi szakközépiskolába jelentkezzem– meséli, majd elôbukkan az emlékekközül egy vidéki nagynéni, aki egy házi-orvosnál volt bejárónô, így számos törté-nete volt a gyógyításról és a betegekrôl,amelyeket a tôsgyökeres budapesti Editérdeklôdve hallgatott már kisgyermek-

ként is. – Soha nem borzasztottak el ezeka históriák, inkább izgalmasnak és lebi-lincselônek tartottam ôket, talán ekkorültetôdött el bennem az ápolói hivatásiránti vágy. Nem tudom pontosan meg-mondani, miért választottam ezt a pályát,de azt már kamaszként is tudtam, hogynekem ez az utam.

Pedig Edit szerint a hetvenes évek végénsem volt presztízs egészségügyi szakkö-zépiskolába járni. Ha nem is a tanulmányaikezdetén, de késôbb felötlött benne, hogyakár az orvosi hivatás is neki való lettvolna, de soha nem volt keserû attól, hogyvégül ápoló maradt. Amikor 1977-ben be-fejezte a középiskolát, a Heim Pál OrszágosGyermekgyógyászati Intézetben helyezke-dett el, és most, 41 év után is ott kezdireggelente a munkanapokat, immár ápo-lási igazgatóként.

– A négy évtizedbôl három évet családiokok miatt vidéken töltöttem, de azután

visszatértem az intézetbe. A rövid kitérôalatt zömmel felnôttek között dolgoztam,az akkor szerzett tapasztalatok viszontcsak megerôsítettek abban, hogy ez nemaz én világom. Már a középiskola gyakor-lati ideje alatt rájöttem, hogy gyerme -kekkel akarok foglalkozni – mondja Edit.

– Másként fordul a gyerekek felé? – fir-tatom.

– A gyerekek csak annyira elesettek,amennyire azt az állapotuk indokolja. Bár acsecsemôknél még „ki kell találni” a visel-kedésükbôl, egyéb jelekbôl, hogy mi lehet abajuk, de három-négy évesen a kicsik mármeg tudják mutatni, hol fáj. Fantasztikus aregenerálódóképességük, ma megoperáljákôket, holnap már sétálnak a folyosón; de azis igaz, hogy minél nagyobbak, annál inkábbmegviselô ôket az operáció vagy a kezelés.Abban a pillanatban, amikor kicsit jobbanérzik magukat, már ismét gyerekként ésnem betegként viselkednek.


É L E T Ú T

Kihívások vonzásábanNehéz feladatot visz kamaránkban

Deák Edit, a MESZK Országos

Etikai Bizottságának elnöke,

akirôl amellett, hogy a gyors

döntések híve, az is kiderül,

hogy éppen új bakancslistát

állít össze, mert az elôzônek

nemrégiben a végére ért.

04-06_cimlap_deak_Layout 1 2018.06.29. 15:27 Page 4


Hiányzott az ápolás

És hogy vannak-e csodák a gyermekosz-tályokon? Edit szerint igen, hiszen a gye-rekek nagyon-nagyon súlyos állapotokbólis talpra tudnak állni, náluk az újraélesztésis sikeresebb: a gyerekszívet sokkal köny-nyebb újraindítani.

– Sokat változott a gyermekellátás azelmúlt évtizedekben, talán a legszembe -tûnôbb fordulat, hogy a szülôk is bent le-hetnek a kórházban a csemetéikkel. Fel-forgatta ez a gyermekosztályok minden-napjait?

– Én még akkor kezdtem a pályát, ami-kor a szülôk egy kis ablakon kukucskálhat-tak be a kórtermekbe, azt is csak a látoga-tási idô alatt. A gyerekek szempontjából ezbiztosan rossz volt, hiszen elesettek voltaka betegségtôl, ráadásként még kiszakítot-ták ôket a megszokott környezetükbôl,nem volt velük anya, aki a biztonságot je-lenti. Számukra ez ugyanúgy krízishelyzetvolt, ahogyan a szülônek is, aki aggódott,hogy magára kellett hagynia a gyerekétakkor, amikor a legnagyobb szüksége vanrá. Az ápolók szempontjából pozitív és ne-gatív hozadéka is van ennek a rendszernek.A szülôi jelenlét folyamatos, bár nem szak-mai kontrollt jelent, ami jó, ugyanakkorvannak hátulütôi is, talán úgy fogalmaz-nám, hogy idônként sokkal nagyobbak azelvárások velünk szemben, mint az indokoltlenne. Ami sok problémát okoz, az a kom-munikáció, idônként nem találjuk egymás-sal a megfelelô hangot és sok esetben nembeszélünk egy „nyelvet” – foglalja össze ta-pasztalatait Edit, majd azzal folytatja, hogymiközben alakult, változott a gyermekel-látó rendszer, párhuzamosan fejlôdött sajátpályája is.

– A végzést követôen csecsemô- ésgye rekápoló lettem, sebészeti osztályonkezdtem dolgozni, majd elvégeztem egyújabb iskolát, és az intenzív osztályra ke-rültem. Itt következett a már említett „vi-déki turné”, ahol aneszteziológusi szak-asszisztensi képesítést szereztem, ígyamikor visszatértem a Heim Pál kórházba,hosszú éveken keresztül a mûtô ben dol-goztam, és úgy éreztem, az anesztézia aszakma csúcsa. Így aztán kicsit „belehal-

tam”, amikor elhagytam ezt a területet,mert 1996-ban felkértek az intenzív osz-tály fônôvéri teendôinek ellátására, deéreztem a kihívást, aminek nem tudtamellenállni. Munka mellett végeztem el afôiskolát és lettem diplomás ápoló, majdegészségügyi menedzseri oklevelet sze-reztem, MSc ápoló pedig 2006-ban let-tem. A közvetlen, betegágy melletti mun-kát 2001-ben fejeztem be, amikor ápolásiigazgató lettem az intézetben, amit óriásimegtiszteltetésként éltem meg. De na-gyon sokáig hiányzott az ápolás.

– Meddig?– Tíz évig biztosan, olyannyira, hogy az

elsô idôszakban még rendszeresen vissza-jártam az osztályra besegíteni. Az elmúlthét évben talán már kevésbé érzem ezt akésztetést, de ez inkább azért lehet, mertolyan sok idô telt el, hogy már nem látoma visszautat.

Bár az intenzív osztályos pörgés utánEdit számára szokatlan volt a nem kevésadminisztrációs feladattal járó ápolásve-zetôi beosztás, azt meséli, napi kapcso-latban van az osztályvezetô fônôvérekkel.A reggeleket referáló értekezlettel indítja,ami egyelôre nem sok kórházban jel-lemzô, de szerinte azért hasznos, mertfontos információkhoz jutnak a betegek-kel, az aktuális ápolási folyamatokkalkapcsolatban, így jobban szervezhetôk anapi feladatok. Edit úgy fogalmaz: – Gya-korlatias maradtam, sok hirtelen kiala-kuló helyzet – például, ha egy fôvárosikórház valamilyen okból lemondja azügyeletet – dinamizmust és lendületetkíván ebben a pozíció ban is.

Kihívás pedig akad bôven, a munkae-rôhiány a gyermekellátásban is minden-napi problémává vált, Edit arról is beszél,hogy tavaly mindössze 36 csecsemô- ésgyermekápoló végzett a nappali iskola -rend szerû képzésben, ami aligha elegen -dô a hiányzók pótlására. Ápolási igazga-tóként igyekszik empatikus munkatársa-kat választani, olyanokat, akik nem csu-pán munkát, hanem hivatást látnak agyermekápolásban. – Kell némi emberis-meret ahhoz, hogy megtaláljam az új kol-légákat, és habitusuknak megfelelôen abelgyógyászat vagy éppen valamelyikmanuális osztály felé orientáljam ôket.

Nem tagadom, vannak melléfogásaim, detöbbnyire jól ítélem meg az embereket –mondja.

– Mi lehet az ápolói munka narkoti-kuma?

– A sikerélmény, amit az intenzív osztá-lyon magam is sokszor megéltem, és amita kollégáim a mai napig tapasztalhatnak,mert sokkal több a pozitív élmény, mint aztegy kívülálló gondolná. A mai tudásunk ésfeltételeink mellett rengeteget tehetünkegy nagyon súlyos állapotú betegért is.Kevés gyermeket veszítünk el – magya-rázza Edit, és azt is hozzáteszi, a szakmaikudarcok feldolgozásában az segítette,hogy mindig tudta: amit szakmailag ésemberileg megtehetett, azt meg is tette.Viszont elmondása szerint élete más terü-letein, ahol nincs „bevált szakmai útmuta-tás és szabály”, sokkal jobban megszen-vedte a kudarcokat.

Kárpótol az utazás

– Így hozta az élet, de nekem nagyon sokgyerekem van! – így válaszol a családikapcsolatokat firtató kérdésemre, de aztis elmeséli, a családban, szûkebb ismeret-ségi körében gyakorta ad okot némi de-rültségre, hogy egészségügyi szemmel te-kint a gyerekekre: elsôként a pici babákvénáit nézi meg, milyenek. – Szakmai ár-talom – mondja Edit nevetve, és azt is el-árulja, egyéb lehetséges gyermekbeteg-ségek tüneteit is szép lassan sorra vesziilyenkor.

Annak ellenére, hogy szûken vett érte-lemben nincs családja, Editnek sikerültegyensúlyt teremtenie az életében, és nemcsak a munkájának él. Számára „kárpótlás”a kikapcsolódást jelentô utazás, bár mintfogalmaz, az egész világot még nem tudtabejárni.

– A bakancslistám végére éppen mosttett pontot egy vietnami és kambodzsaikörút, itt az ideje, hogy újat írjak – avat bea részletekbe, de azért az is kiderül, hogyaz ilyen egzotikus tájakon sem vetkôzi leegészségügyi szakemberségét. – Óhatatla-nul eszembe jut, hogy vajon milyenek azegészségügyi viszonyok abban az ország-ban, ahol éppen járok, és rácsodálkozom



CÍMLAP +1 RECEPT:Chilis, fokhagymás, ketchupos, mézes oldalas

Hosszú neve ne ijesszen meg senkit, nagyon könnyû elkészíteni ezt az ételt,a tágabb és szûkebb családban gyakran kérik ezt a finomságot Edittôl.

Hozzávalók (tetszés szerint változtathatók a mennyiségek):

2,5-3 kg oldalas 2-3 fej közepes fokhagyma 4-5 db chilipaprika (aki szereti és bírja is az erôset, az ne magozza ki!) 4-500 g ketchup 3-4 evôkanál méz 1-2 evôkanál barbecue szósz (elhagyható) só, szemes bors, babérlevél

Elkészítés:

A szószt már a felhasználás elôtti napon érdemes összeállítani, hogy az ízekösszeérjenek.

Elôkészítünk egy akkora üvegedényt, amibe a szószhoz valók majd bele-férnek. (Legyen zárható!) A megpucolt fokhagymákat fokhagymazúzóval ösz-szetörjük, beletesszük a tálba, hozzáöntjük a ketchupot, a barbecue szósztés a mézet. Ha kell, kimagozzuk, majd felszeleteljük a chilipaprikákat (érde-mes gumikesztyût venni ehhez), ezt is az edénybe öntjük. Alaposan összeke-verjük a hozzávalókat, az edényt lefedjük, és felhasználásig hûtôszekrénybetesszük.

A húst közepes darabokra vágjuk, megmossuk, majd besózzuk, és állnihagyjuk legalább egy órát. Egy akkora lábasba, amibe a hús belefér, zsírt ra-kunk, beletesszük a húst, a babérlevelet, az egész borsszemeket (lehet hoz-zádobni egy kevés zellerlevelet is). A húst szinte teljesen puhára pároljuk,majd beletesszük egy tepsibe, a tetejére ráöntjük a szószt és sütôben 15-20perc alatt 150-160 fokon készre sütjük.

Köretnek rizst lehet hozzá készíteni.

vagy éppen elszörnyedek a hallottakon. Akísérôim sokat meséltek arról, hogy azázsiai országokban a gazdag emberek kül-földre járnak orvoshoz, a középosztálybe-liek a nagyvárosi kórházakba mennek, aszegények pedig otthon gyógyulnak, avagyhalnak meg. Nincsenek oltások, akár egyhasmenésjárvány is megtizedeli a gyereke-ket.

– Nincs legnagyobb élményem, mindigaz aktuális utam van rám a legnagyobbhatással – folytatja a beszámolót Edit, akitervezô típus. Csekklistával pakolja be abôröndjét, és azt is pontosan tudja, mi az,amit meg akar nézni egy adott ország-ban. – Inkább a városnézés és a termé-szetjárás, mint a múzeum, de persze van-nak olyan kiállítások, amelyek kihagyha-tatlanok.

A gyors döntések jó döntések

– Sokszor éreztem úgy, hogy igazságtala-nul bántják a kollégákat, és akkor igenismeg kell védeni ôket! – így válaszol Editarra a kérdésemre, hogy mi motiváltaabban, hogy elvállalja az Országos EtikaiBizottság vezetését. Hangsúlyozza azon-ban azt is, hogy az sem maradhat szó nél-kül, ha valaki a szakdolgozók közül vétsé-get követ el.

– Inkább a gyors döntések híve vagyok,a lassú döntés csak rossz lehet, így tartjaezt a döntéselmélet, és így érzem magamis. Ettôl függetlenül alaposan át kell gon-dolni egy-egy ügyet, amire jó alapot biz-tosít, hogy tizenegyen vagyunk a bizott-ságban, mindannyian más-más területrôljöttünk, és emberileg, mentalitásban kü-lönbözünk, így sok szempont megjelenik,ütközik, én ezeket a véleményeket igyek-szem ötvözni.

Az etikai ügyeket elsôsorban a betegekkezdeményezik a kamaránál, Edit legna-gyobb szomorúságára azonban az utóbbiévekben egyre több olyan esetük van, amitkollégák indítanak egymással szemben. Azelnök úgy véli, ebben szerepe van a túlter-heltségbôl eredô kiégésnek, a vélt vagyvalós érdeksérelmeknek és annak, hogysaját igazából senki nem akar engedni.

Tarcza Orsolya



„1993 szeptemberében a Pécsi Tudomány-egyetem Sebészeti Klinikán kezdte megmunkáját a transzplantációs munkacsoportdr. Kalmár Nagy Károly vezetésével. 1998októberében itt történt Magyarország elsôhasnyálmirigy-vese szimultán átültetése,amelyet ezt követôen még öt évig kizárólagebben a régiócentrumban végeztek. Aszakdolgozói munkacsoport minden tagjaátlagon felüli szellemi tôkével, magas szin -

értel mûen közönségsiker lett. A team min-den tagja egyénenként is kiváló szakembera saját szakterületén, de egy tökéletes egy-séget alkotva munkálkodik a páciensekgyógyulásáért. Ez a munkacsapat egy kö-zösség, amelyben a tagok együtt mûköd -nek, projekteket alkotnak, konfliktusokatmenedzselnek és oldanak meg napi szin-ten.” Így mutatta be pályázatában közös-ségüket Holczerné Csilla az osztályt vezetôdiplomás ápoló, aki 37 éve – ahogy ô fo-galmaz – szolgálja az egészségügyet.

A valóra vált álom

„Álmodtam egy nagyot. Mert egyetlendolog hiányzik még, és akkor nyugodt szív-vel mehetek nyugdíjba, hiszen a saját pá-lyám akkor lesz teljes, ha sikerül kiharcol-nom, hogy egyszer nagy plénum elôtt aszakma elismerje, megtapsolja a kollégáimmunkáját. Az egészségügy híre nagyonmegtépázott, pedig sokan sok helyen na-gyon-nagyon jó munkát végeznek, akiksosem kapnak köszönetet. Pedig meg kelllátni, milyen fantasztikus emberek vannakközöttünk és mit tesznek. A mi osztályun-kon csaknem mindenki évtizedek ótaegyütt dolgozik, többségük diplomás, hihe-tetlen szakmai tudással, gyakorlati tapasz-talattal, gondolkodnak, terveznek, briliánsmegoldásokat adnak a legkritikusabb hely-zetekben is. Az önálló ápolói feladataik, te-vékenységi listájuk kibôvült, természetesenaz önálló felelôsségvállalás mellett. Bizto-sított a feltétel nélküli elérhetôség a mun-kacsapat minden tagja között, így megold-ható a beteg rapid állapotromlásánál azazonnali adekvát életveszély-elhárítás. Aszervátültetettek ellátása speciális tudástigényel. A tapasztalataink alapján, ha egytranszplantált beteg bárhol, bármikor meg-jelenik, bármilyen szakrendelésen, akkor azelsô reakció, hogy megijednek tôle és ha-ladéktalanul visszaküldik a gondozó cent-rumába. Elôfordult, hogy a bárányhimlôstranszplantált beteget beutalta a házior-vosa osztályunkra az immungyengített be-tegek közé!” – mondja Holczerné Csilla.

