Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum

Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar

Gazdasági- és Agrárinformatikai Tanszék

Tanszékvezető: Dr. Herdon Miklós

TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT

ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM A GYAKORLATBAN

E-COMMERCE IN PRACTICE

Készítette: Berecz Patrícia

Gazdasági Agrármérnök jelölt

Konzulens: Dr. Herdon Miklós egyetemi docens

Debrecen 2006

1

Tartalomjegyzék:

Bevezetés....................................................................................................................................2

1 Az elektronikus kereskedelem meghatározása ...................................................................3

1.1 Az e-business megjelenési formái...................................................................................5

1.2. Elektronikus piactér .......................................................................................................8

2. Az elektronikus kereskedelem kialakulása, fejlődése .......................................................9

3. Magyarország infrastrukturális ellátottsága ...................................................................11

4. Az online áruházak piaci helyzete.....................................................................................13

5. Agrárgazdasági helyzetkép................................................................................................15

6. Új lehetőségek, az e-commerce pozitív hatásai ................................................................16

6.1. Vállalat szintű bevezetésének szempontjai.................................................................18

6.2. Az e-business SWOT analízise ....................................................................................19

7. Egy speciális területnek számít a borászat .......................................................................20

8. Web-áruház prototípus készítése ......................................................................................21

8.1 Webáruház célja ............................................................................................................22

8.2. Webáruház funkciói .....................................................................................................22

8.4. Design.............................................................................................................................30

8.5 A domainnév ..................................................................................................................32

8.6. Internet-szolgáltató kiválasztása.................................................................................33

9. Üzembe helyezés utáni feladatok ...................................................................................34

9.1. Vásárlók számának növelése .......................................................................................35

9.3. Logisztika ......................................................................................................................38

Összefoglalás ...........................................................................................................................40

2

Bevezetés

Az Internet összeköti egymással az ország és a világ bármely részen élő embereket,

vállalkozásokat és szervezeteket. Mindenki, akinek számítógépe, esetleg arra alkalmas

mobiltelefonja, csatlakozhat a világhálóra, amelyen vásárolhat anélkül, hogy ehhez el kellene

mozdulnia a helyéről.

Az informatika és a hírközlés fejlődése gyökeresen átalakította a gazdaságot az elmúlt

évtizedekben. Az Internet megjelenése, rendkívül gyors elterjedése és felhasználási módjainak

sokszínűsége új utakat nyitott az üzleti életnek. A világháló által felkínált ezernyi lehetőség

közül a gazdaságilag talán az egyik legfontosabb, és komoly jövő elé néző az elektronikus

kereskedelem, mely napjaink egyik legfelkapottabb témája.

A Magyarországon is gyorsan szaporodó Internetes áruházak a világ legkényelmesebb

beszerzési forrásai, olyanok, akár a hagyományos boltok vagy szaküzletek, vagy

bevásárlóközpontok.

A dolgozatban az általam elkészített elektronikus áruház prototípusán keresztül mutatom be

annak felépülését, elkészítésének módját a megtervezéstől, a programozáson, üzembe

helyezésen át a karbantartásáig. Ezzel a prototípussal világítok rá, hogy nem is olyan nehéz a

termékeinket eljuttatni az Internet piacára.

Ez a téma nagyon aktuális, hiszen sorra alakulnak az internetes online kereskedelemmel

foglalkozó cégek, de a hagyományos offline társaságok is lázasan igyekeznek

tevékenységüket a világhálón megjeleníteni.

„A kereskedelem a hálón kezdetben lehet

,hogy veszteséges lesz, de biztosan azzá fog válni, ha nem kerül oda!”

(Esther Dyson)

3

1 Az elektronikus kereskedelem meghatározása

Az elektronikus kereskedelem fogalma gyakran keveredik az e-business (elektronikus

üzletvitel) fogalmával, ezért célszerű, és egyre inkább elfogadott az e-tevékenység

kategóriájának kettébontása. (1 ábra) A szétválasztás utáni két fogalomkör egy lehetséges

meghatározása az alábbi módon történhet.

1 ábra Az e-business és az e-commerce viszonya

Forrás: SAP [2001]

Az e-business elnevezés az internetes kommunikációtól, az adat átvitelen, az elektronikus

beszerzésen, a pénzügyi tranzakciókon, az aukciókon, a távfelügyeleten és a kontrollon

keresztül egy sor olyan tevékenységet jelöl, amely digitalizált kommunikáció segítségével

megy végbe. Az e-business tehát nem csupán az elektronikus úton történő vételt és eladást,

hanem a vevők részére nyújtott szolgáltatást és az üzleti partnerekkel történő együttműködést

is jelenti. Ezért az üzleti partnerek közötti olyan tranzakcióként, vagy kommunikációként

fogható fel, amelyben az információcsere nem fizikai, hanem elektronikus úton megy végbe.

Az e-business része az elektronikus kereskedelem.

4

Ebbe a kategóriába tartozhatnak azok az elektronikus megoldások, melyek segítik a

vállalatokat, igazgatási és egyéb szervezeteket folyamataik integrálásában, üzleti és ügyviteli

folyamataik felgyorsításában, annak érdekében, hogy üzletvitelüket, illetve működésüket

hatékonyabbá tegyék.

Jogi szempontból nézve elektronikus kereskedelemnek nevezzük a távollévők között,

elektronikus eszközök által tett olyan jogilag releváns cselekményeket, amelyek egyedileg

meghatározható jogalanyok között polgári jogi jellegű jogviszonyt hoznak létre, feltéve, hogy

a jogszabály az elektronikus kereskedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását nem zárja

ki. (Koncz-Tímár)

Az elektronikus kereskedelem (e-commerce) olyan termékek és folyamatok összessége,

amelyek lehetővé teszik a termékek és szolgáltatások elektronikus úton, biztonságos módon

történő forgalmazását - beleértve a hirdetést, marketinget, vásárlást, beszerzéseket és az

elektronikus fizetést is. (I 28)

Olyan üzleti tevékenység elektronikus lebonyolítását jelenti, amely adatok (szöveg, hang,

kép) elektronikus feldolgozásán és átvitelén alapul. Az elektronikus kereskedelem számos

különböző tevékenységet foglal magában, mint áruk és szolgáltatások elektronikus

forgalmazását, elektronikus pénz átutalást, elektronikus értékpapír kereskedelmet,

elektronikus fuvarlevél kiállítását, kereskedelmi árverések bonyolítását, közbeszerzést, direkt

marketing- és ügyfélszolgálati tevékenységet, stb.

Az elektronikus kereskedelem további néhány meghatározása (SZABADOS JUDIT, 2002):

Az elektronikus kereskedelem több mint egyszerűen a javak elektronikus úton

történő vétele és eladása; magába foglalja a hálózati kommunikációs technológiák

alkalmazását, hogy mind a szervezeten belüli, mind a szervezeten kívülre nyúló

értékteremtő lánc összes szintjén széles körű tevékenységet tudjon folytatni.

(APPLEGATE at al., 1996)

Kalakota és Whinston szerint az elektronikus kereskedelem: számítógép-

hálózatok használata információk keresésére és kinyerése, melyek segítik az

emberi és vállalati döntéshozást. egy új és modern módszer, mellyel a

5

szervezetek, kereskedők és fogyasztók csökkenteni tudják a költségeket, javítani

tudják az áruk és szolgáltatások minőségét és csökkenteni tudják az áruk

leszállítási idejét. (KALAKOTA at al, 1997)/

Az elektronikus kereskedelmet úgy definiálhatjuk, mint a számítógépes hálózatok

és szoftverek használata a termékek és szolgáltatások cseréjét segítő

kommunikáció és tranzakciók növelésére, hatékonyabbá és hatásosabbá tételére. /

Osmonbekov, Bello és Gilliland (2002)

Elektronikus kereskedelemnek nevezzük mindazon eszközök és eljárások

összességét, amelyekkel megvalósítható az áruk, termékek, szolgáltatások és

ellenértékük cseréje és az ehhez kapcsolódó adminisztráció a világhálón

keresztül. Akácz (2002)

1.1 Az e-business megjelenési formái

Az elektronikus kereskedelem (e-commerce) hat síkon jelentkezik. Megjelenik a cégek

egymás közötti üzletkötései során (Business-to-Business), a vállalkozások és a fogyasztók

között (Business-to-Consumer), illetve ide sorolják még a cégek és a közigazgatás (Business-

to-Administration), a fogyasztók egymás közötti (Consumer-to-Consumer), a közigazgatás és

a fogyasztó között létrejövő (Consumer-to-Administration) és a közigazgatási szervek egymás

között létrejövő (Administration-to-Administration) kapcsolatait is. De esetleg ide tartozhat

még a vállalat és az alkalmazottak közötti online kapcsolat is (Business-to-Employee).

