Az Igazságügyi Szolgálat

tevékenységének ismertetése

Tanári kézikönyv - diasor

Szerző:Dr. Barna Barbara

A „Kormányablak ügyintézők képzése”

ÁROP-2.2.20. számú kiemelt projekt

Az Igazságügyi Szolgálat szakterületei

Az Igazságügyi Szolgálat az igazságszolgáltatást támogató hatósági és szolgáltató típusú feladatokat lát el, így felel:

•a pártfogó felügyelői tevékenység;

•a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység (mediáció);

•a jogi segítségnyújtási tevékenység (peres, illetve peren kívüli támogatás ügyek, jogi tanácsadás);

•valamint az áldozatsegítési tevékenység ellátásáért.

Az Igazságügyi Szolgálat egyes szakterületeinek a szakmai felügyeletét a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal látja el.

Az Igazságügyi Szolgálat szervezeti felépítése

Megyei/fővárosi Kormányhivatal

Igazságügyi Szolgálatigazgató

Felnőtt Korú Bűnelkövetők

Pártfogó FelügyelőiOsztálya

Jogi Segítségnyújtó

Osztály

Áldozatsegítő Osztály

Fiatalkorú Bűnelkövetők

Pártfogó Felügyelői Osztálya

Közigazgatási és

Igazságügyi Hivatal

Igazságügyi elnökhelyette

s

Kormánymegbízott

Szervezeti előzmények

Magyarországon 1970 óta létezik hivatásos pártfogói rendszer, amely kezdetben csak a fiatalkorú bűnelkövetőkre, majd 1975-től a felnőtt korú elkövetőkre is kiterjedt.

A 2003. évi intézményi reform során létrehozott Pártfogó Felügyelői Szolgálat egy szervezetbe integrálta a fiatalkorú és a felnőtt korú elkövetőkkel foglalkozó pártfogói tevékenységet.

A megyei/fővárosi szolgálatok a megyeszékhelyeken szerveződtek.

Pártfogó Felügyelői Szolgálat 2004-től új tevékenységgel és egyben új szervezettel, a Jogi Segítségnyújtó Szolgálattal bővült.

2006. január 1-jétől az áldozatsegítő szolgáltatással egészült ki a szolgálat tevékenysége.

2011. január 1-jétől a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakítással a korábbi megyei/fővárosi igazságügyi hivatalok szakigazgatási szervként integrálódtak a megyei kormányhivatalokba.

Tevékenységet meghatározó jogszabályok

Átfogó szabályozás a Közigazgatási és Igazságügyi

Hivatalról szóló 177/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet

Pártfogó felügyelői tevékenység A Büntető Törvénykönyvről szóló

1978. évi IV. törvény; A büntetőeljárásról szóló 1998. évi

XIX. törvény; A büntetőügyekben alkalmazható

közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény;

A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet;

A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes igazságügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 17/2003. (VI. 24.) IM rendelet;

A büntető ügyekben közvetítői tevékenységet végző ügyvéd képesítési követelményeiről, díjazásáról és iratkezeléséről szóló 58/2007. (XII. 23.) IRM rendelet;

Jogi segítségnyújtás A jogi segítségnyújtásról szóló 2003.

évi LXXX. törvény; A jogi segítségnyújtás

igénybevételének részletes szabályairól szóló 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet;

A jogi segítők díjazásáról szóló 11/2004. (III. 30.) IM rendelet

A pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről szóló 7/2002. (III. 30.) IM rendelet

A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet.

Áldozatsegítés A bűncselekmények áldozatainak

segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény;

Az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 1/2006. (I. 6.) IM rendelet.

A rendőrség és a határőrség áldozatsegítő feladatairól szóló 17/2007. (III. 13.) IRM rendelet

A szakterületek által intézhető ügykörök

1. Pártfogó felügyelői szakterület:

pártfogó felügyelet végrehajtása; közérdekű munka büntetés végrehajtásának

szervezése és ellenőrzése; környezettanulmány készítése; pártfogó felügyelői vélemény készítése; utógondozás ellátása; büntetőügyekben alkalmazható közvetítői

tevékenység (mediáció) ellátása.

