i.1. bevezetes a szallodak vilagaba

40
1 Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába Bevezetés a szállodák világába I.1. Szállodaipar és története Dr. Juhász László PhD 2012

Upload: martinavojka

Post on 07-Dec-2015

18 views

Category:

Documents


0 download

DESCRIPTION

Bev Száll.

TRANSCRIPT

Page 1: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

1

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

Bevezetés a szállodák világába

I.1. Szállodaipar és története

Dr. Juhász László PhD

2012

Page 2: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

2

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

Vázlat

I. Szállodaipar, története és piaci elemei (History of Accommodation)

1. Szállodaipar és története (History of Accommodation)

2. Szálloda piaci elemei (Elements of Hospitality Market)

3. Minőség szerepe a szállodákban (The role of quality in hotels)

4. Szállodai jogszabályok (Legal requirements of Hotel Operation)

II. Szállodák koncepciója (Concept of Hotels)

5. Szállodák tevékenységei (Facilities of Hotels)

6. Szállodák csoportosítása (Grouping of Hotels)

7. Szállodák szolgáltatásai (Hotel Service)

8. Szállodák épülete és berendezései (Hotel Building and equipments)

III. Szállodák bevételképző részlegei (Revenue generating departments)

9. Szálloda földszinti üzlet (Front Office)

10. Szálloda emeleti üzlet (House Keeping)

11. Szállodai vendéglátás (Hotel Food and Beverage)

12. Szállodai specializációk (Specialization of Hotels)

IV. Szállodák funkcionális részlegei (Functional departments)

13. Piaci-gazdálkodás részlegei (Market Management)

14. Szállodák támogató részlegei (Support departments to hotels)

15. Bevezetés a szállodákba összegzés (Introduction to the word of hotels)

Page 3: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

3

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

Tartalomjegyzék

I. Bevezetés a szállodák világába szinopszis 4

I. Szállodaipar története és piaci elemei 9

1. Szálláshely szolágáltatás őskorban, ókorban és középkorban 13

1.1. Szálláshely szolgáltatás őskorban 13

1.2. Szálláshely szolgáltatás ókorban 14

1.3. Szálláshely szolgáltatás középkorban 17

1.4. Szálláshely szolgáltatás az újkorban 18

2. Modernkor szállodái 20

3. Evolúciós fejlődés elmélete 23

4. Szállodák állami irányítású fejlődési szakasza 25

4.1. Szállodafejlődés szakaszai az állami irányítású szakaszban 26

5. Magyarország második evolúciós szálloda fejlődési szakasza 33

5.1. Szállodavállalatok 34

5.2 Hazai szállodaipar kínálata 35

6. Virtuális szálloda témaköre 36

6.1. Első feladat 36

7. Ellenőrző kérdések 37

Összefoglaló 38

Szójegyzék 39

Referencia lista 40

Page 4: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

4

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

I. Bevezetés a szállodák világába szinopszis

A könyv célja bevezetni az olvasókat a szállodák világába. Megmutatni, hogy az állandó

lakóhelyüktől ideiglenesen távol lévő turistáknak, átmeneti, időszakos otthont és

különböző kapcsolódó szolgáltatásokat kínáló szállodák1 vezetése, milyen erőfeszítéseket

tesz, hogy a vendég elégedett legyen. Így alakult ki a mottó, miszerint a szálloda „Otthon

távol az otthontól”. A Magyar Turizmus Zrt „Itthon otthon” címszót használja a

programajánlataiban, de „itthon otthon van kártya” nevet viseli a belföldi turisztikai

kártya.2 Ismerjük meg azt az otthonunkat, amelyeket távol az otthonunktól, szakemberek

igyekszenek otthonunkká tenni.

A dia szemlélteti a szakmai felsőoktatás misszióját, mert az információk átadása csak az

ajtó kinyitása, amely ajtó a „tudás az élet ajtaja”, a hallgatóknak akarni kell belépni a tudás

a csodálatos palotájába, amely jelen esetben a szállodák világa.

Cél, bemutatni a szálláshely szolgáltatás és szállodaipar történetét, a szállodák fejlődési

szakaszait, piaci elemeit a kereslet és kínálat indikátorait, valamint a szállodák helyét a

turizmus rendszerében, a minőség szerepét a szállodákban és a szállodai jogszabályokat, a

szállodaipar története és piaci elemei szakaszban.

1 Szálloda a 239/ 2009 rendelet szerint az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített

szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, és ahol a

hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma legalább huszonegy 2 www.itthonotthonvankartya.hu

1. Dia. A szállodaipar elvárásai a végzett hallgatóktól. 2012 évi BGF – KVIK felmérés.

Page 5: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

5

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

Szállodák koncepciója (Concept of Hotels), minden szállodának van egy kialakított

koncepciója, amely meghatározza „a piaci helyzetét”. Bemutatja szerző a szállodák

tevékenységeit (Facilities of Hotels), ehhez kapcsolódóan a szállodák szakmai

csoportosítási lehetőségeit (Grouping of Hotels). A tevékenységeken alapulva a szállodák

által kialakított szolgáltatásokat (Hotel Services) és a szolgáltatások ellátására

funkcionálisan kialakított szállodaépületet és berendezéseit (Hotel Building and

equipments), kitérve a felszereltség3 és szolgáltatások

4 kötelező követelményeire és

kategória szerinti elvárásokra. A témakör ismerteti a szállodák tevékenységeit, részlegeit,

üzleteit és szegmenseit.

Szállodák bevételképző tevékenységei szakaszban a szállodák szervezeti felépítésén

alapulva a szobakiadás, a szállodai vendéglátás kerül bemutatásra, kitérve a szállodák

specializációjára (üzleti, butik, apartman, konferencia, városi, üdülő, termé,5 sport,

gyógyászat, wellness, orvosi) szállodák bevételképző tevékenységére az ellátáshoz

szükséges munkakörökre és munkaköri leírásokra.

Szállodák funkcionális részlegei a szerves szervezetfejlődés folyamataiban alakulnak ki. A

piaci-gazdálkodás (Market Management), mint tevékenység és az értékesítés, mint részleg

kerül ismertetésre a tevékenységek bemutatásával marketingterv készítés, értékesítés,

disztribúció és a szállodai foglalás. A támogató részlegek a karbantartás és az

adminisztráció részlege is ebben a szakaszban kerül ismertetésre.

Ez a négy terület ismerete bevezet minket a „szállodák világába”, bár inkább csak a

szállodák világának előszobájába. Az ismerek, megalapozzák a „Szállodaüzlet vezetése”, a

„Rendezvényszervezés a szállodákban” és végül a „Szállodavezetés és gazdálkodásba”

témaköröket.

Virtuális szálloda témakörei

A szerző egyik missziója „a gyakorlat és elmélet integrációja” az ismeretek továbbadásánál

is ez a szempont vezérli, amikor az elmélet mellett a gyakorlatot is bevonja az információ

átadás folyamatába.

Feladatok

Egyik első feladta, hogy a szállodák integrációs elméletének felhasználásával egy virtuális

szálloda alakítása. Ez lehetőséget ad annak felismerésére, hogy szállodaüzemeltetés

csoportos munka (team work). A csoportosan elvégzett feladatok koordinálását,

egyeztetését adja. A felosztott feladatok követik a szállodák öt plusz egy (5+1) szervezeti

felépítést

- Hotel Manager,

- Sales Manager,

3 239/2009 rendelet szerint az engedélyezési követelmények

4 239/2009 rendelet szerint az üzemletetés követelményei

5 Termé, a termál szó helyes használata lenne az ógörög nyelvből

Page 6: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

6

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

- Room Division Manager,

- Food and Beverage Manager,

- Maintenance Manager

- Chief Accountant

+ Spa / Recreation / Conference Manager.

A szállodacsoportok kigondolnak egy a virtuális szállodát, az elsajátított elméleti a

szállodalátogatásokon szerzett gyakorlati ismeretek alapján meghatározzák a következő

tényezőket

- helyszín,

- név,

- specializáció,

- kategória,

- tematika,

- misszió,

- koncepció.

Az elméleti alapokat erősíti az akadémiai írás ismerete és ez alapján a kisesszék megírása.

Minden kisesszé tartalmazza egy szállodai részleg bemutatását. Az öt illetve hat kisesszé

ad meg egy nagyesszét. Minden esetben egyértelmű legyen a szerzők célja és az adott

esszé célja és részcéljai.

A kutatás módszertana empirikus megfigyelés a szállodák felkeresése és interjúkészítés az

adott vezetőkkel. Az integrációs elmélet alapján a vizsgált szálloda specifikálása az egyik

részfeladat. További fejezetek az öt plusz egy részleg bemutatása

- tevékenységek

- feladatok

- szolgáltatások

- részleg szervezeti felépítése

- létszám

- munkakörök

- munkaköri leírások.

Kisesszé, akadémiai írás

A kisesszé legyen 1.500 szó, ez hat oldal. A sortávolság legyen 1.5. A betűnagyság 12 és a

betűtípus lehet Times New Roman vagy Arial.

Margók a jobboldali, a fej és a láb egyformán legyen 2.50. A baloldali legyen 3.00. A

karakterek száma 30×60, azaz 1.800 leütés oldalanként. Szöveget sorkizárt formában kell

szerkeszteni. Kétoldalas formában kell kinyomtatni és sínbe fűzni. Az öt illetve hat

kisesszé együttesen alkot egy 9.000 szavas esszét, amely egységesen jelenik meg.

Oldalszámozás, arab számmal a laptetején és középen legyen. Az első számozott oldal

tartalomjegyzék lapja. Az utolsó számozott oldal az ötödik fejezet utolsó oldala, a zárszó.

Grafikonok, képek, ábrák, fényképek, diagramok szükségesek, de nem számítanak bele

oldalszámozásba. Egy – egy beillesztés ne legyen nagyobb a lap egyharmadánál.

Page 7: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

7

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

Amennyiben terjedelmesebb akkor mellékletbe helyezzük. A képekre, táblázatokra legyen

mindig forráshivatkozás. A beillesztéseknek legyen számozása, címe, forrása és évszáma.

Esszé struktúrája6

1.Bevezető rész

1.1. Szállodaválasztás indoklása

Miért ezt a szállodát választották, hogy találtak rá.

1.2 Cél

Az esszé célja, egy mondatban, de lehet értelmezni

1.3 Összegzés

Lezárjuk a bevezetést és átkötünk a második, következő fejezetre a szakirodalmi

áttekintésre.

2. Szakirodalmi áttekintés

2.1 Bevezetés

2.2 Az adott részleg szakelmélete

Mutassunk be az adott részleg szakirodalmából egy rövid ismertetést

2.3 Összegzés

3. Kutatásmódszertana

3.1 Bevezetés

3.2 Elsődleges kutatás (primary) módszertana

Mutassuk be, hogy mi az elsődleges kutatás eszközhasználat célja. Mi az interjú célja,

kiket, mikor, miért kérdezünk.

