szentpéteri márton - szabadkőműves-templom nápolyban

Upload: lalo5555

Post on 12-Jul-2015

1.062 views

Category:

Documents


4 download

TRANSCRIPT

  • 5/11/2018 Szentp teri M rton - Szabadk m ves-templom N polyban

    Szentpeteii Marton

    Szabadkomuves-templomNapolybanGiuseppe Sanmartino Leples Krisztusa es a Cappella Sansevero

    I i J z alabbi rovid tanulmanyban arra kivanok ramutatni, hogy akomplex kulturalis ielensegek ertelmezeseben a mindenkorieszme- es kulturtortcnesznck a torteneti kontextust messze-meriden figyelembe vevo interpretacios munkaia soran szel-lemi motivacioit elsosorban maguknak a kulturalis produktumoknakes azok keletkezestortenetenek logikaia szerint kell keresnie, sem-mint csupan sajat koranak ertelmezoi elvarasai fenyeben, A tanulmanykonkret temaianak koszonhetoen igy termeszetesen kozvctett m6donarra is ramutathat, hogy a szabadkomtivcsscg tortenete immar j6 idejelegitim kutatasi terulet a tudomanyos vilagban, hiszen integrans reszeaz eur6pai eszme- es kulturtortenctnck, s kulonosen a felvilagosodaskora nem ertheto meg teljes komplexitasaban nelkulc, ahogy erre marPaul Hazard is ramutatott a mult szazad negyvenes eveiben, Le Penseeeutopeenne au XVllle steele cfrnti klasszikusaban.!

    1 Hazard, 1965, 289-293. Nem mindenki ert egyet ezzel az allasponttal, JonathanIsrael monumentalis trilogiaianak masodik koteteben peldaul hatarozottan lekicsiny-Men sz6l a szabadkomuvesseg szereperol: "Indeed, from a strictly 'enlightened' view-point Freemasonry turns out [...] to be a rather peripheral phenomenon and not thesignificant key some have represented it as being [... ]By and large, Masonic lodges weresocial mechanisms for muting rather than stimulating discussion of the difficult is-sues posed by the Enlightenment. If our aim is to get to the heart of the Enlightenmentas a decisively important worldhistorical phenomenon, arguably the less said aboutFreemasonry the better." [Ud 2006, 865.) Hogy Israel nem elfogulatlan a kerdesben,mi sem mutatja jobban, mint meglehetosen pontatlan Lessing-ertelmezese a leguiabbkotetben, Itt Lessingnek a szabadkomtivesseg eszmetortenete szempontiabol kulcsfon-tossagu Ernst und Falkjat egyoldaluan csak a szazad legielentosebb kritikaiakent allftiabe, ugyanakkor nem utal arra, hogy a nemet paholyokban tapasztaltak ellenere Falk

  • 5/11/2018 Szentp teri M rton - Szabadk m ves-templom N polyban

    58 SZABADKOMUVES-TEMPLOM NApOLYBAN

    Persze nem volt ez min dig igy. A tern a manapsag egyik legelismertebbkutatoja, David Stevenson a modern szabadkdrmivesseg skot eredeterolirott, a nyolcvanas evek vcgen megjelent The Origins of Freemasonrycfrmi alapmtiveben harem fontosabb okot ielolt meg azzal kapcsolat-ban, vajon a ,,hetkoznapi ertelemben vctt- torteneszek" ('ordinary'historians) miert is nem foglalkoznak a szabadkormivcsscg tortenete-vel, s miert is utasitiak el azt oly latvanyosan mint valamino teljes mer-tekbcn komolytalan temat. Eloszor is, Stevenson szerint ketsegtelenterry, hogy egy cgesz elet nem volna elegendo a szabadkomiivcsck altalIrott - gyakran tudatosan - keptelen tortenetek tomegenek vegigolva-sasara, ez pedig a multban a teruletre tevedt ertelmisegiek nagy rcszetjoggal riasztotta el, mindebbol pedig gyorsan kovctkczett az is, hogy aszabadkomuvesseg tortenetet rendre kutatasra meltatlannak minositet-tck tudoskorokben,A masik ok a komolyan vehetd szabadkomuves-tortenetiras es azaltalanos - a szabadkomtives-szotar szerint: profan - tortenettudomanykozott a szabadkomiivcsck altal tudatosan felepitett valaszfalaknakkoszonheto, E valaszfalak sainalatos medon egyfelol megakadalyoztak,hogy a "profan" tortenetiras szakemberei felismeriek a kora uikori sza-badkcrmivcsscg meghatarozo eszme- es kulturtortencti szcrcpet, mas-felol miattuk a "beavatott" am ator kutatok donto tobbsege pedig egyal-talan nem foglalkozott a szabadkomuvesseg tortenetenek altalanosabbes tagabb ertelemben vett torteneti kontextusaival, amelyek ismeretenelkul nem lehet a szabadkomtivesseg torteneterol meggyozoen eshitelt erdemloen szolni, Stevenson velemenye szerint az internalis esextcrnalis tortenetiras e korantsem jotekony szetvalasztasaval szem-ben talan csak a Douglas Knoop - a Sheffieldi Egyetem szabadkomtiveskozgazdaszprofesszora - es Gwilym Peredur Jones - ugyanazon egye-tern nem szabadkomtivcs gazdasagtortenesz-professzora - alkotta paresbizonyult immunisnak, Knoop es Jones azzal, hogy felleptek a "beava-tott" tortenetiras elkulonulesi torekvesei ellen, igen sokat tettek azert,hogy a szabadkormivcsscg tortenetenek kutatasa hiteles vallalkozasnakbizonyulhasson a kesdbbiekben.A harmadik ok Stevenson allaspontia szerint a tovabb elo kolcsonosbizalmatlansagban keresendo, Mig szabadkomtivcs korokben meg rnasem ritka a tema kisaiatitasara valo torekves, addig tudomanyos ber-kekben rna is sok helyiitt altalanos a szabadkomuvesseggel kapcsolatosvilagnezcti averzio, amely tovabbra is kerulendenek tartja a temat. "Ez

    kit art a szabadkdrmivesseg ertekei mellett, s vegso soron erre tanitia a fiatalabb Ernstet- s igy a mindenkori olvas6t - is. V a . u o 2010, 72-73. A tril6gia elso kotete: u o 2001.

