A Szentírás története

I. A kinyilatkoztatás történetisége II. A szövegek fennmaradása

III. Az iratgyűjtemény kialakulása IV. Amitől szent írás a Szentírás

I. A kinyilatkoztatás történetisége

Miért szükséges a kinyilatkoztatás?

Miért fontos a történetisége?

A sok és eltérő istenkép

• Istenről mindenkinek, minden vallásnak más képe van.

• Az eltérések alapvetőek: vagy csak az egyik igaz, vagy egyik sem.

• Istenképünket meghatá-rozzák a körülményeink, élményeink, képessé-geink és műveltségünk.

A kinyilatkoztatás szükségessége

• Ha Isten létezik, és nem mindegy neki, hogy milyen képünk van róla, akkor ő is meg akarja ismertetni magát velünk: kinyilatkoztatja önmagát.

• A zsidó-keresztény hagyomány szerint ez meg is történt.

Az általános kinyilatkoztatás

• Isten nyomokat hagyott önmagáról a teremtett világon, így annak értelmes vizsgálata sokat elárul őróla. (Róm 1:18-23)

• Isten a lelkiismeretben is megszólal, megítéli tetteinket. (Róm 2:14-16)

Mélytengeri átlátszó fejű hal: a két zöld folt a szeme, amivel felfelé néz a saját fején át.

A különleges kinyilatkoztatás…

• Isten nem minden népnek adott kinyilat-koztatást, hanem csak az általa létrehozott népnek: a zsidóságnak.

• Isten kinyilatkoztatása nem egyszeri esemény volt, hanem évszázado-kon át folyt, az ismert történelem részeként.

…és annak történetisége

• Együtt élt velük, és végül emberként is megjelent közöttük. Így adott nekik egyedülálló képet önmagáról, ame-lyet ő határozott meg.

• Erről tanúskodik a Biblia, és ezért fontos történeti megbízható-ságának a vizsgálata.

II. A szövegek fennmaradása - a Szentírás és az anyag -

Fennmaradtak az eredetik?

Mire írták a szövegeket?

Milyen nyelven írtak?

Egyetlen eredeti sem maradt fenn

• Ókori szövegeknél természetes, hogy nincs meg az eredeti, csak a másolatok másolatainak a másolatai.

• A szöveghordozó anyag romlandó. Az eredeti kézirat és a legrégebbi fennmaradt másolat között nagy az idő.

A szöveg hordozója

• A legrégebbi bibliai szövegek sásra (papi-rusz) és bőrre (perga-men) íródtak. Ezek eleve csak forró éghaj-laton és száraz helyeken (barlang, sír, homok) maradtak fenn.

• Papírra csak a Kr.u. 9. sz-tól írták a Szentírást. Moábita kő, Kr.e. 9. sz.

arámi felirat

A papirusz Az egyiptomiak találmánya: sás szárának csíkjait kereszt-ben egymásra préseltek.

A lapnak csak egy oldala volt írható.

A pergamen A pergamoni görögök találmá-nya (Kr.e. 2. sz.). Papirusz-import hiányában kecskék, juhok bőrét készítették ki.

A lap mindkét oldala írható volt.

A papiruszt a 4. sz-ra szorította ki.

Tekercsek A papirusz lapokat egymáshoz ragasz-tották, tekerccsé göngyölték. Kezdetben a bőr lapokat is tekerccsé varrták össze. Hosszabb tekercsek végeit rúdra rögzí-tették, és ezeket párhuzamosan forgatva „lapoztak”.

Könyvek A Kr.u. 2. sz. elején terjedt el a könyv forma. A papirusz vagy pergamen íveit összehajtot-ták, a füzeteket pedig a gerincüknél összevarrták. A kódex könnyen lapozható.

Kódexek

A könyv formát keresz-tények terjesztették el.

Jelentős kódexek:

Kr.u. 4. sz.

• C. Sinaiticus [א]

• C. Vaticanus [B]

Kr.u. 5. sz.

