obal-disputa-10:obal-znova-disputa-6.qxd 8.1.2007 14:16 ...disputationes samarienses, 10....

SOMORJAI DISPUTA (2.)

A sokszólamú irodalom

ISBN 978-80-89249-09-1

A kötet két irodalomtudományi szimpózium előadásait adja közre. A ta -nulmányok szövege a Somorjai disputa nevű sorozat V. és VI. rendez -vé nyén hangzott el. Az előbbi H. Nagy Péter tervezete alapján és ren -dezésében zajlott, mégpedig a következő öt témakörben: Kortárs mesékpoétikája (itt Rácz I. Péter, Dósa Annamária és N. Tóth Anikó előadásahangzott el); szintén hárman adtak elő az Irodalomszemléletek, tan -könyv logikák, oktatási koncepciók munkacímmel jelölt kategóriában –Csehy Zoltán, Vajda Barnabás és Mészáros András –, majd a Vizuálisköltészeti paródiák magánszámában H. Nagy Péter; a Fordítás- és inter -pretációelméletek szekcióban került sor Csizmadia Gabriella és PolgárAnikó előadására, végül a Peremműfajok és kortárs kánonok viszonyatémakörben Sánta Szilárd, Beke Zsolt, Benyovszky Krisztián és KeserűJózsef előadása hangzott el egy-egy konkrét műről. Az ezt követő szim -pózium az előzőnek a legnagyobb visszhangot kiváltó Mészáros And -rás-előadására kötött. Ezen Benyovszky Krisztián és Keserű József gon -dolta hangosan tovább a kazuisztika eljárásmódjainak Mészáros Andrásáltal felsorakoztatott téziseit és a kazuisztikus elemzés esélyeit. A kötetnem az elhangzottak betűhív rekonstrukciójában kívánja megtalálniértelmét, sokkal inkább az élő írásbeliség újabb könyve szeretne lenni,semmint „lejegyzőrendszer”. Olyan könyv, amelynek – H. Nagy Péterkifejezéseivel – „értelmezési ajánlatai” „virtuális párbeszédek részesévéteszik az olvasót”.

DISPUTATIONES SAMARIENSES10

SO

MO

RJA

I D

ISPU

TA (

2.)

Ára: 130,- Sk

obal-disputa-10:obal-znova-disputa-6.qxd 8.1.2007 14:16

SOMORJAI DISPUTA (2.)A sokszólamú irodalom

disputa-10-uj-FINAL:disputa-10-uj-FINAL.qxd 9.1.2007 12:55 Page 1

DISPUTATIONES SAMARIENSES, 10.

SorozatszerkesztőCsanda Gábor és Tóth Károly

FÓRUM KISEBBSÉGKUTATÓ INTÉZETSomorja–Šamorín


SOMORJAI DISPUTA (2.)A sokszólamú irodalom

Készült a Somorjai disputa sorozat V. (2004. XI. 13−án) és VI. (2005. XI. 5−én megrendezett) szimpóziumának előadásaiból

SzerkesztetteCsanda Gábor

Fórum Kisebbségkutató IntézetSomorja, 2006


A konferencia rendezőjea Szlovákiai Magyar Írók Társasága, a Fórum Kisebbségkutató Intézet, a Kempelen Farkas Társaság és

a Márai Sándor Alapítvány

A könyv megjelenését a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatta

Realizované s finančnou podporou Ministerstva kultúry SR – program Kultúra národnostných menšín, 2006

© Szerzők, 2006© Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2006

ISBN 978−80−89249−09−1


TARTALOM

ELŐSZÓ ..............................................................................................................7

RÁCZ I. PÉ TER Kor társ me sék po é ti ká ja ................................................................................9

DÓ SA AN NA MÁ RIA Ben nünk élő me sék .....................................................................................17

N. TÓTH ANI KÓ Kü lön fé le bo szor ká nyok ról ............................................................................23

BEKE ZSOLT „oszt ha tó ság, nem a ket tős ség” ...................................................................29

BENYOVSZKY KRISZ TI ÁN Nagy ár nyak ról iz gal ma san ...........................................................................35

H. NAGY PÉ TER Vizuális költészeti paródiák............................................................................41

CSIZ MA DIA GAB RI EL LA Meg jegy zé sek Karel Čapek Povětroň cí mű re gé nyé nek ma gyar for dí tá sá hoz .......49

POL GÁR ANI KÓ Gon do la tok a for dí tói ön rep re zen tá ció és az ál for dí tás kap csán ......................55

CSEHY ZOL TÁN Tor zu lá sok és tor zí tá sok ...............................................................................65

VAJ DA BAR NA BÁS Iro da lom szem lé le tek, tan könyv lo gi kák, ok ta tá si kon cep ci ók ............................71

MÉ SZÁ ROS AND RÁS Ka zu isz ti ka az iro da lom tu do mány ban? ...........................................................77


BENYOVSZKY KRISZ TI ÁN Éle tes iro da lom – tu do mány? ........................................................................83

KE SE RŰ JÓ ZSEF A mód szer től az ol va sá sig ............................................................................93

A KÖTET SZERZŐI............................................................................................101


ELŐ SZÓ

Ez a könyv a Disputationes Samarienses so ro zat ti ze dik kö te te ként je le nik meg, ezenbe lül az iro da lom tu do má nyi da ra bok so rá ban har ma dik ként – a so ro zat nyi tó Somorjaidis pu ta (1.) és az azt kö ve tő, H. Nagy Pé ter szer kesz tet te Dis pu ták kö zött címűek* foly −ta tá sa ként. Hoz zá juk A sok szó la mú iro da lom al cí mű Somorjai dis pu ta (2.) ma gá tól ér −te tő dő ter mé sze tes ség gel kö tő dik, és sok szál lal. Min de nek előtt tár gyát, az iro dal matil le tő en. Az tán kér dés irá nya i nak vál to za tos sá ga ré vén. Meg szer ző it te kint ve. S ab banis, hogy ezek együt te sen – tárgy, irá nyok, kér dé sek és szer zők – a Somorjai dis pu tane vű szim pó zi u mo kon szok tak ta lál koz ni.

Ez a könyv tör té ne te sen a Somorjai dis pu ta so ro zat V. (2004. XI. 13−án) és VI.(2005. XI. 5−én meg ren de zett) szim pó zi u má nak elő adá sa i ból állt ös sze.

Kö zü lük az el ső, a na gyobb szim pó zi um H. Nagy Pé ter ter ve ze te alap ján és ren de −zé sé ben zaj lott, még pe dig a kö vet ke ző öt té ma kör ben: Kor társ me sék po é ti ká ja (ittRácz I. Pé ter, Dó sa An na má ria és N. Tóth Ani kó elő adá sa hang zott el); szin tén hár manad tak elő az Iro da lom szem lé le tek, tan könyv lo gi kák, ok ta tá si kon cep ci ók mun ka cím −mel je lölt ka te gó ri á ban – Csehy Zol tán, Vaj da Bar na bás és Mé szá ros And rás –, majda Vi zu á lis köl té sze ti pa ró di ák ma gán szá má ban H. Nagy Pé ter; a For dí tás- és in terp re -tá ció el mé le tek szek ci ó ban ke rült sor Csiz ma dia Gab ri el la és Pol gár Ani kó elő adá sá ra,vé gül a Pe rem mű faj ok és kor társ ká no nok vi szo nya té ma kör ben Sán ta Szi lárd, BekeZsolt, Benyovszky Krisz ti án és Ke se rű Jó zsef elő adá sa hang zott el egy−egy konk rét mű −ről. (Sán ta Szi lárd a mű vé szet tör té nész és mé dia te o re ti kus Friedrich KittlerAufschreibesysteme 1800–1900 cí mű kö te tét ele mez ve is mer tet te a „lejegyzőrend −szerek” – az író gép, a film, a hang le mez stb. – ki vál tot ta for du la tot, mely a könyv mintki zá ró la gos mé di um mo no pol hely zet ének a meg szű né sét ered mé nyez te; Ke se rű Jó −zsef az Aua és Atua cí mű Archleb Levicky Dá ni el−re gényt vizs gál ta. Ki ad vá nyunk ezt akét elő adást nem tar tal maz za.) A vi ta szü ne tek kel meg−meg sza kí tott ma ra to ni dis pu táta Prae be mu tat ko zá sa zár ta – a ne gyed éves fó rum a lap ala pí tó fő szer kesz tő, Ba loghEnd re ré vén ke rült a somorjai Fó rum Ki sebb ség ku ta tó In té zet meg szál lott dis pu tá ló i −nak ke zé be.

A kö vet ke ző – szin te nap ra pon to san egy év vel ké sőb bi – szim pó zi um már en nekaz öt szek ci ós nak az egye nes fej le mé nye ként a leg na gyobb vissz han got ki vál tó Mé szá −ros And rás−elő adás ra kö tött. Ezen Benyovszky Krisz ti án és Ke se rű Jó zsef gon dol ta

* Mind két kö tet min den szö ve ge le tölt he tő a www. fo ru minst.sk hon la pon, va la mint köny ven ként egy ben ahttp://mek.os zk.hu/02300/02390 és a http://mek.os zk.hu/02300/02391 cí men. A Fó rum Ki sebb −ség ku ta tó In té zet hon lap ján – ki adá sá val egy idő ben – ez a kö tet is tel jes ter je del mé ben hoz zá fér he tő vévá lik.


han go san to vább a ka zu isz ti ka el já rás mód ja i nak Mé szá ros And rás ál tal fel so ra koz ta −tott té zi se it és a kazuisztikus elem zés esé lye it. (Majd H. Nagy Pé ter elő adás szin tűmeg jegy zé sei, ész re vé te lei és kom men tár jai hang zot tak el, ezek – a vi tá val együtt rög −zí tőd tek, s akár csak az elő ző dis pu ták anya gát, ezt is a Fó rum Ki sebb ség ku ta tó In té −zet hang tá ra őr zi – meg szer kesz tés re nem ke rül tek, és e ki ad vány nem tar tal maz zaőket.)

En nyit rö vi den az itt kö zölt szö ve gek előz mé nye i ről, elő te ré ről. Ugyan ak kor en nélnyil ván va ló an hos szabb nak és dia lo gi ku sabb nak té te le zett (utó)életük sem itt kez dő −dik, hi szen a ta nul má nyok jó ré sze – an nak rend je s mód ja és szo kás sze rint – ran goshe lye ken, ré szint fo lyó irat ban, ré szint kö tet ben, más szö ve gek kör nye ze té ben mármeg je lent. En nek a könyv nek a te re leg in kább alig ha nem az együtt hang zás újraszi−tuálásában, to váb bi kontextualizálásában le het ér de kelt. Az az nem az el hang zot tak be −tű hív re konst ruk ci ó já ban kí ván ja meg ta lál ni ér tel mét, er ről a le he tő ség ről el té rő szer −ke ze té vel s a he lyen kén ti szö veg vál to zá sok kal ele ve le mond. Szán dé kai és sze re pesze rint is sok kal in kább az élő írás be li ség újabb köny ve sze ret ne len ni, sem mint „le −jegyzőrendszer”. Olyan könyv, amely nek – H. Nagy Pé ter ki fe je zé se i vel – „ér tel me zé siaján la tai” „vir tu á lis pár be szé dek ré sze sé vé te szik az ol va sót”. Va gyis a Somorjai dis -pu ta (2.) cí mű kö tet úgy kí ván A sok szó la mú iro da lom len ni, hogy az ol va sót he lye zitárgy, irá nyok, kér dé sek és szer zők ta lál ko zá si kö re i be, mint egy dis pu ta kö zi ál la po totkí nál va ne ki.

Csanda Gá bor

8 Előszó


RÁCZ I. PÉ TER

KOR TÁRS ME SÉK PO É TI KÁ JA

Ked ves Gye re kek,

Hol volt, hol nem volt, az Ópe ren ci ás ten ge ren is túl, ott, ahol a kur ta far kú ma lac túr,lé te zett egy iro dal mi szer ve zet, úgy hív ták, hogy JAK (ne vez zük öreg ki rály nak). En nekaz egye sü let nek volt egy Szex tett ne vű kri ti kai elő adás−so ro za ta, szim pó zi u ma, me lyetrend sze re sen egy Mű csar nok ne vű he lyen ren dez tek meg (pró ba té tel). Egy− e gy al ka −lom mal az írók ból és/ vagy kri ti ku sok ból ál ló (hét pró bás) ha tos fo gat va la mely ak tu á li −san meg je lent kor társ ma gyar iro dal mi mű al ko tás ról be szél ge tett (rit káb ban vi tá zott)gyé rebb vagy szé le sebb kö zön ség előt t. Tör tént egy szer, hogy je len elő adás el be szé lő −je (sze gény le gény?) sze ren csés mi vol tá ból ki fo lyó an ma ga is egy – ez ide ig utol só – ha −tos fo gat hoz csat la koz ha tott. A be szél ge tés so ro zat leg utol só al kal má val (2004 feb ru −ár já ban) ép pen négy olyan fris sen meg je lent al ko tás ról kel lett esz mét cse rél nünk, me −lyek a gyer mek iro da lom cím szó alatt ta lál ha tó ak szé les e vi lá gon. A négy könyv: Ko −vács And rás Fe renc Vá sár he lyi vá sár, Szil ágyi Ákos Cet az ecet ben, Tóth Krisz ti na Lon -do ni mac kók és Var ró Dá ni el Túl a Ma szat-he gyen. Jó ma gam azt a né ze tet kép vi sel −tem, ez zel part vo nal ra is ke rül ve a dis kur zus ban (az az nem nyer tem el sem mi lyen ki −rály kis as szony ke zét, a fe le ki rály ság ról nem is be szél ve), hogy a ver ses ki ad vány ok,me lyek kö zül az utóbb em lí tett ver ses me se re gény, két kri ti kai szem pont sze rin ti vizs −gá la ta lé nye gé ben ki zár ja egy mást, il let ve nem ös sze egyez tet he tő. Az egyik szem pontaz ak tu á li san je len le vők kom pe ten ci á já val függ ös sze, hi szen a gye rek köny vek – in nenaz el ne ve zés – cél kö zön sé ge egy élet kor ral kö rül ír ha tó kor osz tály, a ha tos fo gat ban pe −dig jó ma gam, ak kor még csak kö ze led vén a har min ca dik élet évem hez, a leg fi a ta labb −nak szá mí tot tam. Eb ből kö vet ke ző en pusz tán hi po te ti kus meg kö ze lí té se ket mond ha −tunk és em pá ti án kat moz gó sít hat juk, ha meg akar juk ítél ni, mi az, ami tet szik/tetsz −het egy gye rek nek. Sze mély sze rint mint nem gya kor ló szü lő (a töb bi ek ki vé tel nél külazok vol tak) még ke vés bé tud tam tesz tel ni a mű vek ha tá sát egy gyer mek re. Más résztsa ját em lé ke ze tem re, il let ve fe lej té sem re apel lál va meg győ ző dés sel ál lí tot tam, hogyegyik köny vet sem ol vas tam vol na el gye rek ko rom ban, s a jö vő be li gyer me ke im neksem aján la nám. Eb ben a gon do lat ban sa ját szü lő anyám, aki gya kor ló óvó nő, csakmeg erő sí tett. („Hogy tar tal maz hat egy kis gye re kek nek író dó könyv trá gár sza va kat?” –jel zem, nem a prü dé ria itt a ve zér lő elv.) Rá adá sul mind egyik tár gyalt könyv más kor −osz tály cso port nak író dott, és, te szem hoz zá, a négy ből há rom job bá ra a fel nőtt ol va −só nak nyújt el ső sor ban él ve ze tet vagy akár ér tel met. A má sik szem pont, amely benkom pe tens nek érez tem ma gam, ma gun kat – mint ki de rült: csak ma gam –, a ver sekpo é ti ká já nak vizs gá la ta lett vol na. Köl tői esz kö zök, diskurzív ele mek kom po zí ci ó já nakvizs gá la tá ról, az egyes al ko tók ko ráb bi élet mű ve ik kel di a lo gi zá ló ös sze ve té sé ről azon −


ban nem is ál mo doz hat tam, mert ki ne vet tek (öt fe jű sár kány) an nak fel ve té se kap csán,hogy pél dá ul a Var ró−me sé ben le vő inter tex tu sok mi lyen ko ráb bi me se ha gyo má nyo katde−/rekon struál nak, mi lyen köl tői ha gyo má nyo kat ke ver nek egy be. Szép pél dá ja volt te −hát a két ál ta lam vá zolt szem pont nak a di ver gen ci á ja tet tes tár sa im re ak ci ó já ban, az −az a fel vál lalt hi po te ti kus gyer me ki né ző pont ból uta sí tot tak el min den iro dal mi vizs gá −ló dást, hi szen egy gyer mek nem ren del ke zik eh hez szük sé ges is me re tek kel, így fö lös −le ges fi lo ló gi ai okos ko dás ki mu tat ni pél dá ul a Var ró−mű nek a Za lai pas si ó ból szó sze −rint át vett he xa me te re it stb.

Nem sza po rít va to vább a szót sa ját kva li tá sa i mat il le tő en, el mond ha tó, hogy vé le −mé nyem sze rint ne he zen ért he tünk meg bár mi lyen iro dal mi mű al ko tást, le gyen az gyer −mek iro da lom vagy más, anél kül, hogy po é ti kai ös sze tett sé gét ne per ci pi ál nánk. Itt ter −mé sze te sen a gyer mek iro da lom nál kü lö nö sen nagy súl lyal lat ba eső vokalitás, a hang −zó ság té ma kör ét is be le ér tem a vizs gá lat ba.

Kü lön fé le ál lí tá so kat te he tünk mű vek ről, pél dá ul, hogy men nyi re hu mo ros, csen gőhang zá sú, fi gye lem mel van−e a gyer me ki pers pek tí vá ra és élet ko ri szel le mi érett ség re,sa já tos sá gok ra stb. Ha csak ösz tö nös be nyo má sok ra ha gyat koz va tes szük mind ezt,ak kor az a kü lö nös ta pasz ta lat adód hat, hogy cso dál koz va kons ta tál hat juk: gyer me ke −ink va la mi ok ból még sem azo kat a mű ve ket ré sze sí tik előny ben, ame lyek ben fel fe dez −ni vél jük az ár tat lan ság hang ja it. Jól il luszt rál ja ezt a Harry Pot ter si ke res sé ge, mely −nek kap csán az „erő szak je len lé te” ré gi to posz is mé tel ge té se is han got ka pott, gyer −me kek re tett min den kü lö nö sebb ol va sói ha tás nél kül. Új ra fo gal maz va sa ját kon cep ci −ó mat is a vizs gá la ti szem pont ok nem kom pa ti bi lis mi vol ta kap csán, igen is in do kolt,sőt szor gal ma zan dó a po é ti kai vizs gá lat, mert szük sé ges, ha bár nem elég sé ges fel té −te le a gye rek iro da lom ér té ke lé sé hez. Ezt erő sí tik meg az az óta ál ta lam ol va sott, a gyer −mek− és me se iro da lom te ma ti ká ra épü lő ma gyar or szá gi kon fe ren ci ák anya gai is, me −lyek a gyer mek iro da lom−ku ta tás ha zai in téz mény rend sze ré nek hi á nya it, majd hogy nemnem lét ét for szí roz va, ki emelt je len tő sé gű ként ke ze lik a nem zet kö zi szin ten is meg le −vő, itt hon el nem is mert, vagy nem is is mert tu do má nyos, po é ti kai elem ző mun ka szük −sé ges sé gét. Ahogy leg fő képp Lo vász And rea po é ti kai elem ző tanul mányaiból1 ki tű nik,a leg in kább aj ná ro zott me sék ről de rül het ki, hogy igen csak mes sze áll nak az ol vas ha −tó ság gyer me ki fo ká tól, el len ben a szü lők nek re mek él ményt nyújt hat nak.

En nyi fel− és be ve ze tő után elő adá som ban elő ször né mi kör ké pet nyúj tok a kor társma gyar me se iro da lom ról, majd Dar vasi Lász ló Trapi ti, va la mint Trapi ti és a bor zasz tónyúl cí mű me se re gé nye i ről szól nék, leg fő képp po é ti kai meg kö ze lí tés ben.

A kor társ ma gyar me se po é ti ká ja – „nem mind me se, ami fény lik”2

A me se− és a gyer mek iro da lom meg kü lön böz te té se ter mé sze te sen evi dens do log, akö vet ke zők ben az előb bi re kon cent rá lok. Köz hely sze rű ál lí tás sá vált az utób bi idő benma gyar kon tex tus ban, hogy a ko ráb bi Láz ár Ervin–Janikovszky Éva–Csukás Ist ván me −se író−tri um vi rá tus ál tal hát ra ha gyott, év ti ze de be nem töl tött űrt a 21. szá zad ele jén aSzijj Ferenc–Háy János–Darvasi Lász ló új tri um vi rá tus meg je le né se tölt he ti be. SzijjSzuromberek ki rály fi ja (2001), Háy Al fa bé ta és a negy ven négy rab ló — me se ábé cé je(2002) és Dar vasi Trapi ti avagy a Nagy Tök főzelékháború ja (2002) és leg újab ban köny −ve, a Trapi ti és a bor zasz tó nyúl (Sze rel mes és bűn ügyi gyer mek re gény; 2004) mel lettBö ször mé nyi Gyu la há rom mű ve: Ger gő és az álom fo gók (2002), Ger gő és a bű báj ket -

10 Rácz I. Pé ter


rec (2003), Ger gő és a tál tosvi adal (2005), va la mint Lugosi Vik to ria Hüm mö gő je(2002) em lí tőd nek mint a kor társ ma gyar me se iro da lom rep re zen táns al ko tá sai. Utób −bi ak jó val ke ve sebb fi gyel met kelt ve, mint tár sa ik, leg alább is a kri ti kák szint jén. Szijjés Dar vasi az IBBY, az az a Gyer mek köny vek Nem zet kö zi Ta ná csá nak dí ja it is ma gu ké −nak tud hat ják. Mű ve ik a tag or szág ok szá má ra ki emel ten aján lott gyer mek könyv−lis ták −ra is fel ke rül tek. Az élénk kri ti kai vissz hang ban ter mé szet sze rű en az a dif fe ren ci á ló elvis köz re ját szik, hogy olyan írók pub li kál tak me se köny ve ket, akik már is mert sé get, el is −mert sé get sze rez tek ko ráb bi mű ve ik kel. Al ko tói ol dal ról néz ve je len tős moz ga tó erő neklát szik, hogy a szer zők az apa ság kor sza kát élik, le gyen mit me sél ni ük a mind un ta lanme sét igény lő lur kók nak. Ugyan ak kor vi tat ha tat lan az az in ten ció is, mind nyi lat ko za −tok, mind a mű vek po é ti ká ját fi gyel mez ve, hogy a Rowl ing ál tal meg írt me sék ha tá sá −ra ge ne rált tö meg hisz té ri á val igye kez nek szem be he lyez ked ni, vé le mé nyem sze rint in −kább ke ve sebb, mint több si ker rel.

A Harry Pot ter− je len ség min den eset re je len tő sen be fo lyá sol ta a ma gyar or szá gi gyer −mek könyv−for gal ma zás stra té gi á it is. Új ra pi a ci té nye ző vé vált a me se iro da lom ter jesz −té se. A ré gi ma gyar me sés kö te tek ki adá sá val új ra té nye ző vé vált Mó ra Ki adó mel lettegy re−más ra je len tek meg a kül föl di fan ta sy me sé ket im por tá ló ki adói vál lal ko zá sok,ha son ló ouvre−t ke rít ve a Harry Pot ter−történeteknek, mint a Star Wars−ki ad ványok ese −té ben már év ti ze de meg szok hat tuk. In kább gaz da sá gi fel len dü lés ről be szél he tünk, ke −vés bé igé nyes mű vek ről. (Va rázs ló inas−kö te te i vel Petőcz And rás is e tren det lát szikmeg lo va gol ni.)

Bö ször mé nyi Gyu la Ger gő−re gé nyei szin tén Rowl ing−hatás alatt áll nak, ha in di rektmó don is. A kel ta ha gyo má nyok he lyett a ma gyar ős tör té net és hit vi lág alak ja i hoz,szim bó lu ma i hoz nyúl vis sza a szer ző, nem ke vés tár sa da lom kri ti kát fo gal maz va megmű vé ben. A didax is azon ban né ha már a na pi po li ti kum ide o ló gi ai üze net köz ve tí té sé −nek esik ál do za tul. A túl írt ság sem ked vez a me sé nek, ren ge teg epi zo di kus üres já rat −tal ren del ke zik ez a me se, mind− mind re dun dáns elem ként ter he li a kön nyen ki ta lál ha −tó vég ki fej le tet, az az hogy győz nek a jók.

Lugosi Vik tó ria Hüm mö gő je a Láz ár Erv in−i Ke rek er dő ha gyo má nya it vi szi to vább,eré nye, hogy a me se könyv vi zu á li san is erő sen meg kom po nált, a szö ve gek kel össz −hang ban tud hat ni.

Háy Já nos me se ábé cé je már ke vés bé öt le tes, vi szont a nyelv hasz ná la ti túl zá sok tólsem ri ad vis sza, egy gyer mek szá má ra nyil ván va ló mó don még ér tel mez he tet len ki fe −je zé se i vel („tűz dzsi go ló ja”). „A ke ret tör té net be in dí tá sá hoz szük sé ges konf lik tus ép −pen olyan hi tel te len és funkciót lan, mint a negy ven négy la kás negy ven négy la kó já nakegye di fel lé pé se. Az egyes be tűk ről, ill. azok őr ző i ről szó ló tör té ne tek ab szo lút eset le −ge sek, a pár be széd pa ne lek va rázs ta la nok és né hány ol dal után már ru tin sze rű ek, azadott be tűk el rej té sé ről szó ló öt le tek eről te tet tek, kí no san idétlenek.”3 Az al kal ma zottgyer mek iro da lom is ko la pél dá já nak ku dar ca más ös sze füg gé sek fi gye lem be vé te le mel −lett is iga zol ha tó. Háy ver ses kö te te i nek álnaiv po é zi se vagy el be szé lé se i nek, re gé nye −i nek vi lág szem lé le te, laposkás szo mo rú sá ga erő sen pár hu zam ba ál lít ha tó az Al fa bé tá -é val.

Szijj Fe renc Szuromberek ki rály fi ja ta lán az egyet len mű, amely a lel ken de ző−hír ve −rő re cen zi ók mel lett va ló ban elem ző kri ti kai re cep ci ó val is ren del ke zik. Be ha tó an rész −le tez ték stí lu sát, szó hasz ná la tát, diskurzív kom po nen seit,4 vi lág ma gya rá za ti konst ruk −ci ó ját, más me sék hez, ma guk hoz a me se ha gyo má nyok hoz va ló vi szo nya it. A mo dernme se új ra írá si kí sér le te ként is fel fog ha tó mű al ko tás nél kü löz min den ne mű di dak ti kusszán dé kot és al le go ri kus ol va sa tot, sa ját me sei mi vol tát hang sú lyoz va épí ti fel ben ső −

11Kor társ me sék po é ti ká ja


sé ges vi lá gát. A hős tí pu sú ki rály fi, Szuromberek a li dérc ki rály ál tal el ra bolt Szirom kaMá ria ki rály kis as szony ki sza ba dí tá sa kor se gí tők től kö rül vé ve, pró ba té te lek le küz dé sé −vel, nem egy eset ben a nép me sék hár mas osz tá sát kö vet ve va ló sít ja meg a gyer me −kek ál tal meg élt és be szélt vi lág valóságát.5 Azon ban Szijj ese té ben sem ke rül he tőmeg ko ráb bi, fel nőtt kö zön ség szá má ra írt mű ve i nek be fo lyá sa, be szi vár gá sa e mű vé −be. A vi lág fáj dal mas, kis sé ki áb rán dult, le mon dó hang vé tel ép pen a me se ha gyo mányle− és új ra é pí té sé nek po é ti kai kom po nen se ként mu tat ko zik meg. Pél dá ul mind járt akönyv ele jén:

„– Állj! Ez zel mit csi nál junk? – Egy kis ha lacs kát vett elő az in ge alól. – A ten ger par −ton ta lál tam – mond ta. – Vis sza kell dob ni.

– Ak kor fus sunk gyor san – ki ál tot ta Szirom ka Má ria –, mert meg ful lad!Fu tot tak megint a ten ger hez, be le dob ták a ha lacs kát, s for dul tak is vis sza.– És mi lesz a há rom kív… – akar ta kér dez ni re pü lés köz ben a ha lacs ka, de el me −

rült.”

Dar vasi Lász ló: Trapi tik – né hány meg kö ze lí tés

„Má jas hur ka, vé res hur kaJaj, de dur va, jaj, de dur va!Öt perc múl va, má jas hur ka,Jaj, de dur va, jaj, de dur va!Tíz perc múl va, vé res hur ka,Jaj, de dur va, jaj, de dur va!”(A Bor zasz tó ze ne kar egyik leg hí re sebb szá má ból;Dar vasi Lász ló: Trapi ti és a bor zasz tó nyúl)

Dar vasi Lász ló 2002−ben, a Mag ve tő Ki adó gon do zá sá ban meg je lent Trapi ti avagy aNagy Tök főzelékháború cí mű me se re gé nyé nek már a Né meth Györ gy ál tal ké szí tett bo −rí tó il luszt rá ci ó ja is am bi va lens ér zel me ket kelt a köny vet kéz be ve vő ol va só ban. A rajzugyan is két sé gen felül em lé kez tet Csu kás Ist ván Pom Pom me sé i nek Sajdik Fe rencraj zol ta vi lá gá hoz. Trapi ti kész Picur, mond hat nánk. A bo rí tó rajz egy részt kap cso ló dást,fel ele ve ní tést sej tet egy ko ráb bi si ke res me sé hez, ugyan ak kor az imi tá ció túl zott sá gaelő re ve tít he ti a szö veg ezen jel le gét is. Nem alap ta la nul.

Dar vasi me sé je ugyan is több ér te lem ben imi tá ció. A jelen tés független cím – amelya ma nó sze rű kis fiú, a bizur r−mizurr ki rá lyi csa lád trón örö kös ének, ne ve ként a Ke rek er −dő Dömdödömjét, vagy Ka ma rás Ist ván Bum baláját (Bumbala, avagy a la kat lan li get tit -ka. Me se re gény. Bu da pest, Mi ner va, 1986) idé zi – a vi lá gon min dent je lent az el be −szé lés ben. Rizó matikus me ta fo ra há ló vá te re bé lye sed ve játs sza el, hogy min dent je −lent. Ez ál tal, min den va ló sze rű sé gé től meg foszt va kön nyű fegy ve ré vé vá lik a tök fő ze −lék re fel es kü dött ka vics vá ri ak „ke zé ben”.

Imi tá ció ab ban az ér te lem ben is, ahogy Dar vasi ko ráb bi mun ká i val szá mot te vő endi a lo gi zál. A klip sze rű vá gás tech ni ká ra em lé kez te tő szer ke zet már az 1999−es A könny -mu tat vá nyo sok le gen dá já ban meg fi gyel he tő volt, ha son ló képp el tün tet ve a hi e rar chi átaz egyes tör té net szá lak és a mű ben sze rep lők kö zött, ahogy a Trapitiben is. (Ez oly −annyi ra jel lem ző vé vá lik, hogy a Trapi ti és a bor zasz tó nyúl ban a cím sze rep lő gya kor la −ti lag már csak alig−alig tű nik fel, meg je le né se ál ta lá ban ak kor is funk ció nél kü li.) De −

12 Rácz I. Pé ter


mok rá cia ural ko dik az élet sor sok ban, ab ban min den képp, hogy a mű sze rep lői, az az avá ros ka la kói egy től egyig pa pír ma sé fi gu rák. A ne vük ál tal is egy− e gy tu laj don ság galkör vo na la zott ala kok (Bá na tos Oli vér, a fes tő, Vi rág Vi o la, a vi rág árus, Ühüm bá csi, apol gár mes ter, No csak Er nő, Ba bé ros Né ró, a köl tő stb.) in kább re du kált sá guk ál tal tűn −nek ki, sem mint ka rak te rük kel. Más részt a szer ke zet meg ha tá roz ta rö vid fe je ze tek al −kal mat ad nak Dar vasi nak ar ra, hogy az ese tek több sé gé ben Szív Er nő le gyen, az az atár ca sze rű pub li cisz ti ka kel lé ke i vel él jen. A leg in kább ló láb sze rű fe je ze tek akár e szer −ző kö te te i ből ke rül het tek át ide, lé nye gé ben re dun dáns elem ként a me se szem pont já −ból, sőt a gyer me ki kö zön sé get fi gye lem be nem vé ve: Mit csi nál nak a mű vé szek? Mi -vel fog lal ko zik Bá na tos Olivér?; Trapi ti és a szo mo rú ság; Le het, hogy meg le pő, de eb -ben a fe je zet ben sem mi kü lö nös nem tör té nik! cí mű ek. Mon da ni va ló juk sze met szú ró −an ba ná lis, bár ez az egész me sé re igaz le het, mely iga zá ból nem több, mint kis sé le −bu tí tott mon dat szer ke ze tű és te ma ti ká jú Szív−tör té net.

Imi tá ció jel le gű Trapi ti alak ja is és az el len ség ként meg je le nő főfővárosi szür keegyen ru hás em be rek ös sze csa pá sa. Michael Ende mél tán nagy hí rű mű vé nek (és me se −hő sé nek), a Momó nak és az Idő ta ka rék nak a tör té ne te ele ve ne dik fel itt új kön tös ben.

Ki emelt sze re pet ját szot tak a kri ti kák ban A nagy ma mát nem eszi meg a far kas! ÉsPi ros kát se!, va la mint az Egyik me sé ből a má sik ba is át le het men ni fe je ze tek. AGrimm test vé rek mű me sé jé be (mű me se az, ame lyik nek tud ni vél jük, ki a szer ző je) Bá −na tos Oli vér rel betrapi tiző Trapi ti ki men ti a nagy ma ma és Pi ros ka ízé től un do ro dó far −kast a me sé ből, aki az tán ebéd−ház hoz szál lí tást vál lal va új éle tet kezd Far kas Bé la né −ven Kav icsvárot t. A ma gát is me se alak nak ti tu lá ló Trapi ti ké sőbb el ma gya ráz za Oli vér −nek, hogy a me sék át jár ha tó ak, meg vál toz tat ha tó ak. A ma gyar iro da lom ban ko ráb bansem egye dül ál ló me se át köl té si tel je sít ményt – gon dol junk csak Szil ágyi Do mo kos Pi -ros ka és a far kas át ira ta i ra, vagy a Bo szor kány szom bat cí mű já ték film re – a kor sze rűme se hi he tet len pél dá ja ként ün ne pel te a saj tó. A va ló ban hu mo ros ki vi te le zés azon −ban ko ránt sem új don ság, hi szen a fik ci ós szin tek on to ló gi ai át jár ha tó sá ga, a pár hu za −mos uni ver zu mok tex tuális va ló sá ga hos szú idők óta ren ge teg kor társ kül föl di me sé −ben je len van.

Ilyen pél dá ul a fan ta sy− paródiái ál tal szé les kör ben is mert Terry Pratch ett Dis c world -je, a dr. Sohár Ani kó ér tő for dí tá sá ban ma gya rul is ol vas ha tó Ko rong vi lág re gény so ro −zat, an nak is 12−ik kö te te, a Witch es Abroad, az az a Vé ge a me sé nek cí mű.

A re gény ben há rom bo szor ka (Magrat Be lén dek, Ogg Án gyi és Mál lotvix Né ne) me −sés uta zá sa köz ben töb bek kö zött olyan nar rá ció ba ke ve re dik, amely ben gya nú san aPi ros ka és a far kas me se ele me i re is mer nek rá. A me sé ket ra ci o na li zá ló Mál lotvix Né −ne, mi u tán sa já tos kö rül mé nye i ből fel sza ba dít ják a far kast és meg aka dá lyoz zák a tra −gé di át, a fa vá gók fő nö ké nek tar tott kis elő adá sá ban alap ja i ban vál toz tat ja meg a me −se pre kon cep ci ó it: az er dő ben egye dül élő öreg as szonyt ez után gyak rab ban lá to gat jáka fa lu la kói, és fel újít ják a kuny hó ját is. Fel vi lá go sult bosz i jaink pe dig to vább ván do rol −nak a me sék szö ve vé nye i ben:

„– Az egyik fa vá gó el me sél te ne kem – kö zöl te Magrat –, hogy más fu ra dol gok istör tén nek az er dő ben. Em ber ként vi sel ke dő ál la tok, azt mond ta. Nem rég élt egy med −ve csa lád nem is túl mes sze in nen.

– Nincs sem mi szo kat lan ab ban, ha egy med ve csa lád együtt él – fe lel te Án gyi. –Na gyon tár sa ság ked ve lő ál la tok.

– Egy kuny hó ban?– Az szo kat lan.– Er re gon dol tam – ér tett egyet Magrat.



– Tu ti, hogy kis sé kí no san ér zed ma gad, ami kor át mész köl csön kér ni egy csu porcuk rot – mé lá zott Án gyi. – Gon do lom, a szom szé dok nak volt mit mon da ni er ről.

– Igen – he lye selt Magrat. – Azt mond ták »uí«.– Mi nek mond tak vol na »uí«−t?– Mert nem tud tak mást mon da ni. Ugyan is ma la cok vol tak.– Ne künk is vol tak ha son ló szom szé da ink, ami kor még ar ra lak tunk a… – kezd te

Án gyi.– Úgy ér tem, ma la cok. Tu dod. Négy láb? Kun ko ri far kin ca? Ami a ma lac pe cse nye,

mi e lőtt pe cse nye lesz? Ma la cok.– Nem ér tem, hogy en ged het te bár ki, hogy a kuny hó ban lak ja nak a ma la cok – szó −

lalt meg Né ne.– A fa vá gó azt mond ta, nem en ged ték. A ma la cok épí tet tek kuny hót ma guk nak. Hár −

man vol tak. Kis ma lac ok.– Mi tör tént ve lük? – fir tat ta Án gyi.– A far kas meget te őket. Nyil ván ők vol tak egye dül elég os to bák az ál la tok kö zül ah −

hoz, hogy a kö ze lük be en ged jék. Az al ko ho los víz szint jel ző jü kön kí vül sem mi nem ma −radt belőlük.”6

Dar vasi me sei bra vúr ja te hát ko ránt sem uni kum sem az ere de ti ség, sem az új ra köl téste kin te té ben. És is mét ki tér het nénk ar ra, hogy öt le te i vel a gyer me ki fan tá zi át men nyi −re csak rész le ge sen moz gat ja meg, in kább ki szol gál va a fel nőtt ol va sók ér tőn bó lo ga −tó kö zön sé gét, mi kor pél dá ul a mot tó ként idé zett dal szö veg ből a gyer mek ol va só an −nak idét len sé gé re és hang zó anya gá nak vic ces sé gé re fi gyel het fel, ke vés bé a ke ményze ne bi zo nyos in terp re tá ló i nak szö veg ide o ló gi ai se ma tiz mu sá ra.

E né hány ele met ki eme lő be mu ta tás el ső sor ban a ne ga tí vu mo kat so ra koz tat ta fel,ami nem je len ti azt, hogy ne len né nek eré nyei a könyv nek, vagy a mai ma gyar or szá gime se iro da lom nak, er ről azon ban dönt se nek in kább a gyer mek ol va sók, s ne a kri ti kaidis kur zus.

Ös sze gez ve te hát az el mon dot ta kat, a ma gyar or szá gi me se írás és for gal ma zás te −rü le tén egy aránt van ho vá to vább fej lőd ni. Gye re kek nek szól vagy nem, gon dol junk ittpél dá ul Cees Noote boom A hol land he gyek kö zött cí mű regényére,7 mely a Hókirá lynőme sé jét ír ja új ra stb. A me sé re, a mythos ra szük sé günk van, de csak ha po é ti kus, aszó több szö rös ér tel mé ben.

Kö szö nöm a fi gyel met!

Jegy ze tek

1 LO VÁSZ And rea: Ho gyan csá bít suk el a gye rek ol va sót? Dar vasi Lász ló: Trapi ti. For rás,2003/6; (http://www. for ras foly oirat.hu/0306/lo vasz.htm l) és LO VÁSZ And rea: A mai ma -gyar gyer mek iro da lom időt len kér dé se i ről. Könyv és Ne ve lés, 2003/2; (http://www.opkm.hu/konyvesneveles/2003/2/19Lovasz.html)

2 Csak egy ap ró meg jegy zés: A Google vi lág há ló za ti ke re ső prog ram a me se ka te gó ri á já ban3 930 000 ta lá la tot jel zett. A szó le írt alak ja per sze más nyel vek ben is elő for dul, in nen anagy szá mú ta lá lat. A töb bes szám vál to za ta (me sék) már eny hít ezen a ma ga 62 400 ta lá −la tá val. A kor társ me se mind ös sze sen 9−et, a kor társ me se po é ti ká ja cím szó 0 ta lá la tot jel −zett.

3 LO VÁSZ And rea: A mai mag yar…

14 Rácz I. Pé ter


4 FE NYŐ D. Györ gy: A me se ha tá rai. Szijj Fe renc: Szuromberek ki rály fi és Dar vasi Lász ló: Trapi -ti. Új For rás, 2004/2.; LO VÁSZ And rea: A mai mag yar…

5 LO VÁSZ And rea: i.m.6 PRATCHETT, Ter ry: Vé ge a me sé nek. For dí tot ta: Dr. SOHÁR Ani kó. h.n., Cheru bion Könyv ki −

adó, 2003, 130.7 NOOTEBOOM, Cees: A hol land he gyek kö zött. For dí tot ta: BÉRCZES Ti bor. Pécs, Je len kor,

1997



DÓ SA AN NA MÁ RIA

BENNÜNK ÉLŐ MESÉK(av agy Angela Carter és Neil Gaiman „má sod me séi”)

Min den ki éle té ben je len volt az es ti me se, a sze ren csé seb be ké ben leg alább is. Mi korédes anyánk me sélt ne künk egy tör té ne tet kis lány ok ról, kis fi úk ról, akik ha son ló ak vol −tak hoz zánk. Azon ban érez tük, ők csak a kép ze le tünk ben él nek, s csak a kép ze le tünkvi lá gá ban kel nek élet re új ra. Meg te rem tet tünk egy vi lá got, mely re le ké pez tük sa ját ta −pasz ta la ta in kat. Ma már el tud juk kü lö ní te ni ezt a két vi lá got, de gyer mek ként eze ketkö zös ként él tük meg. Bár má ig ben nünk él Pi ros ka, Hü velyk Ma tyi vagy Hó fe hér ke tör −té ne te, még is a mai na pig az zal bir kó zunk, hogy be il les szük őket pi ci kis vi lá gunk ba.Ben nünk él nek to vább ra is, örök rej tély ként.

Ezt a rej télyt pró bál ta meg fej te ni Bruno Bet tel heim is, aki azt tar tot ta, hogy a gyer −mek a me sé ken ke resz tül ala kít ja ki sze mé lyi sé gét, s ta lál ja meg éle té nek ér tel mét. Ame se ve ze ti rá ar ra, ho gyan ala kít sa ki önál ló, füg get len éle tét. A me se te hát amel lett,hogy el ső sor ban mű al ko tás, egy ben a gyer me ki lé lek fej lő dés tör té ne te is.1

Va ló ban így len ne ez? Ha már ci vi li zá lód tunk, nincs szük sé günk a me sék re? A me −se csak a fel nőt té vá lá sun kat se gí ti? Már a kér dés fel te vé sé nél érez zük, hogy ez nemígy van, hi szen tud juk, a me se nem csak gyer me kek nek szánt mű faj ként szü le tett. Vi −szont min dig meg örü lünk, ha fel idéz het jük gyer mek ko run kat, ha csak egy me se ere jé −ig is. Le gyen ez a meg szo kott me se kö ze gé től tel je sen el té rő kör nye zet ben ját szó dótör té net, más szem szög ből lát tat va ugyan azt a „rég volt” cse lek ményt. Ugyan ak kormint ha vá laszt kap nánk ál ta luk az ed di gi meg vá la szo lat lan kér dé se ink re. Pél dá ul: Milett Csip ke ró zsi ká val a ki rály fi csók ja után? Vagy: Ki volt a far kas a Pi ros ká ban?

Angela Carter és Neil Gaiman tör té ne te it ol vas va az el ső pár sor után új ra é led nekben nünk a ré gen hal lott me sék. Azon ban érez zük, itt más ról lesz szó, ha bár ők is „me −sél nek”. Is mert me sé ket dol goz nak át úgy, hogy azok archetipikus mély sé get nyer nek.Eb ben az eset ben is igaz nak vél het nénk Borges ál lí tá sát, aki sze rint az iro da lom márnem te rem tés, nem be mu ta tás, ha nem a már meg le vő tör té ne tek, szim bó lu mok új ra −ren de zé se, imitá ció ja.2 Gérard Genette az ilyen szö ve ge ket az iro da lom má so dik fo ko −za ta ként ér tel mez te, mi vel min den olyan mű fajt új ra írás nak te kin tett, a kom men tár tólkezd ve a pa ró di á ig, amely az ere de ti szö veg gel va la mi fé le kap cso lat ba lépet t.3

Carter és Gaiman tör té ne tei ese té ben más sal ál lunk szem ben. A szer zők fel tá −maszt ják a me sé ket, még pe dig úgy, hogy más lá tó szög ből, más nak a „tük rén” ke resz −tül lát tat ják az ese mé nye ket és a sze rep lő ket. Ez zel új táv la to kat nyit nak meg a me sé −ben, rá mu tat va ar ra, más hogy is le het őket ol vas ni. Új ra mond ják a klas szi kus tör té ne −te ket. Új ra ír ják őket.

Er re ugyan csak Genette a transz for má ció fo gal mát ajánl ja.4 Vi szont ezt sem tart hat −juk tel jes mér ték ben ki elé gí tő meg ha tá ro zás nak eb ben az eset ben, mi vel szer ző ink atör té net mö gé akar tak lát ni, s egy újat meg ír ni. Olyan új szö ve gek ke let kez tek, ame −


lyek hez a me se csak ala pul, ki in du ló pon tul szol gált. Át ren dez ték an nak szer ke ze tét,cse lek mé nyét és ér ték rend szer ét. Egy tel je sen más ver zi ót hoz tak lét re. Job ban il le nerá juk Doležel el mé le te, aki az inter tex tu al itás ra az iro dal mi tran sz duk ció fo gal mát hasz −nál ja, amely meg nyit ja a mű kom mu ni ká ci ós ha tá ra it az ol va só szá má ra is. A poszt mo −dern át írá sok is ezt te szik; ezek nek Doležel há rom tí pu sát kü lön böz te ti meg.5 A transz -po zí ci ók cso port já ba so rol ja azo kat az át írá so kat, ame lyek nél a szer ző a tör té ne tet át −he lye zi a mai vi lág idő be li és hely be li kö rül mé nyei kö zé. Fel hasz nál va az exp li cit inter −tex tu al itás mód sze rét, az idé zést is. Pél dá ul mi kor Ulrich Plen z dorf ak tu a li zál ja Goe theWerther−történetét (Die neuen Lei den des jun gen W., 1973). Ami kor azon ban az író azere de ti cse lek mény hé za ga it töl ti ki, to vább ír va azt, vagy meg ír va an nak előz mé nye it,ki bő ví tés sel ál lunk szem ben. Ezt tet te Jean Rhys is, ami kor meg ír ta Jane Eyre sor sá −nak elő tör té net ét (Wide Sar gas so Sea, 1966). A har ma dik „doleželi tí pus” az, amelyCarter és Gaimen tör té ne te i re is rá il lik, va gyis a mu tá ció. Hi szen ők a tör té ne tet nemak tu a li zál ják, nem hoz zák át a cse lek ményt a mi, mai kö ze günk be, ha nem meg hagy −ják an nak ere de ti he lyét és ide jét, de emel lett ez a vi lág már nem ugyan olyan. Ez csaklát szó la go san az a vi lág, an nak egy faj ta vál to za ta, hi szen az el ső nek egy le het sé gesol va sa ta a tör té net tük ré ben. Egy faj ta mu tá ci ó ja ez az ere de ti tör té net nek, hi szen át −for mál ták an nak vá zát, szer ke ze tét. Így egy me rő ben más, új tör té net ke let ke zett.

Az ef fé le új ra írás be mu ta tá sá ra, va gyis a mu tá ció szem lél te té sé re egy olyan jól is −mert me sét vá lasz tot tam, me lyet mind ket te jük vál to za tá ban ol vas ha tunk. A Hó fe hér −két.