2011. évi pártfogó felügyelői tevékenység összesített

ügyforgalmi adatai

0

5000

10000

15000

20000

25000

30000

35000

40000

45000

Adatsor1 27853 15033 5980 41417 3277 2451

Km Kt M Pf Pfv Ug

1.1. A pártfogó felügyeletA pártfogó felügyelet célja: az ügyészség vagy bíróság által alkalmazott intézkedés vagy

büntetés próbaideje / tartama alatt, az elkövető ellenőrzésével és támogatásával csökkentse a bűnismétlés veszélyét segítse a társadalomba való beilleszkedést.

Magyarországon a pártfogó felügyelet járulékos jellegű, valamely más büntetéshez vagy intézkedéshez kapcsolódik.

Sajátossága a magatartási szabályok megtartásának kötelezettsége: jogszabályban meghatározott, általános magatartási szabály az ügyész, illetve a bíróság által előírt külön magatartási szabályA pártfogó felügyelet végrehajtása egyéni pártfogó felügyelői terv

alapján : meghatározza a konkrét esetben elérendő célokat, eszközeit, veszélyeztető körülményeket.

1.2. A közérdekű munka büntetés végrehajtása

A közérdekű munka büntetésre ítélt elkövető a bíróság döntése alapján minimum 42 óra, maximum 300 óra díjazás nélküli munkát végez a közösség javára.

Pártfogó felügyelő feladata, a közérdekű munka végrehajtásával kapcsolatos gyakorlati feladatok végzése: lehetséges munkahelyek felkutatása, együttműködésbe vonása, a büntetés letöltésének szervezése, valamint a végrehajtás folyamatának ellenőrzése.

A büntetés-végrehajtási bíró feladata: munkahely kijelölése,az elkövető személyét érintő döntések meghozatala.

1.3. A környezettanulmány készítése

A fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban kötelezően beszerzendő bizonyítási eszköz.A környezettanulmány elkészítéséhez a pártfogó felügyelő :• megtekinti a terhelt lakóhelyét, • iskolai, munkahelyi véleményt szerez be, • meghallgatja a fiatalkorú terhelt törvényes képviselőjét,• információt kér a gyermekjóléti szolgálattól, szükség esetén a fiatalkorút befogadó intézménytől.

A környezettanulmány a terhelt életviszonyaira és életvitelére jellemző tényeket és körülményeket írja le.

1.4. A pártfogó felügyelői vélemény

• 2003. július 1-jétől bevezetett jogintézmény,• az ügyész vagy a bíró felkérésére, • a pártfogó felügyelő kvázi szakértői véleményt készít.

Tartalma:

• a környezettanulmányban is megjelenő információkon túlmutatóan, értékeli az elkövetői magatartás személyes vonatkozásait,

• az elkövető cselekményhez való viszonyát,

• azokat a személyiségében megjelenő kockázatokat, amelyek újabb bűnelkövetéshez vezethetnek,

• javaslatot tehet a terhelttel szemben egyedi magatartási szabály elrendelésére,

• különböző kezelő vagy megelőző programokon való részvételre.

1.5. Az utógondozás

Célja:• az ismételt bűnelkövetés

megelőzése céljából, • segítséget nyújtson a

reintegrációhoz és az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez.

A pártfogó felügyelő segít:• a lakhatási kérdésekben, • a munkahelykeresésben, • iratok beszerzésében, egyéb

hivatalos ügyek elintézésében, • a szolgálattal együttműködő

egyházi, karitatív vagy egyéb szervezetekhez irányíthatja,

• indokolt esetben kisebb összegű segélyben részesítheti.

Jellemzői:•a szabadulás várható időpontja előtt hat hónappal kezdődhet, • a segítségnyújtás a szabadulás után is folytatódhat, ha azt a volt elítélt a szabadulás után kéri, • az elítélt önkéntes kérelme alapján, és nem elrendelés útján végzett szakmai tevékenység.

