tenzin wangyal rinpocse: gyógyítás formával, energiával és fénnyel

TARTALOM

Elõszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10A köztes lét imája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13Bevezetõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17A bön hagyomány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

ELSÔ FEJEZET: AZ ELEMEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24A spirituális gyakorlás három szintje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26Külsõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26Belsõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27Titkos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .28A szentséggel kapcsolatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28Az öt tiszta fény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32Az elemek feloszlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35Az elemek megértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36Kapcsolatunk az elemekkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37Föld . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38Víz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40Tûz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42Levegõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43Tér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45Az elemek és jóllétünk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47Hogyan borul fel az elemek egyensúlya? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48A problémák felmerülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51Tisztítás és erõsítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .53Melyik elemmel dolgozzunk? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54Munkálkodás az elemekkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56A gyakorlási szint kiválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58

5

GyogyitasA.qxd 9/18/2007 7:39 AM Page 5

MÁSODIK FEJEZET: AZ ÖT ELEM A SÁMÁNIZMUSBAN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60Lá, Jí és Szem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63Lá, Szok és Ce . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65Gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66Munkálkodás az elemekkel természeti könyezetben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66A Kilenc Tisztító Légzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69Föld . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71Víz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72Tûz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72Levegõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73Tér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74Felajánlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75Elemi szellemek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75Kapcsolat nem fizikai lényekkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80Az elsõ vendégek köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80A második vendégek köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80A harmadik vendégek köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81A negyedik vendégek köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81Felajánlások tétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82Lélekvesztés és az elemi energiák visszaszerzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87A nyíl, a türkiz és a szarvaslélek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89Az elemi energiák visszaszerzésének gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90A gyakorlás áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91A Kilenc Tisztító Légzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92Guru Jóga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92A Négy Vendég . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93A test átalakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95Az energia átalakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97Az elemi energiák visszaszerzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98A tudat átalakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100A Hosszú Élet Mantra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101Felajánlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103Istennõgyakorlat a többi elemekkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103Gyakorlás a hétköznapi életben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107

HARMADIK FEJEZET: AZ ÖT ELEM A TANTRÁBAN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109A ló, az út, a lovas és a fegyverzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110

TA R T A L O M

6


A ló: prána . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110Az öt prána funkciója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111Az út: csatornák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114A lovas: tigle . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116A fegyverzet: szótagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117A Tantra aspektusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118Csakrák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118Pozitív és negatív . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119A pozitív minõségek fenntartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121A cá lung gyakorlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125Testhelyzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125A lélegzet és a prána . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126Átalakulás a tartásban és elengedésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127Útmutatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128Az öt külsõ cá lung mozgás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129Az öt belsõ cá lung gyakorlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142Az öt titkos cá lung gyakorlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144A csakrák megnyitása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146

NEGYEDIK FEJEZET: AZ ÖT ELEM A NAGY BETELJESÜLÉSBEN . . . . . . . . . . . . . . . 149A Nagy Beteljesülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149A szamszára létrejötte . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151A hat lámpa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152Hang, fény és sugarak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158Együtt maradni a problémákkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160A szamszára feloszlatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162A tér elem nagy értéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166Egységben a térrel és a másik négy fénnyel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169Sötét elvonulás: az öt elem víziói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171

Utószó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .175 Szójegyzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179Bibliográfia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189A tizenkét asztrológiai jel és irányaik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191Kapcsolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192A köztes lét imája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197

TA R T A L O M

7


ELÔSZÓ

Az utóbbi tizenöt évben érdekelt az öt elem mély megértése, mivel ez az átlátásfontos a bön hagyomány sok szintjén. Ezen idõ alatt kutatásokat végeztem az öt elemmel kapcsolatban és gyakorlás által szoros kapcsolatot alakítottam ki azelemi istennõkkel. Mikor kérdésem volt az elemekrõl vagy az elemekkel valógyakorlásról, imádkoztam az elemek istennõihez. Álmaimban megkaptam taní-tásaikat és áldásukat. Ezek és más tapasztalások ösztönöztek engem ezen könyvmegírására.

Habár a könyvben lévõ összes tanítás az ôsi szövegekre épül, a tanításokbólsok átadási mód a saját megértésemben és tapasztalatomban gyökerezik. Nemakartam semmi olyat írni, ami ellentmond a tanításoknak, sok pontot átvizsgál-tam a tanítómmal, Lopon Tenzin Namdak Rinpócséval, és más tanult gesékkelNepálban és Indiában, mikor 2000-ben ott tartózkodtam. Hálás vagyok irányí-tásukért. Lelkesedésük és örömük a könyv iránt, valamint bátorításuk nagy se-gítséget jelentett számomra. Mindenben követtem irányításukat, ám az összesmegmaradt hiba vagy zavar az én felelõsségem.

Néhány éve tanítom az elemekkel kapcsolatos gyakorlatokat tanítványaimnakszerte a világon. Boldog tanúja vagyok ezen gyakorlatok pozitív eredményének atanítványaim személyes életében és spirituális fejlõdésében. Szeretnék köszöne-tet mondani mindazon tanítványaimnak, akik az elemek gyakorlatait végzik.

Köszönetem fejezem ki mindazoknak, akik hosszú ideje támogatják erõfeszí-téseimet, hogy a bön tanításokat Nyugatra hozhassam, különösen Gerald és Bar-bara Hinesnak és Murari és Prachi Garodiának. Az õ folyamatos támogatásuknélkül sokkal nehezebb lett volna a Ligmincha Intézetet kibontakoztatni és be-teljesíteni munkáját.