3.3 Összegzés

4. Kutatási eredmények elemzése

4.1 Bevezetés

4.2 Kutatási eredmény

A részleg bemutatás az elvárások szerint.

4.3 Összegzés

Rövid összegzés, célszerű a kiemelkedő észrevételeket, feltárt érdekességeket felsorolásos

szerkesztéssel ismertetni, használhatunk Bullet7 felsorolást. Végül átkötés a következő

fejezetre a következtetésekre.

5. Következtetések

5.1 Bevezetés

5.2 Következtetések levonása

Nevezhetjük a szerzők kinyilatkozásának, küldetésének.8 Használjunk felsorolásos

módszert (Bullet).

6 Az esszéhez hasonló akadémiai írás stílust követel meg a szakdolgozat. Tekintsük át a szakdolgozatok

tartalmi és formai elvárásait. 7 Bullet a „golyó” a felsorolás, jelölés egyik stílusa.

Page 8: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

8

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

5.3 Zárógondolatok

Az ötödik, egyben az utolsó fejezet és ez a dolgozat összegzése, lezárása. A szerző végső

összefoglaló gondolatait írja le.

Ellenőrző kérdések

Minden fejezethez tartozik egy ellenőrző kérdéssor, amely segítő eszköze az

önellenőrzésnek.

Szójegyzék

Minden fejezet tartalmazza azoknak a szakmai címszavaknak a jegyzékét, amelyek a

szakmai nyelvezet rendszeresen használ.

8 A dolgozat teljes terjedelmében, minden fejezetben adjunk hangot a saját véleményünknek. Ezek a tények

valamint a terjedelműk is befolyásolja a végső értékelést.

Page 9: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

9

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

I. Szállodaipar története és piaci elemei

A fejezet ismerteti a szálláshelyek és szállodák fogalmát, történetét és fejlődési szakaszait.

A hazai szálláshely piac üzemeltetésének alap jogszabálya a 239/2009. (X. 20.) Korm.

rendelet, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a

szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről. A rendelet Európai

jogharmonizációval felváltotta a korábbi 54/2003 osztályba sorolási rendeletet.

A rendelet alapvetően szabályozza az engedélyezési követelményeket és üzemeltetési

követelményeket eltérő szálláshely létesítményekre. Engedélyezési követelmények

tartalmazzák az eltérő szálláshelytípusok kötelező felszereltségét tíz pontban. Az

üzemeltetési követelmények a kötelező szolgáltatásokat tartalmazzák. Ezek a jogi

elvárások minden Magyarországon üzemeltetett szálláshelyre kötelezőek, legyen az 11

szobás családi-szálloda vagy 500 szobás szállodavállalathoz tartozó szálloda vagy

szállodalánchoz tartozó szálloda, márkanév használattal.

„Szálláshelyek jogi csoportosítása” új csoportosítás szerint a korábbi9 tíz szálláshely

létesítménytípus helyett hat csoportot határoz meg.

239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet szerint a szálláshely típusok lehetnek

1. Szálloda,

2. Panzió,

3. Üdülőház,

4. Kemping,

5. Közösségi szálláshely,10

6. Egyéb szálláshely.

Szálloda, az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített

szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is

nyújtanak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma

legalább huszonegy

Szállodaipar, a szolgáltatási ágazatok közé tartozik, azon belül is a személyes

szolgáltatások csoportjába.11

Személyes szolgáltatások csoportjának elmei a háztartási

szolgáltatásokat, szállodai szálláshely szolgáltatás, étkezés (vendéglátás), javítási

szolgáltatások, mosás és tisztítás, fodrászat és szépségszalonok, rendezvények és

rekreációs szolgáltatások, egyéb személyes szolgáltatások.

9 54/2003 rendelet szerint

10 Közösségi szálláshelyek ahol a férőhely a kínálat, több ágyas szobákat alakítanak ki, a turista-

szálloda, az ifjúsági-szálloda és például a zarándok-ház. 11

Szektorok felosztása: kitermelés, feldolgozás, elosztó szolgáltatások, termelői szolgáltatások, társadalmi

szolgáltatások, személyi szolgáltatások

Page 10: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

10

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

Szolgáltatás (Service), Interakció (egymásra hatás) és Tranzakció (ügylet lebonyolítás) a

vendég és a munkatársak közt, van intimitása12

és időtartama. Szállodaipar szolgáltatása

összetett, mert magas az időtartama és az intimitása.

Időtartam, hazai szálláshelyeken az átlagos tartózkodási idő 2011 évben a vendégéjszakák

száma 19.438.000 osztva 7.587.000 vendégszámmal, 2,56 nap. A szállodákban 2,49 nap, a

szállodák közül a leghosszabb tartózkodási idő 3,4 nap a gyógy-szállodákban és

legalacsonyabb az ötcsillagos szállodákban 2,1 nap tapasztalható. Az üdülőházak (3,4 nap)

és kempingek (3,7 nap) tartózkodással vezetik a tartózkodási idő listát. A tartózkodási idő

tartamával emelkedik az intimitási színt. Így jutunk el az üzleti-szállodák egy – két napos

tartózkodási idejétől a gyógy-szállodák klasszikus-kúra (14 nap) vagy nagy-kúra kezelési

idejéig (21 nap).

Intimitás a szolgáltatás időtartamával és egyes szolgáltatások sajátossága miatt magas a

szállodaiparban, kiemelten a gyógy-szállodák és hosszabb tartózkodás esetén.

Szolgáltatás elkötelezettségét igényel. A szolgáltatás és szolgálat nem szolgaság, (Serve

versus servant and slave). A gondolat megértését szolgálja a The Ritz Carlton mottója.13

Ahol „urak és úrhölgyek” méltóságteljesen kiszolgálnak „urakat és úrhölgyeket”. Ezzel is

egy szintre emelve az ügylet lebonyolításában egymásra ható alanyokat.

Kell egy képzettség ahhoz, hogy felkészüljünk a vendégek igényeinek felismerésére és

proaktív módon eljárni az igények kielégítésére.

Szobakiadás, a szálláshely szolgáltatásnak az a része, amit a szállodák nyújtanak. A szoba

és (pótágy) használatért fizetett ellenérték a szállásdíj, a szobaár bevétel.

12

Intimitas (latin) szó bensőségesség, barátság, meghittség, bizalmasság, bizalmas, szűk körben ismert,

személyes dolog, intimszféra, magánszféra. 13

At The Ritz-Carlton Hotel Company, L.L.C., "We are ladies and gentlemen serving ladies and gentlemen."

This motto exemplifies the anticipatory service provided by all staff members.

Page 11: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

11

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

I.1 Szállodaipar és története

A szállodaipar története visszatekint az emberiség kezdetéig időszámítás előtt 9.000 évvel

már volt kőépítmény, de korábban a sátrakban, kunyhókban is fogadtak vendégeket az

őskor emberei. Szállodaipar történetét és fejlődési szakaszait a történeti korok alapján

ismerteti a fejezet. Az őskortól napjainkig tizenegyezer év megismert és kiemelt szakaszait

rendezi a szerző.

Őskor IE 10.000 – IE 3.500

Az őskor kezdetét tegyük a föld benépesítéséhez (IE 60.000-10.000 év), már időszámítás

előtt (IE) 9.000 évben feljegyezték az első kőépítményt, Jericco városát.

Krisztus előtti 3.500 évre tehetők az első írásos emlékek és innen

számítják a történelmi ókor kezdetét. Ebből a korszakból csak vallásos

feljegyzések állnak rendelkezésre a szálláshely és vendéglátás

kialakulásával kapcsolatban.

Ókor IE 3.500 – iu 476

Az ókor végét a nyugatromai birodalom bukásának időpontját tekintik.

Ez időszámítás utáni 476 évre ehető, bár a gótok 410-ben dúlták fel

Romát. A mellékelt kép mutatja a Via Appia egy részletét, az utat, amely a mondás szerint

is minden út Rómába vezet,14

az útnak hazánkban is vannak feltárt részletei.

Középkor 476 – 1492

A kor kezdete a római birodalom bukása és végét Amerika

felfedezésére teszi a szakirodalom. A szálláshelyeket a királyok, a

vallási vezetők, a zarándokok és lovagok utazásai jellemzik. Ilyenek

voltak a napjainkig meglévő Templomos Lovagok, akik 1290

elveszették a Szentföldet, de felszámolásukra később 1307-ben került

sor. 1979-ben alakultak újra.15

Újkor 1492 - 1789

A francia forradalomtól számítják a végét. Ebben a korszakban már

fellendül a gyógy-turizmus és a szálláshely szolgáltatás. Az újkorral

lezártnak tekintjük a szállodaipar előtörténetét.

Modernkor 1789 – 1950

Ezt tekinti a szerző a modern szállodaipar történelmi kezdetének. A modernkor vége,

amikor hazánkban és Kelet-Európában lezárul a „szerves szervezetfejlődés” első korszaka,

az államosítással.

Magyarország állami irányítású fejlődési szakasza 1950- 1989

14

http://www.tortenelems.eoldal.hu/cikkek/az-okori-roma/a-csaszarsag-valsaga-es-a-romai-birodalom-

bukasa.html.eoldal.hu › Az ókori Róma 15

http://tortenelemklub.com/koezepkor/erett-koezepkor/174-templomos-lovagok

1. kép Via Appian

Rómában

2. kép. Templomos

lovagok kora 1128 –

1307.09.13.péntek

Page 12: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

12

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

A szocialista állami irányítású korszakot a rendszerváltás zárja le.

Magyarország második evolúciós fejlődési szakasza 1989 -

Közép-Kelet-Európában elkezdődik a második evolúciós szerves szervezetfejlődés korszak

kezdete és tart napjainkig és még várhatóan sokáig.

Vendéglátás, szó a latin hospes, melynek eredete a hostis, ami eredetileg azt jelentette, egy

"idegennel„. Ez vette át a jelentését az ellenség vagy "ellenséges idegenek" kifejezésnek a

(cristal-hostilis) szóösszetételnek. A "host" jelentése értelmezhető, mint az "idegenek ura."

