@Krizsa Katalin:  FINN - MAGYAR - HÉBER gyökszavak szótára

I. rész. Az összes magánhangzóval, az O/U/W triásszal, az ősi T és P-vel kezdődő gyökszavak

A kisszótár célja az, hogy bemutassa: 1. mindhárom nyelv gyöknyelv2. gyökszavaik nagy része értelmi kapcsolatban áll.

Alapfogalmak: Gyöknyelv az, amely szókincsének legnagyobb részét gyökszavak és azok továbbképzett bővítményei alkotják. Minden gyöknyelvre jellemző, hogy a gyökszavaiknak gazdag szóbokraik vannak.A gyök 1 vagy 2 mássalhangzóból álló váz (pl. KR), amelyet magánhangzók töltenek fel értelmes, ragozatlan gyök- (tő) szavakra (pl. kar, kár, kér, kor, kór, kör, kúr). Előfordul, hogy a gyökszó még / már? nem értelmes szó (pl. a ker), de a bővítményei (pl. kert, keret, kertel), már azok. Ebben a szótárban azonban a rejtett gyökszavakkal, amelyeknek szótári alakjuk sincs, nem foglalkozunk.

A kisszótár „témavezető” nyelve a FINN, amit a két másik nyelv hasonló szavaival veszünk közre.A finn és a héber szavakat magyaros kiejtésre írtuk át.

A finn mássalhangzó készlet nagyon hiányos: nincs B, F, G, Z hangjuk és nincs C betűjük. Az ősi T hangváltozása, a D későn érkezett fel a legészakibb régiókba. Jellemzően ritka a szavakban, és szókezdő sem lehet. (Ez azt jelenti, hogy nem vált gyökkezdővé.) Az S/Sz páros sem vált szét – amit S betűvel írnak, az egy átmeneti hang, amelynek kiejtése az Sz-hez áll közelebb. A magyar nyelv kettőshangzóinak: Ly = L-I/J, Ny=N-I/J, Ty=T-I/J ahogy más nyelvekben, a héberben sincsenek külön betűi, de az LJ, NJ, TJ torlódásakor a kiejtésben megjelennek. Külön kell tárgyalni a Gy hangot. Általában a D-I/J állítja elő és akkor halljuk, ha a DJ torlódik. Ritkábban a G-I/J is előállítja – ilyenkor a GJ torlódásakor ejtünk Gy-t. A C is összetett hang = TSz. A finnben nincs, de más nyelvekben általában van betűjele is. A Cs-nek a magyar és szláv nyelvekben van külön betűje, de a TS torlódásakor olyan nyelvekben is hallható, ahol nincs.

A finn magánhangzókat az alábbi táblázatban mutatjuk be:

a e és ä = e i o, ö u és y = üA hosszú magánhangzót a finn megkettőzéssel jelöli

aa = á ee = é ii = í oo = ó uu = ú

1

ää = ee öö = ő yy = ű

Az együtthangzók (diftongusok)

au eu iu ou – lehet w

eü ie öü – lehet öj’ üö – lehet üj’

Ha az I a második magánhangzó, akkor J-nek ejtjük

ai = aj ei = ej oi = ojäi = ej öi = öj üi = üj

Magánhangzóval kezdődő gyökök és gyökszavaik

Csak magánhangzóból álló szavak

Az európai nyelvekben megszokott magánhangzóknak a héberben az ősi torokhangú párjaik is fennmaradtak – barna színnel jelöljük őket. A torokmagánhangzók azonos mássalhangzó vázon is többé-kevésbé eltérő jelentésű szavakat képeznek – nem cserélhetők fel a lágy párjukra. A héber írás meg is különbözteti őket. Az európai származásúak azonban, akik a torokhangokat is a megszokott módon, lágyan ejtik, csak a szövegkörnyezetből értik meg az ilyen szavakat. Az „indoeurópai” (mitől indo?) nyelvészetben – természetesen – egy szót sem fogsz találni a torokmagánhangzókról. A héberben lágy H-t és normál H-t különböztetünk meg. Van „régi” K, és K/Ch változó hangjuk is. A kétféle K kiejtésében nincs különbség, de Ch csak a szavak belsejében fordul elő – szókezdő nem lehet.

A HÉBER SZAVAK pirosak i = romhalmaz /torokhang/ nincs rokonszava

ha- = a, az, zu = az *se-, ke-, ze = ez i = sziget, sakál** nincs, -talan hu, hi = ő /hn, nn/ éjfa = sötétség

á = ó! se = az se = ez, -ko = -e? FINN SZAVAK o = ó! hen = ő üö = éj, éjszaka

á! a, az á! /tagadás/ e! ez, -e? MAGYAR SZAVAK ó! ő /az/ ú! éj

2

A lágy H, mint a magyar névelő esetén, több nyelvben leeshet a szavak elejéről. A szavak belsejében, bár a magyarban is előfordul a lágy H (pl. méh), nincs megkülönböztető betűje. **A sakál ijesztő, elhaló hangon sír bele a nagy csendbe.*A se- = aki, ami, amely. A ke- = olyan, mint, amit, amerre, ahogyan, stb. – a héberben előragként használt általános viszonyszó.

XW, XB/V

Ahol indokolt lehet, feltüntetjük a finn szó eredeti, szótári írásmódját is – zöld színnel. A héber kétféle V betűt használ: a B/V változó hangot megkülönbözteti az európai O/U/W triásztól. A magyarban is kétféle van: az egyszótagúak szókezdője (pl. vas, vár, ver, visz) általában W, de sajnos ezeket is V-vel írjuk. A finnben, bár a délvidékről származó B/V fel se jutott hozzájuk, szintén csak a V-t használják.

ave = vastag *iwá = kívánta, elferdítette hov = öl, kebel, ov = tömlő lásd még

áva = nyílt, sík, tágas eve evä = uszó, uszony víz fölé hajlik ovi = ajtó /elkülönít/ év: vuosi, vuodenöv-e /a környezete/ ív, ívó /hal/ ivó /pohár nélkül/ óv, öv evő: süödä, ruoka

áv = atya, aba = apaapu = segítő A finnben csak a P/V hangváltás van, de a héberben és magyarban

apa, Aba-újfalu már megjelenik a B hang és vele a P/B kereszt-hangváltozás is.

iwá = kíván, ove = akar iwá = elferdítette, eltorzította

avio = házasság, -i íve = csíny, móka, iva = gúny, iróniaöv-é ív-el

awá = vétkező, bűnösáve = kísértet, szellem

*Amit a héber a külön O/U/W betűjével ír és kiejtve V-t mond, azt mi is W-nek írjuk. Finn szóban, bár ők csak a V betűt használják – kizárólag W lehet. A magyar szavakban ez változó – annyi biztos, hogy az egyszótagú tőszavak W-vel kezdődnek.

