anno 1871

Gépészmérnöki karBudapesti Műszaki és

GazdasáGtudoMányi eGyeteM

dékáni köszöntő

a GépészMérnöki kar 140 éve

a GépészMérnöki kar napjainkBan

AnyAgtudomány és technológiA tanszék

árAmlástAn tanszék

energetikAi gépek és rendszerek tanszék

épületgépészeti és gépészeti eljárástechnikA tanszék

gép- és terméktervezés tanszék

gyártástudomány és -technológiA tanszék

hidrodinAmikAi rendszerek tanszék

mechAtronikA, optikA és gépészeti informAtikA tanszék

műszAki mechAnikAi tanszék

polimertechnikA tanszék

BiomechAnikAi kooperációs kutatóközpont

Bme-Audi hungAriA kooperációs kutatóközpont

030418202224262830323436384041

tArtAlom

140 év napjainkban két emberöltő. Az ipar és technika törté-netében világot, gazdaságokat, emberi sorsokat átformáló változások sora. A mindig új utakat kereső emberi elme a

„csodákkal” járult hozzá a korszakos változásokhoz.

napjainkban a technika számtalan eredménye teszi teljessé szűkebb, tágabb környezetünket. mindezek természetesek, s nem is gondolunk arra, hogy mikor születtek ezek a be-rendezések, kik voltak megálmodóik.

nekünk – a Budapesti műszaki és gazdaságtudományi egyetem gépészmérnöki kar oktatóinak, hallgatóinak, a ve-lünk tudományos és ipari kapcsolatokat tartó partnereink-nek – nagy öröm és büszkeség lehet, hogy a technikai kultú-ra eredményeihez minden időben gépészmérnök elődeink, s mai oktatótársaink érdemben járultak hozzá.

karunk 140 éves története jól mutatja, hogy mennyire fontos volt minden időben a korszerű mérnökképzés feltételeinek megteremtése. ipari és tudományos kapcsolataink eredmé-nyessége ezt bizonyította.

felvetődhet a kérdés: jól sáfárkodunk-e az elődök: Bánki donát, heller lászló, gillemot lászló és mások örökségé-vel? legyen válasz erre kiadványunk. A múlt ismerete, az elődök példájának bemutatása, az örökség ápolása, de erre építkezve látható a jelen – tanszékeink tudományos ered-ményeinek, oktató munkájának, ipari kapcsolatainknak be-mutatása.

Úgy vélem – s remélem, ezzel a véleménnyel nem vagyok egyedül – ezek szerves részei a „hogyan tovább műegye-tem?” kutatóegyetemi stratégiájának. karunk ebben a kuta-tóegyetemi programban a fenntartható energetika témakör gesztora. Összetett program, nagy felelősség, de nagy lehe-tőség is mindannyiunk számára. éljünk vele! erre kötelez karunk 140 éves története, a gépészeti tudományok ma-gyarországi oktatásának másfél százada.

Budapest, 2011. március 25.

dr. stépán Gáborakadémikus

dékán

kÖszÖntjük Az olvAsót!

03

A technika kultúrtörténetében fontos és meghatározó szerepe volt a gépé-szeti tudományoknak s e szakterület

művelőinek. kiemelt jelentőséget kapott mindez magyarország gazdasági s ezen be-lül ipari fejlődésében az 1867-es kiegyezés után.

A dualizmus kora magyarország gazdaság-történetében a modern iparosodás kibonta-kozásának, a gépi nagyipar kialakulásának és látványos gyorsaságú fejlődésének idő-szaka. ebben az időben a vas- és fémipar, a gépgyártás, a közlekedési eszközök gyártása voltak a legjellemzőbb iparágak, majd a századfordulótól a villamossági és műszeripar.

Az ipari fejlődés egyre sürgetőbbé tette a jól képzett szakemberek iránti igényt.

ennek megvalósítására eötvös józsef (1813-1871) vallás- és közoktatásügyi miniszter 1870. április 7-én terjesztette az országgyűlés elé „a királyi józsef műegyetem újból szervezése” c. napirendet. A képviselőház elfogadta a javaslatot, és a király, ferenc józsef 1871. július 10-én kelt „legfelsőbb elhatározásával” a királyi jó-zsef műegyetem belszervezeti szabályzatát megerősítette.

Az egyetem első rektora szto-czek józsef (1819-1890) lett. Az 1871-ben létrejött önálló műegyetemen 5 szakosztályt alapítottak: mérnöki (ez megfelelt a mai építőmérnöki karnak), gépészmérnöki, építészmérnöki, vegyészmérnöki és egyetemes szakosztályt. (A szak-osztályok a mai karok megfelelői voltak. A következőkben a kar kifejezést használjuk.)

A gépészmérnöki kar első dékánja Bielek Miksa (1833-1917) lett. A szepes megyei svábóczon született. tanulmá-nyait késmárkon, iglón, pesten, illetve a bécsi műegyetemen végezte. 1864-ben kezdte el oktató munkáját egyetemünk

jogelőd intézményében (mérnöki intézet és ipartanoda összevonása), amely ebben az

időben már a királyi józsef műegyetem nevet használta.

Bielek Miksa később a magyar mérnök- és építész egylet gé-pészmérnöki szakosztályának több évig elnöke volt. A gép-iparról szóló írásai nagyrészt a természettudományi köz-lönyben és a magyar mérnök és építész egylet közlönyében

jelentek meg.

A gépészeti tudományok oktatásának kezdetei az

ipartanoda időszakára nyúlnak vissza, ahol a mértan, a felsőbb mennyiségtan, a

természettan mellett fontos helyet kapott a képzésben a mechanika, a

géptan, a gépszerkezettan. 1857-1862 között a polytechnicumban mechanikai géptant adott elő Hauszmann vince, s 1864-ben kezdte el intézményünkben az erőmű-géptan, valamint a gépszerkezettan oktatását Bielek Miksa.

Bielek Miksa mellett 1869-től Horváth ignác (1843-1881), majd

A bme gépészmérnöki kAránAk 140 éveA gépészeti tudományok oktAtásánAk másfél évszázAdA

A ganz-gyár látképe (1867)canzi ágost - józsef nádor (1832)

„Mert vannak dolgok, melyeknek emlékezete nélkül nincsen jövendő”

(kossuth lajos, 1854)

„Az alkotó gondolkodás tekintetében az egyetemen Bánki Donát professzortól … tanultam a legtöbbet.”

(kármán tódor, 1962)

Sztoczek József

1870-től nagy dezső (1841-1916) lett a gépszerkezettan professzora.

A kar 1871-es alakulásának évében 15 hall-gató kezdte el gépészmérnöki tanulmánya-it, s ez a létszám az 1881/82-es tanévben már 131 főre növekedett, s az 1899/1900-as tanévben majd 800 fő volt a gépészmérnöki kar hallgatóinak száma.

A műegyetem – így a gépészmérnöki kar is az 1882/83-as tanévtől első önálló épü-letében – a mai múzeum körúton (ma elte Bölcsészettudományi kar) kezdte meg az oktatást.

A 1882/83-as tanévben az egyetem új szer-vezeti szabályzatot kapott, amely érintette a gépészmérnöki kart is. A szigorlatokat a

4. és 8. félév végén kellett a hallgatóknak letenni.

A 4. félév után letett első szigorlat tárgyai: matematika, mechanika, technikai fizika, a 8. félév utáni második szigorlat tantárgyai:

Az első magyar nyelvű műszaki folyóirat (1838) A hauszmann Alajos tervezte Bme központi épülete

ferenc józsef a műegyetemen (1910)

05

elméleti géptan, gépszerkezettan, mecha-nikai technológia voltak.

A korszerű, ipari igényeket messzemenően figyelembe vevő mérnökképzést s ezen belüli gépészmérnök oktatást mutatja az a tény is, hogy új tudományterületek műve-

lésére tanszékeket alapítottak, s tanárnak a jelentős ipari gyakorlattal rendelkezőket hívták meg.

e cél megvalósulása érdekében jött létre 1893-ban a elektro-technika tanszék, s lett első professzora zipernowsky károly (1853-1942). (Az ő port-réja ma a villamosmérnöki és informatikai kar dékáni láncán látható.)

(A „nagy triász” – Bláthy ottó titusz (1860-1939), déri Miksa (1854-1938), zipernowsky károly (1853-1942) ismert találmánya a transzfor-mátor.)

zipernowsky az „elektromos telepek be-rendezése”, valamint „dinamógépeken s

transzformátorokon eszközlendő mérések” c. tárgyakat adta elő. előadásait diapozití-vokkal szemléltette. 1893-ban lett a magyar tudományos Akadémia levelező tagja.

A mai (2011) Anyagtudomány és technoló-gia tanszék épületében áll az egykori pro-fesszor, rejtő sándor (1853-1928) szobra, aki a „fémek és forgácsolások” c. tárgy előadója volt.

ő kapta az első gépészmérnöki oklevelet a Műegyetemen 1877. november 12-én. jelentős ipari gyakorlat után – évekig volt iparfelügyelő – lett a kar tanára, a tanszék továbbfejlesztője, az anyagvizsgáló labora-tórium megszervezője.

A gépészmérnöki kar tanára volt ebben az időben – korai haláláig – Horváth ignác (1843-1881) és Bresztovszky Béla (1872-1941) aki a műegyetemi sportrepülő egye-sület alapítója is.

A gépszerkezettan professzora volt Cser-háti jenő (1855-1910), aki ganz-gyári

működése után került karunkra.

e nagy mérnök-tanárok között indult tanári pályája Bánki do-nátnak.

Bánki donát (1859-1922) gaz-dag és eredményes ipari gya-korlati után 1898-ban került a műegyetem gépszerkezettani

(gépelemek, emelőgépek) tan-székre. Horváth ignác tanítványa,

majd mellette tanársegéd.

mérnöki pályájának fontos állomása volt az államvasúti gépgyár, illetve a ganz és társa vasöntő és gépgyár. ezekben az években indult – s élete végéig tartó - együttmű-ködése Csonka jánossal (1852-1939), aki

A komárom megyei Bakonybán-kon született 1859. június 6-án.

korának legnagyobb gépészmér-nöke, egyetemünk gépészmérnö-ki karának professzora, a magyar tudományos Akadémia levelező tagja.

A királyi józsef műegyetem gé-pészmérnöki karán az 1880/81-es tanévben fejezte be tanulmányait.

kezdetben a magyar királyi állam-vasúti gépgyárban konstruktőr, majd 17 éven át a ganz- és társa vasöntő és gépgyárban dolgozott konstruktőrként, illetve főmérnök-ként.

első jelentős találmánya a dina-mométer, amelyet hollán ernő-díj-jal jutalmazott a magyar mérnök- és építész egylet, majd 1893-ban ismét ezt az elismerést kapta a „gázmotorok elmélete” c. tanul-mányáért.

ebben az időben már egyre elmé-lyültebb együttműködése csonka jánossal, a műegyetem gépmű-

helyének vezetőjével. közös mun-kájuk világra szóló eredménye az 1893. február 11-én beadott: „Újí-tások petróleum motorokon” c. szabadalmuk, amelyben a világon elsőként ismertetik a benzinpor-lasztó (a carburator) elvét.

1898-tól lett karunk professzora. oktató munkája mellett nevéhez kötődik a kalorikus és hidraulikus géplaboratóriumok létrehozása.

fontosabb szabadalmainak száma 20-ra tehető, s közel 150 publikált szakanyaga ismeretes. 1911-ben lett a magyar tudományos Akadé-mia levelező tagja.

1914/15 és 1915/16-os tanévekben a gépészmérnöki kar dékánja volt.

1922. augusztus 1-jén hunyt el Bu-dapesten.

Bánki Donát(1859 – 1922)

A műegyetem első állandó otthona

Rejtő Sándor

1876-ban nyerte el a műegyetemen meg-üresedett művezetői (gépműhely vezetői) állást.

Bánki donát oktató munkája mellett a kalorikus és hidraulikus géplaboratórium alapítója. laboratóriuma az akkori hasonló külföldi laboratóriumokkal egyenrangú felszereltségű volt.

Bánki fontosabb szabadalmainak száma húszra tehető, s közel 150 publikált szak-cikke ismeretes.

1911-ben lett a magyar tudományos Akadé-mia levelező tagja. többször hívták külföldi egyetemekre, de a meghívást nem fogadta el: „hazafias kötelességemnek tartom, hogy a budapesti műegyetemen maradjak és szolgáljam hazám kulturális és gazda-sági fejlődését” – írta a zürichi egyetem invitálására.

Az ő tanári munkásságát vitte tovább Herrmann Miksa (1868-1944) és schimanek emil (1872-1955). Herrmann Miksa 1926-1929 között kereskedelemügyi miniszter volt. schimanek emilnek jelentős szerepe volt a magyarországi dízelmotor-gyártás elindításában (magyar fegyver és gépgyár). Ő volt az első magyarországi hűtőház megtervezője.

karunkon szerzett gépészmérnöüki oklevelet 1892-ben kandó kálmán, s Bánki donát kiváló tanítványa volt az 1922-ben gépészmérnöki doplomát kapott jendrassik györgy.

szabó Gusztáv (1879-1963) a máv szer-kesztési osztályáról került karunk mező-gazdasági géptan tanszékére. érdemi sze-repe volt a magyarországi traktorgyártás megindításában.

csonka jános az általa tervezett autóval a műegyetem udvarán (1910)

A transzormátort feltaláló „nagy triász” egyike 1853. április 4-én

született Bécsben. egyetemünk gépészmérnöki karán szerzett diplomát. már egyetemi tanulmá-nyai alatt érdeklődése az erősára-mú elektrotechnika felé irányította.

diplomájának megszerzése után – felkeltve mechwart András figyel-mét – a ganz gyár akkor létreho-zott villamossági osztályára került.

A világítástechnika fejlesztésével foglalkozott, melynek első ered-ménye a kálvin téri takarékpénz-tár palotájának ívlámpákkal törté-nő kivilágítása 1879-ben. (ebben az évben gyulladtak ki az amerikai menlo-parkban edison izzólám-pái.)

Az elektrotechnika és villamosítás óriásai: edison, siemens, cromp-ton a váltakozó áram jövőjét nem látta, s különösen a nagyfeszült-ségű energia elosztását megold-hatatlannak látták. A „nagy triász”, Bláthy ottó titusz, déri miksa és zipernowsky károly 1883-ra meg-

oldotta ezt a problémát, és elké-szítették az első öngerjesztésű váltakozó áramú generátort, majd 1885-ben bemutatták a világon el-sőként működő váltakozó áramú transzformátort. Az áramelosztás új rendszere forradalmasította az elektrotechnikát.

A korszerű mérnökképzést bi-zonyítja az, hogy a műegyetem gépészmérnöki karán 1893-ban megalakult az elektrotechnika tanszék, melynek alapító vezetője zipernowsky károly lett. diapozi-tívokkal szemléltette előadásait. karunk professzora volt 1924-es nyugalomba vonulásáig.

1893-ban lett a magyar tudomá-nyos Akadémia levelező tagja. több mint 40 szabadalom kötődik nevéhez.

Ő alapította 1905-ben a magyar elektrotechnikai egyesületet.

életének 90. évében, 1942. novem-ber 29-én távozott az élők sorából.

Zipernowsky Károly(1853 – 1942)

07

A gépelemek tanszék megalapozója k. jónás ödön (1851-1933) a Műegyetem első gépészmérnök rektora volt (1905).

A mérnökképzésben minden időben fontos helyet kapott a természettudományi tár-gyak oktatása. karunk ábrázoló geometria professzora volt ebben az időben Hunyady jenő (1838-1889). itt tanított a legendás matematikus kőnig Gyula (1849-1913). ugyancsak a matematika professzorai voltak: rados Gusztáv (1862-1942) és kür-schák józsef (1864-1933).

sztoczek józsef után a természettan (fizika) professzora volt szily kálmán (1838-1924) és réthy Mór (1848-1925). (szily kálmán portréja látható ma a természettudományi kar dékáni láncán).

A korszerű gépészmérnökképzés alapvető feltétele volt, hogy jelentős ipari gyakor-

lattal rendelkező tanárok sora tanította a „mérnöki praxisra” hallgatóinkat, melynek megvalósulását szolgálták a tantervi refor-mok is.

