Magyar

SÖRLEXIKON

Aréna 2000 – Budapest, 2004

Magyar

SÖRLEXIKON

A magyarországi

sörkultúra bemutatása

BO

RSO

DI

VIL

ÁG

OS

BO

RSO

DI

BIV

ALY

BO

RO

STY

ÁN

DR

EHER

CLA

SSIC

DR

EHER

LAG

ER

AR

AN

YÁ

SZO

K

KÔ

BÁ

NY

AI

SÖR

PILS

NER

UR

QU

ELLE

SOPR

ON

IÁ

SZO

K

ZLA

TY

BA

ZAN

T

KA

ISER

PÉC

SISZ

ALO

N

STEL

LAA

RT

OIS

STA

RO

PRA

MEN

RO

LIN

GR

OC

K

BEC

K’S

ILZE

RB

ÚZA

SÖR

ILZE

RSU

PER

IOR

KR

US

OV

ICE

ERD

ING

ERW

EISS

BIE

R

AM

STEL

WIE

SELB

UR

GER

PAU

LAN

ERR

OG

GEN

P AU

LAN

ERH

EFE

A kötet fô támogatója:a Borsodi Sörgyár Rt.

Támogatók:Dreher Sörgyárak Rt., Ilzer Sörgyárak Rt., Liquid Gold Kft., Mosselen Belga Sörözô,

Henri Belga Sörôzô, Pater Marcus Apátsági Sörözô és Étterem, Over-Team Kft., Paulaner Brauhaus Látványsörfôzde, Pécsi Sörfôzde Rt., Runner Beer Kft.

Külön köszönet a segítségért, együttmûködésért:Szemere Istvánnak, az Over-Team Kft. ügyvezetôjének, a Söröskorsó és Pohárgyûjtô Egyesület elnökének,

valamint a Magyarországi Sörcikkgyûjtô Klub minden tagjának

Munkatárs: Vétek GyörgyFotó: Bakai Gusztáv

© Kovács Gábor© Aréna 2000 Kiadó, 2004

1590 Budapest, Postafiók 179.Tel.: (06-1) 467-0360, fax: (06-1) 467-0362

E-mail: arena2000@arena2000.huHonlap: www.arena2000.hu

A kiadásért felel: dr. Ládonyi LászlóMarketingvezetô: Haulitus AnikóMûvészeti vezetô: Lukács Gábor

Layout és tördelés: Vida ÉvaKépfeldolgozás: Nemesszeghy Árpád

Nyelvi lektor: Sas László

Nyomás: Winston and PartnersKötés: Dürer Nyomda Kft., Gyula

ISBN 963 7046 18 6

Minden jog fenntartva. Utánnyomás, akár csak kivonatként, valamint terjesztése filmen, rádióban, tévében, fotomechanikus módszerrel, hanghordozón és adatfeldolgozó rendszereken

bármely módon kizárólag a kiadó írásbeli engedélyével lehetséges.

Elôszó 8–9

SÖRTÖRTÉNET 10–29

SÖRGYÁRTÁS 30–37

SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON 38–121

Borsodi Sörgyár Rt. 38–63

Dreher Sörgyárak Rt. 64–79

Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. 80–101

Ilzer Sörgyár Rt. 102–111

Pécsi Sörfôzde Rt. 112–115

Liquid Gold Kft. 116–121

NÍVÓSABB SÖRÖZÔK 122–131

SÖRCIKKGYÛJTÔK 132–163

SÖRLEXIKON 164–192

TARTALOMt

AZ ÚRNÔ AZ ITALOKKAL KÍNÁLGATTA BENT. FRISSEN HABZÓ, MÉLYEN RAGYOGÓ SÖRREL TELTKANCSÓT TETT BEN ELÉ.

Ben tudvalévôleg elcsapott zsoké, aki általában fel akarja kötnimagát, az úrnô gyenge, tehetetlen, szenvedô és érzékeny asszony, legalábbis ô ezt állítja, a sör schwechati sör, a szövegpedig, amelyben mindezt olvassuk, természetesen Krúdy, közelebbrôl az Ôszi versenyek.Már túl vagyunk a levesen, a fogolypástétomon és a fôtt marhán, ekkor kerül elô a sör, és ettôl olyasfajta kényelmetlen,zavaró érzés lesz rajtunk úrrá, mint amikor kigombolt sliccû esperest látunk az operabálon, valami nincs rendben, valaminincsen itt a helyén, valami abszurd dolog történik, és ennekrossz vége lesz. Ami pedig nincs a helyén, az épp a sör maga. A finom úriasszonyok, akik idônként elcsapott, éhezô zsokékatvisznek haza Andrássy úti palotájukba, hogy ínyencségekkeltraktálják ôket, sört az étkezés mellé sohasem kínálnak. Az el-csapott zsoké ez esetben a csábítás tárgya, tehát bort fogyaszt.Nem ihat sört, az ugyanis kocsmai ital, és ekként a szabadon kóborló, független és autonóm férfiúi létformához tartozik, asörivó folyton böfög, és gyakorta indul magányos utakra a mel-lékhelyiség felé, ami megintcsak a szabadságvágyát izmosítja, kitudja, a végén még meg is szökik. Normális körülmények közöttRizili nem kínálhatná sörrel Bent, ha tehát most mégis ezt teszi,ettôl még valószínûtlenebbé válik a szituáció, s valahogy fölsej-lik belôle a dolgok mulandó, esetleges, tünékeny, csalfa mivolta,az üresség örvénye, ami holnap majd mindent lenyel.Rókabarna szoknyás, érzéki bokájú úrinôktôl sört ne fogadjunkel soha. Másfelôl viszont ne vegyük komolyan azokat a férfiakat,akik a világot sörivókra és borivókra osztják, sôt önmagukat is

ELÔ

SZÓ

8 ELÔSZÓ

VÁNCSA ISTVÁN

besorolják valahová, a sörösök vagy a borosok közé. Az univerzum egyik legvon-zóbb tulajdonsága épp az, hogy van benne sör is, meg bor is, a teremtô végiggon-dolta ezen italok funkcióját, kijelölte helyüket a világegyetemben, a bor a társaságiléthez, a sör a magányos kontemplációhoz tartozik. Bort általában étkezés melléiszunk, a borfogyasztás jellemzô helye az ebédlôasztal, ahol a férfiú családfôként vanjelen, legjobb férj és atya, dugót húz, nyájasan beszélget szeretteivel, iránymutatójellegû megállapításokat tesz, komisz kölkeit homlokráncolással fegyelmezi. Vacsoránál dettó. Közben persze a férfiúnak töltôdnie kell, csöndre, nyugalomra,elmélyedésre van szüksége, bár az is lehet, hogy egyszerûen csak meginna valamit.Ezzel a problémával már a sumérek is találkoztak, és erre találták fel a kocsmát, a legôsibb közintézményt, amely arra szolgál, hogy nyugodalmas körülmények között, zavartalanul tûnôdhessünk a világ dolgai felôl, és közben még sört is kapunk. A kocsma, szögezzük le egyértelmûen, sörözô. Ugyan bort is adnak benne,továbbá whiskyt, rumot és bármi mást, de az ember a kocsmába azért megy, hogysört igyék. Persze léteznek borozók is, viszont a világegyetem általunk ismert részében rendkívül kevés van belôlük, ez következik részint a fizikai valóság aszimmetrikus természetébôl, részint pedig abból a körülménybôl, hogy a fejlettkocsmakultúrájú északi országokban nemigen van bor, a bortermelô délen viszontkocsma nincs. A borozó éppen ezért jellemzôen magyar kultúrintézmény, Magyar-ország ugyanis valahol félúton van a sör és a bor világa között, mindkettô, vagy inkább egyik se, azaz nincs valódi kocsmakultúrája, de ennek fejében igazi bor-kultúrája sincs. Viszont még lehet, borsznobok például már vannak. A borsznob az az ember, aki nem issza a bort, hanem beszél róla, különféle tanninokról,extraktédességrôl, animalitásról, terroirjellegrôl és még a jó ég tudja, mirôlhablatyol. Vegyük viszont észre, hogy sörsznobok nincsenek, ilyen emberfajta egyszerûen nem létezik. Noha nemcsak nagy borok vannak ezen a földön, hanem nagy sörök is, utóbbiak éppoly gazdagok, komplexek és kifinomultak lehetnek, mint akármelyik bor, ergo éppoly sokat lehetne beszélni róluk, mint a borokról, de nem szokás. A sör egyszerû, nyílt, ôszinte vágyak célobjektuma. Semmi presztízsfogyasztás, semmi flanc, semmi verbális ködgomoly, csak a párálló üvegedény,nyugodt, hosszú kortyok, jövôbe vetett bizalom. A jövô méhében pedig egy újabb sör ígérete.

ELÔ

SZÓ

9

SÖR

TÖ

RT

ÉNET

10 NEM CSAK A LABANCOKITALA VOLTA magyar sörfôzés története a kezdetektôl 1914-ig

A MAI NAPIG TARTJA MAGÁT AZ A VÉLEKEDÉS, MISZE-RINT A MAGYARSÁG ITALA A BOR. A SÖR PEDIG A BETO-LAKODÓ LABANCOKÉ. PEDIG A HONI SÖRFÔZÉS TÖRTÉ-NETE MÉG VALAHOL ÁZSIÁBÓL ERED. LÓHÁTON NYAR-GALÁSZÓ ÔSEINK ITALA A BÓZA ÉS A KUMISZ VOLT. AZ ELÔBBI BÚZÁBÓL, ÁRPÁBÓL, KÖLESBÔL VAGY EZEKKEVERÉKÉBÔL FÔZÖTT SÖRSZERÛ ITAL. A KUMISZ PEDIGNEM VOLT MÁS, MINT KANCATEJBÔL ERJESZTETTSAVANYKÁS ITAL, A NOMÁD MAGYAROK EGYIK LEGFON-TOSABB TÁPLÁLÉKA. A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN LETELEPE-DETT MAGYARSÁG AZONBAN HAMAR ELSAJÁTÍTOTTAAZ EURÓPAI SÖRFÔZÉS TUDOMÁNYÁT.

10

SÖR

TÖ

RT

ÉNET

SÖ

RT

ÖR

TÉN

ET

11A sernevelôk kora

Magyarországon a honfoglalástól kezdve egészen a XIX. századigjellemzôen egyszerû háziipari keretek között – a városokbancéhekbe tömörülve – folyt a sörfôzés. A sörfôzési jog eleinte a földtulajdonhoz kötôdött, ugyanis az Árpádoktól kezdvemindenkinek volt serfôzési joga, akinek volt földtulajdona. Ez volt a „serjog”. A sörkimérés, vagyis a „serlajtolás” joga1840-ig létezett. Ez azt jelentette, hogy saját házában a sajátmaga fôzte sört bárki kimérhette.A sernevelés fontosságát pedig mi sem bizonyítja jobban, mintaz, hogy Árpád-házi uralkodóink egy-egy kolostor alapításakorkülön gondot fordítottak arra, hogy az egyháznak adományo-zott jobbágycsaládok között egyaránt legyen szakács és serfôzôis. Szent László királyunk például az általa alapított Biharmegyei Szentjobb kolostorának 1090 körül három serfôzô csalá-dot is adományozott.

A kolostori sörfôzés ebben különbözött is a nyugat-európaitól, hiszen Magyarországon nem fôztek sört a kolostorok falain belül. Az egyházi birtokokon termett árpából a sernevelôk sört fôztek, s ennek egymeghatározott hányadát kötelesek voltak beszolgál-tatni, a maradékot szabadon értékesíthették.

A másik lényeges különbségaz volt, hogy a magyar sörfôzésmég sokáig megôrizte ázsiaijellegét, azaz továbbra is fôztea bózát, de a búza- vagy az ár-palét már nem emberi nyállal,hanem kenyérkovásszal erjesz-tették, és elterjedt a komló-nak mint a sör egyedüli fûsze-rének használata is.Hasonló rend szerint mûködtek

az uradalmi és a kincstári sernevelôk is.

11

A XV–XVI. században nemigen akadt olyan uradalom, udvarház,ahol ne fôztek volna sört. Sôt! A sörfôzés olyan jövedelmezôiparágnak bizonyult, hogy rövidesen maga a kincstár is beszállt azüzletbe. A királyi birtokok ugyanis mindenkor elegendô gabonátszolgáltattak be, és hamarosan egy stabil felvevôpiac is jelentke-zett, amely nem volt más, mint a Magyarországra beszállásolt né-met katonaság, amelynek a drágább bor helyett sört adtak. A XVII. századra a sernevelôk annyira elszaporodtak – különösena Felvidéken –, hogy például a nem túl nagy Besztercebányán1652-ben hetven sörfôzde mûködött, de a hegyaljai borvidék ke-reskedelmi központjában, Tokajban is tucatnyi volt a számuk.Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogyegy-egy sernevelô ház termelôkapacitása össze sem volt hason-lítható a mai sörgyárakéval. A trencséni urasági sernevelôbenpéldául 1588-ban heti 136 akó, vagyis mintegy 6800 liter sörtfôztek. Maguk a serfôzdék is három-négy helyiségbôl álló, egy-szerû fa- vagy vályogépületek voltak.A virágzó magyar sernevelésnek a törökök kiûzésével, a kurucmozgalmak feléledésével egy csapásra vége szakadt. A birtokuk-tól megfosztott, bebörtönzött, kivégzett magyar urak elárvultserfôzô házai pár évtized alatt összedôltek, ami megmaradt vol-na, azt pedig a császári katonák rombolták le.

SÖR

TÖ

RT

ÉNET

12

Az ispotályos sör

A középkorban a sört az aggok, betegek, nyomorékok, szegé-nyek segítô italának tekintették. Mindenütt, így Magyarorszá-gon is, az ispotályokat fenntartó kegyes szerzetesrendeknek, sôtvárosoknak is külön ispotályos serfôzése volt, esetleg magánaka kórháznak volt saját serfôzô háza. Esetenként az illetô városkülön könyvelési tételre ajándékozta az ispotálynak a sört, vagylátta el saját italával azt. Kolozsvárott 1595 elôtt csak az ispo-tály fôzhetett sört. A sörfôzés egyrészt biztosította a kórházköltségeit, ugyanakkor feltételezhetô, hogy az intézmény lakóiis jócskán fogyasztottak a sörbôl.Pesten Nagy Lajos korában serfôzô házuk volt az Európából ke-letre, a Szentföldre tartó zarándokok szállóját fenntartó János-lovagoknak. A török hódoltság után Pest és Buda 1713-bannyert városi szabadságlevelében külön pont emlékezik megarról, hogy e városok serházuk jövedelmébôl tartoznak fenntar-tani ispotályokat. Buda városa 1711-tôl kezdve minden évbennagy mennyiségû sert ajándékozott a ferences rendi barátoknakazzal, hogy azt a szegények asztalán osszák szét. Budán és Pestenez a szokás egészen 1848-ig tartott.

II. Rákóczi Ferenc sörgyára

Hazánkban az elsô nagyüzemû serfôzô ház, amely már sörgyár-nak nevezhetô, II. Rákóczi Ferenc fejedelem birtokán, az Ung-vár váruradalomhoz tartozó Podheringen, magyar nevén Ôralja-falván volt. Fejedelmi kedvtelés volt-e a sörfôzéssel való foglala-tosság, vagy a szabadságharc alatt jövedelmeit akarta növelni,nem tudjuk, az azonban tény, hogy Rákóczi egy egész jobbágyfa-lut rendelt a hatalmas fôzôházba munkásnak. A sörfôzômestert,a bajor Johann Conrad Heydolffot is maga választotta ki, ésPodhering parasztjait a sörfôzômester keze alá adta, akik kötele-sek voltak az ô parancsainak engedelmeskedni. A szabadságharc

SÖ

RT

ÖR

TÉN

ET

13

bukása után a serfôzô házat a fejedelem millió holdnál is nagyobbbirtokaival elkobozták, de tovább mûködtették. Igaz, a robottalvaló gazdálkodásról az 1830-as években a bérmunka alkalmazá-sára tértek át, és ekkor épült az új sörgyár is.

Felvidéki sörfôzés

Nemcsak a sörfôzéshez elengedhetetlenül szükséges jó minôségûvíz okán, de az olcsó szállítási útvonalak miatt is a söripar a vizekpartján alakult ki. A XVII–XVIII. század magyar sörkereskedel-mének központja ennek is köszönhetôen a Duna és a Vág talál-kozásánál fekvô Komárom lett. A Dunán Pozsony érintéséveléppúgy ide érkezett a cseh komló, mint a Vág folyón leúsztatottsziléziai és felvidéki árpa, vagy a felvidék sörei, a „tót ser”, vagya mézízesítésû „Mét” is. A Felvidék itala mindig is a sör volt.Fôztek sört itt a céhekbe tömörült mesterek, a telkes jobbágyok,a nemes urak, de maga a város is fôzte a sajátját. Az utazó rövidfelvidéki barangolás során ihatott savanykás márcot, nehézméhsert, könnyû, vékony fehér sert, nehezebb édes fekete sört,csempészett lengyel mézsört, tót árpasert, de megkóstolhatta a polgár maga fôzte böjtös sörét is. A sörfôzés hagyománya tehátadott volt ezen a vidéken, ahol egyaránt kamatoztatták a nyuga-ti – azaz a bajor és a flandriai –, valamint a keleti, az ôsi eljárástapasztalatait. Nem véletlen, hogy a nagyipari sörfôzés kiala-kulásakor, a XIX. század második felében sorra épültek itt – Nyitrán, Topolcsányban és Nagyszombaton – a sörgyárak.

SÖR

TÖ

RT

ÉNET

14

A pesti serfôzés

Miközben a német a vidéki és uradalmi sernevelôk többségétfeldúlta, a városokban – különösen Pesten – egyre erôsödött a sörfôzés. Bár a Pesti Magyar Serfôzô Céh alapítólevele csupán1696-ban keletkezett, már korábban is mûködtek serfôzôcéhekaz országban, így Pozsonyban, Besztercebányán, Kolozsváron és Budán is. Az elsô pesti serfôzdét a bajor származású ProbergerJakab alapította Elsô Pesti Serfôzô Ház néven 1687-ben.Proberger Jakab tábori felcser volt, a Budát a töröktôl visszafog-laló keresztény seregekkel érkezett Magyarországra. A városvisszavétele után azonban úgy döntött, elege van a tábori élet-bôl, letelepszik Pesten és megvalósítja régi álmát, sört fog fôzni.A XVIII. század végén, XIX. század elején rohamos fejlôdésnekinduló Pesten és Budán azonban a céhes sörfôzés márnem tudta kielégíteni az igényeket, sörhiány kelet-kezett, üzletté vált a csempészet. Különösen ked-velt volt a Felvidékrôl a Dunán érkezô, úgyneve-zett „tót ser”. Miután a tót ser után adót nemfizettek, a városi tanács is belátta a helyzet tart-hatatlanságát, s 1813-ban engedélyt adott két újserfôzde alapítására. Az egyik, a Mayerffy-féle, va-lahol a mai József nádor tértôl kissé északra, a másik, a Petz-féle a mai Kinizsi utcában – a zálogház helyén – épültfel. A söripar szabadversenyes fejlôdését végül az 1843-bankiadott „Pesti Serrendtartás” biztosította. Ezt követôen rövididôn belül három újabb sörfôzde kezdte meg mûködését, s jutott már sör nemcsak Pestre, de Budára, Óbudára és a környezô településekre is.

Sörváros Kôbányán

Kôérfölde (Kôbánya) köveit a XIII. századtól kezdve használtáka pesti városfal építésére. Schmidt Péter, a Magyar Serfôzô Céhalcéhmestere 1844-ben itt, az elhagyott kôfejtôk üregeiben ren-

SÖ

RT

ÖR

TÉN

ET

15

dezte be „sertárosházát”, mivel azok ideális serespincéknek bi-zonyultak: hûvösek voltak, és a külsô hômérséklet-ingadozásokkevésbé befolyásolták klímájukat. 1850-ben alapították, és ötévvel késôbb kezdte meg mûködését a Kôbányai Serház Társa-ság sörfôzô háza, ami egyben a technikailag, technológiailag

túlhaladott céhes sörfôzés végét is jelentette. A részes, azazrészvényes alapon mûködô vállalkozás tulajdonosai már nema szakma avatott mesterei, hanem a sörüzletben fantáziát látó, a haszonban reménykedô tôkebefektetôk voltak.A virágzó üzletmenetet bizonyítja az is, hogy pár évtizedenbelül újabb sörgyárak kezdték meg mûködésüket Kôbányán(1854, Barber és Klusemann; 1892, Kôbányai Polgári Serfôzô Rt.; 1894, Kôbányai Király Serfôzô Rt.; 1912,Haggenmacher Rt.; 1912, Fôvárosi Sörfôzô Rt.).

1862 az az év, amikor már külföldi befektetô is megje-lent a magyar sörgyártásban: az osztrák Anton Dreher– vagy ahogy mi szeretjük nevezni, Dreher Antal –ebben az évben vásárolta meg a Kôbányai Serház

Társaság üzemét.Az I. világháborút megelôzô pár évben Magyarország évi

3,2 millió hektoliteres sörtermelésének már 75%-át a buda-pesti gyárak állították elô.

Vidéki sörgyárak

Sörfôzés természetesen nemcsak Budapesten folyt, jelentôssörfôzéssel bírt Pozsony, Nyitra, Kassa, Nagyvárad és Temesváris, vagy Sopron, Pécs és Nagykanizsa. Ez utóbbiak közül a pécsi a régebbi. A Pannónia Sörgyár két elôdje, a Scholz és a Hirschfeld sörfôzde már az 1800-as évek derekán üzemelt. Az 1864-es adatok szerint a két sörfôzde termelése négy-, illetve ötezer hektoliter volt. Egyesülésük után, az 1911-esesztendôben viszont már hatvanezer hektolitert fôztek.Nagykanizsán a sör- és malátagyárat 1892-ben alapították

SÖR

TÖ

RT

ÉNET

16

nagykanizsai üzletemberek és vállalkozók Guttmann Vilmos-nak, a városi Kereskedelmi és Iparbank elnökének javaslatára. „Legfiatalabb” régi sörgyárunkat, a sopronit, 1895-ben alapítot-ta Lenck Gyula és a Brünni Serfôzde Részvénytársaság. Az új sörfôzde elsô szállítmánya 1896. április elsején hagyta el a gyárat. Az 1910-es évek elejére a soproni gyár már húszezerhektoliter sört fôzött egy esztendôben.A magyarországi nagyüzemi sörgyártás ígéretes fejlôdésénekazonban az I. világháború egy csapásra véget vetett.

A MAGYARORSZÁGI SÖRFÔZÉS 1914–2004-IG

Nehéz idôk

Az I. világháború és az azt követô idôszak, az ország feldarabo-lása nem kedvezett a magyarországi sörgyártásnak. A gyárak egyrésze nyersanyag híján állt, vagy kapacitásának csupán töredé-két használta ki, némelyiküknek pedig egyáltalán a sorsa váltbizonytalanná.A megváltozott viszonyok miatt kevés iparág szenvedett annyi-ra, mint a söripar. A lakosság száma kevesebb mint a felérecsökkent, ugyanakkor a szôlôtermô terület nagy része megma-radt. A borexport csökkenésével együtt ez azt jelentette, hogyhatalmas borkészletek maradtak az országban – tehát nagyonolcsón lehetett borhoz jutni. Ez természetesen a sörfogyasztászuhanásszerû visszaesését is eredményezte. Magyarország Európa

SÖ

RT

ÖR

TÉN

ET

17

egyik legtöbb bort fogyasztó állama lett. Az emberek sörfogyasz-tásában a mindenkori idôk gazdasági viszonyai is tetten érhetô-ek: fellendülés idején a sörfogyasztás emelkedik, szûkös helyzet-ben viszont csökken. Ebben a helyzetben a három legnagyobb kôbányai sörfôzde – a Dreher, a Haggenmacher és a Részvényserfôzde – Dreher Jenôjavaslatára szoros együttmûködésbe kezdett. Közösen intéztéknyersanyagbeszerzéseiket, és közösen léptek fel a konkurenciaellen. 1933-ban a három gyár formailag is egyesült Dreher–Haggenmacher Elsô Magyar Részvényserfôzde néven. Azonbanmég az így megerôsödött vállalatnak is szüksége volt arra, hogya sörfôzés mellett más tevékenységet is végezzen. Így készítettaz egyesült üzem például likôröket, szénsavat, mûjeget, szikvizet,malátakávét és csokoládét is.Dreher Jenô túlélési taktikájának része volt azonban a terjesz-kedés is. 1923-ban megvette a nagyváradi sörgyárat, így sikerült

SÖR

TÖ

RT

ÉNET

18

a Romániához csatolt területen a régi vevôkörét megtartania.Következô bevásárlása 1928-ban a nagykanizsai sörfôzde volt,amely 1911-tôl Király Serfôzde Rt. néven mûködött.A második világháború okozta károk helyreállítása után, 1948-ban – az államosítás során – a kôbányai Dreher Sörgyárat és a szintén kôbányai Polgári Serfôzdét összevonták a nagykanizsaiKirály Serfôzdével, s az Kôbányai Sörgyár Nemzeti Vállalat né-ven mûködött tovább. Ettôl kezdve a Dreherek sorsa és a sör-gyártás végleg elvált egymástól: a leszármazottak közül senkisem vitte tovább apái mesterségét, és sem a gyár, sem termé-kei nem tarthatták meg a Dreher márkanevet. A család tag-jai az államosítást követôen külföldre távoztak, a sörfôzô-di-nasztia utolsó tagja, Dreher Jenô 1949-ben, 77 éves korábanhunyt el. A három önálló nemzeti vállalat – a Kôbányai, a Pécsi Pannónia és a Soproni Sör- és Malátagyár – közöttellátási körzetekre osztották az országot. Kôbányára jutott aterület 90 százaléka, hiszen hasonló volt a részesedése az országsörfôzésébôl az 1949. évi 414 ezer hektoliteres termelésével. 1959-tôl a magyarországi sörgyárakat egyetlen cégbe – a Magyar Országos Söripari Vállalatba – vonták össze. Az évesmagyarországi sörtermelés ekkor 3 millió hektoliter volt, ennek76%-át Kôbányán gyártották. Ez a mennyiség persze jóval alat-ta maradt a keresletnek, nyaranta tartósan sörhiányos helyzetalakult ki az egész országban.1971-ben ismét változott a felállás, megszûnt a Magyar Orszá-gos Söripari Vállalat, s négy viszonylag önálló sörgyár jött létre,amely a Söripari Vállalatok Országos Trösztjébe tömörültek. A tröszt egészen 1981. december 31-ig mûködött, majd a sörgyá-rak teljes önállóságot kaptak.Miután 1992-ben a Kôbányai Sörgyár részvénytársasággá ala-kult, 1993 novemberében a South African Breweries (SAB)csoport megvásárolta részvényeinek többségét. Az új tulajdonos1997 júliusában egyesítette a Kôbányai és a Kanizsai Sörgyárat.Az így létrejött Dreher Sörgyárak Rt. hazánk legnagyobb sör-üzeme, és a magyar piac vezetôje lett.

SÖ

RT

ÖR

TÉN

ET

19

A SAB 2002-ben egyesült az amerikai Miller Brewing Com-panyvel, és így ma a Dreher Rt. anyavállalata, a SAB MillerPlc. a világ egyik legnagyobb söripari cége.

Háromszor zárták be

A trianoni békeszerzôdés akkora piacvesztést okozott a kanizsaisörfôzdének, amit már nem tudott kiheverni, ezért 1933-banleállították a gyártást. A világháborút megelôzô gazdasági fel-lendülésben, 1941-ben újraindították a gyárat, és abban az év-ben már 50 ezer hektoliter sört fôztek Metzger István igazgatóirányítása alatt. Ahogy a békeszerzôdés nem kedvezett a kani-zsai sörgyárnak, olyan kedvezô volt a Muraköz visszacsatolása,így 1942-ben már 70 ezer hektoliter sört fôztek és értékesítet-tek. A világháborús bombázások során a gyárat szerencsére nemérte találat, de ami nem sikerült a szövetségeseknek, azt elvé-gezték a németek: 1945. március 31-én felrobbantották a sör-gyár kazánházát. Ezt az üzem nem is élte túl, s az 1948-as álla-

mosítást követôen sokáig úgy tûnt, végleg meg-szûnik a sörfôzés Nagykanizsán. A palackfejtôthúsüzemmé alakították át, az ászokpincéketpedig a Borforgalmi Vállalat használta.1954-ben azonban hozott a Minisztertanácsegy rendeletet, amelyben a nagykanizsai sör-és malátagyár újjáépítésérôl határozott. Még ugyanebben az esztendôben elkezdôd-

tek a munkálatok, és 1956 nyarának közepén el-hagyhatta a gyárat az elsô szállítmány. 85 ezer hektoliter sörtfôztek Nagykanizsán ebben a fél esztendôben, tíz évvel késôbbpedig már több mint félmillió hektolitert. A termelési csúcsotNagykanizsán 1990-ben állították fel 1,2 millió hektoliterrel.A kilencvenes évek gazdasági helyzete, a vásárlóerô csökkenése,a magas infláció azonban nem kedvezett a magyarországi sör-gyártásnak és fogyasztásnak. A nagyjából harmincszázalékos

SÖR

TÖ

RT

ÉNET

20

visszaesés sörgyáraink közül a kanizsait viselte meg a legjobban,termelése az évtized végére a korábbinak negyven százalékáraesett vissza. Valószínûleg ennek is betudható, hogy tulajdonosa– a kôbányai Dreher Sörgyárat is birtokló SAB – 1999-ben a sörfôzés beszüntetése mellett döntött, s csak a malátagyáratüzemelteti tovább.

A Mecsek tövében

Az I. világháború Pécsen – hasonlóan a többi sörgyárhoz – fellendülést hozott, a gyár folyamatosan növelte termelését. A katonaság jó fogyasztónak bizonyult, a legnagyobb nehézsé-get a szénellátás jelentette. Ilyen körülmények között változtat-ta meg a nevét a részvénytársaság 1917-ben, s lett Pannónia Serfôzô Részvénytársaság.A háború végén, 1918 novemberében szerb csapatokszállták meg a várost, s a nagyobb üzemeket, így a sör-gyárat is ellenôrzésük alá vonták. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a gyárak továbbmûködhettek, de az üzemköltségeken felüli hasznotlefoglalták a Szerb–horvát–szlovén Királyság kincstáraszámára azzal az indoklással, hogy ezt a békekötés alkal-mával a Magyarországra kivetendô hadisarcba fogjákbeszámítani. A szerbek 33 hónapos megszállás után, 1921 augusztusában hagyták el a várost és a sörgyárat.Alig távoztak el a szerbek, tárgyalások kezdôdtek a Pannóniasörfôzde és a város másik sörgyára, az alig tízéves MezôgazdaságiSörgyár és Gôzmalom Rt. között az egyesülésrôl – amelynekeredményképpen a Pannónia magába olvasztotta a kis sörfôz-dét, s Pécsnek immáron ismét csak egy sörgyára volt.Érdekes harcot folytatott ez az egyetlen üzem a városi vezetésselaz 1920-as években. A sörgyárat, mint a város harmadik legna-gyobb adófizetôjét, a városi tanács mindig újabb és újabb ötle-tekkel próbálta meg különadók fizetésére bírni.

SÖ

RT

ÖR

TÉN

ET

21

A szerbek kivonulása után például külön söradót vetettek ki,de egyfajta adónak számított az is, hogy a Városi Villamostelepa legmagasabb árat számolta fel a sörgyárnak az elfogyasztottelektromos energiáért. Mindezt azokban az években, amikor a sörgyár termelése alig haladta meg az 1915. évi egynegyedét.Persze a sörgyáriak sem „mentek a szomszédba” egy kis turpissá-gért, egész szép hasznot húztak abból, hogy övék volt a városegyetlen jéggyára, s mind az egyre bôvülô élelmiszeripar, minda vendéglátás egyre több és több jeget igényelt, különösen a forró nyarakon. Hiába határozta el a városi tanács, hogy sajátjéggyárat építenek, a sörgyár egészen 1928-ig megakadályoztaannak megépítését.

A gazdasági világválság Pécsen is éreztette hatá-sát. 1929-tôl 1933-ig mind a munkáslétszám,mind a sörtermelés folyamatosan csökkent. A sörgyár 1931. szeptember 22-i adata szerint a nyári munkáslétszám már csak 54 fô volt! A termelés minimuma két évvel késôbb érkezettel, ekkor már csupán 6 ezer hektolitert fôztek a nagy múltú pécsi sörfôzdében, de az országostermelés is ekkor érte el mélypontját: mindösz-szesen 160-170 ezer hektó sört fôztek Magyar-országon.Veszteségei csökkentésére a Pécsi Serfôzde Rt.1936-ban szikvízüzemet állított fel a sörpa-lackozó mellékszárnyában. Ugyanakkor ebbenaz évben már mutatkoztak a kilábalás jelei, a bor ára – s ezzel együtt a termelt sörhektoli-terek száma – ismét növekedni kezdett. A háborúra való felkészülés, a háború a többinagyvárossal szemben Pécsen nem igazán ho-

zott fellendülést a sörfogyasztásban, ugyanis az itt állomásozó IV. hadtestet csak az utolsók között helyezték harc-készültségbe. Az alapanyag-ellátás is egyre inkább akadozott, s emiatt a gyár tulajdonosai 1942-ben úgy határoztak, hogy

SÖR

TÖ

RT

ÉNET

22

ezentúl csupán egyféle sört hoznak forgalomba, világos és sötéttípusban. Az új sör 8% eredeti extrakttartalommal készült,neve Komlólelke volt. Emellett a sörfôzde engedélyt kapottarra is, hogy a malátát részben bizonyos pótanyagokkal – köles-sel, cirokmaggal, csillagfürtmaggal és szárított cukorrépával –helyettesíthesse.1944-ben a német és szovjet csapatok átvonulását, a jugo-szláv partizánok portyázásait a sörfôzde viszonylag nagyobbveszteségek nélkül átvészelte, így 1945-ben 33 ezer hektolitersört értékesített, ami abban az évben a legtöbb volt a magyar-országi sörgyárak eladásaiból.A következô években viszont – hasonlóan a többi sörfôzdé-hez – Pécsen is csökkent a termelés. 1946-ban csupán öt és fél ezer hektolitert fôztek, és mondhatni ezt is csak a bányászoknak köszönhetôen, akik vállalták, hogy a sörgyá-rat minden körülmények között ellátják szénnel. Cserébe minden bányász fizetési borítékjában a bére mellett ott lapultegy utalvány is, melynek ellenértékeként heti egy liter sört vehetett át a bányászélelemtárban.1948. márciusban már fennállásának századik esztendejétünnepelhette a pécsi sörgyár az erre az alkalomra fôzött Pannó-nia világos sörrel. A tulajdonosok azonban nem sokáig ünnepel-hettek, mivel pár hónappal késôbb a Minisztertanács rendeletealapján államosították a pécsi sörfôzdét is, amelynek neve ettôlkezdve Pannónia Sörgyár lett.A szocialista tervgazdálkodás idôszakában Pécsen is központiutasítások alapján dolgoztak. A folyamatos kisebb-nagyobbfelújításoknak, bôvítéseknek köszönhetôen 1955-ben már197 ezer hektoliter sört fôztek, majd tizenöt év elteltével,1970-ben átlépték a félmillió hl/éves határt is.1982-ben, a Söripari Vállalatok Országos Trösztjének megszû-nésével a Pannónia Sörgyár is visszanyerte függetlenségét, majd1992-ben a privatizáció során az osztrák Ottakringer csoportszerzett többségi tulajdont a cégben, amely 1993-ban a nevétPécsi Sörfôzde Rt.-re változtatta.

SÖ

RT

ÖR

TÉN

ET

23

Sopron

Érdekesen alakult az I. világháború során, majd az azt követôpár évben a soproni sörgyár sorsa. 1917-ben a részvénytársa-ság évi rendes közgyûlésén ugyanis a tulajdonosok a sörgyáreladása mellett döntöttek. A vevô az örök konkurens, a Kôbá-nyai Polgári Serfôzô és Szent István Tápszermûvek Részvény-társaság volt, amely Nyugat-Magyarországi Serfôzde és Maláta-gyár néven jegyeztette be a társaságot – budapesti központtal.A sörfôzde elsô igazgatója Madarász Gyula soproni lakos lett.Eddig a történet akár szokványos is lehetne, ha nem Magyaror-szágon lennénk, és nem a világháborút követô években. A tria-noni békeszerzôdés azonban Nyugat-Magyarország és Sopronelcsatolásának rémével fenyegetett. Az itt élôk viszont 1920-bannagy tüntetésekkel, egy évvel késôbb pedig már másfél hónaposfelkeléssel jelezték: nem akarnak Ausztriához tartozni. Ilyenkörülmények között a sörgyár sorsa is igen bizonytalan volt,

csupán egyetlen céljuk lehetett a tulajdono-soknak: túlélés és az osztrák konkurencia ki-szorítása a városból.Végül az 1921. december 14–16-án, a velencei egyezmény értelmében megtar-tott népszavazás bebiztosította Magyaror-szág felségjogát Sopron és környéke felett.Így a sörgyárat csak 1923-ban jegyezhették

be a cégjegyzékbe, amely esztendôben Sopronbanmintegy 11 ezer hektoliter sört fôztek.Ettôl kezdve egészen 1928-ig a gyár termelése évrôl évre növe-kedett. Az akkoriban fôzött sörökre – Export, Viktória, SzentImre idénysör, Szent Mihály, Soproni Porter – sajnos már csaknéhány régi söröscímke emlékeztet. 1929-ben a Magyarországra is elérkezô gazdasági világválsághatására ismét drasztikusan csökkent a sörgyárak – beleértve a sopronit is – termelése, ráadásul 1932-ben meghalt MadarászGyula igazgató, akinek helyét Streit Lajos vette át, de a gazda-

SÖR

TÖ

RT

ÉNET

24

SÖ

RT

ÖR

TÉN

ET

25

sági válsággal ô sem tudott mit kezdeni. A termelés ismét a há-borús válságidôszak kritikus értékét közelítette.El kellett telnie ismét pár évnek, mire a termelés újra növeked-ni kezdett, de 1939-ben a soproni sörgyár még mindig jóval ke-vesebb sört fôzött, mint 1928-ban. És ez már a kíméletlen kon-kurenciaharc ideje is volt. A soproni sörgyárnak saját ellátásiterületén is meg kellett küzdenie az egyre agresszívabban ter-jeszkedô Dreherrel. Jó példa volt erre, hogy amíg a soproniaksaját vendéglôseiknek 66 pengô 10 fillérért adták a sör hekto-literjét, addig a Dreher 62 pengôért is szállított, és ugyanazokat a kedvezményeket nyújtotta a kocsmárosoknak, amit a sopro-niak. Nem volt elhanyagolható ez a tény, hiszen azokban az években a sörforgalom 90-91%-át még a vendéglôi, vagyis a csapolt sör forgalma tette ki.Mindezek azt eredményezték, hogy a soproni sörgyárnak iscsökkentenie kellett árait, sôt, felvállalta azt is, hogy a veleszerzôdött üzletekben megvizsgálja és karbantartja a sörcsapolóberendezéseket.1940 az általános gazdasági fellendüléssel együtt jelentôs ter-melésnövekedést hozott a soproni sörgyárban is, 83%-kal többsört fôztek, mint az elôzô esztendôben. Az év végén Streit Lajosnyugdíjba vonult, helyét az addigi fôkönyvelô, Kummert Jenôvette át.1941 csúcstermelést hozott a soproni sörgyárban, 44 ezer hek-tolitert fôztek. 1942-ben tovább nôtt a sör iránti kereslet, deezt már nem tudták kielégíteni, korlátozniuk kellett a szállítást:a soproni vendéglôsök csak a hét meghatározott napjainjuthattak sörhöz. És ez nemcsak Sopronban volt így, az országegész területén sörhiány mutatkozott, mintegy elôrevetítve azelkövetkezendô évtizedek állapotát. Persze ez nem amiatt volt,hogy nem tudtak volna többet gyártani, vagy a sörgyártás nelett volna nyereséges. Sopronban például kapacitásbôvítô beru-házásokba kezdtek, új fôzôházat építettek. A problémát már

a háborús idôszak egyre inkább akadozó alapanyag-ellátásaokozta, de már hiánycikk volt a szén, a szén-dioxid és a jég is.Emiatt Sopronban 1943-ban már csak 23 ezer hektoliter sörtfôztek, ami alig több, mint a megelôzô évinek a fele. Ezek utánkisebbfajta csodának számított, hogy 1944-ben ismét növelnitudták termelésüket, de erre szükség is volt, mivel a Dreher kô-bányai üzemét súlyos bombatámadás érte, s ezért az ô sopronivevôkörüket is a helybéli sörgyár szolgálta ki. A bombatáma-dások szaporodásával és a front közeledése miatt a sörgyár ter-melése decemberben leállt. Ami megmaradt, a németek, másikrészét a bevonuló szovjet csapatok tekintették szabad prédának.A front elvonulása után – bár kaotikus állapotok uralkodtak asörgyárban – újraindították a termelést. Mivel azonban a szak-emberek egy része elesett, fogságba került vagy elmenekült,akadozott az anyag- és energiaellátás, nem voltak megfelelô hi-giéniás körülmények, a gyártott sör egy része nem volt fogyaszt-ható, azt a kanálisba kellett önteni. A helyzet odáig romlott,hogy 1946-ban már csupán alig több mint 3 ezer hektoliter sörtértékesítettek. A tulajdonosok ekkor drasztikus intézkedéseketfoganatosítottak, elrendelték a gyár teljes technikai-technoló-giai rendbetételét, az üzem fertôtlenítését. Ennek köszönhetôena soproni sör ismét jó minôségû lett, s 1948-ban már közel 12 ezer hektoliter sört fôztek. Ekkor viszont a történelem újabbszeszélye okán államosították a száz fônél többet foglalkoztatógyárakat, így a soproni sörfôzdét is.Az államosított gyár, a Soproni Sörgyár Nemzeti Vállalat a népi demokrácia nagyobb dicsôségére – 55 ezer hektoliter sörfôzésével – 1950-re megdöntött minden addigi termelési rekor-dot. Ebben persze jelentôs szerepe volt annak, hogy elkészült a közel tíz éve épülgetô új fôzôház. A folyamatos bôvítések és az 1955–56-os teljes rekonstrukciónak eredményeként1957-ben már 130 ezer hektoliter sört fôztek. Ezzel együtt az ötvenes évek eleje sem volt kizárólag diadalmenet, mindighiányzott valami. 1952-ben például a komló. Ezt részben hazaifûszernövényekkel – tölgyfakéreg, boróka, pemetefû, ezerjófû –

SÖR

TÖ

RT

ÉNET

26

SÖ

RT

ÖR

TÉN

ET

27próbálták helyettesíteni. Koronazárból is hiány volt, ezt viszontúgy próbálták megoldani, hogy begyûjtötték a már használtkupakokat, kiegyengették és újra felhasználták.1959-ben a magyarországi sörgyárakat egyetlen cégbe vontákössze. Ezzel együtt az éves hazai sörtermelés jóval alatta maradta keresletnek, nyaranta sörhiányos helyzet alakult ki. Részbenemiatt is további fejlesztések folytak a soproni gyáregységben,így 1967-ben már 339 ezer hektoliter sört fôztek, aminek – jelezve a fogyasztási szokások változását – már kétharmadavolt a palackozott sör.1982-ben, az önállóság visszaszerzése után a soproni sörgyárfelvette a kapcsolatot az osztrák Brau AG-val, és megkezdte az osztrák Steffl és Gold Fassl sör magyarországi palackozását.Ekkor már saját termelésük is megközelítette az évi félmillióhektolitert. Az osztrákokkal való együttmûködés gyümölcsö-zônek bizonyult, hiszen 1988-tól már nemcsak palackozták,hanem Sopronban fôzték a Stefflt.A folyamatos kisebb-nagyobb felújítások és bôvítések eredmé-nyeképp a rendszerváltás, a privatizáció idejére a sörgyár terme-lése elérte a 800 ezer hektoliter/éves értéket. 1992-ben a gyárújra részvénytársaság lett, majd az osztrák Brau Union Göss-Reininghaus Österreichische Brau AG megszerezte részvény-többségét, azután 1997-ben a Soproni Sörgyár Rt. fúzióralépett az Elsô Magyar Szövetkezeti Sörgyár Részvénytársasággal,majd 1998. január 1-jén nevüket a konszernhez tartozás jegyé-ben Brau Union Hungária Sörgyárak Részvénytársaságra vál-toztatták.

