AZ ERDÉLYI UNITÁRIUS EGYHÁZ

ALAPTÖRVÉNYE

Erdélyi Unitárius EgyházKolozsvár, 2003

Felelős kiadó: dr. Szabó ÁrpádKivitelezés: Kriza János

Olvasószerkesztő: Kürti MiklósKészült az Unitárius Egyház Nyomdájában

2

Tartalomjegyzék

I. rész

Általános rendelkezések.................................................................................................. 7

II. részAz egyházközségek, annak hatóságai, tisztviselői és tisztségviselői

I. fejezetAz egyházközség............................................................................................................. 9

II. fejezet: Az egyházközség hatóságaiA közgyűlés................................................................................................................... 11A keblitanács (presbitérium)......................................................................................... 14Az egyházközségi bizottságok.......................................................................................17

III. fejezet: Az egyházközség tisztviselői és tisztségviselőiA lelkész........................................................................................................................ 18Az énekvezér (kántor)................................................................................................... 23A gondnok..................................................................................................................... 25A pénztárnok................................................................................................................. 26A jegyző........................................................................................................................ 27Az egyházfiak................................................................................................................ 27A harangozó.................................................................................................................. 28Az egyháztársadalmi munkások.................................................................................... 28Az egyházközségi titkár.................................................................................................28

III. részAz egyházkör, annak hatóságai, bíróságai,

tisztviselői és tisztségviselői

IV. fejezetAz egyházkörök beosztása............................................................................................ 29

V. fejezet: Az egyházkör hatóságaiA közgyűlés................................................................................................................... 31Az egyházköri tanács.....................................................................................................33Az esperesi vizsgálószék............................................................................................... 35

3

Az egyházköri Valláserkölcsi Nevelési Bizottság (VEN)............................................. 36Az egyházköri Testvéregyházközségi Bizottság........................................................... 37

VI. fejezet: Az egyházkör bíróságaiAz Alapfokú (egyházköri) Közigazgatási Bíróság........................................................ 37Az Alapfokú (egyházköri) Fegyelmi Bíróság................................................................37

VII. fejezet: Az egyházkör tisztviselői és tisztségviselőiAz esperes......................................................................................................................38A felügyelő gondnok..................................................................................................... 40A jegyző........................................................................................................................ 41A közügyigazgató.......................................................................................................... 41A valláserkölcsi nevelési előadó................................................................................... 42A pénztárnok................................................................................................................. 43A jogtanácsos................................................................................................................ 43A testvéregyházközségi előadó..................................................................................... 44Az ifjúsági előadó..........................................................................................................44

IV. részAz Egyház főhatóságai, bíróságai, intézményei,

szervezetei, főtisztviselői és főtisztségviselői

VIII. fejezet: Az Egyház főhatóságaiA Zsinat......................................................................................................................... 45A Főtanács..................................................................................................................... 47Az Egyházi Képviselő Tanács.......................................................................................51Az Egyházi Képviselő Tanács állandó bizottságai........................................................55

IX. fejezetAz Egyház bíróságai......................................................................................................60

X. fejezet: Az Egyház intézményei és szervezeteiAz Unitárius Egyház Nagykönyvtára............................................................................ 60Az Unitárius Egyház Levéltára......................................................................................61Az Unitárius Egyház Nyugdíjintézete........................................................................... 61Unitárius egyháztársadalmi szervezetek........................................................................61Az Unitárius Egyház Nyomdája.................................................................................... 62

XI. fejezet: Az Egyház főtisztviselői és főtisztségviselőiA püspök........................................................................................................................62A főgondnok..................................................................................................................64A főjegyző..................................................................................................................... 65

4

A közügyigazgató.......................................................................................................... 66Az egyházi központ tisztviselői és alkalmazottai.......................................................... 67

V. rész

Záró rendelkezések........................................................................................................71

Szabályzat az Unitárius Egyházlelkészeinek, énekvezéreinek, valamint vallástanárainak

képesítéséről, továbbképzéséről, választásáról és kinevezéséről

A lelkész........................................................................................................................ 73A vallástanár..................................................................................................................79Az énekvezér................................................................................................................. 80

Az Unitárius Egyház választási szabályzata.............................................. 81

Az egyházi hatóságok ülésszabályzata..........................................................85

5

6

I. rész

Általános rendelkezések

1. § Az Erdélyi Unitárius Egyház (továbbiakban Egyház) a Romániábanélő unitáriusok valláserkölcsi közössége, amelynek szervezetét és működését ajelen Alaptörvény előírásai határozzák meg.

2. § Az Egyház az ország Alkotmánya keretében a zsinatpresbiteri elv, azerkölcs és a jog alapján, saját hatáskörében, önmaga által alkotott törvények ésrendszabályok szerint szervezi, igazgatja és kormányozza önmagát mindenegyházi és iskolai ügyében.

Az Alaptörvény tartalmazza az általános érvényű rendszabályokat, egybenelvi alapjául és keretéül szolgál az Egyház hatósági és felügyeleti körében al-kotott minden egyéb szervezeti és működési területre vonatkozó szabályzat-nak.

Szervezeti életében, az istentiszteleti és szertartási, a közigazgatási ésügyviteli tevékenységében az Egyház tagjainak anyanyelvét, a magyar nyelvethasználja.

3. § Az Egyház szervezeti felépítésének megfelelően, az önszerveződéselve alapján, rangfokozatú hatóságok által kormányozza önmagát. Ezek: elsőfokon az egyházközségi hatóság, második fokon az egyházköri hatóság és har-madik fokon az egyházi főhatóság.

Az Egyház, valamint önkormányzati joggal bíró hatóságai – az egyház-községek, egyházkörök és az egyházi főhatóság – jogi személyek. A magasabbfokú hatóságok az alacsonyabbakkal szemben irányítói és felügyeleti jogotgyakorolnak a kölcsönös segítség és a közös célok megvalósítása érdekében.

Az egyházi hatóságok minden fokon igazgatási és kormányzati kisegítőszerveket hoznak létre (bizottságok, hivatalok).

4. § Az egyházi hatóságok és kisegítő szervek tevékenységének ellátásáratisztviselők és tisztségviselők teljesítenek szolgálatot, akiket az Alaptörvényelőírásai szerint választanak, illetve alkalmaznak. Az egyházi hivatalok éstisztségek betöltése tekintetében a férfiakat és nőket, egyenlő feltételek mel-lett, egyenlő jogok illetik meg.

7

Az Egyház minden tisztviselője, tisztségviselője, más jogállású alkalma-zottja vagy alkalmi egyházi feladat végzésével megbízott személy az Egyház-nak okozott károkért teljes erkölcsi és vagyoni felelősséggel tartozik.

Az Egyház tisztviselői, tisztségviselői, más jogállású alkalmazottjai, a kü-lönböző fokú egyházi hatóságok rendelkezésre jogosult testületeinek tagjainem vehetnek részt olyan ügyre vonatkozó tárgyalásban vagy határozathoza-talban, amelyben ő maguk, házastársuk, egyenes vagy oldalági rokonaik (ne-gyedik fokig) személyesen érdekeltek, továbbá, amelyben valamelyik fél tör-vényes képviselőjeként vagy meghatalmazottjaként érintettek, azonban írásbankifejthetik álláspontjuk közérdekű részét.

A lelkészek, valamint az egyházköri és főhatósági tisztviselő- és tisztség-viselő-jelöltek, a teológiai tanárok és az EKT-tagságra jelöltek a választásteszközlő egyházi hatóságnak kötelesek nyilatkozni az államvédelmi és titkos-szolgálati szervekkel, továbbá az alapvető emberi jogokat sértő más intézmé-nyekkel, hatóságokkal vagy politikai szervezetekkel való esetleges kapcsola-tukról.

5. § A lelkész-jellegű tisztviselők és tisztségviselők megválaszthatóságá-nak felső korhatára a 70. életév betöltése. A 70. életév betöltése előtt megvá-lasztott tisztviselők és tisztségviselők a megbízatási időszak (ciklus) végéigszolgálnak. A lelkész-jellegű tisztségviselők megbízatása nyugdíjazásukkalmegszűnik.

Olyan hivataloknál és tisztségeknél, amelyekre az Alaptörvény meghatá-rozott megbízatási időtartamot (ciklus) ír elő, lejárat előtti üresedés esetében atisztség szükség szerinti betöltése a folyamatban levő időszaknak csak a hátra-maradt részére érvényes. Ez alól kivételt képez a püspöki tisztség megüresedé-se, amelynek betöltésére féléves időszakon belül összehívandó a Zsinat ülése.Az előbbi esetekben történő ideiglenes tisztségviselés a visszaválaszthatóságszámának korlátozása szempontjából nem számítandó ciklusnak.

Az egyházi tisztségeknél a hivatali rangidősséget az illető tisztség meg-szakítás nélküli betöltésének időtartama határozza meg. Az egymást követőtisztújításokon történő újraválasztás nem tekintendő megszakításnak. Azugyanazon hatóság által azonos tisztségre egyidejűleg megválasztottak közülrangsor tekintetében a nyert szavazatok száma, szavazategyenlőség esetén akoridősség dönt. A hivatali rangidősséget lemondás útján véglegesen vagyidőlegesen át lehet ruházni a rangidőben következő tisztségviselőre.

8

II. rész

Az egyházközség, annak hatóságai,tisztviselői és tisztségviselői

I. fejezetAz egyházközség

6. § Egy meghatározott területen lakó unitáriusok testületileg szerveződveegyházközséget alkotnak. Az egyházközség lehet: anya-, társ-, leányegyház-község (filia), szórvány. Anyaegyházközség az, amely önállóan lelkészt alkal-maz. Társegyházközségek azok, amelyek együtt alkalmaznak lelkészt. Leány-egyházközség az, amely önerejéből nem tud lelkészt alkalmazni, ezért a legkö-zelebbi anyaegyházközséghez csatlakozik. A szórványban lakó hívek önállószórványegyházközséget alkotnak, vagy más anya-, ill. társegyházközségheztartoznak.

7. § Az Egyház keretében új egyházközség alakulása és általában az egy-házközségi jellegnek és viszonyoknak a módosítása az érdekelt egyházközségjavaslata és az illető egyházkör közgyűlésének véleményezése alapján a Főta-nács jóváhagyásával történik. Az új egyházközség-alakulásokkal és változá-sokkal felmerülő vitás vagyonmegosztási kérdésekben az illető egyházkör köz-gyűlésének javaslatára a Főtanács dönt.

8. § Az ország területén vagy máshol élő minden unitárius személy tagjalehet valamelyik egyházközségnek; ha lakóhelyén egyházközség van, annak,ha nincs, akkor az általa választott egyházközségnek. Vitás esetekben a terüle-tileg illetékes egyházköri közgyűlés osztja be valamelyik egyházközséghez.

9. § Aki egyházközségén kívül más egyházközség fenntartásához is hozzá-járul, ott is gyakorolhatja az egyháztagot megillető jogokat, de a választói és vá-laszthatósági jogát csak a lakóhelye szerinti egyházközségben gyakorolhatja.

9

10. § Aki egyházközségéből más egyházközségbe költözik, hat hétig azelőbbi, azután az utóbbi egyházközség tagja. Ez azonban nem menti fel az el-hagyott egyházközséggel szemben még fennálló anyagi kötelezettsége alól.

11. § Az egyházközségi tag jogai: az istentiszteleten részt venni és az egy-házi szertartásokat igénybe venni; az egyházi és iskolai intézmények általnyújtott előnyöket élvezni; a hivatalokra és tisztségekre való megválasztás ésválaszthatóság jogával élni; jogai sérelme esetén magának védelmet és jogor-voslatot keresni az Egyházi Alaptörvény értelmében. Kötelességei: valláser-kölcsi életet élni; gyermekei oktatásáról és valláserkölcsi neveléséről gondos-kodni; az Alaptörvényt és az egyházi rendszabályokat tiszteletben tartani;megbízatásaiban híven eljárni; felettes hatóságainak engedelmeskedni és ve-lük együttműködni; az egyházi és iskolai célokra megállapított terheket hor-dozni; egyszóval: az Egyház előrehaladását munkálni.

12. § Az egyházközség belügyeit saját maga igazgatja az egyházközségihatóságok, tisztviselők és tisztségviselők által, az egyházköri hatóságok köz-vetlen és a főhatóságok közvetett irányítása és felügyelete alatt.

13. § Az egyházközséget az egyházi és állami hatóságok előtt és harmadikszemélyekkel szemben a lelkész és a gondnok együttesen vagy külön-különképviselik.

14. § Egyházközségi hatóságok: a közgyűlés és a keblitanács; tisztviselők:a lelkész és az énekvezér (kántor); tisztségviselők: a lelkész, a gondnok, apénztárnok, a jegyző, a keblitanácsosok és az egyházfiak.

10

II. fejezetAz egyházközség hatóságai

A közgyűlés

15. § Az egyházközségi közgyűlés elnökei egyházi részről a lelkész és vi-lági részről a gondnok. Tagjai:

a. hivatalból: a két elnökön kívül az énekvezér, az egyházközségitisztviselők és tisztségviselők, valamint az unitárius felekezetiiskolák unitárius tanítói és tanárai;

b. az egyházközség minden olyan nagykorú tagja (férfi és nő), akiaz egyházi szolgálatokat igénybe veszi, gyermekei vagy a gyá-mi fennhatósága alá tartozó kiskorúak valláserkölcsi nevelésé-ről gondoskodik, és az egyházközség anyagi fenntartását amegelőző évre teljesítette.

E célból az egyházközség keblitanácsa összeállítja a köz-gyűlési tagok névsorát, és azt legkésőbb január végéig köz-szemlére teszi az egyházközség hivatalos helyiségében. Felleb-bezések a kifüggesztéstől számított 15 nap alatt adhatók be – ahiányzó feltételek egyidejű teljesítése mellett – a keblitanács-hoz címezve, amelynek döntése ellen 15 napon belül felfolya-modásnak van helye az espereshez, aki végső fokon dönt azügyben. Az így összeállított és véglegesített névjegyzéken vál-toztatni csak a következő évre szóló hatállyal lehet.

16. § Az egyházközség évenként rendesen kétszer tart közgyűlést (egyszeraz esperesi vizsgálat alkalmával); rendkívüli esetben többször is. A közgyűlésitagok egynegyedének írásbeli kérésére azonban az elnökök 15 napon belül kö-telesek összehívni a közgyűlést; ennek tárgysorozatán csak azok a kérdésekszerepelhetnek, amelyeknek tárgyalására az összehívást kérték.

17. § A közgyűlést a két elnök közösen hívja össze. Egyikük akadályozta-tása esetén azonban a másik elnök egyedül is összehívhatja a közgyűlést, és el-nöklete alatt is érvényes határozatok hozhatók. A meghívás történhet: szószékihirdetés, írásbeli meghívó, újság, rádió, televízió útján vagy a helyi szokásnak

11

megfelelően. A meghívásnak a közgyűlést 7 nappal megelőzően kell megtör-ténnie, és tartalmaznia kell a főbb tárgysorozati pontok megnevezését.

18. § A közgyűlés hatásköre:a. a lelkész évi jelentésének megtárgyalása és elfogadása;b. a lelkész, énekvezér, tanító megválasztása;c. a gondnok, pénztárnok, jegyző, keblitanácsosok és egyházfiak

megválasztása; a megválasztott tisztségviselők az esperesi vizs-gálószéki közgyűlésen esküt tesznek. Ha a megválasztott nincsjelen, akkor az esperes vagy helyettese meghatalmazása alap-ján a lelkész veszi be az esküt a következő istentiszteleten;

d. az egyházköri képviselő(k) megválasztása;e. a keblitanács által előterjesztett javaslatok feletti határozatho-

zatal; az egyházfenntartási hozzájárulás megállapítása; ingatla-nok eladása, vásárlása, cseréje, építése vagy bontása, valaminthitel nyújtása és kölcsön felvétele tárgyában hozott döntés; ezutóbbiak esperesi és felügyelő gondnoki véleményezéssel jóvá-hagyás végett az Egyházi Képviselő Tanácshoz terjesztendők;

f. a keblitanács által előterjesztett pénztári számadás és költség-vetés feletti határozat;

g. javaslattétel az egyházközségi jellegnek és viszonyoknak szük-ségessé vált módosítására;

h. javaslattétel tiszteletbeli címek adományozására;i. az egyházközség tulajdonát képező szociális létesítmények,

gazdasági egységek, föld- és erdőbirtokok, más jellegű intéz-mények, valamint alapítványok létesítése, fenntartása, illetvemegszüntetése;

j. az egyházközségi tisztviselők és tisztségviselők munkavégzésé-nek és kötelesség-teljesítésének felügyelete; a szabálytalan ésaz egyházközség érdekeit károsan érintő eljárások vagy mu-lasztások miatt szükségessé váló intézkedések megtétele, bele-értve az erkölcsi vagy anyagi károkat jóvátevő kárpótlás mód-jának és mértékének megállapítását; a súlyosabb esetekbenmegfogalmazott bizalmatlansági indítványok megvitatása és ér-demi eldöntése.

19. § Az egyházközségi közgyűlés tagjai felének jelenlétében határozatké-pes. Amennyiben a közgyűlés létszámhiány miatt nem felel meg a szabálysze-

12

rű megalakulás feltételeinek, 7 napon belül azonos tárgysorozattal újra össze-hívandó, s ez esetben a jelenlevők létszámától függetlenül határozatképes.

Az egyházközségi közgyűlés határozatait a jelenlevő tagok egyszerű több-ségével (fele + egy szavazatával) hozza.

20. § Minden gyűlésről jegyzőkönyv veendő fel, amelynek hitelesítésére,határidő kitűzése mellett, három tagból álló bizottság választandó. A jegyző-könyvet a közgyűlés elnökei, jegyzője és a hitelesítő bizottság tagjai írják alá.

21. § Az egyházközségi közgyűlés határozata ellen 15 napon belül óvássallehet élni. Az óvás első fokon az Egyházköri Tanácshoz, második és végső fo-kon az Egyházi Képviselő Tanácshoz történik. Olyan esetekben, midőn a köz-gyűlési határozatokat az egyházköri elnökség jelenlétében hozták, az óvás elsőfokon az Egyházi Képviselő Tanácshoz, második és végső fokon a Főtanács-hoz történik.

22. § Az egyházközség hivatalos ügyintézésében, az irat jellegének meg-felelően, magyar vagy román, illetve kétnyelvű pecsétet használ. Felirata:____________-i UNITÁRIUS EGYHÁZKÖZSÉG, középen az egyház címe-rével.

23. § Az egyházi főhatóságokhoz vagy főtisztviselőkhöz és főtisztségvise-lőkhöz intézett egyéni vagy egyházközségi beadványok felterjesztése szolgála-ti úton történik. Amennyiben az esperes megkerülésével kerülne sor ezek be-terjesztésére, érdemleges tárgyalás előtt megküldetnek az esperesnek vélemé-nyezésre, illetékesség szerinti ügyekben pedig a saját hatáskörében való intéz-kedésre. Kivételt képeznek azok az ügyek, amelyekben az esperes személyesérintettsége nyilvánvaló, és megkerülése éppen ezzel indokolható.

24. § Azoknak az egyéneknek vagy csoportoknak, akik az egyházközségitisztviselők vagy tisztségviselők ellen az Egyházi Képviselő Tanácshoz vagy apüspökhöz panaszt vagy beadványt intéztek, az egyházközség költségtérítéstnem adhat.

13

A keblitanács (presbitérium)

25. § A keblitanács az egyházközségnek a közgyűlés által választott irá-nyító, felügyelő és végrehajtó testülete. A keblitanácsosok száma az egyház-község népessége szerint 3–20 között lehet. Keblitanácsosnak választható az,aki a 11. §-ban megállapított feltételeknek megfelel. A választás jelölés alap-ján, titkos szavazással történik, 3 évre. A keblitanács 1/3-a minden választásiciklus végén megújítható.

26. § A keblitanácsnak a megválasztott keblitanácsosokon kívül hivatal-ból tagjai az egyházközség tisztségviselői, tisztviselői, valamint az egyházköz-ség keretében működő egyháztársadalmi szervezetek egy-egy képviselője. Akeblitanács elnöke a lelkész és a gondnok, azonban az egyik akadályoztatásaesetében a másik elnök egyedül is összehívhatja a keblitanácsot, s elnökletealatt is érvényes határozat hozható. Jegyzője az egyházközségi jegyző.

27. § A keblitanács elnökei negyedévenként legalább egyszer, szükségszerint többször is, írásbeli meghívóval, legalább 24 órával az ülés előtt,összehívják a tanácsot, a fontosabb tárgyak megnevezésével. A keblitanácsitagok felének írásbeli kérésére az elnökök kötelesek 15 napon belül összehívnia keblitanácsot; ilyenkor a keblitanács ülésének tárgysorozatán csak azok akérdések szerepelhetnek, amelyek tárgyalására az összehívást kérték.

A keblitanács bármely tagja, aki 3 ülésről igazolatlanul hiányzik, lemon-dottnak tekintendő. A hely betöltéséről a ciklus hátralevő idejére a keblitanácsgondoskodik.

28. § A keblitanács egyszerű szavazattöbbséggel határoz. Érvényes hatá-rozatok hozatalára a keblitanácsosok felének jelenléte szükséges. Ha a keblita-nácsosok fele nem jelenik meg, a másodszori összehívás után a határozatké-pességhez elég a keblitanácsosok egyharmadának jelenléte. A keblitanácsazon tagja, aki valamely ügyben személyesen érdekelt, annak az ügynek a tár-gyalásakor az ülésen nem lehet jelen.

