a szakképzés-fejlesztés aktualitásai

A szakképzés-fejlesztés aktualitásai

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

VIDÉKFEJLESZTÉSI, KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET

Wayda Imréné képzési igazgató

Az agrár-szakképzés helyzeteAz agrár-szakképzés helyzete

Jelenleg összesen 124 középfokú oktatási intézményben folyik kisebb-nagyobb volumenben agrár-szakképzés.

51 tiszta-profilú agrár-szakképző iskola van, ennek nagy része speciális szakiskola.

Kb. 60 intézményben nagy volumenű az agrár-képzés, kisebb mértékben foglalkoznak a nem agrár-területhez (elsősorban informatika, környezetvédelem) tartozó szakképzéssel.

A többi intézményben pedig általános a nem agrár-képzés, de a közvetlen gazdasági környezet igényeinek megfelelően kis létszámban képeznek agrár-területre is (pl. pék, parkgondozó).

Az agrár-szakképzés helyzeteAz agrár-szakképzés helyzete

Az iskolák fenntartói a helyi, illetve megyei önkormányzatok.

Az FVM 20 intézményt tart fenn. Felekezet által átvett iskolában is maradt

mezőgazdasági oktatás. Jellemzők: mezőgazdasági képzés: csökkenő

érdeklődés, drága képzés : többirányú alapozás,

gyakorlat, a beiskolázás legtöbb esetben maradvány-

elven történik, a technikus képzéstől a tanulókat elvonja a

felsőfokú szakképzés.

Vép

Kaposvár Szekszárd-Palánk

Sellye

Vác

BudapestVarga M. SzKI

Bercsényi M. SzKINemzeti Lovarda

Kétegyháza

Pétervására

Lengyel

Jánoshalma

PiliscsabaNagykovácsi

Sopron

Mátrafüred

Szentlőrinc

Villány

Szentes

Gyomaendrőd

2005/2006. tanév

FVM fenntartású iskolák elhelyezkedése

HelyzetelemzésHelyzetelemzés

Tanulólétszámok megoszlása: 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Szakiskola 3943

2964

Szakközépiskola

7275

6095

2936

2582

Szakképzés 3870

2946

2391

1212

360


A közoktatási szakaszban szakiskolába a tanulók 27%-a, szakközépiskolába 73%-a jár. A szakképzésben az FVM illetékességi körébe tartozó szakképesítések szakképző évfolyamaira 10769 tanuló iratkozott be, összesen 25846. Ez alapján a 144 „agrár”-szakképző iskolában az agrár-szakképzés aránya mindössze 42%.


Az agrárszakképzésben résztvevők aránya a szakképző évfolyamokon tanulók számából

42%

58%

agrárképzés nem agrár szakképzés


Az agrár-szakképzésben kiadott bizonyítványok számának alakulása

0

5 000

10 000

15 000

20 000

1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005 2006

év

db

Iskolarend-szeren kívüli

Iskolarendszerű


Szakképző évfolyamok létszámai régiónként

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Mo. Közép-Dunántúl

Közép-Mo. Nyugat-Dunántúl

szakképzés összesen agrárképzés összesen

FVM fenntartású - nem FVM fenntartású iskolák agrár-szakképesítés kibocsátása 2005-2007

13%

87%

nem központi

központi

Vizsgázók létszámának alakulása

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

2005 2006 2007

összes nem központi központi

Vizsgázók száma megyénként 2005-2006

0

100

200

300

400

500

600

700

2005 összes 2005 központi 2006 összes2006 központi 2007 összes 2007 központi

A jelen és a jövő találkozása

A szakképzést a megkezdésének időpontjában hatályos szakmai és vizsgakövetelmények alapján kell befejezni és eredményes szakmai vizsgát követően a bizonyítványt kiadni.(6) 2008. december 31-ét követően a 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet rendelkezései szerinti szakképzés már nem indítható.(7) A 2006. április 1-jét megelőzően megkezdett szakképzés eredményes befejezését követő szakmai vizsgán kiadott bizonyítványok érvényesek, azok államilag elismert szakképesítést igazolnak.

