Multikulturális iskola

Köcséné Dr. Szabó Ildikó

NyME-SEK

Pedagógia Tanszék

A kultúra fogalma

Szokások, hiedelmek,hagyományok, értékek, normák és a technika komplex egészeként, összességeként értelmezhető, amelyek az ember életét mindennapjai során körülveszik, jellemzik.

Alapvető elemei: hiedelmek, értékek, normák, szimbólumok, technológiák nyelv, tárgyi eszközök

A kultúra funkciói (Klein, 1993)

Szemüveg”: meghatározza az érzékelés és a kogníció mikéntjét, kereteit

Az emberi viselkedés alapját képező motívumok egy részét szolgáltatja

Meghatározza (mindenfajta) értékelés kritériumait

Az identitás alapjául szolgálhat. Jellegzetes kommunikációs módokat

biztosít.

Etnocentrizmus – kulturális relativizmus

A saját kulturális rendszer a kiindulási pont.

Egyedüli jó megoldásmód – szemben másokéval.

Minden kultúra csak saját kontextusában értelmezhető.

Akkulturalizációs stratégiák

A másik csoport kulturális rendszerének átvétele

Törekvés a saját Identitás

Hagyományfenntartására

IGEN NEM

IGEN 1 integráció 3 asszimiláció

NEM 2 szeparáció 4 marginalizáció

Az iskolai kultúra jellemzői

A családi kultúra jellemzői

gyereknevelés

barátságosság

udvariasság

viselkedés

társadalmi távolság

tanulásszervezés

tanulási stratégiák

motiváció

feladattudat

dominancia

énmegjelenítés

individualitás/verseny

Multikulturális nevelés

„…a multikulturális nevelés tágabb értelemben használatos: magába foglalja a nemi, társadalmi, gazdasági, nyelvi, képességbeli, faji és nemzetiségi különbségek által felvetett nehézségeket.”

Elizabeth A. Bruch

Munkák/feladatok kiosztása

A feladatok úgy vannak-e kiosztva, hogy mindenki részt tud venni bennük (terítés,intéznivalók, a berendezések kezelése, anyagok kiosztása).

Az önkéntesek kiválasztásakor van-e minden gyereknek lehetősége a részvételre?

Visszajelzés, fegyelem• Kinek a viselkedését kifogásolja a pedagógus? Kit dicsér? Van-e valami tendencia akisebbségi diákokra való reagálásban?

• Ki kap verbális vagy non verbális dicséretet a munkájáért? Kinek a munkáját éri verbális vagynon verbális kritika? Van-e valami tendencia a dicséretekben és elmarasztalásokban?

Interakció

c) Ha egy gyerek téved vagy hibázik, melyik gyerek esetében történik közvetlen vagy finomutalás arra, hogy a képességei megvannak, csak szorgalmasabbnak kéne lennie?d) Különböznek-e a gyerekekkel szemben támasztott elvárások? Van-e valami tendencia akisebbségi gyerekekkel kapcsolatos elvárásokban és a pedagógus viselkedésében?e). Minden gyerek egyenlő visszajelzésben részesül-e a teljesítményével kapcsolatban?

Interakció

•Egyenlő ideig vár-e a pedagógus a gyerekek reakcióira?• Minden gyerek egyaránt kap-e bonyolultabb kérdéseket is?• Minden gyerek kérdésére ugyanolyan alapossággal válaszol-e a pedagógus?

Tanítás/foglalkozások

Tanítás/foglalkozások

Minden gyereket ugyanolyan gyakran felhív-e (megkér valamire)?

Minden gyerek ugyanolyan részletes és kimerítő magyarázatban részesül-e, ha szüksége van rá?

Olyan légkört teremt-e a pedagógus, mely erősíti az önbizalmat, és amelyben minden gyerek munkája és hozzájárulása egyaránt értékes?

Oktatási anyagok és a diákok/ gyerekek munkái

Bemutatják-e a képek, művészeti alkotások a kisebbséget? Ha igen, hogyan ábrázolják?(sztereotípiák)

A nyomtatott anyagok tartalmaznak-e nem sztereotip utalásokat a kisebbségekkel és kultúrájukkal kapcsolatban?

A kisebbségi diákok/gyerekek munkái szerepelnek-e a kiállított anyagban?

Nincs ilyen alkotás, vagy nyomtatott anyag. A képek állatokat vagy filmfigurákat ábrázolnak(multikulturális lehetőségek hiánya).

• Vannak e könyvek a kisebbségről? Hogyan ábrázolják a kisebbséget (sztereotípia-aktivitáshiánya)• Milyenek a játékok?• Milyen könyveket, képeket, filmeket, nyomtatott anyagokat stb. használ a pedagógus? (sztereotípiák)• Utal-e a pedagógus spontán módon arra, ha a könyvekből hiányzanak a kisebbségiszempontok, vagy arra, ha a könyvek elfogultak?