3

XT

A héberben T betűből is kétféle van. Az újabb T-t, amit kissé keményebben is ejtünk – aláhúzással jelöljük.atud = kos, vezér itud = előkészítés et = varázsló ote = beburkol, bugyolál at = lecsapott rá

atid = ami történni fog etu = előny, haszon itu = csíra, a magva ote = fogás, szorítás ütü = ható-, átütő erőaueta = nyit, kinyílik ottá = le-, ki-, felvesz, visz, elfogad

autio = puszta, sivár outautta = segít, támogat

át ét, ét-el ivó, itat óv, ótta, fel-őtti üt

ited = előkészítette atu = vajon? ata = jön /arám/

áte = eszme, gondolat ette = mi nem ite itä = kelet, -iette että = hogy

át át, út

ata = mostantól, et = kor, idő iti = ideiglenes, ad = -ig, örökké

átto aatto = előest íta = este, alkonyieti iäti = örökké

idő idő

XP

A finn ’apu’ névszóban egy P volt. Megduplázódva i-re végzódő melléknévvé vált.aba = apa ofef = repked, lenget, körülvesz of = szárnyas, repül

apu = segítség, támogatás oppi, -a = tan, tanul, elsajátít, hozzászokik upea = pompás, gyönyörűappi = após /milyen?/

4

apa, ipa oppá, ép-ül hopp, ép

aféla = homály, hupál = leejtett ef’á = csörgőkígyó é/j/fa = sötétségapea = bús, levert epe- epä- = nem olyan /az utótag tagadása/ üöpüä = megszáll /éjjelre/

opál /ködös/ epe /keserű, nem jó/

XH

ah = ajjaj! ahár = után, mögött, aharon = utolsóáh = jaj! ohi = mellette el-, túl, elmúlt, vége

ah! ahol

ihul = jókívánság ehad, ihud = egy, egyesül ihuj = varrat ohed = kedvel ah, ahot = ápoló

ahá = aha, igen ehé = ép, egész iho = bőr /egybe/ ühá = folyton úhi = anyajuhmegehül /megéhezik/ egy /kiejtése: eddj/ irha óhad, áhít

A magyar éh (éhes) héber rokonszava az óchel = étel, eszik.

ahu = rét, nádas A finn jobban hasonlít a héberhez, mint a magyarhoz. ah = kandalló, ahu = rét, nádas

aho = irtás, parlag uho = hevülés, léghuzat, fuvallat

XJ

ój = jaj! é’ni = én nem aja = ragadozó madár ója = ojjaj! ájin = nélküli, -talanaj ai = jaj! ejnye ej ei en = én nem oj oi = ó! ujo = bátortalan

aj! ej! ejnye íj ój! olyü /ölyv/

ajál = kos, szarvas ijum = fenyegetés ájin = forrás é/j/fa = sötétség, é/j/fo=hol

ajá ajaa = hajt, űz eje eie = arckifejezés oja = árok, csatorna üö = éj /kiejtés: üjö/

5

ajo = hajtás, szállítás

*ejend, ájul ijed új éj*Az ’ejend’ régies magyar szó: ennivaló. Az elejtett vad: ’ájult’.

ijen = megfontoltaaje /aie/ = szándék

XK

uká = gödör okec = szúr, mar okec = csíp, szúr ukáv = köbre emelt

aukoa = nyit, bont eké äkeä = mérges ore = letép, es = tűz iki- = örök, ős *Három gyökszó ugyanazt a jelentést hordozza: oka, ora, oas = tüske*

ak-ad ék ok-oz, ár /szúr/, vés /w/ ük

oker = kitép, akará = meddő nő

aukko = nyílás rés, űr iká = van /arám/ okev = követőakka = vénasszony eka = első /szleng/ ikä = életkor, -tartam

ökör /herélt/ ék -ik /hányadik/

okev = követ, -ő ikul = kanyar, elferdítés

aukea = síma, tisztás ekkié äkkiä = hirtelen, meredekenékel-i

XL

éla = fent, ál = magasság el = erő, ole = nő/l/ ilai = fennséges olel = gondoz ul = csecsemő

ala = terület, felszín elo = élet ilo = öröm, jókedv olo = lét, érzés üle ülä = felső

6

alue = tér, övezet elé elää = él, átél, lakik

al-, alá el-, élő illó, illő él, ól, /anya/öl ülő

al = -on, -ra, aláw = rajta olel = csecsemő

alle = alá ellö = élőlényalla = alatt, lent, előtt

alá, alalá /igeszerű/ élelő /igeszerű/, ellő

al = ne! nehogy! olá = áldozat

ele älä = te ne!meg-öl

ilá = ok, indok, ürügy, ílu = ha...elü älü, elli älli = ész, értelem

eli = azaz, vagyisáll-ít

alúv = silányéliö ääliö = tökfej, állat

ál /nem valódi/

A gyöknyelvek archaikus nyelvtanát, amit a finn átmerntett az újkorba, részben a héber is megőrizte. A magyar nyelv ugyan már modern nyelvtannal rendelkezik, de az anyanyelvi beszélő az archaikus szerkezeteket is megérti.Az archaikus nyelvtan szófajai még nem különültek el határozottan. Az I mindhárom nyelvben melléknév képző volt és az is maradt. A finn és a héber melléknévi igenév a jelen idejű igealak – természetesen melléknév is – s a mai nyelvhasználatban nemegyszer főnévként ismerünk rá. Például: vesi (milyen? visz, visző, vesző) = víz. Kesi (milyen? készítő) = kéz. Kivi (milyen? állandó, rögzített) = kő.

XM

7

ématáj = mikor?

ámu = reggel eme, ama

é’mim = félelem em = anya, amán = dajkál ima = anyuammua = bömböl emo, emä = nőstény imeä, imu = felszívás

emä = anya-, jó nagyöm-öl em-lő, om-ol mama

amok = mély umám = sötét, amá = szolganő umká = mélységamme = kád, dézsa emme ämmä = vén boszorkány uoma = meder, kerékvágás

om-ol, öm-öl om-ol

amír = kéve emek = völgy, alföld

auma = asztag, kazal emi = termő

XN

anija = sírás aná = válaszolt ani = én, é’n = nincs uná = sanyargatott /szopás/ éni = én nemanoa = könyörög en? = én? ien = íny, foghús uni = alvás, álom

ani = igen, nagyon eno = anyai nagybácsi ünnä = és, pluszääni = hang, beszéd

anya én ín, íny /ín-i/ ún-i, unja

anus = halálos beteg onen = jövendőmondó iná = becsapta, on = bűn

ane = bűnbocsánat enne = előjel, hírnök úno = hülye, állat

8

enää = többé, már úni = sütő, kályha

eny-hül ünő, enyészet

XR

ore = le-, tép oreh = letép, leszed ore = átönt, kiürít, aruc = vízmosásaura = eke ero, eri- = elválás, különbség ura = ösvény, meder, folyás, vájat