Angela Carter mű ve i ből saj nos csak ha lá la után (1992) je lent meg elő ször ma gyarvá lo ga tás A kínkam ra6 cím mel, s ugyan eb ben az év ben lá tott nap vi lá got az a mai an −gol el be szé lők mű ve it tar tal ma zó gyűj te mény is, mely nek épp a ben ne sze rep lő Carter−novel la köl csön zött cí met (Test és tükör)7. A kín kam ra ré vén ke rül tek a ma gyar ol va só −kö zön ség elé me se ele mek kel te le tűz delt no vel lái is, me lyek ben az „alap me sék is me −rős tör té ne tei buk kan nak fel hor ror isztikus−gótikus ele mek kel ve gyít ve, me se sze rű sé −gü ket oly kor majd nem tel je sen el ve szí tő vál toza tok ban.”8 Eb ben a kö tet ben CarterCharles Per rault me sé it „for dít ja” le és ve gyí ti az ér tel me zé si ha gyo má nyok kal. Mun −ká ja si ke res kom bi ná ci ó ját kép vi se li a poszt mo dern iro da lom el mé let nek és a fe mi nis −ta po li ti ká nak. A klas szi kus té má kat dú sít ja egy kis fe mi niz mus sal, Fre ud és Bet tel −heim te ó ri á já nak kri ti ká já val. A lé lek mé lyé ről elő tö rő rej tett vá gyak ké pe zik ugyan me −sé i nek szü zsé jét, s mint ha Bet tel heim almeséjét ír ná meg, va gyis a me se mö gött lá −tott sze xu á lis töl tet rö vi dí tett vál to za tát.

A hóleány tör té ne te ez, aki a „me se” vé gé re el tű nik, mint az ol va dó hó ta vasz kez −de tén.

Ele in te min den a Per rault−mesét idéz ve kez dő dik. A gróf és ne je az er dő ben lo va −gol nak, s el hang zik a bű vös óhaj tó mon dat: „Bár csak len ne egy le á nyom, oly fe hér,mint a hó.”9 Stb. Az út vé gén pe dig ott áll egy cso da lény, a gróf vá gyá nak gyer me ke,aki vé gül a ró zsa tö vi sé nek érin té se kor Csip ke ró zsi ka ként esik ös sze. Angela Carternagy sze rű en, csu pán két ol dal ban ös sze gez te egy nő be lé pé sét a tes ti ség bi ro dal má −ba. A fe hér mint rá jel lem ző szín ve le együtt tű nik el: „Ha ma ro san sem mi sem ma radtbe lő le, csak egy toll, me lyet egy ma dár is el hul lajt ha tott vol na; egy vér folt, akár egy ró −ka el ej té sé nek nyo ma a ha von; és a ró zsa, me lyet a bo kor ról sza kí tott le.”10

A lányt jel lem ző fe hér szín a be fe je zés ben már nem sze re pel, csak a hó szim bo li −zál ja ezt a tu laj don sá gát, s a hó, mint tud juk, min dent el fed fe hér sé gé vel. A fe hér atisz ta sá got, tö ké le tes sé get, szű zi es sé get kép vi se li, amely nek nyo ma vész a gróf nő ru −há i ba bur kolt vágy alak ban. Hi szen a ru hák ek kor már a mez te len lányt fe dik. „Most a

18 Dó sa An na má ria


19

gróf nő volt csu pasz, mint a cson t, és a lá nyon volt bun da meg csiz ma.”11 Ki cse ré lé sükfel fe di a gróf kí ván sá gát. A gróf nem csak pi ros ar cocs ká kat akart, ha nem tisz ta és egy −ben tö ké le tes te remt mé nyét a sze re lem nek, aki ben az ár tat lan ság mel lett for ró szen −ve dé lyes ség is la ko zik, hi szen a pi ros a fe hér rel együtt a nász al le gó ri á ja is. Ter mé sze −te sen a gróf né nak nem az az ál ma, hogy egy fi a tal lányt lás son fér je mel lett. Min dentel kö vet, hogy meg sza ba dul jon tő le. Ám fér je sze mé ben a kesz tyű és a gyé mánt el ve −szí ti fon tos sá gát. De egy va la mit nem tud tő le meg ta gad ni. A ró zsát. A nő i ség és a tisz −ta sze re lem jel kép ét. Amely az tán a hóleány meg sem mi sü lé sét is okoz za, bár ná szukmár be tel je sült.

A lány el tű nik. A kép ze let vi lá ga el ol vad a va lós vi lág nap fény ének ha tá sá ra. El tű −nik, mi vel nem is lé te zett. Ta lán ak kor a fe le ség is a kép ze let szü löt te? – te het nénkföl a kér dést. Nem, mert új ra fel ölt ve sa ját ru há it, fáj dal mat érez, s a ró zsa érin té sé −re fel ki ált : „Csíp!”12 Ez a fel ki ál tás je lent he ti a bi za lom hi á nyát a fe le ség ré szé ről, sugyan ak kor fel fog ha tó a megc salatás vi rág gal tör té nő elo dá zá sá nak is. E vég ső kö vet −kez te tés azon ban csak egyi ke a le het sé ge sek nek, mi vel a vég szó után min den ki sa játme sét te remt het, to vább fűz he ti a tör té ne tet, kép ze le te to vább dol goz hat.

Neil Gaiman, akit a tíz ma is élő leg jobb poszt mo dern író kö zött tar ta nak szá mon,más szem szög ből lát tat ja ugyan ezt a Grimm−me sét Hó, tü kör, al mák cí mű no vel lá já −ban. A kö tet, ahol e me se át ira ta meg je lent, a Tü kör és füst (1999) cí met vi se li. Ez re −me kül jel lem zi írói ma ga tar tá sát. Azt mond hat juk, hogy egy faj ta gör be tük röt tart a me −se elé, mely va lós kép ze tet kelt, de egyút tal füst is fe di, ami utal a me sék el be szél he −tet len sé gé re. Gaiman a kép ze let er de jé be ve ze ti ol va só ját, mi köz ben tá masz ko dik an −nak elő is me re te i re is. Hi szen min den ol va só sa ját ta pasz ta la ta it ve tí ti rá az egyes mű −vek re, sa ját én jé nek tük rén ke resz tül lát ja a mű vet. Nem tud csak ma gá ra a szö veg rete kin te ni, az sa ját vi lá gá nak ké pe ként ele ve ne dik meg előt te, de a füst mind un ta lanott le beg.

Gaiman ol va só ja kön nyen fel is me ri a tör té net ben a Hó fe hér ke−mo tí vu mo kat, an nakel le né re, hogy a hős nő ne ve eb ben a for má ban egy szer sem sze re pel. Csu pán a no −vel la vé gén buk kan fel, s ak kor is csak mel lék né vi alak ban: „A ha já ra gon do lok, amife ke te, mint az ében, az aj ká ra, ami vö rös, akár a vér, és a bő ré re, ami hófe hér”13 Ezeka ha son la tok a Grimm−ver zi ó ban a me se ele jén sze re pel nek. Min den meg for dult. Egyme se sza bályt tört meg, akár csak Carter, még hoz zá azt, hogy a me sé ben az ol va sómin dig a hős sel azo no sul. Carternél az apa ol da lá ról lát juk az ese mé nye ket, Gaiman −nél pe dig a mos to ha né ző pont já ból. De Gaiman egy újabb csa vart is al kal maz. A Hó,tü kör, al mák cí mű „me sé jé ben” vé gig a mos to ha be szé li el, ret ros pek tív el be szé lés −mód ban, mos to ha lá nyá hoz fű ző dő vi szo nyá nak tör té ne tét, aki a ha lál ba vi szi tör té ne −tét, mi vel mos to ha lá nya (mint a Jan csi és Ju lis ká ban) ke men cé ben meg ége ti. „Kezdme leg len ni ide benn. Ször nyű dol go kat mond tak ró lam az em be rek nek, egy kis igaz −ság gal fű sze rez ték, hogy íz le te sebb le gyen, de ha zug ság volt a töl telék.”14 Te hátGaiman a ki rály né gon do la ta it örö kí tet te meg Hó fe hér ké vel kap cso lat ban, s egy benbölcs és jó sá gos sze rep ben tün tet te fel. Rá vi lá gít va ez zel ar ra, hogy még sem őt kel le −ne go nosz nak tar ta nunk. Le het, hogy a Hó fe hér ke−me se csak ha zug ság, s ez az ere −de ti vál to zat. „Meg kap hat ják a tes tem, de a lel kem és a tör té ne tem csak az enyém,és meg hal ve lem együt t.”15 – mond ja a vég ső pil la nat ban.

Ez a bo szor kány ége tés re em lé kez te tő epi zód azon ban zá ró mo men tu ma az el be −szé lés nek, s az ol va só nak csu pán ek kor vá lik nyil ván va ló vá, hogy amit ed dig ol va sott,va ló já ban a mos to ha vis sza em lé ke zé se volt, amit ta lán ed dig csak sej tett. Hi szen mirö vi den a tör té net?

Bennünk élő mesék



A mos to ha a ki rály fe le sé ge ként fi a tal, sze rel mes lány ként ér ke zik az ud var ba. Ígyvá lik mos to há já vá egy hat éves kis lány nak is, aki más, mint a töb bi ilyen ko rú gyer mek.„Sze me, s ha ja fe ke te volt, akár a szén; aj kai vö rö seb bek a vér nél... fo gai még a gyen −ge lám pás fé nyé nél is éles nek tűn tek.”16 Va gyis ha lott sá padt, nem eszik a töb bi ek kel,vi szont fo gai éle sek, s nap pal min dig al szik. Egy iga zi vám pír ra jel lem ző tu laj don sá gokezek. Gaiman te hát nem csak a me se szü zsé jé re ját szik rá, ha nem a vám pír mí tosz rais. A szen de kis lány ból vér szí vó ször nye teg vá lik. Olyan lény ként je le nik meg, aki min −den ki fö lött ural ko dik, aki mos to há ja és ap ja vé rét is szív ja, s nem át vitt ér te lem ben,ha nem szó sze rint. Ezt azon ban csak a mos to ha tud ja, s csak ő ta pasz tal ja kez det −ben, hogy ez a kis te rem tés mi re is ké pes. „Meg der mesz tett a le ány, ural ko dott raj −tam és bir to kolt engem.”17 A lány fö lé ke re ke dett, s je lez te ezt az zal, hogy mos to há jase be, me lyet raj ta ej tett, min dig lük tet ni kez dett, ha a kö ze lé ben volt. Az egyet len, amita ki rály né te het, hogy pró bál ja ma gát meg vé de ni (mi u tán fér jét már nem tud ta) a go −nosz tól. S ezt csu pán egy mó don te he ti: a mos to ha lány éle té re tör. A mos to há nak, bárbölcs és bo szor kány is egy szer re, még sem si ke rül meg sza ba dul nia a lány tól. A meg −szo kott al más „csel fo gá sa” is csak ide ig le nes meg nyug vást hoz, hi szen a lány föl tá −mad, el jön a szí vé ért, s bos szút áll mos to há ján. Pe dig fok hagy má val is vé de ke zett el −le ne, ki vá gat ta a szí vét, mint a vám pí rok nak szo kás, de nem szúr ta át egy ke reszt ala −kú ka ró val; nem sem mi sí tet te meg, ha nem fel akasz tot ta az ágya fö lé. S ta lán ez volta hi ba. „Nem tet tem meg mind ezt, és meg fi zet tem a hibámért.”18

A mos to hán és a lá nyon kí vül per sze a „va ló di me se” to váb bi el ma rad ha tat lan fi −gu rá i val is ta lál ko zunk, igaz, nem a meg szo kott sze rep ben. A tör pék gnó mok ként je −len nek meg („un do rí tó, torz, sző rös kis ember fa jza tok”19), akik az er dő be me ne kül tekaz em be ri te kin te tek elől, de emel lett ál lan dó vér bank jai is a fel tá madt lány nak. To váb −bá a her ceg, aki imád ja ha lott ked ve sét, s szö vet ke zik ve le a po ten ci á lis ve szélyt je −len tő, tü kör ből jó so ló s min den tu dó mos to ha el fo gá sá ban. S je len van nak a me seszim bó lu mai, a hó, mely min dent el fed fe hér sé gé vel, a tü kör, amely most ki sebb sze −re pet kap, s be szél ni sem tud, a sza la gok, és a mér ge ző al ma.

E jel ké pek to váb bi táv la to kat nyit nak meg e „má sod me se” ér tel me zé sé ben. Az ere −de ti ver zi ó ban a hó szép fe hér ta ka ró ként, hó pi hécs ke ként, ki csi nyí tő kép ző vel el lát vabű bá jos ke re tet ad a me sé nek. Ez zel szem ben Gaiman nél a hó el té rő kon notá ciókatkap, s jelen tés beli leg is gaz da gabb mo tí vum má vá lik. A hó min dent el rejt: „A ha zug sá −gok és fél iga zság ok úgy ka va rog nak, akár hó pely hek a szél ben, el ta kar ják azt, amit lát −tam, ami re emlék szem”20 – em lék szik vis sza a mos to ha is. Bár itt is sok szor ta ka ró −ként je le nik meg, de eb ben az eset ben in kább olyan le pel, amely el ta kar ja a nyo mo −kat. El fe di Hó fe hér ke holt test ét is, ami kor a mos to ha va dá szai meg ölik. El ta kar ja alány ál do za ta it, hi szen aho gyan a ha va zás utá ni tá jat, úgy a lány éj sza kai tet te it semle het nap pal fel is mer ni. A hó, s raj ta ke resz tül a tél is a ha lál szim bó lu má vá vá lik. Eztcsak erő sí ti a no vel la egyik ki vá ló an üte me zett záróképe, amint az élő ha lott Hó fe hér −ke sá padt vám pír ar cá ra hul ló hó pely hek nem ol vad nak el: „...én pe dig utol já ra még lát −tam, ahogy fe hér ar cá ra rá te lep szik egy hó pi he és meg ta pad, anél kül, hogy elolvad −na.”21

Az ol va só ban te hát tel je sen át ér té ke lő dik ez zel a Grimm−me se, rá döb ben, hogy amos to ha sze ret te fér jét, s nem is volt hiú, ahogy ezt a Grimm test vé rek ver zi ó ja ál lít −ja, s jós te het ség ét is csak az igaz ság ki de rí té sé re hasz nál ta. A mos to ha te hát itt nema rossz ol da lon áll. Bölcs és jó sá gos te rem tés, aki se gít nép ének. A lány ál do za ta kéntje le nik meg, aki ről nem tud ni, mi fé le szer zet. A mos to ha nem a po zí ci ó ját fél ti, s nemis a ri va li zá lás vagy a fél té keny ség fű ti, ami kor pa ran csot ad a lány ki vég zé sé re. Azért


akar tő le meg sza ba dul ni, mert fél, ret teg, hogy őt is – akár csak ko ráb ban any ját és ap −ját – meg öli. Hó fe hér ke vám pír ként va ló fel is me ré se („akár egy ál lat, de ne vér, vagyfarkas.”22) sok kol ja az ol va sót, ezt vi szont nem ró hat juk fel hi ba ként. Nem baj, ha meg −ret ten, hi szen így rá cso dál ko zik a dol gok ra, ez zel pe dig az író a rej tett ér tel mek út já rave ze ti, mond ván, az em be rek kép ze le té ben ren ge teg tör té net lé te zik a le ír ta kon kí vülis, s a me se jel ké pei (hó, tü kör, al mák) bár mi lyen je len tés me zőt fel idéz het nek. Az íróan nyi val sze ren csé sebb, hogy eze ket a meg fo gal maz ha tat lan el kép ze lé se ket meg is ír −hat ja. Egy nem szok vá nyos tör té net ke re ke dik te hát a me sé ből, te le tűz del ve gyil kos −ság gal, mér ge zés sel, bo szor kány va rázs la tok kal s ri tu á lis kan ni ba liz mus sal.

Ez a nem szok vá nyos vol ta el len ér zé se ket is ki vál tott a me se tu dó sok kö ré ben,mond ván, ez zel a me sék el vesz tik va ló di ér té kü ket. Még sem ki hí vás ként, tá ma dás −ként kel le ne te kin te nünk ezek re az át irat ok ra, mi vel új pers pek tí vá ból vi lá gí tot tak rá azere de tik re, át ér té kel ték azo kat. Cél juk nem a ver seny zés, ha nem hogy min dig „új kéntmond juk el a tör té ne te ket, és hogy új ra el me sél jük a ré gi e ket. A mi tör té ne te ink, el kel −le ne mon da nunk őket.”23

Ar ra vo nat ko zó fel hí vás ez, hogy a me sék ről ne csak ér te kez ze nek, kon fe ren ci á katszer vez ze nek, ha nem te gyék élő vé őket. Igaz, más jel le gű me se szü le tik ily mó don, el −len ben az ol va só ál tal, aki ma gá é vá te szi ezt a vál to za tot, a „má sod me sét”, s nem en −ge di fe le dés be me rül ni az ere de tit sem.

Ol vas suk te hát a me sé ket, s új ra írt vál to za ta i kat!

Jegy ze tek

1 BETTELHEIM, Bruno: A me se bû vö le te és a bon ta ko zó gyer me ki lé lek. Bu da pest, Cor vi na,2000, 16–17.

2 THOMKA Be á ta: Be szél egy hang. Bu da pest, Ki já rat, 2001, 42.3 GENETTE, Gérard: Palimp szesztek. For dí tot ta: KÁLAI Sán dor. Vul go, I. év fo lyam, 1. szám,

1999. jú ni us, 74–83.4 Az Ae ne is és az Ulysses mint egy ugyan azon hypo tex tus (Ho mé rosz: Odüs sze ia) hyper tex −

tusa. Vö: GENETTE, Gérard: Tran sz tex tu al itás. He li kon, 1996/1, 82–91.5 DOLEŽEL, Lubomír: Het e ro cos mi ca. Fikce a možné svety. Pra ha, Karolinum, 20036 CARTER, Ange la: A kín kam ra. For dí tot ta: GRESKOVITS End re. Bu da pest, Eu ró pa Könyv ki −

adó, 19927 BARKÓCZI And rás (vál. és szerk.): Test és tü kör. Mai an gol el be szé lõk. Bu da pest, Eu ró pa,

19928 BÉNYEI Ta más: Pi ros ka, a far kas. Angela Carter me séi. Uő: Ar chí vu mok. Vi lág iro dal mi ta nul -

má nyok. Deb re cen, Cso ko nai Ki adó, 2004, 126.9 CARTER, Ange la: A kín kam ra. i.m., 160.10 Uo., 161.11 Uo., 162.12 Uo., 161.13 GAIMAN, Neil: Hó, tü kör, al mák. Uő: Tü kör és füst. Bu da pest, Be ne fi ci um Ki adó, 1999,

334.14 Uo., 333.15 Uo., 334.16 Uo., 324.17 Uo., 324.18 Uo., 325.19 Uo., 329.

21Bennünk élő mesék


20 Uo., 325.21 Uo., 333.22 Uo., 328.23 GAIMAN, Neil: Gon do la tok a mí to szok ról. Uő: Tü kör és füst. i.m., 341.



N. TÓTH ANI KÓ

KÜLÖNFÉLE BOSZORKÁNYOKRÓL(Tóth Lász ló: A bo szor kány por szí vó ja; Vajkai Mik lós: A zöld kí gyó gyer mek)

A gyer me kek nek szánt pró za kö te te ket me se könyv nek vagy me sés könyv nek szo kás ne −vez ni. A me se mű fa já nak meg ha tá ro zá sa a kü lön bö ző tu do mány ágak fe lől ér tel me zőku ta tók szá má ra rég óta nyi tott kér dés, bár mi fé le kon szen zus lét re jöt te pe dig egy elő rere mény te len nek tű nik, és ta lán nincs is rá szük ség. A la i kus ol va só vi szont már né −hány mon dat után tel jes ma ga biz tos ság gal meg tud ja ál la pí ta ni egy szö veg ről, hogy azme se−e, vagy sem. Sőt azt is ér zé ke li, hogy mi lyen ha gyo mány ra épí tő me sé vel van dol −ga.

Két mar kán san el kü lö nít he tő ha gyo mány ról be szél he tünk (az egy sze rű ség ked vé −ért): a nép me se i ről és a mű me se i ről. A folk lór me sék a kol lek tív em lé ke zet szö ve gei,a száj ha gyo mány biz to sít ja foly to nos sá gu kat, ugyan ak kor a me sé ket meg őr ző−to vább −adó ge ne rá ci ók, sőt az egyes me sé lők akár szán dé ko san, akár ösz tö nö sen−aka rat la −nul alakítják−másítják−el mozdítják az ese mé nye ket, hang sú lyo kat, ará nyo kat és ár nya −la to kat, va gyis a szö ve gek ál lan dó vál to zás nak van nak ki té ve (mind ad dig per sze, amígle nem jegy zik őket), nincs te hát két szó sze rint meg egye ző vál to zat. A nép me sék benegy arány lag jól kö rül ha tá rol ha tó kö zös ség vi lág ma gya rá za ta, ön ér té se tá rul fel, kol lek −tív mi to ló gia te hát, mely re bi zo nyos ér te lem ben időt len ség jel lem ző. A mű me se szü le −té se a ha gyo má nyos kö zös sé gek fel bom lá sá val kap csol ha tó ös sze, az el ma gá nyo so −dás (és a lé lek ta ni ér dek lő dés) táp lál ja. Szer ző je is egyén, sőt egyé ni ség, aki vagy fel −hasz nál ja és va ri ál ja a nép me sei for du la to kat, vagy ép pen szán dé ko san el tér a tra dí −ci ó tól, akár ki is for gat hat ja vagy tu do mást sem vesz ró la. Al ko tó ja ma gán mi to ló gi átte remt, egy sze ri és vég le ges szö ve ge ket rög zít (nem szá mít va per sze az át dol go zá so −kat, ja ví tott−bő ví tett ki adá so kat), el ső sor ban ol va sás ra, ma gá nyos el mé lyü lés re szán −va tör té ne te it (eset leg még a gyer me ké nek fel ol va só szü lő jut hat eszünk be). Nagy já bólkonk rét idő höz kap csol ha tó (a szer zői bio grá fia ada tai je len tik a fo gó dzót).

A be fo ga dók szem pont já ból a gyer mek−fel nőtt vi szony el té rő mó don je lent ke zik akét ha gyo mány ban. A folk lór me se nem tesz kü lönb sé get gyer mek hall ga tó vagy fel nőtthall ga tó kö zött. Nincs kü lön gyer mek pers pek tí va vagy fel nőttper spek tí va, nincs le fe lésti li zá lás, eufem izálás, a be ta go zó dás elo dá zá sa nem cél ja. A gyer mek an nyit ért ame sé ből, amen nyit az adott pil la nat ban ké pes be fo gad ni. A mű me sék rend sze rintmeg ha tá roz zák a be fo ga dói kört (gyer mek nek aján lott me sék, szi go rú an fel nőt tek nekszó ló me sék), vagy ép pen már sze rep lő ik ré vén is éles ha tárt húz nak a két vi lág kö zé:a fel nőtt el vesz ti gyer me ki−ár tat lan lá tá sát, já ték ra va ló fo gé kony sá gát az zal, hogy ki −nő a gyer mek kor ból, ami nek egye nes kö vet kez mé nye, hogy meg vál to zik az ér ték rend −je, nem ér ti a gye re ket vagy nem haj lan dó fog lal koz ni ve le; a gyer mek szin tén sok min −


dent nem ért a fel nőt tek vi lá gá val kap cso lat ban, s mi vel tő lük ál ta lá ban nem kap jameg a ki elé gí tő ma gya rá za tot, ma gá ra ma rad va kény te len meg fo gal maz ni azo kat – el −ső sor ban a já ték fe lől.

A két ha gyo mány a szlo vá ki ai ma gyar gyer mek iro dal mat is meg ha tá roz za. Az aláb −bi ak ban vizs gált két kö tet – Vajkai Mik lós A zöld kí gyó gyer mek és Tóth Lász ló A bo szor -kány por szí vó ja cí mű köny ve – is ezt pél dáz za. Az előb bi a nép me se szö veg er de jé behív, a má sik a mű me se, vagy a (jobb hang zás ked vé ért) mo dern me se tar to má nyá bacsá bít.

A nép me se gyűj tés és fő leg a le jegy zés oka le het pl. a (szű keb ben−tá gab ban ki je lölt)szü lő föld sze re te te, a gyer mek ko ri nosz tal gia, és rend sze rint bi zony a fé le lem is: el −apad az élő szó fo lyam, meg sza kad a nem ze dék lánc, a me sék pe dig el tűn nek az idősüllyesz tő jé ben. A le jegy ző cél ja te hát a fél tő gon dos ko dás sal rög zí tett szö veg át örö kí −té se (egy op ti mis tán fel té te le zett ér dek lő dő utó kor szá má ra) vagy ép pen hoz zá fér he tő −sé gé nek biz to sí tá sa (más kö zös sé gek, nyel vek szá má ra is akár). Ugyan ak kor a vá lo −ga tás, a szö ve gek egy más mel lé ren de zé se és meg for má lá sa vol ta kép pen egy adottkö zös ség élet mód já nak, ész já rá sá nak ér tel me zé se a (be ava tott nak mond ha tó) egyénszem pont já ból és nyel ve fe lől.

Vajkai Mik lós A zöld kí gyó gyer mek cí mű kö te te olyan, a kö zel múlt ban meg je lent me −se gyűj te mé nyek mel lé he lyez he tő, me lyek egy− e gy táj egy ség nép me se vi lá gát kí ván jákmeg őriz ni, mint pl. Kul csár Fe renc bod rog kö zi vá lo ga tá sa (az 1995−ös Kí gyó kő és en −nek bő ví tett vál to za ta, a 2004−es Ör dög sze kér), Fellinger Kár oly mátyus föl di me se fel −dol go zá sai (Égig érő vad kör te fák, 1997) vagy Var ga Im re me se föld raj zi lag tá ga sabb ha −gyo mány ban – szlo vá ki ai ma gyar tá ja kon – ka lan do zó köny ve (A gyöngy ki rály lá nya,1997). Vajkai me séi a csal ló kö zi nép me sei ha gyo mány ból me rí te nek, ez tart ja ös szea kö te tet. A le jegy zett me sék ben túl sok föld raj zi név nem for dul elő (a Csal ló köz szópl. a bo rí tó aján lá sá ban több ször el hang zik, mint ma gá ban a könyv ben). Vi szont aszám ta lan kö zel re mu ta tó ha tá ro zó szó (ide, itt, in nen) va ló szí nű leg nem az ál ta lá no sí −tást cé loz za, ha nem azt pél dáz za, hogy a rend sze rint va ló sá gos hely szí nek be mu ta tá −sa fe les le ges, hi szen azo kat a (bi zo nyos szö veg he lye ken kü lön is meg szó lí tott) hall ga −tó ság jól is me ri. Az idő je lö lé sek sem konk ré tak (ami ter mé sze te sen a me sé nek kö te −le ző for du la ta is), de az min dig biz ton ság gal meg ál la pít ha tó, hogy az ese mé nyek rég −volt idő ben zaj lot tak−e, vagy eset leg a me sé lő élet ide jé ben. Ugyan is a je len vagy a kö −zel múlt sze rep lői min dig ne ve sí tet tek, míg a rég volt idők fi gu rá it anya gi hely ze tük vagyfog lal ko zá suk sze rint le het azo no sí ta ni.

Ke vés ki vé tel től (a kö tet cím adó me sé je, a Karáb ki rály és a kék arany ma dár, azÓri á sok) el te kint ve a me se ala kok hét köz na pi em be rek: nincs te le nek, ju há szok, ko −vács le gé nyek, kocs má ro sok, ami ta lán azt mu tat ja, hogy a csal ló kö zi ek nem szí ve senka lan doz nak köl tött bi ro dal mak ban, sok kal in kább sa ját ma guk ról sze ret nek hal la nitör té ne te ket. Me sé lés köz ben em lé ke ket idéz nek, ma ga a nar rá tor is em lé ke zik gyer −mek kor ára, a gyer mek ko rá ban hal lott tör té ne tek re, ezért van, hogy az em lé ke zés több −ször tem atizálódik (a Me se a ju hász ról fő hő se em lé kez ge tés sel mú lat ja az időt, a Sze -gény Nyúl Pi ros ka né ném me sé lő jét a hú ga lát vá nya min dig egy bi zo nyos ese mény reem lé kez te ti, az Er na vá ro sa ci gá nya i ban is em lé ke zés fo lya mot in dít a kis lány vá rat lanér ke zé se), elő dök alak ját ele ve ní tik fel, akik el ké pe dést és cso dá la tot vál ta nak ki. Deez for dít va is ér vé nyes: ami kor em lé kez nek, ak kor me sél nek is. A kol lek tív em lé ke zetlé te, ele ven sé ge te hát el ső sor ban a me sé ben tá rul fel, ezért for dul elő gyak ran a me −sé lés és a me se hall ga tás té nye a nar rá to ri−me sé lői ki szó lá sok ban. Az em lék−me sék(vagy me se em lé kek) sze rep lői (és hall ga tói) ös sze tar toz nak, egy vi szony lag zárt kö zös −

24 N. Tóth Ani kó


sé get al kot nak, is me rik egy mást, ro ko nok (sőt van nak vis sza té rő ala kok, pl. Borókáné,Vesszősy pász tor), vi lá guk és ér ték rend jük azo nos. Hét köz nap ja ik meg kö ze lít he tők azese mény te len ség fe lől, ép pen ezért a ró luk szó ló né mely szö veg (pl. Me se a ju hász -ról) me se mű fa ji be so ro lá sa is kér dé ses, hi szen nincs ka land, pró ba té tel, a jó és arossz ös sze csa pá sa el ma rad, vagy ép pen akad olyan me se is („Aki du dás akarlenni…”), mely ben a tör té né sek pusz tán el in dul nak, majd egy álom le írás után hir te lenmeg sza kad nak. Vi lág ma gya rá za tuk pe dig el ső sor ban a tu dat lan ság, na i vi tás fe lől kö −ze lít he tő meg, mely nek egye nes kö vet kez mé nye a hi szé keny ség, és már is el ju tunk aba bo nák bű bá jos tar to má nyá ba: a húsz me se kö zül ti zen ket tő ben van je len fő− vagymel lék sze rep lő ként a bo szor kány, négy ben az ör dög, egy ben pe dig az iglic (az ör dögpa csir tá ja).

A ha gyo mány má sik meg je le né si for má ja Tóth Lász ló me se re gé nye; mű fa ji tár sai aki lenc ve nes évek szlo vá ki ai ma gyar iro dal má ban Ha rasz ti Má ria Bu bo rék (1993) és Bu -bo rék a szi ge ten (1995), Ko vács Mag da A kis kí gyó (1993, Zöl di ke−tör té ne tek), M.Csepécz Szil via Ki csi, ki sebb, leg ki sebb (1997), va la mint a Hes s-h e gy tit ka és a fa pa -pucs ok (2002) cí mű kö te tei. Tóth Lász ló köny vé nek para tex tu sai pon tos el iga zí tást ad −nak a be fo ga dó nak: A bo szor kány por szí vó ja cím a mo dern me se elváráshor i zon tjátnyit ja meg, az al cím mű fa ji je lö lés (me se re gény), uta lás a szer ke zet re (fe je ze tek re ta −go lás), va la mint aján lás is egy ben: a le het sé ges ol va sók élet ko rá nak (kü lö nö sen az al −só ha tár nak) meg je lö lé se be vált (könyv ki adói) gya kor lat, ám eb ben az eset ben me sé -sen-mu lat ta tó an ki tá gul a gyer mek kor 6−tól 666 éves ko rig (mi sze rint a hang sú lyo zottgyer mek ség nem élet kor függ vé nye, sok kal in kább a lé lek és az in tel lek tus nyi tott sá −gáé, a já ték ra va ló fo gé kony sá gé, haj lan dó sá gé). Kü lön ol dalt kap a má so dik aján lás,az ál ta lá nos mel lett a csa lá di vo nat ko zá sú (az ol va só kí ván csi sá ga ha gyo má nyo san er −re is gyak ran ki ter jed!), ami ar ra utal, hogy a nagy pa pa ko rú szer ző uno kái jó vol tá bólúj ra éli (új ra ír ja, meg ír ja, be fe je zi az egy kor fél be ha gyott kéz ira tot – szer zői szí ves köz −lés!) a gyer me ke i vel át élt él mé nye ket (ami idő je lö lés is egy ben).

A bo szor kány por szí vó ja egyet len me se szét írá sa fe je ze tek re−epi zó dok ra sok− sokkés lel te tő moz za nat tal. A tör té ne tet vá rat lan for du lat in dít ja: egy rajz film so ro zat hő se,a Dörzsi−Mörzsi ne vű bo szor kány le lép a té vé kép er nyő ről, és meg ké ri a két fő hős kis −lányt, hogy sze rez zék vis sza el ra bolt por szí vó ját. Va gyis a fel bom lott me se vi lág rendhely re ál lí tá sá ra ép pen ők a ki vá lasz tott sze mé lyek. Rá adá sul a fel adat nem el ha nya −gol ha tó és me sé re szű kít he tő lép té kű, ha nem nagy és ne mes, hi szen a bo szor kány –meg fe le lő köz le ke dé si esz köz hí ján – az em be ri sé get kény te len meg fosz ta ni jó cse le −ke de te i től. A fel adat vál la lá sa pe dig az zal jár, hogy a lá nyok nak át kell lép ni ük a me seés a va ló ság ha tá rát, va gyis ma guk is me se fi gu rák ká, sőt me se hő sök ké lesz nek, mi −köz ben ál lan dó an tu da tá ban van nak, hogy va ló já ban egy más vi lág hoz tar toz nak, aho −vá majd vis sza kell tér ni ük a fel adat vég re haj tá sa után. A me se be li (vagy ép pen álom −be li) táj és a tár gyak lát szó lag és kez det ben is me rő sek, a va ló sá gos tá jak hoz és tár −gyak hoz ha son lít ják őket, ami ott ho nos ság ér ze tet ad. Kön nyebb így le győz ni a fé lel −met, kön nye dén ve he tik az aka dá lyo kat, ame lyek már ki fe je zet ten me sei hely szí ne ken,kü lö nös, ant ro po mor fi zált tár gyak kö zött áll ják út ju kat. Ka lan dok és pró ba té te lek vár −nak rá juk a me se vi lág ban, mely ben el ső sor ban tá jé ko zód ni uk kell – nem csak (me −se)föl dra jzi ér te lem ben. Ez egy részt azért ne héz, mert a me sé vel kap cso la tos el vá rá −sa ik rend re nem tel je sül nek, is me re te ik pon tat lan nak, hi á nyos nak vagy té ves nek bi zo −nyul nak (pl. a bo szor kány jó sá gos, a tün dér el len ben go nosz, a bo szi há za kí vül ről egyfa lu si pa raszt ház kép ze tét kel ti, a hét tör pe ne vét paj kos gye rek ként han cú ro zó ör dög −fi ó kák vi se lik, a ret te gett sár kány szá nal ma san te he tet len stb.), más részt pe dig olyan

Különféle boszorkányokról 25


me se hő sök vagy tár gyak ke rül nek az út juk ba, akik/ame lyek ko ráb bi me se ta pasz ta la −ta ik ban nem sze re pel tek, va gyis foly ton ré sen kell len ni ük, foly ton dön te ni ük kell, ésle he tő leg jól, hi szen gyak ran élet ve szély be ke rül nek.

Kis ka ta és Juli jul test vé rek, te hát pon to san is me rik egy mást. Ál ta lá ban jól meg van −nak egy más sal, né ha vi szont a test vé rek közt meg szo kott ap ró vi szály ko dá sok, ve tél −ke dés, fél té keny ség, irigy ség za var ja meg a ket tő jük köz ti har mó ni át (en nek fel fo ko zottpél dá ja a re gény ben a nagy ös sze csa pás: a sö tét ben az el len sé ges tün dér nek vé likegy mást). Né zet el té ré se ik las sít ják az ese mé nyek tem pó ját. Az esen dő sé gen azon banmin dig fe lül ke re ke dik a sze re tet, a szo li da ri tás, a bi zo nyí tá si vágy, az ös sze fo gás a vi −lág rend hely re ál lí tá sa cél já ból. Köl csö nö sen meg men tik egy más éle tét, és együtt szer −zik vis sza a bo szor kány por szí vó ját.

A re gény fő sze rep lő je te hát a kis is ko lás ko rú test vér pár. Az ese mé nyek el ső sor banaz ő né ző pont juk ból tá rul nak fel, ré gi és új ta pasz ta la ta ik, ér zé ki be nyo má sa ik és azokér tel me zé se, fel dol go zá sa sa já tos gyer me ki lo gi kát mű köd tet; vi lá guk ban még rendvan, ami nek bi zo nyí té ka egye bek mel lett, hogy kü lönb sé get tud nak ten ni a jó és arossz dol gok kö zött (bár ma ga biz tos sá guk gyak ran pusz ta meg ér zés re épül), va la minthogy min den prob lé má ra kön nyed (és meg mo so lyog ta tó) ma gya rá za tot ké pe sek ad ni.A fel nőt tek vi lá gát nem min dig ér tik, fá rasz tó an bo nyo lult nak tart ják, ugyan ak kor vé le −mé nyük sze rint a fel nőt tek sem ér tik min dig a gye re kek vi lá gát (nem csak a fan tá zia−tar to mányt, ha nem ba ná lis dol go kat, pél dá ul hogy mi ért is nem haj lan dók el vé gez niakár olyan hét köz na pi te vé keny sé ge ket, mint a ta ka rí tás). A két vi lág nem kü lö nül eléle sen, itt nem a mo dern me sék ben rend re elő buk ka nó gyer me ki el ma gá nyo so dás, el −ha nya golt ság a prob lé ma. In kább az önál ló su lá si vágy ko rai je lent ke zé sé ről van szó,ami egy elő re nem jár lá za dás sal. Ezért vál lal ják a kis lány ok a ka land dal já ró koc ká za −to kat is. Az önál ló su lás és (az ugyan röp ke időt igény be ve vő) el sza ka dás olyan meg −ha tó fel is me ré sek kel is jár, hogy apu nak szép a hang ja, meg hogy bi zo nyos hely ze tek −ben a gyer mek be le esik ugyan azok ba a hi bák ba, ame lye ket oly an nyi ra ne he zen vi selel a fel nőt tek től (pl. a fö lé nyes tu dást dek la rá ló ki ok ta tó szó ára da tot). A gyer mek−né −ző pont be széd fo lya mát oly kor egy fel te he tő en fel nőtt nar rá tor hang ja sza kít ja meg,még pe dig azé a job bik faj ta (és rit ka) fel nőt té, aki gyen géd sze re tet tel és ér dek lő dés −sel, sőt meg ér tés sel for dul a gyer mek fe lé, hi szen ben ne sa ját gyer mek sé gét él he ti új −ra. (De nem az édes bús nosz tal gia tar to má nya i ban!) Meg szó la lá sai vi szont rend sze rintfel té te les mó dú ak, vagy ép pen meg ol dá si al ter na tí vá kat kí nál nak, az az a nar rá to ri min −den tu dás el bi zony ta la no dá sá ról ta nús kod nak. Eb ben per sze az is ben ne van, hogy eza fel nőtt faj ta nem akar min den áron be le lát ni a gyer mek tit kos vi lá gá ba, nem óhajt jafoly ton el len őriz ni, mi jár a fe jé ben, nem kí ván erő sza ko san ki tűz ni szá má ra cé lo kat ésa cé lok hoz ve ze tő irányt sem je lö li ki.

Az ere den dő kü lönb sé gek el le né re van egy kö zös mo tí vu ma a két kö tet nek, még pe −dig a bo szor kány alak ja. Vajkai bo szor ká nya (szám sze rű me se−elő for du lá sá ban is)hang sú lyos fi gu ra, aki kü lö nös ké pes sé gek kel ren del ke zik, csa pást, bajt, ron tást hozvagy ép pen el há rít, kü lön bö ző alak más ok ban je lent ke zik. A leg több eset ben nem kép −zelt lény, ha nem va lós sze mély, aki kap cso la tot tart fenn a szel lem vi lág gal, te hát sza −bad át já rá sa van, ami még in kább ve szé lyes sé és fé lel me tes sé te szi. A bo szor kány amás ság alak za ta, hi szen bo szor kány le het bár ki, aki kü lön bö zik a kö zös ség tag ja i tólélet mód já ban, szo ká sa i ban, tu laj don sá ga i ban. A ko rán meg öz ve gyült, újabb csa lá dotnem ala pí tó, gyer me ket nem szü lő, zár kó zott, má sok kal alig érint ke ző vagy ép pen fel −tű nő en rus nya as szony a kö zös ség sze mé ben már is bo szor kán nyá lesz. Gyak ran szép −as szony ként tű nik fel, kel le ti ma gát, el csá bít ja a ki sze melt fér fit, hogy az tán tönk re te −

26 N. Tóth Ani kó


gye (meg szé gye nít se: Egy le gény vi szon tag sá gai; cser ben hagy ja: Me se a kocs má ros -ról; le gyen gít se: A ko vács mes ter fe le sé ge). De bo szor kán nyá vá lik az ár tat lan gye rek −lány is, mi u tán meg ta pos sa az ör dög; sa ját szen ve dé sei vi szont egy kö zös ség éle tétszol gál ják, hi szen az ör dög gel kö tött szö vet ség nagy tu dás sal ru ház za fel: ké pes gyó −gyí ta ni, vagy meg jö ven dö li a ci gá nyok sor sát (Er na vá ro sa). A bo szor kány te hát tel je −sen hoz zá tar to zik a hét köz nap ok hoz, fé lel me tes lény ugyan, még is el fo gad ha tó a lé te −zé se, sőt oly kor akár le is győz he tő (A ko vács mes ter fe le sé ge; Egy le gény vi szon tag -sá gai). A me sé lő rá adá sul do mesz ti kál ja is az zal, hogy csa lád tag jai kö zött is szá montart bo szor kányt, pl. a Sze gény Nyúl Pi ros ka né ném cí mű me sé ben egy bo szor kány ro −kont örö kít meg, a Ju li né ne nagy anyám cí mű szö veg meg egye ne sen egy vé gig nemjárt bo szor kány be ava tá si szer tar tást idéz fel (a nagy ma ma boszorkánykodásá nak cél −ja el ső sor ban a su ha nás, va gyis a sza bad szár nya lás – fe lül emel ke dés az ese mény te −len hét köz nap okon? –, amit az tán foly to nos mu la tás sal pó tol). A nő bo szor ká nyok mel −lett ta lál koz ha tunk bű bá jos fér fi ak kal, az ör dög gel cim bo rá ló du dás pász tor ral és kö ve −tő jé vel (Vesszősy pász tor; „Aki du dás akar lenni…”), va la mint a bo szor ká nyos pap pal,aki azon fe lül, hogy ki eszi a hí ve ket a va gyo nuk ból, még a bé ké sen szu nyó ká ló pász tornyá ját is szét ker ge ti (A vá sá ros idő így már−már pa ra bo lisz ti kus szö veg!).

Tóth Lász ló bo szor kány fi gu rá ja vi szont el ső sor ban a me se vi lág (vagy álom vi lág) hő −se, csu pán egyet len egy szer lé pi át a ha tárt: ami kor se gít sé get kér. Dörzsi−Mörzsi jó sá −gos, se gí tő bo szor kány (bár jó cse le ke de tei nem konk re ti zá lód nak), ro ko na a né pi hi e −del mek ron tást el há rí tó, gyó gyí tó, jö ven dö lő bo szor ká nyá nak. Ott van vi szont el len té −te, Han ga, aki fog lal ko zá sát vagy szár ma zá sát te kint ve tün dér, ám ho má lyos ok bólmeg gonos zodot t, az az in kább bajt ho zó bo szor kány ként tün te ti ki ma gát (tá vo li ro ko na– le szár ma zott ja? – a folk lór me sék szé pass zony− boszorkájá nak−lidér cének). Irigy sé geés fél té keny sé ge (el ter jedt em be ri tula j don sá gok…) jó vol tá ból bos szú sá got okoz a kö −rü löt te élők nek, meg szé gye ní ti, meg aláz za, aka dá lyoz za őket cse le ke de te ik ben.

A bo szor ká nyok mind két ha gyo mány sze rint el nye rik mél tó bün te té sü ket: a folk lór −me sék ben meg ve ret nek, meg ölet nek, ki kö zö sít tet nek, el ker get tet nek. A me se re gény −ben bár ha lált meg vet ve, még is sze lí den győz a jó a go nosz fe lett: Han ga álom ba szen −de rül, ami per sze sem mi re sem ga ran cia (gonoszkod va− bosszús zom jasan vis sza is tér −het, de akár meg is ja vul hat).

A két me se kö tet ös sze ol va sá sa nem csak a me se for du la tok, mo tí vu mok, vi lág ma −gya rá za tok, ön ér tel me zé sek okán ér de kes, ha nem a nyelv mi att is. A bo szor kány por -szí vó ját já té ko san kön nyed, szi por ká zó hu mor ral, nyel vi le le mé nyek kel szó ra ko zó−szó −ra koz ta tó nyelv mű köd te ti. A zöld kí gyó gyer mek ese mé nyei rö vid re zárt mon da tok ban,csen dek ben, szó ké pek kel ba bo ná zott, egy mást pró bá ra te vő kü lön bö ző nyel vi re gisz −te rek ben szó lal nak meg.

Különféle boszorkányokról 27


BEKE ZSOLT

„OSZT HA TÓ SÁG, NEM A KET TŐS SÉG”(György Nor bert: Klá ra)

Ro mánA Klá ra egy román.*

Mi az, ami egy ro mánt meg kü lön böz tet egy re gény től? – A szlo vák nyelv hasz ná la ta, tű −nik ké zen fek vő nek a ma gya rá zat Györ gy Nor bert köny vé nek ol va sá sa kor. Min den eset −re ami ez zel kap cso lat ban a leg in kább fel me rül: az a kér dés, hogy a szlo vák nyelv mi −lyen mér ték ben és mi lyen funk ci ó val van je len a szö veg ben.

Tu laj don kép pen nem tisz táz ha tó, az ol va só szá má ra nem de rül het ki, mi lyen nyel −ven is fo lyik a ma gyar nyel ven (?) le jegy zett pár be széd a re gény ben. A szlo vák len nenyil ván va ló, hi szen túl nyo mó részt Po zsony ban, pon to sab ban Bratislavában ját szó dik atör té net, fel té te lez he tő en szlo vák kör nye zet ben. De egy Klá rá val foly ta tott di a ló gus banfel tű nik pél dá ul a ma gyar nyel vi kö ze get fel té te le ző Hit Gyü le ke ze te, s egy pár olyanszó já ték is a ma gyar ra utal, ami a (Klá rá val és a köl tő vel foly ta tott) pár be szé dek benhang zik el, és szlo vák nyel ven nem mű köd ne („Jó po fa, szólt az Ik rek, ki csit kö vér, nemcso da, ha sül lyed – to jás da da, kur jan tot ta a költő…” – 144.). Már az ef faj ta el dönt he −tet len ség ből is kö vet ke zik, hogy nem két kü lön nyelv pusz ta, me cha ni kus ve gyí té sé ről,eset leg egy nem ze ti sé gi lét ál la pot/nyelv ál la pot be mu ta tá sá ról van szó, sok kal in kábbkét nyelv ke ve ré ké ről, ahol – Jameson nal szól va1 – a ke ve ré ké a fő sze rep, mely ke ve −rék egyik leg fon to sabb jel lem ző je ép pen a szö ve get, a szi tu á ci ót, a cse lek ményt, an −nak he lyét és ide jét iro ni zá ló at ti tűd. Úgy is le het ne mon da ni, hogy a be szélt vagy iro −dal mi (szlo vá ki ai) ma gyar nyelv és a Klá ra nyel ve köz ti tér az iró nia te re. Az elbeszélő(k)még er re rá is ját szik (rá ját sza nak) az zal, hogy – a kierkegard−i iró nia de fi ní ció minthájátjá ték ba hoz va – be szé dé ben (be szé dük ben) mint ha−ide gen ve ze tői ki fe je zé se ket hasz −nál( nak), mint egy a nem bratislava iak nak be mu tat va a vá rost, „ki fe lé” beszél (nek):„Vrakuňa (ez még nem a nő, csak a kör zet neve)…” (18.); „A tó, a Draž di ak (ez a ne −ve a tónak)...” (27.); „Nota bene! Ez egy lap. He ti−, ha vi−, mind egy – a csö ve se ké.”(195.) De ezt az ol va sa tot tá maszt ják alá a ta lán han gu la tuk mi att szö veg be emeltszlo vák sza vak (dé tail, tyran stb.), a szlo vák nyelv ben gyak ran hasz nált vis sza ha tó igékal kal ma zá sa (ho gyan ete tőd nek ezek, kí sé rő dött stb.) és pél dá ul a „Slovenskó” vagya „Fiľakovó” ki fe je zés ben fel lel he tő mind ma gyar, mind szlo vák szem pont ból kö vet ke −zet len he lyes írás.

* Műfaj−meghatározásként a cím alatt ezzel a fogalommal találkozhatunk. A ’román’szlovákul (is) regényt jelent.


S hogy ne ma rad jon két sé günk – vagy hogy a szlo vá kul nem tu dók nak is szem lél −tes se –, a ro mán mind ezt az an gol nyelv vel szin tén vég hez vi szi (Ik rek mód ján má sod −szor is meg te szi). Akár a ki fe lé be szé lő ma gya rá zat, akár a hasz nált an gol sza vak, ki −fe je zé sek, akár a he lyes írás szint jén: „Twins, mond juk, ez az Ik rek in angol…; amit Klá −ra face to face már látot t…; What’s your sign, kvessön tötte boldo gan…” (120.).

