i.1. bevezetes a szallodak vilagaba
DESCRIPTION
Bev Száll.TRANSCRIPT
1
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
Bevezetés a szállodák világába
I.1. Szállodaipar és története
Dr. Juhász László PhD
2012
2
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
Vázlat
I. Szállodaipar, története és piaci elemei (History of Accommodation)
1. Szállodaipar és története (History of Accommodation)
2. Szálloda piaci elemei (Elements of Hospitality Market)
3. Minőség szerepe a szállodákban (The role of quality in hotels)
4. Szállodai jogszabályok (Legal requirements of Hotel Operation)
II. Szállodák koncepciója (Concept of Hotels)
5. Szállodák tevékenységei (Facilities of Hotels)
6. Szállodák csoportosítása (Grouping of Hotels)
7. Szállodák szolgáltatásai (Hotel Service)
8. Szállodák épülete és berendezései (Hotel Building and equipments)
III. Szállodák bevételképző részlegei (Revenue generating departments)
9. Szálloda földszinti üzlet (Front Office)
10. Szálloda emeleti üzlet (House Keeping)
11. Szállodai vendéglátás (Hotel Food and Beverage)
12. Szállodai specializációk (Specialization of Hotels)
IV. Szállodák funkcionális részlegei (Functional departments)
13. Piaci-gazdálkodás részlegei (Market Management)
14. Szállodák támogató részlegei (Support departments to hotels)
15. Bevezetés a szállodákba összegzés (Introduction to the word of hotels)
3
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
Tartalomjegyzék
I. Bevezetés a szállodák világába szinopszis 4
I. Szállodaipar története és piaci elemei 9
1. Szálláshely szolágáltatás őskorban, ókorban és középkorban 13
1.1. Szálláshely szolgáltatás őskorban 13
1.2. Szálláshely szolgáltatás ókorban 14
1.3. Szálláshely szolgáltatás középkorban 17
1.4. Szálláshely szolgáltatás az újkorban 18
2. Modernkor szállodái 20
3. Evolúciós fejlődés elmélete 23
4. Szállodák állami irányítású fejlődési szakasza 25
4.1. Szállodafejlődés szakaszai az állami irányítású szakaszban 26
5. Magyarország második evolúciós szálloda fejlődési szakasza 33
5.1. Szállodavállalatok 34
5.2 Hazai szállodaipar kínálata 35
6. Virtuális szálloda témaköre 36
6.1. Első feladat 36
7. Ellenőrző kérdések 37
Összefoglaló 38
Szójegyzék 39
Referencia lista 40
4
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
I. Bevezetés a szállodák világába szinopszis
A könyv célja bevezetni az olvasókat a szállodák világába. Megmutatni, hogy az állandó
lakóhelyüktől ideiglenesen távol lévő turistáknak, átmeneti, időszakos otthont és
különböző kapcsolódó szolgáltatásokat kínáló szállodák1 vezetése, milyen erőfeszítéseket
tesz, hogy a vendég elégedett legyen. Így alakult ki a mottó, miszerint a szálloda „Otthon
távol az otthontól”. A Magyar Turizmus Zrt „Itthon otthon” címszót használja a
programajánlataiban, de „itthon otthon van kártya” nevet viseli a belföldi turisztikai
kártya.2 Ismerjük meg azt az otthonunkat, amelyeket távol az otthonunktól, szakemberek
igyekszenek otthonunkká tenni.
A dia szemlélteti a szakmai felsőoktatás misszióját, mert az információk átadása csak az
ajtó kinyitása, amely ajtó a „tudás az élet ajtaja”, a hallgatóknak akarni kell belépni a tudás
a csodálatos palotájába, amely jelen esetben a szállodák világa.
Cél, bemutatni a szálláshely szolgáltatás és szállodaipar történetét, a szállodák fejlődési
szakaszait, piaci elemeit a kereslet és kínálat indikátorait, valamint a szállodák helyét a
turizmus rendszerében, a minőség szerepét a szállodákban és a szállodai jogszabályokat, a
szállodaipar története és piaci elemei szakaszban.
1 Szálloda a 239/ 2009 rendelet szerint az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített
szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, és ahol a
hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma legalább huszonegy 2 www.itthonotthonvankartya.hu
1. Dia. A szállodaipar elvárásai a végzett hallgatóktól. 2012 évi BGF – KVIK felmérés.
5
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
Szállodák koncepciója (Concept of Hotels), minden szállodának van egy kialakított
koncepciója, amely meghatározza „a piaci helyzetét”. Bemutatja szerző a szállodák
tevékenységeit (Facilities of Hotels), ehhez kapcsolódóan a szállodák szakmai
csoportosítási lehetőségeit (Grouping of Hotels). A tevékenységeken alapulva a szállodák
által kialakított szolgáltatásokat (Hotel Services) és a szolgáltatások ellátására
funkcionálisan kialakított szállodaépületet és berendezéseit (Hotel Building and
equipments), kitérve a felszereltség3 és szolgáltatások
4 kötelező követelményeire és
kategória szerinti elvárásokra. A témakör ismerteti a szállodák tevékenységeit, részlegeit,
üzleteit és szegmenseit.
Szállodák bevételképző tevékenységei szakaszban a szállodák szervezeti felépítésén
alapulva a szobakiadás, a szállodai vendéglátás kerül bemutatásra, kitérve a szállodák
specializációjára (üzleti, butik, apartman, konferencia, városi, üdülő, termé,5 sport,
gyógyászat, wellness, orvosi) szállodák bevételképző tevékenységére az ellátáshoz
szükséges munkakörökre és munkaköri leírásokra.
Szállodák funkcionális részlegei a szerves szervezetfejlődés folyamataiban alakulnak ki. A
piaci-gazdálkodás (Market Management), mint tevékenység és az értékesítés, mint részleg
kerül ismertetésre a tevékenységek bemutatásával marketingterv készítés, értékesítés,
disztribúció és a szállodai foglalás. A támogató részlegek a karbantartás és az
adminisztráció részlege is ebben a szakaszban kerül ismertetésre.
Ez a négy terület ismerete bevezet minket a „szállodák világába”, bár inkább csak a
szállodák világának előszobájába. Az ismerek, megalapozzák a „Szállodaüzlet vezetése”, a
„Rendezvényszervezés a szállodákban” és végül a „Szállodavezetés és gazdálkodásba”
témaköröket.
Virtuális szálloda témakörei
A szerző egyik missziója „a gyakorlat és elmélet integrációja” az ismeretek továbbadásánál
is ez a szempont vezérli, amikor az elmélet mellett a gyakorlatot is bevonja az információ
átadás folyamatába.
Feladatok
Egyik első feladta, hogy a szállodák integrációs elméletének felhasználásával egy virtuális
szálloda alakítása. Ez lehetőséget ad annak felismerésére, hogy szállodaüzemeltetés
csoportos munka (team work). A csoportosan elvégzett feladatok koordinálását,
egyeztetését adja. A felosztott feladatok követik a szállodák öt plusz egy (5+1) szervezeti
felépítést
- Hotel Manager,
- Sales Manager,
3 239/2009 rendelet szerint az engedélyezési követelmények
4 239/2009 rendelet szerint az üzemletetés követelményei
5 Termé, a termál szó helyes használata lenne az ógörög nyelvből
6
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
- Room Division Manager,
- Food and Beverage Manager,
- Maintenance Manager
- Chief Accountant
+ Spa / Recreation / Conference Manager.
A szállodacsoportok kigondolnak egy a virtuális szállodát, az elsajátított elméleti a
szállodalátogatásokon szerzett gyakorlati ismeretek alapján meghatározzák a következő
tényezőket
- helyszín,
- név,
- specializáció,
- kategória,
- tematika,
- misszió,
- koncepció.
Az elméleti alapokat erősíti az akadémiai írás ismerete és ez alapján a kisesszék megírása.
Minden kisesszé tartalmazza egy szállodai részleg bemutatását. Az öt illetve hat kisesszé
ad meg egy nagyesszét. Minden esetben egyértelmű legyen a szerzők célja és az adott
esszé célja és részcéljai.
A kutatás módszertana empirikus megfigyelés a szállodák felkeresése és interjúkészítés az
adott vezetőkkel. Az integrációs elmélet alapján a vizsgált szálloda specifikálása az egyik
részfeladat. További fejezetek az öt plusz egy részleg bemutatása
- tevékenységek
- feladatok
- szolgáltatások
- részleg szervezeti felépítése
- létszám
- munkakörök
- munkaköri leírások.
Kisesszé, akadémiai írás
A kisesszé legyen 1.500 szó, ez hat oldal. A sortávolság legyen 1.5. A betűnagyság 12 és a
betűtípus lehet Times New Roman vagy Arial.
Margók a jobboldali, a fej és a láb egyformán legyen 2.50. A baloldali legyen 3.00. A
karakterek száma 30×60, azaz 1.800 leütés oldalanként. Szöveget sorkizárt formában kell
szerkeszteni. Kétoldalas formában kell kinyomtatni és sínbe fűzni. Az öt illetve hat
kisesszé együttesen alkot egy 9.000 szavas esszét, amely egységesen jelenik meg.
Oldalszámozás, arab számmal a laptetején és középen legyen. Az első számozott oldal
tartalomjegyzék lapja. Az utolsó számozott oldal az ötödik fejezet utolsó oldala, a zárszó.
Grafikonok, képek, ábrák, fényképek, diagramok szükségesek, de nem számítanak bele
oldalszámozásba. Egy – egy beillesztés ne legyen nagyobb a lap egyharmadánál.
7
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
Amennyiben terjedelmesebb akkor mellékletbe helyezzük. A képekre, táblázatokra legyen
mindig forráshivatkozás. A beillesztéseknek legyen számozása, címe, forrása és évszáma.
Esszé struktúrája6
1.Bevezető rész
1.1. Szállodaválasztás indoklása
Miért ezt a szállodát választották, hogy találtak rá.
1.2 Cél
Az esszé célja, egy mondatban, de lehet értelmezni
1.3 Összegzés
Lezárjuk a bevezetést és átkötünk a második, következő fejezetre a szakirodalmi
áttekintésre.
2. Szakirodalmi áttekintés
2.1 Bevezetés
2.2 Az adott részleg szakelmélete
Mutassunk be az adott részleg szakirodalmából egy rövid ismertetést
2.3 Összegzés
3. Kutatásmódszertana
3.1 Bevezetés
3.2 Elsődleges kutatás (primary) módszertana
Mutassuk be, hogy mi az elsődleges kutatás eszközhasználat célja. Mi az interjú célja,
kiket, mikor, miért kérdezünk.
