pde ni De l�enePedin Edhellen

Sindarin tanfolyam

~ Thorsten Renk ~

fordította: Szabó Ákos

3.0 változat (2008. január 3.)

Szerzoi jogi megjegyzések:

Jelen dokumentum publikálása azon a feltételezésen alapszik, miszerint egy nyelv tanítása és hasz-nálata – még ha az egy mesterséges nyelv is – nem sérti megalkotója szerzoi jogait. Minden szerzoijogsértés még kiadatlan, a sindarin nyelvtanról szóló Tolkien-dokumentumokkal kapcsolatban nemszándékos – ezek a szövegek nem elérhetoek számomra, és ez a kurzus csak a már publikált szöve-geken alapuló következtetéseket tartalmaz. Nem állítom, hogy a nyelvet „helyesen” tanítom: ez asindarin nyelvtan feltételezéseim szerinti legjobb rekonstrukciója a jelenleg elérheto publikált anya-gok alapján.

A szövegben megjeleno személyek és helyszínek lazán kapcsolódnak Tolkien munkáiban leírtakhoz.Csupán a hangulat megteremtését szolgálják – nem céljuk Tolkien muveinek újraértelmezése, csupána nyelvet segítenek bemutatni használat közben. Hasonlóan, a személyek viselkedése, gondolatai,valamint a helyszínek leírása a nyelvtani szerkezetek bemutatását szolgálja, éppen ezért gyakran el-térnek a Tolkieni eredetiektol.

Az én munkámmal kapcsolatban: ezt a dokumentumot azért írtam, hogy viszonylag könnyen elérhe-tové tegyem a sindarin nyelvet az érdeklodoknek. Jelen munkám szabadon letöltheto, kinyomtathatóés használható nemkereskedelmi célokra minden további engedély nélkül. Elozetes engedély nélkültilos a kereskedelmi célú felhasználás, valamint a dokumentum letölthetoségének biztosítása szintúgy.

Ha bárki úgy érzi, hogy ez a dokumentum sérti a szerzoi jogait, lépjen velem kapcsolatba a következocímen: thorsten@sindarin.de.

�TARTALOMJEGYZÉK

�

1. Személyes névmások és a birtokos eset 151.1. Párbeszéd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151.2. Nyelvtan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

1.2.1. A határozott és a határozatlan névelo . . . . . . . . . . . . . . . . 161.2.2. A birtokos eset . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171.2.3. Személyes névmások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

1.3. Szójegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181.4. Tengwar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

1.4.1. Általános megjegyzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191.4.2. A 12 alapveto jel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

2. Az A-tövu igék ragozása 212.1. Párbeszéd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212.2. Nyelvtan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

2.2.1. Alapveto tények a sindarin igékrol . . . . . . . . . . . . . . . . . . 222.2.2. Az A-igék ragjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 222.2.3. Fonévi igenév . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232.2.4. Felszólító mód . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242.2.5. Gerund (-ás, -és végu fonév) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242.2.6. Az „és” használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

2.3. Szójegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 252.4. Tengwar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25

2.4.1. Újabb mássalhangzók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 252.4.2. Magánhangzók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25

3. A lágy mutáció (leníció) 273.1. Párbeszéd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 273.2. Nyelvtan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

3.2.1. Általános tudnivalók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 283.2.2. A mutáció szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29

3

4

3.2.3. Mássalhangzó változások az „és” után . . . . . . . . . . . . . . . . 303.3. Szójegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 313.4. Tengwar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31

3.4.1. Még több mássalhangzó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 313.4.2. Az „r” és „s” írása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 323.4.3. A határozott névelo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 323.4.4. Írásjelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 323.4.5. Példák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32

4. Többes szám és nazális mutáció 334.1. Szöveg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334.2. Nyelvtan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34

4.2.1. Többes szám . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 344.2.2. Nazális mutáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35

4.3. Szójegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 364.4. Tengwar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36

4.4.1. Néhány különlegesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 364.4.2. Példák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 364.4.3. A beleriandi mód . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 374.4.4. Példák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37

5. Az I-tövu igék ragozása 395.1. Párbeszéd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 395.2. Nyelvtan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40

5.2.1. Általános megjegyzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 405.2.2. Az I-tövu igék személyragjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 405.2.3. Fonévi igenév . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 415.2.4. Felszólító mód . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 415.2.5. Gerund (-ás, -és végu fonév) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41

5.3. Szójegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 425.4. Társalgás – üdvözlések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42

6. Melléknevek, tagadás 436.1. Párbeszéd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 436.2. Nyelvtan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44

6.2.1. Melléknevek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 446.2.2. Tagadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 466.2.3. Vonatkozó mondatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47

6.3. Szójegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 476.4. Társalgás – adnál nekem? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47

7. Elotagok, az A-igék múlt ideje, birtokos névmások 497.1. Párbeszéd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 497.2. Nyelvtan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50

7.2.1. Elotagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 507.2.2. Birtokos névmások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 517.2.3. Az A-tövu igék múlt ideje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51

7.3. Szójegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 527.4. Társalgás – összehasonlítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53

8. Elöljárók I., rendhagyó tsz. I., tárgyi névmások 558.1. Párbeszéd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 558.2. Nyelvtan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56

5

8.2.1. Elöljárószók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 568.2.2. Rendhagyó többes szám . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 578.2.3. Egyetértés és ellenkezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 588.2.4. Tárgyi névmások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59

8.3. Szójegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 598.4. Társalgás – egy meghívás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60

9. Az I-igék múlt ideje, rendhagyó többes számok II. 619.1. Párbeszéd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 619.2. Nyelvtan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62

9.2.1. Az I-tövu igék múlt ideje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 629.2.2. Mutató névmások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 649.2.3. A létige felszólító módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 649.2.4. „Ai” többes számok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64

9.3. Szójegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 659.4. Társalgás – az idojárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65

10. Az A- és I-igék jövo ideje, számok, rendhagyó tsz. III. 6710.1. Párbeszéd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6710.2. Nyelvtan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68

10.2.1. A jövo ido . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6810.2.2. Az -u-ra végzodo szavak többes száma . . . . . . . . . . . . . . . 6910.2.3. Számok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70

10.3. Szójegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7110.4. Társalgás – útbaigazítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71

11. Analogikus igeformák, osztálytöbbesszám 7311.1. Párbeszéd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7311.2. Nyelvtan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74

11.2.1. Az I-tövu igék analogikus múlt ideje . . . . . . . . . . . . . . . . . 7411.2.2. Az A-tövu igék analogikus múlt ideje . . . . . . . . . . . . . . . . 7511.2.3. Osztálytöbbesszám . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7611.2.4. A vonatkozó névmás részes esete . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77

11.3. Szójegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7711.4. Társalgás – csatában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78

12. Elöljárók II., kevert mutáció 7912.1. Szöveg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7912.2. Nyelvtan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80

12.2.1. Elöljárók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8012.2.2. A kevert mutáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81

12.3. Szójegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8212.4. Társalgás – mesélj magadról! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82

13. Elöljárók III., szünet és folyékony mutáció 8513.1. Szöveg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8513.2. Nyelvtan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86

13.2.1. Elöljárók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8613.2.2. Szünet mutáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8713.2.3. Folyékony mutáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8713.2.4. Új elotagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8813.2.5. Egy névelo változat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8813.2.6. Sorszámok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88

6

13.3. Szójegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8813.4. Társalgás – az ido . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89

14. Melléknévi igenevek 9114.1. Párbeszéd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9114.2. Nyelvtan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92

14.2.1. Az A-tövu igék melléknévi igenevei . . . . . . . . . . . . . . . . . 9214.2.2. Az I-tövu igék melléknévi igenevei . . . . . . . . . . . . . . . . . 9314.2.3. Analogikus múlt ideju igék melléknévi igenevei . . . . . . . . . . . 94

14.3. Szójegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9514.4. Társalgás – a természetben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95

15. Grammatikai mutációk, kiterjesztett többes számok 9915.1. Szöveg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9915.2. Nyelvtan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100

15.2.1. A melléknevek grammatikai mutációja . . . . . . . . . . . . . . . 10015.2.2. A határozószók grammatikai mutációja . . . . . . . . . . . . . . . 10115.2.3. A fonevek grammatikai mutációja . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10115.2.4. Az igék grammatikai mutációja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10215.2.5. Kiterjesztett többes számok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10215.2.6. Határozószók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103

15.3. Szójegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10315.4. Társalgás – hogy érzed magad? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103

16. Kötomód; kívánság, kötelesség 10516.1. Párbeszéd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10516.2. Nyelvtan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106

16.2.1. Kívánságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10616.2.2. Kötelezettségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10716.2.3. Szükségszeruségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10716.2.4. Kötomód – általános megjegyzések . . . . . . . . . . . . . . . . . 10716.2.5. Kötomód jelen idoben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10816.2.6. Kötomód jövo idoben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10816.2.7. Kötomód múlt idoben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108

16.3. Szójegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10916.4. Társalgás – levelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109

17. Rendhagyó igék 11117.1. Párbeszéd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11117.2. Nyelvtan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112

17.2.1. Rendhagyó aktív befejezett melléknévi igenevek az A-igéknél . . . 11217.2.2. Az I-tövu igék rendhagyó múlt ideje . . . . . . . . . . . . . . . . 11317.2.3. Az A-tövu igék rendhagyó múlt ideje . . . . . . . . . . . . . . . . 11317.2.4. Valóban rendhagyó igék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11317.2.5. Az elotagok I-vonzása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114

17.3. Szójegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11517.4. Hangsúlyozás – szórend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116

17.4.1. Rendes szórend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11617.4.2. Az ige kezdopozícióban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11617.4.3. Részeshatározó kezdopozícióban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117

18. Mutációk speciális esetei 11918.1. Párbeszéd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119

7

18.2. Nyelvtan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12018.2.1. Archaikus nazális szünetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12018.2.2. Lágy mutáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12018.2.3. Nazális mutáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12118.2.4. Kevert mutáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12118.2.5. Szünet mutáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12118.2.6. Folyékony mutáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12118.2.7. Speciális esetek listája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12218.2.8. Analogikus használat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123

18.3. Szójegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12318.4. Kifejezések – „összes, mindegyik” és explicit névmások . . . . . . . . . . 124

18.4.1. Az „összes, mindegyik” szavak használata . . . . . . . . . . . . . . 12418.4.2. A névmások használata alanyesetben . . . . . . . . . . . . . . . . 124

19. Névmások mint közvetett tárgyak, birtokos jelek 12519.1. Párbeszéd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12519.2. Nyelvtan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126

19.2.1. Névmások részes esetben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12619.2.2. Névmások hangsúlyos/visszaható részeshatározó esetben . . . . . . 12719.2.3. Birtokos jelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12719.2.4. Rendhagyó többes számok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128

19.3. Szójegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12819.4. Fordítás sindarin nyelvre – megjegyzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129

19.4.1. Ismerjük fel a határokat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12919.4.2. Ne szavakat fordítsunk, hanem a mondatot . . . . . . . . . . . . . 129

20. Szenvedo szerkezet, egyes szám képzése 13120.1. Szöveg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13120.2. Nyelvtan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132

20.2.1. A szenvedo szerkezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13220.2.2. Szenvedo szerkezet személytelen szerkezetekkel . . . . . . . . . . 13220.2.3. Szenvedo szerkezet passzív befejezett melléknévi igenévvel . . . . 13320.2.4. Egyes szám többes számból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13320.2.5. Kicsinyíto képzok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133

20.3. Szójegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13420.4. Fordítás sindarin nyelvre – „amit, hogy” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134

21. Fonológiai mutációk 13721.1. Szöveg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13721.2. Nyelvtan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138

21.2.1. Összetett szavak és laza összetételek . . . . . . . . . . . . . . . . . 13821.2.2. Asszimiláció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13921.2.3. Fonológiai mutációk összetételekben . . . . . . . . . . . . . . . . 14021.2.4. Az egybeírt szavak fonológiai mutációi . . . . . . . . . . . . . . . 14021.2.5. Speciális esetek – ragozatlan alakok . . . . . . . . . . . . . . . . . 14121.2.6. Kettos elotagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14121.2.7. Névmások mint részeshatározók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14221.2.8. Vonatkozó mondatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14221.2.9. Határozószók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143

21.3. Szójegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14321.4. Fordítás sindarin nyelvre – határozószók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143

21.4.1. Idobeliség a mondatokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14321.4.2. Ok-okozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144

8

22. Szavak rekonstrukciója 14522.1. Párbeszéd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14522.2. Nyelvtan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146

22.2.1. Fonevek képzése igékbol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14622.2.2. Személyek cselekvés közben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14722.2.3. Összetételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14722.2.4. Melléknevek igékbol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14722.2.5. A fonévi igenevek használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14822.2.6. Újabb kérdoszavak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148

22.3. Szójegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14922.4. Fordítás sindarin nyelvre – szóalkotás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149

22.4.1. Általános megjegyzések a rekonstrukciókkal kapcsolatban . . . . . 14922.4.2. A rekonstrukciók különbözo fajtái . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149

A. Mutációk táblázata 151

B. Tengwar jelek és neveik 153

C. Sindarin–magyar szótár 155

�ELOSZÓ

�

Ez a tananyag kezdetben egy kis jegyzet volt saját magamnak a német www.sidarin.deoldalon található anyagok tanításához, több példaszöveggel és némileg rendszerezett lec-kékkel. Nem kérdés, azóta jelentosen túlnott a keretein. . .

Ahogy ezen sorokat írom, a második német verzió már letöltheto; és ahogy én látom ez lettaz egyik alapveto dokumentum a sindarint tanuló németek webes közösségében (mielotttovábblépnének Helge Fauskanger oldalára, az Ardalambionra: http://www.uib.no/people/hnohf/). Készül még egy gyakorlófüzet, és írok egy hasonló Quenya tananya-got (ami éppen ellenorzés alatt van). Tehát – itt az eredeti német alapján készült angolváltozat. (Azaz a német alapján készült angol alapjain nyugvó magyar fordítás. . . – a ford.)

Úgy gondolom, hogy a kezdoknek azért vonzó ez a tananyag, mert a legelejétol fogva ta-lálkozhat sindarin szövegekkel. Lehetoségük van ráérezni, hogyan kell használni a nyelvet,amit nehéz elképzelni ha végigolvassák Helge Fauskanger tanulmányait – amely termé-szetesen sokkal jobb nyelvészeti szempontból, de úgy hiszem az olvasók többsége nemnyelvész szeretne lenni, csak használná a nyelvet. Ha ebbe a csoportba tartozol, akkor eza tanfolyam neked készült. Ha érdekel a téma bonyolult háttere, akkor Helge Fauskangercikke (http://www.uib.no/People/hnohf/sindarin.htm) egy jó kezdopontelmélyedni a témában.

A tanfolyam két részbol áll: az elsoben alapveto tudnivalók találhatóak, melyek célja hogybemutassa ami többé-kevésbé szabályos a nyelvben. További részekben a tünde írással, atengwarral ismerkedhetünk meg, és lesz több szakasz (nem túl komoly) párbeszéd kiegé-szíto információkkal (amelyek azonban nem szükségesek a további részek megértéséhez).A második részben a fo téma a kivételek, és az eredeti szövegek sokkal inkább spekulatívértelmezései.

A fo probléma a sindarin nyelvvel kapcsolatban, hogy túl kevés szövegrészletet ismerünkTolkientol, amely megmutatná hogyan is használandó valójában a nyelv. Ráadásul a nyelv-tan több fontos része ismeretlen, például sok névmás. Így sok itt szereplo alak és szabályvalamilyen mértékig feltevéseken alapszik. Hogy mindezt átláthatóvá tegyem, a következojelöléseket alkalmaztam:

9

10

A rövidebb saját, és ismeroseim rekonstrukcióit „*”-al, a hosszabb, valamilyen fokú fel-tevéseken alapuló szövegrészleteket pedig szürke háttérrel jelöltem. Ha valamely formakülönösen bizonytalan, külön megjegyzések szerepelnek mellette a szürke háttéren felül.

Éppen ezért nem szabad engedni a kísértésnek, hogy elhiggyük, a „*”-al és szürke háttérreljelölt részek a jók más elméletekkel szemben. Gyakran egy alak többféle értelmezése lehet-séges, és én próbáltam a legvalószínubbet kiválasztani. De ettol még más következtetéseknem rosszak, csupán az én véleményem szerint kevésbé valószínuek. Másrészt számosellentmondó állítást ismerünk Tolkieni alakról, amibol egyet választunk.

Általában nincs külön magyarázat az egyes rekonstrukciók hátterérol – ezek eléggé hosz-szúak lennének (gyakran több oldal egyetlen alakhoz) és az oldalak

Végül, egy utolsó megjegyzés: ne hagyd, hogy megtévesszen az ellentmondások hiánya,hogy eléggé biztosak lehetünk a sindarin ismereteinkrol: sajnos nem ez a helyzet. Álta-lában kevesebb mint három példa az alapja egy szabálynak, és bárki aki adatelemzésselfoglalkozik láthatja, hogy ilyen helyzetben nem lehet biztos következtetéseket levonni. To-vábbi Tolkien-szövegek publikációja könnyen megváltoztathat egy vagy több itt bemutatottdolgot (ahogy eddig is így történt).

Akit érdekel a háttere, hogyan származik a sindarin nyelvtan a rendelkezésre álló infor-mációkból, látogassa meg a http://www.uib.no/people/hnohf/ oldalt kiinduló-pontként – de figyelmeztetlek, hamar nagyon szakmai lesz.

A tananyag második részét illetoen: itt található néhány olyan feltételezés, amely nagyonvitatott. Azonban többnyire ezek a vitás témák potenciálisan hatalmas jelentoséguek asindarin használatában (mint például a szenvedo szerkezetek és a kötomódú kifejezések).Ezért bemutatom egy lehetséges értelmezésüket a szürke háttérrel jelölt részekben. Mivelez egy kezdoknek szóló tananyag (nem pedig nyelvtani tanulmány), ezért nem mutatok betöbb alternatív megközelítést, se nem tárgyalom az érveket és ellenérveket a különbözoteóriákkal kapcsolatban. Az itt bemutatott verzió mindig az általam a rendelkezésre álló bi-zonyítékok alapján legvalószínubbnek tartott változat, de a nézeteim könnyen változhatnak(ezzel együtt természetesen ez a tananyag is) ha több bizonyíték válik elérhetové. Aján-lott az itt bemutatottakon kívül néhány más alternatív értelmezést is tanulmányoznod, éselhatározni magad a legszimpatikusabb verzió mellett, mielott az itt található szerkezeteketkezded használni, vagy ezek alapján nyelvtani beszélgetésekbe mélyedsz.

∗ ∗ ∗

A második verzióban több feltuno különbség van a jelenlegi Ardalambionon elérheto any-gaghoz képest. Ez nagyrészt a Carl Hostetterrel, Bertrand Bellettel, Aaron Shawval ésFlorian „Lothenon” Dombachal (akiknek szeretnék ezúton is köszönetet mondani) valógyümölcsözo beszélgetéseknek, saját kutatásaimnak Tolkien elbuvölo munkáiban, valaminttöbb lényeges bizonyíték napvilágra kerülésének köszönheto. A változások alapjául szol-gáló következtetések megtalálhatóak egy sor nyelvtani cikkben a weboldalamon (ParmaTyelpelassiva):

Hangmutáció a sindarin nyelvbenwww.phy.duke.edu/~trenk/elvish/mutations.html

A sindarin igék rendszerewww.phy.duke.edu/~trenk/elvish/verbs.html

Korai elda nézetek a sindarin névmások rendszerérolwww.phy.duke.edu/~trenk/elvish/pron_rek.html

11

Személytelen szerkezetek a tünde nyelvekbenwww.phy.duke.edu/~trenk/elvish/impersonal.html

Természetesen remélem, hogy Helge Fauskanger végül befogadja néhány nézetemet a sin-darin nyelvtanról szóló tanulmányába, de csak az ido, és további publikációk fognak segít-séget nyújtani a homályos foltok egyértelmu tisztázásában.

∗ ∗ ∗

A 3.0 verziót foként új információk ösztönözték Tolkien Gyuruk Ura utáni, sindarinnal kap-csolatos gondolatairól, melyek a „Words, Phrases and Passages in The Lord of the Rings”címmel jelentek meg a Parma Eldalamberon 17-ben. Ez jelentosen befolyásolta a tudásun-kat a sindarin igérol, különösen a névmási ragozásról és a múlt ido képzésérol. Ráadásuljavított néhány feltevést arról, mi okozza a mutációkat. Az ajánlott olvasmányok ezidáig:

A sindarin múlt idowww.phy.duke.edu/~trenk/elvish/sindarin_past_tense.html

Fokozó elotagok az Etymologiesbanwww.phy.duke.edu/~trenk/elvish/intensification.html

Összetételek a noldorinban az Etymologiesbólwww.phy.duke.edu/~trenk/elvish/noldorin/compounds.html

Az elda számokwww.phy.duke.edu/~trenk/elvish/numerals.html

Thorsten Renk

A FORDÍTÓ ELOSZAVA

Ennek a tananyagnak az angol, kettes változata már néhány éve pihent a gépemen, denem tudtam igazán nekiállni átrágni magam rajta; pedig jó ideje szeretnék megtanulni(szürke)tündéül. Mivel azt tapasztaltam, hogy ehhez hasonlóan részletes anyag magya-rul még nem elérheto, úgy döntöttem hogy nekigyürkozök lefordítani, így rögtön két legyetütök egy csapásra.

Sejtettem hogy nagy falat lesz, de azt nem, hogy ennyire. Jó pár hétvégét dolgoztam vele,mire a vége felé Thorsten kiadta a hármas verziót, úgyhogy frissíthettem újra az egészetelölrol. A fordítás jelenlegi verziója 1.5 (2008. április 7.).

Mivel nem vagyok sem nyelvész, sem hivatásos fordító, ezért nagy valószínuséggel akad-nak hibák és félrefordítások a szövegben. Ha ilyennel találkozol, kérlek jelezd a következoemail címen: glanthor@gmail.com.

Végül magamból kiindulva úgy gondolom, hogy a szerzoi jogi megjegyzéseket nem sokanolvassák el, ezért itt még egyszer leírom: ez a dokumentum szabadon letöltheto, kinyom-tatható és használható nemkereskedelmi célokra; de a kereskedelmi célú felhasználáshoz,valamint a dokumentum weboldalon/ftp-n/stb. való elhelyezéséhez a szerzo engedélye kell.

Szabó Ákos (Glanthor Reviol)

12

Köszönettel tartozom Eiriennek, Mírielnek, Ithrenwennek, Giliathiellnek, Penenûrnek,Lothenonnak, Calarnak, Maewennek és mindazoknak, akik segítokész megjegyzéseikkel,

kritikájukkal, vagy más módon segítettek.

�I. RÉSZ – ALAPVETO

TUDNIVALÓK

�

drge @o mron!Menekülj, sötétség!

13

14

�1. lecke

SZEMÉLYES NÉVMÁSOK ÉS A

BIRTOKOS ESET

�

1.1. PÁRBESZÉD

mEa gvo n�a ne !raga ron mEa gvo n�a ne !

r�ane mEa gvo n�a ne ! mi r�ane .

raga ron mi raga ron. mi da na . ce l�eTe?

r�ane m@a. mi l�eTe. mi sl�e le rd�o .

raga ron @e h*iR ne mi lda rSi ?

r�ane m@a. @e preDe le . ce r@ohRi ?

raga ron Iun. mi d*unda na .

r�ane kIu@o vEa , raga ron!

raga ron kIu@o vEa r�ane !

15

16

Mae govannen!Aragorn: Mae govannen!

Arwen: Mae govannen! Im Arwen.Aragorn: Im Aragorn. Im adan. Ech elleth?

Arwen: Ma. Im elleth. Im sell Elrond.Aragorn: E hîr en Imladris?

Arwen: Ma. E peredhel. Ech Rohir?Aragorn: Uin. Im Dúnadan.

Arwen: Cuio vae, Aragorn!Aragorn: Cuio vae, Arwen!

Isten hozott!Aragorn: Isten hozott!

Arwen: Isten hozott! Én Arwen vagyok.Aragorn: Én Aragorn vagyok, egy ember. Te egy tünde-leány vagy?

Arwen: Igen, én tünde-leány vagyok. Elrond lánya.Aragorn: O Völgyzugoly ura?

Arwen: Igen. O egy féltünde. A rohíroktól jöttél?Aragorn: Nem. Én egy dúnadán vagyok.

Arwen: Istenhozzád, Aragorn!Aragorn: Istenhozzád, Arwen.

1.2. NYELVTAN

1.2.1. A határozott és a határozatlan névelo

A sindarin nyelvben nincs megfeleloje a határozatlan névelonek („egy”) – egyszeruen kikell hagyni, és pótolni a megfelelo helyen ha sindarin nyelvrol fordítunk:

edhel („tünde” vagy „egy tünde”)aran („király” vagy „egy király”)

A határozott névelo i egyes számban, és in többes számban. A névmásokat és néhánynemspecifikus végzodésu (származtatott) fonevet kivéve a sindarinban nem különböztetjükmeg a foneveket nemek szerint, ezért a névelo nem vesz fel különbözo alakokat hím vagynonemu fonevek elott. A névelot a szó elé írjuk, amelyre vonatkozik:

i edhel (a tünde)in ion (a fiúk)

Figyeljük meg az utolsó példában, hogy néha, amikor a többes számot nem ismerjük fela fonév alakjából, a határozott névelot használhatjuk hogy különbséget tegyünk. Így i ion„a fiú”, de in ion „a fiúk”. Nyelvtanilag a névelo szoros kapcsolatban van a fonévvel –gyakran ezt írásban is jelezzük:

iRath (az út)

Ha a fonév mássalhangzóval kezdodik, a határozott névelo rendszerint mássalhangzó vál-tásokat okoz. Ezt részletesebben fogjuk tárgyalni a 3. és a 4. leckékben.

17

1.2.2. A birtokos eset

A sindarin egy egyszeru nyelv abban az értelemben, hogy a fonevek közti nyelvtani kap-csolatokat általában nem „elhajló” toldalékokkal fejezzük ki. Sokkal gyakrabban rövidjelzoket (vagy elöljárókat) használunk a szavak között.

Az elso esetkapcsolat amit megnézünk a birtokos eset. Magyar megfeleloje a birtokosszemélyjel (pl. -m, -ja), és sokféle dolgot jelezhet: birtoklást, egy témát, egy egész részét,eredetet és tulajdont.

A birtoklás kifejezésének legegyszerubb módja a két szó egymás után írása – ekkor a má-sodik feltehetoen birtokos esetben van. Gyakran ezt akkor tesszük, ha a második szó egynév:

aran Gondor (Gondor királya)hîr Imladris (Völgyzugoly ura)

Azonban nem kell, hogy mindig így legyen:

ion aran (egy király fia)ion erain (királyok fia)

Vegyük észre, hogy a második csoport példában a birtokos eset határozatlan. A határozottnévelo beillesztésével tehetjük határozottá – a két fonevet továbbra is egymás után tudjukírni, hogy kifejezzük a birokos esetet:

ion i aran (a király fia)ion in erain (a királyok fia)cabed i aras (a szarvas ugrása)

A határozott többes számú birtokos eseteknél ez a legáltalánosabban fellelheto alak a sin-darin nyelvben. Azonban ahogy fentebb jeleztük, van egy jelzo részecske is a birtokoseset kifejezésére. Ez en egyes számban és enan többes számban, viszont az utóbbi alakelég ritka, és gyakran beleolvad a következo szóba mint en n. Némely körülmények közt(lásd 12. lecke) az en alak e-re rövidül. Az en és enan jelzokkel kifejezett birtokos esetekgyakran határozottak, de ez nem kötelezo.

cabed en aras (a szarvas ugrása)ion en aran (a király fia)ion enan erain (királyok fia)methed en nirnaeth (keseru könnyek vége)aran en noeg (a törpök királya)

Az en-t használhatjuk nevekkel is, bár az nem túl gyakori (vegyük figyelembe, hogy azennorath nyelvtanilag többes számú, „a középso földek”):

aran enan Ennorath (Középfölde királya)

Hasonlóan, létezik továbbá (bár ritkán találkozunk vele) a nan (egyes szám) és nia (többesszám) páros a birtokos eset kifejezésére. Mint az en esetében, az ilyen birtokos eseteklehetnek határozottak, de ez nem kötelezo.

aras nan aran (a király szarvasa)ion nia erain (a királyok fiai)

Ha egy ilyen birtokos szerkezet második szava mássalhangzóval kezdodik, az általában„elcsúszik”, ún. mutáció történik. Ezeket késobb tárgyaljuk a 3. és 12. leckékben.

18

1.2.3. Személyes névmások

A személyes névmások olyan szócskák, mint az „én”, „te” vagy „o”, amelyek egy fo-név helyett állnak a mondatban. A sindarinban legalább néhányuk lehet hangsúlyos vagyhangsúlytalan. Ezt a magyarban másként kell kifejezni, vö. „beszélsz sindarinul” és ahangsúlyos alak: „te vagy aki beszél sindarinul”.

A sindarinban van udvarias (avagy formális) alakja a második személyu névmásoknak,magas rangú (esetleg idegen) személyek megszólításához. Az itt bemutatott alak (le) egyquenya jövevényszó, van még az osi sindarin de, dhe amelyeket például a másodkorbanhasználtak volna Doriathban.

A nem hangsúlyos sindarin személyes névmások alanyesetben:

Alany Egyes szám Többes szám1. személy ni (én) mí (mi)2. személy ci (te) *ci (ti)2. személy (formális) *le (Ön) *le (Önök)3. személy (hímnem) ho (o) *hy (ok)3. személy (nonem) he (o) *hi (ok)3. személy (semleges) ha (az) *hai (azok)

Feltételezhetoen a hímnemu (hy) és nonemu (hi) alakokat csak akkor használjuk, ha egycsoport csak nokbol (vagy csak férfiakból) áll. Egyébként jobb, ha a hai változatot hasz-náljuk, mint nemsemleges formát (ahogy a tárgyaknál).

A hangsúlyos névmásoknak csak az egyes számú alakjait ismerjük. Ezek az im (én), ech(te, informális) és e, est (o).

Elképzelheto, hogy a sindarinban nincs explicit létige, legalábbis amíg a szövegkörnyezetegyértelmu. Másrészt a többi igénél a személyes névmást az igeragozás jelzi (lásd 2.lecke), így a legtöbbször nincs is szükség alanyesetu névmásokra. Adódik tehát az ötlet,hogy a személyes névmások explicit kiírása a létige kifejezésének egy módja a sindarinnyelvben:

Im Arwen. (Én Arwen [vagyok].)Ce aran. (Te király [vagy].)Mí Dúnedain. (Mi Dúnadánok [vagyunk].)

Feltételezhetoen a többi névmás hasonlóan használható.

1.3. SZÓJEGYZÉK

Sindarin Magyaradan (tsz. edain) emberaran (tsz. erain) királyaras (tsz. erais) szarvascabed ugráscuio vae! istenhozzád! (búcsú)edhel (tsz. edhil) tündeelleth (tsz. ellith) tünde-leányEnnorath Középfölde (szó szerint Belso Vidék)

19

Sindarin Magyarhîr (tsz. hîr) úr, fejedelemImladris Völgyzugolyion (tsz. ion) fiú, [vkinek] a fiama jó!, kiváló!, helyes!, *igenmae jómae govannen isten hozott!methed vég, befejezésnaug (tsz. noeg) törpnirnaeth keseru könnyekperedhel féltünderath (tsz. raith) út, ösvénysell (tsz. sill) leány, [vkinek] a leányauin *nem, én nem, *én nem vagyok

1.4. TENGWAR

1.4.1. Általános megjegyzések

Ahhoz, hogy úgy tudjunk írni sindarin nyelven ahogy a tündék tették volna, meg kell ta-nulnunk a tengwar, a tünde írást. A kezdoknek a leginkább zavaró tény az, hogy egyetlenkarakter („têw”) nem feleltetheto meg egyetlen hangnak. Ez változik attól függoen, hogymilyen „módban” írunk – más tengwar rendszer van a quenya és a sindarin nyelvhez, ésmég a sindarint is (legalább) két különbözo módon lehet írni, amelyeknél ugyanazon jelmás-más hangot jelölhet: ezek az általános mód (más néven sindarin tehta mód) és a bele-riandi mód.

Ami viszont mindig ugyanaz, az a karakterek közti kapcsolat, függetlenül a hangértékük-tol. A következokben eloször az általános módot mutatjuk be, amelyet a tananyag nagyrészében használunk.

1.4.2. A 12 alapveto jel

A tengwar rendszer két karakteren alapul, amelyek egy szárból („telcó”) és egy hurokból(„lúva”) állnak: t és K. Egy rövid vonal hozzáadásával két további kakaktert kapunk,

együtt: tinco t, parma p, calma K, és quesse k. Azonban a sindarin tehta módban a calma

és a belole származó karakterek (az anna kivételével) nem használatosak, ezek a quenyaleírásához kellenek.

Az általános módban a tinco, parma és quesse hangértékei rendre t, p és k.

Egy második hurok hozzáadásával három további – lágyabb – hangot kapunk. Így képezzükaz ando d, umbar b, és ungwe g karaktereket, melyek hangértéke d, b és g.

A szárat felfelé meghosszabbítva egy „h”-t adunk a hangokhoz, az eredmény: thule T,formen f és hwesta c; hangértékeik pedig th („pösze” sz), f és ch (mint a skót „Loch”-ban).

Az utolsó három alap karaktert a két fenti módszer kombinálásával kapjuk (a szár meg-hosszabbításával, és egy hurok hozzáadásával): anto D, ampa v és unque G; hangérté-kük dh (ð), v és gh (hasonló a fenti ch-hoz).

20

Végül a következo táblázat adódik:

t p kt p kd b gd b gT f cth f chD v Gdh v gh

Az unque G karaktert rendszerint nem használjuk a sindarin nyelvben, csak más nyelvek(például a fekete beszéd) tehta-módban való írásakor van rá szükség. Ha egy „g” és egy„h” kapcsolódik egymáshoz a sindarinban, akkor külön kell írni oket: gh (és a kiejtés is

eltéro).

Az összes tengwa és a neveik megtalálhatóak a B. függelékben.

�2. lecke

AZ A-TÖVU IGÉK RAGOZÁSA

�

2.1. PÁRBESZÉD

da Iula m@i mi lda rSiglrofd�ile mna g�P ln�e @a?

raga ron mi raga ron.

glrofd�ile mEa gvo n�a ne , raga ron, k@i ml�eno .

raga ron mna sda r�ane ?

glrofd�ile n�e Sa m@i ma r*un. droT@a mni da ba .raga ron rve @i @a nna da ba . r�ane nna n�a no .r�ane mEa gvo n�a ne , raga ron, mn�i @o.

r�ane ha raga ron g�a ln�e Ra @i de rIan ne fla c mi lda rSi .r�ane na Ro rve @i @a nna EaglRi . Tn�i @a. lSatgo ni De li ln�i @o?

21

22

Aduial mi ImladrisGlorfindel: Man anglenna?

Aragorn: Im Aragorn.Glorfindel: Mae govannen, Aragorn, ci mellon.

Aragorn: Man sad Arwen?Glorfindel: Ennas mi amrûn. Dortha min adab.

Aragorn revia nan adab. Arwen nan annon.Arwen: Mae govannen, Aragorn, minno.

Arwen ah Aragorn anglennar i edrain en-falch Imladris.Arwen: Anor revia nan aeglir. Thinna. Lastog in edhil linno?

Este VölgyzugolybanGlorfindel: Ki jön?

Aragorn: Aragorn vagyok.Glorfindel: Isten hozott, Aragorn, te barát vagy.

Aragorn: Hol van Arwen?Glorfindel: Ott Kelet felé. O a házban lakik.

Aragorn a házhoz vándorol. Arwen a kapunál van.Arwen: Isten hozott, Aragorn, lépj be!

Arwen és Aragorn közelednek a Völgyzugolyi vízmosás széléhez.Arwen: A nap a hegycsúcsok felé vándorol. Alkonyodik. Hallod a tündék

énekét?

2.2. NYELVTAN

2.2.1. Alapveto tények a sindarin igékrol

A sindarin nyelvben az igék hozzávetoleg két fo osztályba sorolhatóak.

Az elso, nagyobb csoport a „származtatott” igék, amelyek archaikus formájukból külön-bözo toldalékok hozzáadásával jöttek létre (-na, -ia, -da, -tha vagy -ta). Mivel ezek a tol-dalékok mind (és ezáltal a létrejött igék is) -a-ra végzodnek, ezért A-tövu igéknek hívjukoket. Például egy A-ige szótöve: lacha- (lángol).

A második, kisebb „alap” avagy „elsodleges” igék csoportja közvetlenül az archaikus alak-ból származik, mindenféle toldalék nélkül. Ezeknek az igéknek a jelen idejét (és a fonéviigenevüket) az -i- kötohang segítségével képezzük, ezért I-tövu igéknek szokás hívni oket.Egy ilyen ige szótöve például: ped- (beszél). Ezzel a második csoporttal részletesebbenfoglalkozunk az 5. leckében.

Mindkét osztálynak számos alcsoportja van, amelyek foleg a múlt ido képzésében térnek elegymástól.

2.2.2. Az A-igék ragjai

A sindarinban az igéket szám és személy szerint ragozzuk. A ragok:

23

Alany Egyes szám Többes szám1. személy -n (én) -m (mi)1. személy -nc (mi)2. személy -g (te) -gir (ti)2. személy (formális) *-l (Ön) *-lir (Önök)3. személy - (o) -r (ok)

Megfigyelhetjük, hogy egyes szám harmadik személyben nincs rag, ekkor az A-igéknélváltozatlan a szóto. A különbség a többes szám elso személyu -m és -nc között a következo:az -m kizárólagos alak, azaz a beszélo magára és a csoportjára utal, de arra a személyrenem akihez beszél; míg az -nc egy „inkluzív” alak, ami magában foglalja a megszólítottszemélyt.

Egyes szám elso és második személyben (A-igék esetén) az adódó -an, -ag toldalékokmindig -on, -og-ra módosulnak.

A lacha- igeto ragozása:

lachon (én lángra lobbanok), lachog (te lángra lobbansz), lachal (Ön lángralobban), lacha (o lángra lobban)

lacham (mi lángra lobbanunk), lachanc (mi lángra lobbanunk), lachagir (tilángra lobbantok), lachalir (Önök lángra lobbannak), lachar (ok lángra lob-bannak)

Ha a mondatban explicit szerepel a tárgya, az ige „személytelen” formáját használjuk (azaznincs személyrag), ami megegyezik a 3. személyu alakkal. Ekkor csak az egyes és többesszám között teszünk különbséget. Rendszerint ez nem zavaró, de problémák adódhatnak,ha az alany egy elso vagy második személyu névmás: ekkor látszólag 3. személyu (pedigvalójában nincs személyrag):

Arwen linna. (Arwen énekel.)Im linna. (Én vagyok, aki énekel.) – nyomatékos változata a következonek:Linnon. (Én éneklek.)

Az im linnon (én én-énekelek) és hasonló változatok valószínuleg nem helyesek a sindarinnyelvben.

A dolgok hasonlóan alakulnak többes számban: itt a harmadik személy megegyezik a sze-mélyrag nélküli formával 1:

Edhil linnar. (A tündék énekelnek.)Mí linnar. (Mi éneklünk.)

2.2.3. Fonévi igenév

Az A-igék fonévi igenévi alakját úgy kapjuk, hogy az igeto -a végzodését lecseréljük -o-ra.

lacha-→ lacho (lángolni)linna-→ linno (énekelni)anna-→ anno (adni)

laston Arwen linno (hallom Arwent énekelni)

1Tulajdonképpen az -r rag inkább a többes számot jelöli, minthogy valódi személyrag („ok”) lenne. Ebbenaz esetben lenne egy külön személyrag, a „személytelen” és a tsz. 3. személyu alak pedig nem lenne azonos.Természetesen vannak szövegek, amelyekben -nt ragot használunk tsz. harmadik személyben.

24

Megjegyzem, hogy különbözo okokból (amelyek világossá válnak, amint az I-igék tárgya-lásához érünk) a sindarin igék felsorolása fonévi igenévi alakjukban nem túl jó ötlet, ezértáltalában (pongyolán) linna- (énekel) formában idézzük az igéket, noha a linna- igeto nemszerepelhet így sem sindarin szövegben, se nem szabad így lefordítani.

