EGYHÁZ A TUDÁS-

TÁRSADALOMBAN

Varga Csaba szociológus,c. egyetemi docens

Stratégiakutató Intézet elnöke

www.strategiakutato.hu www.inco.hu

www.vargacsaba.hu www.metaelmelet.hu

Varga Csaba 2

Bevezető tételek

Varga Csaba 3Stratégiakutató Intézet

21. század21. század Utópiák utáni valóság Két évezred elmerülése Káosz jellegű globalizáció A tudat százada Új tudás, új kultúra születik Tudásünnep és tudássokk Téridő típusú történelem Kreatív társadalomipar Találkozás a rokonnal Spiritualizmus százada

Utópiák utáni valóságUtópiák utáni valóság Két évezred elmerüléseKét évezred elmerülése Káosz jellegű Káosz jellegű globalizációglobalizáció A tudat századaA tudat százada Új tudás, új kultúra születikÚj tudás, új kultúra születik Tudásünnep és tudássokkTudásünnep és tudássokk Téridő típusú történelemTéridő típusú történelem Kreatív társadalomiparKreatív társadalomipar Találkozás a rokonnalTalálkozás a rokonnal Spiritualizmus Spiritualizmus századaszázada

Varga Csaba 4

Milyen a globális világ természetrajza?

» a globalizáció szubsztanciálisan egységesülés» az új típusú földi globalizáció magával hozta a

lokális világok felemelkedését » az európai keresztény világ egységes világ marad

» az európai nem keresztény világok is egységes világokká válnak

» a politikai Európa a szétszakítottság után az egységesülés felé halad

» a földi civilizáció értékprioritásai egymásra rímelnek

Varga Csaba 5

Milyen lehet az információs kori Európa?

• a pénzipar nem örökké domináns gazdaság• az információközpontú világmodell nyer• tudásalapú társadalomgazdaság születik

• a jövő a tudástársadalom modell• az egyesült Európa új víziót hirdet

• a kulturális sokféleség hálózata terjed• nemzetállam helyett tudásállam?

• a lokalitások reneszánsza kezdődik• tudásközpontú életformák sokasága

Varga Csaba 6

Kiemelés:

Egységes Európa lesz, államszövetség, de nekünk nem a politikai és gazdasági szövetség fontos, hanem az, hogy Európa a közös keresztény-

keresztyén vallás és kultúra kontinense, Európa jövője nem(csak) a globális versenyben való helytálláson múlik, hanem a kereszténység

minőségén, s a tudásközpontú Európa potenciálisan soha nem

látott esélyeket teremt(het) a kereszténység újjászületésére

Varga Csaba 7

Az emberek visszatalálnak-e a spirituális életbe?

a vallástalan spiritualitás és az Istenközpontú vallásosság között lehet választani,

a vita már régen nem az ateizmus és a teizmus között folyik,

a személyes Istenélmény és a személytelen Istenélmény-nélküliség közötti különbség,

Isten országában vagyunk, de nem tudjuk?új tudat és új lelkiség felfedezése

Varga Csaba 8

Van-e szükség új reformációra?

mindig is szükség volt és vanmost milyen reformációra van szükség?

milyen legyen a 21.századi Isten országa?milyen út vezet az Istenkirálysághoz?

miért nem készül nálunk az új reformáció programja?mi a régi és új szerepe a híveknek és lelkészeknek?hogyan lehetünk jobban az individualizált egyén

személyes lelkivezetője?az itthoni „vallási piacon” mivel és hogyan lehetünk

tartósan sikeresek?

Varga Csaba 9

Hagyományos társadalmi szakadékok

1. Ökológiai szegények - ökológiai gazdagok

2. Jövedelmi szegények - jövedelmi gazdagok

3. Jóléti szegények - jóléti gazdagok

4. Társadalmi szegények - társadalmi gazdagok

5. Térségi szegények - térségi gazdagok

6. Mobilitás szegények - mobilitás gazdagok

7. Családi szegények - családi gazdagok

Varga Csaba 10

A mai konfliktusok• Ökológia szegények - ökológia gazdagok

(integrált ökológiai javak megoszlása)

• Jóléti szegények - jóléti gazdagok (integrált társadalmi tőke különbségek)

• Hatalom-szegények - hatalom-gazdagok (integrált hatalmi tőke elosztása)

• Média-szegények - média-gazdagok (integrált média-javak, presztízs-tőkék különbségei)

Varga Csaba 11

Új társadalmi szakadékoka XXI. század elején:

1. Technológia-szegények - technológia-gazdagok

2. Információ-szegények - információ-gazdagok

3. Tudás-szegények - tudás-gazdagok (kultúra szegények - kultúra gazdagok)

4. Tudat-szegények - tudat-gazdagok5. Istenélmény-szegények - Istenélmény-

gazdagok

Varga Csaba 12

Kvantumlogika (QL)• Sokáig az arisztotelészi logika: igen - nem

• Neumann János bővítése: igen - nem - lehet

• Anatole Rapoport (poszt-koppenhágai szemlélet): igaz, hamis, meghatározatlan (még nem igazolható), értelmetlen (örökre igazolatlan marad)

• Alfred Korzybski hozzátette: zaj (+ a „van” kitiltása)

• értelmezhető (igaz, van, stb.), nem értelmezhető (hamis, nincs, stb.), értelmezhető/nemértelmezhető (lehet), értelmezetlen (meghatározatlan, zaj, stb.)

• négy görbült dimenzióban:

igen(n)…….igen(1)..igen/nem..nem(1)….…nem(n)

Varga Csaba 13

Az elméleti feladat

Globalizáció ésközvetítő rendszer

elmélet

Kozmosz és planéta-elmélet

Ember és tudatelmélet

Lokalizáció és közvetítő

rendszer elmélet

INFORMÁCIÓS KOR ELMÉLET

Tudástársadalom elmélet

Múlt és jövő-elmélet

Valláselmélet,

istenkép

Tudás-elmélet

Információ és innováció

elmélet

Varga Csaba 14

A szaknyelvek elkülönülése• Az információs társadalom alrendszerei

elkülönült nyelvet használnak

• A technológia nyelve, a gazdaság nyelve, a politika nyelve, a társadalom nyelve, stb.

