Wopera ZsuZsa

Az európai családjog kézikönyve

– házassággal, szülői felelősséggel és tartással kapcsolatos ügyek szabályozása

az európai uniós jogban és hágai egyezményekben –

Lap- és Könyvkiadó Kft.

Wopera ZsuZsa

Az európai családjog kézikönyve

– házassággal, szülői felelősséggel és tartással kapcsolatos ügyek szabályozása

az európai uniós jogban és hágai egyezményekben –

© Wopera Zsuzsa, 2012© HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2012

A kézirat lezárva: 2012. május 31.

A kötet az OTKA K 68304. nyilvántartási számú kutatásánakkeretei között és támogatásával készült.

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely

formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978 963 258 160 6

Budapest, 2012A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása

Internet: http://www.hvgorac.huE-mail: info@hvgorac.hu

Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezető igazgatójaFelelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt

Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai ÉvaSzedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

A HVG-ORAC a LexisNexis csoport partnere

Tartalom

Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

Rövidítések jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

I. fejezet Határokon átnyúló családjogi jogviták, az európai családjog fogalma 23

1. Az európai családjog fogalmának meghatározása . . . . . . . 232. Az uniós jog hatálya alá tartozó családjogi jogviták . . . . . 243. Családjogi tárgyú hágai egyezmények . . . . . . . . . . . . . . . . 264. Az uniós jogalkotás jogalapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275. A „Lugano-vélemény” hatása az Unió családjogi tárgyú jogalkotására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 296. A kapcsolt keresetekre alkalmazandó uniós szabályok . . . 316.1. Házassági keresethez kapcsolt tartási igény . . . . . . . . . . . . 326.2. Házassági keresethez kapcsolt vagyonjogi kereset. . . . . . . 35

II. fejezetA házassággal és szülői felelősséggel kapcsolatos jogviták kezdeti szabályozása az Európai Unióban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37

1. A Brüsszel II. egyezmény története és szabályozási koncepciója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 371.1. A házassági perek joghatósági szabályai . . . . . . . . . . . . . . 381.2. A szülői felelősséggel kapcsolatos eljárások joghatósági szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 402. A Tanács 1347/2000/EK rendelete a házassági ügyekben és a házastársaknak a közös gyermekekkel kapcsolatos szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42

6 Tartalom

III. fejezetA házassági és a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyek hatályos uniós szabályozása: az új Brüsszel II. rendelet . . . . . . . . . . . 45

1. A Rendelet célja, alkalmazási területei. . . . . . . . . . . . . . . . 451.1. A Rendelet tárgyi hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 451.2. A Rendelet személyi hatálya; a több államra kiterjedő vonatkozás kritériuma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 461.3. A polgári ügy értelmezése a Rendelet alkalmazásában . . . 481.4. A Rendelet tárgyi hatálya alá nem tartozó ügyek. . . . . . . . 501.5. A Rendelet hatálya alá tartozó házassági ügyek [1. cikk (1) bekezdés a) pont]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 511.5.1. A házasság fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 521.5.2. A tagállamok bontójogi rendszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 541.6. A Rendelet hatálya alá tartozó szülői felelősséggel kapcsolatos ügyek [1. cikk (1) bekezdés b) pont] . . . . . . . . 562. A házassági perek joghatósági szabályai (3. cikk) . . . . . . . 602.1. A szokásos tartózkodási hely kapcsolóelve . . . . . . . . . . . . 622.2. Az állampolgárság mint kapcsolóelv és annak értelmezése a házastársak kettős állampolgársága esetén . . . . . . . . . . . 652.2.1. A Hadadi ügy jelentősége a házassági ügyek uniós értelmezése körében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 722.3. A házasság felbontására alkalmazandó jog hiánya által felvetett problémák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 732.4. Viszontkereset és a különválás házasságfelbontássá történő változtatása (4. és 5. cikkek) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 742.5. A joghatósági szabályok kizárólagos jellege (6. cikk) . . . . 752.6. Fennmaradó joghatóság (7. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 753. Joghatóság a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyekben 773.1. Általános joghatóság (8. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 783.1.1. A gyermek szokásos tartózkodási helyének értelmezése 783.1.2. A gyermek életkorának jelentősége a szokásos tartózkodási hely meghatározásánál . . . . . . . . . . . . . . . . . . 833.2. Kivételek az általános joghatóság alól: különös joghatósági szabályok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 863.2.1. A gyermek korábbi szokásos tartózkodási helye szerinti joghatóság fennmaradása (9. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86