Kri mi

A szö veg (a ro mán?) ol va sá sá nak má sik fon tos irá nya a kri mi fe lé mu tat. A klas szi kusde tek tív tör té net zárt te re a Klá rá ban is ér vé nye sül, en nek cse lek mé nye szin tén egy vi −szony lag szű ken be ha tá rol ha tó tér ben fo lyik, Bratislavában (ki vé telt csak a rö vidfiľakovói epi zód je lent), an nak is né hány kocs má já ban, pres szó já ban, la ká sán, tö meg −köz le ke dé si vo na lán, köz te rén. A szö veg vé gén a kri mi el en ged he tet len ele me, a holt −test is fel buk kan (bár ez a mód szer már a klas szi kus ha gyo má nyok tól né mi képp el tér).Az egész könyv pe dig a bűn tény szö ve ge sí té sén túl a tet tes, va gyis a Klá ra utá ni nyo −mo zás ként ér tel mez he tő (aki nek le ír ha tó sá ga ter mé sze te sen az egész cse lek mény ésre gény tér pon tos le írá sát ered mé nyez né), s ami még in kább nö ve li az út vesz tők szá −mát, az ol va só szá má ra a nyo mo zás ne héz sé gét, az a meg fejt he tet len nek bi zo nyu lórej tély, konk ré tan: a ket tes szám, a meg ket tő ző dé sek tör té ne ten vé gig vo nu ló rej té lye.

A tet tes ki lét ének fel de rí té se s így a tör tén tek, a szi tu á ció meg fej té se a klas szi kusde tek tív re gény ben is sok ne héz ség be üt kö zik. Ese tünk ben rá adá sul egy olyan Klá rá rólvan szó, aki – mint a ro mán vé gén meg tud juk – va ló já ban nem is Klá ra. Aki ilyen kö −rül mé nyek kö zött nem cso da, ha az Ik rek kel va ló ta lál ko zá sa i kor min dig „for gat ja a fe −jét”, „más fe lé néz”, „ál lan dó an ke res valak it”… s aki ez ál tal tel je sen meg fog ha tat lanlesz, el il lan, a de tek tív szá má ra el ső sor ban fon tos ref er en ciális szem pont ból ki fa kul,szín te len né vá lik, ugyan is már nem a „va lós” sze mély lesz az, aki ről/ami ről szó van,ha nem a meg ket tő ző dés foly to nos já té ka. Egy má sik szem pont ból azon ban, az ál do za −té ból, az Ik re ké ből, ép pen ti tok za tos sá ga, meg is mer he tet len sé ge vá lik von zó vá.Ugyan ak kor pon to san az ál lan dó meg ket tő ző dés (il let ve en nek el kü lön böz te tő po ten ci −ál ja) lesz az, ami ezt a ti tok za tos sá got, va gyis a bűn ügyet és ma gát a nyo mo zást le he −tő vé te szi, de meg is ne he zí ti, pon to sab ban: ku darc ra íté li. Hi szen nem csak a tet tesvész a meg ket tő ző dés já té ká ba, ha nem a bűn ügy má sik ki hagy ha tat lan sze rep lő je, azál do zat is. A tör té net ben az Ik rek sem iga zán azo no sít ha tó: egy ket tős jegy szü löt te,tud juk meg mind járt az ele jén a ket tős já té kot űző disz pé cser hölgy től/Klá rá tól; fo lya −ma to san vé gig kí sé ri a vá lasz tás ra va ló kép te len ség, az el dön tet len ség, az el dönt he tet −len ség; az el be szé lő sem ír ha tó pon to san kö rül, s az Ik rek kel va ló azo no sít ha tó sá gasem zár ha tó ki tel je sen; sőt, oly kor az Ik rek el me sélt tör té ne te (a nyomozás?, a bűnel kö ve té sé nek? tör té ne te) is két fe lé fut, mint a bu szon a so főr mö göt ti ülé sen a kintel su ha nó és a ple xi fa lon vis sza tük rö ző dő két irá nyú „fil mek”. Néz zük meg az imén ti fel −so ro lás egyes ré sze it kü lön−kü lön is.

Az el be szé lő ek kép pen el mél ke dik az Ik rek ter mé sze té ről: „Az oszt ha tó ság, nem aket tős ség: a sze mé lyi ség meg ket tő ző dé se pél dá ul, mint ahogy azt a disz pé cser hölgyál lí tot ta, okoz ta az Ik rek szá má ra a na gyobb gon dot – hogy min dig van egy má sik le he −tő ség, és ab ban a le he tő ség ben is van egy má sik. (Tu laj don kép pen min dig csak»másik« le he tő ség van, ma gya ráz ta – ki csit ré sze gen, el−el aka doz va, szesz től nyeg lénmár.) Per sze csak ad dig, amíg nem vá laszt – a le he tő sé gek kö zül: mert va la mit vá lasz −

30 Beke Zsolt


ta ni kell, vagy va la mi vá lasz tó dik úgy is. Vi szont ha már meg tör tént a vá lasz tás (gyöt −rel mes kí nok kö zött ne megy szer), az oszt ha tó ság nyom ban meg szű nik, és he lyé be ame lan kó lia lép. A vá gyó dás az után, amit a va la mi−vá lasz tás sal vég képp ki zárt – a le −he tő sé gek kö zül.” (25.) Az Ik rek mind ezek el le né re nem sül lyed olyan kata ton ál la pot −ba, mint Jacob Horner, John Barth Az út vé ge cí mű re gé nyé nek fő sze rep lő je, bár a kétre gény kö zött na gyon sok pár hu zam fe dez he tő fel.

Jacob Horner kó ros moz gás kép te len sé get elő idé ző dön tés kép te len sé gén (me lyet akö vet ke ző rész let tel jel le mez he tünk a leg job ban: „Itt esett az tán meg ve lem, hogy tel je −sen ki fogy tak be lő lem az in dí té kok, mint aho gyan az au tó ból szo kott ki fogy ni a ben zin.Sem mi sem in do kol ta, hogy Cin cin na ti ba men jek, Ohio ál lam ban. Sem mi sem in do kol −ta, hogy Crest line− ba men jek, Ohio ál lam ban. […] Sze mem […] üres te kin tet tel az örök −ké va ló ság ba me redt, a vég te len ség be bá mult, s ha már így van az em ber, sem mi ér tel −me sinc s, hogy bár mit is cse le ked jék, vagy akár csak a szem len csé je fó ku szát átál lít −sa.”2) a mitoterápia se gít sé gé vel kí ván úr rá len ni, kü lön bö ző sze re pe ket oszt ma gá ra,me lyek túl len dí tik az ép pen fel me rü lő prob lé mán, ugyan ak kor őt ma gát kö rül ha tá rol ha −tat lan ná, meg fog ha tat lan ná te szik, cse le ke de tei még a ma ga szá má ra sem ko he ren −sek, nem köt he tők egy sze mély hez, vá lasz tá sai – ha egy ál ta lán vá laszt, in kább ve le iscsak meg tör tén nek a „vá lasz tó dá sok”, mint az Ik rek kel – újabb és újabb sze rep hely ze −te ket és sze re pe ket hoz nak lét re. Vis sza té rő mo tí vum Barth re gé nyé ben, hogy Jacobotaz zal szem be sí tik, vagy ő ma ga szem be sül az zal, hogy nincs is va ló já ban.

Györ gy Nor bert „ro mán”−já ban ha son ló prob lé mák kal ta lál ja szem ben ma gát az el −be szé lő, vagy az Ik rek, il let ve mind ket tő egy szer re. Több ször is tem atizálódik, hogy azIk rek sze ret ne „itt” vagy „ott” len ni, szi lár dan, ér tel me sen−ér te lem mel kö tőd ni va la ho −va: „Mert »megáll ni«, igen, itt vagy ott »marad ni«, az len ne a ki rály, hogy le gyen »it t«,és le gyen »ot t«, bár mi is, ha szo mo rú ság, hát szo mo rú ság, de a ti éd – az Ik re ké. Necsak je len idő, ne csak »csak«. »Minden« le gyen, »itt« és »ot t«, a »min den ség«, igen,bár hol is, ahol az Ik rek meg kí ván ja, sze ret né, ilyen−olyan he lye ken: he gyek, völ gyek, vá −ro sok – tér kép itt nem se gít, szó ba sem jö het –, ahol itt »it t«, ott »ot t«, és az Ik rek min −dig »Ikrek« le het ne.” (174.) De hát – mint lát tuk Jacob Horner ese té ben – ép pen a dön −tés kép te len ség, a meg ket tő ző dé sek mi att nem le het az Ik rek „itt” és „ot t”, nem tar −toz hat hoz zá szo ro san a tör té net hez, a hely zet hez. S mi kor mind ezek el le né re még isegy klas szi kus ér te lem ben vett dön tést hoz, ér zel mi ala pon vá laszt, s eb ben vé li meg −ta lál ni ezt a kö tő dést – „En nyi len ne hát az »it t«, és en nyi az »ot t«? En nyi a ti tok, kér −de zed. En nyi, mon dod – nem több, nem ke ve sebb: sze rel mes nek len ni egy Klá rá ba,Bratislavában.” (217.) –, ak kor sem iga zán ál la pod hat meg. Leg in kább ép pen Klá ra mi −att, aki, mint tud juk, szin tén el len áll min den ilyen fi xá lá si szán dék nak. Az ittnek és azottnak, il let ve az „it t”−nek és az „ot t”− nak er re az el len té té re ját szik rá a mi mik ri visz −sza−vis sza té rő mo tí vu ma is. A kon túr ját vesz tett, dön tés kép te len Ik rek ily mó don si mul −hat be le kör nye ze té be, s így tud je len nem len ni úgy is, hogy je len van.3

S itt kap csol ha tó elem zé sünk be a fent em lí tett má sik szem pont, az el be szé lőszem pont ja, ami to vább bo nyo lít ja mind az Ik rek iden ti fi ká lá sá ra tett kí sér le te ket, mindma gát az ér tel me zést. Az el be szé lő ar ról pró bál meg győz ni, hogy tör té ne tét az egyesszám har ma dik sze mé lyű Ik rek ről mond ja, va gyis hogy az el be szé lő (ide je) és az el be −szélt (idő) nem azo nos. Az ezek kö zöt ti tá vol sá got még lát szó la gos bi zony ta lan sá gok −kal (pl. az ele jén az el fo gyasz tott sör már ká já ban va ló bi zony ta lan ság – 21.) is nö vel −ni pró bál ja, s az zal is, hogy egyes tör té né se ket az Ik rek kel foly ta tott te le fon be szél ge −té sek re hi vat koz va mond el, mely el já rá sok pa ra dox mó don nem fe nye ge tik a „min den −tu dás” po zí ci ó ját. Be szé dé be azon ban egyes szám el ső és má so dik sze mé lyű mon da −

„oszt ha tó ság, nem a ket tős ség” 31


tok is ke rül nek – ezek füg gő be széd vol ta nem egyér tel mű sít he tő a szö veg ből („[šar išvolt, mních, nem tu dom, mind egy]” – 21.; „Pe dig hogy sze ret tem vol na, mon dod. Pe −dig hogy sze ret ted vol na: ölel ni, szo rí ta ni ma gad hoz, ar cát simo gat ni…” – 193. stb.).Fi gye lem be vé ve az Ik rek ről a meg ket tő ző dés kap csán ko ráb ban el mon dot ta kat s anyelv ta ni sze mé lyek kel va ló já té kot, egy ál ta lán nem zár ha tó ki, hogy az el be szé lő ésaz el be szélt nem köt he tő egy név hez. S itt új ra Barth re gé nyé hez for dul ha tunk: „haugyan is min den egyé ni szem pont egy kü lön ál ló sze mé lyi ség hez kap cso ló dik – vé liJacob Horner –, ak kor olyas va la ki, aki több sze mé lyi sé get, több ént, »felet« érez ma −gá ban, ugyan azt a konf lik tust »há zon belül« éli át…”4

Ez az ál lan dó meg ket tő ző dés, szét szó ró dás, a dön te ni kép te len ség vé gül a tör té −net két fe lé fu tá sá hoz, a tör té net va ri á ci ók kö zöt ti vá lasz tás el ke rü lé sé hez ve ze ti azelbeszélőt/Ikreket. Tu laj don kép pen két szer ta lál koz ha tunk ilyen meg is mé telt hosz −szabb tör té net tel: az egyik a Klá rá val a Sül lye dő Ha jón (nem) el töl tött es tét me sé li el,a má sik pe dig az Ik rek ha lá lát. Mi vel ezek a va ri á ci ók szin tén a meg ket tő ző dés és adön tés kép te len ség fe lől ol vas ha tók, nem ál lít ha tó egyik fö lé ren delt sé ge sem, nem le −het, hogy az egyik tör li a má si kat, va gyis tel je sen egyen ran gú ak. Nem a A nő két szercí mű film mo dell jét kö ve ti – ad ja ma gát a fil mes pár hu zam a szö veg több szö ri uta lá saés Györ gy Nor bert fil mes múlt ja után –, ahol az irá nyít ja az ér tel me zést, hogy aGwyneth Pal trow ala kí tot ta fő sze rep lő el éri−e a met ró ko csit vagy nem, te hát a vagy− vagyel ve, ahol az egyik tör té net vis sza von ja a má si kat. Eb ben az eset ben az ös szes va ri á −ció egy szer re kap te ret, s így – amen nyi ben meg pró bá lunk ezek ben a vál to za tok ban kö −zös ele me ket ke res ni, s er re a szö veg ele gen dő al kal mat nyújt – ta lán erő seb bé vá likaz, ami re kü lön−kü lön is mu tat nak.

Az er re a je len ség re va ló hang sú lyos uta lás−ref lek tá lás meg tör té nik a Klá ra szö ve −gé ben is: „…mind járt a so főr mö gött, az ab lak nál. A film itt két fe lé fut: az ab lak ban,me net irán nyal el len té te sen, és a so főr mö göt ti ple xi üve gen, me net irán nyal azo no san,két sze res se bes ség gel.” (12.) És ezen a pon ton, ha szét fu tá suk ban – és el le nük re –még is rög zí te ni sze ret nénk a szá la kat, dol go kat, „én”−eket, és va la mi meg fog ha tót ke −re sünk a meg fog ha tat lan ban, ta lán el mond hat juk, hogy oly an nyi ra szét osz tó dik a tör −té net, és oly an nyi ra szét szó ró dik az Ik rek, hogy míg az egyik a tör té ne tet me sé li el, amá sik ugyan eb ben a tör té net ben (a far ka sok órá ja, va gyis haj na li há rom és négy után)hol tan fek szik. De so rol hat nánk a meg ket tő ző dés rej té lyé nek to váb bi pél dá it: a dup lánmon dós ba rát nő, a kol lé ga két sze rel me, a két iro ni zált ide gen nyelv, a meg is mé telt,új ra ke vert mon da tok, a ko ráb bi ele mek va ri á ci ói stb., de tu laj don kép pen a Sül lye dőHa jón le zaj lott ru ha− (és bi zo nyos ér te lem ben nem−) cse re is ide so rol ha tó – és újab b,ugyan csak több fe lé ága zó ér tel me zés nek le het ne ki in du ló pont ja –, sőt a szer zői név −vel va ló kiazmikus já ték is bi zo nyos szem pont ból (a cím fö lött szer ző ként fel tün te tettNor bert Györ gy „iga zi” ne ve Györ gy Nor bert)… Azt se fe led jük – fő leg az Ik rek re és Klá −rá ra va ló te kin tet tel –, hogy az is mét lés be cé zés, leg alább is a be cé zés egyik szin te el −hagy ha tat lan ve le já ró ja.

A ha gyo má nyos kri mi fe lől pró bál tam kö ze lí te ni te hát, azon ban lát ha tó, hogy in kábban nak jól si ke rült to vább írá sá ról, pa ra frá zi sá ról van szó, hi szen a meg ket tő ző dés vib −rá lá sá ban szét rá zód nak a klas szi kus de tek tív re gény szá lai, sze rep lői, el be szé lői, s afel de rí tést, de ma gát a bűn tényt is rög zít he tet len né, kö rül ír ha tat lan ná te szi az ér tel me −zé si le he tő sé gek el bur ján zá sa. A de tek tív, va gyis az ér tel me ző – szem ben a kri mi má −sik vég pont já val – nem egy fel de rít he tet len, az ér tel me zés nek el len ál ló te rü let re ér ke −zik, ha nem ép pen az előt te ál ló foly to no san meg ket tő ző dő le he tő sé gek kel, utak kal, vá −la szok kal nem tud mit kez de ni, ma rad ő is vég ső so ron cse lekvésképte len(?).

32 Beke Zsolt


Nyelv

Vé ge ze tül né hány szó a Klá ra nyelv(ezet)éről. Tu laj don kép pen ezt is az am bi va len ciajel lem zi, bár egész más ér te lem ben, mint aho gyan a fen ti ek so rán elő for dult. Györ gyNor bert re gé nyé nek egyik leg na gyobb eré nye ép pen az ál ta la hasz nált nyelv, ugyan ak −kor ben ne buk kan fel a leg lát vá nyo sab ban a ro mánt jel lem ző né hány hi á nyos ság is.

Az el be szé lő mind járt az ele jén „a szék be szö ge zi” az ol va sót lük te tő, len dü le tesbe széd mód já val, mint ha az ar cá ba mon da ná a tör té ne tet. Az élő be széd jel le get ki szó −lá sok („jus son csak eszünk be” – 60.), el bi zony ta la no dá sok, majd azt kö ve tő fel is me −ré sek te szik ér zé kel he tőb bé, az ál lít mány, ez zel is a rit must fo koz va, foly to no san át −csú szik a kö vet ke ző mon dat ba, és sok szor más mon dat ré sze ket is a ko ráb bi vagy ké −sőb bi mon da tok ból kell oda ér te ni. A kont ra punkt ban rej lő le he tő sé gek is erő tel je senér vény re jut nak, a szö veg ben fel fe dez he tő ti pi kus já ték pél dá ul: kü lön bö ző el len tét pá −r ok egy más hoz na gyon kö zel más−más do log jel ző je ként je len nek meg, s így „rí mel nek”egy más ra („Mi ért nem let tél »nagy ob b« ba lett−tán cos nő, kér dez te az tán. Mert volt egyki sebb bale setem…” – 51.). És a szö ve get vé gig kí sé rő ma gya rá za tok, pon to sí tá sok,az ál lan dó (zá ró je les), iro ni kus sá fej lesz tett kom men tár (bár a kom men tár ban – per sze– ele ve ben ne van az iró nia le he tő sé ge) is jól ala kít ja a ro mán vi lá gát. Mind eköz benpe dig va la mi fé le al ter na tív po zí ci ó ba pró bál ja ma gát szi tuál ni a szö veg: gú nyos hang −vé te lű, tá vol ság tar tó ész re vé te lek tar kít ják a hi va ta los, a „ma gas” iro da lom ról és an −nak kri ti ká já ról (s így elő ze te sen er ről a kri ti ká ról is, ez sem von hat ja ki ma gát aló laeb ben a vi lág kép ben), va la mint el mé le té ről, sőt a for dí tás ról is – elég csak a köl tő ésaz Ik rek Klá rá hoz írt ver se i re gon dol nunk, vagy ez utób bi elem zé sé re.

Még is, az el mon dott po zi tí vu mok el le né re több ször is érez he tő, mint ha ez az amúgyna gyon erős szö veg túl fu tott vol na a té mán, va gyis már mon da ni va ló, in do kolt tar ta lomnél kül is au to ma ti ku san to vább „mon dód na”. Ek kor már mint ha a fen tebb já ték köz −ben be mu ta tott, ha tá sos ér te lem kép ző esz köz ként mű kö dő is mét lés, va ri á lás isfunkciót lanná vál na, Klá ra be cé zé se ily mó don kis sé túl írt. A Fü le ken (Fiľakovón) ját −szó dó rész nél is jól ér ző dik ez, ahol a le han go ló kör nye zet – még ref er en ciális tar tal −ma it te kint ve – sem in do kol hat ja az ilyen el já rást. Ez zel az ele rőt le ne dés sel egye nesarány ban az iró nia sze re pe is csök ken, nem tud „ki fut ni”, az iró nia kel tet te já ték egy −re ko mo lyabb, pa te ti ku sabb szí ne ze tet kap. Sze ren csé re azon ban csak kis mér ték ben,és még nem for dul át tel je sen az el bi zony ta la no dás mi at ti ke se rű ség be.

A nyelv vel, an nak re to ri kai funk ci ó já val függ ös sze a szö veg gel kap cso lat ban meg −em lít he tő má sik ne ga tí vum is. Meg íté lé sem sze rint az ol va sás so rán a fi nom és él ve −zet tel fel fejt he tő uta lá so kon túl gyak ran túl sá go san „erős” (ter je del mes kon notá −ciókkal ren del ke ző, na gyon is le ter helt) me ta fo rák kal ta lál koz ha tunk, ezek ről az el be −szé lő vagy az Ik rek több ször is azt ál lít ja, il let ve ar ról pró bál meg győz ni min ket kü lön −bö ző esz kö zök kel, hogy nem is olyan „erő sek”, mint aho gyan az el ső pil la nat ban tűn −nek: „A tó most más volt, me sél te, ki csit szür kébb, szín te le nebb mint ha, ki csit úgy jel −zőt le nül. A víz tü kör bor zo ló dott per sze, bú gott a ma gas fe szült ség, és a te nisz lab dák ispat tog tak tom pán, de va la mi meg vál to zott. És ez nem af fé le ké pi leg ol csó, lel ki ál la pot-füg gő, pszi cho ló gi a i lag in te rak tív le nyo ma ta volt az Ik rek aktuál han gu la tá nak, mond taa te le fon ba, de tény.” (127. – ki eme lés tő lem: B. Zs.) Az ilyen faj ta ref le xió azon bansok eset ben nem „gyen gí ti” eze ket a me ta fo rá kat, szim bó lu mo kat – sem a fent ol vas −ha tó, ref er en cial itás fe lé mu ta tó esz kö zök, sem az iró nia, de más mód sze rek sem –,s így fur csán és anak ro nisz ti ku san hat nak. Pél dá ként em lít he tem azt, ahogy és ami −

„oszt ha tó ság, nem a ket tős ség” 33


lyen sze rep ben a szí nek, vagy azok hi á nya, a szín vak ság fel me rül (a pár sor ral fen teb −bi idé zet; „…be lenézett a lány sze mé be […] az el ső szín, ha a tér ké pet nem szá mít −juk, amit az Ik rek Bratislavában lá tott: ko balt kék. […] Jöt tek az tán – »megjöt tek«, egyva rázs ütés re mint ha, és egy re−más ra ke ve red tek ki, ör vény let tek sis te reg ve és »vál takvalóra« a töb bi szí nek is…” – 31.; Klá ra szín vak sá gá ról, 168., 169.), bár tu laj don kép −pen itt az egész re gé nyen át íve lő me ta fo ra rend szer ről van szó, s így ez az íté le tem nemmin den eset ben – és ta lán az egész rend szer ho ri zont já ban sem – áll ja meg a he lyét.Ilyen szim bó lum még a több ször szó ba ho zott, bib li ai uta lás ként ért he tő láb fe jen ke −let ke zett szúrt seb, s ha son ló prob lé ma me rül het fel Klá ra film snitt hez ha son lít ha tó„le lep le ző dé sé vel” kap cso lat ban is. Ez utób bi ter mé sze te sen el ke rül he tet len a re gényszer ke ze te, a meg ket tő ző dé sek szem pont já ból, vi szont a hely zet más faj ta meg ol dá sasze rin tem sze ren csé sebb lett vol na.

Per sze, nagy öröm egy ilyen Klá ra, „Klá ra”, Klára…

Jegy ze tek

1 Jame son az ins tal lá ci ó val kap cso lat ban hasz nál ja ezt a fo gal mat, sze rin te az „va la mi lyen ér −te lem ben »kev ert médi a« […], a »kev eréké« az el sőbb ség, és ez de fi ni ál ja új ra az imp li ká ci −ói ré vén a pos te ri ori be le fog lalt mé di u mo kat”. Vö: JAMESON, Fredric: Utópiz mus az utó piavé ge után. Uő: A poszt mo dern, avagy a ké sői ka pi ta liz mus kul tu rá lis lo gi ká ja. Bu da pest,Jószöveg Mű hely Ki adó, 1997, 53.

2 BARTH, John: Az út vé ge. Bu da pest, Eu ró pa Könyv ki adó, 1987, 89.3 A Barth−regén nyel kap cso lat ban még egy ér de kes pár hu za mot ér de mes ki emel ni: Az út vé ge

egyik tét je a mo za ik sze rű, egy más tól ide gen sze re pek re hul ló énen ke resz tül az ok−oko za tiös sze füg gés ta ga dá sa. A Klá ra vé gén egy er re rí me lő gon do lat ra buk kan ha tunk, az Ik rek ha −lá lá nak okát ku tat ni igyek vők ről mond ja az el be szé lő: „Sze ren csét len kauza l isták, mond tavol na az Ik rek” (246.).

4 BARTH, John: i.m., 173.

34 Beke Zsolt


BENYOVSZKY KRISZ TI ÁN

NAGY ÁR NYAK RÓL IZ GAL MA SAN(Gaz dag Jó zsef: Az ár nyak ki für ké szé se)

„Élő vagy ha lott az, aki a sa ját ha lá lát éli?”

I. El mé le ti fel ve ze tés

Michel Butor sze rint a tör té ne ti ala kok (ki rá lyok, csá szá rok) re gény be li sze re pel te té senagy ban meg kö ti az író ke zét, mi vel ve lük szem ben nem él vez ak ko ra sza bad sá got,nem tu laj do nít hat ne kik olyan ka lan do kat, ame lyek a va ló ság ban nem es tek meg vagynem úgy es tek meg, ahogy áb rá zol ja őket, kü lön ben „ha zug ság gal, eset leg rá gal ma −zás sal vádolhatják”1. Ezek a sze mé lyek egye di ek, föl cse rél he tet le nek, ezért kü lö nö senúj dol go kat nem mond hat ró luk. Ez zel szem ben a tár sa dal mi rang lét ra má sik vé gén ta −lál ha tó fi gu rák meg je le ní té sé ben kép ze le te „tel jes sza bad sá gá ban és tel jes ere jé velműködhetik.”2 Mi sem egy sze rűbb, mint ki ta lál ni egy ház mes tert vagy egy köz jegy zőt,aki nem él(t) ugyan, még is tel jes ség gel va ló sze rű, s azt mond hat el ró luk, amit csakakar. Ezek a min den na pi sze mé lyek töb bé−ke vés bé föl cse rél he tők, mi vel min dig sokvan be lő lük, s így a ne vük nem ját szik olyan fon tos sze re pet. A sze rep lők e két cso −port ja közt he lyez he tő el a hí res em be rek cso port ja, mond ja Butor, „azo ké a sze mé lye −ké, akik nek a hí res sé ge bi zo nyos sze re pet ját szik az el be szé lés ben, köl tő ké, fes tő képél dá ul”, s akik is mert sé gük foly tán egy faj ta vi szo nyí tá si pont ként mű köd nek. Mi veltöb ben van nak, „hoz zá juk le het csa tol ni egy−egy ki ta lált kor tár sat, aki az tán, kulcs sze −rű en, va la me lyik ük nek a tükörpárja lehet.”3 Ezek a tü kör ala kok ké sőbb fo ko za to san el −vál nak va ló sá gos min tá ik tól, önál ló sod nak, egyé ni, ere de ti vo ná so kat öl te nek fel, mígaz tán az ilyen sze rep lő már „nem ezt vagy azt a lé te ző köl tőt áb rá zol ja, ha nem egy le −het sé ges köl tőt kép vi sel, aki a va ló ság ban nem lé te zik, de lé tez nie kellene.”4 S hogymi ként is kap cso ló dik a fran cia író és es szé is ta gon do lat me ne te a kon fe ren cia té má −já hoz?

Bal zac mű vei kap csán Butor olyan el mé le ti kér dé se ket bon col gat, me lyek – mond −hat ni – örök ér vé nyű ek. Ho gyan vi szo nyul junk az olyan re gé nyek hez vagy el be szé lé sek −hez, me lyek vi lá gá ban va ló ban lé te ző vagy lé te zett sze mé lyek ne ve it hor do zó hő sökjön nek−men nek, tesz nek−vesz nek, ér ze nek és be szél nek. A pro to tí pu sa ik fe lől kell ol −vas nunk őket, vagy azok tól tel je sen füg get len, önál ló in di vi duu mok ként kell bán nunkve lük? „Tolsz toj Na pó le on ja vagy Dickens Lon don ja nem azo no sak a tör té ne ti Na pó le −on nal vagy a föld raj zi Lon don nal. A fik tív in di vi duu mok lé tük és tu laj don sá ga ik te kin te −té ben nem füg ge nek va ló sá gos pro to tí pu sok tól. A fik tív Ro bin Hood szá má ra ir re le −váns, va jon lé te zett−e tör té ne ti Ro bin Hood – ír ja Lubomír Doležel Mi mé zis és le het sé -


ges vi lá gok cí mű tanulmányában5. Va jon tény leg ilyen egy sze rű en le tud juk vá lasz ta niőket egy más ról?

Ezek a kér dé sek ak kor vál nak iga zán élő, „ége tő” kér dé sek ké, ha olyan szö veg gelta lál ko zunk, amely az egy ér tel mű vá lasz adás ne héz sé ge i vel szem be sít. Gaz dag Jó zsefAz ár nyak ki für ké szé se cí mű no vel lá ja ilyen.6 Kis sé el si et ve azt mond hat nánk, hogy fő −sze rep lő je Talamon Al fonz – skan di náv ki adás ban. A fi a ta lon el hunyt ma gyar írót Al fonzKnudsen ál né ven sze re pel te ti a szer ző. De fo gal maz ha tunk úgy is, hogy a fő hős egyolyan fik tív nor vég író, aki né hány élet raj zi ada tot és iro da lom tör té ne ti tényt te kint veem lé kez tet Talamonra. Me lyik áll kö ze lebb az igaz ság hoz? Mind ket tő egy for mán, de ki −zá ró ér vén nyel ön ma gá ban egyik sem. De ne si es sünk an nyi ra elő re; ve gyük job banszem ügy re a szö ve get (ahol egyéb ként egy ide il lő mon da tot is ol vas ha tunk: „...vajonki van ab ban a hely zet ben, hogy meg ál la pít has sa, mi kor té rünk le a hi te le sí tett ös vény −ről?” – 117.).

II. In terp re tá ció

Al fonz Knudsen tör té ne tét egy kvá zi min den tu dó el be szé lő köz ve tí ti a szá munk ra.Olyan sze mély nek tün te ti fel ma gát, aki az ese mé nyek nar ra tív meg örö kí té sé hez szük −sé ges in for má ci ók bir to ká ban van, sa ját cél ja i nak meg fe le lő en vá lo gat kö zöt tük; van,amit el hall gat, van, ami ről csu pán rö vi den, érin tő le ge sen szá mol be, s van nak ese mé −nyek, me lyek nek – mi vel meg van győ ződ ve a je len tő sé gük ről – na gyobb te ret szen tel.Még sem ál lít ha tó, hogy a ma ga ver zi ó ját tart ja az egye dül hi te les be szá mo ló nak, shogy azt min den áron ránk akar ná eről tet ni. Az ál ta la mű köd te tett nar ra tív for ma sa já −tos sá ga épp ab ban áll, hogy a fi a ta lon el hunyt nor vég író éle té ről nem egy omnipotensel be szé lői hang, ha nem leg alább há rom, egy más sal fe le se lő szó lam szá mol be. A no −vel la el be szé lő je, ér vényt sze rez ve a le het sé ges tör té ne tek el vé nek, egy fik tív élet rajz −író és egy tör té net író po zí ci ó já ból pró bál ja meg el me sél ni a tör té ne tet. Még pe dig úgy,hogy vé gig meg tart ja a fel té te les mó dú tör té net me sé lés gya kor la tát, jel zi a meg idé zettmű faj ok írói sze rep kö ré vel szem be ni tá vol ság tar tá sát, mi köz ben sa ját ál lás pont ját iski fe je zés re jut tat ja: „Egy hi va ta los élet rajz író alig ha nem...” – 114., „Az élet rajz író nemtá gít.” – 120., „Az élet rajz író kö ve te lé se it fi gyel men kí vül hagy va.” – 122., „Mi azon -ban nem va gyunk tör té net írók, ezért csak pil la nat nyi han gu la tunk tól függ, kí vül ről vagybe lül ről szem lél jük-e az egy más után so ra ko zó té nyek meg bont ha tat lan nak hitt vas -szer ke zet ét.” – 117. Nem tud azon ban tel jes mér ték ben füg get le ned ni az ide gen,„meg ját szott” szó la mok tól. A mű fa ji rá ját szás sal já ró hang köl csön zés meg fer tő zi a be −szé dét, bi zo nyos ér te lem ben ma ga is élet rajz− és tör té net író vá vá lik, fabulációja azokmo do rá ra em lé kez te tő stí lus je gyek kel gaz da go dik. (Talamon) Al fonz Knudsen fi gu rá jate hát az au to bi og rá fia, a tör té net írás és a szép pró zai narratívák együt tes össz já té ká −nak kö szön he tő en jön lét re.

Az el be szé lő egy részt hang sú lyoz za a „hi te les ada tok” és „meg bíz ha tó for rá sok”(le vél tá ri do ku men tu mok, le xi kon cik kek, gaz da sá gi be jegy zé sek) el ső ren dű sé gét, tisz −tá ba van azon ban az zal is, hogy e re konst ruk ció ma ra dék ta lan ob jek ti vi tá sa áb rándcsu pán, mert a fel hasz ná lan dó for rá sok közt ugyan úgy ott ta lál juk az író nap ló it, „ba -rá ta i nak és is me rő se i nek oly kor jó in du la tú an tor zí tott vis sza em lé ke zé se it” (114.) ésfe let tébb ké tes hi te lű, „gyer me ki en na iv és za va ros” (130.) fej te ge té se ket is. A po zi ti −vis ta be ál lí tó dás („ki zá ró lag a té nyek köz lé sé re szo rít ko zunk” – 131.) kény te len szem −

36 Benyovszky Krisz ti án


be sül ni a sze mé lyes be szá mo lók el fo gult sá gá val. Sőt, elő for dul, hogy a té nyek re szo −rít ko zó el be szé lői én ön ma gát is áb rán do zá son kap ja („A szép hang zás ked vé ért túl zá −sok ba es tünk.” – 122.), de rög tön ön kri ti kát is gya ko rol, ami ért úgy „ki szí nez te” azese mé nye ket, s igyek szik meg za bo láz ni meg ló dult fan tá zi á ját.

A nar rá tor nem csak hang ként van je len a tör té net ben, ha nem olyan uta lá so kat istesz, me lyek őt a tes ti lé te zés je gye i vel ru ház zák fel: sze mély ként vá lik ol vas ha tó vá.Pél dá ul: „el for dít juk a te kin te tün ket” (118.), az élet rajz író „ököl be szo rí tott kéz zel fe -nye ge tő zik” (120.), „Meg les sük a kol lé gi um be já ra tát... Akár be is nyit ha tunk: be nyi -tunk és meg ke res sük a gim na zis ta Al fonz szo bá ját... fel von juk szem öl dö kün ket, el rej -tő zünk és vá runk... Le si e tünk nyo má ban” (122.). En nek a sze mély nek, mi ként az idé −ze tek is mu tat ják, nem csak egy ar ca van; olyan, az élet rajz író és a no vel la el be szé lő −jé nek vo ná sa i ból ös sze ál ló ré te ge zett és köz tes alak zat ról be szél he tünk, mely nekegyes ré szei hol tá vo lod nak egy más tól, hol ész re vét le nül egy más ra si mul nak. Ezek nekaz ant ro po mor fi zá ló el já rá sok nak le het sé ges vi szont egy más faj ta ol va sa ta is, mely azidé zett mon da to kat csu pán imitatív re to ri kai fo gás ként ér tel me zi. Bár hogy ol vas suk is,az el be szé lő iden ti tá sát a já té kos sze rep cse rék ből kö vet ke ző fi nom át tű né sek, szó −lam be li el csú szá sok vé gig moz gás ban tart ják.

Ugyan ez ér vé nyes nem csak a név te len meg idé ző, ha nem a meg idé zett sze mély, Al −fonz Knudsen iden ti tá sá ra is. Már a ne ve is ar ról a fu ra ket tős ség ről árul ko dik, melyegész alak ját és élet tör té net ét is meg ha tá roz za. A no vel la Al fonz Knudsent ma gyar éslen gyel fel me nők kel ren del ke ző fi a tal nor vég szer ző ként mu tat ja be, köz ben pe dig egyva ló ban élt író hoz, Talamon Al fonz hoz te szi őt ha son ló vá. A szö ve get ol vas va ön kén te −le nül is egy faj ta „ket tős lá tás” ál do za ta i vá vá lunk: el fo gad juk, hogy itt egy fik tív skan −di náv író ról van szó, ugyan ak kor nem tud juk nem ész re ven ni a Talamon−párhuzam nyil −ván va ló je le it. Pél dá ul: azt ol vas suk, hogy Knudsen el ső no vel lás kö te te Kép ze let szer -tar tá sok cí men je lent meg 1985−ben. Tud juk, a Talamoné há rom év vel ké sőbb je lentmeg A kép ze let szer ta tá sai cím mel. Vagy: a nor vég író gyász je len tés ében ol vas ha tó jel −lem zés prob lé ma nél kül rá il lik Talamon pró zá já ra is: „Szö ve vé nyes és ki bo goz ha tat lan -nak tű nő álom be li út vesz tők vi lá gá ról tu dó sí tó no vel lái a kor társ nor vég pró za sa já toshan gu la tú, ta lá nyos al ko tá sai.” (129–130.) A szer ző (Gaz dag Jó zsef) ra fi nált mó donmin dig csúsz tat egy−két évet az élet rajz vagy az írói pá lya szem pont já ból fon tos dá tu −mok ese té ben, ez zel el tá vo lít ja Knudsen alak ját Talamontól, mi köz ben vi szont az élet −raj zi té nyek olyan fél iga zsá go kat is tar tal maz nak (ma gyar szak, kó ma) me lyek a pár hu −zam mel lett szól nak. A fi gu ra hol az egyik, hol a má sik ar cát for dít ja fe lénk, ele ve ku −darc ra ítél ve így az egy ér tel mű azo no sí tás ra tö rek vő ol va sók igye ke ze tét. Van nak azon −ban a no vel lá nak más olyan moz za na tai is, me lyek Knudsen−Talamon alak ját to vábbket tő zik.

„Meg pró bá lom le ír ni egy olyan em ber tör té ne tét, aki ha lá la után ugyan úgy él majd,mint ad dig, kör nye ze te nem vesz raj ta ész re sem mi lyen vál to zást.” (125.) – áll a fi a talíró nap ló já ban. A da tá lás: 1988. no vem ber 4. A no vel la utol só, zá ró ré szé ben az el be −szé lő egy 1999−es be jegy zést ad köz re, mely ez zel a meg hök ken tő mon dat tal kez dő −dik: „Ki lép tem a ko por só ból”, szó lal meg Al fonz, fel éb reszt ve a lányt.” (131.) Az utá −na kö vet ke ző zá ró jel ben sze rep lő mon dat ar ra utal, hogy egy to váb bi ki dol go zás ra vá −ró váz la tos szö veg ről van szó: „Kó sza han gok a fo lyo só ról: a pár na, pap lan, ágy ta ka rószí ne, min tá za ta, az al bér le ti szo ba fél ho má lyá nak ér zé kel te té se, tár gyak ap ró lé kos le -írá sa stb.” Fel me rül a gya nú, va jon nem ar ról a no vel lá ról van−e szó, mely nek meg írá −sát a még egye te mis ta Knudsen csu pán fon tol gat ta. Hisz egy olyan em ber ről szól, akia ha lá la után is to vább él, s eb ből a ba rát nő je, Gab ri el la mit sem vesz ész re, leg alább −

Nagy ár nyak ról iz gal ma san 37


is ezt nem jut tat ja ki fe je zés re. Al fonz szer ző sé ge mel lett szól to váb bá az is, hogy a kétkö zép ső be kez dés a nap ló já ból szó sze rint át vett mon da tok ból épít ke zik. A do log azon −ban nem ilyen egy sze rű. Az idé zett szö veg ben ugyan is az el be szé lő jel leg ze tes hang játvél jük fel fe dez ni („Al fonz vá la szát nem is mer jük...”, „Vá runk.” „Be nyi tunk.” – 132.). Ano vel la az ágyon fek vő Al fonz osz lás nak in dult holt test ének na tu ra lisz ti kus le írá sá valzá ró dik: „...felgyûrõdött in ge alatt a ve sék tá jé kán sza bály ta lan ala kú zöl des és szeder -jésvörös fol to kat fi gyel he tünk meg. Ahogy meg for dít juk a ki hűlt tes tet, szem be tű nik abél gá zok tól puf fadt has és az üres, me rev te kin tet. Ma da rak csi vi tel nek oda kint. Még -is csak haj na lo dik.” (132.) A haj na lok iszonya,7 mond hat nánk – de most ak kor Al fonztény leg meg halt, vagy fel tá madt, leg alább is a szel le me, aki meg lá to gat ta Gab ri el lát, stett ve le egy ro man ti kus es ti sé tát a prá gai ut cá kon? A szö veg alap ján a kér dés meg −nyug ta tó an nem vá la szol ha tó meg. Nem csak a be jegy zés ként jel zett sza ka szok szer −ző sé ge prob le ma ti kus, ha nem az is, hogy „iga zat mond-e Al fonz..., ami kor te me té semás nap ján a trondheimi vas út ál lo más vá ró ter mé ben az zal há rít ja el egy vo nat ra vá rócop fos di ák lány kí nál ko zó tár sa sá gát: ha lott va gyok?” (130.) Az élet rajz író szkep ti kus:„Za va ros fej te ge tés, gyer me ki en na iv és za va ros... Akár mind járt meg is cá fol ha tom...”(uo.) Ér ve lé se nem meg győ ző. Nyit va ma rad te hát a mot tónk ba emelt kér dés: „Élő vagyha lott az, aki a sa ját ha lá lát éli?” (uo.) Itt most – a no vel la szel le mi sé gé vel tel je senössz hang ban – akár be is fe jez het ném az elem zést, hisz ma gam sem is me rem a vá −laszt. Még sem aka rom tel jes bi zony ta lan ság ban hagy ni az ol va sót, ezért – ha egy kiske rü lő vel is, de – meg kí sér lem a le he tet lent. Eh hez azon ban ki kell lép nünk a no vel lavi lá gá ból, s egy ki csit kör be kell pil lan ta nunk.

III. Iro da lom tör té ne ti kon tex tus

Az ár nyak ki für ké szé se stí lu sa, mű fa ji arc éle, jel leg ze tes el be szé lői el já rá sai tá gabbiro dal mi ho ri zon tot kör vo na laz nak. Az ön ma gát do ku men tum ként fel tün te tő, ugyan ak −kor alap ve tő en fikcionált el be szé lés – J. L. Borges iro dal mi apok rif je it jut tat hat jaeszünk be; a ma xi má lis pon tos ság ra tö rek vő, ki té rők kel és önreflexív ki szó lá sok kalmeg tűz delt kö rül mé nyes mon dat fű zés Már ton Lász ló re gé nye it idé zi (JacobWunschwitz igaz tör té ne te; Ár nyas fő ut ca); s ta lán nem tű nik majd eről te tett nek aGrendel La jos Éles lö vé sze té vel vont pár hu zam sem (kü lön bö ző szem pon tú és mű fa júfor rá sok se gít sé gé vel re konst ru ált tör té ne ti múlt, hi tet len ke dő, szkep ti kus el be szé lőimo da li tás, tény sze rű ség és fan tasz ti kum ter mé sze tes együtt élé se). Két ség te len, hogya há rom em lí tett szer ző kö zött is fel fe dez he tők bi zo nyos át té te lek és párhuzamok,8 deezek rész le te sebb ki fej té se mes sze meg ha lad ná e ta nul mány ke re te it.

Hang sú lyoz ni sze ret ném vi szont, hogy nem a ha tás egy ér tel mű bi zo nyí té ka i ként so −ra koz tat tam fel Gaz dag Jó zsef mel lé ezt a há rom ne vet, s nem is az zal a hát só szán −dék kal, hogy novellisztikáját egy im po záns ha gyo mány ke ret be ágyaz zam (jól le het ezsem el ve ten dő gondolat)9. In kább azt kí vá nom ez zel szem lél tet ni, hogy mi ként is em −lé ke zik a szö veg, pon to sab ban: mi ként em lé ke zem én a szö ve get ol vas va más olyanszö ve gek re, me lyek fel ve té se né mi leg ta lán ön ké nyes, de – fi gye lem be vé ve az elem −zett no vel la jel leg adó po é ti kai je gye it – még sem tel je sen in do ko lat lan. E tár sí tá sok ar −ra mu tat nak rá, hogy Talamon Al fonz iro dal mi em lé ke ze té nek to vább élé se nem füg get −le nít he tő más írók szö veg for má lá si gya kor la tá tól. Az ár nyak ki für ké szé se az én ol va sa −



tom ban Borges, Grendel és Már ton mű ve i vel fém je lez he tő em lék nyo mok szű rő jén ke −resz tül idé zi meg Talamon alak ját és jel leg ze tes szö veg vi lá gát.

„Egye sek úgy tart ják, a foly to nos em lé ke zés bé nu lás sal jár” – ol vas suk a no vel lanyi tó mon da tát. (113.) Tud juk, a foly to nos és tö ké le tes em lé ke zés em be ri leg meg va ló −sít ha tat lan fel adat, nem kép zel he tő el a fe lej tés (hol jó té kony, hol ár tal mas) mun ká janél kül. Min den re ál lan dó an em lé kez ni csu pán Borges no vel la hő se, Funes ké pes(Funes, az emlékező).10 Azt már lát tuk, ho gyan em lé ke zik a no vel la Talamonra, s azt ismeg pró bál tam tisz táz ni, nem biz tos, hogy min den ki szá má ra elég gé meg győ ző en,mennyi ben és mi lyen ér te lem ben van szó egy (va la mi kor) lé te ző sze mély fel idé zé sé ről.Nem tet tünk vi szont fel egy et től ta lán fon to sabb kér dést: Mi ért em lé ke zik rá? Haddvá la szol ja meg eze ket a kér dé se ket (is) az Ár nyas fő ut ca el be szé lő je. A Knudsen–Talamon di lem má ra ek kép pen vá la szol: „aki va la ha lé te zett, az lé te ző sze mély ma radmind örök ké, ám az sem ál lít ha tó ró luk, hogy nem a kép ze let szü löt tei, mert an nyi bantud nak bi zony sá got ten ni lé te zé sük ről, amen nyi ben gon do lunk rá juk és fel idéz zük őket,an nyi ban ne künk kell új já szül nünk őket sa ját kép ze le tünk ből.” En nek pe dig „az a cél −ja és fő ként ér tel me, hogy ár nyak ként is gaz da gí ta ni tud ják az éle tet, amely a mú ló idő −ben zaj lik to vább.” (7. – ki eme lés: B. K.)

Jegy ze tek

1 BUTOR, Michel: Bal zac és a va ló ság. For dí tot ta: RÓNAY György. In: SZE KE RES György (vál.):Írók írók ról. Bu da pest, Eu ró pa, 1970, 711.

2 Uo., 712.3 Uo.4 Uo., 713.5 DOLEŽEL, Lubomír: Mimesis a možné světy. Česká literatura, 1997/6, 608.6 A no vel lát lásd: GAZ DAG Jó zsef: Ki lá tás az ezüst fe nyők re. El be szé lé sek. Po zsony, Kalli gram,

2004, 113–133. Az idé ze tek után meg adott ol dal szám ok er re a ki adás ra vo nat koz nak.7 A haj na lok iszo nya cí mű no vel la Talamon Al fonz nak ab ban az 1995−ös el be szé lés kö te té ben

(Az álom ke res ke dő uta zá sai) je lent meg, mely nek bu ja er dei ve ge tá ci ót áb rá zo ló bo rí tó japár hu zam ba ál lít ha tó Gaz dag Jó zsef köny vé nek bo rí tó já val és bi zo nyos mér té kig né hány no −vel la szö veg vi lá gá val is.

8 Az Éles lö vé szet és a ki lenc ve nes évek ma gyar tör té nel mi re gé nyei köz ti pár hu zam kér dé sétKE SE RŰ Jó zsef érin ti Foly to nos ság és/vagy meg sza kí tott ság (?) cí mű ta nul má nyá ban; lásd:Kalligram, 2001/3, 34. Fi gyel met ér de mel to váb bá Grendel Bő rön dök tar tal ma cí mű no vel −lá ja, me lyet a szer ző J. L. Borgesnek aján lott.

9 RÁCZ Vin ce (Könyv jel ző, 2004. au gusz tus 19., 13.) és NAGY Bog lár ka (Élet és Iro da lom,2004/32) Gaz dag Jó zsef kö te tét ér té kel ve el té rő iro dal mi ko or di ná tá kat ad meg: Mé szöly,Krasznahorkai, Bo dor, más részt F. Kaf ka, S. Beckett, Th. Bernhard és L. Wittgenstein.

10 A no vel la rész le tes elem zé sét lásd: LACHMAN, Renate: Memoria fantastica. Praha, Herr −mann & synové, 2002, 141–181.

Nagy ár nyak ról iz gal ma san 39


H. NAGY PÉ TER

VIZUÁLIS KÖLTÉSZETI PARÓDIÁKPetőcz András: Könyörgés; Juhász R. József: Könyörgés?