• A tudomány eredményei – részben nyelvi akadályok miatt – továbbra is lassan szivárognak be a köz(össégi)nyelvbe

• A kommunikáció a politika és/vagy a tömegkultúra nyelvét használja

Varga Csaba 15

Az idolumok kezelése

• Törekvés az elavult nézetek, magunk és mások idolumainak kritikájára

• Nincs olyan gondolatrendszer, amelyben ne lennének idolumok

• Új mentális stratégia: a személyek támadása helyett az idolumok birálata

• Az idolumok mögött gyakran felsejlik a nem-tudás szabvány üressége

Varga Csaba 16

Az új szuperparadigmáról

Varga Csaba 17

A paradigma fogalma• Thomas S. Kuhn 21 féle értelemben használja a

paradigma fogalmát, Kuhn a paradigma kifejezést egyébként Polányi Mihálytól vette át

• A nem-forradalmi periódusokban a fennálló paradigmák nem haladhatók meg. A paradigmaváltások nem szabályszerűek, villámcsapás-típusú átváltások, bizonyos értelemben „irracionális” aktusok

• Négy komponens: szimbolikus általánosítás, metafizikai előfeltevés/ontológiai modell, értékek-tudások, példák

• A paradigmaváltás feltételez: új tudósközösséget – új kognitív funkciót – új beállítódást – új világlátást - stb.

Varga Csaba 18

Új szuperparadigma és új elmélet

• Új valóság – a globalizáció, a lokalizáció, informatizáció, stb.

• Új múlt – időszámítás előtti és utáni évezredek új egységes hipotézisei

• Új technológia – a szupertechnológiák forradalmi kora

• Új gazdaság – a tudásalapú hálózati gazdaság

• Új tudat és új ember – az ember és a tudat rekonstrukciója

Varga Csaba 19

Új szuperparadigma 2.• Új társadalom – a tudástársadalom, az

egységtársadalom• Új tudás – a régi és az új tudás új

szerepben• Új értelemadás – az értelem visszaszerzése

és újragondolása• Új jövő – az új civilizáció és az új tudat új

jövőt teremt• Új transzcendencia – visszatalálás a

spirituális létbe

Varga Csaba 20

Új elmélet, új filozófia

• A természettudományok egységes elmélete?

• A társadalomtudományok egységes elmélete?

• A szellemtudományok egységes elmélete?

• Az integrált egységes elmélet lehetetlen?

• Elméletalkotás új módon

• Elmélet – vissza a klasszikus filozófiához (tudomány, művészet, vallás újra együtt)

• Igazság és hipotézis

Varga Csaba 21

A valóság új felfedezései• elméleti fizika, részecskefizika, kvantumfizika az anyag valamennyi sajátossága (tehetetlenség, tömeg, gravitáció) a kvantum-

vákuummal történő interakció eredménye; az anyag végső építőkövei: a leptonok (elektron, müon, tauon), továbbá a neutrinók ((elektron-neutrinó, müon-neutrinó, tau-neutrinó)) és végül a kvarkok; a hypertér kutatása; stb.

• kozmoszelmélet a relativisztikus kozmológiai standard paradigma (ősrobbanás, táguló

világegyetem, stb.) után az antropikus (emberre utaló kozmosz vagy emberarcú) kozmológiai paradigma elfogadása, stb.

• tudatelmélet a tudat a világegyetem önálló, alapvető része, nem pusztán az anyagi működés

eredménye, a tudat ugyanolyan elsődleges, mint a tér, az idő vagy az anyag, az embert nem az különbözteti meg a többi élőlénytől, hogy tudata van, hanem az eltérés a tudat fokozataiban van, egyedül az ember rendelkezik reflexív tudatossággal, vagy nemcsak az ember….stb.

• intelligenciaelmélet

a racionális és az érzelmi intelligencia után a spirituális intelligencia (isten-központ az agyban, a halántéklebenyben) felfedezése, stb.

Varga Csaba 22

• halál utáni élet elmélete

a halál utáni élet élményeinek újrafelfedezése és kutatása után az empatikus halál közeli élmények értelmezése (a haldokló melletti személy szintén átélheti a halál utáni élmények többségét), sőt klinikai halál állapota nélkül a testelhagyás kipróbálása, gyakorlása, új létformák teremtése, stb.

• káoszelmélet

a káosz egyetemes törvényének feltárása (a stabilitás és instabilitás erőinek kényes egyensúlyai), de nem csak a természettudományokban

• közgazdasági elméletek

a vertikális globalizációt (a nemzeti termék gazdaságtanát) a horizontális globalizáció (a szabad tőkeáramlás) követte, majd a kvalitatív globalizáció (tudásalapú – tudás- és tehetségtőke - gazdaság, vagy társadalomgazdaság) korszaka érkezhet, stb.

• jövőelmélet

tudástársadalom, egységtársadalom elméletek megfogalmazása, a jövö a tudat- és a tudás társadalmainak különböző fokozatai, de az érdemi áttörést csak az egységtársadalom világa hozhatja, amelynek téridő koordinátái ma ismeretlenek, stb.

Varga Csaba 23

Kvantum téridő kutatások felismerései

• Az észlelőt nem lehet elkülöníteni az észlelt eseménytől• Az anyag egyszerre hullám és részecske természetű• a kvantumfolyamatok valószínű eseményei:

valószínűséghullámok (állapotvektorok) vagy valószínűségi hálózatok (EWG-modell)

• szupertér elmélet (párhuzamos, különböző világokban élünk) - John A. Wheeler-elmélet

• a helyhez nem kötött hatások és események elve• választhatunk: sok világegyetem vagy egy világegyetem

gyanúsan olyannal, mint egy Tervező (Isten?)• Végül: a helyhez nem kötött rejtett változó elmélete, sőt

a vele járó rend elmélete (Bohm-elmélet)

Varga Csaba 24

A relativitás és a kvantumelmélet alapján a jelenlegi felismerések:

eltörlődik a tér és idő kettőssége

eltörlődik az anyag és tudat (tudatosság) kettőssége

eltörlődik a test és elme kettőssége

eltörlődik a vallás és tudomány kettőssége

Varga Csaba 25

Amire kevesen gondoltak• Minden régi kommunikációs eszköz (telefon, autó, mozi,

hűtőgép, stb.) médiaeszközzé válik• A nemzetállami (politikai) televíziók egyirányú

manipulálása helyett a globális médiarendszer kvázi-plurális tematizálása

• A fogyasztó társadalom atomizált, izolált embere az új eszközökkel szuper-aktív kommunikációt folytat

• A történelem nagy eseményei (ökológiai katasztrófák, katonai háborúk, stb.) egyenesben közvetített médiaesemények

• A hatalmi (és tömegkulturális) eliteket a kommunikációs kor médiaderesre húzza és felszámolja a magánéletét

Varga Csaba 26

Technológia• Hagyományos papíralapú, nyomtatott napilapok,

hetilapok, stb.

