A szakképzési hozzájárulás 2012.

Alkalmazandó jogszabályok:1. 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés

fejlesztésének támogatásáról (Szakhoz. tv.)2. 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a gyakorlati képzés költségeinek a

szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról (R.)

3. 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről (Szakképzési tv.)4. Az átmeneti szabályok miatt: 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési

hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról (Szht.)5. 2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb

törvények módosításáról (Ead. tv.]

Készítette: Tóth-Szabó Anna

A kötelezettek köre I. • Szakképzési hozzájárulásra kötelezett - a belföldi székhelyű• a) gazdasági társaság, kivéve a szakképzésről szóló törvény szerinti,

szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaságot, a felsőoktatási intézmény által alapított társaságot, valamint az olyan társaságot, amelyben a felsőoktatási intézmény részesedést szerzett,FIGYELEM! A nonprofit gt. is és az eü. közszolgáltatást végző, amennyiben gazdasái társasági formában végzi, alanya a Szakhoz. tv-nek.

• b) szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet (ÚJ) valamint az iskolaszövetkezetet,

• c) állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat - kivéve a víziközmű-társulatot -, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat,

• d) ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda,• e) közjegyzői iroda (ÚJ)• f) a Szja tv-ben meghatározott egyéni vállalkozó (eü. közszolgáltatást

végző egyéni vállalkozó is!),• g) egyéni cég.• TOVÁBBRA SEM ALANYA A SZAKHOZ. TV-NEK A MG.

ŐSTERMELŐ.

Kötelezettek köre II.• Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási

tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.

• Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany nem a Szakhoz. alanya. Az Eva tv-ben meghatározott módon teljesíti a szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségét. (’43-as bevalláson, a szakképzési hozzájárulás mértéke magánszemélyenként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százaléka. (Nem kell megállapítani személyesen közreműködő tag, egyéni vállalkozó és Efo tv. szerint foglalkoztatott, alkalmi munka keretében foglalkoztatott után.)

• Az átalányadózó hozzájárulásra kötelezettnek elszámolási és bevallási kötelezettsége nincs, a szakképzési hozzájárulást az átalányadó megfizetésével teljesíti, visszaigénylésre sincs lehetősége.

Nem köteles szakképzési hozzájárulást fizetni [2. § (5)] (bár alanya a Szakhoz-nak] I.

• a) a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet,

• b) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eü. tv.) 3. § f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltató - feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött és nem költségvetési szervként működik - az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociális hozzájárulási adóalap után,

• c) az egyéni vállalkozó a (saját) szociális hozzájárulási adóalapja után, de az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után IGEN,

• d) az egyéni cég, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda tevékenységében a személyesen közreműködő tag a szociális hozzájárulási adóalapja után, de az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után IGEN

• e) a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben a társaságot terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után

A d) pontban szereplők nem szerepeltek az előző Szht-ban, a többi igen, de más megfogalmazásban.

A b) és e) pontban meghatározottakra sajátos számítási szabály vonatkozik [Szakhoz. 4. § a)-c)]

Nem köteles szakképzési hozzájárulást fizetni [2. § (5)] (bár alanya a Szakhoz-nak] II.

• Az Eü. tv.3. § f) szerint eü. szolgáltató: „a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására és az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet;

• Eü. tv. 3. § e) eü. szolgáltatás: az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély birtokában végezhető egészségügyi tevékenységek összessége, amely az egyén egészségének megőrzése, továbbá a megbetegedések megelőzése, ….. gyógykezelése, életveszély elhárítása, …….. ideértve a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel, a gyógyászati ellátásokkal kapcsolatos külön jogszabály szerinti tevékenységet, valamint a mentést és a betegszállítást, a szülészeti ellátást, ……, továbbá a halottvizsgálattal, ….. - ideértve az ehhez kapcsolódó - a halottak szállításával összefüggő külön jogszabály szerinti tevékenységeket is →mentesség azonban csak az orvosi tevékenységre vonatkozik!