An nak el le né re, hogy a vi zu á lis köl té sze ti el já rá sok je len tős há nya da ös sze kap csol ha tóa pa ró dia fo gal má val, a kép szö ve gek ér tel me zé si ha gyo má nyá ban ez a le he tő ség szá −mos eset ben ki ak ná zat lan ma radt. Ju hász R. Jó zsef élet mű vé ben pél dá ul meg fi gyel he tőegy olyan ten den cia, mely egye ne sen ar ra hív ja fel a fi gyel met, hogy az em lí tett kon ta mi −ná ció akár a mű fa ji je lö lő rang já ra emel ked het. Mi e lőtt en nek konk rét vo nat ko zá sa itszem lél tet nénk, rö vi den ki kell tér nünk a ter mi nus al kal maz ha tó sá gá nak ne héz sé ge i re.

A vi zu á lis köl té szet je len sé gé nek és a pa ró dia mű kö dés mód já nak az egy más ba ját −szá sa szá mos, ne he zen meg vá la szol ha tó kér dést imp li kál. En nek hát te ré ben min denbi zon nyal a pa ró dia tex tuális ka rak te ré nek hang sú lyo zá sa, kor szak spe ci fi kum má va lóki ter jesz té se áll.1 Mind két fej le mény nek óri á si iro dal ma van, s nem is cé lunk ezek fel −fej té se, ezért né hány olyan elő fel te vés re uta lunk csak , mely szö veg− és kép elem zé −sünk szem pont já ból fon tos lesz.

Genette de fi ní ci ó ja sze rint „a pa ró dia nem más, mint a szö veg mi ni má lis transz for −má ci ók út ján meg va ló su ló át ala kí tá sa (…) és egy sze rű en pas tiche- nak ne vez zük a sza −ti ri kus funk ci ó já tól meg sza ba dí tott stí lus imitá cióját”.2 A kü lönb ség te vés már is lát ha −tó vá tesz egy olyan di na mi kát, mely a két mű ve let ös sze fér he tet len sé ge el le né ben ha −tá roz ha tó meg. Genette te hát jog gal jegy zi meg, hogy „Le het egy szer re transz for mál niés imi tál ni is ugyan azt a szöveg et”.3 Ez a „ha tár eset” – mint lát ni fog juk – kü lö nös je −len tő ség re te het szert a szö ve gek mé di um vál tá sa, il let ve a ké pi szin ta xis nar ratívá bail lesz té se so rán.

Más fe lől el mond ha tó, hogy a pa ró dia struk tu rá lis le írá sai, me lyek a for mák el hasz −ná ló dá sá ra, ki me rült sé gé re, az adott esz kö zök me cha ni zá lá sá ra, gé pi es sé vál toz ta tá −sá ra te re lik a fi gyel met, az utób bi év ti ze dek iro da lom tör té ne ti ese mé nye i nek fé nyé benkor rek ci ó ra szo rul nak. Két ség te len ugyan is, hogy amen nyi ben a par o dis ztikus szö vegkü lön bö zik a má sik szö veg től és azo nos is ve le, ak kor bár ma ga el len kény te len dol −goz ni (ön ma ga pa ró di á ja), de nem zár ja ki az ere de ti ség le he tő sé gét sem (még hameg kér dő je le zi is azt). Bényei Ta más meg ál la pí tá sát idéz ve: „A pa ró dia két pó lus (kin t/ben t, élő/ha lott) kö zöt ti örö kös fel füg gesz tett ség ben, el dönt he tet len ség ben mo zog, saz ér tel me zés, amely ezt a moz gást el akar ja dön te ni, en nek az el dönt he tet len ség neka bel ső vég te len sé gé ben kény te len ide−o da bil leg ni, befe jezhetetlenül.”4 A pa ró di á nake ket tős kó dolt sá gá ból ere dő tü kör já té ka szin tén olyan spe ci fi kum, mely ka ma toz tat −ha tó nak lát szik a ké pek és szö ve gek in ter ak ci ó ja köz ben fel lé pő iden ti tás mó do su lá sokér tel me zé se kor.

Har mad részt ér de mes ho ri zont ban tar ta nunk azt a ha tár sér tő kép le tet is, ame lyeta pas tiche−ból a pa ró di á ba va ló át me net je löl ki: ami kor a szi mu lá ció va la mely inter −


pre tatív szán dék ér de ké ben szig ni fi kán san meg vál to zik at tól, ami szi mu lál va volt.Bryant – a pe rem mű faj ok egyik leg nép sze rűbb cik lu sá val és an nak po é ti kai di men zi ó i −val fog lal ko zó igen fon tos dol go za tá ban – Lin da Hutcheon – egyéb ként Genette fen tebbidé zett de fi ní ci ó já ból ki in du ló – esz me fut ta tás ára hi vat koz va ki vá ló pél dát hoz emeinter tex tuális vis sza csa to lás ra. „Pél dá ul a Lords and Ladies ben a par o dis ztikus in ver −zió meg vál toz tat ja a tün dé rek ter mé sze tét anél kül, hogy az őket le író sza va kon vál toz −tat ni kel le ne:

»A tün dé rek cso dá la to sak. Ők elő idé zik a cso dát.A tün dé rek ámu la to sak. Ők ámu la tot kel te nek.A tün dé rek fan tasz ti ku sak. Ők fan tá zi ál nak.A tün dé rek el bű vö lők. Ők el bű völ nek.A tün dé rek va rázs la to sak. Ők el va rá zsol nak.A tün dé rek bor zasz tó ak. Ők nem zik a borzal mat.«

A tün dé rek le írá sá nak ha gyo má nyos mód sze re itt alá ásó dik, hogy kis sé más lé nyekvál ja nak be lő lük. Pratch ett tün dér le írá sá nak köz pont ja eb ben a könyv ben a ra gyo gástransz for má ci ós ter mé sze te, il let ve az em be ri el me ar ra va ló haj lan dó sá ga, hogy azilyen ra gyo gás fél revezesse.”5 Az ilyen jel le gű meg ol dá sok nyel vi alap szer ke ze té nekem lé ke ze te kü lö nö sen ak kor vál hat in terp re tá ci ós ve zér fo nal lá, ami kor a pa ro di zált ésa par o dis ztikus ké pek ele me i nek köl csö nös, foly to nos át ha tá sá ról, egy más ba va ló át −szi vár gá sá ról, nar ratívá ba tör té nő vis sza írá sá ról kell szá mot ad nunk.

Mi e lőtt konk ré tan rá tér nénk a Petőcz− paródiára, ér de mes egy má sik nyom vo na lat isfel vil lan ta nunk. A vi zu á lis köl té szet meg kö ze lí té se kor nem árt tu da to sí ta ni, hogy olyanmé di um ról van szó, amely ben a ké pi és a nyel vi mű faj ok nem igen ha tá rol ha tók el tisz −tán. Ké ke si Zol tán meg fo gal ma zá sá ban: „a sza vak is ké pe sek (le het nek) ala kí ta ni, mi −lyen né zői sze re pet ír( nak) elő a kép(ek) – épp úgy, ahogy a né zői ta pasz ta lat is ké pesala kí ta ni a sza vak ol va sói megszólal tatását.”6 Mi vel az aláb bi vi szony rend szer (már −mint a Petőcz−mű és a Ju hász R. Jó zsef−al ko tás együtt ér té se) a „kép a kép ről” ta pasz −ta la tot fel té te le zi, az ol va só−né ző nek ele ve le kell mon da nia ar ról az elő jo gá ról, hogyte kin te te „a sem mi ből érkezik”.7 Nem csak ab ban az ér te lem ben, hogy egy más ra ref −lek tá ló alak za tok há ló za tá ba csöp pen, ha nem ab ban is, hogy ér zé ke lé se kü lön fé le mé −di u mok ál tal pre for mált. A ké pek bi zo nyos faj tái ép pen ezért nem csak prob lema tizál −hatják, de ra di ká li san des ta bi li zál hat ják is a ve lük szem ben fel ve he tő ol va sói−né zőipozí ciókat.8 (En nek szem lél te té sé re szin te ön ként kí nál ko zik egy nem túl bo nyo lult pél −da. Kör men di La jos Ön do ku men tá ció 1980-81. II. 1980. 06. 08. csu pa el kö te le zett,ha tá ro zott po fa az ur nák előtt cí mű, a Ver/s/z iók an to ló gi á ban he lyet ka pó alkotása9

a szkrip togramm metakép pé vá lá sát, il let ve a vo na lak ból ki ol vas ha tó „igen” vagy„nem” sza vak ere den dő szét vá laszt ha tat lan sá gát vi szi szín re. Ez a ha sadt ság a be fo −ga dói bi zony ta lan ság mel lett le lep le zi az ész le lés mé di um füg gő sé gét is: írás ként„igen” vagy „nem”, kép ként mind ket tő vagy egyik sem.)

Az ed dig fel vá zolt ös sze fo nó dá sok fe lől néz ve kér dés ként vet he tő fel, hogy a vi zu á −lis köl té sze ti al ko tá sok ban ese ten ként a sza vak és a ké pek vi szo nya már ele ve nempar o dis ztikus−e, hi szen az ész le lés köz ve tí tett sé gé nek ref lek tá lá sa ezt le he tő vé te szi.Szin tén ér de kes já té kot in dít hat el an nak mér le ge lé se, hogy a mé di u mok par o dis ztikusmeg ket tő zé sei (pl. Ju hász R. Jó zsef Petőcz−képei) men nyi ben füg get le nít he tők az őketlét re hí vó dis zkurzu sok tól. A to váb bi ak ban eme di lem má kat is szem előtt tart va kö ze lí te −nénk Petőcz And rás Kö nyör gés cí mű és Ju hász R. Jó zsef Kö nyör gés? cí mű mun ká já hoz.

42 H. Nagy Pé ter


Vilc sek Bé la Petőcz− mono grá fiájában a kö vet ke ző ol vas ha tó: „Az Ön élet raj zi kí sér le tekve zér ver se után két kép vers vagy vi zu á lis szö veg vers kö vet ke zik. A Kö nyör gés és aPan nó ni ai üvöl tés a köl tői prog ra mot mint egy lát ha tó vá te szik, vi zu á li san is meg je le ní −tik, mi köz ben azt né mi képp to vább is tá gít ják. A Kö nyör gés a lap jobb al só sar ka, atér de lés test hely zet ét meg for má zó »letérdelek« szó fe lé mu ta tó ha tal mas nyi lat áb rá −zol. (Egyik vál to za tá ban a fe ke te szí nű nyíl és szó fe hér ala pon, má sik vál to za tá ban afe hér szí nű nyíl és szó fe ke te ala pon for dul elő. A Je len lét ben még cím nél kül, hát sóbo rí tó ként, a Ver/s/z iók ban már a mos ta ni cím mel el lát va je le nik meg. Mo tí vum kéntfel buk kan az el ső kö tet [Be tû pi ra mis – H. N. P.] Le tér de lek cí mű zá ró ver sé ben csak −úgy, mint a Kas sák−pa ra frá zis ban [Az idő pa pa gá jo san ak kor – H. N. P.] vagy az 1989−es non-fi gu ra tív kö tet A tök ász meg kö ze lí té se cí mű sza bad ver sé ben. Több szö ri vál to −za tai és elő for du lá sai egy aránt a hang sú lyos sze re pét bizonyítják.)”10 Oly an nyi ra, hogya mű nek egyéb köz lé se i re is bukkan hatunk.11 En nél azon ban fon to sabb, hogy Vilc sekBé la a rész le ges fi lo ló gi ai kon tex tus fel vá zo lá sa után rá tér a mű ér tel mez he tő sé gé re.A mo nog rá fus Fe hér Er zsé bet ta nul má nyát idé zi: „a je le net, ame lyet a kép áb rá zol, azélő vi lág ős él mé nye: a gyen ge és ki szol gál ta tott szem be sü lé se a le győz he tet len ha ta −lom mal. A test szán dé kos meg rö vi dü lé se: a fő− és térd haj lás a meg adás, az alá ren de −lő dés ki fe je zé se, olyan ősi moz du lat, amely gát ló ha tá sú a tá ma dás sal szem ben, po −zi tív gesz tus ként pe dig a leg na gyobb tisz te let ki fe je ző dé se. (…) Fi gye lem re mél tó in for −má ci ót hor doz a szó egy alak ta ni tu laj don sá ga: a ver bum fi ni tum, va gyis az ige egyesszám el ső sze mély re uta ló rag ja. Ez azt su gall ja, hogy a mű ver bá lis ele me szub jek −tum ként ha tá roz za meg ön ma gát, és imp li kál ja azt a fel te vést is, hogy a má sik fél ké −pes a nyel vi meg nyi lat ko zás meg ér té sé re. A mű ké pi szin ten egy sa já tos kom mu ni ká −ci ós hely ze tet áb rá zol, amely ben pár be széd zaj lik a részt ve vők kö zött, s ha eh hez hoz −zá ves szük a be fo ga dó kül ső szem lé lői hely ze tét, a műnem is meg ha tá roz ha tó: egy drá −mai je le net ta núi vagyunk.”12 Vilc sek Bé la hoz zá te szi: „Ez pe dig az elem ző sze rint a mű

Vizuális költészeti paródiák 43


két fé le, fe ke te−fe hér, il let ve fe hér−fe ke te vál to za tá ban (…) azt je len ti, hogy »a mi ti kustér időt len sé ge a lét fe nye ge tett sé gé nek, il le tő leg a transz cen dens irán ti vágy nak örökem be ri él mé nyé vel szem be sít ben nün ket. Az in dex sze re pű cím te hát a foly to nos drá −ma egy− e gy je le ne tét ér tel me zi a mű két vál to za tá ban: a meg alá zást és az imát.«”13 Amo no grá fia szer ző je Fe hér Er zsé bet in terp re tá ci ó ját „túl ér tel me zés nek” tart ja, töb bekkö zött ezért zár ja a Kö nyör gés ről szó ló részt a kö vet ke ző in di ká ci ó val: „Az el ső kö te −tek ke let ke zé si kö rül mé nye i nek, a pá lya kez dő köl tő és ge ne rá ci ó ja nyolc va nas évekele ji lét hely ze té nek is me re té ben ál lít ha tó, hogy a meg alá zott ság és ki szol gál ta tott ságősi vagy mi ti kus él mé nye e kor szak ver se i ben sok kal konk ré tabb, di rek tebb in dít ta tás −sal és cél za tos ság gal »van jelen«. Az ek ko ri ver sek egy tér ben és idő ben, nem ze dé kiés sze mé lyes ér te lem ben na gyon is meg ha tá ro zott és meg ha tá roz ha tó el ke se re dés −nek és in du lat nak a megszólal tatá sai.”14

Lát ha tó te hát, hogy a re cep ció ta nú sá ga sze rint a Kö nyör gés egyes ele mei, va la −mint a kép és élet vi lág be li kon tex tu sa kö zött ok−oko za ti kap cso lat té te lez he tő. Kér dé −ses ugyan ak kor, hogy Petőcz – va ló ban – emblematikus al ko tá sa be il leszt he tő−e ma −ra dék ta la nul az „ős él mény” vagy a „ge ne rá ci ós tu dat” ki fe je ző dé sé nek nar ratívájá ba.Már itt je lez nünk kell, hogy bár a „le tér de lek” ki vá gá sa kalligramot ered mé nyez het –amen nyi ben a szó iden ti kus alak zat ra író dik rá –, a Kö nyör gés ön ma gá ban nem fel tét −le nül fe lel tet he tő meg ef fé le sta ti kus szer ke zet nek, sőt túl van a kalligra mon. (A műmeg kö ze lí té se kor egyéb ként hasz no sí ta ni le het ne a Vilc sek Bé la ál tal ki je lölt élet mű −be li kon tex tu so kat is, hi szen a kö tet cím [Ön élet raj zi kí sér le tek] és a cik lus cím [Em lé -ke zés Jo lán ra] fe lől a kép szö veg más−más ér tel me ket nyer het. Az utób bi pél dá ul ero ti −kus moz za nat tal gaz da gít hat ja a Kö nyör gés je len tés ár nya la ta it, amit A tök ász meg kö -ze lí té sé ben elő for du ló ki vá gás [a kalligram mel lett sze rep lő idé ző je les stró fa]15 szin ténfel erő sít. Ugyan ak kor Az idő pa pa gá jo san ak kor rész le te az ima−szi tu á ci ót tá mo gat ja,hi szen a nyíl mel let ti/alat ti szó foly ta tó dik [még hoz zá nar ra tív kom men tár kí sé re té −ben]: „l/etérd/elek mond ta és az Úr is ten előtt imád ko zom.” Eb ből kö vet ke ző en a Kö -nyör gés olyan al ko tás ként is szem lél he tő, mely ben az imén ti kon tex tu sok ke resz te ződ −nek vagy cse ré lőd nek.)

Az ant ro po mor fi zá ló ol va sa tok mel lett azon ban min den bi zon nyal ki vi te lez he tő egyevi den sebb ér tel me zés is, hi szen az előb bi ek nem szá mol nak a kö zeg át vi tel kö vet kez −mé nye i vel. Ha eb ből in du lunk ki, már a fu tó te kin tet szá má ra is vi lá gos sá vá lik, hogya mű tu laj don kép pen a ké pi elem nek a szö veg sze rű kom po nens re tett ha tá sát insz ce −níroz za. Va gyis a nyíl vég pont já nál a szó el haj lik, az írás vo nal sze rű sé ge meg sza kad.A vi zu á lis fá zis el to lás mi att tér be liesülő „le tér de lek” mé di um vál tá son es het át, kép −ként is vi sel ked het, s ez te szi le he tő vé az ant ro po morf ol va sa tot. Ugyan ak kor a szó anyíl rá mu ta tó funk ci ó já nak kö vet kez té ben pont sze rű struk tú ra ként (pi xel ként) is el gon −dol ha tó, az az tény le ge sen lát vány elem ként ér zé kel he tő. Mind ez – mint egy ki előz ve anar ra tív−ide o ló gi ai ol va sa tot – a kép szö veg gel szem be ni el len ál lá sát pél dáz hat ja. Esze −rint a kép szö veg stá tu szá nak mint mediális kö zeg nek a ref le xi ó ja el sőbb sé get él vez arög zí tett je len té sek de kó do lá sá val szem ben. A Kö nyör gés ál tal elő írt ol va sói−né zői po −zí ció te hát ko ránt sem kül sőd le ges; pa lind rom jel le gű te kin tet ként le het ne meg ha tá roz −ni, mely nek is mét lés kény sze rét a nyíl és az irá nyá ba eső pont kö zött fel lé pő tor zí tó ha −tá sok ge ne rál ják.

44 H. Nagy Pé ter


Ez a já ték Ju hász R. Jó zsef Kö nyör gés? cí −mű al ko tá sá ban to váb bi le zár ha tat lan di na −mi kát ered ményez.16 A ké pi elem be újabbké pek he lye ződ nek, a szö veg sze rű kom po −nen sek (cím, „LE TÉR DE LEK”) kér dő jel alákerül nek.17 (A kér dés−vá lasz lo gi ka idő be li −sé ge meg for dít ha tó, ugyan is a két al ko tásköz ti vi szony úgy is ér tel mez he tő, hogy aJu hász R. Jó zsef−mű re konst ru ál ta kér dés −re vá la szol a Petőcz−mű, te hát nem pusz tán– vis sza fe lé ha tó – meg kér dő je le zés ről vanszó.) A sza vak ér tel me és a kép el len ál lá saegy aránt sé rül, a mé ret be li vi szo nyok ki −egyen lí tet teb bek (a be tűk „meg nő nek”).(Ez a fej le mény ide o ló gi a i lag ki ak náz ha tó,ez alap ján – s per sze a „fé reg” bib li kus,me ta fo ri kus ér tel mét moz gó sít va – a Kö -nyör gés re cep ci ós dön té se i nek – em lí tett –nar ratívá ja mint egy továb bírható18 vagy ki −for gat ha tó.) Ugyan ak kor a kér dő je lek és afér gek áb rá zo lá sai meg bont ják szö veg éskép iden ti tá sát. (A „le tér de lek” szó aPetőcz−műben is ku kac sze rű ké pet kon −

notál hat, a Ju hász R. Jó zsef−al ko tás fé reg já ra ta i hoz ha son la tos struk tú rát, mint ahogya fé reg já ra tok az írás ra – konk ré tan akár a Petőcz−kép „le tér de lek” sza vá nak ti pog rá fi −ai le nyo mat ára – em lé kez tet nek, il let ve he lyü kön át tör a má sik pó lus.) Emel lett akalligram iden ti tá sa is meg kér dő je le ző dik, a „LE TÉR DE LEK?” ugyan is nar ra tív kom −men tár és pro lep szis egy aránt le het, sőt ér tel mez he tő a kér dés re ad ha tó nem le ges vá −lasz elő hí vá sa ként is, ami vi szont el lent mond a szó ké pi tör de lé sé nek, alak já nak.

Ha nem vet jük el, hogy ez az op ti kai já ték transz for má ci ó ként és imi tá ci ó ként is fel −fog ha tó, még in kább szem be tű nő vé vá lik, hogy a pa ró dia itt alá ás sa a Petőcz−mű hi e −rar chi kus vi szo nya it és ide o ló gi ai kö tött sé ge it (a nyíl mint transz cen den cia, a szó mintszub jek tum kons tel lá ci ót). De oly mó don, hogy to vább het ero g e nizál ja a ké pi mé di u −mot. A né ző pil lan tá sát im már va ló ban – a fe lü let kü lön bö ző tar to má nyai kö zöt ti – osz −cil lá ci ó ra kész te ti (pl. a te kin tet át lós irá nya fel szá mo ló dik, pon to sab ban in ga sze rűmoz gás ra kény sze rül). A nyíl egy irá nyú sá ga he lyett tér be li konst ruk ci ó ja lesz hang sú −lyos (a fér gek be lül ről emésztik)19, míg a szó tér be liesülését, delin earizálását meg hagy −va egyen rangúsít ja azt a ké pi elem mel. Mi vel a „le tér de lek” szó más hogy tör de lő dik (aD be tűn for dul el), szin te fo lya mat jel le get hang sú lyoz, ezért kom po nen sei önál ló sod −hat nak is (a de kom po ná lás ered mé nye kép pen pél dá ul a füg gő le ges „TÉR” szó tö re dékug rik ki a be tűk hálójából)20.

Más részt lát ha tó, hogy a Kö nyör gés? ön ma gá ban (köz vet len kon tex tu sá nak fe lej té −se ré vén) és transz for má ci ó ként is mű kö dik, ezért ki éle zi a pa ró dia hypo tex tushoz va −ló kö tő dé sét. Mi köz ben sa ját po zí ci ó ját iro ni zál ja, kér dő je le zi meg, fo lya ma tos ha tá sokérik a pa ro di zált mé di um fe lől is, me lyek től füg get le ned het ugyan, de még sem ké pesma ra dék ta la nul el sza kad ni. Va gyis az ön ma gát lét re hí vó vi szo nyo kat kér dő je le zi megés nyit ja fel, de oly mó don, hogy ön nön mű kö dés mód ját is ref lek tál ja (metakép kén t).Mind eb ből az is kö vet kez het, hogy a meg for dí tá sok ered mé nye kép pen a kép szö veg



ele ve a pa ró dia stá tu szá ban le het. Sőt akár az a kér dés is meg fo gal maz ha tó, hogy avi zu á lis köl te mény mint mű faj sze rű vi sel ke dés mód nem a par o dis ztikusságtól nye ri−espe ci fi ku mát; olyan osz cil lá ci ók tól, ha tár sér té sek től és mé di um vál tá sok tól, me lyekszug ge rál ják a kép át tö ré sét a pa ró dia irá nyá ba. Ha ez így van, ak kor már nem is az akér dés, hogy a kép szö veg mi től pa ró dia, ha nem in kább az, mi kü lön böz te ti meg tő le.Ez az ál lan dó in ga moz gás is nagy ban hoz zá já rul ah hoz, hogy az ol va só−né ző ész le lé sisé mái ne rög zül hes se nek va la mely, a kép től füg get len po zí ci ó ban. Ju hász R. Jó zsef al −ko tá sa eb ből a szem pont ból nem csak a Petőcz−mű, ha nem az at tól el vá laszt ha tat lanbe fo ga dói te kin te tek új ra írá sa is. A vi zu á lis köl te mény ide o ló gi á ra va ló haj la má nak fel −ol dá sa a pa ró dia hul lám zá sá ban.

Jegy ze tek

1 Vö: BENYOVSZKY Krisz ti án: A je lek sze rint. A de tek tív tör té net és kö zép-eu ró pai em lék nyo -mai. Po zsony, Kalligram Ki adó, 2003, 103.; NÉ METH Zol tán: A szét tar tás alak za tai. Be ve -ze tés a „fi a tal iro da lom” ol va sá sá ba. Po zsony, Kalligram Ki adó, 2004, 47.

2 GENETTE, Gérard: Palimp szesztek. For dí tot ta: KÁLAI Sán dor. Vul go, I. év fo lyam, 1. szám,1999. jú ni us, 78.

3 Uo., 82.4 BÉNYEI Ta más: Rej té lyes rend. A kri mi, a me ta fi zi ka és a poszt mo dern. Mo dern fi lo ló gi ai fü −

ze tek 57., Bu da pest, Aka dé mi ai Ki adó, 2000, 169.5 BRYANT, Christo pher: Poszt mo dern pa ró dia Terry Pratch ett Ko rong vi lág-re gé nye i ben. For dí −

tot ta: HE GE DŰS Or so lya. Prae, 2003/2, 15.6 KÉ KE SI Zol tán: A te kin tet új ra írá sa. Papp Ti bor: Ven dég szö ve gek (n). Kor társ, 2004/10,

108.7 Vö: Uo., 110. A hi vat ko zott ös sze füg gés: HARAWAY, Don na: The Per sis tance of Vision. In:

MIRZOEFF, Nicholas (sz erk.): Visu al Cul ture. Lon don – New York, Rout ledge, 1998, 191.8 Vö: VAR GA Tün de: Kép szö ve gek. W. J. T. Mitchel l: Pic ture The o ry. In: KUL CSÁR SZA BÓ Er −

nő – SZIRÁK Pé ter (sz erk.): Tör té ne lem, kul tú ra, medi al itás. Bu da pest, Ba las si Ki adó,2003, 206.

9

10 VILCSEK Bé la: Petőcz And rás. Po zsony, Kalligram Könyv ki adó, 2001, 46–47. (A Pan nó ni aiüvöl tés cí mét – a kö tet be li köz lés nek meg fe le lő en – hely re ál lí tot tam. H. N. P.)

11 Pél dá ul a Tér/Kép/Vers cso port 1983−as ka ta ló gu sá ban, to váb bá a non-fi gu ra tív II. köny vé −nek el ső ké pe ként és a kö tet hát lap ján. (Előb bi a fe hér ala pon fe ke te nyíl és szó, utób bi –mind két szer – a fe ke te ala pon fe hér nyíl és szó vál to za tot köz li.)

12 FE HÉR Er zsé bet: A vi zu á lis köl té szet né hány szö veg ta ni as pek tu sa. In: R. MOL NÁR Em ma(sz erk.): Abszt rak ció és va ló ság. Sze ged, JGYTF Ki adó, 1996, 110.; VILCSEK Bé la: i.m., 47.

13 Uo., 47.14 Uo., 47–48.15 „»Nővérke, lám−lám: comb ja id közt a nedv: / bő röd meg nyit ván, vá gya im ból a hév / csur −

ranik, ó, szád ból a tes tem / föld re le hull: ne ve té sed hal lom.«”16 Hele na MARKUSKOVÁ sze rint e kom po zí ció pró bá ra te szi „a jel kon cent rált ki fe je ző e re jét”.

Kí sé rő szö veg. In: JU HÁSZ R. Jó zsef: El haj lá sok. 1986—2002. Ér sek új vár, Mű vé sze ti Ga lé ria,2003, 11.

46 H. Nagy Pé ter


17 Ez a moz za nat – mint lát ha tó lesz – nem azo no sít ha tó a Mona Lisa rep ro duk ci ó já ra Dalí−ba −juszt raj zo ló Duchamp gesz tu sá val (bár csá bí tó an em lé kez tet ar ra). Az ugyan is in kább a kul −tusz ellendis zkurzusát és nem a mű pa ró di á ját ered mé nye zi.

18 Pél dá ul a szub jek tum hely ze té nek új ra ex po ná lá sa és a transz cen den cia de fek tes meg nyil −vá nu lá sa irá nyá ba.

19 A tér be li ség mel lett per sze a „tör té nés” sík ban is ér tel mez he tő. A két di men zi ós fe lü le tenazon ban a fér gek ki tör lik a ren del ke zé sük re ál ló ma té ri át. Ha ezt a jö vő re ve tít jük, ér de kesered mény re jut ha tunk, ugyan is a ké pen majd olyan fe hér te rü let ma rad, amely lát ha tat lanfé reg já ra tok ból áll.

20 Ér de kes, hogy a tör de lés itt Az idő pa pa gá jo san akko r ban elő for du ló ver zi ó ra mu tat vis sza.



CSIZ MA DIA GAB RI EL LA

MEGJEGYZÉSEK KAREL ČAPEK POVĚTROŇ CÍMŰREGÉNYÉNEK MAGYAR FORDÍTÁSÁHOZ

Ami kor ide gen nyel vű szép iro dal mi szö veg ér tel me zé sé be fo gunk, ki ke rül he tet len fal baüt kö zünk: a nyelv be. Az ide gen nyelv is me re te ugyan se gít het meg bon ta ni ezt a fa lat,tel jes el tün te té sé vel azon ban alig ha szá mol ha tunk. Jól meg fi gyel he tő ez a for dí tá sok −ban. Az ere de ti vagy for rás szö veg és an nak utó da, a cél szö veg, tud juk, a nyel vek ösz −sze mér he tet len sé gé ből adó dó an so ha nem le het tel je sen azo nos. Az ere de ti és a for −dí tás köz ti kü lönb sé gek ak kor vál nak iga zán iz gal mas sá, ha a mű ér tel me zé sét érin tőkér dé se ket vet nek fel.

Ilyen, az in terp re tá ció szem pont já ból ér dem le ges el té ré sek re fi gyel tem föl KarelČapek Povětroň cí mű re gé nyé nek és a Zádor And rás−fé le ma gyar for dí tá sá nak vizs gá −la ta kor. A két szö veg pár hu za mos ol va sá sa kor de rült fény olyan kü lönb sé gek re, ame −lyek az in terp re tá ció elő re ha lad tá val egy re na gyobb hang súlyt nyer tek. A ma gyar for dí −tást te hát mint ér tel me zést ke zel tem. A for dí tás vizs gá la ta ere de ti leg nem sze re pelt főcél ja im kö zött, s be val lom, nem is va gyok a for dí tás el mé let szak em be re. A gya kor lat −ban azon ban el ke rül he tet len volt szem be néz nem né hány ilyen jel le gű prob lé má val. Azaláb bi ak ban ezek ről sze ret nék szól ni.

Előbb rö vi den vá zol nám a re gény alap hely zet ét. A mű kom po zí ci ó ja egy ke ret ből éstöbb be ágya zott tör té net ből te vő dik ös sze. A ke ret hely szí ne egy kór ház, aho vá egy re −pü lő gép−sze ren csét len sé get szen ve dett em bert hoz nak be, aki kó má ban van, ar ca afel is mer he tet len sé gig el tor zult, pa pír jai el ég tek. Ő vá lik ké sőbb a be ágya zott el be szé −lé sek fő hős évé, is me ret len sé ge ugyan is ar ra kész te ti a kör nye ze tét, hogy meg pró bál −ják meg fej te ni a tit kát: hogy ki cso da is va ló já ban. Négy fé le el be szé lés szü le tik, mind −egyik más né ző pont ból igyek szik – a szű kös ada tok alap ján – re konst ru ál ni egy em be −ri éle tet. Az egyes el be szé lé sek nem egyen ran gú ak (kü lön bö ző ter je de lem, hi te les ség):egy ked ves nővér az ál mát me sé li el, egy lát nok a ví zi ó ját, egy köl tő egy egész el be szé −lést ka nya rít az is me ret len kö ré, ne gye dik ként pe dig a fő hős or vo sai pró bál ják meg fej −te ni pá ci en sük éle tét be teg sé gei, tes té nek je lei nyo mán.

Fi gyel me met fő ként a be ágya zott tör té ne tek nar ra tív mó do za ta i ra, el be szé lő ik reössz pon to sí tot tam. Ez zel kap cso lat ban me rült fel az el ső for dí tás be li prob lé ma, ami acím ér tel me zé sét érin ti. Čapek a Povětroň cí met ad ta mű vé nek, Zádor And rás a Me te -or szót vá lasz tot ta. Utá na néz tem a povětroň ki fe je zés for dí tá sá nak: a szó tár ban üs tö −kös ként, me te or ként ma gya ráz zák, vi szont meg kér dez tem cseh anya nyel vű em be re −ket, akik azt ál lí tot ták, a povětroň nak van má sod la gos ér tel me is: lé gi es, le be gő sze −mély. A Me te or cím vá lasz tás így jócs kán le szű kí ti az ere de ti je len té sét. A cseh szö veg −ben to váb bá a povětroň ki fe je zés több al ka lom mal nem for dul elő, a ma gyar szö veg −


ben vi szont a me te or ki fe je zés sel még két szer ta lál ko zunk. Mind két ki fe je zés a fő hős −re utal, aki a lát nok sze rint úgy zu hant a Föld re, „mint egy iz zó me te or, amely da ra bok -ra ké szül hul lani”1. („jako rozžhavený me te or, jen se roztrhnout”2). Mint a ma gyar for −dí tás ban lát ha tó, a cím a lát nok el be szé lé sé ből szár ma zó köl csön zés ként je le nik meg.A to váb bi ak ban ez a ha son lat még egy szer meg erő sí tést nyer a lát nok el be szé lé sé ben– „Szük ség sze rű en ro hant en nyi re, s tü zes csí kot ha gyott ma ga után, mint a me te or.”(202.) („Bylo nut no, aby se ubíral tak prud ce. Nechává za sebou ohnivou čáru jako me -te or.” – 190.). A me te or te hát olyan ha son lat ként je le nik meg, amely sze re pel az ere −de ti és utód szö veg ben is, még hoz zá a lát nok el be szé lé sé nek meg kez dé se előtt és an −nak a vé gén. A ha son lat így hang súlyt nyer, mi vel ke ret ként öle li ma gá ba a lát nok el −be szé lé sét. A me te or−ha son lat azo no sí tá sa a cím mel te hát több in terp re tá ci ós kö vet −kez ményt is ma ga után von.

El ső ként né ző pont−el te re lést ered mé nyez. Čapek ugyan is a cí met bi zo nyos ér te lem −ben el ha tá rol ta a szö veg től az zal, hogy a re gény fo lya mán több ször nem sze re pel tet te.Mi vel az egyes el be szé lé sek ből el té rő élet ér tel me zé se ket ka punk, ame lyek ben kü lön −bö ző ha son la tok és me ta fo rák sze re pel nek a fő hős meg ha tá ro zá sá ra, je len tő sé get tu −laj do nít ha tunk an nak, hogy egyik el be szé lés ben sem sze re pel a cím be li meg ne ve zés.Je lent he ti azt, hogy a cím nem kí ván azo no sul ni egyik el be szé lő vel sem, s je lent het bi −zo nyos ki in du ló pon tot is az is me ret len fő hős iden ti tá sá nak meg ha tá ro zá sá hoz. Ameny −nyi ben te hát a ma gyar for dí tás ban a cím Me te or, ezek a ki té te lek nem tel je sül nek. Acím rá irá nyít ja a fi gyel met a lát nok el be szé lé sé re, hi szen csak ő hasz nál ja ezt a ki fe −je zést a fő hős re, rá adá sul a me te or−ha son lat az el be szé lé sé nek hang sú lyos he lye in ta −lál ha tó. A cím így el vesz ti „sem le ges” po zí ci ó ját. A fen ti ek ben em lí tet tem, hogy azegyes el be szé lé sek nem egyen ér té kű ek: mű fa juk (álom, ví zió, el be szé lés), stí lu suk, lo −gi kai fel épí tett sé gük és ter je del mük hier ar chizál ható. A leg ter je del me sebb és leg in −kább meg szer kesz tett el be szé lés a köl tőé, és egyes ér tel me zők sze rint (pl.Jedličková3) az el be szé lé se ket ös sze kö tő nar rá to ri szö ve gek nagy ré sze a köl tő né ző −pont ját kép vi se li. A szö veg te hát spe ku la tív, azt a lát sza tot akar ja kel te ni, hogy a köl −tő el be szé lé se ki emel ke dőbb a töb bi nél. A Me te or cím te hát ez eset ben za va ró le het,hi szen ezt a szót nem a köl tő szá já ba, ha nem a lát no ké ba ad ja az író. Ez len ne azegyet len mo men tum, ami kor a szö veg nem a köl tő ér tel me zé sé nek jut tat ki emel ke dősze re pet.

A má sik cím be li ér tel me zés vál tást a név adás prob lé má ja ké pe zi. A re gény egyikköz pon ti tár gya a név adás, az is me ret len em ber meg ne ve zé se, meg ne vez he tet len sé −ge. Az egyes el be szé lők nagy je len tő sé get tu laj do ní ta nak a név nek („Ha az em ber neknincs ne ve, lel ke sinc s” – 250.; „člověk, který nemá jmé na, nemá ani duši” – 238.),sőt a fő hős tel jes is me ret len sé ge a kö vet ke ző képp van ki fe jez ve: „Se ar ca, se ne ve,se tudata…” – 151. („ani tvář, ani jméno, ani vědomí” – 139.). Ezért az egyes el be −szé lé sek fel fog ha tók az arc− és név adás ak tu sa ként is, ami egy ben tu da tot is ren del afő hős höz. A cím ben név adás tör té nik. Az ere de ti szö ve get vizs gál va ez egy kü lön ál lómeg ne ve zés, má sod je len té sé vel ma gá ba sű rí ti a fő hős tra gi kus bal ese tén kí vül az is −me ret len sé gét, se ho va nem tar to zá sát is. A ma gyar for dí tás ban vi szont a cím be so ra −ko zik a lát nok ha son la tai kö zé. Így is mét ar ra a kö vet kez te tés re ju tunk, hogy a cím benmeg je lölt povětroň nem vé let le nül ma rad az el be szé lé se ken kí vül, és a Me te or cím −adás sal ép pen ezt az egye di sé gét ve szí ti el.

A név, meg ne ve zés prob lé má ja azon ban nem csak a cím adás ban jut nagy sze rep −hez, ha nem vé gig hú zó dik az egész mű vön. Úgy tű nik, hogy ha si ke rül ne meg fej te ni azis me ret len ne vét, az zal „meg is mer nénk” őt. Nem vé let len, hogy az iga zi név re vé gig

50 Csiz ma dia Gab ri el la


nem de rül fény: ez is a fő hős meg is mer he tet len sé gét erő sí ti. A cseh vel ös sze vet ve ama gyar for dí tás ban a név je len tő sé ge még in kább fel ér té ke lő dik: az em lé ke zet el vesz −té se a név el vesz té sé vel jár együtt („Önt se tek be le, hogy a ne vét is el fe lejt se” – 221.;„Dejte mu při h nout, a� z něho vyratíme posled ní zbytek paměti” – 209.), sőt a név avi se lő jé nek egész lé tét jel ké pe zi („Egy ilyen nagy da rab em ber, és nem tud ja, hogyhívják”– 252.; „Taký veliký, a neví, čí je” – 240.). A név így totemisztikus jel le get kap,ami pe csét ként je lö li meg az egyén t, és an nak bir tok lá sa az ön azo nos ság fel té tel évévá lik.

Az el be szé lők ezért vé gig a va ló di név meg ta lá lá sá ra va dász nak. Amíg azon ban eznem si ke rül, pót meg ol dás ként ál ne vet, köz ne ve ket vagy sze mé lyes név mást hasz nálaz is me ret len em ber je lö lé sé re. Ilyen eset ben nagy sze rű meg ol dás nak tű nik az E/3.alany he lyet te sí té se E/3. sze mé lyes név más sal. A cseh ben ez há rom fé le nem ben iski fe jez he tő, így nem je lent ér tel me zé si gon dot. A ma gyar ban azon ban ez ne he zeb benold ha tó meg, hi szen az „ő” hasz ná la ta kor nem tud juk, fér fi ról vagy nő ről van−e szó.Zádor ezt a prob lé mát úgy hi dal ta át, hogy az „ő” he lyett gyak ran sze mély ne vet hasz −nált. A szö veg ben azon ban van egy rész, ami kor ez a mód szer ne héz kes sé te szi az ér −tel me zést. A köl tő el be szé lé sé ben a fő hős tar tós am né zi á ban szen ved, és egy ha lottem ber ira ta it meg vá sá rol va kap ne vet. In nen től fog va Ket tel ringnek szó lít ják. Ez a névazon ban nem ta kar ja az ő sze mé lyi sé gét, nem tud azo no sul ni ve le, és ami kor be le sze −ret egy lány ba, za var ni kez di, hogy egy ide gen em ber ne vén szó lít ja az imá dott höl gy:„Nem va gyok sem mi fé le Mr. Ket tel ring... Nem va gyok sen ki.” – 249. („Nejsem žádnýMr. Ket tel ring... Nejsem nikdo.” – 237.). Ek kor kez di meg va ló di én jé nek fel fe de zé sét,és töb bé nem akar ide gen név mö gé búj ni. Csak hogy a ma gyar for dí tás ezt nem to le −rál ja: to vább ra is Ket tel ringként be szél ró la, míg a cseh ez után E/3.−at hasz nál (vagyel hagy ja a sze mély ne vet) az ös sze kö tő szö veg ben („A ke zecs ke el sza kadt Ket tel ringke zé től” – 249.; „Kubánka vytrhla mu ruku” – 237., „Kettelring meg von ja sú lyos vál -lát” – 251.; „Krčí těžký mi rameny” – 239., „A kis ku bai lány lé leg ze tét vis sza fojt va Ket -tel ring ar cá hoz ha jol” – 250.; „Malá Kubánka, tajíc dech se naklání k jeho obliče ji” –238.). A ma gyar szö veg nem ad esé lyt sze gény is me ret len em be rünk nek, hogy meg −sza ba dul jon egy ha mis név, egy ha mis sze mé lyi ség nyo má sa alól. A for dí tó itt mint egyszem be he lyez ke dik a sze rep lő ön ér tel me zé sé vel.

A kö vet ke ző, az in terp re tá ció szem pont já ból is ér de kes moz za nat ra az or vo sok el −be szé lé sé ben, élet ér tel me zé sé ben buk kan tam. A re gény, mint már em lí tet tem, ke ret −re és be ágya zott tör té ne tek re ta go ló dik. Az egyes be ágya zott tör té ne tek kez de te al cí −mek kel van je löl ve: Az irgal mas nővér el be szé lé se, A lát nok el be szé lé se, A köl tő el be −szé lé se (Povídka milos rd né ses try, Povíd ka jas novid co v a, Povíd ka bás níko va). Ezek azélet ér tel me zé sek mo no ló gok, cél juk egy tu da tos tör té net al ko tás szem lél te té se. Az or −vo sok ér tel me zé se ilyen szem pont ból ki lóg a sor ból, és az egyes ér tel me zők nem isfek tet tek rá nagy hang súlyt. Ők a pá ci ens vizs gá la ta kor, aka rat la nul vál nak élet ma gya −rá zók ká, az ő va ri á ci ó juk te hát a ke ret ben sze re pel. A be teg tes té ből azon ban na gyonsok min den re tud nak kö vet kez tet ni az élet mód ját il le tő en (an nak alap ján, mi lyen se −bei, be teg ség nyo mai van nak), és tu laj don kép pen ép pen ők azok, akik a leg több re á lisma gya rá zat tal szol gál nak. A test ből ol vas nak. Va gyis: a tes tet fel fog hat juk a ne gye dikel be szé lő nek, hi szen a test el árul ja ön ma gát. A test je lei ily mó don „be szél nek”. Az íróer re utal is az ere de ti szö veg ben: „To tělo povídá mno ho” (191.) – mond ja a bel gyó −gyász, és ez után lát nak ne ki az ala pos vizs gá lat nak. A ma gyar szö veg ben azon ban el −ve szik ez a gon do lat, mi vel a for dí tó a mon da tot így ad ja vis sza: „A tes té ből sok min -den re le het kö vet kez tet ni.” (202.) A test be szé de, a test mint az el be szé lés mé di u ma

Megjegyzések Karel Čapek Povětroň című regényének magyar fordításához 51


eb ben az ér te lem ben el sik kad, és el vesz ti egyen ran gú sá gát a töb bi el be szé lő vel szem −ben. A test el be szé lé se ugyan nem köz ve tett mó don tör té nik, hi szen szük ség van azor vo sok in terp re tá lá sá ra, de ez még nem ok ar ra, hogy meg fe led kez zünk ró la, vagyakár meg kér dő je lez zük egyen ran gú sá gát a töb bi el be szé lés sel.

A re gény te hát olyan el be szé lé sek lán co la ta, amely ben, mint lát hat tuk, nagy je len −tő sé ge van a be széd nek, az élő be széd nek: és Čapek re me kül szó lal tat ja meg a csehbe szélt nyelv kü lön bö ző vál to za ta it. A szö veg lük tet az ös sze tett mon da tok tól, lánc sze −rű en ös sze fű zött gon do la tok tól, meg szó lí tá sok tól, és fi no man sa tí roz az el ej tett sza va −i val, fél be sza kí tott mon da ta i val. A ma gyar ezt ke vés be tud ja vis sza ad ni, a pon tos vesz −sző vel ös sze fű zött mon dat kí gyó kat szét tör de li, kor dá ba szo rít ja. Az in ter punk ci ók eb −ben az eset ben le he let nyi stí lus kü lönb sé get ered mé nyez nek. Fi gye lem re mél tó azon −ban az idé ző je lek és gon do lat je lek hasz ná la ta.

Az idé ző jel sze re pe na gyon is je len tős a mű ben. A cseh az egyes pár be szé de ketvagy mo no ló go kat, te hát a sze rep lők be szé de it idé ző je lek kö zé rak ja. Így vi lá gos ha tá −ro kat szab az egyes szó la mok kö zött. A ma gyar az idé ző jel he lyett gon do lat jel lel kez dimeg a be szél ge té se it, be szé de it. Az ere de ti szö veg ben azon ban az egyes el be szé lőktör té ne tei is idé ző je lek kö zött je len nek meg. a ma gyar ban ez eset ben hi ány ma rad, mi −vel az egyes el be szé lé sek ele jé ről el ma rad a gon do lat jel. Az el be szé lés ha tá rai, igaz,így is meg ál la pít ha tók, a szö veg azon ban ve szít di rekt sé gé ből.

Elő for dul a szö veg ben az is, hogy az in ter punk ció meg szű ré se az ere de ti szö veg hezké pest az utód szö veg ben bi zony ta la nab bá te szi az el be szé lők szó lam vál tá sát. Ilyeneset tel ta lál ko zunk a kö vet ke ző he lyen: „Kar bol-, ká vé-, do hány- és fér fi szag ter jen gett.Jó és erős szag, tá bo ri kór ház sza ga. Az az, vár junk csak : in kább vesz teg zár szag. Ku -bai do hány, Puer to Ricó-i ká vé, ja ma i cai vi har. Fül ledt for ró ság, szél és vo nag ló pál mákre cse gé se. Ti zen hét új eset, dok tor, hul la nak, mint a le gyek. Ön töz ze nek meg min dentkre osol lal, és hoz za nak klór me szet; si es se nek, em be rek, és őriz zék az uta kat; sen kise me het el in nen, meg va gyunk fer tőz ve. Sen ki kö zü lünk, amíg mind an nyi an meg nemge be dünk. A köl tő fin to rog ni kez dett, de csak be fe lé, ma gá ba. Igen ám, dok tor, csak -hogy eb ben az eset ben ne kem, a szer ző nek, kel le ne a fe le lős funk ci ót vál lal nom. Énve ze tem a csa tát, én, az öreg gyar ma ti fel cser, a pes tis jár vá nyok ki pró bált ve te rán ja;és ma ga az én as szisz ten sem. Vagy nem, nem ma ga, ha nem az a kó cos fi a tal em bera bel gyó gyá szat ról. No, fiú, ti zen hét új ese tünk van, prí ma anyag ku ta tás ra; mit csi nál -nak a bak té ri u mai? A fi a tal em ber sze me ki me red a ré mü let től, üs tö ke hom lo ká bahul l…” – 139., ki eme lé sek tő lem: Cs. G. („za vonì lo to kar bolem, kávou, tabákem amužstvím. Dobrý a silný pach, něco jako lazaret. Nebo ne, počke jme: karan tén ní sta -n ice. Kubán ský tabák, ká va z Por tori ka a vichřice na Jama jce; dus no, vítr a praštěnízmí taných palem. Sedm náct nových pří padů, dok tore; mře to jako mouchy. Rozléve jtekre zol, sem s chlórovým váp nem; hote sebou, lidi, a hlíde jte všech ny ces ty; nikdoodtud nes mí, jsme zamořeni. Ano, nikdo z nás, dokud všich ni nepo jdeme. – Bás ník sepočal do se be šklebit. Jenže v tomto pří padě, dok tore, bych musel zau j mout odpověd -né místo já, autor. Já vedu tu bitvu, starý koloniál ní felčar, ostřílený mazák morovýchepi demií; a vy jste můj vědecký asis ten t. Nebo ne, vy ne, ale ten vlasatý mlá denec zinterního. Nu, hochu, máme sedm náct nových pří padů, prima vědecký mater iál; coděla jí vaše bak térie? – Mlá denec poulí hrů zou oči, pačesy mu pada jí do čela…” –131.; ki eme lé sek tő lem: Cs. G.).