1993 óta több mint ezer vese-, 1998 óta100 vese-hasnyálmirigy szimultán átültetéstörtént náluk. Ez a centrum 2018 szeptem-berében ünnepli megnyitásának 25. évfor-

R I P O R T

Kitartás, professzionalizmus, összetartás kell a jó hírnévhez„Elôbb csináld azt, ami szükséges, utána azt, ami lehetséges, ésmáris azt fogod csinálni, ami lehetetlen” – ez az Assisi Szent Fe-renctôl vett idézet immár évtizedek óta „Az év kiváló szakdolgozóiközössége” díj idei ezüstérmes csapatának mottója. Ars poeticáju-kat meg tudták, tudják ôrizni a mindennapok harcaiban. A PécsiTudományegyetem Sebészeti Klinika Transzplantációs Osztályánaz egész országban párját ritkító munkát végeznek, hihetetlenszaktudással, felkészültséggel és nem kisebb összetartással, szere-tettel. Teszik ezt csendben, észrevétlenül. Holczerné Csilla osztály-vezetô több éve makacsul próbálkozott a korábbi pályázatok be-nyújtásával kivívni a kollégái munkájának elismertetését. És mostsikerült kiharcolni nekik egy kis figyelmet, elismerést.

Holczerné Csilla fônôvér, akinek az álma vált valóra, hogy elismerték végre munkatársait

tû szakmai tapasztalattal, hozzáértésselren delkezik. Jelenleg húszan végzik az ápo-lási, koordinálási és adminisztrációs felada-tokat. Munkájukra jellemzô a komplexitásképességének mesteri kezelése. Elôadásaik,esetbemutatásaik a vese-, vese-hasnyál-mirigy átültetett betegek speciális ápolásiellátására fókuszáltak. A pécsi vesetransz -plantált gyerekekrôl és az ellátószemély-zetrôl szóló bemutatkozó film pedig egy -

07-09_riport_Layout 1 2018.06.28. 15:57 Page 7


dulóját. Volt, hogy 24 órán belül öt transz -plantációt végeztek. Speciális tudásukért 19megyébôl jönnek ide a betegek, akár 500-600 kilométerrôl is. Komoly szûrôrendszerenkeresztül kerültek és kerülhetnek be ide akollégák. Fontos a szakmai tudás és a fejlô-dés igénye, az, hogy jó legyen a viszonya abetegekhez, kollégákhoz, és nem utolsósor-ban a reakcióidô. Ha valaki leblokkol, lehetnagyon jó szakember, de nem ide való. Aspeciális szakápolói feladatok elvégzéséhezszükséges protokollok, standardok kidolgo-zását, gyakorlatban való alkalmazásánakfelülvizsgálatát, új stratégiák kidolgozásátHolczerné Csilla végezte.

„Az intézményen belüli munkakapcsola-taink átlagon felüliek, ennek köszönhetôenaz intenzív osztályon helyhiány miatt több-ször kapunk az osztályra olyan betegeketteljes körû folyamatos betegészlelésre, akik-

Hárman a díjazott csapatból – Holczerné Csilla, Verkmann Beáta és Varga Éva

A médiamegjelenésekben, a hozzátarto-zók, a betegek leveleiben is tükrözôdik az,amit itt végeznek: példaértéket közvetíte-nek a társadalom felé. Megjelent a HELLP– A lélek hétpróbája címû könyv, amelysaját tapasztalatok alapján íródott. Azéletveszély mint krízishelyzet kettétörte aszerzô és a párja akkori életét. A veszteségmegélése, annak feldolgozásáig való elju-tás csodálatos leírása egyfajta köszönet azorvosok és szakdolgozók felé az életbenmaradásért. A Pannon TV tudósítása meg-jelent az országos tévécsatornákon és azinterneten is. Egy adomány története. Afiatal édesanya álma valóság lett: egy jó-tékonysági bál megszervezése azzal a cél-lal, hogy a befolyt összeget a betegellá-táshoz nélkülözhetetlen eszközök beszer-zésére fordítsák azokon az osztályokon,ahol ôt a súlyos betegsége idején ápolták.Családja és barátai teljesítették a végaka-ratát. A film az ajándékok átadását örökí-tette meg. A PTE KK Sebészeti Klinika 100éves jubileumi ünnepségsorozat részekéntmegjelent emlékkönyvben, „A transzplan-tációs sebészet” fejezetben, az osztály ve-zetôje, dr. Kalmár Nagy Károly, elismerés-

sel szól az itt folyó magas szintû, minôségiápolásról. Ez az értékorientáció az, amimeghatározza ezt a rendkívül erôs cso-portkohéziót, így ösztönzôleg hat a to-vábbi cselekvésre. Támogatást nyújtanakcivil szervezeteknek is, a MosolymanóEgyesületnek, a Komlói Állatmenhelynek,a Krisna Hívôknek, a Dél-dunántúli Szerv -átültetettek Szövetségének. A munkacso-portból három kolléga tagja a MagyarTranszplantációs Társaságnak.

És ami számukra talán a legfontosabb,a betegek véleménye: 13 országból kap-ták, kapják folyamatosan a hálát, íme né-hány a sok száz közül:

„2011. január 6-án új életet kaptam asegítségetekkel, vese-hasnyálmirigykombinált átültetés formájában. Most,2017. április 6-án én adtam új életet,megszületett kislányom, Lizett! Mindket-ten, illetve mindhárman, csodásan va-gyunk – apukát se felejtsük ki azért a sor-ból. Nagyon köszönök nektek mindent!Az új életet, az új lehetôségeket, a kislá-nyomat! Puszi mindenkinek! :)”

„Én, ha 10 csillag lenne, annyit adnék!Sokat voltam már kórházban életem

során, de ilyen baráti és családi hangula-tot nem tapasztaltam sehol sem. Mindenelismerésem az osztályon dolgozó Nôvér-kéknek és Orvosoknak. Ma lettem egyé-ves vesetranszplantált!”

„Addig a dializáltak családjában éltem,heti háromszor a kezeléseken megszokottemberek, gondoskodó Ápolók, Orvosok ésa kisegítô személyek. Milyen lesz az újcsapat? Milyen lesz az orvos, milyen lesza kórházi ellátás, hiszen olyan sok rosszhír terjed az egészségügyrôl, a fáradt, ki-égett dolgozókról… Nos, ezt az egyetnem tapasztaltam! Szakály Tanár Úrról,mint a mûtétet és az utókezelést végzô-rôl csak jót lehet említeni, aki minden ta-lálkozáskor újból bebizonyítja, hogy igazember és emberként kezeli betegeit is. Ezjellemzi az osztály és az ambulancia dol-gozóit is. Itt is – mint a dialízisen – csa-ládi-baráti a hangulat, a beteget kereszt-nevén szólítva, nagyon közvetlenül, min-denben segítve, emberként kezelik. Bármiproblémát azonnal megoldva, nagyongyorsan reagálva segítenek, hogy gyó-gyulásunk a lehetô legjobb legyen. Kö-szönöm!”

És mit tesz még a „mûszakon” kívül a csapat?



nek állapota ezt indokolttá teszi. Ismerjükmár a beteg minden rezdülését. És egymásétis, tökéletes a csapatkohézió. Itt nincs fluk-tuáció, persze vannak idôszakos szünetek,gyerekvállalás, van, aki külföldi munka utánjött vissza, de idejött, ide vágyott vissza.Munkaidôn túl is vannak közös programja-ink, elmegyünk színházba, koncertekre vagykirándulni. Nagy dolog, hogy ha 12 órányimunka után még mindig nem utáljuk egy-mást, hanem a szabadidônket is szívesenmegosztjuk egymással. Megpróbálunk úrrálenni a mindennapok szélmalomharcain el-méleti tudással, gyakorlati tapasztalataink-kal és nem csekély kreativitással. Az alapér-tékek azonosak: itt is az a fontos, hogy abeteg legyen a középpontban. Szeretni nemkell, de tisztelni igen” – meséli a vezetô, akimég most is meghatódik felidézve azokat apillanatokat, amikor megtudták, hogy végrevalóra vált az álom.

„Amikor az értesítést kaptuk, nem akar-tuk elhinni, annyira szokatlan, hogy végreelismernek. Névre szólóan kapta mindenkia meghívót. 2017-ben, szakítva a hagyo-mányokkal, elsô ízben fordult elô, hogynemcsak az elsô helyezettet hívták meg azünnepélyes díjátadóra, hanem ebben a ka-tegóriában második helyezettként is jelenlehettünk, és gyakorlatilag ugyanolyantisztelettel köszöntöttek minket, mintha miis az elsô helyen végeztünk volna. Elegánskörasztalok, névre szóló ültetési rend, meg-hatódott emberek, akik akkor és ott szem-besültek azzal a ténnyel, hogy nemcsak egyközös elismerést kaptunk, hanem egyénen-ként mindenkinek ki kell a színpadra men-nie és átvenni a saját díját. Néztem és fi-gyeltem ôket. Ez a libabôrös léleksimogatóérzés pedig megerôsített abban, hogy az énpályám ezzel beteljesedett. Mindent elér-tem, amit akartam, végre megkapták aztaz elismerést, amit oly régóta kiérdemeltekmár. Dicsôség és büszkeség ez magunknak,a Baranya megyei MESZK-nek, a szakmá-nak, a sebészeti klinikának, a transzplan-tációnak és nem utolsósorban a Pécsi Tu-dományegyetem Klinikai Központjának” –emlékszik Holczerné Csilla.

Kun J. Viktória

A team tagjai

Bán Bernadett gyógytornász 30 éve dolgozik itt, TDK-témavezetôként különdíjat nyert2017-ben. Bartalovics Pomázi Edina diplomás ápoló, 31 éve az egészségügy szolgá-latában, az év ápolója lett 2010-ben. Beckné Bálinti Noémi INA-ápoló, 23 éve erôsítia klinikát. Bognár Györgyi Réka diplomás ápoló 17 éve, Fodor Klaudia dietetikus 12éve, Holczer Jánosné osztályvezetô diplomás ápoló, EKG-asszisztensi képesítéssel 36éve végzi munkáját a pécsi klinikán, rektori dicséretben részesült 1994-ben, 2000-ben Az év ápolója lett, Árpád-házi Szent Erzsébet-díjat kapott, tudományos fórumonpedig elsô helyezett lett. Kovács Hajnalka általános ápoló és asszisztens 23, Mátyás-Rém Tünde adminisztrátor 9, Mári Piroska NEA-ápoló 23, Neu Ágnes NEA-ápoló, gyer-mekintenzíves szakápoló, katekéta diplomával 38, Orbán Katalin diplomás ápoló 12,Stefán Yvette dietetikus 18, Paulikné Lovász Edit diplomás ápoló 20, PodhorszkyGyörgyné diplomás ápoló 16 éve van a klinikán. Tóth Mariann ápolásszakmai igazga-tóhelyettes okleveles ápoló 31 éve dolgozik itt, rektori dicséretet, MESZK szakmaidíjat kapott már a munkájáért. Varga Éva INA-ápoló, EKG-asszisztensi képesítéssel29, Verkmann Beáta INA-ápoló, védônô 18, Vereczkei-Orf Andrea koordinátor, diplo-más ápoló 18, Viola Mária koordinátor, mentôtiszt 22 éve, míg Török Nikolett OKJ-sápoló egyéves egészségügyi tapasztalattal dolgozik az osztályon.

A csapat egy része a MESZK decemberi díjátadó gáláján

A „Baranya Megye Kiváló Szakdolgozói Közössége Díj” elismerô oklevéllel azéppen mûszakban lévôk


Alegfontosabb feladatok egyike az egész-ségügybôl jelenleg hiányzó szakembe-

rek pótlása – hangsúlyozta nyitóbeszédébenSvébis Mihály, az MKSZ elnöke, és ez vált azegri rendezvény legfôbb üzenetévé is.

Nem sikerült érdemben mérsékelni amunkaerôhiányt, ami így továbbra is ne-hezíti a folyamatos betegellátást – fogal-mazott a kongresszuson Balogh Zoltán,kamaránk elnöke, aki azt is felvetette,hogy a következô idôszak legfôbb kérdéselehet, hogy elegendô biztonságot garan-tál-e a dolgozóknak a kollektív szerzôdés,vagy életpályamodellt is kínálni kell ahhoz,hogy minél többen válasszák az ápolói pá-lyát. A szakdolgozói korfa ismeretébenelô reláthatóan kollégák tömegei vonulnakmajd nyugdíjba 2020–21-ben, legtöbbjük-tôl nem lehet elvárni azt sem, hogy továbbdolgozzanak, még akkor sem, ha eztegyébként lehetôvé teszik a jogszabályok.

Az elnök mondataihoz csatlakozvaVelkey György alelnök azt hangsúlyoztaaz elsô nap szakmai fórumán, hogy az el-vándorlás és pályaelhagyás mértékét is-merve az MKSZ is napirenden akarja tar-tani az ápolói életpálya kérdését, mert azország számára is kulcskérdés, hogy pri-oritást ad-e ennek az egészségpolitika.

A változás jegyében – hiszen az április8-ai választások nyomán ekkor már újvezetôket vártak az ágazati szereplôk –Ficzere Andrea, a kórházszövetség másikalelnöke, arra figyelmeztetett, bármi -nemû változtatást csak akkor lehet elin-dítani, ha eközben az ellátás minden sze-replôjének garantált a biztonsága. Hoz -záfûzte azt is, soha ilyen rossz nem volta hangulat az egészségügyi intézmé-nyekben, amit a társadalmi megbecsült-ség hiánya csak tovább rombol.

MESZK AKTUÁLIS

Kritikussá válik az ápolóhiányA szakdolgozók hiánya mára felülmúlja az egészségügyben az

orvosokét – ez volt a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) április

24–27. között megtartott XXX. kongresszusának legfôbb üzenete.

Egyre több feszültséget okoz a munka-helyeken, hogy az azonos munkaterületendolgozók bére között nagyok a különbsé-gek, attól függôen, hogy egészségügyi ope-rátorként vagy adminisztrátorként foglal-koztatják ôket. Errôl már Törökné Kauf-mann Zsuzsanna, az Egészségügyi Gazda-


Négy, újonnan alapított díjat adtak át az MKSZ XXX. kongresszusának zárónap-ján, köztük a pályázattal elnyerhetô Szent Piroska Ápolásszervezési Díjat, amely-lyel mostantól az ápolásszervezésben kiemelkedô és innovatív kórházakat ismerikel. Elsô alkalommal az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) vette át azelismerést. A díj odaítélésekor a bírálóbizottság az elôzô évben megvalósított,az ápolók életpályáját, munkakörülményeit pozitívan befolyásoló intézkedéseketértékeli.

A díj névadója Szent Piroska, Szent László lánya, aki Bizáncban alapított is-potályt. A görög katolikus és az ortodox egyház szentje, a keresztény lelkiség ésa gondoskodás példaképe. A díjat Cserháti Péter, az OORI fôigazgatója és GrófKinga, az intézmény ápolási igazgatója vette át Egerben, Ónodi-Szûcs Zoltán,májusban leköszönt, egészségügyért felelôs államtitkártól, és Svébis Mihálytól,az MKSZ elnökétôl.

(Fotó: MKSZ)

sági Vezetôk Egyesületének (EGVE) elnökebeszélt, újfent hozzátéve, hogy nem lehettovább halogatni a bérrendezést az intéz-ményekben gazdasági-mûszaki területendolgozó kollégák esetében sem.

Bár az orvosi technológia fejlôdése forra-dalmasítja az orvostudományt, a betegekemberi törôdést igényelnek, semmiféle gé peknem pótolhatják a személyes kapcsolatokata gyógyításban – ezt már Ónodi-Szûcs Zol-tán, még hivatalban lévô, egészségügyért fe-lelôs államtitkár hangsúlyozta a kongresszuszárónapján. Az elmúlt idôszak legnagyobberedményeként a béremelést könyvelte el,ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy csupánazzal, hogy több pénzt költünk az egészség-ügyre, annak megítélése nem javul.

S. L.

10_mksz_Layout 1 2018.06.22. 17:30 Page 10


Sok-sok sportverseny, közös mozgás,kollektív ebéd, teljes körû, alapos ál-

lapotfelmérés, de leginkább egy együtttöltött nap, ami csak róluk, az egészség-ügyben dolgozókról szól és nem a szak-

májukról. Így is álmodta meg ezt BaloghZoltán, a Magyar Szakdolgozói Kamaraelnöke, amikor tavaly útjára indította ezta sportnapot.

Már reggel benépesült a sporttelep,

több mint félezren szervezôdtek csapa-tokba, hogy ezt a napot kollégáikkal tölt-sék, szigorúan munka nélkül. Ez a délelôttugyanis csak a sportról és az önfeledtegyüttlétrôl szól. Már áll az ebédlôsátor,itt mindenkinek jár majd a helyben fôzöttebéd, a szûrôkamionok is felsorakoztak,ahol teljes körû, egészen különleges ki-vizsgálást kaphatnak az egészségügyidolgozók és családtagjaik. Végre nem ôksegítenek, gyógyítanak, hanem rájuk fi-gyelnek.

A gyors regisztráció után már kez-dôdnek is a versenyek, a 100 és a 600méteres síkfutás, súlylökés, kislabda-dobás, távolugrás, nôi-férfi focibajnok-ság, sor- és váltóverseny, kötélhúzás,levegôlovi, „Játék határok nélkül”, me-gyék és kórházak közötti játékos csa-patversenyek.