Sörhiányos évek szülöttei

A II. világháború után jelentkezô sörhiányon elôször a történel-mi sörgyárak rekonstrukciójával, bôvítgetésével próbálkoztaksegíteni, ez azonban kevésnek bizonyult. Az 1970-es évek elejé-re a Söripari Vállalatok Országos Trösztjének négy gyára (Kôbá-nya, Sopron, Nagykanizsa és Pécs) már képtelen volt kielégíteni

SÖR

TÖ

RT

ÉNET

28 az egyre növekvô igényeket, és már nemcsak nyaranta, de az évtöbbi idôszakában is kritikussá vált a sörhelyzet. A puhának isnevezett kádári diktatúrának pedig egyik alapköve volt a vasár-napi rántott hús és korsó sör, így tehát már a központi bizottságis foglalkozott a kérdéssel, majd döntött: kell egy új sörgyár. A kijelölt helyszín a sörgyárral amúgy is gyengén ellátott keletiországrészben fekvô Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bôcs lett.Az egymillió hektoliter éves kapacitásúnak épített BorsodiSörgyár 1973-ben kezdte meg a termelését. Rövid idô alattazonban a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetôen az üzemmegháromszorozta teljesítményét, és az ország második legnagyobb sörgyára lett. Magyarország lakossága azonban – látszólag – továbbra is szom-jazott. Az egy fôre jutó sörfogyasztás 1970 és 1980 között har-minc (!) literrel növekedett, és megközelítette a 90 liter/évet.(Ennél gyorsabb fejlôdést csak a csehek produkáltak a világtör-ténelem során, de nekik ezt csak úgy sikerült elérniük, hogy el-váltak Szlovákiától. Az igazsághoz tartozik azonban az is, hogya legmeredekebb fogyasztáscsökkenéssel is mi büszkélkedhetünk.1990–98 között 33 literrel esett a fejenkénti sörfogyasztás – bárez inkább a drasztikus áremelkedésnek tudható be, mint a söriránti szeretet csökkenésének.)A Borsodi Sörgyár 1990-ben alakult részvénytársasággá, majdegy évvel késôbb, a privatizáció során a világ egyik legnagyobbsörgyártó vállalkozásának, a belga Interbrew csoportnak a tulaj-donába került.

Az 1980-as évek elején azonban még „dúlt a söripari konjunk-túra”, s két újabb sörgyár építésébe is belevágtak. A martfûiüzem létrehozásának gondolata 1981-ben fogalmazódott meg,melynek eredményeképpen 28 kelet-magyarországi termelôszö-vetkezet és állami gazdaság mert nagyot álmodni, és a sörpiaconuralkodó hiányt megoldandó sörgyárat alapítottak. A martfûi sörfôzde 1985-ben kezdte meg a termelést, majd az idô-

közben részvénytársasággá alakult gyár részvényeit 1990-benbevezették a Budapesti Értéktôzsdén, 1991-ben pedig a BrauAG megszerezte a társaság papírjainak többségét. Ennek máregyenes következménye volt, hogy a martfûi gyár 1997-benegyesült a tulajdonos másik magyarországi üzemével, a sopronival. Innét pedig már ugye, ismerôs a történet…Szintén az 1980-as évek szabadabb gazdasági légkörének szü-lötte a Komáromi Sörgyár. Igaz, a hát-térben még itt is tetten érhetô a sörel-látás javításának központi szándéka:1983-ban az Országos Tervhivatalpályázatot írt ki egy olyan sörgyár épí-tésére, amelynek kapacitása legalábbévi 250 ezer hektoliter. Komárompályázott – és nyert. Mezôgazdasági szövetkezetek, biztosí-tók, bankok és olajipari vállalatok„dobták össze” a beruházáshoz szük-séges 835 millió forintot, és 1988-banmár Komáromban is fôztek sört Magyarországon.

A sörgyár 1988. október elsején alakult részvénytársa-sággá, majd a részvények száz százaléka – több lépcsôben,1991–92 során – a világ egyik legnagyobb söripari cége,a Heineken kezébe került, s ezzel együtt neve is AmstelSörgyár Magyarország Rt.-re változott. A legfiatalabb sörgyár sorsát azonban megpecsételni lát-szik a Heineken és a Brau Union frigye. 2003 tavaszánugyanis a Heineken megvásárolta a Közép-Európában regionális sörnagyhatalomnak számító Brau Uniont. Az egyesült cégnek pedig nincs szüksége Magyarországonhárom sörgyárra, ezért a komáromi bezárása mellett döntöttek, így annak termelése 2004 májusában leállt.

SÖ

RT

ÖR

TÉN

ET

29

30 RÖVIDEN A SÖRFÔZÉSRÔL

A SÖRFÔZÉS ALAPANYAGAIA VILÁG TALÁN LEGELSÔ ÉLELMISZERSZABVÁNYA, A BAJOR SÖRTISZTASÁGI TÖRVÉNY – A SOKAT EMLEGE-TETT REINHEITSGEBOT – SZERINT A SÖRKÉSZÍTÉSHEZHÁROM ANYAGRA VAN SZÜKSÉG: MALÁTÁRA, KOMLÓRAÉS VÍZRE. A SÖRTISZTASÁGI TÖRVÉNY AZ ÉLESZTÔT MÉGNEM EMLÍTETTE, HISZEN AZT AKKOR MÉG NEM ISMERTÉK,ILLETVE NEM TUDATOSAN HASZNÁLTÁK.A DOLOG AZONBAN – MINT A LEGTÖBB ESETBEN – KÖZEL SEM ILYEN EGYSZERÛ. HA SZIGORÚAN VENNÉNKA SÖRTISZTASÁGI TÖRVÉNY KITÉTELEIT, AKKOR BIZONYA VILÁG SÖRGYÁRAINAK NAGY RÉSZÉT BE KELLENE ZÁR-NI, ÉS NAGYON SOK ISMERT ÉS KÖZKEDVELT SÖRMÁRKÁ-NAK KELLENE BÚCSÚT INTENÜNK, TEHÁT SZELÍDÍTSÜKA TÖRVÉNYNEK E SZABÁLYAIT ARRA, HOGY EZEN ALAP-ANYAGOK EGYIKE SEM HIÁNYOZHAT A SÖRBÔL.

A malátaA sörgyártáshoz használt maláta tulajdonképpen csíráz-

tatott és aszalt árpa. A malátázás, ha nem is tartozika szigorúan vett sörfôzés folyamatába, annak egyelengedhetetlen elôkészítô folyamata, amely sorána gabonaszemek (malátázásra a legalkalmasabbgabonafajta az árpa) keményítôtartalma nagyrészt

cukorrá alakul át. A régebbi idôkben minden sör-fôzdéhez tartozott saját malátázó is, ma azonban

már nagyon sok gyár készen vásárolja a sörfô-zéshez szükséges malátát. Azt, hogy a malátázás és a malátázó szerepemilyen fontos és meghatározó volt egykor

30

SÖR

GY

ÁR

TÁ

S

MALÁTA

SÖ

RG

YÁ

RT

ÁS

31a sörgyárak szempontjából, bizonyítja az a tény, hogy nagyonsok gyár címerében ott díszeleg a malátázó magas gôzkéménye,vagy a jellegzetes formájú malátázólapát.A malátázás folyamata – elvileg – nagyon egyszerû. A friss ésegészséges gabonaszemeket a szükséges idôre (50–90 óra) beáz-tatják, majd hatalmas, magas páratartalmú, meleg helyiségbenszétterítik, csíráztatják. A csírázás folyamata néhány nap alattvégbemegy, ezalatt a gabonaszemekben levô enzimek a kemé-nyítôt nagy molekulájú cukrokká alakítják át. Közben a malá-tarakást többször át kell forgatni, hogy minden egyes gabona-szem kellô mennyiségû levegôt, hôt és nedvességet kapjon,illetve nehogy befülledjen, berohadjon a rakás.Amikor az enzimek elvégezték munkájukat, akkor a csírakezde-ményeket eltávolítják és a gabonaszemeket kiszárítják, aszalják.A szárítás idôtartamától és hômérsékletétôl függôen különfélemalátákat kapunk, a 75-85 °C-on szárított malátát bécsi, a 100-110 °C-on szárítottat sötét, vagy müncheni típusúnak is szokták nevezni. Az így elkészített maláta azután hosszabbideig is tárolható.

A komlóA komló ma a sör legfontosabb és legáltalánosabban elter-jedt fûszere. A komló adja a sör jellegzetes keserû ízét. Szerepe azonban nem csak ebbôl áll, a komlóban talál-ható alfa-savak csíraölô és konzerváló hatása jelentô-sen megnöveli a pasztörizálatlan sörök eltarthatóságiidejét. És ne feledkezzünk meg a komlóban találhatólupulin hatásáról sem, ez az anyag nyugtató hatású, ezokozza az egy-két pohár sör elfogyasztása utáni kellemes bágyadtságot.A komlót magát már régóta ismeri az emberiség, nagy mennyi-ségben sörfôzéshez azonban csak a 800–900-as években kezdteel használni, általánosan pedig csak a XII–XIII. században ter-jedt el Európában.

31

KOMLÓ

A komló kétlaki növény, sörfôzéshez, pontosabban az alsóerje-désû sörök fôzéséhez csak a meg nem termékenyített nôivarúegyedek virágát használják, ugyanis a megtermékenyített virágmagjai gátolják az alsóerjedésû sörök tisztulását. Éppen ezért a hímivarú egyedeket Európában csaknem teljesen kiirtották.Nem így történt ez Angliában, ahol a hagyományos felsôerjesz-tésû ale-ek készítésénél ez egyáltalán nem volt zavaró. Az ango-lok persze rögtön ideológiát is gyártottak a dologhoz, mondván,mit lehet várni egy olyan sörtôl, amelyet „szomorú, egyedülállóés magányos” komlóval készítettek.Napjaink nagyipari sörgyártása a komlót általában már nemtermészetes formájában, hanem bizonyos „elôfeldolgozott”állapotban használja. Ilyen elôfeldolgozás a komló pelletezése,amikor a komlót apró, kemény golyócskákká sajtolják össze. Ezáltal a térfogatát csökkentik, így szûkítve a szállítási és táro-lási költségeket. Másik általánosan ismert és használt formája a feldolgozott komlónak a komlókivonat, amely egy zöldes-fekete színû, sûrû massza, s amely tartalmazza a növény keserû-anyagait és mindazokat az alkotóelemeket, amelyek a komlót a sörfôzés nélkülözhetetlen alapanyagává teszik.

A vízA víz a sörgyártás harmadik, talán legfontosabb eleme. A sör-

gyártásra alkalmas, jó víznek abszolút tisztának, szagmentes-nek és lehetôleg minél lágyabbnak kell lennie. Emiatt

a legalkalmasabbak a források és mélyfúrású kutak vizei. Természetesen ma már különféle eljárásokkal olyan vizetlehet csinálni, amilyet csak akarunk, mindez csak költ-ség kérdése. Jó néhány sörgyár azonban kifejezettenbüszke természetes forrásból származó vizére – és ezttermészetesen meg is fizetteti a fogyasztóval. Az egyik

finn sörgyár például egyenesen húszezer éves „abszo-lút szennyezésmentes” vízbôl fôzi sörét, ugyanis a sarkvidék jegét olvasztja fel.

SÖR

GY

ÁR

TÁ

S

32

ÉlesztôAz erjedés mechanizmusa, amely során a cukor alkohollá ésszén-dioxiddá alakul, sokáig rejtélyes folyamat volt a sörfôzôkelôtt. Magát a jelenséget természetesen már ôsidôk óta ismer-ték, de annak okát nem tudták. Mielôtt megismerték volna „az élesztôt”, az erjedést különféle penészgombákkal, vadélesz-tôkkel idézték elô, de elôfordultak még ennél is meghökken-tôbb módszerek: a germánok ôsi eposzában, az Eddában, vagy a finnek Kalevalájában az állati nyálat említik. Az állati nyáléppúgy megindítja az erjedést, mint ahogyan az emberi nyál ismegindítja az emésztés folyamatát. (Csak zárójelben megjegyez-ve, mert nem akarjuk senkinek sem a kedvét elvenni, egyesAmazonas menti törzseknél még ma is úgy indítják be az erje-dést sörszerû italuk készítése során, hogy a törzs asszonyaiegyszerûen beleköpnek a „fôzôüstbe”.)Közel egy és negyed százada annak, hogy a híres francia vegyész,Louis Pasteur szabadalmaztatta eljárását a „nem romló sör elôál-lításáról és tárolásáról”. A tudóst ekkor már több éve foglalkoz-tatta az alkoholos erjedés folyamata. Mi okozza, hogy a szôlôleve egyszer borrá, másszor ecetté válik, mitôl lesz a sör egyszerkitûnô, és mitôl válik egy másik alkalommal ihatatlanná?Pasteur kutatásai alapozták meg a ma elfogadott „sörfôzésihigiéniát”, vagyis a különféle vadélesztôk, baktériumok, penész-gombák és mindazon tényezôk kikapcsolását a sörfôzési folya-matból, amelyek az ital erjedését károsan befolyásolják, vagy a sör romlását okozzák.

A sörfôzés folyamata

Az ôrlésA tulajdonképpeni sörfôzés elsô fázisa az ôrlés. Szerepe a malátabelsejének „feltárása”, lisztté ôrlése. A megfelelô finomságelérése nagyon fontos, ugyanis ha az ôrlemény durva marad,

SÖ

RG

YÁ

RT

ÁS

33

LOUIS PASTEUR

akkor a víz nem hatol kellô mélységben a malátaszemcsék bel-sejébe, ha pedig túl finom lesz, akkor nehezen veszi fel a vizet,csomók képzôdhetnek.

CefrézésA cefrézés során a malátaôrleményt lassú felmelegítés mellettvízzel keverik össze. A folyamat célja, hogy az ôrölt malátábanlevô hasznos anyagokat, fehérjéket, még oldható keményítôtminél nagyobb mennyiségben kioldják, és az aktív enzimek se-gítségével cukorrá alakítsák. A cefrézés 65-75 Celsius-fok hô-mérsékleten történik. A fôzésnek ez az a szakasza, amikor beál-lítják a készítendô sör alkoholtartalmát is. Miután az oldható részeket kioldották, a sörcefrét megszûrik, ez a színsörlé. A szûrés után visszamaradt szilárd alkotóelemek

SÖR

GY

ÁR

TÁ

S

34

még oldható részét egy kevés forró vízzel kioldják, ez – a borá-szatban is használatos szakzsargon szerint – a máslás. A vissza-maradt törköly kiváló állati takarmány.

KomlózásA szûrt sörlevet a fôzôházban felforralják és komlót adnakhozzá. Fôzés közben a komló keserûanyagai kioldódnak, és az eredetileg kissé édeskés sörlevet keserûvé változtatják. A fôzés ideje változó, általában másfél-két óra. A sörlevet a kom-lózás után különbözô technikai megoldású szûrôkön leszûrik, és a lehetô legrövidebb idô alatt lehûtik az erjesztés hôfokára.

ErjesztésAz erjesztôpincékben a sörlevetélesztô hozzáadása után erjesztôká-dakban, vagy újabban rozsdamen-tes erjesztôtankokban erjesztik.Rendkívül fontos az erjesztôpinceés a sörrel érintkezô edények, be-rendezések higiéniája, mert bármi-lyen kis fertôzés vagy tisztátalanságtönkreteheti a sörfôzô egész mun-káját. Az erjesztés során a sörléhez adottélesztô alkohollá és szén-dioxiddábontja a sörlében található maláta-cukrot.Az erjesztés alapvetôen két – a fo-lyamat lényegét tekintve nem éle-sen elkülöníthetô – részre osztható:fôerjedésre és utóerjedésre. A fôer-jedés során a sörlébôl az élesztôhatására kiválik a felesleges anyag:a söprûmaradék, az elhalt élesztô-

SÖ

RG

YÁ

RT

ÁS

35

sejtek az erjesztôkád aljára ülepednek. Ha a sörlé tetején lévôfodros hab barna színû lesz és összeesik, akkor a fô rjedésiszakasz befejezôdött, „kész” a sör. Persze ez az ital még nem az,amit a sörivók többsége a poharában szeretne látni, ez a „fickósör”. Íze még nyers, zamatai még nem értek össze, nem harmonikus „kerek”.

ÁszokolásA fickósört tehát ezek után csôvezetéken az ászokpincébevezetik, ahol az elvárt minôségtôl függôen két-három hétig,esetenként több hónapig zárt tartályokban vagy hordókbantörténik az utó- vagy másodlagos erjedés és az érlelés. Az ászokolás ideális hômérséklete az 1-2 Celsius-fok. Minélalacsonyabb a hômérséklet, annál lassabban zajlik le az utó-erjedés, de annál harmonikusabbá is válik a sör. Az alacsonyhômérséklet nagymértékben elôsegíti a szén-dioxid oldódásátis a sörben, ami, mint tudjuk, nem mellékes a szép és tartóshabképzés szempontjából.

Szépítô szûrés, pasztôrözésAz érlelés után már gyakorlatilag kész sörrôl beszélhetünk, bára tapasztalt sörivók még kismértékû zavarosságot állapíthat-nak meg az italban. Ezt az úgynevezett szépítôszûréssel leheteltávolítani, és ezáltal csillogó-tükrössé tenni a sört. (Persze,meg kell jegyeznünk, hogy az ínyencek kifejezetten szeretik a szûretlen, úgynevezett „ászoksört”. Szerintük ez sokkal gaz-dagabb ízekben és zamatokban, mint a szûrt sör.) Amennyi-ben szükséges – a mai „tömegsöröknél” ez gyakorlat –, a sörtpasztôrözik, a benne maradt mikroorganizmusok elpusztításaérdekében. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az italt a fejtéselôtt egy-két percre 70 Celsius-fokra melegítik fel. Bevett ésbiztosabb módszer még, de egyben lényegesen energiaigénye-sebb is, ha a már palackozott vagy dobozolt sört pasztôrözik.

SÖR

GY

ÁR

TÁ

S

36

SÖ

RG

YÁ

RT

ÁS

37Sörfejtés, palackozásA sört habmentesen kell az alaposan kitisztított, kimosotthordókba, palackokba fejteni. A fejtést – ha igazán biztosraakarnak menni – túlnyomás alatt kell végezni, ami azt jelenti,hogy a hordóból vagy palackból kiszippantják a levegôt, szén-dioxiddal töltik meg és úgy töltik tele.A palackozás végsô fázisa a palackok lezárása – ami történhetkoronazárral, kengyelzárral (csatos üveg) vagy egyszerû csava-ros kupakkal – és címkézése.

38 BORSODI SÖRGYÁR RT.MINDEN A MÚLT SZÁZADBAN KEZDÔDÖTT…AZ 1960-AS ÉVEK VÉGÉN HONFITÁRSAINK A BAMBIÉS A KÓLA MELLETT EGYRE TÖBB SÖRREL OLTOTTÁKSZOMJUKAT. AZ IGÉNYT AZONBAN A HAZAI SÖRGYÁRAKMÁR NEM VOLTAK KÉPESEK KIELÉGÍTENI, EZÉRT 1973-BANBÔCS KÖZSÉG (BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE) HATÁRÁBAN MEGKEZDTE MÛKÖDÉSÉT EGY SÖRGYÁR. ELINDULT HÓDÍTÓ ÚTJÁRA A BORSODI…

A 70-es évekA Borsodi országos népszerûsége megállíthatatlanul terjedt!Néhány évvel a termelés megkezdése után már jelentôsen növelni kellett a termelôkapacitást. Kezdetben a vállalat termékei között két márka szerepelt, a Borsodi Világos és a Kinizsi. A fogyasztói igények növekedésével együtt szüksé-gessé vált a fokozatos termékfejlesztés. 1974-tôl az üdítôitalokgyártásával szélesedett a termékpaletta, egy évvel késôbb pedig piacra került a Rákóczi sör.

A 80-as évekElôtérben a kiváló minôség. Az ekkorra már önálló vállalattáalakult Borsodi Sörgyár termékeire a minôségfejlesztés révén a határainkon túl is felfigyeltek. Így például a müncheniSpaten sörgyár kizárólagos magyarországi termelôjévé és forgalmazójává választotta a Borsodi Sörgyáratt. 1987-ben Magyarországon elsôként a Borsodi dobta piacra az újdonságnakszámító alkoholmentes sört, a Borsodi Pólót, valamint az 50 literes hordós kiszerelésû sört.

38

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

BBOORRSSOODDII SSÖÖRRGGYYÁÁRR RRTT..

3574 Bôcs, Rákóczi u. 85.

Vevôszolgálat:

46/528-238; 30/267-7634

Fax: 46/528-255

Tulajdonos: INBEV

A 90-es évekA „legek kora”. A piacváltozás jelentôs változásokat hozott a cég életében. A vállalat 1990-ben részvénytársasággá alakult,majd egy évvel késôbb privatizálták, így Európa egyik vezetôsöripari vállalkozása, a belga Interbrew tagja lett. Ezzel a Borso-di magyarországi termékpalettája rengeteg új produktummalbôvült. 1993–1994 között a német Spaten Premium Lager,majd a Holsten gyártása és forgalmazása kezdôdött meg. A Bor-sodi elkezdett barna sört is forgalmazni, és 1995-ben belföldön reformerként Borsodi Világos sörét fémdobozos kiszerelésben isárusítani kezdte. 1996-ban a népszerû amerikai Rolling Rock-

SÖ

RG

YÁ

RT

ÁS

3939

40

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

kal, a következô évben pedig a Stella Artois-val bôvült a kínálat. Még ebben az évben a Borsodi Sörgyár Rt. a magyarsöripari vállalatok közül elsôként megszerezte az ISO 9001nemzetközi minôségbiztosítási tanúsítványt, és a magyar sörkul-túrát az itthon eddig ismeretlen márka-, illetve témaorientáltsörözési koncepciókkal gazdagította.

A 2000-es évekA legszebb korban. A Borsodi Sörgyár a „nullás” években isfolytatta fejlesztéseit, újabb és újabb termékekkel örvendeztetvemeg a hazai sörfogyasztókat – elég csak a 2002-es újdonságokra,az 1 literes Nagy Testvérre vagy az alkoholmentes StellaArtois-ra gondolnunk. 2002 januárjában megkezdi mûködésétaz egységes vállalatirányítási rendszer, az SAP. A gyár az ISO

SÖ

RG

YÁ

RT

ÁS

419001 nemzetközi minôségbiztosítási tanúsítvány mellé megszer-zi az ISO 14001 nemzetközi környezetvédelmi tanúsítványt is.Mindezek mellett a 2002-es év értékesítési szempontból is em-lékezetes lett a cég életében, hiszen a gyár által eladott sör-mennyiség megközelítette a 2,3 millió hektolitert, ami a máso-dik legjobb évnek számít a sörgyár történetében. A 2003-as, jubileumi év is számos meglepetéssel szolgált: a könnyen fogyasztható Borostyán sörkülönlegesség, az Interbrew új nem-zetközi márkája, a brémai eredetû Beck’s, a szokásosnál maga-sabb alkoholtartalmú Borsodi Bivaly mellett a sörgyárral együtt30. születésnapját ünneplô Borsodi „limitált szériája” tette emlékezetessé az évfordulót.

Jelentôs évszámok

1968. Kormányrendelet egy új sörgyár létrehozásáról.

1973. A Magyar Országos Söripari Vállalat (MOSV) tagja-ként a Borsodi Sör- és Malátagyár megkezdi sör- és malátagyártótevékenységét, piacra kerül a Borsodi és a Kinizsi sör.

1974. A Borsodi Sörgyár kiegészítô tevékenységkéntüdítôital gyártásba kezd (Pepsi Cola).

1976. Piacra kerül a Rákóczi sör.

1977–1980. Kapacitásnövelô beruházások révén a sörgyártermelôkapacitása 190 millió literrel nô.

1981. Üzembe helyezik a kibôvített malátagyárat.

1982. Feloszlik a MOSV, és létrejön a Söripari VállatokTrösztje. A Borsodi Sörgyár független vállalattá alakul.

1983. Tízéves a Borsodi Sörgyár.

42

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

1985. Licencmegállapodás jön létre a müncheni SpatenSörgyár és a Borsodi Sörgyár között.

1986. Piacra kerül a Borsodi Sörgyár elsô licencterméke, a Spaten sör.

1987. Megjelenik a Borsodi Póló, az elsô alkoholmentes sörMagyarországon.

1988. Megrendezik az elsô Borsodi Sörfesztivált Miskolcon,valamint elsô alkalommal jelenik meg a piacon hordós kiszere-lésû Borsodi.

1986-1989. Újabb beruházások révén a sörgyár kapacitása

BO

RSO

DIS

ÖR

GY

ÁR

RT.

432,7 millió hektoliterre nô. 1990. A Borsodi Sörgyár részvénytársasággá alakul.

1991. A belga Interbrew többségi tulajdont szerez a BorsodiSörgyárban.

1992. Tôkeberuházás a minôség javítására.

1993. A Spaten sört Spaten Prémium Lager névre keresztelik.

1994. Licencmegállapodást köt a Borsodi Sörgyár és a Holsten Brauerei AG. A szupermarketek polcainfelbukkan a Borsodi Barna.

1995. A magyar sörök közül elsôként a Borsodi Sör kerüldobozos kiszerelésben forgalomba.

1996. Licencmegállapodás alapján elkezdôdik az elsô A GYÁRTÓSOR

44

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

BO

RSO

DIS

ÖR

GY

ÁR

RT.

45amerikai sörmárka, a Rolling Rock gyártása. 1996–1998. A Borsodi Sörgyár értékesítési és marketingigazgatósága önállócégként, Borsodi Sörkereskedelmi Kft. néven mûködik.

1997. Magyarországon is elkezdôdik az elsô belga licencsör, a Stella Artoisgyártása. Megnyílik a világ és Magyarország elsô márkaorientált sörözôje, a Café Rolling Rock Budapesten. Az ISO 9001 minôségi tanúsítvány megszerzése elsôként a magyar söriparban. Új rekeszt kap a Borsodi Sör, és bevezetik az NRW megnevezésû, visszaválthatóüvegeket.

1998. A Borsodi Sörgyár Rt. fennállásának 25. évfordulóján megnyílik az elsôtémaorientált sörözô, a Belgian Beer Café Miskolcon.

2001. „A siker 10 éve”, azaz tíz évvel ezelôtt került sor a sörgyár privatizációjára.

2002. A Stella Artois alkoholmentes változatával bôvül a Borsodi Sörgyárválasztéka.A gyár megszerzi az ISO 14001 minôségi tanúsítványt is. Bevezetésre kerül a Borsodi Sör új kiszerelése, az 1 literes üvegpalack.

2003. A 30 éves Borsodi Sörgyár limitált mennyiségben Jubileumi Borsodi Sörtbocsát ki, ezenkívül két új termékkel, a Borostyánnal és a Borsodi Bivallyal lép kia magyarországi sörpiacra. Megkezdôdik egy újabb licenctermék, a Beck’s gyártása Bôcsön.Eladásra kerül a malátagyár.

2004. Magyarországon elsôként kerülnek söripari termékek mûanyag, ún. QPack technológiával elôállított speciális palackokban forgalmazásra: a Borsodi Sör három különbözô méretû (0,66 l; 0,75 l; 1 l) ún. „Strapa”-,valamint a Stella Artois 0,66 literes palackban. A sörgyár anyavállalata, az Interbrew a brazil Ambev céggel történô egyesüléserévén a világ legnagyobb sörgyártója lesz. A világméretû nagyvállalat felveszi az InBev nevet. A világszerte 70 000 embert foglalkoztató cég három világ-

46

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

46

BO

RSO

DIS

ÖR

GY

ÁR

RT.

A GYÁR TERMÉKEI 47

4848

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

E TÖRTÉNET, EREDETA „Borsodi” márka egy egész „sörcsalád” átfogó, rövid megnevezése. A „család” fô tagja a Borsodi Sör. Értékesítése 1973-ban kezdôdöttmeg. Hosszú ideig csak a gyár „hazai régiójában”, Északkelet-Magyaror-szágon játszott domináns szerepet. Ezen a területen vezetô szerepétmegtartva, ma már országos disztribúcióval bír. Népszerûsége, elismert-sége Budapesten és a nyugati országrészeken is folyamatosan nô. A Borsodi Sör a Borsodi Sörgyár legnagyobb volumenben értékesítettterméke, egyben az ország legnagyobb sörmárkája, sok tekintetben

a magyar sörpiac úttörôje. Nevéhez a következô újítások fûzôdnek:• az elsô hazai sör KEG hordóban• az elsô hazai sör dobozban• az elsô hazai reklámfilm• az 1 literes sörkiszerelés új generációja• az elsô hazai sörmárka 0,75 literes Q-packpalackban (STRAPA palack)

A Borsodi Sör ma a hazai sörpiac vitathatatla-nul legismertebb, legkedveltebb sörmárkája.

ƒ TERMÉKJELLEMZÔKiváló minôségû, pils típusú világos sör. Aranysárga szín, visszahúzódó illat jellemzi. Tiszta, kellemesen kesernyés ízû. A komló kese-rûsége a korty végén válik hangsúlyossá. Egyminden tekintetben arányos, kiegyensúlyozottital. Színe csillogó aranysárga, tükrös, habjadús, finom pórusú, tartós.

BORSODI SÖR

BO

RSO

DIS

ÖR

GY

ÁR

RT.

49

TÖRTÉNET, EREDETA Borsodi Pólót 1987 óta gyártja a Borsodi Sörgyár. Vitathatatlanul a legjelentôsebb magyar alkoholmentes sörazóta is. A Borsodi Póló receptúráját 1995 tavaszán megvál-toztatták, tökéletesítették. Az addig is folyamatos növekedéstprodukáló termék fejlesztése egy – a magyar piacon egyedül-álló – növekedést hozott magával. Fogyasztói vaktesztek a külföldi licenc sörökéhez hasonló tetszést és minôséget bizonyítottak, mindezt jóval kedvezôbb áron.

Fontos tudni, hogy az alkoholmentes sörök csak jól lehûtve adják az igazi sör élményét.

ƒ TERMÉKJELLEMZÔHosszas fejlesztési és kísérleti munka eredményekéntegy „igazi” sört ihatnak azok is, akik valamely okból alkoholtartalmú sört nem fogyaszthatnak. Habja dús,tömör. A terméket kellemes maláta-, komlóíz, valamint-illat jellemzi. Hûtve fogyasztva kellemesen frissítô sör.

BORSODI PÓLÓ

5050

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

E TÖRTÉNET, EREDETA Borsodi Bivaly a Borsodi termékcsalád legfiatalabb tagja, a megszokottnál magasabb alkoholtartalommal, amely ezzeleddig nem létezô szegmenst teremtett a hazai világos sörökpiacán. A Borsodi Bivaly hazai fejlesztés, 6,5%-os alkohol-tartalmú világos sör.

ƒ TERMÉKJELLEMZÔÍze karakteres, mégis jól illeszkedik a népszerû Borsodi-ízvilághoz. Illata, szénsavtartalma változatlan, színe enyhénsötétebb. A Borsodi Bivaly az íz és az erô tökéletes harmóniája.

BORSODI BIVALY

E TÖRTÉNET, EREDETA Borostyán a hazai prémium sörkategória új képviselôje.Nevében a színe, hiszen a Borostyánnal különleges,borostyánszínû sör született, új szegmenst teremtve ezzel a hazai sörpiacon.

ƒ TERMÉKJELLEMZÔHagyományos fôzési eljárással készül, kizárólag természetes

alapanyagokból. A pörkölt malátánakköszönheti sajátos borostyánsárga színét és teltebb ízét.

BOROSTYÁN BO

RSO

DIS

ÖR

GY

ÁR

RT.

51

5252

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

E TÖRTÉNET, EREDETBelgiumban a sörfôzés hagyománya hosszú évszázadokra nyúlikvissza. A „Den Horen” fogadó Leuven városában már 1366-ban adót fizetett az ott fôzött sör után. 1708-ban SebastianArtois szerezte meg a „Den Horen” fogadó sörfôzômesteri címet, amelyet késôbb fia és unokája örökölt tôle. 1717-ben a sörfôzde felvette az Artois nevet. Az Artois sörfôzde 1926-ban egy különleges karácsonyi sört fôzött az ünnepekre, ame-lyet „Stella” (csillag) névre kereszteltek. Fogadtatása annyira

sikeres volt, hogy hamarosan egész évbenfôzött sörré és Belgium egyik vezetômárkájává vált. A Stella Artois sike-rének köszönhetôen Leuvent ma a sör városaként ismerik.

ƒ TERMÉKJELLEMZÔA Stella Artois íze a legkifinomul-tabb sörivók számára is megfelel –jellegzetesen karakteres, friss és kel-lemesen kesernyés íze egyedivé teszi

a sörök között. Különleges neve ismegkülönbözteti a hagyományos típusú

söröktôl. A termék külsô megjelenésetökéletes harmóniában van egyedi nevé-

vel és ízével. Nemzetközileg egységes meg-jelenése, a karcsú, zöld üveg, elegáns nyakfóliaés címke mind a minôséget hivatott kifejezni. Neve és külsô megjelenése nemzetközi véd-

jegyoltalom alatt áll.

STELLA ARTOIS

BO

RSO

DIS

ÖR

GY

ÁR

RT.

53

E TÖRTÉNET, EREDETBelga prémium alkoholmentes sör, amelyet az Interbrew li-cence alapján 2002 márciusától gyárt a Borsodi Sörgyár Rt.

ƒ TERMÉKJELLEMZÔSzíne szép szalmasárga, tükrösen fénylô. Krémszerû fehérhabja tömör, dús és finom pórusú. Kellemesen kesernyés,enyhén malátaízû. Illatában a finom komló mellett

a maláta illatát is észreveheti a fogyasztó.Könnyed, elegáns sör, optimális hôfokra

hûtve kiváló szomjoltó.

STELLA ARTOIS N.A

5454

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

E TÖRTÉNET, EREDETA Rolling Rock sör gyártását 1939-ben kezdte meg a LatrobeBrewing Company, Pennsylvaniában, Latrobe városában.1987-ben a kanadai Labatt cég megvásárolta a pennsylvaniaitársaságot. Az ezt követô fejlesztések eredményeként a RollingRock sör amerikai forgalma rohamosan nôni kezdett.1995-ben az Interbrew megvásárolta a Labatt céget, s ezzel a Latrobe Brewing Companyt, így a Rolling Rock sör gyártásaés forgalmazása az Interbrew vállalatainál is megkezdôdhetett.A Borsodi Sörgyár 1996. május végétôl forgalmazza az italt.A Rolling Rock az elsô amerikai lincecsör volt Magyarországon.Jelenleg importtermékként szerepel a magyar sörpiacon.

ƒ TERMÉKJELLEMZÔFriss, könnyebb íze új, a hagyományostól eltérô sörfogyasztástalapoz meg. Azoknak is ajánlható, akik nem szeretik a sörkesernyés ízét.Könnyû, lágyabb, több üveggel meg lehet inni, nincs erôssöraromája, ami sokáig kellemetlen szagot okozna.

ROLLING ROCK

BO

RSO

DIS

ÖR

GY

ÁR

RT.

55STAROPRAMEN

E TÖRTÉNET, EREDETAz ínyenc sörivók tudják, Csehország kiemelkedô hírnévvel és a 10. századig visszanyúló gazdag hagyományokkal bír a sörgyártásban. A Staropramen sörnek 130 éves múltja van Csehországban, 1869 óta gyártják a Smichov sörgyárban – ami jelenleg a második legnagyobb sörgyár az országban –, és a mai napig Prága legkedveltebb söre. A Staroprament mára 80-as években importálták hazánkba. 2000-tôl az Interbrewtulajdona lett, s 2001 júliusától a Borsodi Sörgyár forgalmazza

Magyarországon.

ƒ TERMÉKJELLEMZÔA Staropramen egy tradicionális „lager”sör, amelynek egy speciális öregedésieljárás adja a különleges, gazdag,krémes ízét. A Smichov sörgyárban a Staroprament a mai napig a hagyományos technikávalfôzik, ami a sörnek növényi aromákbangazdag és szomjoltó kesernyés utóíztkölcsönöz.

