a diplomácia története

64
A diplomácia története Első előadás

Upload: tannar

Post on 21-Jan-2016

47 views

Category:

Documents


0 download

DESCRIPTION

A diplomácia története. Első előadás. A diplomácia fogalmának jelentéstartalma. külpolitikai tevékenység tárgyalás tárgyalások során alkalmazott eljárások és mechanizmusok (személyi és tárgyi feltételek) összessége közigazgatás egy ága - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

Page 1: A diplomácia története

A diplomácia története

Első előadás

Page 2: A diplomácia története

A diplomácia fogalmának jelentéstartalma

1. külpolitikai tevékenység

2. tárgyalás

3. tárgyalások során alkalmazott eljárások és mechanizmusok (személyi és tárgyi feltételek) összessége

4. közigazgatás egy ága

5. diplomáciai készség, tapintat, stílus (mesterség, művészet)

Page 3: A diplomácia története

A diplomácia funkciói

nemzetközi kapcsolatok kialakítása konfliktusok kezelése háború kiküszöbölése (↔háborúval

való fenyegetés, mint a diplomácia eszköze)

békés megoldások keresése

Page 4: A diplomácia története

A diplomácia definíciója

az államok külpolitikájának békés módon való megvalósításáért kifejtett tevékenysége.

ugyanakkor azt az intézményt is jelenti, amelynek révén ezen államok ezt a sajátos tevékenységet végzik.

XX. század nemzetközi szervezetek növekvő szerepvállalása

Page 5: A diplomácia története

A diplomácia viszonya a társadalom egyes területeihez

külpolitika

nemzetközi politikanemzetközi jog

Page 6: A diplomácia története

A diplomácia helye a társadalmon belül.

nemzetközi politika

külpolitika

diplomácia

Page 7: A diplomácia története

Külpolitika és diplomácia

A történeti szakirodalom számos esetben szinonim fogalomként használja

Cél (külpolitika) és eszköz (diplomácia) viszonya.

a külpolitika folyamatai a külügyi irányítás struktúrája

a XX. század elejére jelentős változáson megy keresztül.

Page 8: A diplomácia története

Külpolitika és diplomácia

Külpolitika folyamatai1. Európa központúság a XVIII.

század óta2. hatalmi egyensúly

(1814/1815-1914)3. kettős kihívás – válasz

rendszer – módosított (1871-1914)

4. Az Európán kívüli világ „ébredése” (Japán, USA)

Külpolitika irányítása1. dinasztia (dinasztikus

külpolitika reneszánsza)2. nemzetállami kormánypolitika államfő miniszterelnök külügyminiszter diplomáciai személyzet(nagykövet)Magyarország esetében: 1918. V.

tv. önálló külügyminisztérium

Page 9: A diplomácia története

A diplomácia és a nemzetközi jog

kölcsönös viszony a diplomácia rendjét és szabályait nemzetközi

jogi normák határozzák meg az újkorban. 1815. bécsi szabályzat (nagykövet, követ,

miniszterrezidens, ügyvivő) nemzetközi jog számos intézménye (NSZ,

ENSZ) diplomáciai tárgyalások során jött létre) a nemzetközi szervezetek a diplomácia

jogszerűségének őrei

Page 10: A diplomácia története

Diplomácia és nemzetközi politika

rész – egész viszonya a nemzetközi politika több, mint államok

és az államokat képviselő kormányok külkapcsolatainak összessége.

a diplomácia „régisége” mellett a nemzetközi politika tudománya a XX. század terméke

Page 11: A diplomácia története

1919 - 1920 a párizsi békekonferencia

új alapelvek és intézmények hatalmi egyensúly és a kettős kihívás - válasz rendszer

vége Európa térvesztése erőteljesebbé válik, USA és Európa

alá– és fölérendeltségi viszony hagyományos dinasztiák felbomlása, izolacionzimus

dinasztikus külpolitika vége cári Oroszország → SZU új államtípus- diplomáciai

elszigeteltség nemzeti állam, mint az egyik lehetséges külpolitikai

konfliktus forrás – Lloyd George brit miniszterelnök álláspontja

Nemzetek Szövetsége mint az új alapelvek őre

Page 12: A diplomácia története

Az „új” alapelvek

Wilson elnök (1913-21) 14 pontja (1918. január 8-i üzenete)- idealizmus

hatalmi erőegyensúly helyett nemzeti önrendelkezés államok biztonsága nem katonai erőn, vagy fölényen

hanem kollektív biztonságon leszerelés nemzetközi intézmény által ellenőrzött béke titkos szerződés helyett nyílt diplomácia, tárgyalások,

konferenciák és egyezmények

Page 13: A diplomácia története

Az új alapelvek és az európai külpolitika Lloyd George, Clemenceau, Orlando klasszikus hatalmi egyensúly és a győztes

