A megújult2011

A Piarista köz esti fényben

Tóth Eszter* látkép a Piarista-köz keretében

* Tóth Eszter, Tóth Árpád költő leánya 1945–1948 között írta versét, amikor az

erzsébet-hídnak csak roncsai álltak

Mit is vihetnék innen el,ha meghalnék, a túlvilágra?Egy képet kéne vinnem el, a Városból szépen kivágva.

A Piarista közön átha kinézünk a túlsó partra,Buda szelíden köszön átés karját lágyan fűzi karba

Pesttel az Erzsébet-hídon.A Gellérthegy felől a zöldekszürkét ezüstbe símítónjönnek, – s az egész egyre zöldebb.

Szemhéjaim zárt albumána kép a régi változatlan.Megvan a híd a halk Dunáns a táj, s a drága pátosz abban.

Sebzetlenül, hibátlanulörökre őrzöm ezt a képet:csúf romra szét hiába hulla valóság, a szerte tépett,

én elviszem, ha meghalok,a képet, mintha épen állna, –elkérik majd az angyaloks felakasztják az ég falára.

© Piarista Rend magyar tartománya, 2011Szerzők: golda jános, Koltai AndrásSzerkesztette: turcsik IstvánFelelős Kiadó: labancz Zsolt SPtördelés, kivitelezés: ester Communications - www.estercom.hu Fotók: Piarista múzeum, Fortepan, Családháló.hu, Kovács Zoltán, Szántó tamás, turcsik IstvánISBN: 978 963 88543 4 6

© minden jog fenntartva.

előSZó

Külföldön, főleg a miénknél szerencsésebb történelmű országokban járva, lenyűgöz-ve nézem a régmúlt korok csodás épületeit, a gótikus katedrálisokat, a reneszánsz palotákat, a monumentális barokk apátságokat. emléket állítanak azoknak az elszánt és kitartó embereknek, akik sokszor szinte egész életüket egy-egy ilyen ámulatba ejtő alkotás létrehozására szentel-ték. Visszatükrözik az alkotók istenképét, szellemi felké-szültségét és persze anyagi lehetőségeiket is. ➢

természetesen magyaror-szágon is számos nagyszerű építészeti alkotás maradt ránk régi időkből – gondoljunk csak jákra, Nyírbátorra vagy Pannon-halmára –, de ha monumentális épülettel akarunk büszkélkedni, akkor az újabb korból származó műveket keressük fel, a Parla-mentet, az esztergomi bazili-kát vagy a szegedi Dóm teret. Régebbi korok csodáit ugyanis történelmünk viharai elpusztí-tották, vagy legalábbis erősen megrongálták, s az utódokra már csak a helyreállítás, jobb esetben pedig az átépítés fel-adata maradt. Nálunk az épü-letek, főleg ha évszázadosak, nemcsak az eredeti építők szán-dékait mutatják meg, hanem viselik az építést követő törté-nelmi idők viharainak nyomait is. talán nem is baj ez, hiszen így történelmi épületeink is taníta-nak minket: megmutatják, hogy nincs lehetetlen helyzet, nincs olyan pusztítás, amely után ne lehetne új életet kezdeni. S ar-ról is tanúskodnak, hogy az új-rakezdések mindig megőriznek valamit az őket megelőző kor-szakokból is.

A piarista rend sajátosan vi-szonyult történelme során régi épületeihez. egyfelől nem kötő-dünk hozzájuk. már a kezdetek kezdetén, a rendalapító is arra törekedett, hogy a tanítás céljá-ra legalkalmasabb épületet ta-lálja meg iskolájának. emiatt az alapítás első éveiben gyakran költöztek, s csak sokszori pró-

bálkozás után jutottak el a rend központjának ma is otthont adó San Pantaleo templomhoz és a mellette álló épülethez. Vagy-is Kalazanci Szent józsef nem épületekhez ragaszkodott, ha-nem az iskola szükségleteire válaszolt, mindig alkalmasabb – és többnyire nagyobb – he-lyet keresve. másfelől fontosnak tartjuk az iskolaépület milyen-ségét. ezt is rendalapítónktól örököltük. Kalazancius egyszer idős kora ellenére személyesen akart meggyőződni egy felaján-lott épület alkalmasságáról, és ezért vállalta a Rómából a liguriai Carcarébe vezető csak-nem hatszáz kilométeres utat.