Eb ben az eset ben a köl tő egy ví zi ó ja ke ve re dik a va ló ság gal. Mi köz ben be le fe led −ke zik a fan tá zia ké pe i be, a nar rá tor el me sé li, ho gyan vi sel ke dik a köl tő. A cseh szö vegaz el be szé lő vál tást pon to san jel zi az in ter punk ci ók se gít sé gé vel – gon do lat jel kö zé zár −

52 Csiz ma dia Gab ri el la


ja a nar rá tor szö ve gét. A ma gyar ban azon ban nincs sem mi fé le je le zés vagy uta lás azel be szé lő vál tás ra. Így a szö veg ho má lyo sab bá vá lik az ere de ti hez ké pest.

Ös sze gez ve a fen ti e ket meg ál la pít hat juk, hogy a for dí tás va ló ban nagy sze re petjátsz hat egy mű ér tel me zé sé ben. A for dí tó már mint inter pretá tor köz ve tí ti fe lénk a szö −ve get. Egy mű él vez he tő sé gé hez te hát szük sé ges az ere de ti szö ve get is mer nünk, hogymeg ta pasz tal has suk tág ho ri zont ja it.

Jegy ze tek

1 ČAPEK, Karel: Me te or. For dí tot ta: ZÁDOR And rás. Bu da pest, Ma gyar He li kon 1968, 148. Azidé ze tek után meg adott ol dal szám ok er re a ki adás ra vo nat koz nak.

2 ČAPEK, Karel: Povětroň. Pra ha, Českosloven ský spiso vateľ, 1984, 136. Az idé ze tek utánmeg adott ol dal szám ok er re a ki adás ra vo nat koz nak.

3 JEDLIČKOVÁ, Alice: Ke komu mluví vypraveč? Pra ha, Ústav pro česk ou a sve tou lit er atu ru,1993

Megjegyzések Karel Čapek Povětroň című regényének magyar fordításához 53


POL GÁR ANI KÓ

GON DO LA TOK A FOR DÍ TÓI ÖN REP RE ZEN TÁ CIÓÉS AZ ÁL FOR DÍ TÁS KAP CSÁN

A for dí tás te ó ria egyik alap kér dé se, hogy mi lyen mér ték ben ve gyük fi gye lem be a műszán dé kát (in ten tio operis), a szer ző szán dé kát (in ten tio auc toris) és az ol va só ér de −ke it (in ten tio lec toris).1 Az inten tio auc toris kü lö nö sen elő tér be ke rül a szer zői elő sza −vak kal, val lo má sok kal el lá tott for dí tás an to ló gi ák ese té ben. A ma gyar iro da lom tör té net −ben el ső sor ban a Nyu gat kor sza ká hoz köt he tő, a vi lág iro dal mat a hó dí tó ként fel lé pőköl tő zsák má nya ként fel mu ta tó köl té sze ti an to ló gi ák fő jel leg ze tes sé ge egy részt az ál −ta lá ban a cím ben is ki emelt és a for dí tói elő− vagy utó szón is vé gig vo nu ló metaforika,más részt egy sok nyel vet, iro da lom tör té ne ti kor sza kot és vi lág iro dal mi szer zőt ma gá −ba fog la ló tab ló fel mu ta tá sá nak igé nye. A Nyu gat kö zös el mé le ti bá zi sá ból ki in du ló ésfor dí tás szem lé le ti kód ként is funk ci o ná ló cí mek egy ben a for dí tás fel fo gá sok kü lönb sé −ge i re is rá mu tat nak. A szö ve gek re vo nat ko zó Pá va tol lak-me ta fo ra (Ba bits Mi hály,1920) ese té ben a dí szí tő, egy ben ki egé szí tő funk ció eme lő dik ki és a for dí tott köl te −mé nyek nek az ere de ti Ba bits−ver sek hez vi szo nyí tott marginal itása. A Nyi tott aj tó (Il lyésGyu la, 1963) a kö tet kom po zí ció me ta fo rá ja, a for dí tás ki tá rul ko zó és be fo ga dó jel le gé −nek ket tős ké pe. Mind két cím egy− e gy köz hely új ra fel töl té se (ide gen tol lak kal ékes ke −dik, nyi tott aj tók ra ta lál): az ide gen tol lak kal ékes ke dés a pre tex tus zsák mány ként ke −ze lé sé nek egyik ar ti ku lá ci ó ja, a cél kul tú ra gaz da gí tá sá val függ ös sze, s egy faj ta sze −lek tív for dí tói gesz tust is fel té te lez, ahogy azt már a klas szi cis ta for dí tók is meg fo gal −maz ták: „A har ma dik hi ba, mely be es nek sok for dí tók, az, hogy az ere de ti írót, vagy jó,vagy rossz, vég től vé gig le for dít ják (…). Nem azért kell le for dí ta ni az ide gen író kat, hogylás suk azok nak hi bá i kat, ha nem hogy meg gaz da gít suk a mi li te ra tú rán kat az zal, amitők leg fel sé ge seb ben ta lál tak.” (Pétzeli Jó zsef D’Alambert nyo mán ki dol go zott el mé le −te, 1789).2 A zsák mány me ta fo ra a cél szö veg és a for dí tó fö lé nyét hang sú lyoz za (Ba −bits egyik for dí tá sá ról azt mond ja, hogy olyan, mint egy bá jos ék szer, me lyet az ős ma −gyar zsák má nyo ló „ka land ja i nak haj na lán ha rá csolt a kin cses Nyu ga tról”3), a Nyi tott aj -tó, akár csak az Örök ba rá ta ink (Sza bó Lő rinc, 1958), a be fo ga dás nyi tott sá gát, egy −ben szub jek tív vol tát is ki eme li. Egy újabb for dí tás köz hely, a ke vés bé is mert te rü le tekfelfedezése4 a Hét ten ger éne ké ben nyer köl tői ar ti ku lá ci ót: „…a for dí tás olyan szabad −kikötőt nyi tott meg előt tünk, ahon nan va ló ban ma gyar ha jók kal jár hat juk a ten −gereket.”5 A for dí tás an to ló gia ol va só ja a Nyi tott aj tón ki lát, eset leg ki is lép a vi lág ba,így lesz a vers for dí tá sok ol va sá sa ten ger já rás, föld kö rü li utazás.6


For dí tás és dik ta tú ra

A zsák má nyo lás mód sze re az 1945 utá ni Ma gyar or szá gon mó do sult vál to zat ban, „ana gy i pa ri for dí tás zül lesz tő ha tá sa” (Or bán Ot tó) alatt él to vább. Or bán Ot tó en nek szel −le mé ben fej lesz ti to vább a ba bit si zsák mány olás metaforát: „a for dí tó üzem eköz ben (...)bő sé ge sen el lá tott meg ren de lés sel; egy rab szol gát a szö kés meg−meg úju ló re mé nyé vel(...). Én pe dig (...) ál mom ban ka lan doz tam, mint hír hedt elő de im a kön nyű fegy ver ze tű,gyor san moz gó, ló hát ról nyi la zó, de min den út juk ba ke rü lő apát sá got egy ban ki könyv vizs −gá ló és egy köl töz te tő vál la lat együt tes ala pos sá gá val ki rá mo ló (te hát már ak kor is Eu ró −pá ba tar tó), haj da ni ma gya rok, hogy az tán ud var há zam ba ér ve föl éb red jek, és ször nyűössze vis sza ság ban ha ji gál jam egy más he gyi be a rab lott hol mit, eposz tö re dék re sza tí rát,te te jük be meg gyász ódát és sze rel mi elé gi á kat, va la mint egyéb bazárárut.”7 Ami te hát el −ve szett, az a sze lek ció szub jek ti vi tá sa, a tab ló ki bő vült ugyan, de eset le ge sebb lett: anyers for dí tás ok ból (is) dol go zó köl tők nek már meg sem kel lett eről tet ni ük ma gu kat, hogymi nél több „skal pot”, az az kü lön bö ző nyel ve ken író, kü lön bö ző kor szak ok ban al ko tó meg −hó dí tott vi lág iro dal mi szer zőt fel mu tas sa nak. Az Or bán−idé zet a for dí tás rend szer el le nesfunk ci ó ját is ki eme li (a for dí tó = rab szol ga, a for dí tás = a szö kés re mé nye); ezt te szi a fi −lo ló gu sok „dik ta tú rá já val” nagy ha tá sú vitairatában8 is szem be szál ló Vas Ist ván is 1952−ben írt, s for dí tás kö te te élé re ik ta tott ver sé ben: „Míg Nero rém ural mát for dí tot tam, / Előt −tem mű kö dött a mos ta ni...” „A lát ha tat lan fa lon át hi á ba néz tem Nyu gat fe lé” – ír ja, majda for dí tott szer ző ket meg szó lít va: „Kö szö nöm azt, amit raj ta tok ha tot tam, / (...) / a ten −ge ri sze let, a sza bad le ve gőt. / Kö szö nöm, hogy a bör tön ből ki lá tok / S üze ne te met rá −tok bíz ha tom, / Ti bíz ta tó, ti nyá jas óri á sok, / S kö zös ha zánk, vilá giro dalom!”9 A for dí −tás dik ta tú ra be li funk ci ó ját ku tat va ta nul sá gos pár hu za mot kí nál nak az 1930−as és 40−es évek, hi szen Rad nó ti Mik lós, Trencsényi−Waldapfel Im re, Ró nai Pál kö te te i ben, il let vea ko ra be li, an tik−hu ma nis ta ta la jon sar jadt fo lyó irat ok ban (Szi get, Apol lo) a gö rög–la tinköl té szet for dí tá sá nak volt ha son ló, szel le mi fel sza ba dí tó ha tá sa. Most azon ban – aszim pó zi um meg adott té má já val össz hang ban – egy má sik szá lon in du lunk el, a rend −szer vál tás előt ti szlo vá ki ai ma gyar iro da lom két vers for dí tás−an to ló gi á ját, Rácz Oli vér ésCselényi Lász ló kö te tét il leszt ve a vá zolt kon tex tus ba.10 A szo ci a lis ta „for dí tó gyár” köz −pont ja szlo vá ki ai ma gyar vi szony lat ban két ség kí vül a Ma dách Ki adó mű for dí tás−szek ci ó javolt, a „ter me lés” pe dig el ső sor ban a szlo vák és cseh, ese ten ként a len gyel, orosz köl −tők mű ve i re irá nyult. A nyu ga tos hó dí tó imidzshez csat la koz ni óhaj tó köl tő szá má ra azon −ban ez a szláv ho ri zont túl szűk nek bi zo nyult, s az em lí tett két an to ló gia túl is lép ezen.Ha azon ban meg néz zük a kö te tek para tex tu sait, ki de rül, hogy a szlo vá ki ai ma gyar ber −kek ben a vi lág köl té szet for dí tá sa nem a rend szer el le nes sé get, a dik ta tú ra aló li szel le mifel sza ba du lást je len ti, ha nem – kó dolt vagy nyílt for má ban – ép pen a rend szer ki szol gá −lá sát. Ezt je lez he ti már a Rácz Oli vér−kö tet cím adó me ta fo rá ja, a Csil lag su gár zás is, bárez nem kell, hogy fel tét le nül el ső hal lás ra a vö rös csil la got as szo ci ál ja, ám a köl té sze teta vi lág tör té nel mi fo lya ma tok ada lé ka ként tá la ló kö tet kom po zí ció, az egyes tör té nel mikor szak ok sze rint ös sze ál lí tott, az iro da lom fej lő dés el vű sé gét su gal ló cik lu sok és a ver −sek kö zé mot tó ként be ik ta tott tör té nel mi do ku men tu mok rész le tei (köz tük egy idé zet aKom mu nis ta Ki ált vány ból) az an to ló gia cél ját egyér tel mű sí tik. A pity pang mí to sza ese té −ben az inten tio operis nem ilyen ma gá tól ér te tő dő, s az elő szó ban nyúj tott kö tet kom po −zí ció−ér tel me zés nem is ma gá tól a szer ző től, ha nem a szer kesz tő től, Tő zsér Ár pád tólszár ma zik. Tő zsér sze rint az öt cik lus ra ta go ló dó kö tet el ső, mí to szo kat fel dol go zó cik lu −sa a „té zis”, a mo dern fran cia köl tők ver se it tar tal ma zó má so dik az „an ti té zis”, s (idé −

56 Pol gár Ani kó


zem Tő zsért): „a szo ci a lis ta Cseh szlo vá kia és Len gyel or szág köl tő it be mu ta tó har ma dik,ne gye dik és ötö dik cik lus a szin tézis”.11 Tő zsér sze rint a mi ti kus te rem tést és a mo dernké tel ke dést a szo ci a lis ta köl té szet ré vén vált ja fel „a te rem tő ké tel ke dés”.

A for dí tó ön rep re zen tá ci ó ja: a doc tusság lát sza ta

A for dí tói ön rep re zen tá ció szem pont já ból el ső sor ban a szer zői elő− és utó sza va kat ér −de mes meg vizs gál nunk. Rácz Oli vér ese té ben, aki az em lí tett szláv nyel vek (cse h, szlo −vák, len gyel, orosz) mel lett szin te az ös szes je len tős eu ró pai nyelv ből (an gol, fran cia,né met, gö rög, la tin, olasz, spa nyol, ro mán) és ázsi ai nyel vek ből (kí nai, ja pán, per zsa)is for dít, nem mel lé kes a for dí tó nak az ezek hez a nyel vek hez fű ző dő vi szo nya. Rácz Oli −vér az elő szó ban a szó ban for gó ti zen öt nyelv kö zül csak a há rom ke le ti ről is me ri el,hogy nem ere de ti nyel vű szö ve gek kel, ha nem nyers for dí tás ok kal és más nyel vű for dí −tá sok kal dol go zott. Ez zel már is sa ját doc tusságát eme li ki, hi szen azt su gall ja, hogy ama ra dék ti zen két nyelv ese té ben nem volt szük sé ge nyers for dí tás ra. A la tin nal és agö rög gel kap cso lat ban pe dig, me lyek az iro dal mi kép zett ség klas szi kus le té te mé nye −sei, nem mu laszt ja el egy a klas szi kus stú di u mok ra uta ló hi te le sí tő meg jegy zés be ik −ta tá sát („la tin tan köny ve im, gö rög szó tá ra im segít ségév el...”12). Ha son ló ön rep re zen tá −ci ós gesz tust ta lá lunk pl. Faludy Györ gy Test és lé lek cí mű antológiá ja13 elő sza vá ban:„An gol ból, fran ci á ból és né met ből köz vet le nül for dí tot tam, így gö rög ből és la tin ból is,szó tár és mo dern kom men tá rok hasz ná la tá val.” En nek hang sú lyo zás ára már csakazért is szük sé ge van, mert a fi lo ló gu sok már 1938−ban rá mu tat tak ar ra, hogy hír hedtVil lon−át köl té sei nem az ere de ti fran cia szö ve gek, ha nem Brecht né met for dí tá sai alap −ján készül tek,14 s fel te he tő en a ké sőb bi Gö rög Antoló gia- be li for dí tá sok ese té ben is in −kább kell bi zo nyos an gol pre texu sokkal szá mol nunk, mint sem a gö rög ere de ti köz vet −len ha tá sá val. Az ef fé le ön rep re zen tá ci ós gesz tu sok di lem ma elé ál lít ják a for dí tás −elem zőt: mi lyen mér ték ben kell fi gye lem be ven nie a para tex tu sokat, bio grá fi ai jel le gűelő sza va kat, vagy eti kus−e a szö ve gek köz ti eset le ges köz ve tett vi szony köz vet len kéntva ló fel mu ta tá sa? Az inten tio auc toris ban va kon hí vő ér tel me ző kön nyen es het olyanhi bá ba, mint Faludy mo nog rá fu sa, Pomogáts Bé la, aki a Test és lé lek kö tet tel kap cso −lat ban a for dí tó elő sza vát szó sze rint ért ve azt ír ja, hogy Faludy „ra gasz ko dik a szö veghite lességéhez”,15 ami a for dí tá so kat ol vas va nyil ván va ló túl zás. Más részt az an tik mű −for dí tás−tör té net ku ta tó ja is kön nyen a túlin ter pretá ció hi bá já ba es het, ha az an tik pre −tex tu sok fe lől pró bál ja ol vas ni a Rácz Oli vér−kö tet be ik ta tott gö rög–la tin szer zők ma gya −rí tá sa it. Az el ső, ami ilyen szem pont ból fel tű nik, hogy a kö tet egyet len olyan an tik szö −veg for dí tá sát sem tar tal maz za, amely itt je len ne meg elő ször ma gya rul. Az új ra for dí −tás ter mé sze te sen min dig új in terp re tá ci ót je lent, s még a ha gyo má nyos for dí tás szem −lé le tek és a Nyu gat for dí tás esz mé nye fe lől ol vas va is meg le pő nek tűn het Il lyés Gyu lavé le mé nye, aki „or gaz da sá got”, va gyis más for dí tók tól lo pott öt le tek sa já tunk ként áru −sí tá sát lát ja be le az új ra for dí tás ba: „Egy szer más le for dí tott ver set is mét le for dí ta niolyan erő pró ba, mely ha nem in do kol ja ma gát, va la mi fé le or gaz da ság gya nú ját kel ti.Van, ami kor még is elk erül hetetlen”.16 Az „el ke rül he tet len ség” kép lé keny és tu do má −nyo san meg ra gad ha tat lan fo ga lom, s az új ra for dí tá sok vizs gá la ta kor azok ba az eti kaidi men zi ók ba ke rü lünk, me lyek alap ka te gó ri ái olyan, a for dí tá sok kal kap cso lat ban isgyak ran em le ge tett er köl csi ér té kek, mint a „tisz tes ség, a fe le lős ség, a hű ség, a me −rész ség és az aláza t”.17 A for dí tás er köl csi di men zi ó i nak hang sú lyo zá sa fa kad hat egy −

Gon do la tok a for dí tói ön rep re zen tá ció és az ál for dí tás kap csán 57


részt a for dí tás tör té net nek egy tö ké le tes sé gig íve lő fej lő dés rend szer ként va ló fel fo gá −sá ból, mely re a re konst ruk ció „mi–ők” struk tú rá ja épül: eb ben a „mi” kép vi se li az újat,a pon to sat, a hű sé ge set és az igé nye set, szem ben az „ők” ré gi sé gé vel, la za sá gá val,hűt len sé gé vel és felületességév el.18 Más részt a for dí tó fel ada tát er köl csi mun ka kéntér tel me zi Susan Son tag is, ám az ő ér tel me zé se ép pen a tö ké le tes for dí tás le he tet −len sé gé nek tu da tá ból ere dez tet he tő. Son tag sze rint ugyan is „a for dí tó fel ada tá nak er −köl csi meg ér té se ab ból a fel is me rés ből fa kadt, hogy a for dí tás alap já ban vé ve le he tet −len fel adat, leg alább is ha úgy ér tel mez zük, hogy a for dí tó le gyen ké pes egy for dí tó va −la mely nyel ven meg írt szö ve gét érin tet le nül, vesz te ség nél kül át ül tet ni egy má siknyelvre”.19 Az új ra for dí tó nak per sze nem kell fel tét le nül tud nia a ko ráb bi ma gya rí tá sok −ról, ám az er re vo nat ko zó szer zői val lo má so kat megint csak fenn tar tá sok kal kell fo gad −nunk, hi szen le het, hogy csu pán a szer zői ön rep re zen tá ció ha té kony esz kö ze i vel ál lunkszem ben. Pl. Tő zsér Ár pád ír ja Söder gran− fordítá sai elő sza vá ban: „Nem tu dok ma gyarfor dí tá sá ról sem (tu dok vi szont an gol, fran cia, cseh, szlo vák nyel vű ki adá sá ról), az ittkö vet ke ző Söder gran− fordítá sok te hát egy is me ret len, de re mé lem, »honosító« ma gya −rí tá sa im el le né re sem ér dek te len köl tő vo ná sa it vil lant ják a ma gyar ol va só elé.”20 Aszer zői ön val lo más ok sza va hi he tő sé gét meg kér dő je lez ve meg jegy zem: az eset le geselem ző szá má ra egy ér tel mű, hogy a ho no sí tás már évek kel Tő zsér for dí tá sai előtt meg −tör tént. A táj vál to zá sai cí mű finn or szá gi mo dern köl tők an to ló gi á ja pél dá ul ép pen az −zal az Én cí mű Söder gran−vers sel in dít (Fo dor And rás fordításában)21, amel lyel Tő zsérKalligram− be li vá lo ga tá sa is (74.).

Egy új ra for dí tás vizs gá la ta: a tu dós−ima ge le rom bo lá sa

Az új ra for dí tás nak egy konk rét pél dá ja ként vizs gál juk meg Bión Hes zpere, tász eratász...kez de tű ver sé nek Rácz Oli vér−fé le ma gya rí tá sát (Heszperosz, szép te li csil la ga... – 27.)és ves sük ös sze öt ko ráb bi vál to zat tal (Vértessy De zső 1940, Trencsényi−Waldapfel Im −re 1942, Sza bó Lő rinc 1958, Franyó Zol tán 1958, Kerényi Grá cia 1961).22

Bión ver se nyolc he xa me ter sor ból áll – Rácz Oli vér ezt öt vers láb ból ál ló dak ti likusso rok kal és ezek imi tá ci ó já val ké pez te le, az utol só sor ban vi szont, in do ko lat la nul,vissza tér a he xa me ter for má hoz, s ez zel a kö vet ke zet len ség gel azt a gya nút kel ti, hogyfor ma vá lasz tá sa nem tu da tos köl tői sza bad ság, ahogy Sza bó Lő rinc met ri kai la za sá −gai, ha nem a rit mi kai ér zék bi zony ta lan sá gá ból fa ka dó eset le ges ség. Ez a meg fi gye lé −sünk egy újabb lé pés, mely az antoló giabevezetőben fel épí tett poeta doc tus−im age le −rom bo lá sá hoz ve zet.

A for dí tás a Bión−vers egy− e gy ele mét át transz for mál ja. Hes zper osz nak, az Est haj −nal csil lag nak a sze re lem is ten nő höz va ló kö tő dé se Bión nál az el ső sor ban, nyom ban ameg szó lí tás után ki eme lő dik:

Hes zpere, tász eratász khrüszeón phaosz Aphro geneiász(Heszperosz, arany fé nye a bá jos Af ro di té nek)

„Hesperos, Aphro geneia arany lám pá ja az égen!”(Vértessy)

„Hesperos, Aph ro di té nek arany fák lyá ja, te drá ga”(Trencsényi−Waldapfel)

58 Pol gár Ani kó


„Csil la gom, Est haj nal, ara nyos tü ze a Sze re lem nek”(Sza bó Lő rinc)

„Hesperos, Aphro geneia aranytűzű fé nye az égen”(Franyó)

„Heszperoszom, szép Aphro geneia arany ra gyo gá sa”(Kerényi Grá cia)

Rácz Oli vér nél a két in for má ció el vá lasz tó dik egy más tól, hi szen a Hes zper osz meg szó −lí tás az el ső sor ele jé re, az „Aph ro di té üde csil la ga” az utol só sor ba ke rül. A Bión−szöveg ana fo rá ját, a Hes zper osz−szó is mét lő dé sét a vers el ső két so ra élén Rácz Oli −vér for dí tá sán kí vül mind egyik idé zett ma gya rí tás fon tos nak tar tot ta ér zé kel tet ni (azana fo ra csak Franyónál ma rad el, de az is mét lő dés ott is meg van), Kerény inél a szóbir to kos sze mély ra gos vál to za ta is mét lő dik („Heszperosom...”) Sza bó Lő rinc nél az erő −tel jes do mesz ti ká ció meg nyil vá nu lá sa ként a „Csil la gom” szó. Az ana fo ra he lyett RáczOli vér két poszt nyu ga tos hang zá sú jel zőt ik ta tott be: „rőt ra gyo gá sú, fényt ka ca gó”.Bión nál az éj sza ka jel ző je a „sö tét kék” – küanea (Sza bó Lő rinc: „ék szer a kék éj ben”,Trencsényi−Waldapfel: „éj sza ka kék jé ben ra gyo gó”, Kerényi Grá cia: „éke a mély−li la ég −nek”), Rácz ezt is köz he lye sebb re cse ré li: „tü zes ék kő”. A tü zes szó ez eset ben ta lánaz el ső sor be li phaosz (fény, tűz, fák lya) meg fe le lő je, a küaneász (...) nük tosz pár ja pe −dig ta lán az el ső sor ba ik ta tott, nem ke vés bé köz he lyes „es te li ég nek”.

A Bión− ver set ele men ként a Rácz− fordítás ra rá ve tí te ni pró bá ló elem ző már az el sőso rok nál el bi zony ta la no dik – hi szen mi lyen jo gon ké ri szá mon egy Bión−vers ké sei pa −ra frá zi sán a gö rög pre tex tus je gye it, ha ez zel a pre tex tus sal a for dí tó a je lek sze rintköz vet len kap cso lat ba se ke rült? Ez zel ugyan a doc tusi ön rep re zen tá ci ón újabb csor −ba esik, az elem zőt vi szont nem ér he ti a túl in terp re tá lás vád ja. Eti kai ag gá lya in kat fél −re té ve fel té te lez zük, hogy a Rácz− fordítás ugyan a ma gyar Bión−re cep ció szer ves ré szétké pe zi, ám köz vet len inter tex tuális vi szony csu pán a vers ko ráb bi ma gyar for dí tá sa i hozkö ti, va gyis mi köz ben a szö veg a ma gyar for dí tás ha gyo mányt ír ja felül, a gö rög szö veg −hez va ló bár mi lyen kö tő dé se eset le ges és vé let len sze rű. Er re jó pél da a har ma dik sor:„csil la gok rét je in pász to ra égi csi kók nak”, me lyet csak egy köz tes, Trencsényi−Waldapfel−féle köl tői ol va sat be ik ta tá sa ré vén tu dunk a „meg fe le lő” Bión− sorhoz köt ni:tos szon aphau roterosz mén ász, hos zon exokhosz asztrón (fé nyed an nyi val gyen gébb ahold fé nyé nél, amen nyi vel ki vá lik a töb bi csil lag kö zül), va gyis: „Fény lőbb ná lad a hold,de a csil lag mind halaványab b” (Vértessy), „úgy ra gyo god túl / fény lő tár sa i dat, mintté ged a hold” (Sza bó Lő rinc), „té ged a hold hal vá nyit el és te a csil la gok ez rét”(Franyó). Trencsényi−Waldapfel ezt az ös sze ha son lí tást a nyáj me ta fo ra be ik ta tá sá valerő sí tet te fel: „hold nál hal vá nyabb, de a csil lag nyáj ban az el ső”. Fel te he tő en ez utób −bi meg ol dás ha tá sá ra lett Rácznál a bióni Hes zper osz az égi csi kók pász to ra, el ve szít −ve kö tő dé sét a gö rög pre tex tushoz. A Bión−vers nar rá to ra egy pász tor hoz megy la ko má −ra: poti poime na kómon, „mert la ko má ra, a pász tor hoz me gyek” (Trencsényi−Waldapfel),„men nék egy pász tor hoz vi ga dás ra!” (Vértessy), „vár a ta lál ka a pász tor ral” (KerényiGrá cia). Rácz Oli vér nél a vers bu ko li kus jel le ge el hal vá nyul, a pász tor csak az idé zettest haj nal csil lag ra vo nat ko zó me ta fo rá ban sze re pel, az ő ver sé nek nar rá to ra nem la ko −má ra, ha nem a sze re tő jé hez megy, aki egy köz he lyes jel ző vel „szép”, és „epe ked ve vi −gyáz za” a jöt tét. A zá ró for mu la Bión nál egy gnó masz erű ki je len tés: kalon de t’erassza -menó szünereaszthai, „s sze re tőt sze re lem re se gí te ni il lő” (Vértessy), „és il lik pár tol −nod igaz sze re tő ket!” (Sza bó Lő rinc), „sze re lem re se gí te ni szép a sze rel mest” (KerényiGrá cia), „s az szép, ha se gí ted a hű sze re tő ket” (Trencsényi−Waldapfel). Rácz Oli vér ez



eset ben Trencsényi−Waldapfel zá ró for mu lá ját vissz han goz za, csak ép pen a gnó ma jel −leget hagy ja el: „óv jad a hű sze re tő ket”. A „hű” jel ző Trencsényi−Waldapfelnél is be tol −dás, ér zel mes ro man ti kát le hel a vers be. A Bión−vers sze rel mi szá la rej tett, bár Aphro −geneia em lí té se az el ső sor tól meg ala poz za ezt a kó dot, a fel ol dás csak az utol só sor −ban kö vet ke zik be: all’ eraó (de sze re tek). Rácznál en nek a fe szült ség nek nyo ma sinc s,a vers sti lisz ti ka i lag in dif fe rens szó vá lasz tá sa, köz he lyes köl tői meg ol dá sai ré vén nemtud ter mé keny pár be széd be ke rül ni a ko ráb bi ma gya rí tá sok kal.

Lep lez zük le az ál for dí tást?

Az elem ző ál tal fel té te le zett és az an to ló gia para tex tu saiban is jel zett pre tex tus nak afor dí tás tól va ló ilye tén el sza ka dá sa, a kap cso lat eset le ges ség nek ki mu ta tá sa per szenem csak a for dí tói ön rep re zen tá ci ó ra van ha tás sal. Egy olyan el mé le ti prob lé má ról vanszó, mely a for dí tás elem zé sek mi ként jét alap ja i ban be fo lyá sol ja. Ha a for dí tás és ere −de ti vers kö zött olyan vi szonyt fel té te le zünk, mint a ró zsa és a ró zsá ról írt vers közöt t,23

ak kor a for dí tás fo gal mát olyan ese tek re is ki tá gít juk, ame lyek ben ne megy szer szósincs ez „ere de ti vel” va ló köz vet len kap cso lat ról. Az elem ző így nem csak ak kor vét hi −bát, ha az ere de ti vers je gye it pró bál ja meg szá mon kér ni a for dí tá son, ha nem ak koris, ha a fel té te le zett pre tex tus nak egy egyé ni in terp re tá ci ó ját lát ja be le az „ál for dí tás −ba”. Ter mé sze te sen nem ar ról van szó, hogy az elem ző bio grá fi ai té nyek után nyo moz −zon, hogy tel jes biz ton ság gal te hes sen ilyen ka te go ri kus ki je len té se ket, mint pl.: RáczOli vér nem tu dott gö rö gül, kö vet ke zés kép pen Bión gö rög ver sét sem ol vas hat ta, for dí −tá sa te hát ál for dí tás, az an to ló gia elő sza vá nak er re vo nat ko zó ré sze pe dig tu da tosmeg té vesz tés. Ám ha bár mely tet sző le ges szö veg ele mez he tő for dí tás ként, ak kor afor dí tói és az elem ző gya kor lat tel je sen el tá vo lo dik egy más tól.

Két ség te le nül van per sze a fik tív elem zés nek, akár csak a fik tív for dí tás nak egy faj −ta já ték jel le ge. Ez zel ma gya ráz ha tó, hogy Ko vács And rás Fe renc mű for dí tás−pa ró di a −ként ér tel me zett Calvus− ver seit az elem ző a köl tő é hez ha son ló gesz tus sal he lyez he ti amű for dí tás−tör té ne ti folya mat ba24 ahe lyett, hogy egy bio gráf jel le gű in for má ci ó ból ki in −dul va (a fen ti hez ha son ló an) egy fel te he tő en igaz, ám esz té ti kai szem pont ból iga zol ha −tat lan ki je len tés sel dob ja sut ba, va la hogy így kezd ve a Calvus Ibükosz− fordítására vo −nat ko zó esz me fut ta tá sát: „Ko vács And rás Fe renc nem tud gö rö gül, te hát...”. A to le −ráns elem ző a nyo mo zó le lep le ző sze re pe he lyett ál ta lá ban in kább a cin kos társ ét vál −lal ja ma gá ra – ha nem sér tő ilyen ál ta lá no sít va hasz nál nunk ezt az ál for dí tás „er kölcs −te len sé gét” su gal ló me ta fo rát a for dí tás „er köl csös sé gé vel” szem ben. A já ték ak korvá lik za va ró vá, ha az elem ző va ló ban er köl csi kö te les sé gé nek ér zi az „or gaz da ság” le −lep le zé sét, s ha a for dí tás nak ál cá zott köl te mény az in terp re tá ció le le mé nye ál tal semké pes te lí tőd ni.

Jegy ze tek

1 Vö. ECO, Umbero: In terp re tá ció és tör té ne lem. He li kon, 2001/4, 491.2 TARNAI An dor és CSETRI La jos (ös sze áll.): A ma gyar kri ti ka év szá za dai. Rend sze rek. A kez -

de tek től a ro man ti ká ig. Bu da pest, Szép iro dal mi, 1981, 307–308.3 BA BITS Mi hály: Nap pa li álom — Ten nyson —. Nyu gat, 1924, 87–91.4 Vö. IL LYÉS Gyu la: Nyi tott aj tó. Bu da pest, Eu ró pa, 1963, 8.

60 Pol gár Ani kó


5 VAS Ist ván: Hét ten ger éne ke. Bu da pest, Szép iro dal mi, 1982, 14.6 Vö. OR BÁN Ot tó: Hat van év alatt a Föld kö rül. Bu da pest, Mag ve tő, 1998.7 Uo., 424.8 VAS Ist ván: Ho ra ti us ol va sá sa kor. Uő: Az is me ret len is ten. Ta nul má nyok 1934—1973. Bu −

da pest, Szép iro dal mi, 1974, 600–631.9 A for dí tó köszönete.VAS Ist ván: Hét ten ger éne ke. i.m., 5–7.10 RÁCZ Oli vér: Csil lag su gár zás. Mű for dí tás ok a vi lág né pe i nek köl té sze té ből. Po zsony, Ma −

dách, 1978. és CSELÉNYI Lász ló: A pity pang mí to sza. Vá lo ga tott mű for dí tás ok és át köl té -sek. Po zsony, Ma dách, 1986.

11 TŐ ZSÉR Ár pád: Elő szó. In: CSELÉNYI Lász ló: i.m., 7–8.12 RÁCZ Oli vér: Csil lag su gár zás. i.m., 9.13 Bu da pest, Ma gyar Vi lág, 1988.14 Vö. DEVECSERI Gá bor: Vil lon „át köl té se”. Nyu gat, 1937. II., 368–369.15 POMOGÁTS Bé la: Faludy Györ gy. Bu da pest, Gló ria Ki adó, 2000, 224.16 IL LYÉS Gyu la: Nyi tott aj tó. i.m., 9.17 SONTAG, Susan: A vi lág mint In dia — A for dí tás mint út le vél az iro da lom kö zös sé gén be lül.

For dí tot ta: LU KÁCS La u ra. Nagy vi lág, 2004/4, 343–357., az idé zet he lye: 344.18 Vö. FA LUS Ró bert: Devec seri új Cat ul lusa. Nagy vi lág, 1967/8, 1246–1249. Itt Fa lus Deve −

c seri Gá bort „leg eti ku sabb mai mű for dí tónk”−nak ne ve zi.19 SONTAG, Susan: i.m., 344.20 Kalligram, 2000/11, 72–73.21 Bu da pest, Mag ve tő, 1980, 15. A vi lág iro dal mi le xi kon szó cik ke sze rint Edith Söder gran „ho −

no sí tá sa” 1943−ban kez dő dött (Svéd an to ló gia. For dí tot ta: BA LOG Bar na. Bu da pest, Of fi ci −na, 1943.). Ké sőbb szá mos an to ló gi á ban je len tek meg a köl tő nő mű ve i nek ma gya rí tá sai,töb bek kö zött 5 vers az 1967−es Skan di náv köl tők antológiájában,. 30 vers a Ta nács bol -do gok nak cí mű finn or szá gi svéd köl tők an to ló gi á já ban (1990).

22 A gö rög bu ko li ku sok (Theokritos, Moschos, Bion) köl te mé nyei. For dí tot ta: VÉRTESSY De zső.2. kö tet, Bu da pest, MTA, 1940, 134.; Gö rög köl tők. For dí tot ta: TRENCSÉNYI−WALDAPFELIm re. Bu da pest, Of fi ci na, 1942, 55.; SZA BÓ Lő rinc: Örök ba rá ta ink. 1. kö tet, Bu da pest,Szép iro dal mi, 1958, 330–331.; Év ez re dek húr ja in. FRANYÓ Zol tán mű for dí tá sai. I. kö tet,Ma ros vá sár hely, Ál la mi Iro dal mi és Mű vé sze ti Ki adó, 1958, 109.; Pász to ri Mú zsa. For dí tot −ta: KERÉNYI Grá cia. Bu da pest, Ma gyar He li kon, 1961, 114.

23 Vö. JENKINS, And rew: Polifunkcional itás és köl tői mű for dí tás. He li kon, 1986/1–2, 86–95.24 Vö. POL GÁR Ani kó: Cat ul lus nos ter. Cat ul lus-olvasatok a 20. szá za di ma gyar köl té szet ben.

Po zsony, Kalligram, 2003, 209–221.

Füg ge lék

BiónHes zpere, tász eratász khrüszeón phaosz Aphro geneiász,Hes zpere, küaneász hieron phile nük tosz agal ma,tos szon aphau roterosz mén ász, hos zon exokhosz asztrón,khaire philosz, kai moi poti poime na kómon agon tianti szelá naiász tü didú phaosz, óneka ténaszámeron arkhom e na takhion düein. úk epi phóranerkhomai, úd’ hina nük tosz hoidoipore on ta lokhászó:all’ eraó: kalon de t’erassza menó szün eraszthai.

Hes zper osz, szép te li csil la ga es te li ég nek,rőt ra gyo gá sú, fényt ka ca gó, tü zes ék kő,



csil la gok rét je in pász to ra égi csi kók nak,légy ma ve lem, s uta mon te ve zes sed a lép tem.Lásd, si e tek, s ma a hold se ve zér li a ván dort.Nem me gyek én lo pa kod va oroz ni a má sét:szép sze re tőm epe ked ve vi gyáz za a jöt töm:Aph ro di té üde csil la ga, óv jad a hű sze re tő ket.

(Rácz Oli vér ford., 1978)

Hes per os, Aphro geneia arany lám pá ja az égen!Hes per os, éj be sö tét ba ka csin menny bolt nak a gyön gye!Fény lőbb ná lad a hold, de a csil lag mind halaványab b.Üd vöz légy! men nék egy pász tor hoz vi ga dás ra!Hold ra gyo gá sa he lyett te vi lá gíts né kem; a hold maJó kor fel jött, ám sza po rán el tű nik; oroz ni Nem me gyek én; rá les ni az éji utas ra se vá gyom.Hajt a szivem, s sze re tőt sze re lem re se gí te ni il lő.

(Vértessy De zső ford., 1940)

Hes per os, Aph ro di té nek arany fák lyá ja, te drá ga,Hes per os, éj sza ka kék jé ben ra gyo gó ne mes ék szer,hold nál hal vá nyabb, de a csil lag nyáj ban az el ső,üd vöz légy, ked ves, te vi lá gíts most az utam ra,mert la ko má ra, a pász tor hoz me gyek, és ma ko ráb banment le a hold a szo kott nál, új hold is ma van ép pen, és nem lop ni me gyek, sem a ván do ro kat ki ra bol ni,csak sze re tek s az szép, ha se gí ted a hű sze re tő ket.

(Trencsényi−Waldapfel Im re ford., 1942)

Csil la gom, Est haj nal, ara nyos tü ze a Sze re lem nek,Csil la gom, ék szer a kék éj ben, te, ki úgy ra gyo god túlfény lő tár sa i dat, mint té ged a hold, gyö nyö rű szépCsil la gom, üd vöz légy! s mi kor en gem drá ga ta lál kahív, a ma túl gy or san le bu kó hold fé nye he lyett add,add az utam ra arany lám pád! Nem azért me gyek én, hogylop jak, az éj sza ka ván do ra it se fo gom ki ra bol ni:sze re tek! és il lik pár tol nod igaz sze re tő ket!

(Sza bó Lő rinc ford., 1958)

Hes per os, Aphro geneia aranytűzű fé nye az égen,Nyá jas Hes per os, ék kő fent a nagy éji sö tét ben,Té ged a hold hal vá nyit el és te a csil la gok ez rét.Üd vöz légy sze re tett fény! Most, hogy a pász to ri tor hozBal la gok el, — te vi lá gíts, mert az alig kiu jult holdÓh be ko rán tünik el ma az ég ről. Nem me gyek úgy, mintTol vaj, sem pe dig úgy, hogy az éji utast ki ra bol jam, —Csak sze re tő va gyok és oly szép ma sze ret ni sze rel mest.

(Franyó Zol tán ford., 1958)

62 Pol gár Ani kó


Hes zper os zom, szép Aphro geneia arany ra gyo gá sa,Hes zper os zom, gyö nyö rű, szent éke a mély-li la ég nek,hold mel lett ha lo vány, csu pa-fény est haj na li csil lag,drá ga, köszöntlek, s kér lek, hints az utam ra vi lá got!Vár a ta lál ka a pász tor ral, de ma jön fel az új hold,s gyor san az éji sö tét be me rül. Nem lop ni igyek szem,sem zak lat ni az er dei úton a ké sei ván dort:csak sze re tek, s sze re lem re se gí te ni szép a sze rel mest.

(Kerényi Grá cia ford., 1961)



CSEHY ZOL TÁN

TOR ZU LÁ SOK ÉS TOR ZÍ TÁ SOK

Az iro da lom tan könyv lé nye gé ben az iro da lom tör té net−írás köz he lye i nek egy− e gy adottbe fo ga dói cél kö zös ség irá nyá ba tör té nő köz ve tí té se. Ön ma gá ban vé ve ez a meg ha tá −ro zott ság nem je lent sem mi fé le sta bil me to do ló gi át, an nyi azon ban bi zo nyos, hogy azel mé le ti át struk tu rá ló dás után az in terp re tá ci ós stra té gi ák plu ra liz mu sát sem mi be ven −ni im már sza lon kép te len do log nak szá mít. Az iro da lom tan köny vek ere den dő funk ció −vál sá gá nak té nye egy re nyil ván va lóbb, s a szlo vá ki ai ma gya rok szá má ra kö te le ző enelő írt Iro da lom 1. és Iro da lom 2. cí mű, Kul csár Sz. Zsu zsan na és Kul csár Mó ni ka ne −vé vel fém jel zett tan köny vek (Terra, Bratislava, 1997 és 1999) kö te tei szin túgy szimp −to ma ti ku san mu tat ják fel e vál ság jel le gét. A köny vek – no ha az iro da lom cí met vi se −lik – ön azo nos sá ga kér dé ses ma rad, ki vált ha kortársibb ér tel me zői ho ri zont ból ve tő −dik fel a kér dés. A kö te tek fő sze rep lő je ko ránt sem a szö veg, sok kal in kább an nak mi −nél szé le sebb kon tex tu sa, s ez ál tal a pre mod ern be széd mód ok ma kacs fenn tar tá sá −ban vál nak ér de kelt té a szer ző pá ros szö ve gei. A kö zös sé gi, nyel vi iden ti tás e kon cent −rált üze net kód ját, mely egyet len le het sé ges, tör té nel mi, tör té ne ti kon tex tuális ol va sat −ra, fej lő dé si rajz ra szű kí ti le a szö ve gek be fo ga dá sá nak irá nyát, a mű ked ve lő kul túr tör −té net el já rá sa i val te szik nyil ván va ló vá a szer zők.

A mi liő fes tés ro man ti kus ecset vo ná sa it szin te min den bio grá fi a i lag kon tex tu al izál −ható szer ző nél meg ta lál juk. A szer ző he ro i kus alak, aki pél da adá sá val és zse ni jé vel be −le−be le kény sze rül a tan könyv szer zők nem ze ti ka rak te ro ló gi át sej te tő ví zi ó já ba. A doku −men ta riz must imi tál va a szer zőt ilye tén kép pen egy show−mű sor sze rű mes ter sé gesüveg há zi lét be, vagy más me ta fo rá val él ve, egy re konst ru ált re gény be kény sze rí tik,mely nek alap jel lem ző je a to tá lis tisz ta ság, a po li ti kai kor rekt ség, az az er köl csi ma gas −lat, mely nél kül egy− e gy szer ző azon nal a „fu tot tak még” ka te gó ri á já ba ke rül.

Szép pél dá ja a kan on izá ciós köz he lyek vis sza ve tí té sé re a Goldoniról szó ló ko mi kushely zet rajz: „Carlo Goldoni negy ven egy éve sen fog hoz zá az olasz víg já ték meg újí tá sá −hoz” (2, 108.).

Az iro da lom te hát nem iro da lom, ha nem ne ve lés ként mu tat ko zik, s az ún. klas szi −kus hu ma nis ta ve zér fo gal mak pa ra dig má já hoz il lesz ke dik: a cél a „mon da ni va ló” de −kó do lá sa, mely az íz lés, az ítélőerő bi zo nyos sá gá nak meg kép zé se olyan ér te lem kép zőele mek be vo ná sá val, me lyek a tör té ne lem erő i nek ere dő je ként meg for mált élet mű vekol va sa tát le he tő vé te szik. Az el ső két kö tet még a struk tu ra liz mus ered mé nyei kö zül isalig al kal maz ér tel me zői stra té gi á kat: a köny vek el mé le ti kö ze lí tés mód já nak alap tí pu −sát úgy ha tá roz hat nánk meg, hogy egy mar káns fo gal mi sá gá ban ugyan dest ru ált, ám −bá tor alap ve tő en mar xis ta ér tel me zői nyelv az ural ko dó. Ezt az alap ve tő en poszt mar −xista in dít ta tást az át transz for mált for rá sok (a be val lot tak és a be nem val lot tak) mi −


nő sé ge het ero g e nizál ja to vább. A szer ző pá ros nem ku ta tó ja egyik té ma kör nek sem, azadott te rü le tek ről szár ma zó is me ret anya guk má sod la gos, tu do má nyos tá jé ko zó dá sukis, ahogy azt a fel hasz nált iro da lom jegy zé kei alap ján is meg ál la pít hat juk, sze kun der,va gyis jó for mán ki zá ró lag is me ret ter jesz tő mű vek alap ján hoz nak lét re újabb kom pi lá −ci ót. A tár gyi té ve dé sek el ké pesz tő en mar káns je len lé te ré szint en nek tud ha tó be. Azaláb bi ak ban a szer zők mél tán ki fo gá sol ha tó me to do ló gi á ját mel lőz ve az ál ta luk vá lasz −tott ko moly ta lan mód szert ko mo lyan vé ve az alap ve tő tár gyi té ve dé sek rend sze re zé sé −re kon cent rá lok.

1. A szer ző cím ké zés bom basz ti kus re duk ci ók kalA szer zők cím ké zé se a mnemotech nikus tu dás át örö kí tés klas szi kus és ered mé nye −

sen hasz nál ha tó mód sze re. A tan könyv szer ző af fé le att ri bú tu mot, meg kü lön böz te tő je −gyet ren del az adott szer ző höz.

Pél da:Hészio dosz „tar tal mi lag túl lé pett a mí to szok vi lá gán” (1, 77.).Ho vá te gyük ak kor Theogo nia cí mű mi to ló gi ai−ge ne a lo gi kus epo szát, mely tar tal mi −

lag az el ső be tű től az utol só ig a mí to szok vi lá gát rend sze re zi, az is te nek le szár ma zás −ta nát ad ja, s min den gö rög mitográ fus alap for rá sa?

Ovi di us köl te mé nyei „a rend szer ha nyat lá sát jó sol ják.” (1, 103.)Mi fé le rend sze rét? Augus tus Ró má já nak fény ko rá ban va gyunk, s Ovi di us ma ga me −

nesz ti ég be Meta mor phosése vé gén Ca e sart. Fur csa „kedv csi ná ló ként” ve tik oda atan könyv szer zők a kö vet ke ző jel lem zést: „a lé ha sá gok, a fel szí nes ér zel mek meg ének −lő je, nem men tes a mo do ros ság tól, a szimp la for mai csil lo gás tól. A gö rög és a la tinha gyo mány élet re kel tő je ként és a bá nat hal ha tat lan lí ri ku sa ként vi szont meg ér dem li,hogy ne vét Ver gi li us és Ho ra ti us mel lett em lít se az iro da lom tör té net”. A 19. szá zad bail lő szerzőkon tex tuálás szem lé le tes pél dá ja ez, s a mint egy kö zel ol dal nyi ter je del műszö veg ko mé di á ba il lő le ke ze lő ér ték íté let tel in té zi el azt a köl tőt, akit ko runk JiříKolářtól Rans mayrig az an tik vi tás egyik leg na gyobb szer ző je ként ér té kel, épp mű vé sze −té nek fo ko zot tan fik ci ós alap ter mé sze te és a köl té szet já ték prin cí pi u má nak fel is me ré −se ré vén. Gyön gyö si Ist ván ugyan er re a sors ra jut, a szer zők nem vesz nek tu do mást adis kur zu sok já té ká ról és a ro man ti kus ve zér fo gal mak se gít sé gé vel örö kí te nek át szá −za dos köz he lye ket.