A Toxiteam már lázasan melegít, éppa futóversenyre készülnek. Szabolcs,Béka, Évi, Márti, Dávid, Norbi, Zsolti, Zsu-zsi, Klári és Levi. Ôk a Péterffy SándorUtcai Kórház-Rendelôintézet toxikológiai

M E S Z K A K T U Á L I S

Sportnap a szakdolgozókért

Második éve szervezi meg a Magyar Szakdolgozói Kamara a kol-légáknak és családjaiknak a sportnapot, hogy kikapcsolódást,közös séget és persze a sport, a mozgás szeretetét adja az egész-ségügyben dolgozóknak. Az ország minden részérôl érkeztek aversenyzôk, hogy megmutassák: nemcsak a kórteremben,mûtôben mûködik a csapatmunka, hanem a sportpályán is nagyaz összetartás. Az esemény feletti védnökséget dr. Szabó Tünde,az Emmi sportért felelôs államtitkára vállalta.

Lukácsék a legsportosabbak

A Lukács család nyerte el idén a „A legsportosabb egészség-ügyi szakdolgozói család” címet. Lukács Miklós, Lukács Mik-lósné, a négyéves Eszter Eleonóra és a hatéves Lukács ÁdámMáté.

„Több mint három éve csatlakoztunk a pécsi FittbikeSportegyesülethez. Én apukaként spinninggel, teremkerék-párral kezdtem, majd az egyesület ráébresztett arra, hogya terem-kerékpározás mellett milyen más jellegû egyéniés közösségi sportolási lehetôségek vannak, amellyel be-vonható minden korosztály, illetve hogyan tudunk kiala-kítani egy sportos családmodellt. A sport számunkra nemegy kötelezô dolog, meg kell találnunk benne a harmóniát,egészséget, egyensúlyt. A kerékpár mellett futunk, úszunk,túrázunk és csapatépítô programokon veszünk részt. Sze-retnénk példát mutatni sporttevékenységeink közösségi ol-dalon történô bemutatásával, illetve személyes tapaszta-latok átadásával ” – mondja a családfô, akinek mindencsaládtagja a sport szerelmese. Miklós a versenyek, ren-dezvények mellett hetente fut, úszik, spinningel, családihétvégeket szervez, amelyben társa felesége is. Eszter Ele-onóra és Ádám Máté is fut, úszik rendszeresen és már mostgyermekversenyeken vesznek részt.

11-13_sportnap_Layout 1 2018.06.29. 15:29 Page 11

osztályának – ahogy ôk nevezik – „ke-mény magja”. Bár nincs itt mindenki, van,akinek dolgoznia kell, de Levi példáulegyenesen az éjszakai ügyeletbôl érke-zett, amúgy is sokat sportol és érezte:szüksége van rá a csapatnak. A Péterffy,úgy tûnik, sportos kórház, itt van ugyanisegy másik különítményük is. Ahogy vala-

mennyien vallják: nagyon kell a fizikaiterhelés a benti stressz oldására, ráadásulközösséget épít és összeköt a sport, amozgás.

A Rókus Kórház szakdolgozói csaknemhúszan jöttek a telepre, a többiek csakazért nem csatlakoztak, mert épp be van-nak osztva. Ôk, ahol sportnap van, min-

denütt ott vannak, de maguk is szervez-nek közös mozgást. Épp a sorversenyekrekészülôdnek, ahol már a vicces levegôlo-vin, vagyis egy fura mini, mûanyag hin-talóra emlékeztetô eszközzel próbáljákteljesíteni a pályaszakaszt, például a ko-máromiakkal együtt.

A Hungaricum nevû csapatot HarcsaPéterné vezeti, tatai védônô, a csapatta-gok jó része az esztergomi Vaszary KolosMegyei Kórházból érkezett, húszan ver-buválódtak össze, tavaly egyébként ôklettek a gyôztesek a sportnapon.

,,A kollégák terhelése óriási, fáradtak,miközben nagyon kevés idejük jut a csa-ládra vagy akár saját magukra. Nem vé-letlenül szerveztük ezt a sportnapotéppen a gyereknap idejére. Idén sokkaltöbben jöttek el ide, a Lantos Mihálysporttelepre, a regisztrált összlétszám


Kötélhúzás

Kapura rúgás

Közös bemelegítés

Ôk heten alkotják a legsportosabb szakdolgozói közösséget

A csepeli Tóth Ilona EgészségügyiSzolgálat tüdôgondozójának csa-pata nyerte idén a „Legsportosabbegészségügyi szakdolgozói közös-ség” címet.

Kónya Zsoltné vezetô asszisztenshozta össze a csapatot, BarátnéBróthág Helga, Ferenczi Gabriella,Jákóhalminé Bartha Andrea, GáspárHorváth Anna Mária, Mesterné Zsí-ros Valéria, Viktorné Dobrán Erika –ôk heten évek óta saját példájukkalmutatják betegeiknek is, hogy bárkiképes figyelni önön egészségére, amozgás pedig nem ördöngösség. Acsapatból ketten kilenc éve mindennap biciklivel járnak munkába, 24kilométert tekerve Halásztelek ésCsepel között. Valamennyien hetiszinten többször is sportolnak, a bi-cikli és az úgynevezett curves edzésmindenkinél a sláger, de van, akiemellett jógázik, kézilabdázik vagyéppen kardioedzésre jár.


540 volt. A sport, a mozgás az, ami na-gyon hiányzik a szakdolgozók életébôl,még ha a munkájuk során meg is van afizikai terhelés, az egészen más. Olyany-nyira sikeres egyébként ez a kezdeménye-zés, hogy már területi szinten is elindul-tak ezek a sportnapok, a dolgozók rekreá -ciója pedig már bekerült az alapsza-bályba” – mesélte Balogh Zoltán elnök,aki hisz abban, hogy éppen az ilyen, mun-kán kívüli programok, a kikapcsolódáserôsíti a csapat- és a munkahelyi szelle-

met, az összetartozást, ami a kiégés ellenhathat.

„Szinte tényleg az egész országból ér-keztek kollégák, Hevestôl Jász-Nagykun-Szolnok megyén át Komárom-Esztergommegyéig. Tavaly még senki sem támo-gatta a rendezvényt, idén rengeteg cégjött, mert érezték, ez egy fontos ügy ésaz egészségügyi dolgozók nagyon is meg-érdemlik, hogy ha csak egy ilyen naponis, de minden figyelmet megkapjanak.Teljes körû egészségügyi szûrésen vehe-

tett részt mindenki, és sajnos visszaiga-zolódott, hogy hatalmas szükség van aszûrésekre, mert nem egy esetben egész-ségügyi problémákra derült fény. Magasvérnyomás, húgysav-, vércukor- és ko-leszterinszint. Általában sokan dohányoz-nak, így a légzésfunkciók sem a legjob-bak, ez pedig mind-mind összefügg a le-terheltségükkel és a sokszor stresszes,embert próbáló munkával.”

KJV


A Menner családé lett a különdíj„A legsportosabb egészségügyi szakdolgozóicsalád” különdíját idén a Menner család kapta.

Menner Lászlóné 34 éve dolgozik az egész-ségügyben és elsô perctôl fogva a MagyarEgészségügyi Kamarában tevékenykedik, azesztergomi helyi szervezet alelnöke és a me-gyei oktatási bizottság elnöke. Szakdolgozó-ként és családanyaként is hisz abban: a sport,a mozgás rengeteget segít a mindennapistressz és sokszor embert próbáló munka el-lensúlyozásában. Mottójuk az ifj. Martin LutherKingtôl vett idézet: „Ha nem repülhetsz, fuss!Ha nem futhatsz, menj! Ha nem mehetsz,csússz! De bárhogy is legyen: mozogj!”

„A sport fontos az egész családunknak. Sze-retünk kirándulni, biciklizni és mindent, ami alabdával kapcsolatos. A férjem hosszú évek ótasportol. Kezdetben biciklizett, több 10 ezer ki-lométert letekert már. 2016 ôszétôl kezdte el afutást, már többször lefutotta a félmaratont.Anita lányom szintén az egészségügyben dol-gozik, gyógytornász és a megyei járóbeteg-el-látásért felelôs alelnök. A futás, kick-box köred-zés, kangoo heti szinten jelen van életében. Atavalyi évben sikeresen teljesítette a tihanyi fél-maratont. Brigitta lányom óvónô és szabadide-jében, ha teheti, biciklizik, túrázik a párjával. Amai gyerekek és felnôttek tragikusan kevesetsportolnak intézményes kereteken belül és kívülegyaránt, rossz fizikális, egészségügyi állapotbanvannak, rengeteg az agresszív, káros szenvedé-lyekkel élô kallódó gyerek, tinédzser, depressziósfelnôtt, a statisztikákban nyerô helyeket vívunkki ezekben a negatív rangsorokban.” A Menner család átveszi a különdíjat Balogh Zoltántól


MESZK AKTUÁLIS

Gyógyszerelés,sürgôsségi és alapellátás:változások és aktualitásokMájusban több nagy sikerû,

szabadon választott pont-

szerzô továbbképzésként mi-

nôsített szakmai napot és kon-

ferenciát rendeztek a MESZK

szakmai tagozatai a Lurdy Ház-

ban. A telt házas eseményeken

a legaktuálisabb kérdéseket jár-

ták körbe az elôadók.

korta megszakítják az egyéb betegellátásifeladatok, elsôsorban ebbôl ered a magastévesztési arány. Ezzel szemben a gyógysze-részi és gyógyszerészi szakasszisztensi fel-ügyelet mellett, gyógyszerelôlap és ható-anyag-alapú elôírás használatával a hiba-arány 0,5 százalék alatti. Hasonlóan ered-ményes a centralizált gyógyszerosztás a be-tegre szabott, a klinikai gyógyszerész általelôzetesen jóváhagyott terápia alapján. Alegnagyobb biztonságot az automatizáltkórházi gyógyszerosztó rendszerek nyújtják.A szakember szerint az automaták alkalma-zásával a gyógyszereléssel összefüggô nem-kívánatos események aránya közel nulláraredukálható.

Nô a pszichoaktív szerek számaTavaly 42, az elmúlt négy évben 300 új pszi-choaktív szer jelent meg a kábítószerek pi-acán, a gyorsan módosuló molekulákbólmesterségesen elôállított anyagok meglehe-tôsen sok nehézséget okoznak a sürgôsségibetegellátó osztályokon (SBO) – derült kiZacher Gábor toxikológus elôadásából. AMagyar Honvédség Egészségügyi KözpontSBO-jának vezetôje a sürgôsségi ellátásbanleggyakrabban elôforduló metabolikusszind rómákról és tudatmódosult állapotok-ról szólva megjegyezte, ilyen esetekben agyógyszerszintmérés elengedhetetlen részea diagnózisnak, hiszen a nem megfelelô an-tidotum beadása akár végzetes is lehet. Azorvostudomány folyamatos versenyfutásrakényszerül az újabb és újabb tudatmódosítószerekkel, sok esetben a tünetek kezelésénéla hagyományos protokollok már nem is al-kalmazhatóak. Elôfordul, hogy az anyagokolyan súlyos, egyszerre több szervet is érintôreakciókat váltanak ki – elállíthatatlan vér-zés, csillapíthatatlan szívpanaszok –, amikormár nem tudnak segíteni a betegen. Példa-ként említette azt a 120-féle szintetikusmarihuánaszármazékot, amelyek a „hagyo-mányos” THC (tetrahidrokannabinol) hatá-sának hússzorosát képesek elôidézni. A szak-ember felhívta a figyelmet a fájdalomcsilla-pítók okozta függôségekre is, hozzátéve: bárez „csupán” a populáció 3%-át érinti ide-haza, ugyanakkor ezek a gyógyszerek jelen-tôs addikciót okoznak, ezért változtatni kel-lene a felírhatóságukon.

Állandóságok és változásoka sürgôsségi betegellátásban

Az ország négy egyetemén kevesebb mint200 hallgató vesz részt azon az MSc-kép-zésen, amelynek eredményeként jövô évfebruárjában munkába állhatnak az elsôkiemelt kompetenciájú ápolók. A hat lehet-séges specializáció közül legtöbben a sür-gôsséget választották – derült ki a kamaraországos szervezete és Sürgôsségi Beteg-ellátás Szakmai Tagozata által közösen,elsô alkalommal megrendezett OrszágosSürgôsségi Konferencián. A fenti adatokatPapp László, a Szegedi TudományegyetemETSZK oktatási tanszékvezetô-helyettesesorolta, azonban hozzátette, egyelôre nempontosan tisztázott, hogyan illeszkednekmajd be az APN-ek (advanced practicenurse) a hazai sürgôsségi betegellátó osz-tályok mindennapjaiba. Mint fogalmazott:az orvosok „belenevelték az ápolókba a ta-nult tehetetlenséget”, ez a szemlélet pedignem támogatja az APN-ek munkáját,amely önálló és kritikus gondolkodást igé-nyel.

Egyelôre nem születtek meg azok a jog-


Biztonságos gyógyszerelést!A legtöbb kórházi osztályon, a lázlapon elô -írt javaslat alapján, az ápolók végzik a bete-gek gyógyszerelését, azonban a feladatkör49 százalékos tévesztési aránnyal terhelt,ezért nem biztos, hogy ez a legmegfelelôbbmódszer – mondta dr. Süle András, a PéterfySándor Utcai Kórház-Rendelôintézet és Bal-eseti Központ intézetvezetô fôgyógyszeré-sze. Kamaránk laboratóriumi diagnosztikaiés gyógyszertári ellátás szakmai tagozatai-nak szakmai napján a szakember ugyanak-kor azt is hangsúlyozta, a gyógyszerelésihibák feltárásával a rendszerszintû hibák ki-küszöbölését és nem a személyes felelôsségkimondását kell megcélozni. Csupán a lázlapalapján, megfelelô rutin nélkül, nehéz a napigyógyszerelést hiba nélkül ellátni, hiszenazon áttekinthetetlenül sok információ sze-repel. A tevékenységgel megbízott ápolókkevesen vannak, a gyógyszerosztást gya-

Zacher Gábor: Minden bizonytalan tudat-állapotú betegnél legyen toxikológiaimintavétel!

14-15_meszk_tovabbkepzesek_Layout 1 2018.06.29. 15:35 Page 14

zók a területet érintô újdonságokat.Hogy milyen feladatokra számíthatnak

a kiterjesztett hatáskörû ápolók az alapel-látásban, arról Balogh Zoltán, a kamara el-nöke beszélt a május 25-ei eseményen,ahol Hirdi Henriett, a MESZK alapellátásértfelelôs alelnöke beszámolt annak a felmé-résnek az eredményeirôl, amelybôl többekközött az is kiderült, hogy a körzeti ápoló-ként foglalkoztatott kollégák 64%-a a ga-rantált bérminimumért vagy annál keve-sebbért dolgozik a háziorvosi praxisokban.Hudoba Mihályné, fôvárosi és Pest megyeiápolási szakfelügyelô, vezetô fôtanácsos azápolási dokumentációban tapasztalt leg-gyakoribb hiányosságokra hívta fel a fi-gyelmet, és elmondta azt is, mire kell ké-szülniük az adminisztráció hatósági ellen -ôrzésekor a praxisnôvéreknek.

Az alapellátásban dolgozók körét éskompetenciáikat egyaránt bôvíteni kell, eztigazolják az Alapellátás-fejlesztési Modell-program (svájci projekt) tapasztalatai –mondta Papp Magor, a projekt szakmai ve-zetôje, aki a praxisközösségek fejlesztésé-ben rejlô lehetôségekrôl is beszámolt. Arrais felhívta a figyelmet, hogy Budapesten isvannak olyan hátrányos területek, ahol ki-emelt bérrel kellene díjazni a szakdolgo-zókra háruló többletfeladatokat, mintahogy azt is elmondta, a praxisokban dol-gozók fizetésénél is figyelembe kellenevenni a munkában töltött évek számát, ésa megszerzett többletképzettségeket. Kál-mánné Simon Mária mindezt lapunknakazzal is kiegészítette, hogy ahogyan a vé-dônôk, úgy a praxisokban és otthon ápolásiszolgálatokban dolgozó kollégáik egyarántazt szeretnék, hogy rájuk is vonatkozzon a2016-ban elfogadott ágazati bértábla,amely az alapellátásban is biztosítaná amegfelelô, arányos bérezést.

A konferencia záró etapjának elôadói akommunikációs nehézségekre és a gyakortaerre visszavezethetô etikai problémákra, va-lamint betegpanaszokra is felhívták a figyel-met, de a fogászati alapellátás mellett fó-kuszba került az ezen a területen dolgozókegészségi állapota, valamint kiderült az is,hogy a természetgyógyászok szintén szeret-nének bekapcsolódni az alapellátásbannyújtott szolgáltatások bôvítésébe.


szabályok sem, amelyek lehetôvé teszik,hogy az APN-ek adekvátan láthassák el aképzettségüknek megfelelô feladatokat. Aszakdolgozóknak nincs aláírási joga, pe-csétje, MedSol-kódja, így kérdéses, hogyanrendelhetnek majd el egy röntgen- vagy la-borvizsgálatot. Várat magára a kompeten-cia- és felelôsségkörök meghatározása, ésa kiemelt kompetenciájú ápolók munkábaállása finanszírozási kérdéseket is felvet,ezek rendezésével ugyancsak adós a dön-téshozó.