2 ábra: A e-kereskedelem megjelenési formáinak egymáshoz való viszonya

6

Administration to Administration (A2A)

Az A2A az elektronikus közigazgatás meghatározása, melynek során az egyes kormányzati

intézmények elektronikus úton cserélnek és szolgáltatnak információt egymásnak. Ki kell

emelni, hogy az A2A nem csupán ezt a napi eljárási rendnek megfelelő adatáramlást jelenti,

amelyet megkönnyít és olcsóbbá tesz az IT, hanem azt a folyamatot is, melynek során az

egyes kormányzati adatok a köz által felhasználható, lehetőleg minél könnyebben

hozzáférhető információvá válnak.

Administration to Business (A2B)

Az (A2B) vagyis az elektronikus közbeszerzés nem csak Magyarországon, de jellemzően az

egész világon gyermekcipőben jár. Hasznosságát azonban jól mutatja, hogy a vállalati,

elsősorban a bankszektorban már régóta használják sikerrel. Alapja a nyílt, interneten történő

tendereztetés, amelyhez elméletileg bárki hozzáférhet.

Business to Aministration (B2A)

Elektronikus ügyintézés. Egyes vélemények szerint nem tartozik az e-kereskedelem körébe.

(Kondricz, 2000). A vállalatok és közigazgatás közötti online kapcsolat elsősorban az

adatcserét szolgálja.

Az állami, közigazgatási és egyéb, törvényben felsorolt intézményeknek bizonyos beszerzési

nagyságrend felett előre meghatározott feltételek szerint pályázatot kell kiírniuk. Megadott

időszakon belül a vállalkozások megtehetik ajánlataikat, amelyeket előre megadott

kritériumok alapján összehasonlítanak és értékelnek.

A B2A-kereskedelem ezzel erősen a beszerzési tevékenységre koncentrálódik és ezen belül is

elsősorban az információs és tárgyalási fázisra. A kivitelezési fázis egyelőre még túl összetett

ahhoz, hogy automatizálni lehessen.

7

Consumer-to-Administration (C2A)

Ahhoz, hogy az online ügyintézés általánossá válhasson, mindenekelőtt szükség van a

megfelelő informatikai háttér általánossá válására, illetve a számítógéppel/Internet

hozzáféréssel rendelkezők számának jövőbeni növekedésére.

Bár a kínálati oldal már fejlesztés alatt áll, valószínűleg, még el kell telnie egy kis

időnek, míg ügyes-bajos dolgainkat otthonról is elintézhetjük.

Business to Business (B2B)

Vállalatközi elektronikus kereskedelem. az internetnek köszönhetően létrejött újfajta üzleti

modell, mely lehetővé teszi, hogy két vagy több vállalat elektronizált piactereken intézze

kereskedelmi tranzakcióit.

Business to Consumer (B2C)

A Business to Consumer kereskedelem talán a legismertebb formája az e-businessnek.

Fogyasztói elektronikus kereskedelem. Ahogy már jeleztem korábban, az ebben a formában

megvalósuló üzletkötések értékbeni volumene jelentősen elmarad a B2B üzletkötésektől, ám

az üzletkötések mennyisége számszerűleg nagyságrendileg meghaladja azt

Consumer-to-Consumer (C2C)

Az Internet a fogyasztók számára is megteremtette a lehetőséget, hogy saját

ötleteikkel, termékeikkel megjelenjenek a hálón. E megjelenés legjellemzőbb formái az online

aukciók, és a virtuális elektronikus közösségek.

8

1.2. Elektronikus piactér

Akkor beszélünk elektronikus piactérről, amikor a vállalkozás nem építi ki a saját rendszerét,

hanem egy szolgáltatóhoz csatlakozik.

A B2B szolgáltatók vállalkozásokat képviselnek, a legfrissebb piaci információkkal

szolgálnak. A vállalkozásoknak nem kell beszállítókat keresni, vásárlási igényüket jelzik a

B2B szolgáltató felé, aki konkrét ajánlatokkal látja el őket. Így az elektronikus piactérben nem

kell minden vállalatnak külön kapcsolatot kiépítenie az egyes üzleti partnerekkel, hanem

egyedül csak a piactérrel kell kialakítani és karbantartani azt. Az e-piacon csak a vevők és az

eladók vannak jelen - illetve a háttérben a B2B szolgáltató - a kínálatukkal és a keresletükkel,

ezáltal alkalmas arra, hogy az iparágak szereplőit összehozza egymással. Az ehhez szükséges

technológiát és biztonságot, a keresőeszközöket, a katalógusokat a piactér biztosítja. Az on-

line üzletkötés hatására a vállalkozásoknál lerövidül és leegyszerűsödik a beszerzési ciklus,

csökkennek az alapanyag- és az adminisztratív költségek, és javul a raktározási gyakorlat. A

B2B szolgáltatóhoz való csatlakozás tíz-húsz százalékban csökkentheti a beszerzési

költségeket.

Az elektronikus piactereknek két fajtáját különböztetjük meg: a horizontális, illetve a

vertikális piacteret.

A horizontális piacterek nagy számú vállalatot céloznak meg a legkülönbözőbb gazdasági

szektorokból. Együtt kínálják a nem-stratégiai beszerzésekre a vételi és eladási funkciókat.

Egy horizontális piactér tehát egy sor katalógust foglal magában, amelyek mindenféle

terméket tartalmaznak, valamennyi szektor vállalatai számára.

A vertikális piacterek ezzel szemben specializálódtak és csak a gazdaság egy adott szektorát

célozzák meg. Például a vegyipart, a fémkohászatot, vagy mondjuk az autógyártókat. A

horizontális piacokkal szemben a vertikális piacok csak a stratégiai vásárlásokkal

foglalkoznak. Például egy vegyipari piactérnek olyannak kell lennie, hogy lehetővé tegye több

tíz, vagy akár több száz tonna alapanyag vagy adalékanyag beszerzését is.

9

2. Az elektronikus kereskedelem kialakulása, fejlődése

Az emberiség tudományos-technikai fejlődésének történetét áttekintve a XX. század egyik

legkiemelkedőbb eseménye az elektronikus számítógépek megjelenése volt. Az 1950-es

évektől a sorozatgyártás és a számítástechnika rohamos fejlődése a számítógépek

alkalmazásának széleskörű elterjedését tette lehetővé, amely a társadalmi és gazdasági élet

szinte minden szférájában forradalmi változást idézett elő. Az elektronikus számítógép

mintegy fél évszázados története során az emberiség nélkülözhetetlen eszközévé vált.

A számítógépes korszak kezdetén a számítógépek egymástól függetlenül, önállóan működtek.

A számítógépek egymáshoz való csatlakoztatása az informatika fejlődéstörténetének újabb,

minden addigi képzeletet felülmúló szakaszát nyitotta meg. Az azonos területen lévő

számítógépek csatlakoztatását, az ún. helyi hálózatok (Local Area Network) kialakulását, a

földrajzilag egymástól távoli területen, különböző városokban, sőt különböző országokban

elhelyezkedő számítógépek összekapcsolása, ún. távolsági hálózatok (Wide-Area Network)

megjelenése követte. A folyamat betetőzéseként kibontakozott a különböző szervezetek által

működtetett, különböző szabványok szerint működő számítógép-hálózatok közötti

világméretű „metahálózat”, az Internet.

Az Internet és a kereskedelmi tranzakciókat támogató számítástechnikai alkalmazások

fejlődése robbanásszerű lendületet adott az elektronikus kereskedelem kibontakozásának. A

vállalatok gyorsan felismerték az Internetben rejlő üzleti lehetőségeket, és a 90-es évek

közepétől kezdődően gomba módra szaporodott az on-line üzleti tevékenységet folytató

„dotcom” cégek száma.

Az elektronikus kereskedelem első generációját alkotó „dotcom” vállalkozások gyors

sikereket értek el, rövid idő alatt jelentős piaci részesedésre tettek szert, azonban ennek

ellenére csak kevés vállalkozás büszkélkedhetett pozitív eredménnyel.

10

3 ábra: Az elektronikus kereskedelem fejlődésének útja

Forrás: Strauss, Judy – Frost, Raymond: E-marketing

Az eltúlzott várakozások által gerjesztett „dotcom lufi” azonban 2000-ben kidurrant, az

elektronikus kereskedelem fejlődése megtorpant. A dotcom papírok tőzsdei árfolyama

mélyrepülésbe kezdett, amely megtépázta az elektronikus kereskedelem mítoszát, és az egész

iparág fejlődését lelassította.

