haraszthy lászló - Énekesmadarak.pdf
TRANSCRIPT
A
ELiilág: Kiinyvtár
A Kárpát-medence pacsirtái, fecskéi, rigói,poszátái és más énekes madarai
Éló'VUág Könyvtár
,Enekesmadarak
A Kárpát-medence pacsirtái, fecskéi, rigóiposzátái és más énekesmadarai
A Kárpát-medence pacsirtái, fecskéi, rigóiposzátái és más énekesmadarai
Kossuth Kiadó
Budapest
Írta
Haraszthy LászlóBevezetö
Sorozatszerkeszto
Ujhelyi Péter
Fényképezték
J. ArtyuWn 003:3), Bécsy László (2U-2, 29:2-3, 33:3, 45:2, 49:3, 51:2, 61:3,67:4, 73:3, 81:2, 87:1, 95:1-2), Forrásy Csaba (25:2,59:3,83:1), Gór András (07),Haraszthy László 09:2-3, 77:3, 79:2-3, lOU), Kalotás Zsolt (13:1-3, 17:1-3, 19:1,
23:1-2, 25:1, 27:2, 3U-3, 35:1-4, 39:1-3, 4U, 43:1-3, 45:1, 45:3, 47:1-3, 49:2,5U, 53:1-2, 55:2, 57:2, 59:1-2, 61:1-2, 63:1-3, 65:1-2, 67:1-3, 69:3, 7U-2, 73:1-2, 75:1,
79:1, 8U, 83:2-3, 85:2-3, 87:2, 89:1-3, 9U-2, 93:1-2, 95:3, 97:1-2, 99:1-4, 101:2, 103:1-2),Kármán Balázs - Novák László 05:1, 25:3, 27:1, 29:1, 37:1-2, 41:2, 49:1, 57:1, 69:1-2,
75:2,76:1,81:3,85:1), Kovács Gábor (45:4), Streit Béla (33:1-2, 55:1, 91:3)
Támogatóink
"if
.ill[rrtNEMZIITl nl.TURÁUS ÖRÖKSÉG
MINISZTÉR IUMA
ISBN 963 09 4440 5
© Kossuth Kiadó, 2003
© Haraszthy László, 2003
Minden jog fenntartva!
Felelos kiadó: Kocsis András Sándor
a Kossuth Kiadó Rt. elnök-vezérigazgatójaA kiadó az 1795-ben alapított
Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztó1<Egyesületének a tagjaMuszaki vezeto: Kun Gábor
'Tördelés, nyomdai eló1<észítés:Gór Andráswww.kossuth.hu / e-mail: [email protected]
Nyomta és kötötte a Szekszárdi Nyomda Kft.Felelos vezeto: Vadász József igazgató
A gerinces állatok közül a madarak fajgazdagsága a halaké után a legnagyobb. AFöldön hozzávetó1egesen 9700 madárfajél. Sokféleségük azonban nemcsak a fajokszámában, hanem változatos testfelépítésükben és életmódjukban is megmutatkozik. Ennek a sokféleségnek köszönhetoena madarak a szó szoros értelmében bené
pesítik az egész Földet. Találkozhatunkvelük a rendkívül zord Antarktiszon
ugyanúgy, mint a magas hegységekben,trópusokon, a Szaharában, a nyílt óceánokon és a zárt erdokben. A legtöbb faj a trópusokon él, azon belül is kiemelkedikDél-Amerika és az Indonéz-szigetvilág fajgazdagsága. Röpképességüknek köszönhetoen a madarak sok más állatcsoportszámára megközelíthetetlen területet népesítettek be.
Magyarországon napjainkig 373 faj jelenlétét mutatták ki. Ez a viszonylag szerény fajszám általában jellemzo földrészünkre. Hazánkban 200 faj fészkel rendszeresen, a többi téli-nyári vendég vagy átvonuló, illetve alkalmi, esetleg ritka kóborló. A fajok számát tekintve a hazai madárfaunában a legjelentosebb rend az énekesmadaraké, amelyhez hasonló fajgazdagságegyetlen más madárrendre sem jellemzo.Egyaránt élnek itt vizekhez kötodo, füvespusztákon élo, erdoket vagy sziklás élohelyeket kedvelo fajok, s a fészkelo madarakmellett tovább gazdagítják a nálunk megfigyelheto fajok sorát az Észak-Európából,Szibériából vagy a Mediterráneumból érkezo átvonuló, áttelelo, illetve kóborlómadarak.
A nálunk fészkelo madarak többségeosszel elvonul és a telet a Mediterráneum
ban vagy Afrikában tölti. A Földközi-tenger mellékén teleloket a vonulás kevésbéviseli meg, azonban az Afrika déli részéig
eljutó fajok a hatalmas távolság során, a kimerülésen túl ezernyi veszélynek vannakkitéve. Sajnos jól tudjuk, hogy a dél-európai, észak-afrikai teleloterületek egy részén a kíméletlen vadászat madarak millióinak életét követeli.
A sokoldalú veszélyezteto tényezóK hatásainak csökkentését szolgálják a világszerte bevezetett, határokon átnyúló, nemzetközi együttmuködést igénylo védelmiintézkedések. A természetvédelem hosko
rában, Herman üttóék idejében az egyesfajokat nyilvánították védetté, majd évtizedekkel késóbb a fontosabb élohelyeikenvédett területeket, nemzeti parkokat létesítettek. Könnyu belátni, hogy a madarakvándorlása megköveteli, hogy ne csakfészkeloterületük törvényes oltalmával, hanem nemzetközi egyezményekkel is segítsük védelmüket.
Magyarország 2004 májusában az Európai Unió tagja lesz. A belépés feltétele azún. Natura 2000 területek kijelölése, amelyek a legfontosabb élohelyek mellett afontos madárélónelyeket is magukban foglaló területhálózatot alkotnak majd Magyarországon, illetve egész Európában.Ahhoz, hogy a nálunk eloforduló fajokatés élónelyeiket fenn tudjuk tartani, elengedhetetlen, hogy minél többen ismerjék amadarakat. Ez a könyv ennek a tudásnaka megszerzéséhez igyekszik hozzájárulni.
Kötetünkben a fajleírások mellett található diagram tájékoztat arról, hogy azadott fajt jellemzoen mikor figyelhetjükmeg a Kárpát-medencében:
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
001111 ••••• 000
A Magyarországon védett fajokat !, a fokozottan védetteket II jelöli.
5
Poszátafélék (Sylviidae)A csor általában karcsú és gyenge, csupán atáplálék elkapására szolgál; a poszáták a keményebb táplálékot nem képesek felaprítaniA csorzugban serteszeru tollak találhatók.A csor - a gezefajok kivételével - nem feltu-
Rigófélék (Turdidae)
A fajok többsége a talajszinten gyujti táplálékát. Csorük enyhéníveIt, ár alakú; a felsokáva szarubevonata
enyhe kampót képez.A csorzugban serteszeru tollak találhatók.
A csüd elülso oldalát egyetlen összefüggoszarupajzs fedi. A poszátaféléktó1 eltéroen afiatalkori tollazat pettyes. Az ivari dimorfizmus kifejezett, a fajok jó részénél a hím és atojó tollazata jelentosen eltér egymástól. Elsosorban gerinctelen állatokkal táplálkoznak,de különösen vonulási idóben sok bogyót isfogyasztanak. A fajok többsége vonuló.A hagyományosan külön családba sorolt rigóféléket a Sibley-féle rendszerben a jóvaltágabban értelmezett légykapófélék családjában szerepeltetik.(Erithacus, Luscinia, Monticola, Oenanthe,Phoenicurus, Saxicola, Turdus)
SlÜrkebegyfélék (Prunellidae)Felülnézetben a csor
az orrnyílás elott hirtelen leszukített. Az
orrnyílás szaruredovel fedett. A csor
zugban serteszerutollak találhatók. A
csüd kissé hosszabb, mint a középso ujj (akarommal együtt); a hátulsó ujj karma a legfejlettebb. Vegyes táplálkozású madarak tartoznak ide, amelyek költési idóben fó'kéntrovarokkal táplálkoznak, majd késóbb áttérnek az apró magvak fogyasztására.(Prunella)
Vízirigófélék (Cinclidae)Gyors folyású patakokmentén élo, viselkedésben és testfelépítésben egyaránt különleges madarak tartoznak ebbe a család
ba. A szárny lekerekített (a víz alatti közle
kedésben is segíti a madarat), a farok igenrövid. A tömött tollazat - az úszómadarak
többségéhez hasonlóan - zsírozható a fartomirigy váladékával. Az orrnyílás és a fül hártyával ill. borredovellezárható. A csorzugbanfeltuno tollserték nincsenek. Más énekesma
daraktóI eltéroen a csontok nem, vagy csakgyengén pneumatizáltak (nem tartalmaznaklevegot). Ez az anatómiai jellegzetesség is segíti a madarat a víz alatti közlekedésben, ellenben a nagyobb, interkontinentális vándorlást nem teszi lehetové, így a vízirigók a telet is költónelyük környékén, vagy attól csakkissé eltávolodva töltik. A hím és a tojó küllemben nem tér el egymástól.(Cinclus)
szinten sétálva (nem ugrálva!) gyujtik a táplálékukat. A hátsó ujj karma sok fajnál feltunoen hosszú.
A Sibley-féle rendszerben a pityereket ésbillegetó'ket a verébfélék családjába sorolják,amit a molekuláris taxonómiai (DNS-hibridi
zációs) vizsgálatok tettek indokolttá.(Anthus, Motacilla)
Ökörszemfélék (Troglodytidae)Kifejezetten apró madaraktartoznak ebbe a családba.
Csorük megnyúlt, kissé lefelé hajló. A csorzugbanfeltuno tollserték nincse
nek. A farok igen rövid, a faroktollak száma12. Tollazatuk barna színu, sötétebb mintázattal. Az ivari dimorfizmus nem kifejezett.A család nálunk élo faja nem vándorló.(Troglodytes)
Billegetofélék (Motacillidae)Karcsú testalkatú,hosszú farkú madarakat sorolnak ebbea családba. Elsorendu evezotollaik szá
ma 9. A másodren
du evezotollak megnyúltak, és általábanelérik az elsorendu evezó'k hosszát. A farok
tollak száma 12. A csor vékony és hosszú.A csüd oldalán a szaru tagolatlan, elöl a szarulemezek többé-kevésbé tagoltak. A pacsirtákhoz hasonlóan a billegetofélék is a talaj-
Pacsirtafélék (Alaudidae)
Veréb nagyságú, zömök testalkatú, talajlakó madarak. Os
lénytani ásatások során már sok fajuk került elo pliocén üledékekbó1. Táplálékukat a földön sétálgatva gyujtik, fészküket atalajszinten építik. Valamennyi énekesmadártóI megkülönbözteti ó'ket lábuk anatómiaifelépítése. Csüdjük hátulsó része lekerekített,rajta él nem húzódik végig, hátul is tagolt lemezekkel fedett (más családok képviseloinéla csüd hátulsó oldala sínszeru szaruborítással
fedett és élben végzodik). A hátulsó ujj karma általában feltunoen hosszú. Tollazatuk
többnyire egyszeru, rejtoszínezetu tollakbóláll. Szárnyuk hegyes, 10 kézevezovel. Csorük rövid, eros, magevo típusÚ. A koponyánaz állkapcsi izmok tapadását szolgáló nagycsontnyúlványok összenottek, ami nagyobberó'kifejtést tesz lehetové.(Alauda, Calandrella, Eremophila,Galerida, Lullula, Melanocorypha)
Fecskefélék (Hirundinidae)Kis termetu énekesma
darak. Kitartó repülésreképesek, rovartáplálékukat a levegóben gyujtik; csorük lapított, háromszög alakú, a szájmélyen hasított. Elsorendu evezotollaik erosen meghosszabbodtak (kivétel az elso, amely csökevényes), számuk 9. A leghoszszabb elsorendu evezotöbb mint kétszerese a másodrendu evezó'k
hosszának. A láb inkább csak kapaszkodásraés lassú tipegésre alkalmas; a csüd rövid, azujjak gyengék, a karmok viszont jól fejlettek.A legtöbb faj sárból készített fészekben, mígmás fajok üregekben költenek. Gyakran képeznek fészkeló'kolóniákat.(Delichon, Hirundo, Riparia)
A kötetben eloforduló madárcsaládok
jellemzése
Könyvünkben jórészt az énekesmadarak napjainkban leggyakrabban használatos rendszerezését követtük, a madárcsaládok többségétis a határozókban általánosan használt sor
rendben ismertetjük. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a hagyományos madárrendszer sok esetben nem tükrözi pontosan acsoportok valós rokonsági viszonyait. A madarak evolúcióját hitelesebben érzékeltetorendszerek felállítására számos kutató töreke
dett; közülük a legnagyobb hatású Charles G.Sibley és munkatársainak DNS-hibridizációsvizsgálatokra alapozott, molekuláris taxonómiai rendszere. A Sibley-féle rendszer gyökeresen átalakította a hagyományos felosztást,és vélhetoen a molekuláris taxonómia ered
ményei hamarosan megjelennek majd az általános madártani szakmunkákban, névjegyzékekben és határozókban is.
6 7
Csuszkafélék (Sittidae)A fatörzsön való moz
gáshoz messzemenoenalkalmazkodott mada
rak. Hosszú és eros ujjú, hegyes karmú és rövid csüdu kúszólábuk
kal könnyedén képesek lefelé is közlekedni
a fákon. A csor meg-nyúlt, árszeru, a harkályokéhoz nagyon hasonló. Ugyancsak a párhuzamos fejlodéseredményeképpen a csuszkák koponyáján aszemüregek közötti hártya éppúgy elcsontosodik, mint a harkályoknál (ez a kopácsolássorán erosíti a vékony csontokból álló koponyát). A nyelv fogazott, csúcsa ecsetszeru.A csorzugban feltuno tollserték nincsenek.A faroktollak rövidek. Az ivari kétalakúság acsalád fajainál nem kifejezett.(Sitta)
patokba verodve. A hím és a tojó színezetében nemigen különbözik egymástól.(Parus)
Fakuszfélék (Certhiidae)
Apró termetu, fatörzseken táplálkozóénekesmadarak. Kú
szás közben éppúgyfaroktollaikra támasz
kodnak, mint a har
kályfélék. A faroktollak száma 12. Az elsorendu evezotollak
száma 10, az elso evezotoll a második feléigér. A csüd viszonylag rövid, az ujjak hosszúak, az éles karmok hajlottak. A csor hosszú,ívelt; az oldalt elhelyezkedo orrnyílásokatvékony borredo fedi. A csorzugban feltunotollserték nincsenek. Az ivari dimorfizmus a
család fajainál nem kifejezett.A Sibley-féle rendszerben a fakuszfélék
egyik alcsaládjába sorolják az ökörszemeket is.(Certhia)
Oszapófélék (Aegithalidae)Az oszapófélék családjába tartozó fajokat korábban gyakorta a cinegefélék közésorolták. Életmódjuk,és anatómiai jellemzoik egyaránt indokolják az oszapófélék külön családba
sorolását. A csor rövid, a szájzugban szaruserték nincsenek. A faroktollak feltunoen
hosszúak (a két középso toll kissé megrövidült). A tollazat selymes tapintású. A fészekbármely más madárfaj fészkétó1 eltéro, muvészi felépítésu, zárt alkotmány. Az ivarokszínezetében különbség nincs.(Aegithalos)
lást nem fedik sertetollak, hanem borredo takarja, a szájzugban sincsenek szaruserték.A garat a középso harmadában kissé kitágul.A szárny elso evezotolla rövid, 6-8 mm hosszú. A cinegéktó1 eltéroen nem odúkbankölt, hanem nádlevelek közé építi fészkét,amely - ellentétben a függocinege és az oszapó fészkétó1 - felülró1 nyitott. Az ivari dimorfizmus kifejezett, a hím fején jellegzetesdísztollak (barkó) fejlodnek.(Panurus)
Cinegefélék (Paridae)Kis termetu; laza tollazatú, fán lakó madarak.6slénytani kutatásoksorán cinegeszeru madarak már eocén üledékekbó1 is eló1::erültek.
Szárnyuk lekerekített, az elso evezotoll nemhosszabb, mint a második fele. A faroktollakszáma 12. Rövid csorük enyhén kúpos, árszeru; a csorzugban feltuno tollserték nincsenek.A fajok többsége rejtett helyen, természetes ésmesterséges odúkban költ. Fészkelónelyükkörnyékéró1 télen sem vonulnak el, csupánkisebb-nagyobb távolságra kóborolnak, csa-
Függöcinege-félék (Remizidae)A függocinegéket korábban gyakorta a cinegefélék közé sorolták, napjainkban általában külön
családban említik ó1::et,bár a Sibley-féle rendszerben újra a cinegefélék egyik alcsaládjakéntszerepelnek. Ebbe a csoportba kis termetu,hegyes csoru madarak tartoznak. Tollazatukkevésbé lágy tapintású, mint a cinegéké.A szárny 3-5. - egymással megegyezo hoszszúságú - evezotollai a leghosszabbak. Az elso evezotoll kicsi, lándzsa alakú, a másodiknak körülbelül a feléig ér. Az állkapocs végénbármely más madárétóI eltéro, fejlett csontnyúlvány található; az ehhez csatlakozó izmok teszik lehetové, hogy csorével kifinomult szövésu fészket készíthessen. A hím tol
lazata kissé színesebb, mint a tojóé.(Remiz)
vénél széles csorük a csúcs felé egyenletesenkeskenyedik. A csorzugban fejlett, serteszerutollak találhatók. Az elsorendu evezok száma
10. A faroktollak száma többnyire 12. A fajokegy részénél jelentos ivari dimorfizmus figyelheto meg. A fiatalkori tollazat rendszerint pettyezett. A család tagjai vonuló fajok.(Ficedula, Muscicapa)
Timáliafélék (Timaliidae)
A manapság a timáliafélékközé sorolt barkóscinegétkorábban gyakorta a cinegefélék között tartottákszámon, más szakmun
kákban pedig a papagájcsoru cinegék rokonságában (Paradoxornithidae) kaptak helyet; aSibley-féle rendszerben a timáliaféléket (abarkóscinegével együtt) a poszátafélék egyikalcsaládjában szerepeltetik. A barkóscinege acinegékkel azonos méretu madár, a faroktollak azonban feltunoen hosszúak. Az orrnyí-
noen lapított. A fajoktöbbsége az ágakonvagy növényszárakonkapaszkodva gyujti táplálékát. A talajra ritkánereszkednek; itt a legtöbb poszátaféle ugrálva közlekedik (a tücsökmadarak viszont
éppúgy lépdelnek, mint a seregélyek, a pacsirták vagy a billegetó1::).A rigófélékkel ellentétben a fiókák tollazata nem pettyes.A faroktollak száma általában 12. Az ivari di
morfizmus csupán kevés fajnál kifejezett (pl.barátposzáta, karvalyposzáta), a többségnéla hím és a tojó azonos színezetu. ]ellemzoenvonuló madárfajok. 6slénytani ásatások során csontjaik eló1::erültekmár miocén üledékekbó1 is.
(Acrocephalus, Cettia, Hippolais, Locustella,Phylloscopus, Sylvia)
Királykafélék (Regulidae)A rendszerezó1:: a királykákat olykor a poszátafélék közé sorolják. A leg
apróbb hazai madarak ;fu\(
tartoznak ebbe a családba "":[íCtesttömegük alig haladja 'meg az 5 grammot). Testalkatuk a füzékékére emlékeztet, a fejenélénk sárgás vagy pirosas színezetu tollazatlátható. Az orrnyílás a csor tövének közelében található; a nyílást egy merev toll részben elfedi. A csorzugban serteszeru tollakvannak. Az elsorendu evezó1::száma 10. A fi
atal egyedek nem pettyezettek.(Regulus)
Légykapófélék (Muscicapidae)E családba specializált rovarvadászok tartoznak,
amelyek táplálékukat gyakran a levegóben ejtik el.Zsákmányukat sokszor egykiemelkedo helyró1 szemlélodve veszik észre. A tö-
8 9
fizmus, más fajoknál a hím és a tojó egyforma színezetu.
(passer, Montifringilla)
Pintyfélék (Fringillidae)Kúpos csoru, magevéshez alkalmazkodott énekesmadarak.
A csor rövid, erotel
jes; a szarubevonatéles vágóperemet képez. Az orrnyílás a csor tövénél helyezkedikel, és tollakkal borított. A szárny 1. elsorendu evezotolla csökevényes. Az ivari dimorfizmus egyes fajoknál jelentos, másoknál aligérzékelheto. Fészküket fó1eg fákon építik.A fajok többsége téli hónapokban sem vándorol nagyobb távolságra; a magevéshez alkalmazkodott csor lehetové teszi a pintyfélékszámára, hogy a havas idoszakban is elegendo táplálékhoz jussanak.(Carduelis, Carpodacus, Coccothraustes,Fringilla, Loxia, Pinicola, pyrrhula, Serinus)
Sármányfélék (Emberizidae)Korábban gyakran apintyfélék alcsaládjaként tartották számon a
sármányféléket, a Sibley-féle rendszer is ehhez a gyakorlathoz tértvissza. A szájpadlás kevésbé csontosodik el,
mint a pintyféléknél, a felso káva belso oldalán sajátságos szaruképzodmények (lécek,kiemelkedések) segítik a magok rögzítését,ill. felaprítását. Zárt csorállás esetén sem teljesen simul a felso káva pereme az alsóéhoz.A sármányok többet tartózkodnak a talajon,mint a pintyfélék (egyes fajaiknak lábán apacsirtákéhoz hasonlóan módosult karom található). A fajok többségénél a nászruháshím feltunoen különbözik a jóval egyszerúbb tollazatú tojótóI.(Calcarius, Emberiza, Miliaria,
Plectropbenax)
Seregélyfélék (Sturnidae)Közepes méretu, csillogó tollazatú énekesmadarak. A szárny hegyes, a farok gyengénkimetszett. A csor he
gyes és hosszú. Az orrnyílást kagyló alakúszaruredo védi. A csor
zugban feltuno tollserték nincsenek.A szárny elsorendu evezoinek száma 10, közülük az elso csökevényes. A faroktollak száma 12. A csüd eros. A seregélyfélék a talajszinten lépdelve gyujtik táplálékukat. Az ivarok egyforma színezetuek, de a tollazat mintázottsága évszakonként változhat. A fiatalokjóval egyszerúbb színezetuek, tnint az ivarérett egyedek. A seregélyek csapatképzésrehajlamos madarak. Sok fajuk kiváló hangutánzó. Seregélyszeru madarak csontjai elokerültek már eocén üledékekbó1 is.(Sturnus)
Verébfélék (Passeridae)
Kúpos csoru, magevoénekesmadarak, amelyek küllemükben emlékeztetnek a pintyfélékre. Az anatómiai kü
lönbségek között meg-Ip
említheto, hogy míg a pintyfélék szájpadlásateljesen elcsomosodik, a verebek csontosszájpadlásán mély bemetszés található, amitcsupán szarubevonat borít. Az orrnyílásokatrövid tollak teljesen eltakarják. Az orrüregetközéptájon csontos hártya osztja két félre. Azelsorendu evezóK száma 10 (a tulajdonképpeni elso evezotollat a fedotollak elrejtik).A fajok egy részére jellemzo az ivari dimor-
emberi fül számára - kevésbé szép, bonyolult hangképzoszervük azonban lehetové teszi a legkülönfélébb hangok és zörejek pontos utánzását.
(Corvus, Carrulus, Pica, Pyrrhocorax,
Nucifraga)
Gébicsfélék (Laniidae)Az elsorendu evezóK
száma 10, a faroktollakszáma 12. Az aránylaghosszú farok lépcsozetesen elkeskenyedo.A csorzugban serteszeru tollak találhatók.
A csor felso kávájának csúcsa kampósan hajlik az alsóra; a felso csorkáván a vércsékéhezhasonló másodiagos szarufogacska is található. Az orrnyílások kerekdedek, azokat serteszeru tollak részben befedik. A csüd viszonylag rövid. Az ivari dimorfizmus egyes fajoknál kifejezett, másoknál a hím és a tojó azonos színezetu. A fiatal egyedek általában harántsávosak. A gébicsek a hazai énekesekközött a leginkább "ragadozó" életmódotfolytató madarak; sok fajuk a rovarok mellettkifejezetten gyakran zsákmányol kisebb gerinceseket is.
(Lanius)
ható. A csor tövénél eredo selymes tollak azorrnyílásokat is beborítják.(Bombycilla)
Varjúfélék (Corvidae)Az énekesmada
rak nagy termetufajai tartoznak ebbe a családba,egyes képviseloiktesttömege elérheti az 1,5 kilogrammot. Paleontológiai ásatások során már többfajuk került elo miocén üledékekból Színezetük általában egyszeru, szárnos fajnál fekete. 10 kézevezojük közül az elso elcsökevényesedett. A faroktollak száma 12, hossza fajonként erosen változó. A csüd hátulsó oldalát hosszú szarulemezek borítják. Az eroteljescsor tövétó1 viszonylag távol található orrnyílásokat kemény sertetollak fedik. Az ivarikétalakúság a varjúfélékre nem jellemzo. Másénekesmadarakkal ellentétben "énekük" -
Sárgarigófélék (Oriolidae)A málinkóféléknek isnevezett madárcsalád
képviseloit a SibIeyféle rendszerben a
varjúfélék családjábasorolják. Elsorenduevezoik száma 10,
közülük az elso is jól fejlett. 12 faroktollukvan. Csorük eroteljes. Az orrnyílásokat nemborítják tollserték, felso részüket azonbanborlemez takarja. A szájzugserték rövidek.Az ivari kétalakúság kifejezett, a hímek tollazatára jellemzo az élénk sárga szín.(Oriolus)
Hajnalmadárfélék (Tichodromidae)A hajnalmadárfélék családjába világviszonylatbanis csupán egyetlen, specializált, palearktikus faj tartozik. E madarat több korábbi rendszerezo és a
modern Sibley-féle rendszer is a csuszkafélék csa
1ádjában tartja számon,bár alkatilag a hajnalmadár inkább afakuszokra emlékeztet. Csore hosszú, íveIt.Szárnyán jellegzetes piros mintázat található.Élete nagy részét sziklákon tölti, hosszú csorével a kövek között gyujti táplálékát.(Tichodroma)
Csonttollúfélék (Bombycillidae)A szárny hosszú és hegyes, a 2-3. evezotoll aleghosszabb. Az elsorendu evezóK száma 10
(az elso evezo nagyonrövid). A másodrendu
evezóK tollgerince acsúcsi részen sajátságos, ellaposodott, pirosszínu szaruképletet hoz létre. A rövid farok12 tollból áll. A csor a tövénél széles, a csú
csán kissé kampós; a csorzugban feltunotollserték nincsenek. A fejen tollbóbita talál-
10 11
PartifecskeRiparia riparia
FecskefélékHirundinidae
(1-2 kép)
!
Partifecske röpképe
I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII
000•••••• 000
MolnárfecskeDelichon urbica
FecskefélékHirundinidae
(3 kép)
!
