haraszthy lászló - Énekesmadarak.pdf

59
A ELiilág: Kiinyvtár A Kárpát-medence pacsirtái, fecskéi, rigói, poszátái és más énekes madarai

Upload: asiasi

Post on 25-Jul-2015

490 views

Category:

Documents


3 download

TRANSCRIPT

Page 1: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

A

ELiilág: Kiinyvtár

A Kárpát-medence pacsirtái, fecskéi, rigói,poszátái és más énekes madarai

Page 2: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

Éló'VUág Könyvtár

,Enekesmadarak

A Kárpát-medence pacsirtái, fecskéi, rigóiposzátái és más énekesmadarai

Page 3: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

A Kárpát-medence pacsirtái, fecskéi, rigóiposzátái és más énekesmadarai

Kossuth Kiadó

Budapest

Page 4: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

Írta

Haraszthy LászlóBevezetö

Sorozatszerkeszto

Ujhelyi Péter

Fényképezték

J. ArtyuWn 003:3), Bécsy László (2U-2, 29:2-3, 33:3, 45:2, 49:3, 51:2, 61:3,67:4, 73:3, 81:2, 87:1, 95:1-2), Forrásy Csaba (25:2,59:3,83:1), Gór András (07),Haraszthy László 09:2-3, 77:3, 79:2-3, lOU), Kalotás Zsolt (13:1-3, 17:1-3, 19:1,

23:1-2, 25:1, 27:2, 3U-3, 35:1-4, 39:1-3, 4U, 43:1-3, 45:1, 45:3, 47:1-3, 49:2,5U, 53:1-2, 55:2, 57:2, 59:1-2, 61:1-2, 63:1-3, 65:1-2, 67:1-3, 69:3, 7U-2, 73:1-2, 75:1,

79:1, 8U, 83:2-3, 85:2-3, 87:2, 89:1-3, 9U-2, 93:1-2, 95:3, 97:1-2, 99:1-4, 101:2, 103:1-2),Kármán Balázs - Novák László 05:1, 25:3, 27:1, 29:1, 37:1-2, 41:2, 49:1, 57:1, 69:1-2,

75:2,76:1,81:3,85:1), Kovács Gábor (45:4), Streit Béla (33:1-2, 55:1, 91:3)

Támogatóink

"if

.ill[rrtNEMZIITl nl.TURÁUS ÖRÖKSÉG

MINISZTÉR IUMA

ISBN 963 09 4440 5

© Kossuth Kiadó, 2003

© Haraszthy László, 2003

Minden jog fenntartva!

Felelos kiadó: Kocsis András Sándor

a Kossuth Kiadó Rt. elnök-vezérigazgatójaA kiadó az 1795-ben alapított

Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztó1<Egyesületének a tagjaMuszaki vezeto: Kun Gábor

'Tördelés, nyomdai eló1<észítés:Gór Andráswww.kossuth.hu / e-mail: [email protected]

Nyomta és kötötte a Szekszárdi Nyomda Kft.Felelos vezeto: Vadász József igazgató

A gerinces állatok közül a madarak fajgaz­dagsága a halaké után a legnagyobb. AFöldön hozzávetó1egesen 9700 madárfajél. Sokféleségük azonban nemcsak a fajokszámában, hanem változatos testfelépíté­sükben és életmódjukban is megmutatko­zik. Ennek a sokféleségnek köszönhetoena madarak a szó szoros értelmében bené­

pesítik az egész Földet. Találkozhatunkvelük a rendkívül zord Antarktiszon

ugyanúgy, mint a magas hegységekben,trópusokon, a Szaharában, a nyílt óceáno­kon és a zárt erdokben. A legtöbb faj a tró­pusokon él, azon belül is kiemelkedikDél-Amerika és az Indonéz-szigetvilág faj­gazdagsága. Röpképességüknek köszön­hetoen a madarak sok más állatcsoportszámára megközelíthetetlen területet né­pesítettek be.

Magyarországon napjainkig 373 faj je­lenlétét mutatták ki. Ez a viszonylag sze­rény fajszám általában jellemzo földré­szünkre. Hazánkban 200 faj fészkel rend­szeresen, a többi téli-nyári vendég vagy át­vonuló, illetve alkalmi, esetleg ritka kóbor­ló. A fajok számát tekintve a hazai madár­faunában a legjelentosebb rend az énekes­madaraké, amelyhez hasonló fajgazdagságegyetlen más madárrendre sem jellemzo.Egyaránt élnek itt vizekhez kötodo, füvespusztákon élo, erdoket vagy sziklás élohe­lyeket kedvelo fajok, s a fészkelo madarakmellett tovább gazdagítják a nálunk megfi­gyelheto fajok sorát az Észak-Európából,Szibériából vagy a Mediterráneumból ér­kezo átvonuló, áttelelo, illetve kóborlómadarak.

A nálunk fészkelo madarak többségeosszel elvonul és a telet a Mediterráneum­

ban vagy Afrikában tölti. A Földközi-ten­ger mellékén teleloket a vonulás kevésbéviseli meg, azonban az Afrika déli részéig

eljutó fajok a hatalmas távolság során, a ki­merülésen túl ezernyi veszélynek vannakkitéve. Sajnos jól tudjuk, hogy a dél-euró­pai, észak-afrikai teleloterületek egy ré­szén a kíméletlen vadászat madarak mil­lióinak életét követeli.

A sokoldalú veszélyezteto tényezóK ha­tásainak csökkentését szolgálják a világ­szerte bevezetett, határokon átnyúló, nem­zetközi együttmuködést igénylo védelmiintézkedések. A természetvédelem hosko­

rában, Herman üttóék idejében az egyesfajokat nyilvánították védetté, majd évtize­dekkel késóbb a fontosabb élohelyeikenvédett területeket, nemzeti parkokat létesí­tettek. Könnyu belátni, hogy a madarakvándorlása megköveteli, hogy ne csakfészkeloterületük törvényes oltalmával, ha­nem nemzetközi egyezményekkel is segít­sük védelmüket.

Magyarország 2004 májusában az Euró­pai Unió tagja lesz. A belépés feltétele azún. Natura 2000 területek kijelölése, ame­lyek a legfontosabb élohelyek mellett afontos madárélónelyeket is magukban fog­laló területhálózatot alkotnak majd Ma­gyarországon, illetve egész Európában.Ahhoz, hogy a nálunk eloforduló fajokatés élónelyeiket fenn tudjuk tartani, elen­gedhetetlen, hogy minél többen ismerjék amadarakat. Ez a könyv ennek a tudásnaka megszerzéséhez igyekszik hozzájárulni.

Kötetünkben a fajleírások mellett talál­ható diagram tájékoztat arról, hogy azadott fajt jellemzoen mikor figyelhetjükmeg a Kárpát-medencében:

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

001111 ••••• 000

A Magyarországon védett fajokat !, a fo­kozottan védetteket II jelöli.

5

Page 5: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

Poszátafélék (Sylviidae)A csor általában karcsú és gyenge, csupán atáplálék elkapására szolgál; a poszáták a ke­ményebb táplálékot nem képesek felaprítaniA csorzugban serteszeru tollak találhatók.A csor - a gezefajok kivételével - nem feltu-

Rigófélék (Turdidae)

A fajok többsége a ta­lajszinten gyujti táplá­lékát. Csorük enyhéníveIt, ár alakú; a felsokáva szarubevonata

enyhe kampót képez.A csorzugban serte­szeru tollak találhatók.

A csüd elülso oldalát egyetlen összefüggoszarupajzs fedi. A poszátaféléktó1 eltéroen afiatalkori tollazat pettyes. Az ivari dimorfiz­mus kifejezett, a fajok jó részénél a hím és atojó tollazata jelentosen eltér egymástól. El­sosorban gerinctelen állatokkal táplálkoznak,de különösen vonulási idóben sok bogyót isfogyasztanak. A fajok többsége vonuló.A hagyományosan külön családba sorolt ri­góféléket a Sibley-féle rendszerben a jóvaltágabban értelmezett légykapófélék családjá­ban szerepeltetik.(Erithacus, Luscinia, Monticola, Oenanthe,Phoenicurus, Saxicola, Turdus)

SlÜrkebegyfélék (Prunellidae)Felülnézetben a csor

az orrnyílás elott hir­telen leszukített. Az

orrnyílás szaruredo­vel fedett. A csor­

zugban serteszerutollak találhatók. A

csüd kissé hosszabb, mint a középso ujj (akarommal együtt); a hátulsó ujj karma a leg­fejlettebb. Vegyes táplálkozású madarak tar­toznak ide, amelyek költési idóben fó'kéntrovarokkal táplálkoznak, majd késóbb áttér­nek az apró magvak fogyasztására.(Prunella)

Vízirigófélék (Cinclidae)Gyors folyású patakokmentén élo, viselke­désben és testfelépí­tésben egyaránt kü­lönleges madarak tar­toznak ebbe a család­

ba. A szárny lekerekí­tett (a víz alatti közle­

kedésben is segíti a madarat), a farok igenrövid. A tömött tollazat - az úszómadarak

többségéhez hasonlóan - zsírozható a farto­mirigy váladékával. Az orrnyílás és a fül hár­tyával ill. borredovellezárható. A csorzugbanfeltuno tollserték nincsenek. Más énekesma­

daraktóI eltéroen a csontok nem, vagy csakgyengén pneumatizáltak (nem tartalmaznaklevegot). Ez az anatómiai jellegzetesség is se­gíti a madarat a víz alatti közlekedésben, el­lenben a nagyobb, interkontinentális vándor­lást nem teszi lehetové, így a vízirigók a te­let is költónelyük környékén, vagy attól csakkissé eltávolodva töltik. A hím és a tojó kül­lemben nem tér el egymástól.(Cinclus)

szinten sétálva (nem ugrálva!) gyujtik a táp­lálékukat. A hátsó ujj karma sok fajnál feltu­noen hosszú.

A Sibley-féle rendszerben a pityereket ésbillegetó'ket a verébfélék családjába sorolják,amit a molekuláris taxonómiai (DNS-hibridi­

zációs) vizsgálatok tettek indokolttá.(Anthus, Motacilla)

Ökörszemfélék (Troglodytidae)Kifejezetten apró madaraktartoznak ebbe a családba.

Csorük megnyúlt, kissé le­felé hajló. A csorzugbanfeltuno tollserték nincse­

nek. A farok igen rövid, a faroktollak száma12. Tollazatuk barna színu, sötétebb mintá­zattal. Az ivari dimorfizmus nem kifejezett.A család nálunk élo faja nem vándorló.(Troglodytes)

Billegetofélék (Motacillidae)Karcsú testalkatú,hosszú farkú mada­rakat sorolnak ebbea családba. Elsoren­du evezotollaik szá­

ma 9. A másodren­

du evezotollak meg­nyúltak, és általábanelérik az elsorendu evezó'k hosszát. A farok­

tollak száma 12. A csor vékony és hosszú.A csüd oldalán a szaru tagolatlan, elöl a sza­rulemezek többé-kevésbé tagoltak. A pacsir­tákhoz hasonlóan a billegetofélék is a talaj-

Pacsirtafélék (Alaudidae)

Veréb nagyságú, zö­mök testalkatú, talaj­lakó madarak. Os­

lénytani ásatások so­rán már sok fajuk ke­rült elo pliocén üle­dékekbó1. Tápláléku­kat a földön sétálgatva gyujtik, fészküket atalajszinten építik. Valamennyi énekesmadár­tóI megkülönbözteti ó'ket lábuk anatómiaifelépítése. Csüdjük hátulsó része lekerekített,rajta él nem húzódik végig, hátul is tagolt le­mezekkel fedett (más családok képviseloinéla csüd hátulsó oldala sínszeru szaruborítással

fedett és élben végzodik). A hátulsó ujj kar­ma általában feltunoen hosszú. Tollazatuk

többnyire egyszeru, rejtoszínezetu tollakbóláll. Szárnyuk hegyes, 10 kézevezovel. Cso­rük rövid, eros, magevo típusÚ. A koponyánaz állkapcsi izmok tapadását szolgáló nagycsontnyúlványok összenottek, ami nagyobberó'kifejtést tesz lehetové.(Alauda, Calandrella, Eremophila,Galerida, Lullula, Melanocorypha)

Fecskefélék (Hirundinidae)Kis termetu énekesma­

darak. Kitartó repülésreképesek, rovartáplálé­kukat a levegóben gyuj­tik; csorük lapított, há­romszög alakú, a szájmélyen hasított. Elso­rendu evezotollaik erosen meghosszabbod­tak (kivétel az elso, amely csökevényes), szá­muk 9. A leghoszszabb elsorendu evezotöbb mint kétszerese a másodrendu evezó'k

hosszának. A láb inkább csak kapaszkodásraés lassú tipegésre alkalmas; a csüd rövid, azujjak gyengék, a karmok viszont jól fejlettek.A legtöbb faj sárból készített fészekben, mígmás fajok üregekben költenek. Gyakran ké­peznek fészkeló'kolóniákat.(Delichon, Hirundo, Riparia)

A kötetben eloforduló madárcsaládok

jellemzése

Könyvünkben jórészt az énekesmadarak nap­jainkban leggyakrabban használatos rendsze­rezését követtük, a madárcsaládok többségétis a határozókban általánosan használt sor­

rendben ismertetjük. Felhívjuk azonban a fi­gyelmet arra, hogy a hagyományos madár­rendszer sok esetben nem tükrözi pontosan acsoportok valós rokonsági viszonyait. A ma­darak evolúcióját hitelesebben érzékeltetorendszerek felállítására számos kutató töreke­

dett; közülük a legnagyobb hatású Charles G.Sibley és munkatársainak DNS-hibridizációsvizsgálatokra alapozott, molekuláris taxonó­miai rendszere. A Sibley-féle rendszer gyöke­resen átalakította a hagyományos felosztást,és vélhetoen a molekuláris taxonómia ered­

ményei hamarosan megjelennek majd az álta­lános madártani szakmunkákban, névjegyzé­kekben és határozókban is.

6 7

Page 6: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

Csuszkafélék (Sittidae)A fatörzsön való moz­

gáshoz messzemenoenalkalmazkodott mada­

rak. Hosszú és eros uj­jú, hegyes karmú és rö­vid csüdu kúszólábuk­

kal könnyedén képe­sek lefelé is közlekedni

a fákon. A csor meg-nyúlt, árszeru, a harkályokéhoz nagyon ha­sonló. Ugyancsak a párhuzamos fejlodéseredményeképpen a csuszkák koponyáján aszemüregek közötti hártya éppúgy elcsonto­sodik, mint a harkályoknál (ez a kopácsolássorán erosíti a vékony csontokból álló kopo­nyát). A nyelv fogazott, csúcsa ecsetszeru.A csorzugban feltuno tollserték nincsenek.A faroktollak rövidek. Az ivari kétalakúság acsalád fajainál nem kifejezett.(Sitta)

patokba verodve. A hím és a tojó színezeté­ben nemigen különbözik egymástól.(Parus)

Fakuszfélék (Certhiidae)

Apró termetu, fatör­zseken táplálkozóénekesmadarak. Kú­

szás közben éppúgyfaroktollaikra támasz­

kodnak, mint a har­

kályfélék. A faroktol­lak száma 12. Az el­sorendu evezotollak

száma 10, az elso evezotoll a második feléigér. A csüd viszonylag rövid, az ujjak hosszú­ak, az éles karmok hajlottak. A csor hosszú,ívelt; az oldalt elhelyezkedo orrnyílásokatvékony borredo fedi. A csorzugban feltunotollserték nincsenek. Az ivari dimorfizmus a

család fajainál nem kifejezett.A Sibley-féle rendszerben a fakuszfélék

egyik alcsaládjába sorolják az ökörszemeket is.(Certhia)

Oszapófélék (Aegithalidae)Az oszapófélék csa­ládjába tartozó fajo­kat korábban gyakor­ta a cinegefélék közésorolták. Életmódjuk,és anatómiai jellem­zoik egyaránt indo­kolják az oszapófé­lék külön családba

sorolását. A csor rövid, a szájzugban szaru­serték nincsenek. A faroktollak feltunoen

hosszúak (a két középso toll kissé megrövi­dült). A tollazat selymes tapintású. A fészekbármely más madárfaj fészkétó1 eltéro, mu­vészi felépítésu, zárt alkotmány. Az ivarokszínezetében különbség nincs.(Aegithalos)

lást nem fedik sertetollak, hanem borredo ta­karja, a szájzugban sincsenek szaruserték.A garat a középso harmadában kissé kitágul.A szárny elso evezotolla rövid, 6-8 mm hos­szú. A cinegéktó1 eltéroen nem odúkbankölt, hanem nádlevelek közé építi fészkét,amely - ellentétben a függocinege és az osz­apó fészkétó1 - felülró1 nyitott. Az ivari di­morfizmus kifejezett, a hím fején jellegzetesdísztollak (barkó) fejlodnek.(Panurus)

Cinegefélék (Paridae)Kis termetu; laza tolla­zatú, fán lakó madarak.6slénytani kutatásoksorán cinegeszeru ma­darak már eocén üledé­kekbó1 is eló1::erültek.

Szárnyuk lekerekített, az elso evezotoll nemhosszabb, mint a második fele. A faroktollakszáma 12. Rövid csorük enyhén kúpos, ársze­ru; a csorzugban feltuno tollserték nincsenek.A fajok többsége rejtett helyen, természetes ésmesterséges odúkban költ. Fészkelónelyükkörnyékéró1 télen sem vonulnak el, csupánkisebb-nagyobb távolságra kóborolnak, csa-

Függöcinege-félék (Remizidae)A függocinegéket koráb­ban gyakorta a cinegefé­lék közé sorolták, napja­inkban általában külön

családban említik ó1::et,bár a Sibley-féle rend­szerben újra a cinegefé­lék egyik alcsaládjakéntszerepelnek. Ebbe a csoportba kis termetu,hegyes csoru madarak tartoznak. Tollazatukkevésbé lágy tapintású, mint a cinegéké.A szárny 3-5. - egymással megegyezo hosz­szúságú - evezotollai a leghosszabbak. Az el­so evezotoll kicsi, lándzsa alakú, a második­nak körülbelül a feléig ér. Az állkapocs végénbármely más madárétóI eltéro, fejlett csont­nyúlvány található; az ehhez csatlakozó iz­mok teszik lehetové, hogy csorével kifino­mult szövésu fészket készíthessen. A hím tol­

lazata kissé színesebb, mint a tojóé.(Remiz)

vénél széles csorük a csúcs felé egyenletesenkeskenyedik. A csorzugban fejlett, serteszerutollak találhatók. Az elsorendu evezok száma

10. A faroktollak száma többnyire 12. A fajokegy részénél jelentos ivari dimorfizmus fi­gyelheto meg. A fiatalkori tollazat rendsze­rint pettyezett. A család tagjai vonuló fajok.(Ficedula, Muscicapa)

Timáliafélék (Timaliidae)

A manapság a timáliafélékközé sorolt barkóscinegétkorábban gyakorta a cine­gefélék között tartottákszámon, más szakmun­

kákban pedig a papagáj­csoru cinegék rokonságá­ban (Paradoxornithidae) kaptak helyet; aSibley-féle rendszerben a timáliaféléket (abarkóscinegével együtt) a poszátafélék egyikalcsaládjában szerepeltetik. A barkóscinege acinegékkel azonos méretu madár, a faroktol­lak azonban feltunoen hosszúak. Az orrnyí-

noen lapított. A fajoktöbbsége az ágakonvagy növényszárakonkapaszkodva gyujti táp­lálékát. A talajra ritkánereszkednek; itt a leg­több poszátaféle ugrál­va közlekedik (a tücsökmadarak viszont

éppúgy lépdelnek, mint a seregélyek, a pa­csirták vagy a billegetó1::).A rigófélékkel el­lentétben a fiókák tollazata nem pettyes.A faroktollak száma általában 12. Az ivari di­

morfizmus csupán kevés fajnál kifejezett (pl.barátposzáta, karvalyposzáta), a többségnéla hím és a tojó azonos színezetu. ]ellemzoenvonuló madárfajok. 6slénytani ásatások so­rán csontjaik eló1::erültekmár miocén üledé­kekbó1 is.

(Acrocephalus, Cettia, Hippolais, Locustella,Phylloscopus, Sylvia)

Királykafélék (Regulidae)A rendszerezó1:: a király­kákat olykor a poszátafé­lék közé sorolják. A leg­

apróbb hazai madarak ;fu\(

tartoznak ebbe a családba "":[íCtesttömegük alig haladja 'meg az 5 grammot). Test­alkatuk a füzékékére emlékeztet, a fejenélénk sárgás vagy pirosas színezetu tollazatlátható. Az orrnyílás a csor tövének közelé­ben található; a nyílást egy merev toll rész­ben elfedi. A csorzugban serteszeru tollakvannak. Az elsorendu evezó1::száma 10. A fi­

atal egyedek nem pettyezettek.(Regulus)

Légykapófélék (Muscicapidae)E családba specializált ro­varvadászok tartoznak,

amelyek táplálékukat gyak­ran a levegóben ejtik el.Zsákmányukat sokszor egykiemelkedo helyró1 szem­lélodve veszik észre. A tö-

8 9

Page 7: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

fizmus, más fajoknál a hím és a tojó egyfor­ma színezetu.

(passer, Montifringilla)

Pintyfélék (Fringillidae)Kúpos csoru, mag­evéshez alkalmazko­dott énekesmadarak.

A csor rövid, erotel­

jes; a szarubevonatéles vágóperemet ké­pez. Az orrnyílás a csor tövénél helyezkedikel, és tollakkal borított. A szárny 1. elsoren­du evezotolla csökevényes. Az ivari dimor­fizmus egyes fajoknál jelentos, másoknál aligérzékelheto. Fészküket fó1eg fákon építik.A fajok többsége téli hónapokban sem ván­dorol nagyobb távolságra; a magevéshez al­kalmazkodott csor lehetové teszi a pintyfélékszámára, hogy a havas idoszakban is elegen­do táplálékhoz jussanak.(Carduelis, Carpodacus, Coccothraustes,Fringilla, Loxia, Pinicola, pyrrhula, Serinus)

Sármányfélék (Emberizidae)Korábban gyakran apintyfélék alcsaládja­ként tartották számon a

sármányféléket, a Sib­ley-féle rendszer is eh­hez a gyakorlathoz tértvissza. A szájpadlás ke­vésbé csontosodik el,

mint a pintyféléknél, a felso káva belso olda­lán sajátságos szaruképzodmények (lécek,kiemelkedések) segítik a magok rögzítését,ill. felaprítását. Zárt csorállás esetén sem tel­jesen simul a felso káva pereme az alsóéhoz.A sármányok többet tartózkodnak a talajon,mint a pintyfélék (egyes fajaiknak lábán apacsirtákéhoz hasonlóan módosult karom ta­lálható). A fajok többségénél a nászruháshím feltunoen különbözik a jóval egysze­rúbb tollazatú tojótóI.(Calcarius, Emberiza, Miliaria,

Plectropbenax)

Seregélyfélék (Sturnidae)Közepes méretu, csil­logó tollazatú énekes­madarak. A szárny he­gyes, a farok gyengénkimetszett. A csor he­

gyes és hosszú. Az orr­nyílást kagyló alakúszaruredo védi. A csor­

zugban feltuno tollserték nincsenek.A szárny elsorendu evezoinek száma 10, kö­zülük az elso csökevényes. A faroktollak szá­ma 12. A csüd eros. A seregélyfélék a talaj­szinten lépdelve gyujtik táplálékukat. Az iva­rok egyforma színezetuek, de a tollazat min­tázottsága évszakonként változhat. A fiatalokjóval egyszerúbb színezetuek, tnint az ivar­érett egyedek. A seregélyek csapatképzésrehajlamos madarak. Sok fajuk kiváló hang­utánzó. Seregélyszeru madarak csontjai elo­kerültek már eocén üledékekbó1 is.(Sturnus)

Verébfélék (Passeridae)

Kúpos csoru, magevoénekesmadarak, ame­lyek küllemükben em­lékeztetnek a pintyfé­lékre. Az anatómiai kü­

lönbségek között meg-Ip

említheto, hogy míg a pintyfélék szájpadlásateljesen elcsomosodik, a verebek csontosszájpadlásán mély bemetszés található, amitcsupán szarubevonat borít. Az orrnyílásokatrövid tollak teljesen eltakarják. Az orrüregetközéptájon csontos hártya osztja két félre. Azelsorendu evezóK száma 10 (a tulajdonkép­peni elso evezotollat a fedotollak elrejtik).A fajok egy részére jellemzo az ivari dimor-

emberi fül számára - kevésbé szép, bonyo­lult hangképzoszervük azonban lehetové te­szi a legkülönfélébb hangok és zörejek pon­tos utánzását.

(Corvus, Carrulus, Pica, Pyrrhocorax,

Nucifraga)

Gébicsfélék (Laniidae)Az elsorendu evezóK

száma 10, a faroktollakszáma 12. Az aránylaghosszú farok lépcsoze­tesen elkeskenyedo.A csorzugban sertesze­ru tollak találhatók.

A csor felso kávájának csúcsa kampósan haj­lik az alsóra; a felso csorkáván a vércsékéhezhasonló másodiagos szarufogacska is találha­tó. Az orrnyílások kerekdedek, azokat serte­szeru tollak részben befedik. A csüd viszony­lag rövid. Az ivari dimorfizmus egyes fajok­nál kifejezett, másoknál a hím és a tojó azo­nos színezetu. A fiatal egyedek általában ha­rántsávosak. A gébicsek a hazai énekesekközött a leginkább "ragadozó" életmódotfolytató madarak; sok fajuk a rovarok mellettkifejezetten gyakran zsákmányol kisebb ge­rinceseket is.

(Lanius)

ható. A csor tövénél eredo selymes tollak azorrnyílásokat is beborítják.(Bombycilla)

Varjúfélék (Corvidae)Az énekesmada­

rak nagy termetufajai tartoznak eb­be a családba,egyes képviseloiktesttömege elérhe­ti az 1,5 kilogram­mot. Paleontológiai ásatások során már többfajuk került elo miocén üledékekból Színe­zetük általában egyszeru, szárnos fajnál feke­te. 10 kézevezojük közül az elso elcsökevé­nyesedett. A faroktollak száma 12, hossza fa­jonként erosen változó. A csüd hátulsó olda­lát hosszú szarulemezek borítják. Az eroteljescsor tövétó1 viszonylag távol található orrnyí­lásokat kemény sertetollak fedik. Az ivarikétalakúság a varjúfélékre nem jellemzo. Másénekesmadarakkal ellentétben "énekük" -

Sárgarigófélék (Oriolidae)A málinkóféléknek isnevezett madárcsalád

képviseloit a SibIey­féle rendszerben a

varjúfélék családjábasorolják. Elsorenduevezoik száma 10,

közülük az elso is jól fejlett. 12 faroktollukvan. Csorük eroteljes. Az orrnyílásokat nemborítják tollserték, felso részüket azonbanborlemez takarja. A szájzugserték rövidek.Az ivari kétalakúság kifejezett, a hímek tolla­zatára jellemzo az élénk sárga szín.(Oriolus)

Hajnalmadárfélék (Tichodromidae)A hajnalmadárfélék csa­ládjába világviszonylatbanis csupán egyetlen, speci­alizált, palearktikus faj tar­tozik. E madarat több ko­rábbi rendszerezo és a

modern Sibley-féle rend­szer is a csuszkafélék csa­

1ádjában tartja számon,bár alkatilag a hajnalmadár inkább afakuszokra emlékeztet. Csore hosszú, íveIt.Szárnyán jellegzetes piros mintázat található.Élete nagy részét sziklákon tölti, hosszú cso­rével a kövek között gyujti táplálékát.(Tichodroma)

Csonttollúfélék (Bombycillidae)A szárny hosszú és he­gyes, a 2-3. evezotoll aleghosszabb. Az elso­rendu evezóK száma 10

(az elso evezo nagyonrövid). A másodrendu

evezóK tollgerince acsúcsi részen sajátságos, ellaposodott, pirosszínu szaruképletet hoz létre. A rövid farok12 tollból áll. A csor a tövénél széles, a csú­

csán kissé kampós; a csorzugban feltunotollserték nincsenek. A fejen tollbóbita talál-

10 11

Page 8: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

PartifecskeRiparia riparia

FecskefélékHirundinidae

(1-2 kép)

!