• Hagyományos sugárzó televíziók, rádiók, stb.

• Digitális műholdas csatornák

• Mikrohullámú technológiák

• Mobiltelefon technológiák, mobil hálózatok

• Interaktív kábeltelevíziós csatornák

• Internet-alapú rádiók, televíziók

• Integrált globális és lokális technológiák (a hálózatok hálózata)

Varga Csaba 27

Technológiaelmélet és az előrejelzések

• Technológia szerepe a társadalomban

• Magastudás, szuperkreativitás, katonai-állami innováció, egyéni felfedezések

• A technológia nyitott utat a globalizációnak?

• Az új technológia+üzleti érdek kikényszeríti a gazdasági-társadalmi fordulatokat

• A titkos lovas effektus

• Két szuperhatalom technológiai előrejelzései

Varga Csaba 28

Új és globális kibertér? (UNESCO)• Az új technológiák, a planetáris hálózatok, a

globalizálódás közvetlenül sokkolja a nemzetállamokat• A változások középpontjában egy új, saját téridőt

kialakító kiber-galaxis születése van• Más kultúra: virtuális és planetáris alapokra épülő,

inkább a nem-lineáris felé haladó, multidimenziós és diszciplinákon áthatoló kultúra alakul ki

• Az új kibertér interaktív, nem hierarchikus, széles skálájú kommunikációt folytat és egyesíti a világ tudásait

• A hálózat felhasználói már nem egyszerűen passzív fogyasztók, hanem megnőtt erővel egyszerre rendelkező műsoradók és vevők (transznacionális szegmens)

Varga Csaba 29

Az új kibertér alternatívái• Új, interaktív globális kormányzás az emberi

társadalom irányítására (1)• A globális polgári társadalom közös ügyintézése és ön-

elrendeződése (2)• Az új infokommunikációs hálózatok segítségével a

„kollektív intelligencia” létrehozása (3)• A felhatalmazás (empowerment) elmélete alapján a világ

polgárai részt erőteljesebben vesznek a kommunikációban és ellenőrzik a médiát (4)

• Az önszerveződés elterjedésével a helyi szereplők egy új globális polgári társadalmat hoznak létre (5)

• Az öt alternatíva különböző kombinációi alakulnak ki

Varga Csaba 30

Az új típusú globalizáció és lokalizáció

Varga Csaba 31

Mi a globalizáció?„A globalizáció éppen annyira elválaszt, mint

amennyire egyesít; elválaszt, mialatt egyesít – az elkülönülés oka ugyanis ugyanazok, mint amelyek elősegítik a világ egységesülését. Az üzleti élet, a pénzügyek, a kereskedelem és az információáramlás egész világra kiterjedő dimenzióinak kialakulása mellett megindult egy „lokalizáció”, helyhez kötő folyamat is.”

(Zygmunt Bauman: Globalizáció)

Varga Csaba 32

A globalizáció törvényei

• Az új globalizáció új fogalma

• Globalizáció és lokalizáció egyszerre

• Globalizáció funkcionalitás

szubsztancialitás

(egységesülés)

• Kvantitatív és kvalitatív globalizáció

• 21. század első felétől: globlokál világ

Varga Csaba 33

A lokalizáció elmélete

• A lokalizáció fogalma – alávetett lokalitás

• Lokalizáció színterei: régió, megye, kistérség, település (város és falu)

• A globális világ alapegysége és ellensúlya (autonómia-paradigma)

• Az új társadalom első szintje

• A virtuális lokalitás – kvalitatív lokalitás?

• Lokalizáció és új közösségek, új gyülekezetek

Varga Csaba 34

LOKALITÁS SZERKEZET• Felső életvilág (régió, megye)

• Alsó életvilág

Környező világ (kistérség, település)

Kéznéllévő világ (család, egyén)

• Belső vált életvilág (a személyek felettes éne)

• A globalizáció hatásai – a lokalizáció viszontválaszai

• Az információ és tudás hozzáférés térstrukturáló szerepe

Varga Csaba 35

Egyén a lokalitásban – az ideális jövő

Életdíj garantált – közelebb az egészséghez

Tudás(alapú)munka és szabadság

Korlátlan tudásszerzés

Digitális családi (tudás)ház és kert

Hálózati polgár az Internet-közösségekben

Közvetlen részvétel (e-demokrácia)

Spirituális azonosulás - megvilágosodás

Varga Csaba 36

ÚJ ÜZENETEK• Az ökológiai világválság ökológiai válságként

kezelhetetlen

• A gazdasági puha világháború gazdasági világválságként nem kezelhető

• A globális térszerkezeti válság térháborúként megoldhatatlan

• Minden régi és új válság csak a tudástársadalom korszakában lehet a globlokál kezelésmód tárgya, és a problémák akkor is csak részben kezelhetők

Varga Csaba 37

Az új tudások és az új tudáselmélet

Varga Csaba 38Stratégiakutató Intézet

TUDÁSELMÉLET

• tudat és tudás típusok

• globális tudás típusok

• társadalmi tudás típusok

• lokális tudás típusok

• családi tudás típusok

• személyes tudás típusok

Varga Csaba 39

Tudáselmélet – új tudások

• formafeletti tudások• formázott köztudások• formázatlan köztudások• személyes tudások• szuperformázott magastudások• uralkodó világtudások• alávetett domináns tudások• formázott egyenrangú tudások

Varga Csaba 40

Új hipotézisek emberről és tudatról

Identitás mező

(mikro-társadalmi kozmosz)

Igazi énmező(isteni

én)

Kollektív tudat mező (társadalmi tudat, tudattalan)

Pléroma(Tiszta Fény tartománya)

Szellemi mező

(személyes tudat és

tudattalan)

Életerőmező

(asztrál test +

étertest)

Személyesfizikaimező

Fizikai világmező

(természet és

épített kör-nyezet)

Társadalmi mező Új

ember-kép,

újtudat-kép

Új ember-

kép,

újtudat-kép

Varga Csaba 41

Az egyén alapkonfliktusaiAzt hiszi, hogy:

• Nincs erős tudat és lélek

• Nincs megtartó család

• Nincs közösségi védőgyűrű

• Nincs közösségi-nemzeti identitás

• Nincs személyes mozgástér

• Nincs magas fokú köztudás

• Nincs Isten vagy legalább transzcendencia

• Nincs múlt- és jövőkép

Varga Csaba 42

Az egyén a modern világban• Az alattvaló egyén (belül) • Az alattvaló közpolgár (a politikai

társadalomban)• Az alattvaló fogyasztó (a fogyasztói

társadalomban)• Az alattvaló vállalkozó (a gazdaságban)• Az alattvaló állampolgár (a

közigazgatásban) • Az alattvaló – a negatív individualizáció• Az alattvaló – a negatív közösségi lény

Varga Csaba 43

Az egyén (az egyes személy)Az egyéni második (kvalitatív)

individualizációja indulhat meg

Az egyén csökkenő mértékben foglya társadalmi és ideológiai helyzetének

Az egyén jórészt külső korlátok nélkül tudáshoz juthat

A tudatfejlesztő kor közelében vagyunk

Varga Csaba 44

Az emberi vágy• Fizikai lét: a jólét elérése (evés, ivás, fedél)• Szellemi lét: hozzáférés a tudáshoz (információ, ismeret,

tudás, pneuma) • Természeti lét: a természeti javak megőrzése (levegő,

víz, szárazföld, energia, stb.)• Egészségi lét: a testi-lelki egészség megtartása (kevés

betegség és minden fontos betegség gyógyítható)• Közösségi lét: nincs végletes egyedüllét és

újrateremthető az identitás (család, barátság, lokalitás, stb.)

• Spirituális lét: visszatalálás a pléromához (vallás, transzcendencia, halál utáni élet, stb.)

Varga Csaba 45

A tudat értelmezése 1.• Agyi tevékenység (vagy anyag és tudat szerves

egységet alkot)

• A tudat testtől, anyagtól független szellem/energia (régi-új állítás)

• Az isteni egész egyéni darabja (teológia)

• Az anyag és tudat egyaránt létező, de a valóságnak egyik sem alapvető eleme (holisztikus koncepció)

• A kábaság szerve, a látszat-világ kifejeződése (hagyomány-elmélet)

• A mai neurológia többszörös „éneket” észlel minden emberi agyban

Varga Csaba 46

A tudat 2.• Egyedül az ember rendelkezik reflexív tudattal

(pszichológia)

• az elme nem marad az agyban, helyhez nem kötött módon áthatol/túllép a téridőn (Evans H. Walker-elmélet)

• A világról való - térhez-időhöz kötött - személyes tudásgyűjtemény (régi tudáselmélet)

• A mediatizált tömegkultúra futószalagján gyártott szabványtermék (kultúraelmélet)

• Az egyénektől független közös korszellem részeleme (tudásszociológia)

Varga Csaba 47

A hagyomány értelmezése

• A hagyomány fogalma: a formázott és formázatlan köztudás (és közösségi létezés) vizionált, szimbolikus, idő- és térfeletti tudása a múltról, amely személyes és csoporttudássá vagy legalább rejtetten formázott tudássá (és magatartássá) vált.

• Hagyomány típusok:

forma- és időfeletti hagyomány

formakötött és időfeletti hagyomány

formakötött és időkötött hagyomány

belső forma- és időfeletti hagyomány

belső formakötött és időkötött hagyomány

Varga Csaba 48

A hagyományalapú tudástársadalom

ha a tudástársadalom alapja a magas szinten

formázott (koncepcionális és vizionált)

köz- és személyes tudás,

akkor a feladat az, hogy:

a múltról szóló köztudás

minél inkább formázott legyen

egyszerre szimbolikus és konkrét

személyes- és köztudássá váljon

a tudástársadalomban

Varga Csaba 49

Mi lesz a nemzetállamokkal?

államok lesznek, de jórészt más típusúak nemzetek lesznek, de nem elsősorban államok

az államok digitális információs államoka nemzetek alapvetően tudásnemzetek

az új „nemzetállamok” közvetítenek globalizáció és lokalizáció között

az egyházak közvetítenek az isteni világ és az emberek között

az egyházak a nemzetek és az államok felett állnak

Varga Csaba 50

Mit válaszolunk?

Ha a vallások is globalizálódnak, ha a protestáns egyházak is globális

szereplővé válnak, akkor a magyarországi protestáns egyházak csak attól magyarok, hogy Magyarországon

vannak?

Varga Csaba 51

Információs társadalom,

tudástársadalom

Varga Csaba 52

INFORMÁCIÓ/TUDÁS/JEL 1.

Tudati-nyelvi termékek• Adat: egységnyi megismerés jelentését hordozó tudati-

nyelvi alakzat• Információ: két adat viszonyának meghatározása, így

már képzet (üzenet, hír, felvilágosítás a valóságról)• Ismeret: összekapcsolt, rendszerezett, szerkesztett

információ• Tudás: értelmezett ismeretrendszer, átfogó vízió a

valóságról (avagy folyton új valóságkép)• Döntés: valóságváltoztatásra hasznosított tudásrendszer

Varga Csaba 53

INFORMÁCIÓ/TUDÁS/JEL 2.

Fizikai-technikai termékek• Jel: ember alkotta eszközzel továbbított

információ

• Értelmezett jel (Tudásjel): ember alkotta eszközzel értelmezett információ- és ismeret-rendszer (nem ember alkotta tudás ember alkotta eszközzel)

• JelDöntés: a tudásjelrendszerekkel döntéshozás és döntés-végrehajtás (nem ember alkotta tudásból nem emberi döntés - emberi kontrollal)

Varga Csaba 54

Információs és tudástársadalom

• Az információs társadalom: ember alkotta eszközzel továbbított jelek társadalma és potenciálisan már ismeret-társadalom (egyúttal a jelenelmélet alaptézise)

• A tudástársadalom: az értelmezett ismeretrendszer társadalma, amely potenciálisan már a tudásjel társadalma is, s amely a tudással és - részben - a tudásjellel újraszerkeszti a társadalmat

(egyúttal a közeljövő-elmélet alaptézise)

Varga Csaba 55

Információs és tudástársadalom elmélet belső paradigmái

• Információs társadalom paradigma

• Tudástársadalom paradigma

• Tudattársadalom paradigma

• Egységtársadalom paradigma

Varga Csaba 56

Az információs kor „lépcsői”

Információs kor (1980-2050?)• információs társadalom / jeltársadalom

(1990-2010-20)

• tudástársadalom / döntéstársadalom

(2000-2030-50)

• tudattársadalom / valóság(át)alakító társadalom (2020-2050-70)

Egységkor (2050-?)• egységtársadalom / ember-valóság, tudat és eszköz

egységesülése (2050-2070-90)

Varga Csaba 57

Régi tudástársadalmak • Tudástársadalom egykor: mindenekelőtt a kor

magas és új tudására épülő társadalom• Az elmúlt nyolc-tízezer év társadalmai

csökkenő mértékben a tudás társadalmai?• A vallások tudásai a legfontosabb

társadalomformáló erők az Özönviz(ek) után?• Az ősi tudástársadalmak üzenetei egyelőre

csak részben értelmezettek?• Hosszú még az út a régi tudások

megszerzéséig?