• C. Alexandrinus [A]

• C. Ephraemi [C]

• C. Bezae [D]

Codex Sinaiticus és Alexandrinus British Museum

Eredeti nyelvek, ókori fordítások

Az Ószövetség nyelve a héber, de arám részek is vannak benne

• A héber és az arám sémi nyelvek; a viszonyuk kb. mint a német és a holland

• Jelentős ókori fordítás Kr.e. 5. sz-tól az arámi Targumok, a 3. sz-tól az ógörög Septuaginta (LXX)

Az Újszövetség nyelve az ógörög koiné változata • A görög indoeurópai nyelv, a koiné az ógörög Kr.u.

1. sz-i nemzetközi változata, a Római Birodalom közvetítő nyelve

• Jelentős ókori fordítás Kr.u. 2. sz-tól a szír Pesitta és a 4. sz-tól a latin Vulgata (Vg)

A héber ábécé

• Csak nagy betűk létez-tek (ma is).

• Csak mássalhangzót és fél magánhangzót jelöltek. A mai magán-hangzó pontok Kr.u. 5-9. sz-ban alakultak ki.

• Számok híján a betűk-nek számértékük volt (pl. alef = 1).

Folyamatos írás: a szavakat kezdetben szóköz nélkül írták, de öt betűnek volt szóvégi alakja is (kaf, mém, nún, pé, cádé).

Szekrénynyi tekercsgyűjtemény

A zsidó Szentírások csak egy szekrényben férnek el. A tekercs formátum hátránya: csak egy oldal írható, nehézkes a keresés, korlátolt a terjedelem.

Modern héber szövegkiadás

Biblia Hebraica Stuttgartensia (BHS) Deutsche Bibelgesell- schaft (Stuttgart) 1. egykötetes kiadás: 1977, a 4. kiadás: 1990. A BHS 1574 oldal.

Modern héber kritikai szöveg

K’thib = „írás”, a hibákat is hűségesen őrző szöveg; jelöli a magánhangzókat (pontozás) a zenei jeleket, a fejezet- és versbeosztást

Lapszéli jegyzetek: A q’ré = „olvasat”, az Írásban rögzült hibák helyes olva- sata (kb. 1300), szóstatisztikák, szövegtagolások. Lapalji jegyzetek: párhuzamos szöve- gek; samaritánus variánsok; arámi, szír, ógörög és ólatin fordítások.

A görög ábécé

• Csak nagy betűk (maius-culus). Minden betűnek számértéke volt (alpha = 1).

• Szóköz és írásjelek: csak a Kr.u. 8. sz. után.

• A kisbetűs írás (minus-culus) csak a 9. sz-tól. Előnyei: gyorsabb írás, kisebb helyigény, több szöveg, könnyebb kötet.

Folyamatos írás: a szavakat szóköz nélkül írták, de a görögben a szavak végén csak -sz, -n, -r vagy mgh. állhat.

Maiusculus és minusculus

Kr.u. 4. sz-i maiusculus írás. Kr.u. 10. sz-i minusculus írás.

Modern görög ÚSZ szövegkiadások

NA 27 - ún. Nestle-Aland, Deutsche Bibelgesellschaft (Stuttgart; 1. kiadás: 1889, 27. kiadás: 1993)

UBS 4 - United Bible Societies (New York; 1. kiadás: 1966, 4. kiadás: 1993)

Az Újszövetség görög szövege a két kiadásban teljesen azonos. Ebből készülnek a mai fordítások.

Modern görög kritikai szöveg

Lapszéli referenciák: párhuzamos szövegek az ÚSZ-en belül és az ÓSZ-i idézetek forrása

Lapalji variánsok: a fennmaradt másolatok, az egyházi idézetek, a szír, latin, kopt stb. fordítások variánsai.

Görög szöveg: kisbetűs, hangsúly- jeles, versbe- osztásos, tagolt

Digitalizált Szentírás

II. A szöveg fennmaradása - a Szentírás és az idő -

Mikoriak a legrégebbi másolatok?

Hány másolat maradt fenn?

Az eredeti és a másolat közötti idő

• Az ókori írók műveinek rendszerint eleve csak a töredéke maradt fenn.

• Megírásuk ideje (az eredeti) és a legrégebbi fennmaradt másolat között minden esetben évszázadok teltek el.

• Ez részben a Bibliára is igaz – de nem teljesen.

