1

Jegyzetek

ÖSSZEÁLLÍTOTTA SINKOVICS ISTVÁN 1. „In fidem ac potestatem tradere": Caesarból vett

klasszicizáló kifejezés. (Bellum Gallicum II. 3, 2; 13, 2.) (B. I.) Az antik tárgyú hivatkozások magyarázatában több esetben segítséget nyújtott Borzsák István. Ezt a jegyzetekben B. I. utalással jelzem. - Zsigmond 1597 februárjában-márciusában járt Prágában, hogy lemondásáról tárgyaljon. A feltételekben nem sikerült megegyeznie, ezért márciusban elhagyta a császári udvart.

2. Itt a török uralom alatt levő Temesvár másodszori sikertelen ostromáról van szó. Zsigmond negyvennapi ostrom után eredmény nélkül vonult el a vár alól. Először 1596 júniusában próbálta meg Temesvár elfoglalását.

3. Zsigmond megbízottja 1597. december 23-án kötötte meg a szerződést a prágai udvarral Erdély átadásáról.

4. Jósika István (megh. 1598) felesége révén rokonságban volt a Báthoriakkal. 1594-től haláláig a fejedelmi nagykancelláriát vezette. A pecsétgyűrűvel állásának bizalmas jellegét akarta Szamosközy kifejezni. Mialatt Zsigmond Temesvárt ostromolta, Jósikára ruházta a hatalom gyakorlását.

5. Itt Szamosközy előadása nem pontos. Pethe Márton és Gallus Adam Popel von Lobkowitz 1597 tavaszán, tehát a végleges szerződés megkötése előtt járt Erdélyben. (R. Gooss: Österreichische Staatsvertrage. 237-238. 1.)

6. Az 1595. január 28-án kötött szerződés elismerte Zsigmondot Erdély szabad fejedelmének, kimondta továbbá utódainak öröklési jogát. Egyúttal azonban Zsigmond elismerte, hogy amennyiben nem lesznek fiú utódai, Erdély a Habsburgok fennhatósága alá kerül.

2

7. Izabella és János Zsigmond az 1551. július 19-én kötött szászsebesi egyezményben Erdély átadásáért kárpótlásként az oppelni hercegséget kapta meg.

8. Zsigmondnak az előbb említett 1595-i szerződés szerint a Habsburg-házból, Károly főhercegnek, a császár nagybátyjának leányai közül ígértek feleséget. Zsigmond 1595. augusztus 6-án kötött házasságot Mária Krisztinával. A házasság azonban szerencsétlen volt. Zsigmond azért is igyekezett elhagyni Erdélyt, hogy Mária Krisztinától szabaduljon. Az 1597. évi szerződésbe azt is belevették, hogy Rudolf közbenjár a pápánál Zsigmond elválasztása érdekében.

9. Az 1597. évi szerződés ötvenezer tallért mond, amit Rudolf félévenként folyamatosan fog kifizettetni Itáliában vagy Németországban a Zsigmond által kívánt pénzben. Szamosközy magyar forintot említ, ez azonban nincsen ellentétben a szerződéssel, mert a magyar forint a XVI. század végén egyenlő értékű volt a birodalmi tallérral.

10. Alfonso Carrillo (1553-1618) spanyol származású jezsuita Madridban, Párizsban és Bécsben működött, majd 1591-ben Erdélyben jelent meg. Minthogy az 1588. évi országgyűlés kitiltotta a jezsuitákat, 1595-ig néhány társával álruhában, titokban tartózkodott Erdélyben. Zsigmond fejedelemnek gyóntatója és bizalmas tanácsadója lett. Része volt az 1595. évi szerződésben, és ő kötötte meg Zsigmond nevében az 1597. évi szerződést.

11. Sigismundo della Tőrre (németül: von Thurn) abból a Bergamo környékén élő grófi családból való volt, amely a della Tőrre mellett a del Tasso (de Tassis, Taxis) nevet is használta. A Thurn und Taxis család egyik ága szervezte meg a XVI. századtól kezdve a postát Németországban. Az itt említett Sigismundo azzal a feladattal ment Erdélybe, hogy Mária Krisztina érdekeit védelmezze.

12. Szapolyai János fia (i 540-1571) hivatalosan a II. János nevet használta, de a történeti irodalomban a János Zsigmond elnevezés terjedt el. - Alfonso Visconti

3

(1552-1608) 1595-ben lett Magyarországon és Erdélyben pápai követ; 1599-ben bíborosnak nevezték ki. - Izabella I. Zsigmond lengyel királynak és Sforza Bonának volt a leánya.

13. A bíbornoki testület tagjait a pápa nevezi ki, külsőleg a bíborszínű ruha és a széles karimájú bíborosi kalap különbözteti meg őket.

14. A barbár a görög barbarosz szóból, eredeti jelentése: idegen, érthetetlen nyelvű. Szamosközy ebben az értelemben használja.

15. Glaucus (Glaukosz) görög hajós- és halászisten. A mitológia szerint valami ismeretlen fű megízlelése után isteni ihletet nyert, a tengerbe ugrott, és istenné lett.

16. Circe (Kirké) istennő Odüsszeusz társainak italába varázsszert kevert, amitől elfelejtették hazájukat, és disznóvá változtak. Odüsszeusznak is átnyújtotta az aranyserleget, de a varázslat nem sikerült, mert Odüsz-szeuszt a Hermész istentől kapott varázsfű megvédte.

17. Szamosközy azt akarta kifejezni, hogy Báthori Zsigmond valóságban reájuk támaszkodott. Külön kinevezésükre nem kerülhetett sor, az említett tisztségek viselői közt nem ismeretesek.

18. Bocskai István (1557-1606) váradi kapitány, Erdély vezető politikusa, majd erdélyi fejedelem. Nővére, Erzsébet (megh. 1581), Báthori Zsigmond édesanyja volt.

19. A vlah név a kelta volco törzs nevéből alakult. A vlahból származik az oláh, olasz név. A szlávok így nevezték a volt Római Birodalom helyén élő román népeket. A vlah elnevezés egyúttal pásztorfoglalkozást is jelentett, és így népi hovatartozástól függetlenül alkalmazták az ilyen életmódot folytató népekre. Szamosközy itt a románokat jelöli ezzel a névvel.

20. A stádium (stadion) görög hosszmérték volt, hossza 184,97 méter.

21. Március 21.

4

22. A három felsorolt nép előkelői jelentették Erdély három nemzetét (natio), amelyek különállása a fejedelemség korában tartott országgyűléseken is megmutatkozott.

23. Amyclae (Amüklai) akháj város volt Görögország déli részén. A monda szerint lakosságát gyakran megzavarták az ellenségről szóló alaptalan hírek, úgyhogy ezek terjesztését megtiltották. Ennek azután az lett a következménye, hogy városuk a spártaiak váratlan támadásának esett áldozatul.

24. Brutus annyit jelent, mint oktalan. Az eredeti szöveg szójáték: Marcus Iunius Brutusra (i. e. 85-42), Július Caesar gyilkosára és hasonló nevű legendás ősére, a római királyok kiűzőjére történik utalás. (B. I.)

25. Szuhay István (megh. 1607) váci, majd egri püspök, végül kalocsai érsek volt. Ezeket az egyházmegyéket részben vagy egészben elfoglalta a török. Szuhay ténylegesen az államigazgatásban mint a magyar kamara elnöke, a Habsburgok érdekében működött. Hivatalviselése a rendek körében nagy visszatetszést keltett. - Istvánffy Miklós (1538-1615) humanista történetíró. Magyarország történetét 1490-től 1606-ig írta meg a Habsburg-központosítás nézőpontjából. Mint nádori helytartó a betöltetlen nádori tisztség bírói feladatát látta el. - Erasmus Desiderius Rotterdamus (1466-1536) az európai humanizmus egyik nagy alakja, munkássága előkészítette a reformációt. Több magyarországi humanistával állott kapcsolatban. - Dr. Bartholomáus Pezzen (megh. 1605) császári tanácsos, több helyen, így a török portán is megfordult diplomáciai megbízatásban.

26. Christoph Tiefenbach (Teuffenbach; megh. 1598) szatmári parancsnok, majd kassai főkapitány volt.

27. Zsigmond távozása esetén az udvar a császár öcs-csét, Miksa főherceget (1558-1605) akarta Erdélybe küldeni a kormány átvételére.

28. Teke Ferenc Torda megye főispánja volt. -Hueth Albertet Szamosközy Pileusnak nevezi nevének latinra fordításával, a források többször említik magyar néven: Süveg. - A nagyszebeni királybírót a fejedelem nevezte

5

ki, mellette a közösség által választott polgármester működött. A két tisztség megvolt minden szász székben (közigazgatási és bírói terület). A nagyszebeni királybíró és polgármester hatalma azonban az egész szászságra kiterjedt. Feladatkörébe tartozott a bíráskodás mellett a rend védelme, háború idején a szászok hadseregének vezetése.

29. Gyulaffi Lestár (1557-1605) 1585 és 1597 között a nagykancellária titkára volt, többször járt külföldön követségben. Koráról feljegyzéseket készített, ezeket Szamosközy is használta. (Gyulafi Lestár feljegyzései. Közli Szabó Károly és Szilágyi Sándor. Monumenta Hungariae Historica. II. Scriptores. XXXI., XXXIII. köt. Bp. 1881, 1894.) A Lestár (Lesták) a latin Eusta-chiusnak megfelelő régi magyar keresztnév.

30. Az 1593-ban megindult török háború a török hűbéri fennhatóság alatt álló Erdélyt válaszút elé állította. Zsigmond tervének, hogy azonnal nyíltan szakítsanak a törökkel, erős ellenzéke volt. Zsigmond visszavonult, és 'átengedte a hatalmat az ellenzéknek, amelynek élén unokatestvére, Báthori Boldizsár, és ennek apósa, Kendi Sándor állt. Erdély határáról azonban váratlanul visszafordult, és hiába szavazta meg most már a megfélemlített országgyűlés a töröktől való elszakadást, Zsigmond az ellenzék több vezető tagját (köztük unokatestvérét is) törvényes eljárás nélkül megölette.

31. Gerend (Grind) helység Hunyad megyében.

32. Harpocrates (Harpokratész) egyiptomi isten, Ozirisz és Izisz fia. Gyermeknek vagy serdülő ifjúnak ábrázolták, amint mutatóujját a szája elé tartja. Miután Róma meghódította Egyiptomot, tisztelete a rómaiak körében is elterjedt, és a hallgatás megszemélyesítőjének tekintették.

33. Az erdélyi rendek fejedelemválasztó jogát a török 1566-ban elismerte, és csak a megválasztott fejedelem megerősítését tartotta fenn magának.

34. II. András 1222. évi Aranybullájára utal, amely Magyarországon és Erdélyben is érvényben volt.

6

35. Erdélyen azt a területet értették, amely már 1541 előtt külön igazgatás, a magyar király hatalmát itt képviselő vajdák fennhatósága alatt állott. Amikor 1541-ben Magyarország három részre szakadt, Szapolyai családja az erdélyi vajdaságon kívül magyarországi megyéket is kapott, a kialakuló erdélyi állam határait azonban pontosan nem jelölték meg. Évtizedekig tartó harc folyt Erdély és a Habsburgok közt az erdélyi vajdaság szomszédságában levő területekért. A harcot az 1570. augusztus 16-án Speyerben kötött egyezmény zárta le. Ebben pontosan megjelölték az Erdélyhez kapcsolt magyarországi megyéket (Bihar, Kraszna, Közép-Szolnok, Máramaros), amelyeket Részeknek (Partium) neveztek az erdélyi uralkodó ekkor felvett címéből: Erdély és Magyarország részeinek fejedelme (princeps Transylvaniae ac partium regni Hungariae).

36. Az idézett szöveg több iratból vett részleteket foglal össze. Ezek az iratok: Rudolf rendelete az erdélyiekhez, a császári megbízottak és az erdélyi rendek esküje. (Kemény József: Diplomatikai kutatások. Új Magyar Múzeum 1855. 503-506. 1.)

37. Jósikát elfogatása után nyomban megfosztották a kancellárságtól, helyére Zsigmond Náprágyi Demeter gyulafehérvári püspököt nevezte ki. - Náprágyi (1556-1619) korábban egri prépost volt, majd amikor 1596-ban Eger várát a török elfoglalta, Rudolf megbízásából Erdélybe ment, és ott püspökséget kapott. A magyar nemesek elleni javaslata miatt Mihály vajda bukása után el kellett hagynia Erdélyt. 1602-től újból Magyarországon működött; 1608-tól kalocsai érsek.

38. Az ariánus név a IV. században élt Arius alexandriai pap tanítására utal, aki tagadta, hogy Krisztus egylényegű az Atyával, azaz kétségbe vonta isteni voltát és a Szentháromságot. A 325-ben tartott nicaeai zsinat Arius tanítását eretnekségnek minősítette. Később az Észak-Itáliából Erdélybe is eljutott, és itt elterjedt Szentháromság-tagadó (antitrinitarius) tanítás Arius gondolatát fejlesztette tovább, innét nyerte az ariánus elnevezést. A XVII. századtól ennek a vallásnak a követőit unitáriusnak nevezik.

7

39. Április 10-én.

40. Codrus (Kodrosz) athéni király volt. A monda szerint egy dór betörés alkalmával azt jósolták, hogy az athéniak csak akkor győzhetnek, ha királyuk meghal. Kodrosz álruhában az ellenség táborába ment, szándékosan viszályba bonyolódott, és ennek során megölték. Az athéniak annyira tisztelték, hogy utána megszüntették a királyságot. - Cecrops (Kékropsz) a legrégebbi attikai király; Athén várának építője, Zeusz tiszteletének meghonosítója. (B. I.) - Marcus Curtius merész római ifjú; a hagyomány szerint i. e. 362-ben az istenek haragjának kiengesztelésére lovával a római Forumon a földrengés okozta betömhetetlen szakadékba ugrott, a szakadék ezután eltűnt.

41. A török háború, amelyet tizenöt éves vagy hosszú háborúnak neveznek, 1593-ban kezdődött. - Ottománnak (oszmánnak) nevezték a török birodalmat a XII-XIII. század fordulóján élt Oszmánról (Othmán), aki függetlenítette magát a szeldzsuk törökök uralma alól, és egy új török hatalom alapját vetette meg.

42. Caius Julius Caesar római államférfi és hadvezér (I. e. 100-44) midőn 49-ben, hadvezéri felhatalmazásának lejártával, seregével átlépte az Itália északi határán levő Rubicon folyót, és ezzel megkezdte a polgárháborút, azt mondta: Alea iacta est. (A kocka el van vetve.)

43. A tizenöt éves háború elején Erdélyen kívül Havasalföld és Moldva is elszakadt a töröktől. A két román fejedelemség visszaszerzésére Szinán nagyvezír hatalmas hadsereggel benyomult Havasalföldre, és néhány fontosabb helyet megerősített. Az erdélyi fejedelem szövetségben állt a román fejedelemségekkel. A török támadás elhárítására komoly hadsereggel ment a Havasalföldre, és a Mihály havasalföldi vajda vezette román hadakkal a török által megerősített helyeket visszafoglalta, Gyurgyevónál (Giurgiu) a Dunán hazafelé átkelőben levő török sereg utóvédjét 1595. október 29-én megsemmisítette, az ott levő foglyokat kiszabadította. -1594-1595-ben Borbély György (1540-1603) karánsebesi bán a Maros vidékén tizenhárom várat, várost szabadított fel a hozzájuk

8

tartozó falvakkal együtt (köztük olyan fontos helyeket, mint Lippa, Sólymos, Arad, Csanád, Világos, Jenő stb.). - A lugosi és a karánsebesi bánság az egykori szörényi bánság maradványa. Ezt a területet a török 1552-ben elfoglalta, de 1554-ben Lugost és Karánsebest visszaadta, hogy innét indulhasson meg a támadás az erdélyi Habsburg-uralom ellen.

