1956 Szolnokon

Forradalom és szabadságharc

Az előzmények…

• 1944. június 2-től 11 angol-amerikai légitámadás.

• A németek felrobbantották a hidakat.

• 1944. november 4-én a szovjetek bevették a várost.

• 7000 lakóházból 1000 rommá vált

Az előzmények…

• A város 1505 zsidó lakosából 799-et megöltek Auschwitzban.

• A lakosság kilenc tizede vidékre menekült.

• 1944-45 telén „kórházváros” volt.

A háború után: a városi igazgatás újjászervezése

• Az első polgármester: Zsemlye Ferenc, kommunista politikus

• A Nemzeti Bizottság elnöke: Guba Mihály, kisgazdapárti

• Polgárőrség, rendőrség megalakítása

Az 1945-ös választás szolnoki eredménye

• (az országos eredmény zárójelben)

• FKGP: 39,28 % (57,03 %)

• MKP: 34,9 %, (16,96 %)

• Szoc.dem.P: 22,65 % (22,65 %)

Az 1947-es választás szolnoki eredménye

• (az országos eredmény zárójelben)

• MKP: 34,26 % (22,25 %)

• M.Függetl.Párt 7,05 % (13,43 %)

• Szoc.dem. P: 16,35 % (14,86 %)

• FKGP: 13,62 % (15,64 %)

Mit mutat a szolnokiak választása?

• az ipar túlsúlyban van,

• nagy a baloldali munkásmozgalmi hagyományokat őrző munkások száma.

1948: kiépül az egypártrendszer

• 1950-ben a helyi közigazgatást is átszervezték: az önkormányzatokat felváltotta a tanácsi rendszer.

• A valódi döntések az erősen központosított pártapparátusban születtek.

1945 … A város újjáépül

• Romeltakarítás, lakóházak újjáépítése

• A város fásítása

• Megépül a Damjanich uszoda (1949.)

• Ságvári körút (50-es évek)

• A piac a mai helyére kerül.

Nehézkes az ellátás

A Kossuth tér 1953-ban

Szolnok nehézipari központtá válik

• Államosítások

• A Járműjavító kiemelt támogatása

• A Cukorgyár és a Papírgyár bővül

• Vegyiművek: vegyipari központ (1951.)

• A város a kőolaj-és földgázkutatás és kitermelés központja

A magánkisipar és kiskereskedelem visszaszorul

A lakosság gyorsan növekszik:

• mert a nagyüzemek munkaerőt igényelnek

• a környező falvak téeszesítése és kuláküldözése elől menekülnek ide

• 1949: 37 520 fő

• 1960: 48 537 fő

A kultúra is állami ellenőrzés alá kerül:

• felszámolják a polgári önszerveződéssel létrejött egyleteket, szervezeteket

• feloszlatják a szerzetesrendeket

• csak kommunista tömegszervezet létezhet

• államosítják az iskolákat

• megszüntetik a hitoktatást

Figyeld meg a forgalmat! (Nincs lezárva a belváros)

Az oktatás helyzete:

• magas szintű iparitanuló-oktatás

• 1952-57 között Közlekedési és Műszaki Egyetem működött a városban

• 1949-től Kilián György Repülőhajózó Tiszti Iskola (1961-től főiskola)

Kultúra, művelődés

• Folyóiratok: Tiszavidék, Jászkunság, Szolnok megyei Néplap (1952-től napilap)

• 1950: Ságvári Művelődési Ház

• 1949-ben államosították a színházat, 1951-től: Szigligeti Színház

• 1951: a könyvtár és a múzeum kettéválik.

• 1951: a Damjanich Múzeum a mai helyére költözik.

Válságban a diktatúra:

• 1953: szovjet nyomásra szakít az MDP a személyi kultusszal és Rákosival. Nagy Imre lesz a miniszterelnök.

• 1955 nyarán visszarendeződés (ismét szovjet nyomásra)

• Nagy Imrét leváltják, decemberben a pártból is kizárják.

1956. július

• Rákosit leváltják, helyére Gerő Ernőt választják, Rákosi elvbarátját.