Vendéglátás azzal kezdődött, hogy az emberek otthon várták a vendégeit, hogy megosszák

egymással az élelmiszerüket, tűzet és a menedéket.16

Korai egyházban és vallásokban, legendák születtek egyes

személyekről és a vendégszeretet különböző aspektusairól. A

vendéglátás a nem ellenséges szándékkal érkező idegenek

tisztelete együtt fejlődött az emberiséggel.17

Julianus barát például, a fiatal Julian barátról szól a legenda,

hogy aki engesztelést akart hozni a bűnözésre és ezért menedéket

épített az utazók számára. Így ő lett a védőszentje fogadók

(kocsmák) üzemeltetőinek.18

16

Hospitality, like most things, began at home with people welcoming guests to share their food, fire and

shelter. 17

In the early church, legends grew up around certain individuals who became associated with various

aspects of hospitality. 18

The young Julian, to atone for a crime, built a refuge and cared for travelers. He became the patron saint

of tavern-keepers

3. kép. Fiatal Julian barát

Page 13: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

13

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

1. Szálláshely szolágáltatás őskorban, ókorban és középkorban

A fejezet az időszámítás előtt 10.000-től az időszámítás utáni 1492-ig tekinti át a

szálláshely szolgáltatás ismert szakaszait és eseményeit.

1.1. Szálláshely szolgáltatás őskorban

Vendégek Atyja, az egyik legrégibb ismert legenda. A „Vendégek Atyja” Ábrahám

beceneve volt, mert nagy vendégszerető hírében állt.

Szeretette megvendégelni az utazókat. Isten mindig

küldött hozzá angyalokat, társaságnak, így soha nem

evett egyedül.19

A legenda szerint egyszer három férfi

jelent meg nála, Jahve két angyalával. A hebroni Mamre

tölgyesénél táborozóknál, akiket a vendégek atyja

megvendégelt. A melléklet képen Ábrahám látható

Rembrandt képén.

Genesis, a közel-keleti kultúrában kulturális normának tekintették, hogy vigyázzanak az

idegenekre és külföldiekre, akik köztük éltek. Ezek a normák tükröződnek

sok bibliai parancsolatban és példákban. Talán a legextrémebb példa erre a

Genesis. Lót vendégül lát angyalokat, akiről azt hiszi, hogy egyszerű

vendégek, amikor a csőcselék megpróbálja bántani őket, Lót odáig

elmegy, hogy saját lányait ajánlja fel a büntetésre, mondván: "Ne csinálj

semmit, ezekkel az emberekkel, mert az én tetőm (házam) védelme alatt

vannak."20

A kép Mózes szobrát mutatja, a római San Pietro in Vincolli

templomban.

I.e. 4000-Mezopotámia

Bizonyított, hogy a sörfőzés, borkészítés és az elkészített italok értékesítése már a

kereskedelmi vendéglátás első megjelenési formája volt. Nem csak saját használatra és a

ház vendégeinek adtak az italokból, hanem pénzért adták.

I.e. 2000 Egyiptom és a Nílus delta vidéke

Virágzó cserekereskedelem generálta a szállásigényt megjelentek a karavánok

elszállásolására kialakított szálláshelyek, a hol a kereskedők és a teherhordó állataik is

biztonságban pihenhettek megfelelő ellátás igénybevétele mellett. A vendéglátás, ellátás és

elszállásolás szervezettségének jó példái vannak Egyiptomból, például IE 2470-ben a Gizai

piramisok építésénél mintegy 4.000 munkás dolgozott 15-20 évig.21

A munkások

Egyiptom különböző városaiból voltak így ellátásuk és elszállásolásuk komoly

szervezettséget jelentet akkor és mai is.

19

Abraham nickname was: "Father of guests" because he was so hospitable. Because of his great hospitality,

God always sent him an angel to keep company with him, so that he would not have to sit and eat alone 20

(Mózes 19:08, NIV). 21

index.hu/.../kiszamitottak_a_gizai_nagy_piramis_epitese

Page 14: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

14

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

1.2. Szálláshely szolgáltatás ókorban

Vendéglátás Indiában

India az egyik legősibb civilizáció a Földön, és mint minden kultúrának

megvannak a saját kedvenc történetei, beleértve jó néhányat a vendéglátással

kapcsolatban. Emberek megosztják szegényes falatjaikat a hívatlan

vendéggel, feltételezve, hogy a vendég egy Isten álruhában, aki

megjutalmazza a nagylelkűséget bőséggel. A melléket képen a kitálalt Kichdi

látható. A legenda szerint, egy nő szeretettel főz Khichdi-t (rizses borsó

ghee vajjal, általános pénteki étel a mai napig) mindenkinek, aki éhes, egy napon, amikor

elfogyott az étel az utolsó személynek felkínálja saját részét az ételből. Isten

álruhában volt az utolsó személy és önzetlenségéért megjutalmazza egy soha

ki nem fogyó fazék Khichdi-vel.

A legtöbb indiai felnőtt meghallgatta ezeket a történeteket gyerekkorában és

hisz a "Atithi Devo Bhava„ filozófiában vagyis „Vendég az Isten”. Ebből

ered az indiai megközelítés irgalom vendégek felé minden társadalmi

helyzetben. A mellékelt kép a vendégtisztelet jelét mutatja, ahogy a mai napig

a dél-keleti kultúrában köszöntik a vendégeket.

Görögök IE 2500 – IE 146

Üzletszerűen működő szállásszolgáltatást nyújtó létesítményt hozták létre. Négy

szálláshelytípus jegyeztek fel a kutatók az ógörög kultúrában

pandokeia (városban, átlagos szolgáltatást nyújtó)

leonidario (városban, magas színvonalú)

katagogia (forgalmas utak mellett, cégéres fogadó)

lesché (szálloda elődje).

Időszámítás előtt 2500-ban vagyunk 4500 évvel ezelőtt már

megjelentek a kategorizálás és specializáció első jelei. A Pandokeia

középkategóriás szálláshely, míg a Leondario felsőkategóriás

szálláshely és a motel elődje a Katagogia. Ebben az időszakban

relatíve alacsony technológiai színvonal mellett szálláshely-biztosításra

való összpontosítás és kevés kiegészítő szolgáltatás volt a jellemző. Ókori görög

zarándokhelyek és olimpiák látogatottsága okán kialakultak a mai szálloda ősének

tekinthető lesché, mint szálláshely szolgáltató létesítmény.

Görögök és rómaiak

Időszakában rendszer és filozófia alakult ki volt a vendéglátásra, ahol a vallásuk által

voltak kötelesek az utasoknak az otthonaikba szállást adni az állampolgárok. Istenek is

embereknek álcázták magukat a vallásban és sok mítosz hangsúlyozta, hogy legyenek

udvarias vendéglátók és tegyék lehetővé az utasok számára az elszállásolást. Ebben az

esetben, a vendéglátók istenekké lehettek. A sok Zeusz mondából egy szerint istenné lesz a

vendéglátó, így a vendégszeretet gyakorlása Zeusz imádásnak kimutatása.

5. kép Kichdi

4. kép

Vendég

tisztelet

6. kép Homeros ie

700 évek írója

Odusszeia - Ilias

Page 15: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

15

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

Görög vendégszeretet

Megértését és fogalmát szemlélteti története Télemakhosz és Nestor legendája. Amikor

Télemakhosz meglátogatta Nestort. Nestor megtudta, hogy a

vendége a fia egyik régi bajtársa Odüsszeusz. Nestor üdvözli

Télemakhoszt gazdagon, így bizonyítva kapcsolatát a

vendégszeretethez. Hostis, "idegen" és hostire "kiegyenlíti" és hogy

e két fogalom köti össze a vendéglátás fogalmát. (Nestor - King of

Pylos). Később, Nestor egyik fia Télemakhoszhoz közel aludt, hogy

vigyázzon, rá. Nestor szekeret és lovat adott Télemakhosz

rendelkezésére, hogy eltudjon, utazni Pylos-on keresztül Sparta-ba

minél gyorsabban, és fiát Pisistratus-t kérte fel, mint a kocsi-hajtót.

Ezek a példák az ókori görög vendégszeretetre, védelemre és

útmutatásra a görög világból. A fenti történet jellemzi egy idegen vendéglátását, hogy a

vendég érezze a gazda védelmét, gondoskodását és a végén az ő hosting (vendéglátója),

irányítja és segíti őt a következő állomás felé.22

Homéroszi kor

Vendéglátás Zeusz védelme alatt állt. Zeusz a legfőbb istenség volt a görög panteonban.

Zeusznak tulajdonítható leírás, melynek címe "Xenios Zeusz" ("xenos" idegen), ebben

kihangsúlyozták, hogy a vendéglátás nagy fontossággal bír. Például egy idegen haladt el

egy görög ház mellett, a házban lakó család behívhatta őket. A vendégfogadó megmosta az

idegen lábát, felajánlott neki ételt és bort, csak miután az utazó kényelembe volt akkor,

lehetett megkérni, hogy mondja meg a nevét és utazásának okát és élményeit.

Szent Kristóf a vállán vitte át a folyón gyermek Krisztust. Így vált ismertté, mint az

utazók védőszentje. Azt is mondják, hogy megbízta a személyzetét a

kunyhója közelébe fák virágozzanak, hozzanak gyümölcsöt élelemnek

és adjanak árnyékot az utazóknak.23

A melléklet képen Tiziano képe

szemlélteti a legendát. A Szent Kristóf a hajósok,

utazók, tűzoltók védőszentje.

Szent György, a brit lovag azt mondta, hogy

megölte a sárkányt, hogy az út zavartalan és

biztonságos legyen az utazók számára.

Szent Benedek elkészítette a vendéglátás

szabályzását a középkorban és ez alapján a

gyarapodó monostorok támogatták a vendégszeretet.

Szent Bernát Hospice ismert volt utazók védelmezéséről az

Alpokban.

22

A szállodavállalatok szállodái mai is alkalmazzák, hogy foglalások kezelnek a vendégek következő úti cél

szállodájába, térítés és jutalékmentesen. 23

Legend has it that St. Christopher carried the Christ child across a river on his shoulders. He became

known as the patron saint of travelers. He also is said to have thrust his staff into the ground near his hut,

where it blossomed and bore fruit to provide food and shade for travelers.

7. kép Nestor és

Telamakhosz

9. kép Saint

Christhofer

Tiziano festménye

8. kép Szent György

lovas szobra

Page 16: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

16

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

Szent János 1119-ben megalapította a Knights Hospitallers, hogy törődjenek a német

zarándokokkal és biztonságban kísérjék őket Palesztinában a keresztes hadjáratok során. A

szervezetet értelmezhetjük, mint a „Vendéglátók Lovagrendje”.