Varga Csaba 58

Fejlesztési szintek

• globális információs társadalom

• európai információs társadalom

• magyar információs társadalom

• regionális információs társadalom avagy intelligens régió

• intelligens kistérség

• intelligens város és falu

Varga Csaba 59

ÚJ TÁRSADALOM

• Globális társadalomszerkezet - káoszjellegű (globális és lokális központú) hálózati társadalom

• Ökológiai társadalomgazdaság/etikai gazdaság

• Tudás- és tudatfejlesztő társadalom

• A digitális állam visszafejleszti a hatalom- és szuperhatalmi szférák mindenek fölötti státuszát

• A mesterséges intelligencia és a spirituális intelligencia együttes szerepe

• Társadalmi mobilitás - tudás-mobilitás, csoportként, de egyénenként is

Varga Csaba 60

Új társadalom lokális szinten• Lokális informális közösségi hálózatok• lokális üzleti hálózatok a helyi gazdaságban• lokális logisztikai hálózatok• lokális hálózatok telefonon• lokális közösségi intézmények informális csoportjai• lokális kábeltelevíziós hálózatok• lokális Internet hálózatok, információs közösségek• lokális mobil Internet hálózatok• lokális spirituális hálózatok• A jövő: a lokális tudáshálózatok, a helyi

tudástársadalmak

Varga Csaba 61

A tudás társadalmának elmélete

1. A globlokál káoszrendszer egyensúlyban marad

2. A tudásalapú gazdaságban dominál a tudástermelés és tudáskereskedelem

3. A digitális állam a társadalomipar motorja

4. A társadalmi tőke növekedése lehetővé teszi az (bizalom alapú) intelligens civil társadalmat

5. A tudástársadalom elterjeszti az intelligens életvilágot, életvezetést

6. A felbomlott társadalmi rend helyre áll, új közösségi (valóságos és virtuális) identitások születnek

Varga Csaba 62

A tudás társadalmának elmélete 2.

7. A hálózati társadalmak nem szakadnak ketté8. Minden eddiginél nagyobb a szabadság és az

esélyegyenlőség lehetősége9. Az információhoz hozzáférő egyének interaktív

párbeszédet folytatnak10. Minden ember részt vehet a tudásalapú

gazdaságban, társadalomban, e-demokráciában11. A globális tömegkultúra folyamatosan és gyorsabban

töltődik fel magastudásokkal12. Minden régi és új tudás (e-tartalom) a világhálókon13. Minden lokális világban intelligens régiók, települések

jönnek létre

Varga Csaba 63

Tudásgazdaság

Varga Csaba 64

Új gazdaságelméletAz új gazdaság fogalmai:Az új gazdaság fogalmai:

Tudásalapú gazdaságTudásalapú gazdaság

Információs és kommunikációs gazdaság

Információs és Információs és kommunikációs gazdaságkommunikációs gazdaság

e-gazdaságe-gazdaság

e-kereskedelemee--kereskedelemkereskedelem

Internet gazdaságInternet

gazdaság

Varga Csaba 65

A tudásgazdaság

• Szinte minden termék értékében többségbe kerül a hozzá adott érték, avagy az információ, a tudás

• A legújabb fejlemény: a tudáságazat kilép a medréből és elfoglalja a gazdaságot (oktatásipar, egészségipar, tartalomipar, stb.)

• Pénztőke és tudástőke egyre inkább oda-vissza váltható

• Globális tudásgazdasági piac és egyúttal tudáspiac jön létre, amely újraszabja a globális-lokális világot

Varga Csaba 66

A TÁRSADALOMGAZDASÁG• A fordista gazdaságnak vége, a pénzközpontú

gazdaság szupermonopol helyzete gyengül, a tudásalapú gazdaság karrierje vágtatva halad, az e-gazdaság növekszik minden baj ellenére

• A gazdaság kilépett a gazdaság medréből – ahogy a tudás kilép a tudástermelés medréből - a technológia már korábban új szerepbe került, az ökológia hatása szintén átterjed a többi szférára

• Szociális piacgazdaság helyett a társadalom érdekei alá rendelt gazdaság modellje felé haladunk, a jövő: tudásvezérelt ökológiai társadalomgazdaság?

Varga Csaba 67

Új gazdaság helybengazdaság átterjed a helyi társadalomra is és a

társadalom magához vonja a gazdaságota helyi gazdaság: szintén tudásgazdaság – a

globális-nemzeti-lokális tudás bevonul a helyi gazdaságba is

lokális gazdaság reneszánsza (ami helyben megtermelhető)

globális-lokális virtuális (e-)gazdaságmindenki részvétele az új gazdaságbanmindenki nyereséget kap az új gazdaságbana közösség természetes piacszervező

Varga Csaba 68Stratégiakutató Intézet

Európai Unió E-CONTENT programja (2000)

• Tudásértékesítés(az információs közvagyon hasznosításának ösztönzése)

• Tudásidentitás(a nyelvi és kulturális alkalmazkodás erősítése)

• Tudáspiac (a piacképességet létrehozó körülmények támogatása)

• Az információszolgáltatás bővítése, a köz- és magánfeleket összehozó kísérleti projektek

• Az információtartalom testre szabása, a soknyelvűség stratégiájának elfogadása, a nyelvi infrastruktúra erősítése

• A befektetési akadályok elhárítása, a szellemi tulajdonjogok átruházásának előmozdítása

Varga Csaba 69Stratégiakutató Intézet

Magyar E-CONTENT program és akcióterv

TudásteremtésTudáselosztás

TudáskereskedelemTudáspiac (e-piac)

TudásidentitásTudáspolgár

Tudásközösség

Varga Csaba 70Stratégiakutató Intézet

TUDÁSPIAC• TUDÁSPIAC MINT ÚJ TÍPUSÚ PIAC (E-PIACTÉR)