ár /szúr/ ér-ik /víz/ ér, ár-ad, űr

aravá = puszta, síkság erec /ere-tesz/ = föld, ország ari = oroszlán

aro = sztyepp, préri eeri ääri = szél, határ ora = tüske, ori = csődörszét-árad /addig/ ér ír /körmöl és ’befest’/

erech = érték, ar’á=föld /arám/ árba = nagy, négy*

áre = kincs, ári = ár /10 m²/ erä = rész, mennyiség

ár /érték/, ara ár-ad lásd még óra: kello

*A 3 irányból, meghatározott idő alatt beáramló vízmennyiséget 4 adat méri – az űrtartalom fogalmát ősidők óta ismerte az ember.

arafel = köd, homály arivá = esteledésauer = ködfátyol ereé äreä = mogorva

őr ér, er-ély

XS

et = ásó, osze = teszi et = ásó T/S is=ember, es=tűz, ten=adj! as = moly óser = bőségase = fegyver, szerszám és äes = borona iso = nagy oas = tövis, tüske usea = sok, több

ásó ás Is-ten ás, wés és, eső

9

esel = szállás is, isá = ember is = férfi, ten = adj! t’suá = segítség

asua = lakik esi-isä = ösapa, előd isä = atya úsi = új, újabb, frissesi- = elő-, előtti isi = apu

ás-ott /földbevájt ház/ le-eső, ős Is-tuán: ember-tevén is, túsz /hozzátesz/

aszia = tevékenység asán = füst espár = rész, adag tésa = kilenc

asia = dolog, lényeg, Ásia = Ázsia ísi = könnyű osa = rész, sors üsi = kilences szám*

tesz /te-osze/ osz-t, osz-lik osz-t és /még/, is

*Az együttműködő csoport ideális létszáma – a tíz ujj analógiájára – 10 volt. Ennek emlékét őrzi például a héber imarend is. A kilenc jelenlévőhöz tehát még egy „segítséget” kellett keresni, hogy tízen legyenek – hogy a vállalkozás sikeres legyen.

asón = érdes /hang/ otot = jelek, betűk T/S asít = rögzített usár = jóváhagyottási = szamár /ass/ esse ässä = hang, betű ies = járom, iga úsia = ismétel, cserél, hosszabbít

iáz wés-et was-ít /rögzít/

aser = az, aki

asu = külalak, öltözet

Mássalhangzóval kezdődő gyökök és gyökszavaikW és B/V gyökcsoport

Az eredeti finn szavakban csak W lehet, de V-vel írják. A magyarban mindkettő megvan, de szintén csak a V betűt használja. (V-vel kezdődő magyar szavak, pl.: vet, vad, vág, véka, váló, vén, vas, stb.). E három nyelv közül csak a héberben van meg mindkét betű – annak ellenére, hogy ott mindössze 6 darab W-vel kezdődő jövevényszó van. A három gyöknyelv legnehezebben összehasonlítható gyökcsoportjához érkeztünk. Miért tárgyaljuk a kétféle V-t a szótárunk elején, és nem az abc-ben szokásos módön, a végén? Azért, mert másfélét, a gyöknyelvész abc-t használjuk. Annak első

10

mássalhangzói: B/V + O/U/W. A gyöknyelvész abc elődje a héber és orosz abc, melyek így kezdődnek: alef-bét/vét-gimmel-daled, illetve az orosz: á-be/ve-ge-de. A gyöknyelvész abc azonban nemcsak a B/V-t, hanem a többi hangváltozást is egymás közelébe juttatja.

A gyöknyelvész abc:

1. 2. 3. 4. 5.

Lágy magánhangzók A-Á E-É I-Í O-Ó és Ö-Ő U-Ú és Ü-Ű

Torok magánhangzók A-Á E-É I-Í O-Ó U-Ú

A mássalhangzók következnek:

1. O /U /W 5. T és T 9. I /J 13. N és Ny = N-I /J

2. B/V 6. P/F 10. K és K/Ch 14. R

3. C = TSz Cs = TS 7. G, Gy = DJ vagy G-I /J 11. L és Ly = L-I/J 15. S, Sz és Sz*

4. D 8. normál H és lágy H 12. M 16. Z/Zs = zöngésedett Sz/S

*Itt jegyezzük meg, hogy a héberben nemcsak normál H és lágy H, régi T és újabb T, illetve K és K/Ch – hanem régi Sz és újabb Sz is van. Azt, hogy egy hang újabb-e vagy régi, onnan lehet tudni, hogy az újabb hangok jellemzően kultúrszavakban szerepelnek. A finnt Észak-Európában, a magyart „középen”, az afrosémi és a sémi nyelveket a délvidéken beszélik. Az európai és az afrikai ősnyelv egymásba olvadásának színhelye a délvidék volt. A két ősnyelv közötti legjelentősebb eltérést az O/U/W-vel kezdődő „északi” szóállomány képezi, amely egészen más, mint a délvidék B/V szavai. Van tehát egy jelentős szókincs, amely nem, vagy csak körülményesen (a szókezdő W leválsztása után) rokonítható a sémi nyelvekkel. A szláv nyelvek – ebből a szempontból – inkább az európai ősnyelvhez tartoznak. A magyar nyelv pedig, mintegy összekötő hidat képez „északtól-délig”.

Ennyit az elméleti alapokról – és most lássuk a finn W gyökcsoport héber és magyar rokonszavait.WX

*A me- csak igei előrag, ami nem tartozik a szóhoz. HÉBER *me-ví = viszi

vau = hú! FINN vuo = áradat, meder

11

FINN vüö = öv, derék, heveder

váu! /húha!/ MAGYAR vívő /w/

WW és BB

buba = baba me-ví = viszi me-ví = visz, weszet = irányít /vezet/vauva = kisbaba /sír/* vevü vävy = vő, vej vievä = vivő, elvevő, vezető

baba vő, vevő /w/ vivő /w/

*A finn vauva síró gyereket jelent. A héber buba = baba, babúa = buborék, hólyag, tükörkép. A magyar baba szó nem a sírást idézi, hanem az „üres” játékra, illetve az emberarcú, de tárgyként fekvő, tehetetlen kisbabára utal.

waw = horog /elakaszt/

víve = időköz, csúszás, késlekedésel-vevő /w/

WD

wadai = biztos wádi = völgy, vízmosás wádi = vízmosás

váde = követelés viedä = visz, szállít, vezet, elragad, menekül vuode = ágyvad, vád /w/ vid-d, ved-er /w/ véd

WT és B/V-T

wettu = és még wettu =és még, boet=belerúg

vátia = követel, kell veto = von, felhúz, szippant, erő, huzat, dobás, rúgás, vágy Vata visző, vető, el-vétő /w/ T/Sz hangváltás A Vata-féle lázadás feje 1046-ban...

wettu = és még, witer = elenged witer = elenged wettu = és mégvati = tál, lavór vettüä = átnedvesedik viettää = időt tölt, folytat, lejt, ünnepel vuotá = folyik, ömlik, csurog, ereszt

