Miről írt a nemzetközi szaksajtó?

Erdőgazdálkodás — fa — energia A z európai e rdőgazdá lkodásnak n a g y beruházásokra k e l l felkészülnie — állapította

m e g a FAO európai X I . regionális konferenciá ja (1978). A n ö v e k v ő szükségletek és a csökkenő i m p o r t m i a t t Európa c sak harmadrészben lesz önellátó. A he lyze t en segíthet a használt papír és e g y é b i p a r i hu l l adékok újra felhasználása. A z erdő a z o n b a n m a már m i n d kevésbé csupán más ágazatok nyeresanyagtermelő he lye , h a n e m egy re inkább a biológiai egyensúly fenntartásának tényezője , az energiaellátás je lentős tartaléka a k k o r i s , h a az összes energia igény fedezéséhez szerény mérték­b e n járulhat c sak hozzá. ( I H M . 79. 3. 25.)

A z e rdőgazdá lkodás és a f a i p a r helyzetét az Európai Gazdasági Közösség is át­t ek in te t t e . A z A F Z 1980. évi első száma tel jes te r jedelmében tagál lamonként i s m e r ­t e t i a h e l y z e t e t és a köve tkező , megál lapí tásokat t esz i . A közép-európa i térség az ül te tvényszerű fatermesztésre n e m a l k a l m a s . Nő a tűzifa, a v é k o n y a b b választékok je lentősége, mindeneke lő t t a z o n b a n m a g a a f a iránti igény. A térség erdőgazdasá­g a i n a k n a g y e lőnye , h o g y a fogyasz tóközpontok köze lében terülnek e l . A z új év ­e z r e d várha tó j e l l e m z ő i : c sökken a fát helyettesítő a n y a g o k k ö r e a z o k fokozatos k imerülése m i a t t és ene rg i aokokbó l ; nő a biológiai fotoszintézis je len tősége; a f a ­ki termelés és - fe ldolgozás energ ia igénye kedvező (fűrészáru : papí r : acé l l emez : a l u ­m í n i u m = 1 : 1 0 : 1 2 : 9 0 ) ; a környezetszennyezése k i c s i . A nehézségektől a z o n b a n a j ö v ő e rdőgazdá lkodása s e m l e s z mentes , a f a e g y i k e a z o k n a k a termékeknek, a m e ­l y e k e t fokozo t t mér tékben k e l l a j ö v ő b e n impor tbó l f e d e z n i . (80. 1/2.) A j e l e n l e g i h e l y z e t b e n a nyugatnémet s z a k l a p az erdőgazdaság-pol i t ika k i e m e l t témáinak t e k i n t i a ha tár termőhelyek hasznosítását erdősítéssel, az „ene rg iae rdők" j o g i helyzetének tisztázását (80. 3. 43.).

A z egyes államokat i l letően az osztrák e rdőgazdá lkodás 80-as években várható k i ­látásait ér tékelve megál lap í t ják : m e g k e z d i k 200 000 h a mezőgazdasági határtermő­h e l y e n az „ene rg i ae rdők" kialakítását. E z e k első k i v i t e l i t e rveze t t köl tsége 30 000 S c h / h a , várt h o z a m a 40 év mú lva hektáronként 4 m 3 , az összes h o z a m p e d i g 200—300 eze r tonna/év o l a j mennyiségének f e l e l m e g . A tel jesí tményt befolyásol ják a káro­sítok és a g y o m o k , az a lka lmazandó technológia terén beköve tkező fej lődés. — Svéd­országban az energ iaerdőkkel k a p c s o l a t b a n , 20 mi l l ió s K r értékű kutatást i rányoztak elő, 1 mi l l ió hektár energiaerdőt t e r v e z n e k létesíteni és ebbő l a svédországi o l a j ­igény negyedé t t e r v e z i k f e d e z n i . A z eljárás o l c s ó b b , m i n t e g y a t o m e r ő m ű építése és 40 000 e m b e r n e k a d k e n y e r e t ( A F g . 80. 1. 9.)