Partifecske röpképe

I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII

000•••••• 000

MolnárfecskeDelichon urbica

FecskefélékHirundinidae

(3 kép)

!

Molnárfecske röpképe

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

000•••••••00

12

12-13 cm. Legkisebb fecskefajunk. Felsoteste barna, szárny- ésfaroktollai kissé sötétebb barnák. Farka kissé villás. Alsóteste fe­hér, a mellén széles barna öv húzódik. A fiatalok felsotestén a

tollak krémsárga szegésuek, a mellöv elmosódott, sárgásbarnaszínezetu. Farka gyengén bemetszett (villás), fehér foltok nin­csenek rajta. Telepesen fészkelo madár, gyakran többezres ko­

lóniái is kialakulhatnak. Elsosorban a folyók leszakadó partjá­ban, löszfalakban, homokbányákban költ. Az emberi építkezé­sek új helyeken is elosegítik megtelepedését. Fészkét egy magaáltal vájt - gyakran méternél is hosszabb - alagút végén lévo,kiszélesedo mélyedébe rakja. Kedveli a vizek közelségét, táplá­lékállatait is gyakorta keresi a folyók és tavak fölött repülve. Ki­zárólag repülo rovarokat zsákmányol, az egészen apró testumuslicáktól, szúnyogoktól a nagyobb legyekig, de a nagy kéré­szeket is képes elfogni.Vonuló madár, az állomány egy része már áprilisban visszaérke­zik, a kolóniák valamennyi tagja június közepére érkezik afészkelóbelyhez; a hazai partifecskék szeptemberben vonulnakel. Vonulási idóben hatalmas csapatokba verodnek, ilyenkornagy kiterjedésu nádasokban éjszakáznak. A telet a Szaharátóldélre eso területeken töltik.

Magyarországi állománya 60 000-80 000 pár közötti.

13,5-15 cm. Felsoteste kékesfekete, szárnya és farka fekete.Farkcsíkja feltuno fehér. Alsóteste hófehér, farka enyhén villás.A fiatalok feketéje kissé barnás, nincs rajtuk kékes csillogás, al­sótestük piszkosfehér. A rövid farok villás, de a szélso faroktol­lak nem növekszenek meg oly mértékben, mint a füsti fecskéé.Az emberi településeken gyakran nagy telepekben költ, akár anagyvárosok belsejében is. Néha csupán néhány pár fészkeiegymás mellett, az arra alkalmas környezetben azonban akártöbb száz párból álló kolóniái is kialakulhatnak. Gömb alakúfészkét sárból tapasztja, belsejét pihetollakkal finoman béleli.Épületek hiányában olykor sziklafalakan is épít fészket.Más fecskékhez hasonlóan repülo rovarokkal táplálkozik. Jel­lemzo táplálékállatai a kistermetu kétszárnyúak és a levéltetvek.Vonuló madár, áprilisban érkezik, és fecskéink közül a legké­sóbb távozik (gyakran még októberben is láthatjuk). Fészkeloterületüket a párok legkésóbb júniusig elfoglalják.Magyarországi állománya 100000-150000 pár. Urbanizált faj­ként költési sikere, illetve hosszú távon a faj védelme nagybanfügg az emberek viselkedésétó1. A kiterjedtebb települések mel­lett a molnárfecske megtelepedését pocsolyák, sárgyujto helyeklétesítésével segíthetjük elo. A házfalakon található fészkek alákihelyezett deszkalapokkal megakadályozhatjuk, hogy a fecske­ürülék beszennyezze a falakat.

Page 9: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

Füsti fecskeHirundo rustica

FecskefélékHirundinidae

(1. kép)

Füsti fecske röpképe

Sarlösfecske röpképe

I II III IV V VI VIIVIJI IX X XI XII000 •••••• 000

14

17-21 cm. Felsoteste fémes csillogású sötétkék, alsóteste fehér.Torka és homloka rozsdavörös, alatta a mellen kékes színezetuörv húzódik. Szélso faroktollai hosszan megnyúltak, ezért farkamélyen villás. A fiatalok színei kevésbé élénkek, a torok éshomlok foltja sárgás, vöröses árnyalatú, szélso faroktollaik csakkissé hosszabbak a többinél, farokvillájuk kisebb.Magyarországon az egyik legismertebb madár. Ezt elsosorbanannak köszönheti, hogy az ember közvetlen közelében telep­szik meg. Sárból és növényi szálakból tapasztott fészkét istállók­ban, eresz alatt találjuk leggyakrabban. A nagyvárosok belsejé­ben már nem telepszik meg, de külso kerületekben igen. Buda­pest belvárosában, régi házak kapualjaiban, folyosóin helyen­ként még láthatók elhagyott, régi füstifecske-fészkek, amelyekjelzik, hogy valamikor itt is költöttek.Vonuló madár, áprilisban érkezik, és szeptemberben vonul el.Elindulása elott többezres gyülekezo csapatai a nádasokban éj­szakáznak. A telet Afrikában, a SzaharátóI délre eso területekentöltik, és egyes példányaik egészen Dél-Afrikáig eljutnak.A füsti fecske - más fecskékhez hasonlóan - repülo rovarokkaltáplálkozik. Az apró szúnyogoktól a nagyobb testu lepkékigszinte mindent elfog. Gyakran látni, amint a legelo állatok kö­zött cikázik, és az azok által felriasztott rovarokra vadászik.

Magyarországi allományát 150000-200000 párra becsülik.A füsti fecske rokona, a vörhenyes fecske (Hirundo daurica)Közép-Európában ritka kóborlóként fordul elo. Testmérete ésalkata egyaránt hasonlít a füsti fecskééhez. Rokonától eltéroenhasoldalán elmosódott csíkozás figyelheto meg. Szélso faroktol­Jai éppen úgy meghosszabbodtak, mint a füsti fecskéé, de attóleltéroen a faroktollak tövénél élesen elhatárolt, világos farkcsíktalálható. A vörhenyes fecskét valamennyi fészkelo fecskefa­junktóI megkülönbözteti a tarkót körbeölelo, vörhenyes színu(fiatal egyedeknél barnás vajszínu) tarkószalag.A fecskéket röptükben a sarlósfecskékkel téveszthetjük össze,amelyek szintén specializált rovarvadászok, táplálékukat a leve­góben gyujtik. A sarlósfecskék azonban csupán küllemükbenhasonlítanak a fecskékre, valójában nem rokonai azoknak, sot,még csak nem is énekesmadarak, hanem külön madárrendbe(sarlósfecske-alakúak - Apodiformes) tartoznak. Életük nagyrészét a levegóben töltik, lábuk a talajon való lépegetésre nemis alkalmas, csupán a falakon történo megkapaszkodást teszilehetové. Hazánkban gyakori fajuk a városok jellemzo madara,a Budapesten is gyakori sarlósfecske (Apus apus), mellette to­vábbi két fajt ritka kóborlóként figyeltek meg (halvány sarlós­fecske - Apus pallidus, havasi sarlósfecske - Apus melba).

Page 10: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

BúbospacsirtaGalerida cristata

PacsirtafélékAlaudidae

(1. kép)

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

••••••••••••

Mezei pacsirtaAlauda arvensis

PacsirtafélékAlaudidae

(2 kép)

!

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

0 •••••••••• 0

Erdei pacsirtaLul/ula arborea

PacsirtafélékAlaudidae

Erdei pacsirta

I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII

0 ••••••••• 00

16

17-19 cm. Felsoteste szürkésbarna színezetu; fején jóllátható bó­

bita található. Alsóteste piszkosfehér, mellén elmosódott vonal­

kázássaI. Faroktollai sötétbarnák, a szélsóK okker színezetuek.

Csore hosszabb, mint a mezei pacsirtáé. Állandó madarunk,

még a legnagyobb teleken is kitart nálunk. Parlagon hagyott te­

rületeken, állattartó telepek közelében, utak mentén, majorok

és lakott települések közelében fészkeI. Újabban egyre többször

telepszik meg nagyvárosok lapos teteju házain, valamint az au­

tóparkolók kevésbé háborgatott részein. Havas teleken behúzó­

dik az emberi településekre, ilyenkor kisebb csapatai is kiala­

kulnak. Fészkét talajmélyedésbe építi. Fiókáit elsosorban rova­

rokkal táplálja, de osszel és télen fó1eg magvakkal táplálkozik.

Magyarországon a fészkelo párok száma 100 000 körülire tehe­

to. Állománya stabil.

16-18 cm. Felsoteste szürkésbarna színezetu, sötétebb barna

mintázattaI. Alsóteste piszkosfehér, melle enyhén sárgás árnya­

latú, barna hosszanti foltokkal mintázott. A farok sötétbarna, a

szélso kormánytollak fehérek. A szárnyszegély fehér, de ez csak

reptében figyelheto meg. A fiatalok felsotestén a tollak világos

szegésuek. Az egyik legkorábbi tavaszi érkezo, enyhe teleken

már januárban hallani az elso éneklóKet, de a többség csak feb­

ruár közepétó1 tér vissza dél-európai telelónelyéró1. Összel nagy

csapatokba verodve vonul dél felé. Csapataihoz gyakran más

énekesmadarak - elsosorban pityerek - is csatlakoznak. A nyílt

térségek madara. Mezogazdasági területeken, száraz és nedves

réteken, mezóKön általánosan elterjedt, gyakori madár. Gyakran

nagy magasságba emelkedik, hosszasan kering a levegóben

(nászrepül), miközben messzire hallatszóan énekel. Fészkét ta­

lajba kapart mélyedésbe építi. Fiókáit elsosorban rovarokkal

táplálja. Összel magvakat szedeget a tarlókon. Magyarországifészkelo állománya 300 000-800 000 párra teheto. Az intenzív

mezogazdasági muvelésu területeken az utóbbi évtizedekben

állománya csökkent, másutt stabil.

13,5-15 cm. Rövid farkú, apró termetu pacsirta. Felsoteste bar­

nás színezetu, az alsó piszkosfehér. Mellén hosszanti barnás csí­

kozás látható. A szárny és a farok is barnás színezetu, utóbbi vé­

gén fehér foltokkal. Más pacsirtáktól könnyen elkülönítheto a

sajátos szárnymintázata alapján. Röpte hullámos. Jellegzetes

énekét gyakran már hajnalban, és néha még szürkületben is

hallhatjuk. Rokonaitól eltéroen gyakran ül faágakra . Ritkás er­

dÓK, alföldi fenyotelepítések, sziklakibúvásos bokrosok madara.

Fészkét maga kaparta talajmélyedésben gyökerekbó1, növényi

szálakból építi. Elsosorban rovarokkal táplálkozik, a többi pa­

csirtánknál kevesebb magvat fogyaszt. Fiókáit kizárólag rova­

rokkal táplálja. Hazai állománya kb. 2000 pár.

Page 11: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

~ -SzikipacsirtaCalandrella brachydactyla

PacsirtafélékAlaudidae

(1. kép)

!!

Szikipacsirta szárnya

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

000•••••• 000

KalandrapacsirtaMelanocorypha calandra

PacsirtafélékAlaudidae

(2. kép)

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

000000000000

Havasi

füles pacsirtaEremophila alpestris

PacsirtafélékAlaudidae

(3 kép)

!I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

•••0000000 ••18

14-16 cm. Felsoteste barnásszürke, világosabb, mint a mezei pa­csirtáé. Alsóteste fehér, a mell két oldalán apró sötét folttal.A két folt a mellen sosem ér össze. Egyes példányok fejtetejeenyhén rozsdás árnyalatú. Szemsávja fehér, jóllátható. Csore rö­vid, eros. A fiatalok felsotestén a tollak világos szegésuek. Nász­repülése közben messze hallhatóan énekel, miközben hullámosvonalban repül. Magyarországon a Tiszántúlon (jellemzoen aHortobágy szikesein) fordul elo. Az utolsó két évtizedben ná­lunk és Szlovákia délkeleti részén is megtelepedett mezogazda­sági területeken. Áprilisban érkezik meg, és már július végén,augusztusban útra kel (de kóborló példányaival késóbb is lehettalálkozni). Vegyes táplálkozású madár; nyári hónapokban rova­rokat és magvakat egyaránt fogyaszt, más idoszakban táplálko­zásában a növények dominálnak. Fészkét maga kaparta kis mé­lyedésben építi növényi szálakból, majd azt pihékkel béleli.A fészekrakást szinte kizárólag a tojó végzi, a hím ebben atevékenységben ritkán vesz részt. Fészekalja 3-5 tojásból áll; akotlási ido 13 nap, a kotlásban a hím nem vesz részt. A fiókákatmindkét szülo eteti. A fiatalok a kikelést követo 10. nap környé­kén elhagyják a fészket.Eurázsiai elterjedésu pacsirtafaj, emellett Észak-Afrika nyugatirészén is fészkeI. Európában a déli területeken és a mediterránszigeteken költ. Elszigetelt hazai állománya mindig is kisszámúvolt, de a legutóbbi évtizedben még tovább csökkent; napjaink­ban Magyarországon már csak 8-10 pár költ.

17-20 cm. Eros testalkatú, vaskos csoru pacsirta. Felsoteste szür­késbarna, eros szemsávja fehér. Alsóteste fehér. Mellén kétoldaltszabálytalan alakú fekete folt található. Sötét szárnytollainakszegélyén jóllátható fehér csík húzódik. Csore sárga.Nászrepülése közben énekel, ennek során gyakran utánoz másfajokat. Mezogazdasági területeken, természetes füves biotópok­ban él. Fészkét a talajra építi. Fiókáit rovarokkal táplálja, de azelozo két fajnál gyakrabban fogyaszt magvakat.Magyarországon csak rendkívül ritkán fordul elo. A Földközi­tenger mellékén általánosan elterjedt, gyakori madár.

16-19 cm. Fejének sárga-fekete mintázata minden más madártóIkönnyen megkülönböztethetové teszi. Ugyancsak fontos jelleg­zetessége a fejen található, fekete színu páros tollpamacs Cfül"}.A felsoteste világos szürkésbarna, sötétebb barna foltokkal. Azalsótest fehér. A szárny és a farok barna, utóbbi szélso tollai fe­keték. Skandináviában és az európai magashegyekben költ. Ná­lunk csak télen fordul elo, többnyire november és március kö­zött. Szinte kizárólag az Alföldön mutatkozik. Korábban na­gyobb csapatokban és rendszeresen lehetett megfigyelni, azutóbbi évtizedben kisszámú és ritka vendég lett.

Page 12: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

-- -Réti pityerAntbus pratensis

BillegetofélékMotacillidae

(1. kép)

Réti pityer lába

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

••••0000••••

Erdei pityerAntbus trivialis

BillegetofélékMotacillidae

(2. kép)

!

Erdei pityer lába

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

000••••••000

20

14-15,5 cm. A hím és a tojó azonos színezetu. A felsotest olaj­barna, zöldes árnyalatú, sötétebb barna hosszanti csíkozással.A fejteto hasonló színezetu, finoman csíkozott. A harmadrenduevezok sötétszürkék, külso szegésük világos. A farkcsík rotes ár­nyalatú, mintázott. A faroktollak sötét zöldesbarnák, a szélsó1<külso zászlója világos. A torok fehér, két oldalán vékony bajusz­sávval. A szemsáv világos, a szemgyuru krémsárga. A mell és atest oldala piszkosfehér vagy olívsárga, sötét hosszanti csíkozá­sú. A has sárgásfehér.A váll és a szárnyfedó1<végén fehér apró foltok találhatók, ame­lyek halvány csíkká olvadnak össze.A Nyugat-palearktikum fészkelo madara; az Alpoktól és a Kár­pátoktól északra az egész kontinensen fészkeI. Nálunk nemkölt. A legnagyobb számban átvonuló pityerfaj, amely szeptem­ber-októberben illetve március-áprilisban figyelheto meg Ma­gyarországon. Minden évben akadnak kisebb-nagyobb számbanátteleló1< is. Oszi csapatai 100-300 példányból is állhatnak,tavaszi csapataiban 100-nál több példányt ritkán látni. Elsosor­ban a nedves réteken, legeló1<ön,patakpartokon találkozhatunkvele. Fó1eg apró rovarokkal, pókokkal táplálkozik, alkalmilagcsigákat és magvakat is fogyaszt.Vonulása során eljut Észak-Afrika partvidékéig is.

14-16 cm. Színezetében nagyon hasonlít a réti pityerre, de álta­lában világosabb tónusú. Hátán a csíkozás elmosódottabb, fark­csíkja egyszínu, mintázatlan. Torka, melle sárgásfehér, elóbbimintázatlan, míg mellén erosen csíkozott; a test oldalán kisebbhosszanti csíkok láthatók. A hasoldal fehér. A szemöldöksávjasárgásfehér, markánsabb, mint a réti pityernél.Palearktikus elterjedésu faj. Domb- és síkvidéki erdoszélek, er­dei tisztások, nagyobb tarvágások fészkelo madara. Mezogazda­sági területeken található fasorokban is rendszeres fészkelo.Megtelepszik legeló1<ön is, ha azokon egy-egy magányos favagy facsoport is megtalálható. Fészkelési idóben rendszeresenmegfigyelheto nászrepülése. Elsosorban rovarokat (sáskákat,lepkéket és hernyóikat, legyeket) és pókokat eszik.Évente általában két fészekaljat nevel. Az elso költés jobbáramájusban, a második júniusban zajlik. A földön fészkei, fészkétfucsomó takarásába építi száraz növényi szálakból. Belsejét vé­kony fuszálakkal, gyökerekkel finoman kibéleli. A kotlás 12-14napig tart, a fiókák 10-12 napig tartózkodnak a fészekben. Vo­nuló madár, amely tavasszal áprilisban érkezik, és szeptembervégén vonul el. A telet Afrikában, a Szaharától délre tölti.Hazai fészkelo állományát 150000-300000 párra becsülik.

Page 13: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

~ ~

Parlagi pityerAntbus campestris

BillegetofélékMotacillidae

(l kép)

!

I II III JV V VI VII Vili IX X XI XII

000••••••• 00

Havasi pityerAntbus spino/etta

BillegetofélékMotacillidae

(2. kép)

!

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

••••0000••••

Rozsdástorkú

pityerAntbus cenJinus

BillegetofélékMotacillidae

Rozsdástorkú pityerI II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

000••000••00

22

15,5-18 cm. Tollazatára a homokszín jellemzo. Feje sötétebbbarnán vonalkázott, háta egyszínu. Szemöldöksávja eros, krém­színu. Szemsávja és kantá~a sötét. Torka és melle sárgásfehér, ahasa tiszta fehér, a mell két oldalán kevés vékony hosszanti csíkfut. A fiatalok melle és háta is csíkozott. Az evezó'k és fedotol­

laik sötétbarnák, külso zászlójukon krémszínu szegéssel. Lábarózsaszín.

Leginkább a rövid és közepesen magas füvu pusztákon telep­szik meg, de szívesen költ a mezogazdasági területek közöttiparlagokon, ugarokon is. Elsosorban sáskákat, csupasz hernyó­kat, bogarakat, poloskákat stb. zsákmányol. Táplálékát a földönfutkosva keresi.

Fészkét a talajra építi, nagyobb fucsomó tövében kapart mélye­désbe. A fészek környékét mindig a talajon gyalogolva közelítimeg. A fészek száraz fuszálakból készül, amelyet mohával, szor­szálakkal finoman kibélel. A fészekalj 4-5 tojásból áll. A kotlás13-14 napig tart, a fiókák 12-14 napos korukban elhagyják afészket, a környéken rejtoznek, és a szüló'k még kb. 10 napigetetik ó'ket.

Vonuló madár, amely áprilisban érkezik vissza teleloterületéró1és szeptember második felében, októberben vonul el. A teletÉszak-Afrikában, Arábiában tölti. Hazai állománya 10 000-20 000

párra teheto.

15,5-17 cm. Téli tollazatában feje és háta barnásszürke. Szemöl­döksávja világos, torka fehér. A melle krémszínu, sötétbarnahosszanti foltozással. A hasa piszkosfehér. A faroktollak sötét­szürkék, a szélsó'k világosak. A szárnytollak szürkék, a váll ésszárnyfedó'k végén világos foltok találhatók, amelyek kettosszárnycsíkká olvadnak össze.A havasi pityer Közép- és Dél-Európa magashegységeiben költ.Nálunk nem fészkeI; vonulási idoszakban nem gyakori, derendszeresen megfigyelheto faj. Szeptember és április közöttfordul elo a Kárpát-medencében. Elsosorban folyók tavak, ha­lastavak zátonyain látható. Többnyire a Dunántúlon fordul elo.

14-15 cm. Mintázata nagyon hasonlít a réti pityeréhez. A nász­ruhás példányok torka, melle és kissé a pofája is vöröses színu.A téli ruhás példányokon a torok és kantár fehér, vékony ba­juszsávja fekete. Az alsótest fehér, amellen és a test oldalán sö­tét hosszanti foltozással. Farkcsíkja csíkozott.Az eurázsiai tundravidék jellemzo fészkelo madara. Nálunk nemfészkel, de április-májusban, majd szeptember-októberbenegyesével vagy kisebb csapatokban átvonul hazánkon. Elsosor­ban a sík területeken, nedves réteken, szikes tavak, mocsarakkörnyékén tunik fel. A telet a csapatok nagy része Közép­Afrikában tölti, egyesek pedig a Mediterráneumban telelnek.

Page 14: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

••••••••••••

Hegyi billegetöMotacilla cinerea

BillegetofélékMotacillidae

~)~~

Hím hegyi biliegeto

Sárga billegetöMotacilla j1ava

BillegetofélékMotacillidae

(2 kép)

!

Citrombiliegeto

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

00•••••••• 00

BarázdabillegetöMotacilla alba

BillegetofélékMotacillidae

(3 kép)

!

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

0••••••••• 00

17-20 cm. A leghosszabb farkú hazai billegeto. A hím feje, tar­kója és háta szürke. Szemsávja fehér, feltuno torokfoltja fekete.Begye, melle, hasa és alsó farkfedoi élénksárga színuek. Szárnyafekete, a tollak szélén fehér szegés található. Farka fekete, a szél­so tollak fehérek. A tojó O. kép) torka fehér vagy piszkosfehér.A hegyi patakok jellegzetes madara. A köveken és a nedves par­ton kutat rovartápláléka után. Fészkét gyökerek közé, sziklákra,partfalra építi növényi anyagokból, gyökerekból, belsejét szor­rel és tollal béleli ki. Állandó madarunk. A tavaszi és oszi kó­

borlás idején és télen a sík vidéken is elofordul. Hazai állomá­nya a számára alkalmas patakok kis száma miatt alacsony,mindössze 100-150 pár.

15-16 cm. A hím alsóteste feltuno sárga, a feje és a tarkója szür­ke, szemsávja fehér. Egyes alfajok (M.f thunbergi, M.ffeldegg)hímjeinek fejmintázata sötétebb, mint a törzsalaké, ezeknél a fe­

hér szemsáv hiányzik. A hát olajzöldes árnyalatú, a szárnyakzöldesbarnák, világos szegéssel. Szélso faroktollai fehérek, a kö­zépsóK feketék. A tojó kevésbé élénk sárga színezetu, torka fe­hér, feje zöldes árnyalatú csakúgy, mint a háta. Szemsávja fehér,melle enyhén sárgás, hasa sárga. A fiatalok tollazatában alig vansárga szín. Felsotestük olajbarna, szemsávjuk krémszínu, torkukés a mellük határán sötétbarna folttal.

Nedves rétek, legelóK madara. Fészkét a fucsomó alatt kapartkis mélyedésben növényi részekból építi, belsejét szorrel fino­man béleli. Vonuló madár, a telet Afrikában tölti. Magyarországiállománya 100000-200000 párra teheto.A sárga billegetónöz hasonló a hazánkban ritka kóborlóként

megfigyelheto citrombillegeto (Matacilla ci/reala). E faj nászru­hás hímjének feje élénk citromsárga, amit fekete tarkószalag ha­tárol.

16,5-19 cm. A homlok és a pofák fehérek, a fejteto, a tarkó, atorok és a mell fekete. A tojó fekete tollai gyakran szürkés ár­nyalatúak. A hát szürke, az alsótest hófehér. A középso farok­tollak feketék, a széIsóKfehérek. A szárnytollak feketék, szárny­csíkja fehér. esore és lába fekete. A fiatalok felsoteste szürke, amellükön barnás folt látható. Az alsótestük piszkosfehér, szür­kés árnyalatú. Torkuk világos.Az emberi települések közelében, vizek mentén, gazdasági épü­letek közelében telepszik meg. Fészkét épületek zugaiban, re­pedéseiben, néha természetes üregben építi, gyökerekból, nö­vényi szálakból, belsejét szorrel finoman kibéleli. Gyakran hasz­nál muanyag szálakat is. Apró rovarokkal táplálkozik, amelye­ket a talajon gYUjtöget.Vonuló madár, de már nagyon korán,gyakran már februárban megérkezik, és október végéig tartóz­kodik nálunk. A telet a Földközi-tenger mentén tölti. Magyaror­szági állománya 100000-150000 pár.

24

Page 15: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

VízirigóCinclus cinclus

VízirigófélékCinclidae

(1. kép)

!!

I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII

••••••••••••

ÖkörszemTroglodytes troglodytes

Ökörszemfélék

Troglodytidae

(2. kép)

!

Ökörszem szárnya

I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII

••••••••••••

26

17-20 cm, feltunoen tömzsi, rövid farkú madár. Testének nagy

része sötétbarna, a torok és a mell hófehér. A has a nálunk élo

alfajon (ssp. aquaticus) vörösbarna. A fiatalok szürkék, felso­

testükön sötétebb szürke mintázattaI. Torkuk fehér vagy pisz­kosfehér, mellükön szürke hullámos keresztsávok találhatók.

A hegyi patakok jellegzetes madara. Kedveli a vízesések közel­

ségét, a nagyobb, pihenésre alkalmas köveket. Valamennyi más

énekesmadarunktól eltéroen táplálékát a víz alá merülve, a pa­

takmederben keresi. A vízparti kövekró1 csupán kis számban

gyujt rovarokat. Elsosorban bolharákokat, valamint tegzesek, ál­

kérészek, kérészek lárváit és imágóit zsákmányolja.

Fészkét sziklafalra, híd alá, gyökerek közé, gyakran a számára

kihelyezett mesterséges odúba építi, elsosorban mohából, ame­

lyet belül gyökerekkel bélel. A tojásokon csak a tojó kotlik.

A fészekalj 3-6 tojásból áll; a kotlási ido idojárástól függoen 15­

22 napig tart. Gyakran több évig használja, tatarozza fészkét. Ál­

landó madár, de a kemény teleken, amikor a patakok is befagy­

nak, kóborlásba kezd. Ilyenkor ritkán a sík területeken is talál­kozhatunk vele.

Magyarországon - az állandó vizu hegyi patakok nagyon kis

száma miatt - mindössze 5-10 pár költ, a szomszédos országok

bo vizu patakjai mentén azonban nagy számban él. Szlovákiá­

ban és Erdélyben helyenként kifejezetten gyakori madár.

9-10,5 cm. Rendkívül apró termetu madár, amelyet jellegzetes

alakja miatt semelyik más, hazai madárfajjal sem lehet összeté­

veszteni. Farka rövid, és általában felcsapva tartja. Felsoteste vö­

rösesbarna, az alsótest barnás árnyalatú, hullámos keresztcsíko­

zású. A farok és a szárnytollak feketésbarna keresztcsíkozásúak.

Szemsávja krémszínu, esore vékony, hosszú.

Dús növényzetu erdokben, patakok mentén, vízmosásokban

szeret megtelepedni.

Gömb alakú fészkét, amelyen apró bejárati nyílást hagy, gyöke­

rek közé építi, kívülró1 - a fészek elrejtése céljából - falevelek­

kel és mohával borítja. Belsejét pihékkel finoman kibéleli.

A hím gyakran több fészket épít, közülük a tojó választja ki a

legalkalmasabbat, amelyben költeni fog. A fészekalj 6-7 tojásból

áll; a kotlási ido 14-16 nap, A tojásokon kizárólag a tojó kotlik.

A fiatalok 15-20 nap elteltével kirepülnek a fészekbó1; ezt

követoen a szülok még néhány napig etetik utódaikat, majdazok hamarosan önállósulnak.