7Tartalom

3.3. Megállapodás a joghatóságról (12. cikk) . . . . . . . . . . . . . . 893.3.1. A házassági per bírósága joghatóságának kiterjesztése a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyre. . . . . . . . . . . . . . . 903.3.2. Olyan tagállami bíróság joghatóságának kikötése, melyhez a gyermeket szoros kapcsolat fűzi . . . . . . . . . . . . 913.4. A gyermek jelenlétén alapuló joghatóság (13. cikk). . . . . . 923.5. Fennmaradó joghatóság (14. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 933.6. Áttétel az ügy tárgyalására alkalmasabb bírósághoz (15. cikk) 943.7. Joghatóság a gyermek jogellenes elvitele, visszatartása esetében (10–11. cikkek) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 943.7.1. A jogellenes elvitel, visszatartás értelmezése. . . . . . . . . . . 983.7.2. A joghatóság megtartása a gyermek jogellenes elvitele, visszatartása esetén (10. cikk). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1003.7.3. A gyermek visszavitelére vonatkozó eljárás (11. cikk) . . . . 1053.7.3.1. A gyermek eljárás során történő meghallgatásának értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1083.7.3.2. A gyermek visszavitele megtagadásának lehetősége a Hágai Egyezmény alapján és a Rendelet szabályai . . . . . 1103.7.4. Jogellenes gyermekelvitellel kapcsolatos magyar eljárási szabályok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1134. A joghatóság és az alkalmazhatóság vizsgálata . . . . . . . . . 1164.1. A Rendelet 17. cikkével kapcsolatos magyar jogszabályi rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1185. Párhuzamos eljárások – perfüggőség . . . . . . . . . . . . . . . . . 1195.1. A Purrucker ügy a perfüggőség értelmezése szemszögéből 1226. Ideiglenes és védelmi (biztosítási) intézkedések (20. cikk) 1256.1. A szabályozás sajátossága. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1256.2. A 20. cikk értelmezése az európai bírósági joggyakorlatban 1256.2.1. A 20. cikk szerinti ideiglenes intézkedés elrendelésének feltételei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1266.2.2. A felügyeleti jogra vonatkozó ideiglenes intézkedés . . . . . 1296.2.3. A szülői döntési joggal kapcsolatos ideiglenes intézkedés 1316.2.4. A Rendelet 20. cikkének hatálya alá tartozó ideiglenes és védelmi intézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1326.2.5. Az ideiglenes és védelmi intézkedések elrendelésére vonatkozó joghatóság kérdése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1366.2.6. Az ideiglenes és védelmi intézkedések területi hatálya . . 137

8 Tartalom

6.2.7. Az ideiglenes és védelmi intézkedések végrehajthatósága 1396.3. A Hágai Gyermekvédelmi Egyezmény és a Rendelet alapján elrendelt ideiglenes intézkedés elhatárolása. . . . . . 1427. A határozatok elismerése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1437.1. Az elismerés tárgyai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1437.2. Az elismerésről általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1457.2.1. Magyar vonatkozások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1477.2.2. A házassági ügyben hozott határozat anyakönyvezése; magyar szabályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1487.3. A házassági ügyekben hozott határozatok elismerését kizáró okok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1507.4. A szülői felelősség tárgyában hozott határozatok elismerését kizáró okok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1587.5. Joghatóság és a határozat felülvizsgálatának tilalma . . . . . 1628. A határozatok végrehajthatóvá nyilvánítása; magyar jogszabályi rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1638.1. Központi hatóságok Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . 1678.2. Szülői felelősséggel kapcsolatos határozat végrehajthatóvá nyilvánítása a Vht. alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1698.2.1. Jogellenes gyermekelvitel és a szülői felelősség tárgyában hozott határozatok párhuzamos végrehajtásának egymásra hatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1709. Különös végrehajtási szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1769.1. Láthatási jog tárgyában hozott határozat . . . . . . . . . . . . . . 1769.1.1. Magyar jogszabályi rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1799.2. A gyermek visszavitelét elrendelő határozat . . . . . . . . . . . 1809.2.1. A speciális szabályozás tárgyi hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . 1809.2.2. A 42. cikk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181 9.2.2.1. A Zarraga ügy tényállásának összefoglalása . . . . . . . . . . . 1829.2.2.2. A 42. cikk rendelkezéseinek helyes értelmezése . . . . . . . . 1849.2.2.3. Az eredeti eljárás helye szerinti bíróságok és a végrehajtás helye szerinti bíróságok joghatóságának elhatárolása a 42. cikk fényében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1859.2.2.4. A 42. cikkel kapcsolatos végkövetkeztetések . . . . . . . . . . . 1869.2.3. A gyermek visszaviteléről döntő határozat eljárási önállósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187

9Tartalom

9.2.4. A 42. cikk szerinti igazolás kiállítása és érvényesítése a magyar jogban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18810. Költségek, költségkedvezmények és a magyar jogszabályi rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18811. Más megállapodásokhoz, nemzetközi szerződésekhez való viszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189

IV. fejezetA házasság felbontására és különválásra alkalmazandó jog: az 1259/2010/EU rendelet (Róma III.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193

1. Előzmények. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1932. A szabályozás hiányosságai a házassági ügyek körében 1943. A Róma III. rendeletjavaslat zsákutcája és a megerősített együttműködés sikere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1953.1. A megerősített együttműködéstől való elzárkózás tagállami indokai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1974. A Rendelet jogalapja, tárgyi, személyi és területi hatálya, kapcsolata az új Brüsszel II. rendelettel . . . . . . . . . . . . . . . 1994.1. Tárgyi hatály. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2004.1.1. A tárgyi hatály alól kivett ügyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2014.2. A Rendelet személyi hatálya. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2014.3. Kapcsolat az új Brüsszel II. rendelettel, területi hatály . . . 2025. A Rendelet egyetemes (általános) alkalmazása . . . . . . . . . 2026. Az alkalmazandó jog felek általi megválasztása . . . . . . . . 2036.1. Magyar szabályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2077. A jogválasztásról szóló megállapodás anyagi és alaki érvényessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2078. A jogválasztás hiányában alkalmazandó jog . . . . . . . . . . . 2089. A különválás házasságfelbontássá történő változtatása . . . 21010. A lex fori mint „szükségképpen” alkalmazandó jog . . . . . 21011. A közrendi záradék. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21112. A nemzeti jogok eltérésére történő hivatkozás. . . . . . . . . . 21313. A több jogrendszerrel rendelkező államokban az alkalmazandó jog meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . 21513.1. Területi kollízió. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21613.2. Személyi kollízió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 216

10 Tartalom

13.3. Belső kollízió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21614. A Róma III. rendelettel kapcsolatos problémák megoldásának lehetőségei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 217