2. A vi dám park tü kör ter me – tor zí tá sok és tor zu lá sokCat ul lusszal kap cso lat ban ol vas hat juk: „Al ko tá sa i nak el ső cso port ját sa ját ma ga

ne ve zi sem mi ség nek, ját sza do zás nak.” (1, 96.) Ez a meg ál la pí tás Hor váth Ist ván Ká −roly ún. nugae−elméletére ve zet he tő vis sza, ám a tan könyv szer zők a to váb bi ak ban egy −sze rű en meg fe led kez nek Hor váth té te le i ről, s a ját sza do zá sok kö zé so rol ják azt a Ca e−sar−el le nes epig ram mát, mely szak iro dal mi kö vet ke ze tes ség ese tén már nem az el sőcso port ba tar toz nék, ha nem a har ma dik ba, az epig ram má ké ba.

„Catullus több ver sé nek ad ta a Les biához cí met.” (1, 97.) „A Les bia ri gó já hoz cí −mű vers ben…” (1, 96.) – Cat ul lus ver se i nek nin cse nek cí mei. Az eset le ges cí mek afor dí tá sok cí mei, va gyis utó la gos kre á ci ók, a for dí tói mű he lyek ter mé kei.

Cat ul lus ver sei „ál lan dó an egy té mát jár nak kö rül.” (1, 98.) – Cat ul lus nemmonotem atikus szer ző, ak kor sem, ha a Les bi a−regény a Cat ul lus−értés egé szét be há −lóz ta.

66 Csehy Zol tán


3. A for dí tás és az ere de ti kér dé seA tan könyv szer zők azo no sít ják a mű for dí tott szö ve ge ket a szer zők ere de ti nyel ven

írt szö ve ge i vel, a for dí tás ta pasz ta lat hermeneu tikai táv la ta i val nem szá mol nak, a for −dí tók ne vét is csak rap szo di ku san köz lik, a Cat ul lus−fe jezetben pél dá ul el ma rad Deve −c seri ne vé nek em lí té se az Odi et amo kez de tű vers ese té ben, mely nek leg alább 11,oly kor ra di ká li san el té rő ma gyar tol má cso lá sa is is mert. Saj nos, a ma gyar or szá gi szö −veg gyűj te mén nyel szem ben – mely a Ritoók Zsigmond–Szegedy−Maszák Mihály–VeresAnd rás ne vé vel fém jel zett gim ná zi u mi tan könyv ki egé szí tő je – a for dí tói inter pre tatívigaz ság lét mód ja i nak szám ba vé te lé re a ha zai szö veg gyűj te mény egy szó la mú sá ga nemkí nál le he tő sé get. A Shakes peare −fe je zet ben je lö let len Arany Já nos− és Mé szöly De zső−for dí tás rész le tek ka va rog nak, mint egy azo no sít va eze ket Shakes peare szö ve gé vel.Más kor vi szont ma gas szin tű for rás nyel vi is me re te ket is el vár nak a di ák tól, ami kor anév vel nem jel zett Devec ser i− fordításhoz ilyen kér dést mel lé kel nek: „Va jon ez a for dí −tás fel idé zi az ere de ti han gu la tát?” (1, 97.) S eh hez mind ös sze an nyi a tám pont: „ala tin ere de ti nyolc igét tar tal maz és egyet len fő ne vet sem!” (1, 97.) Mind ez ter mé sze −te sen Kerényi Kár oly mély re ha tó vers elem zé sé nek vul ga ri zált le so vá nyí tá sa.

Szap phó ese té ben sin cse nek tisz tá ban az zal, hogy Rad nó ti át köl té sé nek (Rad nó tine ve szin tén nincs em lít ve) vers for má ja nem azo nos Szap phó ere de ti mű vé nek vers −for má já val, sőt, Rad nó ti egy két so ros Szap phó −tö re dék alap ján ír ta meg hat so ro sát. Aszer zők for dí tás szem lé le te ekvi va len ci aelvű, rekon struk tív és kó pia jel le gű. Nin cse nektisz tá ban a gö rög nyelv po li morf ter mé sze té vel sem, hi szen Anak re ónt, a kis−ázsi aiTeoszból szár ma zó köl tőt A lesz bo szi köl té szet cí mű fe je zet be (1, 79.) so rol ják, ho lottnem az aiol di a lek tust hasz nál ja, mint Szap phó vagy Alka iosz. A gö rög–la tin fo gal mak,szö ve gek for dí tá sai is több ször pon tat la nok: a homéroi szó nem vak, ha nem va kok, sSzenczi Mol nár Al bert nyelv ta ná nak cí mét is sze ren csé sebb lett vol na ge ni ti vus he lyettno mi na ti vus ban meg ad ni (s nem így: Novae gram mat i cae hun gar i cae – Új ma gyarnyelv tan) vagy kö zöl ni a tel jes cí met.

4. Félin for má ciók s azok tor zu lá sai a meg fo gal ma zá sok so ránBa las si Szép ma gyar ko mé di á já ról a kö vet ke zőt ír ják: „csak tö re dé ké ben ma radt

fen n”. (1, 230.) Ez 1958−ig így is volt, de a Fan chali Jób−kódex föl fe de zé sé vel elő ke −rült a tel jes szö veg.

Schlie mann a „domb he te dik ré te gé ben meg ta lál ta azt a vá rost, ame lyet Tró já valazo no sí tott.” Schlie mann a má so dik ré te gig ha tolt, a ho mé ro szi Tró ja a VII/A ré teg benke rült elő. E hi ba tí pus egyik spe ci á lis ese te az ún. puz zle− mon dat, mely az Eu ri pi dész −ről szó ló fe je zet ben is föl buk kan (1, 92.). A mon dat kirakósjátékhoz ha son lít, rá adá sulbi zo nyos ele mei nem is tár sít ha tók: „Ezek a »re al isztikus« ala kok a leg több tra gé di á −ban nők, még pe dig nem An ti go né tí pu sú »ár tat lan« le ány zók (sic!!!!), ha nem nagy szen −ve dé lyek től, sze re lem től, fél té keny ség től gyö tört, min den re ké pes as szo nyok: Médeia,Phaidra, Andro makhé, Hek abé és el ső sor ban Iphi geneia, aki ről két tra gé di át is írt(Iphigeneia Auliszban, Iphi geneia a tau roszok kö zött).” Kér dés te hát: mi ó ta as szony aszű zen fel ál do zott Iphi geneia, ki vált az Iphi geneia Auliszban cí mű da rab ban, s va jon ajel ző ára dat ból me lyik ren del he tő hoz zá?

5. A pri mer mű vek fe lü le tes is me re teA tan könyv a hi bás vagy in kor rekt tar ta lom is mer te té sek egész so rát vo nul tat ja föl.

Arisz to pha nész „a Bé kák cí mű mű vé nek egy al vi lá gi drá mai ver seny a té má ja, egyet −

Tor zu lá sok és tor zí tá sok 67


len em ber ről be szél a tisz te let hang ján: Szophok lészról” (1, 93.). A ko mé di á ban Szo −phok lész nem sze re pel, aki ről Arisz to pha nész a leg in kább a tisz te let hang ján be szél,az Aisz khü losz. A drá mai ver sen gés Aisz khü losz és Eu ri pi dész kö zött zaj lik, s Szo phok −lész nek csu pán egy iro ni kus meg jegy zés jut, hi szen mi kor Aisz khü losz ab ban a kegy −ben ré sze sül, hogy az al vi lág ból vis sza tér het a tra gé dia köl tőt nél kü lö ző Athén ba, Szo −phok lészt ül te ti le a tra gé dia köl tők trón já ra, ne hogy Eu ri pi dész fog lal ja el a tá vo zóklasszi kus he lyét.

Az Odüs sze ia tar tal má ból: „A szi ré nek (Szkülla és Kharüb dis z) szi ge tén meg hall gat −ják azok »csen gősza vú, mé zes da la it «. Odüs sze usz a csá bí tás nak úgy akar el len áll ni,hogy az ár boc hoz köt te ti ma gát, tár sai fü lét pe dig vi as szal tö mi be.” Mi lyen le het egyhat fe jű ten ge ri szörny mé zes éne ke? Szkül la és Kharüb disz ter mé sze te sen a ten gerrém sé ges ször nyei, s nincs kö zük a sziréneke hez. A tár sak sem hall gat ják a szi ré nekéne két, hi szen, mint ahogy a má sik mon dat le szö ge zi, a fü lük be van töm ve.

6. Pon tat lan idé ze tekA szö veg köz lé sek, az idé ze tek gya kor ta pon tat la nok, s a vers köz lé sek ti pog rá fi a i lag

is hagy nak ki vet ni va lót ma guk után. Né hány pél da: az 58. ol da lon ta lál ha tó Ili ász-idé -zet ben két fel tű nő hi ba is van, Shakes peare 75. szo nett jé ből ki ma rad két sor.

7. Hi bás pél da anyag, pa ra do xo nokAz ún. niebelun gizált alexand ri nus be mu ta tott pél dá ján hi bá san van alá skic cel ve a

vers sor kép le te, a má so dik jam bus he lyén tro che ust ér zé kel a tan könyv író. Ugyan ilyenhi bák akad nak az iro da lom el mé le ti ki egé szí tő füzetke vers ta ni anya gá ban is.

A könyv egyik pont ján Falu di Fe ren cet, ké sőbb Ka zin czyt mond ják az el ső ma gyarszonet tíró nak.

8. Fe les le ges be osz tá sokShakes peare há rom kor sza kát így kü lö ní tik el a szer zők a könyv egyik leg ros szabb

fe je ze té ben, az el kü lö ní tés váz la ta az aláb bi sé ma le het ne:

1590–1600: op ti mis ta kor sza ka1601–1608: a nagy tra gé di ák ko ra („Shakes peare sö tét kor sza ka”)1609–1613: op ti mis ta kor szak

9. Mar xis ta ma rad vá nyok az ér tel me zői nyelv benJanus Pan no ni us „ne he zen il lesz ke dett be a fe u dá lis ál lam ba” (1, 208.). Hát, non −

kon for mis ta vi sel ke dé se csak a püs pök sé gig vit te. Iro dal mi ér té ke ab ban rej lik, hogymár if jan „an ti kle ri ká lis re mek mű ve ket” ír (1, 208.), s tá mad ja a „pat rí ci u so kat, azegy há zat” (1, 209.). Szkhárosi Hor váth And rás har mat gyen ge köl té sze te is azért ka no −ni zá ló dik, mert a „nagy bir to kos fő urak el len’” ír (1, 213.), s Bor nem is sza Pé ter re is„erős tár sa da lom bí rá la ta” okán ér de mes fi gyel ni.

10. A fel ada tok, kér dé sek

Az An ti go né val kap cso lat ban meg fo gal ma zott fel adat:„Ke res se tek tar tal mas gon do la to kat a mű ben!”

68 Csehy Zol tán


A Szi ge ti ve sze de lem mel kap cso la tos kér dés:„Va jon mi ért »kel l« most meg hal nia De li Vid nek?”

Utób bi ka te gó ri át fe les le ges kom men tá rok kal el lát ni. A je len le gi fel vi dé ki ma gyargim ná zi u mi tan könyv el ső két kö te te alap ve tő en szak mai ku darc, s ezt, azt hi szem, aszin te csak ta lá lom ra elő so rolt pél da tár is meg győ ző en szem lél te ti. Sür gős vál toz ta −tás ra van szük ség, s ha mást nem le het is el ér ni, azért min den eset re kö te les sé günkküz de ni, hogy az ok ta tás hi va ta lo san is, a tan köny vek te kin te té ben is plu ral istább le −gyen.

Tor zu lá sok és tor zí tá sok 69


VAJ DA BAR NA BÁS

IRO DA LOM SZEM LÉ LE TEK, TAN KÖNYV LO GI KÁK,OK TA TÁ SI KON CEP CI ÓK

I. Tan könyv lo gi kák

Elő re kell bo csá ta nom, hogy a meg adott gyűj tő cím hez ké pest csak a tan könyv lo gi kák −ról fo gok szól ni; iro da lom szem lé le tek ről csu pán érin tő le ge sen, ok ta tá si kon cep ci ók rólpe dig egy ál ta lán nem. Ez utób bi ról azért nem, mert a ma gyar iro da lom ok ta tá sá nakkon cep ci o ná lis kér dé sei a szlo vá ki ai ma gyar kö zép is ko lák ban, be le ért ve az új tí pu súérett sé git is, je len leg holt pon ton van nak – én leg alább is ka taszt ro fá lis nak íté lem ahely ze tet –, úgy hogy itt és most a ma gam ré szé ről ezt a prob lé mát nem kí vá nom tema −tizál ni. Azt is elő re kell bo csá ta nom, hogy a ki in du lá si pon tot sa ját vé le mé nyem és szá −mos ta nár kol lé gám vé le mé nye je len ti – akik kö zött tan könyv szer zők is van nak –, el −mé le téi hát te rét pe dig a po zso nyi Come nius Egye tem tör té ne lem tan szék ének mód −szer ta no sá val, az egye bek mel lett kor sze rű tan könyv kon cep ci ó kat is ku ta tó Vil iam Kra −tochvíl lal több éve foly ta tott kö zös mun kánk je len ti. Egyéb ként más né ze tek, se gít sé −gül hív ha tó szem pont ok vagy vi tat ha tó ál lí tá sok eb ben a té má ban csak ne he zen ta lál −ha tók a pe da gó gi ai szak iro da lom ban. Ná lunk pl. a Ka ted ra cí mű pe da gó gi ai fo lyó irat ti −zen egy éve alatt egyet len szó sem esett ró la, nem hogy vi ta lett vol na ez ügy ben. A szá −mom ra mér cé nek te kin tett pé csi ki adá sú Is ko la kul tú rá ban már in kább. Igaz, köz vet le −nül tan könyv lo gi kák ról vagy ok ta tá si kon cep ci ók ról szó ló írást eb ben sem ta lál tam, dena gyon hasz nos szem pon to kat ad az a 2000–2003 kö zött meg je lent kb. 8−9 ta nul −mány, amely fog lal ko zott je len szim pó zi u munk témájá val.1 Meg jegy zem, ér de kes mó −don tör té ne lem ta ní tás ügy ben sok kal több tan köny ve ket érin tő, elem ző, át te kin tő íráslel he tő föl mind ná lunk (el ső sor ban Ko vács Lász ló–Si mon At ti la A ma gyar nép tör té ne -te cí mű tan könyv so ro za ta kapc sán2), mind Mag yarorszá gon3, ami nek egyik le het sé gesoka, hogy az 1989 kö rü li tár sa dal mi−po li ti kai vál to zá sok egyik leg sür ge tőbb fel ada tavolt az ide o ló gi ai hí nár ral be nőtt tör té ne lem tan köny vek elem zé se, át írá sa stb. Ha son −ló fo lya mat zaj lott ugyan az iro da lom tan köny vek ügyé ben is, de ra di ká li sabb vál to zásnem tör tént. Va jon mi ért? (Ez itt köl tői kér dés.)

A prob lé mát itt, ezen a fó ru mon akár úgy is föl vet het ném, hogy nem tu dok ró la,hogy Csan da Gá bor, Dusík Ani kó, Göröm bei And rás, Gren del La jos, Gubik Má ria, H.Nagy Pé ter, Hush e gyi Gá bor, Kul csár Mó ni ka, Kul csár Zsu zsan na, Patus Já nos, TankóLász ló – akik kör nyé kün kön iro da lom tan köny ve ket ír tak vagy ír nak – akár elő ze te sen,akár utó lag pa pír ra ve tet ték vol na kon cep ci ó ju kat. Oly an nyi ra ninc s, hogy pl. a kö zép −is ko lá ink ban−gim ná zi u ma ink ban hasz ná la tos, a Terra Ki adó ál tal meg je len te tett tan −


könyv so ro zat 5., 6. és 8. ré szé ben egy ál ta lán nincs Elő szó, csak a 7. rész tan köny −vében és a 7. rész szö veg gyűj te mé nyé ben. Az előb biben4 „A szer zők” a kor társ mű vek −ről va ló nyi lat ko zás koc ká za tos sá gát, a tan könyv ka la uz jel le gét, a mű vé szi plu ra liz −must, az an gol szász cent riz must (Ezra Pound, cum mings, Faulkn er, Mail er stb.) és aszom szé da ink iro dal ma be mu ta tá sá nak (Hrabal, Holan, Gom brow icz, Kun der a,Szolzsenyicin, Nabokov, Ionesco) fon tos sá gát eme lik ki. A 7. rész szöveg gyűjte mé −nyéhez5 elő szót író Dusík Ani kó még Gren del Lajoséknál is szűk sza vúbb: ő csu pán azol va sás gyö nyö rét és a ter mé keny kér dé sek él ve ze tét kí nál ja. Két ség te len, hogy mind −két elő szó va la men nyi re meg ha tá roz za az érin tett tan könyv irá nyát, de sem an nak pon −tos iro dal mi−el vi csa pás vo na lát, sem (fő leg!) mód szer ta ni el ve it nem tisz táz za, va gyiskon cep ci ó nak nem te kint he tő.

Aki egy pil la na tig is hin né, hogy tá ja in kon mód, idő vagy igény vol na szé le sebb vi −tá ra, akár csak szak mai kö rök ben is, an nak nincs fo gal ma tá ja ink tan könyv ki adá si szo −ká sa i val. En nek kö vet kez mé nye ként kö zép is ko lá ink ma gyar iro da lom−tan köny vei az el −múlt más fél év ti zed ben gya kor la ti lag úgy szü let tek meg, hogy nem kí sér te őket szak −mai vi ta (sem elő ze tes, sem utó la gos), és – szim pó zi u munk szem pont já ból kulcs fon −tos sá gú ként – nem le het tud ni, mi fé le tu do má nyos mód szer ta ni−di dak ti kai el vek re tá −masz kod va, mi fé le el vi kon cep ció előz te meg a tan könyv so ro za tot, ha egy ál ta lán meg −előz te va la mi lyen. Úgy hogy az V. Somor jai dis pu ta eb ben is egy új kor szak haj na lát je −len ti, amen nyi ben meg te rem tet te a leg el ső al kal mat a vi tá ra e té má ban. A té má ba vá −gó szak iro da lom hi á nyá nak oka az is le het, hogy a tan köny vek lo gi ká ját vagy egy− e gyszer ző vagy egy− e gy csa pat szok ta meg ha tá roz ni; bi zo nyos ér te lem ben te hát félt ve őr −zött ti tok, már ka véd jegy, amit vagy el dönt egy szer ző, vagy nem, vagy tart ja ma gát hoz −zá egy tan könyv szer ző, vagy nem, al kal maz vagy nem, de amúgy vi tá ra mi ért bo csá ta −ná? Nem igaz? Nos, ez az ál lás pont azért ál szent, mert Szlo vá ki á ban egy elő re nem lé −te zik sza bad tan könyv pi ac; nem lé te zik olyan, hogy a tan könyv ről majd a „fo gyasz tó”dönt. Szlo vá ki á ban az el múlt ti zen öt év ben csak ál la mi meg ren de lés volt, ami effek −tíve ér tel met len né tesz min den vi tát, s no ha eset le ges kri ti ká ról le het szó (lásd pl.Csehy Zol tán évek kel ez előt ti saj tó be li bí rá la tát), ez is tét és (fő leg!) bár mi faj ta kö vet −kez mény nél kül ma rad. Ho lott a tan könyv ana lí zis tu do má nyos mód sze rei fo ko za to sanmeg gyö ke rez nek a ma gyar pe da gó gi á ban is.6 En nek a szim pó zi um nak nem cél ja e tan −köny vek mély ana lí zi sét vagy kri ti ká ját ad ni, és kü lön ben is, szé le sebb vé le mény cse renél kül vé le mé nyem csak egy vé le mény. Ám azt itt sze ret ném föl vet ni, hogy tan köny vektu do má nyos analízise7, a tan könyv írók irá nyá ba mu ta tó fo lya ma tos feed back kö zép tá −von ra di ká li san emel né a köny vek mi nő sé gét, ha té kony sá gát, vég ső so ron pe dig iro −da lom ta ní tá sunk ered mé nyes sé gét. Én ma gam Szlo vá ki á ban ef fé le mun ká ról an gol− éstör té ne lem köny vek ügyé ben tu dok. Nem vol na itt va jon az ide je, hogy ne csak tan −könyv írás ra jus son pá lyá za ti vagy ala pít vá nyi tá mo ga tás, ha nem rész le tes, min den reki ter je dő tan könyv ana lí zis re is, ami nek alap ján azu tán meg ala po zott kon cep ci ót le het −ne fel ál lí ta ni?

II. A tra dí ció sze re pe, avagy ok ta tá si és iro dal mi−el mé le ti meg kö ze lí té −sek ös sze füg gé sei

Ér de mes nek lá tom, hogy a tan könyv lo gi kák és ok ta tá si kon cep ci ók prob lé má ját a tra −dí ció szem szö gé ből is meg néz zük. Ezt a té mát egyéb ként sem azért vá lasz tot tam,

72 Vaj da Bar na bás


mert e te rü le ten van né mi ta pasz ta la tom, ha nem azért, mert ná lunk (érts d: a ma gyarkultúrtér ben) a gim ná zi um te kint he tő a leg fej let tebb, leg szer ve zet tebb iro da lom köz ve −tí tő, −hagy omány ozó in téz mény nek. (Ezt pl. ab ból is le het tud ni, hogy akik ki ma rad nakbe lő le, azok bi zo nyos ér te lem ben el ve szí tik e kul tu rá lis tér rel a kap cso la tot.) Men nyitnyom te hát a lat ban a ha gyo mány? Föl fe dez he tő−e ma gyar ok ta tá sunk ban, eset leg tan −köny ve ink ben va la mi lyen tra dí ció, mind a tar tal mat, mind a mód sze re ket il le tő leg? Azén vá la szom mind ket tő re: nem. És ez akár jó hír is le het ne, ha a ha gyo má nyok kal va −ló sza kí tás egy részt mód szer ta ni meg úju lást je len te ne a ta ná rok ré szé ről, más részt haazt je len te né, hogy ok ta tá sunk ba és tan köny ve ink be be ha tol tak a nyolc va nas évek tőlegy re in ten zí veb bé vá ló mo dern iro da lom tu do má nyi is me re tek. Mint pl. a tör té ne ti séghe lyett a hermeneu tika, a meg adott vers elem zé sek he lyett a di ver gens gon dol ko dá sistruk tú rák al kal ma zá sá nak és a mű in terp re tá ci ós több irá nyú ság nak a pa ran csa stb.Saj nos azon ban di dak ti ka i lag az el múlt év ti ze dek ben alig fej lő dött va la mit a szlo vá ki aima gyar egye te mi iro da lom ok ta tás, a tar tal mat te kint ve pe dig az 1989 előt ti ál la po tok −hoz ké pest ket tős a hely zet: rész ben a ha gyo má nyok foly ta tá sa a jel lem ző (kü lö nö senaz ókor és kö zép kor pre zen tá ci ó já nak te kin te té ben), rész ben a ha gyo mán nyal va lószem be for du lás (fő leg a XX. sz. má so dik fe lé vel kap cso lat ban). Ra di ká lis szem be for −du lás ról vi szont nincs szó. Csak eny he vi gasz, hogy a je lek sze rint a sza bad és gaz dagtan könyv pi ac cal ren del ke ző Ma gyar or szá gon sem sok kal ró zsá sabb a hely zet. Éli ás Ba −lázs sze rint: „Szá mos el mé let szü le tett a Hans Robert Jauss ne ve ál tal jel zett kon −stanzi re cep ció esz té ti ká tól kezd ve a Harold Bloom−féle szöveg cen trikus new critis cis −men át a gadameri vagy Paul de Man−i dekon struk cióig. Ezek az utób bi idő ket meg ha −tá ro zó szel le mi irá nyok azon ban nem hagy tak nyo mot a ma gyar kö zép fo kú iro da lom ok −ta tás ban, kép te le nek vol tak ve te ked ni a fenn ál ló utó po zi ti vis ta−szel lem tör té ne tiiskolákkal.”8 És ha ez igaz, ak kor azok a XX. szá zad ele jé ről szár ma zó és a poszt−po −zi ti viz mus ban gyö ke re ző je len le gi tan könyv lo gi kák, ame lyek ben az iro da lom és az iro −da lom tör té net az írók−köl tők éle té nek, élet raj zá nak tör té ne te, a mű ér tel me zé se pe digki me rül a tan könyv szer ző ál tal adott ér tel me zés ben, eset leg a „Mit akart ez zel a szer −ző mon da ni?” kez de tű ob li gát kér dés ben vagy az „is mer ni az em lí tés szint jén” tan ter −vi inst ruk ci ó ban – nos, ak kor egy sze rű en a je len le gi pa ra dig ma to vább már fenn nemtart ha tó.

III. Az is ko la mint di dak ti kus in téz mény

A kö vet ke zők ben azt a vé le mé nye met kí vá nom ki fej te ni, hogy az iro da lom ok ta tás kap −csán so ha nem sza bad el fe lej te ni, hogy az is ko la di dak ti kus in téz mény. Di dak ti kus ésin téz mény – mind két szón erős hang súl lyal. Az az leg főbb ren de ző el ve a di dak ti ku san,te hát va la mi lyen ok ta tás ügyi cél szel le mé ben, pe da gó gi ai jel leg gel/cél zat tal ren de zetttan anyag. A ma gyar ta ní tás nak leg alább két fon tos as pek tu sa van: az iro da lom tu do −má nya és a ne ve lés tu do má nya. Az is ko lá ban e ket tő nem egyen ér té kű. Az is ko lá bansze rin tem a ne ve lés lé nye ge sebb. Mi kö vet ke zik eb ből? Az, hogy olyan kor sze rű tan −könyv lo gi kák és ok ta tá si kon cep ci ók ke res tet nek, ame lyek egy részt idő ál ló ak, más −részt szi lárd mód szer ta ni ala pon áll nak. Az ok ta tás ban és a tan köny vek ben min dig va −la mi lyen cél fo gal ma zó dik meg. De a cé lok ra ha tó té nye zők, így ma guk a cé lok ál lan −dó an – pl. ko ron ként – vál toz nak, mint pl. a ta ní tás tar tal má val kap cso la tos ál la mi cé −lok, a meg−meg úju ló di dak ti kai ap pa rá tus (se géd esz kö zök), az is ko la fenn tar tók igé −

Iro da lom szem lé le tek, tan könyv lo gi kák, ok ta tá si kon cep ci ók 73


nyei, a szak tu do mány kri té ri u mai, a pi a ci ke res let (ami Szlo vá ki á ban egy elő re ninc s)stb. (Hogy ak kor mi ál lan dó eb ben a rend szer ben, azt lásd aláb b.) Mi e lőtt azon ban föl −vá zol nék egy ál ta lam kí vá na tos nak tar tott el vi tan könyv kon cep ci ót, ér de mes min tátven ni a je len leg lé te ző tan köny vek ből. Ezek egyik szél ső sé ge, ha a könyv ben csak iro −da lom tör té ne ti és −elméleti is me re tek hal ma zát ta lál juk, ere de ti iro dal mi szö veg nél kül,pa nel sze rű elem zé sek kel.

Er re le het pél da Ma gyar or szá gon Madoc sai Lász ló Iro da lom IV.−e, amely nek elő sza −vá ban a szer ző be is vall ja: „Ko runk iro dal ma an nyi ra vál to za tos, ös sze tett és sok szí nűké pet mu tat, hogy az egyes írók, köl tők mun kás sá gát nem le he tett sem egy esz meiáram lat, sem egy mű vé szi mód szer, sem egy stí lus irány zat cím sza va alatt meg fe le lő enbemu tat ni.”9 Ezért al kal maz ta a más tan könyv szer zők ál tal is gya kor ta al kal ma zott meg −ol dást, hogy ti. kor szak be ve ze tő, mű vé sze ti és po li ti kai hát tér stb., azu tán kö vet ke zikaz al ko tók be mu ta tá sa szép föld raj zi és kro no lo gi kus rend ben. És már is hely ben va −gyunk: ez ma ga a meg kö vült, el avult pa ra dig ma. Madoc sai Lász ló épp úgy, mint Mohá −csy Kár oly és más je len le gi tan könyv szer zők is, elő szó ik ban bi zo nyos „ka tar ti kus él mé −nyek re” és „leg ér té ke sebb mű vek re” hi vat koz nak, az az va la mi lyen meg őr zen dő, de kö −ze lebb ről meg nem ha tá ro zott el vek re és ér té kek re mu tat va ajánl ják tan köny vü ket.

Va jon az iro da lom köny vek, ame lyek ha tá ro zott esz té ti kai irányt vesz nek, nem szá −mí ta nak−e pro pa gan dá nak? A ha tá ro zott esz té ti kai irány men nyi re egyez tet he tő ös szeaz előbb em lí tett gon dol ko dá si di ver gen ci á val, in terp re tá ci ós több irá nyú ság gal? Tud−eegy ál ta lán egy tan könyv esz té ti kai irányt mu tat ni, szab ni? És sza bad−e azt ne ki? (Már −mint irányt szab ni.) Ha igen, ak kor mer re, mi lyen irány ban kel l/le het/sz abad irá nyí ta −ni az ol va só vá ne ve len dő ge ne rá ci ó kat? Meg kell mon da nom, szá mom ra sok kal szim −pa ti ku sabb iro da lom−tan könyv be li kon cep ció az, ame lyet pl. a Lant és toll cí mű szöveg −gyűjtemény ben10 ta pasz tal tam. Ez nem több és ke ve sebb, csak szö veg gyűj te mény, egyol va só könyv, amely az iro dal mi szö ve gek kö zött tem atiku san ka lan doz (pl. Me se ésköl té szet; Mon dák és mí to szok; A Bib lia; Nép köl té szet; Ré gi ma gyar iro da lom stb.),idő be li sé gét te kint ve pe dig kro no lo gi ku san ha lad (pl. A csa lád té ma kör ön be lül Ho mé −rosz, Jó zsef tör té ne te, A té koz ló fiú, Pe tő fi: Egy es tém ott hon, Mó ricz: Hét kraj cár, Sán −ta Fe renc: Ki csi ma dár), de ezt is csak a kön nyebb ke res he tő ség vé gett te szi. A szö −ve gek ol va sá sá nak sor rend je és azok egy más sal va ló kom bi nál ha tó sá ga, a szö ve gekin terp re tá ci ós mo dell je tel je sen sza ba don vá laszt ha tó, rá adá sul az írói élet rajz ok, tör −té nel mi, fi lo zó fi ai ha tá sok stb. nél kül, prekon cep ció mente sen le het őket ol vas ni. Kér −dé ses per sze, le het sé ges−e a ká no nok hát tér be szo rí tá sa egy olyan erő sen ka no ni kustu do mány te rü le ten, mint az iro da lom (Éli ás Ba lázs). Fő leg ak kor, ha fi gye lem be ve −szünk még két szem pon tot. Egy részt azt, hogy ha el kezd jük iro da lom tan köny ve ik mo −der ni zá ci ó ját, előb b−utóbb szá mol nunk kell az zal az ér de kes fe szült ség gel, amit úgy le −het egy sze rű sít ve le ír ni, hogy: egy más nak fe szül a ká non és a dekan on izálás ra va lóhaj lam, és/ vagy egy más nak üt kö zik a konst ruk ció a fo lya ma tos dekon struk ció val.Más rész ről tu do má sul ve en dő az is ko lai iro da lom ok ta tás kö vet ke ző kulcs té nye ző je −ként az em pá tia. Ami kor azt mond tam az imén t, hogy az is ko lá ban sze rin tem a ne ve −lés lé nye ge sebb, mint a tu do mány, ar ra is gon dol tam, hogy az ol va sott szö ve gek nekin kább em pa ti kus tu laj don ság gal kell bír ni uk, mint tu do má nyo sak kal. Egy bi zo nyospon ton a tu do mány na gyon is szem ben áll az em pá ti á val. Van szer ző, pl. Fe nyő D.Györ gy, aki kü lö nö sen a mo dern ko rok ban egye ne sen kor lát nak te kin ti az írók éle té rőlva ló tu dást, mint tra gé di ák, tra gi kus sor sok ször nyű lán co la tát, ame lyet sem eti kai,sem esz té ti kai, sem mo rá lis szem pont ból nem ér de mes ta ní ta ni. Még is tesszük.11 Aszö ve gek kel szem ben tá masz tott em pa ti kus kö ve tel mény ab ban is se gít het ne, hogy a



ma gyar iro da lom ne ször nyű sé gek so ro za ta le gyen, és a di á kok szá má ra ne az le gyena mo ti vá ció, hogy iro dal munk ban men nyi őrült, ön gyil kos, vér ba jos és al ko ho lis ta ga −ráz dál ko dott, ha nem an nak föl is me ré se sti mu lál ja őket, hogy az iro da lom sze mé lyesél mény, és eset leg app li kál ha tó egyes élet be li hely ze tek ma gya rá za ta ként vagy al ter −na tí vá ja ként, eset leg csak azok föl ve té se ként vagy imag iná ció jakén t.

Ös szeg zés

Mit aka rok kér dé se im mel mon da ni? Azt, hogy sze rin tem a kö zép is ko lai ma gyar iro da −lom−tan köny vek nek el ső sor ban nem úgy mond ér té ke ket, nem esz té ti kai mi nő sé ge ketés nem iro da lom el mé le ti vagy −történeti tu dást, ha nem ha tá ro zott pe da gó gi ai−mód szer −ta ni irányt kell kö vet ni ük. Ez azt je len ti, hogy a ben nük kö zölt ere de ti szö ve gek nek ab −ban kell se gí te ni ük, hogy a fi a tal ol va sók konk rét ol vas mány él mé nye ken ke resz tül, aszö ve gek kel kap cso la tos konk rét fel ada tok meg ol dá sa so rán konk rét kész sé ge ket fi −gyel je nek meg, gya ko rol ja nak és sa já tít sa nak el. A leg fon to sab bak ezek kö zül: meg fi −gye lés és ös sze ha son lí tás; sze lek ció, cso por to sí tás, tö mö rí tés, bő ví tés; ol va sás tech −ni kák és be fo ga dá si stra té gi ák; íté let al ko tás ra va ló ké pes ség, ér ve lés, cá fo lat; pro −jekt mun ka, cso port te vé keny ség és case study mód szer. Az írói szö ve ge ket rö vi debb−hos szabb tan könyv szer zői kom men tár ral kel le ne ki egé szí te ni. Ezek a ma gya rá za tok acél zá so kat tar tal ma zó jegy zet től a hoz zá juk fű zött rész le te sebb, le he tő leg kon frontatívér tel me zé se kig ter jed je nek. Ahogy Éli ás Ba lázs meg ál la pít ja: „Az is me re tek meg szer −zé sé ről át te vő dik a hang súly az is me re tek meg szer zé sé re vo nat ko zó stra té gi ákelsajátítására.”12 Az is ko la szem szö gé ből ke vés bé fon tos a ká non el sa já tí tá sa. Fon tosel len ben a mo dern meg kö ze lí té si stra té gi ák el sa já tí tá sa, már csak azért is, mert egy −részt ez le het az is ko la mint szük ség sze rű en ál lan dó an vál to zó rend szer egyet len sta −bil ele me, más részt mert a ká no nok so ka sá gá nak ko rá ban élünk, ame lyek ben nem le −het sé ges és nem is szük sé ges ren det ten ni, még a sko lasz ti kus ha gyo má nyok ér tel −mé ben sem. Az is ko lá ban nem az a dön tő, me lyik szö veg ér té kes és me lyik ke vés bé,ha nem az, hogy di dak ti ka i lag, a cél ér tel mé ben ha té kony−e. Az is ko lá ban nincs esz té −ti ka i lag ér té kes szö veg, csak olyan, amely al kal mas vagy nem al kal mas a ki tű zött di −dak ti kai cé lok el éré sé re: szö veg ér tés, ana li ti kus, szin te ti kus gon dol ko dás, di rekt ésme ta fo ri kus je len tés ér tel me zé se stb. Nincs csal ha tat lan íz lés, csak szub jek tív vágyés tet szés. Nincs si ker re pre desz ti nált stí lus, csak szer ző ál tal in di vi du á li san fa vo ri záltis me re ti kör. A ma gyar iro da lom ok ta tá sá nak kor sze rű is me re te ket kell köz ve tí te nie adi á kok fe lé. A kor sze rű is me ret ke vés bé in for ma tív, el len ben meg ol dá si kí sér le tek,esz kö zök tár há za, hal ma za, ked venc ki fe je zé sem mel: szer szá mos lá dá ja.

Jegy ze tek

1 Pl. SE BŐ Pé ter: Hű nek ma rad ni az iro da lom hoz (Is ko la kul tú ra, 2000/11); ÉLI ÁS Ba lázs: Apa ra dig ma vál tás di lem mái a kö zép fo kú ma gyar ta ní tás ban (Is ko la kul tú ra, 2000/11);KEGYESNÉ SZE KE RES Eri ka: A fi úk és lá nyok el té rő ol va sá si szo ká sa i ról (Is ko la kul tú ra,2001/5); SIPOS La jos: Új tö rek vé sek a hu mán tár gyak ta ní tá sá ban (Is ko la kul tú ra, 2002/9);FE NYŐ D. Györ gy: A ke gyet len iro da lom ta ní tás ról (Is ko la kul tú ra, 2003/11); KA MA RÁS Ist −ván: Iro da lom köz ve tí tés az ol va só tá bor ok ban (Is ko la kul tú ra, 2004/3).

Iro da lom szem lé le tek, tan könyv lo gi kák, ok ta tá si kon cep ci ók 75


2 Fő leg a Ka ted ra cí mű pe da gó gi ai fo lyó irat ban, fő leg an nak 1995–1997−es szá ma i ban, pl.1995/1, 20.; 1995/2, 18–19.; 1996/5, 23.; 1996/8, 23.; 1997/2, 31. stb.

3 Pl. SZEBENYI Pé ter: A tör té ne lem-tan köny vek re ha tó té nye zők tör té nel mi vál to zá sai (Is ko la −kul tú ra, 2001/9); DÁR DAI Ág nes: Kül föl di és ma gyar tör té ne lem tan köny vek eu ró pai in teg rá -ci ós ké pe (Is ko la kul tú ra, 2002/1).

4 GRENDEL La jos – HUSHEGYI Gá bor: Iro da lom. 7. rész. Tan könyv a kö zép is ko lák 4. osz tá lyaszá má ra. Bratislava, Terra Ki adó, 2003

5 DUSÍK Ani kó (vál.): Szö veg gyűj te mény. A XX. szá zad má so dik fe le — Vi lág iro da lom. 7. rész.Tan könyv a kö zép is ko lák 4. osz tá lya szá má ra. Bratislava, Terra Ki adó, 2003

6 Pl. KOJANITZ Lász ló: Le het-e sta tisz ti kai esz kö zök kel mér ni a tan köny vek mi nő sé gét? (Is ko −la kul tú ra, 2004/9, 22–56.); DÁR DAI Ág nes: A tan könyv ku ta tás alap jai. Pécs, Di a lóg Cam −pus, 2002; FLESCH, Ru dolf: How to Write, Speak, and Think Mo re Effec tive ly. New York,Harp er and Row, 1960; MIKK, Jaan: Text book: Research and Writ ing. Frank furt am Ma inetc., Peter Lang GmbH, 2000.

7 A tan könyv ana lí zis kri té ri u mai kö zött sze re pel pl. a szö veg szó fa ji ös sze té te le, a szak ki fe je −zé sek elő for du lá si sű rű sé ge, a fel ada tok struk tú rá ja, a mon dat hos szú ság stb.

8 ÉLI ÁS Ba lázs: A pa ra dig ma vál tás di lem mái a kö zép fo kú ma gyar ta ní tás ban. (Is ko la kul tú ra,2000/11)

9 MADOCSAI Lász ló: Iro da lom a gim ná zi um IV. osz tá lya szá má ra. Bu da pest, Tan könyv ki adó,10. ki adás, 1991, 5.

10 LAMI Pál – RÓ NA Bé la (sz erk.): Lant és toll. Szö veg gyűj te mény. Bu da pest, DFC Ki adó, é.n.[1992]

11 Vö. FE NYŐ D. Györ gy: A ke gyet len iro da lom ta ní tás ról. Is ko la kul tú ra, 2003/11, 3.12 ÉLI ÁS Ba lázs: A pa ra dig ma vál tás di lem mái a kö zép fo kú ma gyar ta ní tás ban. Is ko la kul tú ra,

2000/11, 47.



MÉ SZÁ ROS AND RÁS

KA ZU ISZ TI KA AZ IRO DA LOM TU DO MÁNY BAN?(Té zi sek)

Is me re tes az a poszt mo dern tudománymeghatározás, amely a szo ci o ló gia mű he lyé bőlszár ma zik. Esze rint szo ci o ló gia mind az, amit a szo ci o ló gu sok an nak tar ta nak. Sze ret −nék en nek a meg ál la pí tás nak a nyo mán a je len le vő iro da lom tu dó sok kö zött egy olyanhi po té zis sel je lent kez ni, amely azt am bi ci o nál ja, hogy iro da lom ér tel me zé si mód szer −ként el fo gad tas son. A hi po té zis lé nye ge pe dig az, hogy a ka zu isz ti ka el já rás mód jai al -kal ma sak egy adott iro dal mi mű elem zé sé re, az iro da lom tör té net bi zo nyos szem pon túel ren de zé sé re és az iro da lom ta ní tá sá ra is. Az aláb bi ak ban el ső sor ban meg oko lom,mi ért for du lok a ka zu isz ti ka fe lé, utá na meg ha tá ro zom a ka zu isz ti ka fo gal mát, majdpe dig be mu ta tom a ka zu isz ti ka al kal ma zá si le he tő sé ge it a fen tebb meg adott te rü le te −ken. Vé ge ze tül egy konk rét elem zé sen ke resz tül de monst rá lom a ka zu isz ti ka mű kö dé −sét az iro dal mon be lül.

Tény ként ke zel he tő, hogy az iro da lom tu do mány kap cso la ta a fi lo zó fi á val még a for −ma lis ta és struk tu ra lis ta szem lé let tér nye ré sé vel sem szűnt meg. Va gyis hogy a fi lo zó −fi ai meg gon do lá sok min dig is ott sze re pel tek az el mé le tek hát te ré ben. De az írott szö −ve gek fi lo zó fi ai szin tű elem zé sé nek a csúcs pont ja még is a kö zép ko ri hermeneu ti kavolt, amely meg kö ve tel te min den szö veg négy szin tű – szó sze rin ti, al le go ri kus, mo rá −lis, escha tologikus – ol va sa tát. Ami, kis sé le egy sze rű sít ve, azt je len tet te, hogy a szö −veg mö gött (a szö veg ben el rejt ve) az adott vi lág szem lé let em be ré nek kel lett meg je len −nie. A négy szin tű ol va sat fel té te lez te a ko ra be li em ber transz cen dens lét vo nat ko zá sa −it (er re utal az escha tologikus és rész ben az al le go ri kus ol va sat kö ve tel mé nye). En nekis me re tét pe dig a fi lo zó fia nyúj tot ta a ko ra be li ér tel me ző szá má ra. Ho gyan hoz ha tóazon ban vis sza a fi lo zó fia az iro da lom ról va ló el mél ke dé sek be ak kor, ami kor a transz −cen den cia nem kons ti tu tív ele me a la i kus vi lág szem lé let nek? Sőt, ami kor ma ga az iro −da lom is sa ját im ma nen ci á ját he lye zi elő tér be min den faj ta raj ta túl nyú ló je len tés selszem ben? Alig ha nem jár ha tat lan út len ne a transz cen dens szem lé let nek az iro da lom −ra va ló rá e rő sza ko lá sa. Vi szont lá tom ér tel mét an nak, hogy az iro da lom és a fi lo zó fialét ér tel me zé sé nek bi zo nyos pár hu za mos sá gá ra utal junk. Mi ről van szó? Ar ról, hogymind a fi lo zó fia alap kér dé sei, mind pe dig az iro da lom alap té mái ugyan ar ra vo nat koz −nak: az em be ri egzisz ten ciálékra. Va gyis azok ra a lét mó dok ra, ame lyek re so ha nem le −het ki me rí tő vá laszt ad ni, és ame lye ket min dig újratem atizál mind a fi lo zó fia, mind pe −dig az iro da lom. Ket te jü ket azon ban el vá laszt ja egy más tól az el vont ság szint je. A fi lo −zó fia abszt rakt ka te gó ri ái és az iro da lom konk rét kép ze tei nem ta lál koz nak. Pe dig len −ne rá le he tő ség. Vé le mé nyem sze rint ez a le he tő ség a ka zu isz ti ka mód sze re i nek ki ak −ná zá sá ban rej lik.


A ka zu isz ti ka (eset tan) olyan ta ní tás, amely a lel ki is me ret és ál ta lá ban a mo ra li táste rü le tén fel buk ka nó di lem mák kal fog lal ko zik. Fel té te le zi olyan nor ma rend szer meg lét −ét, amely nek a fé nyé ben az egyes em be ri cse le ke de tek, konf lik tu sok és di lem mák ér −té kel he tők, va la mint hi e rar chi á ba ál lít ha tók. A ka zu isz ti ka több esz me rend szer ben isfel lel he tő (a zsi dó ha gyo mány ban pél dá ul pre ce dens ér té kű ese tek tar toz tak ide), dea te o ló gia ré szé vé a ke resz tény ség tet te. Fő ként a je zsu i ták vol tak azok, akik a ka zu −isz ti kát be vit ték a fel sőbb szin tű ok ta tás ba, és eh hez ké zi köny ve ket szer kesz tet tek. Aka zu isz ti ka az ok ta tás ban nem az ál ta lá nos tör vé nye ket és el ve ket cé loz ta meg, ha −nem az élet ben elő for dul ha tó, szám ta lan vál to zat ban és mó do su lás ban fel me rül he tőegyes konk rét ese te ket vet te vizs gá lat alá, és kü lö nös kép pen a kö te les sé gek ös sze −üt kö zé se i nek az ese te it tag lal ta. A ta ná rok szá má ra ér vé nyes elő írá sok ma guk ban fog −lal ták azt is, hogy sko lasz ti kus ap pa rá tus nél kül kell a prob lé má kat a ké tel ke dé sek ki −eme lé sé vel, kö vet kez te té sek út ján meg ol da ni. Sőt, ar ra is fi gyel mez tet tek, hogy a ta −nár a sa ját vé le mé nyét ak kép pen erő sít se meg, hogy az eset le ges el len ke ző vé le ményt– ha az szin tén bi zo nyít ha tó, és te kin té lyes szer zők vé le mé nyé vel alá tá masz tott – ha −son ló an va ló szí nű nek és in do kol ha tó nak je lez ze (eti am prob a bilem es se sig nificet). Aka zu isz ti ka ta ní tá sá ban nagy sze re pet ját szot tak a fel ve tett ese tek fö lött va ló vi tat ko −zá sok. Leg job ban ki dol go zott for mái ezért a te o ló gi á ban ta lál ha tók meg. Ér de kes mó −don nem a gya kor la ti, ha nem az ún. rend sze res te o ló gia ré sze ként szok ták tár gyal ni adog ma ti ka, az apo lo ge ti ka, az ireni ka stb. mel lett.

Je len leg ná lunk a ka to li kus te o ló gi ai és lel ké szi kép zés ben nem sze re pel kü löndisz cip lí na ként, csu pán a mo rá lis te o ló gi ai vizs ga ré sze ként je le nik meg egy− e gy konk −rét fel te vés for má já ban. A pro tes táns te o ló gia, alap el ve i ből ki in dul va, nem de duk tívmó don old ja meg a lel ki is me ret kér dé se it, ezért a ka zu isz ti kát fenn tar tá sok kal ke ze liés a lel kész kép zés ből ki hagy ja. A jog tu do mány ban, amely pe dig az új kor ban a ka zu isz −ti kát an nak desza kral izált for má já ban új ra te rem tet te, ez a kér dés kör má ra mar gi na li −zá ló dott. Per sze van nak olyan jog ren dek, ahol pre ce dens ala pú ítél ke zés fo lyik. Ott aka zu isz ti ka ál lan dó jel leg gel mű kö dik. Sa ját sá gos a ka zu isz ti ka funk ci ó ja az or vos tu do −mány ban: itt a kü lön le ges ese tek tar toz nak hoz zá, va gyis azok a ká zu sok, ame lyek el −tér nek a ha gyo má nyos elő for du lá si mó dok tól.

Jo go san te he tő fel a kér dés: ho gyan ke rül a csiz ma az asz tal ra? Az az: mit ke res aka zu isz ti ka az iro da lom tu do mány ban, ha már ere de ti te rü le te in is ki szo rult a hasz ná −lat ból? Nos, a prob lé ma nem en nyi re egy sze rű és egy ér tel mű. Csak egyet len pél dá valszol gál nék. Az ún. al kal ma zott fi lo zó fia, amely a fi lo zó fia prag ma ti ká já val fog lal ko zik,már vis sza hoz ta a dis kur zus ba a ka zu isz ti ka té má ját. És ezt nem csak az eti ka és azer kölcs tan (pl. az or vos eti kán be lül a szerv át ül te tés stb.), ha nem az ekoló gia vo nat ko −zá sá ban is te szi. Mind ezek a meg kö ze lí té sek még nem ju tot tak el az el mé let szint jé −re, de funk ci o na li tá suk hoz nem fér het két ség. Má ra az a né zet ural ko dik, hogy a ka zu −isz ti ka az al kal ma zás cent rá lis kér dé sét érin ti, hi szen az ál ta lá nos vo nat ko zá sok és azegyes ese tek vi szony la tá ra szán dé ko zik fényt vet ni. Sőt, a ka zu isz ti ka kor társ kép vi se −lői úgy vé le ked nek, hogy a ka zu isz ti ka ké pes vá la szo kat ad ni azok ra a prob lé mák ra,ame lye ket ös sze fo gó jel leg gel a „va lós vi lág” kér dé se i nek te kin tünk. Ezek sze rint a ka −zu isz ti ka al kal ma zá si te rü le te a je len leg fon to sabb di men zi ó it érin ti.