2.2.4. Felszólító mód

Az A-igék felszólító módját (a fonévi igenévhez hasonlóan) az -a végzodés -o-ra cserélésé-vel kapjuk. Tehát az A-igéknél a fonévi igenévi és felszólító módú formák megegyeznek,a szövegkörnyezet segítségével kell különbséget tennünk. A felszólító mód ugyanaz attólfüggetlenül, hogy egy vagy több személyhez szólunk.

lacho (lobbanj lángra!), linno (énekelj!), anno (adj!), minno (lépj be!)

A felszólító mód használható 3. személyben kívánság kifejezésére:

Minno Aragorn! (Aragorn lépjen be!)

Ez azonban tévedés forrása lehet, mert az Anglenno i aran! egyaránt jelentheti a követke-zoket: „Megközelítheted a királyt!” vagy „A király közeledhet!”.

2.2.5. Gerund (-ás, -és végu fonév)

A gerund olyan fonév, amely egy igébol származik. Az ige által leírt cselekvésre utal. AzA-igéknél a gerundot úgy képezzük, hogy egy -d toldalékot adunk az igetohöz. Ez megfelela magyar -ás, -és ragoknak.

lacha- (lángol)→ lachad (lángolás)ertha- (egyesít)→ erthad (egyesítés)linna- (énekel)→ linnad (éneklés)

A gerund megfelel a magyar -ás, -és végu fonévnek, például „a tündék éneke (éneklése)gyönyöru volt”, nem keverendo a melléknévi igenévvel: „az éneklo tünde” – ez utóbbiegészen más a sindarinban.

A sindarin nyelv sokszor használ gerundot, ahol mi melléknévi igenevet használnánk. Akevés példából képtelenség biztos következtetéseket levonni, hogy milyen szituációban me-lyik alak részesítendo elonyben.

laston linnad (éneklést hallok)laston Arwen linnad (hallom Arwen énekét) (egy lehetséges alternatíva)

Az alapján amit tudunk, a gerund majdnem ugyanúgy használható a sindarinban mint a„rendes” fonevek, csak nem teheto többes számba.

2.2.6. Az „és” használata

A sindarinban két külön szó van az „és”-re; az egyik feltételezhetoen quenya jövevényszó.Az elso a sindarin a. Ha utána magánhangzó következik, ah-ra módosul:

anglennad a dorthad (közeledés és tartózkodás)Elrond ah Aragorn (Elrond és Aragorn)

25

Magánhangzóval ezt írhatjuk még így is: Elrond a Haragorn. Számos mássalhangzónález bonyolult hangváltásokat eredményez, amelyeket részletesen leírunk a 3. leckében. Amásodik szó az ar, ami lehet hogy nem okoz ilyen bonyolult változásokat.

2.3. SZÓJEGYZÉK

Sindarin Magyara(h) ésar ésadab (tsz. edaib) ház, épületaeglir (tsz. aeglir) hegycsúcs-láncolataduial este, alkonyamrûn Keletanglenna- közelítanna- adannon kapuAnor napdortha- tartózkodik, lakikedrain (tsz. edrain) [vmi] szél[e], határennas ottfalch (tsz. felch) szakadék

Sindarin Magyarlacha- lángollasta- halllinna- énekelman? ki?, mi?man sad? hol? [mely helyen]mellon (tsz. mellyn) barátmi -ban, -benmin a(z) . . . -ban, -benminna- belépna . . . felé, . . . -nálnan a(z) . . . felé, . . . -nálrevia- vándorolthinna- alkonyodik

2.4. TENGWAR

2.4.1. Újabb mássalhangzók

A telcó (szár) lerövidítésével két újabb csoport karaktert képezhetünk. Azonban a hangokszabályos sémája kicsit szétesik.

Egy lúvából (hurokból) képezheto az ore R, vala w és wilya W. A sindarinban csak az elsokettot használjuk, a hangértékük r és w.

Két lúva használatával kapjuk a numen n, malta m és nwalme N tengwákat. Az elsoketto hangértéke rendre n és m. A nwalme hangértéke ñ, amely úgy ejtendo mint az ng azangol „ring” szóban. Ez a tengwa csak a szavak elején vagy végén használható, a szavakbelsejében található ng-t mindig két külön karakterként írjuk, és más a kiejtése is.

Mindezt hozzáadhatjuk a táblázatunkhoz:

R w Wr w -n m Nn m ñ

2.4.2. Magánhangzók

Az itt leírt általános módban a magánhangzókat ékezetek (tehták) jelölik a mássalhangzókfelett. Olvasás közben eloször a felso magánhangzót kell kiolvasni, és utána az alatta levo

26

mássalhangzót (ez különbözik a quenyától, ahol pont fordítva van).

A tehták: a a, e e, i i, o o és u u.

Néha (mint ahogy a gyurun levo feliraton) az „o” és „u” jelek fel vannak cserélve: ezvalószínuleg összefügg azzal a kérdéssel, hogy melyik szerepel gyakrabban egy nyelvben,és melyiket könnyebb leírni. Azonban a sindarin írásakor nem nagyon kell törodnünk ezzel.

A sindarinban az „y” (hangértéke ü) is magánhangzónak számít, és tehtával írjuk: y.A sindarin kettoshangzóknál (ai, ei, ui, ae, oe és au, minden más magánhangzó kombinációkét külön hangot jelöl, és nem kettoshangzó) a következo konvenciót kell követni: az elsomagánhangzót tehtával kell írni, a másodikat pedig tengwával. Erre használható a I azi-hez, E az e-hez és U az u-hoz mint „hordozó”. Például az ae kombinációt így kell írni: Ea .Néha egy szó magánhangzóra végzodik, vagy két (nem kettoshangzót alkotó) magánhangzóköveti egymást. Ebben az esetben nincs mássalhangzó, amelyre a tehtát tehetnénk, hanema rövid „támasz”, az @ használható helyette, aminek nincs hangértéke.

Más esetekben, ha egy hosszú magánhangzót kellene jelölni, a tehtát egy hosszú támaszrakell írni: *. Ez a jel szintén nem képvisel semmilyen hangot.

Példák:

Rana , t*iw, Raga Ron, bRada d*uR, mRo@i @aaran (király), tîw (jel), Aragorn, Barad-dûr, Moria

�3. lecke

A LÁGY MUTÁCIÓ (LENÍCIÓ)

�

3.1. PÁRBESZÉD

draTda Ti lir�ane ha le rd�o DraTRa roTda ne Ti li . d*in m@i mi lda rSi .le rd�o mna raga ron?

r�ane h@o d*unda na .

le rd�o ni De li hIa De li . ni de Ian hIa de Ian.

r�ane @i raD prSetn�a ne . mTano c�Set m@i ma r*un.

le rd�o lSat@o @i bTe n*in, r�ane vi n�e fIa R.

r�ane sIu glaDa @a Twa Ra .

Darthad IthilArwen ah Elrond dharthar orthad en Ithil. Dîn mi Imladris.

Elrond: Man Aragorn?Arwen: Ho Dúnadan.Elrond: In edhil – hai edhil. In edain – hai edain.Arwen: I ’ardh prestannen. Mathon chwest mi amrûn.Elrond: Lasto i beth nîn, Arwen: I venn fair.Arwen: Sui galadh a thawar.

27

28

A holdra várvaArwen és elrond várnak a holdfelkeltére. Völgyzugolyban csend honol.

Elrond: Kicsoda Aragorn?Arwen: Egy Dúnadán.Elrond: A tündék – tündék. Az emberek – emberek.Arwen: A világ megváltozott. Szellot érzek keleten.Elrond: Halld szavam, Arwen. Az ember halandó.Arwen: Mint fa és erdo.

3.2. NYELVTAN

3.2.1. Általános tudnivalók

A hangzás és a szavak sajátos „folyama” fontos a sindarin nyelvben. Ez vezetett a mással-hangzó mutációnak nevezett jelenséghez – a szavak elso mássalhangzója gyakran megvál-tozik, hogy dallamosabb legyen a beszéd. Ez különösen azokra a szavakra igaz, amelyekszorosan kapcsolódnak egymáshoz, például a határozott névelo és az ot követo fonév, vagyaz elöljárószavak a fonevek elott.

Történelmi szempontból a mássalhangzó mutációk oka a hangok fejlodése a primitív tün-détol a sindarinig. Ezek a mutációk tükrözik a szavakon belüli változásokat, amelyeket úgyképzelhetünk el, mintha például a határozott névelo majdnem a szó részévé válna. Példa-ként a primitív tünde „apa” szó az atar. A sindarinban ez adar lesz, ami azt mutatja hogymagánhangzó után a -t- -d-re változik. Ugyanez a változás történik az olyan szavaknál minta tawar (erdo), ami t-vel kezdodik és határozott névelot teszünk elé: az i tawar i dawarvagy iDawar lesz.

Ez a tanulóknak gondot okoz, mert a szójegyzékek általában a szavak elso betuje szerintvannak sorba rendezve. Ha megváltozik, valamelyest tisztában kell lenni vele ez hogyanmuködik, mielott meg tudunk keresni egy szót. Lássuk, ez hogyan muködik a gyakorlatban.

Vegyük például a saew (méreg) és haew (szokás) szavakat. A mássalhangzómutáció egyikszabálya szerint az s-bol h- lesz bizonyos körülmények közt, ezek egyike a határozott név-elo (i) egyes száma. Így tehát „a méreg” i haew, nem pedig i saew. A gyakorlott sindarintanulót nem fenyegeti a veszély, hogy „szokás”-t fordít „méreg” helyett, mert egy másikszabály szerint a h- ch-ra változik. Ezért a szokás nem lehet méreg, mert i chaew leszbelole (azonban ez nem mindig segít, néha csak a szövegkörnyezetre támaszkodhatunk).Ebbol következik, hogy alaposan kell ismerni a mutációkat ahhoz, hogy a megfelelo szóttaláljuk meg a szótárban.

A mássalhangzó mutációknak több fajtája van: lágy, nazális, kevert, szünet és folyékony.De ezek csak szakkifejezések, a kello idoben tárgyaljuk oket. Most csak a leggyakoribbalfoglalkozunk, a lágy mutációval.

A mutációkat két csoportra oszthatjuk: fonológiai (két szó kapcsolódásakori mássalhangzóváltozások) és nyelvtani (nem szavak váltják ki, hanem a megváltoztatott szó nyelvtani sze-repét mutatják a mondatban). Ezekkel a 15. és 21. leckében foglalkozunk. Pillanatnyilagkijelenthetjük, hogyha a fonológiai és a nyelvtani mutáció „versenyre kel”, a fonológiaikerekedik felül. Egy szó egyszerre csak egy mutáció alanya lehet, nem változhat kétszerkülönbözo okokból. Késobb majd láthatunk erre példákat.

29

3.2.2. A mutáció szabályai

A lágy mutáció (hanglágyulás) gyakran elofordul a sindarin nyelvben. Ahogy a neve is mu-tatja, a szó eleji „kemény” mássalhangzók „lágy”-ra változnak. A lágy mutáció a következohelyzetekben fordul elo:

1. Az egyes számú határozott névelot (i) követo fonév mutálódik.

2. Egy fonévre vonatkozó melléknév a végén (nem az elején) gyakran mutálódik.

3. A fonév elott szereplo melléknév okozhat mutációt a fonévben.

4. Az ige után (amelyre vonatkozik) írt határozószó mutálódhat.

5. Az igére vonatkozó és eléje írt határozószó mutációt okoz az igében.

6. A közvetlen tárgy (függetlenül attól, hogy tárgyeset vagy részes eset) mutálódik.

7. A mondat alanyát közvetlenül követo ige változhat.

8. Összetett szóban a második szó gyakran lágyul.

A legtöbb szabályt ezek közül csak azért soroltuk itt fel, hogy teljes legyen a kép – késobbrészletesen megvizsgáljuk a következményeiket (lásd 15. lecke). Továbbá érdemes meg-említeni, hogy sok szabály opcionális – például a sindarin szövegekben található fonevetköveto mellékneveknek csak körülbelül a fele mutálódik ténylegesen.1

Most nézzük a hatodik és hetedik szabályt röviden:

A következo mondatban az ige (pada) közvetlenül követi az alanyt (Aragorn), ezért mutál-ható.

Aragorn bada na Imladris. (Aragorn Völgyzugolyba megy.)

Viszont az alábbi mondatban az aran Gondor betolakodik az alany és az ige közé, így nemlátunk mutációt.

Aragorn aran Gondor pada na Imladris.(Aragorn, Gondor királya Völgyzugolyba megy.)

Laston venn. (Hallok egy embert.)

Itt a benn szó lágy mutáció alanya, mert tárgyesetu. Bár a részeshatározókat általábanmáshogy fejezzük ki a sindarin nyelvben (az an elöljáróval), néha a részes esetu tárgyat ishasonlóan írjuk:

Annon chammad vellon. (Ruhát adok egy barátomnak.)

Ahogy már említettük, egy szó csak egyszer mutálódhat, ha például a tawar (erdo) a mon-dat közvetlen tárgyaként szerepel, az eredmény a szabályok szerint dawar. Azonban, hamost használjuk a határozott névelot, az eredmény i dawar lesz, nem pedig i dhawar. Mégha a kifejezés a mondat közvetlen tárgya is, a lágyulást csak egyszer lehet alkalmazni.

Az egyedi mássalhangzók a következoképpen változnak a lágyulás során:

p-→ b-, t-→ d-, c-→ g-:

pân (deszka)→ i bân (a deszka)tawar (erdo)→i dawar (az erdo)calad (fény)→ i galad (a fény)

1Ebben a tananyagban ezt az a tény fogja tükrözni, hogy néha a szövegekben szereplo alakok nem lágyulnak.Általában az a kritérium, hogy mi hangzik jobban.

30

b-→ v-, d-→ dh-:

benn (ember)→ i venn (az ember)daw (sötétség)→ i dhaw (a sötétség)

a g- eltunik:

galadh (fa)→ i ’aladh (a fa)glam (zaj)→ i ’lam (a zaj)

h- → ch-, s- → h-, m- → v-:

hammad (ruházat)→ i chammad (a ruházat)salph (leves)→ i halph (a leves)mellon (barát)→ i vellon (a barát)

hw-→ chw-:

hwest (szello)→ i chwest (a szello)

az f-, th-, n-, r- és l- mássalhangzók változatlanok maradnak:

fen (küszöb)→ i fen (a küszöb)thond (gyökér)→ i thond (a gyökér)nath (szövet)→ i nath (a szövet)rem (háló)→ i rem (a háló)lam (nyelv [mint testrész])→ i lam (a nyelv)

a hangtalan rh- és lh- valószínuleg thr- és thl- lesz:

rhaw (hús)→ i thraw (a hús)lhûg (kígyó)→ i thlûg (a kígyó)

De változhatnak (különösen késobb, vagy emberi használatban) r- és l-re:

rhaw (hús)→ i raw (a hús)lhûg (kígyó)→ i lûg (a kígyó)

A következo szavak, elotagok szintén lágy mutációt okoznak:

ab, adel, am, ath-, athra-, be, dad, di, go-/gwa-, na, nu/no, trî/tre-, ú- és av-/avo. Ezek-rol a késobbi leckékben lesz szó.

3.2.3. Mássalhangzó változások az „és” után

Ahogy az elozo leckében jeleztük, az a- (és) szintén megváltoztatja az utána álló szó kezdomássalhangzóit. Azonban ez történelmi szempontból nem ugyanaz, mint a lágy mutáció. Akésoi sindarinban (vagy emberi használatban) láthatunk egyszeruen a-t követo lágyulást is.

p-→ ph-, t-→ th-, és c-→ ch-:

tawar (erdo)→ galadh a thawar (fa és erdo)pâan (deszka)→ thond a phân (gyökér és deszka)calad (fény)→ dîn a chalad (csend és fény)

l-→ lh-, r-→ rh-:

lam (nyelv)→ rhaw a lham (hús és nyelv)rem (háló)→ nath a rhem (szövet és háló)

31

Az osi sindarinban a gw- is w- lesz, de a harmadkorban ez a szabály már nem érvényes.Minden egyéb mássalhangzó változatlan marad.

3.3. SZÓJEGYZÉK

Sindarin Magyarbenn (tsz. binn) embercalad (tsz. celaid) fénydaw sötétségdîn (tsz. dîn) csenddôl (tsz. dyl) fejdartha- várfair (tsz. fîr) halandó (fn)fen (tsz. fin) küszöbgaladh (tsz. gelaidh) fagardh (tsz. gerdh) világglam (tsz. glaim) zaj, lármahammad (tsz. *hemmaid) ruházathwest (tsz. hwist) szelloIthil holdlam (tsz. laim) nyelv

Sindarin Magyarlhûg (tsz. lhyg) kígyómatha- éreznath (tsz. naith) szövetnîn a(z) enyémorthad felkelés (fn)pân (tsz. pain) deszkapeth (tsz. pith) szóprestannen megváltozottrem (tsz. rim) hálórhaw (tsz. rhoe) hús, testsalph (tsz. selph) levessui mint, amilyentawar (tsz. tewair) erdothond (tsz. thynd) gyökér

3.4. TENGWAR

3.4.1. Még több mássalhangzó

A tengwák rendszere több olyan mássalhangzót tartalmaz, amelyek nem a telcóból és lú-vából származnak. Ezek a silme s, silme nuquerna S, lambe l, rómen r, hwesta sin-

darinwa H és hyarmen h. A hangértékeik sz, sz, l, r, hw és h. Így az általános módhozszükséges teljes táblázat:

t p k R w Wt p k r w -d b g n m Nd b g n m ngT f c s S Hth f ch s s hwD v G r h ldh v gh r h l

32

3.4.2. Az „r” és „s” írása

Észrevettük, hogy az „r” és „s” karakterekbol ketto van. Melyiket is kellene elonyben része-síteni? Általában szebb, ha a szavak végét a „zárt” óreval zárjuk le, mint az inkább nyitottrómennel, és ugyanezen okból használjunk silme nuquerna-t a silme helyett. Ezenkívül anuquerna változatokat használjuk akkor is, ha tehta van a tengwa felett – egyszeruen többhely marad a tehtának, ha silme nuquerna-t írunk silme helyett.

3.4.3. A határozott névelo

Ha egy fonév elott határozott névelo áll, és mássalhangzóval kezdodik, akkor a névelotáltalában nem egy külön rövid támaszra írjuk (mint abban az esetben, ha a fonév magán-hangzóval kezdodik), hanem rögtön a kezdo mássalhangzóra tehtaként. Például: @i rana iaran (a király), de vi l�eno iVellon (a barát).

3.4.4. Írásjelek

A tengwar írásrendszer nem tartalmazza az ismert, szokásos írásjeleket. Viszont a szüne-teket jelezhetjük pontokkal: a rövid egy pont ,, a hosszabb két pont ; és új mondatot vagybekezdést általában négy ponttal . zárunk le. Valószínuleg ezeket a vesszohöz, pontos-vesszohöz és ponthoz hasonlóan használhatjuk. Továbbá van kérdojel ? és felkiáltójel !is.

3.4.5. Példák

raga ron, lge loSa , glada r@ile , gmi l@i , prehEal, Ier@ineAragorn, Legolas, Galadriel, Gimli, Perhael, Eirien

�4. lecke

TÖBBES SZÁM ÉS NAZÁLIS

MUTÁCIÓ

�

4.1. SZÖVEG

lIu mylIu my m@i cTi EaglRi . ryc rve @iRa mni redy . drva Ra le IaD@a nraTRa nEoR. drEog Ta rda Ra Ti weIa R. ni de Ian rgo Ra @afda Ra n@a Ti le Ia T. mi Zi ha ci *in de lDe @iRa . mi n�i mba Ra DrNi@a rny d @a mEaTRa . bn�i rmi g� n�a Ra ha ni ryc fraRa ni de Ian.

Lui ymLui ym mi Chithaeglir. Yrch reviar min eryd. Dravar ’elaidh a nartharnoer. Droeg athradar i thewair. In edain ’rogar a phadar na i thelaith. Imiss ah i chîn egledhiar. I minn mabar dhring a ’rynd a maethar. Binnrim gwannar ah in yrch farar in edain.

Rossz idokRossz idok járnak a Köd-hegységben. Orkok vándorolnak a hegyekben.Fákat vágnak ki, és tüzeket lobbantanak. Farkasok szelik át az erdoket.Az emberek félnek, és az alföldekre menekülnek. A nok és gyermekekszámuzetésbe vonulnak. Az emberek pörölyöket, bunkósbotokat ragad-nak, és harcolnak. Sok férfi meghal, és az orkok üldözik az embereket.

33

34

4.2. NYELVTAN

4.2.1. Többes szám

Az elozo leckében találkoztunk olyan helyzettel, ahol a szavak kezdo mássalhangzói meg-változtak. Most, a többes szám tárgyalásánál hasonló jelenség figyelheto meg: a szó ma-gánhangzói megváltoznak, méghozzá oly módon, hogy „hasonlóbbak” lesznek a szóvégitöbbes számot jelölo -i-hez (ami az ó-sindarin nyelvben is megvolt). Ezt másképpen i-vonzásnak hívjuk. Ennélfogva ó-sindarinul az aran (király) többes száma arani volt, amimegváltoztatta a magánhangzókat a hasonlóbb ereini alakra. A harmadkori sindarinban azösszes szóvégi magánhangzó elveszett, és a szó újra erain-ra változott, ami most a töb-bes száma. Az egyedi magánhangzók a következoképpen változnak (vegyük észre, hogy asindarinban az y is magánhangzónak számít):

az a utolsó szótagban ai lesz, a többi szótagban e:

barad (torony)→ beraid (tornyok)aran (király)→ erain (királyok)

Némiképp kivételesen, ha a szóvégi a-t -r-, -l- és egy h-szünet követi, azaz ilyen kombiná-cók: -lph, -rph, -lch, -rch, -lth, -rth, -ldh vagy -rdh, akkor a szóvégi a e-re, vagy néhaei-re változik helyette:

salph (leves)→ selph (levesek)gardh (birodalom)→ gerdh (birodalmak)falch (szakadék)→ felch (szakadékok)alph (hattyú)→ eilph (hattyúk)

az e utolsó szótagban i lesz, minden más szótagban változatlan (e):

edhel (tünde)→ edhil (tündék)hên (gyerek)→ hîn (gyerekek)

az i sosem változik:

Ithil (hold)→ Ithil (holdak)

az o utolsó szótagban y (néha e) lesz, más szótagokban e:

orod (hegy)→ eryd, ered (hegyek)orch (ork)→ yrch (orkok)

a rövid u y lesz minden szótagban, a hosszú û pedig ui az utolsó szótagban:

tulus (nyárfa)→ tylys (nyárfák)dûr (sötét)→ duir (sötét) (tsz.)

az y nem változik:

ylf (ivókupa)→ ylf (ivókupák)

az io y lesz:

thalion (hos)→ thelyn (hosök)

az au kettoshangzó oe-re változik, ez áll a szóvégi -aw-ra is (ami ugyanaz a hang):

draug (farkas)→ droeg (farkasok)rhaw (test)→ rhoe (testek)

35

az ie i lesz az utolsó szótagban:

miniel (tünde az elso házból)→ minil (tündék az elso házból)

minden más kettoshangzó változatlan marad:

aew (madár)→ aew (madarak)

Természetesen ezen szabályok kombinációi is helyesek:

annon (kapu)→ ennyn (kapuk)pennas (történelem)→ pennais (történelmek)

4.2.2. Nazális mutáció

Ha a többes szám elott határozott névelo áll, új probléma merül fel: az in egy újabb fajtamutációt, úgynevezett nazális mutációt okoz. Ez másképp változtatja meg a szavak kezdomássalhangzóit, mint a leníció. Gyakran egy -n asszimilálódik a követo szóba, és megvál-toztatja a kezdo mássalhangzót.

A nazális mutáció kevésbé gyakori, mint a lágyulás. Leggyakrabban a következo háromszócska váltja ki: az in többes számú névelo és az an, dan elöljárók (amelyekkel késobbileckében foglalkozunk).

Az egyes mássalhangzók a következo minta szerint változnak:

p-→ ph-, t- → th-, c-→ ch-:

pân (deszka)→ i phain (a deszkák)tawar (erdo)→ i thewair (az erdok)calad (fény)→ i chelaid (a fények)

a b- és d- m-re és n-re módosul, de a dr- változatlan marad:

benn (ember)→ i minn (az emberek)daw (sötétség)→ i noe ([a sötétségek])draug (farkas)→ in droeg (a farkasok)

a g- ng-re módosul, kivétel ha a gl-, gr- vagy gw- kombinációkban fordul elo, mert akkornem mutálódik:

galadh (fa)→ i ngelaidh (a fák)grond (bunkósbot)→ in grynd (a bunkósbotok)

h-→ ch-, hw-→ ’w-:

hammad (ruházat)→ i chemmaid (a ruházatok)chwest (szello)→ i ’wist (a szellok)

az f-, l-, m-, n-, r-, s- és th- nem változik, azonban a névelo i -re egyszerusödik, vagy r-esetén idh lesz:

fen (küszöb)→ i fin (a küszöbök)lam (nyelv)→ i laim (a nyelvek)mellon (barát)→ i mellyn (a barátok)nath (szövet)→ i naith (a szövetek)rem (háló)→ idh rim (a hálók)salph (leves)→ i sailph (a levesek)thond (gyökér)→ i thynd (a gyökerek)

36

lh-→ thl-, rh-→ thr-:

lhug (kígyó)→ i thlyg (a kígyók)rhass (szakadék)→ i thress (a szakadékok)

4.3. SZÓJEGYZÉK

Sindarin Magyaralph hattyúaew madárathrad- keresztezbarad toronybess nodraug farkasdrava- vág (fejszével)dring kalapácsegledhia- számuzetésbe vonulfara vadászikgroga- félgrond bunkósbotgwanna- meghal, eltávozik

Sindarin Magyarhên gyereklû idomaba- megragad, megfogmaetha- harcolnartha- fellángolorch orkpada- megyrim soktalath síkságthalion hostulus nyárfaum rossz, gonosz

4.4. TENGWAR

4.4.1. Néhány különlegesség

Több olyan sajátossága van az általános módnak, amit egy tengwarral írónak ismernie kell.

Ha egy � (tilde) szerepel t, d, th, dh vagy n felett, az egy további n hangot jelez. Például:gd�o Ro Gondor. Ha a hullámvonal p,b,f, v vagy m felett jelenik meg, plusz m hangot jelöl.

Végül, ha c, g, ch, gh, vagy ñ tetején találkozunk vele, egy további ñ-re utal.

Amennyiben a tengwa alatt egy � (vonal) van, akkor megkettozi a felette jelölt hangot

(kivéve a nazális és az s hangokat). Például ml�eno mellon (barát). Egy szó belsejében az

aláhúzott formen (f�) azonban ph-t jelöl. Szóvégi ph vagy f szavakon belül az f tengwával

írható, a szóvégi f pedig v. A dupla ss írásához nem húzunk vonalat, hanem az esse(nuquerna) tengwát használjuk: z vagy Z.

Ha egy w kapcsolódik a hanghoz, azt írhatjuk a � tehtával, például r�ane Arwen. De ha túl

sok tehta kerülne egymásra, akkor a w is használható.

Hogyha egy szó az i és egy magánhangzó kombinációjával kezdodik, akkor a kezdo i-t az Ereprezentálja: EUaR iaur (öreg). Ha egy szó vége -aw, -au-ként kell olvasni és írni szintúgy:nUa naw (gondolat).

4.4.2. Példák

grd�o , lb�e Sa , ln�i do , r@ohR�i mi , g� De , HSet

37

grond (bunkósbot), lembas (útikenyér), linnod (rövid vers), rohirrim, gwedh (kötelék, bi-lincs), hwest (szello)

4.4.3. A beleriandi mód

Hogy lássuk a különbséget a kétféle írásmód között, itt egy rövid bevezeto a beleriandimódhoz.

Ebben az írásmódban a magánhangzókat nem tehták jelölik, hanem teljes tengwák, így aa,e,i,o,u rendre az a,e,i,o és u. Ebben a módban az Aragorn írása aragorn.

Ha egy hosszú magánhangzót kell jelezni, egy andaith („hosszújel”) használatos: baraddUer Barad-Dûr.

Továbbá az m, n és y tengwák jelentése megváltozik: az m m, az n n és az S y lesz (ebbol

nyilvánvalóan következik, hogy az r hangot mindig rómennel írjuk ebben a módban).

Az nn jelölése númen N, az mm malta M, azonban az ll egyszeruen a lambe kétszer,például: mellonmellon (barát), de aNon annon (kapu).

A tehta módbeli tilde jelölést nem használjuk a w-tehta � kivételével, amelynek ugyanaz afunkciója: g� aNa gwanna (o meghal).

4.4.4. Példák

A Mória kapuján látható felirat kezdete beleriandi-mód szerint:

eNSn durin aran moria pedo mellon a miNo

és tehta módban:

n�e ny druni rana mro@i @a pde @o ml�eno @a mn�i @oEnnyn durin aran moria: Pedo mellon a minno!

Felismered ezt az írást? Általános módban van, de más stílusú karakterekkel:

CanZagdRobtalo kO, CanZaggb�i taloCanZagTrkatalo kO, Ja bRoZmo Cikirp�italo

38

�5. lecke

AZ I-TÖVU IGÉK RAGOZÁSA

�

5.1. PÁRBESZÉD

sni @iTaraga ron @a glrofd�i le rve @iRa n@a lIad� mi lda rSi . raga rong*en da na nre@i nna EaglRi .

raga ron glrofd�i le , tri @o vn�e !

glrofd�ile dra @o ha g�a ln�e @o!vi n�e bda @a nna De le @a nna da na .@ebo hna mEa gvo n�a ne ! mi @ebo hna . tge ni hni @iTa na le rd�o .

mna r*ad n@a mi lda rSi ?glrofd�ile mEa gvo n�a ne ! mi lda rSi nna hrada . nro@o!

glrofd�i le k*en n@a cEarde @a g*iR.raga ron mna ?

glrofd�ile mTano vron. f�ede k�i vi n�e .

39

40

SiniathAragorn a Glorfindel reviar na ’laind Imladris. Aragorn gên adan nerinan aeglir.

Aragorn: Glorfindel, tiro venn!Glorfindel: Daro ah anglenno!

I venn bada nan edhel a nan adan.Eobhan: Mae govannen! Im Eobhan. Tegin hiniath an Elrond. Man râd na

Imladris?Glorfindel: Mae Govannen! Imladris nan harad. Noro!

Glorfindel cên na chaered a gîr.Aragorn: Man?

Glorfindel: Mathon vorn. . . Ephedinc i venn.

HírekAragorn és Glorfindel Völgyzugoly határán vándorolnak. Aragorn egyembert lát futni a hegyeknél.

Aragorn: Glorfindel, nézd, egy ember!Glorfindel: Állj meg, és gyere közelebb!

A férfi odamegy a tündéhez és az emberhez.Eobhan: Isten hozott! Eobhan vagyok. Híreket hoztam Elrondnak. Melyik

út visz Völgyzugolyba?Glorfindel: Isten hozott! Völgyzugoly délre van. Fuss!

Glorfindel a távolba mered, és megborzong.Aragorn: Mi az?

Glorfindel: Sötétséget érzek. . . Követjük az embert.

5.2. NYELVTAN

5.2.1. Általános megjegyzések

Az A-igékkel ellentétben az I-igék a csupasz tövükre végzodnek, azaz mássalhangzóra.Egy példa ilyen igére a ped- (beszél). Jelen idoben az igetöveket az -i- magánhangzó kötiössze a ragokkal, ezért hívjuk oket I-tövu igéknek. Az A- és I-igéktol eltekintve számosrendhagyó ige van a sindarin nyelvben, amelyek a múlt ido képzésében térnek el. Az átme-netek az A- és I-igecsoportok között (más néven analogikus formák) szintén elég gyakoriak.Azonban jelen idoben minden ige kezelheto A- vagy I-igeként.

5.2.2. Az I-tövu igék személyragjai

Az A- és I-igék személyragjai megegyeznek, az egyetlen különbség a (rag nélküli) egyesszám harmadik személy. Itt a magánhangzó meghosszabbodik, ha az I-ige csak egy szótag-ból áll. Ahogy már említettük, az igetövet és a ragokat az -i- kötohang kapcsolja össze.

Alany Egyes szám Többes szám1. személy -n (én) -m (mi)1. személy -nc (mi)2. személy -g (te) -gir (ti)2. személy (formális) *-l (Ön) *-lir (Önök)3. személy - (o) -r (ok)

41

A ped- ragozása:

pedin (én beszélek), pedig (te beszélsz), pedil (Ön beszél), pêd (o beszél)pedim (mi beszélünk), pedinc (mi beszélünk), pedigir (ti beszéltek), pedilir

(Önök beszélnek), pedir (ok beszélnek)

Azonban mint a többes szám esetében, az -i- megváltoztatja a magánhangzókat az i-vonzásszabályainak megfeleloen; az a-ból és o-ból e lesz, így tehát a tol- (jön) ragozása:

telin (én jövök), telig (te jössz), telil (Ön jön), tôl (o jön)telim (mi jövünk), telinc (mi jövünk), teligir (ti jöttök), telilir (Önök jönnek),

telir (ok jönnek)

Végül a dar- (megáll):

derin (én megállok), derig (te megállsz), deril (Ön megáll), dâr (o megáll)derim (mi megállunk), derinc (mi megállunk), derigir (ti megálltok), derilir

(Önök megállnak), derir (ok megállnak)

5.2.3. Fonévi igenév

Az I-igék fonévi igenévi alakját úgy képezzük, hogy (az i-vonzás figyelembevételével) egy-i toldalékot adunk a kérdéses szónak. (Az eközben fellépo i-vonzás az oka, hogy miértnem jó ötlet a sindarin igéket a fonévi igenévi alakjukban listázni.)

pedi (beszélni), neri (futni), teli (jönni), peli (elhervadni), firi (meghalni)

5.2.4. Felszólító mód

Az I-igék felszólító módbeli alakját az igetohöz toldott -o-val képezzük:

pedo (beszélj!), noro (fuss!), tolo (gyere!), pelo (száradj el!), firo (halj meg!)

A használata megegyezik az A- és I-igék esetén.

Tolo Aragorn! (Aragorn jöjjön!)

5.2.5. Gerund (-ás, -és végu fonév)

A gerund alakot az I-igék tövéhez kapcsolt -ed toldalékkal kapjuk meg:

cab- (ugrik)→ cabed (ugrás)cen- (lát)→ cened (látás)glir- (elbeszél)→ glired (elbeszélés)

A sindarinban gyakran használunk gerundot fonévi igenévi alak helyett. Azonban a fonéviigenévként használt gerund a mondat tárgyaként sem esik át lágy mutáción:

cenin toled i aduial (látom az este jövetelét)

Viszont a fonévként álló gerund valószínuleg fonévként kezelendo, és mutálódik, lásd azapró különbséget:

cenin doled en aduial (látom a jövetelét az estének)

42

5.3. SZÓJEGYZÉK

Sindarin Magyaraphad- követan -ért, -nak, -nekcen- látdar- megáll*fir- meghalgir- megborzonggland határglir- énekel, eloadhaered távolság

Sindarin Magyarharad Délmorn sötétségnor- futped- beszélpel- elhervad, elszáradsiniath hír, üzenettir- figyeltog- hoztol- jön

5.4. TÁRSALGÁS – ÜDVÖZLÉSEK

Ha tündékkel találkozol, jó ha ismersz néhány alapveto frázist a köszöntésre és búcsúzásra.Rendszerint köszönni így szokás:

Mae govannen! (Isten hozott! Üdvözöllek!)

Ha inkább hivatalosabb köszönést szeretnél, megpróbálkozhatsz a formális személyes név-mással:

Le suilon! (Üdvözlöm Önt!)

Vagy ha történetesen jobban ismered a tündét, így:

Gen suilon! (Üdvözöllek téged!)

Próbálkozhatsz még ezzel:

Ai! (Üdvözlet!)

Bemutatkozáshoz::

Im N.N. (Én X.Y. vagyok.), Estannen N.N. (Engem X.Y.-nak hívnak)vagy Nin estar N.N. (Ok X.Y.-nak neveznek.)

De használhatod ezt a formát is:

I eneth nîn N.N. (Az én nevem N.N.)

Ha szeretnéd megtudni egy tünde nevét, megkérdezheted:

Man i eneth lîn? (Mi az Ön neve?)

Mivel még nem tudod a másik személy nevét, jobb ha a formális alakot használod.

Ha készülsz menni, a következoképp búcsúzhatsz:

Cuio vae! (Istenhozzád!)

vagy ha sokkal formálisabban szeretnél:

Namarië. (Istenhozzád!)

Azonban ez nem sindarin, hanem quenya, egy osi tünde nyelv. A sindarin megfeleloje ígynézhet ki:

*Novaer! (Istenhozzád!)

�6. lecke

MELLÉKNEVEK, TAGADÁS

�6.1. PÁRBESZÉD

Ta rba Te@ebo hna DraT@a mni Tma @a glrofd�i le pda @a n@a le rd�o .

glrofd�ile bn�e na *ir@a n�a da hni @iTa .

le rd�o na *irno vi n�e mn�i da .

@ebo hna mEa gvo n�a ne , le rd�o . de Ian coTi EaglRi na *irRa di lu @u niDe li . ma raT roTbe prSet@a vne . ryc le Iag dge Ri vZi@a c*in. kru@u ga lrabe de ga ro ni De li Si tZane . pleli Rihla T@o vne .

le rd�o ni De li *un�a Ra dlu @u. pne mi d*uR. ni Iad De l�eni IuRni Iad ni de Ian.

r�ane m�a na , da Ra ?

gli rEad h@a g� d�e EUaR.

le rd�o de Ian *ucla TRa ni De li .

glrofd�ile @u mEaR.

le rd�o ni De li ni na *irRa pda da ple Ri pda da . gregi Ri Di *avn*in. mi draT@a.

43

44

AthrabethEobhan dartha min tham a Glorfindel pada na Elrond.

Glorfindel: Benn aníra annad hiniath.Elrond: Aníron i venn minnad.

Eobhan: Mae govannen, Elrond. Edain o Chithaeglir anírar i dulu in edhil.Amarth ’ortheb presta ven. Yrch elaig degir viss a chîn. Curuaglareb e-dagor in edhil istassen. Pelilir haltho ven.

Elrond: In edhil ú-annar dulu. Penim dûr. I naid edhellin uir i naid inedain.

Arwen: Amman, adar?Gilraed: Ha gwend iaur.Elrond: Edain ú-chalthar in edhil.

Glorfindel: Û maer.Elrond: In edhil in anírar padad pelir padad. Gerigir i dhâf nîn. Im dartha.

Egy tanácskozásEobhan a nagy csarnokban vár, és Glorfindel Elrondhoz megy.

Glorfindel: Egy ember szeretne híreket hozni.Elrond: Jöjjön be.

Eobhan: Isten hozott, Elrond. A Köd-hegység emberei a tündék segítségétkérik. Szörnyu sors sújt minket. Vad orkok mészárolnak asszo-nyokat és gyerekeket. Ismert a tündék híres ügyessége a csatában.Megvédhettek minket.

Elrond: A tündék nem segítenek. Nincs eronk. A tündék ügyei nem azemberekéi.

Arwen: Miért, apám?Gilraed: Ez egy régi barátság.Elrond: Az emberek sem védik meg a tündéket.

Glorfindel: Ez nem jó.Elrond: Amelyik tünde menni szeretne, mehet. Bírod az engedélyem. Én

maradok.

6.2. NYELVTAN

6.2.1. Melléknevek

A sindarin melléknév némely értelemben nem nagyon különbözik a fonévtol. Sot, sok szóegyszerre fonév és melléknév, mint például a morn, ami jelenthet „sötétség”-et és „sötét”-et. A magyarhoz hasonlóan, a sindarin melléknevek száma (egyes v. többes) megegyezika fonévvel amelyre vonatkoznak: ha a fonév többes számban van, a melléknév is. A mel-léknevek többes számát teljesen ugyanazon i-vonzás szabályok alapján képezzük mint afonevekét, így ezt most nem tárgyaljuk újra.