3.3 Összegzés
4. Kutatási eredmények elemzése
4.1 Bevezetés
4.2 Kutatási eredmény
A részleg bemutatás az elvárások szerint.
4.3 Összegzés
Rövid összegzés, célszerű a kiemelkedő észrevételeket, feltárt érdekességeket felsorolásos
szerkesztéssel ismertetni, használhatunk Bullet7 felsorolást. Végül átkötés a következő
fejezetre a következtetésekre.
5. Következtetések
5.1 Bevezetés
5.2 Következtetések levonása
Nevezhetjük a szerzők kinyilatkozásának, küldetésének.8 Használjunk felsorolásos
módszert (Bullet).
6 Az esszéhez hasonló akadémiai írás stílust követel meg a szakdolgozat. Tekintsük át a szakdolgozatok
tartalmi és formai elvárásait. 7 Bullet a „golyó” a felsorolás, jelölés egyik stílusa.
8
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
5.3 Zárógondolatok
Az ötödik, egyben az utolsó fejezet és ez a dolgozat összegzése, lezárása. A szerző végső
összefoglaló gondolatait írja le.
Ellenőrző kérdések
Minden fejezethez tartozik egy ellenőrző kérdéssor, amely segítő eszköze az
önellenőrzésnek.
Szójegyzék
Minden fejezet tartalmazza azoknak a szakmai címszavaknak a jegyzékét, amelyek a
szakmai nyelvezet rendszeresen használ.
8 A dolgozat teljes terjedelmében, minden fejezetben adjunk hangot a saját véleményünknek. Ezek a tények
valamint a terjedelműk is befolyásolja a végső értékelést.
9
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
I. Szállodaipar története és piaci elemei
A fejezet ismerteti a szálláshelyek és szállodák fogalmát, történetét és fejlődési szakaszait.
A hazai szálláshely piac üzemeltetésének alap jogszabálya a 239/2009. (X. 20.) Korm.
rendelet, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a
szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről. A rendelet Európai
jogharmonizációval felváltotta a korábbi 54/2003 osztályba sorolási rendeletet.
A rendelet alapvetően szabályozza az engedélyezési követelményeket és üzemeltetési
követelményeket eltérő szálláshely létesítményekre. Engedélyezési követelmények
tartalmazzák az eltérő szálláshelytípusok kötelező felszereltségét tíz pontban. Az
üzemeltetési követelmények a kötelező szolgáltatásokat tartalmazzák. Ezek a jogi
elvárások minden Magyarországon üzemeltetett szálláshelyre kötelezőek, legyen az 11
szobás családi-szálloda vagy 500 szobás szállodavállalathoz tartozó szálloda vagy
szállodalánchoz tartozó szálloda, márkanév használattal.
„Szálláshelyek jogi csoportosítása” új csoportosítás szerint a korábbi9 tíz szálláshely
létesítménytípus helyett hat csoportot határoz meg.
239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet szerint a szálláshely típusok lehetnek
1. Szálloda,
2. Panzió,
3. Üdülőház,
4. Kemping,
5. Közösségi szálláshely,10
6. Egyéb szálláshely.
Szálloda, az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített
szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is
nyújtanak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma
legalább huszonegy
Szállodaipar, a szolgáltatási ágazatok közé tartozik, azon belül is a személyes
szolgáltatások csoportjába.11
Személyes szolgáltatások csoportjának elmei a háztartási
szolgáltatásokat, szállodai szálláshely szolgáltatás, étkezés (vendéglátás), javítási
szolgáltatások, mosás és tisztítás, fodrászat és szépségszalonok, rendezvények és
rekreációs szolgáltatások, egyéb személyes szolgáltatások.
9 54/2003 rendelet szerint
10 Közösségi szálláshelyek ahol a férőhely a kínálat, több ágyas szobákat alakítanak ki, a turista-
szálloda, az ifjúsági-szálloda és például a zarándok-ház. 11
Szektorok felosztása: kitermelés, feldolgozás, elosztó szolgáltatások, termelői szolgáltatások, társadalmi
szolgáltatások, személyi szolgáltatások
10
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
Szolgáltatás (Service), Interakció (egymásra hatás) és Tranzakció (ügylet lebonyolítás) a
vendég és a munkatársak közt, van intimitása12
és időtartama. Szállodaipar szolgáltatása
összetett, mert magas az időtartama és az intimitása.
Időtartam, hazai szálláshelyeken az átlagos tartózkodási idő 2011 évben a vendégéjszakák
száma 19.438.000 osztva 7.587.000 vendégszámmal, 2,56 nap. A szállodákban 2,49 nap, a
szállodák közül a leghosszabb tartózkodási idő 3,4 nap a gyógy-szállodákban és
legalacsonyabb az ötcsillagos szállodákban 2,1 nap tapasztalható. Az üdülőházak (3,4 nap)
és kempingek (3,7 nap) tartózkodással vezetik a tartózkodási idő listát. A tartózkodási idő
tartamával emelkedik az intimitási színt. Így jutunk el az üzleti-szállodák egy – két napos
tartózkodási idejétől a gyógy-szállodák klasszikus-kúra (14 nap) vagy nagy-kúra kezelési
idejéig (21 nap).
Intimitás a szolgáltatás időtartamával és egyes szolgáltatások sajátossága miatt magas a
szállodaiparban, kiemelten a gyógy-szállodák és hosszabb tartózkodás esetén.
Szolgáltatás elkötelezettségét igényel. A szolgáltatás és szolgálat nem szolgaság, (Serve
versus servant and slave). A gondolat megértését szolgálja a The Ritz Carlton mottója.13
Ahol „urak és úrhölgyek” méltóságteljesen kiszolgálnak „urakat és úrhölgyeket”. Ezzel is
egy szintre emelve az ügylet lebonyolításában egymásra ható alanyokat.
Kell egy képzettség ahhoz, hogy felkészüljünk a vendégek igényeinek felismerésére és
proaktív módon eljárni az igények kielégítésére.
Szobakiadás, a szálláshely szolgáltatásnak az a része, amit a szállodák nyújtanak. A szoba
és (pótágy) használatért fizetett ellenérték a szállásdíj, a szobaár bevétel.
12
Intimitas (latin) szó bensőségesség, barátság, meghittség, bizalmasság, bizalmas, szűk körben ismert,
személyes dolog, intimszféra, magánszféra. 13
At The Ritz-Carlton Hotel Company, L.L.C., "We are ladies and gentlemen serving ladies and gentlemen."
This motto exemplifies the anticipatory service provided by all staff members.
11
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
I.1 Szállodaipar és története
A szállodaipar története visszatekint az emberiség kezdetéig időszámítás előtt 9.000 évvel
már volt kőépítmény, de korábban a sátrakban, kunyhókban is fogadtak vendégeket az
őskor emberei. Szállodaipar történetét és fejlődési szakaszait a történeti korok alapján
ismerteti a fejezet. Az őskortól napjainkig tizenegyezer év megismert és kiemelt szakaszait
rendezi a szerző.
Őskor IE 10.000 – IE 3.500
Az őskor kezdetét tegyük a föld benépesítéséhez (IE 60.000-10.000 év), már időszámítás
előtt (IE) 9.000 évben feljegyezték az első kőépítményt, Jericco városát.
Krisztus előtti 3.500 évre tehetők az első írásos emlékek és innen
számítják a történelmi ókor kezdetét. Ebből a korszakból csak vallásos
feljegyzések állnak rendelkezésre a szálláshely és vendéglátás
kialakulásával kapcsolatban.
Ókor IE 3.500 – iu 476
Az ókor végét a nyugatromai birodalom bukásának időpontját tekintik.
Ez időszámítás utáni 476 évre ehető, bár a gótok 410-ben dúlták fel
Romát. A mellékelt kép mutatja a Via Appia egy részletét, az utat, amely a mondás szerint
is minden út Rómába vezet,14
az útnak hazánkban is vannak feltárt részletei.
Középkor 476 – 1492
A kor kezdete a római birodalom bukása és végét Amerika
felfedezésére teszi a szakirodalom. A szálláshelyeket a királyok, a
vallási vezetők, a zarándokok és lovagok utazásai jellemzik. Ilyenek
voltak a napjainkig meglévő Templomos Lovagok, akik 1290
elveszették a Szentföldet, de felszámolásukra később 1307-ben került
sor. 1979-ben alakultak újra.15
Újkor 1492 - 1789
A francia forradalomtól számítják a végét. Ebben a korszakban már
fellendül a gyógy-turizmus és a szálláshely szolgáltatás. Az újkorral
lezártnak tekintjük a szállodaipar előtörténetét.
Modernkor 1789 – 1950
Ezt tekinti a szerző a modern szállodaipar történelmi kezdetének. A modernkor vége,
amikor hazánkban és Kelet-Európában lezárul a „szerves szervezetfejlődés” első korszaka,
az államosítással.
Magyarország állami irányítású fejlődési szakasza 1950- 1989
14
http://www.tortenelems.eoldal.hu/cikkek/az-okori-roma/a-csaszarsag-valsaga-es-a-romai-birodalom-
bukasa.html.eoldal.hu › Az ókori Róma 15
http://tortenelemklub.com/koezepkor/erett-koezepkor/174-templomos-lovagok
1. kép Via Appian
Rómában
2. kép. Templomos
lovagok kora 1128 –
1307.09.13.péntek
12
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
A szocialista állami irányítású korszakot a rendszerváltás zárja le.
Magyarország második evolúciós fejlődési szakasza 1989 -
Közép-Kelet-Európában elkezdődik a második evolúciós szerves szervezetfejlődés korszak
kezdete és tart napjainkig és még várhatóan sokáig.
Vendéglátás, szó a latin hospes, melynek eredete a hostis, ami eredetileg azt jelentette, egy
"idegennel„. Ez vette át a jelentését az ellenség vagy "ellenséges idegenek" kifejezésnek a
(cristal-hostilis) szóösszetételnek. A "host" jelentése értelmezhető, mint az "idegenek ura."
Vendéglátás azzal kezdődött, hogy az emberek otthon várták a vendégeit, hogy megosszák
egymással az élelmiszerüket, tűzet és a menedéket.16
Korai egyházban és vallásokban, legendák születtek egyes
személyekről és a vendégszeretet különböző aspektusairól. A
vendéglátás a nem ellenséges szándékkal érkező idegenek
tisztelete együtt fejlődött az emberiséggel.17
Julianus barát például, a fiatal Julian barátról szól a legenda,
hogy aki engesztelést akart hozni a bűnözésre és ezért menedéket
épített az utazók számára. Így ő lett a védőszentje fogadók
(kocsmák) üzemeltetőinek.18
16
Hospitality, like most things, began at home with people welcoming guests to share their food, fire and
shelter. 17
In the early church, legends grew up around certain individuals who became associated with various
aspects of hospitality. 18
The young Julian, to atone for a crime, built a refuge and cared for travelers. He became the patron saint
of tavern-keepers
3. kép. Fiatal Julian barát
13
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
1. Szálláshely szolágáltatás őskorban, ókorban és középkorban
A fejezet az időszámítás előtt 10.000-től az időszámítás utáni 1492-ig tekinti át a
szálláshely szolgáltatás ismert szakaszait és eseményeit.
