PetzCyanMagentaYellowBlack 1 oldal

Újjászületett

magazin

A szülészet

A Petz Aladár Megyei Oktató kórház havilapja • I. Évfolyam, 1. szám • 2020. január 31.

Interjú

6-8. oldal

26-27. oldal

16-17. oldal

Kampány

4-5. oldal

%1100százalékaegészségért!

Egy osztály élete

CyanMagentaYellowBlack 2 oldal

2 | PR-cIkk

Gyors, pontos, kényelmes – ígéri a Betegtaxi, a Misszió Men-tőszolgálat mostanra külön üzletággá fejlődő, saját vállal-kozása. A szolgáltatás szükségességét, hasznosságát, s va-lóban: kényelmét nem kell azoknak magyarázni, akik márigényelték.

Betegtaxi: nem luxus, Biztonság

Akétezres évekelején bevezetettúj betegszállításirend hívta életrea szállítással fog-

lalkozó magánvállalkozáso-kat, köztük a Misszió Mentőt.A győri székhelyű cég hamarországos elismertségű vál-

lalkozássá nőtte ki magát. AMissziónak mostanra a fő pro-filja a Betegtaxi lett – Duscha-nek András ügyvezető irányí-tásával.

Beteg, taxi: a két szót külön-külön jól ismerjük, de együttvan igazán értelme. Nem luxus

A Betegtaxit időrelehet rendelni, s időre

is érkezik.Az autókban ülőkmindegyike szakvizs-

gával rendelkezik, vagyisszakápolók és mentőtisz-tek kísérik a pácienseket.

Aki betegszállításbandolgozik, vagy szállí-

tották már betegként, azpontosan tudja, hogy aszakszerű mozgatás mi-lyen fontos. A Betegtaxi eztis garantálja.

Minden beteg melletthárom szakember tel-

jesít szolgálatot, a teljesenfelszerelt betegszállító au-tókban pedig egyszerrecsak egy személyt szállí-tanak.

Végül, de nem utolsósorban a Betegtaxival

érkezők gyorsabb intéz-kedésre számíthatnak,amely legalább olyan jómagának a páciensnek,mint az egészségügybendolgozóknak.

1.

2.

3.

4.

5.

ez, sokkal inkább biztonság,hiszen a Betegtaxi megfizet-hető áron garantálja, hogy amozgásában korlátozott betegbiztosan eljut a kórházi vizsgá-latra, ott végig lesz mellettevalaki, s a hazaútja is biztosí-tott. Az előnyöket pontokba islehet szedni, tegyük is meg:

A Betegtaxi évente mintegy3000-3500 beteget szállít,nagyrészt Győrből és kör-nyékéről érkez nek a megke-resések, a célállomás pedigrendre: a Petz.

Miért jó a kórházi sze-mélyzetnek, illetve magá-nak a rendszernek? Példá-ul azért, mert mert a betegpontosan érkezik a vizsgá-latra, melynek során a kí-sérő szakszemélyzet a kór-házi kollégák segítségérevan a mozgatásban, vagy azesetleges kötözések, bea-vatkozások során is.

Egy magatehetetlen, idősember esetében nagyon fon-tos, hogy végig mellette ma-radnak. Nem véletlen, hogya győri szociális otthonokfenntartója – az EESZI – is aMisszió Mentővel, a Beteg-taxival szerződött.

Duschanek András végülhozzátette: azt remélik, ötév tapasztalatával a hátukmögött tovább tudják erő-síteni a bizalmat az egész-ségügyön belül, s a betegekkörében. (X)

”

Egy százalék a kór-háznak, száz százalékbizonyosság ÖnnekA Győri KórházértAlapítvány huszon-

ötödik éve működik, s fogadjaköszönettel az önök forintjait,adójuk egy százalékát. A ne-gyedszázados évforduló kap-csán tavasz végéig tartó kam-pányt indít a régió legnagyobbegészségügyi intézménye, sennek a kampánynak remélhe-tőleg csak nyertesei lesznek –Önök, az alapítvány, s az általatámogatott kórházi osztályok is.

Rossz gyógyszer az agresszióA kórházakon belül isjelen van az agresszió,a feszültség – nem ez

a kérdés, sokkal inkább az, hogymit lehetne tenni ellene? A jószó, a hatásos kommunikáció akulcsa mindennek? Vagy sokkalnagyobb lépést kellene tenni amásik oldalon: az egészségügy,s az abban dolgozók presztízsétvisszaszerezni? ez a kerekasztal-beszélgetés témája.

Újra tárgyalna azorvosi kamara a bé-rekről – de ezúttalmáshogyA Magyar Orvosi Ka-

mara (MOK) január közepéntette fel honlapjára a közfinan-szírozásban dolgozó orvosok ja-vadalmazására vonatkozó javas-latát. eszerint a kezdő rezidens-bér csaknem bruttó 700 ezer fo-rint lenne, a szakorvosi fizetésegy millió fölött kezdődne.

Sürgősségire az jöj-jön, aki tényleg baj-ban vanNehéz elképzelniegy laikus számára,

hogy a sürgősségin folyama-tos a feszültség. Most bepil-lanthatnak az osztály életébe.

CyanMagentaYellowBlack 3 oldal

TARTAlOM | 3

impresszumPetz Aladár Megyei Oktató Kórház havonta megjelenő ingyenes magazinjag Felelős kiadó: Petz Aladár Megyei Oktató �órház g Design: Press&PRCommunication g Felelős szerkesztő: Press&PR Communication, telefon:+36-30-217-54-09 g E-mail: petzmagazin@gmail.com g Hirdetés: takácsAdél, telefon: +36-30-600-95-30, e-mail: takacsadel@gmail.com.

tisztelt BeteGek!kedves kolléGák, MunkAtársAk!

Akettős megszólítás szándékos, hiszen olyankiadványt tartanak a kezükben, amelymindenkihez szól. A pácienseinkhez, azokhozzátartozóihoz, s persze azokhoz azegészségügyben – tovább szűkítve a kört: a Petz

Aladár Megyei Oktató Kórházban – dolgozókhoz, akik azéletüket tették mások gyógyítására.

Nem könnyű hivatás ez, mint ahogy szembesülni semkönnyű azzal a helyzettel, ha valaki beteg lesz, skiszolgáltatottan fekszik egy kórházi osztályon. A PetzMagazin bemutatja azokat a módszereket, eljárásokat,amelyeket kórházunk már ma is alkalmaz; továbbá azosztályokat, ahol az Önök panaszaira remélhetőlegenyhülést, megoldást találunk. Megismerhetik azokat azembereket is, akik példát mutatnak hivatásszeretetből, évek, évtizedek óta erőn felül végzik a munkájukat.Legyenek orvosok, nővérek, a háttérben dolgozószakemberek.

Nem akarunk ugyanakkor más képet mutatni, mintamilyen a valóság. Nyitó számunkban olvashatnakkórházunk finanszírozásáról, azon belül is az„adósságmentes lét” áráról; az orvosi kamara általjavasolt orvosbérekről, s hogy mit hozna, ha az önkéntestúlmunkát valóban megtagadnák az egészségügyidolgozók. A betegágyaknál igenis jelen lévő agressziórólszintén beszélünk – tabuk nélkül. Megoldást nem biztos,hogy hoz a szembenézés, de a helyzeten igenis javíthat, hamindkét oldal tudja, a másik szerinte miben hibázik, smiben javíthatna ő maga. A párbeszéd a kulcs.

A Petz magazin is tulajdonképpen beszélget Önökkel,míg a kórházi ágyon fekszenek, az ambulancián várnak, ahozzátartozóért aggódnak. Ez a lap remélhetőleg úgyszólítja meg olvasóit – legyenek azok egészségügyiszakemberek vagy civilek –, hogy a céljától nem tér el egypillanatra sem. A cél pedig az, hogy érthetővé váljonmindaz, ami a kórtermekben, a vizsgálókban, a műtőkbenaz osztályokon zajlik. Ez pedig nem más, mint a gyógyítás,s a hátterének a megteremtése.

A havonta megjelenő magazinban hirdetőket,hirdetéseket is találnak. Így válik rentábilissá egy havilapkiadása. A hirdetők is információkkal szolgálhatnak Önökfelé; a hiteles gyógymódok és gyógyszerek segíthetik azorvosok munkáját, a betegek esélyeit.

A Petz magazin minden hónap utolsó péntekén kerül kiaz osztályokra, a várótermekbe, a központi helyiségekbe.Elsőként január 31-én. A 28 oldalas, nyomtatott kiadványtugyanakkor digitális formában is elolvashatják bármikor,az ugyanis a kórház honlapjára –www.petz.gyor.hu – felkerül.

Jó olvasást kívánok Önöknek,s természetesem mielőbbigyógyulást. Kollégáinknak ésmunkatársainknak pedig –hasonlóan abetegeinkhez és ahozzátartozóikhoz –boldog új évetkívánok 2020-ra!

Dr. Tamás László János

főigazgatófőorvos

Tartalom

Újjászületetta szülészet

4-5. oldal

Célegyenesben a parkolólemez

9. oldal

Három csoda és egy negyedik

11-12. oldal

Felújítják a győrinővérszállót

15. oldal

16�

18.

22.

26.

CyanMagentaYellowBlack 4 oldal

4 | A hónAP híRe

FELÚJíTOTT, SAJáT FüRDőVEL FELSZERELT SZOBáKBA KÖLTÖZHETNEK VISSZA A KISMAMáK

Újjászületett A szülészetMintegy 340 millió forintból felújítottuk kórházunk szülé-szetét. A munkák ősz végén kezdődtek, mostanra fejeződ-tek be végleg. A kismamák már a régi-új helyen adhatnakéletet a kisbabáiknak – biztonságos és komfortos körülmé-nyek között.

AMagyar utcai „e” épü-letében mostantólismét a harmadikemeleten lehet láto-gatni a kismamákat,

befejezték ugyanis a szülészetfelújítását. A beruházáshoz 268millió forint állami támogatástkapott az intézmény - 222 mil-lió forintot az építészetre, 47-etpedig szülőszobai eszközökrefordíthattak. ezt az összegetmég kipótolták: a kórház maga60 millió forinttal – mondta dr.skaliczky zoltán szervezésiigazgató -, a szülészet saját ala-pítványa pedig további tízzel tá-mogatta a felújítást.

A végeredmény valóban látvá-nyos: hat szülőszoba és tizen-két kórterem teljesen megújult;az utóbbiakhoz saját fürdőszo-ba is tartozik már. A bútorokújak, mint ahogy a szülőszo-bákban elhelyezett (központi)

monitorrendszer is. Az előbbielsősorban a kényelmet, azutóbbi a biztonságot szolgálja.A felújításnak fontos eleme volt,hogy a mai kor követelménye-inek, a „család- és bababarát”

elvárásoknak megfeleljenek –bár a Petz-kórház eddig is „ba-babarát” titulussal rendelke-zett. Vagyis az apa vagy valame-lyik hozzátartozó eddig is a va-júdó kismama mellett lehetett,

látoGAtás

Ahogy cikkünkben olvashatjákis, a felújított szobák kétágya-sak, s egyaránt szolgálják a kis-mamák, illetve az újszülöttekkényelmét. Az első boldog na-pokhoz ugyanakkor hozzátar-tozik az intimitás, ezért azon agyakorlaton nem szeretnénekváltoztatni az osztályon, hogy alátogatók lehetőleg ne a szo-bákban tartózkodjanak, hanema folyosón – hisz a kórterem-ben a másik kismama akárszoptathat vagy pihenhet a ba-bával együtt, s a zajra mindenbizonnyal felébrednek mindket-ten. Abban sincs változás, hogykülön térítés mellett továbbra ishasználható az egyágyas, elsze-parált szoba, amihez hasonló-képpen saját fürdő jár, de pluszszolgáltatással, például tévé-vel kiegészítve.

Dr. Nagy Sándor osztályvezetőfőorvos az első babákkal, akikmár a új szobákban tölthettékéletük első éjszakáját.

CyanMagentaYellowBlack 5 oldal

A hónAP híRe | 5

s az úgynevezett „aranyórát”,vagyis a szülés utáni első per-ceket szintén együtt tölthették.A felújított osztályon van olyanszülőszoba, amelyik alternatívvajúdásra ad lehetőséget: kád-dal, illetve bordásfallal – olyaneszközökkel, amelyek a kisma-mának segíthetnek.

Az újszülött-ellátó rész tága-sabb lett, s nagyon fontos, hogyha esetleg azonnali életmentőbeavatkozásra lenne szükség,akkor mindezt úgy tudják meg-tenni, hogy a kicsi babát nemkell mozgatni – csak azután,hogy stabilizálták az állapotát.Minden eszköz és tudás a szü-lészeten rendelkezésre áll.

A műtőblokk szintén megújult,mint ahogy az a posztoperatívrészleg, ahol a császáros kis-mamákat az első órákban meg-figyelik. Kovács zoltán itt tar-

totta kezében néhány perceszületett kislányát, zitát (felesé-ge még a műtőben volt ekkor),s a boldogság pillanatait átélveelmondta: mivel másodszor vanhasonló élményben részük, ígylátja, mennyivel jobb körülmé-nyek között érkezett a máso-dik kislányuk. „Klasszisokkaljobb” – foglalta össze a válto-

zást. Ugyanezt mondta kétanyuka, akik már a szobábanvehették karjaikba a kisbabái-kat, egyikük Hunort, másikukzentét. Ők is szültek korábbanugyanezen az osztályon, és szá-mukra az volt a legfontosabbváltozás, hogy a fürdőszoba né-hány lépésre volt csak az ágyuk-tól, így kisbabájukat sem kellett

magukra hagyniuk, míg zuha-nyozni mentek. Korábban a fo-lyosó végén volt a fürdő.