Az ÓSZ legrégebbi töredéke

• Mózes a Kr.e. 15. sz-ban élt. Malakiás, az utolsó próféta a Kr.e. 5. sz-ban.

• A holt-tengeri leletekig a Kr.u. 9-10. sz-i Kairói, Aleppo és Leningrádi kódex volt a legrégebbi ÓSZ-i kézirat.

• Az időbeli különbség irattól függően 1400-2400 év volt.

Az ún. Nash papirusz, Kr.e. 2. sz. A Tízparan- csolat és a S’má Jiszraél szövege.

A holt-tengeri tekercsek

• Az esszénusok Qumrán környékén barlangokba rejtett iratait 1947-től tárták fel.

• A kb. 900 tekercsnek csak negyede bibliai szöveg, a legrégebbi Kr.e. 3. sz-i.

• Tartalmuk szinte azonos az ezer évvel későbbi szöveggel (BHS).

Példák Malakiás idejéből (Kr.e. 5. sz.)

• Thuküdidész: Pelopon-nészoszi háború (20 db Kr.u. 1. szi kézirat)

• Platón: 36 dialógus, 13 levél; Az állam (7 db Kr.u. 9. sz-i kézirat)

• Szophoklész: 120 műből 7 tragédia, 1 szatíra (193 db Kr.u. 10. sz-i kézirat)

• Euripidész: a 80-ból 19 tragédia (9 db Kr.u. 11. sz-i kézirat)

• Arisztophanész: a 40-ből 11 komédia (10 db Kr.u. 9. sz-i kézirat)

Az ÚSZ legrégebbi töredéke

• Az ÚSZ szövege Kr.u. 50 és 90 között íródott.

• A jelenleg legrégebbi papirusz töredékek és másolatok a 2. sz-ból valók (18 db).

• Az eredeti és a legrégebbi másolat közötti idő irattól függően alig 40-160 év.

P52, az ún. Rylands papirusz, Kr.u. 125. Részlet a Jn 18-ból

Példák Jézus idejéből (Kr.u. 1. sz.)

• Livius: Róma története (a 142 kötetből 117 hiányzik, 1 db 4. sz-i, 19 db 10. sz-i kézirat)

• Josephus Flavius: A zsidó háború (9 db 10-12. sz-i kézirat, 1 db 4. sz-i latin ford.)

• Tacitus: Annales (1 db 9. sz-i, 1 db 11. sz-i kézirat; a 16 kötetből 4 hiányzik)

• Plinius (ifj.) tíz kötetnyi levelezése (1 db 5-6. sz-i, 11 db 9-15. sz-i kézirat)

• Suetonius: A cézárok élete (200+ db 9. sz-i kézirat)

• Sztrabón: Geographika (a 17 kötet szinte teljes, 1 töredék 1-3. sz-ból, 30 db középkori kézirat)

Az ÚSZ fennmaradt kéziratai

Az ÚSZ szövege Kr.u. 50 és 90 között íródott. A legrégebbi kéziratok:

• 2. sz. 18 db

• 3. sz. 64 db

• 4. sz. 48 db.

A 130 db 2-4. sz-i kézirat alapján az ÚSZ szövegének 98%-a rekonstruálható; a 2. sz-iakból a 43%-a.

Időrendben a régebbiek legfontosabbak:

• papirusz: 116 db.

• maiusculus: 310 db

• minusculus: 2877 db

• lectionarium: 2432 db

Más ókori iratokhoz képest példátlan mennyiségű másolat maradt fenn.

Az ÚSZ-i iratcsoportok

Az ÚSZ teljes szövegét a nagy helyigény, az iratok keletkezése és tematikája miatt iratcsoportokban másolták. Mai jelölésük:

• e = Mt, Mk, Lk, Jn

• a = ApCsel és Jak, 1-2Pt, 1-3 Jn, Júd

• p = pál levelei (Zsid is)

• r = Jelenések

• e+a+p+r – 59 kézirat

• e+a+p – 150 kézirat

• e – 1954 kézirat, 198 töredék

• a – 407 kézirat, 46 töredék

• p – 512 kézirat, 71 töredék

• r – 220 kézirat, 287 töredék

Az ÚSZ modern kiadásának alapja

• Az összes görög töre-dék, tekercs és kódex, ókori szír, latin, kopt stb. fordítások, egyházatyák bibliai idézetei (több mint 1 millió).