Köszönöm a Snow Lion Publications összes munkatársának kedvességét, fõ-leg Christine Coxét, aki csodálatos kiadói ügyességével minden módon tökélete-sítette ezt a könyvet.

10


Köszönöm Mary Ellen McCourt ügyes segítségét a grafikákkal kapcsolatban.Köszönöm Radek Dabrowski rajzait, aki az ábrákat kétszer készítette el, mivel azelsõ elveszett a postán.

Köszönöm Laura Shekerjiannnak, Alejandro Chaoulnak, Cecile Clovernek és John Jacksonnak, hogy elolvasták, megbeszélték velem a kéziratot annak kü-lönbözõ fázisaiban, és sok tanácsot adtak a javításban. Hálás vagyok StevenGoodmannek a szöveg kezdeti változataiban adott tanácsaiért és a szójegyzetbenvégzett javításért. Köszönöm Susan Jenchick segítségét.

Különösen köszönöm barátom és tanítványom, Mark Dahlby segítségét.Mark sok ötletet és tanácsot adott, mely hozzáférhetõbbé teszi a könyvet a nyu-gati olvasók számára. Az õ boldog erõfeszítése nélkül ez a könyv nem jöhetettvolna létre.

EL Ô S Z Ó

11


A KÖZTES LÉT IMÁJAAZ ÉRTÉKES FÜZÉR

A OM HUNG

Ezen élet köztes létében, a jelen pillanatban, Nem ismerjük a saját tudatunkat, és balga tevékenységekkel szórakozunk, Nem emlékszünk az állandótlanságra és a halálra, Csak ezen élet céljait üldözzük, Gúzsba kötnek bennünket a születés, öregség, betegség és halál kínjai. Midõn eme káprázatszerû test hirtelen szembesül végsõ betegségével, Magától szabaduljon meg minden ragaszkodásom anyagi és tudati tárgyak iránt.Ó, Mester, együttérzéseddel áldj meg. Áldj meg, hogy elvágjam a bardó káprázatszerû vízióit. Áldj meg, hogy újra egyesítsem az anya ürességet és a gyermek tudatosságot.

Azután a halál közeli köztes létben,Bár szeretetteink és rokonaink vesznek körül, Egyedül utazunk a másik dimenzióba. Nincs mód egy pillanattal sem meghosszabbítani az életet, Mikor ezen mágikus test négy eleme felolvad. Ó, Mester, együttérzéseddel áldj meg. Áldj meg, hogy elvágjam a bardó káprázatszerû vízióit. Áldj meg, hogy egyesítsem az anya ürességet és a gyermek tudatosságot.

Mikor a föld energia a vízbe olvad, Tapasztaljuk, a gyarló test összeomlik. Füstszerû mozgás és délibáb kel fel. Mikor a sárga fény, mely sajátunk, hirtelen megjelenik, Ismerjem fel, mint Szalva Rangyung (öneredõ tiszta világosság) isteni testét. Ó, Mester, együttérzéseddel áldj meg.

13


Áldj meg, hogy elvágjam a bardó illuzórikus látomásait. Áldj meg, hogy egyesítsem az anya ürességet és a gyermek tudatosságot.

Mikor a víz energia a tûzbe olvad, A test elsápad, kiszáradt nyelvvel szomjazunk, Áradó vízrõl van látomásunk. Mikor a víz tisztasága kék fényként fölkel, Ismerjem fel Gava Dondrup (gyönyörteli beteljesítés) isteni testeként. Ó, Mester, együttérzéseddel áldj meg. Áldj meg, hogy elvágjam a bardó káprázatszerû vízióját. Áldj meg, hogy egyesítsem az anya ürességet és a gyermek tudatosságot.

Mikor a tûz energia a szélbe olvad, A test fázni kezd, és a csatornák nem tarthatók tovább. Szentjánosbogarak sziporkáznak látomásodban. Mikor a saját vörös fényem felkel, Ismerjem fel Csetak Ngomed (dolognélküliség és osztatlanság) isteni testeként. Ó, Mester, együttérzéseddel áldj meg. Áldj meg, hogy elvágjam a bardó káprázatszerû vízióját. Áldj meg, hogy egyesítsem az anya ürességet és a gyermek tudatosságot.

Mikor a szél energia a tudatosságba olvad, A lélegzet megáll, a szem fennakad, Víziónk vajmécsesek ellobbanását mutatja. Mikor a zöld önfény megjelenik, Ismerjem fel az erényes Gehla Garcsug (táncmozdulatok gazdagságának) istenitesteként.Ó, Mester, együttérzéseddel áldj meg. Áldj meg, hogy elvágjam a bardó káprázatszerû vízióját. Áldj meg, hogy egyesítsem az anya ürességet és a gyermek tudatosságot.

Mikor a tudatosság minden alapjába olvad, A belsõ érzékszervek és külsõ tárgyaik megszûnnek. Azután felkél a felhõtlen ég víziója. Mikor a bardó tiszta fénye eljõ,

A K Ö Z T E S L É T I M Á J A

14


Ismerjem fel azt Kunang Csapbaként (mely minden víziót áthat). Ó, Mester, együttérzéseddel áldj meg. Áldj meg, hogy elvágjam a bardó káprázatszerû vízióját. Áldj meg, hogy egyesítsem az anya ürességet és a gyermek tudatosságot.