Az utógondozás másik, fontos területe a terhelt családjának felkészítése az elítélt visszafogadására.

1.6. A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység (mediáció)

Helyreállító igazságszolgáltatás céljait megvalósító konfliktuskezelő módszer, amelyet a sértett és a bűncselekmény elkövetője között fennálló konfliktusok feloldása érdekében lehet alkalmazni.

Legfontosabb jellemzője, hogy a felek vitájában - a felek önkéntes beleegyezésével - egy semleges harmadik fél (mediátor, közvetítő) jár közben.

Feladata tisztázni a konfliktus természetét, mindkét fél számára kielégítő megoldás megtalálása.

A megegyezés feltételeiről és a megállapodás tartalmáról nem a közvetítő, hanem a felek döntenek. A mediátor irányítja a kommunikációt, így elősegítve a megállapodás létrejöttét.

A közvetítői eljárás alkalmazható bizonyos személy elleni, közlekedési és vagyon elleni bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban, ha a cselekmény ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő, és az elkövető a nyomozás során beismerő vallomást tett.

A mediáció több esetben kizárt, például, ha a bűncselekmény halált okozott, vagy ha az elkövető többszörös visszaeső.

A közvetítői eljárások bűncselekménytípusok szerinti

megoszlása 2011-ben

18,90%

48,60%

32,60%

személy elleni

vagyon elleni

közlekedési

2. A jogi segítségnyújtás - 2003. évi LXXX. törvény

Az intézményrendszer célja, hogy a szociálisan rászorulók számára olyan szolgáltatást biztosítson, amelynek keretében a támogatottak szakszerű jogi tanácsadást és eljárási jogi képviseletet kaphatnak.

Feladatai: tájékoztatás egyszerű megítélésű ügyekben felmerült jogi kérdésekben, biztosítja a jogi segítő (peren kívül) és a pártfogó ügyvéd (peres ügyek) igénybevételének lehetőségét,

határozattal dönt a támogatás engedélyezéséről és annak mértékéről, a kérelem elutasításáról,

már megállapított támogatás módosításáról, felülvizsgálatáról, visszavonásáról,

kérelem esetén a fizetési feltételek módosításáról.

A jogi segítségnyújtás igénybevételének rászorultsági

feltételei 1. Peren kívüli: A) Állam viseli: - jövedelemre tekintet nélkül (pl. aktív korúak ellátása, közgyógy,

hajléktalan, menekült) - 1 főre eső havi jöv. < nyudíjminimum - egyedülállónál < nyudíjminimum 150% - bűncselekmény áldozata < 183.266 FtB) Megelőlegezett (1 évre)- Havi nettó jöv. < 91.633 Ft

2. Peres ügyekben:A) Állam viseli (ua.mint peren kívüli eseteknél, kivéve bcs. áldozata):+ tárgyi költségmentes ügy+ bíróság személyes költségmentességet engedélyezett+ büntetőeljárásban a kiskorú sértett és magánfél helyett.B) Megelőlegezett (ua. mint peren kívüli eseteknél)+ félnek tárgyi költségfeljegyzési joga van+ bűncselekmény áldozata < 183.266 Ft

Jogi segítségnyújtás fajtái

a) peren kívüli segítségnyújtásként: jogi segítők által adott jogi tanácsadás és okiratszerkesztés;

(Kizárt a támogatás pl. vám, hitelügyekben, ingatlan adásvételi szerződésekben.)

b) polgári eljárásokban: pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása,

c) büntető eljárásokban: sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt pártfogó

ügyvédi képviselete, pótmagánvádló személyes költségmentességének engedélyezése, és ennek keretében pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása – főszabályként – jogi segítők által.

Az ügyfelek a jogi segítői névjegyzékből maguk választhatnak jogi segítőt. A névjegyzéket a KIH vezeti, a 3 évre szóló szolgáltatási szerződést is KIH köti meg.