• A NA27 és UBS4 mindez alapján lett összeállítva.

• A rekonstrukció során hozott döntéseket külön kötet dokumentálja:

II. A szöveg fennmaradása - a Szentírás és az ember -

Kik és hogyan másolták a szöveget?

Voltak másolási hibák?

Voltak szándékos változtatások?

A másolás szent feladata

• A zsidó írástudóknál a szent szöveg másolása szakrális cselekedetnek számított, rituális tiszta-ságot, áldozatos munkát követelt.

• A keresztény másolók közül leginkább a szerzetesek álltak így a szent szöveghez.

Az ÓSZ szövegének védelme

• A próféták utáni száza-dok írástudói számon tartották az iratok lap-jainak, sorainak, betűi-nek számát, a szöveget tartalmilag tagolták.

• A legrégebbi szöveg volt a mérvadó (Templom).

• A nyilvánvaló hibákat sem javították, a helyes olvasatot (q’ré) lapszélen közölték (BHS: kb. 1300).

• Az 5 fölösnek ítélt, a 7 hiányzó és 11 kihagyandó szó („és”) listáit, illetve a 23 állítólagos „teológiai szépítés” listáját a babiloni Talmud őrzi.

Az ÚSZ-i szöveg védelme

• Az 1-3. sz-ban magán-személyek és helyi gyülekezeti műhelyek végezték a másolást.

• Békeidőben a szöveget helyi bibliatudósok gondozták.

• Üldözés idején bűn volt átadni a szentírást a pogány hatóságnak (sok megsemmisült).

• A 4. sz-tól hivatásos másolók is másolták az ÚSZ-et. Őket soronként fizették (1 sor 16 szó-tag), így a sorok számá-val a szöveg is rögzült (pl. Mt 2560 sor).

• A másolást korrektorok ellenőrizték.

Gyakori véletlen hibák

• Technikai és nyelvi okok

• Állandó tintamártoga-tás; figyelmetlenség miatt szavak, sorok átugrása, ismétlése; hasonló szavak félre-hallása; helyesírás, szóköz, írásjel hiánya; héber szavak eltérő görög átírása, kiejtése…

A scriptorium az ókori másolda A szövegeket lassan, hangosan felolvasták. Ahány másoló volt, annyi példány született.

Gyakori szándékos változtatások

• Nyelvtani hibák (koiné, hebraizmusok)

• Stilisztikai javítások (csonka mondat befe-jezése, ritka kifejezés helyett elterjedtebb)

• Egyértelműsítő be-toldások (félreérthető vagy meghökkentő kifejezések esetén)

Ritka szándékos változtatások

Liturgiai betoldások:

• Mt 6:13 „…mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség, ámen” (1. sz-ban Didakhé, utána csak 4-5. sz. és Aranyszájú Szt. János liturgiája)

• ApCsel 8:37 „Ha teljes szívedből hiszel, akkor lehet” (csak 6. sz. után)

• Helyi hagyomány bevi-tele a szövegbe (Mk 16, Jn 8)

• Forrás megadása nélküli kiegészítések (Codex Bezae).

• Lapszéli megjegyzés későbbi beírása a szövegbe (1Jn 5:7).

• Tartalmi harmonizálás, teológiai korrekció

A Mk négyféle befejezése

• A hosszú (16:9-20) nincs a 3. sz-i kéziratokban és a 4. sz-i kódexekben (א, B), csak 5. sz-iakban (A, C, D). 2. sz-i latin és szír írók ismerik, de afrikaiak és görögök nem.

• A rövid variáns csak pár késői kéziratban, fordí-tásban vagy lapszélen maradtak fenn.

Codex Vaticanus (4. sz.) Mk 16:8 utáni végjegyzete: „Márk szerint” (KATA MARKON)

A házasságtörő asszony története

• Jn 7:58-8:11 egy 5. sz-i kódexben (D) jelenik meg először. Több kéz-irat máshová teszi: a Jn 21 vagy a Lk 21 után.