Mikor a hat tudatosság és hatféle tárgyuk a szívbe olvad, Sötétség kél fel, és a véresõ vértavat dagaszt, Nagy hang kél, s nagy fény. Értsem meg, hogy minden vízióm káprázat. Valósítsam meg az öneredõ nem született tudatosságot. Ó, Mester, együttérzéseddel áldj meg. Áldj meg, hogy elvágjam a bardó káprázatszerû vízióját. Áldj meg, hogy egyesítsem az anya ürességet és a gyermek tudatosságot.

Mikor a tudatosság árván marad, támasz nélkül, A másik dimenzióban a halál félelmetes urának víziója felkél, S a hang, fény és sugarak káprázatos víziója árad, Áldj meg, hogy megszabaduljak a köztes állapotban, Megértve, hogy mindez öneredõ, saját energiánk. Ó, Mester, együttérzéseddel áldj meg. Áldj meg, hogy elvágjam a bardó káprázatszerû vízióját. Áldj meg, hogy egyesítsem az anya ürességet és a gyermek tudatosságot.

Áldj meg, hogy minden látomást illúziónak ismerjek fel. Áldj meg, hogy elvágjam az alacsonyabb létbirodalmakba születés lehetõségét. Áldj meg, hogy felismerjem a három idõ egyetlen lényegiségét. Áldj meg, hogy elérjem a három kája buddhaságát. Áldj meg, hogy elérjem az öt bölcsességet. Áldj meg, hogy számtalan lénynek segítsek. Ó, Mester, együttérzéseddel áldj meg. Áldj meg, hogy elvágjam a bardó illuzórikus vízióját. Áldj meg, hogy egyesítsem az anya ürességet és a gyermek tudatosságot.

A Gur zhog csun posz mdzad pa’i szmon lam rin csen phreng baból.

A K Ö Z T E S L É T I M Á J A

15


BEVEZETÔ

Úgy nõttem fel, hogy szoros kapcsolatban voltam a természetes világ erejével.Életmódunk megkövetelte ezt, hiszen nem volt folyóvizünk és elektromos kály-hánk. Vödörben hordtuk a vizet a közeli forrásról, épületeinket fával fûtöttük, ésnyílt lángon fõztünk. Kis kertecskénk volt, ahol zöldségeket neveltünk – vörös-hagymát és paradicsomot –, s kezünkkel sokszor érintettük a földet. A nyári esõkáradásokat hoztak, s vizet is biztosítottak az év további részére. A természetetnem a parkokban vigyázták, vagy az ablak túloldalán, és az elemekkel való kap-csolat nem számított kedvtelésnek, bár jólesõ érzés volt. Közvetlen kapcsolat voltaz életünk, a tûz, a fa, a víz és az idõjárás között. Túlélésünk a természet nyerselemeitõl függött.

Talán ez a függõség segítette a kultúránkat, mint a legtöbb bennszülött kultúrátahhoz, hogy szentnek fogjuk fel az élõ természet világát látható és láthatatlanlényeivel és erõivel együtt. A Loszár alatt, ami a tibeti újévi ünnepség, nem pezsgõtittunk az ünnepléshez. Helyette a helyi forráshoz mentünk, hogy bemutassuk ahálaadás szertartását. Felajánlásokat tettünk a nágáknak, a vízi szellemeknek, akika környék vizeiben fejtették ki mûködésüket. Füstfelajánlást tettünk a helyi szelle-meknek, melyek a körülöttünk lévõ természeti világgal vannak kapcsolatban.

Hiedelmeink és viselkedésünk nagyon rég alakultak ki, s gyakran primitívnektûnnek Nyugaton. De mindez nem csupán az ember félelmeinek kivetítései a ter-mészetes világban, ahogy néhány antropológus és történész állítja. Az elemekkelvaló kapcsolatunk a bölcseink és a közönséges emberek tapasztalatán alapul akülsõ és belsõ elemek szentségérõl. Ezeket az elemeket földnek, víznek, tûznek,levegõnek és térnek nevezzük.

A célom ezen könyv megírásakor háromrétû volt: közremûködni a természeteskörnyezet tiszteletének növelésében, mely be kell érjen, ha elkerüljük az emberi

17


élet minõségének lefokozását, a hagyományos tibeti világnézetet elérhetõvé tennia nyugatiak számára, és felmutatni, hogy az elemek megértése kulcs a spirituálisgyakorlás megértéséhez. Ismerve az elemeket és a köztük lévõ kapcsolatot, a spiri-tuális utat követõk tudják, miért végzik azt a gyakorlatot, amit végeznek, melyikgyakorlatra mikor van szükségük, milyen helyzetben, mivel bizonyos gyakorla-tok hatástalanok vagy kimondottan akadályozók lehetnek.

Az e könyvben szereplõ tanítások a tibeti bön hagyományból erednek. A könyva gyakorlásra összpontosít, mely a spirituális utazás három dimenzióját jelenti.Ezek a tibeti bön és buddhizmus hagyományos gyakorlatai, alkalmazható mód-szerek, nem csupán az intellektuális megértést szolgálják. Néha azt hisszük, hogytényleg ismerünk valamit, mikor információnk van róla, mindent ismerünk,amirõl beszélünk. Ha ténylegesen nem végezzük a gyakorlatot, hanem csak olva-sunk a gyakorlásról, az olyan, mintha az orvosságról beszélnénk, ahelyett hogybeszednénk és meggyógyulnánk.

