Madaras Laszlo

Megjegyzesek az avar es magyar reflexfjrekonstrukciojanak kerdcschez

A tiizfegyverek elterjedese elott a legfelelmetesebb tavolrol 616fegyver az ij volt. Az evezredek folyaman sokfele tipusa alakult ki,tobbfele valtozatat hasznaltak a Karpat-medenceben is.

Az osszetett vagy reflexijat azok a hunok hoztak teriiletere, akiknagy valosziniiseggel feltalaloi is voltak ennek a felelmetes harci esz-koznek. Mint azt U. Kohalmi Katalin kozlemenyebol tudjuk: "...a Baj-kal-totol nyugatra gyakoriak a kolapos sirok, amelyeket a r^eszek azi. e. Ill—II. szazadra kelteznek, es amelyeket az azsiai hunok legregibbemlekeinek tartanak. Ezekbol a sirokbol kerultek elo a legregibbnektekintheto ijvegcsontok es ijkozepcsontok."1

Ez a csontlemezekkel merevitett ij terjedt el azutan az egeszeurazsiai sztyeppen: "A jellegzetes kerekded vegii, a kesobbi formak-hoz kepest vaskos, rovid csont ijvegek az i. sz. elso harom evszazadbannemcsak az azsiai sztyeppeovezetben terjedtek el, Kinatol Barnauliges Uzbegisztanig, hanem a harcolo torzsek vandorlasai reven viszony-lag gyorsan eljutottak a partusokig. A partusoktol az uj tipusu ijat at-vettek a szomszedos Sziria seregei is. Mint azt az i. e. n—I. sz.-i hom-szi, hamati es palmiirai dombormuvek tanusitjak. Majd a fegyvert apartusokat felvalto szaszanidak orokoltek.

Errol a tenyrol a szaszanida uralkodokat abrazolo ko es fern dom-bormiivekrol szerezhetunk tudomast. Ezeken pontosan kiveheto a ref-lexij harom b'sszetevdje (famag, csontmerevites, inkoteg), s a technikaimegoldasok lehetseges modja.

Ezt a csontlapokkal merevitett osszetett ijat hasznalhattak(?) akarpat-medencei hunok, s lett legendava az aranyij, a hatalom jelve-nye.

Az V—VII. szazadban jelentos valtozason, atalakulason, fejlode-sen ment at a fegyver. Ezek a valtozisok pontosan azon a teriileten

51

zajlottak, ahonnan a Karpat-medencebe erkezo nepvandorlaskori ne-pek is elindultak hosszu vandorutjukra.

A kinai forrasok szerint a "tiirkok" meses allatok csontjait hasz-naltak fel az ij keszitesere, s innen annak kiveteles ereje.

Mindebbol annyi igaz, hogy az ujfajta ij alakjat egeszeben szep,lenduletes korvonalak jellemzik, nemcsak also vegiik nyert ivesen haj-16 format, amely jol belesimult a hajlos karok ivelesebe, hanem rovat-kolt vegiik is megnyult, s a rovatkan tul is meg nehany centimeterre,hogy vegiil is rezsutos vonallal zarodjon... Hazank teriileten is jol is-mertek ezek a hosszu ijcsontok minden regesz es muzeumlatogatoelott, a karpat-medencei avar birodalom hagyatekabol."4

Tovabbi valtozast jelent az ijnak, mint targynak a torteneteben aza megfigyeles, hogy a "VIII—IX. szazadtol kezdve egyre gyakoribb,hogy a csontboritas az egyik, vagy mindket ijvegrol lemarad. A fogotborito csontok viszont mindig feltalalhatok."5 Gyakorta latjuk viszontezt a szerelesi modot a X. szazadi magyar vitezek reflexijainak felta-rasakor. Az eurazsiai sztyeppe ijvaltozasai a Karpat-medenceben ispontosan nyomon kovethetok.