44. Az 1570. augusztus 16-án Speyerben kötött szerződésre utal. János Zsigmond elismerte Miksa császárt felettesének, Erdélyt Magyarország tagjának, amely - ha ő fiú utód nélkül hal meg - a magyar királyság hatalma alá jut. Abban is megállapodtak, hogy ha János Zsigmond uralmát a török veszélyezteti, a császár segítséget fog nyújtani neki. A szerződés megerősített példányait a Habsburg-udvarban 1571. március 10-én cserélték ki. Március 14-én, mielőtt ennek a híre Erdélybe érkezett, János Zsigmond meghalt.

45. Az itt említett példák széles körű történelmi műveltségről tanúskodnak, de nemegyszer pontatlanok. Az uralkodók közül voltak, akik nem önként váltak meg a hatalomtól. Hayton, Örményország királya (megh. 1270-ben) hosszú uralkodás után lemondott fia, Leó javára, és Macharius néven kolostorba vonult. - Giselbert lotaringiai herceg (uralk. 915-939) 925-ben meghódolt a német királynak. - Vambát, a nyugati gótok királyát (uralk. 672-680) lemondatták a trónról. - II. Alfonz (uralk. 791-842) sikeresen harcolt a mórok ellen.

46. V. Mihály kelet-római császárt, aki Kalaphatész (hajóács) melléknevet viselt (uralk. 1041-1042), letették, és megvakítva kolostorba zárták. - VII. Mihály Dukasz Parapinakész (zsugori) keletrómai császár (uralk. 1071-1078), amikor fővezére fellázadt ellene, önként lemondott a trónról, és Epheszosz püspöke lett. 1074-ben I. Géza magyar királynak királyi koronát küldött. - Theodosius keletrómai császárt (uralk. 715-717) III. vagy Izauriai Leó (uralk. 717-741) űzte el. - IV. vagy Kazár Leó keletrómai császár (uralk. 775-780) trónra lépése után ötéves fiát társuralkodónak tette meg. - Marcus Aurelius Valerius Maximianus Herculius

9

római császárt (uralk. 285-305) 305-ben Diocletianus császár kényszerítette lemondásra. 306-ban fia társuralkodója lett, de 307-ben újból lemondott. - Caius Aurelius Valerius Diocletianus római császár (uralk. 284-305) 305-ben lemondott, és örököséül Galeriust jelölte ki. - Caius Galerius Valerius Maximianus római császár volt (uralk. 293-311). - V. Károly a Habsburg-család tagja, spanyol, majd német király és német-római császár (uralk., mint spanyol király 1516-1556, mint német király 1519-1556); miután világuralmi tervei összeomlottak, és a Német-római Birodalomban a protestáns fejedelmek hatalmát kénytelen volt elismerni, a császárságról öccse, I. Ferdinánd javára lemondott, és kolostorba vonult. (Galla Ferenc szíves segítségével.)

47. Valószínűleg az 1597. december 23-i szerződésre utal, amely kimondja, hogy a császár jobban szeretné, ha Zsigmond a saját országában maradna, és továbbra is vezetné a kormányt. A német és magyar csapatok 1598. március 28-29-én foglalták vissza Győrt a töröktől, és továbbnyomultak előre a Dunántúlon.

48. „Sero sapiunt Phryges." Elterjedt latin szólásmondás. Phrügiaiakon a trójaiakat érti, akik csak későn jöttek rá arra, hogy a Parisz trójai királyfi által elrabolt Helené görög királyné és a kincsek visszaadásával elkerülhették volna a tíz évig tartó háborút és Trója pusztulását. (B. I.)

49. Görgény (Gurghiu) Torda megyei falu közelében állt a XV. században épült vár. Ebben az időben Bocskai István volt az ura.

50. Bogner Kilián fia Imre később kolozsvári főbíró volt.

51. A pigmeusok a közép-afrikai őserdőkben élő törpe termetű néptörzsek.

52. Skander bég, eredeti nevén Castriota György (1403-1468) az albán nép törökverő hőse.

53. Hunyadi Ferenc (megh. 1600) különféle külföldi (köztük a padovai) egyetemeken tanult orvos, eredetileg Báthori István krakkói udvarában szolgált, majd

10

Erdélyben Zsigmond bizalmas emberei közé tartozott. Több latin nyelvű költeménye ismeretes.

54. Caius Cornelius Verres Szicília praetora (elöljárója), majd propraetora (tartományi helytartója) volt. Zsarolásai és visszaélései miatt a szicíliaiak i. e. 70-ben panaszt emeltek ellene, és felkérésükre Marcus Tullius Cicero, aki korábban Szicíliában szolgált, több beszédben leplezte le Verres bűneit. Verres a bizonyítékok hatására önkéntes számkivetésbe ment.

55. Diomedes (Diomédész) a trójai háború híres görög harcosa, aki meg akart vívni Glaucus (Glaukosz) trójai harcossal, de megtudta, hogy kettejük családja között valamikor baráti kapcsolat volt; viadal helyett tehát megújította vele a barátságot, és ennek jeléül kicserélték fegyverüket. Glaukosz száz ökör értékű aranyfegyvert adott Diomédész kilenc ökröt érő rézfegyveréért.

56. Narcissus (Narkisszosz) a görög mitológia vadásza, nem viszonozta Ekhó nimfa szerelmét, ezért az istenek azzal büntették, hogy a saját tükörképébe lett szerelmes. Ez annyira emésztette, hogy nárciszvirággá változott. — Phaethón, Héliosz napisten fia, azt kérte atyjától, hogy egy napig vezethesse a Nap kocsiját. Atyja megengedte, de a kísérlet rosszul sikerült: Zeusz Phaethónt villámmal agyonsújtotta. - Midas (Mídasz) phrügiai király kapzsiságában azt kívánta, hogy minden, amihez hozzáér, váljon arannyá. Amikor ételével és italával is ez történt, kénytelen volt az adomány visszavételét kérni, hogy az éhenhalástól megmeneküljön. - Epimetheus (Epimétheusz) Prométheusz titán egyik testvére volt. Prométheusznak, mivel ellopta az istenektől a tüzet, nemcsak egyedül kellett bűnhődnie. Testvérét is elérte a büntetés, elfogadta az istenektől a földből és vízből alkotott első nőt, Pandórát, aki azonban egy szelencébe zárva - úgyhogy erről nem tudott - az összes bajokat is magával hozta, és amikor kíváncsiságból kinyitotta a szelencét, a bajok mind a világra szabadultak. - Orestes (Oresztész) görög mondai hős, atyja meggyilkolásáért úgy állt bosszút, hogy megölte anyját, Klütaimnésztrát, és

11

annak barátját, Aigiszthoszt. Szörnyű lelkiismeretfurdalásától az athéni törvényszék felmentő ítélete szabadította meg. - Athamas (Athamasz) görög mondai király, a felhőistennő férje, akitől két gyermeke volt. Feleségét elhagyta, és Ínó királyleányt vette el. Ez azonban mostohagyermekeit elüldözte; azok édesanyjuk segítségével elmenekültek. Athamasz erre őrületében Ínótól való egyik fiát megölte; Ínó és másik fia a tengerbe ugrott, és a hajósokat oltalmazó istenség lett.

57. Juno római istennő (a görög Hérának felelt meg) Juppiter főisten felesége, a házasság védelmezője volt.

58. Az ezután következő részben Szamosközy ismerteti, hogy a Lengyelországban élő Báthori András figyelmeztette Zsigmondot, unokatestvérét: ne engedje át Erdélyt a Habsburgoknak. A figyelmeztetés azonban már elkésett. Ismerteti továbbá a szerző Rudolf biztosainak erdélyi működését, diplomáciai tevékenységét. Részletesen bemutatja, hogyan történt a jezsuiták kiűzése Váradról. A török elleni háború eseményeiből kiemeli Győr visszafoglalását 1598-ban, továbbá a Maros és Temes vidékén folyó harcokat. A temesvári törökök még a szultáni sereg megérkezése előtt sikereket akartak elérni, hogy, a főerők Erdély elleni támadását megköny-nyítsék. Megpróbálkoztak Csanád, majd Lúgos ostromával, de mindkét helyen eredménytelenül, sőt Barcsai András lugosi bán nyílt csatában győzött ellenük. Beszámol azután Szamosközy a szárazságról, az állatvészről és a nép nyomorúságáról.

59. Ferhád pasa volt a nagyvezír, amikor a török 1594 végén megkezdte az előkészületeket a két román fejedelemség elleni hadjáratra. A hadsereg azonban elégedetlenkedett, hogy a felkészülés nem elég gyors, ezért Ferhád megbukott. Helyét újból Szinán foglalta el; 1595-ben valóban be is nyomult Havasalföldre, de a gyurgyevói kudarc után őt is leváltották.

60. Aulona, ma Vlona (Vlora), Albániában. - A trójai ló a görögök által épített falovat jelenti, amelybe kiváló harcosokat rejtettek.

12

61. Szokollu (Szokolovics) Mehmed (Mohamed) ruméliai bejlerbej vezette a török sereget 1551 őszén Erdély ellen büntetésként azért, hogy György barát átadta az országot Habsburg Ferdinándnak. A Maros és a Duna között több várat elfoglalt, Temesvár ostromával azonban nem boldogult. Ugyanő az 1566. évi hadjáratban, amelyet Szigetvár ellen vezetett a török, és amelyben maga Szulejmán szultán is részt vett, nagyvezír volt. A szultán halálát a nagyvezír azért titkolta el, hogy az ostrom meg ne akadjon, és hogy Szulejmán fia, Szelim, Konstantinápolyban átvehesse a hatalmat.

62. A szerdár egy-egy hadjárat tartamára kinevezett hadseregparancsnok volt.

63. A díván a szultán mellett működő államtanács volt; dívánnak nevezték a kormányzóságok élén álló pasák tanácsadó testületét is.

64. Az eredetiben olvasható kifejezés (inter sacrum et saxum haerentes) lefordíthatatlan. Szó szerint „az áldozati állat és a szikla (vagyis a rituális célokra használt kovakőpenge) között" vergődtek. (B. I.)

65. A beszélő ökör az antik (pl. liviusi) baljós előjelek között többször szerepel. (B. I.)

66. Szuhay és Istvánffy. A harmadik küldött, Pezzen, Prágába ment jelentéstételre.

67. A porta (kapu) Magyarországon és Erdélyben hosszú időn át adóegység volt. Eleinte egész jobbágytelket jelentett, függetlenül attól, hogy hány jobbágycsalád élt rajta. A XVI. században általában négy-öt jobbágygazdaságot foglalt magába egy-egy porta, a XVII. századtól kezdve pedig törvények és egyéb rendelkezések mondták ki, hogy hány jobbágyot vagy zsellért kell számítani portánként. A jobbágyok tehetősségének megállapításához az igásállatot és az ekét vették alapul.

68. Glaukosz trójai harcos és Diomédész fegyvercseréjére utal. (Ld. az 55. jegyzetet.)

13

69. Kornis Gáspár magyarországi családból származott, Báthori István embere volt, Huszt kapitánya, 1595-től a fejedelmi tanács tagja, 1599-ben az ország generálisa. 1601-ben Mihály vajda katonái a börtönben (más változat szerint Kolozsvárra menet) meggyilkolták. - Kornis Farkas székely főnemes, Báthori Zsigmond híve volt, 1600-ban Mihály vajda megölette. - Literátor (litterator, litteratus) magyarul deák, diák; általában iskolát végzett embert, tudóst jelentett. - Almási Albert kincstári tisztviselő volt.

70. Sarmatiának nevezték a Germaniától keletre a Volgáig húzódó területet, ahol i. e. a III. század elejétől a szarmaták, lovas nomádok éltek. A nevet később is használták a Kárpátoktól északra és keletre eső területek jelölésére.

71. Leitomischl (Litomysl) város Csehország keleti felében; reneszánsz kastélya 1568 és 1573 közt épült.

72. Sarmasági Zsigmond Torda, majd Kraszna megye főispánja volt. A pártállásukat változtató birtokosok típusának egyik jellegzetes képviselője.

73. Lazarus Henckel von Donnersmarck osztrák kereskedő, hadiszállító és az udvar hitelezője volt. Kölcsönei törlesztéseként részesedett a besztercebányai rézbányászatban, magyarországi és sziléziai birtokot kapott.

74. Zsigmond távozásakor a kormányt Miksa főherceg megérkeztéig Mária Krisztinára bízták.

75. A város élén a bíró és a tizenkét tagú tanács állott. Ezenkívül volt a százak tanácsa (százas tanács), amely a bírót és a tizenkét tagú tanácsot választotta. Végül egyes városokban huszonnégy tagú külső tanács is volt, amely a belső tanács működését ellenőrizte.

76. Melith Pál szatmári kapitány, akit háromszáz katonával Mária Krisztina védelmére rendeltek.

77. Davus Publius Terentius Afer római vígjátékíró (i. e. 190?-159) Andria c. vígjátékának egyik szereplője. Ismert mondásával (Davus sum, non Oedipus)

14

együgyűséget hangsúlyozza, és a felelősséget elhárítja magától.

78. Epitasis (epitaszisz) az antik vígjáték bonyodalma (a protaszisz után és a katasztrophé előtt). (B. I.)

79. Demetrius Nicator szíriai király (uralk., megszakítással i. e. 146-126?). A parthusok fogságába esett, a fogságból, bár feleségül kapta a király leányát, két ízben szökést kísérelt meg, de elfogták. Másodszorra - mint Marcus Iunianus Iustinus római történetíró leírta -„talisque aureis in exprobrationem puerilis levitatis donatur". (Ld. Epitoma Historiarum Philippicarum Pompei Trogi. XXXVIII. IX. 9. Erre a helyre Hahn István volt szíves a figyelmemet felhívni.) Szamosközy e mondat jó részét szó szerint átvette. Az itt említett kocka (talus) gyerekjáték volt.

80. Zsigmond 1597. május i-én visszaállította Erdélyben a római katolikus püspökséget, amely a XVI. század közepén, a reformáció elterjedésekor megszűnt. Ellátására a gyalui uradalmat adományozta.

81. Gnatho (Gnathon) vígjátéki alak Publius Terentius Afer darabjaiban, jelentése: „állkapocs", nagyevő, élősdi. Neve egész magatartását tükrözi.

82. A kassai (szepesi) kamarát 1567-ben szervezték meg. Hatáskörébe, amely Felső-Magyarországra terjedt ki, a kincstári jövedelmek kezelése, a török elleni várak és katonaság ellátásának biztosítása tartozott.

83. A goroszlói ütközet 1601. augusztus 3-án volt: Báthori Zsigmond vereséget szenvedett Basta és Mihály vajda hadaitól.

84. A tordai országgyűlésen augusztus 29-én Zsigmond elfogadta a rendek választási feltételeit, amiknek a kikötése azelőtt nem volt szokásban, és megesküdött reájuk. (Erdélyi Országgyűlési Emlékek IV. Bp. 1878. 194-198. 1.) - A jezsuitákat 1588-ban tiltották ki Erdélyből; 1595-ben a tilalmat megszüntették, a tordai országgyűlés is hozzájárult, hogy Kolozsvárott és Kolozsmonostoron tartózkodjanak, de követelte eltávolításukat Gyulafehérvárról. - A váradiak még

15

Erdély átadása előtt tiltakoztak a jezsuiták beköltözése ellen, Zsigmond azonban követeiket megverette, a lakosságot megfenyegette. Amint Zsigmond elhagyta Erdélyt, távozásra szólították fel a jezsuitákat, és mikor ezek ellenkeztek, a váradi nép lerombolta kápolnájukat. A tordai országgyűlésen kimondták a váradiak büntetlenségét, egyúttal megengedték, hogy a jezsuiták Várad közelében lakjanak.