• Szakhoz. 3. § c) „egészségügyi közszolgáltatás: az Eü. tv. 3. § e) pontjában meghatározott, részben vagy egészben az államháztartás terhére támogatott szolgáltató tevékenység.

A mentesség azon szocho. alapra vonatkozik, mely a közszolgáltatás ellátásával függ össze. A sajátos számítást a Szocho. 4. § (4) bekezdése tartalmazza.

A szakképzési hozzájárulás alapja és mértéke I.

• A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja, azaz a teljes adóalap.

• Figyelem! A szochot szabályozó törvény - Ead. tv. - szerinti kedvezmények adókedvezmények→START kártyások után is fizetendő a szakképzési hozzájárulás (a korábbi Szht. azáltal mentesítette a foglalkoztatót esetükben, hogy a szakhoz alapja tb. járulék volt, a START-osok után nem tb. járulékot fizetett a foglalkoztató).Szakhoz tehát fizetendő, de az Ead. tv. szerinti részkedvezmények érvényesíthetők.

• A szakképzési hozzájárulás mértéke a szociális hozzájárulási adóalap 1,5 százaléka →bruttó kötelezettség.

A szakképzési hozzájárulás alapja és mértéke II.

3. § b) „szociális hozzájárulási adóalap: Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. § (2) bekezdés a)-c) és h) pontjában meghatározott adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján, a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel, a 455. § (1) bekezdés a)-b) és e) pontjában meghatározott adóalap, valamint a 457. § (1) bekezdésében meghatározott adóalap. A 457. § (1) bekezdés alkalmazása során e törvény szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azon jogi személyt, aki a 2. § (5) bekezdése szerint szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett.”

A szakképzési hozzájárulás alapja és mértéke III.

A fogalom részletezése az Ead. tv. hivatkozott jogszabályhelyei alapján:

455. § (2) bek. a)-c) és h) pontjaiban felsorolt jogviszonyok:a) a munkaviszony;b) a szövetkezet és tagja közötti jogviszony, ha munkavégzési

kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, [lásd 2006. évi X. tv-t a szövetkezetekről] kivéve az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató

c) a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tagnak a jogi személy, az egyéb szervezet tevékenységében való személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszony (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezető tisztségviselői jogviszonyt is !!);

A szakképzési hozzájárulás alapja és mértéke IV.

• h) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység (ide nem értve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó közérdekű önkéntes tevékenységet, az egyéni vállalkozói tevékenységet, a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, a bérbeadói tevékenységet és az európai parlamenti képviselő e tevékenységét) végzésének alapjául szolgáló, az a)-g) pont hatálya alá nem tartozó jogviszony. pl. megbízási jogviszony, jogszabály alapján választott tisztségviselő: társasház közös képviselője, polgármester is

• A 455. § (3) bekezdése kiveszi gazdasági társaság, egyházi személy és szerzetesrendi tag esetében kötelezettséget eredményező jogviszonyok közül, azokat, amikor a természetes személy a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A szakképzési hozzájárulás alapja és mértéke V.

• Ead. tv. 457. § (1) bekezdés „különös szabály”:

„A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka.”Kkt, bt, … szabadalmi ügyvivői társaság esetében, amennyiben van szochot. eredményező személyes közreműködési kötelezettséget eredményező jogviszony, az erre tekintettel keletkezett jövedelem képezi a szakhoz alapját, ha nincs a minimálbér 112,5 %-a.

A szakképzési hozzájárulás alapja és mértéke VI.Az Ead. tv. 457. § (1) bekezdését (Ead. tv. különös szabálya:

minimálbér 112,5 %-a) nem kell alkalmazni azon jogi személy esetében, aki a Szakhoz. tv. 2. § (5) bekezdés szerint szakhoz. fizetésére nem kötelezett: pl. egészségügyi szolgáltató, közhasznú nonprofit gazdasági társaság, egyéni vállalkozó saját magára vonatkoztatva.[lásd: Szakhoz. tv. 3. § b) pontját, mely a szociális hozzájárulási adóalap fogalmát tartalmazza]

Az Ead. tv. tartalmaz a különös szabályok alóli mentesülési rendelkezést: pl. táppénz ideje alatt, 36 órás munkaviszony melletti kifizetővel fennálló jogviszony, vagy más kifizetővel is fennálló jogviszony esetén, ha a másik kifizető teljesíti a különös szabályt valamint. Ha így nincs szocho. alap→szakhoz. sincs ezen személyek után.