V. fejezet A házasság és a bejegyzett élettársi közösség vagyonjogi következményeit rendező uniós rendeletjavaslatok. . . . . . . . . . . . . . . 218

1. Házassági vagyonjogi rendszerek az Unió tagállamaiban 2192. Zöld könyv a házassági vagyonjogi rendszerek közelítéséről 2213. A két rendeletjavaslat [COM (2011) 126. és 127.] . . . . . . . . 2224. Rendeletjavaslat a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról [COM (2011) 126.] . . . . . . . . . . . . . . . . . 2234.1. A Javaslat jogalapja és célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2234.2. A Javaslat tárgyi és területi hatálya (1. cikk) . . . . . . . . . . . 2244.3. A vagyonjogi igények járulékos jellegéből adódó joghatósági szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2254.4. Joghatósági megállapodás hiányában alkalmazandó szabályok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2264.5. Az alkalmazandó jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2274.6. Elismerés, végrehajthatóság és végrehajtás . . . . . . . . . . . . 2294.7. Harmadik személyekkel szembeni joghatások. . . . . . . . . . 2295. Rendeletjavaslat a bejegyzett élettársi közösségek vagyonjogi hatásaival kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról [COM (2011) 127.] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2305.1. A Javaslat tárgyi hatálya, a bejegyzett élettársi kapcsolat fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2315.2. Joghatóság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2325.3. Az alkalmazandó jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2345.4. Elismerés, végrehajthatóság és végrehajtás . . . . . . . . . . . . 2356. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) véleménye a javaslatokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235

11Tartalom

6.1. Vélemény a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatban javasolt szabályozásról . . . . . . . . . . . . . . . . . 2366.2. Az EGSZB véleménye a bejegyzett élettársi közösségben élők vagyonjogi rendszerei esetében javasolt szabályozásról 238

VI. fejezetA Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia családjogi tárgyú egyezményeinek kapcsolata az uniós joggal. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239

1. Előzmények; az uniós jog és az egyezmények kapcsolata 2392. Az új Brüsszel II. rendelet alkalmazása szempontjából legfontosabb hágai egyezmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2422.1. Az új Brüsszel II. rendelet viszonya egyes hágai egyezményekhez. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2452.1.1. Az új Brüsszel II. rendelet és a HGYVE viszonya. . . . . . . 2463. Az 1996. évi Hágai Gyermekvédelmi Egyezmény. . . . . . . 2473.1. Az Egyezmény tárgyi hatálya. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2473.2. Az Egyezmény személyi hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2493.3. Az Egyezmény joghatósági rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . 2503.3.1. Joghatóság ideiglenes intézkedés elrendelésére (11. és 12. cikkek) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2523.4. Az alkalmazandó jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2543.4.1. Az alkalmazandó jog főszabálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2543.4.2. Az alkalmazandó jog a szülői felelősség keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben . . . . . . . . . . . . . . 2563.4.3. A szülői felelősség gyakorlására alkalmazandó jog . . . . . . 2583.4.4. Az alkalmazandó jog speciális szabályai . . . . . . . . . . . . . . 2593.5. Elismerés és az elismerés megtagadása az Egyezmény alapján 2603.5.1. Elismerés megtagadása iránti előzetes kereset . . . . . . . . . . 2643.5.2. Kötött elemek az intézkedés végrehajtása során . . . . . . . . 2653.6. Végrehajthatóvá nyilvánítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2663.7. A Szerződő Államok közötti együttműködés. . . . . . . . . . . 2674. Az Egyezmény magyar alkalmazásával kapcsolatos szabályozás, hatóságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267

12 Tartalom

VII. fejezetTartási ügyek uniós szabályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269

1. A tartási ügyek uniós szabályozásának története . . . . . . . . 2692. A tartási kötelezettségekre alkalmazandó jog története . . . 2713. A Rendelet tárgyi hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2734. A Rendelet személyi hatálya. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2745. A Rendelet területi hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2745.1. Az Egyesült Királyság különös helyzete . . . . . . . . . . . . . . 2755.2. Dánia helyzete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2756. A Rendelet időbeli hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2767. A Rendelet joghatósági szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2787.1. Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2787.2. Megállapodás a joghatóságról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2827.3. Szubszidiárius joghatóság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2837.4. Szükségképpeni fórum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2848. A tartási ügyekre alkalmazandó jog. . . . . . . . . . . . . . . . . . 2858.1. Általános (egyetemes) alkalmazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2868.2. Az alkalmazandó jogra irányadó általános szabály és a felek általi jogválasztás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2868.3. Az alkalmazandó jog különös szabályai. . . . . . . . . . . . . . . 2878.4. Az alkalmazandó jog tárgyi hatálya. . . . . . . . . . . . . . . . . . 2899. A határozatok elismerése, végrehajthatósága és végrehajtása 2899.1. Az 1. szakasz hatálya alá tartozó határozatok végrehajtása 2909.2. Az 2. szakasz hatálya alá tartozó határozatok végrehajtása 2919.3. Közös rendelkezések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2919.4. Ideiglenes és biztosítási intézkedések. . . . . . . . . . . . . . . . . 29210. A Rendelet költségmentességi rendszere . . . . . . . . . . . . . . 29310.1 A költségmentesség fogalma, terjedelme . . . . . . . . . . . . . . 29310.2. Teljes költségmentesség biztosítása a Rendelet alapján . . . 29411. Központi hatóságok; a tagállamok elérhetőséggel kapcsolatos információi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29512. A határon átnyúló tartási ügyekkel kapcsolatos magyar jogszabályi rendelkezések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29712.1. A magyar központi hatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29712.2. Külföldre irányuló kérelmek intézése . . . . . . . . . . . . . . . . 29812.2.1. A bíróság hatásköre a kérelemmel kapcsolatban . . . . . . . . 299