- vesztes ellentét mentén kívánta Európa térképét újrarajzolni

Ellentétek: francia – német, francia – angol, olasz – osztrák, angol és francia - szovjet

Page 14: A diplomácia története

Az európai diplomácia álláspontja

francia külpolitika Németország teljes

meggyengítése, az európai hatalmi politikából való kikapcsolása

USA és Nagy – Britannia szövetsége „új antant”

területi felosztás maximális elképzelése

a francia nagyság vágya és a megsértett nemzeti büszkeség

Brit külpolitika Mérsékelt álláspont,

Németország meggyengítése francia hegemóniától való

félelem

Olasz külpolitika Területi nyereség az

egykori Monarchiából

Page 15: A diplomácia története

Békeszerződések

1919. 06. 18. Versailles 1919. 09. 10. Saint Germain 1919. 11. 27. Neuilly 1920. 06. 04. Trianon 1920. 08. 10. Sevres (1923.

Lausanne- i konferencia) „új” államok: Csehszlovákia,

Lengyelország, Szerb – Horvát Szlovén Királyság

(több nemzetiség egy területen)megnagyobbodott államok: Románia, az elégedetlen győztesek:

Olaszország és Anglia

Közös:1. Vesztes – győztes ellentét,

vesztes megbüntetése2. területi 3. katonai4. jóvátételi (1931-ig eldöntetlen)

fejezetek5. revízió táborának fokozatos

kialakítása6. új nemzeti államok miatt

kisebbségvédelmi szerződések sorozata – a Népszövetség garanciája alá tartozik

Page 16: A diplomácia története

Versailles

nagyhatalmi álláspontok: francia ↔ angol, amerikai Németország területi veszteségei:1. Elzász Lotharingia2. Saar vidék nemzetközi igazgatás alá került3. Rajna bal partjának demilitarizálása4. Lengyelország jogot kapott Danzig használatára és a hozzávezető

útra, Németország területét kettévágták, a kelet – poroszországi tartományok leszigetelése

5. német gyarmatok elvesztése hadsereg 100 ezer főben történő maximálása jóvátétel ügyében bizottság felállítása, döntést 1921-re napolták el jelentős német kisebbség az új államok közül: Lengyelország,

Csehszlovákia

Page 17: A diplomácia története

Az osztrák kérdés

Anschluss tilalma 1920/30-as években több ízben merült

fel.

1. Német – osztrák vámunió terve a gazdasági válság idején

2. Hitler hatalomra kerülése után 1934, 1936 és 1938.

Page 18: A diplomácia története

A török kérdés és a nemzetközi politika Anglia maximális területi követelései:

1. Mosul és környéke, Szmirna Anglia pártfogoltjának, Görögországnak jutott

2. Brit igények Konstantinápoly és a tengerszorosok irányában - területi igényeinek leplezésére a Nemzetek Szövetségét kívánta megnyerni.

Page 19: A diplomácia története

A gyarmati világ ébredése

Az I. világháborúban a legtöbb gyarmat az anyaország szövetségi rendszerébe tartozott.

német gyarmatok felosztása USA aktivizálódása a Távol – Keleten

(washingtoni konferencia:1921-22)1. négyhatalmi szerződés – Csendes – óceáni

status quo2. kilenchatalmi szerződés - Kína3. öthatalmi szerződés – tengeri fegyverkezés

Page 20: A diplomácia története

A párizsi békekonferencia megítélése pozitívumai

1. nemzeti állam, mint a külpolitika fő letéteményese

2. új alapelvek a külpolitikában és a diplomáciában

negatívumai

1. az új alapelvek nem érvényesülnek

2. két világháború közötti fegyverszünet?

3. működésképtelen

Page 21: A diplomácia története

Két álláspont az I. világháborúról és a békeszerződésekről Keynes: A béke gazdasági

következményei 19191. A versailles-i békeszerződés

előkészítésében szakértő2. Gazdasági és politikai

szempontból káros3. mögötte: a liberális tőkés

gazdaság csődje áll.