• Helyi szóbeli hagyomány lehetett, nyugaton 3-4. sz-i írók talán ismerték, keleten először a 12. sz-ban kommentálták.

P66 (Kr.u. 200) Jn 8 szövege a történet nélkül

Apostolok cselekedetei (D)

Codex Bezae (D) Kr.u. 5. sz. Evangéliumok és ApCsel, görög-latin; az ApCsel szövege ismeretlen forrásból fakadóan 10%-kal hosszabb

A 1Jn 5:7 „trinitárius” betoldása

Codex Sinaiticus, 4. sz. (7) Mert hárman vannak, akik bizonyságot tesznek, (8) a Lélek, a víz és a vér, és ez a három egy.

Codex Montfortianus, 1520 (!) (7) Mert hárman vannak, akik bizonyságot tesznek A MENNYBEN: AZ ATYA, AZ IGE ÉS A SZENT LÉLEK, ÉS EZ A HÁROM EGY (8) …

1Jn 5:7 (folyt.)

• A Comma Johanneum a régi görög kódexekből, latin, szír és kopt fordí-tásokból hiányzik, az egyházatyák nem idézik.

• Első megjelenése: 5. sz-i latin írók, két 7. sz-i latin kódex, egy 9. sz-i Vg-ban lapalji jegyzet (ld. >).

• Három 10-11. sz-i görög másolatban is csak későbbi lapszéli jegyzet.

Codex Sangallensis 63, Vg, 9. sz.

1Jn 5:7 (folyt.)

• Erasmus első, 1516-os nyomtatott görög-latin ÚSZ kiadása csak öt (!) görög kéziraton ala-pult. A betoldás ebben nem szerepelt, de a közfelháborodás miatt később belekerült.

• Ezért van benne a régi fordításokban (Luther, King James, Károli).

Az ÚSZ szövegváltozatai

• Nincs két egyforma szöveg, és az összes variáns száma több, mint ahány szó van az ÚSZ-ben.

• Variáns keletkezik azonban pl. az eltérő helyesírásból (szabályok hiánya), az eltérő szórendből (a görög ragozó nyelv, szabad a szórendje), a névelő használatából vagy hiányából (pl. Jézus / a Jézus / a Krisztus), a másolási hibákból és javításokból…

A szövegváltozatok jelentősége

• Azért van annyi variáns, mert olyan sok másolat maradt fenn.

• Éppen ezért rekonstru-álható az eredeti szöveg (paleográfia).

• A szöveg 63%-ának (4999 vers) nincs variánsa.

• Egyik variáns sem érint fontos, teológiai témát.

P115 (3. sz.) az Anti- krisztus nevének száma 616 (ΧΙΣ) és nem 666 (ΧΞΣ) mint más kéziratok- ban

III. Az iratgyűjtemény kialakulása

Hogyan alakult ki az Ószövetség és az Újszövetség?

A „bibliai kánon” fogalma

• A görög to biblion jelentése „könyv”, ta biblia pedig „könyvek”.

• A görög kanón vagy kané a héber qáneh átvétele, jelentése „nádszál”, „mérőpálca”.

• A kánon szó mai jelen-tése: „mértékadó” könyvek gyűjteménye.

• A „Biblia” és a „kánon” szó bibliai és óegyházi használata eltér a maitól, először a 4. században használták mai értelemben.

Az izraelita kánon

• Az „Ó (Régi) Szövetség” keresztény kifejezés (vö. Zsid 8:8, 9:15).

• A Szentírás izraelita megjelölése Tanakh.

rwt yaybn ybwtk

• A szót a három nagy iratcsoport kezdő-betűiből (TaNaKh) alkották még az ókorban.