A fonevet jellemzo melléknevek általában a fonév után állnak (szerepelhetnek elotte is„költoi” szórendben) és ebben a pozícióban gyakran lágyulnak (lásd 3. lecke). De amelléknevek funkcionálhatnak határozószóként is, és ezért vagy más okból lehetnek vé-letlenül a fonév mögött: ha nincs kapcsolat a melléknév és a fonév között, nem történiklágyulás sem. Ezekkel részletesen foglalkozunk a 15. leckében, addig is álljon itt néhánypélda:

45

ylf dawaren (egy fa ivókupa)ylf tawaren (egy ivókupa fából van)ylf dewerin (fa ivókupák)

Sok melléknév fonevekbol származik az -eb, -ui és -en képzok hozzáadásával. Itt az -ebtoldalék általában azt jelzi, hogy valami „boséges”, „teli van”, a -(r)en valaminek a meg-változtathatatlan tulajdonságait emeli ki, és az -ui pedig gyakran átmeneti sajátosságokatábrázol („minoségi”). Azonban ez a szabály nem mindig alkalmazható.

aglar (hírnév)→ aglareb (híres)brass (fehér izzás)→ brassen (fehéren izzó)úan (szörnyeteg)→ uanui (szörnyu)celeb (ezüst)→ *celebeb (teli ezüsttel)celeb (ezüst)→ celebren (ezüst[bol van])

Mellékneveket lehet igékbol is képezni (foként elsodleges igékbol). Példa erre a -weg tol-dalék, ami azt jelzi hogy valaki „aktív valamiben”, vagy az -ui, ami egyenértéku a magyar„-ható”, „-heto” képzovel.

ped- (beszél)→ pedweg (beszédes)ped- (beszél)→ pedui (kimondható)tir- (figyel)→ *tirweg (éber, figyelmes)

A sindarin nyelvben nem ismerünk igazi középfokot. Quenya példák alapján arra kö-vetkeztethetünk, hogy egy elöljárószavas szerkezetet használhatunk ebben az esetben. Alegvalószínubb jelölt az athan1(túl, kívül) prepozíció, amely nazális mutációt okoz a kö-veto szóban:

barad beleg atham menn (egy torony nagy egy emberen túl)Aragorn aglareb athan Elrohir (Aragorn híresebb, mint Elrohir)

Ezenkívül létezik a mellékneveknek egy fokozott formája. Az egyszeruség kedvéért a kép-zésüket az an- elotag segítségével képzelhetjük el, amit ebben az esetben a melléknév na-zális mutációja követ. (Valójában ez az a- elotagot követo kezdo mássalhangzó dinamikushosszítása különféle további hangfejlodésekkel és keveredésekkel.)

parch (száraz)→ apharch (teljesen száraz)alag (vad)→ analag (nagyon vad)beleg (nagy)→ ammeleg (igazán nagy)brassen (fehér izzás)→ amrassen (rendkívül forró)maer (jó)→ ammaer (nagyon jó)

Ha -i- fordul elo a melléknévben, az elotagra alkalmazzuk az i-vonzás szabályát, en-/ein-reváltoztatva azt.

lint (gyors)→ ellint (nagyon gyors)iaur (öreg)→ einior (nagyon öreg)ring (hideg)→ edhring (fagyos)

Egy más módja a melléknév fokozásának a rau-, ro- elotagok használata, amelyek egy „túl,tovább” jelentésu szócskából származnak. Ez lágyulást okoz a következo melléknévben.

beleg (nagy)→ roveleg (túl nagy)maer (jó)→ rovaer (túl jó)

Feltehetoen a felsofokot nem tudjuk közvetlenül kifejezni – a fokozó elotag és a birtokoseset kombinációjából adódik:

1Ezt athar-ként is lehet értelmezni, ez esetben folyékony mutációt okoz (lásd 13. lecke).

46

alag (vad)→ analag in edain („rendkívül vad az emberek közt”, az embereklegvadabbika)

iaur (öreg)→ einior in edhil (a legöregebb a tündék közt)maer (jó)→ ammaer in naid (a dolgok legjobbika)uanui (szörnyu)→ anuanui in yrch (az orkok legszörnyubbike)

6.2.2. Tagadás

A sindarin nyelv különbséget tesz a tény és a szándék tagadása közt. Magyarul az „Aragornnem egy tünde” állítás tényt közöl, míg a „nem fogok Völgyzugolyba menni” szándékot.

Az utóbbit az ava- ige segítségével tagadjuk, azaz avon (én nem fogok) vagy avam (minem fogunk).

avon linnad (nem fogok énekelni)avam minnad (nem fogunk bejönni)

A felszólító mód tagadása szintén szándékot jelez, azaz a kívánságot hogy valaki más necsináljon valamit. Ugyanabból az igébol származtatva, az avo (lágyulást okozó) szócskátvagy a szorosan kapcsolódó av- (szintén lágyulást okozó) elotagot használjuk.

pedo! (beszélj!) → avo bedo! vagy avbedo! → (ne beszélj!)minno! (lépj be!) → avo vinno! vagy avinno! → (ne lépj be!)

Ráadásként van a baw! „ne tedd!” indulatszó.

Másrészrol egy tény tagadása egy különbözo igébol és az û szócskával történik. Egyedülhasználva ez egyszeruen azt jelenti „ne”, vagy „nem”.

û na Imladris (nem Völgyzugolyba)

Sokkal általánosabb az elotagként való használata (u-, ú-, lágyulást okoz). Ha hozzára-gasztjuk az igéhez, tagadja a mondatot:

cên ([o] lát)→ ú-gên ([o] nem lát)

Ha a csupasz igetohöz ragasztjuk, tagadó melléknévi igenév-szeruséget alkot:

ped- (beszél)→ úbed (nem beszélo)tir- (figyel)→ údir (nem figyelo)

A mellékneveket szintén tagadhatjuk:

beleg (nagy)→ úveleg (nem nagy)ha úvaer (ez nem jó)

Azonban fonevekkel gyakran rossz, baljóslatú jelentést hordoz:

siniath (hír)→ *úhiniath (rossz hír)

Végül az u- használható igetoként is. Ez a beszéd egy régies módja, de így használvaa mondatot tagadhatjuk a (lágyult) csupasz igeto u- után írásával, mint az uin bed (nembeszélek) mondatban.

uig dir (nem figyelsz)û linna (nem énekel)uim gen (nem látunk)

47

6.2.3. Vonatkozó mondatok

A vonatkozó névmás megegyezik a határozott névelovel a sindarinban: i egyes számban ésin többes számban.

i elleth i linna (a tünde-leány, aki énekel)in edhil i maethar (a tündék, akik harcolnak)i ylf i tawaren (az ivókupa, ami fából van)

Az i vonatkozó névmás rendszerint lágy mutációt okoz a vonatkozó mondat igéjében,a többes számú in pedig nazális mutációt. Néha az i többes számban is használhatóvonatkozó névmásként. Azonban ha a vonatkozó mondat egy tárgy, ezért a vonatkozónévmás nem a mellékmondat tárgya, feltehetoen nem történik mutáció:

Laston venn i cenin. (Hallom a férfit, akit látok.)

6.3. SZÓJEGYZÉK

Sindarin Magyaraglar hírnév, dicsoségaglareb híresalag vadamarth sors*amman miértaníra- kíván, óhajtathrabeth tárgyalás, tanácskozásava- nem fogbeleg nagybrass fehér izzásbrassen fehéren izzócar ház, épületceleb ezüstcuru képességdâf engedélydartha- várakozike-dagor csatábangortheb szörnyu, borzasztógwend barátság

Sindarin Magyarhaltha- védiaur öregistassen ismert*lint gyorsmaer jóparch szárazpedweg beszédespen- hiányzik, híján van vminekpresta- befolyásol, megváltoztat*pol- képes, tudnad dolog, tárgyo Chithaeglir a Köd-hegységboltawaren fa, fából való*tirweg éber*tulu segítség*tûr ero, hatalomu- [nem van], nem teszúan szörnyuanui szörnyu

6.4. TÁRSALGÁS – ADNÁL NEKEM?

Képzeljük el, hogy néhány tündével egy tábortuz (vagy asztal) körül ülünk, eszünk, ésa tálak körbejárnak. Nem lenne jó, ha tudnánk kérni dolgokat? Akkor lássunk egy párfordulatot:

Annog nin. . . ? (Adnál nekem. . . ?), vagyAnnog. . . enni? (Adnál nekem. . . ?)

Ez az udvarias forma, ha kérni szeretnél valamit. Ha kevésbé muvelt vagy, próbálkozhatsza következokkel:

Anno nin. . . ! (Adjál nekem. . . !), vagyAnno. . . enni! (Adjál nekem. . . !)

48

Valamint:

Aníron. . . (Szeretnék. . . )

Ha toled kérnek valamit, így válaszolhatsz:

Mae. (Igen.) vagy Annon. (Igen, adok.)

Vagy ha el szeretnéd utasítani a kérést:

Baw. (Nem.), vagy ú-annon. (Nem, nem adok.)

Ha különösen nyers szeretnél lenni:

Baw. Han hebin anim. (Nem. Megtartom magamnak.)

Hogyha meg szeretnél valamit köszönni:

Gen *hannon. (Köszönöm neked.), vagy egyszeruen *Hannon. (Köszönöm!),esetleg Hannad (Köszi!, Köszönöm!)

Abban az esetben, ha valaki megköszön neked valamit, így válaszolhatsz:

Glassen. (Szívesen.)

Ha kérni szeretnél valamit, a következo szavak hasznosak lehetnek:

saw (lé, vmnek a leve), *súthlas (tea), *nen-e-guil (alkohol, whiskey, „az élet vize”), *nen-e-naur (szesz, alkohol, „a tuz vize”), aes (fott étel), bass (kenyér), basgorn (cipó, egészkenyér)2, lembas (útikenyér), cram (sütemény), rhaw (hús), glî (méz), iau (gabona), solch(eheto gyökér), paich (szörp, szirup), *iaunen (sör, „gabona-víz”).

2A bass és basgorn a mutációk speciális esetei, lásd 18. lecke.

�7. lecke

ELOTAGOK, AZ A-IGÉK MÚLT

IDEJE, BIRTOKOS NÉVMÁSOK

�

7.1. PÁRBESZÉD

E@o na n�agli rEad rne gi li *u ha mi EaT EEoR?

glrofd�ile mEa , gvo EaTn�a k�e ni de Ian. g� n�a .

gli rEad rve @iZak�e n@a vrodRo ha ni de Ian vEaTn�a Re vrene dnani ryc. pli ni wTa rn�a Re wi li Ti ha E*aR hri @iSa .

raga ron gvo de gi @ebo hna nna b� Ra d*in?

gli rEad @i *uR n*in p*ed n�e @i , dna *uvde ni . le rd�o Di rne .

raga ron bre@ino ni de Ian ni *uvl�i .

49

50

Io anannGilraed: Renig i lû ah i maeth ioer?

Glorfindel: Mae, govaethannenc in edain. Gwann.Gilraed: Reviassenc na Vordor ah in edain vaethanner veren dan in yrch.

Pilin ’wathranner i ’wilith ah iâr hirias.Aragorn: Govedig Eobhan nan mbar dîn?Gilraed: I ’ûr nîn pêd enni, dan ú-vedin. Elrond idhren.

Aragorn: Berion in edain in ú-vill.

Hosszú múltGilraed: Emlékszel a régi idokre, és az elmúlt csatákra?

Glorfindel: Igen, mi együtt harcoltunk az emberekkel. Ez a múlt.Gilraed: Mordorba meneteltünk, és az emberek bátran harcoltak az orkok

ellen. Nyilak árnyékolták be az eget, és vér patakzott.Aragorn: Elmész Eobhannal az otthonába?Gilraed: A szívem ezt mondja nekem, de nem megyek. Elrond bölcs.

Aragorn: Én megvédem az embereket, akik nem erosek.

7.2. NYELVTAN

7.2.1. Elotagok

Az elotagok (prefixek) és elöljárók (prepozíciók) nagyon hasonló dolgok a sindarinban (ésvalójában szorosan kapcsolatban vannak). Így néha ami a magyarban elöljárószó, az asindarinban lehet az ige elotagja. Például a „Legolas mögött megyek” sindarunul „mögöt-temegyekLegolasnak”. Lehet hogy néhány elöljárót csak így lehet kifejezni a sindarinban.A legtöbb prefix lágyulást okoz abban a szóban, amelyhez hozzáillesztjük. Ezek:

go- (együtt valakivel)

govaetha Aragorn (o Aragornnal együtt harcol)

gwa- (együtt valakivel, a go- archaikus változata)

gwaguion vess (egy novel élek együtt)

ab- (mögött, hátul)

abvedin Legolas (Legolas mögött megyek)

am- (fel, felfelé)

amvêd orod (felmegy a hegyre, megmássza a hegyet)

ath-, athra- (odaát, túloldalt)

athnallon i hirion (átkiáltok a folyó túloldalára)

dad- (le)

dadvêd orod (lemegy a hegyrol, leereszkedik a hegyrol)

Azonban az elotagok nem csak a ragok és névutók helyettesítoi az igéknél, hanem néhaúj szavak képezhetok – vagy árnyalhatjuk egy szó jelentését – a segítségükkel foneveknél,például penn (lejto) és ambenn (hegynek felfelé, emelkedo).

51

Az lh- és rh- hangok esetében az elotag okozta lágy mutáció különbözik a más okbóltörténo lágy mutációtól. Prefixekkel összekapcsolódva az rh-→ r-, az lh- pedig l- lesz, aszokásos thr- és thl- helyett.

rhûn (Kelet)→ amrûn (napkelte)

De:

rhûn (Kelet)→ i thrûn (a Kelet)

7.2.2. Birtokos névmások

A birtokos névmások azonosítják valaminek a birtokosát. A sindarin nyelvben a leggyako-ribb formákat inkább „birtokos mellékneveknek” kellene nevezni, mivel nyelvtanilag mel-léknévként viselkednek: követik a fonevet, amelynek tisztázzák a birtokviszonyát, és ebbena pozícióban lágyulnak. A birtokos névmások:

Birtokos Egyes szám Többes szám1. személy nîn (enyém) mîn (miénk)2. személy *cîn (tiéd) *cîn (tiétek)2. személy (formális) lîn (Öné) lîn (Önöké)3. személy tîn (övé) *tîn (övék)3. személy (visszaható) în (övé) *în (övék)

Általában szükséges kitenni a határozott névelot a fonév elé, amelyre a birtokos melléknévvonatkozik. Csak abban az esetben hagyjuk el, ha a fonév egy személy.

mabam in ylf vîn (megfogjuk az ivókupáinkat)maetha i vaeth în (megvívja a csatáját)cenin vess dîn (látom a feleségét)

Ahogy a fenti példák mutatják, a reflexív în névmást akkor használjuk, ha a mondat har-madik személyu, és a birtokos ugyanazt a személyt azonosítja, aki a mondat alanya is:

maba i ylf dîn (megfogja a kupáját; azaz valaki másét)maba i ylf în (megfogja a [saját] kupáját)

Alkalmanként egy fonevet egyszerre jellemezhet egy melléknév, és utalhat a birtokvi-szonyára egy birtokos névmás. Ebben az esetben nem számít, hogy a birtokos vagy amelléknév az elso. Viszont ha a birtokos névmás közvetlenül a fonevet követi, nazális(nem lágy) mutációt okoz a melléknévben. (Ennek az ellenkezoje némileg homályos,de kikövetkeztethetjük, hogy a birtokos névmás legtöbbször lágy mutáción esik át, ha amelléknév az elso.)

mellon vîn maer (a mi jó barátunk)mellon vaer vîn (a mi jó barátunk)

7.2.3. Az A-tövu igék múlt ideje

Úgy látszik, hogy az A-igék többségének a múlt idejét egy toldalék hozzáadásával képez-zük. A múlt ido képzésében nyilvánvaló különbség van a tranzitív és intranzitív igék között.

A tranzitív igéknek lehet tárgyuk, mint a „látok” az „én látok egy embert”-ben. Ezeknek azA-igéknek az -nt rag segítségével képezzük a múlt idejét. Az így létrejött alak egyszerreszemélytelen és egyes szám harmadik személyu, úgy mint a jelen idonél.

52

Az intranzitív igéknek nem lehet tárgyuk, mint például az „áramlani” igének – senki semtud „áramlani valamit”. Az intranzitív A-tövu igéknek az -s vagy -st ragokkal képezzük amúlt idejét, és az eredmény (hasonlóan az elozohöz) egyszerre személytelen és egyes számharmadik személyu forma.

Vannak olyan igék, amelyek lehetnek tranzitívek és intranzitívek is, mint az „elsüllyedni”– egy hajó „elsüllyedhet” (és itt az ige tárgyatlan), de egy jéghegy képes „elsüllyesztenivalamit” (például egy hajót) – itt pedig az ige tárgyas és tranzitív. Ilyen igék esetében úgytunik, hogy az -nt toldalék a legjobb választás.

maetha- (harcol)→ maethant (harcolt)cuia- (él)→ cuias (élt)

A múlt ideju tranzitív A-igék a szokásos személyragokat kaphatják, miközben az -nt -nn-re változik (ez egy elég szokványos csere, a sindarinban általában nem fordulhat elo szóbelsejében az -nt- mássalhangzócsoport). Így a ragozás:

maethannen (én harcoltam), maethanneg (te harcoltál), maethannel (Ön har-colt), maethant (o harcolt)

maethannem (mi harcoltunk), maethannenc (mi harcoltunk), maethannegir (tiharcoltatok), maethannelir (Önök harcoltak), maethanner (ok harcoltak)

Néhány igeto vége eleve -nna, például linna- (énekel). Hogy elkerüljük az esetlen *linn-annen alakot, ez összevonható:

linnen (én énekeltem), linneg (te énekeltél), linnel (Ön énekelt), linnant (o éne-kelt)

linnem (mi énekeltünk), linnenc (mi énekeltünk), linnegir (ti énekeltetek), lin-nelir (Önök énekeltek), linner (ok énekeltek)

Az intranzitív múlt ideju A-igéknél a személyrag jelenléte visszaállítja az -s igevéget -sse-re, mégpedig a következoképpen:

mudassen (én dolgoztam), mudasseg (te dolgoztál), mudassel (Ön dolgozott),mudas (o dolgozott)

mudassem (mi dolgoztunk), mudassenc (mi dolgoztunk), mudassegir (ti dol-goztatok), mudasselir (Önök dolgoztak), mudasser (ok dolgoztak)

Az ige tagadása az ú- elotag használatával egyértelmu, az elotag egyszeruen megmarad:

ú-vaethant (nem harcolt)úvudassen (nem dolgoztam)

Az tagadás az osi beszédben egy kicsit ravaszabb. Itt az û igét múlt idobe kell tenni, míg acsupasz igeto változatlan marad:

ún vel (nem szeretett)únen bed (nem beszéltem)únem dir (nem figyeltünk)

7.3. SZÓJEGYZÉK

Sindarin Magyarbad- megybain szép, gyönyörubâr otthonbell eros

Sindarin Magyaridhren bölcsio anann nagyon régenloth virágista- tudást birtokol

53

Sindarin Magyarberen bátorberia- védcuia- éldan de, mégiseirien százszorszép, margarétaegor vagyenni nekemeria- felkelgûr szívgwann múltgwatha- árnyékol, sötétülgwilith égiâr vér

Sindarin Magyarmalen sárgamaeth harcmel- szeretmell kedvesmuda- dolgozik, gürcölnalla- hív, kiáltnan mbar haza*nosta- szagol*pilin nyíl[vesszo]*ren- emléksziksiria- áramlik, folyiksirion folyótanc eros

7.4. TÁRSALGÁS – ÖSSZEHASONLÍTÁSOK

Ha kezded jobban megismerni a tündéket, valószínuleg szeretnél beszélni róla mit szeretsz,és mitol irtózol. A következo példát alapul véve teheted fel a kérdéseid:

Man loth nostog ammell – i veril egor i eirien?(Melyik virágot szagolod inkább – a rózsát vagy a százszorszépet?)

Ha inkább általánosabban szeretnél kérdezni:

Man nosta ammain i-lyth? (Melyik illatozik a legszebben a virágok között?)

Így próbálhatsz válaszolni:

I veril ammain. (A rózsa illata igazán felséges.) Vagy:Noston veril ammell i-lyth. (A rózsák illatát szeretem a legjobban a virágok

közt.)

Ha meg szeretnéd kérdezni, hogy áll neked egy ruhadarab, kicsit másképp kell feltenned akérdésed:

Man thia ammain – i chammad valen egor i chammad galen?(Melyik tunik szebbnek – a sárga vagy a zöld ruha?)

Egy lehetséges válasz:

I chammad valen bain athan i galen. (A sárga öltözet szebb, mint a zöld.)

A következo szójegyzéket használhatod a saját mondataid megalkotásához:

Színek: caran (vörös), malen (sárga), calen (zöld), nim (fehér), morn (fekete), mallen(arany), luin (kék), mith (szürke), gwind (kékesszürke), baran (barna), elw (égkék),glos (hófehér)

Tulajdonságok: beleg (nagy), maer (jó), bain (szép, tetszetos), mell (kedves), gwain (új),lagor (gyors), *lint (fürge), tîr (egyenes, jó), raeg (rossz)

54

�8. lecke

ELÖLJÁRÓK I., RENDHAGYÓ TSZ.I., TÁRGYI NÉVMÁSOK

�

8.1. PÁRBESZÉD

m@i hma @imIegloraga ron @a nni @iSa nUaTRa na li d�e n@a cTi EaglRi . bde Ri n@ahi ma @imIeglo .

raga ron s@i k*u Ra pli ni ?

nni @iSa hri gi gIu mi vIeglo Ra mi cIeTlo .

raga ron @a, n�e Sa ! n�a go nni gi *u blege mni ci ?

nni @iSa gi *u d@i Ti *ol vl�a ne ?

raga ron m@a. gne hn�a no . hri ni bli ni da le Ti Iad� ?

nni @iSa *ucri gi . bda @o tr*i @i n�a no hne .

raga ron mEa. mna l*u rve @ik�a ?

nni @iSa n@e cre@ida @elEaR.

55

56

Mi ham i-meigolAragorn a Ninias nauthar an i lend na Chithaeglir. Bedir na i ham i-meigol.

Aragorn: Si cû ar pilin?Ninias: Hirig gui im veigol ar im cheithol.

Aragorn: A, ennas! Annog nin i gû beleg min ich?Ninias: I gû di i thôl vallen?

Aragorn: Ma. Gen hannon. Hirin bilin adel i thaind?Ninias: Ú-chirig. Bado trî i annon hen.

Aragorn: Mae. Man lû revianc?Ninias: Ne cheriad e-laer.

A fegyvertárbanAragorn és Ninias készülnek az utazásra a Köd-hegységbe. A fegyver-tárba mennek.

Aragorn: Van itt íj és nyílvesszok?Ninias: Találsz íjakat a kardok és fejszék közt.

Aragorn: Á, itt. Oda tudnád adni a lándzsák közti nagy íjat?Ninias: Az íjat az arany sisak alatt?

Aragorn: Igen. Köszönöm. Találok nyilakat a pajzsok mögött?Ninias: Nem. Menj át ezen az ajtón.

Aragorn: Jó. Mikor megyünk?Ninias: A nyár kezdetén.

8.2. NYELVTAN

8.2.1. Elöljárószók

Ezidáig már használtunk néhány prepozíciót: mi, na, an és dan. Az elöljárók a sindarinbana fonevek elott állnak, és tisztázzák azok mondatbeli viszonyát (gyakran meghatározzák ahelyét, idejét, például „az erdoben”, „az asztalon”). Nyelvtanilag az elöljáró és a fonévkombinációja közvetett tárgy (magyarul részeshatározó).

Bár csábító, az ilyen részeshatározókra nem vonatkozik automatikusan a nyelvtani lágyu-lás, amelyet megfigyelhettünk a közvetlen tárgyaknál (amik elott nincs prepozíció). De alegtöbb esetben szoros kapcsolat van az elöljáró és a fonév között (emlékezzünk, az elöl-járók és elotagok szoros kapcsolatban vannak), ami a prepozíció utolsó betujétol függofonológiai mutációhoz vezet. Mindenesetre ez a legtöbb esetben lágyulás, de ellentétbena közvetlen tárggyal, a részeshatározók esetében más típusú mutációk is lehetségesek.Ezzel részletesen fogunk foglalkozni a 21. leckében.

Itt csak a lágyulást okozó elöljárókat tárgyaljuk, a többivel késobb foglalkozunk.

A lista:

mi, vi (-ban, -ben, benn, között – térbeli)

cuion mi Chithaeglir (a Köd-hegységben élek)revion mi ’elaidh (a fák közt vándorlok)

na, magánhangzók elott még n’ (-hoz, -hez, -ba, -be, felé; -nál, -nél, -val, -vel, által)

tirin na dawar (egy erdo felé nézek)

57

bâd n ’ondor (Gondorba megy)im n’ orod (a hegynél vagyok)

im (között – elvont vagy térbeli)

dagor im vellyn (csata barátok között)

ab (utána – idobeli)

pêd ab Elrond (Elrond után beszél)

adel (mögött, hátul – térbeli)

bedin adel in yrch (az orkok mögött megyek)

am (felett, -ra, -re – magasságot és mozgást jelezve)

cemmin am i ’olf (átugrottam egy ág felett)

be (vmi szerint)

be beth en aran (a király szava szerint)

di (alatt – elvont, térbeli)

athrabeth di ’wilith (egy tanácskozás az ég alatt)

nu (alatt, lenn – térbeli)

nu amon (a domb alatt)

nef (vmi ezen/innenso oldalán)

nef aer (a tenger ezen oldalán)

pen (nélkül)

pen bith (szavak nélkül)

trî (át, keresztül)

minnon trî annon (beléptem a kapun keresztül)

Van még az o (-ról, -rol, vonatkozólag) elöljáró, aminek ugyanolyanok a mássalhangzóváltozásai mint az a-nak (és), és szintén egy h- hangot „ragaszt” az ot követo szó elejére:

o (-ról, -rol, vonatkozólag)

siniath o Rhohan (hírek Rohanról)trenarn o hedhil (egy történet a tündékrol)peth o thawar (egy szó egy erdorol)

8.2.2. Rendhagyó többes szám

Sajnos nem minden fonév és melléknév követi a többes szám képzésének 4. leckébenbemutatott szabályait. Most meg fogjuk ismerni a fo szabálytól eltéro kivételek elso cso-portját.

Van néhány szó, amely az osi sindarinban csak egy szótagú volt, de kapott egy másodikszótagot a modern sindarin fejlodése során. Azonban a többes számuk képzése megorizteaz eredeti egy szótagú szóét. Például a korai sindarin dagr (csata) a primitív ndakrô-bólered, aminek teljesen szabályos többes száma volt: deigr (az -ei- késobb -ai- lett a modernsindarinban). Viszont késobb a szónak kialakult egy második szótagja, így lett dagor, de

58

ugyanez történt a szabályos többes számával is, aminek az eredménye deigor lett a vártdegyr helyett.

A szavak, amelyeknek a többes számát így képezzük:

badhor (bíró)→ beidhorbragol (hirtelen)→ breigoldagor (csata)→ deigorglamor (visszhang)→ gleimorhador (dobó)→ heidorhathol (fejsze)→ heitholidhor (elmélyültség)→ idhorivor (kristály)→ ivorlagor (fürge)→ leigormagol (kard)→ meigolmagor (kardforgató)→ meigornadhor (legelo)→ neidhornagol (fog)→ neigolnaugol (törp)→ noegoltadol (dupla)→ teidoltathor (fuzfa)→ teithortavor (harkály)→ teivortegol (toll)→ tigolgollor (mágus)→ gyllor

Ezek a történelmi szempontból helyes formák. Azonban a sindarin késoi használatakor(és feltehetoleg ha emberek beszélik) ezeket a bonyodalmakat mellozhetjük, és más töb-bes számú alakok jelenhetnek meg. Az egyik változat szerint az eredeti egy szótagú formáthasználjuk (például naugl), és az -in többes szám jelét hozzáadva a nauglin (törpök) alakotkapjuk. Egy másik variáció lehet, hogy a többes számot úgy alkotjuk, mintha a történelmi-leg helyes alakok nem léteznének, azaz megyl mint a magol többes száma meigol helyett.Ezek az egyes nyelvjárások változatai lehetnek a sindarinban. Azonban ebben a tananyag-ban a történelmi alakokat részesítjük elonyben.

Van egy más fejlodési út is, amelynél a -rô (vki csinál vmit) toldalék nem adódik hozzá aprimitív tohöz, mint a makrô-ban, de a primitív igéhez igen, vö. maktârô. Amíg az elsoalaknál makr → magor (ahogy fentebb körvonalaztuk), a második alaknak a kezdettolfogva van második szótagja, és szabályos többes száma lesz: maethor → maethoer. Ezalapvetoen az összes A-igébol a szóvégi -a -or-ra cserélésével származó fonévre igaz:

maethor (harcos)→ maethoer (harcosok)*halthor (védo)→ halthoer (védok)

8.2.3. Egyetértés és ellenkezés

Hogy kifejezzük az egyetértésünket (vagy az ellenkezojét), a ma (helyes, igen) és baw, ú(nem, ne!) szavakat használhatjuk. Az utóbbi két tagadószó között fontos különbség van:míg az ú-t tények, a baw-t szándék tagadására használjuk.

A következo kérdés valakinek a szándékára kérdez rá:

Telig vi aduial nan adab nîn? (Eljössz a házamba este?)

Ha nemet szeretnél mondani erre a kérésre, baw-val kell válaszolnod.

Govant Aragorn Legolas? (Találkozott Aragorn Legolasszal?)

59

Másrészrol ez a kérdés tényrol szól, így û-val kell válaszolnunk, ha Aragorn nem találkozottLegolasszal.

Az û és a baw egyaránt eléggé kemény és hirtelen tagadások, és bár megértik oket, általábannem illik rendes beszélgetés közben használni. Gyakran jobb megismételni a kérdés igéjét:

Lastog i ’lamor? (Hallod a visszhangot?)Laston. (Igen. [Hallom.]) – Ú-Laston. (Nem. [Nem hallom.])

Csak a létigét (amelyet nem írunk le a sindarin nyelvben) tartalmazó kérdéseknél kénysze-rülünk gyakran a ma vagy az û használatára.

8.2.4. Tárgyi névmások

A sindarinban (a magyarral ellentétben) gyakran nincs észreveheto különbség a részesha-tározó eset (adok neked) és a tárgyeset (látlak téged) közt. Ennélfogva mindkettot kife-jezhetjük közvetlen tárggyal a sindarinban (azonban hogy különbséget tegyünk, gyakranhasználjuk az an szócskát a részes eset jelzésére, ahogy az angol a „to” és „for” szavakat.Ezeket a névmásokat a 19. leckében fogjuk tárgyalni.) A személyes névmások tárgyasalakjai:

Tárgy Egyes szám Többes szám1. személy nin (engem) men (minket)2. személy *cen (téged) *cen (titeket)2. személy (formális) le (Önt) le (Önöket)3. személy (hímnem) *son (ot) *syn (oket)3. személy (nonem) *sen (ot) *sin (oket)3. személy (dolgok) *san (az, azt) sain (azokat)3. személy (visszaható) *in (magát) *in (magukat)

Mivel ezeket az alakokat közvetlen tárgyként használjuk, a tényleges használat során lá-gyulnak:

Hon cenin (látom ot)Gen hîr (megtalál téged)Anno nin i vagol! (Add nekem a kardot!)Lasto hon! (Figyelj orá!)

A visszaható névmások visszautalnak a mondat alanyára:

Cên in. (Látja magát.)Cên hon. (Látja ot; azaz másvalakit)

8.3. SZÓJEGYZÉK

Sindarin Magyarbadhor bíróbaw nembragol hirtelencab- ugrikdagor csata

Sindarin Magyarlagor gyorsmaethor harcosmagol kardmagor kardforgatóne cheriad kezdetben

60

Sindarin Magyare-laer a nyár . . .ech lándzsaglamor visszhanggolf ággollor mágushador dobóhathol fejszeheriad kezdetidhor elmélyültségivor kristályman lû mikor?

Sindarin Magyarnautha- gondol, terveznadhor legelonagol fognaugol törpsam terem, szobasi itttadol duplatathor fuzfatavor harkálythand pajzsthôl sisak

8.4. TÁRSALGÁS – EGY MEGHÍVÁS

Ha már ismered a tündéket egy ideje, talán meg szeretnéd hívni oket az otthonodba, vagypedig meghívtak téged. Sindarin nyelven ezt így mondhatjuk:

Aníral toled na i gar nîn? (Szeretnél eljönni a házamba?)Aníral toled an govaded nin? (Szeretnél eljönni hogy találkozz velem?)

Ha nem ismered túl jól a másikat, szerencsésebb a második személyu udvarias személy-ragokat használnod (mint a fenti példában). Ha a vendéged megérkezett, megkéred hogyjöjjön be:

Minno! (Lépj be!)

Ha kint találkoztál vele és spontán kérdezed, használhatod a következo formát is:

Aníral minnad? (Szeretnél bejönni?)

Ha már benn van, megkínálhatod étellel, vagy itallal:

Aníral maded? (Szeretnél enni?) Aníral sogad? (Szeretnél inni?)

Vagy körbevezetheted az otthonodban, ilyesféle mondatok segítségével:

Sen i thambas. (Ez az eloszoba.)Trî i annon hiril i ham-e-guiad. (Az ajtó mögött találod a nappalit.)Am i bendrath i ham-e-maded. (A lépcson felmenve van az étkezo.)Fair. . . (Jobbra van. . . ) Hair. . . (Balra van. . . )Trî chenneth cenil i daur. (Az ablakból láthatod az erdot.)Tiro i ham-e-meigol. (Nézd, a fegyvertár.)

A következo szavak jó ha kéznél vannak, mikor bemutatod az otthonod:

thamb (eloszoba), *sam-i-meigol (fegyvertár), car (ház), henneth (ablak), annon (kapu),pendrath (lépcso), *sam-e-guiad (nappali), *sam-en-nen (fürdoszoba), *sam-e-lostad (há-lószoba), haust (ágy)

�9. lecke

AZ I-IGÉK MÚLT IDEJE,RENDHAGYÓ TÖBBES SZÁMOK II.

�

9.1. PÁRBESZÉD

ni ran @ehracr�ane mna l*u bde gi ?

raga ron reni rada f�ada lo .

r�ane ve n�e ni n@a cTi EaglRi . E@o na n�a . m*i De li vEaTn�a Redna ryc. @a dna f�a Eag. ge n�e ni fri n ci IunRa nnahda hne .

raga ron sne t*iR?

r�ane f�ada le r*yn du lume n@a hi rac ne rana fren gi Iun@a. h@aIeTle nAi nIad fEag. nUaTno @i rana hne t*ol. n@odr�ige !

raga ron mEa. kIu@o vEa!

61

62

I narn e-harchArwen: Man lû bedig?

Aragorn: Erin arad aphadol.Arwen: Evennin na Chithaeglir. Io anann. Mí edhil vaethanner dan yrch.

A dan affaeg. Egennin firn-i-chuinar nan had hen.Aragorn: Sen tîr?

Arwen: Aphadel rýn udulem na i harch en aran fern-i-guina. Ha eithel nianaid faeg. Nauthon i aran hen tôl. No dirweg!

Aragorn: Mae. Cuio vae!

A sír történeteArwen: Mikor mész?

Aragorn: A következo nap.Arwen: Én elmentem a Köd-hegységbe. Nagyon régen. Mi tündék har-

coltunk az orkok ellen. És rosszabb ellen. Láttam halottat, aki éltezen a helyen.

Aragorn: Ez igaz?Arwen: Nyomokat követve elértünk az éloholt király sírjához. Az volt a

forrása a rossz dolgoknak. Úgy gondolom, ez a király eljön újra.Légy éber!

Aragorn: Igen. Isten veled!

9.2. NYELVTAN

9.2.1. Az I-tövu igék múlt ideje

Az I-igék múlt idejének képzése egy kicsit bonyolultabb, mint az A-igék esetében volt.Ezeknek az igéknek többféle módon képezhetjük a múlt idejét, és gyakran újabb módosu-lások váltották fel a múlt ido eredeti képzését, amely ahhoz vezetett, hogy egy igének többmint egy helyes múlt ideje lehet.

Azonban eredetileg (és ez az, amivel eloször foglalkozunk) az elsodleges igéknek általában„eros” múlt idejük és egy bovítményük volt. Az eros múlt ido azt jelenti, hogy ezt az alakotnem toldalékkal képezzük (mint az A-igék esetében az -nt vagy az -s) amit egyszeruen azigeto mögé teszünk, hanem valamiképp maga az igeto változik meg.

A bovítmény ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy az igeto magánhangzóját beszúrjukaz ige elé mint elotagot. Az I-igéknél elég gyakori, hogy az igeto magánhangzója az egyet-len magánhangzó is. Ebben a helyzetben nem lehet nagy meglepetés, hogy a magánhangzóbeszúrása az ige elé lágyulást okoz annak elso mássalhangzójában. Vannak még esetek,amelyekben a to magánhangzója nem olvasható ki egyszeruen az igébol (mivel történel-mileg különbözo volt). Egy jó példa a tol- (jön), ami az eredeti tul-ból alakult ki – ebbenaz esetben az eredeti magánhangzót szúrjuk be elore, és az eredmény udul (jött) lesz odolhelyett. Az ilyen igéknél megadjuk a múlt idejüket a szójegyzékben.

Két fo módon lehet egy igének eros múlt ideje: nazális infixum segítségével és magán-hangzó erosítéssel.

A leggyakrabban eloforduló esetek a -b, -d, -g és -dh mássalhangzóra végzodo alapvetoigéké. Ezeknek az igéknek a múlt idejét az úgynevezett nazális infixum segítségével ké-pezzük. A személytelen egyes számú alakból indulunk ki (amely megegyezik az egyes

63

szám harmadik személlyel, mint a jelen idonél), az összes múlt ideju alak ebbol származ-tatható. A múlt ido az -n- hang segítségével képezheto, de ez nem a szó végére kerül,hanem beékelodik az utolsó mássalhangzó elé. Ez a következo hangeltolódásokat okozza:nd → nt, nb → mp, ng → nc és ndh → nd (lényegében az utolsó mássalhangzó nemmutálódik).

had- (dob)→ achant (dobott)cab- (ugrik)→ agamp (ugrott)dag- (agyonüt)→ adhanc (agyonütött)gwedh- (megköt)→ ewend (megkötött)

A többi személyhez tartozó alaknál hozzáadunk egy -i- hangot a személytelen/egyes számharmadik személyu alakhoz, majd ezután következik a megfelelo személyrag. Ahogy jelenidoben, ez i-vonzást okoz az igénél:

echennin (én dobtam), echennig (te dobtál), echennil (Ön dobott), achant (odobott)

echennim (mi dobtunk), echenninc (mi dobtunk), echennigir (ti dobtatok),echennilir (Önök dobtak), echennir (ok dobtak)

Az eredetileg -m- vagy -n végu igék (ez a harmadkori sindarinban -v- és -n-ként jelenikmeg) hasonlóak, de van egy furcsaságuk: rendesen a nazális múlt idot jelzo -n- hozzáadásanv → mm hangeltolást okoz, de itt helyette mp lesz a fentebb leírt (sokkal gyakoribb)igecsoporthoz való hasonlósága miatt. Lehet, hogy a másik nazális kombináció, az nn nt-re módosul hasonló okokból, de ezt nem tudjuk biztosan. Akárhogyan is, csak három igétismerünk ebbol a csoportból:

hav- (ül)→ achamp (ült)cen- (lát)→ egenn vagy egent (látott)can- (kiált)→ agann vagy agant (kiáltott)

Mint a fentebb leírt változatoknál, minden más alak az -i- hang és a személyragok hozzá-adásával származtatható. Az -mp- és a lehetséges -nt- megváltozik, redjén -mm- és -nn-lesz. Itt ismét alkalmazzuk az i-vonzást:

echemmin (én ültem), echemmig (te ültél), echemmil (Ön ült), achamp (o ült)echemmim (mi ültünk), echemminc (mi ültünk), echemmigir (ti ültetek), ech-

emmigil (Önök ültek), echemmir (ok ültek)

Vannak megtévesztoen hasonló igék, amelyeknek az eredeti szóvégi mássalhangzója -bvolt (ami szintén -v-re lágyul). Ezeknek a nazális -r, -l és -w végu igékkel együtt teljesenmás módon képezzük a múlt idejét – erosítve a to magánhangzóját. Ez eredetileg a magán-hangzó hosszabbodását jelentette, de némi fejlodés után az általános rendszer a követezo:az a igeto magánhangzó o lesz, az i és e magánhangzók î-re hosszabbodnak, és az o u-ramódosul. Az -r-, -l- végu, de e szótövi magánhangzót tartalmazó igéknek megint másképpalkotjuk a múlt idejét, ezt a 11. leckében tárgyaljuk. Példák:

hal- (emel)→ achol (emelt)gir- (megborzong)→ i’îr→ îr (megborzongott)nor- (fut)→ onur (futott)lav- (nyal)→ alof (nyalt)

(A -v- -f-re változása csupán ezen hang szóvégi írásmódja.)