1.1. Szálláshely szolgáltatás őskorban
Vendégek Atyja, az egyik legrégibb ismert legenda. A „Vendégek Atyja” Ábrahám
beceneve volt, mert nagy vendégszerető hírében állt.
Szeretette megvendégelni az utazókat. Isten mindig
küldött hozzá angyalokat, társaságnak, így soha nem
evett egyedül.19
A legenda szerint egyszer három férfi
jelent meg nála, Jahve két angyalával. A hebroni Mamre
tölgyesénél táborozóknál, akiket a vendégek atyja
megvendégelt. A melléklet képen Ábrahám látható
Rembrandt képén.
Genesis, a közel-keleti kultúrában kulturális normának tekintették, hogy vigyázzanak az
idegenekre és külföldiekre, akik köztük éltek. Ezek a normák tükröződnek
sok bibliai parancsolatban és példákban. Talán a legextrémebb példa erre a
Genesis. Lót vendégül lát angyalokat, akiről azt hiszi, hogy egyszerű
vendégek, amikor a csőcselék megpróbálja bántani őket, Lót odáig
elmegy, hogy saját lányait ajánlja fel a büntetésre, mondván: "Ne csinálj
semmit, ezekkel az emberekkel, mert az én tetőm (házam) védelme alatt
vannak."20
A kép Mózes szobrát mutatja, a római San Pietro in Vincolli
templomban.
I.e. 4000-Mezopotámia
Bizonyított, hogy a sörfőzés, borkészítés és az elkészített italok értékesítése már a
kereskedelmi vendéglátás első megjelenési formája volt. Nem csak saját használatra és a
ház vendégeinek adtak az italokból, hanem pénzért adták.
I.e. 2000 Egyiptom és a Nílus delta vidéke
Virágzó cserekereskedelem generálta a szállásigényt megjelentek a karavánok
elszállásolására kialakított szálláshelyek, a hol a kereskedők és a teherhordó állataik is
biztonságban pihenhettek megfelelő ellátás igénybevétele mellett. A vendéglátás, ellátás és
elszállásolás szervezettségének jó példái vannak Egyiptomból, például IE 2470-ben a Gizai
piramisok építésénél mintegy 4.000 munkás dolgozott 15-20 évig.21
A munkások
Egyiptom különböző városaiból voltak így ellátásuk és elszállásolásuk komoly
szervezettséget jelentet akkor és mai is.
19
Abraham nickname was: "Father of guests" because he was so hospitable. Because of his great hospitality,
God always sent him an angel to keep company with him, so that he would not have to sit and eat alone 20
(Mózes 19:08, NIV). 21
index.hu/.../kiszamitottak_a_gizai_nagy_piramis_epitese
14
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
1.2. Szálláshely szolgáltatás ókorban
Vendéglátás Indiában
India az egyik legősibb civilizáció a Földön, és mint minden kultúrának
megvannak a saját kedvenc történetei, beleértve jó néhányat a vendéglátással
kapcsolatban. Emberek megosztják szegényes falatjaikat a hívatlan
vendéggel, feltételezve, hogy a vendég egy Isten álruhában, aki
megjutalmazza a nagylelkűséget bőséggel. A melléket képen a kitálalt Kichdi
látható. A legenda szerint, egy nő szeretettel főz Khichdi-t (rizses borsó
ghee vajjal, általános pénteki étel a mai napig) mindenkinek, aki éhes, egy napon, amikor
elfogyott az étel az utolsó személynek felkínálja saját részét az ételből. Isten
álruhában volt az utolsó személy és önzetlenségéért megjutalmazza egy soha
ki nem fogyó fazék Khichdi-vel.
A legtöbb indiai felnőtt meghallgatta ezeket a történeteket gyerekkorában és
hisz a "Atithi Devo Bhava„ filozófiában vagyis „Vendég az Isten”. Ebből
ered az indiai megközelítés irgalom vendégek felé minden társadalmi
helyzetben. A mellékelt kép a vendégtisztelet jelét mutatja, ahogy a mai napig
a dél-keleti kultúrában köszöntik a vendégeket.
Görögök IE 2500 – IE 146
Üzletszerűen működő szállásszolgáltatást nyújtó létesítményt hozták létre. Négy
szálláshelytípus jegyeztek fel a kutatók az ógörög kultúrában
pandokeia (városban, átlagos szolgáltatást nyújtó)
leonidario (városban, magas színvonalú)
katagogia (forgalmas utak mellett, cégéres fogadó)
lesché (szálloda elődje).
Időszámítás előtt 2500-ban vagyunk 4500 évvel ezelőtt már
megjelentek a kategorizálás és specializáció első jelei. A Pandokeia
középkategóriás szálláshely, míg a Leondario felsőkategóriás
szálláshely és a motel elődje a Katagogia. Ebben az időszakban
relatíve alacsony technológiai színvonal mellett szálláshely-biztosításra
való összpontosítás és kevés kiegészítő szolgáltatás volt a jellemző. Ókori görög
zarándokhelyek és olimpiák látogatottsága okán kialakultak a mai szálloda ősének
tekinthető lesché, mint szálláshely szolgáltató létesítmény.
Görögök és rómaiak
Időszakában rendszer és filozófia alakult ki volt a vendéglátásra, ahol a vallásuk által
voltak kötelesek az utasoknak az otthonaikba szállást adni az állampolgárok. Istenek is
embereknek álcázták magukat a vallásban és sok mítosz hangsúlyozta, hogy legyenek
udvarias vendéglátók és tegyék lehetővé az utasok számára az elszállásolást. Ebben az
esetben, a vendéglátók istenekké lehettek. A sok Zeusz mondából egy szerint istenné lesz a
vendéglátó, így a vendégszeretet gyakorlása Zeusz imádásnak kimutatása.
5. kép Kichdi
4. kép
Vendég
tisztelet
6. kép Homeros ie
700 évek írója
Odusszeia - Ilias
15
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
Görög vendégszeretet
Megértését és fogalmát szemlélteti története Télemakhosz és Nestor legendája. Amikor
Télemakhosz meglátogatta Nestort. Nestor megtudta, hogy a
vendége a fia egyik régi bajtársa Odüsszeusz. Nestor üdvözli
Télemakhoszt gazdagon, így bizonyítva kapcsolatát a
vendégszeretethez. Hostis, "idegen" és hostire "kiegyenlíti" és hogy
e két fogalom köti össze a vendéglátás fogalmát. (Nestor - King of
Pylos). Később, Nestor egyik fia Télemakhoszhoz közel aludt, hogy
vigyázzon, rá. Nestor szekeret és lovat adott Télemakhosz
rendelkezésére, hogy eltudjon, utazni Pylos-on keresztül Sparta-ba
minél gyorsabban, és fiát Pisistratus-t kérte fel, mint a kocsi-hajtót.
Ezek a példák az ókori görög vendégszeretetre, védelemre és
útmutatásra a görög világból. A fenti történet jellemzi egy idegen vendéglátását, hogy a
vendég érezze a gazda védelmét, gondoskodását és a végén az ő hosting (vendéglátója),
irányítja és segíti őt a következő állomás felé.22
Homéroszi kor
Vendéglátás Zeusz védelme alatt állt. Zeusz a legfőbb istenség volt a görög panteonban.
Zeusznak tulajdonítható leírás, melynek címe "Xenios Zeusz" ("xenos" idegen), ebben
kihangsúlyozták, hogy a vendéglátás nagy fontossággal bír. Például egy idegen haladt el
egy görög ház mellett, a házban lakó család behívhatta őket. A vendégfogadó megmosta az
idegen lábát, felajánlott neki ételt és bort, csak miután az utazó kényelembe volt akkor,
lehetett megkérni, hogy mondja meg a nevét és utazásának okát és élményeit.
Szent Kristóf a vállán vitte át a folyón gyermek Krisztust. Így vált ismertté, mint az
utazók védőszentje. Azt is mondják, hogy megbízta a személyzetét a
kunyhója közelébe fák virágozzanak, hozzanak gyümölcsöt élelemnek
és adjanak árnyékot az utazóknak.23
A melléklet képen Tiziano képe
szemlélteti a legendát. A Szent Kristóf a hajósok,
utazók, tűzoltók védőszentje.
Szent György, a brit lovag azt mondta, hogy
megölte a sárkányt, hogy az út zavartalan és
biztonságos legyen az utazók számára.
Szent Benedek elkészítette a vendéglátás
szabályzását a középkorban és ez alapján a
gyarapodó monostorok támogatták a vendégszeretet.
Szent Bernát Hospice ismert volt utazók védelmezéséről az
Alpokban.
22
A szállodavállalatok szállodái mai is alkalmazzák, hogy foglalások kezelnek a vendégek következő úti cél
szállodájába, térítés és jutalékmentesen. 23
Legend has it that St. Christopher carried the Christ child across a river on his shoulders. He became
known as the patron saint of travelers. He also is said to have thrust his staff into the ground near his hut,
where it blossomed and bore fruit to provide food and shade for travelers.
7. kép Nestor és
Telamakhosz
9. kép Saint
Christhofer
Tiziano festménye
8. kép Szent György
lovas szobra
16
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
Szent János 1119-ben megalapította a Knights Hospitallers, hogy törődjenek a német
zarándokokkal és biztonságban kísérjék őket Palesztinában a keresztes hadjáratok során. A
szervezetet értelmezhetjük, mint a „Vendéglátók Lovagrendje”.
Római birodalom IE 300 – 476
Kikapcsolódást, pihenést, gyógyulást szolgáló gyógyfürdőhelyek a katonáknak és az őket
kísérők nyújtott elszállásolást. Felismerték a termálvizek pozitív hatását, így a sebesült és
fáradt katonák szívesen menetek ezekbe a fürdőkbe, Budapesten is voltak ilyen fürdők
(Aquincum). A Római Birodalom Anglia közepétől Egyiptomig terjedt. A terület
kiterjedtsége az utazások valamint az utazások közben a pihenés okán igen sok szálláshely
szolgáltatási emlék maradt ebből a korból. A Rómába vezető utak mellett jelentős fogadós
hálózatok kiépülése is megjelenik, minimális színvonal szerinti differenciált kínálatra
rögzített szálláshelyi besorolást alkalmaznak, segítve a katonaság eligazodását a
szálláshely igénybe vételkor. Virágzó szállásadó és vendéglátó tevékenység alakul ki.