A 1898/99-es tanévtől életbe lépő tanterv legfontosabb változása volt, hogy a gépszer-kezettan c. tárgyat felosztották gépelemek, kalorikus gépek, vízgépek, emelőgépek, valamint dinamógépek tárgyakra.

A 20. század fordulójának mérnökképzé-sére pozitív hatással volt az a tény is, hogy a műegyetem új helyre költözött, amely együtt járt egy nagyfokú építkezéssel. elké-szültek a gépészmérnök képzést szolgáló géplaboratóriumok, amelyeknek fontossá-gát hangsúlyozta ilosvay Lajos (1851-1936) rektor 1902. évi tanévnyitó beszédében: „A gépészmérnök képzés módszerében lénye-ges változás állott be … Az új lágymányosi

nevét itthon és külföldön is-kolák viselik, a holdnak és a

marsnak egy-egy krátere is őrzi emlékét.

egyetemünk 1962. október 22-én avatta tiszteletbeli doktorrá a gé-pészmérnöki kar világhírű, egykori tanítványát, az aerodinamika egyik legnagyobb tudósát.

1881. május 11-én született Budapesten. egyetemünk gépész-mérnöki karán kapott diplomát 1902-ben.

hamarosan a magyar tudományos Akadémia ösztöndíjával német-országba, a göttingeni egyetemre került. itt alkotta meg kihajtási, majd az áramlásba helyezett tes-tek mögött fellépő örvénysor elmé-letét. ezt a jelenséget a tudomány kármán-féle örvénysornak nevezi.

1912-ben az aacheni műegyetem professzora, ahol 1930-ig dolgo-zott.

Az i. világháború alatt petróczy istván és zurovecz vilmos repülő-

mérnökökkel kifejlesztette a világ első katonai helikopterét (pkz). közben egyetemünk tanára.

1930-ban költözött pasadenába (usA) és a hangsebesség feletti repüléssel foglalkozott. 1936-ban rakétakutató csoportot alapított. itt fejlesztették ki az 1950-es évek elején az amerikai szárazföldi had-sereg első ballisztikus irányított rakétáját. megoldotta a hangse-besség feletti repülés problémáit, a rakétatechnika egyik úttörőjének tekintik.

1963-ban kapta meg az egyesült államok elnökétől a legnagyobb amerikai tudományos kitüntetést, a nemzeti tudományos érmet.

1963. május 7-én ért véget gazdag életútja.

karunk kollégiuma viseli nevét, szellemi örökségét az áramlástan tanszék viszi tovább. jelentősek a kármán tódor szélcsatorna laboratórium hazai és nemzetközi kísérletei.

Kármán Tódor(1881 – 1963)

A petróczy-kármán-zurovecz féle helikopter

egyetemen harmadiknak európában lesz géplaboratórium.”

ebben az időben – 1902 – kapott gépész-mérnöki oklevelet s néhány évig karunkon tanított kármán tódor (1881-1963) az ae-rodinamika később legnagyobb 20. századi tudósa. (egyetemünk 1962-ben avatta tiszteletbeli doktorrá. nevét az áramlástan tanszék keretei között működő szélcsatorna labo-ratórium, valamint karunk kollégi-uma őrzi.)

A mérnökképzésben fontos helyet kaptak a gazdaságtudományi tár-gyak. Heller Farkas (1887-1955) a közgazdaságtudomány nemzetközi elismertségű tudósa tanította e tárgykörre hallgatóinkat (Heller Farkas portréja a gazdaság- és társadalomtudományi kar dékáni láncán látható.)

Az első világháború végén, az osztrák-ma-gyar monarchia felbomlásával új feladatok álltak magyarország előtt. A trianoni béke-szerződéssel bekövetkezett területi csök-kenés súlyos aránytalanságokat idézett elő az ország gazdasági életében. mindezek hatással voltak a műegyetemi oktatása s ezen belül a gépészmérnökök képzésére.

karunkon kezdte tanulmányait 1918-ban a később nobel-díjat kapott gábor dénes.

Az 1920-as évek második felében több olyan oktatási reformot hajtottak végre, amelynek kettős célja volt: egyrészt az oktatás korszerűsítése, másrészt a hall-gatók túlterhelésének csökkentése. egyre egyértelműbben fogalmazódik meg három szakirány igénye.

A műegyetem tanácsának 1929. július 31-i ülésén döntés született arról, hogy

a gépészmérnöki kar keretében három tagozat szerveződik: általános gépszer-kesztési és gépgyártási; elektrotechnika; mezőgazdasági. A tanulmány idő 9 féléves lett. tulajdonképpen az 1929-es döntés rakta le a húsz évvel később megalakult villamosmérnöki kar alapjait.

1929-ben került a kar elektrotech-nikai tanszékére verebély László (1883-1959), aki részt vett kandó kálmán (1869-1931) mellett az olasz államvasutak villamosításá-ban. nevéhez köthető az országos villamosenergia hálózat megterve-zése, a bánhidai erőmű építése.

A tagozatok létrehozásával párhuza-mosan került napirendre egy Aerodinami-kai és Aerotechnikai tanszék felállításának gondolata, amelynek megalapítására 1934-ben került sor, s első vezetője abody (anderlik) előd (1896-1949) lett. (A tanszék épületét, amely a mai sztoczek és Bertalan u. sarkán áll, kotsis iván (1889-1980) mű-egyetemi professzor tervezte.)

nevét évtizedeken át villamos-mozdonyok viselték, ez volt

„a kandó-mozdony”. Budapesten született 1869. július 8-án. gim-náziumi tanulmányait a deák téri evangélikus gimnáziumban kezdte, majd a kármán mór alapította gya-korló főgimnáziumban (ma trefort u.) fejezte be. (ez volt európa első gyakorló gimnáziuma tanárjelöltek részére.)

kandó kálmán 1892-ben kapott kitűnő minősítésű gépészmérnöki oklevelet egyetemünkön.

mérnöki pályája franciaországban indult, de hamarosan a budapesti ganz-gyár mérnöke lett. érdek-lődése a nagyvasúti villamosítás irányába fordította.

Az ő tervei alapján készült el 1902-ben olaszországban a val-tellina-vonal, amely európa első villamosított vasúti fővonala volt, s egyben ez volt a világ első nagy-feszültségű, váltakozó árammal villamosított vasútvonala.

Az i. világháború idején a ganz-gyár vezérigazgatója.

1923-ban készült el kandó tervei alapján a világ első fázisváltós vil-lamos mozdonya, majd hamarosan megkezdődött a sorozatgyártás.

kandó nevéhez közel 70 szabada-lom fűződik.

A ganz-gyár jelentős eredménye-ket ért el a villamos mozdonyok fejlesztésében és gyártásában.

Alkotó munka közben, váratlanul hunyt el 1931. január 13-án.

Kandó Kálmán(1869 – 1931)

heller farkas szobra a Bme kertjében

Abody Anderlik Előd

09

Az 1934. évi X. tv. alapján létrejött a józsef nádor műszaki és gazda-ságtudományi egyetem, amely 98

tanszékével az ország legnagyobb felső-oktatási intézménye lett. Az öt karral mű-ködő egyetemen karunk, mint gépész- és vegyészmérnöki kar kezdte meg tevékeny-ségét (gépészmérnöki és vegyészmérnök osztály).

karunkon tovább folytatódott – a generáció-váltás mellett – a jelentős ipari gyakorlattal rendelkező szakemberek bevonása az ok-tatásba.

A korábban már említettek mellett a nagy gépészmérnök tanáregyéniségek sorát gazdagította a legendás professzor pattan-tyús-ábrahám Géza (1885-1956) minden idők mérnökeinek „patyi bácsi”-ja.

gépészmérnöki diplomájának megszerzé-se után zipernowsky károly mellett volt tanársegéd, majd külföldi tanulmányúton

gazdagította ismereteit. visszatérte után Herrmann Miksa adjunktusa a gépelemek tanszéken, 1926-tól, mint helyettes tanár előadója volt a gépelemek, majd emelőgé-pek tantárgyaknak.

1930-ban lett a iii. gépszerkezettani (hid-rogépek és szállítóberendezések), majd 1932-től a vízgépek tanszék professzora. e tanszéken dolgozott élete végéig.

gazdag szakirodalmi munkásságából ki-emelkedő az „általános géptan” és „A gé-pek üzemtana” c. munkája. (ez utóbbi 14 kiadást ért meg.)

Az ő iskolájából indult mások mellett ter-plán zénó akadémikusnak (1921-2002), a miskolci egyetem professzorának pályája. pattantyús-ábrahám Géza vetette fel elő-ször az 1931-es országos mérnökkong-resszuson a Mérnöktovábbképző intézet alapításának gondolatát, amely európában elsőként 1939-ben jött létre.

1942-ben került a kar oktatói közé Mutt-nyánszky ádám (1889-1976), aki jelentős ipari gyakorlatával megalapozta a hazai kinematikai és kinetikai kutatásokat, vala-mint e tárgykörök oktatását. tankönyvei ma is időtállóak.

„patyi bá” karunk labdarúgó csapatában

órarend

Az 1844-ben alapított ganz-gyár nemzetközi hírű járműgyártó

hagyományait gazdagította dízel-motor-fejlesztő tevékenységével.

1898. május 13-án született Buda-pesten.

A budapesti józsef műegyetem gépészmérnöki karán 1916-ban kezdte meg tanulmányait. 1919-1920 között kármán tódor támogatásával Berlinben tanult, s egyetemünkön 1922-ben kitű-nő minősítéssel szerezte meg gépészmérnöki oklevelét, s lett a ganz-gyár mérnöke.

Az első ganz-jendrassik motorok 1927-ben készültek el és ezek hamarosan világszerte elismerést szereztek alkotójuknak. A hajtó-műveket motorvonatokba építették be.

jendrassikot ebben az időben már a gázturbinák megvalósítása foglalkoztatta.

1938-ban az ő elgondolásai alapján készült el a világ első, önálló tüze-

lőtérrel rendelkező, kis teljesítmé-nyű gázturbinája.

A sikeres feltaláló 1942-ben a gyár vezérigazgatója lett.

A ii. világháború kitöréséig 550 ganz-jendrassik motorvonatot szállítottak a világ különböző or-szágaiba.

1947-ben kénytelen volt elhagyni magyarországot. kezdetben Ar-gentínában, majd Angliában élt. 77 szabadalmát 20 országban jelentette be.

1954. február 8-án hunyt el lon-donban.

Alkotó munkásságát – tudomá-nyos, iparfejlesztő tevékenységét – 1990-ben posztumusz széche-nyi-díjjal ismerték el.

Jendrassik György(1898-1954)

kund ede (1884-1970) gépészmérnök a debreceni és keszthelyi gazdasági Akadé-mián tanított, majd 1926-ban került karunk mezőgazdasági géptan tanszékére, 1940-ben lett professzor s vezette a tanszéket 1949-ig.

kürschák józsef (1864-1933) mellett kezd-te műegyetemi tanári pályáját szentmár-tony (stackó) tibor (1895-1965), aki 1937-től volt matematika professzor.

ebben az időben indult karunkon Gillemot László (1912-1977) és Gruber józsef (1915-1972), valamint vörös imre (1903-1984) ké-sőbbi neves professzorok pályája.

A műegyetem és az ipar eredményes kap-csolatait mutatja, hogy 1938-ban gyárak

két tanszéket alapítottak, ezek egyike az Atomfizika tanszék. Bay zoltán (1900-1992) karunkon kezdte el működését, mint e tan-szék vezetője.

A működő ipari kapcsolatokat, illetve a gyá-rak életének, a mérnökhallgatók jövendő munkahelyének megismerését jelentették a rendszeres gyárlátogatások (pl. elzett vasárugyár, standard villamossági és rá-diógyár, kábel- és sodronykötélgyár). vere-bély professzor 100 hallgatót vitt el 1942-ben a Bánhidai erőműbe, illetve a máv vil-lamosvasúti üzemébe.

A műegyetem – mint ismeretes – 1901-ben kapta meg „a műszaki tudományok tisz-teletbeli doktora” cím adományozásának

Bánki kéziratos tankönyve herrmann miksának dedikálva (1920)

Amikor a XiX. század második felében energiaforrásként

megjelent az elektromosság, úgy látszott, hogy a mérnöki alko-tásnak már nincsenek határai. A gépek bonyolult világában viszont otthonra lelni nem adatott meg mindenkinek. egy magyar mér-nöknek megadatott e képesség: „Ő – pattantyús-ábrahám géza – volt az egyik utolsó kimagasló alakja annak a gépészmérnök típusnak, amely még otthon érezte magát mindenütt a gépek birodalmában”.

1885. december 11-én született selmecbányán. 1907-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet egye-temünkön. kiváló tanárai voltak, köztük Bánki donát és zipernows-ky károly.

külföldi tanulmányutak után 1909-től karunk iskolateremtő tanára, s itt marad élete végéig. oktatott, de megmaradt az iparral, gazdaság-gal szoros kapcsolatot tartó mér-nöknek, és fontos szerepet vállalt több település villamosításában.

A gépszerkezettan, a vízgépek, az emelőgépek tudós tanára volt. „gépészeti zsebkönyv”-e minden gyakorló mérnök kézikönyve volt évtizedeken át.

Az ő javaslatára jött létre európa első mérnöktovábbképző intézete (1939). iskolateremtő professzor volt. tanszéke és maga köré gyűj-tötte a tehetséges, törekvő hallga-tókat, a „százlábúak”-at.

hallgatóságában felkeltette a mérnöki hivatástudat iránti igényt, az önálló tudományos tevékenység fontosságát.

Az 1938/39-es tanévben karunk dékánja volt. Öt évtizeden át ok-tatta, kutatta az emelőgépek, a szállítóberendezések tárgyköreit. 1952-ben kossuth-díjat kapott. 1953-ban lett az mtA levelező tagja.

váratlanul, 1956. szeptember 29-én hunyt el. karunk doktori iskolája az ő nevét viseli.

Pattantyús-Ábrahám Géza(1885 – 1956)

11

jogát. (e címet 1909-ben adományozták először.)

A műegyetem első gépészmérnök tiszte-letbeli doktora 1917-ben Bláthy ottó ti-tusz (1860-1939) lett. karunk professzorai közül elsőként schimanek emil professzor lett 1941-ben a műegyetem tiszteletbeli doktora.

A ii. világháború alatti budapesti harcok jelentős károkat okoztak a műegyetemen. több épület súlyosan megsérült, köztük a nemrég elkészült Aerodinamikai tanszék.

Az oktatás 1945. április 3-án vette kezdetét. (ekkor az egyetem rektora Heller Farkas, karunk dékánja Liska józsef volt.)

Az 1945 utáni éveknek, illetve évtizedeknek az országban végbemenő politikai küzdel-mei a műegyetemen is éreztették hatásu-kat.

A műegyetemi esti-levelező oktatás 1951-es bevezetéséig működött az állami mű-szaki főiskola, amelynek 1947-es létrejöt-tétől vörös imre professzor volt az igazga-

tója. vörös imre (1903-1984) műegyetemi pályája a iv. gépszerkezettani tanszéken indult 1926-ban. karunknak 1949/50-ben volt dékánja, s 1950-1954 között egyete-münk rektora. mérnök generációk tanultak tankönyveiből.

1948-ban osztották ki magyarországon elő-ször a kossuth-díjat. Az alapítás évében a gépészmérnöki kar két professzora, koz-ma László és schimanek emil, majd 1949-ben Gillemot László és Lévai andrás pro-fesszor részesült ebben az elismerésben.

később – 1951-ben – Heller László, vörös imre, 1952-ben Muttnyánszky ádám, pat-tantyús-ábrahám Géza kapott kossuth-dí-jat karunk oktatói közül.

Az 1948-as oktatási reform megnövelte – talán a megengedhető kereteken túl is – a hallgatói létszámot.

Az 1948/49-es tanévre elkészült a gépész-mérnöki kar új szakosítási terve, amelynek célja a gyakorlati oktatás intenzívebbé té-tele volt.