Elvben ez ugyanígy muködik az elsodleges igéknél, amelyek egy elotagból és egy igetobolállnak (általában ezeknek az igetöve mássalhangzóra végzodik, de több mint egy szótagbólállnak).

64

Azonban itt az elotag megakadályozza a bovítmény használatát, és vagy csak nazális infi-xumot vagy magánhangzó erosítést láthatunk:

trenar- (mond)→ trenor (mondott)

Valamelyest bonyolult a toldalékok kérdése. Azoknál az igéknél, amelyeknek a múlt idejétmagánhangzó erosítéssel képezzük egy -e- magánhangzó kerül az egyes szám harmadikszemélyu/személytelen alak és a személyragok közé. Ennek következtében nincs i-vonzássem:

udulen (én jöttem), uduleg (te jöttél), udulel (Ön jött), udul (o jött)udulem (mi jöttünk), udulenc (mi jöttünk), udulegir (ti jöttetek), udulelir (Önök

jöttek), uduler (ok jöttek)

íren (én megborzongtam), íreg (te megborzongtál), írel (Ön megborzongott), îr(o megborzongott)

írem (mi megborzongtunk), írenc (mi megborzongtunk), íregir (ti megborzong-tatok), írelir (Önök megborzongtak), írer (ok megborzongtak)

A késobbi leckékben még lesz szó az I-igék múlt idejének egyéb módon történo képzésérol.

9.2.2. Mutató névmások

A mutató névmások a sindarin nyelvben a sen (ez) és sin (ezek). Mint egy melléknév,követik a fonevet és lágyulnak ebben a pozícióban. Általában a határozott névelo a fonévelé kerül:

i aran hen (ez a király)i thîw hin (ezek a jelek)

Valószínuleg a mutató névmás használható független entitásként is, azaz ha nem határozmeg fonevet. Ebben az esetben lágyulás sem történik:

Sen magol. (Ez egy kard.)

9.2.3. A létige felszólító módja

Kevés olyan helyzet van, ahol a szövegkörnyezet nem engedi meg a létige megfelelo alak-jának beillesztését az adódó helyre. Egy ilyen szituáció a felszólító mód. Itt a no! (légy!,legyél!) alakot használjuk.

No veren! (Légy bátor!)

A legvalószínubb, hogy a no! továbbfejlodött az egyszeru felszólító módú létigébol egyóhajtást jelzo részecskévé, amelyet lehetséges hogy „legyen így”-ként kell fordítani.

9.2.4. „Ai” többes számok

Van néhány eset, ahol a szóbeli -ai- nem marad változatlan a többes szám képzése során,hanem -î-re vagy ritkán -y-re változik helyette. Ez azoknál a szavaknál fordul elo, ame-lyeknek -e- vagy -y- szerepel az archaikus tövében, ezáltal más a többes számuk. Ezek alátszólag rendhagyó szavak:

65

cai (sövény)→ cî (sövények)cair (hajó)→ cîr (hajók)fair (halandó)→ fîr (halandók)fair (jobb, jobb kéz)→ fyr (jobb kezek)gwain (új)→ gwîn (újak)lhain (vékony)→ lhîn (vékonyak)paich (nedv)→ pich (nedvek)rain (lábnyom, nyom)→ rýn (nyomok)tellain (talp)→ tellyn (talpak)

9.3. SZÓJEGYZÉK

Sindarin Magyaraphadol következocai sövénycair hajócan- kiáltcuina- életben vandag- agyonüt, megöle-harch a sír . . .eithel forráserin -án, -én (dátumnál)fair jobb, jobb kézfaeg rosszfern halottgwain újgwedh- megkötöz

Sindarin Magyarhad- dobhal- emelhav- üllav- nyallhain vékonynarn történetpaich nedv, lérain lábnyom, nyomredh- vetsarch sírtaen hosszútellain talptîr igaz, jótrenar- elmond

9.4. TÁRSALGÁS – AZ IDOJÁRÁS

Az idojárás a tündéknél is gyakran felmerülo téma. Ha nem tudod mirol beszélj, próbáljmeg mondani valami az idojárásról! Kezdetnek:

Man tolthant i ’waew? („Mit hoz a szél?”, Milyen az ido?)Man tolthatha i ’waew? („Mit fog hozni a szél?”, Milyen lesz az ido?

Lehetséges válaszok:

Ail. (Esik.); Danna loss. (Havazik.)Síla Anor. (Süt a nap.); Hithu. (Köd van.)

Egy tünde befolyása nem terjed ki az idojárásra, ráadásul nem gondol senki „különle-gesre”, aki befolyásolja az idot – tehát az állítások az idojárásról személy nélküliek. Ezaz ail szóban látszik legjobban, amelynek szó szerinti fordítása „esik”.Ebbol következik, hogy a „hideg van” kifejezést is személytelenül kell mondani, így ring(hideg van) és ring enni (fázom, szó szerint hideg nekem) sa ring vagy im ring helyett.

Pár hasznos szó az idojárásról való beszélgetéshez:

ring (hideg), laug (meleg), loss (hó), ross (eso), mith (nedves köd), faun (felho), glawar(napfény), alagos (vihar), gwaew (szél)

66

�10. lecke

AZ A- ÉS I-IGÉK JÖVO IDEJE,SZÁMOK, RENDHAGYÓ TSZ. III.

�

10.1. PÁRBESZÉD

m@i cTi EaglRiraga ron, nni @iSa , @ebo hna ha ni De li @o mi lda rSi pda Ra m@icTi EaglRi nna b� *aR @ebo hna .

raga ron mna l*u tle Ti k�a nna dEan?

nni @iSa bde Ti k�a li d�o hne dda reIad. s@i ri *ad tla @u, Ri Terde Ti k�adi UaR ri Iad fEag. @a kne Ti k�a lZo.

raga ron mTano c�Set. hTi @u dle Ti @a nde da Iula .

nni @iSa mEa , tle Ti @a. rNi . tloTTa k�a Ean lda na nUaR h@i Eana *irma lUag.

raga ron m@a. nUa vEaR.

67

68

Mi ChithaeglirAragorn, Ninias, Eobhan ah in edhil o Imladris padar mi Chithaeglirnan mbâr Eobhan.

Aragorn: Man lû telithanc nan daen?Ninias: Bedithanc i lond hen dad eraid. Si i râd talu, ir ethredithanc i daur

i raid faeg. A cenithanc loss.Aragorn: Mathon chwest. Hithu delitha ned aduial.

Ninias: Mae, telitha. Ring. Tolthathanc aen ’lad an naur hi ae aníramlaug.

Aragorn: Ma. Naw vaer.

A Köd-hegységbenAragorn, Ninias, Eobhan és a völgyzugolyi tündék a Köd-hegységbenmenetelnek Eobhan otthona felé.

Aragorn: Mikor fogunk odaérni a csúcsokhoz?Ninias: Ezen az úton fogunk menni két napig. Itt az út sík, de ha átkeltünk

az erdon az utak rosszak lesznek. És havat fogunk látni.Aragorn: Szellot érzek. Köd fog jönni az éjjel.

Ninias: Igen. Hideg lesz. Talán most fát kéne gyujtenünk egy tuzhöz, haazt szeretnénk hogy meleg legyen.

Aragorn: Igen, jó ötlet.

10.2. NYELVTAN

10.2.1. A jövo ido

Az A-tövu igék jövo ideje

Az A-igék jövo idejét az igetohöz adott -tha toldalékkal képezzük. Ragozáskor ehhez azalakhoz adjuk a megfelelo személyragot. Ahogy jelen idoben, az elso személyu -n és amásodik személyu -g személyragok megváltoztatják az elottük levo -a-t -o-ra.

lachathon (én lángra fogok lobbanni), lachathog (te lángra fogsz lobbanni),lachathal (Ön lángra fog lobbanni), lachatha (o lángra fog lobbanni)

lachatham (mi lángra fogunk lobbanni), lachathanc (mi lángra fogunk lob-banni), lachathagir (ti lángra fogtok lobbanni), lachathalir (Önök lángrafognak lobbanni), lachathar (ok lángra fognak lobbanni)

erthathon (én egyesíteni fogok), erthathog (te egyesíteni fogsz), erthathal (Önegyesíteni fog), erthatha (o egyesíteni fog)

erthatham (mi egyesíteni fogunk), erthathanc (mi egyesíteni fogunk), erthat-hagir (ti egyesíteni fogtok), erthathalir (Önök egyesíteni fognak), erthathar(ok egyesíteni fognak)

linnathon (én énekelni fogok), linnathog (te énekelni fogsz), linnathal (Ön éne-kelni fog), linnatha (o énekelni fog)

linnatham (mi énekelni fogunk), linnathanc (mi énekelni fogunk), linnathagir(ti énekelni fogtok), linnathalir (Önök énekelni fognak), linnathar (ok éne-kelni fognak)

69

Az I-igék jövo ideje

A legtöbb I-tövu igénél a jövo ido képzése majdnem mentes a bonyodalmaktól. A kivétele-ket a 11. leckében fogjuk tárgyalni. A fonévi igenévbol kiindulva egyszeruen hozzáadjuka -tha toldalékot és a megfelelo személyragot az igéhez:

pedithon (én beszélni fogok), pedithog (te beszélni fogsz), pedithal (Ön be-szélni fog), peditha (o beszélni fog)

peditham (mi beszélni fogunk), pedithanc (mi beszélni fogunk), pedithagir (tibeszélni fogtok), pedithalir (Önök beszélni fognak), pedithar (ok beszélnifognak)

telithon (én el fogok jönni), telithog (te el fogsz jönni), telithal (Ön el fogjönni), telitha (o el fog jönni)

telitham (mi el fogunk jönni), telithanc (mi el fogunk jönni), telithagir (ti elfogtok jönni), telithalir (Önök el fognak jönni), telithar (ok el fognak jönni)

Nem szabad elfeledkeznünk a fonévi igenév képzésénél az i-vonzásról, és hogy elso sze-mélyben az -a- és második személyben a -g itt is -o-ra változik.

A jövo ido jelentése

A hétköznapi jelentése mellett (valami a jövoben fog megtörténni) a jövo ido valószínulegszándékra is utal a sindarin nyelvben. A pontos jelentést így a szövegkörnyezetbol kellkikövetkeztetnünk.

Nin ebennir beriathon Edoras. (Azt mondták meg kell védenem Edorast.)

A létige jövo ideje

Mivel a létigét általában elhagyjuk, a mondat szövegkörnyezete alapján kell eldöntenünkmilyen igeidot kell érteni (egyetlen mondat általában alkalmatlan erre):

Im faeg. („Rossz vagyok.”, „Rossz voltam.”, vagy „Rossz leszek.”)Tehát a szövegkörnyezettol függoen kell jelen, múlt vagy jövo idoként fordítani.

10.2.2. Az -u-ra végzodo szavak többes száma

Van egy szócsoport, amelynek tagjai az ó-sindarinban egy szótagúak voltak, és -w-re vég-zodtek. Ez a szóvégi hang gyakran -u-ra módosult a modern sindarinban (és így egy má-sodik szótag is keletkezett), de a szavak többes száma az eredeti egy szótagú szóét követi.Például az archaikus celw (forrás) többes száma cilw volt, ami késobb celu-vá fejlodötta modern nyelvben. Viszont a többes száma nem cily, ahogy a szabályok alapján várhat-nánk, hanem cilu, tükrözvén a szó fejlodését. Más szavak ebbol a rendhagyó többes számúcsoportból:

anu (férfi)→ einu (férfiak)celu (forrás)→ cilu (források)coru (ravasz)→ cyru (ravaszak)galu (áldás)→ geilu (áldások)gwanu (halál)→ gweinu (halálok)haru (sérülés)→ heiru (sérülések)hethu (bizonytalan)→ hithu (bizonytalanok)

70

hithu (köd)→ hithu (ködök)inu (no)→ inu (nok)malu (sápadt)→ meilu (sápadtak)naru (vörös)→ neiru (vörösek)nedhu (párna)→ nidhu (párnák)pathu (sík terep, pázsit)→ peithu (pázsitok)talu (lapos)→ teilu (laposak)tinu (szikra)→ tinu (szikrák)

Azonban vannak jelei, hogy a „szabályos” többes számokat képezhetjük más szavak min-tájára. Például a curu (készség) a fenti mintát követné, és cyru-vá módosulna, de helyettea többes száma az analogikus cyry.

Valószínuleg ez többre is igaz a fentiek közül, és akár két helyes többes számú alakja islehet egy adott szónak. Ezt különösen a sindarin emberi használata során ismerhetjük fel.

10.2.3. Számok

A számok 1-tol 10-ig sindarin nyelven:

1 min 1 6 eneg 62 tad 2 7 odog 73 nel(edh) 3 8 toloth 84 can(ad) 4 9 neder 95 leb(en) 5 10 cae +

Ráadásként a 11 mimp, és a 12 imp néven ismert. Hogy kifejezzük az „egy egyedüli”fogalmát (ellentétben az „elso egy sorozatbannal”), az er-t használjuk, mint „egy”.

A nagyobb számokról kevés információnk van. Azonban vezérfonalként használhatjuka Quenya számokat. Ezt alapul véve: *nelchae (13), canchae (14), de *tadchaen (20),*min tadchaen (21), *nelchaen (30), *eneg nelchaen (36), *neder odchaen (69), és ígytovább.

Alapvetoen a -chae áll a „tizen-” helyett, míg a -chaen a tízeseket jelzi. Az elotag min-dig a szám elso szótagja. A számokat pont fordítva írjuk mint a magyarban – az utolsószámjegy kerül elore.

Sajnos nem tudjuk, mely szónak kell lennie a 100-nak. Valószínuleg a *haran (ami egyquenya szón alapul) megfelelo. Így a *tad tadchaen tacharan lehet a 222. A nagyobbszámokhoz használható a meneg (1000), ami valószínuleg általában is nagy számot jelöl.

Ha valamit megszámolunk, a szám a fonév elé kerül, és nem okoz mutációt:

Neled binn delithar. (Három ember fog jönni.)

Tudomásunk szerint a tündék tizenkettes számrendszert használtak, de a fennmaradt példákehelyett tízes számrendszerbeliek, ezért itt nem megyünk bele találgatásokba a tizenkettesszámrendszerbeli alakokról.

71

10.3. SZÓJEGYZÉK

Sindarin Magyar*ae haanu férfi, hímathrad- keresztez, áthaladcelu forráscoru ravasz, ügyesgalu áldásglad fagwanu halálharu sebhethu bizonytalanhi, hî mosthithu ködinu no, nostényir mikor

Sindarin Magyarlond útmalu sápadtnan mbâr hazanaru vörösnaur tuznaw ötletnedhu párnapathu sík terep, pázsitring hidegsun kevéstaen csúcs, oromtalu lapostinu szikratoltha- elhoz, összeszed

10.4. TÁRSALGÁS – ÚTBAIGAZÍTÁS

Ha eltévedtünk, de elég szerencsések vagyunk hogy találkozzunk néhány tündével, hasznosha tudunk néhány fordulatot, hogy képesek legyünk útbaigazítást kérni:

Man sad . . . ? („Milyen hely. . . ?”, Hol van. . . ?), vagyMan râd na . . . ? („Melyik út. . . ?”, Hova. . . ?)

Próbálkozhatsz így is:

Nin pelig peded i râd na. . . ? (Meg tudnád mondani az utat . . . ?)

Lehetséges válaszok rövidebb távolságra:

Pado fair/hair! (Menj jobbra/balra!)

Hosszabb úton, városban:

Ab vennig daer neled raith, pado fair na gar veleg.(Miután egyenesen mentél három utcát, menj jobbra a nagy ház felé.)

Ha kint vagy a természetben, az adott iránymutatás inkább így hangzik:

Pado nan amrûn nan thin. Hirig hirion. Aphado i hirion er arad a pado nacharad.

(Menj kelet felé napnyugtáig. Találni fogsz egy nagy folyót. Kövesd a sodrástegy napig, majd menj délnek.)

Hirithog amon i estar ’Amon Hen’. (Találni fogsz egy „Amon Hen” nevuhegyet.)

A következo szavak hasznosak lehetnek:

Irányok: hair (bal), fair (jobb), taer (egyenes, elore), ad (hátra, visszafelé)

Az iránytu: amrûn (Kelet, napkelte), rhûn (Kelet), rhuven (Kelet), harad (Dél), forven(Észak), forn (Észak), forod (Észak), annûn (Nyugat), dûn (Nyugat)

72

Tájékozódási pontok: taur (erdo), tawar (fa), ael (tó), rim (hideg hegyi tó), lô (mocsár),îf (szikla, meredek lejto), gaer, gaear (tenger, óceán), sîr (folyó), celon (folyó), duin(folyam, patak), ered (hegyek, hegylánc), falas (part), amon (hegy, domb), nadhor(legelo), pind (hegygerinc, orom), toll (sziget), athrad (átkelo), cîl (szakadék, szur-dok), eithel (forrás), parth (mezo, körbevett füves terület)

Városban: iant (híd), iaun (szent hely), sant (kert), rath (utca), barad (torony), ram (fal),ost (város)

�11. lecke

ANALOGIKUS IGEFORMÁK,OSZTÁLYTÖBBESSZÁM

�11.1. PÁRBESZÉD

gvo da deraga ron ha ni De li ve de Ri rkylo vEaTRo. h@o trne Rarkylo du lune ma Ti Ean. nni gvo n�e Ri nlede mEaTEoR.

Ta rn�a me di UaR n�e Sa @a hri @in�a me r*yn @ig� lma hTo. f�an�a meDi r*yn hni nlede reIad.hri @in�a me li ma hTo @a lhTa rn�a me . nEa! vne lSatn�a Re @adga ro vrga lo hre@isa . grgo Zane . dge n�a ne roc, dnamEaTEoR n*in fri @iZaRe . drg�e ne , lba Zane ma gri Ti @abrn�one . h@a groTbe .

GovadedAragorn ah in edhil ’evedir Rycol vaethor. Ho trenar:

Rycol: Udulen am i thaen. Nin govennir neled maethoer. Athrannemi daur ennas a hiriannem rýn i-nglamhoth. Aphannem idh rýnhin neled eraid. Hiriannem i ’lamhoth a lhathrannem. Nae! Venlastanner a dagor vragol herias. Grogassen. Degannen orch, danmaethoer nîn firiasser. Drengen, labassen am girith a bronnen.Ha gortheb.

73

74

Egy találkozóAragorn és a tündék találkoznak Rycollal, egy harcossal. Meséli:

Rycol: A hegycsúcsokon át jöttem. Három harcos volt velem. Itt keresz-tülvágtunk az erdon, és egy ork-horda nyomaira akadtunk. Há-rom napig követtük a nyomokat. Megtaláltunk az ork csapatot,és hallgatóztunk. Sajnos meghallottak minket, és váratlan csatakezdodött. Nagy félelmet éreztem. Megöltem egy orkot, de aharcosaim meghaltak. Elfutottam, átugrottam egy hasadékon ésmegmenekültem. Szörnyu volt.

11.2. NYELVTAN

11.2.1. Az I-tövu igék analogikus múlt ideje

Néhány I-ige múlt idejét se nem nazális infixum, sem pedig tomagánhangzó erosítés se-gítségével képezzük (amelyek közvetlenül a primitív tünde nyelvbol kialakult múlt idok).Ehelyett a sokkal gyakoribb A-igék mintájára, az -ant toldalék segítségével (amit nem in-dokolnak az alapul szolgáló primitív formák). Mivel ez „gyenge” múlt ido, a szavakbólhiányzik a bovítmény. A következo szabályok jelentos mértékben feltevéseken alapulnakarról, hogy Tolkien mire is gondolhatott, és nem mindent tudunk pontosan.

Ennek az analogikus helyettesítésnek két fajtája van. Az elso csoportba tartozó igéknekcsak egy analogikus múlt ideje van (és általában megtartják a szabályos múlt idejüket, minthelyes alternatívát). Azonban az analóg múlt ido valamiképp a fonévi igenévhez adódik,így ezeknél az alakoknál i-vonzás is fellép múlt idoben, még ha nincs is i a toldalékban. Azösszes ige, amely ebbe a csoportba tartozik:

dag- (megöl)→ degi (megölni)→ adhonc vagy degant (megölt)gwedh- (megkötöz)→ gwedhi (megkötözni)→ ewend vagy gwedhant (meg-

kötözött)redh- (vet)→ redhi (vetni)→ erend vagy redhant (vetett)tog- (hoz)→ tegi (hozni)→ udunc vagy tegant (hozott)

Néhány nazálisokra végzodo ige feltehetoen osztozik ezen az analogikus formán. Ha azigeto magánhangzója egy i, a toldalék kibovül -iant-ra, hogy visszhangozza az i-t. Ezegy eléggé gyakori jelenség a sindarin nyelvben, és még találkozni fogunk vele a leckefolyamán:

fir- (meghal)→ firi (meghalni)→ ifír vagy firiant (meghalt)gir- (megborzong)→ giri (megborzongani)→ îr vagy giriant (megborzongott)glir- (énekel)→ gliri (énekelni)→ ilîr vagy gliriant (énekelt)hir- (keres)→ hiri (keresni)→ hiriant (keresett)nor- (fut)→ neri (futni)→ onur vagy nerant (futott)hol- (becsuk)→ heli (becsukni)→ ochul vagy helant (becsukott)trenar- (elmond)→ treneri (elmondani)→ trenor vagy trenerant (elmondta)tir- (figyel)→ tiri (figyelni)→ tiriant (figyelt)

Azonban vagy egy második csoportja az I-tövu igéknek, amelyeknek az analogikus cseretöbb alakját is megváltoztatja. Ezeknél az -o jellemzoen fonévi igenevet mutat (példáulgaro „fogni”, de gerin „én fogok”), így tehát az analogikus múlt ido i-vonzás nélküli, ésfeltehetoen jövo idoben -atha -itha helyett. A kérdéses igék:

dreg- (menekül)→ drego (menekülni)→ edhrenc vagy dregant (menekült)→ dregatha (menekülni fog)

75

hav- (ül)→ havo (ülni)→ achamp vagy havant (ült)→ havatha (ülni fog)

rad- (utat talál)→ rado (utat találni)→ arant vagy radant (utat talált)→ radatha (utat fog találni)

sog- (iszik)→ sogo (inni)→ uhunc vagy sogant (ivott)→ sogatha (inni fog)

tob- (takar)→ tobo (takarni)→ udump vagy tobant (takart)→ tobatha (takarni fog)

drav- (kivág)→ dravo (kivágni)→ adhramp vagy dravant (kivágott)→ dravatha (ki fog vágni)

Egy pár igénél, foleg a folyékony -r, -l végueknél e igeto-magánhangzóval az analogikusmúlt ido úgy tunik, hogy teljesen lecserélte a szabályos formát:

gar- (megkap)→ garo (megkapni)→ garant (megkapta)→ garatha (meg fogjakapni)

mel- (szeret)→ melo (szeretni)→ melant (szeretett)→ melatha (szeretni fog)pel- (halványul)→ pelo (halványulni)→ pelant (halványult)→ pelatha (el fog

halványulni)thel- (tervez)→ thelo (tervezni)→ thelant (tervezett)→ thelatha (tervezni fog)

Ezek az igék az -e- magánhangzó közbeékelodésével kapják a személyragjaikat. Tehát:

adhrammen (én kivágtam), adhrammeg (te kivágtad), adhrammel (Ön kivágta),adhramp (o kivágta)

adhrammem (mi kivágtuk), adhrammenc (mi kivágtuk), adhrammegir (ti ki-vágtátok), adhrammelir (Önök kivágták), adhrammer (ok kivágták)

vagydravannen (én kivágtam), dravanneg (te kivágtad), dravannel (Ön kivágta), dra-

vant (o kivágta)dravannem (mi kivágtuk), dravennenc (mi kivágtuk), dravannegir (ti kivágtá-

tok), dravannelir (Önök kivágták), dravanner (ok kivágták)

adhangen (én megöltem), adhangeg (te megölted), adhangel (Ön megölte), ad-hanc (o megölte)

adhangem (mi megöltük), adhangenc (mi megöltük), adhangegir (ti megölté-tek), adhangelir (Önök megölték), adhanger (ok megölték)

vagydegannen (én megöltem), deganneg (te megölted), degannel (Ön megölte), de-

gant (o megölte)degannem (mi megöltük), degannenc (mi megöltük), degannegir (ti megölté-

tek), degannelir (Önök megölték), deganner (ok megölték)

11.2.2. Az A-tövu igék analogikus múlt ideje

Van még néhány származtatott ige, amelyeknek a jelen és múlt idejét az I-igékkel analogi-kus módon képezzük. Ez foként a következo három szótagú A-igéket érinti (felmerülhet,hogy miért hívjuk ezeket még A-igéknek, mivel nem -a-ra végzodnek jelen idoben, de ezekkétségtelenül származtatott igék):

athrad- (átkel)→ athrado (átkelni)→ athrad (o átkel)→ athrant (o átkelt)→ athradatha (o át fog kelni)

aphad- (követ)→ aphado (követni)→ aphad (o követ)→ aphant (o követett)→ aphadatha (o követni fog)

76

gannad- (hárfázik)→ gannado (hárfázni)→ gannad (o hárfázik)→ gannant (o hárfázott)→ gannadatha (o hárfázni fog)

lathrad- (hallgatózik)→ lathrado (hallgatózni)→ lathrad (o hallgatózik)→ lathrant (o hallgatózott)→ lathradatha (o hallgatózni fog)

limmid- (megnedvesít)→ limmido (nedvesíteni)→ limmid (o megnedvesít)→ limmint (o megnedvesített)→ limmidatha (o meg fog nedvesíteni)

nimmid- (elsápad)→ nimmido (elsápadni)→ nimmid (o elsápad)→ nimmint (o elsápadt)→ nimmidatha (o el fog sápadni)

tangad- (rögzít)→ tangado (rögzíteni)→ tangad (o rögzít)→ tangant (o rögzített)→ tangadatha (o rögzíteni fog)

Jelen idoben ezeket az igéket feltehetoen úgy ragozzuk, mint az I-igéket:

ephedin (én követek), ephedig (te követsz), ephedil (Ön követ), aphad (o követ)ephedim (mi követünk), ephedinc (mi követünk), ephedigir (ti követtek), ep-

hedilir (Önök követnek), ephedir (ok követnek)

Azonban múlt idoben nem úgy viselkednek, mint az I-tövu igék leggyakoribb csoportja,hanem az -e- magánhangzó közbeékelodésével ragozzuk oket:

aphannen (én követtem), aphanneg (te követtél), aphannel (Ön követett), ap-hant (o követett)

aphannem (mi követtünk), aphannenc (mi követtünk), aphannegir (ti követte-tek), aphannelir (Önök követtek), aphanner (ok követtek)

11.2.3. Osztálytöbbesszám

A sindarin nyelvben nem csak a „közönséges” többes szám van, amely megelozoleg egyeléggé meghatározhatatlan mennyiséget jelez valamibol (például az edain jelenthet kettovagy több ezer embert – nem tudjuk megmondani), hanem egy eltéro többes számú alakis, az „osztálytöbbesszám”. Ez nagyjából egy adott „valami” összes példányát jelenti. Aszóban forgó osztály lehet nagy („az összes csillag”), vagy kicsi („Elrond összes fia”; csakketto van), de igazi többes számnak kell lennie, nincsen egyetlen elemu csoport.

Az osztálytöbbesszám képzéséhez leggyakrabban az -ath toldalékot használjuk:

Perian (félszerzet)→ Periannath (félszerzetek, mint nép)sell (lány)→ sellath dîn ([az] összes lánya)elen (csillag)→ elenath ([az] összes csillag, [az] éjszakai égbolt)

Ha a fonév -m vagy -mb mássalhangzókra végzodik, akkor a vége -mm-re módosul azosztálytöbbesszám toldaléka elott. Hasonlóan, ha a fonév vége -nd, az megváltozik -nn-re.Egy szimpla -n kibovítheto -nn-re, ez attól függ, hogy a rövidített -nd, -nn hangot jelöli-e (mint a Perian-ban), vagy az eredeti -n toldalékot (mint az elen-ben). Az elso esetbengyakran hosszabb változatai is vannak a szónak. A szóvégi -s -ss-re hosszabbodik, az -ncpedig -ng-re lágyul.

lam (nyelv)→ lammath ([az] összes nyelv)ranc (kar)→ rangath ([az] összes kar)

Ha a fonév utolsó szótagában van i, és csak egy mássalhangzó következik utána, az i-t„visszhangozza” a toldalék, ami így -iath lesz. Azonban ha több mint egy mássalhangzóköveti az i hangot, a toldalék -ath marad. Sajnos ez utóbbi szabály áll az -m, -s vagy -nvégu szavakra, amiket ki kellene bovíteni -nn-re:

77

gîl (csillag)→ giliath (csillagok)pilin (nyíl)→ pilinnath Aragorn (Aragorn összes nyila)

Az -u-ra végzodo igék különleges csoportja (lásd a 10.2.2. leckét) megváltoztatja a szóvégi-u-t -w-re a toldalék hozzáadásakor:

galu (áldás)→ galwath (minden áldás)tinu (szikra)→ tinwath (az összes szikra)

Ha osztálytöbbesszámú szó elott határozott névelo áll, annak a többes számú in alakbankell szerepelnie, mivel az osztálytöbbesszám is többes szám. Ez zavaró lehet, ha valaki újszót használ az egész osztály jelzésére:

in elenath (az éjszakai égbolt)

Fajokra vagy népekre való utaláskor gyakran találkozunk a -rim („nép” pozitív értelemben)vagy -hoth („horda”, negatív értelemben) toldalékkal az -ath helyett:

glamhoth (zajongó horda, egy csapat ork)Nogothrim (törpök)

Ahogy az elozo példában, ezen szavak valós többes számok, és az in határozott névelo állelottük, még ha a „zajongó horda” tulajdonképpen egyes szám is magyarul.

i nglamhoth (az orkok csapata)idh Rohirrim (Rohan népe)

11.2.4. A vonatkozó névmás részes esete

Feltételezhetoen a vonatkozó mondatoknak van egy rövidített formája részes esetben, ami-ben szerepelne az an i (azért, ami) vagy an in (azokért, akik). Ez az ai rövidített alakkaltörténik:

Maethathon ai melin. (Harcolni fogok azokért [akiket] szeretek.)Cuinog ai ú-belig gared. (Azért élsz, ami nem lehet a tiéd.)

Vegyük észre hogy ez a bizonyos rövidítés csak az i vagy in vonatkozó névmásokra érvé-nyes: ha határozott névelovel használjuk az an-t, az ’nin lesz és nazális mutációt okoz akövetkezo szóban:

aglar ’ni Pheriannath (dicsoség a félszerzeteknek)

11.3. SZÓJEGYZÉK

Sindarin Magyarbrona- túlél, kibírcirith hasadék, szakadékdag- megöldrav- kivágdreg- menekülgar- fog, tart, megkap

Sindarin Magyarlathrad- figyel, hallgatóziklimmid- benedvesítnae! fájdalom!, sajnos!nimmid- elsápadrad- utat találranc kar

78

Sindarin Magyargannad- hárfán játszikgortheb szörnyugovaded találkozásgroga- megrémül*hir- találhol- bezárlaba- ugrik

Sindarin Magyarsíla- fényliksog- isziktangad- rögzít, bizonyítthel- szándékozik, gondoltíra- figyeltob- befed, fedez

11.4. TÁRSALGÁS – CSATÁBAN

Ha valaha elég szerencsétlenek vagyunk, hogy egy csatában kössünk ki, ne adjuk fel areményt amíg tündék vannak a közelben. Azonban hogy a tündék oldalán harcoljunk, megkell értenünk a következo parancsokat. Általános utasítások:

Noro nan goth! (Fuss az ellenség felé!)Pain! Si berio! (Mindenki! Védjetek itt!)Drego! (Menekülj!)

De mielott elkezdodik a csata, lehet hogy sikerül hallanod a haditervet:

Idh rechyn delithar lagor o chair a heriathar i nagor.(A lovasoknak gyorsan jönniük kell balról és elkezdeni a csatát.)

I meigor veriathar i had hen.(A kardforgatóknak védeniük kell ezt a helyet.)

Mabo i cheithol dan in yrch! (Fogjátok a fejszéket az orkok ellen!)

Hado ich ben daith nîn! (Hajítsátok el a lándzsákat a jelemre!)

Ha megsebesültél, ne ess kétségbe, így kérj segítséget:

Govaethanc! (Együtt kell harcolnunk!)Tulu! (Segítség!)Amaethathanc! (Hadd támadjunk újra!)Im harnannen! (Megsebesültem!)

Csatakiáltások, amíg a csata jól áll:

Lacho calad! Drego morn! (Gyúlj fény! Takarodj sötétség!)Gurth ’ni yrch! (Halál az orkokra!)An Imladris! (Völgyzugolyért!)

Ezek a szavak jól jöhetnek a harci szókincsedhez:

Különbözo csapatok: rochon (lovas), magor (kardforgató), hador (dobó), cúvenn (íjász)

Fegyverek és páncélzat: magol (kard), ech (lándzsa), cû (íj), pilin (nyíl), hathol (fejsze),sigil (tor, kés), lang (kard, szablya), thôl (sisak), thand (pajzs), crist (kés), grond(buzogány), dring (kalapács)

Igék: drav- (vág), maetha- (harcol), dag- (megöl), had- (dob, hajít), dartha- (vár), beria-(véd), northa- (lovagol), nor- (fut), dreg- (menekül), heria- (hirtelen elkezdodik),harna- (megsérül)

�12. lecke

ELÖLJÁRÓK II., KEVERT MUTÁCIÓ

�

12.1. SZÖVEG

dga Robne bTi rkylo raga ron Ra ni De li na *irRa hri de Di r*yn niryc. nna mTe tle Ri nna mi lda Dlone ESa ni ryc draTRa .raga ron Ra nni @iSa vde Ri tri de @a hri Ri lma hTo. brga lo lSatRadg�e @a fli ni rve @iRa dna ni ryc. raga ron nl�a @a g*urT naryc! @a n*oR dna @i gTo. ni ryc sve ri lg�e Ra hgi li ; mga loraga ron d�a Tana @i sgi li ihn @a d*ag roc. pli ni De rmi rve @iRadna ni ryc, @a rmi *uble ri drge @o. ba nga Ro lIeT@iRa vn�enUad.

DagorBen bith Rycol Aragorn ar in edhil anírar hired idh rýn in yrch. Nanmeth telir nan imlad dholen ias in yrch darthar. Aragorn ar Ninias vedirtired a hirir ’lamhoth. Bragol lastar deng a philin reviar dan in yrch.Aragorn nalla ’Gurth an yrch!’ a nôr dan i goth. In yrch sevir lengar higil; magol Aragorn and athan i sigil hin a dâg orch. Pilin edhrimreviar dan in yrch, a rim ú-belir drego. Ab nagor leithiar venn naud.

79

80

Egy csataRycol szavai alapján Aragorn és a tündék meg akarják keresni az or-kok nyomait. A végén egy rejtett völgybe érnek, ahol az orkok pihen-nek. Aragorn és Ninias elmennek figyelni és keresni egy ork-csapatot.Hirtelen íjak inainak hangját hallják, és nyilak repülnek az orkok felé.Aragorn elkiáltja magát: „Halál az orkokra!” és ez ellenség felé fut.Az orkoknak kardjaik és toreik vannak. Aragorn kardja hosszabb mintezek a torök, és megöl egy orkot. Újabb nyilak repülnek az orkok felé,és sokan nem tudnak elfutni. A csata után kiszabadítanak egy foglyot.

12.2. NYELVTAN

12.2.1. Elöljárók

Most néhány új prepozícióról fogunk tanulni, amelyek az eddig tárgyalt csoporttal ellentét-ben nazális mutációt okoznak (lásd 4. lecke) az utánuk következo szóban.

Ezek:

an (-ért, -nak, -nek)

maethon an Ngondor (Gondorért harcolok)

dan (ellen)

maethon dam Mordor (Mordor ellen harcolok)

nan (-val, -vel, jellemzi, által)

maethon na magol (egy karddal harcolok)Amon na Thaur (a fa dombja)aran na chîr lim (gyors hajók királya)

és valószínuleg még:

athan (a másik oldalon, túl)

athan ngaer (az óceán másik oldalán)

A figyelmes olvasó észreveheti, hogy a nan ugyanaz a szó, amit korábban már bevezettünka birtokos eset kifejezésének egy módjaként. Méghozzá oly módon teszi ezt, hogy a bir-tokos esetu szó kifejezobben írja le az elso szót, de jelentése elöljáróként kissé túlmutat abirtokos eseten.

Már tanultunk arról a tényrol, hogy az in többes számú névelo gyakran i-re rövidül, ami-kor az utána következo szó nazális mutáció alanya. Ha az elöljárószók nazális mutációtokoznak – ami elvben meg is megtörténhet – akkor a prepozíciók sajnos más rendszer sze-rint rövidülnek: csak akkor, ha a kemény p, t vagy c mássalhangzóknál okoznak nazálismutációt, vagy ha ml, h, esetleg th hangot mutálnak.

a Pheriannath (a félszerzetekért)da thaur (az erdo ellen)a thôl (egy sisakért)

A b, m, f, l, lh, r, s és th mássalhangzóknál az elöljáró igazodik:

am marad (egy toronyért)am mellon (egy barátért)

81

af fair (egy halandóért)al loth (egy virágért)al ’lug (egy kígyóért)adh roch (egy lóért)as sarch (egy sírért)

Mivel az athan esetében az sem biztos, hogy egyáltalán okoz-e nazális mutációt, valószí-nuleg jobb ha egyáltalán nem változtatjuk meg ezt a prepozíciót.

Bár bemutattuk az an (-ért) szócskát mint elöljárót, úgy látszik ez nem a fo funkciója a sin-darinban: általában részes esetet jelez (hasonlóan az en-hez, amely birtokos esetet jelöl).Noha megengedett a részeshatározó esetet (a tárgyesethez hasonlóan) lágyult közvetlentárgyként kifejezni, az an-nal jelölt részes esetek sokkal gyakoribbak a sindarin korpusz-ban:

Annon vagol venn. (Adok az embernek egy kardot. [szokatlan])Annon vagol am menn. (Adok egy kardot az embernek. [elterjedt])

12.2.2. A kevert mutáció

A kevert mutációt általában az elöljárószók határozott névelokkel (i vagy in) való összeté-telei okozzák. A birtokos en is ebbe a csoportba tartozik.

Egy kicsit részletesebben: gyakran használnánk névelot közvetlenül egy elöljáró után, mintpéldául be i (a . . . szerint) vagy na in (a . . . hoz). Mindkét esetnél egy -n (vagy néha -in)ragot adunk a prepozícióhoz (ha -in-t használunk, I-vonzás is fellép). Tehát:

na (felé)→ nan (a . . . hoz, a . . . felé)be (szerint)→ ben (a . . . szerint, a . . . értelmében)nu (alatt)→ nuin (a . . . alatt)od (-ból, -bol)→ uin (a . . . ból)or (felett, -on, -ön)→ erin (a . . . felett)

Ahogy a hiteles példa (an + i→ ’nin) nazális mutációja mutatja, egy kissé veszélyes (bárcsábító) ennek a szabálynak a túlzott általánosítása elöljárókkal való összetételekre.