Ki után nem keletkezik szakhoz. fizetés, miközben szocho. kötelezettség van? 455. § (2) bekezdés:

d) az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég tagja után,

e) tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló után,f) egyházi személy után, g) szerzetes rendi tag után

A kötelezettség megállapításaA hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást a naptári évre állapítja meg. Figyelem VÁLTOZÁS 2011. 12.31-ig üzleti évre kellett! Átmeneti rendelkezés van: Szht. 25. § (2)-(3) bekezdés az eltérő üzleti évesekre vonatkozóan.

A Szakhoz. tv. 2. § (5) bekezdésben szereplő szervezetek „mentesítése”→4. § (4) bekezdés [a szabály hasonló volt az előző Szakhoz-ban is]

A szakképzési hozzájárulás kiszámításához

• a) a számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában, [mivel a szakhoz. előleget havonta kell megállapítani, a árbevétel/eü. szervtől származó bevétel megállapítására is ilyen gyakorisággal kerül sor]

• b) az a) pont alá nem tartozó egyéb hozzájárulásra kötelezettnek (pl. egyéni vállalkozó) az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját az éves bevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó bevétele arányában,

• c) a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevételéből a kedvezményezett tevékenysége és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában [ebben az esetben is az árbevétel és a kedvezményezett tevékenység árbevételének megállapítása havonta történik]kell megosztania.

A hozzájárulási kötelezettség teljesítése [5-7. §] I.

5. § A szakképzési hozzájárulás teljesíthető a) a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint

aa)a szakközépiskola vagy szakiskola (a továbbiakban együtt: szakképző iskola) és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás alapján az iskolai rendszerű szakképzésben a nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, vagy

ab)a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés - ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is - szervezésével,

b) a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével, amennyiben a gyakorlati képzésre a felsőoktatási intézmény és a hozzájárulásra kötelezett a felsőoktatásról szóló törvény (2005. CXXXIX. tv.) 31. § (1) bekezdése alapján együttműködési megállapodást kötött. Ez 2012. 08. 31-ig hatályos.

c) 2012. 09. 01-től hatályos: a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlattal, amennyiben a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés alapján kerül sor. (A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján)

A hozzájárulási kötelezettség teljesítése [5-7. §] II.

• Aki hozzájárulási kötelezettségének nem vagy részben vagy időszakosan (részben=időszakosan) tesz eleget az 5. § szerinti gyakorlati képzés szervezésével, a bruttó kötelezettségét vagy a 9. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nettó kötelezettségét az állami adóhatóságnál vezetett számlára történő befizetéssel teljesíti [nettó kötelezettség=éves bruttó kötelezettség-csökkentő tétel éves összege (a 8. § (1) bekezdés szerinti – 2012-ben 440 000 Ft6fő/év - alapnormatíva alapján számított összeg]. [6. §]

• A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módját - e törvény keretei között - a hozzájárulásra kötelezett maga választja meg.

Igazodnak ehhez a 1212-01 „A szakképzési hozzájárulásról” szóló bevallás 01-es lapjának „A” blokkjában található kódok:„1” Nem teljesítette: a 6. § alapján teljesíti a kötelezettséget, nem szervez gyakorlati képzést, pénzbeli befizetéssel,„2” Teljesítette: gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján (akkor is, ha csak részben az adott évben, s akkor is ezt, ha együttműködési megállapodás alapján és tanulószerződéssel is)„3” Kizárólag tanulószerződéssel.