  • 5/11/2018 Szentp teri M rton - Szabadk m ves-templom N polyban

    ESZMETORTENET 59

    ut6bbi allaspont - irja Stevenson - nyilvanvaloan abszurd, ha ugyanisa torteneszek a mult kizarolag azon aspektusainak tanulmanyozasa-val torodnenek, amelyekkel azonosulni tudnak, akkor a multrol va16tudasunk fino man sz6lva is korlatozottnak bizonyulna.t'z J6 husz evvelStevenson konyvenek megielenese utan a ncmzetkozi status quo ter-meszetesen mas kepet mutat mar, tobbek kozott neki koszonhetoen is.Szamos elismert kutatokozpont alakult a temaban az6ta szerte a vilag-ban, az angliai Sheffieldtol a holland Leidenig. A szabadkdmtivcssegkutatasanak 2007 6ta immar allando konferenciaia is van, az eloszorEdimbraban megrendezett International Conference on the History ofFreemasonry, melyet a legelismertebb szakemberek tamogatnak mun-kaiukkal, olyan elsorangu kutat6k, mint Andrew Prescott, Jan Snoek,Peter R6bert, Jose A. Ferrer Benimeli, Pierre Mollier, David Stevenson,Margaret C. Jacob, James Stevens Curl es Andreas Onnerfors, hogy csaknehanyat emlitsunk a teljesseg igenye nelkul.e Ma mar teljesen terme-szetes az is, hogy a felvilagosodasrol sz6l6 standard monograflakbanfejezetet szentelnek a szabadkomuvessegnek.sTemank - a napolyi Chiesa di Santa Maria della Pieta komplexrmiveszeti programja - a szabadkormivcsscg tortenetevel kapcsola-tos osszes fent emlitett osszcfugges szempontjabol izgalmas lehet.A Cappella Sansevero - vagy ahogy a napolyi nep hivja, a Pietatella -ugyanis megrendeloienek es a munkalatok spiritus rectoranak, a koraujkori Napoly legendas alakjanak, Raimondo de' Sangro (1710-1771)hercegnek koszonheti egyedulallo hirnevet. Annak a VII. Principe diSansever6nak, aki tobbek kozott elso napolyi nagymesterkent a varosszabadkomtivcsscgcnck is legismertebb alakja. A napolyi folk16rbanazonban mind a mai napig elsosorban maguskent talalkozunk vele, aNapoli Noir csak Frankensteinhez vagy Drakulahoz merheto fohcse-

    2 A gondolatmenetet lasd: Stevenson 1988, xi-xii.3 A magyar torteneszek kozul Peter R6bert fellepese el6tt els6sorban L. Nagy Zsuzsaes kulonosen pedig H. Balazs Eva bizonyult komoly es nemzetkozi ertelemben is elis-mert kutat6nak a teruleten, E cikknek tavolrol sem celia a kerdes reszletes bemutata-sa, a szabadkdrmivesseg kutatasanak jelenlegi - f6kent brit vonatkozasu - helyzeterolmegitelesem szerint Andrew Prescott es Jan Snoek eloadasai nyuitjak a legiobb rovidattekinteseket szakirodalommal egyetemben, ezert most ezeket aianlom az erdeklo-dok szamara: Prescott a Centre for Research into Freemasonry and Fraternalismben(CRFF) tartott bucsueloadasat (u6 2006, 1-29) es Snoek eloadasat az edimbrai konfe-rencian (u6 2007, 1-29). Ezek a CRFF honlapiarol tolthetoek le: http://freemasonry.dept.shef.ac. uk/4 PI. Melton 2001,252-272. A Iegnagyobb hatast Israel orok vitapartnerenek, MargaretC. Iacobnak a munkai gyakoroltak a szakmaban (u6 1981, 1991). Lasd meg Giarrizzo1994.

  • 5/11/2018 Szentp teri M rton - Szabadk m ves-templom N polyban

    60 SZABADKOMUVES-TEMPLOM NApOLYBAN

    kent, aki mint szabadkomtives, hokuszpokuszaival es alkimiai kiser-leteivel a "foldalatti Napoly" (Napoli sotterranea) minden titkos erejetmtikodesbe hozza a nepi fantaziaban: orokmccsest es magatol szar-nyal6 keteltti hint6t epit, tetemeket boncol, nekromantakent halotta-kat ebreszt, aranyat csinal es humunkuluszt keszit templomanak titkoskriptaiaban es hazi laboratoriumaban.e Raimondo de' Sangro valoiabanpersze a napolyi radikalis felvilagosodas kulturaianak egyik kulcsfigu-raja volt, tudomanyos kiserleteivel, hatalmas konyvtaraval, konyvkiadoitevekenysegevel, tudomanyos publikacioival es ncmzetkozi kapcsolat-rendszerevel a felvilagosult abszolutizmus hivekent lattathato szabad-komtives szellemisegti eur6pai arisztokrata.e Fdmtive minden ketsegetkizaroan azonban a Pietatella, a Sansevero csalad kapolnaia, a napolyikeso barokk - Bernardino Landini, Giulio Mencaglia, Giacomo Lazzari,Fortunato Onelli, Carlo Amalfi, Francesco Maria Russo, Paolo Persico,Francesco Celebrano, es fokent Francesco Queirolo, Antonio Corradinies Giuseppe Sanmartino (1720-1793) - remekmtiveinek kincsestara,melynek, mint alabb reszletesebben is sz6lunk r6la, ikonografiai prog-ramjat minden ketseget kizaroan a szabadkomuves-ideologia hataroztameg elsosorban. Vitan felul, a harem leghiresebb allegorikus szobor