29. § A keblitanács hatásköre:a. végrehajtja az egyházközségi közgyűlés és a felsőbb egyházi

hatóságok határozatait;b. őrködik az egyházközség valláserkölcsi élete felett;

14

c. gondoskodik arról, hogy az istentiszteleten, a keresztelés, kon-firmálás, úrvacsoraosztás, házassági megáldás, temetés, vala-mint egyházi ünnepély alkalmával minden az egyházi és iskolaiszabályok szerint történjék;

d. gondoskodik arról, hogy a vasárnapot és a többi egyházi ünne-pet az egyházközségi tagok megtartsák;

e. gondoskodik arról, hogy egyetlen egyháztag se maradjon val-láserkölcsi nevelés nélkül;

f. támogatást nyújt ahhoz, hogy alkalmi ünnepélyek tartása, a val-lásos irodalom és sajtó terjesztése által a valláserkölcsi életélénkké és öntudatossá váljék;

g. megszervezi a szegények, árvák, öregek, fogyatékosok, magá-nyosok, betegek és más rászorulók megsegítésére irányuló sze-retetszolgálatot; irányítja és felügyeli az egyházközség birtoká-ban levő szociális intézmények tevékenységét;

h. összeállítja az egyházközségi közgyűlés tagjainak a névsorát a15. § értelmében;

i. kiállítja a díjlevelet, és beterjeszti az esperesi hivatalba;j. támogatja és felügyeli az egyházközség keretében működő egy-

háztársadalmi szervezetek tevékenységét;k. előkészíti a közgyűlés munkálatait;l. felügyel az egyházközség ingó és ingatlan vagyonára; idetartoz-

nak: a földbirtokok és alapítványok épségben tartása, jövedel-meztetése, gyarapítása, az egyházi épületek jó karban tartása,tűzkár, természeti csapások és más rongálódások elleni biztosí-tása, számadások nyilvántartása, a vagyonleltár felvétele és év-ről évre kiegészítése;

m. elkészíti, törvényes határidőn belül, a megelőző év pénztáriszámadását, valamint a következő évi költségvetést, és azt 3–3példányban véleményével a közgyűlés elé terjeszti (egy pél-dány az egyházközségnél marad, egy példányt az esperesi hiva-talhoz és egy példányt az Egyházi Képviselő Tanácshoz ter-jeszt);

n. megállapítja az egyházfenntartási hozzájárulást, felügyeli an-nak bevételezését, és gondoskodik a tisztviselők javadalmazá-sának időben történő kifizetéséről;

o. új épület építése vagy a réginek nagyobb méretű átalakítása, ill.lebontása alkalmával, tervrajz és költségvetés melléklésével, az

15

Egyházi Képviselő Tanácshoz, valamint az illetékes állami ha-tóságokhoz folyamodik engedélyért;

p. az alapítólevelek eredeti példányait, miután azokról az egyház-község számára másolatot készít, az Egyházi Képviselő Ta-nácshoz terjeszti megőrzés végett;

q. gondoskodik az egyházköri közgyűlés és vizsgálószék tagjai-nak szállásáról és ellátásáról;

r. irányítja és felügyeli a testvéregyházközségi kapcsolatot;s. alkalmazza a harangozót, valamint az egyházközségi ügyvitel-

hez szükséges tisztviselőket, és felügyel arra, hogy lelkiismere-tesen végezzék szolgálatukat.

30. § A keblitanács határozatai végrehajtására, valamint az ülések köztiidőszakban a szükséges intézkedések foganatosítására bizottságokat küldhetki.

31. § A keblitanácsosok mindazon erkölcsi és vagyoni károsodásért,amely a keblitanács határozata vagy mulasztása következtében származik, kár-pótlással tartoznak. A kártérítés módját és mértékét az okozott kár jellegénekés nagyságának függvényében a közgyűlés határozza meg. A kártérítési köte-lezettség nem terheli azokat, akik a káros határozatot ellenezték, s ezt név sze-rint jegyzőkönyvbe vették.

32. § Az ülésekről pontos és részletes jegyzőkönyv vezetendő, amelybenegyházi és iskolai vagyoni ügyekben hozott határozatok esetében a mellette ésellene szavazók név szerint megnevezendők. A jegyzőkönyvet az elnökök, ajegyző és a hitelesítők írják alá.

33. § A keblitanács határozatai ellen 15 napon belül óvással lehet élni. Azóvás első fokon az egyházközségi közgyűléshez, második fokon az EgyházköriTanácshoz történik.

34. § A keblitanács minden intézkedéséről, határozatáról és általábanegész tevékenységéről a lelkész évi jelentésében beszámol a közgyűlésnek.

16

Az egyházközségi bizottságok

35. § Az egyházközségben a következő állandó bizottságok működnek:Valláserkölcsi Nevelési Bizottság, Gazdasági Bizottság, TestvéregyházközségiBizottság.

A Valláserkölcsi Nevelési Bizottság36. § Az egyházközségi közgyűlés 3–6 tagú Valláserkölcsi Nevelési Bi-

zottságot választ az egyházközség tagjai közül, jelölés alapján, titkos szava-zással, 3 évre. A bizottság tagjai hivatalból a lelkész, a vallástanár és az ének-vezér; elnököt és jegyzőt a bizottság választ a tagok közül.

37. § A bizottság negyedévenként köteles ülést tartani, ezenkívül szükségszerint. A bizottság egyszerű szavazattöbbséggel határoz. Érvényes határoza-tok hozatalához a tagok felének a jelenléte szükséges.

38. § A bizottság teendői:a. gondoskodik az egyházközség kiskorú gyermekeinek valláser-

kölcsi neveléséről;b. igyekszik felvilágosítani és meggyőzni a szülőket a valláserköl-

csi nevelés fontosságáról;c. közreműködik az egyházi és alkalmi ünnepélyek megszervezé-

sében;d. gondoskodik a valláserkölcsi nevelés tárgyi és anyagi feltétele-

iről;e. munkájáról évenként jelentést tesz a keblitanácsnak.

A Gazdasági Bizottság39. § Az egyházközségi közgyűlés 3–6 tagú Gazdasági Bizottságot választ

az egyházközség tagjai közül, jelölés alapján, titkos szavazással, 3 évre. A bi-zottság elnöke hivatalból a gondnok, jegyzőt a bizottság választ a tagok közül.

40. § A bizottság negyedévenként köteles ülést tartani, ezenkívül szükségszerint. A bizottság egyszerű szavazattöbbséggel határoz. Érvényes határoza-tok hozatalához a tagok felének a jelenléte szükséges.

17

41. § A bizottság teendője: a gazdasági és vagyoni természetű ügyekbenszakvélemény és javaslat előterjesztése, valamint a keblitanács vagy közgyű-lés által rábízott minden gazdasági jellegű teendő elvégzése.

A Testvéregyházközségi Bizottság 42. § Az egyházközségi közgyűlés 3–6 tagú Testvéregyházközségi Bizott-

ságot választ az egyházközség tagjai közül, jelölés alapján, titkos szavazással,3 évre. A bizottság elnöke hivatalból a lelkész, jegyzőt a bizottság választ a ta-gok közül.

43. § A bizottság negyedévenként köteles ülést tartani, ezenkívül szükségszerint. A bizottság egyszerű szavazattöbbséggel határoz. Érvényes határoza-tok hozatalához a tagok felének a jelenléte szükséges.

44. § A bizottság teendője: a testvéregyházközségi ügyekben javaslat elő-terjesztése, valamint a kapcsolat ápolása.

III. fejezetAz egyházközség tisztviselői és tisztségviselői

A lelkész

45. § A lelkész az egyházközség valláserkölcsi életének vezetője és gon-dozója, akinek a magánéletében is a vallásosság, a felebaráti szeretet és áldo-zatkészség példaképe gyanánt kell állnia a gyülekezet előtt. A lelkész egyházirészről az egyházközség tisztviselője és tisztségviselője. Személyén kívül atisztviselői és tisztségviselői hivatalok egyidejű betöltése összeférhetetlen.

46. § A lelkész képesítését, továbbképzését, választását és kinevezését ajelen Alaptörvény mellékletét képező Szabályzat az Unitárius Egyház lelké-szeinek és énekvezéreinek, valamint vallástanárainak képesítéséről, tovább-képzéséről, megválasztásáról és kinevezéséről írja elő. A lelkészt hivatalábaaz esperes iktatja be.

18

47. § A lelkész hatásköre, kötelessége és jogai:A. Az istentiszteletek és szertartások terén:

a. köteles az istentiszteleteket és szertartásokat rendszeresen vé-gezni az érvényben levő szertartási rend alapján; szolgálataitszertartási jelvényeivel, a palásttal és föveggel végzi. Istentisz-teleti és szertartási szolgálatokat csak saját egyházközségében,az odatartozó társ- és leányegyházközségben, valamint szórvá-nyokban végezhet, más egyházközségben csak az illetékes lel-kész engedélyével;

b. istentiszteleti és szertartási szolgálatot a rendes, segéd- és gya-korló segédlelkészek, lelkészi oklevéllel rendelkező teológiaitanárok, egyházi központi tisztviselők, vallástanárok, valaminta Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Fakultásának rendeshallgatói végezhetnek. A teológiai hallgatók csak püspöki en-gedéllyel végezhetnek szertartási szolgálatokat. A nyugalma-zott lelkész végezhet istentiszteleti és szertartási szolgálatot, decsak az illetékes lelkész engedélyével;

c. a hétköznapi, vasárnapi és ünnepi istentiszteleteket és szertartá-sokat egyházi beszéddel köteles végezni, az evangélium szelle-mében és az unitárius vallás hitelveivel összhangban;

d. az esperes felkérésére az egyházköri közgyűlés, a püspök fel-kérésére a Zsinat és a Főtanács, valamint bármely egyházi ün-nepély istentiszteletén köteles a lelkészi szolgálatot végezni;

e. az esperes megbízásából helyettesíti szabadságon levő lelkész-társát;

f. az istentiszteletek és szertartások helye a templom és a temető;szükség esetén a lelkészi iroda, családi otthon és minden másközösségi intézmény;

g. ahol nincs énekvezér, ott a lelkész gondoskodik az istentiszte-leten és a szertartáson az énekvezéri teendők végzéséről; aholvan énekvezér, ott felügyel az éneklésre.

h. az ünnepi vagy vasárnapi istentisztelet alkalmával végzi az úr-vacsorai szertartást. A megelőző héten úrvacsorára előkészítőáhítatot tart;

i. a keresztelési szertartást indokolt esetben magánháznál vagykórházban is tarthatja. A szülők és keresztszülők legyenek je-len a keresztelési szertartáson;

19

j. a megkötött polgári házasságot hatósági bizonyítvány alapján,akár unitárius, akár vegyes felekezetű házastársak esetében,egyházi megáldásban részesíti. A házasság polgári megkötéseelőtt egyházi megáldást nem végezhet. A lelkész hasson oda,hogy az egyházi megáldást minden új házaspár vegye igénybe.A jegyeseket lelkigondozásban részesíti, és felkészíti a megkö-tendő házasságra és a családi életre. A házassági megáldást akövetkező vasárnapi istentiszteleten kihirdeti. Ha az egyház-község tagjai közül valaki más egyházközséghez tartozó unitá-riussal köt házasságot, abban az esetben értesíti a másik fél lel-készét, hogy a kihirdetést mindkét gyülekezet előtt megtegyék;

k. köteles gondoskodni, hogy az egyházba belépők az unitáriusvallás hitelveit megismerjék. Az unitárius egyházból más egy-házba, valamint a viszont való áttérésre a fennálló egyházi ren-delkezések érvényesek;

l. temetési szertartást csak hatósági bizonyítvány alapján végez-het. A halottak eltemetésére vonatkozó törvényeket és hatóságirendeleteket köteles pontosan betartani. A halál nemére valótekintet nélkül bárkit részesíthet temetési szertartásban, ha errefelkérik. A lelkész hasson oda, hogy a temetés alkalmával aszokásos torozás megszűnjön;

m. a végzett szertartásokat a következő vasárnapon kihirdeti.

B. A lelkipásztori gondozás terén:a. a lelkigondozás keretében gyülekezeti tagjait és azok családjait

otthonukban rendszeresen látogatja;b. a betegeket otthonukban vagy a kórházban meglátogatja;c. a katonák és a szabadságvesztésre ítéltek lelkigondozását vég-

zi;d. vezeti a szociális szempontból hátrányos helyzetűek, a szellemi

és testi fogyatékosok, öregek, árvák, szenvedélybetegek és álta-lában a szükségben levők lelkigondozását;

e. az istentiszteleti és szertartási alkalmakat és egész lelkésziszolgálatát a lelkigondozás szolgálatába állítja.

C. A valláserkölcsi nevelés terén:a. hasson oda, hogy a szülők gyermekeiket unitárius valláserköl-

csi nevelésben és iskolai vallásoktatásban részesítsék;

20

b. végezze az iskolás növendékek (I–XII. osztály) valláserkölcsioktatását és nevelését, ill. gondoskodjék arról;

c. végezze a konfirmációra való előkészítést a lehetőség szerintkét éven keresztül, szem előtt tartva, hogy a 14 éven aluli nö-vendékek nem konfirmálhatók;

d. folytassa a konfirmált ifjak öntudatos unitárius szellembenvaló nevelését és lelkigondozását;

e. segítse az ifjúsági egylet szervezését és működését, konferenciákés hiterősítő napok tartását, és általában valamennyi rendezvényt,amely a gyermekek és ifjak valláserkölcsi nevelését szolgálja.

D. Az egyházközség igazgatása és ügyvitele terén:a. elkészíti az évi lelkészi jelentést az egyházközség valláserköl-

csi életéről, közigazgatásáról és vagyoni helyzetéről;b. a közgyűlést és a keblitanácsi gyűlést a gondnokkal mint világi

elnökkel egyetértőleg összehívja, és azokon elnököl;c. felügyel az egyházi fegyelem betartására, valamint az egyház-

község szellemi, erkölcsi és anyagi ügyeire; végzi az egyházi ésállami törvények, rendszabályok által megállapított közigazga-tási teendőket; vezeti az anyakönyveket és a különböző nyil-vántartásokat: keresztelési, konfirmálási, házasságkötési, teme-tési anyakönyv, családkönyv, istentiszteleti és szertartási, csa-ládlátogatási, beteglátogatási, valláserkölcsi nevelési, szór-vány- és leányegyházközség-gondozási napló, ki- és betérési,aranykönyvi, építési-javítási nyilvántartó, választói névjegy-zék;

d. az anyagi ügyekre való felügyelet keretében a gondnokkalegyütt vagy külön is, személyesen vagy a keblitanács által ki-küldött bizottság révén szükség szerint pénztárvizsgálatot tart,amelynek nemcsak a napló szerint való pénzkészlet számbavé-telére, hanem a bevételek és kiadások szabályszerűségére is kikell terjednie. A vizsgálatról a keblitanács legközelebbi ülésénjelentést tesz, amely az észlelt hiányok és mulasztások meg-szüntetéséről haladéktalanul intézkedik. Az egyházközség ingóés ingatlan vagyonának hasznosításakor nem engedi az egyéniérdekeket a köz kárára érvényesülni;

e. köteles az egyházközségi, közgyűlési, keblitanácsi ügyvitelt vé-gezni, a törvényeket betartani, a visszaéléseket megszüntetni és

21

orvosolni. Az egyházközségbe érkezett hivatalos iratokat beik-tatja, és végrehajtja az ügyekkel kapcsolatos intézkedéseket.Az értéktárgyakat, pénzeket, valamint az értéket képviselő ok-mányokat a gondnokkal, illetve a pénztárnokkal együtt leltárbaveszi és az egyházközség pénztárába bevételezi;

f. bármely egyháztagnak egyházi ügyben előadott szóbeli előter-jesztését, kérését vagy panaszát, ha szükségét látja, írásba fog-lalja, a bejelentővel aláíratja, maga is aláírja, és beiktatja. Aközgyűlés és keblitanács határozatait, intézkedéseit az egyház-község iktatói száma alatt kísérő irattal rendeltetési helyéreküldi, vagy a végrehajtás iránt intézkedik; mindennemű hivata-los iratot aláírásával és pecséttel ellát;

g. felel az irattár és a levéltár gondozásáért; a lelkészi irodában acélnak megfelelő helyen gondozza és őrzi az egyházközség tu-lajdonát képező könyvtárt, valamint a kegyszereket;

h. év végén összeállítja a népesedési és aranykönyvi kimutatást,amelyet az újévi istentiszteleten a szószékről felolvas;

i. fenntartja és ápolja a külföldi testvéregyházközségi kapcsolatot;j. köteles esperesi intézkedésre mindennemű szolgálatot elvégez-

ni abban az egyházközségben, a hozzátartozó leányegyházköz-ségben és szórványokban, ahol a lelkészi állás üresedésbenvan.

48. § Bármely egyházközségnek joga van segédlelkészt alkalmazni, aki-nek szolgálatáért a lelkész felel.

49. § A lelkész köteles állandó jelleggel az egyházközségben lakni; kivé-telt képeznek a lelkészházaspárok. Amennyiben a lelkész magánjellegű ügyeimiatt elhagyja egyházközségét, gondoskodnia kell arról, hogy a lelkészi szol-gálatokban ne legyen fennakadás. Három napnál hosszabb távolmaradás ese-tén tájékoztatja a gondnokot, és esperesi engedélyt kér.

A lelkésznek évenként egy havi fizetett pihenőszabadságra van joga. Aszabadság megkezdéséről értesíti az esperest, aki a helyettesítéséről intézke-dik. Hosszabb szabadság vagy az egyházközségtől való huzamosabb távollét,beleértve a külföldi tartózkodást is, írásbeli úton kérelmezendő az EgyháziKépviselő Tanácstól, esperesi véleményezéssel.

22

50. § A lelkésznek ötévenként joga van a továbbképzést szolgáló félévestanulmányi (kutatási) szabadságra, amelynek körülményeit az Egyházi Képvi-selő Tanáccsal kötött szerződés szabályozza.

51. § Amennyiben a lelkészi állást nő tölti be, joga van szülési és gyer-meknevelési szabadságra, az érvényben levő törvények szerint.

52. § A lelkész javadalmazása, betegbiztosítása és nyugdíjazása az ér-vényben lévő egyházi és állami törvények és rendelkezések szerint történik.

53. § A lelkésznek erkölcsi és hivatali kötelessége tagja lenni annak azegyházközségnek, amelyben szolgál. A lelkész-jellegű egyházi központi tiszt-viselők és teológiai tanárok a lakóhelyük szerinti egyházközség tagjai.

54. § Az egyházközség köteles lelkészének megfelelő szolgálati lakást biz-tosítani, és azt jó karban tartani. A lelkész köteles a szolgálati lakásban lakni, ésannak jó állapotát megőrizni. Amennyiben az egyházközség nem tud lelkészé-nek szolgálati lakást biztosítani, köteles a lelkésznek lakástámogatást nyújtani.

55. § A lelkész családjának (férj, feleség, gyermek) unitárius vallásúnakkell lennie.

56. § A lelkész elhalálozása esetén a temetés költségeinek legalább felerészét az egyházközség viseli.

57. § A lelkész az egyházközség híveinek szellemi és lelki vezetője, ezértigyekezzék bizalmukat, szeretetüket és tiszteletüket megnyerni. Vegyen résztörömükben és fájdalmukban, legyen a reménytelenek vigasztalója, a tanácsta-lanok tanácsadója, az egész gyülekezetnek barátja; minden hivatalos és ma-gánügyben járjon el irántuk teljes jóakarattal és szeretettel. Magánélete legyenfeddhetetlen, házasélete mintaszerű, háztartásában és öltözködésében hivatá-sának tekintélyét tartsa szem előtt. Legyen a közügyekben résztvevő becsüle-tes polgár, aki mindenekben egyháza, népe és Isten országa ügyét szolgálja.

Az énekvezér (kántor)

23

58. § Énekvezér csak az Énekvezér-képesítő Bizottság oklevelével rendel-kező vagy a bizottság által elfogadott más, az előbbivel egyenértékű oklevéllelbíró unitárius egyháztag lehet. E feltételek nélkül csak kivételesen és ideigle-nesen alkalmazható e tisztségre.

59. § Választását a jelen Alaptörvény mellékletét képező Szabályzat azUnitárius Egyház lelkészeinek és énekvezéreinek, valamint vallástanárainakképesítéséről, továbbképzéséről, megválasztásáról és kinevezéséről írja elő.Javadalmazása, betegbiztosítása és nyugdíjazása az érvényben lévő egyházi ésállami törvények és rendelkezések szerint történik.

60. § Az énekvezért hivatalába az esperes iktatja be; esküt a következőegyházköri közgyűlésen tesz.

61. § Az énekvezér hatásköre és kötelességei:a. az istentisztelet és szertartások alkalmával vezeti a gyülekezeti

éneklést a használatban levő énekeskönyv alapján; b. fejleszti a gyülekezetben az ütemes és összhangzó éneklést, ta-

nítja az egyházi énekeket a gyermekek, ifjak és felnőttek köré-ben;

c. a nagypénteki istentiszteleten énekli a Passiót;d. a gyülekezetben énekkart szervez és működtet;e. a lelkész hivatalos távollétében végzi a reábízott teendőket;f. hivatali teendői végzésében az egyházi rendszabályokhoz alkal-

mazkodik, a lelkész közvetlen irányítása alatt;g. gondoskodik az egyházközség hangszereinek karbantartásáról.

62. § Az énekvezér a lelkész tudta nélkül nem távozhat el az egyházköz-ségből. A három napnál hosszabb szabadságolása úgy történik, amint azt a 49.§ a lelkészre nézve előírja; az ideiglenes énekvezér szabadságát a keblitanácsállapítja meg.

63. § Amennyiben az énekvezéri állást nő tölti be, joga van szülési ésgyermeknevelési szabadságra, az érvényben levő törvények szerint.

64. § Az ideiglenes énekvezér jogait és kötelességeit a keblitanács állapít-ja meg.

24

65. § Az énekvezér elhalálozása esetén a temetési költségeknek legalább afelét az egyházközség viseli.

25

A gondnok

66. § A gondnokot az egyházközségi közgyűlés választja a 11. § feltételei-nek megfelelő, közmegbecsülésben álló, erkölcsös, vallásos buzgóságukról is-mert egyháztagok közül, jelölés alapján, titkos szavazással, 3 évre. Tisztségéta közgyűlés előtt tett esküvel foglalja el.