A „mester” tanítványai jendrassik nyomdokán, a kép bal oldalán Brodszky professzorral

Budapesten született 1912. október 7-én. eredetileg mate-

matikusnak készült. (A középisko-lai matematika versenyen második lett. A későbbi nagy matematikus, hajós györgy előzte meg.)

1930-ban iratkozott be egyete-münk gépészmérnöki karára, ahol 1935-ben kapott gépészmérnöki oklevelet.

Az Alma mater tanára lett a mecha-nika technológia tanszéken, és ott maradt több mint 40 éven át. 1940-ben benyújtott doktori dolgozata a hegesztés röntgenvizsgálatával foglalkozott.

Az acélszerkezetek hegesztési el-járással történő előállítása ebben az időben kezdett elterjedni. A he-gesztett hidak terén kifejtett mun-kásságáért 1949-ben megkapta a kossuth-díj arany fokozatát.

1948-ban ő szervezte meg a fém-ipari, majd 1949-ben a vasipari kutató intézetet.

ebben az időben a timföldgyárak vörösiszapjának hasznosításával, valamint a bauxitból nyerhető titán előállításával foglalkozott. 1957-ben elsőként állított elő olyan titán szivacsot, amelyet különleges technológiával fémtitán rúddá sikerült alakítani.

jelentős szerepe volt a képlékeny alakítási technológiák kifejlesz-tésében.

Az anyagvizsgálat nemzetközi elis-mertségű tudósa volt.

1954 és 1957 között egyetemünk rektora.

1965-ben lett a magyar tudomá-nyos Akadémia rendes tagja.

1977. augusztus 20-án távozott körünkből.

Gillemot László(1912-1977)

Az elnöki tanács 1949. évi 15. tv. ere-jű rendelete alapján megalakult egyetemünk villamosmérnöki kara

(erősáramú és gyengeáramú szakokkal), ahová a másod- és harmadéves hallgató-kat karunkról vették át, így 1950-ben lehe-tett először villamosmérnöki oklevelet osztani magyarországon. A kar első dékánja Liska józsef (1883-1967), karunk korábbi professzora lett.

1951-ben több új tanszék jött létre karunkon: gépgyártás-technológiai tanszék, energia-gazdálkodási tanszék (1966-tól hőenergetika tanszék).

1950-ben indult az épületgépész képzés, amely 1951-ben tanszéket kapott. Az 1948 óta működő textil-technológiai tanszék hamarosan egy ún. ii. textiltechnológia tanszékkel bővítette ka-runk oktatási szakterületeit.

ebben az időben a kar hallgatóinak létszáma 2000 fölé emelkedett.

Az elnöki tanács 1951/7. sz. tv. e. rendelete a gépészmérnöki kart 1953. augusztus 1-jétől két karrá alakította át: gé-pészmérnöki kar, gépgyár-tómérnöki kar. (e rendelet alapján megfogalmazódott egy Gépgyártómérnöki egyetem alapításának gondolata, amely ugyan hamarosan lekerült a na-pirendről). e sajátos helyzetű „két kar”-nak egy dékáni hivatala és egy dékán-ja, vörös imre volt (eln. tan. 1955/31. sz. tv. e. rendelete „egyesítette” a két kart.)

ebben az időben Gillemot László (1912-1977) gépészmérnök volt az egyetem rekto-ra, aki 1935-ben – mint korábban utaltunk

rá – kezdte műegyetemi tanári pályáját a mechanikai technológia tanszéken. Az anyagszerkezettan nemzetközi hírű tudósa volt.

karunk dékánja az 1953/54-es tanévtől Gruber józsef (1915-1972) volt. 1951-

től haláláig volt az Aerodinamikai tanszék, majd ebből átalakított

(1952) áramlástan tanszék ve-zetője. fő kutatási területe az áramlástechnikai gépek lapát-rácsában kialakuló áramlás vizsgálata volt. munkássága új irányt adott a magyarországi ventilátorgyártásnak. (1961-64

között rektora volt egyetemünk-nek.)

karunk professzora volt Heller László (1902-1980), aki jelentős nemzet-közi elismertséget szerzett a légkonden-zációs hűtés elvének kidolgozásáért, illetve

megvalósításáért (forgó lászlóval). Az ő eredményeik alapján a magyarorszá-

gon gyártott berendezések a világ különböző térségeiben 7 millió ember vízszükségletét takarít-ják meg évente.

1955-től oktatta ismét a ma-tematikát karunk hallgatóinak Borbély samu (1907-1984) pro-fesszor és az ábrázoló geomet-

riát strommer Gyula (1920-1995) – aki később, 1981-1987 között ka-

runk dékánja volt.

A Harsányi istván (1913-1985) vezette ipa-ri üzemgazdaságtan tanszék az 1950-es években karunk keretei között megindította a gazdasági mérnökképzést.

1956 tavaszán felgyorsult a történelem ma-gyarországon. A történelmi példaadáshoz

nagyváradon született 1907. augusztus 6-án (schwartz mór

néven). A magyar királyi állami ke-mény zsigmond főreáliskola diák-ja lett, ahol 1925-ben érettségizett. 1927-ben iratkozott be a zürichi eidgenössiche technische hoch-schule-ba, ahol 1931-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet. Az Alma mater-ben 1948-ban védte meg műszaki doktori értekezését.

Az 1940-es évek elején az ő tervei alapján épült fel magyarország első nagynyomású ipari hőerőmű-ve, az Ajkai timföldgyár mellett.

ebben az időben dolgozta ki az erő-művek víz nélkül, levegővel történő hűtését (heller-system).

Az erőművek „vízigényesek”, s a hűtővíz ellátással kapcsolatos nehézségek elkerülésére alkal-mas a szabadalmaztatott száraz hűtőtornyos rendszer, amelyben fontos szerepe van egy speciális, ún. apróbordás hőcserélőnek, amelyet forgó lászló (1907-1985) alkotott meg. (közismerten a

rendszert heller-forgó rendszer-nek nevezik.) A légkondenzációs berendezések napjainkban a világ 17 országában működnek, és 7 millió ember szükségletével azo-nos mennyiségű vizet takarítanak meg – elsősorban vízszegény területeken.

1951-től volt karunk energiagaz-dálkodási tanszékének tanszék-vezető professzora. 1954-ben a magyar tudományos Akadémia levelező, majd 1962-ben rendes tagja lett.

A hőtan és energetika titkait színes előadásain ismerték meg karunk hallgatói, s járva a világot, a kor-szerű energetika megvalósításáért munkálkodók.

1980. november 8-án zárult le a műszaki kultúrát gazdagító, alkotó élete.

Heller László(1907-1980)

Gruber József

Borbély Samu

13

nobel-díjat 1971-ben kapott „a holográfiai módszer felfe-

dezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásért”.

1900. június 5-én Budapesten született. A magyar királyi állami főreál (markó u.) gimnáziumban érettségizett. itt tanult egykor Bánki donát is.

A gimnázium matematikai és természettudományi körének ifjúsági elnöke. 1918-ban a jó-zsef műegyetem gépészmérnöki karának hallgatója lett. tanárai voltak: kürschák józsef, k. jónás Ödön, rejtő sándor, pfeifer ignác, szarvasy imre.

A karunkon szerzett rezgéstech-nikai ismeretei érdemben járultak hozzá későbbi tudományos ered-ményeihez.

1920-tól tanulmányait a Berlin-charlottenburgi technische hoch-schule-n folytatta, ahol 1924-ben elektromérnöki diplomát kapott.

1933-ban lett az egyesült izzó kutatója, ahol eredményes plaz-malámpa kísérleteket végzett.

1934-től Angliában dolgozott, s 1947-től az imperial college taná-ra.

1952-ben már kész elgondolása volt egy sima, lapos televíziós képcsőhöz – fekete és színes vál-tozatban. közben új problémakör foglalkoztatta, a holográfia: „a diffrakciós diagramot hologram-nak nevezem, mert holos-t, vagyis mindent tartalmaz” (1949).

1964-ben a magyar tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja lett.

Aktív szerepet vállalt a római klub célkitűzéseinek megvalósításáért.

többször járt magyarországon ebben az időben.

„találjuk föl a jövőt” gondolatának sok követője lett szerte a világon.

életútja 1979. február 9-én fejező-dött be.

Gábor Dénes(1900-1979)

méltóan járult hozzá egyetemünk. 1956. október 22-én este a Bme k-épületének Aulájában megtartott nagygyűlésnek jelen-tős szerepe volt a forradalom elindításában. 1956. október 30-án a k-épület Aud.max. termében több mint 500 résztvevő jelenlé-tében megválasztották a műegyetem forra-dalmi Bizottságát, melynek elnöke karunk professzora, taky Ferenc lett. karunkról tagja volt a forradalmi Bizottságnak Heller László professzor, Fekete tamás és simay Gábor tanársegéd.

Az elnöki tanács 1957. évi 16. sz. tv. ere-jű rendelete megszüntette a hadmérnöki kart. Azt itt oktatók közül többen a műegye-tem különböző karain, így a gépészmérnöki karon folytatták tovább oktató munkájukat, köztük Brodszky dezső (1910-1978), aki 1972-ig vezette a későbbi nevén kalorikus gépek tanszéket.

1957-ben jött létre a finommechanikai optika tanszék, amelynek első vezetője Bárány nándor (1899-1977) lett, aki az alkalmazott optika tudományának hazai úttörője volt.

1958-ban kapták vissza az egyetemek a műszaki doktoráltatás jogát.

A megnövekedett oktatási feladatok függ-vényében figyelemre méltó oktatói lét-számnövekedés következett be ebben az időben. mindezekhez új épületek átadására került sor, köztük a d. jelű épületre (1964). Bővítették a laboratóriumokat.

Az 1961. évi 3. tv. átfogóan rendezte az ok-tatás ügyét, amelynek alapján új reform-tanterv készült, a gyakorlati órák száma elérte az összes órák 50 %-át. ezen reform keretében indult a gépészmérnöki karon a mérnök-tanár szak.

1966-ban került átadásra a mai kármán tódor kollégium, amely 1969-től a gépész-mérnöki kar kollégiuma. (kármán tódor nevét 1990 februárjában vette fel a kollégi-um.)

Az 1960-as évek közepének legfontosabb eredményei közül kiemelkedő az érdemi ipari kapcsolatok újraindítása. erősödtek a nemzetközi kapcsolatok is. (karunk dé-kánja ebben az időben varga józsef (1903-1991) volt.)

mindezekhez kapcsolódó eseményre került sor 1962. október 22-én, amikor az aero-dinamika nemzetközi hírű tudósát, karunk egykori tanítványát, rövid ideig tanárát, kármán tódort (1881-1963) tiszteletbeli doktorrá avatták egyetemünkön.

kármán tódor tudományos örökségét ma (2011) karunk áramlástan tanszéke folytat-ja. A tanszék kármán tódor szélcsatorna laboratóriuma hazai és nemzetközi kuta-tásokat, vizsgálatok végez.

A következő évtizedek a magyar gazdaság, az ipar nagy sodrású folyamatai voltak, amelyek kihívásokat jelentettek a mérnök-képzésben, ennél fogva a jövő gépészmér-nökeinek képzésében is.

heller-forgó-féle erőművi hűtőrendszer

1967-ben egyesítették a két budapesti székhelyű műszaki egyetemet Budapes-ti műszaki egyetem (Bme) néven. ezután 1968-ban a gépészmérnöki karon folyó járműgépész szak átkerült a gázgépek és Automobilok tanszékkel együtt a közleke-désmérnöki karra.

Az önálló műegyetem alapításának 100. év-fordulója idején – 1971-ben – közel 2000 nappali tagozatos hallgató tanult karunkon, az esti tagozaton majd 800, levelező tagoza-ton több mint 300 fő készült a gépészmér-nöki pályára.

A centenáriumi ünnepségen – 1971. szep-tember 13-án – tiszteletbeli doktorokat avattak, köztünk karunk neves professzo-rát, Muttnyánszky ádámot.

A modernizációs lépések részének tekint-hető, hogy 1971 szeptemberétől karun-kon is megkezdődött a számítástechnikai szakirányú képzés. tovább bővültek karunk nemzetközi kapcsolatai. Az oktatási re-formfolyamatok kari eredményének tekint-hető a géptervező szak 1975-ös indulása.

Az ezt követő időben napirendre került a műegyetem távlati fejlesztési tervének ki-

dolgozása, amelynek részei lettek a kü-lönböző kari tantervek. ez együtt járt tan-anyag-korszerűsítéssel, ennél fogva új tan-könyvek írásával, a nemzetközi kapcsolatok újragondolásával.

1984-ben a műegyetemen bevezetésre ke-rült az angol nyelven folyó mérnökképzés külföldi hallgatók számára. ebben a gé-pészmérnöki kar kezdettől fogva aktívan részt vett. mindezen keresztül jelentősen megnőtt az oktatás nemzetközi összeha-sonlításának és versenyképességének esé-lye.

Az 1990. évi XXiii. törvénnyel módosításra került az 1985-ös oktatási törvény, amely a rendszerváltozással párhuzamosan új lehetőségeket, de új kihívásokat is adott az egyetemnek. 1990. november 12-én ült össze az újonnan megválasztott egyetemi tanács, amely rektorrá választotta Michel-berger pál professzort. A gépészmérnöki kar dékánja vajna zoltán lett. A szakmai és oktató munka megújulása, valamint a kar neves professzorai által fémjelzett régi ha-gyományok méltó folytatása volt ezen idő-szak jellemzője.

1990-től került először kiosztásra a szé-chenyi-díj. karunk professzorai közül 1993-ban Lévai andrás, 1997-ben vajna zoltán, 1999-ben konkoly tibor, 2007-ben Molnár károly, 2010-ben Ginsztler jános, 2011-ben stépán Gábor részesült e jelen-tős elismerésben.

Az új utakat kereső karunkon 1996-tól ter-méktervező szak indult. ugyancsak ebben az évben indult az energetikai mérnök szak.Az ezredforduló óta már több mint 80 kül-földi egyetemmel van érdemi tudományos

és oktatási együttműködése karunknak.

Az ezredforduló gépészmérnöki karának tanszékein folyó kutatások egyaránt szol-gálják a mérnökképzést, a technikai fej-lesztést. ennek bizonyságai a következő oldalakon olvasható tanszéki bemutatko-zások. A gépészeti tudományok oktatásá-nak több mint másfél évszázada, az önálló műegyetem 1871-es létrejöttével alakult gépészmérnöki kar 140 éve szerves ré-

sze magyarország felsőoktatás-, ipar- és tudománytörténetének, de szerves része a magyarországi technikai fejlődésnek, amelynek eredményei mérnökeink alkotó munkája alapján részei a világ technikai haladásának. Az elődök példája erőt ad napjaink mérnök tanárainak, oktatótársa-inknak, de tanítványainknak, a holnap ipa-ri és technikai fejlesztésében majd méltó eredményeket elérő jövendő mérnököknek is.

gábor dénes szigorlati jegyzőkönyveA történeti részt írta: dr. néMetH józseF, csc, phd, c. egyetemi tanár

hallgatóink pátzay pál szobrászművésznél

15

Bme gépészmérnÖki kArA Bme gépészmérnöki kar küldetése, hogy őrizze, kiterjessze, és a társadalom számára hasznossá tegye a gépészmérnöki feladatok megoldásához szükséges szakmai tudást és ismereteket. ezt a küldetését a műszaki kutatással integrálódó egyetemi szintű oktató munkával, illetve a doktorképzés keretében a legkiválóbb hallgatók tudományos munkába való bevezetésével valósítja meg.