Napjainkban a konszolidáció időszakát éljük. Megindult a „dotcom” cégek „természetes

kiválasztódása”, amelynek során az életképes vállalkozások fennmaradnak, míg a kevésbé

életképesek kénytelenek lehúzni a virtuális redőnyt. Az erősebb vállalkozások bekebelezik a

gyengébbeket, gyakoriak a fúziók, vállalatfelvásárlások. Ezt a folyamatot mutatja be a 3. ábra.

11

3. Magyarország infrastrukturális ellátottsága

Számítógépek

Ma már nehezen található olyan kisvállalat, amelyik nem rendelkezik legalább egy

számítógéppel, míg a közép és nagyvállalatok közt egyáltalán nincs ilyen cég. A

mikrovállalatok 5-9 fős nagyságrendbe tartozó részénél már nagyobb a lemaradás ezen a

téren, 17%-uk még egyáltalán nem használ számítógépet.

A legalább 5 alkalmazottal rendelkező magyarossági vállalatok 90%-a rendelkezik

számítógéppel.

Internetcsatlakozás

Az Internet ellátottság az alapinfrastruktúrának az a része, amely nélkülözhetetlen az

elektronikus üzletvitel elterjedéséhez. A hazai (legalább 5 főt foglalkoztató) cégek körében az

Internet-ellátottság 2005 márciusában 75%-os volt. Ez 2 százalékkal magasabb a 2004

októberében. A nagyvállalati szegmensben a teljes telítettség (100%) miatt változás nem

történt az elmúlt félév során, a növekedés a kis- és középvállalatok körében volt tapasztalható.

A mikrovállalkozások, viszont úgy tűnik nem csatlakoznak az Internet gazdasághoz olyan

ütemben mint a náluk nagyobb cégek. E vállalati kör 48%-a, 21 600 vállalkozás épített ki

önálló webes megjelenést, és e körnek is csupán egyharmada, 7 200 cég értékesítette

termékeit az interneten keresztül. Ugyanakkor az is igaz, hogy a 21 600 honlapból mindössze

2 200 alkalmas elektronikus tranzakciók lebonyolítására. Az elektronikus piactéren értékesítő

társaságok aránya még alacsonyabb, az 5 fő feletti társaságoknál csupán 1% (ami körülbelül

600 céget jelent).

Összességében a honlappal rendelkező vállalkozások 90%-a nem használja ki a webes

megjelenésben rejlő lehetőségeket, és honlapját mindössze információ- és

tartalomszolgáltatásra használja. Az 5 fő feletti vállalakozások internet- és honlap ellátottságát

mutatja a 4. ábra.

12

4. ábra. Az 5 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások Internet és honlap

ellátottsága

Forrás: GKIeNET Kft. prognózis

Az internetcsatlakozással rendelkező 5 fő feletti vállalkozások 2003. évi beszerzéseik

összértékének jelentős részét, körülbelül a 20%-át már az interneten végezték, míg az ilyen

értékesítés alig 7%-ot hasított ki az összes forgalomból. Ez alapján úgy látjuk, hogy a cégek

elsősorban az online beszerzésben, mintsem az interneten keresztüli értékesítésben látják az e-

üzleti lehetőséget. Az elektronikus kereskedelemben részt vevő vállalatok arányát az 5. ábra

mutatja be a teljes vállalati körben.

5. ábra: Az elektronikus kereskedelemben részt vevő vállalatok aránya a teljes vállalati körben

Forrás: e-Business Watch, 2003

A vállalatméret alapján azt tapasztaltunk, hogy a kis- és nagyvállalatokhoz képest a

középvállalatok kisebb mértékben használják ki az internetben rejlő lehetőségeket. Ennek

egyik oka lehet, hogy a nagyvállalatok, amelyek már kiépítették fejlett rendszereiket,

megkövetelik a beszállítóiktól is, hogy csatlakozzanak az internet-alapú rendszereikhez. Ez a

nyomás elsősorban a kisvállalatokra nehezedik, a középvállalatoknál kevésbé érezhető. A

kisvállalatok

13

4. Az online áruházak piaci helyzete

Magyarországon 2004-ról 2005-re várhatóan egyaránt 40%-kal nő az értékesítés nettó

árbevétele és a vásárlások száma. 2004-ben a realizált forgalom alapján az interneten

keresztül értékesítő kiskereskedelmi boltok forgalma elérte a 12 milliárd forintot és becslések

szerint 2005-ben közel 18 milliárd forint körül alakul majd.(I 10) Ezek az eredmények nagyon

biztatók, ám a dinamikusan növekedés ellenére a B2C forgalom a kiskereskedelmi forgalom 1

ezrelékét sem éri el.

6. ábra: Az online áruházak forgalmának alakulása 2001-2005 között (millió Ft)

Forrás: GKI Gazdaságkutató Rt. - T-Mobile Magyarország Rt. - a Sun Microsystems Kft felmérések

A vásárlások átlagos értéke 2004-ban 11 300 forint volt, de ez az összeg 2005-re 10 600

forintra csökkent, és várhatóan tovább fog csökkenni. Az interneten keresztül vásárlók

jellemzően a méretgazdaságosság alapján döntöttek a vásárlás mellett, azaz a vásárlók egy

bizonyos értékhatár alatt már nem rendeltek az interneten a kiszállítási költségek relatíve

magas aránya miatt. Ez az ingerküszöb fog csökkeni idén, ami az interneten keresztüli

vásárlói kultúra megerősödését mutatja. Ugyanakkor minden 100 látogatóból csupán 2

vásárolt online módon. Az üzemeltetők válasza szerint tavaly közel 300 ezer esetben, azaz a

vásárlások 60%-ánál a készpénzes utánvétellel egyenlítette ki számláját a vevő. A forgalom

alapján a postai és a készpénzes utánvételen keresztül folyt be az árbevétel 82%-a. (I 5)

14

7. ábra. A fizetési módok forgalma 2003-ban (millió Ft)

Forrás: GKI – T-mobil – SUN felmérések

A nagy értékű teljesítéseket (a 40 000 forint feletti vásárlásokat) jellemzően banki átutalással

hajtották végre, míg a kis összegű számlák (kevesebb mint 10 000 forint értékű vásárlások)

kifizetése készpénzzel történt.

2003-ban a bejövő megrendelések 1,6 %-a bizonyult hamisnak, ez az alacsony arány a szűrő

módszerek hatékonyságának köszönhető. Ezek közül legjellemzőbb a az e-mail cím, a

telefonszám, a személyes adatok bekérése a regisztráció során és a rátelefonálás a

megrendelőre.

Az online áruházak alapításának éve és a látogatószám között szoros összefüggés figyelhető

meg. Minél régebb óta működik egy áruház, annál magasabb a látogatók és az oldalletöltések

száma. Ugyanez a megállapítás igaz a forgalmazott termékkategóriák és termék száma, illetve

a látogatók és az oldalletöltések száma közötti kapcsolatra.

15

5. Agrárgazdasági helyzetkép

Az elektronikus kereskedelem helyzetéről, várható térhódításáról a nemzetgazdaság

egészében megoszlanak a vélemények. Abban mégis egyetértenek, hogy rohamos lesz a

fejlődés, és erre fel kell készülni minden területen.

A mezőgazdaságban összehasonlítva az iparral vagy a szolgáltató szektorral kifejezetten

kevés típusú termék előállítása folyik, a paletta sokszínű de nem túl széles. A termelők közel

hasonló minőségű termékeket állítanak elő, és nem jellemzőek a kirívó árkülönbségek sem

egy régión belül. A mezőgazdasági termékek raktározása is jóval összetettebb feladat, mint a

legtöbb iparcikk esetében, és ekkor még nem beszéltünk a szezonalitás problémájáról.

Véleményem szerint a mezőgazdaságban helye van az e-kereskedelemnek. Azonban a kitörési

lehetőség nem mindenki számára adott, tudomásul kell vennünk, hogy a mezőgazdaságon

belül is vannak az elektronikus kereskedelemre alkalmasabb, és kevésbé alkalmas ágazatok.

Ezen kívül meg kell teremteni azokat a lehetőségeket, amelyek valóban biztosítják az

elektronikus kereskedelem sikerét, amely a mindenképpen jelentkező IT ráfordítások mellett

elsősorban a megfelelő modell kiválasztását jelenti. Fontos rámutatni, hogy az elektronikus

kereskedelem alkalmazása elsőként a lehetőségeket tágítja ki.