Rovarokkal táplálkozik. Kedveli a lószúnyogot és a hozzá ha­

sonló, kevéssé kitinizált rovarokat. Télen pókok, rovarpeték

után kutat, de megjelenik az etetóKön is, ahol a törmelékben ke­

resgél. Állandó madarunk, amely télen megjelenik a kertekben,

városi parkokban is.

Magyarországi állománya 20 000-25 000 pár.

Page 16: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

------- ---

I II III IV V VI VII VIli IX X XI Xli

••••••••••••

I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII

••••0000••••

15-17,5 cm. Elsosorban a szürkés színek jellemzik. A test két ol­

dalán, a szárnyak alatt rozsdavörös tollak láthatók. A fej szürke,a torok világos és sötétebb szürke keresztcsíkozású. A sötét

szárnyon két fehér csíkot visel. CsÓrtöve jól láthatóan sárga.

A fahatár fölötti kopár vidékek jellegzetes madara. Magashegyek

sziklás területeinek fészkelÓje, hazánkban csak kis számban

megjelenÓ téli vendég. Az állomány egy része a fészkelÓterület

környékén telel, míg mások messzebb kóborolnak.

A nálunk teleló'k apró magvakkal, rovarokkal, pókokkal táplál­

koznak. Idonként a téli madáretetó'k környékén is megjelenik,ilyenkor az emberrel is igen bizalmasan viselkednek.

13-14,5 cm. Barnás színezetu, apró termetu, fó1eg a talajonmozgó madár. A feje, a torka és a melle kékesszürke, a fülfedÓk

barnás árnyalattal. A felsÓteste barna, sötétszürke hosszanti csí­

kozással. Szárnya is barna, a szárnyfedÓk végén apró fehér

foltokkal, amelyek vékony csíkká olvadnak össze. CsÓre vékony

és hegyes. Lába barnásvörös árnyalatú. A fiatalok alsóteste sok­

kal erÓteljesebben csíkozott, mint az öregeké.

Magyarországon elsÓsorban a hegyvidéki fenyÓültetvényekben,

elegyes erdó'kben, bükkösökben és ártéri erdó'kben fészkeI.

Fészkelési idóben puha testu rovarokat, pókokat zsákmányol,

télen azonban fó1eg bogyókkal, apró magvakkal táplálkozik.

A rovarokat elsosorban a talajon szedi össze. Fészkét suru nö­

vényzet közé építi, vékony ágakból, mohából, belsejét szÓrrel

finoman kibéleli. A hazánkban fészkeló'k télen csak kóborolnak,

nem vonulnak délebbre. Északi állományai délebbre húzódnak,

egy részük térségünkben telel.

. Magyarországi fészkelo állománya 1200-1500 pár .

12,5-14 cm. Felsoteste olajbarna színezetu. Homlokán, a pofá­

kon, a torkán és a mellén összefüggo narancssárga folt találha­

tó, amelyet szürke tollazat határol. Alsóteste piszkosfehér. Sze­

me fekete, esore vékony és hegyes. A fiatalok felsÓteste, torka

és melle is barnás alapszínu, pettyezett. Farka barna.

Legtöbbször a földön keresgél táplálék után, ilyenkor szárnyát

kissé lógatja. Rovarokkal táplálkozik, de osszel és télen bogyó­

kat is fogyaszt.

Erdei madár, kedveli a patakok közelségét, gyakran fészkei er­

dei utak mentén a partfalban. Fészkét talajon, gyökerek között,

kisebb mélyedésekben építi növényi anyagokból. Erdeinkben

fészkelÓ madaraink közül a leggyakoribb kakukkgazda.

Vonuló madár, a nálunk fészkeló'k a mediterrán régióban telel­

nek, de a leghidegebb teleken is találkozhatunk egy-egy áttele­

lo példánnyal. Vonuláskor városi parkokban, kertekben is rend­

szeresen megjelenik.

Nálunk fészkelo állománya 250 000-500 000 párra becsülheto.

28

Erdei szürkebegy szárnya

Erdeiszürkebegy,Prunella modularis

SzürkebegyfélékPrunellidae

O. kép)

!

Havasi

szürkebegyPrunella collaris

SzürkebegyfélékPrunellidae

(2. kép)

!

VörösbegyErithacus rubecula

RigófélékTurdidae

(3 kép)

!

t II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

••••••••••••

Page 17: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

KékbegyLuscinia svecica

RigófélékTurdidae

(H kép)

!

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

00•••••••000

FülemüleLuscinia megarhynchos

RigófélékTurdidae

(3. kép)

!

Fülemüle és nagy jülemüle

1. kézevez5je

I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII

000•••••• 000

Nagy fülemüleLuscinia luscinia

RigófélékTurdidae

!!

I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII

0000•••••00030

13-14 cm. Felsoteste és szárnytollai szürkésbarnák. A faroktol­lak vége sötét, az elso harmaduk vöröses színu. Szemöldöksáv­ja fehér, szemsávja fekete. A hímek torka és melle élénkkék szí­

nu, amelyet a mellen fekete, vékony fehér, majd pedig vörös sávhatárol. A nálunk fészkelo alfaj (ssp. cyanecula) kék mellfoltjá­ban fehér folt, "csillag" található O. kép). Az Észak-Európábanélo törzsalak (ssp. svecica) hímjei vörös foltúak (2. kép).A tojók torka fehér, alatta feketés pettyek, apró foltok találha­tók. Némely tojónál azonban a mellen kis kék folt látható. A fia­

talok pettyezettek, de vörös faroktollaik alapján más rokonfajokfiataljaitól jól megkülönböztethetoek. Náddal szegélyezett csa­tornák, nagyobb nádasok szegélyzónájának fészkelo madara.Olyan területeken telepszik meg, ahol a nedves talajon megta­lálja táplálékállatait. Elsosorban rovarokkal és pókokkal táplál­kozik, de apró férgeket is fogyaszt. Vonuló madár, amely márci­us végén, április elején érkezik, és szeptemberben vonul el.A nálunk fészkelok délnyugati irányba vonulnak, és Nyugat-Af­rikában telelnek. Magyarországi fészkelo állományát 500-1000pár közöttire becsülik.

15-16,5 cm. Felsoteste vörösesbarna, farka és farkcsíkja rozsda­vörös. Az alsótest világos piszkosfehér, amellen halványbarnáselmosódó folt található. A torok világos. Fekete szeme feltuno­en nagy, vékony fehér gyuru övezi. A fiatalok pettyesek, vörösfarkuk alapján azonban jól elkülöníthetok a többi kis termetu ri­

góféle fiataljaitól. A suru aljnövényzetu, bokros erdoszegélyek,patakokat kíséro bokorsorok, ártéri erdok jellegzetes fészkelomadara. Rendszeresen megtelepszik parkokban, nagyobb ker­tekben, ha azokban zavartalan suru növényzetet, lombbal borí­tott részeket talál. Fészkét a talajra (ritkán annak közvetlen kö­zelében a növényzet közé) rejti. A fészket a tojó építi. Éventeegyszer költ, fészekalja rendszerint május elejére válik teljessé.13-14 napig tart a kotlás, és a fiókák is többnyire ennyi ideig tar­tózkodnak a fészekben. Kirepülésük után a szülok még továbbikét hétig etetik óKet.A talajon mozgó rovarokkal, pókokkal, fér­gekkel táplálkozik. Április elején érkezik, és augusztus végén,szeptember elején vonul el. A telet Afrikában tölti. Magyarorszá­gi állománya 100000-150000 párra becsülheto.

15-17 cm. Nagyon hasonlít a fülemülére; általában sötétebb ár­

nyalatú, farka és farkcsíkja kevésbé vörhenyes. Mellén szürkés­barna, felhoszeru mintázat látható.

Magyarországon csak a Felso-Tisza vidékén költött. Napjainkraazonban az élónely változása miatt megszunt a két faj élónelyeközötti ökológiai fal, és a fülemüle elfoglalta élónelyét, majd ke­resztezodött a kisszámú fészkelo nagyfülemüle-állománnyal.Fészkelési és táplálkozási szokásai megegyeznek a fülemüléével.Hazai állománya ma már csak néhány párból áll.

Page 18: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

Házi rozsdafarkúPhoenicurus ochruros

RigófélékTurdiclae

(1-2. kép)

!

Hím házi rozsda farkú

mellfoltja

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

00•••••••• 00

Kerti rozsdafarkúPhoenicurus phoenicurus

RigófélékTurdiclae

(3. kép)

!

Hím kerti rozsdafarkú

mellfoltja

I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII

000••••••000

32

13-14,5 cm. A hím (1. kép) sötétszürke, a pofa, a torok, a begy

és a mell fekete. A farkfedó'k és a faroktollak vörösek, a közép­

só'k sötétbarnák. A másodrendu evezó'k külso zászlója fehér,

ezek együttesen alkotják a fehér szárnytükröt. A tojó (2. kép) sö­

tét szürkésbarna, szárnytükre nincs. A fiatalok pettyesek, de sö­

tétebbek, mint a rokon fajok fiataljai, faroktollaik pedig vörösek.

Eredetileg a sziklás területek, fó1eg magashegyek lakója volt,

manapság azonban a lakott területeken mindenütt találkozha­

tunk vele. Még a nagyvárosok belso kerületeiben is költ, itt

azonban gyakran csak hajnalban szerezhetünk tudomást jelen­

létéró1, mert napközben az énekét elnyomja a városi zaj.

Fészkét sziklapárkányra, illetve épületzugokba, gerendák alá,

esetenként füsti fecske sárfészkére, falra akasztott mesterséges

fészekodú tetejére építi. Elofordul, hogy évente háromszor is si­

keresen költ. Táplálkozási szokásai hasonlóak a kerti rozsdafar­

kúéhoz, de a városi madarak sokkal több pókot zsákmányol­

nak. Abelvárosokban fészkeló'k nem jönnek le a talajszintre, ha­

nem a tetó'kön keresgélik az ízeltlábúakat.

Vonuló madár, az elso példányok már márciusban megérkez­

nek, és szeptemberben, októberben távoznak. Rendszeresen ­

bár kis számban - elofordulnak áttelelo példányok is.

Magyarországi fészkelo állományát 50 000-60 000 párra becsülik.

13-14,5 cm. A kiszínesedett hím felsoteste kékesszürke. A torok

és a pofa fekete. A homloka és a szemsávja fehér. Melle na­

rancsszínu, a szárnyak barnásszürkék. A faroktollak vörösek,

közülük a két középso sötétbarna. A tojó felsoteste szürkésbar­

na, alsóteste sárgásfehér. A fiatalok pettyesek, mint a rokon fa­

jok fiataljai, de farkuk vörös.

Középhegységi erdó'k, nagyobb városi parkok, szó1ohegyek, ár­

téri puhafa-ligeterdó'k fészkelo madara. Európában általánosan

elte0edt fészkelo; fészkelo területe egészen a Bajkál-tóig te0ed.

Fészkét odú ban, kikorhadásban, épületzugokban építi. A tojáso­

kon kizárólag a tojó kotlik, mintegy 12-13 napig. A fiókák is

körülbelül ugyanennyi idot töltenek a fészekben, amelyet még

teljes röpképességük elérése elott elhagynak. Szívesen megte­

lepszik mesterséges fészekodúban is.

Táplálékát gyakran a fatörzseken és a talajon keresi, de a leve­

góben is ügyesen vadászik. Elsosorban rovarokkal táplálkozik,

de a pókokat is rendszeresen összegyujti. Szívesen zsákmányol

bogarakat, lepkéket, lepkehernyókat, szöcskéket.

Vonuló madár. Hozzánk áprilisban érkezik, és szeptember vé­

gén, október elején távozik. A telet a trópusi Afrikában tölti.

Magyarországi fészkelo állománya erosen megfogyatkozott,

napjainkban 10000 párra teheto.

Page 19: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

-------------------------~ ..••....----------------------------------------

CigánycsukSaxico/a torquala

RigófélékTurdidae

(1-2 kép)

!

I II IH IV V VI VII Vili IX X XI XII

0011I••••••• 00

Rozsdás csukSaxico/a rubeIra

RigófélékTurdidae

C3-4. kép)

1 II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

000 •••••• 000

34

11,5-13 cm. A hím (1. kép) feje, tarkója és háta fekete. A szárny

és a faroktollak sötétbarnák. A nyakon és a vállon fehér folt van.

A mell narancsszínu, az alsótest fehér. A csor és a láb fekete.

A tojó (2. kép) színezete hasonló a híméhez, de színei sokkal

halványabbak. A fej, a hát és a szárny barnás, a farok fekete.

Szeme körül világos gyuru található. A nyak fehér foltja hiány­

zik, de a szárnyakon megtalálható. A mell narancsszínu foltja

halványabb, az alsótest krémszínu.

Leggyakrabban a füves árokpartokon, magaskórókkal tarkítottfüves területeken, bokros domboldalakon telepszik meg. Zárt

erdok, monokultúrák kivételével bárhol megtelepedhet.

Fészkét a talajra, fu közé rejtve építi. A fészket a tojó készíti,

majd az 5-6 tojáson 13-14 napig kotlik. A fiókákat a szülóK fel­váltva etetik. Az árokpartok indokolatlan kaszálása, esetleges

felégetése sok fészket tesz tönkre.Rendszerint egy kiemelkedo ponton üldögél, és onnan figyeli a

környéket. Táplálékát elsosorban a talajon fogja, amely fóleg ro­

varokból, pókokból, apró csigákból áll. Az esetenként áttelelok

elsosorban pókokkal táplálkoznak.Vonuló madár. Az elsóK már márciusban megérkeznek, és a leg­

utolsók csak októberben távoznak. A hazai állománya a Földkö­

zi-tenger mellékén telel.

Magyarországi fészkelo állományát 200 000 és 400 000 pár kö­zöttire becsülik.

12-14 cm. A hím (3. kép) felsoteste barna, sötétebb barnás fol­

tokkal. Szemsávja fehér, alatta sötét, majdnem fekete pofafolttal,

amely alatt fehér csík húzódik. A torok, a begy és a mell rozs­

davörös. A szárnyon a váll magasságában fehér csík húzódik.

A farok sötét, benne fehér faroktükörrel. A tojó (4. kép) hason­

lít a hímhez, de színezete kevésbé élénk. Elsosorban a fejteto és

a pofafolt halványabb. A fehér faroktükör a tojón és a pettyes

fiatalokon is jóllátható.Elsosorban a nedves területek, rétek fészkelo madara. Kedveli

azokat a területeket, ahol a fészkelónely közelében kiemelkedo

pont (bokor vagy magasabb kóró) található, ahonnan bizton­

ságból figyelheti környezetét. Viselkedése és táplálkozási szoká­

sai megegyeznek a cigánycsukéval. Fészkét fuszálakból a tojó

építi, belsejét finom szorszálakkal béleli. A fészekalj 5-7 tojásból

áll. A tojásokon csak a tojó kotlik, de a fiókák táplálásában mármindkét szülo részt vesz. Évente általában csak egy fészekaljat

nevel, de ha az elso költés sikertelen, azt jellemzoen pótköltésköveti.

Vonuló madár, az elso példányok április második felében érkez­

nek, és az utolsók szeptember közepén távoznak. A telet az

Egyenlítotól délre fekvo afrikai területeken tölti.

Magyarországi állományát 50000-100000 párra becsülik.

Page 20: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

HantmadárOenanthe oenanthe

RigófélékTurdiclae

(1. kép)

!

Faroktol/ak mintázata:

sivatagi hantmadárhantmadár

déli hantmadár

lIlJIl IV V VI VII VIli IX X XI XII

00 ••••••• 000

KövirigóMonticola saxatilis

RigófélékTurdiclae

(2 kép)

!!

I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII

0011•••••• 000

36

14-16,5 cm. A hím felsoteste a homloktóI a hátig szürke. A fark­csík és a faroktollak fehérek, utóbbiak végén fekete szegés talál­ható. A középso faroktollakon a fekete folt nagyobb, a tollak két­harmadára terjed ki (így a repülo madár farkán fordított T alakúfekete folt alakul ki). A szárny fekete, a torok fehér, a begy és amell krémszínu, a has és az alsó farkfedok fehérek. A csor és a

láb fekete. A tojó homokszínu. A szárnytollak sötétbarnák, afarkcsík és a faroktollak, illetve az alsótest színezete megegyezika híméveI. esore barna. A nyílt területek fészkelo madara. Köveslegelokön, magashegyek sziklás legeloin, vályogvetóK környé­kén, kóbányákban, alföldi hodályok közelében mindenütt meg­található. Fészkét gyakran az ürgék és hörcsögök földbe vájt já­ratában, vályogtéglák közé, épületromokban vagy korakásokbanépíti. A tojó egyedül kotlik, de a fiókák nevelésében mindkétszülo részt vesz. Elsosorban a talajon keresi táplálékát, néha vár­tahelyró1 lesi környezetét, máskor a földön szaladgálva gyujtö­get. Fó1eg rovarokat, pókokat zsákmányol, de csigákat, férgeketis fogyaszt. Vonuló madár, márciusban érkezik, és a többségszeptemberben elvonul. Afrika szavannáin telel. Magyarországiállományát 20 000-30 000 párra becsülik. A hantmadarak né­hány más faja, így az apácahantmadár (Oe. pleschanka), a délihantmadár (Oe. hispanica) és a sivatagi hantmadár (Oe. deserti)

csupán ritka kóborlóként fordul elo Magyarországon.

17-20 cm. A hím feje, torka és nyaka kék. A nyak kéksége a há­ton kékesfeketébe megy át. A hát fehér, a farkcsík kékesfekete.A szárnyak feketék. Az egész alsótest és a faroktollak rozsdavö­rösek. A két középso farktoll sötétbarna. A csor fekete. A tojószínezete a hímétó1 jelentosen eltéro. Felsoteste szürkésbarna, atollak szegése világos. A szárny barnás, a tollak világos széluek.Az alsótest világos krémszínu, a tollak sötét szegésuek. A fark­csík és faroktollak vörösek, a két középso faroktoll sötétbarna.Kóbányák, kopár köves domboldalak, meredek sziklafalak ritkafészkelo madara. Mészko-, dolomit- és bazaltsziklákon egyaránt

megtelepedik. Kedveli a déli kitettségu katlanokat, különösen,ha a közelben megfelelo táplálkozóterületek is vannak. Fészkételoszeretettel építi sziklarepedésbe, üregbe. A kóbányákban élomadarak gyakran az épületeken költenek. A második világhábo­rút követo években még Budapest romos épületein is megje­lent, ahol vélhetó1eg költött is. A fészket a tojó építi, és a tojá­sokat is o melegíti. A fiókákat a szülóK közösen nevelik. Elso­sorban bogarakat és egyenesszárnyúakat (sáskákat, szöcskéket)zsákmányol, de elfogja a kisebb gyíkokat is.Vonuló madár, hozzánk április elején érkezik, és augusztus­szeptemberben távozik. A telet a trópusi Afrikában tölti. Magyar­országi állománya katasztrofálisan megfogyatkozott, ma márcsak néhány pár költ nálunk.

~

Page 21: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

Fekete rigóTurdus mernla

RigófélékTurdidae

(1. kép)

!

Örvös rigö

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

••••••••••••

Szó1origóTurdus iliacus

RigófélékTurdidae

(2. kép)

!

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

••••00000•••

FenyorigóTurdus pi/aris

RigófélékTurdidae

(3. kép)

!

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

••••••••••••

38

23,5-29 cm. A hím tollazata fekete, esore és szemgyurUJe na­rancssárga. A tojó barnás fekete színezetu, mellén barna, elmo­sódó csíkozással, torka kissé világosabb piszkosfehér. Csore sö­tét, barnás árnyalatú. A fiatalok a tojóra hasonlítanak, elso tolla­zatukban azonban pettyesek.Megtalálható a középhegységi és alföldi erdokben, illetve a tele­püléseken egyaránt. A legnagyobb városok belso parkjaiban ép­pen úgy fészkeI, mint a kertes részeken. A városlakók állandómadárrá váltak, míg az erdó1akók vonulók. A telet a Földközi­tenger medencéjében töltik, elsosorban az európai oldalon.Avároslakók fó1eggilisztákkal, talajon mozgó rovarokkal táplál­koznak, de sokféle konyhai hulladékot is elfogyasztanak. Az er­dó1akók fó1eghernyókkal, bogarakkal táplálkoznak. Fészkét nö­vényi szálakból építi, gyakran sárral erosíti, máskor a sár elma­radhat. Kedveli az örökzöldeket, amelyek a korai fészkeló'k szá­mára is takarást nyújtanak, de gyakran épületek párkányain, csa­tornahajlatban költenek.Az örvös rigó (Turdus lorquatus) tollazata szintén fekete, demellének fehér örve alapján minden más fajtói jól elkülöníthe­to. A tojó fehér örve gyakran hiányzik vagy alig érzékelheto, in­kább szürke mint fehér; a fekete rigó tojójához hasonlít, de szár­nya nem fekete, inkább szürke. A magashegyi fenyvesek jelleg­zetes fészkeloje, nálunk csak vonuláskor fordul elo.

19-23 cm. Felsoteste olajbarna. Szemsávja sötét, szemöldöksáv­ja fehér. Bajuszsávja szintén fehér. A test két oldala, illetve az al­só szárnyfedó'k barnásvörösek. Alsóteste fehér, begyén és mel­lén szürkésbarna hosszanti foltozással. Csore sárga, a csorhegyfekete.

Nálunk nem fészkei, csak átvonul, illetve telel. 6sz és tavasz kö­zött bármely hónapban találkozhatunk vele, de októberben ésnovemberben gyakoribb.Nálunk elsosorban bogyókkal táplálkozik, de fagymentes ido­szakban rovarok és giliszták után kutat a talajon. Rendszeres, denem tömeges átvonuló .

22-27 cm. Feje, háta és farkcsíkja világos szürke. A hát elülsorésze barna, a szárnytollak szürkésbarnák, a farok fekete. A to­rok feketén vonalkázott, a mell narancssárga, fekete csíkokbarendezodött apró foltokkal. A has fehér, sötétebb barna foltok­kal. A csor narancssárga, hegye szürkés. Erdoszéleken, bokrosterületeken, nedves rétek, folyók közelében telepszik meg.A nálunk teleló'k gyakran megjelennek a városi parkokban is.A fészket a tojó építi, majd egyedül kotlik 13-14 napig. A fióká­kat mindkét szülo eteti. A nálunk fészkelo állomány 50-150 pár

közötti, októberben megjeleno, áttelelo csapatai pedig több ezermadárból is állhatnak.

-

Page 22: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

Énekes rigóTurdus philomelos

RigófélékTurdidae

(1. kép)

!

I 11 III IV V VI VII VIli IX X XI XII00 •••••••• 00

LéprigóTurdus viscivorus

RigófélékTurdidae

(2 kép)

!

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

••••••••••••

40

20-22 cm. Hasonló színezetu, mint a léprigó, de annál kisebb,és farka is rövidebb. A reptében látható alsó szárnyfedó'k na­rancssárgák. A felsoteste, szárnyai és farka egyszínu barna.Amellen és az alsótesten lévo foltok nyílhegy alakúak.Suru aljnövényzetu sík- és hegyvidéki erdó'k lakója. Elterjedésiterülete Nyugat-Európától a Bajkál-tóig terjed. Kedveli a fenyve­seket, de a lombos fák által alkotott erdó'kben is gyakori lehet.Ez a rigófaj is urbanizálódott bizonyos területeken; nálunk anagyvárosokban a fekete rigó konkurenciája mellett nem váltigazi városi madárrá, azonban a kisebb településeken, külváros­okban és üdüloterületeken eredményesen megtelepedett. Táp­láléka elsosorban gilisztákból és csigákból áll, osszel bogyókatis nagy számban fogyaszt. Költési idoszakban jelentos mennyi­ségu hernyót gyujt össze. Fészkét, amely növényi szálakból áll,belülró1 faforgáccsal, nyállal, sárral keményre tapasztja, ezáltalaz énekes rigó fészke könnyen elkülönítheto például a fekete ri­góétól. Fészkét általában magasabbra építi, mint a fekete rigó.A fészekalj 3-5 tojásból áll. A tojó egyedül kotlik, a fiókákat akét szülo közösen eteti. A fiatalok 12-14 napig tartózkodnak afészekben. Vonuló faj; a Kárpát-medencébe márciusban érkezik,és októberben vonul el. A telet a Mediterráneumban (fó'ként az

Appennini-félszigeten) tölti; a hazai állomány kis része át is te­lelhet nálunk. Hazai állománya 150000-200000 párra teheto.

26-29 cm. Az egész felsoteste szürkésbarna, a farkcsík világo­sabb árnyalatú. Az alsótest alapszíne világos piszkosfehér, ame­lyen jellegzetes, nagy méretu, csepp alakú foltok hozzák létre amintázatot. Reptében jóllátható, hogy az alsó szárnyfedó'k fehérszínuek. A faroktollak szürkésbarnák, a szélso fehérek.Öreg, ritkás erdó'kben, erdoszéleken, alföldi tölgyesekben telep­szik meg. A fészek általában magasan, néha akár 15-20 méteresmagasságban található. A fészekalj 4-5 tojásból áll. Elsosorban atojó kotlik; a 14-15 napig fészekben tartózkodó fiókákat mind­két szülo eteti. Fó'ként rovarokkal, férgekkel táplálkozik, télen afehér és a sárga fagyöngy termését fogyasztja, és ezáltal terjesz­ti is azokat. E specializált, fák lombkoronájában élo növények arigók ürülékéveI jutnak a megfelelo magasságban találhatóágakra.Állandó madár; a hegyvidéki fészkeló'k a téli hónapokban le­ereszkednek az alacsonyabban fekvo tájakra. Hazai állománya5000-10000 párra teheto. A piacokon egykoron a fenyorigóvalegyütt árulták étkezési célra a madárfogók, akik a fagyöngyök­bó1 fozött ragacsos léppel be kent vesszó'kkel (lépvesszó'kkel)fogták a csapatokban kóborló madarakat.1820-ban a pesti madárpiacon árult rigók között bukkantak aNaumann-rigó (Turdus naumanni) egyetlen hazai bizonyítópéldányára. E faj azóta nem került elo Magyarországról.

-

Page 23: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

Réti tücsökmadárLocustella naevia

Poszátafélék

Sylviidae(J kép)

!

Faroktollak és alsó fedotollak

arányai:

nádiposzáta tücsökmadár

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

0000•••••000

Berki

tücsökmadárLocustella jluviatilis

Poszátafélék

Sylviidae(2 kép)

!

J II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

000•••••• 000

Nádi

tücsökmadárLocustella luscinioides

Poszátafélék

Sylviidae(3. kép)

!

I II III IV V VI VII Vili IX X Xl XII

000••••••• 00

42

12,5-13,5 cm. A felsoteste a homloktóI a farkcsíkig sötét olajzöld

alapon barnásfekete hosszanti foltokkal mintázott. A szárny és a

faroktollak szintén olajzöld színuek, a szárnytollak sötétebbek.

Az alsóteste sárgás árnyalatú, a has inkább piszkosfehér, mintá­

zatlan. Egyes példányok mellén vonalkázottság figyelheto meg.Az alsó farkfedok piszkosfehérek, sötét hosszanti foltokkal min­

tázottak. A farok lekerekített, a szélso tollak rövidebbek, mint aközépsó'k.

Mocsarak, láprétek fészkelo madara, újabban azonban megte­

lepszik erdofelújításokban, a siska nádas területeken is.

Rovarokkal táplálkozik. Elsosorban legyeket, szúnyogokat, apróhernyókat stb. zsákmányol. Összegyujti a pókokat is.

Fészkét a suru növényzet közé fucsomó alá, zsombék oldalába

rejti. Fészekalja többnyire 5-6 Cnagyritkán 7) tojásból áll; a kot­

lási ido 2 hétig tart, és mindkét szülo melegíti a tojásokat. A fió­

kák 10-12 napig maradnak a fészekben, majd annak környékén

bújnak meg. Rejtett életu madár, amely a fiókák etetésekor is

rendkívül óvatos: a táplálékkal sohasem száll azonnal a fészek­

hez, hanem a növényzet között bujkálva közelíti meg azt. A fia­

talokat mindkét szülo táplálja.

Vonuló madár. Május elején érkezik vissza a Szaharától délre

eso afrikai teleloterületeiró1, és szeptemberben vonul el.Hazai állományát 3000 pár körülire becsülik.