FIGYELEM! 2012. 01. 01-től a szakképzési hozzájárulási előleg bevallása, megfizetése havi gyakorisággal történik.

Bruttó kötelezettség csökkentése I.

A bruttó kötelezettséget csak gyakorlati képzést szervező csökkentheti.

Megszűnt !!! képzési támogatás, saját munkavállalók képzési költségének csökkentő tételként való figyelembe vétele.

A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét csökkentheti:

• a) 2012. évre vonatkozóan 440 000 Ft/fő/év összegben meghatározott alapnormatíva alapján,

• b) a 2012. évet követően a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott alapnormatíva alapján,

a R-ben meghatározott, gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel (a továbbiakban: csökkentő tétel).

A csökkentés módjában eltérés ← gyakorlati képzés megvalósítási módja alapján: - együttműködési megállapodás szakképző iskolával,- tanulószerződéses tanuló foglalkoztatásával – előlegnél csak itt lehet a nettó kötelezettség negatív!!!- együttműködési megállapodás- gyakorlati igényes szak keretében hallgatók foglalkoztatása

Bruttó kötelezettség csökkentése II.A tanulószerződés alapján szervezett gyakorlati képzés

szabályai I.

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét kizárólag tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, és a csökkentő tétel összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét, az azt meghaladó részt az állami adóhatóságtól visszaigényelheti. Ez egyaránt vonatkozik az előlegre és az éves elszámolásra is. Visszaigénylés Art. szerint.

Visszaigénylés 17-es „Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez” nyomtatványon (1212 kitöltési útmutató 9. oldala)

Figyelem!!!! A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.

Az az egyéni vállalkozó, akinek nincs alkalmazottja, így szakhoz. bruttó kötelezettsége sem, de tanulószerződéssel gyakorlati képzést szervez, megilleti a visszatérítés!

Átalányadózó egyéni vállalkozót nem illeti meg a visszatérítés!!

Bruttó kötelezettség csökkentése III.

A tanulószerződés alapján szervezett gyakorlati képzés szabályai II.• Ha a kötelezett tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével

teljesíti hozzájárulási kötelezettségét és • csak részben rendelkezik a szakképzésről szóló törvényben meghatározott és

a tanulószerződésben rögzített, a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges feltételekkel,

↓megállapodást köthet másik, gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezettel vagy szakképző intézménnyel →teljesítési megbízott, akihez gyakorlati képzésre átirányíthatja a tanulószerződéses tanulóját.

Feltétel: átirányítás időtartama a tanulószerződésben meghatározott gyakorlati képzési idő legfeljebb 50%-a lehet.

A teljesítési megbízott a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan költségei fedezetére díjat jogosult felszámítani a hozzájárulásra kötelezettel szemben.

A teljesítési megbízott az általa végzett gyakorlati képzésre vonatkozóan nem érvényesíthet csökkentő tételt←nem csökkentheti az alapnormatíva alapján számított összeggel a bruttó kötelezettséget.

Átirányítással megvalósuló képzés→megállapodás→tartalom: Szakhoz. tv.8. § (6) bek.

Bruttó kötelezettség csökkentése IV.

A tanulószerződés alapján szervezett gyakorlati képzés szabályai III.

• Ha hozzájárulásra kötelezett a megkötött tanulószerződésben rögzített gyakorlati képzés teljesítéséhez a gyakorlati képzési idő 50%-át meghaladó mértékben vesz igénybe teljesítési megbízottat →adott tanulószerződéses tanulóra vonatkozóan nem érvényesíthet csökkentést.

• Ha hozzájárulásra kötelezett az általa megkötött tanulószerződést határidő lejárta előtt jogellenesen felmondja, a tanulószerződés alapján hozzájárulási kötelezettsége terhére a tanulószerződés felmondásáig elszámolt csökkentő tétel teljes összegét az Art. önellenőrzésre vonatkozó szabályainak megfelelően a szerződés felmondását követő 15 napon belül köteles az állami adóhatóságnál vezetett számlára visszatéríteni.