Felsőoktatás

23

18

14

6

3

Közismereti képzés, pályaorientációval

Szakmunkásképzés

Felsőfokú szakképzés (2 év)

Éle

tkor

Szakmacsoportos alapozás

szakmai orientáció

Óvoda (3 év, 1 év előkészítő)

Gimnázium 4, 6, 8 év

10. évfolyam

OKJ képzés érettségi után (2-3)

OKJ képzés 10. osztály után (2-3)

Szakmai előkészítő oktatásKözismereti oktatás,

9. évfolyam

Szakközép-

iskola 4 év

A szakképesítési rendszer illeszkedése a közoktatáshoz

A szakképzés fejlesztésének irányai

A 2015/2003 (I. 30.) Kormányhatározat 5. pontjában a Kormány felhívta az érintett minisztereket az Országos Képzési Jegyzék felülvizsgálatára. Ennek kapcsán az Oktatási Minisztérium kidolgozta az OKJ Országos Képzési Jegyzék felülvizsgálatának koncepcióját és végrehajtásának ütemtervét.

„Hátrányos helyzetű VIDÉK”

A szakképzés fejlesztésének irányai

A megvalósítás operatív céljai, feladatai:A megvalósítás operatív céljai, feladatai: az OKJ korszerűsítéseaz OKJ korszerűsítése;; a szakmastruktúra moduláris a szakmastruktúra moduláris

rendszerű átalakítása,rendszerű átalakítása, a szakképzés tartalmi korszerűsítése,a szakképzés tartalmi korszerűsítése, kompetenciák, modulok kompetenciák, modulok

beszámíthatósága a felsőfokú beszámíthatósága a felsőfokú képzésbe,képzésbe,

lemorzsolódók arányának lemorzsolódók arányának csökkentése, különösen a szakiskolák csökkentése, különösen a szakiskolák esetében.esetében.

A HEFOP 3.2.1. "A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti

fejlesztése:

A HEFOP 3.2.1 „Új szakképzési szerkezet” komponens a szakképzés tartalmának és szerkezetének – a magyar foglalkoztatási szerkezet elemzésén és a moduláris szakképzési rendszer újonnan kidolgozott programjainak a továbbfejlesztésén alapuló – megújítását foglalja magában.

Szakmaszerkezet átalakításának átalakításának létjogosultságalétjogosultsága

Az átalakítás indoklása: a munkaerő képzettségi összetétele nem

illeszkedik a munkaerő-piaci igényekhez, a képzési rendszerek rugalmatlanok,

változások esetén nagy az átfutási idő, a képzés révén való egyéni pályamódosítást

nem eléggé segíti rendszer.Az átalakítás hatásai

iskolai folyamatok könnyebb tervezhetősége,

felnőttkori pályamódosítás elősegítése.

A fejlesztés keretében kialakuló A fejlesztés keretében kialakuló moduláris rendszer előnyemoduláris rendszer előnye : :

kialakítható a szakképesítések új kapcsolatrendszere,

elősegíthető a szakképesítések közötti átjárhatóság,

lehetővé válik a gazdaságban bekövetkező változások gyors és rugalmas követése,

megvalósítható a képzés és továbbképzés jobb egymásra épülése,

az előzetes tudás mérése és a beszámíthatóság egységesebbé válik,

kialakulhat egy egységesebb taneszköz-rendszer,

a szakképesítések tartalma gyorsabban és gazdaságosabban korszerűsíthető.

A fejlesztés keretében kialakuló A fejlesztés keretében kialakuló moduláris rendszer előnyemoduláris rendszer előnye : :

A szakmastruktúra moduláris rendszerű kialakítása az intézkedésen keresztül mind az ifjúsági, mind a felnőttképzésben lehetőséget teremt a szakképzésből történő többszöri ki- és belépésre, azaz az egyén tervezheti a pályáját és kiválaszthatja az elvégezni szükséges modulokat.

Alapszakma

Az adott csoportból kiválasztott szakképesítés a csoportra a legjellemzőbb, nem speciális, nem sokkal nagyobb mint az alap-

modulcsoport.

Rész-szakképesítés

Jogszabályban meghatározott, a munkaerő-piac által elismert, olyan kompetenciát tanúsít, amely egy munkakör ellátását teszi lehetővé.

A szakmai vizsgakövetelményben meghatározott, a szakmai vizsgán letehető modulzáró vizsgák eredményes megszerzésével rész-szakképesítés szerez-hető.

Ráépülő szakképesítés

Logikai inverze a rész-szakképesítésnek.

A ráépülő szakképesítés az a szakképesítés, amely teljesen magába foglalja egy másik (nem rész-) szakképesítést, és azt speciális ágakkal egészíti ki.

Elágazó szakképesítés

Az a szakképesítés ami egy általános modulból és egy elágazás-specifikus tartalomból áll. A kettő együtt alkot teljes szakképesítést (75-65% : 25-35%).

Egy általános nagy számban gyakorolt szakma elnevezését jelenti, mi jelentősége miatt önállósult. Egy szakképesítés több elágazást is tartalmazhat.