Ahogy a neve mutatja, a kevert mutáció néha úgy viselkedik, mint a lágyulás, néha pedigmint a nazális mutáció. Ha birtokos eset okozza, az en gyakran e-re rövidül. Azonbana prepozíciók és névelok más összetételei nem rövidülnek. A kevert mutáció az egyedimássalhangzókat a következoképpen befolyásolja:

A kemény hangok úgy változnak, mint lágyulás esetén:

p-→ b-, t-→ d-, c-→ g-:

calad (fény)→ e-galad (a fény vmije)pilin (nyíl)→ e-bilin (a nyíl vmije)taur (erdo)→ e-daur (az erdo vmije)

viszont a pr- mr lesz:

prestanneth (ragaszkodás)→ e-mrestanneth (a ragaszkodás vmije)

a b-, d- és g- nem változik, az en rövidül, viszont dr-, gl-, gr- és gw- esetén az en teljesenhosszban szerepel:

barad (torony)→ e-barad (a torony vmije); de:draug (farkas)→ en-draug (a farkas vmije)

82

a bl- ml-, a br- pedig mr- lesz:

brôg (medve)→ e-mrôg (a medve vmije)

az f- és n- nem változik, és az en szintúgy nem:

nad (dolog)→ en-nad (a dolog vmije)

a h-, l-, th- és m- változatlan marad, de az en rövidül:

hîr (úr)→ e-hîr (az úr vmije)maethor (harcos)→ e-maethor (a harcos vmije)thôl (sisak)→ e-thôl (a sisak vmije)

az rh-, lh- és hw- rendre ’r-, ’l-, és ’w- lesz, közben az en rövidül:

hwest (szello)→ e-’west (a szello vmije)

s-→ h-, rövidült en-nel:

salph (leves)→ e-halph (a leves vmije)

végül, az r- változatlan marad, de az en-bol edh lesz:

rem (háló)→ edh rem (a háló vmije).

12.3. SZÓJEGYZÉK

Sindarin Magyarab nagor csata utánand hosszúbrôg medvecoth ellenségdolen rejtettgurth halál*ias hol, ahol (vonatkozó névmás)imlad völgylang szablyaleithia- kiszabadítmeth végnaud kötöttség, korlátrim soksav- (múlt ido aw) bír, van vmijesigil tor, késtang íjhúr

12.4. TÁRSALGÁS – MESÉLJ MAGADRÓL!

Ha már jobban ismerjük a tündéket, egy ponton úgy érezhetjük, hogy itt az ideje magunkról,a családunkról vagy az életünkrol beszélni. Néhány példamondat:

Telin o. . . (. . . ból jöttem)1

Nostor nîn erin. . . (A születésnapom . . . án van.)

1Sajnos elore kell lapoznunk a 13. leckéhez, ha az o-t helyesen szeretnénk használni.

83

Tâd hîn mi adab nîn. (Két gyerekem van.)2

Gwedhithon na N.N. („Össze leszek kötve X.Y.-al.”, Jegyben járok X.Y.-al.)Im gwennen na N.N. (Összeházasodtam X.Y.-al.)

Elmondhatjuk, mi a munkánk:

Im maethor. (Harcos vagyok.)Echedin gair. („Házakat építek.”, Építomester vagyok.)Bangon chemmaid. (Ruhákkal kereskedem.)Redhin iau. („Gabonát vetek.”, Farmer vagyok.)Neston. („Gyógyítok.”, Orvos vagyok.)Im benn idhren. („Bölcs ember vagyok.”, Tudós vagyok.)Im talagan. („Hárfán játszom.”, Hárfás vagyok.)

Ha mi szeretnénk kérdést feltenni:

Man ceril? (Mit csinálsz?)Man lû i nostor lîn? (Mikor van a születésnapod?)Le gwennen? (Házas vagy?)Man sâd udulel? („Mely helyrol jöttél?”, Honnan származol?)

Néhány további hasznos szó:

Fogalkozások és címek: aran (király), rîs (királyno), caun (herceg), hîr (úr), hiril (úr-hölgy), arphen (nemes), ithron (varázsló), condir (polgármester), rochben (lovas),ceredir (termelo, gyártó), thavron (ács, építomester), orodben (hegymászó, alpinista),pethron (mesemondó, elbeszélo), cennan (fazekas)

A család: herven (férj), herves (feleség), dîs (menyasszony), adar (apa), naneth (anya), ion(fiú), sell (iell) (lány), muindor (fiútestvér), muinthel (lánytestvér), gwanunig (iker),gwanur (rokon)

2A tündék soha nem használták volna a „van, birtokol” igéket gyerekekkel kapcsolatban.

84

�13. lecke

ELÖLJÁRÓK III., SZÜNET ÉS

FOLYÉKONY MUTÁCIÓ

�

13.1. SZÖVEG

@ifTi ne rana frenb@e @eloIa R, vi n�e n ni De li lIeT@in�a Re , h@a nran EUaR @o hranafren. E@o na n�a h@o be t�e fi Ti n@u fri @iSaSe srac tle Ti no nna de Ian, Ra grgo Ta Ra . ro hIan ldo Ta @afEaR n*in Ra kne Ti no bIan. ryc @o cTi EaglRi tloTTa Ra dlu @udga de ci Ty . Ra @i raD n*in Ta le Ti @a.@eloIa R nra @a ni ryc be n�e Ri @o hrana fren @a grg�u Re. ni De liTle Ri h@i hri de hda va fIun @a nde rada f�ada lo hri de hi rac nnarana fren.

I phith en aran fernBe Eolair, i venn ’n in edhil leithianner, ha narn iaur o haran fern. Ioanann ho ebent i phith nu firias:’Es sarch telithon nan edain, ar grogathar. Or hain lodatha faer nîn arcenithon bain. Yrch o Chithaeglir tolthathar dulu daged i chyth. Ar iardh nîn athelitha.’Eolair trenar in yrch ebennir o haran fern a grogasser. In edhil thelir hihired had af fuin a ned arad aphadol hired i harch nan aran fern.

85

86

A halott király szavaiEolair szerint – akit a tündék kiszabadítottak – van egy régi története aholt királynak. Réges-régen mondta ezeket a szavakat, mielott meghalt:„A sírból az emberekhez fogok jönni, és ok rettegni fognak. A lelkemfelettük fog lebegni, és mindent látni fogok. A Köd-hegység orkjai se-gítséget hoznak majd az ellenségek leölésére. És a királyságom újraeljo.”Eolair elmondja, hogy az orkok beszéltek a halott királyról, és féltek. Atündék úgy döntöttek, hogy keresnek egy helyet éjszakára, és másnapmegkeresik a király sírját.

13.2. NYELVTAN

13.2.1. Elöljárók

Az utolsó elöljárók amiket itt tárgyalunk más típusú mutációkat okoznak, amelyekrol mégnem szóltunk. A legtöbb most következo prepozíciónál ez az úgynevezett szünet mutáció,egy esetben pedig a folyékony mutáció.

Megjegyezzük, hogy a folyékony mutációt Tolkien sosem említette konkrétan, a létezé-sére csak általános törvényszeruségekbol következtethetünk, ezért eléggé bizonytalan téma.Szerencsére ritkán fordul elo.

A most sorra kerülo elöljárók:

o (od) (-ból, -bol, [valahonnan] való)

Celebrimbor o Eregion (Celebrimbor Eregionból)nen o Chithaeglir (a Köd-hegységbol jövo víz)sarn od Orthanc (egy Orthancból való ko)

ned (-ba, -be; -on, -en, -ön [határozatlan idot jelez])

minnon ned adab (belépek egy házba)telin ned laer (nyáron jövök)

ed (ki vmibol, vmin kívül)

ed annon (egy ajtón kívül)es sarch (egy síron kívül)e thaur (egy erdon kívül)

or (-on, -en, -ön, felett)

or amon (a domb felett)or chaw (a csúcson)

Az o elöljáró od-dá válhat ha magánhangzó elott áll, elsosorban az o-val kezdodo szavakelott. Megjegyezzük, hogy van egy második o elöljáró (-ról, -rol, illetoleg), ami egy h-tragaszt a következo szóhoz, ha az magánhangzóra végzodik. Általában ezt a két prepozíciótaz általuk okozott mutációk alapján tudjuk megkülönböztetni, de vannak esetek, amikorcsak a szövegkörnyezet segíthet.

A ned eredeti jelentése -ba, -be, de használhatjuk határozatlan állításokhoz az idorol, azazned laer „egy kevés nappal a nyárban”, „valamikor a nyár kezdetén”.

87

13.2.2. Szünet mutáció

A szünet mutációt az (archaikus od-ból származó) o, a ned és az ed elöljárók okozzák.Mindkét prepozíció rövidülhet, azaz o és e lesz belolük, ha a következo szó mássalhangzó-val kezdodik. Hogy megkülönböztessük az ed-bol rövidült e-t az eléggé hasonló birtokosesetet jelzo en-bol származó e-tol, az utóbbit általában kötojellel írjuk, míg a másikat nem.A tengwar írás használatakor nem kell kötojelet tenni, így az e és a következo szó közöttegy kis hely kihagyásával jelezhetjük, ha ed-rol van szó.

A szünet mutáció elofordulhat összetételekben is, ha az elso szó -t-re vagy -d-re végzodik.Feltehetoen egy példa erre az ad- (újra) elotag.

A „kemény” hangoknál a szünet mutáció úgy viselkedik, mint a nazális mutáció:

p-→ ph-, t-→ th-, c-→ ch-:

calad (fény)→ e chalad (egy fényen kívül)taur (erdo)→ e thaur (egy erdon kívül)

h-→ ch-:

hammad (ruházat)→ e chammad (ruhán kívül)

hw-→ w-, lh-→ thl-, rh-→ thr-:

hwest (szello)→ e west (egy szellon kívül)lhug (kígyó)→ e thlug (egy kígyón kívül)

a b-, d-, g-, m- és n- nem változik, de a prepozíció rövidül:

Gondor (Gondor)→ o Gondor (Gondor vmije)nath (szövet)→ e nath (egy szöveten kívül)

az l- és r- szintén változatlan marad, viszont az elöljáró nem rövidül:

Lothlórien (Lothlórien)→ ed Lothlórien (Lothlórienen kívül)rem (háló)→ ed rem (egy hálón kívül)

a th-, f- és s- szintúgy nem változnak, de a prepozíció néha idomul:

sarch (sír)→ es sarch (egy síron kívül)falch (szakadék)→ ef falch (egy szakadékon kívül)thôl (sisak)→ eth thôl (egy sisakon kívül)

13.2.3. Folyékony mutáció

A folyékony mutáció általában -r vagy -l után fordul elo. Okozhatja az or (-on, -en, -ön,felett) elöljáró vagy szóösszetétel, mint például a morchant (árnyék) a mor (sötét) és cant(alak) szavakból. A folyékony mutáció a következo szabályokat követi:

p-→ ph-, t-→ th-, c-→ ch-:

taur (erdo)→ or thaur (egy erdo felett)caw (csúcs)→ or chaw (egy csúcs felett)

lh-→ ’l-, rh-→ ’r-:

lhûg (kígyó)→ or ’lûg (egy kígyó felett)

88

az s- marad s-:

salph (leves)→ or salph (egy leves felett)

Az összes többi mássalhangzó a lágy mutáció szabályait követi.

13.2.4. Új elotagok

Van még néhány elotag, amely nem okoz lágyulást, hanem inkább szünet vagy folyékonymutációt. Valószínuleg egy példa az elobbire:

ad- (újra)

ertha- (egyesül)→ adertha- (újraegyesül)tol- (jön)→ athol- (visszajön)

Az ar- elotagot láthattuk folyékony mutációt okozni, de néha lágyulást is:

ar- (királyi, magas rangú)

pen (valaki)→ arphen (egy nemes)

De van egy eltéro elotag, az ar-, ami valószínuleg csak folyékony mutációt okoz:

ar- (nélkül)

nedia- (számol)→ arnediad (számolás nélkül)

13.2.5. Egy névelo változat

Néha a határozott névelo vagy a vonatkozó névmás olyan kombinációban jelenik meg,amit nehéz kiejteni, mint például: i in edhil egennir (akit a tündék láttak). Ebben azesetben az i névelo felveheti az ’n alakot, ami egyszerubbé teszi a mondat kiejtését.

13.2.6. Sorszámok

A sorszámok a sindarin nyelvben:

elso minui hatodik enchuimásodik tadui (edwen) hetedik odothui (othui)harmadik nellui (nail) nyolcadik tollui (tolothen)negyedik canthui kilencedik nedruiötödik lefnui tizedik caenui

13.3. SZÓJEGYZÉK

Sindarin Magyarardh királyságarphen egy nemesfaer szellemloda- lebegnedia- számolpen valakisarn ko

89

13.4. TÁRSALGÁS – AZ IDO

Aligha várható egy tündétol (elvégre halhatatlan lény) hogy az órájára néz és megmondjaneked a pontos idot. Azonban megbeszélhetünk egy találkozót a tündékkel, ha hajlandóakvagyunk kockáztatni egy rövid várakozást. Ha szeretnénk egy tündét újra látni, szólhatunkígy búcsúzáskor:

Man lû achenithanc? (Mikor fogjuk egymást újra látni?)Man lû telithal na nin? (Mikor fogsz eljönni hozzám?)Man lû gevedithanc? (Mikor fogunk találkozni?)

A találkozó napját ilyesféleképp adhatják meg:

Erin dolothen Nínui. (Február nyolcadikán.)

Vagy pedig:

Uin dolothen Urui. (Augusztus kilencedik napján.)

Vegyük észre a különbséget az erin (-án, -én) és az uin (-tól, -tol) között; míg az elobbidátumot ad meg, az utóbbi idotartamot egy adott dátumtól, ami lényegében egy nappaltöbbet jelent. Ne keverjük össze ezeket, vagy eltévesztjük a találkozót!

Az órát jelezhetjük így:

Ned amrûn. (Napkeltekor.)Neth thîn. (Este.)Ned aduial (Az esti szürkületkor.)

Ha nem jó nekünk, mondhatjuk ezt:

Ú-belin teli. (Nem tudok jönni.)

Találni fogunk más idopontot. A tündéknek sok idejük van.

Szójegyzék a találkozók könnyebb megszervezéséhez:

Hónapok: Narwain (január), Nínui (február), Gwaeron (március), Gwirith (április), Loth-ron (május), Nórui (június), Cerveth (július), Urui (augusztus), Ivanneth (szeptem-ber), Narbeleth (október), Hithui (november), Girithron (december)

Évszakok: echuir (kora tavasz), ethuil (késo tavasz), laer (nyár), iavas (aratás), firith (késoosz), rhîw (tél)

Napszakok: amrûn (napkelte), aur (nappal, reggel), arad (nappal), thîn (este), annûn (nap-nyugta), dû (késo este), tinnu (kora éjszaka), daw (éjszaka)

90

�14. lecke

MELLÉKNÉVI IGENEVEK

�

14.1. PÁRBESZÉD

nTe TniDe li hrenn�e ni , @a T*ir@ile @i raD draTRa m@i lda dTi nedle @in�a ne . lce @ile nUaR raga ron @a nni @iSa bda Ra b�a n�e . tri @ile@i mn�i lSotlo , raga ron cre@i @a pde de .

raga ron nUaTlo @o hrana fren gSotno .

nni @iSa mEa. hi rac hl�one m�a EaR. dna nEoR lcen�e ni @a bre@iTa Ravni dma mron.

raga ron grgo no ryc ci ne Ri ni EoR.

nni @iSa s@i hIan roTruk�e.

raga ron roTruk�e. n@o m*i tri @ile .

91

92

Neth thinEdhil hernennin, a thíriel i ardh darthar mi lad dithen deliannen. Lechielnaur Aragorn a Ninias badar ambenn. Tiriel i minn lostol, Aragorncheria peded.

Aragorn: Nauthol o haran fern goston.Ninias: Mae. I harch hollen ammaer. Dan noer lechennin a beriathar vin

dam morn.Aragorn: Grogon yrch i chenir i noer.

Ninias: Si hain orthurenc.Aragorn: Orthurenc. No mí tiriel.

EsteNéhány tünde megsérült, és egy kicsi, rejtett völgyben pihentek a kör-nyéket kémlelve. Meggyújtva a tüzet Aragorn és Ninias felfelé mennek.Az alvó embereket látva Aragorn hirtelen beszélni kezd:

Aragorn: Félek a holt királyra gondolva.Ninias: Igen. A lezárt sír jobb lenne. De tüzeket gyújtottunk, amelyek

megvédenek minket a sötétség ellen.Aragorn: Aggódom a tüzet meglátó orkok miatt.

Ninias: Itt legyoztük oket.Aragorn: Igen, le. De ébernek kell lennünk.

14.2. NYELVTAN

14.2.1. Az A-tövu igék melléknévi igenevei

Aktív folyamatos melléknévi igenév

Az aktív folyamatos melléknévi igenév az ige egy olyan alakja, amely melléknévi szerepettölt be. Az igében foglalt cselekvést valamilyen tulajdonság formájában mondja el, példáulha valaki „használja a szemét” (lát) az „látó”.

Ezt az igenevet A-igéknél a szóvégi -a -ol-ra cserélésével képezzük:

lacha- (lángra lobbant)→ lachol (lángra lobbantó)ertha- (egyesít)→ erthol (egyesíto)linna- (énekel)→ linnol (éneklo)

Gyakran használjuk egyideju cselekvések leírására:

Linnol gen cenin. ([Míg] éneklek, látlak.)

Aktív befejezett melléknévi igenév

Az aktív befejezett melléknévi igenév szintén az ige egy melléknévi alakja, de egy olyanállapotot ír le, amiben valaki már elvégezte az ige által leírt cselekvést. Ezért a a „lát” igebefejezett cselekvo melléknévi igenévi alakja az „aki látott”. Megjegyezzük, hogy ennekaz igenévnek a magyarban nincs megfelelo alakja, ezért körül kell írni.

Ez a melléknévi igenév a szóvégi -a -iel-re cserélésével képezheto:

ertha- (egyesít)→ erthiel (aki egyesített)

93

Feltehetoen, az -i- ebben a toldalékban a jól ismert i-vonzáshoz vezet az -a- és -o- véguigéknél:

lacha- (lángra lobban)→ lechiel (aki lángra lobbant)

Az -ia végu igéknél néhány rendellenesség történik – ennek tárgyalását elhalasztjuk a 17.leckéig.

Gyakran fordíthatjuk az „után”, és múlt ido használatával (a mondat jelentésének nagymér-téku megváltoztatása nélkül):

Lechiel i naur lostassen. („Aki meggyújtottam a tüzet, aludtam.”, Miután meg-gyújtottam a tüzet, aludtam.)

Passzív befejezett melléknévi igenév

Az utolsó tárgyalandó melléknévi igenév is melléknévként viselkedo ige – de ez esetbenleírja valakinek az állapotát, akit érint az igében foglalt cselekvés. Ha az ige a „lát”, akkorvalaki akit ez érint: „akit láttak”. Az igetohöz adott -nnen toldalékkal képezzük:

lacha- (lángra lobbant)→ lachannen (akit lángra lobbantottak [a meggyújtott])ertha- (egyesül)→ erthannen (akit egyesítettek [az egyesített])

Ha az -nn- kétszer szerepelne egy ilyen igében, megengedett a szó lerövidítése egy szótagkihagyásával:

linna- (énekel)→ linnen (akit énekeltek)

Úgy tunik, hogy egyik aktív melléknévi igenévnek sincs többes számú alakja (egy tény,ami megkülönbözteti oket a közönséges melléknevektol a sindarinban). Viszont a passzívbefejezett melléknévi igenév többes számát a szokott i-vonzás segítségével képezzük:

ardh erthannen (egy egyesült nemzet)→ erdh erthennin (egyesült nemzetek)

Elméletileg a tárgyatlan igék passzív befejezett melléknévi igenévi alakját a -ssen toldaléksegítségével képezzük – viszont nem világos, hogy egy igének (amely definíció szerint nemlehet passzív) hogy lehet befejezett passzív melléknévi igenévi alakja. Nem tudjuk, hogy amudassen helyes (vagy jobb) alternatíva-e a múdiel-nél (aki gürcölt).

14.2.2. Az I-tövu igék melléknévi igenevei

Aktív folyamatos melléknévi igenév

Az I-tövu igéknél az aktív folyamatos melléknévi igenevet az -el képzo igetohöz kapcsolá-sával alkotjuk:

ped- (beszél)→ pedel (beszélo)tol- (jön)→ tolel (jövo)

Azonban az -i magánhangzót tartalmazó igéknél ez a képzo -iel lesz, valamiképp „vissz-hangozva” az igeto -i-jét:

tir- (figyel)→ tiriel (figyelo)fir- (meghal)→ firiel (meghaló)

Már láttuk korábban, hogy a -weg használatával egy melléknévi formát is alkothatunk azigébol. A jelentésbeli különbség az, hogy a tirweg szokást jelöl, azaz egy személyt aki

94

általánosságban éber, ugyanakkor a tiriel egy állapotot ír le, azaz egy személyt aki éppenmost figyel.

Tagadott alakban az údir egy olyan személyt ír le, akinek nem szokása az éberség, míg azúdiriel olyasvalakit, aki nem figyel ebben a pillanatban.

Aktív befejezett melléknévi igenév

Az aktív befejezett melléknévi igenevet az -iel képzovel alkotjuk, míg az igeto magánhang-zója (a toldalékok nélküli ige utolsó magánhangzója) hosszabbodik. Azonban az archaikussindarin magánhangzó eltolásai miatt ez a némiképp meglepo á → ó, ó → ú és é → íváltozásokhoz vezet.

tol- (jön)→ túliel (aki jött)mad- (eszik)→ módiel (aki evett)ped- (beszél)→ pídiel (aki beszélt)

Ha az igeto magánhangzója -i, nem történik eltolás és a képzo csak megnyújtja az -i-t -í-re(jelezve a különbséget a folyamatos aktív melléknévi igenévhez képest).

fir- (meghal)→ fíriel (aki meghalt)tir- (figyel)→ tíriel (aki figyelt)

Passzív befejezett melléknévi igenév

Végül a passzív befejezett melléknévi igenevet leggyakrabban a múlt ido személytelen/egyes szám harmadik személyu alakjához való -en toldalék hozzáadásával képezzük, bo-vítmény nélkül:

dar- (megáll)→ adhor (o megállt)→ doren (akit megállítottak [a megállított])cen- (lát)→ egenn (o látott)→ cennen (akit láttak [a látott])

Újra megfigyelhetjük a jól ismert mássalhangzó-változásokat: a szóvégi -nt/-nd, -nc és-mp a toldalék miatt nem a szó végén lesz, és rendre megváltozik -nn-, -ng- és -mm-re:

ped- (beszél)→ ebent (o beszélt)→ pennen (aki beszélt)dag- (megöl)→ adhanc (o megölt)→ dangen (akit megöltek)redh- (vet)→ erend (o vetett)→ rennen (aki vetett)

Mint az A-igék esetében, csak a passzív befejezett melléknévi igenévnek van külön múltideje, az i-vonzás segítségével:

annon chollen (egy zárt kapu)→ ennyn chellin (zárt kapuk)

14.2.3. Analogikus múlt ideju igék melléknévi igenevei

A melléknévi igenevek hajlamosak az igék eredeti formáját tükrözni, mint az újabb alak-jaikat, így az analogikus formák eléggé ritkák lehetnek.

Aktív folyamatos melléknévi igenév

Például az aphad- ige cselekvo folyamatos melléknévi igenévi formája valószínuleg in-kább aphadol mint aphadel, mert korábban jelen idoben -a-ra kellett hogy végzodjön.

95

Hasonlóan, még ha egy alapveto igének van is -ant végu analogikus múlt ideje, valószí-nuleg továbbra is úgy képezzük a folyamatos aktív melléknévi igenévi formáját, minthaI-ige lenne. Tehát:

aphad- (követ)→ aphadol (követo)mel- (szeret)→ melel (szereto)gar- (birtokol)→ garel (birtokló)

Aktív befejezett melléknévi igenév

Mivel úgy tunik, hogy az aktív befejezett melléknévi igenév képzése nagyon hasonló azosi és a származtatott igéknél, nem lehet nagy probléma. Az alap igéknél valószínulegmindig tanácsos meghosszabbítani az igeto magánhangzóját, a múlt idotol függetlenül:

aphad- (követ)→ aphadiel (aki követett)mel- (szeret)→ míliel (aki szeretett)gar- (birtokol)→ góriel (aki birtokolt)

Passzív befejezett melléknévi igenév

Mivel a melléknévi igenevek hajlamosak megorizni a régebbi igeformákat, néha láthatjukaz -n- osi múlt ido jelet olyan igékben, amelyeknek más múlt idejük van. Például atirnen (figyelt) alak a régebbi tirn múlt ideju formát veszi figyelembe, és nem a sokkalúj keletubb tiriant alakot.Ez az a pont, ahol a dolgok kezdenek bonyolódni – néhány igénél az igeto magánhang-zójának erosítése sem az eredeti múlt ido. Egy tökéletesen szabályos passzív befejezettmelléknévi igenév:

thor- (bekerít)→ othur (bekerített)→ thoren (akit bekerítettek)de másrészrol feltételezhetoen:

hol- (bezár)→ ochul (bezárt)→ hollen (akit bezártak)Nagyon nehéz eldönteni, hogy melyik alkot kellene elonyben részesíteni egy adott igéhez– gyakran valószínuleg mindkettot tekinthetjük elfogadhatónak.De más igéknél a passzív befejezett melléknévi igenevet közvetlenül az analogikus múltidobol képezzük:

sog- (iszik)→ sogant (ivott)→ sogannen (amit ittak)

14.3. SZÓJEGYZÉK

Sindarin Magyarambenn emelkedo, hegynek feldadbenn lejto, völgymenetdelia- elrejtozikgosta- „rémületet érez”, rettegharna- megsebez, megsértlad völgyorthor- legyoztithen kicsi

14.4. TÁRSALGÁS – A TERMÉSZETBEN

Ha tündékkel utazunk, nem kell csöndben magunk elé meredni és figyelni az utat a lábunkalatt – ok szeretik a természetet, és általában rengeteg apró részletet figyelnek meg még az

96

úttól távol is. Mi is tegyük ezt szokásunkká, és figyeljünk a természet szépségeire magunkkörül. Ha felfigyelünk valamire, ráirányíthatjuk a társaink figyelmét:

Tiro! (Figyeld!) Ceno (Nézd!) Alae! (Nézd [tekintsd meg]!)

Ne csak azt mondjuk egyszeruen, hogy „Nézd, egy levél!”, hanem legyünk költoiek. Ha-sonlítsunk össze dolgokat a be (mint; lágyulást okoz) vagy sui (mint, valószínuleg nemokoz lágyulást) segíségével.

Sui côl lilthar i laiss vin ’waew. (Mint arany táncolnak a levelek a szélben.)I hûl bresta i ngylf be aear. (A szél úgy borzolja az ágakat, mint egy óceán.)Sui silith rimma i nen. (Mint ezüst, tajtékzik a víz.)

Az állatok is leírhatók sokkal költoibb módon:

Lim i raun e-thôr min gwilith balan. (Gyors a sas röpte a széles égbolton.)Tiro i rem gelair en ungol vin galad. (Figyeld a pók fényben csillogó hálóját.)

A következo szavak segíthetnek lefesteni a körülötted levo természetet:

Fák: tathor (fuzfa), doron (tölgy), mallorn (mallorn), fêr (bükk), thôn (fenyofa), ereg (ma-gyal), lalven (szilfa), tulus (nyárfa)

Alacsony növények: athelas (a királyi gyógyító levél), salch (fu), thâr (nád), salab (gyógy-növény), loth (virág), aeglos (hótövis), hwand (gomba), uil (hínár)

Madarak: alph (hattyú), corch (varjú), cugu (galamb), dúlin (fülemüle), heledir (jégma-dár), maew (sirály), craban (holló), tavor (harkály), thoron (sas), tuilinn (fecske)

Állatok: annabon (elefánt), aras (szarvas, oz), brôg/megli (medve), cabor (béka), draug/garaf (farkas), gaur (vérfarkas), gwilwileth (pillangó), half (kagyló), hû (kutya), lhûg(kígyó), lim (hal), limlug (tengeri kígyó), nâr (patkány), raw (oroszlán), roch (ló),ungol (pók)

�II. RÉSZ – HALADÓ TÉMAKÖRÖK

�

Ea pde gi Ri rSi tTano d�i ly l*in,Ra Ea *uvde gi Ri rSi tTano d�i ly l*in.

Ha beszéltek, levágom a fejeteket,ha nem beszéltek, levágom a fejeteket.

Ganto

97

98

�15. lecke

GRAMMATIKAI MUTÁCIÓK,KITERJESZTETT TÖBBES SZÁMOK

�

15.1. SZÖVEG

*ol Dmeraga ron *ub*ol lSot@o vEa , dna nna mTe loT@a *ol Dme @adlebe . k*en rcono vron ri co @a tr*i wTa . d*uR ci m�a da d*inha ci t�e d*in greTbi . ESa nroT@a, de Ian vreni gri Ri @a ryc vl�igrgo Ra . g*aR vga lo @i mron @a dle @u. lmi n*oR ri co d*innIun g� Ia T. brga lo raga ron vTa @a ri cono vron gln�i @ahno . nl�a lo li Sotda d*in mTe @a. tri @ile nna dUaR na *ir@aca ri de *iD *in. ni De li d*ir@ile tle Ri @a Pde de ha la lSatda @ohle @y d*in.

Ôl dhemAragorn ú-bôl losto vae, dan nan meth oltha ôl dhem a deleb. Cênrochon vorn i rocha trî ’wath. Dûr i chammad dîn ah i chent dîn gerthib.Ias northa, edain verin girir a yrch vill grogar. Gâr vagol i morn a delu.Lim nôr i roch dîn nuin gwaith. Bragol Aragorn vatha i rochon vornglinna hon. Nallol i lostad dîn metha. Tiriel nan daur aníra achired îdhîn. In edhil díriel telir a pheded ah al lastad o hely dîn.

99

100

Egy sötét álomAragorn nem alszik jól, de a végére sötét és szörnyuséges álma van. Látegy fekete lovast, aki az árnyékban lovagol. Sötét a köpenye, és iszo-nyú a tekintete. Amerre lovagol, a bátor emberek megborzonganak ésaz eros orkok rettegtek. Van egy kardja, ami fekete és halálos. A lovasebesen fut az árnyak alatt. Hirtelen Aragorn magán érezi a tekintetét.Üvöltve véget ér az álma. Az erdobe bámulva azt kívánja, hogy megta-lálja a nyugalmát újra. Az orködo tündék jönnek hogy beszéljenek vele,és halljanak az álmairól.

15.2. NYELVTAN

Idáig sok esetben használtuk a mássalhangzó mutációkat. Röviden említettük a gramma-tikai és fonológiai mutációk közti különbséget, de egészen idáig nem pontosítottuk azt.Ebben a leckében bevezetjük a „grammatikai mutáció” fogalmát, és megpróbáljuk elma-gyarázni a szabályait.

Némelyik itt olvasható következtetés még vitatott. Bár a közvetlen tárgyak és a követomelléknevek lágyulása általánosan elfogadott szabályok, a követo határozószók lágyulásanem bizonyos. Bátorítjuk az olvasót, hogy nézzen utána más értelmezéseknek, és döntseel, melyik verziót tartja jónak.

A fonológiai mutációk két szorosan kapcsolódó szó egymásutániságakor jönnek létre, és azelso szó utolsó betuje határozza meg a mutáció típusát (lágy, szünet, folyékony. . . ); minta lágyulás az i venn vagy a nazális mutáció az i minn kifejezésekben. Ezzel szemben agrammatikai mutációt nem egy bizonyos szó okozza (mint a határozott névelo a fonológiaimutációk fenti példáinál), hanem a szó nyelvtani szerepe a mondatban. Így a fonológiaimutációkkal ellentétben nincs utolsó betu, amely meghatározhatná a grammatikai mutációtípusát, és ezért a grammatikai mutációnak csak egyetlen fajtája van ami egyáltalán szóbajöhet – a lágyulás. Tehát ha valaki találkozik egy lágyulástól különbözo mutációval, aztmindenképpen egy bizonyos szó vagy elotag okozta, és így fonológiai mutáció.

A grammatikai mutációknak az a feladatuk, hogy különbséget tegyenek egy szó több kü-lönbözo lehetséges jelentése közt a mondatban, és így nyelvtani szerkezetet alkossanak. Agrammatikai mutációkat a foneveknél, és legvalószínubben a mellékneveknél (ennélfogvaa határozószóknál és igéknél) figyelhetjük meg. Amikor egy szó grammatikai mutáció (pél-dául mert az ige közvetlen tárgya) és fonológiai mutáció (például mert a határozott többesszámú névelo áll elotte) alanya lenne egyszerre, a fonológiai mutációt kell alkalmazni és agrammatikai mutációt elhagyjuk; egy szót nem lehet kétszer mutálni.

Erosen limitált azoknak a szövegeknek a száma, amelyekbol a következo szabályok ered-nek. Ennélfogva itt a grammatikai mutációk konzisztens szabályrendszerének egy lehetsé-ges rekonstrukcióját olvashatjuk, azonban ez nem egy egyedi „helyreállítás”, és így ezek aszabályok nem szükségszeruen tükrözik Tolkien eredeti elképzeléseit.

15.2.1. A melléknevek grammatikai mutációja

Ha a mellékneveket egy fonév meghatározására használjuk, általában az után állnak ésebben a pozícióban lágyulnak. Azonban az ismert sindarin példákban jelentos mennyiségunem lágyult melléknevet találhatunk, így ez semmi esetre sem egy nagyon szigorú szabály:

benn veren (egy bátor ember)

101

Egy hosszabb tulajdonságlistában feltehetoen csak az elso melléknevet kell lágyítani, ésa többinél ez nem kötelezo. Általában a (és) választja el legalább a lista egy részét ésokozza a saját mutációit, eléggé különbözoen a grammatikai lágyulástól.

benn veren, bell a maer (egy bátor, eros és jó ember)magor dhínen a thirweg (egy csendes és éber harcos)

A bizonyos célokból – például költészetben – fonév elott álló melléknevek (ami nem aszokásos szórend) nem lágyulnak, de lágyíthatják a fonevet:

beren venn a bell (bátor egy ember és eros)

15.2.2. A határozószók grammatikai mutációja

Ha a mellékneveket egy ige leírására használjuk (mint a „gyorsan fut”-ban), akkor hatá-rozószóként funkcionálnak. Továbbá van néhány szó, amely csak határozószóként jelent-kezhet, mint az „itt”, „most” vagy a „holnap”.A melléknevektol eltéroen a határozószók megelozhetik vagy követhetik az igét – nincsszabály amely meghatározza a pozíciójukat. Azonban ha követik az igét, néha lágyulnak:

Maethon veren. (Bátran harcolok.)Dartha díriel. (Éber marad.)

Ha az ige elott állnak, a határozószókban nem történik mutáció, de az ige gyakran lágyul:Si le nallon! (Itt kiáltok hozzád!)Beren vaethas. (Bátran harcolt.)

A létigével kapcsolatban használt melléknév szakkifejezéssel „állítmányként használtmelléknév”. Mivel a sindarinban a létigét elhagyjuk, az állítmányként használt melléknévvalószínuleg nem mutálódik, és ennélfogva egy hiányzó lágyulás jelezheti, hogy a létigemegfelelo alakját kell behelyettesíteni a mondatba:

Maethon vae, beren ar bronathon.(Én jól, bátran harcolok és életben fogok maradni.)Maethon vae, ni beren ar bronathon.(Én jól harcolok, bátor [vagyok] és életben fogok maradni.) De:Maethon vaer, ci beren ar bronathon.(Én jól harcolok, te bátor [vagy] és életben fogok maradni.)

15.2.3. A fonevek grammatikai mutációja

Elso pillantásra a fonevekhez rendelt szabály egyszerunek tunik: a közvetlen tárgyak (be-leértve az összes fonevet amelyek nem alanyai a mondatnak, és nincsen elottük prepozíció)lágyulnak:

Cenin venn. (Látok egy embert.)

Ez igaz a nevekre is:

Cenin ’imli. (Látom Gimlit.)

Ha a közvetlen tárgyat egy hosszabb kifejezés adja meg, csak az elso szó lágyul, az összestöbbit nem érinti a mutáció:

Cenin Dhenethor hîr Gondor. (Látom Denethort, Gondor helytartóját.) Denem: Cenin Dhenethor chîr Gondor.

102

Ha azonban a közvetlen tárgy olyan hosszabb kifejezés, amely mellékneveket vagy hatá-rozószókat tartalmaz, ezek lágyulnak a határozószóknak vagy mellékneveknek megfeleloszabályok szerint, tehát:

Cenin venn veren a maer. (Látok egy bátor és jó embert.)Cenin venn i beren. (Látok egy embert, aki bátor.)Cenin chim venn veren. (Állandóan látok egy bátor embert.)Cenin chim venn i beren. (Állandóan látok egy embert, aki bátor.)Cenin him benn beren. (Látom [hogy] egy ember folyamatosan bátor.)

A fonévi igenévként használt gerund (-ás, -és végu fonév) vagy a fonévi igenév nem köz-vetlen tárgy, és így nem lágyul. Azonban a fonévként használt gerund közvetlen tárgy, éslágyul:

Aníron suilad vellyn nîn. (Vágyom hogy üdvözölhessem a barátaimat.)Aníron huilad enam mellyn nîn. (Vágyom a barátaim üdvözlésére.)

Ha egy új tárgy következik a(h), ar (és) vagy egor (vagy) után, annak az elso szava lágyul-hat, de ez nem kötelezo:

Eglerio Daur a Berhael! (Dicsérjük Frodót és Samut!) De:Anîron suilad vinn a biss bain. (Minden férfit és not üdvözölni akarok.)

Vegyük észre, hogy a történelmileg helyes mutációk alapján ezt kapnánk:1

Eglerio Daur a Pherhael! (Dicsérjük Frodót és Samut!)

15.2.4. Az igék grammatikai mutációja

Lehetséges, hogy az igék néha lágyulnak, ha közvetlenül a mondat alanya után állnak; denem ha megelozik azt, vagy ha más szavak ékelodnek az ige és az alany közé. Mindenbizonyítékot összevetve, ez úgy látszik csak egy kötelezo lágyulás:

Aragorn vaetha dan yrch. (Aragorn az orkok ellen harcol.)Aragorn, i beren, maetha dan yrch.(Aragorn, aki bátor, az orkok ellen harcol.)Maetha Aragorn yrch. (Aragorn orkokkal harcol.)

15.2.5. Kiterjesztett többes számok

A sindarinban néhány fonévnek nem egyedül i-vonzással képezzük a többes számát, hanemhelyette egy ragot kapnak. Ezek:

ael (tó)→ aelin (tavak)bôr (becsületes ember)→beryn (becsületes emberek)êl (csillag)→ elin (csillagok)fêr (bükkfa)→ ferin (bükkfák)ôl (álom)→ ely (álmok)pêl (elkerített mezo)→ peli (elkerített mezok)tôr (fiútestvér)→ teryn (fiútestvérek)thêl (lánytestvér)→ theli (lánytestvérek)thôr (sas)→ theryn (sasok)

1Tolkien sokat kínlódott azon, hogyan oldja fel ezt az ellentmondást a Gyuruk Urában kiadott szöveggel.)

103

15.2.6. Határozószók

Egész idáig úgy tettünk, mintha az összes sindarin melléknév változás nélkül használhatóvolna határozószóként. Azonban egy kevés példában amit ismerünk különbség van a mel-léknév és határozószó között. Tekintsük a következo példákat:

maer (jó)↔ mae (jól),farn (elég)↔ far (eléggé),uireb (örök)↔ ui (örökké),

valamint him (állandóan, maradandóan), és annan (sokáig). Úgy látszik, hogy a mellék-nevek egy bizonyos csoportjánál, mégpedig azoknál amelyeket toldalékokkal képzünk acsupasz szótot használjuk határozószóként a teljes melléknév helyett.

Ily módon ténylegesen ezt láthatjuk:Maethas ver. (Bátran harcolt.)

Sajnos ezt nem tudjuk biztosan.