5656

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

E TÖRTÉNET, EREDET1873 óta fôzik Németországban, Brémavárosában, a német tisztasági törvény(Reinheitsgebot) szigorú betartásával. Ezért kizárólag négyféle természetesösszetevôt tartalmaz: kiváló minôségûmaláta, komló, sörélesztô és víz. A Beck’s1874-ben Frederick herceg, majd 1876-banaz Egyesült Államok díját kapta meg,amelyek Bréma város kulcsánakszimbólumával együtt a csomagolásonmegtalálhatóak.A kulcs a szabad választás jelképe egyúttal:élsz, vagy csak létezel. Ez az üzenet jelenikmeg a márka erôteljes nemzetközireklámtámogatásában is. A Beck’s máramár a világ szinte minden részébe eljutott, és elmondhatja magáról, hogy a világ elsôszámú német söre.

ƒ TERMÉKJELLEMZÔVilágszerte kedvelt, német prémium sör, mely karakteresen egyedi, frissítô ízének és különlegesen tiszta, kompromisszumotnem tûrô magas minôségének köszönhetô.

BECK’S

BO

RSO

DIS

ÖR

GY

ÁR

RT.

57LÖWENBRÄU

E TÖRTÉNET, EREDETA Löwenbräu sikertörténete még a középkorban kezdôdött,Löwengrube (az oroszlán árka) néven. A sörfôzde eredetétegészen 1383-ig vezetik vissza, 1928-ban pedig már az elsômüncheni sörfôzde, amely több mint egymillió hektoliterttermel évente. Az oroszlán, mint jelkép, a legelsô németvédjegyek egyike: 1886-ban regisztrálták. Ma a Löwenbräut a világ több mint 50 országában forgalmazzák.

ƒ TERMÉKJELLEMZÔA Löwenbräu a müncheni sörök között

is egyedülálló módon a teltség és a szomjoltó, üdítô jelleg erényét egyaránt

birtokolja. Az 5,2%-os alkoholtartalmúital íze bármilyen fogyasztási alkalomhozjól illik. A Löwenbräu a bajor tisztaságitörvény betartásával készült.

E TÖRTÉNET, EREDETNincs másik olyan ország, amely annyi sörfajtával büszkélked-hetne, mint Belgium. 800 különbözô márkával, 100 sörgyárral,35 000 sörözôvel. Belgium mindig meglepi az idelátogatókatsör iránti szenvedélyével és ezen ital nemzeti kultúrában

betöltött fontos szerepével. Belgium-nak a sör azt jelenti, mint Francia-

országnak a bor, vagy Skóciának a whisky.

Annak idején vendégszeretôszellem és vallásos eltökéltségérlelte tökéletesre a Leffe sörreceptjét, már a XIII. században.

Belga vidéken, a Dianant lábai-nál zöldellô völgy nyugalmas derû-

jében szorgoskodó norbertinus szer-zetesek ápolták e nemes hagyományt

hosszú évtizedeken át, tudásukat és ide-jüket az egyedülálló, és ismerôi által mél-

tán mestermûként számon tartott sörnekszentelve.

A Leffe apátság tradíciója ma is él.

ƒ TERMÉKJELLEMZÔBelgiumban, a Leffe apátság szerzeteseinek eredetireceptje alapján készül, hagyományos eljárással,1240 óta. A Leffe Dark a pörkölt malátánakköszönheti enyhén gyümölcsös, pompás, telt ízét

és jellegzetes mélybarna színét.

LEFFE DARK5858

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

E TÖRTÉNET, EREDETA Leffe Blonde és a Leffe Dark Belgiumban, a Leffe apátságszerzeteseinek eredeti receptje alapján készül, hagyományoseljárással, 1240 óta. A Leffe Blonde a lager típusú sörök frissítôjellegét ötvözi az apátsági sörök kifinomultságával.

ƒ TERMÉKJELLEMZÔSzáraz, enyhén fûszeres,gyümölcsös, karakteres és krémes sörfajta, mely igensajátosan ötvözi a testességetaz eleganciával. A Leffe apát-ság szerzeteseinek eredetireceptje alapján készül váloga-

tott, különleges maláta fel-használásával, melynek kiváló

minôségû, ízletes, telt zamatátköszönheti.

LEFFE BLONDE BO

RSO

DIS

ÖR

GY

ÁR

RT.

59

ƒ TERMÉKJELLEMZÔKülönleges, ún. fehér sör. A palackban történô utóerjesztésnek(ill. az ezt kiváltó Hoegaarden sörélesztônek) köszönheti jelleg-zetes fehéres-sárgás, opálos színét. Harmonikusan elegyednekbenne a gyümölcsös és kesernyés aromák. Ízesítéséhez curaçaonarancs héját, koriandert és egy harmadik, „titkos” fûszerthasználnak.

Színe: opálos fehéres-sárgaAjánlott fogyasztási hômérséklet: 4 °C.

HOEGAARDEN WHITE6060

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

E TÖRTÉNET, EREDETA Franziskaner búzasör eredete már a XIV. századra vissza-vezethetô. 1363-ban Seidel Vaterstetter volt az elsô tulajdo-nosa a Franziskaner sörfôzdének Münchenben. NapjainkFranziskaner búzasörét a világ egyik legmodernebb sörgyárában fôzik és palackozzák.

ƒ TERMÉKJELLEMZÔPalackos erjesztésû müncheni búzasör.Opálos színét a palackban találhatóélesztô okozza, melynek jellegzetesfrissítô zamatát is köszönheti. Színe: opálos aranysárga.Ajánlott fogyasztási hômérséklet: 5 °C.

FRANZISKANER BO

RSO

DIS

ÖR

GY

ÁR

RT.

61

6262

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

BELLE-VUE FRAMBOISE

ƒ TERMÉKJELLEMZÔBelga gyümölcssör. Hagyományos eljárással, speciális alap-anyagok, a Lambic (spontán erjedésû sör) és friss málna hozzáadásával érlelt. A Framboise málnás, frissítô ízével nagy-szerûen illik az étkezésekhez aperitif és desszert italként is.Nyári nagy melegben kitûnô szomjoltó.

Színe: rózsaszín.Ajánlott fogyasztási hômérséklet: 2-3 °C.

ƒ TERMÉKJELLEMZÔBelga gyümölcssör. Hagyományos eljárással, speciális alap-anyagok, a Lambic (spontán erjedésû sör) és friss meggy hozzáadásával érlelt. A Kriek meggyes, kellemesen édeskés-savanykás, frissítô ízével nagyszerûen illik az étkezésekhezaperitifként és „desszertként” is. Nyári nagy melegben kitûnôszomjoltó. A Kriek jellegzetes rubinvörös színével, a hozzávaló öblös, „óriási meggy” alakú pohárban mutat a legjobban.

Színe: rubinvörös.Ajánlott fogyasztási hômérséklet: 2-3 °C.

BELLE-VUE KRIEK BO

RSO

DIS

ÖR

GY

ÁR

RT.

63

64

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

DREHER SÖRGYÁRAK RT.HAGYOMÁNY ÉS INNOVÁCIÓA DREHER SÖRGYÁRAK RT. ELSÔ FONTOS DÁTUMA1854. EKKOR KÉSZÜLT AZ ELSÔ FÔZET KÔBÁNYAI SER(STEINBRUCHER) A BARBER ÉS KLUSEMANN-FÉLE SER-FÔZÔHÁZ ÜZEMÉBEN. AZ EGYRE NÖVEKVÔ PEST ÉS BUDAMINÔSÉGI SÖRKISZOLGÁLÁSÁNAK ÉRDEKÉBEN AZ EKKORI-BAN A MONARCHIA MAGYARLAKTA TERÜLETÉRE LÁTO-GATÓ DREHER ANTAL ÚGY DÖNTÖTT, FÖLVÁSÁROLJAA KÔBÁNYAI SERHÁZAT, S RÖGVEST BELEKEZD A NAGY-ÜZEMI SÖRFÔZÉS MAGYARORSZÁGI MEGHONOSÍTÁSÁBA.

Elképzeléseit tettek követték, s azonnal nekilátott egy minta-szerû sörfôzôüzem létrehozásának. Korai, nem várt halála utánhûséges barátai és munkatársai folytatták az éppen megkezdettmunkát, majd átadták a stafétabotot ifj. Dreher Antalnak, akimegvalósította apja álmait, s egy olyan társaságot vezetett, mely-nek sörei a Balkánon, és a messzi Havasalföldön is ismertté lettek.

A szárnyra kapó kapitalista gazdálkodás, valamint a Dreher-érdekeltségek mérete megkívánta az önállósulást, ezért 1907-ben a scwechati, a trieszti, a mischelobi és a budapesti érde-keltségeket szétszervezték egy-egy önálló vállalattá. Az új budapesti részvénytársaság az össztôke 40%-át vonta magához,az igazgatótanács elnöke ifj. Dreher Antal, míg a vezérigaz-gató, öccse, Dreher Jenô lett. Ekkorra már Kôbánya beépítettterületének 10%-át foglalta el a köznyelv által csak „Sörváros”-ként emlegetett sörfôzô üzemek telephelyei.

Ifj. Dreher Antal rendkívül felkészült üzletember volt: tudta,és érezte, milyen technológiai újítások kellenek ahhoz, hogy a példátlan siker, az 1914-es piacvezetô pozíció feltételei meg-DREHER ANTAL, A SÖRKIRÁLY

64

DREHERSÖRGYÁRAK RT.

1106 Budapest,

Jászberényi út 7–11.

Ügyfélszolgálat:

Tel.: 80/373-437

e-mail:

ugyfelszolgalat@dreher.sabmiller.com

Tulajdonos: SABMiller

teremtôdjenek. Ezt bizonyítja az a legenda is, miszerint angliaitanulóévei alatt üreges sétapálcájában csempészte ki a sörmin-tákat, hogy otthon továbbelemezveazokat, föltárja az angliai fôzômeste-rek titkait.

Az I. világháború a söripart is elso-dorta, ezért a sörgyártással foglalkozócsaládok nem egymás riválisaiként,hanem együttmûködô partnerekkéntdolgoztak tovább: egymás részvényei-nek kicserélésével megalkották a „Concentratio”-t. Majd a gazdaságihelyzet lassú konszolidálódásával a kiváló üzletember Dreher Jenô határozott lépésre szánt el

DR

EHER

SÖ

RG

YÁ

RA

KR

T.

65

DREHER ANTAL

SERFÔZDÉI RT.

65

66

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

magát, s fölvásárolta az összes nagyobb kôbányai érdekeltséget,ennek következtében megalakult a Dreher-Haggenmacher Elsô Magyar Részvény Serfôzde Rt., mely ezen a néven mûkö-dött egészen 1948-ig, az államosításig.

A II. világháború értelmetlen pusztítása nem kerülteel az egyesített üzemeket sem: a pár éve, letisztultBauHaus-stílusban épült irodaépületek kiégtek, a hordófejtô-üzem bombatalálatot kapott. A telep-helyet körülölelô Kôbánya lakossága a Dreher Rt.pincéiben talált menedéket.

Az államosítást követôen a kor döntéshozóinak fejében nem élt elképzelés a sörgyárak jövôjével

kapcsolatban, így tízévenként rendre átszervezések, és szétszervezések történtek.

DR

EHER

SÖ

RG

YÁ

RA

KR

T.

67Elôbb a Kôbányai Sörgyárak Nemzeti Vállalat, majd a Magyar Söripari Vállalat, késôbb pedig a Söripari Vállalatok Trösztje volt felelôs a kôbányai sörgyártásért. 1981. január 1-jén újabb döntés értelmében megalakult az önálló Kôbányai Sörgyár.

A sörgyár „alapsörének” szavatossági ideje ekkor 8 nap volt, míg ma már – köszönhetôen a modern alagútpasztôrnek –, meghaladja az egy évet is. A nyolcvanas évek végén olyan nagy múltú és jól ismert sörmárkákatélesztett újjá a sörgyár, mint a Dreher, és az Arany Ászok. Az 1980-asévek igazi sikersztori a maga nemében, de a piacgazdaság beköszönte új fejezetet nyitott a cég életében: 1993-ban multinacionális szakmai befektetô vásárolt többségi tulajdont (a South African Breweries), s közel 25 milliárd forintos beruházás keretében hozzálátott a technológia fejlesztéséhez, az épületek modernizációjához, restaurálásához.

Az eredmény példaértékû ésigen látványos: az üzemi

terület megszépült, s apatinás épületek is-

mét régi pompá-jukban tündököl-nek. A Vállalat1997-ben vetteföl újra a patinás

Dreher SörgyárakRt. nevet, mely ga-

rantálja, hogy sörei ab-ban a minôségben és olyan

receptúrák szerint készülnek,amit vásárlói elvárnak és szeretnek.

Az azóta eltelt idôszakban a modernizáció nem állt meg.

FÔZÔHÁZ RÉZÜSTÖKKEL

ÉS ZSOLNAY CSEMPÉKKEL

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

68

DR

EHER

SÖ

RG

YÁ

RA

KR

T.

2002-tôl újépítésû Astron-csarnokban történik a raktározás és ez az épület ad helyet a dobozfejtô gépsornak is. A Dreher Rt. a hazaiélelmiszerpari vállalatokat messze megelôzve elsôként vezette be az ISO 9001 minôségbiztosítási rendszert, illetve a hazai sörgyárak ISO 14001 környezet irányítási rendszerét, valamint az integráltanmûködô minôségirányítási és élelmiszerbiztonsági HACCP-elemzésenalapuló termelést. A fejlett technológia, a folyamatos innováció és az állandó magas minôség biztosítja a fogyasztók számára a Dreher Rt.márkáinak megbízhatóságát.

DOBOZTÖLTÔ

ÉPÜLET

TÖLTÔSOR

69

A GYÁR TERMÉKEI7070

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

DREHER – MAGYARORSZÁGVEZETÔ PRÉMIUMMÁRKÁJA

A DREHER SÖRGYÁRAK RT. ZÁSZLÓSHAJÓJAA DREHER MÁRKA, MELY ÉVEK ÓTA TÖRETLENÜLÔRZI VEZETÔ HELYÉT A MAGYARORSZÁGI PRÉMIUMSÖRÖK PIACÁN, NEM VÉLETLENÜL, HISZENMINÔSÉGÉT A MAGYAR FOGYASZTÓKON KÍVÜL, AKIKVÁSÁRLÁSAIKKAL „SZAVAZNAK”, NEMZETKÖZIGRÉMIUMOK SORA ISMERTE MÁR EL KÜLÖNBÖZÔRANGOS ÉRMEK FORMÁJÁBAN.

A Dreher márka négy változatban érhetô el, így fogyasztóinak a legkülön-bözôbb fogyasztási alkalmakkor nyújtja az igazi, karakteres íz élményét.

Dreher Classic: Ez a variáns adja a márka volumenének közel 80%-át,ez az igazi, karakteres söríz, melyet a fogyasztók a Dreher-ízzel azono-sítanak. Tiszta, kellemes komlós jellege mellett finom kesernyésség és arany szín jellemzi ezt a kiváló sört.

Dreher Lager: A komló és a maláta harmonikus elegye, kelleme-sen kesernyés „kerekség” az ízben, méz-sárga szín a legfontosabbtulajdonságai.

Dreher Bak: Karakteres, masszívan testes malátás jelleg, sötétbarnaszín, krémszínû, pompás hab a fô jellemzôi ennek a kiváló barna sörnek.

Dreher Alkoholmentes: Kellemesen malátás ízû, tükrös tisztaságú,aranysárga, könnyen iható alkoholmentes sör. Hosszan tartó, szép habjellemzi. A Dreher akkor is minôséget tud nyújtani, amikor valamilyenokból tartózkodnunk kell az alkoholfogyasztástól.

DR

EHER

SÖ

RG

YÁ

RA

KR

T.

71

✥ TÖRTÉNET, EREDETAnton Dreher, miután az 1830-as években végigjárta Német-ország, Belgium és Anglia nagy sörgyárait, átvette apjától a schwehati sörgyárat. Itt kísérletezte ki az alsóerjesztési sörfôzési mód modern technológiáját, 1841-ben megszületett a Lagerbier. Anton Dreher 1862-ben megvásárolta a KôbányaiSerház Társaság sörfôzdéjét, itt is megkezdte a lagersör fôzését.A híres Dreher sör egészen az 1948-as államosításig készültKôbányán, ekkor a régi márkaneveket újak váltották fel. A Dreher sörök visszatérésére a nyolcvanas évekig kellettvárni, ekkor jelent meg újra a Lager, a Pils (késôbb Classic)és a Bak.

❦ TERMÉKJELLEMZÔAz egyetlen magyarországi prémium sör, amely a pils típusúsörök fôzésének hagyományos megközelítésével kategóriá-jában vezetô pozíciót szerzett. Tiszta kellemes komlós jelleg,finom kesernyésség és aranyszín jellemzi ezt a sört.

DREHER CLASSIC7272

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

✥ TÖRTÉNET, EREDETA Classic mellett a lágyabb Lager változat is számtalanmagyar fogyasztó szívét hódította meg, kellemes, könnyedízprofiljával.

❦ TERMÉKJELLEMZÔSzíne szép a borostyán világos árnyalatába hajló. Illata erôs,karakteres, íze jó, kellemesen harmonikus, a markánsabbkesernyés kezdet után hosszantartó malátás utóíz marad.

DREHER LAGER DR

EHER

SÖ

RG

YÁ

RA

KR

T.

73

✥ TÖRTÉNET, EREDETA baksör Einbeck városáról – ahol elôször fôztek ilyen típusúsört – kapta nevét. Ez az erôsre fôzött, magas alkoholtartalmú,árpamalátából készített alsóerjedésû sör Németországban a mai napig igen népszerû. Tartalmasságának, testességénekköszönhetôen elterjedt téli ital. Színe nem feltétlen sötét,hiszen a típus elnevezése erejére azaz magas alkohol ésextrakttartalmára utal. Az elsô baksört az 1850-es évekbenfôzték Magyarországon, a legjellegzetesebb képviselôjét a Dreher Bak sört már a Világháború elôtt is gyártottak. Újbóli megjelenésére a Dreher név piaci visszatéréséiga nyolcvanas évekig kellett várni.

❦ TERMÉKJELLEMZÔA Dreher Bak erejét már-már fekete színe is sejteti. Habjakávés, világosbarna, illata kellemesen édes, cukros. Zamatábanmegjelenik az alkohol ereje és a komló visszafogott keserûségeis, hosszantartó utóízében azonban már a malátásság veszi át az uralkodó szerepet. A Dreher Bak sör az egyik legigényesebbhazai sör, ami a világ egyik legrangosabb sörversenyének, a Burton Upon Trent-i Milleniumi sörverseny dobogósa.

DREHER BAK7474

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

DREHER ALKOHOLMENTES DR

EHER

SÖ

RG

YÁ

RA

KR

T.

75

✥ TÖRTÉNET, EREDETA Dreher tradícióinak tiszteletben tartásával készülôalkoholmentes változat egyedülálló ízével és minôségével 2003-ban került bevezetésre és gyorsan az alkoholmentessöröket kedvelô fogyasztók egyik kedvencévé vált.

❦ TERMÉKJELLEMZÔA Dreher alkoholmentes sörérôl is csak azt állíthatjuk, hogy külsôleg olyan, mint egy igazi sör: szép a színe és magas a habja. Dicséretére legyen mondva, hogy ízharmóniája az egyik legjobb a kategóriájában, szerencsére a malátásédesség nem uralkodik el teljesen rajta. Fogyasztás elôttfeltétlen hûtsük le legalább hat-hét fokosra.

✥ TÖRTÉNET, EREDETEurópa szerte szokás volt, hogy a gyárak városukról nevezik elalapsörüket. Így kapta a nevét 1948-ban a Kôbányai Világosis, amely több mint fél évszázada az egyik legnépszerûbb sörhazánkban. A Dreher Sörgyárak Rt. modernizációjánakköszönhetôen a termék egyenletes, jó minôségét nemzetközigyártási elôírások garantálják. Ma a Kôbányai Sör Magyarországnegyedik legjobban fogyó söre, elsôsorban az ország keletiterületein kedvelt.

❦ TERMÉKJELLEMZÔA Kôbányai Sör tiszta, alig érezhetô komló és maláta illatú,enyhén kesernyés ízû, kellemesen csípôs, üdítô jellegû, tükröstisztaságú világos sör.

Érdekeségek:A ’70-es években a Kôbányai Világos szavatossági ideje csupán 8 nap volt, mivel akkoriban még nem minden sör-fajtát pasztörizáltak. A mostani Kôbányai Sör palackban 3, hordóban 2, dobozban 6 hónapig ôrzi meg a minôségét.

KÔBÁNYAI SÖR7676

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

✥ TÖRTÉNET, EREDETDreher Antal 1850 körül kezdett az ászokolt sör gyártásába,amelyet Kôbányán, s így Magyarországon is meghonosított.1989-ben az ô nyomdokain járva vezette be a gyár az AranyÁszok márkát. Ezt követôen a „piros ászok” rövid idôn belülaz ország második, illetve Budapest legnagyobb mennyiségbeneladott sörmárkája lett. Az Arany Ászok nemcsak hazai,hanem nemzetközi viszonylatban is megállja a helyét: 1998 után 2000-ben, 2001-ben, és 2002-ben is elnyerte a brüsszeli székhelyû Monde Selection nemzetközi szakembe-rekbôl álló zsûrijének aranyérmét, és így, mivel három egymás utáni évben is aranyérmes lett, kiérdemelte az ún.Grand Trophy díjat is.

❦ TERMÉKJELLEMZÔJellegzetes sajátosságai a tiszta, lágy komlóillat, az enyhénkesernyés íz és az összetéveszthetetlen aranysárga szín. Az Arany Ászok az átlagos sörnél alapanyagokban lényegesengazdagabb: kiváló minôségû pilzeni malátából, válogatottkomlóból, kukoricagrízbôl, élesztôbôl és saját kitermelésû,kristálytiszta forrásvízbôl készül.

Az Arany Ászok országszerte, mindenütt kapható – keressükakár keleten vagy nyugaton, északon vagy délen, boltban vagy sörözôben.

ARANY ÁSZOK DR

EHER

SÖ

RG

YÁ

RA

KR

T.

77

✥ TÖRTÉNET, EREDETA Miller a vállalat egyik legfiatalabb márkája, 2003 óta tartozik a Dreher Rt. portfóliójába. A márka története ugyanakkor tekin-télyt parancsoló: a XIX. század végén fejlesztették ki Ameriká-ban, így egy hagyományos amerikai sörnek mondható. A legtisztább malátából tradicionális technológiával készül. Íze enyhén édes, lágy, alig keserû.

❦ TERMÉKJELLEMZÔEnyhén gyümölcsös, enyhe malátaíz jellemzi, közepesen testes, és alig van utóíze. A Millernél tökéletesen összhangban van az alkoholtartalom, az eredeti extrakt és a komlótartalom, mind-ezek összhangja adja a Miller kellemes, lágy ízét.

Az MGD kifejlesztésekor a fô cél az volt, hogy megteremtsék a csapolt sör üveges változatát. A csapolt söröknek egyedi, lágy íze van, mivel eltérô módon tartósítják ôket. A MillerBrewing olyan egyedi komlófôzési technológiát is alkalmaz,mely lehetôvé teszi, hogy átlátszó üvegbe lehessen tölteni a sört, annak minôségi károsodása nélkül.

MILLER GENUINE DRAFT7878

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

✥ TÖRTÉNET, EREDET2001 óta tartozik a vállalat portfóliójába ez a szuperprémium kategóriás sör, amely mind megjelenésében, mind termék-jellemzôkben a legmagasabb minôséget képviseli. A márka története 1842-ben kezdôdött, amikor Josef Groll, a Pilzeni Sörgyár sörfôzô mestere megalkotta a világ elsôaranyszínû sörét, a Pilsner Urquellt. Még ô maga sem sejtetteakkor, hogy egy egész kategóriát teremtett meg ezzel, a máraszéles körben ismert és kedvelt „pilzeni típusú” söröket. Bár sok más sör nevezi magát ilyen „pilzeni sörnek”, a PilsnerUrquell aranyló színe és kellemesen keserû íze mind a mai napig egyedülálló. Ez elsôsorban a kiváló minôségû alap-anyagoknak és az eredeti receptnek illetve fôzési eljárásnakköszönhetô: a Pilsner Urquell már modern technológiával, de ugyanazon eljárással készül mint amikor megalkották.2001 óta a márka folyamatosan fejlôdik, mára szinte mindenjelentôsebb üzletben megtalálható, és sok vendéglátóhelyenis csapolják.

❦ TERMÉKJELLEMZÔFriss komlós aromával rendelkezik, amely jól kiegyensúlyozottkesernyésséggel és lágy malátás ízzel párosul. Pompás aranyszínét és hosszan tartó, mégis tiszta, friss ízét a pilzeni típusúsörök eredeti minôségi összetevôi adják.

PILSNER URQUELL DR

EHER

SÖ

RG

YÁ

RA

KR

T.

79

80

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

BRAU UNION HUNGÁRIASÖRGYÁRAK RT.A BRAU UNION HUNGÁRIA SÖRGYÁRAK RT. ÉS AZ AMSTEL SÖRGYÁR RT. 2004-BEN GYÁRTÁSIÉS FORGALMAZÁSI SZERZÔDÉST KÖTÖTT, MELYSORÁN EGYEDÜLÁLLÓ TERMÉKPORTFOLIÓ JÖTTLÉTRE A KÉT CÉG EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBÔL.

A Heineken történeteA mai Heineken világvállalat alapítója Gerard AdriaanHeineken, aki 1863-ban, 22 éves korában megvásárolt egy„Hooiberg” azaz szénakazal nevû sörgyárat, melynek az évi2100 hordós (kb. 1000 hl-es) kapacitása az Amszterdamkörnyéki 69 gyár közül a régió akkori legnagyobb gyárávátette. Gerard Adriaan vezetése alatt az értékesítés néhány évalatt megsokszorozódott, így 1867-re újabb sörgyár építése váltszükségessé. A társcéget 1873-ban jegyezték be. A Heineken’sBierbrouwerij Maatschappij N.V., mai nevén Heineken N. V.,alapítókövét 1873. január 11-én tették le. Ugyanezen hónap-ban született döntés egy rotterdami sörgyár építésérôl, amelymûködését egy évvel késôbb kezdte meg. A saját laboratórium,melyet a lehetô legmagasabb minôségi színvonalú sör gyártásaérdekében alapítottak, egyedülálló volt akkoriban. Gerard Adriaan Heinekent fia, Dr. Henry Pierre Heineken,majd unokája Alfred Henry Heineken követte a cég vezeté-sének élén. Az európai terjeszkedés keretében a Heineken 1991-benmegvásárolta a Komáromi Sörgyár részvényeinek 50,3 %25-át,majd 1994-ben 100 %25-át, amely így Amstel Sörgyár Rt.néven mûködött tovább.

80

BRAU UNIONSÖRGYÁRAK RT.

9400 Sopron,

Vándor Sándor u. 1.

Telefon:

06-99-516-100

Fax: 06-99-516-111

BR

AU

UN

ION

HU

NG

ÁR

IAS

ÖR

GY

ÁR

AK

RT.

8181A komáromi gyárat 167 részvényes alapította 1983-ban Komá-romi Megyei Sörgyár Rt. néven, 250 ezer hektoliteres éves ka-pacitással tervezve. Elsôként a palackozóüzem készült el, amely24 ezer félliteres palack megtöltésére volt képes óránként, aholbérpalackozó tevékenység folyt.1988-ban hagyta el az elsô saját márka a sörgyárat. A Komá-romi Sörgyár Rt. termékskáláját pilzeni típusú sörök alkották:Kapsreiter Pils, Kapsreiter Aranybarna, Talléros, Fregatt,Matróz és Aranytallér.A holland felvásárlás eredményeként 1991-tôl az Amstel,1994-tôl a Buckler, majd 1999-tôl a Zlaty Bazant és a Heineken márka fôzése is elindult.2003-ban a Heineken N.V. leányvállalatai révén felvásárol-ta a BBAG-csoportot, így a magyarországi piacon többségirészesedést szerzett a Brau Union Hungária Sörgyárak Rt.-ben. A két csoport integrációjával mára a közép-európai térség piac-vezetô söripari csoportjává vált, mely 9 országban 27 sörgyárralrendelkezik, és ezen országok közül 7-ben piacvezetô.

A Brau Union Hungária történeteA Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. két sörgyárában: Sop-ronban és Martfûn honosította meg a sörfôzési hagyományokat.A Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. két sörgyára eltérômúlttal rendelkezik.A sörfôzés Sopronban nagy hagyományokra tekint vissza. 1895márciusában brünni serfôzdetulajdonosok és városi nagykeres-kedôk elérkezettnek látták a pillanatot, és Elsô Soproni Serfôz-de és Malátagyár néven megalapították a soproni gyárat. 1917.november végétôl a Soproni Sörgyár a kereskedelmi társaságokjegyzékében már a Nyugat-Magyarországi Serfôzde és Maláta-gyár soproni gyártelepeként található. 1949-ben a gyárat álla-mosították. Majd 1971-ben a gyár csatlakozott az összes magyarsörgyárat magába foglaló Magyar Országos Söripari Tröszthöz.1982-ben a gyár újra teljesen önálló lett.

82

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

BR

AU

UN

ION

HU

NG

ÁR

IAS

ÖR

GY

ÁR

AK

RT.

831988. október 14-én a gyár vezetôi licencszerzôdést írtak aláaz Österreichische Brau AG-val: a Soproni Sörgyár az eredetieljárás alapján gyárthatja és forgalmazhatja a Steffl sört. Ezt a licencszerzôdést 1994-ben a Zipfer, 1995-ben a Gösser sörre vonatkozó megállapodás követte. 1992 elsô napján a SoproniSörgyár részvénytársasággá alakult át, melyben az új többségitulajdonos a BBAG lett. 1994 májusától a társaság elsôbbségirészvényeit bevezették a Budapesti Értéktôzsdére.A Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. másik gyára Martfûn, a fiatal sörgyárak közé tartozik. A gyár létrehozásának gondola-ta 1981-ben fogalmazódott meg, melynek eredményeképpen 28 kelet-magyarországi termelôszövetkezet és állami gazdaság a sörpiacon uralkodó hiány pótlására alapította a sörgyárat. A Szolnokhoz közeli sörgyár 1985-ben kezdte meg a termelést,akkor Magyarországon egyedülállóan korszerû körülmények között és technológiával.Az idôközben részvénytársasággá alakult gyár részvényeit 1990-ben vezették be a Budapesti Értéktôzsdén, a Brau AG1991-ben szerezte meg a társaság részvénytöbbségét. 1993-bansor került a Kaiser-, és 1994-ben a Schwechater-licencszerzôdésmegkötésére. 1997-ben a Soproni Sörgyár egyesült a martfûi Elsô MagyarSzövetkezeti Sörgyár Rt.-vel. 1998. január 1-jén a Soproni Sör-gyár Rt. a konszernhez tartozás jegyében nevét Brau UnionHungária Sörgyárak Részvénytársaságra változtatta.Azóta jelentôs modernizáción esett át mindkét gyár. A beruhá-zások eredményeképpen 2001-ben a soproni gyár éves termelésikapacitása elérte az 1,2 millió, a martfûi gyáré pedig a 600 ezerhektolitert. Mind a soproni, mind a martfûi gyár 7000 négyzet-méteres készáruraktára 14 millió palack tárolására alkalmas.2004-tôl az Amstel Sörgyárak Rt. és a Brau Union HungáriaSörgyárak Rt. gyártási és forgalmazási szerzôdést kötöttek,melynek eredményeképpen Magyarországon egyedülálló ter-mék- és márkaportfolió jött létre.

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

A GYÁR TERMÉKEI84

✥ TÖRTÉNET, EREDETA Kaiser hosszú évtizedek óta Ausztria vezetô sörmárkája ésimmár a Brau Union meghatározó liszensz söre. Magyarországona nyolcvanas évek óta ismerik. A német és osztrák sörgyártókévszázados vitája, hogy melyek a sörfôzés alapanyagai.

A németek szilárdan tartják magukat a maláta,komló, víz, élesztô négyeséhez, míg az osztrá-kok bátran használnak egyéb anyagokat is,melyekrôl igen csak megoszlanak a véle-mények. Talán a kukoricadara, a rizs és a citromsav is hozzájárul, hogy a világossárga színû Kaiser illata szúrós, édeskés. A sör karakterét is inkább a maláta uralja,testessége a viszonylag magas alkoholtartalomellenére vékony. A Kaiser jól lehûtvekönnyen iható, üdítô sör melynek utóízébenmár a komlós keserûség is felfedezhetô.

❦ TERMÉKJELLEMZÔA Kaiser a lágyabb, izgalmasabb tónusú ízhar-móniára vágyók elvárásainak is tökéletesenmegfelel, és a baráti sörözésekhez és kikapcso-lódáshoz is a Kaiser kínálja a lehetô legjobbmegoldást.

KAISER BR

AU

UN

ION

HU

NG

ÁR

IAS

ÖR

GY

ÁR

AK

RT.

85

❦ TERMÉKJELLEMZÔKülönösen a hideg évszak beköszöntével mi más melengetannyira szívet-lelket, mint egy sûrû, zamatos barna sör. Igaz a barna sör fogalma nem kategória – gondoljunk csak egy sö-tét színû kolostori- vagy búzasörre –, de kis hazánkban mégisalapvetô különbségtétel sör és sör között. Ezzel együtt erôs az a hiedelem is, hogy a barna, avagy a német területen dun-kel és schwarz, sörök édesek. Nos, ez a sör élô cáfolata annaka téveszmének, hogy ezek a sörök feltétlenül és tolakodóanédesek. A Kaiser Dark mélybarna színe mutatja, a sör fôzésé-hez felhasznált sötét, úgynevezett müncheni malátát, melynekköszönhetôen a hab is kap egy sötét árnyalatot. És ha a habalá kortyintunk az enyhe édes íz mellett felfedezhetjük kelle-mesen kesernyés aromáját is, mely a karakteres sörök kedve-lôit csábítja újabb és újabb Kaiser Dark megivására.

KAISER DARK8686

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

✥ TÖRTÉNET, EREDETA Schlossgold Magyarországon az alkoholmentes kategória piacvezetô söre. Olyan csúcsminôségû termék, melyet svájcilicensz alapján a schwechati sörgyárban világszínvonalú technikával állítanak elô.

❦ TERMÉKJELLEMZÔA prémium kategóriába sorolt alkoholmentes sör

a magyar piacot kellemes komló-aromájával ésmalátaízével hódította meg, mely 6 °C-ra hût-ve érvényesül igazán. Az optimális hômérsék-let garantálása érdekében mindegyik palackontermo-címkét helyeztünk el. Szobahômérsék-leten láthatatlanul, de 6 °C-ra hûtve kék szín-ben jól láthatóan megjelenik a márka nevétadó kastély képe és a „Most jó” felirat.A Schlossgold alkoholtartalma nem éri el a 0,4%-ot, ezért alkoholmentes italnak minô-sül. Fogyasztása emiatt elsôsorban a gépjár-mûvezetéssel fonódott össze, de teljes és töké-letes – alkoholos hatástól mentes – sörélve-zetet nyújt az üzleti tárgyalások idején, vagyelmélyült munka közben is.

SCHLOSSGOLD BR

AU

UN

ION

HU

NG

ÁR

IAS

ÖR

GY

ÁR

AK

RT.

87

✥ TÖRTÉNET, EREDETA Soproni Ászok Magyarország egyik legrégebbi söre, melyet 1917 ótagyártanak. Az Ászok márka elválaszthatatlan Sopron városától, melyneksörfôzési tradíciói évszázadosak. A Soproni Ászok ma a gyár legrégebbisaját fejlesztésû márkája. Már az Elsô Soproni Serfôzde és Malátagyáridején is fôzték, akkor csak Ászok volt a neve. Mai nevét 1946-bankapta, 1986 óta pasztôrözött formában élvezhetjük.

❦ TERMÉKJELLEMZÔA Soproni Ászok friss és szomjoltó sör, a kiemelkedô minôségetképviseli a világos sörök között. A vidámságot, oldott hangulatot,tréfát kedvelôk körében különösen népszerû. Tükrösen csillogó,aranysárga színe diszkrét komlóillattal és kellemesen kesernyésízzel párosul. Üdítô, enyhén kesernyésen komlóízû és komlóaromájú sör, melyet bárki szívesen fogyaszt.

A privatizáció után 1991 óta, a Soproni Ászok öt alkalommal,1998-ban, 1999-ben, 2000-ben, 2001-ben és 2002-ben nyerte elaz Európai Unió Monde Sélection Minôségvizsgáló Intézeténekaranyérmét, 2004-ben pedig az ezüstérmet hozta el.

SOPRONI ÁSZOK8888

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

✥ TÖRTÉNET, EREDETA közel százéves múlttal rendelkezô sörmárka a magyarfogyasztók körében a legismertebbek közé tartozik. Jellemzôje a gyöngyözô aranysárga szín, a kellemes illat és harmonikuskönnyedség.

❦ TERMÉKJELLEMZÔÜdítôen friss, kellemes komlóillatú és komlóaromájú harmoni-kus ízû sör. Ellenállhatatlan zamata maga a csábítás; íze harmo-nikus, kellôen kesernyés, kiegyensúlyozott; sem a maláta, sem a komló nem domináns.

2000-ben elôször a Steffl is indult az International Institutionfor Quality Selections (Nemzetközi Minôsítô Intézet) Monde Sélection élelmiszer minôsítô világversenyén,melyen elnyerte a legmagasabb minôségû termék díját, az aranyérmet.

STEFFL BR

AU

UN

ION

HU

NG

ÁR

IAS

ÖR

GY

ÁR

AK

RT.

89

✥ TÖRTÉNET, EREDET1858-ban egy bécsi bankár, Franz Schaup megvásárolta a zipfimalmot és sörfôzdét, amely akkor 1542 hektoliter sört termeltegy év alatt. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetôen 1892 és 1914 között a sörtermelés 142 335 hektoliterre nôtt. Az 1960-as évek elején fejlesztették ki azt az új, világos sörfajtát,melyet 1967-tôl Zipfer „ôstípusként” (Urtyp) neveznek. Ez a sör összehasonlíthatatlan komlóízével „sörtörténelmet” írt. 1970-ben a sörfôzde egyesült az osztrák Brau AG-val; így az 1971-es sörkitermelés már meghaladta az 500 000 hekto-litert. 1993-tól az osztrák Brau AG a Brau Union leány-vállalatává válik. 1997-ben piacra dobták a Zipfer UrtypMedium-ot, majd a Zipfer Sparkling bemutatásával újkorszak kezdôdött. A nagy tradícióval rendelkezô márkát1992-ben vezették be Magyarországon.

❦ TERMÉKJELLEMZÔEgyéni forma, egyéni méret, egyéni íz. A 0,66 literes egyedipalack már méretével is valódi kihívás, a 0,33 literespalack egyedi formájával, pedig olyan öröm, amit kellemesmegosztani barátainkkal. A Zipfer egyedülállóan harmo-nikus, kesernyés íze csapolt formában is élvezhetô.

ZIPFER9090

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

✥ TÖRTÉNET, EREDETA Zlaty Bazant, itt a Kárpát medencében sokkal többet jelent, mintcsupán egy korsó sör... A világ szinte minden részén fôztek, és perszeittak is sört az emberek. Nem volt ez másképp a Felvidéken sem, aholévszázadok tradíciói és a sörfôzô céhek mestereinek tudása alapján ele-gyítették a Vágon leúsztatott sziléziai árpát, a Tátra folyóinak kristály-tiszta vizét és a cseh komlót azért, hogy üstjeikben olyan nedû szület-hessen, amelynek igazi zamata, nekünk tetszô kifinomult aromája,mással össze nem téveszthetô íze van.Nem véletlen, hogy a sör, amely Hrabalt és Haseket halhatatlanmûveik megírására, vagy Menczelt a felejthetetlen Sörgyári capriccioforgatására ihlette, itt Európa szívében nekünk, magyaroknak szintetörténelem, hiszen évszázadok óta kóstolgatjuk együtt északiszomszédainkkal.

❦ TERMÉKJELLEMZÔTradicionális szlovák sör, melyet elsôsorban a karakteres pilzeni-ízvilág kedvelôinek szánnak. Nem kimondottan észteres, azonbantiszta, kellemes ízû és illatú, kerek, kiegyensúlyozott világos sör,melynek a keserûje jellemzô, erôs, kellemes és fûszeres. Színre szép,arany, habja kifejezetten kellemes, tiszta fehér és tartós; bár illatanem túl kellemes.