Molnárfecske röpképe
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
000•••••••00
12
12-13 cm. Legkisebb fecskefajunk. Felsoteste barna, szárny- ésfaroktollai kissé sötétebb barnák. Farka kissé villás. Alsóteste fehér, a mellén széles barna öv húzódik. A fiatalok felsotestén a
tollak krémsárga szegésuek, a mellöv elmosódott, sárgásbarnaszínezetu. Farka gyengén bemetszett (villás), fehér foltok nincsenek rajta. Telepesen fészkelo madár, gyakran többezres ko
lóniái is kialakulhatnak. Elsosorban a folyók leszakadó partjában, löszfalakban, homokbányákban költ. Az emberi építkezések új helyeken is elosegítik megtelepedését. Fészkét egy magaáltal vájt - gyakran méternél is hosszabb - alagút végén lévo,kiszélesedo mélyedébe rakja. Kedveli a vizek közelségét, táplálékállatait is gyakorta keresi a folyók és tavak fölött repülve. Kizárólag repülo rovarokat zsákmányol, az egészen apró testumuslicáktól, szúnyogoktól a nagyobb legyekig, de a nagy kérészeket is képes elfogni.Vonuló madár, az állomány egy része már áprilisban visszaérkezik, a kolóniák valamennyi tagja június közepére érkezik afészkelóbelyhez; a hazai partifecskék szeptemberben vonulnakel. Vonulási idóben hatalmas csapatokba verodnek, ilyenkornagy kiterjedésu nádasokban éjszakáznak. A telet a Szaharátóldélre eso területeken töltik.
Magyarországi állománya 60 000-80 000 pár közötti.
13,5-15 cm. Felsoteste kékesfekete, szárnya és farka fekete.Farkcsíkja feltuno fehér. Alsóteste hófehér, farka enyhén villás.A fiatalok feketéje kissé barnás, nincs rajtuk kékes csillogás, alsótestük piszkosfehér. A rövid farok villás, de a szélso faroktollak nem növekszenek meg oly mértékben, mint a füsti fecskéé.Az emberi településeken gyakran nagy telepekben költ, akár anagyvárosok belsejében is. Néha csupán néhány pár fészkeiegymás mellett, az arra alkalmas környezetben azonban akártöbb száz párból álló kolóniái is kialakulhatnak. Gömb alakúfészkét sárból tapasztja, belsejét pihetollakkal finoman béleli.Épületek hiányában olykor sziklafalakan is épít fészket.Más fecskékhez hasonlóan repülo rovarokkal táplálkozik. Jellemzo táplálékállatai a kistermetu kétszárnyúak és a levéltetvek.Vonuló madár, áprilisban érkezik, és fecskéink közül a legkésóbb távozik (gyakran még októberben is láthatjuk). Fészkeloterületüket a párok legkésóbb júniusig elfoglalják.Magyarországi állománya 100000-150000 pár. Urbanizált fajként költési sikere, illetve hosszú távon a faj védelme nagybanfügg az emberek viselkedésétó1. A kiterjedtebb települések mellett a molnárfecske megtelepedését pocsolyák, sárgyujto helyeklétesítésével segíthetjük elo. A házfalakon található fészkek alákihelyezett deszkalapokkal megakadályozhatjuk, hogy a fecskeürülék beszennyezze a falakat.
Füsti fecskeHirundo rustica
FecskefélékHirundinidae
(1. kép)
Füsti fecske röpképe
Sarlösfecske röpképe
I II III IV V VI VIIVIJI IX X XI XII000 •••••• 000
14
17-21 cm. Felsoteste fémes csillogású sötétkék, alsóteste fehér.Torka és homloka rozsdavörös, alatta a mellen kékes színezetuörv húzódik. Szélso faroktollai hosszan megnyúltak, ezért farkamélyen villás. A fiatalok színei kevésbé élénkek, a torok éshomlok foltja sárgás, vöröses árnyalatú, szélso faroktollaik csakkissé hosszabbak a többinél, farokvillájuk kisebb.Magyarországon az egyik legismertebb madár. Ezt elsosorbanannak köszönheti, hogy az ember közvetlen közelében telepszik meg. Sárból és növényi szálakból tapasztott fészkét istállókban, eresz alatt találjuk leggyakrabban. A nagyvárosok belsejében már nem telepszik meg, de külso kerületekben igen. Budapest belvárosában, régi házak kapualjaiban, folyosóin helyenként még láthatók elhagyott, régi füstifecske-fészkek, amelyekjelzik, hogy valamikor itt is költöttek.Vonuló madár, áprilisban érkezik, és szeptemberben vonul el.Elindulása elott többezres gyülekezo csapatai a nádasokban éjszakáznak. A telet Afrikában, a SzaharátóI délre eso területekentöltik, és egyes példányaik egészen Dél-Afrikáig eljutnak.A füsti fecske - más fecskékhez hasonlóan - repülo rovarokkaltáplálkozik. Az apró szúnyogoktól a nagyobb testu lepkékigszinte mindent elfog. Gyakran látni, amint a legelo állatok között cikázik, és az azok által felriasztott rovarokra vadászik.
Magyarországi allományát 150000-200000 párra becsülik.A füsti fecske rokona, a vörhenyes fecske (Hirundo daurica)Közép-Európában ritka kóborlóként fordul elo. Testmérete ésalkata egyaránt hasonlít a füsti fecskééhez. Rokonától eltéroenhasoldalán elmosódott csíkozás figyelheto meg. Szélso faroktolJai éppen úgy meghosszabbodtak, mint a füsti fecskéé, de attóleltéroen a faroktollak tövénél élesen elhatárolt, világos farkcsíktalálható. A vörhenyes fecskét valamennyi fészkelo fecskefajunktóI megkülönbözteti a tarkót körbeölelo, vörhenyes színu(fiatal egyedeknél barnás vajszínu) tarkószalag.A fecskéket röptükben a sarlósfecskékkel téveszthetjük össze,amelyek szintén specializált rovarvadászok, táplálékukat a levegóben gyujtik. A sarlósfecskék azonban csupán küllemükbenhasonlítanak a fecskékre, valójában nem rokonai azoknak, sot,még csak nem is énekesmadarak, hanem külön madárrendbe(sarlósfecske-alakúak - Apodiformes) tartoznak. Életük nagyrészét a levegóben töltik, lábuk a talajon való lépegetésre nemis alkalmas, csupán a falakon történo megkapaszkodást teszilehetové. Hazánkban gyakori fajuk a városok jellemzo madara,a Budapesten is gyakori sarlósfecske (Apus apus), mellette további két fajt ritka kóborlóként figyeltek meg (halvány sarlósfecske - Apus pallidus, havasi sarlósfecske - Apus melba).
BúbospacsirtaGalerida cristata
PacsirtafélékAlaudidae
(1. kép)
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
••••••••••••
Mezei pacsirtaAlauda arvensis
PacsirtafélékAlaudidae
(2 kép)
!
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
0 •••••••••• 0
Erdei pacsirtaLul/ula arborea
PacsirtafélékAlaudidae
Erdei pacsirta
I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII
0 ••••••••• 00
16
17-19 cm. Felsoteste szürkésbarna színezetu; fején jóllátható bó
bita található. Alsóteste piszkosfehér, mellén elmosódott vonal
kázássaI. Faroktollai sötétbarnák, a szélsóK okker színezetuek.
Csore hosszabb, mint a mezei pacsirtáé. Állandó madarunk,
még a legnagyobb teleken is kitart nálunk. Parlagon hagyott te
rületeken, állattartó telepek közelében, utak mentén, majorok
és lakott települések közelében fészkeI. Újabban egyre többször
telepszik meg nagyvárosok lapos teteju házain, valamint az au
tóparkolók kevésbé háborgatott részein. Havas teleken behúzó
dik az emberi településekre, ilyenkor kisebb csapatai is kiala
kulnak. Fészkét talajmélyedésbe építi. Fiókáit elsosorban rova
rokkal táplálja, de osszel és télen fó1eg magvakkal táplálkozik.
Magyarországon a fészkelo párok száma 100 000 körülire tehe
to. Állománya stabil.
16-18 cm. Felsoteste szürkésbarna színezetu, sötétebb barna
mintázattaI. Alsóteste piszkosfehér, melle enyhén sárgás árnya
latú, barna hosszanti foltokkal mintázott. A farok sötétbarna, a
szélso kormánytollak fehérek. A szárnyszegély fehér, de ez csak
reptében figyelheto meg. A fiatalok felsotestén a tollak világos
szegésuek. Az egyik legkorábbi tavaszi érkezo, enyhe teleken
már januárban hallani az elso éneklóKet, de a többség csak feb
ruár közepétó1 tér vissza dél-európai telelónelyéró1. Összel nagy
csapatokba verodve vonul dél felé. Csapataihoz gyakran más
énekesmadarak - elsosorban pityerek - is csatlakoznak. A nyílt
térségek madara. Mezogazdasági területeken, száraz és nedves
réteken, mezóKön általánosan elterjedt, gyakori madár. Gyakran
nagy magasságba emelkedik, hosszasan kering a levegóben
(nászrepül), miközben messzire hallatszóan énekel. Fészkét ta
lajba kapart mélyedésbe építi. Fiókáit elsosorban rovarokkal
táplálja. Összel magvakat szedeget a tarlókon. Magyarországifészkelo állománya 300 000-800 000 párra teheto. Az intenzív
mezogazdasági muvelésu területeken az utóbbi évtizedekben
állománya csökkent, másutt stabil.
13,5-15 cm. Rövid farkú, apró termetu pacsirta. Felsoteste bar
nás színezetu, az alsó piszkosfehér. Mellén hosszanti barnás csí
kozás látható. A szárny és a farok is barnás színezetu, utóbbi vé
gén fehér foltokkal. Más pacsirtáktól könnyen elkülönítheto a
sajátos szárnymintázata alapján. Röpte hullámos. Jellegzetes
énekét gyakran már hajnalban, és néha még szürkületben is
hallhatjuk. Rokonaitól eltéroen gyakran ül faágakra . Ritkás er
dÓK, alföldi fenyotelepítések, sziklakibúvásos bokrosok madara.
Fészkét maga kaparta talajmélyedésben gyökerekbó1, növényi
szálakból építi. Elsosorban rovarokkal táplálkozik, a többi pa
csirtánknál kevesebb magvat fogyaszt. Fiókáit kizárólag rova
rokkal táplálja. Hazai állománya kb. 2000 pár.
~ -SzikipacsirtaCalandrella brachydactyla
PacsirtafélékAlaudidae
(1. kép)
!!
Szikipacsirta szárnya
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
000•••••• 000
KalandrapacsirtaMelanocorypha calandra
PacsirtafélékAlaudidae
(2. kép)
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
000000000000
Havasi
füles pacsirtaEremophila alpestris
PacsirtafélékAlaudidae
(3 kép)
!I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
•••0000000 ••18
14-16 cm. Felsoteste barnásszürke, világosabb, mint a mezei pacsirtáé. Alsóteste fehér, a mell két oldalán apró sötét folttal.A két folt a mellen sosem ér össze. Egyes példányok fejtetejeenyhén rozsdás árnyalatú. Szemsávja fehér, jóllátható. Csore rövid, eros. A fiatalok felsotestén a tollak világos szegésuek. Nászrepülése közben messze hallhatóan énekel, miközben hullámosvonalban repül. Magyarországon a Tiszántúlon (jellemzoen aHortobágy szikesein) fordul elo. Az utolsó két évtizedben nálunk és Szlovákia délkeleti részén is megtelepedett mezogazdasági területeken. Áprilisban érkezik meg, és már július végén,augusztusban útra kel (de kóborló példányaival késóbb is lehettalálkozni). Vegyes táplálkozású madár; nyári hónapokban rovarokat és magvakat egyaránt fogyaszt, más idoszakban táplálkozásában a növények dominálnak. Fészkét maga kaparta kis mélyedésben építi növényi szálakból, majd azt pihékkel béleli.A fészekrakást szinte kizárólag a tojó végzi, a hím ebben atevékenységben ritkán vesz részt. Fészekalja 3-5 tojásból áll; akotlási ido 13 nap, a kotlásban a hím nem vesz részt. A fiókákatmindkét szülo eteti. A fiatalok a kikelést követo 10. nap környékén elhagyják a fészket.Eurázsiai elterjedésu pacsirtafaj, emellett Észak-Afrika nyugatirészén is fészkeI. Európában a déli területeken és a mediterránszigeteken költ. Elszigetelt hazai állománya mindig is kisszámúvolt, de a legutóbbi évtizedben még tovább csökkent; napjainkban Magyarországon már csak 8-10 pár költ.
17-20 cm. Eros testalkatú, vaskos csoru pacsirta. Felsoteste szürkésbarna, eros szemsávja fehér. Alsóteste fehér. Mellén kétoldaltszabálytalan alakú fekete folt található. Sötét szárnytollainakszegélyén jóllátható fehér csík húzódik. Csore sárga.Nászrepülése közben énekel, ennek során gyakran utánoz másfajokat. Mezogazdasági területeken, természetes füves biotópokban él. Fészkét a talajra építi. Fiókáit rovarokkal táplálja, de azelozo két fajnál gyakrabban fogyaszt magvakat.Magyarországon csak rendkívül ritkán fordul elo. A Földközitenger mellékén általánosan elterjedt, gyakori madár.
16-19 cm. Fejének sárga-fekete mintázata minden más madártóIkönnyen megkülönböztethetové teszi. Ugyancsak fontos jellegzetessége a fejen található, fekete színu páros tollpamacs Cfül"}.A felsoteste világos szürkésbarna, sötétebb barna foltokkal. Azalsótest fehér. A szárny és a farok barna, utóbbi szélso tollai feketék. Skandináviában és az európai magashegyekben költ. Nálunk csak télen fordul elo, többnyire november és március között. Szinte kizárólag az Alföldön mutatkozik. Korábban nagyobb csapatokban és rendszeresen lehetett megfigyelni, azutóbbi évtizedben kisszámú és ritka vendég lett.
-- -Réti pityerAntbus pratensis
BillegetofélékMotacillidae
(1. kép)
Réti pityer lába
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
••••0000••••
Erdei pityerAntbus trivialis
BillegetofélékMotacillidae
(2. kép)
!
Erdei pityer lába
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
000••••••000
20
14-15,5 cm. A hím és a tojó azonos színezetu. A felsotest olajbarna, zöldes árnyalatú, sötétebb barna hosszanti csíkozással.A fejteto hasonló színezetu, finoman csíkozott. A harmadrenduevezok sötétszürkék, külso szegésük világos. A farkcsík rotes árnyalatú, mintázott. A faroktollak sötét zöldesbarnák, a szélsó1<külso zászlója világos. A torok fehér, két oldalán vékony bajuszsávval. A szemsáv világos, a szemgyuru krémsárga. A mell és atest oldala piszkosfehér vagy olívsárga, sötét hosszanti csíkozású. A has sárgásfehér.A váll és a szárnyfedó1<végén fehér apró foltok találhatók, amelyek halvány csíkká olvadnak össze.A Nyugat-palearktikum fészkelo madara; az Alpoktól és a Kárpátoktól északra az egész kontinensen fészkeI. Nálunk nemkölt. A legnagyobb számban átvonuló pityerfaj, amely szeptember-októberben illetve március-áprilisban figyelheto meg Magyarországon. Minden évben akadnak kisebb-nagyobb számbanátteleló1< is. Oszi csapatai 100-300 példányból is állhatnak,tavaszi csapataiban 100-nál több példányt ritkán látni. Elsosorban a nedves réteken, legeló1<ön,patakpartokon találkozhatunkvele. Fó1eg apró rovarokkal, pókokkal táplálkozik, alkalmilagcsigákat és magvakat is fogyaszt.Vonulása során eljut Észak-Afrika partvidékéig is.
14-16 cm. Színezetében nagyon hasonlít a réti pityerre, de általában világosabb tónusú. Hátán a csíkozás elmosódottabb, farkcsíkja egyszínu, mintázatlan. Torka, melle sárgásfehér, elóbbimintázatlan, míg mellén erosen csíkozott; a test oldalán kisebbhosszanti csíkok láthatók. A hasoldal fehér. A szemöldöksávjasárgásfehér, markánsabb, mint a réti pityernél.Palearktikus elterjedésu faj. Domb- és síkvidéki erdoszélek, erdei tisztások, nagyobb tarvágások fészkelo madara. Mezogazdasági területeken található fasorokban is rendszeres fészkelo.Megtelepszik legeló1<ön is, ha azokon egy-egy magányos favagy facsoport is megtalálható. Fészkelési idóben rendszeresenmegfigyelheto nászrepülése. Elsosorban rovarokat (sáskákat,lepkéket és hernyóikat, legyeket) és pókokat eszik.Évente általában két fészekaljat nevel. Az elso költés jobbáramájusban, a második júniusban zajlik. A földön fészkei, fészkétfucsomó takarásába építi száraz növényi szálakból. Belsejét vékony fuszálakkal, gyökerekkel finoman kibéleli. A kotlás 12-14napig tart, a fiókák 10-12 napig tartózkodnak a fészekben. Vonuló madár, amely tavasszal áprilisban érkezik, és szeptembervégén vonul el. A telet Afrikában, a Szaharától délre tölti.Hazai fészkelo állományát 150000-300000 párra becsülik.
~ ~
Parlagi pityerAntbus campestris
BillegetofélékMotacillidae
(l kép)
!
I II III JV V VI VII Vili IX X XI XII
000••••••• 00
Havasi pityerAntbus spino/etta
BillegetofélékMotacillidae
(2. kép)
!
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
••••0000••••
Rozsdástorkú
pityerAntbus cenJinus
BillegetofélékMotacillidae
Rozsdástorkú pityerI II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
000••000••00
22
15,5-18 cm. Tollazatára a homokszín jellemzo. Feje sötétebbbarnán vonalkázott, háta egyszínu. Szemöldöksávja eros, krémszínu. Szemsávja és kantá~a sötét. Torka és melle sárgásfehér, ahasa tiszta fehér, a mell két oldalán kevés vékony hosszanti csíkfut. A fiatalok melle és háta is csíkozott. Az evezó'k és fedotol
laik sötétbarnák, külso zászlójukon krémszínu szegéssel. Lábarózsaszín.
Leginkább a rövid és közepesen magas füvu pusztákon telepszik meg, de szívesen költ a mezogazdasági területek közöttiparlagokon, ugarokon is. Elsosorban sáskákat, csupasz hernyókat, bogarakat, poloskákat stb. zsákmányol. Táplálékát a földönfutkosva keresi.
Fészkét a talajra építi, nagyobb fucsomó tövében kapart mélyedésbe. A fészek környékét mindig a talajon gyalogolva közelítimeg. A fészek száraz fuszálakból készül, amelyet mohával, szorszálakkal finoman kibélel. A fészekalj 4-5 tojásból áll. A kotlás13-14 napig tart, a fiókák 12-14 napos korukban elhagyják afészket, a környéken rejtoznek, és a szüló'k még kb. 10 napigetetik ó'ket.
Vonuló madár, amely áprilisban érkezik vissza teleloterületéró1és szeptember második felében, októberben vonul el. A teletÉszak-Afrikában, Arábiában tölti. Hazai állománya 10 000-20 000
párra teheto.
15,5-17 cm. Téli tollazatában feje és háta barnásszürke. Szemöldöksávja világos, torka fehér. A melle krémszínu, sötétbarnahosszanti foltozással. A hasa piszkosfehér. A faroktollak sötétszürkék, a szélsó'k világosak. A szárnytollak szürkék, a váll ésszárnyfedó'k végén világos foltok találhatók, amelyek kettosszárnycsíkká olvadnak össze.A havasi pityer Közép- és Dél-Európa magashegységeiben költ.Nálunk nem fészkeI; vonulási idoszakban nem gyakori, derendszeresen megfigyelheto faj. Szeptember és április közöttfordul elo a Kárpát-medencében. Elsosorban folyók tavak, halastavak zátonyain látható. Többnyire a Dunántúlon fordul elo.
14-15 cm. Mintázata nagyon hasonlít a réti pityeréhez. A nászruhás példányok torka, melle és kissé a pofája is vöröses színu.A téli ruhás példányokon a torok és kantár fehér, vékony bajuszsávja fekete. Az alsótest fehér, amellen és a test oldalán sötét hosszanti foltozással. Farkcsíkja csíkozott.Az eurázsiai tundravidék jellemzo fészkelo madara. Nálunk nemfészkel, de április-májusban, majd szeptember-októberbenegyesével vagy kisebb csapatokban átvonul hazánkon. Elsosorban a sík területeken, nedves réteken, szikes tavak, mocsarakkörnyékén tunik fel. A telet a csapatok nagy része KözépAfrikában tölti, egyesek pedig a Mediterráneumban telelnek.
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
••••••••••••
Hegyi billegetöMotacilla cinerea
BillegetofélékMotacillidae
~)~~
Hím hegyi biliegeto
Sárga billegetöMotacilla j1ava
BillegetofélékMotacillidae
(2 kép)
!
Citrombiliegeto
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
00•••••••• 00
BarázdabillegetöMotacilla alba
BillegetofélékMotacillidae
(3 kép)
!
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
0••••••••• 00
17-20 cm. A leghosszabb farkú hazai billegeto. A hím feje, tarkója és háta szürke. Szemsávja fehér, feltuno torokfoltja fekete.Begye, melle, hasa és alsó farkfedoi élénksárga színuek. Szárnyafekete, a tollak szélén fehér szegés található. Farka fekete, a szélso tollak fehérek. A tojó O. kép) torka fehér vagy piszkosfehér.A hegyi patakok jellegzetes madara. A köveken és a nedves parton kutat rovartápláléka után. Fészkét gyökerek közé, sziklákra,partfalra építi növényi anyagokból, gyökerekból, belsejét szorrel és tollal béleli ki. Állandó madarunk. A tavaszi és oszi kó
borlás idején és télen a sík vidéken is elofordul. Hazai állománya a számára alkalmas patakok kis száma miatt alacsony,mindössze 100-150 pár.
15-16 cm. A hím alsóteste feltuno sárga, a feje és a tarkója szürke, szemsávja fehér. Egyes alfajok (M.f thunbergi, M.ffeldegg)hímjeinek fejmintázata sötétebb, mint a törzsalaké, ezeknél a fe
hér szemsáv hiányzik. A hát olajzöldes árnyalatú, a szárnyakzöldesbarnák, világos szegéssel. Szélso faroktollai fehérek, a középsóK feketék. A tojó kevésbé élénk sárga színezetu, torka fehér, feje zöldes árnyalatú csakúgy, mint a háta. Szemsávja fehér,melle enyhén sárgás, hasa sárga. A fiatalok tollazatában alig vansárga szín. Felsotestük olajbarna, szemsávjuk krémszínu, torkukés a mellük határán sötétbarna folttal.
Nedves rétek, legelóK madara. Fészkét a fucsomó alatt kapartkis mélyedésben növényi részekból építi, belsejét szorrel finoman béleli. Vonuló madár, a telet Afrikában tölti. Magyarországiállománya 100000-200000 párra teheto.A sárga billegetónöz hasonló a hazánkban ritka kóborlóként
megfigyelheto citrombillegeto (Matacilla ci/reala). E faj nászruhás hímjének feje élénk citromsárga, amit fekete tarkószalag határol.
16,5-19 cm. A homlok és a pofák fehérek, a fejteto, a tarkó, atorok és a mell fekete. A tojó fekete tollai gyakran szürkés árnyalatúak. A hát szürke, az alsótest hófehér. A középso faroktollak feketék, a széIsóKfehérek. A szárnytollak feketék, szárnycsíkja fehér. esore és lába fekete. A fiatalok felsoteste szürke, amellükön barnás folt látható. Az alsótestük piszkosfehér, szürkés árnyalatú. Torkuk világos.Az emberi települések közelében, vizek mentén, gazdasági épületek közelében telepszik meg. Fészkét épületek zugaiban, repedéseiben, néha természetes üregben építi, gyökerekból, növényi szálakból, belsejét szorrel finoman kibéleli. Gyakran használ muanyag szálakat is. Apró rovarokkal táplálkozik, amelyeket a talajon gYUjtöget.Vonuló madár, de már nagyon korán,gyakran már februárban megérkezik, és október végéig tartózkodik nálunk. A telet a Földközi-tenger mentén tölti. Magyarországi állománya 100000-150000 pár.
24
VízirigóCinclus cinclus
VízirigófélékCinclidae
(1. kép)
!!
I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII
••••••••••••
ÖkörszemTroglodytes troglodytes
Ökörszemfélék
Troglodytidae
(2. kép)
!
Ökörszem szárnya
I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII
••••••••••••
26
17-20 cm, feltunoen tömzsi, rövid farkú madár. Testének nagy
része sötétbarna, a torok és a mell hófehér. A has a nálunk élo
alfajon (ssp. aquaticus) vörösbarna. A fiatalok szürkék, felso
testükön sötétebb szürke mintázattaI. Torkuk fehér vagy piszkosfehér, mellükön szürke hullámos keresztsávok találhatók.
A hegyi patakok jellegzetes madara. Kedveli a vízesések közel
ségét, a nagyobb, pihenésre alkalmas köveket. Valamennyi más
énekesmadarunktól eltéroen táplálékát a víz alá merülve, a pa
takmederben keresi. A vízparti kövekró1 csupán kis számban
gyujt rovarokat. Elsosorban bolharákokat, valamint tegzesek, ál
kérészek, kérészek lárváit és imágóit zsákmányolja.
Fészkét sziklafalra, híd alá, gyökerek közé, gyakran a számára
kihelyezett mesterséges odúba építi, elsosorban mohából, ame
lyet belül gyökerekkel bélel. A tojásokon csak a tojó kotlik.
A fészekalj 3-6 tojásból áll; a kotlási ido idojárástól függoen 15
22 napig tart. Gyakran több évig használja, tatarozza fészkét. Ál
landó madár, de a kemény teleken, amikor a patakok is befagy
nak, kóborlásba kezd. Ilyenkor ritkán a sík területeken is találkozhatunk vele.
Magyarországon - az állandó vizu hegyi patakok nagyon kis
száma miatt - mindössze 5-10 pár költ, a szomszédos országok
bo vizu patakjai mentén azonban nagy számban él. Szlovákiá
ban és Erdélyben helyenként kifejezetten gyakori madár.
9-10,5 cm. Rendkívül apró termetu madár, amelyet jellegzetes
alakja miatt semelyik más, hazai madárfajjal sem lehet összeté
veszteni. Farka rövid, és általában felcsapva tartja. Felsoteste vö
rösesbarna, az alsótest barnás árnyalatú, hullámos keresztcsíko
zású. A farok és a szárnytollak feketésbarna keresztcsíkozásúak.
Szemsávja krémszínu, esore vékony, hosszú.
Dús növényzetu erdokben, patakok mentén, vízmosásokban
szeret megtelepedni.
Gömb alakú fészkét, amelyen apró bejárati nyílást hagy, gyöke
rek közé építi, kívülró1 - a fészek elrejtése céljából - falevelek
kel és mohával borítja. Belsejét pihékkel finoman kibéleli.
A hím gyakran több fészket épít, közülük a tojó választja ki a
legalkalmasabbat, amelyben költeni fog. A fészekalj 6-7 tojásból
áll; a kotlási ido 14-16 nap, A tojásokon kizárólag a tojó kotlik.
A fiatalok 15-20 nap elteltével kirepülnek a fészekbó1; ezt
követoen a szülok még néhány napig etetik utódaikat, majdazok hamarosan önállósulnak.
Rovarokkal táplálkozik. Kedveli a lószúnyogot és a hozzá ha
sonló, kevéssé kitinizált rovarokat. Télen pókok, rovarpeték
után kutat, de megjelenik az etetóKön is, ahol a törmelékben ke
resgél. Állandó madarunk, amely télen megjelenik a kertekben,
városi parkokban is.
Magyarországi állománya 20 000-25 000 pár.
------- ---
I II III IV V VI VII VIli IX X XI Xli
••••••••••••
I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII
••••0000••••
15-17,5 cm. Elsosorban a szürkés színek jellemzik. A test két ol
dalán, a szárnyak alatt rozsdavörös tollak láthatók. A fej szürke,a torok világos és sötétebb szürke keresztcsíkozású. A sötét
szárnyon két fehér csíkot visel. CsÓrtöve jól láthatóan sárga.