A munkák megkezdése előtt,ősz végén az „e” épület máso-dik emeletéről átköltözött a nő-gyógyászat a Vasvári Pál utcaiC3 szárnyba, a szülészet pedig- ideiglenesen - a nőgyógyá-szati osztály helyére került. Akörülményekhez igazodni kel-lett, hisz kisebb volt a hely amásodikon, de ahogy dr. Nagysándor osztályvezető főorvoskérdésünkre elmondta, a várt-nál könnyebben tudták átvé-szelni ezt az időszakot. Nyilvánfontos szerepet játszott ebbenaz is, hogy az apás szülésekneknem lett akadálya (a munkákelőtt még kérdéses volt), skülön kiemelte a szülésznőkhozzáállását, akik sokat segí-

tettek a leendő szülőknek, de anapi teendők zökkenőmentesellátásában, s most a visszaköl-tözésben is erőn felül kivettéka részüket.

Most, hogy a szülészet isméta harmadikra visszaköltözött, anőgyógyászat kiürült kórter-meit lefestik, s hamarosan visz-szatérhetnek oda is a betegek.

A győri kórház egyike azonintézményeknek, ahol a szülé-szetet felújíthatták. első kör-ben – 6,4 milliárd forintból –44 kórházat fejlesztenek, köz-tük van tehát a Petz.

Edviné Etl Virág kisfiával, Hunor Náronnal.

Eredics Anita vezetőszülésznő az egyik újszülőszobában.

„Klasszisokkal jobb” - mondja Kovács Zoltán, karjában kislá-nyával, Zitával.

Munka az új műtőblokkban: Pécziné Nagy Andrea és KádárnéLüvi Beatrix szülésznők.

CyanMagentaYellowBlack 6 oldal

6 | InTeRjú

INTERJÚ DR. TAMáS LáSZLó JáNOSSAL: A BETEgSég-ELLáTáSRA- AMíg VANNAK BETEgEK - NEM SZABAD SAJNáLNI A PéNZT

- Ön számon tartja, hány éveigazgatja a Petz-kórházat?

- Viszonylag egyszerű, mertkerek számnál, 2010-ben kezd-tem. Így ez a tizedik évem. Belémégett ez a dátum, örökre.

- Ez alatt a tíz év alatt volt olyanév vagy időszak, amikor meg-bánta, vagy feltette magának akérdést: kellett ez nekem?

- Ilyen nem volt. Olyan igen,hogy türelmetlenebb voltam,mint szoktam. sok meglepe-tés nem érhetett, hisz 1993-1994 óta otthon vagyok ezen aterületen - az igazgatáson. Vol-tak nem könnyű időszakok azegészségügyben: a nyolcvanasévekben is, de a kinevezésemelőtti három-öt év, a 2007-es

AddiG MArAdok eBBen A székBen, AMeddiGorvosként dönthetek

Felkavarta az állóvizet a Magyar Orvosi Kamara januárbankiadott közleménye (ezt magazinunk 22-23. oldalán olvas-hatják), amely a javasolt orvosi bérekről, s a paraszolven-cia büntethetőségéről szól. A többi mellett erről kérdezemdr. Tamás László Jánost, a Magyar Kórházszövetség elnök-ségi tagját, aki a győri kórház főigazgató főorvosa is egyben.Bőven van azonban téma a saját intézményét illetően is,vágjunk hát bele.

reformkísérlet tanulságai is fel-készítettek bizonyos helyzetek-re. s arra, hogy nem lesz min-den diadalmenet. Az emberakkor fárad bele a munkába,ha semmi nem sikerül, ha ki-látástalan a harc, amelybenküzd. Itt azért voltak sikereink.De megtanultam azt is, hogy atúl sok siker hajszolása szinténa sikertelenség oka lehet. egyintézmény sikerességét ráadá-sul tőlünk független, sok té-nyező határozza meg.

A jó tAnuló

- Az év végén menetrend sze-rint napirendre kerültek a kór-

házi adósságok, s azok ren-dezése. A Petz továbbra is a jó„tanulók” között van, tehát akevés kórházak egyike,amelynek nincs adóssága.Megéri eminensnek lenni; ki-emelik, mondjuk önt, illetve amenedzsmentet a többiekközül? Vagy épp fordítva: szú-rós szemmel néznek önökre akollégák? Mert az eminensekóhatatlanul is kellemetlenhelyzetbe hozzák őket, hiszeszerint mégiscsak működhetegy kórház hiány nélkül.

- A kérdés jogos: amíg a gaz-dálkodási eredményekrőlcsend volt, a szakmán belülsem néztük egymást ilyenszemmel. A társadalom sze-mében a kórházi igazgatókmegítélése – s őszintén mon-dom, meglepve olvastam –mindentől függetlenül nagyonmagas. ezt egy felmérés mu-tatatta ki, a mindennapokbannem ilyen egyértelműen látni,de ezek szerint így van. Ugyan-ez már kevésbé igaz az intéz-ményeken belül: nem a főigaz-gató a legnépszerűbb akkor,

CyanMagentaYellowBlack 7 oldal

”

InTeRjú | 7

amikor az adósságmentesség-ről beszél. Az elején nyilvánmindenkiben jó érzést szül,hogy nem vagyunk a „sötét ol-dalon”, de aztán felteszik párana kérdést, hogy de miért isnem? Nem lenne jobb ott lenni,mert akkor nekem is többjutna?

- Igen, ezt kérdezem: nemlenne egyszerűbb ott lenni, smondjuk elengedni a gyeplőt abéreknél?

- De, egyszerűbb lenne. Visz-szatérve az előző kérdésre:minap egy nagyobb horderejűkonferencián adtam elő - minta kórházszövetség elnökségitagja -; az volt a kérdés, mek-kora a felelőssége az adóssá-gokban az intézményvezetők-nek? s hogyan tud a győri kór-ház így a felszínen maradni?Amikor ezt bemutattam, való-ban láttam a többiek szemé-ben, ők annyira nem örülnek,hogy ebből az összehasonlítás-ból rosszul jönnek ki. Ugyanak-kor, ha elfogadjuk a harminc-hetven százalékos arányt, va-gyis hogy egyharmadnyi fele-lősségük van az intézményve-zetőknek az adósságok újbólifelhalmozódásában (a 80 mil-liárdos hiányból tehát 24-értfelelnek – a szerk.), akkor amásik, jóval nagyobb szeletetkihasító oldal felé is fordulhat-nánk. Nem csak az igazgatók-nak kellene a „kínpadra” ke-rülniük. le kellene ülni, s meg-beszélni, hogy a hiány nagyob-bik fele akkor miért van.

Az is tény, hogy a humán erő-forrás, illetve az esz közpark ismeghatározz a, mely kórházaktudnak biz onyos – bonyolul-tabb – eseteket ellátni. ez nema kis kórházak elleni ádázszervezkedés, hisz mindenkiszeret az otthonához közelikórházban gyógyulni.

vAn A hordónAk AljA

- Az ön neve mellett az áll,hogy főigazgató főorvos. Sahogy az előbbi válaszából ki-vettem, ez két különböző ént,habitust; egy képzeletbeli pá-lyán két térfelet jelent. Hogyanmeccseli le magában, amikor

arról kell dönteni, hogy a kór-háznak vagy a kollégáinak le-gyen-e jobb?

- Meggyőződésem, hogyannál rosszabb nem történhet,mint hogy egyszer már nem fő-orvosok lesznek a kórházakélén. Hanem „csak” főigazga-tók. tény, van egy társadalmi,állami elvárás, hogy egy intéz-mény minél szabályozottabban,szabályosabban és átláthatób-ban tegyen eleget az ellátásikötelezettségnek. De fel semmerülhet a kérdés, hogy a gaz-dasági számítások felülírhat-ják-e az ellátási kötelezettsé-get! Mert a válasz egyértelmű-en: nem. egy orvosnak. egygazdasági szakember nyilvánhamarabb döntene úgy, hogynézzük a számokat. én addigmaradok ebben a székben,amíg orvosként dönthetek. Azegészségügy kapcsán az is tév-hit, hogy lyukas hordóba öntika pénzt, annak ugyanis van alja.A betegség-ellátásra nem sza-badna sajnálni a pénzt - amígvannak beteg emberek. Mertminden szempontból sokat ér,ha egy embert meggyógyítunk,s ő ismét munkaképessé válik.

- Lát arra esélyt, hogy abbana ciklusban, amíg ön intéz-ményvezető lesz, ez a szán-dék forintokban is megjelenik,vagyis végre annyi pénzt adnakaz egészségügynek, amelynem termeli újra és újra azadósságokat?

- Az én mandátumom 2022-ig szól, az nem hosszú idő. Dön-tés és szándék kérdése, hogyaz egészségügyre fordított pén-

zek aránya elérje a visegrádiországokét. egyszerre lehet,sok lenne a mintegy ezer mil-liárdos kiadás, de három évreelosztva, biztosan konszolidál-ni lehetne az egészségügyet.és igen: egy teljes struktúravál-tást is véghez kell vinni.

lesz összevonás?

- álljunk meg itt: mennyirevolt valós a hír néhány hete,hogy kis kórházakat összevon-ják, s például a mosonmagya-róvári Karolina-kórház is aPetz égisze alá kerül?

- A semmelweis tervbenanno benne volt az ellátás cent-ralizálása, ez nem is ördögtőlvaló dolog. s az is tény, hogy ahumán erőforrás, illetve az esz-közpark is meghatározza, melykórházak tudnak bizonyos – bo-nyolultabb – eseteket ellátni.ez nem a kis kórházak elleniádáz szervezkedés, hisz min-denki szeret az otthonához kö-zeli kórházban gyógyulni. Deelég a szülészetre gondolni – azújszülött és koraszülött-ellá-tást nem tudják mindenhol biz-tosítani, mert olyan feltétele-ket igényel. A kérdésre vissza-térve: a gondolat nem új; a listaa kórházak nevével nyilván nemkitaláció, s biztos, hogy voltelőzménye. De írott, hivatalosanyaga nincs.

- Ezek szerint akár rövid időnbelül valósággá is válhat?

- ez is a politikai akarattólfügg. Nem tudok, nem is aka-rok tippelni. De azt látni kell,hogy az emberek nem mindig a

kialakított járdákat használják,hanem a köztük lévő zöldterü-leten tapossák ki a maguk útját.sok ilyen ösvény van. Ha elfo-gadjuk, hogy a kitaposott füvetjárdává kell alakítani, akkorelőbb-utóbb változás lesz. Nor-végiában megcsinálták: azadott kórházról kimondták, azaktív ellátás megszűnik, ott re-habilitációs központ lesz. Adöntést komoly előkészítéselőzte meg, az intézményt fel-szerelték az új feladathoz; azaktív ellátás átvevő kórházhozpedig helikopterrel és mentő-vel megközelíthető útvonala-kat jelöltek ki. Ott sem tekintet-ték ördögtől való dolognak ezt.

- Viszont ott volt pénz egyvadonatúj rehabilitációs köz-pontot kiépíteni, s nem csak atáblát cserélték ki a bejáratfölött, hogy ez mostantól nemkórház, hanem rehabilitációsközpont.

- Persze. De fontos kérdés azesélyegyenlőség - az, hogy abeteg ne kerüljön hátránybacsak azért, mert ebbe, s nemabba a kórházba irányítja arendszer. Az is tény, hogy látninálunk lerobbant kórházakat,amelyekhez képest a Petz va-lóban csillog-villog. Viszont aztis közölni kell(ene) a beteggel,hogy egy csillogó-villogó kór-házban van-e elég sebész, akiügyeletbe beosztható; aki meg-műti egy órán belül, ha bélel-záródásossal szállítják be. Miezt egyébként megoldjuk.

»

Szürkehályog-ellátásban kikezdetetlen tény a győri kórház régiós vezető szerepe.

Ha a túlmunkát felmondják, anem sürgős ellátás szinte biz-tos, hogy kárt szenved.

- Ha már szóba került: atúlmunka mennyire vanjelen a győri kórházban?

- Négyszáz orvosra - átla-gosan számolva - két és félügyelet jön ki, ez 32 órát jelent,ami a törvényi kereten belülvan. De hangsúlyozom:ez átlagot je-lent, vagyisvannak, akikezt túllé-pik, solyanok

Mok Az orvosi Bérekről

- A Magyar Orvosi Kamara újelnöksége a minap dobta be akavicsot az állóvízbe, s ugyan-arról beszélnek tulajdonkép-pen, mint ön, csak ők a bérekrendezésében látják a garan-ciát, hogy legyen orvos a kór-házakban, a fiatal rezidensekne hagyják el az első adandóalkalommal Magyarországot,ahol egyébként a gyakorlatitudást megszerezték. Erről mia véleménye?

- A kórházszövetség elnök-sége csak olyan megoldásokattud támogatni – bér és egye-

bek tekintetében-, ami az

CyanMagentaYellowBlack 8 oldal

8 | InTeRjú

«

intézmények biztonságos be-tegellátását nem akadályozza.

- Ezt a MOK is szem előtt tar-totta, közleményében leg-alábbis ez szerepel.

- Az ellátás folyamatosságátmegoldani nem egyszerű, mon-dok erre konkrét példát: nagyerők bevonásával vissza lehetugyan szorítani az ellátást csaka sürgős esetekre; de egy tra-umatológián nagyon nehéz abeteggel elfogadtatni, hogy abeültetett fém eltávolítása nálacsúszni fog, mert csak az akutesetekre és az életmentésekrevan kapacitás, illetve ember. AMOK által javasolt, önként vál-lalt túlmunka felmondása vi-szont ezt a veszélyt hordozza.

is, akik nem ügyelnek. A közép-réteg, aki a két véglet között he-lyezkedik el, hármat-négyet,esetleg ötöt is ügyel havonta,ami már önként vállalt túlmun-kának minősül. Az ápolóknálmég inkább jellemző, tízezer túl-óra körül számlázunk havonta.látszik, s ki kell mondani: ha azönkéntes túlmunka nem lenne,megállna az élet. ezért veszé-lyes, amit a MOK kilátásba he-lyezett.

- S a javasolt bérek? Azokkalegyetért?