ZLATY BAZANT BR

AU

UN

ION

HU

NG

ÁR

IAS

ÖR

GY

ÁR

AK

RT.

91

✥ TÖRTÉNET, EREDETAusztria egyik kiemelt természetvédelmi területe mentén fekszikWieselburg, innen kapja a kristálytiszta vizet a sörfôzéshez a Wiesel-burgi Sörgyár. A sörkészítés hagyományai itt az 1500-as évekig nyúl-nak vissza, és 1770 óta a Wieselburger Bier védett márka. Az elteltévszázadok alatt a felhalmozódott tapasztalatok nemzedékeken át a sör élvezetének, utánozhatatlan ízhatásának készítésére tanították a sörfôzô mesterek generációit. Volt idô, amikor az embereknek mégvolt idejük mindenre. Ekkortájt Wieselburg környékén már mûvésziszinten mûvelték a sörfôzést. Elsôsorban olyan sörtípusokat készítettek,melyek a nyugalomban kiválóan megértek. És ezért hálás is volt min-

den sörkedvelô. A Wieselburgi Sörgyár egy kis sörfôzdébôl alakultAusztria legnagyobb sörgyárává. Josef Schauer 1770-ben jutott a kis sörfôzdéhez, és 1811-ben már elsô alkalommal kibôvítette a „gyárat”. Több tulajdonos vezetése alatt sorozatosan felvásároltáka Kröllendorfi, Kremsi, Melki, Pottenbrunni sörfôzdéket, majd1925-ben megalakították a BRAU UNION ÖSTERREICH AGelsô üzemét. 1971 és 1973 között Wieselburg városától keletreberendezték az akkori Európa legmodernebb sörfôzdéjét. 1994-ben pedig megnyitotta kapuit a Wieselburgi Sörfôzde Sörmúzeuma is, ahol 380 négyzetméteren több mint 200 régiberendezést állítottak ki.

❦ TERMÉKJELLEMZÔA Wieselburger aranysárga színû, tükrösen csillogó, magas minô-ségi kategóriát képviselô sörkülönlegesség, mely egyszerre lágy és simogató, s ugyanakkor harmóniája minden ízében feledhetet-lenné teszi fogyasztását. Klasszikus csatos üvegben is megtalálható.Néhány vélemény szerint „amilyen jók a külsô jegyek, olyan jómaga a beltartalom is”.

WIESELBURGER9292

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

BR

AU

UN

ION

HU

NG

ÁR

IAS

ÖR

GY

ÁR

AK

RT.

✥ TÖRTÉNET, EREDETAmsterdam híres folyójának nevét viselô sör 1870 óta Európa egyiklegkedveltebbje. Az Amstel sör kitûnô hírnevét pályafutásának elsô 25 évében kapott számtalan díj alapozta meg, amelyek között megta-lálható a brüsszeli Diplome de Honour (1888), a Cross of Honour és a Queen’s Medal of Honour (1895), a milánói Fôdíj és GrandDiplome (1905). Az amszterdami gyár az elsô években szinte kizáró-lag a helyi piacra termelt, a sör exportálását 1883-ban kezdte meg.1886-ra az Amstel lett a város legnagyobb világossör-termelôje, 1926-ban pedig az Amstel sör tette ki a teljes holland sörexport egy-harmadát. A II. világháború visszaesést eredményezett, de az Amstel1946-ban nem kevesebb mint 31 000 hektoliter sört exportált.

❦ TERMÉKJELLEMZÔKönnyû és harmonikus – mely kissé komlós és élesztôs – kellemesfrissítô hatású. Jellegzetes komlóvirág illata, enyhén édeskés utó-íze tette igen népszerûvé. Társasági, baráti családi összejövetelekállandó résztvevôje a világ minden táján. Természetes anyagok-ból, pótanyagok felhasználása nélkül készül. Olyanoknak ajánljuk,akik szívesen ülnek be egy kellemes otthonos hangulatú helyre,hogy barátaikkal egy jót beszélgessenek, biliárdozzanak.

AMSTEL 93

❦ TERMÉKJELLEMZÔA fenséges rubinvörös szín, a testes maláta és komlóíz, melyaz Amstel Bock-ot jellemzi, minden sörkedvelôt arra csábít,hogy megkóstolja ezt a karakteres ízû, igazi bak sört. Az Amstel Bock a hagyományos testes barna sörökkelszemben könnyen iható sör, s így egész évben megtalálható a polcokon. A holland hagyományoknak megfelelôen, itthon is árpából fôzik.

AMSTEL BOCK9494

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

❦ TERMÉKJELLEMZÔA tradicionális recept alapján készült, kiváló minôségûspeciális sör íze leginkább a kesernyés cseh sörök ízéreemlékeztet. Ez az egyedi, karakteres maláta és komló íz a különleges komlófajták keveredésének köszönhetô. Az Amstel Special pils típusú, aranysárga színû sör.

AMSTEL SPECIAL BR

AU

UN

ION

HU

NG

ÁR

IAS

ÖR

GY

ÁR

AK

RT.

95

✥ TÖRTÉNET, EREDETA Heineken által kifejlesztett alkoholmentes sörmárka, melyMagyarországon 1994 óta nyújt teljes sörélvezetet.

❦ TERMÉKJELLEMZÔKellemes illatú és üdítô hatású sör, amelyben a maláta és komlóízharmonikusan egészítik ki egymást, így nyújtva felfrissülést fogyasz-tójának a nap bármely pillanatában. A Buckler egy igazi sör alkohol nélkül.

BUCKLER9696

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

✥ TÖRTÉNET, EREDET, TERMÉKJELLEMZÔTöbbféle változatban kerül a fogyasztó elé. A tökéletesen megszûrt,tükrösen tiszta Kristallklar csillogóan aranyszínû. A búzasör legalább

50 százalékban búzamalátából készül, többnyire árpamaláta hozzáadásával, felsôerjesztéssel.

A technika és a technológia fejlôdésével egyremagasabb a búzamaláta tartalma, sôt sikerült a búzamaláta túlzott habzását is annyiralecsökkenteni, hogy két-három évtizedehordós kiszerelésû búzasört is fôznek. Az igazi azonban, a palackba fejtett élesztôsavagy szûretlen változat, melynek másodla-gos erjedése a palackban zajlik. Gyártanakszûrt búzasört is, de a bajorok szerint ilyetcsak a halfejû észak-németek isznak. A szûret-len búzasör kitöltése külön tudomány, komolyodafigyelést igényel. Népszerûségének is ez az egyik titka: a különleges pohár, a figyelmestöltögetés és persze a különleges, a hagyományoskesernyéstôl teljességgel eltérô savanykás, fanyaríz! A búzasör kitûnô aperetif, de figyelem! A búzasör tálalásánál a citrom karikát és a rizs-szemeket külön szervírozzuk, mindkettô elsôsorbana szénsav kihajtását szolgálja, de nem feltétlentartozéka az italnak.

❦ TERMÉKJELLEMZÔAranysárga színû, ínycsiklandóan gyümölcsösaromájú sör.

EDELWEISS KRISTALLER BR

AU

UN

ION

HU

NG

ÁR

IAS

ÖR

GY

ÁR

AK

RT.

97

✥ TÖRTÉNET, EREDETAz Edelweiss eredetileg a kaltenhauseni sörgyár export kategóriájú azaz minôségi és szállítható söre volt. Hugo Baumgartner sörfôzômester1986-ban keltette új életre a nevet a Brau AG búzasöre számára. Az óbajor recept alapján készülô különlegesség készítése során a cefrébe fele-fele arányban keverik a búza és az árpamalátát. A felhasznált értékes gabona és az erjesztésnél alkalmazott külön-leges élesztôfajta páratlanul finom, bársonyosan telt ízt kölcsönözennek a pompás italnak.

❦ TERMÉKJELLEMZÔAz Edelweiss Hefetrüb a szûretlen változatot képviseli, azaz a szûréssel után sem lesz áttetszôen tiszta. Pohárba kitöltve az Edelweiss erôsen habzik, ezért óvatosan kell vele bánni. A habkorona kialakulása után a sör a jellegzetes élesztôshomályosságot mutatja, de ez a „zavarosság” adja az Edelweissfinom ízeit, karakteres aromáját. Mondhatjuk az igazi ínyenceka szûretlen Hefetrüb hívei, melynek valódi zamatát a sörben levô élesztô adja.

EDELWEISS HEFETRUB9898

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

✥ TÖRTÉNET, EREDETA stájerországi Göss kolostorában már a XV. században fôztek sört.Hála a sörmesterek – a nagy tiszteletben álló „Braumeisterek” –lelkiismeretességének a sörgyártás évszázadokon át fejlôdött és a végtermék is egyre finomabb lett. A gössi kolostor sörgyártói istapasztalataikat és receptjeiket gondosan örökítették át generációrólgenerációra. Ahhoz azonban, hogy a gössi sör híre a városon túl isismertté váljon szükség volt, hogy a gyár egy haladó szellemû sörmesterMax Kober kezébe kerüljön. 1860-at írtak ekkor. Ez volt a sörgyártás

forradalmasításának az ideje. A tartósítás és a hûtés problémáinakmegoldása illetve azok alkalmazása lehetôvé tette, hogy egészévben fôzhessenek alsó erjedésû söröket és azok szavatossága ne csak néhány nap, egy-két hét legyen. Azok a gyárak melyek a leggyorsabban vezették be a technikai vívmányokat tudtakcsak kilépni az addigi háziipari keretekbôl és növelni eladásaikatelôbb ország, majd világszerte. Így lett a monarchia idôszakábana Gösser Ausztria egyik legfontosabb exportcikke. A Monarchiama már a múlté, de a Gösser név világszerte ismert a sörbarátokkörében, hiszen olyan országokba is eljut, mint Ausztrália, az Egyesült Államok és Kína. És az sem véletlen, hogy ArnoldSchwarzenegger los-angelesi vendéglôjében is Gösser sört mérnek.

❦ TERMÉKJELLEMZÔEnyhén komlózott máltasör, édes-kesernyés utóízzel.

GÖSSER BR

AU

UN

ION

HU

NG

ÁR

IAS

ÖR

GY

ÁR

AK

RT.

99

❦ TERMÉKJELLEMZÔA fiatal sör, ha túlhûtik, megzavarosodik. Alig több mint egy évti-zede kifejlesztettek egy új eljárást a „jégsör” készítésére. A gyártássorán olyan hômérsékletet, amikor ez a zavarosság egységes módonjelenik meg. Innét kezdve már csak ezt a kezelhetôvé tett zavaros-ságot kell eltávolítani egy finom szûrô segítségével. Az eljárás eredménye egy tükrösen fényes, jól kiegyensúlyozott sör. A módszer a régi eljárás olyan újragondolása, mely lehetôvé teszi,hogy a jégsört nagyipari módszerekkel állítsák elô. Azaz kihasznál-ják azt a jelenséget, hogy a sörbôl fagypont körüli hômérsékletenminden baktérium és szennyezôanyag tökéletesen eltávolítható.

Igaz ennek eredménye egy „vegytiszta” sör, melynek ízei is a megszokottnál jóval kevésbé szignifikánsak. Ebben a tiszta-ságban rejlik a Gösser Ice ereje: a letisztul ízek elsôsorbanazoknak a fiatal fogyasztóknak a körében tette népszerûvéakik eddig pont azért utasították vissza a sört, mert annaktúlságosan karakteresek voltak az ízei.

GÖSSER ICE100100

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

HEINEKEN BR

AU

UN

ION

HU

NG

ÁR

IAS

ÖR

GY

ÁR

AK

RT.

101

✥ TÖRTÉNET, EREDETPercenként mintegy tizenkét és fél ezer palack Heinekent fogyasztanak el világszerte. Ez évi 22,1 millió hektoliter sört jelent, s több millió fogyasztót. Napjainkban a Heinekencég több mint 170 országban aktív szereplôje a sörpiacnak. A termelés a világ több mint50 országában, 110 üzemben folyik, a cég a világ legtöbb országában mûködô söripari

vállalkozása. A Heineken márka, amely egykorkis családi vállalkozásként indult, s mára globá-lisan ismert, nemzetközi márkává vált, meghatá-rozó szerepet tölt be a minôségi sörök piacánMagyarországon is. Import változatban az 1980-as évek közepétôl kapható Magyar-országon, azonban a sörpiaci trendek, a sörfo-gyasztási szokások és a világcég magyarországileányvállalatának sikerei lehetôvé tették

a helyi gyártás beindítását 1999-tôl. Azóta a magyarországi fogyasztók is élvezhetik a hazai gyártású Heineken sört, mely a magas minôségi és technikai felkészült-ségnek és a szigorú nemzetközi elôírásokbetartásának köszönhetôen ugyanolyanmagas színvonalú termék, mint a világbármely pontján.

❦ TERMÉKJELLEMZÔA Heineken valójában egy hybrid,átmenet a valódi Pilsener és a lágytestûnemzetközi sörmárkák között. Tiszta ízû,lágy komló és maláta aromájú frissítôutóízû sör. Nincsenek nagy aromái, de határozott semlegessége a legihatóbb

sörök közé emelik.

102

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

ILZER SÖRGYÁR RT.AZ ILZER SÖRGYÁR RT. TÖRTÉNETE A NÉMET-ORSZÁGI PASSAU VÁROSÁBAN 1318 ÓTA MÛKÖDÔINNSTADT BRAUEREI FÔ TERMÉKÉNEK AZ INNSTADTSÖRNEK AZ IMPORTJÁVAL KEZDÔDÖTT 1991-BEN.EGY ÉVVEL EZUTÁN A GASZTRONÓMIÁBAN IS MEGJE-LENT AZ INNSTADT NÉV A BUDAPESTI SPARTACUSSÖRÖZÔ MEGNYITÁSÁVAL. 1993-BAN A MAGYARNAGYDÍJON ÁLLT FEL AZ ELSÔ INNSTADT SÖRSÁTORÉS MÉG EBBEN AZ ÉVBEN ELKEZDÔDÖTT A SÖRGYÁRÉPÍTÉSE MONORON. A KÖVETKEZÔ ÉVBEN AZ INNSTADTMÁRKÁT MÁR A MAGYARORSZÁGI GYÁRBAN IS ELÔ-ÁLLÍTOTTÁK SZIGORÚAN BETARTVA A NAGY HAGYO-MÁNYOKKAL RENDELKEZÔ NÉMET GYÁR ELÔÍRÁSAIT.MEGKEZDÔDÖTT AZ ELSÔ SAJÁT MÁRKA, AZ ILZERSÖR PALACKOZÁSA IS.

ILZERSÖRGYÁR RT.

2200 Monor, Gép u. 1.

Telefon:

titkárság: 29/611-600

Fax: 29/611-610

email: sales.ilzer@axelero.hu

www.ilzer.hu

102

ILZERS

ÖR

GY

ÁR

RT.

103

Az Ilzer Sörgyár Rt. Magyarországon egyedüliként 1997-benállított elô búzasört, aminek bajor földön nagy hagyományaivannak. Ugyanebben az évben, elsôként a hazai piacon már a modern NRW üvegekbe töltötték az Ilzer Sörgyár összes ter-mékét. A töretlen fejlôdés eredményeképpen 1998-ban új töl-tôsor építése kezdôdött és 2000-ben már 90 ezer hektolitereskapacitással mûködött a sörgyártás. Ezt követôen újabb fejlesz-tésre szánta el magát az Ilzer Sörgyár Rt. és 2003-ra elérte a 200 ezer hektoliteres éves teljesítményt. Termékskálájuk igenszéles, söreik kizárólag a Bajor Tisztasági Törvény betartásávalkészülnek, így kizárólag vizet, malátát, komlót és sörélesztôthasználnak a gyártás során, kerülve egyéb összetevôk, mint a rizs, kukoricadara vagy más étkezési savak alkalmazását.

103

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

A gyár kiemelt terméke az Ilzer sörcsaldád, amelyben megtalálható a különleges prémium sör, az Ilzer Superior, a szûretlen, szûrt és barnabúzasör és az Ilzer Alkoholfrei. Az Ilzer Sörgyár Rt. Európában második-ként kapta meg a jogot, hogy kóser sört állítson elô. Sörpalettájánmegtalálhatóak még más pils típusú termékek, mint az Innstadt vagy a Batavia és az Alt Bayerischer Dunkel különleges barna sör. A St. Floriant pedig minden évben a sörfôzôk védôszentjének tiszte-letére fôzik, különleges malátázási és érlelési eljárással. A 2003-as évújdonságai a kuriózumnak számító Roggen rozssör és a Diet névrekeresztelt csökkentett kalória- és cukortartalmú sörkülönlegesség. Az Ilzer Sörgyár tulajdonában van az Ecker Likôrgyár is, amelynek törté-nete 1992-re nyúlik vissza. Ekkor kezdôdött meg a németországi Behnlikôrök importja. Ezt követôen alakult meg az Ecker Likôrgyár, amely1994-ben kezdte meg a mûködést. Még ebben az évben az Ecker Likôr-gyár átvette az izsáki Zwack szeszfôzdét, amely egy évvel késôbb, felújításután kezdte meg a gyártást. 1998-ban elkezdôdött a kóser szeszfôzés is.Ezt követôen két évvel Monoron átadták az új szeszpalackozót, amelylikôrök, pálinkák, párlatok, vodkák és brandyk széles skáláját állítja elô.Ezen felül importálják a Behn GmbH különlegességeit is.

104

ILZERS

ÖR

GY

ÁR

RT.

A GYÁR TERMÉKEI 105

✥ TÖRTÉNET, EREDETAz Ilzer Sörgyár egyik legismertebb terméke nem más, mint a búzasör. Magyarországon elôször Ilzer márkanév alatt gyártottakilyen italt 1997-ben. Ekkor kezdte meg a sörgyár a palackozás mel-lett a sörfôzést. A búzasör ôse már Babilonban kedvelt ital volt,tönkölybúzából készítették. A középkorban a búzasör fôzése a bajor

hercegek féltve ôrzött privilégiuma volt. A harmincéves háború után a franciák is megis-merték a fehér búzasört, és Észak pezsgôjéneknevezték el. Nem kis tisztesség!

❦ TERMÉKJELLEMZÔA búzasör minimum 51% búzamalátából és maximum 49% árpamalátából készül. Az alsóer-jesztésû világos és pils típusú söröktôl eltérôen

felsôerjesztésû sör. Erjesztése viszonylag magas, 20–24 Celsius fokos hômérsékleten történik.

Erjesztés után a sört leszûrik, majd élesztôzött frisssörlével bekeverik. Itt válik el a szûrt, valamint

a szûretlen búzasör gyártása. A szûrt sert háromhétig, három bar nyomás alatt utóélesztik, illetve

ászokolják, majd szûrik, végül palackozzák. Három hét után éri el az elôírt szénsavmennyiséget.Az igazi szûretlen fehér sört bekeverés után palackoz-zák, és két hétig palackban, változó hômérsékletenutóerjesztik, majd érlelik. Eközben a bekeveréssel palackba került élesztô leülepszik, majd filmrétegetalkot az üveg alján, amit kitöltéskor szoktunk felrázni.

ILZER WEISSBIER106106

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

A szûretlen búzasör lehet fehér (Hefe weissbier) vagy félbarna (Dunkelweissbier). A búzasörök magasabb szénsavtartalmúak a többi típusnál, éskevesebb komlót tartalmaznak. A búzasört speciális pohárból kell fogyasztani,és a kitöltés is odafigyelést igényel. A poharat teljesen megdöntve tartjuk, és peremig töltjük. Eztán felrázzuk az üvegben maradt sört, és az élesztôvelegyütt a már egyenesen álló pohárba öntjük. Érdemes kipróbálni!

❦ TERMÉKJELLEMZÔNevének eredete egyértelmûen a színére utal. A barna sör színe ugyanis a világosbarnától a feketébe hajlóig többféle lehet. A színt egyébként

az úgynevezett müncheni maláta, a hozzáfôzött 1%-osfestômaláta, esetleg a pótlólag adagolt kara-

mellmaláta adja. Az is hozzájárul ehhez,hogy a zöldmaláta aszalását 100 ˚Cfeletti hômérsékleten végzik. A bar-nasör csak magyarul egyértelmû.

Valójában a németek megkü-lönböztetnek alacsony alko-holtartalmú, felsôerjesz-tésû, kevéssé komlózott,szénsavban szegény Braun-

biert (barnasör) és DunkelsBiert (sötét sör). Ez utóbbit

a csehek már Cerné Pivónak,vagyis feketesörnek nevezik.

A barnasörök íze testesebb a világo-saknál. Némelyikük keserûbb,mások édeskés ízzel bírnak.

ALT-BAYERISCHERDUNKEL

ILZERS

ÖR

GY

ÁR

RT.

107

✥ TÖRTÉNET, EREDETA rozssör Németországban ismert típus, Magyarországon azonban mostjelenik meg elôször. Gyártástechnológiája némiképp a búzasöréhez ha-sonló. Az elsô fázisban 60 százalék rozsmaláta és 40 százalék árpamalátakeverékével dolgoznak. Ezt a fôzetet kierjesztik, majd leszûrik. Szûrésután pils típusú sört kevernek hozzá. Ebben a fázisban a rozs aránya már

„csak” 51 százalék. A Roggenbier a felsôerjesztésû sörökcsaládjába tartozik. Az utóerjesztése palackban

történik, szûretlenül, élesztôtartalmával kerül a fogyasztó poharával. Apropó pohár: a búza-sörhöz hasonlóan lefelé szûkülô pohárba töltsük,

a palack hátcímkéjén lévô útmutató alapján.A helyes töltésre vigyázzunk, mert szénsav-

tartalma olyan magas, mint az igazi fran-cia pezsgôké. (A nôi fogyasztók szépül-nek tôle.)

❦ TERMÉKJELLEMZÔA rozssör különleges ízvilágot tár a fo-gyasztója elé. A középkorban volt igazánelterjedt, de azután feledésbe merült.

Németországban is csak a múlt század végén fedezték fel újra. A tengerentúlon is

fôznek rozst, de ott igazából csak az árpamalá-ta aromájának a fokozása érdekében. Persze

kóstolásával ugyanúgy óvatosan kell bánni, mintmás alkoholos nedûével, mivel alkoholtartalma a sö-röknél megszokott 4,8 térfogatszázalék. Mértékkelfogyasztva tehát bátran ajánlhatjuk a sörbarátokfigyelmébe ezt az „ôsi újdonságot”.

ROGGEN108108

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

✥ TÖRTÉNET, EREDETA cukorbetegek ugyanúgy bajban vannak a sörrel, mint sok másitallal vagy étellel. A sör ugyanis szénhidrátokat és cukrot is tartalmaz, még ha természetes formában is. Az ô segítségükre készülnek a diétás sörök. Sokan hitetlenkedhetnek most, de alap-talanul. Valóban létezik ez a kategória: ezek alsóerjesztésû italok,és erôs erjesztéssel készülnek. Ez magas, 100 Celsius fok körülierjesztést jelent. A szacharid határértéke 0,75 gramm 1 deciliter-ben. Tehát lényegesen kevesebb kalóriát és kevesebb feldolgoz-ható szénhidrátot tartalmaz, mint az egyéb sörfélék. A diétás sörszegény nátriumban, proteinben, kalciumban is. Az energiatarta-lom maximum 200 kcal fél literenként.

❦ TERMÉKJELLEMZÔA diétás sör nem csupán diabéteszesek számára ajánlott. Fogyókúrázók is bátran (bátrabban) fogyaszthatják. Ízre hasonló a hagyományos sörökhöz. Egy lényeges különbség viszont van; a diétás sör alkoholtartalma magasabb a normál sörökénél. Általában négy-öt palack ilyen ital kalóriatartalma egyezik megegy szelet kenyérével. Ez a sörfajta tehát kevésbé tekinthetô „folyékony kenyérnek”. Étvágygerjesztô hatása azonban ugyanúgyvan, mint nem diétás társainak. Ennek ellen kell állni, különbenéppen a lényeg nem érvényesül. A cukorbetegek azért fogyaszt-hatják, mert a hosszú erjesztés szinte minden cukrot eltávolítbelôle. Erôs, száraz sör a diétás pils, a megszokottnak megfelelô (5 térfogatszázalék) alkoholtartalommal. Azért nem árt vigyázni…

DIÉTÁS SÖR ILZERS

ÖR

GY

ÁR

RT.

109

ILZER ALKOHOLFREI110110

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

✥ TÖRTÉNET, EREDETAz alkoholmentes sörök az autóvezetôk, a rendôrök, és a józanélethû sörivók kedvencei. A józan tudat megôrzése a példásközlekedés szempontjából ugyanis lényeges. Megjegyzendô,hogy az agysejtek és a máj épségét is óvják ezek az italok.Az alkoholmentes söröket többféle eljárással készítik. A legegyszerûbb az, ha a kész sört újrafôzik. A forró sörbôl

az alacsony forráspontú alkohol kipárolog. Más módszer az, ha egyszerûen megállítják a sör erjedését, így eleve nem alakul kibenne alkohol.

❦ TERMÉKJELLEMZÔAz Ilzer Alkoholfrei ellenben másképpkészül. Egy speciális berendezésen vezetik áta sört, amelyben több membránon át keringaz ital, és eközben az alkohol távozik belôle. Ezt a módszert nevezik reverz-ozmózisoseljárásnak, vagy némileg magyarosabbanfordított ozmózisnak, végén egy legfeljebb0,05 térfogatszázalék alkoholtartalmú sörmarad. Az alkoholmentes sört mindig világoshell, illetve pils típusú sörökbôl állítják elô(ma már ritkán búzasörbôl). A barna- és feketesörök erre nem alkalmasak. Az új IlzerAlkoholfrei íze – a speciális eljárás miatt – nem módosul jelentôs mértékben, ezért szinte

ugyanazt az ízt adja a sör szerelmeseinek.

✥ TÖRTÉNET, EREDETAz Ilzer Superior, mint neve is mutatja, egy nem mindennapi sör.Az 1516-os bajor tisztasági törvényt betartva, sörfôzômesterünkkülönleges receptje alapján készül. Az Ilzer Superior még egy dologban egyedülálló a magyar sörgyártásban, hiszen félliterescsatos üvegben kerül a polcokra. Az igényes megjelenésen kívül

fontos szerepe a csatos üvegnek, mégpedigazért, mert visszazárható, így kibontásután is sokáig megôrizhetô a sörfrissessége, aromája.

❦ TERMÉKJELLEMZÔAlapanyaga ivóvíz, árpamaláta, komló-készítmény és sörélesztô. Malátázottságamiatt íze még teltebb. A finomabb komló-zás hatása az egyedien finom harmonikusaroma. Az ászokolás körülményeinváltoztattak, hogy ezzel tegyék mégkellemesebbé, finomabbá a cég különlegestermékét. Szavatossága annak ellenére 6 hónap, hogy pasztôrözés nélkül hozzákforgalomba.

ILZER SUPERIOR ILZERS

ÖR

GY

ÁR

RT.

111

112

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

PÉCSI SÖRFÔZDE RT.A PÉCSI SÖRFÔZÉS HAGYOMÁNYAI HOSSZÚ ÉVSZÁ-ZADOKRA NYÚLNAK VISSZA. MÁR AZ ÓKORBAN KÉ-SZÍTETTEK A KITÛNÔ MECSEKI KARSZTVÍZBÔL SÖRT,BÁR A SÖRFÔZÉS ELSÔ DOKUMENTÁLHATÓ EMLÉKEIA KÖZÉPKORBÓL MARADTAK RÁNK. AZ ISPOTÁLYOSHÁZ SZOMSZÉDSÁGÁBAN DOMONKOS RENDI SZERZE-TESEK FÔZTEK SÖRT, MELYET RÉSZBEN ÉLVEZETI,RÉSZBEN GYÓGYÁSZATI CÉLOKRA SZÁNTAK.

A domonkosok sörfôzdéjének helyén 1848-ban egy pécsi pol-gár, Hirschfeld Lipót megalapította sörfôzô üzemét, a PécsiSörfôzde elôdjét, mely hamarosan a régió legjelentôsebb sör-gyárává nôtte ki magát. 1911-ben a vállalat részvénytársasággáalakult. A sörfôzdének sikerült talpon maradnia a két háború,és a 20-as, 30-as évek nagy gazdasági válsága közepette is. A sörfôzde centenáriumán, 1948-ban államosították a gyárat,de a dinamikus fejlôdést ez sem törte meg. A 70-es, 80-asévekre befejezôdtek a nagyszabású átalakítások; a gyár ekkornyerte el mai arculatát. A rendszerváltás után, 1992-ben ismét

112

PÉCSISÖRFÔZDE RT.

7624 Pécs,

Alkotmány u. 94.

Levélcím: 7624 Pécs,

Postafiók: 125.

email: rt@pecsisor.hu

www.pecsisor.hu

PÉC

SISÖ

RFÔ

ZDE

RT.

113

részvénytársasággá alakul, majd 1993-ban, sikeres privatizációsorán az osztrák Ottakringer tulajdonába kerül. Az üzem ekkorszemlélet- és arculatváltáson megy keresztül. Meghonosodnak a fejlett technológiák, eljárások, új ízek és új márkák jelennekmeg a piacon, köztük a népszerû Gold Fassl. A kilencvenesévek a dinamikus változások korszakát jelentik a gyár életében,melyek a hagyomány és az újítás jegyében telnek. A sörgyárneve Pécsi Sörfôzde Rt.-re változik, megszületik a Szalon Barna,majd a Gold Fassl pilseni típusú változata, a Gold Fassl Pils, a gyümölcsös Radler, valamit az idényjelleggel árusított Három Királyok.

113

✥ TÖRTÉNET, EREDETA Pécsi Sörfôzde zászlóshajója a népszerû Szalon Sör, mely vilá-gos és barna változatban egyaránt kapható. A világos Szalonkomoly múltra tekint vissza: a Pécsi Sörfôzde elôdje 1907-benjegyeztette be az Iparkamaránál a Szalon nevet, a Szalon Sörazóta töretlen népszerûségnek örvend. A Pécsi Sörfôzdében jóltudják, hogy különleges minôségû sör csakis különleges minôségûalapanyagokból készülhet. A Sörfôzde ezért nem városi vizethasznál, hanem saját, 160 méter mély kútjaiból nyeri a kristály-

tiszta mecseki karsztvizet.

❦ TERMÉKJELLEMZÔA Szalon Sört speciális,Magyarországon termesztettsörárpából készült malátábólés elsô osztályú feldolgozottkomlóból fôzik. A válogatottminôségû alapanyagok és

a sörkészítés során alkalma-zott csúcstechnológia garan-tálja, hogy az egyedi ízvilágú,aromás Szalon Sör egész évbenegyenletes minôségben kerül a fogyasztó asztalára.

SZALON SÖR114114

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

SZALON BARNA PÉC

SISÖ

RFÔ

ZDE

RT.

115

✥ TÖRTÉNET, EREDET1994-ben különleges recept alapján fôzött, egyedi ízvilágúminôségi barna sör jelent meg a hazai sörpiacon: a Szalon Barna,mely egy csapásra meghódította a fogyasztókat. A Szalon és a Szalon Barna minôségét nemcsak a fogyasztási mutatók, de a szakma elismerése is bizonyítja: a 2004-es amszterdamiMonde Selection minôségi versenyén a Szalon Sörök aranyérmet szereztek.

A CÉG TERMÉKEI116116

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

.

✥ TÖRTÉNET, EREDETKevesen tudják, hogy Dortmundban évente több mint 7 millióhektoliter sört fôznek, annyit, mint egész Magyarországon. A Hanza-város már 1293-ban megkapta a sörfôzési jogot, ami azt jelentette, hogy minden szabad polgár, akinek volt saját házaés telke, fôzhetett fûszeres sört, vagyis „gruitot”. Csak 1843-ban – mikor elkezdték készíteni a ma ivott sört, a „dortmundi export”-ot– vált Dortmundban a sörfôzés gazdasági tényezôvé. Ezt a lagersört malátás karakter, kissé világosabb szín és német viszony-latban komlósabb íz jellemzi. Az 1868-ban alapított DortmunderActien-Brauerei, avagy ahogy mi ismerjük: DAB, az egyiklegnagyobb és legismertebb sörgyár Németországban és a vilá-gon. Termelése az évi egymillió hektolitert 1959-ben, a kétmil-

liót 1971-ben, a hárommilliót pedig 1991-ben haladta meg.A DAB Original ôrzi a dortmundi sörfôzés hagyományait.

❦ TERMÉKJELLEMZÔA sör aranyszínû, testességét a maláta adja, szárazsága a legfinomabb pezsgôket idézi. Malátaaromás sör, melynekkomlókeserûsége erôs. A hagyományok ápolása nagyonfontos, ezért a DAB, tisztelegve a nagy elôdök elôtt,magáévá tette Luther Márton gondolatait: „Vinum estdonutiv Dei, Cervisia traditio humana...” Azaz: „Míg a borIsten ajándéka, a sör az ember munkájának a gyümölcse...”

Alkoholtartalom: 4,8%

LIQ

UID

GO

LDK

FT.

117DAB (Német lager sör)

BITBURGER(Német lager sör)

118118

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

✥ TÖRTÉNET, EREDETAz 1817-ben alapított bitburgi sörgyár igazi karrierjét az1970-es években futotta be. Ekkoriban született a sör, nyu-godtan mondhatjuk, világhírû jelmondata, a „Bitte ein Bit”,és rövid idôn belül igazolta, hogy a jó sörnek is kell a reklám.

A bitburgi sörgyár az akkoriban szokatlanul intenzív mar-ketingnek és reklámnak is köszönhetôen néhány év

alatt megtízszerezte termelését, és a német sörpiacegyik vezetô márkájává vált. Mindehhez természe-tesen szükség volt a kiváló minôségû sörre, a hírespremium pilsre, melynek gyártását 1883-bankezdték meg.

❦ TERMÉKJELLEMZÔA sör szalmasárga színû, habja magas, tartós.Szén-dioxidban gazdag, illata friss. Ízei a malátaédességével köszöntenek, melyet finom komlóke-serûség követ, mely megmarad a sima, nem tapa-dós utóízben is. Mint látható, a Bitburger nem az izgalmas zamataival, hanem ihatóságával vál-hatott a világ egyik legismertebb márkájává.

Alkoholtartalom: 4,8%

KRUSOVICE CERNÉ(Cseh barna lager sör)

LIQ

UID

GO

LDK

FT.

119

✥ TÖRTÉNET, EREDETA Krusovice sörök címkéjén az 1581-es évszám díszeleg, azonbanaz akkor alapított sörfôzde a harmincéves háború során megsem-misült. Az eredetileg II. Rudolf császár tulajdonában levô sörgyár1640-es újjáépítése után, 1685-ben került új tulajdonos kezébe. A gazdag Valdstejn család fellendítette a termelést és megala-pozta a sörgyár jövôjét. A II. világháború után a sörgyárat álla-mosították, és a márka csak a rendszerváltozás után, a privati-zációt követô modernizációnak köszönhetôen került a legis-mertebbek közé. Természetesen a gyárban fôznek tízes éstizenkettes világos sört is, igazán finomat, az igazi gyöngy-szem azonban a Cerné.

❦ TERMÉKJELLEMZÔEz a klasszikus cseh barna lager sör bizonyíték arra, hogynem az alkoholtartalom a legfontosabb jelzôszám egy sör esetében. A viszonylag könnyû barna sör ízeiben már az elsô pillanatban határozottan érzôdik a magasabb hô-mérsékleten szárított maláta kellemesen pörkölt, „kávés”íze, amely kellemesen hosszan cseng le az utóízben. Viszonylag alacsony szén-dioxid-tartalmánál fogva kevésséokoz „telt érzést”, ezért nagyobb mennyiségben is bátranfogyasztható.

Alkoholtartalom: 3,8%

ERDINGER WEISSBIER DUNKEL(Bajor félbarna szûretlen búzasör)

120120

SÖR

MÁ

RK

ÁK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

✥ TÖRTÉNET, EREDETVannak sörök, melyek bár nem tesznek szert olyan népszerûségre,mint az eladási statisztikákat vezetô lager sörök, mégis, ha szóbakerülnek, a sörivók a legnagyobb tisztelet és áhítat hangján emle-getik ôket. Ilyen frenetikus ital a Nürnberg melletti Erding városá-nak félbarna búzasöre. A sörfôzdében a kezdetek – 1886 – ótacsak és kizárólag búzasörök készülnek.

❦ TERMÉKJELLEMZÔA régi bajor recept útmutatása alapján, modern technológiávalfôzött Erdinger Weißbier Dunkel nemcsak egy erôsre fôzött,testes félbarna búzasör, hanem a palackban zajló másodlagoserjedésnek köszönhetôen harmonikus, ízekben gazdag sörkülön-legesség is. Aki megkóstolja, egyik ámulatból a másikba esik:hol a karamellizált árpamaláta édessége, hol a búzamalátaüdesége bukkan elô, miközben végig érezhetô az aromakomlóvisszafogott keserûsége is.

Alkoholtartalom: 5,6%

✥ TÖRTÉNET, EREDETAki régóta issza a pils típusú sört és megszokta annak ízeit, való-színûleg nem fogja az elsô kóstoláskor az egekig dicsérni a búza-sört. Az ô ízvilágától szinte biztos, hogy el fog ütni a búzasör szén-savas, savanykás, erôsen telt íze. Idôre lesz szüksége, hogy elfo-gadja ezt az új terméket. Mindenesetre úgy néz ki, hogy elôbb-utóbb a többségnek sikerül. Igazolja ezt, hogy míg az 1960-asévek elején Bajorországban a fogyasztás mindössze 2 százalékavolt búzasör, ez az ezredfordulón már meghaladta a 40 száza-lékot. Manapság már Németország egyéb területein és az országhatárait is átlépve – fôleg a fiatalok körében – gyorsan hódíta búzasör.

❦ TERMÉKJELLEMZÔA frankfurti Bindig sörgyár is fantáziát láthatott a búzasörben,mert 1978-ban maga is piacra dobta búzasörét Schöfferhofernéven. Hogy sikerült hozni a minôséget, bizonyítja, hogy a Schöfferhofer ma negyedik Németországban a búzasörökpiacán. És mondhatjuk – méltán. A Schöfferhofer Hefeweizen,azaz az élesztôs búzasör hozza mindazt a finomságot, amiért a búzasört szeretjük, bár ízében kevesebb a savanykásság, és valamivel több az édesség a megszokottnál, de a kesernyésutóíz már hibátlan.

Alkoholtartalom: 5%

SCHÖFFERHOFER HEFEWEIZEN(Bajor szûretlen búzasör)

LIQ

UID

GO

LDK

FT.

121

122122122 PAULANER SÖRHÁZ

A FÔVÁROS XII. KERÜLETÉNEK SZÍVÉBEN, A MOMPARK BEVÁSÁRLÓKÖZPONTBAN TALÁLHATÓA NÉGY ÉVE ÁTADOTT, IMPOZÁNS, ÖTSZÁZ FÉRÔ-HELLYEL RENDELKEZÔ PAULANER SÖRHÁZ. A BAJOR-MAGYAR ÉTTEREM A FÔVÁROS LEG-NAGYOBB LÁTVÁNYSÖRFÔZDÉJÉVEL BÜSZKÉLKEDHET.