A reflexij regeszeti leletek kozotti azonositasa az 1920—1930-asevek tudomanyos vizsgalatainak eredmenye volt. Mora Ferenc asatasieredmenyeinek kiaknazasaval, Cs. Sebestyen Karoly azonositotta aSzeged kornyeki temetok sirjainak csontlemezeit a reflexijjal, felhasz-nalva szeles korii neprajzi ismereteit a munkaban. 6 volt az, aki igyirt dolgozatanak bevezetojeben: "Magyarorszagi nepvandorlas kori si-rokban, nevezetesen az avarok es a honfoglalo magyarsag sirjaibanelofordulnak olyan hosszukas, vekony, neha kes alaku, sima, reszintdiszitett, reszint diszitetlen csontlemezek, melyeknek rendelteteseteddig homaly fedte."6 Ezt a homalyt oszlatta el azutan preciz megfi-gyelesekkel es pontos kovetkeztetesekkel, a neprajzi anyagra tamasz-kodva.

A csontlemezek funkciojanak pontos ertehnezeset az avar kori(elsosorban a Szeged-Feherto A es B temetok) sirok targyai segitettek.

Cs. Sebestyen Karoly dolgozatanak vegeredmenye mind a mai na-pig helytallo, s a tovabbi kutatasok kiindulopontjava lett: "Veleme-nyem szerint — irja — ez a feltelelezett gorbe lee nem lehet mas,mint az eddig meg meg nem talalt ij, s a rejtelyes csontlemezek csakennek az ijnak lehettek a reszei.

A csontlemezek funkciojanak meghatarozasa utan a reflexij re-konstrukcioja kovetkezett. Ennek folyamataban teljesedett ki igazan

52

Cs. Sebestyen Karoly keleti neprajzi ismereteinek hasznossaga. A ku-lonbozo ijtipusok ismertetese utan az ijkeszites folyamatat is leirja:

"Az ij kiilonben ugy keszul, hogy az alabb emlitett fabol valomagjanak kiilso feliiletere marha lab- vagy nyakizomzatabol valo, gon-dosan megtisztitott, zsirtalanitott es megpuhitott inrostokbol atto vas-tag koteget sajtolnak ra nagy erovel. Ezek az inrostok, ha megszarad-nak, felette erds, szivos es rugalmas tomegge merevednek meg, s afaval elvalaszthatatlanul osszeragadnak. A falec belso oldalara hal-enywel ket hosszu, a kozeptol majdnem a kar vegeig terjedo bivalyvagy vadkecske szarvabol alakitott lemezt enyveznek ra. A ket lemezaz ij kozepen pontosan osszeer. A fanak es a szarulemezeknek ossze-ero feliileteit erre valo kiilonos szerszammal megirdaljak, hogy jobbtapadasuk legyen az enyvezesnel. Az igy elkeszitett ij hatat vegul be-boritjak voros vagy zold szinii finom marokkoi borrel, amelybe megaranyos disziteseket nyomnak. Az ij belso oldala, tehat a szaruval bo-ritolt felulet takaratlan marad, csak kozepen nyulik at a hat borbori-lasa erre az oldalra is."9

E leiras utan szambaveszi a keleti ijak kiilonbozo fajtait, majdosszegzeskent levonja a meg ma is ervenyes kovetkezteteseit: "...a mirejtclyes csontlemezeink valoban a tiirk (turkesztani) tipusu ijnak areszei."10

Hogy hosszabban ideztiik Cs. Sebestyen eredmenyeit — s meg ne-hany esetben visszaterunk korszakos jelentosegu munkajara —, az in-dokolja, hogy mind a regcszet kutaioi, mind pcdig azok, akik a nep-vandorlas kori, illetve a nagyar reflexijat kiserletekkel rekonstrualtak,erre az alapmiire hagyatkoztak kczdeti lepeseik megtetelekor, meg ak-kor is, ha rovid uton rajottek arra, hogy nem mindenben szabad elfo-gadni Cs. Sebestyen leirasait, rekonstrukcios elkepzeleseit.