A f a b iomasszábó l történő energiatermelés vál tozat lanul é lénk témája keretében a rövid vágásfordulós erdőgazdálkodást ökológia i vonatkozásban e lemző osztrák tanulmány áttekinti a gazdasági és műszaki lehetőségeket , a fából t e r m e l t e n e r g i a arányának mértékét , va lósz ínűségének nagyságát, a b iomassza- termelés termőhelyi hatását és a termelés korlátait . Megállapí t ja , h o g y a termelés lehetőségei tekinteté­b e n a m a már sok vona tkozásban i s m e r t n ö v é n y (biológiai a l a p a n y a g ) és a csak részben manipulá lha tó környeze t s z a b n a k m a j d határt. ( I H M . 70. 7. 7. F O R D . )

A z energiatermelés b iomasszábó l g y o r s a n növő , energiatermelő ül te tvények léte­sí tésével növelhető . E r r e az osztrák főhatóság j e l e n l e g elsősorban a fűzet t a r t j a a l k a l m a s n a k , k ivá ló tápanyag-el látot tságú te rmőhelyeken . Nemesítés révén a z o n b a n s o k k a l t ö b b érhető e l . Mezőgazdasági ha tár termőhelyek e célra csak a gépi „aratást" lehe tővé tevő le j tőkategór iában a l k a l m a s a k . A z energiaerdők karácsonyfatelepszerűen kezelhetők. A területnek n e m k e l l az „ e r d ő " művelés i ágba t a r t o z n i a . „Szán tó" m ű ­velési ágban l evő földet , á tmeneti hasznosítás kere tében l ehe t az erdészeti b i o m a s s z a ­termelés céljába hasznosítani. ( A F g . 80. 2. 35.)

A z e r d e i b i o m a s s z a felhasználásával energiamegtakarítás is érhető e l . A z erdő tehát n e m c s a k az energiatermelés a l a p a n y a g a . A megtakarí tás je lentős lehet , h a egyes épí tő- és bútor ipar i t e rmékeket f ábó l ál l í tanak elő. H a egy i p a r i raktár építéséhez felhasznált műszaki energiát egységnyinek veszünk, és h a a fő épí tőanyag a fa , a k k o r a tégla—acél—beton—alumínium felhasználása esetén s o r r e n d b e n 1,7—2,1— 2,6—3,1 o la j egyenér tékű energiára v a n szükség. U g y a n a k k o r a hőszigetelő képesség s o r r e n d b e n 1—15—400—1700! Ablakgyár tás esetén 1—4—3 az energiaráfordítás asze-

522

r i n t , h o g y a s ze rkeze t fából , a lumín iumból v a g y m ű a n y a g b ó l készül. M é g s z e m b e ­t ű n ő b b az energiamegtakarí tás lehetősége, h a — azonos s o r r e n d b e n — a z e n e r g i a ­felhasználást c sak a keretgyártást i l le tően vet jük e g y b e : 1—42—27. A z energiának f a a lkalmazása révén elérhető megtakarí tása e lsősorban a z épí tő- és bú tor iparban l e h e t biztató, m i v e l a fát i t t helyettesítették a l e g n a g y o b b arányban. A megtakarí tás nagysága még n e m becsülhető, de je lentősnek tartják. ( I H M . 80. 5. 15.)

A Szovje tun ió Erdő- és Fafe ldo lgozó I p a r i Minisz tér iuma az energiafelhasználás szerkezetének módosí tását j a v a s o l j a — v i s z o n y a i k közöt t az elektromos energia szé­lesebb körű alkalmazása é rdekében . A termelékenység — elsősorban az alsó r a k o ­d ó k o n — a felhasznált e lek t romosenerg ia-hányad növekedéséve l együtt e m e l k e d i k . A f e l ada t — meghatározni , h o l l ehe t e l e k t r o m o s energiát b e v e z e t n i , e r r e m i l y e n módszerek a l k a l m a s a k , m i l y e n el járások lehetségesek. M i n d e z e k felhasználására