Bruttó kötelezettség csökkentése IV.

Együttműködési megállapodás esetén bruttó kötelezettség csökkentésének korlátja:

Nem csökkentheti bruttó kötelezettsége mértékét az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodásban a szakképzésről szóló törvény együttműködési megállapodásra vonatkozó szabályaiban meghatározott időtartamot meghaladó mértékben vállal kötelezettséget és tanulószerződéssel nem rendelkezik.

Szakképzési tv. XIV. fejezete: „Az együttműködési megállapodás”, 56. § feltételek:A tanuló gyakorlati képzése a gyakorlati képzést folytató és

szervező szakképző iskola és a gyakorlati képzés feltételeivel részben vagy egészben rendelkező szakképzési hozzájárulásra kötelezett közötti együttműködési megállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha

a) a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő 40 %-nál kevesebb,

További feltételek: b)-c)

Bevallás és befizetés I.

• A hozzájárulásra kötelezett az év 1-11. hónapjára vonatkozóan havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet.

• Az előleg mértéke: tárgyhavi bruttó kötelezettség, de a csökkentő tétel időarányosan az előleg befizetésénél figyelembe vehető és a törvényi feltétel teljesülése esetén visszaigényelhető. Visszaigénylés: kizárólag tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló esetében lehetséges, (Lásd: 1212-es bevallás - útmutató: a 1212-01-es lapjának „11.” sorában negatív adatot csak az a kötelezett szerepeltethet, aki kizárólag tanulószerződés alapján szervezi a gyakorlati képzést. )

• Az előleg összegét havonta a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyhót követő hónap 12. napjáig az állami adóhatóság által vezetett számlára, vagy visszaigényli azt. számlaszám: NAV Szakképzési hozzájárulás beszedési számla 10032000-06056061, adónem kód: 182

• Visszaigénylés vagy átvezetés más adónemre a 17-es „Átvezetési és kiutalási a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez” nyomtatványon lehetséges. Visszaigénylés, kiutalás kezdeményezése: legkorábban a bevallás esedékességének napjától (előlegnél, elszámolási különbözetnél is).

Bevallás és befizetés II.

A hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg:• a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó

kötelezettségét,• a 8. § (1) bekezdés szerinti csökkentő tétel (alapnormatíva R.

alapján számított összege) éves összegét,• az éves bruttó kötelezettség és a csökkentő tétel

különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét.

Az elszámolási különbözetről a bevallás elektronikus úton történik, mind a befizetésnek, mind a bevallásnak határideje: tárgyévet követő év február 25.

2012-ben lényeges változás: VALAMENNYI kötelezett (gyakorlatot szervezők és bruttó kötelezettséget befizetők) mind az előleg, mind az éves elszámolás bevallását és a befizetést az állami adóhatóság felé teljesíti, a visszaigénylést is a NAV teljesíti!

• A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év február 25. napjáig kell befizetni vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

Szakhoz. tv. 5. §-a és R. alapján gyakorlati képzés teljesítésével teljesítők esetében csökkentő tétel kiszámítása I.

A) szakközépiskolával, vagy szakiskolával együttműködési megállapodás alapján [R. 2. § és 4. §]1) Az együttműködési megállapodással érintett tanuló esetében:

egy napra a gyakorlati képzési normatíva összege: alapnormatíva összege/ 130

2012-ben: egy napra eső gyakorlati képzési normatíva= 440 000 Ft/fő/év / 130 = 3 385 Ft/fő/nap

2.) A tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves összege tanulónként: =a gyakorlati képzési normatíva napi összege x tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számával Pl. éves szinten képzési napok száma: 96 nap

3 385 Ft/fő/nap x 96 nap= 324 960 Ft/fő/év a csökkentő tétel3.) A szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél:csökkentő tétel havi összege a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozóan tanulónként: =a gyakorlati képzési normatíva napi összege x tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok száma pl. havi képzési napok száma: 8 nap (heti 2 nap)

3 385 Ft/fő/nap x 8 nap= 27 080 Ft/fő/hó

Szakhoz. tv. 5. §-a és R. alapján gyakorlati képzés teljesítésével teljesítők esetében csökkentő tétel kiszámítása II.

B) Gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével kötelezettséget teljesítő [R. 2.§ és 6. §]:

1. A hallgatóra vonatkozóan a gyakorlati képzési normatíva napi összege

= alapnormatíva összege / 100

2012-ben: 440 000Ft/fő/év / 100 = 4 400 Ft/fő/nap

2. A tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves összege hallgatónként:

gyakorlati képzési normatíva napi összege x a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok száma Pl. 96 képzési nap/év

4 400 Ft/fő/nap x 96 képzési nap= 422 400 Ft/fő/év

3. A szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozóan a csökkentő tétel havi összege hallgatónként:

a gyakorlati képzési normatíva napi összege x tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok száma pl. 10 képzési nap/hó

4 400 Ft/fő/nap x 10 képzési nap = 44 000 Ft/fő/hó

Figyelem: átmeneti szabály van: Szakhoz. 27. §

Szakhoz. tv. 5. §-a és R. alapján gyakorlati képzés teljesítésével teljesítők esetében csökkentő tétel

kiszámítása III.

C) Tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével eleget tevő kötelezett [R. 2. § és 5. §] I.

1. csökkentő tétel éves összege a tárgyévre vonatkozóan, ha a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll:tanulónként az alapnormatíva x mellékletben szereplő, a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó szakmacsoportos súlyszorzó

2. A szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél a csökkentő tétel havi összegea tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozóan =

(tanulónként alapnormatíva x mellékletben szereplő, a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó szakmacsoportos súlyszorzóval)/12

3. Ha a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára nem áll fenn→ tanulónként a csökkentő tétel éves összege= csökkentő tétel havi összege x adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának aránya

Szakhoz. tv. 5. §-a és R. alapján gyakorlati képzés teljesítésével teljesítők esetében csökkentő tétel

kiszámítása IV.

Tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével eleget tevő kötelezett [R. 2. § és 5. §] II.

1. Ha a tanulószerződés megkötésére hónap közben kerül sor: a csökkentő tétel havi összege [azaz:tanulónként alapnormatíva x mellékletben szereplő, a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó szakmacsoportos súlyszorzóval)/12]

azon hónap vonatkozásában számolható el a tanuló után először, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített.

2. Ha a tanulószerződés hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan a csökkentő tétel havi összegét [tanulónként alapnormatíva x mellékletben szereplő, a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó szakmacsoportos súlyszorzóval)/12]az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni.

Szakhoz . 5. §-a alapján gyakorlati képzés teljesítésével teljesítők

esetében csökkentő tétel kiszámítása II. Rendelet melléklete V.

OKJ-ben szereplő Súlyszorzószakmacsoport

1. Egészségügy 0,99332. Szociális szolgáltatások 0,62793. Oktatás 0,64884. Művészet, közműv., komm. 0,82455. Gépészet 1,28826. Elektrotechnika-elektronika 1, 24767. Informatika 0,78728. Vegyiipar 0,83479. Építészet 1.278110. Könnyűipar 1,235911. Faipar 1,2011

OKJ-ben szereplő Súlyszorzószakmacsoport

12. Nyomdaipar 0787113. Közlekedés 0,760914. Környezetvéd.-vízg. 0,616015. Közgazdaság 0,711816. Ügyvitel 1,114317. Kereskedelem 1,051318. Vendéglátás 1,284619. Egyéb szolgáltatás 0,840620. Mezőgazdaság 1,181921. Élelmiszeripar 1,2622

Szakhoz. 5. §-a és R. alapján gyakorlati képzés teljesítésével

teljesítők esetében csökkentő tétel kiszámítása VI.

