A KLASSZICIZMUS MAGYARORSZÁGON

Általános kép• A 18. század utolsó éveiben kezdődő

klasszicizmus művészete hazánkban a virágzó művészeti korok közé tartozik.

• Városiasodás, iparosodás indul meg, a kereskedelmi élet fellendül

• Magyarországon a polgári átalakulásért, az ipar és a kereskedelem szabadságáért folytatott harc egybefonódott az ország függetlenségéért vívott harccal. Vezetője nem a polgárság volt, hanem elsősorban a köznemesség.

NYOMDÁSZAT

Egyetemi Nyomda –Buda 1777• Kizárólagos monopólium a tankönyvkiadásra -

1779• KiadványaiA pesti Trattner Nyomda• KiadványaiA Landerer nyomdaKisebb vidéki nyomdák

Trattner János Tamás

IRODALOM

A klasszicista irodalomkibontakozása: a 18. századutolsó harmadában kezdődikElső szakasz:antik formanyelv „klasszikustriász”• Rájnis József (1741–1812) • Baróti Szabó Dávid (1739–

1819) • Révai Miklós (1750–1807) Rájnis József

Baróri Szabó Dávid

Révai Miklós

Második szakasz: Kazinczy vezetésével : az irodalom önállósodik, jelentős magyar nyelvű művek születnek

• Bessenyei György (1747-1811)

• Kazinczy Ferenc (1759-1831)

• Csokonai Vitéz Mihály (17773-1805)

Bessenyei György Kazinczy Ferenc

Csokonai Vitéz Mihály

Virág Benedek1754-1830

Kis János1770-1846

Dukai Takács Judit1795-1836

Berzsenyi Dániel1776-1836

SZÍNHÁZ

• Az iskolai színjátszás

• Kastélyszínházak• A hivatásos

színjátszás kezdetei

• Kelemen László színtársulata

• Kótsi Patkó János színtársulata

SAJTÓ

MAGYAR MUSEUM1788-1793

• Külföldi minták• A lap megindítása• A szerkesztők• A tartalom• Támadások

Batsányi

Kazinczy

Baróti Szabó Dávid

ORPHEUS1789-1790

• A lap megindítása• A szerkesztő• Programja• Szerzők• A kiadás és a terjesztés

problémái

Kazinczy

MINDENES GYŰJTEMÉNY1789-1792

• A lap megindítása -Komárom és a Komáromi Tudós Társaság

• A szerkesztő: Péczeli József• A lap programja• A tartalom• A munkatársak• Az előfizetők• Értékelés

PÉCZELI JÓZSEF

URÁNIA1794-1795

• A szerkesztők: Kármán József -Pajor Gáspár

• A folyóirat célja• Támogatók -munkatársak• A cenzúra• A folyóirat tartalma• Az előfizetők• A lap megszűnése

ÉPÍTÉSZET

• 1808-ban József nádor vezetésével alakul a Szépészeti Bizottság.

• Városrendezési és korszerűsítési tervek, egységes szempontok szerinti építési engedélyek kiadásával elsősorban Pest, de példájára több városunk is a kor igényeinek megfelelő szintre emelkedik.

• Az ókor idézése helyett inkább a hasznosság, a józan mértéktartásból fakadó gyakorlati szempont érvényesül.

A korszak jelentős építészeiKlasszicista építészetünk kiemelkedő

mesterei: Pollack Mihály

Péchy Mihály Hild József

Pollack Mihály (1773-1855)

Magyar Nemzeti Múzeum

Deák tér, Evangélikus

templom

Ludovika

Alcsut

Péchy Mihály (1755-1819)

Debrecen, Református Nagytemplom.

Debrecen, Református Kollégium

Hild József (1789-1867)

Takarékpénztár, Esztergom

Valero selyemgyár

Hild József (1789-1867)

Eger, Székesegyház Esztergom, Bazilika

SZOBRÁSZAT

Jelentős szobrászok:

Ferenczy István (1792-1856)Izsó Miklós (1831-1875)

FERENCZY ISTVÁN

PásztorlánykaMagyar Nemzeti Galéria

Viczay grófné mellszobraMagyar Nemzeti Galéria

Schodel Rozália mellszobra

Magyar Nemzeti Galéria

IZSÓ MIKLÓS

Petőfi SándorBudapest

Csokonai Vitéz MihályDebrecen

Táncoló paraszt

FESTÉSZET

Jelentős festők:

Barabás Miklós (1810-1898)Borsos József (1821-1883)Markó Kátoly (1791-1860)

Vörösmarty arcképe

A művész feleségeMagyar Nemzeti

GalériaA Lánchíd alapkőletétele

TelekiJózsef arcképe

BARABÁS MIKLÓS

BORSOS JÓZSEF

Nő csipkegallérralMagyar Nemzeti Galéria

NemzetőrMagyar Nemzeti

Múzeum

Lányok bál utánMagyar Nemzeti

Galéria

Almássy grófnő

MARKÓ KÁROLY

Szüret

A pusztaMagyar Nemzeti Galéria

Bútorművészet

Porcelánok

Ötvösművészet

ZENE

Maróthi György

A debreceni református kollégium

Kollégiumi zene

A kollégiumi zene az ország keleti részén bontakozik ki, a debreceni és a sárospataki kollégiumbanAz iskolai színjátékok klasszikus témát dolgoznak fel – bennük népzenei motívumok, néptáncok