távlati t e rve t d o l g o z t a k k i . ( L P . 79. 1. 10.) A kéreg energiacélú hasznosítása terén m e g j e l e n t a „gyorsszén" . Duglászfenyő kér­

g é b ő l készítik, k ö r ö m n y i mére tű tüzelőpellet . Aprí tás , porítás, 20 százalékra szárítás után 2100 b a r nyomáson tömörí t ik . 1 mi l l ió B T U (1 B T U = 1005,06 J o u l e ) hőegység megte rmelése esetén, az átszámított fűtőanyag köl tsége a W O O D E X n e v ű te rmék­r e 1,20: a szénre 2,4 és a fűtőolajra 3 U S $. A p e l l e t t fűtőértéke v i s z o n y l a g n a g y : 21.000 k J / k g .

1 mi l l ió U S $ beruházási ér tékű új nagyüzem te rveze t t te l jes í tménye 300 t /nap . M á r t ö b b cég és k ö z ü z e m használja a W O O D E X - e t , a m e l y n e k e lőnye , h o g y h a s z ­nálatakor a levegőtiszt í tó berendezésekre n i n c s szükség. (For . I n d . i n H R W . 79. 12. 466.)

A Szovje tunióban a kéreg energiacélú felhasználására berendezést s ze rkesz te t t ek . A z óratel jes í tmény 10 m 3 , az energia igény 56 k W , súlya 3,5 t o n n a . A berendezéshez dobszár í tó , br iket tezőegység t a r t o z i k . A há romműszakos évi te l jes í tmény 16 000 m 3

a munkaerő igény műszakonként 3 fő. ( I H M . 80. 3/4. 16.) D r . Szőnyi László

A faállománysűrűség meghatározásának újszerű módszeré t i s m e r t e t i az A l l g e m e i n e F o r s t z e i t u n g 1980. június 6 - i számában, V. Dániel és H . Sterba. A z a l a p o t ehhez Reineke a z o n megállapí tása szolgáltatta, h o g y két azonos v a g y te l jes sűrűségű á l lo ­mánynak a kor tó l és a t e rmőhely tő l függetlenül a k k o r azonos a törzsszáma, h a a k ö z é p ­á tmérő je egyenlő. E z t igazol ják a fatermési táblák is , a m e l y e k közü l a Marschall által összegyűjtött táblázatokból éppen a m a g y a r tö lgyre h i v a t k o z n a k . E z e k b e n a fatermési osztálytól függetlenül azonos á tmérő esetén a törzsszámok köze l azonosak . E n n e k alapján levezet ték az á l lománysűrűségi i n d e x e t : SDI ( S t a n d D e n s i t y I n d e x ) , a m e l y e t táblázatokban f o g l a l t a k össze. E n n e k e lőnye az, h o g y a sűrűség meghatá rozá­sát a k o r , a t e rmőhely és a fafaj f igye lembevé te le nélkül is l ehe tővé tesz i .

(Ref . : dr. Sólymos R.)