A rend magyarországi tör-ténetét tanulmányozva is lát-szódik ez a kettőség. Vannak olyan települések, ahol több-ször is változott az iskola helye a városon belül (Nagykanizsa, Budapest, Szeged), többnyire azért, hogy még jobb körül-mények között folyhasson a tanítás. másutt, ahol a kezdet kedvezőbb vagy bőkezűbb volt, csak az épületek bővültek, ala-kultak át az évszázadok során, igazodva az igényekhez (Vác, Kecskemét). jellemző, hogy a II. világháborút megelőző bő fél évszázadban az új kor kívánta új iskolai rendszernek megfe-lelően szinte minden piarista iskolában komoly építkezések folytak (lásd temesvár, mára-marossziget, Selmecbánya, Sze-ged, Kecskemét, Vác, tata vagy Budapest piarista épületeit).

Újjáépített tetődísza belváros felett

Kalazanci Szent József szobrcsoport a piarista központ Váci utcai

homlokzatán (Radnai Béla, 1917)

A rend budapesti épületé-nek a története is jól mutatja azt az elszántságot, amely az adott kor nyújtotta lehetőségekhez képest mindig a legjobb körül-ményeket akarta biztosítani a tanítás-nevelés munkájának.

1953-ban ez a folyton meg-újuló, de a hagyományokat is figyelembe vevő folyamat meg-bicsaklott Budapesten, mert a gimnáziumot egy jóval kisebb és rosszabb adottságú épü-letbe helyezte önkényesen az akkori hatalom. Rendtársaink Kalazancius szellemétől át-hatva a szűkös körülmények között is a lehető legtöbbet akarták nyújtani diákjaiknak, és állandóan feszegették a lehető-ségek határait: nem múlhatott el nyári vakáció anélkül, hogy ne építettek volna át valamit az épületben. megmutatták, hogy a körülmények nehezíthetik

munkánkat, de meg nem aka-dályozhatják.

A rendszerváltás hajnalán, a 90-es évek első felében fel-csillant annak reménye, hogy hamarosan visszaköltözhetünk régi otthonunkba. 2002-ben, amikor végre ténylegesen is birtokba vehettük az épületet, újra kézzelfogható közelségbe került a hazatérés, de az épület állapota ezt nem tette lehe-tővé. Az azóta eltelt csaknem tíz évben nagyon sok ember munkájának és erőfeszítésének köszönhetően megújult és ki-bővült a pesti piarista épület, és közben megőrizte az eredeti iskola és rendház szépségét és lelkületét. most korunk igényei szerint folyhat tovább e falak között a kalazanciusi munka és küldetés.

Sokaknak kellene e lapokon megköszönni, hogy munká-

jukkal segítettek létrehozni ezt a csodálatos épületet. Aligha-nem a lehetetlennel próbál-kozunk, amikor a füzet végén megpróbáljuk a teljesség igé-nyével összeállítani a közremű-ködők névsorát. ezért ha valaki mégis kimarad, attól már előre elnézést kérünk.

mindenekfelett azonban kö-szönettel tartozunk a gond-viselésnek, hogy bár gyak-ran tűntek emberi erővel megoldhatatlannak a nehézsé-gek, előbb-utóbb minden el-rendeződött.

Rendalapítónk jelmonda-ta pontosan fejezi ki az épület megújítóinak törekvését is: „A mindenható Isten dicsőségére és felebarátaink javára.”

Szilvásy László SP

Új fényeka gimnázium régi előcsarnokában

Pest belvárosa a Gellérthegyrőla plébániatemplommal és balra tőle a

piarista rendházzal (Richter Antal Fülöp színezett rézmetszete, Petrich András

rajza nyomán, 1818)

PeSt éS A PIARIStáK Szűz máriáról nevezett Demka Sándor atya, a pesti piarista is-kola első kinevezett prefektusa lehetett az, aki 1717. november 4-én délután a piarista reziden-cia elöljárójának, Szent márton-ról nevezett goltperger lipót atyának és másik két tagjának, valamint Pest város bírájának, lenner jánosnak és jegyzőjé-nek, mosel Antalnak jelenlé-tében először szólaltatta meg azt a harangot, amelyet aznap délután szereltek föl a piaristák első, ideiglenes pesti házának kicsiny udvarán. A harang jel-zésére másnap 165 diák jelent meg a prefektus előtt, hogy beiratkozzék az újonnan induló iskolába, Pest város első gim-náziumába, amely a város és a szerzetesrend közös szándéká-ból jött létre.