Számos segítõ gyakorlat található a könyvben. Növelik az élet minõségét, elõ-mozdítják a gyógyulást, és bizonyos fokú védelmet biztosítanak az ártalmak és betegségek ellen. Inkább éberséget hoznak létre bennünk, mint tompaságot,inkább nyugalmat, mint izgatottságot. Elõsegítik az egészségünk, életerõnk és azélet gyönyörûségének erõsítését. Ez jó és érdemleges. Azonban a gyakorlatok leg-fontosabb haszna a spirituális fejlõdés. Megváltoztatják átlátásunkat a termé-szetes világgal való kapcsolatunk és tapasztalásunk tekintetében, megnyitják éskitágítják szemléletünket, valamint támogatják meditációs gyakorlatainkat. Mikor az elemek elvesztik egyensúlyukat, nehéz meditációs gyakorlatot végezni,és arra kényszerülünk, hogy betegségekkel, izgatottsággal, tompasággal vagy szó-rakozottsággal foglalkozzunk.

Az itt bemutatott gyakorlatok az egyén dimenziójában lévõ elemek kiegyensú-lyozása révén segítenek a külsõ akadályok, a tudat és energia zavarainak legyõzésé-ben. Mikor az elemek egyensúlyban vannak, könnyebb a tudat természetében, abuddhatermészetben tartózkodni, ami a spirituális ösvény végsõ módszere és célja.

A gyakorlatokat és azok elméleti részét együtt mutatom be. Ez az elrendezéshíven tükrözi hagyományunkat, amely azt tanítja, világszemléletünk meghatá-rozza a gyakorlásunk minõségét és az életünket is.

Igyekeztem olyan gyakorlatokat ismertetni, amelyeket a hétköznapi életbenvégezhetünk. Nem szükséges visszavonultan végezni õket, habár ez is lehetséges.

BE V E Z E T Ô

18


Nem szükséges minden, a noteszunkba beírt találkozót lemondani. Az elemek-bõl áll minden létezõ, tehát mindig az elemekkel gyakorlunk, mindenkor, akárholvagyunk, bármit is teszünk.

E könyv megírásakor feltételeztük, hogy az olvasó már ismer bizonyos kifeje-zéseket. Például használom a Dzogcsen szót váltogatva a „Nagy Beteljesülés” for-dításával. Használom a „nem született tudatosságot”, „nem kettõs tudatosságot”és „nem kettõs jelenlétet” a rigpa fordításaként, a „tudat természete” és a „ter-mészetes állapot” az üresség és világosság elválaszthatatlanságának szinonimája,azaz buddhatermészetünknek, ami az igaz természetünk.

Beépítettem idézeteket hagyományos szövegekbõl. A fordítások nem szó szerin-tiek, én fordítottam õket a jelentésük szerint, nem szó szerint ültettem át. Megad-tam a bibliográfiai utalásokat, így bárki, akit érdekel, megnézheti a tibeti forrás-anyagot. A szójegyzékben feltüntetett tibeti szavak szövegbeli elsõ használatukkordõlt betûvel szerepelnek. Ebben a könyvben használt sok kifejezés részletesebb ma-gyarázatot kap elõzõ könyveimben, Wonders of the Natural Mind (A természetestudat csodái) és The Tibetan Yogas of Dream and Sleep (Az álom és az alvás tibetijógái) címû mûvekben, mindkettõ a Snow Lion kiadásában jelent meg.

Nagy mennyiségû információ szerepel ebben a könyvben. Mikor telítve érzedmagad, hagyd abba az olvasást. Adj idõt a téma megemésztésre, vesd össze az ol-vasottakat a tapasztalatoddal. Így teheted a tanítást életed részévé.

A BÖN HAGYOMÁNY

Mivel Nyugaton sok ember számára ismeretlen a bön, szeretnék szólni annaktörténetérõl. Mint bármilyen hagyomány, bármelyik nép vagy ország története,sokféle változatban ismeretes. A szóbeli hagyomány azt állítja, hogy a bön vallástizenhétezer évvel ezelõtt kezdõdött, de a modern tudósok úgy gondolják, hogysokkal késõbb. Mindenesetre a bön Tibet õsi vallásaként ismert, valamint sok-rétû spirituális hagyományát is a bönre vezetik vissza.

A Jungdrung Bön (Örökkévaló bön) volt a spirituális megszabadulás elsõteljes útja Tibetben. Buddha Tonpa Senrabbal kezdõdik a történet, aki a Musencsaládban született. Apja Gyalbon Thokar, anyja Jocse Gyalzhema volt. Tazig

BE V E Z E T Ô

19


’Olmo Lung Ringben éltek, ami egyesek szerint Tibet északnyugati tartományavolt, mások szerint Sambhala mitikus birodalma.

A hagyomány állítja, hogy a bönnek három „ajtaja” vagy forrása volt. Az elsõTazig ’Olmo Lung Ring. A második Közép-Ázsia, valószínûleg a régi Perzsiaterületén.

A bön történészek szerint a bön széles körben elterjedt Közép-Ázsiában, mielõttaz iszlám uralta volna az ottani kultúrát, és sok olyan régiség, amelyet Közép-Ázsiában tártak fel és buddhista eredetûnek tekintettek, ténylegesen bön eredetû.

A harmadik Sang Sung (Zhang Zhung) királyság volt, mely magában foglaltaa mostani Nyugat-Tibet nagy részét. A tanítások az elsõ ajtónál kezdõdtek, to-vábbterjedtek a másodikon keresztül, és végül Sang Sungban és Tibetben taní-tották õket.