122

NÍV

ÓS

PUB

OK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

Budapest, Alkotás u. 53. • Asztalfoglalás: 224-2020. Fax: 225-3723

MOM Park bevásárlóközpont galéria

e-mail: paulanbu@axelero.hu • www.paulaneretterem.hu

NÍV

ÓS

PU

BO

KM

AG

YA

RO

RSZÁ

GO

N

123123123Az eredeti Paulaner recept alapján készülô,helyben fôzött sörök (szûretlen búza és pils)mellett import csapolt- és palackozott Paulanersörökkel is várják a vendégeket. E sör eredete a 17. század közepére tehetô: a németalföldi pálos fráterek 1634-ben kezdtékfôzni e nemes italt az árpalébôl, fôzetükhöz 240 méter mélyrôl feltörô pompás forrásvizethasználva. Sörük a Paulaner vagyis a pálos nevet kapta, viselte – s ôrzi mindmáig. Maga a fôzôház, a tulajdonképpeni brauhaus itta vendégtérben áll, a sört a vendégek elôtt fôzik. Az erjesztô és ászokoló tartályok üvegfalmögé kerültek, de nem csak látványnak érdekesek, itt is figyelemmel lehet kísér-ni a sörmester munkáját. Az étterem sem csak söreiben idézi és kelti a münchenipolgári ízlést és hangulatot, a bajor konyha mindennapos étkei és különlegessé-gei kihagyhatatlanok...Bajor krumplileves, frissen sült bajor lúgos perec, ropogós csülök káposztával –kétféle gombóccal, sonkába ágyazott kecskesajt s vaníliaszósszal nyakon öntöttalmás rétes garantálja itt a gasztronómiai élvezetet és azt, hogy az elsô sört egymásodik is kövesse... No, és az itthon megszokott, magyaros és grillételek, vala-mint a napi ajánlatok mellett természetesen az egészséges táplálkozás is fontosszerepet kap. Mindenki megtalálja a maga ízlésének megfelelôt… A sörházbanélôzene szól és hamisítatlan a müncheni polgári hangulat. A különtermek 50 és 70 fô befogadására alkalmasak. Rendezvények szervezését vállalják. Az egyszerû parkolást az ôrzött mélygarázs teszi lehetôvé.

✥ TÖRTÉNET, EREDETA pálosok neudecki kolostora minden év tavaszán vándorlásra késztetia münchenieket. Az Au városrész és az Isaar fölé magasodó hegyen tart-ják az új Salvator sör erôpróbáját a háromezerötszáz személyes Salvator-kellerben. A kolostorban 1634 óta fôztek sört és 1651-ben kaptak a ba-rátok engedélyt Ferdinand választófejedelmtôl egy erôs böjti sör fôzésére.Ezt a sört a hálás szerzetesek elôbb a „Szent-Atya” névre keresztelték és csak késôbb kapta nevét: „Salvator”.

❦ TERMÉKJELLEMZÔA Paulaner nevet is ez a klasszikus duplabak sörtette világszerte ismertté. Ez az extra ital sötét bo-rostyán-színû csillogásával és 7,5% alkoholtartal-mával több mint négyszáz éve varázsolja el a sörbarátait. A sör zamatát mégsem az alkohol karak-tere teszi jellegzetessé, hanem a sör testességét ismeghatározó malátaíz. A Salvator mintájára többbajor sörfôzde is készít Doppelbock azaz duplabaksört, ezek elnevezése – Animator, Fortunator,Kulminator, Maximator – az -ator végzôdéssel is-meri el a Paulaner duplabak sörének elsôbbségét.

Alkoholtartalma: 7,5%Ideális fogyasztási hômérséklet: 10–11 ˚C

PAULANER SALVATOR(Német duplabak sör)

124124

PAULANER ROGGEN(Német rozssör)

✥ TÖRTÉNET, EREDETA Paulaner elnevezés arra az idôre utal, amikor a pálosok neudecki kolos-torában még valóban a barátok fôzték a sört. A kolostor és az itteni serfô-zés is áldozatául esett a szekularizációnak – az egyházi vagyon és jövedelemszerzô jog elvilágiasításának. A kifosztott kolostori serfôzde 1806-tól FranzXaver Pacherl bérletébe került. A bérlô mindig elsôk között alkalmazta

a különféle technikai újdonságokat, így a gôzgépet és pincehûtést is. A sikeresen mûködô gyárat 1866-banrészvénytársasággá alakítják. A sörfôzde 1928-ban egyesüla híres Thomasbrau-jal. Komoly veszteségek árán vészelikát a háborút, de utána tudatos gyártmányfejlesztéssel a Paulaner-Salvator-Thomasbrau RészvénytársaságotBajorország vezetô sörgyárává teszik. A gyár különlegessé-ge a Paulaner Roggen, amely azoknak a régi idôknek a söre, amikor a termés mennyiségének függvényébenfôztek a különféle gabonákból sört.

❦ TERMÉKJELLEMZÔA rozssör szoros rokonságban áll a búzasörökkel, csak esetében a búzamalátát rozsmalátával helyettesítették. A Paulaner Roggen palackos kiszerelésû, sötétbarna színûsör egyfajta átmenetet képez a búzasörök és a „klasszikus”lágersörök között. Ízeiben már megjelennek a gyümölcsösaromák, de a búzasörre jellemzô savasság nélkül.

Alkoholtartalom: 5,5%Ideális fogyasztási hômérséklet: 10–11 ˚C

125

126

NÍV

ÓS

PUB

OK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

126126 PAULANER HEFE-WEIZEN(Német szûretlen búzasör)

✥ TÖRTÉNET, EREDETA világhírû müncheni Paulaner sörfôzde különösen lagersöreirôl híres,köztük is Salvator nevû dupla bakja a legismertebb. Az utóbbi években

azonban a fiatalabbak körében népszerû búza-söröket is gyártanak. A legtöbb mennyisé-gi eladásra törekvô sörüzem meglehetôsenlágy fôzeteket készít. A méretes Paulanerazonban ebben az esetben is egy zamatosfajtával rukkolt elô.

❦ TERMÉKJELLEMZÔA Hefe-Weizen illata szûretlen búzasörhözméltóan szegfûszeges, de némi méz- és gyü-mölcsaromát is érezni benne. Ízjegyei köztbarackot, banánt, talán egy kis epret és ter-mészetesen vaníliát találunk; a vége megle-hetôsen malátás.

Alkoholtartalma: 5,5% v/vIdeális fogyasztási hômérséklet: 9–12 °C

NÍV

ÓS

PU

BO

KM

AG

YA

RO

RSZÁ

GO

N

127127PAULANER ORIGINAL MUNICH(Müncheni világos lágersör)

✥ TÖRTÉNET, EREDETMünchen elsô sörei, a sötét, barna lagerek az 1830-as évekre fejlôd-tek tökéletessé. Ezt a típust azóta is a város nevéhez kapcsolják.München másik jellegzetessége egy világos sör, amely malátás karak-terérôl ismert, ellentétben a komlósabb pilsenivel és a szárazabbdortmundival. Ezt a fajtát Münchener Hellesnek (müncheni világos-

nak) is nevezik. Némi vita alakult ki akörül,melyik müncheni sörfôzde érdeme a stílus-

jegyek kidolgozása, annyi azonban biztos,hogy 1920–30 körül szerzett népszerûség-

ét a Paulaner sörgyárnak köszönheti. Az itt bemutatott sört szülôhazájábanMünchener Urtypnek (eredetimüncheninek) nevezik.

❦ TERMÉKJELLEMZÔA sör aromája kamillás, fûszeres,virágos; íze finom, harsányan ma-látás; vége pedig meglepô mérték-ben száraz, komlós zamatú.

Alkoholtartalma: 5,5% v/vIdeális fogyasztási hômérséklet: 9 °C

Budapest, Apor Péter u. 1. (A Lánchíd budai hídfôjénél) Telefon: 212-16-12

128

NÍV

ÓS

PUB

OK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

128128 PATER MARCUS BELGAAPÁTSÁGI SÖRÖZÔ

„Ahol a sör nevét imába foglalod”45 FÉLE ÜVEGES SÖR ÉS 10 FAJTA CSAPOLT SÖRVÁRJA KEDVES VENDÉGEINKET.

Látványkonyha, faszénen sült ételek, különterem, könyvtárszoba áll a finom ízek és különleges sörök kedvelôinek a rendelkezésére.A közismert apátsági önellátóság keretében, saját borral, csaknekünk készített apátsági sörrel, saját ásványvízzel, és helyben sütöttmeleg cipóval várjuk vendégeinket. Visszajáró vendégeinknek törzskártyával kedveskedünk.

NÍV

ÓS

PU

BO

KM

AG

YA

RO

RSZÁ

GO

N

129129BELGIAN BRASSERIE HENRI

„A belga konyha francia, de ha jófrancia ételeket akarunk enni, akkorBelgiumba kell menni”

Magyarország elsô belga sörözôje. Óriási sörkínálattal várja mindenrégi és új vendégét, a Lánchíd mellett a budai Dunaparton.

Budapest, Bem rakpart 12. Telefon: 201-50-82

Michael Carlier, a Belga Királyság voltmagyarországi nagykövete

130

NÍV

ÓS

PUB

OK

MA

GY

AR

OR

SZÁ

GO

N

130130

Budapest, Pannónia u. 14. • Asztalfoglalás: a 452-0535, 0630/4520535 telefonszámon.

Egyéb információ: mosselen@chello.hu, www.mosselen.hu

MOSSELEN BELGIANBEER CAFÉ

A sörkóstoló házunk specialitásaA „MOSSELEN” FLAMAND SZÓ, JELENTÉSEKAGYLÓ, ÉS AMI AZT IS HIVATOTT JELEZNI, HOGYÉTTERMÜNK EGY BELGA IHLETÉSÛ INTÉZMÉNY.

Autentikus belga sörözô, ahol több mint 30 féle belga sört élvezheta belga konyha specialitásai mellett. Az egyetlen hely, ahol az összestrappista sör megtalálható. Az egyedülálló sörválaszték és a jó konyhaalapján 2004-ben a „Legjobb sörválaszték” és a „Legjobb pub”kategóriában Best of Budapest díjat nyertünk.

NÍV

ÓS

PU

BO

KM

AG

YA

RO

RSZÁ

GO

N

131131

Itallapunkon nyolcféle csapolt és további harmincöt palackozott sörttartunk, amelyeket a belga sörös tradícióknak megfelelôen, szigorúan azelôírt hômérsékleten, saját poharában és saját söralátéttel szolgálunk fel.A kóstoló során megismertetjük vendégeinket a sörgyártással, a kü-lönbözô sörtípusokkal, ezek történetével és hagyományaival, továbbáBelgium fô sörgyáraival. Konyhánk francia/belga ihletésû. Vendégeink a sörökhöz illô falatkáktól, a hideg és meleg elôételeken,leveseken, salátákon, szárnyas ételeken, marha-, bárány- és sertésfogá-sokon, halételeken és kagylókon át a finom desszertekig számtalanétel közül válogathatnak. Vegetáriánus vendégeinknek külön résztszentelünk étlapunkban. Éttermünkben egyszerre 120 vendég foglal-hat helyet, két teremben, a különterem kapacitása 25-30 fô. A teljes étterem légkondícionált.

132 SÖRÖSKORSÓ ÉS POHÁR-GYÛJTÔ EGYESÜLETGYÛJTENI JÓ. GYÛJTENI MUSZÁJ. A SZENVEDÉLYSZEMPONTJÁBÓL TELJESEN MINDEGY, HOGY A TÁRGYJELENTÔS ÉRTÉKET KÉPVISEL, VAGY CSAK A GYÛJTÔJESZÁMÁRA ÉRTÉKES, A HANGSÚLY A GYÛJTÉSEN VAN.

A söröskorsók és a söröspoharak között van ilyen is, olyan is – de változatosságuk és szépségük sokakat csábít gyûjtésre.Gyûjteni lehet magányosan, de a gyûjtemény már nyilvános-ságot, de legalábbis cseretársat kíván. Mindezt hivatalos for-mába öntötte az a tizenkét férfi és egy nô, akik 1999-benmegalakították a Söröskorsó és Pohárgyûjtôk Egyesületét. A cél az volt, hogy keretet biztosítsanak a korsó és pohár-gyûjtôk számára egymás gyûjteményének megismerésére,tudásfejlesztésre, barátságteremtésre.Az egyesület tagjai sokfélék, a gyûjtemények nagysága isváltozó. Van aki mindent, van aki csak a vitorlás motívumúcserépkorsókat, van aki csak búzasörös poharakat és van akicsak történelmi korsókat gyûjt. Néhányan a hazai gyártmá-nyokat favorizálják, van aki viszont igyekszik minél többországból gyarapítani a korsók számát.

Az igazi gyûjtô folyamatosan tanul, kata-lógusokat böngész, és baráti sörözgetésközben cserél eszmét gyûjtôtársaival.Egy dologban azonban mindenképphasonlóak: büszkék a gyûjteményükre és boldogan mutatják meg nemcsakegymásnak, hanem az érdeklôdôknek a kollekciók féltve ôrzött darabjait.

GY

ÛJT

ÔK

SÖRÖSKORSÓÉS POHÁR-

GYÛJTÔEGYESÜLET

www.over-team.hu/

egyesulet

e-mail: mail@over-team.hu

Alapítási éve: 1999

Tagok száma: 44

132

133

SÖ

RÖ

SKO

RSÓ

ÉSP

OH

ÁR

GY

ÛJT

ÔE

GY

ESÜLET

133

A GYÛJTÉS KEZDETE: 1976A GYÛJTEMÉNY NAGYSÁGA: 1160 DB KORSÓ

Magamról: Az elsô korsómat 1976-ban szerez-tem, amelyhez még abban az évben kaptam pár darabot. Ekkor határoztam el, hogy a korsókatgyûjteni fogom. Szerencsém volt, mert külföldiutazásaim során gyarapíthattam gyûjteményemet,és a feleségemnek egy életre megoldottam aján-dékvásárlási gondjait. Természetesen elôször csakúj korsókat vásároltam, a gyûjteményem gyarapo-dásával áttértem a „minôségi” gyûjtésre, rendsze-res látogatója vagyok a magyar és külföldi antik-vitás üzleteknek. A gyûjtés is „társasjáték”, ezért1999-ben kezdeményezésemre megalakítottuk a Söröskorsó- és Pohárgyûjtô Egyesületet, amely-nek elnöke vagyok. A hobbim és a munkámtalálkozott, mert évek óta márkás söröskorsókat forgalmazok.

A kedvenc darab: Szinte lehetetlen ennyi korsó-ból egy igazi kedvencet találni. Kettô talán mégisközelebb áll a szívemhez a többinél. Az egyik a Millennium kori Vajdahunyad várát ábrázolómetszett üvegkorsó, amelyet a feleségemtôl kap-tam egyszer karácsonyra, másik az atlantai olim-piai játékokra készített, a Gerz cég által gyárilagnekem dedikált 50 cm magas korsó.

GY

ÛJT

ÔK SZEMERE ISTVÁN

(Igazolványszám: 001)

134

SÖ

RÖ

SKO

RSÓ

ÉSP

OH

ÁR

GY

ÛJT

ÔE

GY

ESÜLET

135

A GYÛJTÉS KEZDETE: 1987A GYÛJTEMÉNY NAGYSÁGA: 360 DB ÜVEGPOHÁR

Magamról: A gyûjtést 1987-ben kezdtem elPrágában. A gyûjtemény néhány évig csak nagyonlassan gyarapodott: akkoriban itthon még nemterjedt el, hogy minden sörhöz saját, címkézettpoharat adjanak. A gyûjtésnek lendületet adott,amikor 1993-tól a Maláta címû sörirodalmi éskorcsmakulturális folyóirat szerkesztôje lettem. Már csak munkám okán is nap mint napmegfordultam a különféle sörözôkben, ahonnétnem ritkán távoztam egy-egy ajándék söröspohárral.Szerencsémre az újság révén több sörgyárban – itthon és külföldön egyaránt – megfordultam és ennek köszönhetôen szaporodtak poharaim. Egy idô után azonban helyszûke miatt áttértem a 2-3 decis poharak gyûjtésére és manapság márcsak különleges formájú poharakkal bôvítem a gyûjteményt.

A kedvenc darab: 1987-ben jártam elôszörPrágában. Akkoriban az ottani kocsmákban mégnem a mai divat szerinti matricázott, különféleformájú söröspoharak voltak forgalomban, hanemszinte minden kocsmában hengerformájú, fülesegyen-korsókban szolgálták fel a sört. Ennek volthárom típusa: az egyik fajta oldalán egyenes bordákhúzódtak, volt, amelyiken négyzetcentiméternyi

GY

ÛJT

ÔK KOVÁCS GÁBOR

(Igazolványszám: 002)

136

rombuszok díszelegtek és voltak „pettyesek”, amelyeken körök.Ezek lettek gyûjteményem elsô darabjai, amelyeket – szégyen-gyalázat – önkezemmel emeltem el a prágai kocsmákból…

SÖ

RÖ

SKO

RSÓ

ÉSP

OH

ÁR

GY

ÛJT

ÔE

GY

ESÜLET

137

A GYÛJTÉS KEZDETE: 1978 A GYÛJTEMÉNY NAGYSÁGA: 1600 DB KORSÓ

Magamról: A gyûjtést 1978-ban kezdtem el,miután egy országos sportversenyen elnyertem az elsô korsómat. Késôbb, utazásaim során komolygyûjtési szenvedély alakult ki bennem a korsókiránt, szívesen gyönyörködöm bennük, és a leg-szebbeket igyekszem megvásárolni. Jelenleg körül-belül 1600 darab söröskorsóm van, szinte a világ minden tájáról. Tulajdonképpen „minden-evô” vagyok e téren: mindenféle anyagú és szám-talan témakörbôl való korsók alkotják a gyûjtemé-nyemet. Volt kiállításom kultúrházban és néhánykülönleges darabot bemutattam a Fábri Show címûtévémûsorban.

A kedvenc darab: Egy öreg vályogház bontásaalkalmával a padláson találtak Kasban egy régipatinás Kossuth-üvegkorsót, ami kb. 150 éves lehet– ezt ôszinte örömömre nekem sikerültmegvennem.

GY

ÛJT

ÔK POLONKAI SÁNDOR

(Igazolványszám: 006)

138

SÖ

RÖ

SKO

RSÓ

ÉSP

OH

ÁR

GY

ÛJT

ÔE

GY

ESÜLET

139

A GYÛJTÉS KEZDETE: 1985A GYÛJTEMÉNY NAGYSÁGA: 900 DB POHÁR,900 DB KORSÓ

Magamról: A söröskorsó és -pohár gyûjtést 1985-ben kezdtem el. Addig sörös-, szódás-, éstejesüvegeket gyûjtöttem. Egyetlen söröskorsómvolt, amit még a nagyapámtól örököltem. Abbanaz évben Párizsba utaztam, és megígértembarátomnak, aki már akkor is gyûjtötte asöröskorsókat, hogy hozok neki egy-két szépdarabot az utamról. Hoztam is tizenöt darabot,ebbôl egyet a barátomnak adtam, a többitmegtartottam és magam is elkezdtem gyûjteni.Azt hiszem, érdemes volt.

A kedvenc darab: 1995-ben egy régi kedvesbarátom családi örökségébôl hozzám került együvegkorsó, amely szakértôk becslése szerint istöbb mint kétszáz éves. A korsó különlegestechnikával készült: az üvegben spirális csíkokvannak. Arra még nem sikerült választ kapnom,hogy ez hogyan készült, de ez a korsógyûjteményem egyik irigyelt darabja, amelyremagam is nagyon büszke vagyok.

GY

ÛJT

ÔK FARKAS JÓZSEF

(Igazolványszám: 015)

140

SÖ

RÖ

SKO

RSÓ

ÉSP

OH

ÁR

GY

ÛJT

ÔE

GY

ESÜLET

141

142

GY

ÛJT

ÔK ÜRMÖS LÁSZLÓ

(Igazolványszám: 016)

A GYÛJTÉS KEZDETE: 1985A GYÛJTEMÉNY NAGYSÁGA: 1250 DBÜVEGPOHÁR ÉS -KORSÓ, 250 DB KORSÓ

Magamról: Gyerekkorom óta mindig gyûjtöttemvalami – bélyeget, képeslapot, gyufacímkét és ígytovább. 1975-ben költöztünk Kôbányára a Sörgyárutcába, innét jött az ötlet, hogy sörrel kapcsolatostárgyakat – címkét, alátétet, dobozt, sörnyitót fogokgyûjteni. A söröskorsó és a pohár csak mintegy tízév múlva lett kiemelt terület, ekkor már a gyûjte-mény 80 darabja alig fért a könyvespolcon. Felesé-gem egyetértô segítségével ezért az egész szobátbepolcoztuk, hogy az állandóan bôvülô gyûjtemé-nyemnek helye legyen. Szükség is van a helyre,mert nemcsak a a családom, de barátaim is állan-dóan gondoskodnak újabb darabokról. Szerencséreegyik barátomat sikerült a szenvedéllyel megfertôz-nöm, így régóta cseretársam is van.

A kedvenc darab: Nagyon sok kedves darab van a gyûjteményemben, hiszen szinte mindegyik köt-hetô valamilyen számomra kedves eseményhez vagyszemélyhez. Barátok, kollegák is, akik látják gyûjte-ményemet, szívesen adják nekem a tulajdonukbanlevô darabokat. A legkedvesebb mégis az a korsó,amelybôl egyetlen darab létezik: a gyerekeim az ötvenedik születésnapomra csináltatták.

SÖ

RÖ

SKO

RSÓ

ÉSP

OH

ÁR

GY

ÛJT

ÔE

GY

ESÜLET

143

144

GY

ÛJT

ÔK NAGY JÓZSEF

(Igazolványszám: 034)

A GYÛJTÉS KEZDETE: 1994A GYÛJTEMÉNY NAGYSÁGA: 480 DB POHÁR480 DB KORSÓ

Magamról: 1994-ben egy németországi baráti láto-gatásnál megtetszett egy különlegesen szép – mintkésôbb kiderült, búzasörös – pohár, amellyel a kocs-ma tulajdonosa megajándékozott. Ettôl kezdve mármindenféle utazás alkalom lett, hogy gyarapítsam a korsók és a poharak számát. A nagy ugrás 1996-bankövetkezett be, amikor az ismerôsök, valamint a családtagok is beszálltak a gyûjtemény gyarapítá-sába és magam is egyre gyakrabban látogattam a bolhapiacokat. Eleinte „mindengyûjtô” voltam,ma már leginkább az üvegkorsók, azon belül is az általam „kocsmai”-nak nevezett korsók kerültekelôtérbe. Ennek oka az egyszerûségük mellett a rendkívüli formai változatosságuk és „használati”múltjuk.

A kedvenc darab: Legjobban a magyar korsókatkedvelem, amelyeknek érdekessége a hitelesítés az éppen aktuális címerrel és évszámmal. Az 1800-asévek végétôl 1980-ig szinte minden idôszakbangyártott megtalálható a gyûjteményben a 4 decistôlaz 1 literesig. Ezek közül is 1900-as évek elejérôlszármazó 2 literes korsó a kedvencem.Teli sörrel emelgetni nem kis erôpróbát jelenthetetta sörivónak ez az üresen is 2,4 kg-os korsó.

SÖ

RÖ

SKO

RSÓ

ÉSP

OH

ÁR

GY

ÛJT

ÔE

GY

ESÜLET

145

146

A GYÛJTÉS KEZDETE: 1973A GYÛJTEMÉNY NAGYSÁGA: 950 DB KORSÓ

Magamról: A gyûjtést 1973-ban kezdtem el: elsôdarabom a pécsi iparszerû sörgyártás 125. évforduló-jára kiadott, Fürtös György keramikusmûvész általkészített Zsolnay-korsó volt. Ezt mint a mintákkiválasztásánál közremûködô reklámszakemberkaptam a Pannónia Sörgyár vezetôségétôl. Ezután kedvtelésbôl vásároltam még néhánydarabot, csak úgy, tetszés szerint. 1986-ban viszontkezembe került Brestyánszky Ilona Ismerjük meg a kerámiát címû könyve. Áttanulmányoztam a könyv anyagát, és más szakkönyveket is vásároltam– azóta szakszerûen gyûjtök kedvtelésem kielégíté-sére. A gyûjteményem kétharmada 1945 elôttipéldány, a legrégebbi a 18. századból származik. A gyûjtéshez hozzásegít múzeumlátogató természe-tem, mert a honi és külföldi intézményekbenlátható mûkincsek sokasága segíti a gyakorlatimegismerést.

A kedvenc darab: Több kedvencem is van, hamégis választanom kell, akkor a 18. századi bécsi(Alt Wien) valamint a Tiger vagy zsugormázas 19. századi Zsolnay-korsót szeretem a legjobban.Korsóim jelentôs része fedeles, a kerámiafajtákonkívül fém-, öntött- és fúvottüveg darabok is díszítiklakásom vitrinjeit és polcait.

GY

ÛJT

ÔK KÖVES L. IMRE

(Igazolványszám: 036)

SÖ

RÖ

SKO

RSÓ

ÉSP

OH

ÁR

GY

ÛJT

ÔE

GY

ESÜLET

147

148

A GYÛJTÉS KEZDETE: 1987A GYÛJTEMÉNY NAGYSÁGA: 4950 DB POHÁR,180 DB KORSÓ

Magamról: A nyolcvanas évek végén Németor-szágban voltak üzleti partnereim és a tárgyalásokután sörözôkben pihentük ki a fáradalmakat. Nekemlegnagyobb élményt nem a sör ivása adta, hanemazok a szebbnél szebb búzasörös poharak, amelyek-ben a sört felszolgálták. Ez adta az indíttatást a gyûjtéshez. Kizárólag olyan poharakat gyûjtök,amelyeket használnak, tehát nem dísz-, hanemhasználati tárgy, olyan, amit valóban a söriváshozhoztak forgalomba. A gyûjteményem 18 országbólszármazik. Argentínától Namíbián keresztül sokhelyrôl vannak poharaim. A legtöbb Belgiumból,Németországból és Ausztriából származik. Kisebbszámban vannak korsóim is, ezek régi németkorsók utángyártott, limitált példányai.

Kedvenc darab: Minthogy a búzasörös poharakvoltak azok, amelyek a gyûjtéshez kedvet csináltak,ezek a legkedvesebbek számomra. Az igazi kedvencmindig változik. A gyûjteménnyel egyébként is az a célom, hogy állandó kiállítás keretében betudjam mutatni az érdeklôdôk számára, hiszenilyen múzeum nincs még Magyarországon.

GY

ÛJT

ÔK FOLLINUS ANDRÁS

SÖ

RÖ

SKO

RSÓ

ÉSP

OH

ÁR

GY

ÛJT

ÔE

GY

ESÜLET

149

150

A GYÛJTÉS KEZDETE: 1950A GYÛJTEMÉNY NAGYSÁGA: 460 DB KORSÓ

Magamról: A gyûjtést 1950-ben kezdtem el: a Soproni Sörgyár akkori igazgatójától, SzilágyiFerenctôl kaptam az elsô poharat és korsót. 1961-tôla vendéglátásban helyezkedtem el és ez nagy lendü-letet adott a gyûjtésnek. A jelenleg is folyamatosangyarapodó gyûjteményemet barátaimnak, ismerô-seimnek köszönhetem, akik között politikusok,mûvészek és sportolók is találhatók. A kollekció a világ 30 országában készült korsókból áll, melyekközött a legrégebbi darab 250-300 éves lehet.

A kedvenc darab: Miután minden darab kedvesszámomra, nem emelnék ki egyet sem közülük.Elmondanám azonban, hogy a magángyûjtemé-nyemet többször is kiállítottam. Aki látta ezeket a kiállításokat, tudhatja, a gyûjtemény sokrétû:díszes német fedeles korsó, texasi farmer-korsó,sörös butélia, bányász- és olimpia emlékkorsóegyaránt található benne.

GY

ÛJT

ÔK KISS TIBOR

(Igazolványszám: 005)

SÖ

RÖ

SKO

RSÓ

ÉSP

OH

ÁR

GY

ÛJT

ÔE

GY

ESÜLET

151

152

2001. JÚNIUS 30-ÁN KÔSZEGEN HOSSZÚ HÓNAPOKELÔZETES MUNKÁLATAIT KÖVETÔEN EGY LELKESGYÛJTÔNEK – HORVÁTH ISTVÁNAK – KÖSZÖNHETÔENALAKULT MEG AZ ELSÔ MAGYAROSZÁGI SÖRCIKKGYÛJTÔKLUB. KLUBUNK A KÔSZEGI KERÉKPÁROS EGYESÜLETJÓVOLTÁBÓL KERÜLT HIVATALOSAN IS BEJEGYZÉSRE.

Korábban volt már egy sikertelen próbálkozás: akkor sajnosnem sikerült együtt tartani a társaságot. Az akkori gyûjtôkközül sokan már felhagytak szenvedélyükkel. István lelkese-désének köszönhetôen azonban elindult egy új történet. Mind-annyian fontosnak éreztük, hogy egy komoly gyûjtôklub indul-jon Magyarországon. Annál is inkább, mert külföldön ennekmár nagy hagyományai vannak. Az alakuló ülés Kôszegen volt,a már említett idôpontban, szerény 11 fôvel. Jelenleg 26 gyûj-tôt tömörít szervezetünk. Természetesen folyamatosan várjukújabb társak jelentkezését is. Céljaink között szerepel külfölditársszervezetekkel való kapcsolatok kiépítése. Elsô lépésként,szlovák barátainkkal sikerült 2002-ben Kassán, illetve Miskolconközös szervezésû gyûjtôtalálkozót összehozni. „Sajnos” tagjainkaz ország különbözô pontjain élnek, így csak évente egy-kétalkalommal tudunk összejönni. Egyik találkozónk most már ha-gyományosan ôsszel a BKV Elôre pálya éttermében kerül meg-rendezésre, Budapesten. Ezenkívül többen rendszeresen járunkkülföldre – elsôsorban Szlovákiába – börzékre, találkozókra.2004. januárjában már második alkalommal készült el klubunkgyûjteményeket összesítô listája. Ebben mindenki pontos ada-tokkal szolgál gyûjteményérôl. Terveink szerint ezt a listát ez-után is minden évben pontosítva, bôvítve adjuk ki. Bízunk ab-

GY

ÛJT

ÔK

MAGYARORSZÁGISÖRCIKKGYÛJTÔ KLUB

MAGYARORSZÁGISÖRCIKKGYÛJTÔ

KLUB KÔSZEG

9730 Kôszeg,

Chernel u. 14.

Telefon: 70/369-4061

ban, hogy ez a kis brossúra évrôl évre szebb és tartalmasabb lesz, és vele együtt gyûj-tôink kollekciója is növekszik, fejlôdik. Nagy célunk, hogy a klub, és ezzel együtt a magyar gyûjtôket támogatók sorába bevonjuk a hazai sörgyárakat is, amelyektôl már eddig is kaptunk kisebb-nagyobb segítséget. Reméljük e rövid kis ismertetô felkeltette a kedves olvasó érdeklôdését, és hamarosantagjaink, illetve támogatóink között tudhatjuk. Kérdéseivel forduljon bizalommalHorváth István klubelnökhöz.

SÖ

RC

IKK

GY

ÛJT

ÔK

LUB

153

A KLUB JELENLEGI TAGJAI

BARNA ZOLTÁN

Budapest – kupak

BÁLINT ELEMÉR

Budapest – címke, alátét

BENKÓ JÓZSEF

Tiszakürt – címke

ERDÉLYI TAMÁS

Szombathely – alátét

FARKAS KÁROLY

Budapest – címke, pohár

GOMBÁS MIKLÓS

Szombathely – címke

HANKÓ JÁNOS

Salgótarján – címke

HORVÁTH ISTVÁN (ELNÖK)Kôszeg – címke

HORVÁTH JÁNOS

Sárvár – alátét

HORVÁTH RÓBERT

Sopron – címke

KELSCH RÓBERT

Szeged – címke, üveg,

számolócédula

KORCSMÁROS LEVENTE

Kunmadaras – címke, üveg

KOVÁCS LAJOS

Nagykanizsa – címke

LAZA JÓZSEF

Szigetvár – alátét, címke

LÁBOS SZABOLCS

Budapest – alátét, pohár, üveg

NAGY SÁNDOR

Algyô – doboz, alátét

OBRECZÁN GYÖRGY

Csömör – címke, alátét,

részvény, számolócédula

PUTNOKI ZOLTÁN

Martfû – címke

RÉVÉSZ LÁSZLÓ

Algyô – címke

ROSZA PÉTER

Budapest – címke, alátét,

kupak, sörösüveg karton

SZARKA GYULA

Budapest – címke, alátét,

üveg, kupak, számolócédula

SZEGEDI PÉTER

Vác – kupak

SZOBOL SZILÁRD

Veszprém – címke, üveg

TÓTH RÓBERT (ALELNÖK)Gyöngyös – címke, pohár,

számolócédula

TÖRÖK ISTVÁN (ALELNÖK)Budapest – címke, pohár

ZALA PÉTER

Bakonyszentlászló – címke,

pohár, söröskamion makett

GY

ÛJT

ÔK BÁLINT ELEMÉR

címkegyûjteményébôl való válogatás

154

SÖ

RC

IKK

GY

ÛJT

ÔK

LUB

ERDÉLYI TAMÁScímke- és alátétgyûjteményébôl való válogatás

155

GY

ÛJT

ÔK

156

ERDÉLYI TAMÁSszámolócédula-gyûjteményébôl való válogatás

SÖ

RC

IKK

GY

ÛJT

ÔK

LUB

157

FARKAS KÁROLYcímkegyûjteményébôl való válogatás

158

GY

ÛJT

ÔK OBRECZÁN GYÖRGY

címke- és részvénygyûjteményébôl való válogatás

159

SÖ

RC

IKK

GY

ÛJT

ÔK

LUB

160

GY

ÛJT

ÔK ROSZA PÉTER

címkegyûjteményébôl való válogatás

SÖ

RC

IKK

GY

ÛJT

ÔK

LUB

SZARKA GYULAcímke- és számolócédulagyûjteményébôl való válogatás

161

162

GY

ÛJT

ÔK SZOBOL SZILÁRD

címke- és számolócédulagyûjteményébôl való válogatás

163

SÖ

RC

IKK

GY

ÛJT

ÔK

LUB

TÓTH RÓBERTcímke- és számolócédulagyûjteményébôl való válogatás

LEX

IKO

N

alacsony alkoholtartalmú sör:Azokat a söröket sorolják ide,amelyek alkoholtartalma nem ha-ladja meg a két százalékot. Hason-lóan az alkoholmentes sörhöz,ezeknek az italoknak sincs izgal-mas ízük, fogyasztásuk épp ezértjelentéktelen.

alagútpasztôrözés: A kiscsoma-golásban (palack és doboz) levôsör átküldése egy hevített rendsze-ren (alagúton). Célja a sör szava-tossági idejének meghosszabbítása.

ale house: Sörház, a pub elôdje.A középkori Angliában neveztékígy a sörmérô helyeket.

alkohol: Az alkohol közvetlenüla szénatomhoz kapcsolódó -OHcsoportot tartalmazó szerves ve-gyület. (A kémiai nevük -ol-ravégzôdik.) A természetben az illó-olajok tartalmaznak nagyobbmennyiségben szabad alkoholt. A természetben keletkezhet alkoholerjedés útján is, a nitrogénmentesszerves vegyületek – fôleg szén-hidrátok – oxigénmentes (anae-rob) lebomlása során. Az erjedésifolyamatok során a specifikusélesztôgombák által termelt enzi-mek határozzák meg, hogy az er-jedés tejsavas, vajsavas, alkoholos,illetve némi oxigén jelenlétébenecetsavas lesz-e. Az alkoholos er-jedés alatt az élesztôgombák mel-

léktermékként szén-dioxidot sza-badítanak fel. Innen származik pl.a sör, a pezsgô természetes szén-dioxid tartalma.

alkoholmentes sör: Az ilyen sö-rök kifejlesztése mögötti gon-dolkodás elsôsorban az egészségeséletmód és a motorizált világ ha-tásait tükrözi. Miért isznak embe-rek egy a normál sörtôl látszólagmegkülönböztethetetlen italt,aminek az alkoholtartalma legfel-jebb fél százalék? Talán mert ez le-hetôvé teszi, hogy ivás után sza-bályszerûen vezethessenek autót.Vagy talán azért, mert elhiszik,hogy ez a termék úgy tartalmazzaa sör értékeit, hogy közben nemokoz mámort. Hogy ez mennyireostobaság, mutatják a tények. Akinem szereti a sört, eleve elutasítjaannak alkoholmentes változatát,aki pedig szereti, képtelen a sörsze-rûséget az alkoholmentes ital ízé-ben és zamatában felfedezni. Az alkoholmentes sör elôállíthatóúgy, hogy korlátozzák az erjesztés-ben az alkoholképzôdést, vagy pe-dig úgy, hogy kihajtják az alko-holt egy normális sörbôl. Az elsôesetben az élesztôt az erjedô keve-rékbôl el lehet távolítani aránylagkorán, vagy a sörlé cukortartalmá-nak kell sokkal kevésbé erjeszt-hetônek lennie. Amennyiben egynormális sörbôl vonjuk ki az al-koholt, ennek révén a kívánatos

ízanyagok is elvesznek az italból.Ha az erjedést nem engedik, hogykompletten végbemenjen, éppenazok az aromaanyagok nem fej-lôdnek ki, amelyek a sör kellemesízét adnák, míg a malátábólszármazó nemkívánatos kompo-nenseket nem lehet eltávolítani.Ha mindehhez hozzávesszük, hogyaz alkohol – jellegzetes íze mellett– is hatással van a sör más kom-ponenseinek ízére, nyilvánvalóváválik, hogy miért nincs igazán jóalkoholmentes sör.

alkoholtartalom: A normálisátlagos sörök alkoholtartalma 2,5és 13,6% között változik. Egy bajor sörivó számára, aki hozzá-szokott az 5 százaléknál magasabbalkoholtartalmú sörökhöz, az angol ale átlagos alkoholtartal-ma, mely körülbelül 4 százalék,alacsonynak tûnhet. Ha a söralkoholtartalma ennél kevesebb,akkor alacsony alkoholtartalmú,vagy alkoholmentes sörrôl be-szélhetünk. Azonban az alkohol-mentes sörök is tartalmaznak va-lamennyi (legfeljebb fél százalék)alkoholt. 6% felett már magas al-koholtartalmú sörökrôl beszélünk.A 8% felettiek készítéséhez márspeciális élesztôkre van szükség.

alumíniumhordók: A különbözôkivitelû fémhordókat – alumí-niumból és rozsdamentes acélból

164 LEXIKON

LEX

IKO

N

– az amerikai sörgyárak már az1930-as években sikerrel alkalmaz-ták. Bevezetése, de fôleg az elter-jedése mégis lassú folyamat volt.A söripari szakemberek szilárdságaés jó hôszigetelése miatt ragasz-kodtak a fahordóhoz. Ha ugyanisa sör nem volt pasztôrözve, vagynem volt export minôségû, a szál-lítás közbeni melegedés nagyonrontotta a minôségét. A II. világ-háború utáni gazdasági fellendülésidején az alumíniumhordók mégiskiszorították a fahordókat, mertkisebb súlyúak, jól tisztán tartha-tók, alacsony karbantartási költ-ségük és tökéletes záródásuk elônytjelentett.

árpa: A sörgyártás szempontjábóllegfontosabb gabonafajta. Malá-tázás nélkül is felhasználható azárpamaláta részbeni pótlására.Egyes országokban – így Német-országban is – az árpából elôszörárpapelyhet készítenek, amelyetazután mint feltárt, elcsirizesedettanyagot, a malátával együtt cef-réznek be.

ászokolás: A fickósört csôvezeté-ken az ászokpincébe vezetik, aholaz elvárt minôségtôl függôen két-három hétig, esetenként több hó-napig zárt tartályokban vagy hor-dókban történik az utó- vagymásodlagos erjedés és az érlelés.Az ászokolás ideális hômérsékletea 0-1 °C. Minél alacsonyabb ahômérséklet, annál lassabban zaj-lik le az utóerjedés, de annál har-monikusabbá is válik a sör. Az ala-csony hômérséklet nagymértékbenelôsegíti a szén-dioxid oldódását isa sörben, ami nem mellékes a szépés tartós habképzôdés szempont-jából.

ászoksör: Szûretlen, a szûrt sörnélízgazdagabb sör.

bak sör: Árpamalátából készült,erôsre fôzött, magas alkoholtartal-mú, alsóerjesztésû, világos vagybarna sör.

Balling-fok: Az erjedés elôtti, te-hát a ki nem erjedt sörlé cukor-fokát ~-ban szokás megadni. Asöripar részére az elsô cukorfok-táblázatot Balling készítette, ezértróla is nevezték el. A meghatáro-

zott cukorfoksúly azt fejezi ki,hogy 100 kg sörlében hány kg cukor van.