A kar a gépészmérnöki szakmához kap-csolódó, különböző szakú és szakirányú mester szintű képzéseit tekinti elsőszámú feladatának. mindehhez olyan alapképzést alakít ki – jelenleg gépészmérnöki, mec-hatronikai, energetikai, ipari termék és for-matervezői szakon – ami kellően felkészíti a hallgatókat a továbbtanulásra, a mester-képzésre, esetenként azon túl a doktori képzésre is, illetve általában az ismeretek életen át tartó folyamatos megújításának képességére. A kar által alapképzésben diplomával tanúsított tudás a hallgatóknak azokat az ismereteket és képességeket biz-tosítja, amellyel európa és az iparilag fejlett világ bármelyik gépészmérnök képzésének mesterképzésébe be tudnak kapcsolódni. A kar által kibocsátott mester diploma olyan ismereteket igazol, melyet nemcsak a ha-zai ipar fogad el és részesít előnyben gé-pészmérnöki munkakörök betöltésekor, de a nemzetközi vállalatok is elsőszámú ma-gyar gépészmérnöki diplomának ismernek el. ennek megfelelően a kar a gépészmér-nöki szakmához közvetlenül kapcsolódó és a mérnöki szakmákat integráló képzéseire hazánk legjobb képességű, a szakma iránt elhivatottságot érző hallgatóit várja. A kül-

detésünkben megfogalmazottakat velük együttműködve, egy a műegyetem hagyo-mányos oktatási értékeit őrző, a tudomány és a technológia gyorsan változó világát érzékenyen követő környezetben közösen érjük el.

A kar küldetésének tekinti, hogy a gé-pészmérnökök képzésében meghatározó európai felsőoktatási intézményekkel élő oktatási és kutatási kapcsolata legyen. A mesterképzésben ezzel segíti, a dokto-ri képzésben ezzel biztosítja hallgatóinak, hogy nemzetközi szakmai kapcsolatrend-szerük kialakítását már egyetemi éveik alatt megkezdjék. ennek meghatározó elemei a külföldi hallgatók fogadása, a mesterképzés több szakának nyitottsága a világ felé, angol nyelvű mester- és alapképzéseink, nemzet-közi hallgatócsere egyezményeink.

A kar küldetésében megfogalmazott ok-tatási céljait több lépcsőben éri el. A kép-zésnek minden szinten hagyományosan erős eleme a gépészmérnöki munkához szükséges matematikai és interdiszcipliná-ris természettudományos ismeretek alapos elsajátítása; hasonlóan meghatározó rész

stépán GáBor, dékán, az mtA rendes tagja, a pattantyús-ábrahám géza doktori iskola vezetője. szakterülete a dinamika. számos nem-zetközi szervezet tisztségviselője, több folyóirat mellett hat éven át a philosophical transactions of the royal society szerkesztőbizottsági tagja, egy évig a pasadenai caltech fulbright ösztöndíjasa, a simonyi mérnöki díj nyertese. 2011-ben kapta meg a széchenyi díjat.

az a laboratóriumi munka, amely a gépész-mérnöki munkakörök legfontosabb terüle-teibe biztosít gyakorlati bevezetést. ezek az alapok teszik mérnökeinket hosszú távon és széles szakmai körben alkalmazhatóvá, innovatívvá. minderre épül a gépészmérnöki szakmához kapcsolódó, a mérnökök több évtizedes szakmai karrierje során várha-tóan alapvető fontosságú szakmai tudás átadása, majd az iparral együttműködve a közvetlen gyakorlati ismeretekbe való be-vezetés, ami a munkába álláskor biztosít-ja a mérnöki közösségekkel való azonnali együttműködés képességét. ennek a mun-kának az eredményét az ipar és maguk az itt végzett mérnökök pozitívan ítélik meg.

A kar a gépészmérnöki feladatok között a magyarországi gazdaság számára alap-vető fontosságú összes gépészmérnöki te-vékenységet meghatározó szinten képviseli, kitekintéssel az európai és a világ fejlődési irányaira. küldetése a nemzetközi tenden-ciák követése, a jelentős és alapvető szak-mai változások előre jelzése, mindennek az oktatásban való bevezetése. A nemzetközi tendenciákkal összhangban képviseli a gé-pészmérnöki szakma mérnöki szakterüle-teket összefogó szerepét.

A kar jó kapcsolatokat ápol a BME többi mérnökképzésével, melyek közül történe-tileg többnek kiinduló pontja a gépészmér-nökképzés. A kar a jövőben is kezdemé-nyezője interdiszciplináris képzéseknek a folyamatosan változó ipari, gazdasági kör-nyezetben. Az olyan alap- és mesterszintű szakok, mint ez energetika, a mechatronika, az ipari termék és formatervezés aktuális példái ennek a szemléletnek.

A kar kutatási tevékenysége szorosan kap-csolódik a hazai és az európai ipar aktuális igényeihez. A kar küldetése olyan alapkuta-tási területek gondozása, melyekben hazai

és nemzetközi projekteken keresztül részt vállalva az ipar számára fontos távlatokat tud megnyitni. ugyanilyen fontos a kar számára a kutatásban, fejlesztésben, innovációban köz-vetlenül érdekelt vállalatokkal való középtávú kutatási együttműködés, e vállalatok bevoná-sa a hosszabb távú alapkutatási projektekbe, az ilyen kutatások irányainak közös tervezése, illetve a legújabb nemzetközi tudományos ismeretek és technológiai fejlesztési irányok ilyen módon való közvetítése az ipar felé. vé-gül a gépészmérnöki ismeretek országos szintű központjaként a kar küldetése, hogy folyamatosan rendelkezésre álljon az ipar számára szakmai ismereteivel és tudásával, segítse a mérnöki feladatok között ritkán jelentkező, speciális vagy a szokásosnál mé-lyebb szakismeretet igénylő gyakorlati prob-lémák gyors és hatékony megoldását.

AlApképzések •gépészmérnöki alapszak •mechatronikai mérnöki alapszak •energetikai mérnöki alapszak •ipari termék- és formatervező

mérnöki alapszak

mesterképzések •gépészmérnöki mesterszak •msc in mechanical engineering

modelling (angolul) •mechatronikai mérnöki mesterszak •energetikai mérnöki mesterszak •épületgépészeti és eljárástechnikai

gépészmérnök mesterszak •ipari terméktervező mérnöki

mesterszak

doktorAndusz képzés •doktori fokozat megszerzése a

pattantyús-ábrahám géza gépészeti tudományok doktori iskola keretében

19

www.gpk.bme.hu

AnyAgtudomány és technológiAtAnszék

dr. dévényi LászLó, phd, tanszékvezető egyetemi docens, gazdasági dékánhelyettes. kutatási terüle-tei: metallográfia, hőkezelés, kúszás, károsodása-nalízis. 120 publikációja jelent meg, 35 cikke közül 13 if-os folyóiratban. tagja mtesz, mtA bizottságoknak, kurátora a ma-gyar mérnökakadémia - rubik Alapítványnak, tiszt-ségviselője a magyar mérnöki kamarának, tagja a me kerpely Antal Anyagtudományok és technoló-

giák doktori iskola tanácsának. díjai: széchenyi professzori Ösztön-díj, magyar gépészmérnökért gillemot-díj, a magyar mérnöki kamara zielinszky szilárd-díja, az oktatók hallgatói véleményezése alapján el-nyert „A műegyetem kiváló oktatója” cím.

ÖrÖkség A mai tanszék a hajdani mechanikai technológia tanszék és a villamosipari Anyagok technológi-

ája tanszék utódja. híres professzoraink között tudhatjuk rejtő sándort, mi-sángyi vilmost, gillemot lászlót, vasvári nagy ferencet, prohászka jánost, Artinger istvánt, ginsztler jánost. A 140 év alatt a tanszék neve, szerkezeti formája sokszor, az oktatói-kutatói létszám, és nem utolsó sorban a hallga-tók száma jelentősen változott. Az utolsó névváltás, 2004 óta az Anyagtudo-mány és technológia tanszék nevet viseljük. 2007-ben 21 év vezetői mun-ka után a tanszékvezetést ginsztler jánostól dévényi lászló vette át, ekkor megszűnt a két oktatási csoport formális különválása is. 2009. második fe-lében az addig a v2 épületben elhelyezett csoport átköltözött az mt-be, ettől az időponttól a teljes oktatói-kutatói létszám közös épületben tevékenyke-dik. műhelyeink, oktatási laboratóriumaink részben a g csarnoképületben találhatók.

A tanszék küldetése 1889-ben történt alapítása óta graduális oktatási for-mákban, szakmérnöki és doktori képzésekben az anyagtudomány és az anyagtechnológiák oktatása, kutatása. A tudománykör bővülése miatt tevé-kenységünk mára a fémes és a kerámia anyagokra, valamint egyes kompo-zitokra specializálódott.

oktAtás tanszékünkön magas szintű kép-zés folyik az alapképzéstől a

doktori szintig. Az alapképzésben az első szemeszterben a mechatronikai, energetikai, az ipari és formatervező szak (~300 fő), valamint a villamosmérnöki kar hallgatóival (~400 fő) találkozunk először. Anyagismeretet, illetve az Anyag-tudományt, mint kötelező alapozó tárgyat oktatjuk. mindkét tárgy oktatásánál az anyagszerkezet és a tulajdonságok kapcsolatának bemutatására koncentrálunk, míg az Anyag-ismeret tárgyban az alapvető technológiákat is ismertetjük.

A második szemeszterben a gépész szak hallgatóinak (~400 fő) oktatott Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat tárgyban az anyagszerkezet, tulajdonságok kapcsolatának, valamint azok vizsgálatának mélyebb szintű megismertetése a célunk. ugyanebben a szemeszterben, a polimertechnika tanszékkel közösen oktatjuk körülbelül 200 műszaki me-nedzser szakos hallgató részére az Anyagismeret tárgyat.

A harmadik szemeszterben ~380 hallgatónak a fémek technológiája c. tárgyban az anyag előállítás, a főbb tech-nológiák, és a mérnökök számára alapvető anyagválasztási stratégiák oktatása folyik.

Az alapképzés Anyagtechnológia szakirányában a po-limertechnika tanszékkel közösen alapvetően a főbb technológiák elméleti megalapozása folyik. A szakirányt évente ~70 hallgató választja.

A mesterképzésben több szakon ~180 főnek oktatjuk kö-telező tárgyként az Anyagtudományt. Az anyagtechnológia szakirányban a főbb technológiák, illetve az anyagvizsgálat területén nyújtunk az ipar által igényelt magas szintű isme-reteket a megújult laboratóriumainkban.

A tanszéken magyar és külföldi hallgatók részvételével nappali és levelező doktorandusz képzés (phd) is folyik. jelentős szerepünk van az egyetemen folyó idegen nyelvű (angol, német, orosz és francia) képzésekben is.

Az 50 éve indult hegesztő szakmérnök képzésünk 1993 óta akkreditált, és így szakmérnök hallgatóink európai he-gesztőmérnök (eWe, european Welding engineer) diplomát szerezhetnek.

kutAtás kutatási tevékenységeink közül a legfontosabbak: ipari anyagok ter-

vezése és vizsgálata, fémek szemcsehatár-szerkezetének tudatos módosítása, fémhabok és fémmátrixú kompo-zitok előállítása, hegesztési technológiák fejlesztése, koronaér-sztentek előállítása és vizsgálata, különböző igénybevételeknek kitett anyagok károsodás analízise és élettartam-növelési technológiák kidolgozása, valamint az ezekhez kapcsolódó korszerű anyagvizsgálati módszerek (mikroszkópos, elektronmikroszkópos, mágneses, egyéb roncsolásos és roncsolásmentes) fejlesztése.

kutatásaink kulturáltan elhelyezett és berendezett la-boratóriumokban folynak, valamennyit igénybe vesszük oktatási célokra is. Berendezéseink közül ki kell emelni az eds és eBsd feltéttel felszerelt pásztázó elektronmik-roszkópot, az optikai mikroszkópokat, a keménységmérőket és szakítógépeket, a lézeres megmunkáló berendezést, a kompozitlabort, a hegesztőrobotokat és az alakító gépeket.

tanszékünkön működik az mtA fémtechnológiai kutató csoportja (vezetője ginsztler jános akadémikus), amelynek fő kutatási területe („különleges funkciójú orvostechnikai, energetikai, járműipari és szerszámanyagok kutatása, mikroszerkezeti és funkcionális tulajdonságaik vizsgálata, technológia-intenzív ipari alkalmazásuk érdekében”) jól illeszkedik a tanszéki kutatásokhoz.

otkA kutatási témáink közül a „fémek szemcsehatár-szerkezetének tudatos módosítása” c. tavaly zárult le, az „erőművi szerkezeti anyagok leromlási folyamatainak mágneses vizsgálata” jelenleg is fut, illetve az „Az ultrafi-nomszemcsés szerkezeti acélok előállításához vezető új lehetőségek elméleti és kísérleti alapjainak feltárása” be-nyújtás alatt áll. további fejlesztési lehetőséget jelentenek a szakképzési hozzájárulások, innovációs és kk szerződések, valamint a kutató egyetem pályázatból a tanszékre jutó források.

eredményeinket impakt faktoros és hazai folyóiratokban, nemzetközi és hazai konferenciákon publikáljuk. tanszé-künk több tagja részt vesz az országos Anyagtudományi, illetve a gépészet konferencia szervezésében.

www.att.bme.hu

21

árAmlástAntAnszék

Dr. VaD János, PhD, tanszékvezető egyetemi do-cens 2009 eleje óta vezeti az Áramlástan Tanszé-ket. Ph.D. fokozatát 1997-ben szerezte meg axiális átömlésű áramlástechnikai forgógépek témájában. Ez máig fő kutatási területe. Oktatási és alkalma-zott kutatási témái: áramlástan, áramlástechnikai gépek, áramlásmérés, ipari légtechnika, techno-lógiai folyamatok és modellezésük. Együttműkö-dést épített ki magyar, olasz, osztrák, német és

brit egyetemekkel, kutatóhelyekkel. Az IMechE Journal of Power and Energy folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. A Conference on Modelling Fluid Flow konferencia-sorozat egyik fő szervezője.

ÖrÖkség Az áramlástan tanszék elődintézményét 1934-ben alapították Aerodinamikai intézet néven.

1941-ben átadták a tanszék új épületét, és üzembe helyezték közép-európa egyik legnagyobb szélcsatornáját, amely az eredeti repülőgép-kutatáson túlmenően a mai napig kiemelt szerepet játszik munkánkban, aerodinami-kai, szennyezőanyag-terjedési és városklíma-vizsgálatokban.

A ii. világháborútól napjainkig a következő tudományterületek meghatáro-zóak a korábban gruber józsef, szentmártony tibor majd lajos tamás által vezetett tanszékünkön: akusztika, áramlás-szabályzás, áramlástechnikai gépek, atmoszférikus folyamatok, járműáramlástan, környezettechnika, légtechnika. megalakult a kármán tódor szélcsatorna laboratórium, mely kapacitásával és műszerezettségével közép-európában egyedülálló méréstechnikai lehetőséget biztosít. Az informatika, a számítástechnika előretörésével tanszékünkön rohamos fejlődésnek indult a numerikus áram-lástan és a numerikus akusztika.