67. § A gondnok hatásköre és kötelességei:a. az egyházközségi közgyűlést és keblitanácsi ülést a lelkésszel

egyetértőleg összehívja, s azokon vele együtt elnököl;b. az egyházközség pénztárnokát, általában az egyházközség va-

gyoni ügyeit kezelő személyeket a lelkésszel együtt ellenőrzi,és felettük felügyeletet gyakorol. Az anyagi ügyekre való fel-ügyelet keretében a lelkésszel együtt vagy külön is, személye-sen vagy a keblitanács által kiküldött bizottság révén szükségszerint pénztárvizsgálatot tart, amelynek nemcsak a napló sze-rint való pénzkészlet számbavételére, hanem a bevételek és ki-adások szabályszerűségére is ki kell terjednie;

c. gondoskodik, a keblitanáccsal együtt, az egyházközség tulajdo-nát képező földek megműveléséről, a termés értékesítéséről, azerdők gondozásáról és hasznosításáról;

d. ha az egyházközség ingatlan javait bérbeadással hasznosítja,gondoskodik azoknak árverés útján történő kiadásáról;

e. az ingatlan javakból származó jövedelmek bevallását kellő idő-ben teljesíti; az illetéktelen adók és illetékek kiróvása ellenifellebbezést idejében megteszi; általában az egyházközség va-gyoni érdekeit e tekintetben is védi;

f. felügyel az egyháztagok hozzájárulásainak pontos, időben valóbegyűjtésére, és az egyházközségi tisztviselők és alkalmazottakmegállapított javadalmainak időbeni kifizetésére;

g. gondoskodik az egyházközség, valamint az egyházközségitisztviselők használatában levő ingatlanok utáni adók, valamintaz egyetemes egyházi, nyugdíjintézeti és egyházköri hozzájáru-lások időben való befizetéséről;

h. a befolyt pénzt és terményt az egyházközség pénz-, illetvemagtárában elhelyezi, a kifizetendő összegeket kiutalja;

26

i. felügyel az egyházközség épületeire, és azok biztosításáról gon-doskodik; a szükséges javítani valókról a keblitanácsnak előter-jesztést tesz, s azokat a nyert felhatalmazás alapján végrehajtjavagy végrehajtatja;

j. a pénztárnok értesítésére, a keblitanács hozzájárulásával, azadósokkal szemben törvényes eljárást foganatosít;

k. hivatali teendői végzésében az egyházköri és főhatóság rendel-kezéseinek engedelmeskedik, az egyházi rendszabályoknak meg-felelően.

68. § A gondnok az egyházközség anyagi ügyeiért felelősséggel tartozik.

69. § A kisebb egyházközségekben a gondnok a pénztárnoki tisztséget isbetöltheti.

A pénztárnok

70. § A pénztárnokot az egyházközségi közgyűlés választja a 11. § feltéte-leinek megfelelő egyháztagok közül, jelölés alapján, titkos szavazással, 3 évre.Tisztségét a közgyűlés előtt tett esküvel foglalja el.

71. § A pénztárnok hatásköre és kötelességei:a. tisztsége megkezdésekor az egyházközség pénztárát és más ér-

tékeit, leltár alapján, a volt pénztárnoktól átveszi;b. az egyházközség pénzeit, értékeit és értékpapírjait a könyvelést

végző személlyel együtt kezeli;c. a jövedelmeket, folyó haszonbéreket és házbéreket beveszi, s

megfelelő nyugták és ellennyugták mellett a pénztárban elhe-lyezi. A bevételekről és kiadásokról a lelkész irányítása és el-lenőrzése mellett nyilvántartást vezet;

d. gondoskodik arról, hogy az egyházközség mindennemű jöve-delme a maga idejében befolyjon, s a költségvetésben felvettfizetések és kiadások a meghatározott módon és időben kifizet-tessenek. Időközi kiadásokat csak a gondnok vagy a lelkészutasítására folyósíthat;

27

e. az egyházközség értékei és értékpapírjai a lelkészi irodában tartan-dók. A napi pénztárnak a lelkészi irodán kívüli tartását a keblitanácsengedélyezheti. Leányegyházközségekben a pénztár a gondnok la-kásán tartandó, ha a vizsgálószék másképp nem rendelkezik;

f. a befolyt pénzösszegeket 24 óra alatt köteles az egyházközségpénztárába betenni, ahol csak annyit tarthat, amennyit a törvé-nyes előírások megengednek. A többit köteles elhelyezni a pénz-intézetben;

g. elkészíti az évi számadást, és azt a keblitanácsnak további eljá-rásra beterjeszti.

72. § A pénztárnok az egyházközségi pénztár kezelése körül saját hibájá-ból vagy mulasztásából bekövetkezett károkért felelős.

73. § Az egyházközség, amennyiben pénztári forgalma azt megköveteli,hivatásos könyvelőt alkalmazhat.

A jegyző

74. § A jegyzőt a közgyűlés választja a 11. § feltételeinek megfelelő egy-háztagok közül, jelölés alapján, titkos szavazással, 3 évre. Tisztségét a köz-gyűlés előtt tett esküvel foglalja el.

75. § A jegyző a közgyűléseken és a keblitanács ülésein vezeti a jegyzőköny-vet, arra gondot visel; a jegyzőkönyveket köteles a lelkészi hivatalban tartani.

Az egyházfiak

76. § Az egyházfiakat a közgyűlés választja a 11. § feltételeinek megfelelőegyháztagok közül, jelölés alapján, titkos szavazással, 3 évre. Számukat a köz-gyűlés határozza meg. Tisztségüket a közgyűlés előtt tett esküvel foglalják el.

77. § Az egyházfiak teendői és kötelességei: a lelkész és a gondnok hiva-tali kötelességei teljesítésében segédkeznek. A keblitanács tagjaiként résztvesznek annak ülésén és munkájában.

28

A harangozó

78. § A harangozót a keblitanács alkalmazza szerződéssel, amely jogait éskötelességeit is magában foglalja. Alkalmazása megkezdésekor a keblitanácselőtt esküt tesz.

Az egyháztársadalmi munkások

79. § Az egyházközség egyháztársadalmi munkásait (hitoktatók, szeretet-munkások, szociális és egészségügyi munkások, az írott és elektronikus sajtómunkásai) a keblitanács az ilyen munkára képesítettek közül választja, ésmunkaszerződéssel alkalmazza. Munkájukat a lelkész irányítása és felügyeletealatt teljesítik, s működésükről a keblitanácsnak félévenként jelentést tesznek.

80. § Ugyancsak a lelkész irányítása alatt teljesíthet szolgálatot az egy-házközségben az olyan egyháztársadalmi munkás is, akit nem az egyházköz-ség, hanem az egyházi főhatóság, az egyházkör vagy az egyháztársadalmi szer-vezetek által szervezett állásra alkalmaztak. Az egyháztársadalmi munkásokhivatali feladat- és jogkörét, valamint az alkalmazás egyéb körülményeit az ál-lást szervező hatóság állapítja meg, amely a felügyeletet is gyakorolja.

Az egyházközségi titkár

81. § Amennyiben a lelkészi hivatal ügyvitele megkívánja, a keblitanácsegyházközségi titkárt alkalmazhat az irodai, ügyintézői és szervezési feladatokelvégzésére. Az egyházközségi titkár szolgálatát a lelkész irányítja és felügye-li, s erről a keblitanácsnak rendszeresen beszámol.

29

III. rész

Az egyházkör, annak hatóságai,bíróságai, tisztviselői és tisztségviselői

IV. fejezetAz egyházkörök beosztása

82. § Az egyházközségek az egyházi közigazgatás, vezetés és rendtartáscéljából egyházkörökbe vannak beosztva. Az Egyház hat egyházkörből áll, akövetkező elnevezésekkel és egyházközségekkel:

I. KOLOZS-TORDAI EGYHÁZKÖREgyházközségek: 1. Abrudbánya, 2. Alsófelsőszentmihály, 3. Alsójára, 4.

Aranyosgyéres, 5. Aranyosrákos, 6. Bágyon, 7. Csegez, 8. Kide, 9. Kolozs, 10.Kolozsvár-Belváros, 11. Kolozsvár-Írisz, 12. Kolozsvár-Monostor, 13. Kom-játszeg, 14. Kövend, 15. Lupény-Vulkán, 16. Magyarszovát, 17. Mészkő, 18.Nagyenyed, 19. Nagyvárad-Bihar, 20. Petrozsény, 21. Sinfalva, 22. Szind, 23.Torda, 24. Tordatúr, 25. Torockó, 26. Torockószentgyörgy, 27. Várfalva, 28.Verespatak;

II. MAROSI EGYHÁZKÖREgyházközségek: 1. Bordos, 2. Bözöd, 3. Erdőszentgyörgy-Bözödújfalu,

4. Csokfalva-Szováta, 5. Ikland, 6. Iszló, 7. Jobbágyfalva-Nyárádszereda, 8.Magyarzsákod, 9. Marosszentgyörgy, 10. Marosvásárhely I., 11. Marosvásár-hely II., 12. Nyárádgálfalva, 13. Nyárádszentlászló, 14. Nyárádszentmárton-Csíkfalva, 15. Nyomát, 16. Rava, 17. Szabéd, 18. Szentgerice, 19. Szenthá-romság-Kisadorján, 20. Székelykál, 21. Vadad;

III. KÜKÜLLŐI EGYHÁZKÖREgyházközségek: 1. Ádámos, 2. Bethlenszentmiklós, 3. Désfalva, 4. Di-

csőszentmárton, 5. Harangláb, 6. Küküllődombó, 7. Küküllősárd, 8. Magyar-

30

sáros, 9. Magyarszentbenedek, 10. Medgyes, 11. Pipe-Szásznádas, 12. Seges-vár, 13. Szőkefalva-Küküllőszéplak;

IV. SZÉKELYKERESZTÚRI EGYHÁZKÖREgyházközségek: 1. Alsóboldogfalva, 2. Bözödkőrispatak, 3. Csehétfalva,

4. Csekefalva, 5. Énlaka, 6. Fiatfalva, 7. Firtosmartonos, 8. Firtosváralja, 9.Gagy, 10. Kadács, 11. Kede, 12. Kissolymos, 13. Kobátfalva, 14. Korond, 15.Medesér, 16. Siménfalva, 17. Székelykeresztúr, 18. Székelyszentmihály-Ben-céd, 19. Székelyszentmiklós, 20. Szentábrahám-Magyarandrásfalva, 21. Tar-csafalva, 22. Tordátfalva, 23. Újszékely;

V. SZÉKELYUDVARHELYI EGYHÁZKÖREgyházközségek: 1. Abásfalva, 2. Csíkszereda, 3. Gyepes, 4. Homoródal-

más, 5. Homoródjánosfalva, 6. Homoródkarácsonyfalva, 7. Homoródkemény-falva, 8. Homoródszentmárton, 9. Homoródszentpál, 10. Homoródszentpéter,11. Homoródújfalu, 12. Kénos, 13. Lókod, 14. Oklánd, 15. Recsenyéd, 16.Székelyderzs, 17. Székelymuzsna, 18. Székelyudvarhely I., 19. Székelyudvar-hely II., 20. Szentegyháza, 21. Városfalva;

VI. HÁROMSZÉK-FELSŐFEHÉRI EGYHÁZKÖREgyházközségek: 1. Alsórákos, 2. Árkos, 3. Barót, 4. Bölön, 5. Brassó-Ó-

város, 6. Brassó-Újváros, 7. Datk, 8. Felsőrákos, 9. Fogaras-Nagyszeben, 10.Kálnok, 11. Kőhalom-Homoród, 12. Kökös, 13. Nagyajta, 14. Olthévíz, 15.Sepsikőröspatak, 16. Sepsiszentgyörgy, 17. Sepsiszentkirály-Botfalu, 18.Szentivánlaborfalva-Kézdivásárhely, 19. Ürmös, 20. Vargyas.

83. § Az egyházkörök területén való változtatás, azoknak új beosztása, azillető egyházkörök javaslata alapján, az érdekelt egyházközségek meghallgatá-sával, a Főtanács hatáskörébe tartozik.

84. § Az egyházkörök saját magukat a következő hatóságok, bizottság ésbíróságok által vezetik: Egyházköri Közgyűlés, Egyházköri Tanács, EsperesiVizsgálószék; Valláserkölcsi Nevelési Bizottság; Testvéregyházközségi Bi-zottság; Alapfokú (Egyházköri) Közigazgatási Bíróság és Alapfokú (Egyház-köri) Fegyelmi Bíróság. Egyházköri tisztviselők és tisztségviselők: esperes,felügyelő gondnok, jegyző, közügyigazgató, pénztárnok és jogtanácsos.

31

V. fejezetAz egyházkör hatóságai

A közgyűlés

85. § Az egyházkör legfőbb hatósága a közgyűlés.

86. § A közgyűlés tagjai:a. hivatalból: esperes, felügyelő gondnokok, jegyző, közügyigaz-

gató, pénztárnok, jogtanácsos, rendes, segéd- és gyakorló se-gédlelkészek, rendes énekvezérek, valamint az egyháztársadal-mi szervezetek egyházköri tagozatainak 1–1 képviselője; ideig-lenes énekvezérek tanácskozási joggal vesznek részt;

b. választás útján: az anya-, társ- és leányegyházközségek, vala-mint szórványegyházközségek egy-egy képviselője; a nagy lé-lekszámú egyházközségek minden 500 lélek után egy-egy kép-viselőt küldenek, de nem többet, mint hármat.

87. § A közgyűlés elnöke egyházi részről az esperes, világi részről a rang-idős felügyelő gondnok. Akadályoztatása esetén az esperest az egyházkörijegyző, a rangidős felügyelő gondnokot a másik felügyelő gondnok helyettesí-ti.

88. § A közgyűlést az esperes vagy helyettese, a felügyelő gondnokkalegyetértőleg hívja össze írásbeli meghívóval, a tárgysorozat feltüntetésével, azülés időpontját 14 nappal megelőzőleg, évenként egyszer, szükség eseténtöbbször is. A közgyűlés olyan időben tartandó, hogy azon a Főtanács elé ter-jesztendő ügyek annak ülése előtt 45 nappal az Egyházi Képviselő Tanácshozbeérkezzenek.

A közgyűlés tagjai egyharmadának írásbeli kérésére a kérdések megjelö-lésével az elnökség 30 napon belül köteles összehívni a közgyűlést. A rendkí-vüli közgyűlés tárgysorozatán csak azok a kérdések szerepelhetnek, amelyek-nek tárgyalására az összehívást kérték.

89. § A közgyűlést egyházközségenként rendre tartják, istentisztelettelegybekapcsolva.

32

90. § A gyűlés megnyitása után a tagok számbavétele rendjén az anya-,társ- és leányegyházközségek, valamint a szórványok képviselői megbízóleve-lüket bemutatják. A hivatalból megjelenni köteles tagok távolmaradásukatírásban igazolják. A tagok felének jelenlétében a közgyűlés határozatképes,ennek megállapítása után a közgyűlés megalakul. Határozatait a jelenlevő ta-gok egyszerű szavazattöbbségével hozza.

91. § A közgyűlés hatásköre:a. a Zsinat, a Főtanács, az Egyházi Képviselő Tanács és a püspök

határozatainak és az egyházi rendszabályoknak a kihirdetése;b. az egyházkör életéről – az egyik közgyűléstől a másikig –, az

egyházközségek szellemi és anyagi gyarapodásáról vagy ha-nyatlásáról, a változásokról, a fontosabb egyházi eseményekrőlszóló esperesi jelentés megtárgyalása;

c. a népesedési helyzetről, a valláserkölcsi életről, a leányegyház-községek és szórványok gondozásáról, a család- és beteglátoga-tásról, a valláserkölcsi nevelésről, az egyházközségek vagyonihelyzetéről, valamint az egyházköri pénztár tevékenységérőlkészített jelentések megtárgyalása és elfogadása;

d. az egyházközségek szellemi, valláserkölcsi, iskolai és anyagiügyeinek megvizsgálása;

e. az egyházköri tisztviselők és tisztségviselők munkavégzésénekés kötelesség-teljesítésének felügyelete; a szabálytalan és azegyházkör érdekeit károsan érintő eljárások vagy mulasztásokmiatt szükségessé váló intézkedések megtétele, beleértve az er-kölcsi vagy anyagi károkat jóvátevő kárpótlás módjának ésmértékének megállapítását; a súlyosabb esetekben megfogal-mazott bizalmatlansági indítványok megvitatása és érdemi el-döntése;

f. véleményezés a Főtanács részére az egyházközségi jellegnek ésviszonyoknak mindennemű módosítására beérkezett javaslatról(leányegyházközségnek társ- vagy anyaegyházközséggé, illetvevisszaalakítására és a köztük levő viszony megállapítására);

g. az egyházközségekben folyó szeretetszolgálat támogatása; azegyházkör tulajdonát képező szociális intézmények fenntartása,működésének irányítása és felügyelete, valamint alapítványoklétrehozása;

33

h. a valláserkölcsi élet ápolása és az egyháztársadalmi szerveze-tek tevékenységének támogatása;

i. az egyházköri tisztviselők és tisztségviselők, bizottságok és bí-róságok, valamint a zsinati és főtanácsi képviselők választása.Az esperes és a felügyelő gondnokok, valamint a megválasztottfőtanácsi képviselők a Főtanácson, a zsinati képviselők pedig aZsinaton tesznek esküt, a többi tisztségviselő közvetlenül meg-választása után a közgyűlésen;

j. az Egyházi Képviselő Tanács és a Főtanács által leküldöttügyek, az Egyházi Alaptörvény és más egyházi jogszabályok ésszabályzattervezetek megalkotásának, illetve módosításánakvéleményezése; a közgyűlési tagok indítványai feletti határo-zathozatal;

k. indítvány- és javaslattétel az egyházat és iskoláit érintő bár-mely tárgyban;

l. az egyházkör zárszámadásának és költségvetésének elfogadása;m. gondoskodás az egyházkör területén tartandó Zsinat megszer-

vezéséről;n. a közgyűlés tárgysorozatának megállapítása;o. javaslattétel tiszteletbeli címek adományozására.

92. § A közgyűlés lefolyásáról vezetett jegyzőkönyv hitelesítésére a közgyű-lés 3 tagú bizottságot választ. A hitelesítésnek 15 napon belül meg kell történnie.A jegyzőkönyv és a közgyűlés által letárgyalt, az Egyházi Képviselő Tanács, aFőtanács, ill. a Zsinat elé tartozó egyes ügyek külön-külön terjesztendők fel.

93. § A közgyűlés határozata ellen a meghozatalának napját, ha pedigkézbesítésnek van helye, a kézbesítés napját követő 15 nap alatt óvással lehetélni. Az óvás beterjesztése első fokon az Egyházi Képviselő Tanácshoz, máso-dik és végső fokon az Egyházi Főtanácshoz történik.

Az Egyházköri Tanács

94. § Az Egyházköri Tanács a közgyűlés képviseletében vezeti az egyház-kört, és intézi annak ügyeit. Székhelye az esperesi hivatal.

34

95. § A Tanács tagjai: az esperes, a felügyelő gondnokok, a közügyigaz-gató és az egyházköri jegyző, aki egyben a tanács jegyzője, valamint a VEN-és a Testvéregyházközségi Bizottság előadói.

96. § Érvényes határozathozatalhoz 5 tag jelenléte szükséges. Határozataita jelenlevő tagok egyszerű szavazattöbbségével hozza.

97. § A Tanács elnöke egyházi részről az esperes, világi részről a rangidősfelügyelő gondnok.

98. § A Tanácsot az elnökök közösen, írásbeli meghívóval hívják összenegyedévenként, de szükség esetén bármikor, legalább 7 nappal az ülés előtt, atárgyalnivaló fontosabb ügyek megnevezésével. A tagok egyharmadának írás-beli kérésére a kérdések megjelölésével a társelnökök 7 napon belül kötelesekösszehívni a Tanácsot. A rendkívüli ülés tárgysorozatán csak azok a kérdésekszerepelhetnek, amelyeknek tárgyalására az összehívást kérték.

99. § A Tanács hatásköre:a. a közgyűlés tárgysorozatának előkészítése és határozatainak

végrehajtása;b. az esperesi vizsgálószék munkájának és jegyzőkönyvi megha-

gyásai végrehajtásának követése és az ezzel kapcsolatos intéz-kedések megtétele;

c. az egyházkör valláserkölcsi nevelési és a szórványgondozásimissziói tevékenységének irányítása és felügyelete;

d. az egyházköri közgyűlés elé kerülő összes jelentés véleménye-zése;

e. az egyháztársadalmi szervezetek működésének felügyelete éstámogatása;

f. az egyházkör tisztviselői és tisztségviselői tiszteletdíjának amegállapítása;

g. gondoskodás az egyházi rend és fegyelem betartásáról, azegyéni vagy egyházközségi panaszok kivizsgálása, és intézke-dés a hatáskörébe tartozó ügyekben. A Tanács ügyvitelét az es-peresi hivatal végzi.

100. § Az Egyházköri Tanács határozata ellen a meghozatalának napját,ha pedig kézbesítésnek van helye, a kézbesítés napját követő 15 nap alatt

35

óvással lehet élni. Az óvás beterjesztése első fokon az egyházköri közgyűlés-hez, második és végső fokon az Egyházi Képviselő Tanácshoz történik.

Az esperesi vizsgálószék

101. § Az esperesi vizsgálószék az egyházközségek valláserkölcsi életét,nevelési, közigazgatási és vagyoni ügyeit ellenőrző szerv.

102. § A vizsgálószék tagjai: az esperes, a felügyelő gondnokok és a jegy-ző. Elnöke az esperes és a felügyelő gondnok, jegyzője az egyházköri jegyző.A vizsgálószék kiszállása legalább 3 tag jelenlétében érvényes.

103. § A vizsgálat évente, legkésőbb június 15-ig megtartandó. Az espe-res a vizsgálat idejéről az egyházközséget legalább két héttel megelőzőleg ér-tesíti. A vizsgálat idejét az esperes a felügyelő gondnokokkal és az egyházköz-séggel egyetértésben állapítja meg.

A vizsgálószék közgyűlését istentisztelettel egybekapcsolva tartja, aztmegelőzően találkozik a keblitanáccsal. A vizsgálószék ellenőrzése idején azegyházközség részéről a lelkész és a gondnok mellett kötelesek megjelenni azénekvezér, a pénztárnok és a keblitanács tagjai.