Legenda szól arról, hogy Tonpa Senrab eljött arra a földre, ami most Dél-Ti-betben van, s a démonok által ellopott lovakat kereste. Meglátogatta Kong-poszent hegyét, a hegyet, melyet a bönpo zarándokok az óramutató járásával ellen-kezõ irányban járnak körbe, bönpo módon. Mikor Tonpa Senrab megérkezett,primitív embereket talált, spirituális gyakorlatuk állatáldozatok révén a szelle-mek megbékítésére szorítkozott. Véget vetett az állatáldozatoknak, arra tanítvaaz embereket, hogy az élõ állatokat helyettesítsék árpalisztbõl készített állati for-mákkal, s ez a módszer a mai napig él az összes tibeti hagyományban.

Ahogy az összes Buddha, Tonpa Senrab is a tanítványok képességeinek meg-felelõen tanított. Átlátta, hogy a Sang Sungban élõ emberek nem készek a meg-szabadulás magas tanításaira, így csak az alsóbb, sámánisztikus jármûvekettanította, és imádkozott, hogy szorgalommal, odaadással elõkészüljenek aszutra, Tantra és Dzogcsen magas jármûveire. Idõvel pedig Tonpa Senrab ösz-szes tanítása elért Sang Sungba.

Évszázadokkal késõbb, a második tibeti király, Mu Khri Cenpo idõszaka alattsok bön tantrikus és Dzogcsen-tanítási ciklust fordítottak le Sang Sung-nyelvrõltibetire. Habár a tanítások szóbeli átadásban évszázadokon keresztül léteztekTibetben, ekkor rögzítették õket elõször tibeti írással. Hosszú ideig Sang Sung ésa Sang Sung-nyelv a nyugati tudósok számára csupán mítoszként létezett, de ezta nézetet manapság felülvizsgálják, hiszen egyre több Sang Sung-nyelvi töredékkerül napvilágra.

Az elsõ hét tibeti királyról feltételezik, hogy magas spirituális beteljesítésükeredményeként fizikai test hátrahagyása nélkül haltak meg. Néhány tudós úgy

BE V E Z E T Ô

20


véli, hogy megvalósították a „fénytestet”, ami a megvilágosodás jele, sajátosan aDzogcsenre jellemzõ, s mindez azt mutatja, hogy a Dzogcsen-tanítások már ab-ban az idõben is léteztek Tibetben. A buddhista tudósok szerint a Dzogcsen-tanítás Indiából érkezett Tibetbe, és a bön valójában elismeri azt a tényt, hogy azegyik Dzogcsen-hagyomány Indián keresztül jutott el Tibetbe, ugyanakkor a fõDzogcsen-tanítási ciklusok Zhang Zhungból erednek.

A bön fõ tanításait Kilenc Ösvény foglalja magában, ami Kilenc Jármûként is is-meretes. Kilenc tanítási kategóriáról van szó, minden kategória rendelkezik a rájellemzõ nézettel, gyakorlattal és eredménnyel. Például az alacsonyabb jármûveka gyógyászattal, asztrológiával, jóslással stb. foglalkoznak. Fölöttük helyezkednekel a szutra és a Tantra tanításai, a legmagasabb jármû pedig a Dzogcsen, a NagyBeteljesülés tanítása. Hagyományosan a Kilenc Ösvénynek három változata van,amelyeket Déli, Közép- és Északi Kincsestárnak hívnak. Ezen könyvben szereplõsámánisztikus információk fõleg a Déli Kincsestárból jönnek. A Közép-Kin-csestár nagyon közel áll a Nyingma buddhista tanításokhoz, az Északi Kincsestártanításai pedig elvesztek. Minden Kincsestár magában foglalja a szutra-, Tantra-és Dzogcsen-tanítások valamilyen aspektusát. Továbbá van tizenöt kötet, melyBuddha Tonpa Senrab fõ életrajzát tartalmazza.

A kínai felmérések szerint a bön a második legnépesebb vallási csoport Tibet-ben, s a bönpók megtalálhatók Tibet összes vidékén. A régi tanításokat szerzetesekés világi jógik egyaránt széles körben alkalmazzák, s a huszadik században is voltakolyan bön mesterek, akik elérték a „szivárványtestet”. Ez a Dzogcsen-hagyomány-ban a teljes megvalósítás végsõ jele, amikor a nagy megvalósítást elért gyakorló sza-badon bocsátja a testet alkotó öt durva elemet. Ekkor az elemek lényegiségébeolvad, ami nem más, mint tiszta elemi fény. E folyamat alatt a test anyagisága szét-oszlik a sokszínû fény játékában, ezért hívják szivárványtestnek. Néha nem hagynakhátra holttestet, vagy csupán a haj és a köröm marad meg, de minden esetben a szi-várványtest megjelenése a jel, hogy a gyakorló elérte a megvalósítás legmagasabbfokát, és már nem kötõdik az anyag és energia, vagyis az élet és halál kettõsségéhez.

Tibet kínai megszállása után a bön szerzetesek számára a szigorú képzési progra-mok Menri-kolostorban, Dolanjiban (H.P. India) és a Triten Norbutse-kolos-torban (Kathmandu, Nepál) kezdõdtek újra. Mindez õszentsége Lungtok Tenpa’iNyima Rinpócse, Lopön Tenzin Namdak Rinpócse és az idõsebb szerzetesek

21

BE V E Z E T Ô


kemény munkája által teljesedett be. A nevelési program a gese fokozathoz vezet.Az elsõ osztály, melynek én is tagja voltam, Tibeten kívül 1986-ban diplomázott.