- Nagyon komoly számításokelőzték meg, s tudni kell, hogya javasolt számok az európaiátlagnak még a kétharmadátsem érik el. Nem kértek tehátsokat – ráadásul úgy nem, hogyaz egyébként megsaccolhatat-lan hálapénz kivezetését is ígé-rik ezzel párhuzamosan. Ha akamara valóban végigvinné,hogy ilyen bérek mellett szank-cionálná – s most mindegy, hogybüntetőjogilag vagy etikailag – aparaszolvenciát, akkor ez egynagyon komoly ajánlás. s mégegyet hadd tegyek hozzá: én isazt gondolom, hogy egyszeri,átütő emelés szükséges ahhoz,hogy a hálapénz kivezetése el-induljon. De kell hozzá a társa-dalmi akarat is: el kell fogad-

nunk, hogy az orvosok igenistöbbet keressenek, mint egyvízvezeték-szerelő. ez érték-rend kérdése, nem csak apénzé.

- Ki tudná ellenőrizni, hogy aparaszolvencia eltűnt-e a kór-házból: lehet, hogy a kórház-igazgatók feladata lenne?

- Nem, ez képtelenség. ezolyan, mint a gyorshajtás: lehetegy csapatot ráállítani, hogymérje az autósok sebességét, sszankcionálhat is, de ettől méglesznek gyorshajtók. s az is kér-dés, hogy azt is szankcionál-nák, aki esetleg mégis adna…?

- Mindent egybevetve, 2020-ban mit vár a győri kórház, amunkatársak, a betegek szá-mára? Milyen évük lesz?

- A kórház iránt a frissen vég-zett orvosok továbbra is érdek-lődnek, ez pedig biztosítéka ajövőnek. A szakmai igényes-ség, amely jellemző a kórházvezetésére, s az osztályveze-tőkre szintén, a betegek szá-mára mindenképpen biztonsá-got jelent. egyre több kollégánkpublikál, s az a tény, hogy két újorvosi tanszékünk indul – sebé-szet és kardiológia – azt mutat-ja, hogy van még erőnk ésenergiánk, hogy többet te-gyünk, mint a napi robot.

”

860 Millió

„Az év végén 860 millió fo-rintot ítéltek oda a kórhá-zunknak, de az nem aján-dék volt. Részben a hiány-mentes gazdálkodásunkértjárt, s a pluszmunkát, a tel-jesítést fizették ki. Az el-múlt két évben csaknemhétszáz millió forint ösz-tönző támogatás érkezettugyanígy hozzánk, amitolyan eszközpótlásra for-dítottunk, amire egyébkéntnem lett volna keret. Eztmuszáj megtenni: még alegkisebb vállalkozás is tíz-tizenöt százalékot költ évesszinten az eszközparkjakarban tartására, fejlesz-tésére. Egy kórház ebbennem kivétel, sőt. Számunk-ra elsősorban az uniós for-rások jelentik a megoldást,de ezeknél a pályázatoknálaz állami gépezet kihagyha-tatlan, s nem biztos, hogyközpontilag ugyanazokat abeszerzéseket látják szük-ségesnek, mint mi itt hely-ben. Az persze már államifeladat, hogy kimondják:hol legyen stroke-központvagy szívcentrum.”

Dr. Tamás László János 2010 óta vezeti a Petz Aladár Megyei Oktató Kórházat.

én is az t gondolom, hogy egy-szeri, átütő emelés sz ükségesahhoz , hogy a hálapénz kive-zetése elinduljon. De kellhozz á a társadalmi akarat is:el kell fogadnunk, hogy az or-vosok igenis többet keresse-nek, mint egy vízvez eték-sz ere-lő. ez értékrend kérdése, nemcsak a pénzé.

CyanMagentaYellowBlack 9 oldal

BeRuházás | 9

Mielőtt azonbanerre rátérnénk,nézzük a beruhá-zás öt legfonto-sabb pontját,

amelyet Győr a Modern VárosokProgram keretében valósíthatmeg:

A létesítményt a Vas-vári Pál utcával párhu-zamosan futó, addigtelt házas, két parko-

lóutca helyén húzzák fel.

Földszintje, első eme-lete és tetőszintje ösz-szesen 359 kocsi befo-gadására lesz alkal-

mas, ami 218-cal több, mintamennyi jármű azon a terüle-ten korábban parkolhatott.

Korábban már eldőlt azis, mennyit kell majd fi-zetni: a győri közgyű-lés döntése alapján a

III. díjövezetbe sorolták, itt a díjhétköznapokon 100 forint órán-ként, a hétvégi parkolás pedigingyenes.

A tetőn napelemeklesznek, terveztek odaelektromosautó-töltőt;liftet és biztonságos ke-

rékpár tárolókat is.

Az építkezés ideje alattideiglenes parkolóhe-lyet alakítottak ki apláza mellett, ott in-

gyenes a parkolás, s mintegy500 méterre van a kórház be-járatától.

CéleGyenesBen A pArkolóleMez

Tavaly nyáron az alapkőletétellel kezdődött, s a tervekszerint tavasszal fejeződik be a kórházi parkolólemez épí-tése. évtizedes problémát orvosol az építmény, a munkáklegfrissebb állásáról a saját szemünkkel győződtünk meg.

1.

2.

3.

4.

5.

érdemes itt megállni, mertbár sokan megszokhatták az újrendszert, biztosan vannakolyanok, akik először szembe-sülnek a helyzettel, hogy amegmaradt egyetlen kisparko-ló (a tihany u. felől) folyamato-san teltházzal üzemel, ott meg-állni képtelenség.

A megoldás tehát a Plázamelletti parkoló, amely min-tegy kétszáz autónak biztosíthelyet, s láthatóan egyre töb-ben élnek is lehetőséggel. ezugyanakkor csak azoknakmegoldás, akiknek nem prob-léma 500-600 métert megten-ni. egy betegnél nyilván más ahelyzet: aki nehezen közleke-dő hozzátartozót hoz a kórház-ba, választhatja azt a lehetősé-get is, hogy a Vasvári Pál utcaibejáratokhoz hajt az autójával,bemegy a sorompó mögötti te-rületre, de miután a családta-got lerakta, illetve bekísérte,azonnal távozik is. Így nem kellparkolási díjat fizetnie, s ha el-hajt a Pláza melletti parkolóba,

ott szintén ingyenesen tartóz-kodhat.

A munkáknak nagyjából a fe-lénél – októberben - sajtónyil-vános bejárást tartottak azépítkezésen, ott hangzott el,hogy a tíz fő betonozási ütem-ből nyolc addigra már elké-szült, és a hónap végéig azutolsó ütemek is befejeződnek.Úgy tervezték, hogy az azt kö-vető időszakban következneka szakági munkák, vagyis a gé-pészet, valamint villanyszere-lés, majd a szintek műgyantaborítása, s elkészül az acél te-tőszerkezet is. Az építkezés-hez összesen 4400 köbméterbeton szükséges, amiből többmint négyezer köbmétert őszremár beépítettek. ezek vasalá-sához 560 tonna betonacélthasználtak fel.

s most térünk a jelenre: azidőjárás eddig kedvezett amunkálatoknak, ami szem-mel látható is: január köze-pén a földszinti parkolóhelyektérkövezése már javában zaj-lott, a szent Imre út felől pedigaz épület külső borítását el-kezdték felrakni. Gyakorlatilagaz utolsó simításoknál tarta-nak, márciusban várhatóanelkezdődik az egy hónapospróbaüzem – ez idő alatt érte-lemszerűen már használ-hatják a parkolólemezt az au-tósok.

Január közepén a földszinti parkolóhelyek térkövezése már javában zajlott, a Szent Imre út felől pedig az épület külsőborítását elkezdték felrakni.

CyanMagentaYellowBlack 10 oldal

10 | Velünk TöRTÉnT

ArAnydiploMás CsApAt

Az orvos kollégák legalább félévsz ázada dolgoz nak az egész-ségügyben, illetve itt az In-tézményünkben. köszönjük azegészségügyért és kórházun-kért tett színvonalas szak-mai munkájukat!

dr. Tamás lászló jánosfőigazgató főorvos

”

Ötven év alatt hírnevet és elismerést szereztek a kollégáik és a betegeik körében.

Nem sok olyan kórház van ma Magyarországon, ahol el-mondhatják: szinte össze tudnak állítani egy labdarúgó csa-patot azokból az orvos kollégákból, akik legalább fél évszá-zada dolgoznak az egészségügyben, illetve az adott intéz-ményben. A győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban azévzáró főorvosi-főnővéri értekezleten köszöntötték azt anyolc orvost, akik (több mint) ötven éve tették le esküjüketa gyógyítás mellett.

Az elismerő okleveletátvevők zöme 1969-ben vette át diplomá-ját, de olyan is van anyolc kitüntetett kö-

zött, aki 1965-től nevezhetimagát orvosnak. lássuk a név-sort, akik között helyben elis-mert, országos ismertségűszakembereket találunk: dr.Bajnóczky Katalin orvos-bioló-gus, dr. Németh Judit főorvos(patológia), dr. Cselovszky Pálfőorvos (baleset- és kézsebé-szet), dr. Csollány Jenő főor-vos (szülészet-nőgyógyászat),dr. Ferenczi sándor főorvos(nefrológia), dr. Jancsó Józseffőorvos (baleset- és kézsebé-szet), dr. Király Géza főorvos(baleset- és kézsebészet), vala-mint dr. Kóbor lászló főorvos(ápolási osztály).

Az okleveleket a kórház ve-zetése nyújtotta át nekik.

Azt megelőzően dr. tamáslászló János főigazgató főorvosaz évet értékelte; a számok is-mét rámutattak arra, hogy aPetz-kórház helyzete három

éve stabil, hosszú hónapok ótanincs tartozása a beszállítók ésa szolgáltatók felé. Az ellátottfekvőbetegek száma 59.600volt 2019-ben, ami havi szinten55 pácienssel több, mint a2018-as statisztika. A műtét-szám csökkent egyedül, de ígyis 32.480 beavatkozást végez-tek el a kórházban. A járóbe-teg-ellátásban ismét emelke-dést mutatnak a számok: többmint 1 millió 200 ezer emberfordult panaszával az intéz-

ményhez, s kapott ellátást, amihavi szinten 2700 több bete-get jelent, mint egy évvel ez-előtt.

Az ellátás biztonsága szem-pontjából az orvos- és nővér-létszám megkerülhetetlen, arégió legnagyobb kórházábana létszám szintén nőtt: 2250-

ről 2277-re. Az orvoslétszám404-ről 408-ra, a szakápolói1507-ről 1561-re. el kell mon-dani azt is, hogy a fluktuációnem kicsi, hisz 272-en távoz-tak az intézményből, helyet-tük ugyanakkor 298-an jöttek,így alakult ki végül a pozitívstatisztika.

Csak 36 évesen

lett osztályve-zető az újró-nafői kastély-kórházban,

amit jó levegőn, az anyaintéz-ménytől távol építettek fel, akára világ legtöbb tüdőgyógyásza-tát a tBC idejében. Úgy érzi:három csodát látott a saját sze-mével, a negyedik – sorrendbenaz első - a tBC-járvány felszá-molása volt, amiért évről évretiszteletét fejezi ki az elődökiránt, ő hozta létre 2008-ban aModrovich emil regionális ka-zuisztikai fórumot. A Moson-magyaróváron dolgozó orvos atuberkolózis elleni küzdelemprominens alakja volt, s magais a betegség áldozata lett1958-ban.

A tBC-től Az AllerGiáiG

- A pulmonológia épp a pályámsorán ment keresztül az átala-kuláson, a tuberkolózis ma márolyan alacsony számra esettvissza, hogy miatta a tüdőszű-rés nem indokolt.

- A kilencvenes évek első éve-iben robbant az allergia, addig-ra lépett fiatalkorba az a „burok-ban” nőtt nemzedék, amelyiknem esett át a súlyos fertőzőbetegségeken. ezzel az asztmais elterjedt, és jött az első olyancsoda, amit a saját szememmelláttam: az inhalációs gyógyszer,a kis pipa, és a mikrogrammnyikészítmény megváltoztatta azasztmások életét.

a pulmono-lógia osztályve-

zető főor-vosa ve-hette át, valamintlichtenbergerAlajosné, a gyógy-

szerészeti osztályve-zető asszisztense.

Rajtuk kívül kiválómunkatársi díjakat éskinevezéseket vehettekát a Petz-kórház orvo-sai, szakápolói.

nyert a Petz, de önerőből kiegé-szíti az összeget a jobb, kom-fortosabb végeredmény remé-nyében. A nővérszálló felújításaszintén a 2020-as év meghatá-rozó beruházása lesz: a 120-130jelenleg bent lakó nővér elhelye-zését csaknem egy évre biztosí-tani kell.

Végül, de nem utolsósorbanaz ilyenkor szokásos kitünteté-sek átadásáról is szólni kell,hisz a Petz-kórház legrango-

sabb díját nemcsak a sem-melweis-napon, hanemilyenkor is odaítélik az év-tizedek óta kimagaslómunkát végző kollégák-

nak. A Nyári lászlóNívódíjat ezúttal dr.szalai zsuzsanna,

A főigazgató említést tett a be-ruházásokról is: a parkolóle-mez-építés jelenleg köztük alegnagyobb, ezt nem a kórházvégzi, de nyilvánvalóan szoro-san érinti őket, illetve a bete-geket, s az azokat látogató hoz-zátartozókat. A lemez várható-an tavaszra elkészül, mintegykétmilliárdos beruházásról be-szélünk. A szülészeten ennélhamarabb átadják a felújítottosztályt - erre is támogatást

CyanMagentaYellowBlack 11 oldal

»

ORVOsOk | 11

Dr. Szalai Zsuzsanna (balra)és Lichtenberger Alajosné.

seBészetAz osztály szakrende-

lése az A2-es épület 3.emeletén található. Afekvőbeteg részlegek:egynapos sebészeti rész-leg, A2-es épület, 3. eme-let. Hepato-pancreato-bi-liaris részleg, valamintmellkassebészeti rész-leg: A2-es épület, 4. eme-let. Coloproctológiai va-lamint szeptikus részleg:A2-es épület, 5. emelet.Szubintenzív részleg: A2-es épület, 6. emelet.