Vegyuk eloszor talan sorra a regeszet tudomanyanak eredmenyeit.Mint annyi mas targy eseteben, itt is Csallany Dezso volt az, aki

eloszor foglalkozott reszletesen az avar kori reflexijjal. Neki mar nemokozott problemat a csontlemezek ijhoz valo kotese, igy a korai avarijak alaposabb vizsgalalara koncentralhatott.

Eredmenyeit az On. keskeny karu avar ijakra vonatkoztatva hatpontban foglalla ossze:

"1. Az avar ;j felajzatlan allapolban kb. 130 cm hosszu, egy vo-nalban kinyujtva 20—22 cm-rel tobb, tehat altalaban 150 cm koriilinagysagot cr el.

2. Az avar ij szimmetrikus ivu.

53

3. Az ij felso karja 3 cm-rel hosszabb az also karnal, de egyenldkarok eppugy elofordulnak.

4. A csontvaz bal oldalan talaljuk a sirban.5. A felso karon volt a bur rogzitve, az also karon vegeztek a hur

felajzasat. A szogletes bevagast es a szogletes vegii hosszabb ijkart arogzitett reszen talaljuk; a lekerekitett ijveg (neha kettos bevagassal)az allandoan hasznali reszt mutatja.

6. Az osszeborulo ijcsontok kozott faanyag korhadekat egy eset-ben sem talaltam, bornek nines nyoma. Az erintetleniil kiemelt csont-lemezek kozott nem maradt meg egy olyan anyag, amit mikroszkoponmegvizsgalni lehetne. A kitolto anyag szerves volt, nyomtalanul el-pusztult."11

Ugyanakkor megallapitja, hogy az avar korban megtalalhato ket-fele ijtipUs, a keskeny karu, illetve a szeles karu, idobeli egymasuta-nisagot mutat. A keskeny karu ijtipusok lepnek fel elobb, azokat ko-vettek kb. a VII. szazad vegetol az erosen kiszelesedo vegii tipusok."1^Sajat kronologiai rendszeret kovetve a ket ijtipus kozott egyenes fej-lodest feltetelez, nem lat nepi kulonbseget a ket ijat (keskeny karu,szeles karu) hasznalo nepesseg kozott.

A keso nepvandorlas kori es magyar reflexij kutatastortenetebenjelentos, maig hato ervenyesseggcl biro megallapitasokat tett LaszloGyula az 1944-ben megjelent Honfoglalo magyar nep &ete c. mo-nografiajaban. Egy egesz fejezetet szentelt az ijasmester munkajanak,az ijnak, a nyilaknak, kesobb a tegeznek. Igencsak tanulsagos egy ro-vid reszt idezni Laszlo Gyulatol is, hiszen ebben a munkajaban 6 amagyar ijrol ir: "Nem tudjuk ugyanis, hogy milyenfajta rugalmas fa-bo! keszitettek ijasaink az ijat. Az avar korban biztos hogy "C" alak-ban, felhold formaban gorbiilt agakat valasztottak ki az erdokben. 130cm-es egyenletesen gorbiilo, agak-bogak nelkiili darabokbol kesziilt azij famagja. Kozepen arasznyi reszt vaslagra hagytak, csak a nyilvesszoutjanak iranyaban faragtak meg ket oldalat, majd ket szarnyat az ijfeszitescnek iranyaban laposra faragtak. Ugyelni kellett azonban, hogya laposra faragott resz mcgmaradt rostjait ne sertsek meg. A fa ketveget a feszites iranyara merolegesen koriilbeliil 25—28 cm hosszu-sagban egyenletesen keskenyedve, hegyesre faragtak. A kozepso reszrekeriilt kesobb a merev markolat, ket vegere pedig az ugyancsak merevkar. A merev karok szamara megfaragott falecet az ij ket vegen kissekifele hajlitottak.