• TUDÁSPIAC MEGSZERVEZÉSE

• TUDÁSELADÓK ÉS TUDÁSVEVŐK BEVEZETÉSE

• TUDÁSPIAC JOGI SZABÁLYOZÁSA

• TUDÁSTERMÉKEK PIACRA VITELE

• TUDÁSPIAC INGYENES SZOLGÁLTATÁSAI

• TUDÁSPIAC ÉRTÉKESÍTÉSEI

• TUDÁSPIAC PÉNZBELI NYERESÉGEI

• TUDÁSPIAC NÉPSZERŰSÍTÉSE

Varga Csaba 71Stratégiakutató Intézet

TUDÁSKERESKEDELEM• TUDÁS HOZZÁFÉRÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA

• TUDÁS(E-)PIACON KÖZTUDÁSOK INGYENES MEGSZEREZHETŐSÉGE

• ÚJ TUDÁSOK DIGITALIZÁLÁSA

• TUDÁSOK SZERVEZETT (E-)ELSAJÁTÍTÁSA

• TUDÁSKERESKEDELEM FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE

• REGIONÁLIS (E-)TUDÁSPIACOK LÉTREHOZÁSA

• TUDÁSVÁSÁRLÁSOK NÉPSZERŰSÍTÉSE

Varga Csaba 72

Hogyan születhet meg a magyar e-Content program?

• Átfogó kormányprogramok szükségessége

• A minisztériumok ágazati stratégiái (NKÖM, OM, IHM, GKM, stb.)

• Magyar Tartalomipari Szövetség stratégiája (a tartalomfejlesztő gazdaság programja)

• A tudásközpontok (egyetemek, kutatóintézetek, könyvtárak, múzeumok, stb. ) elképzelései

• Regionális e-content programok

Varga Csaba 73

Kultúrafejlesztés - tartalomfejlesztés• Információfejlesztésből - tudásfejlesztés

• Kultúrafejlesztésből - tartalomfejlesztés

• Három alapvető fejlesztési irány:

1. Az e-tudás, az e-kultúra fejlesztése

2. A tudás, a kultúra e-terjesztésének fejlesztése

3. A tudás és kultúra e-piacterek létrehozása

• Az információs kori tudás és kultúrafejlesztés új európai programjának neve: a tartalomfejlesztés

• Az európai tartalomfejlesztés: e-Content 2002-2005

Varga Csaba 74

A JÖVŐ ISKOLÁJA• Régi és új tudás együtt – avagy tudás a kor

magastudásához közeli színvonalon

• A diák kutató-fejlesztő személyiséggé váljon

• A pedagógus a tudás megszerzésének tudását magas szinten ismerő személyiség (szuper tudásközvetítő)

• Iskolátlanitott iskola modell - az iskola tudás- és kreativitás műhely

• Az iskola mint intézmény nem a rejtett és nyílt agresszivitások és butaságok pompázása

• Felkészítés a tudástársadalom korszakára, a globális tudáspiacon való sikeres szereplésre

Varga Csaba 75

Az egyetemipar dilemmái• Az európai egyetem intézményként,

szervezetként az Ipari Kor foglya

• Az európai egyetem a Régi Paradigmát tanítja

• Az európai egyetemen a hallgatót nem készítik fel a tudástársadalomra

• Az európai egyetemeken is a kutatás-fejlesztés (K+F) alulfinanszírozott; Magyarország még itt sem tart..

Varga Csaba 76

Az átmeneti egyetem lehetőségei

• Az Egész tudását is oktatja

• Az új tudásokat legalább önálló szakok keretében tanítja

• Minden szakon két félévig tanítja a tudástársadalom elméletét és gyakorlatát

• Minden egyetem regionális tudásközponttá válik

• Az egyetemek mellett létrejönnek a tudományparkok

Varga Csaba 77

A jövő könyvtára• Minden könyvtárban a globális új tudás

rendszerezve megtalálható legyen

• Alapművek magyarul elérhetők legyenek (e-fordítás)

• Minden könyvtárban a regionális tudás teljessége alapfelvétel

• Minden könyvtár egyedi tudások gyűjtőhelye

• Minden könyvtárban minden tudás elektronikusan elérhető legyen

• e-Könyvtárak hálózata

Varga Csaba 78

A tudás-vezérelte életmód

• A tudás(alapú és vezérlésű) gazdaságban a munka többsége tudásmunka

• A tudás(vezérelte) gazdaságban a munkaerő mindenekelőtt a tudását értékesíti

• Egy emberi életút: több tudás megszerzése (több diploma), szakaszonként más tudás(ok) hasznosítása

• A munkaidő minden héten egy tanulónapot tartalmaz (élethossziglan tartó tanulás)

• A tudástőke pénztőkére váltható

Varga Csaba 79

Új demokrácia,

új politika?

Varga Csaba 80

Új állam és e-demokrácia elmélet

• Az állam elvileg a társadalom menedzser és fejlesztő szervezete

• Az állam és a társadalom szétszakadt - az „újravarrás” egyelőre nem indult el

• Az uralkodó, hatalomtípusú állam Kelet-Európában is tarthatatlan

• Az egyeduralkodó és mindenható (okos) állam leszereplése

• A fejlesztő digitális állam ismét civilállam lesz• Képviseleti demokrácia helyett e-demokrácia• A regionális fejlesztő állam erősödése• A biztonság-garantáló állam fontossabbá válik

Varga Csaba 81

E-demokrácia - e-közigazgatás

• az elektronikus virtuális-démosz megszületése

• út a kvantitatív demokráciától a kvalitatív demokráciába (potenciálisan új demokrácia-modell)

• a globális és lokális demokrácia intézményesülése

• a választó joggal való élés e-kiterjesztése

• a választók és a választói csoportok tudásfejlesztése

• az elektronikus közvetlen részvétel megteremtése

• e-kormányzás, e-közigazgatás gyors elterjedése

• a posztmodern demokráciaelmélet kialakulása

Varga Csaba 82

Információs kor politikai nyelven

• Harminc éve már japán kormányprogram

• Európa húsz évet késik – Bangemann-jelentés

• 2000-től: Az Európai Unióban e-Europe stratégia

• Minden tagállamban stratégia és operatív program

• Minden tagállamban regionális fejlesztések (lásd intelligens régiók, városok, stb.)

• Orbán-kormány: NITS, Medgyessy-kormány: MITS

Varga Csaba 83

Új kozmológia,

új transzcendencia

Varga Csaba 84

Kozmológia – új világegyetem koncepciók (példák)?