    5 Raimondo de' Sangrorol mindmaig nem jelent meg megbizhato intellektualiseletrajz, A valtozo szinvonalu monografiak kozul Iasd pl. Miccinelli, Clara 1982: IlPrincipe di Sanseveto, verita e riabilitazione, Napoly, SEN. Sangro, Oderisio de 1991:Raimondo de Sangro e la Cappella Sansevero, Roma, Bulzoni. Sansone Vagni, Lina1992: Raimondo di Sangro Principe di San Severo. Le otigini, la tradizione template,la vita, il periodo stotico, il cammino iniziatico del tempio della pieta, Foggia, Bastogi.Capecelatro, Giuliano 2000: Un sole nellabirinto. Storia e leggenda di Raimondo diSangre, Principe di Sansevero, Milano, n Saggiatore. Lino Lista 2005: Raimondo diSangre, il Principe dei veli di pietra, Foggia, Bastogi. Golia, Antonella 2009: CappellaSansevero: il Tempio della Virtu e dell'Arte, Taranto, Akroamatikos, Hobel, Sigfrido E.F . 2010: La cappella filosofica del Principe di Sansevero, Napoly, Edizioni del Valentino.A kiserletekrcl altalaban lasd Buonoconto, Mario 1997: Viaggio fantastico alla lucedellume eterno. Le straordinarie invenzioni del principe di Sansevero, Napoly, aloe,A lume eternorol lasd: Sangro, Raimondo di 1993: Illume eterno, Foggia, Bastogi. Azeredeti kiadas: uo 1756: Dissertation sur un Lampe antique ttouve a Munich en I'annee1753. Ecrite par M.r le Prince de St. Severe pour servir de fluite a la premiere partiede ses Lettres a M.r l'Abbe Nollet a Paris, Napoly, Morelli. A carrozza marittinuuoilasd a La Gazzetta di Napoli 1770. julius 24-i szamat, A macchine anatomicherollasdDacome, Lucia - Peters, Renata 2007: Fabricating the Body: the Anatomical Machinesof the Prince of Sansevero. In Objects Specialty Group Postprints, Washington, ObjectsSpecialty Group of the AIC, 161-177.6 Rosanna Cioffi alabb idezett monograflaia mellett a kovetkezo szovegkiadasok sza-mitanak megbfzhato forrasnak: Raimondo de' Sangro, Lettera apologetica, bev., s. a. r.Leen Spruit, Napoly, aloe, 2002. UO: Supplica a Benedetto XIV, bev., s. a. r. Leen Spruit,Napoly, aloe, 2006.

  • 5/11/2018 Szentp teri M rton - Szabadk m ves-templom N polyban

    ESZMETORTENET 61

    Queirolo Disingann6ja, Corradini Pudicizia velataja es SanmartinoCristo velat6ja - kulonosen ez utobbi ketto foglalkoztatja a kritikuso-kat, hiszen, noha egyetlenegy marvanytombbdl faragtak e szobrokat, azaket fedo faragott leplek megis rendre Ielegzetelallitoan elethtiek.A Pietatella egyertelrrnien kanonikus rmi, szamos szinvonalasmtiveszettorteneti attekintes megemliti valamilyen osszefuggesben,Altalaban azonban - talan eppen orok nepszertiseguk es a templomotbelengo misztikus atmoszfera miatt - nemi maliciaval talalkozunk amtivek tudos bemutatasakor. Rudolf Wittkower peldaul a The PelicanHistory of Art hires sorozataban a keso barokk dekadencia mintapel-daiakent irja le a Pietatella leghiresebb szobrait.7 "Semmi sem maradtmar meg a nagy romai barokk templomok es kapolnak spiritualis egy-segebol, a szobrok ioval inkabb technikai bravuriaik, semmint a keresz-terry spiritualitas megtestesitese reven ninnck kL//g Queirolo az embertaz e vilagi dolgok rabsaganak haloiabol megszabadito Disingann6jaWittkower szerint egy feilodesi sor vegen all: mig Bernini a maga rea-lizmusat es a fclulctek finom kidolgozasat arra hasznalta fel, hogy kife-jezze a Trident utani katolikus meguihodas etikaiat, addig Queirolonalmindez immar csupan technikai bravur.v Corradini leples Pudiciziaiepedig egyenesen a "betegesen tultengo virtuozitas" (hypertrophicvirtuosity) mintapeldaiakent all eldttunk Wittkower bemutatasaban,akarcsak a jeles eszrnetortenesz szerint at imitalo Sanmartino Cristovelat6ja.10Ketsegtelen, a templomba lepo szemlelot elsa latasra a giccs haiszal-vekony hataran egyensulyozo rmialkotasok dus kaosza fogadja, ammindez Napolyban megmagyarazhatatlan modon megis rmikodni lat-szik. A virtuozitas e tularado formaia ebben az eleve kaotikus, nyuzsgo,felfokozott eleni varosban minden tojasfeiti okoskodasunk elleneretulaidonkeppen teljesen tcrmeszctcsnck hat. Egy olyan varosban, ahol atorteneti emlekek sosem valnak valodi muzealis emlekrrnivekke, s eppezert a kulonfele torteneti korok szimultan elnek, a Pietatella latszolagbizarr tulftitottsege normalisnak szamit.u Normalisnak, mint a napolyicsoda termeszetfelettisege, amely csak a legbabonasabb deli katoliciz-

    7 Wittkower 1973,454-456.s "Nothing is left of the spiritual unity of the great Roman Baroque churches and chap-els, and the monuments excel by virtue of their technical bravura rather than throughChristian spirituality." (I . m., 454.)9 I. m., 456.10 Vo.11 vs. Niola 2003, 19-32.