104. § Az esperesi vizsgálószék hatásköre:a. megvizsgálja az egyházközség valláserkölcsi életét, anyagi

helyzetét, a valláserkölcsi nevelés és oktatás állapotát, s azok-nak fejlesztésére, a hiányok pótlására minden intézkedést meg-tesz; gondot fordít arra, hogy az egyházközségi tisztviselők azistentiszteletek megtartását, jegyző-, anya- és családkönyvekvezetését, az irattár kezelését és általában mindennemű szolgá-latukat híven és pontosan teljesítsék, híveikkel és egymás kö-zött egyetértésben, békességben éljenek, javadalmazásukbanhiányt ne szenvedjenek; megvizsgálja az egyházi épületek és atemető állapotát;

b. számba veszi az egyházközségi vagyon és pénztár kezelésénekszabályszerűségét, valamint a leltár vezetésének pontosságát;megvizsgálja az Egyházi Képviselő Tanács által kiutalt segélyrendeltetésének megfelelő felhasználását; mulasztás vagy

36

visszaélés esetén megteszi a szükséges intézkedéseket; hason-lóképpen jár el az alapítványok vonatkozásában is; megvizsgál-ja az egyházközség számadását és költségvetését, és azokatfőbb összegeiben jegyzőkönyvbe veszi; ellenőrzi az egyház-község közgyűlési tagjairól készített névjegyzéket;

c. az egyházközségi közgyűlésen felteszi az egyházi kanonikuskérdéseket, amelyek feltevését jegyzőkönyvbe kell venni akkoris, ha nem szükséges semmilyen intézkedés.

105. § A vizsgálószék jegyzőkönyve helyben, 3 példányban készül el azegyházközség, az egyházkör és az Egyházi Képviselő Tanács számára. A jegy-zőkönyv mellékletei: a lelkészi jelentés, családlátogatási, beteglátogatási, val-láserkölcsi nevelési, leányegyházközség- és szórványgondozási, aranykönyvi,építési, javítási, népesedési kimutatás, valamint a testvéregyházi kapcsolatrólés az egyháztársadalmi szervezetek működéséről készített jelentés.

106. § A vizsgálószék évenként jelenjen meg a leányegyházközségekben,látogassa meg a szórványokban élő híveket is, azoknak lelki gondozásáról ésgyermekeik valláserkölcsi neveléséről a körülmények szerint intézkedjen.

107. § A megvizsgált iratokat a vizsgálószék tagjainak aláírásával és azegyházkör pecsétjével láttamozza.

Az Egyházköri Valláserkölcsi Nevelési- VEN - Bizottság

108. § Az egyházköri közgyűlés tagjai közül, jelölés alapján, titkos szava-zással 3–6 tagból álló bizottságot választ, 4 évre. A bizottság elnöke az egy-házköri VEN előadó, jegyzőt a maga kebeléből választ.

109. § A bizottság teendői:a. az egyházközségekben folyó valláserkölcsi nevelési munka irá-

nyítása és felügyelete;b. az egyházköri VEN előadó jelentésének véleményezése.

37

Az Egyházköri Testvéregyházközségi Bizottság

110. § Az egyházköri közgyűlés testvéregyházközségi tapasztalatokkalrendelkező, angol nyelvet beszélő tagjai közül jelölés alapján, titkos szavazás-sal 3–6 tagból álló bizottságot választ, 4 évre. A bizottság elnöke a testvéregy-házközségi előadó, jegyzőt a maga kebeléből választ.

111. § A bizottság teendői: a. az egyházközségek testvéregyházközségi kapcsolatainak irányí-

tása és felügyelete;b. az egyházköri testvéregyházközségi előadó jelentésének véle-

ményezése.

VI. fejezetAz egyházkör bíróságai

Az Alapfokú (Egyházköri) Közigazgatási Bíróság

112. § A bíróság megalakítását, hatáskörét és eljárását az Egyház Köz-igazgatási Bírósági Szabályzata határozza meg.

Az Alapfokú (Egyházköri) Fegyelmi Bíróság

113. § A bíróság megalakítását, hatáskörét és eljárását az Egyház Fegyel-mi Szabályzata határozza meg.

38

VII. fejezetAz egyházkör tisztviselői és tisztségviselői

Az esperes

114. § Az esperest az egyházköri közgyűlés választja az egyházkör rendeslelkészei közül, jelölés alapján, titkos szavazással 4 évre. Kétszer visszavá-lasztható. A közgyűlés a választás eredményét az Egyházi Képviselő Tanácsútján felterjeszti a Főtanácsnak megerősítésre, amely előtt az esperes leteszi ahivatali esküt. Hivatalát 30 nap után veszi át elődjétől.

Az esperes egyházi részről az egyházkör tisztviselője és tisztségviselője.Személyén kívül a tisztviselői és tisztségviselői hivatalok egyidejű betöltéseösszeférhetetlen.

115. § Az esperesi tisztség megüresedik:a. a négyéves ciklus lejártával, illetve nyugalmazás, elhalálozás,

lemondás vagy fegyelmi elmozdítás következtében;b. ha az esperes mint lelkész más egyházkörbe távozik.

116. § Az esperes hatásköre és kötelességei:a. a közgyűlést, az Egyházköri Tanácsot, valamint a gondnok-p-

resbiteri értekezletet a rangidős felügyelő gondnokkal egyetér-tőleg összehívja, s mint társelnök vele együtt vezeti a tanácsko-zásokat. Összehívja a lelkészi értekezletet, és azon elnököl;

b. hivatalból tagja: az Egyházi Képviselő Tanácsnak és a Főtanács-nak, az Egyházköri Közgyűlésnek, az Egyházköri Tanácsnak, azEsperesi Vizsgálószéknek, az Alapfokú (Egyházköri) FegyelmiBíróságnak és az Alapfokú (Egyházköri) Közigazgatási Bíróság-nak. Akadályoztatása esetén az egyházköri jegyző helyettesíti;

c. képviseli az egyházkört, akárcsak a felügyelőgondnok, a ható-ságok és a bíróságok előtt;

d. elkészíti a közgyűlés tárgysorozatát, és bemutatja az Egyházkö-ri Tanácsnak véleményezés végett;

39

e. elnöktársával és az Egyházköri Tanáccsal együtt őrködik azegyházközségek és az egyházkör valláserkölcsi, közigazgatásiés vagyoni ügyei felett;

f. az egyházköri tisztségviselők és tisztviselők választásáról el-nöktársával intézkedik;

g. a lelkészi állás megüresedése esetén gondoskodik a beszolgálólelkész megbízásáról, és felügyel arra, hogy a beszolgáló lel-kész munkája megkezdésekor átvegye az egyházközség leltárijavait;

h. gondoskodik a szabadságon levő lelkészek helyettesítéséről;i. gondoskodik a hivatalukból felfüggesztett egyházközségi és

egyházköri tisztviselők helyettesítéséről;j. beiktatja az új lelkészt, aki leltár alapján átveszi a beszolgáló

lelkésztől az egyházközség ingó és ingatlan vagyonát az espe-res vagy megbízottja és a keblitanács jelenlétében; az átadásróljegyzőkönyvet vesznek fel;

k. az egyházközségi és egyházköri tisztviselők közvetlen felügye-lője; az egyházköri közgyűlés, az Egyházköri Tanács, az Egy-házi Képviselő Tanács és a Főtanács, valamint a püspök hatá-rozatainak végrehajtója;

l. az egyházkör hatóságait és lelkészeit tájékoztatja az egyházkörképviseletéről az egyházi főhatóságok előtt, és a más esemé-nyeken való részvételről;

m. felügyel arra, hogy az egyházközségekben az istentiszteleteketés szertartásokat szabályszerűen végezzék, és az egyházközségitisztviselők kötelességeiket lelkiismeretesen teljesítsék;

n. az egyházközségeknek és egyháztagoknak az Egyházi Képvise-lő Tanácshoz vagy püspökhöz intézett folyamodásait vélemé-nyezéssel felterjeszti;

o. kijelöli a közgyűlés alkalmával tartandó istentisztelet szolgálat-végzőit, valamint a közgyűlés nyitó és záró áhítatát végzőket;

p. felügyel az egyházkör irattárára és könyvtárára, valamint apénztárra;

q. joga van az Egyházköri Tanáccsal egyetemben fegyelmi eljárásbeindítására, és a súlyosabb fegyelmi vétségek esetén az azt el-követő egyházközségi tisztviselő felfüggesztésére;

r. a hivatali tevékenységével kapcsolatos kiadásokat az egyházkörpénztára fedezi.

40

117. § Az esperesnek mint lelkésznek a teendőit és kötelességeit a III. fe-jezet (47–57. §) foglalja magában. Ügykezelésében a lelkész számára előírtutasítások szerint jár el.

118. § Az esperes pecsétje: AZ/A ____________ UNITÁRIUS EGY-HÁZKÖR ESPERESI HIVATALA.

A felügyelő gondnok

119. § Az egyházkör közgyűlése két felügyelő gondnokot választ, a 11. §feltételeinek megfelelő világiak közül, jelölés alapján, titkos szavazással, 4évre. Kétszer visszaválaszthatók. A közgyűlés a választás eredményét az Egy-házi Képviselő Tanács útján felterjeszti a Főtanácsnak megerősítésre. A Főta-nács ülésén a megválasztott felügyelő gondnok leteszi a hivatali esküt. Hivata-lát 30 nap után veszi át elődjétől.

120. § A felügyelő gondnok hatáskörébe tartozó ügyekben a rangidős fel-ügyelő gondnok jár el. Ennek érdekeltsége vagy akadályoztatása esetén a má-sik felügyelő gondnok intézkedik.

121. § A felügyelő gondnok hatásköre és kötelességei:a. a közgyűlést, az Egyházköri Tanácsot és a gondnok-presbiteri

értekezletet az esperessel egyetértőleg összehívja, s mint társel-nök vele együtt vezeti a tanácskozásokat;

b. lelkészválasztáskor az érvényben levő választási szabályzatszerint az esperessel egyetértőleg jár el;

c. elnököl az Alapfokú (Egyházköri) Fegyelmi és az Alapfokú(Egyházköri) Közigazgatási Bíróságban az egyházi tisztviselőkügyében, s minden más esetben az esperes akadályoztatásakor;

d. hivatalból tagja a Főtanácsnak, az Egyházköri Közgyűlésnek,az Egyházköri Tanácsnak, az Esperesi Vizsgálószéknek, azAlapfokú (Egyházköri) Fegyelmi Bíróságnak és az Alapfokú(Egyházköri) Közigazgatási Bíróságnak;

e. elnöktársával és az Egyházköri Tanáccsal együtt őrködik azegyházközségek és az egyházkör valláserkölcsi, közigazgatásiés vagyoni ügyei felett;

41

f. képviseli az egyházkört, akárcsak az esperes, a hatóságok és bí-róságok előtt;

g. az egyházköri tisztviselők és tisztségviselők választásáról el-nöktársával együtt intézkedik;

h. a hatáskörébe tartozó ügyek elintézése után az azokra vonatko-zó iratokat az esperesi hivatal irattárában helyezi el;

i. a munkájával kapcsolatos kiadásokat az egyházkör pénztára fe-dezi.

A jegyző

122. § A jegyzőt a közgyűlés választja az egyházkör rendes lelkészei kö-zül, jelölés alapján, titkos szavazással, 4 évre. Kétszer visszaválasztható. Meg-választása után a közgyűlés előtt leteszi a hivatali esküt, és tisztségét elfoglal-ja.

123. § A jegyző hatásköre és kötelességei:a. az egyházkör vezetésében a közgyűlés, az Egyházköri Tanács,

az Esperesi Vizsgálószék és a lelkészválasztó közgyűlés elnök-ségében az esperes helyettese;

b. a Főtanács és az Egyházi Képviselő Tanács gyűlésein helyette-síti az esperest ennek akadályoztatása esetén;

c. az esperes egyházközségében a vizsgálószék társelnöke;d. vezeti a közgyűlés, az Egyházköri Tanács és az esperesi vizs-

gálószék jegyzőkönyveit;e. a jegyzőkönyvekre jó gondot visel, az ügyiratokat megőrzi, s

használat után az esperesi irattárba helyezi. Tiszteletdíját azEgyházköri Tanács határozza meg;

f. a munkájával kapcsolatos kiadásokat az egyházkör pénztára fe-dezi.

A közügyigazgató

124. § A közügyigazgatót a közgyűlés választja az egyházkör rendes lel-készei közül, jelölés alapján, titkos szavazással, 4 évre. Kétszer visszaválaszt-

42

ható. Megválasztása után a közgyűlés előtt leteszi a hivatali esküt, és tisztségételfoglalja.

125. § A közügyigazgató hatásköre és kötelességei:a. az egyházkörben felügyel az Egyházi Alaptörvény előírásainak

betartására;b. fegyelmi ügyekben az egyházkört mint vádhatóság képviseli, s

a vonatkozó szabályzat szerint jár el;c. őrködik a törvények és rendszabályok, valamint az ülésszabály-

zat betartása felett;d. a munkájával kapcsolatos kiadásokat az egyházkör pénztára fe-

dezi.

A valláserkölcsi nevelési - VEN - előadó

126. § A VEN előadót a közgyűlés választja jelölés alapján, titkos szava-zással, 4 évre. Kétszer visszaválasztható. Megválasztása után a közgyűlés előttleteszi a hivatali esküt, és tisztségét elfoglalja.

127. § A VEN előadó hatásköre és kötelességei:a. felügyel az egyházkörben az unitárius tanulók és az ifjúság val-

láserkölcsi nevelésére, ellenőrzi az egyházközségekben folyóvalláserkölcsi nevelői munkát;

b. összegyűjti a szükséges adatokat, és az egyházközségekből beér-kezett jelentések alapján elkészíti a véleményes javaslatával el-látott összesítő egyházköri jelentést a valláserkölcsi nevelésmunkáról. Jelentését a közgyűlés elé terjeszti;

c. segíti az egyházközségekben működő egyháztársadalmi szerve-zetek tevékenységét;

d. véleményez az egyházkör mindennemű valláserkölcsi nevelés-ügyi kérdésében;

e. a munkájával kapcsolatos kiadásokat az egyházkör pénztára fe-dezi.

43

A pénztárnok

128. § A pénztárnokot a közgyűlés választja az egyházkör rendes lelké-szei közül, jelölés alapján, titkos szavazással, 4 évre. Kétszer visszaválasztha-tó. Megválasztása után a közgyűlés előtt leteszi a hivatali esküt, és tisztségételfoglalja.

129. § A pénztárnok hatásköre és kötelességei:a. megválasztása után átveszi az egyházkör pénztárát és más érté-

keit;b. az egyházkör pénzvagyonát a közgyűlés által meghatározott

módon gyümölcsözteti, és okmányokkal igazolt zárszámadástkészít;

c. a kezelése alatt álló pénzért és értékekért vagy saját mulasztá-sából okozott károkért anyagilag felelős. Tiszteletdíját az Egy-házköri Tanács állapítja meg;

d. a munkájával kapcsolatos kiadásokat az egyházkör pénztára fe-dezi.

A jogtanácsos

130. § A jogtanácsost a közgyűlés választja lehetőleg a 11. § feltételeinekmegfelelő, jogi végzettséggel rendelkező egyháztagok közül, jelölés alapján,titkos szavazással, 4 évre. Megválasztása után a közgyűlés előtt leteszi a hiva-tali esküt, és tisztségét elfoglalja.

131. § A jogtanácsos hatásköre és kötelességei:a. meghatalmazás alapján képviseli az egyházközségeket és az

egyházkört a hatóságok és bíróságok előtt;b. az egyházközségeket és az egyházkört jogi tanáccsal látja el;c. a munkájával kapcsolatos kiadásokat az egyházkör pénztára fe-

dezi.

44

A testvéregyházközségi előadó

132. § A testvéregyházközségi előadót a közgyűlés választja az egyházkörtestvéregyházközségi tapasztalattal rendelkező, angol nyelvet beszélő rendeslelkészei közül, jelölés alapján, titkos szavazással, 4 évre. Kétszer visszavá-lasztható. Megválasztása után a közgyűlés előtt leteszi a hivatali esküt, éstisztségét elfoglalja.

133. § A testvéregyházközségi előadó hatásköre és kötelességei:a. nyomon követi és segíti az egyházközségek testvéregyházköz-

ségi kapcsolatait;b. a kapcsolat milyenségéről évi jelentést tesz a Testvéregyház-

községi Tanácsnak és az egyházköri közgyűlésnek.

Az ifjúsági előadó

134. § Az ifjúsági előadót a közgyűlés választja a 11. § feltételeinek meg-felelő, ifjúsági munkában jártas egyháztagok közül, jelölés alapján, titkos sza-vazással, 4 évre. Kétszer visszaválasztható. Megválasztása után a közgyűléselőtt leteszi a hivatali esküt, és tisztségét elfoglalja.

135. § Feladata segíteni az ifjúsági egyletek szervezését és működését, elő-mozdítani az ifjúságnak a gyülekezeti életben való részvételét és fokozottabb egy-házi szerepvállalását. Az előbbiek megvalósítása érdekében szorosan együttműkö-dik az egyházkör ifjúsági egyleteinek vezetőivel, az ODFIE egyházköri képviselő-ivel, valamint az egyházközségek vezetőségével. Tevékenységéről és az egyház-körben folyó ifjúsági munkáról évente beszámol a közgyűlésnek.

45

IV. rész

Az Egyház főhatóságai, bíróságai,intézményei, szervezetei,

főtisztviselői és főtisztségviselői

VIII. fejezetAz Egyház főhatóságai

136. § Az Egyház főhatóságai: a Zsinat, az Egyházi Főtanács (továbbiak-ban Főtanács) és az Egyházi Képviselő Tanács.

A Zsinat

137. § A Zsinat az Egyház legfőbb törvényhozó szerve.

138. § A Zsinat összetételében egyenlő számban vesznek részt az egyháziés világi tagok. Minden hivatali megbízatási időtartam kezdetén a zsinati tag-ságra megválasztottak esküt tesznek.

139. § A Zsinat tagjai:a. hivatalból: a püspök, főgondnokok, főjegyző, közügyigazgató, va-

lamint a rendes lelkészek, lelkész-jellegű teológiai tanárok, lel-kész-jellegű egyházi központi tisztviselők és vallástanárok;

b. választás útján: az egyházköri közgyűlés által a 11. § feltételeinekmegfelelő, jelölés alapján, titkos szavazással 6 évre választott vi-lági tagok. A világi tagok számát és egyházkörönkénti megoszlá-sát esetről esetre az Egyházi Képviselő Tanács állapítja meg, arendes lelkészek, lelkész-jellegű teológiai tanárok, lelkész-jellegűegyházi központi tisztviselők és vallástanárok száma szerint.

46

140. § A Zsinat elnökei: a püspök és a rangidős főgondnok. Akadályoztatá-sa esetén a püspököt a főjegyző, a rangidős főgondnokot a másik főgondnok he-lyettesíti. Utóbbiak akadályoztatásakor egyházi részről a jelenlevő rangidős es-peres, világi részről pedig a jelenlevő rangidős felügyelő gondnok a helyettes.

141. § A Zsinat jegyzője a főjegyző. Akadályoztatása esetén a Zsinat gon-doskodik jegyzőről.

142. § A Zsinat előadói az előadótanácsosok.

143. § A Zsinat szabályszerű megalakulásához a tagok felének jelenléteszükséges, érvényes határozathozatal egyszerű szavazattöbbséggel (a jelenle-vők fele + 1 szavazata) történik. Amennyiben a Zsinat nem felel meg a sza-bályszerű megalakulás feltételeinek, az eredeti tárgysorozattal a püspök és arangidős főgondnok szóbeli közléssel másnapra újra összehívja a Zsinatot, amiez esetben a jelenlevők létszámától függetlenül határozatképes.

144. § A Zsinat hatásköre:1. püspök választása és beiktatása;2. lelkészszentelés;3. az egyházi jogszabályalkotást illetően:

a. az Egyházi Alaptörvény megalkotása, életbeléptetése és módo-sítása;

b. a Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Kara Szabályzatánakmegalkotása és módosítása;

c. az istentiszteleti és szertartási rend megállapítása;d. a káté és valláserkölcsi nevelési tankönyvek, valamint az éne-

keskönyv elfogadása, illetve módosítása;e. az egyházi ünnepek meghatározása.

145. § A Zsinat üléseit háromévenként, szükség szerint többször is, egy-házkörönként tartja, istentisztelettel egybekötve. Időpontjának megállapításá-ról, összehívásáról és ügyviteléről az Egyházi Képviselő Tanács gondoskodik.

A zsinati tagok egynegyedének okot és célt is megjelölő írásbeli kéréséreaz Egyházi Képviselő Tanács 60 napon belül köteles összehívni a Zsinatot. AZsinat rendkívüli ülésének tárgysorozatán csak azok a kérdések szerepelhet-nek, amelyeknek tárgyalására az összehívást kérték.

47

146. § A tárgyalások rendjét és a tanácskozás módját az ülésszabályzathatározza meg.

147. § A Zsinat jegyzőkönyvét 3 tagú bizottság hitelesíti.

148. § A Zsinat pecsétje: AZ ERDÉLYI UNITÁRIUS EGYHÁZ ZSINATA,középen az egyház címerével.

A Főtanács

149. § A Főtanács az egyház legfőbb kormányzati szerve. Székhelye Ko-lozsvár, azonban a Főtanács máshová is összehívható.

150. § A Főtanács tagjai:a. hivatalból: a püspök, főgondnokok, főjegyző, közügyigazgató, es-

peresek, felügyelő gondnokok, a Protestáns Teológiai Intézet Uni-tárius Karának képviselője, az Unitárius Kollégiumok igazgatói,az egyháztársadalmi szervezetek (ULOSZ, UNOSZ, ODFIE) 1-1képviselője, az Egyházi Képviselő Tanács mellett működő állan-dó bizottságok elnökei, illetve a Gazdasági Bizottság alelnöke;

b. 110 választott tag, akiket az egyházköri közgyűlések választa-nak jelölés alapján, titkos szavazással, 6 évre, lélekszám ará-nyában történő egyházköri megoszlásban (40 egyházi és 70 vi-lági arányban).Minden hivatali megbízatási időtartam kezdetén a főtanácsitagságra megválasztottak esküt tesznek.

151. § Főtanácsi tagnak csak az választható, aki megfelel a 11. §-ban elő-írt feltételeknek. Ha valamelyik főtanácsi tag megválasztása ellen kifogás me-rül fel, az Egyházi Képviselő Tanács hivatalból vagy óvás alapján az esetet ki-vizsgálja, és érdemben határoz. Az a főtanácsi tag, aki megbízatása ideje alatta Főtanács üléseiről két alkalommal igazolatlanul hiányzik, a tagságról lemon-dottnak tekintendő.

152. § A Főtanács elnökei: a püspök és a rangidős főgondnok. Akadályoz-tatása esetén a püspököt a főjegyző, a rangidős főgondnokot a másik főgond-

48

nok helyettesíti. Utóbbiak akadályoztatásakor egyházi részről a jelenlevő rang-idős esperes, világi részről pedig a jelenlevő rangidős felügyelő gondnok a he-lyettes.