Az elektronikus kereskedelem elemei mind a termelés, mind pedig az értékesítés területén

segítséget nyújthatnak, amennyiben a termék sajátosságainak maximális figyelembe vételével

sikerül hozzá megfelelő partnereket találni.

Az elektronikus kereskedelem az agrár- és élelmiszerágazatban jelenleg még nem igazán

elterjedt gyakorlat. Ennek nyilván számos objektív és szubjektív tényezője, ágazaton belüli és

ágazaton kívüli akadálya van. Az elektronikus kereskedelem elfogadása, fejlesztése nem

történhet öncélúan, az előnyök és hátrányok figyelembe vétele nélkül.

16

6. Új lehetőségek, az e-commerce pozitív hatásai

Az elektronikus kereskedelem lehetőséget ad arra, hogy az egyre szélesebb ügyfélkörrel és

beszállítói csoporttal teremtsünk olyan szoros és interaktív kapcsolatot, amely a hagyományos

kereskedelmi gyakorlatban nem lehetséges. Néhány példa (I 15):

• Az elektronikus üzletek mindig nyitva vannak, így az ügyfelek akkor bonyolíthatják a

tranzakciókat, amikor nekik jól esik, ami nagy mértékben növeli a komfortérzetüket.

• A világhálón nincsenek határok, könnyen szert tehetünk olyan új ügyfelekre és

beszállítókra, akiktől idáig a földrajzi távolság vagy egy országhatár választott el. A

konkurencia ügyfelei is könnyebben megtalálhatnak minket.

• A web természeténél fogva egy minden korábbinál interaktívabb, látványban gazdag

média, így az ügyfelek erősebben kötődhetnek az adott termékhez vagy márkához. A

gyakori, felhasználó által kezdeményezett, képileg gazdag üzenetváltásokkal

szorosabb ügyfélkapcsolatok alakíthatóak ki.

• Az ügyfélszolgálat jelentős része automatizálható, ahol az ügyfelek rendelkezésére

állnak a jól megtervezett dokumentációk, a gyakran ismételt kérdések (FAQ) és a

különféle referencia adatbázisok. Ezáltal egyrészt az ügyfelek úgy érzik, hogy

fontosak a cég számára, másrészt a költségek is csökkenthetők.

• Az elektronikus üzlet polcain csak információk, nem pedig fizikai árucikkek

találhatóak. Ez jelentősen csökkentheti a raktárkészletet és a disztribúciós költségeket.

• A webes technológiák különböző értékesítés támogatási stratégiákat tesznek lehetővé:

az ügyfelek on-line kommunikálhatnak (chat) a kereskedelmi képviselőkkel,

intelligens termékajánló rendszerek hozhatók létre, amelyek tanácsokat adnak a

vásárlóknak, és segítséget nyújtanak a választásban.

17

Ha a weben történő kereskedelmen túl üzleti intelligencia, ügyfélkapcsolat menedzsment

alkalmazások (CRM), vagy személyre szabott termékajánlatok bevezetésével egy

visszacsatolt értékesítési modellt alakítunk ki, akkor minden értékesítési csatornán

optimalizálhatjuk az eladásokat és a profitot. A visszacsatolásos folyamat során már korán

felismerhetjük az új eladási és piaci trendeket, és ennek alapján hozhatunk döntéseket minden

egyes értékesítési csatornán. Például:

• Megnézhetjük, hogy melyik csatornán (telesales, boltok, web) melyik termékre van a

legnagyobb kereslet, és ezt a tudást a jövőben a többi csatornán folyó marketing

akciókba is beépíthetjük.

• Többet megtudhatunk az egyes vásárlók igényeiről, ha a demográfiai adatokat, az

ügyfél korábbi rendeléseit, vásárlási szokásait és érdeklődési körét is figyelembe

vesszük. Mindezzel felvértezve személyre szabott vásárlási élményt, promóciókat és

hűségprogramokat tudunk biztosítani egyre szélesedő vevőkörünk számára.

• Elengedhetetlen egy központi integrált ügyfélszolgálat kialakítása, amely egyaránt

felöleli a webes és tradicionális értékesítési csatornákat, és amelyhez bátran fordulhat

a vevő, bárhol és bárhogyan is vette a termékünket. Így valóban egy cégként

jelenhetünk meg az ügyfelek előtt, másrészről a problémák is gyorsabban és

hatékonyabban kezelhetőek, ami szintén fokozza az ügyfelek elégedettségét.

• A weben megfigyelhetjük a vásárlói szokásokat, és az így szerzett tapasztalatokat

átültethetjük a normál bolti eladásokba. Fejlett üzleti intelligencia megoldásokkal

minden csatornán növelhetjük az eladásokat, nem csak a weben.

• Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az új ügyfelek szerzése mellett a

bevételek úgy is növelhetőek, hogy a meglévő ügyfélkör számára találunk és teszünk

vonzóvá új, az igényeiknek és érdeklődési körüknek jobban megfelelő termékeket.

(I 15)

18

6.1. Vállalat szintű bevezetésének szempontjai

A bevezetés előtt a vállalatnak alkalmasnak kell lennie az elektronikus kereskedelemre!

Amikor egy cég az elektronikus kereskedelem bevezetése mellett dönt, szem előtt kell tartania

az alkotórészek kiválasztásánál, hogy milyen módon tudja azokat meglevő, kritikus üzleti

alkalmazásaihoz kapcsolni.

Szempontok:

• Rugalmas: megfelelő kapcsolatokkal bír a partnerek kritikus alkalmazásaihoz,

informatikai rendszereihez. Szabványok, protokollok.

• Skálázható: a növekvő volumenű üzleti tranzakciók feldolgozása iránti igény

jelentkezésekor folyamatosan bővíthető.

• Robusztus: komplex tranzakciók is nagy megbízhatósággal dolgozhatók fel rajta.

Kiterjeszthető: az előre nem látható igények és követelmények jelentkezésekor

azokhoz gond nélkül igazítható.

• Globális: fel van készítve multidevizás tranzakciókra, földrajzilag kötetlen és több

nyelven elérhető.

• Biztonságos oly módon, hogy a biztonsági szabványok integráltan vannak benne.

Az e-commerce hatékony alkalmazása a cég üzleti tevékenységének gyökeres átalakítását is

jelenti. Magában foglalja az információk egyedi elosztását, a külső folyamatok támogatását,

az üzleti tranzakciók könnyebbé tételét. Része az erőforrás-kihelyezés és a kommunikáció a

cég leányvállalatai, ügynökei és más tevékenységet támogató szervezetei között.

A vállalat ilyesfajta megjelenése az interneten hatalmas kockázattal jár, ezért biztonsági

technológiák beépítése elengedhetetlen az infrastruktúrába.

19

6.2. Az e-business SWOT analízise

A SWOT analízis a szervezet erősségeit (Strengths) és gyengéit (Weaknesses), illetve

lehetőségeit (Opportunities) és fenyegetéseit (Threats) vizsgálja. Azaz a vállalat belső.

szervezeten belüli . és külső körülményeit elemzi a piacok, a vevők, a termelés, a pénzügyek,

a menedzsment, a humán erőforrások, a technológiák, a politika és még számtalan más

tényező vonatkozásában. A stratégiai tervezés során a SWOT elemzés segíti a pontos

helyzetfelmérést és a tájékozódást a piacon.

8. ábra: Az e-business SWOT analízise

Forrás: Sawhney [2001]

Az erősségek nyújtotta előnyök elsősorban a csökkenő költségekben, a folyamatok

egyszerűsödésében és az átláthatóság növekedésében mutatkoznak meg. A gyengeségek

főként a biztonságos technológiai háttér hiányában és a törvényi szabályozás hiányosságaiban

lelhetők fel. Ezen kívül szintén számolni kell az újtól és a változástól való félelem szülte

negatív fogadtatással, kezdeti ellenkezéssel. Az e-business legfőbb lehetőségei pedig a .

sokszor emlegetett . megnyíló új piacok, melyek többek között a földrajzi határok

elmosódásából adódnak.

20

7. Egy speciális területnek számít a borászat

Amennyiben a mezőgazdaságon belül olyan ágazatot keresünk, amelyben sikeresen

megvalósult az elektronikus kereskedelem, és jó esély kínálkozik a további nagyarányú

fejlődésére, az vitán felül a borászat.

Korábban a mezőgazdaság általános jellemzésekor egyértelművé vált, hogy jelen pillanatban

csekély az érdeklődés az elektronikus kereskedelem (vagy egyáltalán az IT technológiák)

alkalmazása iránt, mivel annak előnyeit a termelők és a felhasználók nem érzékelik, vagy nem

bíznak benne. Nyilvánvalóvá vált, hogy csupán akkor várható az áttérés, hogyha maga a piac,

vagy az erőfölényben lévő piaci szereplők rászorítják őket használatára.