Bár azt számos felmérés igazolja, hogyaz SBO-kra érkezô betegek 30%-a nemigényel orvosi ellátást, ugyanakkor kérdés,hogyan fogadják majd el a páciensek, hogynem szakorvos látja el ôket a sürgôsségin– vetette fel Papp László.

Sok a beteg, nem megfelelô a környezet,a páciensek nem köszönik meg az ellátást,ahogyan az is ritka, hogy az orvos megkö-szönje a szakápolók munkáját – soroltaRogus Piroska, a gyôri Petz Aladár MegyeiOktatókórház SBO-jának diplomás ápolójaa konferencia kerekasztala mellett. Miköz-ben többen arra keresték a választ, mikéntlehetne csökkenteni a betegek és az ellátókszámára is sok nehézséget okozó túlter-heltséget az SBO-kon, dr. Berényi Tamás, aSemmelweis Egyetem Klinikai KözpontSBO klinikai fôorvosa azt hangsúlyozta:nincs fölöslegesen megjelenô beteg. Sze-rinte betegcentrikus menedzsmentszemlé-

letre van szükség a sürgôsségben, így min-den páciensnek a saját igényei szerinti el-látást kell biztosítani.

Elkészült, és hamarosan a Magyar Köz-lönyben is megjelenik a sürgôsségitriázs-irányelv – számolt be a rendezvényen BotosPéter, a Magyar Sürgôsségi Orvostani Tár-saság (MSOTKE) triázsmunkacsoportjánakvezetôje, hozzátéve, hogy hamarosan a gra-duális és posztgraduális képzés tananyagá-nak is része lesz a Magyar Sürgôsségi Tri-ázsrendszer (MSTR), amelyet az MSOTKEadaptált a Kanadában mûködô szisztémaalapján a hazai ellátórendszerre.

Átalakuló alapellátásAz aktuális ágazatpolitikai kérdésekrôl vi-deoüzenetben beszélt Vajer Péter, az ÁllamiEgészségügyi Ellátó Központ alapellátási éslakóhelyközeli igazgatóságának vezetôjeannak a 120, alapellátásban dolgozó kollé-gának, akik regisztráltak a MESZK BudapestiTerületi Szervezetének II. Budapesti Alapel-látási Szakdolgozói Konferenciájára. Mintazt dr. Kálmánné Simon Mária, a fôvárosiszervezet alapellátási alelnöke a Hivatá-sunknak elmondta, tagozatuk kétéventeszervezi meg ezt a rendezvényt, a közbeesôévben az országos szervezet alapellátásikonferenciáján ismerhetik meg a szakdolgo-

Ragus Piroska: Ahogy mindenütt, a sürgôs-ségi szakdolgozóknál is a 40 éves korosz-tály a meghatározó, és nincs utánpótlás!

Az alapellátásban, a gyógyszerellátás te-rületén jellemzô problémákról és azokmegoldásáról beszélt az alapellátási kon-ferencián Rózsa Melinda gyógyszerkiadószakasszisztens, egészségügyi menedzser

14-15_meszk_tovabbkepzesek_Layout 1 2018.06.29. 15:35 Page 15

is többletmunkát kíván, így hetente ülnekössze, hogy megvitassák a legfontosabbkérdéseket, kéthavonta pedig kibôvítettelnökségi ülést tartanak, amelyen a tízterületi szervezet vezetôje és alelnöke isrészt vesz. Ilyenkor 29-en ülik körül azasztalt. Évente 5500 ügyet bonyolít aszervezet, emellett 30-35 ingyenes mun-kajogi tanácsadást is igénybe vesznek atagok. Tavaly 104 budapesti kolléga ka-pott kitüntetést, de évrôl évre hasonló azelismerések száma – sorolja tovább azadatokat Marika, és folytatja az ingyenestovábbképzésekkel, amelyekbôl – akár-csak tavaly – idén is nyolcat biztosítanaka tagoknak, akik közül 26-an ingyenes

nyelvtanfolyamon is résztvehetnek saját intézmé-

Alegnépesebb területi szervezet a bu-dapesti, amely jelenleg 29 525 fôt

tömörít, hiszen idetartozik valamennyiszakdolgozó, aki a fôváros klinikáin, kór-házaiban, az országos intézményekben ésjáróbeteg-szakellátóinál, valamint azalapellátásban védônôként, praxisnôvér-ként vagy otthoni szakápolóként dolgozik– mondja az elnök, Záray Gyuláné Ma-rika. A nagy „nép sû rû ség” az elnökségtôl

nyükben, amely nek költségeit szin tén akamara területi szervezete áll. Mint kide-rül, nagy az igény az idegen nyelvek ok-tatására, van olyan kerület, ahol többévesmúltra tekint vissza a kihelyezett tanfo-lyam.

– Legnépszerûbb az „Ápoljunk panasz-mentesen!” címû pontértékkel bíró tovább-képzésünk, amelyet idén is több helyszínenrendezünk meg. A mindennapi munkánksorán mi, szakdolgozók vagyunk a leggyak-rabban a „frontvonalban” és találkozunkolyan konfliktushelyzetekkel, amelyek sokesetben a nem megfelelô kommunikációravezethetôk vissza. Ezért indítottuk útjáraezt a szabadon választható képzést, amelymegoldásokat kínál az ilyen jellegû prob-lémák kezelésére – magyarázza Marika.

Jól ismerve kollégáik helyzetét, a buda-pesti szervezet igyekszik célzottan támo-gatni a tagságot, ezért is hívták életre bôegy évtizeddel ezelôtt a Budapestiek azEgészségügyi Szakdolgozókért Alapítványt,amelyen keresztül továbbképzések részvé-teli díját tudják átvállalni a kollégáktól, hi-szen ez sokuknak jelent nehézséget. Azelnök a siófoki, szakdolgozói tudományoskonferenciát említi, ahol tavaly például226 budapesti ápoló részvételét és teljesellátását tudták biztosítani. Azt halkanjegyzi meg Marika, hogy volt olyan, többévtizede a pályán lévô tagjuk, aki nem csu-pán azt köszönte meg, hogy részt vehetetta tudományos elôadásokon, hanem azt is,hogy ötvenévesen, életében elôször eljut-hatott a Balatonra.

Hogy több legyen a felemelô pillanat, ésa kollégák érezzék a megbecsülést, nemmaradhatnak el az elismerô oklevelek,díjak, jutalmak az Ápolók Napja vagy Sem-melweis-napi ünnepség alkalmával – pó-tolva kicsit a társadalmi megbecsültség fo-gyatkozását, amit a fôvárosban dolgozók isnap mint nap megéreznek, tapasztalnak.Megemlíti még, hogy évente találkoznak afôvárosi intézmények ápolási igazgatóivalis, hogy átbeszéljék az aktuális kérdéseket.

– Mostanában sok energiánkat köti le,hogy készülünk az ôszi országos szakmaiversenyre, folynak az elôválogatók, 24 csa-pat vetélkedik, hogy bejusson a döntôbe –említi az aktualitások között az elnök, majdhozzáteszi azt is, a legtöbb bánatot az

A MESZK TERÜLETI SZERVEZETEI

A legnagyobb kihívás, hogycélba érjen az információA MESZK alulról építkezô struktúrájában fontos szerepet töltenek

be a területi egységeket összefogó megyei szervezetek. Budapesten

tíz, Jász-Nagykun-Szolnok megyében négy helyi szervezet mûködik,

az ezek feladatait is koordináló elnökségek vezetôit kérdeztük.

Záray Marika harmadik ciklusáttölti a budapesti szervezet élén

16 | Hivatásunk | 2018/2

16-17_meszk_szervezetek_Layout 1 2018.06.29. 15:53 Page 16

a tagság között – mutatja be a rendszertZsuzsanna, és azt is hozzáteszi, a híreket ésfutó ügyeket minden alkalommal kibôvítettelnökségi ülésen vitatják meg kamarai tiszt-ségviselô társaival. Mint fogalmaz: addignem mennek haza, míg konszenzusra nemjutnak egy-egy kérdésben.

Szakmai tagozataiknak is fontos sze-rep jut: az ô éves terveik alapján állítjákössze az aktuális év költségvetését, a for-rásokat a tagozati létszám alapján oszt-ják el. Mint Zsuzsanna elmeséli, egyre lel-kesebbek a kollégái, bátran nyújtják be azigényeket a támogatásra, legyen szó akárszakmai továbbképzésrôl, konferenciarészvételi díjáról vagy annak utazási költ-ségtérítésérôl. A szakmai munka melletta rekreációra, csapatépítésre is jut pénz,legutóbb a budapesti Body kiállításra ju-tott el kamarai támogatással egy busznyiszakdolgozó, de közös színházlátogatás isszerepel a programban.

– Néhány hete, a gyermeknap alkalmábólelôször szerveztünk családi napot, amelyrenégyszázan jöttek el – idézi fel a mozgalmaseseményt a jászsági szervezet vezetôje, so-rolva, hogy volt ott ugrálóvár a kicsiknek, lo-vagoltatás a nagyobbacskáknak, arcfestés éskézmûves-foglalkozás, de még a vattacu-kornál is nagyobb sikere volt a zsíros kenyér-nek, amit lilahagymával habzsoltak be agyerekek. Mindezt a kamara biztosította atagságnak és a családtagoknak.

Milyen a jó egészségügyi szakdolgozó? –így hangzott az a kérdés, amelyet annak apályázatnak a keretében tett fel a megyeiszervezet, amelyet idén elsô alkalommal hir-dettek meg. Négyen nyújtottak be pálya-munkát, végül az elnökség úgy döntött,hogy mindenkinek biztosítja a részvételidíjat az idei, siófoki szakdolgozói tudomá-nyos konferenciára, az elsô három helyezettpedig pénzjutalomban is részesült.

Bár manapság nem népszerû társadalmimunkát vállalni, Zsuzsanna – aki a MESZKmegalakulása óta aktívan vesz részt a ka-marai munkában, kezdetben alelnöke volt amegyei szervezetnek – úgy véli, egyre aktí-vabbak a kollégái, és a visszajelzések is aztmutatják, hogy értékelik a kamarától kapotttámogatást, segítséget és elismerést.

TO

okozzaneki, ami-kor azt a kér-dést hallja: „Mittesz értünk a ka ma -ra?” – Közvetlenül,e-mailben 23 ezertagunkhoz jutnak el abeszámolóink, felhívása-ink, program aján lataink,mégis so kan vannak, aki-ket nem ér el vagy leg-alábbis úgy érzik, hogy nemkapnak kellô tájékoztatást,pedig a MESZK honlapján isminden információt közzéte-szünk; ezért most munka-bizottságot hozunklétre a kommunikációerôsítésére – számol beterveikrôl az elnök. Azt re-méli, hogy ennek eredményekéntmind többen értesülnek majd a továbbkép-zésekrôl, kirándulásokról, csapatépítô tré-ningekrôl, amelyeket a területi szervezetekkínálnak a budapesti szervezet támogatásá-val. Két évvel ezelôtt nyugdíjasklubot is lét-rehoztak, amely a megérdemelt pihenôéve-iket töltô kollégáknak is kínál programokat,Marika szerint ezért az aktív évek lezárultaután is érdemes megtartani a kamarai tag-ságot, hiszen az életbiztosítást is magábanfoglaló szolgáltatásokat ilyenkor már a tag-díj összegének feléért igénybe lehet venni.

Összetartók a Jászságban

Csendes, de jó hangulatú szervezet a Jász-Nagykun-Szolnok megyei, Dankó Zsu-zsanna elnök büszke is rá, hogy nagy azösszetartás. A mintegy 4200 fôt számlálótagság öt nagy intézményben és négy ki-sebb kórházban dolgozik, a négy helyiszervezet a legforgalmasabb fekvôbeteg-ellátók köré rendezôdik, koordinálva arégió rendelôiben és az alapellátásbanfoglalkoztatott kollégákat is.

Az együvé tartozás érzésének erôsítésé-ben nagy szerepe van annak a jól mûködô


Dankó Zsuzsanna 34 éve dolgozika szolnoki Hetényi Géza Kórházban,kamarai feladatait a csecsemô- ésgyermekosztály fônôvéri teendôimellett látja el

információs csatornahálózatnak, amelyet azelmúlt ciklusokban sikerült kiépíteni a me-gyei szervezetet immár tíz éve vezetô Zsu-zsannának. Mint meséli, régebben nekik issok problémát okozott, hogy nemigen tud-tak kapcsolatba lépni az alapellátásban vagya mentésben dolgozó kollégáikkal.

– Ma már aktívan tudjuk tartani a kap-csolatot a védônôkkel a megyei vezetô vé-dônô, a mentésben dolgozókkal pedig a me-gyei vezetô mentôtiszt segítségével – ma-gyarázza az elnök. – A körzeti ápolók elérése– fôként a kisebb települések praxisaiban –még most is nehézkesebb, de sok kamaraiinformáció eljuttatásában segít a megyeikormányhivatal népegészségügyi fôosztá -lyának (ÁNTSZ) munkatársa a praxisellenôr-zések során. Ezzel a kommunikációs háló-zattal azt is sikerült elérni, hogy oda-visszaáramolnak az információk a szervezetünk és

16-17_meszk_szervezetek_Layout 1 2018.06.29. 15:53 Page 17


sokban ugyanúgy, mint a védônôk, szol-gáltatóként lehetnének jelen. Ennek atervnek a megvalósulásához jogszabály-változásra lenne szükség.

– Közismert tény az egészségügyben istapasztalható szakemberhiány. Lenneannyi dietetikus, hogy a háziorvosi rende-lôkben is biztosítani lehetne a szolgálta-tást?

– Folyamatos a dietetikusképzés, a lét-szám feltehetôen elegendô volna, ami per-sze nem azt jelenti, hogy mindenhol ésminden körülmények között rendelkezésreállna a szolgáltatás, ám többségében át-hidalhatók volnának az esetleges pillanat-nyi fennakadások. Az alapellátásban, rész-munkaidôben teljesíthetnének szolgálatotazok a kollégáink, akiknek a fôállása egy-egy kórházban vagy szakrendelôben van.Jelenleg vannak olyan elképzelések, misze-rint összeállításra kerül egy „szaknévsor”,amely tartalmazza azoknak a szakembe-reinknek az adatait, akik megfelelnek atörvényi elvárásoknak, és akik megfelelôszakmai, intézményi gyakorlat birtokábanállhatnak rendelkezésre a szolgáltatásukatigénylô betegeknek és hozzátartozóiknak.Ennek a pozitív folyamatnak kellene egyszervezett, jogszabály által egységesítettformát adni, ami segítheti a lakókörnye-zetben dolgozók munkáját is.

– A betegek valószínûleg örülnének, haminden háziorvosi rendelôben elérhetôvolna a dietetikus szolgáltatása, de mitszólnak hozzá az orvosok? Feltételezem,nem teljesen felhôtlen az örömük, mert

attól tarthatnak, hogy a dietetikus szolgál-tatását is a praxistámogatásból kellene fe-dezni, vagyis erre a célra aligha kapnánakpluszforrást az egészségbiztosítótól.

– Ennek fennáll a kockázata, ezért kellegy megfelelô garanciákkal rendelkezôjogszabály-módosítást végrehajtani. Ezvolna a fejlôdés útja. A praxisokban azorvos munkáját – akár a nyugati egész-ségügyi ellátásban – a nôvér mellett többszakma képviselôi is segíthetnék, így azorvosnak több ideje maradna a gyógyító-munkára. Nem kellene foglalkoznia olyanfeladatok ellátásával (például étkezési,életvezetési tanácsadás, egyszerû diag-nosztikai eljárások stb.), amelyeket másszakma képviselôi részmunkaidôben is el-láthatnának. Ez a munkamegosztás rop-pant hasznos lehetne, hiszen a praxisok-ban évrôl évre kevesebb a háziorvos ésremény sincs rá, hogy belátható idônbelül növekedne a létszámuk. Ráadásul abetegellátás minôsége is javulna, mert azorvost segítô szakszemélyzetnek volnaideje egy-egy pácienssel több idôt is fog-lalkozni. Ez pedig, ismerve a katasztrofá-lis hazai népegészségügyi adatokat, csakhasznos lehetne. Széles körben ismert aza tény például, hogy a hazai lakosság je-lentôs része súlyproblémákkal küszködik,ami megalapozója lehet számos, akár azéletet is fenyegetô kórképnek (szív-érrendszeri problémák, cukorbetegség stb.).A panaszával háziorvoshoz forduló túlsú-lyos beteg az esetek döntô többségébenidôhiány és egyéb okok miatt általábancsak annyi tanácsot kap orvosától, hogyfogyjon le, tartson diétát. Ennyi informá-ció a betegek többségének kevés, vagyiseredménytelen marad az orvos ajánlása.Amennyiben a praxisban egy dietetikus isrendelkezésre áll, az ilyen betegek meg-felelô mennyiségû, általuk teljesen ért-hetô és betartható tájékoztatást kapnakés mód van rá, hogy rendszeresen kont-rollálják is a dietetikussal megbeszéltéletviteli változtatások eredményeit.