Mikor ez mcgvolt, akkor a "C" alakban hajlo fanak belsejere a

szarvasmarha labanak s nyakanak injaibol keszult reteget sajtoltak ranagy erdvel. Az inrostokat elozdleg zsirtalanitottak es megpuhitottak.Az egymasra preselt inrostok szaradaskor szivos es rugahnas anyaggatapadtak ossze, s elvalaszthatatlanul osszeragadtak a faval. A kiilsd ol-dalara pedig bivaly, marha vagy vadkecske szarvabol keskenyre vagottszarulemezt ragasztottak halenywel. Hogy a lemezek jobban tapadja-nak a fahoz, s jobban fogja oket az enyv, a fara keriild lapjukat bics-kaval siiriin bekarcolgattak. Az mrostkoteg es a szarulemez azonbannem egesz hosszaban fedte a fat, hanem mindket szarnyon csak amarkolatig tartott. Ezutan keriilt sor a merev markolat es a ket karmerev reszenek megerdsitesere. Erre csontlemezek szolgaltak. A mar-kolatot es a ket szarnyat csontlecekbe burkoltak. A csontlccek belsejetmegirdaltak, s igy bizonyos, hogy a leceket halenywel ragasztottak azijra. De nemcsak a belsejiiket irdaljak, hanem a ket kar lemezeinek amarkolat fele eso vegen, a markolatlemezeknek meg mindket vegen ir-dalas talalhato. Ez nyilvan mutatja, hogy a csontleceket ra is kotoztekaz ijra. A kotozes bclhurral vagy szijjal tortenhetett. A nedvesen ko-riilcsavart, mcgbogozott, majd pedig megszaradt szij erosebben ossze-tartja a rcszeket, mintha azok egy darabbol lettek volna. A ket karcsontleccinek vege tajara felkoros nyilast vagtak, ex az ideg beakasz-tasara szolgalt."13

J61 erzekelheto, hogy Laszlo Gyula erne leirasanak elsodleges for-rasai Cs. Scbcstyen dolgozatainak megallapitasai voltak. Ez pedig azttiikrozi, hogy Laszlo Gyula nemigcn tctt kiilonbseget az avar es a ma-gyar ij kozott. Mint irja: "A bclso-azsiai nepeknek a mienkkel toke-letesen egyforma ijai voltak..."14

A regeszeti irodalom mindezek utan a harom munka megallapita-saira tamaszkodott. Eredmenyeiket hasznositva egyre tobb sir reflex-ijanak adatai valtak ismertte.

Ujabb lenycgi megallapitasokat Szabo Janos Gyozo tett. Megalla-pitotta bevezetdjeben, hogy "Helytallonak bizonyult Csallany Dczso-nck az a megfigyelcse, hogy az ijkarok vegeinek szelessege, illetve azazokat borito csontlemezek a kora avarkorban keskenyek, a keso avarkorban szelesek vollak. Csallany ugy kepzcltc, hogy az ijkarok foko-zatosan szelesednek. Mig a kora avar korban a legkeskenyebbek sze-rinte 17 mm koriiliek es atlagosan 23 mm szelesek, addig a kozepsoavar korban 28—31 mm szeles ijkarok a jellemzoek, s a VIII. szazad-ban mar 31 mm felettiek es elerik a 41 mm szelesseget."

Szabo Janos Gydzo, aki a "kozepavar kor" fogalmat regeszeti iro-

55

dalmunkba bevezette, elfogadta Csallany Dezso fo megallapitasait, de6 mar pontosan tudta, hogy a szeles karu ijak megjelenese egy uj ne-pesseghez kotheto, "tehat csak a korai avar korban folyamatos egyfaj-ta ijkarszelesedes, de a szeles karu ijak nem ebbol az alaptipusbol ala-kultak ki."16 A keskeny karu ijak termeszetesen hosszu ideighasznalatban voltak, az atmeneti korszakban meg egeszen bizonyosanmegtalaljuk a sirokban.