13Tartalom

12.2.2. A központi hatóság eljárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30112.3. A külföldről érkező kérelmek intézése. . . . . . . . . . . . . . . . 30212.3.1. A kérelem teljesítésének előkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . 30212.3.2. Tartásdíj megállapítása, megváltoztatása iránti kérelem teljesítése peren kívüli eljárásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30312.3.3. Tartásdíj megállapítása, megváltoztatása iránti kérelem teljesítése peres eljárásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30312.3.4. A különleges intézkedés megtétele iránti megkereséssel kapcsolatos teendők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30412.4. A gyámhivatal Rendelet teljesítésével kapcsolatos feladatai 30512.5. A jogi segítségnyújtás szervezetének a Rendelet teljesítésével kapcsolatos feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30712.6. A végrehajtás szervezetének Rendelettel kapcsolatos hatásköre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30812.6.1. Végrehajtható okiratok a Rendelettel összefüggésben . . . . 30812.6.2. Kézbesítési megbízott hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30912.6.3. Az exequatureljárás hatálya alá tartozó határozatok végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30912.6.4. A tartásra kötelezett adatainak beszerzése . . . . . . . . . . . . . 31012.6.5. Biztosítási intézkedések végrehajtása. . . . . . . . . . . . . . . . . 31112.6.6. Költségkedvezmények a határon átnyúló tartási ügyekben 31213. A Rendelet kapcsolata a hatályos nemzetközi egyezményekkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31214. A gyermektartásdíj és a családi tartásdíjak egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló 2007. november 23-i Hágai Egyezmény jelentősége a tartási ügyek terén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 314

Konklúziók. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 316

Függelék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 318

Felhasznált irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 328

Előszó

Alegría Borrás szerint a „családjog új fejezetet nyitott az európai integ-ráció történetében. Ezen a területen rövid idő alatt napvilágot látott uniós jogalkotási aktusok megváltoztatták a családok nemzetközi magánjogi szabályozásának átfogó képét Európában. Az uniós polgárok családjoggal kapcsolatos érdekei egyértelműen tükröződnek abban, hogy az emberek többsége elvárja az Uniótól, hogy szerepet vállaljon a tagállamok közötti családjogi szabályozás megkönnyítésében.”1

Egy 2006-os Eurobarometer-felmérés szerint az uniós polgárok 60%-a várja el ezt azt Uniótól a házassági felbontására vonatkozó jog tekinteté-ben, a gyermekek feletti szülői felügyeleti joggal kapcsolatos jogalkotás tekintetében ez az elvárás 67%-os. A fiatal generáció (15–24 év) uniós jogalkotással kapcsolatos elvárásai a családjog terén még ennél is maga-sabb értékeket mutatnak.2

A határon átnyúló családjogi ügyek tekintetében a legmegbízhatóbb adataink a házassági ügyekről vannak, ezek körében több kutatás, hatás-tanulmány is készült az utóbbi években.

Az Európai Unióban közel 122 millió házasságot tartanak nyilván, eb-ből 16 millió tekinthető nemzetközinek.3 Nemzetközi párokról akkor be-szélünk, ha a házaspárok állampolgársága eltérő, vagy különböző tagál-lamokban rendelkeznek szokásos tartózkodási hellyel, ill. olyan tagállam-ban élnek, melynek nem állampolgárai.

2007-ben, a 27-ek Európai Uniójában a házasságkötések száma 2,2 mil-lió volt, a bontóperek száma meghaladta az 1 milliót. Igaz az Eurostat megállapítása, mely szerint kb. minden második házasságra jut egy bon-tóper.

1 Alegría Borrás: Lights and shadows of Communitarisation of Private International Law: Jurisdiction and Enforcement in Family Matters with regard to relations with third States, in: The External Dimension of EC Private International Law in Family and Succession Matters, eds: Alberto Malatesta, Stefania Bariatti, Fausto Pocar, Cedam, 2008. Padova. 99. o.

2 Flash Eurobarometer, No. 188. Family Law, Analytical Report, October. 2006. 10–13. o. http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl188b_en.pdf 2012. január 6.

3 Az uniós polgárok jogainak érvényesítése előtt álló akadályok lebontása, COM (2010) 603.

16 Előszó

Ehhez hasonlóan az ugyanebben az évben bejegyzett 211 000 élettársi kapcsolat közül 41 000 volt a nemzetközi pár.4

A határokon átnyúló szülői felelősséggel kapcsolatos ügyekről nincse-nek ilyen pontos adataink, ennek az az egyik oka, hogy az ilyen ügyek gyakran a házassági per járulékos kérdéseként merülnek fel, mint gyer-mekelhelyezés, kapcsolattartás – így nincs erre vonatkozó külön statiszti-ka –, máskor jogellenes gyermekelvitel, -visszatartás problematikájaként.

2003-ban az Európai Unió akkori 15 tagállamában összesen több mint 1500 jogellenes gyermekelviteli ügyet regisztráltak.5

A családjogi ügyek további jelentős szegmensét kitevő családi, rokoni kapcsolatból, vagy házasságból eredő határokon átnyúló tartási ügyek számáról sincsenek pontos statisztikáink, de azt tudjuk, hogy jelenleg 12 millió uniós polgár él állampolgárságától eltérő államban.6

A házasságot felbontó vagy különválást kimondó ítéletek 80%-a köte-lez tartásra, melyek teljesítésének 50%-ával adódnak problémák.7 Ha el-fogadjuk, hogy évente kb. 160 000 ún. nemzetközi bontóper van az Unió-ban, akkor évente kb. 130 000 ügyben állapítanak meg tartási kötelezett-séget, melyek felének a behajtása lehet problémás.