– Pár hónappal ezelôtt nyilvánosságrakerült az a központi terv, amely az ágazatkrónikus szakemberhiányát bizonyosszakmáknál OKJ-s tanfolyamok indításá-val és az ott végzettek alkalmazásávalszándékozna enyhíteni. Általános megrö-

ARCOK A MESZK SZAKMAI TAGOZATAIBÓL

A praxisban szükség lenne dietetikusokra isDobák Zita, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Ka-mara Dietetikai Szakmai Tagozatának vezetôje szerintdietetikusok alkalmazása a háziorvosi praxisokbannemcsak a betegellátás minôségét javítaná, hanem azorvosok munkáját is megkönnyítené.

– A dietetikusszakma meglehetôsen szer-teágazó. Úgy értem, hogy két, azonosvégzettségû szakember olykor az egész-ségügy, a gyógyítás egészen más terüle-tén dolgozik, egymástól látszólag távolesô feladatkörökben, mégis a tagozatmegtalálta számukra a közös szakmaipontokat, így az országos tagozatok ké-pesek a folyamatos együttmûködésre,egymással és az országos szervezettelegyaránt. Hogyan sikerült ezt elérniük?

– Tagjaink sokféle területen dolgoznak,de vannak közös pontok, közös érdekek,amelyek megadják a tagozatba tömörülésvalódi értelmét. Dietetikai szakmai tagoza-tunk jelen van minden régióban, illetve Pestmegyében és Budapesten is. Minden orszá-gos szakmai tagozat, így mi is delegálunkküldötteket az Országos Küldött köz -gyûlésbe, ezáltal közösen tudunk kiállni aszakma mûvelôinek az érdekeiért. Alkal-manként közremûködünk a minket érintôjogszabálytervezetek megalkotásában, a kü-lönbözô döntések meghozatalának az el-ôkészítésében, a tagság oktatásában és to-vábbképzésében. Számos célunkat sikerültmár megvalósítanunk, de vannak olyanok is,amelyeknek a realizálása még elôttünk áll.

– Melyik az a megoldandó feladat,amely mostanában leginkább foglalkoz-tatja a tagozat szakembereit?

– Régi elképzelésünket szeretnénkmegvalósítani, miszerint a gyógyítómun-kában a dietetikusok a kórházakon ésszakrendeléseken kívül az alapellátásbais aktívan bekapcsolódhatnának. A praxi-

Fotó

: Kov

alov

szky

Dán

iel

18-19_arcok_Layout 1 2018.06.29. 15:47 Page 18


könyödést váltott ki például az a minisz-tériumi nyilatkozat, amely önálló anesz-teziológiai tevékenységre is feljogosítanáa tanfolyamot elvégzôket. A dietetikusok-nál is megjelent ez a kezdeményezés?

– Nagyon remélem, hogy a mi szakte-rületünk nem szerepel a tervekben. Indo-kolatlannak tartom egyrészt azért, mertmint korábban említettem, a mi szak-mánkban nincs krónikus szakemberhiány,másrészt nálunk mûködik MSc-képzés-forma.

– Manapság szinte bárki „kinevezheti”magát népnevelô fitneszszakértônek,szorgosan gyártva a saját „diétás” elmé-leteit, olykor hajmeresztô receptekkel, fo-gyókúrás tanácsokkal árasztva el a közös-ségi médiát. Sokan pedig ugyancsak fo-gékonyak erre, és fennálló súlyproblémá-ikat nem dietetikussal beszélik meg, he-lyette „szentírásként” követik a botcsi-nálta „szakértô” tanácsait. Hogyan lehetvédekezni a téveszmék ellen?

– Mondhatnám, szinte naponta megkell küzdenünk a különféle téveszmékkel,álfogyókúrás csodareceptekkel és álszak-emberekkel. Sajnos, sokan rendkívül fogé-konyak ezekre a „csodadiétás” módsze-rekre, mert az alapproblémájukról ésannak orvoslási lehetôségeirôl kevés az in-

követelmények, ezért szíve-sebben alkalmaznak helyimunkaerôt, aki jól ismeri azadottságokat, a szokásokat, azadott régióra jellemzô táplál-kozási trendeket. A mi szak-mánkban rendkívül fontosvolna, hogy a pályakezdô die-tetikusok a hivatásukat min-denképpen valamilyen fekvô-beteg-intézményben kezdjék,hogy megfelelô minôségûszakmai gyakorlatra tegyenekszert. A rutin megszerzéseután már bátran belekezdhet-nének a vállalkozásalapú te-vékenységekbe, amelyek ke-vésbé kötôdnek intézmények-hez, nagyobb mozgásteret kí-nálnak a dietetikusoknak. Sokfiatal, végzôs dietetikus, saj-nos, nincs tisztában a kórházi

gyakorlat jelentôségével, és zse-bében a friss oklevelével, azonnal vállal-kozást indítana, ami számtalan buktató-val járhat (mint például: a tevékenységkórházi gyakorlathoz kötött és ennekmegfelelôen ÁNTSZ-engedély-köteles,továbbá vállalkozó betegkör is szükségesa vállalkozás fedezéséhez stb.). Ezek azakadályok nem várt problémákkal állít-hatják szembe a fiatal dietetikust. Tago-zatunk számos elôadást szervez fiatal pá-lyakezdôknek, ahol igyekszünk minden-kinek felhívni a figyelmét a kórházi gya-korlat megkerülhetetlenségére.

– Hamarosan megszületik a kisbabája,ami azt jelenti, hogy eddigi életéhez ké-pest átrendezôdnek a súlypontok, meg-változik a fontossági sorrend. Felfüggesztiegy idôre a tagozati munkát?

– Azt gondolom, nekem mindkettô na-gyon fontos az életemben. A munkámat,a tagozati teendôimet nem szeretnémtovábbra sem hanyagolni. A szülés utáninéhány hét kivételével ugyanúgy dolgoz-nék, mint eddig tettem, mert fontosnaktartom a folyamatosságot és szeretnémhasznos munkával kitölteni a megbízatá-som hátra lévô egy évét.

Lóránth Ida

formációjuk. A többség általában nemszakembertôl vagy valamilyen szakkönyv-bôl tájékozódik, hanem a szomszédtól, abarátnôtôl, a bulvársajtóból, esetleg az in-ternet olyan oldalairól, amelyek tudomá-nyos köntösbe bújtatott téveszmékkeltraktálják az olvasóikat. Sajnos, ezzel a je-lenséggel szélmalomharcot vív a szakma,mégpedig egymaga, mert jelenleg nincs amagyar egészségügyi rendszerben olyanszervezet, amely rendszeresen kontrol-lálná, probléma esetén akár eltiltaná a te-vékenységétôl ezeknek az áltudományosmódszereknek a hirdetôit.

– A pályaválasztó fiatalok közöttnépszerû-e a dietetikusszakma, megfelelôlétszámban végeznek-e? Ebben a szak-mában hasonló a külföldre szerzôdôkaránya, mint az ágazat egyéb területein?

– Budapesten, Pécsett három helyen isoktatnak, valamint Debrecenben szinténvan dietetikusképzés. Az évente végzôklétszáma is elegendô volna ahhoz, hogyországosan általánossá váljon a szolgál-tatásuk igénybevétele. A végzôs diákoktöbbsége nem szerzôdik külföldre. Ennektöbbek között az is oka lehet, hogy aszakma országonként erôteljesen speci-alizálódott, szinte minden európai rend-szerben különbözôek az elvárások és a

Fotó

: Kov

alov

szky

Dán

iel

18-19_arcok_Layout 1 2018.06.29. 15:47 Page 19


nem. Utána elvégeztem az ápolási asz-szisztensi iskolát, mûtôssegédként dol-goztam a kecskeméti kórházban, trau-matológián. Tudtam, hogy ennél többetakarok, miközben lényegében mindenszakterületet bejártam, ortopédia, trau-matológia, idegsebészet, megszereztem amûtéti szakasszisztensi végzettséget is.Most úgy érzem, a helyemen vagyok, ha-zaértem. Itt, az Országos Onkológiai In-tézetben, a daganatsebészeten megvanminden. Hat profilja is van az osztálynak,ahol elképesztôen nagy a betegforgalom.Nincs két egyforma eset. Szeretném min-dig kihozni magamból a maximumot, ittnem lehet kiégni” – kezdi a beszélgetéstBöjte Attila, akit tudásvágya hajt folytonelôre.

,,Ugyanazt kell tudnom nekem is, mintegy orvosnak, mert csak így tudom a mun-kámat úgy végezni, hogy a mûtét végénrám néz a doktor és annyit mond: köszö-nöm. És ez a legnagyobb elismerés. Szere-tem ezt a szakmát és persze picit azértbánt, hogy nem tudnak rólunk. Lehet sírni,hogy nincs utánpótlás. De amikor tanköny-vünk sincs, nincs lehetôségük a fiataloknak

tanulni. Ha valaki ezt a hivatást választja,akkor azonnal a mély vízbe kerül, nincs le-hetôsége felkészülni, akkor nincs mit cso-dálkozni azon, hogy nem vonzó ez a pálya.Pedig ez a szívem csücske, gyönyörûszakma, és bízom benne, hogy lesz lehetô-ségem, szerepem a jövô építésében. Vi-szont a betegek utóéletét nem követemnyomon, annyira sok esetünk van, ráadásulez a szakma épp olyan, ahol a legtöbb azemberi tragédia. Nekem volt egy tapaszta-lásom. Az elsô haláleset, az azutáni szerv-kivétel, és elkövettem azt a hibát, hogymegnéztem a halott arcát. Majd hetekigvele álmodtam, de feldolgoztam. Viszonttudom, személytelenné kell válnunk, kívül -állónak maradni, különben nem tudnánkígy végezni a feladatunkat. Persze vannakolyan pillanatok, amikor a páciens megsze-mélyesül. Egy wellness-szállodában voltama családommal, ahol láttam egy párt, kézenfogva jöttek. A férfi bicegett és akkor fel-ismertem, hogy ô feküdt pár hónappal ko-rábban a mûtôasztalon egy nagyon csúnyamotorbaleset után, majdnem a kezeink kö-zött halt meg. És jó volt látni, hogy újra tel-jes életet él. Nem mentem oda, mert mi azárnyékban élünk, nem is tudják, hogy léte-zünk, még a közeli barátaim sem tudják,mit csinálok. És ez jó is így. Ennek ellenérejó lenne idônként egy elbeszélgetés… Lai-kus ember el sem tudja képzelni, milyenemberi sorsokkal találkozunk, a titoktartásmiatt ezekrôl nem beszélhetünk, de men-tálisan biztos, hogy megterhelô az évihárom-négy ezer mûtét. Jólesne néha leg-alább egy kérdés: »Hogy vagy?« Más tra-gédiáját viszont nem akarom hazahozni.Elektronikus zenét hallgatok, az kikapcsolés persze a 18 hónapos ikerfiaim, akikmiatt sokkal tervezettebben és felelôsség-teljesebben kell élnem. A gyerekek is ter-vezettek voltak, elôre félretettünk, készül-tünk. Amennyi idôt csak lehet, a családom-mal töltök. Ha délelôttös vagyok, 5-korkelek, reggelit veszek nekik, aztán 7-re be-megyek a kórházba, délután meg a játszó-tér a program. Havonta hét-nyolc napotügyelek és 15 napot transzplantációs ké-szenlétben vagyok. Sok, de nagyon szere-tem. Hívtak külföldre, dolgoztam magán -szférában, de engem nem a pénz motivál,bár hozzáteszem: ilyen munkatempóval itt

PÉLDAMUTATÓ FIATALJAINK

,,Mi az árnyékban élünk, de jó is ez így”,,Ma éreztem elôször eddigi szakmai életemben, hogyelismerik a munkámat, a rengeteg befektetett energiát,az álmatlan éjszakákat. Ez hatalmas erôt ad, kicsit meg-veregetem a saját vállam, hogy bármi lesz is, ez az énhivatásom, ennek élek és jó az, amit csinálok” – így fo-gadta Böjte Attila, az Országos Onkológiai Intézetmûtôs szakasszisztense, hogy az ,,Az év elhivatott fiatalszakdolgozója 2017” pályázat egyik jelöltje lett. Ez azélete, miközben 18 hónapos ikerfiai megtanítottáktervez ve, felelôsséggel élni.

Böjte Attila már kicsi gyerekként or-vosi táskával járt-kelt, tudta, hogy az

egészségügyben akar dolgozni. Az orvosiegyetemnek kétszer is nekifutott, de nemsikerült, azonban megtalálta máshogy ahelyét ott, ahol betegekkel tud foglal-kozni. Mégpedig maximális odafigyelés-sel és szakmai tudással.

Ahogy jelölôje, dr. Fülöpné Farkas Ni-koletta fômûtôsnô jellemzi: ,,Attila kez-detektôl a központi mûtôs, illetve ma mára tüdôtranszplantációs csapat oszlopostagja, akit bármilyen helyzetben be lehetvetni, minden területen megvan a gya-korlati és elméleti tudása. Még a legin-kább embert próbáló helyzetekben ishelytáll. Kollégái biztosan számíthatnakrá, érdeklôdése, tudásvágya lenyûgözô.Fiatal kora ellenére nemcsak meghatá-rozó csapattag, de kollégái felnéznek ráés igazán követendô példát mutat.”

,,Ugyan a családomban senki nemdol gozott az egészségügyben, én márkicsi gyerekként tudtam: ez az én utam.Némi problémát jelentett, hogy a vérlát tán elájultam, de aztán az egészség-ügyi szakiskolában sikerült ezt leküzde-

Untitled-1 1Untitled-1 1 2018.07.03. 12:32:072018.07.03. 12:32:07

Hivatásunk | 2018/2p. | 21

is meg lehet azt keresni, amit a privátban fizettek. Meg-becsülnek, nem érzem azt, hogy kihasználnak, hogy azember rájuk van utalva. Ha nemet mondok, nem az a vá-lasz, hogy öten jönnek azonnal a helyemre. Máshol egydarab vagyok, itt csapattag. Sôt ez a második családom.Ilyen intim kapcsolat nincs semmilyen szakmában. Egy-másra kell hagyatkoznunk, egészen mély bizalmi viszonykell, hogy legyen, emiatt is érzem: jó helyen vagyok” – tettemég hozzá a díjazott, aki nem is tudta, hogy jelölték. ,,Na-gyon megható volt, bár talán az elsô komoly elismerés. Kö-szönöm az onkológiai intézetnek, dr. Fülöpné Farkas Niko-lett fômûtôsnônek, prof. dr. Lang Györgynek és dr. Rényi-Vámos Ferencnek, hogy lehetôséget nyújtottak, hogy résztvehessek a tüdôtranszplantációs teamben. A mottóm vál-tozatlanul az: ha valamit csinálsz, csináld jól – ugyanannyiidôbe telik, mintha rosszul csinálnád.”

KJV

Böjte Attila IstvánMûtôasszisztens az Országos Onkológiai Intézetközponti mûtôjében. Az ottani csapat legfiatalabbtagja, mégis a legmegbízhatóbb, az embert próbáló,legnehezebb feladatokban is helytáll. Pályájátmûtôs segédként kezdte, de tudásvágya, szorgalma,kitartása és elhivatottsága gyorsan a szakképzettdolgozók közé hozta. Oszlopos tagja a tüdôtransz -plantációs teamnek, kollégái és a betegek mindigtámaszkodhatnak és felnéznek rá. Életútjával példátmutat és már követôi is vannak.

Dr. Takács Éva Judit

Miért és hogyan mozogjanak aktívan a cukorbetegek?

Terjedelem: 50 oldalMegjelenés éve: 2018ISBN 978-615-5443-73-2Megrendlhető a kiadónálaz alábbi QR-kód beolvasásával

www.orioldbooks.com

Mozgás és diabetesz – Miért és hogyan mozogjanak a cukorbetegek?Dr. Takács Éva Judit

Sok cukorbeteg tanácstalan azzal kapcsolatban, hogy mit és hogyan mozogjon. A cukorbetegség kialakulását sokszor éppen az az egészségtelen életmód okozza, aminek az egyik jellemzője a mozgásszegény életmód. Ha kérdez a beteg, az orvos sem mindig tud részletes mozgásformát javasolni. Hogyan kell elkezdeni, mit lehet mozogni, különböző moz-gásformáknak mi a hatása?

Ez a betegtájékoztató könyvecske erre a problémára íródott. Részletesen le van írva benne, mit és hogyan mo-zogjon a cukorbeteg, egyáltalán hogyan lásson hozzá az életmódváltásnak.

Részlet a szerző előszavából: „A cukorbetegség kezelésének egyik alappillére az életmód-változtatás részeként megnövelt mindennapi aktivitás vagy edzés. E tájékoztató füzet célja a testmozgást elkezdeni vágyó, de a „mit”, „hogyan”, „mennyit” tekintetében bizonytalan páciensek segítése a személyre szabott mozgásforma kialakításához az életmódváltás részeként.

Nem sportszakemberként,hanem gyakorló diabetológus orvosként írtam ezt a tájékoztatót, tudva azt, hogy a moz-gás szükségességével kapcsolatos első tanácsokat, motiválást tőlünk kell/kellene megkapnia a cukorbetegeinknek.”

A betegtájékoztató füzet/könyvecske honlapunkról kedvezményes áron, 950 Ft helyett 640 Ft-ért kapható.