A fen tebb fel tett kér dés re te hát a kö vet ke ző vá lasz ad ha tó: Ha a fi lo zó fia le száll ha −tott fel sőbb ré gi ó i ból a köz na pi gon dok és gon dol ko dás szint jé re, de ugyan ak kor meg −őriz te disz cip li ná ris sa já tos sá ga it, ak kor meg pró bál koz hat ez zel az iro da lom tu do mányis. Még pe dig két ok ból. Az el ső az, hogy az iro da lom tu do mány má ra el ju tott az abszt −rak ci ó nak egy olyan szint jé re, aho vá már csak a be ava tot tak tud ják kö vet ni. Pe dig hát

78 Mé szá ros And rás


ki ala ku lá sát az új kor ban an nak kö szön het te, hogy szük ség volt az el ve szett „sen suscom mu nis” he lyé be egy új ér tel me zé si mód ra. Az iro da lom tu do mány vis sza vé te le ésvis sza hozata la a min den na pi hasz ná lat szint jé re te hát nem azt je len ti, hogy fel ad ja azel vo nat koz ta tá sok ma gas szint jét, ha nem azt, hogy eze ket az el vo nat koz ta tá so kat aziro dal mon ke resz tül el nyert élet ta pasz ta lat ok tisz tá zá sá hoz hasz nál ja fel. A má so dikok az el ső vel függ ös sze: El fo gad va Kun dera regénymeghatározását, mely sze rint a re −gény a mo dern em ber me ta fi zi ká ja, mert a lé tet vizs gál ja, az az vis sza ve ze ti az egyéntsa ját eg zisz ten ci á já nak alap ja i hoz, ak kor az iro da lom tu do mány funk ci ó ja az, hogy eztaz ön is me ret szer zést meg kön nyít se. Konk ré tab ban: az iro da lom tu do mány és az iro da −lom kri ti ka po é ti kai, sti lisz ti kai, rétorikai és más elem zé sei mel lett az len ne az iro dal -mi ka zu isz ti ka sze re pe, hogy az iro dal mi mű vet egy le het sé ges eset ként fel fog va ki mu -tas sa an nak eg zisz ten ci á lis je len té se it.

Ez azon ban még min dig el vont meg ha tá ro zá sa az egy elő re hi po té zis ként fel fo gottiro dal mi ka zu isz ti ká nak. Mik en nek a hi po té zis nek az „axi ó mái”? El ső sor ban a le het -sé ges fo gal ma. Mi re gon do lok? A ha gyo má nyos ka zu isz ti ka vagy meg tör tént, vagy le −het sé ges konk rét ese te ket ele mez, és be lő lük von le kö vet kez te té se ket a gya kor latszá má ra. A fel té te le zett iro dal mi ka zu isz ti ka az iro dal mi mű vet az em be ri élet egy le −he tő sé ge ként fog ja fel. Olyan eg zisz ten ci á lis le he tő ség ként, amely az em be ri lét benben ne fog lal ta tik, de a köz na pi élet ben rit kán vagy alig va ló sul hat meg. Fel mu ta tá savi szont mo dell hely ze tet te remt, amely ből ta nul sá gok von ha tók le az el jö ven dő cse le ke −de tek szá má ra. Ez a „le het sé ges” min dig konk rét tér idő ben je le nik meg, va gyis azadott episztémé (pa ra dig ma) alap ján ér tel mez he tő. Gon dol junk pél dá ul Oidi pusz ese −té re, amely a gö rög sors fel fo gás pél dá za ta. Oidi pusz eg zisz ten ci á lis le he tő sé ge it be −ha tá rol ja az, hogy jö vő je – kép le te sen szól va – mö göt te van. Nem sza bad vá lasz tá sa i −nak télosza kén t, ha nem a múlt ból elő tö rő de ter mi náns ként ha tá roz za meg a sor sát. Amo dern in di vi du a li tás ra vi szont Dide rot Min den min d e gy Ja kab ja a pél da, aki nél ugyana Nagy Te kercs – poszt mo dern ol va sat ban a Nagy El be szé lés – tar tal maz za az el jö ven −dőt, de ez nem aka dá lyoz za meg sem a re gény sze rep lő it, sem ma gát Dide rot −t ab ban,hogy sza bad el ha tá ro zás ból dönt se nek a tör té net ki me ne te lé ről. (Csu pán zá ró jel benjegy zem meg, hogy Dide rot ese té ben nem csak a mo dern in di vi du a li tás le he tő sé ge i ről,ha nem leg alább olyan mér ték ben iro dal mi já ték ról is szó van, ami nagy ban ki bő ví ti ale het sé ges bi ro dal mát. A já té kos sá got itt a Sterne−höz fű ző dő szö veg va ri á ció ös sze füg −gé sé ben hoz tam fel.) A „le het sé ges” fo gal ma ily mó don alap ját ké pez he ti mind an nakaz elem zés nek, amely az adott iro dal mi mű sze rep lő i nek cse lek vés te rét je lö li ki, mindan nak az iro da lom tör té ne ti ös sze ve tés nek, amely pl. az an tik és a mo dern szub jek tumiro da lom ban be töl tött funk ci ó ját ve szi szem ügy re, de szol gál hat az iro da lom ta ní tá sá −ra is úgy, hogy az adott sze rep lők cse lek vé sé ben ki mu tat ha tó el ve ket a di ák élet ta −pasz ta lat ára vo nat koz tat juk. (Is mét csak zá ró jel ben: tu da tá ban va gyok an nak, hogy aziro dal mi ka zu isz ti ka bi zo nyos ele me i nek al kal ma zá sa vis sza hoz za azt a fő ként 19. szá −za di el vet, mely sze rint az iro dal mi mű er köl csi ség re ok tat, va gyis ez a mód szer egy bi −zo nyos vo nat ko zás ban zá ró jel be te szi az iro dal mi mű im ma nen ci á ját. Csak hogy im ma −nens ér té ke ket csu pán az iro da lom mal szak ma ként fog lal ko zók nak kell fel is mer ni ük.A köz na pi em ber szá má ra az iro da lom nak esz köz jel le ge van: pi he nést, oku lást, él ve −ze tet szol gál.)

A hi po té zis má so dik axi ó má ja: mi vel min den faj ta olyan eset, amely az eset ta nul −mány tár gya ként sze re pel, csak egy tör té nés ré vén, az az tör té net mon dás ban je le nít he −tő meg, az iro dal mi ka zu isz ti ka alig ha nem csak a drá má ra és az epi ká ra, je le sen pe −dig a re gény re al kal maz ha tó. Szél ső sé ges eset ben ta lán – te szem azt – Baude laire

Ka zu isz ti ka az iro da lom tu do mány ban? 79


Don Juan a po kol ban cí mű ver sé nek is le het ne ka zu isz ti ká ja, ab ban az eset ben, ha ér −tel mez he tő len ne egy gesz tus. A gesz tu sok azon ban in kább csak sa ját, idő höz fű ző dőkap cso la ta in kat de monst rál ják, és an nyi ra in di vi du á li sak−sze mé lye sek, hogy be lő lükcsu pán az adott sze mély vi lág hoz va ló vi szo nyu lá sa ol vas ha tó ki min den faj ta ál ta lá no −sí tás le he tő sé ge nél kül.

A har ma dik axi ó ma az zal függ ös sze, hogy aho gyan a „le het sé ges” ér tel me zé seössze függ az adott episztémében el fog lalt he lyé vel – va gyis ez az episztémé azo nos aka zu isz ti ka ha gyo má nyos nor ma rend sze ré vel, amely nek alap ján az ér tel me zés le zaj lik– úgy ma ga a „le het sé ges” is meg ha tá roz za ezt az episztémét. Gon dol junk pél dá ul ar −ra, hogy a 17. szá za di Dic tio n naire des Pré cieuses vagy Madeleine de Scud éry Cléliecí mű re gé nye egy for mán ki ala kí tot ták azt a szél ső sé ges vá lasz té kos sá got, az íz lés ra −fi nált sá gát és a mo do ros sá got, amely az tán Ma dame de La Fa yette Cléves her ceg nőcí mű re gé nyé nek alap mo tí vu mát meg ad ták. Va gyis ha a 17. szá za di sze re lem ér tel me −zést pró bál juk nyo mon kö vet ni, ak kor ki de rül, hogy a szen ve dély és az er köl csi kö te −les ség vi szo nyá nak nor ma tív rend sze rét ép pen ség gel az iro dal mi mű vek ben mu tat hat −juk ki a leg pon to sab ban. Egy, az idő ben vis sza fe lé ha tó ka zu isz ti ká ban te hát ezek ameg ha tá ro zó mű vek nyúj ta nák az el iga zo dást ab ban a kér dés ben, ho gyan vesz tet te ela 18. szá zad ban túl sú lyát az er köl csi kö te les ség a szen ve dél lyel szem ben, és ho gyanad ta át he lyét a szen ve dély nek majd pe dig a szen ve dély tes ti meg je le né si for má já nak,a gyö nyör nek. Ha me ta fi zi kai szint re he lyez nénk a „le het sé ges” ilyes faj ta sze re pét, ak −kor He gelt hív hat nánk se gít ség nek, mert sze rin te a va ló ság min dig az adott nak és ale het sé ges nek az egy sé ge. Az iro dal mi mű te hát nem el ső sor ban a va ló ság áb rá zo lásré vén kap cso ló dik az adott hoz, ha nem in kább olyan for mán, hogy az adott nak a le het −sé ges fe lé mu ta tó po ten ci á it fo gal maz za meg. Más szó val: az episztémé és az iro dal −mi mű kap cso lat rend sze re olyan kor re lá ci ó kat mu tat ki, ame lye ket a re cip ro ci tás jel le −mez. Ez már ön ma gá ban vé ve is meg kön nyí ti bi zo nyos iro dal mi té mák és ar che tí pu sokidő be li meg ra ga dá sát.

Ez a re cip ro ci tás ugyan ak kor le he tő sé get nyújt ar ra, hogy el ke rül jük az oly gya ko ri,ka u zá lis jel le gű elem zé se ket. Az az nem ke re sünk ok−oko za ti vi szonyt az iro dal mi műkül ső vagy bel ső struk tu rá lis ös sze te vői, va la mint a je len tés kö zött. El ke rül het jük ez −zel mind a ko rai moder nitás ra (po zi ti viz mus, mar xiz mus), mind pe dig a mo dern for ma −lis ta és struk tu ra lis ta mód sze rek re jel lem ző re duk ci ót. Igaz, hogy az ál ta lam aján lotthi po té zis bi zo nyos szem pont ból vis sza té rést je lent a szel lem tör té ne ti is ko la „kor szel −lem” fo gal má hoz, de az ér tel me zé si tech ni ká kat te kint ve in kább a poszt mo dernhermeneu tikához áll kö ze lebb. Ma ga a ka zu isz ti ka is min dig a „be fo ga dót” te kin tet teaz ér tel me zés – mind „meg ren de lő”, mind pe dig „fel hasz ná ló” – szub jek tu má nak. Ezttá masz ta ná alá a ne gye dik axi ó ma is, amely az iro da lom ok ta tás szem pont já ból a ho -ri zont fo gal má ra épül. Ezt a fo gal mat nem a gadamer i, ha nem in kább az ere de ti hei −deg geri ér te lem ben fo gom fel, va gyis a ho ri zont nem sta ti kus lá tó kör, ha nem va la miolyas mi, ami az iro dal mi mű be fo ga dá sá val ki tá gul, és a le he tő sé get is ma gá ba fo gad −ja. Ha már Gadamer szó ba jött, ak kor ta lán az én ho ri zont fo gal mam a gadameri „ho ri −zon tok ös sze ol va dá sá nak” fe lel ne meg ab ban az ér te lem ben, hogy a múlt ból hoz zámszó ló mű ho ri zont ja be le épül az én szem lé le tem be. Na gyon rö vi den ez a kö vet ke zőt je −len te né: A mű ér tel me zé sé nek ki in du ló pont ja a be fo ga dó és egy ben ér tel me ző szub -jek tum szi tu ált sá ga. A mű ál tal meg fo gal ma zott és a be fo ga dó szub jek tum ál tal fel is -mert le he tő ség mo dell mint egy új ko or di ná ta rend szer be ál lít ja a szub jek tum élet szem -lé let ét és hely ze tét. E ko or di ná tá kon be lül az tán új ra fo gal ma zód na a szub jek tum szi -tu ált sá ga, és ez zel vál to zás áll na be a szi tu ált ság ér té ke lé sé ben. Hadd él jek egy klasz −

80 Mé szá ros And rás


szi kus, és ugyan ak kor egy sze rű pél dá val: Ha gyo má nyos mo rá lis di lem ma az, hogyegyé ni vagy cso port ér de ket, vagy eset leg transz cen dens ér té ke ket kö ves sünk−e ak kor,ami kor eg zisz ten ci á li san ki éle zett hely zet be ke rü lünk? Rit kán szü le tik olyan dön tés,amely az egyén lé té nek fel adá sá hoz kö tő dik. De a le he tő sé gek közt ott van ez is. Em −lé kez zünk csak vis sza An ti go né hely ze té re, amely ben szin tén ott van az egyé ni szem −pont (sze rel me), a cso port ér dek (a vá ros tör vé nyei), va la mint a transz cen dens ér ték is(az is te ni tör vény). És ő a hu ma ni tást vá laszt va az utób bi mel lett dönt, ami per sze éle −té nek fel ál do zá sát is je len ti. Az An ti go né (mint drá ma) kazuisztikus elem zé se te hát er −re a di lem ma jel leg re épül ne, és az adott iro dal mi mű nek az ok ta tás ban azt a sze re petszán ná, hogy rá döb bent se a di á kot ar ra, hogy tet te ink jel le ge az élet le he tő sé gek köz −ti tu da tos vá lasz tás tól függ. Le het sé ges, hogy ezek után a di ák nem fog ja tud ni, me −lyik kor ban szü le tett az adott mű, va gyis ha gyo má nyos iro da lom tör té ne ti is me re teicsor bát szen ved nek – ha bár ez nem tör vény sze rű kö vet kez mé nye az ilyen elem zés nek–, de nagy ban va ló szí nű sít he tő, hogy ma ga An ti go né él ni fog ben ne. Ki tá gult a ho ri zont −ja.

Vé ge ze tül: a kazuisztikus elem zés és az iro da lom tör té ne ti ér tel me zés bi zo nyos ese −tek ben egy be foly hat. Pél dá nak – nagy adag sze rény te len ség gel – há rom Ro bin son−re −gény (Defoe, Tournier, Mala mud) ál ta lam adott ös sze ha son lí tá sát nyúj tom (lás d: A Ro -bin son-pa ra dig ma vál to zá sai, avagy a moder nitás szub jek tu má nak escha tológiá ja. Mé −szá ros And rás: Idő ál tal ho má lyo san. Po zsony, Kalligram, 1999, 96–113.). A ka zu isz −ti kai elem zés szem pont ja az ál tal adot t, hogy a moder nitás szub jek tu má nak lét le he tő −sé ge it vet tem szem ügy re ezek ben a mű vek ben. Az iro da lom tör té ne ti ér tel me zés pe digúgy je le nik meg, hogy eze ket a – kü lön bö ző ko rok ban író dott – mű ve ket sor ba ál lí tom,és ez ál tal meg je le nik az iro da lom sa ját ide je, amely kro no ló gi ai as pek tus ból ugyan kö −ve ti a tár sa da lom ide jét, de a té ma ki fej té sét más rit mus ha tá roz za meg. De – másszem pont ból és más tem atizált ság ban – ele gáns és min de nek előtt ol vas má nyos iro −da lom tör té ne ti ké zi könyv jö het ne lét re ak kor is, ha pél dá ul a fér fi−nő kap cso lat le he tő −sé ge it mu tat nánk be a Don Juan−té ma vi lág iro dal mi meg je le né se i ben Tirso deMolinától kezd ve, pél dá ul Kun derán befe jezve…

Ka zu isz ti ka az iro da lom tu do mány ban? 81


BENYOVSZKY KRISZ TI ÁN

ÉLE TES IRO DA LOM – TU DO MÁNY?(Hoz zá szó lás Mé szá ros And rás Ka zu isz ti ka az iro da lom tu do mány ban?

cí mű elő adá sá hoz)

Ahogy az is mert rek lám szlo gen mond ja, ez az elő adás, sőt – ez a dis pu ta nem jö he −tett vol na lét re, ha nincs Mé szá ros And rás, és nem ír ja meg gon do lat éb resz tő és vi tá −ra sar kal ló elő adá sát. Ez zel egy olyan fo lya ma tot in dí tott el, amely nek a kö vet kez mé −nye it vi sel nie kell.

A dis pu ta, ta nít a ba kos, vi tát, vi tat ko zást, sőt ös sze szó lal ko zást is je lent. Azon banbár men nyi re igye kez tem is, nem si ke rült iga zán „be le köt nöm” a szö veg be, ami az zalma gya ráz ha tó, hogy Mé szá ros And rás té zi se i vel – ha nem is min den fenn tar tás nél kül,de – alap já ban vé ve azo no sul ni tu dok. Mond hat juk úgy is, hogy ro kon szen ve zek ve lük.Ami vi szont nem je len ti azt, hogy nem adok majd han got ké te lye im nek és nem vá la −szo lok kér dés sel az elő adás bi zo nyos ki je len té se i re. Csak bíz ha tom ab ban, hogy dis −pu tá ló tár sa im majd kri ti ku sab bak lesz nek.

Ezek után jog gal ve tőd het ne fel a kér dés: mi in dí tott ak kor ar ra, hogy vé le mé nyem −nek han got ad jak. Mit tu dok fel kí nál ni itt és most együtt gon dol ko dás ra? El ső sor banMé szá ros And rás szö ve gé nek el mé le ti kontextualizálására vál lal ko zom, ar ra, hogy másszö ve gek, kon cep ci ók fe lől pró bá lom meg (újra)olvasni, nem ha tás tör té ne ti nyo mok rava dász va köz ben, ha nem gon do lat be li pár hu za mok ra és ana ló gi ák ra igye kez vén fel hív −ni a fi gyel met. Egy részt olya nok ra, ame lyek re a szer ző ma ga is utal, ame lyek fo ga lom −hasz ná la tá ban is jól tet ten ér he tők (hermeneutika), más részt olya nok ra, ame lyek ta −lán in kább az én sze mé lyes ol va sói ho ri zon tom ról árul kod nak.

Elő adá so mat négy idé zet kö ré épí tet tem fel, ezek szol gál nak majd ug ró desz ka kéntsa ját gon do la ta im meg fo gal ma zá sá hoz.

1.

„mind a fi lo zó fia alap kér dé sei, mind pe dig az iro da lom alap té mái ugyan ar ra vo nat koz -nak: az em be ri egzisztenciálékra. Va gyis azok ra a lét mó dok ra, ame lyek re so ha nem le -het ki me rí tő vá laszt ad ni, és ame lye ket min dig újratematizál mind a fi lo zó fia, mind pe -dig az iro da lom”

„A fel té te le zett iro dal mi ka zu isz ti ka az iro dal mi mű vet az em be ri élet egy le he tő sé −ge ként fog ja fel. Olyan eg zisz ten ci á lis le he tő ség ként, amely az em be ri lét ben ben nefog lal ta tik, de a köz na pi élet ben rit kán vagy alig va ló sul hat meg. Fel mu ta tá sa vi szontmo dell hely ze tet te remt, amely ből ta nul sá gok von ha tók le az el jö ven dő cse le ke de tekszá má ra.” (A ki eme lé sek itt és a to váb bi ak ban tő lem – B. K.)


Az el ső gon do la tom ez zel a rész let tel kap cso lat ban az volt (min den ki nek a ma gaku ta tá si te rü le te fe lé haj lik a ke ze), hogy a szer ző el kép ze lé sei fi gye lem re mél tó egye −zést mu tat nak František Miko esz té ti kai né ze te i vel. A szlo vák te o re ti kus ugyan is a mű −vek él mény sze rű sé gét az áb rá zolt élet hely ze tek és élet ese mé nyek szug gesz ti vi tá sá valés hí vó ere jé vel hoz za ös sze füg gés be. Elő fel te vé se az, hogy a mű vé szet va la mi lyen mó −don min dig kap cso ló dik az em be ri lét kér dé se i hez, ezért in do kolt ve le kap cso lat ban azant ro po ló gi ai jel leg hang sú lyo zá sa. Az él mény sze rű ség fo gal má val Miko a nyelv nek ésaz iro dal mi áb rá zo lás nak egyik meg ha tá ro zó (hatás)funkciójára utal, ar ra, hogy ké pesaz ol va só ban ant ro po ló gi ai kép ze te ket fel kel te ni, ké pes meg idéz ni, konnotálni bi zo −nyos eg zisz ten ci á lis szi tu á ci ók, em be ri lét ál la po tok lég kör ét. A szer ző nek eb ben a leg −kü lön bö zőbb nyel vi ki fe je ző esz kö zök, műnem− és műfajtipikus po é ti kai el já rá sok ésmo tí vu mok áll nak a ren del ke zé sé re. Ki emelt je len tő sé ge van azok nak a cse lek vést ésál la po tot ki fe je ző igék nek, me lyek va la mi lyen mó don érin tik az em be ri élet szfé rát, eze −ket Miko ant ro po ló gi ai je len tés tar tal mú igék nek nevezi1. Az iro dal mi (s ki emel ten azepi kai) mű vek ál tal tematizált em be ri lét hely ze tek (Mé szá ros And rás is fő leg ez zel aműnemmel fog lal ko zik) fő ös sze te vői a sze rep lő, a kör nye zet, a cse lek mény, a be szédés az ál la pot. Ezek vi szony rend sze re al kot ja a mű te ma ti kai mo dell jét. Bő veb ben ki fejt −ve: Az el be szé lői mű vek sze rep lők élet hely ze tét mu tat ják be, min dig va la mi lyen kör nye −zet be ágya zot tan. Kör nye ze ten itt azt a szű kebb vagy tá gabb em be ri kö ze get (csa lá di,ba rá ti és tár sa dal mi szfé rát, va la mint a ter mé sze tet) ért jük, amely nek ke re tei kö zött asze rep lők élet ese mé nyei le zaj la nak. A cselekmény(esség) ál ta lá ban a sze rep lő és azőt kö rül fo gó kör nye zet ös sze üt kö zé sé ből kö vet ke zik, alap ja te hát va la mi lyen konf lik −tus hely zet, ami el len té tet, fe szült sé get szül. A sze rep lő va la mi lyen ki utat pró bál ta lál −ni eb ből a hely zet ből, meg pró bál ja te hát ol da ni a fe szült sé get. Ka rak te rét és vi sel ke −dé sét há rom do log alap ján ítél het jük meg: tet tei, be szé de és bel ső ál la po tai alap ján,az az asze rint, hogy mit tesz, mit mond és mit gon dol vagy érez. Peter Zajac – Mikoezen el kép ze lé se i re is ref lek tál va – jegy zi meg, hogy az élet vi lág iro dal mi tematizá−ciójának há rom ös sze te vő je van: a szi tu á ció, a ben ne va ló moz gás és mind ezek él −mény sze rű megélése2. A sze rep lői szub jek ti vi tás te hát egy ol va sói szub jek ti vi tás salkell, hogy ki e gé szül jön.

Az is mer te tett mo dell ter mé sze te sen csak egy egy sze rű, ál ta lá nos váz, mely azon −ban, úgy hi szem, meg fe le lő fo gal mi ke re tet nyújt hat ah hoz az ér tel me zői mun ká hoz,amely ről Mé szá ros And rás is be szél: hogy az iro dal mi szö ve gek ben olyan le het sé gesem be ri élet hely ze tek és ma ga tar tás for mák mű vé szi ref le xi ó ját lás suk, me lyek sze mé −lyes élet vi lá gunk ta pasz ta la ta i val va ló ös sze ve tés re apel lál nak. Ez az utol só mon datpe dig már át ve zet ben nün ket az „iro dal mi ka zu isz ti ka” újabb prob lé ma kö ré hez, amelynem csak az iro dal mi in terp re tá ció ál ta lá nos el ve it érin ti, ha nem fényt vet a kri ti ka írásbi zo nyos gya kor la ti di lem má i ra is.

Az, hogy egy mű ben va la mely em be ri élet hely zet mo dell jét, ér zék le te sen, él mény −sze rű en meg je le ní tett „ese tét” vél jük fel fe dez ni, az előbb is mer te tett hermeneutikaiak ti vi tás el ső lé pé sé nek te kint he tő. A má so dik az, hogy az ol va sot ta kat sa ját hely ze −tünk re, sze mé lyes élet ta pasz ta la ta ink ra vo nat koz tat juk, a har ma dik pe dig, hogy le von −juk az ös sze ve tés ből kö vet ke ző kon zek ven ci á kat, le szűr jük a „ta nul sá got”. Je löl jük ehá rom, szo ro san egy más ra épü lő sza kaszt a fel is me rés, ös sze ve tés és al kal ma zás fo −gal ma i val. Az előb bi ek ben a fel is me rés ről volt szó, lás suk im má ron a két má sik fá zist.

Az ös sze ve tés sel kap cso lat ban olyan kér dé sek me rül nek fel, ame lyek kel ki emel tena hermeneutika fog lal ko zik. Ho gyan va gyunk ké pe sek meg ér te ni a szö ve get mint Má −si kat, ho gyan tud juk le győz ni a fik tív vi lág sze rep lő i nek ere den dő ide gen sé gét és át hi −



dal ni azt a tá vol sá got, amely el vá laszt ben nün ket egy el té rő tér ben, idő ben vagy nyel −ven fo gant szö veg től? Ké pe sek va gyunk−e úgy el sa já tí ta ni a kul tu rá li san kó dolt ide gen −sé get, hogy va la men nyi re meg is ért sük a má si kat, meg őriz ve sajátlagosságát, de köz −ben ne „kolonializáljuk” őt, ne for mál juk őt át a sa ját ké pünk re? Mi se gít het ab ban,hogy egy ál ta lán ér de mi kon tak tus ba lép hes sünk egy ide gen iro dal mi sze mély (szer zővagy sze rep lő) vi lá gá val? A le het sé ges vá la szok kö zül most hadd idéz zem épp Jaussét,aki az ide gen ség le győ zé sé nek esé lye i ről a kö vet ke ző ket ír ja: „Ha egy szö veg vagy sze −mély ide gen sé ge tel jes vol na, úgy meg ért he tő sem len ne. Szük ség van te hát a meg ér −tés egy »hídjára«, ame lyet kü lön bö ző mó do kon ha tá roz ha tunk meg: egy ha gyo mányvagy kul tú ra át fo gó ho ri zont ja fe lől, en nek hi á nyá ban nyel vi univerzálék vagy ant ro po -ló gi ai alap struk tú rák ré vén, az em be rek kö zöt ti kap cso la tok ban ti pi zál ha tó szo ci á lissze re pek, be széd faj ták vagy cse lek vés min ták által.”3 Az ál ta lam ki emelt fo gal mak jel −zik azo kat a szem pon to kat, ame lyek az iro dal mi ka zu isz ti ka si ke res sé gé nek elő fel té −tel ét je lent he tik, s ame lyek egyút tal konk rét elem zé si szem pon to kat is kí nál nak szá −má ra. A Jauss ál tal em lí tett „hi dak” ki épí té sé vel szo ro sabb ra fűz het jük a sa ját vi lá −gunk és a mű vi lá ga köz ti vi szonyt.

Az ös sze ve tés mű ve le te, az az egyik tör té net nek (iro dal mi el be szé lé sek) egy má sik −kal (sze mé lyes életnarratívák) va ló ös sze kap cso lás, egy má sik ra va ló ki ve tí tés ré véntör té nő meg ér té se a pa ra bo la ol va sá si gya kor la tát idé zi fel. A pa ra bo lát a leg ősibb, ar −cha i kus ki fe je zés for mák közt tart ják szá mon, Thomka Be á ta sze rint a fo gal mit meg elő −ző ana ló gi ás gon dol ko dás ter mé ke, akár csak a me ta fo ra vagy a szim bó lum, s mintilyen egy uni ver zá lis je len tő sé gű gondolatalakzat4. A pa ra bo la ese té ben a me ta fo ri kusje len tés kép zés fo lya ma ta egy nar ra tív for ma ke re tei kö zött bon ta ko zik ki. A kog ni tív el −mé let még to vább megy e mű faj gon dol ko dás tör té ne ti je len tő sé gé nek a hang sú lyo zá −sá ban. Mark Turner5 egye ne sen azt ál lít ja, hogy az em be ri el me a pa ra bo la el vei sze −rint mű kö dik. Be lő le szár maz tat ja az em be ri gon dol ko dást és a nyel vet is. Be val lom,ez zel a né ze té vel nem tu dok azo no sul ni, de amit a tör té net ér tés kog ni tív hát te ré rőlmond, fi gyel met ér de mel, az „iro dal mi ka zu isz ti ka” szem pont já ból pe dig kü lö nös kép −pen. Turner úgy ha tá roz za meg a pa ra bo lát, mint ami öt vö zi a tör té ne tet a kivetítés−sel6. A tör té net az em be ri gon dol ko dás egyik alap prin cí pi u ma, ír ja, ta pasz ta la ta ink, tu −dá sunk tör té net sze rű en szer ve ző dik. A nar ra tív kép ze let vagy kép ze lő e rő, mely a tör té −net szö vés ké pes sé gét je len ti, a gon dol ko dás fő se géd esz kö ze. En nek fo ko zá sa azolyan pro jek ció, ami kor egy tör té net je len té sét egy má sik se gít sé gé vel, egy má si konke resz tül pró bál juk meg ér te ni. Egy tör té net nek egy má sik tör té net be va ló ki ve tí té se apa ra bo la. Ez a fo lya mat vagy el já rás iro dal mi stra té gi a ként lep le ző dik le (Turner fő té −te le ép pen az, hogy men tá lis fo lya ma ta ink alap já ban vé ve iro dal mi ter mé sze tű ek), jól −le het a gya kor la ti élet min den te rü le tén je len van, a leg egy sze rűbb köz na pi meg nyi lat −ko zá sok ban épp úgy, mint a bo nyo lul tabb iro dal mi ki fe je zés mód jel le mez te szö ve gek −ben. Igény be ves szük, ha a ve lünk meg esett tör té né se ket me sél jük el, ha ter ve zünk,dön tést ho zunk, indoklunk va la mit, vagy ép pen ha va la ki meg győ zé sén fá ra do zunk.

Vis sza tér ve a ka zu isz ti ká hoz. Ami kor az iro dal mi eset tan el vei sze rint elem zünk,nagy ban tá masz ko dunk a pa ra bo li kus ér te lem kép zés ad ta men tá lis elő fel té te lek re.„Be le lát juk” vagy „be le ol vas suk” a ma gunk (élet)történetét fik tív tör té ne tek be, meg −ket tőz zük azok je len té sét, ki tá gít juk uta lá si tar to má nyu kat. A re gé nyek és no vel lákcse lek mé nyét mö göt tes tör té net ként, af fé le háttérnarratívaként fog juk fel, mely nekelő te ré ben sa ját éle tünk kap új sze rű meg vi lá gí tást. Olyan ez (s itt már is egy pa ra bo lafab ri ká lá sán ka pom ma gam), mint ha a mo zi vá szon elé áll nánk, mi köz ben pe reg a film.Tes tünk el fog ja a vá szon egy ré szét, ala kok, tár gyak, ese mény koc kák vil lóz nak raj ta, s

Éle tes iro da lom – tu do mány? 85


mi e meg fog ha tat lan mé di um fény tö rés ében szem lél jük ma gun kat. El kép zel jük, hogyré sze sei va gyunk a film nek, de köz ben per sze tud juk, hogy bár mi kor el lép he tünk on −nan, s a va rázs meg szű nik.

Kál mán C. György be ágya zás és pa ra bo li kus ol va sás kap cso la tát tár gya ló tanul−mányának7 konk lú zi ó ja kí ván ko zik még ide, e gon do lat me net le zá rá sa ként. Esze rint amin den ko ri ol va só sa ját élet vi lá gát a fik ció élet vi lá gá ba ágya zott, azt ki sebb vagy na −gyobb mér ték ben ref lek tá ló bel ső tör té net ként fog hat juk fel, vagy ép pen for dít va: a miéletnarratívánkat te kint jük a fö lé ren delt ke ret tör té net nek, s eb be il leszt jük be a fik tívtör té ne tet, mely a fő tör té net me ta fo rá ja ként vá lik ol vas ha tó vá. „Hi szen a tör té net, aho −gyan meg je le nik, ma ga is egy ’idegen test’ a ’nagy tör té net ben’, az élet szö ve gé ben.Azt is mond hat nánk: ma ga az iro dal mi el be szé lés is mi se en abyme, a mi nagy tör té −ne tünk le ki csi nyí tett szimbóluma.”8

2.

„A mű ér tel me zé sé nek ki in du ló pont ja a be fo ga dó és egy ben ér tel me ző szub jek tum szi -tu ált sá ga. A mű ál tal meg fo gal ma zott és a be fo ga dó szub jek tum ál tal fel is mert le he -tő ség mo dell mint egy új ko or di ná ta rend szer be ál lít ja a szub jek tum élet szem lé let ét éshely ze tét. E ko or di ná tá kon be lül az tán új ra fo gal ma zód na a szub jek tum szi tu ált sá ga, ésez zel vál to zás áll na be a szi tu ált ság ér té ke lé sé ben.”

A ro kon ság, az az a két vi lág közt ki raj zo ló dó és tu da to su ló ki sebb vagy na gyobbmér té kű ha son ló ság azon ban még nem je len ti fel tét le nül azt, hogy eg zisz ten ci á lis ér -de künk fű ző dik a szö veg meg ér té sé hez. Eh hez az ér tel me zői ma ga tar tás meg ha la dá −sá ra van szük ség, ar ra, hogy a mű vet ne csu pán megfejtésre−interpretációra−értele−madásra szo ru ló do log ként ke zel jük, ne csu pán áb rá zo lás nak vagy ki fe je zés nek fog jukfel, ha nem fel hí vás nak, amely hoz zánk (is) szól. Ahogy a meg ér tést sem le het „ki kény −sze rí te ni, el ren del ni és beszerezni”9, úgy e „hal lás” ké pes sé ge sem sa já tít ha tó el. Vég −ső so ron nem raj tunk mú lik, hogy meg szó lí tot tak ká vá lunk−e, ez a ki szá mít ha tat lan,Lotman ki fe je zé sé vel él ve a „prog nosz ti zál ha tat lan” ese mé nyek kö zé tar to zik. Ez zel agon do lat tal pe dig már az ös sze ve tés és az al kal ma zás ha tár vi dé ké re ér kez tünk.

A to vább lé pés hez ér de mes nek tű nik is mé tel ten a hermeneutika, de ez út tal nem aziro dal mi, ha nem a bib li ai hermeneutika szö veg ha gyo má nyá hoz for dul ni. Ru dolfBultmann azt ír ja, hogy a meg ér tés el en ged he tet len elő fel té te le az „in terp re tá ló nak a– szö veg ben köz vet le nül vagy köz ve tet ten szó hoz ju tó – do log hoz va ló életviszonya”.10

Enélkül nem le het sé ges a di a ló gus ként fel fo gott meg ér tés, a kér de zés ugyan is „tel jes −ség gel mo ti vá ció nél kül marad”.11 A szö veg meg kell, hogy szó lít son ben nün ket, megkell, hogy érint sen az, ami ről szól. Ez pe dig csak ak kor le het sé ges, mond ja a pro tes −táns te o ló gus, ha a szer ző é hez ha son ló „élet ös sze füg gés ben” ál lunk a szó ban for gódo log gal, ha fog lal koz tat nak azok kér dé sek és prob lé mák, ame lyek ről a mű be szélvagy ame lyek re az a ma ga sa já tos mód ján ref lek tál, s így ren del ke zünk né mi rá juk vo −nat ko zó elő ze tes is me ret tel. Bultmann sze rint min de nek előtt a mű ben, il let ve a mű ál −tal fel ve tett kér dést kell meg hal la nunk, s en nek fé nyé ben vá la szol nunk rá vagy ép penvis sza kér dez nünk. E kér dez ve vá la szo lás vagy vá la szol va kér de zés ér tel me zői mun ká −ját ak kor tart hat nánk gyü möl csö ző mű ve let sor nak, ha „gaz da gab ban és mé lyeb ben tár −nánk fel sa ját le he tő sé ge in ket, ha a mű ál tal el ru gasz kod nánk ön ma gunk tól (az az be −fe je zet len és egy ben reny he, a meg me re ve dés ve szé lyé nek ál lan dó an ki tett énünk−



től)”12. (Ki eme lés itt is tő lem – B. K.) A szö ve gek te hát nem csak a má sok ban va ló ön −fel is me rés fel tét ele it te rem tik meg, ha nem más, a mi én ké től el té rő em be ri élet le he tő −sé gek re is tesz nek aján la tot. Mert az ér tel me ző „az em be ri lét nek a köl té szet ben ésmű vé szet ben fel fe dett le he tő sé ge it kell hogy megértse.”13 Úgy vé lem, eh hez na gyonha son ló dol gok ra gon dol Mé szá ros And rás is, ami kor azt ír ja, hogy az „iro dal mi ka zu −isz ti ka sze re pe, hogy az iro dal mi mű vet egy le het sé ges eset ként fel fog va ki mu tas saan nak eg zisz ten ci á lis je len té se it.”

Az érin tett ség nek kü lön bö ző fo ko za tai le het nek, a kö zöm bös ség gel ha tá ros lany haér dek lő dés től az „ége tő en” ak tu á lis kér dés fel ve té sig. Nem biz tos azon ban, hogy a mi −nél na gyobb át fe dés, az áb rá zolt lét hely zet re va ló ma xi má lis rá han golt ság nak ne vol −ná nak meg a ma ga há tul ütői. František Miko sze rint a mű ben tematizált élet hely zet ésa be fo ga dó ak tu á lis élet hely ze te köz ti köz vet len érint ke zés nem kí vá na tos, mi vel ez ve −szé lyez te ti az ol va sás já ték jel le gét, csök ken ti azt a szük sé ges tá vol sá got, ami biz to −sí té ka az esz té ti kai kom mu ni ká ció ha té kony mű kö dé sé nek. Sze rin te az az ide á lis, haa be fo ga dó csu pán af fé le csen des társ ként vesz részt az ol va sott tör té né sek ben, s aszö ve get nem köz vet le nül sa ját prob lé má i nak meg ol dá sá ra hasz nál ja fel.14

3.

„...az iro da lom tu do mány má ra el ju tott az abszt rak ci ó nak egy olyan szint jé re, aho vámár csak a be ava tot tak tud ják kö vet ni. (...) Az iro da lom tu do mány vis sza vé te le és visz −szahozatala a min den na pi hasz ná lat szint jé re te hát nem azt je len ti, hogy fel ad ja az el -vo nat koz ta tá sok ma gas szint jét, ha nem azt, hogy eze ket az el vo nat koz ta tá so kat az iro −dal mon ke resz tül el nyert élet ta pasz ta lat ok tisz tá zá sá hoz hasz nál ja fel. (...) az iro da -lom tu do mány funk ci ó ja az, hogy ezt az ön is me ret szer zést meg kön nyít se.

Ha gyo má nyo san azt vár juk el az iro da lom tu do mány tól, hogy szö ve ge ket ér tel mez −zen, ko he rens ér tel me zői nyel ven, mely bi zo nyos, leg alább meg kö ze lí tő leg konszen−zuális je len tést hor do zó po é ti kai, re to ri kai és esz té ti kai alap fo gal mak hasz ná la tánnyug szik, rög zít se és do ku men tál ja a mű vek ke let ke zé si fo lya ma tát, tár ja fel egy más −hoz va ló vi szo nya ik bo nyo lult há ló za tát, kí sér je fi gye lem mel az ol va sói re ak ci ók és szer −zői kor rek ci ók tör té ne tét. Mé szá ros And rás más fel ada tot (is) szán ne ki. Ami re itt ja −vas la tot tesz, az nem egyéb, mint az iro da lom tu do mány pragmatizálása, olyan gya kor −la ti ha tó su ga rú disz cip lí ná vá va ló át for má lá sa, mely te vé keny részt vál lal élet vi lá gunkés sze mé lyi sé günk ala kí tá sá ban. Esze rint az iro dal már a meg szer zett spe ci á lis tu dásbir to ká ban a mű vek ant ro po ló gi ai vo nat ko zá sa it vagy eg zisz ten ci á lis je len tő sé gét hi va −tott fel tár ni, még pe dig olyan nyel ven, amely a szé le sebb ol va só kö zön ség szá má ra isért he tő. Az ál ta la lét re ho zott in terp re tá ci ók kör for gá sa ily mó don nem az iro da lom tu do −má nyi dis kur zus be já ra tott csa tor ná in ke resz tül va ló sul na meg, ha nem köz vet le neb bül(leg in kább ta lán az iro da lom ok ta tá son ke resz tül) szól na be le min den na pi élet gya kor la −ta ink ba. Ez nyil ván va ló an re gisz ter vál tást is szük sé ges sé ten ne, az alap ve tő en fo gal −mi be széd mód tól a la i ku sabb, a köz nyelv től in kább az él mény sze rű ség irá nyá ba el moz −du ló ki fe je zés mó dig.

Kér dés, hogy men nyi re és ho gyan egyez tet he tő ös sze a szak sze rű ség és a gya kor −la ti hasz nos ság? Mi lyen koc ká za tok kal kell szá mol ni e két elvárásrendszernek va lóegy ide jű meg fe le lés ese té ben? Új ra Peter Zajac már idé zett köny vé hez for dul nék vá la −szért. En nek Az iro dal mi mű mint az élet vi lág tematizációja cí mű fe je ze té ben ezt ol vas −



suk: „Ha a ti zen ki len ce dik szá zad iro da lom tu do má nya tu dott va la mit az élet vi lág ról és ke −ve set an nak tematizációjáról, ma már ele get tud ró la, ti. az iro dal mi ság ról, az élet vi lágkér dé se azon ban vagy ir re le váns nak, vagy an nyi ra ma gá tól ér te tő dő nek tű nik a szá má ra,hogy nem kell, s mi vel kí vül áll az iro da lom tu do mány kom pe ten ci á ján, nem is sza bad ró −la be szél ni. (...) Az élet vi lág prob lé má já val va ló fog lal ko zás az iro da lom tu do mány ban atri vi a li tás és a di let tan tiz mus ve szé lyét hor doz za ma gá ban; jo go sult sá gát vi szont pon to −san an nak a do log nak a fon tos sá ga ad ja, amit az iro dal mi mű tu laj don kép pen tema −tizál.”15 (Ki eme lés tő lem – B. K.) Zajac te hát e „ve szé lyek” el le né re is vál lal ha tó nak tart −ja a te ma ti kus iro da lom ér tés prog ram ját, sőt szor gal maz za en nek a szem pont nak az ér −vény re jut ta tá sát. S eb ben ma ga jár elöl pél dá val, ami kor né hány vers elem zé sén ke resz −tül meg győ ző en de monst rál ja, hogy a szö ve gek ben tematizálódó élet vi lág (az él mény sze −rű en meg élt vir tu á lis élet hely ze tek) jel lem zé se és a po é ti kai ref le xió ha té kony együtt mű −kö dés re „bír ha tók”. Ta lán nem vé let len, hogy a szlo vák iro da lom tu dós né hány sor ral lej −jebb Mé szá ros And rás egyik szlo vá kul pub li kált ta nul má nyá ra hi vat ko zik, mely a min den −nap ok élet vi lá gá nak tu da ti és idő be li vo nat ko zá sa i ról szól...

Mi ként azt lát hat tuk, Mé szá ros And rás ko ránt sincs egye dül az zal a vé le mé nyé vel,hogy az iro da lom tu do má nyi elem zé se ket kö ze lí te ni kell a min den na pi élet ta pasz ta la −tok vi lá gá hoz. Miko és Zajac mun kái után, foly tat va a pár hu za mok fel vá zo lá sát, egyhar ma dik szlo vák te o re ti kus ra, Ľubomír Plesníkre kell itt min den kép pen utal ni, akit anyitrai sze mi o ti kai is ko la szem lé let for má ló egyé ni sé gé nek tart ha tunk. „Prag ma ti kus”vagy „prag ma tis ta” esz té ti ká já nak rész le tes is mer te té sé re itt most nincs mód. Ez út talcsu pán má so dik mo nog rá fi á já nak, A más ság esztétikájának16 elő sza vá ra hív nám fel afi gyel met, amely jól szem lél te ti a la i kus és pro fi ol va sás el té rő szán dé ka it és ér de kelt −sé ge it. A rend ha gyó az elő szó ban az, hogy két szó lam ban író dott. A la pok bal ol da lána la i ku sok, jobb ol da lán pe dig a szak em be rek szá má ra ma gya ráz za meg a szer ző köny −vé nek cí mét, és ezen ke resz tül az esz té ti ka mű ve lé sé ről és cél ja i ról al ko tott el kép ze −lé sét, hit val lá sát is. A la i kus osz lop ban azt fej te ge ti, hogy a cím ben sze rep lő „más ság”je len ti egy részt az elem zés re vá lasz tott je len sé gek szo kat lan sá gát (szá mí tó gé pes já té −kok, videoklip, rek lám, ke le ti fi lo zó fi ák és re la xá ci ós tech ni kák, a kert esz té ti ká ja),más részt a ró luk va ló be széd, a „tu do má nyos vi sel ke dés” né mi leg rend ha gyó jel le gétis. A szak em be rek nek szó ló rész ben is ezek ről a dol gok ról esik szó, csak más, „tu do −má nyo sabb” re gisz ter ben meg fo gal maz va, s a ma gya rá zat ne vek re és el mé le ti szö ve −gek re va ló hi vat ko zá sok kal egé szül ki. Plesník szük sé gét érez te an nak, hogy mű vé szet −te o re ti ku si te vé keny sé gé ben se hagy ja fi gyel men kí vül sze mé lyes élet hely ze tét, hogyte kin tet tel le gyen élet vi lá gá ra, kom mu ni kál jon ve le, s az ez irá nyú ta pasz ta la ta it be von −ja az ér tel me zői mun ká ba. Ami től el ha tá ro lód ni igyek szik, az a vizs gált ob jek tum tólmes sze tá vo lo dó, ön ma ga szö veg vi lá gá ba zá ró dó, s így ne megy szer ön ma gát ge ne rá −ló el mé le ti be széd mód. He lyet te a sze mé lyes meg élés vagy át élés, az egyé ni élet kör −nye zet, s az esz té ti kai él mény nonverbális, fo gal mi lag nem meg ra gad ha tó ta pasz ta la −tai iránt na gyobb ér zé keny sé get mu ta tó esz té ti ká ra tesz ja vas la tot.

Plesník az esz té ti kai ta pasz ta lat és az egyé ni lét él mény egy más ba fo lyá sá ról, köl −csö nös át ha tá sá ról, egy mást gaz da gí tó ere jé ről be szél. Az ér tel me ző szá má ra a re fe −ren ci át (a hi vat ko zá si ala pot, mo ti vá ci ót vagy irány zé kot) nem (csu pán) az el mé le ti ésfi lo zó fi ai szö ve gek alap ve tő en fo gal mi ki je len té sei kel le ne, hogy je lent sék, ha nem leg −alább an nyi ra, sőt min de nek előtt sa ját eg zisz ten ci á lis szi tu ált sá ga, me lyet a leg kü lön −bö zőbb kog ni tív, emo ci o ná lis és tes ti ta pasz ta la tok, él mé nyek ha tá roz nak meg, jár nakát. A mű vek kel foly ta tott di a ló gus cél ja és tét je sze rin te egy olyan gya kor la ti élet böl -cses ség meg szer zé se, mely hoz zá já rul hat az élet mi nő ség ja ví tá sá hoz. Ezért hang sú −



lyoz za, hogy a mű vé szet nek terapeutikus funk ci ó ja van, mi vel olyan fel is me ré sek kelaján dé koz hat ja meg a szem lé lőt, ame lyek az tán él he tőb bé, a le he tő sé gek hez mér tenel vi sel he tőb bé te he tik szá má ra az éle tet, old hat ják a ne ga tív ta pasz ta la tok ból (konf lik −tus, vesz te ség, hi ány, szen ve dés, stressz) szár ma zó fe szült sé ge ket. Az em ber alap ve −tő élet stra té gi á ja ugyan is az, vall ja Plesník (s ez zel Miko „mű vé szet ant ro po ló gi ai” né −ze te it te szi ma gá é vá), hogy a kör nye ze té vel har mó ni á ban él jen, hogy tö re ked jék a ki −egyen lí tő dés re.