14,5-16 cm. Felsoteste, szárny- és faroktollai enyhén olaj színusötétbarnák. A torka és a begye világos alapon sötétbarnán vo­

nalkázott. Hasa krémszínu. Az alsó farkfedÓk végén jól láthatóvilágos szegés van.

Folyók menti suru vegetációban, láperdó'kben, erdei magaskó­

rós társulásokban telepszik meg.

Tápláléka apró rovarokból, pókokból áll. Fészkét csalánra, suru

növényzet közé rejti.

Vonuló madár, a telet Kelet-Afrikában tölti. Hozzánk április vé­

gén, május elején érkezik vissza, és szeptemberben vonul el.

Hazai állományát 10000-30000 párra becsülik.

13,5-15 cm. Felsoteste, szárny- és faroktollai vörösesbarnák.

A torka és a hasa világos krémszínu, amelle és az alsó farkfe­

doi rozsdás krémszínuek. Az alsó farkfedó'k vége alig láthatóan

világos. Nádasok, gyékényesek fészkelo madara. Tápláléka anádasban élo, vízhez kötodo rovarokból áll. Fészkét a suru avas

nád közé rejti; anyaga gyékény- és nádlevelek, továbbá nádbu­

ga. A kotlási ido 12-13 nap, majd a fiókák további 13-14 napigmaradnak a fészekben.

Vonuló madár, a telet a Szaharától délre eso területeken tölti.

Hozzánk április elején érkezik, és októberben vonul el. Fészke­

lo állományát 30 000-60 000 párra becsülik.

••

Page 24: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

NádirigóAcrocephalus arundinaceus

PoszátafélékSylviidae(1-2. kép)

!

I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII

DDD ••••• DDDD

Énekes

nádiposzátaAcrocephalus palustris

PoszátafélékSylviidae

(3 kép)

!I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

DDD ••••• DDDD

CserregönádiposzátaAcrocephalus scirpaceus

PoszátafélékSylviidae(4 kép)

!

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

DDD ••••• DDDD

16-20 cm. A legnagyobb nádi énekesmadár. A hím és a tojóazonos színezetu. Az öregkori tollruha szürkésbarna, amellenelmosódott szürkésbarna sávozással. A fiatalok és a frissen ved­

lett öregek felsoteste, a szárnyak és a farok okker, illetve olaj­zöldes-barnás árnyalatúak. Szemsávja krémszínu. A torok pisz­kosfehér, a begy, a mell, a has és az alsó farkfedó1<sárgásbar­nák. Farkcsíkja rotesbarna. Rokonaiéhoz képest a esore feltuno­en eros. Nagy, összefüggo nádasokban és kis nádfoltokban, csa­tornák nádszegélyében egyaránt megtelepszik. Nagyobb náda­sokban elsosorban sZitakötó1árvákkal, vízipoloskákkal, apró ha­lakkal, pókokkal, legyekkel táplálkozik. Keskenyebb nádasok­ból a környezo területekre jár ki táplálékot gyujteni.Fészkét az avas nádszálakra szövi a víz felett, általában egy mé­ternél nem magasabbra. A fészek anyaga nádlevél, nádbuga,esetenként zöldmoszat. A kotlás 13-14 napig tart, a fiókák to­vábbi 11-12 nap után hagyják el a fészket. Nádasok környékéna nádirigó a fészekparazita kakukk leggyakoribb gazdamadara(2 kép).

Vonuló madár, a telet Nyugat-Afrikában tölti. Április közepén ér­kezik vissza, és a többség augusztusban vonul el. A tó1ünk észa­kabbra fészkeló1<átvonulnak Magyarországon.Hazai állományát 50 000 párra becsülik.

13-15 cm. Színezete és mérete megtévesztésig hasonlít a cserre­go nádiposzátára, de a tipikus példányok olajzöld árnyalatúak,kevésbé vörösesek. A nádiposzáták elkülönítése olykor a szak­emberek számára sem könnyu feladat.A nádasok, mocsarak szélében, árokparti magaskórós társulások­ban, alkalmilag gabonában is megtelepszik. Szöcskékkel, sáskák­kal, árvaszúnyogokkal stb. táplálkozik. Fészkét szárazföldi növé­nyekre - sédkender, aranyvesszo, fekete üröm stb. - építi. Vonu­ló madár, a telet Kelet-Afrikában tölti. Április végén érkezik, ésaugusztus végén vonul el. Hazai állománya 50 000-80 000 pár.

. 12,5-14 cm. Színezetében hasonlít a nádirigóra, de annál ki­sebb, karcsú bb testalkatú. A vízben álló nádasokban telepszikmeg. Fészkét nádszálakra szövi a víz közelében, avas és friss

nádra egyaránt. A fészek anyaga nád- és sáslevél, belsejét nád­bugával finoman béleli. A kotlás 11-12 napig tart, és a fiókák iskb. ugyanennyi ideig maradnak a fészekben. A hazai állományegy része Nyugat-, másik fele pedig Kelet-Afrikában telel. Ápri­lis elején érkezik vissza, és augusztusban elvonul. Hazai állomá­nya 100000-150000 pár.Ritka kóborlóként figyelték meg hazánkban a nem mintázottnádiposzátafajainkhoz hasonló rozsdás nádiposzátát (Acroce­

phalus agricola). 2003-ban néhány pár berki poszáta (Cettiacett!) is megtelepedett hazánkban.

44

-

Page 25: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

~ 1~

I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII

00•••••••• 00

I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII

000•••••0000

11,5-13 cm. Színezetében meglehetosen hasonlít a foltos

nádiposzátára. Sárgás krémszínu vállfoltjai, testoldalának finom

vonalkázottsága és a fejteton keresztülhúzódó csík alapjánazonban attól elkülönítheto.

A sás os, zsombékos mocsárrétek lakója. Költónelyén igényli az

alacsony vízborítást. A nálunk fészkelók elsosorban sáskákkal,

hernyókka! etetnek. Fészkét az avas fu közé rejti, szinte felfe­

dezhetetlen helyre. Nem párkapcsolatban él: a hímek a fiókane­

velésben nem vesznek részt, legtöbbször több tojóval poligá­

miában élnek. Fészekalja általában 5 tojásból áll; a kotlás és a

fiókák felnevelése teljes egészében a tojó feladata.

Hozzánk április végén érkezik, és augusztusban vonul el, a te­

let Nyugat-Afrikában tölti. Hazai állománya 600 pár. Speciális

élónelye mindenütt jelentosen beszukült, ezért a csíkosfeju ná­

diposzáta világviszonylatban veszélyeztetett faj.

12-13,5 cm. A hím és a tojó azonos színezetu. A fejteto fekete,

széles szemöldöksávja és torka fehér. Fe!soteste melegbarna szí­

nu, sötétebb barna csíkokkal. Farkcsíkja egyszínu barna.

Szárny- és faroktollai barnák, a váll evezok feketék, barna sze­

géssel. A farok lekerekített. Az alsótest vörösesbarna árnyalatú.

A keskenylevelu gyékénnyel elegyes nagy nádasok lakója. Vízi

rovarok - szúnyogok, árvaszúnyogok és azok lárvái - képezik

fo táplálékát. A suru lehajló gyékény vagy nád alá épített fész­

ke nádlevelekbó1 épül, belsejét bugával és tollakkal finoman bé­

leli. A 13-15 napos kotlás után kikelt fiókák kb. ugyanennyi ide­ig maradnak a fészekben.

Vonuló madár, de már nagyon korán, márciusban megérkezik,

és csak októberben vonul el a Földközi-tenger medencéjében

található teleloterületére. Hazai állománya mindössze3000-5000 pár.

11,5-13 cm. A fejteto tollai sötétek, majdnem feketék, de a tol­

lak szegése világos. Szemsávja krémszínu. A felsotest barnás, sö­

tét foltokkal mintázott. A farkcsík olívbarna. A szárny- és farok­

tollak barnák, világos rotes szegéssel. Az alsótest krémszinu, a

test két oldala enyhén okkersárgás. A mellen általában finom sö­

tét sávozás figyelheto meg.Mocsarak, lápok, zsombékosok, nedves kaszálók szárazföldi

növényekkel kevert részein telepszik meg. Kabócákkal, levéltet­

vekkel, hernyókkal stb. táplálkozik.

Fészkét a suru nád, gyékény közé építi száraz nád- és sáslevek­

bó1, belsejét bugával finoman béleli. A fiókák 12-13 nap alatt

kelnek ki, és ugyanennyi ideig tartózkodnak a fészekben. Vonu­

ló madár, a telet Nyugat-Afrikában tölti. Áprilisban érkezik, és

augusztusban elvonul. Hazai állománya 150000-200000 pár.

46

Csíkoifejunádiposzáta

fejmintázata

Acrocephalus melanopogonPoszátafélék

Sylviidae

(1. kép)

!

Fülemülesitke

CsíkosfejunádiposzátaAcrocephalus paludicola

Poszátafélék

Sylviidae

(2. kép)

!!

Foltos

nádiposzátaAcrocephalus schoenohaenus

Poszátafélék

Sylviidae

(3 kép)

!Foltos

nádiposzátafejmintázata

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

000•••••0000

Page 26: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

SárgafejukirálykaRegulus regulus

KirálykafélékRegulidae(1. kép)

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

••••••••••••

TüzesfejukirálykaRegulus ignicapillus

KirálykafélékRegulidae(2. kép)

!

I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII

00 ••••••••• 0

Halvány gezeHippolais pallidaPoszátafélékSylviidae(3. kép)

!

I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII

0000••••0000

Kerti gezeHippolais icterina

PoszátafélékSylviidae

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

000••••••00048

8,5-9,5 cm. Az egyik legkisebb testu madarunk. A hím fejtetejenarancssárga, a tojóé citromsárga. A sárga foltot mindkét oldal­ról fekete sáv szegélyezi. A fej többi része szürke, a szem körülfehér folt látható. A fiatalok feje egyszínu szürke.Szinte kizárólag a lucfenyvesekben telepszik meg. Aprórovarokkal táplálkozik. A fészek mohából és pókháló ból készül,belsejét szorrel finoman béleli. A kotlás 14-17 napig tart, a fió­kák 18-22 napig tartózkodnak a fészekben.Kisszámú fészkelo állománya állandó, de az Alpokból és Kárpá­tokból teleló'k is érkeznek hozzánk. Hazai fészkelo állománya1000-5000 pár.

9-10 cm. Hasonló színezetu, mint a sárgafeju királyka, de fejé­nek mintázata jelentosen eltér attól. A hímen narancssárga, a to­jón sárga fejtetofolt látható, amelyet mindkét oldalról fekete sávszegélyez. A szem felett széles fehér sáv húzódik, alatta pedigfekete szemsáv. A szem alatt apró fehér folt, alatta szürke foltvan. Vékony fekete bajuszsávja van. A test többi része a sárga­feju királykáéhoz hasonló.Lucfenyvesek fészkeloje. Fészkelési szokásai megegyeznek asárgafeju királykáéval. Márciusban érkeznek az elso egyedek.Osszel szeptember és november között vonul át hazánkon;néha áttelel. Hazai fészkelo állománya 400-500 párra teheto.

12-14 cm. Meglehetosen hasonlít az énekes nádiposzátára.Felsoteste szürke, szárnytollai barnásszürkék. Szemsávja vilá­gos. Torka, hasa, alsó farkfedoi fehérek. Melle világos, enyhénbarnásszürke. esore széles, alsó kávája világos, sárgás, a felsokáva szürke. Leggyakrabban a folyókat kíséro mandulalevelufüzesek lakója. Megtelepszik városi parkokban is. Táplálékaelsosorban rovarokból, azon belül is fóleg csupasz hernyókbóláll. Fészkelési szokásai hasonlóak a kerti gezéhez. Vonuló ma­dár, a telet ÉK-Afrikában tölti. Késon, csak május második fe­lében érkezik, és augusztus végén vonul el. Hazai állományakörülbelül 500 pár.

12-13,5 cm. Alsóteste a toroktóI az alsó farkfedó'kig világossár­ga. Szemöldöksávja világos. A pofák, a fej, a hát és a farkcsíkszürkészöld. A szárny és faroktollak szürkésbarnák, a másod­rendu és harmadrendu evezó'k külso szegése sárgászöld. A szél­so faroktollak külso zászlója fehér. A láb ólomszürke. Azokbanaz erdó'kben telepszik meg, amelyekben suru bokrosok is van­nak. Fészkét fuszálakból építi, de külsejét pókhálókkal, barká­val, papírdarabokkal díszíti, belsejét szorszálakkal béleli. 12-13

napos kotlás után kelnek ki a fiókák, amelyek 13-14 napig tar­tózkodnak a fészekben. Vonuló madár, a telet Afrika trópusi te­rületein tölti. Hazai állományát 8000-10 000 párra becsülik. .

•i

Page 27: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

CsilpcsalpfüzikePhylloscopus collyhita

Poszátafélék

Sylviidae(1. kép)

!

I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII

00 •• 1!l••••• 00

Sisegö füzikePhylloseopus sibi/atrix

Poszátafélék

Sylviidae

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

000 •••••• 000

FitiszfüzikePhylloseopus troehi/us

Poszátafélék

Sylviidae

(2. kép)

!

I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII

000 •••••• 000

50

10-12 cm. Felsoteste szürkés barnászöld. Szemöldöksávja vilá­

gos sárgásszürke, szemsávja szürkésbarna. A torok piszkosfehér,

az alsótest világos sárgásbarna árnyalatú. A szárnytoll ak sötét­

szürkék, külso zászlóikon keskeny, világoszöldes árnyalatú sze­

géssel. A csor sárgásszürke, a láb általában sötét (fekete).

A középhegységi erdokben általános elterjedésu, de rendszeres

fészkelo az ártéri erdó'kben, nagyobb parkokban is. Elsosorban

pókokkal, apró rovarokkal - szúnyogok, levéltetvek stb. - táp­

lálkozik. Fészkét a talajra építi, csalán, szeder stb. suru hajtásai

közé. A zárt, gömb alakú fészek fuszálakból, száraz falevelekbó1

épül. A kotlás 12-14 napig tart, a fiókák 13-14 napig maradnak

a fészekben. Vonuló madár, tavasszal már márciusban megérke­

zik, és osszel szeptember végén, október elején vonul el. Elo­

fordulnak olykor áttelelok is. A Földközi-tenger mellékén, illet­

ve Észak-Afrikában telel. Hazai állománya 400000-600000 pár.

11-12,5 cm. A fejteto, a nyak, a hát, a farkcsík és a faroktollak

zöldes színuek. A szemöldöksáv sárga, a szemsáv zöld, a pofák,

a torok és a begy élénksárga. A has hófehér. A szárny tollak sö­

tétszürkék, külso szélükön világoszöld szegéssel. A csor töve

sárga, többi része szürkésbarna. A láb sárgás árnyalatú.

Hegyvidéki bükkösökben jellemzo madár. A síkvidéki ritkás töl­

gyesekben is megtelepszik. Elsosorban hernyókkal táplálkozik,

amelyeket a lombkoronában gyujt.

Gömb alakú, zárt fészkét a talajra építi, fucsomó, letört ág vagy

avarkupac alá rejtve. A kotlás 12-13 napig tart, a fiókák 11-13

nap elteltével hagyják el a fészket. Vonuló madár, áprilisban ér­

kezik meg, majd augusztus végén vagy szeptemberben vonul el.

A telet Közép-Afrikában tölti. Hazai állományát 100000-150000

párra becsülik.

11-12,5 cm. Fe!soteste szürkészöld, alsóteste krémsárga. Szem­

öldöksávja sárgászöld, szemsávja zöld. Lába - ellentétben a

csilpcsalpfüzikéével - általában világos. Tipikus példányai sár­

gábbak, mint a csilpcsalp, és kevésbé sárgák, mint a sisego fü­

zike. Kedveli a fiatal, telepített fenyveseket, a nedves talajú, ele­

gyes erdoket.

Fészke!ési szokásai a másik két füzikefajhoz nagyon hasonlók.

Vonuló madár, április közepén érkezik, és szeptemberben vonul

el. A telet Afrikában, a bokros szavannán, többnyire az Egyen­

lítotó1 délre eso területeken tölti. Hazai fészkelo állománya

15000-20000 pár.

A három fészkelo füzikefaj mellett ritka kóborlóként figyelték

meg hazánkban a királyfüzike (Phylloscopusproregulus), a ván­

dorfüzike (Phylloscopus inornatus) és a Bonelli-füzike (Phyllos­copus bonelli) példányait.

Page 28: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

BarátposzátaSy/via atricapilla

Poszátafélék

Sylviidae(1. kép)

!

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

00•••••••000

KarvalyposzátaSy/via nisoria

Poszátafélék

Sylviidae(2 kép)

Hím karva/yposzáta

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

0000•••••000

52

13,5-15 cm. A hím fejteteje koromfekete, a tojóé és a fiataloké

vörösesbarna. A hím egész felsoteste, szárnya és faroktollaiszürkék. A torok és az alsó farkfedó'K fehérek, az alsótest többi

része szürke. A tojó világosabb szürke, alsóteste barnásszürke,torka farkfedoi fehérek. Faroktollain nincs fehér szín.

Mindenütt megtelepszik, ahol bokrosok vannak. Megtaláljuk az

ártéri és középhegységi erdó'Kben, továbbá a nagyobb parkok­

ban és kertekben is. Elsosorban bogarakat, lepke hernyó kat, pó­

kokat, kisebb mértékben csigákat gyújt. Nyár közepétó1 éro

gyümölcsöket és bogyókat fogyaszt. Különösen kedveli a bodzatermését.

Laza szerkezetu fészkét vékony növényi szálakból és gyökerek­

bó1 építi. A fészek gyakran nagyon közel van a talajhoz, suru

bokrok ágai között épül. A kotlás 11-13 napig tart, a fiókák 10­

13 napos korukban hagyják el a fészket.

Március végén, április elején érkezik vissza telelónelyéró1, és

szeptemberben vonul el. Esetenként akadnak átteleló1< is. A ha­

zai állomány nagyobb része délkelet felé vonul, majd a Földkö­

zi-tenger afrikai partjáig jut el. Leggyakoribb poszátafélénk, ha­

zai állománya 600 000-800 000 pár.

A barátposzátához hasonló, de vörösesbarna szemgyuruje alap­

ján jól felismerheto kucsmás poszáta (Sylvia melanocephala)hazánkban rendkívül ritka kóborló.

15,5-17 cm. A legnagyobb testu poszátafélénk. A hím felsoteste

szürke, a faroktollak végén fehér foltok vannak. Szeme feltuno­

en sárga. Alsóteste piszkosfehér, a toroktói a farkfedó1<ig szürke

sávokkal keresztcsíkos (innen ered a faj elnevezése). A szárny­

tollak szürkék, a fedotollak vége fehér, ebbó1 adódik a kettos

szárnycsík. A harmadrendu evezó'K vége világos szegésu. A csor

szürke, az alsó káva töve sárgás. A tojó felsoteste szürkésbarna,

szárnycsíkjai azonosak a híméveI. Alsóteste piszkosfehér, ke­

reszt irányú szürke foltokkal, amelyek nem olvadnak össze csík­ká. Szeme szürkésbarna.

Kedveli az ártéri erdó1< szélét, bokros domboldalakat, út menti

bokorsorokat. Elsosorban rovarokkal (bogarakkal, lepkékkel és

hernyóikkal), pókokkal, majd a nyár végétó1 bodzabogyóval

táplálkozik. Fészkét bokrok ágaira, a suru növényzetbe rejti.

A fészek jellegzetes, laza poszátafészek; a fészken keresztül

gyakran alulról is láthatók a tojások. A szüló1< 3-4 nap alatt

építik meg fészküket. A fészekalj általában 5 tojásból áll, azokat

fó1eg a tojó melegíti. A kotlás 12-15 napig tart, a fiókák 11-14

napos korukban hagyják el a fészket.

Vonuló madár, a telet Kelet-Afrikában tölti. Április végén, május

elején érkezik, és szeptemberben vonul el. Hazai állománya

20 000-40 000 pár

Page 29: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

Kis poszáta szárnya

Mezei poszáta szárnya

•••I

11,5-13,5 cm. A fej szürke, a szem mögött sötét pofafolt látha­tó. A torok és a begy hófehér, a has piszkosfehér, oldalán bar­nás árnyalatú. A felsotest barnásszürke, a szárnytollak barnák.A faroktollak sötét szürkésbarnák, a szélsó'k fehérek. A csor sö­tétszürke, töve kékes, a láb sötét kékesszürke.Legfontosabb élóbelyei a folyókat kíséro hullámtéri erdó'k. Szí­vesen megtelepszik azonban temetó'kben és nagyobb kertekbenis, ha számára megfelelo suru bokrosokat is talál. Rendszeresenkölt a nagyobb erdó'k bokros szegélyében is.Elsosorban puha rovarokkal, fó1eg hernyókkal táplálkozik, defogyaszt pókokat és levéltetveket is. Nyár végén az érett bodzátcsipegeti. Fészkét, amely jellegzetes, laza szerkezetu poszátafé­szek, suru bokrok közé építi. A kotlás, amelyben mindkét szü­lo részt vesz, 11-13 napig tart, a fiókák ugyanennyi ideig tartóz­kodnak a fészekben.

Vonuló madár. Áprilisban érkezik vissza téli szállásáról, és az ál­lomány zöme szeptemberben távozik (de még októberben islátni egy-egy példányt). Etiópiában és Szudánban telel.Hazai állományát 50000-100000 párra becsülik.

13-15 cm. A hím feje, pofája szürke, a háta barnásszürke. A to­rok fehér, a mell és a has rózsaszínes árnyalatú. A szárnytoll akbarnák, rozsdabarna szegésuek. A faroktollak szürkék, a szélsó'kfehérek. A csor szürke, az alsó káva sárgás, a lábak sárgák. A to­jó feje is barnás, mint a háta. A torok piszkosfehér, a mell és ahas világos krémszínu.A hím jellegzetes tulajdonsága a nászrepülés. Ilyenkor egy vár­tahelyró1 emelkedik magasba, szárnyaival csapkod, lebeg a le­vegóben, énekel egy strófát, majd visszaszáll a kiindulási pont­ra. Elsosorban csupasz hernyókkal, pókokkal táplálkozik, nyárvégén sok bodzabogyót fogyaszt. Fészkét bokrok közé alacso­nyan, gyakran csalán vagy szeder hajtásai közé építi. A kotlás11-13 napig tart, a fiókák 10-12 napot töltenek a fészekben.A telet Afrikában, a Szaharától délre eso területeken tölti.Hazai állománya 50000-100000 pár.

13-14,5 cm. Hím és tojó azonos színezetu. A felsotest egyszínubarnásszürke, a szárny és farok sötétebb árnyalatú. A nyak ol­dalán elmosódott szürkés folt található. Az alsótest világos, amell és a test oldala sárgásszürke árnyalatú. A csor szürke szí­nu. Elsosorban a folyókat kíséro suru aljnövényzetu erdó'k lakó­ja. Pókokkal, rovarokkal, csigákkal, bogyókkal táplálkozik.Laza szerkezetu fészkét növényi szálakból építi, belsejét gyöke­rekkel béleli. A kotlás 12-13 napig tart, a fiókák 10-12 napig tar­tózkodnak a fészekben. Vonuló madár, a telet a trópusi Afriká­ban tölti. Hazai állománya 10 000-30 000 pár.

54

"JI')I

Mezei poszátaSy/via communisPoszátafélékSylviidae(1. kép)

!

I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII

000••••••000

Kerti poszátaSy/via borin

PoszátafélékSylviidae

Kis poszátaSy/via curruca

PoszátafélékSylviidae(2. kép)

!

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

000••••••000

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

000•••••••00

Page 30: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

Szürke légykapóMuscicapa striata

LégykapófélékMuscicapidae

O. kép)

!

Szürke légykapó fejmintázata

I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII

DDD.lI1nIlIlIlDDD

Kis légykapóFicedula parva

LégykapófélékMuscicapidae(2. kép)

!

Kis légykapó faroktollai

I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII

DDDD ••••• DDD

56

13,5-15 cm. A hím és a tojó azonos színezetu. A felsotest szür­

késbarna, az alsótest piszkosfehér. A torok, a begy és a mell

szürkésbarna hosszanti foltokkal csíkozott. A fejteto szürkésbar­na, sötétebb csíkokkal mintázott. A has és az alsó farkfedó1<: fe­

hérek. A másodrendu evezó1<:ön külso világos szegés látható.

A fiatalok felsotestén a tollak szegése okkerszínu, ezáltal pety­

tyesnek látszanak.

Ritkás erdó1<:en, erdei tisztások mentén, hullámtéri erdó1<:ben,

parkokban, nagyobb kertekben, szó1ó1<:ben, gyümölcsösökl?en

telepszik meg. Táplálékának nagy részét repülo rovarok teszik

ki, amelyeket a levegóben fog el. Bogyókat, gyümölcsöt is rend­

szeresen fogyaszt.

Fészkét félig nyitott odúba, kikorhadásba, épületek kiszögell é­

seire, párkányokra, mesterséges odúba rakja, de gyakran épít fá­

ra is. A fészek fuszálakból, mohából, pamutból stb. épül, belse­

jét szorszálakkal, gyökerekkel finoman béleli. A fészekalj 3-5

tojásból áll. Tojásrakás idején a hím a tojót eteti. A kotlás 11-13

napig tart, a fiókák 12-14 nap után hagyják el a fészket. A fió­

kákat mindkét szülo táplálja.

Vonuló madár, április második felében érkezik, és szeptember­

ben vonul el. Magyarországon északi példányok is keresztülvo­

nulnak. A telet Afrikában, a Szaharától délre tölti.

Hazai állományát 80 000-120 000 párra becsülik.

11-12 cm. A hím feje és pofája szürke, torka narancsszínu, szem­

gyuruje világos. A felsotest és a szárnyak szürkésbarnák. A mell,

a has és az alsó farkfedó1<: fehérek. A faroktollak sötétszürkék,

feketék, a szélsokben fehér tükör látható. A farkcsík szürkésbar­

na, mint a felsotest. A tojók színezete hasonló, de a fejük is bar­

nás, mint a felsotestük, torkuk piszkosfehér, nem narancssárga.Csorük vékony, a láb fekete.

Elsosorban az öreg bükkösök madara. Kedveli apatakmeder

közelségét, illetve az olyan helyeket, ahol egy-egy kidó1t famiatt a napsugarak behatolnak az erdóbe.

Tápláléka rovarokból áll, amelyeket a levegóben, a fák törzsén,

ágain és levelein fog el. Bogyókat is szívesen fogyaszt.

Fészkét letört ágcsonkra, kikorhadásba építi. A fészek fó1eg mo­

hából, finom növényi szálakból készül, belsejét gyökerekkel és

szorszálakkal finoman béleli. Évente csupán egy fészekaljat

nevel fel. Ha a fészket egy ragadozó kifosztja, vagy más okból

elpusztulnak az utódok, a kis légykapó pótköltésbe kezd. A kot­

lás 13-14 napig tart, a fiókák ugyanennyi ideig tartózkodnak afészekben.

Vonuló madár. A telet Dél-, Délkelet-Ázsiában tölti. Hozzánk

május elso felében érkezik és augusztus végén, szeptember ele­

jén vonul el. Hazai állománya 300-500 párra teheto.

Page 31: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

Örvös légykapóPicedula albicollis

LégykapófélékMuscicapidae

(1 kép)

!

I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII

000••••••000

Kormos légykapóPicedula hypoleuca

LégykapófélékMuscicapidae

(2 kép) !I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII

000•••••• 000

FüggöcinegeRemiz pmdulinus

Függocinege-félékRemizidae

(3-4. kép)

!

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

00•••••••• 00

58

12-13,5 cm. A hím homloka, nyakörve és az egész alsótest fe­

hér. A fej, a pofák, a hát és a faroktollak feketék. A farkcsík pisz­kosfehér. A szárny sötétbarna-fehértarka. A harmadrendu eve­

zó'kön nagyobb, a szárnyfedó'k végén kisebb fehér folt látható,

amelyek reptében egy szárnycsíkká olvadnak össze.