85. Az 1597. évi szerződés szerint Zsigmond a két hercegségen felül évi ötvenezer tallért kap. Valószínűleg az udvarral folytatott tárgyalások során volt szó Oppeln (ma Opole) és Ratibor (Racibórz) jövedelméről. Zsigmond eredetileg a hercegségeken kívül százezer tallért kívánt.

86. Bacchus a római mitológiában a bor, a szőlőművelés istene. Nevének említésével arra utal a szerző, hogy a vidék szőlőtermelésre alkalmatlan. - Ceres a rómaiaknál a földművelés istennője. Oppeln vidéke földművelésre sem alkalmas.

87. Csáki István gróf (megh. 1605) Báthori Zsigmond alatt a fejedelmi tanács tagja, a Mihály vajda ellen hadba vonult rendek főkapitánya; később Bocskai az erdélyi hadak főparancsnokává nevezte ki.

88. A II. könyv további részei elmondják, hogy Zsigmond levelet intézett a Kassán tartózkodó Miksa főherceghez, és igyekezett mentegetni magát. Szuhay Istvánt és Istvánffy Miklóst, akiket egy hónapig Gyulafehérváron tisztes fogságban tartottak, elengedte, és általuk segítséget kért Rudolftól a közelgő török támadás elhárítására. Követet küldött Mihály vajdához is a köztük levő szövetség megújítására, és egyúttal tőle is csapatokat kért a török ellen. Mihály vajda kétezer lovast és gyalogost küldött. A II. könyv végül Jósika volt kancellárról ír, akit 1598 augusztusában Rudolf parancsára Szatmáron kivégeztek. A III. könyv eleje elmondja, hogy Várad, bár Zsigmond ismételten igyekezett megnyerni, nem ismerte el fejedelemségét, sőt császári csapatokat fogadott be.

16

89. A hajdúk (hajdukok) rác és más balkáni népekből való felkelők voltak, akik a parasztság segítségével élethalálharcot vívtak a török elnyomók ellen. A Magyarországon harcoló hajdúk között is szép számmal voltak a XVI. században balkáni szlávok. A török magyarországi terjeszkedésétől kezdve azonban a hajdúság zöme magyarokból állott, akiket vagy a háború tett nincstelenné, vagy a földesúri elnyomás kergetett el. A hajdúk tevékenysége különösen a tizenöt éves háborúban élénkült meg.

90. Zaridal a Balkán hegységhez (latinul: Haemus) tartozó hegy; ugyanott hasonló nevű város is volt. -A Hebrus folyó (Marica) a Rila-hegységben ered, és az Égei-tengerbe ömlik.

91. Kladova (Kladovo, Fethislam) mezőváros és vár volt a bulgáriai viddini szandzsákban a Duna mellett. - Deli Markó - Szamosközy szerint - 1599-ben esett fogságba. Ez a megállapítás azonban ellentétben áll azzal, hogy Deli Markó 1603-ban Székely Mózes ellen is harcolt. (L. a 404. lapon.) Lehetséges, hogy két különböző személyről van szó, mert Szamosközy 1603-ban ifjúnak mondja.

92. Oedipus (Oidipusz) thébai királyfi - a monda szerint - megoldotta a várost fenyegető Szphünx (oroszlántestű mesés szörnyeteg) találós kérdését. Ez addig senkinek sem sikerült, a próbálkozók halállal lakoltak. A találós kérdés így hangzott: „Mi az, aminek hangja van, reggel négylábú, délben kétlábú, este háromlábú?" „Az ember" - felelte Oedipus, mire a szörnyeteg levetette magát a szikláról.

93. Óvári Istvánt 1594-ben, a Habsburg-szövetség ellenzékének felszámolásakor ölték meg.

94. Sennyei Pongrác székelyföldi birtokos, hosszú időn át a fejedelmi tanács tagja. Előbb Báthori Zsigmond híve, majd 1602-ben császárpárti magatartásáért megkapta a gyalui uradalmat és a báróságot. – Palatics György Székely Mózes veresége után Vajdahunyadra menekült, és pestisben halt meg.

17

95. Alip (Alp) Giraj a helyettese volt Gázi Giraj tatár kánnak (uralk. megszakítással 1588-1608). A tatárok a török hűbéres fennhatósága alatt állottak. A török porta - különösen a tizenöt éves háború során - többször rendelt tatár csapatokat a magyarországi hadszíntérre. Báthori Zsigmond 1597 telén Bernátfi Jánost, a nagykancellária titkárát a tatár kánhoz küldte, aki megígérte, hogy Erdély ellen nem fog csapatokat adni, és más országokkal is baráti kapcsolatot létesít. Zsigmond távollétében a császári biztosok a kánnak évi ötvenezer forintot ígértek. Zsigmond visszatérése után újabb követség ment a kánhoz Bahcsiszerájba. A tatár kapcsolatokról Szamosközy az V. Pentas II. könyvében írt.

96. Telephus (Télephosz) műsziai király, a monda szerint megütközött a Trója ellen készülő görögökkel, és Akhilleusztól sebet kapott a combján. Mindaddig nem gyógyult meg, amíg Akhilleusz lándzsájáról rozsdát nem reszeltek a sebre.

97. Többféle mérföld volt, Szamosközy itt nem mondja meg, hogy melyikben számol. A magyar mérföldet kb. hatezer lépésnek, mintegy négy és fél km-nek veszi, az erdélyit öt, öt és fél km-nek.

98. Proteus (Próteusz) jóstehetségű tengeri isten; ha elfogják, úgy próbál kiszabadulni, hogy különféle alakokat vesz fel.

99. Csanád püspöki székhely volt, míg a török 1551-ben, majd visszaszerzése után 1552-ben el nem foglalta. Az erdélyiek 1595-ben szabadították fel a török alól.

100. Pl. 1552-ben Losonczy István szabad elvonulás ígérete ellenében feladta Temesvárat, a törökök azonban az elvonuló védőket a megállapodás ellenére megtámadták.

101. Prometheus (Prométheusz) ellopta a tüzet az istenektől az ember számára: Zeusz büntetésből a Kaukázus szikláihoz láncoltatta, és éjszakánként mindig megújuló máját egy saskeselyűvel marcangoltatta. Rabságából Héraklész szabadította meg. (Vö. az 56. jegyzettel.)

18

102. Leonidas (Leónidász) spártai király (uraik, i. e. 489?-480) nevét azzal tette emlékezetessé, hogy 480-ban maroknyi seregével vállalkozott a thermophylaei (termopűlai) szorosban a hatalmas perzsa haderő feltartóztatására. Ez mindaddig sikerült, amíg a perzsák árulással a védők hátába nem kerültek. Leónidász ekkor sem adta fel a harcot, hanem embereivel együtt hősi halált halt.

103. Szelestei János magyarországi családból származott, később Székely Mózes oldalán harcolt. Basta megölette.

104. Arad neve az ómagyar Urod személynévből alakult, amely az úr származéka. (Kniezsa István: Keletmagyarország helynevei. Magyarok és románok. I. köt. Bp. 1943. 190. 1.) - Marcus Licinius Crassus (i. e. 114-53) római államférfi és hadvezér, az első triumvirátus tagja. A Kaszpi-tengertől délkeletre lakó parthusok elleni harcban esett el.

105. Mihály vajda, majd Basta csapatai dúlták fel a gyulafehérvári levéltárat. 1603-ban az ostrom alatt kitört tűzvész okozott nagy kárt.

106. A láb hosszmérték volt; egy láb = 30,83 cm. -A leírás a török elleni védekezésben elterjedt palánképítkezést mutatja be.

107. Szamosközy tudatos etimologizálása: Crisius helyett az „aranyos" jelentésű Chrysiust írja. (B. I.)

108. Szamosközy valószínűleg félreértette Tacitus szövegében az „inter Marum et Cusum"-ot, amely a Morvára és a Vágra (Ipolyra?) vonatkozik. {Annales II. 63.) (B. I.)

109. Vö. „Velut qui Iunonis sacra ferret." (Horatius: Satirae. I. 3. 10-11.) „Mint aki Junónak szentségét hordja gyakorta." (Kárpáty Csilla fordítása.) (B. I.)

110. Egy lépés hetvenöt cm.

111. Zsigmond 1387-től 1437-ig, Mária 1382-től 1395-ig uralkodott. Czudar János váradi püspök adott megbízást a szobor készítésére.

19

112. Marcus Aurelius Antoninus római császár (uralk. 161-180) lovas szobra a császárt mint hadvezért mutatja be. A szobor alkotója ismeretlen. - Gattamelata Erasmo de Narni velencei zsoldosvezér (1370?-1443) szobrát Donatello készítette. - Bartolomeo Colleoni zsoldosvezér (1400-1475) szobra Verocchio alkotása. - Polyclitus (Polükleitosz) i. e. az V. században élt, bronzszobrairól híres görög szobrász volt. - A Kolozsvári testvérek a XIV. század második felében éltek; egyetlen megmaradt alkotásuk Szent György lovas szobra 1373-ból a prágai vár udvarán. (A szobor a XVI. században ismételten megsérült, úgyhogy a lovat és a sárkányt reneszánsz stílusban újraöntötték.) Szent László itt említett szobráról csak metszet maradt fenn, maga a szobor Várad török megszállása idején elpusztult.

113. Zsigmond magyar királysága mellett német-római császár és cseh király is volt. 1437-ben a morva Znojmóban (Znaim) halt meg, de Váradon temették el.

114. A XVI. század protestáns történetírása nyilván régi hagyomány nyomán, de részben tudatosan is Géza fejedelem nevéhez kötötte a magyar királyság megalapítását, így említi Szamosközy Könyves Kálmán atyjaként II. Gézát. (Erre Horváth János volt szíves felhívni a figyelmemet.) - Géza két fia közül László király az idősebbik Kálmánt papnak nevelte, és utódjául a királyságban a fiatalabb Álmost jelölte. Szamosközy előadása a korabeli felfogást tükrözi, de nem pontos: nem a királyi család elárvulása volt az oka Kálmán felmentésének. Kálmán nem akart az egyházi pályán maradni, és hogy László haragját elkerülje, Lengyelországba menekült. László azután hazahívatta, és Almos helyett őt nevezte meg utódjául.

115. Pethe Márton 1597-től 1600-ig volt váradi püspök, 1598-1602 között magyar kancellár.

116. Várad Erdély bejáratát védelmezte a Körösök felől, és így érthető, ha az erdélyiek gondot fordítottak korszerűsítésére és megerősítésére. Báthori István idejében a vár átépítéséhez komoly segítséget adott az 1584 nyarán ott járt velencei származású Ottavio

20

Baldigara, aki több vár építkezésében is részt vett, és a Magyarországon működő hadmérnökök egyik legkiválóbbja volt. A váradi vár bástyáinak kiépítése főleg Simone Genga nevéhez fűződött. Váradon dolgozott Giovan Marco Isolani császári hadmérnök is.

117. A Báthori-család címerében vörös mezőben balról kiinduló három ezüst oldal-ék látható, amelyet a címertanban sárkányfognak vagy farkasfognak neveznek. A sárkányfog más családok címerében is megtalálható szabályos mesteralak. A hagyomány a Báthoriak által megölt sárkánnyal hozta összefüggésbe.

118. A Nagy Tamás-bástya az építtetőjéről nyerte nevét, másként Veres-bástyának is nevezték. (Balogh Jolán: Vég-Várad vára. Kolozsvár, 1947. 18. 1.)

119. Giorgio Basta (1544-1607) albán-olasz származású császári tábornok, 1597-ben Belgiumból került a magyarországi hadszíntérre. Későbbi erdélyi szereplésére l. a 462-481. lapot.

120. Erre 1. a 395-408. lapot.

121. Ugyanennek a könyvnek elején említi Szamosközy, hogy Várad Nyáry Pál és Rheder Menyhért vezetése alatt császári katonaságot fogadott be, és visszatérésekor nem hódolt meg Zsigmondnak. Nyáry és Rheder az idegen csapatok parancsnoka volt, a vár őrségének élén Király György állt. - Agonalia a rómaiaknál Janus-nak, a kezdet istenének ünnepe volt.

122. A bécsi font, amelynek használata Magyarországon elterjedt, 0,56 kg volt.

123. Az oszpora (aszper) az akcsénak, az ezüstből vert török váltópénznek a görög neve. Az akcse a XVI. század végén két, két és fél dénárt ért.

124. Király György, Várad parancsnoka alacsony sorból emelkedett fel testvérével, Alberttal együtt Báthori István hadseregében. Király Albert udvari főkapitány volt.

125. A visszavonulás nyilvánvalóan összefüggött az időjárás megromlásával, de különben is az volt a török szokása,

21

hogy Kászim napján (vagyis október 26-án) véget ért a nyári táborozás; a csapatokat, minthogy a magyarországi időjáráshoz nem szokott emberek és állatok veszítettek harci értékükből, téli szállásra kellett vinni. Előfordult, hogy a török hadak e határnap után meg is tagadták a harcot.

126. Szentjobb (Szentjób, Siniob, Bihar m.) Bocskai vára volt.

127. Az ilyen hadműveletet, amelynek célja az ellenség más hadszíntéren indított támadásának akadályozása volt, diverziónak nevezték.

128. Esztergom 1595. augusztus 3-án szabadult fel a török uralom alól.

129. A kívülállók előtt a török megbízottjai bérlőknek látszottak, holott a valóságban a kincstár alkalmazottai voltak, munkájukért fizetést kaptak, viszont a jövedelmek kezelésre való kiadása árverés útján történt a többet ígérő vállalkozónak. (Fekete Lajos: A siyaqat-irástípus a török pénzügyigazgatásban. Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei VIII. 59-61. 1.) - A magyar pénz a dénár volt, a magyar forint századrésze. A különféle magyar pénzek a török területen is forogtak.

130. Több budai török fürdő építése fűződik Szokollu Musztafa pasa nevéhez a XVI. század hatvanas-hetvenes éveiben. A felső hévizek táplálták Veli bej fürdőjét (Császár-fürdő), a Kakas-kapu fürdőjét (Király-fürdő), az alsó hévizek a Zöldoszlopos fürdőt (Rudas-fürdő) és a Rác-fürdőt.

131. Schwarzenberg Adolf császári tábornok legnagyobb haditette Győr visszafoglalása volt 1598-ban. Ezt a merész vállalkozást Pálffy Miklóssal együtt készítette elő és vezette. 1600-ban a fellázadt vallon zsoldosok elleni harcban esett el. - Vallonnak nevezték a belga és északfrancia nyelvterületről való zsoldosokat.

132. A Madárhegy Budaörstől keletre van. Valószínű, hogy Szamosközy a várhoz közelebb eső hegyre (Sashegy?)

22

gondolt, mert a Madárhegy Buda más ostromakor is kívül esett az ostromövezeten.

133. Szamosközy a szultáni tanács, a díván, tagjait az általuk viselt arannyal átszőtt vörös bársonyról nevezte bíborosnak. A díván üléseit a nagyvezír vezette. - Szamosközy a továbbiakban Mehmed megfojtását írja le, ez volt a török előkelők kivégzésének szokásos módja.

134. Mars a rómaiaknál a háború istene volt, megfelelt a görög Arésznak.

135. Enean bég említett hadjárata 1596-ban volt.

136. A levágott fejekkel teleaggatott, távolról fának látszó győzelmi jelvényt, amely a törökök lugosi vereségét hirdette, Szamosközy a II. könyvben írta le.

137. A Mezid bég elleni győzelem 1442-ben volt.

138. Hatvant 1596 augusztusában komoly harcok után foglalták vissza a töröktől, és őrségét a várban tartózkodó asszonyokkal és gyermekekkel együtt embertelenül meggyilkolták.