  • 5/11/2018 Szentp teri M rton - Szabadk m ves-templom N polyban

    62 SZABADKOMUVES-TEMPLOM NApOLYBAN

    musban ertheto, ott, ahol San Gennaro vere evente menetrendszenienketszer forr fel az ahitatos tomeg szeme lattara,12

    1. abra, Sanmartino Leples KrisztusaBarhogy is vesszuk, a Cappella Sansevero, s kulonosen SanmartinoLeples Krisztusa (1. abra], rna is megmozgatja az odalatogatok fantazia-

    jat, legyenek azok rajong6laikusok, avagy professzionalis torteneszek, ese mtivek tobbek kozott eppen ezert egyertelrmien Napoly legfontosabblatnivaloi kozc szamitanak rna is. Nem velctlcn, hogy a kortars napolyidalokban - Igy peldaul Federico Salvatore a kozallapotokat korhol6 Seio fossi San Gennar6jaban - eppugy felninnek, mint a varos kultura-jat talan legjobban ismero antropol6gus, Marino Niola konyveiben.teEz ut6bbi Sui palchi delle stelle cfrml konyveben a Wittkoweretdl igeneltero, affirmativ ertelmezeset nyuitia a Pietatella marvany Krisztusattakar6 attetszo lepel motivumanak, Mint megjegyzi, a leplek "az Istenmaszkjai, egy olyan megfoghatatlan szubsztancia lathato jelei, am elyonmagaban olyannyira ielenteskeptelen es kimondhatatlan, hogy csak

    12 Niola 1997, 77-94. A napolyi folklor azt tartja Raimondo de' Sangr6r6l, hogy labora-toriumaban kotyvasztott egy ugyanolyan folyadekot, mint a szent vere, Varosi legen-dak szerint az sem kizart, hogy a szent ereklyeienek uira es uira ismetlodo csodaiabanSansevero alkimista hercegenek keze is benne van. Az mindenesetre teny, hogy a her-ceg elkeszitett egy hasonlo relikviat, amely kepes volt reprodukalni - tehat ketsegbevonni - San Gennaro verenek csodajat, Nem kerdes, hogy a kortarsak egy reszenekszemeben ez mer6 sarlatansagnak minosult (Acton 1998, 102-103).13 Lasd a hetedik versszakot: "Lo sa il Cristo ch'e velato di vergogna e di mistero /Da quel nobile alchimista principe di Sansevero / [...] che il colpevole e il denaro"(Salvatore: L'osceno del villaggio, 2002).

  • 5/11/2018 Szentp teri M rton - Szabadk m ves-templom N polyban

    ESZMETORTENET 63

    deiktikus jelek segitsegevel megmutatott m6don kepes megjelenni."14A megfelelo labjegyzetesszeben igy reszlctczi ezt az allitasat par oldallalkesobb:

    "A Cappella Sansever6ban, a tuipolyi barokk szellem mintapelda-iaban a leplezes metaforaia sz6 szerititive lesz a Raimondo di Sangromegretidelesete Giuseppe Sanmartin6t61 faragott hires Leples Krisztus-ban. Eppen a figurat elfedo truuvdtiylepel szolgal arra, hogy leleplezzeaz Embertuinak haland6 ielenletet. Az etimo16giai ertelemben szinpa-dot ielento lepel az, amelyik elieitve megmutat, s igy deiktikus ielkenta kozvetleti kimotidhatatlansag iele lesz. A nyelv es a ielentes legszelsobataran va16ban a deiktikus ielek azok a helyek, amelyekben meg-va16sul a ielentes es a tdtnutatas kozotti atmeiiet. Egy olyan ielenlet,amelyik sem nem mondhat6 ki, sem nem ieletithet kozvetleniil, csakisegy ramutato cselekedet, vagy targy segitsegevel idezheui meg, illetvemutathat6 be. Ezen alluziv Ieplek saiatossaga eppen a deixis, a meg-mutatas. "15