Hazai szálláshely emlékek a Római Birodalom idejéből származnak, mint Aquincum,
Savaria, Gorsium, Sophiane.
Utazás és a szállás körülményei
Gyaloglás elterjedt utazási forma volt. Naponta 30 kilométer megtételével számoltak.
Ennyi volt a légionárius előírt menetteljesítménye.
Vendéglátás intézményei24
Mansió, fizetős szállások közül a legelterjedtebb fogadótípus volt.
Mansiók általában emeletes épületek voltak. A földszinten volt az
udvar, az istálló, a műhelyek, a konyha és az éttermi rész, az
emeleten pedig a hálószobák. A mellékelt képen egy mansio
látható. Az épület jobb oldalán látható a karám a lovaknak.
Hospitium, jobb minőségű fogadónak jellemezték.
Mutatio, egy kisebb és egyszerűbb változata a mansionak.
Caupona silányabb minőségű fogadótípus
Stabulum több kényelmet biztosított a városszéleken
működött. Hasonlóan, mint a mansió a járművekről és az
állatokról is gondoskodtak.
Deversorium (ebben prostituáltak is a kínálat részét
képezték).
Taverna, étkezés céljára szolgáló létesítmény.
Thermopolium, gyors-büfé volt, amelyben állva ettek.
Popiba, a kocsma római megfelelője nem ritkán
szerencsejátékkal.
Látható, hogy már ebben a korban is egyértelmű a kategorizálás. Mansio ötcsillagos,
Hospitium négycsillagos, Mutatio háromcsillagos és Caupona kétcsillagos szálláshely. A
24
Forrás: Sándor Tibor - Ókori utak - Ókori utazók
17
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
specializáció is jelen van már a katona és a római polgár tudta, hogy mikor és miért
látogatja a különböző szálláshelyeket.
1.3. Szálláshely szolgáltatás középkorban
Guiness Book of World Records nyilvántartása szerint a „Hoshi Ryokan” szálloda, Japán
Komatsu megyéjében 717 óta szolgálja vendégeit. A szálloda specializációja „Hot Spring
Hotel” termál-hotel. Közel 1300 év a vendégek szolgálatában. Hazai rekord 333 év (1770-
2013) ez már az újkor végén nyitott, de ma is szállodaként üzemel.
Középkor 476 - 1492
Újrainduló kereskedelem, de a „sötét” középkor jellemzője alapvetően a zarándokutak
számának növekedése. Az utazások száma növekszik, és ez segíti a fogadók számának a
növekedését és az igénybevételüket.
Keresztes lovagok kora hazánkban is jellemző, mert tranzitútvonalban voltunk már akkor
is. Ugyanakkor az utazások és zarándoklatok kockázattal jártak és hiányzott a biztonság. A
korszakra általánosan is jellemző, de az utazásokban is megjelenik az erős
megkülönböztetés a vagyon alapján. A magyar jobbágyság felszabadítására is csak az
újkorban 1848 hatására 1853-ban került sor.
Magyarország középkori vendéglátása
Ez a korszak a hazai vendéglátás kezdete, mert az államalapítás a
korszak harmadik harmadában volt.
I. Szent István korában kezdődtek el hazánkban a zarándoklatok
és utazások.
Szent László 1096-ban apátságot alapított Somogyváron.
Fogadósipar lassú kialakulása figyelhető meg a zarándoklatok
hatására.
Reneszánsz kor (1420-1540) Hospitallers lovagok vendégül
látták Európában a zarándokokat, valamint Palesztinában.
Martin Luther a Szent János lovagrendben 1521-ben részt vett a féregtelenítő diétában.
Mark Twain írta Aprószentek Atyáinak, akik külföldi
kolostorokban tevékenykedtek. Megfogalmazza, hogy a zarándok
pénz nélkül, legyen protestáns vagy katolikus, utazhat széltében-
hosszában Palesztinában, de a sivatag közepén találjon egészséges
élelmiszereket és tiszta ágyat minden este a kolostor épületeiben.
Ilyen például a Szent Caterina monostor a Sinai hegy lábánál, 550-
ben épült a Világörökség tagja.
10. kép Saint Catherina
Monostery
18
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
A szerzetesek, lovagok, királyok, földesurak és építők
valamint üzemeltetők erőfeszítései a kolostorokban és
fogadókban alapozták meg a vendéglátás kialakulását
hazánkban és a világban. A melléklet képen látható az
Ispotályos (korházi menhely) Lovagrend Málta szigete,
amit V. Károly Spanyol királytól kaptak és 1802-ben a
britek űztek el onnan őket.
Középkor jellemzői
Tavernák ételt és italt biztosítottak az utasoknak (kocsma)
Inns felajánlott éjszakai vendéglátást (szállást)
Hospital gondoskodott a betegekről és sérültekről, mert a szerzetesek voltak az
egyedüli orvosok a középkorban és kolostorok is nyitottak voltak mindenki
számára.25
1.4. Szálláshely szolgáltatás az újkorban
Újkor 1492 – 1789
Kezdetét tegyük Amerika felfedezésére (1492), vagy a hazai újkor kezdetét a mohácsi
csata időpontjára 1526.08.29. A korszak kezdetén a lovas-postajáratok elterjednek. Ebben
a korszakban a szálláshelyekről jellemzően fogadókból kitiltják a fegyvereket.
XVI. Század (1500 évek)
Fellendülő vendéglátás különösen népszerűek az üdülő-helyek és
gyógyfürdőhelyek. A szálláshelyeken már a nem férőhelyeket, hanem
kulccsal zárhatóan a szobákat adják ki.
XIV. Lajos francia uralkodó idején (1600-as évek) „Hotel”
Elterjedt a fényűző vendéglátás. Megjelenik a ma használatos hotel szó,
erre a célra épült kastélyokat hotelnek nevezték.
A fogadósipar újkori elterjedése a postakocsi-forgalom megindulásától számítjuk.
Fogadósipar fejlődése, főként a törökök által megszállt területeken fejlődött.
25
The efforts of individuals in their homes and monks in their monasteries grew into three distinct branches
of the modern hospitality industry
1) Taverns provided food and drink for the traveler
2) Inns offered overnight hospitality, and
3) Hospitals cared for the ill and injured, because monks were the only physicians in the Middle Ages
and monasteries were open to everyone. www.billiesilvey.com/history-of-hospitality
19
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
XVII század 1600-as évek
Pestnek hét fogadója volt a lejegyzett adatok alapján.
Mind a hétnek színösszetétel szerepelt a nevében, négy
állathoz kötődött. A képen
láthatóak az Arany Sas mai
Semmelweis utcában és a Fekete
Sas a mai Váci utcában közel a
Szabadsághídhoz. Ismert és feljegyzett fogadók voltak még a Fehér
Ló (Rákóczi út), a Fehér Ökör (Reáltanoda utca), az Arany Horgony
(Városház utca), a Fehér Hajó és a Fehér Rózsa. Illetve a Két oroszlán
(Kálvin tér), Öt pacsirta (Puskin utca), Vörös Ökör (Dohány utca).
20
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
2. Modernkor szállodái
A turizmus fejlődését a közlekedés generálja, a közlekedési eszközök fejlődésével terjed ki
a turizmus térben és időben. A napi harminc kilométeres gyaloglási normáktól elértünk a
hangsebesség feletti gyorsaságra. A közlekedés lehetőségével terjed a turizmus
elérhetősége távolságban és lakosság köreiben. Ez a fejlődés alapozta meg a szállodaipar
fejlődését és ezért tekinti a szerző a szállodaipar kialakulásának a modernkor kezdetét.
Modern kor 1789 –
Modern kor kezdetét tekintik a francia forradalom időszakának. Elterjedtebb és a
szállodaiparra jellemzőbb, ha az ipari forradalom (1769) kezdetét és kiterjedését (1850)
tekintjük a modernkor kezdetének. Az ipari forradalom turizmusra és szállodaiparra nagy
hatással lévő találmányai a gőzgép (1769 James Watt), gőzhajó (1807 Robert Fulton),
gőzmozdony (1814 George Stephenson), telefon (1876 Alexander Graham Bell) és végül,
de nem utolsó sorban és nem a teljesség lehetőségével a repülőgép (1903 Wright fivérek)
valamint az autógyártás (1908 Ford T Modell). Ezek a találmányok egyfelől a közlekedést
forradalmasították más felől az építkezési technológiát.
Modern szállodaipar korszerűvé válásával lezárul a szállodaipar előtörténeti korszaka. Új
szállásokra, szállodákra a modern felszerelés, a korszerű műszaki színvonallal jellemző.
Az új technológiák ösztönzőleg hatnak a fogadók felújítására. Az épülő új szállodák
fényűzőek, a modernkor minden technikai vívmányával
felszereltek. Mai értelemben vett első szálloda XVII sz.
London Covent Garden nyitott meg. A képen látható a
londoni covent garden. Megindul a tömeges turizmus és
a szállodaipar rohamos fejlődése.
Manchester Liverpool vonatjáratán megindítják az első
vonatjáratokat. Thomas Cook 1841 szervezett
vonatkirándulásokat szervez, igaz csak 10 mérföldön, majd (1845) évben megalakul az
utazási irodája. A hazai első iroda 1902-ben alakult meg az IBUSZ jogelődje volt.
1800-as végén már több emeletes és több szobás szállodák épültek már hazánkban is (1770
Tata) és (1873 Margit-sziget) ma is üzemelő szállodák akkor épültek.