139. A III. könyv a továbbiakban Mihály vajdának a török fölött kivívott bulgáriai győzelmeit ismerteti. Mihály átkelt a Dunán, a Balkán hegységig hatolt előre, és több ezer bolgárt és szerbet menekített át Havasalföldre.

140. Trausner (Trauzner) Lukács kolozsvári polgár, fejedelmi tanácsos, ítélőmester, 1607-1608-ban az országgyűlés elnöke.

141. Kamuthi Farkas (megh. 1626) lugosi és karánsebesi bán volt, később a fejedelmi tanács tagja és a székelyek generálisa lett.

142. Fejedelmi tanács; tagjai az erdélyi három nemzetből és részekbeli birtokosokból kerültek ki.

143. Báthori András bíboros (1566-1599) Zsigmond unokatestvére; Lengyelországban élt.

23

144. Trebitsch (Třebíč) és Leitomischl (Litomyšl): két város Csehország keleti szélén, Morvaország szomszédságában, Oppelntól és Ratibortól eléggé távol.

145. Az 1595. január 28-i szerződés II. pontja szerint a császár Zsigmond minden egyes lányának százezer rajnai forint hozományt ad. (Vö. R. Gooss: i. m. 228.1.) - A rajnai (rénes) forint a XVI. század végén 0,80 magyar forintot ért.

146. Az itt említett egyezséglevél 1599. április 6-án kelt Prágában. (Közzétette R. Gooss: i. m. 261-264. 1.)

147. Vertumnus a rómaiaknál a változások (évszakok, kereskedelem) istene.

148. Az ellentét oka Báthori Boldizsárnak, András testvérének 1594-ben történt törvénytelen kivégzése, Boldizsár, András és István erdélyi birtokainak elkobzása, Erdélynek a Habsburgok kezére játszása stb. volt.

149. Báthori István lengyel király.

150. Az országgyűlésen hozott törvények bevezető szövegéből megállapítható, hogy Zsigmond 21-re hívta össze a rendeket. (Erdélyi Országgyűlési Emlékek IV. 263. 1.)

151. A lengyel király 1587-től a svéd Vasa családból való III. Zsigmond volt, aki - bár Habsburg Miksával szemben szerezte meg a trónt - Habsburg-barát politikát folytatott. A tanácsosok közül András elsősorban Jan Zamojski kancellárra támaszkodott, akinek Báthori István lengyel király unokahúga, Griseldis volt a felesége.

152. Ravazdi György Szamosújvár kapitánya volt, amikor ott Báthori Boldizsárt Zsigmond parancsára megfojtották. 1596-ban őt küldték ki Háromszékbe az előző évben nyert kiváltságuk érvényesítését követelő székelyek leverésére.

153. A következő részben Szamosközy elmondja, hogy Báthori András 1599. március 30-án letette a fejedelmi esküt, és a rendek felesküdtek az új fejedelemre.

24

Zsigmond kívánsága, hogy Besztercét kapja meg, a szászok ellenállásába ütközött, és így teljesíthetetlen volt. De megegyeztek, hogy Zsigmond eltartására András átadja Marosvécs és Sajó uradalmát, továbbá négy helység tizedjövedelmét, készpénzben pedig évi huszonnégyezer magyar forintot fizet. Zsigmond Prágába küldött követei már megállapodtak Erdély átadásáról, amikor megjött a híre az Erdélyben történteknek. A két követ, Bocskai és Náprágyi, újabb hűségesküt tett Rudolfnak, visszatért Erdélybe, és sürgette, hogy András lépjen érintkezésbe Rudolf császárral. András azonban ragaszkodott a hatalomhoz. Bocskai és Náprágyi nem esküdött fel rá, Náprágyi lemondott a kancellárságról, Bocskai pedig elhagyta Erdélyt, mert életét nem látta biztonságban. Mária Krisztina visszatért Grácba, Zsigmond pedig Lengyelországba ment. András Rudolfhoz fordult, és védelmét kérte. Az Erdélyben történt változást a Körös és Maros vidékén telelő tatárok igyekeztek kihasználni, tőrbe csalták a jenőieket, Körösbányáig, Gyulafehérvárig pusztítottak.

154. A csausz eredetileg a szultán udvari testőrét jelentette; ebben az időben a csauszokat követként is alkalmazták.

155. Szinán havasalföldi hadjáratára utal, amely 1595-ben volt.

156. Ezeket a várakat az erdélyi csapatok Borbély György vezetése alatt 1594-1595-ben foglalták vissza a töröktől. L. a 43. jegyzetet.

157. Erdély eleinte évenként tízezer, majd Báthori István idejétől tizenötezer forintot fizetett a töröknek. Az adófizetést Zsigmond megszüntette, amikor 1594-ben elszakadt a török fennhatósága alól. * I. Szolimán (Szulejmán) szultán (uralk. 1520-1566) uralma alatt foglalták el a törökök Budát, és ezzel az országot három részre szakították: Szulejmán határozta meg Erdély függő helyzetét és évi adóját.

158. Az 1599. évi hadjáratra utal. 286. 1.

159. Movilá (Moghila) Jeremiás (uralk. 1595-1606).

25

160. Iffiu Jánost a bíboros csatavesztése után elfogták, és a Marosba fojtották.

161. Vitéz Miklós Torda megye főispánja volt, 1602-ben Besztercét védelmezte Bastával szemben. Basta kivégeztette.

162. Kakas (Kokas) István kolozsvári polgár Bécsben, Padovában, Bolognában és Sienában tanult 1575 és 1586 között.

163. Bogáthi Miklós Heidelbergben, Padovában, Rómában tanult, Székely Mózes idején fejedelmi tanácsos, az 1603-i brassói csata után belehalt sebeibe. - Germanico Malaspina (megh. 1604), San Severo vagy Caserta (Dél-Olaszország) püspöke, több helyen működött pápai követként.

164. Ezután Szamosközy a hajdúk Tolna melletti győzelmét ismerteti a török hajóhad fölött, a tatárok pusztítását a Mátyusföldön, majd visszatér Báthori András történetéhez.

165. Az egyházi átok (anathéma) kimondására utal, amellyel a pápa egyeseket vagy egész közösségeket is sújthatott. A kiátkozás a katolikus egyházból való kizárást jelentette. A kiátkozott befogadásával az átok a befogadóra is kiterjedt. A pápa Szapolyai Jánosra mondotta ki török szövetségéért az átkot, de azután visszavonta.

166. Ma Plzení (Pilsen).

167. Malaspina, a pápa követe 1599. szeptember elején megegyezést kötött Andrással Rudolf császár nevében. A megegyezés lényege az volt, hogy Rudolf nem tesz semmit András ellen, ez viszont szakít a törökkel. A megegyezés itt közölt részleteiről, amelyeket András követe a császár elé terjesztett, egyedül Szamosközy ad hírt. Az egyezmény szövege nem maradt fenn. (R. Gooss: i. m. 264-267. 1.) Az Andrással folytatott megbeszélések alatt a prágai udvar Mihály vajdával András megbuktatásáról tárgyalt.

26

168. A cariaiak (Cares), Caria kisázsiai ország lakói arról voltak hírhedtek, hogy bárkihez zsoldba állottak, aki többet adott.

169. Rudolf 1599. április 8-án kelt leirata százezer tallért ígért Mihály előző évi bulgáriai hadjáratáért és további százezret az az évi vállalkozására. (Erdélyi Országgyűlési Emlékek IV. 87. 1.) * Rácz György hajdúvezér volt, később a császárpártiak mellé állott, és Bocskai ellen harcolt. 1611-ben Radu havasalföldi vajda megölette.

170. Bocskai a császár engedélyétől tette függővé, hogy letegye-e az esküt Andrásra, amikor pedig nem kapta meg, ágyúit és lőszerét átvitte a Részeken levő váraiba.

171. Szeptember 29.

172. Mihály (uralk. 1593-1601) Havasalföld kiemelkedő fejedelme volt, bátorságáért kapta a Vitéz melléknevet. Trónja megszerzésében családja görög rokonságán kívül Báthori Zsigmond is segítette, 1595-ben szerződést kötött vele.

173. A Duna túlsó partján, vagyis Bulgáriában levő törökökre gondolt. Mihály az előző évben valóban átkelt a Dunán, és komoly győzelmeket aratott az ott összevont török csapatok felett. Erről Szamosközy is írt a III. könyvben.

174. Thyestes (Thüesztész) a görög mondában éliszi királyfi, aki elcsábítja bátyja, Atreusz feleségét. Atreusz az asszonyt a tengerbe dobatja, öccsét pedig száműzi. Thüesztész Atreusz fiával akarja Atreuszt megöletni úgy, hogy a köztük levő rokoni kapcsolatot nem fedi fel. Atreusz a fiút kivégezteti, és csak akkor tudja meg, hogy édesfia volt. Bosszúból Thüesztésznek a saját fiait darabokra aprítva eledelül tálalja fel. Thüesztész elátkozza Atreuszt, világgá megy, majd megöleti.

175. Decimus Magnus Ausonius római költő (megh. 393) Mosella c. versében ír a pisztrángról. (XVIII. 2, 88-90.)

176. A XVI. század elején emelt gyulafehérvári püspöki palotát, amely a székesegyházzal összefüggött, és ahol

27

a fejedelmek laktak, a XVII. század eleji küzdelmek és 1603-ban a tűzvész erősen megviselték. Később Bethlen Gábor folytatott itt nagyarányú építkezést. A XVIII. században az egész palotát átépítették.

177. Az iszthmosz a görögben földszorost jelent. Isthmosnak (Iszthmosz) nevezték az ókorban a Közép-Görögországot a Peloponnészosszal összekötő földszorost. Átvágása csak a XIX. században történt meg, a korinthoszi csatorna megépítésével.

178. Báthori András varmiai püspök volt. Wartenburg (Barczevo) Lengyelország északi felében fekszik. Az egykori ferences kolostorban ma is megvan Báthori András sírja. - Varmia Wartenburg latin neve.

179. III. Zsigmond lengyel király első felesége, Habsburg Anna, Mária Krisztina nővére 1598-ban halt meg.

180. A szépia (tintahal) „tintazacskójában" termeli a szépiának nevezett barnavörös festékanyagát, amelyet veszély esetén kifecskendez, hogy üldözői elől eltűnhessen.

181. Az eredeti szöveg nem említ nevet, de az ille mutató névmás valószínűleg a nem „szalonképes" Machiavellire vonatkozik. (B. I.)

182. Publius Ovidius Naso (i. e. 43—i. sz. 17) római költőt Augustus császár a Fekete-tenger partján levő Tomiszba [a mai Konstanca] száműzte. Száműzetésében írt elégiáiban fordul elő a Duna torkolatánál élő coralli nép.

183. II. Mihnea Havasalföld fejedelme volt (uralk. 1577-1583, 1585-1591) * Amurád (III. Murád) (1574-1595).

184. A kurtán (kurtany) a curtean szóból származik, a jelentése: udvaronc, udvari katona. * A kozákok főleg oroszok voltak, Közép-Oroszországból a feudális kizsákmányolás elől délre, a szabad földekre menekült parasztok, katonai szervezetben éltek, a tatárok és a törökök ellen nagy harcokat vívtak. Többen, mint zsoldosok külföldön is harcoltak. Lengyelország

28

kiterjesztette a hatalmát Ukrajnára, és a kozákokat meg akarta fosztani szabadságuktól.

185. Baba Noák (Novac) a Szendrőhöz közeli Porec faluból származott hajdú, majd hajdúvezér volt. Mihály vajda szolgálatában eredményesen harcolt a török ellen. Mihály vajda veresége után az erdélyiek elfogták, és 1601 januárjában Kolozsvár piacán embertelen módon kivégezték. Szamosközy több epigrammát írt a kivégzésről. (Szamosközy IV. 130-131. 1.)

186. A besliák (besli) önkéntesekből álló török lovasok voltak. A besliákat elsősorban testőri szolgálatra használták, de a végvárakban is alkalmazták.

187. Radnóthi János és Bagosi (a Bogáthi valószínűleg másolási hiba) Jakab a nagykancellária jegyzői voltak.

188. A szeptember 23-án kelt idézőlevél hűtlenség címén idézi meg Bocskait, mert nem esküdött fel Andrásra, a hadiszereket Görgényből kivitte, és Magyarországra távozott. (Erdélyi Országgyűlési Emlékek IV. 322-324. 1.)

189. Közöttük volt Bocskai is, aki Báthori Boldizsár elfogatása és megöletése miatt szeptember 23-áról egy második idézőlevelet is kapott. (Uo. 325-326. 1.)

190. A román nyelv az indoeurópai nyelvcsaládhoz, az újlatin nyelvek közé tartozik. Szókincse főleg latin és szláv, de ezeken kívül egyéb (magyar, török stb.) elemeket is tartalmaz. Románia területén i. e. a II. évezredtől laktak trák törzsek, így a dákok, géták. A romanizált dákokra főleg a szlávok gyakoroltak erős hatást. Ennek jele, hogy a trák név itt átment a szlávokra. A görög-trák hatás érvényesült a román írásban, amely régebben cirillbetűs volt.

191. A székely társadalom tagozódásával a Székelyföldön is kialakultak az osztályok. A közszékelyek ismételt megmozdulásokkal védekeztek a jobbágysorba jutás ellen. Az 1562. évi felkelés leverése után azonban az országgyűlés János Zsigmond vezetésével megszilárdította a kialakult osztályrendet. A főnépek és a lófők tartoztak az egyik osztályba, mentesültek az

29

adók alól, csak katonáskodniuk kellett. A másik osztályba a közszékelyeket sorolták, akik a kiváltságos osztálynak vagy magának az uralkodónak a jobbágyai voltak, katonáskodni nem tartoztak. 1595-ben Báthori Zsigmond részben visszaállította a közszékelyek régi szabadságát, hogy a török ellen vezethesse őket. A hadjárat befejezése után a székelyeknek adott kiváltságot semmisnek minősítették. A székelység erre megmozdult, de a fejedelmi csapatok az ellenállást megtörték, a vezetőket kivégezték („véres farsang"), a közszékelyeket jobbágysorba kényszerítették. A székelyek ezért gyűlölték a Báthoriak uralmát, és nem engedelmeskedtek András felhívásának.

192. János Zsigmondot még csecsemőkorában, atyja halála után, 1540-ben a Szapolyai család hívei királlyá választották, de megkoronázására nem került sor. Ettől kezdve az ország részekre szakadása után is használta a Magyarország választott királya címet. 1570-ben a speyeri egyezményben mondott le róla, és vette fel a fejedelem címet.

193. Solon (Szolón) i. e. VI. században újjászervezte az athéni alkotmányt.

194. A Székelyföldön nem alakult ki a megyeszervezet, hanem székek voltak, amelyek bírói és igazgatási körzeteket jelentettek. Eredetileg hét székely szék volt, egyesekből további fiúszékek váltak ki. Háromszék Sepsi-, Kézdi- és Orbaiszék egyesítéséből keletkezett.

195. A Barcaság (Birsa) a brassói medence, amelyet eredetileg a Német Lovagrend kapott meg, de miután a lovagok területüket ki akarták vonni a magyar király fennhatósága alól, 1225-ben II. András kiűzte őket.

196. Mihály anyja görög származású volt, és befolyásos görög családokkal állott rokonságban. Kozia (Cozia) kolostor a hasonló nevű hegy alatt, az Olt folyó partján. Theodóra Mihály bukása után szerzetesrendbe lépett.

197. Lukács evangélista napja október 18-án volt, azaz az új naptár szerint 28-án. Abban az időben a Julius Caesar-féle ónaptár és a XIII. Gergely pápa által 1582-ben bevezetett új naptár között tíz nap volt a különbség.