A borászat a kereskedelem összes szegmensét figyelembe véve is az élmezőnyhöz tartozik,

ezért mindenképpen szükségesnek találtuk megvizsgálni ennek okait és körülményeit.

Miért különleges?

• A mezőgazdasági termékek közül a bor készítése igényli a legtöbb hozzáadott értéket;

• A palackozott bor nagy értéket képvisel súlyához/méretéhez képest, nem romlandó,

ezért jól szállítható;

• A palackozott bor vásárlása esetében valósul meg a mezőgazdasági termékek közül

egyedüliként, a minőségi termékekre jellemző a márkahűség – vagyis egy üveget a

márkanév miatt vásárolunk meg elsősorban;

• Ebből adódóan a bornak árt a legtöbbet a minőségrontás, hamisítás, amelyet a

termelők minden lehetséges módon meg kívánnak akadályozni;

• Ugyanakkor a bor azon mezőgazdasági termékek közé tartozik, amely jól

reklámozható, illetve hagyományit is figyelembe véve jelentős marketingtevékenység

építhető köré. Ugyanis a bor nem tartozik az un. kemény árucikkek közé amelyek egy

21

főre eső fogyasztása majdnem független az ártól – erre utal a magyarországi

borfogyasztás jelentős hullámzása is;

• Végezetül pedig a jó illetve prémium minőségi borok kellő vonzerőt fejtenek ki egyéb

ágazatok (túrizmus, vendéglátás) felé. (SAMUELSON, NORDHAUS, 2000)

8. Web-áruház prototípus készítése

A dolgozatom keretében egy borkereskedelemmel foglalkozó elektronikus áruház prototípusát

készítettem el. Az előző fejezetben tárgyaltak miatt választottam éppen a borágazatot. Először

szeretném tisztázni, hogy mit is takar a Web-áruház fogalma.

A webshop egy gyűjtőfogalom, amely tetszőleges internetes értékesítési megoldást takar. A

webshop például egy átlagos internetes bolt, a legelterjedtebb "kosár"-os megoldással. De

webshop lehet egy bármilyen internetes weboldal is, amelyen az értékesítés tetszőleges

részfolyamata elvégezhető, legyen az megrendelés, fizetés, esetleg magának a terméknek a

vevőhöz való eljuttatása (információs termék esetén).

Mi a webshop szinonímájaként használjuk az internetes bolt, online bolt és webáruház

szavakat is. Néhol a webáruházat, mint webshopok gyűjtőhelyét értik, ezt azonban szerintünk

jobban kifejezi az internetes-pláza kifejezés.

Milyen előnye származik a cégemnek abból, ha készíttetek számára egy webshopot?

1. Közvetlen értékesítését teszi lehetővé a termékeknek és/vagy szolgáltatásoknak, tehát

gyakorlatilag egy új és közvetlen értékesítési csatorna.

2. A viszonteladók, nagykereskedők, kiskereskedők, ügynökök, stb nem teszik rá a

maguk hasznát, így vagy:

3. magasabb haszonkulccsal lehet értékesíteni a termékeket, vagy

22

4. alacsonyabb áron lehet kínálni ugyanazon termékeket (ami értelemszerűen egy óriási

versenyelőny).

5. Rendkívül költséghatékony marketing megoldás a cég illetve a termékeinek

reklámozására. (Még ha az online értékesítések elmaradnak is a várttól, rendkívül

pozitívan tudja az "offline" értékesítést támogatni egy professzionális, csábító

webshop.)

6. Az internetes értékesítés rendkívül jól tud működni a hagyományos értékesítés mellett.

Tehát nem feltétlenül, mint egy alternatívára kell rá gondolni, hanem mint a cég

fejlesztésének egy kiegészítő lehetőségére.

7. Valószínűleg a leghatékonyabb eszköz a vevőkarbantartásra. Gyakorlatilag plussz

költségek nélkül lehet egy rendkívül elégedett vevőkört kialakítani.

8. 24 órás nonstop nyitva tartás miatt a vevők akkor is érdeklődhetnek, nézelődhetnek és

vásárolhatnak, amikor mindenki alszik az Ön cégében.

8.1 Webáruház célja

Célja, hogy megfelelő felületet biztosítson a webes kereskedelemhez. Biztosítsa az

elektronikus kereskedelem feltételeit, egy internetes vásárlási lehetőség leendő ügyfeleknek.

Az én célom a webáruházzal, hogy bemutassam, hogy hogyan épül fel és hogyan lehet azt

akár saját kezűleg elkészíteni akár alapszintű adatbázis-kezelési és programozási

ismeretekkel.

8.2. Webáruház funkciói

Regisztráció

A regisztráció során adhatják meg az új vevők az adataikat ezáltal kerülnek be az adatbázisba.

A megrendelés szempontjából elengedhetetlen ezen adatok megadása, hogy a bolt

üzemeltetője, fel tudja a megrendelőkkel venni a kapcsolatot a megrendelések részleteinek

23

tisztázása érdekében, ha ez szükséges. A 9. ábrán mutatom be, hogy én milyen adatokat kérek

be az áruház működtetéséhez.

9. ábra: A regisztráció képe

Felmerülhet a megrendelés helyének megadása is. Alapértelmezés lehet például, hogy a

regisztrációs adatokban szereplő címre történik a szállítás, ha egyéb nem lett meghatározva.

Így a megrendelés feladásának ideje rövidíthető le, hiszen nem kötelező minden egyes

alkalommal szállítási címet részletesen megadni, mint a mi példánkban is.

Ha nem töltünk ki minden egyes pontot vagy a felhasználónév már létezik az

adatbázisunkban, akkor nem regisztrál minket, kiírja, hogy milyen adat hiányzik vagy hibás.

A regisztráció csak akkor sikeres, ha minden adatot megadtunk, ekkor ezt kiírja nekünk és

egy gombbal átléphetünk a termékekhez.

Belépés

Azért szükséges ez az oldal, mert így a program folyamatosan tudja, hogy éppen ki a

felhasználó, és ezután a rendelési adatokat hozzá tudja kötni.

A bejelentkezés szinte mindenhol hasonlóan zajlik. A 10. ábra mutatja, hogy meg kell adni

egy ún. felhasználónevet és egy jelszót.

24

10. ábra: A bejelentkezés módja

A belépési gomb lenyomásával a termékekhez ugrunk, ahol a honlap már beazonosít minket,

kiírja a felhasználó keresztnevét és üdvözöl.

Ha nem megfelelő felhasználónevet, vagy jelszót adunk meg, akkor hibaüzenetet ír ki.

Termékek

Az elektronikus vásárlás alapja, hogy a termékek közül válogathassunk, és azt meg tudjuk

rendelni. Ahogy az ábra is mutatja, a termék nevén kívül feltüntettem a gyártóját, az árát, és

leírást és képet a termékről, ha létezik ilyen.

11. ábra: A termékek bemutatásának módja

Ha nem találtam róla képet, akkor a kép helyére egy olyan képet raktam be, amit „Nincs kép ”

felírat olvasható. Ezt mutatja a következő ábra

25

12. ábra: A termék hiányzó képének helyére kerülő kép

Az alapbeállítás az, hogy az összes terméket mutatja a honlap. Viszont ez rendkívül

kényelmetlenné teszi a válogatást, hiszen elég nehéz így átlátni. A termékek közötti könnyebb

tájékozódásban segít az oldalsó menürendszer

13. ábra: Az oldalsómenü megjelenése

A képen látható feliratok linkként működve funkcionálnak. Rákattintva az egyes nevekre

szűkíthetjük le a termékek sorát. A menürendszer intelligensen működik, csak olyan linkeket

tüntet fel, amihez megfelelő adat áll rendelkezésre az adatbázisban.

Ha kiválasztottunk egy megfelelő terméket, akkor darab felírat alatt látható mezőbe be kell

írni, hogy hány darab terméket kívánunk megrendelni, ezután ha a kosár ikonra klikkelünk,

akkor a rendelésünk belekerül a vásárlói kosarunkba.

26

Vásárlói kosár

Kosárral csak regisztrált és bejelentkezett felhasználó rendelkezik. Ha nem jelentkezünk be,

akkor a termékek oldalnál nem tudunk rendelést tenni, hiszen nem látszik a kosár gombja és

darabszámot se tudunk megadni. Amíg nem jelentkezünk be, addig a fenti menü nem mutatja

a kosár linkjét.