A szakképesítések igazolása

A képzés befejezésével záróvizsgát tesznek. A vizsga elismeréseként bizonyítványt kap ami az

adott munkafeladat ellátására jogosít. A vizsga követelményeit központi szabályozás biztosítja, a 26/2001. (VII.27.) OM rendelet módosítás alatt.

A végzettséget igazoló okmány az elvégzett OKJ szintnek megfelelő bizonyítványt ad.

10/2007. (II. 27.) SZMM rendelet - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról

1/2006. (II. 17.) OM rendelet

A fő- és a rész-szakképesítés viszonya egy példán keresztül

megnevezés

Szakképesítésmegnevezése

megnevezés megnevezés

ElágazásRész-szakképesítés

Szakképesítések köreRáépülés

Állatgondozó 5

Állattartó-telepi munkás

Állatkerti állatgondozó

Cirkuszi állatgondozóHaszonállat-gondozó

megnevezés





A fő- és az elágazó szakképesítés viszonya egy példán keresztül

Állattenyésztő 5

Állattenyésztő

(baromfi és kisállat) 5

Állattenyésztő (juh és

kecske) 5

Állattenyésztő (sertés) 5

Állattenyésztő

(szarvasmarha) 5

A fő- és a ráépülő szakképesítés viszonya egy példán keresztül

BorászPincemunkás

Somelier (borpincér)

Vincellér 5

megnevezés





szin

t

tanulm

ányi te

rüle

t

sors

zám

meg

nev

ezés

alap

-sza

kkép

esít

és

rész

-sza

kkép

esít

és

elág

azás

ráép

ülé

s

szin

t

sors

zám

meg

nev

ezés

szin

t

sors

zám

meg

nev

ezés

Sza

kkép

esít

és

meg

nev

ezés

e

31 621 1 Állatgondozó 0 0 0 0 21 6203 01 Állatgondozó

0 1 0 0 21 01Állattartó-telepi munkás

21 6203 01 Állatgondozó

0 0 1 0 31 01Állatkerti állatgondozó

31 6203 01Állatkerti és cirkuszi állatgondozó

0 0 1 0 31 02Cirkuszi állatgondozó

31 6203 01Állatkerti és cirkuszi állatgondozó

0 0 1 0 31 03 Haszonállat-gondozó

21 6203 01 Állatgondozó

Szakképesítés Azonosító szám

Sza

kkép

esít

és

azo

nosí

tó s

zám

a

Rész-szakképesítés elágazás37/2003. OM rendelet

szerinti megfelelés

KONVERZIÓS TÁBLA

SZVK felépítése

I. A SZAKKÉPESÍTÉS, RÉSZ-SZAKKÉPESÍTÉS(EK), ELÁGAZÁSOK, RÁÉPÜLÉS(EK) ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

II. A szakképesítés, rész-szakképesítés(ek), elágazások, ráépülés(ek) EGYÉB ADATAI

III. A szakképesítés, rész-szakképesítés(ek), elágazások, ráépülés(ek) MUNKATERÜLETE

IV. A Szakképesítés, Rész-szakképesítés(ek), Elágazások, Ráépülés(ek) SZAKMAI KÖVETELMÉNYMODUL-JAI

V. A szakképesítés, rész-szakképesítés(ek), elágazások, ráépülés(ek) VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

VI. ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK

A szakmai vizsgákFOGALMAK

VizsgafeladatA szakmai vizsga tartalmi és értékelési egysége. A vizsgafeladat megfogalmazása tartalmazza a vizsgate-vékenység(ek) célját és a teljesítés meghatározó körülményeit. A vizsgafeladathoz legalább egy tevékenységet kell hozzárendelni.

Gyakorlati vizsgafeladat A gyakorlati vizsgafeladat egy olyan komplex vizsgafeladat, melynek megoldása során a vizsgázó meghatározó arányban gyakorlati vizsgatevékenységet végez, de tevékenysége kiegészülhet egyes meghatározott kompetenciák felmérésére szolgáló szóbeli, interaktív, vagy írásbeli vizsgate-vékenységgel.

A szakképesítés célja szerinti szóbeli vizsgatevékenység:

A szakképesítés birtokában végezhető munka-tevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező, szóbeli vizsgatevékenység.

A szakképesítés célja szerinti írásbeli vizsga-

tevékenységA szakképesítés birtokában végezhető munka-tevékenységgel azonos, vagy azt pontosan modellező, a vizsgázó által készített, (kiegészített) papíron vagy elektronikusan rögzített vizsgaproduktumot eredményező vizsgatevékenység.