15.3. SZÓJEGYZÉK

Sindarin Magyarael tóanann sokáigbôr megbízható, becsületes emberdeleb borzasztó, iszonyúdelu halálosdem homályos, sötétdûr sötétêl csillagfar eléggéfarn elégfêr bükkfaglinna- rápillantgwath árnyék

Sindarin Magyarhim állandóan, szakadatlanulhent egy szempárîdh pihenés, nyugalom*losta- alszikmetha- befejezôl álomoltha- álmodikpêl bekerített mezotôr fiútestvérthêl lánytestvérthôr sasuireb örök*ui örökké

15.4. TÁRSALGÁS – HOGY ÉRZED MAGAD?

Ha meg szeretnéd kérdezni, hogy egy tünde barátod jól van-e, így teheted meg:

Man mathog? („Mit érzel?”; Hogy érzed magad?)2

Valószínuleg ilyesmit fog válaszolni:

Ni maer. (Jól vagyok.)Ú-vathon ’alu. (Nem vagyok boldog.)Aníron gladhad. (Nevetni akarok.)Ni gruitheb na. . . (Dühös vagyok . . . re.)Ni lhaew. (Beteg vagyok.)

2Nos, ez valójában a szó jelentésének „kiterjesztése”, ami úgy tunik hogy elsosorban tapintási érzékelésre utalTolkien leírása alapján.

104

Ha a barátod nincs jól, a jókívánságaidat így fejezheted ki:

No ce ammaer ab lû thent. („Légy jobban rövid ido múlva.”; Remélhetoleghamar jobban leszel.)

No achirig i lalaith gîn. (Találd meg újra nevetésed.)

De ha jól van, akkor is kívánhatsz neki szerencsét:

No galu govad gen. (Áldások kísérjenek.)No in elenath hílar nan râd gîn. (Minden csillag ragyogjon az utadon.)

Néhány szó segítségként, hogy könnyebben ki tudd fejezni magadat:

Érzések: gruith/rûth (düh, harag), gost (rettegés), gell/glass (boldogság), naeg (fájdalom),achas/daedeloth/niphred (félelem), galu (áldás, szerencse), cael/lhîw (betegség), la-laith (nevetés), idhor (komolyság)

Melléknevek: erui (magányos), lhaew/caeleb (beteg), dem/naer (szomorú), idhren (ko-moly, elgondolkodó)

Igék: groga- (rémületet érez), gosta- (retteg), gladha- (nevet)

�16. lecke

KÖTOMÓD; KÍVÁNSÁG,KÖTELESSÉG

�16.1. PÁRBESZÉD

ryc nve fIun?De li ha de Ian bde Ri @o h*ol raga ron.nni @iSa nUaTno @i *ol hne tIa T ne *umraT dlole .

@elo Ia R bEo m*i tri @ile . mi gSot@a! ryc h@i g�a ln�e Ra Ean!

raga ron hIan *urgo no . gSotno @i rana fren ha ri cono hne Iun *oln*in.

@elo Ia R Ea ni ryc f�ada Ra vne , ple Ri draT@o mni dwa Ra .

nni @iSa Ea ni ryc f�ada Ra vne Ean, m*i dg�a ne . raga ron t*iR.nIad f�a Eag rve @iRa tr*in fIun.

@ebo hna Ri Ti li re@i @a, ni ryc *uvreTTa Ra tlode .

nni @iSa nraTTa k�a Ean nUaR m�a lege .

@elo Ia R Ea ni ryc gne Ri ni UaR hne

nni @iSa n@o d*inne !

105

106

Yrch nef fuin?Edhil ah edain bedir o hôl Aragorn.

Ninias: Nauthon i ôl hen taith en úmarth dolel.Eolair: Boe mí tiriel. Im gosta! Yrch hi anglennar aen!

Aragorn: Hain ú-’rogon. Goston i aran fern ah i rochon hen uin ôl nîn.Eolair: Ae in yrch aphadar ven, pelir dartho min dawar.Ninias: Ae in yrch aphadar ven aen, mí dangen. Aragorn tîr. Naid affaeg

reviar trîn fuin.Eobhan: Ir Ithil eria, in yrch ú-verthathar toled.Ninias: Narthathanc aen naur ammeleg.Eolair: Ae in yrch genir i naur hen. . .Ninias: No dínen!

Orkok a sötétben?A tündék és az emberek Aragorn álmáról beszélnek.

Ninias: Úgy gondolom, ez az álom a közelgo végzet jele.Eolair: Óvatosnak kell lennünk. Félelmet érzek. Talán orkok közelednek

most is!Aragorn: Tolük nem tartok. De félek a halott királytól, és ettol a lovastól

az álmomból.Eolair: Ha az orkok követtek minket, az erdoben tanyázhatnak.Ninias: Ha az orkok követtek volna minket, már lemészároltak volna.

Aragornnak igaza van. Hihetetlenül rossz dolgok vándorolnakkeresztül az éjszakán.

Eobhan: Mikor a hold felkel, az orkok nem mernek eljönni.Ninias: Talán egy nagy tüzet kellene gyújtanunk.Eolair: Ha az orkok látják ezt a tüzet. . .Ninias: Légy csendben!

16.2. NYELVTAN

16.2.1. Kívánságok

Van néhány lehetoségünk arra, hogy kifejezzük a kívánságainkat, óhajainkat sindarin nyel-ven. Eloször is, használhatjuk az íra és aníra- igéket (vágyik, kíván). Mindketto segítsé-gével elmondhatjuk óhajunkat:

Íron vagol. (Vágyom egy kardra.)Aníron gen cened. (Látni kívánlak téged.)

A második lehetoség a létige felszólító módjának (no) használata, ami feltehetoen óhajtószócskaként is funkcionál, és jelzi a mondatban, hogy kívánságról van szó:

No lagor i roch lîn. (Legyen gyors a lovad.)No annach nin gram. (Bárcsak adnál nekem süteményt.)

Gondolhatunk arra, hogy a második példát így fordítjuk magyarra: „szeretnék egy kis sü-teményt”.

Az is lehetséges, hogy az aen modális részecske (ami normális esetben úgy tunik, hogy akötomódú kifejezésekhez használatos; késobb tárgyaljuk ebben a részben) óhajtó szócs-kaként funkcionál, ha a mondat elején áll:

Aen lagor i roch lîn. (Legyen gyors a lovad.)

107

Az utolsó lehetoség a felszólító mód használata harmadik személyben, azaz nem utalva amegszólított személyre.

Tolo i laer! (Jöjjön a nyár!)

16.2.2. Kötelezettségek

Hogy szavakba öntsünk morális kötelességeket, vagy egy cselekedet kívánt eredményét,feltehetoen a sindarin jövo idot használjuk:

Mudathog! (Keményen kell dolgoznod!)Mae vaethathalir! (Önöknek jól kell harcolni!)

Vagy pedig ismét hasznát vehetjük a no szócskának:No ce tiriel. (Figyelmesnek kell lenned!; szó szerint „Legyen [hogy] te fi-

gyelmes vagy!”)No tiriel! (Légy figyelmes!)

Esetleg használhatjuk az aen-t:Aen ce tiriel. (Legyél figyelmes!)

16.2.3. Szükségszeruségek

Ha valami szükségszeru, vagy valakinek elkerülhetetlenül meg kéne csinálnia valamit, azta személytelen boe (ez szükségszeru) igével tehetjük meg a sindarinban. A „személytelen”itt azt jelenti, hogy az „ez, az” nem kell hogy megjelenjen a sindarin mondatban: a boeszó szerint azt jelenti hogy „ez szükséges”, de nem lehet alanya (az angolban például nemlétezhet ilyen kifejezés, de a latin ismer hasonlót: „necesse est”). Egy ilyen mondatban acselekvot – akinek csinálnia kell valamit – részeshatározó esetbe tesszük (az an használa-tával). Vagy másképpen lehetséges, hogy megengedett egy „hogy” szócskát tenni a magyarfordításba.

Boe tired i dawar. (Valakinek figyelnie kell az erdot.)Boe lostad enni. („Szükséges számomra hogy aludjak.”, Aludnom kell.)Boe an Aragorn tired i dawar. (Aragornnak figyelnie kell az erdot.)Boe im lostol. („Szükségszeru [hogy] én alszom.”, Aludnom kell.)Boe ’ni minn tiriel. (Az embereknek ébernek kell lenniük.)

Ha valami nem szükséges, valószínuleg a boe tagadott alakjával fejezzük ki. Vegyükészre, hogy ez inkább ú-moe lesz mint ú-voe:

Ú-moe tired i dawar. (Szükségtelen figyelni az erdot.)Hi ú-moe maethad enni. (Nem kell most harcolnom.)

16.2.4. Kötomód – általános megjegyzések

A kötomódú (más szavakkal nem tényszeru) állítások használata vita tárgya, és vannakakik nem hiszik hogy a következo szabályoknak egyáltalán köze van a kötomódhoz.Mindazonáltal jó érevek szólnak emellett az álláspont mellett. Mivel a kötomód fontosrésze a beszédnek, bemutatjuk a jelenleg is folyó viták ellenére, és az olvasót bíztatjuk,hogy nézzen utána a tényeknek.

108

Feltehetoen a modális aen szócska egy állítás bizonytalanságát jelzi a sindarinban. Vanmég némi bizonyíték egy másik szócska létezésére: ge, ami kisebb fokú bizonytalansá-got jelöl. A szövegkörnyezettol függoen ezt kötomódú kifejezésként vagy bizonytalanállításként kell lefordítani.

16.2.5. Kötomód jelen idoben

Kötomódú kifejezéseket az aen vagy ge szócskák mondat végére illesztésével alkotha-tunk. Durván fogalmazva, valószínuleg gyakran jobb az aen-t „talán”-nak fordítani min-den nem ae (ha) szóval kezdodo mondatban; míg az összes „ha” szóval kezdodo mondatesetén (azaz képzeletbeli helyzetek leírásánál) alkossunk kötomódú kifejezéseket. Azon-ban az alábbi szerkezetek jórészt feltevéseken alapszanak, és az olvasót bátorítjuk, hogynézzen utána a bizonyítékoknak, mielott használja oket:

cenin (én látok)→ hon cenin aen (talán én látom)De még:

hon cenin ge (talán látom ot)hon cenin aen (lehet hogy látom ot)

Viszont:Ae cenin orch, nerin. (Ha látok egy orkot, futok.)Ae cenin orch aen, nerin. (Ha látnék egy orkot, futnék.)

A második példában nem sok haszna van az aen-t „talán”-nak fordítani. Ha a kifejezéselso fele már kötomódban van, feltehetoen szükségtelen az aen-t megismételni a másodikfelében.Talán módosíthatjuk is a jelentést az aen használatával a mondat második felében (újra:ez jórészt spekuláció):

Ae tôl, hon cenin aen. (Ha jön, talán látom.) De:Ae tôl aen, hon cenin. (Ha eljönne, láthatnám.)

16.2.6. Kötomód jövo idoben

A jövobeli helyzetek a priori határozatlanok – mivel még egyáltalán meg sem történtek.Mikor fordítunk, az aen egy jövo ideju mondatban valószínuleg azt jelentheti hogy „talán,esetleg”, ha valaki valóban jövobeli mondattal foglalkozik; míg újra kötomódú kifejezéstalkotunk ha kívánságot, vagy kötelességet fejezünk ki:

Beriathon Edoras. (Meg fogom védeni Edorast.)Beriathon aen Edoras. (Meg kell védenem Edorast.)

Viszont:Padathon ned laer na Imladris. (Nyáron Völgyzugolyba fogok menni.)Padathon aen ned laer na Imladris. (Talán nyáron el fogok menni Völgyzu-

golyba.)

16.2.7. Kötomód múlt idoben

Nem sok értelme van az aen szócskát „talán”-nak fordítani múlt idoben – a múltbeli dol-gok már megtörténtek, és nem bizonytalanok többé. Ezért valószínuleg csak a kívánságotérdemes kifejezni, hogy a múltbéli helyzet más volt:

Hon egennin aen. (Láttam volna ot.)

109

Ae egennin i orch aen, onuren. (Ha láttam volna az orkot, futottam volna.)A második mondatnál gondolhatunk még a melléknévi igenév használatára (bár ez eléggéspekulatív):

Ae ni cíniel i orch aen, onuren. (Ha láttam volna az orkot, futottam volna.)

16.3. SZÓJEGYZÉK

Sindarin Magyarbertha- merészelboe ez szükségescram süteménydínen csendeseria- felkelir amikor*íra- kíván, óhajtúmarth végzet

16.4. TÁRSALGÁS – LEVELEK

A sindarin levelek lehetnek hivatalosak vagy személyesek, ennek megfeleloen kell megvá-lasztanunk a levél stílusát.

A barátainknak írt levelet így kezdhetjük írni:

Arwen vail. . . (Kedves Arwen,), vagyMellon voron. . . (Huséges barátom,)

majd folytassuk az üzenetet, és befejezésként:

Suil, N.N. (Üdvözlet, X.Y.), vagyGen suila N.N. (X.Y. üdvözöl téged)

Azonban ha „hivatalos” levelet szeretnénk írni, gondolnunk kell a formális második sze-mélyu személyes névmások és személyragok használatára (-l az informális -g helyett). Hanagyon udvariasak szeretnénk lenni, egyáltalán ne használjunk második személyu alakokat,hanem végig harmadik személyben szóljunk a címzetthez, vagy szólítsuk a nevén.

A levelet a nevünkkel és a címeinkkel kezdjük:

Aragorn Arathornion Edhelharn, aran Gondor ar hîr i mbair annui(Aragorn, Arathorn a tündeko fia, Gondor királya és a nyugati vidékek ura)

„Hétköznapi” embereknél ez rövidebb lehet:

Gwendolyn Súliell, meldis e-lam edhellen(Szélleány Gwendolyn, a tünde nyelv barátja)

Folytassuk a levelünk elso bekezdését hasonló frázisok használatával:

aníra suilannad. . . (üdvözletét szeretné küldeni. . . )

Majd pedig a címzett(ek) neve(i) következnek. Amint említettük a nevünket egy ilyen hi-vatalos levélben, beszéljünk magunkról harmadik személyben . Tehát ha szeretnénk meg-tudni, hogy a címzett mikor látogat meg minket, ilyesmit kell írnunk:

Íra istad ir ho telitha (szeretné tudni [O] mikor fog jönni)

110

vagy kicsit kevésbé formálisan:

Íra istad ir le telitha (szeretné tudni Ön mikor fog jönni)

A végén a levelet így fejezd be:

A Pherhael ar am Meril suilad uin aran o Minas Tirith nelchaenen uin Echuir(Üdvözlet Samunak és Rozinak Minas Tirith királyától a tavasz 31. napján)

�17. lecke

RENDHAGYÓ IGÉK

�

17.1. PÁRBESZÉD

mna s*ad hi rac?nde UaR f�ada lo Ia l. m*od@ile lmi ni De li ha ni de Ianda rve @iRa . *irRa h@i hri de hi rac, dna @i Ua R b*an r*on@ile draTRa .na *irRa hne @ida m�a na *urda Ra . @eloIa R drne Ra@elo Ia R @i hrac dle @in�a ne Ean. pde Ri di *uR @ehrac p*ol g� re@i @o ci ni

v*in. *uga rok�e nIad tg�a da da hna , dna m*i g�e ln�e @ileEan.

nni @iSa h@a t*iR. ni Iad hni *uc*on@ile rne @iZame . no ge nna g� TeDi rne .

raga ron na wk�e So srac mna kreTi k�a ?

nni @iSa wane nUa . bEo pda da nna hda hne ESa *una *irk�a pda da .*uvroTa k�a Ean ci ni v*in dna Ni IuR v*in. Ea krek�i ni dahne , hri Ti k�a hi rac.

raga ron m@a.

111

112

Man sâd i harch?Ned aur aphadol ail. Módiel lim in edhil ah in edain adreviar. Írar hihired i harch, dan i aur bân róniel darthar. Anírar heniad amman ú-radar.Eolair drenar:

Eolair: I harch deliannen aen. Pedir i dûr e-harch pôl gwerio i chin vîn.Ú-agorenc naid tangadad han, dan mí englenniel aen.

Ninias: Ha tîr. I naid hin ú-chóniel reniassem. Oneg nangweth idhren.Aragorn: Anwenc os sarch? Man cerithanc?

Ninias: Awen naw. Boe padad nan had hen ias ú-aníranc padad. Ú-vorathanc aen i chin vîn dan i nguir vîn. Ae cerinc i nad hen,hirithanc i harch.

Aragorn: Ma.

Hol van a sír?Másnap reggel esik. Gyors étkezés után a tündék és az emberek vándo-rolnak újra. Azt kívánják, hogy gyorsan megtalálják a sírt, de az egészdélelotti kóborlás után megpihennek. Szeretnék megérteni, miért nemtalálják az utat. Eolair szól:

Eolair: Talán a sír rejtve van. Azt mondják, az ereje meg tudja tévesztenia szemünket. Nem tettünk semmit hogy megbizonyosodjunk róla,de már közel lehetünk.

Ninias: Igaz. Kószáltunk, nem értve ezeket a dolgokat. Bölcs választadtál.

Aragorn: Eltávolodtunk a sírtól? Mit fogunk tenni?Ninias: Van egy ötletem. El kell mennünk a helyre, ahová nem akarunk.

Nem bízhatunk a szemünkben, csak a szívünkben. Ha így te-szünk, megtaláljuk a sírt.

Aragorn: Jó.

17.2. NYELVTAN

17.2.1. Rendhagyó aktív befejezett melléknévi igenevek az A-igéknél

Az A-tövu igék ragozása általában mentes a bonyodalmaktól, az egyetlen nehézség az i-vonzás az aktív befejezett melléknévi igenév képzésekor, az -iel toldalék hozzáadásakor.Azonban az A-igék vége -ia, ami a szóto magánhangzójának meghosszabbodásához vezet,és ez magában foglalja, hogy az eredeti osi igeto magánhangzó (ami nem látható az igetöbbi alakjában) visszaáll. Mivel ezt az alakot nem tudjuk megmondani a rendes igetobol,az igék ezen speciális tulajdonságokat mutató csoportját meg kell jegyeznünk:

beria- (véd)→ bóriel (aki védett)egledhia- (számuzetésbe vonul)→ eglídhiel (aki számuzetésbe vonult)gweria- (elárul)→ gwóriel (aki elárult)henia- (megért)→ hóniel (aki megértett)pelia- (kitár)→ póliel (aki kitárt)penia- (megerosít)→ póniel (aki megerosített)renia- (kóborol)→ róniel (aki kóborolt)revia- (repül, vitorlázik, barangol)→ róviel (aki vitorlázott)seidia- (oldalt fekszik)→ sódiel (aki oldalt feküdt)telia- (játszik)→ tóliel (aki játszott)

113

egleria- (dicsér)→ aglóriel (aki dicsért)delia- (elrejtozik)→ dúliel (aki elrejtozött)elia- (esik)→ úliel (ami esett)eria- (felkel)→ úriel (aki felkelt)heria- (hirtelen elkezdodik)→ húriel (ami hirtelen elkezdodött)

17.2.2. Az I-tövu igék rendhagyó múlt ideje

Az I-tövu igék egy kis csoportja megváltoztatja az igeto magánhangzóját a múlt ido kép-zésekor. Ez szintén a kialakulásuk történetébol következik, és ezeket az igéket is meg kelltanulni:

nod- (megkötöz)→ ununt (o megkötözött), nunnen (akit megkötöztek [a meg-kötözött]), núdiel (aki megkötözött)

tog- (elhoz)→ udunc (o elhozott), tungen (akit elhoztak), túgiel (aki elhozott)

Ha személyragok kerülnek ezeknek a múlt ideju alakoknak a végére, feltehetoen az -u--y-re módosul:

ynynnin (én kötöztem), ynynnig (te kötöztél), ynynnil (Ön kötözött), ununt (okötözött)

ynynnim (mi kötöztünk), ynynninc (mi kötöztünk), ynynnigir (ti kötöztetek),ynynnilir (Önök kötöztek), ynynnir (ok kötöztek)

17.2.3. Az A-tövu igék rendhagyó múlt ideje

Néhány A-igénél az igeto magánhangzójának erosítésével képezzük a múlt idot, mint sokalap igénél. Múlt idoben az aktív és passzív befejezett melléknévi igenév minden esetbenrendhagyó. Ez vonatkozhat A- és I-igékre is, bár néha egy alternatív, szabályos múlt ido islétezik:

anna- (ad)→ aun (o adott), onen (amit adtak), óniel (aki adott)delia- (elrejt)→ daul (o elrejtett), dolen (akit elrejtettek), dúliel (aki elrejtett)elia- (esik)→ aul (az esett), úliel (ami esett)suilanna- (üdvözöl)→ suilon (o üdvözölt), suilóniel (aki üdvözölt)

A múlt ido szokásos képzésével szemben ezeket az igéket múlt idoben feltételezhetoen az-e- kötohang segítségével ragozzuk. Az -au- kettoshangzó -o-ra zsugorodik, ha a szó többmint egy szótagú:

onen (én adtam), oneg (te adtál), onel (Ön adott), aun (o adott)onem (mi adtunk), onenc (mi adtunk), onegir (ti adtatok), onelir (Önök adtak),

oner (ok adtak)

Néhány igénél furcsán rövidített alakok jelenhetnek meg:

egledhia- (számuzetésbe vonul) → egledhas/eglant (o számuzetésbe vonult),eglídhiel (aki számuzetésbe vonult)

ista- (tud)→ istas/sint (o tudott), ístiel (aki tudott)

17.2.4. Valóban rendhagyó igék

Van még néhány ige, amely úgy tunik, hogy nem tartozik egyik csoportba sem. Ez leg-többször a múlt idot érinti. Sok esetben az igealakok valójában nem rendhagyóak, hanem

114

a fonológia (különösen a nagyobbítás) furcsán viselkedik, vagy az A-igének tuno igék va-lójában elsodlegesek, ahol a szóvégi -a a to része. Azonban ennek a részletes tárgyalásanémiképp túlmutat ezen tananyag keretein.

gala- (no)→ aul (nott), olen (ami nott), góliel (aki nott)sav- (bír vmit, van vmije)→ aw (volt vmije), awen (akinek volt vmije), sóviel

(akit bírtak)gwa- (megy)→ awn, anu (ment), anwen (aki ment), gwóiel (akit ment)carfa- (beszél) → agarfant, agramp (beszélt), crammen (aki beszélt), carfiel

(akit beszélt)

Nem tudunk sokat más rendhagyó igeidokrol, de egy quenya példa alapján nem kell túl-ságosan meglepodnünk ha ilyet látunk:

ista- (van tudása)→ sitha (lesz tudása)

17.2.5. Az elotagok I-vonzása

Az elotagok szerepe a sindarin nyelvben nem teljesen tisztázott, de úgy tunik hogy kétfélehelyzetben fordulhatnak elo: eloször, az angol elöljárók elotagokként jelenhetnek meg, ahe-lyett hogy prepozíciók lennének a sindarinban is. Néhány ilyen elotagot bemutattunk a 7.leckében. Másodszor, az elotagokat használhatjuk igék származtatására primitív tövekbol.A különbség a két helyzet között az, hogy az ige, amely elotagot kap a máshol használtelöljáró helyett általában enélkül a prefix nélkül tunik fel; míg a primitív tobol az elotagsegítségével képzett ige nem szerepelhet anélkül.

Feltehetoen az elotagok közti különbségtétel (amelyeket különálló entitásként látunk ésamelyek a szó részét képezik) akkor válik fontossá, ha ezek az igék i-vonzás alanyai lesznek(azaz aktív befejezett melléknévi igenév képzésekor).

Az tunik irányadónak, hogy az elotag az i-vonzásnak megfeleloen fog változni ha szokásszerint nem választható el a szótól, azonban úgy látszik érintetlen marad, ha külön entitásamely leválasztható a szóról, vagy ha a természete valamiképp nyilvánvaló.Bár ez merész feltevés, gondolhatjuk hogy egy elotag megjelenhet mindkét szerepben:

govedi (együtt megy), elotag prepozíció helyettgevedi (találkozik), primitív tobol képzett ige

Vegyük észre, hogy egy elotag jelenléte múlt idoben megakadályozza a bovítmény haszná-latát. A többi elotaggal rendelkezo igénél a következo alakok a legvalószínubbek:

govad-: gevedi (találkozni), govad (o találkozik); gevedi- toldalékokkal:gevedin (én találkozok), govant (o találkozott); gevenni- toldalékokkal:gevennin (én találkoztam), geveditha (o találkozni fog), govado (találkozz!),govadel (találkozás), govódiel (aki találkozott), govannen (tsz. gevennin)(találkozott), govaded ([a] találkozás)

gonathra-: gonathro (belekeverni), gonathra (o belekever),gonathrant (o belekevert); gonathranne- toldalékokkal:gonathrannen (én belekevertem), gonathratha (o bele fog keverni),gonathro (keverd bele!), gonathrol ([belekevero]),genethriel (aki belekevert), gonathrannen (tsz. genethrennin)(akit belekevertek), gonathrad ([a belekeverés])

gonod-: genedi (számlálni), gonod (o számlál); genedi- toldalékokkal:genedin (én számlálok), gonont (o számlált); genenni- toldalékokkal:

115

genennin (én számláltam), geneditha (o számlálni fog), gonodo (számlálj!),gonodel (számláló) gonúdiel (aki számlált), gononnen (tsz. genennin)(akit számláltak), gonoded ([a] számlálás)

genedia-: genedio (gondolni), genedia (o gondol), genediant (o gondolt);genedianne- toldalékokkal : genediannen (én gondoltam),genediatha (o gondolni fog), genedio (gonolj!), genediol ([gondoló]),gonúdiel (aki gondolt), genediannen (tsz. genediennin) (akit gondoltak),genediad ([a gondolás])

adertha-: adertho (újraegyesítés), adertha (o újraegyesít),aderthant (o újraegyesített); aderthanne- toldalékokkal:aderthannen (én újraegyesítettem), aderthatha (o újra fog egyesíteni),adertho (egyesíts újra!), aderthol (újraegyesíto), aderthiel (aki újraegyesített),aderthannen (tsz. aderthennin) (akit újraegyesítettek)aderthad ([az] újraegyesítés)

anglenna-: anglenno (közeledés), anglenna (o közeledik),anglennant (o közeledett); anglenne- ragozva: anglennen (én közeledtem),anglennatha (o közeledni fog), anglenno (közeledj!),anglennol (közeledo), anglenniel (aki közeledett),anglennen (tsz. anglennin) (közeledett), anglennad ([a] közeledés)

aníra-: aníro (kíván), aníra (o kíván), anirant (o kívánt);aniranne- toldalékokkal: aniriannen (én kívántam), aníratha (o kívánni fog),aníro (kívánj!), anírol ([kívánás]), aníriel (aki kívánt),anirnen (tsz. anirnin) (akit kívántak), anírad ([a kívánás])

osgar-: esgeri (amputálás), osgar (o amputál); esgeri- toldalékokkal:esgerin (én amputálok), osgor (o amputált); esgeri- toldalékokkal:esgerin (én amputáltam), esgeritha (o amputálni fog), osgaro (amputálj!),osgarel (amputáló), osgóriel (aki amputált), osgarnen (tsz. esgernin)(akit amputáltak), osgared ([az] amputáció)

17.3. SZÓJEGYZÉK

Sindarin Magyaradertha- újraegyesítaur nappal, reggelbora- bízikcar- csinál, teszcarfa- beszéldanna- esik, leesikegleria- dicsérelia- esik [az eso]gala- no, növekszikgenedia- gondolgonathra- belekevergonod- számlálgûr tanácsgwa- megy

Sindarin Magyargweria- elárulhen szemhenia- megértmad- esziknangweth válasz (mutált alak)nod- megkötosgar- amputálpelia- kitárpenia- megerosítrad- utat találrenia- kóborolseidia- félredobtelia- játszik

116

17.4. HANGSÚLYOZÁS – SZÓREND

A viszonylag kevés (~ 1500) rendelkezésre álló sindarin szó problémát jelent, ha valakiárnyalatnyi jelentésbeli különbségeket szeretne kifejezni, mivel gyakran lehetetlen másikszót találni ugyanarra a dologra (ahogy ez lenne magyarul – hasonlítsuk például össze az„utasítás”, „parancs” és „rendelet” szavak jelentését). Azonban úgy látszik, hogy van né-hány lehetoség egy kifejezés valamely részének a kihangsúlyozására a sindarin nyelvben, aszokásos szórend megváltoztatásával.

A következo szabályok egy bizonyos fokig azon a feltevésen alapszanak, hogy a hangsúlya mondatok elso felére esik (ami sok nyelvre igaz, köztük az angolra is – hasonlítsuk össze:„Megyek Völgyzugolyba.”, „Völgyzugolyba megyek (és nem Móriába)”.

17.4.1. Rendes szórend

A szokásos szórendben az alany az elso, az ige a második, és azt követi a tárgy. Azonbanha az igének személyragja van, az alany már az ige része és így a szórend ige–tárgy-raegyszerusödik.

Aragorn gên venn. (Aragorn lát egy embert.)Mabon gû. (Én megragadok egy íjat.)

Ha több tárgy van, a közvetlen tárgyak (elöljáró nélkül) a közvetett tárgyak (elöljáróval)elott szerepelnek:

Cenin venn nef i hirion. (Látok egy embert a folyó ezen oldalán.)

Ha több mint egy közvetlen tárgy van, általában az egyikük tárgy- a másik pedig részeshatá-rozó esetben van. Ekkor a tárgyesetben levok megelozik a részes esetueket. Ez különbözikaz ilyen esetekben alkalmazott angol szórendtol. A közvetett tárgyak egymás közti sor-rendje tetszoleges:

Ónen estel in edain. (Reményt adtam az embereknek.)Udulen ab Legolas na Imladris. (Legolas után jöttem Völgyzugolyba.)Udulen na Imladris ab Legolas. (Völgyzugolyba jöttem Legolas után.)

A fenti szabálytól eltéroen a tárgyként szereplo névmások állhatnak az ige elott (és va-lószínuleg tárgyesetu szó elott ha részes esetuek, hogy elkerüljük a birtokos esettel valóösszetévesztést):

Hon cenin. (Látom ot.); Legolas hon cên. (Legolas látja ot.)Anna nin i ylf. (O ideadja nekem a kupát.) De:Anna i ylf Aragorn. (Odaadja Aragornnak a kupát.)

Azonban azok a névmások, amelyek egy elöljáró és egy névmás összetételei (lásd 19.lecke) technikailag közvetett tárgynak számítanak, és a mondat végére is kerülhetnek:

Anna i ylf enni. (Odaadja a kupát nekem.)Hebin i vagol anim. (Megtartom a kardot magamnak.)

17.4.2. Az ige kezdopozícióban

Ha a tárgy önálló szóként szerepel (és így nem része az igének), akkor lehetséges az igét amondat elejére tenni (ige-alany-tárgy szórend). Ebben az esetben az ige által leírt cselekvésthangsúlyozzuk.

117

Jelen idoben ezt használhatjuk általános igazságok kifejezésére (ellentétben egy folya-matban levo cselekvéssel), azonban lehet egy külön igeido ugyanerre a feladatra, és akövetkezo példák igen merész spekulációk:

Tôl acharn. (A bosszú eljo. [azaz nem feltétlenül most, de végül igen])Acharn dôl. (A bosszú jön. [most rögtön])

Pêd Aragorn edhellen. (Aragorn beszél tündéül. [azaz tud tünde nyelven])Aragorn bêd edhellen. (Aragorn tündéül beszél. [most éppen])

Múlt idoben a kifejezés nagyon formális, és lehetséges hogy egy kicsit archaikus lesz:

Egent Aragorn Legolas. (Látta Aragorn Legolast.) Vagy:Aragorn egent Legolas. (Aragorn látta Legolast.)

Aragorn adhanc i orch. (Aragorn megölte az orkot.) Vagy:Adhanc Aragorn i orch. (Aragorn valóban megölte az orkot.)

A cselekvés kihangsúlyozásával valószínuleg érzékeltetni tudjuk a különbséget a várt ésváratlan események közt:

Udul Arwen. (Arwen [meglepo módon] eljött.)Arwen udul. (Arwen eljött.)

A cselekvés hangsúlyozása jövo idoben feltehetoen jelzi a beszélo bizonyosságát, hogymennyire tartja valószínunek az eseményt, amirol beszél:

Telitha lû ammaer. (Jönni fognak jobb idok. [meg van gyozodve róla])Lû ammaer telitha. (Jobb idok fognak jönni. [kétségei vannak])

17.4.3. Részeshatározó kezdopozícióban

Általában a közvetlen tárgy nem szerepelhet a mondat alanya elott, mert a kifejezés nyelv-tani felépítése így félreértheto lesz. Nézzük például az i venn cên Aragorn kifejezést, atervezett „Aragorn lát egy embert” jelentéssel. Itt az ige hiányzó mutációja közvetettenjelezheti, hogy a normális szórend nem érvényes, de az i venn veleg cên Aragorn-ban mégezt a különbséget is elveszítjük. Azonban a közvetett tárgy mindig felismerheto, és ígytehetjük a mondat elejére hangsúlyozásképp:

Na Imladris revion. (Völgyzugolyba vándorlok. [azaz nem máshova])Ab Elrond pedin. (Elrond után beszélek. [nem valaki más után])

Ilyen kifejezések valószínuleg a rendellenes szórend megtartásával fordíthatóak le leg-jobban.

118

�18. lecke

MUTÁCIÓK SPECIÁLIS ESETEI

�

18.1. PÁRBESZÉD

hiracnna mTe hri Ri hi rac nde Iula . h@a rebe n@a dla Ta vrd�a @asranIu. ni d� Ean ne na ne ge de Ian cEadRa n�e Sa mni b� Ty .wi Ea @u rNi . fEon DIuR tle Ri @o d� *un. ni De li krafRa .@elo Ia R hi da hne brada .

@ebo hna mEaR dratda Ean Tama mn�i da .

raga ron *um�a EaR. fi Iun dleTi @a h@i. mi *uDraTTa @a na ni l�o.

nni @iSa gludRu s@i. dna t*uR ni De le Ta bre@iTa @a vne .

raga ron breT@o!

v@i l*iR De li ha de Ian bda Ra nna hrac. s@a hUaD dfon n@afne dTi ne . @i fne hl�one . nni @iSa ble @i @a Di rIa k� *in @a p*edbTi EEoR. @i fne de r@a.

119

120

I harchNan meth hirir i harch ned uial. Ha ereb na dalath vrand a sarnui. Inndaen enan eneg edain caedar ennas min mbyth. I ’waew ring. Foendhuir telir o ndûn. In edhil carfar.

Eolair: I had hen barad.Eobhan: Maer darthad aen atham minnad.

Aragorn: Ú-ammaer. I fuin delitha hi. Im ú-dharthatha an i noll.Ninias: Guldur si. Dan tûr in edhelath beriatha ven.

Aragorn: Bertho!Vi lîr edhil ah edain badar nan harch. Sa haudh dofn na fen dithen. I fenhollen. Ninias belia idh rainc în a pêd bith ioer. I fen edra.

A sírA végén megtalálják a sírt a szürkületben. Elszigetelten áll egy magas,köves síkságon. Hat ember holtteste fekszik ott pocsolyákban. A szélhideg. Sötét felhok jönnek nyugat felol. A tündék beszélgetnek.

Eolair: Ez a hely halálra ítélt.Eobhan: Talán jobb várni, mint bemenni.

Aragorn: Ez nem túl jó. Az este már jön. Nem várok a sötétségre.Ninias: Sötét varázslat van itt. De a tünde népek hatalma megvéd minket.

Aragorn: Merjünk [bemenni]!Sorban tündék és emberek mennek a sír felé. Az egy alacsony dombegy kis nyílással. A bejárat zárva van. Ninias széttárja a karját és osiszavakat mond. A kapu kinyílik.

18.2. NYELVTAN

18.2.1. Archaikus nazális szünetek

Néhány d-, b- és g- mássalhangzóval kezdodo szó váratlanul viselkedik mutáció esetén.Ennek oka, hogy egy fonév kétféle módon fejlodhetett eme kezdomássalhangzók irányába.

Például a legtöbb d-vel kezdodo szó primitív tünde tövekbol származik, amelyek szinténD-vel kezdodtek, mint a dartha- (vár) az osi DAR-ból. Ezek a szavak a már ismertetettmódon mutálódnak.

Azonban van egy második osi gyökeru csoport, az ND-, MB- és NG- nazális szünetekkelkezdodo szavak. Ezek a szótövek szintén a d-, b- és g- kezdomássalhangzók irányábafejlodtek, egy példa a dagor (csata) a primitív NDAK-ból.

„Mutálatlanul” nem lehet megkülönböztetni az ebbe a két csoportba tartozó szavakat, deamint mutálódnak, az eredeti kezdo nazális gyakran visszaáll, és a mutáció másképp visel-kedik. Mivel nincs szabály, ami alapján fele lehetne ismerni ezeket a szavakat, ezért megkell jegyezni oket.

18.2.2. Lágy mutáció

A lágyulás feltehetoen az archaikus mássalhangzók következo változásait okozza: nd-→n-, mb-→m- és ñg-→ ñ- (bár az utóbbit általában ng-ként írjuk). Azonban ha tengwarralírunk, az ng-t a N (nwalme) jelöli, nem ng.

121

dagor (csata)→ i nagor (a csata)bâr (otthon)→ i mâr (az otthon)gannel (hárfa)→ i ngannel (a hárfa)

18.2.3. Nazális mutáció

A nazális mutáció teljesen visszaállítja az eredeti hangokat, így a speciális esetu csoportbatartozó szavak kezdobetui a következoképpen változnak: d- → nd-, b- → mb- és g- →ñg-. Viszont újra figyelnünk kell: ha nem tengwarral írunk, az i ñ- kombináció rendszerintin g-ként írandó, így in gennil i ñgennil helyett (a hárfák).

dagor (csata)→ an ndagor (egy csatáért)dagor (csata)→ i ndeigor (a csaták)bâr (otthon)→ am mbâr (egy otthonért)bâr (otthon)→ i mbair (az otthonok)gannel (hárfa)→ an gannel (egy hárfáért)gannel (hárfa)→ in gennil (a hárfák)

18.2.4. Kevert mutáció

A speciális esetu mutációkat illetoen a kevert mutáció pontosan ugyanúgy viselkedik, minta nazális. Tehát:

dagor (csata)→ nan ndagor (a csatába)bâr (otthon)→ nan mbâr (az otthonba)gannel (hárfa)→ nan gannel (a hárfára)

18.2.5. Szünet mutáció

A szünet mutáció is visszaállítja a teljes eredeti mássalhangzócsoportot, és újfent figyelnikell, hogy is írjuk: ha nem tengwarral, feltehetoen inkább írunk e ñg-t mint en g-t:

dagor (csata)→ e ndagor (egy csatán kívül)bâr (otthon)→ e mbâr (egy otthonon kívül)gannel (hárfa)→ en gannel (egy hárfán kívül)

Az utóbbi kombináció adja magát, hogy összekeverjük a birtokos esettel: az olvasónakfigyelnie kell a szövegkörnyezetre.