Barber és Klusemann Serfôzô-ház: A kôbányai sörváros elsôsörfôzô házát 1854-ben ala-pították a névadók.

barna sör: Hazánkban igen leegy-szerûsödött a sörök csoportosítása,a nem szakmabeliek általábancsak a világos, illetve a barna fel-osztást ismerik, holott nem igazánez lenne a csoportba sorolás igazialapja. Az angolszász területekenpéldául jól meghatározhatóan el-különítik a portert, a stoutot vagya brown ale-t. Általánosságbanannyit elmondhatunk, hogy a bar-na sörök magasabb eredeti extrak-t- és alkoholtartalmúak, mint vi-lágos testvéreik. Ezért a régi sör-ivó hagyományokkal rendelkezôországokban a barna sör elsôsor-ban a téli idôszak itala, vagy pediga nehéz fizikai munkát végzôké.Példa gyanánt megemlíthetjük azangol portert, ami már a nevévelis árulkodik, ugyanis teherhordót,trógert (a szó eredeti értelmében!)jelent. Vagy ne menjünk túlmesszire, 15-20 évvel ezelôtt mégMagyarországon is lehetett kapniNektár néven magas energia- ésalacsony alkoholtartalmú, édesbarna sört, melyet kifejezettenajánlottak szoptatós anyák szá-mára. A barna söröket kizárólagsötét színû, úgynevezett münchenitípusú malátából készítik, amely-nek az aszalási hômérséklete kb.20-30 °C-kal magasabb

165

LEX

IKO

N

(100-110 °C), mint a világos tí-pusé. Azonban bármilyen sötétmalátát használunk is, a barna sö-rök szokásos sötétbarna színétnem érhetjük el festô-, illetve ka-ramellmaláta használata nélkül.Ahol kevés barna sör fogy, ottnem fôznek külön barna sört, ha-nem fejtéskor tesznek a szállító-hordóba kimért mennyiségû festô-anyagot (kulôrt), s rátöltik a vilá-gos sört. A festett italt a barna sörjellegzetes ízének hiányán kívülarról is fel lehet ismerni, hogyhabja fehér, míg az igazi barna sö-ré kissé barnás.

bécsi maláta: Átmeneti típus a világos és a sötét maláta között,borostyánszínû. Aranyszínû sörökkészítésére szolgál a 90 °C-onaszalt maláta. Nem állítható elô a világos és a sötét maláta bizo-nyos arányú keverésével, mert a barna színû, sötétebb elnyomja a bécsi maláta eredeti aromáját, ésrosszabb lesz a habképzôdés is. Az osztrák söripar fellendülését,exportfelfutását egykor elsôsorbana bécsi maláta minôsége és sikerehozta meg. Zabmalátából készült.

Borsodi Sörgyár: A gyárat a 70-es évekre állandósuló sörhiányhívta életre. Magyarország máso-dik legnagyobb sörgyára épült fel a Miskolc melletti Bôcsön. A pri-vatizáció során a bôcsi sörgyár abelga Interbrew tulajdonába mentát, amely a kanadai Labatt csoportfelvásárlásával a világ legnagyobbsörgyártó csoportjai közé került. ABorsodi Sörgyár sörei: Borsodi Vi-

lágos és Barna, valamint a Kinizsiés Rákóczi, licenc alapján gyártjáka Holsten Pils és Export, valamintaz amerikai Rolling Rock és a bel-ga Stella Artois sört.

bóza: Búzából, árpából, köleskásá-ból, vagy ezek keverékébôl fôzött,mézzel, kancatejjel vagy tejsavvalerjesztett savanykás sörtípus a kö-zépkorból.

Brau Union: Ausztria legna-gyobb sörgyártója. Ausztrián kívülCsehországban, Romániában,Lengyelországban és Magyar-országon is vannak üzemei. A sör-óriás Magyarországon a martfûi ésa soproni sörgyár tulajdonosa.

Budejovicky Budvar: 1895-benCeské Budejovicében (né-met nevén Budweiss)alapított sörgyár.

Budweiser: Ezen a néven azEgyesült Államokban és Csehor-szágban is fôznek sört. A névvitamiatt az amerikaiak sörüket azutóbbi években American Budrakeresztelték át.

búza: A középkorban a gallok aCerevisia sör készítéséhez használ-ták. Késôbb ott használtak búzát,ahol bôven volt, árpa viszontnem, például Ukrajnában. Termé-szetesen a búzasörök alapanyaga-ként ma is használatos.

búzamaláta: A búzasör és egyébfelsôerjesztésû sörfajták – mintpéldául a kölsch – elôállításáhozhasznált maláta. Az árpától elté-rôen egyelôre nem alakult ki kife-jezetten sörbúzafajta. Malátagyár-tás szempontjából a legnagyobbkülönbség az árpa és a búza közöttaz utóbbinak az árpához képestszinte hiányzó héjszerkezete, vala-mint a búza igen magas fehérje-tartalma. Ezek az adottságok ko-moly problémákhoz vezethetnek

a sörgyártás folyamán. Ez in-dokolja, hogy a búzamalá-

tához mind a mainapig árpamalátátkevernek. Igaz,megfigyelhetô, hogya gyárak a búzasör-gyártás terén szer-zett tapasztalatai-kat hasznosítva fo-kozatosan csök-kentik az árpama-láta részarányát asittungban.

búzasör: A búzasör legalább 50százalékban búzamalátából készül,többnyire árpamaláta hozzáadásá-val, felsôerjesztéssel. A technikaés a technológia fejlôdésével egy-re magasabb a búzamaláta-tarta-lom, sôt sikerült

166

LEX

IKO

N

a búzamaláta túlzott habzását isannyira lecsökkenteni, hogy két-három évtizede hordós kiszerelésûbúzasört is fôznek. Az igazi azon-ban a palackba fejtett élesztôs,avagy szûretlen változat, melynekmásodlagos erjedése a palackbanzajlik. Gyártanak szûrt búzasört is,de a bajorok szerint ilyet csak a halfejû észak-németek isznak. A berliniek búzasöre elsôsorbanalacsonyabb alkoholtartalmávalüt el a bajortól, de fontos, hogy a német fôvárosban, hajlamosak a „Weissbiert” mindenféle sziru-pokkal színezni. A szûretlen búza-sör kitöltése külön tudomány, komoly odafigyelést igényel.Népszerûségének is ez az egyiktitka: a különleges pohár, a fi-gyelmes töltögetés és persze a kü-lönleges, a hagyományos keser-nyéstôl teljességgel eltérô savany-kás, fanyar íz! A búzasör kitûnô aperitif, de figyelem! A búzasör tálalásánál a citromkarikát és a rizsszemeketkülön szervírozzuk, mindkettô el-sôsorban a szénsav kihajtását szol-gálja, de nem feltétlen tartozékaaz italnak.

búzasöröspohár: Németországban1100 sörfôzde foglalkozott és sokszáz foglalkozik ma is búzasör-fôzéssel. A búzasört mégis csak a XX. században kezdték el üveg-pohárba tölteni – elôtte korsóbólfogyasztották –, és a jellegzetespohárforma – ez a jellemzôen fél-literes, felfelé öblösödô alak – iscsak az 1950-es években lett álta-lános.

cefrézés: A sörfôzés elsô fázisa,amely során a malátaôrleménytlassú felmelegítés mellett vízzelkeverik össze. A folyamat célja,hogy az ôrölt malátában levôhasznos anyagokat, fehérjéket, mégoldható keményítôt minél nagyobbmennyiségben kioldják, és az ak-tív enzimek segítségével cukorráalakítsák. A cefrézés 65-75 Cel-sius-fok hômérsékleten történik.A fôzésnek ez az a szakasza, ami-kor beállítják a készítendô sör al-koholtartalmát is.

cirok: A sörgyártásban csak rit-kán, csak egyes vidékeken, fôleg a középkorban használt pótanyag.Felhasználás elôtt hántolómalom-ban a mag héjától és a vörös mag-hártyától meg kell tisztítani, mertezek kellemetlen mellékízt adná-nak a sörnek.

cukor: Teljes mértékben oldódik,tehát 100%-os extraktot ad. Acukrot a sörgyártásban az extraktnövelésére használják, és a fôzô-házban adagolják a sörlébe. Ada-golásának feltételeit szabvány rög-zíti. A karamellezett malátasörökédesítésére is használják.

cukorfesték (cukorkulôr): Maxi-mális tisztaságú keményítôbôl vagynádcukorból állítják elô, kevésvízzel hígítva, magas hômér-sékleten, levegô jelenlétébenkaramellizálódik. Szirupszerû, sö-tétbarna folyadék, magas színe-zôképessége és a sörrel való jó ke-verhetôsége miatt elsôsorban abarna sörök színezésére használják,

jellegzetes ízt és szép fehér habot isad a sörnek.

cukorfokmérô: A sörlé cukorfo-kát cukorfokmérôvel (szacharo-méter), vagy más szóhasználattalsûrûségmérôvel (aerométer) hatá-rozzák meg. A cukormérô olyanfajsúlymérô, amelynek szárán afajsúly helyett a megfelelôcukorfok olvasható le.

cukorrépa: A söripar aszaltszeletek formájában használ-ja fel. Erre a célra csak szi-gorúan egészséges és fertô-zésmentes cukorrépa al-kalmazható. Az aszaltrépaszeleteket egészben vagyaprítva használják fel. A répaszeletviszonylag sok karamellcukrot tar-talmaz, ezért a sör színét sötétíti.

cukorszirup: A cukor koncentráltoldata a szirup, amelyet általában65%-osra készítenek, vagyis 65 gcukrot 35 l vízben oldanak fel.Használata sörgyáranként és sörfaj-tánként eltérô lehet, s nem is hasz-nálják mindenütt, de pl. a Doppel-karamell Malzbier (dupla maláta-sör) készítéséhez feltétlenül.

csellek: Egy darab fából faragott,füles vagy fületlen sörivó készség.

csízió: A eredeti jelentése verseskalendáriumféle. A régi kalendá-riumok, a Biblia mellett az egysze-rû emberek legfontosabb olvasmá-nya, ismereteinek lexikona volt.Minthogy a serfôzés népi mívességvolt, a kalendáriumok telis-tele

167

LEX

IKO

N

vannak seres vonatkozásokkal, asörfôzés számtalan praktikájárólszóltak.

D. H. R. S: Dreher–Haggen-macher – Elsô Magyar Részvény-serfôzde Részvénytársaság rövidíté-sét rejtô mozaikszó. Dreher Jenôkezdeményezésére 1923-ban létre-hozták a Dreher konszernt, mely-nek tagja lett a három legnagyobbserfôzde: a Dreher, a Haggen-macher és az Elsô Magyar Rész-vényserfôzde.A sörfôzést közösen végezték aRészvény sörgyárban, a Haggen-macher-telepen textilüzemet ren-deztek be. 1933-ban a konszernbôlegyesülés lett, Dreher–Haggen-macher – Elsô Magyar Részvény-serfôzde Részvénytársaság néven.

derítés: A középkorban a zavarossör javítására enyves holmit(tojásfehérjét, borjúlábfôzetet,szarvasagancsfôzetet) vagy vizahó-lyagot alkalmaztak.

Diana sörház: A Belügyminisz-térium mai Roosevelt téri székhá-za helyén állt valamikor a régi sóház, melynek helyén épült felHild József tervei szerint a Dianafürdô, melyet különös szépségemiatt Pest csillagának becéztek.

Az elôkelô világ törzshelye lett,különösen a múlt század másodikfelében. Ekkor nyitották meg aDiana sörcsarnokot, mely a fôvá-ros legnépszerûbb „délelôtti üdü-lôhelyéül” szolgált. A híres házate sörcsarnokkal együtt 1906-banlebontották, a Pesti Magyar Ke-reskedelmi Bank épült a helyére.

Dreher Antal Serfôzdéi Rt. Bu-dapest-Kôbánya: Az 1907-benönállósuló kôbányai sörgyárat üze-meltetô részvénytársaság. A gyárlegmagasabb termelését 1914-benérte el, amikor 667 330 hl-es ter-melésével megelôzte nemcsak a schwechati „anyavállalatát”, de a Jászberényi úton mûködô ElsôMagyar Részvényserfôzde Rt.-t is.

Dreher sörfôzô ház: A fôzôházépülete 1912-ben épült dr. HütlDezsô mûegyetemi tanár és Gan-zenmüller professzor, a weihen-stephani sörakadémia tanáránaktervei szerint. A hatszintes épületnégy különálló sörfôzô egység be-fogadását teszi lehetôvé. A külsôfôfalak téglából készültek, a belsôteret kilenc burkolt acélpillér ta-golja 16 négyzetes területre, amely-nek közepén állnak a fôzôberen-dezések. A felsô négy szintet ma-gába foglaló tetôszerkezetet fábólkészítették, a sátortetôbôl torony-szerûen kiugró részen manzárdte-tôt alakítottak ki. A fôzôházhozháromszintes nyaktaggal kapcso-lódik egy négyzetes alaprajzú to-rony, amelynek tetôterében a sör-fôzôvíz-tartályokat helyezték el. A legutolsó felújításkor a belsô

térben az oldalfalakat és a pillé-reket – az eredetivel megegyezô –Zsolnay pirogránit törtfehér csem-pékkel burkolták, és e porcelán-jairól ismert gyár világhírû eozin-mázas díszeit is pótolták. Elvégez-ték a padozat, a díszkorlátok és alépcsôk újjáépítését is, a külsôhomlokzaton elbontották a feles-leges gépészeti csöveket, berende-zéseket, új nyílászárókat építettekbe. A megsemmisült mûkorlátot arégi fotók alapján rekonstruálták,s a teljes homlokzatot sárga éstörtfehér színekkel festették át. A pályázat szerint a sörgyári fôzô-ház tervezôinek erénye, hogy asörgyárak hagyományos német ki-alakítását átértékelve a funkcio-nalista építészet ötvözôdik az ek-lektikus és klasszicista formai je-gyekkel, s ezzel egy egyedülállóanszép ipari épületegyüttest hoztaklétre Kôbányán.

Dreher, Franz Anton (1735–1820): A Bodensee melletti Pfül-lendorfból 1760 körül került aBécs melletti Klein-Schwechatmezôvárosba. A fiatal serfôzô elô-ször csaposként dolgozott, majdkülönbözô serfôzdéket vett bérlet-be, köztük a klein-schwechati vá-rosi serházat is, mely 1632 óta álltfenn. Késôbb, 1796-ban megvásá-rolta a várostól a serházat, és a sa-játjaként mûködtette tovább.

Dreher, id. Anton (1810–1863): A serfôzést a gimnáziumelvégzése után a Bécs mellettiSimmeringben tanulta, majd Lon-donban és Gabriel Sedlmayrnél

168

LEX

IKO

N

Münchenben praktizált. Külföldiútjáról 1836-ban tért haza, és át-vette az apjától megörökölt im-már kétszáz éves, rossz állapotúklein-schwechati serfôzdét. Meg-újította és kibôvítette a gyárat. Az Angliából hozott legújabbtechnikát, s a Münchenbôl hozottlegújabb technológiát honosítottameg. Bevezette az alsóerjesztésûtechnológiát, és megalkotta avienna sörtípust. Perlmutter Jakabbudapesti serfôzômester 1862-benserfôzdéjét felajánlotta megvételreDreher Antalnak, aki kapva ka-pott az alkalmon. Így került a kô-bányai serház 1862-ben DreherAntalnak, a klein-schwechati sör-gyárosnak a tulajdonába, aki azon-ban nem tudta valóra váltani ter-veit, mert 1863 karácsonyán, 53éves korában váratlanul meghalt.

Dreher, ifj. Anton (1849–1921): Az apja végrendelete sze-rint Londonban, majd München-ben tanulta ki a sörfôzés mestersé-gét, s csak ezután, 1870-ben ve-hette át a gyárak vezetését. Az if-jabb Dreher Antal is több ízbenbôvítette sörbirodalmát, így a szá-zadfordulóra, mikorra három fia –Antal, Jenô és Tivadar – a szak-mát kitanulta és felnôtté vált, márnégy nagy sörgyárral rendelkezett– Schwechat, Kôbánya, Trieszt ésMichelob –, s ezek együttes ter-melése meghaladta az 1,2 millióhektolitert, így Dreher Antal Eu-rópa egyik legnagyobb sörgyárosá-nak számított. 1905-ben családirészvénytársaságot alapított,schwechati központtal.

EBC: lásd: European BreweryConvention.

EBCU: European Beer Consu-mers Union – Európai Sörfogyasz-tók Szövetsége. A belga, a hol-land, a német és az angol sör-barátok egyesületei által 1990-benalapított szervezet, amely a kul-turált sörfogyasztás mellett a sör-fôzés tradicionális hagyományai-nak megôrzését tûzte ki céljául.

édes sörlé: A komlóforralás elôttisörlé.

élesztôcsípôsség: A sör élesztôsíze a rossz vagy sietôs dekantáláskövetkeztében, amikor túl sokélesztô marad a sörben. Az íz szo-rosan összefügg a sörélesztôszaggal.

Elsô Magyar Rész-vényserfôzde Rt.:1867-ben a Barber ésKlusemann-féle ser-fôzdébôl alakult rész-vénytársaság.

energiatartalom:A világos sörök 100grammja átlagosan 185 kJ (kb. 44 kcal) energiát tartalmaz. Barnasörök esetében ez az érték 275 kJ(kb. 66 kcal) körül van. Csak azösszehasonlítás kedvéért ugyan-ennyi tej 272 kJ-t, sovány túró502, egy pohár édes bor 585 kJ-ttartalmaz. A sör tápértékére jel-lemzô, hogy egy pohár sörbenugyanannyi fehérje van, mint 120ml tejben vagy 60 g kenyérben,vagy 25 g húsban.

enzimek: A csírázó árpában, defôleg a kész malátában igen sokenzim van. A maláta minôségét azenzimtartalom és az árpa belsejé-ben lejátszódó kémiai folyamatokdöntik el. Ezen átalakulások ered-ményét oldottságnak nevezik. Amalátázás célja az enzimek felsza-badítása és a magbelsô feltárása,feloldása. Csírázás közben ugyanisa zöldmalátában nemcsak sok újenzim keletkezik, hanem az árpá-ban már meglévô, de lekötött-ségük miatt hatástalan enzimek isfelszabadulnak és mûködôképesséválnak.

erjedés: Folyamat, amely során a cukor alkohollá és szén-dioxiddáalakul. A sörfôzôk elôtt magát afolyamatot ôsidôk óta ismerték,

de az okát nem tudták. Mi-elôtt megismerték volna afajélesztôt, az erjedést külön-féle vadélesztôkkel, penész-gombákkal idézték elô. A ger-mánok ôsi eposzában, az Ed-dában, vagy a finnekKalevalájában az állati nyálatvagy a színmézet említik.

erjesztés: Az erjesztés alapvetôenkét – a folyamat lényegét tekintvenem élesen elkülöníthetô – részreosztható: fôerjedésre és utóerje-désre. A fôerjedés során a sörlébôlaz élesztô hatására kiválik a feles-leges anyag: a söprûmaradék, azelhalt élesztôsejtek az erjesztôkádaljára ülepednek. Ha a sörlé tete-jén lévô fodros hab barna színûlesz és összeesik, akkor a fôerjedésiszakasz befejezôdött, „kész” a sör.

169

LEX

IKO

N

Persze ez az ital még nem az, amita sörivók többsége a poharábanszeretne látni, ez a „fickósör”. Íze még nyers, zamatai még nemértek össze, nem harmonikus „kerek”.

erôs sörök: Az átlagosnál maga-sabb alkohol- és szárazanyag-tartalmú sörök elnevezése. Az erôssörök legismertebbike az elsôsor-ban Bajorországban elterjedt bak(Bock), melyet többnyire meg-határozott ünnepekre fôznek. A dupla bak (Doppelbock) ugyannem kétszer olyan erôs, de igazántartalmas ital, melyet elsôsorbanhûvösebb évszakokban fogyasz-tanak. A világ egyik legerôsebbsöre a kulmbachi jeges bak (Eis-bock).

export: A XIX. század végén ki-alakított jellegzetes, alsóerjedésû,Dortmundban fôzött sörfajta re-ceptúrája Fritz Brinkhoff nevéhezfûzôdik. A dortmundi sör nevébenaz export a minôségre és eltartha-tóságra utal: a sör egyik világvá-rosában különleges, aranyszínû,jellegzetesen száraz, de nem túlkeserû sört készítettek, melynemcsak Németországban, deHollandiában és Belgiumban ishamar népszerû lett.

extrakttartalom: Az extrakt azösszes nem illó alkotórész, azaz asörlének az alapanyagokból, kom-lóból és a sörfôzési vízbôl származóösszes alkotórésze, fôleg maláta-cukor, oldható malátadextrin, fe-hérje, nyomelemek, valamint

komlókeserû és aromaanyagai. Ha a cefre megerjedt, a szaknyelvmár nem extraktról, hanemszárazanyag-tartalomról beszél, ezannyi, amennyi extraktot fûszer-ben az erjesztés elôtt tartalmazott.A 12%-os szárazanyag-tartalmúsört abból a sörlébôl nyerik, amelyaz erjesztés elôtt 12% extraktottartalmazott.

fakadómaláta: 10-15%-os arány-ban adagolják a fôzési anyaghoz,hogy ezzel az erôsen túloldottmalátát kompenzálják, vagy a sörhabját javítsák.

fehérmaláta: A nap melegével le-vegôn aszalt maláta.

fekete sör: Babilóniában készí-tették, kétféle minôségben. Az ol-csóbb a kétsoros búzával kevertfekete sör volt. A finomabb 1/5csírázott kétsoros búza és 4/5 pirí-tott kenyér cefréjébôl készült.

feles ser: Egyszer felhasznált ma-látából, a szegényebbek számárafôzött gyenge, avagy vékony ser.

Felvidéki sörfôzés:Nemcsak a sörfôzéshez elengedhe-tetlenül szükséges jó minôségû vízokán, de az olcsó szállítási útvona-lak miatt is a vizek partján alakultki. A 17–18. század magyarsörkereskedelmének központjaennek is köszönhetôen a Duna ésa Vág találkozásánál fekvô Komá-rom lett. A Dunán Pozsony érin-tésével éppúgy ide érkezett a csehkomló, mint a Vág folyón leúszta-

tott sziléziai és felvidéki árpa,vagy a felvidék sörei, a „tót ser”vagy a mézízesítésû „Mét” is. A Felvidék itala mindig is a sörvolt. Fôztek sört itt a céhekbe tö-mörült mesterek, a telkes jobbá-gyok, a nemes urak, de maga a vá-ros is fôzte saját sörét. Az utazórövid felvidéki barangolás soránihatott savanykás márcot, nehézméhsert, könnyû, vékony fehérsert, nehezebb édes fekete sört,csempészett lengyel mézsört, tótárpasert, de megkóstolhatta a pol-gár maga fôzte böjtös italát is. Asörfôzés hagyománya tehát adottvolt ezen a vidéken, ahol egyarántkamatoztatták a nyugati – azaz abajor és aflandriai –,valamint akeleti, az ôsieljárás tapasz-talatait. Nemvéletlen, hogya nagyipari sör-fôzés kialakulásakor, a 19. századmásodik felében sorra épültek itt– Nyitrán, Topolcsányban ésNagyszombaton – a sörgyárak.

festômaláta: A barna sörök meg-kívánt színe a magas hômérsék-leten aszalt és pörkölt (150-200°C-os) müncheni malátával semérhetô el, csak úgy, hogy a sötétmalátához bizonyos mennyiségûfestômalátát vagy cukorkulôrt ke-vernek. A festômaláta nyers-anyaga 3 napos zöldmaláta vagynedvesített kész maláta. Legjob-ban a búzamaláta fest. Elôállítá-sára pörkölôdobot használnak.

170

LEX

IKO

N

A festômalátától a sör többé-kevésbé erôs, enyhén égett színtkap.

fickósör: Lásd erjesztés.

folyékony kenyér: A középkor-ban a kereszténység elterjedésévelsok kolostort alapítottak Euró-pában. Amikor Nagy Károly Kr. u. 800-ban császár lett, egye-dül Bajorországban 300 kolostorvolt – ezek közül néhányban már150 éve fôztek sört! Ora et labora– „imádkozz és dolgozz”, ez volt a mottója a jámbor szerzetesek-nek. Nehéz élet volt, a testet sokböjt is gyengítette. Ha nem voltböjt, akkor sem volt gazdagonmegrakva a barátok asztala.Szerencsére a szigorú elôírásokszerint: „folyadék ivása nem törimeg a böjtöt”. Így a sör, a „fo-lyékony kenyér” ideális itala volta keményen dolgozó szerzete-seknek, és nem csak a böjt idején.

füllentôbicska: A régi fogadók-ban a serivó társaság asztala felettlógott egy nagy fabicska, amelyrecsengôk, kis harangok voltak fel-erôsítve. A szerkezet neve „füllen-tôbicska”, vagy „hazugbicska”volt. A jelképet és a hozzá kap-csolódó szokást a pallosjogból le-het levezetni. A középkorban apallosjoggal rendelkezô városok-ban lefejezték azt, aki valamilyenbûnt követett el. A füllentôbicskaarra való volt, hogyha valakit na-gyotmondáson, füllentésen értek,akkor meghúzták a „halál-

harangot”, és közös beivásra bírsá-got fizettettek vele.

füstízû sör: Lásd Rauchbier.

füstölt maláta: Bükkfaparázsonpörkölt maláta, melyet a füstöltsörtípus készítésére használnak.

füttypohár (Pfiff): Két dl-es sö-röspohár, fôleg nôk használták.

gabonaser: Ôseink fontos tápláléka.Készítése: a kölest vagy árpát meg-ôrölték, üstben elegendô vízzel fel-eresztették, felfôzték, leszûrték,utána vashordókba töltötték; ese-tenként vízzel hígították vagy pá-linkával erôsítették. Az ôsi keletinépek kedvelt itala volt, amelyetfôleg télen fogyasztottak, amikorelegendô takarmány hiányábanmár kevés volt a kumisz erjesz-téséhez felhasználható kancatej.

Gambrinus: 1. Jan Primus bra-banti herceg, aki 1267-ben, 15évesen került a brabanti herceg-ség trónjára. Ebben az idôbenBrabantot a szomszédos hatalmakfenyegették, és az államkassza isüres volt. Johann hírneve hamartúljutott hercegségének határain.Brabant hercege országról országrajárt, hogy lovagi tornákon gyôze-delmeskedjen, hogy gyakorolja a fegyverforgatás mûvészetét. A bajvívást követôen gazdagonmegjutalmazta a résztvevôket ésóriási lakomákat rendezett, hogyminden lovag az ô pártjára álljon.Így a lovagok legtöbbjét meg-nyerte, és a háborúkban is a leg-

többször gyôzedelmeskedett. Nemígy 1294-ben Barban – ez a városma Franciaország északi részén ta-lálható –, amikor egy lovagi tor-nán életét vesztette. Worringenigyôztesként ô tette le Brabant nö-vekedésének és virágzásának, va-lamint az egész németalföldi terü-let fejlôdésének az alapkövét. 2. Tacitus latin történetíró Ger-mániáról írt forrásértékû mûvé-ben, a Historiae címû munkájábana germán törzsek között megemlítia „gambrivii”-t. A „Gambrivius”-tmegéneklô Bukhard Waldis – azuralkodó kérésére – egyik költe-ményében már „Gambruius”-rólír. Az 1574-ben elôször Németal-földön felbukkanó „Gambrinus”név egy korábbi költemény név-jegyzékében elôforduló nyomtatásihibára vezethetô vissza, amiben anév „Gambrinius” volt.

Gergely-napi serfôzés: A régeb-bi kalendáriumok tanúsága szerinta Gergely-napot követôen ôszigmár nem fôztek sört. Ennek értel-mét valószínûleg az adta, hogy amárciust követô hónapok melegekevésbé volt alkalmas a sör fôzé-sére és tárolására.

gushing: Ismert sörhiba a gushingjelenség, amikor a palackot ki-nyitva a sör hirtelen kihabzik. En-nek oka lehet: a túlzott mennyi-ségû szén-dioxid, maláta eredetûhiba, penészszennyezés és a nemmegfelelô tárolás.

gyenge sör: Gyengébb ízû, általá-ban „hígabb” sör.

171

LEX

IKO

N

gyógyító sör: A sört már a IX.században is alkalmazták mintgyógyszert. A tengeren hetekigkóborló vitorláshajókon a frissélelmiszert nélkülözô legénységetmegóvta a skorbuttól. A sör mintelsôrangú tápszer fontos szerephezjut akkor is, midôn a beteg emberegészségének helyreállítására kerülsor. Étvágygerjesztô hatásánál fog-va a lábadozás legfontosabb segí-tôje lehet. A sör gyógyhatását lé-nyegesen emeli foszfortartalma,mely lecitin és fitin alakjában vanjelen. A foszforsavas vegyületekfontos szerepet töltenek be acsontképzésben, hizlalókúráknál,a lecitin kiváló erôsítôszer is. Sta-tisztikák bizonyítják, hogy mér-tékletes sörfogyasztóknál késôbbkövetkezik be az arteriosclerosis,mint az absztinenseknél.

Közismert aforizma szerint: „A söraz öregeknek tej!” A komló lupu-lintartalmának köszönhetôen ita-lunk idegcsillapító (szedatív) ha-tású. Sok embernél a vacsoráhozelfogyasztott sör biztosítja a nyu-godt és üdítô alvást, míg e nélkülkénytelen lenne a különbözô mes-

terséges altatószerekhez fordulni.Természetesen, mint mindenre, asörre is igaz, hogy jóból is megárta sok. A szervezet háztartásáhozszükséges anyagok legnagyobb ré-szét más élelmiszerek fogyasztásarévén kell biztosítani, a sör azon-ban könnyen feldolgozható ható-anyagai révén értékesen kiegészítiés gazdagítja táplálkozásunkat. A nagyobb mennyiségben fogyasz-tott sör magas energiatartalma ré-vén (különösen, ha ezt bôségestáplálkozás kíséri) elhízáshoz ve-zethet. Ennek és a túlzott alkohol-fogyasztásnak káros következmé-nyei közismertek.

habán korsó: Ónmázas, a finomfajanszokra emlékeztetô cserép-edény. A habán korsókat a XVI.században bevándorolt anabap-tista fazekasok honosították megMagyarországon. A legrégebbidarabok a sörfôzésérôl is híres Fel-vidéken – Trencsén, Nyitra és Po-zsony vármegyében – készültek.

Haggenmacher, Henrik: 1850-ben érkezett Budára, és mint ta-nult molnár, egy dunai hajómal-mon helyezkedett el. Hamarosanazonban Barber és Klusemanngôzmalmának fômolnára lett, amia gondtalan megélhetésen kívülanyagi gyarapodást is biztosítottszámára. 1855-ben önállósítottamagát, és a pesti Rákos-patak duz-zasztóján álló Ördögmalom bér-lôje lett. Az üzleti siker zálogánaka termelékenységet tartotta, mivelcsak így tudta felvenni a versenyta frissen alakuló, részvénytársasági

alapon mûködô nagy malmokkal.Az, hogy ez milyen jól sikerült,azt bizonyítja, hogy az 1870-esévekben már kiépített export-piacai voltak Angliában, Francia-országban, de Amerikában és Bra-zíliában is. Érdeklôdése elôször1867-ben fordult a söripar felé,részt vett az Elsô Magyar Rész-vényserfôzde megalapításában,amely a Barber és Klusemann Ser-fôzôházat vásárolta fel. Sôt, nemsokkal ezután még tovább lépett,megvásárolta a nemrégiben felújí-tott Frohner-féle sörfôzdétPromontoron, majd 1912-ben Kôbányán, a Maglódi úton,Dreher-gyár szomszédságábanépíttetett új sörgyárat. Ekkor acég már mint Haggenmacher Kôbányai és Budafoki Sörgyár Rt.mûködött. Haggenmacher Henrikamellett, hogy a legnagyobb önál-ló malomtulajdonos, tizenhatházával Budapest egyik legnagyobbingatlantulajdonosa is lett a szá-zadfordulóra, és a város legtöbbetadózó polgárai közé küzdötte felmagát. Kilencvenéves korában,1917-ben halt meg. Svájci állam-polgárságát élete végéig megôriz-te, élete utolsó 40 évében Svájcmagyarországi konzulja volt.

halottas ser: A régi idôkben a te-metések után a gyászoló közönség,barátok, fôleg pedig az a testület,amelyhez az illetô halott tartozott,temetés után összeült halotti torra.Ennek oklevelesen kimutathatóanmindig ser volt az itala. A szokásôsrégi idôkbe nyúlik vissza. Min-den nemzet életében megvan

172

LEX

IKO

N

a nyoma, de leginkább ott van azázsiai törököknél és a régi magyaréletben, a tatárjárást követô évti-zedekig. A szokás alapja az úgyne-vezett turus, vagyis toros volt,melynek lényege, hogy valamelyiknemes úr végrendeletében két-há-rom jobbágyát felszabadította,ezeknek tekintélyes birtokot ren-delt azzal, hogy maradékaik örökidôkre, halála napján lakomával„torolják” meg neve emlékezetét.Ez az ilyen végrendeletek százaiszerint azt jelenti, hogy bizonyosszámú tinóval, lúddal, tyúkkal, to-jással, kaláccsal és ennyi meg eny-nyi serrel – amit az illetô jobbágy-családoknak kellett fôzni – tartsa-nak az elköltözött úr emlékezetérelakomát, azaz „lakoltassák” meg,vagyis torost rendezve, „torolják”meg emlékezetét. Ez a szó tehátnem bosszút jelent, hanem éppenaz ellenkezôjét, az emlékezet fenn-tartását.

hanzli: A német Bierhansel szó-ból származó kifejezés. Így nevezikazt, amit a csapos a hableszedô-jével lecsapott és egy tálban fel-fogott, és azt a sermaradékot is,amit a vendégek a korsókban, po-harakban hagytak.

heuriger: Jellegzetes bécsi kiskocs-ma. A belsô termekben, vagy apincékben felállított hosszú aszta-lok mellé ismerôsök és idegenekegyaránt letelepedhetnek. A kis-kocsma ismertetôjele a rúdra ki-akasztott „ausgesteckt” – lombko-szorú vagy fenyôág. A borozók el-nevezése az idei, azaz „heuriger”,

vagyis a legfrissebb szüretelésû el-nevezésébôl származik. Ezekben a kiskocsmákban nem kötelezô en-nünk, de a legtöbb helyen ka-punk harapnivalót is, bár amúlt században a rendeletekértelmében a vendéglôs mást,mint kenyeret és vöröshagymát,nem is árusíthatott. Sok esetbenpersze magunknak kell a pulthoz-járulnunk, grammra kimért grillcsir-két, kolbászt, szalámit, sajtot, salá-tát az asztalunkhoz vinni. Ennek el-lenére sok kiskocsma kínálata feléregy kisebb csemegeüzletével.

Hippokratész: A tudományosgyógyítás megalapítója is megem-lítette a sör gyógyhatását. Szerintea gabonából készült táplálékokközül a sör sok betegségre gyógyír.Enyhíti a panaszokat, kellemesbevenni, csillapítja a szomjúságot,könnyíti az emésztést. Sört aján-lott álmatlanság és láz ellen, víz-hajtóként is.

hólyagtársaságok: Ôsrégi serivószokás volt az úgynevezett sereshólyag felakasztása a serivófülké-ben, az asztal felett. Errôl is csen-gôk lógtak le. Aki vitatkozás köz-ben a csengô zsinórját megérin-tette, és a csengô megszólalt, akinagyot mondott, füllentett, nagy-zolt, sértô szavakat használt, an-nak a fejével meg kellett löknie a hólyagot. Ez lett az üresfejû, vagyis „hólyagfejû”. Innen szárma-zik a „hólyag” gúnyszó, ami szinténa testvéres serezések ôsrégi emlé-ke. Ez az úgynevezett „hólyagtársa-ságok” gyökere.

Honigbier (mézsör): Cukortar-talmú anyagokból, mézbôl elôállí-tott, sokféle fûszerrel ízesített, fô-

zött, erjesztett, szénsavkép-zôdéssel készített sör. A középkor tipikus söre,az újkor kezdetén még

Magyarországon is fôzték.

hordós sör: A kifejezés abból az idôbôl származik, amikor a leg-több sört hordóban tartották, ésaz olyan italra utal, melyet nempalackoztak. Az olyan kifejezések,mint a hordóból csapolt és a hor-dóban tárolt sör, az „igazi sörre”utalnak, melyet egyenesen a hor-dóból csapolnak. Egyes sörivók aztbizonygatják, hogy csak azt a sörtérdemes inni, melyet fahordóbólszolgálnak fel. Mások hangsúlyoz-zák, hogy az ily módon felszolgáltsör gyorsan megsavanyodik és iha-tatlanná válik. Mit tanácsolha-tunk? Én egy frissen csapra verthordós sört ajánlok, melyet egyjól felkészült és figyelmes pincekezelt próbálják ki.

Ilzer Sörgyár: Magyarország leg-kisebb sörgyárában 1996-ban in-dult meg a próbafôzés. Itt készül-nek az Innstadt licencsörei, ésMagyarország sörgyárai közülegyedüliként itt fôznek Ilzer névenbúzasört.

ispotályos sör: A középkorban a sört az aggok, betegek, nyomo-rékok, szegények segítô italánaktekintették. Mindenütt, így Ma-gyarországon is, az ispotályokatfenntartó kegyes szerzetesrendek-

173

LEX

IKO

N

nek, sôt az ispotályokat fenntartóvárosoknak is külön ispotályosserfôzése volt, esetleg magának akórháznak volt saját serfôzô háza.Esetenként az illetô város különkönyvelési tételre ajándékozta az ispotálynak a sert, vagy látta elsaját italával azt. Pesten Nagy La-jos korában serfôzô háza volt azEurópából keletre, a Szentföldretartó zarándokok szállóját fenn-tartó János-lovagoknak. A törökhódoltság után Pest és Buda 1713-ban nyert városi szabadságlevelé-ben külön pont emlékezik meg ar-ról, hogy e városok serházuk jöve-delmébôl tartozik fenntartani is-potályokat. Buda városa 1711-tôlkezdve minden évben nagy meny-nyiségû sert ajándékozott a fer-ences rendi barátoknak azzal,hogy azt a szegények asztalán osz-szák szét. Budán és Pesten ez aszokás egészen 1848-ig tartott.

izoszörp: Folyékony cukor, a ma-láta pótanyaga, amit közvetlenül a sörfôzô üstbe adagolnak, ezzelnövelik a fôzôházi berendezésekkapacitását. A magyar söriparbanszéleskörûen használják.

jazz: A Latin-Amerikába eladottnégerek mai utódai is fôznek ku-

koricasört, melynek amerikai an-golsággal ejtett, alkalmasint négereredetû neve a jazz. Egyes véleke-dések szerint a jazztôl – azaz sörtôl– mámoros négerek énekének éstáncának neve ment át a jazznaknevezett zenei irányzatra.

jégsörkészítés: A fiatal sör, hatúlhûtik, megzavarosodik. A Labatt cég új eljárása a jégsörkészítésére a gyártás során meg-teremti azt a hômérsékletet, ami-kor ez a zavarosság egységes mó-don jelenik meg. Innét kezdvemár csak ezt a kezelhetôvé tett za-varosságot kell eltávolítani egy fi-nom szûrô segítségével. Az eljáráseredménye egy tükrösen fényes,jól kiegyensúlyozott sör. A módszer a régi eljárás olyan új-ragondolása, mely lehetôvé teszi,hogy a jégsört nagyipari módsze-rekkel állítsák elô. Azaz kihasznál-ják azt a jelenséget, hogy a sörbôlfagypont körüli hômérsékletenminden baktérium és szennyezô-anyag tökéletesen eltávolítható.Igaz, ennek eredménye egy „vegy-tiszta” sör, melynek ízei is a meg-szokottnál jóval kevésbé szignifi-kánsak. Ez a tisztaság azonbankönnyen népszerûvé teheti azok-nak a fiatal fogyasztóknak a köré-ben, akik eddig pont azért utasítot-ták vissza a sört, mert annak túlsá-gosan jellemzôek voltak az ízei.

karamellmaláta: Zöldmalátábólvagy beáztatott aszalt malátából60-70 °C-on cukrosított, majd90-150 °C-on pörkölt, karamelli-zálódott, enzimaktivitás nélküli

maláta. A pörkölés hômérsékleté-tôl függ a karamellmaláta színe.Erôsen színezô hatású, javítja a sörhabtartósságát és teltízûségét is.Van világos és sötét változata. A világos karamellmalátát max.80 °C-os hômérsékleten, a sötétkaramellmalátát max. 170 °C-onpörkölik.

kármentô: A csapoláskor a po-hárról vagy a korsóról lecsepegôsör és a leszedett hab felfogásáraszolgáló gyûjtôtál.