1900-as években a gazdasági válság végén már megjelenik a Conrad Hilton (1893)
vendéglátásban, majd (1919) első szállodája és az első Hilton (1925) nevű szálloda majd az
(1943) első keleti parti szállodája New York-ban.26
Ritz Carlton Boston (1927) $15
dolláros szobaárral.27
John Williard Marriott 1900-ban született, első (1927) étterem, majd
(1957) első 365 szobás szálloda Twin Bridge érdekessége a drive-in regsitration desk.28
Intercontinental is vendéglátással, sörözővel kezdett (1777), Anglia legnagyobb sörgyára
26
http://hiltonglobalmediacenter.com/index.cfm/page/29 27
http://corporate.ritzcarlton.com/en/About/OurHistory.htm 28
http://timeline.marriott.com/resource/OurHistory.pdf
21
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
lesz majd (1988) Holiday Innt megvásárolja és ezzel az Intercontinental márkanevet. Az
Intercontinental Brand a PanAm alapítása volt első szállodája (1943) Belem Brazilia.29
XIX. század vége (1870 - )
Svájc, Olaszország, Németország, Olaszország, Franciaország és Ausztria meglévő
szállodáinak többsége felépül. Magyarország is erőteljesen felzárkózott ebben az
időszakban. Ezek a szállodák már a kor vagyonos polgárainak az igényeit elégítették ki,
bár még nincs fürdőszoba a szobákban, sőt folyó hidegvíz sincs. Hilton szállodákban
először 1927-ben volt folyó hidegvíz, igaz akkor már a közös tereket légkondicionálóval
látták el.30
Modernkor szállodai Magyarországon
Az 1867-es kiegyezés nagy lendületet adott az ország fejlődésének és ez hatással volt a
turizmusra és a szállodaiparra is. A
fellendülés egészen az első Világháborúig
kitartott. A szállodák fejlődése hazánkban is
követte a nemzetközi trendeket és az utazók
leírása szerint is büszkék lehettek elődeink a
szállodáikra. Ilyen például a ma is
szállodaként üzemelő 1770-ben nyitott
Kristály Hotel Tata. Időrendi sorrendben egy – egy kiemelt szálloda nyitási időpontja. Az
egyik ismert szálloda a Magyar Király (1814). A Vadászkürt nyitása (1826). A hazai
fejődést is elősegítette a közlekedés az első vonatjáratok elindulta az 1844-ben megindult a
vasúthálózat kiépítése eredményeként.
A nagyobb épületek és modern technológia alkalmazása miatt a
szállodák már nem egy – egy tulajdonos (családi-szálloda) építette,
hanem tulajdonosok fogtak össze az építkezésre, így 1868-ban
megalakult az Első Magyar Szállodaépítő Rt.. Ezekben az időkben
már a mai nézőpont szerint is nagy üzemméretű szállodák épültek.
Ilyen például az 1872-ben épült első Duna-parti szálloda a
Hungária. Budapest kialakulása 1873-ban, amikor egyesült Buda,
Óbuda és Pest nyitott meg a ma is üzemelő Margitszigeti Grand
Hotel.
A mai Andrássy út 1870-1885
időszakban alakult ki. A Nagykörút 1872-1890 építési
időszakában nyitottak a ma is ott lévő szállodák Royal, Béke.
Korábbi nevén, a képen látható Britannia Hotel. Ebben az
időszakban nyitottak a ma már 120 éves szállodák a körúton
és Rákóczi úton, mint Nemzeti, Palace, Metropol, Park,
Hungaria. A korai feljegyzések szerint már akkor felismerték a rendezvényszervezés és a
turizmus harmonikus egymásra hatását és 1876-tól rendszeresen rendeztek Budapesti
29
http://www.ihgplc.com/index.asp?pageid=326 30
Az 1960-as évek közepe volt, amikor a szállodások büszkék voltak arra, hogy minden szoba fürdőszobás.
12. kép Kristály Hotel
Tata 1770 11. kép Kristály Hotel
Tata 2010
22
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
Ünnepi Játékokat vagy például évente Országos Ipari Kiállítást. Az egyik legnagyobb
volumenű és sikeres kiállítás az ezer éves évfordulóra rendezett ünnepségsorozat volt.
Azóta sem volt képest 114 éve 2010-hez viszonyítva Budapest vagy Magyarország egy
nagy Globális Világrendezvénnyel hazánkra fordítani a világ figyelmét.
1896 Millenniumi Ünnepségek
A rendezvénysorozat rendkívül nagy turisztikai esemény volt. A vendégek 60%-a
külföldről érkezett. Megnyíltak a kor nagypolgári luxusigényeit kielégítő szállodák
Budapesten Astoria, Britannia, Grand Hotel, Palace, Pannónia és Royal. A Gellért Szálloda
építését elkezdték, de csak az I. Világháború után került átadásra. A Millenniumi
Ünnepségek hatása vidéken is érezhető volt ekkor nyílt meg a szegedi Tisza-szálló és
például a debreceni Aranybika Hotel.31
Az első Világháború után a Gellért Szálloda nyitása majd 1920-as évek elejére az
elismertsége volt a fő esemény a szállodaiparban. A háború utáni újraszervezések után már
az első világválsággal kellett szembe néznie a turizmusnak is. Az 1900-as évek elején
elnyerte mai formáját a Hősök tere. Az 1930-as években épült meg a Tőzsde Palota, New
York Palota, a Széchenyi Fürdő, a Gresham Palota.32
Ez a korszak alapvetően a lakóházak
és lakossági területfejlesztésekre összpontosított.
31
Aranybika Hotel Debrecen száz egy néhány évig bírta 1881-től volt szálloda, de 1699 már fogadó volt. 32
http://www.ksh.hu/statszemle_archive/1998/1998_09/1998_09_755.pdf
13. kép Előadás dia bemutatja a egykor.hu honlapról a kor jellemző szállodáit.
23
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
3. Evolúciós fejlődés elmélete
A korábbi fejezetekben olvasható volt, hogy a legnagyobb és a legismertebb
szállodavállalatok33
is egy étteremmel (IHG, Hilton, Marriott), egy szállodával (Accor) és
egy tőzsdei bejegyzéssel alapított Szálloda Névhasználati Rendszerrel (Wyndham).34
Minden globális és nemzetközi szállodavállalat a kialakulásakor egyszerű szervezet volt. A
vezető öt szállodavállaltból három családi-vállalkozás és kettő társas vállalkozás. Az első
szállodáik, így egyszerű szervezet volt és vagy családi-szálloda, vagy önálló-szálloda.
A szállodák fejlődése sem különbözik a gazdálkodó szervezetek szerves „organikus”
fejlődésétől. A szervezési és vezetési tudományok témakörébe tartozik a szervezetek
fejlődésének vizsgálata. Egy kis kitérővel a szerző korábbi kutatási területeiből a
szállodák, mint gazdálkodó szervezetek fejlődésével mutatja be a szálláshely szolgáltatásra
jellemző tulajdonosi és üzemeltetési formák kialakulását.
Egyszerű szervezet
Minden vállalkozás kezdete egyszerű szervezet. A vállalkozók azért indítják el
tevékenységüket, hogy a saját maguk és családjuk számára a megélhetést biztosítsák.
Nagyon egyszerű piaci, emberi és gazdasági célok vannak jelen. Az egyszerű szervezet
felépítése „lapos piramis”. Keresleti piac viszonyaiban stabilan fennmarad. Egyszerű és
lapos a szervezeti felépítése. A mai napig meghatározó a piaci jelenlétük a világban, így
Európában is. Magyarországon a szállodák háromnegyede ötvenszobásnál kisebb szálloda
és csak egynegyedük tartózik szállodaláncokhoz. Az egyszerű szervezetekre jellemző az
alacsony hitelképesség, a pénzeszköz hiány. Ugyanakkor jellemző a gyors piaci reagálás és
például a résstratégia alkalmazása. Az egyszerű szervezetek kétharmada a megalakulás
utáni harmadik évben már nincs a piacon. A fennmaradó és fejlődő egyszerű
szervezetekből a szerves fejlődés során funkcionális bürokratikus szervezetekké fejlődnek.
Funkcionális bürokrácia
A szolgáltatás vagy a termelés volumenének kiterjesztésével valamint a stabilitás hatására
kialakulnak a funkcionális szervezeti egységek az egyszerű szervezetekben és akkor már
bürokratikus szervezetekké alakulnak. Ennek a fejlődési szakasznak is jellemzője a
keresleti piac. Az egyedi szállodák nagyságának és a szállodaláncok kialakulásának
hatására elkerülhetetlené válik a funkcionális bürokrácia megjelenése. Elsőként a több
szállodát összefogó értékesítési szervezet alakul ki. Később az emberi erőforrás, majd az
adminisztráció, a beszerzés és a karbantartás végül eluralkodik a funkcionális bürokrácia.
A mai napig a legelterjedtebb szervezeti forma a funkcionális bürokrácia. A szerveztek
többsége funkcionális bürokratikus szervezet. Válság hatására az egyszerű szervezet felé
tendál a rendszer. Fejlődés esetében kialakul a divízió rendszerű szervezet.
33
Legnagyobb az IHG 620.000 szoba (4.200 szálloda), Wyndham 590.000 szoba (7.000 szálloda), Marriott
560.000 szoba (3.200 szálloda), Hilton 550.000 szoba (3.300 szálloda) és ötödik az Accor 479.000 szoba
(3.900 szálloda). 34
Henry Silverman, a private equity investor created Hospitality Franchise Systems (HFS) in early 1990s.
http://www.wyndhamworldwide.com/about-wyndham-worldwide/our-history
24
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
Divízionális szervezetek
A divíziónális szervezetekre jellemző, hogy a telephelyek, a mi szektorunkban ezek a
szállodák vagy több - kevesebb szállodák egysége, önálló gazdálkodási és döntési jogot
kapnak. A bevétel, eredmény illetve költség központok alakulnak35
ki. Kialakulnak a
szállodacsoportok ahol a szállodák hálózata már nem egységes sem névben, sem
kategóriában, sem specializációban, sem megjelenésben. Viszont a szállodáikat egy
közösségben tartja a tulajdon és az irányítás. Amennyiben a telephelyek mindegyke önálló
jogi formában üzemel, illetve ha a cég több vállalatot irányít, vagy tulajdonol, akkor azt
nevezzük holdingnak.
A szállodacsoportok kialakulását részben a piaci lefedettség motiválta. A szálláshely piaci
lefedettségét követte, a további diverzifikáció stratégia a turizmus lefedettsége. Így jelent
meg az utazási irodák, az utaztatási és közlekedési cégek alakítása vagy felvásárlása
esetleg stratégiai partnerként való együttműködési szerződéssel. Válság estében a
bürokratikus szervezet felé tendál a divízió rendszerű szervezet.
Adhocratikus szervezetek
Teljesség igénye nélkül az egyszerű szervezetek fejlődés során adhokratikus szervezetté
válnak, de csak adott tevékenységi körökben. Ilynek általában az oktatás, egészségügy
vagy például a software fejlesztő és kutató, tanácsadó cégek. Válságban vagy egyszerű
szervezetté alakulnak vissza vagy a bürokrácia megerősödik. Turizmusban és
szállodaiparban nem jellemző szervezeti állapot.
35
Ezek a „Profit Centerek”, vagy „Cost Centerek.”