Fő specialitása a has-nyálmirigy, máj, nyelőcsősebészete, mellkas sebé-szet, colorectalis sebé-szet. Az osztályon akkre-ditált sebész és mellkassebész szakorvosi kép-zés-, és magas szintű kli-nikai kutatás zajlik. Kétkolléga bír az MTA Dok-tora fokozattal.

hároMCsodA és A neGyedik

Dr. Szalai Zsuzsanna, a pulmonológia osztályvezető főorvo-sának pályája érdekesen fonódott össze a modernkori tü-dőgyógyászat fejlődésével, ami alatt a TBC-kezeléstől az al-lergia és asztma, a COPD kezelésén keresztül egészen a rák-betegek immunterápiájáig jutott a szakma. A Nyári Lászlónívódíjjal kitüntetett főorvos egyik célja most az alváslaborlétrehozása.

Az orvos kategóriában a A Nyári László nívódíjat idén dr.Szalai Zsuzsanna kapta.

A kilencvenes évekig egy ro-hamba bele lehetett halni. Maa betegek 95 százaléka – nemgyógyítható - de panaszmen-tes, s az 5 százaléknyi súlyosbeteg is kezelhető.

- A másik csoda a pályámona kétezres évek elején jött el,amikor a COPD kezelhetővévált. Végül volt egy harmadik,már Győrben dolgoztam, a tü-dőrák kezelésére szolgáló im-munterápia – utal a Nobel-díjasgyógyszer alkalmazására. Kö-rülbelül a betegek felénél hasz-nálják, a fehérvérsejtet – ahogyfogalmaz - lényegében megta-nítják „ölni”, az előrehaladottrákosok krónikus beteggé tehe-tők, s a gyógymód nem okozzaa kemoterápia tüneteit.

CyanMagentaYellowBlack 12 oldal

12 | ORVOsOk

«

dr. szAlAi zsuzsAnnAMarosvásárhelyen diplomázott, 1987-től a mosonmagyaró-vári kórház újrónafői tüdőosztályán dolgozott, 1998-tólosztályvezetőként. A telephely megszűnésével a KarolinaKórházba került. A pulmonológia mellett radiológiából, al-lergológiai és klinikai immunológiából, valamint onkoló-giából szerzett szakvizsgát, hazai és nemzetközi munkacso-portban dolgozott, regionális szakfőorvos, 2004 óta tagja aMagyar Tüdőgyógyász Társaság vezetőségének. A pulmo-nológia osztályvezetői pozícióját 2013-ban nyerte el, majdPhD fokozatot szerzett. Több új diagnosztikus módszertvezetett be, az onko-pulmonológiában megyei szintű, az in-terstitiális tüdőbetegségek és a súlyos asztma tekintetébenregionális centrumot hozott létre. (Forrás: Petz-kórház)

Az osztály orvosAiRégi orvos dr. Szalai Zsu-zsanna elődje, dr. MolnárSándor főorvos, dr. Cebo-Pólik Elzbieta, dr. JeneiTímea. Itt dolgozik dr. SzászZoltán, tavaly szakvizsgá-zott dr. Szipőcs Annamáriaés dr. Potyó Katalin Borbá-la, szakvizsga előtt áll dr.Lantos Júlia, Révész Niko-lett és dr. Kamocsai Márta.A tüdőgondozót dr. CzompóMárta főorvos vezeti, mel-lette dolgozik dr. Kónya Me-linda és dr. Walcz Erzsébet.

Most egy alváslabor létreho-zásán dolgozunk, kérvényez-tük, egyedül Budapesten mű-ködik, s tudjuk, hogy sok bal-eset okozója az aluszékony-ság, amely mögött soksz or azéjsz akai légzéskimaradás,horkolás áll.

”„szerenCsés helyzetBen vAGyok”

A nívódíj átadása során hang-zott el: dr. szalai zsuzsanna „újlendületet adott” Győrben a tü-dőgyógyászatnak. szerinte aszakmai fejlődés mögött a jóvalmagasabb orvoslétszám és akorszerűbb környezet áll - éppakkor költözött át az osztály azrínyi utcából, s ugyanabbanaz évben indult a mérföldkövetjelentő mellkassebészet.

- A győri tüdőosztálynak vanegy páratlan adottsága, amimég jól felszerelt nyugati tü-dőgyógyintézeteknél sem min-dig adott, hogy karnyújtásnyiravannak tőlünk a társszakmák.Itt a kardiológia, az onkológia,a radiológia. Budapesten a be-teget egyik nap mentővel Ct-reviszik, másik nap mentővel akardiológiára, aztán sugárke-zelésre, minden nap újra –mondja dr. szalai zsuzsanna,aki szerint elődje idejében 3orvos volt az osztályon, mostdolgozik 10, s több idejük jut

„tűzoltás” helyett a minőségimunkára.

- Osztályvezetőként nagyonszerencsés helyzetben vagyok,mert egy fiatal szakmai gárdá-val dolgozhatok, akik számárafontos a továbbképzés, akikvevők az újdonságokra, szak-mailag felkészültek. tudom,hogy a beteg szempontjábólsajnos nem ilyen idilli a helyzet,mert így is túl kevés idő jut egyvizsgálatra. A nővérek, az admi-nisztrátorok száma miatt bo-rotvaélen táncolunk: ha kettőkiesik, az már túlórával semoldható meg - mondja.

jó lenne fejleszteni Az eszközpArkot

- A szakdolgozók hiánya to-vább aprózza az orvos energi-áját, s ez ugyanúgy igaz, mint

az, hogy a nővérek a helyzet el-lenére igen sokat tesznek azemberséges ellátásért. Az anővér például, aki a daganatosbetegekkel foglalkozik, még amobilszámát is megadja nekik.

- A felszereltségnek, az esz-közparknak is lenne hová fej-lődni, a legfontosabb most abronchológiai labor fejleszté-se, a fekvőbetegeknél pedigalacsony az ágyszám. Hiábakértük, hogy kaphassunk 5-10ágyat és finanszírozást olyankórházból, ahol nincs is orvo-sa a tüdőosztálynak – mondjaaz osztályvezető, de hozzáte-szi: még így is csak Miskolc ve-heti fel Győrrel a versenyt amegyei kórházak tüdőosztályaiközül.

- Most egy alváslabor létreho-zásán dolgozunk, kérvényez-tük, egyedül Budapesten mű-

ködik, s tudjuk, hogy sok bal-eset okozója az aluszékonyság,amely mögött sokszor az éj-szakai légzéskimaradás, hor-kolás áll – mondja. Az alvásla-bor mellett az invazív légzéstá-mogatás alkalmazását is terv-be vették.

Végül a főorvos felidézte:annak idején véletlenül csep-pent bele a tüdőgyógyászatba,mert nem volt jellemző, hogyvalaki kiszemelje ezt a szak-irányt, ami egyet jelentett atBC kezelésével.

- Nagyon jó, hogy így alakult,s az orvostanhallgatókat azzalbiztatom, hogy a rutin mellettnagyon sok, ritka kórképpelfognak találkozni, sok manua-litásra is szükség van, és óri-ási ütemben fejlődik a terület.Ők is csodákat fognak látni.

CyanMagentaYellowBlack 13 oldal

nőVÉRek | 13

Akórház központigyógyszertára látja elgyógyszerekkel, köt-szerekkel, infúziók-kal, magisztrális ké-

szítményekkel a fekvő-és járó-beteg-ellátó osztályokat, és ittkészülnek az onkológiai keze-lésekhez szükséges citoszta-tikus infúziók is.

A gyógyszerészeti osztály 10gyógyszerészének munkájátsegítő 16 asszisztens, 1 admi-nisztrátor és 2 kisegítő dolgo-zó tevékenységét koordinálja avezető asszisztens. lichtenber-ger Alajosné 41 éve kezdte ezta pályát, 36 éve dolgozik itt, a

győri kórházban. Hitvallásaszerint a gyógyszerészet csa-patmunka, ahol minden sze-replőnek megvan a saját, nél-külözhetetlen, egymást kiegé-szítő szerepe.

kAMion hoztA A kötszert

Hangjához, a Petz-kórház osz-tályainak dolgozói az intézetigyógyszertár átköltözése, va-gyis 2012 óta társíthatnak arcot,mivel korábban a gyógyszeré-szet a kórház zrínyi utcai te-lephelyén működött.

- emlékezetes volt mindenkiszámára a költözés. A régi pa-

A GyóGyszer-felleGvárA BizAloMrA épült

Speciális gyógyszertároló dobozok, különleges üvegedé-nyek, szekrények, eszközök, jellegzetes illatok titkos vilá-ga a kórházi gyógyszerészeti osztály. Vajon hány embernekfordul meg a fejében, hogy „hol terem” a több ezer beteg gyó-gyítását biztosító gyógyszer? Egy városi patika méreténektöbbszöröse nyújtózik el a kórház földszintjén, ahol a gyógy-szertár vezető asszisztense is dolgozik. Lichtenberger Ala-josné „példamutató, kiemelkedő teljesítménye” elismeré-seként kapta a Nyári László Nívódíjat.

tikai gyógyszertároló szekré-nyeket kellett az új helyre be-szerelni, azonban ebben az át-meneti időszakban is biztosíta-nunk kellett a folyamatosgyógyszerellátást. Így bizonyazokban a hetekben a kisze-relt szekrények helyén ABC-rendbe állított dobozokból ex-pediáltuk a gyógyszereket.

lichtenberger Alajosné 2007 ótavezető asszisztensként vesz részt agyógyszerészeti osztály vezetésé-ben. 1988-ban szerzett gyógyszer-kiadó szakasszisztensi végzettsé-get, azonban korábban, még ’84-ben csatlakozott a kórházhoz. Kis-bérről egy közforgalmú gyógyszer-tárból érkezett, s Győrben jó ideiga kötszerellátásért felelt.

- Akkoriban nagyobb mennyi-séget kellett raktáron tartani,mert nem naponta, hanem ha-vonta rendelte a kötszert és agyógyszert is a kórház. A helytágasabb volt a zrínyiben, deszükség is volt rá a havi kész-let tárolása miatt. Kötszerbőlhúsz-harminc köbmétert ho-

zott a kamion, és a szülészetépületének negyedik emeleté-re, az akkori raktárba „cipel-tük” fel.

- Pótrendelésre természete-sen volt lehetőség, s ha példá-ul életmentő készítmény kel-lett, telefonos egyeztetés utána nagykereskedő munkatársaifeltették a győri vonatra, s mikimentünk érte az állomásra.Ha erre nem volt lehetőség,akkor a kórházi autó indult érteBudapestre.

GyóGyszert készíteni A leGszeBB felAdAt

lichtenberger Alajosné leg-kedvesebb területe a magiszt-rális gyógyszerek készítése.ezek azok a gyógyszerek, ame-lyeket egyedi receptúra - sokesetben a kórház orvosainaksaját előiratai - alapján az in-tézeti gyógyszertár laborató-riumában készítenek aszakemberek. »

Lichtenberger Alajosné 1988-ban szerzett gyógyszerkiadó szakasszisztensi végzettséget, azonban korábban, még ’84-bencsatlakozott a kórházhoz

CyanMagentaYellowBlack 14 oldal

14 | nőVÉRek

A magisztrális gyógyszereketa gyógyszerész méri össze,azonban a gyógyszerforma ki-alakítása, a szakszerű techno-lógia az asszisztenciára vár, s

vezetőjük még ma is őszinténörül, ha egy szép homogén ke-nőcs, egy jól kiöntött kúp elké-szül. - Az intézeti gyógyszertárfeladatai közé tartozik a gyógy-szerek mellett a diagnosztiku-mok, a kötszer, a vér- és vérké-szítmények, az oxigén beszer-

zése, számlázása, osztályok ré-szére kiadása is. A számla ér-tékét a felhasználás arányábanterheljük rá az adott osztályra.A rendelés az osztályok igényeialapján, gyógyszerkeretük ere-jéig történik. Az osztályok aspeciális gyógyszereiket heten-te kérhetik, az egyéb igényü-ket pedig „statim” megjelölés-sel igényelhetik akár az intéz-ményben kiépített csőpostánkeresztül is.

elindult A sürGősséGi

lichtenberger Alajosné felidéz-te: nagy kihívás volt a sürgős-ségi osztály beindítása, hisz ottminden eshetőségre fel kellettkészülni, a baleseti, neuroló-giai, urológiai, gyermekgyógyá-szati, szülészeti, pszichiátriaiés egyéb esetekre is. A sür-gősségi osztályon kialakítottgyógyszer-alaplistát a gyógy-szerészeti osztály segített ki-alakítani, és az idő mutattameg, hogy mire is volt legin-kább szükség. Alapjában vévezökkenőmentesen indult el akórház új részlege.