A vadászok és a természetvédők vitája Olaszországban. A TJie Times c í m ű újság július 25- i száma érdekes c i k k e t k ö z ö l az abol ic ionis ták — v a l a m e l y tö rvény e l ­törlését cé lzó társadalmi m o z g a l o m — vadászatel lenes követe léséről . Olaszországban v a n o l y a n vé lemény , h o g y sok vadász a hasznos m a d a r a k s z a d i s t a g y i l k o s a , n e m t a r t j a be a vadászkódex előírásait, s tetszés s z e r i n t pusztítja a m a d a r a k a t . A 2 m i l ­l iónyi o l a sz vadász k o m o l y a n t a r t az abol icionis táktól , a k i k 850 ezer aláírást g y ű j ­töttek össze népszavazást köve te lve , m e l y népszavazás hatá lyon k ívül he lyezné a vadászati törvénycikkeket , s vál tozat lanul é rvényben hagyná a környeze tvéde lmet biztosí tó s törvényeket . A népszavazáshoz l ega lább 500 ezer é rvényes aláírásra v a n szükség, a 850 ezer aláírás mos t v a n a semmítőszék előtt. Valósz ínű, h o g y a s e m -mítőszék lega lább 500 ezer aláírást é rvényesnek ítél. E z ese tben a ké rvény az a l ­ko tmánybí róság elé kerül. A z a lko tmány sze r in t a népszavazásra n i n c s szükség, h a a megsemmisí teni kért törvényt a p a r l a m e n t megváltoztat ja . Valószínű, h o g y a k o r m á n y o n levő pár tok m i n d e n t m e g t e s z n e k a népszavazás elkerüléséért . A témá­b a n , a k ö z v é l e m é n y b e n egy re inkább az a nyugat -európai ál láspont te r jed , m e l y s z e r i n t m i n d e n tevékenység, a m e l y é lő lények elpusztítására irányul, rossz és l e ­a lacsonyí tó . E g y milánói sa j tókonferencián bejelentették, h o g y az előterjesztett v a ­dászkódex számos új szabályt t a r t a l m a z : a j ó vadász védi a természetet, a k ö r n y e ­zetet , a mezőgazdaságot , m i n d i g megfon to l t , kerüli az ál latok felesleges kínzását, n e m k ö v e t e l túlkapásokat. E z z e l k a p c s o l a t b a n a c ikkí ró m e g j e g y z i , az új vadász o l y a n l e sz , m i n t az üdvhadsereg.

(Ref . : Kulcsár Szabó Ernőné)

523

Űj becslési eljárást do lgozo t t k i H. Mosmayer a lucfenyő növedékteljesítményének a meghatározására.

A Baden-Wür t t enbergben végzet t te rmőhely- térképezés , v a l a m i n t a hozzá k a p ­c so lódó faterméstani e lemzés lehe tővé tette a t e rmőhe ly és a növedék közötti össze­függések megb ízha tó levezetését . A z összes fatermés á t lagnövedékét és a 80 éves k o r r a várható magasságot a köve tkező egyen le t ek s ze r i n t határozták m e g :

d G Z n = —3,0375 + 0,0016 xo x 3 + 0,0965 x 4 x 5 + 1,0627 x 7

h 8 o ==* 8,3337 + 0,0013 X 2 x 3 + 0,0755 x 4 x 5 + 2,5769 x 7

A z e g y e n l e t e k b e n szereplő x 2 — x 7 tényezőket a t e rmőhely té rképek alapján határoz­zák m e g . E s z e r i n t : xo = a z ápri l istól s z e p t e m b e r i g mér t csapadék és középhőmérsék le t hányadosa, xs = a 10 ° C átlagos hőmérsékle t fölötti n a p o k száma. X 4 = a t a l a j v í z - és levegőháztartása, xs = ökoszéria . X 7 = h i b a a t a la j te rmőrétegében.

Lényeges e l e m e ezek s z e r i n t e becslési el járásnak az adot t termőhely , a m e l y a vár ­ható növedékte l jes í tmény e lsőrendű meghatározója . Baden-Wür t tenbergen kívül k i ­próbál ták R a j n a p f a l z b a n és Bajorországban is az eljárást. Megál lapí tot ták, h o g y né­m i javítással i t t is a lkalmazható .

A te rmőhely-ér tékelés h a z a i h e l y z e t e és a s o r o n levő pontozásos é r téke lőmunka tervezetét i s m e r v e , fe lvetődik a gondo la t , h o g y a várható fatermés megbízha tóbb becs lésére célszerű l e n n e nálunk i s hasonló eljárást k i d o l g o z n i . A z erdőrendezési a l a p a d a t o k és a számí tógépek egyaránt a d o t t a k hozzá.