25
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
4. Szállodák állami irányítású fejlődési szakasza
A világban és Európa sok országában a szervezetek szerves fejlődése megszakítás nélkül
van jelen a modernkor, a vezetés tudomány kialakulásától. Magyarországon és Kelet-
Európa több országában, így Magyarországon is megszakadt a szervezetek szerves
fejlődésének folyamatossága. A II. Világháború után Szovjetunió hatására és
felügyeletével ezekben az országokban a szocialista államrendet alakították ki.
A dia jól szemlélteti az állami irányítású fejlődési szakasz kiemelkedő lépcsőit. Ennek
számunkra most fontos eleme, hogy nincs magántulajdon csak állami.36
Így nem
épülhettek családi-szállodák és önálló-szállodák. A fejlesztés állami irányítású, az állam
dönt minden fejlesztésről, ez olyan hatással van a szállodafejlesztésekre, hogy csak nagy
üzemméretű 150 – 400 szobás szállodák épültek. Ezért hazai átlagos szállodai üzemmérete
(60 szoba) kétszer nagyobb az európai átlagnál (30 szoba).
Másik fontos elem, hogy a teljes fogalakoztatás mellett a dolgozók számára az állami
vállalatok és intézmények biztosítottak nyaralási lehetőséget a saját vagy az ágazati
szakszervezeti üdülőkben. Így a belföldi turizmus nem tudott szervesen fejlődni és ez
hatással volt a turizmus centralizáltságára. A turisztikai célállomások szigetszerűen
alakulta ki, a kialakított üdülő-helyekre és gyógy-helyekre építették az üdülőiket a
vállalatok és intézmények. A belföldi turizmust a szociális-turizmus helyettesítette.
36
Egy – egy cipész, bőrdíszműves, kötödés, lángossütő, fagylaltárusítás lehetet magántulajdonban, de ezek is
csak jellemzően 1968 „Új gazdasági mechanizmus” után. Idővel évről évre nőtt a lehetőség a
magántulajdonú kisvállalkozások alakulására.
14. kép
Hazai szállodaipar állami irányítású fejlődési szakasza 1950-1989. Szerző szerkesztése 2000.
26
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
Az állami irányítású szakasz jellemzője a szakaszos, lépcsős építkezés. Amikor valami ok
adódott akkor épült 5-10 szálloda, majd tíz évig nem vagy csak egy – egy szálloda épült.
Az állami irányítás és az állami tulajdon jellemzője, hogy a szervezetek üzemeltetése során
nem vagy csak nagyon kis mértékben foglakoznak az innovációval és fejlesztésekkel. A
megtermelt eredmények felélte a rendszer vagy más területeken tartotta fontosnak a
beruházásokat a szocialista állam. A vállaltok nem rendelkeztek teljes mértékben a
megtermelt eredménnyel. A szerző röviden áttekinti az „Állami irányítású fejlődési
szakasz” öt évtizedét.
4.1. Szállodafejlődés szakaszai az állami irányítású szakaszban
1945
A II. világháború alatt Budapest legtöbb szállodája elpusztul vagy megrongálódott.
Budapest nagy része a bombázások és harcok miatt megsemmisült.
1948-1950
Megkezdődik a magyarországi termelő erőinek teljes államosítása. Ez vonatkozott a
szállodákra, panziókra, fogadókra és minden vendéglátó üzletre, de a vasgyárakat és
autógyárakat is államosították. A szállodavállalatok használati joggal rendelkeztek és ez
alapján üzemeltetették a szállodákat és az éttermi egységeket. Először a Nemzeti, az
Astoria, a Britannia, a Continental, és a Gellért szállodák kerülnek állami kézbe. majd
fokozatosan minden szálláshely és vendéglátó üzlet. Megalakultak az első szállodai és
éttermi állami vállalatok. A Magyar Szállodavállalat, Hungária Szálloda és Étterem
Vállalat, majd a HungarHotels jogelődje, minden nagyobb szálloda az üzemeltetésébe
került. A másik nagy állami vállalat az Éttermi és Büfé Vállalat volt. Az évek során,
Pannónia Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat, majd Pannonia Szállodavállalat és később
Pannonia Hotels nevet vette fel.
A kisebb és vidéki szállodákat és éttermeket megyei, míg Budapesten kerületi vendéglátó
vállalatok vették át a volt tulajdonosoktól.37
1958
Az államigazgatási és belkereskedelemi vezetők részt vettek a Brüsszeli Világkiáltáson.
Egyértelmű lett, hogy a turizmus, akkor még idegenforgalom néven fontos lehet a
szocialista államnak. A külföldiek láthatják, hogy a szocializmus élhető. A
devizabevételekre szüksége van az országnak, hatékony kitermelési mutatója volt a
„láthatatlan exportnak” és végül hozzájárult a GDP-hez, valamint javította a
külkereskedelmi mérleg egyensúlyát. Feltehetően a sok pozitív benyomás hatására döntés
született a turizmus dinamikus fejlesztésére. Még Brüsszelben megvásárolt az állam egy
könnyűszerkezetes építési modult. Előre gyártott falelemből tetszőleges nagyságú és alakú
„Motel” épületet lehetet belőle építeni. A turizmus, szállodaipar és vendéglátás egységesen
37
Még 1978-ban is a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán a vendéglátás gazdálkodás,
vállalatgazdálkodás volt és nem éttermi vagy szállodai szintű gazdálkodás.
27
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
a belkereskedelmez tartozott. A tulajdonjog állami volt csak a használati jog került a
szocialista vállalatokhoz. A tulajdonjog és használatának szétválasztása csak 1990-es évek
elején került rendezésre, a privatizációval (Pannonia 1990).
A hazai kereslet és kínálat alakulását jól szemlélteti a következő dia, két jól elhatárolható
szakaszt különböztetünk meg. A keresleti és kínálati piac szakaszait. A keresleti piac 30
éves időszaka sok szakember életét „aranyozta be”. Pontosan mutatja a diagram a váltás
évét, hogy 1990 évtől már a kínálat növekedése volt mindig magasabb a keresletnél. Ezt a
versenyhátrányt nem volt képes ledolgozni a szállodaipar. A kínálati piac már 21 éve tartja
magát. A kezdeti időszakban az 1990-es évek elején sok tulajdonos, szállodaigazgató,
értékesítési igazgató nehezen kezelte a piac változását.
1960-as évek, az első fejlődési évtized
Az első nagyobb változást a Brüsszelben rendezett Világkiállítás jelentette (1958). Ezen
részt vettek a hazai belkereskedelem vezetői és képviselői és ekkor lett egyértelmű, hogy a
turizmus38
fontos szektor lehet. A könnyűszerkezetes építészet „Motel” rendszer licencét
megvásárolta az állam. A faelemekből építhető „Motel” szállodák egységesített bővíthető
panel elemekből álltak. Ezekből épültek fel a motelek Balatonon (Siófok, Zamárdi,
Szántod, Balaton-Mária, Tihany, Balatonföldvár) és a Velencei-tónál az agárdi motel. A
turizmus fejlődésének hatására döntés született Siófokon a szállodasor (négy 138 szobás
38
Abban az időben és egészen 1990-ig az idegenforgalom volt a turizmus elfogadott megnevezése.
1. ábra. Magyarországi kereslet és kínálat alakulása és a KVIK fejlődési szakaszai
1960-2011. Szerző szerkesztése 2012.
28
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
szállodaépület) és Balatonfüreden a Marina és Annabella valamint Aurora szállodák és a
budapesti Intercontinental felépítésére.
Ez nagymértékben növelte Budapest és Balaton megismerését az osztrák és német piacon.
Az egyetlen utazási iroda az IBUSZ volt. Az IBUSZ bérleti szerződéssel rendelkezett a
legtöbb balatoni szálloda szobáira. A sikeres program hatására a korábbi „Éttermi és Büfé
Vállalat” is részesült a szállodafejlesztésekből és így az új neve Pannónia Szálloda és
Éttermi Vállalat lett 1966-ban. Turizmus fejlesztésének fő okai a deviza illetve valuta
bevételek növelése, a külkereskedelmi mérleg és exportjavítása valamint a szocialista
rendszer életképességének bemutatása volt.
Kereslet két évben is 1966-ban és ’69-ben növekedett megahatározóan 22 és 19
százalékkal. A tíz évből négyszer volt alacsonyabb a kereslet az előző évhez viszonyítva,
de nem fordult negatív tartományba a csökkenés mértéke, egyszer sem. Keresletnövekedés
ebben a dekádban átlagosan hét százalék volt.
Kínálatnövekedés átlagosan öt százaléka, két százalékponttal alacsonyabb a
keresletnövekedésnél. Ezzel biztosan tartotta a szállodaipar a keresleti piacot, sőt a
második öt évben (1966-1970) a kereslet 41%-kal növekedett. Az okok az 1958 évi
Brüsszelben tartott Világkiállításra39
vezethetők vissza, illetve az 1968 évi Újgazdasági
Mechanizmus hatása nagymértékben segítette a nemzetközi nyitást.
1970-es évek fejlődési szakasza „Vadászati Világkiállítás”
A második nagy fejlődési lépcső 1971-ben volt, amikor megrendezték a Vadászati
Világkiállítást Budapesten illetve Magyarországon. Ezt megelőzően hat évig nem volt
komolyabb szállodai fejlesztés. Ebben az évben nyitott majdnem az összes szocreál
stílusban épült szálloda, Wien (Kelenföld), Volga (Ibis Váci út),40
Balatonon több szálloda,
Keszthelyen, Hévízen, Visegrádon a Silvanus és Dobogókőn a Nimród szálloda. A
Danubius Hotels szállodavállalat ebben az időszakban alakult a Thermal Margitsziget
nyitásával együtt. Jellemző, hogy a köztes időszakokban nem épült szálloda hazánkban.
Keresletnövekedés háromszor volt a 10% közelében vagy annál magasabban. Tíz év alatt
egyszer volt 12%-os keresletnövekedés (1978) és kétszer 10%-os (1970 és 1974) években.
A dekádban a kereslet átlagos növekedési üteme csökkent az előző időszakhoz képest
három százalék ponttal, de így is elérte az átlagos 4%-ot. A tíz alatt hatszor csökkent előző
évhez képest a kereslet és a növekedésüzeme háromszor volt negatív tartományban (1972,
1973, 1979) években. Legmagasabb csökkenés a dekádban -5% volt 1972. Egyértelműen
az olajválság hatására.