Hivatasunk_diab.indd 1 2018. 06. 24. 22:32Untitled-1 2Untitled-1 2 2018.07.03. 12:32:072018.07.03. 12:32:07

– Ma nem ritka, hogy egy fiatal arról álmo-dik, hogy a médiában érvényesül, de a het-venes években ez nem számított szokvá-nyosnak. Nálad hogyan jött az ötlet, hogytelevíziós légy?

– Véletlenül pottyantotta a sors az ölembeezt a lehetôséget. Szegeden voltam fôiskolás1976-ban, akkor kezdett mûködni ott az or-szág egyik elsô körzeti stúdiója, és egy kedvestanárom tanácsolta, hogy jelentkezzek. Ne -kem még akkor sem az jutott eszembe, hogyha sikerül, akkor ismert leszek, hanem az,hogy milyen jól jön majd az ösztöndíj-kiegé-szítés. Erre gondoltam akkor is, amikor Bu-dapestre jöttem a „felvételire”. Biztos voltamabban, hogy a velem együtt felvételizô lányokmindegyike szebb, csinosabb, rátermettebbnálam. Végül engem választottak, és elkez-dôdött életem egyik szép korszaka.

– Tanárnak készültél eredetileg?– Bár pedagógus családból származom,

édesanyám és a húgom is tanított, engemmégsem vonzott a pálya. Nyelvekkel szeret-tem volna foglalkozni, de kétszer sikertelenülfelvételiztem orosz–francia szakra, így kerül-tem tanári szakra. Biztos vagyok abban, hogyha nem jött volna az életembe a televízió,

akkor sem tanítottam volna. Fôiskoláskéntidegenvezetôként dolgoztam, az nagyon tet-szett, valószínûleg ez irányba mentem volna.

– A véletlen adta lehetôségbôl végül többmint húszéves televíziós pálya lett. Sokan mais a televízió aranykoraként emlegetik azt azidôszakot. Számodra mit jelentett?

– Sok volt kollégám ma úgy emlékszikvissza, hogy de kár, hogy vége, milyen kár,hogy ma már nem kapunk lehetôséget! Ben-nem viszont az van, hogy milyen szerencsésvagyok, milyen hihetetlenül jó, hogy énakkor, azokkal az emberekkel és azokban amûsorokban dolgozhattam. Mindig jólesômelegség van a szívemben azzal az idôszak-kal kapcsolatban. És be kell vallanom, nemlennék ma az, aki vagyok, ha nem lettekvolna a televíziós évek. Az a lét nagyon sokatcsiszolt rajtam, sok tudás birtokába jutta-tott, fontos emberi kapcsolatokhoz segített.

– Mégis te döntöttél úgy, hogy otthagyoda televíziót. Mi késztetett arra a lépésre?

– Szép pályán haladtam végig, sok mûso -rom volt, sosem kellett keresnem a lehetô-ségeket, mindig engem hívtak. De 1997-rehirtelen megszûnt minden mûsorom, nemhívtak újabbakba, érezhetô volt, hogy nem

számítanak rám. Nem akartam egy öregedô,kiábrándult, depressziós televíziós lenni, ülniés várni, hogy egyszer valaki majd hív. Min-dent mérlegelve úgy döntöttem, hogy énmagam állok fel – ez életem egyik legjobbdöntése volt.

– Pedig a szabadúszó lét nem könnyû…– Igen, azt tudni kell, ha valaki ezt a sza-

badságot választja, az nem azt jelenti, hogyattól kezdve neki mindig minden sikerül. Énezzel azt választottam, hogy olykor fent,olykor lent, olykor még lejjebb, és ebbenbenne van anyagi helyzet, leterheltség, lel-kiállapot. De számomra az emberi létnekmégiscsak ez az ismérve, hogy jól vagy rosz-szul, de én magam döntök a sorsomról. Azelôadásaim többek között errôl is szólnak,hogy van, aki fél a változástól, ezért inkábbbenne marad egy rossz helyzetben, mert azmégiscsak kiszámítható számára. Én pedigazt gondolom, kell, hogy az ember képes le-gyen változtatni, és ha rosszul döntött, akkormajd lesznek következô lépések, lehet újdöntéseket hozni.

– Ki vagy mi segített ebben?– Van egy húgom, Erika, akibôl az évek

alatt kiváló coach és tanácsadó szakember


RÓLUNK MONDTÁK

Úgy élek, hogy a lehetô legjobban érezzem magamA fiatalság kultuszának korát éljük, reklámok, filmek, újság - cikkek öntik ránk, hogy negyven fölött az ember már lefelémegy az úton. Szerencsére mindig vannak olyan egyéni-ségek, akik rácáfolnak minderre, és bizonyságul szolgálnak,hogy akárhány évesek vagyunk, élhetünk teljes, aktív, boldogéletet. Endrei Judit, akit két évtizeden át nap mint nap láthattunk a televízió képernyôjén, ennek a gondolat-nak a szószólója, elôadásai, könyvei segítségül lehetnek mindazok számára, akik a meg-szokottól eltérô utat keresnek. Kedves, közvetlen stílusával mutat példát, hogyan lehetünk kortalanok.

22-23-rolunk_endrei__Layout 1 2018.07.02. 9:35 Page 22

vált. Ez ma egy divatszakma, de ô húsz éveezzel foglalkozik, a területe az önismeret, aszemélyiségfejlesztés, az életút-módosítás.Ô biztatott, hogy nem kell félni, van bennemtudás, akarat, tanulási vágy. Én az elmúlthúsz évben nagyon sok mindent tanultam,többek között az egészségmegôrzésrôl, azegészséges életmódról, a könyvkiadásról. Énis belekóstoltam a coachszakmába, emberekéletútjának alakításában már segítettem,egy bizonyos idôszakban pénzügyi mediá-torként is mûködtem. Ha új lehetôség adódikaz életemben, mindig azt nézem, hogy mitlehet abból tanulni.

– Érzôdik a szavaidból, hogy fontos szá-modra a család.

– Az elsô tapasztalásokat az ember a csa-ládjában szerzi, onnan kapja az alapokat. Aszüleim elsô generációs értelmiségiek voltak,tôlük is azt láttam, hogy tanultak, vizsgáz-tak. Sok könyvünk volt, újságokat járattak,gyakran láttam olvasni ôket. Sokat utaztunknégyesben, körbeutaztuk az országot. Mamár ketten vagyunk a húgommal, és éppena napokban fogalmaztam meg neki, hogymilyen jó a kapcsolatunk, ha néha össze isvillanunk valamin – mert ezt még veszeke-désnek sem lehet nevezni –, azt gyorsanhelyre tesszük, nem okoz gubancot. Mosttermészetesen a gyerekeim állnak hozzám alegközelebb, velük kapcsolatban egy nehéztanulási folyamatban vagyok éppen, hagy-nom kell, hogy a maguk útját járják.

– A könyveid sokféle témát dolgoznak fel,de közös témájuk az élet kiteljesedése, a bol-dogság keresése. Mikor kezdett foglalkoz-tatni ez a téma?

– Tévésként sok szolgáltatómûsorban dol-goztam, amelyekben gyakran dolgoztunk felegészségmegôrzéssel kapcsolatos témákat.Egy-egy adás elôtt mindig kutattam mégezekkel kapcsolatban új információk után.Miután eljöttem a televíziótól, egy nagy cégfelkért, hogy legyek az „Egészséges csontok”nagykövete. Ez azzal is járt, hogy egészség-ügyi elôadásokat hallgattam, tanultam a té-mával kapcsolatban. Ahogy az ember haladaz életútján, 40, 50 éves lesz, kezdi felismerni,hogy mi az, ami érdekli, és a legfontosabb,elgondolkozik, mi dolga a világban. Amikorpedig én is beléptem az ötvenes éveimbe,egyre inkább a látóterembe került az aktívidôsödés témaköre. Elkezdtünk alaposabban


foglalkozni a húgommal közösen ezzel, ke-restük a lehetôségeket, hogy minél több em-berrel megoszthassuk a tapasztalatainkat,ehhez támogatókat is találtunk. Sikeres volta kezdeményezésünk, mai napig hívnak, hogytartsak elôadást, hogyan maradhatunk aktí-vak idôskorban. Tavaly például Szekszárdontartottam a Kossuth Zsuzsanna-emléknaponápolónôk számára elôadást. Kaptam vissza-jelzéseket, hogy utána többen úgy álltak fel,hogy feltették maguknak a kérdést, úgyélnek-e, ahogy szeretnének, megtesznek-eennek érdekében mindent. Elkezdôdött ben-nük a gondolkodás, ki tudtam mozdítani ôketarról a pontról, ahol elakadtak. A másik fô té-mánk az, hogyan lehet megteremteni a mun-kahelyeken a különbözô generációk össz-hangját. Szerencsére egyre több cégnél is-merik fel, hogy ha az ott dolgozó emberek jóltudnak együttmûködni, akkor jobb a hangu-lat és hatékonyabb a munka. Harmadik té-mánk a stresszoldás. Statisztikák mutatják,hogy például a háziorvosok túlhajtják magu-kat, nagyon feszített a munkájuk, ezért pél-dául tartottunk számukra egy országos kör-utat, workshopokat, amelyek keretébensresszkezelési technikákat ismerhettek meg.Tartalmasan élni nem azt jelenti, hogy egyrózsaszín felhô szélén ülök és nincs semmigondom, hanem azt, hogy ha gondom van,akkor mindent megteszek, hogy megtaláljama kivezetô utat. Nekem, ha semmi más nemsegít, akkor felhúzom a sportcipôt, és gyalo-golok a természetben.

– Nehéz volt számodra az életmódváltás?Rendszeressé tenni azt a szokást, hogy fel-húzod a sportcipôt?

– Valamilyen formában mindig az életemrésze volt a mozgás, gyerekként nagyonsokat játszottunk abban a kis faluban, aholfelnôttem, amikor fiatal felnôtt lettem,akkor lett divat a kocogás, az aerobik. Aztána televíziós idôszakban hol volt erre idô, holnem. Több mint tíz éve a legfôbb mozgásoma tempós gyaloglás, hetente négyszer-öt-ször 1,5 órát, alkalmanként 5-6 kilométertgyalogolok. Ez a mozgásforma átmozgat, ésoldja a stresszt, az idegeimet ki tudom si-mítani ezzel.

– Olvastam, hogy ha csak teheted, utazol.Mit ad neked egy-egy út?

– A teljes szabadságot. Itthon tudokhagyni minden gondot, vitát, és az alatt az

egy vagy két hét alatt feloldódom abbana világban, ahol vagyok. Szeretem az is-meretlenséget, a felfedezéseket, hogy em-berileg is gazdagodom, akkor is, ha nembeszélem annak az országnak a nyelvét. Azutóbbi években azért járhattam különlegeshelyeken, mert együttmûködünk egy uta-zási irodával, amely lehetôvé teszi ezt. Ígyjutottunk el Peruba, Afrikába, és most jöt-tünk haza Kínából. Hálás vagyok az irodá-nak mindezért! De hozzáteszem, hogy azutazás nem azt jelenti, hogy felülsz egy re-pülôre, és elutazol 10 ezer kilométert,hanem azt is, hogy élsz egy helyen, és el-mész a megyehatáron túl, mert van ottegy jó fürdô. Vagy elmész két megyével ar-rébb, mert van ott egy szép vár. Érdemesfelfedezni a saját országunkat, mert cso-dálatos, változatos tájjal, sok szépséggeltalálkozhatunk. Az utazás ott kezdôdik,hogy kimozdulsz a magad szûk világából,hogy új élmények érjenek.

– A másik hobbidra, az olvasásra jut idô?– Számomra az olvasás olyan, mint más-

nak az, hogy iszik egy pohár vizet, termé-szetes része az életemnek. Persze, amikorkönyvön dolgozom, ahogyan most is, akkoraz köti le az agyamat, ezért ilyenkor inkábbfilmeket nézek. De már itt sorakoznak akönyvek, történelem, magyar szépirodalom,könnyedebb regény. Azt szeretem, ha egykönyv – de egy film is – elgondolkodtat,megmozgat bennem valamit.

– Ahogy említetted, sok egészségügyi kö-tôdésed van. Milyen tapasztalataid vannaka magyar egészségügyi ellátással kapcsolat-ban?

– Kettôsség van bennem, hiszen egyrészthála istennek egészséges vagyok, évente aszûrôvizsgálatokon veszek részt, és mindigmeggyôzôdöm arról, hogy minden rendbenvan. Szentendrén én is, a húgom is, a gye-rekeim is kiváló háziorvossal, a szakorvosiellátásban lelkiismeretes munkatársakkaltalálkozunk. Ugyanakkor nem tehetek úgy,mintha nem lennék tisztában azzal, milyenóriási teher van az egészségügyi dolgozó-kon. Sajnálom, hogy akik tehetnék, nemszánnak több figyelmet erre a területre, ésnem veszik tudomásul, hogy nem lehetennyi terhet rakni az orvosokra, ápolókra.

Bródi Emília

22-23-rolunk_endrei__Layout 1 2018.07.02. 9:35 Page 23

SZELLEM ÉS KULTÚRA

Lelket gyógyít, terményt gyarapít a zeneA zene hangulatjavító hatása régen ismert tény. Újabb kutatások ered-ményei arra is rámutattak, hogy bizonyos dallamok képesek a stresszol-dásra, és rendszeres hallgatásuk megakadályozhatja a monoton, sok ne-gatívummal is megterhelt munka révén kialakuló kiégésszindróma meg-jelenését. Nemcsak a zenehallgatásnak, hanem az aktív, hangszeres ze-nélésnek is megmutatkoznak jótékony hatásai.

Ôseink dobolásától a mai online szol-gáltatásokig a zene mindig is az

ember életének szerves része volt. A han-gok érzelmekre gyakorolt közvetlen ha-tásait hamar felfedezték, és akik tehettékvagy érdekükben állt, lehetôség szerint

24 | Hivatásunk | 2018/2..

a zenei aláfestés kiváló és hatásos eszközvolt azok rendezôinek a kezében. Segít-ségével irányíthatták a tömeg hangula-tát, érzelmeit: szükség szerint lelkesíthet-ték, mozgósíthatták vagy éppen nyugtat-hatták a zene segédletével az embereket.

Stílus és érzelem

Belle Beth Cooper ausztrál kutatószerint a különbözô stílusú zenék akövetkezô módon hatnak az emberiérzelmekre:

Blues: Önbizalom, kreativitás, nyi-tottság, szelídség, nyugalom.

Dzsessz: Nagyobb önbizalom, krea-tivitás, nyitottság, nyugalom.

Klasszikus zene: Önbizalom, kreativi-tás, befelé fordulás, nyugalom.

Rap és hiphop: Önbizalom, társa-ságigény.

Opera: Nagyobb önbizalom, kreati-vitás, nagylelkûség.

Country: Nagy munkabírás, nyitottság.Reggae: Nagy önbizalom, kreativi-

tás, hajlam a lustaságra, társaság-kedvelô, szelíd, nyugodt.

Dance: Kreativitás, társaságkedve-lés, nem túl kedvesek.

Indie: Alacsony önbizalom, kreativi-tás, lustaságra való hajlam, ked-vesség hiánya.

Rock és heavy metál: Alacsony önbi-zalom, kreativitás, lustaságra való

hajlam, nem társaságkedvelôk,kedvesek, nyugodtak.

Popsláger: Magas önbizalom, nagymunkabírás, nyitottság, kedvesség– de hiányzik a könnyedség és akreativitás.

A fenti kategorizálás persze szub-jektív, meglehet, hogy más kutatókegészen más következtetésekre jut-nának az egyes zenei stílusok em-beri érzelmekre gyakorolt hatásaitilletôen.

éltek is ennek az ismeretnek az elônyei-vel. A zenekíséret segítségével, annakhangulatalakító hatásaival tömegek ér-zelmeit befolyásolhatták. Vallási rituálék,harci cselekmények, egyéb, nagy tömege-ket megmozgató események alkalmával

24-25_stresszoldo_zene_Layout 1 2018.07.02. 11:21 Page 24


zenemûvek, mások viszont, a lehangoló dal-lamok ellenére, szépnek, élvezetesnek talál-ják a mûvet és szívesen hallgatják. Egyangol–finn kutatócsoport által, nagy töme-gen, 2400 fôn végzett megfigyelések szerintaz emberek többsége szomorú, melankolikushangulatot közvetítô zenét akkor hallgat szí-vesen, ha valamilyen bánat vagy súlyosabbérzelmi stressz érte. A vizsgálatban résztve-vôk arról számoltak be, hogy a szomorú zenemegnyugtatta ôket, mert hallgatása közben

úgy érezték, egy empatikus barát vagy rokonáll mellettük és érez velük együtt. A szo-morú, lehangoló dallamok tömegekre gya-korolt, szinte hipnotikus hatásának legkirí-vóbb példája Seress Rezsô „öngyilkosok da-laként” elhíresült sanzonja, a Szomorú va-sárnap volt a múlt század 30-as éveibôl.

Szomorú vasárnap

Világszerte öngyilkossági hullámot indítottel, ami persze nem azt jelenti, hogy a zenemiatt vetettek véget némelyek az életüknek,hanem azt, hogy a zene mint segédeszközszolgált gyászos tettük véghezviteléhez.Minden bizonnyal a Szomorú vasárnap nél-kül is önkezükkel vetettek volna véget azéletüknek, ám így teátrálisabb volt az ön-pusztító cselekedet.