Amint a termékeknél különböző megrendeléseket teszünk, akkor a kosárba kerülnek az

adatok. A kosár megjelenését, és felépítésének struktúráját mutatja be a következő ábra.

14. ábra. A kosár tartalma

Ha még nem rendeltünk semmit, akkor az alsó linkek közül csak a „Vissza a termékekhez”

nevű látszik, hiszen megfelelő adatok révén a másik kettőnek nincs értelme.

A megrendelés gomb lenyomásával az adatok rögzülnek az adatbázisban, és ezután a kosár

kiürül. Egy megerősítő üzenet értesíti a vevőt a megrendelés sikeres bekövetkezéséről.

27

Információk

A bizonytalanság bármilyen üzletet meghiúsíthat, de sehol sem jelent olyan szintű visszatartó

erőt, mint az internetes vásárlásoknál.

A hagyományos kereskedelemben a bizalmat a személyes kapcsolat, a „kézzelfoghatóság”

biztosítja. A vevő számára rengeteg információ áll a rendelkezésére, ami alapján akár

öntudatlanul is, de mindig eldönti, hogy megbízhat-e a kereskedőben.

A vevő szeretné tudni, hogy kitől vásárol, feltétlenül be kell mutatkozni, feltüntetve az

elérhetőséget.

15. ábra: A honlap tulajdonosának elérhetőségére vonatkozó adatok

Oldalak közötti váltás

Az oldalak közötti váltást egy menürendszer biztosítja az oldal tetején. A menürendszer

felépítése attól függ, hogy a felhasználó már belépett az oldalra vagy sem. Ennek megfelelően

két változata van a menünek, amit a következő két ábra mutatja be.

16. ábra: Felső menü a bejelentkezés előtt

17. ábra: Felső menü a bejelentkezés után

28

8.3. Webáruház fejlesztésének menete és módja

Adatbázis

Minden webáruház alapja egy jól felépített és átgondolt adatbázis létrehozása. Először át kell

gondolnunk milyen adatokat szeretnénk az adatbázisban rögzíteni. Az eladni kínált termékek,

a vevők adatai és a vevők által tett megrendelések tárolása a legfontosabb.

A normál formára hozott adatbázis végleges szerkezetét, a következő ábrán foglaltam össze.

18. ábra. Az adatbázis szerkezete

Az egyes négyzetek jelölik a különböző táblákat, a vonalak a köztük lévő kapcsolatokat.

Az adatbázis elkészítéséhez a MySQL-FRONT program 3.2 verzióját használtam fel

A prototípus készítésénél összesen 37 terméket vittem fel az adatbázisba, igyekeztem

különféle színű és típusú borokból válogatni, hogy minél jobban tudjam bemutatni az oldal

működését.

A prototípushoz felhasznált teljes adatbázis kódját a függelékben mellékeltem.

Azon Szín

Szín

Azon Típus

Típus

Gyártók

Azon Név

Termékek

Azon Név Kép Leírás Gyártóazon Aktív Típus Szín Ár

Rendelési tételek

Azon Rendazon Termékazon Db

Rendelések

Azon Felhasznazon Dátum Állapot

Felhasználók

Azon Nem Vezetéknév Keresztnév Cím E-mail cím Felhasznnév Jelszó

29

HTML

Ahhoz, hogy olyan információt publikáljunk, hogy bárhol a világon egy az Internetre

csatlakoztatott számítógép azt értelmezni tudja, egy egységes nyelvet kell kialakítani. A

World Wide Web által használt ilyen egységes nyelv a HTML (HyperText Markup

Language).

„Web-kiadványok forrásszövegének szerkesztésénél használt, szabványosított, ún. 'html-

címkék'-re alapozott nyelv. A HTML formátumú dokumentumok megtekintése egy ún.

"World Wide Web böngészőprogrammal" lehetséges. Hogy miért? A HTML dokumentum-

formátumot tekinthetjük az ún. hyper-text egyik megvalósítási formájának is.” (I 26)

A HTML formázóutasítások befolyásolják a dokumentum megjelenítését, kapcsolatait.

Ezeket az utasításokat a böngészőprogram értelmezi és végrehajtja.

AceHTML 6 pro ingyenes programmal készítettem el az oldal html hátterét, ehhez segítséget

elsősorban Almási Pál Html leírását használtam segítségül.

PHP

Mi a PHP? „A PHP (rekurzív betűszó "PHP: Hypertext Preprocessor"; "PHP: Hiperszöveg

Előfeldolgozó") széleskörűen használt, nyíl forráskódú, általános célú szkript-nyelv, amely

különösen Web-es fejlesztéseknél alkalmazható és beágyazható a HTML-be.” (I 26)

A PHP főleg szerver-oldali szkriptek írására készült, azaz bármire képes, amit más CGI

programok el tudnak végezni, ilyen funkciók az űrlap adatok feldolgozása, dinamikus

tartalom generálása, vagy sütik küldése és fogadása.

Szerver oldali programozás a hagyományos, és fő használati formája a PHP-nek. Három

komponens szükséges ahhoz, hogy ezt a formát használni lehessen. Az első a PHP értelmező

egy webszerver és egy webböngésző. Egy webszerverrel mindenképpen rendelkezni kell,

megfelelően telepített és beállított PHP-vel. A PHP program kimenetét a webböngészővel

lehet megtekinteni. Ezzel a három komponenssel otthon is tudtam fejleszteni a programomat.

30

Szerverként az Apache nevű programot használtam. „Az Apache egy nyílt forráskódú HTT

szerver modern operációs rendszerekre, amilyen a UNIX és a Windows NT. HTTP

szolgáltatásokat nyújt a jelenlegi HTTP szabványoknak megfelelően.” (I 26). A

fejlesztéseimet Mozilla Firefox böngészőoldal segítségével tudtam a programozásom

eredményét megtekinteni.

A prototípus webáruház forráskódjait a mellékletben csatoltam.

8.4. Design

A legtöbb ember ránéz egy weboldalra, és pár másodperc alatt már meg is születik az ítélet a

fejében. Ugyanakkor könnyen lehetséges, hogy a 100-ból 100 ember által puritánnak, vagy

csúnyának tartott oldalon vásárlók ezrei vásárolnak nap, mint nap, míg egy „webdesigner-

remekműben” mindössze a tulajdonosa és a készítője gyönyörködik.

Alapszabály: a design egy értékesítő oldal esetében nem cél, hanem eszköz! Ha a kinézet

öncélúvá válik, ha a funkció rovására megy a szépség, akkor már nem segíti, hanem

hátráltatja az üzleti célt.

Miből is áll a design? Sokan hajlamosak a grafikai elemekre leszűkíteni, azonban a design

jóval több ennél: a szöveg, a szerkezet, a tipográfia, a tördelés, a grafika és az általános bolt-

image mind-mind része az egésznek.

Mi a célja a designnak egy online bolt esetében? Erre egyszerű válasz adható: segítsen a

pozitív első benyomás kialakításában, tükrözze a profizmust és megbízhatóságot, továbbá

segítse a vásárlást.

Az első benyomás jelentőségét mindenki ismeri, az internet világában azonban különösen

nagy jelentősége van. Az emberek hajlamosak pár másodperc alatt megítélni egy oldalt, és

vele együtt a céget, és pár másodperc alatt ezt csak az oldal kinézete alapján lehet megtenni.

Ahogy sokan a boltok kirakatát nézegetve megkívánnak és megvesznek valamit, úgy az

internetes bolt kirakata, a honlap maga is hasonló célt szolgálhat.

31

A profizmus és megbízhatóság az internetes vásárlások során több mint fontos: ha a vevő nem

bízik, akkor nem vásárol. Ha a bolt már megjelenés szinten is amatőr, miért lenne a

kiszolgálás vagy maga a termék profi?

És végül talán a legfontosabb szempont: a designnak az eladást kell szolgálnia! Számtalan

internetes bolt létezik teletömködve a legújabb grafikai vívmányokkal, flash animációkkal,

forgó, villogó „effectekkel”, sőt introval, zenével és egyéb olyan megoldással, aminek az

égvilágon semmi haszna, (leszámítva, hogy a webdesigner cég tudott érte több pénzt elkérni),

sőt gyakran még káros is, hiszen elvonja a látogatók figyelmét a lényegről: magáról a

termékről. Ezért, ha webdesigner céggel készítteti a design-t, nagyon határozott

elképzeléseinek kell lenni, hogy mit és hogyan is csináljanak, koordinálni és irányítani kell a

munkájukat, elvégre ők általában nem értenek az értékesítéshez, a „kereskedői” részhez, így

ezt Önnek kell beletenni az oldalba. Ritkán született hatékony webshop a „csináljon valami

szépet” parancsból.