Római birodalom IE 300 – 476

Kikapcsolódást, pihenést, gyógyulást szolgáló gyógyfürdőhelyek a katonáknak és az őket

kísérők nyújtott elszállásolást. Felismerték a termálvizek pozitív hatását, így a sebesült és

fáradt katonák szívesen menetek ezekbe a fürdőkbe, Budapesten is voltak ilyen fürdők

(Aquincum). A Római Birodalom Anglia közepétől Egyiptomig terjedt. A terület

kiterjedtsége az utazások valamint az utazások közben a pihenés okán igen sok szálláshely

szolgáltatási emlék maradt ebből a korból. A Rómába vezető utak mellett jelentős fogadós

hálózatok kiépülése is megjelenik, minimális színvonal szerinti differenciált kínálatra

rögzített szálláshelyi besorolást alkalmaznak, segítve a katonaság eligazodását a

szálláshely igénybe vételkor. Virágzó szállásadó és vendéglátó tevékenység alakul ki.

Hazai szálláshely emlékek a Római Birodalom idejéből származnak, mint Aquincum,

Savaria, Gorsium, Sophiane.

Utazás és a szállás körülményei

Gyaloglás elterjedt utazási forma volt. Naponta 30 kilométer megtételével számoltak.

Ennyi volt a légionárius előírt menetteljesítménye.

Vendéglátás intézményei24

Mansió, fizetős szállások közül a legelterjedtebb fogadótípus volt.

Mansiók általában emeletes épületek voltak. A földszinten volt az

udvar, az istálló, a műhelyek, a konyha és az éttermi rész, az

emeleten pedig a hálószobák. A mellékelt képen egy mansio

látható. Az épület jobb oldalán látható a karám a lovaknak.

Hospitium, jobb minőségű fogadónak jellemezték.

Mutatio, egy kisebb és egyszerűbb változata a mansionak.

Caupona silányabb minőségű fogadótípus

Stabulum több kényelmet biztosított a városszéleken

működött. Hasonlóan, mint a mansió a járművekről és az

állatokról is gondoskodtak.

Deversorium (ebben prostituáltak is a kínálat részét

képezték).

Taverna, étkezés céljára szolgáló létesítmény.

Thermopolium, gyors-büfé volt, amelyben állva ettek.

Popiba, a kocsma római megfelelője nem ritkán

szerencsejátékkal.

Látható, hogy már ebben a korban is egyértelmű a kategorizálás. Mansio ötcsillagos,

Hospitium négycsillagos, Mutatio háromcsillagos és Caupona kétcsillagos szálláshely. A

24

Forrás: Sándor Tibor - Ókori utak - Ókori utazók

Page 17: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

17

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

specializáció is jelen van már a katona és a római polgár tudta, hogy mikor és miért

látogatja a különböző szálláshelyeket.

1.3. Szálláshely szolgáltatás középkorban

Guiness Book of World Records nyilvántartása szerint a „Hoshi Ryokan” szálloda, Japán

Komatsu megyéjében 717 óta szolgálja vendégeit. A szálloda specializációja „Hot Spring

Hotel” termál-hotel. Közel 1300 év a vendégek szolgálatában. Hazai rekord 333 év (1770-

2013) ez már az újkor végén nyitott, de ma is szállodaként üzemel.

Középkor 476 - 1492

Újrainduló kereskedelem, de a „sötét” középkor jellemzője alapvetően a zarándokutak

számának növekedése. Az utazások száma növekszik, és ez segíti a fogadók számának a

növekedését és az igénybevételüket.

Keresztes lovagok kora hazánkban is jellemző, mert tranzitútvonalban voltunk már akkor

is. Ugyanakkor az utazások és zarándoklatok kockázattal jártak és hiányzott a biztonság. A

korszakra általánosan is jellemző, de az utazásokban is megjelenik az erős

megkülönböztetés a vagyon alapján. A magyar jobbágyság felszabadítására is csak az

újkorban 1848 hatására 1853-ban került sor.

Magyarország középkori vendéglátása

Ez a korszak a hazai vendéglátás kezdete, mert az államalapítás a

korszak harmadik harmadában volt.

I. Szent István korában kezdődtek el hazánkban a zarándoklatok

és utazások.

Szent László 1096-ban apátságot alapított Somogyváron.

Fogadósipar lassú kialakulása figyelhető meg a zarándoklatok

hatására.

Reneszánsz kor (1420-1540) Hospitallers lovagok vendégül

látták Európában a zarándokokat, valamint Palesztinában.

Martin Luther a Szent János lovagrendben 1521-ben részt vett a féregtelenítő diétában.

Mark Twain írta Aprószentek Atyáinak, akik külföldi

kolostorokban tevékenykedtek. Megfogalmazza, hogy a zarándok

pénz nélkül, legyen protestáns vagy katolikus, utazhat széltében-

hosszában Palesztinában, de a sivatag közepén találjon egészséges

élelmiszereket és tiszta ágyat minden este a kolostor épületeiben.

Ilyen például a Szent Caterina monostor a Sinai hegy lábánál, 550-

ben épült a Világörökség tagja.

10. kép Saint Catherina

Monostery

Page 18: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

18

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

A szerzetesek, lovagok, királyok, földesurak és építők

valamint üzemeltetők erőfeszítései a kolostorokban és

fogadókban alapozták meg a vendéglátás kialakulását

hazánkban és a világban. A melléklet képen látható az

Ispotályos (korházi menhely) Lovagrend Málta szigete,

amit V. Károly Spanyol királytól kaptak és 1802-ben a

britek űztek el onnan őket.

Középkor jellemzői

Tavernák ételt és italt biztosítottak az utasoknak (kocsma)

Inns felajánlott éjszakai vendéglátást (szállást)

Hospital gondoskodott a betegekről és sérültekről, mert a szerzetesek voltak az

egyedüli orvosok a középkorban és kolostorok is nyitottak voltak mindenki

számára.25

1.4. Szálláshely szolgáltatás az újkorban

Újkor 1492 – 1789

Kezdetét tegyük Amerika felfedezésére (1492), vagy a hazai újkor kezdetét a mohácsi

csata időpontjára 1526.08.29. A korszak kezdetén a lovas-postajáratok elterjednek. Ebben

a korszakban a szálláshelyekről jellemzően fogadókból kitiltják a fegyvereket.

XVI. Század (1500 évek)

Fellendülő vendéglátás különösen népszerűek az üdülő-helyek és

gyógyfürdőhelyek. A szálláshelyeken már a nem férőhelyeket, hanem

kulccsal zárhatóan a szobákat adják ki.

XIV. Lajos francia uralkodó idején (1600-as évek) „Hotel”

Elterjedt a fényűző vendéglátás. Megjelenik a ma használatos hotel szó,

erre a célra épült kastélyokat hotelnek nevezték.

A fogadósipar újkori elterjedése a postakocsi-forgalom megindulásától számítjuk.

Fogadósipar fejlődése, főként a törökök által megszállt területeken fejlődött.

25

The efforts of individuals in their homes and monks in their monasteries grew into three distinct branches

of the modern hospitality industry

1) Taverns provided food and drink for the traveler

2) Inns offered overnight hospitality, and

3) Hospitals cared for the ill and injured, because monks were the only physicians in the Middle Ages

and monasteries were open to everyone. www.billiesilvey.com/history-of-hospitality

Page 19: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

19

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

XVII század 1600-as évek

Pestnek hét fogadója volt a lejegyzett adatok alapján.

Mind a hétnek színösszetétel szerepelt a nevében, négy

állathoz kötődött. A képen

láthatóak az Arany Sas mai

Semmelweis utcában és a Fekete

Sas a mai Váci utcában közel a

Szabadsághídhoz. Ismert és feljegyzett fogadók voltak még a Fehér

Ló (Rákóczi út), a Fehér Ökör (Reáltanoda utca), az Arany Horgony

(Városház utca), a Fehér Hajó és a Fehér Rózsa. Illetve a Két oroszlán

(Kálvin tér), Öt pacsirta (Puskin utca), Vörös Ökör (Dohány utca).

Page 20: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

20

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

2. Modernkor szállodái

A turizmus fejlődését a közlekedés generálja, a közlekedési eszközök fejlődésével terjed ki

a turizmus térben és időben. A napi harminc kilométeres gyaloglási normáktól elértünk a

hangsebesség feletti gyorsaságra. A közlekedés lehetőségével terjed a turizmus

elérhetősége távolságban és lakosság köreiben. Ez a fejlődés alapozta meg a szállodaipar

fejlődését és ezért tekinti a szerző a szállodaipar kialakulásának a modernkor kezdetét.

Modern kor 1789 –

Modern kor kezdetét tekintik a francia forradalom időszakának. Elterjedtebb és a

szállodaiparra jellemzőbb, ha az ipari forradalom (1769) kezdetét és kiterjedését (1850)

tekintjük a modernkor kezdetének. Az ipari forradalom turizmusra és szállodaiparra nagy

hatással lévő találmányai a gőzgép (1769 James Watt), gőzhajó (1807 Robert Fulton),

gőzmozdony (1814 George Stephenson), telefon (1876 Alexander Graham Bell) és végül,

de nem utolsó sorban és nem a teljesség lehetőségével a repülőgép (1903 Wright fivérek)

valamint az autógyártás (1908 Ford T Modell). Ezek a találmányok egyfelől a közlekedést

forradalmasították más felől az építkezési technológiát.

Modern szállodaipar korszerűvé válásával lezárul a szállodaipar előtörténeti korszaka. Új

szállásokra, szállodákra a modern felszerelés, a korszerű műszaki színvonallal jellemző.

Az új technológiák ösztönzőleg hatnak a fogadók felújítására. Az épülő új szállodák

fényűzőek, a modernkor minden technikai vívmányával

felszereltek. Mai értelemben vett első szálloda XVII sz.

London Covent Garden nyitott meg. A képen látható a

londoni covent garden. Megindul a tömeges turizmus és

a szállodaipar rohamos fejlődése.

Manchester Liverpool vonatjáratán megindítják az első

vonatjáratokat. Thomas Cook 1841 szervezett

vonatkirándulásokat szervez, igaz csak 10 mérföldön, majd (1845) évben megalakul az

utazási irodája. A hazai első iroda 1902-ben alakult meg az IBUSZ jogelődje volt.

1800-as végén már több emeletes és több szobás szállodák épültek már hazánkban is (1770

Tata) és (1873 Margit-sziget) ma is üzemelő szállodák akkor épültek.