12

vietto = ünnep, lejtő vuoto = folyás, szivárgás, lék, lyuk

vet-ő vetetá /vizesítő/ vitető /visző/ T/Sz/Z hangváltás vitá, vitő /víz, visző/

wetek = ösztön

vietti = ösztön A ’t’ kettőződése a finnben archaikus műveltetés.vitető /visző/

m’vatén = kibélel ote = betakar ote = felöltiváte = öltöny, rongy vítta = köpeny vüötte = felövez

vüöte = árujegyvat-ta vetetá /rávetett/ vitető

watik = kipróbált, wetek = gyakorlat bituk = hasítás, vágásvíte = célzás, utalás vuota = nyersbőr, csík

víttoa = mutogat, integet A héber bituk mégsemvittu = picsa valódi rokonszó.

vitetá, vitető le-veta

WP = WX+PX

WP vagy WF váz sem a héberben, sem a magyarban nem alakult ki. Egyetlen magyar szó a vápa: az ászokhordók aljának homorúsága. A finnben, úgy tűnik, hogy vannak WP származékok, de itt sem valódi gyökről, hanem összetett (WX+PX) vázról van szó.

meví = visz, poe = tétlenkedikvapá = szabad, üres, nyílt vipüä = időz, tartózkodik, késik

13

meví = visz, pe = száj, pipíja = nyílás

vapa = horgászbot vipu = emelő, csapda vippi = pénzkölcsön

vápa /behajló/ w /szipózik/

WH és B/V-H

rah = lágy* wechi = vajon? rihá = szaglás*

vaha = viasz vähä = kis, csekély vihi = megsejtés, szimat, viehe = csali

vakar-ó /w/ véka /w/ vajh? /w/*Megjegyzés a héber rah = lágy és rihá = szaglás szavakhoz: a nehezen kiejthető, pergő R hang egyik elődje a raccsolt W volt.

wáj = jaj! wakhán = vitatkozóvihioa = fület sért, megfájdít vuohi = kecske /mekeg/

viho-g /w/ vakkan, vaker-ál /w/

bahul = mohó, b’hemá = barom

viha = harag, dühvihar /Bihar/, vehemens

Mint korábban a bituk, a héber bahul és b’hemá sem valódi rokonszavai a finn viha + a magyar vihar-nak (amik viszont rokonok).Azért nem, mert a déli B/V és az északi O/U/W csak a délvidéken keveredett össze a szavakban, s ott is csak részben – Bihar.

WJ és B/V-J

wechi = vajon? bój = gyere! meví = viszi wáj = jaj! aja = ragadozó madár /vijjog/

vaj vai = vagy vevü vävy = vő viejä = vivő, exportőr voj voi = jé, hűha, jaj!voj voi / voida = tud, -hat, -het

14

vaj-on? /w/ vő, vevő, vej /w/ vijő /vivő/ ojvé! /w/

ájin = nincs, -talan, mavój = sikátor m’vujár = gödrösvajá = szűken, hiányos, hibbant voj voi / voide = vaj, zsiradék / kenőcs

vaje = hiány A finn voj szónak 3 különböző jelentése van!váj-t vaj /w, lyukacsos/

bájit = házvaja = fészer, szín

vája-t /w/

WK és B/V-K

bik’á = völgy bokéa = feltörvaká = biztos, szilárd, megfontolt, nyugodt vuokko = kökörcsin

vakio = állandó, változatlan, szabvány-béke elő-bukó, bukkan

bek’á = hasadék bokéa = fel-, áttör bek’á = hasadékvako = barázda veki /väki/ = nép-, katonaság, erő vuoka = sütőforma

béka /száj/ bika véka /w/

wikúah = vita bokéa = hasad m’vuchá = zavar, zavarodottság

vákkua = károg väkä = horogszakáll vika = hiba, sérülés, fogyatékosságvaker-ál bök vak /w/, el-bukó

beká = mértékegység

15

vakka = doboz, kosár, véka víkko = /egy/ hét

váka = mérleg, mázsa weeekendvéka /w/ véka

WL és B/V-L

uvál = patak movil = elvisz we = is, meg, még mabul = özönvíz

valua = ömlik, folyik välülä = hajó-, útvonal vielä = még vuolle = sebes ár váli = választás

el-váló /w/ -vel, vele /w/ vele /w/ -val, vala /w/

bolel = beolvaszt muvlá = beékelt waw = kampó muvlá = bemélyített

valá = önt víla = reszelő viulu = hegedű vuolu = faragás, forgácsvalu = öntvény vílu = falemez, furnér

váló el-váló /w/ le-váló /w/

laván = fehér m’vulak = sivár, kietlen

válea = sápadt, fehér víleä = hűvös, hidegvalo = fény, világos vilu = hideg, megfázás

víli = aludttej /fehér, hideg/*vilá-gos /w/ vilá-gos /w/

*Aludttej csak hidegen készíthető, mert a langyos tej csak megromlik.

*navál = elaljasodik muvlá = beékelt wilón = függöny, blil = zűrzavar

vale- = ál-, hamis väli = hézag, rés, táv,szünet, kapcsolat

villa = haj, szakáll wildvala = eskü, fogadalom villi = vad, zord, féktelen, szokatlan

16

el-váló szét-váló vil-lan, vil-lám /w/

*Nemcsak az mx-, hanem az nx- is igeképző előrag a héberben – tehát egyik sem része a tőszónak.

WM = WX+MX

Héberben sem B/VM sem WM gyök nem alakult ki. WM gyökszó a magyarban sincs – a B/VM szókészlete pedig szegényes. Az alábbi finn szavakat nem a WM gyök származékainak, hanem összetett (WX + MX) vázú szavaknak tartjuk.

meví = visz, ma = ami, amit meví = visz, ma = ami, amitvamma = sérülés, testi hiba /amit visz/ víma = metsző szél /ami visz/

víme = legutóbbi, végső, múltamit vi-ve /w/ ami / amit vi-ve /w/

we = még, imo = velevmo, vaimi = feleség

aki vele /w/

WN és B/V-N

we = majd, és on = erő, nivén = elkorcsosodik meví = visziván = hanem, de venüä = hever, kinyúl-, változik, ’eljut’ vuosi = év vuonia = ellik /juh/

väänne = fintor, görcs, csikarás vounna = évben vuona = bárány-ván, -vén /w/ voná, vonáne /vongáló/ vonósi, vonaná /w/ voniá, voni-a /w/

nav’á = folyik, meví = vivő meví = vivővana = vonal, szár, a nyoma víni / vína = bor, tegez / pálinka

vánia = leselkedik /utána megy/ vino = rézsútasvona, voniá /w/ vini, félre-vivő /w/

17

on = erő, movil = húz movil = húz nivén = elsorvad

vaunu = fogat, vagon vene = ladik vieno = gyenge, enyhe vonó, be-vonne /w/ vone /w/ véni /ványadt, w/

vannoa = megesküszik /bevon/ vanne = abroncs /körülvesz/

vanna = fürdőkád

A héber igék és igeszerű főnevek egy része ugyanolyan alakú, mint a finn igéké – ez is az archaikus nyelvtan maradványa mindkét nyelvben. Jellemző végződéseik: oe vagy oa. Héber példák: soméa = hall, halló, dobéa = bőség (odadobott).