KEG-rendszer: A KEG angol ki-fejezés, eredetileg 5-10 gallonoskishordót jelent. Olyan hengeresfogantyúperemmel ellátott fém-hordó, amelynek egyik aljába ál-landó jelleggel be van építve atöltésre, ürítésre és mosásra szol-gáló szelepcsô, a fitting. Az ilyenhordók alkalmazására, tisztításárakialakított technikai, technoló-giai, szervezési rendszer a KEG-rendszer. A KEG története az1920-as évek közepére nyúlikvissza, amikor a német Krupp-mûveknél hengeres alakúfémhordókat kezdtek kifejleszte-ni. Ez a hordótípus Angliába ke-rült, és az 50-es években ott ho-nosodott meg. Németországbancsak a 60-as években kezdték be-vezetni, és 1969-ben helyeztéküzembe az elsô KEG fejtô- és mo-sógépet. Az 1970-es évekbenmegkezdôdött Európában a KEG-rendszerre való áttérés, és ma aKEG söröshordópark Angliában85%-os, Németországban 50%-osrészarányú.

174

LEX

IKO

N

kehely: Díszes, talpas, bor- és sör-iváshoz egyformán használt, gyak-ran aranyból, ezüstbôl készítettivóedény.

keresztelôs ser: Ôsrégi szokásvolt, hogy a szoptató anyákat akomaasszonyok tápláló méhserrel,vagy mézes árpaserrel ajándékoz-ták meg. A szokásnak keresztelôsser volt a neve. Az 1700-as évek-ben a szepesi városokban is min-denütt külön városi határozat en-gedte meg az adómentes serfôzéstaz egyes polgároknak, ha Istengyermekáldással örvendeztettemeg meg a házat.

keserûanyagok: A sör keserû-anyagainak nagy része a komló-ból, egészen kis része a maláta-héjból kerül az italba. A komlóke-serûsav nagyrészt már a sörlé fôzé-sénél megjelenik. A komló kese-rûanyagai adják a sörnek az aro-mát, a keserû ízt, és formálják jel-legét. A keserûanyag-tartalomsörtípusonként változó. A pilsenitípusú sör keserûanyag-tartalmaakár 40 mg/liter is lehet, míg azexportsöröké alig haladja meg a18 mg/litert.

keserûérték: Ezt a komlóra és akész sörre egyaránt meghatározzák.A komlónál ez az alfa-, béta-savakés a lágy gyanták mértékétôl függ.A sör keserûanyag-tartalmát EBCegységben határozzák meg, amely15–50 mg/l között mozog, ebbôl1–4 mg/l izomerizálatlan alfa-sav,1–3 mg/l hulupon, a maradékot azizo-alfa-savak alkotják.

Komáromi Sörgyár: Az 1988-ban átadott sörgyár részvényeinektöbbségét 1991-ben megvásároltaa Heineken Brewery, a világ egyiklegnagyobb sörgyártó csoportja.Késôbb a Heineken 100%-os tu-lajdonosa lett az ekkor AmstelSörgyár Rt.-re keresztelt sörfôzdé-nek. A gyár megszûnéséig a kom-mersz Talléros mellett az AmstelLager, Amstel Bock, Amstel Pilsés Amstel Gold söröket gyártotta.

komló: A sör legfontosabb és leg-általánosabban elterjedt fûszere,ez adja jellegzetes keserû ízét. Sze-repe azonban nem csak ebbôl áll,a komlóban található alfa-savakcsíraölô és konzerváló hatása je-lentôsen megnövelte a pasztörizá-latlan sörök eltarthatósági idejét. És ne feledkezzünk meg a komló-ban található lupulin hatásárólsem, ez az anyag nyugtató hatású,ez okozza az egy-két pohár sör el-fogyasztása utáni kellemes bá-gyadtságot. A komlót magát márrégóta ismeri az emberiség, nagymennyiségben sörfôzéshez azon-ban csak a 800– 900-as évekbenkezdte el használni, általánosanpedig csak a XII–XIII. századbanterjedt el Európában. A komlókétlaki növény, sörfôzéshez, pon-tosabban az alsóerjedésû sörök fô-zéséhez csak a meg nem termé-kenyített nôivarú egyedek virágáthasználják, ugyanis a megtermé-kenyített virág magjai gátolják azalsóerjedésû sörök tisztulását.Éppen ezért a hímivarú egyedeketEurópában csaknem teljesen kiir-tották. Nem így történt ez Angli-

ában, ahol a hagyományos felsôer-jesztésû ale-ek készítésénél ezegyáltalán nem zavaró. Az ango-lok persze rögtön ideológiát isgyártottak a dologhoz, mondvánmit lehet várni egy olyan sörtôl,amelyet „szomorú, egyedülálló ésmagányos” komlóval készítettek.

Komlókert: A mai Városház utcavolt az egykori Gránátos utca, ahola fôvárosi önkormányzat hatalmasépülettömbje áll, melyet még III.Károly király idejében építettek atörök háborúk rokkantjai számára,majd Mária Terézia idejében agránátos ezrednek a kaszárnyájalett – innen az elnevezés. A Gránátos utca és Vármegye ut-ca sarkán állt a Hauer-féle ház,melynek földszintjén volt a „Ze-nélô Órához” címzett sörház, eme-letén pedig az írótársadalom ked-velt kávéháza, az „Aranyökör”.Ennek közelében volt a nevezetesKomlókert, a magyar írók megszo-kott találkozóhelye. A vármegye-házával szemben állt a széles ka-pujú, egyemeletes ház, melyrôlmindössze egy halvány fotográfiamaradt fenn, nem látszik jól, hogyaz ablak feletti dísz valóban a ma-gyar királyi koronát ábrázolja-e,mint Rómer Flóris, Pest város-ának egyik elsô leírója sejtette. Azazonban tény, hogy a régi pestiekmagyar szigetnek tartották a he-lyet a jobbára német városban.Az ország legolvasottabb képes-lapja, a Vasárnapi Újság 1871-benígy ír: „Három néposztálya Pestnekmég tökéletesen magyar, a lóvasútkocsisa, a komlóbeli cigánybanda

175

LEX

IKO

N

és a Városház téri kofa. A cigány-banda pedig magyarrá teszi hallga-tóit – így hát ez áll a Komlókertlátogatóira is...” Akiknek pedignem akárki muzsikált, hanem akor egyik leghíresebb prímása, Pa-tikárius Ferkó és bandája. RexaDezsô alaposan kikutatta a Grá-nátos utca múltját, tôle tudjuk,hogy Petôfi is hosszú délutánokattöltött cigányzenét hallgatva aKomlókertben, és a Komló egyikvendéglôse, Frank Ignác, – akitSzabadi Náci néven ismer a ma-gyar nótatörténet – írta a „Befor-dultam a konyhára” zenéjét. A korabeli lapok megemlékeztekróla, hogy mikor Johann Strauss1846 nyarán Pesten játszott zene-karával, elsô estéjét a Komlókert-ben töltötte, és az itteni cigányze-ne ihlette a Pesther csárdás megal-kotására, melyet a Horvát kertbenjátszott el elôször. Nagy eseményevolt a Komlókertnek, mikor a vi-lágszerte ismert virtuóz, ReményiEde, az ország zenei életének leg-népszerûbb egyénisége hangver-senyt adott itt. Arisztokraták éspolgárok, írók, költôk, színészek ésvidám lumpok látogatták a Kom-lókertet. Lisznyai Kálmán, az írókasztalának fôkolomposa a Komló-kerti cimboradalokban énekeltemeg a helyet. A sörkertet az 1890-es években bontották le.

komlókivonat: Zöldesfekete színû,sûrû massza, amely tartalmazza akomló keserûanyagait és mindazo-kat az alkotóelemeket, amelyek akomlót a sörfôzés nélkülözhetetlenalapanyagává teszik.

komlópellet: Napjaink nagyiparisörgyártása a komlót általábanmár nem természetes formájában,hanem bizonyos „elôfeldolgozott”formában használja. Ilyen elôfel-dolgozás a komló pelletezése, amikor apró, kemény golyócs-kákká sajtolják össze, csökkentvea térfogatát, így természetesencsökkennek a szállítási és tárolásiköltségek is.

komlózás: A szûrt sörlevet a fôzô-házban felforralják és komlót ad-nak hozzá. Fôzés közben a komlókeserûanyagai kioldódnak, és azeredetileg kissé édeskés sörlevetkeserûvé változtatják. A fôzés ide-je változó, általában másfél-kétóra. A sörlevet a komlózás utánkülönbözô technikai megoldásúszûrôkön leszûrik és a lehetô leg-rövidebb idô alatt lehûtik az er-jesztés hôfokára.

koppantás: A sereskorsó asztal-hoz ütése ôsi keleti, ördögriasztónépszokás.

korsó (Krügel, Halbe): Félliteresûrmértékû, különbözô anyagbólkészült, különösen kedvelt ivó-edény. Speciális sörökhöz a sör-gyár emblémájával vagy nevévelellátott kerámiakorsókat készí-tenek.

Kôbányai Serház Társaság:Egy vállalkozó szellemû társaság a Schmidt sör sikerén felbuzdul-va 1850-ben megalapította aKôbányai Serház Társaságot, aHalom utca 42.-ben, hogy ott

serfôzdét építsen. Idôközben ki-derült ugyanis, hogy nemcsak atélen-nyáron egyenletes hômér-sékletû, hûvös sziklapincék ideá-lisak a malátagyártáshoz, a sörerjesztéséhez és érleléséhez, ha-nem a sziklák alatt olyan vízerekhúzódnak meg, melyekbôl kitûnôés bôséges mennyiségû nyerhetôa serfôzéshez. A serfôzde engedé-lyeztetési eljárása elhúzódott,ezért a serház csak 1855-ben tu-dott megindulni, s így megelôzteôket Barber és Klusemann, a kétsógor, akik már 1854-ben fôztéka sört a Külsô Jászberényi úti ser-fôzdéjükben.

Kôbányai Sörgyár Nemzeti Vál-lalat: Az 1948-as államosítás utánaz elôd Dreher–Haggenmacher –Elsô Magyar Rész-vényserfôzde Rész-vénytársaságbabeolvasztották aPolgári Serfôzdétés a Király Ser-fôzde helyén mû-ködô malátagyá-rat, és így létre-hozták a Kôbá-nyai Sörgyár Nemzeti Vállalatot.

köles: Általában azokon a helye-ken termelik, amelyek nem árpa-vagy búzatermô területek. Fôleg akorai középkorban használták,esetleg árpával vagy búzávalkeverten. Ma Afrika egyes tájain– kevésbé igényes termesztésemiatt – sokféle formában felhasz-nált élelmiszer. A sörfôzés fontos,jól malátázható alapanyaga.

176

LEX

IKO

N

körömpróba: Régi seres szokásszerint az, akire felköszöntötték akorsó sert, tartozott azt „egycseppig” kiüríteni. Ez az „ex!”,vagyis „fenékig!” szólás eredete.Szokás volt az is, hogy a felkö-szöntött a korsót a hüvelykujjkörme felett megfordította. Hatöbb maradt benne, mint az acsepp, amelyik a körmöt éppenellepte, az illetô bírságot fizetett.

kövér ser: XVII–XVIII. századielnevezése a bôséges malátatarta-lomnak köszönhetôen sûrû serek-nek. Ennek ellentéte a feles ser,amelyet már egyszer felhasználtmalátából fôztek a szegényebbekszámára.

kukorica: A leggyakrabban hasz-nált és kedvelt malátapótanyag.Malátázni nem szokták, mertrossz a csírázóképessége. Sörfôzés-hez csak kifogástalan minôségû,kedvezô körülmények között tá-rolt és jól elôkészített kukoricahasználható fel. A kukorica nagykeményítôtartalmú anyag, feldol-gozása nem nehéz, egyetlen hát-ránya a magas olajtartalma. Ezérta kukoricából a söripari felhasz-nálás elôtt az olajat kivonják,mert az rontaná a sör ízét, illatátés habtartósságát. Egyébként ismegéri a kivonás, mert a kukori-caolaj igen értékes, más célokrakiválóan használható. A kukoricasörgyári felhasználásának formái:durva kukoricadara, finom derce,pehely és keményítô. Sörlé készí-tésekor a kukoricakészítménytkülön cefrézik, és csak utána ke-

verik össze a malátacefrével. A ku-korica adagolási arányát gazdasá-gossági szempontok, technológiailehetôségek, valamint a gyártan-dó sör fajtája és minôsége hatá-rozza meg.

kumisz (tejser): A keleti nomádnépek – fôleg nyáron készített –alkoholos itala. A sok esôt köve-tô meleg nyári napokon, amikorkövér volt a legelô, és a lovak bô-ven tejeltek, akkor készítették ésfogyasztották. A leírások szerint akumisz a tatárok, kunok, magya-rok és szkíták kedvenc itala volt.Kellemesen savanykás, csekély al-koholtartalommal. Még a XIII–XV. században is kedvelt sörszerûital volt. Ma is gyártják, de márfejlett technológiával, cukorral,tejsavbaktériummal és cukor-bontó élesztôvel, 25 °C-on sava-nyított, savós tehéntejbôl, pasztô-rözéssel.

kunser: A kunok kenyérsernek isnevezett keleti stílusú, részegítôitala. A gabonamagvakat (búzát,árpát, kölest, késôbb kukoricát is)megôrölték, a lisztbôl tésztátkészítettek, ebbôl lepényeket for-máztak, és ezeket kelesztették. Asütést nem kemencében végezték,hanem felforrósított, nagy, laposköveken. A lepény külsô felületétcsak annyira sütötték meg, hogy abelseje nyers maradjon. Utána da-rabolták, meleg vízzel telt dézsábavagy nagy cserépedénybe rakták.Ott enyhén szeszes, savanykás, vi-lágos színû itallá változott. Leszû-rés után fogyasztották.

kupa: Francia eredetû szó (cuve),négy karmos lábon álló, alul csa-pos, 10-15 literes fedeles sörivó-edény. Magyarországon fôleg acéhrendszer idején, a társas össze-jövetelek alkalmával használták.Ebbôl itták a közös pénzen vásá-rolt Testvéres sört.

küszöbsör: Az a sör, amelyneksegítségével az ember túljut a vég-leges kocsmában ragadás küszö-bén. Elvileg egy küszöbsör mégnagyon is megengedhetô. Ám,minthogy ez nagyon is fedi a való-ságot, a gyakorlatban ezt számtalantovábbi társa követi, és hol vanmég az utolsó?!

kvasz: Oroszország mai napigegyik legnépszerûbb üdítôitala aminden utcasarkon, sok esetbentartálykocsikból árusított sörszerûkvasz. Elkészítése roppant egyszerû:1 kg fekete rozskenyeret felszele-telünk és sütôben kiszárítunk. Eztösszetörjük, és 5 liter forrásban lé-vô vízzel leöntjük. 6-8 óra múlvaleszûrjük. 1 liter vízben feloldunk20 dkg cukrot és 5 dkg élesztôt, éshozzáöntjük az alapléhez. Azedényt lefedjük, és 12 óra múlva afolyadékot üvegekbe töltjük.Mindegyik üvegbe 2-3 szem ma-zsolát teszünk. Az üvegeket ledu-gaszoljuk, az elsô 24 órán át meleghelyen tartjuk, majd hideg helyretesszük. Kellemesen üdítô, sa-vanykás italt kapunk.

lager sörök: Tiszta, átlátszó, alsó-erjedésû, világos sörök. Az erjedéskevéssel fagypont felett zajlik, s

177

LEX

IKO

N

ezért hosszabb ideig is tart, mint afelsôerjesztésû sörök esetében. Ne-ve az erjedést követô tárolás szó-ból ered. Eredetileg Közép-Európaszívébôl származik, az „aranyhá-romszögnek” is nevezett terület-rôl. A háromszög csúcsain a kö-vetkezô városok helyezkednek el:München, Prága, Bécs. A huszon-egyedik század elején a világ sör-fogyasztásának tekintélyes részét –közel kilenctizedét – az úgyneve-zett lager sörök teszik ki. Lager sö-rök persze sokfélék lehetnek: vankeserû és édeskés, sötét és világos,erôs és gyenge. Ami közös ben-nük, az tulajdonképpen nem más,mint a sör gyártásakor használt al-sóerjedésû élesztô, és az, hogy vi-szonylag alacsony hômérsékleten(5-6 °C) zajlik le az erjesztés,majd hosszabb-rövidebb ideig, deminimum 6-8 napig érlelik 0-1°C-os hômérsékleten. Így tehátmindaddig, amíg Linde meg nemalkotta ipari hûtôgépét, sörfôzôeleink nem készíthettek alsóerje-désû söröket, csak akkor, ha azidôjárás azt megengedte. A közép-korban így azután nem maradtmás választás, mint hogy nyáronfelsôerjedésû söröket fôzzenek.Nem kellett azonban a sörivókatés a sörfôzôket félteni! A bajorsörmesterek már annak idején rá-jöttek, ha az utolsó tavaszi fôzeteta szokásosnál erôsebbre fôzik, ak-kor a sör – hacsak idô elôtt megnem itták – eláll akár szeptembervégéig is. A 19. század negyveneséveitôl a századfordulóig talántöbb lényeges változás történt asörgyártásban, mint az azt megelô-

zô évszázadokban összesen. Az al-sóerjedésû sörök ekkor lettekegyeduralkodók, és ezekben az év-tizedekben fejlesztették ki azokata típusokat – pilseni, müncheni ésbécsi –, melyek mind a mai napiga legnépszerûbbek Európában.

léhûtô: A serlét a középkorbanóriási, alacsony serléhûtô kádak-ban hûtötték, éspedig kézi erôvel,úgynevezett kavarómankókkal ka-varták. Ez a legképzetlenebb mun-kaerô, a kezdô inasok dolga volt.Körbejártak a hosszúkás, rendesentojás alakú léhûtôkád körül, haviszont nem ügyeltek rájuk, akkorhajlamosak voltak a lustálkodásra.Innen ered a rosszalló léhûtô el-nevezés.

licencsörök: Olyan sörök, ahol alicencadó bevezetett márkáját azô védjegyével és márkanevévelgyártják. A világmárkák elterjedé-sével elszaporodtak a licencsörök.Ennek magyarázata, hogy a sör-óriások egyre nagyobb részét ural-ják a sörpiacnak, és marketing-költségeik szempontjából sokkalkedvezôbb, ha alapmárkáikatgyártják mindenütt. Hogy a li-cencsör mennyire hasonlít az ere-deti termékre, az a felhasználtnyersanyagok minôségének afüggvénye. Ez pedig költségténye-zô. Az élesztô kis mennyiségû,könnyen szállítható, nem okozgondot, a komló szállítása – akárpellet, akár sûrítmény formájában– már meggondolandó. A malátaa sör tömegének tizenöt százaléka,ezért ha van helyi gyártás, nem

érdemes ezer kilométerekre elszál-lítani az anyaországból, legfeljebba speciális festô-, karamell- észöldmalátákat, melyekbôl úgyiscsak kisebb mennyiség kell. A fej-lett vízkezelési technológiával el-érhetô, hogy kemény vízbôl lágyvizet csináljanak, vagy fordítva. Akémiai technológiával ma már azis elérhetô, hogy a pontos ionösz-szetételt reprodukálják – feltéve,hogy a vízforrások állandó minô-ségûek. Amíg a megfelelô ke-ménységi fok általában elérhetôlágyítással vagy ionadagolással, apontos ionösszetétel utánzásánaktöbbnyire nem adottak a felté-telei. Márpedig ennek óriási je-lentôsége van a cefrézés és az er-jesztés lefolyásában, az élesztô-mûködésben, így a keletkezômetabolikus melléktermékek mi-nôségében, ezek mennyiségi ará-nyában, vagyis végsô soron a sörízében. Innét már csak a fejletttechnika kérdése marad: ez azon-ban többnyire adott. Ha tehát alicencsör minôsége nem azonos azeredetivel, ennek kizárólagos ma-gyarázata, hogy a gyártása soránköltségtakarékosan jártak el.

Magyar Sörgyártók Szövetsége:A legnagyobb hazai sörgyárakszervezete, melyet 1992-ben jegy-zett be a cégbíróság. Az MSSZ1993. január 1. óta tagja az Euró-pai Sörgyártók Szövetségének.

májusi sör: A középkori Német-országban a hosszú téli idôszakután a különbözô céhek fiatal le-gényei pünkösd elsô hétfôjén lo-

178

LEX

IKO

N

von vagy gyalog, de mindenkép-pen muzsikával, körmenetet tar-tottak. Palacsintát ettek, májusisört ittak és a részvevôk közül má-jusi grófnôt választottak. Sok lel-kes követôje, de sok ellenzôje isvolt ennek a XVII. század végéigtartó céhes szokásnak.

maláta: 1. Szárított, csíráztatottgabona. Általában árpából, vagybúzából készül. 2. Sörirodalmi éskorcsmakulturális folyóirat Ma-gyarországon.

malátalikôr: Nem igazán sörtí-pust jelöl, az Amerikai EgyesültÁllamokban így is nevezik azokata söröket, melyek alkoholtartalma5% felett van. Ezért lehetséges te-hát, hogy a Heileman BrewingCompany által forgalmazottPower Master (alkoholtartalma5,9%), a Colt 45, az Old English-,a Blue Thunder vagy a Mickey’s(mind 5% fölötti) nem „sör”, ha-nem úgynevezett „malátaital”. Az etiketten ez áll: „malt liquor”,amitôl persze a palack, a dobozvagy a hordó tartalma jóféle sör.Csak nem jogilag! Aki tehátAmerikában európaira emlé-keztetô, jó sört akar inni, annakmalt liquort kell a boltok polcainkeresnie.

malátapótló anyagok: A sör-gyártásban a maláta részleges pót-lására elvben minden olyan anyagfelhasználható, amely jelentôsmértékben tartalmaz keményítôt.Nem váltak be a gyártást nehezí-tô, drága vagy a sör ízét rontó

anyagok. A söriparban haszná-latos pótanyagok elsôsorban ma-gas keményítôtartalmuk vagy cu-kortartalmuk miatt tûnnek ki. Bára sör karakterét elsôsorban a ma-láta határozza meg, a kellô arány-ban és tudatosan megválasztottpótanyag nem feltétlen rontja aminôséget, ha az megfelelô fôzô-házi technológiával párosul ezenanyagok tökéletes lebontására.Régebben és ma is számos ország-ban használnak pótanyagokat azárpamaláta pótlására, ezekben azországokban a felhasználandó pót-anyag fajtáját a hagyományokonkívül gyakorlati szempontok (he-lyileg termô vagy található anya-gok) határozzák meg.

malátázás: A sörfôzés elengedhe-tetlen elôkészítô folyamata, amelysorán a gabonaszemek (malátázás-ra a legalkalmasabb gabonafajta azárpa) keményítôtartalma nagy-részt cukorrá alakul át. A malátá-zás folyamata – elvileg – nagyonegyszerû. A friss és egészséges ga-bonaszemeket beáztatják, majdhatalmas, magas páratartalmú,meleg helyiségben szétterítik, csí-ráztatják. A csírázás folyamata né-hány nap alatt végbemegy, ezalatta gabonaszemekben levô enzimeka keményítôt nagy molekulájúcukrokká alakítják át. Közben amalátarakást többször át kell for-gatni, hogy minden egyes gabona-szem kellô mennyiségû levegôt,hôt és nedvességet kapjon. Amikoraz enzimek elvégezték munkájukat,akkor a csírakezdeményeket eltávo-lítják és a gabonaszemeket kiszárít-

ják. A szárítás idôtartamától és hô-mérsékletétôl függôen különfélemalátákat kapunk, a 75-85 °C-onszárítottat bécsi, a 100-110 °C-onszárítottat sötét, vagy müncheni tí-pusú malátának is szokták nevezni.Az így elkészített maláta azutánhosszabb ideig is tárolható.

márc (márcos): Óflandriai szó, agall marga szóból származik, jelen-tése seprô, üledék, alj. A márcoshideg úton, szôlôtörkölyre öntött,vizes mézlével erjesztett, nemszénsavas erjedésû, nem habzó, sa-vanykás ízû, sörszerû ital.

Martfûi Sörgyár: A keleti ország-rész egyik sörgyára eredetileg ElsôMagyar Szövetkezeti GazdaságiTársulás néven kezdte meg mûkö-dését. Magalapítója 28 – elsôsor-ban a mezôgazdaságban érdekelt –gazdasági egység volt. A gyár hiva-talos avatására 1985. augusztus 20-án került sor. A sör-fôzde 1988 óta részvénytársaság-ként üzemel. 1991 végén a sopronisörgyár tulajdonosa, a Brau AGvásárolta meg. A gyár saját fejlesz-tésû terméke az Arany Hordó, li-cenc alapján a Kaiser sört gyártja.

máslás: A sörcefre szûrése utánvisszamaradt szilárd alkotóelemekmég oldható részét egy kevésforró vízzel kioldják, ez a borá-szatban is használatos szakzsargonszerint a máslás.

Maß: Tipikus bajor szó az 1 lite-res üveg- vagy kerámiakorsóra ésannak tartalmára. A szó német je-

179

LEX

IKO

N

lentése: mérték, mérce, vagyis az asörmennyiség, amellyel egy bajorember a sörivást elkezdheti. Ré-gebben 1 bajor Maß 1,069 litervolt, ma 0,8 liter.

Mayerffy Ferenc (1751–1805):A bajor Landsberg an der Lechbirodalmi szabad városban szüle-tett Franz Mayer a sörfôzô-mesterséget kitanulva, a Dunamentén vándorolva jutott el Óbu-dára. Hamarosan a Tabáni Ser-fôzôház árendása lett, majd a PestiSerfôzô Céh tagja. Vagyona gyor-san gyarapodott, hatalmas szôlô-birtokot vásárolt a Sas-hegyen, sezzel budai polgárjogot nyert. Ér-dekes azonban, hogy a szôlô- ésborkereskedésbôl származó bevé-teleit is a sörfôzésbe forgatta visz-sza. A Vác melletti Csörögi-pusz-tát bérelte, ahol árpa- és komló-termelésbe fogott. 1789-ben, azutolsó török háború idején kilenc-gályányi élelmiszert adományozotta délvidéken harcoló seregeknek.Érdemei elismeréseként 1796-banFerenc császár és király magyarnemesi címet adományozott FranzMayernek, aki nevét Mayerffy Fe-rencre magyarosította. Az immármagyar nemes Mayerffy Ferenc-nek öt fiúgyermeke született, akikközül hárman folytatták az atyamesterségét, ketten pedig katona-tisztnek álltak. A három serfôzô-mester fiú, még apjuk életében,1800-ban bérbe vette a pesti Leo-pold utcai sörfôzdét is. Hamarosanazonban a Mayerffy család bérle-ménye lett a gyôri és a temesvárikamarai serfôzô ház is.

melanodinmaláta: Elállításáragyenge minôségû, rendszerint fe-hérjében gazdag árpát használnakfel. Jellemzôje a nagy melanodin-tartalom. Színe igen erôs, a sör-nek erôteljes maláta- és tiszta teltízt ad. (Melanodin: valamely ter-mék megbarnulását, sötétedésétokozó vegyület.)

mértékletességi táblázat: Dr.Benjamin Rush, George Wa-shington háziorvosa készítettetáblázat, mely a tömény szeszesitalok gyengítô hatásainak kerü-lését, de a sör mindennaposfogyasztását javasolja.

messzely: Ûrmérték, mely vala-mivel több mint fél liter.

München: A bajor fôvárosból,Münchenbôl olyan sörféleségekszármaznak, mint a híres Bock, aDoppelbock, a Märzenbier, illetvea típust teremtô Münchner Hellés a Münchner Dunkel. A kisebbserfôzdéket nem számítva ma a vá-

rosban hat sörgyár üzemel. AzAugustiner, a Hacker-Pschorr, aHofbräu, a Löwenbräu, a Paulanerés a Spaten. Ezek közül a legki-sebb, a Hofbräu van még államitulajdonban.

müncheni maláta: Malátaaromá-ban, enzimekben gazdag világos-barna árpamaláta. A münchenisörtípus és a barna sörök készíté-séhez használják.

Nagykanizsai Sörgyár: A nagy-kanizsai sör- és malátagyárat a vá-rosi Kereskedelmi és Iparbank el-nökének, Gelsei Guttman Vil-mosnak az indítványára nagy-kanizsai üzletemberek és vállal-kozók alapították 1892-ben. Avállalkozás neve Kanizsa SerfôzdeRészvénytársaság lett. A gyár –1911-tôl Király Serfôzde Rt. néven– az elsô világháborúig kiválóanprosperált, de a trianoni béke-szerzôdés miatt olyan piacveszte-ség érte, amelyet nem tudott ki-heverni. 1928-ban a Dreher–Hag-genmacher Elsô Magyar Rész-vényserfôzde Rt. megvette a Ki-rály Serfôzde R.-t. 1933-ban agyár termelését leállították, éscsak 1941-ben indították újra, deaz államosítást követôen úgy tûnt,végleg megszûnik a sörgyártásNagykanizsán. A dolgozó nép söriránti növekvô igénye azonbanszükségessé tette a termelés újbólibeindítását, amelyre 1956-ban ke-rült sor. A nagykanizsai gyár pri-vatizációs története is egyedülálló:néhány gyors tulajdonosváltásután a Kôbányai Sörgyárat is bir-

180

LEX

IKO

N

tokló South African Breweries tulajdonába került. A sörtermelés2000. év végén megszûnt a gyárban.

Oktoberfest: A világ leghíresebb,minden év szeptemberében tartottsörfesztiválja, mely eredetileg a lovassport ünnepe volt. Kezdet-ben a Terézia réten nem is mértek

sört, csak a szomszédos sörözôkteltek meg vendégekkel ezeken az ôszi napokon. 1810-ben kötöttházasságot Ludwig trónörökös ésTherese von Sachsen-Hildburg-hausen. A lakodalmat az akkormég München belvárosához tarto-zó Theresien Wiesének nevezetthatalmas parkban tartották. A park azóta is minden ôsszel meg-telik emberekkel, akik söröskorsó-emelgetéssel múlatják az idôt. A rendezvény rövid idôn belül a vá-ros elsô számú látványossága lett.

Már 1835-ben is százezer látogató-ja volt, akik mintegy kétszáznegy-venezer „Massbiert” döntöttek lea torkukon. Sörsátrat elôszörMichael Scottenhammer állítottfel a réten 1896-ban. A négyszázszemélyes sátor mellett ekkor mármintegy hatszáz pavilon és bódéüzemelt. Ugyancsak a múlt századvégérôl származik a fesztivált be-vezetô söröskocsi-felvonulás Mün-chen utcáin, és ez idôben jelentmeg a mutatványosok mellett azelsô cirkuszi sátor is. Az ünnepségminden évben pompás fel-vonulással veszi kezdetét. A rétivendéglôsök feldíszített lovakhúzta kocsikkal vonulnak végig avároson, hogy délre a rétre érje-nek. Itt a város polgármestere egykéthektós sör csapra verésével sza-bad folyást enged a sörnek és azáltalános jókedvnek.

ökosör: Az ökosör elôállításánálnem károsítják a környezetet,gyártásához nem használnak olyanalapanyagokat, melyeket vegy-szerrel kezeltek, és a felhasználtvíz is csak természetes lehet.

Pannónia Sörgyár: A pécsi sör-gyártás története két család nevé-vel forrott össze. A két leg-nagyobb sörfôzde a Hirschfeld és aScholcz család tulajdonában volt.1864-es adatok szerint a két ser-fôzde éves teljesítménye négy-, il-letve ötezer hektoliter volt. A Pannónia Sörgyár végered-ményben Hirschfeld Sámuel ser-fôzdéjébôl nôtt ki igazán sörgyár-rá, melynek teljesítménye 1911-

ben már elérte a hatvanezer hek-tolitert. Az I. világháború után ahárom pécsi sörgyár közül a Pan-nónia élte túl a gazdasági válsá-got. Igazi fejlôdésére a II. világhá-ború után került sor. A sörgyár ka-pacitása az 1970-es évekre megkö-zelítette az egymillió hektolitert.

Papazian, Charlie: Az AmericanHomebrewer Association alapí-tója, a Zymurgy címû sörfôzésiszaklap szerkesztôje.

partihordók: A legtöbb sörgyárkészít ma már 5 l-es fém-dobozokba töltött sört,amelyet a hozzá tartozócsapolóberendezésselegyütt kínálnak. Elônye,hogy könnyen hazavihetô,hûtôben tárolható, megôr-zi a csapolt sör kedvezô tu-lajdonságait, kezelése egyszerû,doboza dekoratív, baráti összejö-veteleken hangulatkeltô.

Pasteur, Louis: Híres francia ve-gyész. Ô szabadalmaztatta eljárásáta „nem romló sör elôállításáról éstárolásáról”. A tudóst ekkor mártöbb éve foglalkoztatta az alkoho-los erjedés folyamata. Mi okozza, hogy a szôlô leve egy-szer borrá, másszor ecetté válik,mitôl lesz a sör egyszer kitûnô ésmitôl válik egy másik alkalommalihatatlanná? Pasteur kutatásai ala-pozták meg a ma elfogadott „sör-fôzési higiéniát”, vagyis a külön-féle vadélesztôk, baktériumok, pe-nészgombák és mindazon ténye-zôk kikapcsolását a sörfôzési folya-

181

matból, amelyek a sör erjedésétkárosan befolyásolják, vagy a sörromlását okozzák.

pasztôrözés: A kész sörben levômikroorganizmusok elpusztítása.

Ez a gyakorlatbanazt jelenti, hogy azitalt a fejtés elôttegy-két percre 70Celsius-fokra me-legítik fel. Bevettés biztosabb mód-szer még, de egy-ben lényegesenenergiaigényesebb

is, ha a már palackozott vagy do-bozolt sört pasztôrözik.

Pécsi Sörfôzde: Az 1990-esévekbeli privatizáció során azosztrák Ottakringer vásárolta mega pécsi Pannónia Sörgyárat, éshogy hangsúlyozza a városhoz va-ló kötôdését, valamint a sörfôzéstradícióit, Pécsi Sörfôzdére vál-toztatta a nevet. A Pécsi Sörfôzdejelenleg a Pécsi Szalon, a SzalonBarna, a Szalon Light és a licencGold Fassl és Gilde sört gyártja.

Perlmutter Jakab: A KôbányaiSerház Társaság serfôzdéjének ve-zetôje, majd 1859-tôl tulajdonosa.

Petz-Rumbach serfôzde:A Vasárnapi Újság 1861. május12-én ezt írta: „Egymás után léte-sülnek Pesten és Budán a serfôz-dék. A jobbak közé tartoznak afôváros vidékén a promontori ésangyalföldi, valamint a két új sör-gyár Kôbányán. Legrégibb azon-

ban Pesten a Petz-Rumbach-féleserfôzô, mely 1805 óta mûködik ésörvend a sörivó közönségben jóhírnévnek. A múlt hónapban tör-tént, hogy e vállalat a Rumbachtestvérek birtokába ment át, kik,mint tanult serfôzôk, több javításthoztak be mesterségükbe. Tényaz, hogy a sörnél fô dolog a jó víz,melybôl fôzik, ez okból történt,hogy a Rumbach testvérek magá-ban a Dunában állítottak fel ku-tat, melybôl szivattyúk és nyo-mógépek által óránként 10 akóátszûrt vizet nyernek.”

pilseni (pils, Pilsener, Pilsner):A legszélesebb körben ismert ésutánzott lager. Nevét a cseh-országi Plzen városáról kapta. Ittkészül ugyanis a Plzensky Prazdroj,amit a világ Pilsner Urquell né-ven ismer, ami kb. annyit tesz,mint „pilseni az (ôs)eredeti forrás-ból”, így kívánva megkülönböztet-ni magát a többi „pilsenitôl”. Elô-ször 1842-ben fôzték ezt a sörtí-pust, mely jellegzetesen friss, fa-nyar ízét, tartós habkoronáját bô-séges komlótartalmának köszön-heti. Az ilyen jellegû söröket ne-vezik pilsnek, Pilsenernek is. A németek szerint igaz, hogy ezt a sörtípust a csehországi Plzenbenfôzték elôször, de ebben az ott te-vékenykedô bajor sörmestereké a döntô szerep: az ô tapasztalatuktette a Pilsner Urquellt etalonsörré. Érdekes módon az erôsenkomlózott pilseni nem egyköny-nyen nyerte meg a gyengébb éslágyabb sörökhöz szokott németektetszését. A pils csak 1872-ben

lett divatos sör Berlinben, ésinnét elterjedve lett a németek,majd Európa legkedveltebb söre.

pilseni maláta: Malátaaromás, en-zimben gazdag világos árpamaláta.Készítésekor minden olyan ténye-zôt kiiktatnak, amely az aszalásnála melanodin (színanyag) képzôdé-sét elôsegíti. A pilseni típusú sö-rök készítésére szolgál.

pint: Az angol pint 0,568, azamerikai pint 0,45 liter.

pisztoly: Alul keskeny, felfeléöblösödô fületlen söröspohár, másnéven vágott pohár, avagy stucni.Az elnevezés a német rövid csövûlôfegyver a vágott puska (Stuzen)formájára utal.

PIWEX: Minden év tavaszán acsehországi Brnóban megrende-zésre kerülô söripari kiállítás ésvásár.

Podhering: Hazánkban az elsônagyüzemû serfôzô ház, mely mársörgyárnak nevezhetô, II. RákócziFerenc fejedelem birtokán, azUngvár váruradalomhoz tartozóPodheringen, mai nevén Ôralja-falva volt. A fejedelem egy egészjobbágyfalut rendelt a hatalmassergyárba munkásnak. A sert aRákóczi-szabadságharc kuruc vité-zei kapták.

pohármosás: Szintén fontos, hamosogatószerrel mostuk el a poha-rat, hogy utána kétszer-háromszoröblítsük el, mert a mosogatószer-

182

LEX

IKO

N

LEX

IKO

N

maradványok tönkretehetik sö-rünk habját és szépségét. A ha-gyományos söröspohár-mosogatásnem igényel egyebet, mint melegvizes, kefés lemosást és hideg vizesöblítést. Ezután még nedvesen le-felé kell fordítani a poharat éshagyni lecsöpögni, megszáradni.A törölgetés felesleges, és mégcsak nem is higiénikus. Az semárt, ha a már hosszabb ideje hasz-nálaton kívüli poharakat ismét el-mossuk. Ezzel lehûtjük a poharat,amivel jót teszünk a sörnek is. A sörivók sok bosszúságtól kímél-hetik meg magukat, ha nem hasz-nálják poharaikat tejivásra, nemtartják nyílt helyen a konyhában.Ezzel elkerülik, hogy zsírmaradvá-nyok és lecsapódó ételgôzök ra-kódjanak rá a poharakra.

pub: A public house, azaz aközösségi ház rövidítése. A britszigeteken a sörözô elnevezése. A pub abszolút demokratikusintézmény, a társasági élet egyikszíntere, ahol nincsenek társa-dalmi különbségek. Egymás mel-lett támasztja a pultot piacirakodómunkás, tanár és milliomosüzletember. A londoni parlamentkörnyéki kocsmákban pedig mégpár évvel ezelôtt is egy parlamentiszolga rohant körbe, csengôjét ráz-va jelezte, hogy szavazás követ-kezik a tisztelt házban. A pubokdélben és munkaidô után zsúfo-lásig megtelnek. Hivatalnokok ésbanktisztviselôk serege költi el ittebédjét. A kocsmák annyira dugigvannak, hogy az emberek az utcá-ra is kifolynak. Jellemzô a fehér

inges, nyakkendôs urak látványa,amint egyik karjukon gondosanösszehajtott zakójukat tartva, má-sik kezükkel egy söröskorsóba ka-paszkodva ácsorognak az utcán. A public house, vagyis a pub sokévszázados intézmény, bár elneve-zése csak a múlt századból való:azután ragadt rá, miután létrejöt-tek az elsô zártkörû klubok. A so-kak által Anglia legegészségesebb,legemberibb, legjellemzôbb intéz-ményének tartott pubokról elsô-ként a yorki érsek 745-ben keltkörlevelében esik szó, midôn a pa-poknak a „kocsmában valló étke-zés és ivászat megtiltatik”. A legré-gebbi pubok postakocsi-állomások-ból, útszéli fogadókból alakultakki. Ilyen belsô udvaros, tornácoskocsma Londonban az egykoripostaállomás, a George Inn, vagy a16. századból ittmaradt MayflowerInn. A pubok nagy része azonbanAnglia fénykorából – a Viktóriakirálynô után viktoriánus kornaknevezett idôszakból való.