Polányi Károly: A nagy átalakulás. Korunk gazdasági és politikai gyökerei (1946)

1919/20-ban a nyugati világ, a 19. századi civilizáció omlott össze:

1. nagyhatalmi egyensúly2. aranystandard3. szabad versenyes tőkés

gazdaság, önszabályozó piac4. liberális szabadságfogalom

és az arra épülő un. be nem avatkozó állam

Page 22: A diplomácia története

A diplomácia története

Külpolitikai irányzatok és diplomáciai konfliktusok az 1920-as években.

Page 23: A diplomácia története

Az 1920-as évek

A Párizs környéki békékhez való viszony

1. francia

2. német

3. angol

4. szovjet és amerikai izolacionizmus

5. olasz terjeszkedés

Page 24: A diplomácia története

A francia külpolitika fő irányai

„ francia nagyság”Képviselője: Poincare Célok: 1. offenzív külpolitika2. a versailles-i szerződés

betartása3. bolsevizmus

feltartóztatása4. Gazdasági és katonai

potenciál felvonultatása

„francia biztonság” Képviselője: A. Briand1. együttműködés

Németországgal két okból:

Németország talpra állása előbb utóbb bekövetkezik

adósság kifizetése miatt szükséges

Page 25: A diplomácia története

A német külpolitika irányzatai

nem teljesítés politikája: Hindenburg, ill. a katonai vezérkar tagjai

1. Nincs teljes értékű külpolitikai program

2. Különböző szabotázs akciók

teljesítés külpolitikája: Stresemann (1923-29)

1. szövetségi politika kiépítése

2. Anglia

3. SZU

4. francia külpolitika Briand féle - irányzata

Page 26: A diplomácia története

Streseman végrendelete

A teljesítés és a német nagyhatalmi politika dilemmája

Előzmény az európai diplomáciában: 1907: Crowe memorandum (brit külügyminisztérium)

1923. külpolitikai célok Végrendelet: reálpolitikus /Bismarck/ 1914. előtti állapot helyreállítása, jóvátételtől

való megszabadulás, katonai paritás (Fra. o. és N.Br.), Németország keleti határainak revíziója, Anschluss

Page 27: A diplomácia története

Angol külpolitika irányzatai

Európa és az Európán kívüli világ tekintetében különböző

Európában: hagyományos hatalmi egyensúly, amelynek lényege a szovjet és a francia külpolitika feltartóztatása

Európán kívül: terjeszkedés: török kérdés Gyarmati világ „ébredése”

Page 28: A diplomácia története

A szovjet külpolitika jellemvonásai

Diplomáciai elszigeteltség 1924-ig. Kongresszusok sorozata foglalkozott a szovjet állam és Európa

kapcsolatával:1. 1919: tanácsköztársaságok segítségével a nyugati világ

megdöntése – világforradalom (lsd. bajor, magyar)2. 1920: békeszerződés Észtországgal, Litvániával, és

Lettországgal- balti államok függetlensége3. 1921. független állam konstatálása, egyensúlyi helyzet,

ideiglenes együttélés teóriája4. Cári kormány tartozásai (1922. Genova)5. 1924. a békés egymás mellett élés mint hosszú periódus6. Mindvégig távol a békeszerződésektől

Page 29: A diplomácia története

Az olasz külpolitika

1922: Mussolini hatalomátvétele – az új olasz állam kiépülése Regionális terjeszkedés kísérlete a Balkánon és a Földközi tenger

medencéjében. 1923. Korfu incidens 1924. nettúnoi szerződés 1926. tiranai egyezmény – Ahmed Zogu uralma 1927 magyar – olasz barátsági szerződés, lépcsőfok a magyar –

olasz – osztrák szövetség felé 1928. semlegességi szerződés Görögországgal 1926 Románia, az olaj kiaknázása ↔1927. francia – jugoszláv

szerződés

Page 30: A diplomácia története

Külpolitika konfliktusok

Lengyel – szovjet háború (1920-21)1. Pilsudski elnök 1920. áprilisában megtámadta Szovjet – Oroszországot2. Szovjet offenzíva3. 1921. rigai béke4. Lengyel keleti határ Minszk vonalában, amely mögött a francia offenzív

külpolitika állt (ukrán és belorusz kisebbség)5. 1921. február: Párizs – lengyel francia szövetség Német támadás elleni védelem Keleti határok francia szavatolása Kisantant mint a francia keleti szövetségi politika fontos pillére (bilateriális

szerződések sorozata) Románia és Lengyelország között szövetség a bolsevik veszéllyel

szemben.