A GyóGyszerészeti osztály

Az osztály eszközei között talá-lunk olyat is, amely több mint 50éves, és még mindig jól műkö-dik. Az utóbbi időben azonbankaptak új, precíziós mérlege-ket, kapszulázógépet, kúpki-öntőt, patendulákat is. A jelen-

«

liChtenBerGer AlAjosnéMár 1984 novemberétől fo-lyamatosan képezte magát,első éveiben megismerke-dett a gyógyszerellátás va-lamennyi területével. Nemriad vissza az újdonságoktólés a kihívásoktól sem, sőtélvezi, ha megtalálja a prob-lémákra a megoldást.Ennek is köszönhető, hogygördülékenyen történt azintézményi gyógyszertár újhelyre költöztetése 2012-ben, illetve amikor 2013-ban ki kellett alakítani éselindítani a kórház közpon-ti Citosztatikus keverékin-fúzió készítő laboratóriu-mát. Vezető asszisztenskéntpéldamutató, kiemelkedőteljesítményt nyújt a gyógy-szerészeti osztály munká-jának megszervezésében,kollégái irányításában és atanulók mentorálásában.Szakmai munkáját mind azosztály vezetősége és kollé-gái is maximálisan elisme-rik. 2010-ben „Petz AladárMegyei Oktató Kórház Kivá-ló Munkatársa” elismerés-ben részesült. (Forrás: Petz-kórház)

HIRDETÉS

legi kívánságlistát pedig egyipari mosogatógép vezeti,ugyanis a gyógyszeres üvege-ket ma is kézzel mosogatják.Biztonságossá teszi a munkáta néhány éve üzembe helye-zett hűtőkamra, ami nemcsakjóval tágasabb a hűtőszekré-nyeknél, de megbízhatóbb is aműködése. Jelentős hőmér-séklet ingadozás esetén sms-ben jelez, így a több milliós ér-tékű gyógyszert biztonságosantudják tárolni benne. A legfris-sebb beszerzés pedig egyhőlég-sterilizáló, amelyben aszemészeti oldatokhoz készíté-séhez szükséges edényeketsterilizálják.

A hangot mindenkivel megta-láló vezető – akit az egész kór-ház erzsinek hív – elmondta,őszintén örül a kitüntetésnek,s a pályát azoknak ajánlja, akikszeretnének egész életükbenfejlődni, új gyógyszerrel éstechnológiával ismerkedni. Azosztály alig látható, szerény,eldugott, mégis fontos eleme akórház piramisának, vele azegész szervezet a bizalomraépül.

ez az ön hirdetésének a helye, ha…

vegészségügyi szolgáltatást kínál,vhasznos, a gyógyításban bevált termékeket ajánl,vmagánpraxisát szeretné bemutatni a szélesközönségnek,vaz egészségügyön keresztül szeretné megszólítanileendő partnereit.

Akit ön keres,a Petz Magazinon keresztül

megtalálja.

Biztos lehet benne: hirdetése célba ér.A kiadványt ugyanis a győri kórházba érkező betegek és hozzátartozóik kapják,házon belüli terjesztéssel, ingyenesen.

keressen minketajánlatért bizalommal:TAkAcsADel@GMAIl.cOM

CyanMagentaYellowBlack 15 oldal

nőVÉRek | 15

KIKÖLTÖZéS éS Egy éV AZ áRA, DE TELJESEN ÚJ OTTHONOKAT KAPNAK VISSZA AZ áPOLóK

feBruár közepén indul A MunkA:felÚjítják A Győri nővérszállót

A kórház tőszomszédsá-gában lévő nővérszállókülső hőszigetelését, ab-lakcseréjét, energetikaiberuházását (napelemekelhelyezését a tetőn,amely a meleg vizet biz-tosítja a lakásokban) né-hány éve elvégezték,most a tízemeletes épületbelsején a sor. óriásimunka lesz, nagyjábólegy milliárd forintot biz-tosít erre a kórház fenn-tartója, de háromszáznapra az addig az épület-ben lakó nővéreknek, fi-atal orvosoknak is köl-tözniük kell. Úgy tűnik,sikerült megoldást talál-ni ez utóbbi kérdésre is.

Akivitelező február kö-zepén kezdi a mun-kát, s mivel „falig” lekell bontani mindent- hisz a lakások teljes

felújítását elvégzik -, ezért min-denkinek, aki eddig a nővér-szállón élt, el kell hagynia a la-kását. egyáltalán nem voltkönnyű megoldást találni errea helyzetre, hiszen a győri in-gatlanpiaci árak többszöröseiannak, mint amennyit a 75 érin-tett lakó (nővér és orvos) eddigfizetett. Hogy értsük: attól füg-

gően, hogy valaki egyedül élt-e a szobában, esetleg mássalosztozott, havonta 25-40 ezerforintot fizetett. Albérletet eny-nyiért találni ma Győrben kép-telenség, nagyjából a kétsze-rese a realitás; a nővérszállópedig pontosan azt a célt telje-síti, hogy a megfizethető lakha-tással segítse a kórház egész-ségügyi dolgozóinak a helyze-tét. A nővérszálló bérleti díjait

eleve úgy állapították meg,hogy a panelház működtetésenullszaldós legyen. Az is.

A helyzet ugyanakkor adottvolt, hiszen ahhoz, hogy a kivi-telező el tudja végezni egy évalatt a munkát, üres lakásokatkell kapnia február 15-re. Dr.skaliczky zoltán szervezésiigazgató kérdésünkre elmond-ta, január közepén megszüle-tett a megoldás, amely szerinta kiköltöző lakók számára fel-ajánlják a kórház zrínyi utcaitelephelyén ma már üresen állóápolási épületek két szárnyát.ezeket természetesen előtteüzembe helyezik (évek óta ki-kapcsoltak ott minden szolgál-tatást), viszonylag otthonossáteszik, hiszen azok mégiscsakkórtermek voltak addig; a kór-házvezetés engedélyezi azt is,hogy a nővérszálló kiköltözőimagukkal vigyék a saját bútora-ikat (a költöztetésben is segí-tenek). ezen felül közösségi te-reket is kialakítanak az egyko-ri gyógyító/ápoló szárnyakban.

A korábbi kórtermek nyilvánnem otthonok, nem is annakszánják, s az is látszik, hogy az

érintetteknek nagyjából a fele– 30-35 nővér, orvos – vállalja,hogy egy évig itt fog élni. A bér-leti díj az addiginak a 70 száza-léka lesz – utalva szintén a vár-ható körülményekre. többen arokonoknál élnek majd a felújí-tás ideje alatt, s lesznek olya-nok is, akik ingáznak, mert tud-ják: ha a felújítás véget ér,akkor viszont sokkal komforto-sabb helyre mehetnek vissza.

Ahogy a cikk elején írtuk, aPetz-kórház fenntartója, tehátaz Állami egészségügyi ellátóKözpont (ÁeeK) a beruházásfinanszírozója; a kórház a kivi-telezővel való tárgyalásokban,lebonyolításban partner. Azmár most kijelenthető, hogy amai elvárásoknak és trendek-nek megfelelő burkolóanyago-kat, színeket használnak majd,s az is megkockáztatható, hogya nővérszálló népszerűsége isnő majd ezzel. tudni kellugyanakkor, hogy azoknak, akikeddig bent laktak, s most köl-tözniük kell, a szerződése nemszűnik meg, tehát ők biztosanvisszamehetnek egy év múlvailyentájt.

A szállón lakó Stobel Nándor is csomagol már, egy év múlva egy vadonatúj helyre jöhet vissza.

A Zrínyi utcai egykori ápolási osztályt átalakítják, kitakarítjáka beköltözés előtt. Képünkön Pallatinus gézáné takarító.

CyanMagentaYellowBlack 16 oldal

16 | kAMPány

AGyőri Kórházért Ala-pítványt a kilencve-nes évek közepénalapították, s bár ezidő alatt sok minden

változott, az alapvető cél nem:a Petz-kórház támogatása esz-közbeszerzéseken, továbbkép-zéseken, konferenciák szer-vezésén keresztül. évente min-tegy 10 millió forint érkezik az1 százalékokból – ezzel a győrikórház a támogatott szervez-tek, intézmények körébenrendre dobogós helyen végez,legutóbb a második volt a győriállatmenhely alapítványa mö-

gött. Van tehát mit megköszön-ni, ugyanakkor azt is ki kellmondani, hogy ezek a forintoknagyon-nagyon sokat érnek akórházi fejlesztéseknél.

A 10 millió forint ugyan ele-nyészőnek tűnhet a 25 milliár-dos költségvetésű intézménykasszájában, de ha csak a be-szerzéseket nézzük, akkor el-mondható: a fejlesztések 2,5százalékát civil támogatásokkaltudja elvégezni a kórház. ezutóbbiak rendre olyan fejlesz-tések, amelyek szükségesekugyan, de a stabil működésmellett már nem tudná vállal-

eGy százAlék A kórháznAk, százszázAlék BizonyossáG önnek

A győri Kórházért Alapítvány huszonötödik éve működik, sfogadja köszönettel az önök forintjait, adójuk egy százalé-kát. A negyedszázados évforduló kapcsán tavasz végéigtartó kampányt indít a régió legnagyobb egészségügyi in-tézménye, s ennek a kampánynak remélhetőleg csak nyer-tesei lesznek – Önök, az alapítvány, s az általa támogatottkórházi osztályok is.

A szűrésben részt vevő csapat.

az időben kiszűrt betegségakár életet is menthet. termé-szetesen minden helyszínrőlbeszámolunk, s a szűrési terü-letekre is külön kitérünk – re-mélhetőleg hasznos informáci-

ókkal szolgálva azoknak,akik még hezitál-

nak: elmenje-nek-e szű-résre, vagyinkább ne?

CyanMagentaYellowBlack 17 oldal

”

kAMPány | 17

Győri kórházért AlapítványAz Alapítvány adószáma: 1853 2920 - 1 - 08

A Győri kórházért Alapítvány új banksz ámlaszáma és sz ámlavezetője:Takarékbank zrt. (9025 Győr, Bercsényi liget 26/b.)

59500203-11078294-00000000

ni az intézmény. Az elmúlt évek-ben így tudtak vásárolni - a többimellett - ultrahangot a gyer-mekkardiológiának, doppler ké-szüléket az érsebészetnek; tá-mogatták az ápolási konferen-ciák megrendezését, nővérektovábbképzését… A sor szeren-csére hosszú lenne, a kuratóri-um tagjai a döntések meghoza-talakor arra figyelnek, hogyolyan osztályok, gyógyítási terü-letek is kapjanak támogatást,amelyek nincsenek mindig a ki-rakatban. Így kapott legutóbb atámogatási keretből például agyógyszerészeti részleg is, il-letve a műtőblok.

A lényeg ugyanakkor az, hogya kórház – továbbra is köszönet-tel várva és fogadva a támoga-tásokat – szeretné mindezt vi-

szonozni. Az „1% a 100 száza-lék egészségéért!” kampánysorán cégekhez megy ki az in-tézmény szakszemélyzete (a Győri Járási egészségfej-lesztési Iroda és lelki egész-ségügyi Központ – eFI - koor-dinálásával) és a résztvevőkszámára ingyenes egészség-napot tart. Nem kell tehát sza-badnapot kivenni, mint ahogyidőt és energiát áldozva külsőshelyszínre elmenni sem. A ki-választott cégek dolgozói meg-tudhatják, hogy a vérnyomá-suk és keringésük, a szívük, aszemük, a bőrük biztosanegészséges-e (a szűrési terü-leteket lásd keretes írásunk-ban).

Ahogy írtuk, ez a szűrésbenrésztvevők számára költségetnem jelent, de alkalmat és lehe-tőséget ad a Petz-kórháznak,

hogy felhívja magára a figyel-met. Az egy százalék felajánlá-sa mindenki számára önkén-tes, de mi - betegek és hozzá-tartozók – tegyük a szívünkre akezünket: adózáskor bizony so-kunknak elkerüli a figyelmét eza lehetőség. Az adóforintok biz-tosan célt érnek – ígérik a ku-ratórium vezetői, jelezve rög-tön, hogy ha valaki a kórház„nagy” alapítványát, tehát aGyőri Kórházért Alapítványt je-löli meg, de pontosan tudja,hogy melyik osztálynak szánja atámogatását, akkor a címzettegy az egyben megkapja a fel-ajánlott összeget.

A szűrési kampány bizonyo-san szolgál majd ta-nulságos számok-kal, mert a cél azis, hogy felhívjuka figyelmet arra:

Milyen szűréseklesznek?

Az EFI az egészségnaponszűrésre buzdítja a részt-vevőket, a vizsgálatokatpedig a kórház munkatár-sai végzik el. Ez azért isfontos, mert ha valakinélesetleg gyanús adatokat,paramétereket találnak,akkor az illető kezét nemengedik el, hanem továbbikivizsgálásra irányítják. Aszűrés skálája széles: sze-mészet, bőrgyógyászat,prosztatarák-megelőzőPSA-szűrés; vércukor, vér-nyomás, testsúly-testtö-meg-index, doppleres ér-szűkület-vizsgálat szere-pel az egészségnap prog-ramjában. életmód- éstáplálkozási tanácsadásrais nyílik lehetőség. Továb-bá arra is, hogy a dohány-zás leszokást támogatóprogramot megismerjékaz egészségnap résztve-vői; illetve, aki valóban le isszokna a cigarettáról, azrészt vehet magában aprogramban.

%1100százalékaegészségért!

Dr. Makovi Helga kis paciensét vizsgálja, Janászek Matyást a gyermekkardiológián.

Az „1% a 100 százalék egész-ségéért!” kampány soráncégekhez megy ki az intézményszakszemélyzete és a részt-vevők sz ámára ingyenesegészségnapot tart.

CyanMagentaYellowBlack 18 oldal

18 | TABuk nÉlkül

KEREKASZTAL-BESZéLgETéS: HOgyAN CSÖKKENTHETő A FESZüLTSég A BETEgágyAK KÖRüL?

rossz GyóGyszer Az AGresszió

A kórházakon belül is jelen van az agresszió, a feszültség– nem ez a kérdés, sokkal inkább az, hogy mit lehetne tenniellene? A jó szó, a hatásos kommunikáció a kulcsa min-dennek? Vagy sokkal nagyobb lépést kellene tenni a másikoldalon: az egészségügy, s az abban dolgozók presztízsétvisszaszerezni? Ez a kerekasztal-beszélgetés témája, sakik itt ülnek: prof. Oláh Attila orvos igazgató, dr. SkaliczkyZoltán szervezési igazgató, a főigazgató általános helyet-tese; Csordás Adrienn ápolási igazgató és dr. Feller gábor,a pszichiátria osztályvezető főorvosa.

- Az elmúlt öt-tíz év össze-hasonlításában több, kevesebbvagy ugyanannyi az ápolókatért atrocitás?

Csordás Adrienn (Cs. A.): -Az érzés szerint több.

