az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

A tanfelügyeleti standardok fajtái

1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő

2. Egységes, de az intézménytípusok sajátosságait figyelembe vevő (óvoda, általános iskola, gimnázium, szakképzés, kollégium, művészeti iskola,

gyógypedagógiai intézmény)

Az intézmén

y ellenőrzé

se - értékelés

e

A pedagógusok ellenőrzése - értékelése

A vezető ellenőrzése - értékelése

A tanfelügyeleti standardok felépítése

1. Az ellenőrzés rendjeaz ellenőrzés és értékelés folyamatának leírása,a szakértők feladatainak meghatározása,a pedagógus, a vezető szerepének, feladatainak összefoglalása.

2. Eszközökelemzési és megfigyelési szempontsorok,kérdőívek,interjú kérdések,értékelő lapok.

A tanfelügyeleti ellenőrzés szakaszai:

1. Előzetes felkészülésa szakértők az előzetesen rendelkezésükre álló információk alapján átfogó képet alkotnak a pedagógus/vezető/intézmény munkájáról, azonosítják az ellenőrzés kiemelt figyelmet érdemlő területeit. 2. Helyszíni ellenőrzés óralátogatásaz interjúk elkészítése,a pedagógiai munka infrastrukturális hátterének megismerése.3. Összegzés – Értékelő jelentésa szakértők összesítik az ellenőrzés tapasztalatait,elkészítik az értékelést: ellenőrzési területenként megállapítják az erősségeket és fejleszthető területeket, az értékeltek értékelő lapot töltenek ki a szakértők munkájáról.

Az intézmény ellenőrzésének lezárása:

4. Intézmény fejlesztési tervének elkészítésea nevelőtestület az intézményvezető irányításával, az értékelő jelentés szempontjai alapján, elkészíti az intézmény öt évre szóló fejlesztési tervét, a nevelőtestület elfogadja,megküldi a fenntartónak,közzéteszi az intézményértékelést és a fejlesztési tervet.

A pedagógus ellenőrzésének területei, eljárása, módszerei, eszközeinek kapcsolódásai

A pedagógus ellenőrzésének területei:

1. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítéseA tanulók, a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotának felmérése, egyéni fejlesztés és differenciálás.

2. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztéseA közösség belső struktúrájának feltárása, a megfelelő nevelési, tanulási környezet kialakítása, közösségfejlesztés és konfliktuskezelés.

3. Módszertani felkészültségA pedagógus módszertani ismeretanyaga, az alkalmazott módszerek tervezése, megfelelősége és beválása.

4. A pedagógiai folyamat tervezéseA tervezés tudatossága, nyomon követhetősége és megvalósítása.

5. A tanulás támogatása, szervezése és irányításaA tanulók motiválása és a különböző tanulásszervezési eljárások tudatos alkalmazása és beválása.

6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékeléseA különféle ellenőrzési formák alkalmazása, a tanulók önértékelésének fejlesztése.

7. A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitásA kommunikáció, az együttműködés a tanulókkal és a kollégákkal, valamint a pedagógus önismerete és önfejlesztése.

8. Az autonómia és a felelősségvállalásKezdeményezőképesség, felelősségvállalás, megbízhatóság,tájékozottság.

A pedagógus ellenőrzésének területei

A pedagógus ellenőrzésének módszerei és eszközei

1. Dokumentumelemzés az önértékelés, a pedagógiai munka tervezésének és értékelésének dokumentumai, a

kivitelezés segédeszközei (az előző pedagógus ellenőrzés dokumentumai).

2. Óra-/foglalkozáslátogatás két tanóra vagy egyéb foglalkozás megtekintése.

3. Interjú a pedagógussal óramegbeszélés/beszélgetés interjú az intézmény vezetőjével.

4. E-portfólió a pedagógus munkájáról alkotott kép kialakítását segítik a portfolió anyagai,

információgyűjtési alap (nem értékeljük).