Úgy vélem, a fenti adatok magukért beszélnek: évente sok ezer uniós polgárt érintenek közvetlenül a határokon átnyúló családjogi ügyek, ame-lyek jellegüknél fogva sokkal közvetlenebbül és érzékenyebben hatnak a felekre, mint pl. gazdasági ügyeik.

A különváló párok növekvő száma az Európai Unióban a növekvő mo-bilitással párosulva elkerülhetetlenül egyre több, határokon átnyúló jogvi-tához vezet, mind a házassággal kapcsolatos eljárások és gyermekelhelye-zés, mind a tartási igények tekintetében.

4 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye, 2.5. pont SOC/416, SOC/417

http://eescopinions.eesc.europa.eu/eescopiniondocument.aspx?language=hu&docnr=1383&year=2011

5 http://www.hcch.net/index_en.php?act=publications.details&pid=2268&dtid=32 2012. január 6.

6 Kevesebb bürokrácia a polgárok számára: A közokiratok szabad áramlásának és az anyakönyvi okmányok joghatásai elismerésének elősegítése, COM (2010) 12. 14.

7 Forrás: Green paper on maintenance obligation, COM 2004 (254) http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/en/com/2004/com2004_0254en01.pdf 6. o.

17Előszó

2007-ben csak a polgári igazságszolgáltatás területén körülbelül 9 mil-lió uniós polgár vett részt határokon átnyúló eljárásokban.8

Az „Európai családjog” című könyvem 2009. évi megjelenése óta to-vábbi jelentős fordulatok következtek be a határokon átnyúló családjogi ügyek uniós szabályozásában, további rendeletek láttak napvilágot, ame-lyek azóta hatályba is léptek, és az uniós jogalkotás határozott lépéseket tett a családjogi jogvitákra alkalmazandó jog, azaz a kollíziós jog egysé-gesítésének irányába is.

Az Unió történetében éppen a családjog terén valósult meg elsőként a megerősített együttműködés, ennek keretében sikerült csak elfogadni a 2006 óta napirenden levő Róma III. rendeletet, mely a házasság felbontá-sára és a különválásra alkalmazandó jogot határozza meg. A szakmát megosztják e rendelet elfogadásának körülményei, sokan a fragmentálódást látják benne, és úgy vélik, negatív hatással lehet a családjog területét érin-tő jövőbeli jogalkotási folyamatokra, míg mások határozottan üdvözlik a rendelet 2010. évi elfogadását, mondván, ez volt az egyetlen módja e sza-bályozási cél megvalósításának.

A magam részéről, annak ellenére, hogy egyrészről jelentős sikerként értékelem a Róma III. rendelet elfogadását, ugyanakkor azt is látom, hogy több olyan kompromisszumos, egyértelműen politikai indítattású rendel-kezés is bekerült e jogi aktusba, melyek ellentétesek a megerősített együtt-működés céljával, és tovább csökkenthetik a rendelet amúgy is szűkített területi hatályú érvényesülését. Mindezen kételyek ellenére bízom abban, hogy amint a gyakorlatban megtapasztalhatók lesznek e jogi aktus elő-nyei, további tagállamok is csatlakozni fognak hozzá, melyre megvan a jogi lehetőség.

Könyvünk részletesen elemzi a 2012 júniusától Magyarországon is al-kalmazandó rendelet cikkeit, felhíva a figyelmet a rendelet alkalmazásá-nak várható problémáira is.

Könyvünk kommentárszerűen tárgyalja a házassági és szülői felelős-séggel kapcsolatos ügyek joghatósági és elismerés, végrehajthatóvá nyil-vánítási szabályait rendező új Brüsszel II. rendeletet, melynek egyes cik-keit, ill. rendelkezéseit a 2009 óta napvilágot látott európai bírósági jog-gyakorlat lényeges tartalommal ruházta fel. A rendelet elemzésénél nagy hangsúlyt fektettünk a vonatkozó magyar szabályozás bemutatására is.

8 Az Eurobarométer 292. sz. gyorsfelmérése, „Polgári igazságszolgáltatás”, 2008. no-vember–december.

18 Előszó

A kézikönyv további fejezetei részletesen elemzik a 2011 júniusában alkalmazandóvá vált tartási rendelet és a tartással kapcsolatos ügyekre alkalmazandó jogot meghatározó 2007. évi hágai jegyzőkönyv rendelke-zéseit, és a rendelet hatálybalépésének magyar következményeit.

Könyvünk a teljességre törekvés miatt bemutatja a házassági vagyonjo-gi rendszerekkel kapcsolatos ügyekre, ill. a bejegyzett élettársi közössé-gek vagyonjogi következményeire vonatkozó 2011. évi rendeletjavaslatok rendelkezéseit is.

A jelenlegi jogi szabályozási környezet az utóbbi években sem kevésbé összetett, mint a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését megelőzően, oly-kor még a szakemberek számára is nehezen áttekinthető és követhető, ezért úgy vélem, hogy 2012-ben időszerű újból áttekintenünk a nemzetkö-zi családjog területére vonatkozó uniós jogalkotást, ami 2000-től folya-matosan bővül és változik, és e joganyag alatt nemcsak az uniós jogot értjük, hanem számos, a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia kere-tében elfogadott egyezmény vonatkozó szabályozását is.