    Temank szempontiabol Niola e rovid, Giorgio Agamben, Emile Ben-veniste es Louis Trolle Hjelmslev nyomaban jar6 szemiotikai analiziseigen fontos. Mig Wittkower az immar dekadensse valo, egyre inkabbkiuresedo keso barokk bravuros virtuozitasanak netovabbiat latta amarvanyleplekben, addig Niola az istenit egyeduli m6don megmutatnikepes deiktikus jelekkent lattatia azokat. Mint alabb ramutatok, a ket,14"Luminose e cangianti velature - come il trompe l'oeil marmoreo che copre [... Jla figura del Cristo nella Cappella Sansevero - sono dunque le maschere di dio, segnivisibili di un substantia indeterminata, in se insignificabile e indicibile che puo soloapparire essere indicata per segni deittici" (Niola 1995, 46).15 "Nella Cappella Sansevero, esempio cruciale della spirito barocco napoletano, lametafora della velatura diventa lettera nel celebre "Cristo velato, scolpito da GiuseppeSammartino su commissione di Raimondo di Sangro. E proprio il vela marmoreo chene ricopre la figura, a svelare la praesentia mortale del Figlio dell'Uomo, Scena nelsenso etimologico, il velo, che esibisce nascondendo, si fa COS! segno una indicibilitadiretta, si fa segno deittico. Al limite estremo dellinguaggio e della significazione, isegni deittici sono infatti illuogo in cui si attua il passaggio dal significare al mostrare.Una praesentia che non puo esser detta ne signficata direttamente, viene evocata emanifestata attraverso un atto, 0un ogetto di indicazione. La speciflcita di questi veliallusivi e appunto la deixis, lindicazione." ( 1 . m., 49., 25.labj.) Niola nemi csusztatas-sal nyilvan a csaszarkori romai szinhazak velumsse, avagy velatiumiae gondol, amikora lepel etimologiaiara utal, ezek azonban a nezoteret fedtek es vedtek esd vagy napfenyellen. A mai szmhazi fuggony elodie az auleum volt. Ezt a mai gyakorlattol elteroen ajatek alatt engedtek Ie, s a szin vegen huztak fel, s ertelemszenien a szineszek mogotthelyezkedett el.

  • 5/11/2018 Szentp teri M rton - Szabadk m ves-templom N polyban

    64 SZABADKOMUVES-TEMPLOM NApOLYBAN

    egymassal latszolag ellentrnondasban leva allitas egymas komplemen-terekent is ertelmezheto, remenyeim szerint ugyanis vilagossa fogvalni, hogy a Pietatella szabadkomuves-ikonografiai programja valobanigen tavol allt a fokent a iezsuitak altal nepszenisitett katolikus megui-hodas celiaitol, ugyanakkor megis a szakralitas egy kulonlcges formaiatajanlja fel.Rosanna Cioffi eloszor 1987-ben megjelent A Cappella Sansevero.Barokk mtiveszet es szabadkomtives-ideologia cfrnti monograflaia volta tema elso olyan atfogo elemzese, amelyik a szabadkdmtivcsscg torte-netevel kapcsolatban donto tobbsegukben megbizhato forrasokat hasz-nalt, s egy-ket - foleg a ritualekat illeto - targyi tevedestol eltekintvealapvetoen szakszcni medon kozelitcttc meg a Cappella Sanseverokeletkezestortenetenek szabadkdmtives-forrasvidekeit.is A kerdesbenrna is kikcrulhctctlen konyv eloszor tett szakszeni javaslatot a CappellaSansevero szabadkormivcs-ikonograflai programianak elemzesere is.t?Most csupan a Cristo velat6val kapcsolatos eszrevetelek egy reszetosszegzem, mar csak azert is, mert Cioffi e kulcsfontossagu szoborralkapcsolatban jut el a Icgkozelcbb ahhoz, hogya Cappella Sansevero ege-szere vonatkozo - amugy minden szempontbol plauzibilis - felteveseites parhuzamait minden ketseget kizaroan bizonyitani is tudja. Cioffiegy Parizsban, 1745-ben megjelent, azota ezernyi formaban masolt, Lescoutumes des Ptanc-macons dans leurs assemblees, principalementpour la reception des apprentis et des tnaitres, tout nouvellement etsincerement decouvertes cimti metszetsorozatra hivja fel konyveben afigyelmet, ezen belul is a mesterfokra emelest abrazoloakra (2. abra],E iol ismert metszeteken az emelesre varo szabadkomtives-legenye-ket, vagyis a mesterielolteket rendre lepel fedi. Miutan ismertette aszabadkomtivesseg szamara kulcsfontossagu, a mesterfokot megha-tarozo Hiram-legendat, Cioffi megkockaztatia azt a felteveset, hogySanmartino Leples Krisztusa valoszfrnilcg a halott Hiramot - Salamontemplomanak gonosz es turelmetlen Iegenyektol meggyilkolt nagy epi-tomesteret - is abrazolta szabadkdmtives megrendelojenek, Raimondode' Sangronak szandekai szerint.ie A parhuzamot azonban Cioffi nemtudja megnyugtatoan bizonyitani, igy az konyveben feltetelezes marad16 Cioffi 1987. A konyv javitott masodik kiadasa 1994-ben jelent meg.17 1 . m., 102-116.18 "Questa stampa e l'unica testimonianza iconografica che mi e parsa avere qualcheattinenza con ilCristo velato della Cappella Sansevero [...J . Se Raimondo, come sipub ritenere, e editore del Grado di maestro scozzese conservato nell' Archivio SegretoVaticano, non e da escludere che nel Cristo del Sanmartino egli [ti, Raimondo de'SangroJ abbia voluto adombrare iltern a della morte del grande architetto del tempio di

  • 5/11/2018 Szentp teri M rton - Szabadk m ves-templom N polyban

    ESZMETORTENET 65

    2. abra, A mestette emeles az Assemblee de Ptancs-Macons pour la reception desMaitres cimii metszet sorozat