1900-as években a gazdasági válság végén már megjelenik a Conrad Hilton (1893)

vendéglátásban, majd (1919) első szállodája és az első Hilton (1925) nevű szálloda majd az

(1943) első keleti parti szállodája New York-ban.26

Ritz Carlton Boston (1927) $15

dolláros szobaárral.27

John Williard Marriott 1900-ban született, első (1927) étterem, majd

(1957) első 365 szobás szálloda Twin Bridge érdekessége a drive-in regsitration desk.28

Intercontinental is vendéglátással, sörözővel kezdett (1777), Anglia legnagyobb sörgyára

26

http://hiltonglobalmediacenter.com/index.cfm/page/29 27

http://corporate.ritzcarlton.com/en/About/OurHistory.htm 28

http://timeline.marriott.com/resource/OurHistory.pdf

Page 21: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

21

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

lesz majd (1988) Holiday Innt megvásárolja és ezzel az Intercontinental márkanevet. Az

Intercontinental Brand a PanAm alapítása volt első szállodája (1943) Belem Brazilia.29

XIX. század vége (1870 - )

Svájc, Olaszország, Németország, Olaszország, Franciaország és Ausztria meglévő

szállodáinak többsége felépül. Magyarország is erőteljesen felzárkózott ebben az

időszakban. Ezek a szállodák már a kor vagyonos polgárainak az igényeit elégítették ki,

bár még nincs fürdőszoba a szobákban, sőt folyó hidegvíz sincs. Hilton szállodákban

először 1927-ben volt folyó hidegvíz, igaz akkor már a közös tereket légkondicionálóval

látták el.30

Modernkor szállodai Magyarországon

Az 1867-es kiegyezés nagy lendületet adott az ország fejlődésének és ez hatással volt a

turizmusra és a szállodaiparra is. A

fellendülés egészen az első Világháborúig

kitartott. A szállodák fejlődése hazánkban is

követte a nemzetközi trendeket és az utazók

leírása szerint is büszkék lehettek elődeink a

szállodáikra. Ilyen például a ma is

szállodaként üzemelő 1770-ben nyitott

Kristály Hotel Tata. Időrendi sorrendben egy – egy kiemelt szálloda nyitási időpontja. Az

egyik ismert szálloda a Magyar Király (1814). A Vadászkürt nyitása (1826). A hazai

fejődést is elősegítette a közlekedés az első vonatjáratok elindulta az 1844-ben megindult a

vasúthálózat kiépítése eredményeként.

A nagyobb épületek és modern technológia alkalmazása miatt a

szállodák már nem egy – egy tulajdonos (családi-szálloda) építette,

hanem tulajdonosok fogtak össze az építkezésre, így 1868-ban

megalakult az Első Magyar Szállodaépítő Rt.. Ezekben az időkben

már a mai nézőpont szerint is nagy üzemméretű szállodák épültek.

Ilyen például az 1872-ben épült első Duna-parti szálloda a

Hungária. Budapest kialakulása 1873-ban, amikor egyesült Buda,

Óbuda és Pest nyitott meg a ma is üzemelő Margitszigeti Grand

Hotel.

A mai Andrássy út 1870-1885

időszakban alakult ki. A Nagykörút 1872-1890 építési

időszakában nyitottak a ma is ott lévő szállodák Royal, Béke.

Korábbi nevén, a képen látható Britannia Hotel. Ebben az

időszakban nyitottak a ma már 120 éves szállodák a körúton

és Rákóczi úton, mint Nemzeti, Palace, Metropol, Park,

Hungaria. A korai feljegyzések szerint már akkor felismerték a rendezvényszervezés és a

turizmus harmonikus egymásra hatását és 1876-tól rendszeresen rendeztek Budapesti

29

http://www.ihgplc.com/index.asp?pageid=326 30

Az 1960-as évek közepe volt, amikor a szállodások büszkék voltak arra, hogy minden szoba fürdőszobás.

12. kép Kristály Hotel

Tata 1770 11. kép Kristály Hotel

Tata 2010

Page 22: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

22

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

Ünnepi Játékokat vagy például évente Országos Ipari Kiállítást. Az egyik legnagyobb

volumenű és sikeres kiállítás az ezer éves évfordulóra rendezett ünnepségsorozat volt.

Azóta sem volt képest 114 éve 2010-hez viszonyítva Budapest vagy Magyarország egy

nagy Globális Világrendezvénnyel hazánkra fordítani a világ figyelmét.

1896 Millenniumi Ünnepségek

A rendezvénysorozat rendkívül nagy turisztikai esemény volt. A vendégek 60%-a

külföldről érkezett. Megnyíltak a kor nagypolgári luxusigényeit kielégítő szállodák

Budapesten Astoria, Britannia, Grand Hotel, Palace, Pannónia és Royal. A Gellért Szálloda

építését elkezdték, de csak az I. Világháború után került átadásra. A Millenniumi

Ünnepségek hatása vidéken is érezhető volt ekkor nyílt meg a szegedi Tisza-szálló és

például a debreceni Aranybika Hotel.31

Az első Világháború után a Gellért Szálloda nyitása majd 1920-as évek elejére az

elismertsége volt a fő esemény a szállodaiparban. A háború utáni újraszervezések után már

az első világválsággal kellett szembe néznie a turizmusnak is. Az 1900-as évek elején

elnyerte mai formáját a Hősök tere. Az 1930-as években épült meg a Tőzsde Palota, New

York Palota, a Széchenyi Fürdő, a Gresham Palota.32

Ez a korszak alapvetően a lakóházak

és lakossági területfejlesztésekre összpontosított.

31

Aranybika Hotel Debrecen száz egy néhány évig bírta 1881-től volt szálloda, de 1699 már fogadó volt. 32

http://www.ksh.hu/statszemle_archive/1998/1998_09/1998_09_755.pdf

13. kép Előadás dia bemutatja a egykor.hu honlapról a kor jellemző szállodáit.

Page 23: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

23

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

3. Evolúciós fejlődés elmélete

A korábbi fejezetekben olvasható volt, hogy a legnagyobb és a legismertebb

szállodavállalatok33

is egy étteremmel (IHG, Hilton, Marriott), egy szállodával (Accor) és

egy tőzsdei bejegyzéssel alapított Szálloda Névhasználati Rendszerrel (Wyndham).34

Minden globális és nemzetközi szállodavállalat a kialakulásakor egyszerű szervezet volt. A

vezető öt szállodavállaltból három családi-vállalkozás és kettő társas vállalkozás. Az első

szállodáik, így egyszerű szervezet volt és vagy családi-szálloda, vagy önálló-szálloda.

A szállodák fejlődése sem különbözik a gazdálkodó szervezetek szerves „organikus”

fejlődésétől. A szervezési és vezetési tudományok témakörébe tartozik a szervezetek

fejlődésének vizsgálata. Egy kis kitérővel a szerző korábbi kutatási területeiből a

szállodák, mint gazdálkodó szervezetek fejlődésével mutatja be a szálláshely szolgáltatásra

jellemző tulajdonosi és üzemeltetési formák kialakulását.

Egyszerű szervezet

Minden vállalkozás kezdete egyszerű szervezet. A vállalkozók azért indítják el

tevékenységüket, hogy a saját maguk és családjuk számára a megélhetést biztosítsák.

Nagyon egyszerű piaci, emberi és gazdasági célok vannak jelen. Az egyszerű szervezet

felépítése „lapos piramis”. Keresleti piac viszonyaiban stabilan fennmarad. Egyszerű és

lapos a szervezeti felépítése. A mai napig meghatározó a piaci jelenlétük a világban, így

Európában is. Magyarországon a szállodák háromnegyede ötvenszobásnál kisebb szálloda

és csak egynegyedük tartózik szállodaláncokhoz. Az egyszerű szervezetekre jellemző az

alacsony hitelképesség, a pénzeszköz hiány. Ugyanakkor jellemző a gyors piaci reagálás és

például a résstratégia alkalmazása. Az egyszerű szervezetek kétharmada a megalakulás

utáni harmadik évben már nincs a piacon. A fennmaradó és fejlődő egyszerű

szervezetekből a szerves fejlődés során funkcionális bürokratikus szervezetekké fejlődnek.

Funkcionális bürokrácia

A szolgáltatás vagy a termelés volumenének kiterjesztésével valamint a stabilitás hatására

kialakulnak a funkcionális szervezeti egységek az egyszerű szervezetekben és akkor már

bürokratikus szervezetekké alakulnak. Ennek a fejlődési szakasznak is jellemzője a

keresleti piac. Az egyedi szállodák nagyságának és a szállodaláncok kialakulásának

hatására elkerülhetetlené válik a funkcionális bürokrácia megjelenése. Elsőként a több

szállodát összefogó értékesítési szervezet alakul ki. Később az emberi erőforrás, majd az

adminisztráció, a beszerzés és a karbantartás végül eluralkodik a funkcionális bürokrácia.

A mai napig a legelterjedtebb szervezeti forma a funkcionális bürokrácia. A szerveztek

többsége funkcionális bürokratikus szervezet. Válság hatására az egyszerű szervezet felé

tendál a rendszer. Fejlődés esetében kialakul a divízió rendszerű szervezet.

33

Legnagyobb az IHG 620.000 szoba (4.200 szálloda), Wyndham 590.000 szoba (7.000 szálloda), Marriott

560.000 szoba (3.200 szálloda), Hilton 550.000 szoba (3.300 szálloda) és ötödik az Accor 479.000 szoba

(3.900 szálloda). 34

Henry Silverman, a private equity investor created Hospitality Franchise Systems (HFS) in early 1990s.

http://www.wyndhamworldwide.com/about-wyndham-worldwide/our-history

Page 24: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

24

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

Divízionális szervezetek

A divíziónális szervezetekre jellemző, hogy a telephelyek, a mi szektorunkban ezek a

szállodák vagy több - kevesebb szállodák egysége, önálló gazdálkodási és döntési jogot

kapnak. A bevétel, eredmény illetve költség központok alakulnak35

ki. Kialakulnak a

szállodacsoportok ahol a szállodák hálózata már nem egységes sem névben, sem

kategóriában, sem specializációban, sem megjelenésben. Viszont a szállodáikat egy

közösségben tartja a tulajdon és az irányítás. Amennyiben a telephelyek mindegyke önálló

jogi formában üzemel, illetve ha a cég több vállalatot irányít, vagy tulajdonol, akkor azt

nevezzük holdingnak.

A szállodacsoportok kialakulását részben a piaci lefedettség motiválta. A szálláshely piaci

lefedettségét követte, a további diverzifikáció stratégia a turizmus lefedettsége. Így jelent

meg az utazási irodák, az utaztatási és közlekedési cégek alakítása vagy felvásárlása

esetleg stratégiai partnerként való együttműködési szerződéssel. Válság estében a

bürokratikus szervezet felé tendál a divízió rendszerű szervezet.

Adhocratikus szervezetek

Teljesség igénye nélkül az egyszerű szervezetek fejlődés során adhokratikus szervezetté

válnak, de csak adott tevékenységi körökben. Ilynek általában az oktatás, egészségügy

vagy például a software fejlesztő és kutató, tanácsadó cégek. Válságban vagy egyszerű

szervezetté alakulnak vissza vagy a bürokrácia megerősödik. Turizmusban és

szállodaiparban nem jellemző szervezeti állapot.

35

Ezek a „Profit Centerek”, vagy „Cost Centerek.”