A kézikönyv a gyakorló jogászok szempontjaira figyelemmel az egyes rendeletek és más jogforrások főbb cikkeit kommentárszerűen tárgyalja, az egyes rendelkezéseket értelmező európai uniós és magyar joggyakorlat megállapításaival kiegészítve.

Miskolc, 2012. május 14. A szerző

Rövidítések jegyzéke

BH Bírósági HatározatokBrüsszel I. rendelet A Tanács 44/2001/EK rendelete (2000. decem-

ber 22.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elisme-réséről és végrehajtásáról

Brüsszel II. rendelet A Tanács 1347/2000/EK rendelete (2000. má-jus 29.) a házassági ügyekben és a házastár-saknak a közös gyermekekkel kapcsolatos szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elisme-réséről és végrehajtásáról

Brüsszeli Egyezmény 1968. szeptember 27-i egyezmény a bírósági joghatóságról és a határozatok végrehajtásáról polgári és kereskedelmi ügyekben

Brüsszel II. egyezmény 1998. május 28-án aláírt egyezmény a jogha-tóságról és a határozatok elismeréséről és vég-rehajtásáról házassági ügyekben

CEFL Commission on European Family Law (Euró-pai Családjogi Bizottság)

EBH Elvi Bírósági HatározatokEBHT Európai Bírósági Határozatok TáraEK Európai KözösségEU Európai UnióEuB Európai Közösségek BíróságaFamRZ Zeitschrift für das gesamte Familienrecht HGYE Hágai Gyermekelviteli Egyezmény: a gyerme-

kek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt egyezmény

20 Rövidítések jegyzéke

HGYVE Hágai Gyermekvédelmi Egyezmény; a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgá-ló intézkedésekkel kapcsolatos együttműkö-désről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elisme-résről és végrehajtásról szóló, Hágában, 1996. október 19-én kelt egyezmény

Jstv. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény

Jstvhr. A jogi segítségnyújtás igénybevételének rész-letes szabályairól szóló 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet

HL Hivatalos Lap (Az Európai Unió Hivatalos Lapja)

HNMK Hágai Nemzetközi Magánjogi KonferenciaIPRax Praxis des Internationalen Privat- und

Verfahrensrechts JK Jogtudományi KözlönyKmr. 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet a költségmentes-

ség alkalmazásáról a bírósági eljárásbanMJ Magyar JogNmjtvr. 1979. évi 13. törvényerejű rendelet a nemzet-

közi magánjogrólOJ Official Journal Pp. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi

III. törvényRóma I. rendelet Az Európai Parlament és a Tanács 593/2008/

EK rendelete (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról

21Rövidítések jegyzéke

Róma III. rendelet A Tanács 1259/2010/EU rendelete (2010. de-cember 20.) a házasság felbontására és a kü-lönválásra alkalmazandó jog területén létreho-zandó megerősített együttműködés végrehaj-tásáról

Új Brüsszel II. rendelet A Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. no-vember 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a jogható-ságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

Tartási rendelet A Tanács 4/2009/EK rendelete (2008. decem-ber 18.) a tartással kapcsolatos ügyekben a jog-hatóságról, az alkalmazandó jogról, a határoza-tok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről

Vht. 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásrólZPO Zivilprozessordnung

I. fejezet

Határokon átnyúló családjogi jogviták, az európai családjog fogalma

1. Az európai családjog fogalmának meghatározása

Jelen fejezet keretei között először azt kell tisztáznunk, hogy mit értünk európai családjog fogalma alatt, és hogyan értelmezendők könyvünkben a határokon átnyúló családjogi jogviták, azaz milyen eljárások – elsősor-ban – uniós szabályozását tárgyaljuk.

Az európai családjog körében az uniós szabályozás a határokon átnyú-ló, azaz a több államra kiterjedő vonatkozású családjogi ügyekre irányadó uniós joganyagot jelenti.

Az uniós jog a házassági ügyek körében a házasság felbontásával, ér-vénytelenítésével, különválással kapcsolatos jogvitákra terjed ki, a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyek körében a szülői felügyelet gyakorlásá-val, átruházásával, korlátozásával, megszüntetésével, gyermekelhelye-zéssel, kapcsolattartással, jogellenes gyermekelvitel kérdésének szabá-lyozásával kapcsolatos jogvitákra vonatkozik, emellett kiterjed a családi, rokoni kapcsolatokból, házasságból, házassági rokonságból származó tar-tással kapcsolatos ügyekre.

Nem vonatkozik uniós jog a családjog körében a családi jogállás rende-zésére (apaság, anyaság megállapítása, apaság vélelmének megdöntése), a házasság felbontása vagyonjogi következményeinek szabályozására, az élettársak együttélésének vagyonjogi következményeire és az örökbefo-gadási ügyekre.

Az európai családjog azonban a több államra kiterjedő vonatkozású családjogi ügyekre irányadó uniós jognál jóval tágabb kategóriát fog át, amelybe beletartoznak mindenekelőtt a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia keretei között elfogadott családjogi tárgyú és az európai álla-mok között is alkalmazandó egyezmények (számuk eléri a 15-öt), mint pl. a hágai gyermekelviteli egyezmény, ill. az Európa Tanács keretei között elfogadott családjogi vonatkozású egyezmények, mint pl. a gyermekek fe-

24 Határokon átnyúló családi jogviták, az európai családjog fogalma

letti felügyeleti jogot érintő határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a felügyeleti viszonyok helyreállításáról szóló, 1980. május 20. napján Luxemburgban kelt Európai Egyezmény.