Tóra („törvény”) N’viim („próféták”) K’tuvim (egyéb „írások”)

A Tanakh 24 könyve

Tóra (5 könyv)

• Móz (1-5)

N’viim (8 könyv):

• Józs, Bír, Sám (1-2), Kir (1-2), Ézs, Jer, Ez

• és a 12 kis próféta (Hós, Jóel, Ám, Abd, Jón, Mik, Náh, Hab, Zof, Hag, Zak, Mal)

K’tuvim (11 könyv)

• „Az igazság könyvei” (széfer emet): Zsolt, Péld, Jób

• „Öt tekercs” (m’gillót): Én, Ruth, JSir, Préd, Eszt

• Egyéb írások: Dán, Ezsd-Neh, Krón (1-2)

22 = 24 = 36 (BHS) = 39 (prot. ÓSZ)

A Septuaginta (LXX)

• Alexandriában Kr.e. 3. sz-tól további, görög nyelvű iratok is kelet-keztek (LXX). Ezeket a palesztinai zsidóság elutasította.

• A korai egyház a LXX-t használta és részben elfogadta (ÓSZ-i deute-rokanonikus írások).

Codex Sinaiticus, Énekek éneke

Josephus Flavius

• A zsidó Josephus Flavius (Kr.u. 37-100) a római-aknak írt népéről és vallásáról (Apión ellen I.8, A zsidók története XVIII.1).

• A prófétákat számon tartották, Malakiás volt az utolsó. 22 könyvet írtak (22 = BHS, csak több iratot összevont).

A Talmud

• A Talmud („tan”) írás-magyarázatok, etikai és filozófiai és tudományos írások gyűjteménye (Kr.u. 1-5.sz.).

• Egyik traktátusa felso-rolja a Tanakh könyveit, és közli, hogy a gyűjte-mény Kr.e. 5. sz-ban zárult le.

Az elveszett iratok

• Maga az Ószövetség említi 23 ismeretlen (?) irat címét.

• 4 kivételével mind az 1-2Kir és 1-2Krón-ban találhatók, mindegyik pátriárkák, királyok és próféták életéről szól.

• Több cím vsz. a Kir és a Krón egymásra utalása.

• „Az Úr harcainak könyve” (4Móz 21:14)

• „Jásár könyve” (Józs 10:13, 2Sám 1:18)

• „Krónikás könyv” (Neh 12:23)

• „Nátán próféta törté-nete” (1Krón 29:29)

• „Salamon cselekedetei” (1Kir 11:41)

Az apokrif irodalom

Apokrif = rejtett, pszeud-epigráf = álnéven írt

• A Malakiás és Bar Kochba közötti zavaros időszakból származnak

• Pl. Hénókh, Szibillák, Jubileumok könyve, A 12 pátriárka testamen-tuma, Ádám és Éva élete, Báruch apokalip-szise stb.

• Nyelv: héber, görög, arám, szír, etióp, ószláv

• Műfajok: legenda, látomás, jövendölés, intelem, zsoltár, ima

• Témák: ember, lélek, bűn, angyalok bukása, végső idők, katasztró-fák, Sátán, Emberfia, Messiás stb.

Jézus-korabeli kánonok

• Alexandria: Septuaginta

• Samária: csak Tóra (saját verzió)

• Esszénusok: a Tanakh és a saját szektás írásaik

• Szadduceusok: csak Tóra

• Farizeusok: a Tanakh – ez az irányzat élte túl a római kort, ld. rabbini-kus és mai zsidóság

Mai Ószövetség-kánonok

• Samaritánus Tóra (SP = 1-5 Móz)

• Tanakh, izraelita kánon (39 könyv = BHS 36 könyv)

• Protestáns kánon (39 könyv = BHS 36 könyv, csak más sorrend)

• Katolikus kánon: = 39 könyv + 7 deutero-kanonikus a LXX-ból)

• Ortodox kánon: LXX

• Keleti egyházak kánon-jai (etióp, szír stb.)

A keresztény iratok

• Jézus és az első keresztények Szentírása az Ószövetség volt.

• Jézus ígérete: apostolait emlékezteti a korábbi kijelentéseire, és további kinyilatkoztatásokat is ad a Szentlélek által (Jn 14:16-17,26, 16:12-16).

• Idővel szentírásnak tartották az apostoli leveleket (2Pt 3:15-16) és az evangéliumokat (1Tim 5:18) is.

A keresztény kánon

Az Ó- és Újszövetség fogal-ma a 3. sz-ra terjedt el.