• Lengyelországban pozitív változások kezdődnek.

1956. október 6. Rajk Lászlónak és mártírtársainak újratemetése.

Egy német újságból

• „Október elsején Magyarországon több mint hatszáz személyvonat állt le. A kormány elrendelte több mint ezer motoros jármű és ötszáz autóbusz leállítását is. E drasztikus rendszabályok oka: a szén- és tüzelőanyag hiány. Magyarország évek óta lappangó gazdasági válsága kezd katasztrofális alakot ölteni. Az ország ma gyakorlatilag többé-kevésbé gazdasági összeomlás előtt áll.”

A Petőfi-kör ülése október 22-én

Részlet a Petőfi-kör vezetőségi határozatából (okt. 22.)

• „ … a párt és a kormány tárja fel nyíltan az ország gazdasági helyzetét, (…) és dolgozzon ki hazai sajátságainknak megfelelő konkrét építő programot. …Nagy Imre elvtárs vegyen részt a párt és a kormány vezetésében.…Javasoljuk Rákosi Mátyás kizárását a párt Központi Vezetőségéből, s visszahívását az Országgyűlésből és az Elnöki Tanácsból. …”

Október 23. Tüntető egyetemisták

Október 23. délután 3 óra. Tízezrek a Petőfi-szobornál

Tömeg a Parlamentnél

„Nagy Imréta vezetésbe!”

Október 23. Este fél nyolckor az épületet védő ÁVH-sok a tömegbe lőttek.A felkelők megostromolták a Rádió székházát. Éjfélkor megérkeztek a Székesfehérvárról ide vezényelt szovjet tankok.

A tömeg a Sztálin-szobor ledöntésénél

Tüntetések, fegyveres összecsapások helyszínei Budapesten, október 23-án.

A közlekedésmérnöki kar diákjai késő estig tartó gyűlésen határozták el, hogy a MEFESZ-hez, az új egyetemista szövetséghez csatlakoznak.

Itt kapták telefonon a hírt a pesti forradalomról.

A színházba siettek, ahol félbeszakították az előadást. Az események hírére Szolnokonis kitört a forradalom.

Szolnok, október 23.

Október 24. Budapest

• Bata István honvédelmi miniszter hajnalban elrendeli a felkelés fegyveres leverését.

• Megindulnak a szovjet tankok Budapest felé.• Statáriumot és kijárási tilalmat rendelnek el. • A fővárosban leáll a termelés, az iskolák zárva

maradnak.• Innentől kezdve a harcok folyamatosak.

Október 24. Szovjet T-54-es tank a Szabadság híd pesti hídfőjénél.

Tüntetők vesznek körbeegy magyar harckocsitoktóber 24-én.

Október 25.

A Nyugati pályaudvarhomlokzatáról levert „Rákosi-címer”

Szovjet tankokés békés tüntetőka Parlament előtt.

Küldötteik a követeléseiket vitték be a Parlamentbe. 11 óra után tömegbe – máig tisztázatlan körülmények között – belelőnek.

Ezután egy szovjet tankból sortüzet nyitnak. Legalább száz halott, több mint százötven sebesült.

Október 25. délelőtt

Október 25. Szolnok

• Megjelennek az első szovjet tankok.

• A város közepén húzódó 4-es főúton Pest irányába haladnak a konvojok.

• Gyerekek megdobálják a tankokat: egy szovjet tiszt megsérül.

• A városvezetés nagygyűlést hív össze másnapra.

Szolnok, október 26. délelőtt

• Tizenötezer fős nagygyűlés a városháza előtt.

• Kálmán István, a pártbizottság első titkára felolvassa a forradalmi változásokat tartalmazó 16 pontos követelést.

• Nyugalomra inti az embereket.

• Lemondanak a népszerűtlen városvezetők.

A nagygyűlés után:

a „szivar” – a Rendelőintézetelőtt álló szovjet emlékműledöntése.

A szobrot végül egy traktorral húzatták le. Ledőlt a gyűlölt szimbólum.