( F o r s t - W i s s e n s c h a f t l i c h e s Z e n t r a l b l a t t , 1980. 99. R e f . : d r . Sólymos R.)

H a r m a d i k fakészletfelvétel i v e r s e n y A z O E E erdőrendezési szakosztálya és a z Erdőrendezési Szolgála t E g e r és D e b ­

r e c e n után, 1980. s z e p t e m b e r 4-én és 5-én, Zamárd iban r e n d e z t e m e g a fakészlet­felvételi v e r s e n y t . A z üzemtervek e g y i k l eg lényegesebb a d a t a a fakészlet, ezért e n n e k a v e r s e n y n e k i s a z v o l t a cél ja , h o g y a k ü l ö n b ö z ő fakészletfelvételi e l járá­soka t és a z o k pontosságát az i rodák do lgozó i egymással ismertessék. A v e r s e n y so­rán az á l l ományok magasságát , á tmérőjé t és a kör lapösszegét k e l l e t t meghatározni , amibő l az e legyarány és a fa tömeg számítható.

A v e r s e n y e n ez évben a b u d a p e s t i , veszprémi , za l aege r szeg i és pécsi üzemtervezési i r o d a indított egy -egy csapatot .

4 - én r e g g e l Horváth István, az E R S Z osztá lyvezetője n y i t o t t a m e g a v e r s e n y t , m a j d Nagy István, a kaposvár i üzemtervezési i r o d a veze tő je i smer t e t t e a v e r s e n y ­szabályokat . A v e r s e n y lebonyol í tására a Szántódpuszta m e l l e t t i e rdőkben kerül t sor. A z előző két v e r s e n n y e l el lentétben, a j ó idő k e d v e z e t t a versenyzőknek, és j ó h a n g u l a t b a n , de megfeszítet t munkáva l vet ték f e l a n e m éppen könnyű erdőrészek á l lományai t .

A négy csapa t közü l h á r o m a Bitterlich-íéle tükrös re laszkópot használta, míg a pécsi csapa t p róbakörös eljárást a l k a l m a z o t t . A méréseknél l e g n a g y o b b eltérés a famagasság mérésében és a kör lapösszeg meghatározásánál m u t a t a k o z o t t , de j e l l e m ­ző v o l t a c sapa tok felkészültségére, h o g y m i n d e n csapat összes fa tömegadata a ± 1 0 % - o s eltérésen belül v o l t .

5- én délelőt t v o l t a szakosztály-értekezlet , a m e l y e t Gáspár-Hantos Géza s zakosz ­tályvezető n y i t o t t meg , i n d o k o l v a a v e r s e n y e k je lentőségét és hasznosságát. Ezután röv id ismertetőt ado t t K i s s Ernő erdészetvezető a zamárdi erdészetről , és N a g y István i rodavezető , a kaposvár i üzemtervezési i rodáról . E z t köve tően t a r t o t t a m e g érdekes előadását Szentkúti Ferenc „Válasz tékcsopor t - te rvezés s t a t i s z t i k a i e lemzés­s e l " c ímmel .

A fakészletfelvételi v e r s e n y t Horvá th István osztályvezető értékelte k i , m e l y n e k e r e d m é n y e : első a za l aege r szeg i , másod ik a pécsi, h a r m a d i k a veszprémi üzemter­vezési i r o d a c sapa ta .

A győztesnek a z első díjat ju ta lomként — részvétel a s z a k s z e r v e z e t i bizottság által r endeze t t szlovákiai utazáson — d r . Csontos Gyula, az E R S Z igazgatója ad t a át, e l i s m e r v e a többi résztvevő e redményes versenyzését és m e g k ö s z ö n v e a szervező i r o d a és erdészet munkáját .

A h i v a t a l o s p r o g r a m után, a közös ebéd a la t t , még részleteiben értékelték a v e r ­s eny t apasz t a l a t a i t és ú jabb j a v a s l a t o k a t te t tek a köve tkező v e r s e n y színvonalának növelésére .

I Divéky Menyhért

_ 524