A tojó feje, nyaka, háta farka, szárnya szürkésbarna. Nyakörve

nincs. Szárnyfoltjai kisebbek. Az alsóteste piszkosfehér. Tölgye­

sekben, bükkösökben telepszik meg. Táplálékát, amely repülo

rovarokból áll, egy-egy kiemelkedo ponton ülve a levegóben

veszi észre, utánarepül és elkapja. Fiókanevelés idején azonban

a cinegékhez hasonlóan az ágakon hernyók és más rovarok

után kutat. Odúlakó. Szívesen megtelepszik a mesterséges fé­

szekodúkban is. Fészkét fuszálakból, növényi rostokból építi.

A kotlási ido 12-14 napig tart, a fiókák 14 napig tartózkodnak az

odú ban. A telet Afrika középso részén tölti. Hozzánk áprilisban

érkezik vissza, és szeptemberben elvonul. Hazai állományát150 000 párra becsülik.

13 cm. Nagyon hasonlít az örvös légykapóhoz, de nyakörve

hiányzik és a szárnyfoltjai nagyobbak. A hímek legtöbbje nálunk

nem színesedik ki, hanem a tojóra emlékezteto tollazatot visel.

Nálunk csak alkalmilag telepszik meg néhány pár, miközben

rendszeresen átvonul hazánkon, áprilisban illetve augusztusban.

Fészkelési és táplálkozási szokásai nagyon hasonlóak az örvöslégykapóéhoz.

10-11,5 cm. A hím fejteteje szürke, a szem körül fekete pofafol­tok vannak, amelyek a csor felett összeérnek. Mellén vöröses­

barna, elmosódott folt van. A hát rotes barna, a szárny tollak fe­

keték fehér szegéssel. A faroktollak szintén feketék, széleik fe­

hérek. A csor hegyes és keskeny, kékesszürke, a láb fekete.

A tojó feje barnásszürke, szem körüli foltjai kisebbek, alsóteste

enyhén rotes krémszínu. A fiatalok feje, háta egyszínu barna, al­

sótestük krémszínu. Folyók, csatornák menti fuz-nyár liget­erdó'k, tavak és mocsarak szélében álló fuzfák a kedvelt fészke­

lónelyei. Tápláléka rovarokból áll.

Fészkét elsosorban a fuzfák aláhajló ágaira szövi. A zacskó ala­

kú építményt fó1eg nyárfa- és gyékénytermésbó1, nádbugából,növényi rostokból a hím szövi. A fészek felso harmadában a

csoszeru nyílást a tojó építi. A tojások lerakása után a hím újabbfészek építésébe kezd, és igyekszik újabb párt keríteni. A fiókák

12-14 nap alatt kelnek ki, és 18-26 napos korukra válnak röpké­pessé.

Márciusban érkeznek az elsó'k és szeptemberben, októberben

vonulnak el, de gyakran akadnak átteleló'k is. A telet Olaszor­

szágban töltik.

Hazai állományát 10 000 párra becsülik.

-

Page 32: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

BarkóscinegePanurns biarmicus

TimáliafélékTimaliidae

(1-2. kép)

!

Barkóscinege farok/allat

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

••••••••••••

OszapóAegtthalos caudatus

ÓszapófélékAegithalidae

(3 kép)

!

Oszapó farok/allat

I II III IV V VI vu Vili IX X XI XII

••••••••••••

60

14-15,5 cm. A hím (2. kép) feje kékesszürke, a szemtó1 induló

barkója fekete, torka fehér. Alsó farkfedoi feketék. A tojó fejeokkerbarnás árnyalatú, torka piszkosfehér. Mindkét ivar háta,farka okkerszínu. A szélso faroktollak fehérek. Az alsótest ok­

kerbarnás, de világosabb, mint a hát. A szárnytollak külso zász­lója fehér, a harmadrendu evezóK és fedotollaik feketék, okkerszegéssel. esore sárga, lába fekete. A fiatalok tollazata a tojóérahasonlít, de hátukon és a szélso faroktollakon fekete folt, illet­ve szegély látható.

Mocsarakban, halastavak és természetes tavak keskenylevelugyékénnyel elegyes nádasaiban telepszik meg. Télen a nád és agyékény, illetve gyomnövények magját eszi. Nyáron elsosorbana nádasban élo, vízhez kötodo rovarokat zsákmányolja.Fészkét az avas nád surujébe, hó általlenyomott gyékényszálakalá építi, gyékény- és nádlevelekbó1. Nagyon korán kezd költe­ni, gyakran már március közepén.A fészkelés körülményeitó1 függoen fészekalja 4-8 tojásból áll­hat. A kotlás 10-13 napig tart, és a fiókák 12-13 napos korbanhagyják el a fészket.Állandó madár, a nálunk fészkelóK a Kárpát-medence nagyobbnádasai között néha kóborolnak. Télen csapatokba verodvemozog.Hazai állományát 5000-15 000 párra becsülik.

13-15 cm. Feltunoen hosszú farkú, apró termetu madár. A fejte­to, a pofa, a torok, a begy és a mell fehér. A szem felett fekete

sáv húzódik félkörben, és a hát feketéjébe torkollik (ssp. euro­paeus). Az északi alfajnak - amelyik nálunk szintén fészkel - azegész feje tiszta fehér (ssp. caudatus). A váll vörösesbarna.

A szárnytollak feketék, a másodrenduek külso zászlója fehér.A hosszú farok fekete, lépcsozetes, a középso tollak a leghosz­szabbak. A szélso tollak külso zászlója fehér. A csor rövid feke­te, a szemgyuru narancssárga. A fiatalok felsoteste, pofája és tar­kója sötétbarna, a fejteton fehér folt látható.

Kedvelt fészkelóbelyei a bokros erdóK, borókások, ártéri erdóK,fiatal fenyvesek. Tápláléka nyári idoszakban fó1eg rovarokból(hernyókból, bogarakból, hártyásszárnyúakból) áll, de pókokatis fog. Télen rájár az etetokre is, ahol faggyút csipeget vagy nap­raforgómagot eszik.

Fészkét fó1eg mohából, zuzmóból, birkagyapjúból, háncsbólszövi. A zacskó alakú zárt építményen egy bejárati nyílást készít,belsejét tollal vastagon béleli. A bejárati nyílást gyakran egynagyobb madártollal rejtik el. 12-13 napig tart a kotlás, és a fió­kák 18-19 napot töltenek a fészekben.Állandó madár, télen a vegyes cinegecsapatokkal kóborol. Ha­zai állományát 30000-50000 párra becsülik.

•••

I

Page 33: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

Kék cinegeParus caernleus

CinegefélékParidae

(1. kép)

!

Lazúrclnege faroktollat

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

••••••••••••

FenyvescinegeParus ater

CinegefélékParidae

(2 kép)

!

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

••••••••••••

SzéncinegeParus major

CinegefélékParidae

(3. kép)

!

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

••••••••••••

62

10,5-12 cm. A fej két oldalán fehér folt van, ami a homlokon

összeér. A fejteto, a tarkó, a szemsáv és a torokfolt kék. A hát

sárgás- vagy kékeszöld, az alsótest citromsárga. A szárny- és fa­

roktollak kékek, rajtuk - ellentétben a lazúrcinegével - fehérmintázat nincsen. A csor rövid, kékesszürke, a láb kék. Erdó1a­

kó, fó1eg a lomberdokben telepszik meg, de valamennyi szénci­

nege által lakott élónelyen megtelepedhet. Táplálkozási és fész­

kelési szokásai nagyon hasonlóak a széncinegéhez, de kisebb

termete miatt a szú1<.ebb odú kat is képes elfoglalni. Állandó ma­

dár, télen a vegyes cinegecsapatokhoz társulva erdokben, par­kokban keres táplálékot, vagy a nádasokban kutat élelem után.

Hazai állományát 200 000-300 000 párra becsülik.

A kék cinegéhez némileg hasonló lazúrcinege (Parus cyanus)Közép-Európában ritka kóborló. A kék cinegétó1 eltéroen fején

nincsen kék sapka,' hasoldala pedig nem sárga, hanem fehér.

10-11,5 cm. Az egész fejteto és a torok elmosódott szélu foltja

fekete. A pofa és a tarkófolt fehér. A hát, a szárny és faroktol­lak kékesszürkék. Az alsótest barnás, fehéres színezetu.

A szárnyban két vékony csík húzódik. Fenyoerdó1<. fészkelo ma­

dara, de megtelepszik az elegyes erdó1<. fenyofoltjaiban, tuleve­

luekben gazdag parkokban is. Fiókanevelés idején elsosorbanhernyókkal táplálkozik, de aknázómolyokat és levél darazsakat

is gyújt. Télen rájár az etetó1<.re, de kisebb számban, mint a szén­

és kék cinege. Fészkét odú ban, föld alatti vagy sziklaüregben,fatuskóban stb. építi. Fészkelési szokásai hasonlóak az itt emli­

tett két másik fajhoz. Állandó madár, télen a vegyes cinegecsa­

patokkal kóborol. Hazai állománya 20 000 párra teheto .

13,5-15 cm. A fejteto, a tarkó és a torok fekete. A torok fekete

foltja folytatódik a begyen, amellen és a hason keresztül, egyhosszanti csíkban. A pofa fehér. A hát zöldes, az alsótest citrom­

sárga. A szárny- és faroktollak szürkéskékek, a szárnyban fehér

keresztcsík látható. A csor hegyes, kékesszürke, a láb kékes szí­

nezetu. A fiatalok matt színezetuek, pofafoltjuk sárga, a torokból

induló hosszanti fekete csík csak a mell alsó széléig húzódik.

Elsosorban a tölgyesek fészkelo madara, de megtelepszik a

fenyvesekben, városi parkokban, kertekben is. Tápláléka elso­

sorban rovarokból áll. Fiókáit fó1eg hernyó kkal eteti. A téli ido­

szakban is rovarok után kutat, de a faggyúra, napraforgómagra

is szívesen rájár. Odú ban fészkeI, de az emberi településeken

gyakran költ csóben, postaládában és más helyeken. A kotlás

13-15 napig tart, a fiókák 20-22 nap után repülnek ki, ezalatt

több tízezer rovart fogyasztanak el. Állandó madár, télen más ci­

negefajokkal együtt vegyes csapatokat alkot. Az állomány ki­

sebb része messzire, egészen Olaszországig elkóborol. Hazai ál­

lományát 500 000 párra becsüljük.

Page 34: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

BarátcinegeParus palustris

CinegefélékParidae

(J kép)

!

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

••••••••••••

KormosfejücinegeParus montanus

CinegefélékParidae

I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII

••••••••••••

Búbos cinegeParus cristatus

CinegefélékParidae

(2. kép)

!

I II III IV V V! VII Vili IX X XI XII

••••••••••••

64

11,5-12 cm. A fejteto és a tarkó fémes fekete. A csor ala,tti, jólkörülhatárolt torokfolt szintén fekete. A pofa és a mell piszkos­fehér, az alsótest barnásszürke. A felsotest, a szárny- és faroktol­lak egyszínu barnák.Elsosorban a bükkösök, tölgyesek fészkelo madara, de alkal­manként megtelepszik a városszéli kertekben is. Tápláléka na­gyon hasonló a szén- és kék cinegééhez. Fiókáit elsosorban her­nyókkal eteti, de lószúnyogot, poloskákat, ormányosbogarakatis hord a fészekhez. Télen is elsosorban rovarok után kutat, de

rájár az etetokre is.Fészkelési szokásai nagyon hasonlítanak a többi, odúban költocinegefajéhoz. Már április elején hozzálát a tojásrakáshoz. Éven­te általában csak egyszer költ. Állandó madár, télen a párokegyütt maradnak, és a fészkelohely közelében kóborolnak. Ha­zai állományát 25 000-30 000 párra becsülik .

12-13 cm. Nagyon hasonlít a barátcinegéhez. Torokfoltja na­gyobb kiterjedésu, széle elmosódott. Fejteteje fekete, nincs fé­mes csillogása. A másodrendu evezó1:: külso zászlója világosszegésu.Elsosorban a tulevelu erdó1::fészkeloje. Nálunk idos lucosokbanés bükkösökben telepszik meg.Tápláléka és fészkelési szokásai nagyon hasonlóak a többi cine­gefajhoz. Elofordul azonban, hogy fészkelo odúját maga vájja akorhadt fába. Esetenként - táplálék után kutatva - harkály mód­jára vési a korhadt fát.Állandó madarunk, de az állomány egy része kóborol. Fészkeloállománya kisszámú, mindössze 300-500 párra teheto.

10,5-12 cm. A torok fekete. A tarkón vékony fekete csík húzó­dik, amely lekanyarodik a torokfoltra. A pofa szürke, sötétebbvékony szemsávvaL A fejteto szürkés, bóbitás, a tollak vége vi­lágos szegésu. A hát, a szárnyak és a farok egyszínu barna. Azalsótest világos krémszínu, barnás árnyalatú. A csor hegyes, sö­tétszürke.

Elsosorban fenyvesekben költ, de a fiatal erdoállományokbanmegfelelo odú hiányában nem tud megtelepedni, ilyenkor, havan a közelben öreg lomberdo, abban fészkeI. üdúlakó. Meg­telepszik mesterséges odúban, nagyobb repedésekben, kikorha­dásokban is. Fészkelési és táplálkozási szokásai nagyon hason­lóak a többi cinegefajéhoz. Állandó madarunk, amelyik a téliidoszakban kóborol. Ilyenkor fakuszokkal, csuszkákkal, más ci­negefajokkal alkot laza csapatot. Hazai fészkelo állományát5000 párra becsüljük. Az utóbbi évtizedek fenyotelepítései kö­vetkeztében állománya és fészkeloterülete egyaránt növekedett.

~

Page 35: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

CsuszkaSitta europaea

CsuszkafélékSinidae

(1-2. kép)

!

Csuszka farok/ollai

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

••••••••••••

Hegyi fakuszCerthia familiaris

Rövidkarmú

fakuszCerthia hrachydactyla

FakuszfélékCerthiidae

(3. kép)

!

Fakusz farok/ollai

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

••••••••••••66

12-14 cm. A fejteto, a hát, a szárny, a farok kékesszürke. A sze­

men keresztül fekete sáv húzódik. A pofák fehérek, a torok, a

begy, a mell és a has is rozsdás krémszínu. A hímek farktájékán

ez sötét vörösesbarna, a tojóknál rozsdás árnyalatú, krémszínu.

Az alsó farkfedok vörösesek, végük világos. A csor hosszú, he­

gyes, kékesszürke, a láb rózsaszín.

Elsosorban az öreg lomberdóK fészkeloje, de megtelepszik feny­

vesekben, nagyobb parkokban, kertekben is. Táplálékát harká­

lyokhoz hasonló módon a törzsön, ágakon kúszva keresgéli.

Költési idóben mezeipoloska-Iárvák, hernyók képezik fo táplá­

lékát. Télen is elsosorban rovarok, lárvák és peték után kutat,

de szívesen felkeresi a maggal teli etetóKet is. A nagyobb ma­

gokat kéregrepedések közé szorítva töri fel (1. kép)

üdúban költ. Mesterséges és természetes odvakat egyaránt el­

foglal, azok bejárati nyílását sárral leszukíti a számára megfele­lo méreture.

Fészkét kéregdarabokból, levelekbó1 rakja. 14-18 napig tart a

kotlási ideje, a fiókák 20-21 napos korukban hagyják el az odút.

Állandó madár. A párok télen is összetartanak és védik revírjü­

ket. Hazai állományát 100 000-200 000 párra becsüljük.

12-14 cm. A két fakuszfaj rendkívül hasonlít egymásra, mind

színezetükben, mind fészkelési szokásaikban, ezért együtt tár­

gyaljuk óKet.Felsotestük barna színezetu, rendkívül finom, hosszanti, világos

mintázattal. A farok okkerbarnás színu. Az alsótest a hegyi

fakusznál hófehér, a rövidkarmú fakusznál a test oldala piszkos­

fehér, krémsárgás, barnás árnyalattal. A szárny sötétbarna, vilá­

gosbarna keresztcsíkokkal. A csorük vékony és lefelé hajló.

A rövidkarmú fakusz megtalálható valamennyi lomberdonkben,

ártéri erdóKben, nagyobb parkokban, városi kertekben, míg a

hegyi fakusz a magasabb régiókra jellemzo, bár nálunk az ala­

csonyabb területeken is megtalálható.

Mindkét faj a fák kérgén keresi táplálékát. Alulról felfelé csavar­

vonalban kutatják át a kérgeket, és elsosorban kaszáspókokat,

hernyókat, kétszárnyúakat zsákmányolnak. Fészküket felrepedt

kéreg alá, farepedésekbe építik. Fészkük vékony ágacskákból

épül, belsejét szorrel, tollal finoman bélelik. A kotlás 14-16 na­

pig tart, és a fiókák 16-18 napos korukban hagyják el a fészket.

Mindkét faj állandó madár, télen kóborolnak, cinegék vegyes

csapatához csatlakoznak.

A hegyi fakusz fészkelo állománya 8000-10 000, míg a rövidkar­

múé 30 000-40 000 pár.A fakuszok távoli rokona a hazánkban csupán kóborlóként

megjeleno, sziklafalakon élo hajnalmadár (Tichodroma mura­ria). Valamennyi madártóI könnyen elkülönítheto a szárny vö­

rös mintázata alapján (4. kép) .

~

Page 36: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

SárgarigóOriolus oriolus

SárgarigófélékOriolidae

(1-2. kép)

!

Sárgarigó szárnya

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

000•••••• 000

CsonttollúBombycilla garrulus

CsonttollúfélékBombycillidae

(3 kép)

!

Csonttollú szárnya

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

••••000000••

68

22-25 cm. Az öreg hím O. kép) testeélénksárga. Szemsávja,szárnya és faroktollainak egy része fekete. A faroktollak végé­nek két széle szintén sárga. A tojó (2. kép) olajzöld színezetu.Begye, melle, hasa világosszürkés, sötétebb hosszanti vonalká­zássa!. Az öregek esore narancssárga. A fiatalok színezete a to­jóéra hasonlít, de csorük szürkésbarna.Elsosorban a nyárasokat kedveli. Megtelepszik az ültetvények­ben, fasorokban, hullámtéri erdóKben is. Kedveli a középhegy­ségi erdóKet, nagyobb parkokat, alföldi akácosokat.FÓKént bogarakkal, hernyókkal táplálkozik, amelyeket a fáklombkoronájában keres. A talajon ritkán keres táplálékot. Nyárvégén sok gyümölcsöt, elsosorban fehér és fekete epret fo­gyaszt; olykor a fiókáknak is hordanak a szülóK gyümölcsöt.Fészkét ágvillába függesztve szövi. Elsosorban növényi szálakatgyujt építoanyagnak, gyakran azonban muanyag raffiát, és anyárfa repítóKészülékes, fehér termését használja. A fészek bel­sejét gyakran papírral, ezüstpapírcsíkokkal béleli.Fészekalja 3-5 tojásból áll. 14-16 napig kotlik a két szülo felvált­va, majd 14-17 napig nevelik a fiókákat. A fészek elhagyása utána kirepült fiatalokat a szülóK még néhány hétig táplálják.Vonuló madár, április végén, május elején érkezik, és szeptem­ber közepéig elvonu!. A telet Kelet-Afrikában tölti.Hazai állománya 80000-100000 párra teheto.

18-21 cm. A testtollai vörösesbarnák, a felsotesten sötétebbek,

az alsón világosabbak. A fejteton vörösbarna tollbóbita látható.A homloktóI a szemen túl vékony fekete csík húzódik. A torokfekete. A farkcsík szürke, a farok fekete, a végén sárga végsza­lag látható. Az alsó farkfedóK vörösesbarnák. A szárnytollak fe­keték, a végükön fehér, illetve a külso zászlón sárga szegélyvan. A másodrendu fedotollak szürkék, a végükön piros szaru­

képzodmény látható.Magyarországon inváziószeruen csak egyes években jelenikmeg. Ilyenkor városi parkokban, középhegységi erdóKben egy­aránt találkozhatunk vele. Egyes években különösen nagyszámban özönli el a Kárpát-medencét. Ilyenkor nem ritkák több­ezres összetartó csapatai sem.Magyarországon november és április között figyelhetóK meg te­lelo csapatai.Hozzánk Norvégiából, Finn-, Svéd- és Oroszországból érkez­nek, és gyakran tovább vonulnak Olaszországba, Francia- ésSpanyolországba, kis számban Észak-Afrikába is.Téli tartózkodásukat elsosorban a rendelkezésre álló táplálék­

mennyiség határozza meg. A telelo csapatok japánakáccai, ma­dárcseresznyével és más tömeges, lédús termésekkel táplálkoz­nak. Nagy vízigényük miatt gyakran eszik a havat, és lejárnak acsordogáló csapok környékére is inni.

~I

Page 37: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

Kis örgébicsLanius minor

GébicsfélékLaniidae

(1. kép)

!

Kis orgéhics portréja

I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII

0000••••0000

Nagy örgébicsLanius excubitor

GébicsfélékLaniidae

(2 kép)

!

Nagy orgéhics portréja

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

••••0000••••

70

19-21 cm. A hím és a tojó azonos színezetu. A homloka ésszemsávja fekete. A fejteto és a hát szürke. A pofa és a torok fe­hér, kissé szürkés árnyalattal. Az alsótest enyhén rózsaszín ár­nyalatú. A farok és a szárnytollak feketék, utóbbiakban fehér tü­kör láthatá. esore és lábai kékesszürkék. A fiatalok homloka is

szürke, és az egész felsotest tollain vékony sötét szegés látható,csakúgy, mint a váll-, szárnyfedo- és szárnytollakon, de ezekenvilágos a tollak vége.A nyílt térségeket kedveli. Elsosorban az alföldi fasorok, kisebberdofoltok jellemzo madara.FészkeI az ártéri erdó'kben, gyümölcsös ökben is. Elsosorban bo­garakkal táplálkozik, amelyeket egy kiemelkedo pontról figyel­ve vesz észre. Fiókáit leggyakrabban sáskákkal és szöcskékkeltáplálja. Alkalmanként kisemlosöket, például mezei pockot iszsákmányol. Fészkét a törzs mellé építi, száraz és zöld növény­szálakból. Belsejét tollal finoman béleli. A fészek gyakran virág­zó növényekbó1, például kamillából épül, illetve azzal díszíti.Mindkét szülo épít. A kotlás 15-16 napig tart. A fiókákat közö­sen táplálják, azok 16 nap után hagyják el a fészket.Vonuló madár. Késon, május elején érkezik, és korán, augusz­tus közepén elvonul. A telet az Egyenlítotó1délre, Afrikában töl­ti. Hazai állományát 5000-8000 párra becsülik.

22-26 cm. A fej, a nyak és a hát szürke, a szárny- és faroktollakfeketék. A szélso faroktollak és valamennyi toll vége fehér. A fe­kete szemsáv csak a csorig ér, nem hatol fel a homlokra (amiszintén szürke), ellentétben a kis orgébiccsel. Az alsótest csillo­gó fehér. A fekete szárnytollakon fehér folt látható, a szárnyfe­dó'k vége szintén fehér. A csor és lábak kékesszürkék. Nálunkelsosorban a nyílt térségek madara. Az alföldi fasorok, villany­vezetékek mentén gyakran találkozni vele, de a dombvidékensem ritka.

Fészkelési körülményei meglehetosen hasonlóak a kis orgébi­cséhez. Alkalmazkodó faj, hegyi legeló'kön, fákkal övezett szán­tókon, mocsárvidékeken, füves pusztákon és félsivatagokbanegyaránt megtelepedik. Magyarországon eddig mindössze há­rom alkalommal bizonyították költését.Hozzánk szeptemberben érkezik, és április elején távozik, de anyári hónapokban is megfigyelték már. A nálunk teleló'k egye­sével jelentkeznek, de megfelelo éló'helyeken mindenütt lehetvelük találkozni. Osszel és tavasszal nagyobb testu rovarokat iszsákmányol, de télen szinte kizárólag kisemlosöket, madarakatfog el. Zsákmányát gyakran a levegóben egy helyben lebegve,"szitálva" keresi; áldozatait - más gébicsekhez hasonlóan ­nemritkán tövisekre tuzi.

~

Page 38: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

Tövisszúró gébicsLanius collurio

GébicsfélékLaniidae

(1-2 kép)

!

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

000••••••000

Vörösfejü gébicsLanius senator

GébicsfélékLaniidae

(3. kép)

!

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

000••••••000

72

16-18 cm. A hím feje és tarkója szürke. A szemsáv fekete, a hátés szárny rotesbarna. A faroktollak feketék, a szélso tollak kö­zépso harmada fehér. A torok fehér, a begy, a mell és a has ró­zsaszínes árnyalatú. Egyes hímeken fehér szárnytükör látható.A tojó felsoteste egyszínu barna, az alsótest krémszínu, barnás­szürke keresztsávozással. A fiatalok a tojóhoz hasonlítanak, defelsotestük tollain világos szegés van.Elsosorban a bokros domboldalakon, temetó'kben, út menti fa­sorok bokrosaiban, hullámtéri erdó'k szélében, faluszéli kertek­ben telepszik meg. Fó1eg bogarakkal és sáskákkal táplálkozik.Cserebogár- vagy gabonaszipoly-rajzás idején elsosorban azok­kal táplálkozik. Kisebb emlosöket, gyíkot, madárfiókát is zsák­mányol. Jellemzo tulajdonsága, hogy táplálékboség idején a na­gyobb rovarokat, apró emlosöket feltuzi egy tövisre, száraz ágra.Fészkét legtöbbször tüskés bokrok belsejében - galagonya, vad­rózsa, kökény - építi száraz fuszálakból, mohából, kéregdara­bokból. Belsejét szorrel, tollal finoman béleli. A tojó egyedülkotlik 14-15 napig, a fiókák 14-16 napos korukban hagyják el afészket; mindkét szülo eteti ó'ket. A fészekhagyás után még na­pokig etetik ó'ket a szüló'k.Vonuló madár, meglehetosen késon, április végén, május elejénérkezik vissza Afrika középso részén lévo téli szállásáról, ésszeptemberben vonul el.Állományát 200 000--400000 párra becsülik.

17-19 cm. A hím fejteteje és tarkója rotesbarna, szemsávja feke­te, homloka krémszínu. A szárny fekete, fehér tükörrel, válla fe­hér. A hát fekete, farkcsíkja szürkésfehér, farka fekete, szélso fa­roktollai és a farok vége fehérek. Alsóteste világos. A tojó színe­zete hasonló a híméhez, de valamivel világosabb annál. A fiata­lok a tövisszúró gébics fiataljaira hasonlitanak, de sokkal fakóbbszínezetuek, inkább szürkésbarnák.Jellemzoen a mediterrán területek fészkelo énekesmadara. Élo­helye nagyon hasonlít a tövisszúró gébicséhez. Elsosorban bok­rosokban telepszik. Nálunk rendkívül ritka alkalmi fészkelo,éveken keresztül nem jelentkezik, majd váratlanul feltunik egy­egy pár. Az elmúlt száz évben fészkelt már Sopron és Debrecenkörnyékén, Veszprém, Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén, Vas, Zalaés Somogy megye néhány pontján.Táplálékában a bogarak és sáskák dominálnak. Gerinceseket rit­kán zsákmányol, s rokonaitól eltéroen áldozatait csupán kivéte­lesen tuzi fel tövisekre. Fészkelési szokásai és fiókanevelése ha­

sonló a tövisszúró gébicshez. Vonuló madár, a telet Nyugat- ésKözép-Afrikában tölti. Hazai állománya néhány párra tehetoazokban az években, amikor megtelepszik.

~

Page 39: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

SzajkóGarruhtS glandarius

VarjúfélékCOIvidae

(1. kép)

I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII

••••••••••••

FenyöszajkóNucifraga caryocatactes

VarjúfélékCorvidae

(2. kép)

!

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

•••00000••••

74

34-36 cm. Testtollai rozsdásszürkés árnyalatúak. A homlok és afejteto feketén sávozott. A csor alatti barkó fekete. A szárny- ésa faroktollak feketék. A másodrendu evezóKön fehér folt talál­

ható, míg az elsorenduek külso zászlójának széle szintén fehérszegésu. A szárnyfedóK kékek, fekete keresztsávozással. Az al­só farkfedóK és a farkcsík fehér. A csor szürkéskék.