Page 31: A diplomácia története

Ruhr - vidék megszállása

1921. JB döntése értelmében Németország mintegy 132 milliárd márka jóvátételt köteles fizetni.

1922. genovai konferencia – német fizetőképesség helyreállítása és az egykori orosz cári adósságok kifizetése (eltérő angol és francia álláspont!)

1922. rapallói egyezmény Legfontosabb német ipari körzet megszállása

Page 32: A diplomácia története

A török kérdés

az angol külpolitika szempontjából meghatározó.

1. A sevres-i béke a Konstantinápoly és tengerszorosok ügyében úgy döntött, hogy egy nemzetközi tanács felügyeletére bízták

2. 1920. görög – török háború

3. 1923. lausanne-i konferencia

4. Hatása: Egyiptom, Irak, Irán

Page 33: A diplomácia története

A locarnoi konferencia (1925)

1920-as évek közepe: német gazdaság stabilizálása döntő kérdés

Dawes – terv Locarno (Néo, Belgium, Anglia, Franciaország, Olaszo.)1. Németország nyugati határainak szavatolása2. Döntőbírósági egyezmények3. Franciaország Lengyelország és Csehszlovákia garanciális

szerződés 1926. Németország a NSZ tagjává válik, semlegességi

szerződése 1928. Briand – Kellog paktum

Page 34: A diplomácia története

Páneurópa - terv

Hagyományos külpolitikai irányzatokból való kiábrándulás 1922: R. N. Coudenhove Kalergi un. Kiseurópa - terve

körvonalazódott Bécsben - konferenciák Alapja: válságtudat, békeszerződések hibás volta Kormányzati külpolitika csődje, helyette tömegmozgalom:

értelmiségeknek jelentős szerep Kollektív biztonság, béke, világpolitikában való

gondolkodás Külügyi kérdések prioritása, közömbösség a gazdaság

vagy a szociális szféra iránt. 1925/ Népszövetség reformja, valódi világszövetséggé

tétele

Page 35: A diplomácia története

Az Európán kívüli világ

Francia gyarmatok1. Marokkó 19252. Szíria, fegyveres

felkelés alkotmányozó

nemzetgyűlés összehívása

Brit gyarmatok1. Egyiptom (1922)2. Irak (1927)3. Transzjordánia (1928)4. India (engedetlenségi

mozgalom, politikai sztrájk, önrendelkezési jog)

1-3: függetlenség, ill. szuverenitás

Page 36: A diplomácia története

A kínai polgárháború és a nagyhatalmak Kínában a XX. század elején fontos kül- és belpolitikai változások

zajlottak.1. Az ország 1895-től Japán szisztematikus terjeszkedésének színtere volt. 2. Mandzsu dinasztia uralmának vége. Helyette: Kuomintang a

parasztságra és a munkásosztályra támaszkodva új típusú politikai berendezkedést valósított meg (Szün Jat – szen és Csang Kaj sek) + 1921: Kínai Kommunista Párt: a két politikai erő egysége. 1924: új program: függetlenség, népi jólét, demokratizmus

3. Polgárháború Kína területén belül: északon és középen militaristák, nagyvárosokban szovjet segítséggel Kuomintang uralma valósul meg.

4. Csang Kaj sek és a kommunisták szakítása 1925-ben5. Polgárháború a militarista, kommunista és Kuomintang erők között6. 1927. kommunistákkal való leszámolás (sanghaji mészárlás)

Page 37: A diplomácia története

Nagyhatalmi álláspontok

Japán: Észak - Kínában érdekelt USA mérsékelt befektetések Anglia: tőkés érdekeltségekkel rendelkezett

(1902-től japán szövetségi politika, amelyet 1921-ben nem ismételtek meg az USA nyomására) ↔Japán, SZU

1928.Kuomintang országos győzelme, Kína vámügyi önállóságának nemzetközi elismerése