A fahatár fölötti kopár vidékek jellegzetes madara. Magashegyek
sziklás területeinek fészkelÓje, hazánkban csak kis számban
megjelenÓ téli vendég. Az állomány egy része a fészkelÓterület
környékén telel, míg mások messzebb kóborolnak.
A nálunk teleló'k apró magvakkal, rovarokkal, pókokkal táplál
koznak. Idonként a téli madáretetó'k környékén is megjelenik,ilyenkor az emberrel is igen bizalmasan viselkednek.
13-14,5 cm. Barnás színezetu, apró termetu, fó1eg a talajonmozgó madár. A feje, a torka és a melle kékesszürke, a fülfedÓk
barnás árnyalattal. A felsÓteste barna, sötétszürke hosszanti csí
kozással. Szárnya is barna, a szárnyfedÓk végén apró fehér
foltokkal, amelyek vékony csíkká olvadnak össze. CsÓre vékony
és hegyes. Lába barnásvörös árnyalatú. A fiatalok alsóteste sok
kal erÓteljesebben csíkozott, mint az öregeké.
Magyarországon elsÓsorban a hegyvidéki fenyÓültetvényekben,
elegyes erdó'kben, bükkösökben és ártéri erdó'kben fészkeI.
Fészkelési idóben puha testu rovarokat, pókokat zsákmányol,
télen azonban fó1eg bogyókkal, apró magvakkal táplálkozik.
A rovarokat elsosorban a talajon szedi össze. Fészkét suru nö
vényzet közé építi, vékony ágakból, mohából, belsejét szÓrrel
finoman kibéleli. A hazánkban fészkeló'k télen csak kóborolnak,
nem vonulnak délebbre. Északi állományai délebbre húzódnak,
egy részük térségünkben telel.
. Magyarországi fészkelo állománya 1200-1500 pár .
12,5-14 cm. Felsoteste olajbarna színezetu. Homlokán, a pofá
kon, a torkán és a mellén összefüggo narancssárga folt találha
tó, amelyet szürke tollazat határol. Alsóteste piszkosfehér. Sze
me fekete, esore vékony és hegyes. A fiatalok felsÓteste, torka
és melle is barnás alapszínu, pettyezett. Farka barna.
Legtöbbször a földön keresgél táplálék után, ilyenkor szárnyát
kissé lógatja. Rovarokkal táplálkozik, de osszel és télen bogyó
kat is fogyaszt.
Erdei madár, kedveli a patakok közelségét, gyakran fészkei er
dei utak mentén a partfalban. Fészkét talajon, gyökerek között,
kisebb mélyedésekben építi növényi anyagokból. Erdeinkben
fészkelÓ madaraink közül a leggyakoribb kakukkgazda.
Vonuló madár, a nálunk fészkeló'k a mediterrán régióban telel
nek, de a leghidegebb teleken is találkozhatunk egy-egy áttele
lo példánnyal. Vonuláskor városi parkokban, kertekben is rend
szeresen megjelenik.
Nálunk fészkelo állománya 250 000-500 000 párra becsülheto.
28
Erdei szürkebegy szárnya
Erdeiszürkebegy,Prunella modularis
SzürkebegyfélékPrunellidae
O. kép)
!
Havasi
szürkebegyPrunella collaris
SzürkebegyfélékPrunellidae
(2. kép)
!
VörösbegyErithacus rubecula
RigófélékTurdidae
(3 kép)
!
t II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
••••••••••••
KékbegyLuscinia svecica
RigófélékTurdidae
(H kép)
!
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
00•••••••000
FülemüleLuscinia megarhynchos
RigófélékTurdidae
(3. kép)
!
Fülemüle és nagy jülemüle
1. kézevez5je
I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII
000•••••• 000
Nagy fülemüleLuscinia luscinia
RigófélékTurdidae
!!
I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII
0000•••••00030
13-14 cm. Felsoteste és szárnytollai szürkésbarnák. A faroktollak vége sötét, az elso harmaduk vöröses színu. Szemöldöksávja fehér, szemsávja fekete. A hímek torka és melle élénkkék szí
nu, amelyet a mellen fekete, vékony fehér, majd pedig vörös sávhatárol. A nálunk fészkelo alfaj (ssp. cyanecula) kék mellfoltjában fehér folt, "csillag" található O. kép). Az Észak-Európábanélo törzsalak (ssp. svecica) hímjei vörös foltúak (2. kép).A tojók torka fehér, alatta feketés pettyek, apró foltok találhatók. Némely tojónál azonban a mellen kis kék folt látható. A fia
talok pettyezettek, de vörös faroktollaik alapján más rokonfajokfiataljaitól jól megkülönböztethetoek. Náddal szegélyezett csatornák, nagyobb nádasok szegélyzónájának fészkelo madara.Olyan területeken telepszik meg, ahol a nedves talajon megtalálja táplálékállatait. Elsosorban rovarokkal és pókokkal táplálkozik, de apró férgeket is fogyaszt. Vonuló madár, amely március végén, április elején érkezik, és szeptemberben vonul el.A nálunk fészkelok délnyugati irányba vonulnak, és Nyugat-Afrikában telelnek. Magyarországi fészkelo állományát 500-1000pár közöttire becsülik.
15-16,5 cm. Felsoteste vörösesbarna, farka és farkcsíkja rozsdavörös. Az alsótest világos piszkosfehér, amellen halványbarnáselmosódó folt található. A torok világos. Fekete szeme feltunoen nagy, vékony fehér gyuru övezi. A fiatalok pettyesek, vörösfarkuk alapján azonban jól elkülöníthetok a többi kis termetu ri
góféle fiataljaitól. A suru aljnövényzetu, bokros erdoszegélyek,patakokat kíséro bokorsorok, ártéri erdok jellegzetes fészkelomadara. Rendszeresen megtelepszik parkokban, nagyobb kertekben, ha azokban zavartalan suru növényzetet, lombbal borított részeket talál. Fészkét a talajra (ritkán annak közvetlen közelében a növényzet közé) rejti. A fészket a tojó építi. Éventeegyszer költ, fészekalja rendszerint május elejére válik teljessé.13-14 napig tart a kotlás, és a fiókák is többnyire ennyi ideig tartózkodnak a fészekben. Kirepülésük után a szülok még továbbikét hétig etetik óKet.A talajon mozgó rovarokkal, pókokkal, férgekkel táplálkozik. Április elején érkezik, és augusztus végén,szeptember elején vonul el. A telet Afrikában tölti. Magyarországi állománya 100000-150000 párra becsülheto.
15-17 cm. Nagyon hasonlít a fülemülére; általában sötétebb ár
nyalatú, farka és farkcsíkja kevésbé vörhenyes. Mellén szürkésbarna, felhoszeru mintázat látható.
Magyarországon csak a Felso-Tisza vidékén költött. Napjainkraazonban az élónely változása miatt megszunt a két faj élónelyeközötti ökológiai fal, és a fülemüle elfoglalta élónelyét, majd keresztezodött a kisszámú fészkelo nagyfülemüle-állománnyal.Fészkelési és táplálkozási szokásai megegyeznek a fülemüléével.Hazai állománya ma már csak néhány párból áll.
Házi rozsdafarkúPhoenicurus ochruros
RigófélékTurdiclae
(1-2. kép)
!
Hím házi rozsda farkú
mellfoltja
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
00•••••••• 00
Kerti rozsdafarkúPhoenicurus phoenicurus
RigófélékTurdiclae
(3. kép)
!
Hím kerti rozsdafarkú
mellfoltja
I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII
000••••••000
32
13-14,5 cm. A hím (1. kép) sötétszürke, a pofa, a torok, a begy
és a mell fekete. A farkfedó'k és a faroktollak vörösek, a közép
só'k sötétbarnák. A másodrendu evezó'k külso zászlója fehér,
ezek együttesen alkotják a fehér szárnytükröt. A tojó (2. kép) sö
tét szürkésbarna, szárnytükre nincs. A fiatalok pettyesek, de sö
tétebbek, mint a rokon fajok fiataljai, faroktollaik pedig vörösek.
Eredetileg a sziklás területek, fó1eg magashegyek lakója volt,
manapság azonban a lakott területeken mindenütt találkozha
tunk vele. Még a nagyvárosok belso kerületeiben is költ, itt
azonban gyakran csak hajnalban szerezhetünk tudomást jelen
létéró1, mert napközben az énekét elnyomja a városi zaj.
Fészkét sziklapárkányra, illetve épületzugokba, gerendák alá,
esetenként füsti fecske sárfészkére, falra akasztott mesterséges
fészekodú tetejére építi. Elofordul, hogy évente háromszor is si
keresen költ. Táplálkozási szokásai hasonlóak a kerti rozsdafar
kúéhoz, de a városi madarak sokkal több pókot zsákmányol
nak. Abelvárosokban fészkeló'k nem jönnek le a talajszintre, ha
nem a tetó'kön keresgélik az ízeltlábúakat.
Vonuló madár, az elso példányok már márciusban megérkez
nek, és szeptemberben, októberben távoznak. Rendszeresen
bár kis számban - elofordulnak áttelelo példányok is.
Magyarországi fészkelo állományát 50 000-60 000 párra becsülik.
13-14,5 cm. A kiszínesedett hím felsoteste kékesszürke. A torok
és a pofa fekete. A homloka és a szemsávja fehér. Melle na
rancsszínu, a szárnyak barnásszürkék. A faroktollak vörösek,
közülük a két középso sötétbarna. A tojó felsoteste szürkésbar
na, alsóteste sárgásfehér. A fiatalok pettyesek, mint a rokon fa
jok fiataljai, de farkuk vörös.
Középhegységi erdó'k, nagyobb városi parkok, szó1ohegyek, ár
téri puhafa-ligeterdó'k fészkelo madara. Európában általánosan
elte0edt fészkelo; fészkelo területe egészen a Bajkál-tóig te0ed.
Fészkét odú ban, kikorhadásban, épületzugokban építi. A tojáso
kon kizárólag a tojó kotlik, mintegy 12-13 napig. A fiókák is
körülbelül ugyanennyi idot töltenek a fészekben, amelyet még
teljes röpképességük elérése elott elhagynak. Szívesen megte
lepszik mesterséges fészekodúban is.
Táplálékát gyakran a fatörzseken és a talajon keresi, de a leve
góben is ügyesen vadászik. Elsosorban rovarokkal táplálkozik,
de a pókokat is rendszeresen összegyujti. Szívesen zsákmányol
bogarakat, lepkéket, lepkehernyókat, szöcskéket.
Vonuló madár. Hozzánk áprilisban érkezik, és szeptember vé
gén, október elején távozik. A telet a trópusi Afrikában tölti.
Magyarországi fészkelo állománya erosen megfogyatkozott,
napjainkban 10000 párra teheto.
-------------------------~ ..••....----------------------------------------
CigánycsukSaxico/a torquala
RigófélékTurdidae
(1-2 kép)
!
I II IH IV V VI VII Vili IX X XI XII
0011I••••••• 00
Rozsdás csukSaxico/a rubeIra
RigófélékTurdidae
C3-4. kép)
1 II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
000 •••••• 000
34
11,5-13 cm. A hím (1. kép) feje, tarkója és háta fekete. A szárny
és a faroktollak sötétbarnák. A nyakon és a vállon fehér folt van.
A mell narancsszínu, az alsótest fehér. A csor és a láb fekete.
A tojó (2. kép) színezete hasonló a híméhez, de színei sokkal
halványabbak. A fej, a hát és a szárny barnás, a farok fekete.
Szeme körül világos gyuru található. A nyak fehér foltja hiány
zik, de a szárnyakon megtalálható. A mell narancsszínu foltja
halványabb, az alsótest krémszínu.
Leggyakrabban a füves árokpartokon, magaskórókkal tarkítottfüves területeken, bokros domboldalakon telepszik meg. Zárt
erdok, monokultúrák kivételével bárhol megtelepedhet.
Fészkét a talajra, fu közé rejtve építi. A fészket a tojó készíti,
majd az 5-6 tojáson 13-14 napig kotlik. A fiókákat a szülóK felváltva etetik. Az árokpartok indokolatlan kaszálása, esetleges
felégetése sok fészket tesz tönkre.Rendszerint egy kiemelkedo ponton üldögél, és onnan figyeli a
környéket. Táplálékát elsosorban a talajon fogja, amely fóleg ro
varokból, pókokból, apró csigákból áll. Az esetenként áttelelok
elsosorban pókokkal táplálkoznak.Vonuló madár. Az elsóK már márciusban megérkeznek, és a leg
utolsók csak októberben távoznak. A hazai állománya a Földkö
zi-tenger mellékén telel.
Magyarországi fészkelo állományát 200 000 és 400 000 pár közöttire becsülik.
12-14 cm. A hím (3. kép) felsoteste barna, sötétebb barnás fol
tokkal. Szemsávja fehér, alatta sötét, majdnem fekete pofafolttal,
amely alatt fehér csík húzódik. A torok, a begy és a mell rozs
davörös. A szárnyon a váll magasságában fehér csík húzódik.
A farok sötét, benne fehér faroktükörrel. A tojó (4. kép) hason
lít a hímhez, de színezete kevésbé élénk. Elsosorban a fejteto és
a pofafolt halványabb. A fehér faroktükör a tojón és a pettyes
fiatalokon is jóllátható.Elsosorban a nedves területek, rétek fészkelo madara. Kedveli
azokat a területeket, ahol a fészkelónely közelében kiemelkedo
pont (bokor vagy magasabb kóró) található, ahonnan bizton
ságból figyelheti környezetét. Viselkedése és táplálkozási szoká
sai megegyeznek a cigánycsukéval. Fészkét fuszálakból a tojó
építi, belsejét finom szorszálakkal béleli. A fészekalj 5-7 tojásból
áll. A tojásokon csak a tojó kotlik, de a fiókák táplálásában mármindkét szülo részt vesz. Évente általában csak egy fészekaljat
nevel, de ha az elso költés sikertelen, azt jellemzoen pótköltésköveti.
Vonuló madár, az elso példányok április második felében érkez
nek, és az utolsók szeptember közepén távoznak. A telet az
Egyenlítotól délre fekvo afrikai területeken tölti.
Magyarországi állományát 50000-100000 párra becsülik.
HantmadárOenanthe oenanthe
RigófélékTurdiclae
(1. kép)
!
Faroktol/ak mintázata:
sivatagi hantmadárhantmadár
déli hantmadár
lIlJIl IV V VI VII VIli IX X XI XII
00 ••••••• 000
KövirigóMonticola saxatilis
RigófélékTurdiclae
(2 kép)
!!
I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII
0011•••••• 000
36
14-16,5 cm. A hím felsoteste a homloktóI a hátig szürke. A farkcsík és a faroktollak fehérek, utóbbiak végén fekete szegés található. A középso faroktollakon a fekete folt nagyobb, a tollak kétharmadára terjed ki (így a repülo madár farkán fordított T alakúfekete folt alakul ki). A szárny fekete, a torok fehér, a begy és amell krémszínu, a has és az alsó farkfedok fehérek. A csor és a
láb fekete. A tojó homokszínu. A szárnytollak sötétbarnák, afarkcsík és a faroktollak, illetve az alsótest színezete megegyezika híméveI. esore barna. A nyílt területek fészkelo madara. Köveslegelokön, magashegyek sziklás legeloin, vályogvetóK környékén, kóbányákban, alföldi hodályok közelében mindenütt megtalálható. Fészkét gyakran az ürgék és hörcsögök földbe vájt járatában, vályogtéglák közé, épületromokban vagy korakásokbanépíti. A tojó egyedül kotlik, de a fiókák nevelésében mindkétszülo részt vesz. Elsosorban a talajon keresi táplálékát, néha vártahelyró1 lesi környezetét, máskor a földön szaladgálva gyujtöget. Fó1eg rovarokat, pókokat zsákmányol, de csigákat, férgeketis fogyaszt. Vonuló madár, márciusban érkezik, és a többségszeptemberben elvonul. Afrika szavannáin telel. Magyarországiállományát 20 000-30 000 párra becsülik. A hantmadarak néhány más faja, így az apácahantmadár (Oe. pleschanka), a délihantmadár (Oe. hispanica) és a sivatagi hantmadár (Oe. deserti)
csupán ritka kóborlóként fordul elo Magyarországon.
17-20 cm. A hím feje, torka és nyaka kék. A nyak kéksége a háton kékesfeketébe megy át. A hát fehér, a farkcsík kékesfekete.A szárnyak feketék. Az egész alsótest és a faroktollak rozsdavörösek. A két középso farktoll sötétbarna. A csor fekete. A tojószínezete a hímétó1 jelentosen eltéro. Felsoteste szürkésbarna, atollak szegése világos. A szárny barnás, a tollak világos széluek.Az alsótest világos krémszínu, a tollak sötét szegésuek. A farkcsík és faroktollak vörösek, a két középso faroktoll sötétbarna.Kóbányák, kopár köves domboldalak, meredek sziklafalak ritkafészkelo madara. Mészko-, dolomit- és bazaltsziklákon egyaránt
megtelepedik. Kedveli a déli kitettségu katlanokat, különösen,ha a közelben megfelelo táplálkozóterületek is vannak. Fészkételoszeretettel építi sziklarepedésbe, üregbe. A kóbányákban élomadarak gyakran az épületeken költenek. A második világháborút követo években még Budapest romos épületein is megjelent, ahol vélhetó1eg költött is. A fészket a tojó építi, és a tojásokat is o melegíti. A fiókákat a szülóK közösen nevelik. Elsosorban bogarakat és egyenesszárnyúakat (sáskákat, szöcskéket)zsákmányol, de elfogja a kisebb gyíkokat is.Vonuló madár, hozzánk április elején érkezik, és augusztusszeptemberben távozik. A telet a trópusi Afrikában tölti. Magyarországi állománya katasztrofálisan megfogyatkozott, ma márcsak néhány pár költ nálunk.
~
Fekete rigóTurdus mernla
RigófélékTurdidae
(1. kép)
!
Örvös rigö
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
••••••••••••
Szó1origóTurdus iliacus
RigófélékTurdidae
(2. kép)
!
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
••••00000•••
FenyorigóTurdus pi/aris
RigófélékTurdidae
(3. kép)
!
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
••••••••••••
38
23,5-29 cm. A hím tollazata fekete, esore és szemgyurUJe narancssárga. A tojó barnás fekete színezetu, mellén barna, elmosódó csíkozással, torka kissé világosabb piszkosfehér. Csore sötét, barnás árnyalatú. A fiatalok a tojóra hasonlítanak, elso tollazatukban azonban pettyesek.Megtalálható a középhegységi és alföldi erdokben, illetve a településeken egyaránt. A legnagyobb városok belso parkjaiban éppen úgy fészkeI, mint a kertes részeken. A városlakók állandómadárrá váltak, míg az erdó1akók vonulók. A telet a Földközitenger medencéjében töltik, elsosorban az európai oldalon.Avároslakók fó1eggilisztákkal, talajon mozgó rovarokkal táplálkoznak, de sokféle konyhai hulladékot is elfogyasztanak. Az erdó1akók fó1eghernyókkal, bogarakkal táplálkoznak. Fészkét növényi szálakból építi, gyakran sárral erosíti, máskor a sár elmaradhat. Kedveli az örökzöldeket, amelyek a korai fészkeló'k számára is takarást nyújtanak, de gyakran épületek párkányain, csatornahajlatban költenek.Az örvös rigó (Turdus lorquatus) tollazata szintén fekete, demellének fehér örve alapján minden más fajtói jól elkülönítheto. A tojó fehér örve gyakran hiányzik vagy alig érzékelheto, inkább szürke mint fehér; a fekete rigó tojójához hasonlít, de szárnya nem fekete, inkább szürke. A magashegyi fenyvesek jellegzetes fészkeloje, nálunk csak vonuláskor fordul elo.
19-23 cm. Felsoteste olajbarna. Szemsávja sötét, szemöldöksávja fehér. Bajuszsávja szintén fehér. A test két oldala, illetve az alsó szárnyfedó'k barnásvörösek. Alsóteste fehér, begyén és mellén szürkésbarna hosszanti foltozással. Csore sárga, a csorhegyfekete.
Nálunk nem fészkei, csak átvonul, illetve telel. 6sz és tavasz között bármely hónapban találkozhatunk vele, de októberben ésnovemberben gyakoribb.Nálunk elsosorban bogyókkal táplálkozik, de fagymentes idoszakban rovarok és giliszták után kutat a talajon. Rendszeres, denem tömeges átvonuló .
22-27 cm. Feje, háta és farkcsíkja világos szürke. A hát elülsorésze barna, a szárnytollak szürkésbarnák, a farok fekete. A torok feketén vonalkázott, a mell narancssárga, fekete csíkokbarendezodött apró foltokkal. A has fehér, sötétebb barna foltokkal. A csor narancssárga, hegye szürkés. Erdoszéleken, bokrosterületeken, nedves rétek, folyók közelében telepszik meg.A nálunk teleló'k gyakran megjelennek a városi parkokban is.A fészket a tojó építi, majd egyedül kotlik 13-14 napig. A fiókákat mindkét szülo eteti. A nálunk fészkelo állomány 50-150 pár
közötti, októberben megjeleno, áttelelo csapatai pedig több ezermadárból is állhatnak.
-
Énekes rigóTurdus philomelos
RigófélékTurdidae
(1. kép)
!
I 11 III IV V VI VII VIli IX X XI XII00 •••••••• 00
LéprigóTurdus viscivorus
RigófélékTurdidae
(2 kép)
!
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
••••••••••••
40
20-22 cm. Hasonló színezetu, mint a léprigó, de annál kisebb,és farka is rövidebb. A reptében látható alsó szárnyfedó'k narancssárgák. A felsoteste, szárnyai és farka egyszínu barna.Amellen és az alsótesten lévo foltok nyílhegy alakúak.Suru aljnövényzetu sík- és hegyvidéki erdó'k lakója. Elterjedésiterülete Nyugat-Európától a Bajkál-tóig terjed. Kedveli a fenyveseket, de a lombos fák által alkotott erdó'kben is gyakori lehet.Ez a rigófaj is urbanizálódott bizonyos területeken; nálunk anagyvárosokban a fekete rigó konkurenciája mellett nem váltigazi városi madárrá, azonban a kisebb településeken, külvárosokban és üdüloterületeken eredményesen megtelepedett. Tápláléka elsosorban gilisztákból és csigákból áll, osszel bogyókatis nagy számban fogyaszt. Költési idoszakban jelentos mennyiségu hernyót gyujt össze. Fészkét, amely növényi szálakból áll,belülró1 faforgáccsal, nyállal, sárral keményre tapasztja, ezáltalaz énekes rigó fészke könnyen elkülönítheto például a fekete rigóétól. Fészkét általában magasabbra építi, mint a fekete rigó.A fészekalj 3-5 tojásból áll. A tojó egyedül kotlik, a fiókákat akét szülo közösen eteti. A fiatalok 12-14 napig tartózkodnak afészekben. Vonuló faj; a Kárpát-medencébe márciusban érkezik,és októberben vonul el. A telet a Mediterráneumban (fó'ként az
Appennini-félszigeten) tölti; a hazai állomány kis része át is telelhet nálunk. Hazai állománya 150000-200000 párra teheto.
26-29 cm. Az egész felsoteste szürkésbarna, a farkcsík világosabb árnyalatú. Az alsótest alapszíne világos piszkosfehér, amelyen jellegzetes, nagy méretu, csepp alakú foltok hozzák létre amintázatot. Reptében jóllátható, hogy az alsó szárnyfedó'k fehérszínuek. A faroktollak szürkésbarnák, a szélso fehérek.Öreg, ritkás erdó'kben, erdoszéleken, alföldi tölgyesekben telepszik meg. A fészek általában magasan, néha akár 15-20 méteresmagasságban található. A fészekalj 4-5 tojásból áll. Elsosorban atojó kotlik; a 14-15 napig fészekben tartózkodó fiókákat mindkét szülo eteti. Fó'ként rovarokkal, férgekkel táplálkozik, télen afehér és a sárga fagyöngy termését fogyasztja, és ezáltal terjeszti is azokat. E specializált, fák lombkoronájában élo növények arigók ürülékéveI jutnak a megfelelo magasságban találhatóágakra.Állandó madár; a hegyvidéki fészkeló'k a téli hónapokban leereszkednek az alacsonyabban fekvo tájakra. Hazai állománya5000-10000 párra teheto. A piacokon egykoron a fenyorigóvalegyütt árulták étkezési célra a madárfogók, akik a fagyöngyökbó1 fozött ragacsos léppel be kent vesszó'kkel (lépvesszó'kkel)fogták a csapatokban kóborló madarakat.1820-ban a pesti madárpiacon árult rigók között bukkantak aNaumann-rigó (Turdus naumanni) egyetlen hazai bizonyítópéldányára. E faj azóta nem került elo Magyarországról.
-
Réti tücsökmadárLocustella naevia
Poszátafélék
Sylviidae(J kép)
!
Faroktollak és alsó fedotollak
arányai:
nádiposzáta tücsökmadár
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
0000•••••000
Berki
tücsökmadárLocustella jluviatilis
Poszátafélék
Sylviidae(2 kép)
!
J II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
000•••••• 000
Nádi
tücsökmadárLocustella luscinioides
Poszátafélék
Sylviidae(3. kép)
!
I II III IV V VI VII Vili IX X Xl XII
000••••••• 00
42
12,5-13,5 cm. A felsoteste a homloktóI a farkcsíkig sötét olajzöld
alapon barnásfekete hosszanti foltokkal mintázott. A szárny és a
faroktollak szintén olajzöld színuek, a szárnytollak sötétebbek.
Az alsóteste sárgás árnyalatú, a has inkább piszkosfehér, mintá
zatlan. Egyes példányok mellén vonalkázottság figyelheto meg.Az alsó farkfedok piszkosfehérek, sötét hosszanti foltokkal min
tázottak. A farok lekerekített, a szélso tollak rövidebbek, mint aközépsó'k.
Mocsarak, láprétek fészkelo madara, újabban azonban megte
lepszik erdofelújításokban, a siska nádas területeken is.
Rovarokkal táplálkozik. Elsosorban legyeket, szúnyogokat, apróhernyókat stb. zsákmányol. Összegyujti a pókokat is.
Fészkét a suru növényzet közé fucsomó alá, zsombék oldalába
rejti. Fészekalja többnyire 5-6 Cnagyritkán 7) tojásból áll; a kot
lási ido 2 hétig tart, és mindkét szülo melegíti a tojásokat. A fió
kák 10-12 napig maradnak a fészekben, majd annak környékén
bújnak meg. Rejtett életu madár, amely a fiókák etetésekor is
rendkívül óvatos: a táplálékkal sohasem száll azonnal a fészek
hez, hanem a növényzet között bujkálva közelíti meg azt. A fia
talokat mindkét szülo táplálja.
Vonuló madár. Május elején érkezik vissza a Szaharától délre
eso afrikai teleloterületeiró1, és szeptemberben vonul el.Hazai állományát 3000 pár körülire becsülik.
14,5-16 cm. Felsoteste, szárny- és faroktollai enyhén olaj színusötétbarnák. A torka és a begye világos alapon sötétbarnán vo
nalkázott. Hasa krémszínu. Az alsó farkfedÓk végén jól láthatóvilágos szegés van.
Folyók menti suru vegetációban, láperdó'kben, erdei magaskó
rós társulásokban telepszik meg.
Tápláléka apró rovarokból, pókokból áll. Fészkét csalánra, suru
növényzet közé rejti.
Vonuló madár, a telet Kelet-Afrikában tölti. Hozzánk április vé
gén, május elején érkezik vissza, és szeptemberben vonul el.