Elsosorban a tölgyeseket kedveli, de fenyvesek szélében, ártérierdóKben is költ. FészkeI nagyobb városi parkokban, városszélizöldövezetben is. Költési idóben elsosorban hernyókkal, boga­rakkal táplálkozik, de szívesen fogyaszt éro gyümölcsöt is.Rendszeresen kirabolja a környezetében lévo kisebb madaraikfészkeit, tojásaikat és fiókáikat megeszi. Télen több növényi ere­detu táplálékot fogyaszt: tölgymakkot, napraforgót, kukoricasze­meket stb.

A fészket a két szülo közösen építi vékony ágakból, belsejét nö­vényi szálakkal, szorrel finoman bélelik. Mindkét szülo résztvesz a 16-17 napig tartó kotlásban is. A fiókák 19-21 nap alatthagyják el a fészket.Állandó madár. Egyes években inváziószetuen jelennek megészakkelet felól áramló tÖmegei. Feltuno módon nem csapat­ban, hanem elhúzódó laza vonalban követik egymást az egyespéldányok. Magyarországi állománya 100 000 párra teheto. Nemtartozik a védett madarak közé .

32-35 cm. A fejteto sötétbarna, a szárnyak és a farok fekete.A test többi része barnásfekete, fehér pettyezéssel. A farok végeés az alsó farkfedóK fehérek. A csor és a csüd fekete. esore

hosszabb, farka pedig rövidebb, mint a szajkóé.Elsosorban a lucfenyvesekben fordul elo, 1200-2200 méter ten­gerszint feletti magasságban.Fóleg növényi eredetu táplálékot fogyaszt, elonyben részesíti afenyofélék magjait. Szívesen eszi a diót, mogyorót, mandulát, ameggyet és a cseresznyét is.Nálunk nem fészkeI, a közeli Kárpátokban viszont rendszeresfészkelo. Fészkét a fatörzs közelében vékony ágakból építi, bel­sejét finomabb szálakkal, mohával béleli.A 17-19 napig tartó kotlásban mindkét szülo részt vesz, csakúgy,mint a fiókák táplálásában. Fészekalja 3-5 tojásból áll.A fiókák 3-4 hetes korukban hagyják el a fészket, de kirepülé­sük után még 2-3 hónapig együtt marad a család.Nálunk elsosorban szeptember és március között jelenik meg afaj egy-egy példánya. Kisebb csapatokban hazánkban csak kivé­teles esetben figyelheto meg. Fészkelohelyén állandó madár, dea költési idoszak után a fenyorégióbóllehúzódik a bükkösök­be, tölgyesekbe. Egyes inváziós években a szibériai alfaja (ssp.macrorhynchos) elözönli Európát.

Page 40: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

SzarkaPica pica

Va~úfélékCorvidae

(1-2 kép)

I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII

••••••••••••

Havasi csókaPyrrhocorax graculus

VarjúfélékCorvidae

(3. kép)

!I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII

000000000000

Havasi varjúPyrrhocorax pyrrhocorax

Va~úfélékCorvidae

I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII

000000000000

76

40-51 cm. Feltunoen hosszú farkú madár. A fej, a hát, a szár­nyak, a torok, a mell és az alsó farkfedó1<feketék. A váll és ah41sfehér. Az evezotollak belso része fehér, de ez csak röptébenlátszik. A hosszú farok lépcsozetes, a középso tollak a leghosz­szabbak. Valamennyi faroktoll felül zöldes árnyalatú. A csor ésa csüd fekete. A fiatalok tollazata matt, míg az öregeké fémescsillogású. Elsosorban a nyílt térségek bokraiban, fasor41iban,ki­sebb erdofoltjaiban telepszik meg. Napjainkban egyre nagyobbszámban jelenik meg a városi parkokban, fasorokban. Sokszora legforgalmasabb helyeken költ, de fészke minden esetben el­érhetetlen magasságban, vékony ágakra épül. Mindenevo. Ro­varokat, csigákat, férgeket, dögöt eszik, de mindenféle növényieredetu táplálékot is szívesen fogyaszt. Összeszedi a pockot, ap­ró madárfiókákat, és gyakran kirabolja a földön fészkelo mada­rak fészkeit is. Rendkívül tanulékony. Megtanulja például, hogya tyúk kotkodálása táplálékot jelent számára, és képes azonnalkilopni a friss tojást a fészekból. Fészkét vékony, legtöbbszörtüskés ágakból építi (2. kép), belsejét sárral tapasztja. Fészke fö­lé tetot készít, és csak egy nyíláson keresztül jár be. A fészket akét szülo közösen építi, a kotlásban azonban a hím nem veszrészt. A fiókák a harmadik héten hagyják el a fészket, de ekkormég nem tudnak jól repülni. Körülbelül egy hétig még vissza­járnak a fészekbe, teljes röpképességüket csak azután érik el.A szarka állandó madár, fészkelohelye körzetét nem hagyja el.Hazai állománya 100000-150000 pár. Nem tartozik a védettmadarak közé .

36-39 cm. Nagyon hasonlít a havasi varjúra. Egyszínu feketemadár, esore rövidebb és kevésbé hajlott, sárga színu. Lábai ró­zsaszínuek. A magashegyek fészkeloje, 1500-3900 méter közöt­ti zónában fészkeI.

Turistaházak közelében, ahol konyhai hulladék után kutatnak,gyakran nagyon szelíddé válnak.Magyarországon nem fészkei, csupán igen ritka kóborlókéntfordul elo a Kárpát-medencében; nálunk két alkalommal bizo­nyították elofordulását.

37-41 cm. Egyszínu fekete madár, amely a havasi csókától haj­lott, vörös esore alapján könnyen elkülönítheto. Lábai ennek ava~úfélének is rózsaszínuek. A fiatalok esore barnássárga.Dél-európai tengerpartok sziklafalain, magashegységekben költ.Sziklafalak repedéseiben építi fészkét. Élohelyén állandó madár,de a magas hegyekbó1 gyakran lejön táplálkozni a környezomezogazdasági területekre. Magyarországon nem fészkei, csu­pán ritka kóborló vidékünkön. Eddig mindössze egyetlen alka­lommal bizonyították elofordulását.

Page 41: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

CsókaCorvus monedula

Va~úfélékCorvidae

(1. kép)

!

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

••••••••••••

Dolmányos/Kormos varjúCamus corone

Va~úfélékCorvidae

(2-} kép)

CO

Kormos varjú csore

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

••••••••••••

78

30-34 cm. A vetési varjúnál kisebb termetu varjúféle. A tarkójavilágosszürke, a test többi része sötétszürke, illetve fekete. A fej­teto, a csor és a lábak feketék. A szem szivárványhártyája vilá­goskék.A ligetes, mozaikos szerkezetu tájban álló öreg fák, fasorok, rit­kás erdóK környékén, városi parkokban, ártéri erdóKben telep­szik meg. Gyakran fészkei elhagyott épületek zugaiban, homok­és löszfalak üregeiben is.Elsosorban rovarokkal, férgekkel táplálkozik, de elfogja a ki­sebb emlosöket is. Városi környezetben gyakran kirabolja a bal­káni gerle, illetve a városi galambok fészkeit, megeszi a szeme­tesek környékén talált konyhai hulladékot is. Télen fÓKéntnö­vényi eredetu táplálékot fogyaszt.Természetes körülmények között odúlakó, de az állomány je­lentos része - lévén kultúraköveto faj - épületek zugaiban, re­pedéseiben, kéményekben költ. Fészkét vékony ágakból építi,belsejét szorrel, finom növényi anyagokkal béleli. Csak a tojókotlik, 17-18 napig. A fiókák 30-34 napos korukig maradnak afészekben; mindkét szülo eteti óKet.A nálunk fészkelo csókák állandók, de télen az itt honos csóka­állomány fó1eg Lengyelországból érkezo telelóKkel megnövek­szik. Ilyenkor gyakran csatlakoznak vetési varyakcsapataihoz.A faj hazai állományát 10000 párra becsülik.

44-51 cm. Magyarországon 2 alfaja fordul elo: a dolmányos(ssp. cornix) és a kormos varjú (ssp. corone). A dolmányos var­júnál (3. kép) a fej, a torok, a mell a szárnyak és a farok feke­te. A test többi része és az elso szárnyfedóK szürkék. A csor éscsüd szintén fekete. A kormos va~ú (2. kép) egyöntetu fekete.Utóbbi csak a nyugati határszéleinken fészkeI alkalomszeruen.A dolmányos varjú mezogazdasági területek, nyílt térségek, vi­zes élónelyek, halastavak környékének gyakori fészkeloje.A zárt erdóKet kerüli. Elsosorban talajlakó rovarokkal, férgekkel,csigákkal táplálkozik, de nagy eloszeretettel rájár mindenfajtadögre is. Elfogja a gyíkot, és gyakran elrabolja a földön fészke­lo madarak fiókáit is. Növényi eredetu táplálékot fó1eg télen fo­gyaszt. Fasorokban, magányos fákon, erdoszéleken, távvezeté­kek oszlopain építi fészkét, általában nagy magasságban, a fákcsúcsa közelében. A fészek vékony ágakból készül, belsejét fi­noman béleli (szorrel, hánccsal, növényi szálakkal, gyapjúval).A tojó egyedül kotlik 18-20 napig, a fiókákat a szülóK közösenetetik. A fiatalok négyhetes korukban a közeli ágakra másznakki, teljes röpképességüket öthetes korukban érik el.Állandó madár, költónelyéhez ragaszkodik. Magyarországi állo­mányát 70 000-80 000 pár közöttire becsülik.A dolmányos va~ú nem tartozik a védett madarak közé, viszonta kormos va~ú Magyarországon védett .

Page 42: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

Vetési varjúCoruus frugilegus

VarjúfélékCorvidae

(1-2. kép)

öreg

Vetésivarjú-portrék

I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII

••••••••••••

HollóGorous corax

VarjúfélékCorvidae

(3 kép)

!

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

••••••••••••

80

41-49 cm. Egyöntetu fekete színezetu énekesmadár. A tollazatbizonyos szögben fémes csillogású. Az öreg madarak csortövekörül kikopaszodott, csupasz felület található, míg a fiatalokcsortöve is tollas. Csore szintén fekete.

Alföldi eróKben, fasorokban, városi parkokban telepszik meg.Gyakran hatalmas, akár többezres kolóniái is kialakulhatnak.Költési idoszakon kívül elsosorban mezogazdasági területekentalálkozhatunk vele, de felkeresi a szeméttelepeket és a városikerteket, parkokat is. Elsosorban állati eredetu táplálékot, na­gyobb termetu rovarokat, apró emlosöket fog. Szívesen gyujtmagvakat, de gyakran keresgél hulladék után is, és a dögöt semveti meg. Fészkét általában nagy magasságban, fák csúcsábanépíti vékony ágakból (2. kép). Belsejét finomabb növényi szá­lakkal, állatszorrel béleli. A tojó egyedül kotlik - 16-18 napig ­miközben párja eteti. A fiókák 28-30 napig maradnak a fészek­ben, óKet a szülóK közösen nevelik.A nálunk fészkelo állomány állandó, de télen északkelet feló1hatalmas tömegben áramlanak be a Kárpát medencébe az átte­lelni érkezo vetésivarjú-csapatok.Hazai fészkelo állománya a túlhajszolt gyérítés következtébennagyon megfogyatkozott, ma már hatalmas országrészekbó1hiányzik mint fészkelo madár. 30 000-35 000 párra teheto fész­kelo állománya. 2001 óta újra védett faj.

54-67 cm. Hatalmas termetu, egyöntetuen fekete színu madár.Csore rendkívül vaskos, farka reptében jól láthatóan ék alakú.Hegyvidéki ritkás állományú erdóKben, sziklafalakon, alföldi er­dÓKben telepszik meg. Egyre gyakrabban építi fészkét villamostávvezetékek oszlopaira. Rovarokkal, apró emlosökkel táplálko­zik, de szívesen rájár a dögre is. Elfogja a gyíkokat, békát is, ésszívesen gyujt táplálékmaradványokat ragadozó madarak fészkealatt. Növényi eredetu táplálékot is rendszeresen fogyaszt. Meg­figyelheto a szeméttelepeken is, amint csapatosan kutat táplálékután. Fészkét vékonyabb ágakból, gallyakból építi, belsejét rend­kívül finoman béleli, vékony növényi szálakkal. Évente egyszerkölt. Monogám faj; a párt alkotó egyedek egész életükön át ki­tartanak egymás mellett. Egyik legkorábban fészkelo madarunk;általában március közepén (olykor már február végén) teljes afészekalja. A tojó egyedül kotlik 20-21 napig. A fiókákat közösennevelik, amelyek 5-6 hetes korukig maradnak a fészekben. Má­jusban, amikor más énekesmadarak még javában kotlanak, ahollófiókák már röpképesek. Kirepülésük után a fiatalok még jóideig együtt maradnak szüleikkel. Fészkeiben rendszeresen meg­telepednek ragadozó madarak, köztük gyakran a kerecsensó­lyom is. Állandó madár, a fiatalok kisebb távolságra elkóborol­nak. Hazai állománya az utóbbi két évtizedben lassan megero­södött, ma már 1000 pár körül mozog a fészkelo állomány .

..

Page 43: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

SeregélySturnus vulgaris

SeregélyfélékSturnidae

(1-2 kép)

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

DIIIIlIIILJII!;]IJIJDDD

PásztormadárSturnus roseus

SeregélyfélékSturnidae

(3. kép)

!

Fiatal pásztormadár

I II lit IV V VI VII Vili IX X XI XII

DDDDDDDDDDDD

82

19-22 cm. Költési idóben az egész teste kékesfekete, a szárnyán

kissé zöldes csillogású.

A esore sárga, a hímnek a tövén kissé kékes. Lába rózsaszínu.

A fiatalok szürkék, torkuk piszkosfehér. Oszre a fiatalok és az

öregek is átvedlenek, és ilyenkor az alsó- és felsotest tollainak

végén fehér szegés van, amitó1 az egész madár pettyesnek tu­

nik. Csorük ilyenkor sötétszürkére változik. A zárt erdok belse­

jének kivételével mindenütt megtelepszik. Kedveli a nyílt térsé­

gek közelségét, erdoszéleket, fasorokat, hullámtéri erdoket. Szí­

vesen költ a városi parkokban, kertekben is. Táplálékát elsosor­

ban a talajon keresi, amely bogarakból, sáskákból, lótücsökbó1,

földigilisztákból, pókokból, hernyókból stb. áll. Különösen ked­

veli az éro cseresznyét, meggyet, szó1ot.

üdúban fészkeI. Az utóbbi idóben azonban egyre gyakoribbak

az emberi létesítmények zugaiban való költései: épületromok,

üregek, lámpatestek stb. Szívesen elfoglalja a mesterséges fé­

szekodúkat is. Utóbbiaknál és a természetes odvaknál is agresz­

szív konkurense más odúköltó1mek Cfakopáncsoknak, fülesku­

viknak, búbosbankának stb). Az odú belsejét kevés fuszállal,

száraz levelekkel béleli. 12-14 napig kotlik a két szülo a tojáso­

kon, a fiókák 18-22 napig tartózkodnak az odúban. A kirepült

fiatalok nagy csapatokba verodve kutatnak táplálék után.

Vonuló madár, szeptemberben a többség elvonul; Algériában,

Tunéziában telel. Tavasszal korán, már február végén megjele­nik. Rendszeresen akadnak áttelelok is.

Hazai állományát 300000-500000 párra becsülik. Nem tartozik

a védett fajok közé.

19-22 cm. A fej, a tarkó, a torok és a mell fekete, a fejteton toll­

bóbita látható. A szárny és a farok szintén fekete. A test többirésze rózsaszín. A csor és a lábak szintén rózsaszínek. A fiata­

lok szürkék, szárnyuk és farkuk sötétebb, alsótestük világosabb,

inkább piszkosfehér. Csorük piszkossárga, töve sárga.

A nyílt térségek, száraz puszták, birkalegelóK madara. Helyen­

ként hegyvidékeken is fészkeI, 2800 m magasságig. Inváziós ma­

dár, egyes években nagy számban jelenik meg nálunk, és ilyen­

kor többnyire fészkeI is. Fó1eg korakások, hodályok, vályogépü­

letek zugaiban telepszik meg, de elfoglalja a mesterséges odúkat

is. Fo költési területén május elején kialakulnak a párok, míg

inváziós években, a hozzánk érkezo és itt költéshez látó egyedek

jobbára június elején állnak párba. A felnott madarak és a fiókák

egyaránt rovarevóK. A pásztormadárcsapatok fúben kutatnak

sáskák után, de felszedik az apró bogarakat, pókokat is ..

Hozzánk keletró1 érkezik, a nálunk gyuruzött madarak közül

több Törökországban, Szíriában, Pakisztánban került kézre.Inváziós években akár több ezer is költhet nálunk, máskor éve­

kig nem jelentkezik, vagy csak néhány példány mutatkozik.

Page 44: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

Házi verébPasser domesticus

VerébfélékPasseridae

(1-2. kép)

Hím házi veréh

Mezei veréb

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

•• IIII •• l1l1a

Mezei verébPasser montanus

VerébfélékPasseridae

c3 kép)

!

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

• 1iI•• rJDn ••••

84

14-16 cm. A hím fejteteje szürke, tarkója rozsdabarna. A szem

felett vékony világos csík húzódik. A csor és a szem között fe­

kete folt található. A torok, a begy és részben a mell fekete.

A pofa és az egész alsótest szürke. A hát vörösesbarna, söté­

tebb barna foltokkal. A szárny és a farok barna. A válltollak

rozsdavörösek, fehér szegéssel, ebbó1 alakul ki a fehér szárny­

csík. A csor fekete. A tojó egyszerúob színezetu, a fej, a tarkó,

a pofa barnás, az alsótest piszkosfehér. A felsotest és a szárny

színezete hasonló a híméhez, de annál fakóbb.

A zárt erdoségek kivételével mindenütt megtalálható. A legna­

gyobb városok belsejében is megtelepszik. Költési idóoen elso­

sorban rovarokkal táplálkozik, illetve fiókáit is ezekkel eteti.

Szívesen fogyaszt félérett magvakat, konyhai hulladékot. Nyár

végétó1 rájár az éro gabonára, napraforgóra, és télen is fó1eg

magvakkal táplálkozik. Manapság szinte kizárólag épületek,

emberi létesítmények zugaiban, cserép alatt stb. helyeken költ.

A szövomadarak rokona, amit az is bizonyít, hogy régebben

szabályos gömb alakú fészkeket is szott az alföldi fákon. Gyak­

ran fészkei telepesen. A fészket száraz fúoó1 építi, belsejét tol­

lal vastagon béleli. A kotlás 14-15 napig tart, a fiókák 15-17 nap

után hagyják el a fészket.

Állandó madár. Hazai állománya elérheti az 1 millió párt is. Nemtartozik a védett madarak közé .

12,5-14 cm. A hím és tojó azonos színezetu. A fejteto és a tar­

kó barna. A torok és a pofa foltja fekete. A pofák és az alsótest

fehér, az alsó farkfedó'k barnás árnyalatúak. A szárny és a farok­

tollak barnák, a váll és a szárnyfedok vége fehér, ebbó1 alakul

ki a kettos fehér szárnycsík. A felsotest vörösesbarna, sötétebb

barna foltokkal. Mezogazdasági muvelésu területeken, lakott te­

rületek szélén, erdoszéleken, fasorokban telepszik meg. Táplá­

léka nagyon hasonló a házi verébéhez. Fiókáit kizárólag rova­

rokkal táplálja. Az év nagy részében vegyesen fogyaszt növényi

és állati eredetu táplálékot, télen szinte kizárólag magvakkal él.

Faodúban, kikorhadásban, gólyák és ragadozó madarak fészkei­

nek oldalában, mesterséges odúkban, csövekben és más, szá­

mára alkalmas helyeken költ. Fészkét száraz fuszálakból építi,

belsejét tollal vastagon béleli. 13-14 napig tart a kotlás, majd a

fiókák is ugyanennyi ido után hagyják el a fészket.

Állandó madár, de egyes példányok esetenként nagyobb távol­

ságra is elkóboroinak.

Hazai fészkelo állományát 200000-500000 párra becsüljük.

A verébfélék családjába tartozó, kopár hegyvidékeken fészkelo

havasipinty (Montifringilla nivalis) csupán rendkívül ritka kó­

borlóként fordul elo hazánkban. Nyári és téli tollazatában egy­

aránt megkülönböztetheto a verebektó1 a fehér alsótest és a ki­

terjedt fehér szárnyfolt alapján .

•I

Page 45: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

Erdei pintyFringilla coe/ebs

PintyfélékFringillidae(1 kép)

!

Erdei pinty szárnya

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

••••••••••••

FenyöpintyFringilla montifringilla

PintyfélékFringillidae

(2 kép)

!

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

•••••00000•••

86

14-16 cm. A hím homloka fekete, fejteteje, tarkója és nyaka kék.A pofa, a torok, a begy és a mell barnásvörös, az alsó farkfedó'kfehérek. A hát barna, a farkcsík zöldes árnyalatú. A válltollak ésa' szárnyfed6k vége fehér, ezekbó1 alakul ki a kett6s szárnycsík.A szárnytollak szürkésbarnák, a másodrendu evez6k küls6 zász­lója sárgás árnyalatú. A faroktollak kékesszürkék, a szélsó'k kül­s6 zászlója fehér. A tojó feje és háta barnásszürke, a melle szür­késfehér, krémszínu árnyalattal. Hasa világos, piszkosfehér.Erdó1akó. A középhegységi, ártéri és az alföldi erdó'kben egy­aránt megtelepszik. Behúzódott az emberi települések közelébeis. Szívesen megtelepszik parkokban, gyümölcsösökben, degyakran még a kertekben is. Magvakkal táplálkozik, de fiókáithernyókkal, bogarakkal, pókokkal táplálja. Télen az etetó'kberakott napraforgómagot szívesen fogyasztja, de többnyire nagycsapatokba ver6dve más pintyfélékkel együtt a tarlókon táplál­kozik. Tavasszal a friss rügyeket is szívesen csipegeti.Fészke, amely rendkívül finom szerkezetu építmény, igazi mes­termu, mohából, zuzmókból, gyapjúszálakból, sz6rszálakbólstb. épül. Csak a tojó kotlik, 13 napig. A fiókák a 13-14. naponhagyják el a fészket.Az állomány egy része vonuló, a telet Olaszországban tölti,ugyanakkor hozzánk is érkeznek teleló'k északról.Hazai állománya 650 000-800 000 pár közötti.

14-16 cm. A hím feje és háta kékesszürke. A torok, a begy, amell és a váll narancssárga. A has és az alsó farkfedó'k fehérek.Az els6rendu evezó'k feketék, küls6 zászlójukon világos szegés­seI. A farkcsík fehér, a faroktollak feketék, a farok V alakban ki­metszett. A cs6r fekete.

A tojó hasonló színezetu, mint a hím, de a feje és a háta nemfekete, hanem barna, sötétebb barna foltokkal mintázott. Cs6renarancssárga. Télen a hímek színezete a tojókéhoz hasonló, deannál kissé élénkebbek.

Költ6helyén a tulevelu erdó'k, nyíresek lakója. A nálunk teleló'kels6sorban a mez6gazdasági területeken nagy tömegbe ver6döttvegyes magev6 csapatokban mutatkoznak, de megjelennek a la­kott területeken, etetó'k környékén is.Fészkelési szokásai nagyon hasonlóak az erdei pintyéhez.Költési idóben fó1eg rovarokkal táplálkozik, máskor tápláléká­nak zömét növények (különféle termések, lédús bogyók ésmagvak) teszik ki. Hozzánk az els6 példányok októberben ér­keznek, és áprilisig maradnak. A vendégek északkeletró1 érkez­nek, és továbbvonulnak délnyugat felé. Az állomány jelent6s ré­sze azonban egész télen itt tartózkodik. Egyes években hatal­mas tömegei árasztják el a Kárpát-medencét. Ilyenkor nem rit­kák tízezres csapatai sem.

Page 46: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

CsízCarduelis spinus

PintyfélékFringillidaeo. kép)

!

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

•••••••••••

CsicsörkeSerinus serinus

PintyfélékFringillidae(2. kép)

!

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII000 ••••••• 00

TengelicCarduelis carduelis

PintyfélékFringillidae

(3 kép)

!

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

••••••••••••

88

11-12,5 cm. A hím fejteteje, homloka és torka fekete. A pofák és

az alsótest sárgás, a has fehér, oldalán szürke csíkokkal mintá­

zott. A felsotest zöldes árnyalatú, vékony sötétbarna mintázattal.

A szárnytollak feketék, fedotollaik sárgák. A farok fekete, V

alakban kimetszett, mindkét oldalán sárga tükör látható. A tojó

színezete kevésbé élénk. Az egész felsotest zöldesszürke, söté­

tebb vonalakkal mintázott. Az alsótest piszkosfehér, szürke csí­

kokkal vonalkázott. Fenyvesekben, elsosorban lucosokban költ.

Az éger és a nyír terméseit fogyasztja leggyakrabban, de szíve­

sen csipegeti a fenyo- és borókamagvakat, továbbá a katáng- és

lipatopmagokat. Az áttelelo csízek rájárnak az etetokre is.

Fészkét lucfenyo ágaira szövi növényi szálakból, zuzmókból,

pókhálóból. A belsejét vékony gyökerekkel, szorrel, tollal béleli.

Csak a tojó kotlik, 11-12 napig. A fiókák 14-15 nap után repül­

nek ki, mindkét szülo eteti oket. Szeptemberben-októberben

vonulnak át nagy számban nálunk, majd a Mediterráneumban

szóródnak szét Ca legtöbb Olaszországban tölti a telet}. Március­

áprilisban vonulnak vissza Skandináviába, a Baltikumba, Oro­

szországba. Kisebb csapatai rendszeresen áttelelnek. Fészkelo

állománya 100-200 pár közötti .

11-12 cm. A hím homloka, álla, begye, melle, a pofa körüli rész,

valamint a tarkó citromsárga. A háta sárgászöld és szürkésbarna

vonalakkal mintázott. A farkcsík sárgászöld. A has és az alsó

farkfedó'k fehérek, a test oldalán szürke sávozás. A tojó enyhén

sárgás azokon a testrészein, ahol a hím élénk citromsárga; tor­

ka, begye, melle enyhén sávozott. Csore rövid, tömzsi, szürke

színu. A kanári közeli rokona, Európába az Atlasz-hegység vidé­

kéró1 települt be. Nálunk kultúraköveto faj. Apró magvakkal

táplálkozik, amelyeket érett és félérett formában is fogyaszt. Vo­

nuló madár. Március végén, április elején érkezik, és október

második felében vonul el. Egy-egy példány rendszeresen átte­

lel. A telet a Földközi-tenger mentén tölti.

12-13,5 cm. A homlok, a pofák és a torok egy része piros. A fej­

teto és a tarkó fekete. A pofák és a torok alsó része és a fark­

csík fehér. A begy és a mell egy része, valamint a has oldala bar­

nás árnyalatú. A szárny tollak feketék, sárga folttal, a tollak vége

fehér. A faroktollak feketék, végükön fehér folttal, illetve a szél­

so tollakban fehér folt van. A fiatalok feje szürkésfehér, finomansávozott, a mellükön szintén sávozottak.

Lakott területeken, parkokban, temetó'kben, fasorokban, kertek­

ben telepszik meg. Az erdó'k szélén szintén fészkelhet. Apró

magvakkal táplálkozik, de fiókáinak rovarokat is hord. A fiókák

táplálásában mindkét szülo részt vesz.

Az állomány egy része dél felé kóborol, miközben északról hoz­zánk is érkeznek teleló'k .

- -

Page 47: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

KenderikeCarduelis cannabina

PintyfélékFringillidae(H kép)

!

I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII

•••••••••• 11.

ZsezseCarduelis flammea

PintyfélékFringillidae(3 kép)

!