Sok bön hagyomány, számos tibeti buddhista hagyománnyal együtt elveszettTibetben a kínaiak politikai kormányzása alatt. Sok más hagyományt ugyanez a veszély fenyeget, mindazonáltal a tibeti bön és buddhizmus gyökeret eresztettIndiában és Nepálban, s folyamatosan terjed az egész világon.

Ahogy néhány olvasó által ismeretes, a bönnel kapcsolatban még a tibeti budd-histák között is sok félreértés van. A bön sok õsvallás sorsát szenvedte el, hason-lóan Európa és Amerika vallásaihoz a kereszténység bevezetése során. Mikor újvallás terjed el egy kultúrában, gyakran úgy biztosítja növekedését, hogy a mármeglévõ vallást negatív kifejezésekkel látja el, igyekszik legyõzni és visszautasítani.

Megfigyeltem, hogy sok tibeti, még nagy lámák is, akik a bön hagyományt ésirodalmat nem ismerik, készségesen belemennek az információ nélküli negatívítélkezésbe a bönnel kapcsolatban. Nem értem ezt a hozzáállást. Természetesenezek a megítélések nemcsak a bön ellen irányulnak, hiszen a tibeti buddhizmuskülönféle irányzatai között is vannak elõítéletek. Ezt a hozzáfûzést minden böntanítványnak szánom, hogy tudatában legyenek ennek a szomorú elõítéletnek,még mielõtt találkoznak vele. Remélem, hogy a tibeti spiritualitás formái eljut-nak Tibetbõl a világ többi részére, s elhagyják a szûk látókörû tudat elõítéleteit.

Nagy öröm, hogy sok tibeti buddhista van, világiak és szerzetesek, egyszerûemberek és nagy lámák, akik a tizenkilencedik században Tibetben virágzó szek-ta nélküli mozgalom örökösei. A tolerancia és megértés legkiemelkedõbb tibetiszószólója õszentsége a Tizennegyedik Dalai Láma, aki hivatalosan elismerte abönt az öt nagy tibeti hagyomány egyikeként. Sokszor ajánlott bátorítást és segít-séget õszentsége Lungtok Tenpa’i Nyima Rinpócsénak és Lopön Tenzin NamdakRinpócsénak, kérve õket, hogy õrizzék meg az õsi bön örökségét minden tibetikincseként.

A nyugati emberek nyitott hozzáállással fogadják a bönt, ahogy egyre többet tud-nak róla. A szövegekben és hagyományokban megtalálják a tanulás és gyakorlás,a hit és a kritikus érdeklõdés egyensúlyát. Rájönnek, hogy a feljegyzett történelemelõtti idõkben gyökerezõ bön a sámánizmus, filozófia és vita, szerzetesség,tantrikus átadás és jógák, valamint a Nagy Beteljesülés legmagasabb tanításainakteljesen kifejlesztett hagyománya. Habár ez a könyv fõleg a gyakorlók számára

BE V E Z E T Ô

22


készült, remélem, hogy a tudósok is megértik majd a bön spirituális hagyománymélységét és változatosságát.

A spirituális út gyakorlatai, ha helyes megértéssel és alkalmazással végezzük õket,eredményt hoznak. Az eredmények hitet adnak. Mikor a hit erõs és a bizonyos-ságra épül, elõsegíti a gyakorlást.

A hit és a gyakorlás együtt bölcsességhez és boldogsághoz vezet. Ôszinte kíván-ságom, hogy ez a könyv járuljon hozzá minden olvasója jólétéhez és spirituálishaladásához.

BE V E Z E T Ô

23


ELSÔ FEJEZET

AZ ELEMEK

A tibeti kultúrában az öt elemet – föld, víz, tûz, levegõ és tér – minden dolog ésfolyamat lényegi alkotóelemének tekintik. Együttmûködésük tanulmányozásaáthatja a tibeti gondolkodást. Az elemek megértése alkotja a gyógyászat, asztro-lógia, naptár és pszichológia alapját, valamint a sámánizmus, Tantra és Dzogcsenspirituális hagyományainak lényegéül is szolgál.

Sajátos minõségek és cselekvési módok leírását sugallják természetes környe-zetünkben megtalálható ismerõs elemek analógiájával. Ahogy a legtöbb kultúra,a tibeti hagyomány is alapvetõ metaforaként használja a természetes elemeket a külsõ és belsõ erõk leírásához. Vegyük például az elemeknek tulajdonított fizi-kai tulajdonságokat: a föld a szilárdság, a víz az összetartás, a tûz a hõmérséklet,a levegõ a mozgás, a tér pedig az ûr dimenziója, melyben a másik négy aktívelem helyezkedik el. Továbbá az elemek bizonyos érzelmekkel, temperamentu-mokkal, irányokkal, színekkel, ízekkel, testtípusokkal, betegségekkel, gondolko-dási stílusokkal és jellemvonásokkal vannak kapcsolatban. Az öt elembõl eredaz öt érzék és az érzéki tapasztalás öt területe, az öt negatív érzelem és az öt böl-csesség, valamint a test öt kiterjedése. Az elemek képviselik az öt elsõdlegespránát vagyis életenergiát. Minden fizikai, érzéki, tudati és spirituális jelenségösszetevõi.

Az elemek metaforikus használata szintén mindennapos a nyugati nyelvek-ben: egy személy lehet földszerû vagy térszerû, folyékony vagy tüzes. A haragforró, a szomorúság vizes. A magatartás lehet levegõs vagy szilárd.