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése


Tanmenet:Az osztály/csoport ismerete•Tudatos bánásmód•Az osztály képességeire tervez•Tehetséggondozás, felzárkóztatás megjelenése, külön tervezése•Módszerek, munkaformák, folyamatos gyakorlás (egész osztályra egyszerre, vagy külön a jókra és a gyengékre)•Lehet központi, de jelenjen meg a helyi specialitás•Fejlesztési feladatok (SNI), közös órák a fejl. pedagógussal


Óravázlat:Hasonló a tanmenethez•Tartalmában megjelenik-e:

Fejlesztés, felzárkóztatás feladatai Tehetséggondozás feladatai Különleges esetek


Napló: (osztály, napközis, tanulószoba, fejlesztő, szakköri, egyéb foglalkozás)A haladási rész:

• koherens a tanmenettel• Korrepetálások, fejlesztések időpontja, a részvétel

rendszeressége•Az értékelési rész:

• Tanulói személyes adatok feljegyzései, (határozatszám, számonkérés csak szóban vagy írásban, stb.)

• Jegyek mennyisége, rendszeressége, a tanuló teljesítménye• A jegyek alakulása, lehetőség adása a javításra


Napló: (osztály, napközis, tanulószoba, fejlesztő, szakköri, egyéb foglalkozás)

•Az értékelési rész:•a fejlesztés, tehetséggondozás intenzitása•A foglalkozások anyaga•A korrepetálás gyakorisága, a résztvevők összetétele


Füzet, munkafüzet:A foglalkozás hű tükörképe

• Egyéni foglalkozás a gyakorlatban• Differenciálás órán, házi feladatban• A pedagógus rendszeres kapcsolattartása, értékelése• Az értékelés személyre szabottsága• Az eseti dolgozatok, (röpik) és értékelésük• Igényes, esztétikus munkára nevelés (jegyzetelés minősége,

lényegkiemelés, illusztráció)•Összehasonlítva a naplóban található tanulói eredményekkel: kap-e egyéni feladatot a tehetség, a fejlesztős


Óralátogatás:Tanórai differenciálás

• Mennyiségi, minőségi, öndifferenciálás stb.• Milyen munkaformákat alkalmaz, ezek tudatossága• Hogyan szervez csoportot, milyen szempontok alapján választ,

mennyire felel meg az adott feladat a csoport összetételének; mindenki a képességeinek megfelelően kapja-e a feladatokat, stb.

• Hogyan motivál, hogyan értékel, mennyire tapintatos• Ha felszólít az órán vkit, akkor kiket, és miért?

•A 8 kompetencia-terület megosztása a szakértők között


Tanórán kívüli foglalkozások:Gyakorisága

• Közösségépítésre• Tehetséggondozásra• Fejlesztésre

•Versenyek• A felkészítés módja• Az eredmények


Interjú:Pedagógussal•Vezetővel

• A dokumentumelemzés és az óralátogatás tapasztalatainak összevetése az interjúban hallottakkal

• Célok, szándékok tudatossággal kapcsolatos kérdések tisztázása

• Pedagógus/vezetői interjúk összevetése; hitelesség

A vezető ellenőrzésének területei, eljárása, módszerei, eszközeinek kapcsolódásai

A vezető ellenőrzésének területei

1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányításaA tanulás és tanítás tervezése, működése és hatékonysága.

2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányításaA változásokra nyitott szervezet megteremtése, reagálás az intézményt érő kihívásokra, a jövőkép kialakítása és kommunikálása, valamint a stratégiai és operatív szempontból fejlesztést igénylő területek azonosítása.

3. Saját stratégiai vezetés és operatív irányításÖnreflexió és önfejlesztés, szakmai tudás folyamatos frissítése, szakmai aktivitás és a vezetői pályázatban megfogalmazott célok teljesülése.