18.2.6. Folyékony mutáció

A folyékony mutáció nem befolyásolja a speciális eseteket:

dagor (csata)→ or dagor (egy csata felett)bâr (otthon)→ or bâr (egy otthon felett)gannel (hárva)→ or gannel (egy hárfa felett)

122

18.2.7. Speciális esetek listája

Az eredeti archaikus nd- mássalhangzó-csoporttal a következo szavakat találjuk:

daen (holttest)→ i naen (a holttest)dangen (megölt)→ i nangen (a megölt [vki])dagor (csata)→ i nagor (a csata)daug (ork harcos)→ i naug (az ork harcos)

dam (kalapács)→ i nam (a kalapács)damma- (kalapál)→ i namma (. . . aki kalapál)

dôl (fej)→ i nôl (a fej)dolt (gomb)→ i nolt (a gomb)

dûn (nyugat)→ i nûn (a nyugat)Dân (Nandorin tünde)→ i Nân (a Nandorin tünde)dangweth (válasz)→ i nangweth (a válasz)daer (volegény)→ i naer (a volegény)dess (fiatalasszony)→ i ness (a fiatalasszony)dôr (föld)→ i nôr (a föld)dortha- (lakik)→ i northa (. . . aki lakik)doll (sötét)→ i noll (a sötét)

Eredeti mb- mássalhangzó-csoporttal:

bachor (árus)→ i machor (az árus)bach (árucikk)→ i mach (az árucikk)

barad (halálra ítélt)→ i marad (a halálra ítélt)bartha- (ítél, szán [a sors])→ i martha (. . . ami ítél)

bast (kenyér)→ i mast (a kenyér)basgorn (cipó)→ i masgorn (a cipó)

band (börtön)→ i mand (a börtön)baug (kegyetlen)→ i maug (a kegyetlen)baugla- (elnyom)→ i maugla (. . . aki elnyom)bauglir (zsarnok)→ i mauglir (a zsarnok)baur (szükséglet)→ i maur (a szükséglet)

bereth (ünnep)→ i mereth (az ünnep)1

bâr (otthon)→ i mâr (az otthon)both (pocsolya)→ i moth (a pocsolya)bund (orr)→ i mund (az orr)

Végül, a szavak archaikus ñg-vel:

gannel (hárfa)→ i ngannel (a hárfa)ganna- (hárfán játszik)→ i nganna (. . . aki hárfán játszik)

garaf (farkas)→ i ngaraf (a farkas)

1Van egy „rendes” alak is: mereth→ i vereth

123

gaur (farkasember)→ i ngaur (a farkasember)gawad (üvölto)→ i ngawad (az üvölto)

golu (tan)→ i ngolu (a tan)golwen (bölcs)→ i ngolwen (a bölcs)goll (bölcs)→ i ngoll (a bölcs)gollor (mágus)→ i ngollor (a mágus)Golodh (Noldo)→ i Ngolodh (a Noldo)gûl (varázslat)→ i ngûl (a varázslat)Golovir (szilmaril)→ i Ngolovir (a szilmaril)

gûr (halál)→ i ngûr (a halál)goroth (borzalom)→ i ngoroth (a borzalom)

18.2.8. Analogikus használat

Mint más történelmi szempontból helyes, de bonyolult formák, a speciális esetu mutációkúgy tunik hogy egyre inkább elfelejtodtek a harmadkori sindarinban. Ehelyett lecserélodteka rendes mutációkra, mintha a szavak nem más torol származnának. Ezt nem csak az olyannevekben tükrözodik, mint a Fanuidhol („Zavarosfej”), hanem a nyelv rendes használatá-ban is, foleg ha emberek beszélték:

Penim vast. (Nincs kenyerünk.); Adhanc i vauglir. (Megölte a zsarnokot.)

18.3. SZÓJEGYZÉK

Sindarin Magyarbach árucikkbachor árusband börtönbarad halálra ítéltbartha- ítél, szán [a sors]bast kenyérbasgorn cipó, vekni kenyérbaug kegyetlen, zsarnokibaugla- elnyombauglir zsarnokbaur szükségletbereth ünnepboth pocsolyabrand magasbund orr*caeda- (le)fekszikdaen holttestdaer volegénydangweth válaszdam kalapácsdamma- kalapáldaug ork harcosdess fiatalasszony

Sindarin Magyardofn alacsonydoll sötétdolt kerek gombdôr földdûn nyugatedra- kinyitereb elszigetelt, magányosfaun felhogannel hárfaganna- hárfán játszikgaraf farkasgaur farkasembergawad üvöltogoll bölcsgollor mágusgolu tudomány, tangolwen bölcsgoroth borzalom, rémületgûl varázslatguldur sötét varázslattaur magas, hatalmastithen kicsiuial szürkület

124

18.4. KIFEJEZÉSEK – „ÖSSZES, MINDEGYIK” ÉS EXPLICIT

NÉVMÁSOK

18.4.1. Az „összes, mindegyik” szavak használata

Sindarin nyelven kétféle módon tudjuk kifejezni hogy „az összes”, „mind”: az egyik a pan(összes) melléknév, a másik az osztálytöbbesszám -(i)ath toldaléka. Csak találgathatjuka különbséget, de szó szerint véve az „osztálytöbbesszámot”, az magában foglalja hogy abeszélo egy csoport minden tagjáról beszél, kivétel nélkül.

A csoport lehet nagyon szuk:

sellath en aran (a király összes leánya)

vagy éppenséggel igen nagy:

elenath (az összes csillag, az éjszakai égbolt)

Valószínuleg a kritikus pont az, hogy az osztálytöbbesszámot használó személy nem sze-retne kivételeket tenni. Így a következo mondatok eléggé reménytelennek hangzanak, mi-vel úgy tunik a beszélo jelezni szeretné, hogy nincs kivétel.

Lassath danner. (Minden levél lehullott.)Mellonath nin awarthanner. (Minden barátom elhagyott.)

Ez ahhoz a feltevéshez vezet, hogy a pan inkább „itt mind” értelemben használatos. Példáulegy tünde, aki osszel vándorol az erdoben egy hegyen, de tudja hogy lenn a völgyben alevelek még zöldek, inkább a pan-t használná a következo mondat szerint:

Laiss bain danner. (Minden levél lehullott.)

Ezzel jelzi hogy tud (lehetséges) kivételekrol. Ezt a forgatókönyvet bizonyítja Aragornlevele Samunak, amiben üdvözletét kívánja küldeni „az összes barátjának” a pan szó hasz-nálatával: egyszeruen azt szeretné kifejezni, hogy „az összes barátjának a Megyében” –alig hiheto, hogy Aragornnak nincs barátja Gondorban.

18.4.2. A névmások használata alanyesetben

Általában az alanyesetu névmásokat nem használjuk amíg a mondatban van ige, mert azalanyesetet jelezheti az ige ragja. Azonban ha leírjuk oket hangsúlyosak lesznek (de azige személyragja nem használható ebben az esetben). Jellemzoen ezt valami mással valóellentét kifejezésére használjuk:

Pelig reviad na Imladris. Im dartha.(Te mehetsz Völgyzugolyba. Én maradok.)

A fordításban a hangsúlyt jelezhetjük a „de én”, „azonban én”, stb. fordulatokkal.

Anírog maethad, im ú-aníra. (Repülni szeretnél, azonban én nem.)

Néha az alanyesetu névmás csak a saját részvételt hangsúlyozza:

Im Narvi hain echant. (Én, Narvi készítettem oket.)2

2Megjegyezzük, hogy ez egy nagyon késoi elképzelésben Tolkien az im-re visszaható elemként tekintett, azaz„Narvi maga készítette”.

�19. lecke

NÉVMÁSOK MINT KÖZVETETT

TÁRGYAK, BIRTOKOS JELEK

�19.1. PÁRBESZÉD

dga Ro dna mi rocIa t�da le fi ne , ga ln�o Dme t*og dda bn�e . ni De li nraTn�a Rely f, dna kne Ri fEa. @i ga ln�o tEan. nna mTe tle Ri n@ahma vlege nIun hUaD. brga lo T@iRa gIa t� vryn @o mnibIan ha g�a ln�e Ra .@elo Ia R n@o tri @ile ! nni @iSa , n�a @o gi la da ga n�e @i!

nni @iSa bUa. m�a EaR Ea hbe ni gi la da na mi !

raga ron mga lna hIan *ucran@a.

nni @iSa mrocIa t�, lSat@o bTena vlege ! drge @o gi la da !g� Ea @u vrga lo lIuT@i @a @i la da Ta d*in Ra raga ron rebe m@i D*uTa .h*ol ht�e *in Ra lTa rda @a. *ulSat@a nIad dna nSot@a sat bracha EUaR m@i wle @u. brga lo mTa @a gma rNi mba da nna rk�a*in @a mga lo *in drva @a nna gt�a . @a h@i hna hran@a. nl�a @a Ea*ugne gi Ri plegi Ri hIan hranda !

125

126

Dagor dan i morchaintAdel i fen, aglonn dhem tôg dadbenn. In edhil narthanner ylf, dan cenirfae. I aglonn taen. Nan meth telir na ham veleg nuin haudh. Bragolthiar gaint vyrn o min bain ah anglennar.

Eolair: No tiriel! Ninias, anno i galadag enni!Ninias: Baw. Ammaer ae hebin i galad anim!

Aragorn: Maglan hain ú-charna.Ninias: Morchaint, lasto bethan veleg! Drego i galad!

Gwaew vragol luithia i ’aladath dîn ar Aragorn ereb mi dhúath. Hôlhent în ar lathrada. Ú-lasta naid dan nosta ast barch ah iaur mi ’welu.Bragol matha gam ring mabad nan ranc în a magol în drava nan gant. Ahi han harna. Nalla: ’Ae ú-genigir peligir hain harnad!’

Harc az árnyak ellenA kapualj mögött egy sötét átjáró vezet lefelé. A tündék fáklyákat gyúj-tanak, de rosszul látnak. A folyosó hosszú. A végén egy nagy csarnokbaérnek a dombocska alatt. Hirtelen sötét alakok jelennek meg mindenirányból, és közelítenek.

Eolair: Legyetek éberek! Ninias, add ide a fáklyád!Ninias: Nem! Jobb ha megtartom a fényt magamnak!

Aragorn: A kardom nem árt nekik!Ninias: Árnyak, halljátok hatalmas szavam! Meneküljetek a fény elol!

Egy váratlan szél eloltja a fényeiket, és Aragorn egyedül marad a sötét-ben. Behunyja a szemét, és figyel. Nem hall semmit, de száraz és öregport érez a levegoben. Egyszerre csak egy hideg kezet érez a karja felényúlni és a kardja az alak felé sújt. És most megsebesíti. Felkiált: „hanem látjátok, meg tudjátok sebesíteni oket!”.

19.2. NYELVTAN

19.2.1. Névmások részes esetben

Eddigi tudásuk alapján a sindarin nyelvben teljesen megengedett a részes eset kifejezésepontosan úgy, mint a tárgyeseté közvetlen tárgyként. Mindemellett úgy tunik, hogy a részesesetu tárgyat – tekintet nélkül arra, hogy fonév vagy névmás – inkább közvetett tárgykénthasználjuk az an (-nak, -nek) esetjelzovel.

Ha az indirekt tárgy egy névmás, ez az esetjelzo összetételt képez vele. Két ilyen alakotismerünk: ammen (nekünk) és enni (nekem), jelezve hogy nazális mutáció és i-vonzásegyaránt történik ezen névmások képzésénél.

A következo névmásokat tudjuk rekonstruálni:

Tárgy Egyes szám Többes szám1. személy enni (nekem) ammen (nekünk)2. személy *achen (neked) *achen (nektek)2. személy (formális) le (Önnek) le (Önöknek)3. személy (hímnem) *asson (oneki) *assyn (onekik)3. személy (nonem) *assen (oneki) *essin (onekik)3. személy (dolgok) *assan (annak) *essain (azoknak)3. személy (visszaható) *enin (önmagának) *enin (önmaguknak)

127

A várakozással ellentétben a második személyu udvarias alaknál a le tunik elonyben része-sítendonek.

Ezek a névmások írhatóak egy részes esetu (nem tárgyesetu) közvetlen tárgy helyett:

Anno nin i vagol! (Add nekem a kardot!)

vagy

Anno i vagol enni! (Add a kardot nekem!)

(Valószínuleg a szokott szórend, amelynél a tárgyesetu megelozi a részes esetu tárgyat azelso példában – Anno i vagol nin! – nem elterjedt, mert ez könnyen összetévesztheto azAnno i vagol nín! mondattal, ha a beszélo nem elég figyelmes. Az enni használata megeloziezt a problémát.)

A reflexív alakok újfent használhatóak, ha a mondat alanya harmadik személyu, és azonosa névmással:

Maba vagol enin. (Megragad magának egy kardot.)

19.2.2. Névmások hangsúlyos/visszaható részeshatározó esetben

Az imént tárgyalt indirekt tárgyi névmásokon kívül ismerünk egy további alakot is: ez azanim, aminek fordítása a kissé határozottabb „magamnak”. Mivel nincs látható i-vonzás,ez jelzi hogy a két részt egyszeruen egymás mellé írjuk, feltételezhetoen mutáció nélkül.Azonban abszolút lehetséges, hogy valaki más szerkezeti törvényszeruséget lát a hangsú-lyos névmásokat és reflexív használatot alapul véve.

Ezen feltevés mellett megalkothatjuk az anech (magadnak), anest (magának) és talán avisszaható anin (önmagának) formákat.

Ezek az alakok használhatóak a közvetett tárgyi névmásokhoz hasonlóan, bár hangsúlyo-sabbak:

Hêb i lembais anin. (Megtartja a lembast saját magának.)Annon vagol anest. (Odaadok egy kardot [neki] magának. [azaz nem azért,

hogy továbbadja])Ú-chebin estel anim. (Reményvesztett vagyok. Szó szerint: „Nem tartok re-

ményt magamnak.”)

19.2.3. Birtokos jelek

Eltekintve a birtokos melléknevektol van még egy bizonyos csoportja a sindarin toldalékok-nak, amelyek használhatóak valami birtoklásának a jelzésére. Két ilyen példát ismerünk,ezek a guren (a szívem) és lammen (a nyelvem). Csábító lehet azt feltételezni, hogy areleváns toldalék az -en, de a lammen alak a lamen helyett más helyzetet sugall:

Valószínuleg az -n toldalékot (lehet még -nV egy elhagyott utolsó magánhangzóval) látjukaz eredeti lambê alakon, ami számos fonetikai váltáson ment keresztül, míg végül lammenlett belole. Ez azt jelenti, hogy a toldalékot megelozo magánhangzó csak véletlenül -e-mindkét hiteles példában, és általában az eredeti záró magánhangzója lenne a szónak. Ez amagánhangzó normális esetben eltunik a sindarinban, de a toldalék visszaállítja (ez teljesenanalogikus a quenya birtokos jelekkel).

Ez sajnos magában foglalja, hogy lehetetlen szabályos birtokos esetet alkotni az eredeti osialak ismerete nélkül (amihez hasznos lehet egy korai elda vagy esetleg egy quenya szótár).

128

Hogy ténylegesen ilyet tegyünk, az túlmutatna eme tananyag keretein, ezért csak néhánypéldát mutatunk be alább.

Birtokos Egyes szám Többes szám1. személy -n (enyém) -m(ir)/*-nc (miénk)2. személy -g (tiéd) -gir (tiétek)2. személy (formális) -l (Öné) -lir (Önöké)3. személy -d (övé) -nt (övüké)

Vegyük észre, hogy a harmadik személyu alak egy kissé váratlan.1

Gûren bêd enni. (A szívem megmondja.) (quenya: „órë’)Anno veiglar essain. (Add nekik a kardjaikat.) (ó-sindarin: „makla”)Lasto bethan. (Halljátok szavamat!) (quenya: „quetta”)Sen ostom. (Ez a mi erodünk.) (quenya: „osto”)Denethor ederin. (Denethor az apám.) (quenya: „atar”)Denethor adarem. (Denethor az apánk.) (quenya: „atar”)

Elég valószínu, hogy ezeket a toldalékokat nem használták a mindennapi beszélgetések-ben, csak néhány frázisban maradtak fenn. Megjegyezzük, hogy a magol birtokos jelét azeredeti magla alakhoz adjuk hozzá, és így elnyomjuk a ráadásul vokalizált -o-t.

19.2.4. Rendhagyó többes számok

Van néhány szerfelett rendhagyó többes számú fonév, amelyek nem tartoznak egyik idáigtárgyalt csoportba sem. Ezek a kivételek:

fela (barlang)→ fili (barlangok)thela (lándzsahegy)→ thili (lándzsahegyek)thala (eros)→ theili (erosek)tara (kemény)→ teiri (kemények)

19.3. SZÓJEGYZÉK

Sindarin Magyaraglonn keskeny átjáróast porcam kézdúath sötétség*fae nagyonfela barlanggwelu levego (mint anyag)luithia- elolt, csillapítmen út, iránymorchant árnyéktara merev, keménythela lándzsahegythala erosthia- tunik, látszikylf fáklya

1Ez lehet csak egy különbözo koncepció Tolkientol, de lehet bizonyos fokú analogikus kiegyenlítés is, amiahhoz vezet, hogy a szokásos személyragok nem jelennek meg a birtokos esetben.

129

19.4. FORDÍTÁS SINDARIN NYELVRE – MEGJEGYZÉSEK

Tetszoleges szöveg sindarin nyelvre fordítása, és különösen újak írása messze nehezebb,mint sindarin nyelvrol fordítani. Ezért kezdünk csak most beszélni a témáról.

A nehézség fo oka, hogy – eltekintve a szokásos fordítási problémáktól, mint a helyesmutáció megválasztása, többes szám képzése ésatöbbi – van egy igen konkrét probléma:a szókincs hiánya. Körülbelül 1500 hiteles sindarin szót ismerünk, ami nyilván elég némiszöveg írásához és társalgáshoz, de ez a szám messze kevés, hogy bármely adott szövegetlefordítsunk (gyors összehasonlításként: egy jó idegen nyelvu szótárnak körülbelül 50 000bejegyzése van, egy szakszótár pedig könnyen tartalmazhat akár 300 000-et).

19.4.1. Ismerjük fel a határokat

Bár sok sindarint tanuló nincsen tisztában vele, az elso lépés bármilyen sidarinra való for-dításkor az, hogy tudjuk mit lehet lefordítani, és mit nem. A sindarin a középföldei tündéknyelveként íródott, így többnyire középföldei dolgokat ír le, és a tündék heroikusabb cse-lekedeteit. Ezért tündékrol szóló történeteket és énekeket könnyedén írhatunk. De szintesemmi nincs a szótárban, ami a tündék mindennapi tevékenységeit írná le, mint a mosásvagy fozés (és magától értetodik, hogy a sindarinban nincs semmi modern életbeli szó,mint „számítógép” vagy „autó”).

Sok szót körül tudunk írni, de ezek a szerkezetek hajlamosak hosszúak és körülményeseklenni, és egy potenciális olvasó felettébb valószínuen nem érti meg, amit az író szeretettvolna mondani. Ennélfogva ha úgy alakul, hogy nem tudunk jól lefordítani egy adott mon-datot sindarin nyelvre, egyszeruen ne is erolködjünk. Különben az eredmény csúnya lesz,és nem éri meg a veszodséget (senkinek nincs igazán szüksége arra, hogy sindarin nyelvenkommunikáljon manapság, bár végignézve a tipikus „sürgos” és „mindenképpen szüksé-gem van a . . . fordítására” kezdetu fórumbejegyzéseken, akár másként is gondolhatjuk. . . )

19.4.2. Ne szavakat fordítsunk, hanem a mondatot

Fontos hogy megjegyezzük ezt a szabályt, mert két okból is sokkal egyszerubbé teszi afordítást. Eloször is, lehet hogy egy szó egyszeruen hiányzik a sindarin szókincsbol. Azon-ban gyakran alkothatunk egy másik mondatot körülbelül azonos jelentéssel, de amiben márnem szerepel a hiányzó szó. Tehát ahelyett hogy létrehoznánk egy új szót, amit senki nemért meg, sokkal egyszerubb a másik mondatot használni.

Hogy egy példát mondjunk: képzeljük el, hogy az „ártatlanság” szót szeretnénk használniegy mondatban. Jelenleg a sindarinban nincs ennek megfelelo szó. Adódik az úgarth(bun), de ez már eleve a carth-ból (tett) a negatív elotaggal képzett szó, így az elotagleválasztása nem muködik, és egy második negatív elotag hozzáadása sem jó ötlet.

De mit értünk valójában „ártatlanság” alatt? Vagy a bírói jelentését – valaki, aki nem csináltvalamit – amit így fordíthatunk le: ú-góriel (nem tett), vagy gyermeki viselkedést, amit ígyírhatunk le: nauthol sui hên (gyerekként gondolkodni). Bár ezek egyike sem különösenelegáns, mégis ki tudtuk fejezni magunkat, és az olvasó nagy valószínuséggel meg fogjaérteni az ilyen mondatot. Sindarin nyelven írni a mondatok folyamatos átfogalmazásánakmuvészete, az eredetileg szándékolt jelentés megtartásával.

Viszont rosszabb csapdák azok a helyzetek, mikor egy szöveg minden szava lefordíthatósindarinra, de a végeredmény mégsem a kívánt jelentés lesz. Természetesen ez áll az összes

130

magától értetodo szófordulatra, amilyen például az angol „make friends” (barátkozik), ami-nek a fordítása természetesen nem ceri vellyn. Próbálkozzunk az ártatlannak tuno „mostnem vagyok itt” példával. Ha megpróbáljuk szóról szóra lefordítani, ezt kapjuk:

Im si ú-hi. (Most nem vagyok itt.)

De a sindarinban a létige megfelelo formájának hiányában, és annak tudatában, hogy ahi jelentése egyaránt lehet „itt” és „most” amikor mutációknak szabad vagy nem szabadszerepet játszaniuk, a mondatot nem értheti meg az olvasó. Értelmezheti úgy, hogy „nemleszek itt most”, vagy esetleg: „itt vagyok, de nem most”.

Hogy a kifejezést egyértelmuvé tegyük, megint újra kell fogalmazni. Ha ezt tesszük példáulaz „itt”-tel, és így mondjuk el: nan had istassen (az ismert helyen) az segíthet. De hogyanmondjuk azt, hogy „én nem”?

Csak képzeljünk el egy eseménysorozatot: nem jöttél a helyre, ezért nem vagy ott, és hao keres téged, nem fog megtalálni. Bármely dolt betus információt megadhatjuk, és tudnifogják mirol szól a mondat. De ha a következoképp fogalmazol, meg fognak érteni:

Ú-chirig nin hi nan had istassen. (Nem fogsz megtalálni a szokott helyen.)

�20. lecke

SZENVEDO SZERKEZET, EGYES

SZÁM KÉPZÉSE

�

20.1. SZÖVEG

@i rana frenraga ron glIenn�a ne n@a Nlma @ed�ga Ro. lSat@a De lihrenn�e ni , dna *ug*en nIad. vi ga lo *in roT@ile pda @a ndem*or. nna mTe T@i @a l*in. p*ol kne @i fle @a vlege . kt�ag�a ln�e @a, kt�a sIu dEan n@a r*i vl�ane . raga ron rgo @a @a g*iR.vi ga lo d*in dn�a @a nna dlava . brga lo De le d*ol @e m*or.@e nni @iSa . @e g�a ln�e @a @i rana fren ha roT@ile fi Ia R *in p*ed pTi@ed*uR. @i rana fren h*ad D*uTa dna nni @iSa . raga ron na *ir@atgo de dlu @u, dna h@o sIu nIuTn�a ne . nni @iSa nl�a @a raga ron,drge @o! va @o cane @o! nro@o! hre@i @a mEaTda @a g*il T@i @a Tt�e.raga ron drge @a @a lhSat@a c*ul roTbe da le ni . f�ada lo d*in.

131

132

I aran fernAragorn gleinannen na nglam e-ndagor. Lasta edhil hernennin, dan ú-gên naid. I vagol în orthiel pada ned môr. Nan meth thia ’lîn. Pôl cenifela veleg. Cant anglenna; cant sui daen na rî vallen. Aragorn ’roga agîr. I vagol dîn danna nan dalaf. Bragol edhel dôl e môr. E Ninias. Eanglenna i aran fern ah orthiel i fair în pêd pith e-dûr. I aran fern hâddhûath dan Ninias. Aragorn aníra toged dulu, dan ho sui nuithannen.Ninias nalla: ’Aragorn, drego! Avo acheno! Noro!’ Heria maethad agîl thia thent. Aragorn drega a lhasta chûl ’ortheb adel in. Aphadol dîn.

A halott királyAragornt körbeveszi a csatazaj. Hallja hogy tündék sebesülnek meg, denem lát semmit. Felemelvén a kardját, elindul a sötétségbe. A végénegy villanásnyi fény jelenik meg. Egy nagy barlangot lát. Egy alakközeledik, egy aranykoronás hullához hasonlító alak. Aragorn rettegéstérez és megborzong. A kardja a földre esik. Hirtelen egy tünde lép elo asötétségbol. Ninias az. Felemelt jobb kézzel megközelíti a holt királyt,és a hatalom szavain szól. A holt király sötétséget szór Ninias ellen.Aragorn segíteni akar, de mintha lebénult volna. Ninias felkiált: „Ara-gorn, menekülj! Ne nézz vissza! Fuss!”. Támadni kezd, és éles fényvillan. Aragorn menekül, és egy borzasztó üvöltést hall maga mögött,amit csend követ.

20.2. NYELVTAN

20.2.1. A szenvedo szerkezet

A sindarin nyelvben (hasonlóan az angolhoz, de ellentétben például a latinnal) nincs tel-jes igealak a passzív igenemre. Egy segédszerkezetet kell használunk helyette. Sindarinnyelven két lehetoségünk van ilyen szerkezet létrehozására: vagy a személytelen többesszámú alakot használjuk, hogy „valamilyen meghatározatlan személyekre” utaljunk akika cselekvést végzik (azaz a „látva vagyok” helyett valójában azt mondjuk, hogy „valakiklátnak engem”); vagy használhatjuk – ahogy az angolban – a passzív befejezett melléknéviigenevet az ilyen kifejezések létrehozásánál. Egyik változat sem igazán alátámasztott.

20.2.2. Szenvedo szerkezet személytelen szerkezetekkel

Egy személytelen szerkezetben a mondatot olyan alakba kell önteni, hogy az ige által le-írt cselekvést egy „meghatározatlan” csoport hajtja végre. A sindarin nyelvben ez nemigazi passzív forma. Ezt angolra szenvedo szerkezetként fordítjuk, de magyarra szó szerint(mivel a magyarban nincs passzív igealak).

Nin estar Legolas. (Legolasnak hívnak.)Annathar dulu mi Imladris. (Völgyzugolyban segíteni fognak neked.)Nin egennir. (Láttak.) Ae ú-chorthannen aen, nin egennir.(Ha nem siettem volna, megláthattak volna.)

Mivel a személytelen többes számú alak a sindarinban (ellentétben a quenyával) úgy tu-nik, hogy megegyezik a harmadik személyu többes számú alakkal, ezeket a mondatokatfordíthatjuk cselekvoként is.

133

20.2.3. Szenvedo szerkezet passzív befejezett melléknévi igenévvel

Szenvedo szerkezetet sindarin nyelven feltehetoen a passzív befejezett melléknévi igenévsegítségével is alkothatunk (az angolhoz hasonlóan). Azonban mivel nincs létigénk, hogymegalkossuk a segédszerkezetet, a személyes névmást a személy megjelölésére kell hasz-nálnunk. Ez azt jelenti, hogy az igeidot nem tudjuk meghatározni az ilyen mondatoknál,és a szövegkörnyezetben vagy egy határozószóval (mint a hi (most)) kell tisztáznunk. To-vábbá ha a névmás többes számban van, a passzív befejezett melléknévi igenévnek szinténabban kell lennie. Így tehát:

ni cennen (engem látnak [látva vagyok]), ci cennen (téged látnak), le cennen(Önt látják), ho cennen (ot látják [hímnem]), he cennen (ot látják [nonem])

mí cennin (minket látnak), ce cennin (titeket látnak), le cennin (Önöket látják),hai cennin (oket látják)

Hosszabb mondatokban a hiányzó igeido általában nem okoz nagy problémát:

Ae ni cennen aen, onuren. (Ha láttak volna, futottam volna.)Ir telithagir, ce suilennin. (Ha jössz, üdvözölni fognak.)I laer linniel, ni egleriannen. (Elénekelve a dallamot, megdicsértek.)

20.2.4. Egyes szám többes számból

Néha elofordul, hogy szeretnénk megnevezni egyetlen dolgot egy nagy csoportból, de a szóerre a csoportra nem többes számú alak: példa erre a „hópehely” – „hó” páros (kétségtelenüla hó sok hópehelybol áll, de nem állíthatjuk, hogy a hó a hópehely többes száma).

Az ilyen dolgok kifejezésére a sindarinban több egyes számot jelzo toldalék van. Ezek az-og, -ig és -od. Itt az -ig úgy tunik, hogy egy pár egyik tagját jelenti, míg a másik kéttoldalék egyet a sokból. Nem világos, hogy van-e további különbség az -od és az -ogközött.

Például a lind (dallam, ének) szóból képezhetjük a linnod-ot (egyetlen verssor). Folytatva,ennek lehet többes száma: linnyd (számos versszak), ami természetesen nem egyenértékuaz „énekkel”. További alakok ebbol a típusból:

lhaw (két fül)→ lhewig (egy fül)gwanûn (ikrek)→ gwanunig (iker-)filig (számos kis madár)→ filigod (egy kis madár)

Továbbá megpróbálkozhatunk az alábbiakkal:

loss (hó)→ *lossod (hópehely)ross (eso)→ *rossod (esocsepp)glam (ork-sereg)→ glamog (egy ork katona)finnel (haj)→ *finnelod (egy hajszál)

20.2.5. Kicsinyíto képzok

Valószínuleg az elobbi toldalékokkal kapcsolatban vannak még az -eg és -ig képzok, ame-lyek valaminek a kisebb változatát jelölik. Így a következoket kapjuk:

nogoth (törp)→ nogotheg (kicsi törp)neth (leánytestvér)→ netheg (kicsi leánytestvér)caun (herceg)→ *conig (kis herceg)

134

20.3. SZÓJEGYZÉK

Sindarin Magyarcaun (tsz. conin) hercegfileg kis madárgîl ragyogó fényglam ork-sereggleina- határol, körbezárglîn fényvillanásgwanûn ikrekhûl üvöltéslhaw egy pár füllind ének, dallammallen aranyból való, aranyneth leánytestvérnogoth törpnuitha- akadályozrî koronatalaf föld, padló

20.4. FORDÍTÁS SINDARIN NYELVRE – „AMIT, HOGY”

Ez a fejezet a német eredetiben a sindarin és német prepozíciók összeegyeztetésének nehéz-ségeirol szólt, és azt javasolta, hogy inkább az angol elöljárókat egyeztessük a sindarinéival,mert az gyakran egyszerubb. Az angol változat a that (azt, amit, hogy) szó használatáról ír,itt ennek fordítása következik.

Az angol „that” szónak két funkciója van. Lehet vonatkozó névmás, mint „a dolog amitláttam” mondatban. Ezt egy cserepróbával ismerhetjük fel: ha a helyén szerepelhet „which”(amit, amelyiket) is, akkor vonatkozó névmásként áll. Ez esetben a sindarin megfeleloje i,a példamondat fordítása pedig i nad i egennen lesz.

Másrészrol a „that” lehet kötoszó névszói mellékmondat kezdeteként, például „látom hogyjöttél”. Láthatjuk a különbséget, mert „which”-et behelyettesítve ezt kapnánk: „látom me-lyiket jöttél”, aminek nincs semmi értelme. Legalább néhány elvi fázisban, Tolkien különb-séget szándékozott tenni e két funkció között a tünde nyelveiben – példaként idézet a koraiquenya nyelvtanból:

A ragozatlan vonatkozó névmás a ya, amit vagy megértenek bármilyen vonatkozásban,vagy nagyon gyakran mutató, határozói vagy névmási szavak határozzák meg a vonatkozóimellékmondaton belül.

A „that” kötoszóként a ne, és tilos összekeverni. (Forrás: Parma Eldalamberon 14:54).

Nincs konkrét okunk azt feltételezni, hogy a sindarinban másként lenne. Ezért a „that”kötoszó valószínuleg nem fordítható le i-ként. A legtöbb mondatban az lehet a legjobb, haa sindarinban egyszeruen elhagyjuk (az angolban is gyakran elhagyhatjuk), így tehát:

Cenin uduleg. (Láttam hogy jöttél.)Aníron i vinn tiriel. (Azt akarom [hogy] az emberek [legyenek] éberek.)

A „that” utolsó funkciója az angolban a mutató névmás – „that thing” szembeállítva a „thisthing”-el. Az idetartozó cserepróbánál a „this”-t használjuk – ha a „that” lecserélheto veleés a mondat értelmes marad, akkor a mutató névmásról van szó.

135

Sajnos, bár tudjuk hogy a „this” a sen, nem igazán tudjuk hogyan fordítsuk le a „that”-et.Feltehetoleg *tan kell hogy legyen, de nem lehetünk benne biztosak.

Egy kapcsolódó kérdés „a víz folyik a sziklák felett” jellegu mondatokra vonatkozik. Csá-bító a „folyásról” a vízre asszociálni és melléknévként mutálni végpozícióban sindarinnyelvre fordításkor; azonban a mondat valójában „a víz [ami] folyik a sziklák felett” rövidí-tése, ami nem lehetséges más nyelveken, így nincs okunk azt feltételezni hogy sindarinbanígy lenne.

De a mondat hosszabb változatában egyáltalán nem lenne melléknév (az angol változatbana melléknévi igenevet használjuk a folyamatos jelen idohöz), és továbbá kell egy vonatkozónévmás, ezért:

I nen i rimma or sern. (A víz folyik a sziklák felett.)

136

�21. lecke

FONOLÓGIAI MUTÁCIÓK

�

21.1. SZÖVEG

Di rge da Se sracsren cre@iRa dn�a da ha raga ron n*oR nna fne . *ur*en ri da ,dna *uDraT@a. brga lo Ro sno gd�o tla t ha raga ron g*abnna de rIa T *in. nna mTe tri @a glada Ra g�a ln�e @a fne . d*aRb@o cve ne . nve fIun. g� na do ni De li bo lu drge @o Se srac,dna raga ron vl�eny rmi *ugve de Ti @a da . da le hno fi ne @ehrach*ol na IuR. @i mrno @in�a Re greRi nEargno va fri n.ni De li vr*un@ile wa raTRa hi da @ehrac reni UaR f�ada lo . de Ian haDe li bde Ri nva EaR. ni de Ian bda Ra nna b� *aR *in Ra niDe li da rve @iRa n@a mi lda rSi . reni hre@ida ne Eva Sa tle Ri n�e Sa haraga ron pda @a na gvo da de r�ane .

137

138

I dhregad es sarchSern cheriar dannad ah Aragorn nôr nan fen. Ú-rên i rad, dan ú-dhartha.Bragol or son gond talt ah Aragorn gâb nan edraith în. Nan meth tiragalad ar anglenna fen. Dâr bo ceven. Nef fuin. Gwanod in edhil obuldrego es sarch, dan Aragorn vellyn rim ú-geveditha ad. Adel hon i fene-harch hôl an-uir. I mronanner gerir naergon af firn.In edhil vrúniel awarthar i had e-harch erin aur aphadol. Edain ah edhilbedir novaer. In edain badar nan mbâr în ar in edhil adreviar na Imladris.Erin heriad en iavas telir ennas ah Aragorn pada an govaded Arwen.

A menekülés a sírtólHirtelen kövek kezdenek hullani, és Aragorn a kijárat felé fut. Nememlékszik az útra, de nem áll meg. Váratlanul egy ko zuhan felette ésAragorn ugrik, hogy mentse magát. A végén fényt lát, és eléri az ajtót.Megáll a felszínen. Már jól benne járnak az éjszakában. Sok tünde tu-dott menekülni a sírból, de Aragorn sok barátjával nem találkozik többé.Mögötte a sír ajtaja bezárul örökre. Az életben maradottak gyászolják aholtakat.A túlélo tündék másnap elhagyják a sír helyét. Emberek és tündék bú-csút mondanak. Az emberek hazaindulnak az otthonukba, és a tündékvisszavándorolnak Völgyzugolyba. Az osz kezdetén ékeznek meg, ésAragorn indul hogy találkozzon Arwennel.

21.2. NYELVTAN

Valójában a fonológiai mutációk alapelvét egyszerubb megérteni, mint a grammatikai mu-tációk eredetét: két szoros kapcsolatban levo szó követi egymást, és mivel ilyen szorosanösszefüggenek, egy szónak tekintendok. Így a második szó kezdo mássalhangzója eltoló-dik, mintha csak a szó közepén találnánk. Emiatt az ilyen kombinációkban elvben az elsoszó utolsó hangja meghatározza az utána következo mutáció természetét.

Sajnos a nehézségek ezen a tájon kezdodnek. Nyilvánvalóan nem bármely két egymástköveto szó okoz mutációt, hanem ez csak különleges körülmények közt igaz. Az elso vizs-gálatunk tehát az kell legyen, milyen természetuek is ezek a körülmények. De még ekkoris számos példa mutatja, hogy a mutáció típusát nem egyedül az elso szó utolsó hangjahatározza meg – például a dad- elotag vége -d, és ezért szünet mutációra számítanánk,de sajnos ez az elotag kétségtelenül lágyulást okoz. Ennek a legvalószínubb oka, hogy azeredeti szótöve magánhangzóra végzodött.

A fonológiai mutációk elmélete egy nagyon nehéz fejezet, és az itt következo magyaráza-tok célja nem több, mint hogy egy áttekintést nyújtsanak. Ez semmi esetre sem utal arra,hogy nincsenek hézagok az ismereteinkben, vagy hogy ezek az értelmezések bármilyenértelemben véglegesek.

21.2.1. Összetett szavak és laza összetételek

A fonológiai mutációk szabályai nyilvánvalóan két látszólag különbözo helyzet esetén érvé-nyesek: szóösszetételeknél és laza szókapcsolatoknál (egybeírt szavak). A következokbenha összetételrol beszélünk, egy két szóból álló objektumot értünk alatta, melynek részei

139

nem szükséges hogy közeli kapcsolatban legyenek normális körülmények közt, azonbanbizonyos szituációkban egybeolvadnak, mint egy név megalkotásakor. Példák:

Angband (ang + band, „vas börtön”) vagy Baranduin (baran + duin, „barna folyó”). Azon-ban az összetételeknek nem kell neveknek lenniök, példa erre a morchant (árnyék, a mor+ cant szavakból, „sötét alak”).

Másrészrol a laza összetétel a következokben szorosan kapcsolódó szavak összetételéreutal. Mivel az összetett szavakkal ellentétben ezt nem mindig jelezzük írásban, laza össze-tételnek hívjuk. Az ilyen egybeírt szavak eredményezhetnek rendes összetételt, vagy je-lezhetjük oket kötojellel, esetleg sehogy sem – a lényeges tulajdonság, hogy a résztvevoszavak szoros kapcsolatban állnak. Mutáció történik attól függetlenül, hogy az összetételtjelezzük-e írásban. A legfontosabb helyzetek, ahol elofordulhatnak:

• a határozott névelonél egyes (i) és többes (in) számban, amit különbözoképp írha-tunk: i fen, i-fen vagy iFen (a kapubejárat)

• hasonlóképpen a vonatkozó névmásnál egyes és többes számban: i-chuinar (akikélnek), ai gerir (azokért akik tesznek)

• az ú- negatív elotagnál, amit írhatunk valós összetételként vagy kötojellel: umarth(balsors) vagy ú-gerin (nem teszem)

• és minden prepozíciónál, amelyek elotagként is használhatóak: abvedin (hátrame-gyek), ab Aragorn (Aragorn után), na-chaered (a távolba).

21.2.2. Asszimiláció

Ahhoz hogy megértsük az összetételek képzésének az alkotóelemeit, érintenünk kell mégegy témát: ez az asszimiláció. Ez azt jelenti, hogy ha összerakunk két szót, a második mu-tálódik, de az így létrejött mássalhangzócsoport valamelyest „durva” maradhat. Ekkor aztasszimiláljuk (erre már láttunk korábban példákat). Nézzük például a pant-in-ar (teljes-év-nap, az év utolsó napja) szót – ez penninar lesz (az -nt-t asszimilálva az -nn-be, mikormagánhangzók között találjuk). Ezt láttuk korábban a múlt ido képzésénél, a ragok hoz-záadásakor. Megjegyezzük, hogy ez különbözik a nazális mutációtól, amint ez az -nt- >-nth- váltáshoz vezetne a rákövetkezo asszimilációval: -nth- > -th- (ismerjük ezt a formáta többes számú in határozott névelobol).

Tipikus asszimilációk:

Eloször, a hasonló mássalhangzók összevonása, például dd > d, dhth, thth > th, fh > f,gg > g, nn > n, nm > m és wv > v:

cared-dir→ ceredir (alkotó, készíto)alf-hobas→ Alfobas (hattyú-kiköto)nîn-nimp→ nínim (hóvirág)morn-megli→ mormegli (fekete medve)

Néha mutáció elozi meg az asszimilációt:

gwelw-men→ gwelw-ven→ gwelwen (alacsonyabb levego)

Másodszor, változások egy mássalhangzócsoport elso tagjának tulajdonságában. Így pél-dául bd > md, dhn > nn, dl > gl, nb > mb, gth > cth, nr > dhr, rl > ll, stf > sf, stl > thl ésnéha str > thr.

celebrin-paur→ celebrin-bor→ Celebrimbor (ezüst-ököl)glawar-lind→ Glewellin (az arany dala)

140

ost-lond→ othlond (kövezett út)

Végül némely esetben a mássalhangzócsoport második tagját asszimiláljuk. Így jön létreaz lth > ll és nt > nn, ahogy fentebb tárgyaltuk.