    ,,_VA~

  • 5/11/2018 Szentp teri M rton - Szabadk m ves-templom N polyban

    66 SZABADKOMUVES-TEMPLOM NApOLYBAN

    " 1

  • 5/11/2018 Szentp teri M rton - Szabadk m ves-templom N polyban

    ESZMETORTENET 67

    csupan. Pedig, hogy stilszeniek legyiink, eppen e parhuzam bizonyitasalehet a kulcs a Cappella Sansevero szabadkomuves-templom voltanakegyertelrmi bizonyitasahoz.Szerencsere a szabadkomtives-ritualek kutatasa vilagos tamponto-kat nyujt Cioffi intuitiv ertelmezesenek alatamasztasara, Jan SnoekThe Evolution of the Hiramic Legend in England and France cfrntitanulmanyaban alapos elemzessel megnyugtat6an bizonyitotta, hogy amesterfok korai idoszakaban a rituale egyertelrmien az unio mysticalogikaiat kovctte.t? Miutan megtalaliak a gonosz legenyek altal meg-gyilkolt Hiram Abit, Samuel Prichard 1730-as Masonry Dissected cimtinyomtatvanya szerint at a Sanctum sanctorumba temettek, marpedigide foldi haland6 nem tehette be a labat, csakis a zsid6 fopap eventeegyszer, s a is csak rendkivul hosszadalmas es korulmenyes ritua-lis megtisztulasi folyamatot kovetoen, Mondanom se kell, a Szentekszentieoe ennek megfeleloen haland6t nem temethettek el. A MasonryDissected valtozata, mint azt Snoek kimutatja, az angol szabadkomti-vesseg hagyomanyaibol fokozatosan eltiinik, mig a franciaban tovabbel, Az 1745-os Le Sceau Rompu szerint peldaul Hiramot "a templomszentelyebe" (Ie Sanctuaire du Temple) temettek el. Ez a szoveg egymasik fontos elemet is bevezetett a katek hagyomanyaba, itt olvasha-tunk ugyanis eloszor arr6l, hogy Hiram siriara egy haromszog alakuaranymedalt helyeztek Isten nevenek heber felirataval.w Anelkul, hogyvegigkovctncnk Snoekot elemzeseben, idezzuk most csak a szamunkrarelevans kovetkezteteset a kerdesben:

    "Mostanra imtiuu vilagossa kellett valnia, hogy Is ten tievenek Hiramstriata helyezese [tinkciotuilis megieleloie annak, hogy a Sanctumsanctorumba temettek e1 at. Mindkettc vilagossa teszi, hogy Hiramvaloiaban [ahve. Pontosan ez az, ami a harmadik fok titualeiat egynagyon ;61 ismert beavauisi szertartassal teszi basonlatossa: a ;e101tolyan has, aki megisteniil. igy [eiezodik ki es va16su1 meg a ;e101tes azistenseg kozotti titiuilis unio mystica. "21Salomone e del grande architetto dell'universo, Dio, morto dopo essersi fatto uomo."( 1 . m., 113. )19 Snoek 2003, 11-53. Eredetileg a cikk az Ariesben jelent meg (u6 1999, 59-92.) Lasdmeg: u6 1994,5-53; Peter 2008 150-151. Itt koszonom meg Peter R6bert igen hasznostanacsait a temaban,20 Snoek 2003,30-34.21 ,,It should be clear by now that placing the name of God on the tomb of Hiram wasa functional equivalent to his being buried in the Sanctum sanctorum. Both make clearthat Hiram is in fact [ahweh. It is precisely that which renders the third degree ritual

  • 5/11/2018 Szentp teri M rton - Szabadk m ves-templom N polyban

    68 SZABADKOMUVES-TEMPLOM NApOLYBAN

    Ha valakit mindez meg nem gyozott volna meg arr6l, hogy Hiram esKrisztus flguraia kozott szoros volt az osszcfugges a szabadkdmtivcs-mesterfok XVIII.szazadi kialakulasakor, annak szamara aMezzogiornoszabadkomuvessege tortenetenek kutatasai ujabb es ez esetben min-den ketseget kizaroan perdonto eredmenyekkel szolgalnak. Ruggiero diCastiglione ket kotetbcn osszcgzi forraskutatasait, s a La massonerianelle due Sicilie e i [ratelli meridionali del '700 2008-ban megje-lent, Citta di Napoli cfrnti masodik koteteben szolgal tobbek kozottRaimondo de' Sangro paholyanak Iistajaval, s a tagok rovid, alapos bib-Iiograflaval ellatott eletraizaval.zs Most mar talan senkit sem lep meg,hogy a Cristo velato hires szobrasza - aki a legendas epitesz, LuigiVanvitelli aianlasara meg az Aeeademia di Belle Arti di Napolinak istagja lesz 1772-ben - szabadkormives volt, megpedig Raimondo de'Sangro paholyabanlzs Ennel azonban meg fontosabb, hogy a Principe diSansevero egy 1753. november 14-en kelt, a szinten hires szabadkormi-ves Louis Henri Theodore Tschoudynak Irott leveleben egyertelmtiveteszi a Cristo velato tole szandekolt ielenteset:

    " . . . e s ezek [ti. szobrok] koziitt: megrendeltetett es elkesziilt az, ame-lyik a Mi Urunkat, a Halott [ezus Krisztust tnutatia meg egy attet-szo lepelben (Mak-Benak) magata hagyva, igy teve hitesse alkotoiata vilagban, a fiatal tuipolyi szobtaszt, G[iuseppe] Sanmartin6t, testve-tiuiket, kituno inasunkat. "24Nos, ha eddig kerdeses volt, hogy a Cristo velato Hiramot is abrazolia,

    immar nines ok tovabb a ketkedesre, a napolyi nagymester ugyanis az"attetszo lepel" (un vela trasparente) fordulata utan az egyik legismer-tebb mestersz6t - Mak-Benak - Irta be zaroielbe szabadkomtives levele-zdtestvere szamara, azt a sz6t, amelyet a mesteravataskor dramatizaltformaban iijrajatszott Hiram-legenda szamos valtozata szerint a - regimestersz6t soha el nem arulo - halott Hiramot megtalalok mond-

    an initiation of a very well-known kind: the candidate is identified with a hero, whoturns out to be (a) deity. In that way, the ritual Unio Mystica between the candidateand the divinity is expressed and realized." (I . m., 34.)22 UO 2006-2008,2. k., 15-53.23 A paholylistan 31.-kent szerepel, bibliograflai adatokkal egyutt lasd: i. m., 48-50.A legfrissebb monografia: Catello 2004.24 E "tra queste e stata compita e lustrata quella denotante Nostro Signore Cesu CristoMorto incolto in un vela trasparente (Mak-Benak): e rende celebre al Mondo l'Autore,ilgiovine scultore Napoletano G. Sanmartino, nostro Fratello, ottimo Apprendente" -idezi az un. Savarese-dokumentum 6. oldalat a szerzo (i.m., 49).