Az iratgyűjteménynek öt nagy csoportja van:

• evangéliumok [e]

• cselekedetek [a]

• egyetemes levelek [c/a]

• páli levelek [p]

• apokalipszis [r]

• A csoportok és egyes iratok sorrendje sosem volt rögzítve, a mai rend a középkorra alakult ki.

A kanonizálás szempontjai

• Az Újszövetségi kánon megalkotásakor nem az „ihletettség” (2Tim 3:16) volt az egyház szempontja.

A három tipikus szempont:

• szerzőség: apostolicitás, apostol vagy tanítványa, azaz 1. századi?

• tartalom: kanonicitás, megfelel a „hit szabá-lyának”?

• elterjedtség: katolicitás, (el)ismert és liturgiai használatban van?

Sosem vitatott és vitatott iratok

Az egyházban soha, sehol vitatott iratok:

• Mt, Mk, Lk, Jn

• ApCsel

• 1Pt, 1Jn

• Róm, 1-2Kor, Gal, Ef, Fil, Kol, 1-2Thessz, 1-2Tim, Tit

Az egyházban helyenként, időnként vitatott iratok:

• Zsid (szerző? félreért-hető rész)

• Jak (ismertség?)

• 1Pt / 2Pt (szerző?) 2Pt / Júd (átvétel?)

• Júd (apokrifot idéz)

• 2-3 Jn, Filem (rövid, személyes, alkalmi)

• Jel (hibás görögség)

Az elveszett mondások, iratok

Jézus szavai és tettei közül

• eleve nem lett minden megörökítve (Jn 20:30, 21:25)

• vagy nem az evangéli-umban maradt fenn (ApCsel 20:35)

• vagy le lett írva, de nem maradt fenn (Lk 1:1).

Elveszett apostoli levelek:

• egy korinthusi (1Kor 5:9) a háromból

• a laodikeai (Kol 4:16, esetleg = efezusival?)

A „Muratori-kánon”

Ludovico Muratori olasz történész fedezte fel egy 7-8. sz-i kódexben

• Kb. 180, legkésőbb 4.sz.

• Vsz. görögből fordítva rossz latinsággal

• Nem említi: Zsid, Jak, 3Jn, 1-2Pt; vitatott: Péter apokalipszis

• Ki írta, kinek, miért?

A Muratori kánon vége

Az apostoli atyák idézetei (1-2. sz.)

Nem adtak kánonlistát, de idézeteik mutatják, melyik iratnak volt tekintélye. Idézeteiket azonban meg-határozta, miről írtak.

• Római Clemens (kb. 96) ÓSZ és Pál sokszor, evangéliumok ritkán

• Antiókhiai Ignatiosz (kb. 110) is főleg Páltól

• Hierapoliszi Papiasz (2. sz. eleje), „Az Úr szavai-nak magyarázata” 5 kö-tetben (töredékek)

• Szmirnai Polikarposz (2. sz. eleje) Pál, 1Pt, 1-2Jn, evangéliumok, ÓSZ

Más fontos, helyi használatban levő művek ebből a korból: Didakhé, Hermasz: A Pásztor, Barnabás levele, Levél Diognétosznak

Az egyházatyák idézetei (2-3. sz.)

• Jusztinosz (kb. 150) az apostoli „memoárok” és Jel (nem hívőknek írt)

• Tatianosz (kb. 170 ) Dia-tesszarón („a négyből” evangéliumharmónia)

• Irenaeus (kb. 180) Mt Mk Lk Jn címe és „négyese”, ÚSZ–2Pt, 2Pt, 2-3Jn, Júd, Filem

• Alexandriai Clemens (2. sz. vége) ÚSZ–Filem, Jak 2Pt, 2-3Jn + ihletett gon-dolatok (apostoli atyák, világiak, apokrifok)

• Tertullianus (2-3. sz.) ÓSZ, ÚSZ–Jak, 2Pt, 2-3Jn

• Cyprianus (3. sz. eleje) ÓSZ, ÚSZ–Filem, Zsid, Jak, 2Pt, 2-3Jn, Júd

Az egyházatyák kánonjai (3-4. sz.)

