DR. LÉHMANN GYÖRGY ügyvéd (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) e-mail: lehmann@invitel.hu

========================================================================== Európai Unió Bírósága (Cour DE Iustice DE l’ Union EUROPÉENNEL – 2925 Luxembourg) előzetes döntéshozatali C-472/10. számú ügyhöz------------------------------- VERICA TRSTENJAKFŐTANÁCSNOK részére L u x e m b u r g Tisztelt Főtanácsnok Professzor Asszony! 2011. december 6-án ismertetett, Pest Megyei Bíróság (Magyarország) által az Európai Unió Bírósághoz benyújtott, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság kontra Invitel Távközlési Zrt C-472/10. számú előzetes döntéshozatali kérelem ügyhöz előterjesztett indítványában többek között az alábbiakat közölte:

10.      Ezen  irányelv  melléklete  tartalmazza  azoknak  a  feltételeknek  a  felsorolását,  amelyek  a 3. cikk (3) bekezdésének megfelelően tisztességtelennek tekinthetők: 

1.      „Azok a feltételek, amelyek tárgya vagy hatása az, hogy: 

j)      feljogosítják az eladót vagy szolgáltatót a szerződési feltételek egyoldalú megváltoztatására a szerződésben feltüntetett és érvényes indok nélkül; 

l)      előírják,  hogy  az  áruk  vagy  szolgáltatások  árának  meghatározása  a  szállítás  időpontjában történik,  vagy  engedélyezik  az  áru  eladójának  vagy  a  szolgáltatás  nyújtójának,  hogy egyoldalúan  megemelje  az  árakat,  mindkét  esetben  anélkül,  hogy  ennek  megfelelő  jogot biztosítanának  a  fogyasztó  számára  a  szerződés  felmondására  abban  az  esetben,  ha a  megemelt  ár  lényegesen  magasabb  annál,  mint  amiben  a  szerződés  megkötésekor megállapodtak; 

----------------------------------

35. A  93/13  irányelv  által  biztosítani  szándékozott  védelem  megvalósítása  érdekében a  Bíróság  több  alkalommal  kimondta,  hogy  a  fogyasztó  és  az  eladó  vagy  szolgáltató közötti  egyenlőtlen  helyzetet  csak  a  szerződő  felektől  független  harmadik  személytől származó  pozitív  beavatkozás  egyenlítheti  ki(6).  A  Bíróság  ezen  elvek  fényében állapította  meg,  hogy  a  nemzeti  bíróság  hivatalból  köteles  vizsgálni  valamely szerződéses  feltétel  tisztességtelen  jellegét(7).  A  bíróság  azon  lehetősége, hogy  hivatalból  vizsgálja  a  feltételek  tisztességtelen  voltát,  a  Bíróság  szerint éppúgy „megfelelő eszköz az irányelv 6. cikkében foglalt eredmény elérésére, vagyis annak  megakadályozására,  hogy  az  egyéni  fogyasztót  a  tisztességtelen  feltételek kössék,  mint  annak  elősegítésére,  hogy  az  irányelv  7. cikkében  szereplő  cél  elérhetővé 

3

váljon, mivel az említett vizsgálat esetleges visszatartó erejének köszönhetően megszűnhet a tisztességtelen feltételek alkalmazása a fogyasztók és az eladók vagy szolgáltatók között létrejött szerződésekben”(8).

---------------------------------------

39. A  hatékony  ellenőrzés  legfontosabb  és  kötelező  eszközeként  az  irányelv  az  arra feljogosított  szervezet  által  indítható  keresetet  írja  elő,  amely  egyes  tagállamok jogrendszerében  már  a  93/13  irányelv  hatálybalépése  előtt  ismert  volt.(12)  Az  irányelv 7. cikkének  (2) bekezdése  szerint  a  tagállamok  kötelesek  biztosítani  annak lehetőségét, hogy „a nemzeti  fogyasztóvédelmi  jogszabályok szerint  jogos érdekkel rendelkező személyek vagy szervezetek eljárást kezdeményezzenek […] bíróság vagy illetékes  közigazgatási  hatóság  előtt”  annak  érdekében,  hogy  azok  megítélhessék a[z  adott  feltétel]  tisztességtelen  jellegét,  és  adott  esetben  „megfelelő  és  hatékony eszközökkel éljenek azért, hogy megszüntessék az ilyen feltételek alkalmazását”.