21.2.3. Fonológiai mutációk összetételekben

Az összetételek képzésekor három különbözo mutációs eset fordulhat elo, melyeket felte-hetoen asszimiláció követ:

• Nem történik mutáció, a szavak mindenféle változás nélkül alkotják az összetett szót.Ezt a jelenséget az osi eredetu neveknél figyelhetjük meg, mint például Angband(nem Angmand) és a viszonylag újaknál, mint a Baranduin (nem Barannuin vagyBarandhuin). Azonban ez általában úgy tunik, hogy ritka eset, és különösen a baran-duin esetén a mutáció hiányának oka arra vezetheto vissza, hogy a duin gyök Ilkorin(tehát lehet, hogy beszivárgott a sindarin nyelvbe, és nem vonatkoznak rá ugyanazoka szabályok).

• Az összetétel elso szava eredetileg gyakran magánhangzóra végzodött (ez a modernsindarinban eltunt), és ez határozza meg a mutációt. Ebben az esetben lágyulás tör-ténik. Ezt a jelenséget az Angmar-hoz hasonló nevekben találhatjuk meg.

• Az utolsó esetben az elso szó vége határozza meg a mutációt; -d vagy -t eseténszünet, -r vagy -l esetén folyékony, -n vagy -m esetén nazális, -s-nél pedig s-mutációtörténik. Feltehetoen az összes többi esetben lágyulás történik. Ezt megfigyelhetjüka Barad-Dûr, Mordor, morchant vagy Gondor nevekben.1

Nyilvánvalóan az utolsó eset csak a viszonylag új keletu összetételeknél fontos, mert arégieknél a végso magánhangzó még nem veszett volna el, és a primitív tünde nyelvbenkörülbelül a szóvégek 80%-a magánhangzó, ami lágyuláshoz vezetne összetételekben.

Nincsen könnyen megjósolható séma, megfigyelhetjük például a cirdan (hajóács) szót aBarthan (Föld-építo) mellett, amelyeknek egyaránt egy hasonló -tan (építo, készíto) tol-dalékuk van, az elso esetben lágyulással, a másodikban folyékony mutációval.

Új összetételek létrehozásánál (például egy tünde név megalkotásakor) valószínuleg a leg-biztonságosabb hagyni, hogy az elso szó vége határozza meg a mutációt, hacsak nemtesszük fel, hogy az összetétel nagyon régi. Másrészrol a legfájdalommentesebb egyszeruena Tolkien által alkotott neveket használni. Gyakran frusztráló próbálni meghatározni, mikvoltak az alkotásai alapjául szolgáló szabályok, mivel szokása volt változtatni egy névreadott magyarázatát, ahogy tökéletesítette tovább a nyelvet.

21.2.4. Az egybeírt szavak fonológiai mutációi

A laza összetételek, bár elso pillantásra különbözoek, lényegében nem mások mint furcsamódon írt összetételek. Ezért ugyanazt a három lehetséges kimenetelt találjuk.

Azonban a laza szóösszetételek jellemzoen mutációhoz vezetnek, attól függetlenül hogyanírjuk oket. A mutáció típusát minden másnál gyakrabban határozza meg az eredeti szóvég,de ez nem kell hogy zavarja az olvasót, mert már tárgyaltuk az összes idevágó prepozíciót,névelot és vonatkozó névmást a különbözo mutációkkal egyetemben.

1Tolkien valójában adott magyarázatot ezekre a nevekre, ami különbözik az itt körvonalazott egyszeru vázlat-tól. Sajnos az idok során a magyarázatok változtak, és egyre inkább bonyolulttá híztak. Ez messze túlmutat emebevezeto keretein.

141

Valószínuleg hasznos az elöljárókat úgy elképzelni, mint amik valahogy lazává lett elota-gokból alakultak ki, de még úgy viselkednek, mintha összetétel tagjai lennének. Fontosdolog felismerni, hogy az elöljárók nem azért nem okoznak mutációt, mert az utánuk kö-vetkezo szó tárgy (és vonatkozik rá a grammatikai mutáció, mint a közvetlen tárgyakra),hanem csak azért mert a prepozíció és fonév szorosan kapcsolódik, és laza összetételt al-kotnak.

Az okozott mutáció típusa változhat még egyetlen elotagnál is, ha az nem végzodik ma-gánhangzóra. Például ha az ar- (magas, nemes) elotagot nézzük az arphen (egy nemes)szót kapjuk folyékony mutációval, de az Argonath („fenséges kövek”) nagyon is mutációnélküli.

A legtöbb elotag esetén nem ismerünk elég példát hogy határozott kijelentéseket tegyünk,milyen mutációt is okoznak. Azonban ahogy az ar- példája mutatja, lehetnek még különfélelehetoségek. Általában ritkán láthatjuk, hogy egy elotaggal rendelkezo szó nem okoz sem-milyen mutációt. Ezért ha nincsenek ismert példák egy konkrét elotaghoz/prepozícióhoz,akkor valószínuleg a legjobb azt feltételezni, hogy a szó utolsó hangja határozza meg amutáció típusát; vagy egyszeruen lágyulást okoz – a legvalószínubb, hogy mindketto meg-engedett.

21.2.5. Speciális esetek – ragozatlan alakok

Úgy látszik, hogy az elöljárók szoros kapcsolatban vannak az elotagokkal, ezért ad okotnémi meglepetésre, ha a prepozíció nem okoz semmilyen mutációt. Amilyen kevés asindarin nyelvu szöveganyag, tulajdonképpen csak két ilyen esetrol tudunk:bo (-on, -en, -ön)

bo Ceven (a földön)vi (-ban, -ben)

vi Menel (az égben).Ezekben a példákban a vi a mi lágyult alakjának tunik (semmilyen mutáció nélküli sin-darin szó nem kezdodik v-vel).Azonban megtalálhatjuk eme fordulatok kulcsát a következo megfigyelésben: a coe (föld)szó leírása szerint „ragozatlan”. Feltehetoen közeli kapcsolatban van a ceven-nel, és aragozatlanság egy esetragozás nélküli nyelvben egy olyan szó esetén, amelynek nincselkülönülo többes számú alakja egy dolgot jelenthet: nem alanya mutációnak.Ez a következo forgatókönyvhöz vezet: az „ég” és „föld”-höz hasonló szavak ragozatla-nok, így nem mutálhatók, még akkor sem ha elöljárószóval együtt használjuk oket.Nem világos, hogy van-e még más szó, ami hasonló módon ragozatlan.

21.2.6. Kettos elotagok

Néha olyan helyzet adódhat, amelyben egy szó két elotagot kap, mint az „újra találko-zik” fordításában, ahol kombináljuk az ad- (újra) és a govad- (találkozik) prefixeket.Feltehetoen ugyanaz a különbség ezek, és a szó részét képezo elotagok között, amit azi-vonzásból tudunk.Ha az elotag általában nem része a szónak, az „megvédi” a következo szót: ez gyakorla-tilag azt jelenti, hogy nem változtathatja meg semmilyen mutáció, attól függetlenül hogyaz grammatikai (mint a közvetlen tárgy lágyulása) vagy fonológiai (mint a vonatkozónévmást követo igénél).

142

A névelo, a vonatkozó névmás és feltehetoen az ú negáló elem az ilyen szavak elott ma-rad, viszont nem okoznak mutációt. Ugyanakkor minden más elotag ezután következik,de nem okoznak mutációt a mögöttük álló szóban, mert semmilyen módon nem kapcso-lódnak hozzá:

govedin ad (kísérek újra)govedin ad vellon (kísérek újra egy barátot)ú-govedin (nem kísérek)ai ú-govedir ad (azokért akik nem kísérnek).

Ha azonban az elotag összeolvadt a szóval, akkor minden a szokott szabályok szerinttörténik:

gonod- (számol)→ gonoded ([a] számlálás)→ aronoded (számlálás nélkül)A fenti szabály közeli kapcsolatban lehet azzal a ténnyel, hogy a prepozíciók magukáltalában nem lágyulnak. Azonban eltekintve a már tárgyalt „ragozatlan konstrukcióktól”,további kivétel lehet a pen (nélkül). De ez az elem úgy tunik, hogy valójában inkábbmelléknevek képzéséhez használatos, hasonlóan mint az angol „-less”. Tehát lehet hogynem kell meglepodnünk rajta, hogy úgy lágyul, mint a fonevet követo melléknevek:

iarwain ben-adar (legöregebb apa nélkül; Bombadil Toma neve)Most ha egy prepozíció olyan szóhoz csapódik, ami elott ilyen elotag van, logikusankövetkezik, hogy a prepozíció nem fog lágyulást okozni:

na govaded (társasággal)Biztonsággal feltételezhetjük, hogy ilyen komplikációk ritkán fordulnak elo.

21.2.7. Névmások mint részeshatározók

Egy másik nehéz kérdés a névmások közvetett tárgyként való használata egy mondatban,azaz a „feletted”-hez hasonló kifejezések. Eloször is következtethetünk arra, hogy a tény,miszerint a névmás egy tárgy megengedi az -n végu tárgyi névmások választását az alany-esetu alakokkal szemben; bár az ammen és enni összetételek azt jelzik, hogy mindkétválasztás lehetséges. Azonban mivel az elotag a grammatikai mutációnál erosebb fono-lógiai mutációt okoz, a lágyulás nélküli alakkal kell kezdenünk még tárgyi névmásoknális (a fenti példában cen gen helyett, ahogy általában szerepelne). Aztán engednünk kell,hogy a prepozíció okozta mutáció megváltoztassa a névmást, ami a példánkban folyékonymutáció lenne. Tehát a végeredmény or chen. Néhány további példa:

or son (felette)o chen (toled)o men (tolünk)

Ahelyett hogy hagynánk az an szócskát befolyásolni a névmást, jobb ha használjuk az anösszetételeket amelyekrol a 19. leckében beszéltünk. Felesleges mondani, hogy ez mindeléggé spekulatív.

21.2.8. Vonatkozó mondatok

A vonatkozó névmás úgy tunik, hogy laza összetételt alkot a vonatkozó mondat igéjével,így lágyulást okoz egyes számban, és nazális mutációt többes számban. Viszont ha vala-milyen okból (például egy határozószó miatt) elkülönül az igétol, nem történik mutáció,mivel a vonatkozó névmás nem kapcsolódik szorosan a határozószóhoz, csak az igéhez:

biss i cherir (nok akik csinálják), de:biss in hi cerir (nok akik most csinálják)

143

21.2.9. Határozószók

Néhány elöljárót használhatunk határozószóként is, példa erre a dan (ellen, de) vagy an(-ért). Ha így használjuk oket, általában itt sincs szoros kapcsolat köztük és az utánukkövetkezo szó között, ezért nem alkotnak laza összetételt, és nem történik mutáció.

Ring, dan padam nan amon. (Hideg van, de a dombra megyünk.)Ni harnannen, dan maethon. (Sebesült vagyok, azonban harcolok.)

21.3. SZÓJEGYZÉK

Sindarin Magyarawartha- elhagyceredir alkotó, készítocef föld, talajedraith megmentésglawar arany, napfénygond kogwelu levego (mint anyag)hobas kikötoiavas oszmegli medvemen hely, térnaer szomorúnaergon gyászriss szakadéktalt síkos, lehullásuir örökkévalóság

21.4. FORDÍTÁS SINDARIN NYELVRE – HATÁROZÓSZÓK

Amint valaki szeretne egy-egy mondatnál hosszabb szöveget lefordítani sindarin nyelvre,azzal a problémával találkozik, hogy kevés olyan szó van mint az „akkor”, „azonban”,„mert”, amelyekkel a mondat struktúráját megadhatnánk. Mindazonáltal fontos tudni, hogymilyen e típusba tartozó szavak léteznek a sindarinban, és milyen más szerkezeteket hasz-nálhatunk ugyanerre a célra – csak megalkotni egy sor egyszeru mondatot a sindarin nyelv-ben is gyerekbeszédnek hangzik.

21.4.1. Idobeliség a mondatokban

Ha a dolgok egy idoben történnek, az aktív folyamatos melléknévi igenév gyakran segíthet:

Linnol tiriannen i minn.(Énekelve figyeltem az embereket. [Míg énekeltem, figyeltem az embereket.])

Hasonlóan, ha jelezni szeretnénk, hogy valami elobb történt, a befejezett aktív melléknéviigenév használható:

I riss anglenniel egemmin.(„Elérve a szakadékot ugrottam.” [Miután elértem a szakadékot, ugrottam.])

144

Végül, egy késobbi eseményhez hasznosnak tunik az aphadol (követo) szó használata, és„azután”-ként való fordítása:

Narthannen in naur. Aphadol lostassen.(Meggyújtottam a tüzet. Azután aludtam.)

További hasznos elotagok és határozószók:

ad- (újra), io (ezelott, *elobb), ir (amikor), hi (most), sir (ma), *ui (folyton), *nivarad(holnap), *adarad (tegnap), nan meth (a végén), na vedui (végül)

Adarad egennin orch. Io evennin na dawar.(Tegnap láttam egy orkot. Azelott az erdobe mentem.)

21.4.2. Ok-okozat

Valamilyen esemény okát feltehetoen az an (-ért) segítségével határozhatjuk meg a sinda-rin nyelvben (ami határozószóként nem okoz mutációt az utána álló szóban). Az an elöl-járóként az utána következo gerunddal hasznos lehet az „azért hogy” kifejezést tartalmazómondatok fordításához:

An Aragorn avant na Imladris. (Aragornért ment Völgyzugolyba.)

Han cerin an edraith ammen. (A megmentésünkért csinálom. [Azért csinálom,mert meg akarom menteni magunkat.])

Linnon am meleth vîn.(A szerelmünkért énekelek. [Azért éneklek, mert szeretlek.])

Udulen al linnad.(Az éneklésért jöttem. [Azért jöttem, hogy énekeljek.])

Egy másik hasznos szó még a farn (elég), far (eléggé):

Mudasseg far. (Eleget dolgoztál.)Ha farn palan. (Ez boven elég.)

�22. lecke

SZAVAK REKONSTRUKCIÓJA

�

22.1. PÁRBESZÉD

tle Ti @a li *u g*inraga ron da gvo da r�ane n@a lna thRi nve rZi mi lda rSi .r�ane du luge rve @in�a Te d�a .

raga ron du lune .

r�ane mna ga roge ?

raga ron de rge lo rne ni Sotne Ri n@i nIun hUaD mrada .

ge n�e ni nni @iSa mEaT@o, dna mi sIu nIuTn�a ne . nnamTe roTRo @i rana fren, dna @e dg�a ne . ryc *udrSatTa Rani de Ian, dna di lu @u n*in tTi ne .

r�ane tle Ti @a li *u g*in. *ucne @ino h@i bIan, dna Si tno kreTi gonIad vreni @a TEoR. *uSi tno ESa ge ro Ri , dna g� Setno .hbe @o Setle .

145

146

Telitha i lû gînAragorn adgovad Arwen na lanthir nef riss Imladris.

Arwen: Uduleg revianneth and.Aragorn: Udulen.

Arwen: Man agoreg?Aragorn: Edregol renin ’osten ir ni nuin haudh marad. Egennin Ninias ma-

etho, dan im sui nuithannen. Nan meth orthor i aran fern, dan edangen. Yrch ú-drastathar in edain, dan i dulu nîn tithen.

Arwen: Telitha i lû gîn. Ú-chenion hi bain, dan iston cerithog naid verina thoer. Ú-iston ias egor ir, dan gweston. Hebo estel.

El fog jönni a te idodAragorn újra találkozik Arwennel egy vízesésnél Völgyzugoly szurdo-kának innenso oldalán.

Arwen: Hosszú vándorlásról jöttél.Aragorn: Igen.

Arwen: Mit csináltál?Aragorn: Legfoként a félelmemre emlékszem, ahogy a halálra ítélt domb

alatt voltam. Láttam Niniast harcolni, de én mintha lebénultamvolna. A végén legyozte a holt királyt, de ot is megölték. Az or-kok nem fognak bajt okozni az embereknek, de az én segítségemcsekély volt.

Arwen: El fog jönni a te idod. Most nem értek mindent, de tudom, hogybátor és nagy tetteket fogsz véghezvinni. Nem tudom hol vagymikor, de megígérem. Legyen reményed.

22.2. NYELVTAN

22.2.1. Fonevek képzése igékbol

Néhány egyszeru irányelv vezetheto le, hogyan is hozhatunk létre fonevekbol igéket. Elte-kintve a gerundtól, ami leírja az igének megfelelo cselekvést (azaz ped- (beszél), i beded„a beszélés”) több más lehetoség is van. Azonban a többi származtatott fonév pontos jelen-tése és alakja nem jósolható meg olyan megbízhatóan mint a gerund képzésénél; az összesitt álló szabályhoz ismerünk néhány kivételt is.

I-tövu igék

Az I-igéknél a cselekvés eredménye, vagy a cselekvéshez kapcsolódó absztrakt fonév a -thtoldalék segítségével képezheto:

car- (tesz)→ carth (tett)dar- (megáll)→ *darth (leállás, nyugalom)

Ha az igeto -d-re végzodik, azt elhagyjuk a -th hozzáadása során. Ha pedig az utolsó betuje-l, akkor az -e- kötohangot illesztjük közbe:

ped- (beszél)→ peth (szó)nod- (köt)→ *noth (csomag)pel- (elhervad)→ peleth (hervadás)

147

Ha az igeto magánhangzója -i, a toldalék -ith lesz -th helyett:

tir- (figyel)→ tirith (figyelés)gir- (borzong)→ girith (borzongás)

A-tövu igék

Úgy tunik, hogy az A-tövu igékbol két jól kiveheto lehetoségünk van fonév képzésére. Azelso az -a végzodés elhagyása:

nautha- (gondolkodik)→ nauth (gondolat)lacha- (lángra lobbant)→ *lach (láng)dartha- (vár)→ *darth (pihenés, szünet)

A második (ritka) lehetoség valószínuleg a passzív befejezett melléknévi igeneveken ke-resztül vezet, és a -nneth toldalékot eredményezi, ami leírja a cselekvés végso eredményét:

presta- (befolyásol)→ prestanneth (változás, befolyásolás)revia- (vándorol)→ *revianneth (vándorlás)

Sokkal több példát ismerünk a végüket elhagyó igékre; ez látszik elonyben részesítendonekaz A-igéknél.

22.2.2. Személyek cselekvés közben

A személyt, aki véghezviszi az ige által leírt cselekvést gyakran képezzük az -or, -on és-ron (hímnemu) vagy -eth és -ril (nonemu) toldalékok segítségével. Azonban ezek nemvalós toldalékok, hanem az alapul szolgáló eredeti alakok maradványai, így nincs rá garan-cia, hogy minden esetben hasonlóan fognak feltunni, és nagy gonddal kell oket használni.Az itt bemutatott szabály pusztán csak egy durva vezérfonal.

maeth (harc)→ maethor (harcos) vagy *maethril (harcosno)roch (ló)→ rochon (lovas) vagy *rocheth (lovasno, noi lovas)nath (szövet)→ nathron (takács) vagy nathril (noi takács)

22.2.3. Összetételek

A több részbol álló összetételeket gyakran jelezzük a rész szavának az -as toldalékkal valókombinációjával:

car (ház)→ caras (város)sarn (ko)→ sarnas (domb, halom)pân (deszka)→ panas (padló)

22.2.4. Melléknevek igékbol

Már láttuk korábban a 6. leckében, hogy a -weg és -ui toldalékok használatával tudunkmellékneveket képezni igékbol, mint például a pedui (kimondható). Nem egészen vilá-gos, hogyan tehetjük ezt meg az A-igék esetében – feltehetoen elhagyjuk a származtatótoldalékot, azaz egy személy, aki szeret énekelni inkább linweg lesz mint linnaweg.

148

Van még sok elotag az ilyen típusú melléknevekhez, amelyek valamelyest megváltoztatjáka jelentést. Úgy tunik, hogy mindegyikük lágyulást okoz:

ath- (könnyu)

athgen (könnyen látták)athbedui (könnyu kiejteni)

dir- (nehéz)

dirbedui (nehéz kiejteni)

dý- (helytelen)

dýgar (rossz dolgot cselekedni)

fer- (hamar, gyorsan)

fergar (hamarosan kész)*fergenweg (hamar lát dolgokat, éles szemu)

gor- (szörnyu, fájdalmas)

gorbedui (csak rémülettel mondani)

oth- (erkölcsileg helytelen)

othgar (erkölcsileg rossz dolgot tenni)

22.2.5. A fonévi igenevek használata

Feltehetoen a sindarinban úgy használjuk a fonévi igeneveket, mint a quenyában. Ezmagában foglalja, hogy a rövid „menni” fonévi igenevet (mint a „láttam ot menni”-ben)általában fonévi igenévnek fordítjuk, a hosszabb fonévi igenevet („menni”, mint az „elszeretnék menni”-ben) gerundként, és a szándékot – „(azért, hogy) menjek” – részes esetugerundként, vagyis sindarinban az an használatával:

Pelin pedi i lam edhellen. (Tudok beszélni a tünde nyelven.)Aníron cened Aragorn. (Szeretném látni Aragornt.)Udulen al lastad. (Azért jöttem, hogy halljak.)

22.2.6. Újabb kérdoszavak

A quenya alapján számos kérdoszót rekonstruálhatunk a man-en (ki?, mit?) kívül: *mas(hol), a kapcsolódó vonatkozó névmással *ias (hol?) és *mar? (mikor?) az ir-rel (mikor,mint).

Mas han agoreg? (Hol csináltad?)Agoren ennas, ias nin ú-chirig. (Itt csináltam, ahol nem fogsz megtalálni.)Mar han cerig? (Mikor csináltad?)Ir nin ú-dirig. (Amikor nem nézel.)

149

22.3. SZÓJEGYZÉK

Sindarin Magyarand hosszúestel reménygwesta- megesküsziklanthir vízeséstrasta- zaklat, nyugtalanít

22.4. FORDÍTÁS SINDARIN NYELVRE – SZÓALKOTÁS

Néha megtörténik, hogy az összes kreativitásunk ellenére nem tudunk újrafogalmazni egykifejezést, egy szó egyszeruen hiányzik. Ebben az esetben majdnem biztosan nagy a kísér-tés, hogy megalkossuk (vagy újraalkossuk) a szót valahogy. Elvben ez nem ok arra, hogyelégjünk a pokolban, ha tartjuk magunkat néhány szabályhoz.

22.4.1. Általános megjegyzések a rekonstrukciókkal kapcsolatban

Magától értetodik, de: soha ne tegyünk egy általunk alkotott szót szótárba egy rendes, hite-les sindarin szó mellé egyértelmu és feltuno megkülönböztetés nélkül. Az, hogy a múltbansokan nem foglalkoztak ezzel a szabállyal vég nélküli kavarodáshoz és nehezen kigyom-lálható, helytelen sindarin szavak megjelenéséhez vezetett a neten. Egy sindarin nyelveníródott szövegben megjelenhetnek az ilyen szavak megjegyzés nélkül (nem lehet egy vers-hez 20 lábjegyzetet írni, csak mert rekonstruált szavakat használ), de egy sindarin nyelvrolszóló szövegben kötelezo betartani ezt a szabályt. Ebben a tananyagban megfigyelhettük,hogy ezt általában egy * jelzi a rekonstruált szó elott1.

A következo szabály az, hogy a szavak (újra-)alkotása értheto kell legyen: ha valakinekmagyarázatokat kell adnia az olvasónak a sindarin szöveg mellé, akkor a szöveg ugyanúgymegadható lett volna magyarul is. Egy nyelv célja a kommunikáció, és ez azt jelenti, hogyaz olvasónak képesnek kell lennie rájönnie, mi mit jelent. Egy *nen en-naur („tüzes-víz”)szeru alkotásnál valószínuleg könnyedén értheto, hogy az alkoholt értjük alatta, míg a lavanvaran (barna állat) nem igazán utal egy konkrét állatra.

A Tolkien által vázoltak mentén a szó rekonstrukció különösen könnyen értheto, azaz afonevek képzése igékbol a -th toldalék segítségével könnyedén felismerheto.

22.4.2. A rekonstrukciók különbözo fajtái

Csak nagyon kevés valóban autentikus sindarin szó van. Az ismert szavak nagy része tu-lajdonképpen noldorin, a sindarin egy képzeletbeli elodje. Azonban úgy tunik, a két nyelvstruktúrája eléggé hasonló, és az oket összekapcsoló fonetikai eltolások eléggé jól ismertek.Ezért elfogadható bizonyossággal tudunk következtetni, hogyan is néznének ki a szavak„helyesen” sindarin nyelven. természetesen Tolkien megváltoztathatott valamit.

1Minden gondosság ellenére még lehet néhány nem megfeleloen tanúsított szó ebben a tananyagban. Eznem a szerzo szándéka miatt van így, hanem mert eme kurzus legkorábbi verziója egy nem megfelelo szótársegítségével készült, és a szerzo azóta igyekszik eltávolítani vagy megjelölni a nem autentikus szavakat. Semmiesetre sem szabad ennek a tananyagnak a szókincsét elonyben részesíteni egy rendes szójegyzékkel szemben,amely hivatkozik az egyes szavak elofordulásaira.

150

A szavak egy másik csoportját a quenya szavak analógiájára alkotjuk. Ez bizonyos fokigindokolt, mivel mindkét nyelv közös osbol alakult ki (korai elda). Azonban ez a folyamatnem olyan megbízható, mint a noldorinról sindarinra való váltás, mert a quenya nyelvtangyakran eléggé különbözik a sindarinétól.

A rekonstrukciók egy következo csoportja közvetlenül a primitív tünde szótövekre épül.Az ismert származtató toldalékokat és fonetikus váltásokat használva rekonstruálhatunksindarin szavakat.

Ezen módszerek mindegyike többé-kevésbé Tolkien munkáin alapszik. Minden ezektol el-téro rekonstrukció valószínuleg rossz vagy haszontalan; hacsak nem egyszeru összetételeiaz ismert sindarin alkotóelemeknek. A primitív tünde gyökökbol való szóalkotás miként-jének komoly leírására nem megfelelo hely ez a tananyag. Kezdoknek jó forrás az „Egycsavargó útmutatója a sindarin szórekonstrukcióhoz”:

http://www.phy.duke.edu/∼trenk/elvish/rogue.html

�A. függelék

MUTÁCIÓK TÁBLÁZATA

�

Az itt található táblázatok az összes féle mutáció összegzései. A mutációkat részletesentárgyaltuk a 3. (lágyulás), 4. (nazális m.), 12. (kevert m.) és 13. (szünet és folyékony m.)leckékben.

Az elso (rövidebb) táblázat a nazális szünetek eredményezte speciális eseteknél alkalmaz-ható. Ezt részletesen tárgyaltuk a 18. leckében. A második, hosszabb táblázat mutatja azalapeseteket.

A táblázatokban a mutációt olyan esetekre szemléltetjük, ahol a névelo vagy prepozíciórövidül. Az általánosítás egyszeru olyan esetekre, ahol ez nem áll fenn.

Példa: Szeretnénk tudni a (még változatlan) or taen kifejezés mutációját (egy csúcs felett).A 13. lecke szerint az or prepozíció folyékony mutációt okoz. A taen egyszeru t-vel kezdodik, ezért a második táblázat alkalmazható, és belenézve megtaláljuk az orth. . . bejegyzést. Így a a kifejezés helyes mutációja or thaen.

Speciális esetek – nazális szünetekváltozatlan lágy nazális I. nazális II. kevert szünet folyékonyb. . . i m. . . i mb. . . am mb. . . e-mb. . . e mb. . . or b. . .d. . . i n. . . i nd. . . an nd. . . e-nd. . . e nd. . . or d. . .g. . . i ng. . . in g. . . an g. . . en-g. . . en g. . . or g. . .

151

152

Alapesetekváltozatlan lágy nazális I. nazális II. kevert szünet folyékonyb. . . i v. . . i m. . . am m. . . e-b. . . e b. . . or v. . .bl. . . i vl. . . i ml. . . a ml. . . e-ml. . . e bl. . . or vl. . .br. . . i vr. . . i mr. . . a mr. . . e-mr. . . e br. . . or vr. . .c. . . i g. . . i ch. . . a ch. . . e-g. . . e ch. . . or ch. . .cl. . . i gl. . . i chl. . . a chl. . . e-gl. . . e chl. . . or chl. . .cr. . . i gr. . . i chr. . . a chr. . . e-gr. . . e chr. . . or chr. . .d. . . i dh. . . . i n. . . an n. . . e-d. . . e d. . . or dh. . .dr. . . i dhr. . . in dr. . . an dr. . . en-dr. . . e dr. . . or dhr. . .f. . . i f. . . i f. . . af f. . . en-f. . . ef f. . . or f. . .g. . . i ’. . . . i ng. . . an ng. . . e-g. . . e g. . . or ’. . .gl. . . i ’l. . . in gl. . . an gl. . . en-gl. . . e gl. . . or ’l. . .gr. . . i ’r. . . in gr. . . an gr. . . en-gr. . . e gr. . . or ’r. . .gw. . . i ’w. . . . in gw. . . an gw. . . en-gw. . . e gw. . . or ’w. . .h. . . i ch. . . i ch. . . a ch. . . e-h. . . e ch. . . or ch. . .hw. . . i chw. . . i ’w. . . a ’w. . . e-’w. . . e w. . . or chw. . .l. . . i l. . . . i l. . . al l. . . e-l. . . ed l. . . or l. . .lh. . . i thl. . . i thl. . . a thl. . . e-’l. . . e thl. . . or ’l. . .m. . . i v. . . i m. . . am m. . . e-m. . . e m. . . or v. . .n. . . i n. . . . i n. . . an n. . . en-n. . . e n. . . or n. . .p. . . i b. . . i ph. . . a ph. . . e-b. . . e ph. . . or ph. . .pr. . . i br. . . i phr. . . a phr. . . e-mr. . . e phr. . . or phr. . .r. . . i r. . . . idh r. . . adh r. . . edh-r. . . ed r. . . or r. . .rh. . . i thr. . . i thr. . . a thr. . . e-’r. . . e thr. . . or ’r. . .s. . . i h. . . i s. . . as s. . . e-h. . . es s. . . or s. . .t. . . i d. . . i th. . . a th. . . e-d. . . e th. . . or th. . .th. . . i th. . . i th. . . ath th. . . e-th. . . eth th. . . or th. . .tr. . . i dr. . . i thr. . . a thr. . . en-dr. . . e thr. . . or thr. . .

�B. függelék

TENGWAR JELEK ÉS NEVEIK

�

t p K ktinco parma calma quesse

d b j gando umbar anga ungwe

T f C cthule formen harma hwesta

D v J Ganto ampa anca unque

n m Y Nnumen malta noldo nwalme

R w I Wóre vala anna wilya

153

154

r & l Lrómen arda lambe alda

s S z Zsilme esse

h | E Uhyarmen halla yanta úre

�C. függelék

SINDARIN–MAGYAR SZÓTÁR

�

A

a(h) ésadab ház, épületadan férfi, emberadertha- újraegyesítaduial este, alkony*ae haaeglir hegyláncael tó, tavacskaaew madáraglar hírnév, dicsoségaglareb híres, dicsoségesaglonn átjáró magas falak köztalag vadalph hattyúamarth sors, végzetambenn emelkedo, hegynek fel*amman miért?amrûn a Keletan -ért, -nak, -nekanann hosszú ideig, sokáigand hosszúanglenna- közelítaníra- kíván, óhajtanna- adannon kapu

anor napanu férfi, hímaphad- követar ésaran királyaras szarvasardh királyság, tartományarphen egy nemesast porathrabeth tárgyalás, tanácskozásathrad- keresztez, áthaladaur nappal, reggel, napfényava- nem fogawartha- elhagy, cserbenhagy

B

bach árucikkbachor árusbad- megybadhor bíróbain szép, gyönyöruband börtönbâr otthonbarad 1. torony; 2. halálra ítéltbartha- ítél, szán [a sors]basgorn cipó, egész kenyérbast kenyérbaug kegyetlen, zsarnoki

155

156

baugla- elnyombauglir zsarnokbaur szükségletbaw nem, ne!beleg nagy, hatalmasbell eros (testileg)benn emberberen bátorbereth ünnep, lakomaberia- védbertha- merészelbess noboe ez szükségesbôr megbízható, becsületes emberbora- bízikboth pocsolyabragol hirtelenbrand magasbrass fehér izzásbrassen fehéren izzóbrôg medvebrona- túlél, kibírbund orr, hegyfok

C

cab- ugrikcabed ugrás*caeda fekszik (a földön)cai sövénycair hajócalad fénycam kézcan- kiáltcar ház, épületcar- csinál, teszcarfa- beszélcaun hercegcef föld, talajceleb ezüstcelu forráscen- látceredir készíto, alkotócirith hasadék, szakadékcoru ravasz, ügyescoth ellenségcram süteménycuia- él, lakikcuina- életben vancuru ravasz, ügyes, képesség

D

dadbenn lejto, völgymenetdaen holttestdaer volegénydâf engedélydag- agyonüt, megöldagor csatadam kalapácsdamma- kalapáldan 1. ellen; 2. *de, *mégisdangen megöltdangweth válaszdanna- esik, zuhandar- megálldartha- várdaug ork harcosdaw sötétségdeleb borzasztó, iszonyúdelia- elrejtozik, eltitkoldelu halálosdem homályos, sötétdess fiatalasszonydîn csenddínen csendesdofn alacsonydôl fejdolen rejtettdoll sötétdolt kerek gombdôr földdortha- tartózkodik, lakikdraug farkasdrav- vág (fejszével)dreg- meneküldring kalapácsdúath sötétségdûn Nyugatdûr sötét

E

ech lándzsaedhel tündeedra- kinyitedrain szél (vminek), határedrath megmentésegledhia- számuzetésbe vonulegleria- dicséregor vagyeirien százszorszép, margarétaeithel forrásêl csillag

157

elia- esik (az eso)elleth tünde-leányennas ottereb elszigetelt, magányoseria- felkeleriol egyedüli, magányosestel remény

F

*fae rosszul, nagyonfaeg rossz, gonoszfaer szellemfair 1. halandó; 2. jobb, jobb kézfalch szakadékfar eléggéfarn elégfara- vadászikfaun felhofela barlangfen kapubejárat, küszöbfêr bükkfafern halottfileg kis madár*fir- meghal

G

gala- no (növekszik)galadh fagalu áldás, jó szerencseganna- hárfán játszikgannad- hárfán játszikgannel hárfagar- fog, birtokolgaraf farkasgardh terület, a világgaur farkasembergawad üvöltogenedia- gondolgîl ragyogó fénygir- megborzongglad faglam 1. zaj, lárma; 2. ork csapatglamor visszhanggland határglawar arany, napfénygleina- határol, körbezárglîn fényvillanásglinna- rápillant, néz vmerreglir- eload, elbeszélgolf ággoll bölcs

gollor mágus, bölcs embergolu tudomány, tangolwen bölcsgonathra- belekevergond kogonod- számlálgoroth borzalom, rémületgortheb szörnyu, borzasztógosta- „rémületet érez”, retteggovad- találkozikgroga- fél, megrémülgrond bunkósbotgûl varázslatguldur sötét varázslatgûr 1. szív; 2. halál; 3. tanácsgurth halálgwa- megygwain újgwann (el)múltgwanna- meghal, eltávozikgwanu haldokló, fakulógwanûn ikerpárgwath árnyékgwatha- árnyékol, sötétülgwedh- köt, megkötgwelu levego (mint anyag)gwend barátsággweria- elárulgwesta- megesküszik, megígérgwilith ég

H

had- dobhador dobóhaered távolsághal- felemelhaltha- védhammad ruházatharad Délharna- megsebez, megsértharu sebhathol fejszehav- ülhen szemhên gyerekhenia- megérthent szempárheriad kezdethethu bizonytalanhi, hî mosthim folyamatosan*hir- lel, talál

158

hîr úr, fejedelemhithu ködhobas kikötohol- becsuk, bezárhûl üvöltéshwest szello

I

iâr vériaur öreg*ias holiavas oszîdh pihenés, nyugalomidhor elmélyültségidhren bölcs, elgondolkodóimlad völgyinu no, nostényio anann nagyon régenion fiú, (vkinek) a fiair mikor*íra- kíván, óhajtista- tudást birtokolIthil holdivor kristály

L

laba- ugriklacha- lángollad völgylagor gyorslam nyelvlang szablyalanthir vízeséslasta- hall, figyellathrad- figyel, hallgatóziklav- nyalleithia- kiszabadítlhain vékonylhaw egy pár füllhûg kígyólimmid- benedvesítlind dallam, éneklinna- énekel*lint gyors, fürgeloda- lebeg, úsziklond út*losta- alszikloth viráglû idoluithia- elolt, csillapít

M

ma jó!, kituno!maba- megragad, megfogmad- eszikmae jó, jólmaer jómaeth harcmaetha- harcolmaethor harcosmagol kardmagor kardforgató (karddal harcoló)mail kedvesmalen sárgamallen aranymalu sápadtman ki?, mi?man lû mikor?, mely idoben?man sad hol?, milyen helyen?matha- érez, simítmegli medvemel- szeretmell kedvesmellon barátmen 1. út, irány; 2. helymeth végmetha- befejez, véget érmethed vég, befejezésmi -ban, -benminna- belépmorchant árnyékmorn sötétség, feketemuda- dolgozik, gürcöl

N

na 1. felé, -nál; 2. -val, -vel; 3. -ból, -bolnad dolog, tárgynadhor legelonaer szomorúnaergon gyászéneknagol fognalla- hív, kiáltnarn történetnartha- meggyújtnaru vörösnath szövetnaud kötöttség, korlátnaug törpnaugol törpnaur tuznautha- gondol, terveznaw ötlet, gondolat

159

nedhu párnanedia- számolneth leánytestvérnimmid- elsápadnirnaeth keseru könnyeknod- megkötnogoth törpnor- futnortha- lovagol*nosta- szagolnuithia- akadályoz

O

ôl álomoltha- álmodikorch orkorthor- legyozosgar- amputál

P

pada- megypaich nedv, szörp, sziruppân deszkaparch szárazpathu sík terep, pázsitped- beszélpedweg beszédespêl körbekerített mezopel- elhervad, elszáradpelia- kitárpen- hiányol, híján van (vminek)pen valakipenia- megerosítperedhel féltündepeth szó*pilin nyíl (nyílvesszo)presta- befolyásol, megváltoztat*pol- képes, tud

R

rad- utat találrain lábnyom, nyomranc karrath út, ösvényredh- vetrem 1. háló; 2. sokaság, tömeg*ren- emlékszikrenia- kóborolrevia- vándorol, hajózik, repülrhaw hús, testrî korona

rim sokring hidegriss szakadék

S

salph levessam terem, szobasarch sírsarn kosav- bír, birtokolseidia- félredobsell leány, (vkinek) a leányasi ittsigil tor, késsíla- fényliksiniath hír, üzenetsiria- áramlik, folyiksirion folyósog- isziksui mint, amilyensun kevés

T

tadol duplataen 1. hosszú; 2. csúcs, oromtalaf föld, padlótalath síkságtalt csúszós, lazatalu lapostanc erostang íjhúrtangad- rögzít, bizonyíttara merev, keménytathor fuzfataur 1. erdo; 2. magas, hatalmastavor harkálytawar erdotawaren fa (fából van)telia- játsziktellain talpthala erosthalion hosthand pajzsthêl lánytestvérthel- szándékozik, gondolthela lándzsahegythia- tunik, látszikthinna- alkonyodikthôl sisakthond gyökér, tothôr sas

160

thora- vívtinu szikratir- figyeltîr igaz, egyenes, jótíra- figyeltirweg ébertithen kicsitoba- befed, fedeztog- hoztol- jöntoltha- elhoz, összeszedtôr fiútestvértrasta- zaklat, nyugtalaníttrenar- elmond, elbeszél*tulu segítségtulus nyárfa*tûr ero, hatalom

U

û nem, neú- nincs („nem van”), nem teszúan szörnyuanui szörnyuuial szürkület*ui örökkéuir örökkévalóságuireb örökum rosszúmarth végzet, balsors

Y

ylf fáklya