Hazai állományát 10000-30000 párra becsülik.
13,5-15 cm. Felsoteste, szárny- és faroktollai vörösesbarnák.
A torka és a hasa világos krémszínu, amelle és az alsó farkfe
doi rozsdás krémszínuek. Az alsó farkfedó'k vége alig láthatóan
világos. Nádasok, gyékényesek fészkelo madara. Tápláléka anádasban élo, vízhez kötodo rovarokból áll. Fészkét a suru avas
nád közé rejti; anyaga gyékény- és nádlevelek, továbbá nádbu
ga. A kotlási ido 12-13 nap, majd a fiókák további 13-14 napigmaradnak a fészekben.
Vonuló madár, a telet a Szaharától délre eso területeken tölti.
Hozzánk április elején érkezik, és októberben vonul el. Fészke
lo állományát 30 000-60 000 párra becsülik.
••
NádirigóAcrocephalus arundinaceus
PoszátafélékSylviidae(1-2. kép)
!
I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII
DDD ••••• DDDD
Énekes
nádiposzátaAcrocephalus palustris
PoszátafélékSylviidae
(3 kép)
!I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
DDD ••••• DDDD
CserregönádiposzátaAcrocephalus scirpaceus
PoszátafélékSylviidae(4 kép)
!
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
DDD ••••• DDDD
16-20 cm. A legnagyobb nádi énekesmadár. A hím és a tojóazonos színezetu. Az öregkori tollruha szürkésbarna, amellenelmosódott szürkésbarna sávozással. A fiatalok és a frissen ved
lett öregek felsoteste, a szárnyak és a farok okker, illetve olajzöldes-barnás árnyalatúak. Szemsávja krémszínu. A torok piszkosfehér, a begy, a mell, a has és az alsó farkfedó1<sárgásbarnák. Farkcsíkja rotesbarna. Rokonaiéhoz képest a esore feltunoen eros. Nagy, összefüggo nádasokban és kis nádfoltokban, csatornák nádszegélyében egyaránt megtelepszik. Nagyobb nádasokban elsosorban sZitakötó1árvákkal, vízipoloskákkal, apró halakkal, pókokkal, legyekkel táplálkozik. Keskenyebb nádasokból a környezo területekre jár ki táplálékot gyujteni.Fészkét az avas nádszálakra szövi a víz felett, általában egy méternél nem magasabbra. A fészek anyaga nádlevél, nádbuga,esetenként zöldmoszat. A kotlás 13-14 napig tart, a fiókák további 11-12 nap után hagyják el a fészket. Nádasok környékéna nádirigó a fészekparazita kakukk leggyakoribb gazdamadara(2 kép).
Vonuló madár, a telet Nyugat-Afrikában tölti. Április közepén érkezik vissza, és a többség augusztusban vonul el. A tó1ünk északabbra fészkeló1<átvonulnak Magyarországon.Hazai állományát 50 000 párra becsülik.
13-15 cm. Színezete és mérete megtévesztésig hasonlít a cserrego nádiposzátára, de a tipikus példányok olajzöld árnyalatúak,kevésbé vörösesek. A nádiposzáták elkülönítése olykor a szakemberek számára sem könnyu feladat.A nádasok, mocsarak szélében, árokparti magaskórós társulásokban, alkalmilag gabonában is megtelepszik. Szöcskékkel, sáskákkal, árvaszúnyogokkal stb. táplálkozik. Fészkét szárazföldi növényekre - sédkender, aranyvesszo, fekete üröm stb. - építi. Vonuló madár, a telet Kelet-Afrikában tölti. Április végén érkezik, ésaugusztus végén vonul el. Hazai állománya 50 000-80 000 pár.
. 12,5-14 cm. Színezetében hasonlít a nádirigóra, de annál kisebb, karcsú bb testalkatú. A vízben álló nádasokban telepszikmeg. Fészkét nádszálakra szövi a víz közelében, avas és friss
nádra egyaránt. A fészek anyaga nád- és sáslevél, belsejét nádbugával finoman béleli. A kotlás 11-12 napig tart, és a fiókák iskb. ugyanennyi ideig maradnak a fészekben. A hazai állományegy része Nyugat-, másik fele pedig Kelet-Afrikában telel. Április elején érkezik vissza, és augusztusban elvonul. Hazai állománya 100000-150000 pár.Ritka kóborlóként figyelték meg hazánkban a nem mintázottnádiposzátafajainkhoz hasonló rozsdás nádiposzátát (Acroce
phalus agricola). 2003-ban néhány pár berki poszáta (Cettiacett!) is megtelepedett hazánkban.
44
-
~ 1~
I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII
00•••••••• 00
I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII
000•••••0000
11,5-13 cm. Színezetében meglehetosen hasonlít a foltos
nádiposzátára. Sárgás krémszínu vállfoltjai, testoldalának finom
vonalkázottsága és a fejteton keresztülhúzódó csík alapjánazonban attól elkülönítheto.
A sás os, zsombékos mocsárrétek lakója. Költónelyén igényli az
alacsony vízborítást. A nálunk fészkelók elsosorban sáskákkal,
hernyókka! etetnek. Fészkét az avas fu közé rejti, szinte felfe
dezhetetlen helyre. Nem párkapcsolatban él: a hímek a fiókane
velésben nem vesznek részt, legtöbbször több tojóval poligá
miában élnek. Fészekalja általában 5 tojásból áll; a kotlás és a
fiókák felnevelése teljes egészében a tojó feladata.
Hozzánk április végén érkezik, és augusztusban vonul el, a te
let Nyugat-Afrikában tölti. Hazai állománya 600 pár. Speciális
élónelye mindenütt jelentosen beszukült, ezért a csíkosfeju ná
diposzáta világviszonylatban veszélyeztetett faj.
12-13,5 cm. A hím és a tojó azonos színezetu. A fejteto fekete,
széles szemöldöksávja és torka fehér. Fe!soteste melegbarna szí
nu, sötétebb barna csíkokkal. Farkcsíkja egyszínu barna.
Szárny- és faroktollai barnák, a váll evezok feketék, barna sze
géssel. A farok lekerekített. Az alsótest vörösesbarna árnyalatú.
A keskenylevelu gyékénnyel elegyes nagy nádasok lakója. Vízi
rovarok - szúnyogok, árvaszúnyogok és azok lárvái - képezik
fo táplálékát. A suru lehajló gyékény vagy nád alá épített fész
ke nádlevelekbó1 épül, belsejét bugával és tollakkal finoman bé
leli. A 13-15 napos kotlás után kikelt fiókák kb. ugyanennyi ideig maradnak a fészekben.
Vonuló madár, de már nagyon korán, márciusban megérkezik,
és csak októberben vonul el a Földközi-tenger medencéjében
található teleloterületére. Hazai állománya mindössze3000-5000 pár.
11,5-13 cm. A fejteto tollai sötétek, majdnem feketék, de a tol
lak szegése világos. Szemsávja krémszínu. A felsotest barnás, sö
tét foltokkal mintázott. A farkcsík olívbarna. A szárny- és farok
tollak barnák, világos rotes szegéssel. Az alsótest krémszinu, a
test két oldala enyhén okkersárgás. A mellen általában finom sö
tét sávozás figyelheto meg.Mocsarak, lápok, zsombékosok, nedves kaszálók szárazföldi
növényekkel kevert részein telepszik meg. Kabócákkal, levéltet
vekkel, hernyókkal stb. táplálkozik.
Fészkét a suru nád, gyékény közé építi száraz nád- és sáslevek
bó1, belsejét bugával finoman béleli. A fiókák 12-13 nap alatt
kelnek ki, és ugyanennyi ideig tartózkodnak a fészekben. Vonu
ló madár, a telet Nyugat-Afrikában tölti. Áprilisban érkezik, és
augusztusban elvonul. Hazai állománya 150000-200000 pár.
46
Csíkoifejunádiposzáta
fejmintázata
Acrocephalus melanopogonPoszátafélék
Sylviidae
(1. kép)
!
Fülemülesitke
CsíkosfejunádiposzátaAcrocephalus paludicola
Poszátafélék
Sylviidae
(2. kép)
!!
Foltos
nádiposzátaAcrocephalus schoenohaenus
Poszátafélék
Sylviidae
(3 kép)
!Foltos
nádiposzátafejmintázata
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
000•••••0000
SárgafejukirálykaRegulus regulus
KirálykafélékRegulidae(1. kép)
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
••••••••••••
TüzesfejukirálykaRegulus ignicapillus
KirálykafélékRegulidae(2. kép)
!
I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII
00 ••••••••• 0
Halvány gezeHippolais pallidaPoszátafélékSylviidae(3. kép)
!
I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII
0000••••0000
Kerti gezeHippolais icterina
PoszátafélékSylviidae
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
000••••••00048
8,5-9,5 cm. Az egyik legkisebb testu madarunk. A hím fejtetejenarancssárga, a tojóé citromsárga. A sárga foltot mindkét oldalról fekete sáv szegélyezi. A fej többi része szürke, a szem körülfehér folt látható. A fiatalok feje egyszínu szürke.Szinte kizárólag a lucfenyvesekben telepszik meg. Aprórovarokkal táplálkozik. A fészek mohából és pókháló ból készül,belsejét szorrel finoman béleli. A kotlás 14-17 napig tart, a fiókák 18-22 napig tartózkodnak a fészekben.Kisszámú fészkelo állománya állandó, de az Alpokból és Kárpátokból teleló'k is érkeznek hozzánk. Hazai fészkelo állománya1000-5000 pár.
9-10 cm. Hasonló színezetu, mint a sárgafeju királyka, de fejének mintázata jelentosen eltér attól. A hímen narancssárga, a tojón sárga fejtetofolt látható, amelyet mindkét oldalról fekete sávszegélyez. A szem felett széles fehér sáv húzódik, alatta pedigfekete szemsáv. A szem alatt apró fehér folt, alatta szürke foltvan. Vékony fekete bajuszsávja van. A test többi része a sárgafeju királykáéhoz hasonló.Lucfenyvesek fészkeloje. Fészkelési szokásai megegyeznek asárgafeju királykáéval. Márciusban érkeznek az elso egyedek.Osszel szeptember és november között vonul át hazánkon;néha áttelel. Hazai fészkelo állománya 400-500 párra teheto.
12-14 cm. Meglehetosen hasonlít az énekes nádiposzátára.Felsoteste szürke, szárnytollai barnásszürkék. Szemsávja világos. Torka, hasa, alsó farkfedoi fehérek. Melle világos, enyhénbarnásszürke. esore széles, alsó kávája világos, sárgás, a felsokáva szürke. Leggyakrabban a folyókat kíséro mandulalevelufüzesek lakója. Megtelepszik városi parkokban is. Táplálékaelsosorban rovarokból, azon belül is fóleg csupasz hernyókbóláll. Fészkelési szokásai hasonlóak a kerti gezéhez. Vonuló madár, a telet ÉK-Afrikában tölti. Késon, csak május második felében érkezik, és augusztus végén vonul el. Hazai állományakörülbelül 500 pár.
12-13,5 cm. Alsóteste a toroktóI az alsó farkfedó'kig világossárga. Szemöldöksávja világos. A pofák, a fej, a hát és a farkcsíkszürkészöld. A szárny és faroktollak szürkésbarnák, a másodrendu és harmadrendu evezó'k külso szegése sárgászöld. A szélso faroktollak külso zászlója fehér. A láb ólomszürke. Azokbanaz erdó'kben telepszik meg, amelyekben suru bokrosok is vannak. Fészkét fuszálakból építi, de külsejét pókhálókkal, barkával, papírdarabokkal díszíti, belsejét szorszálakkal béleli. 12-13
napos kotlás után kelnek ki a fiókák, amelyek 13-14 napig tartózkodnak a fészekben. Vonuló madár, a telet Afrika trópusi területein tölti. Hazai állományát 8000-10 000 párra becsülik. .
•i
CsilpcsalpfüzikePhylloscopus collyhita
Poszátafélék
Sylviidae(1. kép)
!
I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII
00 •• 1!l••••• 00
Sisegö füzikePhylloseopus sibi/atrix
Poszátafélék
Sylviidae
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
000 •••••• 000
FitiszfüzikePhylloseopus troehi/us
Poszátafélék
Sylviidae
(2. kép)
!
I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII
000 •••••• 000
50
10-12 cm. Felsoteste szürkés barnászöld. Szemöldöksávja vilá
gos sárgásszürke, szemsávja szürkésbarna. A torok piszkosfehér,
az alsótest világos sárgásbarna árnyalatú. A szárnytoll ak sötét
szürkék, külso zászlóikon keskeny, világoszöldes árnyalatú sze
géssel. A csor sárgásszürke, a láb általában sötét (fekete).
A középhegységi erdokben általános elterjedésu, de rendszeres
fészkelo az ártéri erdó'kben, nagyobb parkokban is. Elsosorban
pókokkal, apró rovarokkal - szúnyogok, levéltetvek stb. - táp
lálkozik. Fészkét a talajra építi, csalán, szeder stb. suru hajtásai
közé. A zárt, gömb alakú fészek fuszálakból, száraz falevelekbó1
épül. A kotlás 12-14 napig tart, a fiókák 13-14 napig maradnak
a fészekben. Vonuló madár, tavasszal már márciusban megérke
zik, és osszel szeptember végén, október elején vonul el. Elo
fordulnak olykor áttelelok is. A Földközi-tenger mellékén, illet
ve Észak-Afrikában telel. Hazai állománya 400000-600000 pár.
11-12,5 cm. A fejteto, a nyak, a hát, a farkcsík és a faroktollak
zöldes színuek. A szemöldöksáv sárga, a szemsáv zöld, a pofák,
a torok és a begy élénksárga. A has hófehér. A szárny tollak sö
tétszürkék, külso szélükön világoszöld szegéssel. A csor töve
sárga, többi része szürkésbarna. A láb sárgás árnyalatú.
Hegyvidéki bükkösökben jellemzo madár. A síkvidéki ritkás töl
gyesekben is megtelepszik. Elsosorban hernyókkal táplálkozik,
amelyeket a lombkoronában gyujt.
Gömb alakú, zárt fészkét a talajra építi, fucsomó, letört ág vagy
avarkupac alá rejtve. A kotlás 12-13 napig tart, a fiókák 11-13
nap elteltével hagyják el a fészket. Vonuló madár, áprilisban ér
kezik meg, majd augusztus végén vagy szeptemberben vonul el.
A telet Közép-Afrikában tölti. Hazai állományát 100000-150000
párra becsülik.
11-12,5 cm. Fe!soteste szürkészöld, alsóteste krémsárga. Szem
öldöksávja sárgászöld, szemsávja zöld. Lába - ellentétben a
csilpcsalpfüzikéével - általában világos. Tipikus példányai sár
gábbak, mint a csilpcsalp, és kevésbé sárgák, mint a sisego fü
zike. Kedveli a fiatal, telepített fenyveseket, a nedves talajú, ele
gyes erdoket.
Fészke!ési szokásai a másik két füzikefajhoz nagyon hasonlók.
Vonuló madár, április közepén érkezik, és szeptemberben vonul
el. A telet Afrikában, a bokros szavannán, többnyire az Egyen
lítotó1 délre eso területeken tölti. Hazai fészkelo állománya
15000-20000 pár.
A három fészkelo füzikefaj mellett ritka kóborlóként figyelték
meg hazánkban a királyfüzike (Phylloscopusproregulus), a ván
dorfüzike (Phylloscopus inornatus) és a Bonelli-füzike (Phylloscopus bonelli) példányait.
BarátposzátaSy/via atricapilla
Poszátafélék
Sylviidae(1. kép)
!
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
00•••••••000
KarvalyposzátaSy/via nisoria
Poszátafélék
Sylviidae(2 kép)
Hím karva/yposzáta
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
0000•••••000
52
13,5-15 cm. A hím fejteteje koromfekete, a tojóé és a fiataloké
vörösesbarna. A hím egész felsoteste, szárnya és faroktollaiszürkék. A torok és az alsó farkfedó'K fehérek, az alsótest többi
része szürke. A tojó világosabb szürke, alsóteste barnásszürke,torka farkfedoi fehérek. Faroktollain nincs fehér szín.
Mindenütt megtelepszik, ahol bokrosok vannak. Megtaláljuk az
ártéri és középhegységi erdó'Kben, továbbá a nagyobb parkok
ban és kertekben is. Elsosorban bogarakat, lepke hernyó kat, pó
kokat, kisebb mértékben csigákat gyújt. Nyár közepétó1 éro
gyümölcsöket és bogyókat fogyaszt. Különösen kedveli a bodzatermését.
Laza szerkezetu fészkét vékony növényi szálakból és gyökerek
bó1 építi. A fészek gyakran nagyon közel van a talajhoz, suru
bokrok ágai között épül. A kotlás 11-13 napig tart, a fiókák 10
13 napos korukban hagyják el a fészket.
Március végén, április elején érkezik vissza telelónelyéró1, és
szeptemberben vonul el. Esetenként akadnak átteleló1< is. A ha
zai állomány nagyobb része délkelet felé vonul, majd a Földkö
zi-tenger afrikai partjáig jut el. Leggyakoribb poszátafélénk, ha
zai állománya 600 000-800 000 pár.
A barátposzátához hasonló, de vörösesbarna szemgyuruje alap
ján jól felismerheto kucsmás poszáta (Sylvia melanocephala)hazánkban rendkívül ritka kóborló.
15,5-17 cm. A legnagyobb testu poszátafélénk. A hím felsoteste
szürke, a faroktollak végén fehér foltok vannak. Szeme feltuno
en sárga. Alsóteste piszkosfehér, a toroktói a farkfedó1<ig szürke
sávokkal keresztcsíkos (innen ered a faj elnevezése). A szárny
tollak szürkék, a fedotollak vége fehér, ebbó1 adódik a kettos
szárnycsík. A harmadrendu evezó'K vége világos szegésu. A csor
szürke, az alsó káva töve sárgás. A tojó felsoteste szürkésbarna,
szárnycsíkjai azonosak a híméveI. Alsóteste piszkosfehér, ke
reszt irányú szürke foltokkal, amelyek nem olvadnak össze csíkká. Szeme szürkésbarna.
Kedveli az ártéri erdó1< szélét, bokros domboldalakat, út menti
bokorsorokat. Elsosorban rovarokkal (bogarakkal, lepkékkel és
hernyóikkal), pókokkal, majd a nyár végétó1 bodzabogyóval
táplálkozik. Fészkét bokrok ágaira, a suru növényzetbe rejti.
A fészek jellegzetes, laza poszátafészek; a fészken keresztül
gyakran alulról is láthatók a tojások. A szüló1< 3-4 nap alatt
építik meg fészküket. A fészekalj általában 5 tojásból áll, azokat
fó1eg a tojó melegíti. A kotlás 12-15 napig tart, a fiókák 11-14
napos korukban hagyják el a fészket.
Vonuló madár, a telet Kelet-Afrikában tölti. Április végén, május
elején érkezik, és szeptemberben vonul el. Hazai állománya
20 000-40 000 pár
Kis poszáta szárnya
Mezei poszáta szárnya
•••I
11,5-13,5 cm. A fej szürke, a szem mögött sötét pofafolt látható. A torok és a begy hófehér, a has piszkosfehér, oldalán barnás árnyalatú. A felsotest barnásszürke, a szárnytollak barnák.A faroktollak sötét szürkésbarnák, a szélsó'k fehérek. A csor sötétszürke, töve kékes, a láb sötét kékesszürke.Legfontosabb élóbelyei a folyókat kíséro hullámtéri erdó'k. Szívesen megtelepszik azonban temetó'kben és nagyobb kertekbenis, ha számára megfelelo suru bokrosokat is talál. Rendszeresenkölt a nagyobb erdó'k bokros szegélyében is.Elsosorban puha rovarokkal, fó1eg hernyókkal táplálkozik, defogyaszt pókokat és levéltetveket is. Nyár végén az érett bodzátcsipegeti. Fészkét, amely jellegzetes, laza szerkezetu poszátafészek, suru bokrok közé építi. A kotlás, amelyben mindkét szülo részt vesz, 11-13 napig tart, a fiókák ugyanennyi ideig tartózkodnak a fészekben.
Vonuló madár. Áprilisban érkezik vissza téli szállásáról, és az állomány zöme szeptemberben távozik (de még októberben islátni egy-egy példányt). Etiópiában és Szudánban telel.Hazai állományát 50000-100000 párra becsülik.
13-15 cm. A hím feje, pofája szürke, a háta barnásszürke. A torok fehér, a mell és a has rózsaszínes árnyalatú. A szárnytoll akbarnák, rozsdabarna szegésuek. A faroktollak szürkék, a szélsó'kfehérek. A csor szürke, az alsó káva sárgás, a lábak sárgák. A tojó feje is barnás, mint a háta. A torok piszkosfehér, a mell és ahas világos krémszínu.A hím jellegzetes tulajdonsága a nászrepülés. Ilyenkor egy vártahelyró1 emelkedik magasba, szárnyaival csapkod, lebeg a levegóben, énekel egy strófát, majd visszaszáll a kiindulási pontra. Elsosorban csupasz hernyókkal, pókokkal táplálkozik, nyárvégén sok bodzabogyót fogyaszt. Fészkét bokrok közé alacsonyan, gyakran csalán vagy szeder hajtásai közé építi. A kotlás11-13 napig tart, a fiókák 10-12 napot töltenek a fészekben.A telet Afrikában, a Szaharától délre eso területeken tölti.Hazai állománya 50000-100000 pár.
13-14,5 cm. Hím és tojó azonos színezetu. A felsotest egyszínubarnásszürke, a szárny és farok sötétebb árnyalatú. A nyak oldalán elmosódott szürkés folt található. Az alsótest világos, amell és a test oldala sárgásszürke árnyalatú. A csor szürke színu. Elsosorban a folyókat kíséro suru aljnövényzetu erdó'k lakója. Pókokkal, rovarokkal, csigákkal, bogyókkal táplálkozik.Laza szerkezetu fészkét növényi szálakból építi, belsejét gyökerekkel béleli. A kotlás 12-13 napig tart, a fiókák 10-12 napig tartózkodnak a fészekben. Vonuló madár, a telet a trópusi Afrikában tölti. Hazai állománya 10 000-30 000 pár.
54
"JI')I
Mezei poszátaSy/via communisPoszátafélékSylviidae(1. kép)
!
I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII
000••••••000
Kerti poszátaSy/via borin
PoszátafélékSylviidae
Kis poszátaSy/via curruca
PoszátafélékSylviidae(2. kép)
!
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
000••••••000
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
000•••••••00
•
Szürke légykapóMuscicapa striata
LégykapófélékMuscicapidae
O. kép)
!
Szürke légykapó fejmintázata
I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII
DDD.lI1nIlIlIlDDD
Kis légykapóFicedula parva
LégykapófélékMuscicapidae(2. kép)
!
Kis légykapó faroktollai
I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII
DDDD ••••• DDD
56
13,5-15 cm. A hím és a tojó azonos színezetu. A felsotest szür
késbarna, az alsótest piszkosfehér. A torok, a begy és a mell
szürkésbarna hosszanti foltokkal csíkozott. A fejteto szürkésbarna, sötétebb csíkokkal mintázott. A has és az alsó farkfedó1<: fe
hérek. A másodrendu evezó1<:ön külso világos szegés látható.
A fiatalok felsotestén a tollak szegése okkerszínu, ezáltal pety
tyesnek látszanak.
Ritkás erdó1<:en, erdei tisztások mentén, hullámtéri erdó1<:ben,
parkokban, nagyobb kertekben, szó1ó1<:ben, gyümölcsösökl?en
telepszik meg. Táplálékának nagy részét repülo rovarok teszik
ki, amelyeket a levegóben fog el. Bogyókat, gyümölcsöt is rend
szeresen fogyaszt.
Fészkét félig nyitott odúba, kikorhadásba, épületek kiszögell é
seire, párkányokra, mesterséges odúba rakja, de gyakran épít fá
ra is. A fészek fuszálakból, mohából, pamutból stb. épül, belse
jét szorszálakkal, gyökerekkel finoman béleli. A fészekalj 3-5
tojásból áll. Tojásrakás idején a hím a tojót eteti. A kotlás 11-13
napig tart, a fiókák 12-14 nap után hagyják el a fészket. A fió
kákat mindkét szülo táplálja.
Vonuló madár, április második felében érkezik, és szeptember
ben vonul el. Magyarországon északi példányok is keresztülvo
nulnak. A telet Afrikában, a Szaharától délre tölti.
Hazai állományát 80 000-120 000 párra becsülik.
11-12 cm. A hím feje és pofája szürke, torka narancsszínu, szem
gyuruje világos. A felsotest és a szárnyak szürkésbarnák. A mell,
a has és az alsó farkfedó1<: fehérek. A faroktollak sötétszürkék,
feketék, a szélsokben fehér tükör látható. A farkcsík szürkésbar
na, mint a felsotest. A tojók színezete hasonló, de a fejük is bar
nás, mint a felsotestük, torkuk piszkosfehér, nem narancssárga.Csorük vékony, a láb fekete.
Elsosorban az öreg bükkösök madara. Kedveli apatakmeder
közelségét, illetve az olyan helyeket, ahol egy-egy kidó1t famiatt a napsugarak behatolnak az erdóbe.
Tápláléka rovarokból áll, amelyeket a levegóben, a fák törzsén,
ágain és levelein fog el. Bogyókat is szívesen fogyaszt.
Fészkét letört ágcsonkra, kikorhadásba építi. A fészek fó1eg mo
hából, finom növényi szálakból készül, belsejét gyökerekkel és
szorszálakkal finoman béleli. Évente csupán egy fészekaljat
nevel fel. Ha a fészket egy ragadozó kifosztja, vagy más okból
elpusztulnak az utódok, a kis légykapó pótköltésbe kezd. A kot
lás 13-14 napig tart, a fiókák ugyanennyi ideig tartózkodnak afészekben.
Vonuló madár. A telet Dél-, Délkelet-Ázsiában tölti. Hozzánk
május elso felében érkezik és augusztus végén, szeptember ele
jén vonul el. Hazai állománya 300-500 párra teheto.
Örvös légykapóPicedula albicollis
LégykapófélékMuscicapidae
(1 kép)
!
I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII
000••••••000
Kormos légykapóPicedula hypoleuca
LégykapófélékMuscicapidae
(2 kép) !I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII
000•••••• 000
FüggöcinegeRemiz pmdulinus
Függocinege-félékRemizidae
(3-4. kép)
!
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
00•••••••• 00
58
12-13,5 cm. A hím homloka, nyakörve és az egész alsótest fe
hér. A fej, a pofák, a hát és a faroktollak feketék. A farkcsík piszkosfehér. A szárny sötétbarna-fehértarka. A harmadrendu eve
zó'kön nagyobb, a szárnyfedó'k végén kisebb fehér folt látható,
amelyek reptében egy szárnycsíkká olvadnak össze.
A tojó feje, nyaka, háta farka, szárnya szürkésbarna. Nyakörve
nincs. Szárnyfoltjai kisebbek. Az alsóteste piszkosfehér. Tölgye
sekben, bükkösökben telepszik meg. Táplálékát, amely repülo
rovarokból áll, egy-egy kiemelkedo ponton ülve a levegóben
veszi észre, utánarepül és elkapja. Fiókanevelés idején azonban
a cinegékhez hasonlóan az ágakon hernyók és más rovarok
után kutat. Odúlakó. Szívesen megtelepszik a mesterséges fé
szekodúkban is. Fészkét fuszálakból, növényi rostokból építi.
A kotlási ido 12-14 napig tart, a fiókák 14 napig tartózkodnak az
odú ban. A telet Afrika középso részén tölti. Hozzánk áprilisban
érkezik vissza, és szeptemberben elvonul. Hazai állományát150 000 párra becsülik.