A webgrafika kialakításának menete (I 30):

• a honlap szerkezeti tervének elkészítése (grafika nélkül),

• a menüszerkezet, navigáció megtervezése ,

• több, különböző grafikai terv elkészítése,

• a grafikai tervek közül kiválasztott legszimpatikusabb verzió továbbfejlesztése,

véglegesítése.

Az odlalon csak az index.php jelenik meg mindig. Az indexnek van egy szerkezete, ami több

részből áll. Van egy felső hosszú kép aztán alatta 4 oszlop:

• 1 és 4 az csak egy sima kép lefelé végtelenítve

• 2. az egy képés alatta van a baloldali menü,

• a 3.pedig egy Cím, egy fenti menü, és a tartalmi rész, ami mindig változik

Az egyes részeket különböző designnal láttam el az ún. stíluslapok segítségével, így

alakítottam ki a weboldalam arculatát (19. ábra).

32

19. ábra: A webáruház végleges arculata

8.5 A domainnév

A jó on-line marketing stratégia része a megfelelő domainnév kiválasztása. A domainnév az a

cím, amelynek beírásával az adott honlapot el lehet érni, pl. www.mezogazdasag.hu. Minden

domainnév egyegyedi szám-azonosítót, úgynevezett Internet Protocol (IP) címet takar. A

domainneveket a könnyebb megjegyezhetőség érdekében hozták létre, és használják a számok

helyett.

A domainnév megválasztásánál több dologra is érdemes odafigyelni. A domainnév legyen:

• Könnyen megjegyezhető;

• Könnyen azonosítható;

• Jól hangzó név legyen, akár más nyelveken is

• Védje a cég on-line identitását.

• Kapcsolódjon a vállalkozáshoz vagy a termékéhez;

33

A domainnevek típusai:

• Az általános felső szintű (top level) domainnevek (vagyis .com, .net, .org, .edu, .gov,

.biz, .info stb.) régebben általában három betűből álltak. Az ICANN nevű nemzetközi

hatóság hozza meg a használatukra vonatkozó szabályokat. Például .com vagy .org

végződésű domainnevet bárki bejegyeztethet, függetlenül attól, hogy az Egyesült

Államokban van-e bejegyezve vagy nem, jogi vagy természetes személy.

• Az ország-specifikus top level domainnevek (több mint 240 létezik) általában

kétbetűsek, pl: .fr-Franciaország; .de-Németország; .hu Magyarország. Az adott

országok nemzeti hatósági szabályozzák, hogy milyen feltételekkel regisztrálható

ország-specifikus domainnév.

A vállalat weboldalának megtalálhatóságát nem befolyásolja a domainnév. A domainnév

megválasztása sokkal inkább marketing kérdés, mint technikai.

Gyakran jó ötlet lehet cégünk neve helyett egyik fontos termékünk nevét, vagy egy keresési

kulcsszót regisztrálni domainnévként. Sok Internetes kereső prioritást ad az olyan oldalaknak,

amelyeknél a keresett kifejezés megtalálható a domainnévben.

Mivel én csak egy prototípust készítettem, ezért a saját nevemet adtam a webáruháznak.

8.6. Internet-szolgáltató kiválasztása

Annak eldöntését jelenti, hogyan kívánunk megjelenni az Interneten. Ehhez egyrészt igénybe

vehetjük Internet-szolgáltatók segítségét havidíj fejében, vagy beállíthatunk egy saját szervert

is, amihez viszont saját hardverre, szoftverre és szakemberre lenne szükségünk. Ez utóbbit a

magas beruházási és fenntartási költségei miatt csak nagyobb vállalatoknak ajánlott.

Az Internet-szolgáltatók kiválasztása nem könnyű feladat, hiszen a tárhelyszolgáltatók

nemcsak a technikai bázist, hanem például a szoftverek futtatásának jogait is adják,

menedzselik a postaládánkat és domainnevünket, karbantartják a hardvert és szükség esetén

további támogatást nyújtanak. Éppen ezért a szolgáltató helyes megválasztása azért fontos

szempont, mert ez teljesíti ki, illetve határolja be jövőbeli lehetőségeinket, azon belül is

34

honlapunk egyik leglényegesebb elemét, a funkcionalitást. Kiválasztásakor, ha rosszul

döntünk, azt kockáztatjuk, hogy webhelyünkön nem tudunk a tartalommal harmonizáló online

szolgáltatásokat kiépíteni. (Perjés, 2001)

Ezért nézzük meg azokat a legfontosabb elveket, amiket figyelembe kell vennünk döntésünk

meghozatalakor:

• Szolgáltatás minősége

• Megbízhatóság

• Elérhetőség

• Sebesség

• Szolgáltatások skálája

• Biztonság

• Költségek

Az áruházunknak egy szerverre való felhelyezése, egyben azt is jelenti, hogy üzembe is

helyeztük azt. Az én Webáruházam a következő weboldalon érhető el, és akár ki is

próbálható: http://patti.viktro.org/

9. Üzembe helyezés utáni feladatok

A programozási feladatok után két területet szeretnék megemlíteni, ami fontos, hogy az

általunk kínált termék eljusson a vevőkhöz. Először a vevőknek rá kell találniuk az

oldalunkra, hiszen csak így tudnak vásárolni nálunk. A 9.1 fejezetben az online marketing

lehetőségeit mutatom be. A vásárlás után a vevők természetesen szeretnének a megvásárolt

termékhez hozzájutni, ezért lényeges kérdés a logisztika.(9.2 fejezet)

35

9.1. Vásárlók számának növelése

Nem dőlhetünk elégedetten hátra, miután sikeresen befejeztük honlap-fejlesztési projektünket,

hiszen korántsem biztos, hogy potenciális vevőink, vagy egyéb célcsoportunk képviselői meg

is fogják találni azt. A világhálón elképzelhetetlen mennyiségű adat található, és számtalan, a

miénkhez hasonló honlap is működik világszerte. Mégis miképpen tudjuk azt biztosítani,

hogy vevőink a mi honlapunkat találják meg, és ne versenytársainkét?

Ahhoz, hogy honlapunkat meg lehessen találni, fel kell a létezésére hívni célközönségünk

figyelmét. Az Interneten megszámlálhatatlanul sok honlap létezik, de már várhatóan

versenytársaink nagyobb része is rendelkezik Internetes jelenléttel. Az Internet számtalan

marketingkommunikációs lehetőséget biztosít, elsősorban a következő hatot érdemes azonban

megfontolnunk:

• Keresőprogramok és linkgyűjtemények

• E-mail

• On-line közösségek és link-csere

• Fizetett hirdetések

• Szakmai cikkek, on-line újság

• Domainnév

Az Internetes eszközök mellett azonban nem szabad elfelejtkeznünk honlapunk hagyományos

promóciójáról sem. Weblapunk címének szerepelnie kell minden nyomtatott kiadványunkon,

hagyományos direkt marketing leveleinkben, számláinkon, névjegyeinken, fax üzeneteinken,

esetleg az Arany Oldalakban vagy hasonló nyomtatott szakmai telefonkönyvben.

Keresők és linkgyűjtemények

Az Internetes keresőprogramok (pl. Google, Yahoo, Vizsla stb.) alapján az érdeklődők szabad

szavak, keresőkifejezések megadásával tudnak keresni, míg a katalógusok, linkgyűjtemények

36

(pl. Startlap) tematikusan csoportosítják a honlapokat. A vevők nagy része keresőkön

keresztül jut el egy honlapra, nem mindegy tehát, hogy egy adott keresés eredményeként

megjelenő találatok között milyen helyet foglal el cégünk. Iparágtól, illetve a begépelt

kulcsszavaktól függően akár több ezer, sőt több millió találat is lehetséges. Az érdeklődők

nagy része azonban csak az első találati oldalt (azaz az első tíz találatot) nézi meg, és nagyon

kevesen szánnak időt az első három oldalnál több áttekintésére. Ha tehát nem vagyunk ezeken

az oldalakon, akkor gyakorlatilag nincs esélyünk arra, hogy keresőkből érkezzenek

honlapunkra vevők. A helyezéseken azonban szerencsére van lehetőségünk javítani, sőt, ma

már egész szakma foglalkozik a „keresőoptimalizációval”, illetve „keresőmarketinggel”.