A tibeti hagyományban az elemeket nem csupán metaforaként értelmezik. A természetben található elemek nyilvánvalóvá teszik a létezés eredeti ener-giájában az öt aspektus finomabb és sokkal alapvetõbb megkülönböztetését.

24


Nincs semmi, semmilyen dimenzióban, ami ne az energia ezen öt aspektusánakkölcsönhatásából állna össze. Az elemi folyamatok hozzák létre a világegyete-met, fenntartják azt, s végül lerombolják. Ez igaz az egyénre is: születéskor azelemek játéka hozza létre a testet, tudatot és személyiséget. A halálban ezekmind felolvadnak, ahogy az elemek egymásba zuhannak. Az embernek az ele-mekhez való viszonya alakítja a létezés minõségét az egész élet során.

Kevés haszna van, ha az elemek ideája absztrakció marad, mellyel mindentötfelé osztunk. Az elemek megértése akkor lesz hasznos, ha a tapasztaláshoz kap-csolódik, és azután helyesen használva hatással lesz életünk minõségére. De mi-elõtt a megértésünket használhatnánk, elõször meg kell ismernünk az elemeket,és kezdetben képek és metaforák révén lépünk velük kapcsolatba.

Emberi testünk évezredeken át a fizikai környezettel kapcsolatban fejlõ-dött. Ez világossá teszi, hogy miért tapasztalunk megelégedettséget a természetszépségét látva. A természetes elemekkel való kölcsönhatás gyógyít és felfris-sít. Élvezzük a sivatag tiszta földjét és a gazdag talajt a kertben. Szabadságra azóceánhoz, folyókhoz vagy tavakhoz megyünk. Fürdés közben megnyugszunk.Elragad bennünket a tûz látványa, s élvezzük a nap vagy a tûzhely melegét.Mély lélegzetet veszünk, hogy lenyugtassuk magunkat, sóhajtunk a szomorú-ság felengedéséhez, s meglátogatjuk a hegyeket, hogy felélénküljünk a tisztalevegõtõl. És az égbolt, a tér külsõ képe elbûvöl minket – színe, benne az idõ-járás, s a fény, ami áthatja. Elpihenünk a kiterjedt, nyitott térben, és bizton-ságban érezzük magunkat a közeli, kényelmes térben. Vagy éppenséggel aggód-ni kezdünk a nyitott térben, és klausztrofóbiánk van zárt helyeken. Így vagyúgy, de reagálunk.

Mikor megfosztanak minket valamelyik elemtõl, sóvárgunk utána. A sivatag-ban gyönyörûséges a vízzel való találkozás. Mikor hosszú ideig a tengeren voltunk,partraszálláskor megcsókoljuk a földet. Mikor fázunk, tûzre vágyunk. Az öt dur-va elem erõteljes hatással van ránk mély és ösztönös szinten, de mi szokás szerintelveszünk a felszíni tapasztalásokban, nem értjük meg, hogy az elemekkel valókapcsolat tapasztalása elvezethet bennünket a szentség átéléséhez, gyógyulást,egyensúlyt és önmagunk mélyebb megértését adhatja.

Az öt elem önmagában igen kevésnek tûnik a dolgok és lények változatosságánakindoklásához. Ez az öt elem azonban öt olyan megkülönböztetés, mely folyama-tosan egyre finomabb elágazásokra bomlik.

AZ E L E M E K

25


Ez átlátható például a test vonatkozásában. Vegyük például a törzs öt fõ tolda-lékát: a két láb, a két kar és a fej. Ezen öt mindegyike öt ágra oszlik: a karok és a lábak öt-öt ujjra és öt-öt lábujjra, a fej az öt érzékszervre.

A hagyományos szabályok a húst földként, a vért és más folyékony anyagotvízként, az elektromos és kémiai energiákat és az anyagcsere hõjét tûzként, a lé-legzetet, az oxigént és más gázokat levegõként, és a test elfoglalt helyét, a testbenlévõ teret és a tudatosságot tér elemként írják le. Ezen ötösség mindegyike továbbtagolható az elemek összefüggésében: csupán a húsban is megtalálható a szilárd-ság (föld), kohézió (víz), hõmérséklet (tûz), mozgás (levegõ) és tudatosság (tér).Ezek a felosztások a vérre is alkalmazhatók: a szilárdságára, folyékonyságára,hõmérsékletére, mozgására és terére. És természetesen az alosztályok mind-egyikére érvényes a további ötrétû elemzés, míg végül minden visszavezethetõa lényegi öt elemi energiára.

Az öt elem kölcsönhatása nemcsak a rendszerek részeit, az egyén testét, az égi-testeket, a számítógép szoftverét és a fákat hozza létre, hanem az összes dimen-zióban a létezés minden világát. Az öt elem dinamizmusa érvényesül minden lé-tezõ összetettsége mögött.

A SPIRITUÁLIS GYAKORLÁS HÁROM SZINTJE

Az elemek használata a spirituális gyakorlatban aszerint változik, hogy a sámán-izmus, a Tantra vagy a Dzogcsen módszerét alkalmazzuk-e, azaz a külsõ, belsõvagy titkos szinteket.

KÜLSÔ

Külsõleg az elemek nemcsak az érzéktapasztalásunk nyers elemei – a föld, melyenélünk, az ivóvíz, a melegítõ tûz, a belélegzett levegõ, a tér, melyben mozgunk –,hanem szellemi minõségek is kapcsolódnak hozzájuk. Lehetnek istennõk, elemiszellemek és más lények. Ezen lényekkel foglalkozni általános gyakorlat a tibetikultúrában, és ahhoz a területhez tartozik, amit sámánizmusnak nevezek, bártisztázni szeretném, hogy a „sámánizmus” szó nem szerepel a tibeti nyelvben.