13 cm. Nagyon hasonlít az örvös légykapóhoz, de nyakörve
hiányzik és a szárnyfoltjai nagyobbak. A hímek legtöbbje nálunk
nem színesedik ki, hanem a tojóra emlékezteto tollazatot visel.
Nálunk csak alkalmilag telepszik meg néhány pár, miközben
rendszeresen átvonul hazánkon, áprilisban illetve augusztusban.
Fészkelési és táplálkozási szokásai nagyon hasonlóak az örvöslégykapóéhoz.
10-11,5 cm. A hím fejteteje szürke, a szem körül fekete pofafoltok vannak, amelyek a csor felett összeérnek. Mellén vöröses
barna, elmosódott folt van. A hát rotes barna, a szárny tollak fe
keték fehér szegéssel. A faroktollak szintén feketék, széleik fe
hérek. A csor hegyes és keskeny, kékesszürke, a láb fekete.
A tojó feje barnásszürke, szem körüli foltjai kisebbek, alsóteste
enyhén rotes krémszínu. A fiatalok feje, háta egyszínu barna, al
sótestük krémszínu. Folyók, csatornák menti fuz-nyár ligeterdó'k, tavak és mocsarak szélében álló fuzfák a kedvelt fészke
lónelyei. Tápláléka rovarokból áll.
Fészkét elsosorban a fuzfák aláhajló ágaira szövi. A zacskó ala
kú építményt fó1eg nyárfa- és gyékénytermésbó1, nádbugából,növényi rostokból a hím szövi. A fészek felso harmadában a
csoszeru nyílást a tojó építi. A tojások lerakása után a hím újabbfészek építésébe kezd, és igyekszik újabb párt keríteni. A fiókák
12-14 nap alatt kelnek ki, és 18-26 napos korukra válnak röpképessé.
Márciusban érkeznek az elsó'k és szeptemberben, októberben
vonulnak el, de gyakran akadnak átteleló'k is. A telet Olaszor
szágban töltik.
Hazai állományát 10 000 párra becsülik.
-
BarkóscinegePanurns biarmicus
TimáliafélékTimaliidae
(1-2. kép)
!
Barkóscinege farok/allat
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
••••••••••••
OszapóAegtthalos caudatus
ÓszapófélékAegithalidae
(3 kép)
!
Oszapó farok/allat
I II III IV V VI vu Vili IX X XI XII
••••••••••••
60
14-15,5 cm. A hím (2. kép) feje kékesszürke, a szemtó1 induló
barkója fekete, torka fehér. Alsó farkfedoi feketék. A tojó fejeokkerbarnás árnyalatú, torka piszkosfehér. Mindkét ivar háta,farka okkerszínu. A szélso faroktollak fehérek. Az alsótest ok
kerbarnás, de világosabb, mint a hát. A szárnytollak külso zászlója fehér, a harmadrendu evezóK és fedotollaik feketék, okkerszegéssel. esore sárga, lába fekete. A fiatalok tollazata a tojóérahasonlít, de hátukon és a szélso faroktollakon fekete folt, illetve szegély látható.
Mocsarakban, halastavak és természetes tavak keskenylevelugyékénnyel elegyes nádasaiban telepszik meg. Télen a nád és agyékény, illetve gyomnövények magját eszi. Nyáron elsosorbana nádasban élo, vízhez kötodo rovarokat zsákmányolja.Fészkét az avas nád surujébe, hó általlenyomott gyékényszálakalá építi, gyékény- és nádlevelekbó1. Nagyon korán kezd költeni, gyakran már március közepén.A fészkelés körülményeitó1 függoen fészekalja 4-8 tojásból állhat. A kotlás 10-13 napig tart, és a fiókák 12-13 napos korbanhagyják el a fészket.Állandó madár, a nálunk fészkelóK a Kárpát-medence nagyobbnádasai között néha kóborolnak. Télen csapatokba verodvemozog.Hazai állományát 5000-15 000 párra becsülik.
13-15 cm. Feltunoen hosszú farkú, apró termetu madár. A fejteto, a pofa, a torok, a begy és a mell fehér. A szem felett fekete
sáv húzódik félkörben, és a hát feketéjébe torkollik (ssp. europaeus). Az északi alfajnak - amelyik nálunk szintén fészkel - azegész feje tiszta fehér (ssp. caudatus). A váll vörösesbarna.
A szárnytollak feketék, a másodrenduek külso zászlója fehér.A hosszú farok fekete, lépcsozetes, a középso tollak a leghoszszabbak. A szélso tollak külso zászlója fehér. A csor rövid fekete, a szemgyuru narancssárga. A fiatalok felsoteste, pofája és tarkója sötétbarna, a fejteton fehér folt látható.
Kedvelt fészkelóbelyei a bokros erdóK, borókások, ártéri erdóK,fiatal fenyvesek. Tápláléka nyári idoszakban fó1eg rovarokból(hernyókból, bogarakból, hártyásszárnyúakból) áll, de pókokatis fog. Télen rájár az etetokre is, ahol faggyút csipeget vagy napraforgómagot eszik.
Fészkét fó1eg mohából, zuzmóból, birkagyapjúból, háncsbólszövi. A zacskó alakú zárt építményen egy bejárati nyílást készít,belsejét tollal vastagon béleli. A bejárati nyílást gyakran egynagyobb madártollal rejtik el. 12-13 napig tart a kotlás, és a fiókák 18-19 napot töltenek a fészekben.Állandó madár, télen a vegyes cinegecsapatokkal kóborol. Hazai állományát 30000-50000 párra becsülik.
•••
I
Kék cinegeParus caernleus
CinegefélékParidae
(1. kép)
!
Lazúrclnege faroktollat
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
••••••••••••
FenyvescinegeParus ater
CinegefélékParidae
(2 kép)
!
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
••••••••••••
SzéncinegeParus major
CinegefélékParidae
(3. kép)
!
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
••••••••••••
62
10,5-12 cm. A fej két oldalán fehér folt van, ami a homlokon
összeér. A fejteto, a tarkó, a szemsáv és a torokfolt kék. A hát
sárgás- vagy kékeszöld, az alsótest citromsárga. A szárny- és fa
roktollak kékek, rajtuk - ellentétben a lazúrcinegével - fehérmintázat nincsen. A csor rövid, kékesszürke, a láb kék. Erdó1a
kó, fó1eg a lomberdokben telepszik meg, de valamennyi szénci
nege által lakott élónelyen megtelepedhet. Táplálkozási és fész
kelési szokásai nagyon hasonlóak a széncinegéhez, de kisebb
termete miatt a szú1<.ebb odú kat is képes elfoglalni. Állandó ma
dár, télen a vegyes cinegecsapatokhoz társulva erdokben, parkokban keres táplálékot, vagy a nádasokban kutat élelem után.
Hazai állományát 200 000-300 000 párra becsülik.
A kék cinegéhez némileg hasonló lazúrcinege (Parus cyanus)Közép-Európában ritka kóborló. A kék cinegétó1 eltéroen fején
nincsen kék sapka,' hasoldala pedig nem sárga, hanem fehér.
10-11,5 cm. Az egész fejteto és a torok elmosódott szélu foltja
fekete. A pofa és a tarkófolt fehér. A hát, a szárny és faroktollak kékesszürkék. Az alsótest barnás, fehéres színezetu.
A szárnyban két vékony csík húzódik. Fenyoerdó1<. fészkelo ma
dara, de megtelepszik az elegyes erdó1<. fenyofoltjaiban, tuleve
luekben gazdag parkokban is. Fiókanevelés idején elsosorbanhernyókkal táplálkozik, de aknázómolyokat és levél darazsakat
is gyújt. Télen rájár az etetó1<.re, de kisebb számban, mint a szén
és kék cinege. Fészkét odú ban, föld alatti vagy sziklaüregben,fatuskóban stb. építi. Fészkelési szokásai hasonlóak az itt emli
tett két másik fajhoz. Állandó madár, télen a vegyes cinegecsa
patokkal kóborol. Hazai állománya 20 000 párra teheto .
13,5-15 cm. A fejteto, a tarkó és a torok fekete. A torok fekete
foltja folytatódik a begyen, amellen és a hason keresztül, egyhosszanti csíkban. A pofa fehér. A hát zöldes, az alsótest citrom
sárga. A szárny- és faroktollak szürkéskékek, a szárnyban fehér
keresztcsík látható. A csor hegyes, kékesszürke, a láb kékes szí
nezetu. A fiatalok matt színezetuek, pofafoltjuk sárga, a torokból
induló hosszanti fekete csík csak a mell alsó széléig húzódik.
Elsosorban a tölgyesek fészkelo madara, de megtelepszik a
fenyvesekben, városi parkokban, kertekben is. Tápláléka elso
sorban rovarokból áll. Fiókáit fó1eg hernyó kkal eteti. A téli ido
szakban is rovarok után kutat, de a faggyúra, napraforgómagra
is szívesen rájár. Odú ban fészkeI, de az emberi településeken
gyakran költ csóben, postaládában és más helyeken. A kotlás
13-15 napig tart, a fiókák 20-22 nap után repülnek ki, ezalatt
több tízezer rovart fogyasztanak el. Állandó madár, télen más ci
negefajokkal együtt vegyes csapatokat alkot. Az állomány ki
sebb része messzire, egészen Olaszországig elkóborol. Hazai ál
lományát 500 000 párra becsüljük.
BarátcinegeParus palustris
CinegefélékParidae
(J kép)
!
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
••••••••••••
KormosfejücinegeParus montanus
CinegefélékParidae
I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII
••••••••••••
Búbos cinegeParus cristatus
CinegefélékParidae
(2. kép)
!
I II III IV V V! VII Vili IX X XI XII
••••••••••••
64
11,5-12 cm. A fejteto és a tarkó fémes fekete. A csor ala,tti, jólkörülhatárolt torokfolt szintén fekete. A pofa és a mell piszkosfehér, az alsótest barnásszürke. A felsotest, a szárny- és faroktollak egyszínu barnák.Elsosorban a bükkösök, tölgyesek fészkelo madara, de alkalmanként megtelepszik a városszéli kertekben is. Tápláléka nagyon hasonló a szén- és kék cinegééhez. Fiókáit elsosorban hernyókkal eteti, de lószúnyogot, poloskákat, ormányosbogarakatis hord a fészekhez. Télen is elsosorban rovarok után kutat, de
rájár az etetokre is.Fészkelési szokásai nagyon hasonlítanak a többi, odúban költocinegefajéhoz. Már április elején hozzálát a tojásrakáshoz. Évente általában csak egyszer költ. Állandó madár, télen a párokegyütt maradnak, és a fészkelohely közelében kóborolnak. Hazai állományát 25 000-30 000 párra becsülik .
12-13 cm. Nagyon hasonlít a barátcinegéhez. Torokfoltja nagyobb kiterjedésu, széle elmosódott. Fejteteje fekete, nincs fémes csillogása. A másodrendu evezó1:: külso zászlója világosszegésu.Elsosorban a tulevelu erdó1::fészkeloje. Nálunk idos lucosokbanés bükkösökben telepszik meg.Tápláléka és fészkelési szokásai nagyon hasonlóak a többi cinegefajhoz. Elofordul azonban, hogy fészkelo odúját maga vájja akorhadt fába. Esetenként - táplálék után kutatva - harkály módjára vési a korhadt fát.Állandó madarunk, de az állomány egy része kóborol. Fészkeloállománya kisszámú, mindössze 300-500 párra teheto.
10,5-12 cm. A torok fekete. A tarkón vékony fekete csík húzódik, amely lekanyarodik a torokfoltra. A pofa szürke, sötétebbvékony szemsávvaL A fejteto szürkés, bóbitás, a tollak vége világos szegésu. A hát, a szárnyak és a farok egyszínu barna. Azalsótest világos krémszínu, barnás árnyalatú. A csor hegyes, sötétszürke.
Elsosorban fenyvesekben költ, de a fiatal erdoállományokbanmegfelelo odú hiányában nem tud megtelepedni, ilyenkor, havan a közelben öreg lomberdo, abban fészkeI. üdúlakó. Megtelepszik mesterséges odúban, nagyobb repedésekben, kikorhadásokban is. Fészkelési és táplálkozási szokásai nagyon hasonlóak a többi cinegefajéhoz. Állandó madarunk, amelyik a téliidoszakban kóborol. Ilyenkor fakuszokkal, csuszkákkal, más cinegefajokkal alkot laza csapatot. Hazai fészkelo állományát5000 párra becsüljük. Az utóbbi évtizedek fenyotelepítései következtében állománya és fészkeloterülete egyaránt növekedett.
~
CsuszkaSitta europaea
CsuszkafélékSinidae
(1-2. kép)
!
Csuszka farok/ollai
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
••••••••••••
Hegyi fakuszCerthia familiaris
Rövidkarmú
fakuszCerthia hrachydactyla
FakuszfélékCerthiidae
(3. kép)
!
Fakusz farok/ollai
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
••••••••••••66
12-14 cm. A fejteto, a hát, a szárny, a farok kékesszürke. A sze
men keresztül fekete sáv húzódik. A pofák fehérek, a torok, a
begy, a mell és a has is rozsdás krémszínu. A hímek farktájékán
ez sötét vörösesbarna, a tojóknál rozsdás árnyalatú, krémszínu.
Az alsó farkfedok vörösesek, végük világos. A csor hosszú, he
gyes, kékesszürke, a láb rózsaszín.
Elsosorban az öreg lomberdóK fészkeloje, de megtelepszik feny
vesekben, nagyobb parkokban, kertekben is. Táplálékát harká
lyokhoz hasonló módon a törzsön, ágakon kúszva keresgéli.
Költési idóben mezeipoloska-Iárvák, hernyók képezik fo táplá
lékát. Télen is elsosorban rovarok, lárvák és peték után kutat,
de szívesen felkeresi a maggal teli etetóKet is. A nagyobb ma
gokat kéregrepedések közé szorítva töri fel (1. kép)
üdúban költ. Mesterséges és természetes odvakat egyaránt el
foglal, azok bejárati nyílását sárral leszukíti a számára megfelelo méreture.
Fészkét kéregdarabokból, levelekbó1 rakja. 14-18 napig tart a
kotlási ideje, a fiókák 20-21 napos korukban hagyják el az odút.
Állandó madár. A párok télen is összetartanak és védik revírjü
ket. Hazai állományát 100 000-200 000 párra becsüljük.
12-14 cm. A két fakuszfaj rendkívül hasonlít egymásra, mind
színezetükben, mind fészkelési szokásaikban, ezért együtt tár
gyaljuk óKet.Felsotestük barna színezetu, rendkívül finom, hosszanti, világos
mintázattal. A farok okkerbarnás színu. Az alsótest a hegyi
fakusznál hófehér, a rövidkarmú fakusznál a test oldala piszkos
fehér, krémsárgás, barnás árnyalattal. A szárny sötétbarna, vilá
gosbarna keresztcsíkokkal. A csorük vékony és lefelé hajló.
A rövidkarmú fakusz megtalálható valamennyi lomberdonkben,
ártéri erdóKben, nagyobb parkokban, városi kertekben, míg a
hegyi fakusz a magasabb régiókra jellemzo, bár nálunk az ala
csonyabb területeken is megtalálható.
Mindkét faj a fák kérgén keresi táplálékát. Alulról felfelé csavar
vonalban kutatják át a kérgeket, és elsosorban kaszáspókokat,
hernyókat, kétszárnyúakat zsákmányolnak. Fészküket felrepedt
kéreg alá, farepedésekbe építik. Fészkük vékony ágacskákból
épül, belsejét szorrel, tollal finoman bélelik. A kotlás 14-16 na
pig tart, és a fiókák 16-18 napos korukban hagyják el a fészket.
Mindkét faj állandó madár, télen kóborolnak, cinegék vegyes
csapatához csatlakoznak.
A hegyi fakusz fészkelo állománya 8000-10 000, míg a rövidkar
múé 30 000-40 000 pár.A fakuszok távoli rokona a hazánkban csupán kóborlóként
megjeleno, sziklafalakon élo hajnalmadár (Tichodroma muraria). Valamennyi madártóI könnyen elkülönítheto a szárny vö
rös mintázata alapján (4. kép) .
~
SárgarigóOriolus oriolus
SárgarigófélékOriolidae
(1-2. kép)
!
Sárgarigó szárnya
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
000•••••• 000
CsonttollúBombycilla garrulus
CsonttollúfélékBombycillidae
(3 kép)
!
Csonttollú szárnya
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
••••000000••
68
22-25 cm. Az öreg hím O. kép) testeélénksárga. Szemsávja,szárnya és faroktollainak egy része fekete. A faroktollak végének két széle szintén sárga. A tojó (2. kép) olajzöld színezetu.Begye, melle, hasa világosszürkés, sötétebb hosszanti vonalkázássa!. Az öregek esore narancssárga. A fiatalok színezete a tojóéra hasonlít, de csorük szürkésbarna.Elsosorban a nyárasokat kedveli. Megtelepszik az ültetvényekben, fasorokban, hullámtéri erdóKben is. Kedveli a középhegységi erdóKet, nagyobb parkokat, alföldi akácosokat.FÓKént bogarakkal, hernyókkal táplálkozik, amelyeket a fáklombkoronájában keres. A talajon ritkán keres táplálékot. Nyárvégén sok gyümölcsöt, elsosorban fehér és fekete epret fogyaszt; olykor a fiókáknak is hordanak a szülóK gyümölcsöt.Fészkét ágvillába függesztve szövi. Elsosorban növényi szálakatgyujt építoanyagnak, gyakran azonban muanyag raffiát, és anyárfa repítóKészülékes, fehér termését használja. A fészek belsejét gyakran papírral, ezüstpapírcsíkokkal béleli.Fészekalja 3-5 tojásból áll. 14-16 napig kotlik a két szülo felváltva, majd 14-17 napig nevelik a fiókákat. A fészek elhagyása utána kirepült fiatalokat a szülóK még néhány hétig táplálják.Vonuló madár, április végén, május elején érkezik, és szeptember közepéig elvonu!. A telet Kelet-Afrikában tölti.Hazai állománya 80000-100000 párra teheto.
18-21 cm. A testtollai vörösesbarnák, a felsotesten sötétebbek,
az alsón világosabbak. A fejteton vörösbarna tollbóbita látható.A homloktóI a szemen túl vékony fekete csík húzódik. A torokfekete. A farkcsík szürke, a farok fekete, a végén sárga végszalag látható. Az alsó farkfedóK vörösesbarnák. A szárnytollak feketék, a végükön fehér, illetve a külso zászlón sárga szegélyvan. A másodrendu fedotollak szürkék, a végükön piros szaru
képzodmény látható.Magyarországon inváziószeruen csak egyes években jelenikmeg. Ilyenkor városi parkokban, középhegységi erdóKben egyaránt találkozhatunk vele. Egyes években különösen nagyszámban özönli el a Kárpát-medencét. Ilyenkor nem ritkák többezres összetartó csapatai sem.Magyarországon november és április között figyelhetóK meg telelo csapatai.Hozzánk Norvégiából, Finn-, Svéd- és Oroszországból érkeznek, és gyakran tovább vonulnak Olaszországba, Francia- ésSpanyolországba, kis számban Észak-Afrikába is.Téli tartózkodásukat elsosorban a rendelkezésre álló táplálék
mennyiség határozza meg. A telelo csapatok japánakáccai, madárcseresznyével és más tömeges, lédús termésekkel táplálkoznak. Nagy vízigényük miatt gyakran eszik a havat, és lejárnak acsordogáló csapok környékére is inni.
~I
Kis örgébicsLanius minor
GébicsfélékLaniidae
(1. kép)
!
Kis orgéhics portréja
I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII
0000••••0000
Nagy örgébicsLanius excubitor
GébicsfélékLaniidae
(2 kép)
!
Nagy orgéhics portréja
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
••••0000••••
70
19-21 cm. A hím és a tojó azonos színezetu. A homloka ésszemsávja fekete. A fejteto és a hát szürke. A pofa és a torok fehér, kissé szürkés árnyalattal. Az alsótest enyhén rózsaszín árnyalatú. A farok és a szárnytollak feketék, utóbbiakban fehér tükör láthatá. esore és lábai kékesszürkék. A fiatalok homloka is
szürke, és az egész felsotest tollain vékony sötét szegés látható,csakúgy, mint a váll-, szárnyfedo- és szárnytollakon, de ezekenvilágos a tollak vége.A nyílt térségeket kedveli. Elsosorban az alföldi fasorok, kisebberdofoltok jellemzo madara.FészkeI az ártéri erdó'kben, gyümölcsös ökben is. Elsosorban bogarakkal táplálkozik, amelyeket egy kiemelkedo pontról figyelve vesz észre. Fiókáit leggyakrabban sáskákkal és szöcskékkeltáplálja. Alkalmanként kisemlosöket, például mezei pockot iszsákmányol. Fészkét a törzs mellé építi, száraz és zöld növényszálakból. Belsejét tollal finoman béleli. A fészek gyakran virágzó növényekbó1, például kamillából épül, illetve azzal díszíti.Mindkét szülo épít. A kotlás 15-16 napig tart. A fiókákat közösen táplálják, azok 16 nap után hagyják el a fészket.Vonuló madár. Késon, május elején érkezik, és korán, augusztus közepén elvonul. A telet az Egyenlítotó1délre, Afrikában tölti. Hazai állományát 5000-8000 párra becsülik.
22-26 cm. A fej, a nyak és a hát szürke, a szárny- és faroktollakfeketék. A szélso faroktollak és valamennyi toll vége fehér. A fekete szemsáv csak a csorig ér, nem hatol fel a homlokra (amiszintén szürke), ellentétben a kis orgébiccsel. Az alsótest csillogó fehér. A fekete szárnytollakon fehér folt látható, a szárnyfedó'k vége szintén fehér. A csor és lábak kékesszürkék. Nálunkelsosorban a nyílt térségek madara. Az alföldi fasorok, villanyvezetékek mentén gyakran találkozni vele, de a dombvidékensem ritka.
Fészkelési körülményei meglehetosen hasonlóak a kis orgébicséhez. Alkalmazkodó faj, hegyi legeló'kön, fákkal övezett szántókon, mocsárvidékeken, füves pusztákon és félsivatagokbanegyaránt megtelepedik. Magyarországon eddig mindössze három alkalommal bizonyították költését.Hozzánk szeptemberben érkezik, és április elején távozik, de anyári hónapokban is megfigyelték már. A nálunk teleló'k egyesével jelentkeznek, de megfelelo éló'helyeken mindenütt lehetvelük találkozni. Osszel és tavasszal nagyobb testu rovarokat iszsákmányol, de télen szinte kizárólag kisemlosöket, madarakatfog el. Zsákmányát gyakran a levegóben egy helyben lebegve,"szitálva" keresi; áldozatait - más gébicsekhez hasonlóan nemritkán tövisekre tuzi.
~
Tövisszúró gébicsLanius collurio
GébicsfélékLaniidae
(1-2 kép)
!
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
000••••••000
Vörösfejü gébicsLanius senator
GébicsfélékLaniidae
(3. kép)
!
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
000••••••000
72
16-18 cm. A hím feje és tarkója szürke. A szemsáv fekete, a hátés szárny rotesbarna. A faroktollak feketék, a szélso tollak középso harmada fehér. A torok fehér, a begy, a mell és a has rózsaszínes árnyalatú. Egyes hímeken fehér szárnytükör látható.A tojó felsoteste egyszínu barna, az alsótest krémszínu, barnásszürke keresztsávozással. A fiatalok a tojóhoz hasonlítanak, defelsotestük tollain világos szegés van.Elsosorban a bokros domboldalakon, temetó'kben, út menti fasorok bokrosaiban, hullámtéri erdó'k szélében, faluszéli kertekben telepszik meg. Fó1eg bogarakkal és sáskákkal táplálkozik.Cserebogár- vagy gabonaszipoly-rajzás idején elsosorban azokkal táplálkozik. Kisebb emlosöket, gyíkot, madárfiókát is zsákmányol. Jellemzo tulajdonsága, hogy táplálékboség idején a nagyobb rovarokat, apró emlosöket feltuzi egy tövisre, száraz ágra.Fészkét legtöbbször tüskés bokrok belsejében - galagonya, vadrózsa, kökény - építi száraz fuszálakból, mohából, kéregdarabokból. Belsejét szorrel, tollal finoman béleli. A tojó egyedülkotlik 14-15 napig, a fiókák 14-16 napos korukban hagyják el afészket; mindkét szülo eteti ó'ket. A fészekhagyás után még napokig etetik ó'ket a szüló'k.Vonuló madár, meglehetosen késon, április végén, május elejénérkezik vissza Afrika középso részén lévo téli szállásáról, ésszeptemberben vonul el.Állományát 200 000--400000 párra becsülik.
17-19 cm. A hím fejteteje és tarkója rotesbarna, szemsávja fekete, homloka krémszínu. A szárny fekete, fehér tükörrel, válla fehér. A hát fekete, farkcsíkja szürkésfehér, farka fekete, szélso faroktollai és a farok vége fehérek. Alsóteste világos. A tojó színezete hasonló a híméhez, de valamivel világosabb annál. A fiatalok a tövisszúró gébics fiataljaira hasonlitanak, de sokkal fakóbbszínezetuek, inkább szürkésbarnák.Jellemzoen a mediterrán területek fészkelo énekesmadara. Élohelye nagyon hasonlít a tövisszúró gébicséhez. Elsosorban bokrosokban telepszik. Nálunk rendkívül ritka alkalmi fészkelo,éveken keresztül nem jelentkezik, majd váratlanul feltunik egyegy pár. Az elmúlt száz évben fészkelt már Sopron és Debrecenkörnyékén, Veszprém, Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén, Vas, Zalaés Somogy megye néhány pontján.Táplálékában a bogarak és sáskák dominálnak. Gerinceseket ritkán zsákmányol, s rokonaitól eltéroen áldozatait csupán kivételesen tuzi fel tövisekre. Fészkelési szokásai és fiókanevelése ha
sonló a tövisszúró gébicshez. Vonuló madár, a telet Nyugat- ésKözép-Afrikában tölti. Hazai állománya néhány párra tehetoazokban az években, amikor megtelepszik.
~
SzajkóGarruhtS glandarius
VarjúfélékCOIvidae
(1. kép)
I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII
••••••••••••
FenyöszajkóNucifraga caryocatactes
VarjúfélékCorvidae
(2. kép)
!
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
•••00000••••
74
34-36 cm. Testtollai rozsdásszürkés árnyalatúak. A homlok és afejteto feketén sávozott. A csor alatti barkó fekete. A szárny- ésa faroktollak feketék. A másodrendu evezóKön fehér folt talál
ható, míg az elsorenduek külso zászlójának széle szintén fehérszegésu. A szárnyfedóK kékek, fekete keresztsávozással. Az alsó farkfedóK és a farkcsík fehér. A csor szürkéskék.
Elsosorban a tölgyeseket kedveli, de fenyvesek szélében, ártérierdóKben is költ. FészkeI nagyobb városi parkokban, városszélizöldövezetben is. Költési idóben elsosorban hernyókkal, bogarakkal táplálkozik, de szívesen fogyaszt éro gyümölcsöt is.Rendszeresen kirabolja a környezetében lévo kisebb madaraikfészkeit, tojásaikat és fiókáikat megeszi. Télen több növényi eredetu táplálékot fogyaszt: tölgymakkot, napraforgót, kukoricaszemeket stb.