Valaki énekelni kezdi a Himnuszt, és vele énekel a tömeg.

Október 26. délután. Munkások és diákok küldöttei a megyeházán. Megválasztják a forradalmi munkástanács tagjait. Elnök: Dancsi József, a fűtőház vízműlakatosa.

A Forradalmi Munkástanács elnöksége

A megyeháza erkélyéről bemutatkoznak a munkástanács tagjai.Kablay Lajos alezredes, helyőrségparancsnok a katonaságtámogatásáról biztosítja a szolnokiakat.

Október 26.: országos helyzet

• A fővárosban folyamatosak a harcok.

• Az egész országban rendszeressé váltak a tüntetések.

• Mindenhol leállt a munka és a tanítás.

• Az MDP nem ura a helyzetnek.

• A katonák egyre kevésbé engedelmeskednek feljebbvalóiknak.

• Október 27-ére fegyverszünetet hirdetnek.

Október 28.: győz a forradalom

• Nagy Imre leteszi a hivatali esküt.

• Rádióbeszédében reformokat ígér: pl. a beszolgáltatás eltörlését.

• Feloszlatja az ÁVH-t.

Október 29-30.: a harcok folytatódnak …

• A felkelők nem bíznak az új kormányban, amíg a szovjet csapatokat ki nem vonják.

• Az MDP Köztársaság téri székházának ostroma: az ÁVH titkos börtönét keresték.

• Újjászerveződnek a pártok

Szolnok: október 30.

• Kablay Lajos repülőn Budapest fölé viszi a fegyvert követelő fiatalokat: nézzék meg a pusztulást.

•A szolnoki munkástanács megszervezi a lakosság ellátását•a felesleges élelmiszert Budapestre szállíttatják•biztosítja a létfontosságú termékeket előállító üzemek működését, •rendőrökből, katonákból és egyetemista diákokból szervezett járőrökkel fenntartják a biztonságot•végrehajtják a Nagy Imre-kormány rendelkezéseit•lehetővé teszik a pártok újjáalakulását •védőőrizetbe helyezik az ÁVH tagjait.

November 1-3.

• A Nagy Imre-kormány kihirdeti az ország semlegességét,

• a Varsói Szerződésből való kilépést.• A szovjet csapatok vezetői többször is

tárgyalnak a magyar hadsereg vezetőivel. • A szovjet csapatok éjjel-nappal özönlenek

Budapest felé. • A magyar katonai vezetést Tökölön

fogságba ejtik a szovjetek.

November 2. Szolnok

• A szovjet katonai főparancsnokság a Vörös Csillag úti (ma: Városmajor út) laktanyába települt.

November 4.: a „Forgószél” hadművelet

• Szolnokról indult hajnali 4 órakor.

• Szovjet támadás a Rékasi úti laktanya ellen.

• Szathmári József ezredparancsnok ráveszi az orosz parancsnokot a tüzelés beszüntetésére.

A Kádár-kormány megalakulása

• Megalakulása helyéről a „szolnoki kormány” néven emlegették, bár csak fizikailag gyűlt itt össze, névsorát a Hruscsov állította össze, és ismertette november 3-án a Moszkvába vitt magyar vezetőkkel, köztük a Nagy Imre-kormány elmozdítására kiszemelt Kádár Jánossal.

November 4 - 6.

• November 4. délben: Kádár János és az újonnan alakult kormány néhány tagja Szolnokra érkezik.

• Hajnalban nem Szolnokról, hanem Ungvárról sugározták a kormány felhívását, de estétől már innen közvetítik a kormány közleményeit.

Megtorlások: Szathmári József

1957-ben másfél évre börtönbe zárták, kitüntetéseitől megfosztották, vagyonelkobzásra ítélték.

Kablay Lajos

• 1957-ben vizsgálati fogságba került. Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.

Dancsi József:

• Kádár miniszteri tárcát ajánlott neki, de ő visszautasította.

• Koholt vádakkal letartóztatták, többször megverték. 8 évi börtönbüntetésre ítélték.