fejfájások - neurologyhomepage -...
TRANSCRIPT
FEJFFEJFÁÁJJÁÁSOKSOK
Dr. Dr. PfundPfund ZoltZoltáán,n, PhDPhD
PTE NeurolPTE Neurolóógiai Klinikagiai Klinika
KÖSZÖNTÉS
PREVALENCIAPREVALENCIA
�� USA USA ≈≈ 50 50 millimillióó beteg szenved rendszeres beteg szenved rendszeres fejffejfáájjááststóóllMMigrigréén n ééves kves kööltsltséégege ≈≈ 17 17 billibillióó dolldolláárr
�� Nincsenek pontos magyarorszNincsenek pontos magyarorszáági adatokgi adatok�� FejfFejfáájjáás az egyik legyakoribb ok amivel a beteg s az egyik legyakoribb ok amivel a beteg megkeresi orvosmegkeresi orvosáátt
�� MigrMigréénn auraaura nnéélklküüll 1010--17%, 17%, migrmigréénn aurauráávalval 55--7%7%
KLASSKLASSZIFIKZIFIKÁÁCICIÓÓ
�� 1988 Cephalalgia, Volume 8, Supplement 7, IHS 1988 Cephalalgia, Volume 8, Supplement 7, IHS klasszifikklasszifikáácicióó éés diagnosztikus krits diagnosztikus kritéériumok fejfriumok fejfáájjáások, sok, cranialis neuralgicranialis neuralgiáák k éés arcfs arcfáájdalmak szjdalmak száámmáárara
�� 2004, Cephalalgia, Volume 24, Supplement 1, 2004, Cephalalgia, Volume 24, Supplement 1, FejfFejfáájjáások nemzetksok nemzetköözi klasszifikzi klasszifikáácicióójjáának mnak máásodik sodik kiadkiadáásasa
FEJFFEJFÁÁJJÁÁSOK FELOSZTSOK FELOSZTÁÁSASA
�� PrimerPrimer�� MigrMigréénn�� TenziTenzióós ts tíípuspusúú fejffejfáájjááss�� Cluster fejfCluster fejfáájjáás s éés egys egyééb b trigeminotrigemino--autonautonóóm fejfm fejfáájjáásoksok
�� EgyEgyééb primer fejfb primer fejfáájjáások sok
�� SzekunderSzekunder�� Fej Fej éés nyaks nyak traumatrauma�� KraniKraniáális/cerviklis/cervikáális lis vaszkulvaszkulááris kris kóórkrkéépekpek
�� NNem vaszkulem vaszkulááris intrakraniris intrakraniáális lis kkóórkrkéépekpek
�� Anyagok Anyagok éés azok megvons azok megvonáásasa�� InfeInfekcikcióókk�� HHomoeosomoeoszzttáázzisis zavarazavara�� Fej, nyak, szemek, fFej, nyak, szemek, füülek, orr, lek, orr, sinusok, szsinusok, szááj megbetegedj megbetegedéésese
�� PszichiPszichiáátriai ktriai kóórkrkéépekpek�� KraniKraniáális neuralgilis neuralgiáák,k, arc arc ffáájdalmajdalma
MIGRMIGRÉÉNN
MigraineMigraine
�� Primer fejfPrimer fejfáájjáások ksok köözzéé tartozik tartozik �� VisszatVisszatéérrıı, hasonl, hasonlóó jellegjellegőő panaszokpanaszok�� TTööbbnyirebbnyire ffééloldaliloldali�� GGöörcsrcsöös,s, llüüktetktetıı jellegjellegőő fejffejfáájjááss�� KKöözepeszepes vagy svagy súúlyos erlyos erııssssééggőő a a ffáájdalomjdalom