Példa tanulószerződéssel kötelezettséget teljesítőre I.:A kötelezett vendéglátásban tevékenykedik. 3 tanulót foglalkoztat. A tanulószerződés egész évben hatályban van. A példában másodévesek a

tanulók.[A Szakképzési tv. 42. §-a mikortól köthető: „a) a szakiskolai képzésben részt vevő,

középfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező tanulóval a második szakképzési évfolyam kezdetétől, …”,

49. §-a tanulószerződés mikor szűnik meg: pl. ha a tanuló sikeres komplex vizsgát tett, szakmai bizonyítvány kiállításának napján]

Csökkentő tétel éves összege: 440 000 Ft/fő/év x 1,2846= 565 224 Ft/fő/évHavi előleg számítás: Csökkentő tétel havi összege (fontos, hogy a tanulószerződés hatálya tárgyév

teljes időtartamára fennáll): 565 224 Ft/fő/év /12 = 47 102 Ft/fő/ hó, ez érvényesíthető az 1-11. hónapban.

3 fő tanulója van az adott hónapban csökkentő tétel:3 fő x 47 102 Ft/fő/hó= 141 306 Ft/hó a

Ezt írja a bevallás 9. sorába: 9. „b” 3, (fő) 9. „c” (ezer Ft-ra kerekítve kell beírni) : 141(köt. csökk.)

Szakhoz. 5. §-a és R. alapján gyakorlati képzés teljesítésével teljesítők esetében csökkentő tétel kiszámítása VII.

Példa tanulószerződéssel kötelezettséget teljesítőre I.:Havi előleg számításnál:Ha nem teljes évben van hatályban a tanulószerződés:a) Ha hónap közben történik szerződés kötés, az a hónap teljesen, amikor

legalább 1 nap gyakorlatb) Hónap közben szűnik meg: pl. július 20-án fejeződik be a komplex

szakvizsga→mindhárom tanulószerződés megszűnik „nap arányosítás”figyelembe vehető csökkentő tétel számítása: 565 224 Ft/fő/év /12= 47 102 Ft/fő/hó arányosítás 47 102 Ft/fő/hóx 20/31 =31 401 Ft/fő/hó korrigált összeg3 tanuló: júliusban a csökkentő tétel: 31 401 Ft/fő/hő x 3= 94 209 Ft/hó

Elszámoló bevallásnál: „b” oszlop (fő) azon hónapra vonatkozó létszámot kell beírni, amely hónapra vonatkozóan nem teljesítette előlegfizetési kötelezettségét (normális esetben ez a 12. hónap), mivel előleg: 1-11. hóban.Pl. Bevallási időszak (általános esetben): 2012.01.01.-2012.12.31.o1-es lap „A” blokkjában: „elszámolás miatt nyújtja be a bevallást”,„B” blokk 08., 09., 10. sor „b”: „fő” oszlopába a decemberi hónapban gyakorlati képzéssel foglalkoztatott személyek számát kell beírni.Hasonlóan kell eljárni soron kívüli bevallásnál is.

Bevallás kitöltése I.01. melléklet:

(A)Jelölje, hogy a bevallást

„ „ előlegbevallás„ „ elszámolás miatt nyújtja be

A hozzájárulásra kötelezett szakképzési hozzájárulási kötelezettségét a Szht. (általunk Szakhoz. tv.) 5. § alapján (választási lehetőség): „ 1” Nem teljesítette (adózó a 6. § alapján jár el →pénzbeli teljesítéssel teljesít, nem vonhat le bruttó kötelezettségből csökkentő tételeket „2” Teljesítette (Szht. 5. § alapján gyakorlati képzés szervezésével) →részben vagy időszakosan tesz eleget a Szht. 5. § szerinti gyakorlati képzésnek. Jelenti azt is, hogy egyszerre teljesít együttműködési megállapodással és tanulószerződéssel „3” Kizárólag tanulószerződéssel teljesítette (Szht. 5. § alapján kizárólag tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével)

(B)01. sor Szakképzési hozzájárulás → 06. sor és 07. sor különbözete

Ide kell az előleg összegét és az éves nettó, vagy tört éves kötelezettséget írni. Éves elszámolás esetén a nettó éves kötelezettség és az előleg különbözetét kell

beírni, ami akár+/- előjelű is lehet.