Az áramlástan tanszék feladata: mérnökök képzése és kutatás-fejlesztési feladatok ellátása azon szakterületek és iparágak számára, amelyekben szerepet kapnak a természetben működő áramlási folyamatok, a folyadékok

– gázok, gőzök, cseppfolyós közegek – áramlási jelenségei és a velük végzett műveletek.

oktAtás A tanszék oktatási munkája három, egymást kölcsönösen segítő fő

vonulatba sorolható be: elméleti és tapasztalati megfon-tolások; szimulációs módszerek – számítógép-parkunkkal támogatva; méréstechnika – laboratóriumi készültségünk-kel támogatva. A tanszék a következő tantárgyakat és tárgycsoportokat gondozza, a tématerületek jelentős részén angol nyelven is: Aerodinamika, áramlástan, áramlástani méréstechnika, áramlástechnikai gépek, épület aerodina-mika, gázdinamika, ipari légtechnika, járműáramlástan, környezetvédelmi és környezettechnikai szaktárgyak, le-vegőtisztaság-védelem, mérnöki meteorológia, műszaki akusztika és mérési módszerei, nagy örvény szimuláció, numerikus áramlástan, technológiai folyamatok valamint gépészeti rendszerek és modellezésük, turbulencia és modellezése, többfázisú és reaktív áramlások modellezése, vízkezelés, zajvédelem.

tanszékünk a következő szakok gondozásában, oktatásá-ban vesz részt. Alapszakok: gépészmérnöki szak – ezen belül folyamattechnika és gépészeti fejlesztő szakirányok is; mechatronikai mérnöki szak – ezen belül gépésze-ti modellezés és integrated engineering szakirányok is. mesterszakok: energetikai mérnöki szak; gépészmérnöki szak – ezen belül áramlástechnika szakirány is; épület-gépészeti és eljárástechnikai szak – ezen belül komfort épületgépészeti és eljárástechnikai gépészeti szakirányok is; mechanical engineering modelling szak – ezen belül flu-id mechanics modul is. tanszékünk jelentős szerepet játszik a pattantyús-ábrahám géza gépészeti tudományok dok-tori iskolához kötődő szervezett doktoranduszi képzésben, különös tekintettel a gépészeti és energetikai rendszerek és folyamatok alprogramra.

oktatási munkánknak fontos elemét képezi az ipari sza-kértői és alkalmazott k+f munkák visszacsatolása a gyakorlatias mérnökképzésbe, ipari esettanulmányokon és terepmunkán, hallgatói labor- és projekt-feladatokon, tehetséggondozó körökön keresztül. Aktív munkakapcsola-tot ápolunk olasz és brit egyetemekkel, hallgatói mobilitás terén.

kutAtás tanszékünk hagyományosan ak-tív szakértői és alkalmazott k+f

munkát végez magyarországi és külföldi iparvállalatok, intézmények számára. tevékenységünk kiterjed a legfőbb folyamat ipar-ágakra – pl. acélgyártás, energetika, élelmi-szeripar, gázok tisztítása, gyógyszeripar, vegyipar, vízkezelés. továbbá aktív szerepet vállalunk járműipari, hő- és légtech-nikai – ezen belül áramlás-szabályzási – és atmoszférikus áramlási folyamatokhoz kötődő kutatási feladatokban. A tanszék fontos eszköztárát adja a numerikus áramlástan, ezen belül pedig a nagy örvény szimuláció új vonulata.

A numerikus aero-akusztika tanszékünk új, dinamikusan fejlődő kutatási területe. Az akusztikai szimulációt erőtel-jes méréstechnikai háttérrel támogatjuk, a Békésy györgy Akusztikai laboratórium révén. e mérési eszközpark ki-egészül a magyarországon egyedülálló mikrofontömbös műszerrel, amelyre otkA támogatást nyertünk el.

kutatásunkban fontos szerepet kap a laboratóriumi mun-ka, ezen belül a nemzetközi trendekhez igazodva a lézeres optikai áramlás-diagnosztika. ennek legújabb műszere az a kétkomponensű lézer doppler sebességmérő berendezés, amelyet a hidrodinamikai rendszerek tanszékkel közösen kutatóegyetemi támogatásból szereztünk be.

1999 óta legfontosabb külföldi oktatási-kutatási partnerünk a nAto által támogatott, világhírű belgiumi von karman institute for fluid dynamics.

Az áramlások numerikus és fizikai (laboratóriumi), mér-nöki célú modellezése erőteljesen fejlődő terület. Az elért kutatási eredmények nemzetközi fórumaként három éven-te megszervezzük a conference on modelling fluid flow (cmff) konferenciát, amely több mint 30 országból érkező áramlástechnikai kutató érdeklődésére tart számot. A ren-dezvény magas színvonalának köszönhetően a tekintélyes international journal of heat and fluid flow folyóirat cmff különszámokat jelentet meg a legnívósabb közleményekből.

tanszékünkön az átlagos életkor az utóbbi években 35 év körül mozgott. e tény hozzájárul csapatunk fiatalos lendü-letéhez, tettvágyához.

www.ara.bme.hu

23

energetikAi gépek és rendszerektAnszék

Dr. GRÓF GYULA, PhD, tanszékvezető egyetemi do-cens, a gépészmérnök karon végzett matematikus mérnök. Kutatási területei az energetikai rendsze-rek elemzése, modellezése, a hővezetés elmélete, módszerek és berendezések fejlesztése a hőfizi-kai anyagjellemzők meghatározására. Több éve aktív tagja, illetve választott tisztségviselője hazai és nemzetközi szakmai szervezeteknek. Titkára az MTA Áramlás és Hőtechnikai Bizottságnak és a

WEC Magyar Nemzeti Bizottságnak. A Magyar Mérnökakadémia tagja. Felelős szerkesztője az Energiagazdálkodás folyóiratnak. A BME kuta-tóegyetemi programban a Fenntartható Energetika KKT alprojektve-zetője.

ÖrÖkség Az energetikai gépek és rendszerek tanszék története az institutum geometricummal, a

horváth ignác, majd petzval ottó tanította erőgéptannal, erőműtannal kez-dődött. Bielek miksa majd, 1904-től schimanek emil 30 éven át oktatta a kalorikus gépeket. 1946-tól a gőzgépek és hűtőgépek tanszék működik ko-mondy zoltán vezetésével. heller lászló 1951-ben az energiagazdálkodási tanszéket, és lévai András 1953-ban a hőerőművek tanszéket alapítja meg, majd ezeket 1978-ban egyesítik a hő- és rendszertechnikai intézetben, igazgató szabó imre.

Az 1960-ban alakult kalorikus gépek tanszék vezetője 1972-ig Brodszky de-zső, 1989-ig Bassa gábor, majd penninger Antal. A höri-ből 1992-ben ala-kult Büki gergely, majd 1996-tól rádonyi lászló vezette energetika tanszék és a szabó imre, majd zsebik Albin vezette rendszer és irányítástechnika tanszék. 2002-ben jött létre a mai formájú energetikai gépek és rendszerek tanszék, 2008-ig penninger Antal vezeti, majd gróf gyula.

Az energetikai gépek és rendszerek tanszék küldetése, hogy hozzájáruljon a hazai energetika fejlesztési irányainak kijelöléséhez és hallgatóit úgy ké-pezze, hogy mérnökként az energetika feladatait tudományos igényesség-gel, rendszerszintű szemlélettel, a jövő generációiért érzett felelősséggel oldják meg.

oktAtás A tanszék feladatai a gépészmér-nöki, energetikai, mechatronikai

mérnöki és terméktervező alapszakokra; a gépészmérnök, energetikai mérnök, és gépészeti modellezés mestersza-kokra; a phd képzésre; és az energiatermelési továbbképzési szakra fókuszálódnak.

A hazai energetikai mérnök képzés megteremtésében a tanszék úttörő szerepet vállalt, azóta is irányítja a külön-böző szintű energetikai képzéseket, vezette a kétlépcsős képzésre való átállást, az energetikai Bsc és msc szakok létrehozását. A tanszék legfontosabb alaptárgyai: műszaki hőtan i-ii, kalorikus gépek, energetika i-ii, energiaellátás. törekszünk arra, hogy az alaptárgyakban a szilárd elméleti alapok elsajátítása mellett nagy hangsúlyt helyezzünk a la-boratóriumi gyakorlatokra, mérésekre.

A gépész és energetikus hallgatók teljes évfolyama megfor-dul a jól felszerelt nagylaboratóriumban, ahol az energetika korszerű és hagyományos működő gépein és berendezése-in végezhetnek méréseket, mint pl. mikroturbina, gázmotor, kondenzációs kazán, fluidizációs tüzelőberendezés, hőszi-vattyú, belsőégésű motor, gőzturbina. megújuló energia laboratóriummal és egy korszerű oktató hőközponttal bő-vült a laboratóriumi infrastruktúránk ebben az évben.

A hallgatóinknak a műszaki ismeretek mellett magas szintű, az energetikához szorosan kötődő jogi – közgazdasági isme-reteket nyújtó tantárgyak oktatásába vezető szakembereket vonunk be, kihasználva az energetika kormányzati, vállalati és társadalmi szereplőivel ápolt szoros kapcsolatainkat. Új, 18 fős számítógép labor szolgálja azt a törekvésünket, hogy a hallgatók megismerjék, és elsajátítsák a termodinamika, a hőátvitel, az áramlástan korszerű numerikus módszereit, az energetikai folyamatok és rendszerek szimulációs esz-közeit, a szimbolikus matematikai és mérnöki programokat.

A tanszék négy éve tagja egy öt egyetem formálta konzor-ciumnak, mely az erasmus mundus program keretében eredményes uniós pályázat nyomán jött létre. (www.maste-reurope-me3.org).

kutAtás Az energetikai gépek és rendsze-rek tanszéken folyó kutatások az

energiahordozók átalakításával és hatékony felhasználásá-val összefüggő rendszerekre és berendezésekre, gazdasági, társadalmi és természeti folyamatokra irányulnak.

Az energetika társadalmi léptékű feladatainak megoldásá-hoz alapkutatásokkal, alkalmazott kutatásokkal és kísérleti fejlesztésekkel járulunk hozzá a tradicionális és a megújuló energiaforrások harmonizált, környezettudatos alkalmazá-sának, a versenyképesség és az ellátásbiztonság érde kében.

A kutatások gazdasági alapját az energetika széles terüle-tét átfogó vállalati k+f megbízások, otkA, nkth és eu-s pályázatok biztosítják. Az erőforrásokat a laboratóriumi hát-terünk folyamatos fejlesztésére fordítjuk.

A hazai intézmények mellett kanadai, német, francia, portu-gál, lengyel és dél-afrikai egyetemekkel működünk együtt különböző területeken. A tanszék munkatársai aktív tagjai az energetika szakmai szervezeteinek, a tanszéken műkö-dik az energiagazdálkodás folyóirat szerkesztősége, a 10. hőerőgépek és környezetvédelem konferenciát szervezzük 2011-ben.

Az energiaellátás társadalmi és gazdasági kapcsolatai területen háttér-tanulmányok, szabályozási javaslatok kidolgozásában veszünk részt. A közvetlen és kapcsolt energiafejlesztés műszaki és gazdasági kérdéseivel fog-lalkozó projekteken az iparág meghatározó vállalatainak dolgozunk. Új megközelítésű megoldásokat fejlesztünk az erőművek szabályozása témakörben. Az energetikai erede-tű levegőszennyezéshez kapcsolódó kutatásoknak tanszéki fejlesztésű mérőrendszer és a terjedést számító szoftver az eredménye. számos pilot program valósult meg rész-vételünkkel megújuló energiaforrások (biomassza, biogáz, bioetanol) felhasználására közvetlen vagy kapcsolt ener-giafejlesztésre. vízüzemi kutatásaink hozzájárultak a paksi erőmű vízüzemének korszerűsítéséhez. A tanszéki fékpadi rendszereken rendszeres kutatásokat végzünk a megújuló tüzelő anyagok és adalékok motorikus felhasználásához kapcsolódóan.

www.energia.bme.hu

25

épületgépészeti és gépészeti eljárástechnikA tAnszék

Dr. Láng Péter, MTA doktora, tanszékvezető egye-temi tanár. Fő kutatási területe az ellenáramú szétválasztó műveletek (desztilláció, abszorpció stb.) tervezése és modellezése. Művelettani és kör-nyezetvédelmi tárgyakat ad elő magyar, angol és francia nyelven. Az INSA Lyon és az INP Toulouse egyetemek vendégprofesszora. Publikációinak száma: 135, ezekre 190 független hivatkozást ka-pott. Az MKE Vegyipari Gépészeti Szakosztályának

elnöke. Az EFCE Fluid Separations munkabizottságban és az INDEFI szervezetben az MKE képviselője. A BME GPK Szakmai Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács tagja. A Doktori Iskola törzstagja.

ÖrÖkség Az épületgépészeti és gépészeti eljárástechnika tanszék 2007-ben alakult az épületgépészeti

tanszék és a gépészeti eljárástechnika tanszék összevonásával. Az új ösz-szevont tanszéket 2008-tól dr. láng péter egyetemi tanár vezeti.

Az épületgépészeti tanszék 1951-ben alakult dr. macskásy árpád egy. tanár kezdeményezésére, aki a tanszék első vezetője is lett. később a tanszéket dr. menyhárt józsef egy. tanár, majd dr. Bánhidi lászló egy. tanár, végül a két tanszék összevonásáig dr. garbai lászló egy. tanár vezette.

A gépészeti eljárástechnika tanszék jogelődje a vegyipari gépek és mező-gazdasági iparok tanszék 1949-ben alakult, Bass emil vezetésével. később szántay Balázs egy. docens, majd dr. szentgyörgyi sándor egy. tanár vezette a tanszéket. 1988-tól a két tanszék egyesítéséig dr. molnár károly egy. tanár vezette a tanszéket, melynek neve közben vegyipari és élelmiszeripari gé-pek tanszékre, majd gépészeti eljárástechnika tanszékre változott.

A tanszék küldetése: olyan mérnökök képzése, akik képesek az épület-gépészeti és technológiai berendezések és folyamatok koncepciójának kidolgozására, modellezésére, tervezésére, üzemeltetésére és karbantar-tására; e rendszerek és rendszerelemek informatikai, irányítástechnikai és biztonságtechnikai feladatainak megvalósítására.

oktAtás Az épületgépészeti és gépészeti eljárástechnika tanszék a képzés

mindhárom szintjén részt vesz a gépészmérnöki karon folyó oktatásban: az alap, a mester és a doktori képzésben. A gé-pészmérnöki Bsc képzésben a tanszék nem csak gondozza az épületgépészeti szakirányt, hanem a tárgyak nagy részét oktatja is. A tanszék eljárástechnikai gépészet szakterüle-tének oktatói a folyamattechnika szakirányon több tantárgy felelősei. Az energetikai mérnök alapszakon az épületener-getika szakirány gondozása a tanszék feladata. Az önálló épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnöki mes-terszakot a kar a szakma kezdeményezésére 2009/2010-es tanévtől indította, amelyen a komfort épületgépészeti vagy eljárástechnikai gépész szakirányon nem csak a Bme-n szerzett alapdiplomával rendelkezők kezdhetik meg tanulmányaikat, hanem más felsőoktatási intézményben alapdiplomát szerzett mérnökök is. A tanszék a vegyész-mérnöki és Biomérnöki kar környezetmérnök képzésében is részt vesz mind alapdiplomás, mind mester szinten. Az elméleti tudás gyakorlati ismeretekkel való kibővítésé-re lehetőség van egyrészt a tanszék laboratóriumaiban, másrészt különböző vállalatoknál (pl. imi hungaria kft., lg, grundfos, főtáv rt., geberit, uponor, daldrop, richter nyrt, egis nyrt, mol nyrt) szervezett kihelyezett labora-tóriumi és szakmai gyakorlatok során. Az oktatók munkáját a jó tanulmányi eredménnyel rendelkező hallgatók közül kiválasztott demonstrátorok segítik segédanyagok elkészí-tésével, próbamérések végzésével.

kutAtás Az épületgépészet terén a komfort kutatási terület, hőellátó és fűtés-

technikai rendszerek, szellőztető és klímatechnikai rendszerek valamint a gáz-, víz-, távhőellátó és csatorna rendszerek jelentik a súlypontokat. ezen belül a valószínűségelméleti és kockázati elvű igény és műszaki paraméter meghatározás fontos kutatási tématerület. A kutatási témakörök a fenti épületgépészeti rend-szerekre vonatkozóan a rendszerelemek, ill. a komplex rendszer témaköreihez kapcsolódnak.