153. § A Főtanács jegyzője a főjegyző. Akadályoztatása esetén a Főtanácsgondoskodik jegyzőről.

154. § A Főtanács előadói az előadótanácsosok.

155. § A Főtanács szabályszerű megalakulásához a tagok felének jelenléteszükséges, érvényes határozathozatal egyszerű szavazattöbbséggel (a jelenle-vők fele + 1 szavazata) történik. Amennyiben a Főtanács nem felel meg a sza-bályszerű megalakulás feltételeinek, az eredeti tárgysorozattal a püspök és arangidős főgondnok szóbeli közléssel másnapra újra összehívja a Főtanácsot,ami ez esetben a jelenlevők létszámától függetlenül határozatképes.

156. § A Főtanács hatásköre:1. Egyházi jogszabályalkotást illetően:

a. az egyházra, az egyházi tanintézetekre, a valláserkölcsi neve-lésre, az egyházi tulajdonban levő szociális létesítményekre,gazdasági egységekre és más jellegű intézményekre, alapítvá-nyokra vonatkozó mindennemű szabályzat és szabályrendeletmegalkotása, életbeléptetése és módosítása, illetve jóváhagyá-sa;

b. az egyházi központ szervezeti és működési szabályzatánakmegalkotása, életbeléptetése és módosítása.

2. Egyházi vezetés tekintetében:a. a püspök, az Egyházi Képviselő Tanács, a Nyugdíjintézet, az

egyháztársadalmi szervezetek és az egyházi középiskolák jelen-téseinek megtárgyalása és elfogadása, valamint az év közbentett intézkedések feletti határozat;

b. az egyházi központ és a Nyugdíjintézet, az alapítványok, azegyházközségek és egyházkörök zárszámadásának és költség-vetésének felülvizsgálása és jóváhagyása;

c. a Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Kara, az egyházi isko-lák és más tanintézetek feletti legfőbb felügyelet gyakorlása;

d. az egyházi szociális intézmények feletti legfőbb felügyelet gya-korlása;

49

e. egyházközségek alapítása, illetve megszüntetése, anyaegyház-községeknek társ- vagy leányegyházközséggé, illetve a leány-egyházközségeknek társ- vagy anyaegyházközséggé alakításá-ról való határozat, valamint a szórványok egyházközségi hova-tartozásának meghatározása;

f. különböző fokú egyházi tanintézetek és bentlakások alapítása,fenntartása, illetve megszüntetése; egyetemes egyházi célokatszolgáló szociális és más jellegű intézmények, valamint alapít-ványok létesítése, fenntartása, illetve megszüntetése;

g. főgondnokok, főjegyző, közügyigazgató, iskolai felügyelőgondnokok, az Egyházi Képviselő Tanács választott tagjai, azállandó bizottságok választott tagjai, a Középfokú és FelsőfokúKözigazgatási Bíróság, a Középfokú és Felsőfokú FegyelmiBíróság választott tagjai és póttagjai, az Unitárius EgyházNagykönyvtárát irányító bizottság választott tagjai, az Unitári-us Egyház Levéltárát irányító bizottság választott tagjai, a Lel-készképesítő Bizottság választott tagjai, valamint a Nyugdíjin-tézet vezető tanácsa és végrehajtó bizottsága tagjainak megvá-lasztása és felesketése; az előadótanácsosok és főszámvevő, aProtestáns Teológiai Intézet Unitárius Kara dékánja és tanárai,valamint a középiskolák igazgatói választásának a megerősíté-se;

h. az egyházi tisztviselők és tisztségviselők munkavégzésének éskötelességteljesítésének felügyelete; a szabálytalan és az Egy-ház érdekeit károsan érintő eljárások vagy mulasztások miattszükségessé váló intézkedések megtétele, beleértve az erkölcsivagy anyagi károkat jóvátevő kárpótlás módjának és mértéké-nek megállapítását; a súlyosabb esetekben megfogalmazott bi-zalmatlansági indítványok megvitatása és érdemi eldöntése;

i. esperesek és felügyelő gondnokok választásának megerősítéseés felesketése;

j. egyházi és iskolai alapítványok rendeltetésszerű kezelésének el-lenőrzése, és a feltételhez nem kötött alapítványok célszerű ke-zeléséről való intézkedés;

k. szükség esetén a Nyugdíjintézet anyagi támogatása;l. ingatlanok vételének és eladásának, illetve építésének vagy le-

bontásának engedélyezése, valamint örökség és alapítványokelfogadása vagy visszautasítása;

50

m. tiszteletbeli címek adományozása; az erre vonatkozó javaslat-tétel joga azt az egyházi hatóságot illeti, amely a tisztség tény-leges betöltésére jogosult;

n. általában az egyházi élet fejlődésének figyelemmel kísérése éselőmozdítása;

o. a felekezetközi kapcsolatok ápolása;p. a külföldi testvéregyházakkal, a Vallásszabadság Nemzetközi

Társulatával (IARF) és az Unitárius és Univerzalista Nemzet-közi Tanáccsal (ICUU) való kapcsolat fenntartása és ápolása;

q. gondoskodik a nemzetközi egyházi és más segélyszervezetek-kel való kapcsolat kiépítéséről;

r. állásfoglalás az Egyházat érintő lényegesebb közéleti kérdésekben;s. a Főtanács bármely tagjának írásban megfogalmazott és leg-

alább 10 tag által támogatott javaslata megtárgyalása;t. az egyház szolgálata érdekében a tömegtájékoztató eszközök

(sajtó, rádió, televízió stb.) igénybevétele, illetve az Egyházmédiapolitikájának alakítása.

157. § A Főtanács a következő ülés előkészítésére tagjai közül kiküldi aFőtanácsi Bizottságot 9 rendes (5 egyházi, 4 világi) és 3 póttaggal (1 egyházi,2 világi), akik nem tagjai az Egyházi Képviselő Tanácsnak, vagy nem az egy-házi központ főtisztviselői és tisztségviselői. Minden tag egyszer újraválaszt-ható. A Főtanácsi Bizottság az ülés tárgysorozatán szereplő ügyeket előzete-sen megvizsgálja, véleményezi, és erről jelentést tesz a Főtanácsnak.

A Főtanácsi Bizottság az Egyházi Képviselő Tanács tagjaitól, az egyháziközpont hivatalától, annak bármely alkalmazottjától tájékoztatást kérhet, őketmeghallgathatja, az iratokba, okmányokba betekinthet, és munkája megalapo-zottsága érdekében szakértők segítségét veheti igénybe.

158. § A Főtanács évenként egyszer, szükség esetén többször is ülésezik.A főtanácsi tagok egynegyedének okot és célt is megjelölő írásbeli kérésére azEgyházi Képviselő Tanács 30 napon belül köteles összehívni a Főtanácsot. AFőtanács rendkívüli ülésének tárgysorozatán csak azok a kérdések szerepelhet-nek, amelyeknek tárgyalására az összehívását kérték.

159. § A Főtanács ülésének időpontját, amennyiben a Főtanács ezirántkülön nem intézkedik, az Egyházi Képviselő Tanács állapítja meg, és összehí-vásáról is gondoskodik.

51

160. § A tárgyalások rendjét és a tanácskozások módját az ülésszabályzathatározza meg.

161. § A Főtanács jegyzőkönyvének hitelesítésére 3 tagú bizottságot küld ki.

162. § A Főtanács jegyzőkönyvét az Egyház kinyomtatja.

163. § A Főtanács pecsétje: AZ ERDÉLYI UNITÁRIUS EGYHÁZFŐTANÁCSA, középen az egyház címerével.

Az Egyházi Képviselő Tanács

164. § Az Egyházi Képviselő Tanács (továbbiakban EKT) a Zsinat és aFőtanács képviseletében vezeti az Egyházat, és intézkedik minden ügyben.Székhelye Kolozsvár.

165. § Az EKT tagjai:a. hivatalból: a püspök, főgondnokok, főjegyző, közügyigazgató,

esperesek, a Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Karánakképviselője, az Unitárius Kollégiumok igazgatói, az egyháztár-sadalmi szervezetek (ULOSZ, UNOSZ, ODFIE) 1-1 képviselő-je, az EKT mellé szervezett állandó bizottságok elnökei, illetvea Gazdasági Bizottság alelnöke;

b. választás útján: a Főtanács által, tagjai közül, jelölés alapján,titkos szavazással, 6 évre választott 15 tag (7 lelkészi, 8 világi).Azon EKT-tag, aki megbízatása ideje alatt a Tanács ülésérőlkét alkalommal igazolatlanul hiányzik, a tagságról lemondott-nak tekintendő.

166. § Az EKT elnökei: a püspök és a rangidős főgondnok; akadályozta-tása esetén a püspököt a főjegyző, a rangidős főgondnokot a másik főgondnok,illetve az Egyházi Képviselő Tanács által felkért világi tag helyettesíti.

167. § Az EKT jegyzője a főjegyző. Akadályoztatása esetén a Tanácsgondoskodik jegyzőről.

52

168. § Az EKT előadói az előadótanácsosok.

169. § Az EKT szabályszerű megalakulásához a tagok felének jelenléteszükséges, érvényes határozathozatal egyszerű szavazattöbbséggel (a jelenlé-vők fele + 1 szavazata) történik. Amennyiben a Tanács nem felel meg a sza-bályszerű megalakulás feltételeinek, az eredeti tárgysorozattal a püspök és arangidős főgondnok szóbeli közléssel még aznapra újra összehívja a Tanácsot,ami ez esetben a jelenlevők létszámától függetlenül határozatképes.

170. § Az EKT hatásköre:1. a Zsinat és a Főtanács határozatainak végrehajtása; amennyiben a

határozatok végrehajtása esetében az alkalmazás körülményei vál-toztatást igényelnének, joga van ezt a következő főtanácsi ülésigtartó érvényességgel kivételesen és saját felelőssége mellett meg-tenni;

2. a Zsinat és a Főtanács hatáskörébe tartozó tárgyak: az EgyháziAlaptörvény, törvények és rendszabályok, belső szabályzatokmegalkotására és módosítására vonatkozó tervezetek és javaslatokelőkészítése;

3. a Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Kara és az unitárius tanin-tézetek által alkotott rendszabályok véleményezése és jóváhagyá-sa, illetve szükség szerint a Főtanács elé terjesztése;

4. az egyházközségek és egyházkörök valláserkölcsi életének és te-vékenységének felügyelete tekintetében:a. az esperesi vizsgálatokról és egyházköri közgyűlésekről felter-

jesztett jegyzőkönyvek megvizsgálása, a szükséges intézkedé-sek megtétele, valamint az időközben felmerülő ügyekben valórendelkezés;

b. a tanköteles és konfirmált unitárius ifjak valláserkölcsi nevelé-séről való gondoskodás;

c. az egyháztársadalmi szervezetek tevékenységének támogatásaés felügyelete;

5. az egyház belső életével kapcsolatos olyan szellemi, irodalmi ésgyakorlati tevékenységek kezdeményezése és irányítása, amelyeka valláserkölcsi élet megerősítését, fejlesztését, védelmét és ter-jesztését szolgálják;

6. a lelkészképzéssel és -továbbképzéssel, valamint az énekvezérkép-zéssel kapcsolatos tevékenység irányítása és felügyelete;

53

7. szorgalmazza a hiterősítő napok és hasonló célú gyermek-, ifjúsá-gi és felnőttprogramok és rendezvények tartását;

8. gondoskodik a teológiai és belmissziói irodalmi termékek kiadásá-ról és terjesztéséről;

9. a Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Kara, valamint más egy-házi tanintézetek felügyelete; a PTIUK dékánjának és teológiai ta-nárainak, valamint az unitárius tanintézetek igazgatóinak alkalma-zásához való hozzájárulás;

10. az egyházi rendről és fegyelemről való gondoskodás az érvény-ben levő szabályzatok és rendszabályok alapján;

11. ingatlanok vételének és eladásának, illetve építésének és lebontá-sának engedélyezése, örökségek és alapítványok elfogadásánakvagy visszautasításának előkészítése, a Főtanács utólagos jóváha-gyásával;

12. az egyházi vagyon megőrzéséhez és visszaszerzéséhez szükségesjogi eljárásokról való intézkedés;

13. az egyházközségi, egyházköri és egyetemes egyházi pénzvagyonkezelésének ellenőrzése tekintetében:a. figyelemmel kíséri és ellenőrzi a lelkészek javadalmazásának

biztosítását az egyházközségek által, és szükség szerint gon-doskodik a javadalmazás kiegészítéséről;

b. a zárszámadások és költségvetések jóváhagyása;c. az egyházközségek ingatlan adásvételi és kölcsön-szerződései-

nek jóváhagyása;d. építkezési tervek és költségvetésük jóváhagyása, és a kivitele-

zés engedélyezése a fennálló törvények keretében;14. a hatályos állami jogszabályoknak az érdekelt egyházi hatósá-

gokkal való közlése, valamint az állami hatóságokhoz szükségesfelterjesztések megtétele;

15. az egyházi központ szervezeti és működési szabályzata végrehaj-tásának felügyelete;

16. az egyházi központ személyzetének alkalmazásáról, valamint ateljes személyzet javadalmazásáról való gondoskodás; az egyházifőtisztviselők minősítése;

17. az Egyház rendkívüli közszükségleteinek fedezéséről való gon-doskodás;

18. az egyházi központ ügykezelésének, irattárának, könyvtárának,az egyházi levéltárnak és nyomdának az ellenőrzése, az esetleges

54

mulasztások vagy szabálytalan kezelés megszüntetése és orvoslá-sa iránti intézkedés;

19. a felekezetközi kapcsolatok fenntartása;20. a külföldi testvéregyházakkal, a Vallásszabadság Nemzetközi

Társulatával (IARF) és az Unitárius és Univerzalista NemzetköziTanáccsal (ICUU) való kapcsolatok ápolása;

21. gondoskodás a nemzetközi egyházi és más segélyszervezetekkelvaló kapcsolat kiépítéséről;

22. állásfoglalás az Egyházat érintő időszerű közéleti kérdésekben;23. a Zsinat és a Főtanács tagjainak összehívása 14 nappal a kitűzött

időpont előtt, a tárgysorozat közlésével és az ülés anyagánakmegküldésével;

24. a szolgálati idejét betöltött, de a nyugdíjkorhatárt még el nem értpüspök további szolgálatairól való gondoskodás;

25. az EKT bármelyik tagja írásban megfogalmazott javaslatánakmegtárgyalása;

26. az EKT hozott határozatait 30 napon belül az érintettek tudomá-sára hozza.

171. § Az EKT negyedévenként tart ülést, szükség esetén többször is. Azülést a tárgysorozat közlésével az elnökség hívja össze 14 nappal megelőző-leg. A tagok egynegyedének okot és célt is megjelölő írásbeli kérésére az el-nökség 15 napon belül köteles összehívni az EKT-t. A Tanács rendkívüli ülé-sének tárgysorozatán csak azok a kérdések szerepelhetnek, amelyeknek tár-gyalására az összehívást kérték.

172. § Az EKT pecsétje: AZ ERDÉLYI UNITÁRIUS EGYHÁZ KÉPVI-SELŐ TANÁCSA, középen az egyház címerével.

173. § Az EKT és bizottságai költségét az egyházi központ költségvetésefedezi.

174. § Az EKT tagjai mindazon erkölcsi és vagyoni károsodásért, amelyaz EKT valamely határozata, intézkedése vagy mulasztása következtében szár-mazik, kárpótlással tartoznak. A kártérítés módját és mértékét az okozott kárjellegének és nagyságának függvényében a Főtanács határozza meg. A kártérí-tési kötelezettség nem terheli azokat, akik a káros határozatot vagy intézkedéstellenezték, s ezt név szerint jegyzőkönyvbe vették.

55

175. § Az EKT határozata ellen a meghozatalának napját, ha pedig kézbe-sítésnek van helye, a kézbesítés napját követő 15 nap alatt a Főtanácshoz lehetóvást benyújtani, amely a soron következő ülésén köteles azt megtárgyalni.

176. § Az EKT ülései közti időszakban az Egyház ügyeit az Elnökség in-tézi. Az EKT Elnökségét a püspök, a főgondnokok, a főjegyző és a közügy-igazgató alkotja. Az Elnökség tagjai tanácskozási joggal az előadótanácsosokés a főszámvevő, valamint illetékességük esetén az esperesek.

Az Elnökség három tag jelenlétében határozatképes, határozatait a jelen-levők egyszerű szavazattöbbségével hozza.

Az Elnökség hatáskörébe az EKT határozatainak és rendelkezéseinek vég-rehajtása, a következő ülésen tárgyalandó ügyek előkészítése, véleményezéseés az illetékes bizottságok általi véleményeztetése, ugyanakkor az ülések kö-zötti időszakban a szükséges döntések meghozatala és végrehajtása tartozik.

Az Elnökség alkalom szerint, de havonta legalább egyszer ülésezik. Azüléseket szóbeli közléssel a püspök hívja össze, és azokon elnököl. Az Elnök-ség az EKT soron következő ülésén kötelező módon beszámol az időközbenhozott döntéseiről és intézkedéseiről. Az EKT Elnökségének döntése ellen azintézkedés napját, ha pedig kézbesítésnek van helye, a kézbesítés napját köve-tő 15 nap alatt óvással lehet élni. Az óvás beterjesztése első fokon az EKT-hoz, második és végső fokon a Főtanácshoz történik.

Az Egyházi Képviselő Tanács állandó bizottságai

177. § A Főtanács az ügyek véleményezésére az EKT mellett a következő ál-landó szakbizottságokat működteti: 1. Püspöki Szék, 2. Misszió Bizottság, 3. Val-láserkölcsi Nevelési és Oktatásügyi Bizottság, 4. Gazdasági Bizottság, 5. Pénz-ügyi Bizottság, 6. Jogügyi Bizottság, 7. Médiabizottság, 8. Kiadó- és Nyomdabi-zottság.

178. § A bizottságoknak önálló indítványozási joguk van. A bizottságokkötelesek a hozzájuk utalt ügyeket megvizsgálni, és javaslataikat írásba foglal-va, az ügyiratokkal együtt, az EKT-hoz beterjeszteni. A bizottságok ügyvitelimunkáját az egyházi központ végzi.

56

179. § Az a bizottsági tag, aki megbízatási ideje alatt a bizottság üléseirőlkét alkalommal igazolatlanul hiányzik, a tagságról lemondottnak tekintendő.

180. § A felsorolt állandó bizottságok mellett a Főtanács szükség eseténmás bizottságokat is létrehozhat. Az ilyen bizottságokat létrehozó határozat-nak tartalmaznia kell a bizottság pontos feladatkörét, munkája elvégzésénekhatáridejét és személyi összetételét.

181. § A PÜSPÖKI SZÉK1. A Püspöki Szék tagjai: a püspök és az esperesek; hivatalból járó

tagságuk ideje megegyezik megbízatásuk idejével. A Szék elnökea püspök, jegyzőt a maga köréből választ. Üléseit az EKT üléseitmegelőzően, szükség esetén bármikor tartja.

2. A Püspöki Szék teendői: a. az EKT, a Főtanács és a Zsinat elé kerülő ügyek véleményezé-

se;b. az egyházközségek és egyházkörök működésének kiértékelése;c. más egyházi hatóságok tevékenységével és egyházi rendezvé-

nyekkel kapcsolatos kérdések megtárgyalása;

182. § A MISSZIÓ BIZOTTSÁG1. A Misszió Bizottság tagjai:

a. hivatalból: a főjegyző, a közigazgatási előadótanácsos és azegyházköri jegyzők;

b. választás útján: a Főtanács által jelölés alapján, titkos szava-zással, a lelkész-jellegű egyháztagok közül 6 évre választott 6tag.

2. A Misszió Bizottság elnöke a főjegyző, előadója és jegyzője aközigazgatási előadótanácsos. Jegyzőkönyve az EKT legközelebbiülése elé terjesztendő.

3. A Misszió Bizottság teendői:a. elősegíti és véleményezi az egyház belső életével kapcsolatos

teológiai, irodalmi és gyakorlati tevékenységeket, amelyek avalláserkölcsi élet megerősítését, fejlesztését, védelmét és ter-jesztését szolgálják;

b. véleményezi a lelkészképzéssel és -továbbképzéssel, valamintaz énekvezérképzéssel kapcsolatos tevékenységet;

c. véleményezi a szórványban élő hívek gondozásával kapcsola-tos kérdéseket;

57

d. véleményezi az egyháztársadalmi szervezetek évi jelentését;e. véleményezi az EKT által kiadott ügyeket.

183. § A VALLÁSERKÖLCSI NEVELÉSI ÉS OKTATÁSÜGYI BI-ZOTTSÁG

1. A bizottság tagjai:a. hivatalból: a valláserkölcsi nevelési és oktatásügyi előadótaná-

csos, a Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Karának képvise-lője és a felekezeti középiskolák vallástanárai;

b. választás útján: a Főtanács által, jelölés alapján, titkos szava-zással, 6 évre választott 5 tag.

2. Elnökét és jegyzőjét a bizottság választja meg a saját kebeléből,előadója a valláserkölcsi nevelési és oktatásügyi előadótanácsos.Jegyzőkönyve az EKT legközelebbi ülése elé terjesztendő.

3. A bizottság teendői:a. figyelemmel kíséri és véleményezi az iskolai és az iskolán kí-

vüli valláserkölcsi nevelési tevékenységet;b. figyelemmel kíséri és véleményezi az óvodák, felekezeti elemi,

általános, közép- és szakiskolák működését;c. kidolgozza a valláserkölcsi nevelési tantervet, véleményezi az

iskolák tanterveit, rendszabályait;d. véleményezi és javaslatot tesz az elemi és középiskolai vallás-

erkölcsi nevelési tankönyvek szerkesztésére és kiadására;e. javaslatot tesz a felekezeti középiskolák igazgatóinak választá-

sára, valamint tanszemélyzetének alkalmazására;f. véleményezi az egyházi tanintézetek évi jelentéseit;g. véleményezi az EKT által kiadott ügyeket.

184. § A GAZDASÁGI BIZOTTSÁG1. A bizottság tagjai:

a. hivatalból: a főgondnokok, a gazdasági-jogügyi előadótanácsosés főszámvevő;

b. választás útján: a Főtanács által, jelölés alapján, titkos szava-zással, gazdasági ismeretekkel rendelkező egyháztagok közül 6évre választott 5 tag.