Oktatási anyagok és a diákok/ gyerekek munkái

• Elkülönítve ülnek-e a diákok? Ha igen, a pedagógus ültette őket így, vagy maguktólválasztották a helyüket?• A csoportalakításnál a kisebbségi reprezentációt figyelembe veszi-e a pedagógus? Atöbbségi és kisebbségi gyerekek kapnak-e vezető, illetve támogató szerepet a csoportokban?• Hol helyezkedik el a pedagógus? Mozog-e a gyerekek között? Melyik gyerek mellett állleggyakrabban? Van-e valamilyen megfigyelhető gyakorlata a kisebbségi gyerekekkelkapcsolatban?

Csoportalakítás

Párbeszéd Kör Hallgasd figyelmesen a többieket! Próbáld valóban

megérteni, amit mondanak, és válaszolni arra, különösen akkor, ha elképzeléseik eltérnek a tiedtől!

Próbáld elkerülni azt, hogy amíg a többiek beszélnek, saját gondolataid formálásával foglalkozz!

Gondolkodjatok közösen arról, amit a beszélgetésből mindannyian nyerni szeretnétek!

Legyél nyitott arra, hogy változtatni tudjál gondolkodásodon; ez valóban segíteni fog abban,hogy a többiek nézőpontjaira figyelj.

Ha nézeteltérés van, beszélgessetek tovább! Fogalmazzátok meg a nézeteltérést!

Értékeljétek mások tapasztalatait, és gondoljatok arra, hogyan jutott el saját gondolkodásához, véleményéhez.

Segíts fejleszteni mások ötleteit! Hallgass figyelmesen és tegyél fel tisztázó kérdéseket!

Ne vesztegess időt a tények, adatok felsorolásával; az idő tartásához arra van szükség,hogy az egyetértések és az egyet nem értések tisztázódjanak. A tényeket, adatokat a következő beszélgetés előtt lehet ellenőrizni.

Beszélj szabadon gondolataidról, de ne urald, ne sajátítsd ki a beszélgetést!

Kerüld a személyeskedést! Élj a humor lehetőségével!

A kulturálisan reaktív tanárok felismerik, hogy:

az iskola körén túl terjedő (társ.) tényezők szabják meg annak a kereteit, ami a tanteremben megjelenik,

a tanár kulturális háttere nem meghatározó a kulturálisan releváns tanári viselkedésben,

a diákok és tanárok számára gyakran más a fontos,

a diákoknak rugalmas viselkedési szabályokra van szükségük,

az egyéni figyelem –akár pozitív, akár negatív – nem kívánatos,

az iskolai nyelvnek és kommunikációnak kapcsolódnia kell a család és a közösség nyelvi és kommunikációs struktúráihoz,

a diákok jobban szeretnek csoportban tanulni, mint egyénileg,

a tanári hatékonyság szorosan összefügg a tanári kedvességgel és a tanulmányi szigorral,

a tanulók jobban működnek, ha a tanítás-tanulás üteme nem túl feszes,

A tantervnek a tanulók élete szempontjából relevánsnak kell lennie.

Jó gyakorlatok

Gandhi Gimnázium Józsefvárosi Tanoda Mága Erika Lázár Péter – Kedves-ház Kőszegi Edit: Kitörési pont az iskola ….

Humanisztikus Kooperatív Tanulás (HTK)

A program alapvető célja az iskolák működési mechanizmusainak, rejtett tantervének újraalkotása, hogy a gyerekek között a teljesítmény, az együttműködés, a bizalom és a társas kapcsolatokat erősítő értékek visszanyerhessék szocializációs szerepüket.

Olyan nevelési technológia kialakítása, amely biztosítja, hogy a gyerekek ne veszítsék el uralmukat önmaguk és környezetük fölött, ne kerüljenek szembe társaikkal, a tradicionálisértékekkel, az iskolával, a tanulással.

A Komplex Instrukciós Program (KIP)elemei

Sokféle képességre épített tanítási egység, amely magas fokú gondolkodási képességet igényel a fő téma köré szervezett aktív csoportmunkára alapozva.

Speciális instrukciós stratégia, amelyen keresztül a tanár felkészíti a tanulókat az együttműködési normákra, valamint azokra a szerepekre, amelyek saját csoportmunkájuk vezetéséhez szükségesek.

A tanuláshoz az egyenlő hozzáférhetőség biztosítása, felkészítés az osztályon belüli státuszproblémák felismerésére és kezelésére.

Kérdésfelvetés és probléma-megoldás

konstruktív, nyitott végű feladatok; csoporton belüli függőség (szükségük

van egymásra a feladat sikeres elvégzéséhez,megoldásához)

központi gondolatkör (adott tanítási téma vagy témakör, amely köré a tevékenységek,feladatok rendeződnek)

többféle intelligencia, képesség alkalmazása.

A tananyag feldolgozáshoz szükséges(ek)

a tanulók kérdéskultúrája, az információk hozzáférhetősége, egyéni és csoportos válaszadás (vita, megbeszélés,

közös öntéshozatal), az arra történő ösztönzés, hogy a gyermekek egymás

ismereteit is forrásként használhassák, a tanuló-tanár interakció, a tanulók egymás közötti interakciói, többféle képességet igénylő feladatok, a kölcsönös tisztelet, segítségadás és együttműködés.