------------------------------------

82.Ebben  az  összefüggésben  emlékeztetni  kell  arra,  hogy  a  Bíróság  immár  állandó  ítélkezési gyakorlata szerint a nemzeti bíróság feladata annak megállapítása, hogy a szerződési feltétel megfelel  e  mindazon  kritériumoknak,  amelyek  szerint  valamely  feltételt  tisztességtelennek lehet  minősíteni  a  93/13  irányelv  3. cikkének  (1) bekezdése  értelmében.(49)  Ez  a  jelen előzetes döntéshozatal  iránti kérelem szempontjából azt  jelenti – amire az eljárásban érintett összes  fél  egyetértő  leg  hivatkozott  írásbeli  észrevételeiben –,  hogy  nem  a  Bíróságnak, hanem  a  nemzeti  bíróságnak  kell  megítélnie  a  jogvita  tárgyát  képező  feltétel tisztességtelen jellegét.

====================

Hazámban a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatosan általánosan tapasztalt, banki tisztességtelen magatartás miatt törvénytelenül sanyargatott, kisemmizett honfitársaim százezreinek sorsáért aggódva örömmel vettem azt, hogy részletes, pontos, szakszerű indítványában igyekezett az adósok sorsán oly módon segíteni, hogy ismertette hazám számára is a követendő joggyakorlatot, valamint bírósági lehetséges eljárásokat a 93/13. irányelv helyes alkalmazása szerint.

Indítványának utóbb idézett, 82. pontnál tett azon megállapításából, hogy a feltételek tisztességtelen kiküszöbölése végett kizárólag a nemzeti bíróságoknak eljárniuk, valamint abból következően, hogy sem a magyar állam, sem annak bármely szerve, illetve a fogyasztóvédelmi hatóságok nem mutattak hajlandóságot átfogóan rendezni a nemzeti bíróságok eljárását kérve ezt a tarthatatlan állapotot, korábban úgy döntöttem, hogy jobb híján akár egyedül is erőmtől telhetően egyenkénti peres eljárással igyekszem az Ön indítványában írtakat maradéktalanul betartva valamit a károsultaknak segíteni, valamit tenni.

Ennek megfelelően elektronikus levél útján minél szélesebb körben indítványa fenti idézetei alapján arról tájékoztattam a károsultakat, hogy az adósoknak szerződés felmondására vonatkozó szerződési nyilatkozata elmaradása folytán valamennyi devizaalapú kölcsönszerződés a 93/13. irányelv 3. cikk. 3. bekezdésének megfelelően a melléklet 1. pont l. pontja alapján azért tisztességtelen a bankok egyoldalú áremelési gyakorlata, mivel a megemelt ár lényegesen magasabb annál, mint amiben a szerződés megkötésekor megállapodtak, valamint azt javasoltam, hogy ha azt akarják, hogy végképpen ne tegyék tönkre anyagilag őket a bankok, végrehajtók és mások, akkor nyugodtan forduljanak egyenként a bírósághoz, mert az Ön tanulmánya alapján a Nemzeti Bíróság hivatalból köteles vizsgálni valamely szerződéses feltétel tisztességtelen jellegét.

4

Professzor Asszony alapos ismertetéséből kiindulva minden bizonnyal bízott abban, hogy szavait

az Európai Unióhoz tartozó minden országban megértik, ezeknek az országoknak kormányai elfogadják és betartják az emberi méltósággal összefüggő alapvető európai normákat, és az EU-s irányelveket is.

Mivel Magyarországon élek, eddigi tapasztalataim alapján tőlem pedig elvárható lett volna az, hogy legfeljebb álmodozzak egy olyan világról, amit tanulmánya alapján Ön szeretne megvalósítani. Ebben az országban, ahol évtizedek óta tapasztalható közerkölcsöt az jellemzi, hogy a jelenleg hatalmat gyakorló frakcióvezető szerint minden ember annyit ér, amije van, illetve volt miniszterelnököt társai még évekig pozícióban tartották azt követően is, hogy kérkedett előttük hazudozásai elhangzásának napszakaival, reálisabban kellett volna gondolkodnom.