30

Magyarországon az 1588. évi 28. tc. tette kötelezővé az új naptár használatát, Erdélyben az 1590. évi országgyűlés. A török uralom alatt levő területen sok helyen még a XVII. században is ragaszkodtak a régi naptárhoz. Megmaradt a régi naptár egyes protestáns országokban is, és főleg azoknak a népeknek az időszámításában, amelyek a keleti egyházhoz tartoztak.

198. Quintus Fabius Maximus többszörös római konzul (megh. i. e. 203); a második pun háborúban súlyos helyzetben diktátori hatalommal ruházták fel. Hannibállal szemben követett halogató taktikájáról, amelynek segítségével értékes részeredményeket ért el, a Cunctator (késedelmeskedő) melléknevet kapta.

199. Hannibál (i. e. 247-183) karthágói államférfi és hadvezér. A második pun háborúban (i. e. 218-201) átkelt az Alpokon, és Itália földjén jelentős győzelmeket aratott a rómaiak fölött.

200. Az itt említett eset 1474-ben történt, amikor Mátyás kitörésekkel, ágyútűzzel, az ellenség utánpótlásának elvágásával olyan eredményesen védte Boroszló (Wroclaw) városát Kázmér lengyel és Ulászló cseh király többszörös túlerőben levő seregével szemben, hogy végül az ostromlók kértek fegyverszünetet.

201. A várnai csatában (1444) I. Ulászló, a mohácsiban (1526) II. Lajos magyar király esett el.

202. A továbbiakban Szamosközy elmondja, hogy András fejedelem és Mihály vajda harcra buzdította csapatát. András hálátlansággal vádolta a vajdát, aki megfeledkezett arról, hogy az erdélyiek megmentették a töröktől, és trónra segítették. Kifejtette, hogy a vajda seregétől nem tart, és bízik a győzelemben. Mihály az erdélyiek állhatatlanságát tette szóvá, gazdag zsákmányt ígért, és kiemelte, hogy András nem ért a hadvezetéshez, nincsenek komoly értékű csapatai.

203. Báthori István lengyel királyként a lengyel nemesség érdekében egyrészt a Balti-tenger partvidékéért (Livónia), másrészt a lengyel-litván fennhatóság alatt levő orosz területek megtartásáért harcolt IV. Iván orosz cár ellen 1579-től 1581-ig. Seregében jelentős

31

számú erdélyi katona szolgált. 1580-ban a királyi számadáskönyvek háromezer-háromszázhatvanhat magyar gyalogost és ezerháromszázötvenhat lovast tüntetnek fel. A háború Erdélytől áldozatokat kívánt, de nem egy későbbi erdélyi hadvezérnek (Borbély György, Király Albert stb.) iskolája lett, amelynek tanulságait a török ellen tudták felhasználni.

204. Huszár Péter (1546-1603) veszprémi, majd pápai kapitány, később főkapitány, a dunántúli török elleni harcok egyik kiemelkedő hőse. Életrajzát Takáts Sándor írta meg. (Berenhidai Huszár Péter. Régi magyarkapitányok és generálisok. I. köt. Bp. é. n. 293-336. l.)-Tahy István szlavóniai birtokos volt, korábban részt vett a dunántúli és a horvátországi harcokban.

205. Ciro Spontone (Cyrus Spontonus) (i552?-i6io) veronai származású volt, Basta titkára. Az eseményeket Attioni de' re deli' Vngaria c. munkáján kívül megírta a História della Transilvaniá-han is, amely 1638-ban jelent meg.

206. Zalasd azóta Vajdahunyaddal egyesült. Szálasdi Dánielt Mihály vajda miriszlói veresége után elfogták, kivégezték és felnégyelték.

207. Bessus (Bésszosz) perzsiai satrapa (kormányzó) volt, i. e. 331-ben Nagy Sándor győzelme után Dareiosz perzsa királyt magával hurcolta, majd megölette. Nagy Sándor Bessust elfogta, és a perzsák kereszthalálra ítélték. - Mettius Alba itáliai város uralkodója; a rómaiak elleni árulásáért Tullus Hostilius római király lovakkal tépette szét.

208. A lovasság ebben az időben többre becsülte a kopját, mint a puskát, amelynek kezelése lelassította a rohamot. A kopja (dzsida, lándzsa) szúrásra és döfésre alkalmas, hegyes végű és két-három méteres nyelű szálfegyver volt. A XVI. században a könnyű lovasok nem akarták a még nehézkesen kezelhető puskára kicserélni.

209. Ez volt 1596 elején a „véres farsang". L. a 192. jegyzetet.

32

210. Mezentius Caere etruszk város királya volt; kegyetlensége miatt elűzték. A monda szerint Turnus latiumi királyhoz menekült, és segítette a rómaiak elleni harcban. Aeneas, a rómaiak ősatyja megölte.

211. Mihály 1598-ban a Dunától délre sikeresen harcolt a karamáni bejlerbej és Hafiz Ahmed szilisztrai pasa ellen.

212. Utalás az 1596. október 26-i mezőkeresztesi vereségre. Mezőkeresztes közelében három napon át harcolt egymás ellen a két haderő, a harmadik napon megingott a török sereg, úgyhogy a szultán is veszélyben volt. A császári csapatok az ellenség megsemmisítése helyett a török tábor kifosztásához kezdtek, és ezzel alkalmat adtak a töröknek, hogy megfordítsa a küzdelmet. Miksa főherceg császári hadvezér egész tábora és felszerelése elveszett.

213. Gabii latiumi várost Tarquinius Superbus római király (i. e. VI. sz.) úgy foglalta el, hogy fia Gabiiba menekült, és színleg vállalta az ottani hadsereg vezetését a rómaiak elleni harcban. Közben atyja utasítására megölette Gabii előkelőit, és így a város harc nélkül a rómaiak kezébe jutott.

214. Ausculum (Asculum) itáliai város, ahol Pyrrhus (Pürrhosz) epirusi király i. e. 279-ben győzelmet aratott a rómaiak fölött, de rövidesen vereséget szenvedett; a szólásmondásban az asculumi csata a legyőzöttek győzelmét jelenti a győztesek fölött.

215. Laskói (Lasskai, Laszkói) János a gyulafehérvári káptalan requisitora (levéltárnoka) volt. 1589-ben magyarra fordította Werbőczy Hármaskönyvét. Fordítását felhasználták a Hármaskönyv 1611. évi debreceni kiadásához.

216. E könyv elején Szamosközy beszámol az erdélyi románok Mihály vajda győzelmét követő megmozdulásairól és Erdély meghódolásáról a római császár nevében fellépő Mihály vajdának.

33

217. A kordován finom kidolgozású kecske- vagy juhbőr volt. * A karmazsinon általában az élénk buzérvörös színt értették.

218. A cigány indiai eredetű indoeurópai nomád néptöredék, amely az V-X. században vándorolt ki Észak-Indiából. Európában a cigányok a XV. században jelentek meg tömegesen, és a Balkánon át húzódtak Magyarországra. Egyiptomi származásukat maguk terjesztették, vezetőik a fáraók ivadékának tartották magukat.

219. Bodoni István erdélyi nemes, fejedelmi tanácsos és kincstartó; 1598-ban Zsigmond megbízásából követként járt Vitéz Mihálynál.

220. Az 1562-i székely felkelés leverése után János Zsigmond megígérte, hogy azokat a közszékelyeket, akik nem tartoznak földesúri hatalom alá, saját fennhatósága alatt tartja, utóbb azonban ő is, utódai is sok földet eladományoztak a székely előkelőknek, és így az ott élő közszékelyek földesúri hatalom alá jutottak. Mihály vajda győzelme után a székely főemberek ezeknek a földeknek a visszavételétől, továbbá azoknak a területeknek az elvesztésétől tartottak, amelyeket a közösen használt szántóföldek megcsonkítása, erdők, legelők elvétele stb. révén a község rovására foglaltak el.

221. Claudius Ptolomaeus (Ptolemaiosz) alexandriai görög földrajztudós, csillagász és matematikus (II. század). A világrendszerről írt munkáján kívül földleírása (amely több ezer földrajzi hely szélességét és hosszúságát közli) és térképei is jelentősek.

222. A Naskalat egy csíkszéki hegy neve.

223. A vatiniusi gyűlöletre 1. a bevezető tanulmány 51. jegyzetét.

224. E könyv végén Szamosközy ismerteti a megölt András fejedelem életét, majd a kíséretében levő nemesek pusztulását. Leírja András ünnepélyes temetését Gyulafehérvárott Mihály vajda jelenlétében. Ezután magyarázatot keres Erdély pusztulására, a bukás okát főleg a hazai fejedelmekben és az erkölcsök romlásában

34

látja. Azzal az indokolással, hogy ezekben a részekben sok szó esett a székelyekről, ismerteti a székelységet, életmódját, szokásait, a székely székeket. A Mihály vajda terveit ismételten eláruló Markó (Marco) György el-fogatásának és kivégzésének leírásával megszakad a szöveg.

225. Atlas (Atlasz) a görög mitológia szerint az égboltozatot tartja vállain.

226. Mihály vajda közel tizenegy hónapon át állt Erdély élén; eközben kiderült, hogy a császáriak nem tudják eszközként használni. Havasalföld és Erdély után Moldvát is hatalma alá vonta. Uralma az erdélyi magyar nemesség és a szászság számára igen súlyos volt, szervezkedtek ellene. 1600. szeptember 18-án Miriszló-nál Basta kassai főkapitány és az erdélyiek szétverték seregét. Mihály vajda a lengyelekkel szemben is alulmaradt : Erdély után elveszítette Moldvát és Havasalföldet is. Minthogy a prágai udvar még most sem tette meg a szükséges intézkedéseket Erdély kormányzatának rendezésére, 1601 elején hívei újból Báthori Zsigmondot választották meg fejedelemnek, de fejedelemsége csak pünkösdi királyság volt: augusztus 3-án Goroszlónál Basta és a császáriak kegyébe újból visszavett Mihály vajda hadától vereséget szenvedett. Még egyszer felvillant ugyan előtte a lehetőség, amikor Basta Mihály vajdát vallon zsoldosokkal megölette, de azután belenyugodott sorsába, és az 1597. évi megegyezés megújításával 1602. június 26-án végérvényesen elhagyta Erdélyt. Az erdélyiek egyik csoportja Székely Mózes vezetésével folytatta a harcot a Habsburg-uralom ellen. A vállalkozás azonban július 2-án Gyulafehérvár közelében Tövis mellett vereséggel járt, és Székely Mózesnek menekülnie kellett Erdélyből. Erről a két és fél éves időszakról Szamosközynek csak jegyzetei, feljegyzései maradtak.

227. Alvinc (Vintu de Jos) reneszánsz kastélyát György barát építtette. 1551-ben a Habsburg-zsoldosok ebben a kastélyban gyilkolták meg.

35

228. Bethlen Gábor, a későbbi fejedelem 1580-ban született Marosillyén (Ilia) középbirtokos nemes családból. Tizenhárom éves korában került Báthori Zsigmond udvarába, részt vett a török elleni harcokban a Havasalföldön és a Temes-vidéken. 1599-ben Báthori András oldalán küzdött, és súlyosan megsebesült. 1601-ben és 1602-ben Basta ellen harcolt.

229. A Basta zsoldjában álló hajdúcsapatokra utal. Az 1602 decemberében tartott gyulafehérvári országgyűlés azt kérte Bastától, hogy az országban rabló-fosztogató katonákat és hajdúkat tiltsa el a kóborlástól, és a feleslegeseket távolítsa el. (Erdélyi Országgyűlési Emlékek V. 158. 1.)

230. Szamosújvár (Gherla) várát Szapolyai János, majd György barát építtette; az utóbbi megbízásából itt dolgozott Domenico da Bologna olasz építész.

231. Hasszán i6or-ben s 1602-ben vezetett hadjáratot Magyarországra. Fővezérsége alatt 1602-ben újra elfoglalták ugyan az előző évben visszafoglalt Székesfehérvárt, de a császári hadsereg Budát ostromolta, és felszabadította Pestet. Leváltása után III. Mohamed szultán (1595-1603) Lala Mohamedet nevezte ki szerdárnak.

232. A Kara Jazidzsi-féle felkelés 1595-ben lángolt fel Ázsiában, és évekig nem lehetett elfojtani. A felkelők 1602-ben megverték az ellenük küldött sereget, és elfoglalták Caesareát. Kara Jazidzsi azután valóban meghódolt a szultánnak, részt vett az európai hadjáratban, és hamarosan elpusztult.

233. Bethlen Gábor, aki Szamosközy munkáját átnézte, a Kara Jazidzsi-féle versengésre a margón megjegyezte: non est verum (nem felel meg a valóságnak).

234. A török hadseregben és államigazgatásban sok nem török is szolgált; ezek főleg a balkáni népekből kerültek ki. Nádasdy Ferenc (1555-1604), a „fekete bég" híres törökverő hős volt. A török rabok, ha váltságdíjukat megfizették, szabadulhattak a rabságból. Olykor kezesek ellenében ideiglenesen el is engedték őket, hogy váltságdíjukat (esetleg koldulással) megszerezzék.

36

Ugyanígy nyílhatott meg a szabadulás útja a magyar rabok számára is. Előfordult, hogy a foglyokat kicserélték, és így pénzfizetés nélkül lettek szabaddá. Más adat szerint Bektas pasa szolnoki születésű török volt. (Takáts Sándor: i. m. 335. 1.)

235. Szamosközy ezt a kérdést munkájának olyan részében fejthette ki, amely nem maradt meg.

236. Huszár Péter Báthori András bukása után is Erdélyben maradt, és Mihály vajda veresége után, amikor a rendek Zsigmond visszahívásáról döntöttek, ez ellen foglalt állást. Emiatt börtönbe vetették; Basta szabadította ki, s egyúttal kinevezte lugosi és karánsebesi bánnak is.

237. Gausdia (Gavosdia, Gávojdia) falu Lúgostól délkeletre.

238. Bethlen Gábor javítása: centum et [viginti] (százhúsz).

239. Bethlen Gábor javítása: százhúsz.

240. Henri Duval, comte de Dampierre (1580-1620) a harmincéves háború egyik legjobb császári hadvezére; Bethlen Gábor felkelése idején, Pozsony ostromakor, a Bethlen hadai ellen indított ellentámadás során esett el.

241. Nikolaus Burghausen és Hans von Molart mint Rudolf császár biztosai 1602 végén érkeztek meg Gyulafehérvárra, és 1603 januárjára összehívták az országgyűlést.

242. Bethlen javítása: quadringenti (négyszáz).

243. „Hinc illae lacrimae." Terentius: Andria 125. Vö. Horatius: Epist. I. 19, 41. (B. I.)

244. Ez Bethlen javítása, amelyet a kitörölt eredeti szám helyére írt.

245. Marcus Ulpius Traianus római császár (uralk. 98-117) a dákok függetlenségét csak két hadjáratban tudta megtörni (101-107). Decebal öngyilkos lett. Dio Cassius Cocceianus Rómában élt görög történetíró (III. sz.) főmunkája Róma történetéről töredékesen maradt meg. Azt írja, hogy Decebal a királyi székhelye mellett folyó Sargetia fenekén rejtette el kincseit (68, 14).

37

246. Marosújvári.

247. Bethlen javítása: százhúsz.

248. Apulum Dacia tartománynak a legerősebb helye volt (II—III. század). - Szamosközy bizonyára munkájának valamelyik eltűnt részére utal.

249. Amikor Buda elfoglalása után Magyarország három részre szakadt, és Szapolyai családja Erdélybe ment, az erdélyi püspök gyulafehérvári palotájába költözött. A palota a XVII. század elején elpusztult. Az 1603 márciusában felvett leltár szerint már a tűzvész előtt nagyon elhanyagolt állapotban volt. (Erdélyi Országgyűlési Emlékek V. 206—207. 1.)