Egy ilyen prag ma tis ta esz té ti ka té te le zé se, sőt al kal ma zá sa a tu do má nyos ság kri −té ri u ma i nak, az iro dal mi in terp re tá ció cél já nak és ér tel mé nek az új ra gon do lá sát is ma −gá val von ja, de ezek re a messzevivő ös sze füg gé sek re itt most tény leg csak utal ha tok.An nyi min den est re bi zo nyos nak lát szik – s ez az ed di gi ek ből is ki de rül he tett –, hogyPlesník mes sze me nő en egyet ér te ne Mé szá ros And rás nak az zal a gon do la tá val, amelya 3. idé zet ben sze re pel: „az iro da lom tu do mány vis sza vé te le és visszahozatala a min −den na pi hasz ná lat szint jé re”, ami az iro dal mon ke resz tül meg va ló su ló ön is me ret szer −zést hi va tott meg kön nyí te ni.

4.

„A köz na pi em ber szá má ra az iro da lom nak esz köz jel le ge van: pi he nést, oku lást, él ve -ze tet szol gál.”

Ér zek né mi el lent mon dást e mon dat és az iro dal mi ka zu isz ti ka té te lei kö zött. A szö −veg ben áb rá zolt élet le he tő sé gek meg ér té sén ke resz tül meg va ló su ló ön ér tés prog ram −ja olyan ol va sás ra tesz ja vas la tot, amely az élet, az egyé ni em be ri lét irán ti fe le lős ség −re apel lál. Az iro da lom mal va ló fog lal ko zást az önegzegézis (Ricoeur) for má ja ként té te −le zi. Fel ve tő dik azon ban a kér dés, hogy va jon min den iro dal mi mű vel ki ala kít ha tó−e egyilyen ben ső sé ges fag ga tá son ala pu ló vi szony? Ami kor ezt a ké telyt su gal ló kér dést fel −te szem, el ső sor ban a po pu lá ris kul tú ra al ko tá sa i ra gon do lok. Túl zás vol na azt ál lí ta ni,hogy egy kri mi, egy sci−fi vagy egy hor ror ere den dő en azért író dik, hogy ilyen irá nyú igé −nye ket ki elé gít sen. Más, az in tel lek tu á lis és emo ci o ná lis szfé rá ra egy aránt ha tó funk −ci ók do mi nál nak itt, s meg koc káz tat ha tó még az a gon do lat is, hogy e mű faj ok „ha tá −sos sá gá nak” egyik elő fel té tel ét épp a ta pasz ta la ti vi lá gunk tól va ló tá vol sá guk je len ti.Az iro dal mi ka zu isz ti ka hoz zá ál lá sa túl sá go san „ko moly nak” tű nik a tö meg kul tú rát él −te tő ol va sá si mo ti vá ci ók és al kal ma zott ér tel me zői stra té gi ák vi szony la tá ban, nél kü lö −zi azt a faj ta „la za sá got” és hedonisztikus hoz zá ál lást, amely a sze mé lyes élet vi lág ki −kap cso lá sá ban, szo ron ga tó fe szült sé ge i nek fel ol dá sá ban és ide ig le nes fe led te té sé −ben ér de kelt. S hadd mond jak rög tön el lent sa ját ma gam nak.

A HVG gaz da sá gi he ti lap Ki a leg nép sze rűbb de tek tív? cím mel ok tó ber 18−án nyil −vá nos sza va zást hir de tett, amely nek ke re té ben köz re bo csá tot ta a krimiirodalom hí resde tek tív je i nek azt a lis tá ját (a hoz zá juk kap cso ló dó szak ér tői aján lá sok kal együtt),amely az ol va sók dön té sét hi va tott meg kön nyí te ni. A sza va zók ezen kí vül hoz zá szól hat −nak a fel so rolt ne vek hez és jel lem zé sek hez, ki egé szít he tik is a lis tát, s meg oszt hat jáka töb bi ek kel ol va sói ta pasz ta la ta i kat. Most egy ilyen hoz zá szó lást fo gok idéz ni.„Tralfamador” név alatt ír ja egy szen ve dé lyes krimiolvasó: „Perry Mason – az elő ző év −ez red 70−es éve i ben fal tam az ES Gardner köny ve ket, a sok ’esetét’ – nem ra go zomto vább: éle te met meg ha tá roz ták (Della Stret, stb...)” Va jon mit ért sünk az alatt, hogymeg ha tá roz ták az éle tét? Ve gyük ezt ko mo lyan, vagy in kább iro ni kus ér tel mű túl zás ról



van szó? Le he tet len ezt el dön te nünk egy ilyen rö vid, tö re dé kes nyi lat ko zat alap ján.Nyit va ma rad te hát, hogy mi lyen ér te lem ben vagy mi lyen mér ték ben ha tá roz ták meg azil le tő éle tét E. S. Gardner köny vei. Bár hogy le gyen is, e pél da fel hív ja a fi gyel met egy −részt ar ra, hogy ta lán nem kel le ne tel je sen el vi tat nunk a lét for má ló funk ci ót a po pu lá −ris mű faj ok tól sem, más részt, köz ve tet ten, pe dig ar ra is, hogy e funk ció nem fel tét le −nül im ma nens adott ság, ha nem ol va sá si mód függ vé nye is.

Be fe je zé sül azo kat a kér dé se i met fo gal maz nám meg, ame lyek az iro da lom ról va ló be −széd re, a kri ti ka írás gya kor la tá ra vo nat koz nak, s ame lyek, úgy vé lem, lo gi ku san kö vet −kez nek az ed dig el mon dot tak ból. Amen nyi ben az ol va sást ön ma gunk kal foly ta tott di a −ló gus nak, él mény sze rű en meg élt bel ső be széd nek fog juk fel, mely a szö ve gen ke resz −tül va ló sul meg, jog gal ve tő dik fel a kér dés, hogy az ér tel me ző nek men nyi re kell „ki −han go sí ta ni” ezt a bel ső be szé det, az az: men nyi ben kell ref lek tál nia, je le ne tez nie is,utó la go san, írás ban az esz té ti kai ha tás fo lya mat egyes sza ka sza it? Meg kell ezt ír ni,szó vá kell ten ni, vagy ez tel je sen ma gán ügy, s az ér tel me ző in kább hall gas son ró la?Va jon hol az a ha tár, ahol a szub jek tív, val lo má sos stilizáció már in diszk ré ci ó ba haj likát? To vább sző ve a kér dé sek lán co la tát: Nem ve szít−e az in terp re tá ció a (sze mé lyesvagy szak mai?) hi te lé ből az zal, ha csu pán dek la rál juk vagy hall ga tó la go san el fo gad jukaz érin tett ség ér tel me zői mun ká ra gya ko rolt ha tá sá nak té nyét, de a gya kor lat ban en −nek nem szer zünk ér vényt? Más ként fo gal maz va: Az ol va sás sze mé lyes lét for má ló éslét gaz da gí tó él mé nye le gyen írás ban je lölt avagy ma rad jon je lö let len? S ha már e nyel −vé sze ti ana ló gi á nál va gyunk: az ol va só vi lá ga és a szö veg vi lá ga köz ti vi szony va jon aha so nu lás vagy az ös sze ol va dás je gyé ben ala kul−e?

Jog gal vet he tő a sze mem re, hogy hoz zá szó lá som ban túl sá go san is a je lölt re vagy je −len tett re fó ku szál tam, s fi gyel men kí vül hagy tam a je lö lőt, az az: az iro dal mi szö ve geknyel vi meg al ko tott sá gát és mediális köz ve tí tett sé gét. (Le het, hogy ezért majd H. NagyPé ter meg is ró egy ki csit en gem.) Ez per sze nem je len ti azt, hogy meg fe led kez tem vol −na ró la. Ré szem ről a hang súly tu da tos át he lye zé sé ről volt szó, még pe dig az zal a cél −zat tal, hogy ily mó don a „do log” je len tő sé ge kel lő kép pen ki dom bo rod jék. Ma nap ság,egy posztformalista re to ri kai szem lé let ál tal be fo lyá solt ma gyar iro da lom tu do má nyi be −széd tér ben ugyan is szin te alig esik szó a mű vek té má já ról, az áb rá zolt le het sé ges vi −lá gok eg zisz ten ci á lis je len tő sé gé ről pe dig még et től is ke ve seb bet ol vas ha tunk. Pe diga „min den csak alak zat” jel sza va le het, hogy a szak ma be li ek egy ré sze szá má ra ki elé −gí tő táv lat tal ke cseg tet az iro dal mi vizs gá ló dá sok irá nyát és cél ját il le tő en, a nem pro −fi ol va sók nagy több sé ge azon ban alap ve tő en nem azért ol vas (ha még ol vas) iro dal −mat, hogy tró pu sok ra va dás szék, s gyö nyör köd jék azok szubverzív ere jé ben, ha nemazért, hogy fik tív vi lá gok ta pasz ta la ta i val töl te kez zék fel – han gu la tok, ér zé sek és gon −do la ti ref le xi ók kí sér te élet ese mé nyek kel, s e tör té né se ket irá nyí tó és el szen ve dő sze −rep lők kel. Ame lyek per sze, te gyük rög tön hoz zá, nyel vi leg meg for mál tak, re to ri kaiés/vagy po é ti kai el já rá sok ál tal köz ve tí tet tek, és egy ál ta lán nem mind egy, hogy a szö −veg ezt mi lyen szín vo na lon va ló sít ja meg.



Jegy ze tek

1 MIKO, František: Sujet a sloveso. Litteraria, Bratislava, SAV, 1971, 76.2 ZAJAC, Peter: Tvorivos� literatúry. Bratislava, Slovenský spisovateľ, 1990, 103.3 JAUSS, Hans Robert: Ad dogmaticos: az iro dal mi hermeneutika kis apo ló gi á ja. For dí tot ta: TÖ −

RÖK Dalma. Literatura 1999/3, 248.4 THOMKA Be á ta: A ki nyi lat koz ta tás alak zat ta na. In: Uő: Át tet sző könyv tár. Pécs, Je len kor

1993, 6. 5 The Literary Mind. New York, Ox ford University Press, 19966 TURNER, Mark: Literární mysl. O původu myšlení a jazyka. Brno, Host, 2005, 14.7 KÁL MÁN C. György: Pél dá zat, mi se en abyme, me ta fo ra. In: Bedecs Lász ló (szerk.): Ta lál ko -

zó po é ti kák. A 70 éves Szi li Jó zsef kö szön té se. Mis kolc–Bu da pest, Mis kol ci Egye tem Ma −gyar Iro da lom tör té ne ti Tan szék – MTA Iro da lom tu do má nyi In té zet, 2000, 141–147.

8 KÁL MÁN C. György: i.m., 146.9 JAUSS, Hans Robert: i.m., 243.10 BULTMANN, Ru dolf: A hermeneutika prob lé má ja. In: CSI KÓS El la – LA KA TOS Lász ló (szerk.):

Fi lo zó fi ai hermeneutika. Szö veg gyűj te mény. Bu da pest, Fi lo zó fia ok ta tók To vább kép ző és In −for má ci ós Köz pont ja, 1990, 97.

11 BULTMANN, Ru dolf: i.m., 106.12 BULTMANN, Ru dolf: i.m., 105.13 BULTMANN, Ru dolf: i.m., 101.14 MIKO, František: Od epiky k lyrike. Bratislava, Tatran, 1973, 93. Ma gyar for dí tás ban: MIKO,

František: Az epi ká tól a lí rá ig. Az iro dal mi mű sti lisz ti kai vizs gá la ta. For dí tot ta: ZEMAN Lász −ló. Dunaszerdahely, Nap Ki adó, 2000, 91.

15 ZAJAC, Peter: i.m., 93.16 Est eti ka inakosti. Nitra, Univerzita Konštantína Filozofa v Nitre, 1998.



KE SE RŰ JÓ ZSEF

A MÓD SZER TŐL AZ OL VA SÁ SIG(Hoz zá szó lás Mé szá ros And rás Ka zu isz ti ka az iro da lom tu do mány ban?

cí mű dol go za tá hoz)

Em lék szem a lel ke se dés re, amely ak kor ke rí tett ha tal má ba, ami kor (ta valy no vem ber −ben) elő ször ta lál koz tam Mé szá ros And rás gon do lat éb resz tő dol go za tá val. Az óta több −ször el ol vas tam, s szin te min den új ra ol va sás so rán ugyan azt érez tem. Be kell azon banval la nom (s eb ben az új ra ol va sá sok csak meg erő sí tet tek), hogy e lel ke se dés nem adol go zat ban fel kí nált mód szer nek, ha nem a ben ne, ál ta la meg fo gal ma zott kér dé sekak tu a li tá sá nak és je len tő sé gé nek szólt. A dol go zat egyik kulcs fo gal má ra utal va aztmond ha tom, hogy olyan kér dé sek kel szem be sül tem, ame lye ket túl zás nél kül ne vez he −tek eg zisz ten ci á li sak nak. Az aláb bi ak ban ezért nem is an nyi ra a dol go zat bí rá la tát tar −tom fő fel ada tom nak, ha nem e kér dé sek új ra fo gal ma zá sát.

A szer ző a ka zu isz ti ka mód sze rét há rom kü lön bö ző te rü le ten (in terp re tá ció, iro da −lom tör té net−írás, ok ta tás) vé li hasz no sít ha tó nak; hoz zá szó lá som lo gi ká ja eze ket kö ve −ti, csu pán a sor ren den vál toz ta tok. Előbb az iro da lom tör té ne ti vo nat ko zá sok ról szó lok,ez után té rek rá az ok ta tás sal kap cso la tos kér dé sek re, vé ge ze tül pe dig az ér tel me zéskap csán fel me rü lő kér dé se ket já rom kö rül.

I.

Nem rég egy ked ves is me rő söm azt mond ta, hogy az iro da lom tör té nész az az em ber,aki még a nem lé te ző 19. szá za dot is ké pes két rész re osz ta ni. Ez zel fel te he tő leg an −nak a vé le mé nyé nek akart han got ad ni, hogy az iro da lom tör té nész – tá vol az élet ésaz iro da lom va ló di prob lé má i tól – olyan fik ció fel épí té sén fá ra do zik, amely nek lét re jöt −te ki zá ró lag ne ki okoz örö met, ha ugyan okoz egy ál ta lán. Is me rő söm né ző pont já ból pél −dá ul „az an tik és a mo dern szub jek tum iro da lom ban be töl tött funkciójának”1 ös sze ha −son lí tá sa alig ha ne vez he tő eg zisz ten ci á lis kér dés nek. Va jon az iro da lom tör té nész kér −dé sei tény leg pusz tán aka dé mi kus kér dé sek? S egy ál ta lán, mi szük ség van iro da lom −tör té net−írás ra?

A ta nul mány szer ző je nem kér dő je le zi meg az iro da lom tör té ne tet mint iro da lom tu do −má nyos disz cip lí nát, hi szen a ka zu isz ti ka mód sze re – egye bek kö zött – az iro da lom tör −té net−írás szá má ra kí nál esz kö zö ket. Azt azon ban, hogy az iro da lom tör té net−írás be vettgya kor la tá val elé ge dett len ne, már ke vés bé hin ném, a ka zu isz ti ka mód sze ré nek ki ter −jesz té sét az iro da lom tör té net te rü le té re alig ha nem ép pen ez az elé ge det len ség mo ti vál −ja. A ka zu isz ti ka ere de ti leg nem az iro da lom tör té net−írás mód sze re volt. A szer ző azon −


ban – egye bek mel lett – az zal a ja vas lat tal áll elő, hogy e mód szer al kal mas le het „aziro da lom tör té net bi zo nyos szem pon tú el ren de zé sé re”. (Ki eme lés az ere de ti ben – K. J.)

Ho gyan? A ki in du ló pont (amely hez a ké sőb bi ek so rán még vis sza té rek) egy adottkor ra vagy kor szak ra jel lem ző nor ma rend szer fel té te le zé se. A ka zu isz ti ka „fel té te le ziolyan nor ma rend szer meg lét ét, amely nek fé nyé ben az egyes em be ri cse le ke de tek, konf −lik tu sok és di lem mák ér té kel he tők, va la mint hi e rar chi á ba ál lít ha tók.” Ezt a nor ma rend −szert a szer ző a ké sőb bi ek ben azo no sít ja a kor szak episztéméjével: „…az episztéméazo nos a ka zu isz ti ka ha gyo má nyos normarendszerével…” (Ki eme lés az ere de ti ben – K.J.) Te hát – ha jól ér tem – ah hoz, hogy a ka zu isz ti ka az iro da lom tör té net−írás egy mód −sze re ként mű kö dő ké pes le gyen, fel kell té te lez nünk egy adott kor szak ra vo nat ko zó töb −bé−ke vés bé egy sé ges nor ma rend szert, amely alap ján ez a kor szak le ír ha tó vá vá lik. Aszer ző si et hoz zá fűz ni, hogy az episztémé nem azo nos a kor szel lem fo gal má val, in kábba hermeneutikából is mert ho ri zont fo gal má hoz áll kö ze lebb. Az iro da lom tör té ne ti ka zu −isz ti ka cél ja te hát nem más, mint en nek az episztémének a le írá sa.

Ér de mes előbb meg fi gyel ni, mi lyen elő fel te vé se ket rejt a fen ti episztéméfogalom. Aziro da lom tör té nész szá má ra ter mé sze tes nek tű nik egy olyan fo gal mi rend szer fel té te le −zé se, amel lyel az adott kor ra ér vé nyes er köl csi nor mák és gon do la ti sé mák je löl he tők.Iga za van a szer ző nek: ez nem ok vet le nül je len ti a kor szel lem fo gal má hoz va ló vis sza −té rést. Két ség kí vül min den kor ban van nak dis kur zu sok, ame lyek in kább töb bé, mint ke −vés bé meg ha tá roz zák a dol gok hoz va ló vi szo nyu lá si mó do kat, sőt azt is, hogy mi és ho −gyan te he tő a tu dás tár gyá vá. Nem csu pán úgy, hogy bi zo nyos kér dé sek fel te vé sé nekked vez nek, más kér dé sek fel ve té sét pe dig akadályozzák2, ha nem úgy is, hogy ural ják abe széd mó do kat, az az sza bá lyoz zák, hogy mi ként be szél he tünk va la mi ről.

A szer zőt nyil ván va ló an nem az episztémék ha tal mi me cha niz mu sa fog lal koz tat ja,episztéméfogalma in kább az iro da lom au to nó mi á já nak kér dé sé re adott vá lasz ként ér −tel mez he tő. Az a szem pont ugyan is, ame lyet e fo ga lom kap csán el fo gad, azt fel té te le −zi, hogy a kor szak nor ma rend sze ré nek le írá sa kor az iro da lom, il let ve az iro da lom tör té −ne ti fo lya ma tok szük ség kép pen csak egy ré te get je len te nek, s az adott kor szak egyébrend sze re i vel együtt ad ják majd azt, amit az adott kor szak episztéméjének ne vez he −tünk. Eb ben az el gon do lás ban az iro da lom nem vá laszt ha tó el más, tő le füg get lenrend sze rek től. Ugyan ak kor az sem biz tos, hogy az iro da lom meg kü lön böz te tett sze rep −hez jut min den episztémében. Bár a szer ző ép pen egy ilyen pél dát hoz fel, ami kor eztír ja: „ha a 17. szá za di sze re lem ér tel me zést pró bál juk nyo mon kö vet ni, ak kor ki de rül,hogy a szen ve dély és az er köl csi kö te les ség vi szo nyá nak nor ma tív rend sze rét ép pen −ség gel az iro dal mi mű vek ben mu tat hat juk ki a leg pon to sab ban”. Ez azon ban egy alap −ve tőbb kér dést vet föl: ne ve ze te sen, hogy iro da lom tör té net−írás nak ne vez he tő−e mégmind ez, s nem il le nék−e rá in kább a tör té net írás ki fe je zés?

Az episztémé fo gal mát mind azo nál tal a dol go zat egyik kulcs fo gal má nak tar tom.Min de nek előtt azért, mert vá laszt kí nál ar ra a kér dés re, hogy mi lyen kap cso lat té te lez −he tő fel az iro da lom tör té net−írás és (a ka zu isz ti kai mód szer alap ja ként ér tett) eti ka kö −zött. Eh hez azon ban egy ki csit to vább kell lép nünk a fo ga lom ér tel me zé sé ben. A dol −go zat ban nem me rül fel, hogy mi lyen kap cso lat van egy kor szak episztéméje és azegyén gon dol ko dás mód ja kö zött. (Nem mint ha ez hi ba len ne.) Még is, ta lán ér de mes ekér dés re is egy pil lan tást vet ni. Az episztémé, leg alább is aho gyan ezt a fo gal mat fen −tebb ér tet tük, alap ve tő en ha tá roz za meg az egyén gon dol ko dás mód ját. Ez nem ok vet −le nül je len ti azt, hogy ami raj ta kí vül esik, azt nem is tud juk el gon dol ni. Na gyon is eltud juk, csak ép pen sok kal több mun ká ra van hoz zá szük ség. Va jon a gon dol ko dásmun ká ja (s ki tud ja, ta lán ere de ti sé ge is) nem je lent egyút tal szem be for du lást a meg −

94 Ke se rű Jó zsef


szo kot tal? Nem ar ról van szó, hogy két ség be von juk a ha gyo mányt, ép pen el len ke ző −leg: az lesz itt alap ve tő fon tos sá gú, hogy tu da to sít suk ezt a vi szonyt, s ez ál tal fel is −mer jük lé tünk (és gon dol ko dá sunk) tör té ne ti sé gét. Ez azon ban már nem az iro da lom −tör té net−írás szem pont já ból fon tos, ha nem az egyén szem pont já ból. Vis sza is tér tünkte hát ki in du ló kér dé sünk höz, mely így hang zott: men nyi ben vet fel eg zisz ten ci á lis kér −dé se ket az iro da lom tör té net−írás?

II.

Az iro da lom tör té net−írás eg zisz ten ci á lis vo nat ko zá sa i ra irá nyu ló kér dés a dol go zat vé −gén buk kan föl tel jes mély sé gé ben, még pe dig (egy ál ta lán nem vé let le nül) az ok ta táskér dé sé vel ös sze kap cso lód va. Ami kor a szer ző An ti go né pél dá ján ke resz tül a ka zu isz −ti ka egyik al kal ma zá si le he tő sé gé re mu tat rá, a kö vet ke ző ket ír ja: „Le het sé ges, hogyezek után a di ák nem fog ja tud ni, me lyik kor ban szü le tett az adott mű, va gyis ha gyo −má nyos iro da lom tör té ne ti is me re tei csor bát szen ved nek – ha bár ez nem tör vény sze rűkö vet kez mé nye az ilyen elem zés nek –, de nagy ban va ló szí nű sít he tő, hogy ma ga An ti −go né él ni fog ben ne.”

Amit fen tebb lé tünk tör té ne ti sé gé nek ne vez tem, az az iro da lom tör té net−írás kap −csán ab ban az egy sze rű – má sok ál tal is han goz ta tott – fel is me rés ben je lent ke zik,hogy az iro da lom tör té nész is ol va só. Ez azon ban mint ha a köz ké zen for gó iro da lom tör −té ne tek ből nem na gyon de rül ne ki. Az ál ta lam is mert iro da lom tör té ne tek „be szé lői”vagy el tűn nek a szö veg mö gött (meg pró bál ván meg te rem te ni az ob jek ti vi tás – ön ma −gá ban is ha mis – lát sza tát), vagy egy olyan po zí ci ó ba he lye zik ma gu kat, ahon nan – ál −lí tó lag – „sze mély fö löt ti szö ve vé nyek” (Szerb An tal) vál nak lát ha tó vá. (És ak kor a „ha −zai” iro da lom tör té net−írói gya kor lat ról még nem is szól tam, amely sze rint az iro da lom −tör té net−írás hoz nem kell más, csak né hány meg le vő iro da lom tör té net meg egy ol ló.)Egy va la mi ről azon ban mint ha min den ki el fe led kez nék: az iro da lom tör té nész is ol va só.Fel té te lez he tő en ne ki is van nak ol vas mány él mé nyei, olyan mű vek, ame lyek eg zisz ten −ci á lis kér dé sek kel szem be sí tet ték stb. Er ről azon ban – ha ele get akar ten ni a tu do má −nyos ság kö ve tel mé nye i nek – hall gat nia kell. Nem vall hat ja be pél dá ul, hogy va la mitnem ol va sott (mi köz ben min den ki tud ja, hogy sen ki sem ol vas el min dent), s azt semte he ti meg, hogy mond juk két éven te meg je len te ti iro da lom tör té net ének egy fel fris sí −tett vál to za tát. Ho lott ez na gyon is ter mé sze tes len ne. Hi szen – ha nem ha gyott fel azol va sás sal – óha tat la nul bő vül tek az is me re tei és mó do sul ha tott a vé le mé nye bi zo −nyos kér dé sek ben. Eb ben lá tom az iro da lom tör té net paradoxonát, amely, ha úgy tet −szik, eg zisz ten ci á lis kér dés: amint meg író dik, rög tön át ír ha tó.

A szer ző egy ko ráb bi ta nul má nyá ra hi vat ko zik, ami kor pél dát ke res a ka zu isz ti ka iro −da lom tör té ne ti mű köd te té sé re. A há rom ro bin zo ná dot vizs gá ló ta nul mány azon ban nemiro da lom tör té net, ha nem konk rét iro dal mi mű vek tör té ne ti szem pont ok alap ján tör té nőelem zé se. Ez zel nem azt aka rom ál lí ta ni, hogy a ka zu isz ti ka nem al kal maz ha tó az iro −da lom tör té net−írás te rü le tén, ha nem csak an nyit sze ret nék kér dez ni, hogy van−e még ér −tel me „ha gyo má nyos” iro da lom tör té ne te ket ír ni? Ta lán nem is té rek el e pon ton a dol −go zat kér dés fel ve té sé től. A fen tebb idé zett mon dat – sze rin tem nem is an nyi ra bur kol −tan – rá mu tat az iro da lom tör té net−írás ka no ni zált (vagy mond juk ki: po zi ti vis ta) mód sze −ré nek vak folt já ra. Ar ra, hogy mi köz ben kü lön bö ző, oly kor a mű től igen tá vo li nak tet szőada tok kal trak tál ja a be fo ga dót, szét vá laszt ja a mű vet és an nak be fo ga dá sát.

A mód szer től az ol va sá sig 95


Hogy ez zel mek ko ra rom bo lás ra ké pes, azt nem is oly rég, kö zép is ko lai ta nár kéntmó dom volt meg ta pasz tal ni. A tisz tá zat lan el mé le ti szem pon to kat és fe les le ges in for −má ci ó kat fel vo nul ta tó iro da lom köny vek ről a leg utób bi dis pu tán már esett szó. Nemaka rom itt mind ezt el is mé tel ni. Még is ki kí ván ko zik be lő lem, hogy ta lán vég re ten ni iskel le ne va la mit ez ügy ben. Ezért is fo gad tam öröm mel Mé szá ros And rás dol go za tát. (Segyút tal vá rom is a ka zu isz ti kai mód szer pon to sabb ki dol go zá sát, s fő ként gya kor lat −ban tör té nő be ve té sét.) A ka zu isz ti ka ugyan is egy le het sé ges s sze rin tem jár ha tó utatkí nál a fen tebb meg fo gal ma zott di lem má ból. Ne ve ze te sen, hogy ír junk ol vas má nyosiro da lom tör té ne tet. Per sze a fő szem pont – alig ha kell ezt itt hang sú lyoz ni – nem azol vas má nyos ság, ha nem a vizs gá la ti szem pont ok és a kér dés fel te vés ér de kes sé ge.Va jon vis sza le het csem pész ni az „eg zisz ten ci á lis” ol va sást az iro da lom tör té net−írás −ba s ezen ke resz tül az ok ta tás ba? Csak bíz ni tu dok ben ne, hogy igen.

Mi lyen len ne az ef fé le iro da lom tör té net és iro da lom ok ta tás? Min de nek előtt sza kí −ta nia kel le ne a rossz gya kor lat tal: az az nem az iro da lom tör té ne tet kel le ne az iro da lom −ok ta tás ve zér fo na lá vá ten nie, ha nem az eg zisz ten ci á lis moz za na tot elő tér be ál lí tó ol −va sást mind ket tő (az iro da lom tör té net és az iro da lom ok ta tás) alap já vá. Már csak az akér dés: ho gyan? A dol go zat sze rint úgy, hogy „...az adott sze rep lők cse lek vé sé ben ki −mu tat ha tó el ve ket a di ák élet ta pasz ta lat ára vo nat koz tat juk”. El vi ek ben egyet ér tek, ta −pasz ta la ta im azon ban jó zan ság ra in te nek. Ami kor a ma gyar ta nár rá döb ben, hogy a ta −nu ló nem azért nem ol vas, mert nem sze ret, ha nem azért, mert egész egy sze rű en nemtud, ak kor az eg zisz ten ci á lis ol va sás kér dé se hir te len egy má sik ga la xis tér ide jé be ke −rül. Ter mé sze te sen akad olyan di ák is, aki ol vas. Az az ol vas na, ha vol na rá ide je. Nema tárgy tól aka rok el tér ni, ami kor ezt mon dom; ezek va lós prob lé mák. A mai gim na zis −ták iszo nyú an meg van nak ter hel ve. Ma rad te hát az ol va sás az osz tály ban. Kér dés,hogy le het−e az osz tály ban iga zi ol vas mány él mény re szert ten ni?

Még min dig ma rad va az előbb idé zett mon dat nál, il let ve an nak egy ré szé nél, meg −koc káz tat nám a kér dést: va jon nem kel le ne el fo gad nunk, hogy az ok ta tás ban az iro da −lom esz köz zé vál hat? Hogy az iro da lom órán nem a te ó ria lesz a fon tos (az csak an nyi −ban, hogy edzés ben tart ja az iro da lom ta nárt) és nem is a szö veg – ha nem ma ga a di −ák? A szer ző mint ha ezt pe dze get né, ami kor egy ér tel mű kü lönb sé get tesz a min den na −pi ol va só és a hi va tá sos kö zött. Egy részt ő sem bán ja (amit egyéb ként én sem), hogya kazuisztikus iro da lom ok ta tás ban azok a bi zo nyos „ha gyo má nyos” is me re tek csor bátszen ved het nek, hi szen a fő do log, hogy „An ti go né él ni fog” a tanulóban.3 Más részt el −is me ri, hogy „im ma nens ér té ke ket csu pán az iro da lom mal szak ma ként fog lal ko zók nakkell fel is mer ni ük. A köz na pi em ber szá má ra az iro da lom nak esz köz jel le ge van: pi he −nést, oku lást, él ve ze tet szol gál.” Ez pe dig már át ve zet ben nün ket a har ma dik té ma kör −höz: a ka zu isz ti kai in terp re tá ció kér dé sé hez.

III.

Va jon az iro da lom mal szak mai szin ten fog lal ko zó tu dós nem ta lál hat – épp úgy, mint a„köz na pi” em ber – az iro da lom ban pi he nést, oku lást, szó ra ko zást? E kér dés sel nema fen ti meg kü lön böz te tést kí vá nom két ség be von ni. A vá la szom ugyan is az len ne,hogy: igen, per sze, az iro da lom tu dós is em ber (még ak kor is, ha időn ként nem an naklát szik), ő is ta lál hat pi he nést, szó ra ko zást stb. az iro da lom ban – csak ép pen ezen apon ton nem áll hat meg. Ép pen at tól iro da lom tu dós, hogy tu da to sab ban szem lé li az iro −



da lom és az ol va sás kér dé se it (ami nem fel tét le nül je len ti, hogy tisz tán lát ezek ben akér dé sek ben), s időn ként fel te szi ma gá nak a kér dést, a leg alap ve tőb bet: mi ér tel mevan an nak, hogy iro da lom tu do mán nyal fog lal ko zom?

Ha nem is tel je sen így, de ezt a kér dést Mé szá ros And rás dol go za ta is fel te szi, sőtvá la szol is rá. A szer ző egyik alap ve tő fel is me ré se (amit ér de kes mó don még is szí ve −sen hagy nak fi gyel men kí vül az iro da lom tu dó sok), hogy az iro da lom tu do mány, amely −nek fel ada ta az ér te lem hez va ló hoz zá fé rés biz to sí tá sa len ne, ma nap ság az abszt rak −ció olyan fo ká ra ju tott, aho va csak ke ve sen tud ják kö vet ni. Ép pen ezért ta lán nem ár −ta na, ha pél dát ven ne a fi lo zó fi á ról, és meg pró bál koz na a vis sza té rés sel. „Ha a fi lo zó −fia le száll ha tott fel sőbb ré gi ó i ból a köz na pi gon dok és gon dol ko dás szint jé re, deugyan ak kor meg őriz te disz cip li ná ris sa já tos sá ga it, ak kor meg pró bál koz hat ez zel az iro −da lom tu do mány is.” Úgy tű nik, egy újabb eg zisz ten ci á lis kér dés be üt köz tünk, ame lyeta szer ző ha son ló kép pen vá la szol meg, mint az elő ző ek kap csán fel me rül te ket. Akár −csak az iro da lom tör té net−írás nak és az iro da lom ok ta tás nak, az iro da lom tu do mány nakis az ön is me ret szer zést kell meg cé loz nia.

A dol go zat alap kér dé se te hát így hang zik: vis sza nyer he tő−e, hu ma ni zál ha tó−e az iro −da lom tu do mány? Mi e lőtt meg néz nénk az er re adott vá laszt, ér de mes el gon dol kod niazon, hogy va jon tény leg szük ség van−e az iro da lom tu do mány „meg sze lí dí té sé re”, va −jon tény leg ar ról van−e szó, hogy nap ja ink iro da lom tu do má nya „el szállt”? Va jon nem aztáp lál ja−e az iro da lom tu do mányt, hogy a leg alap ve tőbb, tu laj don lé te zé sét érin tő kér dé −se ket az el vont ság nak egy re ma ga sabb szint jén új ra és új ra föl te szi? S va jon nem csu −pán azok szá má ra ölt−e ré misz tő ala kot, akik nem tud ják vagy nem akar ják ki ten ni ma −gu kat a gon dol ko dás mun ká já nak?

Az iro da lom tu do mány vis sza nye ré sét a dol go zat író ja sem úgy kép ze li, hogy az iro −da lom tu do mány nak fel kel le ne ad nia tu laj don lé nye gét. Ezt ír ja: „Az iro da lom tu do mányvis sza vé te le és visszahozatala a min den na pi hasz ná lat szint jé re te hát nem azt je len −ti, hogy fel ad ja az el vo nat koz ta tá sok ma gas szint jét, ha nem azt, hogy eze ket az el vo −nat koz ta tá so kat az iro dal mon ke resz tül el nyert élet ta pasz ta lat ok tisz tá zá sá hoz hasz −nál ja fel.” Az el vo nat koz ta tá sok szük ség sze rű ség ének el is me ré sé től egye nes út ve zetaz el mé let al ko tás le he tő sé gé nek, sőt szük sé ges sé gé nek mél tány lá sá hoz. En nek az el −mé let nek az alap ját a dol go zat a ka zu isz ti ká ban je lö li meg. A szer ző tisz tá ban van az −zal, hogy ha az iro da lom tu do má nyos ka zu isz ti ka egy el mé let rang já ra tart igényt, ak koreh hez min de nek előtt a mód sze rek és el já rá sok (vi szony la gos) sta bi li zá lá sá ra van szük −ség. Mi u tán el fo gad ta a hi po té zist, hogy „az iro dal mi ka zu isz ti ka sze re pe, hogy az iro -dal mi mű vet egy le het sé ges eset ként fel fog va ki mu tas sa an nak eg zisz ten ci á lis je len -té se it” (Ki eme lés az ere de ti ben – K. J.), a dol go zat má so dik fe lé ben hoz zá fog e hi po −té zis „axi ó má i nak” ki dol go zá sá hoz.

Úgy tű nik, eköz ben a dol go zat meg ma rad a hermeneutikai meg ér tés fo ga lom ke re −tei kö zött – az „eg zisz ten ci á lis je len té sek” meg ra ga dá sá nak szán dé ka, va la mint aHeideggerre és Gadamerre tör té nő hi vat ko zás ezt csak meg erő sí tik. Az al kal ma zás ha −tó su ga rát azon ban mint ha csök ken te ni igye kez ne. Egy részt csu pán er köl csi kér dé sek −re fó ku szál (szá mom ra az egzisztencális jel ző töb bet ta kar, mint az er köl csi), más résztolyan mo dell hely ze tek re, ame lyek rit kán vagy alig va ló sul nak meg. E szű kí tés nek fel te −he tő en a szer ző is tu da tá ban van, hi szen a má so dik axi ó ma fel ál lí tá sa kor meg jegy zi,hogy „az iro dal mi ka zu isz ti ka alig ha nem csak a drá má ra és az epi ká ra, je le sen pe diga re gény re al kal maz ha tó.” Te hát olyan mű vek re, ame lyek tör té ne te ket mon da nak.Mind ezt nem azért em lí tem, mint ha bár mi ki fo gá som vol na el le ne, csak el gon dol kod −tat, hogy ez va jon nem jel zi−e egy ér tel mű en a hermeneutikai meg ér tés fo ga lom ha tá ra −



it? Ha egy lí rai köl te mény vagy egy nem nar ra tív pró zai szö veg nem for dít ha tó át tör té −net mon dás ba, s ez ál tal nem te szi le he tő vé, hogy eg zisz ten ci á li san ért sük, ak kor va jonnem kel le ne−e egy nem hermeneutikai (te hát nem az eg zisz ten ci á lis kér dé sek után ku −ta tó) meg ér tés fo ga lom mal is szá mol nunk?

Az iro dal mi ka zu isz ti ka fel vál lal ja, hogy a le het sé ges élet hely ze te ket mo del lá ló iro −dal mi mű vek nek olyan ér tel me zé se it ad ja, ame lyek ben a be fo ga dó er köl csi ér té ke lé −sé nek s ez ál tal eg zisz ten ci á lis érin tett sé gé nek nagy sze rep jut. Eh hez azon ban – mintko ráb ban már idéz tem – szük ség van egy nor ma rend szer fel té te le zé sé re, „amely nek afé nyé ben az egyes em be ri cse le ke de tek, konf lik tu sok és di lem mák ér té kel he tők, va la −mint hi e rar chi á ba ál lít ha tók.” Ha ezt a nor ma rend szert egy kor szak episztéméjével azo −no sít juk (aho gyan a szer ző is te szi), ak kor meg van az ala punk egy iro da lom tör té ne tiszem pon tú elem zés re. Egy el múlt kor szak episztéméje kü lö nö sebb prob lé ma nél kül azelem zés tár gyá vá te he tő. Kér dés azon ban, hogy a ben nün ket meg ha tá ro zóepisztémével is ugyan ez−e a hely zet? Ha a ka zu isz ti kai mód szer ben vég ső so ron ma gaaz ol va só a tét (hi szen eg zisz ten ci á lis je len té sek ről be szél ni csak „hús−vér” ol va sók −kal kap cso lat ban le het), ak kor ho gyan vet he tünk szá mot az őt be fo lyá so ló, gon dol ko −dás mód ját ala kí tó nor ma rend szer rel?

Két sé ge im van nak afe lől, hogy egy el mé let, amely er köl csi nor mák rend sze rén ala −pul, mint in terp re tá ci ós mód szer tény leg mű köd tet he tő. Itt lát szó lag ön ma gam nakmon dok el lent, hi szen ko ráb ban el is mer tem, hogy a ka zu isz ti ka al kal maz ha tó az ok ta −tás ban és (ta lán) az iro da lom tör té net−írás ban is (már amen nyi ben en nek van ér tel me).Kü lönb sé get ten nék azon ban in terp re tá ció és hasz ná lat kö zött. Az ok ta tás ban, mi vel(re mél he tő leg) nem az a cél, hogy iro da lom tu dó so kat vagy iro da lom tör té né sze ket ne −vel jünk, el fo gad ha tó az iro dal mi mű esz köz jel le ge, va gyis hasz ná la ta. Az iro da lom tör −té nész, akit nem em be ri lép té kű fo lya ma tok ér de kel nek – mint lát hat tuk –, ugyan csakszí ve sen fe led ke zik meg ar ról, hogy ma ga is ol va só. Te hát va la mi lyen szin ten ő is hasz −ná ló in kább – ar ra hasz nál ja a mű ve ket, hogy épít sen be lő lük va la mit.

Ha azon ban szak ma be li ként ol va sunk (te hát olyan em ber ként, akit nem csak az ér −de kel, hogy mit ol vas, ha nem az is, hogy az ol va sás és a meg ér tés mi ként mű kö dik),ak kor bár mi fé le elő ze tes er köl csi nor ma rend szer el fo ga dá sa azt fel té te lez né, hogy ref −lek tá lat la nul ma rad sa ját ér tel me zői po zí ci ónk. Úgy vé lem, hogy ami eti kai, az ele venem tart hat igényt az el mé let al ko tás ra, nem ala pul hat el vo nat koz ta tá son. Az eti kaiegye di ese tek ben tá rul fel, ame lyek min dig túl lép nek az ál ta lá nos nor má kon vagy sza −bá lyo kon. Elő for dul hat, hogy ki éle zett hely zet ben ép pen ak kor cse lek szem eti ku san,ha meg sze gem az er köl csi tör vényt. Az eti ka di men zi ó ja a gya kor lat ban nyí lik meg,ezért nem biz tos, hogy ér de mes el vo nat koz tat va be szél ni ró la. Mert mi ér tel me van an −nak, ha el vi sí kon át gon dol juk, hogy mit ten nénk (tet tünk vol na) An ti go né he lyé ben –ha az tán egy va lós hely zet ben úgy is más képp fo gunk vi sel ked ni.

Pa ra dox mó don ez még sem je len ti, hogy nem be szél he tünk eti kai vagy eg zisz ten ci −á lis je len té sek ről. Csu pán an nyit, hogy ha ezt tes szük, fel kell ad nunk a mód szer el −mé le ti meg ala poz ha tó sá gát. Ez pe dig ta lán nem is olyan nagy baj. Az ol va sás – ép penmert ol va sás – min dig túl lé pi azo kat az elő ze tes el mé le ti ke re te ket, ame lyek kel egymű höz kö ze lí tünk. A mód szer – le gyen még oly meg ala po zott és ko he rens – min dig fel −ol dó dik az ol va sás ban. Ezért ta lán nem is az a leg fon to sabb, hogy tá mad ha tat lan sá −gát vé del mez zük, vagy hogy el vi vi tát kez de mé nyez zünk eb ben a kér dés ben. Le het, sőtva ló szí nű, hogy a ka zu isz ti kai mód szer el vi sí kon tá mad ha tó (hi szen min den mód szeraz), ez azon ban nem fel tét le nül je len ti, hogy nem is mű kö dik. Ezt azon ban csak a gya −kor lat iga zol hat ná.



Jegy ze tek

1 Az idé ze tek Mé szá ros And rás Ka zu isz ti ka az iro da lom tu do mány ban? cí mű ta nul má nyá nakkéz irat vál to za tá ból szár maz nak

2 Az episztémé nem en nyi re nyil ván va ló an ér vé nye sül. Ha hi he tünk Michel Foucault−nak, ép −pen az jel lem zi, hogy az egyén gyak ran nem is ve szi ész re, hogy lá tás− és gon dol ko dás mód −ja ily mó don be ha tá rolt.

3 Az én ol va sa tom ban ez nem azt je len ti, hogy mos tan tól fog va lesz ben ne egy vir tu á lis An ti −go né−kép, amely gaz da gít ja iro da lom− és mű ve lő dés tör té ne ti tu dá sát, s ame lyet időn ként, akel lő szi tu á ci ók ban (pl. mi köz ben mű velt sé gi ve tél ke dőt néz) elő húz hat, ha nem úgy, hogy –An ti go né pél dá ján ke resz tül – ön ma gá ról (vagy eset leg má sok ról) tud meg va la mi lé nye ge −set.



BEKE ZSOLT (1973)irodalomtörténész, kritikus,a Kalligram olvasószerkesztője(Dunaszerdahely)

BENYOVSZKY KRISZTIÁN (1975)irodalomtörténész, kritikus,a Partitúra főszerkesztője,egyetemi oktató (Konstantin Egyetem, Nyitra)(Érsekújvár)

CSEHY ZOLTÁN (1973)költő, műfordító, irodalomtörténész,egyetemi oktató (Comenius Egyetem, Nyitra)(Dunaszerdahely)

CSIZMADIA GABRIELLA (1981)tanár, doktorandusz (ELTE, Budapest)(Hidaskürt)

DÓSA ANNAMÁRIA (1982)doktorandusz (Bél Mátyás Tudományegyetem, Besztercebánya)(Losonc)

KESERŰ JÓZSEF (1975)irodalomtörténész, kritikus,egyetemi oktató (Selye Egyetem, Komárom)(Komárom)

MÉSZÁROS ANDRÁS (1949)filozófus, irodalomtörténész,egyetemi oktató (Comenius Egyetem, Pozsony)(Bélvata)

H. NAGY PÉTER (1967)irodalomtörténész, kritikus,a Szőrös Kő főszerkesztője(Érsekújvár)

A KÖTET SZERZŐI


POLGÁR ANIKÓ (1975)költő, műfordító, irodalomtörténész,egyetemi oktató (Konstantin Egyetem, Nyitra)(Dunaszerdahely)

RÁCZ I. PÉTER (1974)irodalomtörténész, kritikus,a litera szerkesztője(Budapest)

N. TÓTH ANIKÓ (1967)író, irodalomtörténész(Ipolyság)

VAJDA BARNABÁS (1970)irodalomtörténész,egyetemi oktató (Selye Egyetem, Komárom)(Dunaszerdahely)

102 A kötet szerzői


Fórum Kisebbségkutató IntézetFórum inštitút pre výskum menšín

P. O. Box 52931 01 Šamorín

WEB: www.foruminst.skE−mail: [email protected]

Csanda Gábor (szerk.)SOMORJAI DISPUTA (2.)A sokszólamú irodalom

Disputationes Samarienses, 10.El ső ki adás

Fe le lős ki adó: Tóth KárolySo ro zat szer kesz tő: Csanda Gábor és Tóth Károly

Felelős szerkesztő: Csanda GáborNyom dai elő ké szí tés: Kalligram Typography Kft., Érsekújvár

Nyom ta: Expresprint, s.r.o., PartizánskeMegjelent 500 példányban

Terjeszti: Lilium Aurum Kft., DunaszerdahelyKi ad ta: Fórum Kisebbségkutató Intézet,

Somorja, 2006

Gábor Csanda (red.)ŠAMORÍNSKY DIŠPUTÁT (2.)

Polyfónna literatúraDisputationes Samarienses, 10.

Prvé vydanieZod poved ný: Károly Tóth

Re dak tor edí cie: Gábor Csanda, Károly TóthZodpovedný redaktor: Gábor csanda

Tlačiaren ská príprava: Kalligram Typography, s.r.o., Nové ZámkyTlač: Expresprint, s.r.o., Partizánske

Náklad: 500 ksDistribúcia: Lilium Aurum, s.r.o., Dunajská Streda

Vydal: Fórum inštitút pre výskum menšín,Šamorín, 2006

ISBN 978−80−89249−09−1


SOMORJAI DISPUTA (2.)

A sokszólamú irodalom

ISBN 978-80-89249-09-1

A kötet két irodalomtudományi szimpózium előadásait adja közre. A ta -nulmányok szövege a Somorjai disputa nevű sorozat V. és VI. rendez -vé nyén hangzott el. Az előbbi H. Nagy Péter tervezete alapján és ren -dezésében zajlott, mégpedig a következő öt témakörben: Kortárs mesékpoétikája (itt Rácz I. Péter, Dósa Annamária és N. Tóth Anikó előadásahangzott el); szintén hárman adtak elő az Irodalomszemléletek, tan -könyv logikák, oktatási koncepciók munkacímmel jelölt kategóriában –Csehy Zoltán, Vajda Barnabás és Mészáros András –, majd a Vizuálisköltészeti paródiák magánszámában H. Nagy Péter; a Fordítás- és inter -pretációelméletek szekcióban került sor Csizmadia Gabriella és PolgárAnikó előadására, végül a Peremműfajok és kortárs kánonok viszonyatémakörben Sánta Szilárd, Beke Zsolt, Benyovszky Krisztián és KeserűJózsef előadása hangzott el egy-egy konkrét műről. Az ezt követő szim -pózium az előzőnek a legnagyobb visszhangot kiváltó Mészáros And -rás-előadására kötött. Ezen Benyovszky Krisztián és Keserű József gon -dolta hangosan tovább a kazuisztika eljárásmódjainak Mészáros Andrásáltal felsorakoztatott téziseit és a kazuisztikus elemzés esélyeit. A kötetnem az elhangzottak betűhív rekonstrukciójában kívánja megtalálniértelmét, sokkal inkább az élő írásbeliség újabb könyve szeretne lenni,semmint „lejegyzőrendszer”. Olyan könyv, amelynek – H. Nagy Péterkifejezéseivel – „értelmezési ajánlatai” „virtuális párbeszédek részesévéteszik az olvasót”.

DISPUTATIONES SAMARIENSES10

SO

MO

RJA

I D

ISPU

TA (

2.)

Ára: 130,- Sk

obal-disputa-10:obal-znova-disputa-6.qxd 8.1.2007 14:16 Page 1

obal-disputa-10:obal-znova-disputa-6.qxd 8.1.2007 14:16 ...disputationes samarienses, 10....

Documents