- és durvább is?Cs. A.: - Igen. egyre türelmet-

lenebbek az emberek, s nemis elsősorban a betegek, inkábba hozzátartozók. Mindenkiminél előbb vissza akar mennidolgozni, nincs idő a fájdalom-ra. ezekből alakulnak ki a konf-liktusok – szóban, tettleges-ségben egyaránt. Az előbbibőlazért több van. Az év elején kér-deztük meg a főnővéri tanácstagjait, milyen az arány ezen atéren: harminchárom százalé-kuk mondta azt, hogy érkezetthozzájuk panasz fenyegetőzésmiatt; s egyharmaduk válaszoltigennel arra is, hogy ez tettle-gességig fajult. Nagyon magasszámok ezek.

- Ugyanez a kérdés az orvo-sokra is vonatkozik.

Prof. Oláh Attila, aki a sebé-szeti osztály vezetője is (prof.O. A.): - Fizikai atrocitás kevésvan, nálunk a verbális a jellem-ző. De az egészen a gyalázko-dás szintjéig ér.

Dr. Skaliczky Zoltán, ő azidegsebészet osztályvezetője(dr. S. Z.): - Néha egészen vá-ratlanul jön a támadás; olya-noktól, akik addig semmilyenjelét nem adták, hogy az adotthangnemre képesek.

- Ezek az ügyek lecsapódnak

a kórházvezetésnél, tehát azönök asztalán landolnak?

Cs. A.: - A kollégáim igyekez-nek osztályon belül lecsende-síteni ezeket az ügyeket, általá-ban a kezelőorvos vagy az ápoló

próbálja rendezni a helyzetet.Ha ez nem sikerül, akkor a kö-zépvezetőknek – a főnővérnek,az osztályvezető főorvosnakszólnak -, s csak akkor jut el azügy a vezetésig vagy a betegjo-gi képviselőhöz, ha a felek vég-képp nem jutnak dűlőre.

- Fordított eset is igaz, ami-kor a beteg vagy a hozzátarto-zó tesz panaszt azért, mertúgy beszéltek vele, ahogy?

Dr. S. Z.: - érkezik ilyen is,ezeket a jogi irodához irányít-juk, ha szükséges. Ha nem ilyensúlyú az eset, de írásos nyomavan, akkor az orvos igazgatóhozkerül. A panaszok nagyobb há-

nyada a sürgősségi osztályróljön, valóban a türelmetlenség,a várakozás a fő ok, illetve az,hogy közben a munkatársakviselkedését kifogásolja a pa-naszos.

hA A BeteG neM is tudjA

- Az asztalnál két speciális te-rület osztályvezetője is ül: apszichiátria és a neurológiaolyan betegeket kezel, akikéletük azon szakaszában van-nak, amikor viselkedésüknekesetleg nincsenek is tudatá-ban. A konfliktusok kezelésé-nél ezt figyelembe veszik?

CyanMagentaYellowBlack 19 oldal

TABuk nÉlkül | 19

”egyre türelmetlenebbek azemberek, s nem is elsősorbana betegek, inkább a hozz átar-tozók. Mindenki minél előbbvissza akar menni dolgoz ni,nincs idő a fájdalomra. ezek-ből alakulnak ki a konfliktu-sok – szóban, tettlegességbenegyaránt.

csordás Adrienn ápolási igazgató

»

Dr. Feller gábor (dr. F. g.): -A konfliktus forrása nagyjábólugyanaz, hogy hosszadalmas agyógyszeres a kezelés; romlik abeteg állapota, nem az törté-nik, mint amit a hozzátartozóelvár. A másik oldalon, tehát azápolói személyzetnél is a kifá-radásra, a túlterheltségre ve-zethető vissza maga a konflik-tus – ha az valóban tőlünk ered.Nekünk, az egészségügyi sze-mélyzetnek mindenképpenmeg kell tanulni, hogyan kom-munikáljunk a beteggel, s ter-mészetesen mindenkivel, akivelegy eset során kapcsolatba ke-rülünk.

Dr. S. Z.: - Valóban előfordul,hogy a beteg agresszív, eset-leg még meg is rúgja a nővértmosdatás közben, de ez a vi-selkedés a betegségének arésze. ezt tudja az ápoló sze-mélyzet. Nálunk még egyetlennővér sem panaszkodott azért,ha egy koponyasérült ezt tettevele. Mert tudják, hogy átmene-ti állapot ez a betegnél. Ilyenkortehát nem vele van a gond,hanem a hozzátartozóval, akimég soha nem látta ilyenek aférjet, az apát, a gyereket… A

személyzetet kezdi hibáztatni:nem figyelünk rá, nem törő-dünk vele; adott esetben miértvan kikötve? sorolhatnám még.

- A pszichiáter főorvos akommunikációt említette: hacsak ezt a vetületét nézzük, ki-jelenthetik, hogy a kórházi sze-mélyzet részéről elégszer, jól,s jó hangnemben szólnak azérintettekhez?

Cs. A.: - A krízishelyzet sok-szor azért alakul ki, mert bártájékoztattuk a beteg hozzátar-tozóját, mégis idő kell, míg eztfel tudja dolgozni. Nagyon gyak-ran csak az ötödik-hatodik be-szélgetés után hiszi el azt, amitpedig elsőre is közöltek vele.

hányszor Mondják el?

- én elsősorban azt kérdezem,hogy az első beszélgetés megtör-ténik-e rendesen, türelmesen?

Cs. A.: - tájékoztatni egyszerkötelességünk, de ha nyuga-lom van az osztályon, megtesz-szük, kétszer, ötször, akár hat-szor is. Ugyanakkor nem biz-tos, hogy célravezető a hato-dik, a hetedik próbálkozás; nemezen múlik.

Dr. S. Z.: - Ki kell mondani,hogy az orvosok sem érnek ráarra, hogy valakivel újra és újratárgyaljanak. egyszer minden-képpen kell beszélni a beteggel,a hozzátartozóval, de az orvosdolga elsősorban az, hogy a pá-cienseket ellássa.

Dr. F. g.: - Nálunk talán érzé-kenyebb ez a terület, én ha kell– és sokszor kell – ötször is le-ülök, hogy elmagyarázzam,miért romlik folyamatosan ademens beteg állapota.

- A betegek és a hozzátarto-zók döntő része civil, másnyelvezetet ismer és használ,mint amit az egészségügybendolgozók megértenek. Bizto-sak önök abban, hogy amikorvelük beszélnek, úgy kommu-nikálnak, hogy azt a másik félmeg is érti?

Dr. S. Z.: - Mindannyian amagunk gyakorlatából merí-tünk. törekszünk rá, nyilván.ennél nehezebb szituáció az,amikor a beteg magánál van,így jogilag csak ő dönthetne asorsáról. De tudom, hogy való-jában nem képes reálisan mér-legelni, így a hozzátartozóvalkell beszélnem a műtéti hoz-zájárulásról. ez valahol védminket is, mert a döntés súlyasokszor nagyon komoly.

Prof. O. A.: - Az igazi gondakkor van, ha a család nem értegyet: egy emlőrák esetében azavart édesanya helyett kelldönteni, de az egyik lány aztmondja, ha szükséges, távo-lítsuk el az emlőt; a másik vi-szont teljes mértéken ellenzi.

- Mi a megoldás ilyenkor? Prof. O. A.: - Nincs megoldás.

Általában a jogilag legkevésbétámadható döntés születik.

ninCs különBséG

- Visszatérve még a kezdetikérdésemre, illetve a válasz-ra, ami engem meglepett. Aköztudatban az él, s én is aztgondoltam, hogy az orvosok-kal nem nagyon mernek kia-bálni az emberek, az agresszi-ójukat inkább a nővéreken ve-zetik le.

Prof. O. A.: - Úgy érti, hogyegy doktorral nem mernek ki-abálni?

- Úgy, persze. Prof. O. A.: - Csakhogy ő már

nem doktor, hanem „doki”. Dr. S. Z.: - Valóban sokat vál-

tozott a megítélés. Cs. A.: - sokan azt gondolják,

hogy „diktál a beteg, írja a dok-tor”.

Dr. F. g.: - Harminc éve mégfelnéztek ránk, ma már nem.

- Mert mi változott? Prof. O. A.: - A legdurvább

ötvenes években is – az apám-tól tudom, aki szintén orvosvolt – még óriási respektjükvolt a doktoroknak. Most ők,ahogy mondtam, a „dokik”.

A kölcsönös bizalom és tisztelet lehet a megoldás kulcsa a kórházi konfliktusok megelőzésében és kezelésében. Ebben a kerekasztal-beszélgetés résztvevői is egyetértettek.

CyanMagentaYellowBlack 20 oldal

””

20 | TABuk nÉlkül

Azért gondoljon bele bárki,milyen lehet azzal szembesül-ni, hogy egy orvos vagy egynővér ellen gondatlanságbólelkövetett emberölés miattnyomoz nak. Pusztán, mert valaki feljelentést tett.

prof. Oláh Attila orvos igazgató

«

nekünk, az egészségügyi sze-mélyzetnek, mindenképpen megkell tanulni, hogyan kommuni-káljunk a beteggel, s termé-szetesen mindenkivel, akivelegy eset során kapcsolatbakerülünk.

dr. Feller Gábor

Prof. Oláh Attila

Dr. Feller gábor

Dr. S. Z.: - Változott a társada-lom, egészen megváltoztak azértékrendek, a társadalmi szere-pek. A felmérések ugyan még aztmutatják, hogy a népszerű szak-mák között előkelő helyen van azorvoslás, de a mindennapokbanez sokkal kevésbé érvényes.Megjelent viszont az a réteg, akiúgy áll hozzá az élethez, hogy„megveszek mindent kilóra”.

Prof. O. A. : - Mi pedig szolgál-tató káderré degradálódtunk.

- Egy ilyen helyzetben ho-gyan reagálnak? Önök kitessé-kelhetik az illetőt az orvosiszobájukból, mert van „irodá-juk”, de a nővéreknek nincs.

Dr. S. Z.: - én az osztályunkonmindig azt mondom a nővérek-nek, hogy amíg lehetséges, neők veszekedjenek az illetővel,ezt a feladatot adják át az orvo-soknak. s az orvoskollégáktól isazt kérem, hogy ebből a szitu-ációból mindenképp mentsékki a nővéreket.

Miért AlAkult ez íGy?

- Egy mostani rezidens tehátmár „doki” státuszban kerüla rendszerbe; önök, tapasztaltorvosok még doktorok voltak.Aki most jár egyetemre, az milesz? A folyamat megállítható?

Prof. O. A.: - A megoldást nemmi tudjuk kínálni, hiszen csak azelszenvedői vagyunk. elsősor-ban a média és politika alakítot-ta ki ezt a helyzetet: harminc évetudatosan mutogatnak az egész-ségügyre, s a benne dolgozókra– „ők” tehetnek a várólistáért, ahálapénzért, mindenért.

- A műhibaperek mennyiregyorsították fel a folyamatot,mélyítették a szakadékot a tár-sadalom és az egészségügyiszemélyzet között?

Prof. O. A.: - Biztos, hogy fel-gyorsították, onnantól kezdve

teljesen kiszolgáltatottak let-tünk. A legképtelenebb vádas-kodásokkal is kénytelen a jogiosztály foglalkozni.

Dr. F. g.: - s járunk mindany-nyian bíróságra.

Prof. O. A.: - Adott esetben a

rendőrségre. Azért gondoljonbele bárki, milyen lehet azzalszembesülni, hogy egy orvosvagy egy nővér ellen gondat-lanságból elkövetett emberölésmiatt nyomoznak. Pusztán,mert valaki feljelentést tett.

A törvény seM véd?

- Még visszatérve az agresszi-óra: az a tény, hogy a törvényhatványozottan bünteti azo-kat, akik közfeladatot ellátószemélyt bántalmaznak, visz-szatartja valamennyire az ag-resszív beteget/hozzátar-tozót?

Cs. A.: - Nem nagyon tartjavissza.

Prof. O. A.: - Felmerült, hogytegyük ki a falra a törvény szö-vegét, de ezt legfeljebb a nyug-díjas betegek olvassák el; a vö-röslő fejjel üvöltő ember biz-tosan nem. Őt ez abban a pil-lanatban nem érdekli.

- A mai társadalom „vívmá-nya” a kábítószer is. A fizikaiagressziót növelik a szerek

CyanMagentaYellowBlack 21 oldal

TABuk nÉlkül | 21

”Valóban előfordul, hogy abeteg agresszív, esetleg mégmeg is rúgja a nővért mosda-tás közben, de ez a viselkedésa betegségének a része. ezttudja az ápoló személyzet. ná-lunk még egyetlen nővér sempanaszkodott az ért, ha egy ko-ponyasérült ez t tette vele.Mert tudják, hogy átmenetiállapot ez a betegnél.

Dr. skaliczky zoltán szervezési igazgató

Csordás Adrienn

Dr. Skaliczky Zoltán

vagy egyszerűen azért egyredurvábbak a bántalmazások,mert a társadalom is egyredurvul?

F. g.: - A kábítószer a fizikaiagressziót fokozza…

Prof. O. A.: - … de a társada-lom is egyre durvul.

- Aki újságíróként dolgozottvalaha a szakmában, az meg-szokta, hogy egy-egy írása utánkaphat hideget-meleget – attólfüggően, hogy mondjuk egyjegyzetével egyetértenek-e azolvasók. A facebook adta nyil-vánosságot hogyan viselik azegészségügyi dolgozók? Hi-szen a „verbális” agressziókönnyen átcsúszhat oda is. Sát is csúszik.

Prof. O. A.: - Van, akit nagyonmegvisel. én mindig azt mon-dom a kollégáknak, hogy ne ol-vassák el. Feljelentést tenni isfölösleges ezek miatt, nincs ér-telme.

Mi A MeGoldás?

- A problémát feltérképeztük,de mi a megoldás? A falra ki-rakott figyelmeztetés, a tör-vény betűje ezek szerint kevés,de akkor mi a kulcs: a kom-munikáció, amiről annyit be-széltünk?