Volt a dekádban egyszer egy nagyobb növekedés 1978-ban 12%, aminek az okát a szerző
az osztrák, finn, svéd és máltai vízum eltörlésével magyarázza. Ebben az évben vezették be
az általános forgalmi adót, de ez nem indokol 12%-os vendégéjszaka növekedést. A
39
A szerző 1966-os években dolgozott abban a Gresham Kávéházban, ahol Világkiállításon kint volt Herendi
porcelánborítású háromkaros kávéfőző gépet használtuk. 40
Negyvenegy év után, 2012 évben lebontásra került.
29
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
Vadászati Világkiállítás ellentmondásos, mert csak 2%-kal nőtt 1971-ben a kereslet, igaz
előtte két évben 16%-kal illetve 10%-kal a keresletnövekedés. A Hilton nyitás évében a
kereslet 7%-kal növekedett (1977).
Kínálatalakulás, 1970-re a kínálat az utolsó három évben összesen 35%-kal növekedett, de
a dekádban újabb kiemelkedő növekedés nem volt. Átlagosan 3% volt a kínálatnövekedés,
1977-ben a Hilton nyitás évében a növekedés 7% volt, különben minden évben egy – két
százalék. A margitszigeti Termál Hotel 1979-ben nyitott meg.
A dia egyértelműen rámutat a keresleti és kínálati piaci váltásának évére és a szállodai
tantárgyak oktatóinak váltásaira.
1980-es évek harmadik fejlődési szakasz franchise korszak
Keresletalakulás, a dia mutatja, hogy a dekádban két alkalommal volt kiemelkedő41
keresletnövekedés 1984-ben (10%) és 1987-ben (14%) (KSH 2011) az osztrákhitel
szállodáinak piaci elismertsége és Budapest Világörökségi helyszíneinek elfogadása adták
a lehetőséget a növekedésre. Ugyanakkor 1980-ban (-12%) és 1988-ban (-6%) volt a
csökkenés. Az évtizedben az átlagos keresletnövekedés 3%-os volt. A harmadik nagy
hullámra tíz évet kellett várni. 1982-re készültek el az Osztrák Hitel Program keretében
megvalósult szállodai és turisztikai beruházások. Ausztria és Magyarország
hitelszerződésének értelmében a stagnáló osztrák építőipari vállalatok, osztrák bankok
41
10% feletti a növekedés
2. ábra Magyarország kereslet és kínálat alakulása és szállodai tárgyak oktatói.
Szerző szerkesztése 2012.
30
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
hiteleiből Magyarországon építenek kizárólag turisztikai célú létesítményeket. A hitelt
Magyarország vette fel és igen kedvező kamatozású hitel volt. Ekkor nyitott meg a Buda
Penta Hotel franchise szerződéssel, ma Mercure Buda, az Atrium Hyatt Hotel franchise
szerződéssel, osztott Malév – Pannonia tulajdonjoggal és Pannonia Hotels üzemeltetéssel,
szálloda ma Sofitel42
nevet viseli. A Novotel Congress, Kongresszusi központ, a Forum
Hotel, mai Intercontinental, a Ferihegyi repülőtér II. és több határátkelő például
Hegyeshalom került megépítésre vagy felújításra.
Kiemelkedő színvonalas és nagyléptékű fejlődési pontja volt ez a hazai turizmusnak és
különösen a szállodaiparnak. Jól sikerült program volt nagymértékben hozzájárult a
nemzeti turizmus fejlődéséhez és annak nemzetközi elismeréséhez. 1982-ben került több
kiemelkedő márkanév hazánkba névhasználati szerződéssel, Hyatt, Novotel, Penta, Forum
és a Ramada. A nemzetközi szállodaláncok a névhasználati szerződés keretein belül nem
csak a hazai, hanem a nemzetközi elismertséget biztosították.
Kínálatalakulása, ebben a korszakban 5%-os növekedés volt, egy nagyobb lépés volt, igaz
a hazai szállodaipar újkori történetének legnagyobb lépése volt egyben. Az 1982 évi
szállodanyitások 15%-kal növelték a kínálatot. Ezekben az években nagymértékben
erősödött a hazai turizmus elismertsége, köszönhetően részben a franchise partnereknek.43
A versenyhátrány két százalékpontos ennyivel növekedett gyorsabban a kínálat a
keresletnél. Ebben a dekádban már kismértékben mínusz két százalékponttal elkezdődött
keresleti piac kínálati piaccá alakulása.
1990-es évek privatizáció és kínálati piac kialakulása
A privatizációs időszak alatt a szállodacsoportok portfoliója nagyon letisztult a kisebb
vidéki szállodákat hazai kisbefeketedőknek adta el a Magyar Állam nevében az Állami
Vagyonügynökség. A vállalatok éttermeit az Első Privatizációs Tőrvény szerint
értékesítették. Az akkori bérlőknek és szabadkasszás üzletvezetőknek elővásárlási joguk
volt. Az állami tulajdonú szállodavállalatok külföldi tulajdonosoknak való értékesítése után
a hazai szállodaipar újra az organikus fejlődés szakaszába lépett 1990-től.
Keresletalakulása, a balkáni háború 1990 és 1991 években nyolc és öt, összesen 13
százalékkal csökkentette a keresletet.44
Ezt követően két meghatározó növekedés volt 1993
és 1994 években, mindkét évben 12% és 1996-ban egy átlagos növekedés 7%. Az évtized
első éve hozta meg Magyarország szállodaiparának azt a piaci változást, amikor a
keresletiből kínálati lett a piac.
Kínálatalakulása, az első változás a kínálati oldal összetételét és számát változtatta meg.
Vállalati és szakszervezeti üdülőket zártszálláshely szolgáltatásból átsorolták a
kereskedelmi szálláshely szolgáltatásba. Ez azt jelentette, hogy az addig csak vállalati
dolgozókat vagy szakszervezeti tagokat fogadó üdülők kereskedelmi szállodaként
42
Azóta már volt Sofitel Budapest Dorottya, majd Sofitel Budapest Chain Bridge 43
Például Novotel, Hyatt, Penta, Forum 44
Az öt évvel korábbi 1986 évi szintre csökkent 7.100.000 vendégéjszakára.
31
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
üzemeltek, úgy hogy az első időszakban, a vállalatok és szakszervezetek üzemeltetési
költségtérítést adtak a szállodáiknak. Részlegesen és elvétve, de még napjainkban is
előfordul ez a gyakorlat. Főleg kiemelt üdülő körzetekben lévő vállalati és szakszervezeti
üdülők átsorolása ebben az évtizedben megnövelte a kínálatot. A kínálatnövekedés 1993-
94-95 években összesen 39% volt. Az elmúlt ötven évben évente átlagosan 14 szállodát
nyitottak meg. Az állami irányítású szakaszban 1960-1989 évente három szálloda nyitott.
A rendszerváltás első öt évben 1990-1995 évente átlagosan 48 szállodakerült regisztrálása.
Az elmúlt tíz évben átlagosan 12 szálloda nyílt meg. A számok érzékeltetik a piaci változás
intenzitását a ’90-es évek elején. A piacváltozást erősítette, hogy a volt szocialista
országok igen nagyszámú csoportos utazásainak elmaradása is. E kettő környezeti tényező
változása értékelte fel a piaci-gazdálkodás jelentőségét hazánkban. Az 1990-es évek elején
a szerző által vizsgált turisztikai cégek még az eredményességet tartották a legfőbb
sikerüknek és céljuknak. A stratégiai gondolkodás még nem jelnet a vállalatok életében.
A dia mutatja, hogy egyes dekádokban mekkora volt a szállodaipar piaci előnye vagy
hátránya. Két dekádban, 1980-as években (-2), de valóban az 1990-es (-4) években alakult
ki a piaci versenyhátrány, melynek két oka a szakszervezeti üdülők átsorolása és a keleti
piac elvesztése volt.
2000-es évek
Keresletalakulás, biztató kezdet, de ebben az évtizedben nem volt egyetlen évben tíz
százalék feletti a növekedés. Az európai unióhoz csatlakozás évében (2004) +8% volt és a
légtér liberalizáció évében (2005) újabb +8% növekedést volt a vendégéjszakák számában.
3. ábra. Szállodaipar piac előnyős és piac hátrányos dekádja 1960-2011
Szerző szerkesztése 2012
32
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
Ez volt a biztató kezdet. Keresletcsökkenés csak 2009 évben volt -8%, a „válság”45
hatására. A dekádban az átlagos keresletnövekedés két százalék volt. Az öt dekádból a
legalacsonyabb, lásd az 5. számú dián.
Kínálatalakulás, a szerves piaci fejlődés hatására a kínálat kiegyensúlyozottan növekedett
átlagosan egy százalékkal, évente 17 szállodanyitással. Ebben a dekádban javult a piaci
versenyhelyzet egy százalékponttal. Utoljára hatvanas években volt két százalékpontos a
piaci előny és a hetvenes években egy százalékpont.
Hazai szállodaipar piaci egyensúlya, ötvenkét év távlatában (1960-2011) közel
kiegyenlített (0,48 százalékpont). A keresletnövekedés (121,1%) és kínálatnövekedésben
(96,6%), természetesen vannak kiemelkedő növekedési és csökkenési szakaszok. Az
egyensúlyt keresleti oldalról javították a ’60-as és ’70-es évek és rontották a ’80-as és főleg
a ’90-es évek.
Tíz százalékot meghaladó keresletcsökkenés, 1980-ban (-12%) és a 1990-91 években volt
(-13%), de ekkor nem voltak szállodai csődeljárások. Kisebb (-5%-os) volt 1972-ben és (-
6%-os) csökkenés volt 1988-ban. Harmadik nagyobb csökkenés a „pénzügyi válság”
időszakában elérte a mínusz nyolc, azaz -8 százalékot és ezt a csökkenést a szállodák
tulajdonosai nem tudták kezelni a gazdaságpolitika és banki hozzáállás hatásai miatt és így
több szálloda a bank tulajdonába került. (Dr. Juhász 2009)
Esély van arra, hogy az 1990-ben kialakult kínálati piac lassan áll vissza egyensúlyba. Ezt
a piaci folyamatot erősítheti a Hotelstars minősítés (Hotelstars 2012) és a kötelező
Kereskedelmi Kamarai tagság összefogva a Fogyasztóvédelmi Felügyelettel. A szerző
előrejelzése szerint a kereslet alakulása megmaradt az átlagos évi 4%-os szinten, de a
szállodai kínálat az átrendeződési időszakban csökkeni fog két év alatt legalább 10%-kal.46
45
A 2008 évben a kereslet stagnált (0%), 2009 évi csökkenés 9% volt, 2010-ben 6% növekedés volt. A
balkáni háború két éveiben (1990-91) a csökkenés szintén 13% volt és 1980-ban is 12% volt a csökkenés ez
volt a legnagyobb éves keresletcsökkenés közel sem volt akkora negatív hatása, mint az 2009 évi -8%-os
csökkenésnek. 46
Ez a fejezet tartalmaz részleteket a szerző 2012 évi Tudomány Ünnepe Konferencián megtartott
előadásából annak szakcikkéből. Dr. Juhász László PhD Múlt a jövőben Múlt a jövőben – Szállodaipar,
szállodaoktatás fejlődése és szerepe a felsőoktatásban 2012. Budapest
http://www.hotel2022.hu/publikaciok/szerzo-publikacioi
33
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
5. Magyarország második evolúciós szálloda fejlődési szakasza
Második szerves szervezetfejlődés szakasz 1989 -
A rendszerváltás előtti évek nagy gazdasági lépése volt a Gazdasági Tőrvény 1988
elfogadása. Az addig csak állami vállalatok, szövetkezetek, gazdasági munkaközösségek
helyett és mellett tőrvényei szabályozás történt a részvénytársaságok, korlátolt felelősségű
társaságok és például a közös vállalatok alapítására és működtetésére.