A vizsga időbeli terjedelme, keretei és tagolódása

Vizsgarészek száma 1-9, max. 3 nap Egymást tevékenységében követő

vizsga- feladatot tartalmaz Követelménymodulhoz rendelendő Maximum napi 8 óra

Szakmai vizsga összegző értékelése

A szakképesítés megszerzéséhez valamennyi követelménymodul esetében el kell érni a modulonként megállapított elégséges szintet.

Egy követelménymodul elégséges szint-jének teljesítéséhez el kell érni a modul egészének 50%-át.

A szakmai vizsga összegzett teljesítménye az egyes modulokhoz tizedes törtként képzett, a modulban elért értéknek és a modul súlyának szorzatai összegeként adódik. Az ennek megfe-lelő százalékérték alapján az osztályzatokat a következőképpen kell megállapítani:

elért 50% esetén elégséges (2), elért 60% esetén közepes (3), elért 70% esetén jó (4), elért 80% esetén jeles (5).

Szakmai vizsga összegző értékelése

Példa:

A szakképesítésbenX modul aránya 60%, teljesítése 50%Y modulé 40%, teljesítése 80%.

Összegzett értékelés: 0,6*0,5 + 0,4*0,8 = 0,30 + 0,32 = 0, 62 ; 62%, Közepes (3)

A vizsgázó a szakmai vizsgáról tanúsítványt kap, melyben – akkor is ha valamelyik modul elégtelensége miatt a szakképesítést nem szerzi meg – valamennyi teljesített modulra vonat-kozóan fel kell tüntetni a modul teljesítésének (kerekített) százalékban kifejezett értékét.

Jelenleg a képzési idő az iskolarendszerű képzésben tanévre bontott. A jövőben a 100 órától a 2500 órás képzésig szóródik. Gond a tantárgyfelosztás, tanárok elfoglaltsága, vizsgáztatás. Egyes képzési fázisban lehet kilépő és belépő tanuló egyaránt.Vegyes korosztályú osztályok alakulnak ki.

Felmerülő kérdések, dilemmák


Egy alap szakképesítés megszerzésére beiratkozott tanuló a képzés folyamán 2-6 rész-szakképesítési ponton kiléphet, végzettséget kaphat. Zavarja az osztálykeretben való oktatást (pl. belép 20 tanuló közben rész-szakképesítésekkel többen kilépnek, marad 5-6 fő).


Finanszírozási kérdések: Egy szakképesítés megszerzését

finanszírozza az állam. A második szakképesítés

megszerzésének állami támogatása szigorú feltételekhez kötött.


Be lehet-e iskolázni rész-szakképesítésre iskola-rendszerben?

„Ahol csak az óraszám adott ott kizárólag iskolarendszeren kívül oktatható a szakképesítés kivéve, ha a központi program az oktatási és kulturális miniszter és a szociális és munkaügyi miniszter egyetértésével kiadásra került.” (10/2007. (II. 27.) SZMM rendelet 1.§.(4))

Kérdés: Ez a rész-szakképesítésre is vonatkozik, vagy csak a szakképesítésre?


Tanműhelyek, tanüzemek, tangazdások fejlesztése történt meg ezekhez a szakképesítésekhez. Mi lesz velük?

A rész-szakképesítések esetében a tanulók felvételének feltételei nem azonosak a fő-szakképesítésével. Pl. a Vadgazdálkodási technikus rész-szakképesítése a vadász-vadtenyésztő, vagy gazda – mezőgazdasági munkás. Ha nem lehet rész-szakképesítésre beiskolázni, akkor azok a gyerekek szorulnak ki az iskolarendszerből, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá.

18 éves korig tanköteles!!


Finanszírozási problémák a folyamatosan csökkenő létszámok miatt.

Kötelező óraszám problémák a moduláris képzés bevezetésével.

Felvételi tájékoztatóban a következő tanévre történő meghirdetésekkel kapcsolatban nagy a bizonytalanság!

Hogyan fog alakulni a képzési idő? 2+2, 1+1+2 vagy 1+3?

Változnak a törvények, a 26/2001. (VII.27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás szabályairól módosítása tervezett.

?????

Köszönöm megtisztelő Köszönöm megtisztelő figyelmüket !figyelmüket !

Forrás: Nemzeti Szakképzési Intézet

FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

VIDÉKFEJLESZTÉSI, KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET

Wayda Imréné képzési igazgató

a szakképzés-fejlesztés aktualitásai

Documents