�� VegetatVegetatíív tv tüünetek, fono netek, fono éés fotofs fotofóóbiabia�� 44--72 72 óórráán keresztn keresztüül l tarttart
MMIGRIGRÉÉN KLINIKAI FN KLINIKAI FÁÁZISAIZISAI
�� Prodroma: mentProdroma: mentáális (hangulati vlis (hangulati vááltozltozáások), neurogsok), neurogéén n (diszf(diszfóória, ria, áássíítoztozáás), s), ááltalltaláános tnos tüünetek (tarknetek (tarkóó merevsmerevséég, g, éétvtváágy vgy vááltozltozáás)s)
�� Aura: vizuAura: vizuáális, szenzoros, motoros tlis, szenzoros, motoros tüünetek, besznetek, beszéédzavardzavar�� FejfFejfáájjáás (fonos (fono-- éés fotofs fotofóóbia, bia, éémelygmelygéés, fizikai aktivits, fizikai aktivitáás s hathatáása) sa)
�� FejfFejfáájjáás megszs megszőőnnéésese�� Rekonvaleszcencia (fRekonvaleszcencia (fááradtsradtsáág, koncentrg, koncentráácicióó zavar)zavar)
VIZUVIZUÁÁLIS AURALIS AURA
SZENZOROS AURASZENZOROS AURA
PROVOKPROVOKÁÁLLÓÓ TTÉÉNYEZNYEZİİKK
�� Leggyakoribb: alkohol (vLeggyakoribb: alkohol (vöörröösbor), sajt (tyraminsbor), sajt (tyraminee), ), csokolcsokolááddéé (phenyletilamin), or(phenyletilamin), oráális antikoncipiens lis antikoncipiens ((öösztrogsztrogéén), menses, fronthatn), menses, fronthatáások, magas sok, magas ppááratartalom, stressz, dohratartalom, stressz, doháányznyzááss
�� KevKevéésbsbéé gyakori: nitrgyakori: nitráátok, nitritek, koffein, tok, nitritek, koffein, tejtermtejterméékek, tojkek, tojáás, fs, füüststöölt hering, fluoreszklt hering, fluoreszkáállóó fféény, ny, kellemetlen szagok, tkellemetlen szagok, túúl sok vagy kevl sok vagy kevéés alvs alváás, s, ididıızzóónavnavááltltáás, magaslati ks, magaslati köörnyezet rnyezet
MMIGRIGRÉÉN PATOMECHANIZMUSAN PATOMECHANIZMUSA
�� MigrMigréénes fejfnes fejfáájjáás kialakuls kialakuláássáában nban néégy fgy fıı komponenst komponenst lehet azonoslehet azonosíítani:tani:
1. Cortex neuron1. Cortex neuronáális hiperexcitabilitlis hiperexcitabilitáásasa2. Cortical spreading depression kialakul2. Cortical spreading depression kialakuláása sa (aura)(aura)
3. A trigemino3. A trigemino--vaszkulvaszkulááris rendszer ris rendszer aktivaktiváállóóddáása (fsa (fáájdalom)jdalom)
4. Agyt4. Agytöörzsi generrzsi generáátortor
FELNFELNİİTTKORI MIGRTTKORI MIGRÉÉN TERN TERÁÁPIAPIA
�� ProfilaktikusProfilaktikus�� FlunarizineFlunarizine 10 mg/nap10 mg/nap�� Valproic acid Valproic acid 600600--1200 1200 mg/napmg/nap
�� BBéétata--receptor blokkolreceptor blokkolóók,k,pl.pl. PropranololPropranolol 22--3x203x20--40 40 mg/nap,mg/nap, MetoprololMetoprolol2x102x10--50 mg/nap50 mg/nap