A fészket a két szülo közösen építi vékony ágakból, belsejét növényi szálakkal, szorrel finoman bélelik. Mindkét szülo résztvesz a 16-17 napig tartó kotlásban is. A fiókák 19-21 nap alatthagyják el a fészket.Állandó madár. Egyes években inváziószetuen jelennek megészakkelet felól áramló tÖmegei. Feltuno módon nem csapatban, hanem elhúzódó laza vonalban követik egymást az egyespéldányok. Magyarországi állománya 100 000 párra teheto. Nemtartozik a védett madarak közé .
32-35 cm. A fejteto sötétbarna, a szárnyak és a farok fekete.A test többi része barnásfekete, fehér pettyezéssel. A farok végeés az alsó farkfedóK fehérek. A csor és a csüd fekete. esore
hosszabb, farka pedig rövidebb, mint a szajkóé.Elsosorban a lucfenyvesekben fordul elo, 1200-2200 méter tengerszint feletti magasságban.Fóleg növényi eredetu táplálékot fogyaszt, elonyben részesíti afenyofélék magjait. Szívesen eszi a diót, mogyorót, mandulát, ameggyet és a cseresznyét is.Nálunk nem fészkeI, a közeli Kárpátokban viszont rendszeresfészkelo. Fészkét a fatörzs közelében vékony ágakból építi, belsejét finomabb szálakkal, mohával béleli.A 17-19 napig tartó kotlásban mindkét szülo részt vesz, csakúgy,mint a fiókák táplálásában. Fészekalja 3-5 tojásból áll.A fiókák 3-4 hetes korukban hagyják el a fészket, de kirepülésük után még 2-3 hónapig együtt marad a család.Nálunk elsosorban szeptember és március között jelenik meg afaj egy-egy példánya. Kisebb csapatokban hazánkban csak kivételes esetben figyelheto meg. Fészkelohelyén állandó madár, dea költési idoszak után a fenyorégióbóllehúzódik a bükkösökbe, tölgyesekbe. Egyes inváziós években a szibériai alfaja (ssp.macrorhynchos) elözönli Európát.
SzarkaPica pica
Va~úfélékCorvidae
(1-2 kép)
I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII
••••••••••••
Havasi csókaPyrrhocorax graculus
VarjúfélékCorvidae
(3. kép)
!I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII
000000000000
Havasi varjúPyrrhocorax pyrrhocorax
Va~úfélékCorvidae
I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII
000000000000
76
40-51 cm. Feltunoen hosszú farkú madár. A fej, a hát, a szárnyak, a torok, a mell és az alsó farkfedó1<feketék. A váll és ah41sfehér. Az evezotollak belso része fehér, de ez csak röptébenlátszik. A hosszú farok lépcsozetes, a középso tollak a leghoszszabbak. Valamennyi faroktoll felül zöldes árnyalatú. A csor ésa csüd fekete. A fiatalok tollazata matt, míg az öregeké fémescsillogású. Elsosorban a nyílt térségek bokraiban, fasor41iban,kisebb erdofoltjaiban telepszik meg. Napjainkban egyre nagyobbszámban jelenik meg a városi parkokban, fasorokban. Sokszora legforgalmasabb helyeken költ, de fészke minden esetben elérhetetlen magasságban, vékony ágakra épül. Mindenevo. Rovarokat, csigákat, férgeket, dögöt eszik, de mindenféle növényieredetu táplálékot is szívesen fogyaszt. Összeszedi a pockot, apró madárfiókákat, és gyakran kirabolja a földön fészkelo madarak fészkeit is. Rendkívül tanulékony. Megtanulja például, hogya tyúk kotkodálása táplálékot jelent számára, és képes azonnalkilopni a friss tojást a fészekból. Fészkét vékony, legtöbbszörtüskés ágakból építi (2. kép), belsejét sárral tapasztja. Fészke fölé tetot készít, és csak egy nyíláson keresztül jár be. A fészket akét szülo közösen építi, a kotlásban azonban a hím nem veszrészt. A fiókák a harmadik héten hagyják el a fészket, de ekkormég nem tudnak jól repülni. Körülbelül egy hétig még visszajárnak a fészekbe, teljes röpképességüket csak azután érik el.A szarka állandó madár, fészkelohelye körzetét nem hagyja el.Hazai állománya 100000-150000 pár. Nem tartozik a védettmadarak közé .
36-39 cm. Nagyon hasonlít a havasi varjúra. Egyszínu feketemadár, esore rövidebb és kevésbé hajlott, sárga színu. Lábai rózsaszínuek. A magashegyek fészkeloje, 1500-3900 méter közötti zónában fészkeI.
Turistaházak közelében, ahol konyhai hulladék után kutatnak,gyakran nagyon szelíddé válnak.Magyarországon nem fészkei, csupán igen ritka kóborlókéntfordul elo a Kárpát-medencében; nálunk két alkalommal bizonyították elofordulását.
37-41 cm. Egyszínu fekete madár, amely a havasi csókától hajlott, vörös esore alapján könnyen elkülönítheto. Lábai ennek ava~úfélének is rózsaszínuek. A fiatalok esore barnássárga.Dél-európai tengerpartok sziklafalain, magashegységekben költ.Sziklafalak repedéseiben építi fészkét. Élohelyén állandó madár,de a magas hegyekbó1 gyakran lejön táplálkozni a környezomezogazdasági területekre. Magyarországon nem fészkei, csupán ritka kóborló vidékünkön. Eddig mindössze egyetlen alkalommal bizonyították elofordulását.
CsókaCorvus monedula
Va~úfélékCorvidae
(1. kép)
!
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
••••••••••••
Dolmányos/Kormos varjúCamus corone
Va~úfélékCorvidae
(2-} kép)
CO
Kormos varjú csore
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
••••••••••••
78
30-34 cm. A vetési varjúnál kisebb termetu varjúféle. A tarkójavilágosszürke, a test többi része sötétszürke, illetve fekete. A fejteto, a csor és a lábak feketék. A szem szivárványhártyája világoskék.A ligetes, mozaikos szerkezetu tájban álló öreg fák, fasorok, ritkás erdóK környékén, városi parkokban, ártéri erdóKben telepszik meg. Gyakran fészkei elhagyott épületek zugaiban, homokés löszfalak üregeiben is.Elsosorban rovarokkal, férgekkel táplálkozik, de elfogja a kisebb emlosöket is. Városi környezetben gyakran kirabolja a balkáni gerle, illetve a városi galambok fészkeit, megeszi a szemetesek környékén talált konyhai hulladékot is. Télen fÓKéntnövényi eredetu táplálékot fogyaszt.Természetes körülmények között odúlakó, de az állomány jelentos része - lévén kultúraköveto faj - épületek zugaiban, repedéseiben, kéményekben költ. Fészkét vékony ágakból építi,belsejét szorrel, finom növényi anyagokkal béleli. Csak a tojókotlik, 17-18 napig. A fiókák 30-34 napos korukig maradnak afészekben; mindkét szülo eteti óKet.A nálunk fészkelo csókák állandók, de télen az itt honos csókaállomány fó1eg Lengyelországból érkezo telelóKkel megnövekszik. Ilyenkor gyakran csatlakoznak vetési varyakcsapataihoz.A faj hazai állományát 10000 párra becsülik.
44-51 cm. Magyarországon 2 alfaja fordul elo: a dolmányos(ssp. cornix) és a kormos varjú (ssp. corone). A dolmányos varjúnál (3. kép) a fej, a torok, a mell a szárnyak és a farok fekete. A test többi része és az elso szárnyfedóK szürkék. A csor éscsüd szintén fekete. A kormos va~ú (2. kép) egyöntetu fekete.Utóbbi csak a nyugati határszéleinken fészkeI alkalomszeruen.A dolmányos varjú mezogazdasági területek, nyílt térségek, vizes élónelyek, halastavak környékének gyakori fészkeloje.A zárt erdóKet kerüli. Elsosorban talajlakó rovarokkal, férgekkel,csigákkal táplálkozik, de nagy eloszeretettel rájár mindenfajtadögre is. Elfogja a gyíkot, és gyakran elrabolja a földön fészkelo madarak fiókáit is. Növényi eredetu táplálékot fó1eg télen fogyaszt. Fasorokban, magányos fákon, erdoszéleken, távvezetékek oszlopain építi fészkét, általában nagy magasságban, a fákcsúcsa közelében. A fészek vékony ágakból készül, belsejét finoman béleli (szorrel, hánccsal, növényi szálakkal, gyapjúval).A tojó egyedül kotlik 18-20 napig, a fiókákat a szülóK közösenetetik. A fiatalok négyhetes korukban a közeli ágakra másznakki, teljes röpképességüket öthetes korukban érik el.Állandó madár, költónelyéhez ragaszkodik. Magyarországi állományát 70 000-80 000 pár közöttire becsülik.A dolmányos va~ú nem tartozik a védett madarak közé, viszonta kormos va~ú Magyarországon védett .
Vetési varjúCoruus frugilegus
VarjúfélékCorvidae
(1-2. kép)
öreg
Vetésivarjú-portrék
I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII
••••••••••••
HollóGorous corax
VarjúfélékCorvidae
(3 kép)
!
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
••••••••••••
80
41-49 cm. Egyöntetu fekete színezetu énekesmadár. A tollazatbizonyos szögben fémes csillogású. Az öreg madarak csortövekörül kikopaszodott, csupasz felület található, míg a fiatalokcsortöve is tollas. Csore szintén fekete.
Alföldi eróKben, fasorokban, városi parkokban telepszik meg.Gyakran hatalmas, akár többezres kolóniái is kialakulhatnak.Költési idoszakon kívül elsosorban mezogazdasági területekentalálkozhatunk vele, de felkeresi a szeméttelepeket és a városikerteket, parkokat is. Elsosorban állati eredetu táplálékot, nagyobb termetu rovarokat, apró emlosöket fog. Szívesen gyujtmagvakat, de gyakran keresgél hulladék után is, és a dögöt semveti meg. Fészkét általában nagy magasságban, fák csúcsábanépíti vékony ágakból (2. kép). Belsejét finomabb növényi szálakkal, állatszorrel béleli. A tojó egyedül kotlik - 16-18 napig miközben párja eteti. A fiókák 28-30 napig maradnak a fészekben, óKet a szülóK közösen nevelik.A nálunk fészkelo állomány állandó, de télen északkelet feló1hatalmas tömegben áramlanak be a Kárpát medencébe az áttelelni érkezo vetésivarjú-csapatok.Hazai fészkelo állománya a túlhajszolt gyérítés következtébennagyon megfogyatkozott, ma már hatalmas országrészekbó1hiányzik mint fészkelo madár. 30 000-35 000 párra teheto fészkelo állománya. 2001 óta újra védett faj.
54-67 cm. Hatalmas termetu, egyöntetuen fekete színu madár.Csore rendkívül vaskos, farka reptében jól láthatóan ék alakú.Hegyvidéki ritkás állományú erdóKben, sziklafalakon, alföldi erdÓKben telepszik meg. Egyre gyakrabban építi fészkét villamostávvezetékek oszlopaira. Rovarokkal, apró emlosökkel táplálkozik, de szívesen rájár a dögre is. Elfogja a gyíkokat, békát is, ésszívesen gyujt táplálékmaradványokat ragadozó madarak fészkealatt. Növényi eredetu táplálékot is rendszeresen fogyaszt. Megfigyelheto a szeméttelepeken is, amint csapatosan kutat táplálékután. Fészkét vékonyabb ágakból, gallyakból építi, belsejét rendkívül finoman béleli, vékony növényi szálakkal. Évente egyszerkölt. Monogám faj; a párt alkotó egyedek egész életükön át kitartanak egymás mellett. Egyik legkorábban fészkelo madarunk;általában március közepén (olykor már február végén) teljes afészekalja. A tojó egyedül kotlik 20-21 napig. A fiókákat közösennevelik, amelyek 5-6 hetes korukig maradnak a fészekben. Májusban, amikor más énekesmadarak még javában kotlanak, ahollófiókák már röpképesek. Kirepülésük után a fiatalok még jóideig együtt maradnak szüleikkel. Fészkeiben rendszeresen megtelepednek ragadozó madarak, köztük gyakran a kerecsensólyom is. Állandó madár, a fiatalok kisebb távolságra elkóborolnak. Hazai állománya az utóbbi két évtizedben lassan megerosödött, ma már 1000 pár körül mozog a fészkelo állomány .
..
SeregélySturnus vulgaris
SeregélyfélékSturnidae
(1-2 kép)
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
DIIIIlIIILJII!;]IJIJDDD
PásztormadárSturnus roseus
SeregélyfélékSturnidae
(3. kép)
!
Fiatal pásztormadár
I II lit IV V VI VII Vili IX X XI XII
DDDDDDDDDDDD
82
19-22 cm. Költési idóben az egész teste kékesfekete, a szárnyán
kissé zöldes csillogású.
A esore sárga, a hímnek a tövén kissé kékes. Lába rózsaszínu.
A fiatalok szürkék, torkuk piszkosfehér. Oszre a fiatalok és az
öregek is átvedlenek, és ilyenkor az alsó- és felsotest tollainak
végén fehér szegés van, amitó1 az egész madár pettyesnek tu
nik. Csorük ilyenkor sötétszürkére változik. A zárt erdok belse
jének kivételével mindenütt megtelepszik. Kedveli a nyílt térsé
gek közelségét, erdoszéleket, fasorokat, hullámtéri erdoket. Szí
vesen költ a városi parkokban, kertekben is. Táplálékát elsosor
ban a talajon keresi, amely bogarakból, sáskákból, lótücsökbó1,
földigilisztákból, pókokból, hernyókból stb. áll. Különösen ked
veli az éro cseresznyét, meggyet, szó1ot.
üdúban fészkeI. Az utóbbi idóben azonban egyre gyakoribbak
az emberi létesítmények zugaiban való költései: épületromok,
üregek, lámpatestek stb. Szívesen elfoglalja a mesterséges fé
szekodúkat is. Utóbbiaknál és a természetes odvaknál is agresz
szív konkurense más odúköltó1mek Cfakopáncsoknak, fülesku
viknak, búbosbankának stb). Az odú belsejét kevés fuszállal,
száraz levelekkel béleli. 12-14 napig kotlik a két szülo a tojáso
kon, a fiókák 18-22 napig tartózkodnak az odúban. A kirepült
fiatalok nagy csapatokba verodve kutatnak táplálék után.
Vonuló madár, szeptemberben a többség elvonul; Algériában,
Tunéziában telel. Tavasszal korán, már február végén megjelenik. Rendszeresen akadnak áttelelok is.
Hazai állományát 300000-500000 párra becsülik. Nem tartozik
a védett fajok közé.
19-22 cm. A fej, a tarkó, a torok és a mell fekete, a fejteton toll
bóbita látható. A szárny és a farok szintén fekete. A test többirésze rózsaszín. A csor és a lábak szintén rózsaszínek. A fiata
lok szürkék, szárnyuk és farkuk sötétebb, alsótestük világosabb,
inkább piszkosfehér. Csorük piszkossárga, töve sárga.
A nyílt térségek, száraz puszták, birkalegelóK madara. Helyen
ként hegyvidékeken is fészkeI, 2800 m magasságig. Inváziós ma
dár, egyes években nagy számban jelenik meg nálunk, és ilyen
kor többnyire fészkeI is. Fó1eg korakások, hodályok, vályogépü
letek zugaiban telepszik meg, de elfoglalja a mesterséges odúkat
is. Fo költési területén május elején kialakulnak a párok, míg
inváziós években, a hozzánk érkezo és itt költéshez látó egyedek
jobbára június elején állnak párba. A felnott madarak és a fiókák
egyaránt rovarevóK. A pásztormadárcsapatok fúben kutatnak
sáskák után, de felszedik az apró bogarakat, pókokat is ..
Hozzánk keletró1 érkezik, a nálunk gyuruzött madarak közül
több Törökországban, Szíriában, Pakisztánban került kézre.Inváziós években akár több ezer is költhet nálunk, máskor éve
kig nem jelentkezik, vagy csak néhány példány mutatkozik.
Házi verébPasser domesticus
VerébfélékPasseridae
(1-2. kép)
Hím házi veréh
Mezei veréb
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
•• IIII •• l1l1a
Mezei verébPasser montanus
VerébfélékPasseridae
c3 kép)
!
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
• 1iI•• rJDn ••••
84
14-16 cm. A hím fejteteje szürke, tarkója rozsdabarna. A szem
felett vékony világos csík húzódik. A csor és a szem között fe
kete folt található. A torok, a begy és részben a mell fekete.
A pofa és az egész alsótest szürke. A hát vörösesbarna, söté
tebb barna foltokkal. A szárny és a farok barna. A válltollak
rozsdavörösek, fehér szegéssel, ebbó1 alakul ki a fehér szárny
csík. A csor fekete. A tojó egyszerúob színezetu, a fej, a tarkó,
a pofa barnás, az alsótest piszkosfehér. A felsotest és a szárny
színezete hasonló a híméhez, de annál fakóbb.
A zárt erdoségek kivételével mindenütt megtalálható. A legna
gyobb városok belsejében is megtelepszik. Költési idóoen elso
sorban rovarokkal táplálkozik, illetve fiókáit is ezekkel eteti.
Szívesen fogyaszt félérett magvakat, konyhai hulladékot. Nyár
végétó1 rájár az éro gabonára, napraforgóra, és télen is fó1eg
magvakkal táplálkozik. Manapság szinte kizárólag épületek,
emberi létesítmények zugaiban, cserép alatt stb. helyeken költ.
A szövomadarak rokona, amit az is bizonyít, hogy régebben
szabályos gömb alakú fészkeket is szott az alföldi fákon. Gyak
ran fészkei telepesen. A fészket száraz fúoó1 építi, belsejét tol
lal vastagon béleli. A kotlás 14-15 napig tart, a fiókák 15-17 nap
után hagyják el a fészket.
Állandó madár. Hazai állománya elérheti az 1 millió párt is. Nemtartozik a védett madarak közé .
12,5-14 cm. A hím és tojó azonos színezetu. A fejteto és a tar
kó barna. A torok és a pofa foltja fekete. A pofák és az alsótest
fehér, az alsó farkfedó'k barnás árnyalatúak. A szárny és a farok
tollak barnák, a váll és a szárnyfedok vége fehér, ebbó1 alakul
ki a kettos fehér szárnycsík. A felsotest vörösesbarna, sötétebb
barna foltokkal. Mezogazdasági muvelésu területeken, lakott te
rületek szélén, erdoszéleken, fasorokban telepszik meg. Táplá
léka nagyon hasonló a házi verébéhez. Fiókáit kizárólag rova
rokkal táplálja. Az év nagy részében vegyesen fogyaszt növényi
és állati eredetu táplálékot, télen szinte kizárólag magvakkal él.
Faodúban, kikorhadásban, gólyák és ragadozó madarak fészkei
nek oldalában, mesterséges odúkban, csövekben és más, szá
mára alkalmas helyeken költ. Fészkét száraz fuszálakból építi,
belsejét tollal vastagon béleli. 13-14 napig tart a kotlás, majd a
fiókák is ugyanennyi ido után hagyják el a fészket.
Állandó madár, de egyes példányok esetenként nagyobb távol
ságra is elkóboroinak.
Hazai fészkelo állományát 200000-500000 párra becsüljük.
A verébfélék családjába tartozó, kopár hegyvidékeken fészkelo
havasipinty (Montifringilla nivalis) csupán rendkívül ritka kó
borlóként fordul elo hazánkban. Nyári és téli tollazatában egy
aránt megkülönböztetheto a verebektó1 a fehér alsótest és a ki
terjedt fehér szárnyfolt alapján .
•I
Erdei pintyFringilla coe/ebs
PintyfélékFringillidae(1 kép)
!
Erdei pinty szárnya
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
••••••••••••
FenyöpintyFringilla montifringilla
PintyfélékFringillidae
(2 kép)
!
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
•••••00000•••
86
14-16 cm. A hím homloka fekete, fejteteje, tarkója és nyaka kék.A pofa, a torok, a begy és a mell barnásvörös, az alsó farkfedó'kfehérek. A hát barna, a farkcsík zöldes árnyalatú. A válltollak ésa' szárnyfed6k vége fehér, ezekbó1 alakul ki a kett6s szárnycsík.A szárnytollak szürkésbarnák, a másodrendu evez6k küls6 zászlója sárgás árnyalatú. A faroktollak kékesszürkék, a szélsó'k küls6 zászlója fehér. A tojó feje és háta barnásszürke, a melle szürkésfehér, krémszínu árnyalattal. Hasa világos, piszkosfehér.Erdó1akó. A középhegységi, ártéri és az alföldi erdó'kben egyaránt megtelepszik. Behúzódott az emberi települések közelébeis. Szívesen megtelepszik parkokban, gyümölcsösökben, degyakran még a kertekben is. Magvakkal táplálkozik, de fiókáithernyókkal, bogarakkal, pókokkal táplálja. Télen az etetó'kberakott napraforgómagot szívesen fogyasztja, de többnyire nagycsapatokba ver6dve más pintyfélékkel együtt a tarlókon táplálkozik. Tavasszal a friss rügyeket is szívesen csipegeti.Fészke, amely rendkívül finom szerkezetu építmény, igazi mestermu, mohából, zuzmókból, gyapjúszálakból, sz6rszálakbólstb. épül. Csak a tojó kotlik, 13 napig. A fiókák a 13-14. naponhagyják el a fészket.Az állomány egy része vonuló, a telet Olaszországban tölti,ugyanakkor hozzánk is érkeznek teleló'k északról.Hazai állománya 650 000-800 000 pár közötti.
14-16 cm. A hím feje és háta kékesszürke. A torok, a begy, amell és a váll narancssárga. A has és az alsó farkfedó'k fehérek.Az els6rendu evezó'k feketék, küls6 zászlójukon világos szegésseI. A farkcsík fehér, a faroktollak feketék, a farok V alakban kimetszett. A cs6r fekete.
A tojó hasonló színezetu, mint a hím, de a feje és a háta nemfekete, hanem barna, sötétebb barna foltokkal mintázott. Cs6renarancssárga. Télen a hímek színezete a tojókéhoz hasonló, deannál kissé élénkebbek.
Költ6helyén a tulevelu erdó'k, nyíresek lakója. A nálunk teleló'kels6sorban a mez6gazdasági területeken nagy tömegbe ver6döttvegyes magev6 csapatokban mutatkoznak, de megjelennek a lakott területeken, etetó'k környékén is.Fészkelési szokásai nagyon hasonlóak az erdei pintyéhez.Költési idóben fó1eg rovarokkal táplálkozik, máskor táplálékának zömét növények (különféle termések, lédús bogyók ésmagvak) teszik ki. Hozzánk az els6 példányok októberben érkeznek, és áprilisig maradnak. A vendégek északkeletró1 érkeznek, és továbbvonulnak délnyugat felé. Az állomány jelent6s része azonban egész télen itt tartózkodik. Egyes években hatalmas tömegei árasztják el a Kárpát-medencét. Ilyenkor nem ritkák tízezres csapatai sem.
CsízCarduelis spinus
PintyfélékFringillidaeo. kép)
!
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
•••••••••••
CsicsörkeSerinus serinus
PintyfélékFringillidae(2. kép)
!
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII000 ••••••• 00
TengelicCarduelis carduelis
PintyfélékFringillidae
(3 kép)
!
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
••••••••••••
88
11-12,5 cm. A hím fejteteje, homloka és torka fekete. A pofák és
az alsótest sárgás, a has fehér, oldalán szürke csíkokkal mintá
zott. A felsotest zöldes árnyalatú, vékony sötétbarna mintázattal.
A szárnytollak feketék, fedotollaik sárgák. A farok fekete, V
alakban kimetszett, mindkét oldalán sárga tükör látható. A tojó
színezete kevésbé élénk. Az egész felsotest zöldesszürke, söté
tebb vonalakkal mintázott. Az alsótest piszkosfehér, szürke csí
kokkal vonalkázott. Fenyvesekben, elsosorban lucosokban költ.
Az éger és a nyír terméseit fogyasztja leggyakrabban, de szíve
sen csipegeti a fenyo- és borókamagvakat, továbbá a katáng- és
lipatopmagokat. Az áttelelo csízek rájárnak az etetokre is.
Fészkét lucfenyo ágaira szövi növényi szálakból, zuzmókból,
pókhálóból. A belsejét vékony gyökerekkel, szorrel, tollal béleli.
Csak a tojó kotlik, 11-12 napig. A fiókák 14-15 nap után repül
nek ki, mindkét szülo eteti oket. Szeptemberben-októberben
vonulnak át nagy számban nálunk, majd a Mediterráneumban
szóródnak szét Ca legtöbb Olaszországban tölti a telet}. Március
áprilisban vonulnak vissza Skandináviába, a Baltikumba, Oro
szországba. Kisebb csapatai rendszeresen áttelelnek. Fészkelo
állománya 100-200 pár közötti .
11-12 cm. A hím homloka, álla, begye, melle, a pofa körüli rész,
valamint a tarkó citromsárga. A háta sárgászöld és szürkésbarna
vonalakkal mintázott. A farkcsík sárgászöld. A has és az alsó
farkfedó'k fehérek, a test oldalán szürke sávozás. A tojó enyhén
sárgás azokon a testrészein, ahol a hím élénk citromsárga; tor
ka, begye, melle enyhén sávozott. Csore rövid, tömzsi, szürke
színu. A kanári közeli rokona, Európába az Atlasz-hegység vidé
kéró1 települt be. Nálunk kultúraköveto faj. Apró magvakkal
táplálkozik, amelyeket érett és félérett formában is fogyaszt. Vo
nuló madár. Március végén, április elején érkezik, és október
második felében vonul el. Egy-egy példány rendszeresen átte
lel. A telet a Földközi-tenger mentén tölti.
12-13,5 cm. A homlok, a pofák és a torok egy része piros. A fej
teto és a tarkó fekete. A pofák és a torok alsó része és a fark
csík fehér. A begy és a mell egy része, valamint a has oldala bar
nás árnyalatú. A szárny tollak feketék, sárga folttal, a tollak vége
fehér. A faroktollak feketék, végükön fehér folttal, illetve a szél
so tollakban fehér folt van. A fiatalok feje szürkésfehér, finomansávozott, a mellükön szintén sávozottak.
Lakott területeken, parkokban, temetó'kben, fasorokban, kertek
ben telepszik meg. Az erdó'k szélén szintén fészkelhet. Apró
magvakkal táplálkozik, de fiókáinak rovarokat is hord. A fiókák
táplálásában mindkét szülo részt vesz.
Az állomány egy része dél felé kóborol, miközben északról hozzánk is érkeznek teleló'k .
- -
KenderikeCarduelis cannabina
PintyfélékFringillidae(H kép)
!
I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII
•••••••••• 11.
ZsezseCarduelis flammea
PintyfélékFringillidae(3 kép)
!
I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII
••• 1100000 •••
90
12,5-14 cm. A homlok, a begy és a mell vörös színu. A torok, afej, a tarkó és a pofák szürkék. A hát és a farkcsík barna.A szárnytollak sötétszürkék, külso zászlójuk fehér. A has és azalsó farkfedó1<fehérek. A faroktollak szürkésfeketék, széleik vílágos szegésuek. A tojó kevésbé élénk színezetu, a piros szín hiányzik róla; melle okkerbarnás, sötétebb barnán vonalkázott.Domboldali bokrosokban, borókásokban, temetó1<ben, szóló1<ben telepszik meg a leggyakrabban. Magevo madár, az apró,félérett magvakat kedveli leginkább.Növényi szálakból épülo fészkét vadrózsa, boróka, puszpáng ésmás bokrok ágai közé rakja. Belsejét gyökérrel és szorrel finoman béleli. A tojó 10-12 napig kotlik. A fiókák 11-13 napos korukban hagyják el a fészket, mindkét szülo táplálja ó1<et.Északról érkezo csapai tovább vonulnak dél felé Olaszországig, Máltáig. A téli nagy "pintycsapatok" legnagyobb egyedszámú képviseloje.Hazai állományát 60 000-100 000 párra becsülik.A Kárpát-medencében téli vendégként figyelheto meg a sárgacsoru kenderike (Carduelis flavirostris). Ez a faj a kenderike tojójához nagyon hasonlít, hátoldala azonban eroteljesen mintázott. Skandináviában fészkeI. Október vége és március közepeközött nagyszámú téli vendég. Nagy csapatai elsosorban az Alföldön mutatkoznak, de a Dunántúlon sem ritka.