Jelen sorok iroja kiserelte meg a kepet tovabb finomitani. Sajatleletei mellett szinten a szegedi muzeum regi Mora-asatasainak ered-menyeire tamaszkodott. Elemzesenek vegeredmenyekent megallapitot-ta, hogy az avar kor folyaman harom ijtipus volt hasznalatban. A ko-rai avar korban a keskeny karu ij egyeduralkodo volt, mas tipus asirokbol nem keriilt elo. A Totipuszta-Igar kor 670/680 tajan tortenomegtelepedese utan jelenik meg a masodik ijtipus — mi ezt kozepsze-les ijnak nevezziik — melynek legfobb jegyeit abban latjuk, hogy akorai ijaknal altalaban hosszabbak, s felso vegiik nem szogletesen, ha-nem kisse ivelten zarodik. Nehany esetben egy vagy ket lyukkal at-utottek felso szeluket, az ezekben talah patinanyomokbol kovetkezoenszegecsekkcl is igyekeztek a csontlemezeket a leheto legszilardabb mo-don a famaghoz es az inreteghez rogziteni. Keskeny karu ijakon ilyenmegoldast sohasem talalunk. A harmadik csoport ijait a teljesen sze-les, 31 mm feletti csontlemezek femjelzik. Ezek fo jellegzetessegetszelessegiik mellett abban latjuk, hogy felso vegiik a merevito lemez

I O

legmagasabb pontjatol szeles, toretlen ivben zarodik.10 Ma mar azt isjol tudjuk, hogy a masodik es harmadik csoport ijai egymashoz jovalkozelebb allnak, az elso csoport ijaihoz nines kozuk, sot az is nagybizonyossaggal allithato, hogy a masodik es a harmadik csoport a To-tipuszta-Igar kor nepessegevel keriil a Karpat-medencebe, majd a VIII.szazadra az ijak kozott ugyanugy egyeduralkodova valik a szeles karuij, mint az ovdiszeken, illetve az egesz diszitomiiveszetben a mindentelborito tovagyuriizo inda.

Mikozben a regeszet lepesrol lepesre haladva tisztazta az avar esa magyar rcflcxij legfobb jegyeit, iddrendjet, formal kiilonbsegeit, ad-dig parhuzamosan ezekkel a kutatasokkal tobb eredmenyes kiserlettortent, elsosorban a magyar reflexij rekonstrualasara.

A rekonstrukciotortenelben Fabian Gyula biologus professzor ki-serletei hozlak meg azt az attorest, amit a regeszctben Cs. SebestyenKaroly, Csallany Dezso es Laszlo Gyula eredmcnyei. Fabian Gyulairasaibol tudjuk, hogy az 1930-as evekben eloszor Jakus Kalman, a

56

budapesti Lonyai uti gimnazium tornatanara keszitett, illetve rekonst-rualt tobb magyar reflexijat, s lott is veliik. Eredmenyes munkajatnagyban segitette az, hogy torokorszagi tanulmaayutja soran megfi-gyelte az ottani ijasmesterek fogasait, tanulmanyozta az altaluk fel-hasznalt anyagokat.

Jakus Kalman az altala alkalmazott "technikai fogasokrol", a re-konstrukcio folyamatarol az erdeklddo fiataloknak semmit sem arultel, s mint azt Fabian professzor mondja: "...titkait elvitte a sirba."20

Jakus Kalmannal egy idoben Fabian Gyula is keszitett harom ref-lexijat, am ezek a II. vilaghaboruban elvesztek, megsemmisultek, denem is voltak igazan miikodokepesek. Fabian Gyula is Cs. SebestyenKaroly megfigyeleseibol indult ki. Mar koran felismerte, hogy egy ol-cso sportij keszilese es a torteneti reflexij rekonstrukcioja ket egy-massal nem osszekotheto kiserletsorozatot igenyel. O az 1950-es evekelejetol a regeszeti leletekbdl megismert ij ujjaalkotasat tiizte ki ku-tatasainak celjaul. Modszerere, szemleletmodjara igen jellemzo azalabbi gondolatsor: "A kiserletek soran magamat es alkalmi munka-tarsaimat is megfigyeltem. Mire hogyan reagalnak. Ebbol az anyagis-meretbol kiindulva osztonosen kidolgoztam a munkafogasokat es csakezulan egyeztettem a reflexijak kesziteserol irt irodalmi adatokkal.Azulan ujra meg ujra javitgattam a modszert, de meg igy sem valo-szinii, hogy a rcgi ijasmesterek minden titkat ki tudtam volna deriteni.