A vezető ellenőrzésének területei:

4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányításaFeladatmegosztás és motiválás, pozitív és támogató környezet kialakítása, fejlesztési szükségletek felmérése, a belső tudásmegosztás elősegítése.

5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányításaA jogszabályok követése, a tájékoztatási kötelezettség és az átláthatóság biztosítása, az intézményi erőforrások elemzése és kezelése, a vezető kapcsolatai.

A vezető ellenőrzésének módszerei és eszközei1. Dokumentumelemzés a vezetői önértékelés,a vezetői pályázat, egyes intézményi alapdokumentumok, intézményi önértékelés egyes elemei, (a korábbi vezetői ellenőrzés értékelő lapja).

2. Interjúkészítésa vezetővel, a fenntartó képviselőjével, a vezetőtársakkal, a munkaközösség-vezetőkkel.

3. Vezetői e-portfólió vizsgálata

4. Elégedettségmérés pedagógusi és szülői elégedettségmérés eredménye.

A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása területen a módszerek, eszközök alkalmazásával nyerhető információk (válogatás)

Módszer: Dokumentumelemzés

Eszköz: vezetői pályázat elemzési szempontjai

A fenti területhez kapcsolódó értékelési szempontok: •Hogyan jelenik meg a vezetői programban a tanulás eredményességének biztosítása?•Hogyan jelenik meg a programban a tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása?•Milyen szerepet kap a programban a fejlesztő célú értékelés, a reflektivitás?•Hogyan jelenik meg a kiemelt figyelmet igénylő tanulók nevelése, oktatása a programban?•Milyen terve van az intézményvezetőnek az inkluzív tanulási környezet megteremtésére?


Módszer: Dokumentumelemzés

Eszköz: Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók elemzési szempontjaiból

• Hogyan valósul meg a mérési, értékelési eredmények beépítése a tanulási – tanítási folyamatba?

• Mi történik azokkal a területekkel, amelyek stratégiai vagy operatív szempontból fejlesztésre szorulnak?

A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása területen a módszerek, eszközök alkalmazásával nyerhető információk (válogatás)Módszer: Dokumentumelemzés

Eszköz: Intézményi önértékelés elemzési szempontjaiból• Hogyan jelenik meg a dokumentumokban a fejlesztésre szoruló területek

azonosítása?• Az óra-, foglalkozás, tevékenységlátogatásról szóló vezetői feljegyzések

hogyan tükrözik a fejlesztő szemléletet?

Eszköz: vezetői portfólió (ajánlott elemei: vezetői pályázat – vezetői program, értekezletek forgatókönyve, emlékeztetők a szülői/diák képviselettel történő megbeszélésekről, forrásszerzés, nyertes pályázatok, stb.) elemzési szempontjaiból:

• A vezető bekapcsolódása az intézmény innovációs tevékenységébe

• A szakmai tudás átadása intézményen belül és kívül, szakmai aktivitás


Módszer: Interjúkészítés

Eszköz: A pedagógusok képviselőivel készített interjú javasolt kérdéseiből• Hogyan történik az intézményben az egyes tanulók képességeinek

megismerése?• Milyen formái vannak az egyes tanulók képességfejlesztésének? (SNI, BTM,

tehetségfejlesztés, HH, HHH)• Milyen módon történik a tanulás támogatása?• Az intézményben mi történik a tanulókat érintő mérési eredményekkel,

hogyan hasznosítják azokat?• Az intézményben folyó nevelő-oktató munka melyik területén/területein látja

fontosnak a fejlesztést?• Az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott célok megvalósítása

milyen eredménnyel történt meg az intézményben?


Módszer: Kérdőív

Eszköz: Vezetői önértékelési kérdőív megfelelő állításai

• A folyamatos fejlesztés jellemzi az intézmény pedagógiai munkáját és a működését

• Képes megállapítani a “kritikus sikertényezőket”: azt a néhány területet, amelyben elért eredmény sikeres teljesítményre vezet.