Jogi segítségnyújtás tárgyak szerinti megoszlása 2011-ben

polgári jog; 10649; 49%

TB; 739; 3%

büntető; 939; 4%

családjog; 4256; 19%

közigazgatási; 1288; 6%

végrehajtás; 1355; 6%

hagyatéki; 383; 2%

orvosi műhiba; 109; 0%

munkajog; 2126; 9%

biztosítás; 102; 0%

hitel; 462; 2%

biztosítás büntető családjog közigazgatási végrehajtás hitel

munkajog orvosi műhiba hagyatéki polgári jog TB

A jogi szolgáltatás igénybevétele

• A kérelmet az ügyfélnek – az erre szolgáló nyomtatvány kitöltésével, illetékes megyei igazságügyi szolgálatnál kell személyesen benyújtania, vagy postán megküldenie.

• A kérelem előterjesztése illeték- és díjmentes.

• A peren kívüli jogi szolgáltatást a jogi segítői névjegyzékbe felvett jogi segítők (ügyvédek, közjegyzők, egyetemi oktatók, társadalmi szervezetek) nyújtják.

• A peres eljárásokban jogi képviseletet ellátó pártfogó ügyvéd csak ügyvéd és ügyvédi iroda, valamint az a társadalmi szervezet (alapítvány, kisebbségi önkormányzat, stb.) lehet, akinek van ügyvéd megbízottja.

• A szolgáltatás igénybevételét a támogató határozatban rögzített (1-3 hónap) határidőn belül meg kell kezdeni.

3. Az áldozatsegítés

Célja: Az állam közvetlen segítséget tudjon nyújtani az áldozatoknak.

Áldozat: a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény és tulajdon elleni szabálysértés közvetlen és közvetett természetes személy sértettje.

Az Áldozatsegítő Szolgálat feladatai:•- tájékoztatás;•- érdekérvényesítés elősegítése;•- azonnali pénzügyi segély megállapítása;•- állami kárenyhítés.

A támogatások egy része alanyi jogon, másik része azonban csak rászorultság esetén jár.A hatósági eljárás és az igénybe vehető szolgáltatások egyaránt illeték- és díjmentesek.

Áldozatsegítés segítségnyújtási formái

Segítségnyújtási formák

TÁMOGATÁSOKTÁJÉKOZTATÁS

Állami kárenyhítés Szolgáltatások

Azonnali pénzügyi segély

Érdekérvényesítés elősegítése

ezen belül jogi segítségnyújtás

Védettszálláshely

Az áldozatsegítő támogatások igénylése

A támogatások igénybevétele önkéntességen és a hatósággal való együttműködésen alapul.

Azonnali pénzügyi segély és állami kárenyhítés iránti kérelmet nyomtatvány kitöltésével kell benyújtani személyesen vagy postai úton.

Érdekérvényesítés elősegítése és jogi segítségnyújtás formai megkötés nélkül kérhető.

Az ügyben eljáró szabálysértési vagy nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság által kiállított, a büntető- vagy szabálysértési eljárás adatairól szóló igazolás szükséges.

A kérelemhez szükség esetén a szociális rászorultságot igazoló dokumentumokat is mellékelni kell.

Az támogatások igénylésének határideje

Azonnali pénzügyi segélyért a bűncselekményt vagy tulajdon elleni szabálysértést követő öt napon belül lehet folyamodni.

Érdekérvényesítés elősegítése és jogi segítségnyújtás iránti kérelmet határidő nélkül lehet előterjeszteni.

Állami kárenyhítésért a bűncselekmény elkövetése utáni három hónapon belül lehet folyamodni.

Az azonnali pénzügyi segély célja

élelmezés; 47%

utazás; 6%

gyógyászat; 15% kegyelet; 1% lakhatás; 29%

ruházkodás; 2%

lakhatás ruházkodás élelmezés utazás gyógyászat kegyelet