Már csak azzal is bizonyított tanulmánya megállapításainak semmibevétele nálunk, mert miután a T. Professzor Asszony indítványával érintett bírósági ügyben a magyar kormány is tett észrevételt szeptemberben, az indítványnak december 6-i közzététele után 9 nappal az ide mellékelt – december 15-i – jegyzőkönyv szerint hazám Gazdasági Minisztere, valamint Államtitkára a bankokat képviselő Bankszövetség vezetővel történt találkozása alkalmával még csak fel sem vetette azt, hogy talán jó lenne foglalkozni a Professzor Asszony által felvetett banki szerződési problémákkal is. Mint a falra hányt borsó, annyit jelentett a kormánytisztviselőknek az Ön szavai, vagy helyesebben fogalmazva és Önt meg nem sértve a „kutya ugat, a karaván halad” jó magyar közmondás szerint tették, és teszik most is a dolgukat. A lényeg az volt a december 15-i jegyzőkönyv szerint, hogy még néhány milliárd forintot hadd költsenek el az adófizetők pénzét felhasználva a tisztességtelen banki magatartás következményei miatt, aztán gondolom arra számítanak, hogy talán cserébe majd csak megsegíti hazámat az elszórt milliárdok miatti összeomlástól a Világbank. ----------------------------------- A tegnapi napon pedig be kellett végképpen látnom azt, hogy ha nem akarok kárt okozni éppen azoknak akiken segíteni az Ön megállapításai alapján szeretnék, akkor hagyjam abba tevékenységem.

===================

Az alábbi irattal tájékoztatott egy általam eddig nem ismert adós arról, hogy miként fordult a bírósághoz:

„Pest Megyei BíróságBudapest, Thököly ú. 97-101 FELJELENTÉS Alulírott B…… N…… (1….. Bp. ………….. u. …..) feljelentést nyújtok be a Raiffeisen Bank ellen az alábbi tények miatt: 2007. szeptemberében hitelszerződést kötöttünk a Raiffeisen Bankkal, svájci frankalapú kölcsönre, amelyet mellékelten benyújtok. A szerződés száma: A bank a hitelszerződés megkötésekor eleve rosszhiszeműen, megtévesztően járt el, ennek legékesebb bizonyítéka, hogy több, mint harminc oldalas, sok-sok apró betűvel szedett szöveget olvastattak át velünk, amely nem tartalmazta a lényeget: amikor a kölcsönszerződéshez folyamodtunk, a Bank erőfölényt alkalmazva közölte velünk, hogy csak svájci frank alapú hitelt

5

kaphatunk, mást nem, kihasználva szorult helyzetünket arról sem tájékoztatott, hogy ezt az összeget nem valutában, hanem forintban kapjuk meg. Ugyancsak nem tájékoztatott arról, hogy a változó kamat a hazai jogszabályokban foglalt uzsorakamat fogalmát is kimeríti. Véleményem szerint a polgárjogi törvényben szereplő szerződésre vonatkozó passzust a Bank az eljárásával teljes mértékben kimerítette: eleve megtévesztő módon kötötte a szerződést meg, amely a hazai törvények szerint így semmis. Uzsorakamatot szed, megfélemlített és megzsarolt bennünket, ami szintén törvényellenes. Fentiek alapján kérem a T. Bíróságot, hogy a Bankkal kötött szerződésünket tekintse semmisnek, állíttassa vissza az eredeti állapotot és rendelje el a kártalanításunkat.Az alapkölcsön felvételét természetesen elismerem, azt mindenképpen vissza is akarom fizetni, de csak a magyar törvényeknek és a magyar Jegybanki rendelkezéseknek megfelelően. Kérem, hogy miután a Bank az uzsorakamatával teljes egészében kifosztott, életfeltételeimet szinte teljesen elzárta, megélhetésem sincs biztosítva, ezért a per során részemre a per- és illetékmentességet biztosítani szíveskedjenek. Fenti állításomnak bizonyítására szükség esetén tanúk nevét és címét is megadom, az életminőség romlásomat hivatalosan bizonyítani tudom. Budapest, 2011. 12. 15. B…… N……..”

======================= Valamint elküldte a levélíró az ezt az iratot elbíráló ide másolt bírósági végzést is:

6

7

8

Az ügyvéd nélkül eljáró levélírónak „Feljelentés” nevű irata tartalmából megállapítható az, hogy a Polgári Perrendtartás ide vonatkozó rendelkezései szerint az irat az eljáró bíróság megjelölésén kívül a keresetlevél egyetlen kellékét sem tartalmazza.

1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról

121. § (1) A pert keresetlevéllel kell megindítani; a keresetlevélben fel kell tüntetni:a) az eljáró bíróságot;b) a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét és perbeli állását;c) az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával;d) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható;e) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem);

Szavait illetően pedig a „kereset”, vagy „keresetlevél” szót az irat egyetlen helyen sem említi.