EL S Ô F E J E Z E T

26


A tibeti hagyományokban a szellemekkel való foglalkozás a bönbõl ered, de mára megtalálható a tibeti kultúra minden részében. Döntések hozatalakor atibeti hivatalnokok és az összes hagyományvonal kolostorainak magas lámáiegyaránt konzultálnak emberi jóssal és nem fizikai lényekkel. A tibetiek nem sze-retnek erre a gyakorlatra sámánizmusként gondolni, mivel néhány tibeti szá-mára ez a szó az állatáldozattal vagy egy sokkal primitívebb spiritualitással vankapcsolatban. Az általam tárgyalt gyakorlatnak semmi köze az ilyen dolgokhoz.Sokkal inkább azokról a gyakorlatokról van szó, melyeket a bön tanítások DéliKincse kilenc szintjének spirituális tanításai közül az elsõ négyben tanítanak.

BELSÔ

A belsõ elemek inkább az elemi energiák, nem a formák. A testünkben fizikaienergiák vannak, melyek pumpálják a vért, megemésztik az ételt, s hõvel látják elneuronjainkat, valamint jelen vannak a sokkal finomabb energiák, melyektõlegészségünk és képességeink függenek, s alapként szolgálnak.

E finom energiák némelyikét mostanában ismerik fel és tanulmányozzákNyugaton a keleti gyógyítási minta új ismerete által, mely leírja az akupunkturát,s olyan, rezgésen alapuló gyógyítási módokat, melyeket nyugati kutatók újabbanhasználnak. Sok olyan finom energia is van, mely nem észlelhetõ fizikai mérõ-mûszerekkel, de elérhetõ a jóga és az elmélyülés gyakorlása közvetlen tapaszta-lása által. Az elemi energia finom szintjét nemcsak a test belsejében találjuk meg,hanem abban az energiadimenzióban is, melyet a feng shui, vagyis a tárgyakhelyes elrendezését tanító kínai mûvészet avatott gyakorlója saját környezetébenérez. Ezek az energiák fejlõdnek ki olyan csoportjelenségekben, mint a tömegmagatartása, a hazafiság s így tovább. A Tantra dolgozik ezekkel az energiákkal,közvetlen jógi módszereket használva bizonyos cél érdekében irányítja õket atestben, mely testtartásokat, légzéseket, vizualizációkat és mantrákat foglal ma-gában. A Tantra az energiát isteni erõnek tekinti.

AZ E L E M E K

27


TITKOS

Az elemek titkos dimenziója meghaladja a kettõsségeket, s ezért szavakkal nehézleírni, mivel a nyelv a tapasztalást elkülönült tárgyakra osztja fel. Ez az elemeklegfinomabb dimenziója, a létezés kisugárzása, az „öt tiszta fény”, ezért a világos-ság öt aspektusa, minden alapjaként elválaszthatatlanul egységben az ürességgel.Az elemek ezen szintjével kapcsolatos gyakorlatok és tanítások a Dzogcsenbõl, a Nagy Beteljesülésbõl származnak.

Ez a három dimenzió csak fogalmilag választható szét. Ez egy fontos szempont,melyet észben kell tartani a könyv olvasásakor. Tévedés azt gondolni, hogy a külsõ,belsõ és titkos szint igazán elválasztható egymástól, vagy hogy a külsõ gyakorlat, aTantra és a Dzogcsen kölcsönösen kizárják egymást. Az ezen szemléletbõl eredõzûrzavar megosztottsághoz vezet: a test életét semmibe vevõ vagy vele bizalmat-lan vallásokhoz, a föld szent természetét fel nem ismerõ materialista kultúrák-hoz, vagy az anyagi jólét felfogásához, mely tudatlan a spirituális fejlõdés felõl.Az élet egésze fontos, és a szent elemekbõl kél fel.

A Dzogcsen végsõ, abszolút szemlélete magában foglalja az összes többit, deez nem azt jelenti, hogy az alsóbb nézeteket el kellene hanyagolni. A hit abban,hogy minden anyagtalan világosság, nagyon különbözik attól, hogy képesek va-gyunk átmenni a falon. A legmagasabb gyakorlat mindig az, ami a leghatásosabb,s nem szükségszerûen az, amit „magasabbnak” sorolnak be.

A SZENTSÉGGEL KAPCSOLATBAN

A sámánizmusban, Tantrában és Dzogcsenben az elemeket szentnek, a létezésalapvetõ erejének tekintik. Mivel szent, minden, ami belõlük kel fel – és ez min-den – szintén szent. A külsõ világ szent, és a test is szent. A külsõ és belsõ elemeka szent forrásból együtt erednek. A nap melege és a szív melege mennyiségéttekintve különbözik, de minõségében nem. Az óceán vize nem különbözik a tes-tünkben lévõ víztõl. A húsunkat a föld elem alkotja, s ez a hús egyszer visszaolvada földbe. A tüdõnkben lévõ levegõ ugyanaz, mint amelyben a héja repül. A tér,melyben a világegyetem kiterjed, a tér, amelyet a nappalinkban lévõ kanapé

EL S Ô F E J E Z E T

28


tenzin wangyal rinpocse: gyógyítás formával, energiával és fénnyel

Documents