koltai andrás

OtthON A VáROS KöZePéN

A történelmi múlt maradvá-nyain, a jelen technológiák ki-használásával új otthon épült a Duna-parton a jövő nemzedék-nek. Olyan épület létrehozása volt a feladat, amely ötvözi a hagyományokat a modern ér-tékekkel, és alkalmassá teszi a patinás épületet a korszerű oktatás és üzemeltetés megva-lósítására.

golda jános

A magánberuházást a rend sa-ját műszaki szervezete, a Pia-rista Iskolaépítő Nonprofit Kft. irányította. A mérnök feladatát (lebonyolítás, műszaki ellen-őrzés) a tervezés időszaká-ban a Főber Kft., a kivitelezés első üteme alatt a hansa Kft., a második ütem alatt a DKl Kft. végezte. A generáltervező az m-teampannon építész és mérnöki Iroda Kft., építész ter-vező a kollektív műterem Kft., a statikus tervező a Kenese Kft., a gépész a Battai Kft., az elekt-romos tervező a Kelevill Kft., a

gyengeáramú pedig a Kód Kft volt. A szerkezetépítést a Re-neszánsz Zrt. végezte (I. ütem), a szakipari, épületgépészeti, és minden egyéb befejező mun-ka generálkivitelezője pedig a Confector Kft. volt (II. ütem).

A lényegében 2006-tól 2011-ig, az építkezés alatt vé-gig folyamatosan tartó ter-vezési munka során jelentős megrendelői funkcionális változtatásokat, összetett mű-szaki-gazdasági problémákat és változó szabályozási kör-nyezetet kellett kiszolgálni és

kezelni ahhoz, hogy önfenn-tartó módon újjászülethessen a százéves épület.

A műemléki hatóság tervta-nácsi jóváhagyásával eredeti formájában – aprólékos geo-metriával előállított kontúrter-vek segítségével – rekonstru-áltuk a háborúban elpusztult nyugati oldali és a tűzvédelmi előírások miatt elbontott többi tető-fedélidomot az egykori nyugati fiatorony egyszerűsí-tett formájú visszaépítésével (ez utóbbi a tetőtéri bériroda részeként kilátó-tárgyaló funk

építésrégi és új harmóniája

A régészeti ásatás és az építézés képei

Az újjáépített nyugati toronyaz egykori torony helyére épített kilátó-tárgyaló a bérirodában és az onnan nyíló panoráma

Ház a házban az udvar beépítésével új, harmonikus térstruktúra létrehozása volt a cél

tották át és újították fel 2000 és 2002 között lászló tamás tervei szerint a felsőfokú hittu-dományi képzés számára (Sapi-entia Szerzetesi hittudományi Főiskola), állami támogatással, a Világbanki Felsőoktatási hitel-program terhére. Az építkezés csak részben valósította meg az eredeti koncepciót. A járdaszint lesüllyesztésére nem volt lehe-tőség, és az átjáró beépítése is elmaradt, a Sapientia könyv-tára a Váci utcai szárny 2. és 3. emeletére került. Nagyjából az első tervek szerint valósult meg viszont az udvar beépítésével (és egy lépcsőház lebontásá-val) nyert földszinti előadóte-rem és a 2. emeleti üvegtetős aula. A Sapientia épületavató ünnepsége és megáldása 2002. november 16-án volt, a tanítás pedig 2003 januárjától már a rekonstruált épületben folyt. Az ötödik emeletre tavasszal és nyáron a piarista tartomány-főnökség és a növendékház (Kalazantinum) is beköltözött.

Az építkezés azonban ezután évekig szünetelt. Csak 2006-tól kerülhetett sor a nagyobb északi tömb felújítására („A” épület) a szorosan vett 12 osz-tályos budapesti Piarista gim-názium, a pesti rendház(ak), a rendi könyvtár, levéltár és a tartományfőnökség (végleges helye) számára.

A korszerű, dőltfalú tornateremegy teljes kézilabda pályával

Bérbeadott üzletek az épület földszintjén

www.piarista.hu