250. Bethlen javítása: supra ducentos annos (kétszáz évnél több). Egy XVII. századi kéz pedig odajegyezte, hogy a másik kötetben négyszáz évesnek mondja.

251. Ferdinánd építkezése az 1551-1556 közötti évekre esett, amikor Erdély Habsburg-uralom alatt volt.

252. Apulia dél-itáliai tartomány volt az Adriai-tenger partján. Területe nagyrészt karsztos mészkő, csapadékszegény, talaja terméketlen, főképp állattenyésztésre alkalmas.

253. Bethlen megjegyzése: Invehitur in Principum Transilvaniae incuriam (Támadja az erdélyi fejedelmek nemtörődömségét).

254. L. a 339-34io 435~447- lapon.

255. Bethlen javítása: decem et sex (tizenhat).

256. A szakállas a puskánál nagyobb, az ágyúnál kisebb lőfegyver, amely a cső végére kovácsolt vashorogról (szakáll) nyerte a nevét. Ezzel a horoggal támasztották a várfal peremének a köveire. A végvárak igen elterjedt fegyvere volt.

257. Az eredetiben: „Tyria maria miscebant"; lefordíthatatlan, közmondásszerű fordulat, Szamosközy humanista szóbogarászásainak jellemző példája. Sextus Pompeius Festus római grammatikus (I. század) szerint: „Tyria maria in proverbium deductum est, quod Tyro

38

oriundi Poeni adeo potentes maris fuerunt, ut omnibus mortalibus navigatio esset periculosa." - (A „tyrusi tengerek" kifejezés úgy került a közmondásba, hogy a tyrusi eredetű punok annyira hatalmasak voltak a tengeren, hogy a hajózást minden halandó számára veszedelmessé tették.) p. 355. (B. I.)

258. Didymus alexandriai grammatikus (i. e. I. század); állítólag háromezer-ötszáz kötetet írt össze. (B. I.)

259. Marcus Tullius Cicero (i. e. 106-43) római szónok, író, államférfi. Beszédein kívül filozófiai és szónoklatelméleti művei, továbbá levelei maradtak meg.

260. Izabella királyné (1519-1559) I. Zsigmond lengyel király leánya, Szapolyai János felesége. Amikor a török 1541-ben elfoglalta Budát, a csecsemő János Zsigmonddal Erdélybe ment. 1551-ben György barát nyomására kénytelen volt átadni az országot a Habsburgoknak. 1556-ban visszatért, és fia nevében haláláig önállóan uralkodott. Nem állapítható meg, hogy Szamosközy a palota melyik részére utal.

261. A pandúr szó a magyarban valószínűleg olasz eredetű délszláv jövevényszó. A hajdúkhoz, martalócokhoz hasonló katonaságot jelentett. A XVIII. századtól gyalogos katonát értettek rajta.

262. Mirza (Merza) eredetileg Timur fiainak a címe volt, majd általában herceget jelentett. - A tribunus militum a római hadseregben főtiszt volt, akit egy időben consuli hatalommal ruháztak fel.

263. A falco jelentése: sólyom. Kisebb ágyúfajta, amelyet azonban a várfalak törésére is használtak. Magyar neve falkony (az olasz falcone szóból).

264. Epimetheus (Epimétheusz) a görög monda szerint Prometheus (Prométheusz) fiatalabb testvére. Itt az egymás mellé állítás a két név etimológiájára utal:

265. Prometheus = előre látó, előre megfontolt; Epimethe-us = utólag megfontolt, elkésve gondolkodó. — Sardanapal (Szardanapal) a méd-perzsa monda szerint

39

Asszíria utolsó királya; elpuhult, fényűző uralkodó volt. Amikor fővárosát, Ninivét a médek ostrom alá fogták, felgyújtotta palotáját, és ott pusztult el udvarával, kincseivel együtt. - Viharszünet (alcedonia). Alcedo ispida a jégmadár latin neve. Ez a színpompás tollú madár állandóan halászik a tengerben vagy más vizekben, és csak arra a tizennégy napra vonul vissza, amikor költ. Ezt az időszakot nevezték alcedoniának, ami átvitt értelemben szünetet jelent.

266. Dido (Elissa) türoszi királyleány, a monda szerint i. e. a IX. században alapította Karthágót. Iarbas (Jarba), Mauretania királya Didót feleségül akarta venni, a visszautasításra azzal válaszolt, hogy háborút indított Karthágó ellen. - Nagy Sándor (i. e. 356-323) makedón király, hatalmas birodalmat épített ki, és a meghódított területeken több mint félszáz város alapját vetette meg. Közöttük a legfontosabb az Egyiptom meghódítása után a Földközi-tenger partján alapított Alexandria. - Romulus a monda szerint Róma megalapítója és első királya (i. e. 753-716). - Veii etruszk város volt Rómától északnyugatra, a rómaiak hosszú harcok után csak az i. e. IV. században kerekedtek fölébe. -A Makkabeus név a „makkabi" (kalapács) szóból származik. Ezt a nevet nyerte vitézségéért Júdás szabadsághős (megh. i. e. 161-ben); testvéreit is így nevezték el. A Makkabeusok nagy harcban, amelyet már Júdás atyja kezdett el, vívták ki Júdea függetlenségét a Szíriában uralkodó Szeleukidákkal szemben. Ettől kezdve (i. e. 104) a Makkabeusok voltak Júdea királyai, míg csak uralmukat a rómaiak meg nem döntötték.

267. A Gradus Gemonii vagy Scalae Gemoniae nevet viselte a római Capitolium északnyugati lejtőjén a Tiberis folyóhoz vezető lépcső, amelyen a kivégzettek testét a folyóba hurcolták. Szamosközy itt általánosságban vesztőhelyet jelöl vele.

268. Tholdi István fejedelmi tanácsos volt, Székely Mózes veresége után sebesülten fogságba jutott, és sebeibe hamarosan belehalt. - Vajda Miklós a vesztett csata után Brassóba menekült, Basta zsoldosai elfogták és

40

felakasztották. - Boronkai János Karánsebesre menekült, majd Basta engedélyével hazatért. 1604 elején kivégezték.

269. Saguntum a rómaiakkal szövetséges város volt Hispániában, a Pireneusi-félszigeten. Hannibál csapatai i. e. 219-ben csak nagy harcok után tudták elfoglalni, a védők megadás helyett a halált választották.

270. A torony valószínűleg Bekes Gáspárról kapta a nevét. Bekes (1520—1579) előkelő erdélyi nemes volt, János Zsigmond bizalmas embere, kincstartó, a fejedelmi tanács tagja. János Zsigmond halála után fejedelemjelölt. Báthori Istvánnal eleinte harcban állott, de azután kibékült, és szolgálatába szegődött.

271. Ptolemaiosz Geographiájában valóban szerepel Dacia városai között Petrodana (Lib. III. 7.), ennek Zalatna közelébe helyezése azonban alaptalan. Zalatna római kori neve Ampelum volt. Szamosközy feltevése Petrodana és Petredan kapcsolatáról szintén nem indokolható. Alsó-Fehér megyében volt ugyan egy Petrosán (Ompolykövesd, Pátringeni) nevű falu, ez azonban késői település, legalábbis a XV. századig nem ismeretes. (Iczkovits Emma: Az erdélyi Fehér megye a középkorban. Bp. 1939.) - Zalatna helyén valóban folyt aranybányászat a rómaiak idején. A magyar Zalatna név a délszláv zlaten, zlatna, zlatno (jelentése: arany) melléknévből származik, és a XIII. század közepe előtt alakulhatott ki. (Melich János: A honfoglalás kori Magyarország. Bp. 1929. 243-246.1.) A Zalatna tehát semmi összefüggésben nincsen a salarium (zsold) szóval, amely a sal (só) szóból alakult, és arra emlékeztet, hogy a fizetést valamikor sóban adták. Szamosközy szómagyarázata nem helytálló.

272. Tótfaludon (Tăuţi) pálos monostor volt. - A sírkő eredetiben nem maradt meg, leírások alapján tette közzé szövegét Theodor Mommsen a Corpus Inscriptionum Latinarum III/I. kötetében (Berlin, 1873.) 1312. sz. Mommsen Szamosközy Analectáját ismerte. A sírkőn olvasható szöveg a következő: D[is] M[anibus] / M[arco] Ulp[io] Augfusti] / lib[erto] Hermiae proc[uratori] / aurariarum cuius / reliquiae ex

41

indulgentia / Aug[usti] n[ostri] Romám latae / sunt / Salonia Pale- strice / coniunx et Diogenes / lib[ertus] benemerenti fe- cer[unt] / vixit ann[os] LV. Magyar fordítása: Az alvilági szellemeknek. Marcus Ulpius Hermias felszabadított császári rabszolgának, az aranybányák felügyelőjének, akinek maradványait császári engedéllyel Rómába vitték, érdemeiért felesége, Salonia Palestrice, és Diogenes felszabadított rabszolga emelte. Élt 55 évet.

273. A rabszolga a rabszolgatartó tulajdona volt, amellyel szabadon rendelkezhetett. A római társadalomban a rabszolgák a termelés minden ágában fontos feladatokat láttak el. Egyes rabszolgákat földesuruk felszabadíthatott. A felszabadítás (manumissio) úgy történt, hogy az úr hatóság vagy tanúk előtt, szóban vagy írásban a rabszolgát szabaddá nyilvánította. A felszabadított rabszolga (libertus) ura nevét kapta meg, és legtöbbször továbbra is ura szolgálatában maradt, csak rabszolgai alárendeltsége szűnt meg. A császár is az előírt módon szabadíthatta fel rabszolgáit. Az Ulpius névből látható, hogy az itt említett rabszolgát Marcus Ulpius Traianus császár, esetleg a császári család valamelyik tagja szabadította fel. A felszabadított rabszolga Traianus uralkodása alatt vagy után állt az aranybányák élén. - Szamosközy a felirat szövegét hibásan egészítette ki: „Augusti nostri" helyett „Augusti numinis"-t olvasott. Az átírásban a helyesbített szöveg szerepel. Hibás olvasás alapján állította Szamosközy, hogy Ulpius maradványait Rómából vitték Daciába (Roma alatae). A helyes szöveg: Romam latae. Vagyis nem Rómából szállították Daciába, hanem fordítva. Így az alatae szóhoz fűzött magyarázata megalapozatlan.

274. „Homini mortuo ne ossa legito, quo post funus faciat; excipit bellicam peregrinamque mortem." Cicero: De legibus. II. 24, 60. (B. I.) - Ne gyűjtsd össze az elhunytak csontjait, hogy utána (ti. újból) eltemesd azokat, kivéve a háborúban és idegenben elhaltakét.

275. Körösbánya (Baia de Cris) Zaránd (később Hunyad) megyében.

276. Május 8-án.

42

277. A helvét hitvallás (Confessio Helvetica) a református vallás tanításait rendszerezi. Két ilyen összefoglalás készült. Az első 1536-ban a Zwingli-féle reformációhoz csatlakozott svájci (innét a helvét név) kantonok gyűlésén. A másodikat H. Bullinger svájci reformátor foglalta össze Zwingli és Kálvin tanításának egyesítésével. A második helvét hitvallást 1566-ban fogadták el, és a reformátusok ezt tekintették vallásuk alapjául. Ezzel különböztették meg magukat a többi protestánstól.

278. Szamosközy magyarázata (a cserebogár neve a csertölgy, cserfa nevével függ össze) a népetimológiát követi. A cserebogár nevét a nép az ismeretlen eredetű cserebüly, csereboh, cserebog szóból alakította ki a bogár hatására, holott a csereboh stb. szavak nem összetettek. (A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I. köt. Bp. 1967. 507. 1.)

279. A feudalizmus idején nem volt egységes mértékrendszer, hanem vidékenként más és más mértéket használtak. Bár Erdélyben az 1558., 1559. és 1571. évi országgyűlés a kolozsvári mértékek országos használatát rendelte el, ténylegesen továbbra is érvényben maradt a többi mérték. Az erdélyi vagy kolozsvári köböl nyolcvékás volt. Egy véka tizenhat kupát tartalmazott. A kupát 1,41 literrel számították. így tehát a kolozsvári köböl kb. száznyolcvan, a gyulafehérvári pedig kb. százötvenhét liter volt.

280. Resinár (Răşinari) a szebeni szász székben volt.

281. Valószínűleg Rüsz (Rusi) falu a szebeni székben.

282. A könyv elején Szamosközy leírja, hogy Székely Mózes Szamosújvár ostromába fogott, hogy az ott tartózkodó Bastát elfogja. A vár elfoglalása azonban túlságosan nagy feladat volt, így megelégedett körülzárásával. Egyúttal portyázó csapatait a császárpárti seregek leverésére küldte. Elgondolásai csak részben valósultak meg. Basta az ostromzáron keresztül kiszökött Szamosújvárról, és Kolozsvárra, majd Szatmárra ment. Ezzel Szamosújvár jelentősége erősen csökkent Székely Mózes számára, de serege sem

43

boldogult a vár ostromával. Viszont csapatai sikeresen harcoltak a császáriak ellen: Dés közelében megverték a hajdúkat és a császárpárti nemeseket; a Basta támogatására küldött havasalföldi hadakra két helyen is csapást mértek; Beszterce közelében Demeter falu mellett maga Kis Farkas, a havasalföldi csapatok parancsnoka is fogságba jutott; Segesvár mellett szétszórtak egy vlahokból és rácokból álló kisebb segélyhadat. Az olasz Capreoli grófot, akit Basta a székelyek mozgósítására küldött, Székely Mózes emberei elfogták. A Székelyföld ellenállásának megtörésére Háromszéket fosztogatták, de a tatár hadaktól megkímélték a székelyeket. Székely Mózes Kolozsvár ellen vezette főseregét. Szamosközy, mielőtt az ostrom leírásába kezdene, ismerteti a város fekvését, múltját és igazgatását.

283. Március 21-től június 21-ig.

284. 1601. november 17-től ostromolta Zsigmond Kolozsvárt, de a császáriak erős őrséget hagytak védelmére, és a kolozsváriak titokban kérték, hogy kímélje a várost; a téli idő sem volt alkalmas a hadviselésre, ezért december elején téli szállásra küldte csapatait.

285. Nyolc forint volt a német gyalogos katona havi zsoldja.

286. Caudium helység volt Közép-Itáliában. A közelében levő hegyszorosban i. e. 321-ben a samniumiak megadásra kényszerítették a római hadsereget. A foglyokat megszégyenítésként három lándzsából összeállított iga alatt hajtották át, innen a caudiumi iga kifejezés.

287. Democritus (Démokritosz i. e. 460-370) materialista görög filozófus, aki megsejtette az anyag szerkezetét. Szerinte a világ üres térből és atomokból, azaz oszthatatlan részecskékből áll, amelyek öröktől valók, és állandó mozgásban vannak.

288. Johann Prajner (Preuner) Basta alvezére volt; máshol Szamosközy a Prajner vezette egységet féllégiónak mondja.

44

289. História animalium c. munkájában Arisztotelész írja, hogy Afrikában (Libya) mindig újabb és újabb állatfajok tűnnek fel. (B. I.)

290. A jezsuiták 1580-ban Kolozsmonostoron telepedtek le, majd beköltöztek a városba, és a Farkas utcában két elhagyott kolostort kaptak meg, a szeminárium részére pedig külön épületet építettek. 1589 elején el kellett hagyniuk Kolozsvárt, de 1595-ben az országgyűlés végzése alapján újból megkezdhették működésüket. (Veress Endre: A kolozsvári Báthory-egyetem története lerombolásáig, 1603-ig. Erdélyi Múzeum 1906.)

291. Kolozsvári valláson Szamosközy az unitáriust érti. - Thoroczkai Máté (1579-1603?) unitárius püspök volt. Isteni dicséretek, imádságos és vigasztaló énekek c. munkája 1607-ben jelent meg. – A szuperintendens püspöknek felel meg.