Page 25: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

25

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

4. Szállodák állami irányítású fejlődési szakasza

A világban és Európa sok országában a szervezetek szerves fejlődése megszakítás nélkül

van jelen a modernkor, a vezetés tudomány kialakulásától. Magyarországon és Kelet-

Európa több országában, így Magyarországon is megszakadt a szervezetek szerves

fejlődésének folyamatossága. A II. Világháború után Szovjetunió hatására és

felügyeletével ezekben az országokban a szocialista államrendet alakították ki.

A dia jól szemlélteti az állami irányítású fejlődési szakasz kiemelkedő lépcsőit. Ennek

számunkra most fontos eleme, hogy nincs magántulajdon csak állami.36

Így nem

épülhettek családi-szállodák és önálló-szállodák. A fejlesztés állami irányítású, az állam

dönt minden fejlesztésről, ez olyan hatással van a szállodafejlesztésekre, hogy csak nagy

üzemméretű 150 – 400 szobás szállodák épültek. Ezért hazai átlagos szállodai üzemmérete

(60 szoba) kétszer nagyobb az európai átlagnál (30 szoba).

Másik fontos elem, hogy a teljes fogalakoztatás mellett a dolgozók számára az állami

vállalatok és intézmények biztosítottak nyaralási lehetőséget a saját vagy az ágazati

szakszervezeti üdülőkben. Így a belföldi turizmus nem tudott szervesen fejlődni és ez

hatással volt a turizmus centralizáltságára. A turisztikai célállomások szigetszerűen

alakulta ki, a kialakított üdülő-helyekre és gyógy-helyekre építették az üdülőiket a

vállalatok és intézmények. A belföldi turizmust a szociális-turizmus helyettesítette.

36

Egy – egy cipész, bőrdíszműves, kötödés, lángossütő, fagylaltárusítás lehetet magántulajdonban, de ezek is

csak jellemzően 1968 „Új gazdasági mechanizmus” után. Idővel évről évre nőtt a lehetőség a

magántulajdonú kisvállalkozások alakulására.

14. kép

Hazai szállodaipar állami irányítású fejlődési szakasza 1950-1989. Szerző szerkesztése 2000.

Page 26: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

26

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

Az állami irányítású szakasz jellemzője a szakaszos, lépcsős építkezés. Amikor valami ok

adódott akkor épült 5-10 szálloda, majd tíz évig nem vagy csak egy – egy szálloda épült.

Az állami irányítás és az állami tulajdon jellemzője, hogy a szervezetek üzemeltetése során

nem vagy csak nagyon kis mértékben foglakoznak az innovációval és fejlesztésekkel. A

megtermelt eredmények felélte a rendszer vagy más területeken tartotta fontosnak a

beruházásokat a szocialista állam. A vállaltok nem rendelkeztek teljes mértékben a

megtermelt eredménnyel. A szerző röviden áttekinti az „Állami irányítású fejlődési

szakasz” öt évtizedét.

4.1. Szállodafejlődés szakaszai az állami irányítású szakaszban

1945

A II. világháború alatt Budapest legtöbb szállodája elpusztul vagy megrongálódott.

Budapest nagy része a bombázások és harcok miatt megsemmisült.

1948-1950

Megkezdődik a magyarországi termelő erőinek teljes államosítása. Ez vonatkozott a

szállodákra, panziókra, fogadókra és minden vendéglátó üzletre, de a vasgyárakat és

autógyárakat is államosították. A szállodavállalatok használati joggal rendelkeztek és ez

alapján üzemeltetették a szállodákat és az éttermi egységeket. Először a Nemzeti, az

Astoria, a Britannia, a Continental, és a Gellért szállodák kerülnek állami kézbe. majd

fokozatosan minden szálláshely és vendéglátó üzlet. Megalakultak az első szállodai és

éttermi állami vállalatok. A Magyar Szállodavállalat, Hungária Szálloda és Étterem

Vállalat, majd a HungarHotels jogelődje, minden nagyobb szálloda az üzemeltetésébe

került. A másik nagy állami vállalat az Éttermi és Büfé Vállalat volt. Az évek során,

Pannónia Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat, majd Pannonia Szállodavállalat és később

Pannonia Hotels nevet vette fel.

A kisebb és vidéki szállodákat és éttermeket megyei, míg Budapesten kerületi vendéglátó

vállalatok vették át a volt tulajdonosoktól.37

1958

Az államigazgatási és belkereskedelemi vezetők részt vettek a Brüsszeli Világkiáltáson.

Egyértelmű lett, hogy a turizmus, akkor még idegenforgalom néven fontos lehet a

szocialista államnak. A külföldiek láthatják, hogy a szocializmus élhető. A

devizabevételekre szüksége van az országnak, hatékony kitermelési mutatója volt a

„láthatatlan exportnak” és végül hozzájárult a GDP-hez, valamint javította a

külkereskedelmi mérleg egyensúlyát. Feltehetően a sok pozitív benyomás hatására döntés

született a turizmus dinamikus fejlesztésére. Még Brüsszelben megvásárolt az állam egy

könnyűszerkezetes építési modult. Előre gyártott falelemből tetszőleges nagyságú és alakú

„Motel” épületet lehetet belőle építeni. A turizmus, szállodaipar és vendéglátás egységesen

37

Még 1978-ban is a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán a vendéglátás gazdálkodás,

vállalatgazdálkodás volt és nem éttermi vagy szállodai szintű gazdálkodás.

Page 27: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

27

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

a belkereskedelmez tartozott. A tulajdonjog állami volt csak a használati jog került a

szocialista vállalatokhoz. A tulajdonjog és használatának szétválasztása csak 1990-es évek

elején került rendezésre, a privatizációval (Pannonia 1990).

A hazai kereslet és kínálat alakulását jól szemlélteti a következő dia, két jól elhatárolható

szakaszt különböztetünk meg. A keresleti és kínálati piac szakaszait. A keresleti piac 30

éves időszaka sok szakember életét „aranyozta be”. Pontosan mutatja a diagram a váltás

évét, hogy 1990 évtől már a kínálat növekedése volt mindig magasabb a keresletnél. Ezt a

versenyhátrányt nem volt képes ledolgozni a szállodaipar. A kínálati piac már 21 éve tartja

magát. A kezdeti időszakban az 1990-es évek elején sok tulajdonos, szállodaigazgató,

értékesítési igazgató nehezen kezelte a piac változását.

1960-as évek, az első fejlődési évtized

Az első nagyobb változást a Brüsszelben rendezett Világkiállítás jelentette (1958). Ezen

részt vettek a hazai belkereskedelem vezetői és képviselői és ekkor lett egyértelmű, hogy a

turizmus38

fontos szektor lehet. A könnyűszerkezetes építészet „Motel” rendszer licencét

megvásárolta az állam. A faelemekből építhető „Motel” szállodák egységesített bővíthető

panel elemekből álltak. Ezekből épültek fel a motelek Balatonon (Siófok, Zamárdi,

Szántod, Balaton-Mária, Tihany, Balatonföldvár) és a Velencei-tónál az agárdi motel. A

turizmus fejlődésének hatására döntés született Siófokon a szállodasor (négy 138 szobás

38

Abban az időben és egészen 1990-ig az idegenforgalom volt a turizmus elfogadott megnevezése.

1. ábra. Magyarországi kereslet és kínálat alakulása és a KVIK fejlődési szakaszai

1960-2011. Szerző szerkesztése 2012.

Page 28: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

28

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

szállodaépület) és Balatonfüreden a Marina és Annabella valamint Aurora szállodák és a

budapesti Intercontinental felépítésére.

Ez nagymértékben növelte Budapest és Balaton megismerését az osztrák és német piacon.

Az egyetlen utazási iroda az IBUSZ volt. Az IBUSZ bérleti szerződéssel rendelkezett a

legtöbb balatoni szálloda szobáira. A sikeres program hatására a korábbi „Éttermi és Büfé

Vállalat” is részesült a szállodafejlesztésekből és így az új neve Pannónia Szálloda és

Éttermi Vállalat lett 1966-ban. Turizmus fejlesztésének fő okai a deviza illetve valuta

bevételek növelése, a külkereskedelmi mérleg és exportjavítása valamint a szocialista

rendszer életképességének bemutatása volt.

Kereslet két évben is 1966-ban és ’69-ben növekedett megahatározóan 22 és 19

százalékkal. A tíz évből négyszer volt alacsonyabb a kereslet az előző évhez viszonyítva,

de nem fordult negatív tartományba a csökkenés mértéke, egyszer sem. Keresletnövekedés

ebben a dekádban átlagosan hét százalék volt.

Kínálatnövekedés átlagosan öt százaléka, két százalékponttal alacsonyabb a

keresletnövekedésnél. Ezzel biztosan tartotta a szállodaipar a keresleti piacot, sőt a

második öt évben (1966-1970) a kereslet 41%-kal növekedett. Az okok az 1958 évi

Brüsszelben tartott Világkiállításra39

vezethetők vissza, illetve az 1968 évi Újgazdasági

Mechanizmus hatása nagymértékben segítette a nemzetközi nyitást.

1970-es évek fejlődési szakasza „Vadászati Világkiállítás”

A második nagy fejlődési lépcső 1971-ben volt, amikor megrendezték a Vadászati

Világkiállítást Budapesten illetve Magyarországon. Ezt megelőzően hat évig nem volt

komolyabb szállodai fejlesztés. Ebben az évben nyitott majdnem az összes szocreál

stílusban épült szálloda, Wien (Kelenföld), Volga (Ibis Váci út),40

Balatonon több szálloda,

Keszthelyen, Hévízen, Visegrádon a Silvanus és Dobogókőn a Nimród szálloda. A

Danubius Hotels szállodavállalat ebben az időszakban alakult a Thermal Margitsziget

nyitásával együtt. Jellemző, hogy a köztes időszakokban nem épült szálloda hazánkban.

Keresletnövekedés háromszor volt a 10% közelében vagy annál magasabban. Tíz év alatt

egyszer volt 12%-os keresletnövekedés (1978) és kétszer 10%-os (1970 és 1974) években.

A dekádban a kereslet átlagos növekedési üteme csökkent az előző időszakhoz képest

három százalék ponttal, de így is elérte az átlagos 4%-ot. A tíz alatt hatszor csökkent előző

évhez képest a kereslet és a növekedésüzeme háromszor volt negatív tartományban (1972,

1973, 1979) években. Legmagasabb csökkenés a dekádban -5% volt 1972. Egyértelműen

az olajválság hatására.