  • 5/11/2018 Szentp teri M rton - Szabadk m ves-templom N polyban

    ESZMETORTENET 69

    tak ki eloszor, amikor megprobaltak felemelni a holttestet, "de a huslefoszlott a csontrol" .25Mindez teljesen vilagossa teszi, hogy a Cristovelat6ban a klasszikus pieta] deposizione kereszteny toposza a mes-terre emeles szabadkomtives-gesztusaval egyesiilt, megpedig egyediil-allo rmiveszi erovel. Ez azt jelenti tovabba, hogy a XVIII. szazadi napo-lyi szabadkomiivesek egy resze szamara a mesterfok nem egyszeniencsak unio rnysncckent ertelmezodott, ahogy Snoek allitotta fentebb, demeg inkabb Krisztus kovctesckcnt. A Cappella Sansevero pedig ebbena perspektivaban minden ketseget kizaroan szabadkomtives-templom-kent lattathato,Ezek utan persze nines mit csodalkozni azon sem, hogy a CappellaSansevero rmiveszeti programja nem tukrozi a Trident utani katoliciz-mus ideologiaiat, Wittkower ebbeli meggyozcdese valojaban tehat min-dcnkeppcn helytallonak bizonyul, hiszen a Pietatella eppen a jezsui-tak, majd Roma nyomasara a Bourbon III. Karoly altal vegul betiltottnapolyi szabadkomtivesseg nagymesterenek szimbolikus vegrendeletevolt abban az idoben, amikor Raimondo de' Sangro mar esak ebben aielkepes formaban kepviselhette kdrrnives-meggyozodeset. MarpedigRaimondo de' Sangro es testverei minden valoszimiscg szerint a keresz-tenyseg egy fclckezctcktol fuggctlen, tolerans formaiat kepviscltck, azta terrneszetvallashoz kozelito vallasi minimumot, amit James Andersonalkotmanya fogalmazott meg 1723-ban.26 A XVII. szazad vallasi inditta-tasu verontasainak iszonyatan fclulkcrekcdni kepes The Constitutionsof the Free-Masons szerint barmely felekezet tagjai csatlakozhatnaka szabadkomuvesseghez, felteve, hogy a ieloltek a "testveri szeretet"(Brotherly-Love) elvet gyakoroljak, vagyis "engedelmeskednek azerkolcsi torvenynek" (obey the moral Law). Ez az az "egyetemes val-las" (Catholic Religion), amelyhez az u] szabadkomtivesek esatlakoz-nak, s ez semmikeppen nem kevcrcndd ossze a Trident utan meguiulokatolicizmussal.a?

    25vs. Snoek 2003, 14.26 The Constitutions of the Free-Masons. Containing the History, Charges, Regulations,etc. of that most Ancient and Right Worshipful Fraternity. For the Use of the Lodge,London (William Hunter], 1723. A kiadvanyrol tobbek kozott: Prescott, Andrew: TheProduction of the English Books of Constitutions in the Eighteenth Century, eloadas-kezirat, elhangzott Parizsban, a Sorbonne CNRS-ben rendezett Ronde Table 'Le MondeMaconnique'

  • 5/11/2018 Szentp teri M rton - Szabadk m ves-templom N polyban

    70 SZABADKOMUVES-TEMPLOM NApOLYBAN

    Mindez egyebkent megdobbento hasonlosagot mutat azzal, amikep-pen Spinoza beszel a hitrol a Tractatus theologico-politicusban. Szerintea hit legfontosabb ismerve az erkolcsi torvenynek valo "engedelmesseg"(obedientia) es a "kozel allo iranti szeretet" (amor erga proximum).Spinoza ervelesebcl az is kiderul, hogy ha ez utobbi - eselekv6 medon,vagyis az "igazsagossag" (justitia) es a ,)

  • 5/11/2018 Szentp teri M rton - Szabadk m ves-templom N polyban

    ESZMETORTENET 71

    reimemento rnonkent. [ezusera, mondhatnank, s nem Krisztusera, akifeltamadt az Isten flakent. Iezusera, aki ember volt. A szeretet legna-gyobb bolcseloie, az emberiseg talan legnagyobb erkolcsi tanit6ja, akitanitasanak szellemeben orok, mar ameddig apoliak emleket, meger-tik es kovetik tanitasat. Azt a tanitast, amelyrol Spinoza sz6lt fentebba Tractatusban, s am ely a szabadkomuvesseg lenyege is az andersonialkotmany szerint. A harmadik fokra emelt szabadkdrmivcs-mcstcrebben az ertelmezesben tehat nem feltamad, han em ujjaszuletik arra ava16s eletre, amelyik immar szembenez a halallal, Eppen e szokratesziszembenezes teszi lehetove, hogy a mester autentikus eletet eljen esszeretettel segitse tarsait es az emberiseget, s igy dolgozzon az erkolcs evilagi templomanak felepitesen maga is.Barhogy is van, Rosanna Cioffi dontese, hogy a Cappella Sanseverormiveszeti programianak ertelmezesekor komolyan vette a szabadko-rmivesseg tanulmanyozasat, igazo16dott az elrmilt bo ket evtizedben, esezzel remck peldat mutatott arra is, hogy az eszme- es kulturtortcneszmunkaianak mikentjet sokkal inkabb kutatasanak targya s e targy tor-teneti kontextusai ielolik ki, semmint a mindenkori kutat6 jelenenekkisajatito - vagy epp fontos szempontokat ideo16giai alapon mellczo -gesztusai.IrodalomActon, Harold 1998 [1957]: The Bourbons of Naples (1734-1825). London, Prion.Castiglione, Ruggiero di 2006-2008: La massoneria nelle due Sicilie e i "fratelli"