292. A Samosata szíriai városból való Pál antiochiai püspök (260 körül), azt hirdette, hogy Krisztus emberként született, és az Ige költözött belé. Tanítását az antiochiai zsinat 269-ben elítélte. Samosatai Pál követőit samosatenusnak nevezték.

293. Giorgio Blandrata (1515?-1588) olasz származású hitújító, előbb a lengyel királyi, majd az erdélyi fejedelmi udvar orvosa.

294. Dávid Ferenc (1520?-1579) Kolozsvárott a Szentháromság-tagadók papja, majd püspöke volt. A reformátusokkal vívott harcok árán biztosította a Szentháromság-tagadó tanítás széles körű elterjedését. Amikor tanításai egyre merészebbek lettek, a Szentháromság-tagadók tábora is kettészakadt. Dávid Ferencet zsinat elé állították és elítélték. A dévai börtönben fejezte be életét.

295. A következőkben Szamosközy ismerteti az erdélyi vallások késhegyig menő harcát. Mindegyik vallásfelekezet a saját védelme érdekében támadja a másikat, véget nem érő, kíméletlen küzdelemben, amely megbontja a társadalmat. Majd közli Thoroczkai Máté és paptársa beszédét a katolikusok ellen és

45

felhívását a kolozsváriakhoz, hogy ne tűrjék a jezsuitákat a városban.

296. Iustinus valószínűleg a III. században élt; kivonatot készített az I. századi Pompeius Trogus negyvennégy kötetes világtörténetéből, ez azután több kiadást megért. A szerző teljes neve és munkájának címe nem állapítható meg. A Szamosközy által említett név valóban ismeretlen, Iustinust Marcus Iunianus Iustinus néven is említik. - Mátyás király híres könyvtára, a Corvina a török időkben nagyrészt szétszóródott. Iustinus említett munkája több példányban is meglehetett, mert Prágában és Drezdában van egy-egy belőle, amelyekről az a felfogás, hogy a Corvinából valók. (Csapodi Csaba: The Corvinian Library. History and Stock. Bp. I973- 374- tétel, 265. 1.; Jakó Zsigmond: Erdély és a Corvina. Magyar Könyvszemle 1966. 237-244. 1.) - Marcantonio Marietti jezsuita 1602-ben Báthori Zsigmond egyik követe Bastához.

297. Ezután Szamosközy még elmondja, hogy állítólag Székely Mózes és Bektas is küldött egyeseket, akiknek az volt a feladatuk, hogy a jezsuiták ellen tüzeljék a tömeget. A továbbiakban beszámol Székely Mózes egyik csapatának a Szatmár megyei Váralja mellett levő német tábor elleni támadásáról és vereségéről. Egy másik csapat viszont cselt vetett és veszteségeket okozott a segesvári szászoknak és a német őrségnek. A VI. Hebdomas VI. könyve részletesen foglalkozik Beszterce ostromával, a város és Székely Mózes tárgyalásaival, a városon belül kialakult két ellentétes felfogással. Székely Mózes a nagyobb hatás kedvéért bemutatta a török szultán levelét, amelyben őt ajánlja fejedelemnek, és nemcsak a nyolc éve elmaradt adót engedi el, hanem mentességet ad további hat évre is. Ennek során Szamosközy ismerteti a török adó lényegét: a hivatalosan megállapított tizenötezer tallér a különféle udvari méltóságoknak kifizetett összegekkel hatvanezerre emelkedik. A VII. könyv első fele Beszterce további ostromáról, majd meghódolásáról szól, a második fele pedig a csengeriek meneküléséről és a vallonok által véghezvitt kifosztásáról ír, végül visszatér az erdélyi hadjáratra. Ismerteti Szászsebes

46

megadását és a szebeniek vereségét. Mialatt Székely Mózes hadai a városokat ostromolják, a tatárok pusztítják Erdélyt és a Részeket. Székely Mózes hadjárata alatt több mint húszezer embert hurcolnak fogságba. A VII. Hebdomas I. könyvében Szamosközy leírja, hogy a prágai udvar kezdeményezésére tárgyalások indultak Székely Mózessel; Rudolf kész volt átadni az egykori erdélyi vajdaság területét, de Váradot, Kővárt, Husztot és a hozzájuk tartozó megyéket magának akarta megtartani. Székely Mózes hosszas töprengés után csak két hónap múlva válaszolt, és álláspontja nem volt messze a Rudolfétól. Döntése azonban elkésett: követei útban voltak, amikor Radu havasalföldi fejedelemtől megsemmisítő vereséget szenvedett, és maga is a csatatéren maradt.

298. Milo híres görög atléta Croton dél-itáliai városból; többszörös olimpiai bajnok volt. - Pacideianus ismert gladiátor; Horatius versében szerepel. Sat. I. 7, 97- (B. I.)

299. Radu Şerban (uralk. 1602-1610, 1611) anyja révén IV. Basarab havasalföldi fejedelem (uralk. 1512-1521) dédunokája volt. Radu Mihnea török bábfejedelem, továbbá a moldvaiak és a lengyelek által támogatott Simeon Movilă, a moldvai vajda testvére ellenében nehéz küzdelmek közepette foglalta el a trónt. Habsburg-szolgálatban Bécsben halt meg 1620-ban.

300. Radu, aki Basta és havasalföldi bojárok (vlah előkelők) segítségével lett fejedelem, valójában a törökkel szemben foglalt állást, és a császári politikát támogatta. Komolyan nem gondolhatott arra, hogy elismeri a szultán fennhatóságát.

301. A rómaiak az isteneknek mellékneveket adtak, amelyekkel tulajdonságaikat igyekeztek kifejezni. Az itt említett nevekkel a hadsereg magatartását viszik át a hadiistenre és a főistenre. Jupiterre a Megállító (Stator) név mellett Szamosközy a Praedator (Zsákmányoló) nevet is alkalmazza.

302. Kis Farkas és Csonka János volt a vezére annak a csapatnak, amely Székely Mózes hadaitól Beszterce

47

közelében vereséget szenvedett (1. a 296. jegyzetet). Kis Farkasról Szamosközy leírta, hogy a csatában a tatárok fogságába esett, de Székely Mózes kétszáz aranyon kiváltotta, és bevette seregébe. Székely Mózes oldalán vett részt a további harcokban. Basta kivégeztette.

303. Lucumo etruszk szó; jelentése - Festus szójegyzéke (p. 120) szerint -: megszállott, őrült. (B. I.) A deli török szó eredetileg szintén azt jelentette, hogy őrült, vakmerő; később a török irreguláris lovasság egyik fajtáját jelölték így.

304. Achates Vergilius Aeneis c. hőskölteményében Aeneas hűséges kísérője.

305. Ezután Szamosközy elmondja, hogy Rácz György csapatai elindultak Erdélybe. Közben Székely Mózes és Bektas pasa felszólították Radut, hogy kössön békét a török szultánnal, és éljen barátságban Székely Mózessel. Szamosközy szó szerint beveszi szövegébe Radunak és a bojárok tanácsának 1603. június 11-én kelt egy-egy levelét, amelyben bejelentik, hogy készek a megegyezésre. Rácz György és a császári biztosok felhívására háromezer székely csatlakozott Radu seregéhez. Radu előreküldött katonasága a megegyezés hírére lázongani kezdett, vezetői azonban lecsendesítették.

306. A könyv elején Szamosközy leírja, hogy Rácz György serege elfogta Székely Mózes és Radu követét, és ezzel igyekezett elejét venni a további tárgyalásoknak. A székelyek Székely Mózes megbízottait fogták el, és szolgáltatták ki a segesvári német parancsnoknak, aki megölette őket. Székely Mózes erre Makó György székely nemes vezetésével hadat küldött Radu Erdélyben levő seregének leverésére. Makó azonban nem tudta legyőzni Rácz György csapatait, sőt második próbálkozása súlyos vereséggel végződött. A fogságba esett Makót megölték, és fejét megküldték Radunak. Székely bízott abban, hogy komoly erőkkel rendelkezik, bár seregei szétszórtan voltak Erdélyben.

48

307. Aloisius Radibrat dalmát származású császári biztos, majd tábormester volt. Ebben az időben Rácz György seregében működött.

308. Törcsvár (Bran) a XIV. században épült vár a brassói szász székben, a Törcsvári-hágó közelében.

309. Ez a lengyel csapat mintegy kétezer önkéntesből állott, élükön Jan Kaminski lengyel nemessel. Előbb Rudolf zsoldjába szegődtek, részt vettek Pest ostromában és más hadműveletekben, de miután fél évig nem kapták meg a zsoldjukat, és a császári hadvezérek mégsem engedték el őket, Erdélybe mentek, és Székely Mózes szolgálatába állottak. Előbb Dés mellett állomásoztak, hogy Basta csapatainak esetleges betörése ellen védjék az országot, majd Székely Mózes sürgősen magához rendelte őket, de a döntő ütközetig nem értek hozzá.

310. Magyarországon a lőcsei, Erdélyben a brassói a legrégibb ismert papírmalom. Ez 1546-ban kezdte a működését. Ezenkívül Kolozsvárott és Nagyszebenben is gyártottak papírt. (Bogdán István: Az első magyar papírmalmok. Papíripar 1959. 67-73. !•)

311. A székely származású Halmágyi István korábban Mihály vajda udvarában szolgált, majd visszajött a Havasalföldről, és Székely Mózes táborában ötszáz főnyi csapat parancsnoka lett.

312. Vö. a 296. jegyzettel.

313. Rosnyó (Bazarozsnyó, Risnov) és Volkány (Szászvolkány, Vulcan) helység a brassói szász székben.

314. Vö. a 262. jegyzettel. Szamosközy szerint a tatároknál és a vlahoknál katonai parancsnokot jelent.

315. Weiss (Albinus) Mihály (1569-1612) erdélyi szász polgár, Rudolf szolgálatában állott, a magyar kancelláriában, 1589-ben nemességet nyert. 1590-ben visszatért szülővárosába, Brassóba. Városi tanácsos, éveken át bíró volt. Többször vett részt diplomáciai küldetésekben. Megírta Brassó történetét és a Báthori

49

Gábor elleni megmozdulást. Báthori Gábor támadásakor Brassó védelmében halt meg.

316. Vistier román szó; jelentése: kincstartó.

317. A három Sesostris nevű egyiptomi király közül III. Sesostris (uralk. i. e. XIX. században) a legjelentősebb, akiről több monda keletkezett. Az itteni utalás arra vonatkozik, hogy Sesostris négy királyi foglyát fogatta be aranyszekerébe. Amikor egyikük ismételten hátranézett, és Sesostris ennek okát kérdezte, a fogoly azt válaszolta : nézi, hogy a kerék egyik része fent van, azután lekerül, és ugyanez történik fordítva is. (Borzsák István: Az antikvitás XVI. századi képe. Bp. 1960. 359-360. 1.)

318. A IV. könyv hátralevő részében Szamosközy a magyar nemesek pusztulásáról számol be, és Székely Mózest a saját hiszékenysége áldozatának tartja. Mihály vajdát és Radut hasonlítja össze. Az V. könyvben a magyarok pusztulásáról és meneküléséről, továbbá a vlah parasztok megmozdulásáról is. Felsorolja azokat a szokatlan jeleket, jóslatokat, amelyek már jóval előbb Székely Mózes vereségére utaltak.

319. Július Caesar felsorolásában a pagus a domus és a civitas között szerepel, kerület, vidék jelentésben. (Bellum Gallicum VI. 11.) - A székely székeket és nevük eredetét Szamosközy a VI. Pentas I. könyvében ismerteti. (II. 380-381. 1.)

320. Náprágyi Demeter a császári udvar részére készített jelentésében leírta, hogy öt sóbánya van (Torda, Vízakna, Kolozs, Csík, Dés), amelyek kiváló minőségű sót szolgáltatnak. A nemesek házuk használatára ingyen kapják a sót, amelyet különben kockánként öt dénáron lehet vásárolni. A béke idején a sót a Maros és a Szamos folyón szállították ki az országból. Becslése szerint a kincstárnak sóeladásból évi százezer tallér jövedelme lehetne. (Erdélyi Országgyűlési Emlékek. V. 170. 1.) - Székely Mózes sófalvi sókamarás volt.

321. Bekes Gáspár I. Miksa támogatásával 1575-ben tört be Erdélybe, hogy Báthori István uralmát megdöntse. A Székelyföld felé tartott, hogy a székelyek, akik Báthori

50

ellen ismételten felkeltek, csatlakozhassanak hozzá. Báthori hadai július 9-én a Maros mentén Kerelőszentpálnál (Szinpaul) döntő győzelmet arattak Bekes serege fölött.

322. Báthori István lengyel király oroszországi hadjárata 1579-1581-ben volt. - Bornemisza János lovaskapitányként szolgált.

323. 1595-ben részt vett a havasalföldi hadjáratban. Vö. a 43. jegyzettel. 1601-1602-ben, amikor Zsigmond újból megszerezte a fejedelemséget, tanácsos és az ország generálisa volt.

324. Székely Mózes Kolozsvárott tízdukátos aranypénzt veretett 1603-ban. A pénz elülső oldalán címere látható, ezzel a körirattal: MOISES ZEKEL DE SEMIENFALVA VAIVODA TRANSILVANIAE ET SICUL[ORUM] COMES. A hátsó oldalon a Szamosközy által említett DOMINUS PROTECTOR MEUS jelmondat; a körirat: ANNO DOMINI MILLESIMO SEXCENTESIMO TERTIO CLAUDIOPOLI. (Székely Mózes pénze megvan a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában.)

325. Semjénfalva az Udvarhely székben levő Siménfalva (Simonesti). Szamosközy magyarázata a falu keletkezéséről nem megalapozott. A személynévből és a hozzáfűzött falva, laka, háza szóból alakított helységnevek a XIII. századtól kezdve keletkezett településekre utalnak.

326. Geszthy Ferenc (megh. 1595-ben) ország generálisa volt. Geszthy serege 1594 novemberében Temesvár ellen készült, és így ejtette útba Facsádot (Făget). Székely Mózes kicsalta a törököt a várból, de Geszthy magára hagyta; akkor sérült meg. A várat 1595-ben foglalta vissza Borbély György.

327. Az ifjabb Székely Mózes Udvarhelyszék főkirálybírója lett. Később egyéni sérelmei miatt török földre menekült, és 1633-ban, I. Rákóczi György fejedelemségének megbuktatására török segítséggel Erdélybe indult. Már a határon vereséget szenvedett, és

51

élete hátralevő részét a konstantinápolyi Héttorony börtönében élte le.

328. A parasanga vagy perzsa mérföld mintegy harmincstádiumnyi hosszúságot, tehát kb. öt és fél km-t jelentett. Vö. a 97. jegyzettel.

329. A titkos tanács (Geheimer Rat) a legfontosabb kül- és belpolitikai kérdésekben adott tanácsot az uralkodónak, aki a tanácsüléseken gyakran személyesen megjelent. A tanács tagjainak száma változott. - A tizenkettes császári tanácson Szamosközy valószínűleg a titkos tanácsot érti. - Sarmasági Zsigmond a nagykancellária titkára volt.

330. Sennyei Pongrác akkor menekülhetett Kolozsvárra, amikor Báthori Zsigmond ostromolta a várost. 1602. júliusában Basta adományából kapta meg Gyalu várát és uradalmát, amely Mihály vajda erdélyi uralma óta többször cserélt gazdát. Sennyei ténylegesen csak 1603. augusztusában vehette birtokába. Kolozsvár tizedének a felét akkor csatolták Gyaluhoz, amikor ez fejedelmi birtok volt. (Jakó Zsigmond: A gyalui vártartomány urbáriumai. Kolozsvár, 1944. XV. 1.)