Page 38: A diplomácia története

A diplomácia története

Külpolitikai irányzatok és diplomáciai lépések az 1930-as években

Page 39: A diplomácia története

A kínai polgárháború és a nagyhatalmak Kínában a XX. század elején fontos kül- és belpolitikai változások

zajlottak.1. Az ország 1895-től Japán szisztematikus terjeszkedésének színtere volt. 2. Mandzsu dinasztia uralmának vége. Helyette: Kuomintang a

parasztságra és a munkásosztályra támaszkodva új típusú politikai berendezkedést valósított meg (Szün Jat – szen és Csang Kaj sek) + 1921: Kínai Kommunista Párt: a két politikai erő egysége. 1924: új program: függetlenség, népi jólét, demokratizmus

3. Polgárháború Kína területén belül: északon és középen militaristák, nagyvárosokban szovjet segítséggel Kuomintang uralma valósul meg.

4. Csang Kaj sek és a kommunisták szakítása 1925-ben5. Polgárháború a militarista, kommunista és Kuomintang erők között6. 1927. kommunistákkal való leszámolás (sanghaji mészárlás)

Page 40: A diplomácia története

Nagyhatalmi álláspontok

Japán: Észak - Kínában érdekelt USA mérsékelt befektetések Anglia: tőkés érdekeltségekkel rendelkezett

(1902-től japán szövetségi politika, amelyet 1921-ben nem ismételtek meg az USA nyomására) ↔Japán, SZU

1928.Kuomintang országos győzelme, Kína vámügyi önállóságának nemzetközi elismerése

Page 41: A diplomácia története

Az 1930-as évek meghatározó kérdései gazdasági világválság (jóvátétel ügye és az

együttműködés diplomáciai tervei) totális diktatúrák rendszere és külpolitikája

1. 1933-36: a feltartóztatás és a megállítás lehetősége

2. 1936-39: útban a háború felé, az európai diplomácia csődje

Page 42: A diplomácia története

A gazdasági világválság és a jóvátétel Előfeltétele: Németország elismerése az európai

gazdasági életben és diplomáciában egyaránt (Dawes – terv, népszövetségi tagság, Briand – Kellog paktum)

1929. hágai konferencia –Young terv (Streseman – Briand együttműködése)

1. Néo-nak törleszteni kell, de annak módját a német állam határozza meg (114 milliárd márka 59 évre)

2. Kilátásba helyezték a Rajna vidék kiürítését 1930 közepére

Page 43: A diplomácia története

A Hoover moratórium

Young – terv kudarca a gazdasági válság miatt Az USA elnöke a jóvátétel és egyéb fizetések

egy évig történő felfüggesztését javasolta (Néo., Frao., Anglia) - moratórium

1932. lausanne-i konferencia: a jóvátétel ügye rendezettnek tekinthető, ha Néo. egy összegben fizet 3 millió aranymárkát.

Page 44: A diplomácia története

A diplomácia lépései

Briand Európai Egyesült Államok terve 1929/30 alapja: német – francia együttműködés

1931: osztrák – német vámunió terve (Curtius – Schober)

Tardieu – terv – Közép- Európa Benes – terv – Közép - Európa

Page 45: A diplomácia története

Az együttműködés kísérlete

1932. genfi konferencia – tárgyalások a fegyverkezés korlátozásáról

Álláspontok:1. francia – népszövetségi hadsereg, ill. a francia

biztonság szerződéses garantálása2. német: fegyverkezési egyenjogúság3. angol és olasz: a német külpolitika támogatása4. öthatalmi egyezmény: fegyverkezési

egyenjogúság

Page 46: A diplomácia története

Külpolitikai irányzatok a válság után

totális diktatúrák1. japán: Tanaka

memorandum2. olasz: „Imperium

Romanum”3. német: versailles-i

szerződés revíziója Lebensraum elmélet

diktatúrákhoz való viszony:

1. együttműködés, konszenzus keresése

2. erő politikája, a békeszerződések pontos betartása, megállítás

francia, angol, szovjet álláspontok

Page 47: A diplomácia története

A Tanaka memorandum és a mandzsúriai incidens népszövetségi tagság jobboldali radikalizmus, hagyományos

konzervativizmus, parlamentarizmus emlékirat lényege:1. Mandzsúria és Mongólia – mint támaszpont2. Kína fegyveres beavatkozás (kínai polgárháború) –

kereskedelem fejlesztése3. India, szigetvilág, Közép – Ázsia4. Európa Konfliktus lehetőségek: SZU, USA, Anglia, ill. francia