I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII

••• 1100000 •••

90

12,5-14 cm. A homlok, a begy és a mell vörös színu. A torok, afej, a tarkó és a pofák szürkék. A hát és a farkcsík barna.A szárnytollak sötétszürkék, külso zászlójuk fehér. A has és azalsó farkfedó1<fehérek. A faroktollak szürkésfeketék, széleik ví­lágos szegésuek. A tojó kevésbé élénk színezetu, a piros szín hi­ányzik róla; melle okkerbarnás, sötétebb barnán vonalkázott.Domboldali bokrosokban, borókásokban, temetó1<ben, szóló1<­ben telepszik meg a leggyakrabban. Magevo madár, az apró,félérett magvakat kedveli leginkább.Növényi szálakból épülo fészkét vadrózsa, boróka, puszpáng ésmás bokrok ágai közé rakja. Belsejét gyökérrel és szorrel fino­man béleli. A tojó 10-12 napig kotlik. A fiókák 11-13 napos ko­rukban hagyják el a fészket, mindkét szülo táplálja ó1<et.Észak­ról érkezo csapai tovább vonulnak dél felé Olaszországig, Mál­táig. A téli nagy "pintycsapatok" legnagyobb egyedszámú kép­viseloje.Hazai állományát 60 000-100 000 párra becsülik.A Kárpát-medencében téli vendégként figyelheto meg a sárga­csoru kenderike (Carduelis flavirostris). Ez a faj a kenderike to­jójához nagyon hasonlít, hátoldala azonban eroteljesen mintá­zott. Skandináviában fészkeI. Október vége és március közepeközött nagyszámú téli vendég. Nagy csapatai elsosorban az Al­földön mutatkoznak, de a Dunántúlon sem ritka.

11,5-14 cm. A homlok, a begy és a mell vöröses színezetu. A to­rokfoltja és a felso csorkáva töve fekete. A felsotest barnás ár­nyalatú, sötétebb barna hosszanti foltokkal. A szárny és a farok­tollak szürkésbarnák. A váll és a szárnyfedó1<vége fehér csíkkáolvad össze. A has fehér, két oldalán barnás foltokkal. A hímfarkcsíkja vöröses. A tojó színezete hasonló a híméhez, de be­gye és a melle barnás árnyalatú. Csore sárgás, lába fekete.Fó1<ént a nyíresekben fészkeI, de a magasabb hegyekben afenyveseket is kedveli. Elsosorban a nyír termésével táplálkozik,de költési idóben sok rovart gYUjt.Fészkét száraz fuszálakból,gyökerekból építi ágvillába, belsejét tollal vastagon béleli. Csaka tojó kotlik, feltunoen rövid ideig: mindössze 10-12 napig.A fiókák 10-12 napig maradnak a fészekben, miközben mindkétszülo eteti ó1<et.Inváziós madár, amely csak egyes években je­lenik meg tömegesen. Magyarországon szeptember végén, ok­tóber elején jelennek meg az elso csapatok, és március végén,áprilisban távoznak.A szürke zsezse (Carduelis hornemanni] nagyon hasonlít azsezséhez, de annál világosabb. Farkcsíkja egyszínu fehér,mellén enyhén rózsaszín, alsóteste alig mintás, szinte egyönte­tuen fehér. Az arktikus tájak fészkeloje, Közép-Európába csakritkán jut el egy-egy példány. Nálunk eddig három alkalommalészlelték.

Page 48: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

MeggyvágóCaccothraustes caccothraustes

PintyfélékFringillidaeO. kép)

!

Meggyvágó külónleges belsokézevezoi

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

••••••••••••

ZöldikeCardue/is cblarn

PintyfélékFringillidae

(2. kép)

!

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

••••••••••••

92

16,5-18 cm. Feltunoen nagy, vaskos esore kékesfekete. A fejte­to és a pofa okkerbarna. A szem és a csor között, valamint a tor­

kon fekete folt látható. A tarkó szürke. A hát sötétbarna, az al­

sótest világosbarna. A faroktollak barnák, végük fehér. A farkfe­

dó"k okkerbarnák. A hím szárnytollai kékes színuek, a tojóéi

szürkék. A váll és a szárnyfedó"k fehérek. Télen színezetük ke­

vésbé élénk, csorük sárgásbarna színu.

Elsosorban az elegyes lomberdó"kben telepszik meg. Kedveli a

gyertyános tölgyeseket, bükkösöket, vadcseresznyével elegyeserdó"ket.

Fiókáit elsosorban rovarokkal táplálja. A költési idoszakon kívül

szinte kizárólag növényi eredetu táplálékot fogyaszt. Kedveli a

vadcseresznye magját, amelyet eros csorével könnyedén fel tud

törni. Szívesen eszi a gyertyán, bükk termését, galagonyát stb.

Télen felkeresi a napraforgórnaggal teli etetó"ket is.

Fészkét vékony ágacskákból építi, belsejét növényi szálakkal fi­

noman béleli. 12-13 napos kotlás után kelnek ki fiókái, amelyek

10-11 napig tartózkodnak a fészekben. Kirepülés után a család

még egy ideig összetart.

Vonuló madár, a hazai állomány egy része Olaszországban és

Franciaországban telel, ugyanakkor hozzánk is érkeznek teleló"k

Lengyelországból.

Hazai állományát 80 000-120 000 párra becsülik.

14-16 cm. A fej és az egész alsótest sárgászöld, a hason a sárga

szín intenzívebb. A szárnytollak zöldesbarnák, az elsorendu

evezó"k külso zászlója sárga. Ez utóbbi a tojókon és a fiatalokon

is jól látszik. A hát és a farkcsík szürkészöld. A faroktollak zöl­

desbarnák, a szélso tollakon sárga tükör látható. A farok V alak­ban kimetszett.

A tojó kevésbé élénk színu, a testtollai inkább szürkészöldek.

A fiatalok zöldesbarnák, hosszanti barnás csíkozással.

Kertekben, gyümölcsösökben, temetó"kben, fenyvesek, elegyes

erdó"k szélében telepszik meg. Kedvelt fészkelóbelyei az ártéri

erdó"k is. Ahol csak teheti, örökzöldekben építi fészkét.

Elsosorban magevo, fó1eg gyommagvakat, napraforgót eszik, de

fiókáit hernyókkal, bogarakkal is táplálja. Fészkét vékony növé­

nyi szálakból, gyökerekbó1, mohából építi, belsejét tollal, szor­

rel finoman kibéleli. Fészekalja 5-6 tojásból áll. A tojó egyedül

kotlik 13-14 napig. A fiókákat a szüló"k közösen etetik; a már

röpképessé vált fiatalok 11-14 nap múlva hagyják el fészket.

Évente két fészekaljat is nevel.

Nem tekintheto tipikus vonulónak, de az állomány egy része na­

gyobb távolságra - Olaszországig, illetve a Balkánig - kóborol.

Lengyel- és Csehországból hozzánk is érkeznek teleló"k.

Hazai állományát 200 000-250 000 párra becsülik.

.....•

Page 49: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

KeresztcsorüLoxia curoirostra

PintyfélékFringillidae

(1 kép)

!

Szalagos keresz/csoru

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

••••••••••••

KarmazsinpirókCarpodacus erythrinus

PintyfélékFringillidae(2 kép)

!

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

DDDDDDDDDDDD

SüvöltoPyrrhula pyrrhula

PintyfélékFringillidae(J kép)

!

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

••••••••••••

94

16-18 cm. Eros esore nem hegyben végzodik, hanem a felso és

az alsó káva vége keresztben áll. A hímek pirosasak, farkcsíkjukpiros. A tojók zöldes árnyalatúak, farcsíkjuk zöld. Mindkét nem­nél a szárnyak, szárnyfedok, válltollak és a farok barnás. A fiata­

lok barnás színezetuek, alsó- és felsotestük sötétbarnán csíko­

zott. Elsosorban a lucfenyvesek öreg állományaiban telepszik

meg, de néha azok közelében elegyes állományokban is fészkeI.

Fó1eg a lucfenyo magjával táplálkozik. Mindig tulevelu fára építifészkét, elsosorban fenyoágacskákból. Belsejét vékonyabb szá­

lakból, gyökerekbó1 rakja, majd tollal, mohával, szorrel béleli.A nálunk fészkeló1: kóborlók, az északabbról érkezó1: továbbvo­

nulnak Olaszországig. Hazai fészkelo állománya 100 pár körüli.

A keresztcsoru rokona a szalagos keresztcsoru (Loxia leucopte­ra), amely nálunk rendkívül ritka kóborló; rokonától a fehér

szárnymintázata alapján könnyen elkülönítheto .

13,5-15 cm. A hím homloka, fejteteje, torka, begye és amelle

élénkpiros. A pofák pirosasak, szemsávja barna. A has fehér, ol­

dalán rózsas2Ínes tollakkal. Háta, szárnya és farka barnás színe­

zetu. A tojó jellegtelen tollazatú, felsoteste szürkészöldes, aprófoltokkal csíkozott, alsóteste piszkosfehér. Mindkét ivar esore rö­

vid, tömzsi, kékesszürke. Magashegyeken egészen 4000 méterig

hatol fel, a sík területeken kedveli a folyóvölgyek közelségét,

bokros területeket. Tápláléka boróka-, fenyo-, fuz-, nyár- és ber­

kenyemag, friss rügyek stb. Magyarországon még nem bizonyítottfészkelése, alkalmi elofordulásai vannak csak, miközben a szom­

szédos országokban már észlelték fészkelését. Az utóbbi évtize­

dekben jelentosen növekedett fészkeloterülete és állománya is.

A pirókok másik két faja, a rózsás pirók (Carpodacus roseus) és

a nagy pirók (Pinicola enucleator) a Kárpát-medencében rend­kívül ritka kóborlóként fordult elo.

15,5-17,5 cm. A fejteto, a pofák és a torok - közvetlenül a csor

alatt - fekete. A tarkó és a hát szürke, a farkcsík és az alsó fark­

fedó1: fehérek. A szárny- és faroktollak feketék, a szárnyon szé­

les fehér csík látható. A hím alsóteste és pofája vörös, a tojóészürkésbarna. esore rövid, tömzsi és fekete.

Elsosorban a lucosokban telepszik meg. Fó1eg fenyomagvakkal,

továbbá vadcseresznyével, fagyalbogyóval, gyommagvakkal

táplálkozik. Szinte kizárólag örökzöldekre, elsosorban lucfenyo­

re építi fészkét. A fészek száraz növényi szálakból, mohábólépül, belsejét gyökérrel, szorrel finoman béleli. A kotlás 12-14

napig tart, a fiókák 14-16 napig tartózkodnak a fészekben, de

kirepülésük után még hetekig együtt marad a család. Télen gya­kori kóborló, mindenfelé lehet vele találkozni. Nálunk szórvá­

nyos fészkelo, mindössze 200-300 párra teheto állománya.

Page 50: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

CitromsármányEmberiza eitrinella

SármányfélékEmberizidae

(1. kép)

!

I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII

••• 11 ••••••••

Bajszos sármányEmberiza eia

SármányfélékEmberizidae

(2 kép)

!

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

•••• 11 •••••••

96

15,5-17 cm. A hím feje és torka élénk citromsárga. A pofán aszem mögött és alatt két apró szürke folt látható. A melle rozs­dabarna, a has sárgás, oldalán apró barna hosszanti foltokkal.A hát és a váll, a szárnyfedo tollak rozsdabarnák, sötétebb bar­na hosszanti foltokkal.

A szárny- és faroktollak szürkésbarnák. A farkcsík vörösesbar ­na. A tojó színezete hasonlít a híméhez, de sárga színei kevés­bé élénkek, inkább zöldesszürkék.Erdó1akó, de elsosorban az erdoszéleken, erdei tisztások men­

tén telepszik meg; a zárt erdoket kerüli. Jellemzo madara afolyó menti ártéri erdoknek, az alföldi természetes erdó1mek, adomb- és hegyvidéken pedig szinte mindenütt megtaláljuk.Magevo, elsosorban gyommagvakkal táplálkozik. Fiókáit rova­rokkal táplálja.Fészkét kis talajmélyedésbe fuszálakból építi, belsejét szorrel,gyökerekkel béleli. Fészekalja általában 4-5 tojásból áll. A kot­lás 13-14 napig tart; csupán a tojó kotlik. A fiókák 12-13 napigtartózkodnak a fészekben.

A nálunk fészkelo állomány kóborló. Télen állattartó telepekkörnyékén, tarlókon találkozhatunk vele elsosorban. A nagytéli, pintyfélékbó1 álló vegyes csapatokban rendszeresen megfi­gyelhetóK. Valószínuleg a téli csapataiban északról érkezo tele­IÓKis vannak. Fészkelo állományát 400 000 párra becsülik.

15-16,5 cm. A hím feje kékesszürke. A szemsávja, illetve a fej­teto szélén és a kantárvonalban a szemsávhoz felkanyarodó fe­kete csikok díszítik. A torok, a begy és a mell felso része kékes­szürke. A mell, a has és az alsó farkfedóK rozsdabarnák.A szárny rotesbarna, a faroktollak .sötétbarnák, a szélso külsozászlója fehér. A farkcsík vörösesbarna. A szárnyban kettos, vé­kony, gyakran alig látható csík húzódik.Déli kitettségu sziklakibúvásos hegyoldalak, kofejtóK,száraz bok­rokkal tarkított domboldalak fészkelo madara. Gyommagvakkal,fufélék magvaival, apró rovarokkal, csigákkal táplálkozik.Fészkét nagyobb kövek, sziklák tövébe, sziklamélyedésbe építi,többnyire fucsomó alá rejti.A fészek száraz fufélékbó1 épül, belsejét gyökérrel, szorszálak­kai finoman béleli. Évente kétszer költ (április-májusban, vala­mint június-júliusban). A fészekalj 4-5 tojásból áll; a tojásokon aszülóK felváltva ülnek. A kotlás 12-14 napig tart, a fiókák 13-14

napig tartózkodnak a fészekben, utána a környéken a fúben rej­tozködve várják eteto szüleiket. A fiókák táplálására a szülóKelsosorban hernyó kat gyujtenek.Állandó madarunk, télen kisebb csapatokban kóborol. Ilyenkormezogazdasági területeken is találkozhatunk vele.Hazai állományát mintegy 500 pár alkotja.

Page 51: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

Nádi sármányEmberiza scboeniclus

SármányfélékEmberizidae

(1-2 kép)

!

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

•••••••••••••

Kerti sármányEmberiza bortulana

SármányfélékEmberizidae

(3. kép)

!!

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

DDD •• IlI.IIDDDD

SövénysármányEmberiza Girlus

SármányfélékEmberizidae

(4. kép)

!

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

••••••••••••98

13,5-15,5 cm. A hím (1. kép) feje, homloka, torka és mellfoltjafekete. A bajusz és a nyaksáv fehér. A mell és a has piszkosfe­hér, két oldalán szürkésbarna hosszanti foltokkal. A hát sötét­szürkés, világosabb foltokkal, a szárny vörösesbarna. A farkcsíkszürke, a faroktollak szürkésbarnák, a szélsÓk zászlója fehér.A tojó (2. kép) feje barna, tetején világosabb sávval, szemsávjaés kantársávja krémszínu, pofafoltja barna. Háta barna, sötétebbbarna csíkozással. A mell vörösesbarna, csíkozott. Nádasok szé­lében, sásos réteken, nedves árokpartokon, kaszálókon telep­szik meg. Tavasztól Ószigrovarokkal, télen gyommagvakkal táp­lálkozik. Fészkét avas nád vagy sás közé, zsombékba építi.FészkelÓink egy része nálunk telel, míg az állomány egy részeÉszak-Olaszországba húzódik. Finnország déli részéról hozzánkis érkeznek tele16k.

Hazai állományát 30 000-50 000 párra becsülik.

15-16,5 cm. A hím feje, nyaka és begye szürke. A torok, a hom­lok és a szemgyuru halvány citromsárga. A mell és a has, illet­ve az alsó farokfedÓk rozsdavörösek. A felsÓtest enyhén vörö­sesbarna, sötétebb barna foltokkal. A szárny- és a faroktollakbarnák. A csÓr és a lábak rózsaszínuek. A tojó feje szürkésbar­na, torka enyhén sárgás árnyalatú, melle okkerbarnás, hosszan­ti sötétbarna csíkozással. Szemgyuruje citromsárga.Magyarországon szólÓültetvényekben, felhagyott szólÓsökben,fiatal fenyÓültetvényekben, lejtÓsztyeppeken telepszik meg. Táp­láléka költési idÓszakon kívül gyommagvakból, fenyÓfélék mag­jából áll. Költési idóben elsÓsorban rovarokkal táplálkozik, fólegszitakötÓket, hernyókat, fülbemászókat stb. zsákmányol. Vonulómadár. A telet Afrikában, az EgyenlítÓtól délre tölti. Költó'helyé­re áprilisban érkezik vissza és augusztus végén, szeptember ele­jén vonul el. Hazai fészkelÓ állománya mindössze 10-15 pár.

15-16,5 cm. A hím színezete nagyon hasonlít a citromsármányé­hoz. A torka és a szemsávja fekete, a fejtetÓ és a mell szürke.A torok fekete és a mell szürke foltja között vékony sárga ke­resztszalag húzódik. A szemsáv alatt és felett sárga folt látható.Farkcsíkja szürke. A test többi tolla megegyezÓ színezetu a cit­romsármányéval. A tojó megtévesztésig hasonlít a citromsár­mány tojójához, de farkcsíkja szürke.Bozótos, sziklás hegyoldalakban, szólÓkben, kertekben telep­szik meg. Magyarországon csak Pécsen és a Villányi-hegység­ben költ. Tápláléka gyom- és rumagvakból, apró rovarokból áll.Fészkét bokrokban, kúszó növényzet közé építi, talajközelben.A fészek száraz növényi szálakból épül, belsejét gyökérrel, sZÓr­szállal finoman béleli. A kotlás 11-13 napig tart, és a fiókák isugyanennyi idÓ eltelte után hagyják el a fészket. A nálunk fész­kelÓ populáció állandó. Hazai állománya alig 10 párra tehetÓ.

T

Page 52: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

Kucsmás sármányEmberiza melanocephala

SármányfélékEmberizidae

(1. kép)

Fenyosármány

Tötpesármány

I II III IV V VI VI! VIli IX X XI XII

000000000000

SordélyMiliaria calandra

SármányfélékEmberizidae

(2. kép)

!

I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII

1iiII. II liiII II 1111 II 1iiII •••

15,5-17,5 cm. A nászruhás hím - feltuno tollazatának köszönhe­toen - más sármányfajjal nem összetévesztheto. A fejteto, a tar­kó és a fültájék fekete tollai sajátos, messziró1 látható csuklyáthoznak létre. A hát és a farkcsík tollai vöröses gesztenyebarnák.

A szárny és a farok sötétbarna, a tollak szegélye világosabb.Ahasoldal - a toroktói az alsó farokfedokig - kanárisárga színe­zetu. esore kékesszürke, a láb hússzínu, a szivárványhártya sö­

tétbarna. Nyugalmi tollazatban a fekete csuklya csak nyomok­ban észlelheto, a szem környéki tollakon; ilyenkor a fejteto és ahát szürkésbarna, sötétebb árnyalatú szárnyfoltokkal. A tojó jó­val egyszerúob színezetu, az alsóteste fakóbb sárgás, a begytá­jékon barnás árnyalattal; a fején fekete csuklya nincsen.Hozzánk legközelebb az Adriai-tenger partvidékén fészkeI.Kedveli a suru bokrosokat, Közép-Anatóliában pedig a mezo­

gazdasági területeken is gyakori fészkelo Cabemutatott kép is ittkészült). 1995-ben a költoterülettó1 távol, Európa számos pont­

ján észleltek kucsmás sármányokat, így ekkor hazánkban ismegfigyelték a fajt.Ugyancsak a ritka madárvendégek közé tartozik a Magyarorszá­gon eddig egy alkalommal megfigyelt, Szibériában fészkelo fe­nyosármány (Emberiza leucocephala) és a nálunk két alkalom­mal észleit, Északkelet-Európában fészkelo törpesármány (Em­

beriza pusilla).

16-19 cm. A legnagyobb termetu hazai sármányfaj. Színezetemeglehetosen egyszeru, barnásszürke.Az alsótest világos, enyhén krém árnyalatú fehér, apró sötétebbbarna, hosszanti foltokkal. A hát szürkésbarna, sötétebb foltokkal.A farkcsík barna. A szárny- és faroktollak barnák, utóbbiak külsozászlói világos szegésuek. A tojó és a hím színezete azonos.A sík és dombvidékek nyílt területeit, az árokpartokat, út mentibokorsorokat kedveli. Gyakran a vasúti töltések mentén is meg­figyelheto. Az olyan nyílt területeket, réteket, kaszálókat kedveli,amelyeken egy magasabb pont, például környezetébó1 kiemelke­do növény is található - ezeket éneklóbelyként használja.Költési idóoen elsosorban rovarokkal táplálkozik. Az év többirészében gyommagvakat, kölest, tarlón maradt magtörmeléket,fufélék magvait fogyasztja.Fészkét a talaj közelébe, bokorra, hó által lehajtott sáscsomó alá,nagyobb fucsomó takarásába építi. A fuszálakból álló fészekbelsejét szorrel, gyapjúval béleli. A kotlás 12 napig tart. A fióká­kat csak a tojó eteti. Azok 12 napig maradnak a fészekben, utá­na a közelben, a fúoen meghúzódva várják a táplálékot.Állandó madár, télen nagyobb csapatokba verodik. Különösenkemény teleken délebbre húzódik, de a hideg elmúltával hamarvisszatér.

Magyarországi fészkelo állományát 50 000 pár körülire becsülik.

100

Page 53: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

HósármányPlectropbenax nivalis

SármányfélékEmberizidae

(1-2. kép)

!

1 II til IV V VI vu Vili IX X XI XII

• 000000 •••

SarkantyússármányCalcarius iapponicus

SármányfélékEmberizidae

(3. kép)

!

Sarkantyús sármány lába

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

••• 1IlI0000.1I ••

102

15,5-18 cm. Nyári tollruhájában (1. kép) fekete-fehér tollak jel­

lemzik, a nálunk eloforduló példányok azonban már téli tollru­

hát (2. kép) viselnek. A fejteto, a pofák és a mellfoltok rozsda­

vörösek, a torok, a begy és a has fehér. A hát vörösesbarna, sö­

tétbarna foltokkal. A szárny vége fekete, töve fehér. A farok kö­

zépso tollai feketék, a szélsó1<:fehérek. A fiatalok szárnya sötét,

csak két kisebb fehér folt juk látszik repü lés kor. A csor sárga, afarok fekete.

Az északi félteke sarki és alpin zónáiban fészkelo sármányféle.

A sármányok között ez a faj hatollegészakabbra. Sziklás, kopár

vidékeken, tundrákon telepedik meg fészkelo fajként. A sarkkö­

rön túl emberi települések környékén sem ritka, Grönlandon

pedig kifejezetten városiasodott madárnak számít.Október és március között figyelheto meg hazánkban. Elsosor­

ban sík területeken, a Hortobágyon, Biharban, Apajpusztán stb.

fordul elo. Nálunk elsosorban gyommagvakkal táplálkozik, ame­

lyeket tarlón keresgél. Pusztai jellegu területeinken a báránypa­

réj magját eszik.

A Kárpát-medencében nem fészkeI. Nálunk téli vendégként ki­

sebb-nagyobb csapatokban mutatkozik. Egyes években a Hor­

tobágyon 2000 példányt meghaladó csapatokban fordult elo.

A továbbvonuló csapatai a Földközi-tenger környékéig jutnak

el, kisebb számban az észak-afrikai partokig .

14-15,5 cm. A sárga csoru, rozsdavörös tarkófoltú, fekete mel­

lényu nászruhás hímek a többi énekesmadártói könnyen elkü­

löníthetoek. Nálunk azonban csak téli ruhás példányok fordul­

nak elo, amelyek nagyon hasonlitanak a nádi sármányra.

Az egész felsotest melegbarna színezetu, a fejen sötétebb barna

csíkkal. A hát jól láthatóan hosszanti csíkozású, sötétebb barna

és sárgásbarna csíkokkal. A farkcsík és a faroktollak barnák.

A szárnytollak sötétbarnák, külso szélük okkerbarna szegésu.

A szárnyfedó1<: vörösesbarnák, végük fehér szegésu, ebbó1, illet­

ve a vállfedó1<: fehér végébó1 alakul ki a kettos szárnycsík. Az

öregek világos mellén sötét foltok láthatók, a test oldala vonal­

kázott, a has piszkosfehér. A fiatalok melle barnás színezetu, sö­

tétebb barnával vonalkázott. A csor sárgásbarna. Hátsó ujjának

karma feltunoen hosszú, hasonlóan a - talajon szintén sokat

mozgó - pacsirtákhoz és pityerekhez.Magyarországra szeptember közepén érkeznek elso példányai,

majd a havazásokkal eltunnek. A tél végén ismét megjelennek,

és március végéig, április elejéig maradnak. A sarkantyús sár­

mány csapatai nálunk ritkán telelnek át. Legtöbbször rövidfüves

pusztáinkon (Hortobágy, Apajpuszta) mutatkoznak, de megfi­

gyelték már ó1<:etmezogazdasági területeken, tarlókon is; elso­

sorban a kígyófarkfu, sóballa, méz pázsit és más sziki növények

magvait fogyasztja .

Page 54: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

Mesterséges odúk készítése kott odúk szinte valamennyi faj számáramegfeleloek, a seregély azonban jobbankedveli a magasabbra helyezetteket.

A kihelyezésnél ügyeljünk arra, hogy a be­járati nyílás ne északra, és ne az uralkodószélirány felé nézzen. Általában célszeru azodú kat dél felé tájolni. Az odút lehet fára,erosebb bokorra, faoszlopra, kerítésre stb.rögzíteni. Kerülni kell azonban a tuzo napratörténo kiakasztást. A legtöbb madár azolyan helyre kifüggesztett odút kedveli, ame­lyik távolabb esik az emberek rendszeresmozgásától. Ezért, ha kertünk mérete meg­engedi, ne közvetlenül gyakran használt utakmellé tegyük az odúkat. Akihelyezésnélügyelni kell arra, hogy a lakott területen igengyakori macskák ne tudjanak az odúhozhozzáférni. A madarak biztonsága érdekébenott, ahol csak fára - macskák által könnyenelérheto helyre - tudjuk kiakasztani az odút,azt hosszabb dróttallássuk el. Ha szükséges,akkor a fák törzsére körben rögzítsünk ro­zsekoszorút, amely megakadályozza a macs­kák feljutását.

Célszeru egy-egy kertben több odút is ki­helyezni, mert így több faj megtelepedéséreis van esélyünk, de az sem ritka, hogy vala­mennyi odút elfoglalják a madarak, és való­ságos kis "fészkelo kolónia" alakul ki.

Nagyobb városi parkokban, erdó'kben cél­szeru odú telepet létesíteni. Ilyen esetben az"A" és "B" odúk vegyes használata ajánlott,de a "B" odú mindig nagyobb számban ke­rüljön kihelyezésre. Fasorokban, gyümölcsö­sökben is lehet odúkat kihelyezni. Azokbana gyümölcsösökben, ahol rendszeres a vegy­szeres kezelés, ne helyezzünk ki mesterségesfészekodúkat.

A fészkelési idoszak befejezodése után, delegkésóbb kora tavasszal a régi, olykor para­zitáktól hemzsego fészekanyagot el kell tá­volítani, és az odút ki kell takarítani. Ezzel amegtelepedett élosködó'ket is távol tartjuk,ugyanakkor lehetoséget biztosítunk arra,hogy friss fészekanyagból új fészket építse­nek madaraink.

ban megjelentek olyan - egyéb ként kifeje­zetten esztétikus - fészekodúk, amelyeknekgyakran olyan kicsi a bejárati nyílása, hogyabba egyetlen odúfészkelo madár sem tudbebújni, vagy ha mégis, a belso tér méretenem alkalmas fiókanevelésre.

Az "A" típusú, 28 mm-es bejárati nyílásúfészekodú a barát- és a kékcinege megtelepí­tésére alkalmas. Ilyen odút lakott területenlévo parkokban, kertekben csak olyan he­lyen célszeru kihelyezni, ahol nagyobb erdovan a közelben.

A "B" típusú, 32 mm-es bejárati nyílásúodú ban a legáltalánosabb elterjedésu szénci­nege és a házi-, mezei veréb megtelepedésé­re számíthatunk. Sokan nem örülnek annak,

ha veréb telepszik meg az általuk kihelyezettmesterséges fészekodúban. Nem kell azon­ban sajnálni a fészkelési lehetoséget tó1üksem. Semmi sem indokolja esetleges kilakol­tatásukat. Megtelepedésük esetén sokkal cél­szerúbb újabb üres odút kiakasztani a cine­geféléknek. A "B" típusú odúban erdos terü­letek közvetlen közelségében számíthatunka csuszka és az örvös légykapó megtelepe­désére is.