11,5-14 cm. A homlok, a begy és a mell vöröses színezetu. A torokfoltja és a felso csorkáva töve fekete. A felsotest barnás árnyalatú, sötétebb barna hosszanti foltokkal. A szárny és a faroktollak szürkésbarnák. A váll és a szárnyfedó1<vége fehér csíkkáolvad össze. A has fehér, két oldalán barnás foltokkal. A hímfarkcsíkja vöröses. A tojó színezete hasonló a híméhez, de begye és a melle barnás árnyalatú. Csore sárgás, lába fekete.Fó1<ént a nyíresekben fészkeI, de a magasabb hegyekben afenyveseket is kedveli. Elsosorban a nyír termésével táplálkozik,de költési idóben sok rovart gYUjt.Fészkét száraz fuszálakból,gyökerekból építi ágvillába, belsejét tollal vastagon béleli. Csaka tojó kotlik, feltunoen rövid ideig: mindössze 10-12 napig.A fiókák 10-12 napig maradnak a fészekben, miközben mindkétszülo eteti ó1<et.Inváziós madár, amely csak egyes években jelenik meg tömegesen. Magyarországon szeptember végén, október elején jelennek meg az elso csapatok, és március végén,áprilisban távoznak.A szürke zsezse (Carduelis hornemanni] nagyon hasonlít azsezséhez, de annál világosabb. Farkcsíkja egyszínu fehér,mellén enyhén rózsaszín, alsóteste alig mintás, szinte egyöntetuen fehér. Az arktikus tájak fészkeloje, Közép-Európába csakritkán jut el egy-egy példány. Nálunk eddig három alkalommalészlelték.
MeggyvágóCaccothraustes caccothraustes
PintyfélékFringillidaeO. kép)
!
Meggyvágó külónleges belsokézevezoi
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
••••••••••••
ZöldikeCardue/is cblarn
PintyfélékFringillidae
(2. kép)
!
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
••••••••••••
92
16,5-18 cm. Feltunoen nagy, vaskos esore kékesfekete. A fejteto és a pofa okkerbarna. A szem és a csor között, valamint a tor
kon fekete folt látható. A tarkó szürke. A hát sötétbarna, az al
sótest világosbarna. A faroktollak barnák, végük fehér. A farkfe
dó"k okkerbarnák. A hím szárnytollai kékes színuek, a tojóéi
szürkék. A váll és a szárnyfedó"k fehérek. Télen színezetük ke
vésbé élénk, csorük sárgásbarna színu.
Elsosorban az elegyes lomberdó"kben telepszik meg. Kedveli a
gyertyános tölgyeseket, bükkösöket, vadcseresznyével elegyeserdó"ket.
Fiókáit elsosorban rovarokkal táplálja. A költési idoszakon kívül
szinte kizárólag növényi eredetu táplálékot fogyaszt. Kedveli a
vadcseresznye magját, amelyet eros csorével könnyedén fel tud
törni. Szívesen eszi a gyertyán, bükk termését, galagonyát stb.
Télen felkeresi a napraforgórnaggal teli etetó"ket is.
Fészkét vékony ágacskákból építi, belsejét növényi szálakkal fi
noman béleli. 12-13 napos kotlás után kelnek ki fiókái, amelyek
10-11 napig tartózkodnak a fészekben. Kirepülés után a család
még egy ideig összetart.
Vonuló madár, a hazai állomány egy része Olaszországban és
Franciaországban telel, ugyanakkor hozzánk is érkeznek teleló"k
Lengyelországból.
Hazai állományát 80 000-120 000 párra becsülik.
14-16 cm. A fej és az egész alsótest sárgászöld, a hason a sárga
szín intenzívebb. A szárnytollak zöldesbarnák, az elsorendu
evezó"k külso zászlója sárga. Ez utóbbi a tojókon és a fiatalokon
is jól látszik. A hát és a farkcsík szürkészöld. A faroktollak zöl
desbarnák, a szélso tollakon sárga tükör látható. A farok V alakban kimetszett.
A tojó kevésbé élénk színu, a testtollai inkább szürkészöldek.
A fiatalok zöldesbarnák, hosszanti barnás csíkozással.
Kertekben, gyümölcsösökben, temetó"kben, fenyvesek, elegyes
erdó"k szélében telepszik meg. Kedvelt fészkelóbelyei az ártéri
erdó"k is. Ahol csak teheti, örökzöldekben építi fészkét.
Elsosorban magevo, fó1eg gyommagvakat, napraforgót eszik, de
fiókáit hernyókkal, bogarakkal is táplálja. Fészkét vékony növé
nyi szálakból, gyökerekbó1, mohából építi, belsejét tollal, szor
rel finoman kibéleli. Fészekalja 5-6 tojásból áll. A tojó egyedül
kotlik 13-14 napig. A fiókákat a szüló"k közösen etetik; a már
röpképessé vált fiatalok 11-14 nap múlva hagyják el fészket.
Évente két fészekaljat is nevel.
Nem tekintheto tipikus vonulónak, de az állomány egy része na
gyobb távolságra - Olaszországig, illetve a Balkánig - kóborol.
Lengyel- és Csehországból hozzánk is érkeznek teleló"k.
Hazai állományát 200 000-250 000 párra becsülik.
.....•
KeresztcsorüLoxia curoirostra
PintyfélékFringillidae
(1 kép)
!
Szalagos keresz/csoru
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
••••••••••••
KarmazsinpirókCarpodacus erythrinus
PintyfélékFringillidae(2 kép)
!
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
DDDDDDDDDDDD
SüvöltoPyrrhula pyrrhula
PintyfélékFringillidae(J kép)
!
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
••••••••••••
94
16-18 cm. Eros esore nem hegyben végzodik, hanem a felso és
az alsó káva vége keresztben áll. A hímek pirosasak, farkcsíkjukpiros. A tojók zöldes árnyalatúak, farcsíkjuk zöld. Mindkét nemnél a szárnyak, szárnyfedok, válltollak és a farok barnás. A fiata
lok barnás színezetuek, alsó- és felsotestük sötétbarnán csíko
zott. Elsosorban a lucfenyvesek öreg állományaiban telepszik
meg, de néha azok közelében elegyes állományokban is fészkeI.
Fó1eg a lucfenyo magjával táplálkozik. Mindig tulevelu fára építifészkét, elsosorban fenyoágacskákból. Belsejét vékonyabb szá
lakból, gyökerekbó1 rakja, majd tollal, mohával, szorrel béleli.A nálunk fészkeló1: kóborlók, az északabbról érkezó1: továbbvo
nulnak Olaszországig. Hazai fészkelo állománya 100 pár körüli.
A keresztcsoru rokona a szalagos keresztcsoru (Loxia leucoptera), amely nálunk rendkívül ritka kóborló; rokonától a fehér
szárnymintázata alapján könnyen elkülönítheto .
13,5-15 cm. A hím homloka, fejteteje, torka, begye és amelle
élénkpiros. A pofák pirosasak, szemsávja barna. A has fehér, ol
dalán rózsas2Ínes tollakkal. Háta, szárnya és farka barnás színe
zetu. A tojó jellegtelen tollazatú, felsoteste szürkészöldes, aprófoltokkal csíkozott, alsóteste piszkosfehér. Mindkét ivar esore rö
vid, tömzsi, kékesszürke. Magashegyeken egészen 4000 méterig
hatol fel, a sík területeken kedveli a folyóvölgyek közelségét,
bokros területeket. Tápláléka boróka-, fenyo-, fuz-, nyár- és ber
kenyemag, friss rügyek stb. Magyarországon még nem bizonyítottfészkelése, alkalmi elofordulásai vannak csak, miközben a szom
szédos országokban már észlelték fészkelését. Az utóbbi évtize
dekben jelentosen növekedett fészkeloterülete és állománya is.
A pirókok másik két faja, a rózsás pirók (Carpodacus roseus) és
a nagy pirók (Pinicola enucleator) a Kárpát-medencében rendkívül ritka kóborlóként fordult elo.
15,5-17,5 cm. A fejteto, a pofák és a torok - közvetlenül a csor
alatt - fekete. A tarkó és a hát szürke, a farkcsík és az alsó fark
fedó1: fehérek. A szárny- és faroktollak feketék, a szárnyon szé
les fehér csík látható. A hím alsóteste és pofája vörös, a tojóészürkésbarna. esore rövid, tömzsi és fekete.
Elsosorban a lucosokban telepszik meg. Fó1eg fenyomagvakkal,
továbbá vadcseresznyével, fagyalbogyóval, gyommagvakkal
táplálkozik. Szinte kizárólag örökzöldekre, elsosorban lucfenyo
re építi fészkét. A fészek száraz növényi szálakból, mohábólépül, belsejét gyökérrel, szorrel finoman béleli. A kotlás 12-14
napig tart, a fiókák 14-16 napig tartózkodnak a fészekben, de
kirepülésük után még hetekig együtt marad a család. Télen gyakori kóborló, mindenfelé lehet vele találkozni. Nálunk szórvá
nyos fészkelo, mindössze 200-300 párra teheto állománya.
CitromsármányEmberiza eitrinella
SármányfélékEmberizidae
(1. kép)
!
I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII
••• 11 ••••••••
Bajszos sármányEmberiza eia
SármányfélékEmberizidae
(2 kép)
!
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
•••• 11 •••••••
96
15,5-17 cm. A hím feje és torka élénk citromsárga. A pofán aszem mögött és alatt két apró szürke folt látható. A melle rozsdabarna, a has sárgás, oldalán apró barna hosszanti foltokkal.A hát és a váll, a szárnyfedo tollak rozsdabarnák, sötétebb barna hosszanti foltokkal.
A szárny- és faroktollak szürkésbarnák. A farkcsík vörösesbar na. A tojó színezete hasonlít a híméhez, de sárga színei kevésbé élénkek, inkább zöldesszürkék.Erdó1akó, de elsosorban az erdoszéleken, erdei tisztások men
tén telepszik meg; a zárt erdoket kerüli. Jellemzo madara afolyó menti ártéri erdoknek, az alföldi természetes erdó1mek, adomb- és hegyvidéken pedig szinte mindenütt megtaláljuk.Magevo, elsosorban gyommagvakkal táplálkozik. Fiókáit rovarokkal táplálja.Fészkét kis talajmélyedésbe fuszálakból építi, belsejét szorrel,gyökerekkel béleli. Fészekalja általában 4-5 tojásból áll. A kotlás 13-14 napig tart; csupán a tojó kotlik. A fiókák 12-13 napigtartózkodnak a fészekben.
A nálunk fészkelo állomány kóborló. Télen állattartó telepekkörnyékén, tarlókon találkozhatunk vele elsosorban. A nagytéli, pintyfélékbó1 álló vegyes csapatokban rendszeresen megfigyelhetóK. Valószínuleg a téli csapataiban északról érkezo teleIÓKis vannak. Fészkelo állományát 400 000 párra becsülik.
15-16,5 cm. A hím feje kékesszürke. A szemsávja, illetve a fejteto szélén és a kantárvonalban a szemsávhoz felkanyarodó fekete csikok díszítik. A torok, a begy és a mell felso része kékesszürke. A mell, a has és az alsó farkfedóK rozsdabarnák.A szárny rotesbarna, a faroktollak .sötétbarnák, a szélso külsozászlója fehér. A farkcsík vörösesbarna. A szárnyban kettos, vékony, gyakran alig látható csík húzódik.Déli kitettségu sziklakibúvásos hegyoldalak, kofejtóK,száraz bokrokkal tarkított domboldalak fészkelo madara. Gyommagvakkal,fufélék magvaival, apró rovarokkal, csigákkal táplálkozik.Fészkét nagyobb kövek, sziklák tövébe, sziklamélyedésbe építi,többnyire fucsomó alá rejti.A fészek száraz fufélékbó1 épül, belsejét gyökérrel, szorszálakkai finoman béleli. Évente kétszer költ (április-májusban, valamint június-júliusban). A fészekalj 4-5 tojásból áll; a tojásokon aszülóK felváltva ülnek. A kotlás 12-14 napig tart, a fiókák 13-14
napig tartózkodnak a fészekben, utána a környéken a fúben rejtozködve várják eteto szüleiket. A fiókák táplálására a szülóKelsosorban hernyó kat gyujtenek.Állandó madarunk, télen kisebb csapatokban kóborol. Ilyenkormezogazdasági területeken is találkozhatunk vele.Hazai állományát mintegy 500 pár alkotja.
Nádi sármányEmberiza scboeniclus
SármányfélékEmberizidae
(1-2 kép)
!
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
•••••••••••••
Kerti sármányEmberiza bortulana
SármányfélékEmberizidae
(3. kép)
!!
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
DDD •• IlI.IIDDDD
SövénysármányEmberiza Girlus
SármányfélékEmberizidae
(4. kép)
!
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
••••••••••••98
13,5-15,5 cm. A hím (1. kép) feje, homloka, torka és mellfoltjafekete. A bajusz és a nyaksáv fehér. A mell és a has piszkosfehér, két oldalán szürkésbarna hosszanti foltokkal. A hát sötétszürkés, világosabb foltokkal, a szárny vörösesbarna. A farkcsíkszürke, a faroktollak szürkésbarnák, a szélsÓk zászlója fehér.A tojó (2. kép) feje barna, tetején világosabb sávval, szemsávjaés kantársávja krémszínu, pofafoltja barna. Háta barna, sötétebbbarna csíkozással. A mell vörösesbarna, csíkozott. Nádasok szélében, sásos réteken, nedves árokpartokon, kaszálókon telepszik meg. Tavasztól Ószigrovarokkal, télen gyommagvakkal táplálkozik. Fészkét avas nád vagy sás közé, zsombékba építi.FészkelÓink egy része nálunk telel, míg az állomány egy részeÉszak-Olaszországba húzódik. Finnország déli részéról hozzánkis érkeznek tele16k.
Hazai állományát 30 000-50 000 párra becsülik.
15-16,5 cm. A hím feje, nyaka és begye szürke. A torok, a homlok és a szemgyuru halvány citromsárga. A mell és a has, illetve az alsó farokfedÓk rozsdavörösek. A felsÓtest enyhén vörösesbarna, sötétebb barna foltokkal. A szárny- és a faroktollakbarnák. A csÓr és a lábak rózsaszínuek. A tojó feje szürkésbarna, torka enyhén sárgás árnyalatú, melle okkerbarnás, hosszanti sötétbarna csíkozással. Szemgyuruje citromsárga.Magyarországon szólÓültetvényekben, felhagyott szólÓsökben,fiatal fenyÓültetvényekben, lejtÓsztyeppeken telepszik meg. Tápláléka költési idÓszakon kívül gyommagvakból, fenyÓfélék magjából áll. Költési idóben elsÓsorban rovarokkal táplálkozik, fólegszitakötÓket, hernyókat, fülbemászókat stb. zsákmányol. Vonulómadár. A telet Afrikában, az EgyenlítÓtól délre tölti. Költó'helyére áprilisban érkezik vissza és augusztus végén, szeptember elején vonul el. Hazai fészkelÓ állománya mindössze 10-15 pár.
15-16,5 cm. A hím színezete nagyon hasonlít a citromsármányéhoz. A torka és a szemsávja fekete, a fejtetÓ és a mell szürke.A torok fekete és a mell szürke foltja között vékony sárga keresztszalag húzódik. A szemsáv alatt és felett sárga folt látható.Farkcsíkja szürke. A test többi tolla megegyezÓ színezetu a citromsármányéval. A tojó megtévesztésig hasonlít a citromsármány tojójához, de farkcsíkja szürke.Bozótos, sziklás hegyoldalakban, szólÓkben, kertekben telepszik meg. Magyarországon csak Pécsen és a Villányi-hegységben költ. Tápláléka gyom- és rumagvakból, apró rovarokból áll.Fészkét bokrokban, kúszó növényzet közé építi, talajközelben.A fészek száraz növényi szálakból épül, belsejét gyökérrel, sZÓrszállal finoman béleli. A kotlás 11-13 napig tart, és a fiókák isugyanennyi idÓ eltelte után hagyják el a fészket. A nálunk fészkelÓ populáció állandó. Hazai állománya alig 10 párra tehetÓ.
T
Kucsmás sármányEmberiza melanocephala
SármányfélékEmberizidae
(1. kép)
Fenyosármány
Tötpesármány
I II III IV V VI VI! VIli IX X XI XII
000000000000
SordélyMiliaria calandra
SármányfélékEmberizidae
(2. kép)
!
I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII
1iiII. II liiII II 1111 II 1iiII •••
15,5-17,5 cm. A nászruhás hím - feltuno tollazatának köszönhetoen - más sármányfajjal nem összetévesztheto. A fejteto, a tarkó és a fültájék fekete tollai sajátos, messziró1 látható csuklyáthoznak létre. A hát és a farkcsík tollai vöröses gesztenyebarnák.
A szárny és a farok sötétbarna, a tollak szegélye világosabb.Ahasoldal - a toroktói az alsó farokfedokig - kanárisárga színezetu. esore kékesszürke, a láb hússzínu, a szivárványhártya sö
tétbarna. Nyugalmi tollazatban a fekete csuklya csak nyomokban észlelheto, a szem környéki tollakon; ilyenkor a fejteto és ahát szürkésbarna, sötétebb árnyalatú szárnyfoltokkal. A tojó jóval egyszerúob színezetu, az alsóteste fakóbb sárgás, a begytájékon barnás árnyalattal; a fején fekete csuklya nincsen.Hozzánk legközelebb az Adriai-tenger partvidékén fészkeI.Kedveli a suru bokrosokat, Közép-Anatóliában pedig a mezo
gazdasági területeken is gyakori fészkelo Cabemutatott kép is ittkészült). 1995-ben a költoterülettó1 távol, Európa számos pont
ján észleltek kucsmás sármányokat, így ekkor hazánkban ismegfigyelték a fajt.Ugyancsak a ritka madárvendégek közé tartozik a Magyarországon eddig egy alkalommal megfigyelt, Szibériában fészkelo fenyosármány (Emberiza leucocephala) és a nálunk két alkalommal észleit, Északkelet-Európában fészkelo törpesármány (Em
beriza pusilla).
16-19 cm. A legnagyobb termetu hazai sármányfaj. Színezetemeglehetosen egyszeru, barnásszürke.Az alsótest világos, enyhén krém árnyalatú fehér, apró sötétebbbarna, hosszanti foltokkal. A hát szürkésbarna, sötétebb foltokkal.A farkcsík barna. A szárny- és faroktollak barnák, utóbbiak külsozászlói világos szegésuek. A tojó és a hím színezete azonos.A sík és dombvidékek nyílt területeit, az árokpartokat, út mentibokorsorokat kedveli. Gyakran a vasúti töltések mentén is megfigyelheto. Az olyan nyílt területeket, réteket, kaszálókat kedveli,amelyeken egy magasabb pont, például környezetébó1 kiemelkedo növény is található - ezeket éneklóbelyként használja.Költési idóoen elsosorban rovarokkal táplálkozik. Az év többirészében gyommagvakat, kölest, tarlón maradt magtörmeléket,fufélék magvait fogyasztja.Fészkét a talaj közelébe, bokorra, hó által lehajtott sáscsomó alá,nagyobb fucsomó takarásába építi. A fuszálakból álló fészekbelsejét szorrel, gyapjúval béleli. A kotlás 12 napig tart. A fiókákat csak a tojó eteti. Azok 12 napig maradnak a fészekben, utána a közelben, a fúoen meghúzódva várják a táplálékot.Állandó madár, télen nagyobb csapatokba verodik. Különösenkemény teleken délebbre húzódik, de a hideg elmúltával hamarvisszatér.
Magyarországi fészkelo állományát 50 000 pár körülire becsülik.
100
HósármányPlectropbenax nivalis
SármányfélékEmberizidae
(1-2. kép)
!
1 II til IV V VI vu Vili IX X XI XII
• 000000 •••
SarkantyússármányCalcarius iapponicus
SármányfélékEmberizidae
(3. kép)
!
Sarkantyús sármány lába
I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII
••• 1IlI0000.1I ••
102
15,5-18 cm. Nyári tollruhájában (1. kép) fekete-fehér tollak jel
lemzik, a nálunk eloforduló példányok azonban már téli tollru
hát (2. kép) viselnek. A fejteto, a pofák és a mellfoltok rozsda
vörösek, a torok, a begy és a has fehér. A hát vörösesbarna, sö
tétbarna foltokkal. A szárny vége fekete, töve fehér. A farok kö
zépso tollai feketék, a szélsó1<:fehérek. A fiatalok szárnya sötét,
csak két kisebb fehér folt juk látszik repü lés kor. A csor sárga, afarok fekete.
Az északi félteke sarki és alpin zónáiban fészkelo sármányféle.
A sármányok között ez a faj hatollegészakabbra. Sziklás, kopár
vidékeken, tundrákon telepedik meg fészkelo fajként. A sarkkö
rön túl emberi települések környékén sem ritka, Grönlandon
pedig kifejezetten városiasodott madárnak számít.Október és március között figyelheto meg hazánkban. Elsosor
ban sík területeken, a Hortobágyon, Biharban, Apajpusztán stb.
fordul elo. Nálunk elsosorban gyommagvakkal táplálkozik, ame
lyeket tarlón keresgél. Pusztai jellegu területeinken a báránypa
réj magját eszik.
A Kárpát-medencében nem fészkeI. Nálunk téli vendégként ki
sebb-nagyobb csapatokban mutatkozik. Egyes években a Hor
tobágyon 2000 példányt meghaladó csapatokban fordult elo.
A továbbvonuló csapatai a Földközi-tenger környékéig jutnak
el, kisebb számban az észak-afrikai partokig .
14-15,5 cm. A sárga csoru, rozsdavörös tarkófoltú, fekete mel
lényu nászruhás hímek a többi énekesmadártói könnyen elkü
löníthetoek. Nálunk azonban csak téli ruhás példányok fordul
nak elo, amelyek nagyon hasonlitanak a nádi sármányra.
Az egész felsotest melegbarna színezetu, a fejen sötétebb barna
csíkkal. A hát jól láthatóan hosszanti csíkozású, sötétebb barna
és sárgásbarna csíkokkal. A farkcsík és a faroktollak barnák.
A szárnytollak sötétbarnák, külso szélük okkerbarna szegésu.
A szárnyfedó1<: vörösesbarnák, végük fehér szegésu, ebbó1, illet
ve a vállfedó1<: fehér végébó1 alakul ki a kettos szárnycsík. Az
öregek világos mellén sötét foltok láthatók, a test oldala vonal
kázott, a has piszkosfehér. A fiatalok melle barnás színezetu, sö
tétebb barnával vonalkázott. A csor sárgásbarna. Hátsó ujjának
karma feltunoen hosszú, hasonlóan a - talajon szintén sokat
mozgó - pacsirtákhoz és pityerekhez.Magyarországra szeptember közepén érkeznek elso példányai,
majd a havazásokkal eltunnek. A tél végén ismét megjelennek,
és március végéig, április elejéig maradnak. A sarkantyús sár
mány csapatai nálunk ritkán telelnek át. Legtöbbször rövidfüves
pusztáinkon (Hortobágy, Apajpuszta) mutatkoznak, de megfi
gyelték már ó1<:etmezogazdasági területeken, tarlókon is; elso
sorban a kígyófarkfu, sóballa, méz pázsit és más sziki növények
magvait fogyasztja .
Mesterséges odúk készítése kott odúk szinte valamennyi faj számáramegfeleloek, a seregély azonban jobbankedveli a magasabbra helyezetteket.
A kihelyezésnél ügyeljünk arra, hogy a bejárati nyílás ne északra, és ne az uralkodószélirány felé nézzen. Általában célszeru azodú kat dél felé tájolni. Az odút lehet fára,erosebb bokorra, faoszlopra, kerítésre stb.rögzíteni. Kerülni kell azonban a tuzo napratörténo kiakasztást. A legtöbb madár azolyan helyre kifüggesztett odút kedveli, amelyik távolabb esik az emberek rendszeresmozgásától. Ezért, ha kertünk mérete megengedi, ne közvetlenül gyakran használt utakmellé tegyük az odúkat. Akihelyezésnélügyelni kell arra, hogy a lakott területen igengyakori macskák ne tudjanak az odúhozhozzáférni. A madarak biztonsága érdekébenott, ahol csak fára - macskák által könnyenelérheto helyre - tudjuk kiakasztani az odút,azt hosszabb dróttallássuk el. Ha szükséges,akkor a fák törzsére körben rögzítsünk rozsekoszorút, amely megakadályozza a macskák feljutását.
Célszeru egy-egy kertben több odút is kihelyezni, mert így több faj megtelepedéséreis van esélyünk, de az sem ritka, hogy valamennyi odút elfoglalják a madarak, és valóságos kis "fészkelo kolónia" alakul ki.
Nagyobb városi parkokban, erdó'kben célszeru odú telepet létesíteni. Ilyen esetben az"A" és "B" odúk vegyes használata ajánlott,de a "B" odú mindig nagyobb számban kerüljön kihelyezésre. Fasorokban, gyümölcsösökben is lehet odúkat kihelyezni. Azokbana gyümölcsösökben, ahol rendszeres a vegyszeres kezelés, ne helyezzünk ki mesterségesfészekodúkat.
A fészkelési idoszak befejezodése után, delegkésóbb kora tavasszal a régi, olykor parazitáktól hemzsego fészekanyagot el kell távolítani, és az odút ki kell takarítani. Ezzel amegtelepedett élosködó'ket is távol tartjuk,ugyanakkor lehetoséget biztosítunk arra,hogy friss fészekanyagból új fészket építsenek madaraink.
ban megjelentek olyan - egyéb ként kifejezetten esztétikus - fészekodúk, amelyeknekgyakran olyan kicsi a bejárati nyílása, hogyabba egyetlen odúfészkelo madár sem tudbebújni, vagy ha mégis, a belso tér méretenem alkalmas fiókanevelésre.
Az "A" típusú, 28 mm-es bejárati nyílásúfészekodú a barát- és a kékcinege megtelepítésére alkalmas. Ilyen odút lakott területenlévo parkokban, kertekben csak olyan helyen célszeru kihelyezni, ahol nagyobb erdovan a közelben.
A "B" típusú, 32 mm-es bejárati nyílásúodú ban a legáltalánosabb elterjedésu széncinege és a házi-, mezei veréb megtelepedésére számíthatunk. Sokan nem örülnek annak,
ha veréb telepszik meg az általuk kihelyezettmesterséges fészekodúban. Nem kell azonban sajnálni a fészkelési lehetoséget tó1üksem. Semmi sem indokolja esetleges kilakoltatásukat. Megtelepedésük esetén sokkal célszerúbb újabb üres odút kiakasztani a cinegeféléknek. A "B" típusú odúban erdos területek közvetlen közelségében számíthatunka csuszka és az örvös légykapó megtelepedésére is.
A "C"típusú odú rozsdafarkúak és légykapók számára alkalmas, míg a "D" odúban seregély megtelepedésére számíthatunk.