Az Európai Unióban a határon átnyúló családjogi ügyek kiemelt helyen történő kezelése mind a 2009-ben lezárult Hágai programban, mind a je-lenlegi jogalkotási ciklust meghatározó 2010-től 2014-ig tartó Stockholmi programban egyértelműen megfigyelhető. Ennek elsődleges oka, a hatá-ron átnyúló családjogi ügyek folyamatosan növekvő száma.

2. Az uniós jog hatálya alá tartozó családjogi jogviták

Mivel jelen kötet keretei között mindenekelőtt a hatályos uniós jogot, az egyes jogforrásokhoz kapcsolódó magyarázó, előkészítő dokumentumo-kat tárgyaljuk, az alábbiakban meghatározzuk, hogy az uniós jog körében a családjog mely területeire vonatkozóan létezik hatályba lépett és alkal-mazandó szabályozás:

– házasság felbontása, érvénytelenítése, különválás, – házasság felbontására és különválásra alkalmazandó jog (2012. júni-

us 21-től), – szülői felelősség körén belül: a szülői felügyelet megállapítása, átru-

házása, korlátozása, megszüntetése, gyermekelhelyezés és a gyer-mekkel való kapcsolattartás,

– jogellenes gyermekelvitel, visszatartás,– családi, rokoni kapcsolatokból, házasságból eredő tartás. Könyvünk kitér a hatályos szabályozás elemzése mellett a házassági

vagyonjoggal kapcsolatos rendeletjavaslatokra is. A fenti jogviták azonban csak akkor tartoznak az uniós jog hatálya

alá, ha azoknak több államra kiterjedő vonatkozása van. A családjog te-rületére vonatkozó uniós normák egyike sem ad ugyanakkor definíciót arra vonatkozóan, miként értelemezendő a családjogi jogviszonyok ese-tén a „több államra kiterjedő vonatkozás”, azaz, mikor minősül egy csa-ládjogi jogvita határon átnyúló jellegűnek, mikor tartalmaz ún. nemzet-közi elemet, mert csak akkor tartozik az ügy az egyes uniós jogforrások hatálya alá. Ennek eldöntése nem minden esetben magától értetődő, erre könyvünk későbbi fejezeteiben bemutatott jogesetek számos példát szol-gáltatnak.

25Határokon átnyúló családi jogviták, az európai családjog fogalma

Könyvünk nem részletezi az egyes uniós tagállamok anyagi családjo-gát, ugyanakkor tartalmaz néhány, nemzeti szabályozást bemutató össze-hasonlító táblázatot a könyv függelékében, a könyvben feldolgozott té-mák kapcsán. Nem térünk ki továbbá az örökbefogadással kapcsolatos, a gyermek nevének meghatározásával, nagykorúvá válásával, és a gyerme-kek által elkövetett bűncselekmények eredményeként tett intézkedésekkel kapcsolatos nemzetközi vonatkozású ügyekre sem.

A kötetben részletesen tárgyalásra kerülő uniós instrumentumok a kö-vetkezők:

– 1998. évi egyezmény a joghatóságról és a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról házassági ügyekben, mely először vette célba a házasság felbontásával, különválással és érvénytelenítésével, és az ezekhez kapcsolódó szülői felelősséggel kapcsolatos ügyeket az Eu-rópai Közösségben;

– a Tanács 1347/2000/EK rendelete (Brüsszel II. rendelet) a házassági ügyekben és a házastársaknak a közös gyermekekkel kapcsolatos szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, vala-mint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, mely lényegé-ben átvette az 1998-as egyezmény rendelkezéseit, de már kötelező, és közvetlenül alkalmazandó közösségi norma formájában, melyre az Amszterdami Szerződés 1999-ben történő hatálybelépése teremtett lehetőséget;

– a Tanács 2201/2003/EK rendelete (új Brüsszel II. rendelet) a házas-sági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a jog-hatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről, mely az előbbi közösségi normát váltotta fel 2005-től, és melyben jelentő-sen kibővültek a rendelet tárgyi hatálya alá vont szülői felelősséggel kapcsolatos ügyek;

– a házasság felbontására vonatkozó ügyekben alkalmazandó jogról és joghatóságról szóló zöld könyv [COM (2005) 82.], mely összegzi azokat a problémákat, visszásságokat, melyek az előbbi közösségi normák gyakorlati alkalmazása során megmutatkoztak;

– Zöld könyv a tartási kötelezettségekről, [COM (2004) 254.];– Javaslat a 2201/2003/EK rendeletnek a joghatóság tekintetében tör-

ténő módosításáról és a házassági ügyekben alkalmazandó jogra vo-natkozó szabályok bevezetéséről (Róma III. rendeletjavaslat) [COM

26 Határokon átnyúló családi jogviták, az európai családjog fogalma

(2006) 399.], mely a címében jelzett uniós normára vonatkozó módo-sító javaslatokat tartalmazza.

– Zöld könyv a házassági vagyonjogi rendszerekre vonatkozó kollíziós szabályokról, különös tekintettel a joghatóságra és a kölcsönös elis-merésre [COM (2006) 400.], mely a házassági vagyonjogi rendsze-rekre vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályozás főbb területei-nek összehangolását tűzte ki célul;

– Tanácsi rendeletjavaslat a bejegyzett élettársi közösségek vagyonjogi hatásaival kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról [COM (2011) 127.];

– Tanácsi rendeletjavaslat a házassági vagyonjogi rendszerekkel kap-csolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról [COM (2011) 126.];

– A Tanács 4/2009/EK rendelete a tartással kapcsolatos ügyekben a jog-hatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről;

– A Tanács 664/2009/EK rendelete a házassági ügyekben, a szülői fe-lelősségre vonatkozó eljárásokban, valamint a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, továbbá a tartással kapcsolatos ügyekben alkalma-zandó jogról szóló, a tagállamok és harmadik országok között létre-jövő megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalásokra és e megállapo-dások megkötésére vonatkozó eljárás létrehozásáról;

– a Tanács 1259/2010/EU rendelete a házasság felbontására és a kü-lönválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról (Róma III. rendelet.)