2. A bizottság elnöke a rangidős főgondnok, alelnököt tagjai közülválaszt. Amennyiben a rangidős főgondnok nem kolozsvári lakos,

58

az alelnöknek kolozsvári lakosnak kell lennie. Az alelnök teljeshatáskörrel helyettesíti az elnököt.

3. Előadója a gazdasági-jogügyi előadótanácsos, jegyzőjét tagjai közülválasztja. Jegyzőkönyve az EKT legközelebbi ülése elé terjesztendő.

4. Üléseit legalább negyedévenként, de a szükségnek megfelelőenbármikor tartja.

5. A bizottság teendői:a. az EKT által kiadott gazdasági természetű ügyek véleményezé-

se;b. javaslatok kidolgozása az egyetemes egyházi, egyházköri és

egyházközségi vagyonkezelés és gazdálkodás támogatására;

185. § A PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG1. A bizottság tagjai:

a. hivatalból: a főszámvevő és a pénzügyi ellenőr;b. választás útján: a Főtanács által jelölés alapján a pénzügyi is-

meretekkel rendelkező egyháztagok közül titkos szavazással 6évre választott 5 tag.

2. A bizottság elnökét tagjai közül választja meg, előadója a főszám-vevő, jegyzője a pénzügyi ellenőr. Jegyzőkönyve az EKT legköze-lebbi ülése elé terjesztendő.

3. Üléseit legalább negyedévenként, de a szükségnek megfelelőenbármikor tartja.

4. A bizottság teendői:a. véleményezi az EKT által kiadott pénzügyi természetű ügye-

ket;b. javaslatot tesz az egyházi pénzügyi gazdálkodásra;

186. § A JOGÜGYI BIZOTTSÁG1. A bizottság tagjai:

a. hivatalból: a gazdasági-jogügyi előadótanácsos, aki egyben abizottság előadója is;

b. választás útján: a Főtanács által, jelölés alapján a jogi ismere-tekkel rendelkező egyháztagok közül titkos szavazással 6 évreválasztott 4 tag.

2. Az elnököt és a jegyzőt a bizottság választja tagjai közül. Jegyző-könyve az EKT legközelebbi ülése elé terjesztendő.

3. Üléseit a szükségnek megfelelően tartja.

59

4. A bizottság teendői:a. véleményezi az EKT által kiadott ügyeket;b. javaslatot tesz az egyházat érintő jogi természetű kérdésekben.

60

187. § A MÉDIABIZOTTSÁG 1. A bizottság tagjai:

a. hivatalból: a főjegyző, a közigazgatási előadótanácsos, a mé-diareferens, az egyházi kiadó és nyomda vezetője és az egyházikönyvtáros;

b. választás útján: a Főtanács által, jelölés alapján, titkos szava-zással, 6 évre választott 4 tag; A bizottság elnöke a főjegyző, előadója a közigazgatási előadó-tanácsos, jegyzőt a maga köréből választ. Üléseit negyedéven-ként, szükség esetén bármikor tartja.

2. A bizottság teendői: a. tájékoztatja a közvéleményt az egyházi hatóságok munkájáról

és általában az egyházi eseményekről a média csatornáin át;b. megszervezi a különböző médiacsatornákkal való együttműkö-

dést;c. javaslatot tesz az egyházi médiapolitika alakítására az EKT-

nak.

188. § A KIADÓ- ÉS NYOMDABIZOTTSÁG1. A bizottság tagjai:

a. hivatalból: a püspök, a közigazgatási előadótanácsos, az egyhá-zi kiadó és nyomda vezetője és az egyházi lapok főszerkesztői;

b. választás útján: a Főtanács által, jelölés alapján, titkos szava-zással, 6 évre választott 4 tag; A bizottság elnöke a püspök, előadója a közigazgatási előadó-tanácsos, jegyzőt a maga köréből választ. Üléseit negyedéven-ként, szükség esetén bármikor tartja.

2. A bizottság teendői: a. az évi egyházi kiadói terv előkészítése az EKT számára;b. a kiadói terv nyomon követése és betartatása;c. az egyházi kiadványok terjesztésének megszervezése;d. a szerkesztőségek munkájának segítése;e. az egyházi nyomda tevékenységének irányítása.

61

IX. fejezetAz Egyház bíróságai

189. § A középfokú és felsőfokú közigazgatási bíróságok A bíróságok megalakítását, hatáskörét és eljárását az Egyház Közigazga-

tási Bírósági Szabályzata határozza meg.

190. § A középfokú és felsőfokú fegyelmi bíróságok A bíróságok megalakítását, hatáskörét és eljárását az Egyház Fegyelmi

Szabályzata határozza meg.

X. fejezetAz Egyház intézményei és szervezetei

Az Unitárius Egyház Nagykönyvtára

191. § Az Unitárius Egyház Nagykönyvtára az Egyház tulajdonát képezi,és azt az Egyház minden más vagyontárgyától és alapjaitól különállóan kezeli,figyelembe véve az alapítványtevők rendelkezéseit.

192. § A Nagykönyvtár irányítását egy 5 tagú bizottság látja el.

193. § A bizottság elnöke a püspök, tagjait a Főtanács választja jelölésalapján, titkos szavazással, 6 évre. Jegyzőt a bizottság választ tagjai közül.

194. § A Nagykönyvtárnak teológiai, tudományos, levéltári és kézirattárijellege van. A Nagykönyvtár a kutatók és érdeklődők rendelkezésére áll.

195. § A Nagykönyvtár a Főtanács által jóváhagyott szabályzat alapjánműködik. A főkönyvtárost az Egyházi Képviselő Tanács választja, képesítettkönyvtárosok közül. Tevékenységéről köteles évente jelentést tenni az Egyhá-zi Képviselő Tanácsnak.

62

Az Unitárius Egyház Levéltára

196. § Az Unitárius Egyház Levéltárának irányítását 5 tagú bizottság látjael. Elnöke hivatalból a Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Karának egyház-történelem-tanára; 4 tagot a Főtanács választ jelölés alapján, titkos szavazás-sal, 6 évre. Jegyzőt a bizottság választ tagjai közül.

197. § A bizottság üléseit negyedévenként tartja, amelynek jegyzőkönyvétaz Egyházi Képviselő Tanácshoz terjeszti fel.

198. § A levéltárost pályázat és versenyvizsga alapján az Egyházi Képvi-selő Tanács alkalmazza. Munkáját és tudományos feladatait a Főtanács általjóváhagyott szabályzat határozza meg. Tevékenységéről és munkatervéről kö-teles félévente jelentést tenni az Egyházi Képviselő Tanácsnak, illetve éventea Főtanácsnak.

Az Unitárius Egyház Nyugdíjintézete

199. § Az Egyház Nyugdíjintézete keretében gondoskodik alkalmazottai-nak társadalombiztosításáról.

200. § A Nyugdíjintézet a Főtanács által jóváhagyott szabályzat alapjánés az állami társadalombiztosítás rendelkezéseivel összhangban működik.

201. § A Nyugdíjintézet elnöke hivatalból a főjegyző, 10 tagú vezető ta-nácsát a Főtanács választja jelölés alapján, titkos szavazással, 6 évre.

Unitárius egyháztársadalmi szervezetek

202. § Az egyház emberszolgáló feladatának és társadalmi szerepvállalá-sának hatékonyabb betöltésére, a valláserkölcsi élet elmélyítése és fejlesztéseérdekében a következő egyháztársadalmi szervezetek működnek:

a. Dávid Ferenc Egyletb. Unitárius Lelkészek Országos Szövetsége

63

c. Unitárius Nők Országos Szövetséged. Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet

203. § Az egyháztársadalmi szervezetek a Főtanács által jóváhagyott sza-bályzat alapján működnek. Tevékenységükről félévente jelentést terjesztenekaz Egyházi Képviselő Tanács elé, évente pedig a Főtanács elé.

Az Unitárius Egyház Nyomdája

204. § Az egyház sajtó- és iratterjesztő tevékenysége érdekében nyomdátműködtet. A nyomda működését az Egyházi Képviselő Tanács által jóváha-gyott szabályzat határozza meg.

XI. fejezetAz Egyház főtisztviselői és főtisztségviselői

205. § Az Egyház főtisztviselői és főtisztségviselői: a püspök, a két fő-gondnok, a főjegyző, a közügyigazgató, valamint az egyházi központ főtisztvi-selői.

A püspök

206. § A püspök egyházi részről az Egyház legfőbb tisztviselője és tiszt-ségviselője. Személyén kívül a főtisztviselői és főtisztségviselői hivatalok egy-idejű betöltése összeférhetetlen. A pillanatnyi összeférhetetlenséget 30 naponbelül meg kell szüntetni, ellenkező esetben az érintett személy elveszíti azösszeférhetetlenséget okozó tisztségét. A főtisztviselők javadalmazását, illetvea főtisztségviselők tiszteletdíját az Egyházi Képviselő Tanács állapítja meg.

207. § A püspököt a Zsinat jelölés alapján, titkos szavazással választja,egyszerű szavazattöbbséggel, a legalább 6 évi gyülekezeti szolgálattal rendel-

64

kező felszentelt lelkészek, teológiai tanárok és lelkész-jellegű központi főtiszt-viselők közül 6 évre. Egyszer újraválasztható. A megválasztott püspök a hiva-tali esküt azonnal leteszi. Hivatalát 30 nap után veszi át elődjétől.

208. § A püspök hatásköre és kötelességei:1. Az Egyház legfőbb képviselője az állami hatóságok és bíróságok

előtt, valamint magánjogi ügyekben. Egyben az Egyház legfőbbközéleti képviselője is, a főgondnokhoz hasonlóan.

2. Az Egyház valláserkölcsi életének, valamint szellemi és anyagi ér-tékeinek őre. Őrködik az Egyházi Alaptörvény, valamint az egyházifőhatóságok határozatainak és rendelkezéseinek betartása felett. AzEgyház ügyei vezetésében a főgondnokokkal egyetértőleg jár el.

3. Lelkészi állást nem foglal el, de joga van bármely egyházközségbenistentiszteletet tartani és mindennemű lelkészi szolgálatot végezni.

4. Elnöke egyházi részről a Zsinatnak, Főtanácsnak, az Egyházi Kép-viselő Tanácsnak, az Egyházi Képviselő Tanács Elnökségének, aPüspöki Széknek, a Kiadó- és Nyomdabizottságnak, valamint azUnitárius Egyház Nagykönyvtárát irányító bizottságnak.

5. Az egyházi közigazgatás vezetőjeként:a. az Egyházi Képviselő Tanács folyó ügyeinek elintézéséről gon-

doskodik. Az elintézett ügyekről az előadótanácsosokkal jelen-tést terjeszt az Egyházi Képviselő Tanács elé. Minden olyanügyet, amelynek intézése szakismeretet igényel, az illetékesszakbizottságnak kiadatja megvizsgálásra és véleményezésre;

b. a Zsinat, Főtanács és az Egyházi Képviselő Tanács határozata-it, rendelkezéseit láttamozza, a kiadványokat és a jegyzőköny-veket aláírja;

c. a főgondnokkal együtt figyelemmel kíséri és ellenőrzi a főtiszt-viselők és az egyházi központ alkalmazottainak munkáját, köte-lességeik teljesítését, és szükség esetén intézkedik;

d. joga van az Egyház vagyonkezelését bármikor megvizsgálni, ésehhez szakbizottság segítségét igénybe venni.

6. Az egyházközségek a püspök legfőbb felügyelete alatt állnak. E jo-gából kifolyólag, valahányszor szükségét látja, jelentést kér az espe-resektől, felügyelő gondnokoktól, lelkészektől és gondnokoktól azegyházközségek állapotáról, az egyházi rend és fegyelem betartásá-ról, az esetleges hiányok, panaszok, visszaélések megszüntetése ér-

65

dekében. Szükség esetén az érintett tisztviselőket és tisztségviselő-ket kihallgatásra rendeli.

7. Legfőbb irányítója és felügyelője a Protestáns Teológiai IntézetUnitárius Kara tanulmányi rendjének és a lelki nevelésnek. Szük-ség esetén az Intézetről és a Kar működésével kapcsolatos kérdé-sekről a rektortól és a dékántól jelentést kér.

8. Legfőbb irányítója és felügyelője az unitárius felekezeti tanintéze-teknek. Ezek működésével kapcsolatos kérdésekről, szükség ese-tén, jelentést kér az igazgatóktól.

9. Az egyházközségekben időről időre vizitációt tart, és minden al-kalmat felhasznál arra, hogy a hívekkel minél gyakrabban talál-kozzék, s hitbuzgóságukat, valamint az egyházhoz való ragaszko-dásukat ápolja és fokozza.

10. A vonatkozó szabályzat értelmében kinevezi vagy áthelyezi a lel-készeket és énekvezéreket.

11. A főjegyző és esperesek segédletével felszenteli az újonnan okle-velet szerzett lelkészeket.

12. Gondoskodik a testvéri viszony fenntartásáról és ápolásáról a ha-zai történelmi egyházakkal, a külföldi unitárius egyházakkal ésnemzetközi szervezetekkel.

13. Felkéri a Zsinat és Főtanács alkalmával tartandó istentiszteletszolgálattevőit.

14. Tevékenységéről évente jelentést tesz a Főtanácsnak.

209. § A püspök szolgálatának ügyvitelét a Püspöki Hivatal végzi, amely-nek székhelye Kolozsvár. Az egyház a püspöki házat köteles a mindenkoripüspök rendelkezésére bocsátani, aki megbízatása lejártával átadja azt a követ-kező püspöknek.

210. § Pecsétje: AZ ERDÉLYI UNITÁRIUS EGYHÁZ PÜSPÖKE, közé-pen az egyház címerével.

A főgondnok

211. § A főgondnok világi részről az egyház legfőbb tisztségviselője.

66

212. § A Főtanács két főgondnokot választ a 11. § feltételeinek megfelelővilágiak közül, jelölés alapján, titkos szavazással, egyszerű szavazattöbbség-gel, 6 évre. Egyszer újraválaszthatók. A megválasztott főgondnok a hivataliesküt azonnal leteszi. Hivatalát 30 nap után veszi át elődjétől.

213. § A két főgondnok jogai és teendői azonosak. A hatáskörükbe tarto-zó ügyekben elsősorban a rangidős főgondnok, személyes érdekeltség vagyakadályoztatás esetén a másik főgondnok jár el.

214. § A főgondnok hatásköre és kötelességei:a. képviseli az Egyházat, akárcsak a püspök, az állami hatóságok

és bíróságok előtt, valamint magánjogi ügyekben; egyben azegyház legfőbb közéleti képviselője, a püspökhöz hasonlóan;

b. az Egyház valláserkölcsi életének, valamint szellemi és anyagiértékeinek őre. Őrködik az Egyházi Alaptörvény, valamint azegyházi főhatóságok határozatainak és rendelkezéseinek betar-tása felett. Az egyház ügyei vezetésében a püspökkel egyetértő-leg jár el;

c. elnöke világi részről a Zsinatnak, a Főtanácsnak, az EgyháziKépviselő Tanácsnak, valamint a Gazdasági Bizottságnak.Tagja az Egyházi Képviselő Tanács Elnökségének;

d. felügyeletet gyakorol az egyházközségek, a Protestáns Teológi-ai Intézet Unitárius Kara és az unitárius felekezeti tanintézetekfelett;

e. a Zsinat, a Főtanács és az Egyházi Képviselő Tanács jegyző-könyveit az elnöklő főgondnok láttamozza;

f. a püspökkel együtt figyelemmel kíséri és ellenőrzi a központitisztviselők és alkalmazottak munkáját, kötelességeik teljesíté-sét, és szükség esetén intézkedik;

g. joga van az egyházi és az Egyház kezelése alatt álló összes ala-pokat, gazdasági és pénzügyviteli iratokat bármikor megvizs-gálni.

A főjegyző

67

215. § A főjegyzőt a Főtanács választja a legalább 6 évi gyülekezeti szol-gálattal rendelkező felszentelt lelkészek, teológiai tanárok és lelkész-jellegűközponti főtisztviselők közül, jelölés alapján, titkos szavazással, egyszerű sza-vazattöbbséggel, 6 évre. Egyszer újraválasztható. A megválasztott főjegyző ahivatali esküt azonnal leteszi. Hivatalát 30 nap után veszi át elődjétől.

216. § Hatásköre és kötelességei:a. helyettesíti a püspököt akadályoztatása, valamint a püspöki

tisztség megüresedése esetén. Ezekben az esetekben a főjegy-zői teendők ellátásáról az Egyházi Képviselő Tanács és a Főta-nács gondoskodik;

b. vezeti a Zsinat, a Főtanács és az Egyházi Képviselő Tanácsjegyzőkönyveit;

c. a püspökkel együtt végzi a lelkészszentelést;d. beveszi az esküt az esküre kötelezett tisztviselőktől és tisztség-

viselőktől;e. a Misszió Bizottság elnöke, s egyben az Egyház belmissziói te-

vékenységének irányítója;f. elnöke a Nyugdíjintézet vezető tanácsának és a Médiabizottság-

nak, tagja az Egyházi Képviselő Tanács Elnökségének; g. gondoskodik a Zsinat, a Főtanács és az Egyházi Képviselő Ta-

nács jegyzőkönyveinek a kiadásáról, illetve az Unitárius Köz-lönyben való megjelentetéséről, egyben a lap útján tájékoztatjaaz egyházi közvéleményt a fontosabb főhatósági határozatokrólés állásfoglalásokról.

A közügyigazgató

217. § A közügyigazgatót a Főtanács a lelkészek közül, jelölés alapján,titkos szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel választja, 6 évre; egyszer újra-választható. A megválasztott közügyigazgató a hivatali esküt azonnal leteszi.

218. § Jogai és teendői:a. az egyházi főhatóságok ülésein őrködik a törvények és szabály-

rendeletek, valamint az ülésszabályzat betartása felett, ezek át-

68

hágása esetén javaslatot tesz a szabálytalanságok elhárítására,illetve a szankciók kiszabására;

b. fegyelmi ügyekben kötelességeit a Fegyelmi Szabályzat írjaelő.

Az egyházi központ tisztviselői és alkalmazottai

219. § Az egyházi központ az Egyház hatóságainak tisztviselőinek éstisztségviselőinek eredményes munkáját szolgáló közigazgatási hivatal. Sze-mélyzetét az egyházi központ főtisztviselői, tisztviselői és más alkalmazottaialkotják. Az alkalmazási feltételeket, a szervezeti felépítést, a hivatali teendő-ket, illetve a kötelességeket az Egyházi Alaptörvény vonatkozó cikkelyei, va-lamint az egyházi központ szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

220. § Az egyházi központ főtisztviselői: 1. Közigazgatási előadótanácsos (legyen lelkészi végzettsége), 2. Gazda-

sági-jogügyi előadótanácsos, 3. Valláserkölcsi nevelési és oktatásügyi előadó-tanácsos, 4. Főszámvevő.

221. § A főtisztviselőket pályázat és versenyvizsga alapján az EgyháziKépviselő Tanács választja, a Főtanács utólagos jóváhagyásával, a legkeve-sebb 3 évi szakmai gyakorlattal rendelkező jelöltek közül. Esküt a Főtanácselőtt tesznek. A megválasztott főtisztviselőkkel az Egyházi Képviselő Tanácsmunkaszerződést köt, amely tartalmazza a főtisztviselők hivatali teendőit éskötelességeit, valamint javadalmazásuk mértékét. Az Egyházi Képviselő Ta-nács a főtisztviselők és teológiai tanárok részére szolgálati lakást biztosít al-kalmazásuk időtartamára.

A főtisztviselők nem lehetnek tagjai az egyházi hatóságoknak. A pillanat-nyi összeférhetetlenséget 30 napon belül meg kell szüntetni, ellenkező esetbenaz érintett személy elveszíti az összeférhetetlenséget okozó tisztségét.

222. § Az egyházi központ tisztviselői és más alkalmazottai: 1. Püspöki titkár, 2. Könyvtáros, 3. Levéltáros, 4. Egyházi nyomda- és ki-

adóvezető, 5. Médiareferens, 6. Szociális koordinátor, 7. Gazdasági ügyintéző,8. Pénzügyi ellenőr, 9. Műszaki tanácsadó, 10. Pénztáros, 11. Iktató-irattáros,12. Gépíró, 13. Gépkocsivezető, 14. Altiszt.

69

223. § A tisztviselői és más alkalmazotti állás betöltése szintén pályázatés versenyvizsga alapján történik. Kinevezésüket az Egyházi Képviselő Ta-nács eszközli munkaszerződéssel, amely tartalmazza hivatali teendőiket és kö-telességeiket, valamint javadalmazásuk mértékét. Az összeférhetetlenség elveez esetben is érvényesül.

224. § A felsorolt állások mellett az Egyházi Képviselő Tanács előterjesz-tésére, a Főtanács jóváhagyásával, szükség esetén újabb állások is létesíthetők,illetve a meglévők megszüntethetők.

225. § A közigazgatási előadótanácsos; teendői és kötelességei:ügyvezetője és előadója a Zsinat, a Főtanács és az Egyházi Kép-viselő Tanács közigazgatási, missziói, valamint nyugdíjintézetiügyeinek:a. a személyzeti ügyek;b. a lelkész- és énekvezérképzés, valamint továbbképzés;c. a gondnok-presbiteri évi tanácskozások;d. a testvéregyházközségekkel való kapcsolatok;e. a levéltár és könyvtár ügyei;f. egyházi kiadói és nyomdai tevékenység;g. bizottságok működtetése (Misszió Bizottság, Kiadó- és Nyom-

dabizottság, Médiabizottság), munkálataik előkészítése, jegy-zőkönyveiknek az Egyházi Képviselő Tanács ülésein történőbemutatása;

h. az Egyházi Képviselő Tanács közigazgatási és missziói ügyei-ről szóló évi jelentés elkészítése és bemutatása a Főtanácsnak;

i. a felekezetközi ügyek;j. a protokoll-ügyek intézője;k. minden más teendő, amellyel az Egyházi Képviselő Tanács

megbízza.Szolgálata kötetlen munkaidejű.