WR és B/V-R

ér = éber wrid = vér-ér go-ver = legyőz /mint-ver/vára = veszély veri = vér víru = csík, vonal /var/

vári, varoa = ügyel, vigyáz vieri = szél, oldal, szegély /elvert/vári = nagypapa, öreg virua = fekszik, elnyúló /levert/

vár-ó /w/ ver, var /seb/ w ver, var /seb/ w

werko = ingatlanadó warod = rózsaszín wered = rózsa ore = letép

vara = tartalék, vagyon väri = szín, festék víri = zászló /virít/ vore = tolvajvero = adó

a vár-a vér-i, vör-ös /w/ vir-ít /w/ el-veré

borgi = csavaros, spirális /pörög/ bérág = kicsavarta

várua = hajladozik, himbál väre = fodrozódás, borzongás, reszketés vüörüe = gurul, hömpölyög, özönlikväärä = görbe, ferde, ál-, téves, rossz vüörü = földcsuszamlás, lavina, áradat

18

vire = fodrozódás, szellő, hangulat, árnyalat

viruá, wer/g/ődő/ *pör/g/e, fer/d/e *pör/g/ő *for-ue /forgó/, förü /förgeteg/*A finn és a magyar között W/P kereszt-hangváltozás történt, a magyar és héber között pedig (amelyekben B hang is van): P/B változás.

WS és B/V-S

Itt van a legnagyobb probléma a három nyelv gyökszavainak összehasonlításánál. Amikor a finn végleg elvált protomagyartól, protohébertől és fel(vissza)került északra, az S/Sz még nem volt használatban. S amikor már volt, csak egy átmeneti hang került bele. A héber hangtörténet analógiájára ez S kellett legyen – de a fülünk ellentmond ennek. A finnek valójában egy kissé selypes Sz-et ejtenek. A finn WS szavak magyar rokonait tehát WS / WSz, WT gyöknél is kereshetjük. Héber rokonszavait azonban így sem, mert a 6 jövevényszavuk kivételével W nem lehet szókezdő. Ilyenkor csak a szókezdő W leválasztása után találunk – esetleg – héber rokonszót.

aszá = csinálta, tette, kitermelte, alkotta, stb. T-S/Sz hangváltás wuszát = szabályozottvasa = rénborjú vesa = hajtás, sarj, ivadék, gyerek vuosi = év, esztendő

vesoa = hajt, sarjad, nyes /vés/ki-veta /w/ vés-oa, ki-veta vet-esi /egyenkénti/

asut = acélos m’vuszá = vereség asít = szilárd, rögzített T-S/Sz hangváltásvasa = gerenda väsüä = fárad, kimerül visa = csomós faanyag

vási = váza vissi = biztos, egy bizonyosvas /tartós/ w vásuá /elwásó/ visz-a, vitt-i /w/

A finn vaski = réz (3 mássalhangzója van) már nem gyökszó. A ’vas’ jelentése még csak kemény, állóképes.

meví = visz, weszet = rendszer meví = vivő, bis = rossz

vesi = víz, eső, könny, nyál, vizelet vís = öt /5 karom, ujj/vissü = szénsav

vessa = vécé

19

vet-i, ki-veteta /w/ vés, visz /w/

visio = látomás /jövevényszó: vizuális/

Összegezés: ha csak a W gyökcsoportot tekintenénk, a finn lehetne a magyar nyelv legközelebbi rokona, de a többi gyökcsoportra ez nem érvényes.

D gyökcsoport a finnben nincsA D hang későn érkezett az északi régiókba – már nem alkotott gyökszavakat. Ez az oka annak, hogy a finnben szókezdő sem lehet.

T gyökcsoport

RÖVIDÍTÉSEK stáim = kettő tor = sor, stáim = kettő

tá: tákse = mögé, a túloldalra ti: tí-stai = kedd to: tor-stai = csütörtök

A ti = kedd a tístai rövidítése. Ebből a stai nyilvánvalóan héberből átvett szó: stáim = kettő: a kedd a második nap. A torstai = csütörtök is a héberből átvett szóösszetétel: tor = sor, a stai mint előbb – vagyis sor-kettő – ez a negyedik nap.

TXtá = rekesz, sejt ata, at = te, mi = aki atém, atén = ti /hn, nn/ tov = jó, tav’á = elmerült et = azt, ezttae = biztosíték te = ti, té tää = ez, az sinä = ti /sone = más/ järvi = tó, jaár = erdő tuo = az, azon

minä = én teidän = tiétek, öné az 1000 tó országatő te /nem az én/ ti T/S hangváltás tav-á /tóba/ w te, téged, rajtad

Az N és a T őshangok. Nagyon sok nyelvben fennmaradt az eredeti jelentésük: ÉN / TE. S a nyelvek őskorában a 3. személyt az ember még nem különböztette meg. Sőt a 2. személy értelme sem az volt, ami ma. Eleinte minden „cselekvő” (az élettelen dolgok is) – TE volt az ember számára. Bármilyen külső ágenst, ami nem őmaga (a megfigyelő) volt, TE-nek nevezett. Később az N hangváltozása, az M, sok nyelvben átvette az én-szerepet. Máshol az általános „az, ami” értelmet vette át és hordozza a mai napig. Az ősi gyöknyelvek, a számukra legfontosabb dolgokat, mintegy rámutató szóként, azóta is MÁ-nak nevezik. A finn MÁ = föld, a

20

héber MÁ-IM = a viz-ek, a magyarban pedig a MA – a mai napot jelenti.

toe = tévelygő taw = tovább téva = állványtaj /tai/ = vagy tie = út tüvi = tő

táj, tév-ed /w/ táv /w/ tő, töve /w/

téva = természet

tüö = munka, fáradság, foglalkozás, alkotástevő /w/

TW

taw = tovább, még téva = állvány, láda

tovi = idő, perc, pillanat tüvi = tő, gyökértova, táv-i /w/ töve /w/

TD

todaá = tudat ode = át-, keresztülmegy

tiede = tudomány tuoda = behoz, elvezet /út, folyó/tud táv-oda

TT

tat = alatt levő, la-tét = ad-ni todaá = tudat, hodaá = értesítés jadúa = ismert

táta = jótáll, kezeskedik tieto = tudás, értesülés, adat totta = talán, bizonyára tuttu = ismerőstáttu = garantált, megbízható tietää = tud, gondol, sejt, jósol, okoz

tatti = tinórú, vargánya /alul van/ tietue = adattártiettü = tudott, ismert, meghatározott T/D hangváltozás