A vidám hangulatú zene a kísérleti folya-matban résztvevôk közül sokakat boldo-gabbá tett. Hatására úgy érezték, megköny-nyebbültek, a gondjaik elszálltak és jobbhangulatba kerültek, mint a zene hallgatásaelôtt voltak. A kutatók azt tapasztalták, hogya vidám zenére fogékonyak, ha minden napbizonyos idôn át rendszeresen hallgattakvidám, optimizmust sugárzó zeneszámokat,pár hét elteltével az alaphangulatuk is vál-tozott: könnyedebbek, kevésbé szorongók,optimistábbak lettek.

HA

Zeneterápia

A zeneterápia az Európai Bizottság Klinikai Gyakorlati Csoportjának meghatáro-zása szerint: „A zeneterápia során a képzett zeneterapeuta egy tervezett folya-matban használja a zenét vagy zenei elemeket (hang, ritmus, dallam, harmónia,dinamika) annak érdekében, hogy elôsegítse a kommunikációt, kapcsolatokat, ta-nulást, kifejezést, mobilizációt, szervezést, szervezôdést. Ezek mellett pedig terá-piás hatást gyakoroljon fizikai, emocionális, mentális, szociális és kognitív terü-leteken. A zeneterápia célja, hogy az egyén lehetôségeit feltérképezze és/vagysérült funkcióit helyreállítsa, így jobb intrapszichés és/vagy interperszonális in-tegrációt tegyen lehetôvé, és a prevenció, rehabilitáció vagy kezelés következté-ben az egyén minôségileg jobb életet élhessen.” A terápia nagy elônye, hogyegészséges és mentálisan valamilyen módon sérült embereknél egyaránt hasz-nálható. Sôt gyerekeknél és idôseknél is hatásos lehet. Számos tanulmány szerzôjeszámolt be autista gyerekeknél sikerrel alkalmazott zeneterápiáról, mások a dep-ressziósoknál használták eredménnyel, egyéb terápiás eszközök kiegészítôjeként.

A zene hatása az élôvilágraA zene nem csak az emberi szervezetre van hatással, a növények és az állatok isreagálnak a nekik tetszô dallamokra. A növények hallószerv híján persze csupán ahangrezgéseket észlelik, de úgy látszik, azok is hatással lehetnek a „kedélyállapo-tukra”. Számos botanikai kísérlet azt mutatta, hogy a klasszikus szerzôket (Mozart,Haydn, Beethoven) sokkal jobban kedvelik, mint a modern metálzenét. A lágy, el-ringató dallamok hatására egymás felé hajoltak, olykor össze is fonódtak a növényihajtások, a vad, hangos rockra viszont eltávolodtak, az ablaküvegre tapadtak,mintha menekülni szeretnének. Némely növény pár héten belül bele is pusztult afolyamatos, hangos zenebonába.

Egy dél-afrikai bortermelô 10 évvel ezelôtt az ültetvényén két csoport szôlôthasonlított össze: az egyik üvegházban „lakott” és egész nap barokk zenét „hall-gatott”. A másik ültetvénysor csendben fejlôdhetett. A szüret idejére szemmel jóllátható volt, hogy a „zenehallgató” tôkék sokkal több és egészségesebb termésthoztak, mint a csendben élôk. A szôlôsgazda meggyôzôdése szerint mindez a ba-rokk zene rendszeres „hallgatásának” köszönhetô.

Egyes állattartó gazdák szintén a klasszikus zenére esküsznek, és váltig állítják, hogypéldául a teheneik lényegesen több tejet adnak, amióta zenehallgató négylábúvá lettek.

Együttérzô barát helyett zene?

Bár a hangok érzelmekre való hatását ôsidôkóta ismerték, azt csak a modern orvostudo-mány megjelenését követôen kezdték vizs-gálni, vajon hogyan és miért hat a zene azemberek érzelmeire és hangulatára. Mégmegfejtendô kérdés például az is, hogyugyanazok a zenemûvek miért hatnak más-más módon az emberekre. Vannak például,akiket mélységesen elszomorítanak bizonyos

24-25_stresszoldo_zene_Layout 1 2018.07.02. 11:21 Page 25

26 | Hivatásunk | 2018/2

MÚLT ÉS JELEN

200 éve született azanyák megmentôjeSemmelweis Ignác születésének 200. évforduló-

ját ünnepeljük július 1-jén. A tavaly májusban,

Rosivall László professzor vezetésével megalakult

Semmelweis Emlékbizottság 2018-at emlékévvé

nyilvánította, hogy ezzel is tisztelegjen az újszü-

löttek és az anyák megmentôje elôtt.

a klinika orvosai nem fogadták lelkese-déssel, sôt mélyen megbántva éreztékmagukat, mert sérelem érte szakmaibüszkeségüket, és továbbra is azt állítot-ták, nem a hullaboncolás után mosdat-lan, fertôtlenítetlen kezükkel végzettvizsgálatok és beavatkozások okozták aszülônôk halálát, hanem a romlott, mi-azmás levegô, illetve a test mérgezô ki-párolgásai. Mivel Semmelweis továbbrais kitartott elmélete mellett és szívósankövetelte a kézfertôtlenítést, a kórházvezetôit is magára haragította, ezértBécsben nem hosszabbították meg aszerzôdését. Ebben persze szerepe lehe-tett nem éppen bársonyos modorának,szókimondó természetének is.

Bécsi megbízatás híján hazatértPestre, ahol 1851-ben a Szent RókusKözkórház szülészeti osztályán kapotttiszteletbeli fôorvosi állást, amelyhez

Semmelweis tiszteletéreSemmelweis Ignác tragikus életérôl oratórikus operát írt Raymond J. Lustis ésMatthew Doherty. Az ôsbemutató Miskolcon volt, Budapestre az emlékév tisz-teletére szeptember végén hozzák a darabot. Az Operettszínház mutatja be aSemmelweis címû operát a Raktárszínházban. A darabot Boross Martin rendezi,aki elmondta: az oratórikus mû a fôszereplô önmagával és a külvilággal vívotthadakozását mutatja be egy álomszerû fikciós világban. A budapesti bemutatószeptember 28-án lesz.

Az emlékév alkalmával itthon és a világ számos országában tartanak tudo-mányos konferenciákat, magyar emlékbélyeg kiadására is sor kerül, emlékkiállí-tást, sétákat, túrákat szerveznek a nevezetes évforduló alkalmából, illetve kiadnakegy, a Semmelweis munkásságát taglaló könyvet és szobrot állítanak munkás-sága elismeréséül.

A kiváló nôgyógyászSemmelweis nemcsak a kórházi hi-giénés alapelvek megalkotója ésgyakorlati alkalmazásának élhar-cosa volt, hanem kiváló szülész éssebész is. Nevéhez fûzôdik az elsômagyarországi petefészekmûtét el-végzése, valamint a hazai gyógyá-szatban másodikként végrehajtottcsászármetszés.

Az orvostörténet kutatóinak többségeazonos állásponton van a tekintetben,hogy a gyógyítás tíz leghasznosabb és leg-több emberéletet megmentô találmányaközé tartozik Semmelweis higiénés elmé-lete, illetve annak gyakorlati alkalmazása.Semmelweis az orvosi kézfertôtlenítést,vagyis a higiéné követelményét nélkülöz-hetetlenné nyilvánította már azelôtt, hogybárki is tudott volna a betegséget terjesztôkórokozók létérôl, hiszen a francia Pasteurcsak egy évtizeddel késôbb tette közzéelsô értekezését a betegségeket okozóbaktériumokról. Nemcsak a kézfertôtlení-tést rendelte el, hanem a kórtermek rend-szeres takarítását, szellôztetését és azágynemû gyakori cseréjét is.

Elutasító, sértett orvoskollégák

Azzal, hogy a bécsi egyetemi klinika szü-lészetén végzett megfigyelései alapjánSemmelweis kimondta: a gyermekágyilázban elhalálozott asszonyok végzetétközvetetten maguk az orvosok és az ápo-lószemélyzet okozták, korszakalkotó vál-tozások bevezetése elôtt nyitotta meg azutat. A korábbi gyakorlatot gyökeresenmegváltoztató és az addigi eljárásrendetalapjaiban felforgató elveivel a szakmá-ban sokakat magára haragított.

Az 1847-ben közzétett megfigyelései-nek eredményeit és a fertôzések elkerü-lése végett osztályán általa elôírt köte-lezô hígított klórmeszes kézfertôtlenítést

26-27-mult_jelen_semmelw_Layout 1 2018.07.02. 9:35 Page 26


Kézhigiéné-világnapA kézfertôtlenítés elengedhetetlen voltára Semmelweis már másfél évszázaddalezelôtt nyomatékosan felhívta a világ figyelmét, ám még napjainkban sem tö-kéletesen mûködik az általa lefektetett higiénés rendszer. Világszerte problémátjelent az egyes egészségügyi intézmények mûködésében a rendszeres kézfertôt-lenítés gyógyítószemélyzet által való hanyagolása és az emiatt bekövetkezô kór-házi fertôzések megjelenése. A probléma halaszthatatlan megszüntetésének afontosságára az egészségügyi világszervezet, a WHO a kézhigiéné világnapjánakbevezetésével kívánta felhívni a tagállamok figyelmét. Tíz évvel ezelôtt a szer-vezet meghirdette a Tiszta betegellátás – biztonságosabb gyógyítás elnevezésûprogramját, a Moss kezet! címû kampányát és május 5-ét kinevezte a KézhigiénéVilágnapjának.

„Az egészségügyi ellátással összefüggô fertôzések zöme kontakt módon terjed,azaz a beteget ellátó személyzet keze viszi át a kórokozókat egyik betegrôl amásikra. Bár a kézfertôtlenítés, mint a kórokozók és fertôzések megelôzésénekmódszere, Semmelweis munkásságának következtében a 19. század óta ismert,mégsem sikerült az egészségügyi dolgozók kézhigiénés hajlandóságát 40-60%fölé emelni. A kézhigiénés hajlandóság alacsony voltának okát számos tudomá-nyos vizsgálat kutatta, amelynek eredményeként meghatározták, mely tényezôkbefolyásolják a kézhigiénés hajlandóságot. Ezek között elsô helyen szerepeltek akézhigiénés eszközök közvetlen elérhetôségének hiánya, valamint a kézhigiénérefordítandó idô hossza. Megállapították, ha csökken a kézhigiénére fordítandóidô, növelhetô a kézhigiénés hajlandóság. A CDC és a WHO hosszú évek alatt ki-fejlesztette/tesztelte, tudományosan bizonyította a kézfertôtlenítés új, gyorsanvégezhetô módszerét, az alkoholos kézbedörzsölést, amelynek alkalmazásaegyszerû, biztonságos és fôként gyors, illetve alkalmazásával bizonyítottan nö-vekszik a kézfertôtlenítés hajlandósága” – áll a világszervezet felhívásában.

nem járt fizetés. Itthon is makacsul ra-gaszkodott a Bécsben elkezdett kézfer-tôtlenítési szabályokhoz, és az osztályminden orvosától megkövetelte azok be-tartását. Elszántsága és következetességeóriási eredménnyel járt: a kórházban egyszázalék alá szorította a gyermekágyi láz-ban meghalt anyák arányát. Figyelembevéve azt a szomorú tényt, hogy korábbana szülészeteken olykor akár az anyák egy-harmada is elhalálozott gyermekágyi láz-ban, Semmelweis sikere világraszólóeredménynek számított.

Kemény hangú, nyílt levelek

Feltételezhetô, hogy a szakma konok el-lenállása, a kollégák rosszallása miattSemmelweis, a számokkal alátámasztotteredmények ellenére, a széles, szakmainyilvánosságnak csupán évekkel késôbb,1858-ban publikálta elsô ízben az addigelért sikereket. Akkor is csak az OrvosiHetilap megalapítója és elsô fôszerkesz-tôje, Markusovszky Lajos erôteljes unszo-lására volt hajlandó megírni a tanulmá-nyát és közzétenni a tudományos lapban.A gyermekágyi láz kórtana címmel publi-kált írását több, nemzetközi szinten is is-mertté vált, német nyelven írt könyve éstanulmánya követte, így a kézfertôtlení-tési tanait hirdetô elveit lassan bár, deegész Európa, sôt kisvártatva Amerika ismegismerhette.

Sikere a nemzetközi orvostársadalom-ban sem volt egyértelmû, mondhatnisokkal inkább ellenezték, pocskondiáz-ták a munkásságát, minthogy elismertékvolna. Ebben feltehetôen az is közreját-szott, hogy Semmelweis idôrôl idôre ke-mény hangú, mondhatni dorgáló, németnyelven írt nyílt levelekkel ostorozta a„hitetlen” orvostársadalmat. Ezzel pedigmég több ellenséget szerzett magának.Valószínûsíthetô, hogy ezek a fékevesz-tett dühkitörések elôhírnökei voltak apár év múlva jelentkezô pszichiátriaiproblémáinak. 1865-re súlyosbodtak azelmezavar tünetei, amelyek egy fiatal-kori boncolás okozta fertôzés késôi kö-vetkezményei voltak. A hajdani szifili-szes fertôzés az évek során agysorvadás-

hoz vezetett, ami végleg meghatároztaSemmelweis sorsát. A rajta elhatalma-sodó elmebaj miatt felesége a bécsiHebra professzorhoz fordult, aki beu-talta Semmelweist a döblingi elme-gyógyintézetbe. A sors fintora, hogy a

kézhigiéné elkötelezett harcosa éppenvérmérgezésben, vagyis annak a kórkép-nek a következtében hunyt el, ami ellenegész életében harcolt.

H. A.



életmód és az általa lakott régió egész-ségügyi ellátásának a minôsége.

Az allergiára való genetikai fogékony-sággal manapság az orvostudomány mégnem képes sok mindent kezdeni, csupána már kialakult betegség tüneteit enyhít-heti. Az eddigi kutatások szerint, ha azegyik szülô allergiás, akkor az 25%-osvalószínûséggel jelenik meg a születendôgyermeküknél, ha mindketten, akkor már50%-os a valószínûsége. Az asztmánálennél is rosszabb az arány: ha mindkétszülô asztmás, 80% az esélye a gyereknekis a légúti betegség megjelenésére.

Magyarországon nincsenek konkrétadatok arról, hogy ténylegesen vajonhány embert érinthet valamilyen allergiásbetegség, esetleg egy személynél több-féle is, de a becslések szerint milliós

nek. A WHO prognózisa szerint harmincév múlva a föld fejlettebb országaiban alakosság fele valamilyen allergiás eredetûbetegséggel lesz kénytelen szembenézni.

A hajlam örökölhetô

A hazai allergiakutatás egyik szaktekin-télye, Nékám Kristóf professzor megha-tározása szerint az allergia kialakulásá-ban mindenkinél a következô fôbb ténye-zôk játszanak szerepet: az egyén geneti-kai adottságai (a betegségre való hajlamörökölhetô), a környezet minôsége,amely ben él, mint például a levegô- ésvíztisztaság, valamint a káros anyagok je-lenléte vagy azoktól való mentesség. To-vábbá az adott személy által folytatott

MINDANNYIUNK EGÉSZSÉGE

Nehéz szabadulni az allergiátólA világ gazdaságilag fejlett országaiban már most is kisebbségben vannak, sôt évrôl évre kevesebbenlesznek azok az embertársaink, akik nem kínlódnak valamilyen makacsul visszatérô, allergiás eredetûpanasszal. A betegség okait, terjedésének mechanizmusát és fôleg a tünetek sikeres kezelésének a lehetôségeit világszerte sokan kutatják.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO)a következôképpen definiálja az al-

lergiát: „A szervezet genetikailag megha-tározott, környezeti tényezôk által befo-lyásolt, fokozott immunválasza. Mégpe-dig olyan, többségében közömbös kör-nyezeti antigénekkel szemben, amelyekaz átlagos (allergiamentes) népességbensemmilyen immunválaszt nem váltanakki.” Egyszerûbben fogalmazva: Az aller-giás személy szervezete tévesen, bármelyolyan, egyébként többségében ártalmat-lan anyagra, amellyel közvetlen kapcso-latba kerül, azt belélegzi vagy testfelüle-tével közvetlenül érintkezik, heves tilta-kozással (köhögés, bôrpanaszok stb.) re-agál. Az ipari fejlôdés, a környezetszeny-nyezés és a klímaváltozás károsan hat, azallergiás esetek egyre gyorsabban terjed-

AsztmaA légúti allergiások, vagyis a szénanáthások közül sokaknak egy idô után súlyos-bodik az állapota és megjelenik náluk az asztma. Nem értik, hogyan és mitôl ala-kult át náluk a viszonylag egyszerû, általában idényjellegû allergiás nátha súlyo-sabb és tartósan jelen lévô asztmává. Arra pedig gyakran az orvosuk sem tud vá-laszt adni, hogy miként kerülhették volna el ezt a súlyosabb tünetegyüttest. Azállapotromlás, vagyis az asztmatikus tünetek megjelenésének oka, hogy az adottszemély szervezete által testidegen (valójában többségében ártalmatlan) anya -gok „eltávolítását” szolgáló felsô légúti gyulladásos folyamat átterjed az alsóbblégutakra, ott is gyulladás keletkezik. Ez pedig idônként nehézlégzést, köhögésirohamot, sípoló levegôvételt, szorító mellkasi érzést produkál. Ezek a tünetek nemfolyamatosak, hanem idônként, rohamszerûen törnek az asztmás betegre. A tü-netek súlyosbodásában szerepe lehet a légszennyezettségnek, az idôjárás-válto-zásnak, a passzív vagy aktív dohányzásnak, a fokozott fizikai aktivitásnak és a le-vegôben lebegô pollenszemcséknek egyaránt. A szénanátha, pollenallergia aszt-mává súlyosbodása az utóbbi évek orvosi kutatásai révén megfékezhetô, sôt né-mely esetben végleg meg is szüntethetôk a tünetek. Ebben segíti a betegeket azallergén immunterápia.