• Hatékony a korrekció azonnali megtételében, ha az eredmények jelentősen eltérnek a tervtől.

• Képes az emberek érdeklődését felkelteni és a többséget mozgósítani a célok irányába

Az intézményellenőrzés területei, módszerei, eljárásrendje

Az intézmény ellenőrzésének területei:

1.A pedagógiai folyamatok Stratégiai és operatív tervezés, a tervek megvalósítása, az ellenőrzés, értékelés és korrekció.

2. Személyiség- és közösségfejlesztésAz egyes tanulók képességeinek megismerése, fejlesztése, szociális hátrányaik enyhítése, az önálló tanulás támogatása és tanítása, közösségépítés és fejlesztés.

3. EredményekA mérési eredmények nyilvántartása, feldolgozása és hasznosítása.

Az intézmény ellenőrzésének területei:

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikációA szakmai munkaközösségek és a belső tudásmegosztás.

5. Az intézmény külső kapcsolataiAz intézmény partnerei, a partneri kapcsolatok tartalma, részvétel a közéletben.

6. A pedagógiai működés feltételeiA tárgyi, infrastrukturális és szervezeti feltételek megléte, megfelelősége és fejlesztése.

7. A NAT-ban megfogalmazott elvárásoknak, és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés

Az intézmény ellenőrzésének módszerei:

1. Dokumentumelemzésaz intézmény pedagógiai munkáját meghatározó alapdokumentumok, az intézményi önértékelés, a mérési eredmények,(a korábbi ellenőrzések értékelő lapja).2. Interjúa fenntartóval, az intézményvezetővel, munkaközösség - vezetőkkel, a pedagógusok képviselőivel,a szülők képviselőivel.

Az intézmény ellenőrzésének módszerei:

3. Kérdőíves felméréselégedettségmérés eredménye:

a) pedagógusokb) szülőkc) Tanulók (középiskola)

4. Megfigyelés: a pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése a pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközrendszer rendelkezésre állásának vizsgálata.5. A pedagógusellenőrzések értékelő lapjainak összegzése6. A vezető ellenőrzés eredményének felhasználása

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikációA szakmai munkaközösségek (válogatás)1. DokumentumelemzésPedagógiai program:A programban meghatározott, az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai

alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai: konkrétak-e, rendelhető-e hozzájuk tevékenység, megfelelnek-e az intézmény lehetőségeinek, reálisak-e?

SZMSZ:Szakmai közösségek milyen súllyal szerepelnek az intézmény életében?

Éves munkatervek és beszámolók:Éves munkaterv és munkaközösségi tervek egymásra épülése?Előző évi értékelésre épülve fejlesztő célú elemek megjelennek-e benne? A

munkaközösségek szerepe ebben?

Továbbképzési terv:Hogyan jelennek meg a pedagógiai programban meghatározott elvek, célok, az intézmény fejlesztési céljai?

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikációA szakmai munkaközösségek (válogatás)1. DokumentumelemzésIntézményi önértékelés:A nevelőtestület mint szakmai közösség együttműködésének formái, szerepük a nevelő-oktató munka tervezésének, szervezésének, ellenőrzésének és értékelésének folyamatában, innováció.

2. Interjúaz intézményvezetővel:Milyen rendszere van az intézményben folyó nevelő-oktató munkát meghatározó dokumentumok elkészítésének? A munkaközösség-vezetők hol, milyen tevékenység formájában kapcsolódnak be a vezetés munkájába? Milyen módszerek vannak az intézményen belüli tudásmegosztásnak?