21

tat /hajó/, le-tét tud tud, tuti

taut = téves, tévedés, taát = beültettauti = betegség, kór túttua = csicsil /altatás/

tauota = megszűnik, szünetel, félbeszakad tútia, túdittá = elringattév-et /w/ tut-ujgat

la-tét = ad-ni la-tét = ad-nitétte, téttää = csináltat, készíttet, rendel tuote = termék, alkotás, mű

tétto = csináltatás tuottá = elhozat, termel, alkot, okoz, jövedelmeztuotta = hozam, haszon, jövedelem

tet-et /vele/, tett tet-et /vele/, tett

tat = alatta tit = sár, taát = beültette totáv = beillesztett tolel = betölt

táta = tata täüte = töltés, töltelék tottua = hozzászokik tútti = tölcsér täti = nagy-, néni täüttää, täüttö = feltölt, betöm, megfelel neki tűtüä = megelégszik, belenyugszik

täüttä, täüsi = teli, egész, tökéletes, igazi tüttö /tütti/ = leány, nő, hölgy, szeretőtata tát-at, totál tét-et tőtti, tő/l/t

tit = agyag, sár tit = agyag, sártäütüä = kell, kénytelen tööt = tütü, hülye

tét-len tét-len /tehetetlen/

TP

tofesz = felfogja, tofel = hozzácsatol P/F hangváltás se = mint, tofef = dobol tof = dob

22

tapa = szokás, erkölcs, illem, mód top = stop! tupa = kunyhó, szoba

tuppi = tok, hüvelytap-ad top-og top /helyben/

tapil = parazita, tupi = forgópisztoly tipá = nevelte, gondozta tofef = tipeg, libeg tafúah = dagadttappá = megöl, levág, elejt, tönkretesz tipu = pipi, fiatal nő töpö = kurta, rövid tuppo = csomó

tappo = meg-, emberölés toppi = megállás, ujjatlan blúztappio = vesztés, vereség

tép-et táp, tip-top töpped töpped

m’taftef = csepegtet P/F hangváltás tif, tipá = csepp, tofef = dobol tif-tef = csepegtette

tappi = csap, dugó tippa = csepp tuoppi = korsó, kancsótippua = csepeg, lehull

tap-ad, tip-tep tip-tep tip-tip

P/F hangváltás tofel = hozzácsatol

tupla = dupla

TH

A magyarban – a finnel és a héberrel ellentétben – a TH váznak alig van szava.

téah = határokat jelöl ki teken = szabvány tháv = moha, tiktuk = tik-tak tah = betakart, bevont

taho = irány, oldal, hely teho = hatóerő, teljesítmény tiuha, tiheä = sűrű, gyakori, szapora tuohi = nyírfakéregtúhea = sűrű, dús

teh-ető tehet tik-tak tok, takaró

23

taharut = verseny tohu = pusztaság

touhu = sietség, lótás-futás, fáradozás tuho = kár, pusztulásteh-er

TJ

tijul = sétálás tovéa = besűllyed tújah = bevakolt téva = természet

tie = út, tienó = táj tej täi = tetű tüö = munka, alkotástája = sűrű, szapora tüöntää = tól

tá-j toj-ás taj-ték /fehér/ tevő, tőn /tette/

TK

tokéa = bever tachszisz = fortély t’uká = nyomás tokéa = bedug takúa = bevertteko = csinálás, tett teko- = mű, hamis tikku = pálcika, szálka tökkiä = szurkál tuki = támasz, karó

takoa = kalapál täki = csalétek tikka = harkály, nyíl toukka = pondró, csecsemő tukea = alátámaszttukki = fatörzs, rönk

ták-ol tak-tika dug-gat be-tok-ol tőke

takala = fennakadás tach, takim = öltés takúa = elakadt tik-tuk = kattogás

tauko = szünet tikki = öltés, varrat toki = csak, már tükki = agyú, lövegtakia = miatt, végett tik-tuk = ketyegés tokko = vajon? tuokio = pillanat, perc

taká = hátulról, óta tiuku = ketyegő, óratok-ol tak-ács, tik-tak tök-öl /szleng/ tak-tus

toch = tartalom, tochehá = feddés takif = erős, erélyes téka = dugótakki = kabát, zakó, leszidják /betakarják/ tiukka = szűk, feszes, gyors, éles kanyar tukku / tukka = csomó, sok / haj

24

tákka / takka = teher, rakomány / kandalló tukkia = bedugaszol, elzár, torlaszol

takkú = jótálás, ígéret tukko = csomó, nyaláb, csutak, töméstéka /sublót/ tek-er dug-gat, dugó

toch = tartalom tichon = középiskola seni = második T/S hangváltozástakku = gubanc teku = szakközépiskola /a második/ toka, toinen = második

touko = tavaszi vetés /második/tok tok /középső/ tok /belül/

TL

tole = ráakaszt toladá = következmény hi-til = dobta, hajította

taulu = kép, ábra, pofa tola = állapot túla = fúj /szél/túli = szél, kedv, hangulat tuli = tűz, láng, hév

tól, -től tőle túl /tulipán: vörös száj/

hu-tál = dobott til = rakéta toelet = haszon

täällä = itt tulo = érkezés, zsákmány, termés, jövedelem, szorzattälli = ütés, találka tulla = megjön, történik, születik, jut, terem, lesz, illet, kell

el-talál -től, meg-talál

tiltul = görgetés tulál = feltöltött taluj = attól függ

tela = ászokfa, henger tilli = tégla tűli = mód, modor, divattele, tőle tele-li tőle

tilél = befedte, tulál = feltöltött talpiot = erőd, toelet = haszon toalti = gyakorlatitalo = ház, porta, telek, gazdaság, vállalkozás tila = hely, tér, telek, gazdaság, tanya, alkalom tüöala = foglalkozás

25

talvi = tél tili = számadás, rovás, fizetés

tol-ul teli, telep -tól, -től

tultál = hullámos tultál = ide-oda dobált tultál = hullámos

tilli = kapor tollo = bolond, fajankó tülli = parti lile, tülltüll toll

TM

toem = megegyező taum = összhangban van töumá = összehangolás

tämä = ez, az, -on toimi = teendő, feladat, eljárás, foglalkozás tüömá = munkaterülettuomio = ítélet, végzés, döntés

túma = szándék, gondolat, terv, céltúmia = fontol, gondolkodik, szándékozik

tám/pont/ téma téma

tamach = támaszt, tamám = betömte tomem = betöm tamum = tömör

tammi = tölgyfa tomu = por tuma = sejtmagtamma = kanca A zelnice meggy /májusfa/ egy díszfa, aminek tömör fürtvirágzata van. tuomi = zelnice meggy

tumma = sötét, mély hang, cigánytám, töm-i tömő töm-ör

TN

ten = adj! toen = megtölt, felrak, tohev = beszúr tnuá = mozdulat tnumá = szunnyadás

tén, tehdá = tesz, művel, készít, épít, tüzet rak, ír töniä = lökdös tűni = szélmentes,