A "C"típusú odú rozsdafarkúak és légyka­pók számára alkalmas, míg a "D" odúban se­regély megtelepedésére számíthatunk.

A fészekodvakba nem kell semmiféle fé­

szekanyagot helyezni, mert azt a madarakmaguk gyujtik. Valamennyi fajra jellemzo,hogy milyen anyagokból készíti fészkét. A ci­negefélék mohából, állati szorbó1 építik fész­küket, amelyet belülró1 apró pihékkel bélel­nek. A verébfélék fuszálakat használnak, és

-legtöbbször barornfiudvarban - gyujtött na­gyobb tollal vastagon bélelik fészküket.A légykapófélék fuszálakból szabályos csé­széju fészket raknak. A csuszka apró kéreg­darabokból alakít magának fészket, majd azodú bejárati nyílását sárral tapasztja ki, illet­ve szukíti le.

A mesterséges odút úgy célszeru kihelyez­ni, hogy az kezelheto magasságban legyen.A két-három méter közötti magasságba kira-

"D" típus: 0 60 mm"C" tíPus

A leggyakoribb odúfészkelonk, a szénci­nege a sík és a hegyvidéki erdó'kben, par­kokban, kertekben, fasorokban egyaránt

megtelepszik, míg rokonai, a kék- és a barát­cinege a nagyobb erdoségek közelségétigényli. A csuszka és az örvös légykapó szin­tén elsosorban erdó1akó, de természetes élo­helyük környékén városi parkokban, kertek­ben is megtelepíthetó'k. A szürke légykapónapjainkban elsosorban a városi kertekbó1,parkokból ismert madár. Sajnos az utóbbi év­tizedekben a kerti rozsdafarkú, a kertek jel­lemzo odúfészkeloje szinte teljesen eltunt.

A kertekben, parkokban kihelyezett mes­terséges fészekodvakkal általában az alábbiénekesmadárfajok megtelepedését segíthet­jük: házi- és kerti rozsdafarkú , szürke- és ör­vös légykapó, barát-, fenyves-, kék- és szén­cinege, csuszka, seregély, csóka, házi- ésmezei veréb.

A mesterséges fészekodúk legalkalma­sabb anyaga a deszka vagy a rönkfa. Desz­kából egy kis kézügyességgel bárki készít­het mesterséges fészekodút, a rönkfa meg­munkálásához azonban speciális eszközökszükségesek.

Kerüljük a nem természetes anyagok fel­használását, mert bár azokban is megtelepít­hetó'k a kertekben fészkelo odúlakók, azoktermészetes szellozése, gyakori túlmelegedé­se vagy a túlzott páraképzodés veszélyeztet­heti a sikeres fiókanevelést. Sajnálatos mó­don, az utóbbi években a kertészeti árudák-

"B" típus: 032 mm"A" típus: 028 mm

Fészekodú típusok:

A Magyarországon fészkelo madarak közül azegyes ragadozómadár-, bagoly-, galamb- ésharkályfajok, a búbosbanka, aszalakóta és azénekesek számos faja odúban fészkeI.Ezekneka madaraknak azonban csak egy részét tekint­

jük hagyományos értelemben vett odúfészke­IÓKnek,amelyek közé a harkályféléket és azénekeseket soroljuk. A klasszikus odúfészke­lok egy része Caharkályfélék többsége) magavési költoüregét. Vannak azonban olyan fajok,amelyek erre nem képesek. Ezek az odúkészi­tok korábbi évekbó1származó lakhelyein vagyegyéb természetes üregekben, illetve mestersé­ges fészekodúban költenek. Az odút véso har­kályfélék egyedszáma azonban természeteskörülmények között is lényegen kisebb, mintpéldául a cinegeféléké. Az utóbbi csoport kép­viseloi a leggyakoribb "odúbérló'k".

Amióta az ember az erdó'k szerkezetét fo­

Iyamatos beavatkozással megváltoztatja, azöreg, odvasodó fákat "egészségügyi tisztítás"címén kitermeli, azóta ezeknek a fajoknakfolyamatosan szukül a fészkelési lehetosége.A cinege- és légykapófélék azonban nem­csak a zárt erdó'kben vagy azok szegélyébenkeresik az alkalmas fészkelónelyet, hanem avárosi, városszéli vagy vidéki kertekben, par­kokban is. Ezeken a területeken még keve­sebb az odú, ezért erosen korlátozott szá­mukra a megtelepedés lehetosége. Elodeinkegy évszázaddal ezelott felismerték, hogyezek a fajok mesterséges fészekodúk kihe­lyezésével könnyen megtelepíthetó'k.

104 105

Page 55: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

Téli madáretetés

A nálunk fészkelo rovarevo madarak többségevonuló, azaz a téli - rovarmentes - idoszakot

Dél-Európában vagy Afrikában tölti. Néhányfaj azonban állandóan nálunk tartózkodik.

A harkályfélék, a cinegék és közeli roko­naik, illetve a pintyfélék többsége folyamato­san megfigyelheto térségünkben.

A téli idoszak átvészelése azonban nem­

csak azért nehéz a rovarevó'k számára, merttáplálékállataik elrejtoztek, és ezért sokkaltöbb energiát igényel felkutatásuk, hanemazért is, mert a hófedte idoszakban töredéké­

re csökken az a felület, ahol megtalálhatjákó'ket. Tovább nehezíti helyzetüket, hogy a vi­lágos órák száma kevesebb, ezért rövidebbidejük van táplálékkeresésre, bár az is igaz,hogy ilyenkor kevesebb táplálékot kell ösz­szegyujteniük, mint fiókanevelés idején.

Évszázados hagyománya van térségünk­ben a madarak téli etetésének. Elsosorban a

fekete rigó, a cinegefélék, a csuszka, a tarka­harkályok, a verebek és a pintyfélék látogat­ják az etetó'ket. Ritkábban egy-egy vörös­begy, esetleg citromsármány is keres táplálé­kot az etetó'kben, vagy azok alatt a földrehullott magvak között.

A legegyszerúbben beszerezheto és legál­talánosabban használt téli madáreleség anagy energiatartalmú napraforgómag. Legal­kalmasabb az apró szemu, vékonyabb héjú,egyszínu fekete mag. A csíkosak közül is ap­ró szemut használjuk, mert a nagyobb sze­mut nem minden madár tudja felnyitni.

A fekete rigó, a vörösbegy, de legtöbbször acsíz sem képes a napraforgómag felnyitására,viszont a többi madár által elfogyasztott sze­mek töredékébó1 képesek táplálékot találni.

A marhafaggyú, sot az egyszeru zsírsza­lonna is alkalmas cinegefélék táplálására.Ezeket azonban célszeru erosen rögzíteni,mert ha varjú vagy macska hozzáfér, akkoraz egészet elviheti .

106

Manapság már egyre több helyen lehet vá­sárolni faggyúba olvasztott napraforgót, mo­gyorót. Ezek a boltokban kapható termékekis alkalmasak a téli madáretetésre, de elso­sorban csak a cinegefélék számára megfele­loek. Magunk is készíthetünk ilyen "madár­kalácsot". A felolvasztott marhafaggyú közékeverjünk sok napraforgómagot, majd sajtos­dobozba öntve hagyjuk megdermedni. Azígy eló'készített "madárkalácsot" átlyukasztvaegy zsinórral felakasztjuk egy fára, bokorra.

Nagyon jó táplálék a madarak számára adió, illetve diótörmelék is. A dió tisztítása so­rán keletkezett törmelékkel sok madár szá­

mára szerezhetünk "örömet".

A fekete rigó mellett esetenként megjelen­het a fenyorigó is az etetó'k környékén. Szá­mukra a legmegfelelobb táplálék az alma,amelyet akár egészben, akár szeletekre vágvacélszeru feltuzdelni a környezo ágakra. A fe­kete rigó eloszeretettel csipegeti a konyhaihulladékot is, akkor is, ha azt nem neki kínál­juk. Gyakran látható, amint fagyos idóben akutyák számára kitett táplálékot csipegeti.

A kenyér szeletelése közben keletkezettmorzsát, esetleg megmaradt kenyérdarabot iskiszórhatjuk az etetónöz, ezt a verebek és ava~ak gyorsan megeszik, de a rigók is szíve­sen felcsipegetik. Az átázott, napokig e~edokenyér nem alkalmas madártápláléknak, ígyha madaraink a frissen kihelyezett kenyérda­rabokat nem fogyasztották el, akkor azokataz etetotó1 el kell távolítani. Áztatott kenye­ret sose kínáljunk a madarak számára.

A téli etetés legfontosabb szabálya, hogyha elkezdünk etetni, akkor azt egész télen átfolytatnunk kell. A madarak egy-egy etetokörnyékére - gyakran igen nagy számban ­odaszoknak. Ha hirtelen elfogy a mestersé­gesen biztosított táplálékforrás az odaszokta­tott madártömeg számára, úgy nehéz hely­zetbe kerülhetnek. Sosem célszeru azonban

annyi táplálékot kínálni, hogy az valamennyi"vendégünk" egész napos táplálékszükségle­tét biztosítsa.

A téli táplálékkiegészítés mellett nagyonfontos a madarak számára ivóvizet, fürdési

lehetoséget is kínálni. A leghidegebb télbenis szívesen fürdenek a madarak. Csonttol­

lúak inváziójának idején különös élménybenlehet részünk, ha folyó vizet tudunk biztosí­tani számukra, és azt felfedezve tömegesenereszkedn ek a vízhez az északi madárven­

dégek.A téli etetó'k környékén rendszeresen meg­

jelenik a karvaly. Sokakban az etetó'kre járócinegét, zöldikét elragadó karvaly ellenszen­vet vált ki, pedig o ugyanolyan fontos részea természetnek, mint az etetore járó kedven­ceink. A cinegék, zöldikék táplálják a kar­valyt, a karvaly pedig jó eróben tartja azokat.Ha mindenképpen el akarjuk kerülni, hogyakarvaly a szemünk elott ragadja el az etetorejáró madarak egyikét, az etetot célszeru surubokrok közé felállítani.

Madarak etetésére szinte mindenféle alkal­

matosság megfelel. Az ablakpárkányra szórtnapraforgó, a muanyag pillepalackokból ki­alakított "öneteto", a lopótök vagy a dúcete­to egyaránt alkalmas lehet. Gyakori igény,hogyaverebeket távol tartsuk az etetó'któ1.

Ez az alsó bejárati nyílású dúcetetó'k eseté­ben sem jár teljes sikerrel, más típusoknálpedig szinte lehetetlen.

A téli etetés és a mesterséges fészekodvakkihelyezése mellett számos további leheto­ség kínálkozik arra, hogy a városi parkok­ban, kertekben javítsuk az ott élo madarakéletfeltételeit, esetleg olyan beavatkozásokatvalósítsunk meg, amelyek kedveznek megte­lepedésüknek.

A kert fáinak, bokrainak megválasztásátólkezdve a kertmuvelés gyakorlatáig nagyonsokféle lehetoség kínálkozik arra, hogy segít­sük a madarak megtelepedését.

A Magyar Madártani és TermészetvédelmiEgyesület "Madárbarát Kert" elnevezésuprogramjához már több ezren csatlakoztak.Az egyesület szakmai segítséget nyújt a kert­ben végezheto madárvédelmi tevékenység­hez. Az akcióban részt vevó'k jelentos mér­tékben hozzájárulnak a közvetlen közelünk­ben élo madarak védelméhez.

A madárvédelmi programokról az alábbicímeken tudhat meg többet:

Magyar Madártaniés Természetvédelmi Egyesület

1121 Budapest, Költo u. 21.e-maiI: [email protected]

www.mme.hu

107

Page 56: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

A Magyarországon 'c 'c 'c'cCI

;: CI;: CI;: CI;:eloforduló

,C!)c ,C!)c ,C!)c ,C!)C~c

"c~..CI ~c"c'c..CI ~c"c'c..CI ~"'CI 'o ..cénekesmadarak:

'cc'c 'cC'c 'cC'c 'cc - 'o"c

c!)c!)~.:.:: "cc!)c!)~.:.:: "cc!)c!)~.:.:: "CIc!)C!)~.:.::c .:.::>c c.:.::>c c.:.::>c c.:.::> g l'I:l

l'I:l

N Cl'I:l l'I:lN Cl'I:l l'I:lN Cl'I:l

..!l!N

ll) ~.:::;!5 ll).:::;!5 ll).:::;!5 ll):a;2:E

Fajnév'l'I:l~ 'l'I:l';: Fajnév 'l'I:l~~'l'I:l';: Fajnév 'l'I:l~~'l'I:l';: Fajnév 'l'I:l~•.• 'ta Jo..

Kalandrapacsi rta

xApácahantmadár xCsiIpcsalpfüzi kexHolló xxSzikipacsirta

xDéli hantmadár x)

Fitiszfüzike xSeregély xBúbospacsirta

x)( Sivatagi hantmadár xSárgafeju királykaxPásztormadár(x):Erdei pacsirta

xKövirigó xITüzesfeju királyka xHázi verébxxMezei pacsirta

xÖrvös rigó xSzürke légykapóxMezei verébxxHavasi fülespacsirta

xFekete rigóxx Kis légykapóxHavasipinty IIIxPartifecske

\

Örvös légykapóx Naumann-rigó x xErdei pintyxxFüsti fecske

xFenyorigó xx Kormos légykapóxx Fenyopinty IxVörhenyes fecske

xÉnekes rigó xBarkóscinegexx Csicsörke xMolnárfecske

xSzolorigó xOszapóxx Zöldike xx

Sarkantyús pityer

xLéprigó xx Bartácinegexx Tengelicxx

Parlagi pityer

xBerki poszáta xKormosfeju cinegexx Csíz xlx

Erdei pityer

xRéti tücsökmadárxBúbos cinegexx KenderikexxRéti pityer

xBerki tücsökmadárxFenyvescinegexx Sárgacsoru kenderikexRozsdástorkú pityer

xNádi tücsökmadárxi

Kék cinege xx Zsezse xHavasi pityer

xx Fülemülesitke xSzéncinegexx Szürke zsezse

I1:Sárga billegeto

xCsíkosfeju nádiposzátaxCsuszkaxx Szalagos keresztcsoru

Citrombillegeto

xFoltos nádi poszáta xHajnalmadárxKeresztcsoruxx

Hegyi billegeto

xx Rozsdás nádiposzátaxIHegyi fakusz

xx Karmazsinpirók x,

BarázdabillegetoÉnekes nádiposzáta

1

Rózsás pirókx xRövidkarmú fakuszxx xCsonttollú

I

x Cserrego nádi poszátaxFüggocinegexNagy pirók xVízirigó

xx Nádirigó xSárgarigóxSüvölto xxxÖkörszem

xx Halvány gezexTövisszúró gébicsxMeggyvágóxx

Erdei szürkebegy

x xxKerti geze xKis orgébicsxSarkantyús sármányx

Havasi szürke begy

xKucsmás poszáta xNagy orgébics xHósármány xVörösbegy

xKarvalyposzátaxVörösfeju gébics(xxFenyosármány IIx

Nagy fülemüle

x)x Kis poszáta xSzajkóxx CitromsármányxxFülemüle

xMezei poszátaxISzarka

xx Sövénysármányxx

Kékbegy

xKerti poszátaxFenyoszajkó xBajszos sármány xxHázi rozsdafarkú

xBarátposzátaxHavasi csókaxKerti sármány xKerti rozsdafarkú

xKirályfüzi ke xHavasi varjú xTörpesármány IIIxRozsdás csuk

xVándorfüzike xCsóka xx Nádi sármányxxCigánycsuk

xBonelli-füzike xVetési varjúxx Kucsmás sármányIIxHantmadár

xSisego füzikexDolmányoS'Korrnosva~úxx • Sordély xx

108

109

Page 57: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

Acrocephalus agricola 44Acrocephalus

arundinaceus 44

Acrocephalusmelanopogon 46

Acrocephalus paludicola 46Acrocephalus palustris 44Acrocephalus

schoenobaenus 46

Acrocephalus sci'tpaceus 44Aegithalos caudatus 60Alauda arvensis 16

Anthus campestris 22Anthus cervinus 22

Anthus pratensis 20Anthus spinoletta 22Anthus trivialis 20

Apácahantmadár 36

Bajszos sármány 96

Barátcinege 64

Barátposzáta 52Barázdabillegeto 24Barkóscinege 60Berki poszáta 44Berki tücsökmadár 42

Bombycilla garrulus 68Bone/li-füzike 50Búbos cinege 64

Búbospacsirta 16Calandrella

brachydactyla 18Calcarius lapponicus 102Carduelis cannabina 90Carduelis carduelis 88Carduelis chloris 92

Carduelis jlammea 90Carduelis hornemanni 90Carduelis spinus 88Carpodacus erythrinus 94Carpodacus roseus 94Certhia brachydactyla 66Certhia familiaris 66Cettia cetti 44

Cigánycsuk 34

110

Névmutató

Cinclus cinclus 26

Citrombillegeto 24Citromsármány 96Coccothraustes

coccothraustes 92Corvus corax 80Corvus corone 78

Corvus frugilegus 80Corvus monedula 78

Cserrego nádi poszáta 44Csicsörke 88

Csíkosfeju nádiposzáta 46Csilpcsalpfüzike 50Csíz 88Csóka 78Csonttollú 68Csuszka 66

Déli hantmadár 36Delichon urbica 12

Dolmányos varjú 78Emberiza cia 96Emberiza cirlus 98Emberiza citrinella 96Emberiza hortulana 98

Emberiza leucocephala 100Emberiza

melanocephala 100Emberiza pusilla 100Emberiza schoeniclus 98

Énekes nádi poszáta 44Énekes rigó 40Erdei pacsirta 16

Erdei pinty €)Erdei pityer 20Erdei szürkebegy 28Eremophila alpestris 18Erithacus rubecula 28

Fekete rigó 38FenYopinty@l)Fenyorigó 38Fenyosármány 100Fenyoszajkó 74Fenyvescinege 62Ficedula albicollis 58

Ficedula hypoleuca 58Ficedula parva 56Fitiszfüzike 50Foltos nádiposzáta 46Fringilla coelebs 86Fringilla montifringilla 86Függocinege 58Fülemüle 30Fülemülesitke 46Füsti fecske 14Galerida cristata 16

Garrulus glandarius 74Hajnalmadár 66

Halvány geze 48Hantmadár 36Havasi csóka 76

Havasi fülespacsirta 18Havasi pityer 22Havasi szürkebegy 28Havasi varjú 76Havasipinty~Házi rozsdafarkú 32Házi veréb 84

Hegyi billegeto 24Hegyi fakusz 66

HiPpolais icterina 48Hippolais pallida 48Hirundo daurica 14Hirundo rustica 14Holló 80

Hósármány 102Kalandrapacsirta 18Karmazsinpirók 94Karvalyposzáta 52Kék cinege 62

Kékbegy 30Kenderike 90Keresztcsoru 94Kerti geze 48Kerti poszáta 54Kerti rozsdafarkú 32Kerti sármány 98Királyfüzike 50Kis légykapó 56

Kis orgébics 70Kis poszáta 54Kormos légykapó 58Kormos varjú 78Kormosfeju cinege 64Kövirigó 36

Kucsmás poszáta 52Kucsmás sármány 100Lanius collurio 72Lanius excubitor 70Lanius minor 70Lanius senator 72

Lazúrcinege 62Léprigó 40Locustella jluviatilis 42Locustella luscinioides 42Locustella naevia 42Loxia curvirostra 94

Loxia leucoptera 94Lullula arborea 16

Luscinia luscinia 30

Luscinia megarhynchos 30Luscinia svecica 30Meggyvágó 92Melanocorypha calandra 18Mezei pacsirta 16Mezei poszáta 54Mezei veréb 84Miliaria calandra 100Molnárfecske 12Monticola saxatilis 36

Montifringilla nivalis 84Motacilla alba 24Motacilla cinerea 24Motacilla citreola 24

Motacilla jlava 24Muscicapa striata 56Nádi sármány 98Nádi tücsökmadár 42

Nádirigó 44Nagy fülemüle 30Nagy orgébics 70Nagy pirók 94Naumann-rigó 40Nucifraga caryocatactes 74Oenanthe deserti 36

Oenanthe hispanica 36Oenanthe oenanthe 36

Oenanthe pleschanka 36

Oriolus oriolus 68Ökörszem 26

Örvös légykapó 58Örvös rigó 386szapó 60Panurus biarmicus 60

Parlagi pityer 22Partifecske 12Parus ater 62Parus caeruleus 62Parus crista tus 64

Parus cyanus 62Parus major 62Parus montanus 64

Parus palustris 64Passer domesticus 84Passer montanus 84Pásztormadár 82Phoenicurus ochruros 32Phoenicurus

phoenicurus 32Phylloscopus bonelli 50Phylloscopus collybita 50Phylloscopus inornatus 50Phylloscopus proregulus 50Phylloscopus sibilatrix 50Phylloscopus trochilus 50Pica pica 76Pinicola enucleator 94

Plectrophenax nivalis 102Prunella collaris 28Prunella modularis 28

Pyrrhocorax graculus 76Pyrrhocorax

pyrrhocorax 76Pyrrhula pyrrhula 94Regulus ignicapillus 48Regulus regulus 48Remiz pendulinus 58Réti pityer 20Réti tücsökmadár 42

Riparia riparia 12Rózsás pirók 94Rozsdás csuk 34Rozsdás nádiposzáta 44Rozsdástorkú pityer 22Rövidkarmú fakusz 66

Sárga billegeto 24Sárgafeju királyka 48

Sárgarigó 68

Sarkantyús sármány 102Saxicola rubetra 34

Saxicola torquata 34Seregély 82Serinus serinus 88

Sisego füzike 50Sitta europaea 66Sivatagi hantmadár 36

Sordély 100Sövénysármány 98Sturnus roseus 82

Sturnus vulgaris 82Süvölto 94

Sylvia atricapilla 52Sylvia borin 54Sylvia communis 54Sylvia curruca 54Sylvia melanocephala 52Sylvia nisoria 52Szajkó 74Szalagos keresztcsoru 94Szarka 76

Széncinege 62

Szikipacsirta 18Szó1origó 38Szürke légykapó 56Szürke zsezse 90Tengelic 88Tichodroma muraria 66

Törpesármány 100Tövisszúró gébics 72Troglodytes troglodytes 26Turdus iliacus 38Turdus viscivorus 40Turdus merula 38Turdus naumanni 40

Turdus philomelos 40Turdus pilaris 38Turdus torquatus 38Tüzesfeju királyka 48Vándorfüzike 50Vetési varjú 80Vízirigó 26Vörhenyes fecske 14Vörösbegy 28Vörösfeju gébics 72Zöldike 92Zsezse 90

111

Page 58: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

Irodalom

BUSSE,P. (1989): Kulcs az európaiénekesmadarak ivar- és korhatározásához. ­

Magyar Madártani Egyesület, Budapest

CHERNEL1. (1899): Magyarország madarai

(különös tekintettel gazdasági jelentoségökre).

- A magyar királyi földmívelésügyi minister

kiadványa, Budapest (reprint kiadás: Állami

Könyvterjeszto Vállalat, 1985)

CRAMP,S., SIMMONS,K. E. 1. PERRINS,C. M. (eds.,

1977-1994): The birds of the Western

Palearctic. Vol. 1-9. - Oxford University Press,Oxford

CSÖRGEYT. (1913): Útmutató a mesterséges

fészekodvak alkalmazásához. - Magyar Királyi

Földmívelésügyi Ministerium, Budapest

ELPHICK,J. (szerk., 1996): A madárvonulás

atlasza. - Cser Kiadó, Budapest

FARKAST. (1967): Ornithogeographie Ungarns. ­Berlin

GLUTZVONBLOTZHEIM,U. N, BAUER,K., BEzzEL, E.

et al. (1966-1997): Handbuch der Vögel

Mitteleuropas. Band 1-14. - Aula-Verlag,Wiesbaden

HEINZEL,H., FITTER,R. PARSLOW,J. (2000): Európa

madarai. Collins képes határozó. - Panem

Könyvkiadó, Grafo Kiadó, Budapest

HERMANO. (1901): A madarak hasznáról és

káráról. - A magyar királyi földmívelésügyi

minister kiadványa, Budapest

HARASZTHY1. (szerk., 1998): Magyarország

madarai. - Mezogazda Kiadó, Budapest

IVANov, A. 1. STEGMAN,B. K. (1964): Kratkij

opregyelityel' ptyic SzSzSzR. - Izdatyelsztvo

Nauka, Moszkva

JÁNOSSYD. (1983): Humeri of Central Europaean

Smaller Passeriformes. - Fragmenta Min. et

Pal. ll. p. 85-112.

KEVEA. (1984): Magyarország madarainak

névjegyzéke. - Akadémiai Kiadó, Budapest

LAMBRECHTK. (1933): Handbuch der

Palaornithologie. - Borntraeger, Berlin

LÁNG1. (2002): Környezet- és természetvédelmi

lexikon. - Akadémiai Kiadó, Budapest

LÁNG1., BED6 2. CSETE1. (szerk., 2003): Növény,

állat, élóbely (in: Glatz F. /szerk.!: Magyar

Tudománytár, 3. kötet). - MTA

112

Társadalomkutató Központ, Kossuth Kiadó,

Budapest

MADARÁSZGY. (1899-1903): Magyarország

madarai. - Budapest

MAGYARG., HADARlCST., WALICZKY2., SCHMIDTA.,

NAGYT. BANKOVlCSA. (1998): Nomenclator

avium Hungariae. Magyarország madarainak

névjegyzéke - KTM Madártani Intézete, MME,

Winter Fair, Budapest - Szeged

MONROE,B.L. SIBLEY,C. G. (1993): A World

Checklist of Birds. - Yale University Press,New Haven - London

MULLARNEY,K., SVENSSON,1., 2ETTERSTRÖM,

D. GRANT,P. J. (2002): Madárhatározó ­

Park Könyvkiadó, Budapest

PAPP 1. (szerk., 1996): 200taxonómia. ­

ÁJlatorvostudományi Egyetem, Magyar

Természettudományi Múzeum, Budapest

PETERSON,R. T., MOUNTFORT,G. HOLLOM,P. A. D.

(1969): Európa madarai. - Gondolat Kiadó,

BudapestSCHMIDTE. (2001): Madárvédelem a ház körül

(Madárvédelemró1 mindenkinek). - Kossuth

Kiadó, Budapest

SIBLEY,C. G. AHLQUIST,J. E. (1990): Phylogeny

and classification of birds. - Yale University

Press, New Haven

STRESEMANN,E. (1985): Exkursionfauna,

Wirbeltiere. - Volk und Wissen Volkseigener

Verlag, Berlin

SVENSSON,1. (1995): Útmutató az európai énekes­

madarak határozásához. - Magyar Madártani

és Természetvédelmi Egyesület, Budapest

SZÉKESSYV. (szerk., 1958): Magyarország

ÁJlatvilága XXI., Aves - Madarak. - Akadémiai

Kiadó, Budapest

UJHELYIP. (1992): Identification of the Fringillidae

of Europe on the basis of craniometric

characteristics. - Aquila 99. p. 99-110.

UJHELYIP. (szerk., 2001-2003): ÉloVilág -

A Kárpát-medence természeti enciklopédiája,

1-52. - Kossuth Kiadó, Budapest

VARGA1. (1996): Rendszer és sorrend a mai

ornitológiában. - Túzok 1(2.) p. 58-68.

VERTSEA. (1975): Madárvédelem - Mesterséges

madártelepítés. - Natura, Budapest

Page 59: Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

.­.-

o

Kishatározóktermészetbarátoknak

Praktikus segítség a Kárpát-medencében honos állat­és növényfajok pontos felismeréséhez: akishatározóksegítségével a természet járók a megfigyelt élolényeket

gyorsan, könnyen meghatározhatják.

• Pontos, részletes, szakszeru fajleírások

• A gyors eligazodást segíto piktogram-rendszer

• Sok-sok gyönyöru színes fénykép

• Pontos részletrajzok

• vízálló muanyag védotok

Elozo koteteink:

A sorozat összegyujtött kötetei átfogó képetadnak Magyarország élovilágáról.

L()

'i!IDlJ~?di~i®~

Kossuth Kiadó

www.kossuth.hu / e-mail: [email protected]

tl,lf-iiág""'''''''

~ "'m'l,~@O'!~w.

1990 Ft