Prof. O. A.: - lehet, hogymegoldhatatlan, amit mondok,de az egészségügy presztízsét

kellene visszaállítani. Ahogy azoktatásban is.

Dr. F. g: - Régen az osztály-vezetőtől tanultuk meg a szak-mát, ő volt a példaképünk. Deha már a rezidens sem becsü-li a főorvost, kitől, mit tanul…?Bár az is igaz, hogy van márkommunikációs képzés azegyetemeken. s azt is állítom,hogy sokat segíthetnének a há-

ziorvosok, mert olyan, minthakimaradnának ők most a rend-szerből. Mindenki az sBO-n(sürgősségin) kezd.

Cs. A.: - A nővérképzésnekrégóta része a kommunikációés a lélektan. A probléma for-rását én abban (is) látom, hogymíg régen a születés és a halála családon belül zajlott, s tud-ták, hogy a vajúdás tarthat akár

24 óráig is, egy lázas betegségpedig napokig; ma számonkérik tőlünk, hogy a hozzátar-tozó már négy órája itt van, smég mindig lázas.

Prof. O. A.: - Igen, ez fontos:sokkal nagyobb az elvárás azegészségüggyel szemben, mintamit nyújtani tudunk.

Cs. A.: - Ha kicsit magunkbanézünk, akkor azért fogadjukel: amíg a „doki” is dokiként vi-selkedik, nehéz lesz felnéznirá. Azt kell megtanulni, hogydoktorként viselkedjenek. s anővérek is nővérként. Ha ezt eltudjuk érni, akkor a társada-lomtól is elvárhatjuk, hogytiszteljék a hivatásunkat, sminket.

CyanMagentaYellowBlack 22 oldal

22 | eGszsÉGPOlITIkA

Ajavaslat kiemelthangsúlyt fektet arra,hogy az ország gaz-dasági teljesítőké-pességét és a kör-

nyezeti tényezők realitásátegyaránt figyelembe vegye –szögezi le rögtön az elején aMOK. Az indokok között szere-pel, hogy „az orvoslás Alaptör-vényben is rögzített feladatá-nak Magyarország csak úgyképes megfelelni, ha a veleegyütt járó felelősséghez és tár-sadalmi hasznossághoz igazo-dó megbecsültséget biztosít.Az európai Unióban az egész-ségügyi szakismeret a legke-resettebb és legmobilisabb te-rületek egyike, az elszívó hatáspedig tartósan fennmarad. Afolyamatosan növekvő nemzet-közi egészségügyi kereslettelszemben csak egy hosszú távonáttekinthető életpálya lehet al-kalmas az orvosok megtartásá-ra és az utánpótlás biztosítá-

ÚjrA tárGyAlnA Az orvosikAMArA A Bérekről – de ezÚttAl MáshoGy

A Magyar Orvosi Kamara(MOK) január közepén tettefel honlapjára a közfinan-szírozásban dolgozó orvo-sok javadalmazására vonat-kozó javaslatát. Eszerint akezdő rezidensbér csaknembruttó 700 ezer forint lenne,a szakorvosi fizetés egy mil-lió fölött kezdődne. Lássuka részleteket.

sára. A 2010-es évekre a maga-san képzett orvosi munkaerőelvándorlása kritikus mérete-ket öltött, és jelenleg is a biz-tonságos mértéken felüli.évekre visszamenően mindenfelmérés arról tanúskodik, hogyMagyarországon az egészség-ügyi ellátó rendszer teljesít-ményét javítani kell, hiszen je-lenleg a legfontosabb mutatókmindegyikében az utolsók kö-zött szerepel. A javulás elkép-zelhetetlen megfelelő humán-erőforrás nélkül. Jelenleg az

orvosok pálya- és jövőképét,egészségi állapotát tekintve iskifejezetten rossz mutatókkalrendelkezünk.”

A „z” GeneráCió elvárásA

A kamara álláspontja szerint„kijelenthető, hogy jelenlegnincs megfelelő mennyiségűés minőségű humán-erőforrástartalék. számbeli probléma,hogy az orvosok elvándorlásatovábbra is jelentős, a képzettorvosok száma nem pótolja a

nyugdíj/ halálozás és a pályael-hagyás/ kivándorlás okoztaveszteségeket. A minőségi,képzési problémát pedig azadja, hogy az elmúlt másfél év-tizedben a középgeneráció je-lentős részét vesztette el az or-szág, ahol a legnagyobb tudás-tőke összpontosul. Az orvosokkorfája nem fenntartható rend-szert mutat, a „Ratkó-generá-ció” pedig most vonul ki a mun-kaerő-piacról. A végzett orvos-tanhallgatók és a frissen szak-vizsgát szerzett orvosok közül

nagy számban veszít az ága-zat. Az orvosi pálya kihívásaiés a megkövetelt áldozatokegyre kevésbé illeszkednek apályamódosítást elődjeikhezképest könnyebben vállaló, mil-lenniumi és „z” generációk el-várásaihoz és értékeihez. Azorvoslás a legdinamikusabbanfejlődő tudományterületekegyike, ahol az élethosszig tartótanulás alapkövetelmény,ugyanakkor a napi rutin fizika-ilag és mentálisan is megter-helő. elköteleződésre akkor

nek erejéig kéri a bértáblamegvalósítását. A fennmara-dó részt 2021-től egy lépés-ben, a hálapénz tiltásával egyidőben szükséges megvalósí-tani. „Az ütemezésben tehátelismerjük a tárgy évi gazda-sági-költségvetési korlátokat,ugyanakkor a megállapodásnem halogatható” - szögezile a MOK a végén.

A MOK teljes közleményemegtalálható a kamara

honlapján: www.mok.hu

Az eMMi reAGált

Az egészségügy finanszírozá-sa, az ágazatban dolgozók anya-gi elismerése annál sokkal fe-lelősségteljesebb feladat, mint-hogy egyesek licitversennyé si-lányítsák – így reagált az eMMIa Magyar Orvosi Kamara bér-tábla-, illetve az erről folytatotttárgyalási javaslatára. A minisz-térium közleményében azt írja:„Örömmel látjuk, hogy a Ma-gyar Orvosi Kamara új vezeté-se is egyetért a kormány azongyakorlatával, hogy folyamato-san emeljük az egészségügybendolgozók bérét.” A dokumen-tum szerint 2010-hez képest azorvosok átlagos bére több eset-ben is két-háromszorosára nö-vekedett. egy 4–6 éves jogvi-szonnyal rendelkező szakorvosátlagkeresete 2010-ben 251.000Ft volt, ami 2019-re 715.308 Ft-ra emelkedett (+ 184%). egy19–21 éves jogviszonnyal ren-delkező szakorvos átlagkere-sete 2010-ben megközelítettea 364.744 Ft-ot, ez az összeg2019-re 865.833 Ft-ra nőtt(+137%). Az eMMI hangsúlyoz-za: „támogatjuk, hogy a hála-pénz elfogadásának tilalmaszerepeljen a Magyar Orvosi Ka-mara etikai kódexében. AzeMMI eddig is nyitott volt és ez-után is nyitott a párbeszédre.”

CyanMagentaYellowBlack 23 oldal

eGÉszsÉGPOlITIkA | 23

számíthatunk, ha olyan világoséletpályát ajánlunk a fiatalszakorvosoknak, mely hosszútávon is kifizetődő befektetés.”

neM BértárGyAlást AkArnAk

A MOK utal az elmúlt évek bér-tárgyalásaira, arra is, hogy „azegészségügyben ágazati össze-hasonlításban a legnagyobbmértékben nőttek a bérek,azonban még így is messze el-marad a kevesebb képzésselelérhető és kisebb munkater-heléssel járó területektől, mu-tatva ezzel az óriási lemara-dást és a sürgető teendőket”. Aközlemény kitér az egészség-ügyön belül jelenleg is érzékel-hető bérfeszültségre, „emiatta MOK nem bértárgyalást kez-deményez, hanem a finanszí-rozási rendszer és a kondíciókolyan kialakításáról szóló tár-gyalást, amely biztosítja az el-látó rendszernek a betegbiz-

tonságot garantáló működésétés az általunk javasolt bértáb-la szektorsemleges kifizethető-ségét.”

A tÚlMunkA

„A javaslat környezetéhez tar-tozik az önként vállalt túlmun-ka felmondásának kérdése. Amagyar egészségügy struktu-rális problémái miatt (amelyekmegoldásában a MOK segítőpartnere kíván lenni a kor-mányzatnak) ma a fekvőbetegosztályok működése irreálismértékben hagyatkozik az ön-ként vállalt túlmunkában el-végzett ügyeleti szolgálatra. Azorvostársadalom elégedetlen-sége miatt, amelyet a sajtó-nyilvánosan többször elhangzóminiszteri, kormányzati ígé-retek és a valóság közötti disz-szonancia szül, a MOK orszá-gos küldöttgyűlése - még azelőző elnök javaslatára - az ön-kéntes túlmunka koordináltfelmondásának megszervezé-se mellett döntött. ez a kötele-zettség találkozik a MOK szé-les felhatalmazással hivatal-ba lépő új elnökségének atti-tűdjével és szándékával. Az ön-kéntes túlmunka nélkül meg-mutatkozik az a rideg valóság,amit eddig a magyar orvosoksaját egészségük feláldozása,és a szeretteiktől elvett időárán tartottak távol a társada-lomtól.”

A pArAszolvenCiA

„A paraszolvencia súlyosankáros jelenség a magyar társa-dalomban. Mérgezi az orvos-beteg bizalmi viszonyt, kiszá-míthatatlanná teszi a beteguta-kat, irreális elvárásokat éb-reszt, hátrányosan érinti aszakmai elveket, ellehetetlení-ti a kormányzati egészségpoli-tikai szándékok jelentős részét,torzítja az orvosképzést, hát-ráltatja a tudás átadását. Abeteg és az orvos elemi érde-ke, hogy a hálapénzt minél ha-marabb a kormányzat is kor-rupciónak tekintse, és krimi-nalizálja azt. emiatt javasla-tunk része, hogy a bértábla tel-jesülésével a hálapénz adásátés elfogadását a büntető tör-vénykönyvben szankcionálja ajogalkotó. Az eddig alkalmazott el-húzódó, csepegtetett béremeléspolitikai haszna csekély, mert ezena módon a hálapénz mindig beépülaz orvosi keresetbe. Javaslatunk-ban ezért a paraszolvencia eltörlé-sét lehetővé tevő, egylépéses bér-emelést fogalmazunk meg, melyképes áthidalni a szürke vagy feke-te zónás bérkiegészítést.”

üteMezés

A Magyar Orvosi Kamara akormányzati ígéretnekmegfelelően 2020 januárjátóla költségvetés mozgásteré-

előMenetelA beteg és az orvos elemi érde-ke, hogy a hálapénzt minél ha-marabb a kormányzat is kor-rupciónak tekintse, és krimi-naliz álja azt. emiatt javasla-tunk része, hogy a bértáblateljesülésével a hálapénz adá-sát és elfogadását a büntetőtörvénykönyvben sz ankcio-nálja a jogalkotó.

”A BéRTáBLA 1 és 3 éves Gdp növekedés-sel és infláCióvAl korri-Gált, éves BéreMelés utániBruttó hAvi jövedeleM

rezidens 1 belépő szint) 687 837 Ftrezidens 2 éve 768 775 Ftrezidens 3 éve 802 944 Ftrezidens 4 éve 838 632 Ftrezidens 5 éve 875 906 Ftszakorvos 1 1 154 920 Ftszakorvos 4 éve 1 287 832 Ftszakorvos 7 éve 1 341 957 Ftszakorvos 10 éve 1 398 358 Ftszakorvos 13 éve 1 457 129 Ftszakorvos 16 éve 1 518 370 Ftszakorvos 19 éve 1 582 184 Ftszakorvos 22 éve 1 648 681 Ftszakorvos 25 éve 1 717 973 Ftszakorvos 28 éve 1 790 177 Ftszakorvos 31 éve 1 865 415 Ftszakorvos 34 éve 1 943 816 Ftszakorvos 37 éve 2 025 512 Ft

CyanMagentaYellowBlack 24 oldal

24 | FejleszTÉsprogramokkal. Horváth Bren-don hét éves, most első osztá-lyos, néhány napra a gyerek-osztályra került. Negyedikesnővérének hála már most min-den betűt ismer, így pillanatokalatt eligazodott a tablet prog-ramjai között. Második napjafeküdt az osztályon, amikor agépet megkapta. édesapjávaladdig társasozott, de a modernjátékok újabb órára elterelték afigyelmét arról, miért is vankórházban.

A nagyobb gyerekeknél nemmindig van bent a nap 24 órá-jában a szülő, ők szintén table-tezhetnek – bár általában asaját telefonjukat használják.e készülékek számukra az ok-tatóprogramokban jelentenek

majd segítséget, ezeketpersze előbb fel kell

tölteni a tab-letekre.

A Petz-kórház

„sMARt”program-jába is jólilleszke-

dik a digitá-lis adomány, hi-

szen a készülékek adigitális lázlapok vezeté-

séhez, az adatok rögzítésére istökéletesen alkalmasak. A Petzlépésről lépésre halad ezen azúton, vannak osztályok, aholmár a lázlapokat felváltották atabletek és okostelefonok,amelyek természetesen ugyan-úgy rögzítik a beteg mindenadatát, mint az ágyak végébeneddig látható papírlapok.

Dr. Niederland tamásosztályvezető főor-vos az átadási ün-nepségen elmond-ta, évente 3200 fek-

vőbeteg gyereket látnak el azintézményben, 14 szakrende-lés nyújt kezeléseket a kicsik-nek. „sok olyan betegségcso-port van gyerekeknél - a cu-korbetegség vagy az asztma jó

Ajándék tABletek A Gyerekosztályon

JáTSZANAK, TANULNAK, gyógyULNAK A KICSI BETEgEK

győrben indította útjára legújabb társadalmi felelősségvál-lalási programját a világ egyik vezető telekommunikációscége. Az „1000 álom” elnevezésű program célja, hogy támo-gassa az infokommunikáció iránt érdeklődő fiatalokat. Aprogram keretében oktatási anyagokat és okoseszközöketadományozott a vállalat a győri Széchenyi István Egyetem-nek és a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház gyermekosz-tályának.