26

csendes, nyugodttännä = ide, erre tonne, tuonne = oda, arra

tűnü = párnaten-ni, tehet tenni tunya

taun = megrakott t’ina = rakodás tuna = tonhal, ton=tonnatäünnä = tele, teli tina = ón, cin tonni = tonna

ten-nen ten-ni tonnaAz ónt, a bronzkészítés segédanyagát nem sok helyen bányászták – a felhasználás helyére szállítani kellett.

toen = követel, te’anot = ellenvetések tunán = beitatotttenä = ellenállás, ellenszegülés tunne = megérzés, sejtés, érzelem

tán, tény tűn-ik

TR

taár = ...hüvelye tirter = berreg, zúg tor = sor, sorozat tor = sor, sorozat, surá = sortára = göngyölegsúly tärü, tärinä = rezgés, rázkódás, rengés tori = tér, piac túri = sor, szerencse, műszak

tora / torua = veszekedés, civakodás / leszidtára trrr T/S hangváltás sor, tűr sor

teur = elképzelés tor = sor, sorrend, füzér tari = friss, surá = sortaru = legenda, mítosz terä = éle, hegye, párta, virág, napkorong tuore = friss, új, újdonsült, nyers, nedves

ki-tár túr, a tere T/S hangváltás sor /pl. surján erdő/

TS

A finnben az S/Sz máig nem vált szét két külön hangra. Ez eleinte a héberben is így volt: előbb az S jelent meg – az Sz csak később. Ezt a két hangot a héberben azóta is ugyanazzal a betűvel írják, s csak a pontozott írás különbözteti meg őket. Az ókorban

27

lett egy második, keményebben hangzó Sz hangjuk is – ami inkább kultúrszavakban fordul elő – ez már új betűt kapott. A TS vázú finn szavak rokonításához tehát az TSz-t is figyelembe kell venni.

tasas = elgyengült t’iszá = dagassz! T/D hangváltás disdus = csoszogás

tás = ismét, újból, pedig, ellenben tisu / tissi = cici / mell tossu = papucs, tornacipőtas-tas /kacsa/ /szopás/ Cs= TS csúszó, tis-tus

taászuká = foglalkozás tuász = iparosított tasmis = használat szertaos = kovácsmunka teos = mű, munka, termék tüöasu = munkaruha

tassu = mancs tüöase = szerszámtesz, teszesz tesz-ett tesző, teszu

taslum = fizetség tisbahá = dícséret tastit = alapzat tistes = elmostase = mérleg, egyenleg täüsi = teljes, tiszta, tökéletes, alapos tosi = valódi, komoly tuss = tus

tesz-e tős-i tős-i tussol

tász = repül taasze = tedd! taasze = tedd!

taso = sík, síma, szárny tässä = itt tuossa = ott, akkortesző teszet toszat

P gyökcsoportPX

A P/FX (fő és fa) és a P/FJ gyökszavak (fej) értelme az igeszerű „felfelézik”: felnéz, felmagasodik.

pe = száj, pi = a szája, -szor, -ször efi = faág, leszármazás

pee pää- = fő, a fej puu = fa

28

päälle = -ra, -nak, fölé, felé, felül, után puh = fúj

pee = fej, ész, emlékezet, kedv, darab, személy, fogantyú, eleje, vége pű pyy = császármadárfő, fej, föl, felé P/F hangváltozás fú, fel-fújt

A finnben, de eleinte a héberben sem volt igeképző – még az ősi J sem. A magyarban mindkét lehetőség megvan: fő és fej.

PW = PX+WX

A PW sem valódi gyök, hanem két egymássalhangzós gyök ’összege’.paá = kiáltott pe = száj pe = száj, meví = visz

pávi = pápa pivo = marék povi = mell, mellzseb, kebelpáva /kiabál/ w ’száj’, ami elvon fú-vi

PT

patum = tömött pote = csábító ptitá = morzsolás, p’tiá = meglepetés pitpet = morzsol

pato = töltés, duzzasztó peti = ágy potea = betegeskedik pútua = elzsibbadpatti = gümő, göb, pókfaj petata = megágyaz, előkészít, rendez pottu = krumpli, pityóka

potta / potti = bili / nyereményputt-ony potty-an poty-og fut-uá /futkároz/

patúah = nyitott pituj = csalétek, pote = hiszékeny pote, peti = balgapata = fazék /nyitott/ peto = vadállat, ragadozó, nagymenő, király pötü = badarság /-ot összehord/

pettää = csal, becsap, elárul, cserben hagy püttü = bödön, serleg, fegyház, WCkagylópettüä = csaló, áruló P/B kereszt-hangvált.

/ló/ pata fűt, futtat buta potty

patúah = nyitott poter = megoldja

29

paeta = elkerül, menekül pitää=vminek-, tart, fog, hord, rendez, vezet, folytatódik, kellpátti = csónak, hajópito = karbantartás

pitata = törődik velefutá, futati páty-ol, fut-at

poter = megoldja patúah = nyitott, tárt patúah = nyitott, tártpétü päätü = orom, -zat púte, pútos = hiány, ínség, nyomor, hiba

peté päteä = érvényes, megfelel, alkalmas púttua = hiányzik, nincs, beavatkozikpétüe päätüä = következtet, vmivé válik pouta = derült idő

péte pääte = vég, befejezés, ragpétté päättää = befejez, eldönt, következtet

le-fut, futata fűt fitty /fityisz/

pöütä = asztal, -társaság puoti = bolt /bót/

pűté pűtää = kér, hív, meg akar fogniössze-futó fut-at-ó

PP

pipija = száj, nyílás pipíja = a két széle pipíja = nyílás, pip = bojt piapéa = forr, terjeng pip = bojt

papu = bab, paszuj /szeles/ peppu = popsi pipi = bibi, seb pop = kedvelt, divat pupu = nyuszi /farka/pappa = papa, bácsi, pap pipo = bojtos sapka poppa = tűz, forró púpää = fanyél, fafej

píppu = pipa, cső, kémény puppu = süket dumapap-ol popó pipa puff-og puff, püff

30

PH

pah = bádog, kelepce, csalódás pahá = tétlenkedik puch = dunyha pahá = tétlenkedikpaha = rossz, gonosz, romlott, súlyos, kellemetlen piha = udvar, porta pühe = törülköző pühä = szent-, ünnepnap

pahe = bűn, vétekpech, pah! pih-en puha pih-en

pahpuch = csobogás píja = szipka pihá = kifújáspauhu = zúgás, morajlás piuha = villanyvezeték puhua = beszél, szól

puha = előadás, pletykapúha = fáradozás, terv, szándék

fej /szívó/ fújja

PJ

píja = szopóka píja = szájacska /szopó/paju = fűzfa, -vessző poju poika = fiú, fiúcska

/vizet/ fej-ő puja

púja = fúj púja = fúj!

pajo, paio = égés, tűz, -vész, hév pujo = parlagfűpaja = kovácsműhely

fúj fúj!