Rauchbier: Alsóerjedésû külön-legesség a bambergi füstízû sör(Bamberger Rauchbier). Ennekkészítéséhez olyan malátát hasz-nálnak, amit nedves bükkfából rakott tûzön szárítottak. Így a sör– akárcsak a hasonló eljárással,szárított malátából készülô skótwhisky – intenzív füstízt kap.

rizs: A rizs pótanyagként való fel-használása elsôsorban a II. világ-háború idején vált jelentôssé, bárMagyarországon már elôtte is al-kalmazták maláta pótlására. Sörfô-

zéshez a rizs hántolásakor keletke-zett törmeléket használták fel,amely ôrlés után azonnal használ-ható. Néha pehelyformában is al-kalmazzák. Elsôsorban az alsóer-jesztésû, világos sörök pótanyaga,valamivel világosabb, szárazabbsört ad, mint a kukoricadara. Pót-anyagként való alkalmazása elô-nyös, mert keményítôtartalmaigen magas, fehérjetartalma vi-szont alacsony – annak is nagy ré-sze oldhatatlan –, és növeli a za-varosodással szembeni stabilitást.A rizs hozzáadásával készült sörvilágosabb színû, kellemes ízû,erôsen habzik, a szénsavtartalmatjól visszatartja és jól szállítható.

rozs: Az ókorban és a középkorbanritkán és csak helyenként használtalapanyag. Szakmai újdonság sör-készítési alapanyagként való újbólifelhasználása, amit a rozs élettaniszempontból kitûnô tulajdonságai,magas ásványianyag- és vitamin-tartalma indokol.

savanyú maláta: Eredetileg azértfejlesztették ki, hogy a világos és a pilseni típusú sörök cefrézésénéla karbonátkemény víz negatív ha-tását kiegyenlítsék. Elôállítása egy-szerû, a világos pörkölt malátát45–47 °C-os meleg vízben áztat-ják, és addig tartják ott, míg amalátára rakódó tejsavbaktériu-mok 0,7–1%-os koncentrációt al-kotnak. Utána a folyadékot leön-tik, és a malátát 60 °C-on megszá-rítják. A cefrézésnél jobb enzim-hatás, a kész sörnél lágy, tisztább,kiegyensúlyozottabb íz érhetô el.

183

LEX

IKO

N

Schmidt Péter: A serfôzôszakmátMünchenben tanulta ki. Szabadu-lása és hazatérte után az Üllôiúton létesít serfôzô házat. Nagyötlete azonban az elhagyott kôbá-nyai kôfejtôk üregeinek kihasz-nálása: az állandó hômérsékletûpincék kiválóan megfeleltek alager sör érlelésére. A szabadságharc utáni nehéz idô-ket átvészelve Schmidt Péter bô-vítette sörfôzô házát, és serméréstis nyitott. Ekkor azonban márrosszul álltak a derék alcéhmesteranyagi ügyei, adóssága kerekedett,serfôzdéje nem állta a versenyt azidôközben megalakult nagy sör-gyárakkal. 1867-ben végrendelke-zett, s utódja nem lévén, mindenmaradék vagyonát, közte az Üllôiúti serfôzô házat és serkimérést is,szétosztotta a rokonai között.

serescsizma: Régi sörméréseketábrázoló metszeteken, rajzokonláthatunk egy hatalmas, csizmaalakú sörivó készséget, az úgyne-vezett serescsizmát. A szokás a kö-zös céhi testvéres sörözések emlé-ke, eredetileg Lengyelországbanalakult ki, onnan hozták maguk-kal a vándorló legények. A serescsizmából egymás után,körben ittak az asztaltársak, a se-res testvérek. Óvatosan kellett in-ni ebbôl a többliteres ivókészség-bôl, mivel különös alakjából adó-dóan tartalma könnyen kiloccsan-hatott. Erre nézve külön fogásokvoltak: mesterivás, legényivás, re-mekivás. Aki sörét kiloccsantotta,az bírságot fizetett, amit természe-tesen sörben kellett leróni.

seresszamár: A seresszamár mon-dája már élt a török hódoltságidején is a budai serfôzôk és foga-dósok körében. Ezt bizonyítja az a peres irat is, amelyben az egyikbudai vendégfogadós kijelentette,hogy semmivel sem tartozik a ne-ki sert szállító serfôzô háznak. Ôrendes ember, megfizette minden-kinek minden tartozását, adóját,sergarasát, de még a seresszamár-nak járó porciót is. Ugyanis a ser-fôzô házakban, de a fogadókban ismindenütt kitettek egy kupa sertaz éjszaka a pincét látogató se-resszamárnak. Ha ez a jóindulatúserissza kísértet ott találta porció-ját, azt megitta. Ha zsugoriskodtakvele szemben, tört-zúzott, rontott-bontott a pincében, kinyitotta a sereshordók csapját, elfolyatta a sert, vagy azt megsavanyította,mint azt a fogadósok mondták,„megveszejtette”. Feltehetô, hogya seresszamár nem más lehetett,mint valamelyik bosszúálló, rossz-indulatú inas vagy legény. A mendemonda persze a seres-szamárra fogta a kópéságokat. A seresszamár legendája megtalál-ható finn atyafiainknál is, ahol asört egy Fekete Tamás nevû ördögrontja el, akit gyakran szamárfejû-nek is neveznek.

serjog: Magyarországon a serfôzésijog a honfoglalástól kezdve a föld-tulajdonhoz kötôdött: ez volt a„serjog”.

serlajtolás: A sörkimérés, vagyisa „serlajtolás” joga 1840-ig léte-zett. Ez azt jelentette, hogy saját

házában a saját maga fôzte sörtbárki kimérhette.

serleves: Ôseink pompás reggeliételének receptje Zelena Ferenc1846-ban megjelent Nemzeti sza-kácskönyve alapján: „Fôzz-meghárom messzely sert fahéjjal,czitrom-héjjal és czukorral, hogyelég édes legyen, – üss 8 tojás-sár-gáját egy fazékba, önts hozzá egyfél messzely jól fövô tejfelt, lassanlassan, habard-el együtt, azutánöntsd reá a sert, – újra még egyszerhabard-fel, és tálald ki hosszánmetszett pirított zsemlyére.”

sermérôcégér: Serjel, ami jelezte,hogy a házban sörkimérés üzemel.Ennek legôsibb jele a láncon lógógolyó volt.

sermérô helyek cégérei: A régivárosok utcáinak elmaradhatatlankellékei voltak a cégérek. A cégérjogot jelzô jel, vagyis jelvény volta középkorban: heraldikus, artisz-tikusan megoldott mutató (Zaiger,Zeiger), mint azt németbôl átvett,magyaros nevének származása ismutatja. Tartalmát tekintve hár-mas szerepet játszott: elsôként ajórészt írástudatlanok számáraazonnal felismerhetôvé kelletttenni a borbélymûhelyt, a pénz-váltó bankost, valamint a sermérôkocsmárost; másodsorban mármesszirôl fel kellett hívnia magáraa figyelmet; harmadrészt pedigegyben jogot is jelentett, a ser-mérés királyi jogát, kiváltságát. A serescégér legôsibb formája arómai katonai manipulus, a ma-

184

LEX

IKO

N

rokra fogott szalmacsomó, földbeszúrt lándzsa végén. A római sere-gek táborhelyein ez jelképezte azsoldfizetô, kenyér- és abrakosztóhelyet. A manipulusnak a közép-korban népiessé szelídült formájaa padláslyukon kidugott, rúdra kö-tött vesszônyaláb, vagy a földeszúrt vesszôseprû. Ezeknek tovább-fejlôdött változata a lobogó,messze látszó gyaluforgács, vagy arúdra akasztott koszorú. Az össze-kötözött, tetején csimbókba kö-tött gyaluforgács már némi klasz-szikus formát ad a cégérnek, melyaz úgynevezett seres golyóbis for-mahatása, de az ôsi tekejáték bá-buja nyomán tekebábuvá is stili-zálódik. Fejlett változata egy fago-lyó, melyrôl gömbös fejûre kötö-zött gyaluforgács lóg le. Ennek to-vábbi fejlôdése a forgács- és szal-maeredetét megôrzô fonott gömb,vagy harangforma, a belôlük kiló-gó bábuval, szélén komlótoboztutánzó fenyôtobozzal. Klasszikusflandriai eredetû, de egész Európá-ban elterjedt serescégér a golyó.Eredetileg gömbölyû, degesz er-szény, mely késôbb golyóbissá me-revedik. A sergarast, a királyôr haszon-élvezetét, azaz jus regaléjét jelké-pezi. A serescégér leegyszerû-södését mutatja a 18. századbanmegjelenô söröskorsót markolókéz, illetve a söröskorsó címer-pajzsban való megjelenése is. Aplasztikus cégér mindinkább sík-ban ábrázolt kép lesz, söröskorsó-val, sósperecekkel, kolbászkákkal.A „klasszikus” jelképeken kívülgyakori még címerként a seresc-

sizma, a bak sör nevére utaló bak-kecske, valamint a 19. század kö-zepétôl elterjedô Gambrinus-kép.A cégér kitûzése, illetve bevonásais jelentéssel bírt: még egyórányiidôre is bevonták a cégért, ha mi-se alatt tilos volt a mérés. A cé-gér rúdja lefelé lógatása is a ser-mérés szüneteltetését jelentette.Ez azonos értelmû szokás a gyásztjelentô félárbocra eresztett lobo-góéval.

sermérési jog: A sermérés jogáttöbben is megkaphatták, ôk kü-lönbözô utcákban, illetve más-más napokon mérhettek sört. A serjogosnak aznap, amikor sertmért, kötelessége volt házára a serjelet azaz a sermérôcégértkitûznie.

serrendészet: A serfogyasztásnakóriási elterjedése bajor földönrendszeresített serrendészeteteredményezett. Ennek hivatása elsôsorban az volt, hogy ellenôriz-ze: fôz-e a serfôzôjogos elegendôsert annak a területnek kielégíté-sére, melyre jogosult. E rendôrség ügyelt továbbá a ser-mérô házakra, a hamisításokra ésegyéb manipulációkra, a mértékekhites voltára. A „serlátók” (Bier-visierer) hirtelen rajtaütésekkelrendeztek serlátást (Bierschau). Eza régi céhi mívlátók, húslátók(Fleischschauer) seres analógiájavolt, Magyarországon serbírák –így Trencsénben a serficzérek –látták el ezt a tisztet. A serfôzôkcéhmestere tagja volt a serlátóktársaságának. A sermérleget már a

19. század elsô felében rendszere-sen használták a serpróbákon, ígyPesten is. Ugyancsak ez a ser-rendôrség ügyelt fel a rendes adó-zásra is: a seradók jelentékeny ál-lami jövedelmeket jelentettek. Ezvolt a német Bierpfennig, a „ser-garas”, melyet a behozott ser utánis fizetni kellett mint vámot ésbehozatali adót.

Soproni Sörgyár: „Legfiatalabb”régi sörgyárunkat, a sopronit1895-ben alapította Lenck Gyulaés a Brünni Serfôzde Részvény-társaság. Az 1992-es privatizációsorán a gyár újra részvénytársaságlett, majd a Brau Union Göss-Reininghaus Österreichische BrauAG megszerezte a részvény-többséget. 1994-ben megtörténtaz elsôbbségi részvények tôzsdeibevezetése, majd 1997-ben a Sop-roni Sörgyár Rt. fúzióra lépett azElsô Magyar Szövetkezeti SörgyárRészvénytársasággal, és nevétmegtartva folytatta mûködését.1998. január 1-jén a Soproni Sör-gyár Rt. a konszernhez tartozás je-gyében nevét Brau Union Hungá-ria Sörgyárak Részvénytársaságraváltoztatta. Sopronban a fô ter-méknek nevezhetô Soproni Ászo-kot és mellette elsôsorban osztráklicenc – Steffl, Zipfer és Gösser –söröket készítenek.

sör: Árpa-, búza- vagy rozsmalá-tából komlóval fôzött, szénsavvaltelített, alkoholtartalmú ital.

söralátét: A poháralátétek elôdeiazok a porcelánból vagy fajanszból

185

LEX

IKO

N

készített al-jak voltak,amelyeketrégen a for-ralt sörtôlátmelegedettkorsók alá tet-tek, hogy azok neégessék ki a sörözôk terítôit. Az alátéteket Magyarországon„sörkeksz”-nek, Ausztráliában,ÚjZélandon és Észak-Amerikában„coaster”-nek, a franciák „sous-bocks”-nak, a németek pedig„Bierdeckel”-nek nevezik. Az elsô papírpépbôl készült aláté-tet 1892-ben szabadalmaztatta egybizonyos Robert Sputh Drezdá-ban. Ettôl kezdve terjedtek el Európában a papírból készült„korsó alá valók”. Az elsô söralá-tétek Amerikában 1900 körül,Angliában pedig az 1920-as évek-ben tûntek fel. Az alátétek legelterjedtebb alap-anyaga a papírpép, de készült márhabszivacsból, parafából, gumiból,fényes kartonlapból, linóleumból,ezenkívül mûanyagból, plexibôl,fából, filcbôl, papírból, lenvászon-ból, bôrbôl, gyapjúhulladék bevo-natú papírból és selyempapírból is.

sörbárca: Ezek funkciója többnyi-re a munkások természetbeni – azaz sörbéli – járandóságának el-számolása volt. Könnyû alkalma-zási módja miatt sok helyen a mainapig használatban maradtak. Ki-vitelük és anyaguk egyszerû. 1945elôtt többnyire bronz, az azt köve-tô idôszakban mûanyag és alu-mínium.

sörbélyeg: A sörbélyegeta fiatal szovjet kormánybocsátotta ki a forradal-mi és polgárháborús

felfordulásban hirtelenjé-ben eltûnt fém (nem csak

ezüst) aprópénz pótlására, ígytulajdonképpen állami kibocsátá-sú szükségpénzrôl beszélhetünk.Már a kortársak sem tartották iga-zán pénznek, és meglepô – csekély– méretei miatt el is keresztelték„sörbélyegnek”. A szovjet sörbé-lyeg óriási mennyiségben kerültforgalomba – összesen 50 000 000 (!) rubel értékben.Miután kopejkás címletekben bo-csátották ki, ez legalább 5000 mil-lió darabot jelentett! Ebbôl a szé-dületes mennyiségû „sörbélyeg-bôl” azonban aránylag kevés éltetúl az idôk viharát; a túlélôpéldányoknak ma már van érté-kük. Persze még mindig többrevan szükség ahhoz, hogy egy korsósörre cseréljük be ôket.

sörbojkott: A XIX. század nyolc-vanas éveiben a munkások boj-kottálták azokat a kocsmákat ésvendéglôket, ahol nem engedé-lyezték a politikai gyûléseik meg-tartását. Bojkottáltak olyan sör-fôzdéket is, amelyek munkásokatbocsátottak el, nem javítottak amunkakörülményeken, vagy visz-szautasították bérköveteléseiket.

sörboszorkányok: A középkor-ban nem ismerték pontosan az er-jedés folyamatát, és ha a sör meg-romlott, vagy nem az alkoholos,hanem az ecetes erjedés indult

meg, gyakran boszorkányságotgyanítottak, és evégett nem egyesetben született bírósági ítélet a„sörboszorkányok” ellen a sörmegrontása miatt. 1565-benBriesemann asszonyt fogták perbeazzal a váddal, hogy elvarázsoltaés megrontotta Joachim Meller-mann sörét. Hasonlóan járt Gar-mar asszony is, aki a vád szerintmérget kevert Berndt Schneidersöröshordójába. 1581-ben Katha-rina Janekent már gyilkossággalvádolták, mert mérgezett sörrelmegölte Hans Ebelst és feleségét.A vádlottak a vallatás során beis-merték tettüket, annak ellenére,hogy minden bizonnyal ártatla-nok voltak. Éppúgy, mint az azasszony, aki ellen – talán szere-lemféltésbôl – egy másik esküalatt azt vallotta, hogy látta,amint a sör megrontására repülôszellemeket parancsolt egy sörfôz-débe. Nem kerülte el a tortúrát aschlawei polgármesternô sem, akitazzal gyanúsítottak, hogy sûrû fe-kete sörétôl lettek hallucinációimostohalányának. Ma már úgygondoljuk, nem történt boszor-kányság. Nem mindenütt tartot-ták be a törvényt, és a sör fûszere-ként mindenféle növényt és gyö-keret felhasználtak – köztüknemritkán olyan mérgezôket is,mint például a berkenye. Akkori-ban sok nô hitt a sör és a kenyérgyógyító varázserejében. 1583-banegy olyan asszonyt tartóztattak le,aki mindennap kenyeret és sörtvitt egy denevérnek, hogy az ve-szély esetén a segítségére legyen.A babona szerint a sör nôket segí-

186

LEX

IKO

N

tett a terhességükhöz: ha az eskü-vôn kiloccsant a sör, az annak a jele volt, hogy a menyasszonynemsokára terhes lesz.

sörellenôrök: A sör minôségi követelményeinek megfogalma-zása új szakasz kezdetét jelentettea sörminôsítés területén. Szigo-rították a sörellenôrökkel szem-beni követelményeket: tilos volt a vizsgálat elôtti estén becsípniük,a vizsgálat idején sajtot, halat,sonkát, köménymagos kenyeret,édességet nem fogyaszthattak, ésdohányozniuk sem volt szabad. A próbára kivitt sörök ízleléseközben csupán pirított kenyér-darabkákat rágcsálhattak. A ha-misító sörfôzôket szigorúan bün-tették, volt eset, amikor nemcsaka sörét kobozták el, hanem a sör-fôzdéjét is azonnal bezárták, sôtesetleg még a városból is kiutasí-tották. De ennél még súlyosabbkövetkezménnyel is járhatott a sörpancsolás. Elôfordult, hogy a népharag a saját sörébe fullasz-totta a hamisítót, de ha nem istörtént meg ez a végzetes lépés, a szégyen a sörhamisítót akkor iselkísérte egészen a sírig.

sörfejtés: A sör hordókba, palac-kokba töltése. A fejtést túlnyomásalatt kell végezni, ami azt jelenti,hogy a hordóból vagy palackbólkiszippantják a levegôt, szén-dioxid-dal töltik meg és úgy töltik tele.

sörkoptatás: III. Wilhelm és VII.Ludwig bajor hercegek a XIV.században sörbizottságot hoztak

létre, melynek tagjai télen heten-te kétszer, nyáron háromszorszemlét tartottak a sörfôzdékben,és ha a sör minôsége nem feleltmeg a követelményeknek, a sör-fôzô vagy sörkimérô ellen szigorúszankciókat alkalmaztak. A kö-zépkori ellenôrzést nem éppen la-boratóriumban végezték: háromellenôr szûk szarvasbôr nadrágbanmegjelent a sörfôzdében, és egyvödör sört locsolt egy nyers, fes-tetlen padra, melyre mindhármanleültek és három órán át helybenmaradtak. Közben ettek, ittak, jó-kedvûen adomáztak. Aztán egyadott jelre mindhárman felálltak,és ha a nadrágjuk odaragadt a padhoz, s velük együtt az is fel-emelkedett, a sör megfelelt a mi-nôségi követelményeknek, és kilehetett mérni. Ôk voltak a „bierkieser”-ek, magyarul sör-kiválasztók, akik munkájuk tisz-tességes végzését hivatali eskü letételével is megerôsítették. A nem megfelelô minôségû sörtcsökkentett áron kellett kimérni,s egy városi szolga mindaddig ottmaradt a sörkimérésben, amíg a leszállított árú ital el nemfogyott.

sörkoszorú: A germánoknál a sörfôzés, akárcsak a sütés-fôzésés a többi háztartási munka, azasszonyok dolga volt. A korai kö-zépkorban a sörfôzdékben is csakasszonyok sürgölôdtek. Nem vé-letlen, hogy egyes északnémet vi-dékeken a sörfôzô üst még a szá-zadfordulón is a hozományhoz tar-tozott. Az is szokás volt, hogy ha

egy asszony sört fôzött, meghívta a szomszédasszonyokat egy kiskóstolóra. Az ilyen asszonyi sörö-zéseket nevezték sörkoszorúnak. A sörkoszorú eredete is a közép-korban keresendô. Ekkor még lé-teztek a német vidékeken olyankocsmák, ahova csak nôk léphet-tek be. A sörkoszorú minden bi-zonnyal kitûnô lehetôség volt ar-ra, hogy a hölgyek elengedhessékmagukat. Arról azonban nem szóla fáma, hogy a sörkoszorúból ha-zatérô asszonyokat mivel vártaotthon hites uruk.

sörmérföld: A középkorban an-nak a távolságnak az elnevezése,melyen belül valamely sörfôzônek(vagy sörfôzô városnak) kizáróla-gos joga volt sörfôzésre és a sör kimérésére.

sörök erôssége: A sörök erôssé-gét sem alkoholtartalmuk, semszárazanyag-tartalmuk alapjánnem lehet pontosan jellemezni,ezért erôsségüket, minôségüket azerjedés elôtti, vagyis az eredeticukorfokkal határozzák meg. A söröspalack címkéjén feltünte-tett szám, például 12 B, az erjedéselôtti sörlé cukorfokát jelöli Bal-ling-fokban kifejezve. A Balling-fok megközelítô pontossággal mutatja, hogy hány százalék oldott anyag van a sörlében.

sörösharang: A középkori váro-sokban a plébániatemplomokbanvolt egy kis harang, melynek éleshangja a régi idôkben a vendégfo-gadók és korcsmák záróráját jelez-

187

LEX

IKO

N

te. Oklevelek emlékeznek meg apozsonyi, budai és a gyôri sörösha-rang intézményérôl is. A sörösha-rang a késôbbi idôkben beköltö-zött magába a kocsmába. Az ang-liai pubokban sok helyen még mais egy kis harang megkondításávaljelzik az utolsó rendelés leadásá-nak idejét.

söröscímke: A XIX. század köze-pére az üveges sör megjelent a pi-acon: az ital szállítható, könnyentárolható áruvá vált. A kezdetiidôkben az üvegre domborítottáka sörfôzô és a palackozó nevét, va-lamint egy címke jelezte a kupa-kon az üveg tartalmát, illetve biz-tosította a vásárlót, hogy az hami-sítatlan. Ahogy a sörfajták számanôtt, úgy váltotta fel a domborí-tott üveget a sima üveg az egysze-rû címkével. A XX. század kezde-tén az üveges sörfajták számánakemelkedésével és népszerûségüknövekedésével a címkék egyre szí-nesebbek és változatosabbak let-tek. Egy új mûvészeti forma szüle-tett. Sörfôzôk és palackozók pró-bálták egymást túlszárnyalni mi-nél szembetûnôbb címkékkel,hogy magukhoz csalogassák a po-tenciális vásárlókat. A papírdugótfelváltotta a csatos kupak, megje-lent a címke az üveg nyakán, ese-tenként pedig a hátoldalán, így isvonzóbbá téve az árut. A kisebbkiszerelés magával hozta a címkékváltozatosságát, így is megkülön-böztetve a söröket. A századfordu-lóra Európában és Amerikábanegyaránt tömegcikké vált a sör.Ezzel egyidôben mindennapossá

vált a ma is használatos harmad-és félliteres kiszerelés. Ahogy aziparban megindult a versengés, acímke a marketing egyik alapjávávált. Nem véletlen, hogyha a sörkészül üveges és dobozos kiszere-lésben is, a dobozon található fel-irat is megtartja a címke stílusátaz azonos sörfajtákon belül.

söröscsizma: Magas szárú, csizmamintára formált sörivóedény 2 li-teres ûrtartalomig. A XVI. század-tól használták. Nehéz belôle inni.

sörösdoboz: 1929-ben azAnheuser-Busch és a Pabst Sör-gyár kezdte meg a kísérletet az el-sô bádogdoboz kialakítására.1933-ban történt meg az áttörés, adoboztöltô gép alkalmazásával. A dobozos sör rövid idôn belül si-keres lett az amerikai piacon. Né-metországban 1937-ben kezdtékmeg a gyártását, Exportbier meg-jelöléssel, de csak a II. világ-háború után indult meg jelen-tôsebben a fejlesztés. 1964-ben aDortmundban rendezett Interbraukiállításon mutatták be a tépô-záras dobozt. 1971-ben megjelenta doboz szegélyes megoldása. Ma már 0,33, 0,5, sôt 1 li-teres ûrtartalommal isgyártják. A dobozos sörelônyei: a klimatikus ha-tásoknak – legyen az hi-deg vagy meleg – hosszabbideig ellenáll, a stabilizálásés a pasztôrözés révén nö-veli az eltarthatóságot,könnyû és biztonságos a szállítása.

A japán sörgyárak két szakmai új-donsággal is meglepték a dobozossörök piacát. Hogy a vendégnekmeglegyen az az érzése, hogyüvegbôl issza a sört, bevezették adoboz polietilénterephtalat nevûanyagból való készítését, amelyfémzárral van kialakítva. Ha ezt apolietilén védôburkot eltávolít-ják, elôbukkan a sörrel telt pohár.A másik szakmai újdonság, hogyivásnál az egész doboztetô köny-nyen eltávolítható, és a fogyasztóúgy érzi, mintha pohárból inná asört. Hogy ez a hatás még erôsöd-jön, a doboz aljára plasztikgyûrûthelyeztek el, ha ezt egy kissé meg-mozgatják, a habképzôdéserôsödik. Persze biztos, hogy nemez a sörfogyasztási szokások jövôje.

söröskorsó: A XV. században ta-lálták fel a sör számára a korsót.Ezek a nagy, kerek, olykor sok-szögletû edények sokszor tetôvel isbírtak. Alapanyagául szolgálhat azón, az üveg, az ezüst és a kerámiais. Az elôkelôségek korsói valósá-gos kézmûipari remekmûvek vol-tak: ezüstbôl öntve, domborítva,apró részletességgel festett ábrák-kal, címerekkel, történelmi, alle-

gorikus és bibliaijelenetekkel díszítve.Röviden, a sörivás már aszemnek is élvezettelszolgált. A XVII. századbanjelentek meg azüvegkorsók, amelyeketrendszerint gyönyörûen be-festettek és zománcábrák-kal ékesítettek. Legjellem-zôbb darabjaik a „fichtel-

188

LEX

IKO

N

bergi poharak”, ezek afrankföldi söröskorsók, me-lyeken festett ökörfej, vala-mint a Fichtel-hegységegyik csúcsa látható. Ebbenaz idôben a jobb háztartá-sokban már szokás volt a sörpohárból történô fogyasztásais, korsóból a vendéget érkezése-kor, még állva, egy üdvözlô kort-tyal kínálták. A söriváshoz hasz-nálatos üvegpoharak általában vé-konyak és magasak voltak, gyak-ran szépen kifestve vagy beolvasz-tott zománccal díszítve.

sörrel fôzés: A sör szerepe kettôsa gasztronómiában. Meg kellkülönböztetnünk „sörrel való fô-zést” és a „sörhöz való fôzést”. A kettô között az a lényegi kü-lönbség, hogy míg a sörrel való fô-zés esetében az italt ténylegesenfelhasználjuk az ételkészítés során,addig a sörhöz való fôzés esetébena sörözés alkalmához, ünnepibbétételéhez készítünk ételeket. Ezek-nek az ételeknek a legegyszerûbbés legismertebb formái a sörkor-csolyák. A sörkorcsolyák egyrésztcsökkentik, „elverik” a sörözgetésközben óhatatlanul jelentkezôéhségérzetet, másrészt felszívják agyomorban az alkohol egy részét,így csökkentve a túlzott „neki-vidámodás” lehetôségét. A leg-klasszikusabb sörkorcsolyák a kü-lönféle sóskiflik, sósperecek, pogá-csák, chipsek, amelyeket legin-kább készen vásárolhatunk. Némifáradság és idô ráfordításával azon-ban magunk is készíthetünk hidegvagy meleg sörkorcsolyákat. A

meleg sörkorcso-lyák klasszikus ese-tei a különfélemelegszendvicsek(húsos, sajtos,

gombás, velôs-pirí-tós), német nyelvterüle-

ten a sült kolbászok, virslik.Némely hazai sörözôbe, fôként tél-víz idején, kezdenek visszalopóz-kodni – sörkorcsolya gyanánt – aklasszikus parasztreggelik ételei, ahideg sült hurkák, tepertôklilahagymával, a fasírt és a csirke-májas zsíros kenyér. A sörrel valósütés-fôzés mindenképpenönmérsékletet igényel. Egyáltalánnem biztos, hogy ha a készítendôételünkben a vizet sörrel helyet-tesítjük, akkor kiváló vagy egyál-talán elfogadható ételt sikerül ösz-szehoznunk. A sült húsok sörrelvaló locsolgatása már régóta is-mert. A különféle sültek szép pirosszínt és ropogós külsôt kapnak, haa sütés utolsó fél-egy órájábanszorgalmasan locsolgatjuk azokatsörrel. Erre a legalkalmasabbak azegyszerû lager sörök. Azonban eb-ben az esetben sem kell, sôt nemis szabad a sülô húsnak sörben to-csognia. Persze van amikor kifeje-zetten a sörben kell az ételt meg-fôzni, vagy éppen levest fôzünk asörbôl.

sörszabályzat: A sörszabályzat azivási szokások gyûjteménye. Aszokások alapjait a diákok és kato-nák sörös társaságai rakták le. Vi-rágkorát a XVI. és a XVIII. századközött élte, dacolva az egyház ésaz állam fellépésével. A kritika

érthetô, ha egy régi sörszabályza-tot tanulmányozunk. Ez kimondja,hogy az ünnepi körben addig illikinni, amíg lerészegedünk. Ha tá-vozáskor nekiesünk az ajtófélfá-nak, vissza kell térni az asztal-társasághoz, és tovább kell in-nunk. Aki nem részegedik le tel-jesen, büntetést fizet. Ilyen szo-kások mellett nem csoda, ha azivászat nem adott lehetôséget a kulturált együttlétre.

sörszámlálás: Vannak helyek,ahol a fogyasztást a söralátétenjegyzik, mégpedig úgy, hogy ötfüggôleges vonal után egy vízszin-tessel áthúzzák az egészet. A soka-dik fél tucat után a pincérnek márvégleg nincs helye, hogy újabbvonást húzzon, de mire ez a pilla-nat elérkezik, a vendég, ha vanmég ereje, az alátétet ráhelyezi akorsó tetejére, hogy jelezze: nemkér többet. Amikor még nem voltalátét, gyakran kis porcelánleme-zeket használtak. A megivott sö-rök számát így könnyen meg lehe-tett állapítani az egymásra tettporcelántányérocskák számából.Az egyszerûbb helyeken, aholnem voltak ilyen alátétek, ott afelszolgálók krétával írták fel egytáblára, hogy a vendég mennyitfogyasztott. Ezt akár sörivási ver-senynek is tekinthetjük, hiszenmindenki láthatta, kinek mennyivan a „rovásán”.

sörszeminárium: Bamberg városá-nak idegenforgalmi hivatala által asör szerelmeseinek tartott kurzusokazok számára, akikben olthatatlan

189

LEX

IKO

N

tudásszomj él a sör iránt. Az általá-nos tudnivalókat a „Bamberg és fo-lyékony kenyere” kurzusán sajátít-hatjuk el, de külön szakkal bír a„csodálatos esték a bambergi sörrel”és a „sör és konyha tudománya” is.

sörtank: A nagyobb forgalmúvendéglôket csapolt sörrel ellátórendszer. A vendéglô raktárábanvagy pincéjében nagyméretû tar-tályokat helyeznek el, melyekbe a szállító jármûvekbôl közvetlenülfejtik le a 20-30 hordónyi sört. A tartályokat hôszigetelt vezetékköti össze a csapolóberendezéssel.

sörtípusok: A söröket a felhasz-nált élesztô jellege szerint kétnagy csoportba – alsóerjesztésû ésfelsôerjesztésû sörök – sorolják. A sörfôzôk azt már igen koránmegfigyelték, hogy míg egyesélesztôfajták felemelkedtek a sör-cefre felszínére, addig voltak olya-nok, melyek leülepedtek az edényaljára. Azt is tapasztalták, hogy az elôbbi élesztôk hasznos tevé-kenységüket 10 Celsius-fok felett,az utóbbiak 5-6 Celsius-fokonhajtják végre.

sörtôzsde: A Broker’s Bier Börsetöbb mint hétszáz vendég befoga-dására alkalmas berlini sörözô,ahol mindennap 17 órától a sör-és az italárak a tôzsde szabályaiszerint ingadoznak. Az infor-mációk több monitoron is meg-jelennek; így a 15 különbözô csa-polt és a 4-féle üveges sör ára, to-vábbá a borok, pezsgôk valamint a pálinkák árai. A számítógépes

program minden eladást rögzít, és az árfolyamváltozások azonnalmegjelennek a képernyôkön. A csapolt mindennap 4 márkávalindul, az üveges sör kezdô ára 5márka, míg az „özvegy- és árvasör”nyitáskor 3,80. Amint a tôzsde-játék beindul, minden megvál-tozik. Az eddigi legerôsebb hosszegy háromdecis sör árát 16 már-káig vitte fel, de az átlagos tôzsdeinapokon az üzletmenet árai atényleges kereslethez igazodnak.A tôzsdei résztvevôk megélhetnekhosszokat és besszeket, de a teljesösszeomlás úgyszólván teljesen ki-zárható. A sörtôzsde látogatói, mi-vel határidôs ügyletek nem köthe-tôk, örülnek az árzuhanásnak, dea minimumajánlat 2,40-nél nemlehet kevesebb. A 15-féle csapoltsör között különlegességnek szá-mít az ún. „özvegy- és árvasör”. APriegnitzer sörfôzde sörének kü-lönlegessége, hogy a Broker’s BierBörse vendégei minden elfogyasz-tott sörrel a sörfôzde jótékony cé-lú alapítványát is támogatják: azelôre meghatározott összeg függet-len a tôzsdei árfolyamoktól.

száraz ser: A középkorban a be-fejezett erjedés miatt csak kevésmalátát tartalmazó sereket nevez-ték így. Manapság ismét divatbajött, azokat a söröket hívják így,melyekben aránylag alacsonymennyiségû a maradék cukor.

szépítô szûrés: Az érlelés utánmegmaradt kismértékû zavarosságeltávolítása. Ezt követôen lesz asör csillogó-tükrös.

szeszkazán: A korhely régi neve.

színsörlé: Megszûrt sörcefre.

triplaser: A XVII–XVIII. század-ban a serek erejét, vagyis, mintma mondanánk, az alkoholtartal-mát illetôen megkülönböztettektripla sert, dupla sert, szimpla sertés feles sert.

U Fleku: Prága talán leghíre-sebb, legismertebb sörözôje. Az ~ épületét, a már akkor isöregnek számító Kremencova ut-cai házat Vit Skremenec 1499-ben vásárolta meg. Nem akart ôtöbbet, csupán egy kis sörfôzdétfelállítani, amely biztosítja a kör-nyék polgárainak szükségletét.Jakob Flekovsky, akinek családjá-ról késôbb a sörözôt elnevezték,már nem kevés pénzért vásároltameg a Skremenec családtól 1762-ben a sörfôzô házat és a hozzá tar-tozó vendéglôt. Az ~-ban 1843-ban fôzték elôször az azóta világ-híressé lett bajor típusú erôs, sötétsört. 1921-ben ismét tulajdonostváltott a sörözô, megvásárolta azt

190

LEX

IKO

N

a Brtník család, akiktôl azután1949-ben az államosítás során, a „nép nevében” elvette a Cseh-szlovák Szocialista Köztársaság.Az 1990-es évek elején a legen-dás sörözôt a Brtník família areprivatizáció keretében vissza-kapta. Az ~ egyébként Európalegnagyobb sörözôi közé tartozik,nyolc termében (Akadémia, Koffer, Lovagterem, Komlóskert,Václav-terem, Kolbász, Nagyte-rem, Ócseh terem) egy idôbennyolcszázan élvezhetik a kiválósört, és akkor még nem beszéltünka négyszáz férôhelyes kerthelyiség-rôl. A sörfôzde-sörözô büszkeségeazonban mindenképpen maga a fôzôház, amelynek egyes beren-dezéseit a középkor óta használ-ják. A fél évezredes születésnapalkalmából a sörfôzdéhez közeli,egykori malátázóházban megnyíltaz ~ házi múzeuma is, ahol meg-tekinthetôk a fôzdébôl már kike-rült, használaton kívüli régi szer-számok, berendezések.

üvegpohár: Az üveg általánoshasználata a XIX. század másodikfelére teljesen visszaszorítja az ón-, a cserép- és az egyéb kupákat. A pohár szó az olasz–francia bicchiere leszármazottja, miként a német Becher is. Az igazi jelleg-zetes pohár formája alul keskeny,felül széles és fületlen. Bár termé-szetesen vannak különleges for-májú és díszítésû poharak, az üvegmegjelenésével eltûnnek a pom-pás dombormûvek, a díszítés a cserépen és az üvegen festett, az ónon karcolt ábrák.

víz: A sörgyártás legfontosabbeleme. A sörgyártásra alkalmas, jó víznek abszolút tisztának, szag-mentesnek és lehetôleg minél lá-gyabbnak kell lennie. Emiatt alegalkalmasabbak a források ésmélyfúrású kutak vizei. Jó néhánysörgyár azonban kifejezetten büsz-ke természetes forrásból származóvizére, és ekkor persze ezt fizettetimeg a fogyasztóval. Az egyik finnsörgyár például egyenesen húsz-ezer éves „abszolút szennyezés-mentes” vízbôl fôzi sörét. Könnyûnekik, csupán néhány nagyobbjégkockát kell felolvasztani...

zab: Sörkészítési alapanyagkéntegyes vidékeken volt ismeretes, de csak a XII. századig (pl. Szerze-tes sör).

záróra: Elôször 1310-ben rög-zítették, kifejezetten münchenihasználatra. A középkorban a hatósági ellenôrzés részét képez-te. Minden sörfôzô kötelezve voltarra, hogy mindig „teljes mér-tékkel mérjen”, és hogy ebbôl szár-mazó járandóságát rendezze. Bír-sággal járt, ha az utolsó haran-gozást, a záróra jelét követôen istovább csapolták a sört. A tizen-hetedik században a sörmérésrevonatkozólag rendelkezés írta elôBerlinben: „esténként, mihelyst a dobszó figyelmeztet, azaz amikora templomban kilenc órára haran-goznak, a csapolás befejeztetik”.Ennek jeléül az erre hivatott em-ber krétával keresztet húzott a hor-dó csapjára, amint az ütemes jelzé-sek felhangzottak. A Zapfenstreich

megfelelôje a katonai nyelvezet-ben a takarodó.

Zatec: A remek aromájú komlót,melyet a hagyomány szerint fiatallányok szednek gyönge ujjaikkal,több mint ezer éve termesztikCsehország Zatec régiójában. Az innen származó komló titkátsem botanikusok, sem vegyészeknem tudták megfejteni, a bizo-nyíték azonban, a sörivók legna-gyobb örömére, ott van mindenpohár sörben.

Zlaty Bazant: A Felvidék és Szlo-vákia legmodernebb és legnagyobbsörgyára 1978-ban, még a szocia-lista Csehszlovákia élüzemekéntkezdte meg mûködését. Az ógyal-lai Zlaty Bazant nemcsak a hazaifogyasztóknak szolgált, alegjobb cseh sörökkelegyütt importra került, éssok európai sörivónaklett kedves söre.A Magyarországon Fá-cánként becézett sör 10 évig ör-vendeztette a magyar sörivókat,de a rendszerváltozás után eltûnta hazai sörkínálatból, hogy aztán1999-ben annál diadalmasabbantérjen vissza. A történelem mint-ha ismételné önmagát. Ógyallátés Komáromot eddig a Zsitva pa-tak kötötte össze. Ám amióta aZlaty Bazant licenc alapján a Ko-máromi Sörgyárban készül, ismétmegerôsödött a sörbarátság a ma-gyarországi és a szlovákiai sörivókközött: mindannyiuk egyik ked-vence a Zlaty Bazant, vagy ahogymifelénk hívják: az Aranyfácán.

191