• a világ nem egy tudattalan anyagi láncreakció eredményeként keletkezett, hanem felsőbb irányítással, amit végső soron Isten irányit és ellenőriz, mert az univerzum létrejöttének kezdetén a tudat és az időtényező hatására a megnyilvánulatlan anyagi energia elemi részecskékké, majd alapvető anyagi összetevőkké alakul (Tasi István)

• a relativisztikus kozmológiai standard paradigma (ősrobbanás, táguló világegyetem, stb.) után az antropikus (emberre utaló kozmosz vagy emberarcú) kozmológiai paradigma elfogadása kezdődik (Székely László)

Varga Csaba 85

Protestáns stratégia kérdései 1.• minél több egyes emberben elmélyülhessen a személyes

azonosulás Istennel• a megszentelt élet gyakorlása, amelynek változatlanul

része a szeretetadás képessége és gyakorlata• a nemzet új (tudás- és tudatközpontúságra koncentráló)

szerepet kaphat az egyesülő kontinensen• a protestánsok a tudáskor új tudásvilágát értsék meg s

fogadják el• a tudáskor, a globális és egyben lokális közösség

alapvetően tanulással, oktatással sajátítható el• az új korszak mediatizált kommunikációja adaptálódjon

a református és evangélikus egyházba

Varga Csaba 86

Protestáns stratégia kérdései 2.• az új globális-lokális világba vetett gyülekezetek új

(külső-belső) feladata tisztázódjon• az egyház lelkészei a tudásalapú kor sokrétű új

követelményeinek minél maximálisabb szinten feleljenek meg

• a presbitériumok tapasztalata érvényesüljön az új demokráciában

• a gyülekezetek új, közösségépítő feladatokhoz jutnak a helyi társadalomban és közigazgatásban

• az információs kor új szociális feladatainak elfogadása elkerülhetetlen

Varga Csaba 87

Protestáns stratégia kérdései 3.• a tudástársadalom kori keresztyén család új feladatai

tudatosuljanak a családi cselekvésekben• az egyház intézményesült (nagy)szervezetként újuljon

meg a tudásközpontú korban• az egyháznak mi legyen a magyar társadalom egészére

vonatkozó jövőképe, egyáltalán hogyan hívja ezt a társadalom modellt, és mit tegyen az új típusú, tudásközpontú társadalom építéséért?

• a református és protestáns vallásnak, egyháznak szüksége van új vagy megújított jövőképre, s stratégiai programra

Varga Csaba 88

Mi a keresztyén egyházak szerepe a 21. század első felében? (alternatívák 1.)

+ a csökkenő vallási többség (avagy kisebbség) csendes intézménye (belső száműzetés, keresztyén életmód, szeretet

központúság)+ az országon belül lassan növekvő, vagy stabilizálódó keresztény-

keresztyén vallási többség missziós központja+ újra erőszakosan hittérítő, radikálisan fellépő, politizáló front-

egyház+ lokális keresztyén szigetek (gyülekezet-csoportok) laza

szövetsége+ visszatér a misztikus gyökerekhez, az Istennel/Krisztussal való

személyes (és nem elsősorban közösségi) azonosulás egyháza+ a hagyományokat folytató, de alapvetően az új evangelizáció

letéteményese

Varga Csaba 89

Mi a keresztyén egyházak szerepe a 21. század első felében? (alternatívák 2.)

+ elsősorban a nemzeti összetartás (a nemzeti érzés, a kollektív nemzeti tudat és/vagy az új nemzet modell) egyháza

+ vezető célként szociális és oktató egyház, amely a sokféle bajban lévők számára menedéket kínál

+ az új paradigmák képviselője, a 21. század (a spiritualizmus, a misztikus század) egyháza, belül és kívül is dialógus-egyház,

pártolja a vallások/egyházak közötti együttműködést + kiemelten ismét teológiai és szellemi központ, s tudatosan

(mediatizált) kommunikációs egyház + az ÚJ REFORMÁCIÓ egyházaként egyszerre több prioritást

fogad el: például újra gyülekezeti egyház, ám újra szellemi-teológiai központ, közben a 21. század egyháza, a

tudástársadalom tudás-missziója, az új evangelizáció letéteményese, s kommunikációs egyház is

Varga Csaba 90

Mi a protestáns vallás (régi? új?) egyedisége?

- univerzális keresztyén vallás nemzeti nyelven?- nemzeti keresztyén vallás nemzeti célokért?

- továbbra is Istenhez vezető keresztyén vallás?- keresztyén vallás a személyes Isten szolgáltatásáért?

- univerzális vallás az új tudás-spiritualitás kínálatáért?

- nemzeti nyelvű univerzális keresztyén vallás az egységtársadalomért is?

- vagy az új keresztyén kollektív tudat vallása és az új személyesség és közösségiesség képviselője?

Varga Csaba 91

•Milyen lehet az „intelligens egyház”?

+ a tudáskorba tudáskori egyházat+ egyszerre hagyomány- és jövőközpontú

+ megérteni az új korszakot és ennek megfelelően dinamizálni az egyházat

+ minden jót megőrizni és minden új jót befogadni, avagy az új reformáció letéteményese

+ társadalomgazdaság, intelligens állam, részvételi demokrácia, tudásközpontú életforma támogatása

+ az új úton nem hátul kullogni, hanem az élre állni+ a lényeg változatlan, minden más megváltoztatható

elv alkalmazása

Varga Csaba 92

JÓ HÍRA Magyarországi Református Egyház elkészítette és az Evangélikus Egyház

folyamatosan készíti az információs és/ vagy tudáskorra, avagy a 21. század első

felére szóló stratégiáját(szakrális szervezet új módon, „digitális egyház”, egyházi portálok, „intelligens egyházmegye”, új tudások közvetítője, „intelligens gyülekezetek”,

protestáns internetes televízió, stb.)