és holland külpolitika

Page 48: A diplomácia története

A mandzsúriai konfliktus

1931. szeptember/fegyveres incidens a dél – mandzsúriai vasútvonalon Mandzsúria elfoglalása 1932-ben – Mandzsukuo mint új állam japán

katonai igazgatás alatt Kína provokálása Nagyhatalmak állásfoglalása1. Szu – Japán egyezménye 1931-ben2. amerikai jegyzék3. angol semlegesség4. Japán reagálás: tiszteletben tartja a nagyhatalmi érdekeket Kínában Lytton bizottság jelentése: a vitás terület nemzetközi igazgatás alá

helyezését javasolta Következmény: Japán kilépett a Népszövetségből

Page 49: A diplomácia története

Az olasz külpolitika

Három irány: Duna medence, Földközi tenger, gyarmati terjeszkedés: Észak – Afrikában a hódító politika reneszánsza: Tunisz, Marokkó, Abesszínia

éles határvonal a német nemzetiszocializmus támogatása ügyében:

1. 1933-1936: az európai diplomácia irányában tett gesztusok

2. 1936: Németország felé irányuló külpolitikai lépések. A fordulat oka az abesszín - ügy és a spanyol polgárháború)

Page 50: A diplomácia története

A náci Németország külpolitikai programja Hitler: Mein Kampf1. teljesítési külpolitika teljes tagadása2. Bírálta az I. világháború és a streseman-i időszak külpolitikáját3. Cél: nem a világháború előtti határok visszaállítása, a német

népesség tömörítése (Ausztria, Csehszlovákia, Lengyelország)4. Terjeszkedés mögött un. Lebensraum elképzelése – termőföld,

népesség problémája5. Terjeszkedés iránya: Európa (angol konfliktus elkerülése): SZU,

illetve kelet – Európa, Frao.6. Felsőbbrendű faj teóriája7. Lehetséges szövetségesek. Anglia, Olaszo.

Page 51: A diplomácia története

A totális diktatúrák programjának fogadtatása Franciaországban Barthou, Tardieu1. elhárítás és határozott

védekezés irányzata2. a nemzetközi szerződések

betartása,3. fegyverkezés, 4. Locarno tiszteletben tartása

és bővítése5. szövetségi politika folytatása

(Közép – Európa, Anglia, SZU,

6. casus bellinek tekint minden Néo. felől jövő lépést

Daladier, Laval1. együttműködés, józan

engedékenység,2. német – francia szerződés

lehetősége a francia biztonságról,

3. Hitler keleti ambícióinak serkentése

Page 52: A diplomácia története

A totális diktatúrák fogadtatása Angliában Neville Chamberlain1. az ésszerű

engedmények politikája2. a versailles-i béke

revíziója a német határok vonatkozásában

3. tengeren túli brit érdekek szolgálata

4. Francia- és szovjetellenesség

Eden, Churchill1. francia és orosz

szövetségi politika2. tengeri és légi

fegyverkezés támogatása

3. német agresszió minden lépésére az erő pozíciójából válaszolni

Page 53: A diplomácia története

A szovjet külpolitika

Szovjet biztonság és nemzeti érdek, elkötelezettség hiánya, európai konfliktusoktól való távolságtartás

1931: öt évre meghosszabbították a német – szovjet együttműködést.

1934. SZKP kongresszus: háború lehetősége, kapitalista nyugat csődje – fokozott külpolitikai aktivitás, kollektív biztonság jelszava

Japán és Németország mint külpolitikai ellenfél 1939: szövetségkeresés a német

nemzetiszocializmussal szemben

Page 54: A diplomácia története

Diplomáciai lépések (1933-34)

A négyhatalmi egyezmény tervezete Mussolini kezdeményezése:

1. béke 2. az európai és a gyarmati politikában való

közös vonal kialakítására, 3. békeszerződések revíziójának lehetősége a kisantant és Lengyelország tiltakozása 1933. római egyezmény a békéről, nem kerül

sor a ratifikálásra

Page 55: A diplomácia története

A fegyverkezés korlátozásának újabb kísérlete MacDonald brit miniszterelnök javaslata:1. Frao, Néo, Olaszo. és Lengyelo. számára 200

ezer fős hadsereg2. öt évet irányzott elő a német fegyverkezési

egyenjogúság megteremtésére3. megegyezés hiánya a francia és német

ellentét miatt →Néo. kilépett a Népszövetségből, német – lengyel szerződés 1934. januárjában