Ha azt kerdezziik, vegso soron mi is a celja mindennek, azt vala-szolhatjuk, hogy ez a reszletekbe meno munka ujabb szemszogbdl ad-hat betekintest annak a kornak szellemi es technikai szinvonalaba, bi-zonyos torleneti escmenyeket jobban megvilagit, mint a tortenetimodszer, es egy embcrtipust, egy viselkedesi es gazdalkodasi format,sajat cmberi attitiidot vilagit meg."

Fabian Gyula vegiil is miikodokcpes avar es magyar ijat is keszi-tett, azonban soha nem tett kiilonbseget a regeszek altal megkulonboz-tetell valtozatai kozott. Ugy velte Cs. Sebestyen Karoly nyoman, hogya "magyarok ija, kozeli rokonsagban van a hun es az avar ijakkal, le-nyegeben a keleti tipusu osszetett ijak nagy csaladjaba tartozott.'

Az idezetekbol kiaeriil, hogy ellentetek feszulnek a regeszet ered-menyei es a gyakorlati ijrekonstrukcios munkalatok kozott.

Melyek ezek?!

57

1. Az elso es legfontosabb az, hogy a regeszeti kutatasok alapvetokulonbseget tesznek az avar kori ijtipusok es honfoglalo oseink ija ko-zott. S itt nem elsosorban arrol van szo, hogy milyen nagy, milyeneros a reflexij, hanem arrol, hogy mas-mas "muhelyhagyomanyok" al-lanak olyan reflexij mogott, melynek mindket karjat es markolatat4-4 faragott csontlemez mereviti, s megint mas egy olyan ijtipus mo-gott, melynek csupan a markolatat boritja ket csontlemez, legfeljebba karjain, akar csupan az egyiken, akar mindketton ketto-ketto, Azoldalbetetlemezek teljesen hianyoznak.

2. Kiilon gondot jelent az avar koron belul az, hogy a korszakonbelul harom ijtipus (keskeny, kozepszeles, szeles karu ij) vilagosan esprecizen elkulonithetd egymastol. Az teljesen vilagos, hogy a formaivaltozatok mogott olyan hasznalhatosagi kulonbsegek rejlenek, melye-ket a kortarsak jol ismertek. Mutatja ezt az a megfigyeles, melyetazokban az atmeneti jellegii lemetokben tettiink (Szeged-Feherto B,Jaszapati-Nagyallas ut, Kiskore-Halasto, Kiskoros-Vagohid stb.), me-lyek olyan kozossegek halottainak adtak vegso nyugvohelyet, akik ele-tukben katonai feladatokat lattak el. Halaluk utan azokat a fegyvere-ket temettek el veliik, melyeket eletiikben hasznaltak. Marpedig ahhozketseg sem ferhet, hogy egy-egy harcos olyan fegyverekkel szerelte felmagat, melyek ercjeben "bizott", ludta azt, hogy hare eseten ezekkelkepes a leghatasosabban megvedeni magat, s a sajat javara eldontenia viadalt.