�� ACE gACE gáátltlóók (pl. Lisinopril k (pl. Lisinopril 10 mg/nap)10 mg/nap)
�� MagnMagnéézium, Riboflavinzium, Riboflavin
�� RohamRoham�� KKöözzöönsnsééges ges analgetikumanalgetikum�� NSAID, pl.NSAID, pl. NaproxenNaproxen 550550--1100 mg/nap1100 mg/nap
�� Acetylsalicylic acid Acetylsalicylic acid 500500--1800 1800 mgmg
�� Antiemetikum Antiemetikum ((DomperidoneDomperidone10 mg, 10 mg, MetoclopramideMetoclopramide 10 10 mg, mg, Promethazine Promethazine 2525--50 mg)50 mg)
�� TriptTriptáánok, 5nok, 5--HT1B/1D HT1B/1D receptor antagonistreceptor antagonistáákk((EletriptanEletriptan, , FrovatriptanFrovatriptan,,NaratriptanNaratriptan, , RizatriptanRizatriptan,,SumatriptanSumatriptan, , ZolmitriptanZolmitriptan))
TENZITENZIÓÓS FEJFS FEJFÁÁJJÁÁSS
�� Leggyakoribb primerLeggyakoribb primer fejffejfáájjááss�� VisszatVisszatéérrıı vagy vagy áállandllandóó�� KKééloldali loldali �� Tompa, nyomTompa, nyomóó jellegjellegőő�� Enyhe, kEnyhe, köözepes fzepes fáájdalomjdalom�� VegetatVegetatíív tv tüünetek nem jellemznetek nem jellemzııekek�� MiogMiogéén faktorok n faktorok éés centrs centráális szenzitizlis szenzitizáácicióó�� ÉÉletviteli vletviteli vááltoztatltoztatáások szsok szüükskséégessgesséégege
TRIGEMINOTRIGEMINO--AUTONAUTONÓÓMMFEJFFEJFÁÁJJÁÁSOKSOK
�� ErErııs, fs, fééloldali, orbitloldali, orbitáális/periorbitlis/periorbitáális lis éés s temportemporáális lokalizlis lokalizáácicióójjúú fejffejfáájjáásoksok
�� FFééloldali autonloldali autonóóm tm tüünetek: knetek: kööttııhháártya rtya belbelööveltsveltséég, kg, köönnyeznnyezéés, szemhs, szemhééjduzzanat, jduzzanat, pupilla szpupilla szőőkküület, orrfolylet, orrfolyáás s éés duguls duguláás, s, homlok homlok éés arc izzads arc izzadáás s
�� Cluster: 15Cluster: 15--180 perc 180 perc �� ParoxismParoxismáális hemikrlis hemikráánia: 2nia: 2--30 perc30 perc�� SUNCT: 5SUNCT: 5--240 mp240 mp�� VegetatVegetatíív tv tüünetek nem jellemznetek nem jellemzııek, ek, naponta sznaponta száámos alkalommal ismmos alkalommal isméétltlııdnekdnek
MMÁÁSODLAGOS FEJFSODLAGOS FEJFÁÁJJÁÁSOKSOK
FEJ FEJ ÉÉS NYAKS NYAK TRAUMATRAUMA
�� AkutAkut ééss krkróónikusnikus posztposzt--traumtraumááss fejffejfáájjááss�� OstorcsapOstorcsapáás ss séérrüüllééss�� EpidurEpiduráálislis ééss sszubdurzubduráálislis hemathematóómama�� PosPoszztt--kraniektkraniektóómimiááss fejffejfáájjááss
FEJ FEJ ÉÉS NYAKS NYAK TRAUMATRAUMA
EpidurEpiduráálislis hhematematóómamaSSzzubdurubduráálislis hhematematóómama