28-29-mindannyiunk_Layout 1 2018.07.02. 9:36 Page 28

virágportól. Közülük sokaknál az allergi-ából asztma fejlôdik ki. Elôfordulásánakaz európai átlaga 5-10% között mozog,de régiónként, országonként óriási kü-lönbségek mutatkoznak az érintettség-ben. Különösen a gyerekek és a fiatalokkörében gyarapszik az asztmás betegekszáma. Jelenleg a gyerekeknek körülbe-lül a 10%-a lehet érintett a betegség-ben, de ez területenként változó. A kon-tinensen mért statisztikák szerint a leg -

ennek a tömegnek a mértéke. Egyes szak-értôk szerint körülbelül a lakosság egy-harmada érintett a betegségben. Az ipa-rosított, nagy közúti forgalmú régiókbana szennyezett környezet, a rossz mi nô -ségû levegô miatt minden bizonnyal többaz allergiás, mint a félreesô, fejletlen te-rületeken.

A legáltalánosabb és legelterjedtebb apollen- és a porallergia. Közös tüneteik aköhögés, tüsszögés, orrfolyás, szemvisz-ketés. Ehhez sokaknál ekcémás bôrtüne-tek is társulnak. A tavaszi, nyári melegnapokon ezek a tünetek nemhogy eny-hülnének, hanem súlyosbodhatnak. Külö-nösen érvényes ez az ekcémás bôrbeteg-ségre, amelyek tünetei aktivizálódnak ameleg és a fény hatására.

Iparvárosokban a gyerekekegyharmada asztmás

Európában az utóbbi húsz évben ug rás -szerûen nôtt a pollenallergia miatt meg-jelenô szénanáthások száma. Nyarantatöbb mint 70 millió ember köhög-tüsz-szög kontinensszerte a levegôben szálló


alacsonyabb és a legmagasabb érin tett - sé gû területek között tizenkétszeres akülönbség. A gazdaságilag kevésbé fej-lett területeken 5% alatt marad a gye-rekek körében az aszt ma elôfordulása. Aszennyezett levegôjû, egészségtelen,ipari kör nyezetben élôknél pedig 32%-os meg betegedési arányt mértek a 13-14 éves fiatalok között.

Hidegkuti Alexa

Anafilaxiás sokkA szervezetben az allergiás folyamatok számtalan anyagot felszabadítanak ésazokat a test a saját, úgynevezett hízósejtjeiben tárolja. Az allergiás tünetek sú-lyossága attól függ, hogy a szervezetben az oda bekerült allergének hány hízó-sejtet késztetnek intenzív mûködésre. Azok az anyagok, amelyek közvetlenül avéráramba jutnak (például rovarcsípés során) intenzívebb munkára késztetik asejteket, és az allergén anyag hamar szétáramlik az egész testben. Ez a folyamatnagy mennyiségû hisztamin felszabadulását eredményezi, ami anafilaxiás sokkotidézhet elô. Régebben kalciuminjekcióval próbálták enyhíteni a tüneteket, de ezmár régen túlhaladott, mert mint kiderült, eredménytelen módszer. A sokkos pá-ciens ma adrenalininjekciót kap, hogy megfékezzék a testében az allergén anyaghatására robbanásszerûen kialakult, olykor életet is veszélyeztetô tüneteket.

A szervezet tiltakozikAz allergia kifejezést Clemens von Pir-quet osztrák gyermekgyógyász hasz-nálta elôször az 1900-as évek elején.A kórképet, a szervezet külsô anyagokelleni tiltakozásának a folyamatátcsak jóval késôbb, 1921-ben Otto Pra-usnitz és Heinz Küstner német kutatókírták le. Értesüléseik az allergiás tüne-tekrôl és a betegség lefolyásárólugyancsak közvetlenek lehettek, hi-szen saját magukon kísérleteztek ésennek eredményeibôl vontak le követ-keztetéseket. Az allergiás kórkép ki-alakulása, mechanizmusa, kezelésénekés megelôzésének módozatai azóta isaz orvostudomány legintenzívebbenkutatott területeihez tartoznak.

28-29-mindannyiunk_Layout 1 2018.07.02. 9:36 Page 29

Sok sportolni vágyó hölgy marad a jólbevált edzéstípusoknál: stepaerobik,

zsírégetô óra vagy a már említett alak-formáló. A férfiak inkább lemennek azedzôterembe, mert ott már ismerik a gé-peket, tudják, melyik milyen izomcsopor-tot mozgat meg. Én mindenkit arra biz-tatok, hogyha lehetôsége adódik, min-denképpen próbálja ki a funkcionális ed-zést, hiszen egy nagyon hatékony éssokszínû mozgásformát ismerhet meg.

A funkcionális edzés lényege, hogy atestet egészként kezeli. Nem külön izom-csoportokra fókuszál, mint egy konditermiedzés, ahol külön „lábnapon” erôsítjük azalsó végtag izmait. Ez az edzésforma ösz-szetettebb gyakorlatokkal egyszerre mindigtöbb izomcsoportot dolgoztat meg. Olyanmozgássorokat használ, amelyek a min-

Á L L Ó K É P E S S É G

Funkcionális tréningEgyre többször olvashatjuk az edzôtermek oldalán: funkcionálistréning. Sokunk számára nem egyértelmû, hogy mit is takar ez afogalom. Mitôl funkcionális? Mitôl más, mint egy edzôtermiedzés, vagy mint egy alakformáló aerobikóra?

dennapi életben is elô fordulnak. Példáulegy nehezebb tárgy felemelése a földrôl, aguggolás helyes kivitelezése, húzó-tolómozgások, valamint ezek variációi.

A funkcionális edzés lényege, hogyolyan gyakorlatokat végezzünk,amelyek során az egész test, mintegy egység, összehangolva, folya-matosan, a lehetô legtöbb izom-csoportot igénybe véve dolgozik,mindezt ízületkímélôen.

A mozdulatok kivitelezéséhez egy erôs ésjól tartó törzsizomzatra van szükség. Min-den gyakorlatot úgy kell végrehajtani azedzés során, hogy a test központja, a core-izmok (a ’core’ angol szó, magot, valamineka velejét, legjavát, központját jelenti; ana-tómiai szempontból a core-izmok a testtar-


tásért leginkább felelôs izmok a test közép-pontjában) maximálisan tartsanak. Így a ha-sizmok és a hátizmok erôsítésére nagyhangsúly kerül egy-egy tréning során. Azedzés révén megtanulhatjuk testünket amindennapjainkban is „funkcionálisabban”,rendeltetés szerûen mû köd tetni (példáulrosszul beidegzôdött mozdulatsorok újrata-nulása, helytelen tartás korrigálása, felesle-ges ízületi és izomterhelések mellôzése). Ahagyományos alakformáló, erôsítô edzések-kel ellentétben a funkcionális edzés erôsenigénybe veszi a keringési rendszert is, így ál-lóképességünkre pozitív hatású. Emellett, azedzés összetettsége miatt, szépen formáljaaz izmokat a test minden területén.

Mi tartozik a funkcionálisedzések táborába?

Jó, ha tudjuk, hogy a funkcionális tréningegy gyûjtôfogalom. Magába foglalja azokataz órákat, ahol eszköz nélkül, csak a sajáttestünket használva végzünk funkcionálismozgássorokat, de idetartoznak azok az óra-típusok is, ahol különbözô eszközökkel dol-goztatjuk meg testünket. A funkcionálisedzés során a teljesség igénye nélkül hasz-nálhatunk felfüggesztéses eszközt (TRX-et)és instabil eszközöket is (BOSU, dynair). Ezen

30-31-allokepesseg_Layout 1 2018.07.02. 9:32 Page 30


eszközök kemény munkát követelnek a core-izomcsoporttól, fejlesztik az egyensúlyérzé-ket és a koordinációt. A koordináció és agyorsaság fejlesztésére kiváló eszköz az agi-lity (koordinációs) létra is. A koordinációslétrán végzett gyakorlatoknak csak az edzôképzelete szabhat határokat. A funkcionálisedzések kedvelt eszközei még a különbözôhomokzsákok, kettlebellek, amelyek lénye-gesen más terhelést jelentenek, mint a ha-gyományos kézi súlyzók.

Amire érdemes odafigyelni

A funkcionális edzéseknél (és szerintemminden más mozgásformánál) nagyonfontos a gyakorlatok helyes kivitelezése.Az, hogy hányszor ismételjük meg a moz-gásmintát, attól is függ, hányszor tudjukhelyesen végrehajtani. Hiba lenne elôrekitûzni mindenbôl 20 ismétlést, hiszenbiztosan lesz olyan gyakorlat, amibôl 25is jólesik, de olyan is, amibôl 10-nél márnagyon küzdünk. Ahogy fent írtam, agyakorlatok kivitelezésénél fontos arra fi-gyelni, hogy elôször stabilizáljuk a testközponti részét és csak ez után indítsukel a mozgást. A mozdulatok pedig olyanütemûek legyenek, hogy a törzs stabili-tása végig fix legyen, ne változzon meg.

Te is próbáld ki!

Jó hír azoknak, akik még soha nem jártakfunkcionális edzésen: minden gyakorlatszintezhetô!Ø Eszköz nélkülitôl az eszközösig.ØKönnyûtôl a nehézig.Ø Egyszerûtôl a komplexig.ØStabiltól az instabilig.

Így egy kezdô sportolni vágyó ugyan-úgy kellemesen elfáradva és sikerél-ménnyel távozhat az edzésrôl, mint egyedzett sportoló. Hiszen mást jelent afunkcionális edzés egy élsportolónak,azon belül is más egy súlyemelônek,egy úszónak vagy egy kézilabdázónak;és mást jelent annak, aki egy nyolcórásülômunka után szeretne mozogniegyet.

A funkcionális edzés tehát bárkinekajánlott, hiszen sokoldalúan fejleszt éssokféle eszközt használ. Kezdô és hob bi -sportolóknak remek lehetôséget nyújtarra, hogy megfelelô kondíciót szerez-zenek, megerôsítsék törzsizmaikat, for-málják az izmaikat és tudatosabbanmozogjanak a mindennapokban.

Jakus-Kruchió Évigyógytornász

30-31-allokepesseg_Layout 1 2018.07.02. 9:32 Page 31

MESZK V. Szakdolgozói Tudományos Kongresszus . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2018. szeptember 6–8. Hotel Azúr, Siófok

Ápolásmenedzsment és Ápolásinnováció V. Országos Tudományos Konferencia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2018. október 4. Lurdy Ház, Budapest

IX. Országos Szakmai Verseny . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2018. október 12. Lurdy Ház, Budapest

II. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Tudományos Nap . . . . . . . . . . . . . . . 2018. október 13. Lurdy Ház, Budapest

Lelki Egészség Világnapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2018. október 18. Lurdy Ház, Budapest

Radiográfus Kvíz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2018. október 20. Lurdy Ház, Budapest

Szociális Munka Napja III. Konferencia „Családok éve a szociális szférában” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2018. november 9. Lurdy Ház, Budapest

Tagozati Nap „Eszméletlen Konferencia” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2018. november 23. Lurdy Ház, Budapest

Természetesen az osteoporosisról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2018. december 1. Lurdy Ház, Budapest

Díjátadó Gála . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2018. december 7. Lurdy Ház, Budapest

A változtatás jogát fenntartjuk. Aktuális információ a www.meszk.hu weboldalon, az eseménynaptárban érhetô el.

MESZK AKTUÁLIS

A MESZK Országos Szervezetének 2018-as rendezvényei

Az április 8-ai választások után felállóúj kormányzati és minisztériumi

struk túra átalakítása, valamint a vezetôdöntéshozók kinevezése után az elsô in-tézkedések között valósult meg, hogy azegészségügyi szakképzési rendszer fel-ügyelete és irányítása a korábbi Nemzet-gazdasági Minisztériumtól (most Pénz-ügyminisztérium) ismét az ágazatot irá-nyító tárcához került.

Mint az a Magyar Közlönyben is meg-jelent, július 1-jével az Emberi Erôforrá-sok Minisztériuma felügyeli az egészség-ügyi dolgozók szakképzését, ami a területspecialitásaira való tekintettel régi kíván-sága volt a MESZK-nek is.

Utoljára 2016 szeptemberében válto-zott a szakképzési rendszer, akkor a szak-iskolákat szakközépiskoláknak, az addigi

szakközépiskolákat pedig szakgimnáziu-moknak nevezték át, emellett megmarad-tak a hagyományos gimnáziumok is. Va-lamennyi szakképzésért – így az egész-ségügyiért is – az NGM felelt, amely aMagyar Kereskedelmi és Iparkamarával(MKIK) új koncepciót dolgozott ki az Or-szágos Képzési Jegyzékben (OKJ) és aszakmák rendszerében is.

Az Oktatási Hivatal adatai szerint a kö-zépfokú felvételi keretében idén 18 168diák került be valamelyik szakközépisko-lába, így ez továbbra is csökkenô tenden-ciát mutat. A kilencedik évfolyamos diákokszáma a 1999/2000-es tanévben mégtöbb 30 ezer volt, ám tíz évvel ezelôtt hé-tezerrel kevesebben, tavaly pedig már csak18 800-an kezdhették meg tanulmányai-kat a szakközépiskolák hároméves képzései

keretében. Ebben az évben 50 769 férôhe-lyet hirdettek meg, ebbôl 32 ezer üresenmaradt. Bár a szakgimnáziumokban isegyre kevesebb a kilencedik osztályos ta-nuló, ott megtorpanni látszik az eddigi lét-számcsökkenés, és egyelôre stagnál akezdô évfolyamba beiratkozók száma.

Az egészségügyi képzéseket nyújtószakgimnáziumban tanuló diák a szakmaiérettségi után elhelyezkedhet kisegítôápolóként, a szakmai érettségi vizsgávalugyanis OKJ-s szakképesítést is kap. Akiaz érettségi vizsga után szakirányon tanultovább, egy év alatt további OKJ-szakké-pesítéseket kaphat, illetve további félvagy egy év alatt ráépített szakképzést isszerezhet.

S. L.

HULLÁMHOSSZ

A szakminisztériumhoz került a szakképzésKamaránk régóta szorgalmazta, hogy az egészségügyi szakképzésekért az illetékes minisztérium feleljen, július1-jével teljesült ez a szakmailag is megalapozott kívánalom.

32_rendezvenyek__Layout 1 2018.07.03. 12:35 Page 32

tartalom_Layout 1 2016.08.29. 13:23 Page 2




Project1_Layout 1 2017.11.21. 6:00 Page 1




Legyen Ön isrendszeres olvasónk!

Az ápolói szakma a 21. században az eddiginél korszerűbb, magas képzettséget igénylő, sokrétű hivatássá vált. A MESZK folyóirata és magazinja ebben segíti a szakdolgozókat nap mint nap.

HITELES | SOKSZÍNŰ | ÉRDEKES

NŐVÉR FOLYÓIRAT• 30 év tapasztalat az ápolástudomány szolgálatában • Továbbképzési pontszerzési lehetőség • Folyamatos tudományos tartalom naprakészen • Aktuális tudományos publicisztikai trendek, tallózás külföldi szaklapokból • Világos, dinamikus szerkezet, letisztult, jól olvasható megjelenés, színes külsőElőfizetéssel kapcsolatban érdeklődjön itt: [email protected]

HIVATÁSUNK MAGAZIN• Szakmapolitikai kérdések köztestületi és ágazatirányítási nézőpontból• Példaértékű szakmai életutak bemutatása• Sztárinterjúk ismert személyiségek egészségügyben szerzett tapasztalatairól• Tagozati beszámolók, területi szervezetek bemutatása, érdekességek• Társasági magazin szakdolgozóknak szakdolgozóktólElőfizetéssel kapcsolatban érdeklődjön itt: [email protected]

Hivatasunk_Nover_image_04_press.pdf 1 2017. 11. 30. 10:42

KEZDJ BELE, NEM

LESZEL EGYEDÜL!

SZERVEZZ SAJÁT SPORTKÖZÖSSÉGET,

VAGY CSATLAKOZZ EGY MÁR MEGLÉV HÖZ!

MOZGASSUK MEG EGYÜTT AZ ORSZÁGOT!


01 tartalom layout 1 - hivatasunk.huhivatasunk.hu/epdf/hivatasunk_2018-2k.pdf · 2018-08-26 · meg...

Documents