Raadasul a VIII. szazad elso harmadanak vegere csupan egyetlenijtipus marad hasznalatban, ezck a szeles karu ijak. Hogy emogott afolyamat mogott mi van, borzasztoan nehez megmondani. Lchet mo-gotte egyszerii technikai "fejlodes", lehet mogotte az ijak nagysaganakes erejenek megvaltozasa, lehet elelmodvaltozas (ekkor valik altalanos-sa a foldmuveles a griffes-indas kulturaban), lehet egy harcmodorval-tas es meg szamos olyan ok, amit meg csak nem is sejtiink. A lenyegaz, hogy ez a szeles karu ij a Karpat-medenceben valik olyanna, mintamilyennek ismerjuk, mig a magyarok tavolrol 616 kezi fegyvere vala-hol a kelet-europai sztyeppeken. A folyamatoknak egymashoz szintesemmi kozuk nem lehetett, kiilonosen akkor, ha meg a griffes-indaskultura rendkiviili zartsagat is figyelembe vesszuk.

Mindezt egy technikai rekonstrukcional nem szabad figyelmen ki-vul hagyni.

3. Nem lehet eltekinteni attol, hogy az avar es a magyar ijakhasznalata kozott — vagy ami meg fontosabb, foldbe keriilese kozott

— a Karpat-medenceben legalabb egy evszazad hiatus van. Raadasulazok a keskeny karu ijak, melyek valamifele parhuzamba allithatoklennenek a magyar ijakkal, mar a VIII. szazad masodik harmadatolnincsenek hasznalatban.

Ennyi ido alatt a sztyepper. igen sokat valtozhattak a fegyverek,lettlcgyen itt eleg egyetlen jol ismert peldat emliteni, ez a pelda pediga szablyak alaki, formal valtozasa.

4. Az sem elhanyagolhato, hogy mig az avar ijak csontlemezei le-fcle keskenyedoek, addig a magyar sirokban talalt ijake lefele szelese-doek. Ez pedig a famag kiilonbscget is jelzi.

5. Vegul, de nem utolso sorban, nem tarthato a Cs. Sebestyenmajd 6t kovetve Laszlo Gyula altal erosen "C" formara rekonstrualtijforma. Az avar kori asatasi megfigyclesek nyoman ma mar jol tud-juk, hogy a hasznalt ijak nyugalmi allapotban vagy egyenesek (botijak)vagy csak igen enyhen ivellek. Ha a magyar ijak "C" formajuak(?), akiilonbsegek megint csak mas-mas hagyomanyrendszerre utalnak.

A fentiek nekiink azt sugalljak, hogy a ncpvandorlas kori es hon-foglalo magyar reflexijak rekonstrukcioja tcriileten a kutatas talanesak az elso lepeseket tette meg. Nem lehet egy kalap ala venni min-den sztyeppei osszetett ijat, hiszen azok formai kulonbsegei mogottmechanikai kiilonbsegek is lehetnek. A tovabbi rekonstrukcios lepese-ket egy uj kiindulasi alapon kellene megtenni. Ezen az uton lehetneaz elso lepes a nagy europai gyujtemenyek meg ma is tanul-manyozhato ijatnak kutatasa (Szentpetervar, Ankara, London stb.).Ezek osszevetese a regeszeti megfigyelesekkel es leletekkel lehet az amodszcr, mely kozelebb hozhatja ennek a fegyvernek a megismereset,egy osi mesterseg csinja-binja valhat egy gepiesitett vilag szamaramegismerhetove.

Ezen az uton indult el a fiatal kutatonemzedek tehetseges tagja,Szollosy Gabor, s bizhatunk abban, hogy kutatasai ujabb eredmenyek-kel gazdagitjak ismereteinket.

Jegyzetek

l .Kdhalmi K. 1972. p. 74.2. K<5halmi K. 1972. p. 74.3. KOhalmi K. 1972. pp. 74—75.4. Kfihalmi K. 1972. p. 99.5. Kdhalmi K. 1971. p. 101.

59

6. Cs. Sebestyen K. 1930. p. 178.7. Cs. Sebestyen K. 1930. pp. 178—204.; Cs. Sebestyen K. 1933.8. Cs. Sebestyen K. 1930. p. 195.9. Cs. Sebesty6n K. 1930. p. 199.