KRANIKRANIÁÁLIS VAGY CERVIKLIS VAGY CERVIKÁÁLIS LIS VASZKULVASZKULÁÁRIS KRIS KÓÓRKRKÉÉPEKPEK
�� IsIszkzkéémimiááss stroke, TIAstroke, TIA�� IntracerebrIntracerebráálislis ééss subarachnoidsubarachnoideeáális vlis véérzrzééss�� SacculSacculáárrisis aneuraneurizmaizma, AVM, , AVM, durduráálislis arteriovenarteriovenóózuszusfisfiszztulatula,, kkavernavernóózuszus angiangióóma, ma, leptomeningeleptomeningeáális lis angiomatangiomatóózzisis
�� ÓÓririáás sejtess sejtes arteritisarteritis, , KIRKIR angitisangitis�� ArtArtéériaria disdisszekciszekcióó, pos, poszztt--endarterendarterektektóómiamia, car, carotisotisangioplaangioplasztikasztika, , angiograngiográáfiafia
�� CerebrCerebráálislis vvéénnááss thrombthrombóóziszis�� CADASIL, MELASCADASIL, MELAS
KRANIKRANIÁÁLIS VAGY CERVIKLIS VAGY CERVIKÁÁLIS LIS VASZKULVASZKULÁÁRIS KRIS KÓÓRKRKÉÉPEKPEK
IsIszkzkéémimiááss strokestroke IntracerebrIntracerebráálislisvvéérzrzééss
SubarachnoidSubarachnoideeáálislisvvéérzrzééss
KRANIKRANIÁÁLIS VAGY CERVIKLIS VAGY CERVIKÁÁLIS LIS VASZKULVASZKULÁÁRIS KRIS KÓÓRKRKÉÉPEKPEK
AAneurneurizmaizma
KRANIKRANIÁÁLIS VAGY CERVIKLIS VAGY CERVIKÁÁLIS LIS VASZKULVASZKULÁÁRIS KRIS KÓÓRKRKÉÉPEKPEK
AVMAVM DurDuráálislis arteriovenarteriovenóózuszus fisfiszztulatula
KRANIKRANIÁÁLIS VAGY CERVIKLIS VAGY CERVIKÁÁLIS LIS VASZKULVASZKULÁÁRIS KRIS KÓÓRKRKÉÉPEKPEK
LeptomeningeLeptomeningeáálislis angiomatangiomatóózzisis((SturgeSturge--Weber sWeber szindrzindróómama))
KRANIKRANIÁÁLIS VAGY CERVIKLIS VAGY CERVIKÁÁLIS LIS VASZKULVASZKULÁÁRIS KRIS KÓÓRKRKÉÉPEKPEK
ÓÓririáás sejtess sejtes arteritisarteritiszz ArtArtéériaria dissdisszekcizekcióó
KRANIKRANIÁÁLIS VAGY CERVIKLIS VAGY CERVIKÁÁLIS LIS VASZKULVASZKULÁÁRIS KRIS KÓÓRKRKÉÉPEKPEK
CerebrCerebráálislis vvéénnááss thrombthrombóóziszis
NEM VASZKULNEM VASZKULÁÁRIS RIS INTRAKRANIINTRAKRANIÁÁLIS KLIS KÓÓRKRKÉÉPEKPEK
�� Magas likvMagas likvóór nyomr nyomááss (intra(intrakkraniraniáálislis hhiipertenpertenzizióó, , hydrocephalus)hydrocephalus)
�� Alacsony likvAlacsony likvóór nyomr nyomááss (pos(posztdurztduráális punkcilis punkcióó, , fisfiszztulatula))
�� IntraIntrakranikraniáálislis neoplaneoplazzmmaa�� 1 tipus1 tipusúú ChiariChiari malformmalformáácicióó
NEM VASZKULNEM VASZKULÁÁRIS RIS INTRAKRANIINTRAKRANIÁÁLIS KLIS KÓÓRKRKÉÉPEKPEK
IntraIntrakranikraniáálislis hhipertenziipertenzióó HydrocephalusHydrocephalus
NEM VASZKULNEM VASZKULÁÁRIS RIS INTRAKRANIINTRAKRANIÁÁLIS KLIS KÓÓRKRKÉÉPEKPEK
IntraIntrakranikraniáális tumorlis tumor