Volt a dekádban egyszer egy nagyobb növekedés 1978-ban 12%, aminek az okát a szerző

az osztrák, finn, svéd és máltai vízum eltörlésével magyarázza. Ebben az évben vezették be

az általános forgalmi adót, de ez nem indokol 12%-os vendégéjszaka növekedést. A

39

A szerző 1966-os években dolgozott abban a Gresham Kávéházban, ahol Világkiállításon kint volt Herendi

porcelánborítású háromkaros kávéfőző gépet használtuk. 40

Negyvenegy év után, 2012 évben lebontásra került.

Page 29: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

29

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

Vadászati Világkiállítás ellentmondásos, mert csak 2%-kal nőtt 1971-ben a kereslet, igaz

előtte két évben 16%-kal illetve 10%-kal a keresletnövekedés. A Hilton nyitás évében a

kereslet 7%-kal növekedett (1977).

Kínálatalakulás, 1970-re a kínálat az utolsó három évben összesen 35%-kal növekedett, de

a dekádban újabb kiemelkedő növekedés nem volt. Átlagosan 3% volt a kínálatnövekedés,

1977-ben a Hilton nyitás évében a növekedés 7% volt, különben minden évben egy – két

százalék. A margitszigeti Termál Hotel 1979-ben nyitott meg.

A dia egyértelműen rámutat a keresleti és kínálati piaci váltásának évére és a szállodai

tantárgyak oktatóinak váltásaira.

1980-es évek harmadik fejlődési szakasz franchise korszak

Keresletalakulás, a dia mutatja, hogy a dekádban két alkalommal volt kiemelkedő41

keresletnövekedés 1984-ben (10%) és 1987-ben (14%) (KSH 2011) az osztrákhitel

szállodáinak piaci elismertsége és Budapest Világörökségi helyszíneinek elfogadása adták

a lehetőséget a növekedésre. Ugyanakkor 1980-ban (-12%) és 1988-ban (-6%) volt a

csökkenés. Az évtizedben az átlagos keresletnövekedés 3%-os volt. A harmadik nagy

hullámra tíz évet kellett várni. 1982-re készültek el az Osztrák Hitel Program keretében

megvalósult szállodai és turisztikai beruházások. Ausztria és Magyarország

hitelszerződésének értelmében a stagnáló osztrák építőipari vállalatok, osztrák bankok

41

10% feletti a növekedés

2. ábra Magyarország kereslet és kínálat alakulása és szállodai tárgyak oktatói.

Szerző szerkesztése 2012.

Page 30: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

30

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

hiteleiből Magyarországon építenek kizárólag turisztikai célú létesítményeket. A hitelt

Magyarország vette fel és igen kedvező kamatozású hitel volt. Ekkor nyitott meg a Buda

Penta Hotel franchise szerződéssel, ma Mercure Buda, az Atrium Hyatt Hotel franchise

szerződéssel, osztott Malév – Pannonia tulajdonjoggal és Pannonia Hotels üzemeltetéssel,

szálloda ma Sofitel42

nevet viseli. A Novotel Congress, Kongresszusi központ, a Forum

Hotel, mai Intercontinental, a Ferihegyi repülőtér II. és több határátkelő például

Hegyeshalom került megépítésre vagy felújításra.

Kiemelkedő színvonalas és nagyléptékű fejlődési pontja volt ez a hazai turizmusnak és

különösen a szállodaiparnak. Jól sikerült program volt nagymértékben hozzájárult a

nemzeti turizmus fejlődéséhez és annak nemzetközi elismeréséhez. 1982-ben került több

kiemelkedő márkanév hazánkba névhasználati szerződéssel, Hyatt, Novotel, Penta, Forum

és a Ramada. A nemzetközi szállodaláncok a névhasználati szerződés keretein belül nem

csak a hazai, hanem a nemzetközi elismertséget biztosították.

Kínálatalakulása, ebben a korszakban 5%-os növekedés volt, egy nagyobb lépés volt, igaz

a hazai szállodaipar újkori történetének legnagyobb lépése volt egyben. Az 1982 évi

szállodanyitások 15%-kal növelték a kínálatot. Ezekben az években nagymértékben

erősödött a hazai turizmus elismertsége, köszönhetően részben a franchise partnereknek.43

A versenyhátrány két százalékpontos ennyivel növekedett gyorsabban a kínálat a

keresletnél. Ebben a dekádban már kismértékben mínusz két százalékponttal elkezdődött

keresleti piac kínálati piaccá alakulása.

1990-es évek privatizáció és kínálati piac kialakulása

A privatizációs időszak alatt a szállodacsoportok portfoliója nagyon letisztult a kisebb

vidéki szállodákat hazai kisbefeketedőknek adta el a Magyar Állam nevében az Állami

Vagyonügynökség. A vállalatok éttermeit az Első Privatizációs Tőrvény szerint

értékesítették. Az akkori bérlőknek és szabadkasszás üzletvezetőknek elővásárlási joguk

volt. Az állami tulajdonú szállodavállalatok külföldi tulajdonosoknak való értékesítése után

a hazai szállodaipar újra az organikus fejlődés szakaszába lépett 1990-től.

Keresletalakulása, a balkáni háború 1990 és 1991 években nyolc és öt, összesen 13

százalékkal csökkentette a keresletet.44

Ezt követően két meghatározó növekedés volt 1993

és 1994 években, mindkét évben 12% és 1996-ban egy átlagos növekedés 7%. Az évtized

első éve hozta meg Magyarország szállodaiparának azt a piaci változást, amikor a

keresletiből kínálati lett a piac.

Kínálatalakulása, az első változás a kínálati oldal összetételét és számát változtatta meg.

Vállalati és szakszervezeti üdülőket zártszálláshely szolgáltatásból átsorolták a

kereskedelmi szálláshely szolgáltatásba. Ez azt jelentette, hogy az addig csak vállalati

dolgozókat vagy szakszervezeti tagokat fogadó üdülők kereskedelmi szállodaként

42

Azóta már volt Sofitel Budapest Dorottya, majd Sofitel Budapest Chain Bridge 43

Például Novotel, Hyatt, Penta, Forum 44

Az öt évvel korábbi 1986 évi szintre csökkent 7.100.000 vendégéjszakára.

Page 31: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

31

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

üzemeltek, úgy hogy az első időszakban, a vállalatok és szakszervezetek üzemeltetési

költségtérítést adtak a szállodáiknak. Részlegesen és elvétve, de még napjainkban is

előfordul ez a gyakorlat. Főleg kiemelt üdülő körzetekben lévő vállalati és szakszervezeti

üdülők átsorolása ebben az évtizedben megnövelte a kínálatot. A kínálatnövekedés 1993-

94-95 években összesen 39% volt. Az elmúlt ötven évben évente átlagosan 14 szállodát

nyitottak meg. Az állami irányítású szakaszban 1960-1989 évente három szálloda nyitott.

A rendszerváltás első öt évben 1990-1995 évente átlagosan 48 szállodakerült regisztrálása.

Az elmúlt tíz évben átlagosan 12 szálloda nyílt meg. A számok érzékeltetik a piaci változás

intenzitását a ’90-es évek elején. A piacváltozást erősítette, hogy a volt szocialista

országok igen nagyszámú csoportos utazásainak elmaradása is. E kettő környezeti tényező

változása értékelte fel a piaci-gazdálkodás jelentőségét hazánkban. Az 1990-es évek elején

a szerző által vizsgált turisztikai cégek még az eredményességet tartották a legfőbb

sikerüknek és céljuknak. A stratégiai gondolkodás még nem jelnet a vállalatok életében.

A dia mutatja, hogy egyes dekádokban mekkora volt a szállodaipar piaci előnye vagy

hátránya. Két dekádban, 1980-as években (-2), de valóban az 1990-es (-4) években alakult

ki a piaci versenyhátrány, melynek két oka a szakszervezeti üdülők átsorolása és a keleti

piac elvesztése volt.

2000-es évek

Keresletalakulás, biztató kezdet, de ebben az évtizedben nem volt egyetlen évben tíz

százalék feletti a növekedés. Az európai unióhoz csatlakozás évében (2004) +8% volt és a

légtér liberalizáció évében (2005) újabb +8% növekedést volt a vendégéjszakák számában.

3. ábra. Szállodaipar piac előnyős és piac hátrányos dekádja 1960-2011

Szerző szerkesztése 2012

Page 32: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

32

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

Ez volt a biztató kezdet. Keresletcsökkenés csak 2009 évben volt -8%, a „válság”45

hatására. A dekádban az átlagos keresletnövekedés két százalék volt. Az öt dekádból a

legalacsonyabb, lásd az 5. számú dián.

Kínálatalakulás, a szerves piaci fejlődés hatására a kínálat kiegyensúlyozottan növekedett

átlagosan egy százalékkal, évente 17 szállodanyitással. Ebben a dekádban javult a piaci

versenyhelyzet egy százalékponttal. Utoljára hatvanas években volt két százalékpontos a

piaci előny és a hetvenes években egy százalékpont.

Hazai szállodaipar piaci egyensúlya, ötvenkét év távlatában (1960-2011) közel

kiegyenlített (0,48 százalékpont). A keresletnövekedés (121,1%) és kínálatnövekedésben

(96,6%), természetesen vannak kiemelkedő növekedési és csökkenési szakaszok. Az

egyensúlyt keresleti oldalról javították a ’60-as és ’70-es évek és rontották a ’80-as és főleg

a ’90-es évek.

Tíz százalékot meghaladó keresletcsökkenés, 1980-ban (-12%) és a 1990-91 években volt

(-13%), de ekkor nem voltak szállodai csődeljárások. Kisebb (-5%-os) volt 1972-ben és (-

6%-os) csökkenés volt 1988-ban. Harmadik nagyobb csökkenés a „pénzügyi válság”

időszakában elérte a mínusz nyolc, azaz -8 százalékot és ezt a csökkenést a szállodák

tulajdonosai nem tudták kezelni a gazdaságpolitika és banki hozzáállás hatásai miatt és így

több szálloda a bank tulajdonába került. (Dr. Juhász 2009)

Esély van arra, hogy az 1990-ben kialakult kínálati piac lassan áll vissza egyensúlyba. Ezt

a piaci folyamatot erősítheti a Hotelstars minősítés (Hotelstars 2012) és a kötelező

Kereskedelmi Kamarai tagság összefogva a Fogyasztóvédelmi Felügyelettel. A szerző

előrejelzése szerint a kereslet alakulása megmaradt az átlagos évi 4%-os szinten, de a

szállodai kínálat az átrendeződési időszakban csökkeni fog két év alatt legalább 10%-kal.46

45

A 2008 évben a kereslet stagnált (0%), 2009 évi csökkenés 9% volt, 2010-ben 6% növekedés volt. A

balkáni háború két éveiben (1990-91) a csökkenés szintén 13% volt és 1980-ban is 12% volt a csökkenés ez

volt a legnagyobb éves keresletcsökkenés közel sem volt akkora negatív hatása, mint az 2009 évi -8%-os

csökkenésnek. 46

Ez a fejezet tartalmaz részleteket a szerző 2012 évi Tudomány Ünnepe Konferencián megtartott

előadásából annak szakcikkéből. Dr. Juhász László PhD Múlt a jövőben Múlt a jövőben – Szállodaipar,

szállodaoktatás fejlődése és szerepe a felsőoktatásban 2012. Budapest

http://www.hotel2022.hu/publikaciok/szerzo-publikacioi

Page 33: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

33

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

5. Magyarország második evolúciós szálloda fejlődési szakasza

Második szerves szervezetfejlődés szakasz 1989 -

A rendszerváltás előtti évek nagy gazdasági lépése volt a Gazdasági Tőrvény 1988

elfogadása. Az addig csak állami vállalatok, szövetkezetek, gazdasági munkaközösségek

helyett és mellett tőrvényei szabályozás történt a részvénytársaságok, korlátolt felelősségű

társaságok és például a közös vállalatok alapítására és működtetésére.