3. Családjogi tárgyú hágai egyezmények

Az uniós normák mellett a velük való közvetlen és szoros kapcsolat mi-att kitérünk néhány olyan nemzetközi egyezmény releváns rendelkezésé-re is, amelyeket a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia keretei kö-zött fogadtak el a részes államok.

Tesszük ezt abból az okból, mert az uniós joggal párhuzamosan számos egyezmény hatályban marad az uniós jog által érintett jogviták vonatko-

27Határokon átnyúló családi jogviták, az európai családjog fogalma

zásában is, sőt a vonatkozó uniós jogforrást kiegészítő (kiteljesítő) funk-ciója is van egyes hágai instrumentumoknak, így pl. a 2007. évi hágai jegyzőkönyvnek.

Könyvünk az alábbi, a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia kere-tei között elfogadott egyezményekre tér ki, ill. elemzi azokat részletesen:

– A gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozá-sairól szóló, Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt egyez-mény;

– A szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedé-sekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végre-hajtásról szóló, Hágában, 1996. október 19-én kelt egyezmény;

– A gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény;

– A tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2007. novem-ber 23-i hágai jegyzőkönyv.

4. Az uniós jogalkotás jogalapja

Az uniós jogalkotás jogalapját a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépése óta az Európai Unió működéséről szóló szerződés „A szabadságon, a biztonságon, a jog érvényesülésén alapuló térség” cí-mű V. címének, 3. fejezete alatt, a 81. cikkben találjuk. Eszerint:

(1) Az Unió a határokon átnyúló vonatkozású polgári ügyek tekinteté-ben igazságügyi együttműködést alakít ki, amely a bírósági és bíróságon kívüli határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapul. Ennek az együtt-működésnek a keretében olyan intézkedések is elfogadhatók, amelyek cél-ja a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek kö-zelítése.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Ta-nács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg – kü-lönösen, ha ez a belső piac megfelelő működéséhez szükséges (…).

Az EUMSz. az EKSz. 65. cikkéhez hasonlóan továbbra is fenntartja, hogy uniós jogalkotási hatáskör csak a több államra kiterjedő vonatkozá-

28 Határokon átnyúló családi jogviták, az európai családjog fogalma

sú9 polgári ügyek körében áll fenn, ugyanakkor a korábbi korlátot, mely szerint e jogalkotás csak a belső piac megfelelő működéséhez szükséges mértékben megengedett, súlytalanná teszi.

Az uniós jogalkotó azonban a polgári ügyek körében a családjogi ügyek területének sajátos helyzetét továbbra is fenntartja, ennek értelmében az EUMSz. 81. cikk (3) bekezdése szerint „a (2) bekezdéstől eltérve, a több államra kiterjedő vonatkozású családjogi kérdésekre vonatkozó intézke-déseket különleges jogalkotási eljárás keretében a Tanács állapítja meg. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egy-hangúlag határoz.

A Tanács a Bizottság javaslata alapján határozatot fogadhat el, amely-ben meghatározza a több államra kiterjedő vonatkozású családjogi kérdé-sek azon területeit, amelyek esetében a rendes jogalkotási eljárást kell al-kalmazni.

A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz.

A második albekezdésben említett javaslatról értesíteni kell a nemzeti parlamenteket. Ha valamely nemzeti parlament az értesítés időpontjától számított hat hónapon belül kifogást emel a javaslattal szemben, a határo-zat nem fogadható el. Kifogás hiányában a Tanács a határozatot elfogad-hatja.”

A Lisszaboni Szerződés tehát fenntartotta a Nizzai Szerződés szerinti koncepciót, mely szerint a családjogot érintő intézkedések elfogadásához továbbra is egyhangúság szükséges, ezért különleges jogalkotási eljárás hatálya alá tartozik.

9 Ezzel a megszorítással kapcsolatban tesz egy találó megállapítást Katharina Boele-Woelki, az Európai Családjogi Bizottság (Commission on European Family Law, CEFL) elnöke. Meglátása szerint minden, tisztán egy tagállam joghatósága alá tartozó, nem ha-tárokon átnyúló kötelék gyorsan azzá válhat. A személyek szabad mozgásának biztosítá-sa érdekében a Bizottságnak megfelelő lépéseket kellene tennie, hogy elkerülhetővé vál-janak a jogalap hiányából eredő azon hátrányok, melyek pl. abból származhatnak, hogy a lakóhely vagy szokásos tartózkodási hely, mint kapcsolóelv nem megváltoztathatatlan, és az alkalmazandó jog az aktuális szokásos tartózkodási helyhez igazodik, azaz, amint a szokásos tartózkodási hely változik, az magával hozza az alkalmazandó jog megválto-zását is. Az EK-Szerződés 65. cikkének ilyen értelmű kiterjesztő értelmezése esetében az Uniónak lépéseket kellene tennie az anyagi családjog harmonizálása vagy egységesítése érdekében is. Katharina Boele-Woelki: The principles of European family law: its aim and prospects, in: Utrecht Law Review, Volume 1. Issue 2. 2005/ December 162. o. http://www.utrechtlawreview.org/publish/articles/000012/article.pdf 2009. március 12.