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikációA szakmai munkaközösségek (válogatás)

a pedagógusok képviselőivel:A nevelőtestület szakmai együttműködését milyen formák jellemzik?Mi a tartalmuk az együttműködéseknek?Hogyan történik az intézményben a belső tudásmegosztás?A munkaközösségek és a nevelőtestület véleményét milyen tervezésben, fejlesztésben, milyen döntések előkészítésében veszi figyelembe a vezetőség?Van-e olyan fejlesztés, amit a munkaközösség javaslatára valósítottak meg az intézményben?Milyen lehetőségei vannak a pedagógusoknak a szakmai fejlődésre (képzések, projektnapok, „jó gyakorlat” kipróbálása, stb.)?


a szülők képviselőivel:Milyen az oktató munka színvonala az Ön megítélése szerint? Milyen felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások működnek az intézményben? Az intézményben működő tehetségfejlesztésnek milyen módjairól tud?


3. Kérdőíves felméréselégedettségmérés eredménye: pedagógusok:A vezető fontosnak tartja, elősegíti és igénybe veszi a pedagógusok szakmai együttműködését. A vezető igényli a véleményeket, támogatja a jó ötleteket. Az intézményben tervszerűen és hatékonyan működnek a szakmai munkaközösségek. Az intézményben a pedagógusok készek a szakmai fejlődésre, tanfolyamokon, továbbképzéseken vesznek részt, az itt szerzett ismereteket hasznosítják és egymásnak is átadják.


4. Megfigyelés: a pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése Az intézmény kiemelt nevelési céljainak való megfelelés hogyan érhető tetten fizikális formában? (pl. környezettudatos nevelés)5. A pedagógusellenőrzések értékelő lapjainak összegző adatlapjaA pedagógusok értékelésének eredményei között van-e egyéb összefüggés:azonos szakmai munkaközösségben tevékenykedő tanárok erősségeinek/fejlesztendő területeinek azonossága

7. terület: Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás

6. A vezető ellenőrzésének értékelő lapja1.A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása4.Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása

Felkészülés a tanfelügyelői ellenőrzésre

• Tárgyi feltételek hiányosságára utaló dokumentáció elkészítése, intézmény- bejárás félévente: hiányok, javítandók, stb. dokumentálása, beküldése a fenntartónak.

• Belső ellenőrzési terv a II. félévre- (óra- és foglalkozás, óvodai tevékenység látogatások, szakmai versenyek, egyéb eredmények kiértékelése, stb.)- munkaközösség-vezetők bevonásával, a 32 óra terhére idő biztosításával.


• Munkaközösségi szinten kölcsönös óralátogatások, belső tudásmegosztás fokozása

• Szülői, pedagógusi, tanulói elégedettségmérés kiválasztott szegmensekben

• Országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek kiértékelése • Tanév, nevelési év végi vezetői beszámoló szempontjainak igazítása a

tanfelügyeleti intézményértékelési standardokhoz- kiegészítve a vezetőség munkájának önértékelésével- fejlesztési célok megfogalmazása a következő tanévre, nevelési évre.


• Az intézményi pedagógus teljesítményértékelési rendszer működtetése, igazítása a külső pedagógus-ellenőrzés-értékelés szempontjaihoz

• Az intézményi önértékelési rendszer működtetése, igazítása a külső intézményellenőrzés-értékelés szempontjaihoz

• A 2014-15-ös munkaterv elkészítése a Pedagógiai Programból kiemelt célokhoz részcélok kitűzésével, a jelenlegi tanév ,nevelési év értékeléséből adódó fejlesztési célok figyelembevételével feladatok, felelős, határidő, érintettek, elvárt eredmények megadásával.

• Stb.

Közös gondolkozás a nevelőtestülettel!

„Ha nem hiszünk abban, hogy mások maximális teljesítményre képesek, akkor nem is tudjuk őket eredményes munkára sarkallni”

(H. Weiss Donald)

Barcsák [email protected]

Jurecz [email protected]/326-2034

Barlai Róbertné[email protected]

mailto:[email protected]









Köszönöm a figyelmet!Barlai Róbertné Kati

Elérhetőségek: +3630 9649276

[email protected]




az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Documents