A fészekodvakba nem kell semmiféle fé
szekanyagot helyezni, mert azt a madarakmaguk gyujtik. Valamennyi fajra jellemzo,hogy milyen anyagokból készíti fészkét. A cinegefélék mohából, állati szorbó1 építik fészküket, amelyet belülró1 apró pihékkel bélelnek. A verébfélék fuszálakat használnak, és
-legtöbbször barornfiudvarban - gyujtött nagyobb tollal vastagon bélelik fészküket.A légykapófélék fuszálakból szabályos csészéju fészket raknak. A csuszka apró kéregdarabokból alakít magának fészket, majd azodú bejárati nyílását sárral tapasztja ki, illetve szukíti le.
A mesterséges odút úgy célszeru kihelyezni, hogy az kezelheto magasságban legyen.A két-három méter közötti magasságba kira-
"D" típus: 0 60 mm"C" tíPus
A leggyakoribb odúfészkelonk, a széncinege a sík és a hegyvidéki erdó'kben, parkokban, kertekben, fasorokban egyaránt
megtelepszik, míg rokonai, a kék- és a barátcinege a nagyobb erdoségek közelségétigényli. A csuszka és az örvös légykapó szintén elsosorban erdó1akó, de természetes élohelyük környékén városi parkokban, kertekben is megtelepíthetó'k. A szürke légykapónapjainkban elsosorban a városi kertekbó1,parkokból ismert madár. Sajnos az utóbbi évtizedekben a kerti rozsdafarkú, a kertek jellemzo odúfészkeloje szinte teljesen eltunt.
A kertekben, parkokban kihelyezett mesterséges fészekodvakkal általában az alábbiénekesmadárfajok megtelepedését segíthetjük: házi- és kerti rozsdafarkú , szürke- és örvös légykapó, barát-, fenyves-, kék- és széncinege, csuszka, seregély, csóka, házi- ésmezei veréb.
A mesterséges fészekodúk legalkalmasabb anyaga a deszka vagy a rönkfa. Deszkából egy kis kézügyességgel bárki készíthet mesterséges fészekodút, a rönkfa megmunkálásához azonban speciális eszközökszükségesek.
Kerüljük a nem természetes anyagok felhasználását, mert bár azokban is megtelepíthetó'k a kertekben fészkelo odúlakók, azoktermészetes szellozése, gyakori túlmelegedése vagy a túlzott páraképzodés veszélyeztetheti a sikeres fiókanevelést. Sajnálatos módon, az utóbbi években a kertészeti árudák-
"B" típus: 032 mm"A" típus: 028 mm
Fészekodú típusok:
A Magyarországon fészkelo madarak közül azegyes ragadozómadár-, bagoly-, galamb- ésharkályfajok, a búbosbanka, aszalakóta és azénekesek számos faja odúban fészkeI.Ezekneka madaraknak azonban csak egy részét tekint
jük hagyományos értelemben vett odúfészkeIÓKnek,amelyek közé a harkályféléket és azénekeseket soroljuk. A klasszikus odúfészkelok egy része Caharkályfélék többsége) magavési költoüregét. Vannak azonban olyan fajok,amelyek erre nem képesek. Ezek az odúkészitok korábbi évekbó1származó lakhelyein vagyegyéb természetes üregekben, illetve mesterséges fészekodúban költenek. Az odút véso harkályfélék egyedszáma azonban természeteskörülmények között is lényegen kisebb, mintpéldául a cinegeféléké. Az utóbbi csoport képviseloi a leggyakoribb "odúbérló'k".
Amióta az ember az erdó'k szerkezetét fo
Iyamatos beavatkozással megváltoztatja, azöreg, odvasodó fákat "egészségügyi tisztítás"címén kitermeli, azóta ezeknek a fajoknakfolyamatosan szukül a fészkelési lehetosége.A cinege- és légykapófélék azonban nemcsak a zárt erdó'kben vagy azok szegélyébenkeresik az alkalmas fészkelónelyet, hanem avárosi, városszéli vagy vidéki kertekben, parkokban is. Ezeken a területeken még kevesebb az odú, ezért erosen korlátozott számukra a megtelepedés lehetosége. Elodeinkegy évszázaddal ezelott felismerték, hogyezek a fajok mesterséges fészekodúk kihelyezésével könnyen megtelepíthetó'k.
104 105
Téli madáretetés
A nálunk fészkelo rovarevo madarak többségevonuló, azaz a téli - rovarmentes - idoszakot
Dél-Európában vagy Afrikában tölti. Néhányfaj azonban állandóan nálunk tartózkodik.
A harkályfélék, a cinegék és közeli rokonaik, illetve a pintyfélék többsége folyamatosan megfigyelheto térségünkben.
A téli idoszak átvészelése azonban nem
csak azért nehéz a rovarevó'k számára, merttáplálékállataik elrejtoztek, és ezért sokkaltöbb energiát igényel felkutatásuk, hanemazért is, mert a hófedte idoszakban töredéké
re csökken az a felület, ahol megtalálhatjákó'ket. Tovább nehezíti helyzetüket, hogy a világos órák száma kevesebb, ezért rövidebbidejük van táplálékkeresésre, bár az is igaz,hogy ilyenkor kevesebb táplálékot kell öszszegyujteniük, mint fiókanevelés idején.
Évszázados hagyománya van térségünkben a madarak téli etetésének. Elsosorban a
fekete rigó, a cinegefélék, a csuszka, a tarkaharkályok, a verebek és a pintyfélék látogatják az etetó'ket. Ritkábban egy-egy vörösbegy, esetleg citromsármány is keres táplálékot az etetó'kben, vagy azok alatt a földrehullott magvak között.
A legegyszerúbben beszerezheto és legáltalánosabban használt téli madáreleség anagy energiatartalmú napraforgómag. Legalkalmasabb az apró szemu, vékonyabb héjú,egyszínu fekete mag. A csíkosak közül is apró szemut használjuk, mert a nagyobb szemut nem minden madár tudja felnyitni.
A fekete rigó, a vörösbegy, de legtöbbször acsíz sem képes a napraforgómag felnyitására,viszont a többi madár által elfogyasztott szemek töredékébó1 képesek táplálékot találni.
A marhafaggyú, sot az egyszeru zsírszalonna is alkalmas cinegefélék táplálására.Ezeket azonban célszeru erosen rögzíteni,mert ha varjú vagy macska hozzáfér, akkoraz egészet elviheti .
106
Manapság már egyre több helyen lehet vásárolni faggyúba olvasztott napraforgót, mogyorót. Ezek a boltokban kapható termékekis alkalmasak a téli madáretetésre, de elsosorban csak a cinegefélék számára megfeleloek. Magunk is készíthetünk ilyen "madárkalácsot". A felolvasztott marhafaggyú közékeverjünk sok napraforgómagot, majd sajtosdobozba öntve hagyjuk megdermedni. Azígy eló'készített "madárkalácsot" átlyukasztvaegy zsinórral felakasztjuk egy fára, bokorra.
Nagyon jó táplálék a madarak számára adió, illetve diótörmelék is. A dió tisztítása során keletkezett törmelékkel sok madár szá
mára szerezhetünk "örömet".
A fekete rigó mellett esetenként megjelenhet a fenyorigó is az etetó'k környékén. Számukra a legmegfelelobb táplálék az alma,amelyet akár egészben, akár szeletekre vágvacélszeru feltuzdelni a környezo ágakra. A fekete rigó eloszeretettel csipegeti a konyhaihulladékot is, akkor is, ha azt nem neki kínáljuk. Gyakran látható, amint fagyos idóben akutyák számára kitett táplálékot csipegeti.
A kenyér szeletelése közben keletkezettmorzsát, esetleg megmaradt kenyérdarabot iskiszórhatjuk az etetónöz, ezt a verebek és ava~ak gyorsan megeszik, de a rigók is szívesen felcsipegetik. Az átázott, napokig e~edokenyér nem alkalmas madártápláléknak, ígyha madaraink a frissen kihelyezett kenyérdarabokat nem fogyasztották el, akkor azokataz etetotó1 el kell távolítani. Áztatott kenyeret sose kínáljunk a madarak számára.
A téli etetés legfontosabb szabálya, hogyha elkezdünk etetni, akkor azt egész télen átfolytatnunk kell. A madarak egy-egy etetokörnyékére - gyakran igen nagy számban odaszoknak. Ha hirtelen elfogy a mesterségesen biztosított táplálékforrás az odaszoktatott madártömeg számára, úgy nehéz helyzetbe kerülhetnek. Sosem célszeru azonban
annyi táplálékot kínálni, hogy az valamennyi"vendégünk" egész napos táplálékszükségletét biztosítsa.
A téli táplálékkiegészítés mellett nagyonfontos a madarak számára ivóvizet, fürdési
lehetoséget is kínálni. A leghidegebb télbenis szívesen fürdenek a madarak. Csonttol
lúak inváziójának idején különös élménybenlehet részünk, ha folyó vizet tudunk biztosítani számukra, és azt felfedezve tömegesenereszkedn ek a vízhez az északi madárven
dégek.A téli etetó'k környékén rendszeresen meg
jelenik a karvaly. Sokakban az etetó'kre járócinegét, zöldikét elragadó karvaly ellenszenvet vált ki, pedig o ugyanolyan fontos részea természetnek, mint az etetore járó kedvenceink. A cinegék, zöldikék táplálják a karvalyt, a karvaly pedig jó eróben tartja azokat.Ha mindenképpen el akarjuk kerülni, hogyakarvaly a szemünk elott ragadja el az etetorejáró madarak egyikét, az etetot célszeru surubokrok közé felállítani.
Madarak etetésére szinte mindenféle alkal
matosság megfelel. Az ablakpárkányra szórtnapraforgó, a muanyag pillepalackokból kialakított "öneteto", a lopótök vagy a dúceteto egyaránt alkalmas lehet. Gyakori igény,hogyaverebeket távol tartsuk az etetó'któ1.
Ez az alsó bejárati nyílású dúcetetó'k esetében sem jár teljes sikerrel, más típusoknálpedig szinte lehetetlen.
A téli etetés és a mesterséges fészekodvakkihelyezése mellett számos további lehetoség kínálkozik arra, hogy a városi parkokban, kertekben javítsuk az ott élo madarakéletfeltételeit, esetleg olyan beavatkozásokatvalósítsunk meg, amelyek kedveznek megtelepedésüknek.
A kert fáinak, bokrainak megválasztásátólkezdve a kertmuvelés gyakorlatáig nagyonsokféle lehetoség kínálkozik arra, hogy segítsük a madarak megtelepedését.
A Magyar Madártani és TermészetvédelmiEgyesület "Madárbarát Kert" elnevezésuprogramjához már több ezren csatlakoztak.Az egyesület szakmai segítséget nyújt a kertben végezheto madárvédelmi tevékenységhez. Az akcióban részt vevó'k jelentos mértékben hozzájárulnak a közvetlen közelünkben élo madarak védelméhez.
A madárvédelmi programokról az alábbicímeken tudhat meg többet:
Magyar Madártaniés Természetvédelmi Egyesület
1121 Budapest, Költo u. 21.e-maiI: [email protected]
www.mme.hu
107
A Magyarországon 'c 'c 'c'cCI
;: CI;: CI;: CI;:eloforduló
,C!)c ,C!)c ,C!)c ,C!)C~c
"c~..CI ~c"c'c..CI ~c"c'c..CI ~"'CI 'o ..cénekesmadarak:
'cc'c 'cC'c 'cC'c 'cc - 'o"c
c!)c!)~.:.:: "cc!)c!)~.:.:: "cc!)c!)~.:.:: "CIc!)C!)~.:.::c .:.::>c c.:.::>c c.:.::>c c.:.::> g l'I:l
l'I:l
N Cl'I:l l'I:lN Cl'I:l l'I:lN Cl'I:l
..!l!N
ll) ~.:::;!5 ll).:::;!5 ll).:::;!5 ll):a;2:E
Fajnév'l'I:l~ 'l'I:l';: Fajnév 'l'I:l~~'l'I:l';: Fajnév 'l'I:l~~'l'I:l';: Fajnév 'l'I:l~•.• 'ta Jo..
Kalandrapacsi rta
xApácahantmadár xCsiIpcsalpfüzi kexHolló xxSzikipacsirta
xDéli hantmadár x)
Fitiszfüzike xSeregély xBúbospacsirta
x)( Sivatagi hantmadár xSárgafeju királykaxPásztormadár(x):Erdei pacsirta
xKövirigó xITüzesfeju királyka xHázi verébxxMezei pacsirta
xÖrvös rigó xSzürke légykapóxMezei verébxxHavasi fülespacsirta
xFekete rigóxx Kis légykapóxHavasipinty IIIxPartifecske
\
Örvös légykapóx Naumann-rigó x xErdei pintyxxFüsti fecske
xFenyorigó xx Kormos légykapóxx Fenyopinty IxVörhenyes fecske
xÉnekes rigó xBarkóscinegexx Csicsörke xMolnárfecske
xSzolorigó xOszapóxx Zöldike xx
Sarkantyús pityer
xLéprigó xx Bartácinegexx Tengelicxx
Parlagi pityer
xBerki poszáta xKormosfeju cinegexx Csíz xlx
Erdei pityer
xRéti tücsökmadárxBúbos cinegexx KenderikexxRéti pityer
xBerki tücsökmadárxFenyvescinegexx Sárgacsoru kenderikexRozsdástorkú pityer
xNádi tücsökmadárxi
Kék cinege xx Zsezse xHavasi pityer
xx Fülemülesitke xSzéncinegexx Szürke zsezse
I1:Sárga billegeto
xCsíkosfeju nádiposzátaxCsuszkaxx Szalagos keresztcsoru
Citrombillegeto
xFoltos nádi poszáta xHajnalmadárxKeresztcsoruxx
Hegyi billegeto
xx Rozsdás nádiposzátaxIHegyi fakusz
xx Karmazsinpirók x,
BarázdabillegetoÉnekes nádiposzáta
1
Rózsás pirókx xRövidkarmú fakuszxx xCsonttollú
I
x Cserrego nádi poszátaxFüggocinegexNagy pirók xVízirigó
xx Nádirigó xSárgarigóxSüvölto xxxÖkörszem
xx Halvány gezexTövisszúró gébicsxMeggyvágóxx
Erdei szürkebegy
x xxKerti geze xKis orgébicsxSarkantyús sármányx
Havasi szürke begy
xKucsmás poszáta xNagy orgébics xHósármány xVörösbegy
xKarvalyposzátaxVörösfeju gébics(xxFenyosármány IIx
Nagy fülemüle
x)x Kis poszáta xSzajkóxx CitromsármányxxFülemüle
xMezei poszátaxISzarka
xx Sövénysármányxx
Kékbegy
xKerti poszátaxFenyoszajkó xBajszos sármány xxHázi rozsdafarkú
xBarátposzátaxHavasi csókaxKerti sármány xKerti rozsdafarkú
xKirályfüzi ke xHavasi varjú xTörpesármány IIIxRozsdás csuk
xVándorfüzike xCsóka xx Nádi sármányxxCigánycsuk
xBonelli-füzike xVetési varjúxx Kucsmás sármányIIxHantmadár
xSisego füzikexDolmányoS'Korrnosva~úxx • Sordély xx
108
109
Acrocephalus agricola 44Acrocephalus
arundinaceus 44
Acrocephalusmelanopogon 46
Acrocephalus paludicola 46Acrocephalus palustris 44Acrocephalus
schoenobaenus 46
Acrocephalus sci'tpaceus 44Aegithalos caudatus 60Alauda arvensis 16
Anthus campestris 22Anthus cervinus 22
Anthus pratensis 20Anthus spinoletta 22Anthus trivialis 20
Apácahantmadár 36
Bajszos sármány 96
Barátcinege 64
Barátposzáta 52Barázdabillegeto 24Barkóscinege 60Berki poszáta 44Berki tücsökmadár 42
Bombycilla garrulus 68Bone/li-füzike 50Búbos cinege 64
Búbospacsirta 16Calandrella
brachydactyla 18Calcarius lapponicus 102Carduelis cannabina 90Carduelis carduelis 88Carduelis chloris 92
Carduelis jlammea 90Carduelis hornemanni 90Carduelis spinus 88Carpodacus erythrinus 94Carpodacus roseus 94Certhia brachydactyla 66Certhia familiaris 66Cettia cetti 44
Cigánycsuk 34
110
Névmutató
Cinclus cinclus 26
Citrombillegeto 24Citromsármány 96Coccothraustes
coccothraustes 92Corvus corax 80Corvus corone 78
Corvus frugilegus 80Corvus monedula 78
Cserrego nádi poszáta 44Csicsörke 88
Csíkosfeju nádiposzáta 46Csilpcsalpfüzike 50Csíz 88Csóka 78Csonttollú 68Csuszka 66
Déli hantmadár 36Delichon urbica 12
Dolmányos varjú 78Emberiza cia 96Emberiza cirlus 98Emberiza citrinella 96Emberiza hortulana 98
Emberiza leucocephala 100Emberiza
melanocephala 100Emberiza pusilla 100Emberiza schoeniclus 98
Énekes nádi poszáta 44Énekes rigó 40Erdei pacsirta 16
Erdei pinty €)Erdei pityer 20Erdei szürkebegy 28Eremophila alpestris 18Erithacus rubecula 28
Fekete rigó 38FenYopinty@l)Fenyorigó 38Fenyosármány 100Fenyoszajkó 74Fenyvescinege 62Ficedula albicollis 58
Ficedula hypoleuca 58Ficedula parva 56Fitiszfüzike 50Foltos nádiposzáta 46Fringilla coelebs 86Fringilla montifringilla 86Függocinege 58Fülemüle 30Fülemülesitke 46Füsti fecske 14Galerida cristata 16
Garrulus glandarius 74Hajnalmadár 66
Halvány geze 48Hantmadár 36Havasi csóka 76
Havasi fülespacsirta 18Havasi pityer 22Havasi szürkebegy 28Havasi varjú 76Havasipinty~Házi rozsdafarkú 32Házi veréb 84
Hegyi billegeto 24Hegyi fakusz 66
HiPpolais icterina 48Hippolais pallida 48Hirundo daurica 14Hirundo rustica 14Holló 80
Hósármány 102Kalandrapacsirta 18Karmazsinpirók 94Karvalyposzáta 52Kék cinege 62
Kékbegy 30Kenderike 90Keresztcsoru 94Kerti geze 48Kerti poszáta 54Kerti rozsdafarkú 32Kerti sármány 98Királyfüzike 50Kis légykapó 56
Kis orgébics 70Kis poszáta 54Kormos légykapó 58Kormos varjú 78Kormosfeju cinege 64Kövirigó 36
Kucsmás poszáta 52Kucsmás sármány 100Lanius collurio 72Lanius excubitor 70Lanius minor 70Lanius senator 72
Lazúrcinege 62Léprigó 40Locustella jluviatilis 42Locustella luscinioides 42Locustella naevia 42Loxia curvirostra 94
Loxia leucoptera 94Lullula arborea 16
Luscinia luscinia 30
Luscinia megarhynchos 30Luscinia svecica 30Meggyvágó 92Melanocorypha calandra 18Mezei pacsirta 16Mezei poszáta 54Mezei veréb 84Miliaria calandra 100Molnárfecske 12Monticola saxatilis 36
Montifringilla nivalis 84Motacilla alba 24Motacilla cinerea 24Motacilla citreola 24
Motacilla jlava 24Muscicapa striata 56Nádi sármány 98Nádi tücsökmadár 42
Nádirigó 44Nagy fülemüle 30Nagy orgébics 70Nagy pirók 94Naumann-rigó 40Nucifraga caryocatactes 74Oenanthe deserti 36
Oenanthe hispanica 36Oenanthe oenanthe 36
Oenanthe pleschanka 36
Oriolus oriolus 68Ökörszem 26
Örvös légykapó 58Örvös rigó 386szapó 60Panurus biarmicus 60
Parlagi pityer 22Partifecske 12Parus ater 62Parus caeruleus 62Parus crista tus 64
Parus cyanus 62Parus major 62Parus montanus 64
Parus palustris 64Passer domesticus 84Passer montanus 84Pásztormadár 82Phoenicurus ochruros 32Phoenicurus
phoenicurus 32Phylloscopus bonelli 50Phylloscopus collybita 50Phylloscopus inornatus 50Phylloscopus proregulus 50Phylloscopus sibilatrix 50Phylloscopus trochilus 50Pica pica 76Pinicola enucleator 94
Plectrophenax nivalis 102Prunella collaris 28Prunella modularis 28
Pyrrhocorax graculus 76Pyrrhocorax
pyrrhocorax 76Pyrrhula pyrrhula 94Regulus ignicapillus 48Regulus regulus 48Remiz pendulinus 58Réti pityer 20Réti tücsökmadár 42
Riparia riparia 12Rózsás pirók 94Rozsdás csuk 34Rozsdás nádiposzáta 44Rozsdástorkú pityer 22Rövidkarmú fakusz 66
Sárga billegeto 24Sárgafeju királyka 48
Sárgarigó 68
Sarkantyús sármány 102Saxicola rubetra 34
Saxicola torquata 34Seregély 82Serinus serinus 88
Sisego füzike 50Sitta europaea 66Sivatagi hantmadár 36
Sordély 100Sövénysármány 98Sturnus roseus 82
Sturnus vulgaris 82Süvölto 94
Sylvia atricapilla 52Sylvia borin 54Sylvia communis 54Sylvia curruca 54Sylvia melanocephala 52Sylvia nisoria 52Szajkó 74Szalagos keresztcsoru 94Szarka 76
Széncinege 62
Szikipacsirta 18Szó1origó 38Szürke légykapó 56Szürke zsezse 90Tengelic 88Tichodroma muraria 66
Törpesármány 100Tövisszúró gébics 72Troglodytes troglodytes 26Turdus iliacus 38Turdus viscivorus 40Turdus merula 38Turdus naumanni 40
Turdus philomelos 40Turdus pilaris 38Turdus torquatus 38Tüzesfeju királyka 48Vándorfüzike 50Vetési varjú 80Vízirigó 26Vörhenyes fecske 14Vörösbegy 28Vörösfeju gébics 72Zöldike 92Zsezse 90
111
Irodalom
BUSSE,P. (1989): Kulcs az európaiénekesmadarak ivar- és korhatározásához.
Magyar Madártani Egyesület, Budapest
CHERNEL1. (1899): Magyarország madarai
(különös tekintettel gazdasági jelentoségökre).
- A magyar királyi földmívelésügyi minister
kiadványa, Budapest (reprint kiadás: Állami
Könyvterjeszto Vállalat, 1985)
CRAMP,S., SIMMONS,K. E. 1. PERRINS,C. M. (eds.,
1977-1994): The birds of the Western
Palearctic. Vol. 1-9. - Oxford University Press,Oxford
CSÖRGEYT. (1913): Útmutató a mesterséges
fészekodvak alkalmazásához. - Magyar Királyi
Földmívelésügyi Ministerium, Budapest
ELPHICK,J. (szerk., 1996): A madárvonulás
atlasza. - Cser Kiadó, Budapest
FARKAST. (1967): Ornithogeographie Ungarns. Berlin
GLUTZVONBLOTZHEIM,U. N, BAUER,K., BEzzEL, E.
et al. (1966-1997): Handbuch der Vögel
Mitteleuropas. Band 1-14. - Aula-Verlag,Wiesbaden
HEINZEL,H., FITTER,R. PARSLOW,J. (2000): Európa
madarai. Collins képes határozó. - Panem
Könyvkiadó, Grafo Kiadó, Budapest
HERMANO. (1901): A madarak hasznáról és
káráról. - A magyar királyi földmívelésügyi
minister kiadványa, Budapest
HARASZTHY1. (szerk., 1998): Magyarország
madarai. - Mezogazda Kiadó, Budapest
IVANov, A. 1. STEGMAN,B. K. (1964): Kratkij
opregyelityel' ptyic SzSzSzR. - Izdatyelsztvo
Nauka, Moszkva
JÁNOSSYD. (1983): Humeri of Central Europaean
Smaller Passeriformes. - Fragmenta Min. et
Pal. ll. p. 85-112.
KEVEA. (1984): Magyarország madarainak
névjegyzéke. - Akadémiai Kiadó, Budapest
LAMBRECHTK. (1933): Handbuch der
Palaornithologie. - Borntraeger, Berlin
LÁNG1. (2002): Környezet- és természetvédelmi
lexikon. - Akadémiai Kiadó, Budapest
LÁNG1., BED6 2. CSETE1. (szerk., 2003): Növény,
állat, élóbely (in: Glatz F. /szerk.!: Magyar
Tudománytár, 3. kötet). - MTA
112
Társadalomkutató Központ, Kossuth Kiadó,
Budapest
MADARÁSZGY. (1899-1903): Magyarország
madarai. - Budapest
MAGYARG., HADARlCST., WALICZKY2., SCHMIDTA.,
NAGYT. BANKOVlCSA. (1998): Nomenclator
avium Hungariae. Magyarország madarainak
névjegyzéke - KTM Madártani Intézete, MME,
Winter Fair, Budapest - Szeged
MONROE,B.L. SIBLEY,C. G. (1993): A World
Checklist of Birds. - Yale University Press,New Haven - London
MULLARNEY,K., SVENSSON,1., 2ETTERSTRÖM,
D. GRANT,P. J. (2002): Madárhatározó
Park Könyvkiadó, Budapest
PAPP 1. (szerk., 1996): 200taxonómia.
ÁJlatorvostudományi Egyetem, Magyar
Természettudományi Múzeum, Budapest
PETERSON,R. T., MOUNTFORT,G. HOLLOM,P. A. D.
(1969): Európa madarai. - Gondolat Kiadó,
BudapestSCHMIDTE. (2001): Madárvédelem a ház körül
(Madárvédelemró1 mindenkinek). - Kossuth
Kiadó, Budapest
SIBLEY,C. G. AHLQUIST,J. E. (1990): Phylogeny
and classification of birds. - Yale University
Press, New Haven
STRESEMANN,E. (1985): Exkursionfauna,
Wirbeltiere. - Volk und Wissen Volkseigener
Verlag, Berlin
SVENSSON,1. (1995): Útmutató az európai énekes
madarak határozásához. - Magyar Madártani
és Természetvédelmi Egyesület, Budapest
SZÉKESSYV. (szerk., 1958): Magyarország
ÁJlatvilága XXI., Aves - Madarak. - Akadémiai
Kiadó, Budapest
UJHELYIP. (1992): Identification of the Fringillidae
of Europe on the basis of craniometric
characteristics. - Aquila 99. p. 99-110.
UJHELYIP. (szerk., 2001-2003): ÉloVilág -
A Kárpát-medence természeti enciklopédiája,
1-52. - Kossuth Kiadó, Budapest
VARGA1. (1996): Rendszer és sorrend a mai
ornitológiában. - Túzok 1(2.) p. 58-68.
VERTSEA. (1975): Madárvédelem - Mesterséges
madártelepítés. - Natura, Budapest
..-
o
Kishatározóktermészetbarátoknak
Praktikus segítség a Kárpát-medencében honos állatés növényfajok pontos felismeréséhez: akishatározóksegítségével a természet járók a megfigyelt élolényeket
gyorsan, könnyen meghatározhatják.
• Pontos, részletes, szakszeru fajleírások
• A gyors eligazodást segíto piktogram-rendszer
• Sok-sok gyönyöru színes fénykép
• Pontos részletrajzok
• vízálló muanyag védotok
Elozo koteteink:
A sorozat összegyujtött kötetei átfogó képetadnak Magyarország élovilágáról.
L()
Eü
'i!IDlJ~?di~i®~
Kossuth Kiadó
www.kossuth.hu / e-mail: [email protected]
tl,lf-iiág""'''''''
~ "'m'l,~@O'!~w.
1990 Ft