331. A két római császár - Gaius Július Caesar Caligula (uralk. 37-41) és Tiberius Claudius Nero (uralk. 54-68) - uralmát a kegyetlenség és embertelenség jellemezte.

332. Scylla és Charybdis (Szkülla és Kharübdisz) a görög monda szerint két szörnyeteg; egy tengerszorosban lesik a hajókat, és azok, ha az egyiktől menekülnek, a másiknak esnek áldozatul.

333. Szamosközy az V. könyv elején ezzel az érveléssel szemben foglalt állást: kénytelen volt beismerni, hogy az erdélyiek „több védelmet, kegyességet, könyörületet és emberséget találtak a törökben, mint a keresztényekben, sőt a magyarokban". (II. 226. 1.)

334. „Plus prodit timidos vana latebra reos" - pentameter. (B. I.)

335. A garamanták (Garamantes) afrikai nép, a líbiai sivatagban, az oázisok közelében élt.

52

336. Török Bálint a Mohács körüli idők egyik ismert nagybirtokosa. 1541-ben, Buda elfoglalásakor a török szultán magával vitte Konstantinápolyba, ahol a Héttorony börtönében halt meg kb. 1550-ben. Fia, János (megh. 1562), elkísérte Szapolyai János családját Erdélybe, majd Ferdinándhoz állt át. Unokája, Bálint, Székely Mózes seregében szolgált parancsnokként.

337. Amikor Bastát 1604 áprilisában a magyarországi hadszíntérre rendelték, Capreolót tette meg helyettesévé a katonai kormányzóságban.

338. Max Salm Johann Prajner helyettese volt, Szászsebes mezőváros helyőrségének az élén állott. Amikor Gyulafehérvár megadta magát, csapatával elhagyta Szászsebest, hogy a várost az ostromtól megmentse, és Szebenbe távozott. Szászsebes Borbély György felhívására meghódolt Székely Mózesnek.

339. A barbár szóban lenézés és lekicsinylés volt. - A pogány a latin paganus szóból ered, eredetileg vidékit, falusit jelentett. A kereszténység elterjedésekor, amikor a vidék nagyobb ellenállást tanúsított, és megmaradt a görög-római vallás mellett, jelentése megváltozott: bálványimádót, többistenhivőt értettek rajta, és átvitték a Római Birodalmon kívüli népekre is. A pogányon egyúttal elmaradottat, kegyetlent értettek, nagyjából ugyanazt, amit a barbár jelent.

340. Arra utal, hogy Buda elfoglalása, az ország részekre szakadása után a budai királyi udvar és sok magyarországi nemes költözött Erdélybe.

341. A tűzfegyverek alkalmazása a XIV. században indult meg, és a XV., majd különösen a XVI. században fejlődésük igen jelentős. A tűzfegyverek forradalmi változást okoztak a fegyvernemek értékrendjében, a hadi taktikában, és a tüzérség megjelenése a korábbi lovagvárakkal szemben új erődítési rendszer bevezetését kívánta (alacsonyabb, vastagabb falak, bástyák, külső vár stb.).

342. Asszíria a Tigris mentén terült el, i. e. a VIII. században világhatalommá lett, meghódította Mezopotámiát, Szíriát, Kisázsia jelentős részét. — A médek az

53

asszírok uralmának megdöntésével alapították meg birodalmukat i. e. a VII. században. - A kaldeusok ugyancsak a VII. században az asszírok leverése után szervezték meg birodalmukat. Mindezek a birodalmak uralmuk alá kényszerítették Izraelt, a döntő csapás azonban a rómaiaktól jött, akik i. e. 63-ban foglalták el Jeruzsálemet.

343. Cadmus (Kadmosz) föníciai királyfi a jóslat előírása szerint egy tehén nyomát követte, és megalapította Thébai városát. Amikor fel akarta áldozni a tehenet, vízért menő szolgáit Árész forrásának őrzője, egy sárkány megölte. Kadmosz erre megölte a sárkányt, és Pallasz Athéné istennő tanácsára a sárkányfogakat vetőmagként elvetette. A veteményből fegyveresek keletkeztek, akik rögtön viadalra keltek, és megölték egymást.

344. Vergilius hőskölteményében Aeneas anyja Venus volt, a szerelem istennője, akit azért nevez Szamosközy hazugnak, mert jóslata nem vált be. - Karthágó kereskedőváros volt Észak-Afrikában, föníciaiak alapították i. e. a IX. században. I. e. 146-ban a harmadik pun háború végén a rómaiak elfoglalták és lerombolták. - A volscusok (volsci) Rómától délre lakó itáliai nép volt. Róma az i. e. IV. század negyvenes-harmincas éveiben törte meg ellenállásukat.

345. A második pun háborúból vett példák. Cannae dél-itáliai város közelében i. e. 216-ban Hannibál súlyos csapást mért a római hadseregre. Capua fontos dél-itáliai kereskedőváros, Hannibál mellé állt. A pun hadsereg azonban Róma elfoglalására nem vállalkozott. Hannibált elsősorban az kényszerítette Itália elhagyására, hogy a római hadsereg átkelt Afrikába, és Karthágót fenyegette. - A Capitolium (nevét a Mons Capitolinusról, Róma hét dombja közül a legmagasabbról nyerte) az ókori Róma központja volt.

346. IV. Béla (uralk. 1235-1270) a tatárjárás tapasztalatai nyomán éppen a tatárokéhoz hasonló támadás elleni védekezés céljából előmozdította, hogy a nagybirtokosok várakat építsenek, hadsereget tartsanak. Segítette a városok fejlődését is.

54

347. Spárta görög városállam volt a Peloponnészosz félszigeten. Epameinondas (Epameinóndasz; i. e. 420—362) a görögországi Thébai városállam élén állott, vezetésével Thébai legyőzte a spártai hadsereget, és véget vetett Spárta görögországi vezető hatalmának. - Cassander (Kasszandrosz; i. e. 355-301) Nagy Sándor egyik utódja, makedón hadvezér, i. e. 318-ban készült Spárta ellen.

348. Marcus Gabius Apicius (I. század) híres római ínyenc volt, állítólag szakácskönyvet is írt. - Marcus Antonius (i. e. 83?-3o) római államférfi és hadvezér volt; politikai ellenfelei sokszor szemére vetették részegeskedését. - Tiberius Claudius Nero császár (uralk. 14-37) a tábori élet viszontagságai közt nem vetette meg az italt; katonái tréfásan el is nevezték Biberius Caldius Meronak (kb. „színbort forraltan ivó" - a rómaiak ugyanis vízzel keverték a bort, a színbor fogyasztását részegeskedésnek tartották). - Bonosus Quintus (III. sz.) Lucius Domitius Aurelianus császár hadvezére volt, 281-ben mint trónkövetelő lépett fel. (B. I.)

349. Székelyvásárhely ismertebb nevén Marosvásárhely (Târgu-Mureş).

350. Arcadia (Árkádia) legelőiről híres tartomány Dél- Görögországban.

351. Torda vidékén a rómaiak idejében Potaissa nevü római település volt. Torda a régi magyar Turda személy- és nemzetségnévből nyerte a nevét. A magyarral párhuzamosan alakult a német Thorenburg név is. (Kniezsa István: i. m. 284. 1.) Szamosközy szómagyarázata nem helytálló.

352. Amphion (Amphión) görög mondai hős, Zeusz fia. Fivérével Thébaiban uralkodott; amikor a várost meg akarták erősíteni, Amphión lantjának hangjára a kövek maguktól rakódtak fallá.

353. Az ókorban összefoglaló névvel szkítának nevezték az Európa és Ázsia füves pusztáin élt lovas nomád népeket. A krónikák szerint a magyarok Szkítiából, a szkítáktól származnak.

55

354. A delphi jóshely felhívásának - Gnóthi szeautón!: Ismerd meg tenmagad! - nagy része volt abban, hogy Szókratész (i. e. 470-399) filozófus lett.

355. A Torda elleni támadást Basta hajdúi hajtották végre 1602 tavaszán. Szamosközy Az tordai veszedelem címen írta meg. (Erdélyi Történelmi Adatok I. 201-203. 1.)

356. A könyv végén Szamosközy azt mondja el, hogy a lengyel és magyar csapat Gyulafehérvár elhagyása után Szászsebes ellen ment, de a városi lakosság kérésére nem fosztotta ki a várost, hanem Szászvárosra vonult Borbély Györgyhöz. A török továbbra is ígérte a segítséget, de egyelőre nem ment túl az ígéreten. Nehezítette a helyzetet, hogy a török sereg parancsnoka, Ali szerdár néhány nappal Székely Mózes veresége után Belgrádban meghalt.

357. Zaránd megye a Részeken terült el, Arad, Bihar és Hunyad megye között.

358. Kis- és Nagybarcsa (Bircea Mică, Bircea Mare) Hunyad megyében.

359. Chalcedon (Kalkhédón) város Bithüniában a Boszporusz déli bejáratával, Bizánccal átellenben. A szólásmondás arra céloz, hogy Kalkhédónt tizenhét évvel előbb alapították, mint Bizáncot, de mégsem a kedvezőbb fekvésű helyet választották. (Hérodotosz IV.144. 1.) (B. I.)

360. Ez Vajdahunyad (Hunedoara) vára; lovagvárnak épült, és a XVII. században már korszerűtlen volt. - Corvin János (1473-1504) felesége, Frangepán Beatrix másodszor Hohenzollern György brandenburgi őrgrófhoz ment feleségül.

361. Rákóczi Lajos hajdúvezér volt, Dampierre után Lippa parancsnoka.

362. Gradistye (Várhely, Grădişte, ma Sarmizegetuza) község Hunyad megyében.

363. Szamosközy az Analectban megírta Ulpia Traiana keletkezését, és beszámolt az emlékekről.

56

364. A dákok fővárosának nevét sokféleképpen magyarázták, és a vita még nem dőlt el. A Szamosközy-féle megfejtés (a geták nevét kell keresni benne) szintén felvetődött. Annyi kétségtelen, hogy Sarmizegetusa trák szó. Egységesebb az állásfoglalás abban, hogy római kort megelőző tárgyi emlékek szerint a dák főváros mintegy harminc km-re volt Ulpia Traianától. (I. I. Russu: Sarmizegetusa, contribuţie la toponomastica tracă. Anuarul Institutului de Studii Clasice. Vol. II. 1933-1935- 169-175- 1.; C. Daicoviciu: Observaţii cu privire la noua etimologie a Sarmizegetusei. Uo. 176-180. 1.)

365. Lycaon (Lükaón) árkádiai király; a monda szerint egy kisgyermeket áldozott fel Zeusz oltárán, ezért az isten farkassá változtatta. - Hecuba (Hekabé) Priamosz trójai király felesége volt; Trója bukása után rabnőként követte Odüsszeuszt. Amikor a trák királyt megvakította, büntetésből nőstény kutyává változott, és a tengerbe ugrott. - Arcas (Arkasz) Zeusz és Kallisztó fia, medvévé változott, és Zeusz őt is meg anyját is a csillagok közé helyezte (Arktophülax, Arcturus). - Ovidius leírása szerint pl. Lükia népét az istenek békává változtatták. (Ovidius Metamorphoses VI. 313-384.) (B. I.) - Silenus (Szilénosz) Bacchus nevelője. Platón Lakoma című párbeszédében az ittas Alkibiadész Szókratészt Szilénosz-szoborhoz hasonlítja, amely kívülről rút, de az istenek szobra látható benne. (B. I.)

366. Hogy milyen olcsón vesztegették el itt a rablott holmikat, arra az egykori árak világítanak reá. Nagy Szabó Ferenc 1604-ben egy ludat hatvanhat, egy tyúkot huszonnyolc, egy font (0,56 kg) húst négy pénzen vásárolt. Az ökör párja Magyarországon a XVI. század második felében tizenkét-tizennégy, 1621-ben Bécsben hatvanhárom-hetven forint volt. (Erdélyi Történelmi Adatok I. 92. 1.; Takáts Sándor: Szegény magyarok. Bp. é. n. 146-165. 1.)

367. A könyv végén Szamosközy még áttekintést ad a menekültekről, akiknek sorait pestisjárvány tizedelte meg. Borbély György, aki a török elleni harcokban

57

emelkedett fel, Karánsebesen maradt, mert nem tudta összeegyeztetni múltjával, hogy a török védelme alá menjen. Az ország szenvedését fokozták az elemi csapások (kedvezőtlen időjárás, betegség, éhínség, földrengés).

368. A könyv elején - azzal kapcsolatban, hogy Basta Dévára megy - Szamosközy ismerteti a vár és az alatta levő mezőváros történetét.

369. A fúriák (görögül erinnüszek) a mitológia szerint a bosszúállás és lelkiismeretfurdalás istennői.

370. Paul von Kraussenegg az udvari kamara tanácsosa volt. Rudolf polgári biztosnak küldte Erdélybe Basta mellé. 1604 elején a négy biztos egyike, akikre Erdély kormányzását bízták.

371. A görög városok közt folyt a peloponnészoszi háború (i. e. 431-404); Athén bukásával zárult. Több görög város azt kívánta, hogy ne kössenek békét az athéniakkal, hanem pusztítsák el a várost. A spártaiak azonban nem akarták az athéniakat rabszolgaságba dönteni, hanem elfogadható feltételeket szabtak (falak lerombolása, hajók átadása, menekültek visszaengedése), és megkötötték a békét.

372. Nagy Sándor i. e. 333-ban a kardjával kettévágta a kibogozhatatlan gordiuszi csomót. - A tenedosi (tenedoszi) bárd Tenész királyra utal, aki a vádló mögé állította a hóhért, hogy ha a vád ártatlan ellen irányul, a hamis vádlót azonnal megbüntesse.

373. Erdélyben a sóbányászat irányítása és a só értékesítése a sókamarákhoz tartozott. A XVI. században minden bányavidéken egy-egy, összesen tehát öt sókamara működött. A kamarákat gyakran adták bérbe; a bérlő meghatározott összeget fizetett le, és ennek fejében a maga embereivel kezeltette a sóeladásból befolyt jövedelmet.

374. A tordai sókamara ispánja.

375. Fortunára, a szerencse istennőjére céloz.

58

376. Ezen nyilvánvalóan a jezsuiták Farkas utcai volt templomát érti. L. a 289. jegyzetet.

377. A prágai udvar Bastát nevezte ki kormányzónak.

378. A nagytemplomon a Fő téri Szent Mihály-templomot érti, amely a XV. században épült, és az unitáriusok kezében volt. Ugyanakkor elvették tőlük az iskolát, az alapítványokat stb. Bocskai azonban, miután felkelése a császári uralomnak véget vetett, hamarosan visszaadta az unitáriusoknak.

379. Ebben a könyvben Szamosközy még arról írt, hogy a török szerdár sikertelen kísérletet tett az előző őszön a császári csapatok által elfoglalt Pest visszavételére. Ismerteti továbbá a török-perzsa háborút, a szultáni családon belüli vérengzést. Így akarja megvilágítani, hogy Székely Mózes nem kaphatott a töröktől számottevő segítséget. Ezután újból visszatér az erdélyi eseményekhez, elsorolja a kivégzéseket, bebörtönzéseket. Beszámol a temesvári pasa erdélyi betöréséről, végül hírt ad arról, hogy Borbély György és a Karánsebesen levő többi menekült engedélyt kért Bastától a hazatérésre. A IV. könyv elmondja, hogy bár megkapták az engedélyt, a hajdúk fosztogatásai miatt hazatérésük elhúzódott, és súlyos nehézségekbe ütközött. Végül mégis sikerült hazatérniük. Borbély György azonban Kolozsvárott hamarosan meghalt. Szamosközy ebből az alkalomból visszatekint Borbély György életpályájára és katonai érdemeire. A kézirat további része elveszett.