10. Cs. SebestySn K. 1930. p. 202.11. Csallany D. 1939. p. 149.12. Csallany D. 1939. p. 149.13. Laszlo Gy. 1944. p. 339.14. Laszl6 Gy. 1944. p. 337.15. Szab6 Ja"nos Gy. 1968. p. 51.16. B6na I. 1970. pp. 251—255.18. Madaras L. 1993. pp. 168—182.20. Fabian Gy. 1967/3. p. 98.21. Fabian Gy. 1980/81 —1. p. 65.22. Fabian Gy. 1980/81 —1. p. 63.23. Sz6M6si G. 1992. pp. 350—374.

Bona 1970

Csallany 1939

Fabian 1967/3

Fabian 1980/81 — 1

Fabian 1985/a

Fabian 1985/b

Kfihalmi 1972

Lasz!6 1944

Madaras 1981

Madaras 1993

Irodalom

Dona Islvan: Avar lovassir Ivancsar61. Grave of anavar horseman at Ivancsa. Arch.firt. 97/1970/pp.234—263.Csallany Dezsd: Kora avar kori sirleleiek. Grabfundeder Friihawarenzei!. FoLArch. I—II. (1939). pp.121 — 180.Fabian Gyula: Archaeologia experimentalis. A hon-foglala"s kori magyar ij rekonslru£13sa. Terme-szeltudomanyi Kozlony 1967/3. 98—101.Fabia"n Gyula: Ujabb adalok a honfoglala"s kori ija-szat k^rdeskorghez (Problems of the Hungarian ar-chery in the lime of the 9th century conquest)MFMt 1980/81.1. pp. 63—76.I ' i i l i i c i i i Gyula: Az avar domb kincse. Term^szet Vi-laga 1985. 5. 211—214.Fabia~n Gyula: A honfoglalas kori magyar ij e"s ke-szit^se. Nimrod F6rum 1985. apr. 10. pp. 1 — 10.Kdhalrni Katalin: A szlyeppek nom^dja 16h&ton 6sfegyverben. Bp. 1972.Laszlo Gyula: A honfoglalo magyar n6p ^lete. (DasLeben ties landnehmenden ungarischen Volkes) Bp.1944.Madaras Laszl6: A Szeged-Feh6rt6 A 6s B lemetdkbsszehasonlit6 vizsgalata. MFMfi 1981. pp. 35—74.Madaras L5szl6: Az Avar Birodalomban Iejatsz6d6VII—VIII. szazadi I6rt6nelmi va*ltoz<isok vizsgalata aK6zep-Tisza-Vid6ken. Kandidatusi 6rtekezes. Szol-nok. 1993.

60

Cs. Sebestyen 1930

Cs. Sebesiyen 1933

Selmeczi—Madaras 1979/80

Szabo J. Gy. 1968

Sz6M6sy 1992

Cs. Sebestyen Karoly: Rejtelyes csonlok nepvandor-las kori sirokban (Ratselhafte Beinplatten in der Gra-bern der Volkerwandemngszeit) Dolg. VI. (1930)pp. 178—204. 220.Cs. Sebestyen Karoly: A magyarok ija 6s nyila (Bo-gen und Pfeil der alien Ungarn) Szeged 1933.Selmeczi Laszio—Madaras Laszl6: Avar kori es X—XII. szSzadi magyar k6zne"pi sirok RSk6czifalvan.(Avar and X—XII. Century Hungarian CommonerGraves at Kak6czifalva) SZMMfi 1979—80. pp.141 — 172.Szabo JSnos Gy<5z6: Az egri muzeum eml^kanyagaIII. Sirleletek Nagyrede-Ragyog6parton (Der Awa-renzeitliche Fundbestand des Museums von Eger in.Grabfunde aus Nagyr6de-Ragyog6part) ESi£ VI(1968) pp. 29—67.SziMIosy G6bor: Ujabb adatok a ne"pvandorlas koriijtipusok k£rdesk6"r6hez. A nyiregyhazi J6sa AndrasMOzeum Evkonyve XXX—XXXII. 1987—1989. pp.349_374.

61