Bevallás kitöltése II.01. melléklet folytatás

(C)

05. sor Szakképzési hozzájárulás alapja (szociális hozzájárulási adó alapja)

06. sor Szakképzési hozzájárulás mértéke (bruttó kötelezettség) (szakképzési hozzájárulás alapja x 1,5)

07. sor Kötelezettség csökkentő tételek ( 08. sor + 09. sor + 10. sor)

08. sor Együttműködési megállapodás alapján (szakképző iskolai tanuló után) igénybe vehető csökkentő tétel

Jelölje, hogy hány főt foglalkoztatott együttműködési megállapodás alapján „ „[(alapnormatíva/130) x havi/éves gyakorlati képzési napok száma] x fő

09. sor Tanulószerződéssel rendelkező tanuló után igénybe vehető csökkentő tétel

Jelölje, hogy hány főt foglalkoztatott tanulószerződéssel „ „[(alapnormatíva x szakmacsoport súlyszorzó)/12] x fő (ha teljes hónap)[(alapnormatíva x szakmacsoport súlyszorzó) x fő (ha teljes évben hatályos a tanulószerződés)

10. sor Felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó gyakorlatigényes alapképzési szak keretében (hallgató után) igénybe vehető csökkentő tétel

Jelölje, hogy hány főt foglalkoztatott felsőokt. tv. hatálya alá tartozó gyakorlatigényes alapképzési szak keretében „ „ [(alapnormatíva/100) x havi/éves gyakorlati képzési napok száma] x fő

11. sor Nettó kötelezettség (a 06. sor összegéből a 07. sor összege) +/-További blokkok a lapon : önellenőrzés

Átmeneti szabályok

• A hozzájárulási kötelezettség 2011. évre vonatkozó teljesítésénél, ideértve a bevallás alapján kimutatott visszatérítést is, a 2011. december 31-éig hatályos szabályokat kell alkalmazni.

• Bevallás 2012. febr. 25-éig gyakorlati képzést szervezők NSZFI, gyakorlati képzést nem szervezők NAV felé.

• Saját munkavállaló képzéséről – elszámolható költségek, stb - Szht. és a 15/2009. (VII. 24.) SZMM rendelet alapján - adatszolgáltatás a munkaügyi központ felé alapján február 25-éig.

• Hiány-szakma továbbra is lesz, de a hiány-szakmákban tanulók + 20%-os juttatása megszűnik.

• 2011. december 31-éig átutalt képzési támogatások felhasználására részletes szabályok vonatkoznak

Az eltérő üzleti évesek átmenete

• A 2011. évben kezdődő üzleti évre vonatkozó hozzájárulási kötelezettségét a naptári évtől eltérő üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezetta) az üzleti év első napjától december 31. napjáig időarányosan a 2011. december 31-éig hatályos szabályok szerint,b) 2012. január 1-jétől a 2011. évi CLV. törvény szerintteljesíti.

• Soron kívüli bevallás 2012. febr. 25-éig a 2011-es időszak tekintetében. NSZFI felé/NAV felé)

Gyakorlati képzést szervezők

Ha a kötelezett felsőfokú szakképzés keretében gyakorlati képzés szervezésével teljesítette hozzájárulási kötelezettségét, és a gyakorlati képzésrea) együttműködési megállapodás alapján került sor, e törvény hatálybalépését követően az együttműködési megállapodás szerinti időtartamból még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettsége teljesítésénél a normatíván alapuló csökkentést kell alkalmazni,b) hallgatói szerződés alapján került sor, e törvény hatálybalépését követően a hallgatói szerződésben meghatározott időtartamból még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettsége teljesítésénél a normatíván alapuló csökkentést és a visszaigénylésre vonatkozó rendelkezést kell alkalmazni.

Köszönöm a figyelmet!