A gépészeti eljárásokhoz kapcsolódó minden ágazat, ahol anyagáramok átalakítása megy végbe, így a vegyipar, gyógyszer- és olajipar, a környezetvédelem, a biotechno-lógia. jellegzetes berendezések az elválasztó oszlopok, hőcserélők, keverők, tartályok, nyomástartó edények és csőrendszerek. Az alapozó témakörök a hő- és anyagátadás

műveletei és berendezései, ezek tervezése és modellezése, kísérleti vizsgálata, irányítása és műszerezése.

kutató egyetemi pályázatok: • klímatechnikai rendszerek hatékonyság növelése • so2 és co2 emisszió csökkentési technológiák és berendezések fejlesztése

otka/nktH pályázatok: • Új szakaszos speciális desztillációs eljárások és konfigurációk tökéletesítése • komfortterek jó levegőminőségének biztosítása • Új környezetbarát szakaszos rektifikáló rendszerek optimális tervezése • hő- és anyagátadási folyamatok vizsgálata konvekciós szárításnál • Új biológiai szennyvíztisztító berendezések és technológia kutatása és fejlesztése

jellemző k+F projektek: • irodaházak és szállodák klimatizálásának és hőkomfortjának vizsgálata • hűtöttvíz rendszer gazdaságos fejlesztésének vizsgálata • távhőrendszerek hőfokmenetrendjének és paramétereinek optimalizálása, a hőtárolás matematikai modellezése • típusépület épületfizikai felülvizsgálata, gépészeti rendszerek méretezési paramétereinek meghatározása • A sugárzási aszimmetria és a padlóhőmérséklet hőérzeti diszkomfortot okozó hatásának élőalanyos vizsgálata • Adott épület és épületcsoport körül a szél hatására kialakuló nyomáseloszlás modellezése • kamragáz tisztító rendszer kapacitásnövelése • metanol desztillációs regenerálás kapacitásnövelése • Aktív szenes oldószervisszanyerő adszorber vizsgálata • hőcserélők hő- és áramlástani kísérleti vizsgálata • műanyag esővíz tároló/ciszterna fejlesztése • porlasztva szárítási kísérletek

host.epgep.bme.hu

27

gép- és terméktervezéstAnszék

dr. váradi károLy, mtA doktora, tanszékveze-tő egyetemi tanár, a kar volt tudományos dékán-helyettese. fő kutatási területe a megmunkált felületek érintkezési és feszültségi állapotának elemzése, a hőfejlődés és a kopási folyamatok mo-dellezése. több mint 200 publikációja jelent meg nagyobb részben társszerzőkkel közösen rangos folyóiratokban. több éve részt vesz az mtA gép-szerkezettani Akadémiai Bizottság munkájában,

az utóbbi években titkára. tagja az American society of mechanical engineers szervezetnek, illetve az Asme design education committee tevékenységében is részt vesz. Alapító tagja a kari doktori iskolának.

ÖrÖkség A gép- és terméktervezés tanszék a hajdani gé-pelemek és a mezőgazdasági géptan tanszékek

utódja. A gépelemek tanszék leghíresebb professzorai Bielek miksa, Bánki donát, herrmann miksa, vörös imre voltak. A géptervező szak tantervének kidolgozása 1969-ben történt, amelynek géptervező ágazatán magyar józsef vezetésével megkezdődött a konstruktőrképzés.

Az 1889-ben alakult mezőgazdasági géptan tanszék meghatározó profesz-szorai lázár pál, szabó gusztáv és rázsó imre, akinek vezetésével 1950-től már önálló mezőgazdasági gépész szakon folyt a képzés.

A gépelemek és mezőgazdasági géptan tanszékekből 1976-ban varga lászló vezetésével jött létre a gépszerkezettani intézet. 1990-től marosfalvi jános lett az intézet igazgatója, aki jelentős szerepet vállalt a terméktervező mérnökképzés műegyetemi meghonosításában. 1997–2008 között Bercsey tibor igazgatta az intézetet és hozta létre a jelenlegi tanszéket, amelynek vezetését 2008-ban adta át váradi károly részére.

A Bme gép-és terméktervezés tanszék küldetése, hogy diákjainak a gép- és terméktervezés szakterületén olyan ismereteket és készségeket adjon, amelyekkel mérnöki feladataikat mindenkor műszaki tudományos igényes-séggel, a társadalom hasznára oldják meg, és nevelő munkájuk hozzájárul-jon leendő mérnökeink értelmiségi feladataikra való felkészítéséhez.

oktAtás A tanszék a bolognai rendszerű többlépcsős gépészmérnökképzés

alap (Bsc), mester (msc) és doktori (phd) képzés okta-tásában jelentős szerepet vállal. Az alapszakon oktatott gépszerkesztés alapjai, cAd alapjai és gépelemek tárgyak minden hallgató számára kötelezőek. A gyakorlatokat a saját jól felszerelt felújított tantermeinkben tartjuk, a szá-mítógépes laboratóriumi foglalkozásokhoz pedig három, korszerű gépekkel ellátott számítógépterem áll a hallgatók rendelkezésére. A gépelemek tárgy keretében tananyaghoz kapcsolódó méréseket és egyszerű szereléseket végeznek a hallgatók a tanszék három laboratóriumában. Az alap-képzés 5. szemeszterétől a szakosodott diákok a tanszék által gondozott géptervező szakirányt is választhatják, ahol ipari tervezési feladatokat oldanak meg tanári vezetéssel a legújabb számítógépes tervezési rendszerek használatával. megismerkednek az automatizálás technika alapjaival a festo pneumatikai laboratóriumban. A Bsc oklevél meg-szerzése után a legjobb hallgatók a mesterképzésben szintén a tanszék által felügyelt géptervező vagy mezőgép-tervező szakirányon folytathatják tanulmányaikat.

A gépészmérnöki kar egyik önálló képzése az ipari ter-mék- és formatervező mérnöki alapszak, amelynek magyarországi bevezetése a gép- és terméktervezés tanszékhez kötődik. A képzés során a hallgatók minden szemeszterben az integrált terméktervezés tantárgy ke-retén belül a tanszék modellező műhelyében el is készítik az általuk megtervezett termék, berendezés modelljét. A formatervezés tárgyakat munkácsy és ferenczy díjas okta-tóink tartják. A legjobb diákok a mesterszakon folytathatják tanulmányaikat. Az utóbbi években a nálunk végzett hall-gatók többször elnyerték a magyar formatervezési tanács formatervezési nívódíját. A tanszék nemzetközi kapcsolatait kihasználva több diákunk egy-egy szemesztert tölt el a delf-ti, a kaiserlauterni vagy a karlsruhei műszaki egyetemen. A tanszék több tantárgyat oktat nemcsak a gépészmérnöki kar különböző szakain, hanem a gazdaság- és társadalom-tudományi karon is.

kutAtás A gép- és terméktervezés tan-szék kutatási tevékenysége - az

oktatással összhangban - három tudomány területen folyik: géptervezés, mezőgép-tervezés, terméktervezés. mindhá-rom területen megtalálható:

• az alapkutatás (pl. otkA: konstrukciós tervezési folyamat termékstruktúra alapú modellezése és erőforrás szempon-tú optimálása, polimer, elasztomer, kerámia és kompozit szerkezeti elemek súrlódási viselkedése és tönkremeneteli mechanizmusai)

• az alkalmazott kutatás (pl. designökológia – a környezet szempontú tervezés elmélete és gyakorlata, gépelemek, részegységek és géprendszerek tervezése, fejlesztése) és

• a kísérleti fejlesztési tevékenység (pl. gvop: klímaváltozá-si károk csökkentésének technológiai- és eszköz fejlesztése, A bio-nyersanyagok és energiahordozók termelésére és hasznosítására alkalmas technológiák gépesítési feladatai).

A korábbi hazai tevékenységet követően bekapcsolódtunk az európai programokba (pl. eu6, kristAl „tudásalapú radikális újszerű felületalakítás a tribológiáért és a jobb ke-nésért”).

A kutatási feladatok sikeres megvalósítását az akadémiai és felsőoktatási intézményekkel (mtA gAB, mtA AmB, szt. istván egyetem, miskolci egyetem, nyugat-magyarországi egyetem, óbudai egyetem, kecskeméti főiskola, mome) és ipari fejlesztő központokkal (pl. knorr Bremse hungaria kft, mediagnost kft, ratipur kft, megosz és megfosz vállala-tok, cAd-terv mérnöki kft, direct-line kft, desideA stúdió) együttműködve végezzük.

A k+f+i területen elért eredményeinket hazai és nemzet-közi folyóiratokban publikáljuk, ill. kiállításokon mutatjuk be. A hallgatói projektek, szakdolgozatok és diplomatervek eredményeit is felhasználva az utóbbi években számos hazai és külföldi díjat nyertünk az általunk tervezett és kooperá-cióban megvalósított termékeinkkel (Agro+mAsheXpo innovációs díj 2010, sX mulcs vetőgép/2011 ff2300 hom-lokrakodó; magyar formatervezési díj 2010, lopásgátló üveg biléta, guide light kapcsoló család; magyar innovációs nagydíj 2010, 3e környezet-kímélő géprendszer (kiemelt el-ismerés); lg hi-mAcs design contest 2009 Big Bang lamp; formula student 2009/2010 3.hely, Bme formula racing team).

www.gt3.bme.hu

29

gyártástudomány és -technológiAtAnszék

Dr. MÁTYÁSI GYULA, PhD, tanszékvezető egyete-mi docens, gépészmérnök. Fő kutatási területe a gépgyártástechnológia köréhez kapcsolódóan az automatizált gyártás, NC technológia, CAD/CAM fejlesztések és alkalmazások, különböző meg-munkálási eljárások. Több éve részt vesz az MTA Anyagtudományi és Technológiai Bizottság munká-jában, elnöke a Gyártási Rendszerek Albizottság-nak. Elnyerte a Széchenyi István Ösztöndíjat, ala-

pítása óta tagja a kar Doktori Iskolájának. Több szakkönyv, egyetemi jegyzet szerzője.A Gépgyártás folyóirat szerkesztő bizottsági tagja.

ÖrÖkség A gyártástudomány és -technológia tanszék, az 1951-ben alapított gépgyártástechnológia

tanszéknek utódja. Alapító tanszékvezetője Bíró ferenc, 1956-tól lechner egon, majd 1957-től lettner ferenc, 1970-től 1975-ig pedig kalászi istván irányította a tanszéket. horváth mátyás, aki a számítástechnika technológiai alkalmazásának, gyártásautomatizálásnak, robottechnikának meghonosí-tója, 1999-ig volt tanszékvezető. Őt Arz gusztáv követte 2005-ig, napjainkban mátyási gyula vezeti a tanszéket. A tanszék nagy laboratóriumát 1953-ban adták át. A tanszék integrálja a forgácsoló megmunkálások, szerszámgé-pek, technológiatervezés, szerelés, műszaki méréstechnika és gépészeti irányítástechnika, gyártóberendezések tervezése és alkalmazása, gyártás-automatizálás, termelésinformatika, robottechnika, számítógéppel integrált gyártás szakterületeit.

A gyártástudomány és-technológia tanszék küldetése, hogy a hallgatókat természettudományosan megalapozott, elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátításával készítse fel a gépgyártástechnológia tervezési, irányítási, el-lenőrzési, üzemeltetési, informatikai mérnöki feladatainak igényes, új alko-tásokat magában foglaló megoldására. fontos feladatunk tudományterüle-tünk fejlődésének előmozdítása.

oktAtás A tanszék oktatási tevékenységé-nek célja, hogy megismertesse a

leendő mérnökökkel a legfontosabb gyártási, szerelési és méréstechnikai eljárásokat, a hagyományos és korszerű gyártó- és szerelő berendezéseket, alkalmazott ipari me-chatronikai rendszereket (forgácsoló szerszámgépeket, ipari robotokat, cnc és cAd/cAm alkalmazásokat), gyár-tóeszközöket (forgácsoló szerszámokat, készülékeket), a legkorszerűbb irányítórendszereket és azok programozását (cnc, plc vezérlések), a gyártástervezés hagyományos és számítógépes módszereit, továbbá a gyártórendszerek ter-vezését, megvalósítását és üzemeltetését támogató megol-dásokat, a termelésinformatika módszereit.

A fenti ismereteket, az elméleti megalapozást kiegészítő gyakorlat orientált tanterv segítségével biztosítjuk a hall-gatók részére. A laboratóriumban hagyományos és cnc gépek, rugalmas gyártórendszer, méréstechnikai, robot-technikai, ultraprecíziós nc berendezések, számítógépek-kel felszerelt oktató termek állnak rendelkezésre a képzés-hez, tdk munkákhoz, vagy egyéb, a tanszék kutatásaihoz kapcsolódó munkavégzéshez. Az alapképzésben (Bsc) a tanszék feladata az ismeretek átadása révén olyan fokú tudás- és készségszint biztosítása, hogy a végzett mérnö-kök képesek legyenek a mérnöki gyakorlatban felmerülő problémák felismerésére, megértésére és megoldására. A mester (msc)- és különösen a phd képzésben felkészítjük a hallgatókat a tudományosan megalapozott kutatómunkára, a korszerű elméleti és gyakorlati eredmények megismeré-sére, felhasználására és továbbfejlesztésére.

valamennyi gépészmérnök-, mechatronikai mérnök-, ipari termék és formatervező mérnök hallgatót megismertetjük a gépgyártástechnológia alapjaival. tanszékünk a felelőse több gépészmérnöki, illetve mechatronikai mérnöki alap és mesterképzési szakiránynak. A szakirányos képzésünk szerves részét képezik a magyarországi vezető gépipari vál-lalatoknál, illetve kis és középvállalkozásoknál szervezett szakmai-, és szakdolgozat, diplomaterv készítési gyakor-latok.

kutAtás Az ipari államok fejlettségüket döntően a legfontosabb termelési

tényezőknek, a fejlett technológiának és az informatikának köszönhetik. kutatásokat az alábbi szakterületeken végzünk:

•forgácsolási folyamatok felügyelete, diagnosztikája, optimálása és adaptív irányítása

•ultraprecíziós-és mikro-megmunkálások, nano szerkezetű anyagok megmunkálása, kemény anyagok megmunkálása

•környezetbarát gépipari technológiák •nem köralakú fogaskerekek tervezése és gyártása •tudásbázisú folyamattervezés, gyártástervezés

és -ütemezés, szerelés optimálás •nc technika •gyártóeszközök tervezése (mérőeszközök,

készülékek, szerszámok) •méréstechnológia, folyamatmérés, minőségbiztosítás •szerszámgépek, gyártórendszerek tervezése •ipari robotok és robotalkalmazások, szerviz

robotika, rehabilitációs robottechnika •gyors prototípusgyártás •termeléstervezés és irányítás

-termelési hálózatok -számítógéppel integrált gyártás -termelésinformatika -intelligens gyártási folyamatok és rendszerek -digitális gyár

A kutatásoknak négy pillére van. Az alapkutatások az otkA keretében valósulnak meg. külföldi és hazai társ-egyetemekkel, tanszékekkel, ipari partnerekkel együtt az eu-s projektek keretében (fp5, fp6, fp7, AAl) végezzük az alkalmazott kutatásokat. itt számos esetben a tanszék a koordinátor feladatát látja el. hazai ipari partnerekkel nagy technológia programok (nkth, gvop, kmop) meg-valósításában veszünk részt, de megbízások keretében is bekapcsolódunk a vállalati innovációs munkába. 1999-ben magyar innovációs nagydíjat nyert a tanszék a gyors proto-típusgyártási technológia hazai bevezetéséért. 2007-ben, a rehAroB felsőkar mozgássérültek robotizált fizioterápiás rehabilitációja eu-s projekt pedig Akadémiai díjat kapott. fontos eleme a kutatómunkának a tudományos diákköri kutatáson és diplomaterveken keresztül a hallgatók bevo-nása. néhányan ipari partnereink közül: ge, knorr Bremse hungaria kft, AlcoA, direct-line, grundfos, nct kft, sie-mens zrt., semilab, mitutoyo hungária kft., varinex zrt., excel csepel, stb

www.manuf.bme.hu

31

hidrodinAmikAi rendszerektAnszék

Dr. Paál GyörGy, PhD, tanszékvezető egyetemi do-cens, okleveles gépészmérnök, matematikusmér-nök, a műszaki tudomány kandidátusa, 5 év angliai és 10 év németországi tartózkodás után, 2002-ben tért haza. 2008 óta tanszékvezető. Az áramlástech-nikai szakma számos részterületével foglalkozott. Jelenlegi fő kutatási területei az öngerjesztett ins-tacionárius áramlások és az általuk gerjesztett hang, továbbá agyi aneurizmák hemodinamikai

vizsgálata. 55 tudományos publikációja van, ebből számos jelent meg rangos nemzetközi folyóiratban. AZ MTA Áramlás- és Hőtechnikai bi-zottságának választott tagja, az OTKA Gépész-Kohász zsűrijének tagja.