226. § A gazdasági-jogügyi előadótanácsos; teendői és kötelességei:ügyvezetője és előadója a Zsinat, a Főtanács és az Egyházi Kép-viselő Tanács gazdasági, pénzügyi, jogi ügyeinek:a. az egyházi és állami gazdasági, pénzügyi, jogügyi rendelkezé-

sek követése, azokról rendszeres tájékoztató kiküldése az egy-házközségeknek és egyházköröknek;

70

b. építési-javítási ügyek (a szükséges iratcsomó összeállítása ésjóváhagyatása);

c. az egyházközségek és az egyházi központ pályázati kéréseinekés elszámolásainak előkészítése;

d. az államosított egyházi vagyonok nyilvántartása, igazoló okmányokbeszerzése, a vagyonok visszaszerzésével kapcsolatos teendők;

e. az egyházi ügyekkel kapcsolatos bírósági eljárásban az egyházképviselete és érdekeinek védelme, megbízás alapján;

f. az egyházi központ kezelésében levő egyetemes egyházi ingat-lanokkal kapcsolatos ügyek (lakbérleti szerződések, bérletek,épületek karbantartása, javítása);

g. az egyházi vagyon nyilvántartása;h. az egyházközségek és az egyházkörök pénzügyi ellenőrzésének

megszervezése és követése;i. a Gazdasági és Jogügyi Bizottságok működtetése, legalább ne-

gyedévenkénti összehívása, munkálatainak előkészítése, jegy-zőkönyveinek az Egyházi Képviselő Tanács ülésein történő be-mutatása;

j. az egyházi biztosító működtetése;k. az Egyházi Képviselő Tanács gazdasági-pénzügyi és jogi ügye-

iről szóló évi jelentés elkészítése és bemutatása a Főtanácsnak;l. minden más teendő, amellyel az Egyházi Képviselő Tanács

megbízza.Szolgálata kötetlen munkaidejű.

227. § A valláserkölcsi nevelési és oktatásügyi előadótanácsos; teendői éskötelességei:

ügyvezetője és előadója a Zsinat, a Főtanács és az Egyházi Kép-viselő Tanács valláserkölcsi nevelési és oktatási ügyeinek:a. az egyházközségi és egyházköri valláserkölcsi nevelési bizott-

ságok tevékenységének irányítása;b. az iskolai és iskolán kívüli valláserkölcsi nevelési tevékenység,

és ennek keretében a lelkészek és vallástanárok munkájánakirányítása és felügyelete;

c. a vallási tankönyvek szerkesztési munkájának vezetése;d. a konfirmációt előkészítő valláserkölcsi nevelés irányítása;e. a szórványban élők valláserkölcsi nevelésének segítése;

71

f. az unitárius tanintézetek, valamint a létesítendő felekezeti isko-lák ügyei;

g. az egyház képviselete tanügyi kérdésekben az állami hatóságok-nál, valamint a többi felekezeteknél és társadalmi szervezetek-nél;

h. a VEN Bizottság működtetése, legalább negyedévenkéntiösszehívása, munkálatainak előkészítése, jegyzőkönyveinek azEgyházi Képviselő Tanács ülésein történő bemutatása;

i. az Egyházi Képviselő Tanács valláserkölcsi nevelési és oktatásiügyeiről szóló évi jelentés elkészítése és bemutatása a Főta-nácsnak;

j. minden más teendő, amellyel az Egyházi Képviselő Tanácsmegbízza.

Szolgálata kötetlen munkaidejű.

228. § A főszámvevő; teendői és kötelességei:az egyházi központ gazdasági és pénzügyi tevékenységének ügy-intézője:a. pénzügyi kötelezettségek határidős rendezése;b. negyedévi és év végi jelentések elkészítése az Egyházi Képvi-

selő Tanácsnak a pénzügyi helyzetről, határidős rendelkezésekesetében is; az Elnökség részére, szükség szerint;

c. a pénztárnok tevékenységének és a pénztári nyilvántartásnak azellenőrzése;

d. a pénzügyi rendelkezések figyelemmel kísérése, és a betartá-sukról való gondoskodás;

e. a központi tisztviselők és alkalmazottak fizetési jegyzékénekelkészítése;

f. az Egyházi Képviselő Tanács pénzügyi határozatainak végre-hajtása;

g. az egyházi központ költségvetésének, zárszámadásának és va-gyonmérlegének elkészítése;

h. az anyagbeszerzések, valamint a kis és nagy beruházási tárgyaknyilvántartásának ellenőrzése;

i. az egyházi központ kezelésében levő egyetemes egyházi ingat-lanok fenntartási kiadásainak, a lakbérek befizetésének követé-se és ellenőrzése;

72

j. a Pénzügyi Bizottság működtetése, legalább negyedévenkéntiösszehívása, munkálatainak előkészítése, jegyzőkönyveinek azEgyházi Képviselő Tanács ülésein történő bemutatása;

k. az egyházi központ vagyonleltárának vezetése és az év végi lel-tározás elvégzése a leltározási bizottsággal;

l. pénzügyekkel kapcsolatos iratok megőrzése, illetve selejtezése;m. minden más teendő, amellyel az Egyházi Képviselő Tanács

megbízza.Szolgálata kötetlen munkaidejű.

73

V. rész

Záró rendelkezések

229. § Az egyházi hivatalokra és tisztségekre megválasztottak a követke-ző esküt teszik le:

„Én, N.N., esküszöm az egy igaz Istenre, hogy ... tisztségemben, amelyremegválasztottak, híven és lelkiismeretesen járok el. Mindazokat a kötelessége-ket, amelyeket az Egyházi Alaptörvény előír legjobb tudásom szerint, csak azegyházi érdekeket tartva szem előtt, teljesítem. Minden igyekezetemmel azonleszek, hogy egyházunkat szolgáljam és előrehaladását munkáljam. Isten en-gem úgy segéljen. Ámen.”

A megválasztott püspök a Zsinat ülésén a következő esküt teszi le:„Én, N.N., esküszöm az egy igaz Istenre, hogy püspöki tisztségemben,

amelyre a Zsinat megválasztott, legjobb tudásom és képességeim szerint, hí-ven és lelkiismeretesen járok el. Arra törekszem, hogy az őseinktől reánkha-gyott történelmi örökséget: a türelem és lelkiismereti szabadság eszményeitápoljam, és Isten kijelentésének korunkban megismert igazságaival összhang-ban unitárius hit- és életfelfogásunk tisztaságát megőrizzem, és fejlődésétszolgáljam. Arra törekszem, hogy egyházunk lelki közösségének, lelkészeink-nek és híveinknek odaadó, hű pásztora legyek. Mindent megteszek, hogy azEgyházi Alaptörvény előírásainak betartásával mind közéleti, mind egyéni éle-tünkben a törvényességet képviseljem. Minden erőmmel azon leszek, hogyegyházunk anyagi javait megőrizzem és gyarapítsam, egyházunk jó előreme-netele érdekében. Minden munkámat a jézusi kettős szeretetparancs és a szol-gáló szeretet lelkületével fogom végezni. Isten engem úgy segéljen. Ámen.”

Minden hivatali megbízatási időtartam kezdetén a tisztségekre és hivata-lokra megválasztottak, illetve alkalmazottak esküt tesznek.

230. § A jelen Alaptörvény kiegészítő részét képezik a következő szabály-zatok, amelyek kidolgozása és módosítása az Egyházi Főtanács hatáskörét isképezi, a Zsinat utólagos jóváhagyásával:

1. Szabályzat az Unitárius Egyház lelkészeinek és énekvezéreinek,valamint vallástanárainak képesítéséről, továbbképzéséről, válasz-tásáról és kinevezéséről

74

2. Az Unitárius Egyház Közigazgatási Bírósági Szabályzata3. Az Unitárius Egyház Fegyelmi Szabályzata4. Az Unitárius Egyház Nagykönyvtárának Szabályzata5. Az Unitárius Egyház Levéltárának Szabályzata6. Az Unitárius Egyház Nyugdíjintézetének Szervezeti és Működési

Szabályzata7. Az Unitárius Egyház Egyháztársadalmi Szervezeteinek Szabályza-

ta8. Az Unitárius Egyház Nyomdájának Szabályzata9. Az Egyházi Központ Szervezeti és Működési Szabályzata

10. Az Egyházi Hatóságok Ülésszabályzata11. Az Unitárius Egyház Tanintézeteinek és Bentlakásainak Működé-

si Szabályzata12. Az Unitárius Egyház Választási Szabályzata 13. A Lelkészképesítő Bizottság Működési és Vizsgaszabályzata

231. § Az egyházközségek, az egyházkörök, az egyetemes egyházi célokatszolgáló tanintézetek, bentlakások, szociális létesítmények, gazdasági egysé-gek és más jellegű intézmények, valamint alapítványok ingó és ingatlan javaiazok megszűnése esetén az Egyetemes Egyház tulajdonába mennek át, és fe-lettük a Főtanács rendelkezik.

232. § Jelen Alaptörvény, Románia Alkotmánya 29. szakaszának 3. pontjaértelmében, a Zsinat 2002. november 29-én tartott ülésének határozatával lépéletbe. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti minden előbbi és a jelen Alaptör-vénnyel ellentétes rendelkezés.

75

SZABÁLYZATaz Unitárius Egyház lelkészeinek és

énekvezéreinek, valamint vallástanárainakképesítéséről, továbbképzéséről,választásáról és kinevezéséről

A LELKÉSZ

I. A lelkész képesítése

1. § Unitárius lelkészi szolgálatra alkalmazni csak azt lehet, aki a lelkésziképesítést megszerezte. Lelkészi szolgálatra képesített az, aki a ProtestánsTeológiai Intézet Unitárius Karán letett szakvizsga után két év gyakorló segéd-lelkészi szolgálatot teljesített, és sikeres lelkészképesítő vizsgát tett.

A lelkészképzés és továbbképzés, valamint a lelkészképesítő vizsga bevé-tele, s erről a lelkészi oklevél kibocsátása a Lelkészképesítő Bizottság hatás-körébe tartozik, amelynek tevékenységét a jelen Szabályzat részét képező mű-ködési és vizsgaszabályzat írja elő.

Aki a gyakorló segédlelkészi megbízatása keltétől számított két év utánnem áll lelkészképesítő vizsgára, az Egyházi Képviselő Tanács legközelebbiülésén elmaradásának igazolása mellett kérheti vizsgára bocsátását. Amennyi-ben az EKT a kérését teljesíti, a kitűzött időpont egyszeri és utolsó.

2. § A képesített lelkészeket a Zsinat legközelebbi ülésén felszenteli.

3. § A lelkészek jogállása, képesítésük és kinevezésük, ill. az Egyházbanbetöltött állásuk alapján a következő:

a. rendes lelkész, aki lelkészi oklevéllel és egyházközségi vagyintézményi kinevezéssel rendelkezik;

b. segédlelkész, aki lelkészi oklevéllel, valamint kinevezéssel ren-delkezik, és rendes lelkész mellett teljesít szolgálatot;

76

c. gyakorló segédlelkész, aki a PTIUK-án szakvizsgát tett, és két-éves gyakorló szolgálatra püspöki megbízással rendelkezik;

d. lelkész-tanár, aki a PTIUK-án lelkész-jellegű tanárként nyer al-kalmazást;

e. lelkész-vallástanár, aki lelkészi és vallástanári oklevéllel ren-delkezik, és valamely tanintézetben tanít;

f. lelkész-jellegű egyházi tisztviselő, aki lelkészi oklevéllel ren-delkezik, és az egyházi élet más területén teljesít szolgálatot.

II. A lelkész továbbképzése

4. § A lelkész továbbképzése a negyedévi lelkészi értekezleteken, az évitovábbképző tanfolyamokon, a lelkészi konferenciákon és más szakmai fóru-mokon történik. Az EKT által szervezett rendszeres továbbképző alkalmakonvaló részvétel kötelező. A továbbképzést szolgálja a külföldi teológiai vagymás oktatási intézetek által felajánlott ösztöndíjak igénybevétele. A lelkésznekötévenként joga van a továbbképzést szolgáló féléves tanulmányi (kutató) sza-badságra.

III. A lelkész választása, kinevezése és áthelyezése

5. § A lelkészi állás betöltése esedékessé válik nyugdíjazás, elhalálozás,lemondás, fegyelmi úton történő végleges elbocsátás, illetve új lelkészi álláslétesítése esetén. Ha a fentiek bármelyike bekövetkezik, az egyházközségnekjoga van a jelen szabályzat alapján lelkészt választani.

6. § Ha valamelyik lelkészi állás megüresedik vagy új lelkészi állás léte-sül, az esperesnek kötelessége a betöltés folyamatát beindítani, a beszolgálás-ról gondoskodni, és a püspöknek további intézkedés végett jelentést tenni.

7. § Az egyházközség közgyűlése megállapítja a lelkészi állás megüresedé-sét, és határoz betöltésének módjáról és a lelkészi javadalmazás biztosításáról.

8. § A lelkészi állás betöltésének módozatai: választás, meghívás, válasz-tói jogról való lemondás.

77

IV. Választók és választhatók

9. § A választói jogosultságot az Unitárius Egyház Alaptörvényének 11.szakasza szabályozza.

10. § Egyházközségében egy szavazatnál többet senki sem gyakorolhat. Aszavazás csak személyesen gyakorolható.

11. § Megválasztásra jogosultak a jelen szabályzat 3. szakaszában felso-rolt, lelkészi oklevéllel rendelkező, lelkészi jogállású személyek.

12. § A lelkészhelyettes és segédlelkész rendes lelkészi állásra ugyanab-ban az egyházközségben szolgálatának befejezésétől számított három évenbelül nem pályázhat, meg nem választható és ki nem nevezhető. Ez a korláto-zás az újonnan szervezett lelkészi állás betöltésénél nem alkalmazandó.

Ugyancsak kivételt képez az az eset is, amikor a gyakorló segédlelkész,lelkészi képesítésének megszerzése után, kinevezést nyer abba az egyházköz-ségbe, amelyben gyakorló segédlelkészi szolgálatot végzett, ha a lelkészi állásbetöltésére meghirdetett pályázat eredménytelen maradt.

V. Pályázathirdetés és választás

13. § A megüresedett vagy újonnan alakult lelkészi állás betöltését, azegyházközségi közgyűlés határozata alapján, a püspök rendeli el. Ezzel egy-idejűleg körlevélben pályázatot hirdet. A pályázati hirdetést egyházi lapban isközzé kell tenni.

A pályázati hirdetésnek tartalmaznia kell az egyházközség nevét (anya-,társ-, leányegyházközségek és szórványok), a javadalmazás rendszerét, a pá-lyázathoz csatolandó iratok felsorolását (lelkészképesítő oklevél másolata,szakmai önéletrajz, szolgálati bizonyítvány az EKT közigazgatási ügyosztályá-tól, esperesi bizonyítvány arról, hogy a pályázó nem áll fegyelmi vizsgálatvagy ítélet alatt, valamint nyilatkozat az államvédelmi és titkosszolgálati szer-vekkel való kapcsolatról, továbbá az alapvető emberi jogokat sértő más intéz-ményekkel, hatóságokkal vagy politikai szervezetekkel való együttműködés-ről), a pályázati határidőt, az illetékes esperesi hivatal címét, ahová a pályáza-tot be kell adni.

78

14. § A beérkezett pályázati kéréseket az esperes ellenőrzi, és azokat el-küldi az illető egyházközség lelkészi hivatalának, hogy az egyházközség tagjaimegismerjék a pályázókat.

15. § A pályázóknak nem szabad sem személyesen, sem megbízottaik ál-tal, sem szóban, sem írásban a lelkészi állás elnyerése céljából javadalomcsök-kentési vagy más hasonló ígéretet tenni, továbbá vesztegetés által vagy mástisztességtelen módon az egyházközségi tagoktól maguknak szavazatokatgyűjteni. A pályázóknak a választás lejártáig egymásról nem szabad sem köz-vetlenül, sem közvetve nyilatkozniuk. Ennek megszegése a pályázat folyama-tából való kizárást eredményezi.

16. § Ha az egyházkör elnöksége megállapítja, hogy a pályázó a fentiek-ben vétkes, az ügy kivizsgálását átteszi az Egyházköri Tanácshoz.

17. § A nyugalomba vonult lelkész nem végezhet beszolgáló lelkészi tevé-kenységet volt egyházközségében. Erkölcsi kötelessége távol tartania magát alelkészi állás betöltésének folyamatától.

18. § A lelkészválasztás időpontját az esperes tűzi ki, az egyházközségigondnokkal egyetértőleg. Ezt úgy kell megállapítani, hogy minden pályázó,sorshúzással megállapított sorrendben, vasárnapi istentisztelet alkalmával be-mutatkozhasson. A választás időpontját a beszolgáló lelkész köteles az aztmegelőző két vasárnap a szószékről kihirdetni, és intézkedni a választói köz-gyűlés szabályszerű összehívásáról.

19. § A választói közgyűlés elnökei az esperes és az egyik felügyelőgondnok, illetve helyetteseik vagy megbízottjaik. Az elnökség a választás el-rendelése előtt pályázónként ismerteti a 11. szakaszban előírt pályázati mel-lékleteket.

20. § Ha csak egy pályázó van, akit a választó közgyűlés egyszerű több-séggel (a jelenlevők fele + 1 szavazata) elfogad, akkor a pályázót megválasz-tottnak jelenti ki. Ha a választó közgyűlés az egyetlen pályázót nem fogadjael, újból intézkedik a lelkészi állás betöltéséről.

21. § Ha több pályázó is van, az elnökség a választást elrendeli. Miután azelnökség ismerteti a szavazás lefolyását, a jogosult választók közül háromtagú

79

szavazatszedő bizottságot küld ki az elnök megnevezésével, két tag pedig ajegyzőkönyvet vezeti két egyező példányban. A szavazás idejére az elnökség aközgyűlést felfüggeszti. A szavazásnak egyfolytában kell történnie, s lezáráselőtt negyedórával a szavazatszedő bizottság elnöke köteles kihirdetni a szava-zatok beadására még rendelkezésre álló időt.

A szavazatszedő bizottság a szavazólapok kiosztásakor ellenőrzi a válasz-tói jogosultságot a hitelesített választói névjegyzék alapján; a szavazás meg-történtekor névjegyzéket készít a szavazókról.

A szavazás titkos és személyes; az esperes pecsétjével ellátott szavazólap-pal történik, amelyen a bemutatkozás sorrendjében vannak feltüntetve a pályá-zók nevei, akik közül a szavazó a megválasztani kívánt pályázó nevét meg-hagyja, a többit kihúzza. A szavazásra kitűzött időtartam eltelte után szavaza-tot elfogadni senkitől sem szabad. A szavazási jegyzőkönyveket össze kell ha-sonlítani, megállapítva a szavazók és szavazatok számát és azok szabályszerű-ségét. Össze kell számolni a szavazatokat, s a jegyzőkönyveket, megfelelő alá-írásokkal lezárva, a választó közgyűlés elé kell terjeszteni.

A lelkészi állás elnyeréséhez a választó közgyűlés szavazatainak egyszerűtöbbsége (a jelenlevők fele + 1 szavazata) szükséges, ami hiányában másodikválasztási forduló rendezendő a két legtöbb szavazatot kapott pályázó között.

22. § A szavazási jegyzőkönyvek lezárása után az elnökség a választóközgyűlést újra megnyitja, az eredményt bejelenti, és felhívja a közgyűlés tag-jait, hogy akinek fellebbezési szándéka van, azt írásban 8 napon belül az illeté-kes esperesi hivatalhoz nyújtsa be. A határidő után beérkező fellebbezések ér-vénytelenek. Ezt követően az elnökség a választó közgyűlés jegyzőkönyvétaláírja és hitelesítve lezárja. A választó közgyűlésről felvett jegyzőkönyv egypéldányát a választói névjegyzékkel és a lelkészi javadalmazás rendszerérőlszóló határozattal, hivatali úton, 15 napon belül további intézkedés végett apüspökhöz kell felterjeszteni. A jegyzőkönyv másik két példánya az egyház-község, illetve az esperesi hivatal irattárában marad.

VI. A püspök joga és kötelessége

23. § A választásról felterjesztett jegyzőkönyvek és iratok alapján a püs-pök, miután azokat megvizsgálta és a választás szabályszerű lefolyását megál-lapította, kinevezi a választó közgyűlés által megválasztott lelkészt. A kineve-

80

zési okirat kézhezvétele után az egyházközség vezetősége köteles a szavazóla-pokat megsemmisíteni.

24. § Abban az esetben, ha a választás nem a Szabályzatban meghatáro-zott módon történt, vagy ha a választási iratokból megállapítható, hogy sza-bálytalanságok, hiányosságok vagy visszaélések fordultak elő, a püspöknekjoga és kötelessége a választást megsemmisíteni, és új választást vagy vizsgá-latot elrendelni. Ha alapos gyanúja áll fenn annak, hogy a választáson szabály-talanságok, hiányosságok, visszaélések történtek, az összes iratokat, a vonat-kozó vizsgálat megejtése és esetleg ítélethozatal végett, a püspök megküldi azillető egyházkör fegyelmi bíróságának, és ennek eljárása befejezéséig a kine-vezésre vonatkozó döntést felfüggeszti. A püspöknek joga és kötelessége a vá-lasztások törvényessége felett őrködni.

25. § Az egyházközségnek joga van a lelkészi állást meghívással betölte-ni. A meghíváshoz a határozatképes közgyűlés kétharmados többségének hatá-rozata szükséges. Ebben az esetben a püspök a meghívott lelkészt köteles ki-nevezni, annak írásbeli beleegyezése alapján. A fenti esetben a közgyűlés ha-tározatképességének megállapításánál nem alkalmazandók az Egyházi Alap-törvény 19. §-ában foglalt előírások.

26. § Az egyházközség lelkészválasztói jogáról szabályszerűen tartottegyházközségi közgyűlésen le is mondhat. A választási jogról lemondó határo-zathoz a határozatképes közgyűlés kétharmados többségének szavazata szük-séges. Ilyen esetben a püspök nevez ki lelkészt, akit az illető egyházközség kö-teles elfogadni.

27. § A püspöknek joga van a lelkészek között áthelyezést eszközölni, azérintett egyházközségek és lelkészek érdekeinek tekintetbevételével, az illeté-kes egyházkör elnökségének meghallgatásával és mindkét egyházközség kebli-tanácsának és a lelkészek beleegyezésével.

28. § A segédlelkészek és a gyakorló segédlelkészek kinevezése a püspökhatáskörébe tartozik.

29. § A lelkész kinevezésével kapcsolatos eljárásért a püspök kizárólag aFőtanácsnak felelős. A felmerülő panasszal az Egyházi Képviselő Tanács út-ján csakis a Főtanácshoz lehet folyamodni.