• Órigenész (3. sz. eleje) LXX, ÚSZ; vitatott: Jak, 2Pt, 2-3Jn + ihletett gondolatok (apostoli atyák, világiak, apokri-fok)

• Hippolütosz (3. sz. ele-je) ÚSZ–Zsid (vitatja)

• Kürillosz (kb. 348) ÚSZ– Jel (nem említi)

• Athanasziosz (367) mai ÚSZ kánon

Euszébiusz kategóriái (4. sz.)

Az Egyháztörténet szerint

• közösen vallott (homo-logumena) a négy evan-gélium, ApCsel, 14 páli levél (Zsid is), 1Jn, 1Pt és Jel (?)

• vitatott (antilegumena), de a többség által elis-mert Jak, 2Pt, 2-3Jn, Júd

• kétséges (notha): Dida-khé, Barnabás levele, Hermász: Pásztor, Pál cselekedetei, Péter apokalipszise és Jel (?)

• istentelen (düsszebé) az eretnekek összes apokrif szövege.

„Kanonikus” helyett a „szövetségbe bevett” (endiathéké) fogalma.

Helyi zsinatok kánonlistái

Mindmáig nincs egyete-mes zsinati határozat.

• 363. laodikeai zsinat (mai kánon - Jel)

• 382. római zsinat (mai kánon)

• 396. karthágói zsinat (mai kánon)

A 4. sz. óta egyetemesen elfogadott a 27 iratból álló Újszövetség.

A 325-ös 1. egyetemes zsinat

Az apokrif irodalom

Apokrif = rejtett, pszeud-epigráf = álnéven írt

• evangéliumok, cseleke-detek, levelek, jelené-sek

• 2-6. sz-i hamisítványok

• kis, rivális közösségeké

• sosem voltak az ÚSZ része (nem is akarták)

• alig maradt fenn belőlük.

Bart Ehrman bestsellerei

Apokrif „evangéliumok”

• Kiegészítő evangéliu-mok (Jakab proto-, Tamás gyermekség-, Pszeudo-Máté, Titkos Márk stb.)

• Zsidó-keresztény evan-géliumok (Nazoreusok, Héberek, Ebioniták szerinti stb.)

• Gnosztikus evangéliu-mok (Tamás kopt, Péter, Júdás, Fülöp stb.)

IV. Amitől szent írás a Szentírás

Egyáltalán, miért olvasunk még ma is egy ókori szöveget?

A kinyilatkoztatás

• Történetisége (1Kor 15, 2Pt 1).

• Emberformáló spirituális ereje (2Tim 3).

• Spirituális ereje mögött az élő és ható Ige, azaz maga Krisztus (Zsid 4).

Magyar szakirodalom

Bibliatörténet

• Így keletkezett a Biblia (Evangéliumi, 1995)

• Miller – Huber: A Biblia története (Magyar Bibliatársulat, 2004)

• Balla Péter: Az újszövetségi iratok története (KRE, 2008)

• Kustár Zoltán: A héber Ószövetség szövege (Kálvin, 2010)

• Metzger-Ehrman: Az Újszövetség szövege (Harmat, 2008)

Deuterokanonikus, apokrif, pszeudepigráf stb.

• Porter J. R.: Az elveszett Biblia (Magyar Könyvklub, 2003)

• Deuterokanonikus bibliai könyvek (Kálvin, 1998)

• Apokrif iratok I-IV. (Telosz, 1996-1999)

• Fröhlich Ida: A qumráni szövegek magyarul (PPKE-BTK, 2000)

Internet

• bibliairegeszet.blog.hu

Angolszász szakirodalom

● Wegner: Textual Criticism of the Bible (IVP, 2006)

● Metzger: A Textual Commentary on the GNT (UBS, 1994)

● Metzger: The Canon of the New Testament (Clarendon, 1997)

● Aland-Aland: The Text of the New Testament (Eerdmans, 1989)

● Würthwein: The Text of the Old Testament (Eerdmans, 1995)

● Elliott, J. K.: The Apocryphal New Testament (Clarendon, 2006)

● Charlesworth, J.: The Old Testament Pseudepigrapha I-II. (Hendrickson, 2010)

Internet

● csntm.org

● nttext.org

● ntcanon.org

Apológia Kutatóközpont

www.apologia.hu (cc) 2012. Szalai András

T01. A Szentírás története (v1)