ÖrÖkség A tanszék neve alapításakor, 1899-ben hidrau-likai és hidrogépek tanszék volt. első, alapító

professzora Bánki donát volt, akinek nevét határturbinájának elméleti ki-dolgozása tette ismertté.

A kiváló konstruktőr feltaláló (porlasztó, motorok) Bánki 1922-ben hunyt el és csak 1930-ban került professzor a tanszék élére pattantyús ábrahám géza személyében, aki a műszaki felsőoktatásnak magyarországon máig is legnevesebb mérnökpedagógusa volt. Amellett, hogy számos könyvvel gaz-dagította a magyar műszaki irodalmat, kiterjesztette a tanszék tudományos kutatási profilját a pneumatikus anyagszállítás irányába.

A tanszék 1952-ben vette fel a vízgépek tanszék nevet. varga józsef vezeté-se alatt a kavitáció-kutatás vált intenzívvé, míg fűzy olivér a numerikus szá-mítási modelleket honosította meg. 1974-2008 között rendre pápai lászló, kullmann lászló és halász gábor vezették a tanszéket. 2003-tól a tanszék új neve hidrodinamikai rendszerek tanszék.

A hidrodinamikai rendszerek tanszék nagy professzorai hagyományait foly-tatva egyforma igényességet képvisel az elmélyült matematikai modellezés és a korszerű, precíz méréstechnika területén. mind oktatási, mind kutatási feladatait a lehető legmagasabb szakmai és etikai színvonalon végzi.

oktAtás A tanszék által oktatott tantárgyak anyagának felépítésében megha-

tározó szempont a természettudományi (termodinamikai, áramlástani, mechanikai, matematikai) alapokon nyugvó ismeretek átadása. másik fontos szempont a mérési, labo-ratóriumi kísérleti módszerek készség szintű elsajátíttatá-sa. nagy hangsúlyt fektetünk a számonkérés következetes-ségére és korrektségére.

A tárgyak egyik csoportja az alapdiplomás (Bsc) képzésbe-li alapozó tárgy: gépészmérnöki alapismeretek, vegyipari géptan, műszaki és gazdasági adatok elemzése, mérés és jelfeldolgozás, statisztikai módszerek. e tárgyak közös jel-lemzője az alapvető mérnöki folyamatok megértetése, egy-séges energetikai szemlélet kialakítása, a méréstechnika statisztikai módszereinek, a hibabecslésnek megismerte-tése a hallgatókkal elméleti és gyakorlati szinten. e tárgyak összes elméleti és gyakorlati óraszáma közel egyenlő. A tárgyak többségét angolul és németül is oktatjuk.

A tárgyak másik csoportja az alapdiplomás képzés szaktár-gya, illetve az (msc) mester-képzés szaktárgya. A teljesség igénye nélkül: áramlástechnikai gépek áramlástechnikai rendszerek, áramlástechnika válogatott fejezetei, áramlá-sok numerikus modellezése, stb.

A hallgatók gyakorlati képességeinek fejlesztésére alakí-tottuk ki az Önálló feladat nevű tárgyat, egy oktató egy-két hallgatóval egy teljes féléven át elmélyült munkát, önállósá-got, innovativitást, a szakirodalom használatát igénylő prob-lémát old meg. A szemeszter végén a hallgató diáktársai és a tanszék oktatói előtt előadásban mutatja be eredményeit.

lehetőleg az önálló feladat, illetve a tudományos diákköri munka eredményeire építve választanak a hallgatók szak-dolgozat, illetve diplomaterv témát, melyet az iparban vagy a tanszéken dolgoznak ki.

Az egyre növekvő jelentőségű phd képzésben a személyes konzultációnak és az önálló munkának van nagy szerepe. doktoranduszaink bekapcsolódnak a világ tudományos vér-keringésébe, aktuális, a világ élvonalában is érdeklődésre számot tartó témákon dolgoznak.

kutAtás tanszékünk eltökélt célja, hogy magyarországon az áramlástech-

nika szakterületének meghatározó tudományos műhelyét hozzuk létre. ehhez mind elméleti, mind numerikus áram-lásszimulációs (cfd), mind kísérleti eszközöket igénybe veszünk. Alapkutatásban a következő területeken vagyunk aktívak: • öngerjesztett áramlások és az általuk keltett hang leírása; • orvosi áramlástan, azon belül agyi aneurizmák vizsgálata, illetve artériás és vénás véráramlások leírása hálózatszámítási módszerekkel; • optimalizáció alkalmazása, pl. minimális energiafelhaszná-lású vízművi szivattyú-menetrendek készítéséhez; • hidraulikus szelepek stabilitásvizsgálata; • kavitáció vizsgálata, mind egyedi buborékok, mind buborékcsoportok esetében; • csőhálózatok stacionárius és tranziens számítása részben és teljesen megtöltött csövek esetén.

kutatásainkat elsősorban otkA pályázatok, illetve nem-zetközi bilaterális együttműködési pályázatok keretében végezzük, és eredményeinket nemzetközi folyóiratokban publikáljuk. nemzetközi tudományos konferenciákon is részt veszünk.

Alkalmazott kutatásainkat általában ipari partnerekkel együttműködésben végezzük. megbízóink között sok vízmű található, de a cégek széles palettája változatos feladatok-kal keres fel minket. A feladatok között előfordulnak áram-lástechnikai gépek üzemeltetési problémáinak megoldásai, stacionárius és tranziens csőhálózatszimulációk, három-dimenziós többfázisú numerikus áramlásszimulációk, op-timalizációs feladatok, pneumatikus berendezések tervezé-se, igazságügyi szakértések, tervezési feladatok.

A kutatási feladatok elvégzéséhez folyamatosan fejleszt-jük számítógépes infrastruktúránkat, mind hardver, mind szoftver oldalról. 900 nm-es laborunk műszerparkját és mérőberendezéseit is állandóan korszerűsítjük. szivattyú mérőállomások, a legkülönbözőbb nyomás-, térfogatáram- és sebességmérő eszközök, valamint korszerű méréskiér-tékelő rendszerek állnak rendelkezésünkre. saját műhe-lyünkben tetszőleges mérőberendezést el tudunk készíteni.

www.hds.bme.hu

33

mechAtronikA, optikA és gépészeti informAtikAtAnszék

Dr. ÁBRAHÁM GYÖRGY, MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, Petzvál-díjas optikus. Fő kutatási területe a színlátás, színtévesztés méréstechnikája és korrigálása, továbbá az optikai átviteli függvé-nyek mérése és számítása.   A CIE Nemzetközi Világítástechnikai Szervezet Nemzeti Bizottságá-nak elnöke, a Magyar Szabványügyi Testület, Optikai munkabizottságának elnöke, a Magyar Űrkutatási Tanács tagja. Részt vett a Halley és a DAWN (NASA)

űrprogramokban - e tevékenységéért kormány kitüntetést kapott. Több mint 150 publikációja jelent meg, nagyobb részben társszerzőkkel kö-zösen, rangos folyóiratokban.

ÖrÖkség A mechatronika, optika és gépészeti informa-tika tanszék sok névváltozáson, szétváláson és

összeolvadáson ment át az utóbbi 50 évben. A tanszék egyik elődje az 1956-ban megszűnt hadmérnöki kar egyik tanszéke volt. A finommechanika, op-tika tanszéket dr. Bárány nándor kossuth díjas egyetemi tanár, akadémikus alapította 1957-ben. Őt dr. petrik olivér, dr. kaposvári zoltán, dr. halmai Attila, majd dr. ábrahám györgy követte. Az 1980-as évek végétől folyik a tanszéken a mechatronikai tudományok oktatása. Az akkor már mechatro-nika, optika és műszertechnika (mom) tanszék 2007-ben összeolvadt a dr. monostori lászló által vezetett gépészeti informatika tanszékkel. ez utóbbi tanszék a korábbi – dr. szabó imre által vezetett hő- és rendszertechni-kai intézet, valamint a gépészkari informatika labor jogutódja. tanszékünk dr. habil ábrahám györgy, egyetemi tanár, az mtA doktora vezetésével a d épület iv. és v. emeletén az előd tanszékekből szerves egységben egyesülve műveli tudományterületeit.

A Bme mogi tanszék olyan komplex rendszerek oktatásával és kutatásával foglalkozik, amelyekben a mechatronika, az irányítástechnika, az optika és a finommechanika szervesen összekapcsolódik. A tanszék látja el ezen kívül a kar méréstechnikai és informatikai oktatási feladatait.

oktAtás A tanszék a bolognai rendsze-rű többlépcsős alap- (Bsc),

mester-(msc), és doktori (phd) képzés oktatásában jelen-tős szerepet vállal a gépészmérnöki karon. A tanszék által gondozott mechatronikai mérnöki alapszakon olyan mérnö-kök képzése folyik, akik képesek a gépészet, az elektronika és az informatika tudományterületeinek egymást segítő integrációja révén komplex termékeket és gyártórendsze-reket tervezni és üzemeltetni.

A Bsc mechatronikai mérnök szakon, hat szakirányon tanul-hatnak a hallgatók: gépészeti modellezés, integrated engi-neering, termelési rendszerek mechatronikája, mechatro-nikai berendezések, optomechatronika és Biomechatronika szakirány. három utóbbit a tanszék maga gesztorálja. Az msc mechatronikai mérnök szakon hét szakirányon folyik az ok-tatás: gyártórendszerek mechatronikája, optomechatronika, járműmechatronika, Biomechatronika, robottechnika, pre-ciziós berendezések és integrated engineering szakirány.

hallgatóinknak igyekszünk bemutatni a szakterületek legmodernebb eszközeit. ehhez nagy segítséget nyújtanak korszerű berendezésekkel felszerelt laboratóriumaink: robottechnika, informatika, optikai méréstechnika, model-lezés és szimuláció, látórendszerek, számítógéppel segített tervezés és mérnöki tevékenység, digitális szabályozás, me-chatronikai elemek, optomechatronika, irányítórendszerek, pneumatika, mechatronikai rendszerek és méréstechnika laboratórium.

hallgatóink nagy számban jelentkeznek tanszékünk oktatói ál-tal kiírt tdk témákra, amelyek kapcsán lehetőségük nyílik az oktatókkal együtt dolgozva megtanulni a tudományos kutatás módszereit, számukra érdekes területeken újszerű eredménye-ket felmutatni és innovatív berendezéseket, eszközöket fejlesz-teni, létrehozni akár saját kezűleg is. hallgatóink jelentős szám-ban vesznek részt a kari és az országos tdk konferenciákon is.

A tanszék munkahelyet biztosít a kari doktori (phd) iskola mechatronikai alprogramjának. Az alprogramon belül me-chatronika-irányítástechnikai, optikai, valamint informatikai részprogramok kínálnak kutatási témákat a legtehetsége-sebb, msc-t végzett hallgatóknak. A phd fokozatot meg-szerzettek az ipari k+f munkahelyekre, kutató intézetekbe kerülnek, de közülük kerül ki a tanszéki oktatói utánpótlás is.

kutAtás tanszékünkön, négy kompetencia-területen folyik kutatási tevékenység:

• mechatronika, robottechnika, rendszer- és irányítástechnika: szenzorok és aktuátorok; kognitív telemanipuláció; ember-gép interakció; csúszómód- és időkésleltetett rendszerek szabályozása • optika (alkalmazott és műszaki optika): színtan, színlátás és a színek méréstechnikája; optikai átviteli függvények számítása és mérése; moiré-méréstechnika; fotometria, radiometria és spektroradiometria; • mérés- és műszertechnika, finommechanika: Azon szer-kezetek kutatása, amelyekben nem az erő/nyomaték átvitel, hanem az információ továbbítása a fontos és a klasszikus gépészeti mérettartományoktól 2-3 nagyságrenddel kisebb szerkezeti egységeket tartalmaznak; • informatika: képfeldolgozás; számítógépes szimuláció; vem mechatronikai alkalmazásai; prezentációs technikák; 3d-s szimuláció

A tanszék a Bme kutatóegyetemi programjának három pro-jektjében vesz részt: Anyagtudományi területen a szilikon elasztomerek szenzortechnikai alkalmazásait, energetikai területen új fényforrások fejlesztését, méréstechnikáját, az e- technológiák területén pedig a 3d-s virtuális telemani-pulációt kutatjuk.

A tanszék a diszciplináris kutatásokon kívül sok szálon kapcsolódik az iparban felmerülő k+f+i feladatok megoldá-sához. e területen végzett munkáink nyomán szabadalmak sora született. A tanszéken dolgoztuk ki a színtévesztés korrigálására alkalmas színszűrős szemüvegeket és diag-nosztikai berendezéseket is.

részvételünk folyamatos a cie, az icvs, az ieee industrial electronics society és ifAc technikai bizottságaiban. te-vékenységünkhöz a legfontosabb nemzetközi hátteret az intelligens terek kutatásával foglalkozó kutatói csoportokat összefogó ispace laboratory network, a japán-magyar és a norvég-magyar közös kutató laboratórium, valamint a nAsA és az esA űrprogramjai adják.

www.mogi.bme.hu

35

műszAki mechAnikAitAnszék

Dr. STÉPÁN GÁBOR, MTA rendes tagja, tanszékve-zető egyetemi tanár, a Gépészmérnöki Kar jelen-legi dékánja, a Pattantyús-Ábrahám Géza Doktori Iskola vezetője. Kutatási területe a késleltetett rendszerek stabilitáselméletének és nemlineáris rezgéseinek gépészeti alkalmazásai, a szerszám-géprezgések, járműkerekek dinamikája, robotok és emberek erőszabályozása, egyensúlyozása. Az utóbbi évek jelentős nemzetközi visszhangot kivál-

tó kutatási eredménye a fantom forgalmi dugók kialakulását leíró kés-leltetett dinamikai modell szintén nevéhez fűződik. Számos nemzet-közi folyóirat szerkeszőbizottsági tagja, az MTA Műszaki Tudományok Osztálya elnökhelyettese.

ÖrÖkség A műszaki mechanikai tanszék elődje az elmé-leti géptervezés és műszaki mechanika tanszék

1867-ben alakult, első tanszékvezetője horváth ignác volt. Őt követte nagy dezső, akinek idejében szétvált a mechanika tárgyak oktatása a gépész- ill. általános (ma: építőmérnöki) karokon. Bresztovszky Béla 1914-től 27 éven át vezette a tanszéket. 1942-1959 között muttnyánszky ádám volt tanszék-vezető. nevéhez fűződik a háború alatt tönkretett tanszék helyreállítása és a mechanika oktatásának átszervezése. 1951-ben a tanszék kettévált. Az újonnan alakult ii., majd az 1959-es újraegyesülés utáni műszaki mechanika tanszék vezetője kozmann györgy (1951-1971) lett. jelentős részt vállalt a posztgraduális mérnök képzés megalapításában. 1953-ban kerül az i. műszaki mechanika tanszékre reuss endre, a modern képlékenységtan világszerte elismert megalapítója, a prandtl-reuss elmélet társalkotója. Őt követte Béda gyula (1971-1995), akinek nevéhez új, korszerű mechanikai tárgyak (kontinuummechanika ill. analitikus mechanika) bevezetése fűző-dik. A tanszék jelenlegi vezetője 1995 óta stépán gábor.