Ez kinyitotta a lehetőséget és megkezdődött a „spontán privatizáció” korszaka, amit az első
privatizációs tőrvény és szakasz követett és végül a privatizációs tőrvény és a
„Privatizáció” korszaka zárt le, de akkor már 1990-es évek közepe volt.47
47
Szerző az egyik szállodavállalatnál Privatizációs Manager beosztásban személyesen részt vett az állami
vállalatok részvénytársasággá alakításában és a részvények kibocsátásában és akvizíciójában
34
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
A dia szemléltet nyolc hazai szállodát van benne önálló-szálloda, szálloda-lánchoz tartózó
és szállodacsoporthoz tartozó szálloda.
5.1. Szállodavállalatok
A rendszerváltás utáni években megjelentek a nemzetközi szállodavállalatok hazánkban,
de főleg Budapesten. Kempinski (1192), Mariott, Meridien (2006), NH, Park Inn, Holiday
Inn.
A korábbi nagy magyar szállodai cégek is jelen vannak a piacon a Danubius Hotels, az
Accor-Pannonia és rendszerváltás után alakult korábban szakszervezeti szállodákat
üzemeletető Hungest.
Fizetővendéglátásból és Hostelek üzemeltetésből kifejlődött a Mellow Mood
szállodacsoport. Rendre nyílnak családi-szállodák és önálló-szállodák, de a piacon jelen
vannak önálló-szállodák privatizációs programból. Abbázia Hotel Csoport már hat club
szállodát üzemeltet és a két hotel viseli már a Zara nevet.
15. kép. Kiemelés Magyarország modern kori szállodáiból. Forrás: Szállodai honlapok
szerző szerkesztése 2012.
35
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
5.2 Hazai szállodaipar kínálata48
2012-ben az oroszországi vendégéjszakák száma nőtt a legnagyobb mértékben (+138.575),
de nehezen döntöttek Budapest (+62.459) és Balaton (+60.812).
Budapesten az olaszok (+95.870) és az angolok (+66.296) növelték legnagyobb mértékben
a vendégéjszakák számát, az oroszok lettek a harmadikak. Az olasz vendégéjszakák
növekedése több mint négy átlagos magyarországi szálloda fenntarthatóságát biztosította.
Budapesti szállodák 2012 évben a legnagyobb 95.870 vendégéjszaka növekedést (22%) az
olasz turistáknak köszönhetik. A 21%-os általános forgalmi adó országából érkező olasz
turisták Budapesten töltik vendégéjszakák 87%-át és az összes vendégéjszaka 94%-ában
szállodai szobákban alszanak.
Az orosz turisták (RUS 18% VAT) 40%-kal növelték jelenlétüket a balatoni és 23%-kal a
budapesti piacon.
Budapest kiemelkedően magas tíz százalékkal növekedett (8.166.900), míg
Magyarországon stagnált a vendégéjszakák (21.608.726) számának növekedése. A külföldi
vendégéjszakák száma dinamikusan nőtt Budapesten +13%, ugyanakkor az országban 9%-
os volt a növekedés. A belföldi vendégéjszakák száma csak kis mértékben egy százalékkal
növekedett. Magyarországi 50%-os és a budapesti igen alacsony 20%-os részarány további
két százalékponttal csökkent. Nehezen találja meg a turisztikai szakma azt a kínálatot és
lehetőséget, ami a nehéz gazdasági helyzetben a belföldi turizmust fellendítené.
Budapest ugyanakkor sikeres a BRIC piac meghódításában a teljes kereslet hat százaléka
ezekről a területekről érkezik a korábbi évek öt százalékos részarányához képest a
volumennövekedés 34%-os.
Budapest piaci pozícióját nagymértékben rontotta a tízezer vendégéjszakákkal csökkenő
francia (-5%) és görög (-11%) piac, valamint országonként háromezer vendégéjszaka
csökkenést okozó Szlovénia (-12%) és Ciprus (-30%).
Magyarország legnagyobb vendégéjszaka szám csökkenéseit a budapesti hatáson túl
Ausztria (-10.524), Dánia (-4.398) és Svájc (-3.191) okozta. Érdekes, hogy Ausztria (+2%)
és Dánia (+3%) Budapesten több vendégéjszakát jelentett, mint tavaly. Svájc a budapesti
piacon stagnál -208 vendégéjszaka növekedéssel.
Szállásdíjak Budapesten és országosan is nyolc százalékkal növekedtek, hat százalékos
fogyasztói árindex és hat százalék élelmiszer, hét százalék energia és 14% ital infláció és
várhatóan kétszázalékos EUR árfolyamváltozás mellett.
48
Dr. Juhász László 2012. Magyarországi szállodák piaci értékelése 2012. Budapest, www.hotel202.hu
36
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
6. Virtuális szálloda témaköre
Az elméletet, a gyakorlati alkalmazás lehetőségében igyekszik, megjeleníti a szerző. Ennek
módszere, hogy egy virtuális szálloda példáján keresztül bemutatva érzékelteti az
elméletet.
6.1. Első feladat
Feladat meghatározni, kijelölni a felelős vezetőket és munkaköri feladataikat.
A szálloda neve Virtuális Szálloda.
Vezető munkatársai
Hotel Manager,
Sales Manager,
Room Division Manager
Front Office Manager,
Executive Housekeeper,
Food and Beverage Manager,
Maintenance Manager,
Chief Account,
+ Recreation Manager
Bankett Manager
Spa Manager
Wellness Manager
Sport Manager
Termál Manager
Minden vezető beosztás kijelölésénél az elvégzendő feladatokat és a kijelölt vezető
személyiségét ajánlott figyelembe venni.
37
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
7. Ellenőrző kérdések
Szállodavezetés ellenőrző kérdései
1. Ismertesse, az őskori és ókori szálláshelyek jellemzőit és típusait, legendáit
2. Ismertesse, a középkori és újkori szálláshelyek jellemzőit és típusait, legendáit
3. Ismertesse, a modernkori szálláshelyek kialakulását és szállodáit
4. Ismertesse, a szerves szervezetfejlődés elméleti alapjait
5. Ismertesse, a hazai állami irányítású fejlődési szakasz küszöbjeit
6. Ismertesse, a szállodaipar jelenlegi piaci helyzetét, fejlődési trendjeit
38
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
Összefoglaló
A felgyorsult élet, a kisebb lakhelyek, lakások és az alkalmazottak hiánya megnehezítheti a
kiterjedt vendéglátás gyakorlását, de nyitott szívekre és ajtókra nagyobb szükség van, mint
valaha.
Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy
vendégeink használják otthonunk üdvözlő szőnyegét,49
amikor csak lehetőségünk van rá.
Ajánlás
A fejezet kiemelt ajánlásai a szakirodalmi publikációkhoz
- Hazai középkor és korai modernkor részletesebb feltárása
- A szállodaipar piaci értékelésének minél több szempontú rendszeres értékelése
Budapest, 1966. szeptember 1 - 2011. május
49
Ajtó előtti belépő szőnyeg, ma már inkább lábtörlő az általános megnevezése.
39
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
Szójegyzék
A szójegyzék az előfordulások sorrendjében kerülnek ismertetésre.
I. Bevezetés a szállodák világába
Szálláshelyek jogi csoportosítása a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet szerint a
szálláshely típusok lehetnek Szálloda, Panzió, Üdülőház, Kemping, Közösségi
szálláshely, Egyéb szálláshely.
Szálloda, az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített
szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat
is nyújtanak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma
legalább huszonegy
Ógörög kultúra ismert szálláshelytípusai, Pandokeia (városban, átlagos szolgáltatást
nyújt), Leonidario (városban, magas színvonal), Katagogia (forgalmas utak mellett,
cégéres fogadó), Lesché (szálloda elődje).
Római kor vendéglátás intézményei,50
Mansió, Hospitium, Mutatio, Caupona, Stabulum,
Deversorium, Taverna, Thermopolium, Popiba.
40
Dr. Juhász László PhD I.1 Bevezetés a szállodák világába
Referencia lista
54/2003 kormányrendelet
239/ 2009 kormányrendelet
www.itthonotthonvankartya.hu
http://www.tortenelems.eoldal.hu/cikkek/az-okori-roma/a-csaszarsag-valsaga-es-a-romai-
birodalom-bukasa.html.eoldal.hu › Az ókori Róma
http://tortenelemklub.com/koezepkor/erett-koezepkor/174-templomos-lovagok
Mózes 19:08, NIV
Index.hu/.../kiszamitottak_a_gizai_nagy_piramis_epitese
Sándor Tibor - Ókori utak - Ókori utazók
http://hiltonglobalmediacenter.com/index.cfm/page/29
http://corporate.ritzcarlton.com/en/About/OurHistory.htm
http://timeline.marriott.com/resource/OurHistory.pdf
http://www.ihgplc.com/index.asp?pageid=326
http://www.ksh.hu/statszemle_archive/1998/1998_09/1998_09_755.pdf
Dr. Juhász László 2012. Magyarországi szállodák piaci értékelése 2012. Budapest,
www.hotel202.hu
2012 évi Tudomány Ünnepe Konferencia, Dr. Juhász László PhD Múlt a jövőben Múlt a
jövőben – Szállodaipar, szállodaoktatás fejlődése és szerepe a felsőoktatásban 2012.
Budapest, http://www.hotel2022.hu/publikaciok/szerzo-publikacioi
Henry Silverman, a private equity investor created Hospitality Franchise Systems (HFS) in
early 1990s. http://www.wyndhamworldwide.com/about-wyndham-worldwide/our-
history
Budapest, 1966. szeptember 1 – 2010. május