Tekintettel arra, hogy mindaddig, ameddig a törvényes kellék bármelyike hiányzik az iratból sem keresetlevélről, sem hiányos keresetlevélről nem beszélhetünk, ezt az iratot létre nem jött keresetlevélnek indokolt minősíteni a hasonló módon értékelendő létre nem jött szerződés fogalmából kiindulva.

Hiányos keresetlevélről pedig akkor beszélünk, ha egyéb kelléke hiányzik a keresetlevélnek. Például ingatlanra vonatkozó perben a tulajdoni lap. A végzésből megállapíthatóan pedig ezt a létre nem jött keresetlevelet azért utasította el a bíróság, mert a Raiffeisen Bank által diktált szerződés szerint a felek kikötötték a Pénz-, és Tőkepiaci Állandó Választott bíróság három választott bírából álló tanácsát a vitás ügyek elbírálására. Azt a Pénz-, és Tőkepiaci Állandó Választott bíróságot, melynek székhelye: Wien – 1190 Felix-Mottl Str. 29. sz. És az elutasítás folytán a végzés kötelezi a levélírót 150.000.- Ft. illeték megfizetésére. -------------------------------- Tisztelt Professzor Asszony! Hazámban itt tartunk.

Egy létre nem jött keresetlevélnek bírósághoz történt továbbítása esetén azért kell a bankok magatartása által tönkre tett károsultnak 150.000.-Ft illetéket fizetni, mert nem a Wien – 1190 Felix-Mottl. Str. 29. szám alatti Pénz és Tőkepiaci Állandó Választott bíróságra adta le a létre nem jött keresetlevelét.

Tudom, hogy indítványa elkészítésekor Ön nem gondolt arra, hogy Európában létezhetnek ilyen hatalmi, igazságszolgáltatási állapotok azt követően, hogy 2006. március 1-e óta a nemzeti jog alkalmazása szempontjából is irányadó a 93/13. irányelv rendelkezései. És mindez történik hazámban úgy, hogy határozott véleményem szerint a közhatalmat gyakorló hatalmi ág kényszeríti jogalkotásával, vagy más módon ezekre a törvénytelenségekre az eljáró bírót.

8

Hiszen ha megtekinti T. Professzor Asszony a végzés második oldalának utolsó bekezdését, láthatja azt, hogy a jogalkotó hozott 2011. december 1-i hatállyal egy olyan jogszabálynak nevezett nyilvánvalóan alkotmánysértő törvényt, melynek alkotmányos vizsgálatát ugyanez a jogalkotó fél évvel korábban a károsultak részéről kizárta. Azaz előre biztosította a jogalkotó azt, hogy bármilyen alkotmánysértő jogszabályt meghozhasson akkor, ha a károsultaknak nincs valami különleges jogi státusza. És mivel a jogi státusszal rendelkezők pedig soha nem károsultak ebben a hazában, a kör bezárult. Professzor Asszony írhat amit akar, az Európai Uniós Bíróság hozhat olyan döntést, amilyet csak akar, a hazámban mindenkori hatalmon lévők pedig szintén azt csinálnak amit akarnak. ------------------------------- Úgy gondoltam, hogy ennyit indokolt volt közölnöm Önnel alapos indítványát és a jóra való törekvését látva. T. Professzor Asszonynak talán van módja változtatni, hazám helyzetén javítani. Ehhez azt k é r e m , hogy indítványát az Európai Unió Bíróságának tárgyalásáig egészítse ki, úgy, hogy hazámban ez a minősíthetetlen jogi állapot javuljon. Gondolok itt arra, hogy mivel a nemzeti bíróságnak hivatalból kell vizsgálódnia, fogalmilag kizárt a törvényes kellékekkel rendelkező keresetlevélnél a hiánypótlási felhívás, vagy elutasítás, vagy arra, hogy ilyen fajta ügyekben indokolt minden bíróság számára a soronkívűli eljárás elrendelése. Tudom, hogy ilyen fajta javaslatoknak is illeszkedni kell az európai jogrendbe, ezért hazám is, én is sokkal jobban járunk, ha Önre bízzuk a cél elérése eszközeinek megválasztását. Előre is, és az engemet már megkeresett károsultak nevében is köszönöm. Siófokon 2012. január 25. napján.

Tisztelettel:

Dr. Léhmann György