    meridionali del '700. 2. kotet. R6ma, Gangemi.Catello, Elio 2004: Giuseppe Sanmartino (1720-1793). Napoly, Electa.Chakmakjian, Pauline 2008: Theological Lying and Religious Radicalism in Anderson's

    Constitutions. Aries, 8., 2008/2.Cioffi, Rosanna 1987: La Cappella Sansevero. Arte barocca e ideologia massonica.Salerno, Edizioni 10/17.

    Giarrizzo, Giuseppe 1994: Massoneria e illuminismo nell'Europa del Settecento. Ve-lence, Marsilio.

    Harrison, Peter 1990: 'Religion' and the Religions in the English Enlightenment.Cambridge, Cambridge University Press.

    Hazard, Paul 1964: The European Mind 1680-1715. Harmondsworth, Penguin.Hazard, Paul 1965: European Thought in the Eighteenth Century. Harmondsworth,

    Penguin.Israel, Jonathan 2001: Radical Enlightenment: Philosophy and the Making of Moder-nity, 1650-1750. Oxford, Oxford University Press.

  • 5/11/2018 Szentp teri M rton - Szabadk m ves-templom N polyban

    72 SZABADKOMUVES-TEMPLOM NApOLYBANIsrael, Jonathan 2006: Enlightenment Contested: Philosophy, Modernity and the

    Emancipation of Man, 1670-1752. Oxford, Oxford University Press.Israel, Jonathan 2010: A Revolution of the Mind: Radical Enlightenment and the

    Intellectual Origins of Modern Democracy. Princeton, Princeton University Press.Jacob, Margaret C. 1981: The Radical Enlightenment: Pantheists, Freemasons, and

    Republicans. London, George Allen & . . Unwin.Jacob, Margaret C. 1991: Living the Enlightenment: Freemasonry and Politics in 18th-

    century Europe. Oxford, Oxford University Press.Knoop, Douglas - Jones, Gwilym Peredur 1942: Freemasonry and the Idea of Natural

    Religion. Frome-London, Butler & . . Tanner.Melton, James Van Horn 2001: Freemasonry: Toward Civil Society. In ud; The Rise of

    the Public in Enlightenment Europe. Cambridge, Cambridge University Press.Niola, Marino 1995: Sui palcbi delle stelle: Napoli, il sacro, la scena. R6ma, Meltemi.Niola, Marino 1997: Fervidi umori. San Gennaro ovvero della microfisica del sangue.

    Uo: I1 corpo mira bile. Miracolo, sangue, estasi nella Napoli barocca. R6ma,Meltemi.

    Niola, Marino 2003: Totem e ragii. Divagazioni napoletane. Napoly, Pironti.Paillard, Maurice (s. a. r.] 1952: Reproduction of The Constitutions of the Free-masons

    or Anderson's Constitutions of 1723 in English and French. London-Dunstable,Waterlow & . . Sons.

    Peter R6bert 1999: Szabadkomtivesseg es termeszetes vallas, Yalosdg, 42., 18-36.Peter R6bert 2006: Masonic Religious Rhetoric in England during the Long Eighteenth

    Century. In Stewart, Trevor [szerk.]: Freemasonry and Religion: Many faiths, OneBrotherhood. Canonbury Papers, 3. 167-204.

    Peter R6bert 2008: Hermetizmus, exaltatio es szabadkomtivesseg. In Vajda Zoltan[szerk.]: Bolcseszmtihely. Szeged, JATEPress. 143-152.

    Prescott, Andrew 2006: A History of British Freemasonry 1425-2000. CRFF WorkingPaper Series, 1.

    Snoek, Jan 1994: Retracing the Lost Secret of a Master Mason. Acta Macionica, 4.,5-53.

    Snoek, Jan 1999: The Evolution of the Hiramic Legend from Prichard's MasonryDissected to the Emulation Ritual, in England and France. Aries [Symboles etMythes dans les mouvements initiatiques et esoteriques (XVIIe-XXe steeles}: Filia-tions et emprunts j, 59-92.

    Snoek, Jan 2003: The Evolution of the Hiramic Legend in England and France. Heredom,11., 11-53.

    Snoek, Jan 2007: Researching Freemasonry: Where We Are? CRFF Working PaperSeries, 2.

    Spinoza, Benedict de 2007: Theological-Political Treatise. Israel, Jonathan [szerk.],Cambridge, Cambridge University Press.

    Stevenson, David 1988: The Origins of Freemasonry: Scotland's Century, 1590-1710.Cambridge, Cambridge University Press.

    Stevenson, David 2002: James Anderson: Man & . . Mason. Heredom, 10.,93-138.Wittkower, Rudolf 1973: Art and Architecture in Italy 1600 to 1750. Harmondsworth,Penguin.