Horváth Sándor kisfiával, Brendonnal a nap24 órájába együtt volt, programnak is jómegismerni a tabletre töltött játékokat.

példa erre -, ahol meg kell ta-nítani a gyermekeket állapotukkezelésére, az azzal való együt-télésre. A tabletek segítségévela gyerekek hozzáférhetnek majdezekhez az internetes oktató-programokhoz” – tette hozzá.

A tabletek jelenleg még első-sorban a kicsi betegek figyel-mének lekötését szolgálják, va-gyis játszanak a gépekre töltött

A program keretében oktatási anyagokat és okoseszközöketkapott a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház gyermekosztálya.

CyanMagentaYellowBlack 25 oldal

PuBlIkácIó | 25

HIRDETÉS

Ha már a sürgősségi indulása-kor elmaradt az országos tá-jékoztató kampány, jó eliga-zodást nyújt mindenkinek a„100 tünet, amelynél azon-

nal hívjon mentőt - Mikor forduljunk or-voshoz?” című könyv, melynek szerzőjea Petz-kórház belgyógyász-onkológusa,dr. Kullmann tamás. segítség laikus-nak, betegnek, hogy milyen esetben hováforduljon panaszaival.

„Alapkérdésekre adja meg a választ:szakmai, ismeretterjesztő, mindenkinekszól - betegnek, egészségesnek, orvos-nak, ápolónak” - ajánlotta a „100 tünet,amelynél azonnal hívjon mentőt - Mikorforduljunk orvoshoz?” című könyvet dr.tamás lászló János, a Petz-kórház fő-igazgató főorvosa. Hozzátette: nincs az atünet, amivel ne fordulnának meg a sür-gősségin. e könyv épp a tünetekre épül.

Dr. Kullmann tamás belgyógyász-on-kológus főorvos, a könyv szerzője kie-melte a sürgősségi osztály csapatmun-káját. „Belgyógyászként azt tapasztal-tam, hogy sok beteg túl későn érkezetta kórházba, amikor már nem tudtunkrajta segíteni. A sürgősségi elindulása

csökkentette számukat. Mostanra a na-gyobb hangsúly inkább az oda feleslege-sen érkezőkre esik” – jelezte. A főigaz-gató szerint egyébként arányuk akár 30-50 százalékra is tehető. „sokan azértjönnek be, mert nem tudják, tünetei sür-gős ellátást igényelnek-e?”

ennek okát Kullmann doktor abbanlátja, hogy „a sürgősségi indulásakor el-maradt a felvilágosító kampány, melymegtanítaná a betegeknek a triage-rend-szert (melyben a betegség súlyosságifoka alapján határozzák meg, mennyiidőn belül kapnak ellátást).” A főorvosszerző szerint korábban foglalkozás-egészségügyi szakrendelésen tapasz-talta, hogy a fiatalabb generációnak sok-kal kevesebb az ismerete egészségügyitémákban, mint az idősebbeknek.

Dr. Geiszlinger Beatrix, a sürgősségiosztályvezető főorvosa azzal ajánlotta akönyvet: nagy segítség laikusnak, beteg-nek, hogy tüneteikkel mikor, s hová for-duljanak. „A kiadvány hasznos, tematikusés vicces, remekül összeállított.” A „100tünet” nagyobb könyvesboltokban és agyőri kórház közforgalmú intézményigyógyszertárában is megvásárolható.

A KóRHáZ FőORVOSáNAK KÖNyVE ALAPKéRDéSEKRE ADJA MEg A VáLASZT

száz tünet, AMikor Mentőt kell hívni

Dr. Kullmann Tamás belgyógyász-onkológusfőorvos, a könyv szerzője.

CyanMagentaYellowBlack 26 oldal

26 | kóRházI OszTályOk

sürGősséGire Az jöjjön,Aki tényleG BAjBAn vAn

„Azért is „árasztják el” abetegek a sürgősségit,mert a rendszerben nincsmegfelelő tájékoztatásarról, hogy milyen eset-ben, hová kellene menni.Nem látják tisztán az útvo-nalakat” – dr. geiszlingerBeatrix osztályvezető fő-orvos szerint így fordul-hat elő, hogy az osztály-ukra (például egy bőr aláment kullanccsal) érkezőbetegek fele ötös, vagyishalasztható kategória. őktulajdonképpen nem is asürgősségi keretében el-látandóak – ellenben ter-helik a rendszert.

Dr. geiszlinger Beatrix osztályvezető főorvos kéri: mindenki mérlegelje a panaszát. Jó lenne ugyanis átvinni a köztudatba,hogy azért baj, ha valaki idejön feleslegesen, mert ezáltal az igazi betegre kevesebb idő jut.

Schlett Pétervezető ápolószerint a leggya-koribb kérdés ahozzájuk érkezőbetegek részé-ről, hogy meny-nyit kell várni.

BETEgFORgALOM AZ SBO-N: „A MUNKA LEgEgySZERűBB RéSZE A gyógyíTáS; A SÚLyOZáS, áTIRáNyíTáS, KAPCSOLATTARTáS, VITATKOZáS VISZ EL ENERgIáT”

CyanMagentaYellowBlack 27 oldal

kóRházI OszTályOk | 27

gazdag Istvánt felesége kísérte a vizsgálatokra.

Aki bajban van, jöjjön.Aki nagy bajban van,hívjon mentőt, s úgyjöjjön” – szögezte leelöljáróban a főorvos,

hozzátéve: „aki a sürgősségireérkezik, fogadja el azt a pusz-ta tényt, hogy ide azért jönnekbe emberek, mert bajban van-nak. Mi ezen segíteni szeret-nénk: ez nem varázsütésre,kézrátétellel történik, hanemlabor- és röntgenvizsgálatok-kal. A kenyérnek hat óra kell akeléshez, a vérvizsgálat is időbetelik” – jelezte dr. GeiszlingerBeatrix, aki 2014-től dolgozik agyőri sürgősségi betegellátóosztályon, s 2017-től vezeti azt.évente 65-66 ezer beteg fordulmeg náluk (ez átlagosan na-ponta 170-et jelent).

A főorvos azt kéri: amikorlehet, mindenki mérlegelje apanaszát. Jó lenne ugyanis át-vinni a köztudatba, hogy „azértbaj, ha valaki idejön feleslege-sen, mert ezáltal az igazi beteg-re kevesebb idő jut. Az egész-ségügyi ellátásnak muszáj sú-lyoznia az ellátottakat, hisz tí-zezrek hiányoznak (orvosok,ápolók) a rendszerből.” ezazonban felőrli az egészség-ügyben dolgozókat. „A pszichésstressz miatt e szakmárólelőbb-utóbb mindenki elme-nekül. Hét éve indult a sürgős-ségi, két kezemen meg tudomszámolni, hány kolléga dolgo-zik itt most is a kezdetek óta. Akiégés viszi el innen őket. Mostnagyjából 15-20 ápoló hiány-zik, s körülbelül öt orvos.”

Nehéz elképzelni egy laikusszámára, hogy a sürgősséginfolyamatos a feszültség. „Amunka legegyszerűbb része agyógyítás: közben azonban átkell vállalni más feladatokat. Amegyében, a városban a bete-gek átirányítását, a sürgős ésnem sürgős feladatok súlyozá-sát, az osztályokkal való kap-csolattartást. A vitatkozást. Azesetek 15-20 százalékábanpusztán szociális indokból hoz-nak be betegeket, őket koordi-nálni kell: itt nemcsak a haj-léktalanokról van szó. Nálukjóval nagyobb számban „adnakle” idős embereket: ez nem túl-zás, napi rendszerességgel elő-fordul. Aktív beteg ágyat fog-lalnak, mert nincs hová haza-engedni a beteget. A másik vég-let a városban őrjöngő szocio-pata, a rendőrség mentőt hív,ők ide hozzák: kezdjünk vele,

amit akarunk. ezek után kér-dés, mennyi figyelmünk marada tényleg fontos dolgokra? ezekviszi el az energiát, nem a be-tegek gyógyítása” – mondta afőorvos.

Ha már nem látjuk tisztán azútvonalakat, „google-doktorra”érdemes-e hagyatkoznunk, vagybízzunk a józan eszünkben?

„Ha megfelelő internetes ol-dalt használunk, az nyújthat se-gítséget – viszont sokszor énmagam sem tudom megmon-dani, laikusként melyiket lenneérdemes figyelni. A megoldástaz alapellátási rendszer meg-felelő működése jelentené: fellehetne hívni a háziorvost, asz-szisztenst, vagy a házi beteg-ápolót, aki elmondaná, mi a te-endő. Ha a neten rákeresünkmindenre, az két dolgot hoz ma-gával: bejönnek hozzánk hajna-li kettőkor homlokpattanással,„mert attól lehet agyhártya-gyulladást kapni” – ez is megtör-tént. Ott tartunk, hogy már egybőr alatt lévő kullanccsal is asürgősségit keresik fel. ez nemis orvosi feladat: ki kell venniotthon – ha panasz van, akkorérdemes háziorvoshoz menni.A másik véglet, aki elolvassaminden gyógyszerének hosszútájékoztatóját, majd megretten alehetséges mellékhatásoktól, smindent elhagy. ezután megér-kezik a sürgősségire – példáulelhanyagolt szívbetegséggel. Akérdés másik felére válaszolva:a józan ész lenne a megoldás, dekinek a józan esze?”

„Van egy betegünk, aki rend-szeresen visszajár dialízis-ke-zelése előtti este mentővel:

mindezt azért, mert nem akar-ja másnap a betegszállítótmegvárni, mert lassan jön, éssokan vannak benne.”

A sürgősségin fogadják a tele-fonhívásokat, meghallgatják atüneteket, panaszokat: sokszorebből nem tudnak következtet-ni a baj okára, így behívják a be-teget, vagy a háziorvoshoz, há-ziorvosi ügyeletre irányítják.

schlett Péter vezető ápolószerint a leggyakoribb kérdés ahozzájuk érkező betegek ré-széről, hogy mennyit kell várni.„Belgyógyászati panasszal ér-kezők esetében általában elin-dul egy laborvizsgálat, szük-ség esetén képalkotó (röntgen,ultrahang) vizsgálatot kér a ke-zelőorvos: az eredmény vissza-érkezési ideje „labor” eseté-ben másfél-két óra. saját ta-pasztalatom, hogy ha ezt jól

kommunikáljuk, akkor türel-mesebbek betegeink és hoz-zátartozóik.”

Az ötös kategóriába sorolt be-tegek egy része tulajdonképpennem a sürgősségi keretében el-látandóak. „ez nagyjából a be-tegforgalom felét teszi ki. Már afelvételi pultnál, a betegosztály-ozás folyamán megpróbáljuk el-igazítani, hogy az adott panasz-szal valójában hova kellene for-dulnia. sok esetben megkér-dezzük azt is, hogy járt-e a há-ziorvosnál, célozva arra, hogyott lett volna érdemes elindulni.A hazai ellátórendszer hiányos-ságai miatt járóbetegként hete-kig várni kell labor, vagy képal-kotó vizsgálatokra, így vannak,akik megpróbálják kihasználni,hogy a sürgősségin ez hama-rabb elvégezhető – csakhogy őkezzel terhelik a rendszert.”

Mikor jöjjünk, s Mikor ne A sürGősséGire? Mik azok a leggyakoribb panaszok, amikkel indokolatlanul ér-keznek a betegek a sürgősségire? Egyszerű lázas állapotok (melyet otthon nem is csillapított azillető), felső légúti panaszok. Ezek hátterében vírusfertőzésállhat, s tüneti kezelést igényel: háziorvos sem tanácsolnamást, mint hogy pihenje ki, igyon sok folyadékot, vegyen be láz-csillapítót. Ezeket a betegeket munkaidőben a háziorvoshoz vagypanaszaiknak megfelelő szakrendelőbe irányítjuk, s ott kapnakambuláns ellátást.Melyek azok a tünetek, amelynél viszont tényleg a sürgőssé-gi a „megoldás”? A mellkasi fájdalom ilyen riasztó tünet lehet, ahogy a stroke-tünetei is (beszédzavar, féloldali végtag-gyengeség). A csilla-píthatatlan, napokig tartó extrém magas (39 fok feletti) láz isindokolhatja a sürgősségi ellátás igénybevételét, vagy akár azagyhártya-gyulladásra utaló tünetek (tarkó-kötöttség, erős fej-fájás, ehhez társuló láz) is ilyenek lehetnek.(A fenti csak néhány példa, ennél természetesen jóval többkórkép esetén ajánlott a sürgősségit felkeresni).

CyanMagentaYellowBlack 28 oldal

28 | hIRDeTÉs

A minden hónap utolsó péntekén jelenőmagazin egyaránt szól

va szakmának, a szakmához,vaz egészségügyben dolgozókhoz,va betegekhez és a hozzátartozóikhoz;

kÖzérthetően,egyenesen,

taBuk nélkül.Hiteles írásokra, hírekre és információkra,valódi kérdésekre épül a Petz magazin, ahol a cikkek a kórházról, a fejlesztésekről, a gyógymódokról, s nem utolsó sorban a betegeket gyógyítókról szólnak.

Hir

dess

en Ö

n is

aP

etz

mag

azin

ban!

keressen minket ajánlatért bizalommal:Takács Adél (takacsadel@gmail.com)

az Ön hirdetése egyenesen eljutahhoz, akit meg szeretne szólítani,

hiszen a kiadványt a győri kórházBaérkező Betegek és hozzátartozóikkapják, házon Belüli terjesztéssel,

ingyenesen.