Varga Csaba 93

Az új globális térszerkezetben

új lokalitás program

Varga Csaba 94

Új térelmélet – új világszerkezetA VILÁGSZERKEZET FŐBB CSOPORTJAI ÉS EZEK ELEMEI

TRANSZCENDENS

Transzcendens “világ” (isteni szellem “világa”)

Világegyetem

(einsteni téridő “rendszer”)

KOZMIKUS

Tejút galaxis

Naprendszer

PLANETÁRIS

Föld bolygó

Korlátozottan globális (a fejlett világ) Globális-szigetek (pld: Ausztrália, Dél-Afrika)

Kontinentális (pld: Európa, Ázsia. Észak-Amerika)

GLOBÁLIS

Globálisból egyelőre kimaradtak (pld: harmadik világ alsó fele)

Rész-kontinentális (pld: Közép-Európa) Szubregionális (pld: EU-régiók)

Nemzeti

KÖZVETITŐ RENDSZER (államcsoportok és államok)

Állami Régió (államon belül)

Kistérség (településcsoport) Település (város, falu)

LOKÁLIS

Családok

Magas tudatok, magas tudások

EMBERI

Tömegtudatok, tömegtudások

Varga Csaba 95

GLOBÁLIS TÉRSZERKEZET

• Globális világ alapszerkezete: első világ második világ harmadik-negyedik világ és kimaradt világok• Kontinensek, kontinens-részek a globális

térszerkezetben• Országokrégiók (nagyrégiók, interrégiók)• Nemzetek/államok a kontinentális

térszerkezetben

Varga Csaba 96

FORDISTA TÉRSZERKEZET FELFOGÁSfordista régió: Alain Lipietz

• Elkésett és összecsúszott magyar tér- és társadalom fejlődés

• Fordista ipar – fordista állam – fordista iskola - fordista régió-megye-város (az ipari város: a szocialista fordizmus mintája, a falu: megtűrt posztfeudalizmus)

• A társadalmi tér csak földrajzi térben létező gazdasági, társadalmi és közigazgatási térként értelmezett (főként: gazdasági régióként)

• Még részben a harminc-ötven évvel korábbi tér- és társadalom-felfogások uralkodnak - még részben a harminc-ötven évvel korábbi ember- és tudásfelfogások élnek tovább a tudományban és az oktatásban

Varga Csaba 97

ÚJ TÉRELMÉLET ELŐTT• Fordista térszerkezet – fordista térelmélet

• Posztfordista időszerkezet – posztfordista (fordista) időtér elmélet

• Információs térszerkezet – globális információstér-elmélet

• Tudásközpontú téridő szerkezet – integrált tudástéridő-elmélet

• Kvantum téridőszerkezet – univerzális kvantumtéridő-elmélet

• Öt modell együtt: intelligens térszerkezet elmélet

Varga Csaba 98

Intelligens régiók

Stratégiakutató Intézet

INTELLIGENS RÉGIÓ

Az információs vagy tudástársadalomprogramjának regionális megvalósítása, a

tudásalapú gazdaság és társadalom rendszerű,koncentrált kiépülése egy-egy megyében, vagy

régióban, avagy az intelligens életfeltételekintenzív és kreatív megteremtése, a hálózati e-gazdaság dominánssá válása, áttérés a digitálisközigazgatásra és az értékőrző, az értékteremtő

tartalom-szolgáltatások elterjedése.

Varga Csaba 99

Intelligens kistérség• Ha az információs társadalom régió intelligens

híd, akkor az intelligens kistérség kreatív működési központ

• A globális kötelező és a lokális egyedi elemek lokalitást erősítő, életvilág átalakító kombinációja

• Az intelligens életvilág szülőhelye• A helyi társadalom folytonos (tudásalapú)

újraszervezése, avagy helyi út a tudástársadalomba

Varga Csaba 100

Összefoglaló tételek

Varga Csaba 101

Integrált (leegyszerűsített) konklúziók• Sok valóság

• Sok világegyetem, sok téridő

• Sok globalizáció/lokalizáció

• Sok társadalom és társadalmi téridő

• Sok én és sok tudat minden emberben

• Sok tudás, sok tudomány ugyanarról

Varga Csaba 102

A tudásosztály stratégiái• belenyugvás-belemerülés az életvilágba, a fél-

tudások világába (a szellemi lét elvesztése)

• beágyazódás az integrált hatalmi osztályba

• kívül maradás az integrált hatalmi osztályból (új kritikai értelmiségi szerep)

• szakértői hatalom megszerzése a világszerkezet szintjein (regionális, nemzeti, globális síkon)

• a befelé koncentráló mintaélet és a másik ember szolgálata (kimunkált tudat, spirituális élet)

• tudás és társadalmi innováció az információs korban

Varga Csaba 103

Az új globális értelemadások• Nincs értelemadás (a planetáris világ önfejlődése, stb.)• Negatív értelemadások (a gonosz globális világ gonosz

cselekedetei; a vég előtti legeslegutolsó pillanat, stb.)• Technológiai értelemadások (a világ önfejlesztő

technorendszer, stb)• Pozitív értelemadások (az isteni valóság létezik; a

kereszténység reformja; szembefordulás a modernnel; új metafizika; spirituális cybervalóság és cyberpunk; globális tudás- és tudatalapú kor, stb.)

• Előjel nélküli értelemadások (négydimenziós téridő; transzperszonális valóság; vissza a természetbe és korábbi korokba, stb.)

Varga Csaba 104

Mit hoz a tudáskor?Mit hoz a tudáskor?

Felszabaduló lokalitásAlávetett lokalitás

Egyén újjászületéseIndividuum „halála”

Isten feltámadásaIsten „halála”

Információs globalitásNem teljes gazdasági és

politikai globalitás

Közlekedés a fizikai és szellemi univerzumban

Kilépés a (fizikai) univerzumba

Történelem folytatásaTörténelem vége

TudáskorÚjkapitalizmus

Varga Csaba 105

Mit hoz a tudáskor? (2)Mit hoz a tudáskor? (2)

Visszatérés az elutasított korokhoz

Az antik és a modern kor elutasítása

Tudásalapú gazdaságPénzipari gazdaság

Innovációs szupertechnológiaIpari csúcstechnológia

Digitális kormányzásKlasszikus kormányzási

modell

Részvételi demokráciaA demokrácia-típus

kifáradása

Tudásalapú társadalomHatalomalapú társadalom

TudáskorÚjkapitalizmus

Varga Csaba 106

Jövöforgatókönyvek 2100-ig

• Első korszak: 1990-2020 (2030)

információközpontú társadalom

• Második korszak: 2010-2050(2070)

tudás- és majd tudatközpontú társadalom

• Harmadik korszak: 2030 (2050)-tól

egységközpontú társadalom

Varga Csaba 107

2001-2010 (világi és vallási) programja:

PÉNZKÖZPONTÚ ÚJKAPITALIZMUS

HELYETT

TUDÁSKÖZPONTÚ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM

ÉS MI LESZ AZ EGYHÁZAK STRATÉGIÁJA??!

Varga Csaba 108

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!

www.inco.hu

www.strategiakutato.hu

www.vargacsaba.hu

vargacs@strategiakutató.hu