Page 56: A diplomácia története

A római jegyzőkönyv

1934. Dollfuss - Mussolini - Gömbös Gyula

1. közös osztrák – magyar – olasz külpolitika

2. revízió lehetősége

3. magyar álláspont: más államok számára belépési lehetőség

4. konzultatív jelleg

Köv. osztrák puccskísérlet

Page 57: A diplomácia története

A francia aktivitás időszaka

a keleti Locarno - terv – 1934.1. un. keleti szerződés: garanciális és kölcsönös

segítségnyújtási egyezmény: Németo. Szovjetunió, Balti államok, Lengyelo. között

2. francia és szovjet hozzájárulás a Locarno - i, egyezményekhez

3. a két egyezmény egyezik az NSZ alapelveivel4. (francia kezdeményezés a SZU népszövetségi

tagságával kapcsolatban) marseilles-i merénylet

Page 58: A diplomácia története

A Saar - vidék elfoglalása és következménye 1935-re lejárt a versailles-i szerződés

népszövetségi felügyelete 1935. 03. 01. német bevonulás általános hadkötelezettség bevezetése francia és angol egyetértés arról, hogy a

fegyverkezés korlátozásáról újabb konferenciát kell létrehozni.

Page 59: A diplomácia története

A náci Németország megállításának kísérlete és kudarca (1935)

külpolitikai lépések

stresai front szovjet – francia szerződés szovjet – csehszlovák szerződés

abesszín ügy

angol -német flottaegyezmény

francia belpolitika

Page 60: A diplomácia története

A stresai front

A szerződő felek közös álláspontja a nemzetközi szerződések (Versailles és Locarno) betartásáról és az Anschluss tilalmáról

Abesszínia: gyarmatosítás és telepítés kísérlete Kelet – Afrikában (Eritrea és Szomália)↔brit és francia gyarmati érdekek

1934-35: olasz expedíciós hadsereg, népszövetségi tárgyalás, Hoare- Laval egyezmény

német – angol flotta egyezmény 1935: Anglia hozzájárulását adta, a német flotta létszámgyarapodásához

Page 61: A diplomácia története

A német agresszió újabb állomásai

1936. március: Rajna vidék megszállása 1936-39: spanyol polgárháború: olasz és a német

fasizmus Franco hatalmának kiépítését támogatja, az olasz abesszín foglalás elismerése

1936: osztrák – német egyezmény: közös külpolitika kialakítására

1936. német – olasz egyezmény 1936. 11. 01. Mussolini milánói beszéde: Berlin – Róma

tengely 1937. antikomintern paktumhoz való olasz csatlakozás

(1936. német – japán egyezmény)

Page 62: A diplomácia története

Az Anschluss

A német kancellária álláspontja 1937. november 5-én1. terjeszkedés, a német faji közösség létrehozása2. Anglia mint ellenség3. 1943-ig német fölény4. Anschluss vagy a Szudéta – kérdés „megoldása”5. 1938. február az osztrák belpolitika irányában kifejtett

német nyomás6. 1938. március 12. német bevonulás7. nagyhatalmi tiltakozás hiánya

Page 63: A diplomácia története

A müncheni konferencia

1938. 09. 29-30 (Mussolini, Daladier, Chamberlain, Hitler)

előzmény: Chamberlain- Hitler találkozók 1938 nyarán a Szudéta – vidék német népességének támogatása konferencia döntései: 1. Szudéta – vidék Németországhoz csatolása (lengyel és

magyar területi követelések kielégítése)2. Anglia és Németország nem folytat egymás ellen

háborút3. Csehszlovákia területének garantálása (1939. március

közepe)

Page 64: A diplomácia története

Diplomáciai lépések a II. világháború előestéjén 1939. 03.15. csehszlovák állam megszűnése,

diplomáciai tárgyalások hiánya 03. 21. német külügyminiszter Danzig statusának

rendezésére és a Memel vidék átadására szólítja fel a lengyel és litván kormányt↔garanciális szerződések sorozata Anglia és Frao. részéről Leo, Románia, Görögo irányában

Mussolini – Hitler: acélpaktum, Albánia elfoglalása (1939 április, május)

szovjet, angol, francia tárgyalások kudarca a garanciális szerződésekről a nyugati és keleti határok irányában.