Mivel azonban iparágtól függően számtalan cég is szeretne az elsők közé kerülni, ezért

komoly, folyamatos versenyre kell felkészülnünk, ami rengeteg pénz és erőforrást emészthet

fel. Mérlegelnünk kell tehát, hogy mennyit vagyunk hajlandóak áldozni

keresőoptimalizációra. Ha úgy döntünk, hogy belevágunk, akkor az első eldöntendő kérdés,

hogy házon belül kívánjuk-e végezni, vagy külső tanácsadó bevonásával. Az előbbi ellen

szóló érv, hogy a keresőoptimalizáció magas szintű (mind a marketing, mind az informatikai)

szakértelmet igényel, és sok időt és pénzt emészthet fel, amíg valamelyik alkalmazottunkat

kiképezzük.

Az keresők saját szoftverrel, úgynevezett „pókokkal” járják és térképezik fel az Internetet,

majd bonyolult, általában titkos algoritmusok segítségével rangsorolják a honlapokat a

lehetséges kulcsszavak mindegyikére. A sorrendet csak úgy tudjuk befolyásolni, ha

honlapunkat „keresőbaráttá” tesszük. Ez nagyrészt technikai részleteket jelent, de az is számít,

hogy hány külső link mutat honlapunkra.

Látszólag triviális, de mégis bonyolult és gondolkodást igénylő feladat annak kitalálása, hogy

potenciális vevőink milyen kulcsszavakat is fognak használni. Az egész keresőoptimalizáció

nem ér semmit, ha ezeket a kulcsszavakat nem tudjuk beazonosítani.

A keresőoptimalizációról, illetve arról, hogy mit is értünk egy honlap „keresőbaráttá” tételén

részletesen is lesz szó egy későbbi ismertetőben.

37

Az e-mail, mint marketing eszköz

Az e-mail nyújtotta lehetőségek hatalmasak, és ezeket egyelőre nagyon kevés hazai cégnek

sikerült megfelelően kihasználnia. Az e-mail, ha megfelelően használják, akkor gyors,

költséghatékony, és könnyen nyomonkövethető marketingeszközt biztosít cégünk számára.

Nem küldhetünk azonban e-mailt bárkinek, csak annak, aki korábban engedélyt adott erre.

Néhány ötlet az e-mail adatbázist építéséhez:

• Helyezzünk el hírlevél-regisztrációs felületet a honlapunkon. Ne kérjünk azonban túl

sok adatot a regisztrálóktól!

• Bízzuk meg értékesítőinket azzal, hogy beszéljenek rá minél több ügyfelet, vagy

potenciális ügyfelet a feliratkozásra.

• Kiállításokon a standunkat felkeresőket is felírhatjuk, bár itt néhánydologra figyelnünk

kell (lásd az erről szóló ismertetőt)!

• A feliratkozásért cserébe ajánljunk a regisztrálóknak valamilyen, számunkra értéket

nyújtó információt, tanulmányt, vagy akár ajándéktárgyat.

• Alkalmazottaink e-mailjei végére is helyezhetünk feliratkozási linket. minél több, a

honlapunkra mutató linket helyezünk el. Ez nemcsak azért fontos, mert ezeken

keresztül is jöhetnek érdeklődők site-unkra, hanem azért is, mert növelik

helyezésünket a keresőkben. Honlapunkra mutató linket több módszerrel is

elhelyezhetünk:

• a már említett tematikus, iparági linkgyűjteményekben;

• beszállítóink honlapján, pl. „referenciák” címszó alatt;

• szakmai, iparági szövetségek honlapjain, amelyeknek tagjai vagyunk;

• kölcsönös linkcsere megállapodás más cégekkel.

38

Fizetett hirdetések

Természetesen lehetőségünk van az Interneten fizetett hirdetéseket is közzétenni, bár ezek

hatékonyságáról megoszlanak a vélemények. Elsőként a banner hirdetéseket érdemes

említeni. A banner egy olyan, viszonylag kisméretű kép vagy animáció, amelyet más, nagy

látogatottsággal rendelkező honlapokon elhelyezve terelhetjük az érdeklődőket saját website-

unkra. Olyan portálokon (ipari hírportálok, epiacterek, on-line újságok, de akár más cégek

hírlevelei is, stb.) érdemes bannerünket elhelyezni, ahol várhatóan a célcsoportunkba tartozó

érdeklődők fordulnak meg, különben nagyon alacsony lesz a hatékonysága.

Szakmai cikkek, on-line újság

Értéket nyújthatunk látogatóinknak, ha honlapunkon szakmai tanulmányokat, cikkeket

helyezünk el, esetleg indítunk egy rendszeresen frissített, saját on-line újságot. A megfelelő

hatás eléréséhez azonban fontos, hogy a cikkek/újság jó minőségűek legyenek, magas

szakmai színvonalat képviseljenek. Az új cikkeket hírlevelünkben is kiküldhetjük, ezzel is

ösztönözve az érdeklődőket a feliratkozásra. Akár átvesszük másoktól az anyagokat, akár

magunk írjuk őket, mindenképp sok erőforrást igényel egy megfelelő minőségű on-line újság

rendszeres frissítése. Ezért kisebb cégek számára várhatóan a szakmai cikkek viszonylag

rendszertelenebb megjelentetése lehet inkább a járható út. Szintén járható út lehet más cég,

szövetség újságában, hírlevelében reklámozni magunkat.

9.3. Logisztika

Az internetes bolt, nagyon leegyszerűsítve gyakorlatilag egy házhoz-szállító szolgálat. A

logisztika igen nagy jelentőséggel bír az elektronikus kereskedelemben, és minden sikeres

internetes boltra jellemző az igen kiforrott és hatékony logisztikai rendszer.

A logisztika a termék fizikai mozgatásához kapcsolódó tevékenységeket, illetve azok

összehangolását jelenti. Idetartozik a csomagolás, raktározás, készletgazdálkodás, a választék

kialakítása és a szállítás.

39

A választék kialakítása

A fogyasztók a termékek minél nagyobb választékát preferálják. A gyártók viszont csak akkor

képesek hatékonyan működni, ha a termékek szűk körét nagy mennyiségben állítják elő.

Az elektronikus kereskedelemben is megjelenik a különböző gyártók termékeinek aggregálása

a minél nagyobb választék kialakítása érdekében. A választék kialakításának tradicionális

módja a Neten, amikor az értékesítési rendszerben közreműködő közvetítő egyetlen Web-

oldalon, az egy termékkategóriába tartozó termékek rendkívül széles körét kínálja különböző

gyártóktól.

Raktározás és készletgazdálkodás

Az elektronikus kereskedelemben az egyik legjelentősebb logisztikai problémát a termék

megfelelő időben történő leszállításához, illetőleg az alacsony készletekhez fűződő ellentétes

érdekek összehangolása jelenti.

Ezt a funkciót az elektronikus kereskedelemben a fizikai termékek körében rendszerint az

értékesítési rendszerben közreműködő logisztikai cégek látják el, amelyek a raktározás és

készletgazdálkodás mellett gyakran a termék csomagolására, adjusztálására, a rendelési

folyamat lebonyolítására, a termék útjának nyomon követésére és a vásárlók tájékoztatására,

vagyis az ügyfélkapcsolatok menedzselésére is vállalkoznak.

40

Összefoglalás

Az Internet és a számítástechnikai lehetőségek révén az e-business robbanásszerűen terjed a

gazdasági élet szinte minden területén. A lehetőségek kihasználását a változó, gyakran

komoly kihívást jelentő üzleti igények sürgetik. Egyetlen gazdálkodó egység sem engedheti

meg magának, hogy ne vegyen tudomást róla, így a mezőgazdasági vállalkozásoknak sem.

Az elektronikus kereskedelem az agrár- és élelmiszerágazatban jelenleg még nem igazán

elterjedt gyakorlat, de véleményem szerint helye van a mezőgazdaságban. A mezőgazdaságon

belül a borászat számít olyan ágazatnak, amely legsikeresebben tudta kiaknázni az internet

lehetőségeit

A dolgozatomban kifejtettem, hogy a milyen előnyökkel jár az elektronikus kereskedelemben

való részvétel. Az elektronikus kereskedelembe való bekapcsolódás egyik eszközének

számítanak a webáruházak A dolgozatom keretében egy borkereskedelemmel foglalkozó

elektronikus áruház prototípusát készítettem el.

Az én célom a webáruházzal, hogy bemutassam, hogy hogyan épül fel

A dolgozatban az általam elkészített elektronikus áruház prototípusán keresztül mutatom be

annak felépülését, elkészítésének módját a megtervezéstől, a programozáson, üzembe

helyezésen át a karbantartásáig. Ezzel a prototípussal világítok rá, hogy nem is olyan nehéz a

termékeinket eljuttatni az Internet piacára. És hogyan lehet azt akár saját kezűleg elkészíteni

akár alapszintű adatbázis-kezelési és programozási ismeretekkel.