NEM VASZKULNEM VASZKULÁÁRIS RIS INTRAKRANIINTRAKRANIÁÁLIS KLIS KÓÓRKRKÉÉPEKPEK
ChiariChiari malformmalformáácicióó
ANYAGOK ANYAGOK ÉÉS AZOK MEGVONS AZOK MEGVONÁÁSASA
�� NNOO, , kkarbon monoxidarbon monoxid, al, alkkoholohol, , monosmonoszzóódium dium glutamglutamáát, t, cocaincocain, cannabis, his, cannabis, hiszztamintamin, , exogexogéénnhormonhormonokok
�� GyGyóógyszerek tgyszerek túúlzott hasznlzott hasznáálatalata�� MegvonMegvonááss: : koffeinkoffein, , opioidopioidokok, , öösztrogsztrogéénn
INFINFEKCIEKCIÓÓKK
�� BaBakterikteriáális lis éés virs viráálislis meningitismeningitis�� EncephalitisEncephalitis�� AgytAgytáályoglyog�� SSzisztzisztéémmáás ferts fertıızzééseksek
INFINFEKCIEKCIÓÓKK
EncephalitisEncephalitis AgytAgytáályoglyog
HOMOEOSHOMOEOSZTZTÁÁZIS ZAVARAZIS ZAVARA
�� HHiipoxiapoxia, h, hiipercapniapercapnia ((magaslat, bmagaslat, búúvváárkodrkodáás, OSASs, OSAS))�� DialDialííziszis�� ArtArtééririááss hhiipertenpertenzizióó�� HHipoparathyreoidismusipoparathyreoidismus�� KardiKardiáális eredetlis eredetőő fejffejfáájjááss
FEJFEJ, N, NYAYAK, SK, SZEMZEM, , FFÜÜLL, , ORRORR, , SSZINUSZOKZINUSZOK, , FOGFOG, , SZSZÁÁJJ
FelsFelsıı cervicalis tcervicalis táályoglyog SinusitisSinusitis
PSPSZICHIZICHIÁÁTRIAI KTRIAI KÓÓRKRKÉÉPEKPEK
�� SSzomatizzomatizáácicióó�� PsPszichzichóózisokzisok
KRANIKRANIÁÁLIS NEURALGILIS NEURALGIÁÁKK,,ARC FARC FÁÁJDALMAJDALMA
�� TrigeminusTrigeminus neuralgianeuralgia�� GlossopharingeusGlossopharingeus neuralgianeuralgia�� Nervus intermedius Nervus intermedius neuralgianeuralgia�� NervusNervus laryngeus laryngeus superior neuralgiasuperior neuralgia�� OccipitalisOccipitalis neuralgianeuralgia�� OpticusOpticus neuritis, neuritis, ocularisocularis neuropneuropáátiatia�� Herpes Herpes zoosterzooster�� TolosaTolosa--Hunt Hunt szszindrindróómama
KRANIKRANIÁÁLIS NEURALGILIS NEURALGIÁÁKK,,ARC FARC FÁÁJDALMAJDALMA
TrigemiTrigeminusnus neuralgianeuralgia TolosaTolosa--Hunt sHunt szindrzindróómama
FIGYELMEZTETFIGYELMEZTETİİ JELEKJELEK
�� ÚÚj, szokatlanj, szokatlan,, megvmegvááltozottltozott fejffejfáájjááss�� ProgresszProgresszíív fejfv fejfáájjááss�� Hirtelen kialakulHirtelen kialakulóó ffáájdalomjdalom�� ÉÉjszakai fejfjszakai fejfáájjáás (alvs (alváás alatti)s alatti)�� Idegrendszeri tIdegrendszeri tüünet net éés/vagy panaszs/vagy panasz�� EszmEszmééletvesztletvesztéés, epilepszis, epilepsziáás rohams roham�� LLááttáászavar, kszavar, kóóros szemfenros szemfenééki kki kéépp�� LLáázz�� Trauma az anamnTrauma az anamnéézisbenzisben
KONKLKONKLÚÚZIZIÓÓ