Ez kinyitotta a lehetőséget és megkezdődött a „spontán privatizáció” korszaka, amit az első

privatizációs tőrvény és szakasz követett és végül a privatizációs tőrvény és a

„Privatizáció” korszaka zárt le, de akkor már 1990-es évek közepe volt.47

47

Szerző az egyik szállodavállalatnál Privatizációs Manager beosztásban személyesen részt vett az állami

vállalatok részvénytársasággá alakításában és a részvények kibocsátásában és akvizíciójában

Page 34: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

34

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

A dia szemléltet nyolc hazai szállodát van benne önálló-szálloda, szálloda-lánchoz tartózó

és szállodacsoporthoz tartozó szálloda.

5.1. Szállodavállalatok

A rendszerváltás utáni években megjelentek a nemzetközi szállodavállalatok hazánkban,

de főleg Budapesten. Kempinski (1192), Mariott, Meridien (2006), NH, Park Inn, Holiday

Inn.

A korábbi nagy magyar szállodai cégek is jelen vannak a piacon a Danubius Hotels, az

Accor-Pannonia és rendszerváltás után alakult korábban szakszervezeti szállodákat

üzemeletető Hungest.

Fizetővendéglátásból és Hostelek üzemeltetésből kifejlődött a Mellow Mood

szállodacsoport. Rendre nyílnak családi-szállodák és önálló-szállodák, de a piacon jelen

vannak önálló-szállodák privatizációs programból. Abbázia Hotel Csoport már hat club

szállodát üzemeltet és a két hotel viseli már a Zara nevet.

15. kép. Kiemelés Magyarország modern kori szállodáiból. Forrás: Szállodai honlapok

szerző szerkesztése 2012.

Page 35: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

35

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

5.2 Hazai szállodaipar kínálata48

2012-ben az oroszországi vendégéjszakák száma nőtt a legnagyobb mértékben (+138.575),

de nehezen döntöttek Budapest (+62.459) és Balaton (+60.812).

Budapesten az olaszok (+95.870) és az angolok (+66.296) növelték legnagyobb mértékben

a vendégéjszakák számát, az oroszok lettek a harmadikak. Az olasz vendégéjszakák

növekedése több mint négy átlagos magyarországi szálloda fenntarthatóságát biztosította.

Budapesti szállodák 2012 évben a legnagyobb 95.870 vendégéjszaka növekedést (22%) az

olasz turistáknak köszönhetik. A 21%-os általános forgalmi adó országából érkező olasz

turisták Budapesten töltik vendégéjszakák 87%-át és az összes vendégéjszaka 94%-ában

szállodai szobákban alszanak.

Az orosz turisták (RUS 18% VAT) 40%-kal növelték jelenlétüket a balatoni és 23%-kal a

budapesti piacon.

Budapest kiemelkedően magas tíz százalékkal növekedett (8.166.900), míg

Magyarországon stagnált a vendégéjszakák (21.608.726) számának növekedése. A külföldi

vendégéjszakák száma dinamikusan nőtt Budapesten +13%, ugyanakkor az országban 9%-

os volt a növekedés. A belföldi vendégéjszakák száma csak kis mértékben egy százalékkal

növekedett. Magyarországi 50%-os és a budapesti igen alacsony 20%-os részarány további

két százalékponttal csökkent. Nehezen találja meg a turisztikai szakma azt a kínálatot és

lehetőséget, ami a nehéz gazdasági helyzetben a belföldi turizmust fellendítené.

Budapest ugyanakkor sikeres a BRIC piac meghódításában a teljes kereslet hat százaléka

ezekről a területekről érkezik a korábbi évek öt százalékos részarányához képest a

volumennövekedés 34%-os.

Budapest piaci pozícióját nagymértékben rontotta a tízezer vendégéjszakákkal csökkenő

francia (-5%) és görög (-11%) piac, valamint országonként háromezer vendégéjszaka

csökkenést okozó Szlovénia (-12%) és Ciprus (-30%).

Magyarország legnagyobb vendégéjszaka szám csökkenéseit a budapesti hatáson túl

Ausztria (-10.524), Dánia (-4.398) és Svájc (-3.191) okozta. Érdekes, hogy Ausztria (+2%)

és Dánia (+3%) Budapesten több vendégéjszakát jelentett, mint tavaly. Svájc a budapesti

piacon stagnál -208 vendégéjszaka növekedéssel.

Szállásdíjak Budapesten és országosan is nyolc százalékkal növekedtek, hat százalékos

fogyasztói árindex és hat százalék élelmiszer, hét százalék energia és 14% ital infláció és

várhatóan kétszázalékos EUR árfolyamváltozás mellett.

48

Dr. Juhász László 2012. Magyarországi szállodák piaci értékelése 2012. Budapest, www.hotel202.hu

Page 36: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

36

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

6. Virtuális szálloda témaköre

Az elméletet, a gyakorlati alkalmazás lehetőségében igyekszik, megjeleníti a szerző. Ennek

módszere, hogy egy virtuális szálloda példáján keresztül bemutatva érzékelteti az

elméletet.

6.1. Első feladat

Feladat meghatározni, kijelölni a felelős vezetőket és munkaköri feladataikat.

A szálloda neve Virtuális Szálloda.

Vezető munkatársai

Hotel Manager,

Sales Manager,

Room Division Manager

Front Office Manager,

Executive Housekeeper,

Food and Beverage Manager,

Maintenance Manager,

Chief Account,

+ Recreation Manager

Bankett Manager

Spa Manager

Wellness Manager

Sport Manager

Termál Manager

Minden vezető beosztás kijelölésénél az elvégzendő feladatokat és a kijelölt vezető

személyiségét ajánlott figyelembe venni.

Page 37: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

37

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

7. Ellenőrző kérdések

Szállodavezetés ellenőrző kérdései

1. Ismertesse, az őskori és ókori szálláshelyek jellemzőit és típusait, legendáit

2. Ismertesse, a középkori és újkori szálláshelyek jellemzőit és típusait, legendáit

3. Ismertesse, a modernkori szálláshelyek kialakulását és szállodáit

4. Ismertesse, a szerves szervezetfejlődés elméleti alapjait

5. Ismertesse, a hazai állami irányítású fejlődési szakasz küszöbjeit

6. Ismertesse, a szállodaipar jelenlegi piaci helyzetét, fejlődési trendjeit

Page 38: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

38

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

Összefoglaló

A felgyorsult élet, a kisebb lakhelyek, lakások és az alkalmazottak hiánya megnehezítheti a

kiterjedt vendéglátás gyakorlását, de nyitott szívekre és ajtókra nagyobb szükség van, mint

valaha.

Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy

vendégeink használják otthonunk üdvözlő szőnyegét,49

amikor csak lehetőségünk van rá.

Ajánlás

A fejezet kiemelt ajánlásai a szakirodalmi publikációkhoz

- Hazai középkor és korai modernkor részletesebb feltárása

- A szállodaipar piaci értékelésének minél több szempontú rendszeres értékelése

Budapest, 1966. szeptember 1 - 2011. május

49

Ajtó előtti belépő szőnyeg, ma már inkább lábtörlő az általános megnevezése.

Page 39: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

39

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

Szójegyzék

A szójegyzék az előfordulások sorrendjében kerülnek ismertetésre.

I. Bevezetés a szállodák világába

Szálláshelyek jogi csoportosítása a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet szerint a

szálláshely típusok lehetnek Szálloda, Panzió, Üdülőház, Kemping, Közösségi

szálláshely, Egyéb szálláshely.

Szálloda, az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített

szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat

is nyújtanak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma

legalább huszonegy

Ógörög kultúra ismert szálláshelytípusai, Pandokeia (városban, átlagos szolgáltatást

nyújt), Leonidario (városban, magas színvonal), Katagogia (forgalmas utak mellett,

cégéres fogadó), Lesché (szálloda elődje).

Római kor vendéglátás intézményei,50

Mansió, Hospitium, Mutatio, Caupona, Stabulum,

Deversorium, Taverna, Thermopolium, Popiba.

Page 40: i.1. Bevezetes a Szallodak Vilagaba

40

Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába

Referencia lista

54/2003 kormányrendelet

239/ 2009 kormányrendelet

www.itthonotthonvankartya.hu

http://www.tortenelems.eoldal.hu/cikkek/az-okori-roma/a-csaszarsag-valsaga-es-a-romai-

birodalom-bukasa.html.eoldal.hu › Az ókori Róma

http://tortenelemklub.com/koezepkor/erett-koezepkor/174-templomos-lovagok

Mózes 19:08, NIV

Index.hu/.../kiszamitottak_a_gizai_nagy_piramis_epitese

Sándor Tibor - Ókori utak - Ókori utazók

http://hiltonglobalmediacenter.com/index.cfm/page/29

http://corporate.ritzcarlton.com/en/About/OurHistory.htm

http://timeline.marriott.com/resource/OurHistory.pdf

http://www.ihgplc.com/index.asp?pageid=326

http://www.ksh.hu/statszemle_archive/1998/1998_09/1998_09_755.pdf

Dr. Juhász László 2012. Magyarországi szállodák piaci értékelése 2012. Budapest,

www.hotel202.hu

2012 évi Tudomány Ünnepe Konferencia, Dr. Juhász László PhD Múlt a jövőben Múlt a

jövőben – Szállodaipar, szállodaoktatás fejlődése és szerepe a felsőoktatásban 2012.

Budapest, http://www.hotel2022.hu/publikaciok/szerzo-publikacioi

Henry Silverman, a private equity investor created Hospitality Franchise Systems (HFS) in

early 1990s. http://www.wyndhamworldwide.com/about-wyndham-worldwide/our-

history

Budapest, 1966. szeptember 1 – 2010. május