PK

p’kía = göngyöleg, pkaát = gombolyag puká = akadály pkaát = gombolyag pakresz = pulóverpakka = csomag, pakli, bála piukka = szűk, feszes, szoros pokkari = zsebkönyv puku = ruha, öltözet

31

piki = szurok pukea = öltözik, formába önt, előnyére válik

pakk, páka pukk pakk pak-olás

pik = reszketés pik = reszketés, remegés p’kía = göngyöleg

pako = menekülés pika = gyors expressz pükki = határkő, mosnivaló, szennyespakko = erőszak, kényszer zakatolás

pakki = tolatás, hátramenetpak-ol pik-pak pakk

pokéa = megreped, elpattan piká = pecek, dudor piká = pecek, dudor puká = gáncs, akadálypaukku = csattanás, durranás, meglepetés pikku = kicsi, apró pökkiä = öklel, döfköd púkko = tőr, kés

paukkua = recseg, ropog, csattog püökki = bükk Bükkpukki = fűrész-, bak, vén kecske, hiba

pukk-an pakk pók, bök pukk, bök

PL

pela = darab, pelech = kerület, guzsaly pole = tetvez, pilus = átjáró porek = szétszed pole = tetvez, poleg = megosztpala / páli = darab / bála, köteg pillä = rejlik, bújik pölü = por pulu / puli = galamb /részeges

pallea = rekeszizom pillo = búvóhely pullea = duzzadt, telt, pufókpalli = zsámoly, heregolyó pilli = vékony cső, síp, sziréna püllü = fenék, popsi

pallo = labda, golyó, gömb pulla = kalácsP/B kereszt hangváltás L/R igeképző váltás pullo = üveg, palack

bála, ballon fülled por-i full, fel-töltött

poel = tesz, cselekvő pulág = szétválasztott pili=furcsa, pele=csoda peleg = fele része

32

peli = játék, tréfa, mód pieli = fele, oldal pöllö = bagoly, bolond puoli = fele, rész, környék

pellu = játék, játszás pila = tréfa, vicc pula = baj, hiány, zavarpelle = bohóc

pele /mókus, forog/ fél-re fura fél, 1/2

placúr = lasszó, palacut = borzadály pulág = kettéosztott plili = bűnügyi

paula = zsinór, fűző, csapda, tőr, háló pillu = pina pölliä = megcsal, lopfél-elmetes pille füllent

piles = áthatol pelet = felvevő /készülék/ pelet = felvevő, poles = áthatolpálu = cölöp, karó päälle = -ra, felül, fölé, felé, -nak, után polla = fej, kobak /szleng/

palá = megég, világít, ’lebukik’ puola = orsó, cséve, küllő, létrafok, lengyelpalú = vissza-, utazás päällä = fölül, -ről L/R igeképző váltás

fel, pálya fel, fölé föl, föl-el pör-ög, föl-el

PM

poem = ’dobog’ pimá = tok pumá = száj paamón = /jelző/ csengőpääoma = tőke /pénz/ pimeä = sötétség, buta pomo = főnök, góré puomi = sorompó, akadály

pimiö = sötétkamrapimu = csaj, pipi P/B kereszt hangváltás

pumpa ’bomba’, bamba pam-pog bim-bam

PN

A P és az N a legősibb hangokhoz tartozik. A PN váz magyar és a finn gyökszavai között gyenge a kapcsolat.pné = felszín, pone = oda-, átfordul pné = a felszíne pním = belső rész, puna = üres

33

pano = tevés, helyezés, közösülés pino = rakás, csomó, máglya puna = piros

painia / paini = birkózás / birkózik pinna = léc, küllő, érdempaino = hang-, súly, nehezék, nyomda

panna = betesz, rak, kényszerít, indít, közösül, írpen-derít fenn P/F hangváltás pina

piná = kiürítette, pone = elfordul, abbahagy pone = elfordul, kiürít pone = elfordul, pin = fog, tű, faszpainá / paine = szorít, vés, hajt, nyom / -ás piano = zongora, halkan punoa = sodor, fon, sző, köt

painua = lesűllyed, csökken, összetapad, eltűnik pian = mindjárt, gyorsanpannu = serpenyő, kávéskanna piena = kereszt-, léc

pán-t, pina /üres/ pang /hang/ fény, fon

pné = a felszíne pnína = gyöngyszem pionit = szájacska pone = abbahagy

pánu = zsindely penni = fillér pioni = bazsarózsa poni = pónilópieni = kicsinyít, kisgyerek

fenn pengő pindur póni

PR

pore = termékeny pir = lyuk, pore = felszakít, porec = betör p’irá = kinyitás pari = házas-, pár, kettő, néhány pieru / pierä = fing, -ik pora = fúr puro = patak

perä = hátsó rész, vége, fenék, alap pore = buborék, repedés, rianás par’us = bolhapurra = harap, vág, csíp, emészt

pár pőre far fér, fúr fúr

pir’i = vad pirper = szétmorzsolta parich = omlós

34

peura = rénszarvas poro = hamu, zacc, üledék, szelíd rén puru = fűrészpor

púro = kásafura por, pária püré

pérak = lerak perád = leválaszt poréa = felborzol pereg = mákparru = gerenda päre = zsindely, léc, szilánk píri = kör, -nyék, vidék, társaság püörre = örvény, a sodra

perua = visszavon pörrö = borzas szőrzet püöreä = kerek, hengeresperu = hagyaték püöriä = sürög-, pörög, működik

periä = örököl, elnyer, behajt /pénzt/ püörä = motorkerékpárper pör-ög pörge perdül

PS

A finn nyelv köztes, S/Sz hangja más nyelvekben S és Sz egyaránt lehet.

pisón = elterjedés pipi = pisi, posrin = langyos víz puszák = kitátottpaisua = duzzad, árad, nő pesu = fel-, mosás pisi = pisi pussi = zacskó, tasak, erszény

paise = tályog, daganat pisiä = pisil pusát = kinyújtott /kéz/pissa = húgy, pisa püssü = puska

pasa, fasz fos pisi passz

poszéa = lépked poszéa = elterjed piszpusz = elválasztás

piszá = darabka

passi = útlevél, őrséget áll pässi = állat, barom possi = malac pusi = nyuszi

päässä = távolságra ’választási’ malac pusu = csók pusia = puszil

35

pászt-áz pászta passz pisze, puszi

pas = megpihent pas = megpihen, -t pésa = bűn, gaztett psitá = magától értetődőpaussi = szünet pesiä = fészket rak, fészkel, tanyázik pose = cella, dutyi püsüä = megtart, érvényes

pesue = alom /kölykök/, család, pereputtypesä = fészek, góc, hajlék, közös vagyon

pääosa = főszerep, nagyrészeposzt-ol poszt-ol, pász-ta foszt passz-ol

pispus = keresgéléspääsü = hozzájutás, belépés, út, kiszabadulás

2014. október 30.

36