81

VII. A lelkészi állás elfoglalása és a beiktatás

30. § A kinevezett lelkész köteles állását két hónapon belül elfoglalni, deaz egyházközség is őt ellentmondás nélkül elfogadni, és a lelkészi lakást be-költözhető állapotban rendelkezésére bocsátani. Az egyházközség köteles lel-készének és családjának s összes ingóságainak elköltöztetéséről gondoskodni,illetve a szállítási költségeket fedezni. Az elhunyt lelkész családja 6 hónapig,illetve a nyugdíjba vonult lelkész és családja 2 hónapig a lelkészi lakásbanmaradhat. Ez utóbbi feltétel a lelkész alkalmazása megszűnésének más esetei-re is vonatkozik.

31. § A lelkészváltozásokkal előálló javadalom-megosztásban jelentkezővitás kérdésekben az illetékes egyházköri vezetőség intézkedik. E tekintetbenminden felmerülő panaszt az alapfokú és a középfokú közigazgatási bíróságmint fellebbezési hatóság intéz el.

32. § A kinevezett lelkész köteles legalább három évig állásában maradni.A három év eltelte előtt áthelyezésre, illetve más egyházközségbe való kineve-zésre, fontosabb egyházi érdekből, csak az Egyházi Képviselő Tanács adhatelőzetes engedélyt. Ilyen esetben a lelkész köteles a költözködési, illetve az el-szállítási költségeknek arányos részét az elhagyott egyházközségnek megtérí-teni, a következő arányban: ha egy év elteltével távozik, a költségek 2/3-ad, hakét év elteltével, akkor a költségek 1/3-ad részét.

A három évbe a gyakorló segédlelkészi szolgálat időtartama is beszámí-tandó, ha ugyanabban az egyházközségben szolgál.

33. § A kinevezett lelkész beiktatásáról, az egyházközséggel egyetértés-ben, az egyházkör elnöksége intézkedik az állás elfoglalása utáni hónapban.

A VALLÁSTANÁR

34. § Unitárius vallástanári állásra az Unitárius Egyház keretében működőLelkészképesítő Bizottság által kiadott vagy elismert bizonyítvánnyal rendel-kezők pályázhatnak.

82

35. § Kinevezésüket a hatályos egyházi és állami rendelkezések szabá-lyozzák.

36. § A lelkészi oklevéllel rendelkező vallástanárok bármilyen istentiszte-leti és szertartási szolgálat végzésére jogosultak.

AZ ÉNEKVEZÉR

37. § Unitárius énekvezéri (kántori) állásra csak az Unitárius Egyház ke-retében működő Énekvezér-képesítő Bizottság által kiadott vagy elismert bizo-nyítvánnyal rendelkező énekvezérek pályázhatnak.

38. § Választásukra, illetve kinevezésükre vonatkozóan a lelkész választá-sáról szóló jelen szabályzat érvényes. A választás napját megelőző vasárnapigbezárólag a pályázók, az egyházközség által megállapított időben és sorrend-ben, az egyházközségben bemutatkozhatnak.

83

AZ UNITÁRIUS EGYHÁZ VÁLASZTÁSI SZABÁLYZATA

1. § Az egyházi tisztviselők és tisztségviselők megválasztásának rendjétaz Egyházi Alaptörvény részét képező Szabályzat az Unitárius Egyház lelké-szeinek és énekvezéreinek, valamint vallástanárainak képesítéséről, tovább-képzéséről, megválasztásáról és kinevezéséről, valamint a jelen szabályzat elő-írásai határozzák meg.

2. § A választást eszközlő egyházi hatóság testületének elnöksége az elfo-gadott napirend alapján bejelenti az esedékes választást, megnevezi a megüre-sedett hivatalokat és tisztségeket (testületi tagság esetében a betöltendő helyekszámát is), majd ismerteti a választási szabályokat (a választás módját, menet-rendjét, időtartamát és a más tudnivalókat).

3. § A választás előkészítésére az illetékes egyházi hatóság általános sza-vazattöbbséggel jelölő bizottságot választ, a hatóságot megillető időtartamra.

a. a főhatósági szintű jelölő bizottság 31 tagból áll. Tagjai:– hivatalból: a püspök, főgondnokok, főjegyző, esperesek, rang-

idős felügyelő gondnokok, valamint az ULOSZ, az UNOSZ ésaz ODFIE 1-1 képviselője

– választás útján: az egyházköri közgyűlés által választott 2 kép-viselő

b. az egyházköri jelölő bizottság 7 tagból áll. Tagjai: – hivatalból: az esperes és a két felügyelő gondnok– választás útján: az egyházköri közgyűlés által választott 2 egy-

házi és 2 világi tag c. az egyházközségi jelölőbizottság 5 tagból áll. Tagjai:– hivatalból: a lelkész és a gondnok – választás útján: az egyházközségi közgyűlés által választott 3

egyházközségi tagA bizottságok üléseik kezdetén a maguk köréből ülésvezetőt ésjegyzőt választanak. A bizottságok a tagok 2/3-os jelenlétében ha-tározatképesek. Érvényes határozatokat általános szavazattöbb-séggel hoznak.

84

4. § A jelölő bizottságok teendői: a. a megfelelő egyházi hatóságok szintjén a választások előkészí-

tése érdekében jelölteket állítanak;b. az egyes tisztségekre, ill. testületi tagságra megválasztandók

számánál több jelöltet állítanak: a tisztségviselők esetében 2-3jelöltet, míg a testületi tagság esetében a megválasztandók szá-mánál 1/3-dal többet;

c. a bizottság közösen, nyílt eljárással teszi meg a jelöléseket, ésvéleményezés után titkos szavazással állapítja meg a sorrendet;

d. a bizottság tagjai a betűrend szerint összeállított névjegyzékensorszámozással állapítják meg az általuk javasolt sorrendet;

e. a főhatósági szintű jelölő bizottság a Zsinat és a Főtanács meg-választandó tagságára vonatkozóan az egyházköri jelölő bizott-ságnak jelölteket ajánlhat;

f. amennyiben a jelölő bizottság valamely tagja jelöltté válik, aszemélyével kapcsolatos véleményezés idejére az ülés helyszí-nét elhagyja;

g. az eredményhirdetés után a jelölési folyamat szavazólapjaitmegsemmisíti, a jegyzőkönyveket pedig az illetékes hatóságirattárába küldi.

5. § A választást eszközlő egyházi hatóság jelölés alapján, általános sza-vazattöbbséggel választási bizottságot hoz létre, amelynek összetétele az elnökés két tag, valamint két póttag. A választási bizottság megbízatása a véglegeseredményhirdetésig tart.

Amennyiben a választási bizottság valamely tagja választólapra kerül, bi-zottsági tagsága megszűnik, és helyét a választási bizottság póttagja veszi át.

6. § A választási bizottság a választóknak átadja a jelölő bizottság általösszeállított jelölőlapot, amely új jelöltekkel egészíthető ki. A választóknaklegalább 20%-a által támogatott új jelöltek kiegészítik a jelölőlap névjegyzé-két, amelynek alapján elkészül a választásra jogosultak számával megegyezőválasztólap; ezen a jelöltek neve a jelölési arány szerinti csökkenő sorrendbenvan felvezetve (ezt a szempontot a választói lapon is fel kell tüntetni). Eztmegelőzően a jelölteknek nyilatkozniuk kell jelölésük vállalásáról.

7. § A választólapra került tisztségviselő-jelöltek bemutatkoznak, prog-rambeszédet tartanak, majd a vonatkozó főtanácsi határozat által megszabott

85

körbe tartozók kötelező módon nyilatkoznak az államvédelmi és titkosszolgá-lati szervekkel, továbbá az alapvető emberi jogokat sértő más intézményekkel,hatóságokkal vagy politikai szervezetekkel való esetleges kapcsolataikról. Azigazoltan hiányzó jelöltek fent említett kötelező nyilatkozatát a választó ható-ság megbízottja olvassa fel.

8. § A választás technikai módját (a támogatott jelöltek nevének érintetle-nül hagyása, a többi kihúzása) az elnökség ismerteti a választókkal. A válasz-tók a választólapot aláírás ellenében veszik át. A választási bizottság előre be-jelentett időtartam elteltével a választólapokat urnába gyűjti, és azok adataitösszesíti. Azok a szavazatok, amelyek az egyes tisztségekre, illetve testületek-be megválasztandó személyek számát meghaladják, érvénytelennek számíta-nak.

9. § A tisztviselői és tisztségviselői választások esetében a tisztség, illetvehivatal elnyeréséhez az érvényes szavazatok egyszerű többsége (fele + egyszavazat) szükséges, ami hiányában második választási forduló tartandó azelső két helyezett között.

A választandó testületi tagság esetében a helyek betöltése általános szava-zattöbbséggel történik. A testületi helyek lejárat előtti üresedésekor a szükségszerinti betöltés a soron következő legtöbb szavazatot elnyert jelölt által törté-nik.

10. § A jelölési és választási folyamat szabályszerűségét kifogásoló óvá-sokat helyben, közvetlenül a választást követően kell megtenni. Ezeket a vá-lasztást eszközlő hatóság helyben megtárgyalja, és esetenként elrendeli a jelö-lési és választási folyamat egy részének vagy egészének megismétlését.

A későbbi óvásokat nyolc napon belül írásban kell benyújtani az illetékesképviseleti hatósághoz: az Egyházi Képviselő Tanácshoz, illetve az Egyházkö-ri Tanácshoz.

11. § A helyben bejelentett óvások elutasítása, ill. elfogadása esetén a vá-lasztási folyamat megismétlése után kerül sor az eredményhirdetésre. A meg-választott tisztségviselők hivatalukat 30 nappal az eredményhirdetés után ve-szik át; fellebbezés esetén azonban meg kell várni az ügydöntő határozat meg-hozatalát. A testületi tagság az eredményhirdetéssel azonnal érvénybe lép.

86

12. § Az elutasított óvások megfellebbezése céljából nyolcnapos határ-időn belül az egyházközségi közgyűlés esetében a területileg illetékes egyház-köri tanácshoz, az egyházköri közgyűlés és a Főtanács esetében az EgyháziKépviselő Tanácshoz lehet fordulni, amely a soron következő ülésen a felleb-bezésről ügydöntően határoz.

13. § A választások jegyzőkönyvét az ülésező hatóság jegyzője vezeti.Akadályoztatása esetén az ülésező hatóság tagjai sorából jegyzőkönyvvezetőtválaszt.

A jegyzőkönyvnek maradéktalanul (szó szerint) tartalmaznia kell a vá-lasztás helyét, idejét, a választók, valamint az igazoltan és az igazolatlanul hi-ányzók névjegyzékét, a testület szabályszerű összehívásának és határozatké-pességének megállapítását, a tárgysorozatot; az összes előterjesztett tájékozta-tást, indítványt, határozati javaslatot, interpellációt, vitára bocsátott más anya-got, a szavazások módját és számszerű eredményét, név szerinti szavazásnál aszemélyenkénti szavazat milyenségét, a hozott határozatokat és állásfoglaláso-kat, a jegyző és a hitelesítők nevét, valamint aláírását az esetleges pontosítómegjegyzéseikkel együtt.

87

AZ EGYHÁZI HATÓSÁGOKÜLÉSSZABÁLYZATA

I. Az ülés megalakulása, határozatképességeés tárgysorozata

1. § Az egyházi hatóságok üléseit az illetékes elnökök hívják össze azAlapörvény által előírt módon. Az ülések a meghívóban megjelölt helyszínenés időpontban egyházi énekkel és áhítattal kezdődnek.

2. § Az üléseket az elnökök egyike nyitja meg, megállapítva annak sza-bályszerű összehívását és a jelenlét számbavétele nyomán a határozatképessé-gét. Amennyiben a hatóság ülése létszámhiány miatt nem felel meg a szabály-szerű megalakulás feltételeinek, az újbóli összehívás módjáról és a határozat-képesség feltételéről az Alaptörvény hatóságonként rendelkezik.

3. § Az elnökök egyike a megalakult ülés elé terjeszti a meghívóban szereplőtárgysorozatot, amelynek elfogadásával vagy módosításával a tanácskozás kezde-tét veszi. A tárgysorozat feletti döntés, valamint az ülésrészek időtartamának és afelszólalások időkeretének meghatározása egyszerű többséggel történik.

II. Az ülésezés rendje

4. § Az egyházi hatóságok üléseit az elnökök vezetik; mindkettőjük aka-dályoztatása vagy személyes érdekeltsége esetében az ülésvezetés feladata he-lyetteseikre hárul. A helyettesítésre jogosult tisztségviselők akadályoztatásavagy személyes érdekeltsége eseteiben az ülésező hatóság tagjai sorából alkal-mi ülésvezetőt választ.

5. § Az ülések tárgyait az ülésvezetők vagy az általuk felkért előadók ter-jesztik elő. Az egyházi főhatóságok üléseinek tárgyait az illetékes előadótaná-csosok terjesztik elő. Szükség esetén az ülésező hatóság tagjai (a továbbiak-ban: tagok) kiegészítő felvilágosítást kérhetnek.

88

6. § A tagok jelentkezési sorrendben szólhatnak a napirenden levő tárgy-hoz. Rajtuk kívül csak a tanácskozási joggal résztvevő tisztviselők, felkértszakértők és a meghívottak kaphatnak szót.

Más jelenlevőknek a tanácskozásba beleszólni nincs joguk; a tetszésnyil-vánítókat vagy a rendzavarókat az ülésvezető – előzetes figyelmeztetés után –az ülésteremből kiutasíthatja.

7. § A tanácskozás mindaddig tart, míg a szólásra jogosultak élni akarnake jogukkal, vagy amíg nem születik az ügy tárgyalását lezáró döntés.

8. § Ugyanazon tárgyhoz minden tagnak csak kétszer van joga hozzászól-ni, az indítványozók és az elnökök kivételével, akiknek zárszó joguk is van.

9. § Bármikor szólhatnak:a. akik a napirendre térést, illetve napirenden levő tárgy vitájának

befejezését indítványozzák;b. akik közvetlen személyes érintettség okán kívánnak szólni;c. akik vitatott állításaik helyes értelmét tisztázzák;d. akik az ülésszabályzatra hivatkoznak, vagy ügyrendi javaslatot

tesznek;e. az a tisztségviselő, tisztviselő vagy más személy, aki a tárgyalt

ügyben felvilágosítást adhat;f. egyházköri és főhatósági szinten a közügyigazgatók a törvényes-

ség betartása és az ülésezés méltósága feletti őrködés végett.

10. § A hozzászólót csak az ülésvezetőnek van joga félbeszakítani azalábbi esetekben: a hozzászóló eltért a tárgyalt témától, túllépte a megszabottidőkeretet, esetleg megengedhetetlen hangnemet használt. Az ismételt felszólí-tás, illetve figyelmeztetés sikertelensége esetén az ülésvezető megvonhatja aszót a hozzászólótól.

11. § Miután az előterjesztett tárgy fölött a tanácskozás befejeződött, s hamár az indítványozók, illetve az elnökök is elmondták zárszavaikat, az ülésve-zető megfogalmazza a határozati javaslatot, aminek pontosításához mindentagnak joga van hozzászólni.

A véglegesített határozati javaslat elhangzása nyomán az ülésvezető el-rendeli a szavazást, majd kihirdeti a hozott határozatot, ami ettől kezdve ér-vénybe lép, hacsak maga a határozat nem rendelkezik másképp. A sikeresen

89

megóvott határozatok az óvást elbíráló hatóság végleges döntése nyomán sem-misnek minősülnek.

III. Indítványok, határozati javaslatokés interpellációk

12. § A tagoknak joguk van saját hatóságukhoz indítvánnyal és határozatijavaslattal fordulni, valamint a saját hatóságuk tisztviselőihez és tisztségvise-lőihez interpellálni. Az egyházközségi és egyházköri hatóságoknak joguk vanindítványt és határozati javaslatot tenni a felsőbb szintű egyházi hatóságok-nak, s ugyanígy fordulhat a Főtanács is a Zsinathoz.

13. § A Zsinathoz, illetve a Főtanácshoz intézett indítványokat és határo-zati javaslatokat azok ülése előtt legalább harminc nappal az Egyházi Képvise-lő Tanácshoz írásban kell benyújtani; az Egyházi Képviselő Tanácshoz inté-zett indítványokat és határozati javaslatokat, valamint a főtisztségviselőknekés főtisztviselőknek szánt interpellációk szövegét a soron következő ülés kez-dete előtt legalább két nappal írásban kell benyújtani az EKT Elnökségéhez.

Az ülés folyamán történő indítványozáshoz és határozati javaslattételheza jelenlevő tagok egynegyedének hozzájárulása szükséges.

14. § A határidőben benyújtott indítványokat és határozati javaslatokat azEgyházi Képviselő Tanács, illetve annak Elnöksége köteles véleményezésévelegyütt a Főtanács vagy a Zsinat, illetve az Egyházi Képviselő Tanács soronkövetkező ülésén előterjeszteni, még abban az esetben is, amikor a beadványo-kat elutasításra javasolja.

15. § A határidőben benyújtott interpellációkat a tárgysorozat megkezdéseelőtt vagy az ülés folyamán az érintett főtisztségviselők, illetve főtisztviselőkkötelesek megválaszolni. A válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilat-kozik, s ennek figyelembevételével a tagok döntenek a válasz elfogadásáról,vagy tárgyalásra bocsátásáról.

16. § Az indítványozás, a határozati javaslattevés, valamint az interpellálásegyházközségi és egyházköri szinten határidőmentesen történik, amennyiben azegyes hatóságok a saját hatáskörükben esetenként másként nem rendelkeznek.

90

17. § Az egyházi tisztviselők vagy tisztségviselők ellen benyújtott bizal-matlansági indítványok elfogadásához a jelenlevő tagok kétharmadának támo-gató szavazata szükséges.

IV. A szavazás rendje

18. § Határozati javaslatok esetében először a tervezetet módosító javasla-tok megszavaztatása történik. Az elfogadott módosító javaslatok beépülnek ahatározattervezetbe, s az ülésvezető ezt a kiegészült határozati javaslatot bo-csátja szavazásra.

19. § Szavazás közben nyilvános beszédet tartani vagy szavazatot indo-kolni tilos.

20. § A személyes és közvetlen szavazás a következőképpen történik:a. általában nyíltan, a szavazókártya felmutatásával;b. a jelenlevő tagok egynegyedének szavazatával támogatott ké-

résre titkos szavazással;c. választások és személyi kérdések esetében titkos szavazással;d. az Alaptörvény által előírt esetekben vagy a jelenlevők egyne-

gyedének szavazatával támogatott kérésre név szerinti szava-zással.

21. § A titkos szavazás lebonyolítása érdekében a hatóságok háromtagúszavazatszedő bizottságot hoznak létre, amely összegyűjti és megszámolja aszavazatokat, jegyzőkönyvet készít, és azt ismerteti. E jegyzőkönyvnek tartal-maznia kell a szavazás helyét, időpontját és tárgyát, a szavazás számszerűeredményét, a szavazás során esetlegesen felmerült különleges körülményeket,a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és aláírását. A zárolt szavazólapokata szavazatszedő bizottság átadja az elnököknek, akik gondoskodnak azok meg-őrzéséről az esetleges óvások végleges elbírálásig, akkor azonban megsemmi-sítik. Óvás hiányában a zárolt szavazólapokat az elnökök az óvási határidő le-jártakor semmisítik meg.

22. § A szavazatok egyenlő megoszlása esetén új szavazást kell elrendel-ni. Egyazon ülésen legtöbb háromszor lehet újraszavazás. Ha továbbra is

91

egyenlő a szavazatok megoszlása, az ülésen meghatározott időpontra új szava-zást kell elrendelni.

V. Az ülések jegyzőkönyve

23. § Az ülések jegyzőkönyvét az ülésező hatóság jegyzője vezeti. Akadá-lyoztatása esetén az ülésező hatóság tagjai sorából jegyzőkönyvvezetőt vá-laszt.

24. § A jegyzőkönyvnek maradéktalanul (szó szerint) tartalmaznia kell azülés helyét, az ülésrészek idejét, a jelenlevők, valamint az igazoltan és az iga-zolatlanul hiányzók névjegyzékét, az ülés szabályszerű összehívásának és ha-tározatképességének megállapítását, a tárgysorozatot; az összes előterjesztettjelentést, tájékoztatást, indítványt, határozati javaslatot, interpellációt, vitárabocsátott más anyagot, a szavazások módját és számszerű eredményét, névszerinti szavazás esetében a személyenkénti szavazat milyenségét, a hozott ha-tározatokat és állásfoglalásokat, a jegyző és a hitelesítők nevét, valamint alá-írását az esetleges pontosító megjegyzéseikkel együtt.

A jegyzőkönyvnek részletesen, minden lényegi elemet magában foglalóankell megörökítenie a felszólalásokat, az ügyrendi javaslatokat, az ülésvezetésieljárásokat és a tanácskozás közben megtörténő más eseményeket. A jegyző-könyv kötelező mellékletét képezi az írásban benyújtott indítványok és határo-zati javaslatok indoklása, az interpellációk felvezetése, a szavazatszedő bizott-ság minden egyes jegyzőkönyve, az Alaptörvény által előírt más iratok, vala-mint a főhatóságok esetében az ülés hanganyaga.

25. § Az ülések jegyzőkönyveinek hitelesítésére az ülésező hatóság há-romtagú hitelesítő bizottságot hoz létre, amelynek tagjai az ülésvezetőkkelegyütt tanúsítják a jegyzőkönyvben foglaltak valódiságát, miután az esetlegespontosító megjegyzéseiket a jegyzőkönyvhöz csatolták. A jegyzőkönyvek hite-lesítésének az ülés befejezését követő tizenöt napon belül meg kell történnie.

VI. Záró rendelkezések

26. § Az egyházi hatóságok ülései nyilvánosak, de - szükség esetén - a je-lenlevő tagok egyszerű többségének határozata alapján az ülés egészére vagy

92

bizonyos napirendi pontokra vonatkozóan zárt ülés rendelhető el. Ezen csak atagok és a tanácskozási jogú meghívottak vehetnek részt.

27. § Súlyosabb rendzavarás esetén vagy az ülésezési feltételek megrom-lása miatt az ülésvezető az ülést meghatározott időre felfüggesztheti.

93

Jegyzetek

94

Jegyzetek

95