A műszaki mechanika a gépészet mérnöki alaptudománya. A tanszék a ter-mészettudományos alapokra építve megismerteti a hallgatókat a gyakorlati mérnöki tevékenységhez és a kutatás-fejlesztéshez szükséges, szilárd tes-tekre vonatkozó számítási és mérési eljárásokkal, a szilárdsági, dinamikai és rezgéstani vizsgálatok módszereivel.

oktAtás A műszaki mechanikai tanszék részt vesz a bolognai rendszerű

gépészmérnökképzés mindhárom (Bsc, msc és phd) szintjének oktatásában. Az alapképzésben a statika, szi-lárdságtan, dinamika, rezgéstan és vem alapjai tárgyak oktatását látjuk el gépészmérnöki és energetikai mérnök szakokon, 1-1 tárggyal veszünk részt a mechatronikai mér-nök és ipari termék- és formatervezői mérnök alapszakos hallgatók oktatásában. gondozói vagyunk két Bsc-szak-iránynak (gépészeti fejlesztő, gépészeti modellezés), valamint egy msc-szakiránynak (Alkalmazott mechanika). A tanszék kezdeméynezője, alapítója, és indjtása óta gon-dozója az angol nyelvű gépészeti modellezés msc-szaknak, melyre a külföldiek mellett a hazai hallgatók érdeklődése is rohamosan növekszik az utóbbi években. Az alapszakokon a felsoroltakon kívül 12, az msc-szakokon összesen 39 szaktantárgyat (pl. kontinuummechanika, képlékenység-tan, termomechanika, A mechanika kísérleti módszerei, robotok dinamikája, nemlineáris rezgések, szerszám-géprezgések) tanítunk. A doktori képzésben az oktatók a doktoranduszok konzultálásán túl több tárgyat tanítunk a pattantyús-ábrahám géza gépészeti tudományok doktori iskola hallgatóinak. Az oktatók minden alaptárgy és néhány szakirányos tárgy esetében angol és német nyelven is tarta-nak kurzusokat magyar illetve külföldi hallgatók részére. Az oktatási munkát egy számítógépes laboratórium valamint egy rezgésmérő laboratórium segíti, ahol a hallgatók az elméleti ismereteiket átültethetik a gyakorlatba is.

A tanszék sikeresen pályzik és részt vesz több európai és amerikai oktatási csereprogramban (erasmus, Atlantis), így évről-évre érkeznek külföldi hallgatók az angol nyelvű kurzusokra, valamint saját hallgatók is lehetőséget kapnak, hogy tanulmányaikat 1-2 félévig külföldön folytassák.

A tanszék jelentős részt vállal a tudományos utódnevelés-ben is. A tudományos diákköri konferencián minden évben indul az Alkalmazott mechanika szekció, ahol a tanszék oktatói és kutatói által irányított tehetséges diákok be-mutathatják saját munkáikat, kutatási eredményeiket. Az oktatásban a tapasztalt oktatói gárda mellett a tanszékre kerülő évi 1-2 új doktorandusz hallgató is részt vállal.

kutAtás A műszaki mechanikai tanszék oktatói és kutatói magas szintű

kutatómunkát végeznek a szilárdtest-mechanika területén. A főbb alapkutatási témák: tranziens kaotikus mozgások, időkésést tartalmazó dinamikai rendszerek stabilitása és nemlineáris rezgései, felfüggesztések, kerékdinamika, pa-raméteresen gerjesztett rezgések, digitálisan szabályozott rendszerek, robotika, robotszabályozások, mechanizmusok, véges rugalmas-képlékeny alakváltozások, geometriai és anyagi nemlinearitást tartalmazó konstitutív egyenletek elméleti és numerikus vizsgálata, végeselemes technikák, fáradás analízis, mikrokontinuumok alakváltozása, mik-roelektromechanikai szerkezetek szilárdsági vizsgálata, kompozit anyagok törésmechanikai és dinamikai vizsgálata.

A tanszék oktatói több nemzetközi kutatási projektben is részt vesznek: az elmúlt 10 évben szlovén, spanyol, francia, német és angol partnerekkel folytatott közös kutatást bilateriális projekt keretén belül, illetve több eu- projektben is részt vett, melyek közül volt, amelyiknek a tanszék volt a koordinátora. A tanszék oktatói aktív kutatómunkát végeznek, jelenleg 6 otkA kutatási projekt, illetve 5 nemzetközi kutatási projekt folyik a tanszéken. A kutatási eredményeket rendszerint magas impakt faktorral rendelkező folyóiratokban, valamint rangos nemzetközi konferenciákon publikáljuk. A tanszék oktatói/kutatói által írt folyóiratcikkek éves kumulált impakt faktora 20 körüli. A magas szintű kutatói tevékenységet is igazolja, hogy a tanszék kutatómunkájára évente mintegy 200 sci által is jegyzett független hivatkozást kap.

A tanszék munkatársai rendszeresen végeznek szakértői munkát ipari partnerek felkérésére. főbb kooperációs part-nereink: knorr-Bremse fékrendszerek, furukawa electric institute of technology (feti), paksi Atomerőmű, vértesi erőmű, Bosch-rexroth, visteon, olajterv, AlcoA-kÖfém, vegyterv, hungarocopter, thyssen krupp production sy-stems, Woco gummitech.

www.mm.bme.hu

37

polimertechnikAtAnszék

Dr. Czigány Tibor, MTA doktora, tanszékvezető egye-temi tanár. Fő kutatási területe polimer kompozit anyagok és technológiák fejlesztése. 200 feletti publikációjából közel 150 idegen nyelvű, összeg-zett impakt faktora meghaladja a százat, független hivatkozásainak száma 1000 feletti. Számos nem-zetközi és hazai szakmai-tudományos szervezet tisztségviselője és folyóirat szerkesztője, az Erő-sített Műanyaggyártók Szövetségének elnöke, az

European Society for Composite Materials titkára, az OTKA Gépésze-ti-Kohászati Zsűri elnöke, az MTA Szál- és Kompozittechnológiai Bi-zottság elnöke. Iskolateremtő oktató, eddig 13 PhD hallgatója szerzett doktori fokozatot.

ÖrÖkség A polimertechnika tanszék múltja 1871-re nyúlik vissza, amikor a józsef műegyetemen megala-

kult a gépészmérnöki szakosztály és ezen belül a mechanikai technológiai tanszék. A nemfémes anyagok oktatására 1948-ban alakult először önálló tanszék. Az ezen a tudományterületen tevékenykedő 3 tanszék egyesülésé-vel jött létre 1959-ben a textiltechnológia és könnyűipari tanszék.

1992-től az intézmény czvikovszky tibor vezetésével polimertechnika és textiltechnológia tanszék néven működött tovább és szakmai profilja jelen-tős átalakuláson ment keresztül. Az így megalapozott polimeres oktatást és kutatást erősítette tovább 2001-től czigány tibor tanszékvezető. A 2002-ben megszerzett iso 9001 minőségirányítási rendszer auditálása azóta is éven-te megtörténik.

A 2004-től polimertechnika tanszék néven működő intézmény laboratóri-umát a nAt akkreditálta, és 2010-ben a stratégiai kutatási infrastruktúra címet is elnyerte.

A polimertechnika tanszék a minőségi oktatás, kutatás-fejlesztés és in-nováció elkötelezettje, amelyet bizonyít a magyarországon egyedülálló iso 9001:2008 minőségirányítási rendszertanúsítványa, valamint nAt által ta-núsított akkreditált vizsgálólaboratóriuma is.

oktAtás A polimertechnika tanszék a bolognai rendszerű többlépcsős –

alap (Bsc), mester (msc) és doktori (phd) – képzés minden szintjén részt vesz a gépészmérnöki karon folyó oktatási tevékenységben, emellett továbbképzéseket is tart ipari partnereknek számos tématerületen.

A kar által gondozott alapszakokon kötelező alaptárgyként oktatja a polimeres alapozó tárgyakat a magyar nyelv mel-lett angolul és németül is. A gépészmérnöki alapszakon az Anyagtudomány és technológia tanszékkel közösen gondozza az anyagtechnológia szakirányt. A szakirányos hallgatók számos tantárgy közül választhatnak, mint pél-dául a polimer kompozitok technológiája, a polimerek alkalmazástechnikája, polimerek feldolgozása, vagy akár a fröccsöntés. évente átlag 30 hallgató készíti Bsc szakdol-gozatát és záróvizsgázik a tanszéken.

Az önálló polimertechnika szakirány a gépészmérnöki mes-terszakon belül az egyik legnagyobb hallgatói létszámmal működő szakirány. A mesterképzésben résztvevő hallgatók a magasabb ipari követelményeknek is eleget tevő speciális szakirányos tárgyakat hallgathatják, amelyek a teljesség igénye nélkül a polimer alkatrészek tervezése, a prototí-pusgyártás a műanyagiparban, a polimerfeldolgozás és gépei, polimerek és kompozitjaik járműipari alkalmazása vagy akár a fröccsöntésszimuláció.

mind az alap-, mind a mesterképzésben résztvevő hallga-tók a tanszék európai szintű felszereltséggel rendelkező laboratóriumában szerezhetnek jártasságot az alapanya-gok vizsgálata és a feldolgozási technológiák terén. ennek köszönhetően a különböző ipari projektekre épülő tudomá-nyos diákköri tevékenységet (tdk) folytató hallgatók száma kiemelkedően magas és az általuk elért eredmények ipari hasznosulása átlag feletti.

A tanszék phd képzésben való részvétele igen aktív, évente átlagosan 12-14 phd hallgató dolgozik a tanszéken, nagy részük állami ösztöndíjas. közülük évente 3-4 fő szerez doktori fokozatot, jellemzően ipari alapokkal rendelkező kutatási tématerületeken.

kutAtás A polimertechnika tanszék ku-tatási területe a polimerek

feldolgozásához kapcsolódóan az anyagtulajdonságok meghatározása, a feldolgozási paraméterek optimalizálása, a technológiai folyamatok szimulálása és modellezése, új anyagok kifejlesztése és új termékek tervezése. ezen belül a főbb aktuális témák: polimer anyagok újrahasznosítása, természetben lebomló változataik feldolgozási technológi-ájának kifejlesztése, polimer anyagok orvostechnikai célra történő alkalmazása, hibrid-, nano- és önerősítéses kom-pozitok speciális alkalmazási területekre való kifejlesztése.

A tanszék laboratóriumának felszereltsége a folyamatos műszer és géppark fejlesztések révén nemzetközi viszony-latban is kiváló. A rendelkezésre álló anyagvizsgáló beren-dezések: a legkorszerűbb univerzális számítógép-vezérlésű szakítógépek, műszerezett ütőmű, hőkamrával felszerelt ejtőmű, a legmodernebb eds feltéttel felszerelt elektron-mikroszkóp, számítógépes kiértékelő rendszerrel felszerelt fénymikroszkóp, akusztikus emissziós mérőkészülék, dmA és dsc készülék, elektronbesugárzó berendezés, hőkam-rák és klímakamrák, mfi berendezés, hőkamera és egyéb vizsgáló berendezések. A laboratórium polimer-feldol-gozógépei: fröccsöntő-, extrudáló-, vákuumformázó- és présgépek, fóliafúvó berendezés és palackfúvó, két kor-szerű prototípusgyártó berendezés, egy reaktív fröccsöntő berendezés stb.

A tanszék számos nemzeti és nemzetközi kutatási projekt-ben vesz részt (otkA, széchenyi-terv, jedlik ányos prog-ram, gvop, eu7 stb.), számtalan ipari megbízást teljesít és számos külföldi egyetemmel tart fenn (német, francia, kínai, indiai, mexikói, dél-afrikai, maláj, argentin stb.) bila-terális együttműködési kapcsolatot, amely tevékenységek számos fejlesztési eredményben és impakt faktoros cikk-ben tükröződnek. A tanszék tudományos tevékenységének nemzetközi elismertségét fémjelzi, hogy a tanszék által kiadott express polymer letters folyóirat impakt faktora 1.452 (http://www.expresspolymlett.com).

www.pt.bme.hu

39

BiomechAnikAi kooperációs kutAtókÖzpont A Bkkk küldetése a biomechanikai kutatómunka összehangolása, hatékonyabbá tétele a szellemi kapacitás, az infrastruktúra területén; eszközparkjának gazdaságos kihasználásával szol-gálja a kutatások érdekeit, és biztosítja a legnagyobb támogatást a biomechanikai tárgyú ph.d. képzésben résztvevőknek.

Dr. BorBás Lajos, PhD, igazgató egyetemi docens. Főbb kutatási területei a kísérleti mechanikai kü-lönböző eljárásainak fejlesztése, valamint az erő-sített műanyagok tönkremeneteli folyamatainak elemzése. Publikációinak száma meghaladja a 180-at. Albizottsági tag az MTA Gépszerkezetta-ni Bizottságában, elnöke az IMEKO TC15 Kísérleti Mechanika Technikai Bizottságának. Tagja a Köz-lekedésmérnöki Kar Doktori Iskolájának, valamint

számos nemzetközi, szakmai folyóirat szerkesztőbizottságának. A Magyar Mérnöki Kamara Gépészeti Tagozatának alelnöke, a Gépipari Tudományos Egyesület főtitkára.

A Bme Bkkk (alapítva 2002, első igazgatója prof. dr. Bojtár imre) főbb kuta-tási területei a következők:

• emberi és állati eredetű biológiai rendszerek, azok alkotóelemeinek vizsgálata • humán gyógyászati eszközök, berendezések, implantátumok vizsgálata és fejlesztése • anyagjellemzők meghatározása különböző vizsgálati körülmények között • méréstechnikai eljárások fejlesztése és kidolgozása • elméleti kutatások, mozgásvizsgálatok.

jelentős eredményeket mutatnak fel a hosszú élettartamra képes bioló-giai integrációjú izületi implantátumok kialakításának kutatás-fejlesztése (gvop: Borbás, molnár), valamint a gerincvizsgálatok (otkA: kurutzné ko-vács márta Akadémikus) terén azok a sikeres pályázatok, melyek a Bkkk önálló, akkreditált státusú központi laboratóriumában folynak. kutatása-inkról rendre a magyar Biomechanikai konferenciákon adunk hírt (a Bkkk szervezésében 2004, 2008). kiemelt támogatóink: zoltek zrt., elinor mérnö-kiroda, metalelktro kft.

Bme-Audi hungAriA kooperációs kutAtókÖzpontA Bme-Audi k3 az egyetem egyes karain rendelkezésre álló gépészeti, mechatronikai és elektronikai tudásnak az Audi hungaria motor kft. gyártástechnológiai, kutatás-fejlesztési és szakember-utánpótlási igényeinek kielégítésére létrehozott társulás, amelyet tanszékek és kutatócsoportok alkotnak.

Dr. Penninger AntAl, MTA Doktora, igazgató egyetemi tanár. A Gépészmérnöki Kar volt dékánja (2001-2008), a Kalorikus Gépek, majd Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék vezetője (1989-2008). A MAB alelnöke (2006-2010). Az MTA Hő- és Áramlástechnikai Bizottság volt elnöke, az MTA Energetikai Bizottság volt titkára, a kar Habilitáci-ós és Doktori Tanács elnöke (2001-2010), a Doktori

Iskola törzstagja. Kutatási területe az égés stabilitása, a biomassza energetikai hasznosítása. Főbb elismerések: Kiváló Munkáért, Ipolyi Arnold díj, József Nádor Emlékérem, Zielinszki Szilárd díj.

Bme – Audi hungaria motor kft. (Ahm) együttműködés 2002-től fejlődik tö-retlenül. Az eredeti cél a motorkutatási megbízások eredményeinek gyakor-lati hasznosítása volt úgy az egyetemi oktatásban mind a doktori képzésben, továbbá a kölcsönös tapasztalat- illetve know-how-csere, a kutatási tevé-kenységek összefogása és képzési programok szervezése.

Az együttműködés hatékonyságának javítása, egyszerűsítése és a Bme ke-retein belüli intézményesítése érdekében 2010 januárjában, a korábbi inté-zet jogutódjaként jött létre a kooperációs kutatóközpont. A Bme-Audi k3 az egyetem és az Ahm közötti technológiai, k+f és szakember-utánpótlási igé-nyek kielégítésére jött létre, lehetővé téve az egyetemen meglévő szakmai potenciál optimális kihasználását. Az együttműködő tanszékek jelenleg a gépészmérnöki kar, a villamosmérnöki és informatikai kar, és a gazdaság- és társadalomtudományi kar, valamint a közlekedésmérnöki kar egyes ér-dekelt tanszékei.

41

felelős kiadóDr. Stépán Gábor

történeti anyagDr. Németh József

tervezésVidovics Balázs

design és tördelésGizella Dániel

olvasószerkesztő Dr. Mátyási GyulaPoller Gyöngyvér

kivitelezőFirefly Outdoor Media

koordinációFazekas Miklós

foto és reprodukciós munkaPhilip János

kiadóBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának Dékáni Hivatala

ezúton fejezzük ki köszönetünket karunk tanszékeinek segítő közreműködésükért.

www.gpk.bme.hu

impresszumA kiAdványt készítették

43